Egyesületi hírek A Nyugat-dunántúli Díszfaiskolások Egyesülete február 2-3–án tartotta Bükfürdôn a konferencia központban éves Közgyûlését és Konferenciáját. A január 31-ére összehívott közgyûlés határozatképtelensége miatt a megismételt közgyûlésre 2007. február 2-án 13 órától került sor. Döntések születtek az Egyesületet érintô ügyekben. A három évre szóló elnökségi mandátum Kovács Zoltán és Simon Ferenc esetében lejárt, Bíró László a 2006. május 31-i rendkívüli közgyûlésen mondott le. A három új megválasztott elnökségi tag: – Izer Gábor, – Kovács Zoltán – Simon Ferenc. A legnagyobb vita az éves Faiskolai Börze nemzetközivé tételérôl valamint további helyszínérôl folyt. Abban egyetértés volt, hogy 2008-tól nemzetközi kiállítók elôtt is nyitottá tegyék a börzét, mintegy regionális kiállításként. A konkrét idôpont pedig minden év augusztus 2. hétvégéje. Viszont a további helyszín megválasztásában nem volt egyezség. Végül a tagság az Elnökség hatáskörébe utalta ennek eldöntését.
egy külföldi szakmai kirándulás megszervezésével. A Protko Travel közremûködésével egy prágai út lett meghirdetve, de a minimális 40 fô jelentkezése helyett 9 fô jelentkezett az útra. Így vissza kellett mondani. Az Egyesület az éves szakmai napját a Prenor Kft. segítségével és telephelyén júliusban rendezi meg vegyszeres és mechanikai gyomírtás témakörben. A közgyûlés döntött az éves tagdíj változatlanul hagyásáról is. A Közgyûlést követô elnökségi ülésen az Elnökség személyesen is végigjárta a konferencián bemutatkozási lehetôséget kapott (Prenor Kft, Zalaegerszegi Sportcsarnok, Aréna Savaria) három lehetséges Börze helyszínt. Végül az Elnökség a szombathelyi Aréna Savaria mellett döntött. Az idei évben a Börze megrendezésére augusztus 11-én kerül sor az új helyszínen. A tagoknak kiküldött kérdôíveket kitöltve 33-an küldték vissza. A 2007. évi tagdíjat az Alapszabályban rögzített határidôig (március 31.) 82-en fizették be. A ki még nem fizette be, kérjük tegye meg.
A közgyûlés meghatalmazta az Elnökséget
3
A dísznövénytermesztô ágazat rövid és- hosszútávú fejlesztési tervei, az NFT 2007-13 ágazatfejlesztési koncepció keretein belül Készítette a Dísznövényszövetség és Terméktanács Elnöksége 1118 Budapest, Villányi Út 35-43 Tartalomjegyzék:
Bevezetés
Bevezetés, Szemléletmód
A felgyorsult fejlôdés, a környezet és az életkörülmények gyors változása egészen más tartalmat kölcsönöz a dísznövénytermesztés fogalmának, mint ahogy korábban tartottuk. Az elmúlt évtizedekben nem csak az ipari termelés növekedett rohamléptekkel, hanem a mezôgazdasági termelés is fellendült, vele párhuzamosan egyre gyorsabb ütemûvé vált a városiasodás. Ez a folyamat az emberre és környezetére mély hatást gyakorolt. A természetes táj helyébe a termesztô táj (ipari, mezôgazdasági) és a lakótáj lép, majd megkezdôdik és folyamatosan halad az üdülôtáj kialakulása is. A termesztô táj rezervátumokba (nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, természetvédelmi területekre) húzódik vissza. A táj- és környezetrendezésben az egyik legfontosabb funkcionális elemmé válik a dísznövény, amelynek szociálhigiéniai jelentôsége, mentális hatása elsôdleges, mint klimatikus, biológiai, pszichológiai, esztétikai hatás. A változásokkal, a fejlôdéssel emelkedik a lakosság életszínvonala, amely az igények fokozódásával, a fogyasztás növekedésével jár. A közületi és lakossági dísznövény és virágellátás alapvetô gazdasági feladat.
1. A dísznövényágazat fejlesztésének indokai 2. Az ágazatfejlesztési terv harmonizálása a nemzeti fejlesztési programokkal, 3. Az ágazatfejlesztési terv harmonizálása a Közösség fejlesztési programjaival 4. A dísznövénytermesztô ágazat adottságainak értékelése 5. Szükségletek 6. A világ és az európai tendenciák kihatásai Magyarországra 7. Dísznövény termesztésünk helyzete 8. Szakmai képviselet, adatfelmérés 9. Beruházás igény, technikai és technológiai 10. A foglalkoztatás bôvítése, az adó és járulékfizetési rendszer kiigazításával 11. Kutatás-fejlesztés, szaktanácsadás és innováció 12. Oktatási követelmények, kertészeti szakképzés, továbbképzés 13. Kereskedelemszervezés, fejlesztés, ágazati marketing. 14. Marketing programok 15. Nemzeti agrár környezetvédelmi program 16. Genetikai alapok fenntartása és fejlesztése új termékek elôállítása érdekében 17. Ágazati információs rendszer 18. Az egyenlô elbánás elve
4
A dísznövény ma már nem luxus, emberi igényeket, termelése valós
szükségleteket elégit ki, termelô- és gazdálkodótevékenység, kertészeti vállalkozás, ahol erôs verseny van. Az ágazat profitképes, vagy profitképessé tehetô. Jelentôs szerepe van a foglalkoztatásban, a vidék népességmegtartásában. Megélhetést biztosít, a körfolyamat végén pedig állami bevételt hoz. Ezek a tényezôk megjelenítik a dísznövénytermesztés megváltozott szerepét, és növekvô jelentôségét.
Szemléletmód Feladatunknak tekintettük a gyakorlati helyzet részletesebb, mélyebb elemzését,
nem titkolt módon azzal a szándékkal, hogy megnyerjük, elfogadtassuk álláspontunkat. Mivel az utóbbi években nem jelent meg komolyabb, az ágazatot értékelô munka, ezért az elemzésben erre a tényre tekintettel voltunk. A gyakori, egyezményekre, tervekre, programokra való hivatkozással azt kívántuk bizonyítani, hogy a dísznövénytermesztés nem lóg ki a sorból, megoldandó problémái közel azonosak, a többi kertészeti ágazatéval. Akit bôvebben érdekel a 18 pont részletes tartalma, a www.fakertesz.hu egyesületi honlapon a dokumentumok között megtalálja.
5
Díszfaiskolák gyommentesítésének lehetôségei Edényes nevelés A díszfaiskolában a növények nevelése legtöbbször a konténer telepen kezdôdik. Ide ezek különbözô környezetbôl: - szaporító-házakból (dugványok), - magvetésekbôl (erdészeti csemetekert), - szabadföldrôl (fásdugvány, elônevelt állomány), - külföldi vásárlásokból érkeznek. A beültetett növények lehetnek szabad gyökerûek, konténerben elôneveltek, illetve földlabdásak. A konténer telepi növények eladásig lehetnek egy edényben, átültethetôk egy nagyobba vagy kiültethetôk szabadföldbe. Az optimális környezeti feltételek (tápanyag, hômérséklet, víz stb.) nemcsak a kultúrnövények zavartalan fejlôdését, hanem a gyomnövények folyamatos csírázását is biztosítják. A sokféle termesztôközeg (tôzeg, homok, perlit stb.) eltérô tulajdonságai miatt (kötöttség, szervesanyag-tartalom, pH stb.) más és más fajok találhatók meg egy telepen belül. A gyomnövények közül leginkább a magról kelôk fordulnak elô, mint pl. közönséges kakaslábfû (Echinochloa crus-galli), tyúkhúr (Stellaria media), veronika fajok (Veronica spp.), árvacsalán fajok (Lamium spp.), pásztortáska (Capsella bursa-pastoris) stb. A legfôbb probléma, hogy leginkább a herbicidek által kiszelektált gyomok magvainak, vegetatív részeinek továbbvitele történik, mely fajok gyorsan uralkodóvá válnak, pl. kakukktorma (Cardamine spp.),
6
madársóska fajok (Oxalis spp.). Az ilyen növények kizárólag gyomlálás útján távolíthatók el. A gyomok könnyen ki is juthatnak a parkokba, magánkertekbe stb. az értékesítés során. A sûrû növényállomány miatt félárnyékos viszonyok alakulnak ki, amely a mohafélék elszaporodásának kedvez. Ezek közül különösen a májmohák (Hepatophyta spp.) jelenléte veszélyes.
Gyomnövények elleni védekezés A gyomok elleni védekezésben a megelôzés a legfontosabb. Gyommag és növényi részektôl mentes közegek beszerzése, illetve ezek eltávolítása az ültetés elôtt. 1. A közeg fertôtlenítése: a) gôzölés (85-90 °C-on a gyommagok csírátlanítása) b) talajfertôtlenítôk Az általános talajfertôtlenítô szerek a talajlakó gombák, állati kártevôk mellett a magról kelô gyomnövények ellen is hatékonyak. A Basamid G (50-100 g/m2), Ipam 40 (80200 ml/m2) és a Nemasol 510 (120 ml/m2) készítmények palántanevelô ágyak vetés, ültetés elôtti, valamint komposzt és cserepezéshez használt talaj fertôtlenítésére alkalmas. 2. Ültetés utáni gyommentesítés - Mechanikai-fizikai védekezés a) gyomlálás b) mulcsozás (fakéreg) - Kémiai védekezés
Ismert tény, hogy ugyanazon növény konténerben mindig érzékenyebb a vegyszerekre, mint szabadföldben. - évelôk irtása glifozát, hormonhatású (MCPA, 2,4-D) készítményekkel a konténerek kirakása elôtt, - a talaj-herbiciddel szemben támasztott követelmények: - hosszú tartamhatással rendelkezzen, - akadályozza meg, hogy a növény gyökere kinôjön a konténerbôl, - a növény ne tudja felvenni, - a hazai tapasztalatok alapján a Nikesuper Combi 600 FW felhasználása javasolt.
Szabadföldi termesztés Szabadföldre a növények gyökeresen, edénybôl vagy földlabdásan ültethetôk ki. Speciális esetben magvetés vagy fásdugvány formájában. Fajtól függôen egy helyben 4-6 évet töltenek el. A termesztés-technológia sokszínûségét jelzi, hogy a növényeket többféle formában, méretben és korban telepítik. Mindegyikhez különbözô gyomirtási technológiák párosulnak. Gyomnövényzetére a változatos, gazdag flóra jellemzô. A vetést, telepítést követô 1-3 évben a legnagyobb problémát a magról kelô egyéves gyomnövények okozzák. Ôsszel és kora tavasszal a árvacsalán fajok (Lamium spp.), tyúkhúr (Stellaria media), veronika fajok (Veronica spp.), közönséges aggófû (Senecio vulgaris), pásztortáska (Capsella bursa-pastoris), mezei árvácska (Viola arvensis), székfû (Matricaria
spp.) és piptér fajok (Anthemis spp.) borítják a talajfelszínt. Késô tavasztól a fagyok beálltáig a közönséges kakaslábfû (Echinochloa crus-galli), muhar fajok (Setaria spp.), pirók ujjasmuhar (Digitaria sanguinalis), disznóparéj (Amaranthus spp.) és libatop fajok (Chenopodium spp.), kanadai betyárkóró (Conyza canadensis), egynyári seprence (Stenactis annua) és a keszegsaláta (Lactuca serriola) a legjelentôsebb. Ezenkívül az ôsztôl késô tavaszig csírázó egynyári perje (Poa annua) felszaporodása is egyre nagyobb problémát jelent. Az utóbbi évek száraz idôjárása a kövérporcsin (Portulaca oleracea) növekvô terjedését eredményezte. A földlabdázással kivitt talaj pótlása leginkább szántóföldrôl történik, ami elôsegíti a nehezen irtható, veszélyes gyomnövények behurcolását. Így a díszfaiskolákban már találtunk parlagfûvet (Ambrosia artemisiifolia), selyemmályvát (Abutilon theophrasti), varjúmákot (Hibiscus trionum), csattanó maszlagot (Datura stramonium) is.
Gyomnövények elleni védekezés A különbözô gyomirtási módszerek alkalmazását több tényezô (faj, fajta, növény magasság sortávolság, térbeni elrendezôdés stb.) befolyásolja. Legfontosabb a nehezen irtható gyomnövények betelepedésének, illetve továbbvitelének megakadályozása: - évelôktôl mentes területen ültetés, - a szervestrágyázás gyomosító hatásának figyelembevétele, - gyommagokkal, vegetatív részekkel
7
kevésbé fertôzött szántóföldrôl talajutánpótlás, - munkaeszközök, gépek megtisztítása, - díszfaiskolát körülvevô útszélek, árokpartok folyamatos kaszálása stb. Mechanikai-fizikai védekezés 1. talajtakarás (fakéreg, fólia) 2. kapálás 3. kultivátorozás 4. rotációs kapálás 5. tárcsázás A herbicidek „szelektivitását” különbözô technológiákkal is elérhetjük: - kultúrnövény és a gyom fejlôdése eltérô pl. a magvetés után kikelt gyomok leperzselhetôk (Finale, Reglone Air), - irányított permetezés (levél, lomb alá), vigyázni a nagy gôztenziójú készítményeknél és zöld törzsû növények esetén, - sávpermetezés árnyékolóval (pl. glifozát), - a permetlé alacsony nyomáson és nagy cseppméretben való kijuttatása, - kenési eljárás alkalmazása,
- herbicid a kultúrnövény gyökérzete felett helyezkedik el, - gyomirtó szer lemosása öntözéssel a lombozatról. Nagyon fontos, hogy nehezen irtható kétszikû és évelô gyomnövényektôl mentes területre telepítsünk. Ezen fajok ellen a glifozát és a hormonhatású (MCPA, 2,4-D) gyomirtó szerek kombinációja eredményesen alkalmazható. A mai intenzív dísznövény-termesztésben nem nélkülözhetjük a kémiai beavatkozásokat. A herbicidek felhasználását a növényvédelmi képzettséggel és szakmai gyakorlattal rendelkezô termelôknek javasoljuk. Akit bôvebben érdekel a teljes cikk, a www.fakertesz.hu egyesületi honlapon a dokumentumok között megtalálja. Both Gyula
Andor Domokos:
A faiskolai gépesítés aktuális kérdései (Összefoglaló) A szakmában 40 éve jól ismert elôadó hazai és külföldi gépekrôl tartott vetítettképes elôadást. Nem csak a nagyüzemek, hanem a kisebb faiskolák is számos példát láthattak a gazdaságos gépesítési lehetôségekbôl (gyomírtók, pneumatikus és elektromos kéziszerszámok, gömb,
8
kúpos formára nyíró kisgépek, stb). Kisebb, nagyobb faiskolákba üzemelô traktorok, erôgépek, speciális munkagépek. A gépesítés jelentôségérôl csak egy adat: a hazai munkaerô termelékenysége közel 50%-a a nyugat-európai munkaerôének!
Beszámoló az AFE téli szakmai rendezvényérôl Az Alföldi Faiskolások Egyesülete 2007. február 16-17-én tartotta, immár szokásos téli szakmai továbbképzését és közgyûlését. A rendezvényen szép számmal képviselték magukat az alföldi díszfaiskolás kertészek. Az elôadások összeválogatásánál az Egyesület törekszik arra, hogy a faiskolás szakmát érintô régiós, nemzeti és nemzetközi vonatkozású döntéshozó szervezetek munkáit bemutassa. Lehoczkiné Kardos Georgina az OMMI adataiból ismertette a díszfaiskolai termesztés nemzeti alakulását. Hamar Balázs az EU dísznövény-szaporítóanyag forgalmazását szabályozó irányelvek európai gyakorlatát mutatta be olyan országok példáján keresztül, ahol már letisztult, a termelôk számára egyszerûen betartható szabályozást folytatnak. A Szaporítóanyag Szövetség munkájáról dr. Hrotkó Károly kiemelte, hogy erôsíteni kell az együttmûködést a faiskolai szegmensek között (pl. szôlô, gyümölcs, évelô, dísz). Dr. Balázs Mihály az OMMF Bács-Kiskun Megyei Felügyelôségétôl a munkaügyi ellenôrzések mezôgazdaságban szerzett tapasztalatairól számolt be. Milyen szabályai vannak a legális idénymunkának, és milyen büntetési tételre számíthatnak azok, akik nem szabályosan végezetnek munkát. Fekete munkának minôsül 2006. január 1-tôl a szabálytalan munkaerôkölcsönzés is, ahol a számla adó feketén hozza az embereket dolgozni. Munkaügyi ellenôrzés esetén a kölcsönbe vevôre hárul minden bírság és teher.
A faiskolák számára dr. Schmidt Gábor színes elôadásában ismertette azokat a díszfajokat, amelyek jól bírják a szélsôséges adottságokkal jellemezhetô alföldi klímát, külön kitérve a fajok mésztûrésére és napégési hajlamára. Dr. Retkes József 45 éves nemesítôi eredményeibôl ismertette a legígéretesebb szelekcióit. Dr. Hrotkó Károly Keleti Kalandozások címmel összefoglalását adta a keleti faiskolai piac lehetôségeinek. Elôadásának második felében a kínai kertészeti kultúrából villantott fel pár képet. Egyesületünk évek óta támogatja az alföldi botanikus kerteket és arborétumokat. A téli rendezvényen az az intézmény mutatkozhat be, amelyet az elôzô évben támogatott arborétum arra érdemesnek talált. Így a Soroksári Botanikus Kert ajánlásával az idei évben a Bükki Nemzeti Park Erdôtelki Arborétumát Blaskó Mihály arborétum igazgató mutatta be. A kétnapos rendezvény szponzoraiként termékeit ismertette a Compo, a Scotts, a Magyar Kwizda, a Malagrow Kft, a KertKellék Kft. és a Textpack Kft. Az elôadásokat követô tisztújító közgyûlés megerôsítette tisztségében Szûcs Dezsô elnököt, Puskás Péter titkárt, valamint az elnökség tagjait, Tóth Ferencnét, Godzsák Zoltánnét, Novák Károlyt, és Tóth Gyulát.
Ackermann Tamás
9
Aradi László:
Gyökereink
Kedves Kollégák! A Kert-Kellék Kft. gyökerei 1998-ig nyúlnak vissza, ebben az évben indítottuk tevékenységünket. Cégünk azóta látványos fejlôdésen ment keresztül, hasonlóan azokhoz a növényekhez, amelyeknek gyökerei jó termesztôközegben fejlôdhetnek. Ehhez a fejlôdéshez kínáljuk a német Klasmann-Deilmann csoport termékeit. Az általunk forgalmazott Klasmann tôzegek, földkeverékek a legszigorúbb minôségi elvárásoknak is megfelelnek, és ezt a magas minôséget folyamatosan tudjuk garantálni. A termesztôközeg – hasonlóan a szaporítóanyaghoz – bizalmi termék, nagyban befolyásolja a termesztés sikerét, ezért érdemes nagyon alaposan megfontolni, hogy milyen közeget válasszunk. Gyökereink nagyon sokféle, egymásnak látszólag ellentmondó követelményt támasztanak az ôket körülvevô termesztôközeggel szemben. Mi mindent szeretnek a növények gyökerei? Levegôt, vizet, felvehetô tápanyagot, optimális pH-t, és természetesen kórokozó-, kártevôés gyommentességet. Mindezt a Klasmann termesztôközegei biztosítják, hiszen stabil szerkezetûek, pormentesek és mindenféle káros anyagtól mentesek. A kész keverékek mindegyike nedvesítôszert, starter tápa-
10
nyagot, mikroelemeket tartalmaz, és pH-juk pontosan beállított. A közeg kiválasztásánál fontos szempont a szerkezet. Általában elmondható, hogy a legfinomabb, 0-5 mm-es földet a szaporításoknál, míg a legdurvább, 0-70 mm-est a nagy méretû konténerekbe érdemes használni. Szaporításhoz ajánljuk a KTS-1 Steckmedium perlites keveréket, amely 0-5 mm-es szerkezetû, 0,5 kg/m3 PG Mix-et tartalmaz, pH-ja 6,0. KTS-3 Standard 0-25 mm-es keverékünket 0,5-1,5 l-es, KTS-4 Medium 10-30 mm-es termékünket 1,5-4 l-es konténerekbe javasoljuk. Ez utóbbiak 1 kg/m3 PG Mix-et, agyagos változatuk pedig 20 kg/m3 agyaggranulátumot is tartalmaz. 5 l feletti nagy konténerbe a KTS-4 Durva 040 mm-es közeget, illetve ennek agyagos változatát kínáljuk. A kész földkeverékeken kívül természetesen natúr tôzegeket is forgalmazunk. Ezek közül a leginkább kedvelt a 0-25-ös rostméretû, 4,2-es pH-jú Baltica Standard tôzegünk. Az ismertetett termékek mindegyike kapható 250 l-es és Big Bálás kiszerelésben is. Azok a kertészek, akik már kipróbálták a Klasmann termékeket, mindannyian nagy elismeréssel nyilatkoznak nemcsak a termékek jó minôségérôl, hanem a kihozatalról is. Nyilvánvalóan Önnek is fontos, hogy adott kiszerelési egységbôl hány konténert tud megtölteni!
A Klasmann tôzegek és földkeverékek mellett a Kert-Kellék Kft. számos más terméket is forgalmaz. Ezek közül szeretném felhívni a figyelmet a termesztéshez szükséges edényekre, így a szaporító és szállító tálcákra, a kerek és szögletes cserepekre, amelyekbôl nagyon széles választékot kínálunk. Bármilyen, cégünkkel vagy termékeinkkel
kapcsolatos kérdéssel keressenek bizalommal az alábbi elérhetôségek bármelyikén. Jó szezont, sikeres termesztést kívánok, Aradi László Kert-Kellék Kft. 6000 Kecskemét, Halasi u. 25. Tel: 06-76-504-794 Fax: 06-76-328-290 Mobil: 06-20-940-5892 E-mail:
[email protected]
A díszfaiskolás kollégák figyelmébe ajánlom legújabb könyvemet: Kiss Marcell: Nagy fenyô és örökzöld Miután 1996-ban megjelent „Százféle örökzöld törpefenyô” címû könyvem, majd ezután 2005-ben az „Örökzöld fenyôk, fák és cserjék” címû, újra tollat ragadtam és megírtam a harmadikat, „Nagy fenyô és örökzöld lexikon” cím alatt, amely a napokban került a könyvesboltok polcaira. Sajnos az elsô két könyvem nehezen volt hozzáférhetô, mert csak 3000, illetve 7000 példány készült belôlük. Ez a mostani ennél lényegesen nagyobb példányszámban kerül piacra, remélem ezért mindenhová könnyebben eljut majd.
lexikon
tel illusztrálja. A fotók Illyés Csaba fényképész szerzôtársam munkái. 160 oldalon, rövid általános rész után, 232 fenyôtaxon és 48 lomblevelû örökzöld kerül tárgyalásra. Akik már látták és olvasták a könyvet, azt mondják, hogy nagy értékének tekinthetô az, hogy átvett, máshol már szerepeltetett fotó nincs benne, valamennyi kép Magyarországon készült, és a növényleírások hazai tapasztalatokon alapulnak.
A könyv az elôzô („Örökzöld fenyôk, fák és cserjék”) továbbfejlesztett, több mint 50 %-kal kibôvített változata. Amíg abban a magyarországi alapszortiment szerepelt, az a száz új taxon amennyivel ez („Nagy fenyô és örökzöld lexikon”) bôvebb annál, inkább különlegességekre, újdonságokra koncentrál.
Sajnos a könyv címe kissé fellengzôs, hiszen ez nem lexikon, csupán egy, a nagyközönség számára készült ismeretterjesztô, figyelemfelkeltô képeskönyv. Ennek az a magyarázata, hogy ez egy kiadói sorozat, már több megjelent könyvvel, és a „lexikon” kitétel itt csupán marketing célokat szolgál. Egy kis önkritikával szólva a könyv erôsen fenyôtúlsúlyos, ezt saját érdeklôdésem fenyô centrikussága magyarázza.
A könyv nagyalakú (35 cmx25 cm), keményborítós, több mint 400 színes felvé-
Kiss Marcell
11
Indul a Floralia az elsô magyar kertészeti világkiállítás Kiállítás ideje: 2008. április 26 – május 4. Kiállítás helyszíne: Hungexpo Budapest Vásárközpont „A” pavilon btto 20 000 m2 kiállítás „F” pavilon btto 3 000 m2 vásár Kiállítás társrendezôi: Magyar Kertészeti Tanács Hungexpo Zrt Magyar szakmai háttérintézmények: Dísznövény Szövetség és Terméktanács és tagszervezetei FruitVeb Magyar Zölség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács Gyógynövény Szövetség Hegyközségek Nemzeti Tanácsa Támogató nemzetközi szervezet: Association of International Floralies /AIF/ – Gent A Floralia – Budapest kiállítás ötévente megrendezésre kerülô rendezvény, melynek célja elsôsorban a kert- és környezetkultúra emelése, a kertészeti ágazat gazdasági értékeinek megjelenítése. Látványos bemutató formájában jelennek meg a dísznövények /vágott virág, cserepes növény, faiskola, szárazvirág, virágkötészet/, a kertkultúra, táj- és kertépítészet, a gyümölcs, zöldség, bor-szôlô és gyógynövény termékek. A kiállításra a 75000 látogatóra számítunk. A florália kiállítások felépítése eltér a megszokott standos kialakítású kereskedelmi kiállításétól. Döntô szerepe van a presztízsnek. Úgy érzik, hogy ott kell lenni, büszkén mutatni
12
mit tud a kertészet. Ettôl válik ünneppé a kiállítás. Második szempont nem teljesen elválasztható az elsôtôl, megmérettetési lehetôség, az öt év fejlôdésének lemérése ágazati és kertész, virágkötô, és minden kiállító szintjén. A Floralia alkalmat ad a kertész társadalomnak arra, hogy a markánsabb változásokról a világ elôtt számot adjon, ünnepeljen. A többi európai florália fô stílusjegyeit a magyar florália is magán viseli. Ingyen biztosítjuk a területet, a terület kialakításhoz szükséges földmennyiséget, a vizet, de a gyepszônyeg (nettó terület 30%-ig) sem terheli a kiállításon résztvevôket. „Egyedüli” feladat a megfelelô növényanyag elôkészítésérôl, és a beültetésrôl gondoskodni, és a jelentkezéssel egy tervet elkészíteni. Itt is elôtérbe kerül a show jelleg, háttérben marad a harsány üzleti cél nem nyomja el a közösségi megjelenést. Az értékesítési lehetôség minden kiállító számára az elfoglalt terület 10%-ig ingyenesen igénybe vehetô, de további értékesítô felület bérlésére is van lehetôség. A szervezô csapat a többi országhoz hasonló tematikus kertszerû bemutatási forma mellett döntött, kiállítási tematikák kidolgozás alatt vannak. A Hungexpoval aláírt szerzôdés szerint az „A” pavilon áll a kiállítás rendelkezésére, melybôl a szokásos forgalomtechnikai méretezés alapján 10000 m2-t, vagyis egy hektáros nettó felületet kell megtöltenünk. A kiállítás megépítése nem kis vállalkozás. Az alapkoncepciót kertépítészek csapata alakítja ki. Az építés 5 napja és 5 éjjele alatt történik a föld behozatala, a hidak, utak,
tavak és szökôkutak megépítése. Mindenkire számítunk – minden kertészre szükség van. Az elkövetkezô hetek feladata a kiállítási tematikák összeállítása lesz. Készítjük az alaprajzot, a marketing tervet. A kiállításon helye van a faiskolának, a vágott virágnak, az egynyárinak, az évelônek, a vízinövénynek, a cserepes dísznövénynek, a zöldség-gyümölcsnek, a bornak, a nagy termesztô kultúrák mellett a mikroszaporító, a temetôkertész, a kerttervezô, a virágkötô, a bonsai, botanikus kertek, és orchideás, valamint kaktuszkedvelôkre is számítunk, a pontos tematika kidolgozása után ezek az akviráló anyagban kipostázásra kerülnek.
Kérjük a részt venni szándékozó faiskolákat, hogy a kiállításra szánt növényanyagot készítsék elô az akvizíciós levelek megérkezése elôtt. A hazai kertészet tematizált bemutatása mellett a külföldi országok standjai is megjelennek a kiállításon, így az AIF-nek köszönhetôen a többi floráliát szervezô ország is kiállít. A társfloráliák és az olasz faiskolai kiállítói területtel a nettó 10.000 m2-bôl 1500 m2-t foglal. A magyar szakmai szervezetek közösségi megjelenésére és a magáncégek bemutatkozására van még hely…. melyre mindenkit szeretettel várunk. Akit bôvebben érdekel a teljes cikk, a www.fakertesz.hu egyesületi honlapon a dokumentumok között megtalálja.
A kiállítás tervezett januári meghirdetése a tavaszba húzódott, mely elsôsorban a faiskolai területeken okozhat gondot.
MKT-Dísznövény Szövetség
Ercseyné, dr Peregi Katalin:
Az új agrárirányítási rendszer. 2007.január 1-tôl 11 mezôgazdasági szakirányítási szerv összevonásával egyetlen intézményt hozott létre az állam. Az új intézménynek 19 megyei és egy központi hivatala van. Az összevonás célja a költségkímélés és a hatékonyság fokozása. Az intézmény neve: Mezôgazdasági Szakigazgatási Hivatal. E hivatalon belül a volt OMMI: Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság (igazgató: Ercseyné dr Peregi Katalin). A volt dísznövény osztály: Szaporítóanyag Minôsítés-felügyeleti és Nyilvántartási Osztály (osztályvezetô dr. Bach István).
Egyesületünk bükfürdôi konferenciáján, majd a társadalmi szervezeteknek megismételve dr Peregi Katalin igazgatónô a szakmával való érdemi párbeszédre tett igéretet. Ez a szervezeti összevonás ugyanis önmagában nem biztosítja a mûködési kereteink egyszerûsödését: továbbra is több ( kivételes esetekben 4-5 ) regisztrációs számmal, ennél is többszöri ellenôrzéssel, terméktanácsi nyilvántartással, stb. számolhatunk, amennyiben a rendeleti elôírások nem változnak. (díszfaiskolásokként ezt úgy értelmezhetjük, hogy csak a hivatalok neve változott).
13
Télen is zöld kertek II. Az örökzöld lomb és a fagytûrés Az örökzöldek is lehullatják leveleiket, vagy leveles ágaikat (mint pl. a Cunninghamia, a Cryptomeria vagy az Araucaria-k), mégis örökzöldek, mert egyidôben legalább két, de inkább több levélnemzedék – legalább két növekedési idôszak – lombja van a növényen; tehát egyszerre örökzöldek és lombhullatók. Nem minden áttelelô levelû növény örökzöld: a tavaszi fakadáskor lehulló lombú fajok, tehát azok, amelyeken valójában csak egy kifejlett levélnemzedék van az ágakon, „télizöldek”. Van még egy kertészeti gyakorlatban gyakran hallott kifejezés, a „félörökzöld”; a félörökzöld jelleg elsôsorban a kultúrában mutatott növényi viselkedéssel függ össze: az enyhébb klímából hidegebb égövbe telepített fajok enyhébb teleken áttelelô lombúak, „örökzöldek”, míg hosszabb vagy hidegebb télen lombjuk lefagy, tél közepére, végére leszárad: lombhullatónak tûnik, esetleg „télizöldnek”. A természetben az idônként elfagyó lombú fajok egyedi tûrési határterületükön belül is hamar kiszorulnak a versenyképesebb fajok térért folyó versenye miatt. Tehát a félörökzöld jelleg igazán kertészeti és nem természeti kategória; idônként lefagyó lombú növényt csak a kertész segitsége, idônkénti visszametszés, a szükséges élettér mesterséges biztosítása tartja fenn. S ha már a lombhullás-lombtartás kérdéskörénél vagyunk, köztudott, hogy vannak lombtartó, nem örökzöld növények is;
14
ilyenek többek közt égövünkön a molyhosés a csertölgy, Kínában sok egyéb faj mellett a kínai paratölgy (Quercus variabilis), Amerikában a bíbortölgy (Quercus coccinea); ezek lombja maradó és csak a fakadáskor, a vesszô vastagodásával párhuzamosan lehulló, késôn hulló, azaz tudományos kifejezéssel „tardi-caducus”. Az ilyen fajok magoncai gyakran télizöldek és csak késôbb ahogy az évek haladnak kezd az ôszi lomb szinesedni utovégre az égakra szaradni. Hanem néha egy-egy magonc mégis télizöld marad, ilyen Ambrózy-Migazzi István télizöld molyhostölgye és magunk is mûvelünk itt az alapítványnál egy bulgáriai makkból származó télizöld Quercus petraea rokonságú (Qu. polycarpa) megbízhatóan télizöld tölgyet. Télizöld magoncok csernél, molyhos-tölgynél, és még egy sor más fajnál arra utalnak, hogy a nôvény egy földtörténetileg enyhébb klímájú éghajlaton télizöld volt, s talán csak a harmadkor végi lehûlés és a jégkor idôszakán fennmaradt populációk nyomán maradt túlnyomóan lombhullató; szívós szelekciós munka valószínû sok szép télizöld jellegû molyhos tölgyet és más balkáni-kisázsiai fajt találhatna még a honi kertek számára. Néhány faj másképpen örökzöld, mint a többség: asszimiláló felületük nem egy „vegetáció-történetileg” módosult törpehajtás, azaz, a hajtás ellaposodásával, oldalirányú kiszélesedésével kialakult (valódi) lomblevél, hanem egy, a hajtás és a levél közt valóban átmenetet jelentô levélhónalji (axilláris) eredetû hajtáslevél (kladódium).
A kladódium csak részben hull le levélszerûen: többnyire inkább egész szár-részek száradnak le vagy hullanak le vele és a kladódiumok fokozatosan száradnak el, „kopnak le”, erodálódnak. Leválásukat, eróziójukat a vastagodó vesszôk, a levélalapok alatti szövetek parásodása és alakváltozása sietteti. A fenyôk közül kladódiumos a Sciadopitys verticillata, a mérsékelt övi lombosok között talán a legismertebbek a csodabogyók, a Ruscusok. Érdekesek a télizöld vagy lehulló kladódium-típusú, hajtáslevelek. A kínaivietnámi tonkin-ciprusnál (Glyptostrobus) és a délkelet Egyesült-államoki–Mexikói mocsárciprusnál (Taxodium mucronatum) a lombozat enyhe télen megmarad és részben a levélgerinchez (rachis-hoz) hasonló hajtásaival együtt csak az új lomb fakadásával hullik le, azaz, télizöldként viselkedik. Az Oaxaca nyáriesôs trópusi klímájában hatalmasra fejlôdô Tule-fa is ilyen: tavaszi lombfakadásig üde zöld, a lombszinezôdés nyoma sem látszik rajta, és e zöld lombozat az új fakadásakor hamar lehull. Érdekesség e két ôsi fenyôfélénél, hogy a kedvezôbb növekedési helyzetben lévô hajtásokon rügyek fejlôdnek s a kladódium-szerû hajtásképletek fakadáskor sem hullanak, azaz, a többnyire tovább-nem növô kladódium alvórügyei vagy már tél folyamán kialakuló apró levélhónalji rügyei kihajtanak és vesszôvé alakulnak; e két, földrajzilag távol esô mocsárciprus-jellegû faj tehát vagy már ôsszel lehulló vagy télizöld (tardicaducus jellegû) kladódiumos lombozatú faj. Érdekes átmenetnek számít az elôzô
számban címlapon szereplô Helwingia chinensis: az áttelelô átsajátító képlet egyszerre kladódium és levél: a „levél” alsó része szárnyasan lefutó szélû, a virágzati szár része; a kis ernyôs virágzat tövén apró murvázó levélke fejlôdik ki, e fölött középér-szerû szárra futó levéllemezû hajtás fokozatosan elvékonyodik és lomblevél-középérként fut a lomb középtengelyeként tovább. Az örökzöld lombozat alapjában három teljesen eltérô formavilágot (tûpikkely-, és lomblevél) képvisel és három, többnyire teljesen eltérô klímavilágban vált uralkodóvá. Míg a széleslevelû örökzöldekrôl (Ficus elastica, Magnolia grandiflora) elsôsorban trópusi és meleg mérsékelt övi-szubtrópusi tájak jutnak eszünkbe, addig a tû- és pikkelylevelû örökzöldek képzeletünkben elsôsorban az északabbi tájakat idézik. Más szóval, a pikkely- és tûlevelû fákról elsôsorban a fenyôfélékre, nyitvatermôkre (Gymnospermae), míg a széleslevelûeknél, lomblevelûeknél elsôsorban a zárvatermôkre (Angiospermae) gondolunk. Bár ez nemcsak érzet, hanem a nagy számok törvényében valóban igaz is, mégis érdemes felidézni, hogy ezrével vannak tû- és pikkelylevelû „lombosok” (zárvatermôk/Angiospermae) és van több száz széleslevelû fenyô is, azaz a lombosok nem mind széleslevelûek, míg a fenyôk nem mind „tû- és pikkelylevelesek”. Különösen sok tûlevelû örökzöld van az Ericaceae családban (Erica, Bruckenthalia,
15
Phyllodoce) és ericaceae jellegû fajaival tûnik ki az az Empetraceae-család, benne az Empetrum és déli rokona a Ceratiola; a Rubiaceae-hez tartozó Coprosma-k között is sok faj lombja tû-jellegû Új-Zélandban; ugyan itt az Epacridaceae családban a Dracophyllum és a Cyathodes nemzetségekben, valamint a Myrtaceae-khoz tartozó Kunzea-nál, Új-Zélandban a Mimosaceaehoz tartozó Acacia verticillata-nál a Mimosaceae családban Ausztráliában ugyan itt a Proteaceae családbeli Hakea-nál; a közismert a Rhamnaceae tûleveles nemzetsége a Microrhamnus. Az északi félteke tipikus pikkelyes „lombos fajai” az Ericaceae család Cassiope-i míg a déli félteke legismertebb, szine fenyôket idézô pikkelyes zárvatermôi a mûvelésben is oly gyakori pikkelyeleveles Hebe-k (Scrophulariaceae); csak néhány fajt említve a H. armstrongii, H. coarctata, H. cupressoides, H. hectori, H. laingii, H. lycopodioides, H. ochracea, H. propinqua, H. salicornia, H. salicornioides. Pikkelyes cserjék a Salicornia-k, az amerikai Allenrolphea-k (Chenopodiaceae) és számos déli féltekei Asteraceae (pl. Helichrysum) is pikkelyes és szinte megtévesztésig hasonlít egy kis ezüstös borókára. Sok turistától kaptunk a Kanári-szigetektôl a kaliforniai Death-Valley-ig terjedô utakról egy „fenyôt” meghatározásra: ezek mindig a széltében mûvelt ausztráliai Casuarina-k voltak (Casuarinaceae), a fenyôkkel talán legkönnyebben összetéveszthetô zárvatermô nem csak fenyôszerû kinézetük és pikkelyleveleik miatt, de apró tobozszerû terméseik miatt is. A tû- és pikkelyleveles zárvatermôkkel
16
ellentétben jó néhány fenyô sem nem pikkelyes, sem nem tûlevelû, hanem lomblevelû: az Araucariaceae fajai között 4–5 cm levélszélesség nem ritka, és az Araucaria hunsteinii levelei 15 cm mellett a 2–3 cm-es szélességet is elérnek az alsóbb hajtásokon. A Podocarpaceae között sem ritka a 20–30 cm széles levél, sôt a Fijiszigeti P. affinis levele 50 cm hosszúra is megnôhet. Kiemelkedôen széleslevelû fenyôfélék a kaurik (Agathis) és a Kaurikôtiszafák (Nageia-k); köztük talán a legnagyobb levelû a Nageia maxima, 34 cm-t is elérô levél-hosszúsággal, 9,5 cm-es levélszélességgel.
Klíma és az örökzöld jelleg Míg kiegyenlített csapadékú (valódi „eu-“) trópuson a tenyész/vegetációs idôszak hosszúsága egyértelmûen az egész évben aktív asszimiláló felületnek – tehát az örökzöld életformának – kedvez, addig az északi (hideg-) mérsékelt övi (boreális) és a sarki (arktikus) éghajlatokon, valamint a szélességi körökhöz hasonlóan változó vertikális (felsô montán, szubalpin és alpin) övekben az örökzöld növények fennmaradását nem a kedvezô, hanem éppen ellenkezôleg, a kedvezôtlen körülmények védik, mert a külsô környezeti, fôleg klímaviszonyok a lombos és (a leszáradó levelû) lágyszárúakat visszatartják versenyképességüket „kompetíciójukat” csökkentik. Az északi mérsékelt övi és sarki klímaövekben, illetve ezek közös elterjedési területén (arkto-alpin fajok) az örökzöldek szerepe azért nô meg, mert a
rövid tenyészidôszak miatt a mindig készenlétben lévô hidegtûrô lombozat elônyben van a lombhullatókkal szemben, amelyek lágy levelei a hideget kevéssé vagy egyáltalán nem viselik és egy-egy kései vagy korai fagy végzetes károsító hatása miatt a növény részben visszafagy, utóvégre kiszorul a élettérért versenyzô fajok térhódítása miatt. A lombhullatók frontvonalát ilyen helyeken a késôn kihajtó, rövid tenyészidejû egyedek származékai alkotják.
A hidegtûrés képessége
Míg az örökzöld életforma a déli, egyenletesen meleg vagy enyhe telû nedves éghajlaton az egyetlen természetes lehetôség, addig északon a lomb megtartása nagy kihívás: mivel több hónapig vagy esetleg az év nagyobb részén a lomb vízellátása hosszabb-rövidebb idôre megmegszakad vagy gyakorlatilag meg is szûnik; tehát nemcsak a fagyás tényleges abszolút értéke számít (még ha a jég sejtfal-roncsoló hatásának van is szerepe), hanem az ún. fiziológiai szárazság: a talaj fagyott szár nem látja el vízzel a felmelegedô nagyobb felületeket, igy a levelek valósággal az aszályra emlékeztetô körülmények közé kerülnek.
Alfred Weber (Osztrák Faiskolai Szövetség elnöke) Az osztrák faiskolák helyzete 10 éve és ma. (Összefoglalás) • Az EU csatlakozást követôen az osztrák faiskolák száma közel 40 %-al csökkent. • A faiskolák számának csökkenése az átlagterület növekedésével járt. • Jelentôs speciálizáció indult el a termesztésben. Létfontosságúvá vált a gazdaságos mûködés. • A hazai termelôk elsôsorban a lakossági ellátás irányába fordultak. • A nemzetközi áruházláncok kertészeti ellátása elsôsorban nemzetközi behozatalból történik. • A hazai kereskedelemben már nem a termesztés, hanem az információ gyors áramlása a fô kérdés: a faiskolák, kereskedôk a megkeresésekre 1 órán belüli válasz esetén esélyesek az üzlet elnyerésére. • A lakossági ellátáshoz a lehetô legtöbb infor-
mációt nyújtják: hirdetések, szórólapok, akciók, jeltáblák, stb. • A termesztés gazdaságosabbá tételéhez egységesítették a konténeres termesztés edényeit. • A segédanyagokat (közeg, edény, bambusz, stb.) nagy tételben, közösen szerzik be, de ezt nem a szövetség, hanem körzetenként egyegy vezetô faiskola koordinálja és finanszírozza! Nem keveredik a szakmai érdekvédelem a gazdasági érdekérvényesítéssel. • Az EU irányelveknek megfelelôen (a hazai gyakorlatunktól eltérôen!) a különféle termelôknek és kereskedôknek egyetlen regisztrációs kötelezettségük és ennek megfelelôen egyetlen regisztrációs számuk van.
17
Piaci tendenciák a díszfaiskolai szektorban Szempontok a tendenciák megítéléséhez • Magyarországi termesztés jellemzôi • Belföldi értékesítés, export, import • Értékesítési csatornák • Tendenciák bemutatása a Prenor Kft. példája alapján A magyar termék versenyképességének okai • Ökológiai okok – itthon termelt növények elônye • Magas szállítási költség • Versenyképes ár és minôség • Hazai nemesítésû fajták
Várható tendenciák • Díszfaiskolák koncentrációja és centralizációja • Fokozódik a szakosodás • Egyre nagyobb méretû növények kereslete – elsôsorban keleten • Szigorú minôségi elôírások • Termelôtôke beáramlása • Szigorúbb környezetvédelmi elôírások • Erôsödik az igény a lombos fák és cserjék iránt Értékesítési csatornák Magyarországon • Cash and Carry • Kertészeti árudák • Barkácsáruházak • Hipermarketek • Kertépítôk • Közületi értékesítés
Izer Gábor Az újságban lehetôség van hirdetéseket megjelentetni. Bôvebb információ: 30/372-5328
Faiskolai Értesítô 2007/2 (április). Kiadja a Nyugat-dunántúli Díszfaiskolások Egyesülete 9700 Szombathely, Béke tér 1. Elnök: Gurisatti Gábor Titkár, fôszerkesztô: Németh Gábor Tel.: 30/372-5328, fax: 94/322-353 E-mail:
[email protected] Honlap: www.fakertesz.hu Címlapfotó: Debreczy-Rácz (Dendrológiai Alapítvány): Skimmia intermedia (repens) Hokkaido (Japán)
18
