Egy magyarországi ökofalu fenntarthatósági értékelése ökológiai lábnyom-számítással Csanaky Lilla Környezettudomány szak V. évfolyam Témavezető: Dr. Munkácsy Béla 2010. Június 3.
Az előadás vázlata • • • • • • •
Bevezetés, Célkitűzés Galgahévíz bemutatása Fenntarthatósági Értékelés Projektelemzés Ökológiai lábnyom Biológiai kapacitás Összegzés
Bevezetés • Veszélyben az ökoszféra egyensúlya • Személyes felelősség kérdése • A kisközösségi, alulról szerveződő kezdeményezések fontos szerepe • Ökofalu = ideális megoldás ???
Célkitűzés • Galgahévíz ökofalu bemutatása és vizsgálata a fenntarthatóság szempontjából • Ökológiai lábnyom és biológiai kapacitás számítása • RETScreen projektelemző szoftver használata • Szakirodalmi források áttekintése, személyes látogatások, beszélgetés a falu alapítójával és lakóival, kérdőíves felmérés
Galgahévíz • • • • •
2004 „Kiváló Ökoprojekt” Díj (GEN) Hosszú tervezési fázis Gazdasági megalapozottság Infrastruktúra kiépítése Telkek árusítása 2007-ben kezdődött
Galgahévíz • • • • • • • •
28 család vásárolt ingatlant (össz. 50-60 család) Cél: igények kielégítése helyi erőforrások felhasználásával Ökológiai építészet: Helyi Építési Szabályzat Energiaellátás megújuló energiaforrások hasznosításával Élelmiszerellátás: Galgafarm Természetközeli szennyvízkezelés Teljeskörű hulladékgazdálkodás Összetartó közösség
Fenntarthatósági Értékelés • • • • •
GEN: Community Sustainability Assessment Önértékelés, 3 szint Ökológiai, szociális és spirituális aspektus, 21 témakör Galgahévíz: 2. szint – Jó kezdet a fenntarthatóság felé Erősségek: élelmiszerellátás, nyitottság, biztonság, kommunikáció, holisztikus világnézet • Gyengeségek: energiagazdálkodás, oktatás, egészségügyi ellátás • Bizonyos kérdések a jövőben nyernek majd aktualitást
Projektelemzés • RETScreen Nemzetközi Tiszta Energia Projektelemző Szoftver alkalmazása • Bioszolár-távfűtőmű: napkollektoros egység + biomassza rendszer (faelgázosító kazán) • Szoftver alkalmazása során tapasztalt nehézségek
Napkollektoros egység Kb. 5 éves megtérülési idő (nem veszi figyelembe a hálózati veszteséget)
A biomassza rendszer •Szükség lehet majd a rendszer bővítésére •Évi 253,5 t CO2 megtakarítás (gáztüzeléshez képest)
Ökológiai lábnyom • Emberiség ökoszférára gyakorolt hatásának számszerűsítése • Összeférhetetlenség a korlátlan gazdasági növekedés és az ökológiai egyensúly közt • Számítás módszertana folyamatosan fejlődik (Global Footprint Network) • Számítás egyszerűsített modelleket alkalmaz • Alábecsüli az igénybevett területek mértékét • Változatos alkalmazási lehetőségek
Galgahévíz ökológiai lábnyoma • Wackernagel és társai által kidolgozott, háztartásokra vonatkozó módszer • Kérdőíves felmérés a lakosság körében • 3 háztartás válaszolt • Betelepülés előtt álló háztartás összevetése a faluban lakó háztartásokkal, valamint a falu kiépülése után várható ökológiai lábnyommal
ökológiai lábnyom (gha)
betelepülés előtt már a faluban élők jövőben 8,2 4,43 3,9
Biológiai kapacitás • „Egy biológiailag termékeny tér összes biológiai termelési kapacitása évente, például egy országon belül.” (WACKERNAGEL, M.- REES, W.E. 2001) • Mértékegység: „területegység” • Vizsgálatba bevont terület földhasználati osztályonként való kategorizálása, egyes kategóriákba tartozó terület nagysága
Galgahévíz biológiai kapacitása •Ökofalu + Galgafarm területe •200 fős lélekszám esetén terület(ha) egyenértékűségi faktor hozamtényező biokapacitás (gha) biokapacitás/fő (gha) beépített terület 8,5 2,39 1,4 28,441 0,142205 szántó 246 2,39 1,4 823,116 4,11558 legelő 7 0,51 1,9 6,783 0,033915 erdő 22 1,24 2,6 70,928 0,35464 halászati terület 20,4 0,41 0 0 0 összesen 4,64634 biodiverzitás védelmére -12% 0,5575608 biológiai kapacitás 4,0887792
Összegzés • Bíztató kezdet ellenére néhány területen még fejlődésre van szükség • Kismértékű ökológiai többlet • A bioszolár-távfűtőmű ideális megoldás lehet a hőenergiaellátás fedezésére (ökológiai + gazdasági szempont) • Az ökofalu modellként szolgálhat más települések számára • A jövő számos kérdést vet fel (pl.: közösség)
Köszönöm a figyelmet!
