EGY KÚTRA JÁRUNK... Nap Klub Alapítvány ZÁRÓ-ÉRTÉKELŐ TANULMÁNY

A TÁRSADALMI BEFOGADÁS ELŐSEGÍTÉSE A SZOCIÁLIS TERÜLETEN DOLGOZÓ SZAKEMBEREK KÉPZÉSÉVEL

Nap Klub Alapítvány

EGY KÚTRA JÁRUNK... ZÁRÓÉRTÉKELŐ TANULMÁNY

KÉSZÜLT A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV HUMÁNERŐFORRÁS-FEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMJA KERETÉBEN BUDAPEST, 2007

TARTALOM I. Helyzetelemzés, céljaink ............................................................................ 3 Egy kútra járunk projekt ............................................................................... 3 Rövid kerületi helyzetelemzés és a szükségletek ismertetése ...... 3 A projektről ....................................................................................................... 4 A projekt előkészítéséről.............................................................................. 4 II. A projekt megvalósításának a folyamata ....................................5 A projekt tevékenységei és megvalósításuk eredményei, hatékonyságuk ...................................................................... 5 1. Tréningek a közvetlen célcsoport részvételével .......................... 5 Személyiségfejlesztő-kommunikációs tréningek............................... 5 2. A napközbeni gyermekellátás civil alternatívái, hatékony módszerei ............................................................................... 7 3. Adatbázis létrehozása, fenntartása, a szolgáltatásnyújtás megszervezése ......................................................................................... 9 4. Pszichoszociális szolgáltatás megszervezése és fenntartása ........................................................................................... 9 5. Gyermekfelügyelet, napközbeni gyermekfoglalkoztatás ...... 10 III. A projekt megvalósult eredményeinek értelmezése, értékelése .........................................................................................10 1. A képzések, szolgáltatások hasznosításának értékelése ........ 10 2. A projekt közvetlen célcsoportjainak kapcsolatairól, a partnerségről és a hálózati kapcsolatok alakulásáról........... 11 3. A projekt nyilvánossága...................................................................... 13 4. A horizontális szempontok megvalósítása .................................. 14 IV. A projekt eredményeinek értékeléséről ....................................14 1. A projekt eredményességi mutatói ................................................ 14 2. A kockázatokról és a lehetőségekről ............................................. 15 3. A projekt eredményeinek fenntarthatósága .............................. 15 4. Multiplikátor hatások ........................................................................... 16 V. A projekt pénzügyi megvalósítása .............................................16

IMPRESSZUM Egy kútra járunk… Záró-értékelő tanulmány Készült a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programja keretében Szerzők: Horváth Judit (I–IV. fejezet), dr. Szikora Zsoltné (V. fejezet) Közreműködők: Győri Jolanda, Szabó Márta Fotók: Győri Jolanda, Szabó Márta, Szász Anna, Wagner Margit Szerkesztő: Sörös Erzsébet Tervezőszerkesztő: Móri Gergely Kiadja: Nap Klub Alapítvány Felelős kiadó: Nagy Józsefné Nyomda: Roy Print

Kiemelten közhasznú szervezet

BESZÁMOLÓ A HEFOP 2.2.1P.2004070026/4.0 AZONOSÍTÓ SZÁMÚ EGY KÚTRA JÁRUNK PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSÁRÓL I. HELYZETELEMZÉS, CÉLJAINK A VIII. kerületi Nap Klub Alapítvány 2004-ben megpályázta a HEFOP 2.2. A társadalmi befogadás elősegítése a szociális területen dolgozó szakemberek képzésével célú pályázatát. Pályázatunkat a Humánerőforrás Fejlesztés Operatív Program (HEFOP 2004. 2. 2.) támogatásban részesítette. A pályázat végrehajtását 2005 áprilisában kezdtük el. A támogatás 24 hónapra szólt.

EGY KÚTRA JÁRUNK PROJEKT Célja: az azonos gondokkal küzdő VIII. kerületi szociális szolgáltatást nyújtó civil szervezetek és önkormányzati intézmények szakembereinek, önkénteseinek humánerőforrás-fejlesztése a hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatási esélyeinek növelése céljából. A pályázattal hozzá kívántunk járulni a kerületi szinten leszakadó társadalmi rétegek integrációjához, a tolerancia és az esélyegyenlőség növekedéséhez. Rövid kerületi helyzetelemzés és a szükségletek ismertetése Szükségletfelmérésünket Józsefváros szociális ellátórendszerének, a civil szervezetek helyzetének vizsgálatára, valamint statisztikai adatok elemzésére építve állítottuk össze 2004-ben. Józsefváros évtizedek óta a főváros egyik legszegényebb kerületének számít, szociális jellemzői közismertek. Az állandóan fogyó létszámú lakosságnak 69 százaléka aktív korú, e csoportnak az állást kereső regisztrált munkanélküli aránya 2,35 százalék, amely a fővárosban a második legmagasabb arány. A tartós munkanélküliek száma a fővárosi átlagnak 2,3-szorosa, a fővárosban a legmagasabb (2002-ben 1364, 2003-ban 1885 fő). A munkanélküliség leginkább a többgyermekes és az egyszülős háztartásokat érinti. Józsefváros sajátos helyzetét ez az arány erősen meghatározza. Kerületünk a fővárosba települő, illetve Budapestre költözők gyűjtőhelye, sajátos etnikai összetételéből adódóan a diszkriminált társadalmi csoportoknak is. A 2001. évi népszámlálási adatok szerint a kerületünk lakosságának átlagos életkora 40,1 év, valamivel kevesebb a fővárosi átlagnál. A 20–44 éves korcsoport aránya 2,6 százalékkal magasabb a fővárosi átlagnál. A 20–29 éves korcsoport növekedési aránya 15,4 százalék. Viszont a 10–14 éves korcsoportban a csökkenés közel harminc százalékos (27,1%). A 15 év feletti lakosságnak 92,1 százaléka végezte el az általános iskola nyolc osztályát. Ez az arány bár kerületi szinten is javuló tendenciát mutat, de az általános iskolát be nem fejezők elsősorban a halmozottan hátrányos helyzetű, főként roma családokból kerülnek ki, s számuk e körön belül nem csökken. Ezen fi atalok

munkaerőpiaci esélye minimális. A kerületben semmiféle intézményi szolgáltatás nincs a fi atalok részére. Sajnálatos tény, hogy nincs olyan családtípus, ahol nem nőtt volna valamilyen mértékben a szükséglakásokban lakók aránya. Kerületünkre ugyancsak jellemző a hajléktalanok magas száma (regisztrált: 466 fő), amely a fővárosban a legrosszabb képet mutatja. A vizsgált időszakban jelentősen megnőtt az elváltak aránya is. A kerületben több mutatót is figyelembe véve, leszakadni, marginalizálódni látszik a lakosság kb. 4–6 százaléka. Józsefváros súlyos szociális gondjainak kezelését gyengíti, hogy • Józsefváros szociális ellátó rendszerében szinte kizárólag önkormányzati fenntartású intézmények működnek, a széles körű feladatokban jelenleg igen kevés szerep jut a civil szervezeteknek. • Szinte teljesen hiányzik a civilszervezetek, az önkormányzati intézmények közötti partnerség, a bizalom, a lehetőségek összehangolása, egyeztetése, s az erőforrások gazdaságosabb felhasználása. • Mind a civil, mind pedig az önkormányzati intézmények szakemberei szigorúan csak a saját intézményi lehetőségeik keretein belül, elsősorban csak az „elsődleges szükségletek” ellátásával foglalkoznak. A segítő munkához nem képesek hozzákapcsolni hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatási esélyei növeléséhez szükséges tudást, képességeket. • A család és munkahely összeegyeztetését szolgáló intézmények, szolgáltató szervezetek között sem beszélhetünk együttműködésről. A gyermekek napközbeni rugalmas ellátásának, a korai fejlesztést szolgáló, az alternatív szükségletekhez, igényekhez igazodó szolgáltatásoknak hiányzik a kidolgozott és kipróbált módszertana. • Hiányosak a szakemberek technikai, informatikai ismeretei, gyakorlati tudásuk. Hiányzik a használható adatbázis, az intézmények közötti információcsere. Az 1997-ben létrehozott Józsefvárosi Civil Kerekasztal (JCK) társaság eddigi működése sem bizonyult elégségesnek a különböző szektorok közötti partnerséghez, a civil szféra sincs még igazán felkészülve a hatékony együttműködésre. Alapítványuk eddigi kezdeményezései – mint az utcagyerekprogram, vagy a nők munkaerőpiaci esélyeinek növelése – bár a maguk helyén eredményesek voltak, de azért nem lehettek hatékonyabbak, mert nem kapták meg a szükséges társadalmi, anyagi támogatást, nem épültek a szektorok közötti együttműködésre, a partnerségre. A tengernyinek tűnő megoldatlan probléma, a folyamatosan keletkező konfliktusok idő előtt kifárasztják, elkedvetlenítik a szolgáltatásban résztvevő munkatársakat. A fiatal, jól felkészült szakembereket a civil szféra nem képes megfizetni, s szakmai előmenetelüket, távlatos foglalkoztatásukat nem tudja biztosítani. Kerületünkben a civil szolgáltatások nagyon hasonló gondokkal küzdenek, de a kis civil szervezetek önmagukban nem képesek a jelzett problémák kezelésére. Úgy gondoljuk, hogy az adott helyzetből való kilépéshez egy-két civil szervezet kezdeményezése nagyon kevés. A projekt előkészítésébe ezért nyertük meg a Józsefvárosi Civil Kerekasztal társaság szervezeteit, az önkormányzati intézményeket és a környezetünkben a legnagyobb foglalkoztató részvénytársaságot. Az Egy kútra járunk projekt megvalósításával segíteni kívántuk az elemzett hiányosságok kezelését.

3

A projektről Általános célja: a Nap utcai szomszédságban és a Józsefvárosban élő hátrányos helyzetű csoportok részvételének növelése a foglalkoztatásban, a közösségi munkahelyek létrehozásában, az önsegítésben. Józsefváros társadalmi, demográfiai, foglalkoztatottsági mutatói, amelyekről a szükségletfelmérésben is írtunk, a fővárosi mutatókhoz viszonyítottan szinte minden vonatkozásban roszszabbak. Ezért tartottuk lényegesnek, hogy abban segítsünk a kerületünkben élő hátrányos helyzetű csoportoknak, hogy motiváltakká váljanak képzettségük magasabb szintre emelésében. Közvetlen célkitűzése: a kerületi szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi szolgáltatásokban közreműködő szakemberek humánerőforrás-fejlesztése a hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatási esélyeinek növelése céljából. Azért valósítottuk meg az Egy kútra járunk projektet, hogy a Nap Klub Alapítvány, a Szigony Alapítvány és a hozzájuk csatlakozó más – civil és önkormányzati – szociális, gyermekés ifjúságvédelmi szolgáltatást nyújtó szervezetek, intézmények munkatársait felkészítsük arra, hogy a hátrányos helyzetű csoportok segítésekor ne csak az elsődleges szükségletük ellátását tekintsék feladatuknak. A különböző intézmények lehetőségeinek összeegyeztetésével növeljék ellátottaik részvételét a foglalkoztatásban, a közösségi munkahelyek létrehozásában, az önsegítésben. Szerettünk volna hozzájárulni a kerületi szociális, gyermekvédelmi ellátó hálózat differenciáltabbá válásához, segíteni a szakmai együttműködést, a civil szektor szakmai megerősödését. A szolgáltatások hatékonyságának javítása megköveteli a humánerőforrás-fejlesztést, hogy a munkatársak felkészültebbek legyenek, képessé váljanak az új kihívások kezelésére is, az intézmények között kialakuljon a partnerség, a bizalom, a lehetőségek jobb összehangolása, egyeztetése, az erőforrások gazdaságosabb felhasználása annak érdekében, hogy a hátrányos helyzetű csoportok részvétele megnőjön a foglalkoztatásban. A humánerőforrás-fejlesztés segíti munkatársainkat abban, hogy olyan újabb tevékenységeket kezdeményezzenek, amelyek keretében az ellátottakat bevonják munkaerőpiaci esélyeket növelő programokba, a segítő munkához kapcsolják a foglalkoztatási esélyek növeléséhez szükséges tudást, készségeket is. Ugyanakkor a pszichoszociális szolgáltatásokkal segítjük a mentálhigiénés ellátásukat is, a kiégés megelőzését, az innovációs kedv, a kreativitás növelésével a megújulást. Közvetlen célcsoportjaink: a Nap Klub Alapítvány, a Szigony Alapítvány, a Józsefvárosi Civil Kerekasztal társaság más szociális munkát végző szervezetei, valamint az önkormányzati szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások, oktatási intézmények szakemberei, önkéntesei Közvetett célcsoportok: a társadalmi és munkaerőpiaci érdekérvényesítés szempontjából hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, családok és egyének, mint: • veszélyeztetett gyermekek, fiatalok, • gyesen, gyeden lévő fiatalasszonyok, 45 éven felüli munkanélküliek, • pszichiátriai betegek, • hajléktalanok, • jövedelmi és lakhatási szempontból hátrányos helyzetűek

4

Konzorciumi partnereink: Konszenzus Alapítvány Budapesti Szervezete, Szigony Alapítvány Egyéb partnerek: Budapest Városvédő Egyesület, Rév8 Rt., Józsefvárosi Önkormányzat, Práter Ének-zene Tagozatos Általános Iskola, Menhely Alapítvány, Tisztviselőtelepi Önkormányzati Egyesület, Külső Józsefvárosi Református Diakónia Alapítvány, Rügyecskék Ember- és Környezetvédelmi Közhasznú Alapítvány, Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma Tevékenységek • A szakemberek, önkéntesek továbbképzése, felkészítése: konfliktuskezelő és mediációs tréning; együttműködő tervezés tréning. • A pszichoszociális szolgáltatások nyújtásának megszervezése: egyéni és csoportos esetmegbeszélés, szupervízió. • A napközbeni gyermekellátás civil szervezeti formáinak, módszereinek kimunkálása, módszertani kiadvány megjelentetése. • A napközbeni gyermekellátás hagyományos és civil változataira felkészítő képzés kidolgozása és akkreditáltatása • Adatbázis kialakítása, fenntartása. • Gyermekfelügyelet, napközbeni gyermekfoglalkoztatás biztosítása a szolgáltatások idejére. Megvalósulás helyszíne: Budapest VIII. kerület Elvárt eredmények • A személyiségfejlesztő és az együttműködő tervezés tréninget elvégzi 40 fő. • A pszichoszociális szolgáltatásokon részt vesz 30–50 fő. • Kialakulnak a partnerségi kapcsolatok. • Kidolgozzuk a napközbeni gyermekellátás civil változatainak módszertanát, beépül a szakmai továbbképzésbe, módszertani füzet készül. • Elkészül a napközbeni gyermekellátásra felkészítő képzés programja és akkreditációja. • Adatbázist hozunk létre, fenntartjuk a szolgáltatást. • Gyermekfelügyeletet, napközbeni gyermekfoglalkoztatást nyújtunk a képzések, szolgáltatások ideje alatt. A projekt előkészítéséről Igények, szükségletek felmérése, a projektmenedzsment felkészülése A projekt előkészítését segítette a Pályázat-előkészítő Alap pályázati támogatása, amelynek felhasználásával módunk nyílt korrekt igényfelmérésre, a gyermekek napközbeni ellátása témában módszervásárok tartására, valamint informatikai eszközök vásárlására. Alapítványunk felvette a kapcsolatot más olyan intézményekkel is, amelyek a gyermekek napközbeni ellátásában hasonlóan a mi munkánkhoz, létrehoztak új szervezeti kereteket és sajátos módszereket alkalmaznak, pl. a tehetségfejlesztésben. Konzorcium keretében építettük tovább kapcsolatunkat a Tudor Alapítvánnyal, a Józsefvárosi Családsegítővel. Segítségükkel mértük fel a civil szervezetünk által nyújtható szolgáltatások iránti igényeket. Szomszédságunk körzetében 8 óvodát kerestünk fel, közel 100 családtól kaptunk visszajelzést, hogy igényt tartanának a tehetségfejlesztő műhelyre. Kerületünk szakembereinek közreműködésével, négy alkalommal szerveztünk módszervásárt (workshopot) a gyermekellátás civil szervezeti alternatív formáiról, amelyek keretében néhány fontos elméleti kérdést is megvitattunk.

A KAI Consulting tanácsadó munkatársaitól kaptunk szakmai segítséget 2 személyes, valamint 4 csoportos konzultáció keretében. Alapítványunk egyik munkatársa – a projektmenedzser – 3 napos bentlakásos tréningen vett részt, és 3 napos tréningen ismerkedett a pályázatírással alapítványunk másik munkatársa, amelyeket a KAI Consulting tanácsadó szervezett.

II. A PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSÁNAK A FOLYAMATA

A pályázat elnyerése után a projekt előkészítő munkálatait jóval a szerződéskötés előtt meg kellett kezdenünk.(A projekt elvi kezdési időpontja: 2005. április 1. – a tényleges szerződéskötés időpontja 2005. június lett.)

1. Tréningek a közvetlen célcsoport részvételével

2005 márciusában kialakítottuk a projekt menedzsmentjét, pontosítottuk a munkamegosztást, a felelősségeket, létrehoztuk a feladatokhoz az együttműködő teameket.

A PROJEKT TEVÉKENYSÉGEI ÉS MEGVALÓSÍTÁSUK EREDMÉNYEI, HATÉKONYSÁGUK Célja: a közvetlen célcsoport tagjai, a szociális szakemberek, önkéntesek továbbképzése, felkészítése a magasabb szintű szolgáltatásokra. Személyiségfejlesztő-kommunikációs tréningek A konfliktuskezelés és mediáció tréning

A projekt megvalósítói Projektmenedzser és projekt asszisztens (két diplomás pedagógust és menedzsert alkalmaztunk munkaviszony keretében) Szakmai vezető (a Fővárosi Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola vezető tanítójaként 26 évig a Fővárosi Pedagógiai Intézet által szervezett pedagógus továbbképzésben trénerként vett részt, több tankönyv szerzője), akit a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében alkalmaztunk. Gazdasági vezető (felsőfokú szakirányú végzettségű gazdasági szakember), aki felelős a projekt pénzügyi tervezéséért, az előírásoknak megfelelő gazdálkodásért, a költségvetés felhasználásáért, a szakszerű elszámolásért, a meghatározott jogszabályokban előírt követelmények betartásáért, betartatásáért. Szigony Alapítvány biztosította az informatikai felkészítést (ECDL), a szükséges szakembereket és a gépparkot. Az adatbázis létrehozására, folyamatos karbantartásához a feltételeket a Szigony Alapítvány a Nap Klub Alapítvánnyal közösen biztosította. A két feladatra informatikus végzettségű munkatársat biztosítottunk. Konszenzus Alapítvány Budapesti szervezete biztosította a képzések, tréningek (2 alkalommal, 2x3napos) szakmai programját és 2 trénerét. A Nap Klub munkatársai, szakemberei (a közösségi tanácsadó vezetője, más projektek menedzserei, pszichológusok, pedagógusok, szociális munkások, belső-és külső kommunikációt irányító, szervező szakemberek, szomszédsági referens stb.) a szükséges mértékben bekapcsolódtak a programok tervezésébe, végrehajtásába, értékelésébe. Munkacsoportok, teamek • a képzések, tréningek kidolgozói és megvalósítói, trénerei (a Konszenzus Alapítvány, mint konzorciumi partner biztosítja a szakembereket) • a pszichoszociális szolgáltatások vezetői, a pszichológus team (Kádár Judit, Horváth Judit) • a gyermekek napközbeni ellátása témában dolgozó módszertani munkacsoport (az alapítvány munkatársai és külső együttműködők, Nagy Józsefné, Heiszman Éva, Pál Jánosné, Horváth Judit, Szabó Márta, Csőke Zita, alapítványunk munkatársai és külső szakemberek) • az adatbázist létrehozó informatikus team (Szigony Alapítvány) • a gyermekfoglalkoztatást, gyermekfelügyeletet szervező team (Csőke Zita, Pál Jánosné és Wágner Margit az alapítvány munkatársai)

A tréning ideje, helye: 2005. május 26., 27., 28., 29., Mátraszentimre Vezetői: Geskó Sándor és Borbély Lászlóné szociológus trénerek, a Konszenzus Alapítvány munkatársai Meghívott civil és önkormányzati szervezetek: (minden meghívott a kerületben dolgozik) Józsefvárosi Önkormányzat Gyermekvédelmi Osztálya, Családsegítő Szolgálat, Práter utcai általános iskola, Diakónia Egyesület, Rügyecskék Alapítvány, kerületi rendőrség, Menhely Alapítvány, Oltalom Karitatív Egyesület, Gondozó Szolgálat, Szigony Alapítvány, Rév8 Rt. A tréning célja: a konfliktuskezelés, mediáció témakörben olyan készségek, skillek, eljárások, amelyek segítik a résztvevőket a munkájuk során felmerülő problémák, konfliktusok hatékony, hosszú távú megoldásában, kapcsolati kultúrájuk, együttműködési képességük gazdagításában Módszerek: ismeretek, készségek kialakítása a résztvevők aktív bevonásával, az ún. saját élményű tanulási folyamatban. Az alkalmazott szituációs játékok lehetővé teszik a valós, „éles” helyzetekben követhető/követendő magatartás gyakorlását, az önreflexiókat, a másik ember átéléseinek empatikus megértését, az eljárások, készségek fejlődését, az attitűdök változásait, a konfliktusok gördülékenyebb megoldásait. Szervezés: a tréninget egy alkalommal, 20 fős csoportra terveztük, bentlakásos formában, 3 éjszakás – 3 teljes nap keretében. Az elszállásolás vidéki vendégházban volt, napi 3 étkezéssel. Az esélyegyenlőség érdekében a kisgyermekes családok részére külön épületben volt a szállás, s a tréning idejére gyermekfelügyeletet biztosítottunk. A két csoportnál összesen maximum 10 százalékos lemorzsolódásra számítottunk, de a mozgósítás olyan sikeres volt, hogy a tervezettnél 30 százalékkal nagyobb lett a létszám, a tréningen 26 fő vett részt. A tréning eredményességéről, hatékonyságáról Valamennyi tevékenységünk, programunk eredményességének megitéléséhez a résztvevők véleményét, visszajelzéseit vettük alapul, és ehhez tesszük hozzá saját elemzésünket. A résztvevők a tréninget eredményesnek, módszereiben újszerűnek és munkájukban nagymértékben hasznosíthatónak találták. Visszajelző kérdőívünkben véleményüket kértük a tréning tartalmáról, az újszerűségről, a hasznosíthatóságról, a módszerekről, a vezetésről, a szervezésről, a saját aktivitásukról, a képzések vonatkozásában a további igényeikről. Megkérdeztük a

5

leginkább tetsző és a legkevésbé tetsző ill. hasznos és fölösleges kategóriákba sorolható dolgokat is. A visszajelzések megismerése és feldolgozása során a vélemények tartalma, előfordulási gyakorisága és megoszlása, valamint érzelmi telítettsége adott számunkra információt a tréning hatásáról, az átélés élményéről, a résztvevők különböző igényeiről és viszonyulásairól. A tréning tartalmáról – a többség véleménye az volt, hogy az elméleti alapok már nem újak, de a gyakorlatok új megvilágításba helyezték a meglévő elméleti tudást is. Az új és hasznos jelző elsősorban a kommunikációs és konfl iktuskezelési gyakorlatokra és a csapatépítés módszereire, illetve a tréningvezetés módszereire vonatkozva jelent meg szinte mindenkinél. Sokan értékelték több kérdésnél is, hogy leginkább a közvetlen emberi kapcsolatok és a csoportban zajló kommunikáció gazdagította őket. A legfőbb kritika – még több gyakorlat kellene, a kommunikációs gyakorlatok mellett még több konfliktuskezelési gyakorlatot szeretnének, a folytatást várják, igénylik. Mi tetszett leginkább és miért? 15 résztvevő emelte ki a tanulást segítő játékos módszereket, a gyakorlatokat; 6 fő első helyre tette az ismeretlen emberek között kialakuló együttműködés, a csapattá válás, a közös munka élményét, ugyancsak 6 személy a vezetői stílust, szakértelmet, a légkört értékelte, 4 résztvevő kiemelte az emberi egyéniségek, a nyitottság, a humor, a stílus értékét. A legjobban tetsző jelzőt több résztvevő a szervezők áldozatos munkájának, személyének, a segítő partnereknek adta. A leghasznosabb számukra a tréning módszer, a gyakorlatok után a kerületi szakemberekkel való kapcsolatépítés, az egymás munkájának megismerése, valamint az emberek aktivitása, a csapatmunka, a trénerek munkájának, módszereinek adaptálási lehetősége volt. Hasznosítani tudják továbbá a tanultakat a munkahelyi, lakóterületi konfliktusok kezelésében, az ügyfelekkel való kommunikációban, az esetmunkában, a saját csoportjukban, a gyakorlati munkájukban. Összességében a visszajelző kérdőívek azt igazolják számunkra, hogy jól mértük fel előzőleg a szükségleteket, erre van és ezekre lesz igény a helyi szociális szakemberek körében. A tréning mind tartalmában, mind módszereiben eredményes volt. A szervezők munkája megtérült a résztvevők elégedettségében. Kaptunk egy kedves megjegyzést is: „úgy érzem, hogy a pályázati döntéshozók elégedettek lehetnek.” A szociális szakemberek által igényelt folytatást megterveztük, a munkát folytatjuk. A szervezés munkájáról: a tréningvezetést a Konszenzus Alapítvány biztosította, a visszajelző kérdőíveket Horváth Judit pszichológus értékelte, a szervezést Győri Jolanda projektmenedzser, a dokumentációt Szász Anna projektasszisztens végezte, a gazdasági ügyeket dr. Szikora Zsoltné felügyelte, a fotókat, meghívókat Wagner Margit, a levélpapírokat és plakátokat pedig Sörös Erzsébet készítette. Az együttműködő tervezés tréning A tréning ideje, helye: 2006. május 25–27., Mátraszentimre Vezetői: Geskó Sándor és Lencsés Erika szociológus trénerek, a Konszenzus Alapítvány munkatársai

6

Meghívottak: a kerületi szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi, bűnmegelőzési, rehabilitációs és közösségfejlesztő munkában dolgozó civil és önkormányzati szervezetek, intézmények szakemberei. A 26 résztvevő közül 16-an civil szervezetek munkatársai, 10en pedig az önkormányzati szociális ellátórendszerben dolgozók voltak. Jelen volt a kerületi önkormányzat szociális bizottságának vezetője, és egy fő a kerületi rendőrség részéről is. Erre a tréningre újabb civil szervezetek is eljöttek, például, akik az ifjúsági korosztály reintegrációja, másodlagos prevenciója területén dolgoznak. Szakmai képzettségüket, életkorukat és szakmai tapasztalataikat tekintve is színes volt az összetétel, de hasonló volt elkötelezettségük és érdeklődésük is. A tréning célja: A kerületi civil és önkormányzati szféra hatékony együttműködése érdekében az együttműködés és a közös stratégiai tervezés módszereinek megismerése és képességeinek kialakítása. A tréning tartalma és módszerei: az együttműködés célja, lehetőségei és módszerei, a stratégiai tervezés elméleti alapjainak és módszereinek megismerése és gyakorlati kipróbálása. Egyegy problématerület kiscsoportokban való közös elemzése; a probléma elemeinek feltárása, megoldási lehetőségek és módszerek kidolgozása az ügyben érintett minden fél részvételével. Szervezés: A tréning 24 munkaórás (3 nap, Mátraszentimrén, bentlakással. A csoportot 20 főre terveztük, részt vett 26 fő. Kisgyerekesek részére gyermekfelügyeletet biztosítottunk. A tréning eredményességéről, hatékonyságáról A meghívottak szívesen jöttek. Egyrészt az előző tréningen és az esetmegbeszélő csoportokon összeismerkedett szakemberek már motiváltak voltak a pozitív tapasztalataik révén, másrészt az új résztvevők a továbbfejlődés, kapcsolatépítés igényével jelentkeztek. A tréning tartalmának középpontjába az együttműködés alapjai és az együttműködő tervezés elméleti és gyakorlati alapjai kerültek. A harmadik témakörben a helyi együttműködés lehetőségeit, területeit és módszereit vették számba kiscsoportos munkában a résztvevők. A gyakorlati csoportmunkát gazdag elméleti prezentációkkal egészítette ki a tréningvezető. A csoportmunka lehetővé tette egymás jobb megismerését és az együttműködési lehetőségek kreatív számbavételét, új ötletek, javaslatok összegyűjtését. A program óriási feladatot jelentett a viszonylagosan rövid idő és a nagy csoportlétszám mellett. Ez okozta, hogy a tréningeken szokásos játékos gyakorlatokra most alig jutott idő. A kiscsoportok munkájuk során elsősorban az együttműködés céljáról, a szociális munka közös tartalmairól, feladatairól és a hatékonyságot növelő együttműködési módszerekről gyűjtöttek anyagot a valós gyakorlatukból: illetve ehhez kaptak elméleti anyagot a prezentációk segítségével a trénertől. Megállapodtunk, hogy az összegyűjtött rendkívül gazdag anyagot megszerkesztve írásban mindenkinek megküldjük, mint a helyi együttműködést máris körvonalazó tervezeteket. A tréning szüneteiben és az esti szabadidőben továbbfolyt az ismerkedés és a tapasztalatcsere. Tervek szövődtek, igények és szükségletek fogalmazódtak meg a kerületi szociális feladatok hatékonyabb, eredményesebb megoldásához.

A tréning résztvevői visszajelző kérdőívet töltöttek ki a tréning befejezésekor. A válaszok adatszerűen is megjelenítették a résztvevők véleményét. A legmagasabb értékű pozitív visszajelzést a helyi együttműködés kidolgozása, a prezentációk elméleti információ gazdagsága és az együttműködés tervezésének módszerei kapták. A legfontosabb hiányérzések – jó lenne még alaposabban megismerni egymás szervezeteinek munkáját; – idő kellene arra, hogy felmutathassák értékeiket, a náluk alkalmazott megoldási módokat, tapasztalataikat. Az együttműködés helyi konkrét tartalmait és formáit részletesebben is szerették volna kimunkálni. Mindezek már a következő időszak gyakorlati együttműködésében, közös workshopokon, módszervásárokon valósulhatnak majd meg. Összefoglalóan A kerület hátrányos helyzetűekkel foglalkozó civil és önkormányzati, szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi intézményeiben, a veszélyeztetett ifjúsági réteg és a roma kisebbségi érdekérvényesítésben munkálkodó szakemberek és önkéntesek igen nagy megterhelésnek vannak kitéve, speciális továbbképzésük, mentálhigiénés védelmük nincs megfelelően biztosítva. Az eddigi, általunk szervezett kerületi tréningek, esetmegbeszélő csoportok, az intézményen kívüli szupervízió lehetősége a résztvevőktől már most is pozitív visszajelzést kapott. A kerület szociális és foglalkoztatási helyzetét jól ismerjük. Az együttműködés alapjait jelenti az állampolgári részvétel helyi fejlesztése a szomszédságok építésével, a Józsefvárosi Civil Kerekasztal társaság működtetése, és a kerületi szociális feladatokat ellátó önkormányzati és civil szervezetekkel és az önkormányzattal való együttműködés. Tudtuk, hogy a kerületi szükségletek kielégítése, a szociális háló hatékonyabb működtetése csak a szakmai hálózat kiépítésével és megerősítésével lehet. A tréningen résztvevők visszaigazolták, hogy az összehangolt és tudatosan tervezett együttműködésre valódi igény van. Az emberek időt és energiát áldoznának az együttműködésre, amennyiben ezt valaki koordinálná, ha lenne alkalom egymás munkájának, munkamódszereinek megismerésére és a tapasztalatcserére. Egyértelmű eredménye lenne a hatékonyság és az energiatakarékosság, az erőforrások jobb kihasználása, a szociális munkában dolgozók jobb közérzete, biztonsága. A közös tréningek, tapasztalatcserék és módszervásárok, valamint a hálózat-jellegű működés segítené a mindennapok hatékonyabb munkáját, a kliensek eredményesebb segítését és támogatását, a munkatársak mentálhigiénés védelmét, szakmai fejlődését. A projekt folytatásában ezeket az igényeket tervezzük megvalósítani. 2. A napközbeni gyermekellátás civil alternatívái, hatékony módszerei Cél: a napközbeni gyermekellátás civil szervezeti kereteinek minél szélesebb körű megismertetése, elterjesztése, gyakorlati alkalmazásuk segítése a szakmai továbbképzésekbe építéssel, módszertani füzet kiadásával. Módszer: módszertani csoportot hoztunk létre azokból a szakemberekből, akik az alternatív gyermekellátásban dolgoznak és az alapítvány munkájában közreműködnek (a Grund Tehetségfejlesztő Műhely és az iskolai napközis nevelők együtt). Módszervásárt tartottunk. Szakmai módszertani kiadványba gyűjtöttük az alapítvá-

nyunk és az együttműködő partnerek munkájának tapasztalatait, munkamódszereit, a kiadványt 1000 példányban megjelentettük. Szervezés: a módszertani füzetsorozat írása, szerkesztése, lektorálása az eddigi munkálatokra építve folyamatosan történt. A megvalósításról Alapítványunk 1993 óta folyamatosan részt vesz a gyermekek napközbeni ellátása civil szervezeti kereteinek kimunkálásában. Az évek során többféle szervezeti formát működtettünk: 1. a civil „napköziként” (az időkeretet és a fő feladatokat tekintve) működő Tehetséggondozó Műhelyt, 2. majd a Védő-óvó Műhelyt, 3. vele párhuzamosan az Ifjúsági Klubot minden délután 14 órától 18–19 óráig, uzsonnával, állandó sport-, játék- és szakköri kínálattal, igény szerint tanulást segítő foglalkozással, 4. 2003-tól a Grund Tehetséggondozó Műhelyt, amely heti 6–10 órás délutáni programot kínál jelenleg is a gyerekcsoportnak, 5. folyamatosan működik (jelenleg is) heti rendszerességgel, 1–2 alkalommal 2–3 órás időkeretben a Játszóház. Alapítványunk munkatársai a széles körű iskolai és civil szakmai tapasztalatok felhasználásával folyamatosan kidolgozták a szervezeti formák, a hatékony pedagógiai tartalmak és a módszerek variációit a napközbeni gyermekellátás fejlesztésére. Szakembereink jártasak az iskolai napközi otthoni és iskolaotthonos ellátás szakmai kompetenciáiban is, ezért szaktudásuk jól alkalmazható a tanítók és tanárok továbbképzésében is. A pályázatot előkészítő évben a Grund Tehetséggondozó Műhely munkatársai közreműködésével négy alkalommal tartottunk módszervásárt bemutató foglalkozással és szakmai témák feldolgozásával a középpontban. Ez a szakmai munka, az itt összegyűlt pedagógiai tapasztalat jogosíthatott minket arra, hogy felvállaljuk a gyermekek napközbeni ellátása civil szervezeti kereteinek pedagógiaimódszertani kidolgozását, a tapasztalatok feldolgozását és közkinccsé tételét. Ehhez a munkához hívtuk a hasonló munkát végző együttműködő partnereinket is – köztük a Tudor Alapítványt, valamint a helyi iskolák pedagógusait. 2005 májusában kezdődött el a kiadványt előkészítő munka. Megalakítottuk a szakmai módszertani munkacsoportot, vezetőjéül Nagy Józsefnét, az alapítvány kuratóriumának elnökét, az első Tehetséggondozó Műhely vezető tanítóját, több tankönyv íróját-szerkesztőjét kértük fel. A szakmai-módszertani munkacsoport a következő feladatokat végezte el: • a kiadvány szinopszisának elkészítése – a tervek megvitatása, a témák kiválasztása • a szerzők kiválasztása, felkérése, megbízása • a kéziratok első kontrollja, az anyagok összehangolása, tanácsadás • a kéziratok összeállítása a szerkesztők számára • a kézirat szerkesztése és lektorálása után a szükséges átdolgozások gondozása • a nyomdai kivonat ellenőrzése, javítása A kiadvány készítése során partnereinkkel együttműködve módszervásárt szerveztünk.

7

Témája: A napközbeni alternatív gyermekellátás szervezeti keretei, módszertana – bemutató foglalkozás a Grund Tehetséggondozó Műhelyben. A módszervásáron meghívott résztvevők voltak a NCSSZI szakreferense, a Tudor Alapítvány munkatársai, az együttműködő iskolák pedagógusai, a helyi szülőcsoport tagjai. 2005 júniusában – A napközbeni gyermekellátás civil szervezeti formái és módszerei címmel szakmai vitanapot tartottunk az alapítványunknál. Részt vettek a módszertani munkacsoport tagjai és a NCSSZI szakreferense, Rajkort Ildikó, a Tudor Alapítvány vezetője, dr. Szilágyi Jánosné, az OM főtanácsosa, dr. Csonka Csabáné, az FPI szaktanácsadója és A Tanító folyóirat főszerkesztője, dr. Szilágyi Imréné. 2006 februárjában elkészült a kiadványunk. 2006. március 10-én – sajtótájékoztatóval összekötött könyvbemutatón mutattuk be a Változatok az alternatív gyermekellátásra című módszertani kiadványt, amely tervünknek megfelelően 1000 példányban jelent meg. A könyvbemutatón és sajtótájékoztatón a résztvevők száma közel 100 fő volt, eljöttek az együttműködő civil szervezetek, az önkormányzati hivatal és az intézmények munkatársai, a partner iskolák pedagógusai, az alapítvány és a Nap utcai szomszédság tagjai. A kiadvány bemutatója nyilvánosságot és tájékoztatási lehetőséget adott az alapítványnak arra, hogy megmutassa tevékenységeinek egy fontos területét, a projekt tevékenységeit és eredményeit. 2006 őszén kidolgoztunk egy 30 és egy 60 órás szakmai továbbképzési tervet az iskolai és az alternatív civil napközbeni gyermekellátás témájában, majd beadtuk akkreditációs és indítási kérelmünket az Oktatási Minisztérium Sulinova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht. Pedagógustovábbképzési és Akkreditációs Központba. A továbbképzés célja, tartalma és követelményei A továbbképzési program megnevezése A gyermekek napközbeni ellátásának korszerű, innovatív szervezeti formái, a „napközi otthon” gyermekközpontú pedagógiai programja és hatékony metodikája A továbbképzés célja A gyermekek napközbeni ellátásában dolgozó pedagógusok felkészítése az önkormányzati (iskolai) és civil szervezetek által fenntartott, esetleg vállalkozásban szervezett „napközi otthon” innovatív szervezeti formáira, a gyermekközpontú pedagógiai programok tervezésére és hatékony módszertanára A képzés legfontosabb célja, hogy hozzájáruljon a gyermekek napközbeni ellátásának szervezeti, tartalmi és módszertani megújításához; a családok és a gyermekek, a fiatalok szükségleteihez igazodó rugalmas szervezeti keretek, a flexibilis tér- és időfelhasználás lehetőségeinek megismerésével; az egyenlőtlenségeket csökkentő, az egyénhez és gyermekcsoporthoz igazodó differenciált pedagógiai programok tervezésével, amelyek középpontjában az elsődleges prevenció, az optimális másodlagos szocializációs miliő, az egészséges életmód feltételeinek megteremtése áll. A pedagógiai program két fő területre koncentrál: életmódformáló fejlesztő és rekreatív szabadidős tevékenységek

8

kínálatával a egyéni és közösségi mentálhigiéné erősítése; a diákok önálló tanulási képességeinek és szokásainak fejlesztése. A továbbképzés végére teljesítendő tartalmi követelmények, konkrét ismeretek, amelyeket a részvevőknek el kell sajátítaniuk; jártasságok, készségek, képességek, amelyeknek a birtokába kell jutniuk; tudás, kompetencia, amellyel rendelkezniük kell Tudás, konkrét ismeretek • ismerje a napközbeni gyermekellátásnak, mint megjelenő társadalmi szükségletnek szociológiai, gazdasági hátterét, a szükségletben megjelenő szociális és mentálhigiénés, valamint pedagógiai igényeket; • ismerje az életmód, a szabadidő és rekreáció, az egészség, a mentálhigiéné, a művelődés szociológiai jellemzőit és összefüggéseit a különböző életkorokban; • ismerje és tudja kritikailag elemezni az önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézményrendszer által nyújtott napközbeni gyermekellátás funkcióit, működési rendszerét és hatékonyságát, a létező diszfunkciókat; • ismerje meg a napközbeni gyermekellátás létező szervezeti formáit, az önkormányzati (iskolai) és a civil szervezetek által fenntartott, esetleg vállalkozásban szervezett „napközi otthon”, klub, családi napközi stb. innovatív szervezeti formáit. Kompetenciák, képességek, amelyeket részben elméleti alapozással, nagyobb részben gyakorlatban, tréninggel, terepmunkával alakítunk ki: • legyen képes gyermekközpontú pedagógiai programok tervezésére, • legyen jártas az önálló tanulási módszerek tanításában és a szabadidő fejlesztő és rekreatív tartalmú megszervezésében, • legyen képes hiteles, pozitív kapcsolatépítésre a gyermekekkel, fiatalokkal, a szülőkkel, működjön integratív, demokratikus vezetőként, • animátorként, facilitátorként kezdeményezze és segítse a gyermekek tanórán kívüli egyéni és csoportos tevékenységeit, • legyen képes a szociális készségek, az ön- és társismeret fejlesztésére, az erőszakmentes konfliktusmegoldási módszerek megtanítására, az empátia, az együttműködés fejlesztésére, • legyen képes a differenciált, az egyes gyermekhez igazodó bánásmódra és fejlesztésre, • törekedjen az esélyegyenlőtlenségek csökkentésére, a szociokulturális hátrányok kompenzálására, az interkulturális nevelésre, a különböző kultúrák megismertetésével és megbecsülésével a kultúrák közötti átjárhatóság és a közös nyelv megteremtésére. A tanfolyam záróvizsgával végződik. A résztvevők előzetes feladata: egy napközbeni ellátási forma féléves pedagógiai programtervezetének elkészítése, majd megvédése a vizsgabizottság előtt; egy témakör elméleti és módszertani vonatkozásainak kifejtése és értelmezése. Az értékelés szempontjai – az elsajátított elméleti ismeretek beépülése a pedagógiai szemléletmódba, az új ismeretek értő felhasználásában való kompetencia, az új módszerek gyakorlati alkalmazásának képessége. A két képzés lényegében csak órakereteiben különbözik. Célunk, hogy minél több szakember jusson hozzá egy korszerű, a hagyományosnál rugalmasabb, innovatív eszköztárhoz, amely mind a szervezeti keretek, mind a pedagógiai tartalom és módszerek megújításának

eszköze lehet, s hozzájárul a gyermekek napközbeni ellátásának minőségi javításához, a rugalmasabb szervezeti keretek elterjesztéséhez. Alapítványunk az akkreditált képzés módszertani bázisa is kíván lenni, a továbbképzések szervezői és résztvevői számára módszervásárok, workshopok szervezésével tapasztalatcserét biztosítunk a jövőben is. Összefoglalóan A pályázati program kiemelt célkitűzése volt a család és a munkahely összeegyeztetésének támogatása a nők munkaerőpiaci integrációja, reintegrációja érdekében. Alapítványunk programjaiban évek óta kiemelt hangsúlyt kap a nők visszasegítése a munka világába, a családok élethelyzetének javítása, a halmozottan hátrányos helyzetű csoportok munkaerőpiaci esélyeinek növelése. E céloknak, feladatoknak megvalósításához csatlakozik a gyermekek napközbeni ellátásának minőségi fejlesztése, új – emberibb, gyermekközpontú – szervezeti formák és módszerek kialakítása és elterjesztése. Ennek szolgálatába áll az új képzés, amely – reméljük – elnyeri a civilek és a pedagógus szakemberek támogatását, segíti az alternatív gyermekellátás új formáinak terjesztését, minőségének fejlődését. 3. Adatbázis létrehozása, fenntartása, a szolgáltatásnyújtás megszervezése Célja: a területen működő szolgáltatások munkatársai gyors információhoz juttatásának elősegítése az ellátás minőségének javítása, valamint a hatékonyabb együttműködés érdekében. Módszerek: az adatbázisba a civil szervezetek, önkormányzati intézmények adatai és elérhetősége mellett bekerülhetnek a szociális szolgáltatáshoz szükséges jogszabályok, a helyi önkormányzat rendelkezései, a területen és a fővárosban elérhető szolgáltatások (önkormányzati és civil, vagy magán) és a munkatársaik elérhetőségei, az együttműködők vállalásai, a kölcsönös segítségnyújtás lehetőségei stb. Az első fázisban a szociális területen működő civil és önkormányzati szervezetek és intézmények adatait és feladatkörük főbb jellemzőit tudtuk összegyűjteni. Az ebből készült adatbázishoz beszereztünk egy szoftvert is. Az adatbázis információi elérhetőek az interneten, például Nap Klub alapítvány honlapján, valamint a szervezeteknél a helyszínen, fogadóórákon. Szervezés: a Szigony Alapítvány (konzorciumi partner) informatikai képzésein részvevő szakemberek és önkéntesek – maguk a rehabilitáció résztvevői is – egyrészt maguk is bekapcsolódhattak az adatbázis létrehozásába, másrészt képesekké váltak annak használatára. 4. Pszichoszociális szolgáltatás megszervezése és fenntartása Célja: a szociális ellátást végző szakemberek és önkéntesek szakmai és pszichés stresszének feloldása, a kiégés megelőzése, a szakmai hálózatépítés. Módszer: esetmegbeszélő csoportot és egyéni szupervíziót indítottunk két pszichológus vezetésével. Szervezés: a jelentkező igények szerint havi, illetve kéthetenkénti rendszerességgel terveztük a kétféle munkaformát. A szupervízióra egyéni bejelentkezéssel kerülhetett sor. A pályázati munkánk tréninggel indult, ahol módunk nyílt a

szakemberek, önkéntesek közötti igényfelmérésre is. A visszajelzések nagyon nagy igényt jeleztek az esetmegbeszélő munkára. A külső szakemberekkel vezetett egyéni és csoportos esetmegbeszélés segíthet az esetre, a problémára való rálátásban, az érzelmi feszültségek feldolgozásában, az egyéni és csoportos esetkezelés eredményességében, a szociális területen dolgozók lelki, mentálhigiénés védelmében, a kiégés megelőzésében. Az első csoport létszáma 15 fő volt. A csoport tagjai közül 1 fő a hajléktalan ellátásban, 2 fő az idősgondozásban, 3 fő a pszichiátriai rehabilitációs munkában, 1 fő a nagycsaládosok egyesületében, 2 fő óvodában, 2 fő a gyámügyben, 1 fő az ifjúsági prevenciós munkában, 3 fő a lakóterületi közösségfejlesztésben és a gyermek- és ifjúságvédelmi prevenciós munkában dolgozott. A második csoport 12 fős lett, hasonló jellegű összetételben. Családgondozók, közösségfejlesztők, pszichiátriai rehabilitációban dolgozó szociális munkások, gyámügyes, gyermekvédelemben dolgozó, óvodapedagógus foglalkozásúak. A harmadik csoport 10 fővel szinte azonos összetételben folytatta a második csoportban elkezdett munkát, mivel igényük volt a folytatásra. Összességében 50 százalékuk a civil szférában dolgozik segítőként, a többiek önkormányzati intézményekben. De mint tudjuk, a humán segítő szakmák mentálhigiénés támogatása és továbbképzése máig sem szervezett intézményesen, tehát munkánkra igen nagy szükség volt és van. A találkozókon általában egy-egy esetet dolgoztunk fel és beszéltünk meg. Az esetek feldolgozásában az egyik legfontosabb szempont, hogy az esethozó hogyan és mennyiben van benne a történetben, érzelmileg mennyiben tudta feldolgozni saját maga számára is a problémát. A csoportmunka tematikája gazdag volt. Több alkalommal a kliens, a segítségre szoruló ember állt a megbeszélések középpontjában. Például egy esetünkben az idős ember személyiségi jogai, függetlensége, önállósága, személyiségének tisztelete, realitáshoz való viszonya, önellátó képessége volt a megbeszélés fő vonala. A gyerekekkel dolgozó csoporttagok hozták egy óvodai beilleszkedési nehézségekkel küzdő gyermek történetét, majd két kamasz életkori krízisét. A további esetek során megjelent a nehezített élethelyzetű kliensekkel való szociális munka, a beilleszkedési és munkavállalási gondokkal küzdő emberek problémája. Szóba kerültek a veszteségélmények, a válás és a gyász traumája, illetve a feldolgozás metódusai, a segítők feladatai. Végül megjelent a „segítő, mint eset” a csoportban, s az ő egyéni érzelmi és kapcsolati problémahelyzetük, szerepkonfliktusaik. A második csoportban középpontba kerültek a segítők érzelmei, érzelmi átélései, a klienshez való viszonyuk. Téma volt a határok problémája, az empátia, a felelősség, a saját és a kliens problémájának elhatárolása, a saját életproblémák feldolgozásának szükségessége. Fontos téma volt a határok kijelölése, meghúzása, egyrészt a kliens-segítő kapcsolatban, de más viszonylatban is, pl. főnök–beosztott, vagy a terhek felvállalása, illetve mértéktartás a vállalt munka mennyiségében. Nagy feszültségek jelentek meg a túlterheltség, a kimerültség, mondhatjuk bátran – a kiégés kérdésében, élénk vita alakult ki a kivédésének lehetőségeiben, módszereiben. Sokat jelentettek a csoportban az érzelmi feszültségek feldol-

9

gozását segítő játékok, a dramatikus lejátszások, a megjelenített élethelyzetek, szerepek, érzelmek. A csoportok az utolsó összejövetelen értékelték a csoport fejlődésének folyamatát, az értékes egyéni változásokat, illetve a megfogalmazott változtatási szándékokat. A csoportmunka hasznosításáról szóló visszajelzések során többen elmondták, hogy az itt feldolgozott esetek, a különböző életkorú és különböző problémákkal küzdő emberekkel kialakított segítő kapcsolat, a különböző problémamegoldások, konfl iktuskezelési eljárások megismerése és alkalmazásuk módja megerősítő hatású volt a saját gyakorlatukra. Különösen fontos volt a résztvevők számára a csoporton megélt érzelmi, gondolati élmények sokasága, a reflexiók, önreflexiók megélése, az új nézőpontok és új szempontok megjelenése a helyzetelemzésben, a sokféle megoldási lehetőség végiggondolása. A megosztható problémák, a közös felismerések, tapasztalatok feszültségoldó szerepe pozitív élményként fogalmazódott meg a csoporttagok részéről. A csoport tagjai többségükben munkaterületükhöz igazodóan is jól tudták hasznosítani a csoporton szerzett tapasztalatokat. Néhányan jelezték, hogy új ismeret és élmény volt számukra az ismeretlen speciális munkaterülethez kötődő speciális problémák meghallgatása, és ezeket mint gazdagító tapasztalatot tudják majd felhasználni a munkájukban. (Pl. a hajléktalan ellátásban dolgozó szociális munka ismeretlen a gyermekvédelmi szakember számára.) Az első csoportban a csoporttagok 40 százaléka vette igénybe az egyéni szupervíziót, többen folyamatosan. A második csoportban a tagok 80 százaléka. Ez a csoport a szociális munka érzelmi terheit vivő emberekről szólt elsősorban, akik maguk is gyakran szakmai és magánéleti krízissel küzdenek. Megjelent itt a súlyos betegség, a válás, a gyermekét egyedül nevelő anya szerepének nehézségei, a kamaszok problémái, a munkahelyi diszfunkciók és az emberi viszonyulások válságai. A krízisek megoldásában sokat tudott segíteni az egyéni szupervízió. A résztvevők pozitívan jelezték vissza a kapott segítséget. Két-két főnek további egyéni pszichoterápiát is javasoltunk, illetve segítettünk is a terapeuta megtalálásában. A résztvevők visszajelezték, hogy fontos volt számukra a munkahelyen kívüli szupervízió lehetősége, mert néhányan éppen a munkahelyi vezetéssel vagy a munkatársaikkal kapcsolatos problémáikat hozták a szupervízióba. Az egyéni esetmegbeszélések nagyon pozitív visszajelzéseket kaptak – segített a gyakorlati problémakezelésben, a játszmák leépítésében, a kapcsolati problémák megoldásában. Többen elmondták, hogy a munkahelyi gyakorlatukban sikerrel használták fel a csoportban, illetve az egyéni szupervízióban kapott, vagy közösen kidolgozott megoldási stratégiákat, emellett erősödött az önkontrolljuk, a tudatosságuk, az empátiájuk, a helyzetelemző képességük. Mindez önbizalom erősítő és biztonságot növelő volt számukra. A csoportok tagjai aktívan, érdeklődéssel és érzelmileg is bevonódva vettek részt az esetmegbeszéléseken. Az utolsó csoporton való értékelésben és a visszajelző kérdőíveken is megjelent a résztvevők megelégedettsége, a hatékonyság visszajelzése és a csoporttagokkal, valamint a vezetőkkel való jó viszony, a bizalom megerősítő érzése. A vezetők törekedtek a csoporttagok támogatására, védelmére,

10

figyelemmel kísérték és segítették a csoport konstruktív működését, betartatták a határokat. Törekedtek az egyéni igényeket és a csoport egészének szükségleteit összhangba hozni, a csoport működését elősegíteni. A csoportvezetők nagyon kemény lelki munkát vezettek a csoportban – segítették az önreflexiókat, a cselekvési stratégiák, a működési módok jellegzetességeinek felismerését. Emellett erős támaszt és védelmet nyújtottak a csoporttagoknak, s egyben segítettek felvállalni, tudatosítani saját vagy klienseik élethelyzetének, életvezetésének változási szükségleteit. Úgy gondoljuk, hogy mindkét csoport teljesítette a kitűzött célt, segítette a szociális szakemberek szakmai fejlődését, mentálhigiénéjét, hozzájárult a kiégés megelőzéséhez. Gazdagodott a pszichológiai kultúrájuk, s reméljük, növekedett annak a lehetősége, hogy szakmai munkájukban is egyre hatékonyabban és eredményesebben működjenek. Összefoglalóan Terveink szerint 30–50 fő folyamatos részvételére számítottunk a pszichoszociális szolgáltatásokon. Ténylegesen az esetmegbeszélő csoportokon 27 fő vett részt, 17 fő pedig az egyéni szupervíziókon. A számszerű tényeken túl a mentálhigiénés védelem és a módszerbeli gazdagodás, a szakmai és pszichés támogatás a legértékesebb eredménye a pszichoszociális szolgáltatásoknak. A csoportok jól mintázták azt a szükségletet, ami minden segítő szakmában megjelenik, hogy a segítő szakember mentális egészsége, stabil, kiegyensúlyozott lelkiállapota a munkaeszköze, amit karban kell tartani, amiért érdemes megdolgozni. A csoportok tagjai közül többen leírták, hogy a szakmai megújulás, a problémamegoldás és feldolgozás, a kiégés megelőzése érdekében először kaptak szakmai, pszichés segítséget. Jelezték, hogy ennek folyamatosságát továbbra is biztosítani kellene, munkatársaik körében is létezik ez a szükséglet 5. Gyermekfelügyelet, napközbeni gyermekfoglalkoztatás Minden programunk esetén felmértük a résztvevők – elsősorban az egyedülálló szülők – szükségleteit a gyermekeik elhelyezése szempontjából. Az igények időtől, helytől, személytől függően változtak. Minden igényjelzés esetén biztosítottuk a gyermekmegőrzést, a szakszerű gyermekfoglalkoztatást.

III. A PROJEKT MEGVALÓSULT EREDMÉNYEINEK ÉRTELMEZÉSE, ÉRTÉKELÉSE 1. A KÉPZÉSEK, SZOLGÁLTATÁSOK HASZNOSÍTÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE

Az Egy kútra járunk – az azonos gondokkal küzdő szociális szolgáltatást nyújtó szervezetek szakemberei, önkéntesei humánerőforrás-fejlesztését célzó projekt tágabb eredményei és hatásai: Kiképeztünk a tréningeken 59 szakembert. Volt aki minden kép-

zési programunkon részt vett, ennek ellenére csak egyszer tartjuk számon a képzettek sorában. A pszichoszociális támogatást igénybe vette 27 fő csoportban, 17 fő egyéni szupervízióban. A tréningeken szerzett ismeretek, képességek várhatóan hatékonyabb szolgáltatást eredményeznek. A munkaerőpiaci ismeretek, a jobb és hatékonyabb kommunikációs képességek sokoldalúan segítik az eredményesebb felkészítést és a munkaerőpiaci reintegrációt. A mentálhigiénés ellátás, támogatás javította a pszichés terhelhetőséget, a munkahelyi gyakorlatukban is sikerrel használták fel a csoportban, illetve az egyéni szupervízióban kapott, vagy közösen kidolgozott megoldási stratégiákat, emellett erősödött az önkontrolljuk, a tudatosságuk, az empátiájuk, a helyzetelemző képességük. Mindez önbizalom erősítő és biztonságot növelő volt számukra, ezáltal erősítette a szakmai identitásukat. A kompetenciák megerősödése az önbizalmat, a kapcsolatok gazdagodása az emberi támaszokat erősítette, a tapasztalatcsere lehetőségeit gazdagította. A projekt nyomonkövető (coaching), eredményességi és hatékonysági vizsgálata kérdőívek segítségével és a résztvevők kétnapos záró-értékelő tréningjén történt. A nyomonkövetési kérdőíveken beszámoltak a pályázatban résztvevők a munkaterületükön – kiemelten a munkaerőpiaci integráció területén – alkalmazott megoldásokról, új kezdeményezésekről. Tárgyszerűen, reálisan látják a munkaerőpiaci helyzetet, profeszszionális segítségnyújtást szerveznek a különböző szervezetekben. Reális és naprakész információk alapján működtetnek pálya- és munkavállalási tanácsadókat, álláskereső klubokat, munkavállalói tréningeket szerveznek, emellett családgondozás, egyéni esetkezelés is folyik a nehezített élethelyzetben levő kliensek számára. Munkaközvetítő stúdiókat működtetnek, a megváltozott munkaképességűeket kísérő támogatásban részesítik. Sokan dolgoznak az ifjúsági korosztály speciális problémakörében – hiszen a pályakezdő fiatalok körében kiemelten nagy a munkanélküliség, nagyobb a devianciák lehetősége. A segítségnyújtásban fontosnak tartják a pályaválasztási felkészítés javítását, a rugalmas átképzési rendszer kialakítását, s felhasználják széleskörű kapcsolatrendszerüket a munkakeresők segítésében. Beszámoltak kollégáink arról, hogy az eltelt két évben – részben a projektben végzett különböző tevékenységek eredményeképpen is – javult kommunikációs készségük, biztonságosabb a problémakezelésük, mert önismeretben, emberismeretben, kapcsolatokban, szakmai tapasztalatokban gazdagodtak, a közös problémamegoldások, módszerbeli tapasztalatcserék megerősítő hatásúak voltak szakmaiságukban. Mindez gazdagon bizonyítja, hogy a programba bekapcsolódó, különböző szolgáltatást nyújtó szervezetek, intézmények között létrejövő kapcsolatok, az új típusú együttműködés a távlatokban nagyobb számú ellátott eredményes segítését teszi lehetővé, gazdaságosabb, differenciáltabb szolgáltatást eredményez, így a szociális háló több rászorulóra terjedhet ki. A napközbeni gyermekellátás civil szervezeti kereteinek gyakorlati alkalmazása segíti a család és a munkahely összeegyeztetését, a szülők számára elősegíti a visszatérést a munka világába. A kiadásra került 1000 példányos módszertani kiadvány és az akkreditált képzés segítségével az egész országban a szakmai képzésekbe kerülhet a napközbeni gyermekellátás civil szervezeti formáinak módszertana.

További eredmény, hogy az alternatív gyermekellátás módszereinek terjesztése és megismertetése az alapítvány rendszeres időszakokban megrendezett módszervásárain, és a szakmai vitanapon is folyik évek óta, amely egyben a szakmai kapcsolatok gazdagodását is eredményezte. Az informatikai fejlesztés és az adatbázis elkészítése a kapcsolatok javulását, a gyors tájékozódást, a jobb információcserét eredményezheti. Eredménynek számíthat az adatbevitellel megbízott támogatott munkaerő reintegrációja is. Az adatbázis működtetésével a területen megjelenő szakemberek együttműködése folyamatos lehet, és folyamatos kapcsolat alakul ki a Fővárosi Munkaügyi Központtal is.

2. A PROJEKT KÖZVETLEN CÉLCSOPORTJAINAK KAPCSOLATAIRÓL, A PARTNERSÉGRŐL ÉS A HÁLÓZATI KAPCSOLATOK ALAKULÁSÁRÓL

A projekt közvetlen célkitűzése volt a kerületi szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi szolgáltatásokban közreműködő szakemberek humánerőforrás-fejlesztése a hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatási esélyeinek növelése céljából. A közvetlen célcsoportunk a Nap Klub Alapítvány, a Szigony Alapítvány, a Józsefvárosi Civil Kerekasztal társaság szervezetei, valamint az önkormányzati szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások, oktatási intézmények szakemberei és önkéntesei. A Nap Klub Alapítvány, a Szigony Alapítvány, valamint a Józsefvárosi Civil Kerekasztal társaság projektben érdekelt szervezetei a józsefvárosi szociális szolgáltatásban részvevő szervezetek, amelyek a szociális ellátás valamely részterületét vállalják. Általában mellékfoglalkozásban közreműködő szakemberekkel, illetve önkéntesekkel dolgoznak. A Józsefvárosi Civil Kerekasztal társaság munkájában 30 civil szervezet vesz részt, közel 100–120 munkatárs, illetve önkéntes közreműködésével. Az Egy kútra járunk – programba ezek közül előzetesen 12 civil szervezet kapcsolódott be, csatlakozott egy általános iskola és a kerületi szociális rehabilitációs programot szervező Rév8 Rt. Mellettük további civil szervezetek és az önkormányzati szociális intézmények dolgozói és az igazgatás szakemberei is részt vettek a programjainkban. A képzésekre és a pszichoszociális szolgáltatásokra sokféle szervezetből jöttek – a közös ügy, a szociális segítségnyújtás iránti elkötelezett szakmaiság kötötte össze a szakembereket. A szakemberek elérése viszonylag problémamentes volt, hiszen sokan érdeklődtek, a különböző szervezetekből, intézményekből 1–2 fő mindig jelentkezett a programokra. Ugyanakkor el kell mondanunk, hogy gyakorta előfordult, hogy az intézményvezetők nem figyeltek fel a lehetőségre, a kínálatban rejlő pozitív lehetőségeket nem vették figyelembe – nem értesítették munkatársaikat. Ennek gyakran a túlterheltség, a levelek, hirdetések iránti negatív attitűd is oka lehet. Ez nagyon változó volt, hiszen több szervezettől maga a vezető is eljött a képzéseinkre, vagy a pszichoszociális, mentálhigiénés programjainkra. A különböző programjainkon 68 szakember vett részt (többen több programon is), közülük 60 százalék (41 fő) civil, 29 százalék (20 fő) önkormányzati intézmény dolgozója, 11 százalék (7 fő) vállalkozói szervezet tagja. Úgy gondoljuk, hogy ez jó, a valóságot tükröző arány a szervezetek részvételében.

11

Az adatok elemzése szerint 16 civil szervezettől 41 résztvevő, 14 önkormányzati intézménytől 20 résztvevő és 2 cégtől 7 résztvevő kapcsolódott be programjainkba. Úgy gondoljuk, hogy a 25 résztvevő civil szervezet, önkormányzati intézmény és vállalkozás már valódi alapja lehet egy kerületi hálózatépítésnek, nem beszélve még az együttműködő szakemberek 68 fős csoportjáról, az ebben rejlő lehetőségekről. Programunkkal a bekapcsolódó szervezetek munkatársainak segítettünk a kommunikációs és konfliktuskezelési képességek, az együttműködő tervezési készségek elsajátításában, a szervezeti működés kontrolljában, mentálhigiénés védelmük erősítésében, hogy képessé váljanak a hatékonyabb együttműködésre, a közvetett célcsoportok munkaerőpiaci esélyeinek jobbítására. Azt tapasztaltuk, hogy a tárgyszerű ismeretszerzésen és gyakorlatokon túl a legfontosabb motiváció volt a kölcsönös megismerkedés lehetősége egymás munkájával, munkamódszereivel, a közös problémamegoldás keresése, a közös értelmezés, a közös nyelv kidolgozásának szándéka. A létrejött eredmények között jelentős érték a civil és önkormányzati, illetve más szektorok közötti kapcsolatok épülése – így például a RÉV8 Rt. kapcsolatai a szociális városrehabilitációban közreműködő civil szervezetekkel, vagy a civilek és az önkormányzati intézmények képviselőinek kialakult személyes kapcsolatai. Megerősödött kapcsolatunk az önkormányzat szociális bizottságának vezetőjével, megjelent tréningjeinken már néhány, az igazgatásban dolgozó szakember is, a gyermekvédelmi területről, vagy a közigazgatás más területéről – például a rendőrség ifjúságvédelmi munkával foglalkozó munkatársai. Mindezekkel elindítottuk a hálózat jellegű együttműködés megalapozását, és távlatosan létrejöhet a közösen, egyeztetve tervezett és szervezett munka lehetősége. A tréningeken megfogalmazódott a szakemberekben a szakterületek szerinti munkakapcsolatok, módszertani tapasztalatcserék igénye is. Az erőfeszítéseket pályázati támogatással folytatjuk, a közös képzések és a kerületi szintű folyamatos pszichoszociális szolgáltatások megnövelhetik a kapcsolatok gyakoriságát és hozzájárulhatnak az együttműködés erősödéséhez. Az elindult kapcsolatépítő folyamatok segíthetik a civil szervezetek szerepének erősödését, a jobb partnerkapcsolatokat az önkormányzati szférával. Távlatosan javulhat a civil- és az önkormányzati intézmények közötti partnerség, a bizalom, a lehetőségek összehangolása, egyeztetése, s az erőforrások gazdaságosabb felhasználása. Természetesen ez többéves folyamatos munka eredménye lehet csak, s jelentős mértékben függ az önkormányzat feladatfelfogásának és feladatszervezésének jövőbeli módjától, valamint az erőforrások nyújtotta lehetőségektől. Reméltük, és a tapasztalatok alapján bíztató jeleit láttuk, hogy a program hozzájárult ahhoz, hogy a helyi önkormányzat a civil szervezetekben szakmai partnereket lásson, és rájuk támaszkodva kiszélesítheti, differenciálhatja az eddigi centralizált szolgáltatásait, és így a szociális hálót kiterjedtebbé, az ellátást hatékonyabbá, sokrétűbbé tehetik. Természetesen ez csak a civil erőforrások biztosításával lehetséges – például közösségi helyiségek rendelkezésre bocsájtásával, feladatkihelyezéssel. A család és munkahely összeegyeztetését szolgáló intézmények, szolgáltató szervezetek között sem beszélhetünk együtt-

12

működésről. A nagyobb gyermekek napközbeni rugalmas ellátása, a korai fejlesztést szolgáló, az alternatív szükségletekhez, igényekhez igazodó szolgáltatásai gyakorlatilag hiányoznak. Sem az iskolai, sem a civil napközbeni gyermekellátásnak valójában nincs jól kidolgozott és kipróbált módszertana. A közoktatási intézmények nem szívesen vállalják fel a napközbeni ellátást, különösen nem annak a szociális és a szabadidős részét. Az alsó tagozatos gyermekek ellátásán túl máig nem egyértelmű az, hogy valójában kinek a dolga a gyermekek – köztük a nagyobbak, a felső tagozatosok – iskola utáni ellátása, védelme. A családok jelentős része, ahol mindkét szülő dolgozik és az egyszülős családok nagyon rászorulnak az intézményes gyermekellátásra. Nem mindegy, hogy a gyermekek a 4–6 délutáni órát hol és hogyan töltik el. Ebben a témában alapítványunk nagyot lépett előre, a megjelent kiadványunk jelentős alkotói munka – 14 év tapasztalatainak öszszegzése, a módszertani kidolgozó munka alapjainak lerakása. A kiadványkészítés során gazdag kapcsolatrendszert alakítottunk ki iskolákban, civil szervezetekben, szakmai intézményekben dolgozó szakemberekkel, s megerősödött az alapítványnál és körülötte dolgozók szakmai munkaközössége is. Egy új területen is tudtunk új kapcsolatokat építeni. Konzorciumi partnerünk, a Szigony Alapítvány, informatikai szakembereit mozgósította az adatbázis létrehozására. Az elkészült adatbázis nagy segítséget jelent az intézmények és a kliensek tájékozódásához, a gyors információcseréhez. Rendelkezésünkre áll a Szigony Alapítványnál az informatikai, technikai eszköz-és szakember segítség, a vállalkozó szakemberek, önkéntesek – akár egyénileg is – használhatják a technikai, informatikai ismereteik, gyakorlati tudásuk gazdagítására. (A jelen pályázatban terveztük az informatikai képzést, de erre nem kaptunk anyagi támogatást, ezért csak az adatbázis elkészítését vállalhattuk fel.) Konzorcium A konzorciumi tagok folyamatosan, a munkamegosztás szerint, végezték feladataikat és tartották a kapcsolatot egymással. A tréningek vezetését vállaló Konszenzus Alapítvány korrektül tartotta az előzetes szerződésben kötött megállapodásokat. A tréningek tartalmilag és metodikailag is gazdagok és hasznosak voltak, ami sikeressé tette a képzést. A Szigony Alapítvány az adatbázis létrehozását és folyamatos karbantartását vállalta, amit teljesítettek is. Helyiség biztosításával is támogatták a projekt megvalósítását. Egyéb partnerség Az Egy kútra járunk projektünk megvalósítását a konzorciumi tagok mellett 9 civil szervezet (összesen: 12), egy általános iskola és egy részvénytársaság segítette „egyéb partner”-ként – (3 szervezet kivételével, akik tényleges munkával nem vettek részt a programban) –, amelyek közvetlenül részt vállaltak a projekt megvalósításában: • A civil szervezetek és az iskola munkatársai bekapcsolódtak a program által biztosított képzésekbe, igénybe vették az esetmegbeszélő csoport és/vagy a szupervíziós szolgáltatást, segítettek további együttműködő partnerek megnyerésében mind a civil, mind pedig az önkormányzati szolgáltatók részéről • Az iskola munkatársai részt vettek a gyermekek napközbeni ellátása civil alternatív módszereinek megvitatásában, a

módszertani kiadvány írásában, lektorálásában, közreműködnek annak terjesztésében, hasznosításában, • A Rügyecskék Ember- és Környzetvédelmi Közhasznú Alapítvány vállalta és végezte a programunk keretében a környezetvédelmi szempontok érvényesítését, a környezetbarát szemlélet terjesztését, • A RÉV8 Rt. vállalta, hogy segít új munkahelyek létesítésében, az üzleti szféra igényeinek, érdekeinek közvetítésében. Munkatársaik közül többen részt vettek képzéseinken, törekedtek az információcsere biztosítására. A pályázati partnereink bekapcsolódtak az adatbázis létrehozásába, s annak szolgáltatásait igénybe veszik. Részt vettek a kerületi szakemberek Civil Fórumán, s a maguk szakterületén segítették az ágazatok közötti együttműködést, a partnerség kialakítását, az együttműködő hálózat létrejöttét. A nyomonkövetés–eredményesség–hasznosítás témájú feldolgozó tréningen partnereinkkel együtt vitattuk meg az Egy kútra járunk projekt tapasztalatait, eredményességét, s közösen fogadtuk el a szakmai és pénzügyi összegező jelentést. A nyomonkövető zárótréningen megszülettek a jövőre vonatkozó tervek is – a kerületünkben létrejövő különböző szakágazatok közötti együttműködést segítő új hálózati szakmai kapcsolatrendszert közösen továbbépítjük a közvetett célcsoport munkaerőpiaci esélyeinek növelése érdekében.

3. A PROJEKT NYILVÁNOSSÁGA A projekt megvalósításának szerves része volt a nyilvánosság megszervezése. A projekt indítását még a szerződéskötés előtt, egy kerületi Civil Fórum keretében szerveztük meg. 2005. március 7-én, a Józsefvárosi Polgármesteri Hivatal Dísztermében Új kihívások – Új válaszok címmel Civil Fórumot rendeztünk, amelynek keretében bemutattuk az Egy kútra járunk című, támogatást elnyert projektünket. Meghívott vendégek, részvevők Csécsei Béla, Józsefváros polgármestere, dr. Gotthard Gábor, a Józsefvárosi Önkormányzat Társadalmi Kapcsolatok Bizottságának elnöke, Hárs Gábor országgyűlési képviselő, dr. Gabnai Katalin, a Józsefvárosi Civil Kerekasztal Társaság elnöke, Hárs Veronika, programirányító (FMM HEFOP és EQUAL Program IH), dr. Révész Márta, a Szociális Bizottság elnöke, a Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete, a józsefvárosi civil szervezetek képviselői, a józsefvárosi üzleti szféra képviselői és a szervezők, a Nap Klub Alapítvány munkatársai.

A résztvevők áttekinthető tájékoztatást kaptak a HEFOP 2.2. pályázati lehetőségeiről és feltételeiről, (előadáson, kivetítéssel szemléltetve). A fórumon lehetőség nyílt konzultációra, a partnerszervezetek és intézmények informálására. A pályázati program széles körű nyilvánosságot nyert a partnerszervezetek, intézmények és az önkormányzat körében, valamint megteremtődött a sajtónyilvánosság is. A projekt céljai, programjai rendszeresen megjelentek az alapítvány helyi újságjában, a Naplapban, a Józsefváros újságban, az MTI híreiben, tudósításokban, meghívókon, plakátokon. Munkatársaink szakmai publikációi megjelentek szakmai lapokban – így például A Tanító folyóiratban. Kisebb körben, de mégis nyilvánosságot jelentő alkalmak voltak az alternatív napközbeni gyermekellátás témájában szervezett módszervásárok és a szakmai vitanap, 2005. május–júniusban. Kerületi szinten jelentünk meg 2006 márciusában a Könyvbemutató – sajtótájékoztató programunkkal a Változatok az alternatív gyermekellátásra című, 1000 példányban elkészített módszertani kiadványunk megjelenése alkalmából. A könyvbemutató és sajtótájékoztató alkalmából eljöttek az együttműködő szervezetek, az önkormányzati hivatal és az intézmények dolgozói, a kerületi iskolák érdeklődő pedagógusai, az alapítvány, a szomszédság tagjai, közel 100 fő. A módszertani kiadványunkat eljuttatjuk mind a pedagógus, mind pedig a szociálismunkás-képző főiskolákra, egyetemekre. A kiadvány bemutatója nyilvánosságot és tájékoztatási lehetőséget adott az alapítványnak a projekt tevékenységei és eredményei megmutatására. 2006 őszén, november 8-án Civil Fórum keretében tájékoztatót tartottunk a HEFOP-pályázatok keretében folyó munkáról és annak eredményeiről a kerületi önkormányzat házasságkötő termében. Meghívott vendégeink voltak a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, a HEFOP Irányító Hatóság képviselője, a Józsefvárosi Önkormányzat polgármestere, Csécsei Béla, valamint oktatási osztályvezetője, dr. Goldgruber Árpád, továbbá a képzéseinken és a pszichoszociális szolgáltatásokon résztvevő szociális területen dolgozó szakemberek, civil szervezetek képviselői, közel 40 fő.

A fórum célja

A kerületi nyilvánosság legfontosabb és leghatékonyabb eszközei maguk a programok, illetve a résztvevő szakemberek, önkéntesek voltak, akik jó hírét vitték a különböző képzéseknek, a mentálhigiénés szolgáltatásoknak.

A józsefvárosi civil szervezetek és önkormányzati intézmények felkészítésének segítése a szektorok, partnerek közötti hatékonyabb együttműködésre, a partnerség építésére, az új lehetőségek (EU-s pályázatok) jobb kihasználására, a nyilvánosság megteremtése, széleskörű tájékoztatás és az érdeklődés felkeltése a projekt iránt a részvétel érdekében. A fórumon a meghívottak jelentős számban vettek részt (közel 100 fő).

A programokon találkozó szociális szakemberek, pedagógusok, önkéntesek az ismerkedés lehetőségét maximálisan kihasználták, elindult a közös munka, a rendszeres együttműködés, sőt a hálózati közös tervezés előkészítése is. A létrehozott adatbázis segítette a szakemberek egymásra találását, de a laikusok tájékozódását is. A projektről rendszeresen hírt adtunk a Naplapban, illetve az alapítvány honlapján (www.napklub.hu) külön banner szolgált e célra.

13

Munkatársaink rendszeresen publikáltak a szakmai lapokban, pl. A Tanítóban. Kiadtuk 1000 példányban a Módszertani füzetsorozatunk 2. számát, Változatok az alternatív gyermekellátásra címmel. Folyamatosan tájékoztattuk a Józsefváros című önkormányzati lap szerkesztőségét a képzéseinkről. Interjút adtunk a Klub Rádió Kié a pálya című műsorában. Az MTV HEFOP-pályázatokkal foglalkozó Strucc című műsorában (rendező Novák Péter) ugyancsak megjelentünk. Workshopot, szakmai fórumot, sajtótájékoztatót és civil fórumot rendeztünk. Az Irányító Hatóság konferenciáin bemutattuk programunkat. Megjelentünk a Blikkben is. Formailag fontos szempont volt, hogy a nyilvánosság előtt megjelenítsük, hogy projektünk az Európai Unió és a magyar állam támogatásával valósul meg, ezért kiadványainkon, levelezéseinken, szóróanyagainkon, plakátjainkon megjelentetjük az Európai Unió zászlaját és az Európa Terv lógóját. A tájékoztatás és nyilvánosság során szervezeteink az arculati kézikönyv szabályai szerint jártak el.

4. A HORIZONTÁLIS SZEMPONTOK MEGVALÓSÍTÁSA Kerületünkben a szociális ellátásban közreműködő szervezetek, intézmények szakemberei, önkéntesei munkájuk során minden nap gyakorolják az esélyegyenlőség érvényesítését. A projekt képzési programjaiban az esélyegyenlőség biztosítása az adott célcsoportok valós szükségleteinek feltárását és az azokra adandó integrált választ nyújtó megoldások keresését jelentik. A tréningek, a képzések és a pszichoszociális, mentálhigiénés szolgáltatások segítik a közvetlen célcsoport tagjait, hogy képessé váljanak a halmozottan hátrányos helyzetű közvetett célcsoporthoz tartozókat diszkrimináció nélkül segíteni a munkaerőpiaci integrálásban. A képzéseken olyan készségek, skillek, eljárások elsajátítását választottuk, amelyek segítik a résztvevőket a munkájuk során felmerülő konfliktusok hatékony, hosszú távú megoldásában, a személyekre szabott, differenciált ellátás alkalmazásában. Az esélyegyenlőség elvét érvényesítettük akkor is, amikor a képzéseken, tréningeken és más szolgáltatásokon való részvételben segítettük a kisgyermekes nőket is, megszervezve a képzés idejére a gyermekfoglalkoztatást, illetve a gyermekek otthoni felügyeletét. A családi és munkahelyi kötelezettségek összehangolása érdekében jól hasznosítható módszerek közkinccsé tételét biztosítottuk a napközbeni gyermekellátás civil alternatívái módszertanának a pedagógus továbbképzésbe emelésével, a módszertani útmutató kiadásával. A projektben közreműködő munkatársak, önkéntesek döntő többsége nő, akiket a rugalmas munkaidő biztosításával is segítettük, hogy képesek legyenek jól összehangolni az elvégzendő munkájukat és a családjuk ellátását. A környezetvédelmi szempontok érvényesítése sokoldalúan benne van alapítványunk tevékenységeiben. Így a Nap utcai szomszédság környezetvédelmi, környezetszépítési tevékenységeire, akcióira, a helyi környezetszépítési pályázatokra, amelyek hozzájárultak a szomszédságban élők egy részének környezetük iránt érzett felelősségének, környezettudatos magatartásának kialakulásához.

14

A jelen projektben az együttműködő szervezeteknek is bemutatjuk a szomszédságban elkezdett szemléletformáló környezetvédelmi programjainkat (mint például a Tiszta, virágos lakótelepért pályázat és a Szemétért ajándék akció). Változatlanul új fórumokat biztosítunk az állampolgárok részére a környezetünkre vonatkozó döntéshozatalban való részvételre. A tréningek, a képzés tematikáiban figyelmet fordítottunk a környezet iránti felelősség, a környezettudatos magatartás kialakításának ösztönzésére, együttműködtünk a kerületi Rügyecskék Alapítvány munkatársaival, akik közreműködtek a környezetbarát szemlélet elmélyítésében. Munkánk során környezetkímélő anyagokat használtunk, a közösségi munkahelyteremtésben a hulladék anyagok újrahasznosítására törekszünk.

IV. A PROJEKT ERDMÉNYEINEK ÉRTÉKELÉSÉRŐL 1. A PROJEKT EREDMÉNYESSÉGI MUTATÓI Pályázatunk tervezésekor sor került a belső és külső értékelési mutatók, a mérföldkövek, az eredmények, a hasznosítási mutatók kidolgozására. Ezek a következők voltak: A projekt tevékenységei, a létrehozott eredmények bemutathatóak, mérhetőek számszerűen is, így például – a résztvevő személyek, szervezetek számával, a megjelent példányszámmal, oldalszámmal stb. Ugyancsak bemérhető a tervezett tevékenységek megvalósítása a kijelölt időszakok és időpontok (határidők) szerint. Időpontok és számok tekintetében a projekt megvalósítása pontos volt, a létszámokat túlteljesítettük. A képzések esetén az 52 fő helyett 59 fő részvételéről számolhatunk be, a pszichoszociális szolgáltatásokban pedig a tervezett 30 fő helyett 27+17 fő vett részt. Számadataink szerint 16 civil szervezet 41 részvevője, 14 önkormányzati intézmény/osztály 20 résztvevője és 2 vállalkozás 7 szakembere vett részt különféle programjainkban. A 68 fős csoport 60 százaléka civil, 29 százaléka önkormányzati, 11 százalék a vállalkozói szektor képviselője. A projektben résztvevő 25 szervezet/intézmény és a 68 résztvevő személy kerületi szinten már jogos és jó alap a hálózati együttműködés kialakításának, fejlesztésének tervéhez. Be kell számolnunk arról is, hogy a pályázati munka szigorú külső monitoring és külső-belső elszámolás/beszámolás mellett folyt. A projektmenedzsment negyedévente szakmai és pénzügyi beszámolót adott át az irányító hatóságnak, amely folyamatos kontrollt jelentett. A projektben folyó munkát a helyszínen is monitorozták egy alkalommal. Itt szólunk arról, hogy a projekt megvalósításában dolgozó Nap Klub Alapítvány, a munkatársaiból épült munkacsoportok, a teamek, a felelős vezetők és a projekt menedzsere nagyon alapos, pontosan tervezett és szervezett munkát végeztek. A határidők betartása, az úgynevezett mérföldkövek elérése, a munka folyamatának és eredményeinek folyamatos ellenőrzése és értékelése rendkívül feszes munkatempót és nagy energiákat igényelt, nagyon igényes és alapos munkát eredményezett.

A megvalósított programok eredményessége, hasznosíthatósága további vizsgálatokat is igényelt, amelyet mi elsősorban a visszajelző kérdőívek segítségével végeztünk. A hasznosíthatóság elemzésére felhasználtuk a tréningeken csoportmunkában készített vélemények, tervek, elemzések és a visszajelző kérdőívek tartalmait is. Ugyancsak fontos visszajelzést adott a szervezeteknek kiadott „nyomonkövető” (coaching) kérdőív és a kétnapos nyomonkövető, záró-értékelő tréning megbeszéléseinek tartalma, az ott elhangzott vélemények, javaslatok. A hatékonyság további mutatói lehetnek a résztvevők későbbi munkájában megjelenő új kezdeményezések, vagy a közös tervek, cselekvési programok. Egyről már be is számolhatunk – alapítványunk az épülő hálózat, a hálózati együttműködés erős igénye alapján elkészítette a projekt folytatásának tervét egy újabb HEFOP pályázatban, amit meg is nyertünk. Ennek középpontjában az eddigi tevékenységek folytatása mellett a hálózatépítés áll, az együttműködés módszereinek közös kidolgozásával. Ez egyben külső támasz is a projekt eredményeinek fenntarthatóságában.

2. A KOCKÁZATOKRÓL ÉS A LEHETŐSÉGEKRŐL A projekt megtervezésekor – immár három éve – többféle kockázattal számoltunk, amelyek hatásait elemeznünk kell. Az előzetesen számba vett várható kockázatok „Jelenleg a szociális, a gyermekvédelmi, a bűnmegelőzési és a napközbeni gyermekellátás területén tevékenykedő önkormányzati intézmények munkatársai nincsenek motiválva a civil szervezetekkel való együttműködésre.” (Forrás: A pályázat helyzetelemzése) Ez a megállapítás ma is igaz, kivéve a szociális jellegű intézményeket, amelyek közül több intézmény vezetője, munkatársa részt vett a programjainkon. Ugyancsak vállalkoztak a képzéseken való részvételre a rendőrség munkatársai közül is hárman. Változatlanul elzárkóznak a kerületi gyermekvédelmi szolgálatok az ismerkedéstől, az együttműködéstől. Az iskolák – túlterhelésre hivatkozva – csak formális együttműködésre voltak hajlandók; idegenkednek a civil szervezetektől, nem ismerik ezt a „műfajt”, sőt magát a szociális ellátó rendszert sem. A napközbeni gyermekellátás vonatkozásában megjelenik a kompetencia-féltés, illetve a saját territóriumra való visszahúzódás biztonsága, a külsőkkel szembeni bizalmatlanság. A mentálhigiénés szolgáltatásokban 2 óvodapedagógus és 2 iskolai pedagógus is részt vett, a munka során kialakult bizalmuk, megértették, sőt aktívan igénybe is vették ezt a segítő szolgáltatást. Természetesen ez a helyzet a hazai pszichológiai kultúra szintjére is jellemző – ritka az ilyen szolgáltatás, kevés a pszichológus státus, még a szakemberek is bizalmatlanok, félnek az ismeretlentől. „A Józsefvárosi Önkormányzat nem rendelkezik középtávú civil stratégiával a civil szervezetek támogatására, az együttműködésre, kölcsönös a bizalmatlanság.” (Forrás: A pályázat helyzetelemzése)

Az önkormányzat több programjában megtalálható már az utalás a civil szervezetekkel való együttműködésre, de ez a konkrét esetekben valójában gyakran egyirányú igényeket fejez ki – bizonyos feladatok kihelyezésére, átirányítására – a civil feltételek ismerete nélkül, illetve az anyagi feltételrendszer biztosítása nélkül. A civil szervezetek minimális erőforrásokkal dolgoznak, valójában intézményes támogatás nélkül, állandó küzdelemmel a fennmaradásért. A forráshiány az önkormányzatoknál is nagy gond. Ebből fakadóan kölcsönös a bizalmatlanság. Lassú elmozdulást tapasztaltunk egymás felé, az önkormányzat szakemberei is lassan nyitnak a civil szervezetek felé, s fokozatosan kezdik megismerni a munkafeltételeiket, munkamódszereiket. Ennek alapján kialakulhatnak kölcsönösen a reális igények, a valós munkakapcsolatok. Az önkormányzat hivatali dolgozói közül 4 fő vett részt a képzéseinken, az önkormányzati intézmények munkatársai közül is 16-an vállalkoztak a képzésekre, a mentálhigiénés szolgáltatások igénybevételére. Többen már együttműködnek a hivatal, illletve az intézmények munkatársainak informálásában, az elérés támogatásában. „A józsefvárosi civil szervezetek működési feltételei – helyiséggel, infrastruktúrával, eszközökkel való ellátottság, szakemberek foglalkoztatása – nem javul a kihívásoknak megfelelő ütemben.” (Forrás: A pályázat helyzetelemzése) Ez a megállapítás nagyon sok kisebb-nagyobb szervezettől elhangzott az elmúlt két évben. A legnagyobb gond a megfelelő nagyságú helységek, a fenntartási költség, az infrastruktúra hiánya, olyan fokban, ami már a működést is veszélyezteti. Ezt a gondot nemcsak kerületi szinten- akár a fővárosban, akár a régiókban, akár országosan is meg kellene oldani. A civil szervezetek működése, fennmaradása változatlanul nem kap elegendő támogatást sem az állami, sem az önkormányzati, sem a gazdasági szektortól. A kockázatok kezelésére, csökkentésére törekedve • az önkormányzat több osztályával, felelős vezetőjével személyes kapcsolatunk alakult ki, a programjainkon résztvevő munkatársak a személyes munkakapcsolatok révén is segíthetik a civil és önkormányzati szféra jobb partneri és szakmai együttműködését. • a projekt támogatására megnyertük kerületünk egyik általános iskolájának igazgatóját, aki egyben a kerületi igazgatói munkaközösség vezetője is. Reményeink szerint az iskolával való hivatalossá váló együttműködés – a kölcsönös előnyökre építve – segít az önkormányzati intézményekkel való hatékonyabb együttműködésben, s a gyermekek napközbeni ellátásában dolgozó pedagógusok bekapcsolódnak a célcsoportunk képzéseibe, • a civil szervezetek működési feltételeinek javítása érdekében szorgalmazzuk a JCK társaság szervezetei közötti hatékonyabb együttműködést, a kölcsönös együttműködési megállapodások kötését, a feltételek jobb kiaknázását, a közös érdekérvényesítést, az együttes pályázást, így az EU-s pályázatokon a konzorciumokban való részvételt.

15

3. A PROJEKT EREDMÉNYEINEK FENNTARTHATÓSÁGA Alapítványunk középtávú programjában a tevékenységek, projektek egymásra épülnek, kiegészítik egymást és kölcsönösen hatnak egymásra. Az újonnan megnyert HEFOP-pályázat támogatásával tovább folytatjuk és szélesítjük a kerületben eddig megkezdett hálózatépítő tevékenységet, a képzéseket, szolgáltatásainkat, és a szociális hálózat mellett még jobban bevonjuk a közoktatási intézmények dolgozóit, a pedagógusokat is. A következő évek programjaiban a folyamatosság érdekében folytatjuk a következőket: • fejlesztjük civil szervezeteink munkaszervezetét, javítjuk az átláthatóságot, • munkatársaink részére is kínálunk pszichoszociális szolgáltatást a keletkező igények szerint, • a kimunkált adatbázist folyamatosan karbantartjuk, fejlesztjük, s igények szerint biztosítjuk a szolgáltatást, megjelentetünk egy információs kiadványt, • alapítványunk vállalja a napközbeni gyermekellátás civil szervezeti formái módszertanának gondozását, a szakmai továbbképzések keretében módszervásárok tartását, tanfolyamok szervezését, • megszervezzük a kiadásra került módszertani kiadvány terjesztését, • továbbfejlesztjük a létrejött szakmai együttműködő hálózatot, kialakítjuk az együttműködés munkamódszereit, a közös találkozási pontokat, a szakmai közös nyelvet, • tovább dolgozunk közösen a civil, az önkormányzati és a vállalkozói szektor partnerségi viszonyának fejlesztésén, és a szociális feladatokban való együttműködés szervezett kialakításáért, a munkamegosztásért, a források megszerzéséért és elosztásáért. Bízunk abban, hogy a pályázati projektek eredményeként a humánerőforrás-képzés nyomán a szakemberek és önkéntesek sikeresen eljutnak a közvetett célcsoportokhoz, a megszerzett ismeretek és képességek birtokában eredményesen segítik és javítják a hátrányos helyzetű csoportokhoz tartozó emberek munkaerőpiaci esélyeit.

4. MULTIPLIKÁTOR HATÁSOK Alapítványunk tevékenységeinek középpontjában a helyi közösségfejlesztő munka áll, a helyi demokráciával élni tudó szomszédság kialakítása és fejlesztése. Ebben a munkában értük el a legerősebb megsokszorozó hatásokat, ezt a tevékenységi kört vette át, mintázta a létrejött közeli Futó utcai szomszédság, majd a jelenleg kialakulóban lévő Magdolna utcai szomszédság, a Magdolna negyed. A Magdolna utcai szomszédságot részben kívülről, a kerületi szociális rehabilitáció keretében hozzák létre, animálják a szomszédsági munkában jártas munkaközösség tagjai. A HEFOP-projektben végzett tevékenységek is jelentős mértékben erre a szomszédsági, közösségi munkára épültek, az itt élő emberek élethelyzetének javítását szolgálják. A kerületi civil és önkormányzati szociális szervezetek és intézmények szakmailag nagy érdeklődéssel fogadták a projektünk tevékenységeit, szolgáltatásait, és különös fontosságot tulajdonítottak a kerületi kapcsolatrendszer, a kerületi szintű és szakmai körök szerinti együttműködő hálózat kiépülésének.

16

Ez adta az indíttatást, hogy megpályázzuk a program folytatását – megsokszorozását –, ily módon folytatni tudjuk a hálózatépítést, a civil hatékonyságot növelő képzéseket és a szakmaiságot erősítő mentálhigiénés szolgáltatásokat. A HEFOP-projekt keretében szervezett programjaink a viszszajelzések alapján igen sikeresek voltak. A projektünk második évében további nyertes pályázók jelentek meg a kerületben. Egy pályázó csoport, akik részben ugyanarra a kiírásra jelentkeztek, a szociális hálózat pszichiátriai betegek rehabilitációjával foglalkozó szervezeteit vette elsősorban célba, ugyancsak a munkaerőpiaci integrációt célozták meg. Hálózatépítő tevékenységükbe ők is bekapcsolták az önkormányzatot, mint partnert. A második kör a közoktatási fejlesztéseket támogató HEFOP-pályázatot nyerte meg. Több iskola összefogva nyert el képzéseket, iskolai integrációs programokat támogató fejlesztést, amely ugyancsak gazdagíthatja a kerületi kapcsolatokat és az együttműködés gyakorlatát. Alapítványunk vezet egy HEFOP 1.3.1.-es pályázati munkát a nők munkaerőpiaci reintegrációjáért. Ezek a tevékenységek a maguk hatósugaraival nagyon komoly humánerőforrás-fejlesztést és kerületi együttműködést, civil partnerség erősödést jelentenek a kerületben. A programok körültekintő szervezésével a szociális és oktatási területen dolgozó szakemberek és önkéntesek differenciált kiválasztásával, hatékony elérésével további jelentős szakmai fejlesztést érhetünk el a kerületben, és megvalósulhat a kerületi szociális szakmai együttműködő hálózat kiépülése és működése, amely hatékonyságában megsokszorozza a kerületi szociális munkát és a célcsoportok munkaerőpiaci integrációját.

V. A PROJEKT PÉNZÜGYI MEGVALÓSÍTÁSA Alapítványunk életében ez volt a második legnagyobb európai uniós projekt, melyet elnyertünk. (Ezt előzte meg 2004-ben a PHARE 2002 projekt, amelyben közel 10 000 euró összeget nyertünk). A HEFOP 2.2. projektben összesen 17 754 072 forint támogatásban részesültünk, melynek 92 százaléka a Nap Klub Alapítványé, 600 000 forint a Konszenzus Alapítványé és 678 000 forint a Szigony Alapítványé, mint két konzorciumi partneré. Mint jeleztem, alapítványunknak gyakorlatilag semmilyen tapasztalata nem volt EU-s pályázaton nyert pénzek elszámolásában, így az elszámolások folyamán mondhatni mi is tanultunk, de ugyanígy a közreműködő szervezetek is.

A HEFOP 2.2.-ES PÁLYÁZATI PROJEKT PÉNZÜGYI MEGVALÓSULÁSA, AZ ELSZÁMOLÁSI RENDSZER A programot 2005. április 1-jével, az Irányító Hatóság engedélyével elkezdtük, de mivel a támogatási szerződés aláírására csak 2005. június 6-án került sor, szükségünk volt induló tőkére, így a Józsefvárosi Önkormányzathoz fordultunk segítségért. A képviselő-testület döntése volt szükséges ahhoz, hogy a 20 százalékra kamatmentes visszafizetendő kölcsönt kaphassuk.

A támogatási szerződés értelmében a 24 hónapig (2005. április 1-től 2007. március 31-ig) tartó projektidőszakot nyolc egyenlő szakaszra (3 hónap) osztotta fel az Irányító Hatóság, ezért a szakmai előrehaladásról és a felhasznált költségekről háromhavonta kellett elszámolnunk. Az elszámolási rend A HEFOP 2.2.-es intézkedés végrehajtásában három közreműködő szervezet vett részt: Foglalkoztatási Hivatal (feladata tartalmilag és formailag befogadni a Projekt Előrehaladási Jelentéseket, továbbiakban PEJ-t), a Magyar Állam Kincstár (feladata a pénzügyi ellenőrzés), a Strukturális Alapok Program Iroda továbbiakban STRAPI (feladata a projekt szakmai megvalósulásának ellenőrzése), és mind e három szervezet fölött áll az Irányító Hatóság. Összességében elmondható, hogy ennek egyenes következménye volt, hogy nagyon nehezen jutottunk és jutunk hozzá az elszámolt, illetve az elköltött összegekhez. A PEJ-ek elszámolásának útmutatója szerint 60 nap a kifizetési határidő, amennyiben hiba van az elszámolásban, felfüggesztik a 60 napot, további 15 napot adva a hiánypótlásra. Már az első PEJ beadásakor, mely 2005. június 27-én volt, olyan hiba miatt ejtették ki az elszámolt számlánkat, amire nem is gondoltunk: nevezetesen a konfliktuskezelő tréninget Mátraszentimrén tartottuk, viszont a benyújtott számlán Páty szerepelt székhelyként a pecséten (miután a szállást adó kft. székhelye itt volt, és a telephelye – értelemszerűen – a program helyszínén, Mátraszentimrén volt: Gertrúd vendégház). Ebben a PEJ-ben mindössze ezt az egy hibát találta a MÁK, de ez is éppen elég volt, hogy a 60 nap helyett 120 nap múlva kapjuk meg a csökkentett támogatási összeget.(A továbbiakban cégkivonattal kellett bizonyítanunk a cég mátraszentimrei létezését, és a számlát az IH engedélyével lehetett csak újra elszámolni).

Újabb nehézségek Elérkezvén a 4. PEJ beadásához, már tetemes összeg gyűlt öszsze: 5 490 398 forint. A 2006. április 27-én tartott helyszíni (szakmai és pénzügyi) ellenőrzés folyamán megegyeztünk a MÁK munkatársaival, hogy két tétel elszámolására szerződésmódosítást kezdeményezünk (ugyanis a MÁK munkatársa nem fogadta el a 3.2. Eszközbeszerzési soron a kisértékű eszközök beszerzését, mondván, hogy ezt a 4.1. soron kell elszámolni.) Ez valószínűsíthetően az elszámolások tapasztalatai alapján adódott, hiszen az eredeti elfogadott költségvetésben is a 3.2. soron tételesen felsoroltuk, hogy mit szeretnénk venni, természetesen ebben benne voltak a kisértékű eszközök is. A helyszíni ellenőrzés folyamán egyébként szakmai és pénzügyi vonatkozásban hibát nem találtak az ellenőrző szervezetek munkatársai. Idáig eljutva sikerült elérnünk, hogy 90 nap múlva megkaptuk az elszámolt összeget. Az 5. PEJ-ünkben újabb, idáig nem kifogásolt tételt talált a MÁK munkatársa, nevezetesen, hogy a 3.3.-as számú soron bért, megbízási díjat, járulékait nem lehet elszámolni, azt át kell csoportosítani az 1.2.-es sorra. Így 2006 júniusában e két problémára hivatkozva, a MÁK munkatársának felhívására beadtuk a szabályos szerződésmódosítási kérelmünket az FH-hoz, MÁK-hoz, STRAPI-hoz. Az idő telt-múlt, már beadtuk a 6. PEJ-t, amelyet már az előleg terhére számoltak el, ami kiderült az 5-ös számú PEJ-ből levont összegből, mert a kifizetések elérték a támogatás 80 százalékos mértékét. Változások

További hibaforrások E hibából tanulva fokozottan figyeltünk a számlakibocsátók számláira; felhívtuk figyelmüket a szabályos számlák kiadására. Ily módon a 2. PEJ-ünket sikerült hibátlanul beadni, és az 1. PEJ-jel együtt megkapni az elköltött támogatási összeget. Ám nem úgy a 3. PEJ-t, amelyből a MÁK munkatársa 1 659 156 forintot visszatartott. Ez esetben is minden hiba csak félreértésből adódott. A fő ok elsősorban az volt, hogy időközben megváltozott a MÁK-koordinátor személye, aki olyan hibákat rótt fel nekünk, amelyeket a már ellenőrzött 1-es, illetve 2-es számú PEJ folyamán benyújtott elszámolásokban vélt. Például: megbízási, vállalkozói szerződések, a bérek és járulékok elszámolásához szükséges bérjegyzékek, munkaköri leírás a programban közreműködő személyek részére – még a megbízási szerződéshez is munkaköri leírást kért volna, holott ez a munkaviszonyhoz kapcsolódó kategória –, továbbá teljesítésigazolás hiánya a számlákhoz, a képviselő nyilatkozata a bankkivonatokon szereplő tételek kifizetéséhez. Így az elmondottak miatt a több mint 1,5 millió forinttal csökkentett „összeget” is sikerült 5 hónap múlva megkapnunk.

Időközben, nem tudni, hogy minek a hatására a fölöttes szervezetek felrúgták az egész elszámolási rendet, megszüntették benne az FH közreműködését, ugyanígy a MÁK-tól áttették az ESZA-hoz (Európai Szociális Alap) a pénzügyi elszámolást, a STR API-t átnevezték Strukturális Alapok Kutató Intézetévé, megváltoztatva ezzel az eddigi koordinátoraink személyeit is. Közben kitalálódott egy újabb lehetőség, amelyet EPEJ néven hoztak be a tudatunkba, melynek az a lényege: az elszámolást ezentúl hathavonta tehetjük meg egy számítógépes program keretében, amely lehetővé teszi a számlák számítógépes rögzítését, és ez lehetővé teszi, hogy az eddiginél gyorsabban juthassanak a pályázók a támogatási összegekhez. (Az EPEJ-nek időbeni korlátai nincsenek, bármikor beadható, a PEJ-ek elszámolási határideje 3 hónapról 6 hónapra változott. Véleményem szerint erre a munkafeladat átszervezésére a közreműködő szervezetek nem voltak kellőképpen felkészülve, az informatikai rendszer az EPEJ-ek rögzítésénél újabb hibákra derít fényt, ezért folyamatosan változtatásoknak van kitéve.)

17

Most pillanatnyilag ott tartunk, hogy a 2006. december 27-én benyújtott 7. EPEJ-ünkről semmi hírt nem tudunk, a számítógépes EMIR rendszerben még nem került rögzítésre. A probléma csak az, hogy időközben elérkeztünk a projekt megvalósításának a végéhez, be kell adunk az utolsó 8-as számú PEJ-t, majd azt követően a zárójelentést. Mint korábban már jeleztem, 2006 nyarán beadtuk a szerződésmódosítási kérelmünket, és most, 2007. február végén még mindig nem kaptunk semmiféle visszajelzést a módosítás elfogadásáról. Miután az FH és a MÁK kikerült a rendszerből, csak a STRAPI-t tudjuk kérdezgetni. Ez idáig minden héten fölhívtuk az új koordinátort, aki azt az információt adta és adja folyamatosan, hogy nem került elfogadásra még egy kormányszintű rendelet, amely felhatalmazza őket arra, hogy elfogadhassák a szerződésmódosítási kérelmünket. Összegzés helyett Ezek voltak a lemeztelenített tények és problémák az első HEFOP intézkedés elszámolásai során, és bár már a következő

héten határidő szerint be kell adnunk az utolsó, a 8. EPEJ-t, a szerződésmódosításon még mindig ott a kérdőjel, ami az elszámolásra is vonatkozik. Bár a program során rendkívül sok, a megvalósítást segítendő információs nap szerveződött a kedvezményezettek részére, mégis többnyire olyan érzésünk volt, hogy a szabályok csak egyoldalúan működnek. A pályázati program megvalósítása során munkatársaink és munkacsoportjaink, valamint nagyon sok szervezet, intézmény és személy találkozott a HEFOP Európai Uniós pályázat megvalósításának valóságával. A résztvevő szervezetek és személyek csak áttételesen , de munkatársaink közvetlenül megtapasztalták az Irányító Hatóság lassú és a szabályokat változtató vagy nem kellően ismerő munkáját,amely mintha nem ismerné a hazai civil szektor állapotát, munkakörülményeit, anyagi lehetőségeit. Nagyon nagy ellentmondást kellett feldolgoznunk és áthidalnunk a szervezet elkötelezett feladatvállalása és az Irányító Hatóság akadályozó munkastílusa között. Úgy éreztük, hogy a program megvalósításában a felelősségvállalás kissé egyoldalú volt.

AZ EGY KÚTRA JÁRUNK... PROJEKT MENEDZSERE GYŐRI JOLANDA, SZAKMAI VEZETŐJE NAGY JÓZSEFNÉ, PROJEKTASSZISZTENSEI CSŐKE ZITA, SZÁSZ ANNA, SZABÓ MÁRTA

18

KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEZETEK Pályázó szervezet Nap Klub Alapítvány 1082 Budapest, Leonardo da Vinci u. 4–6. Telefon/fax: (06-1) 333-0316 www.napklub.hu

Práter Ének-zene Tagozatos Általános Iskola (OM: 34927) 1083 Budapest, Práter u. 15. Telefon: (06-1) 334-2396, 314-1246 http://prateraltisk.uw.hu/ RÉV8 Rt. 1083 Budapest, Práter u. 22. Telefon: (06-1) 210-9850 www.rev8.hu

Konzorciumi tagok

RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEK, INTÉZMÉNYEK

Konszenzus Alapítvány Budapesti Szervezete 1025 Budapest, Zöldlomb u. 24/a. Telefon: (06-1) 335-6515 www.konszenzus.org Szigony Alapítvány a Közösségi Pszichiátriáért 1082 Budapest, Szigony u. 13/a. Telefon: (06-1) 333-4966 www.szigonyalapitvany.hu

Civil szervezetek

Egyéb partnerszervezetek Menhely Alapítvány – Hajléktalan Szociális Otthon 1082 Budapest, Vajdahunyad u. 3. Telefon: (06-1) 334-3965 www.menhely.hu Külső Józsefvárosi Református Diakónia Alapítvány 1089 Budapest, Kőris u. 13. Telefon: (06-1) 313-8256

Oltalom Karitatív Egyesület Központi Iroda 1086 Budapest, Dankó u. 9. Telefon: (06-1) 314-0668 www.oltalom.hu Wesley János Lelkészképző Főiskola Szociális Munkás Képző Tanszéke 1086 Budapest, Dankó u. 9–11. Telefon: (06-1) 210-5400 www.wesley.hu Közös Nevező Klub 1098 Budapest, Toronyház u.17/b Telefon: (06-1) 280-6247 József Attila lakótelep, Dési Huber István Művelődési Ház http://desi.hu/index.php?option=com_content&task=blogcategory&id=78&Itemid=119

RÜGYECSKÉK Ember- és Környezetvédelmi Közhasznú Alapítvány 1085 Budapest, József krt. 82. Telefon/fax: (06-1) 280-1641 www.rugyecskek.hu

Létra Közhasznú Alapítvány 1081 Budapest, Kiss J. u. 17. Telefon: (06-20) 341-7885 Megálló Csoport Alapítvány a Szenvedélybetegekért 1083 Budapest, Szigony utca 37. Telefon: (06-1) 303-6574 www.stopgroup.hu

Budapesti Városvédő Egyesület Józsefvárosi Csoportja 1084 Budapest, József u. 37. Telefon/fax: (06-1) 333-8426 www.varosvedo.hu

Nagycsaládosok Országos Egyesületének Józsefvárosi Csoportja 1084 Budapest, Déri Miksa u. 18. Telefon: (06-1) 303-1775 www.noe.hu

Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma, Gyermekbarát Ház 1196 Budapest, Zrínyi u. 97. Telefon/fax: (06-1) 282-3852 www.gyermekbarat.hu

Tudor Alapítvány 1125 Budapest, Kiss Áron u. 16. Telefon: (06-1) 275-1409 www.tudor-alapitvany.hu

Tisztviselőtelepi Önkormányzati Egyesület 1089 Budapest, Bláthy Ottó u. 15. Telefon: (06-1) 303-0195

Józsefvárosi Polgármesteri Hivatal, Gyermekvédelmi Osztály 1082 Budapest, Baross utca 63–67. Telefon: (06-1) 459-2114

Józsefvárosi Önkormányzat 1082 Budapest, Baross utca 63–67. Telefon (központi): (06-1) 459-2100 www.jozsefvaros.hu

Józsefvárosi Polgármesteri Hivatal, Szociális Osztály 1082 Budapest, Baross utca 66–68. Telefon: (06-1) 333-5743

Állami és önkormányzati intézmények

Józsefvárosi Családsegítő Szolgálat 1081 Budapest, Népszínház u. 22. Telefon: (06-1) 333-0582 Magyar Művelődési Intézet 1010 Budapest, Corvin tér 8. Telefon: (06-1) 201-3766 www.mmi.hu/first.htm XX. kerületi Családsegítő Szolgálat 1201 Budapest, Nagy Győri István u. 29–31/a. Telefon: (06-1)283-1728 BRFK VIII. Kerületi Rendőrkapitánysága 1084 Budapest, Víg u. 36. Telefon: (06-1) 477-3700 Őszirózsa Gondozó Szolgálat 1087 Budapest, Mátyás tér 4. Telefon: (06-1) 477-0352 Idősek klubja Víg otthon 1084 Budapest, Víg u. 18. Telefon: (06-1) 313-4198 NAPSUGÁR Napközi Otthonos Óvoda 1086 Budapest, Dankó utca 31. Telefon: (06-1) 314-2286 KOSZORÚ Napközi Otthonos Óvoda 1086 Budapest, Koszorú utca 14-16. Telefon: (06-1) 323-1293 Losonci Téri Általános Iskola 1083 Budapest, Losonci tér 1. Telefon: (06-1) 313-9224 http://losonci.uw.hu Németh László Angol-Zene Tagozatos Általános Iskola 1084 Budapest, Német u. 14. Telefon: (06-1) 334-3779 http://nemethl.ultraweb.hu/index.html Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium 1082 Budapest, Horváth Mihály tér 8. Telefon: (06-1) 210-1030 www.fazekas.hu Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet 1134 Budapest, Tüzér u. 33–35. Telefon: (06-1) 465-5000 www.szmi.hu Gazdasági szervezetek, vállalkozók RÉV8 Rt. 1083 Budapest, Práter u. 22. Telefon: (06-1) 210-9850 www.rev8.hu Molnárné Cséka Zsuzsa, építész-tervező 1082 Budapest, Hock János u. 3. Telefon: (06-30) 900-0827

19