Egér - Kézi mutatóeszköz Egerek a tenyér alatt A grafikus kezelőfelülettel rendelkező operációs rendszerek kezelése, de főleg a grafikus, képmanipuláló vagy a tervező szoftverek használata ma már szinte elképzelhetetlen e feltűnést nélkülöző, mindennapi kis jószág nélkül. Léteznek soros, PS/2 és újabban USB portra csatlakoztatható változatai egyaránt. A soros portos változatok manapság már szinte teljesen kihaltak, mint az őshüllők úgy 65 millió évvel ezelőtt, és a PS/2 csatlakozóval rendelkezők korszaka is alkonyul, ahogy egyre elterjedtebbé válik az USB felület. Az egér evolúciója Az egér (vagy mutató eszköz) 1964-ben született. Tervezője Douglas Englebart, a Stanford Research Institute (SRI) kutatója volt. Douglas Englebart Az eredeti egér egy fából készült, dobozhoz hasonló eszköz volt, amelynek alján két görgő – egy X és egy Y tengelyű – volt elhelyezve. A kutatóintézetben szívesen használták Englebart munkatársai a furcsa eszközt, mert könnyebben és pontosabban lehetett vele dolgozni, mint az akkoriban gyakori track-ballokkal vagy joystickokkal. Ám furcsamód egészen a 80-as évekig nem terjedt el az egér; ekkor vezette be az Apple számítógépei alaptartozékaként (Érdekes adat, hogy a cég mindössze 40 000 dollárért szerezte meg az egér licencét).
S hogy miért pont egér lett az elnevezése? A kérdésre senki sem tudja a választ – még maga a feltaláló sem. Valószínűleg a külső hasonlóságnak köszönhető a név. A későbbiekben a két görgő az egér belsejébe vándorolt, s a görgetést átvette egy gumírozott fémgolyó:
A rugós feszítő-görgő feszítette neki a golyót a horizontális és a vertikális irányú görgőknek. Ezekre egy lyuggatott kis tárcsa volt rögzítve, amely egy fényérzékelő előtt forgott, a Led fényét átengedve, vagy elzárva a foto szenzor elől. Az érzékelő a lyukakat 1nek, a tárcsa felületét 0-nak érzékelte, így generálva elektromos impulzusokat, amelyekből végül a logika eldöntötte, milyen irányban mozdult el az eszköz.
1. golyó 2. görgetett tengely perforált tárcsával 5. foto szenzor
3. Led
4. klikkelő gomb
Hanyattegér (trackball) Egy olyan rágcsáló, amelyet leginkább úgy lehet elképzelni, mint egy régebbi golyós egeret a hátára fordítva (innen is a magyar neve). Az egér fixen áll az asztalon, s az irányítást a kéz ujjaival vezérelhető golyóval oldották meg. Hanyattegérből számtalan van. Ami a felhasználó számára talán a legszembetűnőbb és leglényegesebb, az a golyó mérete és elhelyezése. Mindenkinek másfajta elhelyezés és méret áll igazán kézre, így ezt saját magunknak érdemes kitapasztalni, ha úgy gondoljuk, veszünk egyet.
Előnyök Precíz irányítást tesz lehetővé - kattintásnál nem kell külön tartani az egeret, hogy ne mozduljon el - nem az egész karunkkal, hanem az ujjaink mozgásával irányítjuk - egyes típusoknál van egy nyílás, amelyen keresztül a golyót a másik oldalról is megfoghatjuk, így még pontosabb, apróbb mozdulatokat lehetővé téve Nem helyigényes Nem az egeret magát mozgatjuk, hanem csupán a golyót Nem igényel sík felületet Működési elvéből fakadóan akár térdünkre ültetve is tudjuk használni Ínhüvelygyulladásban szenvedők számára is használható, sőt, bizonyos esetkben javallott Messze nem olyan zavaró a vezeték, mint a hagyományos egérnél Hátrányok Szokni kell Gyors mozgást igénylő feladatoknál nehezebb vele pontosan célozni Drága, nehezen beszerezhető, nincs nagy választék Szinte csak jobbkezes példányok vannak Régebben leginkább azért nem volt népszerű mutatóeszköz, mert teljesen mechanikus elven működött, így nagyon gyakran kellett tisztítani. Ráadásul az idő előrehaladtával használhatatlanná vált, lévén a golyóhoz az izzadt, koszos kezével nyúlkál az ember, s ez szépen lassan a régi labdacsokat olyan síkossá tette, hogy meg-megcsúszott a fejeken, amiket forgatnia kellett volna.
Ezt a helyzetet akarták megoldani az optikai technológiával, tapasztalataim szerint egész sikeresen. Ez annyiban merül ki, hogy a golyó pettyezett mintázatot kapott, és forgatásnál egy szenzor ez alapján határozza meg az elmozdulás irányát, mértékét, sebességét.
