SZAKMAI JAVASLAT A MÉDIASZOLGÁLTATÁSOKRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY EGY LEHETSÉGES TERVEZETÉHEZ

SZAKMAI JAVASLAT A MÉDIASZOLGÁLTATÁSOKRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY EGY LEHETSÉGES TERVEZETÉHEZ

2008. NOVEMBER 4.

2008. évi ... törvény a médiaszolgáltatásokról Az Országgyűlés elismerve azt, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága alapján a törvény keretei között a médiaszolgáltatás és a kiegészítő digitális szolgáltatás tartalmát az azt nyújtó szolgáltató szabadon határozhatja meg, illetve a nyilvános vételre szánt médiaszolgáltatások szabadon vehetőek, tekintettel a médiaszolgáltatások kiemelkedő kulturális, társadalmi és gazdasági jelentőségére, azzal a szándékkal, hogy a médiapiaci verseny biztosításán keresztül elősegítse a médiapluralizmus és a tájékozódás szabadságának kiteljesedését, az Alkotmány 61. § (4) bekezdésének végrehajtása érdekében a következő törvényt alkotja: ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. Fejezet A törvény hatálya, értelmező rendelkezések 1. § (1) E törvény hatálya kiterjed a) a Magyar Köztársaságban letelepedett médiaszolgáltató által nyújtott médiaszolgáltatásra, b) az olyan médiaszolgáltatásra, amely vonatkozásában más tagállam joghatósága nem áll fenn, és amelynek terjesztéséhez ba) a Magyar Köztársaság területén található műholdas feladó-állomást használnak, vagy bb) nem használnak a Magyar Köztársaság területén található műholdas feladó-állomást, de a műholdnak a Magyar Köztársaság tulajdonában lévő vagy rendelkezési jogába tartozó átviteli kapacitását használják, c) az olyan médiaszolgáltatásra amelyekre a Magyar Köztársaság joghatóságát az Európai Egyezmény alapján lehet megállapítani, d) az olyan médiaszolgáltatásra, amely vonatkozásában a (2) bekezdés alkalmazásával nem dönthető el, hogy mely államban minősül letelepedettnek, feltéve, hogy a médiaszolgáltató az EKSzerződés 43–48. cikke értelmében a Magyar Köztársaság területén letelepedettnek minősül, e) az a)-d) pont hatálya alá nem tartozó, de a Magyar Köztársaság területén terjesztett médiaszolgáltatásra, f) az a)-d) pontban meghatározott médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató által nyújtott kiegészítő digitális szolgáltatásra, g) az a)-d) pontban meghatározott médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató irányítása alá tartozó, a Magyar Köztársaságban letelepedett személy által nyújtott kiegészítő digitális szolgáltatásra, h) a műsorterjesztést részben vagy egészben a Magyar Köztársaság területén telepített elektronikus hírközlő berendezéssel végző műsorterjesztő által a Magyar Köztársaság területén, a műsorterjesztéssel együtt terjesztett kiegészítő digitális szolgáltatásra. (2) E törvény alkalmazásában a médiaszolgáltató vagy a kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtó akkor tekintendő a Magyar Köztársaság területén letelepedettnek, ha a) a médiaszolgáltató vagy a kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtó központi ügyvezetésének helye a Magyar Köztársaság területén található, és aa) a médiaszolgáltatással vagy a kiegészítő digitális szolgáltatással kapcsolatos szerkesztői döntéseket a Magyar Köztársaság területén hozzák, 2008. november 4.

2

ab) a médiaszolgáltatással vagy a kiegészítő digitális szolgáltatással kapcsolatos szerkesztői döntéseket egy másik tagállamban hozzák, azonban a médiaszolgáltatással vagy a kiegészítő digitális szolgáltatással kapcsolatos tevékenységben közreműködő munkavállalók jelentős része a Magyar Köztársaság területén, illetve a Magyar Köztársaság területén és másik tagállamban egyaránt működik, ac) a médiaszolgáltatással vagy a kiegészítő digitális szolgáltatással kapcsolatos szerkesztői döntéseket egy másik tagállamban hozzák, azonban a médiaszolgáltatással vagy a kiegészítő digitális szolgáltatással kapcsolatos tevékenységben közreműködő munkavállalók jelentős része a Magyar Köztársaság és a másik tagállam területén kívül működik, feltéve, hogy a médiaszolgáltató vagy a kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtó a Magyar Köztársaság területén kezdte meg elsőként a tevékenységét, valamint folyamatos és tényleges kapcsolatot tart fenn a Magyar Köztársaság gazdaságával, vagy ad) a médiaszolgáltatással vagy a kiegészítő digitális szolgáltatással kapcsolatos szerkesztői döntéseket egy harmadik országban hozzák, feltéve hogy a médiaszolgáltatással vagy a kiegészítő digitális szolgáltatással kapcsolatos tevékenységben közreműködő munkavállalók jelentős része a Magyar Köztársaság területén működik, b) a médiaszolgáltató vagy a kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtó központi ügyvezetésének helye egy másik tagállamban található, és a médiaszolgáltatással vagy a kiegészítő digitális szolgáltatással kapcsolatos szerkesztői döntéseket a Magyar Köztársaság területén hozzák, feltéve, hogy ba) a médiaszolgáltatással vagy a kiegészítő digitális szolgáltatással kapcsolatos tevékenységben közreműködő munkavállalók jelentős része a Magyar Köztársaság területén működik, vagy bb) a médiaszolgáltatással vagy a kiegészítő digitális szolgáltatással kapcsolatos tevékenységben közreműködő munkavállalók jelentős része a Magyar Köztársaság és a másik tagállam területén kívül működik, és a médiaszolgáltató vagy a kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtó a Magyar Köztársaság területén kezdte meg elsőként a tevékenységét, valamint folyamatos és tényleges kapcsolatot tart fenn a Magyar Köztársaság gazdaságával, vagy c) a médiaszolgáltató vagy a kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtó központi ügyvezetésének helye egy harmadik országban található, és a médiaszolgáltatással vagy a kiegészítő digitális szolgáltatással kapcsolatos szerkesztői döntéseket a Magyar Köztársaság területén hozzák, feltéve, hogy a médiaszolgáltatással vagy a kiegészítő digitális szolgáltatással kapcsolatos tevékenységben közreműködő munkavállalók jelentős része a Magyar Köztársaság területén működik. (3) E törvény alkalmazásában a médiaszolgáltató vagy a kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtó akkor minősül másik tagállamban letelepedettnek, ha a (2) bekezdésben meghatározott feltételek vele szemben úgy teljesülnek, hogy ahol a (2) bekezdés a Magyar Köztársaságot említi, azon a másik tagállamot kell érteni. (4) E törvény hatálya kiterjed mindazokra, akikre az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységgel összefüggésben e törvény kifejezetten jogokat vagy kötelezettségeket állapít meg. (5) E törvénynek a médiaszolgáltatóra és a médiaszolgáltatásra vonatkozó rendelkezéseit az (1) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott médiaszolgáltatásra, valamint az (1) bekezdés f)-g) pontjaiban meghatározott kiegészítő digitális szolgáltatásra, illetve az azt nyújtó médiaszolgáltatóra vagy kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtóra kell alkalmazni, kivéve ha e törvény kifejezetten eltérően rendelkezik.

2008. november 4.

3

2. § E törvény alkalmazásában: 1. gazdasági erőfölény: olyan piaci helyzet, amelyben egy vállalkozás egyedül vagy a vele irányítási viszonyban álló más vállalkozásokkal közösen a gazdasági tevékenységét a versenytársaktól, a vevőktől és végső soron a fogyasztóktól nagymértékben függetlenül folytathatja, 2. felelős szerkesztő: az a természetes személy, aki a médiaszolgáltatás műsorát alkotó műsorszámok és kereskedelmi közlemények sorrendjének, illetve a kiegészítő digitális szolgáltatás kínálatának meghatározása, illetve a műsorszámok, a kereskedelmi közlemények, az egyéb tartalmak, az ezeket alkotó álló- vagy mozgóképek, illetve hangok, továbbá az ezekhez tartozó kiegészítő szöveges, álló- vagy mozgóképeket, illetve hangokat tartalmazó információk kiválasztása és összeállítása során tényleges döntést hoz vagy ellenőrzést végez, 3. szabály ismétlődő megsértése: ugyanazon szabálynak - a Médiahatóság jogsértést megállapító határozatának közlésétől számított - hat hónapon belüli ismételt megsértése, 4. szabály sorozatosan ismétlődő megsértése: ugyanazon szabálynak - a Médiahatóság jogsértést megállapító határozatának közlésétől számított - tizenkét hónapon belüli legalább két további megsértése, 5. médiaszolgáltatásra vonatkozó szabály: az Alkotmány, e törvény, e törvény felhatalmazása alapján kibocsátott jogszabály, a médiaszolgáltatásokra vonatkozó, közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktus, a Médiahatóság határozata az annak megtartására kötelezett vonatkozásában, valamint a médiaszolgáltató vagy a kiegészítő szolgáltatást nyújtó mint fél részvételével a médiaszolgáltatással vagy a kiegészítő digitális szolgáltatással összefüggő ügyben hozott bírósági határozat, 6. médiaszolgáltatás: műsorszámoknak, illetve kereskedelmi közleményeknek a médiaszolgáltató által meghatározott sorrendben történő megtekintését meghatározatlan számú fogyasztó számára lehetővé tévő olyan, rendszerint díjazás ellenében nyújtott szolgáltatás, amelynek elsődleges célja a tájékoztatást, szórakoztatást vagy nevelést szolgáló műsorszámok, illetve kereskedelmi közlemények eljuttatása elektronikus hírközlő hálózat igénybevételével a közönséghez, a médiaszolgáltatás magában foglalja a műsorszámokat kísérő szöveges tartalmakat, feliratokat, szalagszövegeket (scrollokat) és az adott médiaszolgáltatáshoz kapcsolódó, azzal együtt terjesztett teletextet is, 7. rádiós médiaszolgáltatás: olyan médiaszolgáltatás, amely hangok sorozatából álló műsorszámok, illetve kereskedelmi közlemények meghallgatását teszi lehetővé, 8. televíziós médiaszolgáltatás: olyan médiaszolgáltatás, amely hangos vagy néma mozgóképek, illetve egyéb képekből álló műsorszámok, illetve kereskedelmi közlemények megtekintését teszi lehetővé, 9. médiaszolgáltató: a médiaszolgáltatást nyújtó jogi személy, 10. rádiós médiaszolgáltató: a rádiós médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató, 11. televíziós médiaszolgáltató: a televíziós médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató,

2008. november 4.

4

12. közszolgálati médiaszolgáltatás,

médiaszolgáltatás:

a

közszolgálati

médiaszolgáltató

által

nyújtott

13. közszolgálati médiaszolgáltató: az e törvény 54. §-ának hatálya alá eső gazdasági társaság, 14. közösségi médiaszolgáltatás: valamely társadalmi közösség hagyományainak ápolását vagy értékeinek gazdagítását, illetve valamely társadalmi közösségre jellemző kulturális igények kielégítését szolgáló, a Médiahatóság nyilvántartásában közösségi médiaszolgáltatásként nyilvántartásba vett médiaszolgáltatás, 15. közösségi médiaszolgáltató: olyan médiaszolgáltató, amely közösségi médiaszolgáltatást nyújt, 16. általános tematikájú médiaszolgáltatás: az a médiaszolgáltatás, amely nem minősül e törvény szerint tematikus médiaszolgáltatásnak, 17. tematikus médiaszolgáltatás: az a médiaszolgáltatás, amelynek műsorát a napi adásidő legalább háromnegyedében előre meghatározott, azonos műfajú műsorszámokból szerkesztenek, 18. hír- és közéleti tematikájú médiaszolgáltatás: olyan tematikus médiaszolgáltatás, amelynek műsorát a napi adásidő legalább háromnegyedében hírműsorszámokból, illetve a belpolitika, a külpolitika, a közélet, a bűnügyek, a kultúra és a sport aktuális eseményeivel foglalkozó egyéb műsorszámokból szerkesztenek meg, 19. helyi médiaszolgáltatás: az a médiaszolgáltatás, amelyet éves átlagban legfeljebb százezer lakos vagy egy városon belül legfeljebb ötszázezer lakos ér el, 20. körzeti médiaszolgáltatás: az a médiaszolgáltatás, amelyet éves átlagban több mint százezer lakos vagy egy városon belül több mint ötszázezer lakos, de legfeljebb az ország lakosságának a fele ér el, 21. országos médiaszolgáltatás: az a médiaszolgáltatás, amelyet az ország lakosságában több mint fele elér. 22. műsorszám: hangos vagy néma álló- vagy mozgóképek, illetve hangok sorozata, amely egy médiaszolgáltató által kialakított műsorrendben vagy műsorkínálatban jól érzékelhetően elkülönülő módon önálló egységet alkot, 23. műsor: műsorszámok, illetve kereskedelmi közlemények megszerkesztett és nyilvánosan közzétett sorozata, 24. műsoridő: a műsorban közzétett műsorszámok és kereskedelmi közlemények meghatározott időszakra vonatkozó, együttes időtartama, azzal, hogy az időszakot naptári nap, hónap, illetve év tekintetében kell alkalmazni, 25. adásidő: a műsoridő és a médiaszolgáltatás során közzétett mérőjel, monoszkóp, műsorszignál, szünetjel, pontos idő közlése, a bemondónak műsorszámhoz nem kapcsolódó közlése, továbbá a műszaki hibából eredő műsorszünet együttes időtartama, 26. hírműsorszám: a belpolitika, a külpolitika, a közélet, a bűnügyek, a kultúra és a sport aktuális eseményeivel foglalkozó hírekből, tudósításokból, illetve rövid interjúkból, valamint az azokat összekötő műsorvezetői megszólalásokból álló műsorszám, 2008. november 4.

5

27. bulvárinformáció: közhatalmat nem gyakorló, a szórakoztatóipar területén a közszereplés igényével fellépő személyek közszereplésével összefüggő tevékenységével, illetve magánéletével kapcsolatos információ, 28. kereskedelmi közlemény: az ellenszolgáltatás ellenében, társadalmi céllal, illetve a médiaszolgáltató saját, illetve a vele irányítási viszonyban álló más médiaszolgáltató érdekében közzétett gazdasági reklám, ideértve a műsorelőzetest, a televíziós vásárlást, a termékelhelyezést és a szponzormegjelenítést is, valamint a külön törvényben meghatározott politikai hirdetés, 29. reklám: médiaszolgáltatás keretében közzétett kereskedelmi közlemény, ide nem értve a termékelhelyezést és a szponzormegjelenítést, 30. osztott képernyős reklám: műsorszám vagy más kereskedelmi közlemény közzététele alatt a képernyő egyes részeit betöltő módon közzétett reklám, 31. tudatosan nem észlelhető kereskedelmi közlemény: olyan kereskedelmi közlemény, amelynek közzétételekor az időtartam rövidsége vagy más ok következtében a kereskedelmi közlemény címzettjére lélektani értelemben a tudatos észleléshez szükséges ingerküszöbnél kisebb erősségű látvány, hang- vagy egyéb hatás keltette inger hat, 32. televíziós vásárlás: olyan reklám, amely termék, szolgáltatás, ingatlan vagy vagyoni értékű jog megszerzését vagy értékesítését célzó közvetlen ajánlatot tartalmaz, 33. televíziós vásárlási műsorablak: olyan televíziós vásárlás vagy televíziós vásárlások megszakítás nélküli egységbe szerkesztett sorozata, amelynek időtartama legalább tizenöt perc, 34. termékelhelyezés: olyan kereskedelmi közlemény, amely a műsorszámon belül valamely termék, szolgáltatás vagy ezek védjegyének bemutatásaként, illetve ezekre történő utalásként jelenik meg, 35. műsorelőzetes: olyan kereskedelmi közlemény, amely a médiaszolgáltató, illetve a vele irányítási viszonyban álló más médiaszolgáltató által későbbi időpontban közzétenni kívánt műsorszámot, műsorszámokat mutat be, illetve ismertet, 36. szponzorálás: a médiaszolgáltatás, kiegészítő digitális szolgáltatás nyújtásával vagy műsorszám készítésével üzletszerűen nem foglalkozó személy által médiaszolgáltatás, kiegészítő digitális szolgáltatás vagy műsorszám finanszírozásához nyújtott, a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben meghatározott szponzorálás, 37. szponzormegjelenítés: a szponzorálást nyújtó vállalkozás nevének vagy védjegyének megjelenítése, illetve a szponzorálást nyújtó vállalkozásra utaló egyéb megjelölés, így különösen az általa gyártott vagy forgalmazott termék, továbbá az általa nyújtott szolgáltatás vagy ezek bármelyike védjegyének, illetve megkülönböztető jelének megjelenítése 38. burkolt kereskedelmi közlemény: termék, szolgáltatás, illetve termék gyártója vagy szolgáltatás nyújtója nevének, védjegyének vagy tevékenységének műsorszámban történő bemutatása, ha ez a bemutatás a médiaszolgáltató szándéka szerint – így különösen ha a bemutatás ellenszolgáltatás ellenében történik – reklámcélokat szolgál, és e jellege tekintetében félrevezető lehet a közönség számára, 39. társadalmi célú hirdetés: nem politikai cél előmozdítására közzétett olyan kereskedelmi közlemény, mely közérdekű cél támogatására szólít fel, ilyen eseményt vagy célt népszerűsít, 2008. november 4.

6

továbbá az ilyen cél megvalósulását veszélyeztető körülményre hívja fel a figyelmet, illetve az a műsorszám, amely segítség nyújtására szólít fel természetes személy, természetes személyek valamely csoportja vagy ezek támogatására alapított szervezet érdekében, 40. kiegészítő digitális szolgáltatás: műsorszámok, illetve szöveges, álló- vagy mozgóképeket, illetve hangokat tartalmazó információk elektronikus hírközlő hálózat igénybevételével a közönséghez történő olyan eljuttatása, amely nem minősül elektronikus hírközlési szolgáltatásnak, illetve médiaszolgáltatásnak, 41. kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtó: a kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtó jogi személy, 42. digitális műsorszóró adó: digitális műsorszóró hálózatot nem képező, elektronikus hírközlő berendezések és elektronikus hírközlési építmények összességéből álló műsorszóró adó, amely digitális műsorszórásra a frekvenciasávok nemzeti felosztását megállapító jogszabályban műsorszórásra felosztott frekvenciákat használja, 43. digitális műsorszóró hálózat: az elektronikus hírközlő berendezések és elektronikus hírközlési építmények összessége, amely digitális műsorszórásra a frekvenciasávok nemzeti felosztását megállapító jogszabályban műsorszórásra felosztott frekvenciákat használja, 44. elektronikus hírközlő hálózat: az elektronikus hírközlésről szóló törvényben ilyenként meghatározott hálózat, 45. eredetileg magyar nyelven készített mű, műsorszám: olyan műsorszám, amely a) eredetileg teljes egészében magyar nyelven készült, b) eredetileg két nyelven készült, de időtartamának több mint fele eredeti magyar nyelvű, c) eredetileg három vagy több nyelven készült, de időtartamát tekintve eredeti magyar nyelvű része hosszabb, mint bármelyik másik nyelven készült része, d) eredetileg valamely magyarországi kisebbség nyelvén készült, ha tárgya az adott kisebbség életével, kultúrájával van összefüggésben, e) olyan zenei műsorszám, amely magyar nyelven kerül előadásra, vagy amely valamely magyarországi kisebbség nyelvén kerül előadásra, ha az az adott kisebbség kultúrájával van összefüggésben, f) olyan instrumentális zenei műsorszám, amely a magyar vagy valamely magyarországi kisebbségi kultúra részét képezi, 46. európai művek: a tagállamokból származó alkotások, az Európai Közösség és harmadik országok között az audiovizuális ágazatra vonatkozóan létrejött megállapodások keretében, koprodukcióban elkészített olyan alkotások, amelyek megfelelnek a vonatkozó megállapodások feltételeinek, valamint az Egyezmény részes feleinek számító harmadik európai államokból származó alkotások, amelyek egy vagy több részes államban lakóhellyel rendelkező szerzőkkel és más résztvevőkkel készültek, feltéve hogy megfelelnek a következő három feltétel egyikének: a) az említett államok közül egyben vagy többen letelepedett egy vagy több producer alkotásai, vagy b) az alkotások gyártását az említett tagállamok közül egyben vagy többen letelepedett egy vagy több producer felügyeli, és ténylegesen ellenőrzi, vagy c) az összes koprodukciós költséghez túlnyomó részben az említett államok koproducerei járultak hozzá, és a koprodukciót nem az említett államokon kívül letelepedett egy vagy több producer ellenőrzi. Azok az alkotások, amelyek nem európai alkotások, de amelyek a tagállamok és harmadik országok között kötött kétoldalú koprodukciós szerződések keretében készültek, európai alkotásoknak kell tekinteni abban az esetben, ha közösségi koproducerek biztosítják a gyártási összköltség többségét, és hogy a gyártást nem a tagállamokon kívül letelepedett egy vagy több 2008. november 4.

7

producer irányítja. A nem tagállamokból származó alkotásokra annyiban alkalmazhatók az európai alkotások szabályai, amennyiben az érintett harmadik országokban a tagállamokból származó alkotásokra nem vonatkoznak megkülönböztető intézkedések, 47. Európai Egyezmény: az 1998. évi XLIX. törvénnyel kihirdetett, a határokat átlépő televíziózásról szóló, Strasbourgban, 1989. május 5-én kelt európai egyezmény, valamint az azt módosító Jegyzőkönyv, 48. éves átlagos hallgatottság: a rádiós médiaszolgáltató műsorát egy naptári év átlagában hallgató személyek számának és a rádióval rendelkező háztartásokban élő személyek számának hányadosa 49. éves átlagos nézettség: a televíziós médiaszolgáltató műsorát egy naptári év átlagában néző személyek számának és a televízióval rendelkező háztartásokban élő személyek számának hányadosa, 50. filmalkotás: a szerzői jogról szóló törvény értelmében vett olyan, művészeti értékkel bíró mű, amelyet meghatározott sorrendbe állított mozgóképek hang nélküli vagy hanggal összekapcsolt sorozatával fejeznek ki, függetlenül attól, hogy azt milyen hordozón rögzítették, nem minősül filmalkotásnak a hírműsorszám, a közérdeklődésre számot tartó, időszerű kérdésekkel foglalkozó műsorszám, a szórakoztató műsorszám, a sportközvetítés, a beszélgető-műsor, a játék- és vetélkedőműsor, a szponzormegjelenítés és a reklám, 51. független magyar gyártású műsorszám: olyan műsorszám, amely nem minősül saját gyártású műsorszámnak és amelyet olyan vállalkozás készített, amely e tevékenységre jelentős részben a Magyar Köztársaság területén közreműködő munkaerőt alkalmaz, 52. saját előállítású műsorszám: olyan műsorszám, amelyet többségében a médiaszolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló természetes személy, illetve a médiaszolgáltató által viselt költségek terhére olyan vállalkozás készített, amely e tevékenységre jelentős részben a Magyar Köztársaság területén közreműködő munkaerőt alkalmaz, és az így létrejött műhöz fűződő vagyoni jogok a médiaszolgáltatót, vagy a vele irányítási viszonyban álló vállalkozást illetik meg, 53. tagállam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam, 54. irányítási viszonyban álló személyek: azok a személyek, akik közül az egyik személy a másik felett irányítással rendelkezik, 55. irányítás: a közvetlen és a közvetett irányítás, 56. közvetlen irányítás: egy személy vagy több személy közösen akkor gyakorol közvetlen irányítást egy másik személy felett, ha a) a másik személy többségi szavazati jogot biztosító üzletrészeivel, részvényeivel, illetőleg a szavazati jogok több mint ötven százalékával rendelkezik vagy rendelkeznek, vagy b) jogosult vagy jogosultak a másik személy vezető tisztségviselői többségének kijelölésére, megválasztására vagy visszahívására, vagy c) szerződés alapján jogosult vagy jogosultak a másik személy döntéseinek meghatározó befolyásolására, vagy d) a másik személy döntéseinek meghatározó befolyásolására ténylegesen képessé válik vagy válnak,

2008. november 4.

8

57. közvetett irányítás: egy személy vagy több személy közösen akkor gyakorol közvetett irányítást egy másik személy felett, ha a másik személyt az általa vagy általuk irányított harmadik személy – vele vagy velük együtt, illetve önállóan – irányítja, MÁSODIK RÉSZ A MÉDIASZOLGÁLTATÓKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK II. Fejezet A médiaszolgáltatási jogosultság Általános szabályok 3. § (1) Médiaszolgáltatás és kiegészítő digitális szolgáltatás – az 5. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel – kizárólag gazdasági társasági vagy európai részvénytársasági formában végezhető. (2) A részvénytársasági formában működő médiaszolgáltató vagy kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtó kizárólag dematerializált részvényeket bocsáthat ki. 4. § (1) Egy gazdasági társaság több médiaszolgáltatást, illetve kiegészítő digitális szolgáltatást is nyújthat. Ebben az esetben a gazdasági társaságnak a médiaszolgáltatásra, illetve a kiegészítő digitális szolgáltatásra vonatkozó kötelezettségeit – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – az egyes médiaszolgáltatások, illetve kiegészítő digitális szolgáltatások tekintetében külön-külön kell teljesíteni, illetve megítélni. (2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, médiaszolgáltatóban és kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtóban tulajdoni részesedéssel nem rendelkezhet, illetve szerkesztői vagy műsorpolitikai döntésének befolyásolására külön megállapodás alapján vagy egyéb módon nem szerezhet jogot a) a köztársasági elnök, állami vezető, országgyűlési képviselő, az Európai Parlament tagja, országgyűlési biztos, alkotmánybíró, az Állami Számvevőszék elnöke és alelnöke, a Magyar Nemzeti Bank elnöke vagy alelnöke, a Monetáris Tanács tagja, b) a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke, ezek helyettese, a helyi képviselőtestület tagja, a helyi önkormányzat, c) a költségvetési szerv, a bíró, az ügyész, a jegyző, a vezetői megbízással vagy kinevezéssel rendelkező köztisztviselő, d) a párt, a párt országos vagy területi tisztségviselője, a párt által alapított vagy a párt részesedésével működő gazdasági társaság, illetve ezek vezető tisztségviselője vagy alkalmazottja, a párt által alapított alapítvány, annak kezelő szerve, szervezete tagja, illetve az ilyen alapítvány alkalmazottja, e) a közszolgálati médiaszolgáltató vezető tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja, illetve az, aki közszolgálati médiaszolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, f) a KÖT, a Médiahatóság és a TVT tagja, valamint az, aki a Médiahatósággal vagy a Közszolgálati Tartalomelőállítás-támogatási Kft.-vel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, g) az a), d)-f) pontokban meghatározott természetes személyek közeli hozzátartozója. 5. § (1) A közösségi médiaszolgáltató évi teljes műsoridejének legalább nyolcvan százalékában olyan műsorszámokat köteles közzétenni, amelyek a közösségi médiaszolgáltatás tartalmi feltételeinek 2008. november 4.

9

megfelelnek, illetve napi teljes műsoridejének legalább egynegyedében olyan műsorszámokat köteles közzétenni, amelyek a hozzá kötődő közösségről vagy közösségnek szólnak. (2) Közösségi médiaszolgáltató kizárólag közhasznú szervezetté minősített nonprofit gazdasági társaságként vagy egyesületként működhet. A közösségi médiaszolgáltató e törvény rendelkezései szerint kiegészítő digitális szolgáltatást is nyújthat. (3) A helyi önkormányzat a közösségi médiaszolgáltatóban tulajdonosi részesedéssel rendelkezhet. (4) Közösségi és kereskedelmi médiaszolgáltatást ugyanazon médiaszolgáltató nem nyújthat. (5) A közösségi médiaszolgáltatónak élő és igazolt kapcsolatot kell fenntartania azzal a társadalmi közösséggel, amely hagyományainak ápolását vagy értékeinek gazdagítását, illetve kulturális igényeinek kielégítését célozza. (6) A közösségi médiaszolgáltató a médiaszolgáltatását, illetve a kiegészítő digitális szolgáltatását a legfőbb szerve által elfogadott médiaszolgáltatási szabályzata alapján nyújtja, amely nem lehet ellentétes a közösségi médiaszolgáltatási mintaszabályzattal. (7) A közösségi médiaszolgáltató a hírszolgáltatása és a közéleti vitákban kialakult álláspontokat bemutató tartalomszolgáltatása során köteles tényszerűen, elfogulatlanul és kiegyensúlyozottan tájékoztatni. (8) A közösségi médiaszolgáltató közhasznúsági jelentése a külön törvényben meghatározottakon túl tartalmazza a társadalmi közösség hagyományainak ápolásában vagy értékeinek gazdagításában, illetve kulturális igényeinek kielégítésében elért eredményeket, valamint a társadalmi közösséggel fennálló kapcsolat megnyilvánulásának bemutatását. (9) A közösségi médiaszolgáltató a közhasznúsági jelentését a Médiahatóságnak is megküldi, amelyet a Médiahatóság a honlapján közzétesz. Nyilvántartás 6. § (1) A Médiahatóság a médiaszolgáltatásokról és a kiegészítő digitális szolgáltatásokról nyilvántartást vezet, amely a médiaszolgáltatások és a kiegészítő digitális szolgáltatások jegyzékéből, valamint a jegyzékben szereplő adatok igazolására szolgáló mellékletekből áll. (2) Médiaszolgáltatás és kiegészítő digitális szolgáltatás akkor nyújtható, ha az az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban szerepel. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartás részét képező jegyzék fennálló, illetve törölt adatai, valamint a jegyzékben szereplő adatok igazolására szolgáló mellékletek – ideértve az elektronikus úton benyújtott, illetve elektronikus okirattá átalakított okiratokat is – közérdekből nyilvánosak, azokat a Médiahatóság a honlapján közzéteszi. 7. § (1) A médiaszolgáltatás nyilvántartásba vételére irányuló kérelemnek az alábbi adatokat kell tartalmaznia: a) a médiaszolgáltatás nevét, 2008. november 4.

10

b) a médiaszolgáltatást nyújtó gazdasági társaság, európai részvénytársaság, egyesület nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, illetve nyilvántartási számát, a médiaszolgáltatással közvetlenül érintett telephely, illetve telephelyek megjelölését, c) annak megjelölését, hogy a médiaszolgáltatás televíziós vagy rádiós médiaszolgáltatásra irányule, d) a médiaszolgáltatás kereskedelmi, közszolgálati vagy közösségi jellegét, e) a médiaszolgáltatás tematikáját, f) a médiaszolgáltatás ingyenes, illetve előfizetéses vagy más ellenszolgáltatással járó jellegét, g) a médiaszolgáltató postai és elektronikus levelezési címét, képviselőjének, valamint a Médiahatósággal való kapcsolattartásra kijelölt személynek a nevét, postai és elektronikus levelezési címét, h) a médiaszolgáltató által nyújtott más médiaszolgáltatásokat és kiegészítő digitális szolgáltatásokat, az általa kiadott időszaki lapokat, az általa működtetett hír, illetve közéleti tematikát követő honlapokat, i) a médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltatóval irányítási viszonyban álló ia) más médiaszolgáltatók médiaszolgáltatásait, ib) szolgáltató által nyújtott kiegészítő digitális szolgáltatásokat, ic) személy által kiadott időszaki lapot, id) személy által működtetett hír vagy közéleti tematikát követő honlapokat. (2) A médiaszolgáltatás nyilvántartásba vételére irányuló kérelemnek szükség szerint a további adatokat is tartalmaznia kell: a) azon államok megjelölését, ahová a médiaszolgáltatás irányul, b) digitális műsorszórással megvalósuló rádiós médiaszolgáltatás esetében annak a digitális műsorszóró hálózatnak vagy adónak, illetve azon egyéb műsorterjesztési szolgáltatásoknak a megjelölését, amellyel a rádiós médiaszolgáltatást terjesztik, c) televíziós médiaszolgáltatás esetében azon műsorterjesztési szolgáltatások megjelölését, amelyen keresztül a médiaszolgáltatás a Magyar Köztársaságban elérhető, d) közösségi médiaszolgáltatás esetében azon közösség megjelölését, amelynek érdekében a médiaszolgáltatást nyújtják, illetve a médiaszolgáltató médiaszolgáltatási szabályzatát e) hálózatba kapcsolt médiaszolgáltatók esetében a hálózatba kapcsolás tényét és a hálózatos médiaszolgáltatás nevét, f) hálózatos médiaszolgáltatás esetében a hálózatba kapcsolt médiaszolgáltatók megjelölését, valamint a hálózatba kapcsolt valamennyi médiaszolgáltató együttes nyilatkozatát arról, hogy hálózatba kapcsolódva kívánnak médiaszolgáltatást nyújtani. (3) A kiegészítő digitális szolgáltatás nyilvántartásba vételére irányuló kérelemnek az alábbi adatokat kell tartalmaznia: a) a kiegészítő digitális szolgáltatás nevét, b) a kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtó gazdasági társaság, európai részvénytársaság, egyesület nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, illetve nyilvántartási számát, a kiegészítő digitális szolgáltatással közvetlenül érintett telephely, illetve telephelyek megjelölését, c) a kiegészítő digitális szolgáltatás ingyenes, illetve előfizetéses vagy más ellenszolgáltatással járó jellegét, d) a kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtó postai és elektronikus levelezési címét, képviselőjének, valamint a Médiahatósággal való kapcsolattartásra kijelölt személy nevét, postai és elektronikus levelezési címét, e) azon műsorterjesztési szolgáltatások megjelölését, amelyen keresztül a kiegészítő digitális szolgáltatás a Magyar Köztársaságban elérhető, f) a kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtó által nyújtott más médiaszolgáltatásokat és kiegészítő digitális szolgáltatásokat, az általa kiadott időszaki lapokat és működtetett hír vagy közéleti tematikát követő honlapokat, 2008. november 4.

11

g) a kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtóval irányítási viszonyban álló ga) médiaszolgáltatók médiaszolgáltatásait, gb) szolgáltató által nyújtott más kiegészítő digitális szolgáltatásokat, gc) személy által kiadott időszaki lapot, gd) személy által működtetett hír vagy közéleti tematikát követő honlapokat. (4) A Médiahatóság a kérelemmel érintett médiaszolgáltatást vagy kiegészítő digitális szolgáltatást, illetve a kérelemben közölt adatokat bejegyzi a 6. § (1) bekezdésében meghatározott nyilvántartásba, és a kérelem beérkezésének időpontjától számított negyvenöt napon belül a nyilvántartásba vétel tényét visszaigazolja, egyidejűleg tájékoztatja a kérelmezőt a legfontosabb kötelezettségeiről, valamint igazolást állít ki arról, hogy a kérelmező meghatározott tevékenységek végzésére jogosult. (5) A Médiahatóság a nyilvántartásba a médiaszolgáltató meghatározó véleménybefolyásoló képességű vagy jelentős piaci erővel rendelkező jellegét, illetve annak megszűnését hivatalból bejegyzi. (6) A nyilvántartásba vételt a Médiahatóság abban az esetben tagadja meg, ha a) a kérelemben foglalt adatok a médiaszolgáltató, illetve a kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtó vagy az általa végezni kívánt tevékenység azonosítására, illetve a nyilvántartásba vételre nem alkalmasak, b) a kérelem teljesítése jelentős piaci erővel rendelkező médiaszolgáltatóval szemben a Médiahatóság által előírt kötelezettség megsértését eredményezné, c) a kérelmet ugyanazon médiaszolgáltatás vagy kiegészítő digitális szolgáltatás nyilvántartásba vétele érdekében nyújtották be, amelyet a nyilvántartásból a Médiahatóság korábban törölt, d) a kérelmező a kérelmében valótlan adatot közölt. (7) A médiaszolgáltató és a kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtó a nyilvántartásban szereplő adatokban bekövetkezett változásokat nyolc napon köteles bejelenteni a Médiahatóságnak. Az adatok megváltozását a Médiahatóság a (4)-(6) bekezdésben meghatározott szabályok megfelelő alkalmazásával jegyzi be. (8) Ha a médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató vagy a kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtó személye változik meg, a Médiahatóság ezt a (7) bekezdés alkalmazásával a szolgáltatást a nyilvántartás szerint nyújtó és az új szolgáltató együttes kérelmére jegyzi be. (9) A médiaszolgáltatást vagy a kiegészítő digitális szolgáltatást a Médiahatóság a (4)-(6) bekezdésben meghatározott szabályok megfelelő alkalmazásával törli a nyilvántartásból, ha a) azt a médiaszolgáltató vagy a kiegészítő digitális szolgáltatási nyújtó kéri, b) a 88-90. §-okban, illetve a 103. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben. Hatósági szerződés 8. § (1) A Magyar Köztársaság rendelkezési jogába tartozó frekvencián nyújtott, analóg műsorszórással megvalósuló rádiós médiaszolgáltatás hatósági szerződés alapján végezhető. (2) Az analóg műsorszórással megvalósuló rádiós médiaszolgáltatási jogosultság odaítéléséről a Nemzeti Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NHH) az erre irányuló pályázat nyertesével hatósági szerződést köt. 2008. november 4.

12

(3) Analóg műsorszórással megvalósuló rádiós médiaszolgáltatást az (1) bekezdés szerint csak a Magyar Köztársaság területén letelepedett médiaszolgáltató nyújthat. (4) A hatósági szerződés alapján végezhető médiaszolgáltatások 7. § (1)-(2) bekezdés szerinti adatait a Médiahatóság a hatósági szerződés alapján hivatalból veszi nyilvántartásba. 9. § (1) Az NHH rendszeresen tájékoztatja a Médiahatóságot a rendelkezésre álló, szabadon felhasználható frekvenciákról, ideértve a harmadik személy által terveztetett frekvenciákat is. (2) A Médiahatóság az (1) bekezdésben meghatározott rendszeres tájékoztatástól függetlenül jogosult bármikor információt kérni az NHH-tól az analóg műsorszórással megvalósuló rádiós médiaszolgáltatás lehetőségeiről bármely magyarországi települést érintően. (3) Az NHH az analóg műsorszórással megvalósuló rádiós médiaszolgáltatási jogosultság odaítélésére irányuló pályázat pályázati felhívásának előkészítése során azon terület megjelölésével, amelyre az adott jogosultság irányulhat, megkeresi a Médiahatóságot. (4) A Médiahatóság a (3) bekezdésben meghatározott megkeresés kézhezvételétől számított 30 napon belül dönt arról, hogy médiapiaci szempontból indokolt-e az adott terület újabb analóg műsorszórással megvalósuló rádiós médiaszolgáltatás pályáztatása. (5) Amennyiben a Médiahatóság úgy dönt, hogy az adott terület újabb analóg műsorszórással megvalósuló rádiós médiaszolgáltatás pályáztatása médiapiaci szempontból indokolt, e döntésében a médiapiaci igények alapján meghatározza a) a rádiós médiaszolgáltatási jogosultság típusát (közösségi, kereskedelmi), b) a rádiós médiaszolgáltatási jogosultság időtartamát, c) a rádiós médiaszolgáltatási jogosultság későbbi meghosszabbításának esetleges médiapiaci és tartalmi feltételeit, d) a pályázati felhívás műsortartalmi elemeit és azokhoz kapcsolódó kötelező mellékletek körét, e) a hálózatba kapcsolódás lehetőségének médiapiaci és tartalmi korlátait, f) a pályázati eljárás elbírálása során előnyt biztosító tartalmi szempontokat és azok értékelési elveit. (6) A hálózatban kapcsolódás lehetőségét a Médiahatóság döntése olyan módon tartalmazhatja, hogy az érintett médiaszolgáltatók mindegyikének a hálózatba kapcsolódás után fennmaradó saját médiaszolgáltatása heti átlagban legalább a napi négy órát elérje. (7) A rádiós médiaszolgáltatási jogosultság közösségi jellegét a pályázati kiírás – az adott társadalmi közösség meghatározása mellett – abban az esetben tartalmazhatja, ha a közösségi médiaszolgáltatás olyan társadalmi közösség hagyományainak ápolását vagy értékeinek gazdagítását, illetve olyan társadalmi közösségre jellemző kulturális igények kielégítését célozza, amelyeket a médiapiacon jelenlévő kereskedelmi vagy közszolgálati médiaszolgáltatók nem, vagy nem a közösségi igényeinek megfelelő mértékben nyújtanak. (8) A Médiahatóság a (4)-(5) bekezdésben meghatározott döntését a honlapján közzéteszi és az NHH-nak, valamint a 11. § (1) bekezdésében meghatározott országgyűlési bizottságnak megküldi.

2008. november 4.

13

10. § (1) A pályázati kiírást az NHH a honlapján és a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közzéteszi. (2) A pályázati ajánlatok a Hivatalos Értesítőben való közzétételt követő harminc napon belül nyújthatók be. (3) A pályázati kiírás tartalmazza: a) a Médiahatóság által 9. § (5) bekezdése szerint meghatározott tartalmi szempontokat, b) a rádiós médiaszolgáltatáshoz kapcsolódó frekvenciahasználati jogosultság keretében a frekvencia megjelölését, a vételkörzetet, és a frekvenciahasználat jogszabályi feltételeit, c) a rádiós médiaszolgáltató kötelezettségét a rádiós digitális átállásban való közreműködésben, d) azt a feltételt, miszerint a rádiós médiaszolgáltató a digitális átállás miatti frekvenciacsere, adókarbantartás és az ezekhez kapcsolódó műszaki eljárások, valamint hatósági szerződés módosítása jogcímén kizárólag igazolt költségei megtérítésére jogosult, kártérítést nem terjeszthet elő, e) a hatósági szerződés tervezetét, f) a pályázati eljárás szabályait, köztük a benyújtandó ajánlatok kötelező tartalmát és mellékleteit, g) az ajánlatok értékelési rendszerét, elveit. 11. § (1) A pályázati eljárást eseti országgyűlési bizottság (a továbbiakban: Bizottság) felügyeli. (2) A Bizottságba minden országgyűlési képviselőcsoport jogosult egy-egy tagot jelölni. (3) A Bizottság tagjai a szavazásuk időpontjában az őket jelölő országgyűlési képviselőcsoport létszámának megfelelő mértékű szavazattal rendelkeznek. A Bizottság állásfoglalásának, valamint ügyrendjének elfogadásához – a (6) és (7) bekezdésben foglalt esetek kivételével – az összes szavazati mérték kétharmada szükséges. (4) A Bizottság hozzájárulása (a továbbiakban: bizottsági állásfoglalás) szükséges a) a pályázati kiírási dokumentáció jóváhagyásához, b) a pályázat nyerteséről szóló döntéshez. (5) Az NHH a (4) bekezdés szerinti ügyekben előkészített pályázati kiírási dokumentáció tervezetét, illetve a pályázat eredményéről való döntést tartalmazó hatósági határozat tervezetét és a hatósági szerződéstervezetet állásfoglalás céljából megküldi a Bizottságnak, amely a megküldéstől számított tizenöt napon belül állásfoglalást hoz a hozzájárulás megadásáról, megtagadásáról vagy a határozattervezet visszaküldéséről. (6) A (4) bekezdés a) pontja szerinti esetben a Bizottság a szavazati jogok legalább egyharmadával rendelkező tagok indítványára az általuk javasolt indokolással ellátva a pályázati kiírási dokumentáció tervezetét átdolgozásra – akár több ízben is – visszaküldi az NHH-nak. A Bizottság a jóváhagyását nem adhatja meg, ha a pályázati kiírási dokumentáció tervezete a 10. § (3) bekezdés a) pontja szerinti elemében nem a Médiahatóság határozatának megfelelően tartalmazza a pályázati kiírás tartalmi szempontjait. (7) A (4) bekezdés b) pontja szerinti esetben, alaki vagy számítási hiba esetén, a hiba megjelölésével a Bizottság a szavazati jogok legalább egyharmadával rendelkező tagok 2008. november 4.

14

indítványára a határozattervezetet, illetve a hatósági szerződés tervezetét egy ízben átdolgozásra visszaküldi az NHH-nak. (8) A (6)-(7) bekezdés szerint visszaküldött pályázati kiírási dokumentáció tervezetét, a határozattervezetet, illetve a hatósági szerződéstervezetet az NHH tíz napon belül megvizsgálja, és átdolgozás után és újbóli állásfoglalás kérés céljából megküldi a Bizottságnak, amely az (5)-(7) bekezdésben foglaltak szerint jár el. (9) A (4) bekezdés b) pontja szerinti esetben a Bizottság állásfoglalásában a hozzájárulást kizárólag jogszabálysértésre (ideértve a pályázati kiírás és eljárás megsértését is) hivatkozva tagadhatja meg. A hozzájárulás megtagadása esetén vagy ha a Bizottság határidőben nem hoz állásfoglalást, az NHH a pályázat eredménytelenségéről 15 napon belül hatósági határozatot hoz, és azt az NHH honlapján haladéktalanul közzéteszi. (10) Az NHH-nak a pályázat eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló határozata ellen bírósági felülvizsgálat kérhető azzal, hogy a) azt a Bizottság tagja is kezdeményezheti. b) a pályázat eredményessége esetén a jogorvoslati határidőt a szerződés megkötésétől, a pályázat eredménytelensége esetén az eredménytelenségről szóló határozatnak az NHH honlapján való közzétételétől kell számítani, c) a határozat meghozatalától számított harminc napos jogvesztő határidő elteltével a határozatot, vagy hatósági szerződést akkor sem lehet megtámadni, ha az ismert ügyfeleken kívüli más jogorvoslatra jogosulttal azt nem közölték, illetve arról addig nem szerzett tudomást, d) a bírósági felülvizsgálat iránti keresetet a Fővárosi Ítélőtábla háromtagú tanácsban, a kereset benyújtására meghatározott határidő elteltétől számított harminc napon belül bírálja el, e) a bíróság határozatával szemben fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, (11) Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy az NHH a (9) bekezdés alkalmazásával úgy hozott a pályázat eredménytelenségéről döntést, hogy a Bizottság a jogszabályoknak (ideértve a pályázati kiírás és eljárás szabályait is) megfelelő határozat meghozatalához, illetve hatósági szerződés megkötéséhez nem járult hozzá, az NHH-t új eljárásra kötelezi, amelynek során az NHH az e határozattervezet vagy hatósági szerződés tartalmával megegyező döntést hoz a Bizottságnak való megküldés és a Bizottság hozzájárulása nélkül. 12. § (1) A pályázat eredményét a Bizottság jóváhagyó állásfoglalását, illetve a 11. § (11) bekezdése szerinti esetben a bíróság határozatának kézhezvételét követő három napon belül kell közzétenni az NHH honlapján. (2) Az NHH a pályázat eredményét – a pályázati kiírási dokumentációval és a nyertes pályázó pályázatával összhangban, a Bizottság jóváhagyó állásfoglalását, illetve a 11. § (11) bekezdése szerinti esetben a bíróság határozatának kézhezvételét követő negyvenöt napon belül – határozatba foglalja, és a pályázat nyertesével hatósági szerződést köt. (3) A hatósági szerződés alapján a médiaszolgáltató által fizetendő díj a közszolgálati tartalomelőállítás-támogatási célelőirányzatot illeti meg. (4) A hatósági szerződés – az (5)-(7) bekezdésben meghatározott eset, illetve a frekvencia- vagy adócsere kivételével – kizárólag olyan kérdésben, és csak a pályázati eljárásra e törvényben meghatározott szabályok megfelelő alkalmazásával módosítható, amelyet a pályázati kiírás 2008. november 4.

15

feltételként vagy értékelési szempontként nem tartalmazott, illetve amelyre a rádiós médiaszolgáltató pályázati ajánlatában nem vállalt kötelezettségeket. (5) Az NHH a médiaszolgáltatási jogosultságot – ha a jogosult a szerződést ismételten vagy súlyosan nem szegte meg – további hat évre, de legfeljebb a rádiós médiaszolgáltatás műsorterjesztése digitális átállásáig terjedő időre, a médiaszolgáltató kérelmére, pályázat nélkül megújíthatja, feltéve, hogy a médiaszolgáltató vállalja, hogy a rádiós médiaszolgáltatás műsorterjesztése digitális átállásában közreműködik. A megújításra vonatkozó igényt a lejárat előtt legfeljebb tizenkettő, de legalább kilenc hónappal az NHH-hoz be kell jelenteni. A megújításról szóló döntéshez a Bizottság hozzájárulása szükséges; az ezzel összefüggő eljárásra a 11. § (1)-(5) és (7)-(11) bekezdését alkalmazni kell. A médiaszolgáltatási jogosultság akkor hosszabbítható meg, ha a Médiahatóság az NHH megkeresésére nyilatkozott arról, hogy a jogosult a szerződést ismételten vagy súlyosan nem szegte meg. (6) A hatósági szerződés akkor módosítható olyan módon, hogy több rádiós médiaszolgáltató hálózatba kapcsolódjon, ha az érintett helyi vagy körzeti médiaszolgáltatók mindegyikének a hálózatba kapcsolódás után fennmaradó saját médiaszolgáltatása heti átlagban legalább a napi négy órát eléri. (7) A hatósági szerződés alapján a médiaszolgáltató által fizetendő díj mértéke a pályázati eljárásra e törvényben meghatározott szabályok megfelelő alkalmazásával, kizárólag akkor módosítható, ha a médiapiaci körülmények tartósan és jelentősen megváltoztak. Archiválási kötelezettség 13. § (1) A digitális műsorszóró hálózaton, illetve digitális műsorszóró adón szolgáltató médiaszolgáltató, a meghatározó véleménybefolyásoló képességű médiaszolgáltató, valamint az a médiaszolgáltató, amelyet a Médiahatóság meghatározott médiaszolgáltatásai tekintetében a jelentős dokumentációs értékű tartalmak megőrzése érdekében erre kötelez, köteles a nyilvánossághoz műsorrend alapján magyar nyelven vagy magyar nyelven is közvetített művek, műsorszámok kötelespéldányát és a külön törvényben meghatározott kötelező adatszolgáltatási azonosító adatait archiválási célra ingyenesen a Nemzeti Audiovizuális Archívum rendelkezésére bocsátani. (2) A kötelespéldányok rendelkezésre bocsátása a digitális műsorszóró hálózaton, illetve digitális műsorszóró adón szolgáltató médiaszolgáltató esetében a digitális műsorszóró hálózat, illetve digitális műsorszóró adó szolgáltatásából, egyéb esetekben közvetlenül a szolgáltatás kimenő jeléből történő rögzítéssel történik. Amennyiben a szolgáltatás vagy a kimenő jel titkosított formában tartalmazza a műsorszámot, a titkosítást a műsorszórást végző, illetve a médiaszolgáltató a Nemzeti Audiovizuális Archívum számára külön kérés nélkül köteles ingyenesen feloldani. (3) A médiaszolgáltató a külön törvényben meghatározott kötelező adatszolgáltatási azonosító adatokat a műsorszám nyilvánossághoz közvetítését követő három napon belül köteles a Nemzeti Audiovizuális Archívum számára rendelkezésre bocsátani. (4) Az (1) bekezdésben nem említett médiaszolgáltató a Nemzeti Médiahatósággal megállapodást köthet a nyilvánossághoz műsorrend alapján magyar nyelven vagy magyar nyelven is közvetített műveknek, műsorszámoknak és a külön törvényben meghatározott kötelező adatszolgáltatási azonosító adatoknak az (1)-(3) bekezdés megfelelő alkalmazásával a Nemzeti Audiovizuális Archívum számára történő rendelkezésre bocsátásáról. A megállapodás alapján rendelkezésre 2008. november 4.

16

bocsátott műsorszámok vonatkozásában a médiaszolgáltatót a 14. § (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség nem terheli. 14. § (1) A médiaszolgáltató a műsorára vonatkozó hiteles dokumentációt, amely magában foglalja a teljes médiaszolgáltatás digitális, kereshető, az esetleges titkosítás alól külön kérés nélkül feloldott és sokszorozható formátumban rögzített kimenőjelét a Nemzeti Audiovizuális Archívum számára történő rendelkezésre bocsátásásig, ennek hiányában a közzétételt követő kilencven napig, illetve a médiaszolgáltatással kapcsolatosan megindított hatósági eljárás vagy jogvita esetén az eljárás jogerős befejezését követő egy évig köteles megőrizni. (2) A médiaszolgáltató az (1) bekezdésben meghatározottak szerint megőrzött műsorszámot a Médiahatóság felszólítására legkésőbb három napon belül, külön hordozón köteles rendelkezésre bocsátani. 15. § (1) A műsorterjesztő az általa terjesztett, az 1. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott médiaszolgáltatás műsorára vonatkozó hiteles dokumentációt, amely magában foglalja a teljes médiaszolgáltatás digitális, kereshető, az esetleges titkosítás alól külön kérés nélkül feloldott és sokszorozható formátumban rögzített kimenőjelét, a közzétételt követő kilencven napig, a médiaszolgáltatással kapcsolatosan megindított hatósági eljárás, illetve jogvita esetén az eljárás jogerős befejezését követő egy évig köteles megőrizni. (2) A műsorterjesztő az (1) bekezdésben meghatározottak szerint megőrzött műsorszámot a Médiahatóság felszólítására legkésőbb három napon belül, külön hordozón köteles rendelkezésre bocsátani. III. Fejezet A médiaszolgáltatási jogosultsággal összefüggő tartalmi követelmények Az emberi méltóság védelme 16. § (1) A médiaszolgáltató és a kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtó köteles tiszteletben tartani a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét, tevékenysége – így különösen az általa nyújtott médiaszolgáltatás vagy kiegészítő digitális szolgáltatás – nem sértheti az alapvető jogokat. (2) A médiaszolgáltatás és a kiegészítő digitális szolgáltatás nem irányulhat gyűlölet keltésére, valamint egyes társadalmi csoportok nyílt vagy burkolt megsértésére, illetve kirekesztésére. (3) Semmis az a szerződési kikötés, amely műsorszámban való megjelenéssel összefüggésben a kép- vagy hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához való előzetes hozzájárulás visszavonását akkor is meggátolja vagy – a megjelenéssel vagy a hozzájárulással összefüggésben kapott ellenérték visszafizetését ide nem értve – megnehezíti, ha a műsorszám közzététele a hozzájárulást adó vagy rá tekintettel más személy emberi méltóságát vagy személyiségi jogait sértené. (4) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott kötelezettség az 1. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltatót, valamint az 1. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtót is terheli. 2008. november 4.

17

17. § A médiaszolgáltatót és a kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtót rendkívüli állapot, megelőző védelmi helyzet, az Alkotmány 19/E. §-a szerinti helyzet, szükségállapot vagy veszélyhelyzet idején terhelő kötelezettségeket külön törvény, illetve az abban meghatározott egyéb jogszabályok határozzák meg. A gyermek- és fiatalkorúak védelme 18. § (1) A médiaszolgáltató és a kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtó – a hírműsorszám, az időszerű eseményekkel foglalkozó műsorszám és a sportműsorszám kivételével – valamennyi, általa közzétenni kívánt műsorszámot a közzétételt megelőzően kategóriába sorolja. (2) Azt a műsorszámot, amely korhatárra tekintet nélkül megtekinthető vagy meghallgatható, az I. kategóriába kell sorolni. (3) Azt a műsorszámot, amely a nyolc éven aluli nézőben vagy hallgatóban félelmet kelthet, illetve amelyet koránál fogva nem érthet meg vagy félreérthet, a II. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése televíziós médiaszolgáltatás esetén: nyolc éven aluliak számára a megtekintése nem ajánlott, rádiós médiaszolgáltatás esetén: nyolc éven aluliak számára a meghallgatása nem ajánlott. (4) Azt a műsorszámot, amely tizenkét éven aluli nézőben vagy hallgatóban félelmet kelthet, illetve amelyet koránál fogva nem érthet meg vagy félreérthet, illetve amely alkalmas arra, hogy saját magáért felelősséget vállalni tudó és a közösségi együttélésre képes személyiséggé válását veszélyeztesse, a III. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése televíziós médiaszolgáltatás esetén: tizenkét éven aluliak számára a megtekintése csak nagykorú felügyelete mellett ajánlott, rádiós médiaszolgáltatás esetén: tizenkét éven aluliak számára a meghallgatása csak nagykorú felügyelete mellett ajánlott. (4) Azt a műsorszámot, amely alkalmas a tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, illetve arra, hogy saját magáért felelősséget vállalni tudó és a közösségi együttélésre képes személyiséggé válását veszélyeztesse, különösen azáltal, hogy közvetett módon utal erőszakra, illetve szexualitásra, vagy témájának egyik meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott konfliktus, a IV. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott. (5) Azt a műsorszámot, amely alkalmas a tizennyolc éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, illetve arra, hogy saját magáért felelősséget vállalni tudó és a közösségi együttélésre képes személyiséggé válását veszélyeztesse, különösen azáltal, hogy egyik meghatározó eleme az erőszak, illetve a szexualitás közvetlen, naturális ábrázolása, az V. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizennyolc éven aluliak számára nem ajánlott. (6) Azt a műsorszámot, amely alkalmas a tizennyolc éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének súlyosan kedvezőtlen befolyásolására, illetve arra, hogy saját magáért felelősséget vállalni tudó és a közösségi együttélésre képes személyiséggé válását veszélyeztesse, különösen azáltal, hogy pornográfiát vagy szélsőséges, illetve indokolatlan erőszakot tartalmaz, a VI. kategóriába kell sorolni. 2008. november 4.

18

(7) A Médiahatóság a kategóriába sorolás szempontjairól a jogalkalmazás kiszámíthatóságának növelése céljából közleményt ad ki, amelyet a honlapján és a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közzétesz. (8) A médiaszolgáltató vagy a kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtó kérelmére – igazgatási szolgáltatási díj megfizetése ellenében, a műsorszám átadásától számított tizenöt napon belül – a Médiahatóság a műsorszám kategóriába sorolásáról határozatot hoz, amely a Médiahatóságot a későbbiekben eljárása során köti. (9) Nem minősül a médiaszolgáltatásra vonatkozó szabály megsértésének, ha a médiaszolgáltató vagy a kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtó a műsorszámot magasabb kategóriába sorolja, mint ahogyan az a (2)-(6) bekezdésben meghatározottak szerint szükséges lenne. 19. § (1) A médiaszolgáltató a II. és a III. kategóriába sorolt műsorszámot gyermekeknek szóló műsorszámként nem teheti közzé. (2) A médiaszolgáltató a IV. kategóriába sorolt műsorszámot 21.00 és 05.00 óra között teheti közzé. (3) A médiaszolgáltató az V. kategóriába sorolt műsorszámot 22.00 és 05.00 óra között teheti közzé. (4) A médiaszolgáltató a VI. kategóriába sorolt műsorszámot nem teheti közzé. (5) A médiaszolgáltató a hírműsorszámot, az időszerű eseményekkel foglalkozó műsorszámot, a sportműsorszámot és a kereskedelmi közleményt nem teheti közzé olyan időszakban, amelyben a tartalma – ideértve a kereskedelmi közleményben bemutatott, ismertetett műsorszámot is – szerinti kategóriába sorolás esetén nem lenne helye. (6) A Médiahatóság a médiaszolgáltató számára előírhatja, hogy a műsorának kimenő jelét a 18. §ban meghatározott kategóriákat jelző, azzal párhuzamosan továbbított jelzéssel egészítse ki. 20. § (1) A televíziós médiaszolgáltatás által közvetített műsorszám közzétételének kezdetekor közölni kell annak kategóriáját. (2) Az erőszakos vagy más módon a nyugalom megzavarására alkalmas képi vagy hanghatások bemutatása előtt a közönség figyelmét erre a körülményre fel kell hívni. (3) A televíziós médiaszolgáltatás által közvetített műsorszám közzététele során – az I. kategóriába tartozó műsorszámok kivételével – a kategóriának megfelelő jelzést piktogram formájában a műsorszám teljes időtartama alatt látható módon meg kell jeleníteni. 21. § (1) A 19. § (1)-(3) bekezdését, ezekkel összefüggésben (5) bekezdését, valamint a 20. §-t nem kell alkalmazni arra a műsorszámra, amely esetében a médiaszolgáltató, illetve a vele kötött megállapodás alapján a műsort terjesztő valamennyi műsorterjesztő hatékony műszaki megoldással 2008. november 4.

19

biztosítja, hogy a műsorszám kizárólag tizennyolc éven felüli nézők vagy hallgatók számára legyen elérhető. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott műszaki megoldás akkor minősül hatékonynak, ha a médiaszolgáltatás titkosított formában tartalmazza a műsorszámot, és a titkosítás feloldásához olyan kódra van szükség, amelyet a médiaszolgáltató vagy a műsorterjesztő csak tizennyolcadik életévét betöltött személy számára tesz hozzáférhetővé. 22. § (1) A 18-21. §-ban meghatározott kötelezettségek az 1. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltatót – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a magyar nyelven vagy magyar nyelven is terjesztett műsorszámok vonatkozásában terhelik. (2) Az 1. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató a VI. kategóriába sorolt vagy tartalma alapján a VI kategóriába sorolandó műsorszámot nem teheti közzé. 23. § (1) A kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtóra a 19-20. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az a) az általa továbbított, műsorszámnak nem minősülő információkat is kategóriába köteles sorolni, amelyekre a 19-20. § rendelkezéseit köteles alkalmazni, b) hatékony műszaki megoldással köteles biztosítani, hogy a IV. kategóriába sorolt műsorszámok vagy egyéb információk ba) csak 21.00 és 05.00 óra közötti időpontban vagy bb) csak tizennyolc éven felüli felhasználók számára legyenek megtekinthetők vagy meghallgathatók, c) az V. vagy VI kategóriába sorolt műsorszámokat vagy egyéb információkat a kínálatában a többi műsorszámtól vagy egyéb információtól elkülönített felületen, annak világos és egyértelmű megjelölésével köteles megjeleníteni, hogy az onnan elérhető műsorszámok vagy egyéb információk csak tizennyolc éven felüli felhasználók számára elérhetőek, d) hatékony műszaki megoldással köteles biztosítani, hogy a b) pontban meghatározott felület, valamint a IV. vagy V. kategóriába sorolt műsorszám vagy egyéb információ csak tizennyolc éven felüli felhasználók számára legyen megtekinthető vagy meghallgatható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott műszaki megoldás akkor minősül hatékonynak, ha a kiegészítő digitális szolgáltatás titkosított formában tartalmazza a műsorszámot vagy az egyéb információt, és a titkosítás feloldásához olyan kódra van szükség, amelyet a kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtó vagy a kiegészítő digitális szolgáltatás terjesztője csak tizennyolcadik életévét betöltött személy számára tesz hozzáférhetővé. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség az 1. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtót is terheli. A szerkesztői szabadság védelme 24. § (1) A felelős szerkesztő e tevékenységét a médiaszolgáltatóval fennálló munkaviszony keretében, külső befolyástól mentesen látja el. 2008. november 4.

20

(2) A felelős szerkesztő számára jogszabálysértő tevékenységre történő utasítást a munkaviszonyára tekintettel egyébként utasításadási joggal rendelkező személy sem adhat. (3) A felelős szerkesztő kérheti, hogy a számára adott utasítást az utasítást adó személy foglalja írásba. Az írásba foglalt utasítás végrehajtásáért – az (5) bekezdésben foglaltakra is kiterjedően – a felelős szerkesztő helyett az utasítást adó személy felel. (4) Az utasítás írásba foglalásának kérése, illetve az írásba nem foglalt, a szerkesztői tevékenység végzésére vonatkozó utasítás megtagadása miatt, illetve arra tekintettel a felelős szerkesztő számára a munkáltató nem okozhat hátrányt. (5) Ha a Médiahatóság megállapítja, hogy a médiaszolgáltatásra vonatkozó szabályt a médiaszolgáltató a felelős szerkesztő tevékenysége vagy mulasztása miatt szegte meg, a médiaszolgáltatóra kiszabott bírság a felelős szerkesztő által a médiaszolgáltatónak okozott kárnak minősül, amellyel összefüggésben a munkáltatónak okozati összefüggést nem kell bizonyítania. A felelős szerkesztő az e bekezdés szerinti kárért legfeljebb háromhavi átlagkeresetének megfelelő összegig felel. 25. § Az egyes műsorszámok felelős szerkesztőjének személyéről – a külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettséget nem érintve – a médiaszolgáltató nyilvántartást vezet, amelyet a műsor közzétételét követő kilencven napig, a médiaszolgáltatással kapcsolatosan megindított hatósági eljárás, illetve jogvita esetén az eljárás jogerős befejezését követő egy évig köteles megőrizni. A szolgáltatók egyes közzétételi kötelezettségei 26. § (1) A médiaszolgáltató és a kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtó köteles egyszerűen, közvetlenül és folyamatosan – így különösen holnapján és székhelyén – magyar nyelven, írásban hozzáférhetővé tenni a szolgáltatást igénybe vevők számára a) a nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, illetve nyilvántartási számát, a szolgáltatással közvetlenül érintett telephely, illetve telephelyek megjelölését, b) olyan telefonszámát, elektronikus levelezési címét és honlapjának címét, amelyeken keresztül vele gyors, közvetlen és tényleges kapcsolat létesíthető, c) az arra való utalást, hogy a médiaszolgáltató tevékenységével kapcsolatban a Médiahatósághoz lehet bejelentést tenni. (2) A médiaszolgáltató a honlapján ésszerű időben köteles közzétenni az egyes műsorszámok kezdésének és befejezésének perc pontossággal meghatározott időpontját, valamint azok 18. § szerinti kategóriáját. (3) A Médiahatóság a médiaszolgáltató számára előírhatja, hogy a műsorának kimenő jelét az egyes műsorszámok kezdésének és befejezésének időpontjának jelzésére alkalmas, a műsor kimenő jelével párhuzamosan továbbított jelzéssel egészítse ki. (4) A médiaszolgáltató a kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtók, valamint az időszaki lapot kiadók, illetve a honlapot működtetők számára az egyes műsorszámok kezdésének és befejezésének 2008. november 4.

21

perc pontossággal meghatározott időpontját, valamint azok 18. § szerinti kategóriáját megkülönböztetés nélkül köteles ésszerű időben hozzáférhetővé tenni. A médiaszolgáltatókra vonatkozó egyes műsorszerkezeti kötelezettségek 27. § (1) A médiaszolgáltató a médiaszolgáltatás évi teljes műsoridejének több mint ötödét európai művek, ezen belül az évi teljes műsoridő több mint tíz százalékát eredetileg magyar nyelven készített művek bemutatására köteles fordítani. (2) A médiaszolgáltató a médiaszolgáltatás évi teljes műsoridejének legalább öt százalékában olyan eredetileg magyar nyelven készített műveket köteles bemutatni, amelyeket tőle független előállítóval új műként készíttetett, vagy attól öt évnél nem régebben készült műként szerzett be, azzal, hogy a médiaszolgáltató által nyújtott médiaszolgáltatás során már részben vagy egészben bemutatott művek nem lehetnek e művek részei. (3) Az (1)-(2) bekezdés alkalmazása során a teljes műsoridő megállapítása során a hírműsorszám, a sportesemények közvetítése, illetve a kereskedelmi közlemény idejét figyelmen kívül kell hagyni. (4) A (2) bekezdés alkalmazása során független előállítónak az olyan vállalkozás minősül, amelyben a médiaszolgáltatónak nincs közvetett vagy közvetlen tulajdoni részesedése, illetve a médiaszolgáltató vezető tisztségviselőjének, vezető állású alkalmazottjának, valamint ezek közeli hozzátartozóinak nincs munkavégzésre irányuló jogviszonya vagy tulajdoni érdekeltsége. (5) A médiaszolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettséget akkor is teljesíti, ha az általa, illetve a vele irányítási viszonyban álló, meghatározó véleménybefolyásoló képességűnek nem nyilvánított más médiaszolgáltatók által nyújtott médiaszolgáltatások évi együttes teljes műsorideje vonatkozásában az (1) bekezdésben meghatározott követelmény érvényesül. A meghatározó véleménybefolyásoló képességű médiaszolgáltatók kötelezettségei 28. § (1) A Médiahatóság hivatalból eljárva meghatározó véleménybefolyásoló képességű médiaszolgáltatónak nyilvánítja azt az általános vagy hír-, illetve közéleti tematikájú médiaszolgáltatást nyújtó televíziós médiaszolgáltatót, a) amely olyan médiaszolgáltatást nyújt, amelynek éves átlagos nézettsége eléri a 10 százalékot, illetve hír-, illetve közéleti tematikájú médiaszolgáltatás esetében az 5 százalékot, b) ha a médiaszolgáltató és a vele irányítási viszonyban álló médiaszolgáltatók által nyújtott médiaszolgáltatások együttes éves átlagos nézettsége eléri a 10 százalékot, c) ha a médiaszolgáltató és a vele irányítási viszonyban álló médiaszolgáltatók által nyújtott hír-, illetve közéleti tematikájú médiaszolgáltatások együttes éves átlagos nézettsége eléri az 5 százalékot, vagy d) ha a médiaszolgáltató és a vele irányítási viszonyban álló médiaszolgáltatók által nyújtott médiaszolgáltatások együttes éves átlagos nézettsége eléri az 5 százalékot és a médiaszolgáltatóval irányítási viszonyban áll az alábbi vállalkozások közül legalább egy: da) az országos napilapok piacán valamennyi eladott napilap példányszámához viszonyítva meghatározó országos napilap vagy napilapok kiadója, db) a helyi napilapok piacán valamennyi eladott napilap példányszámához viszonyítva meghatározó helyi lap vagy lapok kiadója, 2008. november 4.

22

dc) a hír-, illetve közéleti tematikát követő honlapok piacán valamennyi ilyen honlap napi látogatottságát tekintve meghatározó honlapot üzemeltető személy, dd) meghatározó véleménybefolyásoló képességű rádiós médiaszolgáltató. (2) A Médiahatóság hivatalból eljárva meghatározó véleménybefolyásoló képességű médiaszolgáltatónak nyilvánítja azt a rádiós médiaszolgáltatót, a) amely olyan médiaszolgáltatást nyújt, amelynek éves átlagos hallgatottsága eléri a 10 százalékot, b) ha a rádiós médiaszolgáltató és a vele irányítási viszonyban álló rádiós médiaszolgáltatók által nyújtott médiaszolgáltatások együttes éves átlagos hallgatottsága eléri a 10 százalékot, vagy c) ha a rádiós médiaszolgáltató és a vele irányítási viszonyban álló hazai médiaszolgáltatók által nyújtott médiaszolgáltatások együttes éves átlagos hallgatottsága eléri az 5 százalékot, valamint a rádiós médiaszolgáltatóval legalább egy meghatározó véleménybefolyásoló képességű televíziós médiaszolgáltató irányítási viszonyban áll. (3) A Médiahatóság az (1) bekezdésben meghatározott döntése során a televíziós médiaszolgáltatás tematikáját – e törvény keretei között – a nyilvántartásba bejelentettől eltérően is megítélheti. (4) A Médiahatóság a) hivatalból eljárva legalább kétévente, illetve b) az érintett médiaszolgáltató kérelmére vagy hivatalból eljárva, ha a médiapiaci körülmények tartósan és jelentősen megváltoztak, megvizsgálja, hogy a meghatározó véleménybefolyásoló képességűnek nyilvánított médiaszolgáltató megfelel-e az (1)-(2) bekezdésben meghatározott feltételeknek. (5) Ha a Médiahatóság a (4) bekezdésben meghatározott eljárása során azt állapítja meg, hogy a médiaszolgáltató nem felel meg az (1)-(2) bekezdésben meghatározott feltételeknek, határozatában megállapítja, hogy az adott médiaszolgáltató nem minősül meghatározó véleménybefolyásoló képességű médiaszolgáltatónak. (6) A közszolgálati médiaszolgáltató nem nyilvánítható meghatározó véleménybefolyásoló képességű médiaszolgáltatónak. 29. § (1) A meghatározó véleménybefolyásoló képességű televíziós médiaszolgáltató a legmagasabb éves átlagos nézettségű, általános tematikájú médiaszolgáltatása esetében köteles munkanapokon 6 óra 30 perc és 8 óra 30 perc között legalább harminc perc időtartamú, közérdeklődésre számot tartó, időszerű kérdésekkel foglalkozó műsorszámot, továbbá minden nap 18 óra és 20 óra között egybefüggően legalább tizenöt perc időtartalmú hírműsorszámot szolgáltatni. (2) A meghatározó véleménybefolyásoló képességű rádiós médiaszolgáltató a legmagasabb éves átlagos hallgatottságú médiaszolgáltatása esetében köteles 6 óra 30 perc és 8 óra között egybefüggően legalább tíz perc önálló hírműsorszámot szolgáltatni. (3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott műsorszámok időtartamának meghatározása során figyelmen kívül kell hagyni a bulvárhírek és a bulvárkérdések foglalkozó műsorszámrészletek, valamint a más, a Magyar Köztársaság területén letelepedett médiaszolgáltatótól átvett híranyag három percet meghaladó időtartamát. (4) A meghatározó véleménybefolyásoló képességű televíziós médiaszolgáltató a legmagasabb éves átlagos nézettségű, általános tematikájú médiaszolgáltatása esetében – a külön jogszabály alapján munkanappá nyilvánított napok kivételével – szombati és vasárnapi napokon, illetve munkaszüneti 2008. november 4.

23

napokon 7 óra és 11 óra között legalább százhúsz perc időtartamban gyermekeknek szóló műsorszámokat köteles szolgáltatni. (4) A meghatározó véleménybefolyásoló képességű médiaszolgáltató a hírszolgáltatása és a közéleti vitákban kialakult álláspontokat bemutató tartalomszolgáltatása során köteles tényszerűen, elfogulatlanul és kiegyensúlyozottan tájékoztatni, ennek során a tartalomszolgáltatás egésze vonatkozásában köteles megjeleníteni a vitatott kérdésekkel összefüggő lényeges, a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjével összhangban lévő álláspontokat. (5) A meghatározó véleménybefolyásoló képességű médiaszolgáltató a médiaszolgáltatása során a társadalmi célú hirdetéseket saját szabályzatában meghatározott feltételek szerint köteles közzétenni. A szabályzatot a meghatározó véleménybefolyásoló képességű médiaszolgáltató a Médiahatóságnak megküldi, és a honlapján közzéteszi. (6) A meghatározó véleménybefolyásoló képességű televíziós médiaszolgáltató köteles biztosítani, hogy az általa nyújtott médiaszolgáltatás során közzétett hírműsorszám, film és filmsorozat 18 óra és 22 óra között feliratozva is elérhető legyen. (6) A meghatározó véleménybefolyásoló képességű televíziós médiaszolgáltató a digitális műsorterjesztéssel terjesztett médiaszolgáltatása során köteles biztosítani, hogy a 18 óra és 22 óra között közzétett, eredetileg nem magyar nyelven készített filmek és filmsorozatok legalább egynegyede eredeti nyelven, magyar felirattal is elérhető legyen. 30. § (1) A meghatározó véleménybefolyásoló képességű médiaszolgáltatónak minősített televíziós médiaszolgáltató a legalább 2 százalékos éves átlagos nézettségű médiaszolgáltatása vonatkozásában az évi teljes műsoridő több mint felét európai művek, ezen belül az évi teljes műsoridő több mint negyven százalékát eredetileg magyar nyelven készített művek bemutatására köteles fordítani. (2) A meghatározó véleménybefolyásoló képességű médiaszolgáltatónak minősített televíziós médiaszolgáltató a legalább 2 százalékos éves átlagos nézettségű médiaszolgáltatása vonatkozásában évi teljes műsoridejének legalább húsz százalékában olyan európai műveket, ezen belül az évi teljes műsoridő legalább tizenöt százalékában olyan eredetileg magyar nyelven készített műveket köteles bemutatni, amelyeket tőle független előállítóval új műként készíttetett, vagy attól öt évnél nem régebben készült műként szerzett be, azzal, hogy a médiaszolgáltató által nyújtott médiaszolgáltatás során már részben vagy egészben bemutatott művek nem lehetnek e művek részei. (3) A meghatározó véleménybefolyásoló képességű médiaszolgáltatónak minősített rádiós médiaszolgáltató a legalább 2 százalékos éves átlagos hallgatottságú médiaszolgáltatása vonatkozásában az évi teljes műsoridő több mint egyötödét eredetileg magyar nyelven készített művek bemutatására köteles fordítani. (4) A meghatározó véleménybefolyásoló képességű médiaszolgáltató e §-ban meghatározott kötelezettségei tekintetében alkalmazni kell 27. § (3)-(4) bekezdésének rendelkezéseit. (5) A meghatározó véleménybefolyásoló képességű médiaszolgáltatót a 2 százalékos éves átlagos nézettséget, illetve hallgatottságot el nem érő médiaszolgáltatása vonatkozásában a 27. § (1)-(4) bekezdésében meghatározott kötelezettségek terhelik. 2008. november 4.

24

IV. Fejezet A kereskedelmi közlemények A kereskedelmi közleményekre vonatkozó általános szabályok 31. § (1) A kereskedelmi közleményre – az e törvényben nem szabályozott kérdésekben – alkalmazni kell a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény rendelkezéseit. (2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az egyes termékek vagy szolgáltatások, így különösen a dohánytermékek, az alkoholtartalmú italok, a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök, valamint az élelmiszerek reklámozására vagy az azokkal összefüggő szponzorálásra, továbbá a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó, külön törvényben vagy annak végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott szabályokat a kereskedelmi közleményre is alkalmazni kell. 32. § (1) Kereskedelmi közlemény kizárólag olyan módon tehető közzé, hogy e jellege könnyen felismerhető legyen. (2) A kereskedelmi közleményt a műsor egyéb részeitől egyértelműen el kell különíteni. (3) Ha a kereskedelmi közlemény e jellege megállapításának egyéb feltételei fennállnak, az ellenkező bizonyításáig úgy kell tekinteni, hogy a közzétételre ellenszolgáltatás ellenében került sor. (4) Tilos az olyan kereskedelemi közlemény, amely gyermek- vagy fiatalkorút közvetlenül a reklámozott termék vagy szolgáltatás megvételére, illetve igénybevételére ösztönöz, vagy arra, hogy győzze meg szüleit vagy más személyt, hogy vásárolja meg számára a reklámozott terméket vagy szolgáltatást. 33. § (1) Tilos közzétenni burkolt, illetve tudatosan nem észlelhető kereskedelmi közleményt. (2) Ha a burkolt kereskedelmi közlemény e jellege megállapításának egyéb feltételei fennállnak, és a közlés, illetve a tájékoztatás alkalmas az adott termék vagy szolgáltatás értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére, az ellenkező bizonyításáig úgy kell tekinteni, hogy a bemutatás a médiaszolgáltató szándéka szerint reklámcélokat szolgál. Szponzorálás 34. § (1) Az a médiaszolgáltatás vagy műsorszám, amelyhez, illetve amellyel összefüggésben a szponzorálás történik (a továbbiakban: szponzorált médiaszolgáltatás, illetve műsorszám), valamint a szponzormegjelenítés nem ösztönözhet közvetlenül termék vagy szolgáltatás megvásárlására, illetve igénybevételére. 2008. november 4.

25

(2) A szponzorálást nyújtó vagy rá tekintettel más személy a médiaszolgáltatás vagy műsorszám tartalmát, illetve a médiaszolgáltatás műsorrendjét nem befolyásolhatja a médiaszolgáltató felelősségét és szerkesztői függetlenségét sértő módon. (3) Hírműsorszám, időszerű kérdésekről szóló, valamint vallási műsorszám nem szponzorálható. (4) Nem szponzorálhat médiaszolgáltatást vagy műsorszámot olyan vállalkozás, amelynek elsődleges tevékenysége dohánytermék vagy alkoholtartalmú ital gyártása, illetve forgalmazása. 35. § (1) A médiaszolgáltató köteles a szponzorálás tényéről a szolgáltatás igénybe vevőit egyértelműen tájékoztatni. (2) A szponzorált műsorszám e minőségét a szponzormegjelenítéssel – a műsorszám jellegéhez igazodó alkalmas módon – a műsorszám elején, közben, illetve végén egyértelműen meg kell jelölni. (3) Gyermekeknek szóló műsorszám esetében szponzormegjelenítés kizárólag a műsorszám végén, a szponzorálást nyújtó vállalkozás nevének vagy védjegyének közzétételével történhet. (4) A gyógyszer gyártásával vagy forgalmazásával, valamint gyógykezeléssel foglalkozó vállalkozás által szponzorált médiaszolgáltatáshoz vagy műsorszámhoz kapcsolódó szponzormegjelenítés kizárólag a vállalkozás nevét vagy arculatát népszerűsítheti, valamint nem sértheti a kizárólag orvosi vényre kiadható gyógyszer és a gyógykezelés reklámozására vonatkozó tilalmakat. Termékelhelyezés 36. § (1) Termékelhelyezésre kizárólag filmben, filmsorozatban, sportműsorban és szórakoztató műsorszámban, vagy olyan esetben kerülhet sor, ha ellenszolgáltatásként kizárólag a termékelhelyezéssel érintett terméknek vagy szolgáltatásnak – így különösen a műsorszám elkészítéséhez használt kellékként vagy a műsorszámhoz kapcsolódó díjként, nyereményként – a műsorszámban való megjelenése céljából történő ingyenes rendelkezésre bocsátása történik. (2) A termékelhelyezés nem ösztönözhet közvetlenül termék vagy szolgáltatás megvásárlására vagy más módon történő igénybevételére. (3) Az adott termék vagy szolgáltatás a termékelhelyezés révén nem kaphat indokolatlan hangsúlyt a műsorszámban. (4) A termékelhelyezés tényéről – az eredetileg mozibemutatásra készült játékfilmek kivételével – a szolgáltatást igénybe vevőket egyértelműen tájékoztatni kell. A termékelhelyezést tartalmazó műsorszámot a műsorszám elején és végén, valamint a műsorszámot megszakító egyéb kereskedelmi közleményeket követően egyértelműen ekként kell megjelölni. (5) Az a vállalkozás, amelynek érdekében a termékelhelyezésre sor kerül, a termékelhelyezést tartalmazó műsorszám tartalmát és a műsorrendben történő elhelyezését nem befolyásolhatja a médiaszolgáltató felelősségét és szerkesztői függetlenségét sértő módon.

2008. november 4.

26

(6) Tilos a termékelhelyezés a gyermekkorúaknak szóló műsorszámban, hírműsorszámban, időszerű kérdésekről szóló műsorszámban, valamint a vallási műsorszámban. (7) Tilos a termékelhelyezés olyan vállalkozás terméke vonatkozásában, amelynek elsődleges tevékenysége gyógyszer, dohánytermék vagy szeszesital gyártása vagy forgalmazása. A reklám 37. § (1) A műsorszámtól vagy annak részétől időben elkülönítetten reklámot e jellegének a közzétételt közvetlenül megelőző és azt közvetlenül követő megnevezésével, továbbá a műsor egyéb részeitől jól felismerhetően, akusztikus és – televíziós médiaszolgáltatás során közzétett reklám esetén – optikai módon elkülönítve lehet közzétenni. (2) Televíziós médiaszolgáltatás során a műsorszámtól időben nem elkülönítve reklámot a műsorszám egyéb elemeitől vizuális és térbeli megjelenítésében jól felismerhetően elkülönítve, ezen belül osztott képernyős reklámot legfeljebb a képernyő területének egyharmadán, e jellegének a közzététel alatt a képernyőn folyamatosan látható módon való feltüntetése mellett lehet közzétenni. (3) A műsoridő bármely – egész órától számított – egy óráján belül az (1) bekezdés szerinti reklám és osztott képernyős reklám közzétételének időtartama együttesen nem haladhatja meg a tizenkét percet. (4) Nem kell alkalmazni a (3) bekezdésben foglalt rendelkezést a) a televíziós vásárlási műsorablakra, b) a médiaszolgáltató, valamint a vele irányítási viszonyban álló más médiaszolgáltató saját műsorszámaira vonatkozó reklámra, valamint c) a közvetlenül a médiaszolgáltató saját műsorszámaiból származtatott kiegészítő termékekre vagy szolgáltatásokra vonatkozó reklámra. (5) Műsorszámon belül reklám úgy tehető közzé, hogy – figyelembe véve a műsorszámban egyébként meglévő természetes szüneteket, a műsor időtartamát és természetét – ne sértse a műsorszám egységét, valamint a műsorszám szerzői vagy szomszédos jogi jogosultjának jogát és jogos érdekét. (6) Filmalkotás – ide nem értve a fikciós és nem-fikciós sorozatokat, valamint a dokumentumműsorokat – és hírműsor közvetítése reklámmal minden egyes, műsorrend szerinti legalább harminc perc hosszúságú időszakban legfeljebb egyszer szakítható meg, illetve annak közvetítése alatt osztott képernyős reklám nem tehető közzé. (7) Gyermekeknek szóló műsorszámok közvetítése reklámmal minden egyes, műsorrend szerinti legalább negyvenöt perc hosszúságú időszakban egyszer szakítható meg, feltéve, hogy a műsorszám időtartama a negyvenöt percet meghaladja. A gyermekeknek szóló műsorszámok közzététele alatt osztott képernyős reklám nem tehető közzé. (8) Nem szakítható meg reklámmal a vallási szertartás, illetve a nemzeti ünnep vagy állami ünnep hivatalos eseményének közvetítése, illetve azok közzététele alatt osztott képernyős reklám nem tehető közzé.

2008. november 4.

27

38. § (1) A televíziós vásárlási műsorablak e jellegét annak teljes időtartama alatt látható módon a képernyőn meg kell jeleníteni. (2) A televíziós vásárlási műsorablakok száma nem haladhatja meg naptári naponként a nyolcat és naptári naponként összesített időtartamuk nem haladhatja meg a két órát. (3) Televíziós vásárlás keretében gyógykezelésre vonatkozó ajánlat nem közölhető. 39. § Nem kell alkalmazni a 37-38. § rendelkezéseit a kizárólag reklámot szolgáltató médiaszolgáltatásra, ideértve a kizárólag a médiaszolgáltató vagy a vele irányítási viszonyban álló más médiaszolgáltató médiaszolgáltatásának reklámozását szolgáló médiaszolgáltatást is. Felelősségi szabályok 40. § (1) A kereskedelmi közleményekre vonatkozó, e törvényben foglalt rendelkezések megsértéséért – nem érintve a 31. §-ból következő, külön jogszabályban meghatározott felelősségi szabályokat – a médiaszolgáltató felelős. (2) A 34-35. §-ban foglalt rendelkezések megsértéséért a szponzorálást nyújtó vállalkozás is felelős. (3) A 36. §-ban foglalt rendelkezések megsértéséért a médiaszolgáltató mellett az a vállalkozás is felelős, amelynek érdekében a termékelhelyezésre sor került. (4) A 32. § (4)-(5) bekezdésében, a 33. §-ban és a 38. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértéséért a médiaszolgáltató mellett az a vállalkozás is felelős, amelynek érdekében a kereskedelmi közleményt közzéteszik vagy amely azt megrendeli, továbbá amely a kereskedelmi közleményt önálló gazdasági tevékenysége körében megalkotja, létrehozza, illetve ezzel összefüggésben egyéb szolgáltatást nyújt. (5) A (2)-(4) bekezdésben meghatározott esetekben a médiaszolgáltató és a vállalkozás egyetemlegesen felelnek. V. Fejezet Kizárólagos közvetítési jogok A társadalom számára nagy jelentőséggel bíró események televíziós közvetítése 41. § (1) Kizárólagos televíziós közvetítési jog nem gyakorolható olyan módon, hogy a Magyar Köztársaság területén élők jelentős részét kizárja a társadalom számára nagy jelentőséggel bíró események televíziós figyelemmel kíséréséből. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott események jegyzékét, valamint az azon szereplő események közvetítésének módját az audiovizuális politikáért felelős miniszter rendeletben határozza meg, amely csak a Médiahatóság javaslatával azonos tartalommal adható ki 2008. november 4.

28

(3) A rendelet megalkotásáról, illetve annak módosításáról az audiovizuális politikáért felelős miniszter tájékoztatja az Európai Bizottságot. (4) A médiaszolgáltató a kizárólagos közvetítési jogot az (1) bekezdésébe ütköző módon gyakorolja, ha a) a (2) bekezdésben meghatározott jegyzéken szereplő esemény közvetítési jogaival rendelkezik, és b) az esemény közvetítési jogait nem ajánlja fel ésszerű feltételek mellett, arányos ellenérték fejében az ezért hozzá forduló, szabadon fogható, magyar nyelvű médiaszolgáltatást nyújtó olyan televíziós médiaszolgáltatónak, amelynek vételkörzete eléri a Magyar Köztársaság területén élők 75%-át, feltéve hogy a Magyar Köztársaság területén élők legalább 75 %-ának egyébként nincs lehetősége arra, hogy az adott eseményt a (2) bekezdésben meghatározott kormányrendeletben meghatározott módon, szabadon hozzáférhető televíziós műsorszámként figyelemmel követhesse. 42. § (1) A kizárólagos televíziós közvetítési jog gyakorolása nem sértheti az Európai Unió tagállamaiban, illetve az Európai Egyezményben részes államokban a társadalom számára nagy jelentőséggel bíró események közvetítésére vonatkozó rendelkezéseket. (2) A médiaszolgáltató a kizárólagos közvetítési jogot az (1) bekezdésbe ütköző módon gyakorolja, ha a) valamely tagállam, illetve részes állam által elfogadott és az Európai Bizottság által az Európai Unió Hivatalos Lapjában, illetve az Európai Egyezmény rendelkezései szerint közzétett intézkedéssel érintett esemény közvetítési jogaival rendelkezik, és b) a joggyakorolás által az adott tagállamban, illetve részes államban a közönség jelentékeny részét megfosztja attól a lehetőségtől, hogy az adott eseményt a tagállam, illetve a részes állam intézkedésének megfelelően figyelemmel követhesse. Rövid tudósítás 43. § (1) Az a televíziós médiaszolgáltató, amely valamely közérdeklődésre számot tartó eseményt közvetít (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: közvetítő televíziós médiaszolgáltató), köteles lehetővé tenni, hogy más televíziós médiaszolgáltatók, ideértve az Európai Unió más tagállamaiban letelepedett televíziós médiaszolgáltatókat is (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: tudósító televíziós médiaszolgáltató), az adott eseményről a rendszeresen sugárzott hírműsorszámukban rövid tudósítást közöljenek. (2) Amennyiben a közvetítő televíziós médiaszolgáltató a közérdeklődésre számot tartó eseményt ésszerű időn belül közvetíti, e közvetítés előtt az (1) bekezdés alkalmazásával rövid tudósítás nem tehető közzé. A közvetítő televíziós médiaszolgáltató a közvetítés időpontjáról a tudósító televíziós médiaszolgáltató kérésére írásban köteles nyilatkozni. (3) A rövid tudósítás közzétételekor a közvetítő televíziós médiaszolgáltatót meg kell nevezni. A megnevezés történhet a médiaszolgáltató logójának feltüntetésével, vagy más olyan módon is, amelyből a néző számára közvetítő televíziós médiaszolgáltató egyértelműen azonosítható. (4) A rövid tudósítás időtartama nem haladhatja meg az esemény bemutatásához elengedhetetlenül szükséges mértéket, de legfeljebb hírműsorszámonként a három percet. 2008. november 4.

29

(5) A közvetítő televíziós médiaszolgáltató a (1) bekezdés szerinti kötelezettségének akkor tesz eleget, ha a tőle ezt írásban igénylő tudósító televíziós médiaszolgáltató számára tisztességes, ésszerű és megkülönböztetéstől mentes feltételek mellett biztosítja, hogy a közvetítés kimenő jeléből – a közvetítés részleteit szabadon megválogatva – rövid tudósítást állítson össze. (6) A rövid tudósítás elkészítését követően a tudósító televíziós médiaszolgáltató köteles a közvetítés kimenő jelének általa rögzített, a rövid tudósításhoz fel nem használt részeit megsemmisíteni. (7) Ha az (1) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítése a közvetítő televíziós médiaszolgáltató számára költségeket okoz, a közvetítő televíziós médiaszolgáltató a tudósító televíziós médiaszolgáltatótól e költségek megtérítését követelheti. HARMADIK RÉSZ A KÖZSZOLGÁLATI MÉDIASZOLGÁLTATÁSRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK VI. Fejezet A közszolgálati médiaszolgáltatás alapelvei 44. § (1) A közszolgálati médiaszolgáltatás célja, hogy elősegítse a) az alkotmányos intézményrendszer és a demokratikus közélet működését, az alapvető jogok védelmét, b) a Magyar Köztársaság határain belül és kívül élő magyarság nyelvi, kulturális és történelmi hagyományainak, összetartozás-tudatának ápolását és erősítését, c) a Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségek nyelvének, valamint a nemzeti és etnikai vagy más kisebbségek kultúrájának megőrzését, gazdagítását és megismertetését, d) a társadalmi együttélés alapvető értékeinek megerősítését és szabályainak követését, e) az egyén, a család, a kisközösségek és a társadalom egészének szintjén megnyilvánuló felelősségtudat növelését, f) a kulturális sokszínűség védelmét. (2) A közszolgálati médiaszolgáltató – az (1) bekezdésben meghatározott célok érvényesülése érdekében – a tevékenysége összessége során kiemelt figyelmet fordít a) az átfogó és magas színvonalú tájékoztatásra, a hazai és nemzetközi közélet eseményeinek sokoldalú és tárgyszerű bemutatására, a közhatalmat gyakorlók e tevékenységének a nyilvánosságon keresztül történő ellenőrzésére, b) a társadalmat foglalkoztató, illetve a társadalom életét lényegesen befolyásoló témák megvitatására, c) a társadalmi integráció erősítésére, d) az alapvető jogok és kötelezettségek ismeretének és a tudatos joggyakorlás eszközeinek, módszereinek bemutatására, e) az állam világnézeti semlegességének biztosításával és a társadalmi támogatottságuk figyelembevételével a Magyarországon nyilvántartásba vett egyházak és más vallási közösségek megismertetésére, az ezekhez tartozó személyek vallási vagy más világnézeti meggyőződése kinyilvánításának elősegítésére és ápolására, f) a nemzeti kultúra és művészet, a magyar nyelv értékeinek, valamint a nemzeti hagyományok megőrzésére, megismertetésére és azok gazdagítására, valamint új értékek teremtésére, g) az európai és az egyetemes kultúra értékeinek bemutatására, 2008. november 4.

30

h) a nemzeti, az európai és a világtörténelem megismertetésére, i) a Magyar Köztársaság határain kívül élő magyarok nemzeti önazonosságának megőrzésére, közösségeik megerősítésére, az anyaországgal való kapcsolatuk ápolására, k) a gyermekek egészséges fejlődését elősegítő műsorszámok és más tartalmak hozzáférhetővé tételére, k) a jelenleg élő és a jövő generációk élete és egészsége természeti alapjai védelmének, az emberiség közös öröksége megóvásának és közös gondjai megoldásának elősegítésére, l) az életkoruk, testi, szellemi vagy lelki állapotuk, társadalmi körülményeik következtében hátrányos helyzetű csoportok számára fontos információk elérhetővé tételére, m) a tudományos ismeretterjesztésre, n) az egészséges életmód népszerűsítésére, o) a tudatos médiahasználathoz szükséges ismeretek és képességek megszerzésének elősegítésére és fejlesztésére. (3) A közszolgálati médiaszolgáltató hírszolgáltatása és a közéleti vitákban kialakult álláspontokat bemutató tartalomszolgáltatása során köteles tényszerűen, elfogulatlanul és kiegyensúlyozottan tájékoztatni, ennek során a tartalomszolgáltatás egésze vonatkozásában köteles megjeleníteni a vitatott kérdésekkel összefüggő lényeges, a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjével összhangban lévő álláspontokat. (4) A közszolgálatiság részletes tartalmát e törvény, a 2. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott stratégia és a közszolgálati szerződés együttesen határozza meg. VII. Fejezet A Közszolgálati Tanács A Közszolgálati Tanács feladatai és jogállása 45. § (1) A Közszolgálati Tanács (a továbbiakban: KÖT) öt tagból álló, testületként működő autonóm államigazgatási szerv, amely a) meghatározza a közszolgálati médiaszolgáltatásnak a 44. §-ban meghatározott közszolgálati célok érvényesülését biztosító, három évre szóló stratégiáját (a továbbiakban: közszolgálati stratégia), b) megköti a közszolgálati médiaszolgáltatóval a közszolgálati szerződést, ellenőrzi annak végrehajtását, c) évente beszámol az Országgyűlésnek, d) jóváhagyja a közszolgálati médiaszolgáltatási szabályzatot, e) megalkotja a közösségi médiaszolgáltatási mintaszabályzatot, f) ellátja az e törvényben meghatározott egyéb feladatokat. (2) A KÖT és annak tagjai függetlenek, tevékenységük ellátása során nem utasíthatóak. (3) A KÖT munkáját az Országgyűlés Hivatalának részeként működő, köztisztviselőkből álló titkárság, valamint a KÖT által megbízott szakértők segítik. (4) A KÖT saját tagjai közül a tagok kétharmadának szavazatával három évre elnököt és alelnököt választ. A KÖT elnökét vagy alelnökét a KÖT a megbízatási idejük lejárta előtt – KÖT-beli tagságukat nem érintve – a tagok kétharmadának szavazatával visszahívhatja.

2008. november 4.

31

(5) A KÖT elnöke a) összehívja és vezeti a KÖT üléseit, b) képviseli a KÖT-öt, c) gondoskodik a KÖT döntéseinek végrehajtásáról, d) gyakorolja a munkáltatói jogokat a KÖT titkárságának tagjai felett. (6) A KÖT elnökét akadályoztatása esetén az alelnök teljes jogkörben helyettesíti. (7) A KÖT határozatképességéhez legalább három tag, a KÖT tagjai legalább kétharmadának szavazatával meghozható döntés esetén legalább négy tag jelenléte szükséges. (8) A KÖT az (1) bekezdés a)-b) pontjában, a (3) bekezdésben, a 65. § (4) bekezdés d)-e) pontjaiban, valamint a 111. § (3)-(4) bekezdésében meghatározott döntéseit a tagjai kétharmadának szavazatával, egyéb döntéseit a tagjai többségének szavazatával hozza meg; egyebekben saját ügyrendje alapján működik, amelyet a tagjai kétharmadának szavazatával maga határoz meg. Az ügyrendet, illetve az ügyrend módosítását azok elfogadását megelőzően be kell mutatni az Országgyűlés médiaügyekben feladatkörrel rendelkező bizottságának. (9) Az ügyrendben szabályozni kell a bejelentések elintézésének, valamint a közszolgálati stratégia, a közszolgálati médiaszolgáltatási szabályzat és a közszolgálati szerződés társadalmi egyeztetésének rendjét. (10) A közszolgálati stratégiát, a közszolgálati médiaszolgáltatási szabályzatot, a közszolgálati szerződést, a KÖT beszámolóit és a KÖT ügyrendjét a KÖT honlapján közzé kell tenni. (11) A KÖT költségvetése az állami költségvetés Országgyűlés fejezetében önálló címet képez, amely felett a KÖT rendelkezik. (12) A KÖT tevékenységével összefüggésben felmerülő költségek biztosítására a közszolgálati szerződésben meghatározott közszolgálati támogatás fedezetéül szolgáló előirányzat 1%-a a KÖTöt illeti meg. 46. § (1) A KÖT a közszolgálati stratégia végrehajtásáról és a közszolgálati szerződésben foglaltak teljesüléséről szóló beszámolóját a tárgyévet követő március 31-ig megküldi az Országgyűlésnek. (2) A beszámolóról az Országgyűlés médiaügyekben feladatkörrel rendelkező bizottsága harminc napon belül állást foglal, azzal, hogy a bizottság tagjai legalább egyharmadának indítványára a bizottság – az indítványt tevők kifogásainak tételes megjelölésével – a beszámolót egy ízben átdolgozásra visszaküldi a KÖT-nek. A KÖT az átdolgozott beszámolót harminc napon belül megküldi az Országgyűlésnek, amelyről a bizottság harminc napon belül állást foglal. (3) A beszámoló elfogadásáról az Országgyűlés a (2) bekezdésben meghatározott állásfoglalást követő negyvenöt napon belül dönt. E határidő számítása során az ülésszakok közötti időtartamot figyelmen kívül kell hagyni. (4) A beszámoló elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők több mint felének szavazata szükséges.

2008. november 4.

32

(5) Ha az Országgyűlés a KÖT beszámolóját nem fogadta el, a 47. § (3) bekezdésében meghatározott jelölőbizottság az elutasítástól számított harminc napon belül a KÖT új tagjaira javaslatot tehet. A Közszolgálati Tanács tagjai 47. § (1) A KÖT tagjait az Országgyűlés – a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával – hat évre választja. A KÖT tagjai egy ízben újraválaszthatóak. (2) A KÖT tagja olyan személy lehet, aki az országgyűlési képviselők választásán választójoggal rendelkezik, büntetlen előéletű, valamint felsőfokú végzettséggel és legalább három év, a médiaszolgáltatással vagy az elektronikus hírközléssel összefüggő közgazdasági, társadalomtudományi, jogi vagy igazgatási gyakorlattal rendelkezik. A Tulajdonosi Vagyonkezelő Testület tagja, illetve a közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója e megbízatásának megszűnését követő két évig nem lehet a KÖT tagja. (3) A KÖT tagjaira a) a korábbi tag megbízatási időtartamának letelte előtt legfeljebb 60 nappal, de legkésőbb 30 nappal, b) az a) ponton kívüli esetekben a megbízatás megszűnéséről való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül, c) a sikertelen választástól számított 30 napon belül az országgyűlési képviselőcsoportok egy-egy tagjából álló jelölőbizottság egyhangú szavazással tesz javaslatot. (4) Ha a jelölőbizottság a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem tud jelöltet javasolni, vagy ha az Országgyűlés a KÖT beszámolóját elutasította, a továbbiakban a jelölőbizottság a szavazati mérték legalább kétharmadával javasolhat jelöltet. A jelölőbizottság tagjai ennek során a szavazásuk időpontjában az őket jelölő országgyűlési képviselőcsoport létszámának megfelelő mértékű szavazattal rendelkeznek. (5) A KÖT tagja a megválasztásával, illetve ha megválasztására hivatali elődje megbízatásának megszűnését megelőzően kerül sor, hivatali elődje megbízatásának megszűnésekor hivatalba lép. (6) A KÖT tagja – a más szervezet számára jogszabályban előírt adatszolgáltatást kivéve – e jogviszonya fennállása alatt, és annak megszűnését követően nem teheti jogosulatlanul közzé, nem hasznosíthatja, illetve nem hozhatja harmadik fél tudomására a KÖT tevékenységével kapcsolatban tudomására jutott személyes adatot, üzleti titkot, valamint más olyan adatot, tényt vagy körülményt (a továbbiakban együtt: adat), amelyet a KÖT nem köteles törvény előírásai szerint a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni. 48. § (1) A KÖT tagja államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult. (2) A KÖT tagját minden naptári évben negyven munkanap szabadság illeti meg. (3) A KÖT tagja az országgyűlési képviselőkre vonatkozó szabályok szerint köteles vagyonnyilatkozatot tenni, első ízben a megválasztását követő harminc napon belül. A vagyonnyilatkozat kezelésére, 2008. november 4.

33

nyilvántartására, ellenőrzésére az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatának kezelésére, nyilvántartására, ellenőrzésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (4) A KÖT tagjára az állami vezetőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a közszolgálati médiaszolgáltatótól, médiaszolgáltatótól, műsorforgalmazótól, műsorterjesztőtől, internetes tartalomszolgáltatótól, reklámügynökségtől, lapkiadótól, lapterjesztőtől e tevékenységért díjazásban sem közvetlenül, sem közvetetten nem részesülhet. (5) A KÖT tagja nem lehet olyan személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a) a köztársasági elnök, állami vezető, országgyűlési képviselő, az Európai Parlament tagja, országgyűlési biztos, alkotmánybíró, az Állami Számvevőszék elnöke és alelnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke vagy elnökhelyettese, a legfőbb ügyész vagy helyettese, a Magyar Nemzeti Bank elnöke vagy alelnöke, a Monetáris Tanács tagja, b) a párt országos vagy területi tisztségviselője, a párt által alapított vagy a párt részesedésével működő gazdasági társaság vezető tisztségviselője vagy alkalmazottja, a párt által alapított alapítvány kezelő szerve, szervezete tagja, illetve az ilyen alapítvány alkalmazottja, c) a médiaszolgáltató, a műsorforgalmazó, a műsorterjesztő, az internetes tartalomszolgáltató, a reklámügynökség, a lapkiadó, a lapterjesztő, a Közszolgálati Tartalomelőállítás-támogatási Kft. vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja, illetve a képviseletére jogosult személy, d) a c) pontban meghatározott szervezetek – nyilvánosan működő részvénytársaság esetében 5%-ot meghaladó mértékű – tulajdonosa. e) olyan gazdasági társaság – nyilvánosan működő részvénytársaság esetében 5%-ot meghaladó mértékű – tulajdonosa, amely társaság a c)-d) pontokban meghatározott szervezetekkel megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban állt, f) a c) és e) pontban meghatározott szervezetekkel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy. (6) A KÖT tagja politikai tevékenységet nem folytathat, illetve politikai nyilatkozatot nem tehet. (7) A KÖT tagja a (4)-(5) bekezdésben meghatározott összeférhetetlenséget a megválasztásától számított harminc napon belül köteles megszüntetni. 49. § (1) A KÖT tagjának megbízatása megszűnik a) a megbízatási időtartam leteltével, b) halállal, c) lemondással, d) ha jogerős ítélet állapítja meg, hogy bűncselekményt követett el, e) összeférhetetlenség kimondásával, f) felmentéssel, g) ha az Országgyűlés a KÖT beszámolójának el nem fogadását követően e törvény rendelkezései szerint a KÖT új tagjait megválasztotta. (2) A KÖT tagja megbízatásának megszűnését az (1) bekezdés a)-d) pontja esetében az Országgyűlés elnöke állapítja meg. (3) A lemondást írásban kell közölni az Országgyűlés elnökével. A KÖT tagjának megbízatása a lemondásában megjelölt napon, de legkésőbb a lemondás közlésétől számított hatvanadik napon szűnik meg. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.

2008. november 4.

34

(4) A KÖT tagjának összeférhetetlenségét bíróság nemperes eljárásban mondja ki. Ha az összeférhetetlenség kimondását megelőzően a KÖT tagja az összeférhetetlenséget megalapozó jogviszonyát megszünteti, az összeférhetetlenség kimondását mellőzni kell. (5) A KÖT tagját a bíróság nemperes eljárásban hozott határozatával felmenti, ha az kilencven napon túlmenően nem tett eleget megbízatásából eredő feladatainak, illetve ha vagyonnyilatkozattételi kötelezettségének teljesítését megtagadja, a teljesítést elmulasztja, vagy vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt valótlanul közöl. (6) A (4)-(5) bekezdésben meghatározott eljárást bármely országgyűlési képviselőcsoport vezetője az azt megalapozó körülmény tudomására jutásától számított nyolc napon belül kezdeményezheti. Az eljárásra a Fővárosi Ítélőtábla kizárólagos hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik. A kérelemre az alperes a kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles érdemi ellenkérelmét előterjeszteni. Bizonyítási indítványt a felperes a kérelmében, az alperes az érdemi ellenkérelmében terjeszthet elő. Az eljárás során a kérelem megváltoztatásának vagy viszontkérelem benyújtásának nincs helye. Az eljárás során tárgyalás tartása kötelező, azonban a tárgyalás bármelyik fél távollétében is megtartható. A bíróság a kérelemről harminc napon belül dönt. A bíróság határozatával szemben fellebbezésnek nincs helye. VIII. Fejezet A közszolgálati médiaszolgáltató A közszolgálati médiaszolgáltató tevékenysége 50. § (1) A közszolgálati médiaszolgáltató a 44. §-ban meghatározott közszolgálati célok megvalósítását – az e törvényben, valamint a közszolgálati szerződésben meghatározottak szerint – műsorszámok, valamint egyéb tartalom előállításával, továbbá sokszínű, gazdag választékú médiaszolgáltatás, illetve kiegészítő digitális szolgáltatás nyújtásával, illetve egyéb tartalom hozzáférhetővé tételével látja el. (2) A közszolgálati médiaszolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységének ellátása során a 44. §-ban meghatározott közszolgálati célok megvalósításának részletes szabályait tartalmazó közszolgálati médiaszolgáltatási szabályzat rendelkezései szerint jár el. A közszolgálati médiaszolgáltatási szabályzatot, illetve annak módosítását, valamint a szabályzat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közzé kell tenni. (3) A közszolgálati médiaszolgáltató központi ügyvezetésének helye csak a Magyar Köztársaság területén lehet, és az általa nyújtott médiaszolgáltatással kapcsolatos szerkesztői döntéseket a Magyar Köztársaság területén kell meghozni. (4) A közszolgálati médiaszolgáltató az éves számviteli beszámolójának a Tulajdonosi Vagyonkezelő Testület általi elfogadásától számított 30 napon belül a tevékenységéről, így különösen a közszolgálati szerződésben foglaltak teljesítéséről, gazdálkodásáról, valamint a közszolgálati feladatok ellátásának utólagos, a KÖT által meghatározott módszertan szerint készített hatásvizsgálatáról közszolgálati beszámolót készít és küld meg a KÖT részére. A beszámolót a KÖT a honlapján közzéteszi. (5) A közszolgálati médiaszolgáltató gazdálkodása törvényességének ellenőrzésére az Állami Számvevőszék is jogosult. 2008. november 4.

35

51. § (1) A közszolgálati médiaszolgáltató számára az 50. § (1) bekezdésében meghatározott közszolgálati feladatok ellátásához az állam a közszolgálati szerződés keretében nyújt közszolgálati támogatást, az államtól vagy költségvetési szervtől egyéb támogatásban nem részesülhet. (2) A közszolgálati szerződés keretében nyújtott közszolgálati támogatás fedezetéül szolgáló előirányzat összegét a magyarországi háztartások száma és az állami költségvetésben meghatározott összeg szorzataként kell megállapítani, azzal, hogy az nem lehet alacsonyabb, mint a tárgyévet megelőző év állami költségvetésében szereplő, a közszolgálati szerződés keretében nyújtott közszolgálati támogatás fedezetéül szolgáló előirányzat összege. (3) Az állami költségvetésben meg kell határozni a közszolgálati szerződés keretében a közszolgálati feladatok ellátásához nyújtott közszolgálati támogatás fedezetéül szolgáló előirányzatnak a tárgyévet követő két évre vonatkozó várható összegét. (4) Az (1) bekezdésben meghatározottak nem zárják ki, hogy a közszolgálati médiaszolgáltató részt vegyen a médiaszolgáltatók támogatására vagy műsorszámok előállítására kiírt pályázatokon, valamint az európai uniós forrásokból származó, pályázati úton odaítélt támogatásban részesüljön. 52. § (1) A közszolgálati médiaszolgáltató közszolgálati feladatok ellátásán kívüli tevékenysége sem veszélyeztetheti a 44. §-ban meghatározott közszolgálati célok érvényesülését. (2) A közszolgálati médiaszolgáltató a közszolgálati feladatok ellátásán túl az alábbi kereskedelmi tevékenységeket végezheti: a) a közszolgálati médiaszolgáltató tartalomszolgáltatásához kapcsolódó kereskedelmi jogok hasznosítása, b) a közszolgálati médiaszolgáltató tartalomszolgáltatásához közvetlenül kapcsolódó, anyagi ellenszolgáltatás fejében igénybe vehető szolgáltatás, c) a közszolgálati médiaszolgáltató tartalomszolgáltatásához kapcsolódó kiadói tevékenység, d) a közszolgálati médiaszolgáltató szabad gyártói kapacitásának vagy egyéb szabad eszközeinek kereskedelmi hasznosítása, e) a közszolgálati médiaszolgáltató archívumának külön törvény szerinti hasznosítása, f) szponzorációból származó bevételszerzés, g) műsorelőzetes, illetve politikai hirdetés közzététele. (3) A közszolgálati médiaszolgáltató a könyvvitelében elkülöníti a közszolgálati feladatok ellátásával összefüggő és az egyéb bevételeit és kiadásait. (4) A közszolgálati médiaszolgáltató köteles biztosítani, hogy a médiaszolgáltatásában történő közzététel céljából harmadik személy által gyártott műsorszám elkészítésében való közreműködésre tekintettel a közszolgálati médiaszolgáltatóval foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy részére kifizetés ne legyen teljesíthető. (5) A közszolgálati médiaszolgáltató vonatkozásában szponzorálni csak a sportműsorszámokat, a kulturális műsorszámokat és a filmalkotásokat lehet.

2008. november 4.

36

53. § (1) A közszolgálati médiaszolgáltató a szerződéseiről külön nyilvántartást vezet. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban naprakészen fel kell tüntetni a szerződő fél azonosításához szükséges adatokat, valamint a szerződő felek által teljesítendő szolgáltatást és ellenszolgáltatást. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartás tartalma közérdekből nyilvános, a közszolgálati médiaszolgáltató – az egyazon naptári évben ugyanazon szerződő féllel kötött szerződések egybeszámításával – a szolgáltatások megrendelésére az általános közbeszerzési eljárásban irányadó nemzeti közbeszerzési értékhatár két százalékát meghaladó értékű szerződéseivel összefüggő, a (2) bekezdésben meghatározott adatokat a honlapján a szerződés megkötését követően haladéktalanul közzéteszi. A közszolgálati médiaszolgáltató jogállása 54. § (1) A közszolgálati médiaszolgáltató nonprofit részvénytársasági formában működik. (2) A közszolgálati médiaszolgáltatónak egy forgalomképtelen részvénye van, amelynek tulajdonosa a Magyar Állam. (3) A közszolgálati médiaszolgáltatóra az e törvényben meghatározott eltérésekkel a gazdasági társaságokra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni. (4) A közszolgálati médiaszolgáltató más gazdasági társaságban részesedéssel nem rendelkezhet. (5) Közszolgálati médiaszolgáltató vagy médiaszolgáltatók alapításáról, megszüntetéséről és átalakításáról, valamint ezekkel összefüggésben az alapító okirat elfogadásáról, illetve módosításáról az Országgyűlés a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával dönt. A Tulajdonosi Vagyonkezelő Testület 55. § (1) A közszolgálati médiaszolgáltató vonatkozásában – a 54. § (5) bekezdésében meghatározott döntések kivételével – a vagyonkezelői jogokat, továbbá a gazdasági társaság legfőbb szervének jogszabályban, illetve az alapító okiratban meghatározott hatásköreit a Tulajdonosi Vagyonkezelő Testület (a továbbiakban: TVT) gyakorolja. (2) A TVT és annak tagjai függetlenek, tevékenységük ellátása során nem utasíthatóak. (3) A TVT elhelyezéséről az Országgyűlés Hivatala gondoskodik. A TVT tevékenységével összefüggésben felmerülő költségek biztosítására a közszolgálati szerződésben meghatározott közszolgálati támogatás fedezetéül szolgáló előirányzat 0,75%-a a TVT-t illeti meg. (4) A TVT saját tagjai közül két évre elnököt választ, aki a) összehívja és vezeti a TVT üléseit, b) képviseli a TVT-t, c) gondoskodik a TVT döntéseinek végrehajtásáról. 2008. november 4.

37

(5) A TVT elnökét a TVT a megbízatási idejének lejárta előtt – TVT-beli tagságát nem érintve – visszahívhatja. (6) A TVT határozatképességéhez legalább három tag, a TVT tagjai legalább kétharmadának szavazatával meghozható döntés esetén legalább négy tag jelenléte szükséges. (7) A TVT döntéseit tagjai többségének szavazatával hozza meg; egyebekben saját ügyrendje alapján működik, amelyet a tagok kétharmadának szavazatával maga határoz meg. Az ügyrendben szabályozni kell – annak akadályoztatása esetére – az elnök helyettesítésének rendjét. A TVT ügyrendjének tervezetét, valamint módosításának tervezetét azok elfogadását megelőzően be kell mutatni az Országgyűlés médiaügyekben feladatkörrel rendelkező bizottságának. (8) A TVT az (1) bekezdésben meghatározott hatáskörökön túl a) gyakorolja az igazgatóság hatásköreit, b) gyakorolja a közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója felett a munkáltatói jogokat, azzal, hogy munkaviszonyának létesítéséhez és megszüntetéséhez a TVT tagjai kétharmadának szavazata szükséges, c) megalkotja a közszolgálati médiaszolgáltatási szabályzatot, d) megadja a vezérigazgató számára a felmentvényt, e) jóváhagyja az 50. § (4) bekezdésében meghatározott beszámoló KÖT-nek való megküldését, f) közreműködik a közszolgálati szerződés előkészítésében. (9) A TVT a közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója számára utasítást csak írásban adhat, amelyet a TVT honlapján 60 napon belül közzé kell tenni. Az utasításokat a közszolgálati médiaszolgáltató 50. § (4) bekezdésében meghatározott beszámolójához mellékelni kell. A vezérigazgató a jogszabályba, illetve a közszolgálati szerződésbe ütköző vagy a közszolgálati médiaszolgáltató jogszerű működését veszélyeztető utasítás végrehajtását köteles írásban megtagadni, egyebekben az utasítás végrehajtása tekintetében mentesül a polgári jogi és munkajogi felelősség alól. (10) A közszolgálati médiaszolgáltató alapító okiratának úgy kell rendelkeznie, hogy a TVT előzetes engedélye szükséges legalább a közszolgálati médiaszolgáltató alábbi jogügyeleteihez: a) a közszolgálati szerződés megkötése, b) a közszolgálati médiaszolgáltató által nyújtott médiaszolgáltatás és kiegészítő digitális szolgáltatás nyilvántartásba való bejegyzésére irányuló kérelem, a nyilvántartásban szereplő adatokban bekövetkezett változások bejelentése, a médiaszolgáltatás vagy a kiegészítő digitális szolgáltatás nyújtása megszüntetésének bejelentése, c) a médiaszolgáltatás nyújtására vonatkozó hatósági szerződésnek a közszolgálati médiaszolgáltató általi megkötése, módosítása vagy megszüntetése, d) kölcsönök, hitelek nyújtása, váltókötelezettségek nyújtása, biztosíték nyújtása, különös tekintettel kezesség vállalására vagy tartozás elismerésére, kölcsönök, hitelek felvétele, e) a d) pont hatálya alá nem tartozó, a TVT által jóváhagyott éves üzleti tervben nem szerepelő, tízmillió forintot meghaladó összegű kötelezettség vállalása. (11) A TVT tagjai feladataikat az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal kötelesek ellátni, a Polgári Törvénykönyvnek a közös károkozásra vonatkozó szabályai szerint korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a Magyar Állammal szemben a jogszabályok és az alapító okirat, illetve kötelezettségeik felróható megszegésével okozott károkért. Ha a kárt testületi határozat okozta, mentesül a felelősség alól az a tag, aki a döntésben nem vett részt, vagy a határozat ellen szavazott. 2008. november 4.

38

56. § (1) A TVT öt tagból álló testület, amelynek tagjait az Országgyűlés a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával, hat évre választja. (2) A TVT tagja olyan személy lehet, aki büntetlen előéletű, felsőfokú végzettséggel és legalább három év, a médiaszolgáltatással vagy az elektronikus hírközléssel összefüggő közgazdasági, társadalomtudományi, jogi vagy igazgatási gyakorlattal rendelkezik, valamint e megbízatása a korábbiakban nem szűnt meg felmentéssel. A KÖT tagja e megbízatásának megszűnését követő két évig nem lehet a TVT tagja. (3) A TVT tagjaira a) a korábbi tag megbízatási időtartamának letelte előtt legfeljebb 60 nappal, de legkésőbb 30 nappal, b) az a) ponton kívüli esetekben a megbízatás megszűnéséről való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül, c) a sikertelen választástól számított 30 napon belül az országgyűlési képviselőcsoportok egy-egy tagjából álló jelölőbizottság egyhangú szavazással tesz javaslatot. (4) Ha a jelölőbizottság a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem tud jelöltet javasolni, a továbbiakban a jelölőbizottság a szavazati mérték legalább kétharmadával javasolhat jelöltet. A jelölőbizottság tagjai ennek során a szavazásuk időpontjában az őket jelölő országgyűlési képviselőcsoport létszámának megfelelő mértékű szavazattal rendelkeznek. (5) A TVT tagja a megválasztásával, illetve ha megválasztására hivatali elődje megbízatásának megszűnését megelőzően kerül sor, hivatali elődje megbízatásának megszűnésekor hivatalba lép. (6) A TVT tagja – a más szervezet számára jogszabályban előírt adatszolgáltatást kivéve – e jogviszonya fennállása alatt, és annak megszűnését követően nem teheti jogosulatlanul közzé, nem hasznosíthatja, illetve nem hozhatja harmadik fél tudomására a TVT tevékenységével kapcsolatban tudomására jutott személyes adatot, üzleti titkot, valamint más olyan adatot, tényt vagy körülményt (a továbbiakban együtt: adat), amelyet a TVT nem köteles törvény előírásai szerint a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni. 57. § (1) A TVT tagjaival az Országgyűlés Hivatala e megbízatásuk fennállásának teljes időtartamára megbízási jogviszonyt létesít. (2) A TVT tagja e tevékenységéért a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagjainak tiszteletdíjával megegyező összegű díjazásban részesül. (3) A TVT tagja a többségi állami részesedéssel működő gazdálkodó szervezet tisztségviselőjére vonatkozó szabályok szerint vagyonnyilatkozatot tesz, amelynek őrzéséért az Országgyűlés Hivatala felelős. (4) A TVT tagja nem lehet a) a köztársasági elnök, állami vezető, országgyűlési képviselő, az Európai Parlament tagja, országgyűlési biztos, alkotmánybíró, az Állami Számvevőszék elnöke és alelnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke vagy elnökhelyettese, a legfőbb ügyész vagy helyettese, a Magyar Nemzeti Bank elnöke vagy alelnöke, a Monetáris Tanács tagja, 2008. november 4.

39

b) a párt országos vagy területi tisztségviselője, a párt által alapított vagy a párt részesedésével működő gazdasági társaság vezető tisztségviselője vagy alkalmazottja, a párt által alapított alapítvány kezelő szerve, szervezete tagja, illetve az ilyen alapítvány alkalmazottja, c) a médiaszolgáltató, a műsorforgalmazó, a műsorterjesztő, az internetes tartalomszolgáltató, a reklámügynökség, a lapkiadó, a lapterjesztő, a Közszolgálati Tartalomelőállítás-támogatási Kft. vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja, illetve a képviseletére jogosult személy, d) a c) pontban meghatározott szervezetek – nyilvánosan működő részvénytársaság esetében 5%-ot meghaladó mértékű – tulajdonosa. e) olyan gazdasági társaság – nyilvánosan működő részvénytársaság esetében 5%-ot meghaladó mértékű – tulajdonosa, amely társaság a c)-d) pontokban meghatározott szervezetekkel megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban állt, f) a c) és e) pontban meghatározott szervezetekkel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy, g) az a)-d) pontokban megjelölt személyek közeli hozzátartozója. (5) A TVT tagja politikai tevékenységet nem folytathat, illetve politikai nyilatkozatot nem tehet. (6) A TVT tagja a (4) bekezdésben meghatározott összeférhetetlenséget a megválasztásától számított harminc napon belül köteles megszüntetni. 58. § (1) A TVT tagjának megbízatása megszűnik a) a megbízatási időtartam leteltével, b) halállal, c) lemondással, d) ha jogerős ítélet állapítja meg, hogy a TVT tagja bűncselekményt követett el, e) összeférhetetlenség kimondásával, f) felmentéssel. (2) A TVT tagjának megbízatása az (1) bekezdésben meghatározottakon túl akkor is megszűnik, ha a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségével összefüggésben külön törvény a vagyonnyilatkozattételi kötelezettséget megalapozó jogviszony törvény erejénél fogva történő megszűnéséről rendelkezik. (3) A TVT tagja megbízatásának megszűnését az (1) bekezdés a)-d) pontja és a (2) bekezdés esetében az Országgyűlés elnöke állapítja meg. (4) A lemondást írásban kell közölni az Országgyűlés elnökével. A TVT tagjának megbízatása a lemondásában megjelölt napon, de legkésőbb a lemondás közlésétől számított hatvanadik napon szűnik meg. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges. (5) A TVT tagjának összeférhetetlenségét bíróság nemperes eljárásban mondja ki. Ha az összeférhetetlenség kimondását megelőzően a TVT tagja az összeférhetetlenséget megalapozó jogviszonyát megszünteti, az összeférhetetlenség kimondását mellőzni kell. (6) A TVT tagját a bíróság nemperes eljárásban hozott határozatával felmenti, ha az kilencven napon túlmenően nem tett eleget megbízatásából eredő feladatainak, illetve ha a tag a 55. § (10) bekezdésében meghatározott kötelezettségét megszegte. (7) Az (5)-(6) bekezdésben meghatározott eljárást bármely országgyűlési képviselőcsoport vezetője az azt megalapozó körülmény tudomására jutásától számított nyolc napon belül kezdeményezheti. 2008. november 4.

40

Az eljárásra a Fővárosi Ítélőtábla kizárólagos hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik. A kérelemre az alperes a kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles érdemi ellenkérelmét előterjeszteni. Bizonyítási indítványt a felperes a kérelmében, az alperes az érdemi ellenkérelmében terjeszthet elő. Az eljárás során a kérelem megváltoztatásának vagy viszontkérelem benyújtásának nincs helye. Az eljárás során tárgyalás tartása kötelező, azonban a tárgyalás bármelyik fél távollétében is megtartható. A bíróság a kérelemről harminc napon belül dönt. A bíróság határozatával szemben fellebbezésnek nincs helye. (8) A TVT valamennyi tagját az Országgyűlés a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott határozattal felmenti, ha a) a KÖT ezt a 65. § (4) bekezdés e) pontja szerint kezdeményezi, b) azt az Állami Számvevőszék – a közszolgálati médiaszolgáltató gazdálkodásával összefüggésben súlyosabb törvénysértés megállapítása miatt – kezdeményezi. A közszolgálati médiaszolgáltató felügyelőbizottsága 59. § (1) A közszolgálati médiaszolgáltató felügyelőbizottsága öt tagból áll, akiket az Országgyűlés a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával, három évre választ. (2) A felügyelőbizottság saját tagjai közül elnököt választ, döntéseit tagjai többségének szavazatával hozza meg; egyebekben a közszolgálati médiaszolgáltató alapító okiratában meghatározottak szerint működik. (3) A felügyelőbizottság tagja olyan személy lehet, aki büntetlen előéletű, felsőfokú végzettséggel és legalább három év közgazdasági, társadalomtudományi, jogi vagy igazgatási gyakorlattal rendelkezik. (4) A felügyelőbizottság tagjaira a) a korábbi tag megbízatási időtartamának letelte előtt legfeljebb 60 nappal, de legkésőbb 30 nappal, b) az a) ponton kívüli esetekben a megbízatás megszűnéséről való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül, c) a sikertelen választástól számított 30 napon belül az országgyűlési képviselőcsoportok egy-egy tagjából álló jelölőbizottság tesz javaslatot, azzal, hogy a felügyelőbizottság egyik tagjának azt a jelölési feltételeknek egyébként megfelelő személyt kell javasolni, akit az üzemi tanács a munkavállalók sorából jelölt. (5) A jelölőbizottság a szavazati mérték legalább kétharmadával javasolhat jelöltet. A jelölőbizottság tagjai ennek során a szavazásuk időpontjában az őket jelölő országgyűlési képviselőcsoport létszámának megfelelő mértékű szavazattal rendelkeznek. (6) A felügyelőbizottság tagja a megválasztásával, illetve ha megválasztására hivatali elődje megbízatásának megszűnését megelőzően kerül sor, hivatali elődje megbízatásának megszűnésekor hivatalba lép. (7) A felügyelőbizottság tagja e tevékenységéért a TVT tagja díjazásának egynegyedével megegyező összegű havi díjazásban részesül.

2008. november 4.

41

(8) A felügyelőbizottság tagja a többségi állami részesedéssel működő gazdálkodó szervezet tisztségviselőjére vonatkozó szabályok szerint vagyonnyilatkozatot tesz, amelynek őrzéséért az Országgyűlés Hivatala felelős. (9) A felügyelőbizottság tagja nem lehet a) a köztársasági elnök, állami vezető, országgyűlési képviselő, az Európai Parlament tagja, országgyűlési biztos, alkotmánybíró, az Állami Számvevőszék elnöke és alelnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke vagy elnökhelyettese, a legfőbb ügyész vagy helyettese, a Magyar Nemzeti Bank elnöke vagy alelnöke, a Monetáris Tanács tagja, b) a párt országos vagy területi tisztségviselője, a párt által alapított vagy a párt részesedésével működő gazdasági társaság vezető tisztségviselője vagy alkalmazottja, a párt által alapított alapítvány kezelő szerve, szervezete tagja, illetve az ilyen alapítvány alkalmazottja, c) a médiaszolgáltató, a műsorforgalmazó, a műsorterjesztő, az internetes tartalomszolgáltató, a reklámügynökség, a lapkiadó, a lapterjesztő, a Közszolgálati Tartalomelőállítás-támogatási Kft. vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja, illetve a képviseletére jogosult személy, d) a c) pontban meghatározott szervezetek – nyilvánosan működő részvénytársaság esetében 5%-ot meghaladó mértékű – tulajdonosa. e) olyan gazdasági társaság – nyilvánosan működő részvénytársaság esetében 5%-ot meghaladó mértékű – tulajdonosa, amely társaság a c)-d) pontokban meghatározott szervezetekkel megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban állt, f) a c) és e) pontban meghatározott szervezetekkel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy, g) az a)-d) pontokban megjelölt személyek közeli hozzátartozója. (10) A felügyelőbizottság tagja politikai tevékenységet nem folytathat, illetve politikai nyilatkozatot nem tehet. (11) A felügyelőbizottság tagja a (9) bekezdésben meghatározott összeférhetetlenséget a megválasztásától számított harminc napon belül köteles megszüntetni. 60. § (1) A felügyelőbizottság tagjának megbízatása megszűnik a) a megbízatási időtartam leteltével, b) halállal, c) lemondással, d) ha jogerős ítélet állapítja meg, hogy a felügyelőbizottság tagja bűncselekményt követett el, e) összeférhetetlenség kimondásával, f) felmentéssel. (2) A felügyelőbizottság tagjának megbízatása az (1) bekezdésben meghatározottakon túl akkor is megszűnik, ha a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségével összefüggésben külön törvény a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony törvény erejénél fogva történő megszűnéséről rendelkezik. (3) A felügyelőbizottság tagja megbízatásának megszűnését az (1) bekezdés a)-d) pontja és a (2) bekezdés esetében az Országgyűlés elnöke állapítja meg. (4) A lemondást írásban kell közölni az Országgyűlés elnökével. A felügyelőbizottság tagjának megbízatása a lemondásában megjelölt napon, de legkésőbb a lemondás közlésétől számított hatvanadik napon szűnik meg. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges. 2008. november 4.

42

(5) A felügyelőbizottság tagjának összeférhetetlenségét bíróság nemperes eljárásban mondja ki. Ha az összeférhetetlenség kimondását megelőzően a felügyelőbizottság tagja az összeférhetetlenséget megalapozó jogviszonyát megszünteti, az összeférhetetlenség kimondását mellőzni kell. (6) A felügyelőbizottság tagját a bíróság nemperes eljárásban hozott határozatával felmenti, ha az kilencven napon túlmenően nem tett eleget megbízatásából eredő feladatainak. (7) Az (5)-(6) bekezdésben meghatározott eljárást bármely országgyűlési képviselőcsoport vezetője az azt megalapozó körülmény tudomására jutásától számított nyolc napon belül kezdeményezheti. Az eljárásra a Fővárosi Ítélőtábla kizárólagos hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik. A kérelemre az alperes a kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles érdemi ellenkérelmét előterjeszteni. Bizonyítási indítványt a felperes a kérelmében, az alperes az érdemi ellenkérelmében terjeszthet elő. Az eljárás során a kérelem megváltoztatásának vagy viszontkérelem benyújtásának nincs helye. Az eljárás során tárgyalás tartása kötelező, azonban a tárgyalás bármelyik fél távollétében is megtartható. A bíróság a kérelemről harminc napon belül dönt. A bíróság határozatával szemben fellebbezésnek nincs helye. (8) A felügyelőbizottság valamennyi tagját az Országgyűlés a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott határozattal felmenti, ha azt az Állami Számvevőszék – a közszolgálati médiaszolgáltató gazdálkodásával összefüggésben súlyosabb törvénysértés megállapítása miatt – kezdeményezi. A közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója 61. § (1) A közszolgálati médiaszolgáltató önálló cégjegyzésre jogosult vezetőjeként a közszolgálati médiaszolgáltatóval munkaviszonyban álló vezérigazgató működik, aki a) a jogszabályok és a TVT határozatai alapján irányítja a közszolgálati médiaszolgáltató folyamatos működését, b) képviseli a közszolgálati médiaszolgáltatót, c) gyakorolja a munkáltatói jogokat a közszolgálati médiaszolgáltató munkavállalói felett, d) a közszolgálati szerződés keretei között meghatározza a közszolgálati médiaszolgáltató műsorrendjét, e) részt vesz a TVT ülésein. (2) A KÖT és a TVT tagja e megbízatásának megszűnését követő két évig nem lehet a közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója. (3) A vezérigazgatóra az állami vezetőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységért ellenértéket csak akkor fogadhat el, ha ahhoz a TVT előzetesen hozzájárult. (4) A vezérigazgató vagy közeli hozzátartozója nem lehet a) a köztársasági elnök, állami vezető, országgyűlési képviselő, az Európai Parlament tagja, országgyűlési biztos, alkotmánybíró, az Állami Számvevőszék elnöke és alelnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke vagy elnökhelyettese, a legfőbb ügyész vagy helyettese, a Magyar Nemzeti Bank elnöke vagy alelnöke, a Monetáris Tanács tagja, b) a párt országos vagy területi tisztségviselője, a párt által alapított vagy a párt részesedésével működő gazdasági társaság vezető tisztségviselője vagy alkalmazottja, a párt által alapított alapítvány kezelő szerve, szervezete tagja, illetve az ilyen alapítvány alkalmazottja, 2008. november 4.

43

c) a médiaszolgáltató, a műsorforgalmazó, a műsorterjesztő, az internetes tartalomszolgáltató, a reklámügynökség, a lapkiadó, a lapterjesztő, a Közszolgálati Tartalomelőállítás-támogatási Kft. vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja, illetve a képviseletére jogosult személy, d) a c) pontban meghatározott szervezetek – nyilvánosan működő részvénytársaság esetében 5%-ot meghaladó mértékű – tulajdonosa. e) olyan gazdasági társaság – nyilvánosan működő részvénytársaság esetében 5%-ot meghaladó mértékű – tulajdonosa, amely társaság a c)-d) pontokban meghatározott szervezetekkel megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban állt, f) a c) és e) pontban meghatározott szervezetekkel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy, g) az a)-d) pontokban megjelölt személyek közeli hozzátartozója. (5) A vezérigazgató politikai tevékenységet nem folytathat, illetve politikai nyilatkozatot nem tehet. (6) A vezérigazgató a (3)-(4) bekezdésben meghatározott összeférhetetlenséget a megválasztásától számított harminc napon belül köteles megszüntetni. (7) A TVT az 50. § (4) bekezdésében meghatározott beszámoló KÖT-nek való megküldése jóváhagyását és a számviteli beszámoló elfogadását követően határozhat a vezérigazgató részére megadható felmentvény tárgyában. A felmentvény megadásával a TVT igazolja, hogy a vezérigazgató az értékelt időszakban munkáját a közszolgálati médiaszolgáltató érdekeinek elsődlegességét szem előtt tartva végezte. A felmentvény hatálytalanná válik, ha utólag a bíróság jogerősen megállapítja, hogy a felmentvény megadására alapul szolgáló információk valótlanok vagy hiányosak voltak. (8) Ha a felmentvényt a TVT nem adja meg a vezérigazgató számára, a TVT tizenöt napon belül határoz a vezérigazgató munkaviszonyának megszüntetéséről. (9) Ha a vezérigazgató munkaviszonyának rendkívüli felmondással való megszüntetését a KÖT a 65. § (4) bekezdés e) pontja szerint kezdeményezi, arról a TVT 15 napon belül köteles dönteni. Ha a TVT a vezérigazgató munkaviszonyát nem szünteti meg, akkor a KÖT kezdeményezését megalapozó körülményekért a TVT tagjait a 55. § (6) bekezdése szerinti felelősség felróhatóságtól függetlenül terheli. Mentesül a felelősség alól az a tag, aki a vezérigazgató munkaviszonyának megszüntetésére szavazott vagy a döntésben nem vett részt. IX. Fejezet A közszolgálati szerződés 62. § (1) A közszolgálati médiaszolgáltatók részletes közszolgálati feladatait, valamint az ezek ellátása érdekében nyújtott közszolgálati támogatás mértékét a közszolgálati szerződés határozza meg. (2) A közszolgálati feladatok részletes meghatározása a közszolgálati stratégián alapul. (3) A közszolgálati szerződést a közszolgálati médiaszolgáltatóval a Magyar Állam nevében a KÖT köti meg. (4) A közszolgálati szerződés érvényesen kizárólag írásban köthető. (5) A közszolgálati szerződést a naptári év február 1-jétől a következő naptári év január 31-éig terjedő időszakra kell megkötni. 2008. november 4.

44

(6) Több közszolgálati médiaszolgáltató működése esetén a velük kötött közszolgálati szerződésekben gondoskodni kell a közszolgálati médiaszolgáltatók érdemi és hatékony együttműködéséről. (7) A közszolgálati szerződés tervezetét a KÖT a TVT-vel együttműködve készíti elő olyan módon, hogy annak első tervezete a tárgyévet megelőző év augusztus 31-ig elkészüljön. 63. § (1) A közszolgálati szerződésben a közszolgálati médiaszolgáltató vállalja, hogy e törvény rendelkezéseinek és a közszolgálati médiaszolgáltatási szabályzatban foglaltak megtartásával, a szerződésben meghatározottak szerint közszolgálati médiaszolgáltatást nyújt, az állam pedig a közszolgálati médiaszolgáltatót a szerződésben meghatározott közszolgálati támogatásban részesíti. (2) A szerződésben meg kell határozni a) a közszolgálati médiaszolgáltató által ellátandó feladatokat, b) a közszolgálati médiaszolgáltatónak juttatott közszolgálati támogatás összegét, c) a közszolgálati feladatok ellátásának értékelését lehetővé tévő mutatókat és minőségi jellemzőket, d) a közszolgálati médiaszolgáltatónak nyújtott közszolgálati támogatás folyósításának ütemezését, e) a közszolgálati médiaszolgáltató a szerződés teljesítésének ellenőrzésével összefüggő kötelezettségeit, f) a szerződésszegés súlyos jellegének ismérveit, g) az 50. § (4) bekezdésében meghatározott beszámoló részletes tartalmát. (3) A szerződés a (2) bekezdés a) pont szerinti feladatokat – a 64. § szerinti hatásvizsgálat alapján – műsortípusok megjelölésével, továbbá az egyes műsortípusokból egy naptári negyedévben szolgáltatott műsorpercek számának, valamint az adott tartalom saját előállítása legalacsonyabb mértékének százalékával, a (2) bekezdés b) pont szerinti támogatást műsortípusonkénti bontásban az egy műsorpercre eső összeggel határozza meg. (4) A közszolgálati szerződés akkor tartalmazhat tartalom külső gyártásával vagy felhasználási jogának megszerzésével megvalósuló közszolgálati feladatot, ha a 64. § szerinti hatásvizsgálat alapján megállapítható, hogy az adott tartalom saját előállítása aránytalanul gazdaságtalan vagy lehetetlen lenne. (5) A (2) bekezdés b) pontja szerinti támogatást az egyes műsortípusok műsorperceinek átalánydíjaként, az állami költségvetésről szóló törvényben a közszolgálati szerződés keretében nyújtott közszolgálati támogatás fedezetéül szolgáló előirányzat keretei között olyan módon kell meghatározni, hogy az arányban álljon az ellátandó közszolgálati feladat nettó költségével. (6) Ha a tárgyév első napjáig a tárgyévre vonatkozó közszolgálati szerződést nem kötik meg, a) a tárgyév február 28. napjáig a tárgyévet megelőző előző évre kötött közszolgálati szerződés szerinti kötelezettségek a szerződő feleket változatlan tartalommal terhelik, azzal, hogy a közszolgálati médiaszolgáltató a (2) bekezdés b) pontja szerinti támogatásként meghatározott összegek 75%-ára jogosult, b) a tárgyévben a közszolgálati szerződés megkötéséig teljesített, a tárgyévet megelőző évre kötött közszolgálati szerződésben meghatározott, a (2) bekezdés a) pont szerinti feladatokat a tárgyévre kötött szerződésben meghatározott a (2) bekezdés b) pontja szerinti támogatás összegével kell elszámolni. 2008. november 4.

45

64. § (1) A 63. § (2) bekezdés a) pontja szerinti feladat csak a KÖT által előzetesen lefolytatott hatásvizsgálat alapján határozható meg. (2) Az (1) bekezdés szerinti hatásvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a) az adott feladat ellátása megfelel a 44. §-ban meghatározott céloknak, b) az adott feladat ellátására való társadalmi igény milyen mutatók, illetve minőségi jellemzők alapján mérhető, c) a médiapiacon van-e más olyan szereplő, amely az adott médiaszolgáltatást hatékonyan, a 44. §ban meghatározott követelményeknek megfelelően, a lakosság számára széles körben elérhető módon képes nyújtani, d) az adott feladat adott ellátása 62. § (6) bekezdésének megfelel-e, e) az adott feladat ellátása saját előállítással lehetséges-e, illetve saját előállítással vagy külső gyártással hatékonyabb-e. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott hatásvizsgálat eredménye közérdekből nyilvános, azokat a KÖT a honlapján közzéteszi. 65. § (1) A közszolgálati szerződés teljesítését a KÖT folyamatosan ellenőrzi. (2) A KÖT tagja és a KÖT titkárságának köztisztviselője, illetve a KÖT meghatalmazással rendelkező szakértője a KÖT ügyrendjében meghatározott módon, a közszolgálati szerződés teljesítésével összefüggésben az üzleti titokra és a személyes adatok védelmére is kiterjedően a közszolgálati médiaszolgáltatónál keletkezett bármely adat megismerésére jogosult, a közszolgálati médiaszolgáltató bármely alkalmazottjától felvilágosítást kérhet, illetve bármely, a közszolgálati médiaszolgáltatónál fellelhető iratba vagy egyéb adathordozóba betekinthet. (3) Ha az ellenőrzés során a KÖT azt állapítja meg, hogy a közszolgálati médiaszolgáltató tevékenysége alapján okkal feltételezhető a szerződés valamely rendelkezésének későbbi megszegése, erre a közszolgálati médiaszolgáltató figyelmét írásban felhívja. (4) Ha a KÖT az ellenőrzés alapján azt állapítja meg, hogy a közszolgálati médiaszolgáltató a közszolgálati szerződésben foglaltakat megszegte, a) megállapítja a nem, nem megfelelően vagy csak részben teljesített közszolgálati feladatokat, b) megállapítja, hogy a szerződésszegés az a) pont szerinti feladatokra eső közszolgálati támogatás milyen hányadát és mekkora összegben érinti, c) felszólítja a közszolgálati médiaszolgáltatót a b) pont szerinti összeg haladéktalan visszatérítésére, d) a szerződés súlyos vagy ismétlődő megsértése esetén felszólítja a TVT-t a közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója munkaviszonyának rendkívüli felmondással történő megszüntetésére, e) ha a d) pontban meghatározott intézkedés nem jár eredménnyel, illetve a szerződés sorozatosan ismétlődő, súlyos megsértése esetén kezdeményezi a TVT tagjainak felmentését. (5) A közszolgálati médiaszolgáltató a szerződésszegés tényének megállapításával, illetve a visszatérítendő összeg meghatározásával szemben a Fővárosi Ítélőtábla előtt a megállapítás, illetve a felszólítás kézhezvételétől számított nyolc napon belül a polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezéseinek alkalmazásával keresetet indíthat. A keresetlevélre az alperes a kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles érdemi ellenkérelmét előterjeszteni. Bizonyítási indítványt a 2008. november 4.

46

felperes a keresetlevélben, az alperes az érdemi ellenkérelmében terjeszthet elő. Az eljárás során keresetváltoztatásnak, viszontkereset indításának, beszámítási kifogás előterjesztésének nincs helye. A tárgyalás bármelyik fél távollétében is megtartható. A bíróság a keresetről hatvan napon belül dönt. A bíróság határozatával szemben fellebbezésnek nincs helye. (6) A bíróság a kereseti kérelem keretei között határozatában megállapíthatja, hogy a közszolgálati médiaszolgáltató a közszolgálati szerződésben foglaltakat megsértette-e, illetve megállapíthatja a (4) bekezdés b) pontja szerinti összeget. (7) A közszolgálati médiaszolgáltató a (4) bekezdés b) pontja szerinti összeget az (5) bekezdés szerint a keresetindításra nyitva álló határidő eredménytelen elteltétől, illetve a bíróság határozatának kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles a KÖT által meghatározott előirányzat javára megfizetni. (8) A (7) bekezdésben meghatározott határidő elteltével a visszatérítendő összeg adók módjára behajtható. (9) A KÖT (4) bekezdésben meghatározott intézkedése, valamint a bíróság (6) bekezdésben meghatározott határozata nyilvános, azokat a KÖT honlapján azok kézbesítését követően haladéktalanul közzé kell tenni. NEGYEDIK RÉSZ A MÉDIASZOLGÁLTATÁSOK FELÜGYELTE X. Fejezet A Nemzeti Médiahatóság jogállása, szervezete és feladatai A Nemzeti Médiahatóság jogállása 66. § (1) A Nemzeti Médiahatóság (a továbbiakban: Médiahatóság) autonóm államigazgatási szerv, amelynek feladata a médiapiaci verseny és a médiarendszer működésével összefüggő tartalmi követelmények és egyéb szabályok érvényesülésének biztosítása. (2) A Médiahatóság hivatali szervezete a Nemzeti Médiahatóság Tanácsa tagjainak titkárságaira, valamint osztályokból álló főosztályokra tagozódik. A Médiahatóság hivatali szervezetét a szervezeti és működési szabályzat határozza meg, amely rendelkezhet úgy, hogy több főosztály tevékenységét főosztályvezetői megbízással rendelkező, de főosztályt nem vezető személy hangolja össze. (3) A Nemzeti Médiahatóság Tanács és annak tagjai függetlenek, tevékenységük ellátása során nem utasíthatóak. 67. § (1) A Médiahatóság a médiapiac helyzetéről és saját tevékenységéről szóló beszámolóját a tárgyévet követő március 31-ig megküldi az Országgyűlésnek. (2) A beszámolóról az Országgyűlés médiaügyekben feladatkörrel rendelkező bizottsága harminc napon belül állást foglal, azzal, hogy a bizottság tagjai legalább egyharmadának indítványára a bizottság – az indítványt tevők kifogásainak tételes megjelölésével – a beszámolót egy ízben 2008. november 4.

47

átdolgozásra visszaküldi a Médiahatóságnak. A Médiahatóság az átdolgozott beszámolót harminc napon belül megküldi az Országgyűlésnek, amelyről a bizottság harminc napon belül állást foglal. (3) A beszámoló elfogadásáról az Országgyűlés a (2) bekezdésben meghatározott állásfoglalást követő negyvenöt napon belül dönt. E határidő számítása során az ülésszakok közötti időtartamot figyelmen kívül kell hagyni. (4) A beszámoló elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők több mint felének szavazata szükséges. (5) Ha az Országgyűlés a Médiahatóság beszámolóját nem fogadta el, a 69. § (3) bekezdésében meghatározott jelölőbizottság az elutasítástól számított harminc napon belül a Nemzeti Médiahatóság Tanácsának új tagjaira javaslatot tehet. A Nemzeti Médiahatóság Tanácsa 68. § (1) A Médiahatóság testületi vezetésű szerv, amelynek öt tagból álló vezető testülete a Nemzeti Médiahatóság Tanácsa (a továbbiakban: Tanács). (2) A Tanács elnöke a) összehívja és vezeti a Tanács üléseit, b) képviseli a Médiahatóságot, c) gondoskodik a Tanács döntéseinek végrehajtásáról. d) a Tanács határozata alapján a Médiahatóság költségvetése tekintetében ellátja mindazon feladatokat, amelyeket az államháztartásról szóló törvény a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének hatáskörébe utal, e) gyakorolja a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényben a hivatali szervezet vezetője számára meghatározott hatásköröket, vezetői megbízás adásához és visszavonásához azonban a Tanács előzetes hozzájárulása szükséges. (3) A Tanács elnökét akadályoztatása esetén az alelnök teljes jogkörben helyettesíti. (4) A Tanács a döntéseit – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – tagjai többségének szavazatával hozza meg; egyebekben a Médiahatóság szervezeti és működési szabályzata alapján működik, amelyet maga határoz meg. A szervezeti és működési szabályzat tervezetét, valamint módosításának tervezetét azok elfogadását megelőzően be kell mutatni az Országgyűlés médiaügyekben feladatkörrel rendelkező bizottságának. (5) A Tanács a tagjai legalább kétharmadának szavazatával dönt a szervezeti és működési szabályzat elfogadásáról, valamint a 73. § (1) bekezdés e) pontjában, a 103. § (1) bekezdés d) pontjában és a 103. § (2) bekezdésében meghatározott kérdésekben. (6) A Médiahatóság szervezeti és működési szabályzatában szabályozni kell a bejelentések intézésének rendjét. (7) A Médiahatóság szervezeti és működési szabályzata a Médiahatóság hatáskörébe tartozó egyes ügyekben a kiadmányozási jogot a Tanács tagjára vagy a Médiahatóság állományába tartozó, vezetői megbízatással rendelkező személyre ruházhatja, aki a döntés meghozatala során a Médiahatóság nevében jár el. 2008. november 4.

48

69. § (1) A Tanács elnökét, alelnökét és három további tagját az Országgyűlés – a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával – hat évre választja. (2) A Tanács tagja olyan személy lehet, aki az országgyűlési képviselők választásán választójoggal rendelkezik, büntetlen előéletű, valamint felsőfokú végzettséggel és legalább három év, a médiaszolgáltatással vagy az elektronikus hírközléssel összefüggő közgazdasági, társadalomtudományi, jogi vagy igazgatási gyakorlattal rendelkezik. (3) A Tanács elnökére, alelnökére és további tagjaira a) a korábbi elnök, alelnök vagy ilyen megbízatással nem rendelkező tag megbízatási időtartamának letelte előtt legfeljebb 60 nappal, de legkésőbb 30 nappal, b) az a) ponton kívüli esetekben a megbízatás megszűnéséről való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül, c) a sikertelen választástól számított 30 napon belül az országgyűlési képviselőcsoportok egy-egy tagjából álló jelölőbizottság egyhangú szavazással tesz javaslatot. (4) Ha a jelölőbizottság a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem tud jelöltet javasolni, vagy ha az Országgyűlés a Médiahatóság beszámolóját elutasította, a jelölőbizottság a szavazati mérték legalább kétharmadával javasolhat jelöltet. A jelölőbizottság tagjai ennek során a szavazásuk időpontjában az őket jelölő országgyűlési képviselőcsoport létszámának megfelelő mértékű szavazattal rendelkeznek. (5) A Tanács tagja a megválasztásával, illetve ha megválasztására hivatali elődje megbízatásának megszűnését megelőzően kerül sor, hivatali elődje megbízatásának megszűnésekor hivatalba lép. 70. § (1) A Tanács tagja államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult. (2) A Tanács tagját minden naptári évben negyven munkanap szabadság illeti meg. (3) A Tanács tagja az országgyűlési képviselőkre vonatkozó szabályok szerint köteles vagyonnyilatkozatot tenni, első ízben a megválasztását követő harminc napon belül. A vagyonnyilatkozat kezelésére, nyilvántartására, ellenőrzésére az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatának kezelésére, nyilvántartására, ellenőrzésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (4) A Tanács tagjára az állami vezetőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy közszolgálati médiaszolgáltatótól, médiaszolgáltatótól, kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtótól, műsorforgalmazótól, műsorterjesztőtől, internetes tartalomszolgáltatótól, reklámügynökségtől, lapkiadótól, lapterjesztőtől e tevékenységért díjazásban sem közvetlenül, sem közvetetten nem részesülhet. (5) A Tanács tagja nem lehet olyan személy, akinek közeli hozzátartozója a) a köztársasági elnök, állami vezető, országgyűlési képviselő, az Európai Parlament tagja, országgyűlési biztos, alkotmánybíró, az Állami Számvevőszék elnöke és alelnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke vagy elnökhelyettese, a legfőbb ügyész vagy helyettese, a Magyar Nemzeti Bank elnöke vagy alelnöke, a Monetáris Tanács tagja,

2008. november 4.

49

b) a párt országos vagy területi tisztségviselője, a párt által alapított vagy a párt részesedésével működő gazdasági társaság vezető tisztségviselője vagy alkalmazottja, a párt által alapított alapítvány kezelő szerve, szervezete tagja, illetve az ilyen alapítvány alkalmazottja, c) a médiaszolgáltató, a műsorforgalmazó, a műsorterjesztő, az internetes tartalomszolgáltató, a reklámügynökség, a lapkiadó, a lapterjesztő, a Közszolgálati Tartalomelőállítás-támogatási Kft. vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja, illetve a képviseletére jogosult személy, d) a c) pontban meghatározott szervezetek – nyilvánosan működő részvénytársaság esetében 5%-ot meghaladó mértékű – tulajdonosa. e) olyan gazdasági társaság – nyilvánosan működő részvénytársaság esetében 5%-ot meghaladó mértékű – tulajdonosa, amely társaság a c)-d) pontokban meghatározott szervezetekkel megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban állt, f) a c) és e) pontban meghatározott szervezetekkel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy, g) az a)-d) pontokban megjelölt személyek közeli hozzátartozója. (6) A Tanács tagja politikai tevékenységet nem folytathat, illetve politikai nyilatkozatot nem tehet. (7) A Tanács tagja a (4)-(5) bekezdésben meghatározott összeférhetetlenséget a megválasztásától számított harminc napon belül köteles megszüntetni. 71. § (1) A Tanács tagjának megbízatása megszűnik a) a megbízatási időtartam leteltével, b) halállal, c) lemondással, d) ha jogerős ítélet állapítja meg, hogy bűncselekményt követett el, e) összeférhetetlenség kimondásával, f) felmentéssel, g) ha az Országgyűlés a Médiahatóság beszámolójának el nem fogadását követően e törvény rendelkezései szerint a Tanács új tagjait megválasztotta. (2) A Tanács alelnökének megbízatása az (1) bekezdésben meghatározott eseteken túl akkor is megszűnik, ha az Országgyűlés a megbízatás időtartama alatt olyan esetben választja meg a Tanács alelnökét a Tanács elnökének, amikor a korábbi elnök megbízatása nem a megbízatási időtartam leteltével, illetve nem a Tanács valamennyi tagjának felmentésével szűnt meg. (3) A Tanács elnöki vagy alelnöki megbízatással nem rendelkező tagjának megbízatása az (1) bekezdésben meghatározott eseteken túl akkor is megszűnik, ha az Országgyűlés a megbízatás időtartama alatt olyan esetben választja meg a Tanács ilyen tagját a Tanács elnökének vagy alelnökének, amikor a korábbi elnök vagy alelnök megbízatása nem a megbízatási időtartam leteltével, illetve nem a Tanács valamennyi tagjának felmentésével szűnt meg. (4) A Tanács tagja megbízatásának megszűnése után egy éven át a) nem létesíthet munka-, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt olyan gazdasági társasággal, b) nem létesíthet rendszeres gazdasági kapcsolatot gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként vagy tulajdonosaként olyan gazdasági társasággal, illetve c) nem szerezhet részesedést olyan gazdasági társaságban, amelynek jogát vagy jogos érdekét a Tanács tagjaként hozott döntése érintette.

2008. november 4.

50

72. § (1) A Tanács tagja megbízatásának megszűnését a 71. § (1) bekezdés a)-d) pontja esetében az Országgyűlés elnöke állapítja meg. (2) A lemondást írásban kell közölni az Országgyűlés elnökével. A Tanács tagjának megbízatása a lemondásában megjelölt napon, de legkésőbb a lemondás közlésétől számított hatvanadik napon szűnik meg. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges. (3) A Tanács tagjának összeférhetetlenségét bíróság nemperes eljárásban mondja ki. Ha az összeférhetetlenség kimondását megelőzően a Tanács tagja az összeférhetetlenséget megalapozó jogviszonyát megszünteti, az összeférhetetlenség kimondását mellőzni kell. (4) A Tanács tagját a bíróság nemperes eljárásban hozott határozatával felmenti, ha az kilencven napon túlmenően nem tett eleget megbízatásából eredő feladatainak, illetve ha vagyonnyilatkozattételi kötelezettségének teljesítését megtagadja, a teljesítést elmulasztja, vagy vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt valótlanul közöl. (5) A (3)-(4) bekezdésben meghatározott eljárást bármely országgyűlési képviselőcsoport vezetője az azt megalapozó körülmény tudomására jutásától számított nyolc napon belül kezdeményezheti. Az eljárásra a Fővárosi Ítélőtábla kizárólagos hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik. A kérelemre az alperes a kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles érdemi ellenkérelmét előterjeszteni. Bizonyítási indítványt a felperes a kérelmében, az alperes az érdemi ellenkérelmében terjeszthet elő. Az eljárás során a kérelem megváltoztatásának, vagy viszontkérelem benyújtásának nincs helye. Az eljárás során tárgyalás tartása kötelező, azonban a tárgyalás bármelyik fél távollétében is megtartható. A bíróság a kérelemről harminc napon belül dönt. A bíróság határozatával szemben fellebbezésnek nincs helye. A Médiahatóság feladatai 73. § (1) A Médiahatóság a) vezeti a médiaszolgáltatások és kiegészítő digitális szolgáltatások nyilvántartását, ellenőrzi a nyilvántartásban szereplő adatok valódiságát, és ellátja a nyilvántartással kapcsolatos feladatokat, b) külön törvényben meghatározottak szerint működteti a Nemzeti Audiovizuális Archívumot, c) folyamatosan ellenőrzi, hogy az e törvény hatálya alá tartozó médiaszolgáltató vagy kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtó megtartotta-e a médiaszolgáltatásra vonatkozó szabályokat, médiaszolgáltatásra vonatkozó szabályba ütköző magatartás észlelése esetén hivatalból eljárást indít, amelynek eredményeként e törvény rendelkezései szerint jogkövetkezményeket alkalmaz, d) lefolytatja a piacelemzési eljárást, e) az e törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén a médiaszolgáltatót meghatározó véleménybefolyásoló képességű médiaszolgáltatóvá, illetve jelentős piaci erejű médiaszolgáltatóvá nyilvánítja, továbbá megállapítja a jelentős piaci erejű médiaszolgáltatót terhelő, a média- és sajtópiaci verseny érdekében szükséges kötelezettségeket, f) folyamatosan ellenőrzi, hogy az e törvény hatálya alá tartozó médiaszolgáltató megtartotta-e – a megtévesztő reklámra vonatkozó szabályokat és a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben meghatározott kötelezettségeket ide nem értve – a kereskedelmi közleményekkel kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseket, és azok megsértésének észlelése esetén hivatalból eljárást indít, amelynek eredményeként e törvény rendelkezései szerint jogkövetkezményeket alkalmaz, 2008. november 4.

51

g) eljárást kezdeményez a tudomására jutott, más hatóság hatáskörébe tartozó, médiaszolgáltatással vagy kiegészítő digitális szolgáltatással kapcsolatos jogértések miatt, h) gondoskodik arról, hogy a saját maga, illetve a feladatkörrel rendelkező központi államigazgatási vagy közhatalmat gyakorló más szervek számára rendelkezésre álljanak a médiaszolgáltatók éves átlagos nézettségére és hallgatottságára vonatkozó, a Médiahatóság által meghatározott módszertan szerint felvett és auditált adatok, i) véleményezi a feladatkörével összefüggő jogszabályok, illetve más kormányzati előterjesztések tervezeteit, feladatkörében jogalkotásra tehet javaslatot, j) véleményezi a feladatkörével összefüggő nemzetközi szerződések kötelező hatályának elismerésére vonatkozó előterjesztéseket, közreműködik e nemzetközi szerződések alapján készülő nemzeti jelentések elkészítésében, továbbá figyelemmel kíséri, értékeli e szerződések magyar joghatóság alá tartozó érvényesülését, k) közreműködik a feladatkörével összefüggő ügyekben az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeiben képviselt magyar álláspont kialakításában, l) a Kormány kijelölése alapján elláthatja a Magyar Köztársaság képviseletét az audiovizuális médiával kapcsolatos nemzetközi szervezetekben, m) kapcsolatot tart az Európai Bizottsággal és más tagállami szabályozó hatóságokkal, n) ellátja a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását a 89/552/EGK tanácsi irányelv 10–21. cikkét átültető tagállami jogszabályokba ütköző, az Európai Közösségen belüli jogsértések tekintetében, o) ellátja az e törvényben meghatározott egyéb feladatokat. (2) A Médiahatóság ellátja az Európai Parlament, a Tanács vagy az Európai Bizottság által kibocsátott, a tagállamoknak címzett azon határozatokkal kapcsolatos feladatokat, amelyek végrehajtása a tagállami médiahatóság feladatkörébe tartozik. (3) A Médiahatóság tevékenységének ellátása során más jogszabályban erre feljogosított szervezet, illetve személy közreműködését is igénybe veheti. (4) A Médiahatóság az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott hatáskörének gyakorlása során a közszolgálati médiaszolgáltatót a közszolgálati szerződés alapján terhelő kötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére csak annyiban jogosult, amennyiben a kötelezettség a közszolgálati médiaszolgáltatót e törvény rendelkezései szerint a közszolgálati szerződés nélkül is terhelné. (5) A Médiahatóság az (1) bekezdés h) pontjában meghatározott módszertant a honlapján közzéteszi. 74. § (1) A Médiahatóság határozata alapján a részvénytársasági formában működő médiaszolgáltatónál vagy kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtónál tulajdonosi megfeleltetésre kerülhet sor. (2) Amennyiben a részvénytársasági formában működő médiaszolgáltatónál vagy kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtónál részvényesi meghatalmazott kerül a részvénykönyvbe bejegyzésre, a Médiahatóság feladatai ellátásához szükséges mértékben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél kezdeményezheti a részvényesi meghatalmazott által képviselt követlen és közvetett részvénytulajdonosok azonosításához szükséges adatok megismerését.

2008. november 4.

52

A jelentős médiapiaci erővel rendelkező médiaszolgáltató 75. § (1) A Médiahatóság rendszeresen elemzi a médiapiacot, valamint a médiapiacon belül az érintett piacokon fennálló versenyt. (2) A vizsgált piacot a Médiahatóság érintett piacnak minősíti, ha a vizsgált piacon a) magas és tartós belépési korlátok vannak, és a piac szerkezete következtében a vizsgált időszakon belül nem várható a hatékony verseny vagy a médiapluralizmus feltételeinek kialakulása, és b) a feltárt piaci kudarcokat kizárólag utólagos versenyjogi eszközök alkalmazásával nem lehet megfelelően ellensúlyozni. (3) A médiapluralizmus feltétele, hogy a) a médiapiac egészén legalább négy versengő médiaszolgáltató versenyez, b) a versengő médiaszolgáltatók együttes piaci részesedése nem haladja meg a piac jelentős többségét, és c) a versengő médiaszolgáltatók egymáshoz viszonyított piaci részesedése meghatározó mértékben nem tér el egymástól. (4) A médiaszolgáltató részesedésének elemzésekor annak számítása során az irányítása alatt álló más médiaszolgáltatók részesedését is a médiaszolgáltató piaci részesedéséhez kell számítani. (5) Amennyiben a Médiahatóság a médiaszolgáltatóról megállapítja, hogy valamely érintett piacon egyedül vagy az általa irányított médiaszolgáltatóval közösen gazdasági erőfölényben van, a médiaszolgáltatót jelentős piaci erejű médiaszolgáltatónak nyilvánítja, és a médiaszolgáltató, illetve az általa irányított médiaszolgáltatók számára a piacelemzés alapján feltárt, a versenyt vagy a médiapluralizmust korlátozó akadályok által indokolt, azokkal arányos versenyjogi kötelezettséget ír elő. (6) A Médiahatóság a piacelemzés során figyelembe veszi, hogy a médiaszolgáltató vagy a vele irányítási viszonyban álló vállalkozások egy szomszédos, azzal szoros kapcsolatban lévő piacon is gazdasági erőfölénnyel rendelkező szolgáltatónak minősülhet, amennyiben az adott érintett piac és a szomszédos piac közötti kapcsolatból eredően a médiaszolgáltató közvetve vagy közvetlenül az egyik piacon fennálló gazdasági erejét átviheti a másik piacra, és ezzel gazdasági erejét erősítheti. Ilyen szomszédos piacnak minősül a műsorjogok értékesítésének piaca, a műsorterjesztési piac és a reklámpiac, amely utóbbin fennálló piaci erőt a Médiahatóság különösen az árbevétel és a kereskedelmi közlemények közzétételével összefüggő mutatószámok alapján vizsgálja. 76. § (1) A jelentős médiapiaci erővel rendelkező médiaszolgáltató, illetve a vele irányítási viszonyban álló vállalkozások számára versenyjogi kötelezettségként a Médiahatóság vagylagosan vagy párhuzamosan előírhatja különösen, hogy a) nem indíthatnak további médiaszolgáltatásokat, b) nem indíthatnak további kiegészítő digitális szolgáltatásokat, c) nem szerezhetnek részesedést más médiaszolgáltatóban, d) nem szerezhetnek részesedést más kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtóban, e) nem kerülhetnek irányítási viszonyba más médiaszolgáltatóval, f) nem kerülhetnek irányítási viszonyba más kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtóval, g) egyes médiaszolgáltatásaik nyújtását meg kell szüntetniük, h) egyes kiegészítő digitális szolgáltatásaik nyújtását meg kell szüntetniük, 2008. november 4.

53

i) egyes médiaszolgáltatások vonatkozásában az azt nyújtó médiaszolgáltatóban fennálló részesedést vagy irányítási viszonyt meg kell szüntetni, j) egyes kiegészítő digitális szolgáltatások vonatkozásában az azt nyújtó médiaszolgáltatóban fennálló részesedést vagy irányítási viszonyt meg kell szüntetni, k) további médiaszolgáltatás indításához, illetve más médiaszolgáltatóban való részesedés- vagy irányításszerzéshez a Médiahatóság előzetes engedélye szükséges, l) további kiegészítő digitális szolgáltatás indításához, illetve más kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtóban való részesedés- vagy irányításszerzéshez a Médiahatóság előzetes engedélye szükséges, m) nem alapíthatnak időszaki lapot, n) nem kerülhetnek irányítási viszonyba időszaki lap kiadójával, o) az időszaki lap kiadójában fennálló részesedést vagy irányítási viszonyt meg kell szüntetniük, p) időszaki lap kiadójában való részesedés- vagy irányításszerzéshez a Médiahatóság előzetes engedélye szükséges. (2) A Médiahatóság a jelentős médiapiaci erővel rendelkező médiaszolgáltató, illetve a vele irányítási viszonyban álló vállalkozások számára versenyjogi kötelezettségként előírja különösen, hogy az éves átlagos nézettségük vagy hallgatottságuk együttesen, de a televíziós és rádiós médiaszolgáltatások piacán külön-külön számítva a 30%-ot nem haladhatja meg, illetve a Médiahatóság az (1) bekezdés k) pontjának alkalmazása során nem adhat engedélyt olyan részesedés- vagy irányításszerzéshez, amely e korlátozás megsértésére vezetne. (3) Ahol az (1) bekezdés médiaszolgáltatás vagy kiegészítő digitális szolgáltatás nyújtásának megszüntetéséről, illetve részesedés vagy irányítási viszony megszüntetéséről mint kötelezettségről rendelkezik, azt a médiaszolgáltató a határozat meghozatalától számított százhúsz napon belül köteles teljesíteni. (4) A jelentős médiapiaci erővel rendelkező szolgáltató, illetve a vele irányítási viszonyban álló vállalkozások számára a Médiahatóság előírhatja különösen, hogy azok, illetve az irányításuk alatt álló reklámidő-értékesítő vállalkozások más médiaszolgáltató reklámidejét kizárólag átlátható és az egyenlő elbánás elvének megfelelő feltételek mellett értékesíthetik, amely részletes feltételeket a Médiahatóság meghatározhatja, illetve annak közzétételére kötelezettséget írhat elő. (5) Ha a Médiahatóság a jelentős médiapiaci erővel rendelkező médiaszolgáltatóról megállapítja, hogy a vele irányítási viszonyban álló gazdasági társaság egy olyan szomszédos, azzal szoros kapcsolatban lévő piacon is jelen van, amelyen a szolgáltatását felépítő árunak, szolgáltatásnak a szállítói vagy vevői működnek, a médiaszolgáltató számára előírhatja, hogy a médiaszolgáltatást ésszerű ajánlat esetén a piacon szokás feltételek mellett más gazdasági társaságok számára is értékesítse. 77. § (1) A Médiahatóság a) hivatalból eljárva legalább kétévente, illetve b) az érintett médiaszolgáltató kérelmére vagy hivatalból eljárva, ha a médiapiaci körülmények tartósan és jelentősen megváltoztak, megvizsgálja, hogy a jelentős piaci erővel rendelkezőnek nyilvánított médiaszolgáltató megfelel-e a 75. § (4) bekezdésben meghatározott feltételeknek. (2) Ha a Médiahatóság az (1) bekezdésben meghatározott eljárása során azt állapítja meg, hogy a médiaszolgáltató nem felel meg a 75. § (5) bekezdésben meghatározott feltételeknek, határozatában megállapítja, hogy az adott médiaszolgáltató nem minősül jelentős piaci erővel rendelkező médiaszolgáltatónak. 2008. november 4.

54

(3) Ha az érintett piac piaci körülményei tartósan és jelentősen megváltoztak, és ezért az előírt versenyjogi kötelezettség indokoltsága vagy arányossága megalapozatlanná vált, a Médiahatóság a jelentős piaci erővel rendelkező médiaszolgáltatóra a 75. § (5) bekezdése alapján meghatározott versenyjogi kötelezettséget hivatalból eljárva megszünteti vagy a 75. § (5) bekezdésének megfelelő alkalmazásával módosíthatja. (4) A Médiahatóság hivatalból eljárva, szükség esetén a jelentős piaci erővel rendelkező médiaszolgáltatóra a 75. § (5) bekezdése megfelelő alkalmazásával új versenyjogi kötelezettséget írhat elő. (5) A Médiahatóság versenyjogi kötelezettség előírása helyett hatósági szerződést köthet azzal a jelentős piaci erővel rendelkező médiaszolgáltatóval, aki vállalja, hogy a feltárt piaci kudarcok elkerülése és a hatékony médiapiaci verseny érdekében a hatósági szerződésben meghatározott magatartást folytat. A Médiahatóság együttműködése más szervekkel 78. § (1) A Médiahatóság a más szervekkel való együttműködés során köteles biztosítani, hogy eljárása a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló jogszabályokkal összhangban legyen, illetve az üzleti titokhoz fűződő érdekek ne sérüljenek. (2) A Médiahatóság más szerv számára annak feladatai ellátása érdekében átadhatja a) az általa kezelt, személyes adatnak nem minősülő vagy közérdekből nyilvános adatokat, b) az általa kezelt, közérdekből nyilvános adatnak nem minősülő személyes adatokat, feltéve, hogy az adatot fogadó szerv a személyes adat kezelésére külön törvény alapján jogosult. (3) A Médiahatóság és más szervek együttműködésének részleteit megállapodásban kell rögzíteni, amelyet az együttműködő szervek évente felülvizsgálnak. A megállapodást és az együttműködés eredményeként létrehozott módszertanokat a Médiahatóság a honlapján közzéteszi. 79. § (1) A Médiahatóság és a Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: GVH) a média- és a sajtópiaci versenyt érintő kérdésekben a verseny védelmének következetes érvényre juttatása, illetve az egységes jogalkalmazás előmozdítása érdekében szorosan együttműködik, így különösen a) média- és sajtópiac érintett piacainak meghatározásával, b) az érintett piacokon fennálló verseny elemzésével, c) a jelentős piaci erővel rendelkező médiaszolgáltatóvá nyilvánítással és a rájuk vonatkozó kötelezettségek előírásával, d) a média- és a sajtópiaci verseny helyzetét elemző átfogó vizsgálatokkal, elemzésekkel, jelentésekkel kapcsolatos eljárásokban. (2) Ha a Médiahatóság a médiapiac érintett piacainak meghatározása, az érintett piacokon fennálló verseny elemzése és a jelentős piaci erővel rendelkező médiaszolgáltatóvá nyilvánítás során a GVH álláspontjától eltér, annak indokairól a GVH-t tájékoztatja.

2008. november 4.

55

80. § (1) A Médiahatóság a KÖT-tel a médiarendszer működésével összefüggő ügyekben szorosan együttműködik. (2) A Médiahatóság a KÖT kérésére, a KÖT feladatkörének magas színvonalú ellátása érdekében annak rendelkezésére bocsátja a kezelésében levő bármely adatot, illetve a megállapodásukban rögzített feltételek szerint a KÖT részére adatot állít elő. 81. § (1) A Médiahatóság és a Nemzeti Hírközlési Hatóság az egységes jogalkalmazás előmozdítása érdekében szorosan együttműködik. (2) A Médiahatóság és a Nemzeti Hírközlési Hatóság minden év március 31-ig közös jelentésben tájékoztatja az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottságát a két szerv közötti együttműködés eredményeiről, valamint a két hatóság közötti konvergencia előrehaladásáról. 82. § (1) A Médiahatóság és a fogyasztóvédelmi hatóság a médiaszolgáltatásokban megjelenő kereskedelmi közleménnyel, valamint egyéb, a fogyasztókat érintő ügyekben együttműködik. (2) A Médiahatóság és a fogyasztóvédelmi hatóság a médiaszolgáltatásokban megjelenő kereskedelmi közleménnyel, valamint egyéb fogyasztóvédelmi kérdésekkel kapcsolatos jogalkalmazási gyakorlatát folyamatosan egyezteti. 83. § (1) A Médiahatóság az audiovizuális politika végrehajtása és a médiaszolgáltatások hatékony szabályozása érdekében együttműködik az Európai Bizottsággal. (2) A Médiahatóság képviseli a Magyar Köztársaságot az Európai Bizottság által létrehozott Kapcsolattartó Bizottságban. (3) A Médiahatóság értesíti és tájékoztatja az Európai Bizottságot, valamint az érintett más tagállam médiahatóságát az adott tagállamban letelepedett olyan médiaszolgáltatóval kapcsolatos eljárásokról, amelynek valamely televíziós médiaszolgáltatása teljes egészében vagy legnagyobbrészt Magyar Köztársaság területére irányul. (4) A Médiahatóság az érintett másik tagállam médiahatósága rendelkezésére bocsátja azokat az adatokat, amelyek a Magyar Köztársaságban letelepedett olyan médiaszolgáltatóval kapcsolatos eljáráshoz szükségesek, amelynek valamely televíziós médiaszolgáltatása teljes egészében vagy legnagyobbrészt e másik tagállam területére irányul. Nyilvános meghallgatás 84. § (1) A Médiahatóság legalább félévente nyilvános meghallgatást tart a médiaszolgáltatásra vonatkozó szabályok alkalmazásával kapcsolatos megfelelő jogalkalmazói gyakorlat kialakítása, 2008. november 4.

56

illetve a jogalkalmazói gyakorlattal kapcsolatos szakmai álláspontok és vélemények megismerése céljából. (2) A Médiahatóság a nyilvános meghallgatásról, annak időpontjáról, helyéről és tárgyáról szóló adatokat legalább 30 nappal megelőzően a honlapján közzéteszi. (3) Álláspontot, javaslatot és egyéb észrevételeket legkésőbb a nyilvános meghallgatáson lehet szóban vagy írásban előterjeszteni. A Médiahatóság a nyilvános meghallgatás időpontját megelőző ötödik napig részére eljuttatott elektronikus dokumentumokat a honlapján a Médiahatóság legkésőbb a nyilvános meghallgatás időpontját megelőző harmadik napon közzéteszi. (4) A nyilvános meghallgatásról a Médiahatóság a meghallgatás időpontját követő 30 napon belül a honlapján összefoglalót tesz közzé, amely – az üzleti titokként kezelt adatok kivételével – tartalmazza az előterjesztett, illetve elhangzott észrevételeket és javaslatokat. A Médiahatóság gazdálkodása 85. § (1) A Médiahatóság fejezeti jogosítványokkal felhatalmazott költségvetési szerv, amelynek költségvetése az Országgyűlés költségvetési fejezetén belül önálló címet képez. (2) A Médiahatóság bevételét képezik az analóg és digitális műsorszórásra felosztott frekvenciák frekvenciadíjának a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott része, a Médiahatósági eljárásért fizetett díjak, valamint a felügyeleti díj. (3) A Médiahatóság a bevételeit a hatékony, magas szakmai színvonalú működésére használja fel. 86. § (1) A Médiahatóság tevékenységével összefüggésben felmerült költségek biztosítása érdekében a) a Médiahatóság nyilvántartásában szereplő médiaszolgáltatás vagy kiegészítő digitális szolgáltatás, b) az a) pont hatálya alá nem tartozó, a Magyar Köztársaság területén terjesztett, legalább a műsoridejének felében magyar nyelven vagy magyar nyelven is elérhető médiaszolgáltatás, c) az a) pont hatálya alá nem tartozó, a Magyar Köztársaság területén terjesztett kiegészítő digitális szolgáltatás után felügyeleti díjat kell fizetni. (2) A felügyeleti díjat az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató vagy a kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtó, az (1) bekezdés b)-c) pontja szerinti esetben a médiaszolgáltatást vagy a kiegészítő digitális szolgáltatást terjesztő műsorterjesztő köteles megfizetni. A műsorterjesztő az általa megfizetett felügyeleti díjat a médiaszolgáltatóval vagy kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtóval szemben, a közöttük fennálló szerződés alapján fizetendő díjba beszámíthatja. (3) A felügyeleti díj alapja a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltatónak vagy a kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtónak az adott médiaszolgáltatásból vagy kiegészítő digitális szolgáltatásból származó, a tárgyévet megelőző évben elszámolt nettó árbevétele, b) az (1) bekezdés b)-c) pontja szerinti esetben a műsorterjesztő által a médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató vagy a kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtó számára vagy a 2008. november 4.

57

médiaszolgáltatásra, illetve a kiegészítő digitális szolgáltatásra tekintettel más személy számára az adott szolgáltatás terjesztéséért vagy arra tekintettel más jogcímen a tárgyévet megelőző évben teljesített, általános forgalmi adó nélkül számított összeg, c) közszolgálati médiaszolgáltató esetében a közszolgálati szerződés alapján a tárgyévet megelőző évben részére juttatott közszolgálati támogatás 15%-a. (4) A felügyeleti díj mértéke a felügyeleti díj alapjának 1,5%-a. (5) A felügyeleti díjat negyedévente, négy egyenlő részben, a naptári negyedév első hónapjának tizenkettedik napjáig kell a Médiahatóság részére megfizetni. (6) Ha a felügyeleti díj alapját – a tárgyévet megelőző évben elszámolt nettó árbevétel vagy a tárgyévet megelőző évben történt teljesítésre tekintettel számított összeg hiányában – a (3) bekezdés rendelkezései alapján nem lehet megállapítani, a kötelezett a felügyeleti díjat a tárgyévben várható nettó árbevétel, illetve a tárgyévi teljesítésre tekintettel várható, általános forgalmi adó nélkül számított összeg alapján, a tárgyév utolsó napjáig egy összegben fizeti meg, azzal, hogy a tényleges nettó árbevétel vagy a tényleges, általános forgalmi adó nélkül számított összeg alapján számított felügyeleti díj és a megfizetett felügyeleti díj különbözetét a felügyeleti díj következő esedékességekor fizetendő összegbe be kell számítani. (7) A felügyeleti díj fizetésére vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg, amely csak a Médiahatóság javaslatával azonos tartalommal adható ki. (8) A Médiahatóság eljárásaiért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A díj mértékét az adópolitikáért felelős miniszter olyan rendeletben határozza meg, amely csak a Médiahatóság javaslatával azonos tartalommal adható ki. XI. Fejezet A Médiahatóság hatósági eljárására vonatkozó szabályok A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályainak alkalmazása 87. § (1) A Médiahatóság hatósági , így különösen a 73. § (1) bekezdés a), c)-d), eb)-ec) és f) pontokban és a 103. §-ban meghatározott hatáskörében az e törvényben foglalt eltérésekkel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint jár el. (2) Ha a Médiahatóság olyan, a médiaszolgáltatásra vonatkozó szabályba ütköző magatartást észlel, amellyel kapcsolatban hatáskörrel rendelkezik, köteles hivatalból eljárni. (3) A Médiahatóság az eljárása során az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló 2002. március 7-i 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 19. cikkének (1) bekezdésére tekintettel jár el. (4) A 2006/2004/EK tanácsi rendelet végrehajtása keretében a kölcsönös jogsegély során a Médiahatóság a – 2008/282/EK bizottsági határozattal módosított – 2007/76/EK bizottsági határozatnak megfelelően jár el. (5) A Médiahatóság a határozatát és az eljárást lezáró végzését, valamint az azokkal szembeni bírósági felülvizsgálat esetén a bíróság által hozott határozatokat – a közérdekből nyilvános adatok kivételével az eljárásban ügyfélként részt nem vett természetes személyek azonosítására alkalmas 2008. november 4.

58

adatok, valamint a 98. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint üzleti titokként kezelt adatok felismerhetetlenné tételével – a honlapján közzéteszi. A nyilvánosságra hozatalnak nem akadálya, ha a határozat bírósági felülvizsgálatát kérték, azonban annak tényét a honlapon közzé kell tenni. (6) A Médiahatóság hatósági eljárása tekintetében az ügyészség a rá irányadó törvényi rendelkezések szerint törvényességi felügyelet gyakorol. A Médiahatóság eljárásának joghatósági korlátai 88. § (1) A Médiahatóság a másik tagállamban letelepedett, az 1. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott médiaszolgáltatással összefüggő ügyekben a (2)-(7) bekezdésben meghatározottak szerint járhat el, illetve az ott megjelölt jogkövetkezményeket alkalmazhatja. (2) Ha a Médiahatóság a 73. § (1) bekezdés c) pontja szerint indult eljárásában azt állapítja meg, hogy a médiaszolgáltató megsértette a fajon, nemen, vallási vagy nemzeti, illetve nemzetiségi hovatartozáson alapuló gyűlöletkeltés tilalmát vagy a 22. §-ban meghatározott kötelezettségeit, e határozatát, valamint az arról való tájékoztatást, hogy újabb jogsértés esetén milyen jogkövetkezményeket tervez alkalmazni, a médiaszolgáltatónak megküldi. (3) Ha a Médiahatóság a 73. § (1) bekezdés c) pontja szerint indult eljárásában azt állapítja meg, hogy a médiaszolgáltató tizenkét hónapon belül harmadik alkalommal sértette meg a fajon, nemen, vallási vagy nemzetei, illetve nemzetiségi hovatartozáson alapuló gyűlöletkeltés tilalmát vagy a 22. §-ban meghatározott kötelezettségeit, a Médiahatóság a határozatát a médiaszolgáltató mellett megküldi az Európai Bizottságnak, valamint azon tagállam médiahatóságának is, amelynek joghatósága van a médiaszolgáltató felett, valamint egyeztetést kezdeményez az Európai Bizottsággal és a tagállam médiahatóságával. Ha a határozat (3) bekezdésben meghatározott, az Európai Bizottságnak, valamint a tagállami médiahatóságnak történő megküldésétől számított tizenöt napon belül a Médiahatóság által megállapított jogsértés továbbra is fennáll, a Médiahatóság a médiaszolgáltatás terjesztését megtilthatja. (4) Ha az Európai Bizottság megállapítja, hogy a (3) bekezdésben meghatározott jogkövetkezmény alkalmazása nem felel meg az Európai Unió jogának, a Médiahatóság a határozatát haladéktalanul visszavonja. (5) Ha a Médiahatóság a 73. § (1) bekezdés c) pontja szerint indult eljárásában azt állapítja meg, hogy a médiaszolgáltató – a (2) bekezdése szerinti eset kivételével – a 16. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott kötelezettségét megsértette, az eljárás két hónapra történő felfüggesztése mellett a jogsértés megállapításáról értesíti azon tagállam médiahatóságát, amelynek joghatósága van a médiaszolgáltató felett. (6) Ha az (5) bekezdésben meghatározott eljárás során az eljárásnak a felfüggesztést követő folytatása során a Médiahatóság azt állapítja meg, hogy az eljárás eredményei nem kielégítőek, értesíti a másik tagállam médiahatóságát, valamint az Európai Bizottságot arról, hogy a médiaszolgáltatóval szemben milyen jogkövetkezményt kíván alkalmazni, feltéve, hogy a médiaszolgáltató azért telepedett le a joghatósággal rendelkező tagállamban, hogy kijátssza a médiaszolgáltatásra vonatkozó szabályokat. (7) Ha az Európai Bizottság úgy határoz, hogy a (6) bekezdésben meghatározott értesítésben szereplő jogkövetkezmények alkalmazása az Európai Unió jogával összeegyeztethető és az azt 2008. november 4.

59

megalapozó megállapítások kellően megalapozottak, a Médiahatóság a médiaszolgáltatás terjesztését megtilthatja. 89. § (1) A Médiahatóság a másik tagállamban letelepedett, az 1. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott kiegészítő digitális szolgáltatással összefüggő ügyekben a (2)-(6) bekezdésben meghatározottak szerint járhat el, illetve az ott megjelölt jogkövetkezményeket alkalmazhatja. (2) Ha a Médiahatóság a 73. § (1) bekezdés c) pontja szerint indult eljárásában azt állapítja meg, hogy a kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtó a 16. § (1)-(2) bekezdésében vagy 23. §-ban meghatározott kötelezettségét megsértette, e határozatát a kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtó mellett megküldi azon tagállamnak is, amelynek joghatósága van a kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtó felett. (3) Ha a (2) bekezdésben meghatározott tagállam a jogsértés megszüntetése érdekében nem vagy nem megfelelően intézkedik, a Médiahatóság – amennyiben sürgős szükség nem indokolja az azonnali intézkedését – közölheti a tagállammal és az Európai Bizottsággal, hogy a digitális kiegészítő szolgáltatás terjesztését meg fogja tiltani. (4) A Médiahatóság a digitális kiegészítő szolgáltatás terjesztését megtilthatja, ha a) az Európai Bizottság a (3) bekezdés szerinti közlésre adott válaszában arra a következtetésre jut, hogy a digitális kiegészítő szolgáltatás terjesztésének megtiltása összeegyeztethető az Európai Unió jogával, b) a (2) bekezdésben meghatározott tagállam a jogsértés megszüntetése érdekében nem vagy nem megfelelően intézkedett, és a Médiahatóság azonnali intézkedését sürgős szükség indokolja. (5) A Médiahatóság a (4) bekezdés b) pontja szerinti intézkedéséről az azonnali intézkedését indokoló sürgős szükség okainak közlésével együtt haladéktalanul értesíti az Európai Bizottságot és a (2) bekezdésben meghatározott tagállamot. (6) Ha az Európai Bizottság megállapítja, hogy a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott jogkövetkezmény alkalmazása nem felel meg az Európai Unió jogának, a Médiahatóság a határozatát haladéktalanul visszavonja. 90. § (1) A Médiahatóság a harmadik országban letelepedett, az 1. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott médiaszolgáltatással, valamint az 1. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott kiegészítő digitális szolgáltatással összefüggő ügyekben a (2) bekezdésben meghatározottak szerint járhat el. (2) Ha a Médiahatóság a 73. § (1) bekezdés c) pontja szerint indult eljárásában azt állapítja meg, hogy a médiaszolgáltató vagy a kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtó az őt kötelező, a médiaszolgáltatásra vonatkozó szabályt megsértette, a Médiahatóság a médiaszolgáltatás vagy a kiegészítő digitális szolgáltatás terjesztését megtilthatja.

2008. november 4.

60

Az eljárás megindításával összefüggő egyes kérdések 91. § (1) A Médiahatóság eljárásában – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseiről eltérően ügyfél az, akivel szemben hivatalból indult meg az eljárás, illetve a kérelmező, továbbá az, akire a kérelem vonatkozik. (2) A nyilvántartások vezetéséhez, egyedi engedélyek kiadásához kapcsolódó eljárásokban ügyfél az, akit a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény ügyfélként meghatároz. 92. § A Médiahatóság az eljárás megindítása előtt – amennyiben az a tényállás tisztázását aránytalanul nem akadályozza – az érintett médiaszolgáltatóval egyeztetést folytathat. 93. § (1) A Médiahatóság – amennyiben e törvény eltérő szabályokat nem állapít meg – a kérelem beérkezésétől, illetve a hivatalbóli eljárás megindításától számított 45 napon belül köteles határozatot hozni. (2) A határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 45 nappal meghosszabbítható, erről az eredeti határidő lejárta előtt az ügyfelet értesíteni kell. (3) A meghatározó véleménybefolyásoló képességű médiaszolgáltatóvá, illetve jelentős piaci erejű médiaszolgáltatóvá nyilvánításra irányuló, az azt felülvizsgáló, illetve a versenyjogi kötelezettségek megszüntetésére, módosítására vagy új versenyjogi kötelezettség megállapítására irányuló eljárás határideje – az adatszolgáltatási eljárás, valamint a nyilvános meghallgatás időtartamát ide nem értve – 120 nap. 94. § (1) A médiaszolgáltatásra vonatkozó szabályba ütköző magatartás észlelése, meghatározó véleménybefolyásoló képességű médiaszolgáltatókra, valamint a jelentős piaci erővel rendelkező médiaszolgáltatóra vonatkozó kötelezettség megállapítására vagy felülvizsgálatára okot adó jelentős körülmény esetén a vélelmezett jogsértő magatartás tanúsítását követő tizenöt napon belül bárki a Médiahatósághoz címzett bejelentéssel élhet (a továbbiakban: bejelentő). (2) A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő adatait, az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállását valószínűsítő körülményeket, illetve azt a tevékenységet vagy magatartást, amelynek alapján a médiaszolgáltatásra vonatkozó szabály megsértése valószínűsíthető. (3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül tett bejelentés nem tartalmazza a (2) bekezdésben meghatározott tartalmi követelményeket, erről a tényről a bejelentőt a Médiahatóság tizenöt napon belül tájékoztatja, azzal, hogy ha a bejelentő e tájékoztatás kézhezvételétől számított 15 napon belül a (2) bekezdésben meghatározott tartalmi követelményeknek megfelelő bejelentést tesz, úgy kell tekinteni, hogy a bejelentést az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül tették meg. 2008. november 4.

61

(4) A Médiahatóság a bejelentés ismeretében, a 87. § (2) bekezdésére tekintettel, mérlegelése szerint hivatalból eljárást indíthat, amelyről, illetve amelynek elmaradásáról a közérdekű bejelentésre vonatkozó külön törvényi rendelkezés szabályai szerint tájékoztatja a bejelentőt. (5) A bejelentőt nem illetik meg az ügyfél jogai, és nem terhelik annak kötelezettségei. (6) A bejelentő kérheti, hogy ne fedjék fel személyét, illetve azt a tényt, hogy az eljárás bejelentés alapján hivatalból indult. Ebben az esetben a bejelentésbe való betekintést a Médiahatóság kizárja. (7) Az eljárást lezáró érdemi döntést a Médiahatóság a bejelentőnek megküldi, amellyel szemben a bejelentő az e törvényben meghatározott esetekben élhet jogorvoslattal. 95. § (1) A Médiahatóság az eljárást köteles hivatalból megindítani, amennyiben a) a GVH elnöke, b) a fogyasztóvédelmi hatóság vezetője, c) az Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsának elnöke, d) az országgyűlési biztos, e) az Európai Bizottság, vagy f) más tagállam médiahatósága hatáskörével összefüggésben médiaszolgáltatásra vonatkozó szabály megsértéséről, illetve meghatározó véleménybefolyásoló képességű vagy jelentős piaci erővel rendelkező médiaszolgáltatóvá nyilvánítás, vagy e szolgáltatók számára megállapított kötelezettségek felülvizsgálatának szükségességéről szerez tudomást, és az eljárást a Médiahatóságnál kezdeményezi. (2) Az eljárást lezáró érdemi döntést a Médiahatóság az eljárás megindítását az (1) bekezdés szerint kezdeményezőnek tájékoztatásul megküldi. Kizárás 96. § (1) Az ügy elintézésében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl az sem vehet részt, a) aki, vagy akinek közeli hozzátartozója az ügyféllel vagy a bejelentővel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, illetve annak vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja, illetve alapítvány kezelő szervének vagy szervezetének tagja, b) aki, vagy akinek közeli hozzátartozója az ügyfélben, illetve bejelentőben tulajdoni részesedéssel rendelkezik vagy vele tagsági viszonyban áll, c) aki, vagy akinek közeli hozzátartozója az ügyféllel vagy a bejelentővel rendszeres üzleti kapcsolatban álló magánszeméllyel, jogi személlyel vagy jogi személyiség nélküli szervezettel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy tagsági viszonyban áll, illetve annak vezető tisztségviselője, vagy abban tulajdoni részesedéssel rendelkezik, d) aki, vagy akinek közeli hozzátartozója olyan magánszeméllyel, jogi személlyel vagy jogi személyiség nélküli szervezettel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy tagsági viszonyban áll, illetve annak vezető tisztségviselője, vagy abban tulajdoni részesedéssel rendelkezik, amely az ügyfél vagy a bejelentő felügyelő vagy alárendelt szervezete, illetve amely az ügyfél vagy a bejelentő részére valamely támogatást, illetve kizárólagos jogosítványt biztosított, 2008. november 4.

62

e) akivel szemben az a)-d) pontban meghatározott kizárási okok az eljárás megindítását megelőző egy éven belül fennálltak. (2) Az érintett személy a Tanács elnökének, ha a Tanács elnöke az érintett személy, akkor a helyettesítésére kijelölt személynek haladéktalanul köteles bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok áll fenn; ennek elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik. Ha az érintett személy a kizárási okot maga jelentette be, a bejelentés elintézéséig az ügyben nem járhat el. (3) A kizárási okot az ügyfél az eljárás bármely szakaszában bejelentheti, azonban a Médiahatóság eljárásának megindítását követően a kizárási okot csak akkor érvényesítheti, ha egyidejűleg valószínűsíti, hogy a bejelentés alapjául szolgáló tényről az eljárás megindítását követően szerzett tudomást. Ha az ügyfél nyilvánvalóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló bejelentést, vagy ugyanabban az eljárásban ugyanazon személy ellen ismételten alaptalan bejelentést tesz, őt a kizárást megtagadó döntésben bírsággal lehet sújtani. Ha a kizárási okot az ügyfél jelentette be, a kizárást megtagadó döntés ellen az érdemi határozat elleni jogorvoslat keretében élhet kifogással. (4) A kizárásról a Tanács elnöke, illetve a Tanács elnökének érintettsége esetében a Tanács az elnök részvétele nélkül dönt. (5) Ha az ügy érdemi elintézéséből a Tanács valamely tagját kizárták, az ügyben a Tanács a döntését a ki nem zárt tagok többségének szavazatával hozza meg. A Tanács valamennyi tagjának kizárása esetén az ügyben a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa dönt. Titoktartás 97. § A Tanács tagja, továbbá a Médiahatósággal közszolgálati jogviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, illetve állt személy – a más szervezet számára jogszabályban előírt adatszolgáltatást kivéve – e jogviszony fennállása alatt, és azok megszűnését követően nem teheti jogosulatlanul közzé, nem hasznosíthatja, illetve nem hozhatja harmadik fél tudomására a Médiahatóság tevékenységével kapcsolatban tudomására jutott személyes adatot, üzleti titkot, valamint más olyan adatot, tényt vagy körülményt (a továbbiakban együtt: adat), amelyet a Médiahatóság nem köteles törvény előírásai szerint a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni. 98. § (1) A Tanács tagja, valamint az ügy elintézésében részt vevő, a hatósággal közszolgálati jogviszonyban, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy a Médiahatóság feladatkörével összefüggő ügyekben korlátozás nélkül jogosult az üzleti titok megismerésére. (2) Az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője kérelmére a Médiahatóság – a közérdekből nyilvános, illetve a nem üzleti titokként kezelt adatok kivételével – az iratokba való betekintés, valamint azokról történő másolat vagy feljegyzés készítésének korlátozását az üzleti titok védelmére hivatkozással elrendeli. Ebben az esetben az ügyfél, illetve az eljárás egyéb résztvevője köteles olyan iratváltozatot készíteni, amely nem tartalmaz üzleti titkot. (3) Nem kezelhető üzleti titokként olyan adat vagy annak bármilyen szempont szerinti feldolgozása, amelynek a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tételére az ügyfél vagy az adatot kezelő más személy köteles. 2008. november 4.

63

(4) Amennyiben az ügyfél jogérvényesítése érdekében indokolt, a Médiahatóság felszólítja az üzleti titokkal rendelkező ügyfelet az üzleti titokként való kezelés azonnali hatállyal történő megszüntetésére. Amennyiben az üzleti titokkal rendelkező ügyfél ennek nem tesz eleget, és ezzel az ügy érdemi elbírálását akadályozza, a Médiahatóság végzésben az eljárás folytatásához szükséges mértékben kötelezi az adatnak a másik fél számára történő rendelkezésre bocsátására. (5) A Médiahatóság (4) bekezdésben foglalt döntése ellen az üzleti titokkal rendelkező ügyfél Fővárosi Bírósághoz halasztó hatályú jogorvoslattal fordulhat az üzleti titokként kezelés fenntartása érdekében. A bíróság az ügyben – szükség esetén a felek meghallgatása után – 15 napon belül nemperes eljárásban határoz. A Fővárosi Bíróság végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak helye nincs. (6) Amennyiben az adatot más hatóság, az Európai Bizottság vagy a másik tagállam Médiahatósága igényli, és a megkeresésre adandó válaszban foglaltakat részben vagy egészben üzleti titokként kell kezelni, az üzleti titok kezelésére a (2)-(5) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. A tényállás tisztázása 99. § (1) A Médiahatóság törvényben meghatározott feladatai ellátásához, a tényállás tisztázása céljából – a Médiahatóság kérésére – bármely személy vagy szervezet köteles a kezelésében levő adatokat, illetve a birtokában levő iratok másolatát olvasható és másolható formában a Médiahatóság rendelkezésére bocsátani, továbbá adatokat a Médiahatóság által meghatározott, összehasonlításra alkalmas formátumban szolgáltatni, valamint felvilágosítást adni. (2) A Médiahatóság jogosult az ügyfél, az ügyfél vezető tisztségviselője vagy az ügyféllel foglalkoztatási jogviszonyban álló személy birtokában levő adathordozóról fizikai tükörmásolatot készíteni, és a tükörmásolat felhasználásával az adathordozón tárolt adatokat átvizsgálni. A tükörmásolatot haladéktalanul meg kell semmisíteni, ha megállapítható, hogy azon nem található olyan adat, amely a másolatkészítés alapjául szolgáló üggyel összefüggésbe hozható. (3) A Médiahatóság jogosult megismerni és kezelni az ügyfél és az ügyféllel kapcsolatba hozható személyek személyes adatait, ideértve az üzleti titkot is. Ha a bizonyítási eszköz az eljárás tárgyával össze nem függő személyes adatot is tartalmaz, és az adatok elkülönítése a bizonyítási eszköz bizonyító erejének sérelme nélkül nem lehetséges, a bizonyítási eszközzel érintett minden személyes adat kezelésére jogosult a Médiahatóság, azonban az eljárás tárgyát képező jogsértéssel össze nem függő személyes adatok megvizsgálására csak addig a mértékig jogosult, ameddig meggyőződik arról, hogy az adat nem függ össze az eljárás tárgyát képező jogsértéssel. (4) A jogsértés bizonyítására felhasználható irat, adat, dokumentum vagy bármilyen más információ rendelkezésre bocsátása nem tagadható meg, azonban az ügyfél, illetve a nyilatkozó személy törvénysértést beismerő nyilatkozatot nem köteles tenni. (5) Az ügyfél és megbízott ügyvédje közötti kommunikáció során, illetve ilyen kommunikációs célból való felhasználás érdekében keletkezett adat vagy az azt rögzítő irat a Médiahatóság eljárásában bizonyítékként nem használható fel, illetve nem vizsgálható meg, nem foglalható le, szemle során a birtokos az ilyen irat felmutatására nem kötelezhető. (6) Ha az érintett az e § szerinti kötelezettségeit nem teljesíti, a Médiahatóság a jogsértés súlyosságával arányos, százezer forinttól tízmillió forintig, jelentős piaci erővel rendelkező 2008. november 4.

64

médiaszolgáltató esetében egymillió forinttól ötvenmillió forintig terjedő összegű bírságot szabhat ki azzal, hogy a bírság többszörös jogsértés esetén ismételten is kiszabható. 100. § (1) A Médiahatóság a 73. § (1) bekezdés a) és d)-f) pontjaiban meghatározott hatáskörében eljárva bármely helyszínt átkutathat, oda önhatalmúlag, a tulajdonos (birtokos), illetve az ott tartózkodó személyek akarata ellenére beléphet, e célból lezárt területet, épületet, helyiséget felnyithat. A kutatás során az eljáró személy az ügyfelet, az ügyfél megbízottját (volt megbízottját), alkalmazottját (volt alkalmazottját) szóban vagy írásban felvilágosítás és magyarázat adására kötelezheti, illetve a helyszínen más módon tájékozódhat. Magáncélú, illetve magánhasználatú helyiségben, ideértve a járműveket és más területet is, az e bekezdés szerinti vizsgálati cselekményt folytatni csak akkor lehet, ha az az ügyfél bármely jelenlegi vagy volt vezető tisztségviselője, alkalmazottja, megbízottja, valamint a ténylegesen az irányítást gyakorló, vagy korábban irányítást gyakorolt más személy használatában van. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott vizsgálati cselekményre az azzal érintett személy önkéntes alávetése alapján vagy előzetes bírói engedéllyel kerülhet sor. A Médiahatóság engedély iránti írásbeli kérelmét a rendelkezésre álló iratok alapján a Fővárosi Bíróság bírálja el, a kérelem beérkezésétől számított hetvenkét órán belül, nemperes eljárásban. A bíróság végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. A bíróság a kérelmezett vizsgálati cselekményt akkor engedélyezi, ha a Médiahatóság valószínűsíti, hogy más vizsgálati cselekmény nem vezetne eredményre, és ésszerű megalapozottsággal feltehető, hogy az indítvány szerinti helyszínen a megjelölt jogsértéssel kapcsolatos információforrás fellelhető, és feltételezhető, hogy azt önként nem bocsátanak rendelkezésre vagy felhasználhatatlanná tennék. A bíróság a kérelmezett vizsgálati cselekményt részben is engedélyezheti, meghatározva, hogy kivel szemben, illetve milyen vizsgálati cselekmény tehető. A bíróság határozata alapján a kibocsátásától számított kilencven napig foganatosítható vizsgálati cselekmény. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott vizsgálati cselekményről az érintetteket a vizsgálati cselekmény megkezdésével egyidejűleg szóban kell értesíteni, és lehetőleg az érintettek jelenlétében kell elvégezni. A vizsgálati cselekmény megkezdése előtt közölni kell a bírói határozatot és a vizsgálati cselekmény célját. A vizsgálati cselekményhez a Médiahatóság a rendőrség közreműködését igényelheti, a rendőrség a rá vonatkozó szabályokban megállapított kényszerítő intézkedéseket, eszközöket alkalmazhatja. 101. § (1) A Médiahatóság a 73. § (1) bekezdés a) és d)-f) pontjaiban meghatározott hatáskörében eljárva, a tényállás tisztázása érdekében, kivételes esetben az ügyfél, az ügyfél vezető tisztségviselője vagy az ügyféllel foglalkoztatási jogviszonyban álló személy eredeti iratait, adathordozóit és az eljárás egyéb tárgyi bizonyítási eszközeit lefoglalhatja vagy zár alá veheti, ha médiaszolgáltatásra vonatkozó szabály megsértésének gyanúja merül fel, és az irat, illetve az adathordozó tartalmának meghamisításától vagy megsemmisítésétől megalapozottan lehet tartani. (2) Nem lehet lefoglalni az ügyfél, az ügyfél vezető tisztségviselője vagy az ügyféllel foglalkoztatási jogviszonyban álló személy birtokában lévő iratot, adathordozót vagy egyéb bizonyítási eszközt, ha a rajta lévő jelből vagy más körülményből minden bizonyítás nélkül kétségtelenül megállapítható, hogy az nem az ügyfél, az ügyfél vezető tisztségviselője vagy az ügyféllel foglalkoztatási jogviszonyban álló személy tulajdona, illetve kizárólag olyan adatokat tartalmaz, amelyek a lefoglalás alapjául szolgáló üggyel nem hozhatók összefüggésbe. 2008. november 4.

65

(3) A lefoglalást, illetve a zár alá vételt haladéktalanul meg kell szüntetni, ha arra az eljárás érdekében már nincs szükség. (4) A Médiahatóság a lefoglalásról, illetve a zár alá vételről határozatot hoz, amely ellen az ügyfél, az ügyfél vezető tisztségviselője vagy az ügyféllel foglalkoztatási jogviszonyban álló személy a Fővárosi Bírósághoz jogorvoslattal fordulhat. A kérelemről a bíróság a rendelkezésre álló iratok alapján a kérelem beérkezésétől számított hetvenkét órán belül, nemperes eljárásban dönt. A bíróság végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. (5) Ha a bíróság az (5) bekezdésben meghatározott eljárása során azt állapítja meg, hogy a lefoglalás vagy a zár alá vétel jogsértő volt, a Médiahatóság a lefoglalást, illetve a zár alá vételt haladéktalanul megszünteti. Adatszolgáltatás 102. § (1) A Médiahatóság határozatával a feladatai ellátásához, továbbá az Európai Bizottság, illetve az Európai Bizottság valamely szerve felkérésének teljesítéséhez szükséges eljárások, felmérések, elemzések és értékelések készítése céljából bármely, a gazdasági tevékenységet folytató személy vagy szervezet számára adatszolgáltatási kötelezettséget írhat elő. (2) Az adatszolgáltatás célját meg kell határozni. Az adatszolgáltatás teljesítésére megfelelő határidőt kell adni. Amennyiben az adatszolgáltatás piacelemzés érdekében szükséges, az adatszolgáltatásra nyitva álló határidő harminc nap. (3) Az adatszolgáltatás üzleti titokra való hivatkozással nem tagadható meg. Az adatszolgáltatásra kötelezett az üzleti titokként kezelt adatokat köteles megfelelően megjelölni. (4) Amennyiben az adatszolgáltatásra kötelezett a kért adatokat az előírt határidőre nem, hiányosan vagy a valóságnak nem megfelelően bocsátja a Médiahatóság rendelkezésére, a Médiahatóság a jogsértés súlyosságával arányos, százezer forinttól tízmillió forintig, jelentős piaci erővel rendelkező médiaszolgáltató esetében egymillió forinttól ötvenmillió forintig terjedő összegű bírságot szabhat ki azzal, hogy a bírság többszörös jogsértés esetén ismételten is kiszabható. (5) Az adatszolgáltató felelős az adat tartalmának megfelelőségéért, időszerűségéért, hitelességéért, pontosságáért, ellenőrizhetőségéért és helyességéért. Jogkövetkezmények 103. § (1) Ha a Médiahatóság az eljárása során médiaszolgáltatásra vonatkozó szabály megsértését állapítja meg, határozatában a) megtiltja a jogsértő magatartás tanúsítását, b) a médiaszolgáltatóra vagy digitális szolgáltatást nyújtóra, valamint a kereskedelmi közlemény közzétételéért e törvény rendelkezései szerint felelősséggel tartozó más személyre bírságot szab ki, c) médiaszolgáltatásra vonatkozó szabály ismétlődő megsértése esetén a médiaszolgáltató vagy digitális szolgáltatást nyújtó ca) vezető tisztségviselőjére bírságot szab ki, cb) vezető állású munkavállalójára bírságot szab ki, ha megállapítható, hogy a vezető állású munkavállaló tevékenységével vagy mulasztásával mindkét jogsértéshez hozzájárult, 2008. november 4.

66

d) megállapítja, hogy a médiaszolgáltatásra vonatkozó szabályt a médiaszolgáltató a felelős szerkesztő tevékenysége vagy mulasztása miatt szegte-e meg, amely esetben megállapítja az érintett felelős szerkesztő személyét, e) a jogsértés által okozott kár helyreállítása érdekében, illetve a jogsértés megismétlésének megakadályozása érdekében a médiaszolgáltatás vagy a kiegészítő digitális szolgáltatás nyújtásának feltételeit megállapíthatja, f) a médiaszolgáltatót vagy a digitális szolgáltatást nyújtót kötelezi az eljárás költségeinek megtérítésére, g) a médiaszolgáltatót vagy a digitális szolgáltatást nyújtót a Médiahatóság által meghatározott adatok nyilvánosságra hozatalára kötelezheti, h) a médiaszolgáltató vagy a digitális szolgáltatást nyújtó költségén a médiaszolgáltatásra vonatkozó szabály megsértését megállapító határozatát nyilvánosságra hozhatja. (2) A Médiahatóság a médiaszolgáltatásra vonatkozó szabály súlyos és ismétlődő megsértése esetén a) megtilthatja a műsorszám további adásainak nyilvánossághoz közvetítését, b) törölheti a nyilvántartásából a nem hatósági szerződés alapján nyújtott médiaszolgáltatást vagy a kiegészítő digitális szolgáltatást, c) felhívja az NHH-t a médiaszolgáltatásra vonatkozó hatósági szerződés azonnali hatállyal történő felmondására. (3) Ha a Médiahatóság azt állapítja meg, hogy a jelentős médiapiaci erővel rendelkező médiaszolgáltató a rá kirótt versenyjogi kötelezettséget a Médiahatóság harmincnapos határidőt tartalmazó külön felhívása ellenére nem teljesíti, a) törli a nyilvántartásából a jelentős médiapiaci erővel rendelkező médiaszolgáltató által nem hatósági szerződés alapján nyújtott médiaszolgáltatásokat és kiegészítő digitális szolgáltatásokat, b) felhívja az NHH-t a jelentős médiapiaci erővel rendelkező médiaszolgáltató által hatósági szerződés alapján nyújtott médiaszolgáltatásra vonatkozó hatósági szerződés azonnali hatállyal történő felmondására. (4) A Médiahatóság határozathozatal helyett hatósági szerződést köthet azzal az ügyféllel, aki vállalja, hogy magatartását a hatósági szerződésben meghatározott módon összhangba hozza a médiaszolgáltatásra vonatkozó szabályokkal. A hatósági szerződés tartalmára a határozatra vonatkozó követelményeket alkalmazni kell. (5) Nincs helye hatósági szerződés megkötésének a) a (3) bekezdésben meghatározott esetben, valamint b) a Médiahatósággal korábban hatósági szerződést kötő ügyféllel szemben a szerződésben megállapított teljesítési határidőn belül elkövetett olyan jogsértés miatt, amelynek megszüntetése érdekében a hatósági szerződés megkötésére sor került. (6) A Médiahatóság az 1. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott médiaszolgáltatással és az 1. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott kiegészítő digitális szolgáltatással összefüggésben a 8890. § rendelkezései szerint az ott megjelölt jogkövetkezményeket alkalmazhatja. (7) A (2) bekezdés b)-c) pontjában, valamint az (5) bekezdésben meghatározott esetekben a Médiahatóság a végrehajtható határozatáról, illetve a végrehajtás felfüggesztéséről az NHH-t haladéktalanul értesíti. A Nemzeti Hírközlési Hatóság az eljárása során a Médiahatóság határozatában foglaltak alapulvételével jár el. (8) Ha a Médiahatóság a médiaszolgáltatásra vonatkozó szabály megsértését közszolgálati médiaszolgáltató tevékenységével összefüggésben állapítja meg, erről a határozat másolatának megküldésével értesíti a KÖT-öt. 2008. november 4.

67

104. § (1) A bírság meghatározása során tekintettel kell lenni a jogsértésnek a társadalomra, illetve a médiapiacra gyakorolt hatására, a jogsértéssel érintett nézők vagy fogyasztók számára, a jogsértéssel elért vagyoni előnyre, valamint a médiaszolgáltató, a digitális szolgáltatást nyújtóra, valamint a kereskedelmi közlemény közzétételéért e törvény rendelkezései szerint felelősséggel tartozó más személy esetében az éves árbevétel nagyságára. (2) A bírság összegének olyannak kell lenni, hogy az alkalmas legyen a jogsértést elkövető vagy más személy további jogsértéstől való visszatartására. (3) A médiaszolgáltatóra, a kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtóra, valamint a kereskedelmi közlemény közzétételéért e törvény rendelkezései szerint felelősséggel tartozó más személyre kiszabott bírság összege ötszázezer forinttól, illetve jelentős piaci erővel rendelkező médiaszolgáltató esetében ötmillió forinttól a) a médiaszolgáltató vagy a kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtó esetében az általa fizetendő felügyeleti díj alapjának öt százalékáig, a médiaszolgáltatásra vonatkozó szabály ismétlődő megsértése esetén tíz százalékáig, b) az a) ponttól eltérően a közszolgálati médiaszolgáltató esetében az előző évi mérlegfőösszegének öt százalékáig, a médiaszolgáltatásra vonatkozó szabály ismétlődő megsértése esetén tíz százalékáig, c) a kereskedelmi közlemény közzétételéért e törvény rendelkezései szerint felelősséggel tartozó más személy esetében a rá külön törvény szerint irányadó fogyasztóvédelmi bírság legmagasabb összegéig terjedhet. (4) A médiaszolgáltatóra a kizárólagos közvetési jogokkal kapcsolatos jogsértéssel összefüggésben kiszabott bírság összege a (3) bekezdéstől eltérően a jogsértés révén elért árbevétel – ideértve a reklámbevételt, illetve az előfizetési díjakat is – kétszerese, de legalább tízmillió forint. (5) A médiaszolgáltató vagy digitális szolgáltatást nyújtó vezető tisztségviselőjére, illetve vezető állású munkavállalójára kiszabott bírság összege ötvenezer forinttól egymillió forintig terjedhet. (6) Ha a bírságot az annak megfizetésére kötelezett az azt megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül nem fizeti meg, azt adók módjára kell behajtani. A határozat bírósági felülvizsgálata 105. § (1) A Médiahatóság döntése ellen nincs helye fellebbezésnek. (2) Az ügy érdemében hozott határozat, illetve az eljárást megszüntető, az eljárást felfüggesztő, a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító, az eljárási bírságot kiszabó, valamint a költség összegének megállapítása és a költségviselés tárgyában hozott végzés felülvizsgálatát a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatára vonatkozó szabályok szerint, a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül a Fővárosi Ítélőtáblától kérheti a) az, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti, b) az, akit a döntéssel érintett tevékenységgel összefüggésben sérelem ért, vagy ennek közvetlen veszélye áll fenn, 2008. november 4.

68

c) a fogyasztóvédelemi ügyek vonatkozásában az a társadalmi szervezet, amelynek alapszabályában meghatározott célja a fogyasztók érdekeinek védelme, e célnak megfelelően legalább két éve működik, és természetes személy tagjainak száma legalább ötven fő, továbbá az ilyen társadalmi szervezetek szövetsége, d) az általuk védett fogyasztói érdekek védelme körében – a 97/36/EK és a 2007/65/EK irányelvekkel módosított – 89/552/EGK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3a–3c., 3e–3i., valamint 10–20. cikkét átültető rendelkezések megsértése miatt azok a másik tagállam joga alapján létrejött feljogosított egységek, amelyek a 98/27/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikkének (3) bekezdése alapján az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett jegyzéken szerepelnek, e) az elsődleges tevékenységként dohánytermék gyártását vagy forgalmazását végző vállalkozásra vonatkozó kereskedelmi közleménnyel kapcsolatos és szponzorálási tilalmak megsértése miatt a nemdohányzók védelmét ellátó társadalmi szervezetek. (3) A határozat bírósági felülvizsgálata során bizonyítási indítvány a keresetlevélben, illetve a Médiahatóság arra vonatkozó nyilatkozatában terjeszthető elő. Az eljárás során keresetváltoztatásnak nincs helye. A tárgyalás bármelyik fél távollétében is megtartható. (4) A közigazgatási végzés bírósági felülvizsgálata során bizonyítási indítvány a kérelemben, illetve a Médiahatóság arra vonatkozó nyilatkozatában terjeszthető elő. Az eljárás során a kérelem megváltoztatásának nincs helye. A kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító vagy az eljárást megszüntető végzés bírósági felülvizsgálata során a bíróság az ügyfél vagy a Médiahatóság kérésére tárgyalást tart, egyéb esetekben a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. (5) Ha a határozat végrehajtását a bíróság felfüggesztette, akkor az ügy érdemében a keresetlevél beérkezésétől számított hatvan napon belül határozni kell. (6) A bíróság határozatával szemben fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. HATODIK RÉSZ MŰSORSZÁMOK ELŐÁLLÍTÁSÁNAK ÉS KÖZZÉTÉTELÉNEK TÁMOGATÁSA XII. Fejezet A közszolgálati tartalomelőállítás-támogatási célelőirányzat és annak bevételei 106. § (1) A közszolgálati tartalomelőállítás-támogatási célelőirányzat az állami költségvetés Országgyűlés fejezet Közszolgálati Tanács címén belül önálló előirányzatot képez. (2) A célelőirányzat csak a 109. § (1) bekezdésben meghatározott támogatás nyújtására, illetve a 110. § szerinti pályáztatási eljárás lebonyolításával összefüggésben a lebonyolító szervezetnél felmerült költségek fedezésére használható fel. (3) A pályáztatási eljárás lebonyolításának tárgyévi költsége a célelőirányzat tárgyévi összegének 5%-át nem haladhatja meg. (4) A Médiahatóság által kiszabott bírságok a közszolgálati tartalomelőállítás-támogatási célelőirányzatot illetik meg.

2008. november 4.

69

107. § (1) Közszolgálati tartalomelőállítás-támogatási járulékot kell fizetni a) a Médiahatóság nyilvántartásában szereplő médiaszolgáltatás, b) az a) pont hatálya alá nem tartozó, a Magyar Köztársaság területén terjesztett, legalább a műsoridejének felében magyar nyelven vagy magyar nyelven is elérhető médiaszolgáltatás, c) a műsorterjesztési tevékenység után. (2) A közszolgálati médiaszolgáltató által nyújtott médiaszolgáltatás után nem kell fizetni közszolgálati tartalomelőállítás-támogatási járulékot. (3) A Médiahatóság a közösségi médiaszolgáltatóval hatósági szerződést köthet az (1) bekezdésben meghatározott járulékfizetési kötelezettség alóli mentesülésről. (4) A közszolgálati tartalomelőállítás-támogatási járulékot az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató, az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a médiaszolgáltatást terjesztő műsorterjesztő, az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a műsorterjesztő köteles megfizetni. A műsorterjesztő az általa az (1) bekezdés b) pontja alapján megfizetett közszolgálati tartalomelőállítás-támogatási járulékot a médiaszolgáltatóval szemben, a közöttük fennálló szerződés alapján fizetendő díjba beszámíthatja. (5) A közszolgálati tartalomelőállítás-támogatási járulék alapja a) az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti esetben megegyezik az adott médiaszolgáltatás után fizetendő felügyeleti díj alapjával, b) az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a műsorterjesztő e tevékenységéből a tárgyévet megelőző évben elszámolt nettó árbevétele. (6) A közszolgálati tartalomelőállítás-támogatási járulék mértéke a tartalomelőállítás-támogatási járulék alapjának 2%-a. (7) Ha a közszolgálati tartalomelőállítás-támogatási járulék alapját – a tárgyévet megelőző évben elért árbevétel vagy a tárgyévet megelőző évben történt teljesítésre tekintettel számított összeg hiányában – az (5) bekezdés rendelkezései alapján nem lehet megállapítani, a kötelezett közszolgálati tartalomelőállítás-támogatási járulékot a tárgyévben várható nettó árbevétel, illetve a tárgyévi teljesítésre tekintettel várható, általános forgalmi adó nélkül számított összeg alapján, a tárgyév utolsó napjáig egy összegben fizeti meg, azzal, hogy a tényleges nettó árbevétel vagy a tényleges, általános forgalmi adó nélkül számított összeg alapján számított közszolgálati tartalomelőállítás-támogatási járulék és a megfizetett közszolgálati tartalomelőállítás-támogatási járulék különbözetét a közszolgálati tartalomelőállítás-támogatási járulék következő esedékességekor fizetendő összegbe be kell számítani. (8) A közszolgálati tartalomelőállítás-támogatási járulékot évente egy összegben kell megfizetni. (9) A közszolgálati tartalomelőállítás-támogatási járulék alapjáról és a járulék összegéről a járulék megfizetésére kötelezett minden naptári év április 15-ig az állami adóhatósághoz bevallást nyújt be és egyidejűleg befizetést teljesít az állami adóhatóság által a kincstárnál külön erre a célra megnyitott számlára. A közszolgálati tartalomelőállítás-támogatási járulékkal összefüggő, e törvényben nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

2008. november 4.

70

(10) A közszolgálati tartalomelőállítás-támogatási járulék címén befolyt összeg a közszolgálati tartalomelőállítás-támogatási célelőirányzatot illeti meg. 108. § (1) Törvény előírhatja, hogy a) a vendéglátóipari (szállodaipari) egységben, b) a televízió-készülék forgalomba hozatalával, bemutatásával foglalkozó üzemegységek kivételével más kereskedelmi egységben vagy c) nyilvános területen üzemeltetett televízió-készülék után díjat kell fizetni. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott díj – a beszedésére fordított, a teljes díjbevétel legfeljebb 10%-áig terjedő költség kivételével – a közszolgálati tartalomelőállítás-támogatási célelőirányzatot illeti meg. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott díj adók módjára behajtható köztartozásnak minősül. XIII. Fejezet A közszolgálati tartalomelőállítás-támogatási célelőirányzat felhasználása 109. § (1) A közszolgálati tartalomelőállítás-támogatási célelőirányzat terhére, pályázati úton támogatás nyújtható a 44. § (1)-(2) bekezdésben meghatározott célok megvalósulását elősegítő műsorszámok készítéséhez, illetve helyi vagy körzeti médiaszolgáltató és közösségi médiaszolgáltató esetében – hálózatba kapcsolt médiaszolgáltató esetében csak a médiaszolgáltató saját műsora vonatkozásában – műsorperc alapon ilyen műsorszámok közzétételéhez. (2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott támogatásnak nem médiaszolgáltató vagy digitális kiegészítő szolgáltatást nyújtó a kedvezményezettje, a kedvezményezettnek a pályázatához csatolnia kell a Magyar Köztársaság területén terjesztett médiaszolgáltatást vagy kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtó által tett, a támogatott műsorszám közzétételére vonatkozó, vissza nem vonható kötelezettségvállalását. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott pályázatot a Közszolgálati Tartalomelőállítás-támogatási Kft. bonyolítja le. (4) A célelőirányzatból a tárgyévben fel nem használt összeg a tárgyévet követő évben használható fel. 110. § (1) A KÖT minden naptári év január 31-ig meghatározza azokat a pályázati célokat, amelyek a közszolgálati tartalomelőállítás-támogatási célelőirányzat terhére támogathatóak, valamint az egyes pályázati célokra fordítható források egymáshoz való arányát. A 44. § (1)-(2) bekezdésben meghatározott célok megvalósulását elősegítő műsorszámok helyi vagy körzeti médiaszolgáltatók és közösségi médiaszolgáltatók általi közzétételét, a gyermekműsorok készítését, illetve a 44. § (2) bekezdés a) és f) pontjában meghatározott célok elérését a KÖT köteles pályázati célként meghatározni.

2008. november 4.

71

(2) A 109. § (3) bekezdésében meghatározott gazdasági társaság az (1) bekezdésben meghatározott pályázati célok alapulvételével a tárgyév február 28-ig a pályázati kiírást a KÖT honlapján és a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közzéteszi. A pályázatokat a kiírásnak a Hivatalos Értesítőben való megjelenésétől számított 30 napon belül lehet benyújtani. (3) A pályázatokat a 109. § (3) bekezdésében meghatározott gazdasági társaság a benyújtási határidő lejártát követő 15 napon belül megvizsgálja, és a pályázót szükség szerint, 15 napos határidő tűzésével hiánypótlásra hívja fel. (4) Az egy pályázati kiírásra benyújtott pályázatokat a 109. § (3) bekezdésében meghatározott gazdasági társaság a pályázati kiírásban foglalt szempontok szerint értékeli, és a benyújtási határidő lejártát, illetve hiánypótlásra való felhívás esetén a hiánypótlási határidő leteltét követő 30 napon belül dönt a támogatható pályázatok köréről. A támogathatónak minősített pályázat a közszolgálati tartalomelőállítás-támogatási célelőirányzat terhére a pályázatban szereplő összeggel támogatható. (5) A támogatható pályázat benyújtójával a támogatás folyósításáról és a támogatással való elszámolásról a 109. § (3) bekezdésében meghatározott gazdasági társaság szerződést köt. (6) A pályáztatási eljárás és a tartalomelőállítás-támogatási célelőirányzat terhére nyújtott támogatások részletes szabályairól külön jogszabály rendelkezik, amely csak a KÖT javaslatával azonos tartalommal adható ki. 111. § (1) A Közszolgálati Tartalomelőállítás-támogatási Kft. nonprofit korlátolt felelősségű társaság, amely a magyar állam tulajdonában van. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott gazdasági társaság vonatkozásában a vagyonkezelő jogokat a KÖT gyakorolja, azonban alapítói határozatot a pályázatok értékelésével összefüggésben nem lehet kiadni. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott gazdasági társaság ügyvezetését a KÖT által kijelölt természetes személy látja el. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott gazdasági társaságnál háromtagú felügyelő-bizottság működik, amelynek tagjait a KÖT jelöli ki. (5) A KÖT tagja és a KÖT titkárságának köztisztviselője, illetve a KÖT meghatalmazással rendelkező szakértője a KÖT ügyrendjében meghatározott módon, az üzleti titokra és a személyes adatok védelmére is kiterjedően a Közszolgálati Tartalomelőállítás-támogatási Kft.-nél keletkezett bármely adat megismerésére jogosult, annak bármely alkalmazottjától felvilágosítást kérhet, illetve bármely, a Közszolgálati Tartalomelőállítás-támogatási Kft.-nél fellelhető iratba vagy egyéb adathordozóba betekinthet.

2008. november 4.

72

HETEDIK RÉSZ ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDLEKEZÉSEK XIV. Fejezet Hatálybalépés 112. § (1) Ez a törvény 2009. január 1-jén lép hatályba. (2) Hatályát veszti a) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény, b) a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló 1995. évi CXXI. törvény módosításáról szóló 1996. évi LXXVIII. törvény 31-32. §-a a 31. §-t megelőző alcímmel együtt, c) a nemzeti hírügynökségről szóló 1996. évi CXXVII. törvény 36. § (2)-(13) bekezdése, d) a Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CXLVI. törvény 74. §-a az azt megelőző alcímmel együtt, valamint 88. §-a, e) a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XC. törvény 100. §-a az azt megelőző alcímmel együtt, valamint 128. §-a, f) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2002. évi XX. törvény, g) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2007. évi LXVII. törvény, h) a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény 47. § (3)-(4) bekezdése, valamint 52. §-a. XV. Fejezet Átmeneti rendelkezések A közszolgálati médiaszolgáltatókra vonatkozó átmeneti rendelkezések 113. § A közszolgálati médiaszolgáltató 2009 és 2011 között az e törvényben meghatározottakon túl, kereskedelmi tevékenységként reklámból származó bevételszerzést is folytathat, azzal, hogy a 37. § (3) bekezdésének alkalmazása során 2010-ben négy percnyi, 2011-ben kettő percnyi időtartamban tehet közzé reklámot. 114. § (1) A Magyar Rádió Közalapítvány, a Magyar Televízió Közalapítvány és a Hungária Televízió Közalapítvány 2009. január 1-jén e törvény erejénél fogva megszűnik, jogai és kötelezettségei – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – ebben az időpontban a törvény erejénél fogva a Magyar Rádió Közalapítvány esetében a Magyar Rádió Zrt.-re, a Magyar Televízió Közalapítvány esetében a Magyar Televízió Zrt.-re, illetve a Hungária Televízió Közalapítvány esetében a Duna Televízió Zrt.-re szállnak. (2) A Magyar Rádió Zrt., a Magyar Televízió Zrt., illetve a Duna Televízió Zrt. részvényének tulajdonjoga 2009. január 1-jén e törvény erejénél fogva a magyar államra száll, az azzal összefüggő jogokat e törvény rendelkezései szerint a TVT gyakorolja.

2008. november 4.

73

(3) A Magyar Rádió Közalapítvány, a Magyar Televízió Közalapítvány és a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumainak 2008. december 31-én hivatalban levő tagjai – a kuratóriumok elnöksége tagjai kivételével – 2009. december 31-ig Nézői Tanácsot alkotnak, amely javaslataival segíti az első közszolgálati stratégia megalkotását. A Nézői Tanács tagjai – amennyiben a Tanács munkájában részt vesznek – e tevékenységükért költségtérítésre jogosultak, amelyet a KÖT térít meg. (4) A Magyar Rádió Közalapítvány, a Magyar Televízió Közalapítvány és a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriuma elnökségének tagjait – ha nem választják meg őket az e törvény alapján megválasztandó valamely testület tagjává – a Közalapítvány megszűnését követő hat hónapon keresztül a korábbi havi díjazásuknak megfelelő összegű külön juttatás illeti meg, amelyet részükre a Magyar Televízió Zrt., a Magyar Rádió Zrt., illetve a Duna Televízió Zrt. fizet meg. (5) A Magyar Rádió Közalapítvány, a Magyar Televízió Közalapítvány és a Hungária Televízió Közalapítvány ellenőrző testülete elnökét és tagjait – ha nem választják meg őket az e törvény alapján megválasztandó valamely testület tagjává – a Közalapítvány megszűnését követő hat hónapon keresztül a korábbi havi díjazásuknak megfelelő összegű külön juttatás illeti meg, amelyet részükre a Magyar Televízió Zrt., a Magyar Rádió Zrt., illetve a Duna Televízió Zrt. fizet meg. (6) A Magyar Rádió Zrt., a Magyar Televízió Zrt., illetve a Duna Televízió Zrt. alapító okiratainak e törvénnyel összefüggő módosítását – a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 66. § (1) bekezdés a) pontjától eltérően – az Országgyűlés médiaügyekben feladatkörrel rendelkező bizottsága a bizottsági tagok legalább kétharmadának szavazatával 2008. december 15-ig fogadja el. (7) Az 115. § (1) bekezdése nem zárja ki, hogy a közszolgálati médiaszolgáltató számára a központi költségvetés a csoportos léptszámleépítés végrehajtásához támogatást nyújtson. 116. § (1) A KÖT, a TVT és a közszolgálati médiaszolgáltató felügyelőbizottságának tagjait első ízben 2008. december 31-ig kell megválasztani, azzal, hogy a jelöléshez 2008. december 10-én követően a 47. § (4) bekezdésében, 56. § (4) bekezdésében és 59. § (5) bekezdésében meghatározott szavazati mérték szükséges. (2) Ha a TVT tagjait az Országgyűlés 2008. december 31-ig nem választja meg, a TVT tagjainak megválasztásáig a Magyar Rádió Közalapítvány, a Magyar Televízió Közalapítvány és a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumai elnökségeinek tagjaiból álló testület e törvénynek a TVT-re vonatkozó rendelkezései alkalmazásával gyakorolja a TVT hatásköreit, azzal, hogy díjazásként az e törvényben a TVT tagjainak díjazásaként meghatározott összeg egyötödére jogosultak. (3) A TVT tagjainak megválasztásával a Magyar Televízió Zrt., a Magyar Rádió Zrt. és a Duna Televízió Zrt. elnökeinek megbízatása e törvény erejénél fogva vezérigazgatói jogviszonnyá alakul át. Elnöki megbízatással rendelkező személy hiányában a vezérigazgató jogkörét a vezérigazgató megválasztásáig, de legkésőbb 2009. március 31-ig az elnök jogkörét gyakorló alelnök gyakorolja. (4) A TVT tagjainak megválasztásával a Magyar Televízió Zrt., a Magyar Rádió Zrt. és a Duna Televízió Zrt. alelnökeinek e megbízatása – munkaviszonyuk érintetlenül hagyásával – a törvény erejénél fogva megszűnik. (5) A Magyar Televízió Zrt., a Magyar Rádió Zrt. és a Duna Televízió Zrt. felügyelőbizottsága tagjainak e megbízatása 2009. január 1-jén e törvény erejénél fogva megszűnik, azzal, hogy ha nem választják meg őket az e törvény alapján megválasztandó valamely testület tagjává, akkor 2008. november 4.

74

megbízatásuk megszűnését követő hat hónapon keresztül a korábbi havi díjazásuknak megfelelő összegű külön juttatás illeti meg, amelyet részükre a Magyar Televízió Zrt., a Magyar Rádió Zrt., illetve a Duna Televízió Zrt. fizet meg. (6) A Közszolgálati Tartalomelőállítás-támogatási Kft. alapítója a magyar állam, azzal, hogy a KÖT jár el a magyar állam nevében az alapítás során. A KÖT a társaság első ügyvezetőjének a 47. § (3) bekezdésében meghatározott jelölő bizottság által javasolt személyt jelöli ki azzal, hogy a javaslat megtételéhez 2008. december 10-én követően a 47. § (4) bekezdésében meghatározott szavazati mérték szükséges. 117. § A 54. § (4) bekezdésében meghatározott korlátozást nem kell alkalmazni azokra a gazdasági társaságokra, amelyekben a Magyar Televízió Zrt., a Magyar Rádió Zrt. és a Duna Televízió Zrt. e törvény hatálybalépésékor részesedéssel rendelkezik. 118. § (1) A közszolgálati szerződést első ízben a 2010. évre kell megkötni. (2) Az 50. § (4) bekezdésében meghatározott beszámolót a 2009. év vonatkozásában kell először elkészíteni. (3) A közszolgálati feladatok ellátásához az állami költségvetés 2009-ben a Magyar Televízió Zrt. részére ... Mrd forint, a Magyar Rádió Zrt. részére ... Mrd forint, a Duna Televízió Zrt. részére részére ... Mrd forint közszolgálati támogatást biztosít, amely a közszolgálati médiaszolgáltatókat havonta egyenlő részletekben illeti meg. (4) A KÖT és a TVT feladatainak ellátásához az állami költségvetés 2009-ben ... M- ... M forint támogatást biztosít, amelynek fedezetéül a 2008. december 31-én a Műsorszolgáltatási Alap számláján levő pénzeszközök szolgálnak. Az Országos Rádió- és Televízió Testületre vonatkozó átmeneti rendelkezések 119. § (1) Az Országos Rádió- és Televízió Testület (a továbbiakban: ORTT) és annak hivatali szerve 2008. december 31-én megszűnik. (2) Az ORTT elnöke és tagjai megbízatásának megszűnésére külön törvény rendelkezései irányadóak. (3) Az ORTT és hivatali szervének jogutódja – a 123. § (1) bekezdésében meghatározott feladat kivételével – a Nemzeti Médiahatóság. (4) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 14. § (1) bekezdés c) pontjának alkalmazása szempontjából az ORTT jogutódjának a Nemzeti Médiahatóságot, illetve a 123. § (1) bekezdésében meghatározott feladat vonatkozásában a Nemzeti Hírközlési Hatóságot kell tekinteni. (5) A műsorszolgáltatási jogosultságokra az ORTT által kiírt, de el nem bírált pályázatokat e törvény erejénél fogva visszavontnak kell tekinteni. 2008. november 4.

75

(6) Az ORTT Panaszbizottsága előtt folyamatban levő eljárások e törvény hatálybalépésekor, e törvény erejénél fogva megszűnnek. (7) Az ORTT előtt folyamatban levő eljárásokat a Médiahatóság folytatja, illetve azokban az Rttv. rendelkezései szerint döntést hoz. 120. § (1) A Tanács elnökét, alelnökét és további tagjait első ízben 2008. december 31-ig kell megválasztani, azzal, hogy a jelöléshez 2008. december 10-én követően a 69. § (4) bekezdésében meghatározott szavazati mérték szükséges. (2) Ha a Tanács tagjait az Országgyűlés 2008. december 31-ig nem választja meg, a Tanács tagjainak megválasztásáig az Országos Rádió és Televízió Testület e törvény hatálybalépését közvetlenül megelőzően hivatalban volt tagjai e törvénynek a Tanácsra vonatkozó rendelkezései alkalmazásával gyakorolják a Tanács hatásköreit azzal, hogy a Tanács elnökének hatásköreit az ORTT elnöke gyakorolja. A Tanács és a Tanács elnökének hatásköreit gyakorló személyek a Médiahatóság tagjai számára e törvény alapján biztosított díjazás egyharmadára jogosultak. (3) A Médiahatóság feladatainak ellátásához az állami költségvetés 2009-ben ... M forint támogatást biztosít, amelynek fedezetéül a 2008. december 31-én a Műsorszolgáltatási Alap számláján levő pénzeszközök szolgálnak. (4) Az Országos Rádió- és Televízió Testület kezelésében levő, a terjesztett műsorok kimenő jelének rögzítésével létrehozott adatokat a Nemzeti Audiovizuális Archívum rendelkezésére kell bocsátani, azzal, hogy azokkal összefüggésben a Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló törvényben meghatározott kötelezettségeket nem kell teljesíteni. (5) Az NHH e törvény hatálybalépésétől számított 30 napon belül átadja a Médiahatóságnak a kiegészítő digitális szolgáltatások általa vezetett nyilvántartását. 121. § A Kormány 2011. október 15-ig az Országgyűlés elé terjeszti a médiaszolgáltatások és az elektronikus hírközlés piacának egységes piac-felügyeleti szervének felállításáról szóló törvényjavaslatot. A Műsorszolgáltatási Alapra vonatkozó átmeneti rendelkezések 122. § (1) A Műsorszolgáltatási Alap e törvény hatálybalépésével, a törvény erejénél fogva megszűnik. (2) A Műsorszolgáltatási Alap jogutódja a magyar állam. (3) A Műsorszolgáltatási Alappal e törvény hatálybalépésekor fennálló foglalkoztatásra irányuló jogviszonyok e törvény erejénél fogva megszűnnek, azzal, hogy a Műsorszolgáltatási Alappal munkaviszonyban álló személyek külön juttatásként kéthavi munkabérre jogosultak, amelyet részükre 2008. december 30-án a Műsorszolgáltatási Alap terhére ki kell fizetni.

2008. november 4.

76

(4) A 2008. december 31-én a Műsorszolgáltatási Alap számláján levő pénzeszközök – a 118. § (4) bekezdésében és 120. § (4) bekezdésében meghatározott kivétellel – a közszolgálati tartalomelőállítás-támogatási célelőirányzatot illetik meg. (5) A Műsorszolgáltatási Alap által e törvény hatálybalépését megelőzően vállalt kötelezettségeket a közszolgálati tartalomelőállítás-támogatási célelőirányzat terhére kell teljesíteni, azzal, hogy a szerződés alapján a jogosultat terhelő kötelezettségek teljesítésének igazolásáról a Közszolgálati Tartalomelőállítás-támogatási Kft. dönt. A műsorszolgáltatási szerződésekkel kapcsolatos átmeneti rendelkezések 123. § (1) Az Országos Rádió- és Televízió Testület által kötött műsorszolgáltatási szerződések vonatkozásában az Országos Rádió- és Televízió Testület jogutódja a Nemzeti Hírközlési Hatóság. (2) A műsorszolgáltatási szerződésben részes műsorszolgáltató a műsorszolgáltatási szerződésben meghatározott műsorszolgáltatási díjat negyedévenként előre, a közszolgálati tartalomelőállítástámogatási célelőirányzat javára fizeti meg. A díjfizetés késedelme esetén az NHH a díjfizetés teljesítésére a műsorszolgáltató harminc napos határidővel felhívja, amely határidő eredménytelen eltelte esetén a szerződést felmondja. A műsorszolgáltató az általa fizetendő műsorszolgáltatási díjba beszámíthatja az e törvény alapján megfizetett felügyeleti díjat, illetve közszolgálati tartalomelőállítás-támogatási járulékot. (3) A műsorszolgáltatási szerződésre e törvénynek az analóg műsorszórással megvalósuló rádiós médiaszolgáltatás hatósági szerződésére vonatkozó rendelkezéseit, így különösen a médiaszolgáltatásra vonatkozó szabály megsértése esetén alkalmazható jogkövetkezmények tekintetében megfelelően alkalmazni kell. 124. § (1) Az e törvény hatálybalépésekor érvényes televíziós műsorszolgáltatási jogosultság e törvény erejénél fogva 2011. december 31-ig meghosszabbodik, ha annak érvényessége a műsorszolgáltatási szerződés szerint ezen időpontnál előbb szűnne meg. (2) Az e törvény hatálybalépésekor érvényes televíziós műsorszolgáltatási jogosultság 2011. december 31-én e törvény erejénél fogva, kártalanítás nélkül megszűnik. 125. § (1) Az e törvény hatálybalépésekor a műsorszolgáltatást földfelszíni műsorszórás útján megvalósító országos televízió műsorszolgáltatókat kizárólag a műsorszolgáltatási szerződés alapján terhelő műsorszerkezeti kötelezettségek e törvény hatálybalépésével a törvény erejénél fogva megszűnnek. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott műsorszolgáltatót – a közszolgálati műsorszolgáltatók kivételével – 2009. december 31-ig a meghatározó véleménybefolyásoló képességű médiaszolgáltatót e törvény alapján terhelő kötelezettségek akkor is terhelik, ha a Médiahatóság őt nem minősítette meghatározó véleménybefolyásoló képességű médiaszolgáltatónak. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott műsorszolgáltatót – a közszolgálati műsorszolgáltatók kivételével – 2009. december 31-ig e törvény erejénél fogva terhelik a 76. § (1) bekezdés k)-l) és p) pontjaiban, valamint (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségek. 2008. november 4.

77

126. § (1) Az e törvény hatálybalépésekor érvényes rádiós műsorszolgáltatási jogosultság e törvény erejénél fogva 2010. június 30-ig meghosszabbodik, ha annak érvényessége a műsorszolgáltatási szerződés szerint ezen időpontnál előbb szűnne meg. (2) Az e törvény hatálybalépésekor érvényes műsorszolgáltatási jogosultságot az NHH a 12. § (5) bekezdésének alkalmazásával megkötött hatósági szerződéssel megújíthatja. (3) A Magyar Rádió Zrt. e törvény hatálybalépésekor érvényes műsorszolgáltatási jogosultságai e törvény erejénél fogva határozatlan idejűvé alakulnak át. 127. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy e törvény végrehajtása érdekében költségvetési címet, illetve az ahhoz tartozó előirányzatokat hozzon létre, előirányzatokat töröljön, illetve az egyes előirányzatok között átcsoportosításokat hajtson végre.

2008. november 4.