Egy korszerű hulladékgazdálkodási rendszer megvalósítása és üzemeltetése (az Észak-Balatoni Hulladékgazdálkodási Rendszer bemutatása)
Gyula, 2014. szeptember 18. Farkas László projektvezető
Előzmények
A hulladékgazdálkodási rendszer átalakításának, modernizálásának indokai:
2000-es évek elején látható volt a megyében meglévő lerakókapacitások kimerülése
Magyarország Uniós csatlakozásával együtt járó kötelezettségek (a műszaki védelem nélküli lerakók bezárási kötelezettsége)
Az átalakítás anyagi terheit az önkormányzatok egyedül nem tudták vállalni. A finanszírozásában segítséget nyújtott az Európai Unió és a Magyar Állam is. Ehhez azonban régió szintű összefogásra volt szükség. A 158 település Veszprém város vezetésével sikeresen pályázott az Uniós alaphoz (ISPA) és kapott támogatást egy modern, környezetbarát hulladékgazdálkodás kialakításához 2002-ben.
2005-ben sikerüdült a hulladékkezelő telep végleges helyszínének kiválasztása és megalakult az Észak-Balatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék kezelési Önkormányzati Társulás. Ennek megfelelően módosult a Bizottsági Határozat
Cél a teljes átalakulás
Modern, környezetbarát regionális hulladékkezelő rendszer kiépítése, amely képes a vegyesen gyűjtött hulladékot az alábbi hulladékáramokra felosztani:
Stabilizálandó biohulladék;
Másodnyersanyag (fém, műanyag anyagában történő újrahasznosítás);
Energetikai célra hasznosítható frakció;
Inert hulladék (lerakással ártalmatlanítható);
A háztartásokban keletkező csomagolóanyagok szelektív gyűjtésének bevezetése, fejlesztése és az anyagok újrahasznosítása érdekében. A lerakóba kerülő biológiailag lebomló hulladékok mennyiségének csökkentése komposztáló eszközök, berendezések beiktatásával. Régi lerakók rekultiválásával az okozott környezeti terhelés csökkentése. A lakosság körében a helyes hulladékkezelés és a szelektív hulladékgyűjtés módszereinek megismertetése és elfogadtatása, a környezettudatos magatartás népszerűsítése.
A rendszer elemei
Regionális Hulladékkezelő telep. Királyszentistvánon épült Mechanikai és Biológiai Hulladékkezelőből és depóniából áll. Átrakó állomások - válogatók. Az ajkai, pápai és tapolcai gyűjtőkörzetekből átrakó állomásokra kerül a begyűjtött hulladék, ahonnan tömörítve, zárt szállítókonténerekben kerül a regionális telepre. Ezeken a telepeken történik a szelektív gyűjtőszigetekről beszállított hulladék válogatása is. Komposztáló. Feladata a Balatonfüreden és térségében keletkező jelentős mennyiségű zöld hulladék feldolgozása. A szelektív hulladékgyűjtő rendszer. Ennek keretében 400 db új szelektív hulladékgyűjtésére alkalmas gyűjtősziget létesült a Társulás működési területén. Ez azt jelenti, hogy a beruházás eredményeképpen a térségben jelentősen nő azon települések száma, ahol szelektíven lehet gyűjteni a hulladékot. Mobil építési törmelék feldolgozó. A törő és osztályozó berendezés feladata a térségben keletkező, eddig csak lerakásra alkalmas építési törmelék, feltöltésekben, útalapban, rekultivációs alaprétegekben felhasználható anyaggá alakítása lesz. A berendezést a nagyobb építkezések helyszínére szállítva, ott végezhető el a feldolgozás
A rendszer elemei
Beszerzések: 29 db 27 m3-es, zárt, tömörítős görgős konténer
18 db 30 m3-es, nyitott görgős konténer
gyűjtőszigetek 3 frakcióra alkalmas edényzete
mobil építési törmelék feldolgozó
8 db görgős konténerszállító szerelvény
Elvárások a hulladék-feldolgozó technológiával szemben
A hulladék-feldolgozó technológia
A technológia választás indoka
Miért választottuk ezt a Magyarországon akkor még új és viszonylag költséges technológiát, amikor még jogszabályi környezet sem ösztönzött a lerakott hulladék mennyiségének csökkentésére? Mert ezzel a módszerrel csak a technológiailag szükséges minimális mennyiség kerül a lerakóra, hosszabbodik a lerakó élettartama; A biológiai stabilizáció nem spontán módon a lerakón megy végbe hanem ellenőrzött körülmények között, zárt technológiában, így: minimális a szaghatás (a komposztáláshoz szükséges levegő biofilteren át kerül vissza a környezetbe), a metán helyett szén-dioxid és vízgőz képződik a keletkező komposztszerű anyag felhasználható a hulladéklerakó szerkezeti kialakításhoz (szorítótöltés) illetve bezárt lerakók és tájsebek rekultivációjához. A hulladékból kiválogatott másodnyersanyag és energetikai célra hasznosítható hulladék (tüzelőanyag) visszaforgatható a gazdaság vérkeringésébe.
Kivitelezés
2007-2008 előkészítés a közbeszerzéssel kiválasztott kivitelezővel KSR-2008 konzorciummal
2008. dec. 18. írtuk alá a szerződést. 2009-2010 építési munkák a próbaüzem 2011. február 1-től 2011. április 30-ig tartott üzemszerű működés megkezdésének tervezett ideje: 2011. május 2. volt
Problémák, további megoldandó feladatok
A hulladék lerakótól történő eltérítése csak részben megoldott
Mivel a megépült MBH nem képes teljes körűen égethető magas fűtőértékű frakció előállítására
Csak a gyűjtőszigetes szelektív hulladék gyűjtés feltétele valósult meg
A KA/ISPA projekt során nem kerültek beszerzésre a hulladéklerakón használandó célgépek
Nem volt része a projektnek a kislétesítmények anyagmozgató gépeinek beszerzése sem Forráshiány miatt a rendszer működéséhez szükséges 49 járműből csak 8 szerelvényt tudtunk beszerezni a projekt keretében
A rendszer továbbfejlesztése
A KEOP-1.1.1/B/10-2011-0002 megvalósított projekt fő célja:
azonosítószámú
az ISPA/KA támogatással megvalósított hulladékgazdálkodási rendszer továbbfejlesztése
pályázat új,
támogatásával
korszerű,
komplex
A célkitűzések elérését szolgáló eszközök A térségben településenként keletkezett települési szilárdhulladékok teljes körű és szelektív szervezett gyűjtési rendszerének kialakítása
A szelektív hulladékgyűjtési rendszer átalakítása mellett fejlesztésre kerül a zöld hulladékok hatékony kezelésének, a hulladékképződés megelőzésének rendszere is A kiszolgáló gyűjtő, szállító és kezelő rendszer kiépítése hulladékudvar, gyűjtőszigetek kialakításával, a szükséges eszközpark (gyűjtőedényzet, szállítójárművek) beszerzésével Mechanikai és biológiai kezelés továbbfejlesztése Az eredményességhez tevékenység elvégzése
szükséges
felvilágosító
munka
és
PR
A célkitűzések elérését szolgáló eszközök A KEOP-1.1.1/B/10-2011-0002 pályázat műszaki tartalma: Szelektív gyűjtés fejlesztése Házi komposztálók, szelektív gyűjtőszigetek konténerei, lakossági gyűjtőedények (120 és 240 literes), konténerek beszerzése, hulladékudvar építése. Járművek Szelektív hulladékgyűjtésre és RDF szállításra alkalmas hulladékszállító járművek beszerzése. MBH fejlesztése Utóaprító és előkamrás prés, maradékhulladék válogató sor, laboratórium és takarítógép beszerzése. Anyagmozgató gépek Targoncák (kitológémes), kompaktor, tolólapos lánctalpas munkagép (dózer) és összkerékhajtású teherautók beszerzése.
A továbbfejlesztett MBH technológia
Előaprító
FE
FE leválasztó
Biológiai frakció
Dobrosta
Nehéz frakció (inert)
Nehézanyag leválasztó (légosztályzó)
középnehéz frakció
Nem mágnesezhető fém leválasztó
Optikai leválasztó
könnyű frakció Nem mágnesezhető fém
PET, PE,
Nem mágnesezhető fém leválasztó
Optikai leválasztó
PP, HDPE, PVC RDF Utóaprító
Előkamrás prés vagy
Bála csomagoló
Bálázó
A rendszer továbbfejlesztésének eredménye számokban A kezelés eredménye: (tervezett)
t/év
%
(tény)
t/év
Lakosság
150 000
Lakosság
78 979
Szelektív
30 000
Szelektív
3 073
%
75 906
100,00
16,67
Királyszentistván Másodnyersanyag (RDF tisztítás: fémek, pvc)
11 082
14,06
28 000
23,33
Másod tüzelőanyag (RDF, SRF)
26 468
34,87
Inert anyag lerakás
32 000
26,67
Inert (nehéz anyag)
13 361
17,06
Biológiailag stabilizált
27 000
22,50
Biológiailag stabilizált
15 029
19,08
Távozik (vízgőz, széndioxid)
13 000
10,83
Távozik (vízgőz, széndioxid)
9 966
13,13
Depónia
59 000
39,33
Depónia
28 390
37,4
Királyszentistván Másodnyersanyag (fém, műa)
120 000
100,00
20 000
Magas fűtőértékű hulladék
Az előállított anyag értékesítése
Másod tüzelőanyagként RDF (Refuse Derived Fuel) minőségben kizárólag hulladékégetőben vagy együttégetéssel
Cementgyár
Másod tüzelőanyagként SRF (Solid Recovered Fuel) minőégben További lehetőségek nyílnak meg
Erőmű
Egyéb technológiák
Üzemeltetés
A közbeszerzési eljárással kiválasztott üzemeltető: Az Észak-Balatoni Hulladékkezelési Konzorcium.
A konzorcium tagjai:
Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt. (jogutódja)
AVAR-Ajka Városgazdálkodási Kft.
PROBIO Balatonfüredi Településüzemeltetési Zrt. (jogutódja)
Balatonalmádi Kommunális és Szolgáltató Kft.
REMONDIS Tapolca Kft. (NHSZ Tapolca Kft.)
KÖZSZOLG Pápai Köztisztasági és Szolgáltató Kft.
A konzorciummal a szerződés kötés 2009. november 12-én megtörtént.
Üzemeltetés
Az Észak-Balatoni Hulladékkezelési Konzorcium tagvállalatai létrehozták az „ÉBH” Észak-Balatoni Hulladékgazdálkodási Kft. –t.
A hulladékgyűjtési és szállítási közszolgáltatói feladatokat a térségben a Konzorcium tagjai látják el, a további hulladékkezelési közszolgáltatást (átadott vagyontárgyak üzemeltetése) pedig a Konzorcium tagjai által létrehozott Észak-
Balatoni Hulladékgazdálkodási Kft végzi.
Nehézségek a rendszer bevezetésekor A társult önkormányzatok többségében csak a rendszer működésének kezdetekor, tudatosodott, hogy az új rendszer működési költségei lényegesen magasabbak, mint a hagyományos – lerakó szemléletű – rendszerek működésének költségei. A hulladékgazdálkodásban a változás a lakosság számára nem látványos; hasonló autók, ugyanazokon a napokon, ugyanúgy fogják elhordani tőlünk a hulladékot, Azt, hogy a hulladékkezelés egészen más lesz, nem látják, nem tapasztalják, és mivel közvetlenül nem érinti őket sokukat nem is érdekli A díj emelkedés miatt számítani lehetett arra, hogy növekedni fog a díjfizetést elkerülni szándékozók száma. Folyamatosan felvetődik a hulladékmennyiség mérhetőség megteremtésének igénye. Azonban ezzel a szolgáltatás elkerülhetőségének lehetősége is megnyílna.
Megoldások a nehézségek leküzdésére
A hozzánk hasonló, korszerű hulladékgazdálkodási rendszert az jogszabályi környezet támogatja, amely ösztönzi a lerakandó hulladék mennyiségének csökkentését.
Csak kormányzati beavatkozással valósítható meg, hogy a környezet kímélésének többletterheit ne csak azok viseljék, akik felelős magatartást tanúsítva tettek is annak megvalósításáért, hanem egy igazságosabb rendszer kiépítésével mások is vállaljanak a többletterhekből, hogy ne lehessen gazdasági előnyeit élvezni a környezetterhelő gyakorlatnak.
Rentabilitás
Mivel a Ht. Rendelkezései szerint hulladékgazdálkodási közszolgáltatást 2014. július 1-jétől csak az a nonprofit gazdasági társaság végezhet rentabilitás helyett inkább fenntarthatóságról érdemes beszélni A fenntarthatóság vizsgálata során a magasabb üzemeltetési költséggel szembe kell állítani hogy:
A lerakó élettartama jelentősen megnő, később lesz szükség ismételt költséges beruházásra Kevesebb lerakási járulékot kell fizetni Értékesíthető anyagok kerülnek előállításra A helyettesítő tüzelőanyag felhasználásával csökkenthető az elsődleges energiahordozók felhasználása (akár CO2 kvóta)
Rentabilitás
A Ht. Átmeneti rendelkezései szerint jelenleg alkalmazható közszolgáltatási díj a Társulás területén átlagosan mintegy 35% díjkiesést okoz, aminek következtében az üzemeltetés költségeinek forrásai a lakossági díjból teljes körűen nem biztosítottak. A fenntarthatóság elengedhetetlen feltétele:
A rendszer fenntartásához szükséges, hogy a 2013. II. félévben keletkezett és a 2014-ben várható hiány kompenzálása megtörténjen. A 2015. január 1-től alkalmazott, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal javaslatának figyelembevételével a miniszter rendeletben megállapított hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj a Ht. 46. §-ban foglaltaknak eleget téve nyújtson fedezetet a közszolgáltatás költségeire. Amennyiben a Ht. 46. § (1) figyelembevételével a költségek alapján kiszámolt díjtól eltérő díjat kívánnak a miniszteri rendeletben megállapítani, a különbözetet a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásához biztosított költségvetési támogatásként biztosítani kell rendszer számára, mert azzal a Ht. 46. § (2) szerint az (1) bekezdés alapján meghatározott díjalapot csökkenteni lehet
Köszönöm a figyelmet!
