TANTÁRGYLEÍRÁS A tantárgy tartalma

TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Heti kontakt óraszám (elm. + gyak.) Félévi követelmény Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása Tantárgyfelelős tanszék kódja

EU alapismeretek AIB1005 2 1 1+0 Kollokvium Dr. Rozgonyi Ibolya PO

A tantárgy tartalma Az egységes Európa gondolat politikai, gazdasági gyökerei, az egységesülés kezdeti lépései. Az Európai Közösségek kialakulása, a továbbfejlődés útjai. A Párizsi és Római Szerződések. Az Egyesülési Szerződés és az Egységes Európai Okmány. Nemzetközi gazdasági szervezetből nemzetközi politikai szervezettté válás folyamata. 1992. Maastricht, az Európai Uniós Szerződés elfogadása, majd ratifikálása, az Európai Unió létrejötte. A három pillérre épülő Európai Unió modellje. Az Amszterdami Szerződés. Az Európai Unió intézményrendszere. Az Európai Tanács a tagállamok legmagasabb szintű találkozójából a közösség legfőbb döntéshozó szervévé válásának folyamata, az Európai Tanács politikai szerepe. Az Európai Unió Tanácsának funkcionálisan rétegződő modellje. Eljárási módok, szavazási módok a Tanácsban. A szupranacionális bürokráciára épülő kormányközi együttműködést biztosító Európai Bizottság felépítése és összetétele. Az európai biztosok és az európai bizottsági apparátus működési modellje, funkciók és hatáskörök a Bizottságban. Az Európai Parlament vitafórumból felelős döntéshozó szervvé válásának útja, a hatáskörök bővítésének folyamata. A Parlament hatáskörei. A parlamenti képviselők jogállása. Európai politikai pártok parlamenti csoportjai, csoportközi csoportok. Az európai érdekcsoportok rendszere. Az autonóm jogrendszerként létező közösségi jog, mint a jogszabályok szervezett és strukturált rendje, amelynek saját forrásai, intézményei és eljárási módjai vannak. A luxemburgi Európai Bíróság, az Elsőfokú Bíróság és a Főügyészi Hivatal szerepe, felépítése, módszerei, eljárási módjai. A közösségi jog közvetlen hatálya, elsőbbsége, az előfoglalás és a jogharmonizáció kérdései. Egyéb Uniós szervezetek. Az Európai Közösségek Számvevőszéke. Az Uniós Szerződés által fő szervvé vált Számvevőszék feladat-és hatásköre. Az Európai Központi Bank és az Európai Beruházási Bank A Gazdasági és Szociális Bizottság tanácsadó, véleményező, konzultatív szerepe. A Régiók Bizottságának feladatköre, az Európai Unió regionális politikája. Gazdasági és Monetáris Unió. A monetáris integráció kialakulása, a közös pénz előnyei. Az Európai Unió költségvetése. Az Uniós intézmények szerepe a költségvetés előkészítésében, elfogadásában és ellenőrzésében. Közös politikák és közösségi tevékenységek az Európai Unióban. Kereskedelem és versenypolitika. Mezőgazdasági és halászati politika. Közös közlekedési politika és transzeurópai hálózatok. Foglalkoztatás-és szociálpolitika. Ipar-, energia-, és kutatásfejlesztési politikák. Környezetvédelem, fogyasztóvédelem és egészségügyi politikák. Oktatási és kulturális politikák.

Kötelező ill. ajánlott irodalom -

Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról. Magyar Országgyűlés. Bp. 2001. Navracsics Tibor : Európai belpolitika. Korona, 1998. Kende Tamás : Európai közjog és politika. Osiris-Századvég.1995. Az Európai Bizottság éves jelentése Magyarország előrehaladásáról a tagság felé. 1997,1998,1999,2000.2001. Európa A-tól Z-ig. Az Európai Integráció Kézikönyve. Európai Bizottság. 1997. Az Európai Unió intézményi szemmel. EU csatlakozásunk stratégiai kérdései. ISM. 1997. EU – csatlakozásunk stratégiai kérdései. Az Integrációs Stratégiai Munkacsoport koordinátorainak szektor-elemzései. ISM. 1997. Glatz Ferenc : Globalizáció és nemzeti érdek. MTA. 1997. Magyarország a 90-es években. A magyar kormány válasza az Európai Unió kérdőívére.Szerk. Forgács Imre. Magyarország politikai évkönyve. 1997-2001. A gazdasági jog harmonizálása az Európai Unióban. Magyar és európai aspektusok. Szerk. Vida Sándor. 1996. Európai politikai évkönyv.1995-1996. MTA. Párbeszéd a jövő Európájáért. Európa Ház. 1999. Martonyi János : Európa, nemzet, jogállam. Magyar Szemle-Európai Utas. 1998.


Minőségirányítás alapjai AIB1008 2 1 1+0 Kollokvium Dr. Borda Jenő, egyetemi docens KT

1. A tantárgy elsajátításának célja: A hallgatók ismerjék meg a minőségbiztosítás, minőségirányítás alapelveit, fogalomtárát az ISO 9000:2000 alapján. Ismerkedjenek meg a minőségirányítási rendszerek követelményivel, felülvizsgálatuk folyamatával, továbbfejlesztési lehetőségeivel. Sajátítsák el az általánosan használt minőségfejlesztési és javítási módszereket és technikákat. 2. Tantárgyi program: A minőségügy alapfogalmai az ISO 9000:2000 alapján. A minőségirányítási rendszerek fejlődése, a szabványos minőségbiztosítási rendszerek. A minőségirányítási rendszer felépítése, kialakításának alapvető lépései. A minőségirányítási rendszer auditjai. A minőségirányítási rendszer dokumentációs háttere és azok felhasználása. Termékek minősítése, az EU tanúsítási rendszer. A minőségfejlesztés, minőségszabályozás, minőségbiztosítás, minőségtanúsítás általános jogi és technikai vonatkozásai. A fogyasztóvédelem és termékfelelősség tartalma. 3. Évközi tanulmányi követelmények: 2 db zárthelyi dolgozat. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): Félévközi pontszám: 2 db zárthelyi dolgozat 50 pont Vizsgajegy: 50 pont 5. Az értékelés módszere: Félévközi teljesítmény + vizsgateljesítmény. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: Szakirodalom, jegyzet, oktatási segédletek. 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db.): - Dr. Koczor Zoltán: Bevezetés a minőségügybe. Műszaki könyvkiadó, Budapest,1999. - Dr. Veress Gábor: A minőségügy alapjai. Műszaki könyvkiadó, Budapest,1999. - Bálint Julianna: Minőség - Tanuljuk és tanítsuk. Műszaki könyvkiadó, Budapest,1998. - Minőség és megbízhatóság c. folyóirat - Minőségirányítás műszaki ellenőrzés c. OMIKK kiadvány - Dr. Szigeti F.- Dr. Végső K.:A minőségirányítás alapjai. Nyíregyházi Főiskola, 2004.

TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Tantárgyi kód (Ekvivalencia) Meghirdetés féléve

Környezettani alapismeretek AIB1004 (KV1001)

Kreditpont

2

Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.)

2+0

Félévi követelmény

Kollokvium

Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása Tantárgyfelelős tanszék kódja

Dr. Kiss Ferenc, tanszékvezető, főisk. tanár KT

1

1. A tantárgy elsajátításának célja A környezettudomány főbb területeinek bemutatása, ismereti és szemléleti alapozás a későbbi tantárgyakhoz. Az ember és környezete kapcsolatának, valamint az ember környezet-átalakító tevékenységének és a tevékenység környezeti hatásainak ismertetése. 2. Tantárgyi program Földünk és kozmikus környezetünk. A környezet a környezetvédelem; a környezettudomány és az ökológia fogalma. Ember és a természet közötti kapcsolat a kezdetektől napjainkig. Az emberi tevékenység káros hatásai. A talaj, a víz és a levegő szennyeződése. Globális környezeti problémák: üvegházhatás, ózonréteg vékonyodása, savas esők, füstköd. A megváltozott környezeti feltételek hatása az emberi egészségre. Biológiai sokféleség megtartásának szükségessége, az emberiség felelőssége és feladatai. Hulladékgazdálkodási értékrend. Környezet és társadalom. Fenntartható fejlődés. 3. Évközi tanulmányi követelmények 4. Megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Annak ellenőrzése és értékelése, hogy a félév során előadott környezettani alapismereteknek (mint például fogalmak, jelenségek, folyamatok, adatok stb.) a hallgató birtokában van-e. 5. Az értékelés módszere A hallgató tudásának értékelése írásban történik, az elért százalékos eredmények alapján. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok Multimédiás környezettudományi segédanyagok: • http://www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/oktatoanyag/index.htm • Globális irányzatok a környezetvédelemben és a fejlődésben: http://www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/global/001.htm • Kozmikus hulladék - kozmikus környezetvédelem: http://www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/mm/tdk/Inditas/Nyitolap.htm • Környezet-tudomány-történet: http://www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/zoldtortenelem/1ZoldTort.htm 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) Kötelező:

Kiss Ferenc-Vallner Judit: Környezettudományi alapismeretek, 2001. Ajánlott: Kerényi Attila: Környezettan, 2003. Rachel Carson: Néma tavasz, 1994 (1962). Daniel Quinn: Izmael, 1993.

TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) Félévi követelmény Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása Tantárgyfelelős tanszék kódja

Informatika AIB1001 1 2 0+2 Gyakorlati jegy Dr. Nagy Mihály, főiskolai tanár MI

1. A tantárgy elsajátításának célja A hallgató az alapszintről elindulva sajátítsa el a minimális informatikai és számítógép kezelési alapismereteket, szerezzen jártasságot néhány gyakran használt felhasználói program alkalmazásában. 2. Tantárgyi program Információtechnológiai alapismeretek. Operációs rendszerek, a Windows és a Linux. Számítógép hálózatok. Az Internet. Elektronikus levelezés. Szövegszerkesztési alapismeretek és prezentációkészítés. Táblázatkezelés. Adatbázis-kezelés alapjai. 3. Évközi tanulmányi követelmények A gyakorlati foglalkozásokon feladatlapok feldolgozása történik, illetve egy vázlatosan megfogalmazott feladat (pl. adott témában prezentációkészítés) önálló, kreatív megvalósítása. Az órák látogatása kötelező. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Gyakorlati jegy. 5. Az értékelés módszere Három számonkérő feladat várható és ezek átlaga adja a félévi jegyet. Egy-egy feladat a felhasználói programok foglalkozásokon begyakorolt alapismereteit összegzi, vagy önállóan kell elkészíteni egy dokumentumot adott elvárások szerint. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) 1. Bártfai Barnabás: Hogyan használjam? (8. kiadás) BBS-Info Kft., Budapest, 2004. 2. Iszáj-Kató-Nagy: Számítástechnika: Az alapoktól az Internetig. Bessenyei György Könyvkiadó, Nyíregyháza, 1999. 3. Kovácsné-Nagy-Ozsváth: Office XP. Computerbooks Kft., Budapest, 2003. 4.Lengyel Veronika: Az Internet világa. Computerbooks Kft., Budapest, 1995.


Alkalmazott matematika és módszerei II. MTB1902 2 4 2+2 Gyakorlati jegy Dr. Nagy Károly, főiskolai tanár MI

1. A tantárgy elsajátításának célja A tárgy keretében a hallgatók a lineáris algebra valamint a valószínűségszámítás és matematikai statisztika alapvető témaköreivel ismerkednek meg. A szerzett ismereteket feladatmegoldásokban alkalmazzák. 2. Tantárgyi program Komplex számok definíciója, műveletek komplex számok körében, összeadás, kivonás, szorzás, osztás, n-edik gyök. Komplex számok kanonikus és trigonometrikus alakja, műveletek elvégzése (hatványozás, szorzás, osztás) a trigonometrikus alak segítségével, komplex szám abszolút értéke, konjugáltja, n-edik egység gyökök. Algebrai egyenletek, az algebra alaptétele, n-ed fokú algebrai egyenlet megoldásainak a száma. Mátrixok, nevezetes mátrixok (négyzetes mátrix, zérusmátrix, egységmátrix, diagonál mátrix, szimmetrikus és antiszimmetrikus mátrix, felső és alsó háromszög mátrixok). Műveletek mátrixokkal, mátrixok összeadása, transzponáltja, szorzása skalárral illetve mátrixszal, mátrixok inverze, a műveletek tulajdonságai. Determinánsok, a determináns tulajdonságai, a lineáris egyenletrendszer általános alakja, determinánsok és lineáris egyenletrendszer megoldhatóságának kapcsolata: Cramerszabály, lineáris egyenletrendszerek megoldása Gauss eliminációval. Lineáris terek. Lineáris függetlenség, függőség, bázis. Lineáris operátorok. Belső szorzat, norma, ortogonalitás (a szám n-esek terében). A kombinatorika elemei: permutáció, ismétléses permutáció, variáció, ismétléses variáció, kombináció és ismétléses kombináció (mintavétel és visszatevéses mintavétel). Valószínűségszámítás és matematikai statisztika. Eseménygyűrű és eseményalgebra, a Kolmogorov-féle valószínűségi mező (példa: klasszikus valószínűségi mező, geometriai valószínűségi mező), a valószínűség tulajdonságai, feltételes valószínűség, a teljes valószínűség tétele, a Bayes-tétel, események függetlensége, biztos és lehetetlen esemény. A valószínűségi változó, eloszlásfüggvény, diszkrét és folytonos valószínűségi változó, sűrűségfüggvény. Az eloszlásfüggvény és a sűrűségfüggvény jellemzése. Várható érték és tulajdonságai, szórás és tulajdonságai, kovariancia és korrelációs együttható, a függetlenség, függőség és a korrelációs együttható kapcsolata. Nevezetes diszkrét eloszlások ismertetése és jellemzése: diszkrét egyenletes eloszlás, binomiális eloszlás, Poisson-eloszlás. Nevezetes folytonos eloszlások ismertetése és jellemzése: egyenletes eloszlás, exponenciális eloszlás, normális eloszlás (és standard normális, standardizálás). A nagy számok törvényei. Markov- és Csebisev-egyenlőtlenség. Statisztikai függvények: átlag, tapasztalati szórás, korrigált tapasztalati szórás, tapasztalati eloszlásfüggvény és tapasztalati sűrűségfüggvény (hisztogram ).

Néhány statisztikai próba. 3. Évközi tanulmányi követelmények Aktív részvétel a gyakorlatokon. A gyakorlat sikeres teljesítése feltételezi az előadás anyagának alapos ismeretét. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) A gyakorlati jegy két zárthelyi dolgozat alapján kerül megállapításra. 5. Az értékelés módszere Az írásbeli dolgozatokban egyaránt szerepelnek az előadáshoz kapcsolódó elméleti kérdések és gyakorlati feladatok. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok Gát György: Valószínűségszámítás. http://zeus.nyf.hu/~gatgy 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) Solt György: Valószínűségszámítás. Műszaki Könyvkiadó, 2000. Scharnitzky Viktor: Mátrixszámítás. Műszakai Könyvkiadó, 2000. Nagy Márta, Sztrik János, Tar László: Valószínűségszámítás és matematikai statisztika feladatgyűjtemény, Kossuth Egyetemi Kiadó, 2000. Kovács Zoltán : Feladatgyűjtemény lineáris algebra gyakorlatokhoz. KEK, 2001.


Biológiai alapismeretek BIB1101 1 2 2+0 Kollokvium Cserné Dr. Szappanos Henrietta; főiskolai docens AM

1. A tantárgy elsajátításának célja A hallgatók ismerjék meg tanulmányaik eredményes elsajátításához szükséges alapvető biológiai alapfogalmakat, összefüggéseket és vizsgálatokat. 2. Tantárgyi program Az élő rendszerek felépítése és életfolyamatai. Az élővilág rendszerezése. A humánbiológia alapjai. A klasszikus és a modern genetika elméleti és gyakorlati lehetőségei. A mikrobiológia, a molekuláris biológia és biotechnológia múltja, jelene és várható jövője. Az élővilág egyed feletti szerveződési szintjei. Az ökológiai világkép alapjai. Az élővilág evolúciója. Az ember evolúciója. Az állati magatartásformák. 3. Évközi tanulmányi követelmények Egy zárthelyi dolgozat 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) 5. Az értékelés módszere szóbeli kollokvium 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok Írásvetítő fóliák, Power Point bemutatók, DVD és CD demonstrációk. 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) - G. dr. Szabó T. – dr. Nyilas K. (1995): Biológia. ART-EAST Kft. Nyíregyháza. - Fazekas Gy. – Szerényi G. (2002): Biológia I., II. Scolar Kiadó, Budapest. - Szerényi G. – Albacker V. – Berend M. – Fazekas Gy. (2003): Biológia I-II. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve A biológia kémiai alapjai Tantárgy kódja BIB1102 Meghirdetés féléve 2 Kreditpont 3 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 Félévi követelmény Kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) BIB1103E Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Molnár Mónika, főiskolai docens Tantárgyfelelős tanszék kódja AM 1. A tantárgy elsajátításának célja Az élőlényeket felépítő elemek illetve molekulák szerkezete és biológiai funkciói közötti összefüggések megismerése. A biokémia illetve molekuláris biológia eredményes tanulásához szükséges elméleti ismeretanyag elsajátítása. 2. Tantárgyi program Az élő anyag kémiai összetétele és szerveződési szintjei. A biogén elemek és szervetlen ionok szerepe. A víz szerkezete, fizikai, kémiai tulajdonságai és ebből adódó biológiai funkciói. Ionegyensúlyok, pufferek. A diffúzió és az ozmózis folyamata. A szerves kémia biológiai szempontból fontos alapjai. Az izomériák típusai. A szerves vegyületek csoportosítása és reakciókészségük. Alapvető reakciómechanizmusok. Természetes vegyületek: a szénhidrátok, aminosavak, peptidek, fehérjék, nukleotidok, nukleinsavak és a lipidek. Nitrogén tartalmú heterociklusos vegyületek. 3. Évközi tanulmányi követelmények Az elméleti anyagban való folyamatos haladásra két zárthelyi dolgozat megírásával ösztönözzük a hallgatókat. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) A zárthelyi dolgozatok eredménye alapján vizsgajegy megajánlás történhet. 5. Az értékelés módszere Írásbeli kollokvium, melynek érdemjegyét a hallgató szóban javíthatja. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok Az Intézet honlapján elérhető anyagok (az elméleti ismeretek PowerPoint-os prezentációja, gyakorló és ellenőrző feladatok, tematikák, az internetről letölthető anyagokra való hivatkozások). A felkészülést segítő CD-k, tankönyvek, stb. 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) - Litkei, Gy. (2002): Szerves kémia I-II. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. - Boross, L.,Sajgó, M. (2003): A biokémia alapjai, Mezőgazda Kiadó. Budapest. - Berg, J.M., Tymoczko, J.L., Stryer L. (2002): Biochemistry. W.H. Freeman and Company. New York. - Voet, D., Voet and J.G., Pratt, C. W. (1999): Fundamentals of Biochemistry. John Wiley and Sons. Inc. New York. - Ádám, V. (2002): Orvosi biokémia. Szerk. Ádám. V. Medicina Könyvkiadó RT. Budapest.


A biológia kémiai alapjai BIB1103 2 1 0+2 Gyakorlati jegy Dr. Molnár Mónika, főiskolai docens AM

1. A tantárgy elsajátításának célja A tárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék a laboratóriumi kísérletek tervezését, a laboratóriumi munkához szükséges eszközöket, műszereket, és jártasságot szerezzenek azok használatában. Legyenek tisztában az elméleti és gyakorlati ismeretek szoros kapcsolatával 2. Tantárgyi program Az ozmózis kísérleti igazolása. Néhány biogén elem kimutatása. Aminosavak, fehérjék színreakciói. Aminosavak kromatográfiája. Fehérjék reverzibilis és irreverzibilis kicsapása. Globulinok és albuminok elválasztása. Dialízis, gélszűrés. Szénhidrátok: Redukáló és nem redukáló sajátság vizsgálata. Pentózok és hexózok, aldózok és ketózok megkülönböztetése. Mono- és diszacharidok kromatográfiás vizsgálata. Növényi minta redukáló cukortartalmának meghatározása fotometriásan. Kísérletek lipidekkel. Koleszterin kimutatása. Kísérletek epével. Kísérletek nukleinsavakkal. 3. Évközi tanulmányi követelmények A gyakorlatokon való részvétel és a laboratóriumi jegyzőkönyv folyamatos vezetése kötelező. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) A félévi munka értékelése folyamatos szóbeli beszámolókkal és zárthelyi dolgozatokkal. 5. Az értékelés módszere Az értékelés az elvégzett kísérletek bemutatása és írásbeli feladatok alapján történik. Különös figyelmet fordítunk a megszerzett ismeretek készség szintű alkalmazására, melynek segítségével képessé válhatnak önálló kísérletek tervezésére. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok A laboratóriumi munkához szükséges anyagok eszközök, műszerek, vegyszerek biztosítása. A laboratóriumi gyakorlati munkafüzet, a műszerek használati útmutatója, elméleti kiegészítő anyagok az Intézet honlapján, CD-n, illetve nyomtatott változatban is a hallgatók rendelkezésére állnak.

7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) - Balogh, Á., Kalucza, L-né (2004): Biokémiai laboratóriumi gyakorlatok. Kézirat. Nyíregyháza. - Kandra, L., (2002): Biokémiai gyakorlatok. Kézirat. Debrecen. - Boross L.-Sajgó M. (2003): A biokémia alapjai, Mezőgazda Kiadó. Budapest. - Berg, J.M., Tymoczko, J.L., Stryer L. (2002): Biochemistry. W.H. Freeman and Company. New York. - Ádám, V. (2002): Orvosi biokémia. Medicina Könyvkiadó RT. Budapest.


Kémiai alapismeretek I. KEB1001 1 3 2+0 Kollokvium (írásbeli) Dr. Balogh József, tanszékvezető egyetemi tanár AM

1. A tantárgy elsajátításának célja Az általános természetszemlélet kialakítása érdekében a gyakorlati (mindennapi) élet számára fontos kémiai ismeretek továbbítása a hallgatók számára, valamint az adott szakterületen való továbbhaladáshoz szükséges ismeretek elsajátíttatása. 2. Tantárgyi program A kémia és más természettudományi tárgyak kapcsolata. A kémia tárgya. A kémiai elem fogalma, relatív atom és móltömeg. Az atomok elektronszerkezete. Kvantumszámok. A hidrogénatom. A periódusos rendszer. A kémiai kötés fogalma. Vezetők és félvezetők. Az anyag halmazállapotának jellemzői. Oldatok. Kristályos és amorf anyagok. A kémiai reakciók. A kémiai egyenlet jelentése. A kémiai reakciók sebessége, típusai. Az oldat kémhatása, pH fogalom. Hidrolízis és elektrolízis. Szervetlen kémia. Nemfémes elemek és vegyületeik tulajdonsága. Fémek, az ötvözetek fogalma. Korrózió. Szénvegyületek általános jellemzése. A szénhidrogének. Metán, etilén, acetilén. Alkoholok, fenolok, éterek, aldehidek, ketonok. Szénhidrátok. Karbonsavak. Műanyagok. 3. Évközi tanulmányi követelmények A lehetőség szerint részvétel az előadásokon. 4. A megszerzett ismeretek értékelése A zárthelyi dolgozatokra félévközi jegy szerezhető. A félév végén kollokvium. 5. Az értékelés módszere A kollokviumra az előzetesen kiadott tételsor alapján kell felkészülni. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok Az intézményi és a tanszéki könyvtár szakirodalmi bázisa, CD és videoállománya, valamint audiovizuális eszközökkel felszerelt előadóterem. 7. Kötelező, ajánlott irodalom Hargitainé dr. Tóth Ágnes: Kémia, Bessenyei György Könyvkiadó, 2000. Ménes-Kónya-Kónyáné: Természetismeret I. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1997. SH atlasz “KÉMIA” Springer Hungarica Kft. Budapest, 1995. Nyilasi János: Általános kémia, Gondolat Kiadó, Budapest, 1978. Nyilasi János: Szervetlen kémia, Gondolat Kiadó, Budapest, 1978. Verő József: Fémtan, Tankönyvkiadó. 1970. Nagy P.-Szabolcsi L.: Általános és fizikai kémia I., Tankönyvkiadó, Budapest, 1980. Kovács Kálmán - Halmos Miklós: A szerves kémia alapjai. Tankönyvkiadó, Budapest, 1976.


Kémiai alapismeretek II. KEB1002 1 1 0+2 Gyakorlati jegy Dr. Balogh József, tanszékvezető egyetemi tanár AM

1. A tantárgy elsajátításának célja A hallgatók ismerjék meg az alapvető laboratóriumi eszközöket és sajátítsák el azok használatát. Legyenek képesek az egyszerű anyagvizsgálatok leírás alapján törjténő önálló elvégzésére, a tapasztalatok rögzítésére és elemzésére. 2. Tantárgyi program Előkészítő műveletek (aprítás, bemérés, oldatkészítés, készülékek szerelése). Egyszerű fizikai műveletek (melegítés, hűtés, szűrés, kirázás, desztillálás). Egyszerű kémiai műveletek (gázfejlesztés, oldhatósági kísérletek). Kísérletek kolloidokkal, adszorpció. Kémiai reakciók egyensúlya, sebessége. Redoxreakciók, sav-bázis reakciók, sók hidrolízise. Műszeres mérések, műszerhasználat (refraktométer, spektrofotométer, stb) 3. Évközi tanulmányi követelmények A gyakorlaton zárthelyi dolgozatok íratása, a laboratóriumi jegyzőkönyv, illetve a témával kapcsolatos számítások ellenőrzése. A mérési eredmények pontosságának értékelése. 4. A megszerzett ismeretek értékelése A zárthelyi dolgozatokra félévközi jegy szerezhető. A félév végén gyakorlati jegy. 5. Az értékelés módszere A gyakorlati munka folyamatos értékelése a félév közben a mérési eredmények alapján szóban és jegyekkel. A zárthelyi dolgozatok értékelése. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok A kísérletek elvégzéséhez szükséges laboreszközök és vegyszerek. 7. Kötelező, ajánlott irodalom Kollár Gy. - Kiss J.: Általános és preparatív kémiai gyakorlatok. Tankönyvkiadó. Lengyel B.: Általános és szervetlen kémiai praktikum. Tankönyvkiadó, Budapest, 1990. Torkos K. – Meszticzky A.: Általános kémiai praktikum. Eötvös Kiadó, 1997. Farsang Gy., Szakács O.: Műszeres analitikai gyakorlatok méréseinek rövid leírása. Kézirat. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. 1996. Rózsahegyi Márta - Wajand Judit: 575 kísérlet a kémia tanításához. Tankönyvkiadó, Budapest, 1991.


Földtudományi alapismeretek FDB1401 1 2 2+0 Kollokvium Dr. Tar Károly FD

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: A tantárgy átfogó ismereteket kíván nyújtani a földrajzi burok legfontosabb folyamatairól és azok környezetre és a társadalmi-gazdasági életre kifejtett hatásairól 2. A tantárgy tartalma: Alapismeretek a Naprendszerről, a Föld helyzetéről, mozgásairól, azok következményeiről. A Föld belső szerkezete. A fölkéreg felépítése, mozgásai, a legfontosabb kőzetképző folyamatok. A lemeztektonika alapjai. A hegységképződések folyamatai. A földtörténet alapjai. A földtörténet korbeosztása, az egyes idők, időszakok, korok és korszakok legfontosabb eseményeinek a bemutatása. A legfontosabb geomorfológiai folyamatok alapismeretei. A hidroszféra általános jellemzése. A talajföldrajz alapjai. A legfontosabb talajképző folyamatok és magyarországi talajtípusok bemutatása. A légkör felépítése, összetétele, időjárási jelenségek alapelemei. Ciklonok, anticiklonok, a nagy földi légkörzés alapjai. A földrajzi övezetesség általános ismeretei. A szoláris és a valódi éghajlati övezetek rendszere. Az egyes földrajzi övezetek felszínformálódása és fő természetföldrajzi jellemzői. 3. Az évközi ellenőrzés módja: 4. A tárgy előírt szakmai gyakorlatai: 5. A kötelező ill. ajánlott irodalom: Gábris Gy. - Marik M. - Szabó J.: Csillagászati földrajz. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1998. Péczely Gy.: Éghajlattan. Tankönyvkiadó, Bp. 1979. Borsy Z. (szerk.): Általános természetföldrajz. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1993. Molnár B.: A Föld és az élet fejlődése. Tankönyvkiadó, Bp. 1984. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása: projektor, térképek

TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Általános gazdasági és menedzsment ismeretek Tantárgy kódja AIB1011 Meghirdetés féléve 1 Kreditpont 1 Heti kontakt óraszám (elm. + gyak.) 1+0 Félévi követelmény Kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Egri Imre, tanszékvezető főiskolai tanár Tantárgyfelelős tanszék kódja KO 1. A tantárgy elsajátításának célja: A hallgatók megismerik a gazdasági élet alapvető jelenségeit. Felismerik a társadalmi, gazdasági összefüggéseket, amelyek szükségesek a mindennapi munkaügyi, közgazdasági, vállalkozási döntésekhez. 2. Tantárgyi program: Megismertetni a hallgatókat a gazdasági élet alapfogalmaival, a gazdaság és társadalom kapcsolatrendszerével. Ismerjék meg az árutermelés és piacgazdaság, a pénzügyi rendszer működését. Szerezzenek ismeretet a gazdasági élet szervezetrendszeréről, kapcsolódásáról az állam gazdálkodási rendszeréhez, a szervezeti rendszer, a vállalkozások irányítási és menedzselési mechanizmusaihoz. Kapjanak betekintést hazánk és az Európai Unió, a világgazdaság gazdasági kapcsolódási rendszeréről. 3. Évközi tanulmányi követelmények: 2 db zárthelyi dolgozat és 1 db házi dolgozat írása, aktuális közgazdasági témából. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): Kollokviumi jegy 5. Az értékelés módszere A kollokválás előfeltétele az évközi követelmények legalább 60%-os teljesítése. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: Folyóiratok, a tanszék honlapján előadási anyagok és esettanulmányok. 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db.) Egri Imre: Menedzsment ismeretek. Stúdium Kiadó, Nyíregyháza, 2004 Hale, Robert E. – Taylor John B.: Makroökonómia. KJK Budapest, 1997 Hale, R. Varian: Mikroökonómia középfokon. KJK Budapest, 2001 Mayer, Dietmar-Solt Katalin: Makroökonómia. Aula Kiadó, Budapest, 1999 SamuelsonNordhaus: Közgazdaságtan I-II-III. KJK, 1998


Fizikai alapismeretek FIB1001 1 2 2+0 Kollokvium Dr. Tarján Péter, főiskolai adjunktus FI

1. A tantárgy elsajátításának célja A természettudományos orientációjú hallgatók részére tartandó bevezető előadás, amely elhelyezi a fizikát a társtudományok rendszerében. A természettudományok interdiszciplinaritásának a hangsúlyozása révén olyan fizikai elvek és módszerek kerülnek bemutatásra, amit a hallgatók könnyen használhatnak egyéb területeken. 2. Tantárgyi program A fizika helye a természettudományok körében. A fizikai megismerési folyamat és módszerei. Alapvető fizikai kölcsönhatások, jellemzésük, megjelenésük a természetben. Mozgások kinematikai- és dinamikai leírása. A termodinamika főtételei. Halmazállapotváltozások. Elektrosztatikai alapfogalmak és alapjelenségek. Az elektromos tér, térerősség fogalma értelmezése. Egyenáramú áramforrások és jellemzésük. Ohm-törvénye, Kirchofftörvények. Áramvezetési mechanizmusok. Elektromos vezetés félvezetőkben. Váltakozó áram és szerepe a mindennapokban. A teljes elektromágneses színkép és tartomány. Természetesés poláros fény. A radioaktivitás és szerepe a mindennapi életben. Méret és energiatartományok. Anyagvizsgálati módszerek. Az energiatermelés alapelvei és lehetséges formái. 3. Évközi tanulmányi követelmények 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Ötfokozatú vizsgajegy. 5. Az értékelés módszere Szóbeli. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok Az adott tantárgy elsajátításához szükséges tanári demonstrációs, illetve laboratóriumi gyakorlati eszközök. 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) -

Természettudományi alapismeretek (Társszerzők), Bessenyei Könyvkiadó, Nyíregyháza, 2000. Holics László: Fizika I.-II. Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1986. LIFE-A TUDOMÁNY CSODÁI sorozat: Az anyag, Az energia, Az idő. Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1978 Öveges könyvek Gondolat Kiadó 1979.


Növényszervezettan BIB1201 1 3 2+0 Kollokvium BIB1202E Dobróné Dr. Tóth Márta, főiskolai docens KT

1. A tantárgy elsajátításának célja: A növények alapvető sejttani, szövettani és morfológiai tulajdonságainak megismertetése. 2. Tantárgyi program: A növénytan tárgya, diszciplínái. Alapvető sejtorganellumok. A növényi szövet fogalma, típusai (osztódó-,bőr-, szállító- és alapszövet-rendszer). A gyökér- és a gyökérrendszerek (felépítés, funkció, típusok, módosult és járulékos gyökerek). A hajtás és a szár típusai, módosult hajtások. A szár szövettana. A levél és levéltípusok. Levelek szöveti felépítése. Egyszerű és összetett levél. Levélállás szabályai. Levélerezet. Levélmódosulások. A virág fogalma, részei (takarótáj, porzótáj, termőtáj szerveződése, virágképlet, virágdiagram). A virág szövettana. A megporzás és módjai, a zárvatermők kettős megtermékenyítése. Virágzatok. A mag és a termés morfológiája, anatómiája. Terméstípusok. 3. Évközi tanulmányi követelmények: • Egy szabadon választott növény morfológiai és anatómiai leírása 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): • Kollokvium 5. Az értékelés módszere: • Beadott dolgozat értékelése, mely a félévi előadás aláírásának feltétele 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: • Herbáriumi növények • Bemutató gyűjtemények • Diaképek • Írásvetítő fóliák • CD-ROM 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): • Haraszty, Á.(ed.)(1979): Növényszervezettan és növényélettan. Tankönyvkiadó, Budapest. • Mihalik,E. (et al)(1999): Növényszervezettan, Szeged. • Simon,T. Seregélyes,T. (2000): Növényismeret. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. • Papp,M. Hamvas,M. (2001): A magvas növények életmenete és alaktana. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen. • Gracza, P.(2004): Növényszervezettan. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.


Növényszervezettan BIB1202 1 1 0+2 Gyakorlati jegy Dobróné Dr. Tóth Márta, főiskolai docens KT

1. A tantárgy elsajátításának célja: A mikroszkópos vizsgálat és a morfológiai megfigyelés képességének, a gondolkodó, problémamegoldó és megfigyelő készség fejlesztése. 2. Tantárgyi program: A fénymikroszkóp felépítése, működése. Növényi sejtek fénymikroszkópos vizsgálata. Osztódó szövetek. Bőrszövetrendszer: epidermisz általános szerkezete, sztómák típusai. Trichomák. Periderma és lenticella vizsgálata. Edénynyalábok típusai. Alapszövetrendszer. Az elsődleges és a másodlagos gyökerek szöveti sajátosságai. Az elsődleges szár szövetei, lágy és fás szárak. Szárvastagodások. Levél típusok morfológiája és szöveti felépítése. Virágmorfológia. Virágtakarók. Termőtáj, magház, magkezdemények. Termések morfológiája és szöveti felépítése. 3. Évközi tanulmányi követelmények: • Gyakorlatokon való részvétel • Munkafüzet pontos vezetése • Zárthelyi dolgozatok teljesítése • Virágzatok, termések, hajtás és szártípusok, levéltípusok, gyökérrendszerek felismerése • Szövettani metszetfelismerés 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): • Gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: • Virágzatok, termések, hajtás és szártípusok, levéltípusok, gyökérrendszerek felismerésének értékelése • Szövettani metszetfelismerés értékelése 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: • Szövettani tartósított preparátumok • Herbáriumi növények • CD-ROM 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): • • •

Haraszty,Á., Fridvalszky,L., Gracza,P. (1982): Mikroszkópos növényanatómia. Tankönyvkiadó, Budapest. Sárkány S – Szalai I.(1966): Növényszervezettani gyakorlatok. Tankönyvkiadó, Budapest. Bíró M.(2002): Növényszervezettan gyakorlatok I. Főiskolai jegyzet. Hok és trs. Nyomda, Nyíregyháza.

TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve

Növényrendszertan

Tantárgy kódja

BIB1203

Meghirdetés féléve Kreditpont Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) Félévi követelmény Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása Tantárgyfelelős tanszék kódja

2 4 2+0 Kollokvium BIB1201, BIB1204E Dr. Szabó Sándor, főiskolai tanár KT

1. A tantárgy elsajátításának célja A tárgy fő célja hogy a hallgatók eligazítást és támpontot kapjanak a biológiai sokféleség növényekkel kapcsolatos megjelenési formái között. A tárgy keretében a hallgatók megismerkednek a fejlődéstörténeti növényrendszertannal a különböző rendszertani irányzatokkal, a rendszerezés alapelveivel a növényvilág legfontosabb taxonjaival és a legfőbb fejlődési trendekkel. 2. Tantárgyi program A tárgy keretében a hallgatók megismerkednek a fejlődéstörténeti növényrendszerrel, a különböző rendszertani irányzatokkal, a rendszerezés alapelveivel. A cianobaktériumok (prokarióta) és az eukarióta moszattörzsek rendszere és fontosabb fajai. A gombák általános jellemzése és törzsinek ismertetése. A bazídiumos gombák rendszere, a zuzmók formatörzse és fontosabb fajaik ismertetése. A mohák és harasztok törzseinek rendszere és legfontosabb fajaik. A magvas növények törzse és rendszerezése és a fontosabb taxonok ismertetése. 3. Évközi tanulmányi követelmények 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Vizsgajegy. 5. Az értékelés módszere Írásbeli kollokvium (esszé- és tesztfeladatok). 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok Oktatástechnikai esközökkel ellátott előadóterem. A hallgatók által rendelkezésre álló digitális képanyag növényekről. 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) Borhidi A.: A zárvatermők fejlődéstörténeti rendszere. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1995. Juhász M.: Növényrendszertani gyakorlatok I. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2000. Simon T.: Magyarország edényes Flóra határozója, Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest. 1992. Simon T., Seregélyes T.: Növényismeret, Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest. 1999.


Növényrendszertan

Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) Félévi követelmény Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása Tantárgyfelelős tanszék kódja

BIB1204 2 1 0+2 Gyakorlati jegy Dr. Szabó Sándor, főiskolai tanár KT

1. A tantárgy elsajátításának célja A tantárgy célja a hazai magvas növények legfontosabb családjának és fajainak megismerése, a növényhatározás elsajátítása, a botanikai terepmunka előkészítése. 2. Tantárgyi program A zárvatermők: az egyszikűek és a kétszikűek; ezek legfontosabb rendjei, családjai és fajai: Magnoliales, Aristolochiales, Nymphaeales, Ranunculales, Papaverales, Carophyllales, Fagales, Urticales, Rosales, Fabales, Sapindales, Geraniales, Euphorbiales, Araliales, Violales, - Capparales, Salicales, Cucurbitales, Malvales, , Dipsacales, Oleales, Rubiales, Solanales, Boraginales, Scrophulariales, Lamiales, Asterales, Asparagales, Liliales, Orchidales, Typhales, Poales, Juncales, Cyperales. 3. Évközi tanulmányi követelmények Gyakorlatokon való részvétel, továbbá a gyakorlatokon kiadott feladatok legalább 60%-os szintű teljesítése. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Zárthelyi dolgozatok növényfelismerésből. 5. Az értékelés módszere A hallgatók heti rendszerességgel zárthelyi dolgozatot írnak az előző hét anyagából melyekre érdemjegyet kapnak. Ezen túlmenően érdemjegyet kapnak növényhatározásból. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok Növényi bemutatóanyag, herbárium. A hallgatók által rendelkezésre álló és letölthető digitális képanyag növényekről. Megfelelően ellátott laboratórium, számítógépes háttér. 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) Juhász M.: Növényrendszertani gyakorlatok I. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2000. Simon T.: Magyarország edényes Flóra határozója, Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest. 1992. Simon T., Seregélyes T.: Növényismeret, Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest. 1999.


Állatanatómia BIB1205 1 4 2+0 Kollokvium BIB1206E Cserné Dr. Szappanos Henrietta, főiskolai docens AM

1. A tantárgy elsajátításának célja: Az állatszervezettani oktatás az állattan klasszikus morfológiai területén belül az organológiai és histológia ágazatát dolgozza fel funkcionális, összehasonlító és kísérleti módszerrel. Egyrészt alapozó jellegű más állattani tárgyaknak (élettan, emberanatómia..), másrészt alap-és középfokú oktatás legszélesebb területének anyagát dolgozza fel 2. Tantárgyi program: I. Bevezető ismeretek. II. Promorphológia. III. Fejlődéstan. IV. Histológia. V. Az állati test szervrendszereinek, szerveinek makro- és mikroanatómiája. 1. Kültakaró. 2. Mozgás (váz- és izomrendszer). 3. A táplálkozás szervei. Gerinctelen állatok táplálkozása. A gerinces állatok emésztőkészüléke. 4. A légzőkészülék.. Ektodermális eredetű légzőszervek. Gerinces állatok légzőszerveinek részletes anatómiája. 5. A kiválasztás. Egysejtűek és a gerinctelen állatok kiválasztó szervei. A gerincesek kiválasztószervei . 6. A keringési rendszer. A gerinctelen állatok keringése. A gerinces állatok keringési rendszereinek evolúciója. 7. Az állatok szaporodása. Az ivarszervek felépítése. 8. Az idegrendszer. A diffúz rendszer. A központosult idegrendszer felépítése: dúcidegrendszer és csőidegrendszer evolúciós áttekintése és jellemzői. 9. Az endokrin rendszer fejlődéstörténete. A gerinctelen állatok és gerincesek hormontermelő szervei. 10. Az érzékszervek típusai. Az egyes állati törzsek jellemző érzékszerveinek felépítése. 3. Évközi tanulmányi követelmények Zárthelyi dolgozatok 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) félévközi jegyek (zárthelyi dolgozatok eredményei alapján) vizsgajegy 5. Az értékelés módszere: írásbeli formában (negyedévente és vizsgajegy részeként) projectértékelés: (időszakos jelleggel) szóbeli formában (vizsgajegy részeként) 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok G. dr. Szabó Terézia: Állatszervezettan: Általános szövettan CD és html formában 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) 1. Hollósi G: Funkcionális állatanatómia I-III Tankönyvkiadó, Bp. 1979. 2. Odorfer M: Összehasonlító állatszervezettan I-III. Tankönyvkiadó, Bp. 1989. 3. Vígh.B.- Kondics L: Összehasonlító szövettan Tankönyvkiadó, Bp. 1984. 4. Kiss O: Állatszervezettan I-III Liceum Kiadó, Eger 1998. 5. Sass M: Fejlődéstan Eötvös Kiadó, Bp.1996. 6. Zboray G: Idegrendszer Eötvös Kiadó, Bp. 1997.


Állatanatómia BIB1206 1 1 0+2 Gyakorlati jegy Cserné Dr. Szappanos Henrietta, főiskolai docens AM

1. A tantárgy elsajátításának célja: A tárgy az állati szervezet makroanatómiai és szövettani bemutatását végzi bonctani és mikroszkópos gyakorlati foglalkozások keretében 2. Tantárgyi program: A mikroszkóp használata. II. Alapszövettan (hámszövetek, kötő- és támasztószövetek, izomszövetek, idegszövet). A szövetek sajátosságai különböző szervekben és szervezetekben. III. Az egysejtűek és a gerinctelen állatok főbb típusállatainak makroszkópos és mikroszkópos vizsgálata: egysejtűek, szivacsok csalánozók megfigyelése. Lapos-hengeres és gyűrűsférgek boncolása és szerveik mikroszkópi vizsgálata. Puhatestűek, ízeltlábúak osztályai, főbb típusállatainak vizsgálata. IV. A gerinces állatok főbb típusállatai: csontos halak, kétéltűek szervezetének részletes anatómiája. Hüllők testfelépítése. Madarak és emlősök bonctana és szövettana 3. Évközi tanulmányi követelmények Elméleti és gyakorlati demonstráció Metszetfelismerés és jellemzés 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) gyakorlatonkénti beszámoló és demonstráció negyedévenkénti beszámoló: 1. negyedév Szövettan 2. negyedév: Bonctan zárógyakorlat 5. Az értékelés módszere írásbeli (zárthelyi dolgozatok) szóbeli gyakorlati demonstráció (mikroszkópi technika és bonctani jártasságok) 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok Állattani laboratórium multimédiás, szövettani (mikroszkóp, metszetek) és bonctani(sztereomikroszkóp, boncfelszerelések, biológiai modellek) eszközei 1. G. Szabó Terézia: Állatszervezettani gyakorlatok I.Szövettan. Nyíregyházi Főiskola, Nyíregyháza 2. G. Szabó Terézia: Állatszervezettani gyakorlatok II. Boncolási gyakorlatok. Nyíregyházi Főiskola, Nyíregyháza 3. G. Szabó Terézia. Állatszervezettan: Általános szövettan. CD és html formában 4. A Biológiai Intézet honlapján „html”forma az „Állatanatómia” oktatásához 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) 1. Zboray G. és mtársai.: Összehasonlító anatómia I-II. (boncolási gyakorlatok) Tankönyv- kiadó, Bp. 1989. 2. Vajon I.: Az állatszervezettani gyakorlatok. Tankönyvkiadó, Bp. 1989. 3. Sass M.: Összehasonlító állatszervezettan I-III. Tankönyvkiadó, Bp. 1973-1987. 4. Krutsay E.: Szövettani technika, Medicina, Bp. 1980. 5. Guzsal E:: Háziállatok szövettana, Mezőgazdasági Kiadó, Bp, 1963.


Állatrendszertan BIB 1207 2 4 2+0 Kollokvium BIB 1205, BIB1208E Dr Hörcsik Zsolt, főiskolai docens KT

1.A tantárgy elsajátításának célja : Az összehasonlító állatszervezettanra alapozva olyan zootaxonómiai alapokat biztosítani, amelyek a további ökológiai, állatföldrajzi ismereteket megalapozzák. 2. Tantárgyi program: Az állatvilág rendszerének alapelvei és módszerei. Rendszertani kategóriák, állattani nómenklatúra. A rendszerezés logikai műveletei. A faj alatti és faj feletti kategóriák. Zoológiai nevezéktan. Regnum Pritista – Sarcomastigophora, Apicomplexa, Ciliophora. Porifera, Cnidaria, Ctenophora, Platyhelminthes, Mesosoa, Nemertinea, Entoprocta, AschelminthesNemathelminthes, Priapulida, Mollusca, Sipunculida, Echiurida, Annelida, Onichophora, Tardigrada, Pentasomida, Artropoda, Tentaculata, Brachiata, Homalopterigia, Hemichordata, Echinodermata, Prochordata, Cephalochordata, Vertebrata törzsek. 3. Évközi tanulmányi követelmények: Nincsenek . 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) : Félévvégi kollokvium. 5. Az értékelés módszere: Szóbeli vizsgáztatás. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segéd anyagok: Praparátumok, gyűjtemények, diorámák. 7. Kötelező, ill. ajánlott irodalom: Dr Papp László : Zootaxonómia – Budapest 1996. Dudich _ Loksa: Állatrendszertan – Tankönyvkiadó, Budapest, 1969. Móczár László : Állathatározó 1-2. Tankönyvkiadó, Budapest, 1984. Dr Varga lászló : Állatrendszertani gyakorlatok I.-II. Eger 1995.


Állatrendszertan BIB1208 2 2 0+2 Gyakorlati jegy Dr. Hörcsik Zsolt, főiskolai docens KT

1.A tantárgy elsajátításának célja : Olyan fajismeretet biztosítani a hallgatók számára - elsősorban a hazai fauna képviselőiből amely a természetben való tájékozódásukat elősegíti és megalapozza a további zoológiai tanulmányaikat. 2. Tantárgyi program: Az előadások során megismert törzsek – taxonok - képviselőinek bemutatása. Protista, Porifera, Cnidaria, Platyhelminthes, Nemertinea, Entoprocta, AYcchelminthesNemathelminthes, Mollusca, Annelida, Tardigrada, Artropoda, Vertebrata törzsekbe tartozó fajok. Határozási és állathang ismeretek. 3. Évközi tanulmányi követelmények: Írásbeli illetve szóbeli beszámolók a tanult fajokról, taxonokról, fajfelismeréssel. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) : A félévközi beszámolók alapján adott gyakorlati jegy. 5. Az értékelés módszere: Beszámolók írásban és szóban, fajfelismerés. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segéda nyagok: Dr Legány András : Segédanyag az állatrendszertani ismeretek elsajátításához kiadvány, valamint : preparátumok, gyűjtemények, diorámák. 7. Kötelező, illetve ajánlott irodalom : Dr Varga János : Állatrendszertani gyakorlatok I. – II. Eger, 1995. Móczár László : Állathatározó, Tankönyvkiadó, Budapest, 1984. Dr Legány András : Segédanyag az állatrendszertani ismeretek elsajátításához.


Biokémia BIB1209 3 4 2+0 Kollokvium BIB1102, BIB1210E Dr. Jekő József, főiskolai tanár AM

1. A tantárgy elsajátításának célja Az élőlényeket felépítő biomolekulák kémiai szerkezete és biológiai funkciói közötti összefüggések megismertetésén keresztül és az élő szervezetekben lejátszódó folyamatok és azok szabályozásának tükrében a tárgy komplex képet ad az élő szervezetek működésének molekuláris alapjairól. Ugyanakkor megteremti a lehetőséget az élettani, genetikai, molekuláris biológiai, stb. ismeretek eredményes elsajátításához is. 2. Tantárgyi program Bevezetés a biokémiába. A biokémia tárgya, kialakulása, fejlődése, módszertana. A molekuláris organizáció. Termodinamikai alapok. A víz szerkezete és tulajdonságai. Molekuláris kölcsönhatások vizes oldatban. Biomolekulák. Nukleotidok és nukleinsavak. Aminosavak, peptidek, fehérjék. A fehérjék izolálása, vizsgálati módszerei. Szénhidrátok. Lipidek és membránok. Az enzimműködés alapjai, enzimkinetika. Az enzimműködés szabályozása. Anyagcserefolyamatok: Glikolízis, fermentáció, pentóz-foszfát ciklus. A glikogén metabolizmusa és a glükoneogenezis. Citromsav-ciklus. Elektron transzport és oxidatív foszforiláció. A fotoszintézis. Lipidek anyagcseréje. Aminosav anyagcsere. Nukleotid metabolizmus. A genetika információ tárolása, átadása és kifejeződése: replikáció, transzkripció, transzláció. A génexpresszió szabályozása. A szervek biokémiája (táplálkozás biokémia, izomműködés biokémiája, véralvadás, immunitás.) 3. Évközi tanulmányi követelmények Az elméleti anyagban való folyamatos haladásra két zárthelyi dolgozat megírásával ösztönözzük a hallgatókat. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) A zárthelyi dolgozatok eredménye alapján vizsgajegy megajánlás történhet. 5. Az értékelés módszere Írásbeli kollokvium, melynek érdemjegyét a hallgató szóban javíthatja. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok

Az Intézet honlapján elérhető anyagok (az elméleti ismeretek PowerPoint-os prezentációja, gyakorló és ellenőrző feladatok, tematikák, az internetről letölthető anyagokra való hivatkozások). A felkészülést segítő CD-k, tankönyvek, stb. 7. Kötelező, ajánlott irodalom: - Boross, L., Sajgó, M. (2003): A biokémia alapjai. Mezőgazda Kiadó. Budapest. - Berg, J. M., Tymoczko, J.L., Stryer, L. and Clarke, N. D. (2002): Biochemistry. WH. Freeman and Company. New York. - Voet, D., Voet J. G. and Pratt C. W. (1999): Fundamentals of Biochemistry. John Wiley and Sons. Inc. New York. - Ádám, V. (2002): Orvosi biokémia. Medicina Könyvkiadó RT. Budapest. - Fésüs, L. (2002): Biokémia és molekuláris biológia. Debreceni Egyetem. - Balogh, Á. (1997): Környezet-biokémia. Stúdium Kiadó. Nyíregyháza.


Biokémia BIB1210 3 1 0+2 Gyakorlati jegy Dr. Jekő József, főiskolai tanár AM

1. A tantárgy elsajátításának célja A tárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék a korszerű laboratóriumi vizsgálati módszereket és jártasságot szerezzenek az eszközök, műszerek használatában, valamint képessé váljanak önálló kísérletek tervezésére, az elméleti és gyakorlati tudás ötvözésére. 2. Tantárgyi program Általános laboratóriumi, munkavédelmi, tűzrendészeti szabályok. Laboratóriumi munkarend. A biokémiában alkalmazott vizsgálati módszerek. Az eszközök, műszerek használata. Pufferoldatok pH-jának beállítása, Vízfürdők, centrifugák használata, poliakrilamid gél elektroforézis készülék, HPLC készülék, spektrofotométer működési elve és használatuk. Biomolekulák spektrofotometriája. Fehérje koncentráció meghatározása Biuret-, Lowry-, Bradford módszerrel, illetve UV elnyelés alapján.. Durva frakcionálási módszerek. Kromatográfiás eljárások (oszlopkromatrográfia, gélszűrés, ioncserés kromatográfia, nagy nyomású folyadékkromatográfia) alkalmazása. Aminosavak vékonyréteg kromatográfiás elválasztása. Enzimek preparálása, aktivitásuk mérése. Kinetikai paraméterek meghatározása, enzimgátlások vizsgálata. Molekulatömeg és izoelektromos pont meghatározása poliamid gél elektroforézissel. 3. Évközi tanulmányi követelmények A gyakorlatokon való részvétel és a laboratóriumi jegyzőkönyv folyamatos vezetése kötelező. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) A félévi munka értékelése folyamatos szóbeli beszámolókkal és zárthelyi dolgozatokkal. 5. Az értékelés módszere Az értékelés az elvégzett kísérletek bemutatása és írásbeli feladatok alapján történik. Különös figyelmet fordítunk a megszerzett ismeretek készség szintű alkalmazására, melynek segítségével képessé válhatnak önálló kísérletek tervezésére. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok A laboratóriumi munkához szükséges anyagok eszközök, műszerek, vegyszerek biztosítása. A laboratóriumi gyakorlati munkafüzet, a műszerek használati útmutatója, elméleti kiegészítő anyagok az Intézet honlapján, CD-n, illetve nyomtatott változatban is a hallgatók rendelkezésére állnak. 7. Kötelező, ajánlott irodalom: - Balogh Á., Kalucza, L-né (2004): Biokémiai laboratóriumi gyakorlatok. Kézirat.

Nyíregyházi Főiskola. - Kandra, L. (2002): Biokémiai gyakorlatok. Kézirat. Debrecen. - Boross L., Sajgó, M.. (2003): A biokémia alapjai, Mezőgazda Kiadó. Budapest. - Berg, J. M., Tymoczko, J. L., Stryer, L. and N.D. Claske (2002): Biochemistry. W.H. Freeman and Company. New York. - Fehér, Zs. (2003): Biológiai gyakorlatok. Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum.


Sejtbiológia BIB1211 2 3 2+0 Kollokvium Dr. Molnár Mónika főiskolai docens AM

1. A tantárgy elsajátításának célja A sejtbiológia célja a korszerű sejtfogalom kialakítása. Alapozó tárgy, mely az elemi szerkezet- és működésformák sejtszintű integrációját teszi lehetővé. A tárgy magába foglalja nemcsak az ún. „klasszikus sejttant”, hanem a molekuláris sejtbiológia alapjait is. Az elmúlt évtizedekben a segédtudományok és a korszerű vizsgálati módszerek fejlődése szükségessé tette a sejttel kapcsolatos ismeretek bővítését, a hallgatók által megszerzendő tudás mélyítését. Ily módon a tárgy nemcsak a növény- és állatszervezettan tanulásához ad segítséget, hanem az élettani, genetikai és molekuláris biológia megalapozója is a biokémiával együtt, s kiváló lehetőséget biztosít a biológiai ismeretek szintéziséhez. 2. Tantárgyi program A sejttani vizsgálatok módszerei. A pro- és eukarióta sejt organizációja. Az eukarióta sejt eredete. A sejtmag szerkezete és funkciói. A sejtciklus. A sejtosztódás típusai. A kromatin állomány és a kromoszómák. A plazmamembrán szerkezete és funkciói. Membrántranszport, a membránműködés elektromos kísérő jelenségei. Sejtfelszíni markerek és antigén receptorok. Sejtfal. A citoszol és a citoszkeleton. Intracelluláris kompartmentek. Az endoplazmatikus retikulum típusai és funkciója. Golgi-apparátus, a peroxiszómák, és a lizoszómák szerkezete és működése. Az energiaátalakító organellumok: a mitokondriumok és a kloroplasztiszok. A sejtek differenciálódása, öregedése és halála. 3. Évközi tanulmányi követelmények Zárthelyi dolgozatok a félév folyamán 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Írásbeli vagy szóbeli kollokvium

5. Az értékelés módszere A zárthelyi dolgozatok eredménye alapján vizsgajegy megajánlás történhet 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok Az Intézet honlapján elérhető anyagok Az előadások PowerPoint prezentációja Gyakorló és ellenőrző feladatok, tematikák, az internetről letölthető anyagokra való hivatkozások 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) - Fischer, E. (2002): A funkcionális sejttan alapjai. Dialóg Campus. Budapest-Pécs. - Szabó, G. (2004): Sejtbiológia. Medicina Könyvkiadó RT. Budapest. - Lodish. H., Baltimore, Dl, Berk A., Zipursky S.I. Matsudaira P., Darnell J. (1995): Molecular Cell Biology, 3nd Ed.: W.H. Freeman and company. New York. - Alberts, B., Brey, D., Hopkin, K., Johnson, A., Lewis, J., Raff, M., Roberts, K., Walter, P. (2004): Essential cell biology. Garland Science, Taylor and Francis Group, New York. USA. - Szeberényi, J. (1999): Molekuláris sejtbiológia. Dialóg Campus Kiadó. Budapest-Pécs.


Terepgyakorlat (növényrendszertan)

Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) Félévi követelmény Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása Tantárgyfelelős tanszék kódja

BIB1212 3 1 0+2 Gyakorlati jegy Dr. Hörcsik Zsolt, főiskolai docens KT

1. A tantárgy elsajátításának célja A terepgyakorlat a növényrendszertan gyakorlatokhoz kapcsolódó terepi munkára ad lehetőséget. Célja a gyakorlatokon már ismertetett fajok terepen való felismerése, a nagyobb hazai növénycsaládok jellemzőinek élő növényeken történő bemutatása 2. Tantárgyi program Betekintést nyújt a Zemplén és a Bükk hegység, továbbá Nyíregyháza környékének vegetációjába, mindemellett lehetőséget biztosít számos kora tavaszi és nyári növényfaj megismeréséhez. A hallgatók terepgyakorlaton a végzett munkájának (fajismeret, növényhatározás) érdemjegye feltétele a kredit megszerzésének. 3. Évközi tanulmányi követelmények Növényredszertani ismeretek, megfelelő fajismeret. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) A terepgyakorlat minden napján három alkalommal a hallgatók kollektív módon növényrendszertannal összefüggő feladatokat oldanak meg, melyeket a helyszínen értékelünk. A sikeres (>60 %) megoldások alapfeltételét jelentik a terepgyakorlati aláírásnak. A terepgyakorlat során kiadott csoportfeladatok típusai: az adott területen élő adott növénycsaládokba tartozó fajok bemutatása, adott számú (nagyrészt fásszárú) növénycsaládok bemutatása, növényhatározás. 5. Az értékelés módszere Csoportteljesítmény értékelés. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) Simon T.: Magyarország edényes Flóra határozója, Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest. 1992. Simon T., Seregélyes T.: Növényismeret, Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest. 1999.


Terepgyakorlat (állatrendszertan) BIB1213 2 1 0+2 Gyakorlati jegy BIB 1207E Dr. Hörcsik Zsolt, főiskolai docens KT

1. A tantárgy elsajátításának célja: Az állatrendszertan órákon és gyakorlatokon megismert fajoknak a terepen, az élőhelyükön történő felismerése a tanult bélyegek alapján, valamint újabb, a terepen megismert fajokkal az ismeretek bővítése. 2. Tantárgyi program. A fentiek érdekében különböző típusú területeket keresünk fel, biztosítva ezzel a látható fajok széles skáláját - mészkő vidék (Aggteleki karszt), vulkáni kőzet (Zempléni hg.), szikes puszta (Hortobágy), recens ártér (Tiszadob), reliktum terület (Bátorliget), fosszilis ártér, speciális mikroklímával (Bábtava). 3. Évközi tanulmányi követelmények: Az ismeretek elsajátítása és rögzítése érdekében a hallgatók a terepen látottakat, tapasztaltakat jegyzőkönyvben rögzítik. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) : Nincs 5. Az értékelés módszere: Nincs. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segéda nyagok: Dr LegányAndrás : Segédanyag állatrendszertani terepgyakorlathoz. 7. Kötelező, illetve ajánlott irodalom : Dr Legány András : Segédanyag állatrendszertani terepgyakorlathoz.


Állatélettan BIB1301 4 4 2+0 Kollokvium BIB 1207, BIB 1302E Cserné Dr. Szappanos Henrietta, főiskolai docens AM

1. A tantárgy elsajátításának célja A tantárgy átfogó képet kíván adni az állati és az emberi szervezet működéséről, alapvető életjelenségeiről az életfolyamatok törvényszerűségeiről, azok szabályozási mechanizmusairól, molekuláris alapjairól. 2. Tantárgyi program Az élettan fizikai és kémiai alapjai. Az atomtól a szervezetig, a biológiai molekulák szerveződése. A homeosztázis, a biológiai membránok transzportfolyamatai. A test folyadékterei és a test folyadékok. Az anyagszállítás, a légzés, a kiválasztás és a táplálkozás élettana. A kültakaró élettana. A mozgás passzív és aktív szerveinek élettana. A neuroendokrin rendszer élettana. Az idegrendszer, mint a biokibernetikai rendszer élettana. Az érzékelés élettana. A viselkedés motivációélettana. A pszichofiziológia alapjai. 3. Évközi tanulmányi követelmények Az állatélettan gyakorlatok (BIB 1302)elméleti alapjainak két zárthelyi dolgozatban történő számonkérése. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Zárthelyi dolgozatok átlaga alapján (3,71 fölött) vizsgajegy megajánlás. 5. Az értékelés módszere szóbeli kollokvium 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok Írásvetítő fóliák, az Intézet honlapján elérhető dokumentumok, CD ÉS DVD anyagok. Power Point bemutatók. 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) Ádám Gy. – Fehér O. (2000): Élettan biológusoknak I-II. Tankönyvkiadó Budapest. 5471, 474-1091. Nagy I. – Nyilas K. (2003): Az ember biológiája és élettana. Tankönyvkiadó Budapest 3-464.


Állatélettan BIB1302 4 1 0+2 Gyakorlati jegy Cserné Dr. Szappanos Henrietta, főiskolai docens AM

1. A tantárgy elsajátításának célja Megismerteti a hallgatókkal az élettan klasszikus és modern módszereit, azok gyakorlati kivitelezését. Alapokat szolgáltat a biológia oktatásához. 2. Tantárgyi program A testfolyadékok élettana: hemolimfa és vérvizsgálatok. A szívműködés élettana: in situ és izolált szívvizsgálatok. Gerinctelen és gerinces állatok keringési rendszerének vizsgálata. Vérnyomás mérése vértelen és véres úton. Gerinctelen és gerinces állatok légzési folyamatainak vizsgálata. A táplálkozás és az emésztés élettani folyamatainak vizsgálata állatkísérletekkel. Vesécske és vesetípusú kiválasztószervek működésének vizsgálata. Vizeletvizsgálatok. A neuro-endokrin működés vizsgálata. A mozgás és a perifériás idegrendszer vizsgálata. Érzékelésélettani vizsgálatok. A központi idegrendszer élettana. 3. Évközi tanulmányi követelmények Az előírt gyakorlatok teljes mértékű elvégzése. A gyakorlatok elméleti alapjainak részletes ismerete. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Zárógyakorlatok elméleti és gyakorlati eredményessége és a laboratóriumi napló tartalmi és formai kivitelezése alapján gyakorlati jegy megajánlása. 5. Az értékelés módszere A gyakorlatokon mutatott aktivitás és eredményesség, valamint az elmélet-gyakorlat kapcsolatának alkalmazása alapján. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok fénymikroszkópok, sztereomikroszkópok, kimográfok, EKG készülék, négyszögingerlő készülék, az állatműtétek elvégzéséhez szükséges laboratórium eszközökkel és műszerekkel ellátva. Power Point bemutatók. 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) - Fehér O. (1986): Összehasonlító élettani gyakorlatok és bemutatások. Tankönyvkiadó, Budapest. 5-243.

TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Tantárgy kódja

Növényélettan BIB1303

Meghirdetés féléve Kreditpont Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) Félévi követelmény Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása Tantárgyfelelős tanszék kódja

3 4 2+0 Kollokvium BIB1304E Lisóczkiné Dr. Halász Judit, főiskolai adjunktus KT

1. A tantárgy elsajátításának célja A növényi anyagcserefolyamatok valamint a növényi növekedés és fejlődés alapvető élettani és molekuláris biológiai folyamatainak megismertetése. Olyan növényélettani ismeretek nyújtása, ami a növényi anyagcsere részleteinek megismerését szolgálja a molekuláris biológia újabb eredményeinek figyelembevételével, valamint ismerteti a növekedés- és fejlődésélettan fontosabb problémaköreit. 2. Tantárgyi program Témakörök: A membránok (sejt és organellum), szerepe az anyagforgalomban. A A fotoszintézis. Bioenergetikai jellemzői és alapreakciói, a fotoreceptorok és pigmentek fénnyel szemben mutatott ulajdonságai, a fényenergia koncentrálása, kémiai energiává történő űtalakítása. A kloroplasztok bigenezise, felépítése a fotoszintézisre képes organellumokban. A fotorendszerek működése, felépítése, regulácója, a foszforiláló és ATP képző mechanizmusok. A szénhidrátok keletkezése. A szédioxid redukció mechanizmusainak jelentősége és típusai. A légzés. Jelentősége és alapreakciói. A légzési szubsztátumok keletkezése és biológiai bontása. A katabolikus reakciók. A glikolizis, a pentóz-foszfát ciklus, a citromsavcilkus útja. A mitokondriális elektrontranszportok. Alternatív anyagcsereutak. A légzési szabályozások. A zsíranyagcsere. A növények víz- és ásványianyag-gazdálkodása. Az ionfelvétel. A bioregulátorok és reguáció.A totipotencia, a differenciálódás és regeneráció. A csírázás a nyugalom a virágzás fiziológiája. A szervek közötti kölcsönhatások, a korelláció. Az öregedés élettana. Környezeti tényezők élettani hatása. 3. Évközi tanulmányi követelmények Hallgatóink részére mindenki számára kötelezően előírt fogalomgyűjteményt készítettünk. Elmélet előadásokon a fogalmak számonkérése egy-egy témakör lezárása után a fogalmak ismeretének ellenőrzésével történik. Egyéb számonkérést évközben elméleti órákonnem trevezünk. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Rendszeres évközi számonkérés, valamint kollokvium 5. Az értékelés módszere Szóbeli és írásbeli számonkérés. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok Oktatástechnikai esközökkel ellátott előadóterem.

7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) Farkas Gábor: Növényi biokémia. Akadémiai kiadó. 1984; Láng Ferenc (szerk): Növényélettan - A növényi anyagcsere élettana. ELTE Eötvös Kiadó. 1998; Pethő Menyhért. A növényélettan alapjai. Akadémiai Kiadó. 1998; Erdei László (szerk): Fejlődés és növekedésélettan. JATE Press. 2004.


Növényélettan BIB1304 3 1 0+2 Gyakorlati jegy Lisóczkiné Dr. Halász Judit, főiskolai adjunktus KT

1. A tantárgy elsajátításának célja Gyakorlati ismereteket adni, hogy az elméleti előadáson megszerzett tudás elmélyítéséhez. Elvégezni azokat a kísérleteket, amelyeket a hallgatók végzés utáni munkájukhoz elengedhetetlenül szükséges, és képessé teszi a végzett hallgatókat önálló kísérletek tervezésére, végzésére. 2. Tantárgyi program A fotoszintézis pigmentjeinek kromatográfos szétválasztása, az egyes frakciók mennyiségének meghatározása, abszorbciós görbék felvétele értékelése. A klorofillok mennyiségi meghatározása. A fotoszintézis hatékonyságának kísérleti bizonyítása. A membránok tulajdonságainak és áteresztőképességének kísérleti vizsgálata. Ionok hatása a membránok permeabilitására. A sejtek és szövetek ozmotikus potenciáljának kísérleti igazolása és meghatározása. A szómák működése környezeti hatásokra. A talajok összetételének, kötöttségi fokának és karbonát-tartalmának kísérleti meghatározása. A növények légzésének kísérleti bemutatása a termelt szén-dioxid, a felhasznált oxigén, valamint az erjedés során keletkezett anyagok meghatározásával. Az intermedier anyagcsere fontosabb vegyületeinek kimutatása, mennyiségi meghatározása. 3. Évközi tanulmányi követelmények Hallgatóink egy-egy témakör lezárásakor zárthelyi dolgozatban adnak számot teljesítményükről és tudásukról. Egyes témaköröket önállóan dolgoznak fel, amelyet szintén jegyzőkönyvben rögzítenek. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Zárthelyi dolgozatok, szóbeli számonkérés, írásos értékelések egyes témaköröken. 5. Az értékelés módszere Szóbeli meghallgatés, önálló munka. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok A hallgatók számára készített gyakorlati jegyzet. Pontos módszertani leírások az elvégzendő feladatokról. Megfelelően ellátott laboratórium, számítógépes háttér. 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) Farkas Gábor: Növényi biokémia. Akadémiai kiadó. 1984.

Láng Ferenc (szerk): Növényélettan - A növényi anyagcsere élettana. ELTE Eötvös Kiadó. 1988. Pethő Menyhért. A növényélettan alapjai. Akadémiai Kiadó. 1998. Erdei László (szerk): Fejlődés és növekedésélettan. JATE Press. 2004. Balázsy SándorSomogyi Judit: Növényélettani gyakorlatok. Bessenyei Kiadó. 2003.


Humánbiológia BIB1305 4 3 2+0 Kollokvium Dr. Bodó Enikő, főiskolai docens AM

1. A tantárgy elsajátításának célja Speciális ismeretek nyújtása a humánbiológia széles skálájából. Alapismeretek szerzése vizsgálati, feldolgozási kiértékelési módszerekről. Önálló feladatok megoldása dermatoglyphia, testfejlődés stb. témakörökből. 2. Tantárgyi program Az emberi test felépítése, különös tekintettel a váz és a fogazat anatómiájára. A test és a váz kvantitatív és kvalitatív jellegei. Az intrauterin fejlődés és a posztnatális időszak ontogenetikus és filogenetikus tendenciái. A bőrlécrendszer. Biometriai alapismeretek. A biodemográfia alapjai. A népesség összetétele és változásuk. Natalitás, fertilitás, mortalitás, migráció és reprodukció. Humángenetikai alapfogalmak. Öröklési típusok. Az emberi kromoszómák osztályozása. A mutáció (gén-, kromoszóma- és genom-mutációk) és a szelekció jelentősége. A fiziológiai jellegek antropológiai vonatkozásai. A humán populációgenetika alapjai. A szubhumán és a humán evolúció vázlata. Az emberiség kulturális evolúciója. A ma élő népességek kialakulása és taxonómiája, különös tekintettel a Kárpát-medence népeire. 3. Évközi tanulmányi követelmények: Két zárthelyi dolgozat eredményes megírása. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) A zárthelyi dolgozatok eredményei alapján vizsgajegy megajánlása 3,71 átlag fölött. 5. Az értékelés módszere: szóbeli kollokvium 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok Írásvetítő fóliák, Power Point bemutatók. CD ÉS DVD demonstrációk. 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) - Lipták P. (1980): Embertan és emberszármazástan Tankönyvkiadó, Budapest - Farkas L. Gy. (2003): Fejezetek a biológiai antropológiából 1-2. kötet, JATE Press, Szeged, 3-165; 3-125. - Gyenis Gy. (2001): Humánbiológia. A hominidák evolúciója. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 11-226. - Nyilas K. (2000): Antropológia in Erlichné-Hadházy-Hargitainé-Kiss-Nyilas-SimkovicsnéVallner-Iszály: Természettudományi alapismeretek. Bessenyei György Könyvkiadó. Nyíregyháza, 329-402. - Vajda J. (1983): Atlas Anatomiae 1-2. kötet, Akadémia Kiadó, Budapest, 9-476; 7-322.


Genetika BIB1306 3 4 2+0 Kollokvium BIB1211 Dr. Máthé Endre, főiskolai tanár AM

1. A tantárgy elsajátításának célja Az előadások során kialakítjuk és elmélyítjük a hallgatók genetikai szemléletmódját, bemutatva, hogy az örökletes anyag, illetve az öröklődés jelensége miként egységesíti az élet különféle szerveződési szintjeit. Fontos, hogy a hallgatók megértsék, hogy az öröklődés nemcsak a genetikai információ átörökítését, hanem a kifejeződését is magába foglalja. Bemutatásra kerül a genetikai boncolás, mint a genetikai kutatásokban alkalmazott alapvető kutatási stratégia. Ennek értelmében a genetikai jelenségek szemléltetése kapcsán hangsúlyt helyezünk a kísérleti megközelítésekre, azaz a genetikai kísérletek elemzése révén szemléltetjük a genetikai megismerés folyamatát. 2. Tantárgyi program Az előadások során ismertetjük az örökletes anyag szerveződési szintjeit; az öröklődés törvényeit és törvényszerűségeit; a génkifejeződést (transzkripció és transzláció) és regulációját; az öröklődés és sejtciklus közötti összefüggéseket; az egyedfejlődési és sejt - és szervi differenciációs programok genetikai szabályozását; az anyai öröklődést; az anyai hatást; genomikát; magyarság genetikáját. 3. Évközi tanulmányi követelmények: 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Vizsgajegy 5. Az értékelés módszere írásbeli és/vagy szóbeli vizsga 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok szaklaboratórium, NYF honlapja, előadások Power Point prezentációi 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) •

Griffiths, A.J.F., Miller, J.H., Suzuki, D.T., Lewontin, R.C., Gelbart, W.M. (2002). An introduction to genetic analysis. 7th edition. W.H. Freeman and Company, New York, USA.

•

Hartl, D.L., Jones, E.W. (2000). Genetics: analysis of genes and genomes. 5th edition. Jones and Bartlett Publishers, Inc. USA

•

Griffiths, A.J.F., Gelbart, W.M., Miller, J.H., Lewontin, R.C., (1998). Modern genetic analysis. 2nd edition. W.H. Freeman and Company, New York. USA.

•

Bíró, S. (1997). Genetika jegyzet I. évf. orvostanhallgatók számára. DOTE

•

Vida, G. (1992). Genetika. ELTE Jegyzet


Genetika BIB1307 3 1 0+2 Gyakorlati jegy BIB 3016E Dr. Máthé Endre, főiskolai tanár AM

1. A tantárgy elsajátításának célja A gyakorlatok során kialakítjuk és elmélyítjük a hallgatók genetikai szemléletmódját, bemutatva, hogy az örökletes anyag illetve az öröklődés jelensége miként egységesíti az élet különböző szerveződési szintjeit. Genetikai feladatok megoldásával és kísérletek tervezésével fejlesztjük a problémamegoldó gondolkodást. Megismertetjük a genetika két fontos modellszervezetét: a Drosophila melanogastert és a Schizosaccharomyces pombet. 2. Tantárgyi program A tematika két fő részét a genetikai feladatok, problémák megoldása, illetve alapvető genetikai jelenségek demonstrálása genetikai modellszervezeteken adja. Feladatok a mendeli genetika köréből. Genetikai térképezés Drosophilán és hasadó élesztőn, tetrádanalízis. A genetikai információ áramlásával és változásával kapcsolatos problémák megoldása. Információnyerés bioinformatikai adatbankokból. Családfaelemzések. A kromoszómák és a sejtosztódás immuncitokémiai vizsgálata Drosophilán. Drosophila mutánsok tanulmányozása. Auxotrófia, párosodási típus és ploiditásfok meghatározása hasadó élesztőn. 3. Évközi tanulmányi követelmények: A gyakorlatokon való részvétel és az elvégzett kísérletekről a jegyzőkönyv vezetése kötelező. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere A gyakorlati jegyet a félév során rendszeresen megírt zárthelyi dolgozatok érdemjegyei alakítják ki. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok Szaklaboratórium, NYF honlapja, előadások Power Point prezentációi 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) - Griffith - Wessler - Lewontin – Gelbart- Suzuki-Miller: Introduction to genetic analysis, 2005, W.H.Freeman and Company - Hartle D.E., Jones E.W. (2000) genetics: analysis of genes and genomes. 5th edition, Jones and Bartlett publisher, Inc., USA

- Bíró S. (1997) Genetika jegyzet I. évf. orvostanhallgatók számára, DOTE - Vida G (1992) Genetika ELTE jegyzet


Evolúció és populációgenetika BIB1308 2 3 2+0 Kollokvium BIB1319E Dr. Lendvai Ádám Zoltán, főiskolai docens KT

1. A tantárgy elsajátításának célja A tárgy legfontosabb célja a hallgatók biológiai gondolkodásmódjának kiterjesztése a biológiai rendszerek fejlődésének evolúciós sajátosságaira. A mikroevolúciós változások törvényszerűségeinek, továbbá az evolúciós folyamatok legfontosabb jellemzőinek megismerése. Az evolúciós modellezés és örökletes információ közti kapcsolódási pontok részletes bemutatása. 2. Tantárgyi program A természetes populációk variabilitásának szintjei: morfológiai és molekuláris variabilitás. A populációgenetika legalapvetőbb modellje: a Hardy-Weinberg-Chetverikov egyensúly. A szelekció hatása a populációk fenotípusos jellegeloszlására. A genetikai sodródás hatása. A genetikai teher fogalma. Molekuláris evolúció. A fajfogalom evolúciós aszpektusai. Fajfeletti evolúció. 3. Évközi tanulmányi követelmények: 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): vizsgajegy 5. Az értékelés módszere: írásbeli és/vagy szóbeli vizsga 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: szaklaboratórium, NYF honlapja, előadások Power Point prezentációi 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): ■ Vida Gábor (szerk.) 1981.: Az evolúció genetikai alapjai. I. kötet. Natura Kiadó ■ J. M. Smith és E. Szathmáry 1997.: Az evolúció nagy lépései. Scientia Kiadó, Budapest ■ D. L. Hartl 2000.: A primer of population genetics. 3 ed. Sinauer Associates, Sunderland


Evolúció és populációgenetika BIB1319 2 1 0+2 Gyakorlati jegy Dr. Lendvai Ádám Zoltán, főiskolai docens KT

1. A tantárgy elsajátításának célja A tárgy legfontosabb célja a hallgatók biológiai gondolkodásmódjának kiterjesztése a biológiai rendszerek fejlődésének evolúciós sajátosságaira. A mikroevolúciós változások törvényszerűségeinek, továbbá az evolúciós folyamatok legfontosabb jellemzőinek megismerése. Az evolúciós modellezés és örökletes információ közti kapcsolódási pontok részletes bemutatása. 2. Tantárgyi program Kvantitatív jellegek szimmetriai elemzése. Kísérleti és elméleti eredmények összehasonlítása. A Hardy-Weinberg-Chetverikov szabály alkalmazásai. Recesszív letális mutációk gyakoriságának meghatározása. Szelekciós hatások vizsgálata Drosophila populációkban. A populációk változatosságának vizsgálata molekuláris módszerekkel. Családfa elemzések. 3. Évközi tanulmányi követelmények Gyakorlati jegyzőkönyv, megfigyelések, mérési eredmények kiértékelése

4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere Gyakorlati jegy 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok szaklaboratórium, NYF honlapja, előadások Power Point prezentációi 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) ■ Vida Gábor (szerk.) 1981.: Az evolúció genetikai alapjai. I. kötet. Natura Kiadó ■ J. M. Smith és E. Szathmáry 1997.: Az evolúció nagy lépései. Scientia Kiadó, Budapest ■ D. L. Hartl 2000.: A primer of population genetics. 3 ed. Sinauer Associates, Sunderland


Mikrobiológia BIB1309 2 3 2+0 Kollokvium BIB1310E Dr. Balázsy Sándor, főiskolai tanár AM

1. A tantárgy elsajátításának célja Az általános mikrobiológia célja az ember számára nagy gyakorlati jelentőségű mikrobiológia tudományterület alapjainak megismertetése, elsajátítása. A mikrobiológia alapvető ismereteinek áttekintésével alapot kívánunk nyújtani hallgatóink általános biológiaimikrobiológiai műveltségének bővítéséhez és a mikrobiológiára épülő további kurzusok megértéséhez. A hallgatók mikrobiológiai tanulmányai során egységes és jól körülhatárolt tudományterület alapjait és a mikroszkópikus méretű élőlények vizsgálatához szükséges sajátos és jellegzetes módszereket ismertetjük hallgatóinkkal. 2. Tantárgyi program A mikrobiológia tantárgy tartalmának témakörei: A mikrobiológia rövid története, a prokariota és az eukariota sejt, a vírusok, a baktériumok, a gombák, a környezet hatása a mikrobákra. A virológia tudománya, a vírusok szerkezete és felépítése, a vírusok laboratóriumi tenyésztése és vizsgálata, a vírusok osztályozása és szaporodása, főbb szaporodási stratégiák, a növényvilágot, állatokat, embert, gombákat fertőző víruscsaládok jellemzése. A baktériumsejt felépítése, a citoplazma, a sejtfal, a külső függelékek, a baktériumok spórái, a baktériumok táplálkozása és anyagcseréje, a génkicserélődés formái, a baktériumok izolálási módjai. A gombasejtek morfológiája, egysejtű gombák, a gombák kétalakúsága, a sejtfal, a citoplazma, a sejtmag, a mitokondrium, a Golgi-vezikulum, a centriolum, a vakuólum, jellemzése. A gombák szaporodása során ismertetjük az ivartalan és ivaros szaporodási típusokat. A környezeti tényezők és a mikroorganizmusok kapcsolata. A hőmérséklet szempontjából a pszichrofil, mezofil, termofil mikroorganizmusok kerülnek bemutatásra. Az atmoszféra mint környezeti tényező, a bioaeroszolok, az ozmotikus tényezők. 3. Évközi tanulmányi követelmények Elméleti előadásokon nem tervezünk évközi ellenőrzést, mert széttördeli az elmélet anyag logikai menetét, felépítését. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Félévközi ellenőrzések. 5. Az értékelés módszere Szóbeli és írásbeli számonkérés. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok

Oktatástechnikai eszközökkel jól felszerelt előadóterem. Az előadások anyagának elkészítéséhez szükséges anyagok és eszközök (fólia, videó-projektor, kazetták, televízió, számítógép, megfelelő szoftverek, írásvetítő, CD-író stb. 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) Jakucs E.: A mikológia alapjai. ELTE, Eötvös Kiadó, 1999. Szabó I. M.: A bioszféra mikrobiológiája I-III. Akadémiai Kiadó, 1988. Balázsy S- - Naár Z. Mikrobiológiai alapok. Bessenyei Kiadó. Nyíregyháza. 2003.


Mikrobiológia gyakorlat BIB1310 2 1 0+2 Gyakorlati jegy Dr. Balázsy Sándor, főiskolai tanár AM

1. A tantárgy elsajátításának célja A mikrobiológiai laboratórium rendje, anyag- és eszközismeret, általános mikrobiológiai eljárások, baktériumok vizsgálata, mikroszkopikus gombák vizsgálata, környezetmikrobiológiai vizsgálatok. A mikrobiológiai laboratóriumi munka sajátossága megkívánja a laboratóriumi rend pontos ismeretét és maradéktalan betartását. 2. Tantárgyi program Az anyag és eszközismeret témakörben a hallgatók megismerik a táptalaj összetevőket, a táptalajok osztályozásának és felhasználásuk lehetőségét a diagnosztikában. Ismertetjük a tenyésztéshez használt edényeket, oltóeszközöket, az inkubáció eszközeit, a sterilezés és fertőtlenítés folyamatait. Az általános mikrobiológiai eljárások során táptalajkészítést- és öntést, átoltást, törzstárolást baktériumtenyészetek tisztítását és sejtszám-meghatározást gyakorolnak a hallgatók. A baktériumok vizsgálatakor telepmorfológiai vizsgálatokat végeznek a hallgatók. A sejtmorfológiai vizsgálatokban a baktériumsejtek alakjának, csillók, endospóra és mozgásképesség vizsgálata történik. A baktériumok alapvető rendszertani bélyegeinek megismerése során Gram-festés, a ZiehlNeelsen-féle saválló festés, kataláz teszt, oxidáz teszt, oxidációs-fermentációs teszt, durhamcsöves cukorfermentáció, metilvörös próba, béta-galaktozidáz, keményítő hidrolízis, eszkulin hirlízis, nitrát-redukció, indol-termelés kimutatása, kénhidrogén-termelés kimutatása ammónia termelés kimutatása, ureáz reakció, fenilalanin-dezamináz próba, arginin-dihidroláz próba. 3. Évközi tanulmányi követelmények Szóbeli és írásbeli számonkérések minden gyakorlat előtt a felkészülés ellenőrzésére. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Tesztekkel, számítógépes feldolgozással. 5. Az értékelés módszere Az értékeléseket a hallgatókkal megvitatva, a lényeges pontokra és eljárásokra ismételten rámutatva és a figyelmet ráirányítva végezzük. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok A hallgatók számára készített gyakorlati jegyzet. Pontos módszertani leírások az elvégzendő feladatokról. Megfelelően ellátott laboratórium, számítógépes háttér.

7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) Jakucs E.: A mikológia alapjai. ELTE, Eötvös Kiadó, 1999. Szabó I. M.: A bioszféra mikrobiológiája I-III. Akadémiai Kiadó, 1988. Balázsy S- - Naár Z. Mikrobiolódiai alapok. Bessenyei Kiadó. Nyíregyháza. 2003. Balázsy-S., Naár Z. Tóth M. Szováti I. Mikrobiológiai gyakorlatok. Bessenyei Kiadó. Nyíregyháza. 2002.


Molekuláris biológia alapjai BIB1311 3 3 2+0 Kollokvium BIB1325E Dr. Máthé Endre, főiskolai docens AM

1. A tantárgy elsajátításának célja A modern biológiai szemléletmód és információs robbanás meghatározó eleme a molekuláris biológia. Fontos tehát kialakítani a hallgatók molekuláris biológiai szemléletmódját, miközben elemezzük a molekulák, sejtalkotók és életjelenségek közötti kölcsönhatásokat. E molekuláris összefüggések értelmezése révén a hallgatók megismerkednek a celluláris élet komplexitásával, a molekuláris gondolkodásmód alapvető problematikáival és algoritmusaival. 2. Tantárgyi program A sejtek életjelenségeit a sejtciklus összefüggéseiben mutatjuk be és részletezzük azokat az ellenörző mechanizmusokat, amelyek monitorizálják a sejten belüli történéseket, a kiváltott válaszreakciókat és ezen válaszreakciók effektor sejtorganellumait. Ismertetjük a sejtdifferenciációs programokat, sejtöregedést és sejthalált; molekuláris evolúciót; genomikát, proteomikát és bioinformatikát; molekuláris biológiai módszereket és gyakorlati alkalmazásaikat. 3. Évközi tanulmányi követelmények: 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Vizsgajegy 5. Az értékelés módszere írásbeli és/vagy szóbeli vizsga 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok szaklaboratórium, NYF honlapja, előadások Power Point prezentációi 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) • Alberts, B., Brey, D., Hopkin, K., Johnson, A., Lewis, J., Raff, M., Roberts, K., Walter, P. (2004). Essential cell biology. 2nd edition. Garland Science, Taylor and Francis Group, New York, USA. • Fésüs, L. (2004). Biokémia és molekuláris biológia. I. Molekuláris biológia. 4-ik kiadás. Debreceni Egyetem. • Szabó, G. (2004). Sejtbiológia. Medicina Könyvkiadó RT. Budapest • Dombrádi, V. (2003). Alapvető molekuláris biológiai módszerek. Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum

• Fésüs, L. (2002). Biokémia és molekuláris biológia. III. Sejt- és szerv-biokémia. 3-ik kiadás. Debreceni Egyetem.


Molekuláris Biológia Alapjai BIB1326 3 1 0+2 Gyakorlati jegy Dr. Máthé Endre, főiskolai tanár AM

1. A tantárgy elsajátításának célja A gyakorlat célja, hogy a hallgatók alapvető laborjártasságot szerezzenek - ebben a dinamikusan fejlődő, a természettudományok területén fiatalnak tekinthető tudományágban -, valamint megismerkedjenek azokkal a molekuláris biológiai módszerekkel, eszközökkel és műszerekkel, amelyekkel napjainkban a modern, korszerűen felszerelt laborokban találkozhatnak BSc diplomájuk megszerzés után. 2. Tantárgyi program • Tűz- és balesetvédelmi oktatás, molekuláris biológiai mintakezelés, DNS preparátum készítés – DNS izolálása emberi mintából. • Az örökítőanyag szerveződése,a sejtciklus tanulmányozása: mitotikus kromoszómák vizsgálata Drosophila melanogatser lárvák dörzspreparátumából. • Restrikciós endonukleázok: lambda fág vírus DNS-ének restrikciós emésztése. • Agaróz gélelektroforézis: elektroforézis technika alkalmazása DNS fragment méret meghatározásához, restrikciós hasító helyek feltérképezéséhez. • PCR-reakció: DNS minta előkészítése emberi szájnyálkahártya sejtekből, majd a PV92 intron amplifikációja PCR technika segítségével. • Törvényszéki DNS vizsgálat: DNS ujjlenyomat készítése. 3. Évközi tanulmányi követelmények Évközben az elvégzett gyakorlatok elméleti hátteréből és az eredmények értékeléséből a hallgatók jegyzőkönyvet készítenek, valamint zárt helyi dolgozatot írnak. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Gyakorlati jegy. 5. Az értékelés módszere Az év-végi érdemjegy beírásának feltétele a hallgató saját kézzel írott és leadott jegyzőkönyve, az érdemjegy pedig az évközben megírt zárthelyi dolgozatok százalékos értékelésének átlagágából kerül megállapításra.

6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok Szaklaboratórium felszerelve: mikroszkópokkal, makroszkópokkal, automata pipettákkal. Enzimek, vegyszerek, agaróz gélelektroforézishez szükséges eszközök és festékek, PCR, internetes hozzáférés a háttérismeretek letöltéséhez, power pointos prezentációk. 7. Kötelező, ajánlott irodalom Szabó Gábor: Sejtbiológia Bruce Alberts, Alexander Johnson, Julian Lewis, Martin raff, Keith Roberts, Peter Walker: Molecular Biology of the Cell


Biotechnológia BIB1312 3 3 2+0 Kollokvium Dr. Balázsy Sándor, főiskolai tanár AM

1. A tantárgy elsajátításának célja Az alkalmazott mikrobiológia, amely mikroorganizmusokat használ biomassza előállítására, elsődleges és másodlagos anyagcseretermékek előállítására, valamint biotranszformációra évszázadokkal ezelőtti tapasztalatokra alapult annak gyakorlati hátterén teremtődött meg. Célunk, hogy a hallgatók a kurzus keretében megismerkedhetnek a biotechnológiai alapfogalmakkal, bepillantást nyerhetnek a diszciplína legfontosabb részterületeibe, valamint a biotechnológiai kutatások társadalmi, jogi közgazdasági aspektusaiba 2. Tantárgyi program A fermentációs technológia alapjai, bioreaktor tervezés, mérés és folyamat ellenőrzés, downstream processing. A legfontosabb mikrobiális eredetű primer (szerves savak, aminosavak) és szekunder metabolitok (aminoglikozidok és -laktámok) előállítása; élettani és genetikai háttér. Tesztelési rendszerek. Törzsek nemesítése. Spontán és indukált mutációk jelentősége és felhasználása nemesítési folyamatokban. Reparáló mechanizmusok. Mutagének hatásai és hatásmechanizmusai. Komuláció és szekvenciális mutagenezis. Mutánsok szelekciója. Véletlen és szelektív kiválogatás és izolálás. Mikrobiális enzimtermelés és felhasználás. Mikroorganizmusok alkalmazása biotranszformációkban (szteroidok, félszintetikus penicillinek, C vitamin). Biomassza és etanol előállítás. A fermentációs biotechnológa. A legfontosabb élelmiszeripari biotechnológiák összefoglaló áttekintése. Szerves savak biotechnológiai úton történő szintézise. Citromsav, glükonsav, ecetsav, tejsav jelentősége és biotechnológiai előállítása. Szubsztrátjaik. Aminósavak előállítása. Nukleozidok, nukleotidok és rokon vegyületeik biotechnológiai előállítása. Mezőgazdasági, erdészeti és növény-biotechnológia; transzgénikus növények és állatok előállítása. Környezeti biotechnológia. 3. Évközi tanulmányi követelmények Rendszeres évközi tematikus dolgozatok készítése és beadása, elektronikus formában. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Írásbeli értékelés, amely a vizsgajegy (kollokvium) végleges érdemjegyébe beszámít. 5. Az értékelés módszere Az értékeléseket a hallgatókkal megvitatva, a lényeges pontokra és eljárásokra ismételten rámutatva és a figyelmet ráirányítva végezzük. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok

Oktatástechnikai eszközökkel jól felszerelt előadóterem. 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) Deák T.: Élesztőgombák a természetben és az iparban. Mezőgazd. Szaktudás Kiadó, 1998. Karaffa Levente, Kozma József, Szentirmai Attila: Fermentációs és biomérnöki műveletek. Ratledge, C., Kristiansen, B. Basic Biotechnology, Cambridge University Press, Cambridge, 2001.


Ökológia alapjai BIB1313 4 2 2+0 Kollokvium BIB1203, BIB1207E Dr. Szép Tibor, főiskolai tanár KT

1. A tantárgy elsajátításának célja A tantárgy célja az általános ökológiai ismeretanyag bemutatása, az ennek hatékony alkalmazásához szükséges szemléletmód kialakítása, hogy a hallgatók megértsék az élőlény– környezet-rendszer bonyolult kapcsolatát. 2. Tantárgyi program Az ökológia fogalma, tárgya és feladata; helye a tudományok rendszerében. - A biológiai szerveződési szintek dialektikája. A szupraindividuális szerveződés szintjei és jellemzésük. Az ökológiai jelenségek alapvető vonatkoztatási rendszere. A környék és az élővilág elemeinek összefüggései. A környezet és a tűrőképesség feltétlen összekapcsoltsága. - A limitáció elve és ökológiai értelmezése. Niche-elmélet. Az ökoszisztéma fogalma, ökoszisztéma-vizsgálatok. - A szünbiológiai indikáció. - Biocönológiai alapismeretek. 3. Évközi tanulmányi követelmények Nincsenek. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) A félév végén kollokvium, írásban. 5. Az értékelés módszere A vizsgázónak 10 kérdésre kell írásban válaszolnia. A válaszok 0-tól 10 pontig értékelhetőek. Az érdemjegyet a vizsgázó a megszerzett pontok alapján kapja. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok A tantárgy oktatója által készített Power Pointos prezentáció; az előadások anyaga az Intézet honlapján. Különböző szakmai CD-ROM-ok és videofilmek. 7. Kötelező, ajánlott irodalom Jakucs P. – Dévai Gy. – Précsényi I. 1984: Az ökológiáról – ökológus szemmel. – Magyar Tudomány XCI/5: 348–359. Juhász-Nagy P. 1986: Egy operatív ökológia hiánya, szükséglete és feladatai. – Akadémiai Kiadó, Budapest, 251 pp. Majer J. 2004: Bevezetés az ökológiába. Natura Delectans – Dialog Campus Tankönyvek. – Dialog Campus Kiadó, Budapest–Pécs, 254 pp. Szentesi Á. – Török J. 1997: Állatökológia. – Kovásznai Kiadó, Budapest, 364 pp.


Biogeográfia BIB1314 3 3 2+0 Kollokvium BIB1203, BIB1207 Dr. Hörcsik Zsolt, főiskolai docens KT

1. A tantárgy elsajátításának célja A tantárgy széles keretein belül rávilágítunk, hogy hol alakult ki, hol él(t) és miért ott él(t) a földünket jelenleg elfoglaló biológiai környezet. A tárgy tartalma felosztható földrajzi régiók alapján, egyes organizmusok, élőlény csoportok, közösségek vagy éppen taxonok alapján, de akár egyedileg megválasztott szempontok szerint is. 2. Tantárgyi program A Föld növényföldrajzi és állatföldrajzi felosztásának alapjai. Földünk vegetációövei. Zonális és edafikus társulások. Esőerdők, szavannák. Esős nyarú és állandóan száraz szubtrópusi területek. Mérsékeltövi füves puszták, erdősztyepek, lombos és tűlevelű erdők növényzete. Magashegységek zonációja. Tundrai növényzet. A Kárpát-medence növényföldrajzi egységei. A regionális állatföldrajzi rendszerek. Notogaea, Neogaea Arktogaea, faunabirodalmak jellemzése, felosztása. Holarktikus faunaterület: Palaearktikus, nearktikus és arktikus faunatartomány. Etiópiai és madagaszkári faunaterület. Antarktikus faunabirodalom. Tengerek állatföldrajza. A fajkeletkezés fő típusai. A fajok terjedésének lehetséges módjai. A fajok megtelepedése, adaptációja és kihalása. A pleisztocén jégkorszak eseményei és hatása. 3. Évközi tanulmányi követelmények 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) A félév során az adott anyagrészekből három (nem kötelező) zárthelyi dolgozat. 5. Az értékelés módszere Ha a félév során a három (fakultatív) zárthelyi dolgozat átlaga eléri a 3,6-et akkor a kollokviumi jegy megajánlásra kerül. Írásbeli kollokvium (teszt, esszé, topográfia) 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok Audiovizuális segédanyagok, növényi és állati preparátumok, fossziliák. 7. Kötelező, ajánlott irodalom Futó J. (szerk.): Általános természeti földrajz. Tankönyvkiadó, Bp. 1988. Hortobágyi T. - Simon T. (szerk.): Növényföldrajz, társulástan és ökológia. Tankönyvkiadó, Bp. 1991. Keveiné Bárány I.: Biogeográfia: földrajz szakos hallgatóknak. JATE Press, Szeged. 1999. Tuba, Z., Szerdahelyi, T., Engloner, A., Nagy, J.: Botanika III. (Növényföldrajz, társulástan, növényökológia) Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 2007. Varga, J., Rácz, I.: Állatföldrajz, EKTF, Líceum Kiadó, Eger, 1996 Wéber, M.: Az állatföldrajz alapjai. Tankönyvkiadó, Bp., 1987.


Természetvédelem BIB1315 3 3 0+2 Gyakorlati jegy Dr. Hörcsik Zsolt, főiskolai docens KT

1. A tantárgy elsajátításának célja: A természetvédelmi problémákra érzékeny, a környezetbarát életmód attitüdjeivel rendelkező értelmiségiek nevelése, akik a felmerülő problémák megoldásában is szakszerűen és szívesen vesznek részt. 2. A tantárgy tartalma: A természetvédelem fogalma, célja, tárgya, feltételei, alapfogalmai, története. Természetvédelmi problémák és megoldásuk a populációkban és az életközösségekben. Az ökoszisztéma szerkezete, működése, anyag és energia áramlási problémák. Néhány ökoszisztéma típus megismerése és vizsgálata. Vörös könyv. Nemzetközi szerződések. Nemzetközi természetvédelemmel foglalkozó szervezetek. 3. Évközi tanulmányi követelmények: Nincsenek. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) : 5. Az értékelés módszere: Gyakorlati jegy 6. Az ismeretek, készségek, kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segéd anyagok: Főiskolai szakkönyvtár. 7. Kötelező, illetve ajánlott irodalom: Rakonczay Zoltán : Természetvédelem Kopasz Margit : Védett természeti értékeink Mezőgazdasági kiadó, Budapest. 1978. Kovács Margit : A környezetvédelem biológiai alapjai Mezőgazdasági kiadó, Budapest. 1977 Fábián Gyula : A természetvédelem ökológiai alapjai OKTH kiadás 1986. Széky Pál : Ökológiai kislexikon Natúra Kiadó, 1983.


Környezetvédelem BIB 1316 4 3 2+0 Kollokvium BIB 1315 Dobróné Dr. Tóth Márta, főiskolai docens KT

1. A tantárgy elsajátításának célja: A környezeti problémákra érzékeny, a környezetbarát életmód attitüdjeivel rendelkező értelmiségiek nevelése, akik a felmerülő problémák megoldásában is szakszerűen és szívesen vesznek részt. 2. Tantárgyi program: A környezetvédelem fogalma, tárgya. Az ember hatása az épített és természetes környezetére. A talaj, a víz és a levegő védelme és szennyezési problémái. Hulladékgazdálkodás. Globális problémák – savas eső, üvegház hatás, ózonlyuk, szmog, esőerdők irtása, kemikáliák használata, túlnépesedés. A megváltozott környezet hatása az ember egészségére és a társadalomra – szociális problémák. 3. Évközi tanulmányi követelmények: Nincsenek. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévi jegy , vizsgajegy ): Félév végi kollokvium. 5. Az értékelés módszere: Írásbeli kollokvium. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segéd anyagok: Főiskolai szakkönyvtár. 7. Közelező, illetve ajánlott irodalom: Kiss Ferenc-Vallner Judit : Környezettudományi alapismeretek a természettudományi tankönyvben. Szerkesztette: Iszály Ferenc . 2000. Kovács Margit : A környezetvédelem biológiai alapjai Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1977. A Világ helyzete sorozat kötetei : 1977/78-ban, 1991-ben, 1993-ban. Föld Napja Alapítvány kiadása.

TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Heti kontakt óraszám (elm+gyak) Félévi követelmény Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása Tantárgyfelelős tanszék kódja

Viselkedésökológia BIB1317 3 3 2+0 Kollokvium BIB1308, BIB1319 Dr. Lendvai Ádám Zoltán, főiskolai docens KT

1. A tantárgy elsajátításának célja Az állatok magatartását befolyásoló ökológiai és evolúciós faktorok megismerése. 2.Tantárgyi program Genetikai feltételek és ökológiai kényszerek. A magatartás proximális és evolúciós mechanizmusai. Magatartás és evolúció. Természetes szelekció és magatartás. Ökológia és magatartás. Harci stratégiák és a vetélytársak becslése. Evolúciósan Stabil Stratégiák. Önző egyedek vagy csoportelőnyök. Ivari konfliktus. Szexuális szelekció. Ivadékgondozás. Párzásrendszer. Alternatív stratégiák. Reproduktív stratégiák és életmenet. Ökonomikus döntések és az egyed. Táplálkozási stratégiák. Optimalitás modellek. Csoportos élet és környezeti erőforrások. Együttműködés és segítségnyújtás. Jelzések ökológiája és evolúciója. Koevolúció és evolúciós versenyfutás. Vizsgálatok módszerei, tervezése, kivitelezése, adatok elemzése és értelmezése. 3. Évközi tanulmányi követelmények 4. Megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) vizsgajegy 5.Az értékelés módszere A tárgy keretében elhangzott előadások és kötelező irodalom alapján írásbeli vizsga 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok Videó és számítógépes prezentációs anyagok 7. Kötelező, ajánlott irodalom Alcock J. (2001) Animal Behaviour: An evolutionary Approach. Sinauer Ass., Sunderland Dawkins, R. (1986): Az Önző Gén. Gondolat, Budapest Dawkins, R. (1989): A hódító gén. Gondolat, Budapest. Krebs, J.R. és Davies, N.B. (1988): Bevezetés a Viselkedésökológiába. Mezőgazdasági, Budapest.


SZAKMAI GYAKORLAT BIB1324 5 6 hét összefüggő gyakorlat Gyakorlati jegy BIB1101, BIB1103 Dr. Balázsy Sándor, főiskolai tanár AM

1. A tananyag elsajátításának célja: A KKK követelményeknek megfelelően a biológia alapszakos hallgatók ismerjék meg a külső szakmai helyen alkalmazott módszereket, eljárásokat, alkalmazásokat, összefüggő 6 hetes gyakorlat keretében. A hallgatók ismerjék meg az adott szakmai gyakorlóhelyet biztosító vállalat laboratóriumi, terepi vagy eljárás-technikai gyakorlati munkájának tervezését, végzését, a munkához szükséges eszközöket, műszereket, módszereket és szerezzenek jártasságot azok alkalmazásában. Legyenek tisztában az elméleti tudás gyakorlati alkalmazásával, azok szoros kapcsolatával. 2. Tantárgyi program: Az alapképzés során elsajátított biológiai vizsgálati módszerek alkalmazása során a hallgatók felmérő, kutató és elemző munkával kapcsolatos tevékenységekben vesznek részt a külső gyakorló helyeken. A gyakorlóhelyek specifitásait figyelembe véve a mentorok által elkészített tematika alapján végzik a hallgatók a gyakorlatot. Munkájuk során a hallgatók gyakorlati jegyzőkönyvet vezetnek. 3. Évközi tanulmányi követelmények Az adott gyakorlóhelyen végzett laboratóriumi vagy terepi munka jegyzőkönyvben rögzített, a mentor aláírásával igazolt bemutatása. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): A gyakorlat helyszíni értékelése: 60 pont Jegyzőkönyv értékelése: 40 pont 5. Az értékelés módszere Gyakorlati jegy megszerzésének feltételeit az érvényben lévő Tanulmányi és Vizsgaszabályzat írja elő. A gyakorlat értékelése ötfokozatú: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok Szakirodalom, oktatási segédletek. 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db.): A gyakorlóhelyek specifikumainak megfelelő és általuk ajánlott irodalom.


Gondolkodók a nevelésről TKB1101 3 3 2+0 Kollokvium Dr. habil Venter György, főiskolai tanár TK

1. A tantárgy elsajátításának célja: A hallgatók megismerkedjenek a különböző korok és társadalmak legkiemelkedőbb gondolkodóinak nevelésről, oktatásról, iskoláról vallott nézeteivel, ezáltal tisztábban lássák azokat a folyamatokat és tendenciákat, melyeket a kiemelkedő újítások indukáltak és vezéreltek. 2. Tantárgyi program: Ókori keleti gondolkodók a nevelésről (Konfuciusz, Uddalakka). Szókratész, Platon, Arisztotelész, M.F. Quintilianus a nevelés céljáról és feladatairól. Aurélius Augustínus „vallomásai”. Itáliai, német, francia és magyar reneszánsz gondolkodók hatása a nevelésügyre, iskolára. A korai polgári gondolkodók (Comenius, John Locke, Apáczai Csere János) műveinek pedagógiai értékei. „A pedagógia elméleti zsenije” (J.J. Rousseau) és a „legnagyobb pedagógus) J. H. Pestalozzi életműve. „Pedagógiai elmélet, elméleti pedagógia” (J: F. Herbart pedagógiája). Pedagógiai gondolkodók a 19-20. századi Európában és Magyarországon. 3. Évközi tanulmányi követelmények: A félév során két alkalommal zárthelyi dolgozat megírására kerül sor. A hallgatók lehetőleg minél több előadáson vegyenek részt. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): A zárthelyi dolgozat értékelése numerikus módon 1 és 5 között. 5. Az értékelés módszere: Az írásbeli vizsgadolgozat számszerű értékelése alapján alakul ki a kollokviumi jegy. 6.Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: Előadóterem, oktatási eszközök. 7.Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db.) • Bessenyei György válogatott művei Szépirodalmi Könyvkiadó Budapest 1987 • Comenius: Orbis Pictus A Látható Világ Magyar Helikon 1959 • Horváth László – Pornói Imre: Neveléstörténet Bessenyei György Könyvkiadó Nyíregyháza, 2002 • Horváth László – Pornói Imre: Szemelvények a nevelés történetéből. Élmény 94 Kiadó Nyíregyháza, 2003 • Rousseau J. J.: Emil avagy a nevelésről. Budapest, Franklin-Társulat, 1911.


A nevelés társadalmi alapjai TKB1202 4 3 1+1 Kollokvium Dr. Márton Sára, főiskolai docens TK

1. A tantárgy elsajátításának célja: Megismertetni a hallgatókat a nevelési folyamat antropológiai interpretálásával, további kapcsolódó alapfogalmakkal (enkulturáció, szocializáció, individualizáció), valamint a makro- és mikrotársadalom különböző elemeinek a nevelésre gyakorolt hatásrendszerével. 2. Tantárgyi program: A nevelés antropológiai értelmezése, az enkulturáció, szocializáció, individualizáció fogalma és folyamata. Generációk szerepe a kultúra átadásában, funkciók-funkciózavarok. A kultúra tradicionális és új elemei. A család, a vallás, az állam hatása a nevelési folyamatra. 3. Évközi tanulmányi követelmények: 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): 5. Az értékelés módszere 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db.) • Angelusz Erzsébet: Antropológia és nevelés. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1996 • Kozma Tamás: Bevezetés s nevelésszociológiába, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999 • Kron: Pedagógia, Osiris Kiadó, Budapest, 1977 • Pataki Ferenc: Kollektív, társas, társadalmi. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1999 • Forray R. Katalin-Kozma Tamás: Társadalmi tér és oktatási rendszer. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1992

TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Heti kontakt óraszám (elm.+gyak) Számonkérés módja Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve Tantárgyfelelős tanszék kódja

Bevezetés a pszichológiába TKB1103 1 2 1+1 Kollokvium Dr. Margitics Ferenc, főiskolai docens TK

1. A tantárgy elsajátításának célja: Ismerje meg a pszichológia alapjait jelentő pszichikus folyamatokat és állapotokat, értse azok működésének törvényszerűségeit. Ismerje meg a személyiség fogalmát, legyen tájékozott a személyiségelméletek és tipológiák értelmezésében. • Tantárgyi program: A pszichológia tárgya, rövid története, fontosabb irányzatai, módszerei, a lelki jelenségek sajátosságai. Megismerési folyamatok. Viselkedésdinamika: az emberi motiváció és az érzelmek. Személyiségértelmezések, tipológiák. • Évközi tanulmányi követelmények Az előadások látogatása erősen ajánlott. • A megszerzett ismeretek értékelése A félév végén kollokvium. 2. Az értékelés módszere Az alapfogalmak és a lényeges összefüggések rendszerszemléletű számonkérése. 3. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok Hadházy Jenő: A pszichológia alapjai. Főiskolai jegyzet. Élmény Kiadó, Nyíregyháza, 2003 4. Kötelező, ajánlott irodalom: • • • •

A pszichológia alapjai (szerk.: Bernáth László – Révész György). Tertia Kiadó, Bp, 1998 Atkinson és mtsai: Pszichológia. Osiris-Századvég Kiadó, Bp. 1994 Bernáth – Révész: A pszichológia alapjai. Tertia Kiadó, Bp, 1994 Séra László: Általános Pszichológia. Comenius Bt, Pécs, 1998


A tanárjelölt személyiségfejlesztése TKB1204 1 2 0+2 Gyakorlati jegy dr. Váradi Éva, főiskolai tanár TK

1. A tantárgy elsajátításának célja Metodikai alapú személyiségfejlesztés. Az önismeret és benyomás-szerveződés tudományos igényű fejlesztése. 2. Tantárgyi program Személyiséglélektani alapismeretek. Különböző kiscsoportos technikák megismerése és alkalmazásának kipróbálása, jelenségek kontextusba helyezése, egyidejű több szempontú megközelítés, lelki egészségre fókuszálás, a saját személyiség munkaeszközként kezelése. Az önismeret és a társismeret jellemzői. A személyiség megismerése hétköznapi és tudományos szinten. A hétköznapi megismerés pszichológiai csapda-helyzetei. Önismeretet fejlesztő gyakorlatok: az én megjelenítése az interperszonális kapcsolatokban, az együttműködés, az információáramoltatás. 3. Évközi tanulmányi követelmények: ZH-k írása a tantárgyi program főbb területeiből. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Gyakorlati jegy. 5. Az értékelés módszere Írásbeli dolgozat 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok Kötelező irodalom. 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) • Allan Pease: Testbeszéd, Park Kiadó, Budapest, 1989 •

Pálhegyei Ferenc: Személyiséglélektani kalauz. Tankönyvkiadó, Budapest, 1981

• Joseph Forgas: A társas érintkezés pszichológiája. Gondolat Kiadó, Budapest, 1989


Kompetenciafejlesztő tanulási környezet TKB1205 2. 3 1+1 K Dr. Szabó Antal főiskolai docens TK

1. A tantárgy elsajátításának célja: A hallgató rendelkezzen mindazon ismeretekkel, mely megalapozza a kompetenciaorientált fejlesztés, az ehhez kötődő újfajta tanári szerep sajátosságainak megértését. A kurzus elősegíti néhány általános tanári kompetencia kibontakozását, különösen a lényegkiemelő, a problémamegoldó, a kritikai, az önreflexiós, a döntési, a szabálykövető kompetenciákat, erősíti a tanári hivatás iránti elkötelezettséget. 2. Tantárgyi program: A tudás fogalom változása, az oktatás szerepe a tudásintenzív társadalmakban. A kompetencia fogalom felvetődése, pedagógiai térhódítása. Új paradigmák a tanulás/tudás változtatásának pedagógiai folyamatában. Az oktatás tartalmi szabályozása, tantervelméleti alapok. Kompetenciaalapú tanulásszervezési stratégiák, képességfejlesztési modellek. A kompetenciákat fejlesztő tanulási környezet módszertani jellemzői. A tanár mint a tanulás facilitátora. Az osztálytermi és az „élet”, mint az új tanulási színtér, az önszabályozó tanulás oktatáselméleti vonatkozásai. A kompetenciák mérésének, értékelésének problémái. Hazai kutatási eredmények. A pedagógiai mérés, értékelés új irányzatai, különös tekintettel a fejlesztő értékelésre. 3. Évközi tanulmányi követelmények: Szakirodalom folyamatos feldolgozása, egy résztéma bemutatása PP formátumban. Hallgatói portfólió, mely a kompetencia alapú oktatás gyakorlati (kísérleti) megvalósulásáról gyűjtött, változatos műfajú dokumentumokból építkezik. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy):

kollokvium

5. Az értékelés módszere: szóbeli vizsga (+ a portfólió bemutatása, védése) 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: tanulmányok, digitális információhordozók 7. Kötelező, ajánlott irodalom • Csapó Benő (2003): A képességek fejlődése és fejlesztése AK Budapest. • A kompetencia- kihívások és értelmezések (szerk: Demeter Kinga) OKI 2006. • Mihály Ildikó (2002): OECD szakértők a kulcskompetenciákról. Új Pedagógiai Szemle 6. 90-99. • Nagy József (2002): A XXI. század és a nevelés. Budapest, Osiris • Pála Károly: Kompetencia alapú oktatási programcsomagok fejlesztése www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=kompetencia08_programcsomagok#top

TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Heti kontakt óraszám (elm.+gyak) Számonkérés módja Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve Tantárgyfelelős tanszék kódja

ÉLETVITELI KOMPETENCIÁKAT FEJLESZTŐ TRÉNING TKB 1206 2. 2 0+2 gyakorlati jegy VASSNÉ DR. FIGULA ERIKA TK

1. A tantárgy elsajátításának célja: A hallgatók alkalmassá tétele a pedagógusszerephez tartozó életviteli kompetenciákat igénylő feladatok ellátására. 2. Tantárgyi program: A szociális érzékenység fejlesztése: önelfogadás és a másik személy elfogadása, a szociális decentrálás gyakorlása. A kommunikációs képességek fejlesztése. Kapcsolatteremtés és kapcsolatkeresés. Az érdeklődés és az őszinte figyelem gyakorlása a társas hatékonyság fejlesztésében. A biztonságra törekvés. Kooperabilitás, befolyásolás, meggyőzés és problémamegoldás. Törekvés és képesség az események kézben tartására: bizalom és önbizalom. Stressz és megküzdési módok. 3. Évközi tanulmányi követelmények: saját élményű gyakorlatok, aktív részvétel. 4. A megszerzett ismeretek értékelése: gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: a „pszichológiai jelenlét” alapján. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: strukturált és nem strukturált gyakorlatok, kérdőívek, tesztek. 7. Kötelező, ajánlott irodalom Koncz István (1994): Önkifejezési és kommunikációs készségfejlesztés. KLTE, Debrecen. Oláh Attila (2005): Érzelmek, megküzdés és optimális élmény. Belső világunk megismerésének módszerei. Trefort Kiadó, Budapest. Rudas János (1990): Delphy örökösei. Gondolat Kiadó, Budapest.


Metabolitkémia BIB2201 5 3 2+0 Kollokvium

Prof. Dr. Dinya Zoltán, egyetemi docens AM

1. A tantárgy elsajátításának célja A hallgatók sajátítsák el az emberi szervezet számára alapvető metabolikus folyamatok kémiai alapjait, valamint a karcinogenezis alapvető összefüggéseit a DNS, RNS szintézissel. Ezen kívül elsajátítják a környezetszennyező szerves vegyületek metabolizmusának alapjait és az aktív metabolitokat. 2. Tantárgyi program Metabolitok fogalma és képzésének módjai. Bioenergetika. Enzimek mitokondriális rendszere. Glikolízis. Trikarbonsav ciklus. Biooxidáció és kapcsolata az oxidatív stressz betegségekkel. Zsírsav oxidációja. Membrán szintézisek. Aminosavak, fehérjék, nukleinsavak metabolizmusa. DNS, RNS szintézisek és összefüggésük a karcinogenezissel. Gyógyszerek metabolikus folyamatai. Környezetszennyező vegyületek, peszticidek metabolizmusa. Aktív metabolitok és a betegségk (rák) kapcsolata. Természetes antioxidánsok. Metabolitok izolálása, jellemzése. Klinikai biológiai, élelmiszerminták vétele, kezelése, feldolgozása. Metabolikus kontroll, metabolikus koordináció. 3. Évközi tanulmányi követelmények: 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) vizsgajegy 5. Az értékelés módszere írásbeli és/vagy szóbeli vizsga 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok szaklaboratórium, NYF honlapja, előadások Power Point prezentációi 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) ■ Dinya Z.: Szerves mikroszennyezők analitikája, DE Kiadó D6 2003 ■ Fonyó Attila: Élettan (gyógyszerészek részére) Medicina, Bp. 1998. ■ Vizi E. Szilveszter: Humán farmakológia, Medicina, Bp.1997. ■ Juhász P. Du L. Klinikai laboratóriumi diagnosztika, Bp. 1997. ■ E. Grarrett-J.L Mirtz: Drug fate and metabolismvol.1-2. Marcell Dekker, N. Y. 1986 ■ R.R. Wolfe:Trcers in Metabolic Research,Alan R. Riss,Inc.,N.Y. 1984. ■ M Aizawa: Metabolic Maps of Pesticides, Acad. Ress, N. Y. 1982.


Alkalmazott mikrobiológia BIB2205 4 3 2+0 Kollokvium BIB2206E Dr. Balázsy Sándor, főiskolai tanár AM

1. A tantárgy elsajátításának célja A mikroorganizmusoknak a bioszférában betöltött sokoldalú ökológiai szerepének a bemutatása. A mikroorganizmusok kölcsönhatásainak, a mikroorganizmusok és a környezet közötti kapcsolat ismertetése. A mikrobák alkalmazása a mezőgazdaságban, a gyógyszergyártásban és a gyógyszeripari biotechnológiában. 2. Tantárgyi program Mikroorganizmusok a bioszféra különböző szféráiban. Mikroorganizmusok a talajban, vízben és a levegőben. Helyük, szerepük és jelentőségük a biológiai körforgásokban. A mikrobák szóródása a bioszféra különböző régióiban, jelentőségük és hatásuk a környezetre. A mikroorganizmusok, környezeti tényezők, és az energianyerések és anyagcseretípusok közötti kapcsolatok feltárása. A szerves anyagok bontása. A szennyvíztisztítás jelentősége, eljárásai, módszerei. Települések kommunális szennyvizeinek felhasználása, az ártalmatlanítás módszerei. A mikroorganizmusok szerepe a szennyvíztisztításban, a csepegtetőtestes és az eleveniszapos biológiai tisztítás. Az ipari hulladékok ártalmatlanítása. Az ártalmatlanítás mikrobiológiai módjai, alkalmazhatósága. Mezőgazdasági hulladékok ártalmatlanítása, jelentősége. A hígtrágya-felhasználás. Környezetbiológiai jelentősége a hulladékok konverziójának. Mikrobiológiai transzformációk az iparban. Mikroorganizmusok felhasználása az ipari méretekben alkalmazható elsődleges és másodlagos anyagcseretermékek kinyerésére, a mikrobiális konverziók. Antibiotikumok ipari fermentálása. Enzimek, egysejtproteinek aminosavak szintézise. Szerves savak ipari célú előállítása. Vitaminok élelmiszeripari előállítása mikrobiológiai eljárásokkal. A környezetvédelem és a mikrobiológia kapcsolata. 3. Évközi tanulmányi követelmények Rendszeres évközi tematikus dolgozatok készítése és beadása, elektronikus formában. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Írásbeli értékelés, amelyek a vizsgajegy (kollokvium) végleges érdemjegyébe beszámít. 5. Az értékelés módszere Az értékeléseket a hallgatókkal megvitatva, a lényeges pontokra és eljárásokra ismételten rámutatva és a figyelmet ráirányítva végezzük. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok Oktatástechnikai eszközökkel jól felszerelt előadóterem.

7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) - Deák T.: Élesztőgombák a természetben és az iparban. Mezőgazd. Szaktudás Kiadó, 1998. Szentirmai A.: A mikrobiológia alapjai. Kossuth Kiadó, 1996. - Szabó I. M.: A bioszféra mikrobiológiája I-III. Akadémiai Kiadó, 1988. Szabó I. M.: A bioszféra mikrobiológiája IV. akadémiai Kiadó, 1998. - Szennyeződések és hatások a Felső-Tisza ökológiailag érzékeny területein (szerk. Balázsy S, Boyko N.), Bessenyei Kiadó, 2007. - Szentirmai Attila: Fontosabb ipari mikrobiológiai eljárások. DE-TTK Mikrobológiai és Biotechnológiai Tanszék. 2000. pp. 237.


Alkalmazott mikrobiológia BIB2206 4 2 0+2 Gyakorlati jegy Dr. Balázsy Sándor, főiskolai tanár AM

1. A tantárgy elsajátításának célja Gyakorlati ismereteket szerezni a mikroorganizmusok bioszférában és az egyes ökológiai élőhelyeken betöltött feladatairól. Alkalmazható gyakorlati ismeretek biztosítása. Modern genetikai és molekuláris biológiai módszerek elsajátítása, a mikroorganizmusok gyakorlati szerepének megismerése és alkalmazása a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban és a gyógyszergyártásban. 2. Tantárgyi program Mikroorganizmusok izolálása szennyezett talajból, vízből, levegőből. A szennyvíztisztításban szerepet játszó mikroorganizmusok vizsgálata. Az eleveniszap mikroorganizmusai. A levegő és a víz mikrobiológiai minőségellenőrzési eljárásai. Környezetbiológiailag fontos mikroorganizmusok izolálása, vizsgálata. A nitrogénfixáció, az ammonifikáció, és a denitrifikáció mikroorganizmusainak tevékenysége, kísérleti bemutatás. A mikroorganizmusok és a növények kapcsolatainak baktériumközösségei (filloszféra, rizoszféra, mikorrhiza, rhizobium szimbiózis), izolálás, tisztítás, meghatározás. Törzsjavítási módszerek, táptalajtervezés, iparban alkalmazható táptalajok. Enzimek mikrobiológiai előállításának modellezése. Szerves savak előállítása mikrobiológiai úton: a citromsav, a glükonsav, az itakonsav, a tejsav, a propionsav mikrobiológiai-laboratóriumi előállítása. Az erjedések mikrobiológiája, a fermentáció. A mikroorganizmusok szerepe a silózásban, istállótrágya-kezelésben, az érlelésben és a komposztálásban. A szerves anyagok bontásában szerepet játszó mikroorganizmusok kísérleti bemutatása, felhasználása. 3. Évközi tanulmányi követelmények Rendszeres évközi tematikus dolgozatok készítése és beadása, elektronikus formában. Az elvégzett gyakorlatok pontos rögzítése jegyzőkönyvben. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Írásbeli értékelés, amely a vizsgajegy (kollokvium) végleges érdemjegyébe beszámít. Gyakorlati bemutatók előkészítése, végrehajtása. 5. Az értékelés módszere Az értékeléseket a hallgatókkal megvitatva, a lényeges pontokra és eljárásokra ismételten rámutatva és a figyelmet ráirányítva végezzük. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok Oktatástechnikai eszközökkel jól felszerelt előadóterem.

7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) - Deák T.: Élesztőgombák a természetben és az iparban. Mezőgazd. Szaktudás Kiadó, 1998. - Szentirmai A.: A mikrobiológia alapjai. Kossuth Kiadó, 1996. - Szabó I. M.: A bioszféra mikrobiológiája I-III. Akadémiai Kiadó, 1988. - Demain, A. L., Solomon, N. A.: Biology of industrial microorganisms. Benjamin Cummings Publ .Co., Menlo Park, CA, 1985. - Prescott, L.M., Harley, J.P., Klein, D.A.: Microbiology, 2nd ed., Wm.C.Brown Publ.Co.,1993


Alkalmazott mikrobiológia BIB2207 5 3 2+0 Kollokvium BIB2208E Dr. Balázsy Sándor, főiskolai tanár AM

1. A tantárgy elsajátításának célja A mikrobák szerepének megismerése az élelmiszeripari mikrobiológiai eljárásokban, felhasználásokban. Olyan elméleti tudás megalapozása, amely elősegíti az élelmiszerek előállításával, tartósításával, beltartalmi minőségmegtartással kapcsolatos ismereteiket. 2. Tantárgyi program Élelmiszer-mikrobiológia tárgya, feladata, története. Az élelmiszerek mikrobiális ökológiája. A mikroorgmaizmusok élelmiszerekben történő szaporodás- és pusztulás-kinetikája. Az élelmiszerek előállításakor használt mikroorganizmusok tulajdonságai. Az élelmiszeripari erjesztések tejtermékek, húsféleségek mikrobiológiai jellemzői. A tartósítás mikrobiológiája. A termékek mikrobiológiai romlása. Élelmiszerbiztonság és minőség. Fontosabb vizsgálati módszerek az élelmiszeriparban. 3. Évközi tanulmányi követelmények Az előadások 60%-os látogatása. Az előadásokhoz kapcsolódó témákból írásbeli dolgozatok készítése. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Az előadás anyagából vizsgajegy. 5. Az értékelés módszere Az előadások anyagából kollokvium, írásban. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok Mikrobiológiai, sejtbiológiai, molekuláris biológiai, genetikai, biotechnológiai ismeretek. Oktatástechnikai eszközökkel jól felszerelt előadóterem. 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) Prescott, L.M., Harley, J.P., Klein, D.A.: Microbiology, 2nd ed., Wm.C.Brown Publ.Co.,1993 Deák T.: Élesztőgombák a természetben és az iparban. Mezőgazd. Szaktudás Kiadó, 1998. Szentirmai A.: A mikrobiológia alapjai. Kossuth Kiadó, 1996. Szabó I. M.: A bioszféra mikrobiológiája I-III. Akadémiai Kiadó, 1988. Szabó I. M.: A bioszféra mikrobiológiája IV. akadémiai Kiadó, 1998. Deák Tibor. : Élelmiszer-mikrobiológia. Mezőgazda Kiadó, 2006.


Alkalmazott mikrobiológia BIB2208 5 2 0+2 gyakorlati jegy Dr. Balázsy Sándor, főiskolai tanár AM

1. A tantárgy elsajátításának célja A mikrobák szerepének megismerése a élelmiszeriparban. Élelmiszeri eljárások modellezése, az álelmiszerbiztonsági mikrobiológiai paramétereinek vizsgálata. 2. Tantárgyi program Stessz- és zavaró-tényezők hatása a mikroorganizmusok szaporodására, túlélésére (pH, hőmérséklet, ozmotikus koncentráció, stb.). A pusztulási görbék meredekségének meghatározása. Hús és húsipari termékek, tejipari termékek, gyümölcsök, gabonaipari termékek mikrobiológiai paramétereinek vizsgálata. Tenyésztések (szelektív és szuperszelektív táptalajokon), gyorsmódszerek alkalmazása az élelmiszervizsgálatokban. 3. Évközi tanulmányi követelmények Az előírt heti gyakorlati óraszám teljesítése. Folyamatos, pontos gyakorlati munka. Az előírt laboratóriumi rendszabályok betartása. Folyamatos gyakorlati jegyzőkönyvvezetés. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Félévközi jegyek minden gyakorlaton a gyakorlatokhoz kapcsolódó elméleti és gyakorlati anyagból. 5. Az értékelés módszere Írásbeli zárthelyi dolgozatok. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok Mikrobiológiai, sejtbiológiai, molekuláris biológiai, genetikai, biotechnológiai ismeretek. Oktatástechnikai eszközökkel jól felszerelt előadóterem. 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) Deák T.: Élesztőgombák a természetben és az iparban. Mezőgazd. Szaktudás Kiadó, 1998. Szentirmai A.: A mikrobiológia alapjai. Kossuth Kiadó, 1996. Szabó I. M.: A bioszféra mikrobiológiája I-III. Akadémiai Kiadó, 1988. Szabó I. M.: A bioszféra mikrobiológiája IV. akadémiai Kiadó, 1998. Deák Tibor. : Élelmiszer-mikrobiológia. Mezőgazda Kiadó, 2006. Balázsy, Naár, Szováti, D.Tóth. : Mikrobiológia gyakorlatok. Bessenyei Kiadó, 2004.


Molekuláris sejtbiológia BIB2211 4 3 2+0 Kollokvium BIB1311 Dr. Bodó Enikő, főiskolai docens AM

1. A tantárgy elsajátításának célja A sejtbiológia molekuláris mozzanatainak megismerése. 2. Tantárgyi program A genetikia információ tárolása és kifejezése. Biológiai membránok: struktúra és funkció. Intracelluláris kompartmentek. Membránon keresztül zajló transzportfolyamatok. A citoszkeleton felépítése, elemei, működésének szabályozása. Motorproteinek, sejtmozgás. A jelátvitel általános elvei, jelátviteli útvonalak. Celluláris interakciók és az extracelluláris mátrix. Sejthalál. A sejtciklus és szabályozása. Sejt-, és szövettenyészetek. 3. Évközi tanulmányi követelmények: zárthelyi dolgozatok 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) vizsgajegy, félévközi jegyek 5. Az értékelés módszere írásbeli és/vagy szóbeli vizsga 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok szaklaboratórium, előadások Power Point prezentációi 7. Kötelező, ajánlott irodalom ■ Alberts, B., Johnson, A., Lewis, J., Raff, M., Roberts, K., Walter, P. (2007). Molecular Biology of the cell. 5th edition. Garland Science, Taylor and Francis Group, New York, USA. ■ Fésüs, L. (2002). Biokémia és molekuláris biológia. III. Sejt- és szerv-biokémia. 3-ik kiadás. Debreceni Egyetem. ■ Fésüs, L. (2004). Biokémia és molekuláris biológia. I. Molekuláris biológia. 4-ik kiadás. Debreceni Egyetem. ■ Pollard, T.D., Earnshow, W.C. (2002). Cell Biology. 1st edition. Saunders, Elsevier Science, USA ■ Szabó, G. (2009). Sejtbiológia. Medicina Könyvkiadó RT. Budapest.


Molekuláris Sejtbiológia BIB2212 4 2 0+2 Gyakorlati jegy BIB1311 Dr. Bodó Enikő, főiskolai docens AM

2. A tantárgy elsajátításának célja A gyakorlat célja, hogy a hallgatók alapvető laborjártasságot szerezzenek - ebben a dinamikusan fejlődő, a természettudományok területén fiatalnak tekinthető tudományágban -, valamint megismerkedjenek azokkal a molekuláris biológiai módszerekkel, eszközökkel és műszerekkel, amelyekkel napjainkban a modern, korszerűen felszerelt laborokban találkozhatnak BSc diplomájuk megszerzés után. 3. Tantárgyi program DNS analízis • Törvényszéki DNS vizsgálat II: a DNS, mint bizonyíték alkalmazása – PCR alapú technika alkalmazásával, elektroforézis az eredmények értékeléséhez. • Genomiális DNS izolálás élelmiszerekből: molekuláris biológiai vizsgálatokhoz szükséges megfelelő mennyiségű, tiszta DNS minta előkészítése. • GMO azonosítása élelmiszerekből: mely élelmiszer tartalmaz génmódosított összetevőket? • Bakteriális transzformáció: vizsgálata biolumineszcens medúzagének alkalmazásával. • Plazmid DNS izolálás baktériumokból, plazmid térképezés. • Real-Time PCR 3. Évközi tanulmányi követelmények Évközben az elvégzett gyakorlatok elméleti hátteréből és az eredmények értékeléséből a hallgatók jegyzőkönyvet készítenek, valamint zárt helyi dolgozatot írnak. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Gyakorlati jegy. 5. Az értékelés módszere Az év-végi érdemjegy beírásának feltétele a hallgató saját kézzel írott és leadott jegyzőkönyve, az érdemjegy pedig az évközben megírt zárthelyi dolgozatok százalékos értékelésének átlagágából kerül megállapításra. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok

Szaklaboratórium felszerelve: mikroszkópokkal, makroszkópokkal, automata pipettákkal. Enzimek, vegyszerek, agaróz- és akrilamid gélelektroforézishez szükséges eszközök és festékek, PCR, Real –Time PCR, internetes hozzáférés a háttérismeretek letöltéséhez, power pointos prezentációk.

7. Kötelező, ajánlott irodalom ■ Alberts, B., Johnson, A., Lewis, J., Raff, M., Roberts, K., Walter, P. (2007). Molecular Biology of the cell. 5th edition. Garland Science, Taylor and Francis Group, New York, USA. ■ Dombrádi, V. (2003). Alapvető molekuláris biológiai módszerek. Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum ■ Fehér, Zs. (2003). Biológiai gyakorlatok III. Genetika , Molekuláris biológia. Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum ■ Fésüs, L. (2002). Biokémia és molekuláris biológia. III. Sejt- és szerv-biokémia. 3-ik kiadás. Debreceni Egyetem. ■ Fésüs, L. (2004). Biokémia és molekuláris biológia. I. Molekuláris biológia. 4-ik kiadás. Debreceni Egyetem.


Molekuláris sejtbiológia BIB2213 5 3 2+0 Kollokvium BIB2211, BIB2212E Dr. Bodó Enikő, főiskolai docens AM

1. A tantárgy elsajátításának célja A sejtbiológia molekuláris mozzanatainak megismerése. 2. Tantárgyi program A genetikia információ tárolása és kifejezése. Biológiai membránok: struktúra és funkció. Intracelluláris kompartmentek. Membránon keresztül zajló transzportfolyamatok. A citoszkeleton felépítése, elemei, működésének szabályozása. Motorproteinek, sejtmozgás. A jelátvitel általános elvei, jelátviteli útvonalak. Celluláris interakciók és az extracelluláris mátrix. Sejthalál. A sejtciklus és szabályozása. Sejt-, és szövettenyészetek. 5. Évközi tanulmányi követelmények: 6. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) félévközi jegy, vizsgajegy 5. Az értékelés módszere írásbeli és/vagy szóbeli vizsga 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok szaklaboratórium, előadások Power Point prezentációi 7. Kötelező, ajánlott irodalom ■ Alberts, B., Johnson, A., Lewis, J., Raff, M., Roberts, K., Walter, P. (2007). Molecular Biology of the cell. 5th edition. Garland Science, Taylor and Francis Group, New York, USA. ■ Fésüs, L. (2002). Biokémia és molekuláris biológia. III. Sejt- és szerv-biokémia. 3-ik kiadás. Debreceni Egyetem. ■ Fésüs, L. (2004). Biokémia és molekuláris biológia. I. Molekuláris biológia. 4-ik kiadás. Debreceni Egyetem. ■ Pollard, T.D., Earnshow, W.C. (2002). Cell Biology. 1st edition. Saunders, Elsevier Science, USA

■ Szabó, G. (2009). Sejtbiológia. Medicina Könyvkiadó RT. Budapest.


Molekuláris Sejtbiológia BIB2214 5 2 0+2 Gyakorlati jegy BIB2211 és BIB2213E Dr. Bodó Enikő, főiskolai docens AM

4. A tantárgy elsajátításának célja A gyakorlat célja, hogy a hallgatók alapvető laborjártasságot szerezzenek - ebben a dinamikusan fejlődő, a természettudományok területén fiatalnak tekinthető tudományágban -, valamint megismerkedjenek azokkal a molekuláris biológiai módszerekkel, eszközökkel és műszerekkel, amelyekkel napjainkban a modern, korszerűen felszerelt laborokban találkozhatnak BSc diplomájuk megszerzés után. 5. Tantárgyi program Fehérje analízis • Bradford-assay: különböző eredetű fehérjék (tej, tojás, könny, nyál, stb.) meghatározása, összehasonlítására alkalmas, fotometriás eljáráson alapuló vizsgálat. • Akrilamid gélelektroforézis: fehérjék elektroforézis technikán alapuló vizsgálata, fehérjék struktúrájának tanulmányozására. • BioAnaliser készülék alkalmazása proteomikai vizsgálatokra. • Western Blott: hogyan választhatjuk ki egy totál-fehérjemixből a vizsgálni kívánt fehérjét? • ELISA-reakció • Zárógyakorlat. 3. Évközi tanulmányi követelmények Évközben az elvégzett gyakorlatok elméleti hátteréből és az eredmények értékeléséből a hallgatók jegyzőkönyvet készítenek, valamint zárt helyi dolgozatot írnak. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Gyakorlati jegy. 5. Az értékelés módszere Az év-végi érdemjegy beírásának feltétele a hallgató saját kézzel írott és leadott jegyzőkönyve, az érdemjegy pedig az évközben megírt zárthelyi dolgozatok százalékos értékelésének átlagágából kerül megállapításra.

6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok Szaklaboratórium felszerelve: mikroszkópokkal, makroszkópokkal, automata pipettákkal. Enzimek, vegyszerek, agaróz- és akrilamid gélelektroforézishez szükséges eszközök és festékek, PCR, Real –Time PCR, Blottoló-berendezés, internetes hozzáférés a háttérismeretek letöltéséhez, power pointos prezentációk. 7. Kötelező, ajánlott irodalom ■ Alberts, B., Johnson, A., Lewis, J., Raff, M., Roberts, K., Walter, P. (2007). Molecular Biology of the cell. 5th edition. Garland Science, Taylor and Francis Group, New York, USA. ■ Dombrádi, V. (2003). Alapvető molekuláris biológiai módszerek. Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum ■ Fehér, Zs. (2003). Biológiai gyakorlatok III. Genetika, Molekuláris biológia. Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum ■ Fésüs, L. (2002). Biokémia és molekuláris biológia. III. Sejt- és szerv-biokémia. 3-ik kiadás. Debreceni Egyetem. ■ Fésüs, L. (2004). Biokémia és molekuláris biológia. I. Molekuláris biológia. 4-ik kiadás. Debreceni Egyetem.


Bioinformatika alapjai BIB2220 4 3 0+2 Gyakorlati jegy

Dr. Máthé Endre, főiskolai tanár AM

1. A tantárgy elsajátításának célja A hallgatók ismerjék meg a speciális molekuláris biológiai és fehérje szerkezeti elemzéseket végző számítógép- programokat, és mikroszkópi képelemző programokat. 2. Tantárgyi program A hallgatók megismerkednek és elsajátítják a molekuláris biológiai és fehérje szerkezeti elemzéseket biztosító software-ket. Megtanulják használni és hasznosítani a már ismert nukleotid szekvenciájú fajok genom projektjeiket az összehasonlító elemzések révén. Megismerkednek néhány mikroszkópi képelemző programmal. 3. Évközi tanulmányi követelmények: Vizsgálati jegyzőkönyv, összehasonlító elemzések elvégzése, az eredmények kiértékelése. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere Gyakorlati jegy 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok szaklaboratórium, NYF honlapja, előadások Power Point prezentációi 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) ■ Alberts, B., Johnson, A., Lewis, J., Raff, M., Roberts, K., Walter, P. (2002). Molecular Biology of the cell. 4th edition. Garland Science, Taylor and Francis Group, New York, USA. ■ PUBMED: http://www.ncbi.nlm.nih.gov/entrez/query.fcgi Sambrooks, J. and Russell, D.W. (2001). Molecular cloning, a laboratory manual. Volume 1, 2 and 3. Cold Spring Harbor Laboratory Press, Cold Spring, New York


Fejlődésbiológia BIB2234 4 2 2+0 Kollokvium Dr. Máthé Endre, főiskolai tanár AM

1. A tantárgy elsajátításának célja: Az ember, más gerincesek, valamint néhány gerinctelen egyedfejlődésébe való betekintés, a fejlődésbiológia kiemelkedő képviselőinek, kérdéseinek, témaköreinek, módszereinek és mérföldköveinek megismerése. 2. Tantárgyi program: Anatómiai alapok, a feljlődésbiológia kérdései, módszerei. Fejlődési mintázatok, életciklusok. Morfogenezis. A fejlődésbiológia genetikai alapjai, a génexpresszió szabályozása, epigenetikai vonatkozások. Megtermékenyítés: a gaméták szerkezete, fúzió, a petesejt metabolizmusa, a genetikai anyag összeolvadása. Korai fejlődés néhány a Drosophilában. A nemek meghatározása. Metamorfózis, regeneráció, öregedés, őssejtek. 3. Évközi tanulmányi követelmények: Három félévközi zárthelyi dolgozat. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): Három félévközi jegy. A félévközi dolgozatok sikertelensége esetén (szóbeli) vizsgajegy. 5. Az értékelés módszere: A három félévközi zárthelyi dolgozat eredménye alapján, avagy a szóbeli vizsgán elért teljesítményt tekintve. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: Power-point prezentáció, magyar és angol nyelvű tankönyvek, folyóiratok, videofilmek.

7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) Scott F Gilbert: Developmental biology, Sinauer Associates, Sunderland (2006) William J. Larsen: Human embryology, Elsevier Health Sciences, Amsterdam (2001)


Fejlődésbiológia BIB2221 5 2 2+0 Kollokvium BIB2234 Dr. Bodó Enikő, főiskolai docens AM

1. A tantárgy elsajátításának célja: Az ember, más gerincesek, valamint néhány gerinctelen egyedfejlődésébe való betekintés, a fejlődésbiológia kiemelkedő képviselőinek, kérdéseinek, témaköreinek, módszereinek és mérföldköveinek megismerése. 2. Tantárgyi program: Sejt-sejt kommunikáció az egyedfejlődés során, fontosabb jelátviteli útvonalak. Néhány korai fejlődés kétéltűekben és gerincesekben (halak, madarak, emlősök). Késői embrionális fejlődés. Ektoderma: központi idegrendszer, epidermisz. Mezoderma, endoderma. A fejlődésbiológia orvosi vonatkozásai. A környezet hatásai az állati egyedfejlődésre.

3. Évközi tanulmányi követelmények: Három félévközi zárthelyi dolgozat. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): Három félévközi jegy. A félévközi dolgozatok sikertelensége esetén (szóbeli) vizsgajegy. 5. Az értékelés módszere: A három félévközi zárthelyi dolgozat eredménye alapján, avagy a szóbeli vizsgán elért teljesítményt tekintve. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: Power-point prezentáció, magyar és angol nyelvű tankönyvek, folyóiratok, videofilmek.

7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) Scott F Gilbert: Developmental biology, Sinauer Associates, Sunderland (2006) William J. Larsen: Human embryology, Elsevier Health Sciences, Amsterdam (2001)


Innováció és tudományos menedzsment BIB2222 5 2 2+0 Kollokvium Dr. Máthé Endre, főiskolai tanár AM

1. A tantárgy elsajátításának célja Megalapozzuk a hallgatók tudományos menedzseri szemléletmódját, amely elengedhetetlen feltétele a piacképes szakmai felkészültségnek. 2. Tantárgyi program Ismertetni fogjuk a következő témaköreket: I. Tudományos pálya sajátosságai és a szakmai teljesítmény értékelése; II. Tudományos publikációk szakelemzése és bírálata; III. Tudományos publikációk szerkesztése: előadások és tudományos közlemények; IV. A tudományos népszerűsítés módszertana; V. A kísérletek logikája és dokumentációja; VI. Forrásteremtés, pályázatszerkesztés és menedzsment; VII. Innováció és kutatás – fejlesztés prioritásai Magyarországon és az EU-ban; VIII. Szabadalom védelem. 3. Évközi tanulmányi követelmények: 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) vizsgajegy 5. Az értékelés módszere írásbeli és/vagy szóbeli vizsga 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok szaklaboratórium, NYF honlapja, előadások Power Point prezentációi 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) • Alberts, B., Johnson, A., Lewis, J., Raff, M., Roberts, K., Walter, P. (2002). Molecular Biology of the cell. 4th edition. Garland Science, Taylor and Francis Group, New York, USA. • Davis, M. (1997). Scientific papers and presentations. Academic Press • PUBMED: http://www.ncbi.nlm.nih.gov/entrez/query.fcgi


Szerves műszeres analitika

Tantárgy kódja

BIB2224

Meghirdetés féléve Kreditpont Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) Félévi követelmény Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása

5 2 2+0 Kollokvium BIB2225E Prof. Dr. Dinya Zoltán, egyetemi tanár

Tantárgyfelelős tanszék kódja

AM

A tantárgy elsajátításának célja A műszeres szerves és bioanalitikai módszerek elméleti alapjainak elsajátítása. 6.

Tantárgyi program Mintavétel, minta feldolgozás, származékképzési reakciók. Spektrofotometriás technikák( UV-VIS, IR, Raman, Fluorescencia). Rezonancia módszerek (NMR, ESR) Röntgen diffrakció. Kromatográfiás technikák (VRK, GC, LC, CE, ionkromatográfiák, izoelektromos fókuszálás, blotting technikák, kromatofokuszálás). Immun-affinitás kromatográfia (gélkromatográfia). Tömegspektrometria és kombinált technikák (GC-LC-CE-MS). Izolációs módszerek, stratégiák. Extraktok proteolízisének elkerülése. Liofilizálás. Membrán proteinek izolálása, tisztítása. A GENOM és a PROTOMIKA analitikai módszerei. A környezetvédelmi analitika speciális tudnivalói. Természetes eredetű anyagok (növényi állati) izolálása, tisztítása, jellemzése. Analitikai technikák a betegségek diagnózisában, gyógyításában és megelőzésben. Igazságügyi analitika. Élelmiszer analitika. Mikroorganizmusok analitikája. 7.

3. Évközi tanulmányi követelmények: 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) vizsgajegy Az értékelés módszere írásbeli és/vagy szóbeli vizsga 8.

6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok szaklaboratórium, NYF honlapja, előadások Power Point prezentációi 9.

Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) ■ Dinya Z. Elektrospektroszkópia, Tankönyvkiadó. 1981. ■ Dinya Z. Infravörös spektroszkópia Tankönyvkiadó. 1987. ■ Dinya Z Szerves tömegspektrometria DE kiadó. 2002. ■ Dinya Z Szerves mikroszennyezők analitikája De. Kiadó. 2003. ■ Kőmüves J Környezeti analitika BME. 1998.


Szerves műszeres analitika BIB2225 5 2 0+2 Gyakorlati jegy

Prof. Dr. Dinya Zoltán, egyetemi tanár AM

1. A tantárgy elsajátításának célja Az alapvető mintavételi, mintaelőkészítési technikák és nagyműszeres mérési módszerek gyakorlati alkalmazása. 2. Tantárgyi program A műszeres szerves és bioanalitikai módszerek gyakorlati alapjai. Mintavétel, minta feldolgozás, származékképzési reakciók. Spektrofotometriás technikák( UV-VIS, IR, Raman). Kromatográfiás technikák (VRK, GC, LC, CE, ionkromatográfiák, izoelektromos fókuszálás, blotting technikák, kromatofokuszálás). Immun-affinitás kromatográfia (gélkromatográfia). Tömegspektrometria és kombinált technikák (GC-LC-CE-MS). Izolációs módszerek, stratégiák. Extraktok proteolízisének elkerülése. Liofilizálás. Membrán proteinek izolálása, tisztítása. A GENOM és a PROTOMIKA analitikai módszerei. A környezetvédelmi analitika speciális tudnivalói. Természetes eredetű anyagok (növényi állati) izolálása, tisztítása, jellemzése. Analitikai technikák a betegségek diagnózisában, gyógyításában és megelőzésben. Igazságügyi analitika. Élelmiszer analitika. Mikroorganizmusok analitikája. 3. Évközi tanulmányi követelmények Gyakorlati jegyzőkönyv, megfigyelések, mérési eredmények kiértékelése 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere Gyakorlati jegy 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok szaklaboratórium, NYF honlapja, előadások Power Point prezentációi 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) ■ Dinya Z. Elektrospektroszkópia, Tankönyvkiadó. 1981. ■ Dinya Z. Infravörös spektroszkópia Tankönyvkiadó. 1987. ■ Dinya Z Szerves tömegspektrometria DE kiadó. 2002. ■ Dinya Z Szerves mikroszennyezők analitikája De. Kiadó. 2003. ■ Kőmüves J Környezeti analitika BME. 1998.

TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) Félévi követelmény Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása

Szerves műszeres analitika BIB2226 6 2 2+0 Kollokvium BIB2224, BIB2227E Prof. Dr. Dinya Zoltán, egyetemi tanár


AM

1. A tantárgy elsajátításának célja A műszeres szerves és bioanalitikai módszerek elméleti alapjainak elsajátítása. 2. Tantárgyi program A műszeres szerves és bioanalitikai módszerek elméleti alapjai. Minta vétel, minta feldolgozás, származékképzési reakciók. Spektrofotometriás technikák( UV-VIS, IR, Raman, Fluorescencia). Rezonancia módszerek (NMR, ESR) Röntgen diffrakció. Kromatográfiás technikák (VRK, GC, LC, CE, ionkromatográfiák, izoelektromos fókuszálás, blotting technikák, kromatofokuszálás). Immun-affinitás kromatográfia (gélkromatográfia). Tömegspektrometria és kombinált technikák (GC-LC-CE-MS). Izolációs módszerek, stratégiák. Extractok proteolízisének elkerülése. Liofilizálás. Membrán proteinek izolálása, tisztítása. A GENOM és a PROTOMIKA analitikai módszerei. A környezetvédelmi analitika speciális tudnivalói. Természetes eredetű anyagok (növényi állati) izolálása, tisztítása, jellemzése. Analitikai technikák a betegségek diagnózisában, gyógyításában és megelőzésben. Igazságügyi analitika. Élelmiszer analitika. Mikroorganizmusok analitikája. 3. Évközi tanulmányi követelmények: 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) vizsgajegy 5. Az értékelés módszere írásbeli és/vagy szóbeli vizsga 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok szaklaboratórium, NYF honlapja, előadások Power Point prezentációi 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) ■ Dinya Z. Elektrospektroszkópia, Tankönyvkiadó. 1981. ■ Dinya Z. Infravörös spektroszkópia Tankönyvkiadó. 1987. ■ Dinya Z Szerves tömegspektrometria DE kiadó. 2002. ■ Dinya Z Szerves mikroszennyezők analitikája De. Kiadó. 2003. ■ Kőmüves J Környezeti analitika BME. 1998.

TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) Félévi követelmény Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása

Szerves műszeres analitika BIB2227 6 2 0+2 Gyakorlati jegy


AM

Prof. Dr. Dinya Zoltán, egyetemi tanár

1. A tantárgy elsajátításának célja Az alapvető mintavételi, mintaelőkészítési technikák és nagyműszeres mérési módszerek gyakorlati alkalmazása. 2. Tantárgyi program A műszeres szerves és bioanalitikai módszerek gyakorlati alapjai. Mintavétel, minta feldolgozás, származékképzési reakciók. Spektrofotometriás technikák( UV-VIS, IR, Raman). Kromatográfiás technikák (VRK, GC, LC, CE, ionkromatográfiák, izoelektromos fókuszálás, blotting technikák, kromatofokuszálás). Immun-affinitás kromatográfia (gélkromatográfia). Tömegspektrometria és kombinált technikák (GC-LC-CE-MS). Izolációs módszerek, stratégiák. Extraktok proteolízisének elkerülése. Liofilizálás. Membrán proteinek izolálása, tisztítása. A GENOM és a PROTOMIKA analitikai módszerei. A környezetvédelmi analitika speciális tudnivalói. Természetes eredetű anyagok (növényi állati) izolálása, tisztítása, jellemzése. Analitikai technikák a betegségek diagnózisában, gyógyításában és megelőzésben. Igazságügyi analitika. Élelmiszer analitika. Mikroorganizmusok analitikája. 3. Évközi tanulmányi követelmények Gyakorlati jegyzőkönyv, megfigyelések, mérési eredmények kiértékelése 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere Gyakorlati jegy 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok szaklaboratórium, NYF honlapja, előadások Power Point prezentációi 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) ■ ■ ■ ■ ■

Dinya Z. Elektrospektroszkópia, Tankönyvkiadó. 1981. Dinya Z. Infravörös spektroszkópia Tankönyvkiadó. 1987. Dinya Z Szerves tömegspektrometria DE kiadó. 2002. Dinya Z Szerves mikroszennyezők analitikája De. Kiadó. 2003. Kőmüves J Környezeti analitika BME. 1998.


Bioorganikus kémia BIB2228 4 2 2+0 Kollokvium Prof. Dr. Dinya Zoltán, egyetemi tanár AM

1. A tantárgy elsajátításának célja A bioorganikus vegyületcsoportok kémiai jellemzőinek vegyületcsoportok szerkezetvizsgálati módszereinek megismerése.

megismerése.

Ezen

2. Tantárgyi program Szerves és bioorganikus vegyületek jellemzői (elektron-, térszerkezet-, reaktivitás) Szerves vegyületek szerkezet felderítésének módszerei. Funkciós csoportok és kimutatásaik. Biokatalizátorok a szerves szintézisben. Biogén aminok. Aminosavak, peptidek , fehérjék. Fehérjék izolációs módszerei. Szekvenciameghatározás, lebontás, szintézis módszerei. Szénhidrátok poliszaharidok, lipoproteinek, baktérium sejtfal felépítése. Szénhidrátok mint ipari alapanyagok. Lipidek (foszfolipidek, szfingolipidek, szteroidok). Nukleotidok, polinukleotidok. DNS és RNS kémiája, bioszintézisük, lebontásuk, szekvenciameghatározási módszereik. Oligonukleotidok kémiai szintézise. Speciális fehérjék. Enzimek, koenzimek, vitaminok. Természetes antioxidánsok. A jelátvitel és az onkogenezis kémiája. Biopolimerek. Toxinkémia. 3. Évközi tanulmányi követelmények: 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) vizsgajegy 5. Az értékelés módszere írásbeli és/vagy szóbeli vizsga 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok szaklaboratórium, NYF honlapja, előadások Power Point prezentációi 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) Novák L. Nyitrai J. Hazai L.: Biomolekulák kémiája MKE Bp. 2001. M.E. van Holde: Physical Biochemistry Prentice Hall, England 1985. R.M Sharma: Biomolecular stereodynamics Acad. N.Y. 1981. R.P Schwarzenbach, P.M. Gschwend,D.M.imboden: Environmental organic chemistry, John Wiley and sons N.Y. 1983 ■ K. Mullis K. Ferre, R. Gibbs/eds/: The polymerase chain reaction, Birkhauser 1994 ■ ■ ■ ■


Bioorganikus kémia BIB2229 4 2 0+2 Gyakorlati jegy BIB2228E Prof. Dr. Dinya Zoltán, egyetemi tanár AM


megismerése.

Ezen

2. Tantárgyi program A gyakorlatok során az elméleti órákon tárgyalt témákhoz kapcsolódó feladatok kerülnek elvégzésre. Így kémiai szintézisek, funkciós csoport reakciók, fehérje izolálás, lebontás, DNS, RNS lebontás, bázisok módosítása, enzim katalizált szerves szintézisek. A gyakorlatokban a műszeres analitikai módszereket szervesen beépítjük a feladat elvégzésébe. Gyakorlásra kerülnek a minta feldolgozási, előkészítési módszerek. 3. Évközi tanulmányi követelmények: Gyakorlati jegyzőkönyv, megfigyelések, mérési eredmények kiértékelése 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere Gyakorlati jegy 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok szaklaboratórium, NYF honlapja, előadások Power Point prezentációi 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) Novák L. Nyitrai J. Hazai L.: Biomolekulák kémiája MKE Bp. 2001. M.E. van Holde: Physical Biochemistry Prentice Hall, England 1985. R.M Sharma: Biomolecular stereodynamics Acad. N.Y. 1981. R.P Schwarzenbach, P.M. Gschwend,D.M.imboden: Environmental organic chemistry, John Wiley and sons N.Y. 1983 ■ K. Mullis K. Ferre, R. Gibbs/eds/: The polymerase chain reaction, Birkhauser 1994 ■ ■ ■ ■


Bioorganikus kémia BIB2230 5 2 2+0 Kollokvium BIB2228, BIB2229E Prof. Dr. Dinya Zoltán, egyetemi tanár AM


megismerése.

Ezen

2. Tantárgyi program Szerves és bioorganikus vegyületek jellemzői (elektron-, térszerkezet-, reaktivitás) Szerves vegyületek szerkezet felderítésének módszerei. Funkciós csoportok és kimutatásaik. Biokatalizátorok a szerves szintézisben. Biogén aminok. Aminosavak, peptidek , fehérjék. Fehérjék izolációs módszerei. Szekvenciameghatározás, lebontás, szintézis módszerei. Szénhidrátok poliszaharidok, lipoproteinek, baktérium sejtfal felépítése. Szénhidrátok mint ipari alapanyagok. Lipidek (foszfolipidek, szfingolipidek, szteroidok). Nukleotidok, polinukleotidok. DNS és RNS kémiája, bioszintézisük, lebontásuk, szekvenciameghatározási módszereik. Oligonukleotidok kémiai szintézise. Speciális fehérjék. Enzimek, koenzimek, vitaminok. Természetes antioxidánsok. A jelátvitel és az onkogenezis kémiája. Biopolimerek. Toxinkémia. 3. Évközi tanulmányi követelmények: 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) vizsgajegy 5. Az értékelés módszere írásbeli és/vagy szóbeli vizsga 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok szaklaboratórium, NYF honlapja, előadások Power Point prezentációi 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) ■ Novák L. Nyitrai J. Hazai L.: Biomolekulák kémiája MKE Bp. 2001. ■ M.E. van Holde: Physical Biochemistry Prentice Hall, England 1985. ■ R.M Sharma: Biomolecular stereodynamics Acad. N.Y. 1981. ■ R.P Schwarzenbach, P.M. Gschwend,D.M.imboden: Environmental organic chemistry, John Wiley and sons N.Y. 1983 ■ K. Mullis K. Ferre, R. Gibbs/eds/: The polymerase chain reaction, Birkhauser 1994


Bioorganikus kémia BIB2231 5 2 0+2 Gyakorlati jegy BIB2228, BIB2230E Prof. Dr. Dinya Zoltán, egyetemi tanár AM


megismerése.

Ezen

2. Tantárgyi program A gyakorlatok során az elméleti órákon tárgyalt témákhoz kapcsolódó feladatok kerülnek elvégzésre. Így kémiai szintézisek, funkciós csoport reakciók, fehérje izolálás, lebontás, DNS, RNS lebontás, bázisok módosítása, enzim katalizált szerves szintézisek. A gyakorlatokban a műszeres analitikai módszereket szervesen beépítjük a feladat elvégzésébe. Gyakorlásra kerülnek a minta feldolgozási, előkészítési módszerek. 3. Évközi tanulmányi követelmények: Gyakorlati jegyzőkönyv, megfigyelések, mérési eredmények kiértékelése 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere Gyakorlati jegy 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok szaklaboratórium, NYF honlapja, előadások Power Point prezentációi 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) ■ Novák L. Nyitrai J. Hazai L.: Biomolekulák kémiája MKE Bp. 2001. ■ M.E. van Holde: Physical Biochemistry Prentice Hall, England 1985. ■ R.M Sharma: Biomolecular stereodynamics Acad. N.Y. 1981. ■ R.P Schwarzenbach, P.M. Gschwend,D.M.imboden: Environmental organic chemistry, John Wiley and sons N.Y. 1983 ■ K. Mullis K. Ferre, R. Gibbs/eds/: The polymerase chain reaction, Birkhauser 1994


Principles of life I BIB2232 4 2 2+0 Kollokvium Dr. Molnár Mónika, főiskolai docens AM

1. A tantárgy elsajátításának célja A biológia alapvető szakmai idegen nyelvének megismertetése, a szaknyelv használatának fejlesztése. 2. Tantárgyi program A két féléves tárgy oktatása során először a molekuláris biológia, majd a hagyományos diszciplínák területéről emelünk ki súlyponti témaköröket. Ezek feldolgozása előadások hallgatásával, valamint közös szakirodalom olvasással illetve fordítással történik. Az első félév témakörei: Life and chemistry: large molecules. Cells: the basic units of life. Cellular membranes. Chromosomes, the cell cycle and cell division. Genetics: Mendel and beyond. DNA and its role in heredity. From DNA to protein. The eukaryotic genome and its expression. Recombinant DNA and biotechnology. Molecular biology and medicine. 3. Évközi tanulmányi követelmények: Az oktatott tárgy természetéből következik, hogy az előadások rendszeres látogatása elengedhetetlen követelmény. A hallgatók a félév során rendszeresen kapnak fordítási feladatokat. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Vizsgajegy 5. Az értékelés módszere Szóbeli vizsga, amit a hallgató szabadon választott témakörből való szakfordítás elkészítésével kiválthat. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok Kiadott szakirodalmi szemelvények, az előadások Power Point prezentációi, honlapok 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) - Alberts, B., Brey, D., Hopkin, K., Johnson, A., Lewis, J., Raff, M., Roberts, K., Walter, P. (2004). Essential cell biology. 2nd edition. Garland Science, Taylor and Francis Group, New York, USA - Purves, W.K., Sadava, D., Orians, G.H., Heller, H.C., (2004). Life. The Science of Biology. ISBN 0-7167-9856-5. 7th edition, Sinauer Associates incl. and W.H. Freeman and Company, Sunderland, MA, USA - PUBMED: http://www.ncbi.nlm.nih.gov/entrez/query.fcgi


Principles of life II BIB2233 5 2 2+0 Kollokvium Dr. Molnár Mónika főiskolai docens AM

1. A tantárgy elsajátításának célja A biológia alapvető szakmai idegen nyelvének megismertetése, a szaknyelv használatának fejlesztése. 2. Tantárgyi program A két féléves tárgy oktatása során először a molekuláris biológia, majd a hagyományos diszciplínák területéről emelünk ki súlyponti témaköröket. Ezek feldolgozása előadások hallgatásával, valamint közös szakirodalom olvasással illetve fordítással történik. A második félév témakörei: The history of life on Earth. The mechanism of evolution. The prokaryotic domains. Fungi. The biology of flowering plants: the plant body, reproduction and responses to environmental changes. The biology of animals: physiology, reproduction and behavior. Biogeography. Conservation biology. 3. Évközi tanulmányi követelmények: Az oktatott tárgy természetéből következik, hogy az előadások rendszeres látogatása elengedhetetlen követelmény. A hallgatók a félév során rendszeresen kapnak fordítási feladatokat. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Vizsgajegy 5. Az értékelés módszere Szóbeli vizsga, amit a hallgató szabadon választott témakörből való szakfordítás elkészítésével kiválthat. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok Kiadott szakirodalmi szemelvények, az előadások Power Point prezentációi, honlapok 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) - Alberts, B., Brey, D., Hopkin, K., Johnson, A., Lewis, J., Raff, M., Roberts, K., Walter, P. (2004). Essential cell biology. 2nd edition. Garland Science, Taylor and Francis Group, New York, USA - Purves, W.K., Sadava, D., Orians, G.H., Heller, H.C., (2004). Life. The Science of Biology. ISBN 0-7167-9856-5. 7th edition, Sinauer Associates incl. and W.H. Freeman and Company, Sunderland, MA, USA - PUBMED: http://www.ncbi.nlm.nih.gov/entrez/query.fcgi


Mikroorganizmusok genetikája és diagnosztikája XXX 5 3 2+0 Kollokvium Dr. Molnár Mónika főiskolai docens AM

1. A tantárgy elsajátításának célja A mikroorganizmusok genetikájának megismerése révén a korábbi általános genetikai ismeretek kibővítése és elmélyítése. A hallgatók bevezetése a tudományos kutatásba a mikrobiológiai modellszervezetek megismertetésével. A diagnosztikai témák kapcsán a tudományos ismeretek gyakorlati életben való alkalmazásának demonstrálása. 2. Tantárgyi program Mikroorganizmusok genetikai anyagának szerveződése a vírusokban, baktériumokban, és eukarióta modellszervezetekben. Genetikai információátvitel prokariótákban: replikáció, speciális replikációs mechnanizmusok vírusokban, transzkripció, a transzkripció szabályozásának elemei, transzláció. Az információátvitel néhány sajátos vonása az eukarióta modellszervezetekben. Alapvető géntranszfer folyamatok prokariótákban: konjugáció, transzdukció, transzformáció. Az élesztőgombák, mint genetikai modellszervezetek: életciklusuk, a párosodási típus meghatározása, ivari differenciáció. Mikroorganizmusok rekombináns DNS technikájának alapjai: vektorok, transzformációs eljárások, génkiütés és tagelés. Heterológ protein expresszió és néhány egyéb példa a rekombináns DNS technikák gyakorlati hasznosítására. A mikroorganizmusok diagnosztikájának klasszikus mikrobiológiai módjai. Molekuláris biológiai módszerek alkalmazása a diagnosztikában. 3. Évközi tanulmányi követelmények: Az előadások látogatására három zárthelyi dolgozat megírásával ösztönözzük a hallgatókat. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Vizsgajegy, melynek megajánlása történhet a megírt zárthelyi dolgozatok alapján. 5. Az értékelés módszere Írásbeli és/vagy szóbeli vizsga a kiadott tételsor alapján. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok Az előadások Power Point prezentációi 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) - Griffith - Wessler - Lewontin – Gelbart- Suzuki-Miller: Introduction to genetic analysis, 2005, W.H.Freeman and Company - Michael T. Madigan, John M. Martinko, Paul V. Dunlop, David P. Clark: BROCK Biology of microorganisms. 2009. Person International Edition

- J.M. Walker and R.Rapley: Molecular biology and biotechnology. The Royal Society of Chemistry, 2002 - Lányi, B.: Járványügyi és klinikai bakteriológia, Országos Egészségügyi Intézet, Budapest, 1980.


Mikroorganizmusok genetikája és diagnosztikája XXX 6 1 0+2 Gyakorlati jegy Az előző féléves elmélet Dr. Molnár Mónika főiskolai docens AM

1. A tantárgy elsajátításának célja Genetikai fogalmak és jelenségek mélyebb megértése gyakorlati demonstrálásuk által. A hasadó élesztő genetikai modellszervezet megismerése. Alapvető diagnosztikai ismeretek gyakorlati elsajátítása. 2. Tantárgyi program Kísérletek hasadó élesztő modellszervezettel: auxotrófia, párosodási típus és ploiditásfok meghatározása. Protoplaszt fúzió. A meiózis vizsgálata: rekombinációs gyakoriság meghatározása, tetrádanalízis. Bakteriális transzformáció, mutagenezis, fluktuációs teszt demonstrálása. Mikroorganizmusok azonosításának hagyományos módjai: festések, szelektív és differenciáló táptalajok megismerése. PCR alkalmazása a diagnosztikában. Az egyes témakörökhöz kapcsolódó feladatok és problémák megoldása. 3. Évközi tanulmányi követelmények: A gyakorlatokon való részvétel és a laboratóriumi jegyzőkönyv vezetése kötelező. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere A gyakorlati jegyet a félév során rendszeresen megírt zárthelyi dolgozatok érdemjegyei alakítják ki. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok Szaklaboratórium, Power Point prezentációk, gyakorlati segédanyag 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) - Griffith - Wessler - Lewontin – Gelbart- Suzuki-Miller: Introduction to genetic analysis, 2005, W.H.Freeman and Company - Michael T. Madigan, John M. Martinko, Paul V. Dunlop, David P. Clark: BROCK Biology of microorganisms. 2009. Person International Edition - R. Egel (ed): The molecular biology of Schizosaccharomyces pombe. Springer Verlag, Berlin, 2004


Hidrobiológia alapjai BIB2301 4 3 2+0 Kollokvium Dr. Kotroczó Zsolt, főiskolai adjunktus BI

1. A tantárgy elsajátításának célja A hidrobiológia tárgyának és feladatkörén ek, elméleti alapjainak, fő kutatási területeinek átfogó megismertetése. Annak a sajátos ökológiai szemléletmódnak az elsajátíttatása, melynek segítségével a hallgatók képesek a hidrobiológia alkotó művelésére, a legújabb eredmények gyakorlatba való átültetésére. 2. Tantárgyi program A hidrobiológiai helye a tudományok rendszerében, tárgyának és feladatkörének meghatározása. - Vízmozgások: hatóerők, periodicitás, turbulencia. Áramlás és hullámzás. Tólengés (seiche). Az élőlények és a vízmozgás kapcsolata. - Hőmérsékleti viszonyok a vizekben. Hőrétegzettség. Hévizek élővilága. A hó és a jég élővilága (kriobiológia). Fényviszonyok a vizekben. A víz színe és átlátszósága. Az élőlények napszakos vándorlása. Pigmentáltság. Élőlények hatása a vizek fényviszonyaira. - A természetes vizek kémiai összetétele. Makro- és mikroionok, iontípusok. A hidrológiai ciklus. Vízforgalom, a felszíni vizek fő vízforgalmi típusai. A felszíni vizek, a források és a felszín alatti vizek típusai. - A vízi és a vizes élőhelyek jellemzése. A mély és a sekély vizek összehasonlító jellemzése. -Vízi élettájak. Horizontális és vertikális tagolódás. A vízfolyások szinttájai. - A vízi élőlények életformatípusai és jellemzésük. - A víz és az üledék. Az üledék keletkezése, fajtái, minősége. Az üledék élővilága. Anyagforgalom és energiaáramlás a vízben és az üledékben. 3. Évközi tanulmányi követelmények Nincsenek. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy). A félév végén kollokvium, írásban. 5. Az értékelés módszere A vizsgázónak 10 kérdésre kell írásban válaszolnia. A válaszok 0-tól 10 pontig értékelhetőek. Az érdemjegyet a vizsgázó a megszerzett pontok alapján kapja. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok A tantárgy oktatója által készített Power Pointos prezentáció; az előadások anyaga az Intézet honlapján. 7. Kötelező, ajánlott irodalom Dévai Gy. – Nagy S. – Wittner I. – Aradi Cs. – Csabai Z. – Tóth A. 2001: A vízi és a vizes élőhelyek sajátosságai és tipológiája. In: Bőhm A. – Szabó M. (szerk.): Vizes élőhelyek: a

természeti és a társadalmi környezet kapcsolata. Tanulmányok Magyarország és az Európai Unió természetvédelméről. – ELTE-TTK & SZIE-KGI & KöM-TvH, Budapest, p.11–74. Felföldy L. 1981: A vizek környezettana. Általános hidrobiológia. – Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. Padisák J. 2005: Általános limnológia. – ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.


Hidrobiológia alapjai BIB2303 5 3 2+0 Kollokvium BIB2301 Dr. Vincze György, főiskolai docens BI

1. A tantárgy elsajátításának célja A tantárgy célja a vízi és a vizes élőhelyek legfontosabb sajátosságainak a megismertetése, alapot adva a vízi természet- és környezetvédelem fontosságának megértéséhez. 2. Tantárgyi program A produkcióbiológia alapjai. A biológiai produkció: primer, szekunder és tercier produkció. Az anyag- és energiaáramlás a természetes ökoszisztémákban. A vizek anyagforgalmi jellemzése. A vízterek csoportosítása produktivitás szerint. A vizek oxigénforgalma. A víztér egyes rétegeinek oxigéntelítettségét befolyásoló tényezők és folyamatok. Ortográd, klinográd és heterográd oxigéngörbék. A folyóvizek oxigénviszonyai. A vizek szénforgalma. Anorganikus szénformák a vizekben. A biogén mészkiválás. A CO2 – HCO3- – CO32pufferrendszer és működésének értelmezése. A pH-t meghatározó anyagcsere-folyamatok (fotoszintézis, respiráció). A vízben oldott szilárd anyagok: a szalinitás, domináns ionok, a Maucha-féle csillagdiagram. A vizek csoportosítása szalinitás alapján. A kén anyagforgalma a vizekben. A kén anorganikus előfordulásai, a változó oxidációs állapot és jelentősége. A kén átalakulási folyamatai a vizek és az üledékek aerob és anaerob rétegeiben. A vizek nitrogénforgalma. A nitrogén szerepe a biológiai produkcióban. A nitrogén, mint a produktivitás limitáló tényezője. A nitrogén előfordulási formái és transzformációi: a nitrogén fixálása, nitrifikációs és denitrifikációs folyamatok, N-vegyületek asszimilatív és disszimilatív felhasználása. A nitrogén vegyületek szerepe az eutrofizációban. A foszfor forgalma a vizekben. A felszíni vizek foszforkészletének eredete, frakciói: vizek összes (TP, total P), oldott (DP, dissolved P) és partikulált (PP, particulate P) foszfortartalma. A foszfor vegyületeinek szerepe a vizek eutrofizációjában. A vízben oldott szerves anyagok. Az oldott szerves anyagok eredete: autokton és allokton terhelés. A vízben oldott huminanyagok: fulvosavak, huminsavak és a humin. A mikrobiális anyagcsere szerepe a huminanyagok forgalmában. A huminanyagok hatása más elemek forgalmára. A folyóvizek anyagforgalmi sajátosságai. A folyóvízi anyagforgalmat leíró spirálmodellek. A folyóvizek legfontosabb anyagciklusai. A tavi üledékek képződése, paleolimnológia. Üledékképződési mintázatok térben és időben: az eróziós zóna, az akkumulációs zóna, ülepedési zóna, üledékcsapdák. Az ülepedés folyamata, kinetikája. Az üledékek vizsgálatának módszerei. Az üledékek kormeghatározása.

3. Évközi tanulmányi követelmények Nincsenek.

4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy). A félév végén kollokvium, írásban. 5. Az értékelés módszere A vizsgázónak 10 kérdésre kell írásban válaszolnia. A válaszok 0-tól 10 pontig értékelhetőek. Az érdemjegyet a vizsgázó a megszerzett pontok alapján kapja. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok A tantárgy oktatója által készített Power Pointos prezentáció; az előadások anyaga az Intézet honlapján. Különböző szakmai CD-ROM-ok és videofilmek. 7. Kötelező, ajánlott irodalom Padisák J. 2005: Általános limnológia. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. Dévai Gy. – Aradi Cs. – Wittner I. –Olajos P. – Gőri Sz. – Nagy S. 2001: Javaslat a TiszaiAlföld vízi és vizes élőhelyeinek állapotértékelésére a holt medrek példáján. In: Borhidi A. – Botta-Dukát Z. (szerk.): Ökológia az ezredfordulón. III. Diverzitás, konzerváció, szukcesszió, regeneráció. – Magyar Tudományos Akadémia, Budapest 2001. p.183–205. Reichholf, J. 1998: A vizek világa. Európai belvizek, patakok, mocsarak. In: Természetkalauz. – Magyar Könyvklub, Budapest. Felföldy L. 1981: A vizek környezettana. Általános hidrobiológia. – Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. Nedwell, D.B. – Brown, C.M. (edit.) 1982: Sediment microbiology.– Academic Press Inc. (London) LTD, London.


Vízkémia KEB2009 4 3 2+0 Kollokvium Dr. Balogh József, egyetemi tanár AM

1. A tantárgy elsajátításának célja A megfelelő alapismeretekkel rendelkező hallgatók részére a víz kémiájával, specifikus sajátságaival kapcsolatos ismeretanyag bemutatása, ami lehetővé teszi a vízben lejátszódó kémiai és biológiai folyamatok közti kapcsolatok, ill. különbségek jobb megértését. 2. Tantárgyi program A víz kémiai és szerkezeti felépítése. A víz kémiai összetétele. A vízmolekula felépítése, a molekula sajátságai és az abból következő tulajdonságok. A vízmolekulák halmazai, halmazállapot-változások. A víz állapotdiagramja. A vízmolekula halmazainak szerkezete. A víz fizikai tulajdonságai és azok következményei. A víz sűrűsége, viszkozitása, felületi feszültsége, termikus sajátságai. A víz, mint oldószer. A vizes oldatok összetételének megadása. A gázok oldódása. Az oldhatóság függése a hőmérséklettől és a nyomástól. Szilárd anyagok oldódási folyamatai – oldódás exoterm és endoterm folyamatai. Az oldáshő. A folyadékok elegyedése – a korlátlan, korlátolt elegyedés. A vizes oldatok sajátságai. Az oldott anyag hatása a víz szerkezetére. Az oldott anyagok hatása a víz gőznyomására – Raoult törvénye. Az oldott anyag hatása a vizes oldatok halmazállapot-változásaira. Az ozmózis. A vizes oldatok ozmózisnyomása. A természetes vizek sav-bázis egyensúlya. A savak és a bázisok erőssége. A vizes oldatok kémhatása – a pH. A pufferoldatok és szerepe a természetes vizekben. Komplexképződés a vizes oldatokban. A komplexek kialakulása és szerkezetének magyarázata. A komplexek jelentősége a természetes vizekben. A komplexkémiai stabilitási állandók. Redoxi reakciók vizes közegben. Elektrokémiai folyamatok vizes oldatokban. Ioncsere egyensúlyok. Ioncserélő műgyanták. Az ioncserélő anyagok tulajdonságai. A víz körforgása. A természetes vizek kémiai jellemzői. A csapadékvíz. A folyó vizek. Tavak, mesterséges tározók vize. A tengerek vizének összetétele, jellemzői. A felszín alatti vizek sajátságai. Az ásványvizek és a hévizek. A természetes vizek kölcsönhatása a környezettel. A víz és a légkör kölcsönhatása. A levegőt alkotó gázok oldódósa, a levegőszennyezők kimosódása és ökológiai következményei. A földkéreg és a vízöv kölcsönhatásai. A víz biológiai jelentősége. Társadalmi hatások. A hidroszféra szerves és szervetlen szennyező anyagai és hatásaik. 3. Évközi tanulmányi követelmények Két zárthelyi dolgozat írása, kiselőadások tartása. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy). Kollokvium. 5. Az értékelés módszere A zárthelyi dolgozatok és kiselőadások érdemjegyének átlaga.

6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok A tantárgy oktatója által készített prezentáció (Power Point, írásvetítő); kézikönyvek, szakcikkek. 7. Kötelező, ajánlott irodalom Molnárné Hamvas Lívia 1997: Vízkémia. Soproni egyetem – Jegyzet. Greenwood, N. N., Earnshaw, A. 1997: Az elemek kémiája I-III. – Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Korcsmáros I., Szőkefalvi-Nagy Z. 1980: Szervetlen kémia. – Tankönyvkiadó, Budapest. A vízminőség kárelhárítás kézikönyve. – VIZDOK, Budapest, 1984.


Hidromikrobiológia BIB2307 6 3 2+0 Kollokvium BIB1309, BIB2308E Dobróné Dr. Tóth Márta, főiskolai docens BI

1. A tantárgy elsajátításának célja A mikrobiológia tudományterületének egy speciális része a hidromikrobiológia. A tantárgy megismertet a hidromikrobiológia elméleti és gyakorlati kérdéseivel, a mikroorganizmusoknak a természetes vizekben, valamint a vízellátásban és szennyvíztisztításban játszott szerepével. 2. Tantárgyi program A különböző fajtájú és eredetű vizek mikrobatartalma. Autochton és allochton baktériumok. A mikrobák faji képviselői a vizekben. Morfológiai, ökológiai és anyagforgalmi csoportok. Higiénés szempontból fontos baktériumok. Az ivóvíz mikrobiológiai minősége. A vízellátás és szennyvíztisztítás mikrobiológiai vonatkozásai. 3. Évközi tanulmányi követelmények Nincsenek. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) A félév végén kollokvium, írásban. 5. Az értékelés módszere A vizsgázónak 10 kérdésre kell írásban válaszolnia. A válaszok 0-tól 10 pontig értékelhetőek. Az érdemjegyet a vizsgázó a megszerzett pontok alapján kapja. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok A tantárgy oktatója által készített Power Pointos prezentáció; az előadások anyaga az Intézet honlapján. 7. Kötelező, ajánlott irodalom Rheinheimer, G. 1971: Mikrobiologie der Gewässer. – VEB Gustav Fischer Verlag, Jena. Szabó, I. M. 1989: A bioszféra mikrobiológiája. I–III. – Akadémiai Kiadó, Budapest. Felföldy L. 1981: A vizek környezettana. Általános hidrobiológia. – Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. Padisák J. 2005: Általános limnológia. – ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.


Hidromikrobiológia BIB2308 6 2 0+2 Gyakorlati jegy BIB1309 Dobróné Dr. Tóth Márta, főiskolai docens BI

1. A tantárgy elsajátításának célja A hidromikrobiológia elmélethez kapcsolódó gyakorlati eljárások, vizsgálati módszerek bemutatása. A hallgató ismerje meg a hidromikrobiológiai laboratórium berendezéseinek, a használt eszközöknek és anyagoknak a funkcióját. Képessé váljon egy vízmintából a legalapvetőbb mikroorganizmusok tenyésztését és azonosítását elvégezni. 2. Tantárgyi program A hidromikrobiológiai laboratóriumban használt berendezések, eszközök. Az alkalmazott sterilezési eljárások (égetés, száraz hő, nedves hő; szűrés; kémiai fertőtlenítés). Táptalajok (alap, differenciáló, szelektív). Tenyészetek előállítása (lemezöntéses és többcsöves módszer). A baktériumtelepek identifikálása. 3. Évközi tanulmányi követelmények A hallgatók a gyakorlatokon jegyzőkönyvet vezetnek, amelyet a gyakorlat vezetője a félév folyamán 2-3 alkalommal ellenőriz és értékel. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Gyakorlati jegy. 5. Az értékelés módszere A gyakorlati jegyzőkönyvre kapott érdemjegyek átlaga a gyakorlati jegy. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok A bakteriológiai vizsgálatok elvégzésére alkalmas, anyagokkal, eszközökkel, műszerekkel felszerelt mikrobiológiai laboratórium. 7. Kötelező, ajánlott irodalom Szabó I. M. 1998: A bioszféra mikrobiológiája. IV. A környezet-mikrobiológia vizsgáló módszerei I. – Akadémiai Kiadó, Budapest. Felföldy L. 1981: A vizek környezettana. Általános hidrobiológia. – Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. Padisák J. 2005: Általános limnológia. – ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. A vonatkozó vízvizsgálati szabványok.


Hidrobotanika BIB2309 5 4 2+0 Kollokvium BIB1203 Dr. Szabó Sándor, főiskolai tanár BI

1. A tantárgy elsajátításának célja A vízinövények előfordulási viszonyaiból a víz minőségi állapotára, a víztér természetvédelmi értékére, a vízteret és környékét érő civilizációs hatásokra lehet következtetni. A hallgatóknak az ehhez szükséges alapokat kell megszereznie. 2. Tantárgyi program Vízinövényekre ható környezeti tényezők. Alkalmazkodási mechanizmusok a közeg és az aljzat fizikai és kémiai sajátosságaihoz. Életforma típusok és növényzeti mérőszámok. Növénytársulástani alapismeretek. Magyarországi vízinövények életforma rendszere. A vízi és mocsári növények taxonómiai csoportosítása. Vizes élőhelyek csoportosítása vízinövények alapján. Vízinövények funkcionális csoportjai. A vízinövények élőhely-típusai. Az élőhely-típusok definiálása, termőhelyi viszonyaik, jellemző fajaik és társulásaik. Vizsgálati módszerek: Kohler módszer, térinformatikai rendszerek alkalmazása, vegetációtérképezés, integrált makrofita minősítés. 3. Évközi tanulmányi követelmények Nincsenek 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) A félév végén kollokvium, írásban. 5. Az értékelés módszere A vizsgázónak esszé és tesztkérdésekre kell írásban válaszolnia. A válaszok 0-tól 10 pontig értékelhetőek. Az érdemjegyet a vizsgázó a megszerzett pontok alapján kapja. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok Power Pointos prezentáció. 7. Kötelező, ajánlott irodalom Molnár Zs. & Horváth F. (szerk.) 1997: A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer II. kötet. – Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest. Borhidi, A. (2003): Magyarország növénytársulásai. – Akadémiai Kiadó, Budapest. Borhidi, A. és Sánta, A. (szerk.) (1999): Vörös Könyv. Magyarország növénytársulásairól, 1. 2. - A KÖM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 6. Természet BÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest. Felföldy, L. (1988) Hínárhatározó, Vízügyi Hidrobiológia 18, Budapest, Aqua Kiadó


Hidrozoológia BIB2311 5 3 2+0 Kollokvium BIB2301 Dr. Hörcsik Tibor Zsolt, főiskolai docens BI

1. A tantárgy elsajátításának célja A hidrobiológusnak ismernie kell a vízi élővilágot, ezen belül az állati szervezeteket. El kell érni, hogy a hallgatók biztos taxonómiai ismereteket szerezzenek, ami megalapozza munkájukat mind az elméleti, mind az alkalmazott hidrobiológia területén. 2. Tantárgyi program Hazai víztereink és vizes élőhelyeink zooplankton-szervezetei, a makroszkópikus vízi gerinctelenek és a halak evolúciója, rendszertani besorolása, taxonómiájának alapjai, ill. a családszintű taxonok részletes ismertetése. Szerepük a hazai és nemzetközi vízminősítési eljárásokban, ill. a vízterek ökológiai állapotának felmérésében és monitorozásában, valamint a Víz Keretirányelv elvárásainak végrehajtásában. 3. Évközi tanulmányi követelmények Nincsenek. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) A félév végén kollokvium, írásban. 5. Az értékelés módszere A vizsgázónak 10 kérdésre kell írásban válaszolnia. A válaszok 0-tól 10 pontig értékelhetőek. Az érdemjegyet a vizsgázó a megszerzett pontok alapján kapja. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok A tantárgy oktatója által készített Power Pointos prezentáció; az előadások anyaga az Intézet honlapján. 7. Kötelező, ajánlott irodalom Benedek P. 1969: Heteroptera VII. In: Magyarország Állatvilága (Fauna Hungariae) XVII/7. – Akadémiai Kiadó, Budapest, 86 pp. Harka Á. – Sallai Z. 2004: Magyarország halfaunája. – Nimfea Természetvédelmi Egyesület, Szarvas, 269 pp. Steinmann H. 1984: Szitakötők. Odonata. In: Fauna Hungariae V/6 (160). – Akadémiai Kiadó, Budapest, 111pp.


Hidrobiológiai vizsgálati módszerek BIB2313 4 3 2+0 Kollokvium BIB2314E Dr. Vincze György, főiskolai docens BI

1. A tantárgy elsajátításának célja A hidrobiológiai vizsgálatokban alkalmazott metodikák áttekintése. A hallgató legyen képes az eredmények valóságtartalmát megítélni, s azokat a gyakorlatban hasznosítani. 2. Tantárgyi program A vízminőség, a vízhasználat és a vízszennyezés. A víz alkalmasságának antropocentrikus és ökocentrikus szemlélete. A víz fizikai tulajdonságai és azok vizsgálata: hőmérséklet, a fénypenetrációja, az átlátszóság, a reflexió és a szóródás; kompenzációs szint. A víz elektromos vezetőképessége. A kémiai analízis általános sémája. Mintavételi helyek és mintavételi pontok meghatározása, és a kijelölésnél figyelembe vehető paraméterek. A mintavétel körülményei és mintatípusok: a pont és átlagminta. A mintavétel eszközei; az eszközei; a minta tartósítása, és tárolása. A minták előkészítésének szükségessége, célja, módszerei. A kémiai analízis klasszikus és modern műszeres eljárásai. A tömegmérésen alapuló analízis alkalmazása a vízanalitikában. A térfogatos mennyiségi kémiai elemzés általános vonatkozásai. Acidi-alkalimetriás meghatározások elméleti vonatkozásai és a gyakorlati alkalmazás területei: a víz lúgosságának és savasságának meghatározása, a víz összes keménységének mérése. A csapadékképződésen alapuló titrimetriás meghatározások és alkalmazhatóságuk a vízanalitikában: a vizek kloridion-tartalmának meghatározása. Komplexometriás meghatározások elve és módszerei: vizek kalciumion- és magnéziumiontartalmának mérése. A redoximetria elmélete és gyakorlati vonatkozásai: a víz oldott oxigéntartalmának mérése; a kémiai oxigénigény (KOI) meghatározásának módjai; a biokémiai oxigénigény (BOI). A műszeres kémiai analízis spektrometriás módszerei. Elvi alapok: az elektromágneses sugárzás természete, hullámhossz szerinti felosztása, s az egyes hullámhossztartományok analitikai jelentősége. Az abszorpció és az emisszió jelensége, analitikai alkalmazásának lehetőségei. A spektrometria emisszión alapuló eljárásai. A gerjesztés módjai, az emisszió körülményei. A kémiai láng, a minta bevitele, a gerjesztett állapot és megszűnése, az emissziós spektrum. Az induktív csatolású plazma – atomemissziós spektrometriás (ICP) meghatározás elvi alapjai. A spektrometria abszorpciós módszerei. Az abszorpció törvénye. Az atomabszorpciós spektrometriában használt fényforrások, a vájtkatód spektrállámpa. Az atomizálás lehetőségei: a lángatomizálás körülményei, feltételei. A grafitkemencés atomizálás és a lejátszódó részfolyamatok. A molekulaspektrometria elvi alapjai. A molekulák energiaszintjei: az elektron, a rezgési és a forgási energiaszintek. A lehetséges átmenetek és a kiváltásukhoz szükséges energiák. Az abszorpció és a funkciós csoportok kapcsolata. A kromofor csoportok és az elnyelést befolyásoló hatások. A csoportrezgések.

3. Évközi tanulmányi követelmények Nincsenek. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) A félév végén kollokvium, írásban. 5. Az értékelés módszere A vizsgázónak 10 kérdésre kell írásban válaszolnia. A válaszok 0-tól 10 pontig értékelhetőek. Az érdemjegyet a vizsgázó a megszerzett pontok alapján kapja. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok A tantárgy oktatója által készített Power Pointos prezentáció; az előadások anyaga az Intézet honlapján. 7. Kötelező, ajánlott irodalom Vincze Gy. A hidrobiológia vizsgálati módszerei – Segédlet. Elektronikusan kiadva. Felföldy L. 1980: A biológiai vízminősítés. 4. kiadás. In: Vízügyi Hidrobiológia 16. – VGI, Budapest. Németh J. 1998: A biológiai vízminősítés módszerei. In: Vízi Természet- és Környezetvédelem 7. – KGI, Budapest.


Hidrobiológiai vizsgálati módszerek BIB2314 4 2 0+2 Gyakorlati jegy Dr. Vincze György, főiskolai docens BI

1. A tantárgy elsajátításának célja A hidrobiológiai vizsgálatokban leggyakrabban alkalmazott módszerek megismerése. A hallgató legyen képes a legalapvetőbb vizsgálatokat elvégezni, az eredményt kiszámolni, értelmezni. 2. Tantárgyi program A természetes vizek oldott szervetlen anyagainak meghatározása. A vizek iontartalmának bemutatására szolgáló Ruttkay-féle négyzetdiagram szerkesztése az alapot képező gyakorlatok elvégzését követően. A vizek kálcium- és magnézium-tartalmának komplexometriás meghatározása egymás mellett 0.01 M EDTA mérőoldat segítségével. A víz lúgosságának, hidrogén-karbonát és karbonát-tartalmának meghatározása sav-bázis titrálás segítségével. 0,1 M-os KHCO3–ra faktorozott HCl mérőoldattal. Ismeretlen vízminta összkeménységének mérése Winkler módszerével. A vizek kloridion-tartalmának meghatározása argentometriás módszerrel, 0,01 M AgNO3 mérőoldat felhasználásával. A természetes vizek szulfátion-tartalmának jodometriás meghatározása, 0,01n, kálium-jodátra beállított nátriumtioszulfát mérőoldat segítségével. Az ismeretlen (saját) vízminta ionkoncentrációinak (Mg2+, Ca2+, HCO3-, CO32-, Cl-, SO42-) ismeretében a Ruttkay-féle négyzetdiagram megszerkesztése. A természetes vizek oldott oxigén-tartalmának jodometriás meghatározása. A kémiai oxigénigény 0,01 n kálium-permanganát mérőoldattal kénsavas közegben (KOIps). A természetes vizek biokémiai oxigénigényének meghatározása az oldott oxigén tartalom mérésén keresztül (BOI7). 3. Évközi tanulmányi követelmények A hallgatók a gyakorlatokon jegyzőkönyvet vezetnek az elvégzett vizsgálatokról, amelyet a gyakorlat vezetője a félév folyamán 2-3 alkalommal ellenőriz és értékel. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Gyakorlati jegy. 5. Az értékelés módszere A jegyzőkönyvre kapott érdemjegyek átlaga a gyakorlati jegy. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok A vízkémiai vizsgálatok elvégzésére alkalmas, anyagokkal, eszközökkel, műszerekkel felszerelt vizsgálólaboratórium. 7. Kötelező, ajánlott irodalom

Vincze Gy. A hidrobiológia vizsgálati módszerei - Segédlet. Elektronikus formában kiadva. Felföldy L. 1980: A biológiai vízminősítés. 4. kiadás. In: Vízügyi Hidrobiológia 16. – VGI, Budapest. Németh J. 1998: A biológiai vízminősítés módszerei. In: Vízi Természet- és Környezetvédelem 7. – KGI, Budapest.


Hidrobiológiai vizsgálati módszerek BIB2315 5 3 2+0 Kollokvium BIB2313, BIB2316E Dr. Vincze György, főiskolai docens BI

1. A tantárgy elsajátításának célja A vízi élőlények mennyiségi viszonyainak meghatározására alkalmas módszerek elméleti alapjainak megismerése; a vizsgálati eredmények felhasználása az ökológiai vízminősítésben és a Víz Keretirányelv előírásainak teljesítésében. 2. Tantárgyi program A molekulaspektrometria elvi alapjai. A molekulák energiaszintjei: az elektron, a rezgési és a forgási energiaszintek és változásaik. A kromofor csoportok és az elnyelést befolyásoló hatások. A tömegspektrometria elméleti alapjai. A minta bevitele, ionizálása és a fragmentálódás. A szeparálás és detektálás lehetőségei. A tömegspektrum és kiértékelési lehetőségei mennyiségi és minőségi vonatkozásban. Az elválasztástechnikai módszerek alapjai. A gázkromatográfia elvi alapjai: a minta injektálása, a minta alkotóinak szétválasztása: a töltött- és a kapilláriskolonnák. A detektálás módszertana. Nagy hatékonyságú kombinált eljárások: GC-MS. A folyadék-kromatográfia elvi alapjai. A mintabevitel és a szorpciós folyamatok. A detektálás lehetőségei. A vízanalitikai vizsgálatok elektrokémiai módszerei. A pH meghatározásának elvi alapjai. A galvánelem, az elektromotoros erő, kombinált üvegelektród felépítése és működése. Ionszelektív elektródok. A vizek ökológiai minősítéséhez felhasznált biológiai jellemzők. Biokémiai és anyagcsereélettani folyamatok nyomon követésének módszertana. A fotoszintetikus aktivitás és a respirációs folyamatok mérésének lehetőségei. A vizek ökológiai minősítéséhez felhasznált élőlénycsoportok vizsgálatának módszertana a VKI szerint. A planktonikus élőlényegyüttesek -bakterioplankton, fitoplankton és zooplankton- mintavételének és vizsgálatának módszertana. A bentikus életközösségek. A vizek ökológiai minősítéséhez felhasznált élőlénycsoportok vizsgálatának módszertana a VKI szerint. A makrofiták, a makroinvertebráták és a halak vizsgálatának módszertani alapjai. A természetes vizek fizikai, kémiai és biológiai monitoringja. A biomonitoring elméleti alapjai. A bioindikáció elve. Monitoring célú vizsgálatok a szerveződés különböző szintjein. Bioindikációs vizsgálatok lehetőségei sejt, szöveti és egyed szinten. Biokémiai és fiziológiai változások detektálásának lehetőségei monitoring célra. Bioindikációs vizsgálatok szupraindividuális szinten. Biomonitoring céljára felhasználható élőlények és élőlény-együttesek. Monitoring rendszerek alkalmazása a hidrobiológiai gyakorlatban. A VKI ajánlásai a monitorrendszerek telepítésére és működtetésére vonatkozóan. Természetes vizek toxikus szennyezőinek gyors detektálási lehetőségei. Toxikológiai tesztek a hidrobiológiai gyakorlatban. Akut és krónikus toxikológiai tesztek. A kiemelten kezelendő anyagok mutagén, karcinogén és embriotoxikus hatásainak vizsgálata. 3. Évközi tanulmányi követelmények: Nincsenek.

4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) A félév végén kollokvium, írásban. 5. Az értékelés módszere Az írásbeli vizsgán elégséges érdemjegyet az kaphat, aki minimálisan 50 %-os eredményt elért. A további érdemjegyek: 50-65 % - elégséges (2); 65-75 % - közepes (3); 75-85 % - jó (4); 85100 % - jeles (5). 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok A tantárgy oktatója által készített Power Point-os prezentáció; az előadások anyaga az Intézet honlapján. 7. Kötelező, ajánlott irodalom Vincze Gy. A hidrobiológia vizsgálati módszerei. Segédlet. Cairns, J., Jr. & Dickson, K.L. 1981: Biological methods for the assessment of water quality. In: ASTM Special Technical Publication 528. – American Society for Testing and Materials, Philadelphia, 256 pp. Felföldy L. 1980: A biológiai vízminősítés. 4. kiadás. In: Vízügyi Hidrobiológia 16. – VGI, Budapest. Németh J. 1998: A biológiai vízminősítés módszerei. In: Vízi Természet- és Környezetvédelem 7. – KGI, Budapest.


Hidrobiológiai vizsgálati módszerek BIB2316 5 2 0+2 Gyakorlati jegy BIB2313 Dr. Vincze György, főiskolai docens BI

1. A tantárgy elsajátításának célja A vízi élőlények mennyiségi viszonyainak meghatározásában leggyakrabban alkalmazott módszerek megismerése. A hallgató legyen képes a legalapvetőbb vizsgálatokat elvégezni, az eredményt kiszámolni, értelmezni. 2. Tantárgyi program A kémiai oxigénigény meghatározása a permanganometria alkalmazásával, KOIp. A kémiai oxigénigény meghatározása a kromatometria alkalmazásával, KOICr. A természetes vizek biokémiai oxigénigényének meghatározása az oldott oxigén koncentrációjának Winkler szerinti mérésével, BOI7. A természetes vizek növényi tápanyagainak meghatározása. A vizek ammónia- és nitrittartalmának fotometriás meghatározása. A természetes vizek növényi tápanyagainak meghatározása. Ismeretlen vízminta oldott reaktív foszfáttartalmának fotometriás meghatározása. Terepi vízvizsgálat. A víz hőmérsékletének, vezetőképességének, pH-jának, oldott oxigén-tartalmának műszeres mérése. A fotoszintetikusan termelt oxigén meghatározása sötét világos palack módszerrel. 3. Évközi tanulmányi követelmények A hallgatók a gyakorlatokon jegyzőkönyvet vezetnek az elvégzett vizsgálatokról, amelyet a gyakorlat vezetője a félév folyamán 2-3 alkalommal ellenőriz és értékel. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Gyakorlati jegy. 5. Az értékelés módszere A hallgatók a gyakorlatokon zárthelyi dolgozatot írnak, amelyek eredményeinek átlaga minimálisan 50 %-ot kell elérjen az elégséges minősítéshez. Az érdemjegyek: 50-65 % elégséges (2); 65-75 % - közepes (3); 75-85 % - jó (4); 85-100 % - jeles (5). 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok. Vízanalitikai vizsgálatokhoz jól felszerelt laboratórium. 7. Kötelező, ajánlott irodalom Vincze Gy. A hidrobiológia vizsgálati módszerei. Segédlet.

Felföldy L. 1980: A biológiai vízminősítés. 4. kiadás. In: Vízügyi Hidrobiológia 16. – VGI, Budapest. Németh J. 1998: A biológiai vízminősítés módszerei. In: Vízi Természet- és Környezetvédelem 7. – KGI, Budapest.


Vízminősítés BIB2317 6 3 2+0 Kollokvium BIB2301 Lisóczkiné Dr. Halász Judit, főiskolai adjunktus KT

1. A tantárgy elsajátításának célja A vízterek állapotának feltárására és értékelésére alkalmas ismeretek elméleti alapjainak áttekintése. 2. Tantárgyi program A minőség és a jóság fogalmának értelmezése. A hagyományos felfogások kritikai elemzése. Az új megközelítés iránti igényeknek és szükségleteknek, ill. a szemléletváltás nehézségeinek és megvalósítási lehetőségeinek bemutatása. A vízminőség fogalmának absztrakt és konkrét értelmezése. Az állapot és a tulajdonság, mint sztatikus sajátosságok, ill. a képesség és a folyamat, mint dinamikus sajátosságok jellemzése. A vízminőség alapvető összetevői: az élettelen és az élő természet, ill. a társadalom jelenségcsoportja. A vízminőség biológiai, infraés szupraindividuális, ill. szünfenobiológiai és ökológiai értelmezése és jellemzési lehetőségei. A szünbiológiai indikáció elve. A struktúra és a funkció fogalma és viszonya. 3. Évközi tanulmányi követelmények Nincsenek. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) A félév végén kollokvium, írásban. 5. Az értékelés módszere A vizsgázónak 10 kérdésre kell írásban válaszolnia. A válaszok 0-tól 10 pontig értékelhetőek. Az érdemjegyet a vizsgázó a megszerzett pontok alapján kapja. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok A tantárgy oktatója által készített prezentáció (Power Point, írásvetítő), továbbá szakkönyvek, cikkek, kéziratok. 7. Kötelező, ajánlott irodalom Juhász-Nagy P. 1980: A környezetvédelem ökológiai alapjai. – MTA biol. Tud. Oszt. Közlem. XXII(1979)/3–4: 297–309. Dévai Gy. (szerk.) 1992: Vízminőség és ökológiai vízminősítés. – Acta biol. debrecina, Suppl. oecol. hung. 4, 240 pp. Felföldy L. 1987: A biológiai vízminősítés. 4. kiad. In: Vízügyi Hidrobiológia 16. – VGI, Budapest, 258 pp.


Vízkezelés hidrobiológiája BIB2321 5 3 2+0 Kollokvium BIB2301, BIB2322E Lisóczkiné Dr. Halász Judit, főiskolai adjunktus KT

1. A tantárgy elsajátításának célja A vízgazdálkodás, a vízellátás és szennyvíztisztítás hidrobiológiai vonatkozásainak bemutatása. Az elsajátítandó ismeretek birtokában a hallgató legyen képes a vízgazdálkodás, a vízellátás és szennyvíztisztítás területén az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazására. 2. Tantárgyi program Ivóvíz és használati víz. Víztisztítási és vízkezelési technológiák. Az ivóvízellátás hidrobiológiai vonatkozásai: íz- és szagproblémák, másodlagos szennyeződés, fertőtlenítés. Hűtővíz és a használata során felmerülő hidrobiológiai problémák: biofilm és biofouling. Fürdővíz. A szennyvíz fogalma, fajtái. Szennyvíztisztító berendezések és működésük. A szennyvíztisztítás hidrobiológiai vonatkozásai: szervesanyagbontás, nitrifikáció, denitrifikáció. A szennyvíziszap tulajdonságai, kezelése és elhelyezése. 3. Évközi tanulmányi követelmények Nincsenek. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) A félév végén kollokvium, szóban. 5. Az értékelés módszere A hallgató tételt húz és az arra adott szóbeli válasz alapján kapja a kollokvium jegyet. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok A tantárgy oktatója által készített prezentáció (Power Point, írásvetítő), továbbá szakkönyvek, cikkek, kéziratok. 7. Kötelező, ajánlott irodalom Benedek P. & Valló S. (szerk.) 1976: Víztisztítás – szennyvíztisztítás zsebkönyv. – Műszaki Könyvkiadó, Budapest. Gulyás P. & Vermes L. 1988: Biológia a vízgazdálkodásban. Szemlecikk. – Hidrológiai Közlöny, 68/1. 1-11. Lakatos Gy. 2003: Vízszennyezés, szennyvíztisztítás. In: Borda J. – Lakatos Gy. – Szász T.: Környezetvédelem. – Debreceni Egyetem Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, p.73–120. Öllős G. 1990: Víztisztítás, vízvédelem. Egyetemi jegyzet. – BME, Budapest


Vízkezelés hidrobiológiája BIB2322 5 2 0+2 Gyakorlat jegy BIB2301 Lisóczkiné Dr. Halász Judit, főiskolai adjunktus KT

1. A tantárgy elsajátításának célja Az alkalmazott hidrobiológia szakterületéhez kapcsolódó üzemlátogatások, kirándulások révén a hallgatók ismerkedjenek meg a gyakorlatban folyó hidrobiológiai tevékenységgel. 2. Tantárgyi program Szakmai látogatás vízműveknél, szennyvíztisztítóknál. 3. Évközi tanulmányi követelmények A szakmai látogatásokon a hallgatók jegyzőkönyvet készítenek, amelyre a félév végén osztályzatot kapnak. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Gyakorlati jegy. 5. Az értékelés módszere A szakmai látogatásokon készült jegyzőkönyvek osztályozása. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok – 7. Kötelező, ajánlott irodalom


Potamobiológia BIB2701 6 3 2+0 Kollokvium BIB2301, BIB2704E Dr. Hörcsik Tibor Zsolt, főiskolai docens BI

1. A tantárgy elsajátításának célja A vízfolyások tipológiai felosztásának és az egyes vízfolyástípusokra vonatkozó hidrobiológiai ismereteknek a bemutatása. Ezen belül az egyes vízfolyástípusok áramlási viszonyainak, hőmérsékleti viszonyainak és az oxigéntartalom alakulásának bemutatása. 2. Tantárgyi program A vízfolyások ökológiai szempontú tipológiájának alapvető szempontjai és a konkrét típusok ismertetése. A vízfolyások állatvilága szempontjából néhány alapvető fontosságú ökológiai környezeti tényező, többek között az áramlás sebessége, a hőmérsékleti viszonyok és az oldott oxigéntartalom alakulásának bemutatása a vízfolyások hosszszelvénye és keresztszelvénye mentén. 3. Évközi tanulmányi követelmények Nincsenek. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) A félév végén kollokvium, szóban. 5. Az értékelés módszere A hallgató tételt húz és az arra adott szóbeli válasz alapján kapja a kollokvium jegyet. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok A tantárgy oktatója által készített prezentáció (Power Point, írásvetítő), továbbá szakkönyvek, cikkek, kéziratok. 7. Kötelező, ajánlott irodalom Vannote, R.L. – Minshall, G.W. – Cummins, K.W. – Sedell, J. R. – Cushing, C. E. 1980: The River Continuum Concept. – Can. J. Fish. Aquat. Sci. 37: 130–137. Dévai, Gy. 1976: Javaslat a szárazföldi (kontinentális) vizek csoportosítására. – Acta Biol. Debrecina 13: 147–161. Mcauliffe, J.R. 1983: Competition, colonization patterns and disturbance in stream benthic communities. p. 137–156. In: Barnes, J.R. – Minshall, G.W. (ed.): Stream ecology: application and testing of general ecological theory. – Plenum Press, New York, NY. 399 p.

TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Potamobiológia Tantárgy kódja BIB2702 Meghirdetés féléve 6 Kreditpont 2 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 0+2 Félévi követelmény Gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) BIB2301 Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Hörcsik Tibor Zsolt, főiskolai docens Tantárgyfelelős tanszék kódja BI 1. A tantárgy elsajátításának célja A vízfolyások élettájainak fogalmi tisztázása és lehatárolása. A vízfolyások élettájainak jellemző habitat-típusainak, ill. az ezekhez kötődő élőlény-együtteseknek a bemutatása. Az egyes vízfolyástípusok szinttájainak ismertetése. 2. Tantárgyi program A különböző vízfolyástípusok élettájainak fogalma, lehatárolása, jellemzése és jellemző makroszkópikus vízi gerinctelen fajegyütteseinek és halfaunájának bemutatása. Az egyes élettájakra jellemző folyóvízi habitattípusok, az egyes fajok, ill. magasabb rendszertani taxonok habitatpreferenciája és a kisléptékű térbeli heterogenitás jelentősége. Az egyes állatfajok alkalmazkodása a különböző habitattípusokhoz, ill. a folyóvízi környezethez, forma és funkció egysége. A szakaszosság és a folytonosság kérdésköre. A halfauna alapján megállapított szinttájelmélet. Az egyes szintájak fizikai és kémiai változók alapján történő jellemzése, ill. jellemző hal-fajegyütteseinek megismerése. A folyófolytonossági elmélet (RCC). A makroszkópikus gerinctelen szervezetek funkcionális táplálkozási csoportjai (guildek). 3. Évközi tanulmányi követelmények A hallgató szakirodalmi feldolgozást készít egy kiadott témából, amiből szóban előadást tart, s a dolgozatot írásban is átadja értékelésre. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Gyakorlati jegy. 5. Az értékelés módszere A szakirodalmi beszámolónak a szóbeli és az írásbeli változatát a gyakorlat vezetője osztályozza. A dolgozatra és az előadásra kapott érdemjegyek átlaga a gyakorlati jegy. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok Szakirodalmi gyűjtemény. Multimédiás tanterem, ahol számítógép, projektor, írásvetítő rendelkezésre áll színvonalas előadások tartásához. 7. Kötelező, ajánlott irodalom Illies, J. – Botosaneanu, L. 1963: Problemes et methodes de la classification et de la zonation ecologique des eaux courantes, considerees surtout du point de vur faunistique. – Int. Ver. Theor. Angew. Limnol. Mitt. 12: 1–57. Dévai Gy. – Nagy S. – Wittner I. – Aradi Cs. – Csabai Z. – Tóth A. 2001: A vízi és a vizes élőhelyek sajátosságai és tipológiája. In: Bőhm A. – Szabó M. (szerk.): Vizes élőhelyek: a természeti és a társadalmi környezet kapcsolata. Tanulmányok Magyarország és az Európai Unió természetvédelméről. – ELTE-TTK & SZIE-KGI & KöM-TvH, Budapest, p.11–74.


Makroinvertebráta-ismeret BIB2704 5 4 0+4 Gyakorlati jegy BIB2301 Dr. Hörcsik Tibor Zsolt, főiskolai docens BI

1. A tantárgy elsajátításának célja A hallgatók szerezzenek gyakorlatot makroszkópikus gerinctelenek faunisztikai jelegű kvalitatív és szemikvantitatív, valamint kvantitatív mintavételi, valamint tárolási, tartósítási technikájában; ismerjék meg a taxonómiai azonosításhoz szükséges módszereket. 2. Tantárgyi program Az egyes módszerekhez kötődő gyűjtési eszközök bemutatása és gyakorlati használatának megismerése. A makroszkópikus gerinctelen szervezet-minták tárolásának és tartósításának módszerei A sztereomikroszkóp használatának gyakorlata és a határozáshoz szükséges segédeszközök használata. 3. Évközi tanulmányi követelmények Különböző típusú mintavételek, mintaelőkészítések elvégzése, amiket a gyakorlat vezetője a helyszínen értékel. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Gyakorlati jegy. 5. Az értékelés módszere A gyakorlatokon kapott érdemjegyek átlaga. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok A mintavételhez és a mintaelőkészítéshez szükséges anyagok, eszközök, mikroszkópok. 7. Kötelező, ajánlott irodalom

TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Makroinvertebráta-ismeret Tantárgy kódja BIB2706 Meghirdetés féléve 6 Kreditpont 2 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 0+2 Félévi követelmény Gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) BIB2704 Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Hörcsik Tibor Zsolt, főiskolai docens Tantárgyfelelős tanszék kódja BI 1. A tantárgy elsajátításának célja A hallgatók szerezzenek gyakorlatot makroszkópikus gerinctelenek taxonómiai azonosításában. 2. Tantárgyi program A makroszkópikus gerinctelen szervezetekre vonatkozó határozókulcsok általános felépítése és gyakorlati használata. A férgek, piócák, nadályok; a vízibogarak, tegzesek, szitakötők; a vízicsigák és kagylók taxonómiai azonosítása. 3. Évközi tanulmányi követelmények A nagyobb rendszertani egységek megismerése után referálás élőlényfelismerésből. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Gyakorlati jegy. 5. Az értékelés módszere Az élőlényfelismerésekből kapott érdemjegyek átlaga. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok Vízi makrovertebrátákat ismertető CD-ROM; internetes hozzáfárés háttérismeretek letöltéséhez; tartósított minták és a taxonómiai azonosításhoz szükséges szközök, anyagok, mikroszkópok. 7. Kötelező, ajánlott irodalom Benedek P. 1969: Heteroptera VII. In: Magyarország Állatvilága (Fauna Hungariae) XVII/7. – Akadémiai Kiadó, Budapest, 86 pp. Csabai Z. 2000: Vízibogarak kishatározója I. – Vízi Természet- és Környezetvédelem sor., 15. Környezetgazdálkodási Intézet, Budapest, 277 pp. Csabai Z. – Gidó Zs. – Szél Gy. 2002: Vízibogarak kishatározója II. – Vízi Természet- és Környezetvédelem sor., 16. Környezetgazdálkodási Intézet, Budapest, 204 pp. Neubert, E. – Nesemann, H. 1999: Annelida, Clitellata: Branchiobdellida, Acanthobdellea, Hirudinea. Süsswasserfauna von Mitteleuropa - Band 6/2.Spektrum Akademischer Verlag, Heidelberg, Berlin, 1–178. Richnovszky A. – Pintér L. 1979: A vízicsigák és kagylók (Mollusca) kishatározója. - Vízügy Hidrobiológia 6, VIZDOK, Budapest, 1–206. Steinmann H. 1984: Szitakötők. Odonata. In: Fauna Hungariae V/6 (160). – Akadémiai Kiadó, Budapest, 111pp.


Hidrobotanika BIB2708 5 3 0+4 Gyakorlati jegy BIB2301 Dr. Szabó Sándor, főiskolai tanár BI

1. A tantárgy elsajátításának célja A gyakorlat célja a vízi és mocsári növényekkel kapcsolatos taxonómiai, társulástani és ökológiai problémák megismerése és megoldása, a makrovegetáció állománybecslési módszerek elsajátítása. 2. Tantárgyi program A gyakorlatok 30%-ában a hallgatók vízi és mocsári növények meghatározásával, foglalkoznak. A gyakorlatok további részében a vízi és mocsári növénytársulások terepen történő bemutatásával, illetve cönológiai állomány felvételezésével, vegetációtérképezéssel foglalkozunk a Tisza és Bodrog menti morotvákon (Tímár, Tiszadob, Tokaj) és folyóvizeken (Lónyai csatorna, Bodrog). A terepi munka során alkalmazható technikai eszközök ismertetése és bemutatása. Terepi adatfeldolgozás módszertana, lehetőségei. A térinformatika (GIS) szerepe a terepmunkában, az adatok elemzésében és értékelésében. Tér- és időskála mentén történő vizsgálatok módszertana, elemzési kérdései. A terepen végzett gyakorlatokat tömbösített formában augusztusban és szeptemberben hajtjuk végre. 3. Évközi tanulmányi követelmények Különböző típusú állománybecslési módszerek elvégzése, fajismeret elsajátítása, melyet a gyakorlat vezetője a helyszínen értékel. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Gyakorlati jegy. 5. Az értékelés módszere A gyakorlatokon kapott érdemjegyek átlaga. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok A növényhatározáshoz és az állománybecsléshez szükséges ségédanyagok, határozók, nyomtatványok, GPS. 7. Kötelező, ajánlott irodalom Borhidi, A. (2003): Magyarország növénytársulásai. – Akadémiai Kiadó, Budapest. Felföldy Lajos (1988) Hínárhatározó, Vízdok, Bp. Simon T. 1992: A magyarországi edényes flóra határozója. Harasztok–virágos növények. – Tankönyvkiadó, Budapest, 892 pp.

Molnár Zs. & Horváth F. (szerk.) 1997: A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer II. kötet. – Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest.


Hal- és halászatbiológia BIB2711 5 2 2+0 Kollokvium BIB2301, BIB2712E Dr. Hörcsik Tibor Zsolt, főiskolai docens BI

1. A tantárgy elsajátításának célja Olyan ismeretek átadása, amelyek révén a hallgatók nem csupán ismeretanyagot szereznek a különböző halfajok legfontosabb biológiai és ökológiai sajátosságairól, s a halászatbiológia módszereiról, de alkalmassá válnak az EU VKI szerinti halfaunisztikai felmérések elvégzésére is. 2. Tantárgyi program A halak morfológiája, szaporodásbiológiája, rendszertana. Élőhelyek és halközösségeik. A víztípus és a halfauna kapcsolata. 3. Évközi tanulmányi követelmények Nincsenek. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) A félév végén kollokvium, írásban. 5. Az értékelés módszere A vizsgázónak 10 kérdésre kell írásban válaszolnia. A válaszok 0-tól 10 pontig értékelhetőek. Az érdemjegyet a vizsgázó a megszerzett pontok alapján kapja. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok A tantárgy oktatója által készített Power Pointos prezentáció, továbbá szakkönyvek, cikkek, kéziratok. 7. Kötelező, ajánlott irodalom Bíró P. 1993: Halak biológiája – MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, Tihany, 260 pp. Györe K. 1995: Magyarország természetesvízi halai. In: Vízi Természet- és Környezetvédelem 1. – KGI, Budapest, 339 pp. Harka Á. – Sallai Z. 2004: Magyarország halfaunája, képes határozó és elterjedési tájékoztató – Nimfea természetvédelmi egyesület, Szarvas, 269 pp.


Hal- és halászatbiológia BIB2712 5 2 0+2 Gyakorlati jegy BIB2301 Dr. Hörcsik Tibor Zsolt, főiskolai docens BI

1. A tantárgy elsajátításának célja A hallgatók szerezzenek gyakorlatot halak taxonómiai azonosításában. 2. Tantárgyi program A halak felismerése reprodukciók (rajzok, fényképek, diaképek) alapján, illetve természetes élőhelyükön. 3. Évközi tanulmányi követelmények A nagyobb rendszertani egységek megismerése után referálás élőlényfelismerésből. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Gyakorlati jegy. 5. Az értékelés módszere Az élőlényfelismerésekből kapott érdemjegyek átlaga. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok Halakat ismertető CD-ROM; internetes hozzáfárés háttérismeretek letöltéséhez; a taxonómiai azonosításhoz szükséges szközök, anyagok, mikroszkópok. 7. Kötelező, ajánlott irodalom Györe K. 1965: Magyarország természetesvízi halai. In: Vízi Természet- és Környezetvédelem 1. – KGI, Budapest 339 pp. Harka Á. – Sallai Z. 2004: Magyarország halfaunája, képes határozó és elterjedési tájékoztató – Nimfea természetvédelmi egyesület, Szarvas, 269 pp.

TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Tantárgyi kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Heti kontakt óraszám (elm+gyak) Félévi követelmény Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása Tantárgyfelelős tanszék kódja

Viselkedésökológia II. BIB2240 (ekv.: KVB2106) 6. 2 0+2 Gyakorlati jegy BIB1317 Dr. Lendvai Ádám, főiskolai docens KT

1. A tantárgy elsajátításának célja A hallgatók megismerjék azokat evolúciós folyamatokat és ökológiai körülményeket, amelyeknek döntő szerepük van az állatok különböző magatartásformáinak kialakulásában és nyerjenek betekintést ezen kutatások vizsgálatok módszertanába. 2. Tantárgyi program Ökonomikus döntések és az egyed. Táplálkozási stratégiák. Optimalitás modellek. Csoportos élet és környezeti erőforrások. Együttműködés és segítségnyújtás. Jelzések ökológiája és evolúciója. Koevolúció és evolúciós versenyfutás. Vizsgálatok módszerei, tervezése, kivitelezése, adatok elemzése és értelmezése. (itt töröltem utolsó mondatot) 3.

Évközi tanulmányi követelmények Önállóan készített kiselőadások tartása és egy viselkedésökológiai vizsgálat elvégzése

4.

Megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Gyakorlati jegy

5.

Az értékelés módszere Önállóan készített kiselőadások tartása és egy viselkedésökológiai vizsgálat elvégzése

6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok Videó és számítógépes prezentációs anyagok 7. Kötelező, ajánlott irodalom Alcock J. (2001) Animal Behaviour: An evolutionary Approach. Sinauer Ass., Sunderland Dawkins, R. (1986): Az Önző Gén. Gondolat, Budapest Dawkins, R. (1989): A hódító gén. Gondolat, Budapest. Krebs, J.R. és Davies, N.B. (1988): Bevezetés a Viselkedésökológiába. Mezőgazdasági, Budapest.


Természetvédelem III. (természetvédelmi biológia)

Tantárgyi kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Heti kontakt óraszám (elm+gyak) Félévi követelmény Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása Tantárgyfelelős tanszék kódja

BIB2141 (ekv.:KVB1310) 5 2 2+0 Kollokvium BIB1313 Dr. Fekete István, főiskolai adjunktus KT

1.

A tantárgy elsajátításának célja A biológiai diverzitást befolyásoló hatások és az azok kivédésével és kezelésével kapcsolatos alap- és alkalmazott kutatások eredményeinek elsajátítása.

2. Tantárgyi program Konzervációbiológia története és jelenlegi helyzete. Biológiai diverzitás és a csökkenését kiváltó folyamatok. Élőhely rombolás, fragmentáció és leromlás szerepe a biológiai diverzitás csökkenésében. Fajbetelepítések, betegségek és a fokozott halászat, vadászat szerepe a fajpusztulásban. A biodiverzitás, és megőrzésének fontossága. Természetvédelem populáció szinten. Kis populációk problémája, genetikai variabilitás csökkenése, demográfiai variációk, katasztrófák. Metapopulációk. Monitoring. Populáció életképességének vizsgálata. Génmegőrzés és fajmegőrző programok. Élőhely védelem. Prioritások a védett területek létrehozásában. Védett területek tervezése. Zöld folyosók. Környezetileg érzékeny területek. Természetvédelmi kezelés és rekonstrukció. Tájvédelem. Területkezelés és emberek. Társadalom és a biológiai diverzitás. Természetvédelem és fenntartható fejlesztés. Fajmentések. Helyi, nemzeti és nemzetközi együttműködések a faj és élőhely védelemben. 3.

Évközi tanulmányi követelmények

4.

Megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) vizsgajegy

5.

Az értékelés módszere A tárgy keretében elhangzott előadások és kötelező irodalom alapján írásbeli vizsga

6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok 10 napos ökológiai terepgyakorlat, videó és számítógépes prezentációs anyagok 7. Kötelező, ajánlott irodalom Standovár T. és Primack R.B. (2001) A természetvédelmi biológia alapjai. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Margóczi K. (1998): Természetvédelmi Biológia. JATEPRESS, Szeged Ehrlich, P, Ehrlich, A. (1995): A fajok kihalása. Göncöl, Budapest


Biodiverzitás monitorozás I. BIB2142 (ekv.: KVB2111) 5 3 2+0 Kollokvium BIB1313 Dr. Szép Tibor, főiskolai tanár KT

1. A tantárgy elsajátításának célja A hazai és nemzetközi biodiverzitás monitorozó programok, különös tekintettel a Nemzeti Biodiverzitás Monitoring Programra, megismerése 2. Tantárgyi program Biodiverzitás monitoring vizsgálatok céljai és feladatai. Terepi vizsgálati módszerek az állományok térbeli, időbeli és nagyságbeli eloszlásának felmérésére. Nemzetközi és hazai monitoring programok. Nemzeti Biodiverzitás Monitoring Program. Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Különböző élőlénycsoportok monitoringja. Egy adott célú monitoring vizsgálat megtervezése, kivitelezése, adatok feldolgozása, elemzése és értékelése. 3. Évközi tanulmányi követelmények 4. Megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) vizsgajegy 5.

Az értékelés módszere A tárgy keretében elhangzott előadások és kötelező irodalom alapján írásbeli vizsga

6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok Internet-en elérhető eset tanulmányok, módszertani leírások 7. Kötelező, ajánlott irodalom Bibby, C.J., Burgess, N.D., Hill, D.A., Mustoe, S.H. (2000) Bird Census Techniques. Academic Press, London Demeter, A. és Kovács, Gy. (1991): Állatpopulációk nagyságának és sűrűségének becslése. Akadémia, Budapest. Horváth, F., Korsós, Z., Kovácsné Láng, E., Matskási, I. (eds) (1997): Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer kézikönyvsorozat kötetei. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest Spellerberg, I.A. (1991) Monitoring ecological change. Cambridge University Press, Cambridge


Biodiverzitás monitorozás II. BIB2243 (ekv.: KVB2112) 6. 2 0+2 Gyakorlati jegy KVB2111 Dr. Szép Tibor, főiskolai tanár KT

1. A tantárgy elsajátításának célja A biodiverzitás monitorozási tevékenység szervezésével, a kialakítandó adatbázisok kezelésével kapcsolatos gyakorlati ismeretek elsajátítása 2. Tantárgyi program Adatgyűjtés szervezése önkéntesek bevonásával. Statisztikai eljárások a felmérési adatok elemzésére. Számítástechnikai alapok az adatbázisok kialakítására és kezelésére. Légi és űrfelvételek alkalmazása a felmérésekben. Globális, regionális és lokális biomonitoring programok. Biomonitoring eredmények és alkalmazásuk. 3.

Évközi tanulmányi követelmények A bemutatott terepi és labor adatfelvételi és elemző módszerek elsajátítása

4 Megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere Önállóan készített kiselőadások, terepi felmérő, elemző munkák értékelése 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok Számítógépes programok, adatbázisok, Internet-en elérhető anyagok 7. Kötelező, ajánlott irodalom Bibby, C.J., Burgess, N.D., Hill, D.A., Mustoe, S.H. (2000) Bird Census Techniques. Academic Press, London Demeter, A. és Kovács, Gy. (1991): Állatpopulációk nagyságának és sűrűségének becslése. Akadémia, Budapest. Horváth, F., Korsós, Z., Kovácsné Láng, E., Matskási, I. (eds) (1997): Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer kézikönyvsorozat kötetei. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest Spellerberg, I.A. (1991) Monitoring ecological change. Cambridge University Press, Cambridge


Állatkerti védelem alapjai BIB2144 (ekv.: KVB2115) 5. 3 2+0 Kollokvium BIB1313 Dr. Hargitai Rita, főiskolai adjunktus KT

1. A tantárgy elsajátításának célja Az ex situ védelem és ismeretterjesztés elméleti és gyakorlati hátterének megismerése 2. Tantárgyi program Az ex situ védelem főbb típusai. Lehetőségek és veszélyek az ex situ védelemben. Természetvédelmi stratégiák az állatkertben és botanikus kertekben. Szaporítási programok. Veszélyeztetett állatfajok és növényfajok védelmi programjai és gyakorlata. Kommunikáció, környezeti nevelés és ismeretterjesztés az állatkertekben. 3.

Évközi tanulmányi követelmények A bemutatott módszerek, gyakorlat elsajátítása, gyakorlati munka végzése

4.

Megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Vizsgajegy

5.

Az értékelés módszere A tárgy keretében elhangzott előadások, kötelező irodalom alapján írásbeli vizsga, valamint az állatkertben és botanikus kertben végzett munka alapján jegyzőkönyv készítése

6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok Videó, számítógépes és Internet-es prezentációs anyagok 7.

Kötelező, ajánlott irodalom

Pies, Robert-Hofen, Schulz (2000) AZ ÁLLATKERTI ÁLLATTARTÁS ALAPJAI. Magyar Állatkertek Szövetsége, Budapest Standovár T. és Primack R.B. (2001) A természetvédelmi biológia alapjai. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest


Cönológia állapotfelmérés BIB2145 (ekv.: KVB2118) 5 2 0+2 Gyakorlati jegy BIB1203 Dr. Szabó Sándor, főiskolai tanár KT

1. A tantárgy elsajátításának célja A tantárgy keretében a hallgatók meg ismerkednek Magyarország legfőbb növénytársulásaival és élőhelytípusaival, elsajátítják az élőhelytérképezés alapvető műveleteit és a terepen végzett botanikai munka legfontosabb módszereit. 2. Tantárgyi program A gyakorlatok megtartása 75%-ban a terepen történik. Alapfogalmak: analitikus és szintetikus bélyegek, Magyarország legfontosabb növénytársulásai. Az élőhely-térképezés alkalmazása a biodiverzitás monitorozásában. Az élőhely-térképezés előkészítése. Ortofotók, topográfiai térképek. Történeti és más háttéranyagok, a korábbi térképezések anyaga. Az élőhely-térképezés munkatérképe. Az útvonalterv. Az élőhely-térképezés terepi munkálatai, előzetes terepbejárás. A terepi munka, a foltok lehatárolása, élőhely-határozás. A foltok tipizálásának esetei, módjai. A bejárási útvonal rögzítése külön térképen. A terepmunka során készített anyagok feldolgozása és archiválása. 3. Évközi tanulmányi követelmények

A terepen a hallgatók a fás és fátlan élőhelyeken cönológiai felvételezéseket és élőhelytérképezést végeznek el csoportosan melyből önálló dolgozatot készítenek. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) 5. Az értékelés módszere Csoportteljesítmény értékelés 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok 7. Kötelező, ajánlott irodalom Molnár Zs. & Horváth F. (szerk.) 1997: A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhelyosztályozási Rendszer. A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer II. kötet. – Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest. Seregélyes T.(szöveg és fotók) – Szollát Gy. (fotók) (1998): Élőhelytípusok és társulások. Habitat types and plant communities. CD Rom. – In: Magyarország flórája és faunája. Kossuth Kiadó – Com-Com Bt. Simon T.: Magyarország edényes Flóra határozója, Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest. 1992. Takács, G., Molnár, Zs. (szerk.) Nemzeti Biodiverzitás -Monitorozó Rendszer XI. Élőhely-térképezés. Sarród, Vácrátót. Tuba, Z., Szerdahelyi, T., Engloner, A., Nagy, J.: Botanika III. (Növényföldrajz, társulástan, növényökológia) Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 2007.


Természetvédelmi kezelés BIB2246 (ekv.: KVB2119) 6. 5 1+2 Kollokvium KVB1310 Dr. Horváth Róbert, külső óraadó KT

1.

A tantárgy elsajátításának célja A természetvédelmi kezeléssel kapcsolatos alapvető elméleti ismeretek megismerése és gyakorlati alkalmazása

1.

Tantárgyi program A természetvédelmi kezelés ökológiai alapjai. Közösségek, szukcesszió és diszturbancia, versengés, legeléskaszálás, ragadozás, szaporodás, életmenet, diszperzió, foltok és mozaikok, valamint a struktúra szerepe a tervezésben. Fajvédelmi és területvédelmi kezelési tervek. Kutatás, felmérés, monitoring szerepe az előkészítés, a megvalósítás során. Kommunikáció, képzés. Zónák, megközelitő utak, betekintők, tájékoztató eszközök szerepe. Nádasok, mocsarak, folyó és állóvízek, füves területek, bokrosok, erdők, valamint mezőgazdasági élőhelyek jellegzetes kezelési problemái és megoldásai a hazai és nemzetközi gyakorlat alapján. Együttműködés a gazdálkodókkal, önkormányzatokkal, állami szakigazgatási szervekkel, valamint civil szervezetekkel. A kezelési terv funkciója, formája.

3.

Évközi tanulmányi követelmények Megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) vizsgajegy Az értékelés módszere A tárgy keretében elhangzott előadások és kötelező irodalom, valamint a terepen végzett munka alapján írásbeli vizsga Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok Esettanulmányok bemutatása a Szatmár-Beregi TK munkatársai által, videó és számítógépes prezentációs anyagok

4. 5.

6.

7.

Kötelező, ajánlott irodalom Frank T. (ed.) (2000) Természet – Erdő – Gazdálkodás. MME, Budapest Fülöp, Gy. és Szilvácsku, Zs. (2000) Természetkímélő módszerek a mezőgazdaságban. MME, Budapest Hawke, C.J. and José, P.V. (1996) A nádasok kezelése gazdasági és természetvédelmi szempontok szerint. MME, Budapest Sutherland, W.J. and Hill, D.A. (1995) Managing Habitats for Condervation. Cambridge University Press, Cambridge Williams, B.K.., Nichols, J.D. Conroy, M.J. (2002) Analysis and management of animal populations. Academic Press, San Diego


Állatismeret I. BIB2247 (ekv.: KVB2103) 4. 4 2+1 Kollokvium Dr. Hargitai Rita, főiskolai adjunktus KT

1. A tantárgy elsajátításának célja A természetvédelmi monitorzó munkában kitüntetett szereppel bíró madarak megismerése 2. Tantárgyi program A biodiverzitás monitorozásban kiemelt szereppel bíró madarak (Aves) megismerése. 1.

Évközi tanulmányi követelmények részvétel a gyakorlaton, jegyzőkönyv készítése

4.


5.

Az értékelés módszere A tárgy keretében elhangzott előadások és kötelező irodalom alapján írásbeli vizsga és a jegyzőkönyvre kapott érdemjegy

6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok Videó és számítógépes multimédiás prezentációs anyagok 7. Kötelező, ajánlott irodalom Természetkalauz sorozat: Szárazföldi madarak, Vízimadarak R.T. Peterson, G. Mountfort, P.A.D. Hollom: Európa madarai (Gondolat, 1986) Mullarney, Svensson, Grant: Madárhatározó (Park Könyvkiadó, 2008)


Állatismeret II. BIB2148 (ekv.: KVB2104) 5. 4 2+1 Kollokvium KVB2103 Dr. Hargitai Rita, főiskolai adjunktus KT

1. A tantárgy elsajátításának célja A természetvédelmi monitorzó munkában kitüntetett szereppel bíró gerinces és gerinctelen állatcsoportok megismerése 2. Tantárgyi program A biodiverzitás monitorozásban kiemelt szereppel bíró gerinces fajok megismerése: Amphibia, Reptilia és Mammalia. A biodiverzitás monitorozásban kiemelt szereppel bíró gerinctelen fajok megismerése: Lepidoptera, Crustacea, Ephemeroptera, Odonata és Orthoptera 3.

Évközi tanulmányi követelmények részvétel a gyakorlaton, jegyzőkönyv készítése

4.


5.

Az értékelés módszere A tárgy keretében elhangzott előadások és kötelező irodalom alapján írásbeli vizsga és a kapott érdemjegy

jegyzőkönyvre

6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok Videó és számítógépes multimédiás prezentációs anyagok 7. Kötelező, ajánlott irodalom Dr. Josef Reihholf: Emlősök. Természetkalauz sorozat, Magyar Könyvklub Günter Diesener-Josef Reihholf: Kétéltűek és hüllők. Természetkalauz sorozat, Magyar könyvklub Dr Helgard Reihholf-Riehm: Rovarok és pókszabásúak. Természetkalauz sorozat, Magyar Könyvklub Dr Helgard Reihholf-Riehm: Lepkék. Természetkalauz sorozat, Magyar Könyvklub


Hidrobiológia I

Tantárgy kódja

BIB2249 (ekv.: KVB1210)

Meghirdetés féléve

4

Kreditpont

2


2+0


Kollokvium

Előfeltétel (tantárgyi kód)

BIB1313

Tantárgyfelelős neve és beosztása

Dr. Szabó Sándor, főiskolai tanár


KT

1. A tantárgy elsajátításának célja A hidrobiológia tárgyának és feladatkörén ek, elméleti alapjainak, fő kutatási területeinek átfogó megismertetése. Annak a sajátos ökológiai szemléletmódnak az elsajátíttatása, melynek segítségével a hallgatók képesek a hidrobiológia alkotó művelésére, a legújabb eredmények gyakorlatba való átültetésére. 2. Tantárgyi program A hidrobiológiai helye a tudományok rendszerében, tárgyának és feladatkörének meghatározása. - Vízmozgások: hatóerők, periodicitás, turbulencia. Áramlás és hullámzás. Tólengés (seiche). Az élőlények és a vízmozgás kapcsolata. - Hőmérsékleti viszonyok a vizekben. Hőrétegzettség. Hévizek élővilága. A hó és a jég élővilága (kriobiológia). - Fényviszonyok a vizekben. A víz színe és átlátszósága. Az élőlények napszakos vándorlása. Pigmentáltság. Élőlények hatása a vizek fényviszonyaira. - A természetes vizek kémiai összetétele. Makro- és mikroionok, iontípusok. A hidrológiai ciklus. Vízforgalom, a felszíni vizek fő vízforgalmi típusai. A felszíni vizek, a források és a felszín alatti vizek típusai. - A vízi és a vizes élőhelyek jellemzése. A mély és a sekély vizek összehasonlító jellemzése. - Vízi élettájak. Horizontális és vertikális tagolódás. A vízfolyások szinttájai. - A vízi élőlények életformatípusai és jellemzésük. - A víz és az üledék. Az üledék keletkezése, fajtái, minősége. Az üledék élővilága. Anyagforgalom és energiaáramlás a vízben és az üledékben. 3. Évközi tanulmányi követelmények Nincsenek. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy). A félév végén kollokvium, írásban. 5. Az értékelés módszere A vizsgázónak 10 kérdésre kell írásban válaszolnia. A válaszok 0-tól 10 pontig értékelhetőek. Az érdemjegyet a vizsgázó a megszerzett pontok alapján kapja. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok A tantárgy oktatója által készített Power Pointos prezentáció; az előadások anyaga az Intézet honlapján. 7. Kötelező, ajánlott irodalom Dévai Gy. – Nagy S. – Wittner I. – Aradi Cs. – Csabai Z. – Tóth A. 2001: A vízi és a vizes élőhelyek sajátosságai és tipológiája. In: Bőhm A. – Szabó M. (szerk.): Vizes élőhelyek: a természeti és a társadalmi környezet kapcsolata. Tanulmányok Magyarország és az Európai Unió természetvédelméről. – ELTE-TTK & SZIE-KGI & KöM-TvH, Budapest, p.11–74. Felföldy L. 1981: A vizek környezettana. Általános hidrobiológia. – Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. Padisák J. 2005: Általános limnológia. – ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.


Evolúciós ökológia szeminárium BIB2150 5 2 0+2 Gyakorlati jegy BIB1308, BIB1313 Dr. Lendvai Ádám főiskolai docens KT

1. A tantárgy elsajátításának célja: A BSc alapképzésben a hallgatók megismerkednek az Evolúcióbiológia és populációgenetika tudományterületeivel (BIB1308, 2. félév), majd az Ökológia alapjaival (BIB1313, 4. félév). A képzés során a hallgatók tehát külön kurzusok során ismerkedtek meg az evolúciós gondolkodás alapjaival, és majd az ezt követő félévben ismerkednek meg az ökológiai rendszerek működését meghatározó törvényszerűségekkel. Az ökológia egyik legdinamikusabban fejlődő része azonban éppen az evolúciós ökológia. A kurzus célja, hogy interaktív formában bemutassa a két terület találkozásának legújabb eredményeit. A szeminárium során a terület nemzetközi szakirodalmának feldolgozásával esettanulmányokon keresztül ismerhetik meg a hallgatók a terület érdekes, újszerű eredményeit. A kurzussal három fő célt kívánok elérni. Egyrészt célom, hogy a hallgatókat motiváljam és felkészítsem arra, hogy önállóan és kritikusan tudják a nemzetközi szakirodalmat feldolgozni. Másrészt célom, hogy a kurzuson résztvevő hallgatók fejlesszék szintézisteremtő képességüket. Mivel a gyakorlaton azok a hallgatók vehetnek részt, akik korábban már sikeresen teljesítették mind az Ökológia alapjai, mind az Evolúcióbiológia tárgyakat, a jelen kurzuson a már megszerzett ismereteiket összegezve, arra építve és rendszerbe foglalva bővíteni tudják ismereteiket. Végezetül célom, hogy a hallgatók érdeklődését felkeltsem a szupraindividuális biológiának ezen izgalmas, és számos érdekességet rejtő területe iránt.

2. Tantárgyi program: Szexuális szelekció, családon belüli konfliktusok, szülői befektetés, fajkölcsönhatások evolúciója, párzási rendszerek evolúciója

3. Évközi tanulmányi követelmények: Részvétel a szemináriumon, kiselőadás tartása

4. Az értékelés módszere: A szemináriumon való részvétel értékelése, ellenőrző feladatok értékelése

5. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): Gyakorlati jegy.

6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: Szakfolyóiratcikkek, on-line internetes tudományos adatbázisok (pl. Web of Science, Science Direct, az EISZ felületén keresztül). 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): Peter J. Mayhew (2006): Discovering Evolutionary Ecology: Bringing Together Ecology and Evolution (Oxford Biology) Charles W. Fox, Derek A. Roff, Daphne J. Fairbairn (2001): Evolutionary Ecology: Concepts and Case Studies. (Oxford University Press). Pianka, E.R. 2000. Evolutionary Ecology, 6th ed. Benjamin Cummings.

Danchin, Giraldeau, Cézilly (2008): Behavioural Ecology (Oxford University Press)


Kutatástervezés BIB2251 4 2 0+2 Gyakorlati jegy Dr. Lendvai Ádám, főiskolai docens KT

1. A tantárgy elsajátításának célja: A kurzus célja, hogy a hallgatók megismerjék a tudományos kérdésfeltevés logikáját, egy természettudományos kutatás lépéseit, valamint, hogy képesek legyenek egyszerű kérdések megválaszolását célzó önálló kutatás megtervezésére. 2. Tantárgyi program: A kutatás megtervezése: a helyes kérdésfelvetés, a vizsgálati objektum kiválasztása. Elővizsgálatok, hipotézisek megalkotása, predikciók levonása. A vizsgálati változók kiválasztása. Felvételi módszerek és a választott paraméterek mérése. Mintanagyság, csoporthatás, a megfigyelő hatása, antropomorfizmus. A vizsgálat ismételhetősége. A kísérlettervezés szabályai. Változók kontrollálása, randomizálás, standardizálás, ismétlés. Kísérleti elrendezések. Publikálás alapvető szabályai. Online irodalmi adatbázisrendszerek (pl. Google Scholar, Web of Knowledge, Scopus, stb.).

3. Évközi tanulmányi követelmények: Részvétel a szemináriumon.

4. Az értékelés módszere: A hallgatóknak a kurzus végére képesnek kell lennie egy önálló kutatás megtervezésére. Tudniuk kell, hogy a szükséges irodalmi háttérnek hogyan és hol tudnak utánanézni, hogy a megválaszolni kívánt kérdést, hol, mikor, milyen eszközökkel, módszerekkel kell megközelíteniük. Az értékelés ezen képességek elsajátítását méri gyakorlati jegy formájában. 5. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): gyakorlati jegy

6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: Számítógépes laboratórium a szükséges szoftverekkel.

7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): Précsényi István, Barta Zoltán, Karsai István és Székely Tamás: Alapvető kutatástervezési, statisztikai és projectértékelési módszerek a szupraindividuális biológiában. Debrecen, 2000. Paul D. Leedy, Jeanne E. Ormrod : Practical Research: Planning and Design (8th Edition). Prentice Hall, 2004.


Adatértékelő módszerek BIB2152 5 3 1+2 Gyakorlati jegy BIB2251 Dr. Lendvai Ádám főiskolai docens KT

1. A tantárgy elsajátításának célja: A modern biológia legtöbb területén elengedhetetlen a gyűjtött adatok megfelelő statisztikai értékelése. A jelen gyakorlati kurzus célja, hogy a hallgatókat megismertesse az alapvető statisztikai, adatértékelési módszerekkel. A kurzus tehát nem csupán biometriai, biostatisztikai tudást kíván átadni, de fel kívánja készíteni a hallgatókat az adatok grafikai elemzésére is, pl. a különböző ábratípusok, azok alkalmazási területeinek bemutatásával is. A kurzusnak nem célja, hogy a hallgatók minden statisztikai eljárást magas fokon elsajátítsanak, hanem arra kívánja a hallgatókat felkészíteni, hogy felismerjék, hogy egyes kérdéseket milyen típusú módszerekkel lehet elemezni és értelmezni, és a legalapvetőbb eljárásokat maguk is el tudják végezni egy ingyenes, professzionális statisztikai programcsomag segítségével.

2. Tantárgyi program: Az adatok statisztikai jellemzése és hipotézisek vizsgálata. Statisztikai alapfogalmak (populáció, minta, változó), elméleti eloszlások. Az adatok jellemzése, értékelése táblázatokkal és ábrákkal. A főbb ábratípusok. Szórásdiagram (scatterplot), Kvartilis ábra (boxplot, violin plot), Oszlopdiagram, Hisztogram. Az eloszlások jellemzése. Az átlag, a medián, a variancia és szórás (SD), az interkvartilis tartomány és az átlag szórása (SE). Hipotézisvizsgálat. T-próbák. Variancia-analízis. χ2 tesztek, és azok alkalmazási területei. Nem paraméteres próbák. Az R programcsomag használata.

3. Évközi tanulmányi követelmények: Részvétel a gyakorlatokon.

4. Az értékelés módszere: A gyakorlat végén a hallgatóknak egy általuk ismeretlen adatsoron kell egyszerű elemzéseket végrehajtani. Fel kell ismerniük, hogy a feltett kérdésre milyen ábrák és statisztikai elemzések elvégzésével kaphatják meg a választ. A feladat kiértékelése során tetszőleges segédeszközt használhatnak.

5. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): Gyakorlati jegy.

6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: Számítógépes laboratórium a szükséges szoftverekkel.

7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): Précsényi I., Karsai ., Barta Z. és Székely T. (1995): Alapvető kutatástervezési, statisztikai és projektértékelési módszerek a szupraindividuális biológiában (Debrecen) Reiczigel J., Harnos A., Solymosi N. (2007): Biostatisztika nem statisztikusoknak, , Pars Kft., Budapest. Zar, J. H. (2009): Biostatistical Analysis (5th Edition), Prentice Hall.

TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Kísérletes hidroökológia Tantárgy kódja BIB2153 Meghirdetés féléve 5 Kreditpont 2 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 0+2 Félévi követelmény Gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) BIB1304 Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Szabó Sándor, főiskolai tanár Tantárgyfelelős tanszék kódja KT 1. A tantárgy elsajátításának célja A tárgy a vízi ökológiának azokkal a jelenségeivel foglalkozik, amelyek laboratóriumi körülmények között egyszerűen bemutathatók. A gyakorlat keretében a hallgatók megismerkednek a vízi ökológia néhány alapvető jelenségével, elsajátítják a tantárgy kísérleti módszereit és az eredmények statisztikai analízisének lehetőségeit. 2. Tantárgyi program Az elvégzett gyakorlati munka egy és többtényezős akváriumi kísérletek tervezését, kivitelezését és az eredmények értékelését jelenti. Tartalma: Az abiotikus tényezők (nitrogén, foszfor, mikroelemek fényintenzitás) hatása a vízinövények közötti kompetícióra. Biotikus hatófaktorok: (interspecifikus és intraspecifikus kompetíció) vizsgálata algák és vízinövények között. Kulcstényezők, minimumfaktorok vizsgálata a kompetícióban. 3. Évközi tanulmányi követelmények Nincsenek 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere A hallgató az adott kísérleteket megtervezi, kivitelezi és elvégzi a statisztikai kiértékelést, melyről önálló dolgozatot készít, melyet a gyakorlatvezető értékel.. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok Power Pointos prezentáció. 7. Kötelező, ajánlott irodalom

Szabó, S. Scheffer, M., Roijackers, R. M. M., Valuto, B., Braun M., Nagy, P. T., Borics, G, Zambrano, L. (2010): Strong growth limitationof floating plant (Lemna gibba) by a submerged macrophyte (Elodea nuttallii) under laboratoty conditions. Freshwater Biology, 55, 681–690. IF:: 2.6. Szabó, S. Roijackers, R. M. M., Scheffer, M., Borics, G., (2008): Ki mikor győz az algabékalencse versenyben? Hidrológiai Közlöny 88: 136-139. Szabó, S. Roijackers, R. M. M., Scheffer, M., Braun, M., Borics, G., Farkas, O. (2007): A szubmerz növények békalencsékre gyakorolt gátlóhatásai. Hidrológiai Közlöny 87 (6): 126129. Farkas, O., Szabó, S. Borics, G. (2007): Új módszer a békalencsék intraspecifikus kompetíciójának vizsgálatához. Hidrológiai Közlöny 87 –(6): 34-36.


Talajökológia BIB2154 5 2 2+0 Kollokvium Lisóczkiné Dr. Halász Judit, főiskolai adjunktus KT

1. A tantárgy elsajátításának célja:

A hallgatók biológiai gondolkodásmódjának kiterjesztése a biológiai rendszerek fejlődésének talajbiológiai, talajmikrobiológiai sajátosságaira. A talajnak - a természeti környezet elemét képező négyfázisú (szilárd, folyadék, gáz és biológiai fázis) polidiszperz rendszernek alapszintű megismertetése: a talajképződési folyamatok, a különböző morfológiai talajbélyegek, az osztályozási lehetőségek bemutatása. A talajok víz-, levegő- és hőgazdálkodásával, továbbá a talajvédelemmel kapcsolatos alapismeretek elsajátítása. 2. Tantárgyi program:

A talajok fizikai szerkezete és kémiai összetétele. A talajlakó mikrobák főbb típusai. A rhizoszféra hatás és magyarázata. A rhizoszféra mikrobiális életközösségei. Szimbionta mikrobák a rhizoszférában. Szimbionta baktériumok és mezőgazdasági jelentőségük. A mikorrhiza típusai és gazdasági jelentősége. A mikrobák szerepe a talajban a szén , a hidrogén, a nitrogén , a kén valamint a foszfor körforgásában. Nitrogénfixálás a talajban. Nitrifikáció, denitrifikáció, nitrátlégzés és nitrátasszimiláció mikrobiális folyamatai a talajban. A biopolimerek lebontásának módjai. Növényi hulladékanyagok szerkezete és mikrobiális bontása. A humusz anyagok szerkezete és mezőgazdasági jelentősége. Mikrobák szerepe a humusz képződés folyamatában. Állati eredetű hulladékanyagok mikrobiális hasznosítása. Mikrobiális eredetű biopolimerek lebontása. Kommenzalizmus és szinergizmus a biopolimerek bontása során. Mikrobák közötti kompetíció és antagonizmus a talajban és ennek mezőgazdasági vonatkozásai. A környezetvédelem mikrobiális ökológiai vonatkozásai. A szervestrágyázás és műtrágyázás hatása a talaj mikrobiális életközösségeire. Kőolaj- és ipari szennyezések valamint háztartási környezetszennyező anyagok lebontása talajlakó mikrobák által. A peszticidek mikrobiális transzformációja a talajban. Nehézfémionok hatása a talajlakó mikroorganizmusokra. 3. Az értékelés módszere:

Szóbeli vizsga. 4. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok:

A vizsgálatokhoz szükséges laboratórium, előadások, Power Point prezentációi, szakirodalom. 5. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): Szabó István Mihály: Az általános talajtan biológiai alapjai, Mezőgazdasági Kiadó, Bp., 1986. Stefanovits Pál, Filep György, Füleky György: Talajtan, Mezőgazda Kiadó, Budapest, 1999. Filep György: Talajtani alapismeretek I.-II. Debreceni Agrártudományi Egyetem, Mezőgazdaságtudományi Kar, Debrecen, 1999. Fekete József: Trópusi talajok. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1988


Talajökológia BIB2155 5 2 0+2 Gyakorlati jegy Lisóczkiné Dr. Halász Judit, főiskolai adjunktus KT

1. A tantárgy elsajátításának célja:

A legfontosabb talajtani vizsgálatok, megismerése. A mintavételezés, és a minták feldolgozásának elsajátítása, valamint különböző mikroorganizmusok izolálása természetes és szennyezett talajokból. 2. Tantárgyi program:

Talajmintavétel és a minták előkészítése. A mintavételi helyek kijelölése. A talajminta vétel módjai. Talajminták előkészítése laboratóriumi vizsgálatra. Talajfizikai vizsgálatok. A fizikai talajféleség meghatározása. A pórustér, pórusviszonyok vizsgálata. A vízgazdálkodási jellemezők meghatározása. Talajkémiai vizsgálatok. A talajok kémhatásának a meghatározása. Potenciális savanyúság vizsgálata. A talaj összes karbonát tartalom meghatározása. A talajok szerves anyagának és N-tartalmának a vizsgálata. Talajbiológiai vizsgálatok. A mikrobiális biomassza meghatározása. A talaj enzimatikus aktivitásának mérése. Talaj-mikroorganizmusok mennyiségi meghatározása. Mikroorganizmusok és magasabbrendű növények közötti kölcsönhatások vizsgálata. Szimbionta mikrobák a rhizoszférában. A peszticidek mikrobiális transzformációjának vizsgálata. Nehézfémionok hatásának vizsgálata a talajlakó mikroorganizmusokra. 3. Az értékelés módszere:

Gyakorlati jegy 4. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok:

A vizsgálatokhoz szükséges laboratórium, előadások Power Point prezentációi, szakirodalom. 5. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): Szabó István Mihály: Az általános talajtan biológiai alapjai, Mezőgazdasági Kiadó, Bp., 1986. Stefanovits Pál, Filep György, Füleky György: Talajtan, Mezőgazda Kiadó, Budapest, 1999. Filep György: Talajvizsgálat. Debreceni Agrártudományi Egyetem, Mezőgazdaság-tudományi Kar, Debrecen, 1995. Robertson, G. P. - C. S. Bledsoe - D. C. Coleman and P. Sollins.: 1999. Standard Soil Methods for Long Term Ecological Research. Oxford University Press, New York. Szegi J.: Talajmikrobiológiai vizsgálati módszerek. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1979.

TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Heti kontakt óraszám(elm.+gyak.) Félévi követelmény Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása Tantárgyfelelős tanszék kódja 1. A tantárgy elsajátításának célja:

Mikrobiális ökológia BIB2256 6 2 2+0 Kollokvium Lisóczkiné Dr. Halász Judit, főiskolai adjunktus KT

A hallgatók biológiai gondolkodásmódjának bővítése a biológiai rendszerek fejlődésének mikrobiális ökológiai sajátosságaira. A legfontosabb kapcsolatok a mikroorganizmusok és környezetük között, illetve elhelyezésük az ökológia tudományán belül. A mikroorganizmusok hasznosításának lehetőségei a környezetvédelemben, bioremediációs folyamatokban. 2. Tantárgyi program:

A mikrobiális ökológia fő területei, gyakorlati jelentősége. A környezeti faktorok csoportosítása. A hőmérséklet, a pH, a redoxpotenciál és az oxigén, a nyomás valamint az élőhely víztartalmának hatása a mikrobákra. A fény és a sugárzások hatása. Anyagcseretípusok. Mikrobiális közösségek szerkezete és fejlődése. Mikroorganizmusok a bioszféra kialakulásában. A mikrobák terjedési módjai. Mikroorganizmusok közötti kölcsönhatások típusai. Kommenzalizmus, szinergizmus, mutualizmus, ammenzalizmus, predáció és parazitizmus. A kölcsönhatások ökológiai, környezetvédelmi és mezőgazdasági jelentősége. Mikroorganizmusok és magasabbrendű növények közötti kölcsönhatások. A rhizoszféra hatás és magyarázata. Szimbionta mikrobák a rhizoszférában. A mikorrhiza típusai és gazdasági jelentőségük. Mikrobák parazitizmusa növényeken. Mikroorganizmusok és magasabbrendű állatok közötti kölcsönhatások. Mutualisztikus kapcsolatok rovarokkal és emlősökkel. Mikrobák parazitizmusa férgeken és rovarokon, biopeszticidek. Az emberi test normál mikroflórája. A mikrobák szerepe a szén, a hidrogén, a nitrogén, a kén valamint a foszfor körforgásában. A biopolimerek lebontásának módjai. A környezetvédelem mikrobiális ökológiai vonatkozásai. Kőolaj- és ipari szennyezések valamint háztartási környezetszennyező anyagok lebontása mikrobák által. A peszticidek mikrobiális transzformációja. A mikrobák mint környezetszennyezők. 3. Az értékelés módszere:

Szóbeli vizsga. 4. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok:

Előadások, Power Point prezentációi, szakirodalom. 5. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): Szabó István Mihály: A bioszféra mikrobiológiája I-IV., Akadémiai Kiadó, 1995-1999. Tóth János Attila: Mikrobiális ökológia. Kézirat. Debreceni Egyetem Ökológia Tanszék, 2004. Farkas József: A mikrobiális ökológia alapjai. Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány, 1998.

TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Heti kontakt óraszám(elm.+gyak.) Félévi követelmény Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása Tantárgyfelelős tanszék kódja 1. A tantárgy elsajátításának célja:

Mikrobiális ökológia BIB2257 6 2 0+2 Gyakorlati jegy Lisóczkiné Dr. Halász Judit, főiskolai adjunktus KT

A biológiai rendszerek fejlődésének mikrobiális ökológiai sajátosságainak megtekintése talajtani kutatóterületek, kutatóintézetek látogatása. A mikroorganizmusok hasznosításának lehetőségei a környezetvédelemben, bioremediációs folyamatokban terepgyakorlati megfigyelés formájában, intézetlátogatás keretén belül 2. Tantárgyi program:

Mikrobiális ökológiai folyamatok megtekintése talajtani kutatóterületen, egész napos látogatás a Síkfőkút projekt terepi laboratóriumában. A mikroorganizmusok hasznosítási lehetőségeinek a környezetvédelemben, a kőolaj- és ipari szennyezések valamint háztartási környezetszennyező anyagok lebontása mikrobák által. Látogatás a Nyíregyházi Szennyvíztisztító telep laboratóriumában, a Bogdány Petrol Kft. nádas-tavas szennyvíztisztító telepén, a Nyíregyházi Hulladéklerakó területén. A mikrobák mint a környezetszennyezés indikátor mutatói, látogatás az ANTSZ Környezetvizsgálati laboratóriumában és a Felső-Tisza vidéki és Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságánál. 3. Az értékelés módszere: A gyakorlati jegy feltétele a terepgyakorlaton való részvétel és az ott készített jegyzőkönyv értékelése. 4. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok:

A vizsgálatokhoz szükséges terepi laboratórium, szakirodalom. 5. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): Szabó István Mihály: A bioszféra mikrobiológiája I-IV., Akadémiai Kiadó, 1995-1999. Tóth János Attila: Mikrobiális ökológia. Kézirat. Debreceni Egyetem Ökológia Tanszék, 2004. Farkas József: A mikrobiális ökológia alapjai. Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány, 1998.


Hidrobiológiai vizsgálati módszerek I.

Tantárgy kódja

BIB2258


4

Kreditpont

3


1+2


Gyakorlati jegy


-


Dr. Hörcsik T. Zsolt főiskolai docens


KT

1. A tantárgy elsajátításának célja A hidrobiológiai vizsgálatokban alkalmazott metodikák áttekintése. A hallgató legyen képes az eredmények valóságtartalmát megítélni, s azokat a gyakorlatban hasznosítani. A hidrobiológiai vizsgálatokban leggyakrabban alkalmazott módszerek megismerése. A hallgató legyen képes a legalapvetőbb vizsgálatokat elvégezni, az eredményt kiszámolni, értelmezni.

2. Tantárgyi program A vízminőség, a vízhasználat és a vízszennyezés. Az élővizek biológiai minősítése. A szennyezett felszíni víz öntisztulási folyamata. Mintavételi helyek és mintavételi pontok meghatározása, és a kijelölésnél figyelembe vehető paraméterek. A mintavétel körülményei és mintatípusok: a pont és átlagminta. A mintavétel eszközei; az eszközei; a minta tartósítása, és tárolása. A kémiai analízis klasszikus eljárásai. A természetes vizek oldott szervetlen anyagainak meghatározása. A vizek kálcium- és magnézium-tartalmának komplexometriás meghatározása egymás mellett 0.01 M EDTA mérőoldat segítségével. A víz lúgosságának, hidrogén-karbonát és karbonát-tartalmának meghatározása sav-bázis titrálás segítségével. 0,1 M-os KHCO3–ra faktorozott HCl mérőoldattal. A vizek kloridion-tartalmának meghatározása argentometriás módszerrel, 0,01 M AgNO3 mérőoldat felhasználásával. A természetes vizek szulfátion-tartalmának jodometriás meghatározása, 0,01n, kálium-jodátra beállított nátrium-tioszulfát mérőoldat segítségével. A kémiai oxigénigény 0,01 n kálium-permanganát mérőoldattal kénsavas közegben (KOIps). A természetes vizek biokémiai oxigénigényének meghatározása az oldott oxigén koncentrációjának Winkler szerinti mérésével, BOI7. A természetes vizek növényi tápanyagainak meghatározása. A vizek ammónia- és nitrittartalmának fotometriás meghatározása. A műszeres analízis eljárásai. Az induktív csatolású plazma – atomemissziós spektrometriás (ICP) meghatározás elvi alapjai. A molekulaspektrometria elvi alapjai. A tömegspektrometria elméleti alapjai. Nagy hatékonyságú kombinált eljárások: GC-MS. A folyadék-kromatográfia elvi alapjai. A mikrobiológiai kockázat jellemzése a vízi környezet és a vízi közművek területein. A mikrobiológiai és kémiai események eltérő volta a környezeti közegben. A kockázatelemzés, mint a környezet-egészségügy alapvető rendező elve és vizsgáló módszere. A felszíni és felszín alattivizekre jellemző mikróba közösségek. Biofilmek. Vizes technológiák higiéniás jelentőségű és működést zavaró mikróba tartalma. Toxikológiai tesztek jellemzése, típusai, mérőmódszerek. A hőszennyezés hidrobiológiai hatásai. Terepi vízvizsgálat. A víz hőmérsékletének, vezetőképességének, pH-jának, oldott oxigén-tartalmának műszeres mérése. Vízmikrobiológiai vizsgálatok, a vizek összes mikroba és coliform számának meghatározása. Nehézfémek, detergensek, peszticidek hatásának toxikológiai vizsgálat Pseudomonas fluoreszcens teszt segítségével. 3. Évközi tanulmányi követelmények A hallgatók a gyakorlatokon jegyzőkönyvet vezetnek az elvégzett kémia, mikrobiológia és toxikológiai vizsgálatokról, amelyet a gyakorlat vezetője ellenőriz és értékel. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Gyakorlati jegy. 5. Az értékelés módszere A gyakorlati jegy a kémia, mikrobiológia és toxikológiai vizsgálatokról, egy évközi és egy év végi ZH dolgozat

eredményeiből és a jegyzőkönyvre kapott érdemjegyből áll össze.

6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok Power Pointos prezentáció.

7. Kötelező, ajánlott irodalom Felföldy L. 1980: A biológiai vízminősítés. 4. kiadás. In: Vízügyi Hidrobiológia 16. – VGI, Budapest. Németh J. 1998: A biológiai vízminősítés módszerei. In: Vízi Természet- és Környezetvédelem 7. – KGI, Budapest. Padisák J. 2005: Általános limnológia. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. Dévai Gy. – Aradi Cs. – Wittner I. –Olajos P. – Gőri Sz. – Nagy S. 2001: Javaslat a Tiszai-Alföld vízi és vizes élőhelyeinek állapotértékelésére a holt medrek példáján. In: Borhidi A. – Botta-Dukát Z. (szerk.): Ökológia az ezredfordulón. III. Diverzitás, konzerváció, szukcesszió, regeneráció. – Magyar Tudományos Akadémia, Budapest 2001. p.183–205. Padisák J. 2005: Általános limnológia. – ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. Cairns, J., Jr. & Dickson, K.L. 1981: Biological methods for the assessment of water quality. In: ASTM Special Technical Publication 528. – American Society for Testing and Materials, Philadelphia, 256 pp.


Hidrobiológiai vizsgálati módszerek II.

Tantárgy kódja

BIB2259


5

Kreditpont

4


1+3


Gyakorlati jegy


-


Dr. Hörcsik Zsolt, főiskolai docens


KT

1. A tantárgy elsajátításának célja Vizes élőhelyek változatosságának és azok faunájának megismerése. Fontosabb taxonok bemutatása, határozása. Gyűjtési módszerek, minták kezelésének elsajátítása. Táplákozási kapcsolatok, életformatípusok, környezet- és természetvédelmi, gazdasági aspektusok bemutatása. 2. Tantárgyi program Általános ismeretek, makroszkópikus vízi gerinctelenek biológiájáról. Gyűjtési stratégiák, gyűjtési módszerek. Mintaszám, mintavétel, alminták kezelése. Gyűjtési módszerek állóvizek partközeli zónájából, csónakból, folyóvizekből. Gyűjtött taxonok határozása. Halfaunisztika, élőhelytipizálás. A tó mint ökoszisztéma, folyók, patakok – zonalitás forrástípusok. Vízi gerinctelenek főbb csoportjai: Egysejtűektől - gyűrűsférgekig. Csigák, kagylók, mohaállatok, féreglábúak. Vízi ízeltlábúak áttekintése. Egyéb ízeltlábúak (szitakötők, vízi poloskák, kétszárnyúak) élete fejlődése. Neuropterák, vízi bogarak, pókszabásúak vízterekben és táplálkozási kapcsolataik.Halak evolúciója, rendszertana. Vizek környezettana – hazai halfajok élőhelyei. Vizek gerinctelen és gerinces állatainak kapcsolódása a tápláléklánchoz, természetvédelmi feladatok. Alkalmazott ökológiai kérdések, vízi környezetvédelem, monitorozás. 3. Évközi tanulmányi követelmények Taxonok határozása, jegyzőkönyvek elkészítése 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Gyakorlati jegy. 5. Az értékelés módszere A gyakorlati jegy a taxonok határozásából, fajfelismerésből, egy évközi és egy év végi ZH dolgozat eredményeiből áll össze. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok Power Point prezentációk 7. Kötelező, ajánlott irodalom: Kiss Ottó István: Hidrozoológia Kriska György: Vízi gerinctelenek Harka Ákos – Sallai Zoltán: Magyarország halfaunája Horváth László: Halbiológia és haltenyésztés

TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Terepbotanika I Tantárgy kód BIB2260 Meghirdetés féléve 4. Kreditpont 3 Heti kontakt óraszám (elm+gyak) 1+2 Félévi követelmény Gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) BIB 1204 Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Szabó Sándor, főiskolai tanár Tantárgyfelelős tanszék kódja KT 1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései A hazai szárazföldi élőhelyeket benépesítő növényvilág jellegzetes fajainak, illetve ökológiai szempontból legfontosabb csoportjainak megismerése, a gyakorlati munkához szükséges magasszintű fajismeret kialakítása. 2. A tantárgy tartalma Magyarország főbb szárazföldi növényközösségeinek tömeges és típusjelző növényei: kaszálók és magasfüvü rétek, pionír és száraz gyepek, gyomnövényzet, szíki növényzet, alföldi klímazonális erdők, domb- és hegyvidéki klímazonális erdők, domborzat és alapkőzet által befolyásolt erdők jellegzetes növényfajainak ismertetése. A gyakorlat során a legfőbb hangsúlyt a leggyakoribb terresztris növényfajok megismerésére (fajismeret) fektetjük. Megmutatjuk az egyes taxonok identifikálása közben felmerülő leggyakoribb problémákat. 3. Évközi tanulmányi követelmények

A terepbotanika gyakorlatokon egy új kooperatív tanulási stratégiákon alapuló módszert alkalmazunk, melynek segítségével a terepen a botanikai ismeretanyag hatványozott hatékonysággal sajátítható el. A gyakorlatok során naponta a hallgatók csoport szinten fajismerettel összefüggő feladatokat oldanak meg. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Gyakorlati jegy. 5. Az értékelés módszere A gyakorlatokon kapott érdemjegyek átlaga. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok Power Pointos prezentáció. A növényhatározáshoz és az állománybecsléshez szükséges ségédanyagok, határozók, nyomtatványok, GPS.

7. A kötelező ill. ajánlott irodalom Simon T. (2000). A Magyarországi edényes flóra határozója. – Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Tuba Z., Szerdahelyi T., Englomer A., Nagy J. (2007):Botanika III Növényföldrajz – Társulástan – Növényökológia. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Simon T. Seregélyes T. (1998) Növényismeret. A hazai növényvilág kis határozója. – Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Terepbotanika II Tantárgy kódja BIB2161 Meghirdetés féléve 5 Kreditpont 3 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 1+2 Félévi követelmény Gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) BIB 1204 Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Szabó Sándor, főiskolai tanár Tantárgyfelelős tanszék kódja KT 1. A tantárgy elsajátításának célja A vízinövények előfordulási viszonyaiból a víz minőségi állapotára, a víztér természetvédelmi értékére, a vízteret és környékét érő civilizációs hatásokra lehet következtetni. A hallgatóknak az ehhez szükséges alapokat kell megszereznie. A gyakorlati rész célja a vízi és mocsári növényekkel kapcsolatos botanikai feladatok megismerése és megoldása, a vízi és vizes élőhelyeket benépesítő makrovegetáció állománybecslési módszereinek elsajátítása. 2. Tantárgyi program Vízinövényekre ható környezeti tényezők. A vízinövények alkalmazkodási mechanizmusai a közeg és az aljzat fizikai és kémiai sajátosságaihoz. Populációk közötti interakciók vízinövények körében. Magyarországi vízinövények életforma rendszere. A vízi és mocsári növények taxonómiai csoportosítása. Vizes élőhelyek csoportosítása vízinövények alapján. A vízinövények élőhely-típusai. Vizsgálati módszerek: Kohler módszer, térinformatikai rendszerek alkalmazása, vegetációtérképezés, integrált makrofita minősítés. A gyakorlatokon a vízi és mocsári növénytársulások terepen történő bemutatásával, cönológiai állományfelvételezéssel, továbbá élőhelytérképezéssel foglalkozunk a Tisza és Bodrog menti morotvákon (Tímár, Rakamaz, Tiszadob, Tokaj) és folyóvizeken (Lónyai csatorna, Bodrog). A terepi munka során alkalmazható technikai eszközök ismertetése és bemutatása. Terepi adatfeldolgozás módszertana, lehetőségei. 3. Évközi tanulmányi követelmények Különböző típusú állománybecslési módszerek elvégzése, fajismeret elsajátítása, melyet a gyakorlat vezetője a helyszínen értékel. Az elvégzett terepi feladatokat a hallgató kiértékeli melyről önálló dolgozatot készít. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Gyakorlati jegy. 5. Az értékelés módszere A gyakorlatokon kapott érdemjegyek átlaga. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok Power Pointos prezentáció. A növényhatározáshoz és az állománybecsléshez szükséges ségédanyagok, határozók, szeterómikroszkópok, nyomtatványok, GPS. 7. Kötelező, ajánlott irodalom Borhidi, A. (2003): Magyarország növénytársulásai. – Akadémiai Kiadó, Budapest. Borhidi, A. és Sánta, A. (szerk.) (1999): Vörös Könyv. Magyarország növénytársulásairól, 1. 2. - A KÖM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 6. Természet BÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest.

Felföldy, L. (1988) Hínárhatározó, Vízügyi Hidrobiológia 18, Budapest, Aqua Kiadó. Molnár Zs. & Horváth F. (szerk.) 1997: A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhelyosztályozási Rendszer. A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer II. kötet. – Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest.


Terepgyakorlat

Tantárgyi kód

BIB2262


4.

Kreditpont

1


0+2


Gyakorlati jegy


-


Dr. Hörcsik Zsolt, főiskolai docens


KT

1. A tantárgy elsajátításának célja: Szárazföldi és vizes élőhelyek ökofiziológiai szempontú vizsgálata terepi körülmények között. A gyakorlat az ökológiai vizsgálati módszerek, mintavételi eljárások, illetve ezek értékelésének megismertetését és elsajátítását tűzi ki célul. Tanulják meg egy adott terület, táj,település természetvédelmi értékelésének módszereit. Szerezzenek információkat és jártasságot a későbbi munkájuk során megvalósítandó terepmunkák szervezésére és lebonyolítására vonatkozóan. 2. Tantárgyi program Eszközök, műszerek, jegyzőkönyvvezetés. Abiotikus tényezők vizsgálata szárazföldön. Talaj és vizek abiotikus tényezőinek vizsgálata terepi körülmények között. Állatvilág, növényzet vizsgálata. Gyűjtési módszerek – véletlen, rétegezett véletlen és szisztematikus gyűjtési módszerek. Vizsgálati adatok feldolgozása, értékelés, jegyzőkönyv készítés. 3. Évközi tanulmányi követelmények Jegyzőkönyvek, értékelések elkészítése 4. Megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Félév végén jegyzőkönyvek ellenőrzése 5. Az értékelés módszere A leadott jegyzőkönyvek és mellékleteinek értékelése alakítja ki a gyakorlati jegyet. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok Állattár, herbárium, Power Pointos segédanyagok 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) Kárász I.-Varga J. (1990): Szünbiológiai terepgyakorlatok. Főiskolai jegyzet, Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola, Eger Kárász I. (2001): Terepi környezeti nevelés (Komplex terepgyakorlat). Pedagógus Környezeti Továbbképzés sorozat 16. kötet, EKF Környezettudományi tanszék, Eger Simon T. - Csapody V. (1984): Kis növényhatározó. Tankönyvkiadó, Budapest Southwood T.R.E. (1984): Ökológiai módszerek - különös tekintettel a rovarpopulációk tanulmányozására. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.


Szövettan BIB2004 5 2 0+2 Gyakorlati jegy BIB1205 Göncziné dr. Szabó Terézia, főiskolai docens AM

1. A tantárgy elsajátításának célja: Az állati szervezetet felépítő szövetek és szervek részletes szövettani jellemzőinek megismerése. A mikroszkópos technikába való jártasság kialakítása 2. Tantárgyi program: I. Mikroszkópok típusai és használata.A fény- és sztereomikroszkóp felépítése és működése. Alapvető fénytörvények. II. Mikrotechnikai eljárások megismerése. Tartósított készítmények főbb lépéseinek gyakorlati elsajátítása (metszetkészítés). III. Általános szövettan IV. A gerinctelen és gerinces állatok szerveinek szövettana. 3. Évközi tanulmányi követelmények Metszetfelismerés és jellemzés 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) gyakorlatonkénti beszámoló és demonstráció zárógyakorlat 5. Az értékelés módszere: gyakorlati demonstráció (mikroszkópi technika) írásbeli feladatok 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok Állattani laboratórium multimédiás, szövettani (mikroszkóp, metszetek) és bonctani (sztereomikroszkóp, boncfelszerelések, biológiai modellek) eszközei 1. G. Szabó Terézia: Állatszervezettani gyakorlatok I.Szövettan. Nyíregyházi Főiskola, Nyíregyháza 2. G. Szabó Terézia: Állatszervezettani gyakorlatok II. Boncolási gyakorlatok. Nyíregyházi Főiskola, Nyíregyháza 3. G. Szabó Terézia. Állatszervezettan: Általános szövettan. CD és „html” formában 4. A Biológiai Intézet honlapján „html”forma az „Állatanatómia” oktatásához 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) 1. Zboray G. és mtársai.: Összehasonlító anatómia I-II. (boncolási gyakorlatok) Tankönyvkiadó, Bp. 1989. 2. Vajon I.: Az állatszervezettani gyakorlatok. Tankönyvkiadó, Bp. 1989. 3. Sass M.: Összehasonlító állatszervezettan I-III. Tankönyvkiadó, Bp. 1973-1987. 4. Krutsay E.: Szövettani technika, Medicina, Bp. 1980. 5. Guzsal E.: Háziállatok szövettana, Mezőgazdasági Kiadó, Bp, 1963.


Humán sejttenyésztés BIB2005 5 1 0+2 Gyakorlati jegy Dr. Bodó Enikő, főiskolai docens AM

1. A tantárgy elsajátításának célja Megérteni, miért hasznos dolog és milyen korlátokkal bír egy sejt (-, ill. szövet)tenyészet, valamint képessé válni meghatározott sejtvonalak fenntartására és előkészítésére molekuláris biológiai és szövettani feldolgozásra. 2. Tantárgyi program A sejttenyésztéshez (sterilizálás, tenyésztés, passzálás, lefagyasztás) feltétlenül szükséges eszközök megismerése. A sterilitás szerepe, létrehozása, megtartása. A tenyésztőoldatok típusai, összetétele, szérumtartalmú és szérummentes médiumok. A szőrtüsző szervkultúra bemutatása. Primer sejttenyészet vs. sejtvonalak: előnyök és korlátok. Primer sejttenyészetek létrehozása, a sejtek izolálása, tápláló rétegek (bemutató). Különböző eredetű humán sejtvonalak kezelése: oldatcsere, passzálás, fagyasztás, hisztológiai feldolgozás, immunfestés, előkészítés molekuláris biológiai eljárásokhoz. A sejtosztódás, életképesség és sejthalál monitorozása. 3. Évközi tanulmányi követelmények Gyakorlati jegyzőkönyv, gyakorlati vizsga 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere Gyakorlati jegy 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok Szaklaboratórium, power point prezentációk, videóbemutatók, animációk


A modern biológia etikai problémái BIB3333 6 2 2+0 Kollokvium Dr. Molnár Mónika főiskolai docens AM

1. A tantárgy elsajátításának célja Megismertetni a hallgatókkal a modern biológia természetre, társadalomra, és magára az emberi fajra gyakorolt tényleges illetve potenciális hatásainak etikai vonzatait, ezáltal szélesíteni a hallgatók látókörét, és tudatosítani bennük a szaktudományt művelő ember erkölcsi felelősségét 2. Tantárgyi program A félév során előadások, hallgatói kiselőadások és szemináriumi viták kombinálásával a következő kérdéseket illetve problémákat tárgyaljuk: Mi az etikai tárgya hagyományosan, és hogyan válhatnak etikai kérdésekké szaktudományos problémák? A modern genetika által felvetett problémák: élőlények genetikai módosításának előnyei, hátrányai és határai; a klónozás problémái; a genetikai információk feletti rendelkezés kérdése; őssejtek felhasználása, embriókísérletek etikai kérdései. A fejlett társadalmak elöregedésével felmerülő problémák etikai vonzatai: súlyos, hosszantartó betegségek; hospice szolgálat; eutanázia. A születésszabályozás/népességszabályozás etikai problémái: genetikai szaktanácsadás, abortusz. A globális járványok kezelésének etikai aspektusai. A hagyományos medicina és az ún. természetgyógyász irányzatok módszerei és emberképe. 3. Évközi tanulmányi követelmények: A tárgy óráinak legalább 75%-án való részvétel, valamint egy témakörben kiselőadás készítése. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Vizsgajegy 5. Az értékelés módszere Szóbeli vizsga, amit a hallgató az órákon történő aktív részvétel és a megtartott kiselőadás alapján történő jegymegajánlással kiválthat. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok Az egyes témakörökkel kapcsolatos irodalmi szemelvények, az előadások Power Point prezentációi, internetes források 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) - Dr Kovács József: A modern orvosi etika alapjai. Bevezetés a bioetikába. 2. jav kiad. Medicina könyvkiadó, Budapest, 1999., 2006 - Dr Polcz Alain: Ideje a meghalásnak. Pont kiadó, Budapest, 1998

- Michiel Korthals, Robert J. Bogers (eds): Ethics for life scientists, Springer, 2004 - Aktualitások honlapokról: The American Journal of Bioethics: http://bioethics.net/journal/ Greenpeace: http://www.greenpeace.org.uk/


Iskola és Munkaegészségtan BIB 3003 6 2 2+0 Kollokvíum Göncziné dr. Szabó Terézia, főiskolai docens AM

1. A tantárgy elsajátításának célja: Az egészségtan az alapvető biológiai, orvosi és antropológiai ismeretekkel az egészséges gyermeki személyiség életmódja és testi fejlettsége megítéléséhez és kialakításához nyújt segítséget. Bemutatja az egészséges állapot főbb jellemzőit. A munkaegészségtan azokat a hatásokat, következményeket elemzi, amelyek a különböző munkakörülményekben érvényesülnek. Vizsgálja és meghatározza az egészségügyi normákat, feltételeket. 2. Tantárgyi program: 1. Az emberi test felépítése és funkciói. Az emberi növekedés és fejlődés jellemzői. A leggyakoribb gyermek-ifjúkori betegségek és megelőzésük. 2. Környezet-egészségtan. 3. Alapfokú járványtani és elsősegélynyújtási ismeretek 4. Szenvedélybetegségek biológiai alapjai. Egészségvédelem 5. Általános munkaegészségtan, részletes munkaegészségtan, foglalkozás egészségtan 3. Évközi tanulmányi követelmények tanulmány készítése egy választott témáról (irodalom feldolgozás) hozzászólás, vita-tanórákon 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) vitakészség, felkészültség órai értékelése vizsgajegy 5. Az értékelés módszere írásbeli: tanulmány, dolgozat értékelése szóbeli: tanórai értékelés kollokvíum 6.Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok multimédia információi, kiadványok, tanulmányok ismertetése folyóiratok: Új Pedagógiai Szemle, Egészségnevelés…. 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) 1. Mészáros J.-Simon T.: Egészségre nevelés, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp.1994. 2. Dési I: Népegészségtan, Semmelweis Kiadó, 1995. 3. Papp Z.: Elsősegélynyújtás, Medicina, Bp. 1988 4. Aszmann Anna.: Az iskolaügy kézikönyve, Anonymus Kiadó, Bp. 1998. 5. Ungvárí Gy.: Munkaegészségtan, Medicina Kiadó, Bp. 2000. 6. Tompa A.-Jakab M.: Az ifjúság egészségvédelme, Széchenyi füzetek1. sz. útmutató az egészség megőrzéséhez, 2003.

TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Gyógynövényismeret Tantárgy kódja BIB3005 Meghirdetés féléve 6 Kreditpont 2 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 Félévi követelmény Kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Nagyné dr. Bíró Margit,főiskolai docens Tantárgyfelelős tanszék kódja KT 1. A tantárgy elsajátításának célja: A képzésben résztvevő hallgatók a gyógynövények morfológiájának, anatómiájának, rendszertanának elsajátítása mellett, a gyűjtéséhez, termesztéséhez és feldolgozásához szükséges korszerű ismereteket sajátítanak el. 2. Tantárgyi program: A gyógynövény fogalmának értelmezése. Gyógynövénytermesztés történeti áttekintése. A gyógynövények rendszertana, a gyógyhatású növényfajok ismertetése. A fitoterápia helye a gyógyászatban. A hatóanyag fogalma, képződése, felhalmozódásának helye, főbb csoportjai. A drog fogalma és nevezéktana; a növényi drogok csoportosítása. A gyógynövények gyűjtésének és termesztésének általános szempontjai; a gyógynövények feldolgozásának főbb szabályai. A gyógynövények és a természetvédelem. 3. Évközi tanulmányi követelmények: • Előadáson való részvétel • Munkafüzet pontos vezetése • Zárthelyi dolgozatok teljesítése • 50 gyógyhatású növény felismerése • 5 oldalas dolgozat elkészítése egy szabadon választott gyógynövényről 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): • vizsgajegy 5. Az értékelés módszere: • Növényfelismerés teljesítése • Beadott dolgozat értékelése 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: • Gyógynövény gyűjtemény • CD-ROM • Botanikus kerti bemutató gyűjtemény 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): • Dános,B.(1998): Farmakobotanika 3. Gyógynövényismeret. Semmelweis Kiadó, Budapest. •

Rápóti,J.- Romváry,V.(1978). Gyógyító növények Medicina Kiadó, Budapest.

•

Babulka, P. (2001): Ismerjük fel a vadontermő gyógynövényeket! GABO.

•

Verzárné Petri,G. (1979): Drogatlasz. Medicina Kiadó, Budapest.

TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve: Tantárgy kódja: Meghirdetés féléve: Kreditpont: Heti kontakt óraszám (elm+gyak): Félévi követelmény: Előfeltétel (tantárgyi kód): Tantárgyfelelős neve és beosztása: Tantárgyfelelős tanszéki kódja:

Gyógypedagógiai antropológia BIB3008 5 2 2+0 Kollokvium Göncziné dr. Szabó Terézia, főiskolai docens AM

1.A tantárgy általános célja: Az eltérő fejlődésű gyermekek iránt érdeklődők számára nyújt alapvető egészségügyi és embertani ismereteket, mely a különböző típusú fogyatékkel élő gyermekek egészségügyi, gondozási és testi fejlődését dolgozza fel. Biológiai alapokat nyújt az integrált oktatásban lévő fogyatékkal élő gyermekek nevelésének sajátosságához. 2.A tantárgy tartalma: I. Alapvető anatómia ismeretek: Az emberi test felépítése és működése. II. A fogyatékos gyermekek testi fejlődésének jellemzői. Antropológiai alapok III. Gyakoribb kórképek, rendellenességek IV. A különböző sérülésspecifikus gyermekek: mozgás-, látás-, hallás-, és egyéb fogyatékkal élők jellemzői V. Egészségnevelés speciális formái, módszerei. 3.A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: Gyógypedagógiai intézmény látogatása 4.A kötelezős ill. ajánlott jegyzetek és/vagy irodalom jegyzéke: 1.) Farkas L. Gyula: Fejezetek a biológiai antropológiából, Szeged. 2000. 2.) Illyés S.: Gyógypedagógiai alapismeretek, Budapest, 2000. 3.) Bodzsár É. – Zsákai A.: Humánbiológia, Eötvös Kiadó, 2005. 4.) Berger Józsefné: Az ember Biológia és egészségtan középiskolásoknak, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998. 5.) Buday J. – Gábor J. – Göllesz V. – Horváth L. – Kullmann L. – Mágenheim M. Méhes J. – Palotás G.: Gyógypedagógiai iskolai – egészségtan, Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest, 1984. 6.) Göllesz V.: A fejlődés alapjai: Tankönyvkiadó, Budapest, 1989. 7.) Buday J. – Göllesz V. – Horváth L. – Kullmann L. – Magenheim M. – Méhes J. – Palotás G.: Gyógypedagógiai Kórtan, Tankönyvkiadó, Budapest, 1990.

TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdtés féléve Kreditpont Heti kontakt óraszám (elm. + gyak.) Félévi követelmény Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása Tantárgyfelelős tanszéki kódja

Táplálkozás biológiája BIB3009 3 2 2+0 Kollokvium Kalucza Lajosné dr., főiskolai docens AM

1. A tantárgy általános célja: A korszerű táplálkozás biológiai, biokémiai alapjainak megismerése. 2. A tantárgy tartalma: A tantárgy keretében a hallgatók megismerkednek a szervezet energiaháztartásának szabályozásával, a kövérség és az éhezés biokémiájával. Megismerik, hogy milyen az optimális táplálékösszetétel. Végig követik a táplálék szénhidrát, lipid, fehérje és nukleinsav összetevőinek az emésztését, felszívódását, szervezet általi felhasználódását, azok hozzájárulását a szervezet energiaellátásához. Megismerik a vitaminok biokémiai szerepét, s a legfontosabb nyomelemek biológiáját. Példákat látunk arra, hogy egyes táplálékösszetevők hiánya, vagy mások jelenléte hogyan járul hozzá hosszú távon az emberi egészség romlásához vagy éppen az egészség megtartásához. 3. Évközi ellenőrzés módja: Zárthelyi dolgozat 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: -5. A kötelező ill. ajánlott jegyzetek és/vagy irodalomjegyzéke: Guba: Orvosi biokémia 1988. Ádám Gy.-Fehér O.: Élettan biológusoknak I. 1988. Lehninger: PRINCIPLES OF BIOCHEMISTRY Donald Voet-Judith G.Voet-Charlotte W.Pratt: FUNDAMENTALS OF BIOCHEMISTRY 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása: Előadóterem audiovizuális eszközökkel felszerelve.

TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Egészségtan Tantárgy kódja BIB3010 Meghirdetés féléve 5 Kreditpont 2 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 Félévi követelmény Kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása Kalucza Lajosné dr., főiskolai docens Tantárgyfelelős tanszék kódja AM 1. A tantárgy elsajátításának célja Az egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretek megszerzése, illetve az egészséges életmód iránti igény kialakítása és annak továbbadása a népesség egészségi állapotának javulása érdékében. 2. Tantárgyi program Az egészség fogalma, az egészségtan feladata, biológiai alapjai. Testünk felépítése és funkciói. A testi fejlődést befolyásoló tényezők. Az ember szervrendszereinek egészségtana. Járványtani alapismeretek. A gyermekkori fertőző betegségek és megelőzésük. A védőoltások. A heveny és idült betegségek. Betegséget jelző tünetek. A beteg gyermek ápolása, ellátása. Elsősegélynyújtás. Az egészséges életmód kialakítása. A helyes testápolás. Az egészséges táplálkozás. Az étkeztetéssel kapcsolatos közegészségügyi szabályok. A szexuális nevelés, a családtervezés biológiai alapjai. Az élvezeti és kábítószerek fogyasztásának egészségügyi, társadalmi, bűnügyi következményei. 3. Évközi tanulmányi követelmények Az elméleti anyagban való folyamatos haladásra két zárthelyi dolgozat megírásával ösztönözzük a hallgatókat. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) A zárthelyi dolgozatok eredménye alapján vizsgajegy megajánlás történhet. 5. Az értékelés módszere Írásbeli kollokvium, melynek érdemjegyét a hallgató szóban javíthatja. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok Az Intézet honlapján elérhető anyagok (az elméleti ismeretek PowerPoint-os prezentációja, gyakorló és ellenőrző feladatok, tematikák, az internetről letölthető anyagokra való hivatkozások). A felkészülést segítő CD-k, tankönyvek, stb. 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) - Rókusfalvy, P., Kovács, Z. (1992): Egészségre nevelés. Eger. Kézirat - Dési I. (1995): Környezetegészségtan. JGYTF Kiadó Szeged. - Jávor , É. (2001): Drogcsapda. Paginarum Kiadó Kft. - Gion, G. (1999): Serdülők egészségvédelme. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest - Mészáros, I., Simon, T. (1994): Egészségnevelés. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. - Nemessányi, Z-né (2004): Egészségtan. Comenius Bt. Pécs.

TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve: Tantárgy kódja: Meghirdetés féléve: Kreditpont: Óraszám (elm+gyak): Számonkérés módja: Előfeltétel (tantárgyi kód): Tantárgyfelelős neve, beosztása: Tantárgyfelelős tanszék kódja:

Alkalmazott humánbiológia BIB3015 5 3 2+0 Kollokvium Göncziné dr. Szabó Terézia, főiskolai docens AM

1. A tantárgy elsajátításának célja: A hallgatók megismertetése a különböző humánbiológiai módszerekkel, tudományos gondolkodásuk fejlesztése különböző modellek és biostatisztikai próbák bemutatásával. A kurzus során a résztvevők megismerkednek a legfontosabb recens- és paleoantropológiai technikákkal illetve azok alkalmazási lehetőségeivel. A tantárgy biológiai összefüggésekre is próbál rávilágítani több diszciplína (pl.:anatómia, élettan, analitika) szintetizálása révén. 2. Tantárgyi program: A humánbiológiai vizsgálatok típusai, a mintavétel szabályai. A humánbiológiában alkalmazott legfontosabb statisztikai próbák. Az emberi népességek diverzitásának elemzési lehetőségei. Az antropometria: a humán csontvázrendszer oszteológiai és oszteometriai jellegzetességei. A csontok biokémiája. Történeti népességek rekonstrukciójának alapjai. A csontleletek életkorának és nemének (sexus) meghatározására kidolgozott módszerek. Életkorbeosztás. A csontmaradványok antropometriai, morfológiai, paleopatológiai, kémiai, fontosabb molekuláris biológiai vizsgáló módszerei. Testösszetétel-becslő módszerek: az antropometria modellek és műszeres technikák. Biológiai életkor becslés módszerei műszeres és antropometriai technikákkal: a csontéletkor a Greulich-Pyle-féle és a Tanner-Whitehouse-féle módszerrel; az erupciós és mineralizációs fogkor és a morfológiai életkor becslés módszerei. A tápláltsági állapot feltérképezése antropometriai módszerek alkalmazásával. Az antropológia főbb alkalmazási területei: Igazságügyi antropológia, Sportantropológia, Orvosi antropológia. 3. Az értékelés módszere: Írásbeli és szóbeli vizsga.

4. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: Az előadások power point prezentációi, hallgatói jegyzetkészítés, valamint kiadott segédanyag.

5. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): Farkas L. Gyula: Antropológiai praktikum I. Paleoantropológiai metodikák József Attila Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Szeged, 1972 Farkas L. Gyula: Fejezetek a biológiai antropológiából I., Budapest, 2000

Bodzsár Éva, Zsákai Annamária: Humánbiológia. Gyakorlati kézikönyv. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. pp 300., 2004 Henke, W., Tattersall, I.: Handbook of Paleoanthropology I-III. Springer, Heidelberg, 2007 Buday J., Göllesz V., Hoeváth L., Kullmann L., Magenheim M., Méhes J., Palotás G.: Gyógypedagógiai kórtan, Tankönyvkiadó, Budapest, 1990

TANTÁRGYLEÍRÁS A tantárgy tartalma

Recommend Documents