Összegző tanulmány. Egy átfogó sportkommunikációs honlap szakmai elvárásrendszere

Összegző tanulmány a TÁMOP 6.1.2/11/2-2012-0002 kódszámú „A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása” c. projekt keretében végzett kutatás eredményeiről

"Innovatív és kreatív kommunikációs, média- és marketing tartalmak az egészségfejlesztést szolgáló fizikai aktivitás fokozásának szolgálatában" című felhívásához készült tanulmány

Egy átfogó sportkommunikációs honlap szakmai elvárásrendszere

Készítette: Right Communication Kft.


Tartalomjegyzék Egy átfogó sportkommunikációs honlap szakmai elvárásrendszereHiba! A könyvjelző nem létezik. Előszó ..................................................................................................................................... 3 1. A tanulmány kerete, avagy mit tekintünk sport honlapnak? .............................................. 3 2. A honlapok és a marketingkommunikációs tevékenység kapcsolata................................. 5 2.1. A POE-elv, és kapcsolódása a szervezeti honlapokhoz .............................................. 5 2.2. Látogatottság és hirdetési felületek értékesíthetősége közötti összefüggések ............ 9 3. Honlapok és felhasználói élményének ............................................................................. 10 3.1. Kompetenciák............................................................................................................ 10 3.2. Honlapstruktúra ......................................................................................................... 11 3.3. Fenntarthatóság ......................................................................................................... 19 4. A honlaptervezés gyakorlati kérdései .............................................................................. 21 5. Sporttal kapcsolatos honlapok elemzési szempontrendszere ........................................... 22 6. Sportkommunikációs honlapok elemzése ........................................................................ 25 6.1. http://aktiv.itthon.hu/ ................................................................................................. 26 6.2. http://takemefishing.org/ ........................................................................................... 32 7. Összegzés: Javaslatok egy sport-honlap margójára ......................................................... 37 Felhasznált irodalom ............................................................................................................ 39 Felhasznált weboldalak ........................................................................................................ 41

2 A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása - TÁMOP-6.1.2/11/2-2012-0002 kódszámú projekt


Előszó Szabadidős sporttal foglalkozó szervezetek számára rengeteg lehetőség kínálkozik arra, hogy offline vagy online módon érvényesüljenek és kihasználják a marketingkommunikációs lehetőségek széles tárházát, akár integrált módon is. Különösen fontos eszköz ilyen szervezetek számára a weboldal. Jelen tanulmány célja, hogy bemutassa: egy szabadidős sporttal foglalkozó sportszervezet (sportvállalkozás, sportegyesület stb.) számára mit jelentenek a sport-honlapok? Milyen feltételekkel jöhetnek létre, milyen megoldásokkal építhetőek fel különféle típusú weboldalak a létrehozó szervezet által meghatározott különféle célok mentén? Sporttal foglalkozó szakemberek számára sorra vesszük mindazokat a szakmai kompetenciákat, melyek szükségesek egy átfogó, szabadidős sportot népszerűsítő weboldal elindításához és működtetéséhez, rávilágítva a fenntarthatósági szempontok érvényesítésére. Tanulmányunk tényleges példák (sportkommunikációs weboldalak) elemzésén keresztül tárja fel, hogy egy szabadidős célú sportkommunikációs honlap esetében mik azok a tényezők, pozícionálási elvek, amik segítik az egyedi arculat kialakítását és a minél magasabb szintű fogyasztói élmény elérését. A sporttal foglalkozó kutatók számára akadémiai célként fogalmazhatjuk meg azt a törekvést, hogy a honlapokat céljaik szerint (bemutatkozó oldalak, webshopok, márkaoldalak, tematikus mikroszájtok) eltérő mértékben kötjük össze a hozzájuk kapcsolódó marketingcélokkal, mint az ismertségépítés, vagy éppen a fogyasztói hűség kialakítása. További akadémiai szándék a látogatottság és a hirdetési felületek értékesíthetősége közötti összefüggés elemzése is. A tanulmány mind nyelvezetében, mind a bemutatott témakörökben igyekszik mindkét célcsoportnak, azaz az akadémai és a vállalkozási/sportszervezeti érintetteknek egyaránt megfelelni.

1. A tanulmány kerete, avagy mit tekintünk sport honlapnak? Egy átfogó sport honlap elemzése kapcsán felvetődik, hogy ezen belül milyen célterületről, és milyen sportról is beszélünk. Az amatőr és a professzionális sport elválik egymástól, ugyanúgy, ahogy az egy kiemelt sportot, vagy a sportot mint szabadidős tevékenységet általában népszerűsítő felület is. Az utóbbi esetében kevésbé számít a teljesítmény, mindinkább az egészséges életmód kihangsúlyozása kap nagyobb szerepet, szemben a versenysportokkal (Hoffmann, 2007: 132). 3 A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása - TÁMOP-6.1.2/11/2-2012-0002 kódszámú projekt


Sport-honlap alatt a jelen tanulmányban nem sportszervezet, sportvállalkozás vagy egyesület által létrehozott oldalt, mindinkább egy általános tematikájú szabadidős tevékenységekkel foglalkozó és azokat népszerűsítő, alapvetően saját médiamegjelenést értünk az online platformon, mely célja szerint ugyanakkor többféle lehet (bemutatkozó, értékesítési kapcsolódással rendelkező, egyéb). Az ilyen weboldalak közös jellemzője, hogy céljuk a sport és a sporttal összefüggésben lévő tevékenységek (és szervezetek) támogatása. Egy honlap általában a vállalat vagy cég számára a legfontosabb jelenlétet képezi a digitális térben (Berényi, 2011). Üzleti céljuk szerint megkülönböztethetőek céges bemutatkozó, értékesítés-központú, márka-, és egyéb oldalak. 

Szervezeti, bemutatkozó oldalak: Céljuk egy általános és átfogó kép kialakítása a szervezetről, mely egyrészt tartalmazza a fontos általános információkat, másrészt formai és tartalmi elemeiben képviseli a céget az interneten. Elsődleges számukra az információ (tartalom), másodlagos a megjelenés és a design. A megjelenés esetében is fontosabb a használhatóság. További fontos elem a keresőoptimalizálás, vagyis, hogy könnyen megtalálható legyen az interneten keresztül. A céges bemutatkozó oldalak számára a digitális tér előnye, például a nyomtatott ismertetőkhöz, brosúrákhoz képest, hogy az információ bemutatása formailag szabadabb (pl. rövid tájékoztató az oldalon, és letölthető pdf-fájl egy bővebb változattal), a tartalom mennyiségét tekintve pedig korlátlan.



Értékesítés-központú oldalak, webshopok: Ezen oldalak esetében a cél a vállalat termékeinek/szolgáltatásainak értékesítése. Az értékesítés-központú oldalak esetében kiemelkedő szempont a biztonságos hozzáférés: a rendszer biztonságos kialakítása, a biztonságos hozzáférés garantálása, a fizetési módozatok megválasztása és a célcsoporthoz való adaptálása (pl. bankkártyás fizetés mellett lehetővé kell-e tenni a postai utánvét lehetőségét?).



Márkaoldalak: nem egy céget, hanem egy egyedi márkát mutatnak be. A szabadidősport mint tevékenység népszerűsítése is e kategóriába tartozhat. A márkaoldalak esetében napjainkban két megközelítést különböztethetünk meg. Az egyik a márka üzleti szempontú (értékesítésorientált) bemutatása (hagyományos megközelítés), míg a másik a márka fogyasztóközpontú felhasználása. Az első esetben az oldal filozófiájában a márka tulajdonságait és értékeit szemlélteti és helyezi a középpontba (pl. http://www.adidas.hu/). A második esetben a márka a fogyasztók által észlelt értékeket emeli ki, és sugallja a márka hozzájárulását életstílusukhoz, 4

A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása - TÁMOP-6.1.2/11/2-2012-0002 kódszámú projekt


életvitelükhöz (pl. http://www.tiszacipo.hu/). A fogyasztóorientált márkaoldalak extrém megnyilvánulása, amikor a márka maga háttérben marad egy tevékenység és/vagy a közösség(i érzés) javára, ezzel is hangsúlyozva a képviselt értékek fontosságát (pl. Nike Futóblog – http://futo.blog.hu/). 

Egyéb oldalak: Ilyenek például a külön ügyfélszolgálati célokra létrehozott oldalak, kifejezetten kommunikációs kampányokhoz köthető (időben korlátosan hozzáférhető, a kampány lebonyolításához közvetlenül kapcsolódó) ún. kampányoldalak, tematikus mikroszájtok

(pl.

szolgáltatásokhoz

egy

köthető

bannerkampány adminisztrációs

landolóoldalaként),

oldalak,

a

internetes

bemutatkozó

oldalak

aloldalaiként, stb. A jelen tanulmányban a célcsoport alatt az amatőr sportolót, a sport iránt érdeklődő átlagembert értjük, „aki sporttevékenységet az egészség megőrzése, a szabadidő hasznos eltöltése vagy kedvtelés céljából végez, függetlenül attól, hogy részt vesz-e sportági vagy szakszövetség versenyén” (1996. évi LXIV törvény).

2. A honlapok és a marketingkommunikációs tevékenység kapcsolata 2.1. A POE-elv, és kapcsolódása a szervezeti honlapokhoz

A 2000-es évektől kezdve jelent meg a marketingkommunikációs eszközöknek egy újfajta, a kor elvárásaihoz igazodó értelmezési keretrendszere. A csoportosítási rendszer figyelembe veszi

a

digitális

kultúra

által

támasztott

kihívásokat,

lehetőséget

nyújtva

a

marketingkommunikációs szakemberek számára a kommunikáció hatékony lebonyolítására. A megközelítés szerint a vállalat marketingkommunikációs törekvéseit három különböző jellegű felületen valósítja meg. E három felület (Corcoran, 2009): 

fizetett reklámok (paid media): Alapjellegében megegyezik a hagyományos reklám fogalmával. Személytelen vállalati üzenet, melyért a megrendelő fizet, és harmadik fél által, tömegkommunikációs eszközökön keresztül jut el a befogadóhoz (Bauer – Berács, 2006: 434). Az információ fölött a kibocsátó közvetlenül rendelkezik. A leginkább 5 A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása - TÁMOP-6.1.2/11/2-2012-0002 kódszámú projekt


tervezhető kategória. Közvetítő eszközei a digitális térben: hagyományos display hirdetések (bannerek, keresőhirdetések, rich media, videohirdetések) (bővebben ld. a kommunikációs eszközök fejezet). 

saját felületek (owned media): Minden olyan felület, ahol a vállalat közvetlen befolyással és irányítással bír, saját belátása szerint fejlesztheti, alakíthatja a megjelenő üzeneteket, tartalmakat. A vállalat saját hatáskörben, saját vállalati folyamataiba integráltan képes irányítani és változtatni ezeket az elemeket. A saját felülethez saját információtartalom és szolgáltatások kapcsolódnak. A közeg lehetővé teszi a naprakész információ közlését a termékekről/szolgáltatásról. A saját felületek esetében az információ sokkal inkább teljes körű, mint a fizetett tartalmak esetében, így hatékonyak lehetnek ügyfélkapcsolati és értékesítési cél megvalósítására. Jellemző, kiemelten digitális pillérei a vállalati internetes felületek, s így az itt tárgyalt hivatalos szervezeti weboldalak, a szervezetek által üzemeltetett közösségimédia-oldalak, közösségek (hivatalos márkaközösségek, blogok), a vállalat saját online értékesítési csatornái (saját webshop).



szerzett média (earned media): Minden, a vállalattal kapcsolatos, publicitást nyert fogyasztói és média-megnyilvánulás (Csordás – Szabó, 2013). Ezeket a megjelenéseket a vállalat nem kezdeményezi, hanem alulról szerveződnek, a közösség által. A különféle digitális csatornákon a fogyasztók egyre egyszerűbben közölhetnek információkat, véleményt nyilváníthatnak, mely megnyilvánulások gyorsabban terjednek, mint a hagyományos platformokon. Eszközei lehetnek a különféle felhasználói visszajelzések, szóbeszéd, felhasználók által létrehozott tartalmak, márkázott közösségek (közösségi rajongói oldalak, márkázott fórumok, stb.). A sportszakma szempontjából fontos kiindulási bázis lehet, hogy számos, egyes sporttevékenységek köré szerveződött közösség létezik (pl. sportágrajongói körök, klubok, fórumok, sportoló közösségek, szervezetek).

Egy sportkommunikációs honlap zömében a saját média kategóriájába sorolható, de tartalmaz elemeket és kapcsolódási pontokat a fizetett és szerzett média felületek jellemzőiből is. A kommunikációtervezésben használható a POE-elv aszerint, hogy a különféle marketingcélok mentén mely POE-elemek játszhatnak nagyobb szerepet a kampány jobb kivitelezésében, illetve biztosítják összességében a saját felület látogatószámnövekedését. A szakirodalom alapján négy alapvető marketingcélt különböztethetünk meg (Gáti et al., 2013):





Ismertségépítés: Új termékkategória vagy márka bevezetésekor alkalmazzuk. Ilyenkor a fő cél a termék/szolgáltatás/márka főbb jellegzetességeinek bemutatása, fogyasztói ismertségének növelése. Egy új sportkommunikációval foglalkozó honlap esetén az ismertségépítés fázisában a látogatók bevonzása és a márka tudatosítása a fő cél, amelyre elsősorban a fizetett média lehetőségeken keresztül (pl. bannerkampány, vagy fizetett keresőhirdetések) van lehetőség. A honlap ilyenkor az első találkozás élményét kell, hogy teljesítse, s így elsődleges cél a hirdetett tartalom által keletkező fogyasztói elvárások kiszolgálása, pl. a hirdetéshez szabott, egyéni landolóoldalak (landing page) segítségével. A saját honlapra, azaz saját média felületre történő fogyasztói bevonás történhet úgy, hogy a sportszervezet más médiafelületen fizetést helyez el (fizetett média), hogy látogatókat vonzzon saját média felületére (saját weboldalára).



Imázsépítés: Ebben a fázisban a versenytársakkal szembeni pozícionálás a cél az erős egyedi terméktulajdonságok, -jellemzők (pl. egy honlap esetében olyan funkciók, amelyek máshol nem elérhetőek) tudatosításán keresztül. Ebben a fázisban a saját médiafelületek s így a weboldal is komoly szerephez jutnak, hiszen a fogyasztói imázs sokkal nagyobb mértékben kapcsolódik a szervezet konkrét teljesítményéhez (esetünkben a weboldal funkcionalitásához), mint annak kommunikációs üzenetéhez. Ebben a fázisban szerepe van továbbá a szerzett média felületeknek is, mint pl. a fogyasztói beszélgetések figyelése a közösségi média felületein. Az imázsépítési cél megvalósulhat úgy, hogy a sportszervezet közösségi média felületein beszélgetéseket, diskurzusokat kezdeményez vagy kezdeményeztet, melyek révén a fogyasztók hallanak a szervezetről, és esetlegesen átkattinthatnak saját média felületre (szájreklám).



Közvetlen ajánlatok: Konkrét ajánlatok esetén a szervezet egy tényleges terméket vagy szolgáltatást népszerűsít. Ebbe a kategóriába tartoznak ismertebb márkák egy adott tulajdonságait bemutató hirdetései, illetve bizonyos termékkategóriák hirdetésekor jellemző márkakapcsolások. Ez esetben a közvetlenül a reklámozott termék megvételére buzdít a hirdetés (pl. egy sportkommunikációs honlapon lévő sportesemény, vagy -tevékenység bemutatása közben kapcsolódó termékeket [úgy 7



mint egy sporteseményre való feliratkozást] szerepeltet egy sportvállalat, mintegy reklámfelületként). Közvetlen ajánlat esetében a terméktulajdonságok és a vásárlást

közvetlenül

segítő

információk

(pl.

bolt

neve,

elérhetősége,

elhelyezkedése, árak) képezik az üzenet fő tárgyát. A közvetlen ajánlatok eredménye jobban köthető a szervezet teljesítményéhez, mivel fő célként a konkrét termék vagy szolgáltatás értékesítése jelenik meg, ezért a kampányhatékonyság mérése pontosabb lehet, mint az előző két kategória esetében. A közvetlen ajánlatszerzés esetében két forgatókönyv is elképzelhető: egyrészt, ha a sportszervezet saját maga ad közvetlen ajánlatot, regisztrációs lehetőséget (pl. egy sporteseményre) egy esemény promotálásának formájában, melynek révén a felhasználó rákattint a szervezet saját média felületére. A másik lehetőség az, amikor a vállalat a saját felületén helyezi el más szervezetek fizetett hirdetéseit. Ebben az esetben a sportszervezet saját média felülete képezi más szervezet fizetett hirdetési helyét (és közvetlen ajánlatát), mely végeredményben bevételt generál számára. 

Lojalitásépítés: A marketingkommunikációs tevékenységek egyik fontos eleme a vásárlói lojalitás (hűség) kialakítása, vagyis az újravásárlások előidézése. Nem elég tehát, ha a felhasználó (jelen esetben a sportkommunikációs honlapot böngésző személy) egy alkalommal konverziót (általánosságban olyan fogyasztói cselekvés, esemény bekövetkezése, amit a kampány hatására a megbízó elvárhat a fogyasztótól, és amit mérni tud a későbbiekben) ért el a honlapon, azaz feliratkozott egy sporteseményre vagy terméket/szolgáltatást vásárolt. A honlap kezelőjének ezeken felül célja kell, hogy legyen az is, hogy ugyanez a felhasználó rendszeresen visszatérjen az weboldalra. Ebben a fázisban az esetleges fogyasztói bizonytalanságok eloszlatása fontos, hiszen biztosítani kell arról az egyszeri konvertálót (feliratkozót, vásárlót, látogatót), hogy jól döntött, amikor az oldalra kattintott. Lojalitásépítési cél mellett a vállalat sportszervezet saját felületén tehát nem elég, ha megtörtént egy konverzió, a továbbiakban is biztosítani kell a felhasználókat arról, hogy döntésük helyes volt. Így például a szervezet szerzett média felületein fenntartható az újravásárlási szándék. Mindamellett a honlapra egyszer már ellátogató felhasználótól számára olyan regisztrációs lehetőségeket lehet kérni, 8



melynek révén rendszeresen értesülni tud a megújuló ajánlatokról (pl. hírlevél szolgáltatások).

2.2. Látogatottság és hirdetési felületek értékesíthetősége közötti összefüggések

Egy specializált, sporttal mint szabadidős tevékenységgel foglalkozó honlap reklámfelületként való értékesítése során figyelembe kell venni az erős tematikus kapcsolódás lehetőségét. Ahogy korábban említettük, egy sportmárkának lehetősége van egy, a magát a márkát háttérbe helyező, de az általa képviselt értékeket éltető felület felkarolására. Itt a márka üzenete a közösségen, a közösség által vallott értékeken, tevékenységeken keresztül (törzsi marketing), vagy a márkához kötődő tevékenységeken, az ezekről szóló tudósításokon, tartalmakon keresztül (tartalommarketing) érvényesül. E mecenatúra elképzelhető házon belül (tartalommarketing tevékenység), vagy egy külső szervezet felkarolásán, támogatásán keresztül (szponzoráció). Mindkét esetben, ahhoz, hogy a közvetett márkaüzenet hatékonyan eljusson a célcsoporthoz, fontos egy minimális gazdaságos méretnagyság (látogatószám) elérése. Ez a célcsoport méretétől függően egy pár százas, pár ezres rendszeres látogatói közösséget jelenthet. Anélkül, hogy a weboldalakat mint potenciális kommunikációs eszközöket a kutatás e részében is górcső alá vennénk, annyit érdemes megjegyezni, hogy a tartalmi kapcsolódás lehetősége a célzott reklámmegjelenéseknek – és az ebből származó reklámbevételeknek – kedvez. Egy kezdeti stádiumban, de már azután, hogy a honlap elért egy minimális gazdaságos méretnagyságot, a legegyszerűbb módja a forrásszerzésnek egy nagyobb reklámfelületértékesítő szervezet tartalmi hálózatához való kapcsolódás (pl. Google Display Hálózat). Itt a tartalomhoz kapcsolódó releváns szöveges vagy képi hirdetések automatikus elhelyezésére és kiszolgálására nyílik lehetőség. Hasonlóan a keresőhirdetésekhez, megadott kulcsszavak és a megjelenő tartalom elemzése mentén a rendszer automatikusan releváns hirdetésekkel szolgálja ki a kijelölt hirdetési felületet, a felület tulajdonosának beavatkozása nélkül. Magasabb ismertség, presztízs és látogatószám elérését követően szóba jöhet a különböző médiafelület-értékesítő cégek (sales house-ok) közbeiktatása. Ez esetben a sales house végzi 9 A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása - TÁMOP-6.1.2/11/2-2012-0002 kódszámú projekt


a médiafelületek értékesítését a médiumtulajdonos profitcéljainak, érdekeinek, tulajdonosi céljainak megfelelő keretek között, valamint bonyolítja az ártárgyalásokat, illetve a szerződéskötéseket. Mára már a kisebb, tematikus weboldalakat is egyre inkább online értékesítő házak képviselik, amelyek több tíz vagy száz oldal, általában csomagként való értékesítését vállalják fel (online hirdetési portfólió), lehetőséget biztosítva a hirdetők felé az üzenetek tematikus célzására. A legelterjedtebb hazai hirdetési hálózatok: CEMP Sales House (index.hu, indavideó, inforadio.hu, port.hu stb.), Adhouse (origo, freemail, videa, postr stb.), Adaptive Media (tv2.hu, vatera.hu stb.), EvoMedia (hirkereso.hu, ingatlan.com, borsa.hu stb.).

3. Honlapok és felhasználói élményének

3.1. Kompetenciák

Egy sportkommunikációs honlap elkészüléséhez a következő alapvető kompetenciákat azonosíthatjuk: 

Marketing háttér: A honlap elindítása előtt szükséges az üzemeltetés üzleti/marketing feltételeinek meghatározása, az üzleti/marketing terv kialakítása, az elindításhoz szükséges források előteremtése, a weboldal hivatásának, céljainak és célcsoportjának körültekintő meghatározása, az oldal pozícionálása. Emellett, ha teljesen új brand-ről van szó, szükséges továbbá a brand elemeinek kialakítása.



Sportszakmai háttér: Egy sporttal és szabadidővel foglalkozó honlap elindításának első feltétele, hogy képesek legyünk azt megtölteni releváns tartalommal. A korábban elemzett célok és célcsoport mentén szükséges a közzétenni kívánt tartalmak legyártása, rendszerezése (information design).



Informatikai kompetenciák: Ide tartozik minden, a weboldal fizikai kivitelezéshez tartozó kompetencia megszerzése: 

programozás (information architecture),



webdesign (usability; visual design), a felhasználói élménytér (user experience, UX) megtervezése (UX design),



keresőoptimalizálás, stb. 10



3.2. Honlapstruktúra

Az irodalom alapján az internetoldalak elemzésekor a funkcionalitás hierarchiájának hat szintjét különböztethetjük meg (Anderson, 2007): 1. hibátlanul működik 2. megbízható, pontos 3. használható 4. kényelmes, könnyen használható 5. élvezetes, élményt nyújt 6. személyes jelentéssel bír Az 1980-as években kidolgozott ún. Kano-modell (Kano et al., 1984) a fogyasztók percepcióit írja le egy termékkel vagy szolgáltatással kapcsolatban. Ehhez két dimenziót vizsgál, a terméktulajdonságok hiányát, vagy meglétét, valamint a termékhez, vagy szolgáltatáshoz kapcsolódó fogyasztói elégedettséget. Kano modelljében gondolkodva az első, tágabban pedig az első három szint az ún. elemi követelmények

szintje.

Az

elemi

követelmények

olyan

elvárt,

vagy

alapvető

terméktulajdonságok, amelyek kimondatlanok, az adott termékkategóriában maguktól értetődőek, egy terméknek feltétlenül meg kell felelnie ezeknek annak érdekében, hogy a piacon életképes legyen. Meglétük nem jár pótlólagos elégedettséggel, hiányuk azonban fogyasztói elégedetlenséghez vezet. Egy tágabb (verseny) környezetben a negyedik szint jelenti egy felület számára az első lehetőséget a megkülönböztetésre, az egyediség kiemelésére, a felhasználók szemében a többi hasonló oldal közül való kiemelkedésre. A Kano-modellben ezek az úgynevezett teljesítménymutatók, olyan elvárt és kifejezett igények, amelyekre a fogyasztóknak szükségük

van.

Ezek

egydimenziós,

leggyakrabban

a

termék

vagy

szolgáltatás

teljesítményéhez kötődő tulajdonságok. Az elragadtatási faktorok, vagy vonzó tulajdonságok olyan a termékkel, szolgáltatással kapcsolatban nem elvárt, gyakran innovatív tulajdonságok, amelyek teljesülésekor meglepetést és pótlólagos elégedettséget váltanak ki a fogyasztóban. Ezek az ötödik és hatodik szintek. 11 A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása - TÁMOP-6.1.2/11/2-2012-0002 kódszámú projekt


A termék életpálya dinamikus voltában gondolkodva egy új funkció a bevezetés pillanatában nem tartozik a fogyasztó által elvárt követelményekhez, így értéknövelőként tekinthetünk rá. Ugyanakkor ugyanezen funkció általánossá válásával már nem elragadtatási faktor, mindinkább teljesítménymutató, majd később elemi követelmény lesz belőle. Az érték személyes, szubjektív tulajdonságának elfogadásával a fogyasztói érték emocionális töltetét is kezelni kell. A legtöbb termékfogyasztó elégedettsége a mérsékelten elégedett és a mérsékelten elégedetlen szintek között mozog: elsődleges feladat tehát, hogy a teljesítménymutatók használatán keresztül a fogyasztói elégedettség minimális szintjét konstans módon kiszolgáljuk. A fogyasztók adott márka iránti hűsége ugyanakkor egy alapvetően ambivalens fogalom (Khalifa,

2004)

és

különböző

értéknövelők

(pl.

vásárlásösztönző

eszközök)

és

értékcsökkentők (pl. gyenge minőségű vevőszolgálat) hatására kizökkenthetőek eredeti vásárlási szándékukból.

1. ábra. A Kano-féle fogyasztói percepciós modell kiterjesztése: a fogyasztói érték dinamikus modellje

Forrás: Khalifa (2004: 648;658) alapján



A fentiek alapján a következőkben az egyes szintekhez köthető alapvető elvárásokról ejtünk szót a honlapok működésének kapcsán.

1. Hibátlan működés

Egy honlaptól elvárható alapvető követelmény. A hibátlan működés tekintetében figyelembe kell venni, hogy a potenciális látogató képernyőjén hogyan jelenik meg az oldal tartalma: ez a kompatibilitás. Technikai szinten ez a webes szabványoknak való alapvető megfelelést jelenti (pl. HTML5, CSS szabványok). A weboldal kódját, a választott szabvány helyes használatának tekintetében ellenőrizni tudjuk. Ilyen például az internetes oldalak szabványosításával

foglalkozó és ajánlásokat megfogalmazó W3C szervezet validátora

(http://validator.w3.org/). Az aktuális előírásoknak való megfeleléssel elvárható, hogy az adott weboldal különböző böngészőkön (pl. Internet Explorer, Mozilla Firefox, Google Chrome) a lehető legközelebbi végeredménnyel jelenjen meg. A böngészők felépítéséből és programozásbeli különbségeiből adódik, hogy az egyezés sosem lesz teljes, emiatt fontos a hibátlan működés garantálásához a körültekintő és folyamatos tesztelés. A kompatibilitást tovább nehezíti, hogy a különböző böngészők mellett immár az asztali és mobil megjelenés közötti különbségeket is figyelembe kell venni. Egy mozgással, sporttal foglalkozó, aktivitást magasztaló felület esetén különösen fontos a mobil médium figyelembe vétele, az aktív, mozgás, utazás közben való megtekinthetőség biztosítása. Mobil platformokon saját mobil aloldallal vagy mobilképernyőn is élvezhető elrendezést nyújtó, adaptált weboldallal (responsive web design, RWD) jelenhet meg egy szervezet (pl. http://blog.quiksilver.com/). Mindkét változat külön-külön tervezést és odafigyelést igényel, amelyekről bővebben a kommunikációs eszközök bemutatásával foglalkozó fejezetben írunk. Az oldal struktúrájának kialakításában további szempont lehet az oldal böngészésének akadálymentesítése is. Az akadálymentes tervezés esetén, ahogy a mobilra optimalizálás esetén is elsődleges szempont, hogy már az oldalfelépítés és -struktúra kialakításakor gondoljunk rá, hiszen az egész tartalmat átfogó és az oldal felépítését meghatározó tervezési paradigmákról van szó.



2. Megbízhatóság, pontosság

A megbízhatóság tekintetében elsődleges szempont, hogy a hibátlan működést az oldal folyamatosan képes legyen produkálni, az oldalletöltési igényeket folyamatosan kiszolgálja. Ez esetben a kapacitástervezés is szerepet kap: mekkora forgalomra számítunk, amelyet biztonsággal és élvezhető sávszélességgel ki tudunk majd szolgálni? Míg a megbízhatóság elsősorban egy technikai, háttér funkcionalitás, a pontosság a megjelenített tartalomra koncentrál. Az oldal funkcionális, nyújtott szolgáltatásai tükrözik azokat a célokat, amelyekért a látogató felkereste a felületet: az oldal struktúrája megfelel-e a tematikájának, illetve a kommunikációs üzenet, ami a látogatót odavonzotta (reklámszöveg, reklámtartalom, keresőhirdetés stb.) nem mond-e ellent annak a tartalomnak, amivel szembetalálkozik. A megbízhatóság és pontosság esetében, mint láthattuk, meghatározhatunk objektív, mérhető teljesítménymutatókat. A megbízhatóság tekintetében a különböző szerver-oldali hibaarányok mutathatnak, a pontosság egyik elemi mércéje lehet az oldalon való átlagos eltöltött idő (dwell time) elemzése. Ha ez a vártnál rövidebb (pl. ha a látogató az oldal teljes betöltődését sem várja meg), úgy feltételezhető, hogy a kínált tartalom (pl. egy keresőhirdetés landolóoldala) nem felel meg az oda látogató előzetes elvárásainak, ami miatt bezárja az adott lapot.

3. Használhatóság

A használhatóság tekintetében elsődleges, hogy a látogató minél kisebb erőfeszítéssel vehesse igénybe az oldal szolgáltatásait. A használhatóság credója lehetne a „ne törd a fejem” megközelítés is, amely találóan Steve Krug (2008), a weboldalak használhatóságáról írt monográfiájának címe is. A használhatóságot egyebek közt a következő síkokon értelmezhetjük: 

könnyű tájékozódás (navigáció): A felhasználók, korábbi internetezési szokásaik által irányítva elvárják, hogy egyes információtípusok megadott helyen és formában legyenek tálalva. Fontos, hogy e berögződéseket az adott oldal is kiszolgálja (pl. logóra kattintva a főoldalra való visszajutás). Emellett a saját oldalstruktúra minél intuitívabb használatát teszi lehetővé az aktuális tartózkodás jelölése, a különböző 14



visszatérési (pl. „vissza az oldal tetejére”) és továbbhaladási lehetőségek (pl. „kattintson a folytatáshoz”) egyértelmű jelzése. Ide tartozik az oldal kereshetősége is. 

áttekinthetőség (elrendezés): Egy weboldal esetében elementáris szempont, hogy a felhasználó által keresett információ megtalálása a felhasználó számára a lehető legkisebb erőkifejtéssel járjon és a lehető legkevesebb időt vegye igénybe. Emellett a tartalom bemutatása is az áttekinthetőséget szolgálja: bár az internet tartalommegosztó képessége technikailag gyakorlatilag korlátlan, a felhasználók információbefogadási képessége korlátozott. Ehhez kapcsolódik az új, mobil tervezési paradigma is, ahol – figyelembe véve a mobilkommunikációs eszközök képernyőinek korlátozott megjelenítési lehetőségeit – a minimalizmus, a lehető „legcsupaszabb”, legfontosabb tartalom kell, hogy az oldalakon bemutatott tartalom alapját képezze. Ahol szükséges, természetesen egyéb elrendezésben, formátumban lehetőség nyílik az információk bővebb kifejtésére (pl. külön blog, mellékelt pdf fájlok stb.).



megfogalmazás, arculati és kiegészítő esztétikai elemek: Az oldal tartalma illeszkedik a célcsoport igényeihez, képességeihez. Az arculati és kiegészítő esztétikai elemek egységes külső megjelenéssel szolgálják a felhasználó azon igényét, hogy az egyértelmű külső egyben világos használhatóságot is biztosítson az oldalra látogatók számára.



bizalom: Az oldal felhasználóbarát kialakítása, igényessége, stílusa – összességében: minősége – hozzájárulnak ahhoz, hogy bizalmat keltsen a felhasználóban, vagyis, hogy releváns információforrásként, vásárlási felületként stb. tekintsen rá (Quanjer, 2013).

4. Kényelem, funkcionalitás

A kényelem és funkcionalitás az első olyan dimenzió, amelyeket az elragadtatási faktorokhoz sorolhatunk és ehhez kapcsolódóan, amelyek megítélése az időben változó. Ha egy oldal hibátlanul működik, megbízható, pontos és használható, úgy a felhasználók számára a következő lépcsőben a minél egyszerűbb felhasználhatóság és a szubjektív elvárások kerülnek előtérbe. Az ilyen szubjektív elvárások közé tartozik, hogy az oldal úgy működjön, ahogy a felhasználó azt tőle elvárja és pontosan azokat az információkat nyújtsa a számára, amelyekre épp szüksége van. Amennyiben az oldal képes kiszolgálni ezeket a szubjektív, és sokszor 15 A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása - TÁMOP-6.1.2/11/2-2012-0002 kódszámú projekt


tacit, a fogyasztók által ki nem fejezett igényeket, úgy képes lehet a versenytársai közül kiemelkedni, saját tematikájában etalonná válni. Így például az Amazon.com mára nem csak a világ legsikeresebb és legnagyobb online áruháza, de az általa kínált termékek értékelési rendszerén keresztül egy megbízható termékinformációs adatbázis is, ahol azok is tájékozódnak, akik nem feltétlenül lesznek vásárlói (abban a pillanatban) a webáruháznak, de ismerik és elismerik a márkát, mint információforrást. A kényelmi szempontok közé sorolhatjuk a következő elemeket: 

mobil tervezési paradigma alkalmazása, „tartalmas minimalizmus”, ahol a felhasználó kevés kattintással és információtúlterhelés nélkül, mégis pontosan tud tájékozódni az őt érdeklő témákban, de van lehetősége – amennyiben igénye van rá – a további elmélyülésre is a témában



fontos információk kiemelése (pl. telefonszámokhoz click-to-call funkció mobilon, eseménynaptár stb.)



hasznos (valós idejű) segédeszközök alkalmazása (pl. intuitív eszközök – pl. kitöltéssegítő, „a környékemen…” funkció, térképes segéd stb.)



interakciós felületek (gyakran intézett kérdések [GyIK] összegyűjtése, több információ kérése formula, cikkekhez, bejegyzésekhez felhasználói kommentárok lehetőségének biztosítása, közösségi megosztás funkció, felhasználói véleményezési rendszer [pl. események utólagos értékelése] stb.).

5. Élvezetesség, élmények nyújtása

A fogyasztói élmény nyújtása a garanciája annak, hogy a fogyasztók hosszú távon lojálisak maradjanak a honlaphoz, s ezáltal kategóriájában az adott honlap legyen a meghatározó kiindulási pont az új fogyasztók számára is, a már használó fogyasztók ajánlásai mentén. Felhasználói szempontból megközelítve akkor beszélhetünk fogyasztói élményről, ha az a honlap böngészése során úgy érzékeli, hogy annak átgondolt a struktúrája, számára szubjektíven is logikus az oldal felépítése és tartalma (a felhasználó számára logikusan használható oldalstruktúra és szóhasználat) amelyen keresztül a felhasználó eléri, és gyorsan éri el a célját, miközben jól érzi magát az oldal böngészése alatt.



A felhasználói élmény nyújtása ugyanakkor túlmutat a funkcionalitáson, egy olyan tágabban vett tevékenységet jelent, amely végén a fogyasztó nem csak, hogy birtokába kerül az általa keresett információknak, de böngészése olyan élményként jelenik meg, amelyet nem rest továbbadni, ajánlani másoknak sem. E tekintetben az élmények nyújtása során elsődleges az esztétikai funkció (amely ugyanakkor nem összekeverendő pusztán az oldal vizuális megjelenésével), tágabb értelemben pedig a felhasználók pozitív stimulálása. Nagy szerepe lehet itt a különböző interaktív megoldásoknak, amelyek így központi szerepet kaphatnak az oldal további fejlődésében. Az információk tálalása kapcsán ez az esztétikai funkció a hasznos, vagy épp fontos információk interaktív vizuális elemekkel való értelmezését, kiemelését és/vagy kiegészítését jelenti, amely lehetővé teszi, hogy a felhasználó ne pusztán befogadója legyen az üzenetnek, de el is tudjon, el is akarjon merülni benne (pl. interaktív infografikák, sporteseményekhez kapcsolódó applikációk/alkalmazások). A cél tehát összességében, hogy a felhasználó számára egy flow-élményt nyújtsanak a honlap és az ott található megoldások s ezeken keresztül egyedi, utánozhatatlan személyiséggel ruházzák fel magát az oldalt is. Az élvezetesség mint hierarchikus lépcsőfok negatívuma, hogy nem kapcsolódik közvetlenül a megelőző elemekhez: egy élményeket nyújtó oldal kívánatossága a fogyasztók által nincs szükségszerűen közvetlen kapcsolatban a használhatóság és a hasznosság dimenzióival: értelmezhető ezek mellett, párhuzamosan, vagy akár ezek nélkül is! Így például a felhasználók egy általuk kívánatosnak tekintett (és ezáltal szívesen látogatott) oldalnak „elnéznek” akár több funkcionális hiányosságot is, cserébe a kapott élményért, míg egy teljes mértékben funkcionális és tartalmas oldal nem szükségszerűen lesz kívánatos a felhasználók szemében. Az élmények nyújtása szempontjából különös jelentősége van a közösség megismerésének, és potenciálisan a tagok azonosíthatóságának. Az oldal által kínált kívánatos, prémium tartalmakat ezért javasolt egy ún. „fal” mögé rejteni, hogy teljes funkcionalitásukban csak azonosítható (regisztrált, bejelentkezett) felhasználók férhessenek hozzá. Természetesen a fal mögé rejtett tartalomnak megfelelően kívánatosnak kell lennie ahhoz, hogy a felhasználók önként adatokat adjanak meg magukról (regisztráljanak, vagy más közösségi azonosítójukkal [pl. Facebook-bejelentkezés] belépjenek, a másik oldalról ugyanakkor, az egyéni azonosítás lehetővé teszi a tartalmak még személyesebb testreszabását is a szolgáltató számára (pl. a fogyasztási viselkedés elemzésén keresztül), vagy épp a személy közösségben betöltött szerepének (pl. véleményvezérek, szakértők) elemzését. 17 A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása - TÁMOP-6.1.2/11/2-2012-0002 kódszámú projekt


Az élmények köré való strukturálás szempontjából azonban fel kell hívnunk a figyelmet néhány negatívumra is. Elsődlegesen fontos megemlíteni, hogy a fogyasztói élmények középpontba állítása egy szolgáltatótól/megbízótól idegen terület, hiszen fordított gondolkodást igényel és amelyet emiatt döntéshozói szinten gyakran felesleges pénz- és időráfordításként értelmeznek; meglehetősen szubjektív volta miatt kockázatos, ezért is kiemelten fontos a célcsoport előbb említett pontos és előzetes ismerete.

6. Személyes jelentéssel bír

A honlap fogyasztói megítélésének legmélyebb, legszemélyesebb és legszubjektívebb szintje a személyes jelentéseké. E tekintetben különösen nagy szerepe van a közösségi funkciók körültekintő, de általános alkalmazásának is: a közösség inspiráló hatással van az új tagokra, „élővé” varázsolva az amúgy adottságaiból fakadóan statikus felületet. A felhasználói személyes jelentéseken és használati szokásokon keresztül a felület képessé válik arra, hogy a felhasználókat egymással összekösse, és hogy rajta keresztül saját sikerességük egy dimenziójaként tekintsenek rá (vö. a Maslow-féle szükséglethierarchia piramis két legfelső szintje: elismerés és önmegvalósítás). Itt a honlap már egy közösségi elemként van jelen, egy platform, amely funkcióin keresztül támogatja a közös alkotást és a felhasználók egymással való párbeszédét. Hovatovább az alulról jövő, önszerveződő fogyasztói csoportok létrejötte egy tevékenység, vagy az azt támogató márka köré fokozhatja az egy márka iránti elköteleződést és lojalitást (Armstrong – Hagel, 1996). Egy ilyen szint elérése különösen egy sporttal kapcsolatos tematikában azért lehet kiemelkedő, mert maguk a fogyasztók adhatnak hozzá közösségi funkciókat az oldalhoz (a különbözői felhasználók által létrehozott tartalmakon keresztül, öltsenek azok bármilyen formát, a megosztott/írott élményektől egészen a versenyekről vagy személyes fejlődésről szóló feltöltött/megosztott személyes videókig, vagy a különböző eseményekhez kapcsolódó további események megosztásában, sőt, akár további megszervezésében). E tekintetben külön körültekintést igényel, hogy a honlap tulajdonosa már nem a szó szoros értelmében vett tartalomszolgáltató, mindinkább platformüzemeltető, tartalomaggregáló és moderátor, amelyhez természetesen teljesen más üzemeltetési koncepció és oldalfelépítés társul.


Egy átfogó sportkommun nikációs honlap szakmai elvárás srendszere

A köveetkező ábraa foglalja össze ö a honlapok fog gyasztói meegítélésénekk imént ism mertetett rendszerét, mely a megfelelőeen működő weboldaltó ól elvárt alaapkövetelméényektől ind dul, ahol méterek doominálnak. A folyamaat végén még legginkább a technológiaa/feladatorieentált param eljutunkk a hierarchhia modell legmagasab l bb szintjére,, mely már erősen szuubjektív, szeemélyes, és filozzófiai ihletéésű, absztraakt elemekeet tartalmazz, szorosann kötődve a honlap kö özösségi szerepéhhez.

2. ábra.. A honlapok fogyaszztói megítéllésének fun nkcionális hierarchiája h és kapcsollódása a Kano-fééle percepciiós dimenziókkal

Forrás: Anderson (2007) ( alapján saját szeerkesztés

3.3. Fen nntarthatósság

A hosszzú távú fennnmaradás és fenntarthhatóság feltételeit a következő k sszempontok k mentén értékelhhetjük: A stratéégiai tervezéés során meeghatározottt hosszú táv vú (stratégiaai célok) teljesülnek-e? 

B Beváltja-e a honlap a küldetését, k



Sikerül-e az a azonosítoott célpiacoon beágyazó ódnia, diffeerenciálnia magát az esetleges e k konkurense ektől és ezálltal elérnie a gazdaságo os üzemeltettési méretnaagyságot, 19

A fizik kai aktivitás és a sport magyarrországi dimenziióinak feltárása - TÁMOP-6.1.2 2/11/2-2012-00 002 kódszámú projekt p




Sikerül-e megtartania az elért látogatóközönséget, épül-e köré közösség, részévé válike a célpiacon a fogyasztói beszélgetéseknek, beindul-e a szájreklám, a fogyasztók önként ajánlják-e hasonló érdeklődési körrel rendelkező ismerőseik számára az oldalt,



Érvényesül-e a honlap saját piacán, mint hirdetési felület?

A látogatók beérkezését, illetve növekedését ebben a kategóriában több forrásból tartjuk elképzelhetőnek: 

Fizetett ismertségépítő kampányok: ahogy a korábbiakban említettük, a honlap mint saját tartalomfelület ismeretségének növeléséhez szükség van fizetett, bevezető kampányra a különböző reklámfelületeken.



PR-tevékenység,

események,

rendezvények:

Egy

sporttal,

szabadidős

tevékenységekkel foglalkozó honlap számára egyértelmű tartalmi kapcsolódási pont a szabadidős

rendezvényeken

való

megjelenés.

Ez

esetben

elsősorban

bartermegállapodások (pl. a rendezvény hivatalos médiapartnere címért cserébe ingyenes tartalmi megjelenés biztosítása a rendezvény promotálására), szponzoráció (pl. névadó szponzoráció a honlap márkaismertségének növeléséhez) jöhetnek szóba. 

Közösségi média: első ütemben az előbb említett kapcsolódó események, rendezvények kapcsán, majd a későbbiekben saját jogon való jelenlét a közösségimédia-beszélgetésekben (szájreklám).

A látogatószám növekedését, azaz az ismertségépítés eredményességét a következő mérőszámok és szempontok mentén vizsgálhatjuk (Berényi, 2011: 172): 

látogatások számának változása: hány alkalommal látogatták összesen a webhelyet;



oldalletöltések (page impression, PI) számának változása: az adott webhely lapjait hány alkalommal töltötték le;



egyedi látogatók (unique visitor, UV) számának változása: hány felhasználó látta a webhelyet a vizsgált időszak kezdetén ill. végén;



új látogatók számának változása: azok száma, akik az összes felhasználó közül először látták a webhelyet;



visszatérő látogatók számának változása: azoknak a száma, akik korábban már legalább egyszer látogatták a webhelyet;



látogatás mélysége és ideje (dwell time): a látogatók átlagosan hány weboldalt néztek meg a webhelyen, és összesen mennyi időt töltöttek el átlagosan a webhelyen. 20





látogatás forrása: honnan érkeztek a látogatók a webhelyre.

A látogatások forrásának elemzése különösen fontos lehet a weboldal kezdeti szakaszai után, a célcsoport és a tartalomszolgáltatás finomhangolása szempontjából (pl. a számosabb látogatás események beszámolóira közösségi médiából arra utalhat, hogy az oldal célközönsége affinisabb az ilyen típusú tartalmakra). A látogatások forrásának elemzése nyújthat információt a különböző ismertségnövelő kampányok hatékonyságának (pl. keresőből érkező látogatók számának kimutatható növekedése), vagy egy-egy rendezvény sikerességének (szájreklám és hozzá kapcsolódóan a közösségi oldalak felől érkező látogatások számának növekedése) értékeléséhez is.

4. A honlaptervezés gyakorlati kérdései A következőkben Krug (2008) alapján számba vesszük azokat a tényezőket, amelyek mentén megtervezhető egy honlap felépítése és későbbi üzemeltetése. Egy honlap tervezésekor érdemes először a honlap fő célját meghatározni. E nélkül nem képzelhető el sikeres honlap, mivel egyik soron következő elem sem. A célok meghatározásában segítséget nyújt a korábban említett négy fő marketing cél. Ezután vagy ezzel együtt párhuzamosan szükséges a célcsoport számba vétele, amely számára a honlap létrejön. A célcsoport pontos megismerésével tudatosulhat a szervezet számára, hogy kiknek készül a kérdéses felület. Ez alapvetően meghatározza a később alkalmazandó nyelvezetet, az oldal logikai és vizuális felépítését stb. Ezután történik a megjelenítendő tartalmak körének meghatározása. Először a regiszter: mi lesz a honlapon megjelenő szövegek fő retorikai célja: pl. információátadás, szórakoztatás, edukáció, vagy ezek kombinációi (pl. infotainment, edutainment stb.). Egy sporttal foglalkozó honlap kapcsán az információ szükségszerűen jelen van, ugyanakkor ezek tálalásának módja nagyban függ a másodlagos céloktól is, amelyeket az üzemeltető közvetíteni szeretne a célcsoportja számára. Csak ezután lehet a weboldal egészét megfelelően kialakítani (oldalstruktúra kialakítása) a felhasználók számára és ezen belül a tervezett tartalmakat létrehozni és helyesen elrendezni (tartalmi struktúra kialakítása). 21 A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása - TÁMOP-6.1.2/11/2-2012-0002 kódszámú projekt


Az alapvető elvárások tisztázása után kerülhet sor arra, hogy megválaszoljuk a következő kérdést: „Milyen elemek fontosak egy honlap számára a webergonómia szempontból?” A webergonómia a felhasználói kényelem értelmezésének interneten világra értelmezett formája (Gombos, 2009 In: Dörnyei, 2013). Középpontjában a honlap használhatósága szempontjából, az interneten keresztül átadott információk hatékonyságnövelése és az online felület felhasználó irányába történő interakciójának optimalizálása áll. Egy internetes felület akkor ergonomikus, ha az gyors, a felhasználó számára könnyen használható és tanulható, és a felépítése is egyszerű, logikus és áttekinthető. Hazai tapasztalatok szerint a fejlesztéseknek csak elenyésző része kerül felhasználhatósági tesztelés alá, holott ez minden hosszú távú tervezés kulcseleme kellene, hogy legyen (vö. nulladik széria a terméktervezés és -gyártás folyamatában). A weboldalak értékelésének és összehasonlításának szempontjai a következők lehetnek (Nádasi, 2013: 151): 

gyorsaság (letöltési sebesség, válaszidők)



navigáció (menük elrendezése, linkek egyszerűsége, oldalfelbontás, oldal hossza)



elérhető szolgáltatások teljessége (funkciók, alkalmazások, használatot segítő elemek [kereső, RSS, kapcsolatfelvételi lehetőség, helpdesk, GyIK, oldaltérkép stb.])



felhasználóbarát tartalmak (webre alkalmazott szövegek, olvashatóság, oldalcímek, multimédiás tartalmak, akadálymentesítés, címkék, kereső stb.)

5. Sporttal kapcsolatos honlapok elemzési szempontrendszere Az előbbiekben említett stratégiai és operatív elemek alapján, a vonatkozó szakirodalom áttekintése után, valamint számos, sporttal kapcsolatos weboldal feltáró elemzését követően a következő (marketing) értékelési szempontokat javasoljuk a sportkommunikációs honlapok szakmai szolgáltatási rendszerének meghatározásához.

1. Tartalom 

termék 22



o A termék/szolgáltatás bemutatásának minősége a honlapon. E szempontnál kérdés, hogy egy sporttal foglalkozó honlap számára mi jelenti az alapterméket/szolgáltatást

(pl.

események/rendezvények

népszerűsítése,

sportágak bemutatása/népszerűsítése, életmód tanácsadás stb.), és milyen kiegészítő termékek/szolgáltatások kapcsolódnak hozzá (pl. a honlap működését

egy

márka

finanszírozza-e,

ahol

másodlagos

cél

termékek/szolgáltatások értékesítése; vannak-e tematikus reklámelhelyezések a honlapon; vannak-e szponzorált tartalmak; stb.) o Tematikus bontás megjelenik-e a különféle termékkategóriák szerint (ha több piacról és több termékről szól a honlap): a sporttal kapcsolatos honlapok esetén ezek a különböző sportágakra való bontás meglétét jelentik az érdeklődési körök szerint (pl. kerékpársport, túrázás, futás, labdajátékok stb.). 

ár (ha releváns): sportprogramok, sportesemények részvételi díjainak feltüntetése



disztribúció (ha releváns): o esetleges részvétel intézésének lehetősége a honlapon keresztül (részvételi szándék jelzése, jegyfoglalás, -elővétel, -vásárlás), o online fizetés lehetősége (fizetési módozatok, jegyátvételi lehetőségek)



(marketing)kommunikációs tevékenység o főoldal (landing page) részletes és vevőorientált kidolgozása (figyelembe venni a honlap fő célját, a célcsoport igényeit, a szervezet profilját) o események feltüntetése a honlapon; o bemutatkozó oldal az érintett sportszervezetről, sportszövetségről o kapcsolatfelvétel lehetősége a sportszervezettel, sportszövetséggel o esettanulmányok, tájékoztatók megtalálhatóak-e (és ha igen, milyen formában: szöveges tartalom, videótartalom)



szöveg (copywriting) o célirányos információszerzés lehetősége (minél kevesebb fölösleges szöveg szerepeljen az oldalon) o közzétett tartalom minősége (célcsoporthoz való illeszkedés, fogalmazás)

2. Rendelkezésre álló funkciók: mi a sporttal kapcsolatos honlap elsődleges célja? 23 A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása - TÁMOP-6.1.2/11/2-2012-0002 kódszámú projekt




online (sport) hírportál



e-business, e-kereskedelem szolgáltatások



online termék/szolgáltatás katalógus (ide tartoznak pl. a saját magunk által rendezett események, rendezvények is)



online termék/szolgáltatás aggregáló oldal (ide tartoznak pl. a mások által rendezett események, rendezvények is)



interaktivitás, felhasználók által generált tartalom közzétételének lehetősége (fórumok, blogok) o felhasználói visszajelzések (közösségi média bevonása; felhasználói bizalom más felhasználók által adott értékelésekben (customer reviews) o megosztási lehetőségek: további bizalomnövelő faktor o ha van lehetőség felhasználói visszajelzésre, negatív értékelések megjelenítése torzítás nélkül (illetve, további lehetőségként, a dicsérő és a kritikus értékelések különválasztása) o ugyanakkor ez utóbbinak kizárólag bizonyos gazdaságos üzemméret fölött van létjogosultsága: egy-két árválkodó vélemény, vagy értékelés inkább mutat kínosan, mint hasznosnak, így javasolt a funkció fokozatos bevezetése, implementálása

(pl.

előbb

kommentek,

majd

regisztrált

felhasználói

értékelések) 

direkt marketing célok (hírlevél feliratkozás)

3. Tájékozódás, áttekinthetőség 

elsőre egyértelműek-e a következő elemek (elemi követelmények) o milyen honlap ez? (logó) o melyik oldalon vagyunk? (oldalnév) o milyen főbb menüpontjai vannak ennek a honlapnak? (menüpontok) o mit tehetünk ezen a szinten? (helyi navigáció) o hol vagyunk („Ön itt áll” indikátorok) o hogyan kereshetünk (kereső menü)



egyszerű elrendezés, átlátható honlapszerkezet („ne törd a fejem!”-elv) 24



o a legkevesebb gondolkodást igénylő elrendezés (különben a konkurencia honlapjára kattintanak) o az oldalt fel kell osztani világosan elkülöníthető részekre o minél kevesebb zavaró zaj szerepeljen a honlapon o a legfontosabb dolog látható a legjobban, a logikailag kapcsolatban lévő elemek vizuálisan is kapcsolatban állnak 

navigáció o menüsor elrendezése (felső sor, oldalsó sor, mindkettő, stb.) o weboldal navigációs fókusza 

görgetésre fókuszált weboldal (pl. élménybeszámolókat, leírásokat tartalmazó blog)



kattintásra fókuszált weboldal (füles irattartós [tab-es] elrendezés)

o minden aloldalon legyen megfelelő navigáció, mely segít abban, hogy a felhasználó tudja: hol van éppen az adott oldalon belül („Ön itt áll”) o visszalépési lehetőség a főoldalra o legyen egyértelmű, hogy mire kell kattintani 4. Esztétikai elemek 

általános dizájn



színek



formák



méretek

6. Sportkommunikációs honlapok elemzése Egy feltáró kutatási fázisban megvizsgáltuk az általános, sporttal mint szabadidős elfoglaltsággal foglalkozó honlapok jelenlegi helyzetét hazánkban. Megállapítottuk, hogy jelenleg nem található ilyen, összefogó szabadidővel foglalkozó oldal, ahol általános programokat, tájékoztatókat, információkat lehetne találni a szabadidő hasznos, aktív eltöltésére.

Megalapozó

kutatásunkban

olyan

keresőszavakkal

próbálkoztunk,

mint



„szabadidősport”,

„10

legjobb

szabadidős

program”,

„10

legjobb

kirándulóhely”,

„sportszövetség”. További szubjektív benyomásaink alapján a találatok szétaprózódottak voltak, nem találtunk a fenti kritériumoknak megfelelő, átfogó tematikájú szabadidős honlapot. Szakáganként, részegységenként (pl. túra, maraton, triatlon) már ugyanakkor megtalálhatóak voltak ilyen, sporttal foglalkozó tartalmak. Specializált, sportos szabadidővel foglalkozó honlap helyett számos közéleti, életmóddal is foglalkozó oldalon, gyakran „szabadidő” címkével ellátott cikkek vagy szabadidős aloldalak töltik be jelenleg a leginkább ezt a funkciót, életviteli tanácsadások, kirándulási tippek, stb. mentén. Ilyen oldalak például a Nők Lapja Café, a Femina.hu, az Index Dívány melléklete, az Origo Life melléklete, vagy a különböző tematikus, szabadidős blogok, amelyek időnként elérhetőek a két legolvasottabb online sajtóorgánum, az Index és az Origo címlapjairól is (blogtartalom). További, a jelen témában érdekes kapcsolódó cikkek, népszerűsítő riportok voltak elérhetőek a MOB (Magyar Olimpiai Bizottság, http://mob.hu) és a Magyar Szabadidősport Szövetség (http://masport.hu)

oldalain,

illetve

a

Budapesti

Szabadidősport

Szövetség

(http://bszszsport.hu) oldalán található linkekről. Ezek a cikkek egyéb hírportálok, televíziós csatornák, rádiók, online sajtótermékek megjelent cikkeit linkelik be és használják fel (tartalomaggregátor szerep), a saját tartalmaik mellett. A legrelevánsabb hazai illetőségű találat a megjelölt tematika és a célcsoport tekintetében is a Magyar Turizmus Zrt. által üzemeltetett, önmagában is a http://itthon.hu aloldalaként működő http://aktiv.itthon.hu/ volt, amelyet a következőkben bővebben is elemzünk.

6.1. http://aktiv.itthon.hu/

3. ábra. http://aktiv.itthon.hu/ nyitóoldala



Az oldal fő céljaként Magyarország bemutatását tudjuk megjelölni, a honlapra látogatók hazánk belső turisztikai értékeiről kapnak lenyomatot, utazási célok és aktivitások szerint kategorizálva (pl. aktív időtöltés, kerékpározás, túrázás). Az azonosított célcsoport minden, a belföldi turizmus iránt érdeklődő magyar egyén. A honlap tematikája ehhez kapcsolódóan a belföldi utazási lehetőségekről szól, a szabadidős programokon, látnivalókon keresztül, a bor és gasztronómia területein, a gyógyturizmuson és a wellnessen át az aktív időtöltésig. A honlap tartalmi elrendezése az aktivitási kategóriák köré épül: a főmenüben aktivitások szerint rendezve találhatóak a lehetőségek, emellett aktuális utazási ajánlatok a nyitóoldal közepén; az üzemeltető tevékenységéből adódó elsődleges cél tehát jól érezhető: Magyarország régióinak megismertetése.

1. Tartalom 

termék o A honlapon különféle utazási lehetőségek ismertetése történik a szabadidősort területén belül, Magyarország régiói szerinti bontásban. Emellett az oldal utazási tippeket, ajánlatokat tartalmaz régiók szerint kereshető formában az 27



utazni/sportolni vágyók számára. Az alaptermékek bemutatása szembetűnő a honlapra látogatók számára, hiszen a kezdőoldalon rögtön ezt láthatjuk. o Aktív időtöltés, kerékpározás, túrázás, kaland és extrém sportok szerinti tematikus bontásban szerepelnek az alaptermékek, azaz a szabadidő eltöltési lehetőségek kategória szerint csoportosítva. Ehhez kapcsolódó sportesemények (pl. futóversenyek, gyalogos- és kerékpártúrák) böngészhetőek az egyes szabadidősport kategóriák szerint. o A

honlap

számára

az

alapszolgáltatásként

utazási

lehetőségek

jelentkezik

a

népszerűsítése

szabadidős

mellett sportágak

bemutatása/népszerűsítése is, hírek és aktualitások keretén belül. o Az alapszolgáltatás mellett a honlapon található impresszum jelzi, hogy a Magyar Turizmus Zrt. által működtetett oldal fenntartója egy külső szervezet o A honlaphoz kapcsolódó szolgáltatás az utazásszervező fül, melynek keretében a felhasználónak – regisztráció után – lehetősége van egyéni utazások megtervezésére oly módon, hogy kereshetővé válnak a Magyarországon elérhető úticélok, melyeket regisztráció után tárolhatunk a Kedvencek gyűjtőmenü alatt. o Szerepel továbbá a honlapon egy akadálymentes verzió is, akadálymentesített tartalommal,

a

vakok

és

gyengén

látók

részére,

valamint

lassú

internetkapcsolattal rendelkező látogatók számára. 

ár: o Az oldalon, egyes szabadidősport termékek esetében (pl. kaland/extrém sportoknál a Zamárdi kalandpark szolgáltatás különféle paraméterei mellett az ára is szerepel az oldalon, vagy a hazai golfpályák árparaméterei is szerepelnek az aktiv.itthon.hu aloldalain). Más, a szabadidősporttal kapcsolatos események, rendezvények árai is szerepelnek az aloldalakon, bár nem minden esetben.



disztribúció: o A weboldalról elérhető, különféle szabadidős tevékenységeket gyűjtő oldalakon, valamint az utazásszervező szolgáltatáson keresztül eljuthatunk egy kapcsolatfelvételt magában foglaló online felületre, melyen azonban jegyfoglalás, -elővétel, -vásárlás már nem végezhető el az weboldalba épített szolgáltatási csomag részeként.



(marketing)kommunikációs tevékenység 28



o A kezdőoldal tartalmát tekintve az látható, hogy Magyarország megismerése, a régiók bemutatása, mint a honlap fő célja hozzávetőlegesen megvalúsul, hiszen a köszöntőfelületről már elérhető a térképes kereső, mely régiók szerinti bontásban tartalmazza az ország turisztikai jellegzetességeit. o Emellett a tematikus bontásban szereplő szabadidősport tevékenységek a felső menüsorban könnyen láthatóak és kattinthatóak, figyelembe véve a szervezet fő profilját, és a honlap elsődleges célját. o A középső sávban utazási tippek, aktualitások szerepelnek, melyek szintén koherens

kapcsolatban

állnak

az

oldal

fő

céljával

(Magyarország

megismertetése a célcsoporttal, utazások és szabadidősportok népszerűsítése). o Az aktuális szabadidősport események, rendezvények (aktuális túrák, kirándulások) időpontok és régiók szerint rendezve szerepelnek az aloldalakon. o Nem szerepel részletes bemutatkozó oldal az érintett sportszervezetről, sportszövetségről. o A kapcsolatfelvétel lehetősége nincs külön kiemelve a sportszervezettel, sportszövetséggel. Erre a célra az oldal alján található Imresszum ad lehetőséget, ahol a Magyar Turizmus Zrt. elérhetőségei találhatóak (http://aktiv.itthon.hu/impresszum). 

szöveg: Nincsenek túlzsúfolt szövegek a főoldalon, sem a kapcsolódó aloldalakon. A szövegezés illeszkedik a célcsoport, azaz a fő szolgáltatás iránt érdeklődő közönséghez: a retorikai cél tehát teljesül, amennyiben figyelembe vesszük, hogy az utazási ajánlatok, hírek és ismertetők nyelvezete köznyelvi stílusban íródott, nyelvhasználatában

mellőzi

a

nehezen

érthető

szakszavakat

és/vagy

rétegkifejezéseket.

2. Rendelkezésre álló funkciók: mi a sporttal kapcsolatos honlap elsődleges célja? 

online (sport) hírportál: Az oldalon, a középső sávban szerepelnek aktualizált hírek a szabadidősporttal

kapcsolatban,

valamint

a

különféle,

tematikus

bontású

résztevékenység-gyűjtőoldalakon saját hírszolgáltatással (önálló sajtómegjelenéssel) rendelkezik a weboldal. 29 A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása - TÁMOP-6.1.2/11/2-2012-0002 kódszámú projekt




e-business, e-kereskedelem szolgáltatások: A weboldal jellemzően nem e-business céllal készült, így az ezzel kapcsolatos funkciói sem kidolgozottak.



online termék/szolgáltatás katalógus: A weboldal jellemzően nem a saját maga által szervezett programok, hanem mások szolgáltatásainak gyűjtésével foglalkozik.



online termék/szolgáltatás aggregáló oldal: Régiónként csoportosított aktuális sportprogramok, szabadidő-eltöltési lehetőségek szerepelnek az oldalon. A kereshető szolgáltatások az aktiv.itthon.hu-n mint gyűjtőoldalon szerepelnek.



felhasználók által generált tartalom lehetősége: A weboldal oldalsó sávjából elérhetőek az aktiv.itthon.hu közösségi média kapcsolódású platformjai (Facebook, Google+, Scribd, blogszolgáltatás [http://itthon.blog.hu/]). Ezeken a felületeken a szervezetnek lehetősége van a felhasználókkal való interaktív kapcsolattartása és tartalommegosztásra, közös értékteremtésre.



direkt marketing célok: Regisztráció után a felhasználó regisztrálhat az aktiv.itthon.hu hírlevelére, emellett könyvjelzőkkel láthatja el az általa kedvelt, tematikájú aloldalakat, híreket, utazási javaslatokat.


elsőre egyértelműek-e a következő elemek (elemi követelmények) o milyen honlap ez? (logó): Az oldal tetején minden aloldal esetében látható, hogy a látogató melyik főoldalon tartózkodik. A logóra kattintva mindig visszaléphetünk a főoldalra, bár ez nincs egyértelműen jelezve. o melyik oldalon vagyunk? (oldalnév): Minden aloldal esetében követhető, hogy milyen alábontásban vagyunk (pl. aktív  túrázás  kéktúra és teljesítménytúra  indulj el egy úton…) o milyen főbb menüpontjai vannak ennek a honlapnak? (menüpontok): Az oldal felső menüsort alkalmaz, mely tematikus bontásban tartalmazza a különféle szabadidő-eltöltési lehetőségeket. Emellett az oldalsó sávban állandóan elérhető

közösségi

média

elérhetőségek

szerepelnek,

továbbá

az

utazásszervező alkalmazás. o mit tehetünk ezen a szinten? (helyi navigáció): Egy aloldal betöltésekor három választásunk lehet: egyrészt, maradhatunk az aktuális oldalon, másodsorban 30 A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása - TÁMOP-6.1.2/11/2-2012-0002 kódszámú projekt


beljebb kattinthatunk egy résztémába, harmadrészt pedig visszaléphetünk a főmenübe is, tetszés szerint, egy kattintással. o hol vagyunk („Ön itt áll” indikátorok): A helyzetjelző legtöbb esetben szerepel az aloldalakon, logikus alábontásban. o hogyan kereshetünk (kereső menü): a főoldalon, valamint minden aloldalon, a jobb felső sarokban található a termékkereső eszköz. 

egyszerű elrendezés, átlátható honlapszerkezet („ne törd a fejem!”-elv) o A legkevesebb gondolkodást igénylő elrendezés (különben a konkurencia honlapjára kattintanak): egyértelműsített elrendezés, átlátható logika. o Az oldalt fel kell osztani világosan elkülöníthető részekre: a különféle szabadidős szolgáltatások elkülönülnek egymástól, mint ahogy az aktuális utazási ajánlatok, az utazásszervező szolgáltatás és a közösségi média platformok elérhetősége is. o Minél kevesebb zavaró zaj szerepeljen a honlapon: letisztult, világos szerkezet. o A legfontosabb dolog látható a legjobban, a logikailag kapcsolatban lévő elemek vizuálisan is kapcsolatban állnak: piros színnel elkülönítve szerepel az a menü, amelyet éppen kiválasztott a felhasználó, így emelve ki, mint egy füles irattartóban elhelyezett, megkülönböztetett színű poszt-it.



navigáció o menüsor elrendezése: Felső sorban szerepel a főmenü, a bal oldali oszlopban pedig az utazásszervező alkalmazás és a közösségi platformok elérhetősége. o weboldal navigációs fókusza 

görgetésre fókuszált weboldal (pl. élménybeszámolókat, leírásokat tartalmazó blog): Nem jellemző, bár a blogszolgáltatás görgetésre és kattintásra egyaránt jellemző tulajdonságokkal bír.



kattintásra fókuszált weboldal (füles irattartós [tab-es] elrendezés): Kattintható menük és almenük a fő szolgáltatás mentén, a blogszolgáltatás is inkább kattintásra fókuszált.

o minden aloldalon Legyen megfelelő navigáció, mely segít abban, hogy a felhasználó tudja: hol van éppen az adott oldalon belül („Ön itt áll”): ez a követelmény teljesül, a menü eltérő színjelzése és az elérési út jelzése segítségével, bár „klasszikus” „Ön itt áll” jelzőbóják nem szerepelnek az aloldalakon. 31 A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása - TÁMOP-6.1.2/11/2-2012-0002 kódszámú projekt


o visszalépési lehetőség a főoldalra: A logóra kattintva, valamint az elérési út elejére kattintva elérhető a főoldal. o legyen

egyértelmű,

hogy

mire

kell

kattintani:

Színkiemeléssel,

méretkülönbséggel az oldal mindig jelzi a kattintható tartalmat. 4. Esztétikai elemek 

általános dizájn: Nyugodt, letisztult, illeszkedve az itthon.hu dizájnjához.



színek: Egységes dizájnhoz illeszkedő, a természet közeliséget sugalló színek (zöld, kék), halvány pasztellszínek.



formák: Letisztult, inkább szögletes formák.



méretek: Nagyméretű háttérképek, az almenük esetében a háttérhez képest olykor túl apró szövegméret.

6.2. http://takemefishing.org/

A témába vágó nemzetközi weboldalak szempontjából hasonló következtetésre jutottunk előzetes elemzéseink során, mint a magyar szabadidős paletta elemzésével: első keresésre, előzetesen ismert márkanév hiányában kevés releváns találat volt kifejezetten szabadidős sportokat aggregáló és népszerűsítő weboldalakra. A szabadidős tevékenységek egy-egy részszegmensét kiszolgáló oldal viszont annál több volt. A további elemzéshez kiválasztott http://takemefishing.org/

a

Web

Marketing

Association

WebAward

(http://www.webaward.org/) díjának nyertese volt 2012-ben a legjobb szabadidős weboldalak kategóriában. Az oldal fő célja, hogy az Amerikai Egyesült Államokban elérhető horgászati és hajózási lehetőségek és szolgáltatások minél szélesebb palettáját mutassa be az érkelődőknek. A célcsoportot képezik a horgászat és hajózás iránt érdeklődők szerte az államokban. A honlap tartalmi elrendezése a két alapszolgáltatás, a horgászat és a hajózás köré épül: a főmenüben kattinthatóak a horgászati és hajózással kapcsolatos almenük. Emellett aktuális 32 A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása - TÁMOP-6.1.2/11/2-2012-0002 kódszámú projekt


utazási ajánlatok, horgászati tippek, oktatási lehetőségek és aktuális hírek találhatóak a nyitóoldal közepén; az üzemeltető tevékenységéből adódó elsődleges cél tehát jól érezhető: az oldalon minden megtalálható, ami hasznos információ a horgászattal és hajózással kapcsolatosan.

1. Tartalom 

termék o A weboldal utazási tippeket, ajánlatokat tartalmaz államok szerint kereshető formában a horgászni/hajózni vágyók számára. Az alaptermékek bemutatása szembetűnő a honlapra látogatók számára, hiszen a kezdőoldalon rögtön horgászattal kapcsolatos képeket, aktualitásokat, cikkeket és tippeket láthatunk. o Horgászat

és

hajózás

szerinti

tematikus

bontásban

szerepelnek

az

alaptermékek, azaz a szabadidő eltöltési lehetőségek kategória szerint csoportosítva. Ehhez kapcsolódó szabadidős események (pl. horgászattal kapcsolatos utazások, hajótúrák) böngészhetőek az egyes szabadidősport kategóriák szerint. o A honlap a szolgáltatások alábontásában kifinomult és részletes ismertetést ad, a célcsoport igényei szerint. Az édesvízi, tengervízi vagy jeges horgászathoz külön résztevékenység fül tartozik, mint ahogy a családban töltött horgászathoz is. o A honlap számára az USA-szerte kereshető horgászati és hajózási lehetőségek népszerűsítése

mellett

alapszolgáltatásként

jelentkezik

a

sportág

bemutatása/népszerűsítése is, hírek és aktualitások és oktató anyagok keretén belül. o A honlaphoz kapcsolódó szolgáltatás az államok szerinti kereső, melynek keretében a felhasználónak lehetősége van arra, hogy államok szerint kereshető formában böngésszen a különféle horgászati lehetőségek között, akár időjárásinformációkkal is szolgálva az érdeklődők számára. 

ár: o Az oldalon, egyes szabadidősport termékek esetében (pl. egyes államokban, egy-egy prominens horgászati cél környékén az oldal összegyűjti azokat a 33



kapcsolódó szolgáltatásokat, melyek hasznosak lehetnek az odalátogató számára. Ilyenek lehetnek például a horgászati szaküzletek, szálláshelyek.) a weboldal megjeleníti egyes kapcsolódó tevékenységek, szálláshelyek árait, de alapvetően nem jelenít meg árakat az oldalon. 

(marketing)kommunikációs tevékenység o a honlap fő céljához illeszkedik a főoldal, hiszen a köszöntőfelületről már elérhető a térképes kereső (state info), mely régiók szerinti bontásban tartalmazza az USA horgászattal összefüggő helyszíneit. o Emellett a tematikus bontásban szereplő szabadidősport tevékenységek a felső menüsorban könnyen láthatóak és kattinthatóak. o A középső sávban események népszerűsítése, horgászattal és hajózással kapcsolatos útmutató, biztonsági előírások szerepelnek, melyek szintén szoros kapcsolatban állnak az oldal fő céljával. o A kapcsolatfelvétel lehetősége az oldal alján található (contact us).



szöveg: Nincsenek túlzsúfolt szövegek a főoldalon, sem a kapcsolódó aloldalakon. A szövegezés illeszkedik a célcsoport, azaz a fő szolgáltatás iránt érdeklődő közönséghez: a retorikai cél tehát teljesül, amennyiben figyelembe vesszük, hogy az horgászati tippek, hírek és ismertetők nyelvezete köznyelvi stílusban, némi szakzsargonnal megfűszerezve íródott, ugyanakkor nyelvhasználatában mellőzi a nehezen érthető szakszavakat és/vagy rétegkifejezéseket, ahol egy adott esemény (hajótúra), tevékenység (családi horgászat) ezt külön nem indokolja.

2. Rendelkezésre álló funkciók: mi a sporttal kapcsolatos honlap elsődleges célja? 

online (sport) hírportál: Az oldalon, a középső sávban szerepelnek aktualizált hírek a horgászati szolgáltatással kapcsolatban, valamint a különféle, tematikus bontású résztevékenység-gyűjtőoldalakon saját hírszolgáltatással (önálló sajtómegjelenéssel) rendelkezik a weboldal.



online termék/szolgáltatás aggregáló oldal: Régiónként csoportosított aktuális sportprogramok, szabadidő-eltöltési lehetőségek szerepelnek az oldalon. A kereshető szolgáltatások a főoldalon, mint gyűjtőoldalon szerepelnek. 34





felhasználók által generált tartalom lehetősége: A weboldal felső sávjából elérhetőek a honlap közösségi média kapcsolódású platformjai (Twitter, Facebook, Google+, Youtube). Ezeken a felületeken a szervezetnek lehetősége van a felhasználókkal való interaktív kapcsolattartása és tartalommegosztásra, közös értékteremtésre. o a fent említett közösségi média platformokon kívül a takemefishing.org blogszolgáltatást is üzemeltet, melynek köszönhetően a felhasználók interaktív módon hozzájárulhatnak a honlapon történő értékteremtéshez.



direkt marketing célok: Regisztráció után a felhasználó regisztrálhat a szervezet hírlevelére, emellett könyvjelzőkkel láthatja el az általa kedvelt, tematikájú aloldalakat, híreket, horgászati és hajózási javaslatokat.


elsőre egyértelműek-e a következő elemek (elemi követelmények) o milyen honlap ez? (logó): Az oldal tetején minden aloldal esetében látható, hogy a látogató melyik főoldalon tartózkodik. A logóra kattintva mindig visszaléphetünk a főoldalra, ezen kívül minden aloldal tetején látható a „Home” gomb, mely minden esetben lehetőséget ad a főoldalra való visszatérésre. o melyik oldalon vagyunk? (oldalnév): Minden aloldal esetében követhető, hogy milyen alábontásban vagyunk. Ezt a navigációs célt a füles irattartós elrendezés teszi lehetővé a felhasználó számára. o milyen főbb menüpontjai vannak ennek a honlapnak? (menüpontok): Az oldal felső menüsort alkalmaz, mely tematikus bontásban tartalmazza a különféle szabadidő-eltöltési lehetőségeket. Emellett a felső sávban állandóan elérhető közösségi média elérhetőségek szerepelnek, továbbá egy, a horgászengedély kiváltására lehetőséget adó kereső, mely államok szerint információt ad az engedély megszerzésének feltételeiről. o mit tehetünk ezen a szinten? (helyi navigáció): Egy aloldal betöltésekor három választásunk lehet: egyrészt, maradhatunk az aktuális oldalon, másodsorban beljebb kattinthatunk egy résztémába, harmadrészt pedig visszaléphetünk a főmenübe is, tetszés szerint, egy kattintással. 35



o hol vagyunk („Ön itt áll” indikátorok): A helyzetjelző legtöbb esetben szerepel az aloldalakon, logikus alábontásban, füles irattartós enrendezésben (tab-es elrendezés). o hogyan kereshetünk (kereső menü): a főoldalon, valamint minden aloldalon, a jobb felső sarokban található a kereső eszköz. 

egyszerű elrendezés, átlátható honlapszerkezet („ne törd a fejem!”-elv) o A legkevesebb gondolkodást igénylő elrendezés (különben a konkurencia honlapjára kattintanak): egyértelműsített elrendezés, átlátható logika, tiszta és világos szerkezet. o Az oldalt fel kell osztani világosan elkülöníthető részekre: elkülönülnek egymástól a különféle szolgáltatás elemek, továbbá a közösségi média platformok elérhetősége, valamint a regisztrációs sáv is. o Minél kevesebb zavaró zaj szerepeljen a honlapon: letisztult, világos szerkezet. o A legfontosabb dolog látható a legjobban, a logikailag kapcsolatban lévő elemek vizuálisan is kapcsolatban állnak: a tab-es elrendezés révén külön színnel kijelölve szerepelnek az éppen aktuális menüpontok..



navigáció o menüsor elrendezése: Felső sorban szerepel a főmenü, felül a közösségi platformok elérhetősége és a regisztráció. o weboldal navigációs fókusza 

görgetésre fókuszált weboldal: Nem jellemző.



kattintásra fókuszált weboldal (füles irattartós [tab-es] elrendezés): Kattintható menük és almenük a fő szolgáltatás mentén, a blogszolgáltatás is inkább kattintásra fókuszált.

o minden aloldalon Legyen megfelelő navigáció, mely segít abban, hogy a felhasználó tudja: hol van éppen az adott oldalon belül („Ön itt áll”): ez a követelmény teljesül, a menü eltérő színjelzése és az elérési út jelzése segítségével, bár „klasszikus” „Ön itt áll” jelzőbóják nem szerepelnek az aloldalakon. o visszalépési lehetőség a főoldalra: A logóra, valamint a „Home” feliratra kattintva elérhető a főoldal. o legyen egyértelmű, hogy mire kell kattintani: Piktogramokkal, színkiemeléssel, méretkülönbséggel az oldal mindig jelzi a kattintható tartalmat. 36 A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása - TÁMOP-6.1.2/11/2-2012-0002 kódszámú projekt


4. Esztétikai elemek 

általános dizájn: Nyugodt, letisztult.



színek: Egységes dizájnhoz illeszkedő, a természet közeliséget sugalló színek (zöld, kék,

barna),

halvány,

szürkés-barnás

(fára

emlékeztető)

pasztellszínek

a

háttérjelzéshez. 

formák: Letisztult, inkább lekerekített formák.



méretek: a háttérhez képest megfelelően nagy szövegméret.

7. Összegzés: Javaslatok egy sport-honlap margójára Elemzésünk alapján a következő megállapításokkal és javaslatokkal élhetünk egy átfogó, szabadidős sportot népszerűsítő weboldal elindítása és működtetése kapcsán: 

Nem létezik szabadidős tevékenységeket és sportot átfogóan kezelő weboldal Magyarországon, a piaci rés tartalmilag kiaknázható.



Építve arra a megjegyzésre, hogy a tartalmi kapcsolódás egyfelől elősegítheti a vállalati mecenatúrát (szponzoráció, tartalmi kapcsolódás a hirdetések mentén), másfelől pedig e tartalmak jelennek meg és kapnak szerepet az általános tematikájú oldalakon is (pl. életmóddal foglalkozó weboldalak, blogok), kiindulási pontnak érdemes megfontolni ezt az irányt (pl. kirándulási ötletek, utazási tanácsok, sport- és szabadidős rendezvényeket népszerűsítő cikkek, blogbejegyzések).



Események,

rendezvények,

mint

offline

kapcsolódási

pont:

a

szabadidős

programajánló oldalak struktúráját alapul véve (pl. port.hu) kivitelezhető volna a tematikában vállalt sport és szabadidős programok összegyűjtése, értékelése, ajánlása, mint a potenciális látogatók számára hozzáadott értéket jelentő információ. 

A kifogástalan működés, a honlapon található információk megbízhatósága és pontossága alapkövetelmények. Ezen túl, egy erős pozícionálás segíthet kiemelkedni a tömegből és egyedi arculatot kölcsönözni az oldal számára, s összességében biztosítani, hogy a fogyasztók által használt és elismert felület legyen a saját témájában. A fogyasztói értékteremtés legtetején az élmények és jelentések nyújtása állnak. E kategóriák meglehetősen szubjektívek, a célcsoport mélyreható ismerete szükséges hozzájuk, és megvalósításuk is teljesen más megközelítést igényel, mint az 37



inkább funkcionális alsóbb kategóriáké, így tehát e szintek megcélzását a honlap működésének későbbi fázisában javasoljuk.



Felhasznált irodalom 1996. évi LXIV törvény a sportról (1.§ 4.) Anderson, S. (2007). Creating Pleasurable Interfaces: Getting From Tasks to Experiences. URL: http://www.slideshare.net/stephenpa/creating-pleasurable-interfaces-getting-from-tasksto-experiences, Letöltés ideje: 2014.02.20. Armstrong, A. & Hagel, J. (1996). The Real Value of On-Line Communities. Harvard Business Review, 74 (3), 134-141. Bauer A. & Berács J. (2006). Marketing. Aula Kiadó, Budapest. Berényi K. (2011). Online kommunikációs eszközök, kategóriák. In Bányai E. & Novák P. (szerk.). Online üzlet és marketing. Akadémiai Kiadó, Budapest, 158-176. Corcoran, S. (2009). Defining owned, earned, and paid media. Forrester – Sean Corcoran's Blog, 2009.12.16. URL: http://blogs.forrester.com/interactive_marketing/2009/12/definingearned-owned-and-paid-media.html. Letöltés ideje: 2012.01.05. Csordás T. & Szabó D. T. (2013). Internet. In Horváth D., Nyirő N. & Csordás T. (szerk.). Médiaismeret: Reklámeszközök és reklámhordozók. Akadémiai Kiadó, Budapest, 194-220. Dörnyei K.R. (2013). A vállalati arculat formai kérdései. In: Horváth D. & Bauer A. (szerk.). Marketingkommunikáció - Stratégia, új média, részvétel. Akadémiai Kiadó, Budapest, 164184. Gáti M., Csordás T. & Bauer A. (2013). Kommunikációs célok és hatáshierarchiák. In Horváth D. & Bauer A. (szerk.). Marketingkommunikáció - Stratégia, új média, részvétel. Akadémiai Kiadó, Budapest, 59-71. Hoffmann M. (2007). Sport, marketing, szponzorálás. Akadémiai Kiadó, Budapest.



Kano, N., Nobuhiku S., Takahashi, F., Tsuji, S. (1984). Attractive quality and must-be quality. Journal of the Japanese Society for Quality Control. 14 (2): 39–48. Khalifa, A. (2004). Customer Value: a review of recent literature and an integrative configuration. Management Decision, 42(5), 645-666. Krug, S (2008). Ne törd a fejem! Felhasználóbarát webdizájn. HVG Könyvek, Budapest. Nádasi K. (2013). Márkakommunikáció. In: Horváth D. & Bauer A. (szerk.). Marketingkommunikáció - Stratégia, új média, részvétel. Akadémiai Kiadó, Budapest, 135163. Quanjer, J. (2013). Make Me Think: Guidelines for Designing Reflective Interfaces. Graduation Thesis Media Technology MSc Programme, Leiden University, The Netherlands. URL:

http://mediatechnology.leiden.edu/images/uploads/docs/quanjer-make-me-think-

reflective-design-thesis.pdf, Letöltés ideje: 2014.02.26.



Felhasznált weboldalak http://www.adidas.hu/ http://www.tiszacipo.hu/ http://futo.blog.hu/ http://mob.hu http://masport.hu http://bszszsport.hu http://validator.w3.org/ http://blog.quiksilver.com/ http://www.webaward.org/ http://aktiv.itthon.hu/ http://takemefishing.org/


Összegző tanulmány. Egy átfogó sportkommunikációs honlap szakmai elvárásrendszere

Recommend Documents