Egy érvidéki család élet e (Feljegyzések alapján )

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIV

17 9

Egy érvidéki család élet e (Feljegyzések alapján ) Sz űcs Ernő

Írásunk során egy érvidéki család századfordulóig tartó ottani , majd a környék vonzásközpontjába, Debrecenbe való költözése után i életébe óhajtunk betekinteni a forrásunknak min ősülő "Feljegyzés " alapján . Bár a debreceni eseményekr ől már alig árulnak el valamit a füzetecskébe leírtak . A szereplők 1900 utáni története ugyanis külö n kutatások eredménye, de ezt az 1950-es évek végéig nyúl ó kiegészítést feltétlenül megkívánta témánk bizonyos értelemben val ó teljesebbé tétele .

A helyszín "Az Érmellék a tiszai Alföldnek egy sajátos tájegysége . Egy hajdani mocsárvidék, az Os-Szamos és a Kraszna folyók völgyéne k elhagyott területe . A múlt századbeli csikászok, pákászok hazája, aho l még néhány évtizede is a nádrengetegben tucatszámra álltak a halászok varsái, lészái, költöttek a vízi madarak ezrei ." ' Ez a vidék kiemelkedő dombjain term ő szőlősterületeivel, de a gazdasági éle t számtalan más vonatkozásaival is ezer szállal kapcsolódott Debrecenhez. Alig volt városunkban olyan tehetősebb gazda, akinek ne lett volna itt sz őlőskertje, ahonnan a híresen nehéz /túl zsíros/ ételekből álló debreceni konyhák készítményei után ne lett voln a kellemes egy kis "érmellékit" fogyasztani a helybeli /pl . sestakerti/ rabvallató savanyú borok helyett . A közvetlen célkitűzésünkkel való foglalkozás el őtt lényegesnek tartjuk a tulajdonképpeni helyszín bemutatását, nevezetesen Érkeser űt és a vele közös körjegyz őségbe kapcsolt Érselindet . ` Benedek Zoltán : Érmellék /Orosháza, 1996 .1293-295 .old .

180

Szű cs Ern ő : Egy érvidéki család élet e

Az előző 1215-ben már szerepelt a Váradi Regestrumban é s királyi birtok volt . Az idők során neve sokszor változott . A tatárjáráskor elpusztult, de újra települt, és a váradi püspöksé g birtokába került. Bethlen Gábor azonban 11628-ban/ Ippi Fráter I . Istvánnak adományozta . A falu népét több török támadástól, de a kuruc-labanc háborúban is a községet környez ő nagy mocsár védte meg, bár a nádasba menekültek több alkalommal lassan tértek vissza . Pl . 1552-ben 300 lakos, 1692-ben azonban csak 8 lakos van . Ugyanakkor 1828-ban 1461 lélek, 1851-ben 2300-an élnek itt . Történésünk idejének végére, 1900-ban pedig mindössze 1517 lakos a van a községnek, ami jelentő s elvándorlást mutat . Ennek ellenére 1930-ra újra 1719-re n ő a lakosság, de 1992-ben csupán 1110-en maradnak a községben, s közülük mindössze öten vallották magukat románnak . Vallási szempontból 899 a református, 199 pedig a róma i katolikus . Érselind több szempontból különbözik társközségét ől, bár maga is az Ér mocsár vidékén fekszik . Régi település, neve már 1141-ben elő fordul az okmányokban. Ekkor II . Géza a szentjobbi apátságna k ajándékozza . A török időkben sokat szenvedett . Az 1692-es összeírá s szerint már 40 éve lakatlan . Fényes Elek 1851-ben azt írja : 650 lakója van, akik többségükben görögkatolikusak, s orosz származásúak, d e már elmagyarosodtak és régi anyanyelvüket elfelejtették . Görögkeleti templomuk a XVII . században, görögkatolikus templomok a XVIII . században épült . 1930-ban még 1435 fő , 1992-ben azonban már csak 1019 lakos él itt. Ebből román 164, magyar 529, német 15, cigán y 307, más 4 .2 A helyszínek ismertetését követ ően rátérünk tulajdonképpen i témánkra, a "Feljegyzések" bemutatására .

A „Feljegyzés " A közelmúltban egy családtagtól került el ő egy 1815-től adatokat tartalmazó, de tulajdonképpen 1865-tól vezetett feljegyzés i sorozat, amelyet egy 1920-ban elhalt asszony írt . A könyvecske 12 x 18,5 cm nagyságú, szürkéskék szín ű , rajta sajátkészítésű fehérszínű vignetta azzal a felirattal : "Ujváry Ferdinánd Bevétel" . A "Bevétel" 2

U .o . 302-303 old .


18 1

szó ceruzával le van huzigálva, és a 2-szer korona filléres bels ő lapokon alapvetően a kívül feltüntetett személy leányának, ónodi Szűcs Ferencné különböző tartalmú feljegyzései olvashatók . Az egyes témák között több oldalas kihagyások vannak, ezek az üresen marad t oldalak választják el egymástól az egyes részeket. A témák rendkívül változatosak, de általában anyagi vonatkozásúak . Ennek ellentmond , hogy az els ő oldalakon olyan családi vonatkozású feljegyzések íródtak le, amelyeket protestánsok a Biblia fed őlapjának bels ő oldalaira írtak abban az időben. Így rögtön a fedőlap belső oldalára került a következ ő szöveg: "Első házasságból, Juhász Ilkától született egy fiú 1875-ben é s megkeresztelték Ferencnek Debrecenben május 2-án és a keresztszül ők Barkak István és neje, Erdei Róza voltak Bagamérból ." A folyamatosság kedvéért az adathoz tartozó kiegészítésünket rögtö n az idézett részek után zárójelben közöljük és nem az általáno s szokásoknak megfelelően a jegyzetrovatban, mert ez utóbb i módszerrel túlságosan töredezett lenne az anyag . /Igy közöljük, hogy az első feleség, Juhász Ilka, tulajdonképpen Ilona 1852-ben születet t Debrecenben, s ugyanott ment férjhez 1874 . szeptember 10-én . Fia , Ferenc 1875 . május 4-én született, s azt követően nem sokkal, 1875 . június 25-én elhalt. Fia, aki késő bb a debreceni István gőzmalom tisztviselője lett 1913 . december 21-én egy vadászat után hazatérőben szívgyengeségben, valószínűleg infarktus következtében elhalt. Özvegye, született Schmid Zelma a debreceni cukorgyár osztrá k származású igazgatójának leánya volt, aki özvegysége után a z anschluszig Ausztriában élt, majd Magyarországra költözött, ahonna n az ötvenes években visszament leányához, Bécsbe . Házasságukat 1908.július 15-én kötötték meg Debrecenben .3 A füzet tulajdonképpeni els ő oldalán a házastárs és a feljegyz ő adatai lettek leírva, ónodi Sz űcs Ferenc - a férj -, 1849 . augusztus 2-á n született a Bihar vármegyei Szentandráson . /A születés a Debrecenb ől való menekülés közben történt, mert ezen a napon volt a Nagy Sándo r József honvéd tábornok csatája Debrecen alatt a többszörös túler őben lévő cári orosz sereggel ./ A született gyermeket reformátusnak keresztelték .4 A feljegyzést készít ő ., Szűcs Ferenc második felesége ; Debrecen város anyakönyvi kerület iratai 1908 .évbő l A nagyváradi református egyház szülöttek és kereszteltek anyakönyvéb ő l 1849 .évr ő i . Keresztel ő lelkész : Zilahy József .

L 182

Szű cs Ern ő : Egy érvidéki család élete

érsekújvári Ujváry Hermina volt, aki a Bihar vármegyei Érkeser űbe n született /itt volt későbbi férje körjegyző/. 1855 . december 14-én . 5 Az ő szülei érsekújvári Ujváry Ferdinánd, aki 1815-ben született Tasnádszántón, de Érkeserűben volt földbirtokos, valamint az 1825 ben született Betsky Klára voltak, akik 1843-ben kötöttek házasságot . Az írás szerint : "Kedves anyám meghalt 1879 . június 10-én Érkeserűben . Kedves jó apám pedig meghalt 1889 . február 1-é n szintén Érkeserűben." Ugyanakkor a férj édesapja, legid ősebb ónod i Szűcs Ferenc Debrecenben 1881 . február 10-én hunyt el . A feljegyzéskészítő Gyula nevű testvéréről pedig azt tudjuk meg erről az oldalról, hogy ő 1894 . évben, 49 éves korában tüdővész és viko r betegségben halt el . A következő oldalon, a 2. oldalon a saját házasságkötéssel és az első gyermekek születési és keresztelési adataival találkozhatunk. Kedvesen hangzik a megfogalmazásban : "Egybekeltünk az 1876-i k évben. Február 9-én megkért az én Ferim, február 12-én jegye t váltottunk. Július 9-én megesküdtünk délután 6 órakor a keser űi római katolikus templomban ." 6 Az első gyermekáldás nem sokáig váratott magára, mert Hermina Klára Eleonóra névre . keresztelt kisleány 1877 . július 3-án már megszületett . A keresztszülőséget a bagaméri káptalan ispánja , Jancsó Sándor vállalta el nejével együtt. Ez az aktus április 28-án történt meg. A kicsi azonban nem élte meg a három évet, mert 1880 . április 29-én meghalt Érkeserűben. Az 1878 . év november 22-én megszületett a második leány, Ida . December 18-án volt a keresztel ője Ida Júlia Karolina nevekre . A keresztszül ők a rokon Morvay Károly és felesége, született Sz űcs Ida debreceni lakosok voltak. A névadást Érselinden a görögkatolikus templomban tartotta Fazekas Imre érkeserűi római katolikus lelkész . /Itt térünk ki arra, hogy a fiú gyermekek apjuk hitét, a reformátust, a leány gyermekek édesanyjuk vallását, a római katolikust követték . Ismereteink szerint Ida nem ment férjhez . Egy ideig nagybátyja, Ujváry Ödön háztartását vezette, majd Hermina nev ű - szintén férjezetlen - húgával élt együtt annak 1952-ben bekövetkezet t haláláig. Ő maga 1953-ban hunyt el nagy szegénységben . / ` Érmihályfalva római katolikus kereszteltek anyakönyve 1855 .évrő l . 6 Az érkeserű i római katolikus anyaszentegyház esketési anyakönyve - Kovrik Artu r plébános .


183 Az 1880-as évben /június 28-án/ született a harmadi k leánygyermek, Ilona Mária, aki azonban életében a második utónevét , a Máriát használta . A keresztszül őséget Csaták Gusztáv érmihályfalv i szemlész és neje Berenák Mária vállalták . /Mária Debrecenben men t férjhez 1907 . május 1-én veskóczi Budaházy Jenöhöz - vasgyár i tisztviselőhöz-, majd férjével Máramarosszigetre költöztek, ahol 1911 . június 11-én elhunyt. Három fia született, s közülük csak egy, Jenő élte meg a felnőtt kort, aki azonban a második világháború során eltű nt .l7 1882. január 20-án végre megszületett a várvavárt fiú gyermek , Gusztáv . A megkeresztelése február 12-én történt meg, s a keresztszül ők ugyanazok lettek, mint az előző gyermeknél, Mariskánál voltak, azaz Csaták Gusztáv és neje . A szertartást végző pap pedig a bagaméri református lelkész lett ./ A család Debrecenbe költözése után Gusztáv Debrecen város tisztvisel ője lett. Képessége i és szorgalma révén rövidesen a házipénztár ellen őrévé nevezeték ki . Házasságot kötött 1908 . augusztus 29-én . Felesége Debrecen egyi k elismert családjából származott Kémery-Mikó Vilma volt . Két gyermekük született ; Zoltán és a posztumusz Gusztáv. Az apát ugyanis, mint tartalékos fúhadnagyot behívták katonának és Rohatinnál ezredének els ő hősi halottjainak egyike lett 1914 . szeptember 18-án . 8 Az 1883-as év augusztus 27-én született a következ ő kisleány, akit Margit Blanka névre kereszteltek. A keresztszül őséget Rozgonyi Aurél székelyhídi telekkönyvvezet ő és neje vállalták el . A szertartást Bughucs Sándor érkeserűi lelkész végezte el az érselindi róma i katolikus templomban . A családban Margó néven emlegetett leán y esküvője a Debrecenbe való beköltözés után 1906 . október 27-én vol t kisjeszeni Jeszenszky József Rozsnyóról elszármazott posta i tisztviselővel. Közös életük során el őbb Tokajban laktak, maj d Debrecenben . A férj később a kisújszállási, majd 1938-tól pedig az érsekújvári postahivatal vezet ője lett 1939-ben bekövetkezett haláláig . Özvegye Debrecenbe hazatért, s miután rendes lakását, ahol ké t kibombázott testvérével együtt lakott /Ida és Hermina] egy AVO- s

7 Házassági anyakönyvi kivonat - Debrecen anyakönyvi kerület iratai 1907, május 1 . s Házassági anyakönyvi kivonat - Debrecen anyakönyvi kerület iratai 1908 . augusztus 29 .

184

Szű cs Ern ő : Egy árvidéki család élete

tiszt részére elvették, és az újonnan kiutalt fűthetetlen lakásban alig két és fél év alatt mindhárman elhaltak, ő maga kb, 1957-ben . 9 A család következ ő gyermeke Hermina Klára Stefánia volt . Ő 1889. szeptember 2-án született Érkeser űben római katolikusnak, d e az érselindi görögkatolikus lelkész keresztelte meg . Keresztszül ő k Dömsödy Ferenc, a debreceni István gőzmalom tisztviselője és felesége, született Szűcs Juliánna, kés őbbi fésűgyáros lettek Debrecenből . /Hermina elérve a kort a debreceni Társulat i Kereskedelmit végezte el. Városi tisztvisel ő lett az "Iktatöban" . Együtt élt Ida nénjével . 1944 . szeptemberében Bocskai téri bérházi lakásukat lebombázták . Totálkárosak lettek. Herminát 1946-ban B-listázták , állásából minden jövedelem nélkül elbocsátották . Mint már volt ról a szó; harmadik nővérükhöz /özv . Jeszenszkynéhez/ költöztek. A lakást azonban egy ÁVÓ-s részére elvették, és a kényszer lakhelynek kijelöl t alkalmatlan lakásban a három nővér alig két és fél év alatt mindhárman meghaltak, els őnek Hermina/ . A család utolsó gyermekeként "Érselinden született Béla 1891 . augusztus 26-án . Őt a bagaméri református lelkész Bányai Lászl ó keresztelte meg . Keresztszülei Kálmánczhey Béla és neje, Erdei Ilon a /Misfalváról/ lettek ." 10 Béla a Debrecenbe költözést követően a Társulati Kereskedelmiben érettségizett és el őbb árvaszéki tisztvisel ő, majd Guszti bátyja nyomát követve városi házipénztári tiszt lett , elérve a főkönyvel ői rangot . Eletében mint számszaki ember sokat katonáskodott 1938 után /ellátóoszlop/, s tartalékos százados lett . 1922-ben nősült. Felesége Jacot des Combes Margit volt, egy svájc i származású ügyvéd leánya . Három fiút neveltek fel ; Ferenc, Ern ő, Béla. Végül is testvérei közül utolsónak halt meg 1958 . január 13-án . A füzet következ ő oldalán új típusú adatsor kezd ődik azzal, hogy az "1900-ik évben jöttünk Debrecenbe lakni, ahol is 1905 . máju s 1-ével megvásároltuk hétezer forintért Sz űcs Juliánna /Dömsödyné/ é s Eszter nővérének Rákóczi utca 23 . szám alatti házát", annak az utca i frontnál magasabb udvari lakásába költöztek be. A megvételhe z felhasználták azt a kétezer forintot, amit Ujváry Ödön adott Id a leánynak, aki évekig vezette az ő háztartását /l . elő ző ekl/. A házvásárláshoz - bár erről nincs szó a jegyzetben - bizonyára eladták 9 Házassági anyakönyvi kivonat - Debrcen anyakönyvi kerület iratai 1906 .október 27 . '0 Bagaméri református egyház lelkészi hivatal az 1891-es évrő l .


1$ 5

az Érkeserűben előző leg vásárolt földet is, de még így is fel kellet t venni ezer forint hitelt az árvaszéktő l. /A feljegyzésekb ől nem derül ki, hogy miért költözött a család Debrecenbe . Feltételezésünk szerint az apa nyugdíjbavonulásán kívü l lényeges elemként hatott a leányok férjhezadására való törekvés , valamint a fiúk iskoláztatása. Ez a beköltözés azonban csak fokozatosan történhetett meg, mint erre utalnak a kövekez ő oldalakra írt adatok . / Ezeken olvasható az, hogy "Szűcs Ferenc 1871-ben tette le a jegyzői vizsgát, s 1874 . május 12-én választották meg Érselind é s Erkeserű községek közös körjegyz őjévé. Huszonöt évi szolgálat után , 1899 . április 1-én nyugdíjas lett, s mint ilyen évi 540 forintot kapott" . /Ebből az összegb ől azonban nyilván nem tudta családját eltartani , ezért még az 1899-es évben, szeptember 16-án Ábrányba, Szabolc s vármegyében helyettes jegyz ői állást vállalt . A család "1899 . október 22-én jött el Selindről Ábrányba" . Mint a feljegyzések előző oldalai n már említés történt róla, a család 1900-ban már beköltözöt t Debrecenbe, ez utal arra, hogy az Ábránnyal kapcsolatos elképzelése k nem válhattak be. A család más irataiból kiderül az is, hogy Sz űcs Ferenc nyugalmazott jegyz ő Debrecen város adóhivatalában kiseb b tisztvisel ői állást töltött be, tehát sikerült nyugdíját kiegészíteni, s őt nagyobb fiai is állásba jutottak . Ő 1916-ban, 67 éves korában hunyt el . A füzet következő oldalán a két leány férjhezmenetelér ől van szó az alábbiak szerint : "1906 . október 2-án lépett Margit leányo m házasságra 22 évesen, Jeszenszky József posta és távírda tiszttel , Tokajba költöztek . 1907 . április 1-én a férjet áthelyezték Debrecenb e a Nagypostára posta és távírda tisztnek . " A másik bejegyzés pedig: "1907 . május 1-én lépett Mariska leányom, 26 évesen házasságra Budaházy Jen ővel, aki ónacél gyár i raktárnok volt és Máramarosszigeten laktak ." Néhány oldal üresen hagyása után még id őrendben el őzőleg lejátszódott családon belüli elhalálozásokról van szó . Ezek közü l elsőként olvasható : "1879-ben meghalt az én kedves, felejthetetle n anyám életének 54-ik évében és házasságának 35-ik évében . Eltemettetett június 12-én, éppen Urnapján ." A következ ő gyászoshír, hogy "1896-os évben augusztus 3-án meghalt Morvay Károlyné , született Szűcs Ida laki az 1878-ban született Ida nevű leány keresztanyja volt./ Három gyermeke marad ." Ugyanebben az évben

186

Szücs Ern ő : Egy érvidéki család élet e

halt meg Szűcs Károly /sógor/ december 23-án és 25-én Karácson y elsőnapján temették 40-éves korában . Három gyermeke maradt." A halálozási híreket újabb oldalak kihagyásával fonto s gazdasági eseményekr ől való beszámoló követi . Nevezetesen : "1897 . évben március 14-én megvettük a Daszkut testvérektől tizenhat hol d földet 2 .20[} forint készpénzért, valamint mivel ezek a földe k adóssággal vannak terhelve, ezeket a banktartozásokat is mi vagyun k kötelesek kifizetni ." A szebeni bankba kellett fizetni 1 .200 frt-ot, a nagylétai bankba 600 frt-ot . Felvettünk a mihályfalvi Iparbankból 30 0 frt-ot, és törlesztettük a mihályfalvi banknál lév ő 150 frt 49 kr-t, a székelyhídi Takaréknál 116 frt 02 kr-t, a létai Takarékban 33 frt 08 krt, s Daszkut Jánosnak a szebeni Takaréknál lévő 10 frt-nyi adósságát. A szövegezésbő l tulajdonképpen nem lehet tisztán kivenni, hog y mennyibe is került a 16 hold föld . Valószín űleg a 2 .200 frt-o s készpénzen felül az 1 .200 frt-os, és a 600 frt-os bankszámlákon felü l /együtt 4 .000 frt/ a mihályfalvi Takaréktól felvett 300 frt-tal a birtoko t terhelő kisebb tartozásokat rendezték, amelynek összege a vétel idején 309 frt 59 kr volt . Ez nem szerepel ugyan a feljegyzésekben, de ezt a földet /amelyrő l nincs szó, hogy mennyi volt bel őle a szántó, a rét, a legelő, stb ./ adták el a Selindről való elköltözéskor, s ez lett a debreceni házvétel egyik alapja . /Igaz, a családi körülménye k vizsgálata során kiderült - bár errő l nincs szó a feljegyzésekben - eg y magyar holdnyi sz őlőt, téglából épült borházzal együtt meghagyta k tulajdonukban . Rajtuk kívül sok debreceni polgárnak volt töb b holdnyi sz őlője az Érvidéken . A sz őlő történetéhez tartozik még, hog y Trianon után gazdátlanul ottmaradt, s a második bécsi döntés utá n annyira lepusztult állapotban került vissza, hogy elt űnt róla a borház épülete, kipusztultak a sz őlőtőkék, mindössze három diófa maradt meg a területen . Ekkor a tulajdonjoggal rendelkező testvérpár /Ida é s Hermina/ a következő évben, 1941-ben 212 vegyes gyümölcsfáva l betelepítették . Mire azonban ezek a fák term őre fordultak volna , Selindet újra elkapcsolták az országtól . Tehát a ráfordított össze g odaveszett ./ A család egyébként sokszor és sok támogatást kapott Ujvár y Ödön nagybácsitól . Legjelentősebb ajándékáról, a debrecen i házvásárlásakor Ida nevére adott 2 .000 frt-járól már említés történt, d e előző leg is, a többi gyermeknek is adott különböző nagyságú pénzösszegeket. Az erről szóló feljegyzések 1892-től szerepelnek a kis könyvecskében . Ebben az esztend őben Idának és Mariskának adott


187 1-1 frt-ot, majd újévi ajándékként 10 frt-ot adott, 1893-ban ismét újév i ajándékként 15 frt-ot . 1895-ben ugyancsak újévkor 10 frt-ot adott, de a Guszti fiú részére külön 5 frt-ot nyújtott át. Ugyanabban az évbe n Ida és Mriska ismét 1-1 frt-ot kapott . 1895-ben Margitnak fehérruhár a 5 frt-ot, a következő évben, májuskor ugyancsak neki ruhára 5 frt-o t ad, Mariskának pedig szabászatra 10 frt-tal járul a kiadásokhoz , Gusztinak pedig 3 frt-ot adományoz . A következ ő évben, 1896-ba n Gusztinak cipőre 5 frt, 1896-ban Margitnak 5 frt, 1896-ban Ferkónak 5 fi-t, 1895 . augusztusában Guszti kapott 5 frt-ot, 1898-ban Guszti újévkor 10 frt, 1898-ban Guszti kosztjára 25 frt, Mariska ruhára 5 frt, 1898-ban Margitnak kötényre 2 frt, 1898-ban gyerekeknek ruhára 1 0 frt, Gusztinak ugyanebben az évben még 40 frt, 1899-ben Mariska 1 0 frt, 1899-ben Gusztinak 10 frt, 1899-ben /nincs megjelölve, hog y kinek! 10 frt, 1900 . május 2-án a keserűi szölő árából 20 frt. Mindez azt jelenti, hogy kilenc év alatt 209 forinttal, ami 418 koronának fele l meg nyújtott segítséget a család fenntartásához a nagybácsi, s ez az összeg kb . 2-3 tehén árának, tehát jelent ős összegnek számított . Feljegyzésre került az is, igaz dátum nélkül, hogy "Rápolti Nag y Ignác szépbátyámtól hagyatékba kaptam nyolcvan forintot és hatva n krajcárt Budapestrő l," és ez az összeg is hozzájárult a kiadáso k fedezéséhez, sőt a készpénzen kívül ugyancsak Budapestről hagyatékként érkezett 1 db nagy ebédlőasztal, 1 db konyhaasztal, 1 db szeglet almárium, 1 db ebédlőkredenc,1 db kisebb ebédlőasztal és még 1 db kisebb asztalka. Ezeknél a tárgyaknál csak a két els őnél van érték jelölés, együttesen / 12 + 3 / forint . A család újabb hagyatékhoz jutott, amikor 1884-ben Ujvár y Ferdinánd is meghalt . Ekkor örököltek Mérajban sz őlőt, amelyne k becsértéke 200 frt 75 kr volt . / Sajnos nincs ennek a területnek a nagysága feltüntetve / . Az örökség másik része volt a "Kis szölő " 100 frt 20 kr becsértékben és "egy tíz vékás erd ő a szigetben" értéke 20 0 frt 60 kr-ban van jegyezve, ezenfelül egy tehén 80 frt értékben /ez j ó összehasonlítási alap a ruházati, cipő vásárlási adatokkal együtt más vagyontárgyakkal összevetve az értékelések során/ . Az örökséghe z tartozott még 82 véka élet /gabona! 85 frt, faárba 25 frt, de f a természetben is ugyancsak 25 frt értékben, s végül egy pince 70 fr t értékben. Külön oldalon szerepel az 1900-as évről, hogy a keser űi erdőt eladták 500 frt 75 kr-ért! . Az els ő adatokat figyelembe véve ez azér t történhetett, mert a család Debrecenbe költözött és ott házat vásárolt .

Sz űcs Ernő : Egy érvidéki család élete

188

Felfigyelhetünk azonban arra, hogy a többi területrő l, állatállományró l nincs szó, holott biztosan ezeket is eladták a költözéskor . Mindössze arról van tudomásunk, hogy a selindi sz őlőt azt megtartották a z elköltözés után is. A feljegyzések talán legértékesebb oldalai a következők, amelyeken az került számbavételre, hogy egy korán elözvegyül t érvidéki körjegyz ő mivel rendelkezett második házasságkötés e idő pontjában, illetve mit vitt az új asszony hozományként a házhoz . Mindezek így kerültek feljegyzése ge: 1876-ban férjének van ; 7 ing 2 surgyé 4 akasztókosá r 4 lábravaló 4 szék 1 levesestál és marhasós 4 törülköz ő T dívány csész e 3 abrosz I ócska sifon 1 hosszútál és 6 tányé r 8 zsebkend ő I ebédl ő kredenc 1 cukortartó és 2 pár 3 asztalkend ő I kisasztal tejes findzsa 2 párnahaj 4 nádszék 1 tejes kanna és egy nag y 3 lepedő 1 lavor és egy kis tejes lába s 2 pár kapca I mosóteknő és néhány darab fő zöl tányértörlő 1sütő teknö edén y 2 ágyterítő 2 réz gyertyatartó 27 darab aprómarha I kis malac I paplan 8 evőkanál 3 párna /egy libatollal 8 kávéskanál I gyúrótábl a kett ő tyúk tolluval töltve/3 pár kés 1 vagdalótábla

A használati eszközök felsorolását megszakítva egy külö n oldalra került feljegyzésre : "1877. évben vettük a lovat nyolvan forintért". Ezt követte a hozomány részletes ismertetése : "Amit sajátomnak nevezhetek . A szülői háztól hoztam: 3 napernyő 2 legyező 2 nyári kalap I téli kalap 3 pár kesztyű 4 fejrevaló kend ő I nagykend ő 1 nagy nyári kendő 8 ruha 1 bujka 5 kötény 1 karton rékli fehérnem ű

6 háló fejkötő 4 háló korset 8 szoknya 3 nadrág 9 ing 8 pár harisnya 16 zsebkendö 4 abrosz 24 szervéte ismét 16 törülköző 3 sütő abrosz 24 szakasztó kendő

6 korsó ruh a 4 paplanlepedö 15 párnahaj kicsi kettő 6 alsólepedő túrószacskó 2 papla n 6 másféle zacsk ó 2 derékalj 9 párna és két cselédpárna 1 pici párn a 2 rongypokró c


1 sifon 2 asztal 2 láda 1 óra 11776-ban készült/ 2 konyhaasztal I kufer I virágos pohár 2 ivópohár 2 ivópohár 4 befő ttesüveg teli 6 üveg köszmétével 4 üveg ribizli 1 cukortartó 1 lisztes bádog 2 kék üvegtál 3 kis csupor I pár findzsa 6 ev ő kanál ezüst 3 kávéskanál ezüst 4 pár kés ezüst 1 fésülköd ő tükör 2 fésű I hajakasztó fés ű I ruhakefe I fogkefe I körömkefe 3 olló 1 üveg sótartó 1 ugorkás üveg 1 gyufatartó 3 kerek skatulya 4 kép 21 arckép 3 brostű 2 k ő korsó 1 pici bádog fed ő 4 tejes fed ő 1 cserép kasztrój 3 mertisti I?1 1 mustra horgolt szalag I pálinkás palack L Gróf Ravaszdi

18 konyharuha ] kalitka madárral 1 madár gép 1?I 8 virágcserép 1 rézüst 1 vas mosóüstház 1 réz tepsi i másféle tepsi 1 réz mozsár 2 réz gyertya tartó I koppintó 4 vasfazék 2 vaslábas 1 vas pecsenyesütő nyárs 6 cserép fazék 12 cserép csupor 8 cseréptál 3 szilke 2 cserép fed ő I tálca 10 fatekn ő és egy kerek és hosszú 6 szakasztókosár 1 /olvashatlan/ 1 vizesdézsa 3 szita, rosta 1 vízhordó kötél 2 kasonya I vasalódeszka I vagdalótábla 1 asztalkendöprés 1 gyermekszék 3 pár cip ő 1 varróasztal 4 pár findzsa 1 fedeles nagypiros pohár ha meghalok Minkáél I zöld köszörült üveg cukortartó I vágókés 12 vasfazék 1 skandli nyújtófa 2 imakönyv

18 , 3 ágy elibe val ó pokró c 18 fakanál 6 bádogkanál I szappantartó, porclá n 1 zsírosbödön 1 nagy ponyv a 6 zsák 2 liszteszsák 3 szivarskatuly a 1 kötő kosár 1 konyhaké s 1 konyhavilla I slafrogosskatulya 24 skatulya 1 varró beste k I tintatartó I papirnyomó üveg I pici láda 1? I 1 kalaptartó fa 2 pici findzsa 4 má . . ./?/ . .et 4 derékravaló másl i 5 selyem nyakkendő 20 fehérkadl i 10 szalag másli 3 nyakbavaló szala g 3 karperec 1 nyakba való gyöngy 2 pár arany fülbeval ó 6 aranygy űrű I aranytű I sor keleti gyöngy 3 fals fülbeval ó I mangorl ó 3 fersló g 80 aprómarh a 1 Kossuth album 1 szegedi boszorkán y regény (Leányköny v I verses könyv

190

Szű cs Ern ő : Egy érvidéki család élete

Szüleimtő l kaptam egy hároméves üsz őborjút, ezt eladtuk 1880 ban 52 forintért . Várrayné nénit ő l egy kis magkoca malacot . Egy kutyát és egy macskát . Egy nagy levesestálat, amelyik a nagymamáé volt. Amikor kedves jó anyám meghalt, akkor nekem egy nagy é s nyolc kis pulykát hagyott . " Feltűn ő , hogy a felsorolások során a férfi felsöruhák, csizmá k nem szerepelnek . Még kirívóbb, hogy a család Debrecenb e költözésekor két szalongarnitúrával is rendelkezik . Az egyik barokk stílusú 4 kis és 2 nagy fotellel és a hozzávaló dívánnyal, a másik garnitúra empire stílusú volt egy dívánnyal két fotellel és két székkel , mindezekhez járult szalonasztal és egy rendkívül értékes nagy méret ű ovális aranykeretes fali tükör . Kérdéses lehet, hogy ezeket mikor szerezte be a család, mert megvételük nincs feltüntetve a feljegyzésekben.

A leírtak korántsem naplószer ű eseménysort tartalmaznak, ugyanakkor több vonatkozásban értékes adatokat, els ő sorban anyagi oldalú tényeket közölnek egy érvidéki kisnemesi család életéb ő l. Az olvasottakból kikövetkeztethet ő; milyen alapokról indult el egy, a fal u intelligenciájához tartozó család /pl . hozomány/, de az is, hog y életvitelükhöz mennyire szükséges volt a család tehet ősebb tagjainak támogatása IUjváry Ödön, örökségek/ . A sorok közül az i s kiolvasható, hogy a fiúk taníttatására törekedtek / pl . Gusztinak kosztra 20 frt, majd 40 frt és több alkalommal 10-10 frt/ . Ami azt jelzi , hogy a szülői háztól távol, valószínűleg Debrecenben tanult . Az idősebb leányok /Ida, Margól csak a falusi iskolában tanultak néhán y évet. Erről tanúskodnak fentmaradt írásaik betűformái, de az is igaz , hogy az írásokban nincsen szó az ő "kosztbeadásukról" , a család i háztól való távoli iskoláztatásról . Ugyanakkor a legfiatalabb leán y /Hermina/ és fiú Béla/ középfokú iskolába adása már a Debrecenb e költözés után történik meg, s ők is a nagyobb fiú testvérekkel együtt iskolai végzettségüknél fogva - tisztviselők lehetnek, míg az idősebb n ővérek vagy hajadonok maradnak /Idai, esetleg kevé s iskolázottságuk ellenére /ez azért korabeli szokás volt/ férjhez menne k (Margó, Mariskai. Jellemz ő, hogy az apa nyugdíjaztatása után, amikor az állá s már nem kötötte a családot Érselindhez és Érkeser űhöz, magához az


19 1 Érvidékhez, akkor a népes família Debrecenbe költözik, ahov á egyébként rokoni szálak is kötik őket /Dömsödyék, Sz űcs Juliánna, Szűcs Eszter, stb./. Korabeli szokásként vehetjük tudomásul - bár err ől nincs szó a feljegyzésekben -, hogy a családi vagyontárgyakból - bútorzat , porcelán, üveg, konyhai felszerelés - a fiúk nem részesülnek . A férjhezment lányok stafirungot kapnak, inkább csak asztal- é s ágyneműt. Ezzel egyidőben a fiúk csak névlegesen leszne k tulajdonosai egy-egy értékesebb berendezési tárgynak /antik óra, szalontükör, stb ./, de ezen tárgyak élethossziglan a férjhez nem men t lányok /Ida, Hermina/ használatában maradnak az összes má s berendezési tárggyal együtt . Feltétlenül figyelmet érdemel, hogy egy falusi jegyz ői család összes tagja a körzet vonzási központjába, Debrecenbe költözött . Másrészt házasságkötésük révén a polgárság keretei között maradv a ugyan, de általában az un . "jobb családokba" igyekeztek benősülni /Kémeri-Mikó, Jacot des Combes, Schmid/, illetve férjhezmenn i /Budaházy, Jeszenszkyi . Ráadásul a ma él ő leszármazottjaikban már nemcsak középfokú, hanem főiskolai, egyetemi végzettséget igyekeztek szerezni . Mindezt annak ellenére, hogy a háború s körülmények /harctér, hősihalál, eltűnés, bombázások!, majd az az t követ ő politikai események/ B-listázás, lakás kisajátítás , kontraszelekció/ a család több tagját sújtották . LIFE OF A FAMILY FROM THE ÉRMELLÉK REGIO N A5 SHOWN BY VARIOUS DOCUMENT S

Ernő Szű c s The source is a small copybook with the title "Notes" and other documents issued by various ecclesiastical authorities . From these unfolds a family portrait, variou s aspects of the life of a state official of low extraction and his family . The notes giv e us a picture on the material conditions of the family (dowry, presents, inheritance) , the documents record the birth or the children, their marriages . These sources enabl e us to follow the life course of the family : the father is a member of the lesse r nobility, whose family had lost its landed property . He earns a living by wosells th e property gained in Ermellék and buys a house in Debrecen, provides for th e education of his sons and gives his daughters away in marriage . The family proceed s on its way to achieve middle-class status . The study illustrates this process of socia l transformation with genuine data .

Egy érvidéki család élet e (Feljegyzések alapján )

Recommend Documents