MTA SZOCIOLÓGIAI KUTATÓ INTÉZAT BUDAPEST I. ÚRI UTCA 5.
A kérdőív sorszáma: ___________
EGYÉNI KÉRDŐÍV
Kérdezés helye: __________________________ Az interjú időtartama: ______ óra _______perc Kérdezés időpontja: Év____ hó __________ nap ___ Kérdező neve: ________________________
BUDAPEST, 1972
1. Engedje meg, hogy először is néhány kérdést tegyek fel munkájáról, munkahelyéről, arról, hogy eddig milyen munkahelyeken dolgozott életében. Kérem emlékezzen ezekre vissza. Foglalkozás
Munkahely
Munkahely
Mettől-meddig
megnevezése
telephelye
dolgozott itt
101.
……………………
……………………
……………………
………év………év
102.
……………………
……………………
……………………
………év………év
103.
……………………
……………………
……………………
………év………év
104.
……………………
……………………
……………………
………év………év
105.
……………………
……………………
……………………
………év………év
106.
……………………
……………………
……………………
………év………év
107.
……………………
……………………
……………………
………év………év
108.
……………………
……………………
……………………
………év………év
109.
……………………
……………………
……………………
………év………év
KÉRDEZŐ! A kérdések sorrendje: 101. A kérdezett jelenlegi pontos foglalkozása . . . 109. A kérdezett első kereső foglalkozása X – A kérdezettnek nem volt kereső foglalkozása
2. Az első foglalkozását hogyan, milyen körülmények között, milyen meggondolás alapján választotta? …………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………
3. A jelenlegi foglalkozásával mennyire elégedett, illetve elégedetlen? 1. – Elégedett 2. – Részben elégedett 3. – Nem elégedett
3.1. Miért? …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………
2
4. Kérjük mondja meg, hogy a következő jellemzők milyen mértékben az Ön konkrét munkája. Felsorolok néhány ellentétpárt és kérem, döntse el, hogy melyik, mennyire jellemző az Ön munkakörülményeire. fárasztó
nem fárasztó
egészségtelen
nem egészségtelen
fizikai
szellemi
bonyolult
egyszerű
piszkos
tiszta
nehéz
könnyű
ugyanazt csinálja egész nap
különböző munkákat csinál a nap folyamán
ügyességet igényel
Inkább erőt igényel
veszélyes
biztonságos
Másoktól függően
Másoktól függetlenül
4.1. Az előbb felsoroltak közül melyik a leginkább jellemző az Ön munkájára? …………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………
4.2. Ön a munkakörülményeiben mit tart a legelőnytelenebbnek és a legelőnyösebbnek? …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………
5. Ha eddig több foglalkozása volt, melyiket szerette közülük legjobban? KÉRDEZŐ! Csak azoknak kell feltenni, akiknek több foglalkozásuk volt. 1. – a jelenlegit 2. – nem a jelenlegit, hanem …………………………… (a foglalkozás azonosítási száma …………………) 3. – egyiket se szerette
5.1. Kérjük indokolja meg: …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… KÉRDEZŐ! A kérdés feltevésének módjára lásd az utasítást!
3
6. Sokan vannak, akik gyakran változtatják munkahelyüket. Az embereknek erről különböző a véleményük. Vannak, akik azt mondják, hogy azok, akik gyakran változtatják munkahelyüket 1 – ügyes emberek, mert így találják meg igazán a számításukat 2 – mások szerint ezek felelőtlen, mihaszna emberek
6.1. Ön melyik véleménnyel ért inkább egyet. Kérjük, mondja el, hogy mi erről az Ön véleménye? …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………
KÉRDEZŐ! Csak azoknak kell feltenni, akiknek csak mezőgazdasági foglalkozásuk volt!
7. Tervezi-e, hogy a közeljövőben ipari munkát vállal? 1 – igen 2 – nem
7.1. Miért? …………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………
KÉRDEZŐ! Csak azoknak kell feltenni, akiknek volt legalább egy ipari foglalkozásuk, de jelenleg a mezőgazdaságban dolgoznak.
8.1. Miért választotta első ipari foglalkozását? …………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………
8.2. Miért ment vissza a mezőgazdaságban dolgozni? …………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………
8.3. Tervezi-e, hogy a közeljövőben ipari munkát vállal? …………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………
4
KÉRDEZŐ! Csak azoknak kell feltenni, akiknek jelenleg nem mezőgazdasági foglalkozásuk van, de volt mezőgazdasági foglalkozásuk!)
9.1. Miért választotta első nem-mezőgazdasági foglalkozását? …………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………
9.2. Tervezi-e, hogy belátható jövőben visszamegy a mezőgazdaságba dolgozni? 1 – igen 2 –nem
9.3. Miért? …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………
INGÁZÁS
KÉRDEZŐ! A következő kérdéseket csak azoknak kell feltenni, akik nem lakóhelyükön dolgoznak, nem mezőgazdasági munkában!)
10. Ha nem a lakóhelyén dolgozik mi ennek a legfőbb oka? …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………
11. Ön hogyan került az első városi munkahelyére? …………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………
11.1. Honnan, kitől értesült a városi munkahelyéről, ki ajánlotta? ……………………………………………………………………………………………………………
11.2. Dolgoztak-e már ott rokonai? 1 – igen 2 –nem
11.3. Dolgoztak-e ott földijei? 1 – igen 2 –nem
5
11.4. Többen mentek-e egyszerre erre a munkahelyre, vagy csak Ön egyedül ment? 1 – többen 2 – egyedül
11.5. Ön után mentek-e mások is falujából erre a munkahelyre? 1 – igen 2 – nem
11.6. Ön ajánlotta-e valakinek ezt a városi munkahelyét? 1 – igen, rokonnak 2 – igen ismerősnek 3 – nem ajánlotta senkinek
12. Kikkel dolgozik Ön egy brigádban? 1 – falubeliekkel 2 – nem falubeliekkel, de más falusiakkal 3 – városiakkal
13. Ha nem jár mindennap haza, hol lakik? kivel
munkásszállás
albérlet
ágybérlet
Egyéb, éspedig
Válaszlehetőségek: 1 – egyedül 2 – falubeliekkel 3 – nem falubeliekkel, más falusiakkal 4 – városiakkal
14. Vannak-e barátai abban a városban, ahol Ön dolgozik? 1 – igen 2 –nem
15. Meg szokta-e Ön hívni otthonába városi barátait, munkatársait? 1 – igen 2 –nem
15.1. Ha igen, milyen alkalmakra? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………
6
16. Meg szokta-e Ön látogatni városi barátait, munkatársait az otthonukban? 1 – igen 2 –nem
16.1. Ha igen, milyen alkalmakból? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………
17. Kérem, mondja el, hogy ott ahol dolgozik, kikkel szokott Ön általában az alább felsorolt helyekre járni? I. nem jár
egyedül
földivel
II. nem földivel
ingázóval
településen lakóval
Vendégségbe Moziba Meccsre Eszpresszóba Vendéglőbe Italboltba Klubba, kultúrházba
FALU – VÁROS KAPCSOLAT (Mindenkitől kell kérdezni!)
18. Mikor volt utoljára...
18.1. Mi célból?
– a közeli községben …………………………
…………………………
…………………………
…………………………
…………………………
…………………………
…………………………
…………………………
– a közeli városban – a megyeközpontban – Budapesten
19. Sok falusi ember költözik be a városba, de sokan vissza is térnek a falujukba. Az Ön véleménye szerint mi az, ami vonzza az embereket a városba? …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………
7
19.1. És miért térnek vissza sokszor a városból a falujukba az emberek? ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………
19.2. Az Ön véleménye szerint mi marasztalja az embereket falun? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………
20.a. Sokszor lehet hallani embereket arról beszélni, hogy milyen a város és milyen a falu. A vita legtöbbször akörül folyik, hogy mi a városi, és mik a falusi élet előnyei. Ha Ön bekapcsolódna egy ilyen beszélgetésbe, mit mondana a városról. 20.1. A munkalehetőségek szempontjából ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………
20.2. Anyagi szempontból ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………
20.3. Az emberek közti kapcsolatok szempontjából ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………
20.4. Milyen a városi emberek élete ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………
20.b. Mit mondana el a faluról? 20.5. A munkalehetőségek szempontjából ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………
20.6. Anyagi szempontból ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………
8
20.7. Az emberek közti kapcsolatok szempontjából ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………
20.8. Milyen a falusi emberek élete ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………
21. Véleménye szerint ki találta meg inkább a számítását? 1 – aki a faluban maradt 2 – aki a városba ment dolgozni 3 – aki be is költözött a városba 4 – egyéb választ mond, mégpedig: …………………………………………
21.1. Miért? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………
22. Letelepedne-e Ön valamelyik városban, ha lehetősége volna erre? 1 – igen 2 –nem
22.1. Ha igen, melyik városban telepedne le? …………………………………………………………………………………………………
22.2. És a városnak melyik részén? ………………………………………………………………………………………………… a város központjában, a városközponttól távol eső részén stb.
23. Hány szobás lakást szeretne magának? ………
9
VÉLEMÉNYEK A TERMELŐSZÖVETKEZETRŐL (Mindenkitől meg kell kérdezni!)
24. Volt-e Ön életében Tsz-tag? (Illetve jelenleg is tag-e?) 1 – igen 2 –nem
24.1. Ha igen megszakítás nélkül …………………………… (óta) Megszakításokkal ………………… -tól …………………………. -ig ………………… -tól …………………………. -ig
24.2. Igen, de kilépett …………………………… -ban. 24.3. Első belépéskor mit vitt be a közösbe (föld, állatok, épület)? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………
25. A Tsz-ről sokfajta vélemény létezik. Kérjük mondja meg, hogy alábbi véleményekkel mennyire ért egyet, illetve nem ért egyet. Teljesen egyetért
Részben ért
Nem ért egyet
egyet 1. A Tsz jó megélhetést biztosit akkor is, ha az ember nem dolgozik látástól vakulásig
1
2
3
2. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a Tszben ugyanakkora földön nagyobb termelést lehet elérni
1
2
3
3. A Tsz-ben dolgozók általában nagyobb erőt fordítanak a háztáji munkára, mint a közös gazdaság dolgaira
1
2
3
4. A Tsz azoknak jó, akik nem szeretnek ügyeskedni, akikben nincs vállalkozói szellem, hanem inkább a biztos, kockázatmentes munkát kedvelik
1
2
3
25.1. Tapasztalatai szerint az egyéni gazdálkodáshoz képest Tsz milyen hátrányokkal jár? ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………
10
25.2. Tapasztalatai szerint az egyéni gazdálkodáshoz képest a Tsz milyen előnyökkel jár? ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………
KÉRDEZŐ! A további Tsz-re vonatkozó kérdéseket csak azoktól kell kérdezni, akik jelenleg is Tsz-tagok!
26. Hozzászólt-e Ön Tsz-közgyűlésen valamilyen kérdéshez? 1 – igen 2 –nem
26.1. Ha igen, milyen kérdésekhez, mit szólt hozzá? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………
26.2. Milyen választ kapott kérdésére? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………
26.3. Volt-e valamilyen javaslata a Tsz munkájával kapcsolatban? 1 – igen 2 –nem
26.4. Ha igen, mi volt a javaslata?? ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………
26.5. Mi lett a javaslat sorsa? (elfogadták, nem fogadták el, nem válaszoltak rá) ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………
27. Az Ön véleménye szerint mit kellene tenni, hogy jobb legyen a Tsz? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………
28. Az Ön tapasztalata szerint igazságos-e a Tsz-ben a jövedelem elosztása? 1 – igen 2 –nem
11
28.1. Miért? ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………
29. Az Ön véleménye szerint mennyire fontos, hogy egy Tsz-vezető Nagyon fontos
Fontos
Kevésbé fontos
1
2
3
2. Ügyesen gyarapítsa a Tsz jövedelmét
1
2
3
3. Törődjön a tagok gondjával, bajával
1
2
3
4. Legyen megfelelő tudása,
1
2
3
1
2
3
1
2
3
1. Értse a paraszti munka minden csínjátbínját
szakképzettsége a korszerű mezőgazdasági üzem vezetéséhez 5. Mindenkivel egyformán emberségesen bánjon, ne kivételezzen senkivel 6. Legyenek jó összeköttetései a megyénél, a minisztériumban
29.1. Ezek közül melyik a két legfontosabb? ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………
30. Jelenleg a Tsz-ben dolgozó emberek jelentős részének több jövedelme származik a háztájiból, mint a szövetkezetből. Hogy látja Ön, lehet-e azzal számolni, hogy 5-10 év múlva a háztájiból származó jövedelem a Tsz jövedelemhez képest 1 – csökkenni fog 2 – növekedni fog 3 – a jelenlegivel kb. azonos lesz 4 – nem tudja megmondani
30.1. Mivel indokolja válaszát? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………
12
ANÓMIA KÉRDEZŐ! Ezeket a kérdéseket mindenkinek fel kell tenni! Következőkben néhány véleményt olvasok fel Önnek. Az emberekkel beszélgetve gyakran hallani ilyen és hasonló véleményeket. Kérem, hogy mondja meg, mennyiben ért illetve nem ért egyet az egyes kijelentésekkel.
31. Napjainkban az embereknek főleg a mának kell élnie, mivel ki tudhatja, hogy mit hoz a holnap 1 – teljesen egyetért 2 – részben egyetért 3 – nem ért egyet
32. Bár néhányan nem ezt mondják, az emberek többségének helyzete nehezebb 1 – teljesen egyetért 2 – részben egyetért 3 – nem ért egyet
33. ha az ember arra gondol, hogy mit hozhat a jövő, nehéz felelősség gyermekeket világra hozni 1 – teljesen egyetért 2 – részben egyetért 3 – nem ért egyet
34. nem sok haszna van az embernek ügyes bajos dolgaival hivatalos emberekhez fordulnia, mert azok gyakran nem igazán érdekeltek a kisember problémáinak megoldásában 1 – teljesen egyetért 2 – részben egyetért 3 – nem ért egyet
35. Aggodalommal tölt el a gyermekeinkre váró jövő 1 – teljesen egyetért 2 – részben egyetért 3 – nem ért egyet
36. Manapság az ember nem tudhatja, hogy igazán kire számíthat 1 – teljesen egyetért 2 – részben egyetért 3 – nem ért egyet
13
PRESZTIZS (Mindenkitől meg kell kérdezni!)
37. A falvakban az elmúlt évtizedek során sokfajta változásnak lehettünk tanúi. Elég sok ember változtatott foglalkozást. Most felsorolok néhány jellegzetes foglalkozásváltást (foglalkozás-cserét) és az érdekelne, hogy az Ön tapasztalata, véleménye szerint az ilyen embereknek hogyan változott a jövedelme és a megbecsültsége a foglalkozás-változás következtében 371. Anyagilag Jobb
Nem
372. Megbecsültsége a faluban Rosszabb
változott 1. Egy kb. 10 holdas egyéni Tsz –
Nagyobb
Nem
lett
változott
Kisebb lett
1
2
3
1
2
3
1
2
3
1
2
3
1
2
3
1
2
3
1
2
3
1
2
3
1
2
3
1
2
3
paraszt lett gazdából 2. Egyéni 10 holdas gazdából városba bejáró segédmunkás vagy betanított munkás lett 3. Egy Tsz parasztból városba bejáró segédmunkás vagy betanított munkás lett 4. Egy egyéni 10 holdas gazdából városba beköltözött segédmunkás vagy betanított munkás lett 5. Egy Tsz-parasztból a városba beköltözött segédmunkás vagy betanított munkás lett
14
38. Most engedje meg, hogy néhány kártyát adjak át Önnek. Ezeken a kártyákon különböző foglalkozások szerepelnek. Arra kérem, rendezze sorba ezeket a foglalkozásokat a következő szempontok szerint. 38.1. A jövedelem, a foglalkozás által biztosított anyagi lehetőségek szempontjából 38.2. Abból a szempontból, hogy melyik foglalkozást becsülik inkább és melyiket kevésbé az Önök falujában 38.3. Végül abból a szempontból, hogy milyen foglalkozású emberek rendelkeznek inkább más emberek felett. 381.
KÁRTYA SZÁM
KÁRTYA SZÁM
KÁRTYA SZÁM
1. ………………… 382.
1. ………………… 383.
1. …………………
2. …………………
2. …………………
2. …………………
3. …………………
3. …………………
3. …………………
4. …………………
4. …………………
4. …………………
5 …………………
5 …………………
5 …………………
6. …………………
6. …………………
6. …………………
7. …………………
7. …………………
7. …………………
8. …………………
8. …………………
8. …………………
9. …………………
9. …………………
9. …………………
10. …………………
10. …………………
10. …………………
11. …………………
11. …………………
11. …………………
12. …………………
12. …………………
12. …………………
13. …………………
13. …………………
13. …………………
14. …………………
14. …………………
14. …………………
15. …………………
15. …………………
15. …………………
16. …………………
16. …………………
16. …………………
17. …………………
17. …………………
17. …………………
18. …………………
18. …………………
18. …………………
19. …………………
19. …………………
19. …………………
15
VALLÁS (Mindenkitől meg kell kérdezni!)
39. Milyen vallású Ön? ……………………………………………………
40. Fizet-e Ön egyházi adót? 1 – igen 2 –nem
41. Mikor volt utoljára templomban? ……………………………………………………
43. Kérjük mondja meg, hogy a falubeliekhez viszonyítva Ön 1 – vallásosabbnak érzi magát 2 – körülbelül annyira vallásosnak tartja magát mint az átlag 3 – kevésbé vallásosnak tartja magát 4 – egyáltalán nem vallásos
16
Mikor volt utoljára
Melyik településen
Mennyi idő alatt ért oda
eszközzel érte el
Hogyan, milyen közlekedési
44. (KÉRDEZŐ! A SZOLGÁLTATÁSOK IGÉNYBEVÉTELÉRŐL SZÓLÓ KÉRDÉSEKET MEG KELL KÉRDEZNI!)
Eszpresszó, cukrászda, italbolt, étterem Művelődési ház Mozi Színház, hangverseny Meccs Ruhát vásárolni Tartós fogyasztású cikket vásárolni Szerszámokat, munkaeszközöket venni Élelmiszert venni Körzeti orvosnál Szakorvosi rendelésen Gyógyszertárban Postán OTP-ben Rendőrségen Tanácsban
17
45. Milyen gyakran néz TV-t 1 – naponta 2 – hetente többször 3 – hetente 4 – ritkábban 5 – nem néz
46. Milyen gyakran olvas újságot 1 – naponta 2 – nem naponta 3 – általában nem olvas
GYEREKEK (Csak abban az esetben kell a kérdéseket feltenni, ha a megkérdezett nem él házastársi viszonyban, de vannak gyermekei.)
Csak akkor kell megkérdezni, ha van a családdal együttélő felső tagozatos gyerek.
47. Most néhány kérdést szeretnék az Önnel együttélő tanuló gyerek(ei)re vonatkozóan feltenni. (Az általános iskola felső tagozatába (5-8 osztály) járó gyerek(ek)ről. 1. gyerek A gyerek azonosítási száma:
47.1. Milyen iskolai végzettséget szeretne Ön a gyerek számára? (1 – általános iskola 2 – ipari tanuló 3 – középiskola 4 – főiskola, egyetem 5 – egyéb, éspedig …………………………… 6 – nem tudják még)
47.2. Miért? ………………………………..
473. Milyen pályát, foglalkozást szánna legszívesebben a gyerek számára? ………………………………..
474. Miért? ………………………………..
19
2. gyerek
3. gyerek
A kérdést akkor kell feltenni, ha van a családban ipari tanuló gyerek 1. gyerek A gyerek azonosítási száma:
48.1. Jelentkezett-e a gyerek másfajta iskolába is 1 – igen 2 –nem (tovább a 482.es kérdésre)
48.1.1. Ha igen, hova milyen típusú iskolába jelentkezett? 48.1.2. Az eredeti terv miért nem valósult meg? 48.1.3. Most már elégedettek-e azzal az iskolával ahova a gyerek jár? 1 – igen 2 –nem
48.1.4. Miért? 48.2. Hány éves volt a gyerek amikor elhatározták, hogy ezt a szakmát tanulja? 48.3. Ki javasolta ezt a szakmát? 48.4. Van-e a családban valaki, akinek ugyanaz a szakmája, mint amit a gyerek tanul? 48.4.1. Ha igen, ki az rokonsági fok szerint? 48.5. Van-e baráti, ismerősi körben valaki, akinek ugyanaz a szakmája, mint amit a gyerek tanul 1 – igen 2 –nem
48.6. Ki járt utána a családból, hogy ez a szakma jó lesz-e a gyereknek? 48.7. Ha a gyerek az iskola telephelyén lakik, ki intézte a szállítást?
20
2. gyerek
3. gyerek
(az előző táblázat folytatása)
48.8. Tulajdonképpen ki választotta a szakmát a gyerek számára? 48.9. Az Ön véleménye szerint melyek a gyerek által tanult szakma előnyei? 49.0. Eredetileg is erre a pályára szánták a gyereket 1 – igen 2 –nem
49.0.1. Ha nem, miért nem valósult meg az eredeti elképzelés? 49.1. Milyen foglalkozást, pályát szánnak legszívesebben a gyereknek? 1 – azt amit most tanul 2 – más, éspedig: …………………
49.2. Szeretné-e Ön ha a gyerek tovább tanulna? 1 – igen 2 –nem
49.3. Milyen legmagasabb iskolai végzettséghez szeretné Ön juttatni a gyereket? (1 – ipari tanuló 2 – középiskola 3 – főiskola egyetem 4 – egyéb, éspedig: ……………… 5 – nem gondolkodott rajta)
21
Akkor kell feltenni, ha van középiskolás gyerek. 1. gyerek A gyerek azonosítási száma:
50.1. Az iskola helyben van-e? 1 – igen 2 –nem, naponta jár be 3 – nem, az iskola telephelyén lakik
50.1.1. Ha az iskola telephelyén lakik a gyerek, ki intézte el a szállást? 50.2. Tulajdonképpen ki akarta, hogy a gyerek középiskolába járjon? 50.3. Az Ön véleménye szerint a gyerek számára a középiskola elvégzése milyen előnyökkel jár? 50.4. Milyen iskolai végzettséget szeretne Ön a gyerek számára? (1 – középiskola 2 – főiskola, egyetem 3 – egyéb, éspedig: ……………… 4 – nem tudják, nem gondolkodtak rajta)
50.5. Milyen pályát, foglalkozást szánna Ön legszívesebben a gyereknek?
22
2. gyerek
3. gyerek
A következő kérdést akkor kell feltenni, ha egyetemre, főiskolára járó gyereke van. 1. gyerek A gyerek azonosítási száma:
51.1. Eredetileg is oda jelentkezett-e a gyerek, ahol most tanul 1 – igen 2 –nem
51.2. Hányszor jelentkezett, amíg felvették az egyetemre, főiskolára? 1 – első jelentkezésre 2 – második jelentkezésre 3 – harmadik jelentkezésre vették fel
51.3. Hova járt a gyerek középiskolába? (helység) 51.4. Milyen tanulmányi átlaggal tette le a gyerek az érettségit? 51.5. Az egyetemi, főiskolai felvétel tekintetében jelentett-e hátrányt az a középiskola, ahol a gyerek érettségizett? 1 – igen 2 –nem
51.5.1. Ha igen, Ön miben látja hátrányát? 51.6. Ha a gyerek hátránnyal indul az egyetemi, főiskolai pályán, sikerült-e ezt a hátrányt behoznia? 1 – igen 2 – nem
51.6.1. Ha nem, miért?
23
2. gyerek
3. gyerek
Csak akkor kell feltenni, ha van olyan együttélő, már dolgozó gyerek, aki egyetemi továbbtanulásra jelentkezett, de nem vették fel. 1. gyerek
2. gyerek
3. gyerek
A gyerek azonosítási száma:
52.1. Véleménye szerint miért nem vették fel a gyereket az egyetemre? 52.2. Milyen tanulmányi átlaggal tette le a gyerek az érettségit? 52.3. Az egyetemi, főiskolai felvétel tekintetében jelentett-e hátrányt az a középiskola, ahol a gyerek érettségizett? 1 – igen 2 –nem
52.3.1. Ha igen, Ön miben látja a hátrányát? 52.4. Milyen egyéb hátrány okozta a sikertelen felvételt? 52.5. Most milyen munkát végez a gyerek? 52.6. Tervezi-e, hogy ismét megpróbálja felvételét? 53. Az Ön véleménye szerint mi a szülő szerepe, feladata a gyerek foglalkozásának megválasztásánál? ………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………
54. Amikor Ön választott magának foglalkozást, a szülei mennyiben szóltak bele abba, hogy milyen foglalkozást válasszon, mennyiben befolyásolták a pályaválasztásban? ………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………
55. Erről ma mi a véleménye? 1 – úgy volt helyes, ahogy tették 2 – másképp lett volna jó, éspedig: ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………
24
56. Most felsorolnék néhány, a gyerekeknek és szüleik közötti kapcsolatra vonatkozó kívánalmat. Ha Önnek egy 14-20 éves, még nem házas gyermeke van (vagy lenne), milyen fontosnak tartja ezeket a kívánalmakat. nagyon
fontos
fontos
nem
egyáltalán
fontos
nem fontos
a) Legyen tisztelettudó
1
2
3
4
b) Legyen önálló véleménye
1
2
3
4
c) Segítse munkájával a szüleit
1
2
3
4
d) Adja haza a keresetét
1
2
3
4
e) Számoljon be otthon a barátairól
1
2
3
4
f) Kövesse szülei példáját
1
2
3
4
g) Legyen őszinte, bizalmas viszonyban szüleivel
1
2
3
4
h) Fogadja el szülei tanácsát
1
2
3
4
i) Legyen baráti viszonyban szüleivel
1
2
3
4
j) A szülő megbeszélhesse vele saját dolgait
1
2
3
4
57. most felsorolnék néhány olyan lehetőséget, amelyek fontos szerepet játszanak abban, hogy a gyermek elkövetkező élete boldog legyen. Kérjük, válassza ki ezek közül azt a hármat, amelyeket a legfontosabbnak tart abból a szempontból, hogy a gyermek élete boldog legyen. Választja
Nem választja
a) Örömét találja a munkában
1
2
b) Környezete becsülje meg
1
2
c) Legyen hatalom a kezében
1
2
d) Legyen jómódú
1
2
e) Tűnjön ki a többiek közül
1
2
f) Kiegyensúlyozott legyen az élete
1
2
g) Boldog legyen a házassága
1
2
h) Örömöt és megelégedést találjon gyermekeiben
1
2
25
Kérdező! Közvetlenül a megkérdezés befejezése után, a kérdező interjú elkészítése előtt töltse ki az alábbiakat!
1. Külső interjú feltételek 1 – nagyon jó 2 – kielégítő 3 – nem túl jó 4 – viszonylag jó Ha 3 vagy 4 akkor
1.1. Miért? ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………
2. Az interjú szituáció a megkérdezés alatt: 1 – alapvetően oldott, kellemes 2 – inkább oldott, mint feszélyezett 3 – se nem oldott, se nem feszélyezett 4 – inkább feszélyezett, mint oldott 5 – alapvetően feszélyezett, kellemetlen
3. A kérdezettnek az interjú egésze iránt tanúsított érdeklődése: 1 – nagyon érdeklődő 2 – mérsékelten érdeklődő 3 – közömbös, semleges 4 – inkább érdektelen, elutasító
4. A válaszoló a megkérdezés során válaszoláskor: 1 – többnyire tétovázó volt 2 – többnyire határozott volt
5. Feltételezhető-e, hogy a megkérdezett nem volt őszinte? 1 – igen 2 – nem 3 – nem tudja eldönteni
26
Ha igen
5.1. Melyik kérdéseknél? ………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………
5.2. Miben mutatkozott ez meg? ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………
6. Esetleges egyéb megjegyzések:
27
