EETESITÖ ÁZ
ERDÉLYI
MÜZEIJM-EGYESÜLET
ORVOSTUDOMÁN V I fSZAlvOSZTÁLYÁBÓL. XXXIV.
évfolyam.
KIADJA
XXXI.
1909.
AZ ERDÉLYI
kötet.
MÚZEÜM-EGYP]SÜLET.
S z e r k e s z t i a s z n k o s z l á l y i v á l a s z t i n ú n y n e v é b e n : SZAHÍ.) D É N . K S . 11. F ( ' : Z E T . T A R T A L O M : rejiéröl a z
orvostudományban.
I'AFEH
AI.ADÍIÍ ilr. : A c o l l o i i
7i'> — S') 1. — S z a k i i l ó s e k
ilicmia sze-
jeg-yzi'ikciii^ v e i ( V I .
ápr. 1 7 — X I . j u n . 5) 8 6 — 1 1 4 1.
í>íllí<—
SITZÜNGSBERICHTE 7) E R M E l) 1'/, I N í S C H E X S 10 K T ] 0 N D E s ERDÉLYI MCZRCM-EGYESÜLET (ERDÉLYI:R XXXIV.
Jahrgang.
AUSGABE
1909.
DES ERDÉLYI
MI;SI:I:.M-VEREIN). XXXI.
Band.
MÚZEUM-EGYESÜLET.
Rodig-iert i m N a m e n d o s S e l í t i o n - A u s s o l i u s s c s v o n : D . v . S Z A B ( J . II. H E F T . I N H A L T : niie
D r . ELFEE A . : Ü b e r d i e R o l l e d e r K o l l o i d c h e -
i n d e r M e d i z i n . S. 2 3 — 2 5 . — Sitzuug-.sberiolite
d o r arztliolien
s i t z u n g e n V I . 7. A p r . — X I . 5. Jtini) S. 2 6 — 4 1 .
KOLOZSVÁR, NYOMATOTT
AJTAI K. ALBEKT 1909.
KÖNYVNYOMDÁJÁBAN.
Fach-
K i v o n a t az £. M . £. orvostudományi szakosztályának ügyrendjéből. :ozntli ( i s s z e t a r t á s orő,~bítése ó s fejlesztrsi;. ; A s z a k o s z t á l y e c z ó l b ó l i d ö s z a k i ) i i k é i i t ü l é s e k o t tart, m e l y n e k t á r g y á t eniulatásdk (betegek, eszközök, k é s z í t m é n y e k ) é s e l ő a d á s o k képezik. A z előadások tárg-yát ö n á l l ó vizsg-álatok, ö s s z e f o g l a l ó t a n u l m á n y o k é s o r v o s - t á r s a d a l m i k é r d é s e k k é p e z h e t i k , a m e l y e k s o r á n e s z m e c s e r e , m e g v i t a t á s i n d u l h a t meg-. 4. t;. A s z a k o s z t á l y tagjai azok, a k-ik az E . M. E . r e n d e s t a g j a i k ö z é b e l é p v e , e l é p é s i i k a l k a l m á v a l az a l a | i s / a l K Í l y i i k 1 (k §-a é r t e l m é b e n k i j e l e n t i k , h o g y az o r v o s ;vidojiiányi s z a k o s z t á l y iiiíilcíiiir'srheu k í v á n n a k r é s z t v e n n i . T). S .V t a g o k j o g a i t é s k ö t e l e s s é g e i t az E . M. E . a l a p s z a b á l y a i n a k ."j-i. —őS. -ai s z a b j á k m e g . 17. §. A s z a k o s z t á l y r o l y i u i a l a : ..lOrti-sito az E r d é l y i Múzeuni-Egyesüiet o r v o s t u d o m á n y i s z a k o s z t á l y á b ó l " czinieii t ö b b , 2—;! í v e s f ü z e t b e n , l e h e t ő l e g s ű r ű n , d e elői'o uirií iiom határozott i d ő b e n j e l e n i k m e g . A c z i n i l a p o n fel k e l l t ü n t e t v e l e n n i e , l i o g y ..kimlju, :iy. Erdélyi Múzeum-Egyesület.'^ E folyóirat tartalmazza azokat az é r t e k e z é s e k e t , nielyi'k a s z a k ü l é s e k e l é k e r ü l n e k , a m e n n j ' i b e n k ö z l é s ü k e t az lörtesitő t e r j e d e l m e m e g e n g e d i , továliliá a. s z a k o s z t á l y k ö z g y ű l é s e i n e k é s L:\'Z(")krin\-vét. v a l a i n i u t elleg s z a k ülé'seinek v o s z t á l y t egyébként érdeklő k;'izlellié!lVt. IS.' S- A szak>)sztiily v á l a s z t m á n y a , a. folyijirat sz(;i'kosztésói'i! e g y s z e r k e s z t ő t f á l a s z t hái'oiu vi tarlaiiira. a ki u l'iizeti'k g o n d o s k i á l l í t á s á r ó l felel, 19, S, A ^zakoszliily v á l a s z t n n i i i y a i''veiiliént n i i ' g l i a t á r o z z a k ö l t s é g v e t é s é l j e n ,z Ertesitői'e fordítható ö s s z e g e t . 20, S A z l'.rlesitöben m e g j e l e í i ö é r t e k e z é s e k é r t t i s z t e l e t d í j j á r , a m e l y e t a á l a s z t m á i i y a v i s z o n y o k s z e r i n t h a t á r o z m e g . é s a h a t á r o z a t á t a z É r t e s í t ő borité k á n k ö z l i , M g y - e u v é r t e k e z é s b ő l k é t í v n é l t ö b b n e m d í j a z h a t ó ; h a p e d i g v.alainely é r t e k e z é s liároiii í v n é l töblire t e i j e d i i e , e z e n t ö b b l e t n y o m d a i k ö l t s é g e az illető s z e r z ő n e k két ív után járó tiszteletdijá-ból l e v o n a t i k . A s z a k d o l g o z a t o k e s a k a z o n e s e t b e n díjaztatiiak, ha a s z a k o s z t á l y É r t e s í t ő j é b e n j e l e n n e k m e g e l ő s z ö r . A k ü l ö n l e n y o n i a t o k esak a s z e r z ő k kíMtségére a d h a t ó k k i . A r u k a szei'zők t i s z t e l e t d í j á b ó l levonatik.
Tudnivalók. A s z a k o s z t á l y , k ö z g , v ű i é b é n e k lialái'ozala a k i | i j á n , a z 1-h'tesítőben m e g j e l e n t é r t e k e z é s e k é r t e g . y e l ö r e tiszteletilíjal n e m lizel, l'j t a g o k az É r t e s í t ő lS7(i,, |.s77.. I,s7,^ l o l y a m á u a k e g \ e s fíizíitt |jél(lál nyait két-két koi^ouáért. ; i z I S S ; ' , — l'nlyaiiiokal 4 —-4- koi'.-ért a t i t k á n liivataÚtjáii m e g s z e i ' e z l i e t i k . A z Erdéfvi .Múzeum-Egyesület kiadásáljan m e g j e l e n t e g y hátrahagyütt m ü v e Jerbich Fei-enrx i h n a k : F a l á o n t o l o g i a i a d a t o k a r o m á n i a i ICárpá.tok i s m e r e t é h e z , l. .\ Ikunkoviti;! l o n - á s v i d é k é n i ' l c k r é ( a k é | > z r i d m é n y e i , 17 k ő n y o m a t i i t á b l á v a l , m a g y a r é s uémel n y e l v e n , m u n k a liolli ára .'l k o r o n a , az e g y l e t t a g j a i n a k a z o n l i a n c s a k 2 k o r o n a , J u e l y ö s s z e g n e k b e k ü l d é s e u t á n b é i a n e n t v e nieglcíildj ü k azt a t n e g r o n d e l ö k n e k , A külön ' vau szahva : 25 r,o 100 25 50 100
|iél(láli\-
•'
lenyomatok
ára (lapszámozv.a, 2 :i 4 4 5
k 50 f, k- 20 f. k — f. k ~ r. k 4(1 r, (.
11 1^
II •[ •'
liiu'ilékkal.
25 p é 4 d á n \ ' 50 100 25 50
l'üzvej
a
kövi.'tkezőre k k k k k k
50 60 90 — so
Tölili í v e s ríizeteknél a inasodi lik s a l . vek 25"/,, e n g e d m é n y 100 p é l d á n y o n feli 1, a m á s o d i k . 1011 | , é l ( l ; i n v n á l uiéu' k ö l ö n i ( r „ K ü l ö n o z í m l a p : 25 pld, 2 kor. 0 jild. 2 k .50 f. — lt)0 pld. :; k. 50 f.
f. f. f. f, r. f.
ERTESITÓ AZ
ERDÉLYI-MÚZEUM-EGYESÜLÉT O R V O S T U D O M Á N Y I
X X X I . kötet.
S Z A K O S Z T Á L Y Á B Ó L .
1909.
II.
füzet.
A eolloid ehemia szerepéről az orvos tudományban.* I r t a : ELFEK ALADÁR d r . I . 1 a i i á r s e g - ó d a b c l g y ó g ' y . á s z a t i
klinikán.
A z egyes t e r m é s z e t t u d o m á n y i ágak általános fejezetében, m i n t m i n d n y á j u n k előtt i s m e r e t e s , oly l á z a s m u n k á l a t folyik, a k u t a t á s o l y t á g m e d e r b e n h a l a d , h o g y a speciálisan esopoi'í o s í t o t t t e r m é s z e t t u d o m á n y i kéi'désekkeJ h o s s z ú é v e k e n á t foglal kozó, m é g p e d i g l e l k i i s m e r e t e s e n foglalkozó s e m k é p e s a f e l h a l m o z o t t k í s é r l e t i t é n y e k e t á t t e k i n t e n i . Mily s z e r e n c s e i g a z á n , h o g y a z igazi é r t e l e m b e n vett t e r m é s z e t t u d o m á n y o k b a n is a munkálatoknak zöme bizonyos a mindennapiságból kiemelkedő általánosabb, jelentősebb theorema részletesebb bizonyítására é s főképen a l k a l m a z á s á r a szorítkozik. H o g y ezen m u n k á l a t o k n a k m i l y n a g y a j o g o s u l t s á g a , m u t a t j a az élet. A t u d o m á n y o k c s o p o r t j á b a n , m i n t OSTWALD á t t e k i n t ő csopor t o s í t á s a m u t a t j a , h a n e m is a legelső, d e előkelő h e l y e t tölt b e a v e g y t a n , m i n t o l y t u d o m á n y á g , m e l y b e n az e n e r g i a f o g a l m a a d ö n t ő j e l e n t ü s é g í í . E z e n t u d o m á n y s z a k k ü l ö n ö s e n az á l t a l e m e l k e d e t t o l y óriási j e l e n t ő s é g r e , h o g y ezen s z a k n a k m ű v e l ő i igen ü g y e s e n b e l á t t á k , h o g y m é g a n e m élő a n y a g o k s a j á t o s s á g a i n a k v i z s g á l a t á n á l is m i l y s z ü k s é g v a n az ú g y n e v e z e t t a l a p t u d o m á n y o k egyes jelentős tételeinek ismeretére, a z o k n a k l é n y e g é b e n v a l ó m e g é r t é s é r e . H o g y m i l y szerepet j á t s z i k m a a p h y s i k a , sőt t o v á b b m e g y e k , a m a t h e m a t i k a a v e g y i f o l y a m a t o k a t u r a l ó t é t e l e k n e k m a g y a r á z á s á b a n , e l e g e n d ő lesz, h a u t a l o k * Elöadalott juuius
iix
h ó 5.-6n tartott
E.
M. E.
orvostudományi
szakosztályának
19Ü9. é v i
szakülésén.
35rto8(tö (orvosi s z a k ) 1909.
C
76
,
ELFÉR
ALADÁR
DU.
azon szükséges fejleményre, mely ezen t u d o m á n y s z a k művelői k ö z ö t t é r v é n y r e j u t o t t a k k o r , m i d ő n m e g l e h e t ő s e n ö n á l l ó a n elju tottak ügy a kísérleti, m i n t a m a t h e m a t i k a i vegytan elkülönített műveléséhez. Ezen ténykedésükkel igyekeztek szaktudományukat k ö z e l e b b h o z n i a phi/siccá t u d o m á n y o k m ű v e l é s é n é l m á r t ö b b m i n t 200 év óta f o g a n a t o s í t o t t r e n d s z e r h e z . E z e k u t á n n e m is i d e g e n s z e r ű e l ő t t ü n k , h o g y az á l t a l á n o s o r v o s i s z a k o k m ű v e l ő i , kutatásaik t á r g y á t képező kérdéseknek megközelítését igyekeznek a s e g é d t u d o m á n y o k i g é n y b e v é t e l é v e l e l é r n i . N a g y o n , de n a g y o n bajos volna megmondani, h o g y melyik t u d o m á n y s z a k részletes i s m e r e t e vezeti h e l y e s e b b m e d e r b e n az o r v o s i b ú v á r k o d á s t . M i u t á n v a l a m e n n y i s p e c i á l i s a i t o r v o s i s z a k m á b a n a biológiai ö s s z t é n y e z ő k felderítése a d n á m e g a z t a l ö k é s t , m e l y t u d o m á n y u n k a t l e g a l á b b is a p h y s í k a i t u d o m á n y o k c s o p o r t j á b a e m e l n é , teljesen é r t h e t ő , h a a biológiai t é n y e z ő k k u t a t á s á t a k l a s s i k u s a b b segédeszközök igénybevételével i g y e k e z ü n k támogatni. Azt, hogy az orvosi b u v á r l a t m a t h e m a t i k a i t é t e l e k f e l h a s z n á l á s a m e l l e t t nagyobb, mélyebb jelentőséget nyerne valamikor, azt igazán k ö t v e h i s z e m . A z a z o n b a n n e m utópia, h o g y a p h y s i c a és v e g y t a n m i n d i n k á b b fokozódó s e g e d e l m é v e l t u d o m á n y u n k r e n d k í v ü l s o k a t fog n y e r n i . H i s z e n az igaz, h o g y az é l e t f o l y a m a t o k m e g f i g y e l é s e a k é r d é s t e r m é s z e t é n é l fogva a b i o e x p e r í r a e n t u m o k i ' a utalt. D e é p e n o l y a n fontos az is, h o g y m a i n a p az igazi b i o e x p e r i m e n t u m o k m e g e j t é s e , c r t é k e s í t c s e constans adatoknak feltünte t é s é r e t ö r e k e d j é k . C s a k i s az i l y e n i r á n y b a n v é g z e t t v i z s g á l a t o k n a k a d h a t j u k m e g azt a j o g o t , h o g y é r t é k ü k m i n d a z i d e i g megmaradjon, mig a constans érték ellenőrzésénél igénybevett c l a s s i k u s a b b t é n y e z ő k is f e n t a r t o t t á k é r v é n y e s s é g ü k e t . H a m a i e l ő a d á s o m b a n e g y i l y e s s o g c d e s z k í i z szerepéről ó h a j t a n é k r ö v i d e n beszélni, a z o n n a l f e l m e r ü l a k é r d é s , h o g y vájjon e g y oly t u d o m á n y s z a k s e g e d e l m e , m e l y n e k kérdései a m ú g y is f o r r o n g á s b a n v a n n a k , n y ú j t h a t - e az e g y e s o r v o s t u d o mányi szakmákban előnyös felvilágosítást vagy sem. Azon k ö r ü l m é n y , h o g y az élő s z e r v e z e t b e n l e f o l y ó f o l y a m a t o k l e g n a g y o b b része oly k ö r ü l m é n y e k között t ö r t é n i k , m e l y e k n e k e g y i k e m á s i k a az ú. n. colloidalis k ö z e g e k e d d i g e l é j e l l e g z e t e s n e k t a r t o t t s a j á t s á g a i t g y ö n y ö r ű e n m u t a t j a és a m e l y k ö z e g e k n e k j e l e n l é t é t
A
OOIJ.OID
szervezetünkben sejtekig az
sehol
orvosi,
Igénybe
^Sy
vagy
bör tegumentumtól,
helyesebben
a
chemia,
képezné,
mint
első
chemia
egészen a kéreg
sorban
biológiai
i s jogosult
szakok
lesz
művelőinek
vívmányait is.
m á r n e v e is m u t a t j a ,
mely
77
a z ú . n . colloidalis
a
chemiának
állapotban
levő
A colloidalis anyaigazi i s m e r e t e azonban n e m s z o r í t k o z i k csupán s z i g o r ú a n
anyagok
vegyi
Soknak '^ett
a
AZ OltVOyTUOOMÁNYBAN.
nélkülözhetjük,
a z ú. n . eolloid
eolloid
oly ágát
SZBlREl'teÖL
kezdve
sem
venni
A
CHBMIA
chemiai
szükségessé íT- m i t m u t a t kutatása
sajátságaival
foglalkoznék.
folyamatoknak
megismerésére,
épp
oly
teszi az egyéb tudományszakoknak felhasználását is, azon
körülmény
is, hogy
é p p o l y elkerülhetetlenné
mint a
hanem
a physikai
sajátosságok
vált a vegytan
ezen
ágában,
többiben.
A colloidalis a n y a g o k n a k rendszeres feldolgozása GBAHAM-mal Veszi
kezdetét,
kezett
a
a ki a
colloidalis
rendelkezésére
anj^agoknak
állott
az
úgynevezeti
homogén oldatokkal szemben k ö r v o n a l o z n i . Mint m á s szakban,
ú g y itt
Úgynevezett esetben
új
is
azon
érdekes
eljárásoknak
n e m egyéb,
mint
jelenséget
igénybevétele,
igye
eszközökkel
sajátságait
tudomány
látjuk,
hogy
az
— a mely a l e g t ö b b
m á studományszakban
elért
eredmé
n y e k n e k k ö l c s ö n b e v e v é s e — adja m e g a l ö k é s t a c o l l o i d a l i s a n y a g o k n a k n é m i l e g r e n d s z e r b e való f o g l a l á s á r a . GRAHAM m á r f e l á l l í t j a a difí'usiós v i z s g á l a t a i n a k e r e d m é n y e g y a n á n t a m e g l e hetősen
éles
s^'^erinte
azon
síthatók,
különbséget
egyúttal
hártyákon
az
anyagok
két
csoportja
azon
átszivárognak,
sajátságokat ellenben
is mutatják,
az
amorph
sajátság csak igen korlátozottan látható.
hogy
állati
anyagoknál
ezen
Azon a n y a g o k a t , m e l y e k
%y a z á l l a t i h á r t y á v a l v i s s z a t a r t a t n a k , e l n e v e z t e
colloidalis
anya
nagy
csoport
E z e n e r e d m é n y e k e t n y e r t e GRAHAM a d i a l y s i s s e l ,
melynek
itoknak,
ellentétben
az anyagoknak
jával, ~
melyeknek
a
kristalloidalis
kiterjedt a l k a l m a z á s a a biochemiában Hfi.
között;
melyek o l d a t a i k b ó l k ö n n y e n k i k r i s t á l y o -
anyagok,
szabad
léseit,
szó szerint
ez í g y
hangzik:
valamennyijénél módon
változtak
idéznünk „Az
másik
óriási
nevet
adta.
m a m á ráltalánosan
GRAHAM
ezen
erre
csoportba
tartozó
az ö s s z e s p l i y s i e a i é s v e g y i s a j á t o s s á g o k meg.
„ Sie erscheinen,
ismert.
vonatkozó
wie cerschiedene
észle
anyagok jellemző
Welten der 6*
i
78
JÜLFER ALADÁR DK.
Materié, und gehen Anlass zu einer entsprechenden Eintheilung der Chemie." A k ü l ö n b s é g az a n y a g o k e z e n k é t c s o p o r t j a k ö z ö t t az, a m e l y v a l a m e l y á s v á n y t a l k o t ó a n y a g és e g y b i z o n y o s o r g a n o s matéria között fennáll. A z t , a z t h i s z e m fölösleges lesz n é v s z e r i n t e m l í t e n e m , h o g y m i l y t e s t e k t a r t o z n a k a két k ü l ö n b ö z ő c s o p o r t b a , de h i s z ' n e m is ez a c z é l u n k , ú g y s z i n t é n m e l l ő z n ü n k k e l l sok oly k é r d é s t is, m e l y a colioidalis a n y a g o k n a k s y s t e m a t i k á j á v a l foglalkozik, a m e l y r ő l r ö v i d e n m é g ú g y is m e g e m l é k e z ü n k . T á i ' g y a l á s u n k m e n e t é n e k m e g f e l e l ő l e g n e m h a l l g a t h a t j u k el a z o n b a n a z o n k ö z b e i k t a t o t t h a l a d á s i j e l e n s é g e k e t , m e l y e k a colloid e h e m i a fejlődési s z a k á b a n f o l y t o t ó l a g o s a n elöfoi-dultak. (JRAHAM vizsgá l a t a i u t á n l e g n a g y o b b j e l e n t ő s é g ű n e k kell t a r t a n u n k azon v i z s g á l a t o k a t , m e l y e k ZSIGMONDY h a z á n k f i a m u n k á l k o d á s á h o z fűződ n e k . E z e n v i z s g á l a t o k n a k előjelét l á t j u k az ú. n. TyNDÁi.L-féle fényszóró j e l e n s é g b e n , m e l y e k a coUoidális a n y a g o k n a k m e g lehetősen jellemző sajátságát képezik. Ismeretes ugyanis, hogy a colioidalis á l l a p o t b a n levő a n y a g o k o l d a t a i k b a n a p o l a r i s a t i ó s í'énydispersiót m u t a t j á k , a m e l y e k i n t e n s i v f é n y s u g á r á t b o c s á t á sának, már macroscopos megszemlélésekor a jellemző fénysugár k é v e f e l v i l l a n á s á b a n n y i l v á n u l n a k . H a a colioidalis a n y a g o k e m e s a j á t o s s á g á t g ó r c s ő a l a t t v i z s g á l j u k , ú g y e l ő t t ü n k áll azon elv, m e l y e t ZSIGMONDY m u n k á l a t a i b ó l k i o l v a s h a t i u d c és a m e l y n e k t e c h n i k a i é r t e l e m b e n v e t t m c g c o n s t i - u á l á s a SIHDIÍNTOPI-- é r d e m é t bizonyítja. M e n n y i v e l k é n y e l m e s e b b e s z k ö z állott ezek u t á n m i n d a z o n észlelők r e n d e l k e z é s é r e , k i k a colioidalis á l l a p o t b a n levő a n y a g o k t a n u l m á n y o z á s á t t ű z t é k v o l t ki czélúl, i n i n t az azelőtti időben. H i s z e n az ezen idő u t á n s z á r m a z ó v i z s g á l a t o k , főképen SVEDBERG, m i n t a m o d e r n c o l l o i d c h e m i a e g y i k l e g c i a s s i c u s a b b k é p v i s e l ő j é n e k d ö n t ő b i z o n y í t é k a i azok, a m e l y e k a p h y s i c a i c h e m i á n a k m é g m a is l e g k i v á l ó b b k é p v i s e l ő j é t Wn.HKLM OsTWALD-ot azou n y i l a t k o z a t á n a k k i j e l e n t é s é r c k é s z t e t t é k , m e l y s z ó s z e r i n t a k ö v e t k e z ő k é p h a n g z i k : .,Ich hahe micli. itherzeigt, dass wir seil Icurzcr Zeit in dein Besitz der experimeníellen Narhwehe fiir die diskreto oder körnige Natúr der Stoff'e gclangi sind, wf'Iche die Atomligjxdheae aeit Jdlirliiniderlen, ja .Taltríausenden vergeblich gesucht liattc". S itt f ő k é p e n czéloz SVEUBFRG azon
A COLLOID CHEMIA SZEKEl'ÉIÍÖL AZ OKVOSTUDOMÁN YBAN.
79 j
v i z s g á l a t á r a , m e l y e k az u l t r a m i e r o s c o p s e g e d e l m é v e l m u t a t j á k i ú. n . B u o w N - f é l e t ö m e c s m o z g á s o k n a k a k i n e t i k a i g á z t h e o r i a ' íiltal felállított h a t á r é r t é k e g y b e e s é s é t , a m e l y e k a SCHMOLUOHOWSZKY ! ós EINSTEIN t h e o r e t i c u s fejtegetésével s z é p e n m e g e g y e z ő k . H o g y ' mi e n n e k a j e l e n t ő s é g e , a z t az i g e n t. S z a k o s z t á l y előtt f e l e s leges fejtegetnem. Az ultramieroscop kiterjedtebb használata ó t a i g e n k é n y e l m e s m ó d s z e r áll t e h á t r e n d e l k e z é s ü n k r e a c o l i o i dalis a n y a g o k f e l i s m e r é s é t illetőleg. H a a m a i k u t a t ó k n a k c s a k e g y í z b e n v o l t a l k a l m u k a k e l l ő k é p e n felhígított ú. n . k ö z ö n séges colioidalis oldatoknak ultramieroscopiai képét l á t h a t n i , í^tót h i s z e m , h o s s z ú időn á t g o n d o l k o d á s t kelt k é p z e l e t ü k b e n iinnak a t é n y l e g e s m e g v a l ó s í t á s a , h o g y m é r ő e s z k ö z e i n k s z á m á r a s z i n t e l e m é r h e t e t l e n m e n n y i s é g ű a n y a g o k n a k oly s z e r t e l e n f i n o m e l o s z t ó d á s á t m e g l á t h a t j u k . A s z e r t e l e n ü l finom e l o s z i ó d á s b a n levő a n y a g o k n a k v á l t a k o z ó g y o r s , ide-oda u g r á l ó és s z ü n e t n é l k ü l v a l ó m o z g á s a ezen e s z k ö z s e g e d e l m e n é l k ü l m é g h o s s z ú ' d e i g a k é p z e t e s feltevések c s o p o r t j á b a t a r t o z o t t volna. És m e g íi^oniíívül f e l e m l í t h e t j ü k a z o n k ö r ü l m é n y t is, h o g y a l e g n a g y o b b Valószínűség s z e r i n t a d i s p e r s i ó s j e l e n s é g e k f e l t ü n t e t é s é t i l l e t ő l e g n i é g n e m é r t ü n k el a v é g h e z , a m e n n y i b e n a l e h e t ő l e g r ö v i d e b b m é g intensiv e b b f é n y f o i T á s o k n a k e s e t l e g e s k i h a s z n á l á s a e m e l n é feltüntethető dispergáló részeknek a határértékét. E g y e s electiós a n y a g o k n a k f e l h a s z n á l h a t ó s á g a , a m e l y e k a finom e l o s z t ó d á s b a n levő a n y a g o k speeifieus a b s o r p t i ó j á t , v a g y ezzel e l l e n t é t b e n a z e l o s z t ó d á s ú l s z o l g á l ó közeg f e l t ű n ő s a j á t s á g á n a k megfelelő m ó d o n való v á l t o z t a t á s á t e r e d m é n y e z n é k — t e h á t m i n t oly t é n y e z ő k i g é n y b e v e h e t ő s é g e , m e l y a colioidalis s z e m c s é k speeifieus d i s Persióját f o k o z n á k , — m a m á r n e m t a r t o z n a k a m e g o l d h a t a t l a n h r o b l e m á k k ö z é . E z e n h a t a l m a s j e l e n t ő s é g ű vizsgáló m e t h o d u s m e l l e t t , m i n t i g e n j e l e n t é k e n y k i e g é s z í t ő e l j á r á s t kell m e g e m l í t e n ü n k a NALFITANO és D ü E L A U x , de f ő k é p p e n B E C H i i o L D - n a k a z ú- n . ultrafiltrahós eljárását, a melynek segedelmével k é p e s e k v a g y u n k a k ü l ö n b ö z ő n a g y s á g ú colioidalis r é s z e c s k é k e t m e c h a n i kailag e l v á l a s z t a n i egymástól azáltal, hogy légritkított térben Jíülónböző c o n c e n t r á t i ó j ú colioidalis a n y a g o k k a l i n p r e g n á l j u k az ezen c z é l r a k é s z í t e t t s z ü r ő p a p i r o s o k a t . A z í g y n y e r t a d a t o k esak k i e g é s z í t i k a z u l t r a m i e r o s c o p s e g e d e l m é v e l b e á l l í t o t t t ö m e c s nagyságok értékét.
80
ELFEK ALADÁR DR.
H a ezon s p e c i á l i s a n felemlített v i z s g á l a t i e l j á r á s o k o n kívül t e k i n t e t b e v e s s z ü k a p h y s i c a , a v e g y t a n és itt m á r m i n t o r v o s t u d o m á n n y a l f o g l a l k o z ó k b ü s z k é n e m l í t h e t j ü k a biológia á l t a l n y ú j t h a t ó v i z s g á l a t i e s z k ö z ö k e t és a d a t o k a t és h a t e k i n t e t b e v e s s z ü k a z o n k ö r ü l m é n y t , h o g y a colloidalis a n y a g o k á l t a l á n o s sajátosságainak csoportosításánál tulajdonképen n e m akadunk oly, h a t á r o z o t t a n a c s o p o r t o s í t á s a l a p j á u l s z o l g á l ó r e n d s z e r r e , m e l y e z e n á l l a p o t b a n levő t e s t e k s a j á t o s s á g a i t e g y ö n t e t ű e n m a g y a r á z n i t u d n á , t u l a j d o n k é p e n a z o n ú t felé h a l a d u n k , m e l y e t m á r BACO m o n d á s a n y ú j t : ,,Ab experimentis, ad axiomata, et ab axiomatibus ad nova inventa". A z új j e l e n s é g e k m e g l á t á s a a colloidalis á l l a p o t b a n levő t e s t e k n é l m e g l e h e t ő s e n g y o r s e g y m á s u t á n b a n k ö v e t k e z i k , m i u t á n az ily m ó d o n n y e r h e t ő t e s t e k s a j á t o s s á g a i n a k k u t a t á s a a c h é m i c u s o k és b i o l ó g u s o k n a g y csoport j á n á l j e l e n l e g v a n f o l y a m a t b a n . H o g y h a a colloidalis á l l a p o t b a n levő a n y a g o k j e l l e g z ő s a j á t o s s á g a i n a k m a g y a r á z á s á r a e g y s é g e s t á m p o n t u n k n i n c s és h a l á t j u k — a z o n — m o n d h a t j u k t a l á n z ű r z a v a r t , m e l y a m i c r o c h é m i á b a n m a u r a l k o d i k , i g a z á n fel kell v e t n ü n k a z o n k é r d é s t , vájjon m e g e n g e d h e t ő - e az ezen t u d o m á n y s z a k b a n n y e r t k ö v e t k e z t e t é s e k e t az élő o r g a n i s m u s o k b a n előforduló j e l e n s é g e k k í s é r l e t i m e g k ö z e l í t é s é n é l i g é n y b e v e n n i . V é l e m é n y ü n k s z e r i n t m i n d e n m é l y e b b m e g f o n t o l á s n é l k ü l is h a t á r o z o t t i g e n n e l kell f e l e l n ü n k a k k o r , a m i d ő n a biológiai j e l e n s é g e k k u t a t á s á r ó l , a z o k m e g k ö z e h t é s é r ő l v a n szó. A bioló g i á b a n a k á r ép, a k á r k ó r o s v i s z o n y o k k ö z ö t t i k u t a t á s o k a t t e k i n t j ü k is, h i s z e n ezek a k é r d é s l é n y e g é b e n t e l j e s e n a z o n o s é r t e l e m b e n b i r á l a n d ó k el, a classicus v i z s g á l a t i eszköz m é g b e l á t h a t a t l a n ú l h o s s z ú i d ő n k e r e s z t ü l a z e x p e r i m e n t u m . fog m a r a d n i ; vagyis utalva vagyunk a látható és észlelhető jelenségek k ü l ö n b ö z ő k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t való é s z l e l é s é r e és m e g f i g y e l é s é r e . A eolloid c h e m i a n é m i l e g t i s z t á b b m é r t é k b e n m u t a t j a u g y a n e z e n s a j á t o s s á g o k a t . H i s z e n az ú. n. h y d r o p h i l colloidalis a n y a g o k k a l v é g z e t t v i z s g á l a t o k n e m e g y e b e k , m i n t az e m b e r i és állati s z e r v e z e t i g a z á n fontos é l e t j e l e n s é g e i n e k h i b á s e s z k ö z e i n k k e l való m e g k ö z e l í t é s e . A k a r v a , n e m a k a r v a , t e h á t az o r v o s t u d o m á n n y a l f o g l a l k o z ó k n a k erős f i g y e l e m m e l k e l l k i s é r n i a z o n v i z s g á l a t o k a t , a m e l y e k e t a colloidalis c h e m i a á l t a l n y ú j t o t t
A COLLOID OHEMIA SZERr5Pj5líÖL A'L ORVOSTUDOMÁNYBAN.
81
a d a t o k mái- j e l e n l e g is m e g m u t a t h a t n a k . H a a m a i v i z s g á l a t i a d a t o k p e r s p e c t i v á j á i ' ó l n é z z ü k az e g y e s k u t a t á s i i r á n y z a t o k n a k J o g o s u l t s á g á t , ú g y n y u g o d t a n m o n d h a t j u k , h o g y a eolloid c h e m i á n a k m é g a k k o r is n a g y s z e r e p e m a r a d n a az o r v o s t u d o m á n y b a n , h a a c o l l o i d a l i s c h e m i a f o g a l m a i , — a m i n t FRIEDRICH-MÜLLER t a l á n n e m e g é s z e n t a l á l ó a n j e g y e z t e m e g az 1908. évi b e l g y ó gyászati congressus megnyitó beszédében — coUoidalisok n i a r a d n á n a k . É l e t b e n észlelhető j e l e n s é g e k b i z t o s a n c l a s s i c u s korvonalozásához u g y a n mikor fognak a rendelkezésünkre állni az ú. n . kristályos f o g a l m a k ? ! H o g y az o r v o s t u d o m á n y m i t k ö s z ö n h e t a eolloid c h e m i á n a k , ú g y i g a z á n n e m kell m e s s z e b b m e n n ü n k , m i n t h o g y az ú. n . lipoid t e s t e k t a n u l m á n y o z á s á n á l u t a l j u n k e l é r t e r e d m é n y e k r e . H a a lipoid t e s t e k t a n u l m á n y o z á s á n á l n e m is á l l i t j u k fel a z o n tételt, m e l y e t a fehérje c h e m i a t a n u l m á n y o z á s á n a k kezdeti szakában P p L ü o E R - t ő l a jelenleg a g g h o n n i p h y s i o l o g u s t ó l h a l l o t t u n k : „ N u r d a s EiAveiss i s t l e b e n d i g " s e m m i e s e t r e s e m t a r t j u k k i s e b b j e l e n t ő s é g ű n e k az e l ő b b i c s o p o r t ú t e s t e k t a n u l m á n y o z á s á t . M á r p e d i g ezen k é t c s o p o r t ú v i z s g á l a t o k n á l e l k e r ü l h e t e t l e n e k a colloidalis r e a c t i ó n á l előfor duló s a j á t o s s á g o k i s m e r e t e . M á r e l ő z ő l e g u t a l t u n k a m a z ű r z a v a r r a , m e l y a eolloid c h e m i a s y s t e m a t i k á j á b a n u r a l k o d i k . T a l á n ezélszerű lesz, h a J'öviden f e l e m l í t e m az u l t r a m i c r o s c o p s e g e d e l m é v e l n y e r t b e o s z tási a d a t o k a t , m i n t azt ZSIGMONDY leírásából i s m e r h e t j ü k . Z s r o MONDY a c o l l o i d a l i s o l d a t o k a t az, e l o s z t ó d á s b a n levő r é s z e c s k é k n a g y s á g a s z e r i n t csoportosítja, m é g p e d i g ily é r t e l e m b e n f e l v e s z i a suspensiokat, colloidalis oldatokat, a kríjstalloid oldatokat és gáz^'•(ii'crékeket. WOLFGANG OSTWALD p e d i g a d i s p e r s í t á s foka s z e r i n t — a m i v é g e r e d m é n y b e n u g y a n a z , m i n t az előbbi — való o s z t ó d á s t vesz fel ós í g y a kétféle felosztás között csak n o m e n c l a t u r a i és n e m l é n y e g i k ü l ö n b s é g v a n . OSTWALD c s o p o r t o s í t á s á t a k ö v e t kező — s z ó s z e r i n t á t v e t t t á b l á z a t m u t a t j a :
82
ELFÉR ALADÁR DR. Disporsoide
Eiguiitlichu Disporsionuii ( S u s p o i i s i o n o U j E m u l s i o n o n otc.)
Kolloido Lösiingon
Kristallüido Losungon
Molekulardispersoidü
Jon disporsoide 39-
z u n e l i m e u d e r Grad der Dispersitat.
E z e n b e o s z t á s , ú g y l á t s z i k , a colloid c h e m i á n á l foglalkozók z ö m é n é l az elfogadott n o m e n c l a t u r á t is k é p v i s e l i . Felesleges élesebben reámutatni azon vizsgálati irányza tokra, melyek az experimentális biológia egjdk n a g y csoport j á n á l az i m m u n i t á s i k u t a t á s o k a t m a g á b a foglaló i r á n y z a t o k n á l l á t h a t ó . A m é l y e n t. h a l l g a t ó s á g e g y i k - m á s i k t a g j a s o k k a l h i v a t o t t a b b lesz e n n e k m e g í t é l é s é r e a z o n b a n n e m f e l e j t h e t j ü k el, m i l y s z e r e p e t j á t s z o t t é s j á t s z i k m é g m a i s a z o n h á r o m k i m a g a s l ó i r á n y z a t , m e l y e t c h r o n o l o g i a i s o r r e n d b e n BORDET—EHRLICU é s ARRHENIUS n e v é h e z f ű z ő d n e k .
A BOROET é s E H R L i c i i - f é l e
vizs
g á l a t i m e n e t e k a k a r v a - n e m a k a r v a is a colioidalis c h e m i á h o z — b á r h a e l k ü l ö n í t e t t é r t e l e m b e n vett, — d e m é g i s o d a t a r t o z ó v i z s g á l a t o k n a k t e k i n t e n d ő k . E z t m u t a t j á k BORDET l e g j e l e s e b b t a n í t v á n y á n a k G r E N c o N - n a k v i z s g á l a t a i i s ; é s ezt m u t a t j á k a m a i o r v o s t u d o m á n y b a n oly n a g y s z e r e p e t j á t s z ó n e m speeifieus méregmegkötési vizsgálatok is. Az i m m u n i t á s i vizsgálatoknál oly n a g y s z e r e p e t j á t s z ó specifieitási k í s é r l e t e k a z o n b a n e d d i g e l é az á l t a l á n o s a n a l ó g i á b a h o z h a t ó c o l i o i d a l i s r e a c t i ó k k a l n e m mutatnak összhangzást. H á a colioidalis a n y a g o k n a k a b i o l ó g i á b a n levő s z e r e p e k é t s é g e n k í v ü l e l s ő r a n g ú , m é g n e m f e l t é t l e n ü l igazolja a n n a k jogosultságát, hogy a gyakorlati s z a k m á k elassieusabb érte l e m b e n v e t t m ű v e l ő i n é l ezen t u d o m á n y s z a k a l k a l m a z á s r a találjon. V é l e m é n y e m s z e r i n t ez is t ú l h a l a d o t t á l l á s p o n t . I s m é t e l t e n h i v a t kozhatom azon kiemelkedőbb vizsgálati a d a t o k r a , melyeket csak exact segédeszközökkel nyertek. A t h e r m o m e t r í á b a n észlelhető classicus a d a t o k m u t a t j á k az eri'e v o n a t k o z ó l e g é l é n k e b b p é l d á t .
A COLLüJD
OHUMrA
SZEBEPÉKÖL
AZ OHVOSTUUOMÁNYBAN.
83
A colioidalis a n y a g o k n a k ismerete a belső megbetegedések m é l y e b b e l e m z é s é h e z a z t h i s z e m , m é g s o k a d a t t a l fog h o z z á járulni. A z ultramicroscopiával kihasználható tények egész t ö m e g e v á r m é g feldolgozásra. A l e g k ü l ö n b ö z ő b b v é r m e g b e t e gedéseknél a vérsavónak — mint heterogén phasisnak — az e d d i g i e k n é l s z i g o r ú b b é r t e l e m b e n v e t t e l e m z é s e klinikai g o n d o l kodásunkat sok tekintetben mélyebbé teheti; természetesen csak n e m e l h a m a r k o d v a . M i t n y e r t ü n k az ú. n . p h y s i c a i c h e m i á n a k a klinikumba v a l ó bevonulásával"? S a j n o s , a hozzáfűzött r e m é n y e k e t s e m m i e s e t r e s e m l á t t á k beteljesedve, d e h á t a d o l o g t e r m é s z e t é n é l f o g v a és k ü l ö n ö s e n a m e g f i g y e l é s i i d ő s z a k rövid s é g e m i a t t u t ó l a g s z e m l é l v e a d o l g o k a t n e m is v e z e t h e t e t t m á s e r e d m é n y h e z . A k l i n i k a i g o n d o l k o d á s t a z o n b a n több t e k i n t e t b e n mélyebbé tette, a m i t a legconservativabban gondolkodók s e m vonhatnak kétségbe. A colioidalis anyagok behatóbb tanulmányozásának m é l y e b b j e l e n t ő s é g e v a n azért, ,mert n e m c s a k a p h y s i k a i c h e m i á b a n u r a l k o d ó e l j á r á s o k n a k a l k a l m a z á s á t s z ü k s é g l i ezen t u d o m á n y á g m ű v e l é s e , h a n e m e l m . a r a d h a t a t l a n k ö v e t e l m é n y az e g y e s f e l v e t e t t kérdések lényegének megértésénél, maguknak a vizsgálandó a n y a g o k n a k s z e r k e z e t i i s m e r e t e , a m i k a p c s o l a t b a n az e l ő b b i v e l , léjiyegesen m é l y e b b b e t e k i n t é s r e a d a l k a l m a t . B e l á t h a t a t l a n azon vizsgálatoknak eredménye, a mely a p i r o s és f e h é r v é r t e s t e k é p és m e g v á l t o z o t t v i s z o n y o k k ö z ö t t való t a n u l m á n y o z á s á t ezen a l a p o n tűzi ki életczélúl. I t t t e r m é s z e t e s e n az a n a l ó g i á b a h o z h a t ó c b h o i d a l i s a n y a g o k n a k szerfölött k o m p h k á l t ö s s z e t é t e l e e g y e l ő r e óriási a k a d á l y o k a t t ü n t e t föl. Mi, a k i k i n k á b b a g y a k o r l a t i o r v o s t u d o m á n y e g y i k l e g f o n t o s a b b á g á n a k e r e d m é n y e i t n é z h e t j ü k , s e m m i esetre s e m zárkózhatunk el azon törekvésekkel szemben, a melyek a colioi dalis a n y a g o k i s m e r e t é n e k , m i n t elméleti t á r g y n a k a g y a k o r l a t i t^éren való é r v é n y e s ü l é s é t óhajtják. D e h á t e z t n e m is l e h e t i'ossz n é v e n v e n n i , s csak t e r m é s z e t e s i s , hiszen m á r e m l í t e t t ü k volt a lipoid t e s t e k v i z s g á l a t á n á l f e l m e r ü l h e t ő e l ő n y ö k e t . M i l y óriási j e l e n t ő s é g r e e m e l k e d t e k MEYER és O v B R T O N - n a k a n a r c o t i c u m o k r a v o n a t k o z ó v i z s g á l a t a i , m i n t élénk b i z o n y í t é k a i a n n a k , hogy a n a g y o b b , általánosabb természettudományi jelentőségű
84
ELFÉR
AI,ADÁR
DR.
t é t e l e k n e k a biológiai j e l e n s é g e k m a g y a r á z á s á b a n m i l y n a g y s z e r e p e l e h e t . E z is a h a l h a t a t l a n s á g n e v é v e l f e l r u h á z o t t WH-LARD GiBBs n e v é h e z fűződik, a m e l y tétel p e d i g l e g s z o r o s a b b ö s s z e f ü g g é s b e n áll azon e n e r g i a faj m e g v á l t o z á s á v a l , m e l y a colloidalis a n y a g o k belső s a j á t o s s á g a i n á l oly n a g y s z e r e p e t j á t s z i k , n e v e z e t e s e n a felületi e n e r g i a m e g v á l t o z á s á v a l , m e l y n e k r é s z l e t e s kiterjesztésére jelen alkalommal n e m bocsátkozhatom. T e h á t m é g a s z i g o r ú a n v e t t g y a k o r l a t i o r v o s i s z a k o k is l á t h a t j á k h a s z n á t a eolloid c h e m i a v í v m á n y a i n a k , m e l y k ö r ü l m é n y rövid f e j t e g e t é s e m e t , azt h i s z e m i n d o k o l t t á t e s z i . A z o n k ö r ü l m é n y , h o g y az a n y a g o k n a k szertelen finom elosztódásával a bejuttatott — esetleg k á r o s anyagok h a t á s á t a d m i n i m u m r e d u k á l h a t j u k , azon k ö r ü l m é n y , h o g y a collodiaiis állapotba hozott testek egyes sajátosságait oly irányban v a g y u n k k é p e s e k a s z e r v e z e t b e n é r v é n y e s í t e n i , m e l y e d d i g n e m állott h a t a l m u n k b a n , j e l e n t ő s e n e m e l h e t i k j ö v ő b e n a colloidás t h e r a j á a é r t é k e s í t é s é t . H i s z e n , h o g y m i l y h i á n y o s a k a colloidalis á l l a potba hozott testek sajátosságainak ismerete m é g a hivatottabb m i v e l ő k előtt is, l e g y e n szabad P ö s c H L - n e k v i z s g á l a t a i r a h i v a t k o z n o m , k i m é g 10 h ó n a p előtt írt ö s s z e f o g l a l ó m u n k á j á b a n e g y i k - m á s i k colloidalis a n y a g s a j á t o s s á g a i t t e l j e s e n é r d e k t e l e n n e k t ü n t e t i föl és m a m á r u g y a n e z e n c o l l o i d a l i s a n y a g o k közííl az e g y i k e t — b á r m á s m ó d o n való e l ő á l l í t á s s a l — m i n t e g y i k é t a l e g é r d e k e s e b b s a j á t o s s á g ú t e s t e k n e k t ü n t e t i föl. Czélzok a k é n n e k colloidalis á l l a p o t b a n v a l ó e l ő á l l í t á s á r a , a m e l y a z t h i s z e m e g y e s j e l l e m z ő reactiói a l a p j á n e r ő s s z e r e p e t fog j á t s z a n i az a l b u m i n o k és g l o b u l i n o k n á l n y e r h e t ő colloidalis r e a e tiók a n a l ó g i á j á b a való h o z a t a l á n á l . A t ö b b i colloidalis a n y a g o k k a l s e m v a g y u n k k ü l ö n b e n . A z o n k ö r ü l m é n y , h o g y a colloidalis s a j á t s á g o k s t a b i l i t á s a m a m é g erős t e c h n i k a i k é r d é s t k é p e z , a m e l y t e h á t ú t j á t állja a n n a k , h o g y n a g y o b b m e n y i s é g ű colloi d a l i s a n y a g o k a t b i z o n y o s védő b e h a t á s o k n é l k ü l a l k a l m a z á s b a h o z h a s s u n k , n é m i l e g gátlói a t i s z t a c o l l o i d a l i s i-eactiók m e g e j t é s é n e k . A l e g k ü l ö n b ö z ő b b m ó d o n a l k a l m a z á s b a k e r ü l ő colloi d a l i s a n y a g o k ú. n. v é d ő colloidalis a n y a g o k k a l v a n n a k i m p r e g n á l v a , m á r p e d i g ezt l e g k e v é s b b é s e m t a r t j u k s z e r e n c s é s e l ő s e g í t ő ü l a colloidalis a n y a g o k s a j á t s á g á n a k megfigyelésénél.
A COLLOID CHEMIA
tíZEKEPÉRÖI.
AZ ORVOSTUDOMÁNYBAN.
85
^fúr Z s i G M O N D Y n a k 8 év előtti v i z s g á l a t a i n á l l á t h a t j u k az ú. n . védő (íolloidoknak s z e r e p é t a k ü l ö n b ö z ő e l e k t r o l y t o k b e f o l y á s á v a l szemben, a m e l y e t ő ScHui/rz-zal egyetemben, a különböző eolloidok, de k ü l ö n ö s e n a f e h é r j e n e m ű testek jellemzésére h a s z n á l t fel. A m a o l y a n n a g y k i t e r j e d t s é g n e k ö r v e n d ő PÁL-féie e l j á r á s k ü l ö n b ö z ő eolloid f é m e k e l ő á l l í t á s á n á l l é n y e g é b e n n e m e g y é b , m i n t a ZSIGMONDY á l t a l i n a u g u r á l t védő f e h é r j é n e k p r a e t i c u s alkalmazása. M i n d e n e s e t r e az igazi colloidalis t h e r a p i á t a t e c h n i k a i kéi'dések l e g y ő z é s e u t á n és a m é l y e b b s a j á t o s s á g o k p o n t o s a b b megismerése után vehetjük nagyobb mértékben alkalmazásba. A jövő m i n d e n esetre elég bíztató. M i n d e z e k b e n i g e n t . S z a k o s z t á l y rövid v o n á s o k b a n v á z o l t a m v o l n a a eolloid c h e m i á r a h á r a m l ó f e l a d a t o k a t és e s e t l e g e s s z e repét a mi t u d o m á n y u n k b a n . H o g y n e m c s a k a kisérleti vizsgá latokhoz szolgáltat újabb tárapontokat, h a n e m valószínűleg a g y a k o r l a t i é l e t r e is k i k a n a l a z h a t u n k b e c s e s e b b e r e d m é n y e k e t , m e g l e h e t ő s p o s i t i v u u m a k l á t s z i k . M i n d e n e s e t i ' e az ezen t u d o m á n y s z a k i n t e n s i v e b b bevitele o r v o s t u d o m á n y u n k b a ü d v ö s n e k látszik, a m i t m i n d e n b ő v e b b m e g j e g y z é s n é l k ü l o l y a n e g y é n e k neveivel j e l l c g e z h e t e k , m i n t a m a i élők k ö z ü l ZSIGMONDY, J A W E S l ^ E ü i i , V A N BBNNBDEN, HENRI és HÖBER, a k i k n e k eddigi m u n k á l ó dása a legfényesebb bizonyítékát szolgáltatja annak, h o g y a colloidalis c h e m i á r a , az o r v o s t u d o m á n y n a k , m i n t e g y i k j e l e n t ő s e n k i s e g í t ő t u d o m á n y á g i - a feltétlenül s z ü k s é g e van. I l y e n e g y é n e k n y o m d o k a i b a n haladni mindenesetre nem elhibázott t é n y k e d é s .
^siGMONDY K. : Zxxv J í r k c i m t u i s s d o r K o l l o i d é 1 9 0 5 . Joiiii. ZSIGMONDY R . ; Ü b e r K o l l o i d c h e m i c 1 9 0 7 . OSTWALD WOLFGANG : D i e w i c l i t i g s t e n Eigensclial'toii d c s k o l l o i d é n Z u s t a n d e s der
Stoffe.. 1 9 0 9 . (Handbuch der Biocliemio dos Monscben und Ticre.)
ÜSTWALO WOLFGANG • G r u n d r i s s dor K o l l o i d c h e m i e . 1 9 0 9 . OsTWALj) WILHELM: G r u n d r i s s d e r Allg-onieinen Cliemio. 1 9 0 9 . MICHAJSLIS L . : P l i y s i k a l i s c h e C h e m i e d e r K o l l o i d é 1 9 0 8 . ^Korányi — R i c ü t e r . P h y s i k a l i s o h e C h e m i e u. M e d i z . II. B a n d . ) Pösc'HL : E i n f i i h r u n g in die K o l l o i d c h e m i e 1 9 0 8 .
Jeg'yzőkönyvek a z „Erdélyi M ú z e u m - E g y e s ü l e t " o r v o s t u d o m á n y i osztályának szaküléseiröl;
szak
VI. s z a k ü l é s 1 9 0 9 á p r i l i s h ó 17.,-én. P]lnök :
TuRCSA
JÍNOS.
J e g y z ő : KONRÍDI
DXNIEL.
1. KANITZ HENKIK d r . : UrticMria piqmmtusa osGtét mutatja be. A botog R. B . 3 4 éves férfi, a ki előadja, h o g y 1 hét előtt általános rosszullét, émolygés, borzongás kíséretében viszkető vörös foltok támadtak testén. A kiütés fellépését gyoniorclrontás és o napig tartó obstipatio előzte meg. Hasonló kiütései voltak a botognok először 8 hónap előtt és azóta most ötödször keletkeztek azok. még pedig mindig emésztési zavarok kíséretében, s z é k r e k e d é s után. A korona, egész gyermektenyér n a g y s á g ú foltok r e n d e s e n 8 — 1 0 napi fennállás után barnás festeuyzettség visszahagyásával eltűntek és érdekes, hogy -minden következő roham alkalmával a foltok innidig a régiek helyén támadnak.
Jelenleg a végtagokon és a torzson elszórtan több ( 1 0 — 1 2 ) koronányi, egész gyermektenyérnyi, kerek hyperaeniiás-oedomás gócz látható, melyeknek közepe többnyire cyanosisos, sötétebb, míg széli részük élénk vörös. A góczok mérsékelten prominoáluak ós visz ketnek, némelyik gócz már visszafejlődésben v a n . E góczokon kívül elszórtan barnásán pigmentált helyek láthatók, melyek művi izga tással megduzzaszthatók és ilyenkor viszketnek. Az egészséges bőrterüloteken élénk derniographismus mutatható ki. A beteg küzérzofe kielégítő, emésztés rendes, vizelet kóros alkatrészeket nem tartalmaz, hőomelkedés nincs. A góczoknak nrticáriás természete, u g y a n a z o n bőrrészloton való recidiválása, az eg3'es góczok helyén visszamaradó barnás festékezettség biztossá teszik az Urticaria pigmentosa kórisméjét. Az esetnek érdekességet kölcsönöz a b e t e g n e k magas kora ( 3 4 éves), melyben az urticaria pigm. ritkán szokott kezdődni. Az urt. pigm. kóroktana teljesen homályos. Az elnevezéssel csak egy bőrleletet jelzünk, mely az illető b e t e g e n időről-időre meg található. I3e hogy e bőrelváltozás mögött miféle kóros folyamat
JEGYZÖKÖNYVEK.
8t|
rejlik, a fenti diagnosissal legtöbbször nincsen megmondva. A bemu- í tátott esetben azonban mégis valószínű, hogy az urticariás eruptiók < gastro-intestinalis zavarokkal állanak összefüggésben, illetőleg e szer- i vekből kiinduló intoxicatio folytán támadnak. j A kezelés ennek megfelelően részint hashajtók és béldesin- i ficiensek adagolásából áll, részint tüneti és a bőr izgalmának ós a i viszketésnek csökkentésére irányúi. \ 2 . GENEKSICH GUSZTÁV dr. magántanár bemutat különös lues i rongenüa esetet. A vezetése alatt álló menhelyre éppen a szakülés ] napján behoztak egy czigány gyermeket, kinek a teste tele volt \ kiütésekkel. E l s ő pillanatra elhanyagolt bőrápolásból eredőnek tetszett ^ a változás, de bemutató sok elhanyagolt gyermeket lát hivatalosko- ; dása közepette, de ilyen bőrváltozásokat ily korán, 9 hetes korban, \ melyben a g y e r m e k van, nem lát. i Az esetnél igen különböző küllemű bőrváltozások vannak, rael^^ek ; a fejen és az arezon az eczema seborrhoicum, az alkarokon az i ifhflii/ofiis k é p é r e hasoiditottak és az alsó végtagokon, a faron, \ az alsó v é g t a g o k mellső ós külső felületén az erosiós eczema t ü n e - ! teire emlékeztetnek. De a ki sok eozemát látott a csecsemőkorban, í annál feltűnő, h o g y jofön esetben sehol sincs intcrtrigo. A második j különös j e l e n s é g a kiütés eloszlása. Különíis az, hogy míg az arcz, : a fejtető, a végtagok tele vannak kiütésekkel, a törzs aránylag sza- j bad. Ez felköltötte bemutatóban a lues gyanúját. íízt a gyaiu'it tcibb | mint bizonyossá tették a következő jelenségek. Ha valamely cso- j esemőnél erős seborrhooa capillitii van, az a homlok felső r é s z é r e \ terjedhet u g y a n , de a szemöldök tájékára, jicm harapózik el. E z a \ hely a lues praedileetionalis helye. Hasonlóképpen nem találjuk eczema seborrhoicumnál a száj és orr környékét ellepettnek, j e l e n esetben p e d i g a szájat koszorúszerűleg veszik körül a papnlaszerű j pikkelyek, sőt stigaras elrendezés is látható a száj felé éppen ú g y , \ mint a luosnél. A pofáknak a fül előtt levő részén, a homlok és ^ halánték szólein külön álló pikkelyekkel takart papnlákon kívül j egyes h a l v á n y b a r n á s papulaszerű kivirágzások vannak, melyek h a s o n - j lítanak a l u e s e s papulákra. Az alsó végtagok bőre ugyan nem tészta- \ tapintató, de határozottan duzzadt, a gyermek általában véve j ó l ;j tájilált, de h a s a mégis feltűnőbben nagyobb és nemcsak a lép tapint- ' ható jól H / j h.-ujjn\dra, hanem a máj 3 harántnjjal ér a bordaíven ; alól. Azonkívül az alsó végtagokon nagyobb, íillérnyi, p e r g a m c n t o s , leváló bőrczaíatokon kívül és azok körül nagyobb felületes erosiók vaimak, m e l y e k n e k sajátságos renyhe kiillemök, csekély lobos 3 reactiós j e l l e g ü k van. A tonj^erek és taljiak bőre ugyan pirosabb, vastagabb volt, a tenyerek az alkarbeli iehth^'osisszerü küllemből is kaptak vala mennyit, de e helyeken a lueses typus nem volt kiíejezett. \
88
JEGYZŐKÖNYVÉI?.
í g y nézett ki az eset íürösztés nélkül és így lett a bőrkórtani klinikán KEREKES dr. úr által lefényképelvo. I V . 18.-án második fénykép készült. Utána pedig 18.-án d. u. a g y e r m e k meg lett fürosztve. A fürdő a pikkelyes kiütés l e g n a g y o b b tömegét levitte. Csak a fejtetőn és a szemöldök táján, a száj körül levő koszorú táján maradtak foltok és pörkszerű papulák. A kiütések a fülről, a polák többi részéről lejöttek, az alkarok ichthyosisszorű bőre felázás után sima lett, az alsó végtagokon a p e r g a m e n t e s pikkelyek leázása után vékony rózsaszínű bőr, sőt corrosiók m a r a d t a k vissza, a íártáj és az alsó végtagok feszítő felületének n a g y o b b része felületes hám hiányos szigetekből állott. A nagyszámú pikkely és var leázása után két dolog lett még feltűnőbbé: az egyik a szájkörüli papula k o s z o r ú és a bőr sugaras redözöttsége, a másik az alsó végtagok dnzzadtsága. A g y e r m e k már 18.-án reggel lázas volt. yD'S" hőemelkedést mutatott. 5 híg zöld széket ürített. A hőmórsók d. n. 4ü»-ra emel kedett. Este 7 órától a gyermek az adagolt p y r a n n d o n daczára n y u g talan maradt, rekedten sírt, nyögve légzett, szopni nem akart ós dyspnoe és szívgyengeség tünetei között 11).-éu hajnali i/a^ órakor meghalt. A g y e r m e k erőtoljessége, jól tápláltsága sokakban indokot képezett a lues corigenita kizárására és azok, kik az esetet cczomának tartották, a hirtelen elhalálozásban is támasztó bizonyítékot találhattak, mei't ismeretes az a körülmény, h o g y súlyosabb eczemákban szenvedő gyermekek sokszor homályos okok folytán hirtelen elpusztulnak. Ezt eczemahalálnak hívják. A megejtett bonczolat azonban a halálokot kiderítette. A bal tüdő hátsó alsó részében jól kifejezett lobos g ó c z volt. Ez az eset ebből a szempontból is kiválóan alkalmas a r r a , h o g y az oczemahalál titokzatosságára fényt derítsen. Azt hiszem, hogyha az oczomahalálban elpusztult csecsemőket nagyobb perczoatbon felbonozolnák, aránylag g y a k r a n találnának a mostanihoz hasonló plausibilis halálokot. A bonczolat azonban azt is kiderítette, h o g y a gyermek kilojezett és súlyos lues congenitában szenvedett. A máj háromszor n a g y o b b .volt a rendesnél és jobb lebenyének külső felületén tenyérnyi pirosasbarnás terület volt syphilises proliferatióból, mely a többi sárgás májrésztől élénken elütött. Mindkét czombcsont distalisrészében és az egyik tibia fejecsében igen szép g a m m á k voltak találhatók. A lép is kétszer nagyobb volt a rendesnél. Bemutató súlyt helyez arra, hogj a k ó r i s m é t a számos zavaró bőrváltozás daczára helj'esen állította fel és felvételét nem annyira az egyes bőrtünctekre, mint inkább a bőrelváltozások elrendeződésére alapította és arra az ímpressiói'a, melyet az e s e t eléggé tapasztalt szemére tett.
JEGYZÖKÖNYVEK.
ö9
Hozzászól: MARSCHALKÓ TAMÁS tanár. S. VERESS P^'EKENCZ dr. bemutatása a bőrg-yógyászati klinikáról : a) Gangraena praeputü et glandis űO éves férfiú, k i n e k 4 hét előtt paraphimosisa keletkezett, melyet ezelőtt eg'y héttel, a kliJiikára való bejövetelekor dorsalis inoisióval feltárt. E k k o r kitűnt, hog'y az eg-ész m a k k , valamint a praeputium belső lemeze tenyérnjd n a g y s á g ú fekete g a n g r a e n á s massává alakult át. A szétesési termékek f'usiformis bacillusok és spirillumok tiszta kultúráját tartalmazták. A. bennitatás alkalmával már az egész praeputium ós a makk • leg-n a g y o b b r é s z e deniarcálódott, 4 0 C°-os hömérséke pedig nor málisra szállott le. Az ü s z k ö s ö d é s létrejövetelének módja obbeji az esetbon m é g U(!m deríthető k i biztosan. Lehet, hogy az említett mikroorganisimisok elsődlegesen hatoltak be a penis bőrébe, de az sincs kizárva, hogy e fertőzés kapujául egy már előzetesen meg volt lágy-, v a g y kemény-fekély szolgált. A regionalis mirigyek multiplex és indolens "lódon beszürcnikodtek s ezért a további megligyelós fogja kide ríteni, hogy a fuso-spirillumos fertőzés egy sclerosishoz társult-e ? Az is valószínű, hogy a paraphimosis alakjában érvényesülő tartós nyomás, a vclo j á r ó táplálkozási zavar és ennek kapcsán m á s o d lag-osan tíirtént íusiformis fertőzés idézte elő a gangraenát. b) Midtiplex epitkelioma esete. G8 éves fórliú, kinél a 1 0 év óta arczán levő senilis (sehorrhoeás) rerrucák rendre fajulnak el rákosán. Két évvel ezelőtt már egyszer e helyen bemutatta, azóta • n é h á n y további verrucája alakult át epitheliomává. Az eset é r d e k e s íizórt, mert k i t ű n i k belőle a r á k r a hajlamos egyéneken a senilis i'errucdk praedisjionálú szerep>e. 4 . 8 z A i i ó IJÉNEs dr. bemutat: a) 1 0 6 n a p o s , 4 7 - 5 cm. hosszú, 2 7 5 0 gr. súlyú csecsemőt, kit f. évi j a i u u l r i u s hó 2.-án 5 1 kiló snlyú 2 0 éves, I-ször t e r h e s nő szült. A m a g z a t 4 0 em. hosszú, 1 7 0 0 g r . súlyú volt, teliát az életképesség h a t á r á n állott, az utolsó havibajtól számítva köriUbolől 3 0 hetes lehetett, a méretei megfelelnek AHLKEI.D átlagos méreteihez viszonyítva a 2 8 — 2 9 heteseknek. A felnevelést nehezítette, hogy az •niyatejet nélkülözni volt kénytelen, melegítő szekrényben t a r t v a időnként dajkatejct kapott, januárius 12.-óig fogyott 3 0 0 gr.-ot, ' eredeti súlyát k é t hét múlva visszanyerte, azután kb. 3 hétig i n g a dozott súlya az 1 7 0 0 gr. körül, a míg lassanként fejlődésnek indult. A magzat fejkerülete 2 8 cm. volt s í g y a FEHLING által megálla pított 2 8 - 7 5 cni. á ü a g alatt maradt, tehát az életképessége ezen m e g állapítási alap szerint is kétes volt. Bemutató a melegítő s z e k r é n y t éyok óta használja, bár a klinikát látogató anyák miatt nem i g e n nizik használata eredményében, mégis, mint a benuitatott eset is mutatja, jó segédeszköz ott, hol a magzat hozzátartozói k o m o l y a n ^•karják a k é t e s életkópességű magzatot felnevelni.
90
.IHGYZÖKÖNYVEÜ.
b) 30 éves nőbeteget, ki arról panaszol, hogy külső nemi részei egy év óta állandóan duzzadtak. A k b . ő ujjnyi h e n g e r e k k é átalakult p u h á s tapintatú n a g y ajkak bőre k ö m é n y e s , sötét rózsa színű, felszincii apró göbök itt-ott reczés felületet adnak. Az ilyen túltengés rendesen nyirokpangásuak a következménye, a külső nemi részek nyirokedényei a czombhajlásban levő mirigyek felé vezetnek, betegnél mindkét oldalt heges tasakok sorozata látható, 15 évvel ezelőtt kifakadt genyes góczok m a r a d v á n y a i k é p p e n . Az egyszerű pangásos vizenyővel szemben itt túlteugést látunk, a bőr k e m é n y c s , apró göbök emelkednek ki belőle. A kóros folyamat Hy^jertrojjhia Ij/mphatica vulrae névvel jelezhető, későbbi túltengésnél nemcsak kötőszöveti, papillás, de hámtúltengés is mutatkozik és az Eíephaiitiasis, illetőleg pseudo-elephantiasis nevét kajjja a daganat külső alakja miatt. A pangó nyirkot levezetni nem sikerül, azért rendesen eltávolítjuk a daganatot. Első sorban a csikló, azután a kis ajkak s végűi a nagy ajkak képezik a leginkább megváltozott részletet s ennek eltávolítása egymagában is a keringési viszonyok megváltoz tatásával (a keletkező h e g miatt), az el n e m távolított részek további túltengését rendesen megszünteti, azért a műtétei részleges is lehet. Képek és eltávolított daganatok bemutatása. Hozzászólás: VERESS FERENCZ dr. s z ü k s é g e s n e k tartja kijelen teni, hogy az előadó által leírt genitalis pseudoelephantiasis fér fiakon is előfordul, különösen súlyos kétoldali búbooperatio után fenmaradt hegek nyomása kapcsán. A visszatartott nyirok kötő szöveti izgalmat s ennek alapján kötöszövettúltengóst, burjánzást indít meg, melyet g y a k r a n a subcutissal s z o r o s egyensúlyban lövő hám másodlagos hypertrophiája, papillaris túltengése követ. E g y ilyen esetről készült boroszlói moulagc-a v a n klinikánknak, mely a ponis és scrotum bőrének nagyfokú túltengését ábrázolja kétoldali inguinalis hegek mellett. Hozzászólt
még JVIARSCHAI.KÓ TAMXS
tanár.
VII. s z a k ü l é s 1 9 0 9 á p r i l i s h ó 2 4 . - é n . Elníik : PDR.IEISZ ZSIGMOND.
Jegyző :
KONEADI DÁNIEL.
1. SÍNUOR ISTVÁN dr. bemutatása:
TérdisiUeti
belső
sérülés
esete. A térdizület belső sérülésének egy r i t k á b b esetét leszek bátor röviden bemutatni. F . l i . 30 éves hajadon közíd 2 és i/^ év előtt egy csúszós kövezetfi konyhában szaladva, a k k é n t esett el, hogy bal lába oldalt kicsúszott és térdben behajolva kifelé tört és kifelé for dult. Azonnal oly fájdalmai voltak, hogy fölállani nem tudott. Á g y á b a
. 11; 11Y Z (•) K <•) N Y V K K.
91
vitték ÓS a kövutkfző napon nagy noliüzun ogy kui'uzslóhoz ment, ki térdét niogkuntu aznaj) kétszer. Jíziitán neliány n a p alatt állapota ainiyii-a, javult, liogy járkálni tudott é s a konyha körüli szolgálatát r é s z b e n végezhette, de fájdalommentes sohasem volt. Több Ízben fordult orvoshoz, kik constatálták, hogy térdében csont törés nincs é s külső orvosszoreket ajánlottak. Ezután t é r d é n e k állapota hosszú időn keresztül egyforma maradt, bár fájdalmai j á r á s kelésnél voltak, de azért dolgozni tudott, úgy hogy l í ) 0 7 n y a r á n iU'atási m u n k á b a n résztvett. Idővel azután bal térdének állapota mind rosszabb l e t t ; minduntalan kibicsaklott olyannyira, hogy 1908 n y a r á n munkaképtelen volt. Jelenleg ülő helyzetből felálhii nagyon nehezen tud és j á r á s n á l is, a mint nem vigyáz, bal térde kibicsaklik. Megtekintve a két térdizület tájékát, azokou feltűnő eltérést nem találunk. A bal láb egészében lényegtelenül soványabb, mint íi j o b b . A térdizületben izzadmány nem nuitatható ki. A nyújtás iietive nem oly teljes baloldalt, mint jobboldalt; ellenben p a s s i v e valamivel e r ő s e b b hypore.Ktensióba hozható. A hüjhtás baloldalt p a s sive k ö n n y e b b e n ós valamivel nagyobb fokban vihető ki, mint j o b b oldalt, active n ű n d k é t oldalt teljes. Nyújtott lábnál oldalmozgás a. térdizületben n e m vihető\ k i , rotatio beleié nem, kifelé valaniivel n a g y o b b fokban, mint jobboldalt. Hajlított térdizület mellett feltűnik a térdizüleüiek e g y bizonyos lityegése úgy a distractio irányában, iiűnt főleg kifelé való rotatio irányában. Midőn ez utóbbi rendellenes mozgást végezzük, a k k o r hallható zörejjel kiugrik a eondylus interinis a tibia é s a meniscus medialis által alkotott vályújából és ózon r t M i d e l l e n e s m o z g á s t a beteg active igen szépen produoálja akként, hogy lábát a földre támasztva, hajlított térd mellett a femurt kezével rögzíti és a láb és czomb izmainak apró mozgásaival az alszárat f'lőrcfelé luxálja, miközben egy kissé kifelé rotálja. H o g y ezen a b n o r iiűtás a k ü l ö n b e n teljesen egészséges é s jól fejlett betegnek nnly uag-yfokú functionalís zavart okoz, azt kitűnően demonstrálja az a "lód, a iiogyan a beteg ülőhelyzetéből fölkel. Ilyenkor u g y a n i s lizombját a ' ' t é r d i z ü l e t fölött balkezével rögzíti, jobbkezével p e d i g kénytelen v a l a m e l y székbe vagy asztalba kapaszkodni é s csak í g y t " d ' n a g y n e h e z e n kiegyenesedjn és testsúlyát a kinyújtott ballábára is helyezni. V a g y i s a midőn a beteg térde csak kissé is hajlított helyzetben v a n , ^ a z ogvensúlyt megtartani nem tudja, mert a mint az i z o m m ű k ö d é s a térdizületre hat, az ide-oda lityeg és t á m a s z k o dásra nem a l k a l m a s . A j á r á s sima padlón igen óvatosan akként tör ténik, hogy a b e t e g a ballábával egy kis kört ír le és a midőn a z ténlizüiJtbon teljesen kilengett, akkor rögzíti quadricepsévcű é s í g y ereszti r á a test súlyát. A f e l v t ^ t t számos H ő s T O E x - k é p e n l é n y e gesebb eltérés nincsen jelen, csak a bal térdizület csontjai valamivel távolabb állnak egymástól, miut a jobboldaliéi. É r t e s í t ő ( o r v o s i s z a k ) 1909.
92
JECiYZŐKÖNYVEk.
Az i t t leírt tünetekből nyilvánvaló, h o g y a térdizületnek egy belső sérülésével állunk szemben, a moly ezen egyébként egészséges, munkaképes fiatal egyént teljesen munkaképtelenné teszi. A térd izület belső sérülései közül régebben főleg a meniscus-ok sérülései voltak ismertek. Csak épp megemlítem a nioniscus luxatiót és a meniscus fraeturát. Az előbbi a meniscusnak valamelyik insertióról való leszakadása, az utóbbi pedig annak kettészakadása. Újabban két kórformára lettünk figyelmesek. Ezek közül az egyik a plicao alares trauma után kifejlődött chronicus lobja (HOFFA, KÖNIG), a mely traumás alapon a ligamontum patellao mucosum (plica synovialis patellaris) és a plicae alares sérülése után lép fel és a melyre a körülírt nyomási érzékenység és állandó fájdalmasság characteristicus. A másik kórforma a ligamenta cruciata izolált szakadása, a melylyel jelen esetben is dolgunk van. I g e n messze vezetne, h a a ligamenta cruciata szerepót a térdiziUet m e c h a n i s m u s á b a n és ezek kiesési tüneteit szakadásuk esetén bővebben a k a r n á n k tárgyabu. L e g y e n szabad röviden a következőket megemlíteni. A ligameuta cruciata akként van elhelyezve, hogy a czombcsontot és a tibiát a köztük levő meniscusokkal a' térdizület b á r m e l y szögletállásábnn körülbelül cgj^enlő feszülés alatt egyuiáshoz rögzíti. Ezen kívül a ligamontum cruciatiun anterius meggátolja az alszár befelé való rotatióját. A kifelé való rotatiót a ligamcntuni crnciatum postcrins már sokkal kisebb mértékbon gátolja. P o n t o s továbbá ezen szalag épsége a tibiának előre vagy hátra, valamint oldal felé való csú szásában is. Ezen inkább hullakísérleteken n y e r t tünetek az élőn az izomnn'iködés folytán lényeges módosidást szenvednek. A mi betegünknél a legfeltűnőbb, hogy az abnormális rotatio a medialis meniscofomoralis iziiletfélről a laterálisra m e n t át, mert mint azt HENKK és G. t Í E R K M A N N MAYER vízsgálatal bizon^útják, az a csekély rotatio, a mely épp behajlított térdizület mellett lehetséges, épp a medialis izületfélbon megy végbe. Betogünkiu'd pedig éppen a tibia izülő felszinének medialis része az, a moly h e l y é t elhagyja, az egész tibia előrefelé luxáltatik és kissé a laterális monisco tibialis Ízületben kifelé rotáltatik. Ezt a tünetcsoportot m á s k é p p , mint a ligameuta cru ciata, ipindenek szerint pedig az elülső elszakadásával (és tán a hátulsó is) és a ligamentum collaterale m e g n y ú l á s á v a l magyarázni nem lehet. É r d e k e s esetünkben az a k ö r ü l m é n y is, hogy a beteg állapota egyre rosszabbodott. Ez akként volna talán magyarázható, hogy egy időn át az izmok működése az Ízületnek különböző hely zetben való rögyitését képes volt keresztülvinni, idővel azonban ezen izmok a rendellenes irányban való folytonos megnyújtás által rend ellenes megnyújtatásnkhoz hozzá alkalmazkodtak és mivel az ízület megmaradt szalagjai időközbon szintén a rendellenes mognyújtatás által meghosszabbodtak, a lityegő izületet hajlított helyzetben már
.IHliyZÖKiíNVVEK.
98
uem képes az izomzat rögzíteni. Kimutatliató a ligamentum collatorale tibia] c n a g y t o k ú megliosszabbodása a térdizületnek p a s s í v aiódon valgus állásba való hozatala által. Hogy vájjon esetünkben tényleg el v a n - e szakadva a ligamentum crnciatum, avagy p e d i g cxcossivus m e g n y ú l á s a vau jelen, azt így eldönteni teljes biztossággal uem m e r n é n k . ROBSON közült egy esetet, a hol trauma után a térd izületnek majdnem teljes hátrafelé való subluxálhatósága állott elő cs a műtétnél mindkét kerosztszalagnak nagyfokú megnyúlása talál tatott és ezen szalagok megrövidítése által a beteg meggyógyult, dolon e s e t ü n k b e n a prognosist és therapiát illetőleg n é h á n y szóVal \'égozhetünk. H a tényleg el voltak szakadva a lig. c r u c , úgy azok i'sszevarrása, mint azt PAGENSTECHJSK, KÖNIÜ, BARTH és mások végez
ték, jelenleg közel 2 és 1/2 evvel a trauma után aligha lesz végez-'lotő. Jla csak m e g n y ú l á s u k volna jelen, úgy megrövidítésük ép úiuctiójú térdizület megtartásával kecsegtetne. Feltétlen arthrotomiát kell hát v é g e z n ü n k és ha a lelet az ízület mozgékonyságának consorválását nem engedi meg, úgy kénytelenek leszünk arthrodesis-t készíteni és így bár a betegnek a tórdízülete merev lesz, de m u n k a képessége h e l y r e fog állani. Befejezésül legyen szabad megemlífcuem, h o g y a kezdettől'-fogva helyesen és czélirányosan kezelt térd izületi luxatiük, a mel3' sine qua uon-ja a ligamenta cruciata szaka dása, ha kellő ideig kíméljük az izületet, a vérömleny felszívódá sáról g o n d o s k o d u n k és a midőn járni kezd, járását esetleg egy "é])|)el biztosítjuk, úgy az az esetek túlnyomó részében simán ineg.i^'.yógyul és n e m oly súlyos következmények visszahagyásával, mint <^ minőket j e l e n esetünkben láthatunk. 2 . VKRESS
FERENCZ
dr.
bemutatása:
Syphilises
reinoeulatio
esete. E g y 1 6 éves fiút van szerencsém bemutatni, kinek felső ajakán ós [jenisón e g y - e g y kifejlődött syphilises sclerosist találunk. Folyó év februáriusában közösült először életébon egy p é n t e k i " a p o n s az ezt követő hét szombatján másodszor és utoljára e g y c s o l é d l e á n y n y a l ; nűnd a két esetben csókolódzott is a nővel. A két közösülés "^között tohát nyolcz nap telt el. Az első coitus után k b . hét múlva felső ajakán egy kis pattanás keletkezett, melyből s z o ^'•áe „sós víz j ö t t k i " . E kis hólyagocska fellépése után k b . 1 — 2 lióttel (a p o n t o s időre nem emlékszik) a peuisen keletkezett e g y hasonló folyamat. Felvételekor, 1909 április 9.-ikén felső ajaka közepén k r a j czárnyi kifekélyesedett porczkomény sclerosisa volt,jellemző h a t a l m a s allalatti mirigydaganattal. Hasoiűóképpen-porczkomény fillérn^d scloi'osisa, volt a koronaárokban, a féktől jobbra jellemzően kilejlőd/itt 'i'iiltipliíx r e g i o n á l i s mirig3d)eszűrődés kíséretében. A beteg e k k o r már a syphilis nuisodlaííos időszakában volt, a mit egyebek mellett a tonsílláris f e k é l y e k í s ' m u t a t t a k .
94
JEGYZÖKÖNYVKK.
Azóta S oleiim ciiiüroum iujcctiót kapott, melyek következtében ma már az összes tünetek jóval visszafejlődtek. Az eset több szempontból érdekes, mivel a többes sclerosisok a ritkaságok közé tartoznak, mert ha valaki h e r p e s hólyagocskákkal telehintett penisen vagy gcnitalis eczema helyén 10—20 sclerosist kap, az eléggé érthető, mert hiszen az arrodált felületen sok helyen egyszerre inficiálta magát, itt azonban a sclerosisok successire fejlődvén ki, alkalmat adnak arra, hogy n é h á n y szóval kiterjeszkedjem a syphilises immunitásra vonatkozó legújabb buvárlatokuak az első és második lappangási időszakot illető részére. Ha valaki ma syphilissel fertőzi magát, tudvalevőleg 10 naptól 2—5 hétig terjedő idő múlva, de többnyire 2 1 — 2 4 nap után jelent kezik a virus behatolási helyén az elsődleges sj^pliilises elváltozás: a sclerosis v. keményíekély. Ennek felléptét 3 — 0 hét uuilva, ren desen a fertőzés utáni 8-ik hét végére követik az általános tünetek, a másodlagos stádiumot jelző kiütések. A fertőzéstől a sclerosis jelent kezéséig terjedő időt első, a sclerosistól az e x a n t h e m á i g elmúló idő közt második lappangási időszaknak nevezzük. Az a körülmény, hogy syphilissel i n k á b b csak költségesen beszerezhető majmokon lehet, illetőleg s z a b a d kísérletezni, sokáig megakadályozta a búvárokat abban, hogy a syphilises vírusnak a szervezetben való elterjedése módjait s az e n n e k nyomában kiíV'jlődö immunitást közelebbről megvizsgálják. Sokáig azt hittük, hogy a syphilises fertőzés után rövid idővel m á r lehetetlen újabb fertő zést létrehozni, s a közelmúltban még ú g y állott a dolog, hogy minden oly esetet, mel3'nél egynél több sclerosis mutatkozott, akként magyaráztuk, hogy több rendbeli fertőzés azon az egyénen okvet lenül a legrövidebb idő alatt, legfeljebb p á r óra, vagy 1—2 nap alatt törtéidietett, mivel azontúl már a szervezet újabb inl'ectio iránt érzéketlen. A tapasztalat s ogyos jól megligyelt kórcsetek azonban e z t a pár órát vagy néhány unpot hovatovább m i n d i n k á b b meghosszabbí tották, úg3^ hogy kitűnt, miszerint az első la[)paugási időszak első felében m é g m i n d e i K ^ s e t r e sikeresen fortőzhotő az ember. BKi,n.\MMic ugyanis kiderítette, hogy egy betege október 5-én, 0-án, 11-én és 13-án, tehát 8 nap alatt 4-szer fertőzte m a g á t s a sclerosisok ennek megfelelően november 10-én és 14-én és j a n u á r i u s 10-én és 21-én jelentek meg. S u i D n T i M leírta, hogy egy kéjnő bal czondijáu 3 helyen fer tőzte magát syphilises fekély nedvével, majd néhány nap nu'ilva megismételte ezt a bal karján. A szúrások helyei cltiiiitek, de 19 nap múlva a czombján é s 24 nap nu'ilva a karján kemény sankerek keletkeztek. WALLACE esetében az első fertőzés u t á n 7 nap múlva tör-
JEGYZÖKÖNYVEK.
tónt sikeres követte.
reinoeulatio
s
95
mindkettőt typusos
keménv fekélv " N m s s E i i , 1 L u - ü n i í S T Á D T E K ÓS BAERMANN Batáviáhan Oiangntang-on, '•ihbonon és Macaciison végzett czirányú kísérletei a következő '-redményre vezettek: Az első lappaiigási időszak alatt 10 esetből 8-szor sikerült nekik njabb sikeres oltással később sclerosist létre''f«ni, ha az oltás az első sclorosis jelentkezése előtt legalább 8 iiajjpal történt. Kzek és hasonló észleletek tehát azt bizonyítják, hogy az első 'iiocnlatiós stadiuiidían újabb syphilises fertőzés elleni imnnmitást '>eni szerez a szervezet, azonban ainiyiban észrevehető már az első lertőzés h a t á s a , hogy a második sikeres oltás helyén keletkező sclerosis kisebb méretű, mint az első. F i N G n i t és LANDSTKINEK 9 újraoltási kísérletet végzett olyan egyéneken, a kiknek m á r sclerosisuk volt. K kísérletek kinuitatták, liogy a reinoeulatio sikerül az első sclerosis fellépése utáni 5 n a p r a , tehát még- a második lappangási időszak elején is. MKTSCIINIKOEE és ' i o u x a 10-ik napon az első sclerosis után is képes volt oredméiiycsen líjraoltani syphilises egyént. ONEGÜAT 14 kísérletéből kitűnt, hourv az első sclerosis m e g jelenese után 1 0 — 1 2 nap múlva reinoculált botegeken is előidézlietotl jellemző és táji mirigyektől követett második sclorosisokat, 'iiolyeknok azonban lappangási szaka sokkal rövidebb volt, mint az első l'ekélyeké. Mindezek a tényok azt nmtatják, hogy a bőr imnuuntása sokkal későbben fejlődik ki, mintsem azt ezelőtt gondolhattuk volna. •4 már sypiúlissel fertőzőit ember újra fertőzhető az első inciibatio alatt, valamint a második lappangási idő első 10—12 napján belül. A bőrnek immunitása újabb syphilises fertőzése ellenében csak az első sclerosis fellépése után 1—2 hét múlva mutatkozik, illetőleg ér el akkora fokot, h o g y a reinoculatiöt meghiúsítja. Addig is a z o n b a n érezteti m á r m a g á t abban, hogy a második oltást követő l a p p a n g á s i időszakot megrövidíti és a második sclerosist nagyobb arányú kifej lődésében n é u u l e g visszatartja. Ezok előre bocsátása után most már feltehetjük, hog^' ez: az ^fjű első közösülése alkalmával csók útján fertőzte felső ajkát s 8 nappal később, vaggis a lappangási időszakban végzett második coit-ussa alkalmával penisén újraoltotta magát. Sajnos, nem tudja pontosan m e g n e v e z n i a két sclorosis fellépése napját s így n e m állapítható uieg, vájjon a második incnbatio itt is rövidebb volt-c, 'iiiut az első. " 3 . ( Í E N E R s i c H GUSZTÁV : A bal füljárat teljes elzáródása esetét 'luúatja he. Hét hónapos csecsemőt hoztak ma be az egyetemi g y o r niekambnlatoriumra, kinél már a jobb fül tragusán is némi változás
96
JEGYZÖKÖNYVEK.
látható, mert azou 2 szemölcsszerű dudor látható, de a fő válto zás a bal fülöu észlelhető. A fülek általában nagyobbak, a bal fül nagyobb a jobbnál, kifejezetten hosszabb. (61 mm. a j . o. 5.'5 mm.hcz viszonyítva.) lís pedig azért, mert czimpája külön lekarélyozva fityeg le. A tragus rendellenesen nagy és kissé cilőre lityeg. A belső cojicha üreg feltűnően nagy, akkora, mint a felnőtt emberé. Ennek a conchának felső részében, ott, a hol a füljárat lenni szokott, van u g y a n egy kis lencsényi sekély gödröcske, melynek bőre kissé áttünő. egyébként azonban a hallójáratnak semmi nj'-oma. Az arezon, közel a fülhöz látható kis borsón}^ dudorka. Ez a változás veleszületett- A gj'crmeket már 8 hetes korában láttuk. E változás az első garathasadék k ó r o s fejlődéséből marad vissza. Tudvalevőleg a középső és a külső íül az első garathasadék felső részéből fejlődik, a mely az állcsont és a szakesont-ív, vala mint a trigeminus és az acusto-facialis között fekszik. Ez a hasadék oldalt záródik és csak a garatívek tájékán, mint vékony cső marad vissza. Ebből képződnek a dobűr, az Eustach-oső és külső halijárat. Ez utóbbiaknak elkülöníidése azonban az első és második garatív közreműködése révén jön létre. A külső fül, a kagylórész az első garathasadás elzáródási helyének külső felületén levő öblösüdésből képződik. A hasadás dagálj'os szélektől van körülvéve, melyek az I. és II. garatívhez tartoznak és t ö b b dudorrá tagozódnak. E dudorok elsimulásából, összefolyásából lesz a fülkagyló. A da gályok közötti tasak lesz füljárattá. Es ezáltal lesz mind mélyebbé OS mélyebbé, hogy az arcz falai, melyek körűiveszik, nőnek és vastagodjiak. A fityegő fülczimpa, melyet a betegnél látunk, teljes hason mása annak az ébrénykori képnek, melyet llis-nól, az emberi fül fej lődésének vázlatán látunk. A tragus előtti dudoroeskák ébrényi kagyló dudormaradványok. A fülön levő változás azonban nem az egyedüli fejlődési rendellenesség. A gyermek fejő feltűnően kicsinj', kerülete csak 3 8 cm., holott mellkasa 4 1 cm. Tehát nnkrokephalia van jelen. A gyermeknek nyála folyik. A g y e r m e k síráskor saját ságosan tikog. Torka rendesnél valamivel s z ű k e b b . A fül és a szellemi képesség között bizonyos összefüggésről szoktak • beszélni. A bemutatott eset bizonyít a mellett, h o g y ily összefüggés tényleg létezik és h o g y ennek a l a p j a bizonyos fejlődési rendellenesség. Az eset kezelése ügy hiszem teljesen czéltalan. A gyermek jobb fülére hall és ez a különben gyengeelméjű g.yermeknek teljesen elég. 4 . VEKESS P^LEMÉR dr. azokat a vizsgáJatokat ismerteti, melyeket Napoliban a Medusák mozgásaira vonatkozólag végzett. Kísérlete zésének czélja az volt, hogy kimutassa, mily szoros kapcsolatban van a mozgások rhythmusos tevékenysége a szervezet alkotásával,
JEGYZŐKÖNYVEK.
továbbá, hog-y kutassa, niolyok az og'yos mozgásformák legelemibb tényezői. Dolgozatának eredményeit a következőkben foglalta össze : A mozgás jellege és a test alkotása, főleg az érző, illetve felfogó fülűiét kiterjedése és fejlettsége szoros kapcsolatban áll e g y m á s s a l , őzért pl, feltűnő az eltérés a fonalas és fonaltalan Medusák moz gásai között. P\aradays ingerlésre az épen mozgó Medusa megáll, vagy m o z gásának t y p u s a változik, erős áram hatására féregszerű vonaglás támadhat. A mozgás hiányos szakaszaiban a Medusa az ingerléssel szemben visszautasítólag viselkedik. Általában az ingerlés szaporaságát reactióinak jellegével, az összehúzódások szaporaságát tekintve nem tükrözteti vissza, f-'ihenő Medusa, főleg pihenési periódusainak vége felé, faradays árammal rhythmusos mozgásra bírható. Galvános áram is rhythmusos mozgást vált ki. Carmerinán az ernyő és a n y é l reaotióiban jellemző eltérés van, az ernyő faradays és galvanos ingerlésre rhythmusos összehúzódásokkal felel, a n y é l reactiója mindkétféle ingerlésre mindig csak tartós összehúzódás. Hőomelkedés a rhythmusos mozgást eleinte szaporábbá teszi, aztán arythmia, g y ö n g é b b összehúzódások, végűi bénulás áll be. lílőadó a Medusák költözködését, a függőleges irányban, fölvételekon bemu tatja s ismerteti a therihotropismus viszonyait is, fiatal M e d u s á k r a vonatkozólag. Feltűnő, h o g y ha a Medusa a víz hiányos szellőztetése kövctl<eztében elhalásnak indul, a halál felé közeledőleg, midőn az e r n y ő nek csak r o n c s a i maradnak meg, a korábbi arythmia megszűnhetik és igen szabályos rhythmus állhat elő. Itt valószínűleg az elhaló é s uiár rothadó anj^agok belső ingerlést gyakorolnak, rotható testrészek más, ép Medusa fonalain jellemző izgalmakat váltanak ki. A m o z g á s o k b a n rejlő különböző sajátságok könnyebb m e g fígyclóse érdekében szükség volt a mozgások fékezésére. Ez t ö b b félokép lehetséges, így pl. az oxygenium elvonása, K Cl stb. b e h a tására. H a az ingerléken3'séget fokozzuk, az összerendezett e r n y ő niozgásból v é g r e csak az összehúzódási hullámmozgás marad m e g , moly az e r n y ő szélén szemmel követhető, gyorsasága m e g h a t á r o z ható. E m o z g á s a belek peristaltikájához hasonlít, csak bizonyos hőfokon állhat fenn, mint il^^en. Ha az ingerlékenységet fokozzuk, illetőleg a Modusát e hullámmozgás közben fokozatosan erősebb és erősebb i n g e r r e l illetjük, az összerendezett ernyőjáték levezethető. Az összerendezetlen ernyőjáték csirája a hullámmozgásoknak két irányban tovaterjedése. Előadó m é g a forgó mozgás mechanismusát, végül p e d i g vizsgálatai nj^omán az ernyő izomzatának anatómiai viszonyait ismerteti, ezekből s egyes élettani észleletekből azt következteti, ^og'y a r h y t h m u s o s mozgás létrejövetelében az izomzat különleges
98
JEGYZÖKÖNYVEK.
sajátságait nem szabad szem elől téveszteni s a coordinatióban minden szerej)et a z itlegrendszernek fulajdonítani n e m líáiet. A carmarinák volnma, mely zárt köröket alkotó izonu'ostokból áll s a melyben idegelemeket eddigelé kétségtelenül kinnitatni nem lehetett, az ernyőről elválasztva r h y t h m u s o s összehúzódásokra bírható. 5. ZACHER VAh (igyalapi aneurysma repedéséhez csallakozó lúfiyhurok-vérzést mutat be. E g y 5 2 éves, izmos vasúti m u n k á s r e g g e l , mikor felkelt fej fájásról és szédülésről panaszkodott. Mindazonáltal munkába ment, a hol később a félreeső helyen eszméletlen állapotban találták meg. A klinikai vizsgálat apoplexia eerebri tüneteit mutatta ki. A betegen venaesectiót végeztek s kb. 2 0 0 gr.-nyi vért bocsájtottak ki. A nélkül, h o g y a beteg eszméletét visszanj'orte volna, 1 2 óra múlva exitál. Bonczolatnál a következő elváltozások voltak. A koponya eltávolítása után a kemény burok sötétkékos színben tűnik át. Lefejtésekor elég sok híg vér űrül. MindJiét a g y félteke véralvadékkal vau fedve. Az agy alapja szintén sötét vörös véralvadékba van ágyazva, úgj^, hogy az agyalapi erek és idegek alig látszanak. A lazább alvadók eltávolításakor kiderül, h o g y a jobb oldalon az artéria eerebri médián, épen az artéria chorioidea eredése után, szemben az artéria eerebri anteriorral, egy alig pár mm. széles és magas kocsányon egy mogyorónyi a n e u r y s m a van, melynek a tíylvius árok felé tekintő felületén egy repedés van, a honnan nyilván a vérzés történt. Az aneurysma nyílásán p o l y p u s s z e r ű véralvadék emelkedik elő. Az aneurysma kissé compriniálja a j . n. opticust. A koponyának az aneur^^smával korrespoudealó részén usura luucs. E g y é b alapi erek kártyások. Aorta ép. E g y é b szerveken különösebb elváltozás nincs, csupán a gyomorban volt oly erős gastromalacia cadaverosa, hogy az a lép kivételekor b e s z a k a d t . Agyalapi aneurysmák a ritkább a n e u r y s m á k közé tartoznak. CRIS? 5 1 9 anenrysmát gyűjtött össze és c s u p á n 7 esetben fordult olő agyalapi aneurysma. A kolozsvári kórboncztani intézetben 7 1 0 0 bonczolat között csupán egyszer fordul elő agyalapi aneurysma repedéséhez csatlakozó lágybnrok vérzés. Arteriosklerosis szerepe az aneurysma képzésénél a jelen esetben kizárható, miután atniak semmi jelét s e u i lehetett látni. Olyan elváltozások sem voltak, a miből s y p h i l í s r e lehetett volna következtetést vonni. VESZPRÉMI tanár úr átal végzett WAPSKKMANNrectio negatívnak bizonyult, kűlíinben is syphilises eredetű agy alapi aneurysmákat fel sem vesznek. Inkább lehetne e z es(;tben az aneurysma keletkezésében felelősségre v o i n n a körülírt chronicus mesarteritist, annyival is inkább, mert az a n e u r y s m a különben egészen ép véredényen ül. A médiában a vasa vasornmok körül
JEGYZÖKÖNYVEK.
99
keletkeznek kereksejtes beszfirődések, a melyek mentén a média izom és r u g a n y o s rostelemei eipiisztúlnak. Az intima és adventitia egy közös h á r t y á v á nőnek össze, a mely többet nem tud ellent állani a v é r n y o m á s n a k , kiöblösödik. Ilyenkor a trauma vagy valami ok, a mi a vérnyomást fokozza, elegendő arra, hogy az a n e u r y s m a Hi(!grei)edjen. Az a n o u r y s m á k míg meg nem repednek, fennállhatnak a nélkül, liogy tiuieteket okoznának, mint pl. a jelen esetijén is. Utána j á r tunk, de a hozzátartozók állítása szerint sennni baja sem volt. I.átási zavarokról sem panaszkodott, bár jól látszik az agyon, h o g y a z a n e u r y s m a a j . n. opticust comprimálja. Nagyobb a n e u r y s m a k góezi tüneteket is okoznak, de ilyenkor is daganattal tévcszthetők össze. Agyalapi aneurysma repedéséhoz esatlakozó vérzés sokszor el sem különíthető apoplexia cerobritől. 0. A u s T E R L r r z VILMOS: Anatómiai készítmények hemntatása. Van szerencséra a tisztelt szakülésnek az aorta abdoimnahs, valamint a v e n a portac elágazódásai területére vonatkozó n e h a n y praeparatumot benuitatni, melyek boncztain intézetünkben készültek. A készítmény előállítása, tekintettel arra, hogy a czél az volt, A hasflri z s i g e r e k eredeti ,helyzetét lehetőleg megtartani, meglehetős nehéz volt. í g y pl. le kellett mondanunk az eredeti szándékról, liogy az injiciált készítményt egy conserváló folyadékban t a r t s u k el, mert e r r e a czélra az általunk ismert conserváló íolyadekok e g y i k e sem a l k a l m a s . í g y pl. a formalinos oldat annyira m e g k e ményíti a szerveket, hogy helyzetükből ki nom mozdíthatók, m á s részt az erősen illó formaldehyd-gáz maró hatásánál fogva lehotetleiiué teszi a készítmény közelobbi megtekintését. Az alkohol v a g y egyéb conserváló folyadék sem alkalmas, mert egy bizonyos í o k i g szintén rigiddé teszik a szerveket és főkép a vérereket, ú g y , h o g y ezek az ide-oda hajtogatás által csakhamar szakadnak.^ E g y másik eljárás lett volna a beleket — szokás szerint — felfújt á]lai)otban szárítani. A felfújt belek azonban nagy töme g ü k n é l és s z á m o s kanvarulatuknál fogva teljesen eltakarnak a verodénvtörzsüket. H a viszont eltávolítjuk a belek azon részét, mely a mélyebb betekintést gátolja, akkor az erek nagy része is áldozatul esnék és a készítmény megint csak hiányos volna. Hozzájárul még, h o g y a teljesen felfújt belek nagyobb területre terjeszkedvén, az edények is vongáltatuak ós igen könnyen szakadoznak. Mindezen hiányok elkerülése czéljából egy száraz készítmény előállítását h a t á r o z t u k el, miáltal az erek utólagos festése i s lehe tővé vált, a mit nedves készítménynél mellőznünk kellett volna, a heteket a z o n b a n nem fújtuk fel, hanem collabált állapotban r e n d e z v e szárítottuk. A mi az elkészítés lényegét illeti, az aorta abdominal.-t a z
100
JEGYZÖKÖNYVEK.
aorta thoracica legalsó részlete felől az art. hypogastr. és a. iliaca extera.-kuak előzetes lekötése után egy később megilerniedő h í g massával injiciáltuk. A massának megszilárdulása után az edények kipraeparáltattak s a beleket — lehetőleg az eredeti situst utá nozva — akként rendeztük, hogy az e d é n y e k lehetőleg minden oldalról megközelíthetők legyenek. E czélból a gyomrot és a colon transversumot felhajtottuk, a vékony beleket a bal oldalra csopor tosítottuk és az egész készítményt szárítása után megfestve, egy sodronyhálóra erősítettük, miáltal a legmélyebb fekvésű erek is lát hatóvá válnak. A vena portáét, tekintettel a r r a , hogy pályájában billentyűk nincsenek (eltekintve a legperiphericusabb kicsiny ágak billentyűitől) egyéb vénák befocskendősi módjától eltérőleg — nem a peripheria, hanem a trunens veuae portae felől, tehát a lig. hepato-duodenale-ban kerestük föl ós injiciáltuk. Az ilj' módon előállított készítmények instructiós czólokra szerfölötte alkalmasak és meglehetősen m a r a d a n d ó k is. E g y é b k é n t ezen véi'cdények kathodrai tárgyalása alkalmával n e m elégsziudv nu;g a szárított készítmények bemutatásával, h a n e m nnndcnkor frissen, hullában is nuitatjuk be őket, ú g y , hogy a hallgatóság a boncztaui gyakorlatok alkalmával kellőkép tájékozódhatik.
VIII. s z a k ü l é s 1 9 0 9 , m á j u s 8 . - á n . E l n ö k : PURJESZ ZSIGMOND. J e g y z ő : KONRÁDI DXNIEL.
GXMIN BÉLA dr. két esetet mutat be.
1. Electrolysissel (ji/őijyífMt orrsürény luxatioA 17 éves nőbeteg azzal a panaszszal fordult a bemutatóhoz, h o g y jobb orr nyilasában m á r g y e r m e k k o r a óta egy kinövés v a n , mely a légzésben akadályozza, utóbbi időben érzékeny és c s ú n y a is. A vizsgálat a cartilago quadrangularis és a hártyás septum közötti összeköttetés nieglazulását derítette ki, olyanformán, h o g y előbbinek alsó széle léczszorűen, szabadon, a hártyás sövénynyel c s a k n e m párhuzamosan, de attól e g y árok által elválasztva nézett a j o b b orrnyilasba, azt kb. felényíre szűkítve. A septumon hiány sehol sem volt, a nyák hártya mind a két oldalon ép volt, de a p o r c z kiemelkedő alsó szélén igen m e g volt vékonyodva s alapjához olyan feszesen tapadt, h o g y a porcz fehéresen tünt át rajta. Az a körülmény, hogy az elvékonyodott terület athrophiának nézett eléje, sérüléseknek pedig mindenesetre könnyen ki volt téve, továbbá a luxált porcz által okozott légzési akadály s végül kosmetikus szempontok is, gyóg}'-. beavatkozás mellett szólottak. A n y á k h á r t y a kímélése okából, rész-
JEGYZÖKÖNYVEK.
101
ben pedig a beteg líívánságának is engedve, bemutató elektrolj'sises eljárásra íiatározta magát. Három ülésben bipolárisan 5—10 ^Jcrczig alkalmazott 30 egész 40 i\lA erősségű áram behatása alatt kielé gítő, mondhatni teljes gyógyulás állott be úgy objeotiv, mint s u b jectiv szempontból. A porczos orrsüvény ilyen luxatiójával a szerzők keveset foglalkoznak, legtöbben ritkáknak és traumás oredetűeknek tart j á k azokat, m í g KATZ szerint azok g y a k r a n congenitalisak és n e m n a g y o n ritkák. Bemutató összesen két esetet látott. Mindkettőt az utóbbi félév folyamán. Az első eset egy férlinál volt, ki azojiban a therapia alól kivonta magát, a második eset a bemutatott. Sem a beteg, sem a környezete semmi traumára sem tud visszaemlékezni. Benuitató valószínűnek tartja, hogy itt a luxatio congenitalis ere detű, illetve a fejlődés rendjén önniagától keletkezett, miként a s e p tunniak egyéb fejlődési rendellenességei. 2. RUnolith. A kő pyramis alakú, hossza T S cm., m a g a s sága M cm., szélessége 1-3 cm. In situ nagyobb volt, de h o g y eltávolítható legyen, kisebb darabkákat le kellett belőle tördelni. Súlya így 1-75 g r . Magját bűzös, pépes, cseresznyemag n a g y s á g ú tömeg képezte, melyet kemény, főleg calciumphosphatból álló r é t e g zár körül. A 4 2 éves '^beteg 6 éves korában, tehát 36 év előtt, állítólag cseresznyemagot dugott az orrába, melynek további s o r s a előtte ismeretlen, nem lehetetlen tehát, hogy a kő magját az a z azóta elmállott cseresznyemag képezte. A subjoctiv panaszok vol t a k : állandó n á t h a , anosmia, féloldali bűzös, genyes kifolyás. A z objcctív lelet: rhinitis chronica foetida, siuuitis maxillaris 1. s. é s rhinolith a bal alsó orrjárat hátsó részében. A kő körül a n y á k hártya igen duzzadt és i)olypüsusan degenerált volt. Nincs k é t s é g 'oenne, h o g y a bűzös, chron. rhinitist és a siuuitist a kő által okozott állandó inger idézte elő. Hozzászól
l - h e z GYEKGYAI Á B P I O .
IX. s z a k ü l é s 1 9 0 9 . m á j u s 15.-én. E l n ö k : TuiiesA JÁNOS. J e g y z ő : KONKÁDI DINIEL. 1. FAUINYI l i u u o L i f dr. (Dicsőszentmárton)
bemutat:
a> 19 é v e s microcejihalust, kinél családi terheltség nem m u t a t ható ki. 10 testvére mind él és egészséges. A bemutatott beteg arcza csaknem normális nagyságú, a mivol szemben k o p o n y á j a abnormahsan kicsiny. Kerülete csak 40 cm., hossza 122, szélessége pedig I I C mm. Főképen a falcsontok és a
JEGYZÖKÖNYVEK.
nyakszirtcsont pikkelyi része maradt vissza a fejlődésben. A kis kutacs még jól kitapintható, valamint a többi varratok is. A fejbőre főképen hátúi bő és vastag ránczokat alkot, a behúzódások mindenött a varratoknak felelnek meg. Koponyájának megfelelőleg a beteg szellemi fejlettsége is igen alacsony. Beszélni nem tud, maga alá piszkol, de egyszerűbb cse lekedetekre való felszólításokat megért és rendszerint nyugodtan enge delmeskedik. Tekintve a bemutatott beteg nemét, korát, továbbá azt, hogy a koponya alapja elég jól fejlett és hogy a megvastagodott fejbőr is jelentékenyen növeli (legalább 3 cm.-rol) a fejkerületet, a beteget a microcephalusük egy elég ritka esetének kell tekintenünk. A beteg agyveleje csak alig lehet n a g y o b b egy újszülötténél, legfeljebb 4 — 5 0 0 grammnyira becsülhetjük. h) E g y 41 éves nőbeteget, ki 472 óv óta tahen dornali.'j-him szenved. 4 év óta gijODiorcrisisek, melj^ek hőemelkedéssel járiiaJ^. Tavaly nyár óta utóbbiakhoz az a sajátszerű jelenség társult, hogy a crisist megelőzőleg 1 nappal, a crisis tartania alatt és utána egy napig beteg egy kígyót lát nuiga előtt. A k í g y ó n a k megjelenése nnndig olyan pontosan következett be, h o g y beteg ebből crisisének 24 óra alatt való kitörését unndig előre meg tudta mondáin. Még ezt a kígyólátást megelőzőleg b e t e g crisisének utolsó napján bal fülében néhány hónapon át czigányzenét hallott, mely nek hallásából szintén egészen biztosan crisisének a következő napon való megszűnésére tudott következtetni. E z a jelenség önma gától megszűnt. A kígyólátás egészen ez év februáriusáig történt a jel/.ott szabályossággal. Azóta a beteg a crisismeutes időszakban is — bár ritkábban — látja. A kígyónak első megjelenése következménye egy a beteget ért ijedelemnek. Ugyanis egy alkalommal a beteg, ki családi ápolás végett egy községben volt elhelyezve, az udvaron üldögélve, kar széke alól egy kígyót látott kimászni, melytől igen megijedt s melyet az elősiető háziak csakhamar a g y o n v e r t e k . Ettől fogva nnnden .crisise alkalmával, bár változott a l a k b a n , kígyót lát. Ez a lelki trauma azonban a k í g y ó n a k a gyomorcrisisekkel való kapcsolatos fellépésére magyarázatot nem ad, hanem beauitató véleménye szerint a kígyójelenésnek okát u g y a n a b b a n kell keresni, moly a gyomorcrisiseket okozza. A tabeses crisisoknél tndval"vően vérkeringésbeli változások szerepelnek, m e l y e k e t tíibben, főképen PAL prímásnak tekintenek, szemben a s e c u n d á s fájdalmakkal. í g y a gastricus crisisek alatt a vérnyomás a h a s i szervekben erősen fokozódik s a duzzadtabbá és k a n y a r g ó s a b b á váló artériák vongálják a plexus solarist, a mi a fájdalmakat okozná.
JKGYZÖKÖNYVEK.
lüá
így tehát a kígyójolenés ez esetben nem valami hallucinatio velna, hanem e g y ülusiu, melynek alapjául a szemben a erisisek alkalmával lejátszódó vérkeringósbeli változások szolgálnak, olyan formán, hogy a beteg a erisisek alkalmával inkább megtolódö é s kanyargósabbá váló rotinaiis artériákat vagy olyankor m o z g é k o n y n y á váló üvegtest homályt vesz észre, illusiósan feldolgozza és kifelé projiciálva k í g y ó n a k látja. E mellett szólana az, hogy m á r néhányan írtak le vérkerin gósbeli változásokkal járó szemerisisoket, másfelől az is, hogy ese tünkben is s o k jelenség szól a mellett, hogy a kígyólátás alapjáfd valamelyes anatómiai substratum szolgál, mely vérkeringósbeli vál tozások által befolyásoltatik. í g y pl. a kígyót a beteg mindig csak világos felületen látja, vastagsága és n a g y s á g a pedig a szemt()l projiciált távolságtól függ, távolról, pl. ablakon, majdnem t e n y é r n y i széles, kcizelről csak fonalszerű. Hogy vérkeringósbeli változások is szerepelnek itt, a mellett szól a erisisek alkalmával fennálló fokozott könyelválasztás és fény kerülés, továbbá, h o g y a roham elején ós végén a kígyót m n i d i g keskenyebbnek látja, mint a roham közepén. De főképen e mellett l>izonyít, h o g y a kígyói testével vagy fejével rendszerint mozogni látja, ezek a m o z g á s o k ütemszerűck és egybeesnek a radiális pnlsiis piiisatiójával. S ő t beteg nem egyszer azt is jelezte, hogy a n a g y kígyóból oldalra kis kígyók is "nyúlnak ki, melyeknek mozgásai ütemszernen egybeesnek a nagyéval (art. elágazódás ?). A belső szemvizsgálat eddig biztos eredményt nem adott. Ugyanis a betegnek rendkívül szűk pupillái atropinra is alig tiigúlnak ki, másfelől pedig ugyanezzel a beteggel therapiás kísér l e t i e k is történtek, (a mennyiben gyomorcrisist Medináinak, per r c c tum való alkalmazásával mindig mecrszüntetni sikerült) úgy, h o g y (uldig crisis alatt nála szemtükrözés nem történt, hanem csak crisismentes időszakban. Ilyenkor a szem belsejében semmi rendkívüli sem volt constatálható. Bemutató szerint tehát a kígyólátás nem volna más, muit a tabesnél a m ú g y is ritkán előforduló srmicrisisehwk ogy sajátságos alakja. Hozzászól 2.
a)-hoz
A'URESS FURENCZ.
VERESS FERENCZ : Lupus
vulgárisnak
sósavval
meggyógyított
esete. (Bemutatás.) T. sz. A lupus gyógyítása a therapia legnehezebb feladatai közé tartozik. N a g y türelemre és rendszerint költséges űűszerelésro van s z ü k s é g ü n k , liogy ezen a téren eredményeket érjünk el. A m í g a l u p u s ' k i s terjedelmű, mindenesetre a sebészi kiirtás a legbiztosabb eljárás. Sajnos azonban, hogy nagyobb l u p u s o s góezok sebészi eltávolítása vagy lehetetlen, vagy nehéz plasztikai
104
JEGYZÖKÖNYVEK.
műtétet igényel, melynek eredménye legalább az arczon kozmetikai szempontból n a g y o n is kifogásolható szokott lonin. A gyógyító tényezők között eddig a legnagyobb szerepkör jutott a F m s E N - f é l e fénynek és a R ö N x a E N - s u g a r a k n a k . Kétségbe vonhatatlan ezeknek a módszereknek kiválósága és megbízhatósága. De mindkettőnek hátránya, hogy egyfelől rendkívül hosszúra nyúlik a kezelés, másfelől csak klinikákon, vagy d r á g a pénzen felszerelt magánintézetekben végezhető s ennélfogva nem válhatik som a vidéki gyakorló orvosoknak, sem a nagy közönségnek eléggé köz kincsévé. Igaz, h o g y ezeken kívül számos egyéb módszer felett is ren delkezünk, minő a kikaparás, erős redukáló szerekkel való kezelés, tuberkulin stb., de egyedül ezekkel n a g y o n ritkán érhetünk czélt. Nagyon örvendetes dolog tehát, h a olyan módszer birtokába jutunk, melyhoz semmi felszerelés, semmi előképzettség sem szük séges s melyet minden gyakorlóorvos e g y s z e r ű e n olvasás után is elsajátíthat. Ilyen a lupusnak sósavval való edzése, melyet 1 9 0 4 - b e u D R E ü W - t ó l , a szerzőtől Hamburgban személyesen láttam. Ezt a mód szert 1 9 0 5 - b e n kipróbáltam s az eredményt most leszek bátor demonstrálni ezen a 1 7 éves nyomdásztauonezon, ki klinikánkat 1 9 0 5 májusában kereste fel legelőször kiterjedt lupns vidgarissal az arcz két oldalának alsó részén s az áll alatt végig, valamint a bal lábszár belső és hátsó oldalán. Utóbbi h e l y e n a lábikra izom tömegének megfelelőleg egy 1 6 X 1 8 cm.-el és a térdhajlatban eg^' másik 1 0 X 8 cm. térfogatú, kissé túlburjánzott, helj'cnként kife kélyesedett, közepén itt-ott hegesedni k e z d ő d ő , de göbcsékkel sűrűn telehintett lupus vulgáris volt. A jobb kar és a bal lábszár bőrén n é h á n y olsajtosodott mirigy után keletkezett régi behúzódott hog volt. Lupusa állítólag 1 éves korában kezdődött. 1 9 0 5 - b e n 2 — 3 hétig pyrogallus (BESNIBR) kenőcscsel k ö z ö l t ü k arczlupusát, majd 3 hónapon át rendszeres F i N S E N - f é l o k o z o l é s l x M i részesült. A lábszár lupusa egyetlen RÖNTGEN expositióban részesült. 1 9 0 5 júniusában egyébként borvaselines k ö t é s alatt állott. 1 9 0 5 októborébon kiboesátottuk, novemberben újra felvettük s arczán a F í N S E N - e z é s t folj'tattuk, míg a térdhajlatban levő lupusfészket éles kanállal kikapartuk. E k k o r fogtam hozzá az ú. n. DREUW- (jelenleg berlini orvos) féle sósavas helyi kezeléshez, m e l y e t csak a lábszáron levő lupuson végeztem. Nap-nap után megfagyasztottam egj^-cgy forintnyi, vagy 5 koronányi területet egészen fehérre s aztán rögtön bedörzsöltem fapálczikára sodort vatta segélyével tömény sósavval 1 — 2 perczig, a míg a liipusos területek e g y e s részeinok f e l h á m j á n szürkés foltocskák jelentek meg. Utána indilfereus kenőcscsel bekö töttem és másnap a szomszédos részletet kezeltem. í g y mentem végig a lábszár lupusán kb. 3 hónap alatt megfelelő szünetekkel vagy háromszor.
JEGYZÖKÖNYVÜK.
lOo
Minden ilyen edzés természetesen erős reaotiós lobot idézett elő, melyet fájdalmas duzzanat, pörkölődés, majd hámlás követett. A lobos tünetek lezajlása előtt ugyanazt a területet nem edzettem. E k k o r a beteg' 1906 márczius végén eltávozott és 1907 április i S - i k á i g , újabb felvételéig nem láttuk. Felvételekor az arezon, az áll alatt, a n y a k o n már kiterjedt hegesedést constatálhattunk, mely ben azonban számos kölesnyi lupus göbcse s ezek koronányi cso portjaiból alakúit fészkek voltak. A lábszár két lupusos foltja közül a nagyobbik, 16 X 1^ cm.-es teljesen gyógyaU és helyén sima heg szövet volt, m í g a kisebbik, térdhajlatbeli, bár szintén behegedt, mégis két e g y k o r o n á s folton recidivált. E recidivákat éles kanállal és utána B B S N i E B - k e n ő c s c s e l , majd sósavval meggyógyítottuk, m í g arczát csak p^^rogalussal kezeltük. E g y hónapi benléte után kibocsátottuk s folyó óv április 29-én vettük fel újból. Bejövetelekor az arcz fentemlített hel3^ein hegszövetbo á g y a z v a n a g y s z á m ú lupusgöbcsót találtunk. A lábszár lupusa teljesen g y ó gyult s csak mellette az ép bőrben találtam egyetlen kölesnyi g ö b csét, melyet pravaztüvel megszúrtam és sósavval kiégettem. Az összes kezelés eredménye tehát eddig az, hogy a számos (kh. ()0—70) ülésben Fhtsenezett arczlupus még mindig fennáll, habár javult, míg a DREuw-féle sósavas kezelés a lábszáron teljes gyógyulást eredményezett. T. sz. Világért sem akarom az elmondottakkal a phototherapia _ értékét kisebbíteni s bemutatásomból minden ilyen czélzatosság liiányzik. Czélom inkább az volt, hogy ezt a nálunk még J i e m kul tivált módszerét a lupus kezelésének s a vele elért jó eredményt közöljem s lehetővé tegyem, hogy bárki, bárhol, függetlenül inté zettől, klinikától, minden befektetés nélkül gyakorolhassa. Az összes felszerelés, a mit a módszer igényel, tömény sósav, chloraothyl és borvaselin, esetleg valamilyen hintő por. Az ilyen kezelést kozmetikai tekintetben is kielégítő e r e d m é n y szokta követni. Hozzászól: MAKAKA IJAJOS tanár, KANITZ HENROÍ, AIAKSCHALKÓ TAMXS tanár.
3. ZSAKÓ ISTVÁN : Bőrelváltozások elmebetegeknél meehanicai irritatiók következtében. Kégi tapasztalat, hogy egyes foglalkozások maradandó n y o m o k a t h a g y n a k maguk után a kiiltakarón. Közön ségesen ismeretes a lakatosok, kovácsok apró hegekkel teli kézbőre, a szabók összeszurkált bal hüvelykujja, az asztalosok j o b b hüvol^^kHjja második izülotének belső oldalán, továbbá a balkéz t e n y e r é n e k az alkarral érintkező széle közepén található bőrkeméuyedés. A b ő r i u d v állandó irritatiója folytán létrejött hypertrophiák ós e x c o riatióknak, azok következmón3'eivel, számos példáját láthatjuk m é g ezeken kívül.
lOf)
.lEGYZüKÖNYVKK.
Elmebctügokiiél is hasonló módon jöhetnek létre elváltozások a bőrön, a sokáig tartó dörzsölés és k a p a r á s által. Elég gyakoriak depressiós állapotoknál, kivált az arczbőrnek hosszas k a p a r á s után előállott éles szélű, vérző alapú excoriatiói. Eszleltek oly beteget a helybeli elmoklinikán, a ki őrzékesalódásai alkalmával nagyokat top pantott a földre s e sok insidtálásnak az e r e d m é n y e az lett, hog^'^ számos berepedés állott be a sarkok borén. A z egyik bemutatott betegnél előadja, h o g y az annál talál ható hyperkeratosisok keletkezése szintén hallucinatiókban kere s e n d ő . Az illető bal lapoczkája táján villanyoztatás érzése miatt véde kező mozgásaival addig irritálta a bal hónalj táj és jobb kéz ü., 4., 5. ujj Í z ü l e t feletti bőrt, a míg ott erős hyperkeratosis jött létre. A bal pectoralis fölötti bőrön állandóan haloványpirosas e l s z í neződést lehet találni féltenyérnyi n a g y s á g b a n . A bal felkar felső é s középső h a r m a d á n a k határánál 5 k o r o n á s n a g y s á g b a n a bőr száraz, kemény, sötétebb színű környezeténél. A j o b b 3-ik és kisebb fokban a 4-ik kéz középizület rendesnél n a g y o b b teriméjű, a felettük l e v ő b ő r ö n e r ő s , száraz hyperkeratosisok észlelhetők, úg3rszintén a jobb 5-ik kéz középujj ízület feletti bőrön. Másik 2 esetben évekkel ezelőtt lefolyt pyodermiák és mélyebb bőrexcoriátiók után vissza maradt pigment foltokat nuűatott be. Egyiknél csupán az alszárakon voltak észlelhetők szabálytalan szélű, fillérnél kisebb nagj'ságú v e r e s e s foltok. Az illetőnél 4'/a évvel ezelőtt m é g az egész kültakarón, k e z d v e a nj^aktól a sarkokig lehetett találni hasonló pigmentatiókat, d e e z e k idővel eltűntek. A másik esetben 4 évvel ezelőtt nnnden kezelés daczára a beteg a kötést letépte s újra felkaparta sok helyen már genyező börterületeit. Az illetőt időközben hazavitték, így csupán tavaly észlelhették tovább az akkori bőrelváltozások következménj'oit, a mi érdekes pigment-foltok s h e g e k b ő l áll. Az clhalványodás daczára mégis élesen láthatók a k é k c s v e r e s b e játszó pigmentfoltok. Érdekes, hogy a z elváltozások majdnem symmetriások a két testleien. A könj'ökök bőrén körülbelül t e n y é r n y i területen apró hegek találhatók. Az alhas bőrén a fandomb és köldök közt középen kb. 7 cm. hosszú, 2 cm. széles, hosszúságával a vízszintes vonalban fekvő 1 mm. méh'ségben behúzódó heges pignientatió található. A czombok feletti bőrön pigmentekkel kapcsolatban heges részek alig észlelhetők s a z alszárakon majdnem teljesen szabálj^os köralakú pigment foltok a bőrben, melyeknek n a g y s á g a k b . két ötkoronásnyi. Mind a 3 esetben dementia praecox p a r a n o i d e s , illetőleg catatonica volt az elmegj'ógyászati diagnosis. Az aetiologia tisztán halIncinatiók és azok következtében végzett stercotypusos mozgás()kl)an keresendő, t. i. a bőrnek irritatióját idézték elő a motoricns eredői a z érzékcsalódásoknak. Még ű^lemlíti, hogy luesben egyik s e m szenvedett, gyógyszert egyik sem használt belsőleg, esu^jáu egy-
j
.IEOYZOKÖNYVÉK.
1Ü7
szerű ziiik, vaseliu ós uaphtalaii keiiőosöket. A legutolsó esetben a többször végzett lapisolás az alszárakon valószínűleg befolyással volt a pigmentatióra, mivel itt sötétebb pigment-foltok ós valamonyuyíre lapisfoltokra emlékeztető szín található. 4. K a n i t z H e n r t k dr. .,^1 Eöntf/en-sugaras (Hjógyítás káros mellékhatásairól" értek ezí k. A R ö N T o E N - s u g a r a k therajjíás alkalmazása közben néha e g y e s a bőrre vag^' valamely mélyebben fekvő szervre szorítkozó, esetleg az egész szervezetet illető szövődményes tünetek fellépését lehet észlelni, melyeket a besugárzások káros mellékhatásai gyanánt kell felfognunk. E mellékhatások ismerete, keletkezésük feltételeinek és az ellenük védekezés módjainak megállapítása a gyakorlat szem pontjából igen n a g y fontossággal bír. Előadó először a K ö N T O E N - s u g a r a k n a k a bőrre gyakorolt káros hatását ismerteti, 3 csoportba osztva a bőrnek R ö N T o n N - s é r ü léseit. Az a k u t módon keletkező ártalmak közül a besugárzások után keletkező pigmentatiót, a szőrzet végleges kiveszését, a bőr sorvadást és a fekólyképződést, vagjds az ú. n. R ö N X G E N - é g é s t tár gyalja. Az utóbbinak kapcsán foglalkozik az idiosynkrasia k é r d é sével. Szerinte léteznek \ ugyan csekély egyéni ingadozások a b ő r érzékenysége tekintetében, de idiosynkrasia a szó valódi érteimébon a R ö N T G E N - s u g - a r a k k a l szemben nem fordul elő. A R ö s T G E N - é g é s o k
okát kivétel nélkül tfdexponálásban látja. Elkerülésük czéljából a fény instriunentalis adagolását tartja a legfontosabbnak, e mellett az alkalmazandó fónyadagot mindig az illető szövet érzékenységo és therapiás beavatkozásunk speciális czélja szerint kell megszabni és végre g o n d o s k o d n i kell az egészséges bőr tökéletes védelméről. A késői vagy másodlagos bőrelváltozások, melyek több hónappal, esetleg 1 é v v e l a besugárzások után szoktak fellépni, előadó szerint n a g y óvatosság m e l l e t t szintén elkerülhetők, csak nem szabad t ú l erős ( 3 vagy 4 fokú) reaktiókat előidézni és nom szabad u g y a n azon bőrterületet többször egymásután még csak középerős roaktio esélyeinek s e m kitenni. A gj^akorlatban ez a R ö N T O E N - t h e r a p i a j a v a latainak l é n y e g e s e b b megszorítása nélkül keresztül vihető. Az idült H ö N T G E x - d e r m a t i t i s csakis a R ö N T G B N - s u g a r a k k a l hivatásszerűen fog lalkozó e g y é n e k e t fenyegeti. A védekezés legfontosabb feltétele é s egyszersmind legegyszerűbb módja az antikathod síkja megetti tartózkodás és a kezek átvilágításának mellőzése. Előadó e z u t á n azou ártalmakat tárgyalja, melyek a RÖNTGENkezclés k a p c s á n belső szervekben támadhatnak. Már régóta ismert a R ö N T G E N - s u g a r a k sorvasztó hatása a herék ós ovariumok fajlagos liámjára. Szövettani vizsgálatok az ivarmírigyek parenchymájának, különösen az ondóképző hámnak teljes elpusztulását nmtatták ki, a mi természetesen sterilitást eredménj'ez. A herék epithelje sokkal É r t e s í t ő ( o r v o s i s z a k ) 1909.
8
108
•
JEGYZÖKÖNYVEK.
jobban van kitéve a sugarak káros hatásának, mint az ovariumokn a k egyébként szintén érzékeny hámja, mert az utóbbit a vastaghasfal védi. Természetes, hogy kezelés közben gondoskodni kell az ivarmirig3rek védelméről. A szemben konjunktivitis, keratitis, skleritis állhat elő R ö j f r í i E N - k e z e l é s folytán, a miket előadó is észlelt néhány esetben. Súlyosabb szemsérülések csak szokatlanul nagy fényadagok alkalmazása után támadnak. A központi ideg rendszer a sugarak iránt csak nagyon kevéssé órzéken^^ szövetek k ö z é tartozik, e mellett emberben vastag csontos tok fedi azt és védi a sugarak ellen. Innen van az, hogy s ú l y o s a b b idegrendszerbeli zavarokat l i ö N T G B N - k e z e l é s kapcsán emberben m é g sohasem ősz leltek. Előadónak alkalma volt a csontos kopon^'^atoknak egy n a g y o b b hiányán keresztül, melyet fejtetőcarcinoma okozott, többször besugarazni az ag^'-velőt, de az idegrendszer részéről sohasem tapasztalt zavarokat, daczára annak, h o g y a besugárzások n a g y o n eréfyesok voltak. A vérképző szervek túlerélyes röntgenezésével annyira béníthatjuk azoknak funktióképességét, hogy a z o k b a n igazi aplasia fejlődhetik ki, a mi végzetes lehet a betegre nézve. A R ö N T G K N - s u g a r a k a helyi reaktión kívül némelykor általános roaktiót is kiváltanak. Ezen általános reaktio m é r g e z ő anyagoknak felszívódása által okoztatik, melyek a R ö s T G E N - s u g a r a k által ért szövetben képződnek. Ezen általános reaktio legjellemzőbb tünetei a láz, az exanthema és bizonyos kísérő subjektiv tünetek, melyekhez súlyosabb esetekben, mikor valóságos R ö N T G E N - t o x a e m i á r ó l lehet beszélni, erős hasmenések, albuminuria, s z í v g y e n g e s é g és az erőbeli állapotoknak nagymérvű hanyatlása j á r u l n a k . Előadó elég g y a k r a n észlelte a besugárzásoknak ilyen általános hatását, főleg rosszindulatú daganatok röntgenezéso kapcsán. Tapasztalatai szerint a súlyosabb R ö s T Q R N - t o x a c m i á k mindig erősebb szöveti széteséssel járó reaktiók után támadnak és így nem erősítheti meg azt a nézetet, h o g y az általános hatás független volna az adagolt fénymennjdségtől. Eddig a legtöbben azt vallották, hogy a rosszindulatú daga natok röntgenezése nem mozdíthatja elő a metastasisok képződését. Azonban előadónak alkalma volt bőrsarkoma e g y esetét HÖNTGENs u g a r a k k a l kezelni, mely esetben a kezelés folyamán g y o r s egy másutánban apró áttéti góczok támadtak és a z o k n a k fellépési módja olj^an volt, hogy keletkezésűket a b e s u g á r z á s o k k a l kellett okozati összefüggésbe hozni. Ezen áttéti góczok keletkezését előadó a széteső tumorból még aránylag ép és burjánzásra k é p e s daganatsejteknek a véráramba j u t á s á r a vezeti vissza. Végre tudni kell azt, hogy a R ö N T G E N - s u g a r a k fiatal fejlődő szövetekre, különösen a csontfejlődésre is g y a k o r o l h a t n a k káros befolyást. Már eddig is nag,yszámú állatkísérlet bizonyítja e hatá sukat és nem csoda, hogy a legutóbbi berlini RöNXfiF.N-kongressus
109
JEGYZÖKÖNYVEK.
bizottságot küldött ki a R ö N i o E N - s u g a r a k és gyermeki test közötti viszony taimlmányozására. Egyelőre a K ö N T G E N - s i i g a r a k n a k íejlődéstgátló hatása n a g y óvatosságra kell, hogy intsen kis g y e r m e k e k röntgenezésóuél. A RÖNTGEN-sugarak kétségtelenül a -|--|--val jelzett g y ó g y szerek közé tartoznak. Azonban a súlyos R ö N T O E N - á r t a l m a k , neve zetesen a R ö N T G E N - é g é s e k korszaka már letűnt és biztos, h o g y a mérő eszközök további tökéletesítése és a technika fokozatos fej lődése elhozza azt az időt is, midőn azok teljes biztonsággal e l k e rülhetők lesznek. A I t ö N T G E N - s u g a r a k egyéb „enyhébb mellékhatá sainak elkerülésében ezentúl is a legfontosabb kellék a s u g a r a k biológiai h a t á s a i n a k pontos ismerete és e hatásoknak szigorú szemmcltartása leend.
X. s z a k ü l é s 1 9 0 9 . m á j u s 2 2 . - é n . E l n ö k : PÜBJESZ ZSIGMOND. J e g y z ő : KONRÁDI DÁNIEL. 1. VÉRTES OSZKÁR "dr. két
, fibromyomás uterust mutat be,
az
egyiket abdominalis totalexstirpatio útján távolították el s a m é h n y a k hátsó falából i n d u l ki. A 6 2 éves nő 1 5 évvel ezelőtt p r o l a p s u s a unatt állott g y ó g y k e z e l é s alatt, mikor is portié amputatio és k o l porraphia végeztetett nála 4 7 éves korában. A nő már e k k o r 2 éve m e n o p a u s á b a n volt s a méhe rövid hengeres képlet alakjában volt tapintható, tehát nem volt fibromája. Azóta jól érezte m a g á t s csak az utóbhi 3 évtől fogva beteg, főleg végbélfájdalmakról panaszkodik (ennek megfelelőleg a méhnyak hátsó falában ül a íibroma). Az eset érdekes volta tehát abban van, hogy itt a íibroma akkor kezdett fejlődni, mikor a nő néhány éve már a m e n o p a u sában volt, holott az ily daganatok főkaraktere éppen az, h o g y a klimaxban visszafejlődnek. Á hístologiai k é p különben teljesen j ó i n dulatú íibromyomát mutat. A m á s o d i k corpusíibroma egy 6 0 éves nőtől származik, k i 1 0 éve van k l i m a x b a n , tehát menstruatiói 5 0 éves korában m a r a d t a k ki, már ez is mutatja, hogy a betegnél már akkor m e g volt a tibroma, saját b e m o n d á s a szerint m á r 1 7 év óta tudja, hogy d a g a nata van h a s á b a n . Jelenleg 1 év óta állítólag jobban nő a d a g a n a t s j a n u á r i u s óta fájdalmai tűrhetetlenek. Vérzése 1 0 év óta s e m m i sem volt. T a p a s z t a l a t szerint az oly íibromák, melyek a k l i m a x b a n rohamosabb fejlődésnek indulnak, malignusak szoktak lenni. E z é r t , meg a tűrhetetlen fájdalmak miatt supravaghialis amputatióval eltá volítottuk a d a g a n a t o s méhet. A hístologiai lelet semmi malignitást
110
JEGYZÖKÖNYVEK.
nem mutató, teljesen jóindulatú fibromyomát derített ki, csak zsíros dogeneratio ós helyenként hiányos mag'l'estődéssel jelentkező nekrosis látszott a metszeteken. Ez az eset azt mutatja, hogy a késői korban is okozhat zavarokat egy íibroma látszólag malignus degeneratio nélkül is. Mindkét nő különben reactiómentesen g y ó g y u l t . 2. VERESS FEBKNCZ dr. előadása : A Wrijjhi-fétc O'psoninclmóleíröl és staphylococcusos betegségek vaccinás gyógyításáról. Megje lenik egész terjedelmében az „Orvosi H e t i l a p " - b a n . Szerző ismerteti a F O D O R — P F I I F F E R — E H R i a c H - / e / e hmnoralis és a M E T s c H N i K O F F - / ( ' ' / e cellularis elmélet lényegét, majd áttér a kettő közötti ürt áthidaló W R i G H T - / e ? e opsonintheoria keletkezésére és lényegére. Előadja azokat a kísérleteket, melyeknek alapján W R i o n r ós D o u G L A s fokról-fokra megállapították az opsoninok összes eddig ismert tulajdonságait, hogy t. i. speciliensak, c s a k a baktériumokat alakítják át phagocytálhatókká, ellenben a fehérvérsejtektől teljesen függetlenek, milyenek sajátságaik a normális, milyenek innnuinsalt egyénekben stb. Rátér ezután az opsonikus index megállapításának módjára, ismerteti az opsonin-iiidex állását e g é s z s é g e s egyéjieknél, helybeli fertőzésben ós általános bacteriiimos iiű'ectióban szenvedő egyéneknél, előadja a W u i G H T - f é l e pathologiai rendszert, melybe az a baeterinmokat az opsoninokkal szemben való viselkedésük alapján beosztotta, elősorolja a különböző indexeket, melyeket W R i o H T - é k staphylococcusos és tnberkulotikus fertőzések eseteiben találtak. Ezután rátér az immunisatiós folyamatok ismertetésére, melyek a fertőzött szervezetben megindulnak, illetve mesterségesen kivált hatók ; ilyenek a bacteriumos raccinaiió, a mesterséges és a spontán aiitoinoculatio. A vaccinatio W R I G H T szerint eleinte az opsonin-index esését az ú. n. negatív phasist, majd emelkedését, a positiv phasist vonja maga után. Előbbi előáll azért, mivel a befecskendezett bacteriumok nagy mohósággal felveszik a meglevő opsonin e g y részét, de viszont erős ingert fejtenek ki a szervezetre új v é d ő a n y a g o k , opsonuiok termelése i r á n t : ezért követi a hirtelen i n d e x c s ö k k e n é s t az opsonintartalom kifejezett esése. Magyarázza és rajzokkal feltünteti az opsonin-index változá sainak különböző (előnyös és káros) görbéit, melyek gj'ógyítási beavatkozások idejére vonatkozólag becses útmutatásokat szolgál tatnak, í g y p é l d á u l nem tanácsos valamelyes operatiót (vérest, vértelent,) vagy vaccinatiót a negatív p h a s i s b a n végezni, mivel ilyenkor a vérsavóbau a legkevesebb v é d ő a n y a g , opsonin van, ellenben a positiv phasisban végrehajtott minden, m é g legenyhébb kezelés is hasznos, mert opsoninban dús vérrel látjuk el a beteg területet.
4
4
JEGYZÖKÖNYVEK,
111
Mesterséfjes autoinoculatio szüksége elő áll helybeli bántalniakuál, ])1. lupusnál, a h o l m, betegség csirái és azok termékei i i c m érintkeznek eléggé a vérárannnal s emiél fogva nem inihtják a szervezetet opsoniuok termelésére. Ilyenkor a b e t e g területen végzett niassage, scariíicatio, edzés, K ö N T G E N - f é l e , vagy FjNPjiN-kezclés mobilisálja a bakteriumtermékeket és antitestek, opsoninok kifejlődését hozza létre. Siwntan autoinoculatio történik pl. tüdőtuberculosis eseteiben azáltal, h o g y szeszélyes időben és mennjdségben korülnek b a c t o riiimprodnktumok a véráramba. E g y sétát, lépcsőmászást, tornászást, de sőt fokozottabb köhögést is autoinoculatio s ennek kapcsán negativ phasis követ, melyet az ezt követő pihenés idejében positiv időszak vált fel. A m o z g á s o k n a k és nyugalomnak ezélszerű adagolásával PATERsoN és J o M A N g ü m ő k ó r o s o k a t nemcsak kezeltek, de a B R O s i r T O N kórházban meg is gyógyítottak. Szerző ismerteti W i o o H T - n a k diagnostikus és prognostikus szemjjontból rendkívül fontos lételeit: 1. Ha az opsonin-index egy lűzo]iyos baktériummal szemben állandóan normális, akkor kizárt dolog, h o g y az illető azzá) a mikroorganisnnissal magát fertőzze. 2 Ila az index állandóan alacsony, az a bizonyos baktérium helyi fe.rtőzést okozott. 3 . Ha az index önként ingadozik, a k k o r á i t a l á n o s fertőzéssel állunk szemben. 4. Végül, ha az opsonikus index állan dóan magas, a k k o r a szervezet a fertőzést szerencsésen kiállotta, vagy pedig sikeres vaccinatio történt. Saját vizsgálatait szerző 5 hónap óta folytatja. Eleinte VESZriiKiu DEZ.'Ő dr., egyet. m.-tanárral a kórboncztaiii, majd egyedül a bőigyógyászati klinikán dolgozott. Részletesen ismerteti a nénn módosítással végzett W R i o H T - f é l e technikát, az opsonin-index megbatározására. Leírja a vérsavók vételének, leukocytaemulsió és bacteriumkeverék előállításának módját, a keverés, iixálás, festés és véi'sejt-bacteriumszámlálás technikáját, közöl néhány schemát a z opson in kísérletek megejtésére s az index kiszámítására. A normális opsonin-index m a g a s s á g á n a k megállapítása czéljából, melyet nagy jából egyniik s z o k t u n k venni, négy staphylocoecusok tekhitetében teljesen egészségesnek látszó, acne-, furuuculusmentes egyén indexét vizsgálta meg és az elsőt normálisnak tekintve, a másik hármat ehez viszonyítva 0-93-nak, l-ü4-nek és 1-16-uak találta. Eredményei k ö z ü l felemlíti a következő opsonin-indexeket: Furunculosis : 0-62, 0'99, 0 9 4 , 0-41. Acne v u l g á r i s : 1-25, 0-99, 0-80, 0-71, 0-81, O'Ol. Pyodermia : 0-62. Sykosis b a r b a e : 0-47 ( s ú l y o s eset), 0'62. Prurigo Hebrae : P12.
112
JEGYZÖKÖNYVEK.
Eczema impetig-inosum : 0-78, 0-(il. Cystitis staphylog'eiies : 0-27 (súlyos), ü-80 stb. Eseteiben az opsonin-index majdnem mindig csökkent volt a slaphylococcusokkal szemben. E csökkenés n e m mindig aránj^os a fertőzés. súlyosságával, de kiemelendő, h o g y két staphylococcusos cystitis közül a súlyosabbikban 0-27-ot, a köinij'ebb esetben 0-80-at, egy súlyosabb sykosisnál 0-47-et, egy k ö i m y e b b esetben 0-62-őt talált. Referál vaccinatiós kísérleteiről. Kizárólag staphylococeusvaccinát használt, kezdeti adagul 50 milliót, majd 3 5—6 napon ként 50-et, vagy 100-at. Eredményeivel nincs megelégedve. A hibát abban találja, hogy sem ő, sem más még n i n c s tisztában az ada golás módjával és idejével. E g y i k - m á s i k esetében hirtelen és m e g lepő gyógyítási eredményt ért el, többnyire azonban csak némi javulást tudott konstatálni, esetleg azt sem. Szerző többek közt feltünteti hét (7) esetében a beadott vaccinák idejét és nagj^ságát, s vele p á r h u z a m o s a n jelzi az opsoninindex állását, változásait a kezelés alatt. Ezekhői kitűnik, hogy az index minden esetben töhbé-kevéshhé emelkedett, sőt rendkíriili módon nőtt mé'i olyan esetekben is, midőn klinikailag ennek daczára semmi javidás sem mutatkozott. Azt is megfigyelhette folytatólagos opsonin-index meghatá rozás alapján, h o g y a vaccinatio által fokozott immunitás, illetőleg az ezt kifejező indexemelkedés, a kezelés a b b a n h a g y á s a után — a W i i i G H T - f é l e görbének megfelelőleg — fokozatosan csökken, úgy, h o g y például egyik esetében, melyben a kezdeti 0-27 index, három vaccinatio után 2-02-re emelkedett, ezután a h a r m a d i k befecskondés után 11 napra 0-57, 18 nap múlva pedig 0-47-re szállott le. Szerző tartózkodik következtetésektől s ezeket későbbre tartja fíenn magának, midőn huzamosabb időn át, n a g y s z á m ú esetet dol gozott fel s csak arra szorítkozik, h o g y a b e n y o m á s t , melyet vizs gálatai alapján szerzett, röviden összefoglalja: Az opsonin-index meghatározása nagy jártasságot ós a W R i ö H T - f é l e technikához való szigorú ragaszkodást kívánja meg. Esetei beigazolni látszanak W R T G H T ama tótelét, hogy staphylococcusos fertőzések esetében a staphylocoecusok iránti opsonin-index c s ö k k e n t s hogy vaccinatio révén lényegesen felemelhető. Az opsonin-index ilyen emelkedése azonban nom mindig jelenti a klinikai tünetek javulását is. Sőt sok szor teljesen elmarad a javulás, még olyan esetekben is, melyek opsonin indexe vaccinatio által tetemesen einolkodett s melj^eket a vaccinatio eredménytelen alkalmazása után m á s , régi kezelési eljá rásokkal rövidesen meg lehetett gyógyítani. A vaccinás gj^ógyítás mértékével még n e m rendelkezünk, az adagolás bizonj^talan ós az illető orvos subjectiv megítélésétől függ-. Az opsonin-index meghatározására r e n d k í v ü l becses diagnos-
JEGYZÖKÖNYVEK.
113
tijcus szemponthói, d e kivitele sokkal körülményesebb, sokkal n a g y o b b .jártasságot igényel, mintsem, hogy rövid időn belül általános gya korlati alkalmazást nyerhetne. Hozzászól:
BLUMENPELD SÁNDOR.
3 . VESZPRÉMI DEZSŐ
kórboncztani
anyagon végzett
BORDET—
rcactiókról számol be. Vizsgálatainak tárgyát képezte a hullából vett vérsavón kívül még liiinor cerebrospinalis, perieardialis savó s esetleg pleuralis-, ascites- és anasarca savó. VVAssERMANN-féle
Hozzászóllak: JózsEK
SZABÓ
DÉNES
tanár,
.IANCSÓ
MIKI-ÓS,
SZABÓ
és B ü D A Y KXLMXN tanár.
XI. s z a k ü l é s I 9 0 9 j ú n i u s 5 . - é n , Elnök : PURJESZ ZSIGMOND. . J e g y z ő : KONRÁDI DÁNIEL.
1. B u D A Y KÁLMÁN dr. „Aortitis syphilitira készítményeinek f><'mu,tatása" ezímen 6 esetet'demonstrál, utalva VESZPRÉMI DEZSŐ dr. magántanárnak a megelőző szakülésen tartott előadására, melyben " a kolozsvári kórboncztani intézet hullaanyagán végzett WASSERMANN-félo syphilis rcactiókról számolt be. A bemutatott 6 eset niindegyike boneztani jellegeit tekintve a HELLER és tanítványai által leírt Aortitis fibrosa syphilitica tulajdonságaival b í r t : ú g y a túlnyomóan heges, redős megvastagodások, mint azoknak elhelyez kedése szempontjából is, a mennyiben főképen a felhágó aortában és az ívben találtattak eltérések, míg a hasi aorta feltűnően ép volt. Mindezen esetekben a hnllavér a W A s s E R M A N N - f é l e syphilis reactiót igen kifejezetten adta, míg a typusos-öregkori arteriosclerosis több esetében ez a reactio hiányzott. A bemutatott esetek közül háromban 'iiég az aorta billentyűk elégtelensége is kifejlődött az által, h o g y a megvastagodás é s torzulás a billentyűkre átterjedt, különösen jollegző az ily billentyűknek az aoiáa belhártyájával való össze növése, miáltal a Valsalva-öböl bejárata tetemesen megszűkül. E g y lilás esetben 4 4 éves férfinál a felhágó aorta porczszerű mcgvasűigodásaí a szív koszorús verőerei közül az egyiknek nyílását erősen szűkítették, a másikét teljesen elzárták, a beteg stenoeardiás rohamban halt el. E g y n a g y aneurysma a lehágó mellkasi aorta kezdetén szintén a d t a a WASSERMANN-reactiót. Ezen reactiónak ilyen e.gybehangzó e r e d m é n y e mindenesetre megerősíti azt a különben ii'ár is mindinkább több oldalról elismert, újabban klinikusok által 's hangoztatott tételt, hogy a syphilis aránylag g y a k r a n okoz az aortán súlyos megbetegedést, a mel^^ az illető halálát is okozhatja.
114
JEGYZÖKÖNYVIÍK.
részint aneurysma képződés, részint billentyű elégtelenség, részint a szív koszorús verőerei szájadékának szűkítése által. A WASSERMANN-l'éle reactiónak a hullai a u y a g n á l való alkalmazásától még több vitás kérdésben is várhatunk felvilágosítást. í g y egyebek közt arra nézve, hogy a HEr.LUR-féle aortitishez hasonló képet előidéz h e t n e k - e a syphilisen kívül egyéb fertőző betegségek is. 2 . ELFEK ALADÁR előadása: „A eolloid tiidomdnyhan^. ( L . lírtesítő 7 5 — 8 5 . 1.)
chemia szerepe az orroft-
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület új alapszabályainak kivonata. í.
§.
Az
e g y e s ü l e t
czélja
és
eszközei.
1 8 4 1 / 8 . évi E r d é l y i Oi-szággyülésen elhatározott
Az
egyesület
czél.Ja
az
18i)9-ben K o l o z s v á r t
megalapított
E r d é l y i N e m z e t i iVIi'izeum föíitartása, tovább fejlesztése, g y ű j t e m é n y e i n e k
tudományos
földolgozá.sa, a t u d o m á n y o k
és
mívelése, a honismeretnek
é s általában
a magyar
tudo
m á n y o s s á g n a k el ő m ozdítása. 3. §. A z E . ÍNl. E . t u d o m á n y o s e s z k ö z e i : s z a k o s z t á l y o k és A szakosztályok a
gyűjtemények.
következők:
B ö l c s é s z e t - , n y e l v - és
torténetludoniányi-,
Természettudományi-, Orvostudományi G. §. C z é l j a i n a k
szakosztályok. m e g v a l ó s í t á s á r a az e g y e s ü l e t :
1. s z a k o s 2 ; t á l y i ü l é s e k e t t a r t ; 2. a s z a k o s z t á l y o k m u n k á l a t a i t folyóirataiban
kiadja;
;i. íárait li n a u y k ö z i H i s i ' g számára m e g h a t á r o z o t t m ó d o n , bizoiiy.i;- i i i i i i i o k o u
díj
talanul, megnyitja ; 4. táraiban i d ő n k é n t m a g y a r á z ó e l ő a d á s o k a t í). a tárakat illető
tudományszakokból
tart;
népszerűsítő és
szakelőadásokról
gon
doskodik ; t). a t á r a k b a n f o l y ó t u d o m á n y o s kiadványokbíxn 7.
munkásság
eredményeit
időhöz
nem
k(it(Ut
közzéteszi;
vándorgj'űléseket;
8. k ü l ö n l e g e s , i d ő s z a k i kiállítások.at rendez ; 9. é v k ö n y v e t ad
ki;
10.
arra r e n d e l t alapítv.áuyokból p á l y a d í j a k a t tűz ki.
10.
§.
Az
egyesület
tagjai.
gfis honpolg.'ír, férfi é s nő, a 1 1 — 1 8 telt a j e l e n t k e z é s
Az egyesület tagja lehet minden
§§-ban m e g h a t á r o z o t t
föltételek alatt.
v a g y .íjánlás alapján a v á l a s z t m á n y határozza
a M ú z e u m b a f ö l v e h e t ő e n n y i értékii tárgyat Az
fölvé
el.
12. §. A'/, e g y e s ü l e t n e k i g a z g a t ó , alapítii, rendes és pártoló tagjai 13. §. I g a z g a t ó t a g o k azok, kik az e g y e s ü l e t n e k
tisztessé A
vannak.
l e g a l á b b 1 0 0 0 koronát, a v a g y
adományoznak.
i g a z g a t ó t a g o k , mind a m a g á n , mind a j o g i s z e m é l y e k , az e g y e s ü l e t v á l a s z t
m á n y á n a k tagjai
é s a r e n d e s tiigok ö s s z e s j o g a i t
14. xVlapító t a g o k azok, JVIúzeuraba f e l v e h e t ő
kik
az
élvezik.
egyesületnek
e n n y i értékű tárgyat
leg.alább
A z .alapító t a g o k a r e n d e s t a g o k i'isszes j o g a i t 16. §. l í e u d e s tíigok azok, a kik kötelezik díj fejében é v e n k é n t 8 koronát
200
koronát,
vagy a
öt é v e n á t
tagsági
adományoznak. élvezik.
magukat,
hogy
fizetnek.
M i n d e n r e n d e s t a g n a k v á l a s z t a n i a kell a 3. §-ban fölsorolt s z a k o s z t á l y o k k ö z ü l , h a valamelyik szakosztálynak
m ű k ö d é s é b e n részt kivan
A tagtiij íiz é v e l s ő n e g y e d é b e n 17. 4 koronát 54.
venni.
fizetendő.
tj- P á r t o l ó t a g o k azok, a kik kötelezik
míigukat, h o g y
három é v e n á t évi
fizetnek. §. A t a g o k
és a rendes t a g o k n a k
jogai
és k ö t e l e s s é g e i .
ö s s z e s j o g a i t é l v e z i k és azonfelül
•alnpitó- és a r e n d e s t a g o k egyforma j o g o k a t
mmmmtáémmmmmimÉimmmmmimí,-.
Az i g a z g a t ó tagok az
alapító-
tagjai a v á l a s z t m á n y n a k .
élveznek.
\ ^
Az
55. §. Á r e n d e s tagok j o g a i a k ö v e t k e z ő j e : a) s z a v a z n a k a k ö z g y ű l é s e k e n ; b) i n d í t v á n y o k a t t e h e t n e k ; de azok é r v é n y e s határozat h o z a t a l a e l ő t t a v á l a s z t m á n y b a n tárgyalandók ; c) választanak és v á l a s z t h a t ó k ; c s u p á n
az e l n ö k i és k é t a l e l n ö k i állásra nem
v á l a s z t h a t ó m á s , m i n t igazgató v a g y alapító t a g ; d) díjtalanul kapják
az
egyesületnek
általános
természetű
éa n é p s z e r ű k i a d
ványait ; e) díjtalanul látogathatják az E r d é l y i M ú z e u m tárait, v a l a m i n t r e n d e z e t t időszaki f) díjtalanul
az e g y e s ü l e t t ő l
kiállításokat; vehetnek
részt
az e g y e s ü l e t
vándorgyűlésein
és
minden
általa
r e n d e z e t t n é p s z e r ű és t u d o m á n y o s e l ő a d á s o n ; g) díjtalanul v e h e t n e k részt a s z a k o s z t á l y o k f e l o l v a s ó ü l é s e i n ; h) r é s z t v e h e t u e k a m a s z a k o s z t á l y m ű k ö d é s é b e n ,
a m e l y b e a l i j . §. szerint b e
l é p t e k s annak k i a d v á n y a i t díjtalanul, a többi s z a k o s z t á l y k i a d v á n y a i t p e d i g k e d v e z m é n y e s áron kapják. ötí. §. A pártoló t a g o k j o g a i a
következők:
a) díjtalanul látogathatják az E r d é l y i M ú z e u m tárait, v a l a m i n t a?, e g y e s ü l e t t ő l r e n d e z e t t időszaki
kiállításokat;
b) díjtalanul kapják az e g y e s ü l e t é v k ö n y v e i t és a n é p s z e r ű e l ő a d á s o k c) díjtalanul
vehetnek
részt
az e g y e s ü l e t
vándorgyűlésein,
á l t a l a rendezett n é p s z e r ű t u d o m á n y o s e l ő a d á s o n ; • d) évi 2 k o r o n á v a l előfizethetnek e g y - e g y szakosztály
füzeteit;
valamint minden
kiadványára.
