E.1. SZ. UTASÍTÁS A MOZDONYSZEMÉLYZET RÉSZÉRE I. RÉSZ

E.1.

MÁV Zrt.

MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZRT.

E.1. SZ. UTASÍTÁS A MOZDONYSZEMÉLYZET RÉSZÉRE I. RÉSZ

Hatálybalépés időpontja: 201… .év …………….hó ……….nap

Változatszám: 1

1/50

2/50

MÁV Zrt. JÓVÁHAGYTA A NEMZETI KÖZLEKEDÉSI HATÓSÁG (UVH/VF/NS/A/1181/1/2015. SZ. ALATT)

E.1. sz. Utasítás a mozdonyszemélyzet részére I. rész Kiadja a MÁV Zrt.

Változatszám:1

E.1.

E.1.

MÁV Zrt.

3/50

Módosítások előjegyzése Tételszám

A módosítás száma

A módosítás hatályba lépésének ideje

Változatszám: 1

MÁV Ért. éve/száma

A módosítás tárgya

4/50

MÁV Zrt.

E.1.

TARTALOM 1

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

7

1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5.

AZ E.1. SZ. UTASÍTÁS I. RÉSZ TARTALMA AZ UTASÍTÁS HATÁLYA AZ UTASÍTÁS ISMERETE, BETARTÁSA, MÓDOSÍTÁSA KAPCSOLÓDÓ UTASÍTÁSOK, SEGÉDKÖNYVEK FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK AZ UTASÍTÁS RENDELKEZÉSEINEK HELYES

7 7 7 7

ÉRTELMEZÉSE SZEMPONTJÁBÓL A MOZDONYSZEMÉLYZET SZOLGÁLATELLÁTÁSÁRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK A VEZETŐFÜLKÉBEN TARTÓZKODÓK SZOLGÁLATI VISZONYA, AZ OTT TARTÓZKODÁS FELTÉTELEI

8

11

2

A MOZDONYVEZETŐI SZOLGÁLAT ALAPSZABÁLYAI

13

2.1 2.2 2.3 2.4 2.5 2.6

A MOZDONYON SZOLGÁLATOT VÉGZŐK SZÁMA A MOZDONYSZOLGÁLATI BEOSZTHATÓSÁG FELTÉTELEI SZOLGÁLAT MEGKEZDÉSE BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉSRE ALKALMAS ÁLLAPOT FELELŐSSÉG A MOZDONY VEZETÉSÉÉRT SZOLGÁLAT BEFEJEZÉSE

13 13 14 14 15 15

3

A MOZDONYOK ÜZEMELTETÉSÉNEK ALAPSZABÁLYAI

17

1.6. 1.7.

9

3.1 A MOZDONYOK FELKÉSZÍTÉSE A SZOLGÁLATRA 3.2 A MOZDONY ÁTVÉTELE 3.3 A DÍZELMOZDONY ÜZEMBE HELYEZÉSE 3.4 A MOZDONY MŰKÖDÉSÉNEK ÜZEM KÖZBENI ELLENŐRZÉSE 3.5 A MOZDONY VIZSGÁLATA KÖZÉPÁLLOMÁSON 3.6 A MOZDONY ÉRKEZÉS UTÁNI VIZSGÁLATA 3.7 A MOZDONY HATÓSÁGI ÁTVIZSGÁLÁSA 3.8 SZERKEZETI VÁLTOZTATÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK 3.9 A MOZDONY FELSZERELÉSI TÁRGYAI ÉS SZERSZÁMAI 3.10 TEENDŐK FAGYVESZÉLY ESETÉN

17 17 18 18 19 19 19 19 20 20

4 A KÖZLEKEDÉS (VONATTOVÁBBÍTÁS, TOLATÁS) ALAPSZABÁLYAI

21

4.1 A VONAT MEGINDÍTÁSA 4.2 A MOZDONYVEZETŐ HELYE

21 21 Változatszám:1

E.1.

MÁV Zrt.

4.3 A TÉNYLEGES SEBESSÉG 4.4 A PÁLYA MEGFIGYELÉSÉHEZ (F.2. 16.2.2. PONT) KAPCSOLÓDÓ

5/50

21

4.5 4.6 4.7 4.8 4.9 4.10 4.11 4.12 4.13

KÖTELEZETTSÉGEK A FELSŐVEZETÉK MEGFIGYELÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ KÖTELEZETTSÉGEK ÁRAMSZEDŐK HASZNÁLATA FELELŐSSÉG AZ ÜZEMANYAGOK GAZDASÁGOS FELHASZNÁLÁSÁÉRT A PERDÜLÉSGÁTLÓ ÉS A HOMOKOLÓ BERENDEZÉS HASZNÁLATA JELZŐLÁMPÁK HASZNÁLATA A NEM HASZNÁLT VEZETŐFÜLKE LEZÁRÁSA MENET KÖZBENI IRÁNYVÁLTÁS TILALMA KÖZLEKEDÉS BEHAVAZOTT PÁLYÁN MOZDONYOK TOLATÁSA KARBANTARTÁSI TELEPHELYEN

21 22 23 23 23 24 24 24 24 25

5

BIZTONSÁGI SZABÁLYOK

27

5.1 5.2 5.3 5.4

SZEMÉLYI BIZTONSÁGI SZABÁLYOK TŰZBIZTONSÁGI SZABÁLYOK MOZDONYOK BIZTONSÁGA ELTÁVOZÁS A MOZDONYTÓL

27 29 30 31

6

HIBAELHÁRÍTÁSI ALAPSZABÁLYOK

33

6.1 A VONTATOTT JÁRMŰVEK HIBÁI 6.2 MOZDONYHIBÁK

33 33

7

MELLÉKLETEK

39

7.1

MELLÉKLET: A VASÚTI TÁRSASÁG ÁLTAL AZ UTASÍTÁS FÜGGELÉKEIBEN KÖTELEZŐEN MEGHATÁROZANDÓ ELEMEK MELLÉKLET: EÉVB MŰKÖDÉSI, KEZELÉSI SZABÁLYZAT MELLÉKLET: ÖSSZEÁLLÍTÁS A MOZDONYSZEMÉLYZET SZOLGÁLATI UTASÍTÁSAIRÓL ÉS SEGÉDKÖNYVEIRŐL MELLÉKLET: MOZDONYOK FELKÉSZÍTÉSE SZOLGÁLATRA

7.2 7.3 7.4

Változatszám: 1

39 41 49 50

6/50

MÁV Zrt.

Változatszám:1

E.1.

E.1.

1

MÁV Zrt.

7/50

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

1.1. Az E.1. sz. Utasítás I. rész tartalma Az E.1. sz. Utasítás I. rész (a továbbiakban: Utasítás) tartalmazza a mozdonyra (F.2. 1.2.65. pont) és a mozdonyszemélyzetre vonatkozó üzemi és műszaki szabályokat. Az Utasítás az általános előírásokon túl a dízelmozdonyra és a villamos mozdonyra valamint ezek személyzetére vonatkozó külön előírásokat is tartalmazza. A gőzmozdony személyzetére vonatkozó külön rendelkezéseket az E.1. sz. Utasítás II. rész tartalmazza, amely külön kötetben került kiadásra 106939/1979. szám alatt. Az Utasításhoz kapcsolódóan a vasúti társaságnak függelékeket kell kiadnia. A függelékekben kötelezően szabályozandó elemeket a 7.1. melléklet tartalmazza. 1.2. Az Utasítás hatálya Az Utasítás hatálya kiterjed az F.2. sz. Forgalmi Utasítás hatálya alá tartozó vonalakon, továbbá a szomszédos országok területén lévő üzemváltó állomások területével bezárólag a határforgalomban közlekedő járművek mozdonyszemélyzetére, kivéve a saját Mozdonyszolgálati Utasítással rendelkező vasúttársaságokat. 1.3. Az Utasítás ismerete, betartása, módosítása Az Utasítás rendelkezéseit a mozdonyszemélyzetnek, a mozdony és a mozdonyszemélyzet ellenőrzésére jogosult személyeknek, valamint a mozdonyszemélyzet feletteseinek ismernie és alkalmaznia kell. Az Utasítást és mellékleteit, azok módosításait a Nemzeti Közlekedési Hatóság hagyja jóvá. Az Utasítás függelékeit a vasúti társaság saját hatáskörben módosíthatja. 1.4. Kapcsolódó utasítások, segédkönyvek A mozdonyszemélyzetnek szolgálatvégzése során a 7.3. mellékletben felsorolt utasítások és segédkönyvek meghatározott pontjait, valamint az egyes mozdonysorozatokra kiadott kezelési útmutatók előírásait ismernie kell, és be kell tartania. Az utasítással, menetrendekkel, segédkönyvekkel ellátott munkavállalók kötelesek azokat a részükre kiadott pótlékokkal, kiegészítésekkel vagy módosításokkal – előírt időben és módon – hatályba lépésüket követően módosítani. A 7.3. mellékletben felsorolt utasításokon kívül is adható a mozdonyszemélyzet szolgálatellátására, a mozdony üzemeltetésére vonatkozó rendelkezés. Az ilyen rendelkezéseket parancskönyvben kell a mozdonyszemélyzet tudomására hozni.

Változatszám: 1

8/50

MÁV Zrt.

E.1.

1.5. Fogalom meghatározások az Utasítás rendelkezéseinek helyes értelmezése szempontjából 1.5.1. Műszaki mentés A mozdonyvezető rendelkezésére álló eszközökkel el nem hárítható – a vasúti jármű mozgását vagy mozgatását akadályozó – hiba fellépése esetén a karbantartó személyzet helyszíni, műszaki tevékenysége. 1.5.2. Ellenőrzésre jogosult személy Felügyeleti igazolványa vagy szolgálati megbízólevele alapján szakfelügyeleti vizsgálatot, vagy hatósági jogkörbe tartozó ellenőrzést lefolytató, e jogkörben eljáró személy, pl.: Nemzeti Közlekedési Hatóság, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Közlekedésbiztonsági Szervezet, Rendőrség, a menetvonal tulajdonos vagy a mozdonyt üzemeltető vasúti társaság. 1.5.3. Mozdonyszemélyzet felettese A mozdonyszemélyzetet foglalkoztató vasúti társaság munkavállalója, aki a mozdonyszemélyzet ellenőrzésére jogosult és kötelezett, vagy a munkaköréből adódóan a mozdonyszemélyzetnek utasításokat adhat. 1.5.4. Üzemi napló Az Utasításban előforduló üzemi napló kifejezés alatt a mozdony üzemeltetője által – a szolgálat alatt előfordult műszaki rendellenességek, illetve a mozdony üzemeltetésével összefüggő egyéb műszaki bejegyzések céljából – rendszeresített (papír alapú vagy elektronikus) nyilvántartást kell érteni. 1.5.5. Írásbeli jelentés A szolgálat közben történt rendkívüli eseményekről vagy az Utasításban említett rendellenességekről megírandó (papír alapú vagy elektronikus) jelentés (pl. Eseménykönyv, Eseménylap). 1.5.6. EÉVB Egyesített éberségi és vonatbefolyásoló berendezés. A magyar vasúthálózaton alkalmazott változatait a 7.2. melléklet ismerteti. 1.5.7. Kezelési útmutató Az Utasításban előforduló kezelési útmutató kifejezés alatt a mozdony, vagy valamely berendezésének szerkezetét, működését, és hibaelhárítási eljárásait leíró kezelési utasítást, kézikönyvet, szabályzatot, műszaki leírást, stb. kell érteni. 1.5.8. Vonalismeret Az adott vasútvonal (vonalszakasz) műszaki, forgalmi adottságainak (lejtviszonyok, tereptárgyak, jelzők, követési rendek, végrehajtási utasítások, stb.) ismerete.

Változatszám:1

E.1.

MÁV Zrt.

9/50

1.5.9. Állomásismeret Az adott állomás műszaki, forgalmi adottságainak (vonatfogadó vágányok, váltók és váltócsoportok, korlátozások, tolatási technológiák, végrehajtási utasítások, stb.) ismerete. 1.5.10. Menetokmány Az Utasításban előforduló menetokmány kifejezés alatt a vasúti társaság által alkalmazott (papír alapú vagy elektronikus) Menetigazolványt vagy Menetlevelet kell érteni. 1.6. A mozdonyszemélyzet szolgálatellátására vonatkozó általános előírások A mozdonyszemélyzet fő feladata a mozdonnyal végzett biztonságos vonattovábbítás és tolatás. A mozdonyszemélyzet köteles a munkáját a szolgálati utasítások, segédkönyvek, a menetrend és tartozékai, valamint az érvényes rendeletek és szabályok alapján pontosan és gazdaságosan végezni. A részére előírt szolgálati, műszaki, jelzési, forgalmi, tűz-, környezet-, munka-, vagyon-, és vegyvédelmi előírásokat tudnia és alkalmaznia kell. Olyan esetben, amelyre az utasítások nem tartalmaznak konkrét előírásokat, a mozdonyszemélyzet olyan intézkedéseket köteles tenni, amelyek megítélése szerint az adott helyzetben a legeredményesebbek és legbiztonságosabbak. A mozdonyszemélyzet köteles gondoskodni arról, hogy az előzőeket a hozzá beosztott, felügyelete alá tartozó munkavállalók is betartsák. 1.6.1. A mozdonyvezető általános érvényű kötelességei A mozdonyvezető a mozdonyszemélyzetre vonatkozó általános előírásokon túl köteles: – jelentést tenni arról, ha nem ismeri a vonalat, állomást vagy mozdonytípust, amelyre beosztanák; – gondoskodni arról, hogy szolgálati ideje alatt a mozdonyon (motorkocsi, vezérlőkocsi vezetőfülkéjében) illetéktelen személy ne tartózkodjon, azt illetéktelen el ne indíthassa; – a felügyelete alá beosztott munkavállaló munkájára felügyelni és a megbízásnak megfelelően a típusismereti, pályahálózat-ismereti képzésben részt vevő, vezetési gyakorlatot teljesítő munkavállalót a jármű szerkezetére, kezelésére, valamint a vonal vagy állomás helyi jellegzetességeire oktatni; – vezetni a menetokmányt, az üzemi naplót, – kezelni a fedélzeti berendezés(eke)t; – az előfordult rendellenességekről, meghibásodásokról, járműsérülésekről, szabálytalanságokról, balesetekről, forgalmi nehézményekről írásbeli – szükség esetén szóbeli – jelentést tenni; – a sebességmérő regisztrátum kezelésével összefüggő előírásokat betartani;

Változatszám: 1

10/50

MÁV Zrt.

E.1.

– különös gondot fordítani a tűzvédelemre, az e célból szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtenni; – az üzem közben előforduló és a rendelkezésére álló eszközökkel elhárítható meghibásodásokat megszüntetni, az el nem háríthatóakról mielőbb jelentést tenni a kijelölt személynek; – meghibásodás esetén a továbbhaladás vagy továbbüzemeltetés lehetőségét (pl. sebességkorlátozás, vonatba sorozás) az érvényes előírások alapján meghatározni; – a vezetőfülkében figyelőszolgálatot teljesítő munkavállalót a mozdony (vonat) megállítására indulás előtt kioktatni, és a kioktatás tényét a menetokmányon előjegyezni; – a mozdony megfelelő tisztasági állapotát ellenőrizni, durva szennyeződés, rongálás esetén a szükséges jelentést megtenni; – a vezetőfülkéből működtethető gépi utastájékoztató, világító, hűtő-fűtő, ajtóműködtető berendezéseket kezelni. 1.6.2. A mozdonyvezető mellett szolgálatot teljesítő, mozdonyszemélyzetnek minősülő munkavállaló a mozdonyszemélyzetre vonatkozó általános előírásokon túl köteles: – a pálya, a jelzők és jelzések megfigyelése közben minden olyan eseményt, amely fontosnak látszik, vagy amelynek jelentőségével nincs tisztában, a mozdonyvezetőnek jelenteni; – a mozdonyvezetőnek a jármű kiszolgálásában, a járművön lévő berendezések megfigyelésében segédkezni; – tevékenységét a mozdonyvezető rendelkezése szerint ellátni, – a mozdonyvezető biztonságos munkavégzésre alkalmatlan állapotba kerülése esetén a mozdonyt megállítani és a 2.4. pont szerint eljárni. 1.6.3. Figyelési kötelezettség, rendelkezések végrehajtása A mozdonyvezetőnek a mozdony üzemével, az utastájékoztatással, a különféle diagnosztikai és egyéb kijelzők megfigyelésével, az információszolgáltatással és a mellé beosztott munkavállaló felügyeletével kapcsolatos munkáját úgy kell végeznie, hogy az egyéb utasításokban előírt figyelési kötelezettségének eleget tudjon tenni. A vonatközlekedésnél és tolatószolgálatban a mozdonyszemélyzet a közlekedést szabályzó személyek forgalmi, illetve a tolatás vezetésével megbízott munkavállaló tolatás lebonyolítására vonatkozó, utasítás szerinti rendelkezéseit köteles végrehajtani. Ha egyes pályarészeken vagy műtárgyakon különleges korlátozó feltételekkel kell áthaladni, akkor a mozdonyvezető köteles az illetékes szakszolgálat intézkedésre jogosult alkalmazottjának helyszíni utasításait is követni.

Változatszám:1

E.1.

MÁV Zrt.

11/50

1.7. A vezetőfülkében tartózkodók szolgálati viszonya, az ott tartózkodás feltételei Szolgálat közben a mozdonyvezető, a figyelőszolgálatot ellátó munkavállalónak, a mozdonyvezető mellett szolgálatot teljesítő műszaki munkavállalónak, a járművezetői képzésre beosztott munkavállalónak felettese. A mozdony vezetőfülkéjében való tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkező személynek és az ott figyelőszolgálatot ellátó munkavállalónak a mozdonyra (a motorkocsi, vezérlőkocsi vezetőfülkéjébe) lépésére, valamint az ott tartózkodására vonatkozó előírások és közlekedésbiztonsági feltételek betartásáért a mozdonyvezető felelős. Ebben a vonatkozásban az engedéllyel rendelkező személy felé – kivéve az ellenőrzésre jogosult személyt – a mozdonyvezető rendelkezésre jogosult. A mozdony vagy mozdonyszemélyzet ellenőrzése céljából a mozdonyra (motorkocsi, vezérlőkocsi vezetőfülkéjébe) lépő, ellenőrzésre jogosult személy köteles magát a mozdonyvezetőnél az ellenőrzésre jogosító igazolványával, megbízólevelével igazolni. A mozdonyvezető, az ellenőrzést végző kérése szerint köteles: – bemutatni a szolgálatában magánál tartandó dokumentumokat és eszközöket, – jelentést tenni a kapott szóbeli és írásbeli rendelkezésekről, a mozdony műszaki állapotáról, az előfordult rendkívüli eseményekről, valamint a vezetőfülkében tartózkodó további személyek mozdonyon tartózkodásának jogosultságáról.

Változatszám: 1

12/50

MÁV Zrt.

Változatszám:1

E.1.

E.1.

2

MÁV Zrt.

13/50

A MOZDONYVEZETŐI SZOLGÁLAT ALAPSZABÁLYAI

2.1 A mozdonyon szolgálatot végzők száma Dízel- és villamos mozdony közlekedtetéséhez a járművön legalább egy – a 2.2.1. pontban leírt feltételeinek megfelelő – mozdonyvezetőnek kell szolgálatot teljesítenie. Gőzmozdony közlekedtetéséhez a mozdonyvezetőn kívül legalább egy gőzmozdony kazánfűtői képesítéssel rendelkező munkavállalónak kell szolgálatot teljesítenie. Távvezérelt, rádió-távirányított mozdonyra nem kell külön kiszolgáló személyzet. Hidegen továbbított mozdonyt (az áruként feladott, és saját kerekein továbbított mozdony kivételével) adott mozdonyra típusismerettel rendelkező mozdonyvezetőnek kell kísérnie, kivéve: – külön menettel, vagy szerelvényvonattal hidegen továbbított mozdonyokat – közvetlenül a vonómozdony után vonatba sorozott egy, hidegen továbbított mozdonyt; – szolgálatképtelenné vált és a saját vonatában továbbított, az eredeti közlekedésének megfelelően besorozott mozdonyt, ha a vonómozdony vezetője a továbbított mozdony(ok) kiszolgálására is érvényes képesítéssel (típusismerettel) rendelkezik. Egy – a 2.2.1. pontban leírt feltételeinek megfelelő – munkavállaló több, üzemben lévő, várakozó mozdony felügyeletét is elláthatja, ha minden felügyelt mozdony esetében eleget tud tenni a 3.3 pont előírásainak. 2.2 A mozdonyszolgálati beoszthatóság feltételei 2.2.1. A mozdony vezetőjének a vonatkozó jogszabályban meghatározott időkeretben és gyakorisággal időszakos oktatáson kell részt vennie. Szolgálatban köteles magánál tartani a járművezetésre jogosító okmányokat. 2.2.2. Ha a mozdonyra felszerelt EÉVB kezeléséhez kiegészítő kezelési szabályzat került kiadásra, a mozdonyt csak olyan mozdonyvezető közlekedtetheti, aki a kiegészítő kezelési szabályzatból vizsgát tett. 2.2.3. INDUSI-ra kiépített pályán az INDUSI-val felszerelt mozdonyt csak olyan mozdonyvezető közlekedtethet, aki az INDUSI Kezelési Szabályzatból vizsgát tett. 2.2.4. ETCS-re kiépített pályán az ETCS-szel felszerelt mozdonyt csak olyan mozdonyvezető közlekedtethet, aki az ETCS Kezelési Szabályzatból vizsgát tett.

Változatszám: 1

14/50

MÁV Zrt.

E.1.

2.3 Szolgálat megkezdése 2.3.1. A mozdonyszemélyzetnek minden szolgálatba lépéskor személyesen kell jelentkezni a mozdonyfelvigyázónál (kivéve 2.3.4. pont), a Munka Törvénykönyvében, illetve a Kollektív Szerződésben meghatározottak szerint. 2.3.2. A jelentkezési kötelezettség pihenő után is fennáll. 2.3.3. A mozdonyfelvigyázónál az önköltségi útra beosztott személyzetnek is jelentkeznie kell. 2.3.4. Ha a szolgálatba jelentkezés a mozdonyfelvigyázónál nem személyesen történik, annak végrehajtását az Üzemi Rendben kell szabályozni és annak megfelelően kell eljárni, figyelembe véve az F. 2. sz. Forgalmi Utasítás 1.4.12. pontjában leírtakat is. 2.3.5. A mozdonyfelvigyázó köteles a mozdonyvezetőnek szolgálatba való jelentkezése alkalmával a szükséges mennyiségű és előírás szerint kitöltött menetokmányt átadni. 2.3.6. A mozdonyvezető köteles jelentkezéskor: – a parancskönyvi rendelkezéseket tudomásul venni, – a szolgálathoz szükséges eszközöket átvenni. 2.4 Biztonságos munkavégzésre alkalmas állapot A mozdonyszemélyzet szolgálatba csak józan, kipihent, biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban jelentkezhet, és a józan, biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotát teljes szolgálati ideje alatt köteles fenntartani. Szeszes ital vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szer hatása alatt álló mozdonyszemélyzet szolgálatba nem léphet, szolgálatát nem folytathatja. Ilyen munkavállalót szolgálatában megtűrni nem szabad. Ha a mozdony közlekedtetése közben a vezetőfülkében egyedül szolgálatot teljesítő mozdonyvezető biztonságos munkavégzésre alkalmas állapota valamely okból (baleset, sérülés vagy rosszullét) annyira leromlik, hogy a pályát, a jelzéseket nem tudja kétséget kizáróan megfigyelni vagy a mozdonyt nem tudja biztonságosan vezetni, akkor a vonatot meg kell állítania, illetve a tolatást meg kell szüntetnie. Továbbhaladni, illetve a tolatást folytatni csak akkor szabad, ha a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotát visszanyerte. Ha ez előreláthatólag hosszabb időt venne igénybe, vagy megfelelő elsősegélynyújtásra az adott körülmények között nincs lehetőség, akkor a rendelkezésre álló eszközzel segítséget kell kérni. Ha a mozdony vezetőfülkéjében a biztonságos munkavégzésre alkalmatlanná vált mozdonyvezető nem egyedül teljesített szolgálatot, akkor a megálláshoz és az elsősegélynyújtáshoz szükséges intézkedéseket, valamint az eset jelentését a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban maradt munkavállalónak kell megtennie. A vonat, illetve a mozdony megállítása után mindig a biztonságos munkavégzésre alkalmatlanná vált munkavállaló elsősegélyben részesítése az első teendő. Változatszám:1

E.1.

MÁV Zrt.

15/50

A mozdonyvezető biztonságos munkavégzésre alkalmatlanná válása esetén a vonat az egyéb utasításokban szabályozott módon a végállomásig továbbítható, vagy a tolatás folytatható, ha a vonatnál, tolatást végző mozdonynál található olyan, biztonságos munkavégzésre alkalmas személy, aki a mozdonyszolgálati beoszthatóság feltételeinek (2.2.1. pont) megfelel. Amennyiben a fentiekben leírt módon a biztonságos munkavégzésre alkalmatlanná vált mozdonyvezető feladatainak átvétele nem biztosítható, a vonat csak a leváltó mozdonyvezető megérkezése után közlekedhet tovább. Ha a mozdonyvezető mellett pilóta- vagy figyelőszolgálatot teljesítő munkavállaló válik biztonságos munkavégzésre alkalmatlanná, illetve ha a mozdonyvezető szolgálatát ő veszi át és egyébként a vezetőfülkében műszaki feladatai nincsenek, akkor őt a vonatnál található, pilóta- vagy figyelőszolgálat feltételeinek megfelelő munkavállaló helyettesítheti. 2.5 Felelősség a mozdony vezetéséért A mozdony vezetésére használatos kezelőszerveket – veszély esetét kivéve – kizárólag az alábbi munkavállalók kezelhetik: – az önálló szolgálatra oda beosztott mozdonyvezető (vagy biztonságos munkavégzésre alkalmatlanná válása esetén a 2.4. pontban meghatározott munkavállaló), saját felelősségére; – a felügyelet alatti vezetési gyakorlatra oda beosztott, vasúti járművezetőképzésben részt vevő munkavállaló, kizárólag a megbízás alapján felügyeletet ellátó mozdonyvezető jelenlétében, annak engedélyével és felelősségére; – a mozdonyszemélyzet felettese (1.5.3. pont), ha a mozdonyszolgálati beoszthatóság feltételeinek (2.2. pont) megfelel, saját felelősségére. A fentieken túl a vezetőfülkében tartózkodó minden munkavállaló köteles veszély esetén a szükséges elhárító intézkedéseket megtenni. A vezetés át- és visszavételét a jármű jól működő fedélzeti berendezésében kell rögzíteni, ennek hiányában a menetokmányba kell bejegyezni. 2.6 Szolgálat befejezése 2.6.1. A mozdonyszemélyzet a szolgálat befejezésekor – járművének előírt kezelése, lezárása vagy átadása után – köteles a mozdonyfelvigyázónál lejelentkezni. 2.6.2. A mozdonyszemélyzet a karbantartási telephelyre érkezés után – szolgálata befejezésekor – köteles a járművét üzemanyaggal kiszerelni, az előírásoknak megfelelően kezelni, majd azt az Üzemi Rend szerint átadni, végül a mozdonyfelvigyázónál lejelentkezni. 2.6.3. Lejelentkezéskor a mozdonyvezető köteles: – a következő szolgálatát tudomásul venni, – a menetokmányt (kivéve, ha a szolgálat egészében elektronikus menetokmány született), az írásbeli rendelkezéseket, a szabályszerűen kezelt seVáltozatszám: 1

16/50

MÁV Zrt.

– – – –

E.1.

bességmérő szalagot (elektronikus sebességmérő esetén az előírás szerinti dokumentumot), az üzemi napló szabályszerűen kitöltött lapjának eredeti példányát (ha azt egyéb rendelkezés miatt nem kell a naplóban hagyni), a papír alapú Vonatterhelési Kimutatást (ha szolgálatában ilyet kapott), valamint a használatra átvett eszközöket a mozdonyfelvigyázónak leadni, a járművön esetleg szükségessé vált javításokat megrendelni, a menet közben előfordult rendkívüli eseményekről írásbeli jelentést tenni, a forgalom biztonságát veszélyeztető eseményekről és az ilyen jellegű járműsérülésekről az írásbeli jelentésen kívül a mozdony reszortosának (távollétében a mozdonyfelvigyázónak) szóbeli jelentést is tenni, az időközben megjelent parancskönyvi rendelkezéseket tudomásul venni.

2.6.4. Ha a lejelentkezés nem személyesen a mozdonyfelvigyázónál történik, akkor annak mikéntjét az Üzemi Rendben kell szabályozni, és annak megfelelően kell eljárni.

Változatszám:1

E.1. 3

MÁV Zrt.

17/50

A MOZDONYOK ÜZEMELTETÉSÉNEK ALAPSZABÁLYAI

3.1 A mozdonyok felkészítése a szolgálatra A mozdonyok felkészítése a szolgálatra alapvetően a karbantartási telephelyek személyzetének feladata és felelőssége. A mozdonyok különböző rendű vizsgálatával, valamint a szükséges javítások elvégzésével biztosítani kell a szolgálatra alkalmas állapotukat legalább a következő vizsgálatig, amelynek tényét az üzemi naplóba való bejegyzés igazolja. 3.2 A mozdony átvétele 3.2.1. Teendők nem személyes váltás esetén A mozdony kulcsainak átvétele után a mozdony szerszámainak, felszerelési tárgyainak meglétét tételesen kell ellenőrizni. A mozdony üzembe helyezése előtt meg kell győződni a mozdonyvizsgálat érvényességéről. Ha a mozdonyvizsgálat érvényessége lejárt vagy a továbbításra kerülő vonat várható érkezése előtt jár le, a mozdonyt üzembe helyező munkavállalónak kezdeményeznie kell a mozdony vizsgálatát, vagy karbantartási telephelyre irányítását. Karbantartási telephelyen a 7.4. mellékletben felsorolt feltételeknek meg nem felelő mozdony javítását kezdeményezni kell. Ha a mozdonyt üzembe helyező munkavállaló az ellenőrzés során olyan jelenséget tapasztal, ami a mozdony további üzemeltetését vagy a közlekedés biztonságát veszélyezteti, döntenie kell a mozdony továbbíthatóságáról is. Az üzembe helyezés során a mozdonyt üzembe helyező munkavállalónak személyesen kell ellenőriznie: – az előírt jelzőeszközök, valamint értekező berendezések meglétét és állapotát, – az elsősegély felszerelés meglétét és érvényességét, továbbá az előírt védőeszközök meglétét, – a fény- és hangjelzést adó berendezések működőképességét, – az éberségi, a vonatbefolyásoló, valamint a sebességmérő és adatrögzítő berendezés üzemkész állapotát, – a kézi tűzoltó készülékek üzemkész állapotát, – a mozdony üzemét a vezetőfülkében levő műszerek, jelzőlámpák alapján, – a vizsgálócsatorna nélkül ellenőrizhető olaj és hűtőfolyadék szinteket, a gázolaj mennyiségét, – a mozdony futóművét és hordművét, különös tekintettel a kerékabroncs összejelölésekre, – villamos mozdonynál az áramszedők működését. Ha a felsoroltak ellenőrzése során rendellenesség tapasztalható, akkor az észlelt hiányosságokat a vasúti társaság kijelölt munkavállalójának kell jelenteni. Karbantartási telephelyről a mozdonnyal kijárni a kapott rendelkezés szerint szabad. Változatszám: 1

18/50

MÁV Zrt.

E.1.

3.2.2. Teendők személyes váltás esetén Személyes váltásnál a mozdonyt átadó köteles tájékoztatni az átvevőt a mozdony állapotáról, az esetleges rendellenességekről, a szolgálata alatt bekövetkezett műszaki eseményről és intézkedésekről. Az üzemi naplóba tett, hiányosságokra utaló bejegyzésekre a leváltója figyelmét szóban is fel kell hívnia. Ha a váltás a vonattovábbítás közbenső állomásán történik, akkor a vonattal kapcsolatos rendelkezéseket és információkat is át kell adni. 3.3 A dízelmozdony üzembe helyezése Az üzembe helyezéskor – a dízelmotor indítása előtt – gondoskodni kell a jármű légfékkel vagy kézifékkel való állva tartásáról. A dízelmozdony alatt, a tetőn, a géptérben és a védházban személyek nem tartózkodhatnak és a gépezeti berendezéseket takaró fedeleknek az előírás szerinti helyükön kell lenniük. Ezt az üzembe helyezést végző személynek kell leellenőriznie. Kivételt képeznek azok a személyek, akik az üzembe helyezést végző utasítására, a különböző gépezeti egységeknél a motor indításában segítenek. A mechanikus erőátvitelű mozdonyok erőátviteli lánca nyitott legyen. Ezt a főkapcsoló nyitott, vagy az irányváltó középállásával kell biztosítani. Ezt szintén annak a személynek kell leellenőriznie, aki az üzembe helyezést végzi. A hidraulikus (hidrodinamikus vagy hidromechanikus) erőátvitelű mozdonyoknál a hajtómű kikapcsolt állapotban legyen. Az üzembe helyező személynek ellenőriznie kell, hogy egy előzetes kényszerüzem miatt a hajtómű töltőmágnes vagy a fővezérlő tolattyú nincs-e mechanikusan vagy a vezérlési rendszer egyes elemeivel töltő állásban reteszelve. A villamos hajtásrendszerű mozdonyoknál a főáramkör nyitott állapotban legyen. Ezt szintén annak a személynek kell leellenőriznie, aki az üzembe helyezést végzi. 3.4 A mozdony működésének üzem közbeni ellenőrzése A mozdony működését üzem közben figyelemmel kell kísérni. A beépített műszerek, jelzőlámpák, hibatároló-kijelzők által jelzett értékeket kellő gyakorisággal ellenőrizni kell. A műszerek, jelzőlámpák és hibatárolók hibajelzése, rendellenes zaj, rendellenes üzem esetén az okot fel kell kutatni és a hiba elhárításáról intézkedni kell. Ha a tartózkodási idő lehetővé teszi, akkor meg kell győződni arról, hogy a tengelyágyaknál, csapágyaknál, mozgó alkatrészeknél és a kerékabroncsoknál nem mutatkozik-e a szokottnál nagyobb hőmérsékletű vagy üzemveszélyes melegedés, érzékelhető sérülés, rendellenesség. A mozdonyvezető, a mozdony meghibásodásának, illetve szolgálatképtelenségének megelőzése érdekében köteles: – a mozdony műszaki állapotát szolgálatban folyamatosan figyelni, illetve ellenőrizni,

Változatszám:1

E.1.

MÁV Zrt.

19/50

– a kezdődő szerkezeti rendellenességet, illetve az erre utaló jelenségeket kiértékelni és megfelelő módon jelenteni. 3.5 A mozdony vizsgálata középállomáson Középállomásokon, hosszabb tartózkodás ideje alatt a mozdonyszemélyzet köteles – a rendelkezésre álló idő alatt, az alkatrészek hozzáférhetőségétől függően – a felügyeletére bízott mozdonyt megvizsgálni, különös figyelemmel a menet közben esetleg észlelt rendellenességekre. Amennyiben egyszerű rátekintéssel lehetséges, ellenőrizni kell a féklöketeket. Az elektronikus vezérlőrendszerek hibatárolóinak jelzéseit szintén meg kell figyelni. Dízelmozdonynál, alapjáraton járó motornál ellenőrizni kell, hogy nincsenek-e rendellenes zörejek és a tüzelőanyag-, kenőolaj-, és hűtővízrendszer csővezetékei épek és tömörek-e. Villamos mozdonynál meg kell győződni arról is, hogy a tetőberendezéseknél mutatkozik-e a földről rálátással megállapítható sérülés. 3.6 A mozdony érkezés utáni vizsgálata A mozdony üzemeltetése közben észlelt hiányosságokat és rendellenességeket rögzíteni kell az üzemi naplóban. Ha a mozdony javítást igényel, akkor azt szabatos megjelöléssel és kellő részletességgel kell megrendelni. A közlekedés után szükséges kisebb javításokat lehetőség szerint a forduló karbantartási telephelyen kell elvégeztetni azért, hogy a mozdony a következő szolgálatra üzembiztos állapotban legyen. A mozdonyszemélyzet az általa felsértett vagy eltávolított festékzárról vagy plombáról (kivéve az utasításokban engedélyezett hidegmeneti váltó kezeléséről, vagy vonatbefolyásoló berendezés kiiktatásáról) írásbeli jelentést is köteles tenni. 3.7 A mozdony hatósági átvizsgálása A hatóságok, vagyonvédelmi szervek a mozdonyvezető jelenlétében jogosultak a mozdony átvizsgálására. A mozdonyvezető köteles a vizsgálatot közreműködve elősegíteni, a vizsgálat előtt a mozdonyt üzemen kívül helyezni, a vizsgálatot végzőket kísérni és az esetleges veszélyekre figyelmeztetni. 3.8 Szerkezeti változtatások, módosítások A mozdony alkatrészeit, berendezéseit a mozdonyszemélyzetnek eltávolítani, nem szabványosra cserélni, beállítási értéküket megváltoztatni, a működtető és védelmi reléket, biztosítókat üzemen kívül helyezni, átkötni – kivéve a kezelési útmutatóban megengedett eseteket – az üzemeltetésnél az előírásoktól eltérő anyagokat használni tilos. A vezérlési és egyéb áramkörökben csak a kezelési útmutatóban előírt értékű biztosítókat szabad használni, illetve megtűrni. Ezek átkötése, vagy pótlása nagyobb névleges értékűvel szigorúan tilos! Változatszám: 1

20/50

MÁV Zrt.

E.1.

3.9 A mozdony felszerelési tárgyai és szerszámai A mozdony felszerelési tárgyai és szerszámai megőrzéséért, állapotuk megóvásáért a mozdonyszemélyzet felelős. A felszerelési tárgyakat, szerszámokat az épségük és meglétük szempontjából átvételkor (3.2.1. pont) – ha a személyzeti forduló 4 percnél rövidebb idő alatt lebonyolított személyzetváltást tesz szükségessé, akkor alkalmas helyen és időben – ellenőrizni kell, majd a tárolási helyükön kell azokat elzárni. Ha sérült, hiányos, vagy használhatatlan, esetleg hiányzik a felszerelési tárgy, szerszám, akkor erről a szerszámok és felszerelési tárgyak jegyzékébe, vagy az üzemi naplóba kell bejegyzést tenni. 3.10 Teendők fagyveszély esetén Üzem közben a zsalukon és a légbeszívó nyílásokon képződő jégréteget úgy kell eltávolítani, hogy szerkezeti károsodás ne keletkezzen. A légbeszívó nyílások csappantyúit téli üzemre kell állítani (belső szívás). A szabadban álló dízelmozdony hőntartó berendezését lehetőleg a segédaggregátor üzemeltetésével egyidejűleg kell működtetni. Ezek hiányában a mozdony dízelmotorját az előírt hűtővíz hőmérséklet eléréséig szakaszosan kell járatni, aminek a gyakoriságát a külső hőmérséklet határozza meg. Ha a dízelmozdony fedett, de fagyveszélyes hőmérsékletű helyiségben áll, a dízelmotor járatását csak akkor szabad végezni, ha megfelelő és üzemképes elszívó berendezés áll rendelkezésre. Ennek hiányában a motor járatását a szabadban kell végezni. Ha a dízelmotort, a segéd-aggregát dízelmotorját, vagy a hőntartó berendezést nem lehet működtetni, akkor a hűtővízrendszert vízteleníteni kell. A fagyálló folyadékkal feltöltött hűtővízrendszert nem kell vízteleníteni akkor, ha a hűtőfolyadék fagypontja kisebb a külső levegő hőmérsékleténél. A víztelenítés során ki kell nyitni, és nyitva kell tartani valamennyi víztelenítő csapot, illetve csavart, beleértve a vezetőfülkében és az utastérben elhelyezett fűtőtesteket és fűtőkazánt is. Ha szükséges, a megfelelő csővezetékeket meg kell bontani. A víztelenítést a környezetvédelmi szempontoknak megfelelően és lehetőleg lehűlt, kb. 40ºC hőmérsékletű hűtővíznél szabad végrehajtani. Önműködő gőzfejlesztővel vagy hőntartóval ellátott mozdonyoknál a kezelési útmutató alapján, a külső hőmérséklet függvényében kell a hőntartó, illetve gőzfejlesztő berendezést üzemeltetni vagy vízteleníteni. A dízelmozdonyok hűtőfolyadék, illetve kenőolaj mennyiségének kiegészítése után – a hideg motor beindítását követően – a kenőolaj nyomását, valamint a hűtő- és kenőolajrendszert fokozott gondossággal kell ellenőrizni. Nem üzemelő (hideg) dízelmozdony átvételénél és átadásánál a fagymentesítés tényét írásban kell rögzíteni a mozdony üzemi naplójában.

Változatszám:1

E.1. 4

MÁV Zrt.

21/50

A KÖZLEKEDÉS (VONATTOVÁBBÍTÁS, TOLATÁS) ALAPSZABÁLYAI

4.1 A vonat megindítása A mozdonyvezetőnek – a kapott felhatalmazás alapján – el kell indítania a vonatot (mozdonyt) akkor, ha az indulást biztonsági vagy vontatási ok sem akadályozza. 4.2 A mozdonyvezető helye 4.2.1. A vezetőfülkét a mozdonyvezetőnek menet közben – életveszély esetét kivéve – elhagyni nem szabad. Menet közben bekövetkezett rendellenesség esetén a mozdonyvezető csak akkor hagyhatja el a vezetőfülkét, és mehet a rendellenesség okát felkutatni, ha előzőleg a mozdonyt (vonatot) megállította, és megfutamodás ellen biztosította. 4.2.2. Rádió távirányítású mozdony Külön tolatásvezető hiányában a mozdonyt távirányító személy mindig a mozgás irányába eső első jármű előtt köteles haladni, vagy az első jármű fékállásán köteles tartózkodni. Rádió távirányítású mozdonnyal végzett tolatásnál a tolatást vezető mozdonyvezető nem bízható meg kiakasztórúddal végzett járműkapcsolási feladatokkal. Ha a járműkapcsolást a mozdonyvezető végzi, a járművek közé csak akkor léphet be, ha a járművek álló és rögzített helyzetben vannak és az indításgátló bekapcsolt állásban van. 4.3 A tényleges sebesség A mozdony tényleges sebességére mindig a sebességmérő berendezés (Teloc, Mesma, stb.) által mutatott érték a mérvadó. 4.4 A pálya megfigyeléséhez (F.2. 16.2.2. pont) kapcsolódó kötelezettségek Ha a mozdonyszemélyzet a bejárandó vágányokon, a pályaberendezésnek vagy másik vonatnak a megfigyelése közben olyan jelenséget vesz észre, amely a saját mozdonyát (vonatát) vagy más mozdonyt (vonatot) veszélyeztet, intézkednie kell a saját mozdony (vonat) vagy másik mozdony (vonat) megállítására, kivéve, ha azzal a veszély fokozódna. Szolgálat közben a közlekedésbiztonságot veszélyeztető rendkívüli eseményről (baleset, veszélyeztetés, szándékos vagy gondatlan cselekmény, tűzeset, jármű, pálya, felsővezeték, biztosítóberendezési hiba, stb.), körülményről, előre nem látott, elháríthatatlan akadályról – a baleset elkerülése, a további károk elhárítása érdekében tett helyszíni intézkedéseken túl – a mozdonyszemélyzet köteles a lehető leghamarabb a forgalmi vonalirányítónak vagy a forgalmi szolgálattevőnek (mozdonyrádión, mobil telefonon) szóbeli jelentést tenni.

Változatszám: 1

22/50

MÁV Zrt.

E.1.

A mozdony biztonságba helyezése után a mozdonyszemélyzet köteles a vonat biztonságba helyezésére, a segélynyújtásra, és a pálya szabaddá tételére irányuló munkákban részt venni. Ha a pályát víz borítja, akkor előtte meg kell állni. Amennyiben a víz szintje a sínkorona magasságát meghaladja, azon áthaladni csak a pálya műszaki felügyeletét ellátó szakember engedélyével és jelenlétében, legfeljebb 5 km/h sebességgel szabad. Ha a mozdonyszemélyzet a vonalon nagyobb terjedelmű és magasságú hófúvásos helyeket észlel, vagy ha megállapítja, hogy a havazás miatt az alakjelzők nem mutatják minden kétséget kizáróan a helyes jelzési képet, akkor felszólítás nélkül köteles észleléseiről mozdonyrádión, mobiltelefonon, ennek hiányában a legközelebbi állomáson, ahol a vonat menetrend szerint megáll, jelentést tenni. 4.5 A felsővezeték megfigyeléséhez kapcsolódó kötelezettségek A mozdonyszemélyzetnek szolgálat közben a felsővezetéket is meg kell figyelnie a felsővezeték olyan hibáinak felderítése érdekében, amelyek a közlekedő vonatok biztonságát veszélyeztetik, továbbá villamos mozdonynál az áramszedő megfelelő működésének ellenőrzése céljából. Ha a hibás felsővezetéki szakasz veszélyezteti a járművek akadálymentes elhaladását, akkor:  a villamos mozdony áramszedőjét le kell ereszteni,  a vonatot a legrövidebb fékúton belül meg kell állítani,  a forgalmi vonalirányítót értesíteni kell. A villamos mozdony vezetőjének szolgálat közben a felsővezeték feszültségét is figyelemmel kell kísérnie. Ha a felsővezeték feszültségének értéke a 29 kV-ot meghaladja, a főmegszakítót ki kell kapcsolni. Ha a felsővezeték feszültsége a vonat gyorsítása közben nem éri el a névleges 25 kV értéket, akkor a mozdony teljesítményét úgy kell szabályozni, hogy a vonalfeszültség értéke 20 kV-nál kisebb értékűre ne csökkenjen. A felsővezeték feszültségének megszűnése, majd megjelenése után a vonatokat az alábbi sorrend és várakozási idő betartásával szabad megindítani, illetve gyorsítani, ha az illetékes forgalmi vonalirányító másként nem rendelkezik:  villamos mozdonnyal vontatott személyszállító vonat 0 perc  villamos motorkocsi, motorvonat 1 perc  villamos mozdonnyal vontatott nem személyszállító vonat 2 perc A mozdonyszemélyzet a forgalmi vonalirányítón keresztül az adott felsővezetéki hálózatot felügyelő szervezetnek jelenteni köteles, ha hóval, jéggel vagy zúzmarával erősen megterhelt felsővezetéket észlel.

Változatszám:1

E.1.

MÁV Zrt.

23/50

4.6 Áramszedők használata Vonattovábbítás közben a több áramszedővel szerelt villamos mozdony menetirány szerinti hátsó áramszedőjét kell használni. Ettől eltérni az alábbi esetekben szabad:    

tolatási mozgás közben, fázishatár alatt megállt villamos mozdonynál, ha a menetirány szerinti hátsó áramszedő nem helyezhető üzembe, ha az áramszedőt a járművezérlő szoftver automatikusan működteti, pl. szinkron üzem.

Fázishatár alatt csak kikapcsolt főmegszakítóval szabad áthaladni. A fázishatár kapcsolót a mozdony kezelési útmutatója szerint kell működtetni. Az egy vonatban közlekedő, közvetlenül egymás után kapcsolt villamos mozdonyok közül csak a menetirány szerinti utolsó haladhat át feleresztett áramszedővel a fázishatár alatt. A fázishatár alatt megállt, több egységből álló villamos motorvonat csak a menetirány szerinti első motorkocsi áramszedőjének használatával haladhat ki a fázishatár alól. A feszültségmentes szakasz előtt – alkalmas helyen – az áramszedő leereszthetőségét ki kell próbálni. Zord időjárási viszonyok esetén az áramszedő megbízható leereszkedését többször is ellenőrizni kell. Ha az áramszedő nem ereszkedik le, akkor a menetet folytatni csak a hibás áramszedő üzemen kívül helyezése (selejtezése) után szabad. Feszültségmentes felsővezeték szakasz alatt áthaladni csak kikapcsolt főmegszakítóval és leeresztett áramszedővel szabad. Az áthaladás előtt gondoskodni kell arról, hogy a feszültségmentes szakasz alatt a villamos mozdony (a vonat) lendületével haladhasson át. Több egymáshoz kapcsolt villamos mozdony közül csak kettő áramszedője engedhető fel, kivétel a kettőnél több egységből álló villamos motorvonat, kettőnél több villamos motorkocsiból összeállított vonat. 4.7 Felelősség az üzemanyagok gazdaságos felhasználásáért A mozdonyszemélyzet az üzemanyagok és a villamos energia rendeltetésszerű és gazdaságos felhasználásáért felelős. Helytelenül értelmezett takarékosságból a közlekedés biztonságot, a mozdony üzembiztonságát és műszaki állapotát, valamint a vonat menetrendszerűségét nem szabad veszélyeztetni. 4.8 A perdülésgátló és a homokoló berendezés használata A kerékperdülést, a vonóerő csökkentésével, és ha van, akkor a kézi működtetésű perdülésgátlóval kell megszüntetni. A megperdült (és a megcsúszott) kerék alá kézi működtetéssel homokolni tilos!

Változatszám: 1

24/50

MÁV Zrt.

E.1.

A kézi működtetésű homokoló berendezést, az adott viszonyoknak megfelelően, a kerékperdülés megelőzésére – ekkor is csak szakaszosan, csekély homok kibocsátásával – szabad működtetni. Váltókon, vasúti járműmérlegen való tartózkodás, áthaladás közben kerülni kell a homokoló berendezés működtetését. 4.9 Jelzőlámpák használata Távolsági fényszórót kell használni sötétben a pálya, a jelzők, a jelzések megfigyeléséhez. Tompított fényt kell használni nappal, valamint minden napszakban az elvakítás veszélye, sűrű havazás vagy köd esetén a közlekedő vonatoknál, továbbá az állomás (szolgálati hely) területén az ott tartózkodó vonatok és a tolatást végző mozdonyok megjelölésére. Jelzőfényt, ennek hiányában tompított fényt kell használni az üzemben lévő, de bármely ok miatt várakozó mozdonyok megjelölésére. A mozdony jelzőlámpáit a szennyeződésektől, rájuk tapadt hótól olyan gyakorisággal kell megtisztítani, hogy világítóképességük fennmaradjon. 4.10 A nem használt vezetőfülke lezárása A vonatban lévő mozdony – mozdonyszemélyzet által nem használt – vezetőfülkéjének szabadba, utastérbe valamint poggyásztérbe nyíló ajtóit, ablakait le kell zárni, ha ott személyek nem tartózkodnak. 4.11 Menet közbeni irányváltás tilalma Irány- és/vagy fokozatváltót működtetni csak és kizárólag álló helyzetű és befékezett mozdonynál szabad. Villamos vontató motorokkal ellenárammal fékezni még veszély esetén sem szabad. Emelkedő pályarészeken megállított vonatot úgy kell megindítani, hogy a fékberendezés feloldása után a vonat hátrafelé ne tudjon megmozdulni. 4.12 Közlekedés behavazott pályán A vonatok behavazott pályán, az alkalmazott mozdonyoktól függően a D 4. sz. Utasítás előírásai szerint közlekedhetnek. A mozdonyokat csak a D 4. sz. Utasításban előírt eszközökkel és módon szabad hóakadály áttörésére használni. Ha valamely vonat vagy hókotrómenet a hóban elakadt, és ha az elakadás, a kerékcsúszás, homokszórás, az előre-, hátramenet végzése mellett sem szüntethető meg, akkor a további kiszabadítási kísérletet meg kell szüntetni. Ilyen esetben a vonat vagy a hókotrómenet kiszabadítására segélyt kell kérni. Személyszállító vonat elakadása esetén a vonat fűtéséről – amíg ahhoz az energiaellátás rendelkezésre áll – gondoskodni kell. A mozdonyvezető a mozdonyát nem hagyhatja el mindaddig, amíg erre a forgalmi vonalirányítótól utasítást vagy engedélyt nem kap. Változatszám:1

E.1.

MÁV Zrt.

25/50

4.13 Mozdonyok tolatása karbantartási telephelyen A karbantartási telephely területén a mozdonyok tolatását az Üzemi Rendben szabályozott módon és az ott meghatározott munkavállaló engedélyével, illetve vezetésével szabad végrehajtani. Egymással össze nem kapcsolt mozdonyok esetén, a követő mozdony vezetője köteles az előtte haladó mozdonytól, a sebességtől függő és a fékútjának megfelelő távolságot tartani. Egymással összekapcsolt mozdonyok esetén, ha bármelyiken valamilyen munka elvégzése szükséges, akkor a munka megkezdéséről és befejezéséről a kapcsolt mozdony(ok) személyzetét minden kétséget kizáróan értesíteni kell. A mozdonyszínbe való be- és kijárást az Üzemi Rendben leírt szabályok szerint, különös óvatossággal kell végezni. A fordítókorongra és tolópadra járás előtt minden esetben meg kell állni. A fordítókorongra, tolópadra csak akkor szabad rájárni, ha a fordítókorong, tolópad a rájárásnak megfelelő vágányútban rögzítve van és a kezelője erre kézi jelzéssel is engedélyt ad. A mozdonyokat fordítókorongra, tolópadra saját erejükkel, más mozdonnyal, vagy csörlővel kell ráállítani. Nem szabad rájárni szalasztással, csurgatással, illetve a villamos mozdony saját lendületével. Fordítás, illetve a tolópad mozgásának megkezdése előtt a mozdonyt be kell fékezni. Ha a fékberendezés hasznavehetetlen, akkor a mozdonyt rögzítő saruval kell állva tartani. Lejáráskor szalasztani tilos.

Változatszám: 1

26/50

MÁV Zrt.

Változatszám:1

E.1.

E.1.

5

MÁV Zrt.

27/50

BIZTONSÁGI SZABÁLYOK

5.1 Személyi biztonsági szabályok 5.1.1. A mozdony vizsgálata, tisztítása, javítása, kiszerelése közben ügyelni kell arra, hogy a mozdonynak minden szándékolt vagy véletlen mozgása, géprészeinek mozgása (forgása), villamos feszültség alatt álló berendezései, illetve a villamos energiaellátó rendszer a rajta foglalatoskodó, vagy a mozdony közelében tartózkodó személyekre ne legyen veszélyes. 5.1.2. A mozdonyokon a mozgó (forgó) géprészek veszélyességére, azok megközelítése során külön figyelmet kell fordítani. 5.1.3. A mozgásban lévő mozdonyon a visszapillantó tükör külső vonalán kívülre kihajolni vagy a mozdony futóhídjára kimenni tilos. A mozgásban lévő mozdony géptér (védház), valamint vezetőfülke ajtóit mindig csukva kell tartani. 5.1.4. Üzemelő mozdony gépterében a mozdonyszemélyzeten és a mozdony ellenőrzését, vizsgálatát végző munkavállalón kívül más személynek tartózkodni tilos. A mozdony ellenőrzését, vizsgálatát végző munkavállaló – a vonatkozó biztonsági szabályok betartásával – menet közben is tartózkodhat a géptérben. 5.1.5. A mozdony tartózkodásra kiképzett homlokán (hídlásán), oldaljárdáján, homloklépcsőjén a mozdony haladó mozgása közben – indokolt esetben – csak a tolatócsapat tagjai, vagy a mozdony mozgásának irányítására jogosult személyek tartózkodhatnak. 5.1.6. A magasban végzett munkáknál fokozott óvatossággal kell eljárni a leesés és felsővezetékes vágányon az áramütés veszélye miatt. A leesés elleni védelem hiánya esetén (pl.: egyéni védőeszköz, biztonságos kikötés) a mozdonyszemélyzetnek a mozdonytetőn munkát végezni nem szabad. 5.1.7. A dízelmozdonyon, illetve az alatt, a tetőn, a géptérben és a védházban ellenőrzést, javítást, illetve egyéb munkát végezni csak üzemen kívül helyezett dízelmotornál és a jármű kézifékkel befékezett helyzetében szabad. Kivételt képeznek azok az ellenőrzési szempontok, amelyek kifejezetten működő dízelmotorra, hajtóműre vannak előírva, ezek azonban a megfigyelésre korlátozódnak. Azon motorkocsik és vezérlőkocsik esetében, amelyeknél ezek az ellenőrzési munkálatok az utastérből végezhetők, gondoskodni kell arról, hogy ott utas ne tartózkodjék. Villamos felsővezeték alatt, a tetőn, illetve a járműszekrény azon részén, amely a megközelítési távolságon (E.101. sz. Utasítás) belül található, ellenőrzési, szerelési munka nem végezhető. Elkerülhetetlen esetben gondoskodni kell a felsővezeték feszültségmentesítéséről és a szabályszerű munkahelyi földelésről (E.101. sz. Utasítás). 5.1.8. A dízelmotoron és az erőátviteli berendezéseken szükségessé váló munkavégzésnél különös gondot kell fordítani a meleg alkatrészek – kipufogórendVáltozatszám: 1

28/50

MÁV Zrt.

E.1.

szer, víz-, és olajcsövek megközelítésére, megbontására az égési, illetve forrázási sérülések megelőzésére. Gondoskodni kell a véletlen beindulás megelőzéséről a jármű feszültségmentesítésével, a késeskapcsoló kikapcsolásával vagy az akkumulátor főbiztosító kiemelésével. 5.1.9. A dízelmozdony villamos vezérlő, villamos segédüzemi, villamos fűtési berendezéseit, melyek a járműszekrényhez (sínhez) képest 42V-nál nagyobb feszültség alá kerülhetnek, megérinteni, illetve ezeken munkát végezni a következő feltételek teljesülése mellett szabad:  a dízelmotort le kell állítani, a vezérlési rendszert feszültségmentesíteni kell, kivéve akkor, ha a hibakeresés erre irányul,  a mozdony és a külső hálózat közötti segédüzemi csatlakozást meg kell szüntetni,  többes vezérlés esetén a két jármű között a villamos csatlásokat (vezérlés, fűtés, hangosítás) meg kell szüntetni, 5.1.10. A segédüzemi és fűtési berendezéseken végzett munkáknál külön gondot kell fordítani ezek szabályzó berendezéseibe épített kondenzátorok kisütésére. 5.1.11. Üzemanyag vételezés közben a mozdonyt be kell fékezni, a dízelmotor(oka)t le kell állítani. 5.1.12. A villamos mozdony bármely részét, amely feszültség alá kerülhet, csak akkor szabad megközelíteni, illetve megérinteni, ha a következő feltételek egyidejűleg teljesülnek:  az áramszedőket leeresztették,  a villamos mozdonyt külső áramforrás (mozdonyszíni csatlakozás, villamos vonatfűtés, stb.) nem táplálja,  a mozdony távvezérlési kábellel nem csatlakozik másik mozdonyhoz, illetve vizsgálókészülékhez,  a villamos gépek egyike sem forog,  a kondenzátorok nem tárolnak energiát,  a vezérlő áramköri hibakeresés kivételével a villamos mozdonyt a földelőkapcsolóval leföldelték,  tetőmunkálatoknál a felsővezetéket is szabályszerűen leföldelték, és a szomszédos vágányok feszültség alatt álló felsővezeték szerelvényei sem veszélyeztetik a biztonságos munkavégzést. Törekedni kell azonban arra, hogy tetőmunkálatokra felsővezeték nélküli vágányon kerüljön sor. 5.1.13. Feszültség alatt álló felsővezeték alatt levő villamos mozdony tetőberendezéseit még közvetve sem szabad megérinteni! 5.1.14. Az érintésveszélyre fokozottan ügyelni kell az olyan villamos mozdonyoknál, ahol az oldaljárdáról a feszültség alatt álló tetőberendezés kézzel megközelíthető (E.101. sz. utasítás). Az ilyen villamos mozdonyok oldaljárdáin csak a tetőberendezés szabályszerű leföldelése után szabad tartózkodni.

Változatszám:1

E.1.

MÁV Zrt.

29/50

5.1.15. Feszültség alatt álló felsővezeték alatt, a villamos mozdony véletlen feszültség alá helyezésének elkerülése érdekében a vezetőasztal reteszkulcsot a hibaelhárítás idejére, a hibaelhárítást végző dolgozó köteles magánál tartani akkor, ha azt földelés céljából nem kell a szelektáló váltóban elhelyezni. 5.2 Tűzbiztonsági szabályok A mozdonyokon (motorkocsi, vezérlőkocsi vezetőfülkéjében) tűzrobbanásveszélyes anyagokat (gázolaj, benzin, benzol, stb.) szállítani tilos!

és

A kézi tűzoltó készülékeket a mozdonyt üzemeltető vasúti társaság tűzvédelmi szabályzatában előírt tároló helyétől elzárni, eltorlaszolni, letakarni még átmenetileg sem szabad. A kiürült vagy üzemképtelenné vált kézi tűzoltó készülékről az üzemi naplóba kell bejegyzést tenni és cseréjéről az első alkalmas helyen, de legkésőbb a soron következő vizsgálat alkalmával gondoskodni kell. A cserét csak akkor lehet a következő vizsgálatig halasztani, ha a mozdonyon rendszeresített tűzoltó készülékek legalább fele, a teljes oltókapacitásukkal üzemképesek maradtak. A mozdonyszemélyzet a mozdonyon (motorkocsi, vezérlőkocsi vezetőfülkéjében) alkalmazott kézi tűzoltó készülékek meglétéről, a leltári tárgyak jegyzéke alapján, míg az üzemképességükről a készülék ellenőrző műszere alapján köteles meggyőződni akkor, ha az – típustól függően – ezzel rendelkezik. A mozdonyok üzemeltetése, vizsgálata során gondoskodni kell a tűzveszélyes helyek vizsgálatáról. A mozdonytűz elkerülése érdekében a tűzveszélyt okozó rendellenességek megszüntetésére haladéktalanul intézkedni kell. Meghibásodott hűtő-, szellőző berendezéssel csak a kezelési útmutatóban előírtak szerint lehet villamos készülékeket és berendezéseket használni. Villamos ételmelegítő készülékeket csak felügyelet mellett szabad bekapcsolva tartani. Állomáson, illetve vonalon keletkezett mozdonytüzet a mozdonyszemélyzet haladéktalanul köteles a forgalmi szolgálattevőnek, vagy a forgalmi vonalirányítónak jelezni. Karbantartási telephelyen keletkezett mozdonytüzet a mozdonyszemélyzet az Üzemi Rendben meghatározott munkavállalónak köteles jelezni. A jelzéssel egy időben – kizárólag egészsége, testi épsége kockáztatása nélkül, a rendelkezésére álló tűzoltó eszközökkel – a tűz oltását is el kell kezdeni. Tűz vagy tűzre utaló jelenség (szokatlan szikrázás, füst, égési szag) esetén a vonatot gyorsfékezéssel meg kell állítani. Alagútban, hídon, továbbá két- vagy többvágányú pályán, a szomszédos vágányokon tartózkodó vonat mellett, a vasútvonalat keresztező országos villamos távvezetéktől mért 40 m távolságon belül tilos megállni. Ezeken a pályarészeken történő megállás elkerülésére a mozdonyvezetőnek használnia kell a vonat vészfékáthidaló rendszerét, ha van. Vezetőállásról vezérelhető ajtók esetén – megállás után – az ajtónyitási engedélyt lehetőség szerint azon az oldalon kell kiadni, ahol az utasok kiszállása biztonságosabb. Jól működő hanVáltozatszám: 1

30/50

MÁV Zrt.

E.1.

gosítás esetén ezt közleményben kell az utasok tudomására hozni, illetve fel kell hívni a figyelmüket a jelentkező balesetveszélyre. A mozdonyt üzemen kívül kell helyezni. Égő személyszállító kocsinál a villamos energiaellátást meg kell szüntetni, a szellőző berendezéseket ki kell kapcsolni. Központi tűzjelző berendezéssel felszerelt mozdonyok, motorkocsik tűzjelzésekor a kezelési útmutatóban leírtak szerint kell eljárni. Az utasok égő járműből történő kimenekítésében a mozdonyszemélyzet lehetőségének függvényében segédkezni köteles. Ha lehetséges, meg kell becsülni a tűz keletkezési helyét és terjedelmét. Ha arra mód van, az égő mozdony közeléből a veszélyeztetett járműveket és egyéb éghető anyagokat el kell távolítani. Ha a lángok a felsővezetéket, vagy annak tartozékait 2 méteren belül megközelíthetik, kezdeményezni kell a felsővezeték feszültségmentesítését. Tűzveszélyes anyagot szállító vontatott járműnél előfordult rakománytűz esetén, vagy ha ilyen járművel közvetlenül kapcsolt más jármű ég, a tűz jelzésekor közölni kell a veszélyes áru azonosító (UN) számát. Az égő jármű más járművel történő kapcsolatát meg kell szüntetni és védőtávolságra el kell különíteni, ha arra mód van és a járművek állva tartása biztosított. Vízzel vagy habbal oltást villamosított vonalakon csak a villamos felsővezeték kikapcsolása és a földelés végrehajtása után szabad megkezdeni. Egyes tűzoltó készülékek a rajtuk levő feltételek betartása esetén a feszültség alatt álló berendezések oltására is alkalmasak lehetnek. A mozdony gépterében keletkező mérgező füst és gázok ellen használni kell a mozdonyra rendszeresített védőmaszkokat is, ha van. A mozdonyszemélyzet a helyszínen köteles maradni olyan helyen, ahol egészsége és testi épsége a tűz által nincs veszélyeztetve. A járműtűzhöz kiérkező tűzoltók vezetőjét tájékoztatni kell az égő jármű megközelítési lehetőségéről, az esetleges más – az oltást nehezítő – tudomására jutott veszélyhelyzetekről. A tűz eloltása után a mozdony elvontatását fokozott figyelemmel kell végezni, mert a menetszél a tűz újragyulladását előidézheti. Az elvontatásához szükséges kezelőszerveken kívül minden mást a tűz utáni állapotában kell hagyni a szükséges tűzvizsgálat elvégzése miatt, majd a mozdony szabadba vezető ajtóit le kell zárni. Lezárt égett mozdonyra ezután csak a tűzvizsgáló bizottság tagjai léphetnek be. 5.3 Mozdonyok biztonsága Baleset és forgalmi akadály esetén a mozdonyszemélyzetnek elsősorban a felügyeletére bízott járművet kell biztonságba helyeznie. Gondoskodnia kell arról, hogy a baleset további következményeként robbanás, tűz vagy villamos baleset ne keletkezhessen.

Változatszám:1

E.1.

MÁV Zrt.

31/50

Ha balesetnél több mozdony van a helyszínen és ezek valamelyikének mozdonyszemélyzete biztonságos munkavégzésre alkalmatlan állapotba került, a felügyelet nélkül maradt mozdony biztonságba helyezéséért a többi mozdonyvezető a felelős. 5.4 Eltávozás a mozdonytól 5.4.1. Az eltávozás forgalmi feltételei állomáson Ha a vonatok továbbítása között vagy tolatási szünetben a mozdonynak állomáson várakoznia kell, a kapott értesítés szerint mozgást nem kell végezni, akkor azt a mozdonyvezetőnek nem kell őrizni, a mozdonytól a forgalomszabályozó (forgalmi szolgálattevő, KÖFI irányító) engedélyével eltávozhat. 5..4.2. Az eltávozás forgalmi feltételei nyílt vonalon megállt vonatnál A mozdonyvezetőnek az eltávozás tényéről, és okáról a forgalmi vonalirányítót értesítenie kell. 5.4.3. Az eltávozás általános műszaki feltételei: A mozdony(t):  megfutamodás ellen biztosítani kell (E.2. 6. fejezet),  az 5.4.4. pontban leírtak kivételével üzemen kívül kell helyezni,  külső nyílászáróit (motorkocsi, vezérlőkocsi vezetőfülkéjét) be kell zárni olyan módon, hogy oda illetéktelen személy ne juthasson be. 5.4.4. Az eltávozás egyes eseteinek speciális műszaki feltételei A mozdonyt nem kell üzemen kívül helyezni, de a kezelőszerveit olyan állásba kell állítani, hogy annak saját géperőből történő megindulása, vonóerő kifejtése kizárt legyen, ha:  baleset vagy műszaki hiba miatt megállt vonatnál szükséges a mozdony egyes berendezéseinek üzeme (pl.: vonatfűtés, sűrített levegő utántáplálás, stb.), vagy  a mozdonyvezető egészségügyi okból, vagy a munkaközi szünet ideje alatt eltávozik a vonatot villamos energiával vagy sűrített levegővel tápláló mozdonyról, vagy  ingavonatnál, távvezérelt motorkocsiknál menetirányváltás miatt vezetőállást kell cserélni, vagy  a mozdonyvezető az E.2. sz. Fékutasításban leírtak szerint egyedül végzi a fékpróbát, vagy  a mozdony rendelkezik parkoló (alvó) üzemmód lehetőségével. Ha a motorkocsi parkoló (alvó) üzemmódját a szolgálatát befejező mozdonyvezető alkalmazza, akkor:  az ajtókon nem maradhat nyitási engedély,  a motorkocsik utasterében nem tartózkodhat senki (erről a mozdonyvezetőnek meg kell győződnie),

Változatszám: 1

32/50

MÁV Zrt.

E.1.

 ajtó központi reteszelését meg kell valósítani, ha van erre szolgáló impulzuskapcsoló. Rádió-távirányított üzemben dolgozó mozdony külső nyílászáróit be kell zárni olyan módon, hogy oda illetéktelen személy ne juthasson be. Rádió-távirányítású mozdonyok esetén tolatási szünetekben a távirányítási üzemmódot ki kell kapcsolni, a mozdonyt megfutamodás ellen biztosítani kell. A mozdonyvezető a kezelőkészüléket csak akkor veheti le, ha a mozdony álló- és befékezett állapotban, a távirányító készülék kikapcsolt, reteszelt állásban van. 5.4.5. Az eltávozás feltételei karbantartási telephelyen A mozdonyszemélyzet csak akkor távozhat el a mozdonytól, ha azt a legközelebbi szolgálattételre megfelelően előkészítette és a mozdony elhagyására vonatkozóan az Üzemi Rendben meghatározottak szerint járt el. 5.4.6. Lezárt mozdony elhagyása, nyitása A vonatszerelvénnyel együtt lezárt mozdony vonatterhelési kimutatására, vagy üzemi naplójába a lezárás időpontját, valamint az ilyen mozdony nyitásának időpontját óra, perc pontossággal elő kell jegyezni.

Változatszám:1

E.1.

6

MÁV Zrt.

33/50

HIBAELHÁRÍTÁSI ALAPSZABÁLYOK

6.1 A vontatott járművek hibái A vontatott járművek (ide értve a vezérlőkocsit is) vonalon keletkezett hibáinak megszüntetését a mozdonyszemélyzet köteles megkísérelni. Ha az elhárításra a helyszínen nincs lehetőség, de a jármű mozgatható, akkor azt az első állomásig a mozdonyvezető által meghatározott sebességgel kell továbbítani. Ha a jármű a mozdonyvezető megítélése szerint nem mozgatható, akkor műszaki mentést kell kérni. Valamely kocsi vagy motorkocsi üzemképességének megítélésénél – kocsivizsgálati munkavállaló távollétében – a mozdonyvezető véleménye a mértékadó. Ha a kocsivizsgálati munkavállaló a mozdonyvezető megállapítását felülbírálja, akkor azt a menetokmány Megjegyzés rovatába az utasítást adó nevével együtt be kell jegyezni, és vele aláíratni. 6.2 Mozdonyhibák 6.2.1. Általános szabályok Ha a mozdonyon hiba vagy sérülés következett be, a menetet csak akkor szabad folytatni, ha a mozdonyszemélyzet: – a hibát megszüntette, vagy – a hibás részt üzemen kívül helyezte, és nagyobb mértékű sérülés bekövetkezésétől, kifejlődésétől, illetve az ebből eredő baleset-, tűzveszély kialakulásától nem kell tartani. A mozdonyon bekövetkezett bármilyen hiba megszüntetésénél a mozdonyszemélyzetnek a személybiztonságot és a vonat üzembiztonságát szem előtt kell tartania. Ha a vonatot a mozdony hibája miatt meg kell állítani, a hibát – ha szükséges, és ha rendelkezésre áll, a vonat és a vonal személyzetének közreműködésével – a lehető legrövidebb idő alatt meg kell szüntetni, hogy a vonat, vagy legalább egy része a legközelebbi állomásig közlekedhessen. A hiba helyszíni javíthatóságát legfeljebb 10 perc alatt kell eldönteni. Ha a hiba a helyszínen 30 percen belül nem szüntethető meg, akkor segélymozdonyt kell kérni. A segélymozdony alkalmazása a normaidőtől eltérően is elrendelhető. Tilos a vonali hibakeresés során: – kontaktort, mágneskapcsolót lángtölcsér nélkül bekapcsolni, működtetni, – túláram-, és túlfeszültség-védelmi berendezés beállított értékét megváltoztatni, az áramkörből kiiktatni, – az előírttól eltérő (nagyobb) értékű és típusú biztosítót használni, illetve biztosítót az áramkörből kiiktatni. Ha a mozdony üzemképtelenné vált, akkor a mozdonyvezető köteles gondoskodni a mozdony szállításhoz szükséges előkészítéséről. Változatszám: 1

34/50

MÁV Zrt.

E.1.

Ha a hiba karbantartási telephelyen jelentkezik, kezdeményezni kell a mozdony vizsgálatát, javítását. Hibaelhárításkor – ha a mozdony kezelési útmutatója másképp nem rendelkezik – a következők szerint kell eljárni: 6.2.2. Futómű 6.2.2.1. Ha a keréklaposodás mértéke: – hosszabb, mint 60 mm, de nem hosszabb, mint 100 mm, akkor a mozdonnyal alkalmazható legnagyobb sebesség 40 km/h. – hosszabb, mint 100 mm, de nem hosszabb, mint 150 mm, akkor a mozdonnyal alkalmazható legnagyobb sebesség 20 km/h. – hosszabb, mint 150 mm, akkor a mozdonnyal alkalmazható legnagyobb sebesség 5 km/h. 6.2.2.2. A kerékabroncsot elmozdultnak kell tekinteni, ha a kerékvázon és az abroncson levő, sugárirányú fehér vagy vörös festékcsík határvonala nem esik egybe. Ha a mozdonyvezető kerékabroncs elmozdulást állapít meg, akkor a lazaságra vonatkozó ellenőrzést különös gondossággal kell elvégeznie. Amenynyiben a kerékabroncs nem minősül lazának, akkor a vonatot a célállomásig kell továbbítani és onnan a mozdonyt a legközelebbi karbantartási telephelyre kell közlekedtetni. 6.2.2.3. A kerékabroncsot lazának kell tekinteni, ha az alábbiakban felsorolt jelenség bármelyike fennáll: – feloldott fék mellett több különböző helyen, megközelítőleg sugárirányban az abroncsra mért kalapácsütések nem adnak tiszta csengő hangot, – a kerékabroncs és a kerékváz között rozsdakiverődés látható, – az abroncs és a kerékváz csatlakozó élei sérültek, – a biztosítógyűrű sérült, laza vagy mellette rozsdakiverődés látható. Ha a mozdonyvezető kerékabroncs lazulást állapít meg, vagy a vörös színjelölésű kerékabroncs elmozdulását, akkor a karbantartási telephelyről kijárni nem szabad. Karbantartási telephelyen kívül a mozdonyvezető köteles dönteni a mozdony futásképességéről és az alkalmazható sebességről az alábbiak szerint: – Ha az abroncs tengelyirányban nem mozdult el, a biztosítógyűrűje ép, az abroncs és a kerékváz között szemmel látható hézag nincs, akkor a mozdony csak a legközelebbi karbantartási telephelyig közlekedhet, legfeljebb 60 km/h sebességgel. Személyszállító vonatot nem továbbíthat. A laza abroncsú kerékpárt – ha az műszakilag lehetséges – a vontatásból és a (lég-, illetve hajtómű-) fékezésből ki kell iktatni. – Ha az abroncs és a kerékváz kapcsolata nem felel meg az előző bekezdésben leírt feltételeknek, akkor a mozdony semmilyen vonatot nem Változatszám:1

E.1.

MÁV Zrt.

35/50

továbbíthat, szolgálatképtelennek minősül, karbantartási telephelyre való közlekedtetéséhez műszaki mentést kell kérni. A mozdonyt továbbítani a helyreállítást vezető rendelkezése szerinti sebességgel szabad. 6.2.2.4. A kerékabroncs szakadása vagy a tengelycsap törése, továbbá a keréktárcsaagy lazulása esetén a menet nem folytatható, műszaki mentést kell kérni. 6.2.3. Hordmű 6.2.3.1. Hordmű alkatrészek (hordrugó, függvas, himba) törése esetén a menetet csak akkor szabad folytatni, ha a törés következtében a hordműben befeszülés nem lépett fel vagy a mozgás során nem következhet be. Befeszülés (siklásveszély) esetén az ideiglenes helyreállításhoz műszaki mentést kell kérni. A menetet, a helyreállítást vezető rendelkezése szerinti sebességgel szabad folytatni vonattal a legközelebbi állomásig, mozdonyvonatként a legközelebbi karbantartási telephelyig. 6.2.3.2. Törött, szakadt hordrugóval, hibás légrugóval a vonat a célállomásig továbbítható, a mozdony a karbantartási telephelyig közlekedhet legfeljebb 60 km/h (váltókon 20 km/h) sebességgel, kivéve, ha a mozdony kezelési útmutatója ettől eltérő szabályozást tartalmaz. – A mozdony lemezes hordrugóját töröttnek kell tekinteni, ha egy fővagy két melléklapja törött. – Csavarrugó akkor törött, ha a rugórendszer sérült eleme a mozdony álló helyzetében nem vesz fel terhelést. – Gumirugó (rugalmas elem) akkor szakadt, ha a gumiréteg valamelyik rugókeresztmetszetben teljesen elvált, a felületek egymáshoz viszonyítva elmozdultak. 6.2.3.3. Sérült lengéscsillapítót le kell szerelni vagy – ha ez nem lehetséges – a leszakadt részt fel kell kötözni úgy, hogy a mozdonyban, pályaberendezésben további sérülést ne okozhasson. Ha a mozdony lengéscsillapítóját leszerelték vagy hatástalanná vált, az engedélyezett legnagyobb sebességének legfeljebb felével közlekedhet, kivéve, ha a mozdony kezelési útmutatója ettől eltérően rendelkezik. 6.2.3.4. Tengelyágyolvadás esetén a mozdony szolgálatképtelen. Nyílt vonalról legfeljebb 10 km/h sebességgel a legközelebbi állomásig lehet közlekedni, ahol műszaki mentést kell kérni. 6.2.3.5. A kerékcsapágy hőnfutott, ha hőmérséklete olyan magas, hogy kézfejjel nem érinthető meg. Ekkor a mozdony állomáson szolgálatképtelen (mozgatni lépésben, mozgatás esetén kísérni), nyílt vonalról – üzem és vagyonbiztonság figyelembe vétele mellett – a következő állomásig maximum 10 km/h sebességgel közlekedhet. Ezt követően a futásképesség helyreállításához műszaki mentést kell kérni.

Változatszám: 1

36/50

MÁV Zrt.

E.1.

6.2.4. Hajtásrendszer 6.2.4.1. Ha a fogaskerékházból kattogó, ropogó hang hallható, vagy füst áramlik ki, de a kerékpárok még forognak, akkor a vonatot legfeljebb 10 km/h sebességgel a következő állomásig lehet továbbítani a hibás forgóváz selejtezése után. Ha valamely kerékpár nem forog, blokkolt, akkor a mozdony saját erővel nem mozgatható, műszaki mentést kell kérni. 6.2.4.2. Ha a hajtóműházból, olajteknőből a kenőolaj elfolyt vagy elfolyhat, akkor a hajtóműházhoz tartozó vontatómotort le kell selejtezni, és a vonat a legközelebbi állomásra továbbítható. Mozdonyvonatként a legközelebbi karbantartási telephelyre legfeljebb 60 km/h sebességgel lehet közlekedtetni. 6.2.5. Egyéb 6.2.5.1. Pályakotró, hókotró sérülése esetén, ha a sérült rész nem közelíti meg 100 mm-nél jobban a sínkorona felső síkját és a pályakotró, hókotró leesésének veszélye nem áll fenn, akkor a vonat a célállomásig sebességkorlátozás nélkül továbbítható. Ha a sérült rész sínkoronától mért távolsága 55 és 100 mm között van, akkor folyóvágányon legfeljebb 25 km/h, váltókon 5 km/h sebességgel a következő állomásig közlekedhet, ahol műszaki mentést kell kérni. Ha a sérült rész 55 mm-nél közelebb van a sínkorona síkjához, akkor műszaki mentést kell kérni. 6.2.5.2. Ütközősérülés esetén a teendőket főként a sérült ütközők helyzete határozza meg akkor, ha az ütköző(k) leesésétől nem kell tartani. Ha a más járművel kapcsolt mozdonyvég ütközője, vagy energiaemésztő eleme sérült, akkor a mozdony a vonatot a legközelebbi állomásig legfeljebb 25 km/h, váltókon legfeljebb 5 km/h sebességgel továbbíthatja. A vonattal kapcsolódó ütköző sérülése esetén a mozdony hátul működő mozdonnyal közlekedő személyszállító ingavonatot nem továbbíthat. Ha a vonattal nem kapcsolódó ütköző(k) sérült(ek), akkor a mozdony a vonatot célállomásig továbbíthatja. Ha az ütköző(k) leesésének veszélye fennáll, akkor a sérült, de leesés ellen rögzített ütközőkkel a mozdony csak mozdonyvonatként közlekedhet a legközelebbi karbantartási telephelyig. 6.2.5.3.Vonókészülék szakadás esetén a mozdony a karbantartási telephelyre mozdonyvonatként közlekedhet. 6.2.5.4. Ha a mozdonyvezető előtti homlokablak olyan mértékben sérült, hogy az a pálya, illetve jelzőberendezés megfigyelését zavarja, akkor a vonat a legközelebbi állomásig, legfeljebb 25 km/h sebességgel továbbítható. A mozdony ezzel a sebességgel mozdonyvonatként a karbantartási telephelyre közlekedhet. Ha a homlok- és oldalablak sérülése a pálya, illetve jelzőberendezés megfigyelését nem zavarja, de a rögzítése balesetveszélyessé vált, vagy a vezetőfülkében zavaró klimatikus viszonyokat teremt, akkor az alkalmazható sebességről, esetlegesen a segélymozdony kéréséről a mozdonyvezető dönt, a közlekedés biztonságának figyelembe vételével. Változatszám:1

E.1.

MÁV Zrt.

37/50

6.2.5.5. A sebességmérő berendezés meghibásodása esetén a vonat a célállomásig továbbítható, ha a mozdony fedélzeti berendezése a GPS sebességet mutatja. Ezt követően vonatot továbbítani csak a legközelebbi karbantartási telepig lehet. Állomási tolatószolgálatra a mozdony nem használható. Ha a vezetőfülkében található egyik berendezés sem mutatja a sebességet, de az éberségi berendezés éberségellenőrzést ad, akkor a vonat, a percenként megtett út alapján végzett sebességbecsléssel a következő állomásig továbbítható, ahonnan segélymozdonyt kell kérni. Egyéb utasítások szabályozzák az eljárást azokra az esetekre, amikor a berendezés éberségellenőrzést nem ad, vagy pl. az adatrögzítő berendezés hibajelzést ad. 6.2.5.6. Menet közben bekövetkezett áramszedő sérülés esetén azonnal meg kell állni. Az eseményt mozdonyrádión vagy mobiltelefonon jelenteni kell a forgalmi vonalirányítónak. A jelentésben pontosan meg kell határozni a felsővezetéki hiba helyét, jellegét és az áramszedő sérülésének mértékét. Jól működő mozdonyrádió, mobiltelefon hiánya esetén, ha a továbbhaladásnak műszaki akadálya nincs, a jelentés megtételére a vonatot a legközelebbi állomáson még akkor is meg kell állítani, ha ott menetrend szerint áthaladna. A sérült áramszedőt le kell ereszteni, ha ez nem lehetséges vagy ennek ellenére a sérült áramszedő a környezetét, illetve a felsővezetéki berendezést továbbra is veszélyezteti, akkor forgalmi vonalirányító útján az adott felsővezetéki hálózatot felügyelő szervezet intézkedését (segítségét) kell kérni. Ha a felsővezetéki feszültség kimaradását a mozdony hibája okozta, akkor ennek tényét és okát a fentiek szerint jelenteni kell. A hiba elhárítása után a menetet folytatni lehet. Ha a mozdony a felsővezetékben ismételten zárlatot okoz, akkor az áramszedő(ke)t le kell ereszteni, és a mozdonyt szolgálatképtelennek kell tekinteni. 6.2.5.7. Az elfagyott alkatrészek felmelegítésére, kiolvasztására fáklyát kell használni. A nyílt lánggal való felmelegítést, kiolvasztást körültekintéssel kell végezni, hogy tűz vagy egyéb kár ne keletkezzen. A gumit vagy más éghető anyagot tartalmazó alkatrészt, nyomás alatt álló edényt nyílt lánggal kiolvasztani nem szabad.

Változatszám: 1

38/50

MÁV Zrt.

Változatszám:1

E.1.

E.1.

MÁV Zrt.

39/50

7 Mellékletek 7.1 melléklet: A vasúti társaság által az Utasítás függelékeiben kötelezően meghatározandó elemek Ahol az Utasítás nem nevesíti, ott az adott pontra vonatkozóan a vasúti társaság által kijelölt munkavállalók meghatározása. A mozdonyok sebességmérő regisztrátumával, adatrögzítőjével kapcsolatos teendők. A menetokmányok kezelésére vonatkozó szabályok.

Változatszám: 1

40/50

MÁV Zrt.

Változatszám:1

E.1.

E.1.

MÁV Zrt.

41/50

7.2 melléklet: EÉVB működési, kezelési szabályzat Ez a kezelési szabályzat valamennyi EÉVB-vel felszerelt mozdonyra vonatkozó általános szabályokat tartalmazza. Az egyes mozdonyokra, EÉVB típusokra vonatkozó különleges szabályokat, a bekapcsolás, kikapcsolás, üzemmód-váltás és selejtezés kezelőszerveit, részletes kezelési szabályait szükség esetén a mozdony, vagy a berendezés kezelési utasítása tartalmazza. Ez a kezelési szabályzat a működést a hagyományos vezetőállás-jelző jelzési képeivel magyarázza, a digitális vezetőállás-jelzővel vagy ETCS-szel felszerelt mozdonyoknál a jelzések értelemszerűen az F. 1. sz. Jelzési Utasítás 3.2. pontjában megadott, azonos értelmű betű, illetve számkijelzéssel jelennek meg. 7.2.1. Az EÉVB részei A berendezés alapvetően két részre osztható, úgymint pályaoldali és mozdonyoldali részre. A pályaoldali rész a berendezés ADÓ része: a vonat-befolyásolásra kiépített pályaszakaszok (sínáramkörök, sugárzókábelek), a mozdonyoldali rész pedig a VEVŐ: mindazok a berendezések, amelyek a pályáról érkező jelek átvitelében, feldolgozásában részt vesznek. 7.2.2. Az EÉVB magyar vasúthálózaton alkalmazott változatai  EVM (hagyományos 628 sorozatú mozdonyon),  négydobozos,  EVM-120 (egydobozos), o négydobozos helyére beszerelve o önmagában o egy nyomáskapcsolós (120 km/h sebességig) o két nyomáskapcsolós (120 km/h-nál nagyobb sebesség)  MIREL VZ1, Az ALTRAC 6413 ETCS berendezés (630 sorozatú mozdonyokon) EVM-STM egységének működése, kezelése az ETCS Kezelési Utasításban kerül szabályozásra. 7.2.3. A berendezés működése, kezelése vonatbefolyásolásra ki nem épített vágányon Bekapcsolt berendezésnél a vezetőállás-jelző fénye fehér, ekkor 15 km/h sebesség felett út-, vagy időarányos éberségellenőrzés történik. A berendezés kezelést csak 15 km/h sebesség felett igényel. A kezelés útarányos berendezésnél a nyomógomb, vagy pedál felengedését és újbóli lenyomását, időarányos berendezésnél a nyomógomb, vagy pedál lenyomását, és újbóli felengedését jelenti.

Változatszám: 1

42/50

MÁV Zrt.

E.1.

Az útarányos berendezéshez tartozó pedált vagy nyomógombot lenyomott helyzetben kell tartani. Ilyen esetben 1550 m megtett út után szólal meg az éberségi kürt. A pedál, vagy nyomógomb kezelését követően az éberségi kürt elhallgat. A kürt megszólalása előtti pedál vagy nyomógomb kezelés esetén az 1550 m mérése elölről kezdődik. Felengedett pedál vagy nyomógomb mellett az éberségi kürt már 50 m megtett út után megszólal. Az éberségi kürt a pedál, illetve a nyomógomb lenyomására elhallgat, aminek az éberségi kürt megszólalását követően 150 m megtett úton belül kell megtörténnie. Az időarányos berendezésnél a pedált, vagy nyomógombot felengedett helyzetben kell tartani. Ilyen esetben 60 + 5 mp után szólal meg az éberségi jelzősíp. A pedál, vagy nyomógomb kezelését követően az éberségi jelzősíp elhallgat. A jelzősíp megszólalása előtti pedál vagy nyomógomb kezelés esetén a 60 + 5 mp mérése elölről kezdődik. Lenyomott pedál, vagy nyomógomb mellett az éberségi jelzősíp azonnal megszólal. Az éberségi jelzősíp a pedál, illetve a nyomógomb felengedésére elhallgat, aminek az éberségi jelzősíp megszólalását követően 7 mp-en belül kell megtörténnie. A kezelés elmaradása esetén a berendezés leold, azaz a vonóerő megszűnik, és kényszerfékezés következik be. Az újbóli vonóerő-kifejtést a berendezés mindaddig gátolja, míg a visszaállítás meg nem történt. 7.2.4. A berendezés működése, kezelése vonatbefolyásolásra kiépített pályán (vágányon) A bekapcsolt berendezés vonatbefolyásolásra kiépített pályaszakaszon kapcsolatot tart a mozdony és a helyhez kötött főjelzők között, és 15 km/h sebesség felett út-, vagy időarányos éberségellenőrzést végez. Ilyenkor a vezetőállás-jelző megismétli a közelített főjelzőre vonatkozó előrejelzést, azaz a közelített főjelzőnél alkalmazható megengedett maximális sebességre utaló színkép (és felirat) jelenik meg. A mozdonyvezető ennek megfelelően köteles a vonat sebességét szabályozni. 7.2.4.1. Ha zöld fény világít a vezetőállás-jelzőn (F.1. 3.2.1. pont), akkor a következő főjelzőn sebességcsökkenés nélkül továbbhaladást engedélyező jelzés van. A berendezés éberségi része a 7.2.3. pontban leírtaknak megfelelően működik. 7.2.4.2. Ha a digitális vezetőállás jelzőn 120-as szám kijelzés, ETCS vezetőállásjelzőn zöld-sárga alapon fekete 120-as szám kijelzés látható (F.1. 3.2.2. pont), akkor a következő főjelzőn csökkentett (120 km/h) sebességgel továbbhaladást engedélyező jelzés van. 7.2.4.3. Ha vízszintesen osztott zöld/sárga fény fekete 80-as vagy 40-es számjegygyel világít a vezetőállás-jelzőn (F.1. 3.2.3. pont), akkor a következő főjelzőn csökkentett 40 vagy 80 km/h sebességgel továbbhaladást engedélyező jelzés van, vagy továbbhaladást engedélyező, nem biztosított bejárati jelző következik. Változatszám:1

E.1.

MÁV Zrt.

43/50

A berendezés éberségi része 15 km/h és az előjelzett sebesség között a 7.2.3. pontban leírtaknak megfelelően működik. Az előjelzett sebesség felett sűrített az éberségi felhívás, útarányos berendezésnél 200 m-enként, időarányos berendezésnél 15+2 másodpercenként szólal meg. Ilyenkor a pedál, illetve a nyomógombok helyzete közömbös, előkezelésre nincs lehetőség. 7.2.4.4. Ha sárga fény világít a vezetőállás-jelzőn (F.1. 3.2.4. pont), akkor a következő főjelzőn ,,Megállj!” jelzés van. 15 km/h sebesség felett sűrített az éberségi felhívás. 7.2.4.5. Ha vörös fény világít a vezetőállás-jelzőn (F.1. 3.2.5. pont), akkor a mozdony „Megállj!” jelzést adó főjelző mellett haladt el, és a jelző utáni vágány foglalt (foglaltnak tekintendő). A berendezés éberségi része ebben az esetben nem működik. 15 km/h-nál nagyobb sebesség esetén a berendezés éberségi felhívás nélkül leold. 7.2.4.6. Ha fehér fény világít a vezetőállás-jelzőn (F.1. 3.2.6. pont), akkor a mozdony: – – –

vonatbefolyásolásra ki nem épített pályaszakaszon közlekedik vagy az EÉVB berendezés meghibásodott, vagy vonatbefolyásolásra ki nem épített pályaszakaszról vonatbefolyásolásra kiépített, de foglalt pályaszakaszra érkezett. Az éberségi rész a 7.2.3. pontban leírtaknak megfelelően működik.

7.2.4.7. Közlekedés kizárólag térközjelző szerepet betöltő, fehér árbocú jelző „Megállj!” jelzése esetén A jelzőt az F.2. sz. Forgalmi Utasításban szabályozott esetekben és módon szabad meghaladni, majd a vezetőállás-jelzőn kapott előjelzés szerint kell a vonat sebességét szabályozni. Ha vezetőállás-jelzőn a vörös fény jelenik meg, az azt jelenti, hogy a térköz foglalt. Továbbhaladni a foglalt térközre vonatkozó szabályok szerint szabad még abban az esetben is, ha a térköz látszólag szabad, mert a főjelző és a vezetőállás-jelző vörös fényét más üzemveszélyes helyzet (pl. síntörés) is előidézheti. A vezetőállás-jelző vörös fénye esetén a berendezés legfeljebb 15 km/h sebességű közlekedést enged meg, e sebesség felett éberségi felhívás nélkül leold. Az ilyen jelző után bármely okból leoldott berendezést megállás után a pedál kezelésével kell visszaállítani, és menetet vörös vezetőállásjelzővel kell folytatni. A visszaállítást tilos bármely olyan módon végezni, amely a berendezés tápfeszültségét megszakítja, mert ez a vezetőállásjelző vörös fényét fehérre változtatja.

Változatszám: 1

44/50

MÁV Zrt.

E.1.

7.2.4.8. Közlekedés állomási bejárati jelző „Megállj!” jelzése esetén A jelzőt az F.2. sz. Forgalmi Utasításban szabályozott esetekben és módon szabad meghaladni, amely után, ha a vezetőállás-jelző fénye vörösre változik, a vörös fényt eltörölni a következő esetek kivételével TILOS. A vonatot a megállás helyén, de legkésőbb a továbbhaladást engedélyező főjelző előtt meg kell állítani és a vezetőállás-jelző vörös fényét a SAJÁT/CSATOLT átkapcsoló, a berendezés biztosítója, vagy a berendezés tápfeszültségét megszakító valamely kapcsoló ki-, majd bekapcsolásával törölni kell, azaz fehérre kell változtatni: – –

ha a vonat részére a következő főjelzőt továbbhaladást engedélyező állásba állították, vagy ha a vonat kihaladásának irányában nincs kijárati, fedező, vagy kezdő térközjelző,

Akkor is törölni kell a vezetőállás-jelző vörös fényét, ha biztosítóberendezési munkálatok miatt erről – az arra készült végrehajtási utasítás alapján – a mozdonyvezetőt írásbeli rendelkezésen értesítették. Ha behaladás közben a vezetőállás-jelzőn a vörös fényt a következő főjelzőre vonatkozó színű előjelzési fény váltja fel, akkor a fenti törlést értelemszerűen nem kell elvégezni, de a vonat sebessége csak akkor növelhető, ha az utolsó jármű is elhagyta a bejárati váltókörzetet. A kihaladás sebességére az F.2. sz. Forgalmi Utasítás rendelkezései a mérvadók. 7.2.4.9. Közlekedés kijárati, fedező és nyíltvonali bejárati jelző „Megállj!” jelzése esetén A jelzőket az F.2. sz. Forgalmi Utasításban szabályozott esetekben és módon szabad meghaladni, amely után: – ha a jelző előtti vágány (pályarész) vonatbefolyásolásra kiépített, akkor a vezetőállás-jelző sárga fénye vörösre változik. Amennyiben a jelző utáni pálya vonatbefolyásolásra nincs kiépítve, a vezetőállás-jelző vörös fényét a 7.2.4.8. pontban említett részegységek kezelésével törölni kell, a továbbhaladás az F.2. sz. Forgalmi Utasítás előírásai szerint történhet. Ha a jelző utáni pálya vonatbefolyásolásra kiépített, akkor a 7.2.4.7. pontban leírtak szerint (a vezetőállás-jelző jelzéseinek megfelelően) kell a sebességet szabályozni, illetve a berendezést kezelni, beleértve egy esetleges leoldás utáni visszaállítás esetét is. – ha a jelző előtti vágány (pályarész) vonatbefolyásolásra nincs kiépítve, akkor a jelző meghaladása után vörös fény nem jelenik meg a vezetőállás-jelzőn. Amennyiben a jelző utáni pályarész sincs vonatbefolyásolásra kiépítve, akkor a berendezés az éberségi felhívások nyugtázásán kívül más kezelést nem igényel. A továbbhaladás az F.2. sz. Forgalmi Utasítás előírásai szerint történhet. Ha a jelző utáni pályarész vonatbefolyásolásra kiépített, akkor a 7.2.4.7. pontban leírtak szerint (a vezetőVáltozatszám:1

E.1.

MÁV Zrt.

45/50

állás-jelző jelzéseinek megfelelően) kell a sebességet szabályozni. Ilyen esetben a foglalt pályára kihaladó mozdony vezetőállás-jelzőjén nem változik vörösre a fehér fény! Ekkor fehér vezetőállás-jelző mellett, a foglalt térközre vonatkozó szabályok szerint kell továbbhaladni. Az EÉVB berendezés az éberségi felhívások nyugtázásán kívül külön kezelést nem igényel. 7.2.4.10. Éberségi felhívás a vezetőállás-jelző fényének változásakor Ha a vezetőállás-jelző jelzése a korábbinál kisebb sebességre utaló jelzésre, sárgára, vagy fehérre vált, akkor 50 m megtett út után megszólal az éberségi kürt, melyet a leoldás megelőzésére 150 m-en belül nyugtázni kell. Ha a vezetőállás-jelző fénye vörösről vagy sárgáról nagyobb sebességre utaló jelzésre változik, akkor az EVM-120 és a MIREL berendezéseknél 15 km/h sebesség alatt is megszólal az éberségi kürt, mely nyugtázásra hallgat el. Leoldás azonban a nyugtázás elmaradása esetén sem következik be. 7.2.5. Tolatás üzemmód A tolatás idejére a MENET/TOLATÁS kapcsolót TOLATÁS állásba kell kapcsolni (F.1. 3.2.7. pont), MIREL esetén a vezetőállás-jelző (egyben beviteli egység) billentyűzetével lehet TOLATÁS üzemmódba kapcsolni. TOLATÁS üzemmódban a berendezés 15-40 km/h sebesség között a 3. pontban leírtaknak megfelelően éberségellenőrzést végez. 40 km/h sebesség felett a leoldás éberségi felhívás nélkül azonnal bekövetkezik. A berendezést csak 15 km/h sebesség alatt lehet visszaállítani a pedál vagy nyomógomb egyszeri kezelésével. 7.2.6. A GySEV Zrt. Győr-Sopron vonalszakasza A GySEV Zrt. Győr-Sopron vonalszakasza részben ki van építve vonatbefolyásolásra úgy, hogy valamennyi főjelző előtt – tehát ott, ahol érdemben adható fel jel – az általános fékúttávolságnak megfelelő hosszban van jelfeladás, a következő eltérésekkel:  Bejárati jelző előtt a jelfeladást végző szigetelt sínszakasz kb. 300 m-rel az előjelző előtt kezdődik.  A bejelentkező szakasztól az átmenő fővágányba eső kijárati jelzőig folyamatos jelfeladás van.  A nem átmenő fővágányba eső kijárati jelző előtt jelfeladás van, azonban a bejárati jelzőtől az ellenkező menetirányhoz tartozó kijárati jelzőig ez megszakad.  A kijárati jelzőt mindig jelfeladásra ki nem épített pályaszakasz követi (az ellenirányú bejárati jelzője után), kivéve Fertőendréd – Petőháza – Fertőszentmiklós állomásközöket, ahol a jelfeladás mindkét irányban folyamatos.

Változatszám: 1

46/50

MÁV Zrt.

E.1.

7.2.7. Különleges üzemállapotok, hibák 7.2.7.1. Amennyiben a mozdonyvezetőt az önműködő térközbiztosító berendezés használhatatlanságáról és az állomástávolságú közlekedésről, valamint arról értesítették, hogy az állomásközben az alkalmazható sebesség legfeljebb 40 km/h lehet, akkor az EÉVB berendezést TOLATÁS üzemmódba kell kapcsolnia. 7.2.7.2. Előfogatoláskor, ha az előfogat és a vonó mozdony távvezérelt üzemére lehetőség van, valamint hátul működő mozdonnyal közlekedő személyszállító ingavonat esetén a távvezérelt mozdony SAJÁT/CSATOLT kapcsolóját CSATOLT állásba kell állítani. 7.2.7.3. Előfogatolás alkalmával – ha a távvezérelt üzemre lehetőség nincs – a vonómozdony EÉVB berendezését, valamint a tolómozdonnyal közlekedő vonatnál a tolómozdony EÉVB berendezését ki kell iktatni. 7.2.7.4. Tolt vonatoknál és tolt vonatnak minősülő vonattovábbítás során a mozdony EÉVB berendezését TOLATÁS üzemmódba kell átkapcsolni és ennek megfelelően kezelni. 7.2.7.5. A 7.2.7.1–7.2.7.4. pontoknak megfelelő különleges üzemállapot befejeztével a berendezést az előírt üzemmódba kell állítani, illetve ismételten üzembe helyezni. Amennyiben a berendezés kiiktatása szükségessé vált, annak tényét, okát, tartamát az üzemi naplóba és a menetokmány Megjegyzés rovatába be kell jegyezni. 7.2.7.6. Az EÉVB berendezés olyan meghibásodásakor, amikor nem üzemszerű fékezés következik be és nem lehet üzemképes állapotra kapcsolni, a mozdony üzemképességének további biztosítása érdekében a berendezést ki kell iktatni. Ha a berendezés ennek ellenére is elengedi a fővezeték levegőjét, akkor a fordított működésű EP szelep által vezérelt légkibocsátó szelep kiiktató váltóját is el kell zárni. Meghibásodásnak minősül például, ha a berendezés a mozdonyt befékezi és a fék, a pedál illetve a nyomógomb kezelésével teljes megállás után sem oldható fel. Ugyancsak kikapcsolandó a berendezés akkor, ha a vezetőállás-jelző sötét, a kürt állandóan hangot ad és a kürt a pedál vagy nyomógomb kezelésére sem hallgat el, stb. 7.2.7.7. Vonatbefolyásolásra kiépített pályán, ha továbbhaladást engedélyező önműködő térközjelző után a vezetőállás jelző egy fehér fényt ad (F.1. 3.2.6. pont), erről mozdonyrádió (mobil telefon) útján a forgalmi vonalirányítót értesíteni kell. Ha ez az állapot a következő térközben is fennáll, akkor a továbbhaladás sebességét az F.2. sz. Forgalmi Utasítás 12. fejezetében felsorolt valamennyi körülmény (figyelésre kötelezhető második dolgozó, éberségi berendezés üzeme, távolbalátás) figyelembe vételével kell meghatározni. Változatszám:1

E.1.

MÁV Zrt.

47/50

7.2.7.8. Kiiktatott vonatbefolyásoló berendezéssel kell a vonatot továbbítani előre tervezett, nyíltvonali biztosítóberendezés kikapcsolás esetén, amikor a pályahálózat működtető által kiadott Biztosítóberendezés Kikapcsolási Utasítás az állomásközben (állomásközökben) a követési rendet állomástávolságú közlekedésre minősíti, a mozdonyon második figyelésre kötelezett dolgozó biztosítását és a vonatbefolyásoló berendezés kikapcsolását írja elő, és erről a mozdonyvezetőt Írásbeli rendelkezésen is értesítették. 7.2.7.9. A berendezés meghibásodása miatti kiiktatásáról lejelentkezéskor írásbeli jelentést kell tenni. Az írásbeli jelentésnek tartalmaznia kell: – a kiiktatás szükségességét, – a hibajelenség pontos és rövid leírását, MIREL esetén a hiba kódját (pl. ERR15), – a mozdony tartózkodási helyét vagy mozgási körzetét a meghibásodás időpontjában, – minden egyéb olyan tényezőt, amely a hiba okának kiderítéséhez feltétlenül szükséges, pl.: a mozdonyon egyidejűleg végzett ténykedés, a közelített pálya-jelző színkép, stb. 7.2.8. A 120-160 km/h-s vonat közlekedésre átalakított vonatbefolyásoló berendezések eltérései 7.2.8.1. A sűrített éberségi felhívás 180 méterenként éberségi kürt megszólalást jelent. 7.2.8.2. A berendezés működési módja a max. 120 km/h, illetve az annál magasabb sebességű közlekedésnél eltérő. Az eltérő működési módot a közlekedési sebesség választja ki. Az átkapcsolás 124 km/h-nál történik meg. Az átkapcsolás megtörténtét a vezetőasztalon „160” feliratú jelzőlámpa jelzi. 7.2.8.3. Közlekedés max. 120 km/h sebességgel. Sűrített éberségi felhívásnál a harmadik és minden további felhívás nyugtázása csak akkor hatásos, ha a fővezeték nyomása már 4,5 bar vagy az alatti értékre csökkent, vagy a beépített lassulás-érzékelő legalább 0,3 m/s2 lassulást érzékel. A sűrített éberségi felhívás nyugtázásához mindaddig az előző bekezdés szerinti többlet feltételnek kell teljesülnie, amíg a sebesség 40 km/h felett van. Ha a sebesség már nem nagyobb 40 km/h-nál, a sűrített éberségi felhívás nyugtázásához az említett többletfeltétel teljesülése már nem szükséges. 7.2.8.4. Közlekedés 120 km/h felett, max. 160 km/h sebességgel. Sűrített éberségi felhívásnál a második és minden további felhívás nyugtázása csak akkor hatásos, ha a fővezeték nyomása már 3,5 bar vagy az alatti értékre csökkent, vagy a beépített lassulás-érzékelő a járműre meghatározott lassulást érzékeli. Változatszám: 1

48/50

MÁV Zrt.

E.1.

A sűrített éberségi felhívás nyugtázásához mindaddig az előző bekezdés szerinti többletfeltételnek kell teljesülni, amíg a sebesség 80 km/h felett van. Ha a sebesség már nem nagyobb 80 km/h-nál a sűrített éberségi felhívás nyugtázásához az említett többletfeltétel teljesülése már nem szükséges. A berendezés első bekezdés szerinti működése szükségessé teszi, hogy a mozdonyvezető legkésőbb a sebességcsökkentésre (megállásra) előjelzést adó főjelzőnél teljes üzemi fékhatást kezdeményezzen. 7.2.8.5. A sűrített éberségi felhívás nyugtázásához szükséges, a 7.2.8.3. illetve a 7.2.8.4. pontok első bekezdéseiben említett fővezeték nyomáscsökkenés (vagy lassulás) bekövetkezését jelzőlámpa igazolja vissza a vezetőállásra.

Változatszám:1

E.1.

MÁV Zrt.

49/50

7.3 melléklet: Összeállítás a mozdonyszemélyzet szolgálati utasításairól és segédkönyveiről

á, k* á, k á á á á b b á

Gőzmozdony fűtő – – – á b b – – á

á

á

á b á b b á b

– – á – – – –

Utasítások és segédkönyvek megnevezése Mozdonyvezető Menetrendi segédkönyv Útvonalkönyv Műszaki Táblázatok I-II. F.1. sz. Jelzési Utasítás F.2. sz. Forgalmi Utasítás F.2. sz. Forgalmi Utasítás Függelékei F. 7. sz. Utasítás H. 6. sz. Utasítás E.1. sz. Utasítás I. rész E.1. sz. Utasítás II. rész (csak gőzmozdonyszemélyzet részére) E.2. sz. Fékutasítás E.12. sz. Műszaki Kocsiszolgálati Utasítás E.101. sz. Utasítás D. 2. sz. Utasítás D.4. sz. Utasítás Vasúti fékberendezések I. rész Közlekedési határozmányok

Jelmagyarázat:

á – állandó személyes használatra kiadott b – betekintésre kiadott k – köteles szolgálatban magánál tartani k* - köteles szolgálatban magánál tartani azokon a vonalakon, vonalrészeken, amelyekre hatályos Útvonalkönyvvel nem rendelkezik

Változatszám: 1

50/50

MÁV Zrt.

E.1.

7.4 melléklet: Mozdonyok felkészítése szolgálatra A karbantartási telephelyen (vizsgálóhelyen) szolgálatra felkészített mozdonynak az alábbi feltételek mindegyikének meg kell felelni: – az akkumulátortelep megfelelő állapota, – a biztonsági, védelmi berendezések és felszerelések megléte, a festékzárak vagy plombák épsége, – az üzemeltetési anyagok szükséges mennyiségének megléte (hűtő-, kenő-, tüzelőanyagok, hidraulika olaj, homok, stb.) és a hozzájuk tartozó rendszerek megfelelő tömörsége, – a sebességmérő és –regisztráló, illetve adatrögzítő berendezés üzemkész állapota, – a tűzoltó készülékek megléte, működőképessége és érvényessége, – a megfelelő tartalékbiztosítók és a tartalékizzók megléte, – az előírt jelzőeszközök, valamint értekező berendezések megléte és megfelelő állapota (beleértve a kijelző világítást is), – a futómű, a hordmű, az ütköző- és vonókészülék, a pályakotró törés, lazulás, repedés, esetleges alakváltozás-mentes állapota, – a kezelőszervek, kapcsolók munkavédelmi szempontból kifogástalan állapota, – a jármű üzemének követhetősége a vezetőfülkében levő műszerek, jelzőlámpák alapján, – az ablaktörlők, páramentesítők és a vezetőfülke fűtés működőképessége, – az éberségi berendezés a vonatbefolyásoló berendezés érvényessége, működőképessége, – homokoló berendezés működőképessége, – a jelzőlámpák és a műszervilágítás működőképessége, – a vezetőfülke nyílászáróinak működőképessége, tömítettsége, zárhatósága, – a visszapillantó tükrök megléte és megfelelő állapota, vagy a videó-rendszer visszapillantó funkció működőképessége, – dízelmozdonyoknál a kipufogógáz rendszer megfelelő tömörsége), – az önműködő és kiegészítő fékberendezés, valamint a kézifék, illetve rögzítőfék kifogástalan működése, érvényessége, – a mozdony fény-, és hangjelző berendezéseinek működőképessége, – a jármű külső-belső megfelelő tisztasága, – a járművezetői szék(ek) kifogástalan állapota, – leltárjegyzékbe felvett eszközök megléte és használhatósága, – a fő és vezérlő áramkörök szakadás- és zárlatmentes, működőképes állapota, – ha a jármű el van látva fedélzeti berendezéssel, annak működőképes állapota. – ajtóvezérlő, távvezérlő, utastájékoztató berendezés üzemképessége – a mozdonyra rendszeresített rögzítő saruk megléte és megfelelő állapota,

Változatszám:1