églaházak ag yag tól az otthonig
A Magyar Téglás Szövetség idõszaki kiadványa 2014/1.
K özel nulla
energiaigényű mintaház
Fénybe öltöztetett kastély
Herend
elegancia és luxus
Száznegyven év, újragondolva Egy présház metamorfózisa
beköszöntő
3 | B e köszö n tő 4 | KÖ R K É P A szépen rakot t tégla új dimenziói 6 | HÁ ZB E MU TATÓ Száznegyven év, újragondolva 10 | P O RT R É A tudás hatalma Dr. Gömze A. László 12 | Műe mlé k Fénybe öltöz tetet t kas tély 14 | VE LÜNK É L Szerelmem, Víziváros 16 | É L ETMÓ D Herend – elegancia és luxus 18 | B O R É S KE R Á MIA Romokból születő múzeum 20 | P O RT R É Petrás Mária kerámikus 2 2 | L AK Á SP O L I T IK A Évszázados mínuszban a lakásépítés 24 |k l ímavéd e l e m Lehetőségek és korlátok 26 |F ENNTART HATÓ, ENE RGIAT UDATOS É PÍT É S Közel nulla energiaigényű mintaház téglából 30 | É pí tsünk A kerámia tető tar tóss ága 32 | G YÁR I SZE ML É N A jövőnek építeni 3 4 | TÁR SADAL MI F E L E LŐSSÉ G VÁL L AL Á S
K edves O lvasó ! Legtöbbünkben ég a vágy, hogy valami olyat tegyünk az életben, amire büszkék lehetünk, és amiről talán az unokáinknak is a siker és az alkotás szépsége jut eszébe. Lehet ez egy dísztárgy elkészítése, egy jól megtervezett épület vagy egy vállalat felépítése. Amikor – immár 12 éve – elkezdtem dolgozni a Leier devecseri téglagyárában, nem gondoltam, hogy ez lesz az a hely, ahol a sok munka, siker, küzdelem, és persze az agyag embert gyúr belőlem. Együtt nőttünk, fejlődtünk a gyárral, és természetesen az utóbbi évek válsága is sok mindenre megtanított bennünket. Megtanultuk, hogy mindig előretekintve, új utak keresésével nagyobb az esély a sikeres folytatásra. Erőt ad a mindennapok küzdelmeiben, hogy olyan terméket hozhatunk létre, amely egyedülálló a maga nemében. Örülök, hogy megtaláltam ezt a médiumot, a téglát, amely önmagában hordozza azokat a mindannyiunk számára alapvető értékeket, amelyek életünk egyik nagy beruházásának tervezésénél meghatározzák döntéseinket: a magas műszaki színvonal eredményezte gazdaságosságot, a megbízha-
tóságot, a természetes alapanyagoknak köszönhető komfortos és egészséges lakóklímát, az értékállóságot és a hos�szú élettartamot. Manapság sokféle lehetőségből választhatnak az építkezni vágyók; ezek kiváló részmegoldásokat kínálnak a vásárlóknak, de egyedül az égetett kerámia termékek felelnek meg a felmerülő komplex elvárásoknak. Kiadványunkat úgy állítottuk ös�sze, hogy a Kedves Olvasók bepillantást nyerhessenek alkotó munkánk eredményeibe.
T e r m é s z e t e s h á z a k – A z agyagtól az otthonig A Magyar Téglás Szövetség időszaki kiadványa F e l e l ő s k i a d ó Kató Aladár, a MATÉSZ elnöke S z a k m a i k o n z u l e n s Ladányi Ágnes S z e r k e s z t é s é s t i p o g r á f i a A M i O tthonunk magazin S z e r k e s z t ő D r. Vér ti Zsuzsanna T e r v e z ő s z e r k e s z t ő Faragó Tamás N y o m á s Mesterprint Nyomda Kf t.
Vr a s kó Z s o l t t é g l a g y á r- i g a z g a t ó Leier Hungária Kf t.
körkép
A szépen rakott tégla új dimenziói A
tégla szinte ősidők óta a leg népszerűbb építőanyagunk . N em véletlenül , hiszen bármilyen épí tészeti stílusban megáll ja a he lyé t , s őt , egy jól megterve ze t t és megépítet t tégl afelület ak ár művészet té is emelheti az építé szetet. A tégla rendkívül gazdag színvilága és méretrendje nagyon finom különbségeket eredményez két épület között. A z agyag a ma ga egyszerűségével , egy jó mes terember ke zében iga zi c sodává válhat. A lapkővé .
Dévényi Tamás Ybl- és Podmaniczky-díjas építész, vezető tervező, az Év Háza 2013-díj nyertes tervezője
Ha építészetről beszélünk, a helyszín mellett a legfontosabbnak az építész és a megrendelő viszonyát tartom. Nem az a cél, hogy pusztán nekünk tetsző formákat hozzunk létre, hanem hogy élhető házakat, otthonokat alkossunk. Az építészek felelőssége óriási a vizuális nevelés terén. Nem véletlen, hogy utazási élmények olvashatóak le manapság az új családi házak jó részéről, holott a magyar klíma sajátosan ide illő épületeket kívánna meg. A ma divatos irányzatok nem a természettel való illedelmes viszonyunkat fejezik ki. Egy jó épület születéséhez két fél kell, egy jó építész és egy jó megbízó: egy ház terveiben mindig kell lenni valami személyes elkötelezettségnek.”
A minél kisebb ökológiai lábnyom érdekében a helyi anyagok használata lenne üdvözítő. Régen az ország tele volt kis téglagyárakkal, mára sajnos alapvetően változott a helyzet. A tavalyi Év Házát nagy anyagsűrűségű nehéz téglából építettük vastag hőszigeteléssel, és erre került átszellőztetett légréssel a fazsindely burkolat, így a falak nagy tömege miatt a ház nyáron szerethetően hűvös. Ilyen téglát bárhol lehetne gyártani és hasonló rétegrendet használni. A tégla számos innováció témája, a hagyományos agyag és a számítástechnika összekapcsolásával csodák keletkeznek. Egy svájci építész, Andrea Deplazes olyan gépet szerkesztett, amely milliméter pontossággal helyezi el a téglákat. Ezzel az építészet átlép egy olyan világba, amit emberkézzel követni már nem érdemes; elképesztő felületek jöhetnek létre. Az egy tégla egyenlő egy pixel megközelítés sosem látott dimenziókba emelheti a téglát.
Turi Attila Ybl-díjas építész, a 2011. Év Főépítésze
Érdekes, hogy identitásunk mennyire befolyásolja az építészetünket. A magyar ember a lelkében még mindig a pusztában él. Minél távolabb szeretné tartani magától a másikat, nem bírja elviselni azt a fajta közelséget, ami Nyugat-Európára jellemző. Hogy ez mennyire fejezhető ki az építészeti felfogásban, jó kérdés. Meggyőződésem, hogy nem formajegyeiben, hanem hangulatában kell ezt kezelni. A századforduló építészetében, a modernizmust megelőző Arts und Kraft korszakban a Skandináviában, Anglia északi részén, Olaszországban és főleg Németországban működő mozgalmak mindig egy regionális ízt hordoztak magukban. Nagyon fontos tehát, hogy odaillő épületeket tervezzünk! Azt az egységes gondolatot, amely áthatja az épületet, egy bizonyos szinten megpróbálom részletekig bontani. Ezekben a részletekben már egyfajta szertelenség, ha úgy tetszik, romantikus attitűd van, a „lehet ezt így is, lehet ezt úgy is” játékossága. Ha egy ház nincsen emberi léptékre lebontva,
akkor lehet ugyan, hogy emelkedett hangulatot áraszt, de az emberek nem érzik a magukénak. A tégla azért a legzseniálisabb építőanyag, mert ugyanabból a kicsi, homogén anyagból ezerféle dolgot lehet építeni. Világéletemben lenyűgözött a mesterségbeli tudás mikéntje, az, hogy a tégla művészi felületek építésére is alkalmas a maga egyszerűségével. Egy szépen rakott téglafal önmagában is egy csoda: ott látható az a talentum, amely átnemesíti a világot, átnemesíti az agyagot. Azt az agyagot, amelyből a Biblia szerint mi is vétettünk. Hazug korban élünk, a világ elveszítette a vezérfonalát. Az egyik legfontosabb dolog az lenne, hogy természetes anyagokat használjunk az építésnél is: a mai házainkból mi marad meg, amikor elbontjuk őket?
h á z b e m u tat ó
K ét ódon falusi borospince , a tetejükön egy szépnek ne m ne v e z h e tő ipar i épül e t . E z a z al apja ann ak a rendkívüli családi háznak , amely K uli L ászló építész fantáziájának köszönhetően ma már B udajenő ékessége . O rganikus építészeti formák , olaszos hangulatú hom lokzat, G audi építőművészetére emlékeztető , bontott téglával burkolt lépcső és tetőterasz . E zek a főbb ismertetőjegyek . E klektika a javából . A történelem kapuján lép be , aki átlépi e küszöböt.
Egy présház metamorfózisa
S záznegyven év, újragondolva
1876. Eddig kell visszamennünk a történelemben, hogy ezt a különleges házat megismerjük. Ekkor épült ugyanis az a téglával rakott borospince, amely mindennek az alapja. A svábok és székelyek lakta Budajenő mindig is a jó boráról volt híres, már a 19. században pincék sorakoztak egymás mellett. Nem véletlen hát, hogy a nagy pincét pár évtizeddel később egy kisebb követte, tetején présházzal. Jó egy évszázaddal később, az 1960-as években az ingatlan a töki téesz birtokába került, a présházat lebontották, és egy mindkét pince fölötti teret kihasználó, a tájba egyáltalán nem illő, kétszintes ipari épületet húztak a helyére, sóskúti mészkőből. Mégis volt valamiféle bája a lapostetős háznak, mert spalettás ablakai olaszos hangulatot kölcsönöztek
a mészkő falaknak. Mai tulajdonosa, Gábor, az Amerikai Egyesült Államokban élő, de e vidékről származó építési vállalkozó, már gyerekkorában beleszeretett a régi présházba. Amerikából hazatérve első dolga az volt, hogy megvásárolta, és megbízta Kuli László helyi építészt, hogy tervezze át családi házzá.
[Újrahasznosító szemlélet Az átépítésnél nem volt kérdés, hogy a tégla, mint látszó elem is markánsan megjelenjen. Az egyik pince eleve téglaboltozatú volt, a látszó téglával tehát az eredeti hangulatot akarták visszacsempészni. A tulajdonos az újrahasznosító szemlélet híve, így a téglákat is bontásból szerezte.
a tégla reneszánsza „A Koós Károly Egyesülésben kezdtem a pályafutásomat, ahol mestereim előszeretettel alkalmazták a látszó téglát. A tégla szabad kezet ad a tervezőnek, a legtöbb épületemen meg is jelenik, szép struktúrát ad, és nagyon tartós. Zeneiskola, tornaterem, családi kripta, és persze nagyon sok családi házam épült így. Mivel a földből kinyert agyagból égetjük, és többször is felhasználható, kicsi az ökológiai lábnyoma. Formálásának csak a fantázia szab határt, barátságos, meleg érzetet kelt akár kül-, akár beltérben.” – Kuli László.
[Darálóból lakótér A szőlőbegyűjtő és daráló üzem lakóházzá alakítása nem volt egyszerű feladat. Az alsó szinten eredetileg mázsaház volt, amelynek egy részéből „bulizó hely” lett, illetve a gépészeti helyiségek is az alagsori részben kaptak teret. Az utcai bejárattól indul fel a bontott téglával burkolt betonlépcső a lakásszintre, amely eredetileg egyetlen tér volt, a daráló üzem tere. Közepén egy vasbeton mestergerenda éktelenkedett, amely – a statikai szempontokat figyelembe véve – az átépítés során is megmaradt. A vasbeton zárófödémet viszont lépésálló hőszigeteléssel és speciális gumilemez szigeteléssel ellátott fafödémre cserélték, és a ház sátortetős lett. Legnagyobb érdekessége talán éppen a tető: a Tondach-féle egyenes vágású, hornyolt, mázatlan kerámiacseréppel fedett fedélszéket egy – Gábor kérésére épült – tetőterasz vágja ketté. Ide a kertből induló, Gaudi építőművészetét megidéző, bontott téglából rakott, ívelt lépcsősoron juthatunk fel. A kilátás fantasztikus, ellátni az egész környékre, szép időben még a zsám-
Kuli László tervező „Napjainkban egyre inkább előtérbe kerül a gazdaságos építés és a fenntartható épületek szempontrendszere, de eközben hajlamosak vagyunk átsiklani a meglevő értékeink felett. Pedig ezek a lábunk előtt hevernek, és egy kis odafigyeléssel, szeretettel kibonthatók, lefejthető róluk a felesleg. Ez az „újrahasznosító” építésszemlélet érhető tetten e házon is, ahol az építtető bohém lelkivilága, gyűjtőszenvedélye és alkotókedve tovább gazdagította az eredeti elképzelést.”
béki romtemplomra is. De az épület belsejében is komoly munka zajlott. A belső teret megosztották, az udvar felőli részre a nappali-étkező-konyha, míg az utcai frontra, a szép panoráma miatt, a lakószobák kerültek. Az utca felőli kétszintes homlokzat olaszos hangulatát a nyílászárók cseréje után is megőrizték. Az átépítésnél természetesen az energetika szempontja is hangsúlyos szerepet kaptak.
[Eklektika, a javából A történelembe lép be az, aki átlépi a régi présház küszöbét: nemcsak maga az épület vagy a nappali sarkában büszkén domborodó régies hangulatú kemence, hanem a tulajdonos személyes tárgyai, az amerikai és kelet-európai retró relikviák, a mindenfelé felbukkanó régi autómodellek, a képek a falon, mind-mind a mi történetünk, a mi történelmünk…
Az újrahasznosító szemlélet mindenhol visszaköszön a házon, hiszen sem az építész, sem a tulajdonos nem szeretik kihajítani a dolgokat, inkább addig forgatják, addig gondolkodnak, amíg valami új funkciót nem találnak nekik. Így lett a régi hordóból étkezőasztal, pár Ecserin talált kacatból a nappali bútora, míg az egyéb bútorok és a mennyezetről lógó színes bisztrólámpák Amerikából származnak. Utóbbiak Gábor szerint jó kontrasztot képeznek a fa mennyezettel és a rusztikus bútorzattal. Amerikában mindent kidobnak, amit egyszer kibontottak, Gábor azonban, a magyar gyűjtögető mentalitásnak köszönhetően, egy konténernyi csempét, bútort és egyebet hozott haza, amely a ház belsőjét meghatározza. A gyönyörű, „őrült” fürdőszoba arról tanúskodik, hogy a tulajdonos komoly csempegyűjtő.
A sokszínűség meglepő harmóniát áraszt, az ember hamar megnyugszik e falak és tárgyak között, a külső zajok, de az ember lelkében hordozottak is itt bent hamar elcsitulnak.
[Bor és tégla A ház alatt két borospince is húzódik. A kisebbik a lakáshoz tartozik, a nagyobbik akár egy önálló borozó is lehetne, ha Gábornak ilyen irányú ambíciói lennének. Természetesen itt is markánsan megjelenik a tégla: a „házi kocsma” falai, a „bárpult”, sőt, a padló borítása is a Gizella-malom régi tégláiból származik. Amikor Budajenőn borünnep van, a polgármester kérésére a reprezentatív vendégeknek ebben a pincében adnak fogadást és borkóstolót. A falu is értékelte az átépítést: a régi présház tavaly faluszépítési díjat kapott. Nyirő Norbert
10
11
po r t r é
Egy rendkívüli ember nem mindennapi élete
A tudás hatalma
H a valaki a tégla - és cserépiparban dolgozik , bizonyára ismerősen cseng számára D r . G ömze A. L ászló neve . N em csoda , hisz a professzor nemcsak a M iskolci E gyetem tanszékvezető egyetemi tanára , de kutatóintézetében elért eredményei a szilik átiparban is nélkülözhetetlenné teszik . E gyebek mellet t nevéhez fűződik a szuperkompozit is , ez a nagy sebességű ütközések ellen védelmet nyújtó kerámia alapú anyag . A z alábbiakban bepillantást engedünk e különleges ember életébe . Gömze professzor végigjárta a szamárlétra valamennyi fokát a szerkesztőtől a tervezőn át az osztályvezetőig, majd gyárigazgatóig; a tudományos pályán pedig a tanársegédségtől a profes�szori státuszig. „1973-ban végeztem a Moszkvai Építőmérnöki Egyetemen, szilikátipari géptervezőként. Első munkahelyemen, az Épületkerámiai Vállalatnál Hartmann Tibor, Péter Gyula, Nagy Sándor kollégáimtól megtanultam a téglagyártás csínját-bínját és a technológia gyakorlati problémakörét.” – meséli a professzor. „Egész Európában az 1975-ben átadott Őrbottyán II. Téglagyár volt az első ún. egysoros téglagyár, amely 85 millió kisméretű téglaegységet
tudott gyártani. A gyár technológiai, gépészeti rajzain, tervdokumentumain ott szerepel az én nevem is a többi tervezőé között. Ezután mindössze négyéves mérnöki gyakorlattal és jó néhány szolgálati szabadalommal átkerültem Miskolcra a Keviterv-hez, az egyedi gépek tervezési osztályának vezetőjévé, nyolc mérnök beosztottal. Később a Miskolci Egyetem szilikátgépész-képzésért felelős professzora kerek két évig agitált, hogy menjek hozzájuk tanítani, s én, telve tudományos ambícióval, sokkal kevesebb fizetésért, kisebb-nagyobb megszakításokkal azóta is a tudománynak élek.”
[Elmélet és gyakorlat Persze a történet nem ennyire egyszerű és egyenes vonalú. „Nyughatatlan természetű ember voltam és vagyok ma is, sokszor más az álláspontom, mint tanár kollégáimnak. Mögöttük sok évtizedes kutatói munka áll, viszont nincs gyakorlati hátterük, gyári tapasztalatuk, én viszont úgy tudtam mindig érvelni, hogy megvolt az ipari hátterem, s az évtizedek óta megoldatlan problémákra egyszerű megoldásokat kínáltam. Óriási szerencsémre az egyetem beiskolázott a moszkvai Mengyelejev Egyetemre, ahol szilikátvegyész oklevelet is szereztem. Egyetlen év alatt végeztem el a vegyészmérnöki kart, ahol a diplo-
mámat szintén kiváló eredménnyel védtem meg. Hetente legalább kétszer napi tíz-tizenkét órát töltöttem a laborban, mellette egyszerre két évfolyam előadásait is hallgatnom kellett volna. Később az amerikai MBA-t is egy év alatt teljesítettem, nem volt pénzem négy félévet finanszírozni. A szakmai karrierhez a vegyészmérnöki diploma elengedhetetlennek bizonyult, a gépészmérnöki tudás ugyanis önmagában nem elég. A kettő kombinációja adja azt az előnyt, aminek köszönhetően a Miskolci Egyetemen jól felkészült anyagmérnököket képezünk a szilikátipar számára. Munkám során igyekszem az anyag legrejtettebb bugyraiban lejátszódó folyamatokat is meglátni és megérteni, de közben azt is el tudom képzelni, hogy milyen eszközrendszerrel, hogyan lehet a probléma megoldására a megfelelő technológiát kialakítani.”
[Hollóházi „kirándulás” „1986-ban, miután a Hollóházi Porcelángyár csődbe ment, és szanálni akarták, kineveztek az igazgatójának. Négy és fél évig voltam ott, 1989-ben már az ország második legnagyobb nyereségét produkáló cége lett az a picurka kis gyár. A filozófiám igen egyszerű volt: sokkal jobbat, sokkal kevesebbért. A termelési kapacitásunk a négy és félszeresére nőtt; a dollár árbevételünk ennek sokszorosára. 1989-ben megkaptam az Egyesült Államokban a World Selection Trophy-t, a szakmában én lettem az Év Menedzsere. Ezt Magyarországon elég nehezen emésztették meg, mindenféle támadás ért, a rendszerváltás után pedig rögtön rám fogták, hogy kommunista igazgató vagyok, így végül távoznom kellett.”
[A jövő zálogai A tégla- és cserépipar azért izgalmas egy anyagtudománnyal foglalkozó szakember számára, mert az a nyersanyag, amiből állandó minőséget kell produkálni, több millió vagy akár több tízmillió év alatt alakult ki. Ma, amikor évente sok tízmillió négyzetméter cserepet, sok millió köbméter téglát gyártanak egy-egy gyárban, már nem elég a mesterek rutinja, az átbocsátási és gyártási teljesítmény oly mértékben megnőtt, hogy ezt csak tudományos alapossággal és állandó anyagvizsgálatokkal, tulajdonságrendszer-vizsgálatokkal lehet csak megvalósítani. A tégla- és cserépipar, ha bármikor problémája van, a Miskolci Egyetem segítségét kéri. „Sikerült egy 500 millió forint értékű laboratóriumot megépítenünk: a kétszintes, légkondicionált, modern épületben, amelyet a nulláról mi terveztünk és építettünk, a legkorszerűbb eszközparkkal rendelkezünk. Van portechnika, anyagvizsgálat, termikus és mechanikai kutatórészleg.” – büszkélkedik a professzor.
A Miskolci Egyetem a magyarországi anyagmérnöki képzés bázisa, a hazai szakemberek több mint fele innen kerül ki. A túljelentkezés tizennyolcszoros, hiszen a fiatalok jól tudják, hogy ma a világon a legnagyobb verseny az anyagok tudománya területén zajlik. „Ma Magyarország a szilikátmérnökképzésben olyan jó helyzetben van, hogy például a Guardien üvegipari üzletcsoport tizenkét európai gyárából ötöt magyar vezérigazgató irányít. Közülük négyen itt végeztek, mint ahogy a cégcsoport egyik alelnöke is. De Magyarország összes műszakikerámia-gyárában is megtalálhatók a mi mérnökeink; sőt, a japán Ibiden-től a Gerox-on át az Imeris-ig mindenütt ott vannak, és kulcsszerepet játszanak. A most végző hallgatóknak ez alapozza meg a lehetőségeit, a jövőjét. Büszke vagyok, hogy talán sikerült bennük olyan szemléletet kialakítanunk, hogy állandó önképzéssel képesek a munkaerőpiacon valódi versenyhelyzetekben helytállni – ez az én filozófiám.” Nyirő Norbert
12 mműűeemmlléékk
Fénybe öltöztetett kastély
Újjáéledő kápolna A kastély gazdasági területén további fejlesztéseket terveznek. A már üzemelő környezetbe illeszkedő étterem mellett további vendégcsalogatók létesülhetnek – szálláshelyek, rendezvénytér, szabadtéri színpad, lovaspálya, állatbemutató, és újjá kívánják építeni a kastély elpusztult kápolnáját is.
Több mint kétszáz esztendővel ezelőtt B ékés vármegye határmezsgyé jéhez közel épült egy kastély, amelynek nincs pár ja E urópa szívében . K ézdivásárhelyi Vásárhelyi J ános , A rad vármegye alispánja minden bizonnyal ezzel a különleges otthonnal szerette volna elkápráztatni feleségét, B ánhidy A nnát. A z már nem e nemes férfiú szégyene , hogy lőköshá zi örök ségét a z utókor szinte c sak a z utol só pill anatban mentette meg az enyészettől .
Ókori átváltozás A kastély lebilincselő látványossága a homlokzat esti fényfestése: az Európában egyedülálló fényjáték szinte mindig más, az óraszerkezettől a csillagos égbolton át az év- és napszakokig számos effektusban gyönyörködhet a látogató. A fényfestők a technika segítségével egy szintet ráfestve a kastélyra azt akár ókori görög templommá varázsolják.
f o t ó: K m e t y kó J á n o s
Az 1806 táján emelt Vásárhelyi-Brédakastély Kelet-Közép-Európa egyetlen olyan főúri hajléka, amely az itáliai iskolateremtő építész, Andrea Palladio híres reneszánsz villái – egészen pontosan a Vicenza melletti Villa Capra Rotonda – mintájára épült. Az épület más szempontból is unikum, hiszen az úrilak Kelet-Közép-Európa egyetlen négy portikuszos (oszlopcsarnokos) kastélya, és Magyarország egyedüli
centrális elrendezésű, belső kupolával rendelkező nemesi otthona – avat be a kastély egyediségeibe Kmetykó János, a felújítás vezető építésze. Ezért is volt oly szomorú, hogy a pompás építészeti remeket laktanyaként, magtárként „hasznosították”, falai között üzemi konyha, téeszközpont működött. Egészen addig, amíg állaga annyira leromlott, hogy 1980-ban életveszélyessé nyilvánították. Az igazi feketeleves csak ekkor jött: az épületet kettesben hagyták a természettel, amely szinte földig rombolta az egykor fényűző kastélyt.
Agóniája 2009-ig tartott, amikor új tulajdonosai saját erejükből kezdték meg a felújítását. Igazi lendületet két évvel később vett a restaurációs munka, az Új Széchenyi Terv keretén belül uniós forrás segítségével tudtak magasabb sebességi fokozatba kapcsolni. A beruházás összköltsége megközelítette a 340 millió forintot. A Vásárhelyi-Bréda-kastély fejlesztésének fő célja a műemléki épület megmentésén túl az volt, hogy környezetével együtt a magyar kultúra és az ismeretátadás szolgálatába állítsák. A kastélyban számos kiállítóhelyet létesítettek, modern technológiával és egyedi tematikával. Kialakítottak egy 15 méter magas, a Föld forgását szemléltető Foucault-inga bemutatót, makettekkel illusztrált Palladio-tárlatot, bemutatják a kastély történetét,
titkait, a mezőhegyesi lótenyésztést, valamint a környékbeli birtokok uradalmi életét az egykori Arad, Csanád és Békés vármegyékben. Az épület homlokzati architektúráját a 20. század eleji állapotoknak megfelelően alakították ki, amikor Bréda Viktor gróf, az utolsó tulajdonos rendelt meg jelentősebb átalakítást. A munka sokrétű volt: a középrész „körterme” az épület központi tere, galériája egyben kilátó, itt függ a párizsi Pantheonhoz hasonlóan a Foucault-inga, és innen közelíthetők meg a kiállítótermek. Az elbontott 20. századi észak-nyugati épületrész helyén rendezvényi teraszt alakítottak ki. Helyreállították a három szintet kiszolgáló csigalépcsőt, a szabadtérből az alagsorba vezető lépcsősort. A keleti oldali portikuszhoz csatlakozó
romos előlépcsőt elbontották, hogy helyén az egykori kocsifelhajtó rámpát rekonstruálják, az eredeti kockakő burkolattal. Az épület nyugati homlokzati szobasora mellett újjászületett a folyosó, úgy, ahogy egykoron állt. A nyíláskeretek és nyílászáró szerkezetek, a felületi kialakítások a meglévő minták, illetve rekonstrukciók alapján készültek el. Az épület fenntartható üzemeltetését alternatív energia felhasználása segíti. Rendezték az elburjánzott, valaha csodás parkot is, sétautakkal, kerti bútorokkal, és létesült egy ajándékbolt, valamint egy teraszos kávézó is. A főúri épület immár a térség vonzó turisztikai célpontja, ahol a gyulai termálfürdő látogatói is eltölthetnek egy-egy szép és tartalmas délutánt. Ve l ke i Ta m á s
14 velünk él
A fővárosi Várhegy lejtőinek barokk há zacskái , a D una - parti palotasor és több szép műemléki templom ő r zi a viharos évszázadok nyomait, a törökök budavári kiűzése után újjáépült V íziváros régi han gulatát. Tizenöt éve kezdte szisztematikus felújítási programját a B udavári Ö nkor mányzat, hogy megmentse az itt található több száz éves leromlott műemlék épüle teket. A S zerelmem , V ízivárosra keresz telt program tavaly ért véget, a munk a során tizennyolc épületet hoztak rendbe a mai kor igényeinek és a műemlékvédelem elvárásainak szellemében . A negyedik ciklus óta regnáló polgármester, Nagy Gábor Tamás előrelátása indította el a tizenöt évig tartó folyamatot. – Persze a felújításnak soha nem lesz vége, mert műemlék a kerületben akad még elég – hangsúlyozza Aczél Péter, a kerület főépítésze. A rendszerváltás után az IKV kezeléséből önkormányzati tulajdonba kerültek a műemlék épületek. A reprivatizáció a városrészt nem érintette, mert a kerület bölcsen úgy döntött, hogy a Várnegyed épületei olyan gondoskodást kapjanak, amely méltó a világörökségi helyszínhez. Műemlék azonban nemcsak a budai várfalakon belül, de annak lábánál
Szerelmem, Víziváros
is szép számmal található. A kerület kétharmad része világörökségi terület, az épületek jelentős része ide esik, a helyhatóságot tehát különösen nagy felelősség és gondosság terhelte a felújítások során. Az önkormányzat – gazdasági erejétől függően – minden évben felújított egy-két épületet, s nemcsak azzal a céllal, hogy rekonstruálja a régi állapotokat, de több esetben az épületeknek értelmes, hasznos funkciót is kellett találni. Természetesen a műemlékeket a kerület továbbra sem adja el, de ha lehetősége nyílik rá, már piaci alapon is hasznosítja. Nem könnyítette meg a feladatot, hogy olykor bérlőket kellett
kiköltöztetni, netán hajléktalanokat, és annak eldöntése sem volt egyszerű, hogy az épületet jelenlegi vagy korábbi állapotában állítsák helyre. – A döntéseket kizárólag a minőség motiválta, nem zsúfoltunk be semmit az épületekbe, az eredeti vagy ahhoz közeli állapotot állítottuk helyre – szögezi le Aczél Péter. Mentendő a gazdag műemléki örökséget, a Budavári Önkormányzat számos fővárosi városrehabilitációs programon indult, sikerrel. Tizennyolc felújítást vitt véghez, a 2,7 milliárd forintot részben saját forrásból, részben pályázati támogatásból fedezve.
Az egyes épületeket az állag alapján választották ki. A rekonstrukciók minden esetben az eredeti anyagokkal, téglával, kővel vagy vegyes falazattal készültek. Egy műemléki épület felújítása mindig összetett feladat, tisztelet kell ahhoz, hogy a romhalmaznak tűnő épületeket is ugyanolyan alázattal kezeljék az arra illetékesek – állapítja meg Márkus István, beruházási ügyintéző. Nagyon komoly művészettörténeti kutatás előzte meg a munkát: levéltári adatokat, régi térképeket, egykori (átalakítási) terveket, fotókat, festményeket, metszeteket vizsgáltak, megbontották a régi vakolatot, festékrétegenként szedték vissza a különböző korok rétegeit, mindemellett azt is kutatták,
kik voltak az épületek tulajdonosai, mivel foglalkoztak. Egy-egy munka végén akár száz oldalas dokumentáció is született. Minden háznak megvan a maga érdekes története. A Batthyány tér 4. alatt fogadta vendégeit 1730-tól majd száz éven át a Fehérkereszt Fogadó, amelyben a legenda szerint megszállt Casanova is; innen ered a ház elnevezése. Az bizonyos, hogy maga II. József, a kalapos király is járt itt a fogadóban. A program a Kapucinus utca 9. szám alatt zárult, amely talán a legizgalmasabb volt mind közül, hiszen az épület állt már a török korban is, majd az évszázadok során számos beavatkozás érte. A hajléktalanok lakta épületet
barokk dominancia jellemezte, az 1686-os ostrom után török turbános sírkövekkel állították helyre. A régészek találtak középkori pince téglafalakat, beépített gótikus ablakszárkövet és ülőfülkéket is a falban, valamint különböző korok mennyezeti festését. A felújítás során törekedtek mindezek bemutatására, a Kapucinus utcában például láthatók a turbános sírkövek, visszaépítették az egykori címerrel ellátott, barokk pincepadlót burkoló téglákat, műemlék téglával pótolva a hiányzó részeket. A felújított épületek megváltoztatták az utcaképet, így az arra járó mai városlakó az élő múltat, a történelmet érezheti maga körül. Ve l ke i Ta m á s
MEGÚJULT MŰEMLÉKEK » Batthyány utca 25. » Batthyány tér 3., 4. » Fő utca 3., 5., 20. » Hunyadi utca 9., 18. » Iskola utca 12., 14., 32., » Pala utca 8. » Szalag utca 12., 18., 20. » Toldy utca 9., 14. » Kapucinus utca 9.
16 életmód
Herend –
A Viktória-minta Az 1851. évi Londoni Világkiállításon mutatták be Herend talán legismertebb mintáját, a kínai ihletésű, pillangókat és virágzó rózsaágakat ábrázoló díszítést. Az aranyérmet nyert mintával Viktória angol királynő a windsori kastély számára vásárolt kollekciót, így a mintát róla nevezték el.
elegancia és a luxus világa A herendi porcelán nem csupán kézműves termék , hanem egy olyan le tisztult, szimbolikus kultúra , amely nemes eleganciával vált egyedülálló értékké és nemzeti kinccsé . M inél kreatívabb a luxus , annál elbűvölőbb a hatása . M inél eredetibb egy márka , annál erősebb az értékteremtő presztízse . A herendi porcelán ízlést, stílust és kultúrát közvetít.
A Herendi márka csaknem két évszázada a kézzel festett, minőségi porcelán jelképe. A manufaktúra túlélt háborúkat és világválságokat; a herendi porcelán uralkodók, neves történelmi személyek, üzletemberek és művészek kedvelt márkájává vált. A herendi üzemet 1826-ban Stingl Vince keramikus alapította. A kőedénygyártás mellett porcelán-előállítási kísérleteket is végeztek, de Stinglnek nem volt elég pénze, így 1839-ben Fischer Mór vette meg a kis műhelyt – ő fejlesztette fel, és vitte világsikerre a porcelánkészítést. Halála után a gyár többször gazdát cserélt. Fellendülés csak a század végén következett be, amikor a gyár tulajdonosa Fischer Mór unokája, Farkasházy Jenő lett, aki kiváló ízléssel élesztette fel a tradíciókat, és újdonságokkal is gazdagította a palettát. Újabb nehézségek után a két világháború között megint fellendülés következett, így a harmincas évektől Herend ismét régi fényében ragyogott a nemzetközi kiállításokon. Az államosítás után, a 20. század második felében a Herendi márka újabb földrészeken
hódított, mint pédául Ausztrália. A kerámiagyárakat egyesítő állami vállalatból Herend 1981-ben vált ki, önállósodott, majd 1992-ben alakult meg a Herendi Porcelánmanufaktúra Részvénytársaság.
Hogy a herendi porcelán sikerében melyik a legfontosabb tényező: a szépség, az érték, az elegancia, a luxus, a minőség, az egyediség, a tradíció avagy az innováció, dr. Simon Attila vezérigazgató e két utóbbit hangsú-
mindent kézzel – Így készül a Herendi Porcelán
A herendi „fehér arany” klasszikus keményporcelán, masszáját kaolinból, földpátból és kvarchomokból iszapolják, szűrik, préselik. E három ásványt egyedi recept alapján keverik adalékanyagokkal és vízzel, az így kapott masszából készül a nyersáru. A porcelánkészítés két formája az öntés (dísztárgyak és figurák) és a korongozás (pl. tányérok, csészék). A formázás után következik 900 fokon az első égetés, majd a porcelán mázolása után a második, kb. 1400 fokon. Ezt a mázas terméket festik meg a festők, amelyet még egy égetés követ, 830 fokon. Minél több színt viszünk fel, annál több égetés következik, így egyetlen tányér akár egy hónapig is készülhet.
lyozza. Herendet a tradícióra épülő innováció tartja életben, de természetesen a folyamatos termékfejlesztés és a két évszázados márka továbbépítése mellett az összes említett tényező megőrzése is elengedhetetlen. „Elsődleges célunk, hogy többet hagyjunk az utókorra, mint amennyit mi kaptunk az elődeinktől. Herenden tisztelik a hagyományokat, s mind a mai napig képesek meghaladni a porcelánkészítés technológiai határait. Folyamatosan gondolkodunk,
és van is miből táplálkoznunk, hiszen 64 millió különböző termékünk van: 16 ezer fehér formával és 4 ezer mintával rendelkezünk. Évente négyszáz új terméket hozunk létre. Herend jellegzetessége a termékek és minták bőséges gazdagságában rejlik.” − fejti ki a vezérigazgató. „A minőség mellett az egyedi igények kielégítése is alapérték. Az ománi szultánnak is szállítottunk egyedi porcelánt. A festőnket kihívta magához, hogy lássa az Arab-félsziget színvilágát, egének kékjét, a növények
semmihez sem hasonlítható zöldjét. Megfestettük legkedvesebb állatait, madarait, leopárdját, a kertjét.” Herend a művészi porcelánkészítés hazai fellegvára. A Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. termékei Magyarországon kívül a világ mintegy ötven országában kaphatók. „A nyereséges működést, az exportpiacok számát és a munkavállalói létszámot tekintve ma Herend a világ legnagyobb porcelánmanufaktúrája. 2013-ban hungarikummá is vált a herendi porcelán. E több száz éves kézműves közösség terméke olyan közös kincse az országnak, amelyre a magyarság méltán lehet büszke.” – vallja a vezérigazgató. L a d á n y i Ág n e s
18
19
b o r é s k e r á m ia
Tavaly ünnepelte 20 éves fennállását az egri G ál Tibor P incészet, amely e z év tavasz án egyedül álló , hatalmas komplexumot nyit E ger belvárosában . B orbár , étterem és a világ első E gri B ikavér M úzeuma várja egy helyen a ven dégeket. N emcsak ezért kapta a keresztségben a hely a F úzió nevet : a beruházás során négy különböző korból származó épületből alakították ki a kulináris élménycentrumot. I fjú G ál Tibor ezzel tovább viszi az édesapja által kijelölt utat, az elegáns , egri stílusú , világszínvonalú borászkodást.
f o t ó: Faj c s á k D é n e s
R omokból születő múzeum
Ahhoz, hogy e nagy ívű tervek valóra válhassanak, sok nehézségen ment keresztül az építtető, a tervező és a kivitelező egyaránt. Az egri Arkt Építész Stúdió készítette az épületegyüttes átalakítási terveit. A Fúziónak helyet adó Csiky utcai terület egyik különlegessége, hogy mind a négy épület más korban és stílusban épült. A domboldalba vájt tufapincék 18. századiak, esetleg még régebbiek, amelyeket folyamatosan bővítettek. A pince elé épült az 1920-30-as években egy téglából rakott, különlegesen szép szerkezetű boltozatos tér. A legrégebbi ház a műemlék Markhot Ferenc villa, a mellette álló kiszolgáló épület szintén műemléki védettséget élvez. Tagja még az épületegyüttesnek egy nagyjából a hatvanas években emelt családi ház. A műemléki védettség jogilag nem engedte összevonni a négy épületet, a telek mezsgyéjén ráadásul rendezési terv határa is húzódik, ezért már az építésügyi engedélyeztetés sem
ment zökkenőmentesen. A tervezés, a beruházás és a kivitelezés sem volt egyszerű, rengeteg meglepetést tartogatott. – A kivitelezés során gyakran szembesültünk azzal, hogy méréseink, feltételezéseink nem helytállóak, az egykori építőmesterek ugyanis furfanggal, a mérnöki gondolkodásnak teljesen ellentmondva oldottak meg egyes csomóponti részleteket – emlékszik az átépítés kezdetére Fajcsák Dénes, az Arkt ügyvezetője. Kiderült például, hogy a tufa domboldal előtti épületnek nincs hátfala, csupán élére állított, kisméretű téglából rakott kulisszafallal takarták el a dombot, a családi ház falát pedig a régi oromfallal átláthatatlanul összefalazták, így meg kellett változtatni a terveket.
beruházás megkövetelte a folyamatos mérnöki jelenlétet – szögezi le Fajcsák Dénes. Elmondható, hogy az Arkt jól kezelte a nehézségeket, a végeredmény önmagáért beszél. Fontos szempont volt a belsőépítészek számára, hogy az átalakítás során minden olyan elemet, ami építészeti értéket képvisel, megmutassanak. Így több helyen natúr, nyers felületeket alakítottak ki, kissé indusztriális, történeti átitatottságú hatást keltve. Az új elemeket ugyancsak nyers mivoltukban vagy minimális beavatkozással építették be. A téglafalakat új téglákkal pótolták, és hogy az épület hangulatán ez ne rontson, homokfúvással visszafogottabb felületeket alakítottak ki. A projekt költségének jelentős részét, 175 millió forintot a „Turisztikai attrakciók és A Fúzióban eggyé forrhat a minőségi szóraszolgáltatások fejlesztése” koztatás a magas színvonalú kulináris és borcímű uniós pályázatból fiélménnyel, teljessé téve a városba látogatók nanszírozta a pincészet. Az kulturális és gasztronómiai élményeit. 1400 négyzetméteres Fúzió A korábban mezőgazdasági, ipari borbárjában a pincészet klasszikus, suépületként hasznosított épületekből perior és limitált szériás tételein kívül a felújítással egy 21. századi vendégszámos egri borász különleges bora látóhely született. – Egy ilyen épület is kapható. A konyha ötvözi a helyi, létrehozásához nem elég a kiviteli szezonális alapanyagokat a legújabb terv. Az ütemezés tartása érdekében konyhatechnológiával, s ráadásként a napról napra feltáruló, előre nem még egy Borinform iroda is segíti látható műszaki megoldásokat a lega tájékozódást. rövidebb úton kellett kezelnünk, a Ve l ke i Ta m á s
Készítsünk Bikavért! A kulináris központ újraértelmezi a kiállítótér fogalmát is. A világ első Egri Bikavér Múzeumában a legkorszerűbb multifunkcionális eszközök segítségével megismerhető és megérthető a híres borfajta múltja, jelene és jövője. A látogatóknak lehetőségük nyílik „saját Egri Bikavérük” házasítására is, amelyet hazavihetnek lepalackozva és címkézve, örök emlékként a Fúzióból.
20 po r t r é
Petrás Mária nemcsak képzőművész, de népdalénekes is. Dalai bepillantást engednek a moldvai csángók életébe, belőlük megismerhetjük egyedülálló, nyelvújítás előtti archaikus beszédmódjukat.
A moldvai csángó művész , P etrás M ária grafikusnak készült, majd M agyarországra érkezése után a M agyar I parművészeti F őiskolán , kerámia szakon végzett. F igurális kerámiával és üvegplasztikával is foglalkozik a grafikák és táblaképek mellett. B iblikus témájú domborműveiben , szobraiban a csángó falvak imái és énekei öltenek testet. J ellegzetesen felismerhető munkái hitet, szeretetet és erőt sugároznak , akárcsak alkotójuk .
B űbájos alkotó a M esélő lejtőjén Így foglalták össze röviden Petrás Mária népdalénekes és keramikus munkásságának lényegét a 2013. évi Prima Primissima-díj átadásakor. Ő maga így határozza meg saját indíttatását: „Abban a világban, amelyben születtem, imádságos harangozással kezdődött a nap, és azzal is ért véget.
A családok gazdagságát nyolc-tíz-tizenkét gyerek jelentette. Az ötévestől a legöregebbekig mindenkinek nélkülözhetetlen szerepe volt. Hétköznap azért dolgozott az ember erővel és szorgalommal, mert előtte állt egy-egy ünnep. Az ünnep előtt mindig nagy készülődések voltak.
Az emberek kitisztították lelküket, életüket, házukat, istállóikat, ólaikat, kertjeiket, falujukat; megbékültek, misére mentek szép ünneplő ruhában, és délután megjárták egymást. Az ünnepek nagy örömmel teltek, a csángók mindent meg tudtak maguknak teremteni úgy, hogy nem
voltak senkinek a szolgái. Tudták, hogy mi a rendje a világnak, mert a nap, a hold, a csillagok, az időjárás és a mélységes hitük útbaigazította őket. Akármit nem cselekedtek, akármit nem ejtettek ki a szájukon. Névtelen szentek között nőttem fel, akik a seregnyi gyermekkel körülvéve tudtak énekelve fonni, szőni, gyönyörűen hímezni... Az ő képüket szeretném példaként a világ elé tárni.” – Őket örökíted meg nekünk, őket tárod a világ elé, s a ti gyönyörű ünnepeiteket. Bár úgy igaz, az ünnepek hangulatát kerámiában „eldalolni” nem lehet egyszerű. – Mert amit nem tudok elmondani a kompozícióval, azt a hátterével mondom el. Hogyan is lehetne a fő alakokkal elmondani például a harangzúgást, az emelkedettséget, az ünnep örömét? Inkább a háttér rajzolatával, színeivel, fényeivel lehet ezt kifejezni. A művész egy-egy alkotásán felfedezhetjük az ókori szobrászat, a középkori egyházművészet elemeit, a népi sajátosságokat, sőt, az értő szem a moldvai viselet jellegzetességeit is felismeri. Kerámiáinak gazdagsága a variációk gazdagságában is rejlik, műveinek jellemzője az azonos alapforma kitöltése számtalan variációban. Ebben áll a népművészet alapvető alkotó módszere is. A pomázi Mesélő-hegy nyugati lejtőjén álló műterem mesebeli kondérjában keveri-kavarja a művész az agyagot, varázsolja a téglaszínt, a szürkét, a mattot, a fényeset, még az arany színt is (megtévesztésig az aranyt min-
tázza); és mind a többi színt és matériát. Még tán bűbájoskodik is, amíg létre nem jönnek a különlegességek. Bizony meghatódik, elérzékenyül az ember, amint glóriás Krisztusait, kicsi gyermeküket térdük között ringató Máriákat (csángó édesanyákat), tündökletes szárnyú angyalait kézbe vehetjük. S hogy honnan e kísérletező kedv, ami oly gazdaggá teszi kisplasztikáit, nagyméretű kompozícióit? – Azt hiszem, a kísérletezés Brassóban kezdődött, ott tanulhattam a népfőiskolán három évig, mielőtt 1990-ben Magyarországra jöttem. Első mesterem, Klement Béla sokféle technikát átadott nekünk. A középkorig visszamenőleg tudta és megtanította az anyagok készítésének receptjét és módozatait. Ilyesmit a világon sehol nem kap meg az ember. A főiskolán Csekovszky Árpád volt a mesterem, Kő Pál pedig a megmérettetést jelentő vizsgamunkám bírálója. Azt a bizonyos vizsgamunkát szeretett hazájába, Csángóföldre szánta, oda sajnos nem engedték be. Így a monumentális, öt alakos biblikus alkotás ma is Böjte Csaba testvér dévai szeretetotthonának kerengőjében áll. Petrás Mária több más nagyméretű munka alkotója is. A Keresztutakat megnézhetjük Sitkén, Százhalombattán, Száron, Csikóstőttősön, Karancsságon és Köveskálon. Ezért is mondja Kő Pál Munkácsy- és Kossuth-díjas szobrászművész, hogy Mária nem csak keramikus, a szobrász sem veszett el benne. Ónody Éva
22 lakáspolitika
Évszázados mínuszban a lakásépítés évi 43.000 db lakást kellene építeni. A minőségi lakások hiányát az is okozza, hogy a lakások korszerűsítésére is kevés forrás állt eddig rendelkezésre.
[Leépül az ágazat
a nemzetgazdaság állapota pedig az építőiparétól .
M ennyire lehe tünk optimisták 2014- ben és az elkövetkező években , ha nyomát sem látni az átfogó kormányzati lakáskoncepciónak ?
Az elmúlt évben, 2013-ban mindössze 7293 új lakás épült Magyarországon. Az évi 7293 db lakásépítés azt jelenti, hogy a hazai lakásállomány (4,39 millió) megújulási üteme 600 év! A 100 éves megújulási ütemhez
Ebben a helyzetben az építőipar mozgástere is rendkívül beszűkült, jószerével csak az időnként fellendülő állami nagyberuházásokra támaszkodhat. Mivel hiányzik egy hosszú távú, átfogó lakásprogram, az építőipari cégek nem tudnak kapacitást tervezni. Nem tudjuk, épülnek-e munkaerő-mobilitást ösztönző bérlakások, lesz-e minden lakástípusra kiterjedő felújítási program, milyen eszközökkel és milyen mértékben támogatja majd az állam az épületenergetikai beruhá-
zásokat. Kap-e az építőipar segítséget a kiszámítható működésre. Állami lakástámogatások a nálunk fejlettebb, jobb minőségű lakásállománnyal rendelkező nyugat-európai országokban is szükségszerűek. A kkv-k sorra csődöt jelentenek, a nagy gyártók leépítenek, közben virágzik a körbetartozás és a feketegazdaság az európai viszonylatban legmagasabb áfával működő ágazatban. A bizonytalan helyzetben a fiatalok nem választanak építőipari szakmákat, vagy elmennek külföldre dolgozni. 2005 óta mintegy 140 ezer munkahely szűnt meg a lakásépítési ágazatban. Tízezer lakás építése hozzávetőleg 44 ezer embernek adhatna munkát!
Képek a hazai lakóépületeket bemutató, a jelenlegi lakásállomány minőségét és megoszlását jól illusztráló IGYLAKUNK.HU kiállítás tablóiból. A kiállítás anyaga és további információk a www.igylakunk.hu és a www.facebook.com/ igylakunk.hu oldalakon érhetők el.
f o t ó: A n c z a K r i s z t i n a, S z e n t i v a n i J á n o s
Tragikusan kevés új lakás épült 2013- ban , kevesebb , mint az elmúlt száz évben bármikor . A z épí tőipar teljesítménye nagymérték ben függ a lakásépítések számától ,
Lakásépítesek 1921-2013 110 000
100 000
90 000
[Átfogó koncepció nélkül Magyarországon az elmúlt években az építőipar elveszítette húzóágazat jellegét, s ennek egyik oka a lakásépítések drámai visszaesése. Mégis alig hallunk a közéletben, a médiában a lakásügyről, arról a mindannyiunkat érintő kérdésről, amely másutt, például Ausztriában a politika egyik központi témája.
80 000
70 000
60 000
50 000
40 000
30 000
Forrás: KSH
20 000
10 000
0 1921
1925
1929
1933
1937
Gazdasági világválság (1930-1933)
1941
1945
II. világháború (1939-1945)
1949
1953
1957
Szocialista tervgazdaság (1949-1989)
1961
1965
1969
1973
1977
1981
1985
1989
1993
Piacgazdaságra áttérés (1990-2004)
1997
2001 EU tagság (2004-től)
2005
2009
2013
Pénzügyi válság (2008-tól)
A hazai pártok többsége általában fontosnak tartja a lakásfelújítások támogatását, az energiahatékonyságot, az EU-s források bevonását, az eladósodás (devizahitel, rezsi- és lakbérhátralék) kezelését, a szociális támogatásokat, többeknél szerepel a bérlakásépítés is. Konkrét számokkal, forrásmegjelöléssel, tervekkel azonban alig találkozunk. Olyan átfogó, a lakásépítési és -felújítási célszámokat több évre meghatározó lakásprogramot pedig,
amely optimizmusra adna okot az építőipari szereplők, valamint a lakástulajdonosok, bérlők számára, egyik sem kínál.
[Megoldási javaslatok A fenntartható lakáspolitikának a lakásfelújításokon kívül része a lakásépítés, bérlakásépítés is. Véleményünk szerint az átfogó lakáskoncepció kialakításához és az intézkedések koordinálásához egy központi szervezet vagy kormánybiztos szükséges. A lakásprogram megvalósításához további javaslataink a következők: » szükséges a 2014-2020-as EU-s költségvetési időszak jelentős mértékű forrásainak bevonása a lakások energetikai felújítására, energiahatékony lakások, bérlakások építésére; » szükséges és lehetséges EIB- (Európai Beruházási Bank) vagy MNB(Magyar Nemzeti Bank) források
felhasználásával alacsony kamatú, hosszú távú, forint alapú hitelkonstrukciók kialakítása a lakásfelújításokhoz, lakásépítésekhez; » s zükséges a szocpol mértékének felemelése a lakásépítési költségek áfa-tartalmáig. A fenti intézkedések minimális mértékben terhelik meg az ország költségvetését, miközben jelentős fellendülést hozhatnak az építőipar számára. Érdemben hozzájárulnának a hazai lakásállomány megújításához, felújításához, növelnék a bérlakás-kínálatot. Segítenék továbbá az alacsony rezsivel működő, alacsony energiafogyasztású lakásállomány kialakulását, ezáltal a rezsicsökkentés fenntartható, környezetbarát megvalósítását. Tá r s a s á g a L a k á s é p í t é s é r t , Lakásfelújításér t Egyesület
24
k l í m av é d e l e m , k ö r n y e z e t t u d at o s s á g
K límavédelem
– lehetőségek és korlátok a tégla- és cserépiparban A
g lo b ál is fel mel e g ed é s m a m ár
világszerte elfogadott ténynek szá mít. E zzel együtt az is egyre nyilván -
A jelenséghez az utóbbi években a recesszió is hozzájárult: a termelés jelentős visszaesése értelemszerűen a CO2-kibocsátás nagymértékű csökkenését eredményezte. A hazai tégla- és cserépgyártás CO 2 -kibocsátásának megoszlása (a 2005-2011 közötti időszakra vonatkozó adataink alapján) a következő: » technológiai (azaz az alapanyagból származó) kibocsátás (36%, ez lényegesen nagyobb, mint az EU átlagában, ahol 2010-ben kb. 16% volt): az agyag karbonát-tartalma miatt ebben érdemi változás nem remélhető; » tüzelési kibocsátás (43%): a tüzelőanyag elégetéséből származó kibocsátás, a gyártóknak itt van érdemi lehetőségük a beavatkozásra; » villamos energiából származó, közvetett kibocsátás (21%): a fajlagos energiafelhasználás javításával és az ún. „zöld áram” vásárlásával csökkenthető.
valóbb , hogy az égha jlat változása összefügg az emberi tevékenységek
sor án a légkörbe kiboc sátott , ún .
üvegházhatású gázok (ÜHG) , ezen be lül a szén - dioxid koncentrációjának emelkedésével .
[Az EU ETS rendszere
[A magyar tégla- és cserépipar CO2-kibocsátása
A hazai ÜHG-kibocsátás szempontjából a tégla- és cserépgyártás jelenleg szinte elhanyagolható nagyságú tényező. A többi ágazathoz képest viszonylag alacsony ÜHG-kibocsátás részben az iparágban már végrehajtott, a fajlagos energiafelhasználás és CO2kibocsátás csökkentését eredményező technológiai fejlesztésekből következik. A gyártókat a növekvő energiaárak, a hozzájuk kapcsolódó adók és az ÜHGszabályozás együttesen a meglevő technológiák energia-racionalizálására ösztönözték. Műszaki beavatkozásokat is végeztek: ezek leginkább a szárítási
energiaigény és a hőveszteségek csökkentését célozták, illetve az égetőkemencékbe hatékonyabb égőket és jobb szabályozást építettek be. A világ szén-dioxid kibocsátásai
Forrás: dr. Tardy Péter, 2008
Az Európai Unió a kibocsátás csökkentésére a piaci alapú, ún. ETS rendszert vezette be 2005-ben, amely a „cap and trade” elven működik. A tagországokra, majd azon belül az energiaigényes szektorokra – egészen a létesítményekig lebontva – egy kibocsátási korlátot határoz meg, a Kiotói Jegyzőkönyvben vállalt csökkentéssel összhangban. Az így meghatározott „sapkák” alapján kibocsátási egységeket (kvótákat) oszt ki, amelyekkel a szereplők szabadon kereskedhetnek, de a kibocsátásuknak megfelelő egységeket vissza kell adniuk. A bázisalapon indult rendszer a 2013-2020 közötti 2. kereskedési időszakban már új elvek, az „elérhető legjobb technika” (BAT) alapján történő kiosztással működik, a kvóta pedig fokozatosan csökken az időszak folyamán. A rendszer arra ösztönöz, hogy a cégek költséghatékony kibocsátás-csökkentési stratégiát dolgozzanak ki.
A – a 2012-es kibocsátási célt elfogadó országok B – a Kiotói Egyezményt ratifikáló országok C – az EU emisszió-kereskedelembe bevont ágazatok
A tüzeléssel okozott emisszió az a terület, ahol a gyárak szén-dioxid kibocsátásukat közvetlenül csökkenteni tudják. Az alaphelyzet e tekintetben kedvező. A jelenlegi üzemi gyakorlat szerint pórusképző, kiégő adalékként kizárólag biomassza (pl. fűrészpor, napraforgóhéj) adalékot használnak,
ami nem okoz ÜHG-emissziót – adataink alapján a 2005-2011 közötti időszakban ez a felhasznált tüzelőanyagok 21 %-át jelentette. A fosszilis tüzelőanyagok közül a legkisebb ÜHG-emissziót eredményező földgáz a fő tüzelőanyag (71%), jóval kisebb arányt képviselnek a fos�szilis, szilárd tüzelőanyagok, a szén és a petrolkoksz (8%). A petrolkoksz a kőolajfinomítás hulladékából előállított tüzelőanyag, amelynek elégetése gyakorlatilag az egyetlen hasznosítási lehetőségét jelenti a finomítói szilárd hulladékoknak. Az ipari hulladék felhasználása környezetvédelmi szempontból előnyös is lehetne, a légszennyező anyagok és az ÜHG-emisszió azonban egyértelműen kedvezőtlen következmény.
[Az iparág klímavédelmi lehetőségei Az energiatakarékosságon alapuló, egyszerűbb módszerek lehetőségei már kimerültek, a gyárak ÜHG-kibocsátásának további csökkentéséhez már beruházások szükségesek. A távlati csökkentéshez több módszer alkalmazása lehetséges – a legjellemzőbb területek a következők: » a z égetőkemencék és a szárítók fejlesztése vagy újak építése, kedvezőbb energetikai jellemzőkkel;
» folyamatfejlesztések, pl. a termék tömegének csökkentése, a selejtarány csökkentése; » megújuló tüzelőanyagok használata (biogáz/szintézisgáz, őrölt biomas�sza, stb.); » a villamosenergia-ellátás dekarbonizációja (bár ez a közvetlen emissziónak nem része), helyszíni kombinált hő- és áramfejlesztéssel biomasszavagy földgáz-alapon. Jelenleg nagy beruházási költség árán viszonylag kis kibocsátás-csökkenés érhető el az iparágban. A kvóta árának várható emelkedése és a kiosztott mennyiség fokozatos csökkenése ösztönözni fog minden, hosszú távra tervező gyártót a kibocsátás csökkentésére, de jelentős pályázati támogatás nélkül még sokáig nem lesz gazdaságos egy ilyen beruházás. A rendkívül hosszú megtérülési idő lerövidítéséhez növekvő hazai termelés szükséges, ez azonban csak a hosszabb távú kiszámíthatóságot eredményező, megfelelő lakáspolitikai, építésgazdasági, iparpolitikai intézkedések megvalósulásakor várható.
Tó t h F e r e n c ügyvezető Kö r ö s - Ö ko t r e n d K f t .
26
27
f e n n ta r t h at ó , e n e r g i at u d at o s é p í t é s
„Az egész több, mint a részek összege”
Közel nulla energiaigényű mintaház téglából A
családi ház most és még jó ideig az individuális , legszemélyesebb
építészeti műfa j .
A z épület stílusának keresése megbízóink legfon M i sem bizonyítja ezt jobban , mint az építészeti látványtervek népszerűsége , a valósághű építészeti szimuláció igénye . A megtalált forma , színek és anyagok után fogalmazódik meg csak az épülettechnológiai igény. N éhány éve gyökeresen megváltozott ez a helyzet, az építtetői figyelem a ház energiafelhasználása felé fordult. M indenki keresi az okosabb , értelmesebb , költséghatékony fenntartást, a technológia és a forma , emóciók közötti egyensúly t. tosabb törek vése .
[Családi házak kontra alacsony intenzív beépítések Említésre méltó, hogy a hazai alacsony-intenzív beépítések aránya, amelyekhez a sorház, átriumház, szövetes telepítésű beépítések tartoznak, messze elmarad a külföldi átlagtól (szinte nincs is), holott ez egy sokkal magasabb építészeti, környezetalakítási színvonalat valósít meg, kisebb, intenzívebb telekhasználattal párosulva. Oka lehet ennek, hogy az ilyen beépítéseket magasabb fejlesztői tudással, hozzáértéssel kell kezelni. Nem elég az ingatlanfejlesztőnek telket osztani, közművesíteni, hanem a tervezéshez is érteni kellene, legalábbis tudni eligazodni, tájékozódni az igen gazdag szakirodalomban, külföldi referenciákban.
Vincze László DLA építész
A hatékony családi ház követelményei A Wienerberger zRt. egy közel nulla energiafelhasználású családi ház megtervezésére adott megbízást Vincze László építésznek. A Wienerberger az előzetesen elvégzett kutatás eredményeit összefoglalva meghatározta egy hatékonyan működő ház „fizikai-geometriai” modelljét, Vincze László feladata pedig ezen alapvetésekre támaszkodva egy anonim helyen megvalósuló mintaház tervezése volt. Az épülettel szemben támasztott további megbízói követelmények: » energiaigény Ep= 60 kWh/m2év; » alacsony szén-dioxid-kibocsátás, megújuló energiaforrás alkalmazása az üzemeltetés alatt; » ahol lehetséges, természetes alapanyagú építőanyagok alkalmazása; » magas minőségű anyagok használata a belső térben is; » nettó alapterületre vetített bruttó (kulcsrakész) ár max. 300 000 Ft/m2; » 4 fős család részére optimalizált lakóterület és helyiségek; » a magyar ízlésvilággal harmonizáló épületforma.
Egy-egy ország építészeti színvonalára, fejlettségére rávilágít, milyen és mekkora arányú az egy-két szintes, telepszerűen megvalósított lakóházállománya. Itt képesek a fejlesztők tervezett utcaképet, közterületi elemeket, zöldfelületet, járdát alakítani, szemben a hagyományos családi házas beépítésekre jellemző „össznépi tarkasággal”. Ez utóbbinak egyetlen értéke a sokszínűség. Napjainkban ez nem csak kevés, de a korszerűség ellen dolgozik. A fenntarthatóság, az energiahatékonyság, az intenzív, gazdaságos telekhasználat a csoportos, alacsony intenzív beépítésekkel még jobban kiaknázható. Magyarországon évtizedek óta hagyományosan családi ház épült/épül a legnagyobb arányban. Fontos a tervezői és gyártói együttműködés, talán manapság a legfontosabb! A korszerű
családi ház fejlesztésének irányait gyorsítja, ösztönzi az energiaárak emelkedése, a környezeti terhelés visszaszorításának radikális szabályozása, új, innovatív termékek, építőanyagok megjelenése. Napjainkban a családi ház a legjobb, legalkalmasabb kísérleti terep a lakhatás és a technológia egybehangolására.
[Hatékonyság és korszerűség Hazánkban 2021-től várhatóan életbe lép az EU-szabályozással harmonizáló közel nulla energiafelhasználás követelménye. A szakma vehemensen készül a pillanatra. Látványosan megélénkült az épületgépészeti szcéna, tervezők, kereskedők, kivitelezők a legkorszerűbb fejlesztésekről adnak betekintést honlapokon, népszerű magazinokban. Soha nem volt szakmai kreditpontos továbbképzésekben az energiahatékony gépészeti technoló-
giák, passzív- és aktívház kurzusok aránya ilyen magas, mint napjainkban. A zömmel Nyugat-Európából hozzánk 5-10 éves késéssel eljutó környezettudatos tervezői szemléletben próbáljuk a lemaradást csökkenteni. Magától értetődő, hogy az ipar teszi a dolgát, termeli, fejleszti azokat az eszközöket, amelyek alternatívát szolgáltatnak az olcsóbb fenntartáshoz, működéshez. De hogyan épülnek be ezek az építészeti terekbe, miként válnak a homlokzat részévé, milyen módon változtatják meg a lakhatás standardjait, a „nyitott ablaknál alvás” szokását?! Hogyan és hányféleképpen tölthető számokba, mutatókba az építészeti tér, forma, a színek, felületek, anyagok? Ekkora kínálati bőségben hol is az arany középút? Az építészeti „izmusra” miképpen hat az erős techf o l y t a t á s a kö v e t ke z ő o l d a l o n
28
f e n n ta r t h at ó , e n e r g i at u d at o s é p í t é s
A kutatási eredményeket összefoglalva a Wienerberger meghatározta egy hatékonyan működő ház „fizikaigeometriai” modelljét, amelyet közel nulla energiaigényű, anonim helyre tervezett mintaház projektünkben alapvetésként használtunk. nológiai gondolkodás, standardizálás? Az energiafogyasztás minimumra szorítása mekkora költségekkel jár, hosszú távon fenntartható-e a költséges gépészet alkalmazása, hogyan optimalizáljuk azt?
Az elkészült mintatervben szereplő épület déli és nyugati oldalán az emelet tömege a földszinten túlnyúlva filigrán acél oszlopokra támaszkodik, a nyári időszakban természetes árnyékolást biztosítva. Ez a hagyományos
A mintaház Műszaki jellemzői
[Az energiahatékony családi ház modellje A Wienerberger Téglaipari zRt. egyetemi szakértőkkel (Csoknyai Tamás, Szalay Zsuzsa, Stefler-Hess Nóra) szorosan együttműködve elkészített egy komplex vizsgálati anyagot, amelyben nyolc szempont szerint vizsgálja a családi ház tervezésének hatékonyságát: tömeg, tájolás, árnyékolás, tetőforma, alaprajz, anyaghasználat, szerkezet és épületgépészet. A dolgozat tervezési segédletként is kiválóan alkalmazható, tervezőt és építtetőt orientál többek között a helyes (hatékony) alaprajzi tájolás, ablakfelületi arány, falszerkezet megválasztásához.
[Tervezési koncepció
Az anyag összehasonlít falszerkezeteket, tájolási, tömegalakítási példákat, összeveti az azonos hasznos alapterületű földszintes és emeletes házmodell energiahatékonyságát. Harminc évre számított globális költségeik elemzésével összehasonlítja továbbá a különböző fűtési rendszerek gazdaságosságát, megtérülését (egyúttal vizsgálja
a napkollektor integrálásának hatását is a teljes megtérülésre). Az eredmény tanulságos: a ma legkorszerűbbnek tekintett, fajlagosan legolcsóbban működtethető talajszondás rendszer globális költsége jelenleg a legnagyobb az összes között, lévén a technológia beszerzése-beépítése és csereköltsége 2-3-szorosa a másik kettőnek.
A Vincze László tervező építész és stábja (Pintér Viola tervező építész, Papp Tamás render, Cser Ildikó épületgépész, Mészáros Balázs elektromos tervező) által elkészített tervben szereplő mintaház fő műszaki jellemzői: » nettó alapterület (teraszok nélkül): 142,2 m2; » ablakarány, tájolás: összes üvegfelület 56,44 m2, ebből déli 62,6%; » az épület külső teherhordó falai Porotherm 44 Klíma Profi (U=0,22 W/m2K) falazatból készülnek; » Tondach kerámiacseréppel fedett tető, a tető hajlásszöge mindhárom tetősíkon 20°; » a külső nyílászárók háromrétegű hőszigetelt fa nyílászárók (Uw= 1 W/m2K), a külső árnyékoló szerkezet opcionális; » a fűtés faelgázosító kazánnal történik; » a fűtési rendszer a hálószobákban radiátoros, a lakóterekben (konyha-étkezőnappali), illetve a vizes helyiségekben, közlekedőkben padlófűtés; » a déli tetőfelületre szerelt vákumcsöves napkollektorok (8,64 m²) állítják elő az éves használati melegvíz kb. 70%-át; » az épület hosszú távú fenntarthatósága érdekében biztosítani kell az épületgépészeti rendszer továbbfejlesztését, hővisszanyerős szellőztető-, napelemes áramtermelő- és esővíz-hasznosító rendszer kiépítésének lehetőségével.
tornác megfelelője, amelynek méretét tervünkben megnöveltük. Épületünkben ez az elem kiemelt jelentőséggel bír, a belső tér és az udvar közötti átmeneti fedett-nyitott zóna a ház legjobban használható része a nyári időszakban, mely a nappalit és a konyha-étkezőt egyaránt képes kiszolgálni. A családi ház lényegéből fakad, hogy a kerttel való közvetlen kapcsolatot fejezi ki alaprajzában. Napjainkban rendkívüli látványos és költséges árnyékolástechnikai termékek lepik el a piacot. A tudatosan előre végiggondolt, mechanikai elemek nélküli védelemnek a kulcsa az árnyékvető geometria, ami falból és födémből áll, és hatékonysága tökéletesen megfelelő. A nappali légtere a tetősíkkal ferdén emelkedik, az emeleti szinttel a galérián keresztül egybenyitott. Az építészet innovációra épül, a családi háznak is a korszerűségből kell fakadni. A korszerűség az, ami képes kifejezni korunkat, pontosan leírni a kulturális, technológiai valóságot. Dinamikusan újból és újból alakul, változik. Ez valódi motiváló eszköz. A mintaház projekt megvalósításához megfelelő építési telekkel, valamint egy átlagos kivitelezésű családi házhoz elegendő saját erővel rendelkező család pályáztatása most zajlik (a pályázati feltételeket ld. a www.wienerberger.hu oldalon). A közel nulla energiaigényű mintaház felépítése a telekre adaptált építészeti terv alapján várhatóan még 2014-ben megkezdődik.
Vinc ze László DLA egyetemi docens B M E L a kó é p ü l e t t e r v e z é s i Ta n s z é k
30
31
építsünk
A ker ámia te tő c serép több e zer é ve s építőanyag , tartósságát évezredes leletek bizonyítják . N apjaink kerámia tetőinek tartósságáról többek között a mai gyártás csúcstechnológiája gondoskodik . E z azonban csupán egy a négy ok közül .
A kerámia tetőcserepet csak akkor cseréljük, ha meguntuk
A kerámia tető
tartósságának négy oka Ne károsítsák az időjárás hatásai, ne szennyeződjön el, ne támadhassa meg gomba és más élősködő, és persze sokáig olyan színű legyen, mint amikor beépíttettük. Jogos elvárások egy minőségi tetőfedő anyaggal szemben. Egy tetőfedő anyag tartósságát sokszor felületének tartóssága és színének állandósága alapján ítéljük meg, ami a kerámiának más, tetőfedésre hasz-
nált anyagokkal szemben behozhatatlan előnyt biztosít. Egy minőségi kerámia tetőcserép felülete akár több évtizedig is változatlanul szép és változatlan minőségű marad, hasznos élettartama akár száz év is lehet. Erről többek között a kerámia tetőcserép alapanyaga, az agyag kiváló minősége, valamint a gyártás során a felületébe égő természetes anyag, az engób, azaz földfesték gondoskodik.
A kerámia tető tartósságának első oka az alapanyaga, amely ma is több ezer éves recept alapján készül. A kerámia tetőcserép alapanyaga és a gyártás alapvető módszere évezredek óta adott, de a technológia, amellyel a kiváló minőségű agyagból tartós tetőfedő anyag készül, jelentősen megváltozott. A fejlesztések eredményeképpen a korszerű gyárak ma már környezetkímélő módszereket alkalmaznak, például alacsony légszennyezőanyag-mennyiséget kibocsátó égőket használnak, valamint újrahasznosítják az égetéskor keletkezett hulladék hőt. A nagynyomású préselés
technológiájának köszönhető a cserép anyagának tömörsége és homogenitása, amely alacsony vízfelvételt eredményez, így a cserép a fagy hatásainak jobban ellenáll. Nem mellékes körülmény, hogy a felületi homogenitás a cserép elszennyeződését, idő előtti öregedését is megakadályozza. A technológia nem csak a tényleges gyártás folyamatára terjed ki: az elkészülő cserepek állandó minőségéről a rendszeres ellenőrzések, kísérletek és vizsgálatok, valamint a minőségbiztosítás gondoskodik. A kerámia tető tartósságának második oka a gyártástechnológia, amely nem csak tartóssá, de környezetkímélővé is teszi a kizárólag természetes alapanyagok felhasználásával készülő kerámia tetőcserepet. Az alapanyagon és gyártástechnológián túl a tartósságot, az ácsszerkezet védelmét az ipari formatervezés eredményeképpen kialakult cserépforma és a kiegészítő elemek sora is biztosítja. Ezek jelentősen hozzájárulnak a tetőszerkezet védelméhez a ma már nem ritka szélsőséges időjárási körülmények között, és védelmet nyújtanak a biológiai hatások ellen is. Kevesebb
vágás, szép és vízbiztos tetőszélek, hófogás, az alszerkezet vizesedését akadályozó átszellőzés, vagy a tető legérzékenyebb pontja, a tetőáttörések kialakítása – ezek azok a részletek, amelyek korrekt műszaki megoldása felelős a hosszú távon tartós tetőért. A kerámia tető tartósságának harmadik oka a formatervezett cserepek és kiegészítők választéka, ami a tetőt nem csak széppé, de műszakilag korrektté, így a külső behatásokkal szemben ellenállóvá is teszi.
A minden gyártónál minden típushoz rendelkezésre álló kiegészítő elemek a hozzáértő tetőfedő munkáját is megkönnyítik, és alapvetően járulnak hozzá a tető hosszú élettartamához. A mai elemválasztékkal a tető elkészítése akár egy kirakós játékhoz is hasonlítható. A képzett tetőfedő kezében a cserepek és a különböző kiegészítők gyorsan állnak össze, és teszik vízbiztossá a tetőáttöréseket, gondoskodnak az átszellőzésről, a tető biztonságáról, vagy varázsolják széppé a sorok végét. A kerámia tető tartósságát biztosító negyedik tényező a hozzáértő, képzett tetőfedő és a helyes, szakszerű tetőfedés. A tartósság kulcsa tehát az alapanyagban, a gyártás technológiájában, az ipari formatervezett cserepekben és kiegészítő elemekben együtt keresendő. A kiváló termékek pedig egy képzett tetőfedő kezében válnak szép és hosszú távon tartós kerámia tetővé. R aj k i D i á n a
32 g yá r i s z e m l é n
A jövőnek építeni
K épzeljünk el egy több mint 3000 futballpályányi területet, befedve a leg különbözőbb színű , típusú és nagyságú tetőcseréppel ! E z az a cserépmennyiség , amelyet a C reaton L entiben az elmúlt tíz év alatt gyártott. „Az építkezés leginkább egy fa elültetéséhez hasonló: bár mi is élvezzük a hatását, szépségét, de a fáról szüretelni az unokáink fognak. Építkezéskor számtalan lehetőségünk van a takarékosságra. Lehetünk előrelátóak a munkaerőt, az anyagot vagy akár a környezetvédelmet szem előtt tartva, de ha valakinek az időtényező bármilyen aspektusa fontos, annak a kerámia tetőcserép a jó választás.” – vallja Tóth Bálint, a Creaton Hungary Kft. ügyvezető igazgatója. A számoknál maradva: az éves szinten 45 millió darab cserepet előállító magyarországi üzem 15 milliárd forint beruházási költséggel létesült két
gyáregysége ma százhatvan embernek biztosít megélhetést. A cég a hazai piac kiszolgálása, mint elsődleges cél mellett kilenc környékbeli országba is szállít. A Creaton 2004-ben hozta létre első üzemét zöldmezős beruházással Magyarországon, a Zala megye nyugati részén található, Európaszerte híres nyersanyag-lelőhelyéről ismert Lentiben, ahol százhúsz évre elegendő saját tulajdonú agyagkészlet biztosítja a folyamatos termelést. A magyarországi igényekre alapozva az üzem hamarosan újabb gyáregységgel bővült. A cég a kerámia tetőcserép gyártásában százharminc éves vállalati történetre tekint vis�sza, de annál jóval ősibb, évezredek
által megőrzött tapasztalatokra épít. „Csúcstechnológiájának és alapelveinek köszönhetően a Creaton kerámia tetőcserepeivel egyedülálló módon illeszkedik a jelen és a jövő elvárásaihoz, legyen szó akár a felület tartósságáról, akár a környezettudatos felfogásról. Mindezen szemléletmódok a cég filozófiájának alapját képezik.” – fűzi hozzá a cég vezetője. Az első gyáregység 2005. április 15. óta gyárt hornyolt és hódfarkú cserepeket, összesen 32 színben és formában. A vállalat számára kiemelt fontossággal bír a hagyományos formavilágot képviselő, a gyermekkezek által is annyiszor megrajzolt hódfarkú, vörös
tetőcserép, amely máig közkedvelt az építkezők és felújítók körében. A gazdaságosság szempontjait ugyanakkor kiemelten szolgálják az ipari formatervezett, high-tech, mega méretű sajtolt tetőcserepek, amelyek Lenti másik gyárában 2008. március 19. óta készülnek. Így tehát a klasszikus hódfarkútól a legmodernebb megjelenésű, szögletes, egyenes vágású és sík felületű tetőcserépig a skála méretekben, formákban és színekben egyedülállóan gazdag Magyarországon. A Creaton tetőcserép tartósságát a gyártási technológiának és a kiváló alapanyagoknak köszönheti, amely-
hez a gyártás során az anyag felületének részévé váló engób is hozzájárul. Így az ötven éves gyártói garancia, amely akár száz éves élettartamot is jelenthet, nem is olyan meglepő. „A tetőcserép megbízhatóságára a Creaton kiemelt hangsúlyt fektet: a hosszú élettartamú, egyre szélsőségesebb időjárási körülményeknek is ellenálló építőanyag az időtálló épületek záloga.” – fejti ki a cégvezető.– „A minőség tekintetében, a cserepek legfontosabb tulajdonságaira vonatkozóan a Creaton magával szemben szigorúbb elvárásokat támaszt, mint a szabványokban előírtak. Ezeket az
előírásokat a belső, vállalati szabvány foglalja össze. Mindez a cserepek hos�szú évekig megbízható minőségét és minden külső tényezővel szembeni ellenálló képességét, így végső soron a vevő évtizedekig tartó elégedettségét szolgálja.” Megfelelő anyaggal évtizedekre vásárol megoldást a megrendelő, ami a tető esetében, különös tekintettel annak költségeire, hatványozottan igaz. A széles választék minden elemének közös jellemzője ez a kompromisszumok nélküli minőség, amire a számtalan, több évtizede változatlanul szép tető a bizonyíték.
Creaton tetőcserép – kiáll minden próbát A minőséggarancia jegyében a Creaton folyamatosan teszteli termékeit. A közelmúltban például egy vezető autógyártó fényezéstartósságot vizsgáló tesztjén szélsőséges körülményeknek tették ki az engóbozott Creaton-cserepeket. Talán nem meglepő, hogy az eljárás végén semmiféle sérülés nem mutatkozott a cserepek felületén. A Creaton kizárólag kiváló minőségű terméket gyárt. Ezt bizonyítja az ún. hősokk teszt eredménye is, amely során a cserepeket egymás után nagy melegnek (az előírt 140 Co helyett a belső szabvány szerinti 180 Co-nak), majd nagy hidegnek teszik ki, mindezt többször megismételve, de még így sem fogadható el, hogy bármilyen változást tapasztaljanak a termék felületén.
34 tá r s a d a l m i f e l e l ő s s é g vá l l a l á s
Fenntartható fejlődés
Bencz család
– társadalmi felelősségvállalás
LeierPLAN
[2014-ben újra NagyCsaládiHáz pályázat
[16 millió forint és 20 felajánló cég a 2013/2014. évi 2011-ben indította útjára a NagycsaVárépítő Pályázaton ládosok Országos Egyesületével karöltve a Wienerberger Téglaipari zRt. és a Tondach Magyarország Zrt. azt a pályázatot, amelynek keretén belül neves építőanyag-gyártók (2014-ben a Kludi, Pipelife, Schiedel, Tondach, Villeroy & Boch, Wienerberger) három vagy annál több gyermekes családokat támogatnak építőanyaggal. A cégek minden pályázati évben összesen kb. 10 millió forint értékű terméket kínálnak fel új családi ház építését tervező két nagycsalád számára, ingyenesen biztosítva ezzel a falazótéglákat, az áthidalókat, a födémet, a kerámia tetőcserepeket, a kéményrendszert, szanitereket, 2014-től a műanyag csöveket és a csaptelepeket is. A pályázat 2014-ben folytatódik: a 2013-as év nyertesei után idén két újabb nagycsalád kap lehetőséget a korszerű és minőségi építkezésre.
További információ: www.facebook.com/ NagyCsaladiHaz
További információ: www.varepitopalyazat.hu
A gyermekintézmények és műemlékek beruházásait építőanyaggal támogató Várépítő Pályázat 2011-ben indult. 255 pályázó, 48 nyertes és nettó 28 millió forintnyi kiosztott építőanyag – ez a pályázat első két évének mérlege. Az elmúlt esztendőkben az állagmegóvást szolgáló felújítások mellett az energetikai korszerűsítés volt a legnépszerűbb a pályázók körében. A rendszeresen együttműködő támogatók soraiban ott van a Magyar Téglás Szövetség két tagja, a Creaton Hungary Kft. és a Tondach Magyarország Zrt. is. 2013-ban a csatlakozók között tíz új céget is találunk, így a harmadik alkalommal kiírt pályázat négy új termékkategóriával, szolgáltatásokkal bővült. 2014 nyarán feltehetőleg újabb, akár 30 intézményben kezdődhetnek a felújítási munkák.
CSISZOLT KERÁMIA FALAZÓRENDSZER
Dani család
25 érv a LeierPLAN csiszolt kerámia falazórendszer mellett* 1
A nagycsaládosokat támogató pályázat 2013. évi nyertesei: a gyermelyi Bencz család és a debreceni Dani család
A Várépítő Pályázatból megszépült épületek: Martonvásári Pápay Ágoston Általános Iskola, Nagylózsi Óvoda
Milliméter pontosságú, egyforma elemek
11
Rövidebb falazási idő
19
-5 °C-ig alkalmazható
12
Nem alakul ki hőhíd
2
Alacsonyabb bekerülési költség
Kevesebb élőmunka-igény
20
13
21
Kiválóan vakolható falfelület
3
Minden eddiginél precízebb, pontosabb falazat
Rendkívül jó hőtartó képesség
22 23
4
Esztétikus falazatkép
Hazai méretrendekhez igazodó méretek
24 óra után tökéletes kötés
14 15
5
Azonos minőségű alapanyag = egységes falszerkezetek
Egyszerűbb falazás
Tökéletes kezdés – tökéletes eredmény
24
16
Gazdaságos vakolóanyagfelhasználás
6
Tervezhető anyagszükséglet
Sűrű üreges-bordás belső kialakítás = kedvező hőtechnikai tulajdonság
25
7
Kevesebb, mindössze 1 mmes habarcsigény
Kevesebb vízigény = jelentősen gyorsabb száradási idő
8
Tisztább munkakörnyezet
9
Hatékonyabb munkavégzés
10
Gazdaságosabb építkezés
17
Leier FIX univerzális építési ragasztóhabbal vagy LeierPLAN vékony falazóhabarccsal
18
Kevesebb vízigény = környezettudatos építkezés
*ah ha hagyományos agy gyo yom mán ányo yos yos os ha h habarcsos aba arrcs a cso sos építési so ép épít píít pít ítéési ssi te ttechnológiához ecchn hn no ollló óg giiiáh giá hoz ozz kké képest. épes pees e tt..
www.leier.hu
Megoldás falazatra
Energiahatékony falazatok a WienerbergertŃl!
A hagyományos tégla, téglagyár Az Alföld délkeleti részén, a határ közelében fekvő Mezőberényben a Berényi Téglaipari Kft. és jogelődjei már több mint 130 éve foglalkoznak téglakészítéssel, gyártással. Gyárunk 1992-ben vált önállóvá, a dolgozók 1995-ben, az állami vagyon privatizációja során vásárolták meg 100 százalékban a gyárat. Elődeink tapasztalataira támaszkodva, valamint az időnként kedvezőtlen gazdasági környezet ellenére is gyártjuk és forgalmazzuk termékeinket, a jó minőségű alapanyagnak és a nagy tapasztalattal rendelkező kollektívának köszönhetően. Termékeink a hagyományos kategóriába tartoznak, és 25, 30 illetve 38 cm vastag falazat építéséhez megfelelőek. Az anyagsűrűség és a viszonylag alacsony üregtérfogat miatt tégláink komoly hőtehetetlenséggel rendelkeznek, ami előnyös az épületek mikroklímájának kialakításában. Gyártunk továbbá 6, 10 és 12 cm vastag válaszfaltéglákat is, amelyek az épületen belüli térelválasztásra szolgálnak.
A födém elkészítéséhez az FB-60-as födémbéléstesttel állunk vevőink rendelkezésére: betongerendára rakva azonnal lehet betonozni, így e megoldás nem igényel aládúcolást, várakozást, szinte folyamatos lehet az építkezés. Ezeken kívül gyártunk még kettős méretű – ikersejt – téglát is, szinte egyedülállóan az országban, ami bevált, megbízható terméke a hagyományos építőiparnak. Az utóbbi években termékeink csaknem felét exportáljuk; ennek megfelelően alakítottuk ki új kínálatunkat is (pl. 25-ös téglák bevezetése). Listaárunk mindig tartalmazza a csomagolási költséget és a raklap árát, természetesen a telephelyen történő gépjárműre rakást is, így ezekért külön költségtérítést nem számítunk fel. Törekszünk a rugalmas kiszolgálásra a megrendelő, a vevő igényeinek megfelelően – ez csapatunk célkitűzése.
Berényi Tégla: A tégla…
A Wienerberger legújabb fejlesztésŝ okostégláinak, a Porotherm Thermo és Klíma termékeknek a hŃszigetelŃ képessége ~40-50%-kal jobb, mint a hagyományos Porotherm tégláké. Okostégla alkalmazásával akár azonnali költségmegtakarítás érhetŃ el, ha csökkentjük a falra kerülŃ kiegészítŃ homlokzati hŃszigetelés vastagságát. Wienerberger Téglaipari zRt. H-1119 Budapest, Bártfai u. 34.I Információs vonal: (1) 464-7040
[email protected] I www.wienerberger.hu
Berényi Téglaipari Kft. 5650 Mezőberény Gyár út 1. Tel.: 66/532 830, 423 200, Tel./fax: 66/352 455 E-mail:
[email protected], www.berenyitegla.hu
dZdM^d dS^^1E E <ĞƌĄŵŝĂƚĞƚƅĐƐĞƌĞƉĞŬĂƌĞĂƚŽŶƚſů
VÁLASSZA A LEIER KERÁMIA FALAZÓRENDSZERT, MERT: 1
2
3
4
5
<ĞƌĄŵŝĂƚĞƚƅĐƐĞƌĠƉ͘dĞƌŵĠƐnjĞƚĞƐĞŶ͘
8
9
pontos munkát tud végezni munkaidőt takarít meg optimális alapot kap a vakoláshoz fűtési energiát takaríthat meg hosszú időn keresztül élvezheti a téglaépület kellemes mikroklímáját
1
LeierPLAN 45 N+F | Leiertherm 45 N+F
2
LeierPLAN 38 N+F | Leiertherm 38 N+F
3
LeierPLAN 30 N+F | Leiertherm 30 N+F
4
LeierPLAN 25 N+F | Leiertherm 25 N+F
5
Leiertherm 20 N+F
6
Leiertherm 17,5 N+F
7
LeierPLAN 12 N+F | Leiertherm 12 N+F
8
LeierPLAN 10/50 N+F | Leiertherm 10/50 N+F
9
Kisméretű, nagyszilárdságú tégla (tömör, kevéslyukú)
6
7
^ŽŬĂŬ ƐnjĄŵĄƌĂ Ă ƚĞƚƅ ƚĂƌƚſƐƐĄŐĂ ĞŐLJĞƚ ũĞůĞŶƚ Ă ƚĞƚƅ ƐnjşŶĠŶĞŬ͕ ĨĞůƺůĞƚĠŶĞŬ ƚĂƌƚſƐƐĄŐĄǀĂů͘ Ŭŝ Ă ƌĞĂƚŽŶ ŬĞƌĄŵŝĂ ƚĞƚƅĐƐĞƌĞƉĞŝŬƂnjƺůǀĄůĂƐnjƚ͕ĂnjŶĞŵĐƐĂŬĞŐLJƚĂƌƚſƐƚĞƚƅŵĞŐŽůĚĄƐƚ͕ĚĞĂŬƂƌŶLJĞnjĞƩƵĚĂƚŽƐƐĄŐŽƚĠƐĂƚĞƌŵĠƐnjĞƚĞƐƐĠŐĞƚ ƌĠƐnjĞƐşƟ ĞůƅŶLJďĞŶ͘ ƌĞĂƚŽŶ ŬĞƌĄŵŝĂ ƚĞƚƅĐƐĞƌĞƉĞŬ ϱϬ Ġǀ ŵƷůǀĂ ŵĠŐ ŵŝŶĚŝŐ ĞƌĞĚĞƟ ƐnjĠƉƐĠŐƾĞŬ ĠƐ ǀĄůƚŽnjĂƚůĂŶ ŵŝŶƅƐĠŐƾĞŬ͕ĚĞĂŚĂƐnjŶŽƐĠůĞƩĂƌƚĂŵƵŬĠǀƐnjĄnjĂĚŶLJŝ͘ŬŝĂƌĞĂƚŽŶŬĞƌĄŵŝĂƚĞƚƅĐƐĞƌĞƉĞŝŵĞůůĞƩĚƂŶƚ͕ǀŝŚĂƌĄůůſĠƐ ŵŝŶƅƐĠŐŝƚĞƚƅũĠƚĐƐĂŬĂŬŬŽƌĐƐĞƌĠůŝŵĂũĚůĞ͕ŚĂŵĞŐƵŶƚĂ͘
• • • • •
Kíváló hőszigetelő képességgel bíró termék, mely 45 cm vastag teherhordó külső falak építésére alkalmas. Nagy gonddal fejlesztett cellaszerkezete és nútféder-kialakítása anyag- és energiatakarékos, nagyon gyors építést tesz lehetővé. 38 cm vastag teherhordó külső falak építésére alkalmas. Hőszigetelő képessége kiváló, normál falazó- és vakoló-habarcs használata esetén is. A nútféderes kialakítás függőleges habarcstöltést nem igényel, így anyagtakarékos megoldást jelent. 30 cm vastag teherhordó és vázkitöltő külső falak és belső tartófalak építésére alkalmas. Jó hőszigetelő képessége alapján olyan esetekben célszerű felhasználni, amikor nincs elegendő hely 38 cm vastag falazat számára, mégis teljesíteni kell a hőszigetelési követelményeket. A nútféderes kialakítás függőleges habarcstöltést nem igényel, így anyagtakarékos megoldást jelent. Belső teherhordó falak építésére alkalmas. A nútféderes kialakítás függőleges habarcstöltést nem igényel, így anyagtakarékos megoldást jelent. Belső teherhordó falak építésére alkalmas. Használatával nagyobb lakótér érhető el. Belső, helytakarékos teherhordó falak építéséhez alkalmazható, hanggátlása kiváló. Válaszfalak építésére alkalmas, kiválóan szerelvényezhető. Többrétegű főfal esetén a külső, mechanikailag ellenálló, vakolható réteghez használható. 10 cm vastag, nem teherhordó válaszfalak építésére alkalmas.
Teherhordó, térelhatároló szerkezetek, pillérek és kiegészítő falazatok készítésére alkalmas tégla.
10
11
12
ǁǁǁ͘ĐƌĞĂƚŽŶ͘ŚƵ͕ǁǁǁ͘ĂŬĐŝŽ͘ĐƌĞĂƚŽŶ͘ŚƵ
www.leier.hu
10
MDA nyílásáthidaló
11
MDVA nyílásáthidaló
12
MDE nyílásáthidaló
Mind külső, mind belső térben egyaránt alkalmazható. Válaszfalakban készülő nyílások áthidalására alkalmazható. Előfeszített, elemmagas, kerámiaköpenyes nyílásáthidaló teherhordó falakhoz.
E- mail : iroda @ tegl asszovetseg . hu H onl ap : w w w . tegl asszovetseg . hu
B erényi T égl aipari K ft. 5650 M e zőberény, G yár u . 1. Tel .: 66/423 200, fa x : 66/352 455 E- mail : berenyitegl a @ globonet . hu H onl ap : w w w . berenyitegl a . hu
C astolin Z rt. 7630 P éc s , M ohác si út 14. Tel .: 72/333 033, fa x : 72/336 113 E- mail : info @ c astolin . hu H onl ap : w w w . c astolin . hu
C reaton H ungary K ft. 8960 L enti , C serépgyár u . 1. Tel .: 92/551 550, fa x : 92/551 559 E- mail : info @ cre aton . hu H onl ap : w w w . cre aton . hu w w w . cre atonhomlok z at . hu
K er ámiagép K ft. 5600 B ékésc saba , F iumei út 5. Tel .: 66/323 388, 66/441 506, fa x : 66/321 807 E- mail : ker amiagep @ ker amiagep. hu H onl ap : w w w . ker amiagep. hu
K örös - ökotrend K ft. 5700 G yul a , S zőlőskert u .56. Tel .: 66/461 830, fa x : 66/461 830 E- mail : okotrend @ t - online . hu H onl ap : w w w . koros - okotrend . hu
L eier H ungária K ft. 9024 G yőr , B aross G. u . 42. Tel .: 96/512 000, fa x : 96/512 001 E- mail : info @ leier . hu H onl ap : w w w . leier . hu
QMC I pari K er ámia K k t. 8200 V eszprém , Pá zmándy u . 6. Tel .: 88/567 960, 20/962 1877, fa x : 88/567 961 E- mail : qmc @ mail . datanet . hu H onl ap : w w w . qmc . hu
Tondach M agyarorsz ág z rt. 9300 C sorna , C serépgyári út 1. Tel .: 96/592 400, fa x : 96/592 445 E- mail : c sorna @ tondach . hu H onl ap : w w w . tondach . hu
N agyk anizsa T égl agyár K ft. 8800 N agyk anizsa , C sengery u .89. Tel .: 93/310 344, fa x : 93/311 174 E- mail : nk tegl agyar @ chello . hu H onl ap : w w w . k anizsaitegl a . hu
W ienerberger T égl aipari z R t. 1119 B udapest, B ártfai u . 34. Tel .: 1/464 7030, fa x : 1/203 9997 E- mail : info @ wienerberger . hu H onl ap : w w w . wienerberger . hu
