EGÉSZSÉGNEVELÉSI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A Napsugár és Holdvilág Közhasznú Egyesület Egészségnevelési Pedagógiai Programja - Vértesboglár -

A Napsugár és Holdvilág Közhasznú Egyesület - Vértesboglár -

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERV kiegészítő dokumentuma

„Minden gondolatunk, minden tervünk azt célozza: hogy lehetne benneteket vidámabbá, életrevalóbbá, műveltebbé, derekabbá tenni.” (Karácsony Sándor)

Készítette: Keilbach Józsefné egészségtantanár 2011. január

1.


TARTALOM: 1. BEVEZETÉS……………………………………………………………………………….3. 2. ELMÉLETI HÁTTÉR……………………………………………………………………...4. 2.1 AZ NHKE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE………………………………………….4. 2.2 EGYÉB DOKUMENTUMOK……………………………………………………………5. 2.3 EGÉSZSÉG MODELLEK………………………………………………………………..5. 2.4 INTERDISZCIPLINÁRIS MEGKÖZELÍTÉS……………………………………………6. 2.5 „AZ ORVOS, A PAP ÉS A TANÁR” - PEDAGÓGIAI MODELL -…………………....7. 3. AZ ISKOLARENDSZEREN KÍVÜLI NEVELÉS……………………………………….14. - A MODELL ALKALMAZÁSA A GYAKORLATBAN – Témakörök, tematika 3.1 CSIBÉSZTÁBOR (EGÉSZSÉGNEVELÉSI FILOZÓFIÁNK ALAKULÁSA)………..16. 3.2 CSIBÉSZTANYA (CSIBÉSZCSAPAT)………………………………………………..18. 3.3 CSALÁDI SPORTNAP…………………………………………………………………20. 3.4 NAGYBOLDOGASSZONY NAPJÁTÓL – KISASSZONY NAPJÁIG………………20. 3.5 NAGYBOLDOGASSZONY ÜNNEPE…………………………………………………21. 3.6 VÉRTES BOGLÁRKA PREVENCIÓJA……………………………………………….22. 3.7 CSILLAGFÉNYES DÉLUTÁN………………………………………………………...22. 3.8 ZÖLDÖVEZET…………………………………………………………………………22. 3.9 VÉRTES BOGLÁRKA HÍRMONDÓJA………………………………………………22. 4. ÚT A JÖVŐBE – BICSKEI KISTÉRSÉG (LEVÉL)……………………………………23. 4.1 ORSZÁG(EGÉSZSÉG)HÁZAT ÉPÍTÜNK, EGYÜTT! – A MODELL ÁBRÁZOLÁSA……………………………………………25. 4.2 EGÉSZSÉGVÁRAT ÉPÍTÜNK, EGYÜTT! – A MODELL ÁBRÁZOLÁSA………..26.

2.


1. Bevezetés „Azt hiszem, az egészség fogalmát előbb-utóbb tisztázni kell, nem orvosoknak, hanem költőknek és gondolkodóknak... Amit a klinikákon egészségnek tartanak, annak fertőtlenítő szaga van... Az egészség nem steril. Az egészségnek gyümölcsillata van.” (Hamvas Béla: Gyümölcsóra)

Közel négy éve annak, hogy egy helyi önkormányzati képviselő bekopogtatott a vértesboglári háziorvoshoz, hogy megkérdezze - mivel maga is egészségügyi végzettségű és az egészségnevelésben elhivatott -, tudna-e valamiben segíteni, ami előrébb mozdíthatja a lakosság egészségét, a helyi egészségügyi ellátást? A nagy döbbenet és csodálkozás előidézte csend után, az épület számos javításra szoruló hibáját, az eszközpark elavultságát sorolták és mutatták a nővérrel. Majd hosszas beszélgetést követően mondtak egy – egy nevet és azt, hogy talán kellene velük beszélni, mert már Ők régebben szerettek volna baba – mama klubot és asszonytornát…Valamit tényleg kellene csinálni! – mondta az orvos. Valahogy így kezdődött. …Azóta az Orvosi Rendelőben sok minden felújítódott, kicserélődött, ami akkor szóba került. És ami jelenleg még fontosabb, hogy a két név mellé jött a többi, majd a falu akkori plébánosa… és „az orvos, a pap és a tanár” jó (értelmiségi) alapot és (interdiszciplináris) megerősítést jelentett arra, hogy hivatalos formát öltsön és megalakuljon az egészségfejlesztő egyesület, amely szakszerű, maga által elkészített egészségfejlesztési terve szerint végzi közhasznú tevékenységét azóta is. Mivel ez idő alatt nagy tapasztalatra tettünk szert település egészségfejlesztés terén több szakmai színtérre vonatkozóan, és mára már mondhatjuk azt is, hogy „kinőttük a falut”, igény és együttműködési szándék esetén, szívesen terjesztjük ki tevékenységünket a szomszéd falvakra, de akár a bicskei kistérség településeire is. Egészségfejlesztési tervünk feltehetően egyedi, mert tudatos elszántsággal, valós alapokra és problémákra épül és teljes mértékben alulról kezdeményezett. Széles szakmai és tapasztalati ismereteinknek köszönhetően, tudományos alapokra helyezett dokumentumunkat, önkéntes elhatározással, lelkiismeretes munkával készítjük, aktualizáljuk folyamatosan. Őszintén bízunk abban, hogy új szakmai, társadalmi, vállalkozói és lakossági támogatókra találunk kistérségi szinten is, akikkel együtt tervezhetjük és még nagyobb társadalmi közhaszonnal élhetjük a jövőt. A gondos szakmai koordinálás mellett továbbra is biztosítottnak látszik a megvalósíthatóság, a fenntarthatóság és a fejleszthetőség is. Mondhatjuk azt is, hogy kistérségi szinten is, az önkéntes felajánlásokból (ötlet, kapcsolat, adomány, munka, szakértelem) kezdhetjük meg az építkezést. (Így kezdtük település szinten is.) Természetesen ügyelve arra, hogy a különböző szakmai elvárásoknak professzionális szinten megfeleljünk. Az évek során számos szakirányban próbálkoztunk, de mára kialakult a fő profilunk, amely a gyermekek – iskolarendszeren kívüli – gyakorlati egészségneveléséről szól. Nagy hangsúlyt helyezünk a hátrányos helyzetű, szegény és/vagy krónikus betegségben szenvedő (vagy krízis helyzetbe került) családok gyermekeinek érzelmi támogatására, élményterápiájára és a szülők segítő bevonására. Ezzel párhuzamosan megkezdtük egy csoport gyermek „kortárs egészségőr” képzését is. Tematikánkat úgy dolgoztuk ki, hogy a jó anyagi körülmények között nevelkedő gyerekek is érzelmi gazdagságra, élményekre, ismeretekre tehetnek szert. Hitvallásunk szerint minden kisgyermek részére az érzelmi nevelés a legfontosabb, ezért ezt próbáljuk kihasználni, amikor a két végletet (szegény és gazdag, beteg és egészséges) kreatív játéktevékenységre, alkotásra, mozgásos tevékenységre, küzdésre és versengésre inspirálunk. Ettől reméljük, hogy képessé válnak a másság elfogadására, a szolidaritásra, a toleranciára, az együttélésre. Mi nevelők elmondjuk, hogy hogyan látjuk a világot, sikernek azt könyveljük el, ha a gyerek nem ugyanezt mondja, adja vissza, hanem a saját helyzetéből, aspektusából nézve, saját felfedezésre, tettre és magyarázatra válik képessé. Mivel egy - iskolarendszeren

3.


kívüli – „alternatív iskolát” építünk, fontos a szülők és minden, a gyerekekkel kapcsolatban álló nevelési és/vagy gyógyító tevékenységet folytató szakember számára világossá és átláthatóvá tenni tevékenységünk céljait, és az alkalmazott módszereket. Ennek érdekében készítettük el a pedagógiai programot. Projektjeink működtetése során egyszerre tanulunk és tanítunk, megújulunk és megújítunk, érzelmi töltést adunk és kapunk, gyógyulunk és gyógyítunk. Mindenkiben az „egészséges jót” keressük, és azt fejlesztjük. Mindezen képességek és készségek fejlesztésére törekszünk a magunk és a gyerekek számára is. Általános céljaink: közösségfejlesztés, mentálhigiéné, emberközpontúság, személyközpontú egészségnevelés, szemléletformálás, szociális kompetenciák fejlesztése, életre készülés, együtt élni tanulás, képességek és készségek kibontakoztatása, fejlesztése, játszva tanulás, nevetve gyógyulás, erkölcsi nevelés. Speciális céljaink: megfigyelés, tapasztalás, adatgyűjtés, statisztika, összehasonlító elemzés, élményterápia, prevenció, élettani rekreáció, az egészségügyi alapellátás, család- és gyermekvédelem, közoktatás (gyakorlati) segítése, egészségi- és gazdasági mutatók pozitív irányú változásainak elérése. A bicskei kistérség azonosan gondolkodó és a projektjeink céljainak elérésében tenni szándékozó lakosságának, vállalkozóinak és civil szervezeteinek, karitász csoportjainak ösztönzése és összefogása. Alapelveink: hivatástudat, szolidaritás, szubszidiaritás, rendszerelmélet posztmateriális értékrend. Tervszerű együttműködéssel közvetlenül segíthetjük egymást, a gyerekeket, a családokat. Közvetve az egészségügyi alapellátást, a közoktatást, a család- és gyermekvédelmet, az önkormányzatokat és a gazdaságot is. Rajta hát, találd meg a neked valót a segítésre! Önkéntes munkára fel!

2. Elméleti háttér Az egyesület „…ez időtől kezdve egészen a gyermektanulmányozásé. Minden perce ezé, a legteljesebben és a legönzetlenebbül. Ennek érdekében apostol és harcos, agitátor és tudós egy személyben; tanul és tanít, bírál és buzdít, serkent és híveket toboroz, anyagi támogatás után jár, remél és csalódik. De soha nem csügged." (Nógrády László: A Gyermektanulmányi Társaság megteremtői. Nagy László emlékkönyv. Bp., 1903-1913. 4. o.)

Az egyesület, munkája során a gyakorlati tematikára helyezi a hangsúlyt, ezért a tudományos elméletről csak egy vázlatos összefoglalót, szakmai vezérfonalat adunk, hogy segítsük a megértést, az együtt gondolkodást a különböző szakterületek képviselői számára. Részletes elméleti leírást, irodalmi összefoglalót, prezentációkat az NHKE Egészségfejlesztési Terve tartalmazza. A gyakorlati egészségnevelés tematikáját (pedagógiai programot) projektenként ismertetjük.

2.1 Az NHKE Egészségfejlesztési terve Az elméleti hátteret a gyakorlati munkához e dokumentum biztosítja. Jelen esetben az Egészségnevelési Pedagógiai Program elméleti összefoglalója, a tervszerű egészségnevelési folyamat során bővült elméleti anyag, az NHKE Egészségfejlesztési Tervének aktualizált összefoglalójaként is szolgál.

4.


2.2 Egyéb dokumentumok EU-s dokumentumok: - Alma-Atai nyilatkozat (Nemzetközi konferencia az egészségügyi alapellátásról. /Alma-Ata, Szovjetunió, 1978. szept. 6-12.)

- Az Ottawai egészségfejlesztési charta (Nemzetközi Egészségfejlesztési Konferencia. Lépés egy újfajta népegészségügy irányába. Ottawa,(Kanada) 1986. nov. 17-21.)

- Második Nemzetközi Egészségfejlesztési konferencia Adelaide, Dél-Ausztrália (Adelaide-i ajánlások az egészséget támogató közpolitikáról.)

- Harmadik Nemzetközi Egészségfejlesztési Konferencia Sundswall, Svédország (1991. jun. 9-15. / Sundswalli Nyilatkozat az egészséget támogató környezetről.)

- Dzsakartai Nyilatkozat (Egészségmegőrzés a XXI. században. / 1997. július.)

- Ötödik Globális Egészségfejlesztési Konferencia (Mexikó város, 2000. június 5. / Egyenlőtlenségek megszüntetése)

- A WHO. Az egészségfejlesztésről /. 57. WHO közgyűlés. (Egészségfejlesztés és egészséges életmód / 2004. máj. 22. Az egészségfejlesztés értékelése: ajánlások döntéshozóknak. A WHO európai Munkacsoportjának jelentése az egészségfejlesztés értékeléséről.)

- Fehér könyv (Együtt az egészségért: - stratégiai megközelítés az EU számára 2008 – 2013).

Nemzeti Népegészségügyi Program Nemzeti Rákellenes Program Szív- és Érrendszeri betegségek megelőzésének nemzeti programja „Közös kincsünk a gyermek”Nemzeti Csecsemő- és Gyermekegészségügyi Program Nemzeti Alaptanterv Vértes Többcélú Kistérségi Önkormányzati Társulás Kistérségi Közoktatási Terv Nemzeti Együttműködési Program „Legyen Jobb a Gyermekeknek” Nemzeti Stratégia 2007-2032. Orbán Zoltán: Madárbarát településfejlesztés / Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest, Patkós Stúdió 2008. Az új közoktatási törvény tervezetének vitaanyaga ÁNTSZ Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ Dr. Ozsváth Mária Országos szakfelügyelő főorvos levele Tárgy: tájékoztatás egyes természetgyógyászati tevékenységek szakmai minimum feltételeiről Dr. Tahy Ádám: Emberi létállapot / Új Ember Katolikus Hetilap 2005.02.06. A Csákvári Római Katolikus Egyházközség honlapja A Magyarországi Református Egyház honlapja

2.3 Egészség- és betegségmodellek Medicinális modell – ok-okozati kapcsolat, az egészséges, aki nem beteg Biomedikális modell - A betegséget és nem a beteget kezeli Akut betegségekben van létjogosultsága Nem alkalmas krónikus betegségek értelmezésére (összetett okok, a lefolyást befolyásoló életfeltételek, külső - belső tényezők, lelkiállapotok) 5.


Gyógyszer-és eszközközpontú alternatív gyógymódok keresése Utópisztikus modell – ideálkép az egészség Statisztikai modell – normális az, ami a leggyakoribb A funkcionális modell A legkomplexebb. Vizsgálja az emberek különböző szerepeinek való „megfelelését” Valamilyen képességre utal: Alkalmazkodóképesség Flexibilitás Örömre való képesség (nyújtása, elfogadása, átélése) Relaxációra való képesség Képes-e reális teljesítményre a különböző szerepeiben? Szerepeiben kompetens-e, képes-e, alkalmas-e hitelesen teljesíteni? Virágmodellel való kapcsolat A biopszichoszociális modell Rendszerelméleti alapok A betegségek kialakulásában nem csupán a biológiai, hanem a pszichológiai és társadalmi összetevők is lényegesek az orvostudománynak a társadalomtudományokkal való kapcsolata közeli kellene, hogy legyen. (Engel, 1977). Új, komplex egészségfejlesztés szemléletének alapja: szociológia, pszichológia, epidemiológia, politológia eredményeire támaszkodik. Célja: halálozások, megbetegedések csökkentése. A betegség kialakulásának hátterében a hajlamosító, a kiváltó és a fenntartó tényezők komplex kölcsönhatását kell keresnünk. (Túry, 2003). Kulcsfogalom: életmód új cél: életmód – változtatás. Sokkal nagyobb szerep a pszichológusok, pedagógusok, egészségnevelők és a szociális szféra részére! A salutogenetikus modell Ez a dinamikus egészségfogalom modellje, amelyet Aaron Antonovsky (orvos, szociológus) fogalmazott meg 1979-ben. A salutogenetikus probléma tengelyében álló kérdés az, hogy „hogy vajon némelyek miként maradnak egészségesek annak ellenére, hogy oly sok károsító tényezőnek vannak kitéve életük során. Hogyan „oldják meg”, hogy felgyógyulnak betegségeikből? Milyen speciális attribútumokkal rendelkeznek, hogy a legszélsőségesebb nyomás és nehézségek ellenére is meg tudják őrizni egészségüket?

2.4 Interdiszciplináris megközelítés Az egészségnevelés ötféle módszertani megközelítési módja: 1. Orvosi megközelítési modell 2. Magatartást változtató megközelítési modell 3. Nevelési megközelítési modell 4. Résztvevő - vagy kliensközpontú megközelítési modell 5. Társadalmi változás oldaláról történő megközelítési modell

6.


Az egészségnevelés helye a tudományok rendszerében: EGÉSZSÉGNEVELÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYOK

TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK

- biológia - orvostudományok - közegészségtan - járványtan - belgyógyászat - gyermekgyógyászat - nőgyógyászat - pszichiátria - gerontológia - alkohológia - addiktológia - egyéb klinikumok

- szociológia - pszichológia - pedagógia - népegészségtan

Felhasznált irodalom: Egészségnevelés – Egészségfejlesztés PPT Müller Ágnes tanársegéd, kari külügyi koordinátor PTE – ETK Az egészségügyi rendszer működésének alapelvei SOTE/Győrffy Zsuzsa „Vissza a gyökerekhez” Pap, tanár, orvos /Dr. Nagy Attila PhD, orvos, közíró Kis – Tamás Loránd: A modern egészségszemlélet alakulása /Kompánia füzetek

2.5 „Az orvos, a pap és a tanár” – pedagógiai modell "Az egészet kell megérteni, mindig és egyszerre, az egészséget és a betegséget, a hiányt és a következményt, az életet és a halált, külön-külön értelmetlen minden.” (Márai Sándor)

A népegészségügyi adatok ismerete, a lakosság rossz egészségi állapota, az elmúlt évtizedek során folyamatosan leépülő oktatás, egészségügy, a teljesen feledésbe merült kulturális értékek és művelődési javak, az elfelejtett emberi értékek, az ellehetetlenített falusi élet, a nehéz gazdasági helyzet ellenére is, azonnali segítségért kiált. A többéves településfejlesztő tapasztalatunk felbátorít, hogy megosszuk másokkal is azt az elméletet, modellt, amely alapján sikerült az egyesületnek egy rendszerelméleten alapuló, viszonylag gyors és olcsó, szervezetten irányított és szakmailag koordinált egészségnevelő folyamatot elindítani. Tényként kell azt elfogadni, hogy a Vértesbogláron előidézett változásokat, (vagy éppen annak képtelenségét), a felméréseink számszerű eredményeit, az egyesület tevékenységének hatékonyságát és/vagy teljes sikertelenségét a különböző színtereken, nem minden esetben lehet más település számára mértékalapul venni és összehasonlítani, vagy bármi következtetést levonni. A településfejlesztést számos környezeti hatás és körülmény befolyásolja. Többek között a helyi döntéshozók attitűdje, képzettsége, az oktatás, nevelés irányításának szemlélete, „az iskola szellemisége”, a helyi civilszervezetek, egyházak, száma és aktivitása stb. (A civilszervezetek, alapítványok valós és saját célokkal, érdekképviselettel. Nem az úgynevezett önkormányzatok járszalagjára fűzött működésűek!) Továbbá, a lakossági igény megjelenésének mértéke, és annak összetétele (kor, anyagi helyzet, iskolai végzettség). És végül, de nem utolsó sorban, hogy elsőnek lenni soha nem könnyű valami új, ismeretlen dologban. Főleg, ha kézzelfogható, számszerűsített dolgokban

7.


annak eredménye azonnal, de legalább rövid időn belül – a laikusok számára - nem mérhető. És sorolhatnánk a kormányváltástól, azok más értékrenden kezelt egészségfelfogásán át, az együttműködő készségig és képességig. A világ számos jó kezdeményezéssel mutatott követendő példát számunkra és legalább ennyi olyan esetet véltünk felfedezni, amelyek szintén jó szándékkal születtek, de rövid időn belül az a „jó” magyar szokás szerinti bizonyos hátsószándék inspirálta a szervezőket. A saját materiális javak meglátása, az önámítás, önzés, az anyagi érdek felülkerekedése nem biztosított stabil alapot és rövid időn belül fuccsba is dőltek. Egy példa erre a „Kihívás napja”. A Challenge Day 1982-ben indult Kanadából, ahol két szomszédos város vezetői elhatározták, hogy egy egész napos verseny keretében döntik el, melyikük városa a sportosabb. Május utolsó szerdáján ezért 0 órától este 9-ig folyamatosan számolták, hányan végeznek aktív testmozgást legalább 15 percen keresztül. Amire ez hozzánk került a 90-es évek elején, már a kitűzött pénzdíj és a tárgyjutalmak sokasága jelentette a kihívást a településeknek. A csavaros észjárású szervezők, hamar meglátták a szabályzatban a számukra nagyobb értéket jelentő lehetőséget. Gépies gyorsasággal írták boldog és boldogtalan nevét, szükséges adatait, hogy a statisztika, nyerő legyen. Az eredeti cél a „sportosabb” település cím elnyerése helyett, „a legjobb önámítás kavalkádja” címet érdemelte volna sok település. A legkeményebb sportot a tollforgatók végezték. De volt lángos, sör, meg virsli…Ez jó volt a népnek. És, ami még elkeserítőbb, hogy eredményt hirdettek úgy, mintha az teljes mértékben hiteles lenne. Talán még ők maguk, el is hitték. (Eredeti cél? Hasznosság? Tartalom? Fair Play?). Minden tisztelet azoknak a településeknek, akik már több mint húsz éve megrendezik, mert náluk nem alaptalan annak feltételezése, hogy valóban a sport kedvéért és annak népszerűsítéséért teszik. De, ugyanígy említhetnénk többek közül, az elmúlt néhány évben elnyert település egészségterves pályázatait is. Ezt a példát azért láttam szükségesnek leírni, hogy a - település egészségfejlesztési modell – alkalmazása során az orvos, a pap és a tanár, no meg a non-profit tevékenységet folytató egyesület számára, teljes mértékben kizárt az öncélú anyagi haszonszerzés. (Nincs, és nem is lehet anyagi jellegű „hátsó szándék”). Csupán csak az egészségnevelés - egészségfejlesztés. A modell alkalmazása csak akkor valósítható meg, ha ők belsőleg motiváltak arra, hogy együttműködjenek. Pontosabban, hogy példát mutassanak. Ez nem jelenti azt, hogy minden esetben ismerniük kell egymást, és azt sem, hogy közvetlenül kapcsolatban kell állniuk egymással. Továbbá, jelen esetben azt sem szabad figyelembe venni, hogy miként vélekedik munkájukról a köznyelv. Jó- vagy rossz- orvos, pap vagy tanár. A modell szempontjából az alábbi megfogalmazás a helyes: a falu orvosa, papja és tanára (tanárai). Mivel hipotézisünk az, hogy sikeres gazdaságot csak egészséges emberekkel lehet megvalósítani, közvetve a gazdaság beindításának, fellendítésének érdekében is cselekszik az orvos, a pap és a tanár, no és az egyesület is, amikor a tisztelet, a bizalom és kölcsönösség elvén, felelősséggel és feltétel nélkül „bevállal” ennyit az embertársaiért, a gyerekekért, a jövőért. A VÁLTOZÁSÉRT! A lakosság testi-, lelki- és szociális egészségi állapotában bekövetkező VÁLTOZÁSÉRT! Az már mindenki előtt ismert, hogy az utóbbi évtizedekben számos dolog átrendeződött, elveszett a falvak életéből. Tisztában vagyunk azzal is, hogy a modernizáció, technikai fejlődés olyan változásokat is hozott, amelyek visszafordíthatatlanok. A település szerkezete, a lakosság összetétele teljesen megváltozott. Régen a falvakban az értelmiséget az orvos, a pap és a tanár jelentette. Bizalommal és tisztelettel bármikor hozzájuk fordulhatott a bajbajutott, egyszerű, tudatlan ember. A megváltoztathatatlant nem akarjuk megváltoztatni, az inreverzibilis folyamatokat nem akarjuk visszafordítani, de a régen jól bevált és ma is működtethető dolgokat újra kell éleszteni! Valakiknek, valahogyan el kell kezdeni! Erre egy példa és lehetőség a miénk. Az orvos-, a pap- és a tanárhivatásban sok a hasonlóság, sok a közös vonás. Mindegyik az emberrel (test, lélek, szellem) foglalkozik. Munkája során kisebb – nagyobb mértékben

8.


mindegyik végez nevelést, testi-, lelki- szociális egészségnevelést. Mindhárom képes pusztán a személyével változást előidézni az emberek egészségében, gyógyulásában, személyiségében. Az alábbi táblázat a biopszichoszociális-, funkcionális- és a salutogenetikus egészség modell és a „az orvos, a pap és a tanár” pedagógiai modell közötti összefüggéseket, párhuzamokat foglalja össze, amelyekre építettünk.

ORVOS erő, akarat növelésének képességére való készség növelése az Egészségvirág – modell szerint (Salutogenetikus modell) - testi

PAP/LELKÉSZ erő, akarat növelésének képességére való készség növelése az Egészségvirág – modell szerint (Salutogenetikus modell) - lelki

- 2. remény (lat:spes) (gyógyulás)

- 1. hit (lat: fides) (lelki erő)

-bio- (test)

-pszicho- (lélek)

TANÁR erő, akarat növelésének képességére való készség növelése az Egészségvirág – modell szerint (Salutogenetikus modell) - szociális jóllét állapota (WHO, Biopszichoszociális modell) - 3. szeretet (caritas) (szeretet alapra helyezett nevelés) (isteni erények) - szociális egyensúly (társadalmi élet) Funkcionális modell

A modell alkalmazása során, természetesen ezek ilyen aprólékosan szét nem választhatók, a gyakorlatban kölcsönösen hatnak egymásra, olykor felcserélődnek, de tervszerű, tudatos együttműködés esetén, mindenképp pozitívan segíthetik egymást. Az orvos, a pap/lelkész és a tanár mellett vagy helyett, a bizalmi elv alapján akár, más egészségügyi végzettségű, egyházi, vagy nevelési és szociális területen jártas személy is értendő. Lényeg, hogy a „hierarchia” élén mindig ők állnak. (Felelősség, kezesség vállalása, tisztánlátása végett). Az alábbi táblázat ennek értelmezését segíti: ORVOS - ápolók, asszisztensek - védőnő - gyógytornász - dietetikus - mentálhigiénés szakemberek - család- és gyermekvédelemi szakember - stb.

PAP/LELKÉSZ - karitász csoport / tag - példaértékű család vagy annak tagja - hitoktatók - kántor - stb.

9.

TANÁR - gyógypedagógus - szociális munkás - nevelők - fejlesztő pedagógusok - szociálpedagógusok - óvodapedagógusok - konduktor - stb.


10.


Néhány megállapítás és tény, amely a későbbi együttműködést segítheti: - Ahhoz, hogy településfejlesztésről beszéljünk, elengedhetetlen az önkormányzat és intézményeinek együttműködése. Ha a három színtéren, de legalább kettőn (orvosi rendelő, templomok, óvoda, iskola) összhangban elindul egy tervszerű együttműködés, szinte kizárttá válik, hogy legalább passzívan ne működjék együtt az önkormányzat és/vagy a másik intézmény is. Az egészség minden ember alapvető, alkotmányos joga. Ennek támogatása, különösen, ha professzionálisan történik a fejlesztés, a polgármester, a jegyző, a szociálisgondozó és a család-, ifjúsági és gyermekvédelmi felelős részére kötelező. Szánt szándékkal tett elkerülése bármely okból (időhiány, anyagiak, tudatlanság, világnézeti különbözőségek: erkölcsi, politikai stb.) nem csak emberileg és etikailag elítélendő, hanem jogilag is támadható. - Az önkormányzat együttműködése egészségfejlesztésről beszélhetünk.

nélkül

intézményi,

egyesületi,

munkahelyi

- A prevenció szintjén, a pszichológus szerepét a pap/lelkész tölti be. - Mindhárom hivatást ellátó személyre titoktartási kötelezettség vonatkozik. - Mindhárom hivatást, számos egyéb tudományt, szakmát, művészetet, sportot képviselő lakos segítheti abban, hogy hatékonyabban végezhessenek egészségnevelést. Minél erősebb a kapcsolati rendszer, annál nagyobb a hatékonyság, megbízhatóság és a szociális háló vagyis, a védelmi rendszer. Ugyanakkor, ezzel együtt nő a felhígulás, elaprózódás, a lényeg elvesztésének lehetősége is. Ezért mindig törekedni kell az egyszerűsítésre. A feleslegessé, értelmetlenné, haszontalanná vált tevékenységeinket egy idő után selejtezni kell, szükség esetén el kell hagyni. (Szakmai koordinálás, monitoring, egészségfejlesztési terv aktualizálása.) - Az egyesület számára nagyon fontos annak az egyetlen lehetőségnek a felismerése, hogy abban az esetben, amikor az EU-s jogszabályok alkalmazása, értelmezése, ratifikációja során nem egyértelmű vagy ellentmondásra ad okot és ezáltal zavart kelt az egészségnevelés egészségfejlesztés lehetőségében, a modell alkalmazása megoldást jelenthet. Konkrétan, abban az esetben, amikor azt mondjuk, hogy a – gyermekvédelmi jelző rendszernek mindenki tagja – viszont, ha szól a szülőnek bárki is (pl. jelen esetben akár a tanár!?), arról, hogy tudomása van róla, vagy látta a gyereket bármi nem megengedett tevékenységet végezni, amivel árt a maga, vagy társai egészségének, ha a szülő olyan, még akár feljelentéssel is élhet. De, ha megvan az a kellő tisztelet, bizalom, a tanár mindenféle jogszabályra gondolás nélkül, a gyerek érdekét és egészségét figyelembe véve azonnal mérlegel, majd jelez vagy konzultál a szülővel. Ezért is lenne nagyon fontos, hogy a modell mindhárom hivatást végző személynek tisztelete, megbecsültsége a régihez hasonló legyen. Ehhez természetesen, elengedhetetlen az ő hitelességük. Tett és szó összhangja és a cél mindvégig szem előtt tartása. Ami alapja a bizalmi viszony kialakulásának. És, ha a CÉL a gyerek testi-, lelki- és szociális egészsége, akkor a tanár – szülő, orvos – szülő, pap/lelkész – szülő között kell olyan bizalomra épített viszonynak lenni, amikor az a mondat, hogy „nincs joga…” eszébe sem juthat egy szülőnek sem. Így, megoldást lehetne találni arra, hogy igazzá tegyük azt az állítást, hogy a gyermekvédelmi jelzőrendszernek mindenki tagja. És akkor talán elérnénk, hogy egy ilyen esetben a szülő azt mondaná: - köszönöm, hogy szólt tanárnő, (doktor úr vagy atya/tiszteletes úr) kérem, hogy segítsen, mit tegyek, mit lát célravezetőnek?” Ők pedig segítenének…vagy, ha meghaladja a probléma a

11.


szakértelmüket a megfelelő szakemberhez irányítanák. Súlyosabb érvényű problémánál pedig, akár egymást megerősíthetik, tanáccsal láthatják el. A gyerek egészségéhez hozzátartozik az iskolán-, templomon- és iskola egészségügyön kívüli élete is. Ebben az esetben pedig a tanár sem mondhatná, hogy „nincs jogom…”, mert érezve a biztonságot jelentő rendet, talán nem félne jelezni a megfelelő helyen. Ezt az egyszerű, olcsó és célravezető pedagógia módszert újra kell éleszteni, mert ez elengedhetetlen ahhoz, hogy újra azt mondhassuk, hogy jó az oktatási rendszerünk. A hitelesség fenntartása egy életpálya során szükséges és alapfeltétel az orvos, a tanár és a pap részére. A hiteles, jó tanár, jó orvos és jó pap kell, hogy legyen annyira kreatív, hogy a mindenkori vezetés, fenntartó önkormányzat vagy akár hatalmon lévő kormánytól függetlenül a gyerek és a szülő irányába hiteles maradjon. Mindezt elsősorban a gyermekek, a betegek és a hívők testi-, lelki- és szociális egészségének érdekében, de a saját önbecsülésük és egészségük végett is. Az egészségfejlesztés, a sikeres gyógyítás és tanítás alapja a REND. Nehéz úgy megvalósítani, ha az orvosi rendelőben nem az orvos, hanem a beteg, a templomban nem a pap, hanem a hívő és az iskolában nem a tanár, hanem a szülő (még rosszabb esetben a gyerek) a domináns egyén. RENDes körülmények közt, az orvosnak nem mondhatja meg a beteg, hogy milyen gyógyszert írjon fel, nem kérheti számon a hívő ember a paptól, hogy pl. miként gyóntat másokat, és a szülő vagy gyerek sem mondhatja meg, hogy mit és hogyan tanítson a tanár. Mert ebben az esetben a beteg az orvos, a hívő a pap, és a szülő vagy a gyerek a tanár. A szerepek felcserélődnek. Ez RENDetlen állapot!... Igen, valóban az eset hasonló a tojás és tyúk dilemmához. Melyik volt előbb? A mi esetünkben melyik kezdje előbb a RENDes körülmény megteremtését? Az Orvos, a Pap és a Tanár. Együtt és egyszerre. Mert, három a magyar igazság. Ja, és egy a ráadás? Az legyen a Szülő! Négyen már sokan vagyunk, és már azt is tudjuk, hogy a részek összessége több mint az egész. Ez már talán maga az EGÉSZSÉG lenne. Számos probléma megoldódhatna és a REND, további színtereken is, további RENDet követelne magának. Belegondolt már valaki abba, hogy mi játszódik le belül a gyerekben, amikor felnőttektől, szülőktől azt hallja folyton folyvást, hogy „hülye” az orvos, vagy akár a pap, de leggyakrabban a tanár? És amikor beteg lesz, ahhoz a „hülye” orvoshoz viszi a szülő, esetleg attól a paptól várják a hitéleti lelki felkészítését is, és minden nap arra a tanárra (tanárokra) bízza a gyerekét? Ez a gyerekek agyában sok – sok rövidzárlatot, érthetetlen áramzavart okoz, ami gyakran kicsapja a biztosítékot. Akkor már késő és mindenki szidalmaz mindenkit, csak saját magát nem. És ez már a gyereken nem segít, hanem többnyire árt és újra generálja azt a bizonyos ördögi kört. - Az egyesület, tevékenységét illetően teljesen független és mentes a politikától, de az elengedhetetlen, hogy ne kövesse egyebek közt az oktatás-, egészségügyi- és szociálpolitikát. Az egyesület hosszú távra tervez, nem egy önkormányzati választási ciklus erejéig, ezért fűzünk nagyobb reményt a lakosság, vállalkozók és civilek együttműködéséhez a jövő nemzedék egészségi állapotának javítása érdekében. - A 2.2 Egyéb dokumentumok cím alatt felsorolt dokumentumok, írások folyamatosan bővülnek az egészségnevelési tevékenységünk alatt. Ezek jelentik többnyire a felsőbb intézkedéseket számunkra, melyekhez mi, folyamatosan az elveinkhez hűen, alulról építkezünk. Ez nem jelenti azt, hogy azok tartalmával teljes mértékben és minden esetben egyetértünk, de képesek vagyunk értelmezni, és ha kell a magunk céljainak megfelelően, esetleg más prioritásban alkalmazni vagy hozzáigazodni. (Ezzel érhető el a fejlődés!)

12.


- Az egyesület, tevékenységével készségesen együttműködik és segíti bármely orvosi rendelő, történelmi egyház (kizárólagosan csak az!) és önkormányzat vagy annak intézményei, civil szervezetei egészségfejlesztő, preventív, gyermekszegénység elleni és családtámogató szándékát, akár tanácsadással, akár gyakorlatban, a saját projektjein belül. A más vallási közösségbe, felekezetbe tartozó személyek (ezt nem vizsgáljuk!) egészségfejlesztése az egyén szintjén - ettől nem kizárt. Mivel az Egészségfejlesztési Tervünk alapjául Vértesboglár település lakossága szolgált, az itt élő és működő társadalmi csoportok, színterek elvi és szakmai meggyőződésének, hagyományainak teljes mértékben meg kell felelnünk. (r. katolikusok, reformátusok, svábok). Ezzel magyarázható az is, hogy a természetes gyógymódok közül csakis a hagyományos, klasszikus formáinak adunk teret a rendezvényeinknek, amelyek fiziológiás magyarázattal bírnak. /Dietetika, gyógytorna, masszázs, reflexológia, és legfőképp a fito- és apiterápia (gyógynövények, méz)/. Bármi kétely felmerülése esetén, saját szakterületén Dr. Gerstner Péter orvos, Ambrózy Tamás plébános, az Egészségnevelői Szakmai Munkacsoport (pedagógiai-, gyámügyi- és szociális szakemberei) és Bauer Jánosné, a Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke (mint önkéntes együttműködők) segítik a döntést, melyet az egyesületnek tiszteletben kell tartania. A szakmai felügyeletet nem mások feletti hatalomgyakorlásból, hanem saját magunk szakmai felügyelete céljából tartjuk elengedhetetlennek. Etikai, erkölcsi, szakmai összeegyezhetetlenség, ellentmondás és a kontár tevékenység kivédése végett. - Az egyesület önkéntesek bevonásával (minden anyagi szolgáltatás nélkül) valósítja meg céljait, a felajánlásokat nyilvántartja, és amikor a lehetőség vagy szükség úgy hozza, él vele. Ebből kifolyólag adódik az is, hogy igyekszünk elkerülni minden hivatalos testületi megkeresést, mert azok, azon tagjai, akik bért, tiszteletdíjat kapnak, (még ha le is mondtak annak felvételéről) ebben a formában nem felelnek meg az önkéntesség kritériumainak. (Önkormányzati-, egyházi képviselő- és tantestület). Természetesen, ha fordítva történik, és a testületek tagjai, mint civil ember vagy vállalkozó jelzi támogató vagy részvételi szándékát, akkor önkéntes felajánlásnak számít és az egyesület szívesen él vele. Az egyesület tematikáját és a hároméves tapasztalatát áttekintve, a Nagyboldogasszony Ünnepe projekt egyházi vonatkozású részének sajnos időközben nincs házigazdája, akik nagy felelősséggel és szakmai hozzáértéssel önállóan koordinálták elköltöztek, ezzel szemben a hagyományőrzés terén, a német kisebbség szerepvállalása úgy a szervezést, mint a részvételt illetően óriásit fejlődött. Ebből igyekszünk még többet kihozni a jövőben. Ez a kapcsolat mindkét fél (sőt, mindhárom fél számára, de még a falu számára is!) haszonnal jár. Köztudott, hogy a svábok erősen vallásos emberek, így a velük való munka során az egyházi vonalat is közvetve mozgásba hozzuk. Az egyesület a magyar népszokások mellett a helyi hagyományőrzést, hitet és vallást, népi vallást (Bálint Sándor, Dr. Oláh Andor nyomán) továbbra is fontosnak és elengedhetetlennek tartja. A hajnali virágszedés, Mária ágyának elkészítése, az ökomenikus szabadtéri virágáldás és Streith Miklós plébánosra való emlékezés erejéig. (Egészség-modellek). Mi úgy gondoljuk, hogy az kizárt, hogy ne kerüljön megrendezésre az az ünnep, amelynek életre hívása a család, az anyaság hangsúlyozása, az elveszett emberi értékek újraélesztése céljából lett életre keltve. A vele járó szellemi értékről nem is szólva. Különösen akkor, amikor a Római Katolikus Egyház 2011-et a Család Évének nyilvánította. A képeket végignézve, sajnálattal kell tudomásul venni azt, hogy négy olyan kisgyermekes (értelmiségi) család hagyta el a települést, akik részvételükkel, adományozó karitatív tevékenységükkel és önkéntes társadalmi felelősségvállalás tudattal segítették és átérezték az ünnepet, annak jelentőségét. Az egyesület, növekvő felelősségvállalása végett, egyszerűsítésre kényszerül a más településről érkező vendégek, főként a gyerekek miatt a jövőben. A templomi szertartást

13.


illetően, - a svábok és a hívők akarata szerint – a helyi katolikus templomban vagy a tájházban, önkéntesen, saját elhatározásuk és döntésük szerint alakítják. A programtervezetet minden érintett félnek időben megküldjük, (Hírmondónkban mindenkit folyamatosan tájékoztatunk), amely alapján saját szabadidejük, akaratuk szerint tudnak ahhoz csatlakozni és tervezni, ha szeretnének. Az egyesület „szakszerű tematikus terve, tudománya és hatásköre” az intézmények (óvoda, iskola, templom és tájház) küszöbéig tart, hogy azon belül a közösség milyen pólusát mutatja, negatív vagy pozitív, vonz vagy taszít, mennyire nyitott az újra, az együttműködésre, a befogadásra, az minden csoport szabad akaratán és nem rajtunk múlik. Mi, továbbra is pozitívan és optimistán hiszünk a gyerekek és felnőttek egészségnevelhetőségében – fejleszthetőségében.

3. - Az iskolarendszeren kívüli nevelés – a modell alkalmazása a gyakorlatban „Ha nekem csodabocskorom volna, a gyermekszívekbe röpülnék most bele. … Volna akkor nekem most drága dolgom. Márványos palotákba, és nádfödeles házakba egyformán besuhognék a szép holdfényes téli éjszakákon. Szőke fejeket, barna fejeket megsimogatnék, nevető szemekbe belenevetnék, síró szemek könnyét letörölgetném. Kitől én kérnék, kinek én adnék egy kis vidámságot, de a szomorúságát mindnyájatoknak elszedném. Ha mesebeli bocskorom volna… De tán jobb is, hogy nincsen. Széles ez országban olyan sokan vagytok, akiket meg kellene látogatnom, hogy csak az elgondolásba is szétmenne a bocskor. S hol találnám én meg azt a mesebeli vargát, aki megfoldja? Hát így csak a tollamra bízom magam, mint valami szárnyas paripára.” (Móra Ferenc)

Az iskolán kívüli nevelés legfőbb típusai és azok színterei: 1. Intézmények: iskola (pl. napközi, szakkör), ÁMK, művelődési ház, mozi, színház, táncház, zeneiskola, orvosi rendelő váróterme stb. 2. Piaci szolgáltatások: szórakozóhelyek, tanfolyamok, uszoda, edzőterem stb. 3. Civil kezdeményezések: egyházak, egyesületek, gyermekszervezetek (úttörő, cserkész, csibészcsapat) stb. 4. Nevelő médiumok: gyereksajtó, gyerekkönyv, rádió, televízió, internet. Ezek különböző mértékben „járulnak hozzá a személyiség (részleges vagy egészleges) fejlesztéséhez, a társadalomban vetélkedő – versengő értékek közti választáshoz, az önnevelés tudatosságához.” (Felhasznált irodalom: A gyakorlati pedagógia néhány alapkérdése 7. kötet/Iskolán kívüli nevelés Szerkesztette: Trencsényi László Kiadta: Bölcsész Konzorcium 2006-ban).

Az egészségnevelés egyik fő célja, hogy képessé váljék az egyén (gyermek) a választási lehetőségek közül a számára legmegfelelőbbet választani és ez által az egészségét fejleszteni. Az egészség érték, és nagyon törékeny, sérülékeny! Mivel a család és az iskola mellett az iskolán kívüli nevelés is befolyással van a gyermek (egyén) egészségére, személyiségfejlődésére ezért nagy felelősséggel és körültekintéssel kell a szülőnek megfontolnia, hogy gyermekének milyen egyéb elfoglaltságot enged, vagy szorgalmaz. (Hely? Környezet? Kortársak? Vezető, irányító személye?(!) Képzettsége vagy tapasztalata, hírneve? Stb.). A saját egészségét mindenki a saját akarata és meggyőződése szerint, de a másét csak az arra megfelelően képzett személy fejlesztheti. Egyesületünk színes szakmai összetételének és különböző színtereken való jártasságának köszönhetően, szakszerű egészségnevelésre alkalmas projektek működtetésével kívánjuk az Alapszabályunkban és a 1. Bevezetés fejezetben megjelölt célokat megvalósítani. 14.


Témakörök: 1. Sport 2. Művészetek – kézművesség

3. Hittan - hitélet 4. Természettudományok

5. Magyar történelem Magyar irodalom Magyar népzene – néptánc – népdal Helyi hagyományőrzés – svábkultúra 6. Európai kultúra (görög, római) 7. Háztartás 8. Egészségtan – Egészségvédelem Elsősegélynyújtás

Természetjárás, labdajátékok, lovaglás, íjászat Szobrászat, kőfaragás, fafaragás, bőrdíszmű, rajz, festészet, kerámia, gyöngyfűzés, varrás stb. Tízparancsolat, ünnepek és jelentőségük, népi vallás, szentek élete Természetismeret – környezetvédelem Vértes – ahol élünk Csillagászat, kémia, fizika, biológia Történelmi Magyarország Népek meséi – próza (könyv) – vers Táncház, ének, zenehallgatás Tájház rendszeres látogatása Mitológia, építészet (logika, retorika, filozófia) Kézimunka, barkácsolás, műhely, takarítás, főzés, gazdálkodás Háztartási balesetek, egészséges életmód, szenvedélybetegségek, krónikus betegségek, stressz-oldó technikák

Feladataink: - Harmóniára való törekvés az intézményi (óvoda, iskola, középiskola) egészségneveléssel. - Oktatási intézmények és a civil szervezet partnerségi együttműködésének erősítése. - Az intézmények részére pályázatok kiírása, orvosi rendelők várótermében kiállítások, faliújság, plakát A gyerekeken keresztül a szülők, pedagógusok elérése érzékenyítés - Képzők képzése!!! - Betegoktatás - Hátrányos helyzetű családok 1. Megszólítása 2. Bevonása 3. Tervszerű fejlesztése. - Perifériára szorult és szegregált roma/cigány családok felzárkóztatásának segítése, interaktív tanítása. - Gyermekek „kortárs egészségőr” képzése. - Egészség és fogyasztóvédelem. - Elérhető kulturális programok és az élethosszig tartó tanulás lehetőségének biztosítása a mélyszegénységben élőknek. - Az egymástól tanulás lehetőségének biztosítására, a megfelelő körülmény megteremtése a szegények számára. - Kapcsolati tőke és a szociális háló erősítése. - „Rokon” civilek és önkéntes segítők feltérképezése. - Célcsoportok elérése: szegény, krónikus beteg, krízishelyzetbe került gyerekek („az orvos, a pap és a tanár” modell alkalmazásával).

Felhasznált módszerek: Megfigyelés, tapasztalás, elbeszélés, magyarázat, vita, kísérletezés, szerep- és szituációs játékok, mozgásos tevékenységek, egyéni- és csoportfeladatok, interjú, gyűjtőmunka.

15.


A szemléltetés eszközei: Aktív részvétellel (tematikus túrák, séták alkalmával érzékelés, észlelés, tapasztalás, kép, plakát, faliújság, újság, kiállítás stb.) gazdagabb szemléltetést, és erős értelmi, érzelmi motivációt tesznek lehetővé.

Motivációs eszköz: Csibészkártya gyűjtési lehetőség.

Értékelés: Diagnosztikus értékelés, személyre szóló dicséret.

3.1 Csibésztábor A nyári szünidőben 8-10 alkalommal biztosítjuk a gyerekeknek (20-40 fő részére) a szervezett, szakmailag felügyelt, többnyire szabadban eltöltött játéktevékenységekből, kirándulásokból álló egyszerű, jellegzetesen falusi programokat. Cél, hogy minden környező településen élő gyereknek legyen nyári tábor jellegű élménye. "Az orvos, a pap és a tanár" modell alkalmazásával, önkéntesek bevonásával kistérségi szinten is megvalósítható, fejleszthető és fenntartható. Mivel önkéntes felajánlásokból valósítjuk meg a programokat, ezért nagyon előre nem tudjuk annak konkrét tartalmát ismertetni. A minőséget is meghatározza az önkéntes tevékenység, a hely, az időjárás, az adomány és a pályázati forrás. Részleteket mindig a honlapunkon, a Rendezvények – Programok rovatban olvashatnak.

Egészségnevelési filozófiánk alakulása A Csibésztábor 2008-ban két tanító és egy egészségtantanár elképzelése, tematikája szerint kelt életre. Június elején összeültek a helyi játszótéren, hogy a közelgő nyári szünidőre tematikus programokat szervezzenek a helyi és a nyaraló vendéggyerekeknek. Az ő hármójuk „szellemisége” ivódott a programokba, melyek megalapozták és magukkal hozták „az orvos, a pap és a tanár” pedagógiai modellt. Ez a „mag” adja a további programok, az iskolán kívüli nevelés, – alternatív iskolánk – tematikájának örök alapszellemiségét. A következő ábra ezt mutatja.

16.


17.


3.2 Csibésztanya (Csibészcsapat) Októbertől májusig tartó tematikus foglalkozások 20 - 40 fő, 6-12 éves gyermekek részére, legalább havonta egyszer. Lényegében itt valósítható meg a tudatos gyakorlati egészségnevelés, melyet az Egészségnevelési Pedagógiai Programunk tematikája (Témakörök) tartalmaz. Cél: hátrányos helyzetűek felzárkóztatása, esélyegyenlőség biztosítása, készségek és képességek kibontakoztatása, érzelmi töltés, szociális kompetenciák fejlesztése, probléma megoldó képesség fejlesztése és stressz-oldó technikák elsajátítása, életre készülés és együtt élni tanulás, sikerélmény és élményterápia megélése minden rászorult és/vagy krízishelyzetbe került gyermek számára. A gyakorlati egészségnevelés tematikája az iskolai elméleti képzésre, az élettani és kórtani sajátosságokra, szakmai véleményezésre és tapasztalatainkra épül. "Az orvos, a pap és a tanár" modell alkalmazásával kistérségi szinten is megvalósítható, fejleszthető, fenntartható. Önkéntes tevékenységek, adományok, pályázati források szükségesek és meghatározók a foglalkozás tartalmát illetően. Az időpont, hely és a részvételi lehetőség 1-2 héttel előtte kerül meghirdetésre. (Honlapon).

Csibészcsapat Vértesboglári, 9-12 éves gyerekekből álló csoport, akik önkéntes gyereksegítők, ők már több alkalommal vagy akár évek óta rendszeres résztvevői voltak programunknak. Színes és sokoldalú egyéniségek. Van közöttük olyan, aki szakmai ajánlásra, van, aki szülői kérésre és van, aki a véletlen szerencsének köszönhetően került beválogatásra. Mindannyian „bronzcsibész” fokozattal rendelkeznek, mely által elsőbbséget élveznek, ha maguk is úgy akarják, hogy az „ezüst- és aranycsibész” fokozat elérésével „Kortárs Egészségőr” tanúsítványt kapjanak. Közös megegyezéssel és elhatározással saját szabályokat fogalmaztunk meg, amelyeket ebben az évben csak kipróbálunk, és élhetőség esetén véglegesítünk. A vértesboglári gyerekcsoport rendszeres partnerei már második éve, a bicskei Gyermekotthon Don Bosco lakásotthon tíz gyermeke, akik egyéniségükkel tovább színesítik a palettát. (Halmozottan hátrányos helyzet, roma/cigány kultúra, krónikus beteg, magatartási zavar). Nekik, és további 10-20 fő gyermeknek tervezzük biztosítani a csibészkártya gyűjtési lehetőséget, és ez által a „bronzcsibész” fokozat megszerzését. Csibészcsapat tagok „bronzcsibész” minősítéssel: Dóczé Dániel Kirschner Henrietta Kirschner Nikolett Laczkó Anna Laczkó Bettina Macsuka Márk Neukunft Adél Neukunft Ádám Shmidt Hajnalka 18.


Somogyi Dávid Szabályok: 1. A Csibészcsapat tagja ahol tud, segít. 2. Mindig igazat mond. 3. Törekszik arra, hogy példát mutasson vidámságban, önismeretben, segítőkész, udvarias, illemtudó és sportszerű magatartásával. 4. Örök barátságban él a természettel. 5. Ismeri a tízparancsolatot. Riadólánc: Rozi néni Anna, Bettina Dani Niki, Heni Hajni Dávid Márk Ádám Adél Rozi néni Örökös Csibésztúrák: Új Év Köszöntő Túra (január) Tavaszünnep Köszöntő Túra (április) Szent Iván – éji Túra (június) Ferenc – napi Túra (október) Fokozatok: 1. év „bronzcsibész” fokozat – sárga nyakkendő, piros színnel hímzett emblémával. (Nap, Hold, csillagok). 2. év „ezüstcsibész” fokozat – narancsszínű nyakkendő, piros színnel hímzett emblémával. 3. év „aranycsibész” fokozat – sárga és narancsszínű nyakkendő piros színnel hímzett emblémával. A nyakkendő az egyesület tulajdona. Induló: Csatakiáltások: Felelősök: Összejövetelek: Csibésztanya és Csibésztábor alkalmával, ahogy a program megkívánja, de legalább havonta egyszer. Háromszori indokolatlan elmaradás esetén önmagát felmenti (kizárja) a tagok névsorából. Fokozatok megszerzésének feltételei: 1. „Bronzcsibész” fokozat: 12 db. csibészkártya összegyűjtése 2. „Ezüstcsibész” fokozat 12 db. csibészkártya összegyűjtése 3. „Aranycsibész” fokozat: 10 db. csibészkártya összegyűjtése + záróvizsga feladatok: 1 db. vizsgatárgy és gyakorlati bemutató, és 1 db. nagy írásmű készítése. Vizsgaanyag tételhúzással, bemutatója egymásnak, és kiállítás formájában. A felkészüléshez mindenki segítséget, forrásmunkát kap, de önállóan otthon készíti el. Záró időszak: Nagyboldogasszony Napjától – Kisasszony Napjáig.

19.


Nyakkendő felkötés és fogadalom tétel: Kisasszony Napján. Csibész fogadalom: Én,……… csibész fogadom, hogy a szabályokat betartom. Isten engem úgy segítsen!

3.3 Családi Sportnap Nyári program, amely a Csibésztábor része és a helyi Sportegyesülettel kerül megrendezésre. Cél: a családok részvételével közös játék, sport, versengés, vetélkedés. Közös főzés a gyerekekkel. Tevékenységek: önálló munka a tökpampuska elkészítése során: hámozás, gyalulás, bekeverés, ízesítés frissen szedett kakukkfűvel, egyéb önálló variációk kreálása, tűzgyújtás, sütés, felnőttek és kicsik kínálása, rendrakás.

3.4 Nagyboldogasszony Napjától – Kisasszony Napjáig Augusztus 15-szeptember 8-áig tartó nyárvégi időszakot foglalja magába. Feltehetően nincs a naptárban még egy ilyen 25 napot magába foglaló időszak, amely ennyire alkalmas lenne az egészségnevelésre. Egy kis településnek is nagy lehetőségeket, tartalmas programokat jelent, de egy szervezett, átgondolt és megfontolt folyamatos és fokozatos tervszerű építkezéssel, akár kistérségi szintre is fejleszthető. Kimeríthetetlen kincset rejt, kulturális programokra, bemutatókra, kiállításokra, túrázásra, családi napokra, rendezvényekre, konferenciákra, előadásokra. Hihetetlen mennyiségű forrásmunkával szolgál egyházi, történelmi, népi folklór és helyi (kistérségi) vonatkozásában is. Az időszak magában foglal bő két hetet a nyári szünidőből és egy bő hetes időszakot a tanévkezdésből. Ez lehetővé teszi az összehangolt, tematikus település szintű és az iskolai egészségnevelést. Az időszaknak nagy a magyar vonatkozása is, de az sem elhanyagolható, hogy több országban munkaszüneti ünnepnap. (Testvérkapcsolatok). Sok tekintetben, de már a nevében is méltóságot parancsoló, egyszerű, de mégis tartalmas, színes, kizárólag minőségi programokat kíván és enged csak meg. A tavalyihoz hasonlóan tervezzük, de végső formáját a felajánlások, ötletek, anyagi, pályázati források határozzák meg. Cél: helyi: irányított falusi egészségnevelő, rekreációs és kulturális programok biztosítása minden korosztály számára. - hagyományőrzés - gyógynövényismeret - Vértes tájai, élővilága - Ünnepre készülés, szertartások, nemi identitástudat, anyaság, család, természetjárás - Nők szerepének hangsúlyozásával! - Egészségipar veszélyei Kistérségi lehetőségek: -

Orvosi statisztika tervszerű gyűjtése összehasonlító elemzés Szegénygyerekek élményterápiája Vértesbogláron (Csibésztanya, Csibésztábor)

20.


-

Szegregált roma/cigány családok játékos interaktív tanítása Bicske – Péró, Mány – Mátyás-telep (helyben) (Kerecsendi Kis Márton) Iskolai egészségnevelés (Pályázatok) Intézményi (óvodai) egészségnevelés az „Egészségvárat építünk, együtt!” modell alapján. alapja: Vértesboglár, Alcsútdoboz Felcsúti búzaszentelés Szár, Prof. Romhányi Emléknap Vértesacsa Patikamúzeum Csákvár Szanatórium Bicske Batthyány – kastély Svábság Romakultúra

Intézményi egészségnevelés: - képzők képzése!!! - szülők képzése - nők szerepe (lányok, asszonyok, anyák, nagymamák) - Fiziológiás életkori sajátosságok (iskolaérettség, serdülés, kamaszkor, ifjúkor, felnőttkor, Időskor) - A mindennapi testmozgás élettani szerepe - CÉL: élményforrás legyen a mozgás!!! (szülők, testnevelők felvilágosító képzése!) - Éhezés, elhízás formái, veszélyei - közétkeztetés 1. szint: éhezés elleni küzdelem, örömforrás az evés, közétkeztetés szerepe, szinten tartás. 2. szint: változatos étrend, fejleszthetőség, közétkeztetés – választási lehetőség, helyi termelők 3. szint: Ökogazdálkodás, biotermesztés, magángazdálkodás, ésszerűség határai, (gyerek!), alapítványi iskola – közétkeztetés - Mentálhigiéné

3.5 Nagyboldogasszony Ünnepe Egy igazi falusi hangulatot, régi népszokást felelevenítő ünnepnapot keltettünk életre. Az Egyházközség, a Német Kisebbségi Önkormányzat, helyi vállalkozók és a lakosság bevonásával szervezzük. Fő célunk, az elveszett emberi értékek újra élesztése, a család, a nőiség, anyaság örömének hangsúlyozása, szolidaritás, hely- és honismeret, helyi identitástudat erősítése, helyi szokások, kultúra ismertetése, más népcsoportok kultúrájának, művészetének megismertetése a helyiekkel, idegenforgalom. A Nagyboldogasszony Napjától – Kisasszony Napjáig tartó programsorozat nyitóünnepe. Egészségnevelés, esztétikai nevelés: ünnepre készülés, ünneplő ruha és koszorú viselése, a felvett szerep átélése, szertartás, nemi identitástudat erősítése. Gyógyítás, megelőzés: harmatos fűben járás, napfelkelte, lelki támogatás, alkotás öröme (virágkötés, Mária ágyának díszítése), hit erősítése, biztonság- és védelemérzet növelése (szentelt virág)

21.


3.6 Vértes Boglárka Prevenciója Egészségnevelés: Az Orvosi Rendelő várótermében a Vértes Boglárka baba segítségével: - gyermekek kézműves munkáinak kiállítása. - üzenet, mese, vers, pályázat a gyerekeknek - faliújság: felnőttek tájékoztatása, ismeretek bővítése - pályázat gyerekeknek: rajz, plakát Prevenció: - szűrővizsgálat szervezés, klasszikus természetes gyógymódok

3.7 Csillagfényes Délután Egészségnevelő feladatok: karitatív tevékenységek végzése adományok gyűjtése, továbbítása jótékonyság a gyerekekkel (személyes példamutatás) Rendszeres tevékenységek: kulturális programon fellépés – Bicskén (Szociális otthon) Karácsonyi ünnepségen vendégeskedünk – (Gyermekotthon) Ruhákat, játékokat adományozunk. Szegényeket esetenként élelmiszerrel támogatjuk. Katasztrófa esetén a gyerekek bevonásával segítünk. Cél: érzékenyítés a szegény, elesett, bajbajutott emberek, gyerekek segítésére.

3.8 Zöldövezet A természet sokoldalúságának felfedezése a célunk, hogy rávezessük a gyerekeket arra, hogy maguk megtapasztalják azt, hogy mennyi kincset, érdekes elfoglaltságot, játéklehetőséget, gyógyító és megelőző módszert tudnak meríteni abból, hogy falun laknak. A természet szeretetét és a növények-, állatok védelmét az alábbi tevékenységekkel kívánjuk elérni: természetjárás, tematikus túrák, interaktív előadások, bemutatók a szabadban, élőlényekre utaló nyomok és jelek felkutatása, oknyomozás. Madáretető készítés, madáretetés. Madárváró kihelyezése gólyák számára. Madárfészek, madárhang – madárdal figyelő.

3.9 Vértes Boglárka Hírmondója Cél: híreink, beszámolók ismertetése a lakossággal, irodalmi írásokkal szemléletformálás, érzékenyítés, egészség- és fogyasztóvédelem, felvilágosítás, tanácsadás, ismeretek bővítése. Olcsó, gyors, hatékony egészségnevelési módszer. „Az orvos, a pap és a tanár” modell alkalmazásával kistérségi szintre is fejleszthető. A helyi igényekhez, problémákhoz, a lakosság egészségi állapotához, hétköznapi vagy ünnepi életéhez köthető írások különböző témákban, különböző emberektől, szakemberektől, szülőktől és gyerekektől. Célcsoport elérése pl.: Orvosi Rendelő – iskola – templom. Akár elképzelhető vállalkozási lehetőség is. Cikkek írása (önkéntes tevékenység) Bevételből: hátrányos helyzetű gyerekek élményterápiája.

22.


4. Út a jövőbe – Bicskei Kistérség Vértes Többcélú Kistérségi Önkormányzati Társulás Települései részére 2060 Bicske, Kossuth tér 14/b. Pf. 75. Tisztelt Tessely Zoltán Elnök Úr! Az Önkéntesség Európai Éve alkalmából őszinte szeretettel ajánlom figyelmükbe, esetleges továbbgondolásra illetve együttműködésre a Napsugár és Holdvilág Közhasznú Egyesület (NHKE) munkáját. Önkéntes tevékenységünk nagyon rendhagyónak és feltehetően országos szinten is egyedinek mondható. Valós alapokra és problémákra épülő egészségfejlesztő – egészségnevelő projektjeinket professzionális, gondos szakmai koordináció és teljes mértékben az alulról kezdeményezés jellemzi. Egyesületünk három éve a saját maga által készített Egészségfejlesztési Terve szerint végzi közhasznú munkáját. Jól bevezetett stabil projektekkel, melyeket interdiszciplináris szemlélet, innováció, multiszektorális megközelítés és stratégiai gondolkodásmód jellemez. Az EU-s elvárásokhoz igazított, de a helyi (kistérségi) igényekre és adottságokra épül. Az Egészségfejlesztési Tervünk igény és együttműködés esetén fejleszthető és bármely településre kiterjeszthető. Akár kistérségű szintre is. Jövőbeni elkötelezettségünket a gyermekszegénység elleni küzdelem jelenti, ezért elsősorban az ennek érdekében végzett projektjeinket ajánljuk figyelmükbe. Nevelési programunk átláthatósága végett elkészítettük az Egészségnevelési Pedagógiai Programunkat, amely – az iskolarendszeren kívüli nevelés – tematikáját, célkitűzéseinket, nevelési feladatainkat, és filozófiánkat mutatja. (Megismerhető: www.nhke.hu oldalon / Főmenű). Tisztelettel kérjük, hogy a települések vezetői szíveskedjenek továbbítani saját községeikben az arra leginkább alkalmas, az innovációra nyitott és az együttműködésre képes illetékes szakember és/vagy civil szervezet, karitász csoport vagy személy felé. Tőlük azt kérjük, hogy az Egészségnevelési Pedagógiai Program elolvasását követően mérlegeljék, hogy találnak-e benne olyan pontot, ahol kapcsolódási lehetőséget látnak arra, hogy a jövőben már közösen segíthessük a közös célok megvalósulását. Felmerülő kérdéseikkel, de akár ötleteikkel, javaslataikkal, szakmai hozzászólásukkal forduljanak hozzánk bizalommal és segítsék munkánkat. Fontos tudni azt, hogy projektjeink működtetését önerőből, önkéntes felajánlásokból, a saját szabadidőnk erejéig vagyunk képesek végezni. Törekszünk a szakmai követelményeknek minden téren megfelelni. A projektjeinkhez keressük a pályázati forrásokat és a tartós támogatókat, nem a pályázati kiírásokhoz igazítjuk a projektjeinket! Az alábbi tevékenységek azok, melyekben szükségesnek látnánk a kistérségi együttműködést: - egészségügyi, orvosi statisztikák összehasonlító elemzése - anyaggyűjtés, kutatás - iskolarendszeren kívüli nevelés - intézményi egészségnevelés (óvoda iskola) - közösségfejlesztés, szemléletformálás

23.


-

- helyi identitástudat és kötődés erősítése egészséges versenyszellem kialakítása a települések és intézmények között Szegény-, krónikus beteg- és krízishelyzetbe került gyermekek élményterápiája - Szegregált roma/cigány telepek családjainak egészségnevelése - Egészség- és fogyasztóvédelem

Projektjeink, melyek során a fentiek tervszerűsített formában, fokozatosan megvalósíthatók: Csibésztábor, Csibésztanya, Vértes Boglárka Hírmondója, Nagyboldogasszony Napjától - Kisasszony Napjáig A vázolt tervet az Egészségnevelési Pedagógiai Program tartalmazza. Dokumentumaink célirányosan szólnak különböző szakembereknek és szülőknek egyaránt. Szakmai szempontból nem egy tudományos munkának, vitaanyagnak szánjuk, hanem egy stabil váznak, szakmai vezérfonalnak a közös továbbszövésre. A szülők és a településszintű döntéshozók számára pedig, őszintén rávilágítunk a konkrét, megoldásra váró problémákra. Kérjük, ha elolvasás után támadt egy jó ötlete, ossza meg velünk, és mi szívesen építünk rá! 2011 az Önkéntesség Európai Éve mellett a Család éve is. Önkéntes munkánkkal minden rászoruló gyermeket (családot) segíteni szeretnénk. Kérjük Önt, ha teheti, legyen ebben partnerünk! Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

Üdvözlettel:

Keilbach Józsefné elnök

Kelt: Vértesboglár, 2011. 01. 18.

24.


4.1 Ország(egészség)házat építünk, együtt! – A modell ábrázolása

25.


4.2 Egészségvárat építünk, együtt! – A modell ábrázolása

26.

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Recommend Documents