EGY LÉPÉSSEL KÖZELEBB

EGY LÉPÉSSEL KÖZELEBB

EGY LÉPÉSSEL KÖZELEBB A cigánymisszió megközelítési formái (keresztyén egyháztagok érzékenyítésére szánt kiadvány)

Szerző: PhD. Tóth Zsuzsanna

© Református Cigánymisszió – Reformovaná cigánska misia n.o., 2015 Szerző: PhD. Tóth Zsuzsanna Grafikai tervezés és nyomdai előkészítés: Gaál Zoltán Nyomda: K-PRINT Komárno

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS............................................................................... 9 I. MOTIVÁCIÓS SZINT .....................................................11 1. Az agapé - szeretet jelentése és tulajdonságai....... 12 1.1. Az agapé két példája az Újszövetségben........................14

2. Az egyház küldetéséről.......................................... 16 3. Gyökössy Endre tanítványság-értelmezése a boldogmondások alapján................................... 17 3.1. Ananiás tanítványsága.....................................................21

II. ÉRTELMEZÉSI SZINT.................................................... 25 4. A cigányságról........................................................ 25 4.1. A cigányság népcsoportbeli sokszínűsége, és jellemző vonásai...........................................................27 4.2. A felvidéki cigányság identitása......................................31 4.3. A cigány és roma kifejezés használata Magyarországon és Felvidéken.......................................35

5. Mit értünk cigánymisszió alatt?............................ 36 5.1. „Cigánynak cigánnyá” – a cigány ember, mint kiindulópont................................37 5.2. Kulturális kontextus.........................................................37 5.3. A cigányság vallási alkatáról, vallásosságáról...............39

III. VISZONYULÁSI SZINT................................................. 45 6. A cigányság rövid történelme a mai Szlovákia területén...................................... 46 6.1. A cigányok helyzete a két világháború alatt, Szlovákia területén...........................................................47

7. A SZRKE helyzetéről a cigányság kapcsán............ 53 7.1. A SZRKE cigánymissziójának koncepciója..................54

IV. TERÁPIÁS SZINT............................................................ 57 8. A megújuló, kezdeményező egyházról.................. 57 8.1. A szegénységet figyelembe véve.....................................58

9. A pedagógia lehetséges alternatívái a cigányok megsegítésében.................................... 60 9.1. A keresztyén kommunikáció sajátosságai....................64 9.1.1. Jézus dialógusa a samáriai asszonnyal............... 65

10. Az egyház cigánymissziós alternatívái.................. 69 ÖSSZEFOGLALÁS................................................................. 73 IRODALOMJEGYZÉK...........................................................76 FÜGGELÉK..............................................................................82

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Mindenekelőtt hálás vagyok Teremtőmnek az elhívásomért, egyházamnak a szolgálat lehetőségéért, szolgatársaimnak, és a cigány testvéreknek a közös imákért, konfliktusokért, örömökért, melyek által épülhetek és építhetek másokat. Szeretném megköszönni drága szüleim szeretetét, nevelését, akik nélkül nem lennék az, aki, és nem tartanék ott, ahol. Ők azok, akik imádságos lelkülettel viselték távollétemet, és támogatnak a szolgálatban mind a mai napig. Másodsorban szeretném megköszönni Fazekas Zsuzsannának, hogy tehermentesített a disszertáció anyaggyűjtése, megírása alatt, és bölcsen vezetett az évek során. Harmadsorban pedig Dani Eszter szakmai vezetését, barátságát, segítségét, látását, példaadását. Köszönöm a barátok bíztatását, tanácsait, segítségét, mellém állását.

8

BEVEZETÉS

BEVEZETÉS

Századunk egyik legnagyobb kihívása a cigány-kérdés. Melyre sokan sokféleképpen keresik a választ. A Szlovákiai Református Kereszytén Egyház területén a téma szintén égető, orvoslásra váró „probléma”, melynek orvoslásához meg kell találnunk saját utunkat.

9 BEVEZETÉS

Ezen kiadvány megírását a hála motiválja, Istennek, de hála a cigányság felé is, akik között a szolgálat örömét és a hitbeli megerősödésemet együtt élhetem át. Reménységem, hogy ahogy egy pedagógusra visszahat a gyermek nevelése/oktatása, s rám visszahat a cigányok közé vitt szeretet, úgy egyházunk tagjai is újult erőt és hitbeli megújulást élhetnek át ebben a szolgálatban. Ehhez az kell, hogy az elméletet gyakorlatba ültetve, ráébredjenek apostoli, azaz küldött mivoltukra, s Egyetemes Egyházunk lényegére, a misszióra.

10

MOTIVÁCIÓS SZINT

I. MOTIVÁCIÓS SZINT

A cigánymisszió hatékony végzéséhez nem kevés megfigyelés és ismeret szükségeltetik. „Ha próbáljuk megismerni, és megérteni a másik kultúráját, identitásából fakadó vonásait, akkor tudunk csak igazán párbeszédet folytatni vele.”1 Fontos, hogy minden krisztusi ember nyitott és tanítható legyen: „Ha pedig te zsidónak (esetünkben: református keresztyénnek) nevezed magad, aki a törvényre hagyatkozol, és az Istennel dicsekszel, és ismered az ő akaratát, és meg tudod ítélni, mi a helyes, mert megtanultad a törvényből, és meg vagy győződve arról is, hogy te a vakok vezetője vagy, meg a sötétben járók világossága, az oktalanok nevelője, és a kiskorúak tanítója, mivel tied a törvényben az ismeret és az igazság teljessége: ha tehát mást tanítasz, magadat nem tanítod?” (Róm 2, 17-21a) Önvizsgálatra hívnak ezek a bibliai igék, aminek az alapja: hogy amennyiben meggyőződésből keresztyénnek nevezzük magunkat, az automatikusan példamutatással jár. 1 KOCSEV M.: Interkulturális bibliaolvasás – mint átformáló lehetőség az Ige és egymás jobb megértéséhez, in. BÓNA Z. szerk.: Theológiai Szemle, Kálvin Kiadó, 2013. 2. szám, p. 92.

11 MOTIVÁCIÓS SZINT

Mivel az egyház a gyülekezetekben él, így bármilyen felső, vezetőségi törvénykezés, vagy döntés hatástalan, míg az egyháztagok passzívak. S míg a látható egyház maga, s ez által a gyülekezeti tagok is a világban élnek, elsődleges dolog tisztázni a keresztyénségünk mibenlétét, küldetésünk célját.

Tanítványi mivoltunk első lépése, a keresztyénné válás, ami kérdéseket generál: miben vagyunk mások, miben viszonyulunk másképp az egyes emberekhez, mint a világ?2 Miről, miért neveztetünk keresztyénnek? Ezekhez a kérdésekhez, íme, egy anekdota rövid leírása, a Fején a szöget 1. című, rávezető történeteket tartalmazó kötetből: Nagy Sándorról fennmaradt legenda meséli el, hogy egy este, mikor a tárborban egy alvó, Sándor nevű katonába botlott,– magára véve, hogy őt is így hívják – nagyon megszidta azt, mondván: „Katona, vagy a neveden változtass, vagy a viselkedéseden.”3 Elgondolkodtató, hogy vajon mi méltóak vagyunk-e a Krisztushoz tartozó, azaz keresztyén név viseléséhez. 12 MOTIVÁCIÓS SZINT

1. Az agapé4-szeretet jelentése és tulajdonságai Jézus, mint Krisztus, az „új személy5” hordozója. A történelemnek Jézusban, mint Krisztusban van meg az értelme és célja. Harnack szerint „az új nyelv a keresztények ajkán a szeretet nyelve volt. De több volt nyelvnél, cselekvés és erő volt.”6 Társadalmi evangélium („social gospel”), melynek célja nem a kívülállók egyházba csábítása, hanem a Krisztusban való hit egyszerű megnyilvánulása volt. Ahogy azt Alfred Loisy írja: „Jézus az országot hirdette és jött az Egyház.”, s a jézusi közösség csupán egy új vallássá, a „kereszténységgé”, Értem ez alatt a szekuláris társadalom tagjait. RICE W.: Fején a szöget!, Debrecen, Új Remény Alapítvány, 2010, ISBN 9638889522, p. 23. 4 Az Újszövetség szava a szeretetre. A szó átvitt értelmű jelentése a háromfajta szeretet (érosz, fília, agapé) közül a legmagasabb rendű. Az érosz a vágyakozó, a filia a baráti szeretet, az agapé a felebaráti, önzetlen, önfeláldozó szeretet megnyilvánulása. 5 Aki által újjászületettként új életet kaphatunk, új identitást. 6 BOSCH, J. D.: Paradigmaváltások a misszió teológiájában, Budapest, Harmat – PMTI, 2005, ISBN 963 9564 35 4 p. 43. 2 3

az emberek megosztásának egy újabb eszközévé vált, mely „egy vallás a sok közül” bélyegét levetni képtelen. Az Ő élete az egyetlen eset, melyben a megmentő hatalom oly módon van kifejezve, amely minden más kifejezési formának az ismérvét képviseli. Egész lénye a szeretet– agapé –alá tartozik, mely Istenségének az ember számára való önátadását képviseli.7

Az agapé-szeretet, amit az Isten szeretet tulajdonságainak neveznek, ebben a négy pontban foglalható össze:8 1. A szeretet agapé önszántából tesz mindent, külső kényszer nélkül alkalmazza az érdemesség és jó szándék elvét. Az Isten szeretet nem okok alapján cselekszik, hanem célra irányzottan. Nem az ok és okozat elvén működik. Isten nem a jelleme miatt tekint az Emberre. 7 Vö. TILLICH, P.: Impressionen und Reflexionen. Ein Lebensbild in Aufsätzen Reden und Stellungnahmen, p. 200. 8 Ebben a részben Anders Nygren szerinti értelmezés található, ahogy megjelenítette: NYGREN, A.: Agape and Eros, p. 75-81.


A szeretet parancs egyetemes érvényű a keresztény, keresztyén egyházak életében. Az agapé minden emberek közti korlátot eltávolít és felülemelkedik minden nemzeti, nemzetségi és fajtabeli különbségen, még a vallási alapúakon is pl. (Gal 3,28). Azonban ez csak a valódi szeretet, azaz az agapé esetében lehetséges. Jézus szavai, ami a keresztyéneket a szeretet parancsára kötelezi, feltétel nélküliek és állandó érvényben vannak (Jn 13,34; 15,12-13,17). Az agapé az a jel, amellyel a keresztyének megismerhetők. A keresztények jellegzetes sajátsága (Jn 13,35). Ez a fajta szeretet egy teljesen új viszonyt jelent az ember és Isten közt. Jézus egy újfajta szövetségről beszélt Istennel kapcsolatban, mely kivétel nélkül nyitott mindenki számára – az erényesnek ugyanúgy, mint a bűnösnek. Jézus különösen az utóbbiakat hívja, akik anyagi vagy szellemi szükségben szenvednek (Mk 2,17). Ellenség-szeretetre és irgalmasságra tanít (Lk 6,35).

Azért tekint rá, mert Istennek ez a természete, ez teremtői és megváltói szándékából adódik. Nyilvánvalóan ez valami teljesen új. 2. A szeretet agapé közömbös az Emberi értékrendszerre. Bárki, aki kézzelfoghatóvá akarja tenni felebarátja iránti szeretetét le kell vágnia magáról a saját maga által kialakított, és mások által tanult értékrendszerét. 3. A szeretet agapé alkotó. Így, alkotó tevékenysége Istennek, a (Jn 3,16). Ez a történelemben Isten tettének valódi természetét ábrázolja. Isten dinamikusan cselekszik a történelemben. Ez azt jelenti, hogy továbbra is új dolgokat teremt. Egy szeretetet csak akkor tekinthető agapé-nak, ha az Emberért van, segíteni és megmenteni próbálja, pusztán azért, mert Ember – az Isten gyermeke.


4. A szeretet agapé egy Istennel való szövetség kezdeményezője. Az agapé Isten útja9 az Emberhez. Következésképpen Isten szeretete útként szolgál az Embernek Isten felé. Isten maga kezdeményezte, hogy keressük őt. Ő maga mutatta meg az utat maga felé. Ennek az útnak a választása az agapé szerinti életet jelent. Jézus földi életében minden tettével nagyon világosan szemléltette ezt. Azt tanította nekünk, hogy mindenki a felebarátunk, aki segítségre szorul. Szükségünk van Istenre és szeretetére, hogy megtaláljuk képességünk mások szeretetére, pusztán miattuk és Isten felé való szeretetünk miatt. 10 1.1. Az agapé két példája az Újszövetségben

Máté Szentírása szerint a szőlőművesek példabeszéde egyszerre fejezi ki Isten szeretetének nagyságát is és látszólagos kétérAmennyiben Jézus az út. Vö.: http://web.295.ca/~gondolkodo/talalkozo/irasok/AbelHU06.html[online]. [idézve: 2013.9.12.] 9

10

A másik, jól ismert példa világosan és félreérthetetlenül fejezi ki egyrészt az ember tragédiáját, másrészt Isten szeretetének nagyságát és tökéletességét. Helytelen, megint csak vádló és lázadó reakció fedezhető fel a tékozló fiú idősebb testvérének válaszában, aki nem tudta megérteni és elfogadni Isten tökéletes szeretetét. Az ember egész élete az agapé ismérve alatt áll és ez az ismérv felszólítja őt. Jóllehet ez a felszólítás Isten könyörületén alapszik. Az Istentől kaptuk ezt gondatlanságunk és érdemtelenségünk ellenére (ld. Róm 3,21-31).


telműségét is. A más értékrendszerre visszautalva, Isten sem és a szőlős gazda sem cselekszik a társadalomban megszokott szabályok szerint. Isten királysága nem az a hely, ahol a produktívabb és hatékonyabb elkülönül a kevésbé hatékonytól. Isten agapé szeretetének látszólagos ellentmondásán kívül, a példabeszéd kifejezi az ember tragikus hozzáállását. Az ember nem képes elfogadni Isten szeretetének természetét. Hamis igazságérzete lázadásra indítja, saját szabályai, és produktivitása alapján akar osztozni az ígért jutalmon. Viszont a megközelítése hibás, mert így nem segít a nyomor megszüntetésén. Sőt, mélyíti a szakadékot az emberek közt. A szőlőskert gazdájának végső szavai is ezt erősítik meg: „Vedd, ami a tied, és menj el. Én pedig az utolsónak is annyit akarok adni, mint neked. Hát nem szabad-e nekem azt tennem a javaimmal, amit akarok? Vagy a te szemed azért gonosz, mert én jó vagyok? Így lesznek az utolsókból elsők, és az elsőkből utolsók.” (Mt 20,14-15)

2. Az egyház küldetéséről

A mártírhalált halt Dietrich Bonhoeffer 1944-ben írt ún. börtönlevelében így vélekedik: „az egyház csak akkor egyház, ha másokért van.”


A Lélek nem csak megindítja, de irányítja is a missziót, és Ő teszi képessé a misszionáriusokat szolgálatuk végzésére. Akik ma Jézus tanítványinak érzik magukat ugyanúgy kellene követniük Jézust, mint az első elhívottak tették. Lesslie Newbigin szerint a misszió klasszikus definíciója a 2 Kor 4,7-10-ben rejlik. The Gospel in a Pluralist Society c. művében így ír: az örök Isten közénk jött, egy lett közülünk, osztozott emberi tapasztalatainkban, ismerte a fájdalmat, az éhséget, a kimerültséget, a csalódást, a barátságot és a veszteséget… szeretete cselekedeteiben nyilvánult meg, szolgált, adott, élt és meghalt. Isten egy barna bőrű, arámul beszélő zsidó ács fiává lett. Ő a mi missziós modellünk. Nekünk is „meg kell testesülnünk”, hogy egészen odaadó szeretettel fordulhassunk a bukott világ felé, ahogyan Ő tette.11 Visszatérve az egyház missziói küldetéséhez: Mi a misszió célja? Charles Haddon Spurgeon szerint „a misszió célja az, hogy a Szentlélek Isten létrehozza az újjászületés csodáját az emberekben. Az újjászületés a misszió célja. Az újjászületés valóságos változást jelent az ember egész természetében, s ez által egy új alaperő beplántálását jelenti az ember belsejébe. A Szentlélek új, mennyei, halhatatlan természetet teremt mibennünk, ezt a természetet nevezi a Szentírás „pneumának” a „psychével” szemben.”12

CLARKE, P.A.: Jézus a Tescóban – misszió az új évezredben, SZEVERÉNYI J.: Megtérsz vagy meghalsz és egyéb írások, Budapest, ÉLŐ VÍZ füzetek 5. Pauker Nyomdaipari Kft. ISBN 978 963 87825 3 3, p. 18. 12 http://www.ujkigyos.baptist.hu/index.php?m=1373 [online]. [idézve: 2013.10.05.] 11

Missziónknak nem lehet más célja, mint amit maga az Úr Jézus határozott meg nekünk, mégpedig, hogy minden nép megismerje az Urat. A missziós parancs nem egy személyválogató kérés, nem egy program, hanem életforma. Egy felszólítása az Úrnak, mely minden népre kiterjed, s ami kötelezővé teszi a tanítványság továbbadását: „Menjetek el tehát, tegyetek tanítvánnyá minden népet… tanítva őket, hogy megtartsátok mindazt, amit én parancsoltam nektek…” (Mt 28,19-20a)

3. Gyökössy Endre tanítványság-értelmezése a boldogmondások alapján

Kezdettől fogva minden emberi viszonyt megterhel az egyenlőség és a különbség feszültsége, aminek az összefüggésében kell az „én” és a „te” kapcsolatában megegyezésre jutnunk. Gyökössy Endrének van egy nagyon szemléletes tanítványság-értelmezése a boldogmondásokból levezetve, a Növekedés boldogsága14 című könyvében. Melynek lényege, hogy az Én-től a Te-ig, Ő rajta keresztül vezet az egyetlen igaz út. Ez lehet az egyház megújulásának a kulcsa, hisz nincs benne semmi új, csupán visszamegy a kezdetekhez. Gyökössy szerint a megdicsőülés hegye csak a csúcs és nem a cél, hisz akkor elég volna „az Úr bennem Utalás a Heidelbergi Káté 1. kérdés-feleletére. GYÖKÖSSY, E.: A növekedés boldogsága, Kálvin Kiadó, Budapest, 2009, ISBN 978 963 969 158 9 13 14


A missziós parancs betartásának egyik alapvető feltétele, hogy a tanítványból tanító legyen. Ehhez szükség van az egyén helyes önmeghatározásához, felelve a ki vagyok én, ill. kié vagyok én kérdésre.13

és én az Úrban” biztos tudata, s mire való volna akkor a második nagy parancsolat?! 15 Az Atya, a Teremtő szeretetének megismerése, Krisztus áldozata feletti hála a szolgálatra kell, hogy indítson, el kell, hogy küldjön a másikhoz, a felebaráthoz, bármelyik néphez.


Erről szól a hetedik boldog mondás: „Boldogok, akik békét teremtenek, mert ők Isten fiainak neveztetnek.” (Mt 5,9) Legyen békesség, de ne csak bennünk, hanem körülöttünk is. Ez lehet a tanítványság célja. Ezzel küldött bennünket, mintegy első missziós ígéretként szolgálatra, a békességszerzés szolgálatára. „Mind a két szó, tehát az arám-héber, ahogy Jézus ejthette, és a görög, ahogy Máté leírta, azt jelenti: megbékíteni az embert Istennel és az embert embertársával, kicsiben, nagyban.”16 Gyökössy, mint egy piramist, egymásba fonódó és egymásból kiinduló lépésekként írja le a Hegyi beszéd boldogmondásait. A piramis teteje pedig az utolsó mondás, az igazságért üldözöttek jutalma, ami nem más, mint a mennyek országa. Az embernek nem elég az „Én”, a „Te”-ig is el kell jutnia. Így hozható összhangba a két nagyparancsolat betartása, csak így kerek egész a tanítványi lét. Vegyük észre a nagyparancsolatok sorrendjét. A fordított sorrend nem is volna lehetséges: a „Te”, a felebaráti szeretet kialakulása nem lehet igaz, őszinte és önzetlen, amíg még nincs meg az Isten iránti. Miroslav Volf „ölelésének” első pontja szerint ahhoz, hogy az „én” kitárja a karját a másik felé, ki kell vonulnia önmagából, úgymond visszavonulva önnön határaitól. Az önmagával teljes „én” sem befogadni nem tudja, sem el nem tud a másik irányába mozdulni.17 Ld. GYÖKÖSSY, E.: A növekedés boldogsága, Kálvin Kiadó, Budapest, 2009, ISBN 978 963 969 158 9, p. 53. 16 Uo., p. 61. 17 VOLF, M.: Ölelés és kirekesztés, Teológiai vizsgálódás az azonosság, a másság és a kiengesztelődés tárgykörében, Budapest, Harmat Kiadó, 2001, ISBN 963 9148 51 2, p. 157-165. 15

A missziós parancs azért nem kérés, mert feladatul kapta minden keskeny úton járó ember. A kérésben ott volna a visszautasítás lehetősége, de Jézus nem akar kibúvót, nem hagy kiskaput. Világosan jelenti ki akaratát. Aki utána akar menni, vegye fel a keresztjét, ami azzal jár, hogy legyen bizonyságtevővé. Egy parancsban sok feladat:

–– tanítvánnyá tenni – nem a sajátunkká, hanem Krisztus tanítványává. Sokan élnek a hárítás lehetőségével, mel�lyel talán Mózes, vagy Jeremiás is próbálkozott, mely szerint nem alkalmasak a feladatra ennél, vagy annál az oknál fogva, de (2Kor 3, 4-5) maga Isten tesz bennünket alkalmassá. A maga erejéből senki sem az. –– minden népeket – személyválogatás nélkül, hisz Jézus mindenkiért meghalt, így nincs jogunk önző módon megtartani magunknak az üdvösség útjának ismeretét. Jézus elhívja Pált, megszólítja, átformálja és elindítja. Pál pedig indít másokat, hogy azok is hívogathassanak, hogy így növekedhessen Isten országa (2Tim 2, 2). Cseri Kálmán így fogalmaz egyik áhítatában: „A szolgálathoz a tanítványságon át vezet az út”. A tanítványi léthez pedig folytonos tanulás szükséges, nem szakadhatunk el a tudás forrásától. Ha nem növekszünk hitben, ha nem engedjük magunkat a Szentlélek által vezetni, alkalmatlanokká válunk a „képzésre”, tanításra, tanítvánnyá tételre.


–– elmenni – az elindulás, a rászánás, mindig nehéz, de az Ige szavaival élve, amire elhív a Lélek, ahhoz erőt is ad. S hogy az út milyen hosszú? A második mérföld törvénye itt is érvényes, főleg, hogy ide nem kényszerítenek, ide Isten iránti hálából és emberbaráti szeretetből megy az ember, s a lényeg, hogy sosem egyedül.

A bizonyságtevő lélek nem védtelen, fel van vértezve a Lélektől kapott eszközökkel, melyekkel szolgálatba indul. „Álljatok meg tehát, felövezve derekatokat igazságszeretettel, és magatokra öltve a megigazulás páncélját, felsaruzva a lábatokat a békesség evangéliuma hirdetésének a készségével. Vegyétek fel mindenképpen a hit pajzsát, amellyel kiolthatjátok a gonosznak minden tüzes nyilát. Vegyétek fel az üdvösség sisakját és a Lélek kardját, amely az Isten beszéde.” (Ef 6, 14-17) Milyen jól egybecseng ezen ige egyik része a missziós parancs „elmenvén” szavával. Érdekes, hogy épp a láb, az, ami saruként megkapja a békesség evangéliuma hirdetésének a készségét, s nem pedig a „maradj veszteg, ha megtaláltad a kősziklát” képet kapjuk. 20 MOTIVÁCIÓS SZINT

Mindenkiben ott motoszkál a kérdés, hogy jó helyen vagyok-e, merre induljak, mire akar használni az Isten? A választ talán legtökéletesebben Oswald Chambers fogalmazza meg: „Abban a pillanatban, amikor Isten hívásának tudata feldereng előttünk, tudni fogjuk, hogy az elhívás egyáltalán nem a mi választásunk.”18 Lehet, nem érezzük magunkat elégnek a feladatra, késznek az útra, de félre kell tudnunk tenni ezen aggályainkat, mire képzeljük magunkat alkalmasnak, mert az Úr a szívek vizsgálója, Ő az, aki bennünket késszé tesz, megerősít, bátorít, megóv és megvigasztal. Nem szabad nekünk saját mártíromságunk helyszínét kiválasztanunk. Meg kell tanulnunk az Isten akaratát keresni a Szentírásban. Rá kell jönnünk, hogy ha van bennünk egyáltalán valami érték, az a megváltás által van. Viszont óvatosnak kell lennünk, mert mindig fenn áll a hamis lelkesedésből történő elindulás veszélye.19 Mert ahogyan a cigány „péró”20 szélére lerakott használt ruha nem diakónia, de még csak jótékonykodás sem, hanem lomtalanítás, így a misszió talaján is születhetnek téves érzületek, elképzelések, CHAMBERS, O.: Elküldelek ezért titeket, Isten munkásai, Budapest, Evangéliumi Kiadó, 2005, ISBN 963 9434 90 6, p. 11. 19 Uo. p. 71. 20 (Kárpátalján) cigány tábor, (Felvidéken) cigány telep 18

még ha a szándék jó is, szükség van a vezetésre. Bízhatunk Jézus ígéretében, mely szerint „…veletek vagyok minden napon a világ végezetéig” (Mt 28, 20b). 3.1. Ananiás tanítványsága

Annak ellenére, hogy Krisztus először Pétert küldte Kornéliusz házába, később Péter és János csak imádkoztak a samaritánusokért, hogy azok is megkaphassák a Szentlélek ajándékát. Az igét Fülöp hirdette közöttük (Ap Csel 8,5; 14-17), és Pál lett a pogányok apostola.

„Volt Damaszkuszban egy tanítvány, név szerint Ananiás”. (ApCsel 9,10a) A Szentírás úgy beszél róla, mint Krisztus tanítványáról. Tehát pünkösd után nem sokkal, már arról olvasunk, hogy Jeruzsálemtől mintegy 200 km-re, Damaszkuszban, már keresztyén gyülekezet volt. Ennek a gyülekezetnek tagja volt ez a bizonyos Ananiás. A legjellemzőbb ismertetőjele, hogy tanítvány. Hozzánk hasonló tanítvány, hiszen ő sem ismerte test szerint a Megváltót, de elhitte a róla szóló igehirdetést, és elkötelezte magát Jézus mellett. A Szentírás nem azt jegyzi meg róla, hogy vallásos ember volt, hanem azt, hogy tanítvány volt. Számára a keresztyénség nemcsak egy bizonyos fajta vallásgyakorlatot jelentett, hanem egy olyan fajta életformát, amely által Jézus Krisztus lesz láthatóvá és megtapasztalhatóvá a környezete számára.


Isten Ananiás tiltakozását elutasítja, és Saulhoz küldi, mint ahogy visszautasította Péter tiltakozását is, és elküldte Kornéliuszhoz (10. fejezet). Lukács gyakran hangoztatja, hogy Ananiás, Saul, Kornéliusz és Péter Isten tervét valósítja meg.

„Az Úr megszólította őt látomásban: Ananiás! Ő így válaszolt: Íme, itt vagyok, Uram.” (ApCsel 9,10b) Ananiás tanítványságának lényege abban is megmutatkozik, hogy megszólítható ember volt. Ennek alapfeltétele pedig az, hogy állandó kapcsolatban állt Istennel, figyelt rá. A rendszeres imádság által Istennel olyan bensőséges kapcsolatot épített ki, hogy lelke, szíve kész volt Isten vezetését meghallani és annak azonnal engedelmeskedni. Még nem tudja, mit akar tőle az Úr, de már rendelkezésére áll. Másrészt pedig tanítható volt. A tanítványság folyamatos fejlődést és növekedést jelent az ige ismeretében, a Krisztussal való közösségben. 22 MOTIVÁCIÓS SZINT

Ananiás egy számára egészen meglepő parancsot kap az Úrtól. Azzal a Saulhoz kell találkoznia, akit a damaszkuszi keresztyének úgy ismernek, mint aki a legnagyobb ellensége a keresztyénségnek. Jézus csodálatosan szervezi a missziót. Már minden elő van készítve. Nyitva van az ajtó Ananiás előtt. Sőt nyitva van Saulnak a szíve is. Ananiást már várják ott az Egyenes utcában. Isten türelmes az ő értetlenkedő szolgájához, és megmagyarázza neki a dolgokat. Ne félj! A hírek igazak, amiket Saulról hallottál, de az már a múlté. Ő csak a múltját ismerte Saulnak, hallomás alapján mondott ítéletet felette, de Jézus az ő jövőjét is ismeri. „Menj el, mert választott eszközöm ő, hogy elvigye a nevemet a pogányok, a királyok és Izrael fiai elé. Én pedig meg fogom mutatni neki, hogy mennyit kell szenvednie az én nevemért.” (ApCsel 9,15) Itt következik a fordulópontja a történetnek. Ananiás elhiszi és elfogadja azt, amit Jézus mond: engedelmes tanítvány, aki kész Ura akaratát véghezvinni. Elmegy úgy, hogy tovább nem kérdezősködik, nem okoskodik, nem aggályoskodik, nem keres kibúvókat.

„Ananiás pedig elment, és bement abba a házba, rátette a kezét, és ezt mondta: Atyámfia, Saul, az Úr küldött engem, az a Jézus, aki megjelent neked az úton…” (ApCsel 9,17) Minden szóra érdemes odafigyelni. Elment, bement, elfogadta. Az ellenségének azt mondja: atyámfia és, hogy mindkettőjüknek ugyanaz az Ura. Saul vaksága véget ért, újra látott és megtelt Szentlélekkel, és az élő Krisztussal való szövetségnek a pecsétjeként megkeresztelkedett.

Ide akar minket is elsegíteni a mi Urunk. Nem nekünk kell nagy érvekkel meggyőznünk az ellenállókat. Nem nekünk kell türelmünkkel kibírni a másik nehéz természetét. Ő ad hozzá mindent, előre elkészíti az utat. Megelőz, elkísér, adja a szót a szánkba és körülvesz az Ő védelmével. Ott van mindenütt, ahol készek vagyunk engedelmeskedni. Az engedelmes szolgának az a jutalma, hogy láthatja a mindenható Urat cselekedni.


A Szentlélek az, aki itt munkálkodik. Ő az, aki Ananiás szívébe ilyen érthetetlen szeretetet ad az ellenség iránt, hogy azt testvérének tekintse. Itt végig az egész történetben nem Ananiás a „fő cselekvő”, de kell egy olyan engedelmes tanítvány, mint ő, akit használni tud a Lélek. Ő csak elmegy, bemegy és elmondja, amit rábíztak.

24

ÉRTELMEZÉSI SZINT

II. ÉRTELMEZÉSI SZINT

4. A cigányságról

A cigányságot történelme, a kirekesztés, stb. arra tanította, hogy csak akkor vallják magukat cigánynak, ha abból hátrányuk nem származik. Az önbesorolás, a nemzeti öntudat felvállalásáról szól. Társadalmi besorolás alapján, azt az embert tekintjük cigánynak, akit a környezete is annak tart. A nem cigány többség nagy részét nem érdekli az identitás, viselkedés, ruházat. Arc, beszédmód és bőrszín alapján dönt arról, hogy ki a cigány. Kemény István, elismert szociológus sok bírálatot kapott, pl. Ladányi János és Szelényi Iván romakutatóktól, a cigányok összeírásának módszerei miatt, mivel a társadalmi besorolást

25 ÉRTELMEZÉSI SZINT

A motivációs szint eljuttatott bennünket a felelősségünk, küldetésünk felismeréséig. Önvizsgálatra hívott az egyháztagsági szerepünk betöltésének kapcsán. Most nézzük meg, ismerjük meg jobban a célcsoportot, akikhez megyünk, akikhez ugyanúgy küldettünk, mint gyülekezetünk gyermekeihez, tagjaihoz. A fejezet elején a cigánysággal általánosan fogunk foglalkozni, míg a második felében magával a cigánymisszióval.

tartotta szem előtt, megjegyzendő, hogy ezekre az adatokra szociológusként jobban támaszkodhatott. Ebben az értelemben cigány marad az az értelmiségi, akiről környezete tudja, hogy cigány szülők gyermeke, akkor is, ha nem vallja magát annak, sőt tagadja, hogy cigány.”21

26

Roppant elgondolkodtató Kemény István tézise, mely szerint „cigány az, akit a környezete annak tart”. Érezni ebben némi jogerősséget, hisz a származási alapon felépülő közös kulturális keretük sem egységes. Nincs tehát egy kompakt, a többségi társadalom kultúrájától különböző „cigány kultúra”, ami megkülönbözető jegyként használható lenne. Azért vannak közös vonásaik, melyek a többségi társadalomtól esetünkben magyaroktól, vagy épp szlovákoktól megkülönbözteti őket, egy kategóriába sorolva lényegesen több csoportjukat.

ÉRTELMEZÉSI SZINT

Krisztusi emberként talán jobban hajlunk az önbesorolás felé, nagyobb teret adva a személyi szabadságnak, melyet ugyancsak könnyebben érthetünk meg kisebbségi magyarként. Saját tapasztalat, hogy bélyegzett már a magyarországi környezet szlováknak, mellyel egyértelműen a többségtől való különbözést kívánták hangsúlyozni. Ebben a „cipőben már megfordulva”, talán jobban meg tudjuk érteni azt a cigány embert, aki egy idő után, persze sokkal több és nagyobb volumenű diszkriminációt elszenvedve, lemond nemzetiségéről, vagy épp letagadja azt. Ezeknek az embereknek sosem volt lehetőségük büszkéknek lenni a származásukra.Manapság már vannak kitüntetett írók, költők, festők, de a cigány kultúra alulprezentáltsága miatt sajnos ezek a fontos dolgok a legtöbb cigány ember számára ismeretlenek. A cigányok között szolgálónak többek között természetesen mindenkori feladata óva inteni az identitásvesztéstől a cigány embert, ami meghasonláshoz vezethet. Az önbecsülés teljes 21

http://index.hu/belfold/2009/08/31/ki_a_cigany/ [online]. [idézve: 2011.4.6.]

hiánya súlyozottan jellemző a cigány népesség nagy részére. A témában való elmélyülést segítheti Pál Ferenc, A szorongástól az önbecsülésig22 című könyve, amelyben hosszan taglalja a „sebzettségvezérelt” élet nehézségeit, és az önbecsülés fontosságát. A cigányok között szolgáló elhívott kötelessége feltárni a nemzetek sokféleségének fontosságát, és Isten előtti egyenlőségét. Nem kell megint csak messze menni a negatív példáért. A magyar gyermekek szlovák iskolába járatása kapcsán a gyermekekben fellépő kettősség, bizonytalanság, a nemzeti öntudat örök kérdésének érzését bármelyik iskolapszichológus igazolni tudja. Kialakul a sehová sem tartozás érzéketlensége, érdektelensége. Kívülálló szemlélője marad mindkét nemzet életének.

Bár homogén masszaként szokás tekinteni a cigányságra, valójában ez a csoport meglehetősen heterogén, akik között jóval nagyobbak a különbségek, mint egy mátyusföldi, és egy palóc magyar ember között. A világban ma már alig találunk homogén kultúrát. A föld országainak több mint 95 százaléka etnikailag heterogén népességből áll.23 A cigányság tehát több csoportból, és számos alcsoportból áll, melyek egymáshoz való viszonya sem feszültségtől mentes, illetve eltérő helyzetben vannak, és eltérő közeledést igényelnek. A cigány társadalom sokkal megosztottabb, mint a nemcigány. A (mára) magyar anyanyelvű cigányok, érkeztek legkorábban a történelmi Magyarország területére. A romungrókhoz tartoznak még a szintó, azaz német cigányok, a vend, azaz szlovén PÁL, F.: A szorongástól az önbecsülésig, Kulcslyuk Kiadó, 2012, ISBN 978 963 89419 9 2 23 RÓKA, J. és HOCHEL, S. szerk. Interkulturális és nemzetközi kommunikáció s globalizálódó világban, Budapest, Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola, 2009, ISBN 978 963 734074 1, p. 26. 22

ÉRTELMEZÉSI SZINT

27

4.1. A cigányság népcsoportbeli sokszínűsége, és jellemző vonásai

cigányok, és a kárpáti cigányok. A hosszas együttélés és a vele járó mindenféle kapcsolat erős hatását viselik magukon. Ők a legasszimilálódottabb része az „összcigány” nemzetnek, az ő csoportjukból ismerjük a „muzsikus cigányokat”.24 Ők járnak a legközelebb a nyugati társadalmi elvárásokhoz.

28

Az oláh cigányoknak tíz-tizenkét egymástól kulturálisan és nyelvjárásváltozat szerint is elkülönülő csoportjuk van. Ezek a csoportok hagyományosan egy-egy mesterség művelőit is jelentették. Pl. lovári (lókupec), másári (halász, vagy bocskorkészítő, ill. foltozóvarga), kelderás25 (üstfoltozó, fémműves), drizári (rongygyűjtő), ezek legnagyobb lélekszámú csoportja a lovári. Az 1981-es Göttingeni Roma Világkongresszuson a lovári dialektust tették meg hivatalos cigány irodalmi nyelvvé.26

ÉRTELMEZÉSI SZINT

Az önmagukat beásnak vagy cigánynak nevezők, a roma megjelölést általában kifejezetten elutasítják. A beás nyelv hordozói a románcigányok, a román nyelv egy régi, még nyelvújítás előtti változatát beszélik. Jellemző mesterségük a teknővájás. Leginkább Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyében beszélik. Alcsoportjaik az árgyelánok (erdélyiek), a muncsánok (hegyvidékiek-északiak), ticsánok (Tisza vidékiek). Beás cigányokról felvidéki kontextusban nem beszélhetünk.27 Nyelvi és népcsoportbeli sokszínűségük után vizsgáljuk meg kulturális másságukat, mellyel leginkább a tőlünk, nem pedig egymástól való különbözőségüket szeretnénk hangsúlyozni. 24 A besorolás egyes helyeken a romungrókhoz teszi a kárpáti cigányokat, más helyen különálló népcsoportként kezeli. 25 Más helyen khalderashi- megnevezésük szinte minden könyvben másképp íródik, szótárakban általában nem találhatóak meg szócikként, nincs standard helyesírásuk. 26 Ld. SZÉKELY, J.: Cigány népismeret, Budapest, Szent István Társulat, az Apostoli Szentszék Kiadója, 2010, p.10-11. ISBN 978 963 361 702 1 27 Vö.: LANDAUER, A.: A magyarországi cigányok – népcsoportok és nyelvek, In Ökumenikus Tanulmányi füzetek, 22. szám, 2. kiadás, Örömhír cigányoknak is, Ökumenikus Tanulmányi Központ, Budapest, 2011, ISBN 978 963 7624 55 1, p. 27-37.

Civilizáció és kultúra nem tart lépést egymással, az emberi tudat megváltozása jóval lassúbb, mint a gazdaság változása. Ezen az általános, minden embercsoportra vonatkozó megállapításon túl a gádzsók28 és cigányok között specifikus különbségek vannak.29 Az előbbi részhez kötelező érvényűen hozzá kell tennünk, hogy a sokféle embertípust felsorakoztató cigányság épp olyan sokféle kulturális szokással rendelkezik. De ha ennyire eltérőek, melyek azok a közös vonások, ami miatt úgymond egy kalap alá vesszük őket?

A cigányok tudják, hogy a jóslás a hiszékenységgel való vis�szaélés. Kifinomult technikával, és hihetetlen pszichológiai érzékkel űzték és űzik néhol ma is eme mesterséget. Nomád életmódjukból maradt negatív vonásuk, hogy a félre rakás, a spórolás fogalmát sem ismerik. A cigányság tipikusan természeti nép, akik máról holnapra élnek. Nem terveznek, nem halmoznak. Náluk az ünnep sokkal fajsúlyosabb, színesebb, mint a gádzsóknál. Képesek egy temetés, esküvő, keresztelő alkalmával minden vagyonukat elmulatni, nem számolva azzal, hogy másnap lehet, éheznek. Életük minden szakaszában azt a speciális feladatot kellett teljesíteniük, amit közösségük elvárt tőlük. 8-10 éves korban a fiú és leánygyermekek nevelése elválik egymástól. Egy 8-10 éves lány már komoly segítség a főzésben és csecsemőgondozásban. A lányok a nők által végzett feladatok fogásait sajátítják el, 28 A nem cigányokat értjük ez alatt, esetünkben a magyarországi, vagy szlovákiai magyarokat. 29 NAGY, P.: A magyarországi cigányság története a 16-19. században, In Ismeretek a romológia alapképzési szakhoz, szerk. FORRAY, R. K., PTE BTK NTI Romológiai és Nevelésszociológia Tanszék, Bölcsész Konzorcium, 2006, p. 38.


A cigányok mit sem tudnak a magántulajdon fogalmáról. Nem volt külön országuk, birtokuk, földjük, gazdaságuk, sokaknak sajnos még saját háza sem. Nekik ügyesség és rátermettség kérdése a boldogulásuk.

a gyermekek gondozásától a tolvajkulcsok használatán át a jövendőmondásig. A lányoknak 12-13 éves korukra a felnőtt viselkedés minden normáját el kellett sajátítaniuk, hogy férjhez mehessenek. Ez a tradicionális oláh cigány családoknál a mai napig bevett szokás. A gyermekek nevelésének fő szempontja mindkét oldalon az volt, hogy minél előbb foglalják el nemüknek és életkoruknak megfelelő helyüket a megélhetés biztosítására szerveződő társadalmi alapegységben, a családban. 30


Ami általában szemet szúr a többségi társadalomnak, az, hogy a cigányság nem dőlt be az egymást váltó ideológiáknak. Szabadságszeretetük nagyon nehézzé tette számukra a robotmunka elviselését, és egyáltalán az időintervallumok betartását. Az időhöz kötődő viszonyuk is más, mint egy nyugati embernek, nem sietősek, nem érzik magukat rosszul, ha elkésnek, de nem is kérik számon, ha mondjuk, más késik. Izgalmas olvasmány lehet, a természetük megértése kapcsán egy másik természeti nép vizsgálatával foglalkozó könyv, a Mindenkinek mindenné31, mely teljes mértékig ugyanolyan, a modern embertől teljesen távol álló értékrendszert tár fel. Ez a másik nép az indiánok népes csoportja, melyen belül szintén nem lehet egy módon közelíteni, vagy összevegyíteni egy sziú, vagy egy dakota indiánt, mi mégis egyszerűen indiánként kezeljük őket. Van még bőven negatív vélemény, mely sokszor csak a felületes véleményalkotás eredménye. Ilyen pl. a „szülik a sok gyereket a társadalom nyakára.” Más szempontból nézve, viszont, ezt megfordítva, akár példát is vehetnénk róluk, hisz egy cigányasszony legfőbb erénye a termékenység, és tudva lévő, hogy Vö. PRÓNAI, Cs.: Cigánykutatás és kulturális antropológia, Kulturális AntropológiaiCigánytanulmányok 1., Kiadja az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Kulturális Antropológiai Tanszéki Csoportja és a kaposvári Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola Társadalomtudományi és Közművelődési Tanszéke, Budapest - Kaposvár, 1995 31 LINGENFELTER, SH., G. – MAYERS, M. K.: Mindenkinek mindenné: Kulturális különbségek áthidalása, Budapest, Harmat- KRE-KMIT, 2009, ISBN 978 963 288 025 9 30

4.2. A felvidéki cigányság33 identitása

A cigányok mások általi meghatározásához sok negatívum tapad: „a cigányok koszosak, büdösek, putriban élnek, lopnak…” Így a mások általi terhelt „szociális én” kemény ellentétben áll a „perszonális én”-el. A cigány ember számára tehát nem természetes az önmeghatározás, nem nyilvánvaló, hanem teli van ellentmondásokkal.34 32 KALLA, É. – SOPRONI, Á.: „Írják le sóhajtásomat!”, Milyen lehet cigánynak lenni? Budapest, Magvető, 1997 ISBN 963 14 2102 3, p. 129. 33 Ebben a fejezetben váltogatva fogjuk használni a cigány és roma kifejezést, annak megfelelően, hogy felvidéken melyiket használják önmagukra a cigányságon belüli népcsoportok. Általában a lovárit, azaz oláhot, mint romát, s a romungrót, mint romát és cigányt érintve. 34 ROSTÁS-FARKAS, GY.: Cigányságom vállalom, Budapest, TIT Nyomda, 1992, ISBN 963 04 17642, p. 6.


pl. a gömöri falvakban milyen pusztítást végzett az „egykézés”, ahol épp nem, vagy nem csak a kitelepítés nyirbálta a magyar híveket. „Amikor egy cigány párnak nem lehet gyereke, az engem mindig rettenetesen szíven üt. Szembesülni azzal a mérhetetlen ijedtséggel, rettenettel, sőt tragédiával, ahogy a cigányokról sugárzik a gyermektelenség rémülete, az a görög tragédiák legmélyebb mélységéig megy.” – nyilatkozza egy helyen Czeizel Endre32. Ha beindul náluk a civilizációs folyamat, az úgyis magával hozza a születésszabályozást, ahogyan azt már néhány mutató alá is támasztja. Aki élt már át cigány keresztelőt, nem kérdezi többet, minek szülnek gyereket a nyomorba. A családcentrikusságuk másik mintapéldája, hogy inkább odaadnak a nagyszülőnek egy gyereket, hogy nevelje, vagy ha már nagyobbacska, az gondoskodjon róla, hogy ne maradjon egyedül. A cigányok az időseiket sohasem teszik ki az utcára, vagy adják otthonba, még akik megtehetnék sem. Az összetartozás ereje olyan kötelék számukra, mely nálunk, akik már szinte nem is ismerjük a többgenerációs otthon fogalmát távolinak tűnő idilli képként hat.


Szlovákia magyar lakta területein élő lovári, azaz oláh35 cigányok számára a többségi nyelv elsajátítása elsősorban a magyar, aztán a szlovák identitás applikálását hozza magával, ami jelentősen befolyásolja a roma36 identitást. Ennek oka a roma és nem roma lakosság gyakori kontaktusa, mely a magyar, vagy a helyenként (pl. hivatalokban) a szlovák nyelv használatát igényli. Az eredeti, az oláh cigány népcsoportot jellemző szokások, szertartások, hagyományok háttérbe szorulnak, s néhány kivételével már nem is élnek. A lovári nyelv és annak dialektusai háttérbe szorulása annak a szülői tapasztalatnak is betudható, mely szerint a nyelv használatának sokkal több hátrányát szenvedik, mint előnyét. Ilyen például a kisiskoláskori sikertelenség is, ami leginkább a nyelvi hátrányokból és az iskoláskor előtti óvoda látogatásának hiányából tevődik össze az oláh cigányok esetében. Sajnálatos, hogy a nem romák világába való „belépőt” saját identitásuk egy része feladásának árán vásárolhatják csak meg.37 Több helyen az önkormányzatok hibája, hogy nem létesítenek több óvodát, vagy nem nyitnak több csoportot, számtalan helyen a csoport vegyes összetételétől való félelem miatt. Ez a cigány gyerekek felkészületlenségét, iskolaéretlenségét hozza magával, amikor is a gyermek már eleve, első osztályban olyan hátrányokkal kezd, mint a szín, forma, térbeli felismerés teljes hiánya. A szabadon nevelt gyermeknek elviselhetetlen a negyvenöt perces mozdulatlan közeg. Az oláh cigányok a többi romától pl. romungróktól, távol álló etnikai csoportot alkotnak. Nem vállalnak közösséget velük, házassági közösséget is csak nagy ritkán, családi viszályok árán. Jellemzőjük, hogy összetartóbbak családi kötelékeik vonatkozáNálunk - felvidéki magyaroknál - csak a romológiával foglalkozók ismerik a lovári kifejezést. 36 A roma szóhasználat a cigány helyett a felvidéki lovári, azaz oláh cigányoknál a megszokott. Erről bővebb magyarázattal a 4.2.1. Cigány, vagy roma? alfejezetben szolgálunk. 37 Vö. RAVASZ, J.: A csallóközi romák identitástudata, Dunaszerdahely, Reproffset – nyomda, 2005, ISBN: 80-969388-6-X, 35

sában, mint a romungrók. Meghatározó belső törvényeik szerint élnek, amit „romani krisi”-nek, cigány törvénynek neveznek, melynek változatai a közösségtől, illetve annak vezetőjétől, az ún. vajdától függnek. Ezeknek csupán szóbeli formái léteznek. Az oláh cigányok létjogosultsága, fennmaradása ezért is áll biztosabb lábakon, mint a sokszor asszimilálódott, és sokszor beolvadni is vágyó magyar cigányoké. Ők mai napig tartják tradicionális szokásaikat, melyek általában egy-egy ünnephez, nagyobb családi eseményhez köthetőek, mint a keresztelő, esküvői szertartás, temetés, karácsony, vagy húsvét.

Maradjunk a nemzetiségi kérdésnél, s tegyük fel a kérdést, hogy most a magyar cigány, az magyarcigány, azaz hogy most magyar, vagy cigány? Cigány, de belegondolva, mégsem olyan egyértelmű, hisz a mi kultúránkat ismeri, a mi történelmünket tanulta, és a mi irodalmunkat szereti. Akkor mi teszi cigánnyá? A bőrszíne és a származása? Mi tesz magyarrá egy magyar embert? Rengetegszer feltett kérdések ezek, melyekre születtek már egymástól elkülönülő, mégis a maguk környezetében érthető válaszok.


Az oláh cigányok művelődéshez való viszonya is teljesen eltérő akár a romungró gondolkodásmódtól is. Ennek megértéséhez szükségeltetnek a történelmi adalékok, az oláh cigányok boldogulási, önfenntartási rendszerének ismerete, mely egy zárt világ. Az anyagi javak birtoklásához és gyarapodásához teljesen másképp állnak hozzá, mely elképzelés, hogy üzleti szellemükkel szabad, független és gondtalan jövőt biztosítanak maguknak. Ez a hozzáállás a társadalom diktálta elvárások között pl. iskolázottság kérdését teljesen mellékvágányra tereli a körükben. Ezek miatt a dolgok miatt, s az előítéletek okán nem látják értelmét a középiskolai vagy főiskolai végzettségnek. Köreikben koraérettek a gyerekek, a mi középiskolás korú gyerekeink az ő köreikben már családot alapító –leginkább a szülők által előre betervezett házasságban élő – fiatal felnőttek.

Nálunk, szlovákiai magyaroknál ez halmozottan terhelt, sokrétű probléma. Mint a legtöbb peremvidéken, azaz „határon túl” született embernek meg kell, hogy vívjuk a magunk, ha nem is mindennapos, de elég gyakori harcait, az elfogadásunk, kisebbségi jogaink érdekében. A hozzájuk (cigányokhoz) való negatív hozzáállásunkkal csak növeljük az őket nálunk sokkal gyakrabban érő atrocitások sorát. Lassan sok helyütt – ahogy azt majd a népszámlálási adatok is bizonyítják – a magyar nyelv egyedüli megtartóivá a magyar cigányok válnak. Álljon itt egy idézet egy cigány költő tollából, a befogadás utáni vágyról. 34 ÉRTELMEZÉSI SZINT

„Azt hiszitek, hogy csak én ácsorgok fényért és szeretetért a város kapuja előtt, én korbácsolom a ziháló szél hátát átkaimmal és üvöltöm az égig kivetettségem siralmait: tizenhat évem nem elég arra, hogy befogadjatok, nem elég arra, hogy fejemről letépjétek a megaláztatás pókhálóit? Sokan várjuk a kapukon kívül, hogy bizalmatok rézkrajcárjaival megajándékozzatok!” (Bari Károly: Azt hiszitek) Végül búcsúzzunk e fejezettől egy idézettel Rostás-Farkas Györgytől: „A nem cigányoknak azt üzenem, hogy nekik se legyen mindegy, hogy milyen cigányok lesznek az unokáik kortársai.”38 38 ROSTÁS-FARKAS, GY.: Cigányságom vállalom, Budapest, TIT Nyomda, 1992, ISBN 963 04 17642, p. 1.

Annak megismerése, hogy kik vagyunk, tetteink tükrözik. Ebből következik, hogy milyen békességünk van, hogyan érezzük magunkat, hogyan gondolkodunk magunkról. A világos lelki valóság, amit magáról mindenkinek el kellene fogadni az, hogy: „Az vagyok, amit rólam Isten a Bibliában mond, hogy vagyok.”39 Ha a roma észleli a természetfölötti igazolást az ő új lelki identitásáról, ez lényegesen megváltoztatja az önképét és a környezetéhez való viszonyát. (Ef 2,19) 4.3. A cigány és roma kifejezés használata Magyarországon és Felvidéken

Ha Európa nyelveit vizsgáljuk, a megnevezések fajsúlyos hányada a cigány megnevezésre voksol. Például az angol gypsy, vagy a német Zigeuner. Az őshonos cigány szó több kifejezésünkben fellelhető, mint pl. a cigánykerék, cigánypecsenye, cigányzene, sátoros cigány. Természetesen tiszteletben tartandó, ha valaki kikéri magának a roma meghatározást. S ha már az anyanyelvnél tartunk, akkor a cigány szóhasználat a hangsúlytól legalább annyira függ, mint a rárakódott előítéletektől és félrehallásoktól is. Nem szeretnénk sokat foglalkozni a nonverbális kommunikációval, de mindenképp el kell itt mondanunk, hogy a cigányok hatványozottan érzékenyebbek a nonverbális jelekre. Ha szeretettel mondjuk ki azt, hogy cigány, nem fog ellenérzést szülni, de ha gyűlölettel mondom, hogy roma, REPKA, J.: Diplómová práca: Pastorácia rómov, Duchovné dedičstvo Ako dokážeme pochopiť zmýšľanie Rómov, 2012, p. 35.

39


Laikus szemmel is megállapítható, hogy a roma megjelölést alapjában véve azért próbálták az utóbbi időben elterjeszteni, hogy elkerülhetőek legyenek a cigány szó pejoratív kapcsolódásai. De ássunk kicsit mélyebbre a két szó keletkezését, elterjedését illetően.

nem szül elfogadást, azzal semmit nem változtak az érzéseim, csupán a szóhasználatom, ami ez esetben édes mindegy. Leszögezendő, hogy Magyarországon a romák hivatalos népneve a cigány. A roma szó oláh cigányul, azaz lovári nyelven férfit jelent, s ezt figyelembe véve az oláh cigányok szívesen használják, és hívatják magukat romának.

36

Szlovákiában a helyzet ennél kicsit bonyolultabb, mivel a szlovákiai magyar cigányok körében az elterjedtebb, leginkább a cigány kifejezés pejoratív, diszkrimináló értelme miatt, a roma kifejezés a használatos. Tapasztalat, hogy a Gömöri közegben, önbesorolás alapján a magyar cigánygyerekek és felnőttek is egyaránt cigányként jelölik meg magukat. A roma kifejezés használatát általában a műveltebb roma közösségekben használják.

ÉRTELMEZÉSI SZINT

5. Mit értünk cigánymisszió alatt?

Küldöttként, küldetésben vagyunk. Cigánymisszió alatt az Istentől való küldetést értjük, melyben a hitét bizonyságtételben megélő ember a Szentlélek eszközeként van jelen Isten országának építésében a cigány emberek között. A célt már fentebb részletesen tárgyaltuk. A cigánymisszió célja megegyezik bármely más missziós ágazat céljával, mégpedig a Krisztushoz vezetéssel, a körülmények, de első sorban maga az ember figyelembe vételéből kiindulva. A cigánymisszió fontosságát az a 2011-es, Szlovák Tudományos Akadémia által felmért és kidolgozott kutatás is alátámasztja, mely az egyes egyházak cigányok között végzett missziós tevékenységét és annak eredményeit volt hivatott kimutatni. Az ún. SIRONA – Sociálna inklúzia rómov náboženskou

cestou40(A romák vallási úton történő szociális felzárkóztatása) végkicsengése pozitív. A cigányság felzárkóztatására rendkívül eredményes hatása van a cigány pasztorációnak. 5.1. „Cigánynak cigánnyá” – a cigány ember, mint kiindulópont

„Mert bár én mindenkivel szemben szabad vagyok, magamat mégis mindenkinek szolgájává tettem, hogy a többséget megnyerjem. A zsidóknak olyanná lettem, mint aki zsidó, hogy megnyerjem a zsidókat. …mindenkinek mindenné lettem, hogy mindenképpen megmentsek némelyeket.” (1Kor 9, 19-…23) 5.2. Kulturális kontextus

A keresztyén hit csakis úgy létezhet, ha „le van fordítva” valamilyen kultúra nyelvére. Az inkulturáció kettős mozgásra utal: a keresztyénség inkulturálódik, a kultúra pedig krisztianizálódik. A kontextus az a közeg, melyben zajlik az inkulturáció, mely interkulturációvá válhat, hisz az egymásra hatás nem csak lehetséges, hanem szükséges is. Ahol ez megtörténik, ott 40 PODOLINSKÁ Tatiana, CHRUSTIČ Tomáš: BOH medzi bariérami – Sociálna inklúzia Rómov náboženskou cestou ISBN: 978 80 89027 34 7 41 MONTESSORI M. olasz orvos, pedagógus és pszichológus. A nevével fémjelzett nagy hatású Montessori pedagógiai-pszichológiai iskola megalkotója.


„Csak azt a gyereket tudom tanítani, akit ismerek.”41 Így tehát kiindulópontom, a „célközönség”, akit tanítványként „tanítani akarok”, a cigány ember. Hiányosságként, hiányként könyvelhető el a romológiai ismeretek tanítása a felsőoktatási intézményekben. Aki a cigányokkal szeretne foglalkozni, bizony autodidakta módon szükséges, hogy képezze magát. Márpedig a Pál apostoli kiindulópont szerint illik ismerni azt, akivel közösséget akarunk vállalni, akinek a lelkét meg akarjuk menteni.

az egyház felismeri, hogy nem csak ő lehet a jótevő, s hogy egyszerre valamennyien adnak és kapnak.42 Az inkulturáció nemcsak a cigány népet gazdagítja, hanem Isten népének is új felfedezéseket ad. Ez által, az evangéliummal való találkozás várhatóan kincseinek újabb megértéseihez vezethet.43

38

„A cigányság a társadalom minden más rétegétől eltérő, egészen sajátos helyzetben van. Ezért ugyanannak az evangélium hirdetésének más formát kell öltenie számukra. Ezt a sajátos helyzetet figyelembe véve kell megközelíteni az embert, akinek az evangélium ugyanazt az isteni hivatást, ugyanazt az istenképiségből fakadó emberi méltóságot szánja.”44 Gyökössy Endre mondja figyelmeztetve: „A világnak nem másodrendű világiasságra, hanem elsőrendű keresztyénekre van szüksége.”45

ÉRTELMEZÉSI SZINT

A cigánymissziót végző embernek a cigányhoz annak kulturális kontextusában kell fordulnia, mely hosszú és igen mélyreható tanulási folyamatot tételez fel. Nem csupán az „átadandó üzenetet” az „evangéliumot“ kell mélyrehatóan megismerni, hanem azt az embert, akinek a „szabadítás” üzenetét tolmácsolni kell. „Mi a magunk módján akarjuk boldogítani a másik embert. Ahelyett, hogy az ő állapotára, szükségére figyelnénk, veleérző szeretettel.”46Érzékenynek kell lenni arra, hogy ne mi akarjuk megmondani, neki mire van szüksége, legalábbis nem magunkból kiindulva.

BOSCH, J. D.: Paradigmaváltások a misszió teológiájában, Budapest, Harmat – PMTI, 2005, ISBN 963 9564 35 4, p. 413-418 43 NASZÁDI, K.: Őszintén a cigányokról, Budapest, Harmat, 2012, ISBN 978 963 288 116 4, p. 78. 44 Dúl Géza, országos, katolikus, cigánypasztorációs referens 45 FEKETE, K.: A Barmeni Teológiai Nyilatkozat, Budapest, Kálvin János Kiadó, 2009, ISBN 978 963 558 145 0, p. 63. 46 GYÖKÖSSY, E.: Magunkról magunknak, Szent Gellért Kiadó és Nyomda, Budapest, 2011, ISBN 9789639691589, p. 69. 42

5.3. A cigányság vallási alkatáról, vallásosságáról

A szegénység spirituális kapaszkodókat keres. A cigányság természeti nép, közel áll a transzcendens felé irányuló tisztelethez, ill. istenfélelemhez, sokszor szó szerint. A 2001. április 9-én Újdelhiben tartott nemzetközi konferencián, amely a cigány kultúrával és annak gyökereivel foglalkozott, hangsúlyozták: nincsen tételes cigány vallás, létezik viszont többféle cigány népi vallásosság, s ennek elemei mindazon vallásokban fellelhetők, amelyeket a romák a környezetüktől átvettek.47

http://www.gerlo.hu/gerloczy/romavall.html[online]. [idézve: 2013.11.23.] BARNÓCZKI A.: Az átmenetiség kultúrája, in. Sárospataki Füzetek, XVII. évfolyam 2013/1-2 dupla szám ISSN 1416 9878, p. 93-113. 47 48


Ahogyan hosszú évszázadokig nem volt írásbelisége, úgy csupán más népek sajátos szemszögű leírásaiból kaphatunk tudósítást a cigányok kultúrájáról, vallásosságáról. Mivel a régmúlttal nem igazán foglalkoznak, a róluk mondott, kialakított kép ivódik be az emberek tudatába, marad meg tényként. Vallásgyakorlatuk gyakorlati életükből értelmezhető, melynek legfőbb ereje a változékonyság és alkalmazkodási készség.48 Vándor életmódjuk egyik alapvető vonzata volt, hogy mindig átvették az adott társadalom vallási kultúráját, ezek mellett megtartva a más korábban elsajátított vallási szokást, babonát. A világszerte hol szerényebben 15 milliósra, hol nagyvonalúbban 40 milliósra becsült cigányság kétharmada ma is Indiában él, s többségében a hindu vallás különféle irányzatait követi. Ázsia más tájain élők az iszlám hitet, s az európai cigányok nagy többsége a keresztyénséget gyakorolja. A cigányságot mindig is egy fajta misztikum vette körül. Ez tette őket félelmetessé, de egyben különlegessé, egzotikussá. Az európaiak számára nagyon távoli ez a világ, a hiedelmek és babonák, a ráolvasások, és átkok, a rontások rejtelmei és kavalkádja, ezekben csak egy olyan ember tud különbséget tenni, és rangsorolni őket, akiben cigány vér folyik. A keresztyén gondolkodás,

mindent Istenhez köt, a szellemvilággal való kapcsolat inkább tiltott, mintsem üdvözölt dolog, a jóslás, jövendőmondás elítélése egyenesen ellenséges érzületet kelt az azt folytatókkal szemben. Az Ószövetségben a választott népet állandó kísértés éri a környező népek vallásossága miatt. Azért találunk példát pl. halottidézésre, mikor Saul Sámuelt idézteti meg egy jövendőmondó asszonnyal. (1Sám 28,7-25)


A lovári cigányok mélyen vallásos embereknek tartják magukat. Hitük szerint szüleiktől öröklik a vallást, többségük katolikus vallásúnak tartja magát. Ragaszkodnak saját törvényeikhez, szokásaikhoz, ami ellentmond mély vallásosságuknak, hisz többre értékelik babonás szokásaik betartását, mint a katolikus vallásgyakorlatot. A karizmatikus irányzatok követői általában rendszeres gyülekezeti tagok, míg a másik csoport, csupán keresztelő, esküvő és temetés alkalmával jelenik meg a templomban. Ennél a csoportnál meg kell említeni az erős Szűzanya-kultuszt, s a csatkai, máriapócsi, és alsószentmártoni búcsúhelyek látogatását, melyeken a család minden tagja egyformán részt vesz. Az ilyen alkalmakat akár nemzetiségi találkozóknak is nevezhetnénk, hisz az ország egész részéről, sőt, Szlovákiából is érkeznek ebben az időben lovári (és nem lovári) cigányok ezekre a helyekre.A cigányok sokszor emocionális telítettségű, csillogó-villogó, gyertyafényes, nagy, drámai szertartásokat átélő vallási közegben éltek. Kocsis Fülöp görög-katolikus püspök szerint „a szertartás olyan energiákat közvetít, mely képes átformálni a benne részt vevők lelkét, életét. A cigányság a maga természetes vallásosságával rengeteg szertartásosságot hordoz, természetes fogékonyság él benne minden iránt, ami színes, mozgalmas.”49 Ezért is fontosak számukra a külsőségek, szertartások, s talán emiatt is áll hozzájuk közelebb a katolikus vallás. A búcsújárások alkalmain az ima és gyertyagyújtás épp olyan elengedhetetlen része az ünhttp://www.magyarkurir.hu/node/36741 [online]. [idézve: 2013.6.10.]

49

nepnek, mint a lakoma, a tánc, és az ének. Ami az ünnepi öltözéküket illeti, laikusként csak a színkavalkád, ami az embernek szemet szúr. Az alaposabb megfigyelő azonban felfedezheti az uralkodó színeket is pl. a férfiak kalapjának szalag-színeiben, amik az egyes csoporthoz tartozást hivatottak hangsúlyozni, illetve az asszonyok által viselt kendők csomójának megkötési módja, s annak helye szintén jelzés értékű.

1983-ban Kovács László rendezésében Szempontok tekintetében követjük Surman László /író, költő, az Evangéliumi Pünkösdi Közösség Országos Cigánymisszió gyülekezetplántálás és munkacsoport vezetője/ által kidolgozott, A roma vallásosság sajátosságai c. munkáját. In. Ökumenikus Tanulmányi Füzetek, 22. szám, 2. kiadás, Örömhír cigányoknak is, Ökumenikus Tanulmányi Központ, Budapest, 2010, p. 40.-53. 50 51


A romungrók asszimilálódása a leginkább érezhető a vallásosság terén is. Többségük katolikus keresztségben részesült, ahogy Magyarországon, úgy Szlovákiában egyaránt, de náluk a legkevesebb a templomot látogatók száma. Magyarországon a legnagyobb roma ébredésről 1980-óta lehet hallani, melynek főszereplője a pünkösdi egyház volt. Az akkor Békésen élő cigányok 50%-a elfogadta Krisztust, amely változás gyökeres fordulatot, életmódbeli váltást is hozott, melyre média is felfigyelt. Ennek apropóján forgatták „A csoda”50 című dokumentumfilmet. Babonás életmódjukat tekintve, nem babonásabbak, mint a magyar társadalom egyes rétegei. A missziót folytató szolgálattevő egyik legmarkánsabb feladata, a tévhitek eloszlatása, ami a babonásságból fakad. Ilyen pl. a halottaktól való félelem. Kevésbé fajsúlyos a Mária-kultusz, viszont, ami nem jó hír, s ez is az asszimiláció hozadéka, nagyobb az Istenbe vetett hit elutasítása, mely azért régen egy cigány jellemző tulajdonságaként sem volt fellelhető. Rájuk nem jellemzőek az előző két cigány csoport vallásos gyakorlatai. Nem tartják a búcsújárásokat, sajnos van már, ahol a gyermekkeresztséget sem. Temetkezéseik egyre inkább társadalmi, és általában ünneplik a magyar társadalom ünnepeit is. Kifejezetten cigány vallásos ünnepük nincs.51

A misszió szempontjából a magyar nyelvű cigányokat kön�nyebb a református egyháznak megközelítenie, mivel velük könnyebben tud azonosulni, illetve ők maguk sem annyira ragaszkodnak talán a külsőségekhez, mint a lovári, azaz oláh cigányok, a katolikus valláshoz, ceremóniákhoz. Eredményesség tekintetében, hogy hol, kik között sikeresebb a keresztyén hitre való nevelés, erre irányuló kutatás még nem született. Jómagam ismerek beás lovári és romungro krisztusi embert is. Szlovákia magyar lakta falvaiban leginkább a magyar nyelvű cigány családok vannak jelen, akik között, már csak ha a tekintetben is, hogy nincs nyelvi gát, talán a „legkönnyebb” az evangéliumot hirdetni. 42 ÉRTELMEZÉSI SZINT

ÉRTELMEZÉSI SZINT

43

44

VISZONYULÁSI SZINT

III. VISZONYULÁSI SZINT

Egy néphez való viszonyulás első lépése, annak történelmi hátterének ismerete. Hogy jól tudjunk viszonyulni egy néphez, könnyebben tudjuk magunkat beleélni a helyzetébe, hitelesebben „válhassunk cigánnyá”, ismernünk kell nem csak a jelenét, annak minden atrocitásával, nehézségével, kapcsolódási és viszonyulási vonzataival, hanem a történelmét is. Ha nem ismerjük a gyökereiket – bár ők sem igazán vannak vele tisztában – egyrészt hiánypótlók lehetünk az életükben e téren, másrészt, a mélyebb empátiát segíti, ha tisztában leszünk egyes történelmi korok viszonyulásaival a cigány néphez. A fejezet második felében a SZRKE cigánymissziós koncepcióját ismertetjük.

45 VISZONYULÁSI SZINT

Hogy megérthessük a jelent, ismernünk kell a múltat. Hogy tudjuk, mikor, miért, hogy reagálnak egyes emberek, mit, miért tesznek, hogyan viszonyuljunk hozzájuk, tudnunk kell, honnan jöttek, milyen sebeket hordoznak.

6. A cigányság rövid történelme a mai Szlovákia területén

46

A cigányok megjelenése tájainkon az 1322-es évre tehető.52 A 15. században már több térségben is voltak róluk feljegyzések. A régi dokumentumok szerint Magyarországon a Szepességben (mai Szlovákia területe), ahol virágzott a bányászat, volt az első térség, ahol a cigány kovácsok családjaikkal együtt letelepedhettek.53 A cigányság származását, eredetét, ősmúltjának történetét írásos emlékek nem őrzik. Ősi történetük mesékben, mondákban rejtőzik. E mesék, mondák, mítoszok változatosak, nagyobb csoportonként – kárpáti, oláh és beás cigányok – és törzsenként is eltérőek.54

VISZONYULÁSI SZINT

Az 1427-es években a párizsi érsek exkommunikálta őket az egyházból, ami a lakosság velük szemben eddig tanúsított viselkedésének radikális változását hozta magával. Innentől kezdődött a négy és fél évszázados diszkriminációjuk. Egyes európai tájakon olyan rendeleteket adtak ki, melyek engedélyezték a kínzásukat, csonkításukat. Egy cigány ember megölése nem számított bűntettnek. Közép és Dél-Kelet Európában más volt a helyzet. A török előretörés, ami az Oszmán Birodalom határaival a 16. és 17. században a mai Dél-Szlovákia területéig elért, olyan szituációt teremtett, melyben mindkét oldal, azaz a magyar és a török is, kihasználták a hazai lakosságot. Ebből az időből leginkább a cigány kovácsok szerepének jelentősége hangsúlyosan kiemelt.55 A 16. század második feléből feljegyzéseket találtak, hogy némely városok megengedték a kovácsok letelepedését. A kovácsmesterséggel és zenéléssel foglalkozó családokat letelepítették a magyar hűbérurak. SZALANY B.: Czigány történeti adatok, Etnográfia XXV., 1914, p. 89. HORVÁTHOVÁ, E.: Cigáni na Slovensku, Bratislava 1964, p. 19-21. 54 DAVIDOVÁ E.: Bez kolíb a šiatrov – Východoslovenské vydavateľstvo v Košiciach 1965, ISBN 83 004 65 p. 11-1. 55 LIEGEOIS J. – P.: Romák, cigányok, utazók, Budapest, Pont Kiadó, 2002, ISBN 963 9312 43 6p. 121. 52 53

A legjelentősebb letelepítési folyamatok Mária Terézia és II. József uralma alatt történtek, melyek szintén nem kedveztek a cigány népnek. Erőszakos letelepítésük, kötelező nyelvvesztésük, neveik elhagyatása, „krisztianizálásuk” újabb csapásokat jelentett számukra. Az uralkodó úgy tekintett a cigányok zenélésére, mint ami alkalmat ad a munka kerülésére, ezért lehetőleg akadályozandó, csupán letelepedett, paraszti munkát végző, adófizető cigányoknak szabad az ilyesmit megengedni.56

6.1. A cigányok helyzete a két világháború alatt, Szlovákia területén

A Csehszlovák Köztársaság (1918) megalakulása után minden állampolgár egyenrangú lett, de ez az álláspont a cigányok helyzetén semmit sem változtatott. Továbbra is marginális csoport BENCSIK, G.: Cigányokról, Budapest, Magyar Mercurius, 2008, ISBN 978 963 9872 03 5, p. 78. 57 http://2010.rnlweb.org/modules.php?name=News&file=print&sid=17188 [online]. [idézve: 2013.3.29.] 58 ROSTÁS-FARKAS, GY.: Cigányságom vállalom, Budapest, TIT Nyomda, 1992, ISBN 963 04 17642, p.10. 56


Mégis pozitív hozzáállásként említhető meg a Mária Terézia nevéhez fűződő rendeletek sora, aki nem a cigányok eltüntetésére, felszámolására, vagy kiirtására törekedett, hanem próbálta őket úgy kezelni, mint akik „gazdagíthatják” az országot.57Viszont azt is látnunk kell, hogy ez is egy embertelen lépés volt az irányukba, mert a célja az erőszakos asszimiláció volt. Nem űzhették régi mesterségeiket, a gyerekeiket pedig elszakították tőlük, hogy magyar családok neveljék őket, aminek az eredménye sok esetben csupán a gyerekek kihasználása, dolgoztatása lett. Míg más országokban mind a mai napig vannak vándorló életmódot folytató cigányok, nálunk és Magyarországon helyhez-kötöttségük ezen időktől datálódik. A történelmi-társadalmi múlt magyarázatot ad, de felmentést nem adhat.58

maradt. Ez a szociális marginalizálódás a második világháborúra elérte a tetőfokát. A cigányok nagy részét koncentrációs táborokba vitték, ahonnan legtöbbjük soha nem jött vissza. A cigányok nem fegyveres, hódító, leigázó népként érkeztek Európába. Sohasem jelentettek politikai veszélyt. Csupán külsejük, életmódjuk volt az, ami ellenszenvet váltott ki a környező népekből. Egyszer kémeknek, máskor az ördöggel cimboráló bűnös népnek titulálták őket.59


A szomorú valóság, hogy hosszú éveken át tilos volt beszélni arról, hogy nemcsak a zsidókat üldözték, hanem a cigányokat is. „A roma holokauszt bennünk, cigányokban mély sérelem mindazokkal szemben, akik bennünket kiközösítettek, csak azért, mert más színű a bőrünk, más nyelven beszéltünk és más volt a mentalitásunk. Szent kötelessége a történelemírásnak, hogy az elkövetkező generációknak közvetítsék azt a szörnyű időszakot, amikor népünket megalázták, jogait sárba tiporták, s nem utolsósorban mikor mindezt titokban tartották.”60 1935. szeptember 15-én a cigányokat éppen úgy, mint a zsidókat, besorolták azokhoz a nemzetekhez, amelyek nem tiszta árják. Egyúttal születésüknél fogva antiszociális, bűnös népnek kiáltották ki őket. 1939. szeptember 25-én az akkori szlovák állam kiadott egy olyan törvényt, amely két részre osztotta a polgárokat, mégpedig teljes jogú állampolgárokra és idegen élősködőkre. E törvény alapján teljes joggal csak az állampolgárok rendelkeztek. Természetesen az idegen élősködők nem jelentettek mást, mint a cigányokat. Az számított cigánynak, akinek mindkét szülője cigány származású volt, vagy vándoréletet élt, vagy aki kerülte a munkát. A legelrettentőbb fejezete a cigányság újkori történetének mégiscsak 59 CSONKA, J.: Cigány holokauszt in. Ökumenikus Tanulmányi füzetek, 22. szám, 2. kiadás, Örömhír cigányoknak is, Ökumenikus Tanulmányi Központ, Budapest, 2011, ISBN 978 963 7624 55 1, p. 57. 60 Elhangzott Ravasz József beszédében a cigány holokauszt emléknapján, 2013. augusztus 2-án, Dunaszerdahelyen

Egy német rasszista kommentár tanúsága szerint 1936-ból, minden vér fajilag idegen, amely nem német vér, de nincs még rokonságban sem a német vérrel. Fajilag idegen vére Európában csak a cigányoknak és a zsidóknak van. A fajilag idegen vérűek nem tarthatják meg polgári jogaikat a Német Birodalomban. A faji diszkrimináció alapja „A cigányokról való határozat” volt, amit 1938-ban hoztak. Ennek alapján a cigány lakosságot száműzni kell a német lakosság tagjai közül, hogy véletlenül se történhessen faji keveredés. A második világháború befejezése után a megújult Csehszlovák Köztársaságban az ún. cigánykérdést nyílt asszimilációval oldották meg. Megalakították 61 Eszünkbe juthat itt - akár összehasonlításképpen – az afroamerikai polgárjogi mozgalom, élén Martin Luther King-el, ami Amerikában ugyanilyen atrocitásokból nőt ki évekkel később.


a második világháború időszaka. Ez alapvető emberi és állampolgári jogaik teljes mértékű korlátozását jelentette, tehát nem utazhattak a tömegközlekedési eszközökkel, nem léphettek be a középületekbe, a közterületekre, a városokba és a községekbe, csak a kijelölt napokban és órákban.61 1941-ben a zsidók és cigányok számára munkatáborokat létesítettek. Egyik ilyen dicstelen cigány tábor Osvienčim-ben volt, ahol a közép-európai országokból, becslések szerint kb. 80 000 áldozatról tudunk. A megbélyegzésükre az alkarjukra „Z” betűt, mint zigeuner (németül: cigány) tetováltak. Dr. Jozeph Mengele, híres volt a kegyetlen, embereken végzett kísérleteiről, a sterilizálásokról. Operált, amputált, fájdalomcsillapítás nélkül, azzal is kísérletezett, hogy hogyan lehet kifehéríteni az emberi bőrt és szemet, amihez különböző vegyi anyagokat fecskendezett a nyomorultak bőre alá, vagy épp a szemükbe. Dubnici nad Váhom-ban is volt egy cigány tábor, ahol 700 rab volt, belőlük 26-ot brutális körülmények között gyilkoltak meg. A dél-szlovákiai cigányokat 1944 szeptemberében elhurcolták a dachaui koncentrációs táborba.


ugyan a „Szlovák cigányok egyesületét” 1948-ban, de az 50es évek elején ezt meg is szüntették. Tehát nem ismerték el a romákat önálló etnikumként, hanem egy elmaradott szociális csoportként tüntették föl, amely különös életvitellel rendelkezik. Ezért a társadalom segítsége csak, mint a periférián élő, alacsony fejlettségi szintű csoportnak szólt, akik csakis szociális és anyagi támogatásra szorulnak. Újra beindult az erőszakos asszimiláció. Felszámolták a cigány településeket, az alkalmazkodni képtelen családokat betelepítették az új lakótelepi panelházakba, amelyek megint csak elkülönített gettókká alakultak, mert senki sem akart olyan lakásokban lakni a többségi társadalomból, ahol cigányok is laktak. Az ősi foglalkozásaiktól, mint például a teknővájó, vályogvető, szegkovács stb. ez által megfosztották őket. Ezek az intézkedések nemcsak, hogy nem oldották meg a cigánykérdést, de éppen fordítva, ezáltal még jobban izolálták őket és növelték a kölcsönös távolságtartást a cigányok és a nem cigányok között. A hagyományok és a belső normák szétesésének megállítására, s végül, de nem utolsósorban a cigány és nem cigány lakosság közti kapcsolatok javítása érdekében megalakították az 1968-’69-es években a „Cigányok szervezetét”, mely kezdeményezést újra csak beszüntettek, 1973-ban. A szervezet viszonylag rövid fennállása azért volt nagyon hasznos, mert legalább a cigány értelmiség egy kicsit feléledt és mobilizálódott. Még akkor is, ha egy időre elhatárolta magát a saját népétől, érzékeltette a jelenlétét, és próbálta kivívni a cigány nép kulturális és politikai emancipációját. Még, ha ez nem is sikerült. 1989 novembere után kezdődött a roma mozgalmak tevékenysége, amelyek célja a belső etnikai integráció, és az önálló etnikai kisebbségként való elismerés volt. E polgári és politikai roma mozgalmaknak a programja az a kérelem, mely szerint követelték a roma kultúra és nyelv hivatalos elismerését. 1991-ben végre elismerték Szlovákia területén nemzeti kisebbségként a cigányokat. A statisztikai adatok szerint a 20. században a roma népszaporulat növekedéséről beszélhetünk,

Sok évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a cigányokról olyan munkák jelenjenek meg, amelyek igazságosan tükrözik azokat az értékeket, amelyek hozzátartoznak az egyetemes kultúrához. A rendszerváltás óta eltelt időszak a magyarországi, de a szlovákiai cigányok többségének életében sem hozott számottevő javulást. A munkanélküliség, a szegénység, a sanyarú életkörülmények, a rossz egészségi állapot kirívó mértékben sújtja a cigányokat. Az esélyegyenlőség hiánya, a cigányok életét megpecsételő rasszizmus, az előítélet nagymértékben kiszolgáltatja, megalázza a cigányokat. Ez sok estben a társadalmi 62 CANGÁR J.: Ľudia z rodiny Rómov. Doplnková učebnica o dejinách a živote Rómov pre základné a stredné školy. Nové Zámky: CROCUS, 2003. Str.200 ISBN 80 88992 42 7


még akkor is, ha a valóságot elferdítik azok a tényezők, mely szerint a cigányok egy része magyarnak, illetve szlováknak vallja magát. Amíg 1921-ben Szlovákiában 7 284 cigányt tartottak számon, 1980-ban már 200 ezret. Csökkenő tendencia mutatkozik azonban1991, sőt 2001-ben is, mivel ekkor csak 100 ezren vallották magukat cigánynak.62 Tehát a cigányoknak a XX. században két diktatórikus rendszert kellett átélnie, a fasizmust és a szocializmust. A fasizmus fizikai megsemmisítésükkel, kiirtásukkal, a szocializmus pedig teljes és végleges asszimilációjukkal akarta egyszer s mindenkorra megoldani a cigánykérdést. Az eredmény: létszámuk átmeneti csökkenése és ősi hagyományaik, kultúrájuk szétverése, önbecsülésük letörése, társadalmi kiközösítésük. Valamennyien tudjuk, hogy a rasszizmus, a kirekesztés milyen kibeszéletlen, megoldatlan, kínzó és fájdalmas helyzeteket teremtett és teremt ma is, ember és ember között a világban. E jelenségnek sokkal inkább elszenvedője, semmint hordozója és közvetítője a cigányság. Sajnálatos módon egyre nő egzisztenciális problémáik megoldatlan kérdése. Magas a munkanélküliség, az iskolázatlanság, Kelet – Szlovákiában szinte nyomorognak a cigányok, aminek hangot is adtak a pár évvel ezelőtti éhséglázadás alkalmával.

kirekesztettséget eredményezi. Ezek a negatív jelenségek összekapcsolódnak a cigányok számára hátrányos és méltánytalan megnyilvánulásokkal a többségi társadalom részéről.


A reménytelenség, és a kilátástalanság a már sokat emlegetett napról-napra élésre kényszeríti őket. Motiválatlanok, és nincs jövőképük. Sok esetben a legnagyobb gondjuk a tél átvészelése, vagy éppen az egyik napról a másikra élés. Sajnos nagyon magas az alkoholisták aránya, a drog és prostitúció és az uzsorások jelenléte nagymértékben, csak ront az amúgy is siralmas helyzetükön. A kommunista asszimiláció gyümölcse lett, hogy szeretnék elhagyni nemzetiségüket, ami pl. a 2001es népszámlálási adatokon is tükröződik, amikor is a becslések szerinti 400 000 romából saját bevallás szerint mindössze 90 000 vallotta magát annak. A meggyőződésből fakadó saját, egészséges nemzeti identitás megléte helyett egyfajta torz önkép és önbizalomhiány, alulértékeltség jellemzi őket. Nagyon nagy jelentősége lesz a jövőben annak, hogy az állam hogyan áll hozzá az egészséges lelki fejlődésükhöz, amihez a keresztyén egyházakkal való kooperáció volna a helyes út. Magyarországhoz viszonyítva, ilyen téren lényegesen rosszabbak a kilátásaink. Sajnos az állami vezetés nem igazán támogatja az egyházak munkáját a cigányok között.

7. A SZRKE helyzetéről a cigányság kapcsán

1. Napjainkra fiatalodott a lelkész-garnitúra, ami nem jelent előítélet-mentességet, minden esetre benne rejlik a fiatalos lendült s az új kipróbálásának potenciálja. 2. A kiöregedő gyülekezetek és az elvándorló fiatalság évek múlva kényszerhelyzet elé fogja állítani a lelkésztársadalmat, akiknek a cigányok közötti misszió lesz megmaradásuk egyedüli esélye. Ez a tendencia leginkább a középső és keleti egyházmegyéknek jellemzője.

4. Lassan intézményessé válik a cigányok felé irányuló szolgálat egyházi szervezése, ezzel egyre nagyobb felülete van a közöttük folyó munkának. 5. Hatalmas előnyt jelent az állami szerveződésekkel szemben, hogy az egyházat a cigányság nyitott szívvel, és reménységgel fogadja. 6. Egyre nagyobb az aránya a munkatársak és szolgálattevők között a teológiai végzettséggel nem rendelkező keresztyéneknek. A cigánymisszió teret enged a laikusok szolgálatának. 7. Igény van az egyházmegyékre lebontott központokra, munkacsoportokra. 8. Az egyháznak lehetősége a diakóniával karöltve a szociális munkások bevonásval a segélyek által kiskorúsított, állandó „mankóra” szoruló és szoktatott cigányságot „kinevelni” a dologtalan munkanélküliségből.


3. A SZRKE felelőssége, a nemzetiség megtartása is, s ha ez ugyan a lovári cigányokra nem is érvényes, az asszimilálódott és a beolvadni kívánó romungrók a magyar nyelv továbbvivői lehetnek.

7.1. A SZRKE cigánymissziójának koncepciója

Egyházunknak nem csupán lehetősége, de kötelessége a cigányság felkarolása, a közöttük való szolgálat. Az Egyház hirdeti, hogy a keresztyén misszió, nemcsak az Egyház missziója (missio ecclesiae); a missziót maga Isten kezdeményezi, Ő hívja az Egyházat vegyen részt a világ megváltásának tervében (missio Dei). A misszió végső és legfontosabb célja ezért nem az emberek hívogatása az intézményes Egyházba, hanem az, hogy ebben a világban érvényesítse Isten Királyságának az elveit. Tegye azt ne csak az istentiszteleti vagy egyházi életben, hanem mindenütt a társadalomban. 54

Jelmondata: „Légy Jézus Krisztus tanítványa! Tégy Jézus Krisztus tanítványává!“ 63

VISZONYULÁSI SZINT

Egyházunk cigánymissziós szolgálata kiépülőben van, az alulról építkezés elkeződött. Más magyar keresztyén egyházak (református, baptista, metodista, evangélikus) cigánymissziós tapasztalataiból kiindulva egyházunk igyekszik a holisztikus mis�sziós formát követni, melyet a komplex felkarolás jellemez. A szolgálat egy önszerveződött csoport kezdeményezése, akik évek óta más formában, más területen segítették és segítik a lelkészi munkát, nőszövetségi tagként, hitoktatóként, stb. Az egyház teret enged a szolgálatban, támogatja, helyt ad az érdekek ütköztetésének, a próbálkozásoknak, a külföldi adományokból kapott pénzforrások ésszerű kihasználását feltételül szabva. A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház 2013. januárjában megalapított egy nonprofit szervezetet, Református Cigánymisszió névvel.

63 Ez csupán egy törvényjavaslat, mely nem került elfogadásra. Átfedések érzékelhetők a MRE cigánymissziós stratégia megfogalmazásában, mivel annak kezdeti lépéseiben mi is részt vettünk.

A Református Cigánymissziós szervezet létrehozásának szükségességét első sorban egy külön név, és bankszámlaszám sürgette, valamint a pályázati lehetőségek. Tehát a dolga az anyagi háttér bebiztosítása. Az igazgató tanács a munkacsoport lelkész tagjaiból áll. A munkacsoport létrejöttének nem volt kritériuma a teológiai végzettség, így vannak köztünk tanárok, s más világi foglalkozást végzők. Hogy kit, mi vezetett erre a szolgálatra, az mindannyiunk személyes bizonyságtétele.

VISZONYULÁSI SZINT

55

56

TERÁPIÁS SZINT

IV. TERÁPIÁS SZINT

8. A megújuló, kezdeményező egyházról Új reformáció című művében Klauss Douglass a gyülekezetek jelentőségének újbóli felismerésére fektet nagy hangsúlyt. „Nem a gyülekezetek vannak az egyház intézményeiért, hanem éppen fordítva kell lennie azért, hogy az egyház eredeti tevékenységének megvalósulásával megteremtődjék az intézményes működés feltétele is.”64 Az egyház intézménye, ahogy a cigánymissziós szolgálatunk által létre hozott szervezet is, 64 GAÁL, S.: „A kezdeményező egyház”, Victor János egyházépítő szolgálata különös tekintettel a misszióra és a gyülekezetépítésre, Doktori értekezés, Ramocsaháza, 2005, p. 107, V.ö.: http://ganymedes.lib.unideb.hu:8080/dea/bitstream/2437/127525/1/ Ga%C3%A1l%20S%C3%A1ndor%20dolgozat.pdf [online]. [idézve: 2014. 3. 20.]

57 TERÁPIÁS SZINT

Az előzmények fényében, a negyedik, s egyben utolsó szinthez érve, megoldási javaslatokat sorakoztatunk fel. Nem adunk receptet, mert ez egyedüli megoldás, mint az első fejezetben olvashattuk, a Krisztusi szeretet. A javaslatok kiindulópontja, a demográfia, etnológia és szociológia talaján bemutatott történelmi háttér. A terápiás szint igyekszik kiutat mutatni a pedagógia talaján, Krisztust, mint legfőbb tanítót példaképül állítva, a reformáció 500. évfordulójának megújító, pozitív változásokat hozó erejében bízva, egyházunk missziós látásának kiszélesítését célozza meg.

a gyülekezeti munka támogatói szeretnének lenni. Nem helyette, hanem vele együtt, érte munkálkodni. A gyülekezetben a növekedés, változás fájdalommal jár, kihívásokkal teli. Komoly ellenállást válthat ki azokból, akik kényelmesen érzik magukat a meglevő szokások és hagyományok között, s az egyházat látják az egyetlen biztos pontnak a világ zűrzavara közepette.65 Viszont a gyülekezeteiben élő egyház evangéliumi létének legtisztább megőrzése mellett nem mondhat le arról, hogy másokért akar élni.66 8.1. A szegénységet figyelembe véve 58 TERÁPIÁS SZINT

Általános jelenség a cigányság tekintetében, hogy nagy többségük szegénységben él. Kérdés tehát, ami megfordíthatja sokak látószögét, hogy mi az, ami taszító a számunkra. A szegénység, vagy, hogy valaki cigány, s egyáltalán hol vannak a határok előítélet terén e tekintetben. Sokakban ugyanis az életvitel, a „büdösek, koszosak” a meghatározója a távolságtartásnak, ahogy az egri főiskola felméréséből67 is kiderül. Itt a megkérdezettek nagy százaléka az értelmiségi, egyetemi szintig eljutó, tiszta környezetben élő cigányt saját bevallása szerint elfogadja, sőt, magyarnak tekinti. Érdekes hozzáállás ez, de koránt sem egyedi. Jézus az Isten országát különösképpen a szegényeknek tulajdonítja, ugyanakkor sosem feledkezik meg bűnösöknek való kikiáltásukról. Így nem csupán a gazdagokat, a hatalmon levőket, az elnyomókat hívta bűnbánatra, hanem magukat az elCLARKE, P.A.: Jézus a Tescóban – misszió az új évezredben, SZEVERÉNYI J.: Megtérsz vagy meghalsz és egyéb írások, Budapest, ÉLŐ VÍZ füzetek 5. Pauker Nyomdaipari Kft. ISBN 978 963 87825 3 3, p. 22. 66 GAÁL, S.: „A kezdeményező egyház”, Victor János egyházépítő szolgálata különös tekintettel a misszióra és a gyülekezetépítésre, Doktori értekezés, Ramocsaháza, 2005, p. 118. 67 KARLOVITZ, J.T.: Mit tehetünk az előítéletek csökkentéséért?, NAHALKA, I. és TORGYIK J. (szerk.): Megközelítések, Roma gyerekek nevelésének egyes kérdései, Budapest, Eötvös József Könyvkiadó, 2004,ISBN 963 9316 84 9, p. 129. 65

nyomás áldozatait is. Fel nem mentve őket. Viszont jelentősége van annak, hogy a szegények válaszoltak a hívásra. „Mintegy szabály, hogy az Isten országa a szolgák viskóinak hátsó ajtaján, nem pedig az urak palotáinak főkapuján át lép be a világba.”68 Ugyanúgy Volf idézi Moltmannt, aki a keresztnek egy olyan vonatkozását domborítja ki, mellyel korábban éppen csak érintőlegesen foglalkoztak. Az áldozatokkal való összetartozás témáját kiegészíti a bűnösökkel való kiengesztelődés témájával. Vallja, hogy ahogyan az elnyomottakat föl kell szabadítani az elnyomás okozta szenvedések alól, ugyanúgy az elnyomókat is, az elnyomás révén következett igazságtalanság terhe alól.69

Az egyház a Szegények egyháza70, melyről egy könyv is született, Joseph Wresinski tollából, ugyanezzel a címmel. Wresinski szerint Jézus nem ölthetett testet a társadalom semmilyen más rétegében, annak a szerzett javak általi terheltsége miatt. S álljon még itt egy sokat mondó idézet Teréz anyától: „Semmik sem lennénk, ha a szegények nem fogadnának el bennünket. Mély hálával tartozunk ezért nekik, lehetővé teszik számunkra, hogy szeressük és szolgáljuk bennük Jézust.”

68 VOLF, M.: Ölelés és kirekesztés, Teológiai vizsgálódás az azonosság, a másság és a kiengesztelődés tárgykörében, Budapest, Harmat Kiadó, 2001, ISBN 963 9148 51 2, p. 127-128. 69 U.o. p. 26. 70 WRESINKSI, J.: Szegények egyháza, Pannonhalma, Bencés Kiadó, 2010, ISBN 978 963 314 004 8

59 TERÁPIÁS SZINT

A cigánymissziónak nem célja a szegénység megszüntetése, legalábbis nem legfőbb célja, mégis, a holisztikus missziónak alap kiindulópontját képezi, hogy szegénységben élőkről van szó. Emiatt szükséges a teljes odafordulás. Az iskolai sikertelenség megszüntetése, a munkahelyteremtés és az egészséges életre való nevelésben ugyanúgy segítőjobbot kell nyújtanunk. Ez természetesen nem csak az egyház feladata.

9. A pedagógia lehetséges alternatívái a cigányok megsegítésében

A pedagógia egyik legalapvetőbb mozzanata az utánzás, mintakövetés, melynek feltétele a személy, vagy a tevékenység vonzereje. Motívuma kisgyermekkorban az azonosulás, melyet serdülő korban egyre inkább a tudatos választás vált fel. Ezért is fontos a keresztyén életre való nevelés a lehető legkorábbi időszakban.71 Fontos, hogy példát ugyan kínálhatunk, de sok inger ér egy gyermeket, és példaképet mégiscsak ő választ. Ezért kell, hogy keresztyén közeg és jó példa vegyen körül egy gyermeket, hogy minél több pozitív impulzus érje. 60 TERÁPIÁS SZINT

A cigánygyerekek világát úgy kell gazdagítani, úgy kell felajánlani a fejlődési lehetőséget, hogy ez a lehető legkisebb mértékben kerüljön konfliktusba a roma identitással.72 A gyerekek már az általános iskolába való bekerülés pillanatában olyan hátránnyal indulnak, amit az alapfokú oktatás eddig még egyetlen módszerével sem volt képes behozhatóvá tenni. Ezt a hátrányt tovább rontja a stigmatizáció, a teljesítménycentrikusság, s a sikerközpontú beállítódás. Ezeken a súlyos helyzeteken segíthet a szeretet vallása pl. egy egyházi tanoda beindításával. Alapállásunk szerint érzékenyebbnek kell lennünk irányukba, kihasználva azt a rugalmasságot, aminek egy iskola nem tud eleget tenni. Aki ebben az írásos kultúrában él, az nehezen, vagy végképp nem tudja elképzelni a kizárólag szóbeli kultúra létezését. Pedig ez a cigány gyerekek iskolai kudarcának legdöntőbb eleme. A velük szemben támasztott követelmények, elvárások ugyan71 GALICZA, J.: Gondolkodom a nevelésről, Budapest, Zsigmond Király Főiskola és a L’Harmattan Kiadó, 2009, ISBN 978 963 236 213 7, p. 91. 72 VÁMOS, Á.: Kisebbségpedagógia, nyelv és kultúra in. NAHALKA, I. és TORGYIK J. (szerk.): Megközelítések, Roma gyerekek nevelésének egyes kérdései, Budapest, Eötvös József Könyvkiadó, 2004,ISBN 963 9316 84 9, p. 10.

is kivétel nélkül az írásos kultúra szülöttei. Ez a pedagógusképzés egyik kulcskérdése. Ezen áll, vagy bukik a cigány gyerekek iskolai eredményessége.73 A cigány gyerekek nem butábbak, mint mások, hanem más – gondolkodásbeli, szokásokból fakadó, szülői mintát követő – területek fejlettebbek az ő esetükben, melyeket az állami intézmények nagy többsége szinte soha nem használ fel. Pl. „Próbai Csaba hivatkozik Leonardo Piasere egy megállapítására egy helyen, mely szerint a cigány gyermekek nagyszerűbb teljesítményt nyújtanak a környezet feltérképezése kapcsán, mint kortársaik.”74

Említést kell tennünk a sokszor tárgyalt szegregáció kérdéséről. Mivel a cigánymisszió eleve specifikus, így nálunk lehetőség nyílik a cigánygyerekek saját környezetükben való tanítására. A pluralizmus lényege az, hogy mindenki olyan pedagógiai közegben nevelkedjék, amely számára a leginkább fejlesztő. Ez nem jelenti azt, hogy az ingerszegény környezet elég lenne a cigánygyerekeknek, hanem azt, hogy nem feltétlenül a kiragadásuk az egyetlen megoldás, ami a missziónak nem is a célja. SZABOLCS, É.: Milyen a gyerekcigány? Gyermekkorkutatás és pedagógiai etnográfia, Budapest, Eötvös József Könyvkiadó, 2007, ISBN 963 7338 77 9, p. 53-54. 74 NAHALKA, I.: A roma gyerekek kognitív fejlesztése, In. NAHALKA, I. és TORGYIK J. (szerk.): Megközelítések, Roma gyerekek nevelésének egyes kérdései, Budapest, Eötvös József Könyvkiadó, 2004, ISBN 963 9316 84 9, p. 143. 75 GULYÁS, S.: Cigánygyerekek hátrányai és esélyei, A pedagógia időszerű kérdései hazánkban, Budapest, Tankönyvkiadó, 1976, ISBN 963 17 1807 7, p. 42. 73

61 TERÁPIÁS SZINT

Óriási problémát jelent pl., hogy a jó képességű kétnyelvű cigány gyermek a kezdeti időszakban vajmi keveset ért meg az órán folyó kommunikációból. Miközben a többiek az írni, olvasni tanulás alapjaival ismerkednek, addig a cigány gyermekek a legszükségesebb cselekvést elősegítő és biztosító „vezényszavakkal” ismerkednek meg.75 Korrepetálás alkalmával tapasztalt tény, hogy sokszor egy-egy gyermek csak a szituációk nyilvánosságából próbálja kikövetkeztetni a kért tevékenység tartalmát.

A Jézusi meghívást ez esetben nem úgy kell érteni, hogy kapnak egy értesítőt, hogy jöjjenek el a többség közé vasárnap, istentiszteletre. Hívogatjuk őket magunkhoz, magunk közé, de előbb nekünk kell lépni, és elmenni, bemenni, ahogy a mis�sziói parancs is mondja. A differenciálás az, ami meghozhatja az eredményt, ami a tanulók egyéni sajátosságaihoz mérten a fejlődés körülményeinek bebiztosítását jelenti. Az integráció alapelve, hogy az iskola mindenkié. Ebből kifolyólag a feladat egy gyermekközpontú, humánus, demokratikus, szolidáris, kommunikatív, életszerű, kooperatív, felelős iskola megteremtése. 76 62 TERÁPIÁS SZINT

Az iskolaügy sajnos számtalan esetben úgy oldotta meg, és oldja mai napig az együtt nevelés problémáit, hogy a cigánygyerekek nagy részét fogyatékosnak nyilvánítva speciális intézményekbe, vagy gyógypedagógiai osztályokba különíti. Amint látható, az iskolarendszernek is reformokra van szüksége. Pedagógiai csődhöz vezethet egy olyan folyamat, melyben a tananyag és a tanítási módszer tekintetében nem folyik állandó eszmecsere az érintett rétegek között. Hitoktatás tekintetében pl. egyik alapállás kellene, hogy legyen, mely szerint a hitoktatás nyilvános iskolai formája nem a meggyőzés céljából fontos, hanem a korrekt ismeretközlés és értékátadás céljából.77 Szívszorító történeteket és vallomásokat lehet olvasni az iskolai sikertelenség következményeiként a kisebbségi érzés, szorongás, depresszió, kiközösítések kapcsán, melyek a pedagógiai pszichológia témakörébe tartoznak. Megoldási javaslatként nézzük meg Robert Rosenthal szociálpszichológus professzor közzé tett kísérletét, ahol leírja, hogy 76 RÉTHY, E.: Inkluzív pedagógia, In. NAHALKA, I. és TORGYIK J. (szerk.): Megközelítések, Roma gyerekek nevelésének egyes kérdései, Budapest, Eötvös József Könyvkiadó, 2004,ISBN 963 9316 84 9, p. 231-244. 77 KALEVI, T.: – LAULIKKI, V. M. P..: Hogyan tanítsunk hittant? Vallásdidaktika, Budapest, Evangélikus Sajtóosztály, 2001, ISBN 963 7470 63 8, p. 27.

egy csoport patkányról azt állították, hogy azok speciálisan tenyésztett intelligens állatok, amit a kísérlet során igazolva láttak a kísérleti személyek. Ugyanők ugyanezeket a patkányokat sokkal szerényebb képességűeknek ítéleték, amikor előzőleg azt az információt kapták róluk, hogy átlagos patkányok. Ezek után ugyanez a professzor hasonló kísérletet végzett találomra kiválasztott alsó tagozatos iskolás gyerekekkel, s ugyanarra az eredményre jutott: azok a gyermekek, akikről előzőleg azt állították, hogy rendkívül jó képességűek, a pedagógusok szemében valóban annak bizonyultak, míg a többi gyereket tompának és passzívnak titulálták.

Az oktatáspolitikának változnia kell mind a cigány gyermekek, mind a pedagógiai pályára készülő hallgatók körében. Meg kell jelenjenek legalább a felsőoktatási intézményekben a romológiai képzések különböző formái.

78 FODORNÉ, NAGY S.: A katechézis kommunikációs problémái, Kálvin kiadó, Budapest, 1996, ISBN 963 300 646 5, p. 160. 79 http://www.kislexikon.hu/pygmalion-effektus.html [online]. [idézve: 2013.4.5.]

63 TERÁPIÁS SZINT

A kísérlet figyelemre méltó tanulsága, hogy a patkányok nem tudnak intelligens, vagy nem intelligens módon viselkedni, egyszerűen csak viselkednek. Az, hogy milyennek látják őket a megfigyelők, az ő szubjektív elvárásaiktól függ. A tanárok tették „intelligensekké” vagy „érdektelenekké” a saját diákjaikat. Az az érdeklődés, ahogyan a „jó” képességűek felé fordultak, minimalizálta kritikus magatartásukat. A pozitív elvárások pedig szárnyakat adtak még a rosszabb képességűeknek is.78 Akárcsak a pygmalion-effektus79 esetében. Az Isten is látja a hiányosságot, a bűnt, de azt is, hogy Krisztus meghalt értünk, s általa érdemtelenül is érdemesek leszünk őt hirdetni, az Ő országára. Jó lenne ezzel a szeretettel nézni egymásra, és meglátni mindenkiben az Isten ajándékait.

9.1. A keresztyén kommunikáció sajátosságai

A keresztyén kommunikációnak nem a meggyőzés, rábeszélés a célja, hanem a Jézushoz vezetés. Az üzenet hordozói nem dönthetnek abban a kérdésben, hogy megtartsák (elhallgassák), vagy továbbadják az üzenetet. Nem ők az irányítói a kommunikációs folyamatnak, hanem kiválasztottságuk az üzenet hordozására, továbbvitelére irányul.

64 TERÁPIÁS SZINT

Az isteni üzenet kommunikálása nyomán létrejövő egyház nem önmagáért, hanem a világban, és a világért való odaszánt munkálkodásért létezik. Nem az egyház kommunikálja Krisztust, hanem Krisztus kommunikál az egyházon keresztül, ha Isten népe alkalmasnak találtatik erre. Itt történik csak igazi életváltozás, minden más közegben csak ideiglenes, vagy rossz irányba terelő hatás érheti az embert. Míg az interperszonális kommunikáció megelégszik két résztvevővel, a keresztyén kommunikációban három szereplő van jelen. A láthatatlan harmadik, a Szentlélek irányítja a kommunikációt. A bibliai üzenet címzettje az egész emberiség, a Szentlélek pedig ma is szólhat mindenkihez. Jézus nem adott volna ilyen küldetést, ha a cél nem lenne elérhető. A hatékony keresztyén kommunikációt legalább három nézőpont szerint kell definiálni: Isten, a keresztyén kommunikátor, és a befogadó szemszögéből. Mint ahogy a pedagógiában fontos az átadandó tananyag és rendkívül meghatározó a tanár személye, úgy nem hagyhatjuk figyelmen kívül a küldött, azaz az örömhír-hordozó személyét, s magát az örömhír átadás milyenségét sem. Isten a hatékonyságot az örökkévalóság szempontjából fogja szemlélni. Isten sokkal inkább a hűséggel, és az engedelmességgel foglalkozik, mint csupán evangelizálásunk eredményével.

A keresztyén kommunikátor szemszögéből a hatékonyság a krisztusi megbízatásra adott válasz fényében vizsgálható. Küldetésünk komplex, és az Úr sokféle lelki ajándékkal látott el minket, hogy véghezvigyük ezt az összetett megbízást. Ebből az következik, hogy senki sem vehet részt mindegyik dimenzióban. Valaki ültet, mások öntöznek, megint mások aratni fognak (1Kor 3, 5-9). A következőkben közelebbről vizsgáljuk meg Jézus kommunikációja fényében a samáriai asszonnyal való beszélgetését, illetve tekintsünk meg egy későbbi, történést, Péter bizonyságtételét, az előítélet-mentesség fényében.

Jézus primer módon minden szolgálat hordozója, így nem tűnik erőltetettnek, ha mint pedagógust állítjuk példaképül, specifikusan közelebb hozva a (ti veletek80) cigánysággal párhuzamba állított kitaszítottak, lenézettek, a samaritánusokhoz való viszonyát. A történet az egyik legismertebb példája annak, hogy Jézus nem személyválogató. „Igazán tőle (Krisztustól) tanulhatjuk meg a kommunikáció alapvető játékszabályait. Kommunikációs szempontból ez a legfontosabb evangéliumi szakasz. A kommunikáció minden alapelemét tartalmazza. A közlő Jézus, a befogadó a samáriai asszony, a környezet Jákób kútja, az üzenet kulcsszava: élő víz. A kommunikátor célja is világos: egy élet megmentése. Módszere a párbeszéd. Még a hatásról is tudósít János: az asszony élő vizet visz a városba.

80

az „én”, „te”, „ő” viszonyulások a 3.1. fejezetben kerülnek előtérbe

65 TERÁPIÁS SZINT

9.1.1. Jézus dialógusa a samáriai asszonnyal

1. A samáriaiak és a zsidók ellenséges viszonya

66 TERÁPIÁS SZINT

Samáriát81 Omri király alapította, azzal a szándékkal, hogy a Dávid házától elszakadt országrész fővárosa legyen. Az Omri-dinasztiát elsöpörte Jéhu lázadása, de Samária továbbra is Izráel fővárosa maradt. A város fejlődése II. Jeroboám halálával véget ért. Az asszír terjeszkedés egyre jobban fenyegette Izráelt. Végül V. Salmaneszer, Hóséa uralkodásának kilencedik esztendejében, háromévi ostrom után, Kr. e. 722-ben elfoglalta és lerombolta (2Kir 17, 6). Az asszírok az ország lakosságát elhurcolták, s idegenekkel telepítették be. Ebből a keverék lakosságból keletkeztek a samaritánusok (2Kir 17,24). A sama ritánusok a Jahve-kultusz mellett megtartották saját isteneik kultuszát is, amivel emberáldozat is járt együtt (2Kir 17,31). A júdeaiak és a samaritánusok között ellenséges viszony alakult ki, és a samaritánusok akadályozták a templom és a városfal építését (Ezsd 4,1). Jézus idejében a samaritánus megjelölés gyalázkodó kifejezéssé vált (Jn 8,48). A zsidók egyáltalán nem érintkeztek a samaritánusokkal (Jn 4,9), a samaritánusok viszont nem fogadták be a Jeruzsálembe igyekvő zsidókat (Lk 9,52). Ezért jogosan lepődhetett meg az asszony, amikor Jézus egyszer csak szóba állt vele, és még arra is hajlott, hogy a vizeskorsójából igyon. Jézus nem követi a gyűlölködés gyakorlatát, hanem jóindulatúan közeledik a samaritánusokhoz. 2. Nővel elegyedett párbeszédbe Jézus beszélgetőpartnere nem csak egy lenézett fajhoz, hanem a megvetett nemhez is tartozik. A rabbik illetlen dolognak tartották az asszonnyal való beszélgetést. A rabbinövendékeknek akkor is felrótták, hogy asszonnyal beszélgettek utcán, ha történetesen az illető felesége vagy leánytestvére volt beszélgető81 Keresztény Bibliai Lexikon I-II, szerk. Dr.Bartha Tibor, Kálvin János kiadó, Bp., 1993-1995 I. kötet, p. 458.

partnere.82 A beszélgetést viszont a szabadító Úr kezdeményezi, aki tettével hirdeti, hogy érvénytelen az a rend, amely faji vagy nemi alapon tesz különbséget ember és ember között. A helyszín, Jákob kútja, alapot teremt a szimbolizmushoz, melyből kitűnik, hogy Jézus nagyobb, mint Jákob. Az 1,51-ben már láttunk utalást ilyen Jákob-tipológiára. Az asszony a szó szerinti értelmezés szintjén felel Jézus kérésére, amikor utal a zsidók és a szamaritánusok közötti feszült kapcsolatra.83 Első dialógus: (7-26. versek), Jézus és a samáriai asszony között, témájuk:

Átmenet: Jézus tudása az asszony múltjáról az asszonyt a hit felé mozdítja, „Uram, látom, próféta vagy.” b) imádás Lélekben és igazságban (20-26. versek). „De elérkezik az óra, s már itt is van, amikor igazi imádói lélekben és igazságban imádják az Atyát.” Az asszony a Messiásra illő gondolatokkal kezd foglalkozni, Jézus azt mondja, ő az. Második dialógus: (31-38. versek), Jézus és a tanítványok között, témájuk: a) Jézus eledele (31-34. versek). „Az én eledelem, hogy annak akaratát teljesítsem, aki küldött, s elvégezzem azt, amit rám bízott.” b) az aratás (35-38. versek). „Emeljétek fel szemeteket és nézzétek meg a szántóföldeket, már megértek az aratásra.” 82 http://www.baptista.hu/vamospercs/dolgozat/Szakdolgozat.pdf [online]. [idézve: 2014. 4. 20.] 83 https://www.google.hu/#q=AZ+EVANG%C3%89LIUM+J%C3%81NOS+ SZERINT+Pheme+Perkins [online]. [idézve: 2014. 4. 20.]

67 TERÁPIÁS SZINT

a) az élő víz (7-15. versek) Jákob kútjának vizét fölülmúlja az a víz, amelyet Jézus fog adni, „örök életre szökellő vízforrás lesz benne.”

Konklúzió (39-42. versek). A samáriaiak hite: „tudjuk, hogy

valóban ő a világ üdvözítője.”

A 6. versben Jézus nagyon emberi, ül a kútnál kimerülve, szomjas, az utazástól. Az asszony is nagyon emberi. Az, hogy délben jelenik meg a kútnál, jóval később, mint ahogy a falu asszonyai szokták meríteni aznapi vizüket, arra utalhat, hogy a város társadalmában elszigetelt lehetett a helyzete. Mivel erkölcstelen volt, magára maradt, csak férfi barátai körében forgott. Mégis ő az, aki Jézus gyógyító erejű szavaitól új erőre kap, és népének misszionáriusa lesz. Az Úr szava kimozdítja az elszigeteltségből, arra indítja, hogy higgyen és misszionáljon. 68

A helyzethez illő legtermészetesebb szavakkal kezdi a beszélgetést: „Adj innom!”. Nem éreztet semmiféle felsőséget, egyenrangú, szimmetrikus helyzetet teremt..

TERÁPIÁS SZINT

Jézus váratlan egyszerűséggel reagál: „hívd a férjed!”. Ezzel rávezeti, hogy ő ismeri az asszony múltját. Az asszony rájön, hogy Jézus próféta. Nem Jézus mondta el neki. Ha sikerül úgy kommunikálnunk, hogy a hallgató maga jöjjön rá az igazságra, sokat tettünk a kommunikáció sikere érdekében. Jézus célratörő, mégsem manipulatív. Beszélget, és nem előad: hét alkalommal szólal meg, az asszony pedig hat alkalommal. Tud hallgatni, érdekli a partner válasza. A partner által adott kulcspontokra épít. Nem elmondja a lényeget, hanem rávezet. Nem annyira kérdez, inkább megvárja, míg az asszony tesz fel kérdéseket. Bemutatja az igazságot. Egy személlyel foglalkozik, s így ér el tömegeket.84 Végül meg kell jegyeznünk, hogy a samáriaiak megtérése nem csodás jelek hatására történik, hanem Jézus szavának erejére, „S az ő szavát hallva még többen hittek benne..., mert magunk 84 SINKA, CS.: Jézus Krisztus kommunikációja, mint az emberi kommunikáció mintája, Baptista Teológiai Akadémia, szakdolgozat, Budapest, 2001, http://www.baptista.hu/vamospercs/dolgozat/Szakdolgozat.htm [idézve: 2013.4.5.]

is hallottuk, és most már tudjuk, hogy valóban ő a világ üdvözítője.” János Jézusnak erre az életadó szavára fog rátérni a következő epizódban.85 Jézusban minden fal leomlik, a betegek, a lenézettek, az irigyeltektől elválasztó is. A kirekesztő magatartás ellenpéldáját meríthettük volna pl. Jézus leprásokhoz való viszonyulásából is, mégis, a samaritánusok, mint nép érezhetőek közelebbi párhuzamnak a cigányság tekintetében, hisz itt az egymás mellett élés feszültségeiről és történelmi sérelmekről van szó.

A cigány gyerekek közötti evangéliumhirdetés lehetőségei legealább olyan sokszínűek, mint a saját gyerekeink közötti szolgálat adta lehetőségek. Történhet otthon, házi gyermekistentisztelet, vagy házi bibliaóra keretén belül. Ami azért nehéz általában, mert ott ott van az egész család. A lényeg, hogy mindig gyermeknyelven szóljunk. A „szilárd ételt“ a felnőttek sem értik. A cigány gyerekek szabadságszeretete megköveteli, hogy legalább hittan órán próbáljuk lazítani a kötött, feszes, megszokott, padban ülős normákon. Vigyünk be pokrócot, kapjanak kis párnát, amin ülhetnek, amin térden imádkozhatunk velük. Tegyük meghitté az alkalmat színes kendőkkel, illatgyertyával. Legyen hangulata, különlegessége, amit a cigány gyerekek nagyon igényelnem és szeretnek. A fények, a színek, az ilaltok mind közre átszanak, hogy biztonságban, és örömben telhessék 85 http://mek.oszk.hu/00100/00188/html/4janos.htm#4,43-5,47%20II.%20 Epiz%C3%B3d:%20J%C3%A9zus%20%C3%A9letad%C3%B3%20szava [online]. [idézve: 2013.4.5.]

69 TERÁPIÁS SZINT

10. Az egyház cigánymissziós alternatívái

az Isten dolgaira fordított idő velük. Vigyük őket a szabadba, és használjunk természetes dolgokat akár szemléltetésül. Az üres sír lehet szárított kenyérhéj, a Golgota pedig egy letakart cipősdobozba szűrt két ágból kötött kereszt. A szemléltetés fontos, s ami hiányzik, a gyermeki fantázia hozzáteszi. Énekeljünk sokat, s mindig magyarázzuk, szóról szóra, mit éneklünk, miről éneklünk. Az imádságra való tanítás és az énekek örök nyomot hagynak a gyermekben, ha arra kellő minőségi időt szánunk. A történet eljátszása után, vagy előtte mindig olvassuk fel a bibliai részt. Fontos a Szentírás nyelvezetének megismertetése, magának a Könyvek Könyvének a tekintély-nyerése. 70 TERÁPIÁS SZINT

Az egyház igyekszik segíteni az oktatási intézményeket a lemaradással küzdők felkarolásával. Több olyan formát használ már pl. a Magyarországi Református Egyház, mellyel kiemelkedően jó iskolai eredményeket érnek el a gyermekek, fiatalok. Ilyen a Biztos Kezdet Ház – program, mely 0-3 éves korig foglalkozik a babákkal és mamákkal. Főzni tanítva, egészségre nevelve, játszatva őket. A tanoda programok iskola melletti tantárgyakra felosztott nem hagyományos korrepetációt kínál, melyet egyénileg, vagy csoportosan oldanak meg. A felsőoktatásban részesülni kívánók számára Magyarországon 2016 szeptemberében nyílik meg a debreceni után a második református roma szakkollégium, Budapesten. A szakkollégiumok hallgatói többlet oktatás mellett – mint pl. romológia, bibliaóra – ösztöndíjat kapnak.Ezeknek a programoknak, intézményeknek érdemes utánaolvasni, itt nem jut elég tér a bővebb kifejtésükre. Vannak szabadidős programok, mint a családi nap, sportnap, gyermeknap, melyek az egész családhoz szólnak, melybe mindig becsempészhető a zene, az igehirdetés, az ének. Lényeg, hogy ne várjuk el, hogy ha meghirdetjük, majd eljönnek, és beülhetnek a templom utolsó padjaiba. Menjünk ki közéjük.

Csináljunk számukra programot a saját közegükben. Ha megáljük azt, hogy együtt eszünk, iszunk, imádkozunk, sírunk, nevetünk velük, a Lélek megnyitva a szívünket, és az övéket is felénk. Csak tegyük meg az első lépést, mert mi lépéselőnyben vagyunk. S az elsőt maga az Isten Fia tette meg értünk.

TERÁPIÁS SZINT

71

72

ÖSSZEFOGLALÁS

ÖSSZEFOGLALÁS

A nemzeteket Isten teremtette, de miután elhívott az Ő új országába, új nemzetköziségre biztat, azaz a különbségek ezek után is megmaradnak. Isten családjának egységében felül lehet emelkedni. Jézus azért halt meg és támadt fel, hogy új és megbékélt közösséget teremtsen: az ő egyházát. Hiteles és jogos lehet egy homogén helyi gyülekezet léte. Ugyanakkor az is tény, hogy az ilyen gyülekezet önmagában sohasem lehet teljes. Ha elszigetelődik, nem tudja Krisztus testének egyetemességét tükrözni. Az egyháznak kötelessége felmutatni soknemzetiségű, multikulturális, etnikailag változatos természetét. A világ az egyház missziójának tárgya, miközben az egyház nyíltan vallja, hogy elsősorban maga is rászorul arra a misszióra, amelyet neki kell végeznie.88 86 VOLF, M.: Ölelés és kirekesztés, Teológiai vizsgálódás az azonosság, a másság és a kiengesztelődés tárgykörében, Budapest, Harmat Kiadó, 2001, ISBN 963 9148 51 2, p. 220. 87 STOTT, J.: Korunk égető kérdései, Budapest, Harmat Kiadó, 2009, ISBN 978 963 288 034 1, p. 45. 88 FEKETE, K.: A Barmeni Teológiai Nyilatkozat, Budapest, Kálvin János Kiadó, 2009, ISBN 978 963 558 145 0, p. 95.

73 ÖSSZEFOGLALÁS

A bibliai hagyományok Istenében van valami mélységes „igazságtalanság”. Ezt hívjuk kegyelemnek.86 Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy Isten az egész emberiséggel törődik, a rendkívül sokszínű és bonyolult emberi világ egészéről gondot visel. Ez az egyetemesség kell, hogy meghatározza a mi gondolkodásunkat is.87 Szükség van a keresztyén szerepvállalásra.

Hiába dolgoznak ki nagy stratégiákat, míg figyelmen kívül hagyják a cigányságot, annak kulturális vonásaival, népcsoportbeli sokszínűségével, konkrét életkörülményeivel. Végkövetkeztetésképp kimondhatjuk, hogy a cigányság egyedüli esélye Krisztus, mert más próbálkozás, program, stratégia csak részeredményeket hoz, hatalmas összegeket emészt fel, és sok esetben pedig csak látszat. Nem hagyhatjuk viszont figyelmen kívül, hogy mindannyiunk egyedüli esélye Krisztus, s hogy nekünk is szükségünk van a cigányokra, ahogy azt a már idézett Teréz anya idézet is közvetíti.

74

Az első lépések is hosszú évekbe telnek, mire megváltozik a hozzáállás, az ismeretek kibővülésének köszönhetően. Ez után következhet az elmélet gyakorlatba való átültetése, ami a terepmunkát illeti, mind világi, mind egyházi vonatkozásban.

ÖSSZEFOGLALÁS

Szisztematikus együtt gondolkodásra lesz szükség, a már említett, hiányos alapok lefektetése után. A potenciál adott, az érzékenyítés elkezdődött. A kapcsolatrendszer épül. A Lélek küldi a munkásokat, egyházunknak feladata a megfelelő keretek bebiztosítása. A további szakmai lebontás a holisztikus misszióban részt vevő egyes ágazatokra vár, pl. a pedagógiára, hogy kidolgozza a cigányok közötti felnőtt és gyermek katechézis lépéseit, módszereit, figyelembe véve az adott csoport adottságait.

(Zsolt 146, 7-9)

75 ÖSSZEFOGLALÁS

„Igazságot szolgáltat az elnyomottaknak, kenyeret ad az éhezőknek, kiszabadítja a foglyokat az Úr. Az Úr megnyitja a vakok szemeit, az Úr felegyenesíti a görnyedezőket, az Úr szereti az igazakat. Az Úr őrzi a jövevényeket, támogatja az árvát és az özvegyet; de a bűnösöket tévútra vezeti. Mindörökké uralkodik az Úr, a te Istened, ó Sion, nemzedékről nemzedékre. Dicsérjétek az Urat!”

IRODALOMJEGYZÉK • BARNÓCZKI, A.: Az átmenetiség kultúrája, in. Sárospataki Füzetek, XVII. évfolyam 2013/1-2 dupla szám ISSN 1416 9878 • BENCSIK, G.: Cigányokról, Budapest, Magyar Mercurius, 2008, ISBN 978 963 9872 03 5 • BOSCH, J. D.: Paradigmaváltások a misszió teológiájában, Budapest, Harmat – PMTI, 2005, ISBN 963 9564 35 4

76 IRODALOMJEGYZÉK

• CSOMÁR, Z.: A Csehszlovák államkeretbe kényszerített Magyar Református Keresztyén Egyház húszéves története (1918-1938.), Ungvár, Királyi Állami Nyomda, 1940 • CSONKA, J.: Cigány holokauszt in. Ökumenikus Tanulmányi füzetek, 22. szám, 2. kiadás, Örömhír cigányoknak is, Ökumenikus Tanulmányi Központ, Budapest, 2011, ISBN 978 963 7624 55 1, p. 57. • CHAMBERS, O.: Elküldelek ezért titeket, Isten munkásai, Budapest, Evangéliumi Kiadó, 2005, ISBN 963 9434 90 6 • CLARKE, P.A.: Jézus a Tescóban – misszió az új évezredben, SZEVERÉNYI J.: Megtérsz vagy meghalsz és egyéb írások, Budapest, ÉLŐ VÍZ füzetek 5. Pauker Nyomdaipari Kft. ISBN 978 963 87825 3 3 • FEKETE, K.: A Barmeni Teológiai Nyilatkozat, Budapest, Kálvin János Kiadó, 2009, ISBN 978 963 558 145 0 • FODORNÉ, NAGY S.: A katechézis kommunikációs problémái, Theologiai doktori értekezés, Kálvin kiadó, Bp., 1996, ISBN 963 300 646 5

• GALICZA, J.: Gondolkodom a nevelésről, Budapest, Zsigmond Király Főiskola és a L’Harmattan Kiadó, 2009, ISBN 978 963 236 213 7 • GYÖKÖSSY, E.: A növekedés boldogsága, Kálvin Kiadó, Budapest, 2009, ISBN 978 963 969 158 9 • GYÖKÖSSY, E.: Magunkról magunknak, Budapest, Szent Gellért Kiadó és Nyomda, 2011, ISBN 9789639691589 • GULYÁS, S.: Cigánygyerekek hátrányai és esélyei, A pedagógia időszerű kérdései hazánkban, Budapest, Tankönyvkiadó, 1976, ISBN 963 17 1807 7

• KALEVI, TAMMINEN – LAULIKKI, VESA MARKKU PYYSIAAINEN: Hogyan tanítsunk hittant? Vallásdidaktika, Budapest, Evangélikus Sajtóosztály, 2001, ISBN 963 7470 63 8 • KALLA, É. – SOPRONI, Á.: „Írják le sóhajtásomat!”, Milyen lehet cigánynak lenni? Budapest, Magvető, 1997 ISBN 963 14 2102 3, p. 129. • KARLOVITZ, J.T.: Mit tehetünk az előítéletek csökkentéséért?, NAHALKA, I. és TORGYIK J. (szerk.): Megközelítések, Roma gyerekek nevelésének egyes kérdései, Budapest, Eötvös József Könyvkiadó, 2004, ISBN 963 9316 84 9, p. 129. • KOCSEV, M.: Interkulturális bibliaolvasás – mint átformáló lehetőség az Ige és egymás jobb megértéséhez, in. BÓNA Z. szerk.: Theológiai Szemle, Kálvin Kiadó, 2013, 2. szám,

77 IRODALOMJEGYZÉK

• HORVÁTHOVÁ, J.: Devleskere čhave, Poprad, Region Poprad, s.r.o., ISBN 80 96 9344 0 6

• LANDAUER, A.: A magyarországi cigányok – népcsoportok és nyelvek, In Ökumenikus Tanulmányi füzetek, 22. szám, 2. kiadás, Örömhír cigányoknak is, Ökumenikus Tanulmányi Központ, Budapest, 2011, ISBN 978 963 7624 55 1 • LINGENFELTER, SH., G. – MAYERS, M. K.: Mindenkinek mindenné: Kulturális különbségek áthidalása, Budapest, Harmat- KRE-KMIT, 2009, ISBN 978 963 288 025 9 • MURÁNYI, I.: Identitás és előítélet, Budapest, Új Mandátum Könyvkiadó 2006, ISBN 963 9609 17 X 78 IRODALOMJEGYZÉK

• NAGY, P.: A magyarországi cigányság története a 16-19. században, In Ismeretek a romológia alapképzési szakhoz, szerk. FORRAY, R. K., PTE BTK NTI Romológiai és Nevelésszociológia Tanszék, Bölcsész Konzorcium, 2006 • NAHALKA, I. és TORGYIK J. (szerk.): Megközelítések, Roma gyerekek nevelésének egyes kérdései, Budapest, Eötvös József Könyvkiadó, 2004, ISBN 963 9316 84 9 • NASZÁDI, K.: Őszintén a cigányokról, Budapest, Harmat, 2012, ISBN 978 963 288 116 4 • PÁL, F.: A szorongástól az önbecsülésig, Kulcslyuk Kiadó, 2012, ISBN 978 963 89419 9 2 • PODOLINSKÁ Tatiana, CHRUSTIČ Tomáš: BOH medzi bariérami –Sociálna inklúzia Rómov náboženskou cestou ISBN: 978 80 89027 34 7 • PRÓNAI, CS.: Cigánykutatás és kulturális antropológia, Kulturális Antropológiai Cigánytanulmányok 1., Kiadja az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Kulturális

Antropológiai Tanszéki Csoportja és a kaposvári Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola Társadalomtudományi és Közművelődési Tanszéke, Budapest - Kaposvár, 1995 • PRÓNAI, CS. (szerk.): Cigány világok Európában, Budapest, Nyitott Könyvműhely Kiadó, 2006 ISBN 963 86788 6 0 • RAVASZ, Á.: Szlovákiai magyarok és a 2011-es népszámlálás: mérleg és elemzés, tanulmány, Kiadta a Kempelen Intézet és a Publicus Slovensko, Komárom-Komárno, 2012

• REPKA, J.: Diplómová práca: Pastorácia rómov, Duchovné dedičstvo - Ako dokážeme pochopiť zmýšľanie Rómov, 2012, p. 35. • RICE, W.: Fején a szöget!, Debrecen, Új Remény Alapítvány, 2010, ISBN 9638889522 • RÓKA, J. és HOCHEL, S. szerk. Interkulturális és nemzetközi kommunikáció s globalizálódó világban, Budapest, Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola, 2009, ISBN 978 963 734074 1 • ROSTÁS-FARKAS, GY.: Cigányságom vállalom, Budapest, TIT Nyomda, 1992, ISBN 963 04 17642 • SINKA, CS.: Jézus Krisztus kommunikációja, mint az emberi kommunikáció mintája, Baptista Teológiai Akadémia, szakdolgozat, Budapest, 2001 • STOTT, J.: Korunk égető kérdései, Budapest, Harmat Kiadó, 2009, ISBN 978 963 288 034 1

79 IRODALOMJEGYZÉK

• RAVASZ, J.: A csallóközi romák identitástudata, Dunaszerdahely, Reproffset – nyomda, 2005, ISBN: 80 969388 6 X

• SZABOLCS, É.: Milyen a gyerekcigány? Gyermekkorkutatás és pedagógiai etnográfia, Budapest, Eötvös József Könyvkiadó, 2007, ISBN 963 7338 77 9 • SZÉKELY, J. (szerk): Cigány népismeret, Budapest, Szent István Társulat, az Apostoli Szentszék Kiadója, 2010, ISBN 978 963 361 702 1 • THOMSON, R.: Világosságot a világnak, Keresztyén élet a világot átfogó egyház tagjaként, Budapest, HARMAT, 2003, ISBN 963 216 668 X

80

• VOLF, M.: Ölelés és kirekesztés, Teológiai vizsgálódás az azonosság, a másság és a kiengesztelődés tárgykörében, Budapest, Harmat Kiadó, 2001, ISBN 963 9148 51 2

IRODALOMJEGYZÉK

• WRESINKSI, J.: Szegények egyháza, Pannonhalma, Bencés Kiadó, 2010, ISBN 978 963 314 004 8

IRODALOMJEGYZÉK

81

FÜGGELÉK

III. Viszonyulási

FÜGGELÉK

IV. Terápiás

82

II. Értelmezési

I. Motivációs

Függelék A – Strukturális összefoglaló Miről van szó: –– honnan, mi felé indulunk –– elméletből–gyakorlatba

Probléma: –– missziói látás hiánya

Kiről van szó: –– cigányság (népcsoportok) –– egyház (misszió, gyülekezetek) –– társadalom

Probléma: –– ismerethiány/előítéletesség

Hozzáállás: –– EU/társadalom részéről –– SZRKE részéről

Probléma: –– felületes hozzáállás –– a cigányság homogén népként való kezelése

Javaslat: –– a Szentírás és az egyház küldetésének újraértelmezése

Javaslat: –– előadások, konferenciák, bizonyságtételek

Javaslat: –– a cigány emberből való kiindulás: „cigánynak cigánnyá” –– a cigányság heterogenitásának figyelembe vétele Kezelés: –– Konkrét megoldási javaslat a misszió számára: bevált módszerek, programok –– Konkrét megoldási javaslatok a gyülekezetek és a többségi társadalom világi szférája számára: romológiai képzések, szakmai napok, iskolaprogramok

Probléma: –– a Szentírás, mint tekintély, és Jézus, mint példakép figyelmen kívül hagyása Javaslat: –– Krisztus, mint pedagógus –– bibliai példák applikált váza az előítéletesség leküzdésének céljából a misszióban szolgálók, vagy szolgálni kívánók és a gyülekezetek részére

Függelék B – A (cigány)missziói munka célcsoportjai, s az azokban elérni kívánt célok, és az általuk leggyakrabban képviselt problémák: Társadalom

Egyház/ gyülekezet

Cigányság

––együttműködés felajánlása

––missziós látás

––bibliaismeret

––morális/lelki segítségnyújtás

––érzékenyítés

––romológiai alapismeretek

––fizikai segítségnyújtás

––érzékenyítés ––felzárkóztatás

Probléma: koncepció nélküliség, ismerethiány, előítéletek

Probléma: érdektelenség, ismerethiány, előítéletek

Probléma: érdektelenség, ismerethiány, szegénység

Cél: társadalmi felzárkóztatás

Cél: nyitott, befogadó gyülekezetek

Cél: Krisztushoz vezetés, felkarolás

FÜGGELÉK

83

Függelék C – Gyökössy Endre: A növekedés boldogsága

(gyülekezetek számára íródott, előítélet-mentesítést célzó bibliaórai vázlatok, 4 lépésben) Ki vagyok én? /Kié vagyok én? (az „én”, mint kiindulópont) PROBLÉMA: helytelen önkép Rávezető történet: Nagy Sándor Bibliai alapvetés: a Kornéliuszhoz küldött Péter – a tanítható apostol 84 FÜGGELÉK

Beszélgetés témák a tanítványságról: 1. önértelmezés/identitás, 2. ki/küldetés – ültetés 3. elmélet és gyakorlat Kik vagyunk mi? (a „mi-értelmezés” kollektív tudatából való kiindulás ) PROBLÉMA: „belterjesség” Rávezető történet: Bibliai alapvetés: Ananiás – a Saullal szembeni előítélet levetkezéséről Beszélgetés témák a gyülekezetről: 1. vasárnapi keresztyénség 2. előítélet, kirekesztés 3. missziói gyülekezet 4. befogadás 5. szolgálat Levezetés: Pygmalion effektus

Kik vagytok ti? (a „ti” mint távol állók, ismeretlenekből való kiindulás) PROBLÉMA: Ismerethiány + tévhitek Rávezető történet: Bibliai alapvetés: „gér” (jövevények) ószövetségi megközelítése + kánaáni asszony hite

A szegénységről, avagy az előítéletes magatartás másféle megközelítése Mi taszít? Kinek van kire szüksége? (ti és mi) PROBLÉMA: mi taszít? A származása, vagy a szegénysége? (elcigányosodott magyar, értelmiségi cigány) Rávezető történet: Misszionáriusok nézete: Teréz anya „Kiváltságom, hogy tehetem” Molnár Mária Beszélgetési témák az egymás általi épülés lehetséges formáiról: 1. hit/ gyülekezetmegújító szolgálat 2. a szegénységhez való hozzáállás 3. jótékonyság vagy diakónia

85 FÜGGELÉK

Beszélgetési témák a jövevényekről, kívülállókról: 1. sztereotípiák 2. előítélet 3. tévhitek 4. a befogadás nehézségei 5. inkarnáció, inkulturáció

2011 4 352 775 458 467 105 738 97 563 382 493 5 397 036

NEMZETISÉG

Szlovák

Magyar

Roma

Egyéb nemzetiség

Ismeretlen

Összesen

100,00

7,09

1,81

1,96

8,94

80,65

%

5 379 455

54 502

99 651

89 920

520 528

4 614 854

2001

FÜGGELÉK

Függelék D – Népszámlálási táblázatok

100,00

1,01

1,85

1,67

9,68

85, 79

%

86

5 274 335

8782

103 127

75 802

567 296

4 519 328

1991

100,00

0,17

17 581

327 991

-2 088

15 818

1,44 1,95

-62 061

-262 079

2001-2011

VÁLTOZÁS

10,76

85,69

%

Függelék E – A SZRKE egyházmegyéi

FÜGGELÉK

87

88 FÜGGELÉK

A romák százalékaránya Szlovákia településein belül (becslés)

Függelék F – Szlovákiában a roma közösségek Atlaszának első eredményei 2013-ban

Kerület

Községek száma

Roma lakosú községek száma

%-os részarány a községek számából kerület szerint

Besztercebányai ker.

516

266

51,55

Pozsonyi ker

73

27

36,99

Kassai ker.

440

256

58,18

Nyitrai ker.

354

134

37,85

Eperjesi ker.

665

243

36,54

Trencséni ker.

276

41

14,86

Nagyszombati ker.

251

76

30,28

89

Zsolnai ker.

315

27

8,57

Összesen

2 890

1 070

37,02

FÜGGELÉK

A roma lakosú községek száma kerületek szerint

(megjegyzés: Pozsony és Kassa városok egy községnek minősülnek)

Roma lakossággal bíró települések részaránya kerületek szerint

Függelék G – Interjú Rafael Károly vajdával Végezetül álljon itt egy beszélgetés Rafael Károly, vajdával: A vajda rendszerről, a harcsási (Komárom melletti) roma vezetővel való beszélgetést összefoglalva: Vajda abból lehet, akiből természetes autoritás sugárzik. Muszáj, hogy vezető típus legyen. Előkelő roma családból kell származnia, ahol már az elődök vajdák voltak a családban, de a vajdaság nem örökölt dolog. A legelőkelőbb vajdák családjai „klánoknak” nevezik magukat, a többiek a „fajt”-ok. 90 FÜGGELÉK

Károly elmeséli, hogy a posztot nem kell kérni. Elmondása szerint belőle úgy lett vajda, hogy amikor meghalt a Komáromi vajda, a szlovák vajdák vezetője, és a komáromi romák az akarata ellenére ráruházták ezt a posztot. 13 éve vajda, amely posztot élete végéig betölthetné, ha akarná, viszont leváltható. Károly körzete elér egészen a Komáromi-járás széléig. Harcsáson a problémát a szegénységben látja. A lakosság 80%-ának nincs munkája, de akarata sem dolgozni, mert már hiányzik a „munka-kultúra” ami eltűnt. A további problémát a fiatal lányok korai férjhez adása, és a korai gyermekvállalás okozzák. Továbbá ami talán a problémáknak a nagy többsége, a házasok kölcsönös félrelépése. A krisi (kriszi – roma bíróság) az utóbbi két év alatt, javarészt, a hűtlenség miatt lett összehívva. Károly egy telefonbeszélgetés alkalmával meséli el, milyen szomorú, hogy sokak szüleinél már nem erény a szüzesség. S hogy most már a lovári lányok között is nagyon sok a prostituált. A romani krisi a lovári romák bírósága, törvénykezése. Ha valami baj van két család között, akkor megkéri valamelyik oldal közvetlenül a vajdát, vagy a kisbírót, hogy baj van, amit tisztázni kellene és megegyeznek egy időpontban, amikor a krisit lebonyolítják. A krisi ugyan úgy folyik le mint a világi bíróság. Amikor a krisi kihallgatott mindenkit akkor elvonul

az úgy nevezett „susogó”-ba, ahova csak azok mehetnek be a kisbírókból is akit a vajda választott ki. Ha az ítéletet nem tartják be, akkor a vajda az illetőt kitiltja a közösségből (csak a vajda tilthat ki). A krisinek írásos formája nincs. Minden a roma szokások és a roma kultúra szerint zajlik le ami apáról fiúra hagyományozódik.

Egy idő után kiváltja magát vagy le telik az idő, ami ki volt rá szabva. Mindenki bűnhődik, aki egy háztartásban lakik vele a gyerekeken kívül. A kitiltás akkor nem érvényes, amikor temetésre megy vagy valakihez kórházba. A krisi szükség szerinti gyakorisággal ülésezik. Felvidéken kb. 20, Szlovákiában pedig kb.40 vajda van. Régen, Csehszlovákiában még csak 5 vajda volt, akkoriban még jóval nagyobb tekintélynek örvendtek. Mára már a krisit sem tartják be sokan, pedig más eszköz nincs a vajdák kezében a fegyelem megtartására. Általában minden oláh roma beszéli a lovári nyelvet, ami persze valamennyire szinte mindenütt eltér a dialektusok miatt. A lováriak a roma megnevezést részesítjük előnyeben. A kérdésre, mely szerint, hogyan viszonyul egymáshoz a lovári és a romungro, azt válaszolta, hogy „a lovari romák véleménye a rumungrokról nem jó, úgy ahogy a rumungrok véleménye sem jó a lovari romákról. Ez a két népcsoport mindig kritikus szemekkel nézett egymásra. A lovari romák mindig magasabb szinten voltak, ami az életszínvonalat illeti, mert mindig üzletemberek voltak és nem voltak rá utalva a végzettségre.

91 FÜGGELÉK

A büntetés formáját tekintve a pénzbírságon kívül, megszégyenítésről van szó. A kiközösített ki vannak tiltva a közösségből, nem beszélhet velük senki, még kezet sem adhatnak neki. Ha ezt mégis megtenné, akkor ugyan az a sors vár rá is. Ha az illető idegen romákkal találkozik, akkor köteles bejelenteni, hogy ő ki van tiltva a közösségből (benne van a „magerimo”ban, azaz szégyenben).

92 FÜGGELÉK

Nekik nem kellett az iskola, nekik elég volt, hogy a gyerekek tudjanak írni, olvasni. A rumungro romák mindig is dolgoztak valamilyen módon, mert vagy pincérek, vagy zenészek voltak. Vagy éppenséggel valami mást csináltak, de mindig dolgoztak, ami a lovari romák szemében lenézett volt (sajnos). A rumungrok ez által iskolázottak kezdtek lenni és messzire elhagyták a lovari romák műveltségét. De vissza a kérdéshez: az oláh azaz lovari romák véleménye a rumungrokról nem jó, mert a rumungro az alsó kasztból származik. Nálunk a még ma is kasztok szerint vannak kategorizálva a romák, meg a saját népcsoportjukban is. Nálunk, Szlovákiában nincs vajdájuk, mert ők nagyon hamar elvesztették az identitásukat és kultúrájukat. Megpróbáltak integrálódni a többségi társadalomba. A vége asszimiláció lett azoknak, akinek sikerült. Náluk is vannak a telepeken vezető egyéniségek, akik vezetik ezeket a csoportokat csak egy kicsit másképp. Ha a rumungro főiskolát végzett vagy valamit elért, akkor már „distancálódott”, eltávolodott, különbözővé vált a roma közösségtől. Én nem vagyok a vajdájuk, mert más a nyelvem és a szokásaim és nincs közöttük autoritásom.” Károly egy másik alkalommal elmesélte, hogy pl. Lengyelországban nincs meg ez a távolságtartás. Azt mondja, ott is vannak mindkét csoportból, mégis megértik egymást, és sokszor beszélik egymás nyelvét. Nálunk ezek szerint erősebb volt a nyelvvesztés.1 Károly példa által próbálja közelebb hozni a köztük levő különbséget. „Ezt értsd úgy, hogy ez két különböző világ. A lovari romák világa nagyon zárt és izolált a többség elől, amit a romák pusztítása okozott. Értsd úgy, ahogy az indián filmekben van, ahol két klán, pl. az apacsok és a sziúk háborúznak, holott mindannyian indiánok. Hát a rumungrok is meg a lovari romák is mind romák, de utálják egymást.” 1

A szerző betoldása.

Károly a cigány problémára minden esetben az iskolázottságot tekinti megoldásként. Megjegyzi, hogy sajnálatos, hogy nincs akarás a romákban a társadalmi beilleszkedésre, vagy csak nagyon kis hányaduknak. Az állam kihasználható szociális rendszerét hibáztatja, amiért rászoktatja a romákat a munkakerülésre. Az egyházak szerepét főleg a lelkigondozásban látja. Hozzá teszi, hogy azért egyszerűbb talán a dolga az egyházaknak a romákkal, mert azok mélyen hívők. S azt ajánlja, hogy a gyermekeken keresztül próbáljuk meg a felnőtteket elérni. A katolikus egyházban való keresztségükhöz annyit fűzött, hogy a romák utazásaik során mindig azt a vallást vették fel ami uralkodó abban az országban. Ő maga találkozott már zsidó és mohamedán romával is.

93 FÜGGELÉK

A 2014. áprilisában választott királlyal kapcsolatban így nyilatkozott: „A királyt, I. Róbertet, mi, - az összes szlovákiai vajda - választottuk. A király csak a lovári népcsoportból kerülhet ki. Ez előtt nem volt király csak a vajdák vezető feje. A király feladata az, hogy az összes romát egyesítse. A célja az egésznek az, hogy már végre ne tudják megvenni a szegény roma szavazatait 5 kg krumpliért. Fel akarjuk nyitni a szemüket végre, hogy magukra találjanak. Most a király kinevezett 8 „guvernert”, tanácsost,- ezek közül megjegyzem 3 rumungro - akiknek a segítségével vezetni, és koordinálni fogja a romák világát. (az egyik guverner én lettem, amit büszkén el is fogadtam.) A király életfogytig lesz király. Egy új vérvonal lett létre hozva. A királyt mi, a vajdák degradálni tudjuk, ha valami komoly bajba keveredik, és a romáknak ártani fog.”A kérdésre, mely szerint ebbe az egységbe bele tartoznának-e a romungrok is, Károly azt felelte, az a cél, hogy igen, mert ők is romák, ha tetszik, ha nem.

EGY LÉPÉSSEL KÖZELEBB

Recommend Documents