Egy monumentális festmény újjászületése

Egy monumentális festmény újjászületése Közzétette: www.flagmagazin.hu (https://www.flagmagazin.hu)

Egy monumentális festmény újjászületése

2014 február 28. Flag

0

Értékelés kiválasztása Még Givenincs Egy monumentális értékelve Give Egy monumentális Give Egy monumentális Mérték Give Egy monumentális Give Egy monumentális

festmény festmény festmény festmény festmény

újjászületése újjászületése újjászületése újjászületése újjászületése

1/5 2/5 3/5 4/5 5/5

Volt egyszer egy festmény, mely most - tehetséges restaurátor-kezeknek hála - Csipkerózsikaálmából ébred. Egy monumentális festmény története következik.

Zichy Mihály Erzsébet királyné Deák Ferenc ravatalánál című festménye történelmi és művészettörténeti jelentőséggel bír amellett, hogy az Erzsébet királyné személyét övező kultusz egy reprezentatív darabja. Elkészítését Trefort Ágoston kultuszminiszter rendelte meg az állam nevében 1876-ban, az akkor Párizsban élő Zichy Mihálytól. 1. oldal (összes: 11)

Egy monumentális festmény újjászületése Közzétette: www.flagmagazin.hu (https://www.flagmagazin.hu) A Nemzeti Múzeum tulajdonában lévő, hosszú évtizedeken keresztül a Nemzeti Galéria raktárában hengerre tekerve őrzött, romos állapotú monumentális olajfestmény restaurálása a Gödöllői Királyi Kastély kezdeményezésére, az NKA több mint 2 millió forintos támogatásával valósult meg.

A restaurálás munkálatai 2012-ben kezdődtek. A vásznon talált rengeteg apró szakadás és néhány nagyobb hasadás kijavítását, a vászon megerősítését, a festmény felületének tisztítását és esztétikai kiegészítését aprólékos munkával végezték a szakemberek. A nagyszerűen kivitelezett munka eredményeként a különleges jelentőségű olajfestményt eredeti pompájában csodálhatja meg a közönség február 21-től a Gödöllői Királyi Kastélyban. Deák Ferenc államférfi, a „haza bölcse”, akinek jelentős szerepe volt 1867-ben az Ausztria és Magyarország közötti történelmi kiegyezés létrejöttében, 1876. január 28-án elhunyt. Holttestét a Magyar Tudományos Akadémia földszinti előcsarnokában ravatalozták fel. Három nappal a temetés előtt Erzsébet királyé is megjelent Deák ravatalánál, és a nemzet nagy halottjának szívére helyezte fehér kaméliákból kötött örökzöld koszorúját, majd letérdelt és percekig megrendülten imádkozott. Az esemény másnapján Festetics Mária, a királyné bizalmasa, udvarhölgye is részletesen ír róla 2. oldal (összes: 11)

Egy monumentális festmény újjászületése Közzétette: www.flagmagazin.hu (https://www.flagmagazin.hu) naplójában, mely talán a leghitelesebb tudósítás.

„Én lehettem az, aki Ő Felségét kísérhettem és segítségére lehettem abban, hogy Deák Ferenc koporsójára koszorúját elhelyezze! – Jan. 31-én du. 4 órakor érkezett Ő Felsége a királyné – Nopcsa és az én kíséretemben az Akadémiára, ahol Deák Ferencet felravatalozták. A nehéz fekete függönyt Tisza Kálmán és Bánó húzták félre. Itt feküdt ő a gyertyák fényében, ez a kedves öreg ember! Sápadt arca még halálában is hatalmas nagyszerűséggel emelkedett ki a fekete környezetből, magán hordva a nyugalom és a béke megrázó kifejezését. A császárné talpig feketében, mint gyász géniusza – aki megható volt a maga kedvességével és bájával -, nem tudta a pompás, nehéz koszorút megemelni. Megragadtam hát, valóban reszkető kézzel, míg ő lassan lépdelt a lépcsőn felfelé! Veleszületett szerénységével és alázatával a halál hatalma előtt halkan azt mondta: „talán 3. oldal (összes: 11)

Egy monumentális festmény újjászületése Közzétette: www.flagmagazin.hu (https://www.flagmagazin.hu) csak ide tégyük a felső lépcsőre.” – „Óh nem – Felséged – ezt a koszorút – már csak egy hely illet.” Ekkor az én segítségemmel a nehéz koszorút – gyengéden a koporsóra helyeztük. Ezután fordult meghatott arccal a halott felé és a könnyek végiggördültek arcán. Meghajtotta fejét és a földre akart térdelni. Ekkor valaki imazsámolyt tolt eléje, és Ő hosszú percekig elmerült imájában. majd felemelkedett és mélyen megrendülve, szinte suhanva távozott!” (Buda 1876. február 1. Egy udvarhölgy naplójából. 97.)

Zichy Mihály (1827-1906) a Somogy megyei Zaláról származott, ahol halála után Emlékmúzeumot hozott létre a család. Az 1880-as évektől Munkácsy Mihály mellett a második legismertebb magyar művész volt Európában. A 19. századi magyar rajzművészet legnagyobb tehetsége, festő, grafikus, az illusztrálás és a magyar romantikus festészet kiemelkedő alakja és úttörője. Grafikái, rajzai és akvarelljei által vált híressé Európa-szerte. 1847-ben ajánlással Szentpétervárra került, és a cár egyik rokonának rajztanára lett, majd 1859-től állandó státuszt kapott a cári udvarnál. Munkája révén nemcsak udvari ünnepségeken, hanem vadászatokon is részt vett. Az események jelenetei Zichy mint udvari krónikás keze nyomán maradtak fenn, sok rajzát őrzik orosz múzeumok. Az angol uralkodóház is szívesen adott munkát ízlésüknek megfelelő alkotóknak, így Zichynek is, aki az uralkodó és arisztokrata családok körében jó nevet szerzett magának.

4. oldal (összes: 11)


Zichy tehetsége utolérhetetlenné fejlesztett rajzkészségében, bravúros könnyedségű, gyors vonalvezetésében mutatkozott meg. Festményein erőteljesen törekedett a fény-árnyék hatások megjelenítésére, a sötét-világos részek ellentétének színekkel való modellálására. 1874-től hat éven át élt Párizsban. Ezen időszak alatt, 1876-ban kapta a magyar államtól a megrendelést a reprezentatív nagy olajkép megfestésére. A régi vágya, miszerint a magyar államtól kapjon megrendelést, ezzel a felkéréssel teljesült, azonban egy számára idegen, nagy feladattal találta magát szemben: óriási olajképet kellett festeni a főleg kisméretű rajzok és akvarellek után. A mű elkészítésében tanítványa, az orosz udvari orvos lánya, Mary Etlinger segítette. Festészeti fő művét, A rombolás géniuszának diadala című háborúellenes festményét a párizsi világkiállításra festette 1878-ban, melyet kicenzúráztak a kiállításról. 1881-ben visszatért Szentpétervárra, és főleg illusztrálással foglalkozott: Madách Imre: Az ember tragédiája, Arany János balladái, valamint Petőfi, Lermontov, Gogol, Puskin műveihez készített illusztrációkat. Zichy Mihályt „nemzeti festőjükként” tisztelik a grúzok, mivel ő illusztrálta Sota Rusztaveli középkori művét, a grúz nemzeti eposznak tekintett A tigrisbőrös lovag című verses elbeszélést. 5. oldal (összes: 11)


A szimbolikus jelentőségű esemény megfestésére Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter állami megbízást adott az akkor Párizsban élő Zichy Mihálynak, a korszak egyik kiemelkedő művészének, aki azt örömmel vállalta. A történelmi hitelesség fontossága miatt Zichy hazalátogatott. Bécsben fogadta a királyné, akiről vázlatokat készített és megtekintette az általa az eseményen viselt ruhát. Zichy beszámolt Trefortnak a Bécsben végzettekről. Leírta, hogy Ferenczy Ida közbenjárásának köszönhetően találkozott a királynéval, aki „a legnagyobb szivességgel fordult (…) azon mozdulatba a melyre képemre nézve szükségem volt, és elég időt engedett arra, hogy fejét, és termetét tanulmányozhassam.” Ugyancsak megkapta a ruhát is, amit e nevezetes alkalmon viselt, és azt részletesen le tudta rajzolni. Budapesten a temetkezési vállalat újra felépítette Deák ravatalát az eredeti helyszínen, a Magyar Tudományos Akadémia földszinti előcsarnokában. A mű elkészítéséhez még a nyár folyamán hozzálátott Párizsban. Számos előkészítő tanulmányt, szénrajzot, pasztell- és olajvázlatot készített. Bár a magyar állam felkérésének örült, a téma kevéssé lelkesítette. A munka során dilemmája is akadt a jelenet képi megfogalmazásával. „A motívum - írja anyjának Zichy 1876. október 17-én - nem oly kellemes, nem festői, sőt igen nehéz, mert igen kellemetlen a természetfölöttit, allegorikust a valósággal egyesítem anélkül, hogy nevetségessé ne váljunk. Ezen képnél, hol a királyné divatos ruhában a koporsónál zokogó Hungária és a csillagkoszorút tartó Géniusszal ellentétben áll, könnyen groteszk hatást kelthetünk.” Zichy a festményen azt a történelmi és egyben szimbolikus eseményt ábrázolta, amikor Erzsébet királyné elhelyezi koszorúját Deák ravatalán. A nemzet fájdalmában osztozó királyné demonstratív tettével vigaszt nyújt a gyászoló nemzetnek, Deák halálával ő a jövő záloga, a kiegyezéssel megmentett hon további hű képviselője. A nemzet gyászát és a jövőbe vetett hitet a festményen két allegorikus szereplő is megjeleníti. A Haza sír Deák teteme fölött, egy szárnyas Géniusz mintha örülne Erzsébet jelenlétének, egyik kezével vigasztalva átöleli a gyászoló Hazát, másik kezével csillagkoszorút tart a királyné fölött. A kép előterében alapos részletességgel megfestett koszorúk sorakoznak, a ravatal mellett karcsú, magas gyertyák meleg „földi” fénye látszik, ami mellett a csillagkoszorú tiszta sugarai az égi fényt sugallják. A festmény témájától szenvedő művész a sok színpadias részletet és a gyertyatartókat, koszorúkat a tanítványával, az orosz udvari orvos lányával, Mary Etlingerrel festette meg. A kép többi részéhez képesti különbség a kortársaknak, úgy a mai szemlélőnek is feltűnik: a túlságosan részletesen megfestett gyertyatartók és koszorúk nem illeszkednek harmonikusan a kompozícióba. Zichy az újságírók előtt tagadta ugyan, hogy Mary festette a kép ezen részeit, azonban barátjának, Jókai Mórnak elárulja ezt egy levélben. A képet 1877 tavaszán Zichy hazaküldte Párizsból, de mégsem mutatták be a nagyközönségnek. A művész ugyanis ráfestette a képre azt a cipruságat, amit Kossuth Lajos küldött Deák sírjára, és ez elfogadhatatlan volt a királyi udvar számára. Zichy Mihály levele Farnady Józsefhez 1879. július 19-én: „Irásban birom a bizonyítványt, hogy a mi királyi udvarunk nagyon rossz szemmel látta, hogy én Kossuth czipruságát is a képre festettem.” Az 1848/49-es szabadságharcot követően emigrációban élő Kossuth Lajos Helfi Ignácot bízta meg, hogy a feltámadást jelképező cipruságat nevében Deák sírjára helyezze. A cipruságat megőrizték és jelenleg a Kiscelli Múzeum gyűjteményében található. Zichynek át kellett festenie a képet, érdekes azonban, hogy a restaurálás során nem találták az átfestés nyomait. Az elkészült olajfestményt 1877 nyarán helyezték el a Nemzeti Múzeum 6. képtári termében, az úgynevezett Habsburg-teremben, a kiegyezés folytonosságának jelképeként. A festményt később a Magyar Tudományos Akadémián állították ki, majd eltűnt a nyilvánosság elől. A legutóbbi időkig a Magyar Nemzeti Galéria raktárában őrizték. Zichy az 1870-es évek utolsó éveiben rézkarcot is készített Párizsban a festményről, melyek révén a 6. oldal (összes: 11)

Egy monumentális festmény újjászületése Közzétette: www.flagmagazin.hu (https://www.flagmagazin.hu) festmény széles körben ismertté vált. A három méretben nyomtatott lapjainak dedikációjára való felkérést Erzsébet királyné elfogadta. A kép e sokszorosított formában terjedt el. A lapokat több európai uralkodócsalád is megvásárolta, például a német császár, a belga, a bajor, a spanyol és a szász király.

A témával további műalkotásokon is találkozhatunk, egyik legismertebb a Magyar Tudományos Akadémia előcsarnokában látható dombormű. Az 1876-ban kiadott Deák Album illusztrációinak elkészítésére Zichyt kérték fel, a munkát a nyár folyamán elvégezte. Az illusztrációk között szerepelt az a jelenet is, amely Erzsébet királynét Deák ravatalánál ábrázolta. Az eseménynek állít emléket Holló Barnabás domborműve, amelyet 1914-ben lepleztek le a Magyar Tudományos Akadémia 7. oldal (összes: 11)

Egy monumentális festmény újjászületése Közzétette: www.flagmagazin.hu (https://www.flagmagazin.hu) előcsarnokában, az esemény helyszínén. A domborművet az 1950-es években lebontották, és az épület félreeső részében tárolták. Innen 1987-ben Gödöllőre mentették és beépítették a Városi Múzeum falába. 1992-ben került vissza eredeti helyére. Zichy festményéről 1914-ben Rakssányi Dezső készített egy elemi népiskolai szemléltető képet, ami a népiskolai nevelést segítő, szemléltető sorozat része volt. A rajz elkészítéséhez Zichy egy korábbi szénrajz vázlatát használta fel. Az elkészült képen csak a fejét szomorúan lehajtó Erzsébet és a koporsóban nyugvó Deák látszik. A reprezentatív kellékek és allegorikus figurák nem kerültek rá a képre, így jóval bensőségesebb hangulatot áraszt és nincs szükség magyarázatokra a megértéséhez. Festmény "legitimálta" az 1867-es kiegyezést Kétéves restaurálási folyamatot követően, hetven év után ismét teljes pompájában láthatja a nagyközönség az Erzsébet királyné Deák Ferenc ravatalánál című Zichy Mihály-festményt. A különleges művészettörténeti és történelmi értékű, 4,5x3,5 méteres olajfestmény a Gödöllői Királyi Kastélyban talált otthonra. A monumentális kép a Habsburg képgaléria bevezető termében kapott helyet. Az esemény jelentőségét növeli, hogy az Erzsébet királyné Deák Ferenc ravatalánál című festményt utoljára a negyvenes években láthatta a nagyközönség, tehát két generációnyi idő telt el azóta, hogy a képet mindenki megcsodálhatta - fogalmazott a pénteki átadó ünnepségen Gönczi Tibor, a Gödöllői Királyi Kastély Kft. (GKK) ügyvezető igazgatója. Az olajfestmény azt a történelmi és egyben szimbolikus eseményt ábrázolja, amikor az 1876. január 28-án elhunyt Deák Ferenc ravatalán Erzsébet királyné elhelyezi koszorúját. Két olyan ember találkozott ekkor, aki a Habsburgok és a magyarok történelmi megbékélésében jelentős szerepet játszott. A királyné személyes tisztelgésével biztosította a nemzetet együttérzéséről, ami a kortársak számára egyet jelentett azzal, hogy Deák halálával ő a jövő záloga, a hon további patrónusa. A nemzet gyászát és a jövőbe vetett hitet a festményen két allegorikus szereplő jeleníti meg: a Haza sír Deák teteme fölött, egy szárnyas Géniusz pedig egyik kezével vigasztalva átöleli, másik kezével csillagkoszorút tart a királyné fölé. Mint arra a kép átadásakor Gönczi Tibor rámutatott, Zichy Mihály valósággal szenvedett a kép megfestésekor. A monumentális festményen Deák mellett eredetileg csak Pannónia lett volna, de így nem tudta volna megörökíteni a kettős érzelmet, a "kiegyezés továbbélésének garanciáját" végül Erzsébet királyné jelentette. Hogy a jelenetet hitelesen örökíthesse meg, az ekkor Párizsban élő Zichy Mihály hazalátogatott. Bécsben fogadta a királyné, akiről vázlatokat készített és megtekintette az általa az eseményen viselt ruhát is. Budapesten pedig a temetkezési vállalat újra felépítette Deák ravatalát az eredeti helyszínen, a Magyar Tudományos Akadémia földszinti előcsarnokában. A festményt 1877-ben helyezték el a Magyar Nemzeti Múzeum Habsburg-termében, a kiegyezés folytonosságának jelképeként. Később az MTA-n állították ki, majd eltűnt a nyilvánosság elől és a Magyar Nemzeti Galéria raktárában őrizték.



Zichy Mihály festménye a restaurálás után

A monumentális kép átadásakor L. Simon László kormánybiztos, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alelnöke kiemelte: az államnak mérhetetlen nagy a felelőssége az értékes műtárgyak, épületek, az 9. oldal (összes: 11)

Egy monumentális festmény újjászületése Közzétette: www.flagmagazin.hu (https://www.flagmagazin.hu) épített örökség megóvósában, rendbetételében, restaurálásában. Zichy Mihály művének felújítási munkálataihoz az állam 2,2 millió forinttal járult hozzá az NKA illetékes szakkollégiumán keresztül. A kormánybiztos emlékeztetett arra is, hogy a képet annak idején Trefort Ágoston kultuszminiszter rendelte meg a festőtől az állam nevében. Hozzáfűzte: a mai napok vitáiban, hogy a politikának, az államnak, az önkormányzatnak milyen módon kell a kultúrát támogatnia, ő azon a véleményen van, hogy az állam és a politika nem mondhat le a megrendelői szerepről. "Nem mondhat le arról, hogy bizonyos esetekben műtárgyakat, emlékműveket, épületeket rendeljen meg a közösség érdekében, a közösség igényeit kielégítve, s hogy az állam és a politika maga is alakítsa az emlékezet kultúráját." L. Simon László kitért arra is, hogy a kormány szándéka, hogy megkönnyítse a múzeumok raktáraiban található többségében restaurálásra váró jelentős műtárgyak bemutatását, nem egy esetben az eredeti helyszínre való visszavitelét. Kiemelte, a gödöllői kezdeményezésre indult munka iskolapéldája annak, hogy összefogással sikerült egy jelentős, a történelmi emlékezet szempontjából is fontos műtárgyat megmenteni. mult-kor.hu Tisztelt olvasók! Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Flag Polgári Magazin facebook oldalát, a következő címen: https://www.facebook.com/flagmagazin - Minden "lájk számít, segíti a magazin működését! Köszönettel és barátsággal! www.flagmagazin.hu

Tweet

(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({});


Egy monumentális festmény újjászületése Közzétette: www.flagmagazin.hu (https://www.flagmagazin.hu) Ajánló


Egy monumentális festmény újjászületése

Recommend Documents