EDUTUS HÍREK A horvát csatlakozás üzleti szemmel Az Edutus Főiskola KEM tanácsai vállalkozóknak az útdíjjal kapcsolatosan 10 dolog a játékok alkalmazásáról a marketingben
A horvát csatlakozás üzleti szemmel Horvátország 2013. július 1-én az Európai Unió 28. teljes jogú tagja lett. Ezzel az ország része lett az EU több mint 500 millió lakossal bíró egységes piacának. A horvát csatlakozással megkezdődött az a folyamat, amit „nyugat-balkáni integrációnak” nevezünk, és melynek eredményként a következő egy-két évtizedben a jugoszláv utódállamok (Szerbia, Montenegró, Macedónia, Bosznia és Hercegovina) valamint Albánia sora csatlakozik majd az EU-hoz. A horvát csatlakozáshoz kapcsolódóan leginkább a turizmus, esetleg az ingatlanüzlet juthat eszünkbe, most azonban tekintsük át azokat a horvát gazdaságot leginkább jellemző sajátosságokat, melyek üzleti szempontból érdekesek és fontosak lehetnek. Ne
feledjük!
Horvátország
csatlakozását követően az EU „4 szabadság” elve alapján szabad és
korlátozásmentes
a
Magyarország (és az összes EUtagállam) valamint Horvátország közötti áruk, személyek, tőke és szolgáltatások áramlása. Vagyis új üzleti lehetőségek nyílnak az országban, a kérdés az, hogy mennyire tudja Magyarország, valamint a magyar vállalkozások kihasználni ezeket a lehetőségeket. Az ország fő gazdasági indikátorai: 4,4 millió lakos, az egy főre jutó GDP 10.200 EUR/fő, a munkanélküliség 18%-os, jelentősek a regionális különbségek. Az ország legjelentősebb üzleti partnerei az EU országai, az export forgalom 56%-át, az import 62%-át bonyolítja a többi EUtagországokkal (mintegy 10 Milliárd eurós import és 4,6 milliárd eurós export forgalom).
Magyarország, jóllehet közvetlen szomszédja Horvátországnak (345 km közös határ), az exportimport mutatók vegyes képet mutatnak. A Horvátországba irányuló magyar export értéke jelentősen meghaladja az onnan érkező importforgalom értékét. A Horvátországba irányuló magyar export értéke 2012-ben 1,3 milliárd euró volt, míg az import mindössze 345 millió euró. Az adatok alapján Magyarország az EU tagországok közül Horvátország 4. legnagyobb export, 5. legnagyobb import-partnere. Az összes (EU-n kívüli) országot tekintve ez a 9. legnagyobb export és 10. legnagyobb import pozíciót jelenti. Hasonló a helyzet a közvetlen tőkebefektetésekkel: a magyar FDI kumulált értéke 1993-tól napjainkig 2,5 milliárd EUR, míg a horvát FDI beáramlás Magyarországra mindössze 8,4 millió EUR ugyanerre az időszakra. Előbbiben jelentős szerepet játszik a MOL: a nemzeti olajvállalat (INA) felvásárlásával az ország egyik legnagyobb befektetője lett. Áttekintve a horvát-magyar üzleti kapcsolatokat, megállapítható, hogy elsősorban a magyar nagyvállalatok (Pl.: MOL) rendelkeznek jelentős érdekeltségekkel a horvát piacon, a KKV-szektor előtt jelentős lehetőségek állnak a határ mindkét oldalán. Az üzleti kapcsolatok kialakítását számos tényező befolyásolja. Egyrészről problémát jelent, hogy a két ország közös határának mindkét oldalán hátrányos helyzetű régiók találkoznak (Dél-Dunántúli régió, valamint Eszék-Baranya, Muraköz, Kapronca-Kőrös, Verőce-Drávamellék megyék). Továbbá egyrészről gond, másrészről lehetőség mindkét ország eltérő orientációja: Magyarország
elsősorban
Németországgal, Ausztriával áll szoros gazdasági Horvátország
kapcsolatban,
míg
legfontosabb
üzleti
partnere Olaszország. A horvát-magyar kapcsolatok
fejlesztésében
fontos
szerepet játszhatnak a magyarországi horvát, valamint a horvátországi magyar kisebbségek. A magyar kisebbség jelentős számban elsősorban az Eszéken és környékén található. A KKV-k számára jelentős segítséget nyújthat horvátországi vállalkozás indításban a Horvát Gazdasági Kamara (http://www2.hgk.hr/en/), melynek minden nagyvárosban, így Eszéken is működik kirendeltsége. Összességében megállapítható, hogy a magyar-horvát üzleti kapcsolat további fejlesztése messzemenően lehetséges, különösen a KKV-szektor számára. A jelenlegi horvát gazdasági helyzet (munkanélküliség, csökkenő GDP) nem biztosítanak kedvező feltételeket a gazdasági kapcsolatok
fejlesztéséhez azonban az EU-csatlakozás új perspektívát nyit Magyarország és a hazai KKV-k számára is, melynek kiaknázása számos előnnyel járna mindkét fél számára. Kovács András, PhD. főiskolai docens, tanszékvezető
Az Edutus Főiskola KEM tanácsai vállalkozóknak az útdíjjal kapcsolatosan Ma a szállítók, fuvarozók és szállítmányozók leglátogatottabb oldala a www.hu-go.hu , ahol a látogatók megismerkedhetnek az elektronikus útdíjszedési rendszer részleteivel. Szinte mindenki egyetért a rendszer két alapvető céljával: egyrészt csökkenteni kell hazánk tehergépjármű forgalmából adódó környezeti károsodását, másrészt igénybevétel arányossá kell tenni az útdíjfizetés eddig meglévő átalánydíjas rendszerrét. Az államnak bevételt kell biztosítani, mely indokot a vállalkozások nemigen szokták előnyként felhozni, pedig az állam 75 milliárd forintos pluszbevételt remél már idén a bevezetendő rendszertől. Mindenki berzenkedik, túl rövid volt a felkészülési idő – mondják egyesek, a vállalkozások mentességen, de legalábbis csökkentésen gondolkoznak. Úgy látszik, jól ki van találva a rendszer – a mentesség kevés vállalkozást érint. A racionalizálási lehetőségre pedig minden vállalkozásnak önmaga kell, hogy rájöjjön. Az általános mentességre, amelyre rögtön rájöhet a vállalkozó, két lehetőség adott: kisebb gépjárművet alkalmazni (3,5 t össztömeg alatti kis tehergépkocsit) vagy elkerülni a fizetős utakat. Ha az áru tömege, csomagolása, ill. a vállalkozás gépjárműflottájának az összetétele megengedi, akkor tényleg elkerülhető az útdíj a kis tehergépkocsik alkalmazásával. Bár kérdéses, hogy eddig erre a vállalkozás nem is gondolt? A fizetős utakat, ha végig nézzük a térképen, akkor a legtöbbször találunk szinte vele párhuzamosan futó nem fizetős utakat is. Ezek azonban kisebb sebességgel történő igénybevétel, a hosszabb távolság miatt is költségesek lehetnek, most ne is beszéljünk a településeknek okozott kárról.
Az útdíj csökkentés, akár még versenyelőnyt is biztosíthat olyan vállalkozások számára, akik ezt a megnövekedett költségtételt nem kívánják, vagy nem tudják áthárítani a megbízóikra. Két területen lehet keresni a megoldást: a fuvarszervezés optimalizálás és a raktér kihasználás növelése területén. A fuvarszervezés optimalizálása területén drasztikus lehet az a megoldás, hogy nem fuvarozik vagy nagyobbrészt külföldön fuvarozik a vállalkozás. Nézzünk ennél kevésbé drasztikusabb megoldást a vállalkozások számára a fuvarszervezés területén: optimalizálás az útvonaltervezésben a megbízóra történő áthárítás határon túli vagy alacsonyabb rendű utak alkalmazása más közlekedési alágazatok igénybevétele (vasút, légi, vízi szállítás) korszerűbb jármű beszerzése ideiglenes raktárak kialakítása logisztikai szolgáltatóhoz kiszervezés ártárgyalás A raktérkihasználás növelése sokszor központi kérdés a fuvarozóknál, okosabban és gondosabban végzett rakodás és raktérben történő elhelyezés, természetesen a KRESZ és a járműre vonatkozó műszaki
szabályok
Másrészt
pedig
mérséklése,
tehát
betartásával. az
üresjáratok
visszfuvarszerzés
jelenthet megoldást a vállalkozások számára. Szállítók, fuvarozók és szállítmányozók ebből
az
útdíjfizetésből
meg
kell
próbálni jól kijönni! Ennek is sikerülnie kell! Bottyán László, mestertanár Edutus Főiskola
10 dolog a játékok alkalmazásáról a marketingben Egy új divathullám söpör végig a marketingen – a játékok alkalmazása előkelő helyre került a szakirodalomban és a gyakorlatban egyaránt. Bár már a múlt század elején is alkalmaztak játékokat a marketingben (sőt valószínűleg korábban is, de azt még nem marketingnek hívták), de a játékok alkalmazása a marketingben az elmúlt évtizedben komoly fordulatot vett. Ennek egyrészt az újmédia elterjedése volt az oka, ami nagyban egyszerűsítette a fogyasztókkal való kapcsolat kialakítását, másrészt a játékipar jelentős fejlődése és tudományos hátterének megalapozása. Érdemes tehát megvizsgálni, mit kell tudni erről a folyamatról. 1. Ez a játék nem az a játék. Mi változott? Az, hogy a játéktervezés, a játék
pszichológiája,
a
játékosok
tanulmányozása egészen magas szintre lépett:
cikkek,
egyetemi
kurzusok
foglalkoznak a témával. Ennek az a következménye, hogy modern játékok összetettek, több rétegűek, minden elemükben tudatosan kidolgozottak. Az alkalmazó cégek olyan élményt építenek fel, ami egyaránt ügyel arra, hogy különböző típusúak vagyunk és arra is, hogy a játék különböző fázisaiban tartunk éppen (hiszen a játéknak ugyanúgy érdekesnek kell lennie a bekapcsolódáskor, mint hónapokkal később annak ellenére, hogy az egyes játékosok nem egyszerre kezdenek el játszani). 2. Hosszútávú célok elérésére is alkalmasak. Szemben a továbbra is népszerű egyszerű nyereményjátékokkal (amiknek a népszerűsége szintén nem csökkent, de elsősorban olyan rövidtávú marketingcélok elérésére alkalmasak, mint az értékesítés gyors növelése), a modern játékok már alkalmasak összetettebb célok elérésére is, mint a viselkedés jelentős megváltoztatása, vásárlói hűség kiépítése, vagy a gondolkodásmód átalakítása.
3. Kreativitás és alapos tervezés egyaránt szükséges. A sablonok rutinszerű alkalmazása nem elég – de önmagában a jó ötlet sem: a kettőnek együtt kell működnie a modern játékoknál. Így születnek olyan kiváló alkalmazások, mint a Nike Fuel program (a sportot, a mozgást népszerűsítette játékosított formában), a Foursquare kitűzői (az app alkalmazásának elterjedésében segítettek), a Microsoft Language Quality Game (az alkalmazottakat vonta be erőteljesebben a fordítások ellenőrzésébe) vagy a Világbank által szponzorált Evoke játék (a társadalmi problémák megoldására). 4. Mindenki játszik: a telefonján, a számítógépén, az interneten vagy (ritkábban, de tényleg van még ilyen) személyesen pl. társasjátékokkal – de a felmérések alapján százból 95 ember életében szerepet játszanak a játékok. A játékipar mára nagyobb bevételt termel és több ember ér el, mint a filmipar. 5. A játékosok profilja változatos. A közhiedelemmel ellentétben az átlagos játékos nem a tizenéves élhetetlen fiúk közül kerül ki – az átlag 30 év (aki pénzt is költ a játékra azoknál 35 év), és a játékosok közel fele (47%) nő. Komoly emberek, felnőtt munkavállalók, gyerekes szülők, családanyák töltenek havonta összesen több millió percet a Facebook, az Angry Birds, a World Of Warcraft vagy az Xbox előtt. Nem véletlen, hogy a marketingbe is beszivárgott ezen játékok hatása. 6. A játékosok költenek a játékra. A tizenévesek több időt töltenek játékkal, a középkorúak többet költenek, mutatják a kutatások, de mivel a játék egyfajta szenvedély, ezért hajlandóak rákölteni – nem csak a függők és nem csak a szerencsejátékokra. 7. Nem a nyereményért játszunk. A játékosok zöme az élményért, a játékért játszik, a nyeremény másodlagos. Szükséges, de nem az a legfontosabb a játék kiválasztásában. 8. Akárki csatlakozhat. Nyilván a multiknak van a legtöbb pénze fejlesztésre és alkalmazások írására, de a folyamathoz akár a kkv-k is csatlakoznak – a működtetés ugyanis sok esetben automatizálható, egyszerűsíthető. 9. Nem csak az értékesítés, de akár bizonyos menedzsment feladatok például a munkatársak motiválása során is alkalmazható a játék. Ne csak a vevőkre gondoljunk: a termelés folyamatai, az ügyfélszolgálat, a beszállítók kiválasztása – ahány terület annyi tehető hatékonyabbá. Akár egy olyan egyszerű dolog is játékosítható, mint egy főiskolai kurzus: a játék adta motiváció megemeli az órai részvételt, a munkát, az oktatás hatékonyságát.
10. A kulcs a kapcsolat. A legfontosabb dolog, amit nyerünk: a jó kapcsolat. A vevőkkel, vagy más célcsoportokkal olyan kapcsolat építhető ki, ami aztán másra, például közvetlen kommunikációra is alkalmas. A játék hatása tehát nem csak addig tart, amíg a játék. Kenéz András, főiskolai adjunktus Edutus Főiskola
