EGÉSZSÉGÜGYI VÁLSÁGHELYZET A KATASZTRÓFA EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS TARTALMA, SZERVEZÉSE ÉS IRÁNYÍTÁSA AZ INTÉZMÉNYI KATASZTRÓFATERVEKKKEL SZEMBEN TÁMASZTOTT FŐBB KÖVETELMÉNYEK
Gramantik Péter Országos Tisztifőorvosi Hivatal Gyorsreagálási Főosztály
Eü. Törvény XIV. Fejezet (2) Egészségügyi válsághelyzetnek minősül a)
minden – rendszerint váratlanul bekövetkező – esemény, amely a polgárok életét, testi épségét, egészségét vagy az egészségügyi szolgáltatók működését veszélyezteti vagy károsítja olyan mértékben, hogy az az egészségügyi ellátási szükségletek és a helyben rendelkezésre álló kapacitás közötti aránytalanság kialakulásához vezet, továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv, az egészségügyi szolgáltatók, valamint más állami és önkormányzati szervek együttműködését teszi szükségessé, függetlenül attól, hogy erre különleges jogrend idején vagy azon kívül kerül sor,
b) az a) pontban meghatározott eseteken kívül bármely olyan körülmény kialakulása, amely a gyógyintézet külön jogszabály szerinti ellátási területéhez tartozó lakosság egészségügyi ellátását súlyosan és közvetlenül akadályozza, feltéve, hogy az ellátási területéhez tartozó lakosság más gyógyintézet általi ellátása aránytalan nehézséggel járna.
(3) Különleges jogrend bevezetésekor a katasztrófa-egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, azonban ez esetben nem szükséges az egészségügyi válsághelyzet kihirdetése.
Katasztrófaveszély, vagy Különleges jogrend idején
Egészségügyi Válsághelyzet Az egészségügyi ellátó rendszer működési zavara miatt
Különleges jogrenden kívüli eseményt a) ha a (2) bekezdés a) pontja szerinti egészségügyi válsághelyzet aa) egy megye területét érinti – a megyei vagy fővárosi tisztifőorvos javaslatára a megyei vagy fővárosi védelmi bizottság elnöke, ab) több megyét érint, az országos tisztifőorvos javaslatára a miniszter, Katasztrófa, Különleges jogrend idején b) ha a (2) bekezdés b) pontja szerinti egészségügyi válsághelyzet ba) egy megye területét érinti – az országos tisztifőorvos egyetértésével a megyei vagy fővárosi tisztifőorvos, bb) több megyét érint, az országos tisztifőorvos javaslatára a miniszter Az egészségügyi ellátó rendszer működési zavara minősíthet egészségügyi válsághelyzetnek.
Egészségügyi válsághelyzetben a megyei tisztifőorvos az illetékességi területén átmenetileg módosíthatja: az alapellátás körzethatárait, a járó-, illetve fekvőbeteg-szakellátáson belül a tevékenységek szakmai megoszlását, az ellátási terület határait, a betegbeutalás rendjét, továbbá a fekvőbeteg-gyógyintézetek ágyszámát.
KATASZTRÓFAHELYZETEK EGÉSZSÉGÜGYI JELLEMZŐI • • • •
• • • •
Váratlanság, gyors bekövetkezés Tömeges, speciális összetételű sérülési (megbetegedési) csoportok Súlyos mennyiségi és minőségi aránytalanság a helyben rendelkezésre álló, és a szükséges egészségügyi erők és eszközök között Az egészségügyi ellátás lehetőségeinek és feltételeinek alapvető változása, az ellátó rendszer károsodása, működési zavarai Szervezetlenség, tömegpánik fellépése Közegészségügyi, járványügyi helyzet bizonytalansága A lakossági infrastruktúra működési zavarai, tömeges migráció A feladatok ellátása csak fokozott, szoros együttműködés mellett, komplex, integrált tevékenységgel oldható meg.
KATASZTRÓFA EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS a katasztrófa egészségügyi ellátás tényleges működése kiterjed: • a kizárólag katasztrófa idején hatályos jogszabályok bevezetésére • az egészségügyi ellátó rendszer szervezetének és működésének szükséges méretű átalakítására • a katasztrófahelyzet felszámolásához szükséges irányítási és vezetési rend bevezetésére • a betegek egészségügyi ellátására • időszakosan működő gyógyintézetek létrehozására • pótlólagos kapacitások és készletek bevonására Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 228. § (1) szerint:
Egészségügyi válsághelyzet idején a betegek ellátása a katasztrófa-egészségügyi ellátás keretében történik. A 228. § (3) szerint:
Különleges jogrend bevezetésekor a katasztrófa-egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, azonban ez esetben nem szükséges az egészségügyi válsághelyzet kihirdetése.
Az ÁNTSZ és a Megyei Kormányhivatalok Népegészségügyi Szakigazgatási Szervei feladatait Különleges Jogrend és Egészségügyi Válsághelyzet idején alapvetően az alábbi jogszabályok rögzítik: • • • • • • • • •
a Magyar Köztársaság Alaptörvénye az 1997. évi CLIV. Törvény az egészségügyről, a 2011. évi CXXVIII. Törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról, a 2011. évi CXIII. Törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről, a 2012. évi LXXIX Törvény az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról, a 243/2011. (XI.10.) Kormányrendelet a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. Törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról, a 139/2012. (VI. 29.) Korm. rendelet a katasztrófa-egészségügyi ellátásról, a 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről a 29/2000. (X. 30.) EüM rendelet az egészségügyi intézmények katasztrófaterveinek tartalmi követelményeiről
AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓ RENDSZER ELEMEI (NORMÁL ÉS KÜLÖNLEGES JOGRENDBEN) AZ ELLÁTÓ RENDSZER ELEMEI (FELÉPÍTÉSE)
ÁLLANDÓ ELEMEK
IDEIGLENES ELEMEK
(normál időszakban is működnek)
(csak külön intézkedésre kerülnek felállításra)
HÁZIORVOSI RENDSZER (körzetek)
ORVOSI SEGÉLYHELY (OSH)
MOBIL ORVOSI SEGÉLYHELY
(MOSH) JÁRÓBETEG ELLÁTÁS (rendelő, szakrendelő) SZÜKSÉGKÓRHÁZ (SZK)
FEKVŐBETEG ELLÁTÁS (kórház, klinika, gyógyintézet)
MOBIL SZÜKSÉGKÓRHÁZ (MSZK)
AZ ÁNTSZ RIASZTÁSI RENDSZERE
KÜLÖNLEGES JOGREND KIHIRDETÉSE
KKB
KATASZTRÓFA HELYZET KIALAKULÁSÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSA
EMMI
országos tiszti főorvos Gyorsreagálási Főosztály főov. vagy főov. h
OTH OVCS Típusfüggő munkacsoport
az adott helyzetben szükséges személyek
OTH Központi Ügyelet országos intézetek készenléti ügyeletei
Társszervek ügyeleti szolgálatai
Megyei Kormányhivatalok Népegészségügyi Szakigazgatási Szervei készenléti ügyeleti szolgálatai
az adott helyzetben szükséges s a j á t á l l o m á n y járási intézetek saját állomány
OVCS a saját állományból az adott helyzetben szükséges személyek
EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓ RENDSZER Jelmagyarázat: Általános (teljes) riasztás Differenciált (részleges) riasztás
fekvőbeteg ellátó intézmények
alapellátás intézményei
5.1.
A KATASZTRÓFÁK ELLENI VÉDELEM IRÁNYÍTÁSI RENDJE A MEGYÉKBEN
OTH Megyei Védelmi Bizottság
Megyei Kormányhiv. és Önkorm-ok
Megye
ELNÖK
Szakmai irányítás
MEGYEI TISZTI FŐORVOS
Megyei Rendőrfőkapitányság
Megyei Kat. Véd. Igazgatóság
Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve
Más regionális, megyei résztvevő, együttműködő szervezetek
Helyi Védelmi Bizottság
Kistérség Kerület Város
kerület
HVB elnök Kistérségi tisztifőorvos.
Városi, ker-i RK-ság
Más kistérségi, városi, kerületi szintű résztvevő, együttműködő szervezetek
Városi, ker. Kat. véd. kirendeltség Kistérségi Népegészségü gyi Intézetek
KÓRHÁZAK
VB tagjai
az eü. ellátó rendszer egyéb elemei
A védelemben résztvevők
L A K O S S Á G
(együttműködő szervezetek, szolgáltatók, stb.)
A MEGYEI/FŐVÁROSI TISZTIFŐORVOS FELADATAI A felkészülés idején: •
•
a részére beosztásából, és MVB tagságából adódóan rendelkezésre álló hatásköri jogosítványok gyakorlása. saját szervezetének mindenoldalú felkészítése, a működési terület egészségügyi intézményei felkészülésének irányítása illetve a felkészültség folyamatos fenntartása a MVB által meghatározottak szerint.
A védekezés időszakában: •
• •
a részére törvényi szabályozókban előírt, beosztásából, és MVB tagságából adódóan rendelkezésre álló kibővített hatásköri jogosítványok gyakorlása. A MVB által meghatározottak szerint, a katasztrófa-egészségügyi ellátás irányítása az illetékességi területen. A katasztrófa helyzet kezelése, a veszteségek minimalizálása illetve a következmények felszámolása érdekében a MVB által foganatosított intézkedések egészségügyi feladatai megtervezése, megszervezése és végrehajtása, illetve a végrehajtás segítése, irányítása.
A KATASZTRÓFA EGÉSZSÉGÜGYI FELKÉSZÜLÉS ÉS REAGÁLÁS FÁZISAI 1.Készenlét Preventív szakasz
Felkészülés,tervezés
KATASZTRÓFA
5. Hatáscsökkentés
2. Válaszadás Reagálási szakasz
4. Rekonstrukció 3. Rehabilitáció
TERVEZÉSI SZINTEK: A tervezés három szintű: Az egészségügyi szolgáltató intézmények (kórházak,
klinikák, szakrendelő-intézetek, stb.) KATASZTRÓFA TERVEI A megyei KH NSZSZ-ek INTÉZKEDÉSI TERVEI (járási, kerületi
intézetek katasztrófatervei) Az OTH Katasztrófaterve. Az országos gazdaságmozgósítási,
és egyéb katasztrófa elhárítási tervek (pld. OBEIT, ágazati BEIT, Nemzeti Pandámiás Terv, stb.) egészségügyi fejezetei.
A TERVEZÉS IRÁNYAI
MINISZTÉRIUM (EMMI) Megyei Kormányhivatal
ÁNTSZ OTH
Megyei KH NSZSZ
EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÓK - Kórház - Klinika - Szakrendelő
Járási Kormányhivatal járási intézet
A TERVEZÉS RENDJE A MINISSZTÉRIUM HATÁROZZA MEG: A különleges jogrendi, katasztrófahelyzeti egészségügyi ellátás fő irányait, az ágazat honvédelmi-, polgári védelmi feladatait. A szükség-gyógyintézeti rendszer (OSH, SZK, MOSH, MSZK) felállítás, működtetés szabályait. A szükséges anyagok tárolási helyét. Az ÁEÜT igénybevételének, felhasználásának rendjét, szabályait.
A fekvőbeteg-ellátó intézmények katasztrófa-tervei tartalmi követelményei
A tervvel szembeni általános követelmények A bevezetőben legyenek meg az intézmény alapadatai Legyen áttekinthető – reális, végrehajtható – és kellően konkrét,
egyértelmű Pontos legyen a feladat meghatározás és a felelős megjelölése Határozza meg - a logisztikai (gazdasági, technikai, műszaki) háttér feltételek biztosítását. - a terv karbantartásának, naprakészségének biztosítási módját. - feleljen meg a személyes adatok védelmére vonatkozó előírásoknak - az együttműködés, jelentés, tájékoztatás rendjét (külső, belső információ)
RIASZTÁSI, BERENDELÉSI TERV Vezetői állomány, speciális szakterületek, részlegek
személyzetének elérhetősége (telefon, személyfelhívó stb.) címadatai és a teljes állomány címlistája, több variáció szerint Személyes adatok védelme!!! Két változatban készüljön (m. időben, és túl) több lehetséges módot (tel, gk.) határozzon meg A riasztás módjának, végrehajtás rendjének felelőseinek meghatározása konkrét legyen Normaidők (0-2-6-8 óra) Elrendelésre jogosultak.
KITELEPÍTÉSI TERV Csak ott kell ahol a település is tervezve van
OSH TELEPÍTÉSI TERV SZK TELEPÍTÉSI TERV Később!
KIMENEKÍTÉSI TERV Két időszakra, Külön kijelölés esetén a befogadó objektum címe,
üzemeltető elérhetősége Szállító kapacitás igénylés rendje A kimenekítés sorrendje Együttműködés, kapcsolattartás
ELZÁRKÓZÁSI TERV Két változat: Fő munkaidőre Fő munkaidőn túl
A kivitelezésbe bevonhatók jegyzékét A szükséganyagokkal történő elzárkózás anyag
szükségletét, lehetőségét A meglévő anyagok tárolási helyét Részleges elzárkózásra alkalmas objektumrészek kijelölését Az elzárkózási időket (1-2 órától – 2-3 nap) Idő tényezőket (végrehajtási) Rendszabályok bevezetését A műszaki végrehajtáshoz „TECHNIKAI KIVITELEZÉSI UTASÍTÁS”-t (több példányban)
TÖBBLETFELADATOK ELLÁTÁSA
Többletfeladatok lehetséges változatai
Egyedileg az intézmény részére megszabott feladat
Alaphelyzetben meg nem lévő profilú ellátás biztosítása (átprofilírozás)
Mennyiségileg megnövelt betegellátás (kapacitás bővítés)
A terv tartalma: Elrendelésre jogosultak Kapacitás bővítés konkrét lehetőségei (pótágyazás,
ágyfelszabadítás, átprofilozás) Átvevő-osztályozó működtetés (tömeges ellátási igény esetén) 24/7 váltásos működési rendre való áttérés Diagnosztikai egységek folyamatos működtetése Belső átcsoportosítások Sugár, vegyi sérült ellátás, speciális feladatai (pl. mentesítés) Betegfelvétel korlátozás Belső kommunikáció
AZ INTÉZMÉNYBEN KELETKEZETT KÁROK, ILLETVE A MŰKÖDÉST AKADÁLYOZÓ KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT AZ ELLÁTÁS FENNTARTÁSÁNAK TERVE A terv tartalma:
Jelentési (bejelentési) kötelezettségek A betegek és a személyzet mentésének módja A legszükségesebb ellátások biztosításának módja A szükséges átcsoportosítások lehetősége Közüzemi zavarok esetére szükséges intézkedések Betegmozgatás megszervezése
TOVÁBBI TERVEK Egészségügyi anyagbiztosítási terv -
1-3 4-14 15 napon túli időszakra (gyógyszer, kötszer, egyéb eü. anyag)
Szállítási terv -
Szállítási feladatokért felelős személyek megnevezése, elérhetősége Gépjármű szükséglet számvetés Kapcsolattartás a helyi védelmi igazgatás szerveivel
Élelmezési terv -
1-3 4-14 15 napon túli időszakra Élelmezésért felelős személyek (szervezetek) megnevezése, elérhetősége Ivóvíz biztosítás
Kommunikációs terv -
-
Külső kommunikáció Belső kommunikáció Kommunikációért felelős személyek Hozzátartozók tájékoztatásának rendje
A beteg, illetve sérült ellátást alapvetően a normál időszaki ellátó rendszerre (elemekre) kell tervezni, de súlyos helyzetekben – katasztrófahelyzet, különleges jogrend – amikor prognosztizálható, hogy az ellátásra a működő rendszer kapacitása nem elégséges meg kell kezdeni a szükséggyógyító rendszer részleges telepítését, működtetését. Ennek feltételeit normál időszakban meg kell teremteni, meg kell tervezni.
15594/2013/EGP Tervezési Útmutató a megyei tisztifőorvosok - mint a megyéjük védelmi bizottságának tagjai - részére
A szükség-gyógyintézet megnevezés egy gyűjtőfogalom, amelybe az alábbi típusú elemek tartoznak:
- Mobil Orvosi Segélyhely - Orvosi Segélyhely - Mobil Szükségkórház - Regionális szükségkórház - Kiegészítő szükségkórház
A Mobil Orvosi Segélyhely (MOSH) a sérültek osztályozására, a továbbszállításra való felkészítésére, az első életmentő szakorvosi ellátásra is alkalmas orvosi segélyhely. Fűthető-hűthető sátrakban települhet, saját víz és áramellátással rendelkezik, ezért a kárhelyhez közeli önálló működtetésre is alkalmas, így szükség esetén szinte bárhol telepíthető, természetesen épületben is. Felszerelése komplett, 100 %-ra feltöltött, 2-3 napi működésre, mintegy 1000 sérült ellátására alkalmas. Mivel ez az Állami Egészségügyi Tartalék leggyorsabban mobilizálható eleme, katasztrófa esetén elsőként kerülhet alkalmazásra, továbbá a Mobil Szükségkórház egyes elemeinek rátelepítésével akár kórházként is tovább működtethető.
Az Orvosi Segélyhelyek (OSH-k) a MOSH-hoz hasonló rendeltetésűek, de annál kevésbé korszerű felszereltséggel rendelkeznek. Feladatuk szintén az osztályozás, az életmentő orvosi beavatkozások elvégzése, másrészt a kórházi ellátást nem igénylő sérültek első ellátása. Az OSH-k is 2-3 napi működésre, és ezalatt mintegy 800-1000 fő ellátására alkalmasak, de műtőblokkal nem rendelkeznek. Az OSH-k csak épületben helyezhetők el, ezért befogadásukra célszerű több, rövid időn belül használatba vehető objektumot - a kórházak tehermentesítése érdekében - elsősorban nagyobb szakorvosi rendelőintézetet kijelöltetni, a potenciális veszélyeztető tényezők, kockázatok mérlegelésnek függvényében.
A Mobil Szükségkórház (MSZK) önálló működtetésre alkalmas, 400 ágyas, jól felszerelt 100%-os feltőltöttségü mátrix kórház. Vegyes (épület, konténer, sátor) telepítésű, ezért megfelelő szabad környezettel rendelkező épületbe célszerű telepíteni. Két műtőblokkjában 2- 2 asztalon egyidejűleg 4 műtéti team dolgozhat.
A Regionális Szükségkórház (RSZK) szintén jól felszerelt 400 ágyas mátrix kórház, de nem teljesen önálló működésre lett tervezve. Egy műtőblokkal rendelkezik, abban két műtőasztallal, rtg. képerősítővel, de a képalkotó és a laboratóriumi diagnosztika területén az MSZK-nál korlátozottabb képességű, ezért elengedhetetlen a telepítő kórházzal való közelség és együttműködés. Úgy tekinthető, mintha a telepítő kórház egy új telephellyel egészült volna ki. Az RSZK megnevezés nem a korábbi közigazgatási régió szerinti hovatartozást, hanem a felszereltség szintjét fejezi ki.
A Kiegészítő Szükségkórház (SZK) 400 ággyal elsősorban a telepítő kórház ágyszámának kiegészítésre, a már ellátott, de további kórházi elhelyezést, orvosi felügyeletet és ápolást igénylő betegek elhelyezésére alkalmas, ezért felszereltsége is ehhez a feladathoz lett kialakítva. Műtéti blokkal és képalkotó diagnosztikai felszereltséggel nem rendelkezik.
Az egészségügyi szolgáltatók a telepítésre való alkalmasság szempontjából három kategóriába sorolhatók: I. Kategória: Minden legalább 500 aktív ágyas, sürgősségi osztállyal, intenzív osztállyal, sebészettel és/vagy traumatológiával is rendelkező kórház, vagy ezen paraméterekkel rendelkező kórházi telephely vagy egyetemi klinika' II. Kategória: Minden, az 1. pont alá nem tartozó, de legalább 300 aktív ágyas, sebészeti és/vagy traumatológiai osztállyal is rendelkező kórház, illetve ezen paraméterekkel rendelkező telephelye III. Kategória: Minden, legalább 5 vagy több szakmás szakorvosi rendelőintézet
Telepítés tervezésére kijelölendő intézmények Telepítendő szükséggyógyintéz et típusok
I. kategóriába sorolt egészségügyi szolgáltatók
II. kategóriába sorolt egészségügyi szolgáltatók
III. kategóriába sorolt egészségügyi szolgáltatók
orvosi segélyhely (OSH)
~
~
X
Mobil Orvosi Segélyhely (MOSH)
X
X
X
Mobil Szükségkórház (MSZK)
^X
X
regionális szükségkórház (RSZK)
X
--
kiegészítő szükségkórház (KSZK)
X
X
Megjegyzés
Budapesten csak a kórházzal nem rendelkező kerületekben
—
a budapesti Semmelweis Egyetem kivételével
—
a budapesti Semmelweis Egyetem kivételével
—
a budapesti Semmelweis Egyetem kivételével
A szükség-gyógyintézetet befogadó objektum kiválasztása, lebiztosítása A katasztrófa-egészségügyi ellátásról szóló 139/2012. (VI. 29.) Korm. rendelet szerint: A megyei védelmi bizottság a megyei tisztifőorvos által előzetesen kijelölt fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató részére határozatban - sürgős esetben szóban - elrendeli az időszakosan működő gyógyintézetnek a szolgáltató katasztrófatervében foglaltak szerinti telepítését, továbbá intézkedik az erre a célra előzetesen biztosított ingatlan, valamint a szükséges szállító kapacitás és a működtetéshez szükséges logisztikai támogatás rendelkezésre bocsátásáról.
