EGY ÚJ VERSENYZONGORA SZÜLETÉSE A Bogányi Zongora a klasszikus zongora és zongoraépítési hagyomány szeretete és mély tisztelete alapjain született. Ihletője a hangzás és a design megújítását és újrateremtését sürgető évtizedes belső késztetés. A nagyratörő projektet első sorban megálmodó és életre hívó újító Bogányi Gergely, világhírű zongoraművész. Új magyar hangszer született.
A forradalmian új Bogányi zongora fejlesz-
vizsgált, s mindig a hangminőség tökéle-
tésének középpontjában a lehetséges legtisz-
tesítéséhez vezető utakon haladt tovább.
tább, legkiválóbb minőségű hangzáskép; új és bátor hang megteremtése áll.
A lélegzetelállító Bogányi zongora dizájnt a klasszikus zene lendülete, hullámzása,
A hagyományos, ám némileg átalakított
áradása és áramlása ihlette: hullámok, ívek
páncéltőkés szerkezetbe egyedi fejlesztésű
és letisztult vonalak harmóniája. Szemet,
kompozit rezonáns (hangzófenék) került
és fület gyönyörködtető. Lényegi újdonság
beépítésre. Az új rezonáns gyakorlatilag
a formabontó, a szokásos zárt struktúrát
teljesen ellenáll a környezet változó hatá-
kinyitó két lábas tartószerkezet, amelynek
sainak. Végsőkig letisztult zongorajáték
különleges formai és technológiai kiképzése
válik lehetővé; kristálytiszta, egyenletes
egy további, alsó hangcsatornát nyit a hall-
hangminőség, melyet sem a levegő magas
gatóság felé.
páratartalma, sem szárazsága nem befolyásol többé.
Tíz év kutatás és tervezés vezetett Bogányi Gergely belső késztetésétől a megvalósulásig.
A hang lecsengési ideje jelentősen meg-
Kitűnő formatervezők és hangszerkészítő
növekedett. A Bogányi zongora több mit
mesterek csapatának együttes munkája
18 000 alkotórészből áll; a fejlesztő csapat
hozta létre ezt a mesterművet.
a hosszú fejlesztő „kaland” során minden fotó: Bujnovszky Tamás
lehetséges technikai, műszaki irányt meg-
Időn túli hangzás.
A ZONGORAMŰVÉSZ ÚJ HANGOT HALL
„Éveken át játszottam úgy, hogy egy hang
másképp hatnak a zongora hangképére.
szólt a fejemben, de nem az, amelyet játszot-
A száraz vagy éppen párás levegő, a por
tam. Mindig a zongorából felcsendülő tény-
– ezek mind befolyásoló tényezők.
leges hangtól eltérő dimenzióban szólalt
Elérhető-e valamiképpen az állandó
meg. Valahogy szebb, harmonikusabb és
minőségi hangzás?
kecsesebb hangzás volt. Megértettem, hogy ugyanezt érezhette J. S. Bach, Beethoven
A XIX. században élt Beregszászy Lajos,
és Liszt Ferenc. Olyannyira, hogy Liszt pél-
a legendás, bár igazságtalanul elfeledett
dául együttműködött az akkori zongoraké-
magyar zongorakészítő, akinek a találmá-
szítő mesterekkel, hogy a hangszer hangzása
nyai forradalmasították a zongora hangzá-
a fejében lévő ideálishoz közelítsen. Akkori-
sát. Módosította a zongoramechanikát,
ban ezek a híres zeneszerzők változást hoztak
új billentő szerkezetet konstruált, és fel-
és egyes esetekben meghatározó lépések
fedezte az úgynevezett cselló-rezonánst
előidézői lettek a hagyományos zongora-
(„resonanz boden”, vagy hangfenék),
építésben. Évszázadokkal később, jómagam
melyet a későbbiekben a Bösendorfer
is erre az útra léptem. Szenvedélyesen és
megvásárolt. A hídra szerelt agráffal
egyfajta belső kényszertől hajtva kutattam,
kialakított domború hangfenék forma
kerestem a változás lehetőségét. Hogyan
segítette elő azt a zengést, rezonanciát,
Szerencsémre egy csapat elkötelezett
különösen a rezonátorlemez esetében,
tudnám a fejemben zengő „csodálatos”
amit manapság egy zongorától elvárunk.
és zseniális formatervező, mérnök,
mindvégig új műszaki megoldásokat
és a valójában hangzó hang közötti
Az eredményeit megfelelően elismerték
zongorakészítő és hangmérnök
keresve és a kapott új hangspektrumot
különbséget áthidalni?
Münchenben, Párizsban, Londonban és
csatlakozott hozzám ezen az úton.
újra és újra elemezve. Az új hang ideát
Bécsben, a zongora eszméjének magyar
Ők is osztoztak nagyratörő terveimben,
menzúra számítások végtelennek tűnő
Számtalan órát töltöttem a hivatásos
módra történő megújításának hagyománya
nevezetesen, hogy megalkossuk a modern-
során át pároltuk valósággá.
zongorahangolómmal, aki világkörüli
azonban nem teljesült halála után.
kori zongora új dimenzióját, s mindezt úgy,
útjaimra elkísért. Minden zongorában
fotó: Bujnovszky Tamás
hogy a hagyományos, klasszikus zongora
A zongora elkészültével a kör bezárult;
a kiegyensúlyozott és minőségi hangzást
Beregszászy emléke és éleselméjűsége
örökség finomabb szempontjait a lehető
úgy érzem, hogy a zongoránk létrehozza
kerestük. Ez azonban mindig nehéz volt,
nem hagyott nyugodni. Tulajdonképpen
legnagyobb tisztelettel és figyelemmel
az időn túli hangzást.”
mivel minden koncertterem akusztikája,
a Bogányi zongorában egy általa ihletett
kezeljük. Mintegy 8000 mérnökórát
adottságai, aktuális fizikai körülményei
agráf rendszert alkalmaztunk.
kísérleteztünk modern anyagokkal,
Bogányi Gergely
ÚJ HANGSZEMLÉLET
4
hagyományt ugyanúgy gazdagíthatja.
A kompozit rezonáns, az átalakított és
A Bogányi zongora egyedi és eredeti
újragondolt agráf rendszer és a páncéltőke
válasz az idők és a stílusok változására.
új formakoncepciója együttesen eddig nem tapasztalt minőséget hoz létre; új hang-
7
szemlélet és hangérzékelés születik: Az
Ezt a zongorát egy zongoraművész ihlette.
abszolút tisztán különváló hangok, a zene
A hang és a hangzás minőségének mélyebb
belső struktúrájának mélyebb értését,
ismerete, a zongorajátékot a művész és
érzékelését teszik lehetővé. Ez a zongora
a közönség számára egyaránt gazdagabbá
újragondolása és újraértékelése: újraértel-
tévő minőségre való törekvés. Új idők új
mezése a kezdetektől. A zongora új mecha-
zongorája, amely új utat nyit a zongoristák,
nikája, amelyet a németországi Louis
szólóművészek és a klasszikus zene ínyen-
Renner cég készít és szállít, a Bogányi
cei számára. A Bogányi zongora új hang-
zongorát tervező szakember csapat által
zásfilozófiájával hidat épít a múlt
1
éveken át végzett hosszadalmas és aprólé-
hagyományai és a jövő között.
Több mint tíz év kísérletezés, tervezés
kos mérések és menzúraszámitások
és mestermunka eredménye.
eredményein alapul.
2
A zongorahangzás új filozófiája születik:
A kompozit rezonáns forradalmian új gyár-
a Bogányi zongora mögött ülő művész a
tási technológiának köszönhetően ellenál-
nagyzenekari hangzást is át tudja könnyed
lóbb a legtöbb környezeti hatással, a meleggel,
eleganciával játszani.
párával, hideggel, nedvességgel és szárazsággal szemben. A lehető legegyenletesebb
5
hangzást és hangképet képes állandó minő-
A hagyományos három láb helyett a forma-
ségben biztosítani. A hang lecsengési ideje
tervezés során alkalmazott különleges két
jelentősen megnövekedett. A nagyobb
lábas struktúra lehetővé teszi, hogy a hang
mennyiségű felharmonikusok következ-
tisztábban és erőteljesebben érje el a hallga-
tében gazdagabb hangzású új rezonáns
tóságot. A láb ívelt formája és kiképzése
olyan hangátvitelt biztosít, amely
egyfajta erősítőként a zongora alól is
a hagyományos versenyzongorákét
a közönség felé vezeti a hangot.
is túlszárnyalja.
6
fotó: Marjai Judit
A kompozit rezonáns, fizikai jellemzői
A formatervezésének köszönhetően
következtében, jelentősen csökkenti a
a zongora egyúttal funkcionális design
szükséges karbantartásra fordított időt.
tárgy, illetve műtárgyként is értékelhető.
3
Ahogy a látványos építészeti kompozí-
A Bogányi zongora megújított agráf
ciókban fejlődött tökélyre az új művészeti
rendszere játék közben is felszabadítja
központok és koncerttermek stílusa, az új
a rezonátorlemezt.
uralkodó trend a hangszerkészítési
MIÉRT ÉRDEMES?
fotó: Bujnovszky Tamás
Miért érdemes még fejleszteni a 21. században a zongorát? Hiszen a zongora közel 200 év alatt, a 19. század végére elérte ma ismert, tökéletes alakját. Mert ha egy eszköz 130 évig nem változik, az valószínűleg tökéletes. De ha ennyi ideje ugyanolyan, vajon nem érett-e meg az idő változtatni rajta, nem merültek-e fel újabb zenei igények azóta? Valószínűleg mindkét válasz igaz: igen is, és nem is. Az ellentmondás kibogozásához vissza kell tekintenünk a múltba, és pillantást kell vetnünk a jelenlegi helyzetre.
A 18. század második felében rohamos fej-
Pleyel, Herz). Mindenkinek megvolt
lődésnek indult a fortepiano, öt esztendő
a maga kedvenc típusa, Chopin a Pleyel
elteltével már elavultnak számított egy
zongorákat kedvelte, Liszt az Erardokat.
modell, és így folytatódott ez az 1880-as évekig. A nagy klasszikusok, Haydn,
A gyárak persze már akkor is „reklám-
vagy Beethoven életében több típusvál-
arcként” tekintettek a nagynevű művé-
tásra is sor került, és ez nyomot hagyott
szekre. A fejlődés másik motorja (a közön-
kompozícióikon. Liszt és a többi roman-
ségigény nyomán) a koncerttermek egyre
tikus „Klavierlöwe” technikája, a darabok
növekvő mérete volt. A 19. század végére
igényei életre hívták az újabb fejlesztéseket,
kialakult az a zongora, amely a legnagyobb
illetve azok tették lehetővé a játékmódbeli
zárt teret is meg tudta tölteni hanggal,
újításokat. Jellegzetes tyúk-tojás eset,
a romantikus zenekaroknak is méltó part-
nem tudni ki járt elöl.
nere lehetett, mechanikája elég érzékeny és gyors volt, hogy a virtuóz igényeket kie-
Azt mondhatjuk, kéz a kézben haladt
légítse, és elég tartósnak bizonyult ahhoz,
a fejlesztés. Személyes, sokszor baráti
hogy kibírjon egy-egy koncertet jelentősebb
kapcsolatban álltak a cégtulajdonosok
elhangolódás, vagy elállítódás nélkül.
és a zongoristák. Sőt gyakran a művészek
Amikor ezek a célok megvalósultak,
csaptak fel zongoragyártónak (pl. Clementi,
lényegében leállt a hangszer fejlődése.
A ma szinte egyeduralkodó koncert-zongora
gyakorlatilag a Steinway D-modell
után olykor el lehetne kezdeni újból
szerigényt. Gondoljunk csak a preparált
fajta, a Steinway cég (hamburgi gyártású)
egyes példányai közötti különbségekre
mechanikát szabályozni.
zongorára, vagy az immár szintén hét
D-modelljelű hangszere még a 19. század
korlátozódott.
utolsó évtizedeiben alakult ki, és azóta
évtizedes régizenei előadói gyakorlatra. Érdekes jelenség, hogy nem csak a
De ezek megjelenése óta újabb majdnem
lényegében változatlan formában készül.
Emellett csak fokozza a nehézségeket,
zongora, a többi ma használatos zenekari
háromnegyed évszázad telt el.
Azóta nemigen sikerült meghaladni e hang-
hogy rendkívül szubjektív egy-egy hang-
hangszer sem sokat változott az elmúlt
szer képességeit, legfeljebb egyenrangúvá
szer megítélése. Nemcsak az igaz, hogy
bő évszázad alatt. De valljuk be: a
Ha ma valaki zongorafejlesztésbe kezd, nem
vált vele egy-két kivételesen sikerült más gyár-
más tetszik az egyik művésznek és más
szélesebb közönség által kedvelt zenei
azért teszi, hogy jobbat alkosson az eddigi-
tású koncertzongora. A statisztika szerint
egy másiknak, de még a pillanatnyi
repertoár sem éppen naprakész.
eknél, hisz azt nemcsak nehéz lenne, a
a csekély számú egyenlők között mégis ez
kondíciótól, hangulattól, vagy épp
az első. Jogos büszkeséggel hirdeti a cég,
a koncert előtti izgalomtól is függ a
A mai zongoragyárak a művészek általuk
mert mást akar. Más hangzást, más belső
hogy a világ koncerttermeinek 98%-a ezt a
zongoráról alkotott véleményük.
is jól ismert (finoman szólva) óvatossága
szólam-arányokat, másféle lecsengést,
miatt nem erőltetik az innovációt. Nagy
másféle fizikai és szellemi energiák megje-
modellt használja. Csak egész kivételesen
fentiek miatt értelme sincs. Hanem azért,
hallani koncerteken, vagy felvételeken
A hangszerész szakember sincs ezzel
üzleti kockázatot rejt a változtatás, és itt nem
lenését, röviden más lehetőségeket.
egy-egy Faziolit, Bösendorfert, Yamahát.
másképp: másképp hall reggel és este, és
működik a más iparágakban megszokott
Bogányi Gergely zongoraművészként is
előfordul, hogy az egyik nap még tetszik
újdonságigény. Mindez annyiban érthető,
keresi a nagy kihívásokat, és szívesen
Igaz, hogy nincs két egyforma hangszer,
neki, másnap már nem. És változó egy
hogy a hangszer a tanulás évei, évtizedei
kapcsolja össze az előadói tradíciókat
de alaptulajdonságaikban megegyeznek
zongora állapota is. A precíz hangolás
alatt a zenész „testrészévé” válik, s nehezen
saját egyéni elgondolásaival. Koncertjein
egy azonos modell különböző példányai.
olyan, mint szitára vizet hordani. Beül
szokna hozzá újabbakhoz, vagy másféléhez.
felvillanyozó eredménnyel talált utat
A nem kifejezetten erre edzett fülű hallgató
a közönség, s ezzel kissé megváltozik a
A 20. század zongora-fejlesztési kísérletei
ehhez, hasonlóan hangszerépítési
nem, vagy csak alig észlel különbséget
páratartalom, egy-két erősebb forte,
lényegében elhaltak, de ez nem jelenti azt,
kezdeményezéséhez, amikor az elszánt
közöttük. Pedig a teljesen egyforma,
s máris oda a tökéletes hangolás. Egy
hogy az újabb zenei irányok, vagy az előadói
szakember-csapattal a fizikai alapoktól
egy szériában készült darabok között is
erősebb billentésű művész szólóestje
praxis újrafogalmazása ne vetne föl új hang-
újragondolták egy zongora létrehozását.
vannak különbségek, az egyik kissé lágyabb
Mert ismét eljött az idő, hogy a hangszer,
hangú, a másik valamivel fényesebb, stb.
mint fejlődése során annyiszor, inspiráló
Még az elvileg tökéletesen egyformára
módon hasson az előadóra, lehetővé tegye
szabályozott mechanikák között is van
a sokat játszott zenék bizonyos újraértel-
eltérés. A fontosabb gyártók ezért lehetővé
mezését. És azt is, ha akadnak erre fogé-
teszik, hogy a vevő több azonos hangszer
kony szerzők, hogy új utat nyisson a friss
közül kiválassza a neki megfelelőt.
kompozíciók számára. A hangszerépítőknek pedig új anyagok és módszerek adnak
Különböző gyártók hangszerei valamivel
lehetőséget: pl. kompozit anyagok, vagy a
jobban különböznek egymástól, de azért
számítógépes modellezés. Ezért nemcsak
ezek sem annyira, hogy az bármilyen
értelme van, de egyenesen szükségszerű,
zavart okozzon a játékban, vagy a befo-
hogy változzon a zongora, amely még
gadásban. Még a szakmabeliek sem
mindig alaphangszer, még mindig a
gyakran találják el ránézés nélkül, vagy
zenei mondandó, és emberi önkifejezés
hangfelvételről, hogy milyen típusú
egyik legfontosabb eszköze.
hangszer szól. Az elmúlt 60-70 évben lényegében teljesen uniformizálódott a zongorahangzás. A különbségtétel
Mácsai János fotó: Járai László
zenetörténész, zongora technikus
ELŐTÉRBEN A CSAPAT
Bolega Attila
Üveges Péter Attila
Cs. Nagy József
főkonstruktőr
főtervező
zene technikus, intonációs szakember
Bogányi Gergely, a halk szavú, mosolygós, nagyszerű zongorista hamar kapcsolatba került és összebarátkozott néhány, hason-
fotók: Járai László
lóan gondolkodó fiatal magyar szakemberrel, akik ugyanolyan komolyan érdeklődtek a zongoraművészet, valamint – Beregszászy XIX. századi nyomdokait követve – ennek a gyönyörű hangszernek a megújítása iránt. Íme, ők azok, akik a hosszú úton Gergelyhez csatlakoztak, és máig szoros munkakapcsolatot ápolnak vele.
fotó: Bujnovszky Tamás
A ZONGORISTA A HÁTTÉRBEN
Bogányi Gergely zenésznek született, magyar zenész családba. Briliáns technikája mély érzésű, művészi interpretációjával párosulva kiemelkedő nemzetközi előadóvá tette. Magyarországon, Vácott született és négyéves korában kezdett zongorázni. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen ( Zeneakadémia) a különleges tehetségek osztályában Baranyay László keze alatt tanult. Emellett a helsinki Sibelius Akadémián Matti Raekallio, az Egyesült Államok-beli Bloomingtonban, az Indiana Egyetemen Sebők György professzor irányította munkáját. Fischer Annie és Rados Ferenc több mesterkurzusán is részt vett. Professzorai közül szívesen emlékezik Annie-ra, aki rendkívüli hatást gyakorolt művészetére: rendszeresen oktatta és haláláig nagy becsben tartott mentora maradt.
Bogányi Gergely fiatalkorától kezdve
budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi
számos országos és nemzetközi versenyen
Zongoraversenyen diadalmaskodott.
jeleskedett. Hatéves korában különdíjasa
fotó: Marjai Judit
volt a nyíregyházi országos zongoraver-
Bogányi Gergely rendkívül fiatalon,
senynek, amelyet kilenc évesen meg is
22 éves korában, elnyerte szülővárosa
nyert. További korai versenyei között
legnagyobb kitüntetését, a „Vác város
említhető még 1990-ben a németországi
díszpolgára” címet. 2000-ben a magyar
Ettlingenben elnyert harmadik, illetve
Kulturális Örökség Minisztériumától
a francia Epinalban 1991-ben neki itélt
megkapta a Liszt-díjat, 2002-ben pedig
második helyezés, ahol a legfiatalabb
a „Fehér Rózsa-lovagrend érdemkeresztje”
versenyző volt. Helsinkiben háromszor
kitüntetést adományozta neki a finn
nyerte meg a finn rádió Helmi Vesa
köztársasági elnök. 2004-ben Magyar-
versenyét. 1993-ban a mind a budapesti
ország Köztársasági Elnöke Kossuth-
Chopin és Mozart versenyen, valamint
díjjal, szülőföldjének legrangosabb művé-
az Indiana Egyetem 1994-es zenei
szeti elismerésével tüntette ki. 2010 novem-
versenyén első helyezett lett. 1996-ban
berében a lengyel kormány egyedi „művész
a világ egyik legrangosabb versenyén,
állampolgársággal”, Chopin útlevéllel jutal-
az ötévenként megrendezésre kerülő
mazta Bogányi Gergely zongoraművészt.
Zengafons Kft. H-2640 Szendehely, Ady Endre u. 17. zengafons.hu Általános, üzleti információ:
[email protected] Layout, kreativ igazgató: Boyd Benkenstein / Quay Europe Nyomdai előkészítés: High Voltage Kft. Nyomda: Keskeny és Társai 2001 Kft. Kommunikációs Támogató: támogató:
boganyi-piano.com
