E SZÁM MUNKATÁRSAI. Beke György Cernea, Mihail. Tóth Imre. Apáthy Géza Brantsch, Ingmar. Antal Imre. Eşanu, Leon

E SZÁM MUNKATÁRSAI Bukarest

Beke György Cernea, Mihail Cseke Gábor Sugár Erzsébet Szemlér Ferenc

Tóth Imre Brassó

Apáthy Géza Brantsch, Ingmar Csíkszereda

Antal Imre Iaşi

Eşanu, Leon Kolozsvár

Balogh Edgár Bartalis János Bálint Tibor Jancsik Pál Jancsó Elemér Jordáky Lajos

Kántor Lajos Láng Gusztáv Mikó Imre Orbán Ferenc Somlyai László Szilágyi Júlia Kovászna

Gazdáné Olosz Ella Marosvásárhely

Török László Nagyszalonta

Gábor Ferenc Nagyvárad Váró Zsuzsa Székelykeresztúr Farkas Jenő Székelyudvarhely Albert Dávid

Vofkori László Temesvár Salló Ervin Szekernyés János Külföldi szerzők

Gál István Katona Imre Kulin György Sükösd Mihály

Lokodi

András

fémdomborítása

XXVII. évfolyam, 9. szám

1968. szeptember

KORUNK havi szemle

TÓTH IMRE MIHAIL CERNEA SZEMLÉR FERENC ALBERT D A V I D A N T A L IMRE F A R K A S JENŐ K U L I N GYÖRGY BARTALIS JÁNOS JANCSÓ ELEMÉR B Á L I N T TIBOR INGMAR BRANTSCH

SÜKÖSD MIHÁLY

Érték és igazság Szociológia és gazdasági mechanizmus Udvarhelyi iskolámhoz (vers) Székelyudvarhely: 375 év Csíkszereda: 300 év Székelykeresztúr: 175 év Az űrkutatás humánuma A tiszta papiros előtt, Fehér havazásban (versek) A Holnap évfordulójára Az ember, aki megsajnált engem (novella) Beszéd a harmincéves háború idejéből, A tűzokádó El Greco (Jancsik Pál és Apáthy Géza versfordításai) Huxley, mai szemmel

1267 1277 1283 1285 1289 1291 1295

Széki gondok

1327

Színházak nagykorúsítása

1336

Spectator halálára

1337

Fénymáz és bölcsesség Öt vasárnap A Művelődés csinosodása Izgatni kezdte a fém Diákújságok

1338 1339 1341 1342 1344

A nyugati diákmozgalmak ideológiai hát­ tere

1347

1302 1304 1309

1315 1317

HAZAI TÜKÖR

SOMLYAI

LÁSZLÓ

J E G Y Z E T E K

K. L.

L Á N G GUSZTÁV CSEKE GÁBOR SZEKERNYÉS JÁNOS ORBÁN FERENC BEKE GYÖRGY N E M Z E T K Ö Z I

É L E T

JORDÁKY LAJOS A. CONSTANTINIU — LEON E Ş A N U

Román—lengyel

szolidaritás 1939 őszén

1351

FORUM SZILÁGYI JÚLIA SUGÁR ERZSÉBET

Kritikusi restség és tekintély Irodalomkritika — kiadói szemmel

1355 1358

Gábor Ferenc hadifogoly-visszaemlékezé­ seiről Fehér csillagok alatt

1363 1363

A határtudományok és a pedagógia

1378

A Nagyelefánt nyomában (Kövek) Robert Owen a magyar irodalomban Népszerű matematika Ion Ţuculescu művészetéről Egy nagy francia kispolgár Gorka Géza kerámiái Éljen az aforizma!

1386 1390 1392 1393 1396 1398 1402

A turisztika közügyi tudomány

1415

D O K U M E N T U M O K

BALOGH EDGÁR GÁBOR FERENC

IFJÚSÁG — NEVELÉS SALLÓ ERVIN

SZEMLE KÁNTOR LAJOS GÁL I S T V Á N VÁRÓ ZSUZSA G A Z D Á N É OLOSZ ELLA MIKÓ IMRE K A T O N A IMRE TÖRÖK LÁSZLÓ

SZERKESZTŐK — OLVASÓK VOFKORI LÁSZLÓ

KRÓNIKA, TÉKA, Műmelléklet Gorka Benkő Bene

Géza

kerámiái,

en Ion

W. Barylski

TALLÓZÁS Ţuculescu

és Sergio

Mrazek

munkái Tarqinio

ex

Berta, Keleti Ádám, László Ákos, Szabó Zoltán Szécsi András Bartalis-portréja József, Buda Lőrinc festményei, Kozma István, Lokodi ötvösmunkái

libris-metszetei grafikái, András

K O R U N K A L A P Í T O T T A Dienes László (1926), S Z E R K E S Z T E T T E G a á l G á b o r (1929—1940) P o s t a c í m : Cluj, P i a ţ a L i b e r t ă ţ i i 4—5, R e p u b l i c a Socialistă R o m â n i a Szerkesztőség: Kolozsvár, S z a b a d s á g t é r 4—5. Telefon: 1 14 68, 1 38 05 S Z E R K E S Z T Ő B I Z O T T S Á G : B a l o g h E d g á r (főszerkesztő-helyettes), Gáll E r n ő (főszerkesztő), Gáll J á n o s , K á n t o r Lajos, László Béla (szerkesztőségi főtitkár), L á z á r József, Szabó S á n d o r , W e i s z m a n n E n d r e . B u k a r e s t i szerkesztő Aszódy J á n o s , S t r . C. A. Rosetti 43/a. Telefon 167—465.

TÓTH IMRE

Érték és igazság

Nagy Frigyes a felvilágosult értelem és a tolerancia híve volt. Hinni azonban csak az ágyúszóban hitt. A pszeudodoxográfiai* hagyomány neki tulajdonítja a következő mondást: „Előbb parancsot adok katonáimnak az ellenséges terület elfoglalására; jogtudósaim és történészeim majd ta­ lálnak utólag érvet arra, hogy törvényesen és erkölcsösen jártam el". A matematika is úgy növekedett, mint egy hajdani birodalom: hűt­ lenül mindazon filozófiai és logikai normákkal szemben, amelyekben hitt és amelyeket hirdetett — tőle idegennek, sőt egyenesen ellenségesnek és létre is méltatlannak ítélt területek bekebelezése és asszimilálása út­ ján. Azt az óriási, szinte kimeríthetetlen területet, amelyet a termékeny infinitezimális eljárások népesítettek be, már régen a matematikához csatolták, és már ahhoz is tartozott de facto, amikor az elért eredmények jogi megalapozása még teljességgel hiányzott. Nem pusztán egy elfogad­ ható indoklás hiányáról van itten szó: a matematikai világegyetem ér­ vényben lévő etikai parancsolatai és jogi alkotmánya — a matematiku­ sok által egyhangúlag elfogadott filozófia — mind, egyöntetűen és kiengesztelhetetlenül ellene volt az infinitezimális matematika eljárásainak. A Szellem maga látszott önmagával meghasonlani. Az idő térségét hé­ zagmentesen kitöltő formanélküli, kocsonyás amőbateste bizonytalan lom­ hasággal, óvatosan tapogatózva kúszik előre történelmének tehetetlen­ ségi vonalai mentén. „Gondolatokat nyújt ki magából és visszahúzván, kinyújtja újra, hogy valamivel is előbbre jusson",** és a szervezete által kigyöngyözött szubsztanciát értetlen csodálkozással, sőt megbotránkozás­ sal figyeli, mint egy, a saját lényétől és lényegétől idegen valamit, amely­ nek megjelenését és jelenvalóságát nem érti. Aki a jelen távlatából tekint vissza erre a kezdeti kibontakozásra, az úgy érzi, mintha egy Ismeretlen Kéz vezette volna útjaikon azokat, akik a matematikát termelik, és mint­ ha arra kényszerítette volna őket, hogy engedelmesen kövessék az általa előírt pályát, még akkor is, ha ez ellenkeznék szándékaikkal és meggyő­ ződésükkel, legyőzve minden lelkiismeretfurdalást és nyílt tiltakozást, szembeszegülve minden ésszerűséggel, a ráció — saját rációjuk — min­ den tilalmával. Az eszme erősebbnek bizonyult annál, aki létrehozta. Az eszmék áramlását meghatározó erőtér polarizált és az egymással ellentétes irányban ható vonzás állandó feszültséget tart fenn, és ennek kisülései hozzák létre a szellem légkörének nagyszerű villámlásait. * Pszeudodoxográfia — tévtanok leírása ** József A t t i l a : „Most a t e r e m t é s k e z d e t é n v a g y u n k . . . "

A tudományos

megismerés

teodiceája

A tudomány történelmi növekedését egy különös teodicea*** irányítja, belülről. Kopernikusz elmélete minden kétséget kizáróan, szigorúan ha­ misnak tekintendő: a bolygók mozgása a nap körül nem kör-, de még csak nem is ellipszis-pályákon megy végbe, ez ma már bizonyos. Az ún. „kopernikuszi világkép" tehát m á r hamis volt megalkotásának pillana­ tában is, mivel a bolygók már akkor nem mozogtak köralakú pályákon, mint azt Kopernikusz állította. Ugyanúgy tudjuk m a már Newton mecha­ nikájáról is, hogy szigorúan véve hamis: a sebességek nem úgy adódnak össze, mint a vektorok, — márpedig a newtoni mechanika alapaxiómája éppen ennek az ellenkezőjét állítja. És mivel a sebességek már Newton idejében nem úgy adódtak össze, mint a vektorok, a newtoni mechanika alapaxiómája már felállítása pillanatában is hamis volt. Csak két példát idéztünk, de senki sem kételkedik benne, hogy ezek száma növelhető, hogy számos ma élő elméletről leszünk kénytelenek holnap azt állítani, hogy m á r születésük pillanatában hamisak voltak. De mindezekben az esetekben méltán állíthatjuk, hogy azért és csak annyi ideig vétettek fel ezek a tudomány szervezetébe, ameddig, még ha tévesen is, logikai igazságértéket tulajdonítottunk nekik. Miután azonban felfedezték, hogy a logikai igazságérték alaptalanul ítéltetett nekik oda, ez minden további nélkül visszavonható és az eddig tündöklő elmélet önmagától eliminálódik a tudomány szervezetéből, és a tudománytörté­ neti múzeumban foglalja el majd az őt megillető helyet, aszerint, hogy valaha, a tudományos életben, milyen szerepet játszott. Hozzá kell azonban tennünk: erre csak akkor kerülhet sor, amikor már alkalmunk van a régi és hamisnak bizonyult elméletet egy nála jobb, új elmélettel helyettesíteni. Nem kétséges azonban, hogy ennek hiányá­ ban nem lett volna lehetséges a régi elméletet a leltárból törölni, még akkor sem, ha annak hamis voltáról már mindenki meg lett volna győ­ ződve. Mert egy rossz elmélet még mindig jobb, mint minden elmélet teljes hiánya. És bár meglehet, ez a kijelentés nem hangzik valami erköl­ csösnek, tény azonban, hogy történelmi útján a tudomány mindig ezt az utat választotta. És nem is biztos, hogy nem ez volt egyben az erkölcsösebb út is. Utólag kétségtelenül be kell látnunk, hogy — mivel az igazság egyszerű aktussal nem hódítható meg — az abszolút igazsághoz való merev ragaszkodás a tudomány biztos és teljes halálát jelentette volna: fiat justitia — pereat mundus. De nemcsak erről van szó itten, hogy a merev erkölcsösséggel egy „realisztikus" világnézetet állítsunk szembe; ezen túlmenően fel kell tételeznünk, hogy a hamisnak, a tudo­ mányos rossznak — megvan a maga jól kiszabott, de talán eddig még nem eléggé ismert és elismert szerepe — sőt talán hivatása — az igazság, a tudományos jó megvalósításában, amennyiben a logikai rossz is — mint általában a gonosz az isteni gondviselésben — úgy jelenik meg előttünk, mint „eszköz egy magasabb fokozatú jó létrehozására" (Leibniz: Essai de Theodicée. Paris, 1900. 17). *** Teodicea = istenigazoló e l j á r á s

A matematikai

megismerés

teodiceája

A természettudományoktól gyökeresen eltérően a matematika belső teodiceája éppen ellenkező irányban hatott a befolyása alatt lévő ese­ ménytérben. Megengedhetetleneknek tartott eljárások, szigorú bizonyí­ tások alapján hamisnak ítélt állítások, merő abszurdumnak nyilvánított fogalmak tömegével találkozunk itten, amelyek azonban minden ellen­ kezés dacára helyhez, sőt gyakran igen fontos pozicióhoz jutottak a tudo­ mány épületében; minden gát és gáncs nélkül használták őket, hamis­ ságuk teljes és világos tudatában. Ha a csillagászat és a fizika saját mentségére hozhatja fel tiszta szándékait és szubjektív ártatlanságát, úgy a matematika fölött kimondott ítéletében föltétlenül tekintetbe veendő — mint súlyosbító körülmény — a bún előre megfontolt szándékú és folytonosan ismételt elkövetése. Mentségére lehetne felhozni talán azt, hogy mindezek a hamis állí­ tások, abszurd fogalmak és megengedhetetlen eljárások utólag kifogás­ talanoknak bizonyultak, és így a bűn tudatával elkövetett tett utólag szamaritánusi jócselekedetnek bizonyul. Igen: utólag! Utólag mindenre fény derül, utólag minden tisztázódik, de amíg az igazság elnyeri fényes rehabilitációját, keresztül kell törnie magát a könyörtelen és rosszindu­ latú sötét jelenen, és ha a természettudományokban az igazság (hibás) tudata tartotta életben a hamisat — most, a matematika esetében, azt hiszem, azt kellene elvárnunk, hogy a hamis (akár elvétett) tudata meg­ fojtsa az alig napvilágra jött, de hamisnak nyilvánított igazságot. Nem is beszélve arról — és ez az érv döntő —, hogy az igazságnak ez az utólagos kiderítése nagyon gyanús körülmények között történik. A XVI. és a XIX. század eleje közötti időszakban mindenki meg volt győződve arról, hogy negatív számból nem lehet négyzetgyököt vonni, és hogy ilyesmiről beszélni abszurdum; hiszen például mind +1, mind —1 négyzete +1, és így nem létezhet olyan szám, amelynek négyzete —1 volna. Ilyesmiről beszélni merő képtelenség, és az a tétel, amely azt állítja, hogy x =—1 (feltételezvén ezzel, hogy egy ilyen x létezhet) — bizonyíthatóan hamis. Ha azonban ez hamis, akkor egy ilyen x szám jelenléte a matematikában, megengedhetetlen és nem egy nagy matema­ tikus, mint például Lazare Carnot. vallotta ezt a véleményt. Most azon­ ban azt az állítást, hogy x = — 1 , egyszeriből igaznak fogadjuk el, és ezzel elfogadjuk egy ilyen x szám reális létét is. A kifejtett megbocsátó elméletből azonban az következik, hogy az x = —1 állítás mindig igaz is volt, már első megfogalmazása pillanatában is, de ezt csak a XIX. szá­ zad elején ismerték el és fel teljes szigorúsággal. Nem tagadhatjuk, hogy a bajt okozó állítás valóban már első kimon­ dása idején is éppoly igaz volt, mint a XIX. század elején, a kérdés csupán az, milyen alapon ismerték fel és milyen jogcímen ítélték oda az igazságértéket ennek az állításnak a XIX. század elején? Hasonlóképpen tekintették egészen a XIX. század elejéig elfogad­ hatatlannak azt a tételt is, hogy a háromszögek összege kisebb, mint két derékszög — és az egyetlen igaznak és valóságosnak elismert geometriá­ ban ennek a tételnek a hamis volta szintén szigorúan bizonyítható volt. Milyen alapon adományozták ennek oda egyszeriből a logikai igazság2

2

2

értéket? Semmi esetre sem valami logikai bizonyítási eljárás alapján, hi­ szen mindkét állítás esetében vagy azok kategorikusan hamis volta bizo­ nyítható, vagy pedig legjobb esetben az, hogy hamis voltuk csak akkor bizonyítható, ha bizonyos axiómákat eleve elfogadunk, de igaz voltuk még abban az esetben is, ha ezekről lemondunk, eldönthetetlen, még hogyha ezáltal hamis voltuk is bizonyíthatatlan marad. Egyszóval tehát, az igazságértéket semmi esetre sem ítélhetjük oda ezeknek logikai bizo­ nyítás alapján. De természetesen, még kevésbé érzéki észlelés alapján; ez a matematikában számba sem jöhet, még a legkisebb mértékben sem, és efölött tovább időzni teljesen fölösleges is. Igen elterjedt felfogás, miszerint az idézett két állításnak odaítélt igazságérték jogalapját az a szigorú bizonyítás képezné, amely kideríti róluk, hogy a geometria, illetve az algebra „többi" axiómájától logikai­ lag független kijelentések. Sajnos azonban a logikai függetlenség csupán szükséges, de nem elegendő feltétele is egyben az igazságérték odaítélé­ sének. A logikai függetlenségből önmagából még korántsem következik az állítás igaz volta, és a függetlenség ellenére, ugyanolyan joggal tulaj­ doníthatjuk ugyanannak az állításnak a hamis logikai értéket is; ebben sem akadályozhat meg bennünket senki és semmi. Ilyen körülmények között továbbra is állíthatjuk, hogy a kérdéses kijelentéseknek valóban csupán utólag ítélték oda az igazságértéket — ez tény —, de azt már nem tarthatjuk fenn, hogy ebben az utólagos idő­ pontban igazságuk valóban kiderült és bebizonyosodott volna. Sőt, min­ den jel arra utal, hogy az igazságértéknek ez az utólagos odaítélése csak azért történt, hogy a menthetetlenül bűnben élő matematikát legalább a bűn tudatától szabadítsák meg. A cél nem szentesíti az eszközt, de egy jól hangzó elnevezés, a szó varázsereje folytán, az erény kellemes tuda­ tával töltheti be a bűnös lelket. Világos tehát, hogy az, ami első pilla­ natra „az igazság napfényre kerülésének" tűnt, nem egyéb, mint egy, a matematika erkölcsi tudatában bekövetkezett gyökeres változás: a hosszú ideig gyakorolt bűn emelődött itt hirtelen az erényes cselekedet rang­ jára. Tudományos

és nem tudományos

állítások

Sajnos, nem időzhetünk itt tovább a matematikai tudományok mind kétesebbnek mutatkozó erkölcsei taglalásánál, megelégszünk csupán an­ nak a tárgyi ténynek a leszögezésével, hogy mind a természettudomá­ nyokban, mind a matematikában léteznie kell egy olyan szinte természe­ tinek nevezhető erőnek, amely életben, nevezetesen a tudományos élet­ ben meg tudja tartani mind az önmagukban hamis állításokat, amelyek hamis volta rejtve maradt, mind pedig biztosítani tudja olyan állítások fennmaradását és elfogadását, amelyek abszurd volta iránt nem mutat­ kozott semmi kétség, és amelyek igazsága nélkülözött és nélkülöz min­ den alkotmányos jogalapot. És egy dolog kétségtelen: ez az erő semmi esetre sem lehetett az Igazság. A történelem egyik legalapvetőbb és empirikus szempontból egyik legjobban megalapozott ténye, hogy a tudomány megjelenésében, fejlő­ désében és kiépítésében az Igaz és a Hamis korántsem játszotta azt a döntő szelektáló szerepet, amit elvártunk volna tőlük. Az Igaz csupán

célja a tudománynak — de nem eszköze, és mivel ez a cél az omega transfinit rendszámot viseli, a végesben elérhetetlen, és így gyakorlati­ lag az válik valóban realizálható céllá, ami elérhető. A megismerés olyan vitális tevékenysége az embernek, mint a lé­ legzés vagy a táplálkozás: mindenki, míg ébren van, „megismer", állan­ dóan új és új ismereteket szerez a környező világról. Ezek nagy része lehet akár igaz is, mint például az, hogy a varjak többsége fekete, vagy hogy X. Y. ezen és ezen a napon született. Sajnos, nem minden igaz állítás egyben tudományos is, és az, hogy egy kijelentés abszolúte igaz, még nem elegendő ahhoz, hogy a tudo­ mány épületébe beépüljön. Ez természetesnek tűnne olyan állítások ese­ tében, melyekről nem tudjuk biztosan, hogy igazak-e, vagy olyanokról, amelyekről egyenesen sejtjük, hogy hamisak. Sajnos azonban, a tudo­ mány állandóan tartalmaz igazságérték híján levő hipotéziseket, vala­ mint olyan állításokat, amelyek igazságértéke kétes. Így például a kö­ vetkező állítás: „a fény sebességénél nincsen nagyobb sebesség a ter­ mészetben" — nem tekinthető puszta hipotézisnek, de a neki tulajdo­ nított igazságérték sokkal kevésbé biztos alapokon nyugszik, mint a „minden hattyú fehér" vagy valami hasonló kijelentés. Ennek ellenére pillanatnyilag a tudomány nem is mondhat le róla és semmi alapot nem látunk egyelőre arra, hogy a jövőben lemondjon róla. A tudomány történelmileg alakuló organizmusa nem aszerint vesz fel magába vagy utasít el magától valamit, mintha annak dönthetetlen igaz volta „a tudomány precíz és szigorú módszereivel kétségtelen módon bebizonyosodott" volna. Ahány lexikont nyitunk ki, annyi meghatáro­ zását találjuk a „tudomány" szónak. De minden eltérés ellenére van ezekben egy közös vonás: mind úgy definiálja a tudományt, mint igaz állítások rendszerét: „és ez tőled mind jó, és valóban szép / De ezzel még nem tettetek sokat", hiszen ennek a definiciónak csak egyetlen baja van: ennek alapján a történelem folyamán aktuálisan létrejött egyetlen tudo­ mány sem tudomány, és az a tudomány, amit a lexikonok olyan szaba­ tosan definiálnak, egyáltalán nem is létezik mint konkrétum, hanem csak mint egy szóértelmezésbeli óhajtás. A tudománynak és az igazságnak ez az azonosítása régi örökség. A görögöket megelőző korszakban az igazság egyedül isten birtokában volt, és ez az általa kiválasztott és erre a célra felszentelt szakszemélyzet köz­ vetítésével közölte ezt a közönséges halandókkal. Óriási fordulatot jelen­ tett már — főleg társadalmi következményei miatt —, hogy a zsidóknál immár minden halandó közvetlen kapcsolatba léphetett az istennel, és így az igazsággal is az erre a célra specializált, fizetett személyek közve­ títése nélkül is. A görögöknél következik be a teljes forradalom: az igaz­ ság egyedül az ember tevékenysége folytán szerezhető meg. De miután így az igazság kihullott isten kezéből és az ember vált egyetlen birtoko­ sává — az ember ezzel magára vállalta az igazság megszerzésével és birtoklásával járó összes, beláthatatlanul súlyos felelősséget. Mindenekelőtt, maga az igazság iránti felelősséget: mivel az igazság nem isten ajándéka — és minden dolog mértéke és mérője az ember —, az embernek magának kell gondoskodnia annak eldöntéséről, hogy egy kijelentés igaz-e vagy hamis. És a görögök hamar rájöttek arra, hogy

könnyű az igazságot megkövetelni, de igen nehéz meggyőződni és bi­ zonyságot szerezni róla. Ők állították fel legelőször a tudomány követel­ ményét, egy olyan tudásét, ami azáltal különbözik a parlagi és felelőtlen véleménynyilvánítástól, hogy csak az igazat, az általánosat, a lényegeset foglalja magában. A görögök azonban teljes tudatában voltak annak hogy ez csupán cél. Felvilágosult

antielőítéletek

A felvilágosodás korában azonban a helyzet kissé megváltozott: az a felfogás kerekedett felül, hogy minden, ami a tudományhoz és nem a teológiához tartozik, az magát az igazságot, a világosságot képviseli, szemben a sötétséggel és a babonával. Gyakran igen különös viszony áll fenn egy-egy kor és ennek a ma­ gáról alkotott tudata között. Az a kor például, amely annyi máson túl­ tett eredetiségében, azt tartotta magáról, hogy csupán a régi görögöket utánozza. Megfordítva: ritkán süllyedt mélyebb szintre az emberi gon­ dolkodás, mint éppen abban az időben, amely szerényen a „felvilágo­ sodás" korának tartotta magát, A babona és a régi, vallásos előítéletek elleni — kétségkívül jogos és termékeny — küzdelemben nagyszámú új, tudományos színezetű előítélettel — anti-előítéletekkel — ajándékozta meg az utókort. Egyike ezeknek gyakran jelent meg tudományos köny­ vek címlapjaként: a tudomány istennője — egy fiatal, és summás öltö­ zete miatt láthatóan tökéletes geometriájú nőnemű géniusz, nyilván a tudomány istennője — lebegve száll alá egy fénysugáron; kezében égő fáklya, amely a tudomány fényét terjeszti; az ettől megvilágosodott, ed­ dig a tudatlanság és a babona rabságában élő emberek felemelkednek és a fény irányába tekintenek; a sötétség eloszlik, a természet titkait eltakaró lepel lehull, és a babonát és előítéleteket őrző férfiak, sánta, púpos, félvak, gonosz tekintetű hada a címlap aljába hull. Erről a fele­ melő képről sajnos, legalábbis mint egy tudománytörténeti állapot szim­ bolikus ábrázolásáról, immár le kell mondanunk, mint a szellemi kor­ látoltság, illetve sötétség egyik felvilágosult eszményképéről. Tudományos

érték

A tudomány életének és történetének elemi megfigyelése arra az eredményre vezet, hogy a tudomány testét alkotó elemi részek kétféle értékelésnek vannak kitéve: az egyik a logikai érték, amely lehet igaz vagy hamis, esetleg hiányozhat teljesen; a másik egyszerűen az, amit tudományos értéknek nevezhetnénk. A logikai érték a kérdéses kijelen­ tésre és annak azzal a valósággal való viszonyára vonatkozik, amelyről a tétel állít valamit. Ez a logikai érték lényegében tehát a gondolat és a lét közötti viszonyra vonatkozik, és az „igaz" kifejezés azt hivatott je­ lezni, hogy az állítás megfelel, a „hamis" kifejezés pedig azt, hogy az állí­ tásnak az ellenkezője felel meg a valóságnak. Éppen ezért a logikai igazságérték nem ismer fokozatokat. Mert vala­ mint a lét maga, úgy az igazság sem lehet többé vagy kevésbé az, ami; valami vagy létezik, vagy nem, vagy igaz, vagy nem igaz, vagy úgy van, ahogy állítják, vagy nincs úgy. Nem lehet többé vagy kevésbé létezni,

mert akkor ugyanaz a dolog — komplementáris értékekkel, többé vagy kevésbé egyben nem-létezik. És ha valami kisebb mértékben igaz, akkor ugyanolyan joggal mondhatjuk róla, hogy nagyobb mértékben hamis. Ezzel szemben a tudományos érték valóban a szó szorosabb értelmé­ ben vett mennyiségi jellegű kategória, és lehet nagyobb vagy kisebb, növekedhet vagy csökkenhet az idők folyamán, egyazon termék eseté­ ben is. A tudományos érték nem a tudományos állítás és a valóság kö­ zötti viszonyra vonatkozik, hanem az állítások egymás közötti viszonyaira és elvileg közömbös a kérdéses tétel tárgyi tartalma, illetve a valósághoz való viszonya iránt. Éppen ezért megengedi teljesen heterogén dolgok összemérését is, és egy matematikai vagy csillagászati eredmény össze­ hasonlíthatóvá válik egy biológiai vagy szociológiai felfedezéssel. Nyil­ vánvaló, hogy a tudományos érték az, ami a tudományos termékek anarchikus és szétfolyó tömkelegét egyetlen élő-eleven tudománnyá öszszeforrasztani képes. Az emberek milliói és milliárdjai szüntelen termel­ nek új ismereteket, de ez még nem tudomány. A tudományos érték az, ami ebbe az amorf, formátlan, vegetatív burjánzásba bevisz egy szervező és szelektáló princípiumot és kiválasztja ezekből azt, aminek tudományos értéke van és beviszi a tudományba. Ismeret-termelés

és

tudomány-piac

Hasonló ennek a két értéknek a szerepe és mechanizmusa az ipari termékek esetében a használati érték és érték viszonyához. A használati érték felel meg, természetesen, a logikai értéknek, mert ez arra vonat­ kozik, vajon a kérdéses termék az-e, amit a neve mutat, vagy sem; hogy igaz-e az, hogy az, amit mint „mindennapi kenyeret" adnak nekem, „mindennapi kenyér"-e vagy sem. De ezt a terméket, még ha valóban „mindennapi kenyér" is — én vehetem, anélkül, hogy megvenném, és adhatják azt nekem, anélkül, hogy eladnák, mert a termék még nem szükségszerűen áru, és a megismerés terméke sem szükségszerűen bír értékkel, tehát nem szükségszerűen tudományos áru, nem szükségsze­ rűen nyilvánul meg iránta érdeklődés, nem szükségszerűen érdekes. A logikai érték — akár a használati érték — igen könnyen defini­ álható, de nehezen realizálható. Az érték, a tudományos érték igen nehe­ zen definiálható, de állandóan realizálódik, mert realizálásához nem szük­ séges, hogy az áru valódi legyen, nem szükséges, hogy a megismerési termék igaz legyen. Érdekesnek kell lennie; az kell, hogy a tudományos árupiacon érdeklődés nyilvánuljon meg iránta. Ez az érdeklődés itt is — bár nem mentes szubjektív fluktuációktól — történelmi és társadalmi méretekben egy önmagában véve objektív érdekességnek, tehát egy ob­ jektív értéknek felel meg. A tudományos

érték megjelenési

formái

A tudományos élet folklórja már rég használ különböző szinonim kifejezéseket, amelyek mind az ismerettermék értékdimenziójára vonat­ koznak és valamilyen módon azt fejezik ki. Ilyenek például a következő kifejezések: termékenység, érdekesség, hatékonyság, hasznosság (más, vagy saját területen való alkalmazhatóság). Egy-egy ismerettermék tu-

dományos értéke annál nagyobb, amennyivel több új felfedezés létrejöt­ tét teszi lehetővé és segíti elő. Ilyen szempontból nézve a kopernikuszi vagy Newton-féle elmélet értéke óriási, és emiatt szerepeltek, és még szerepelnek a tudományban, nem pedig azért, mintha ők képviselnék az egyetlen abszolút igazságot. Hasonlóan állunk a darwini fejlődéselmé­ lettel is. Annál nagyobb egy termék tudományos értéke, mennél na­ gyobb számú régi elméletet és tényt tesz fölöslegessé, mennél na­ gyobb tehát az abszorbeáló és szintetizáló képessége. Éppen ezért gyak­ ran egy-egy elemi axióma kimondása sokkal értékesebb tény, mint egy nehéz tétel bizonyítása, és mindenki többre becsüli Arkhimedész axiómá­ ját a háromszög kilenc nevezetes pontjára vonatkozó tételnél. A tudományos érték tehát történelmi és társadalmi kategória. Elvben a logikai érték eldönthető egyetlen összehasonlító aktus alapján, amely megmutatja, hogy valóban úgy állnak-e a dolgok a valóságban, mint ahogy az ítélet állítja, vagy nem? A tudományos érték jelenléte és mér­ téke azonban csak hosszas társadalmi és történelmi tevékenység alap­ ján határozható meg, és akkor is csak közelítő értékkel. De lényegében éppen ez — az ismerettermék értéke a tudományos piacon — az, ami a kutatót elsősorban érdekli. Rendkívül elszomorító egy száz évvel ezelőtti nagy matematikai fo­ lyóiratot végiglapozni. Ami ebben rendkívül lehangoló és elbátortala­ nító, az éppen az, hogy gyakorlatilag nem sikerült kifejezetten hamis tételeket vagy hibás bizonyításokat tartalmazó cikkeket találnunk. Ilyesmi a legnagyobb ritkaság és valóságos kuriózum számba megy. De hová lett akkor ez a rengeteg cikk — ha mind valami igaz tételt bizo­ nyít? A legnagyobb részük meghalt, vagy talán meg sem született, egy­ szerűen azért, mert ez a személytelen tudományos piac nem találta őket érdekesnek, azért, mert nem volt tudományos értéktik. Egészen más képet mutat azonban egy száz évvel ezelőtti orvosi vagy biológiai folyóirat: ez telis-tele van a legnevetségesebb állítások­ kal és elfogadhatatlan bizonyításokkal és érvelésekkel. Nem egy ilyen­ nel fogunk azonban találkozni, amely hosszú életet élt és talán hasznos tevékenységet is fejtett ki a tudomány fejlődésében. Ezt minden kutató érzi és tudja, és nem annyira a hibától fél, ami majd eredményeit eset­ leg érvénytelenné tenné, mint inkább az érdektelenségtől, attól, hogy eredményei megrekednek egy folyóirat hasábjain és nem sikerül onnan belekerülniök a tudomány vérkeringésébe. Ez azonban az, ami a kutató számára maga a kiszámíthatatlan végzet, mert az elért eredményekről lehetetlen előre megmondani, hogyan vál­ nak majd be, hogyan fogja őket fogadni és értékelni a tudomány piaca. Itt mindenki a halhatatlanságra törekszik, márpedig halhatatlanná len­ ni rendkívül könnyű, csakhogy ehhez előbb meg is kell születni. És a szellem terén éppen létrejönni az, ami nehéz, sőt a legnehezebb. Mert egy tudományos felfedezés nem akkor jön létre, mint ahogy egy elter­ jedt hit tartja, amikor a benne leírt jelenséget valaki először észleli vagy észreveszi, hanem akkor, amikor a társadalom szellemi része fel­ figyel rá; a felfedezés akkor születik meg mint tudományos tény, mikor a tudomány felfedezi a felfedezést; akkor jön létre — amikor a szellem észreveszi, és az észrevétel az ész számára már magával a létezéssel egyenlő. Amint valami így már megszületett, a szellem magáévá tette,

és ezután rendkívül nehéz, gyakorlatilag szinte lehetetlen azt onnan ki­ iktatni: még ha nevét el is felejtik, a szellem humuszába beleolvadt teste éreztetni fogja mindig a hatását, és így mindörökre jelen lesz; tehát halhatatlan. Az egyszer létrejött, a szellem testébe beleolvadt terméket nem lehet megölni. A gyilkosság ezen a téren abban nyilvánul meg, hogy megakadályozzák valaminek a létrejöttét. A gyilkosság a szellem terén nem az élet elvétele — hanem az élet meg nem adása, és ez nem más mint az ignorálás, a tudomásul nem vétel. „Ignorálom önt, u r a m " — ez a kijelentés a tudományos élet terén a legnagyobb sértésnek számít, és jogi szempontból egyenértékű egy halálos fenyegetéssel, de legalábbis egy udvarias elhalálozási kivánság kifejezésével. Általában azt hiszik, mintha a nem-euklideszi geometriát Gauss, Bolyai és Lobacsevszkij fedezte volna fel. Ez, természetesen, naiv tévhit. Gauss, Bolyai és Lobacsevszkij csak megalkották az új geometriát, de a felfedezés nem kis érdeme immár nem őket illeti: felfedezni a nem-eukli­ deszi geometriát Beltrami, Baltzer, Felix Klein, Sophus Lie fedezték fel. Természetesen, ahhoz, hogy felfedezzék, ennek már előbb egzisztálnia kellett valamilyen formában. De a társadalom számára, az egyetemes szellem számára, ez a geometria csak felfedezésének aktusával született meg, csak azáltal jött a szellem világára és vált annak immár halhatatlan részévé. Hasonló okokból kifolyólag kell továbbra is Kolumbus Kristó­ fot Amerika egyetlen és első felfedezőjének tekintenünk, bár közismert dolog, hogy előtte m á r a vikingek, ezek előtt az eszkimók, ő előttük a föniciaiak, ezek előtt pápuák, ezek előtt a pelikánok, ezek előtt a gibbon majmok, ezek előtt a . . . is jártak már Amerikában. De Kolumbus — bár azt hitte, hogy Indiába érkezett — volt az első, aki tudta, mit fede­ zett fel, és aki ennek értékét a szellem és a társadalom testébe bevezette, jelenvalóvá és hatékonnyá tette. Az értékítélet

képessége

Természetesen a dolognak megvan a másik oldala is. A kutató ál­ dozatként áll szemben a tudományos piaccal, és számára ez maga a sors. De ez a piac nem működik, m i n t valami csalhatatlan isteni erő — legalábbis nem mindenütt és nem minden korban, és csak végső fokon, sub specie aeternitatis mondhatjuk Hegellel, hogy „die Weltgeschichte ist das Weltgericht" (A világtörténelem világítélet). Mert ha a piac feladata a tudományos érték megállapítása, úgy el­ mondhatjuk, hogy értékelni is tudni kell, és mondhatnám, ez sokkal ne­ hezebb, mint a tudomány terén valami újat csinálni. Mert az érték benne van az ismereti termékben, függetlenül attól, hogy ezt a piacon felfede­ zik-e vagy sem. Könnyű zseninek lenni, mert ezzel az ember születik vagy sem, és így vagy az, vagy nem az. Semmi nem függ tőle magától ebben a tekintetben. Nagyon nehéz azonban megérteni a lángelmét, mert megérteni azt jelenti, hogy elfogadni, elfogadni pedig a szellem terén azt jelenti, hogy magáévá tenni, saját lényévé változtatni — effektive azzá válni, és így a lángelmét megérteni azt jelenti, hogy lángelmévé kell válnia annak, aki különben nem az. A lángelmét elfogadni tehát arra kényszeríti az embert, hogy azzá váljon, ami nem, hogy olyat gon­ doljon, amit esze ágában sem volt soha elgondolni. Az emberek nagy

része azzal foglalkozik, mesterségszerűen, hogy a zsenialitás termékeit eljuttassa a fogyasztók széles rétegeihez, hogy így felgyújtsa az alvó el­ mét és lángolóvá tegye azt, hogy a jelenbe (mert a szellem jelene a zse­ nialitás) emelje a még a múltban élő közönséges elmét. A tanárok tudják, milyen nehéz feladat ez, de az ő munkájukat va­ lamennyire megkönnyíti az a tény, hogy m á r szentesített eredményekkel van dolguk, és így nem reájuk hárul a feladat annak az eldöntésére, hogy a piacon felkínált új áruk halmazában melyik a drágakő, melyik a salak. De annak, aki a jelen termékeivel áll szemben, azért van roppant nehéz feladata, mert egyszemélyben kell magára vállalnia annak a fele­ lősségét, ami különben a társadalom történelmi egészére tartozik: eldön­ teni egy új termék tudományos értékét, felbecsülni és megbecsülni azt, tehát megérteni a benne lévő lényeges újat. És ez a képesség szintén zsenialitás dolga, sajnos, az ilyen zseni sokkal ritkább, mint az új termé­ keket létrehozó lángelme. A megértés, az intelligencia géniusza ez. Álta­ lában az intelligenciát a zsenialitással állítják szembe; ez azonban nem mindig helytálló. Az intelligencia éppoly tehetség, mint a zongorajáték, és ennek is legmagasabb fokozata a zsenialitás. A termelő lángelme jelenléte önmagában még nem elegendő a tudo­ mány haladásának biztosítására. A terméket ahhoz, hogy a tudomány r é ­ szévé válhassék, el is kell

ismerni,

fel

is kell

ismerni

annak

értékét,

és meg kell adni annak méltó árát. És a tudomány számára kedvező tár­ sadalmi környezet nem az, amelyik produkálja a lángelmét (meg mer­ ném kockáztatni azt az állítást, hogy a született rendkívüli képességű egyének százalékaránya a földkerekségen mindenütt közelítőleg azonos), hanem az, amelyik

elfogadja,

magához

veszi

és magáévá teszi azt, az a

Gorka Géza kerámiái

környezet tehát, amelyik az értékítélet rendkívül bonyolult, de a szel­ lemi élet számára létfontosságú képességét gyakorolni tudja. A tudományos termék, az új felfedezésének igazi születési aktusa, a n ­ nak a szellem által való elfogadása. Mindaddig csak árva magzat, és a t u ­ dományos élet azt a bizarr képet tárja elénk, amelyben az embrió azért esdekel az embereknek, hogy szüljék meg, hozzák világra azáltal, hogy fi­ gyelmet szentelnek neki, felfedezik értékét, és nem felejtik el.

MIHAIL CERNEA

Szociológia

és gazdasági mechanizmus T á r s a d a l m u n k fejlesztése s ü r g e t ő e n igényli, hogy a szocialista építés a t á r ­ s a d a l m i - g a z d a s á g i helyzetek világos, r e a l i s t a i s m e r e t é n a l a p u l j o n . A valósághoz való p r a g m a t i k u s viszonyulás — a m e l y e t a z jellemez, hogy csak azt emeli ki, a m i t egy bizonyos s z u b j e k t i v i s t a s z e m p o n t b ó l a d o t t p i l l a n a t b a n „ k e d v e z ő n e k " t a ­ lál, s n e m vesz t u d o m á s t a „ k e d v e z ő t l e n " v o n a t k o z á s o k r ó l — csak gátolja a t u ­ d o m á n y o s m e g i s m e r é s t és g y a k o r l a t o t . J e l e n l e g a t á r s a d a l m i f o l y a m a t o k m e g i s ­ m e r é s é r e i n d í t o t t „offenzíva" sajátos v o n á s a a különböző t á r s a d a l o m t u d o m á n y o k fokozódó i n t e g r á l ó d á s a . Ilyen é r t e l e m b e n kiegészítő k a p c s o l a t o k a l a k u l n a k ki a g a z d a s á g t u d o m á n y o k és a szociológiai t u d o m á n y o k között. E k a p c s o l a t o k a t t o v á b b kell fejleszteni. I d e v á g ó a n f e l t e h e t j ü k a k é r d é s t : v a j o n a politikai g a z d a s á g t a n e g y m a g á ­ b a n elegendő-e a gazdasági f o l y a m a t o k t a n u l m á n y o z á s á r a és m e g é r t é s é r e ? N e m tudjuk, M a r x v a l a h a is ilyen h a t á r o z o t t a n m e g f o g a l m a z t a - e ezt a k é r d é s t . Úgy v é l e m a z o n b a n , hogy A tőkében választ ad r á . V á l a s z a t a g a d ó : n e m , a gazdasági jelenségek c s u p á n „tiszta" gazdasági elemzés r é v é n n e m é r t h e t ő k és n e m m a g y a ­ r á z h a t ó k m e g . N e m t ú l z á s t e h á t , h a azt m o n d j u k , M a r x n e m c s a k a k a p i t a l i z m u s g a z d a s á g t a n á t t e r e m t e t t e meg, h a n e m a szociológiáját is. P a r a d o x o n n a k t ű n i k , mégis így igaz: h a a z u t ó b b i h ú s z - h ú s z o n ö t esztendő m a r x i s t a i r o d a l m á t elemezzük, n a g y o n sok o l y a n m u n k á r a b u k k a n u n k , a m e l y e k A tőke filozófiáját, k ü l ö n ö s k é p p e n d i a l e k t i k á j á t m a g y a r á z z á k , d e r e n d k í v ü l k e v é s olyan t a n u l m á n y t t a l á l u n k , a m e l y A tőke szociológiáját é r t e l m e z n é . E n n e k t a l á n részben az a m a g y a r á z a t a , hogy m a g a M a r x n e m h a s z n á l t a a „szociológia" kife­ jezést. H a j l a m o s v a g y o k mégis azt h i n n i , hogy e viszonylagos e g y o l d a l ú s á g o k a a rossz e m l é k ű d o g m a t i z m u s d i s z k r e d i t á l t a szociológia e l i s m e r é s e és el n e m is­ merése körül tapasztalt huzavonákban keresendő. N e m m a r x i s t a szociológusok és közgazdászok m a g y a k r a n k i e m e l i k A tőke óriási szociológiai-tudományos é r t é k é t . „ M a r x k é t s é g t e l e n ü l szociológus — írja R a y m o n d Á r o n —, de m e g h a t á r o z o t t t í p u s ú szociológus, o l y a n szociológus-köz­ gazdász, a k i n e k meggyőződése, hogy a m o d e r n t á r s a d a l m a t n e m l e h e t m e g é r t e n i a gazdasági r e n d s z e r m ű k ö d é s é r e való h i v a t k o z á s n é l k ü l ; s n e m é r t h e t ő m e g a g a z d a ­ sági r e n d s z e r fejlődése sem, h a e l h a n y a g o l j u k a m ű k ö d é s e l m é l e t é t " (Les étapes de la pensée sociologique. P a r i s , 1967. 147). V i s s z a t é r v e az i m é n t felvetett k é r d é s r e , i g y e k s z e m r á m u t a t n i : a g a z d a s á g i és a szociológiai elemzés egybeötvözésének szükségessége e g y e n e s e n a t á r s a d a l o m gazdasági élete f o l y a m a t a i n a k és m e c h a n i z m u s a i n a k t e r m é s z e t é b ő l ered. A g a z d a ­ sági f o l y a m a t o k r a g a z d a s á g o n kívüli (politikai, i n t é z m é n y i , l é l e k t a n i és m á s ) t é n y e ­ zők h a t n a k , befolyásolják e f o l y a m a t o k oksági összefüggéseit, m ó d o s í t j á k lefolyá­ sukat, s k i s e b b - n a g y o b b m é r t é k b e n r á v i l á g í t a n a k a g a z d a s á g i t e v é k e n y s é g bizo­ nyos n e m gazdasági v o n a t k o z á s a i r a . A gazdasági f o l y a m a t o k t á r s a d a l m i f o l y a m a ­ tok, saját — csoport- v a g y egyéni — f i n a l i t á s u k a t követő emberszereplőkkel, akik

sajátságos m o t i v á c i ó k a l a p j á n v e s z n e k részt a n e k az e l e m e k n e k m e g é r t é s e n é l k ü l a gazdaságiak l á n c s z e m e k r ő l eleve le k e l l e n e m o n d a n u n k . A gazdaságelméletnek megvan a gos szerepe a m e g i s m e r é s b e n , bizonyos t á s b a n . A gazdaságszociológia elősegíti gazdasági folyamatokat, reflektorfényével a g a z d a s á g t u d o m á n y n e m h a t o l h a t be.

gazdasági t e v é k e n y s é g b e n . Ezek­ l é n y e g é n e k kifejtésekor bizonyos

m a g a vitathatatlan autonómiája, sajátsá­ színvonala a valóságtól v a l ó e l v o n a t k o z t a ­ a megismerést, megvilágítja a társadalmi­ k i e m e l az á r n y é k b ó l olyan zónákat, a h o v á

A szocialista t á r s a d a l m i valóság a p r o b l é m á k széles és m é g k i a k n á z a t l a n t e ­ r ü l e t é t k í n á l j a fel a gazdaságszociológiának. A szocialista g a z d a s á g m á s t ö r v é n y e k , m á s o b j e k t í v és s z u b j e k t í v m e c h a n i z m u s o k , m á s vezetési rendszer, a politikai és gazdasági v o n a t k o z á s o k ö s s z e f o n ó d á s á n a k m á s t í p u s a a l a p j á n és m á s e m b e r i célok jegyében m ű k ö d i k , m i n t a k a p i t a l i s t a gazdaság. A p á r t vezető szerepe, a s z u b j e k t í v tényező szerepe a gazdasági f o l y a m a t o k v e z e t é s é b e n lényeges m o z z a n a t . M a k r o s z o ciális szinten t e r v i r á n y í t o t t a központosított g a z d a s á g u n k v a n , az a l a p v á l l a l a t o k szintjén a z o n b a n oly gazdasági szervezetet t a l á l u n k , a m e l y n e k szerkezete é s funk­ cionalitása sok t e k i n t e t b e n eltér a t ő k é s v á l l a l a t o k é t ó l . A k ü l ö n b s é g e k e t hosszasan sorolhatnók. A lényeges a z o n b a n a n n a k m e g á l l a p í t á s a , h o g y a gazdaságszociológia ezen a sajátos t e r ü l e t e n a k a p i t a l i s t a r e n d s z e r é t ő l gyökeresen k ü l ö n b ö z ő p r o b l e m a ­ tikával találja szemben magát. Megjelenése u t á n száz é v v e l olvasva A tökét, ú g y v é l e m , a szocializmus felté­ telei között t o v á b b kell fejlesztenünk M a r x gazdaságszociológiai m u n k á s s á g á t . Ez l e g a l á b b k é t dolgot j e l e n t : 1. i g é n y e l j ü k a m a r x i s t a szociológiától a szocialista g a z d a s á g szociológiai p r o b l é m á i n a k t a n u l m á n y o z á s á t ; 2 . t e g y ü k f e l a d a t á v á a g a z d a ­ sági s z a k k u t a t á s n a k , hogy e l e m z é s e i b e és m e d i t á c i ó i b a i k t a s s a b e a gazdasági folya­ m a t o k bizonyos szociológiai v o n a t k o z á s a i t is. Milyen m ó d o n és k i v á l t k é p p e n m e l y i k p r o b l é m á v a l k a p c s o l a t b a n k é p e s a gazdaságszociológia h o z z á j á r u l n i a szocialista g a z d a s á g gyakorlati m e g i s m e r é s é h e z ? Hogy a k é r d é s r e válaszolhassak, e n g e d t e s s é k m e g , h o g y m i n t szociológus ki­ fejtsem v é l e m é n y e m e t a n á l u n k folyó g a z d a s á g t u d o m á n y i k u t a t á s egyes i r á n y z a t a i ­ ról. M i n d e n e k e l ő t t h a n g s ú l y o z n o m kell, hogy m a g a a szociológia is eléggé l e m a r a d t a szocializmus sajátos gazdasági f o l y a m a t a i n a k t a n u l m á n y o z á s á b a n . Így a g a z d a ­ ságszociológiát joggal é r h e t i k a közgazdászok és m á s t u d o m á n y o k k é p v i s e l ő i n e k s z e m r e h á n y á s a i , m e r t n e m k a p t a k tőle kellő segítséget. Másrészt viszont sok g a z d a ­ sági m u n k a e s e t é b e n n e m veszik figyelembe a szociológia jelzéseit, a m e l y e k n e k elvi jelentőségét e g y é b k é n t a m a r x i s t a közgazdászok elismerik. A gazdasági e l e m ­ zés k e d v e l t m o d e l l j e az, a m e l y n e m veszi t e k i n t e t b e a gazdasági j e l e n s é g e k egyes fontos és r e á l i s t á r s a d a l m i p a r a m é t e r e i t . Egyes t a n u l m á n y o k b a n a gazdasági t ö r v é n y e k o b j e k t í v j e l l e g é n e k tételezése egyfajta társadalmi automatizmussá torzul, a m e l y sze­ r i n t — v á z l a t o s a n szólva — elegendő, h o g y v a n n a k „ t ö r v é n y e i n k " , elegendő, hogy léteznek „ o b j e k t í v k ö v e t e l m é n y e k " , s h a m á r v a n n a k ilyen k ö v e t e l m é n y e k , i s m e r j ü k m e g őket, s ezek u t á n m á r csak „ m e g v a l ó s í t á s u k o n " a sor. Így m e g k a p j u k a gazdasági p u r i s t a — a szó n e g a t í v é r t e l m é b e n — elvont, el­ szegényített képét, a m e l y b ő l h i á n y z a n a k a t ö r v é n y e k t á r s a d a l m i - g a z d a s á g i h a t á s ­ m e c h a n i z m u s á n a k valóságos m é r e t e i . E k k é p p e n a m e c h a n i z m u s eleven, égető j e l e n ­ ségei, nehézségei e s n e k ki a gazdasági e l e m z é s látószögéből. S e j e l e n s é g e k az életben e g y á l t a l á n n e m s z a b á l y o z ó d n a k a u t o m a t i k u s a n , s olykor bele is ü t k ö z n e k a z o k b a a l á n c s z e m e k b e , a m e l y e k e t a gazdasági m o d e l l n e m vesz t e k i n t e t b e .

A szocialista g a z d a s á g r ó l szóló egyes m u n k á k s z á m o m r a g y a k r a n a gazdasági elemzés szociologiátlanításának b e n y o m á s á t keltik. Ezekben a m ű v e k b e n a g a z d a ­ sági m e c h a n i z m u s o k a t és jelenségeket l e s o v á n y í t v a m u t a t j á k meg, s h e l y e n k é n t az á l l a m gazdasági s z e r e p é r e v o n a t k o z ó n é h á n y n a g y o n á l t a l á n o s és m i n d e n r e é r v é n y e s m e g á l l a p í t á s t fűznek hozzájuk. Valószínűleg a szociológia — elég sokáig e l h ú z ó d o t t — d o g m a t i k u s t a g a d á s a v a g y lebecsülése is t á v o l t a r t o t t a a k ö z g a z d á ­ szokat a szociológiai elemzéstől. Sokszor t a p a s z t a l h a t j u k a z o n b a n , hogy a szocio­ lógiai szemlélet m é g j e l e n l e g s e m i k t a t ó d o t t b e szervesen a gazdasági k u t a t á s b a , s a m e g i s m e r é s e két m ó d o z a t á t szétválasztva, p á r h u z a m o s a n veszik igénybe. Szükségtelen b i z o n y g a t n i : a szocialista g a z d a s á g o t o b j e k t í v t ö r v é n y e k r e n d s z e r e irányítja, s e n n e k i s m e r e t e kötelező. Á m ez o b j e k t í v t ö r v é n y e k m e c h a n i z m u s á n a k és k o n k r é t k ö v e t e l m é n y e i n e k kibogozása — a sajátosságok és t ö r t é n e l m i feltételek változó sokféleségének v i s z o n y l a t á b a n — n e m k ö n n y ű , g y a k o r t a éppenséggel n a g y o n nehéz. A szocializmus építése n e m s p o n t á n , h a n e m fejtörést k í v á n ó , t u d a t o s cél­ irányossággal m e g v a l ó s u l ó folyamat. Az u t ó b b i két évtized t ö r t é n e t é b ő l , v a l a m i n t a közvetlen g y a k o r l a t b ó l is kiviláglik, hogy a szocialista g a z d a s á g legfontosabb v o n a t ­ k o z á s a i b a n megfelel az o b j e k t í v szükségletnek, de t a r t a l m a z h a t — m i k é n t e r r e egyes k u t a t ó k r á m u t a t t a k * — olyan e l e m e k e t is, a m e l y e k e g y á l t a l á n n e m , v a g y csak részben felelnek m e g az o b j e k t í v k ö v e t e l m é n y n e k . Ilyen k ö r ü l m é n y e k között m e g ­ k ü l ö n b ö z t e t é s n é l k ü l szentesíteni m i n d a z t , a m i egy a d o t t p i l l a n a t b a n létezik a gazdasági és t á r s a d a l m i é l e t b e n , a szocializmussal z s i r á l t a t n i m i n d e n tényleges hely­ zetet — b e l e é r t v e a n e g a t í v a k a t is —, s az „ o b j e k t í v t ö r v é n y " r a n g j á r a e m e l n i őket: oly súlyos i s m e r e t e l m é l e t i tévedés, a m e l y fékezte a m a r x i s t a t á r s a d a l o m t u d o m á ­ nyok, k ö z t ü k a szociológia fejlődését. Ez a g y a k o r l a t b a n jelentős k á r o k a t okozott. Ilyen é r t e l e m b e n a t á r s a d a l m i diszciplinák s z á m á r a — a m e l y e k r e n d e l t e t é s e t u d o ­ m á n y o s k i i n d u l ó p o n t o k a t szolgáltatni a gazdasági és t á r s a d a l m i fejlődést elősegítő g y a k o r l a t i i n t é z k e d é s e k m e g a l a p o z á s á r a — a gazdasági és t á r s a d a l m i m e g i s m e r é s e g y ü t t m ű k ö d é s é n e k kiszélesítése: időszerű k ö v e t e l m é n y . Az intézmények

és az ember

szerepe

A szociológia s z e m p o n t j á b ó l g y a k r a n elhanyagolt, de a gazdasági elemzés t e ­ k i n t e t é b e n fontos k é t p r o b l é m a c s o p o r t r a h í v n á m fel a figyelmet. Ügy v é l e m , a szo­ ciológia t á v l a t i l a g g y ü m ö l c s ö z t e t h e t n é a gazdasági élet e l v á r á s a i t , A k é t n a g y p r o b l é ­ m a k ö r : 1. az intézmények szerepe a gazdasági k a p c s o l a t o k m o z g á s á b a n ; 2. az em­ ber s z e r e p e a gazdasági f o l y a m a t o k b a n . K é t k u l c s p r o b l é m á t f o g a l m a z t a m m e g ; ezek n a g y v o n a l a k b a n jelen v a n n a k a szocializmus b á r m e l y gazdasági m e c h a n i z m u s á n a k m ű k ö d é s é b e n . H a p é l d á u l a szocialista g a z d a s á g t ö r v é n y e i n e k h a t á s m e c h a n i z m u s á r ó l szóló i r o d a l m a t vizsgáljuk, m e g l e p ő d ü n k , hogy az i n t é z m é n y i tényező szerepével foglal­ kozó elemzések hozzávetőlegesen h i á n y o z n a k . Hozzávetőleges h i á n y z á s t m o n d o k , m e r t n é h á n y ismétlődő szegényes fogalom n e m t e k i n t h e t ő valóságos j e l e n l é t n e k . Azt h i s z e m u g y a n i s : t u d o m á n y o s a n n e m l e h e t hiteles a szocializmus gazdasági t ö r v é ­ nyei m e c h a n i z m u s á n a k o l y a n elemzése, a m e l y „megtisztogatja" e m e c h a n i z m u s t a gazdasági k a p c s o l a t o k i n t é z m é n y i jellegétől, s e l t e k i n t attól, hogy a reális intéz­ m é n y i r e n d s z e r r é v é n t a n u l m á n y o z z á k , veszik t e k i n t e t b e , a l a k í t j á k át g y a k o r l a t i intézkedéssé, m a j d p e d i g valósítják m e g a t ö r v é n y e k s z a b t a k ö v e t e l m é n y e k e t .

című

* Lásd D. Voinea, D. Melinte: Necesitate tanulmányát. Lupta de clasă, 1968. 4.

şi libertate

în conducerea

economiei

H o g y a n lép itt közbe gyümölcsözően és sajátos h o z z á j á r u l á s s a l a g a z d a s á g ­ szociológia? K é t p é l d a t ű n i k s z á m o m r a b e s z é d e s n e k : az egyik m a k r o t á r s a d a l m i , a m á s i k v á l l a l a t i szinten. A szocialista gazdasági viszonylatok erőteljesen i n t é z m é n y e s i t e t t e k . Az intéz­ m é n y e k szerkezeti felépítése h i e r a r c h i k u s . A gazdasági i n t é z k e d é s e k kidolgozása, k ö v e t k e z é s k é p p e n az a r á n y o k m e g á l l a p í t á s a , a k o n k l ú z i ó k m e g f o g a l m a z á s a — m i ­ k é n t a különböző m a r x i s t a szociológusok h a n g s ú l y o z z á k — egyes i n t é z m é n y e k és csoportok k e r e t é b e n m e g y végbe. E z e k n e k m i n t sajátságos t á r s a d a l m i s z e r k e z e ­ t e k n e k m ű k ö d é s e a szociológia vizsgálódási k ö r é b e tartozik. Világos a z o n b a n , hogy m ű k ö d é s ü k — pozitív v a g y n e g a t í v i r á n y b a n — n a g y m é r t é k b e n h a t h a t a gazdasági f o l y a m a t o k r a . Így az i n t é z m é n y e k és csoportok m ű k ö d é s i m e c h a n i z m u s a i n a k és s z a b á l y a i n a k m e g é r t é s e n e m l e h e t k ö z ö m b ö s a gazdasági m e g i s m e r é s s z á m á r a . A szocialista építés g y a k o r l a t á b a n egyik v a g y m á s i k p i l l a n a t b a n k i a l a k u l az a meggyőződés, hogy bizonyos i n t é z k e d é s e k az objektív t ö r v é n y e k k ö v e t e l m é n y e i ­ n e k h a t á l y o s s á g a m i a t t szükségesek. Bizonyos idő elteltével viszont m e g á l l a p í t o t t á k , hogy az e m l í t e t t i n t é z k e d é s e k é p p e n s é g g e l m e g s é r t e t t é k az o b j e k i v t ö r v é n y e k k ö ­ v e t e l m é n y e i t , s ellenkező h a t á s t v á l t o t t a k ki. Ez gazdaságszociológiai t é n y . M i n d ­ addig, míg a t ö r v é n y e k m e g i s m e r é s e , o b j e k t í v k ö v e t e l m é n y e i k érzékelése és m e g ­ valósítása e m b e r i és szervezetileg b o n y o l u l t gépezeten át t ö r t é n i k , a dolgok t e r ­ m é s z e t é n é l fogva f e n n á l l a n n a k k o c k á z a t a , hogy e h á l ó z a t n e m elég o p e r a t í v , n e ­ hézkes v a g y e l é g t e l e n ü l tájékozott s n e m teljesen illetékes. S z á m o l n i kell t e h á t azzal a veszéllyel, hogy a h a t á r o z a t o k a t csoport-, m i n i s z t é r i u m i i n d í t é k o k , intéz­ m é n y i célok és n e m szigorú é r t e l e m b e n v e t t o b j e k t í v k ö v e t e l m é n y e k befolyásolják. M i n d e m e k ö r ü l m é n y e k (és m á s o k ) a gazdasági f o l y a m a t o k n a k a g a z d a s á g i e l e ­ m e k e n k í v ü l i összefüggései közé t a r t o z n a k , a gazdasági k a p c s o l a t o k erőteljes intéz­ m é n y e s í t é s é v e l f o n ó d n a k egybe. Ilyen t é n y e z ő k a t e r v s z e r ű s í t e t t g a z d a s á g t e r m é ­ szetéből e r e d n e k . A gazdasági f o l y a m a t o k n e m e t é n y e z ő k h a t ó k ö r é n kívül, n e m t ő l ü k függetlenül, h a n e m ezek e l ő r e l e n d í t ő vagy fékező befolyása alatt v a l ó s u l n a k meg. S minthogy a tudományosan irányított tervgazdálkodásnak óriási előnyei v a n n a k , a gazdaságszociológia f e l a d a t a t a n u l m á n y o z n i a k a p c s o l a t o k a t a g a z d a s á g és az i n t é z m é n y e k , v a l a m i n t a gazdasági és a gazdaságin k í v ü l i között. A szocialista t e r m e l ő k szervezett t e v é k e n y s é g e — m á s szinteken is, p é l ­ d á u l a v á l l a l a t m i k r o s z i n t j é n vizsgálva — számos, n e m k e v é s b é é r d e k e s és fontos k é r d é s t a n u l m á n y o z á s á t igényli a gazdaságszociológiától. P é l d a k é n t e m l í t h e t ő a t e r ­ melés t u d o m á n y o s szervezésére i n d í t o t t akció, a m e l y 1967-ben t ö r t é n t kísérleti b e ­ vezetése óta jó e r e d m é n y e k e t m u t a t h a t fel. Az a k c i ó m i n d e n v á l l a l a t n á l az igaz­ gatóság és a p á r t b i z o t t s á g t e v é k e n y s é g é n k í v ü l bizonyos intézményesített formára, k ü l ö n e célból a l a k í t o t t s z a k é r t ő i közösségekre t á m a s z k o d o t t . D e előre n e m l á t o t t jelenség k ö v e t k e z e t t b e : egy a d o t t p i l l a n a t b a n sok v á l l a l a t n á l f é l b e m a r a d t a z akció, n o h a r e n d e l t e t é s e é p p e n az lett volna, hogy á l l a n d ó m u n k a m ó d s z e r r é v á l ­ jék. S z á m o s m u n k a k ö z ö s s é g é s z r e v é t l e n ü l felbomlott, feledésbe m e r ü l t , egyes v á l l a ­ latok v e z e t ő i n e k figyelme e l t e r e l ő d ö t t a t e r m e l é s s z e r v e z é s tökéletesítéséről. M i v e l m a g y a r á z h a t ó ez a jelenség? Mi volt é l e t k é p t e l e n e c s o p o r t o k belső m ű k ö d é s é n e k gépezetében, s z a b á l y o z á s á b a n , s m i okozta f e l b o m l á s u k a t ? V a g y e l ­ lenkezőleg, a k ö r n y e z ő légkörtől függő, m é l y e n ökológiai t é n y e z ő k o k o z t á k e h a t é ­ k o n y csoportok gyors erózióját és s z é t h u l l á s á t ? A g a z d a s á g t u d o m á n y o k n e m tesz­ n e k fel r e n d s z e r e s e n k é r d é s e k e t a z ilyen g a z d a s á g o n kívüli, i n t é z m é n y i - s z e r v e z e t i j e l e n s é g e k k e l k a p c s o l a t b a n , b á r ezek m é l y r e h a t ó a n befolyásolják a gazdasági folya­ matot. Akkor tulajdonképpen melyik tudomány tanulmányozza e csoportok m ű k ö -

dését? Nehéz e r r e válaszolni, m e r t egyelőre g y a k o r l a t i l a g egyetlen t u d o m á n y s e m ­ foglalkozik velük. Az iparszociológia a z o n b a n d ö n t ő m ó d o n h o z z á j á r u l h a t n a . Szocio­ lógusok és közgazdászok k ö z r e m ű k ö d é s é v e l a t a p a s z t a l a t i és az elméleti-szintetizáló v i z s g á l a t o k a t ki kell terjeszteni a gazdasági t e v é k e n y s é g szóban forgó szer­ vezeti (és más) f o r m á i n a k t á r s a d a l m i p r o b l é m á i r a . H a s o n l ó k é p p e n t a n u l m á n y o z á s r a v á r n a k a v á l l a l a t — m i n t sajátságos t á r s a d a l m i szervezet — szociológiai kérdései, u g y a n c s a k v á l l a l a t i szinten az e m b e r - és csoportközi k a p c s o l a t o k a l a k u l á s á n a k , az információs r e n d s z e r m ű k ö d é s é n e k , a p á r t s z e r v e z e t e k és az új igazgató bizottságok t e v é k e n y s é g é n e k szociológiai p r o b l é m á i . Egy m á s i k p r o b l é m a k ö r b e t a r t o z i k az ember helye a t e r m e l é s b e n . V é l e m é n y e m szerint j e l e n l e g a szocialista g a z d a s á g n a k szentelt számos m u n k a n e m t a n u l m á n y o z z a kielégítően az e m b e r t m i n t a g a z d a s á g i f o l y a m a t alanyát és tényezőjét. A tudatos

tényező

jelentősége

M i n t b á r m e l y t á r s a d a l m i f o l y a m a t n a k , a gazdasági f o l y a m a t n a k is egyidejűleg o b j e k t í v és e m b e r i — t ö r v é n y s z e r ű és s z u b j e k t í v — j e l l e g ü k v a n . A szocialista gazdasági t e v é k e n y s é g b e n a t u d a t o s tényező súlya n a g y o b b , m i n t a preszocialista g a z d a s á g o k b a n . O l y k o r a z o n b a n h a b o z á s t a p a s z t a l h a t ó a gazdasági t ö r v é n y e k h a ­ tása t á r s a d a l m i és l é l e k t a n i v o n a t k o z á s a i n a k t á r g y a l á s á b a n . E t é t o v á z á s a b b ó l a t u d o m á n y t a l a n m e g g o n d o l á s b ó l ered, hogy az e m l í t e t t v o n a t k o z á s o k elemzése a gazdasági t ö r v é n y e k o b j e k t í v jellegéről szóló tételt gyöngitené. Á m a gazdasági m a g a t a r t á s o k szubjektív m o z z a n a t a i n a k vizsgálata elméleti s z e m p o n t b ó l e g y á l t a l á n n e m jelenti a szocialista gazdaságot i r á n y í t ó o b j e k t í v t ö r v é n y e k t a g a d á s á t . Az e m b e r n e k , a c s o p o r t n a k a gazdasági t e v é k e n y s é g a l a n y a k é n t történő, t á r ­ s a d a l o m l é l e k t a n i t a n u l m á n y o z á s a n e m c s a k a fogyasztás, h a n e m a t e r m e l é s szférá­ j á b a n t a n ú s í t o t t m a g a t a r t á s t e k i n t e t é b e n is fontos m e g i s m e r é s e k h e z vezethet. E l ő ­ szeretettel ismétlik, hogy az e m b e r a legfőbb t e r m e l ő e r ő . De m e g á l l a p í t h a t j u k , hogy e t e r m e l ő e r ő t u d o m á n y o s t a n u l m á n y o z á s a a legtöbbször n e m lép át a fizio­ lógiai v a g y az e g y é n l é l e k t a n i k u t a t á s h a t á r a i n . A gazdaságszociológia n á l u n k m é g csak s z ó r v á n y o s a n — v a g y e g y á l t a l á n n e m — foglalkozik az e m b e r és a csoport helyének, i n d í t é k a i n a k , m o t i v á c i ó i n a k k u t a t á s á v a l a t e r m e l é s b e n . A g a z d a s á g t a n m i n t érett t u d o m á n y m á r rég elvetette a „ h o m o o e c o n o m i c u s " elvont sémáját. Ez a z o n b a n n e m jelenti azt, hogy az élő gazdasági tényező ésszerűségével, é r d e k e i ­ vel és szövevényes i n d í t é k a i v a l együtt é r d e k t e l e n v o l n a a k u t a t á s s z á m á r a . Az élő tényező a gazdasági r e n d s z e r átfogóbb m e g é r t é s é t segíti elő. M a r x n e m tétovázott m e g v i l á g í t a n i a p o l g á r r a m i n t egyénre, m i n t g a z d a s á g i t é n y e z ő r e jellemző lélektani, erkölcsi, szellemi v o n á s o k a t , a m e l y e k bizonyos gazdasági k a p c s o l a t o k , n y o m á n a l a ­ k u l t a k ki, s ezek viszont a m a g u k r e n d j é n k é t s é g t e l e n ü l befolyásolják a gazdasági gyakorlatot. Ily m ó d o n M a r x i s m é t e l t e n b e i k t a t t a a szociológiai és l é l e k t a n i v o n a t ­ k o z á s o k a t a gazdasági elemzésbe. M u t a t i s m u t a n d i s , n e m h a g y h a t j u k figyelmen kívül, hogy a szocializmus a termelők új társadalmi típusát hozza létre. E t í p u s n a k n e m c s a k m á s az o b j e k t í v viszonya a termelőeszközökhöz, h a n e m m á s é r t é k e k is lelkesítik, másféle gazdasági ésszerűség jellemzi. M i n t a gazdasági g y a k o r l a t k o l l e k t í v szereplője egy egész felfedzésre v á r ó világot képvisel. A szocialista t e r m e l ő t í p u s á n a k t a n u l m á n y o z á s a (ez k é t s é g t e l e n ü l a m a r x i s t a szociológiára vár), e l l e n t m o n d á s o s k i a l a k u l á s á n a k , t e v é ­ kenysége n o r m á i n a k elemzése v é l e m é n y e m szerint e l e n g e d h e t e t l e n ü l szükséges a szocialista gazdasági f o l y a m a t m e g é r t é s é h e z .

Egy az u t ó b b i évtizedben létrejött h a t á r t u d o m á n y a gazdaságlélektan ma a gazdasági t e v é k e n y s é g bizonyos s z u b j e k t í v v o n a t k o z á s a i n a k v i z s g á l a t á v a l p r ó b á l ­ kozik. K u t a t á s a i b a n a m o d e r n l é l e k t a n , a szociológia és a k ö z g a z d a s á g t a n m ó d s z e ­ reit, fogalmait veszi igénybe. E m ó d s z e r e k egy s z u b j e k t i v i s t a koncepciótól m e n t e s elméleti-szociológiai k e r e t b e n sikeresen f e l h a s z n á l h a t ó k a szocializmusban t a p a s z ­ t a l h a t ó egyes gazdasági jelenségek és m a g a t a r t á s f o r m á k m e g é r t é s é h e z . A gazdasági g y a k o r l a t t a l szomszédos v a g y ezt é r i n t ő z ó n á k közé s o r o l h a t ó k az e m b e r e k gazdasági nézetei, fogalmai, v a l a m i n t g a z d a s á g i eszméi. E z e k k e l a g a z d a s á g t u d o m á n y o k é r t h e t ő e n n e m foglalkoznak. A g y a k o r l a t i gazdasági t e v é ­ kenység s z u b j e k t í v e n v i s s z a t ü k r ö z ő d i k a t á r s a d a l m i t u d a t b a n , s h o z z á j á r u l (nem egyedül, de jelentős m é r t é k b e n ) egyfajta gazdasági tudat k i a l a k u l á s á h o z , A gon­ d o l k o d á s m ó d b a n b e k ö v e t k e z e t t v á l t o z á s o k h a t á s á r a m ó d o s u l az a l a n y o k g y a k o r l a t i gazdasági m a g a t a r t á s a is. M á s a l k a l o m m a l m á r i s m e r t e t t e m a m u n k á s - és p a r a s z t ­ k ö r n y e z e t b e n , a szocialista építés feltételei között fokozatosan k i a l a k u l t gazdasági g o n d o l k o d á s s a l kapcsolatos szociológiai k u t a t á s o k a t . Ezért e f o l y a m a t r a most n e m t é r e k ki, c s u p á n a g a z d a s á g i a k t ü k r ö z é s é n e k bizonyos t o r z u l á s a i r a v o n a t k o z ó é s z r e ­ v é t e l e k r e s z e r e t n é m felhívni a figyelmet. G y a k r a n szimplista m ó d o n úgy vélik, hogy a szocializmus k ö r ü l m é n y e i között a gazdasági t ö r v é n y e k m i n d e n k ö v e t e l m é n y e h i b á t l a n u l t ü k r ö z ő d i k . A g a z d a s á g i g y a k o r l a t b a n a z o n b a n sokszor megfigyelhetjük, hogy a v á l l a l a t o k gazdasági szak­ e m b e r e i k ö r é b e n — valószínűleg n e m c s a k i s m e r e t e l m é l e t i o k o k n á l fogva, h a n e m bizonyos g y a k o r l a t i feltételek k ö v e t k e z t é b e n is — a szocializmus e l v e i n e k e l l e n t ­ m o n d ó gazdasági m e n t a l i t á s o k , téves felfogások születnek, a m e l y e k c s u p á n látszó­ lagosan „ i d o m u l n a k " a szocialista gazdaság k ö v e t e l m é n y e i h e z . N e m a r r a g o n d o ­ lok, a m i t „ k a p i t a l i s t a c s ö k e v é n y n e k " s z o k t u n k nevezni, h a n e m egyes „sajátságos szocialista" t o r z u l á s o k r a . A szocialista gazdasági g o n d o l k o d á s ilyen t o r z u l á s a volt p é l d á u l a „ t e r v s z e r ű s í t e t t veszteségek" m e g e n g e d h e t ő s é g é n e k g o n d o l a t a és a j ö v e ­ delmezőség e l v é n e k lebecsülése; az okozott a n y a g i k á r o k é r t való személyes felelős­ séggel kapcsolatos h a m i s o p t i k a (amely szerint a k á r t a közösség, az á l l a m s n e m a z egyén s z á m l á j á r a í r t á k ) ; a l e h e t ő s é g e k n é l kisebb m u t a t ó k tervezése, a m u n k a ­ n o r m á k s z e r e p é n e k téves megítélése. N é z e t e m szerint a szociológiai és gazdasági k u t a t ó k n a k e g y ü t t kell m ű k ö d n i ü k a n n a k t i s z t á z á s á b a n , hogy m i l y e n t á r s a d a l m i k ö r ü l m é n y e k között j e l e n t k e z n e k és t e r j e d n e k a gazdasági gondolkodás e torzulásai és h o g y a n k ü s z ö b ö l h e t ő k ki. Végezetül m é g csak a n n y i t jegyeznék meg, hogy a szocializmus politikai g a z d a ­ s á g t a n a m i n t a l e g á l t a l á n o s a b b közgazdasági e l m é l e t a legteljesebb elméleti k a p ­ csolatban áll az á l t a l á n o s szociológiával. De a m i l y e n m é r t é k b e n a gazdasági k u t a t á s előre h a l a d a k o n k r é t gazdasági jelenség elemzésében, vagyis a m i l y e n m é r t é k b e n csökken az e l v o n a t k o z t a t á s foka, s az eleven gazdasági jelenség m i n é l k e v é s b é kiszakított t á r s a d a l m i - g a z d a s á g i összefüggésrendszeréből, a n n á l s z o r o s a b b á kell v á l ­ n i a a k a p c s o l a t n a k g a z d a s á g és szociológia között. S z o r o s a b b k a p c s o l a t o n h á r o m dolgot értek. Egyrészt szükségesnek t a r t o m a gazdasági t u d o m á n y o k és a szakszociológiák h a r m o n i k u s e g y ü t t m ű k ö d é s é n e k á t g o n ­ dolt megszervezését a k u t a t á s b a n ; m á s r é s z t a jelenségek szociológiai v o n a t k o z á s a i ­ n a k fokozottabb i n t e g r á l á s á t m a g á b a n a szakosított gazdasági e l e m z é s b e n ; h a r m a d ­ s o r b a n azt hiszem, igény m u t a t k o z i k a r r a , hogy a gazdasági e l e m z é s e k b e n figyel­ m e s e b b e n v e g y é k t e k i n t e t b e a szakszociológiák k u t a t á s i e r e d m é n y e i t . Így a g a z d a ­ ságszociológia s i k e r e s e b b e n j á r u l h a t hozzá a szocialista gazdaság g y a k o r l a t á n a k a l a ­ posabb megismeréséhez.

ALMA MATEREINK ÜNNEPLÉSE

A modern társadalomés történettudomány a fejlődés általános törvé­ nyeinek, és jelenségeinek feltárásával egyidejűleg nagy figyelmet szentel a rész-egységek, a mikro-társadalmak — családok, faluközösségek, intézmények, üzemek, városok, tájak — konkrét vizsgálatának. E tekintetben jelentős sze­ repe van az iskoláknak, melyek történetében nemcsak a társadalmi makrostruktúra és a környezethatás emberi viszonylatai tanulmányozhatók a kis­ közösségek szociometriájában, hanem a gondolati fejlődés, a tudománytör­ ténet fontos elemei is. Három székelyföldi iskola alapítási évfordulója ad most alkalmat az iskolatörténet mint konkrét kutatási követelmény felvetésére. A 375. éves székelyudvarhelyi, a 300 éves csíkszeredai és a 175 éves székelykeresztúri magyar líceum ünnepére mind a három helyen elkészült az alapítás, a fej­ lődés és a mai szocialista szint tényeit összefoglaló iskolamonográfia, s ezek szorgalmasan egybegyűjtött anyagából közlünk ismertető összefoglalásokat. Mindhárom közlemény — jeles tanárok kutató munkássága alapján — fényt derít iskoláink gazdag hagyományaira: alapítók, tanügyi férfiak, lelkes szülők és diákok százados törekvéseire, hogy a korszerű tudományművelésnek haj­ lékot, felszerelést biztosítsanak, s kifejlesszék a szakmai tudás, a gondolati felemelkedés általános igényét. A fejlődés az egyházi úttörőktől a polgári liberalizmuson át a korszerű szocialista pedagógiáig nemcsak az iskolák belső életműködését alakította ki, hanem mindenkor széles hatással volt az iskolá­ ban végző tanulók társadalmi szerepére s általuk az egész vidék — főleg a hagyományos Csík és Udvarhely — gazdasági, politikai és közművelődési ala­ kulására is. Ezért hivatkoznak büszkén a monográfus tanárok iskoláik jeles tanítványaira. az

Tisztelettel ünneplőket.

és szeretettel

köszöntjük

munkatársaink

és olvasóink

nevében KORUNK

SZEMLÉR

FERENC

Udvarhelyi iskolámhoz

Ha kérdezik: hol indultál utadnak? — ezt az iskolát nevezd meg itt! — melyben lehettek gondok és hibák de érte vád soha ne érje őt, mert gyökered és törzsed csak neki köszönheti, hogy megélt s egyre nőtt. Itt áll Udvarhely dombjain, ahol megállt a római, s nyüzsgött páncélos ragyogó hada. Hová a Hargita

hó-fényes ormai és erdei alól kivágtatott Csaba. Hol a kemény jelennel harcolt mindig a szegény, s hol gyilkos gondjai között szép forrongó mesékkel kívánta és küzdötte a jövőt nem a mesés, de a valódi székely. Lapozd föl az ósdi matrikulát, hol a neved is évek óta áll már, de hol káprázó szemed századokra visszafelé a Sámbár Mátyás nevével kezdődő lapig, hogy már-már elszorult szíved sem érzi: miben különöz a tavasz és az ősz, a jelen és a múlt.

lát

Ezek az eltűnt oktatók neveltek s nevelnek egyre még. Szavukat máig őrzi lelked, ha felednéd is egy s másuk nevét. De ők adták az intést, oktatást holt ajkukkal, ám halhatatlanul, s bár hallottál szót annyi mást, szíved ma is tőlük tanul. Ősi termek, porló professzorok, szokatlan szóval hadd köszöntselek! hisz a világ rég más módon forog, s mi a naprendszerek útját kutatjuk s az atom oszlásaival bíbelődünk, de azért nektek mégis megadom azt, ami jár, mert itt tapostatok utat ti már évszázados ösvényeken előttünk. Nemsokára közétek lépek én — akárhogy fojt a bú, nincs erre mint többi tanítványotok, a sok küzdő, szegény és mégis bizakodó székely. S ha fölöttem a kis fűzfa kihajt, tanítsatok ti újra majd, hogy omló ajkamról a hang

—

kétely!

úgy oktassa és buzdítsa a népet, ahogy a hant alól engem és őket int, oktat, tanít évtizedek múltán évszázakig egy ragyogó hang ma is: a tiétek!

Székelyudvarhely:

375 év

A székelyudvarhelyi Dr. Fetru Groza Líceum ez év októberében ünnepli ala­ pításának 375. évfordulóját. Jó alkalmat szolgáltat ez arra, hogy a mai felnőttek és diákok felé közvetítsük mindazokat az ismereteket, amelyeket ezzel a nagymúltú intézménnyel kapcsolatosan számbavehetünk. Egy lelkes tanári bizottság (Varró Gizella, Papp András, Fejér Mihály, Dobos Ferenc) összeállította az ünneplő is­ kola rövid történetét, gazdag forrásanyag és más dokumentáció közlésével. Ebből e m e l e m ki a következőket: A székelyudvarhelyi Dr. Petru Groza Líceum, alapítási éve 1593. Az erre vonatkozó hiteles dokumentumokat Bitay Árpád professzor 1930—1931-ben végzett kutatásai tárták fel. A jezsuita rend 1583-tól kezdve A n n u a e L i t t e r a e Societatis J e s u : ad p a t r e s et f r a t r e s e i u s d e m Societatis címen évente helyzetjelentést adott ki az egész világon elterjedt rend házairól és misszióiról. A jelentés 1593-ra vonatkozó részében olvashatjuk: „Studiosi iam in schola catholica sub cura nostri Patris ad centum numerantur" (Veress Endre: F o n t e s R e r u m T r a n s y l v a n i c a n u m . Budapest, 1921. V. 39). 1593-ban tehát az iskolának már mintegy száz tanulója van. Az iskola megalapítója Marosvásárhelyi Gergely jezsuita volt, Canisius kiskátéjának magyar fordítója. Az iskolában latin nyelven folyt a tanítás két és fél évszázadon át. Carillo Alfonz jelentése a jezsuiták 1593. évi erdélyi tevékenységéről az iskola jellegére is utal: „Udvarheliae a sacerdote nostro 250 ad catholicam fidem agregati... Ibidem aperto ludo litterario facile centum adolescentuli ad nostram disciplinam, se contulerunt..." A l u d u s l i t t e r a r i u s és a schola kifejezéseken a középiskolai fokon álló gim­ náziumi oktatást értették. Iskolánk már 1593-ban a középiskola nagy részét is magába foglalta, az elemi iskola mellett. A régi gimnázium életének értékes dokumentuma az Album Gymnasii Udvarhely. Ez 1689-től az 1831—32-es tanév első félévével bezárólag tartalmazza évenként a tanárok és tanulók névsorát. Az elveszettnek hitt album az évfordulóval kapcsola­ tos előkészületek során véletlenül került elő. (Ma albumon már n e m azt értjük, mint a latin szóhasználatban, amikor ezt a kifejezést a mai értelemben vett isko­ lai anyakönyv megjelölésére használták. „Est in albo Studiosorum: Deákok rendibe béíratott" — olvassuk az album szónál Pápai Páriz Ferenc latin—magyar szó­ tárában.) Az albumot 1689-ben kezdték írni, amikor a gimnázium igazgatója Szárhegyi Mihály volt, tanárai pedig Majthényi László és Adorján János. Megkapó az a gon­ dosság és rendszeresség, mondhatnám: szeretet, amellyel évről évre, a kuruc-labanc háborúk három évét (1704—1706) kivéve, a gimnázium legjobb íráskészségű tanulói vezették az albumot. Egyes lapokon szemet gyönyörködtetőek a szépen rajzolt ini­ ciálék, amelyek megformálásában gazdagon érvényesült az albumíró diák kép­ zelete.

Miért értékes iskolatörténeti — mondhatjuk kortörténeti — dokumentum a székelyudvarhelyi gimnázium vaskos, könyvalakú albuma? Elsősorban is pontos adatokat szolgáltat a tárgyalt időszakban a tanulók lét­ számáról. Az album tanúsága szerint a székelyudvarhelyi gimnáziumnak 1689-ben a gimnázium négy felső osztályában 73, az alsó osztályok tanulóival együtt pedig 125 diákja volt. A tanulólétszám az évek során elég nagy ingadozást mutat: a legmagasabb szintet 1743-ban (228), 1752-ben (213), 1759-ben (206) és 1767-ben (215) éri el. Más esztendőkben a létszám száz körül van. Az album tájékoztat a gimnázium szerkezetéről is a tárgyalt időszakban. Az Erdély más városaiban (Gyulafehérváron, Kolozsvárt, Marosvásárhelyt) működő

Az Album Udvarhely

Gymnasii egyik lapja

azonos fokú és rendeltetésű iskolákhoz hasonlóan a székelyudvarhelyi gimnázium 1736-ig az elemi osztályokon kívül négy osztályt foglalt magába úgymint a: Syntaxistae, Grammatistae, Principistae, Parvistae osztályt. 1736-tól az osztályok száma kettővel növekszik, a szónoklati (retorikai) és költészeti (poétikai) osztállyal. 1743ban már „fizikai" és „logikai" osztályok is működtek. 1593 és 1774 között az inté­ zet élén a jezsuita plébános állott, akit a tanárokkal együtt maga a rendfőnök nevezett ki. Mindenik osztálynak külön tanára volt, néha egy tanárra két osztály is jutott.

Érdekes következtetésekre juthatunk, ha az album alapján a tanulók társadalmi összetételét elemezzük. Csupán két évben — egymástól távoli időszakban — végezzünk összehasonlítást a példa kedvéért. 1691-ben a Syntaxistae osztályban 13 tanulóból 1 praenobilis, 11 nobilis, 1 ignobilis. 1814-ben ugyanezen osztály 11 tanulója közül 2 praenobilis, 5 nobilis, 3 civis, 1 civis armenus. Az album meg­ örökítette évek folyamán nyomon követhető a szabados, majd a polgári elemek számának szaporodása, ami híven tükrözi a társadalmi életben végbement átalaku­ lásokat. A tanulók döntő többségét ugyan mindvégig a székely kiváltságosok (fő­ nemesek és nemesek) fiai alkották, de előfordulnak lépten-nyomon más társadal­ mi helyzetű tanulók is. Az album adatainak elemzése alapján — néhány év kivételével — megállapít­ hatjuk a tanulók nemzetiségét és azokat a vidékeket, sok esetben pontosan a hely­ ségeket is, ahonnan rekrutálódtak. Bár az intézmény hosszú ideig katolikus volt, falai közt nem kizárólag katolikus vallású és nemcsak székely vagy magyar n e m ­ zetiségű ifjak tanultak. A tanulók zöme a székelyekből került ki, de számos esz­ tendőkben találunk román és szász (német) tanulókat is. Az osztálynévsorokban először 1696-ban tűnik fel román tanuló: Nicolaus Csokany valachus udvarhelyszekiensis, majd később 1701-ben Andreas Bukorfi, valachus Comit. Alb., 1708-ban Nicolaus Trifuy, valachus ignobilis ex Zetelaka, Ladislaus Fogarasi alias Mol­ nár, nobilis valachus Fogarasiensis, Cristophorus Jonas nobilis valachus Fogarasiensis, és így tovább. Mint századokon át ápolt értékes hagyományt tarthatjuk számon és mutathatjuk fel a mai nemzedékeknek a különböző nemzetiségű tanulók testvéri közösségét az oktatás és a kultúra terjesztésének e fontos intézményében. Újra az évfordulóra elkészült rövid iskolatörténet megállapításait kivonatolom: Az alapítási évtől kezdve egészen 1774-ig a jezsuiták tartották fenn az iskolát. A rend feloszlatása után az erdélyi főkormányszék kebelében alakult Catholica Comissio vette át az iskola gondozását. 1809-től 1831-ig az iskola a „Gymnasium regium" nevet viselte. Az 1848—1849-es polgári demokratikus forradalom utáni önkényuralom első évé­ ben nem volt tanítás, azonban 1850 novemberében az iskolát újra megnyit­ ják, és tanítási nyelve a latin helyett a magyar nyelv lesz. Ettől kezdve az iskolát fokozatosan főgimnáziummá fejlesztették, úgy, hogy 1852-ben a VII. osztályt, 1853-ban a VIII. osztályt is bevezették és az 1853—1854-es tanév vé­ gén a VIII. gimnáziumi osztályt végzett tanulók már érettségi vizsgát tettek. Ekkor az iskolának, az igazgatóval együtt, már 12 tanára volt. A tanulók eleinte nem kaptak osztályzatot. Az osztályozás csak 1808-tól kezdődött meg, a következő érdemjegyekkel: prima cum eminentia, prima c u m l a u d e , p r i m a és s e c u n d a . 1824-től bevezették a félévenkénti osztályozást. Az 1850—1851-es tanévtől kezdve — osztrák előírás szerint — mindenik osz­ tályban tanították a következő tantárgyakat: hittan, latin nyelv, magyar nyelv, német nyelv, földrajz, történelem, mennyiségtan, természetrajz. Ezek­ hez járult a III. osztálytól kezdve a görög nyelv, a VII. osztályban a természet­ rajz helyét a természettan foglalja el, a VIII. osztályban a filozófia. Fakulta­ tív tantárgyként az éneket és szabadkézi rajzot is tanították. Érdekes meg­ említeni, hogy az iskola tantestülete már 1862-ben felveti a tanulók túlterhe­ lésének problémáját. Az 1890. évi tantervben már a testnevelés is szerepel, heti 2 órás tantárgyként mind a 8 osztályban. A különböző anyanyelvű tanulók testvériségét szolgálta az 1874-től mű­ ködő önképzőkör is. Ez az 1875—1876. tanévben a magyarok, székelyek, szá­ szok és románok jellemzésére pályamunkát írt ki, amelyre három pá­ lyamű érkezett be. Az önképzőkör rendes tagjai a VII. és VIII. osztály ta­ nulói, rendkívüli tagjai az V. és VI. osztály tanulói voltak. A gyűlések tárgya: önálló dolgozatok vagy fordítások, azokra hozott bírálatok felolvasása, szabad előadások és szavalatok. Mindezek az önképzőkör Ébredés című folyóiratá­ ban is megjelentek (eddig még egyetlen példányát sem sikerült megtalálnunk).

Több, később nevessé vált író és költő ebben az önképzőkörben kezdte meg irodalmi tevékenységét. Az énektanítás eleinte egyházi jellegű volt. Az első többszólamú ének­ kart, mely világi énekeket is előadott, 1856 őszén alakították meg. A zene­ tanítás is megkezdődött 1872-ben: a zenekar főképp az iskolai ünnepélyeken szerepelt. Az oktatói-nevelői munka eredményeképpen sok, a társadalom számára hasznos ember került ki az iskolából. Egyesek közülük a tudományban, má­ sok az irodalom terén tűntek ki. Megemlítjük Baróti Szabó Dávidot, a deá-

A székelyudvarhelyi Dr. P e t r u G r o z a Líceum

kos irodalmi iskola megalapítóját, Orbán Balázs földrajz-néprajz tudóst, Tamási Áron és Tomcsa Sándor írókat, és itt végezte a gimnázium első két osztályát Szemlér Ferenc, a költő. A mai iskolaépület alapkövét 1909. május 19-én rakták le, s az 1910—11­ es tanévet már az új épületben nyitották meg. Az 1948-as tanügyi reform óta líceumunk szocialista intézménnyé vált. 1953-ban létrejött az esti tagozat is, melynek tanulólétszáma az első évbeli 35ről máig 256-ra emelkedett. Többi tanulóink száma az 1967—68-as tanévben 911, a tanerőké 51 volt. Iskolánk 1958. január l-e óta a „Dr. Petru Groza Líceum" nevet viseli. Erdélyi viszonylatban a X I X . század közepétől jelennek meg a középfokú és felsőfokú iskolák évkönyvei. Így a székelyudvarhelyi gimnázium esetében is az 1857—58-as tanévtől kezdve ismeretes az akkor főgimnázium első „tudósítványa". Tör­ ténetírásunk, amely az iskolatörténet terén az utóbbi években ért el bizonyos ered-

menyeket (gondolok itt elsősorban Lucia Protopopescu munkájára: Contribuţii la istoria învăţămîntului din Transilvania 1774—1805. Bucureşti, 1966), m é g adós szá­ mos iskola történetének megírásával. V é l e m é n y e m szerint egy valóban alapos, tu­ dományos munka nem képzelhető el részlettanulmányok és az egykori Erdély közép- és felsőiskolái anyakönyveinek, albumainak, tanuló-névsorainak, konskripciós jegyzőkönyveinek kiadása nélkül. Egy valóban széleskörű iskolatörténeti kuta­ tásnak azt is követnie kell, hogy mivé lettek az egyes közép- és főiskolák végzett­ jei, milyen szerepet játszottak mint egyházi vagy később egyre inkább világi ér­ telmiségiek a különböző századok gazdasági, politikai, kulturális életében. Albert

Csíkszereda:

Dávid

300 év

Ezelőtt háromszáz évvel, amikor egész Erdélyt nem minden korra jellemző társadalmi és politikai zavarok kavarták fel, s élethalálharc zajlott a függetlenség megőrzéséért, Csíkban a sorozatos török-tatár be­ törések és pusztítások ellenére is iskolát, mégpedig középfokú iskolát ala­ pítottak, meghazudtolva azt a régi mondást, hogy „inter arma silent musae". Ez a tett a három évszázados történelmi távlatból is tiszteletre kö­ telez. A mai csíkszeredai Líceum elődje a XVII. század második felé­ ben, 1667 és 1669 közt keletkezett. Alapítói a Csíksomlyón megtelepedett ferencrendi barátok, akiket már Hunyadi János kiváltságokkal látott el 1442-ben a törökök felett aratott marosszentimrei győzelme alkalmával. Természetesen azelőtt is működtek már Csík-székben olyan egyszerűbb iskolák, amelyek az elemi oktatásnak megfelelő alapismereteket, valamint némi középfokú oktatást is nyújtottak, de a csíki ifjúság a XVII. szá­ zad közepe előtt magasabb fokú tanulmányait — éppen az ilyen termé­ szetű iskola hiányában — főleg Moldva, Lengyelország és Magyarország katolikus tanintézeteiben folytatta. Az oktatással kapcsolatos első írásos emlékünk 1630. augusztus 26ról való, amikor Pálfi István kolozsmonostori rekvizitor öt könyvet ado­ mányoz az iskola használatára („ad usum collegii Csiksomlyoviensis"), később pedig, 1653. január 25-én II. Rákóczi György a gyulafehérvári országgyűlésen elhatározza a kolozsmonostori, udvarhelyi és somlyói t e m p ­ lomok, klastromok és kollégiumok további fenntartását. Tehát már eb­ ben az időben megindult az a folyamat, amely pár év múlva a csíksom­ lyói (ma csíkszeredai) iskolát teljes mértékben középfokú jellegűvé fej­ leszti ki. A politikai események azonban egy időre meggátolják az iskola fejlődését. Izmael budai basa, Ali basa és a krimi tatárok Kemény János fejedelem elűzésére Erdélybe törnek, s 1661 őszén már Csíkszeredát és környékét dúlják. Evlia Cselebi török utazó, aki maga is tanúja volt a csíki eseményeknek, azt írja, hogy „a falvak és városok teljesen elpusz­ tultak és elromboltattak". A csíksomlyói zárda román származású év­ könyvírója, Kájoni János és a későbbi krónikás Losteiner Leonárd fel-

jegyzi, hogy 1661. október 21-én a „pogányok" egyszerre pusztítottak el Csíkban embert és épületet. Nyilvánvaló, hogy a betörés alkalmával az iskolát is felégették. Az iskola újraépítéséhez Domokos Kázmér fog hozzá. Mint kiváló képzettségű szerzetes két alkalommal is megfordult Rómában, ahol a P r o ­ paganda Fideinél — a nem katolikus országokban hitterjesztést folytató gyülekezetek vatikáni szervénél — felvetette egy magasabbfokú csíki is­ kola létesítésének gondolatát. 1666. július 12-én a szerzetesek levelet kül­ denek a Propaganda Fideihez, amelyben azt kérik, hogy járuljanak hozzá a csíki és a mikházi ferencrendi iskolák fenntartásához, mert másképpen a tatárbetörés okozta nyomor miatt kénytelenek ezeket az iskolákat be­ zárni, noha a csíki iskolában több mint 60 tanuló van. A Propaganda Fidei meghallgatja a csíkiak kérését, annál is inkább, mert ebben az időben Erdélyben ez az egyetlen hely, ahová a reformáció nem hatolt be. Ezzel magyarázható az a tény, hogy Barberini római titkár és bibornok 1667. december 17-i levelében arról értesíti az érdekelteket, hogy hajlandók az iskola ügyét anyagiakkal is támogatni. Most már az iskola építése na­ gyobb ütemben indult meg, és 1669-ben, Kájoni János zárdafőnöksége idején, el is készült a középfokú iskola. A kollégiumban nagyhírű tanerők működnek. Kájoni János nagy­ műveltségű híres zenész és orgonaépítő. Nevéhez fűződik az első székely­ földi nyomda felállítása, amelyben többek között Cantionale catholicum címen énekeskönyvet nyomtat ki. Ebben „régi és új, deák és magyar áj­ tatos egyházi énekek" mellett népdalok (köztük román népdalok is) talál­ hatók. Kájoni János a középfokú oktatáshoz szükséges könyvek kinyom­ tatására is engedélyt kapott. Az 1667. december 17-én Rómában keltezett levél engedélyt adott arra, hogy a „felállítandó" iskolába világi „ludi magister"-eket is alkal­ mazhassanak, mert a tanítást a megnövekedő keretek között a szerzetesek már nem tudják ellátni. E célra Róma évente 30 scudit utal ki az iskola számára. Egy 1669. április 10-i levél már arról értesíti a bécsi nunciust, hogy a csíkszeredai iskolához két „ludi magister"-t alkalmaztak. A források­ ban többször említést találunk arra vonatkozólag is, hogy a leégett iskola újraépítéséhez vagy az iskola fenntartásához a környező falvak közbirto­ kossága, valamint a határőri közületek is hozzájárultak. A frissen — fából — épített iskolában 1690-ben 171, 1694-ben pedig már 200 tanuló foglalkozik a grammatika és szintaxis elsajátításával. Eb­ ben az évben azonban újabb tatárbetörés pusztítja végig Csíkot, s az is­ kolát csak nagy nehézségek árán tudják fenntartani. A XVIII. század ele­ jén a grammatika és szintaxis osztály mellett retorikai és poézis-tanszéket is találunk, de olyan nagyok voltak az anyagi nehézségek, hogy a két utóbbit nemsokára be kellett szüntetni. A nemrég megtalált, 1701-től vezetett Protocollum perceptionis rend­ szeresen feltünteti a Csíksomlyón működő iskola kiadásait. Az iskola éle­ tében kiemelkedő esemény, hogy Lukács Mihály csíksomlyói tanár 1725ben saját költségén internátust alapítva kibővíti az intézetet. 1780 körül a csíki határőri közület új iskolát építtet kőből. Ez az épület, későbbi bő­ vítésekkel, ma is létezik. Végül az iskola, amelyet közben a ferencrendi szerzettől az erdélyi katolikus státus vett át, 1911. június 5-én beköltözik

mai modern, hatalmas épületébe, melynek létesítéséhez nagymérték­ ben hozzájárultak a határőrvidéki közvagyont kezelő ún, Csíki Magán­ javak is. Az eltelt háromszáz év mély nyomokat hagyott az intézet életében. Alig múltak el a tatárbetörések borzalmai, amikor az iskolának újabb ne­ hézségekkel kellett megküzdenie. A határőrvidéki autonómiának a Habs­ burg-uralom részéről való erőszakos megszüntetése és a császári hadse­ regbe való besorolások miatt az iskola sokáig szenved az osztrák abszolu­ tizmus zaklatásaitól. Az 1764-i madéfalvi mészárlás után a tanulók nagy részét is fegyverbe parancsolják, s később az iskolába is csak katonai en­ gedéllyel lehet beiratkozni. A tanulók létszáma egyre apad, az egykor 300—400-as létszámmal működő iskolának az 1780-as években már csak 11, 14 vagy 15 tanulója van. Az iskoláztatás helyzetét az is súlyosbítja, hogy az osztrák abszolutizmus egy ideig kötelezővé teszi a német nyelvű oktatást. Az 1848-as polgári demokratikus forradalom az iskolában is éreztette hatását. A tanulók darabokra törik az önkényuralmat jelképező kétfejű sast, a nagyobbak pedig beállnak a forradalmi csapatokba. Az iskola egy­ kori tanítványa, Gábor Áron, legendás hírű tettekkel tesz tanúságot a Habsburg-önkényuralom és a hűbériség ellen vívott harcban. Az iskolát 1849-ben megszállja az osztrák katonaság s a tanítás csak 1851-ben kez­ dődik újra. A két világháború között a marxi—lenini eszmék, az R K P szava az iskolában is visszhangra talált. Az iskola volt diákja, majd később ta­ nára — Bányai László egyetemi tanár — itt kapcsolódik be először a kom­ munisták szellemi tevékenységébe, amiért az 1930-as években börtön és az állásától való megfosztás lett az osztályrésze. A csíkszeredai gimnázium neveltje volt több jelesünk közt György Lajos bibliográfus és irodalom­ történész, Nagy Imre festőművész, Pataki József történész és Fodor Sán­ dor író. Szocialista államunk ma messzemenő anyagi és szellemi támogatás­ ban részesíti az iskolát. Csupán az elmúlt két évben az intézet több mint két és félmillió lejt kapott az oktató-nevelői munka korszerűsítésére és anyagi feltételeinek megjavítására. Ma iskolánkban több mint kétezer ro­ mán és magyar tanuló sajátítja el anyanyelvén a tudományok alapisme­ reteit, 72 tanerő irányításával. A román és magyar tanulók együtt tanul­ nak és szórakoznak testvériségben és barátságban. Antal Imre

Székelykeresztúr

: 175 év

A Székelyudvarhelytől alig 25 kilométerre eső Nagyküküllőparti kisvárosban mindenki a szeretett A l m a Mater 175. évfordulójának megünneplésére készül. S ahogy közeledik az ünnepségek időpontja, 1968. november 17-e, úgy nő az érdeklő­ dés az iskola története iránt. Ezt az iskolát közel két évszázaddal ezelőtt, minden külső segítség nélkül maga a nép — a feudális társadalmi viszonyok között addig példátlan összefogással és

lelkesedéssel — filléreiből építette fel. És ahogyan indult az alapítás, úgy történt az iskola fejlesztése és megtartása is. Valahányszor az iskola régi és ú j történész­ tanárai e küzdelemről írnak, mindig a lelkesedés tüzébe mártják tollukat (Sándor János: A székelykeresztúri Unitárius Gymnásium történelme, 1896; Gálfalvi Samu: 140 év, 1934; Péter Lajos: 150 év emléke, 1944 és a mai nemzedéket képviselő tör­ ténész, Ütő László tanár kutatásai). Valóban, már az iskolaalapítás hősi elszánt­ ságot és kitartást követelt mindazoktól, akik szembe mertek szállni az Erdély te­ rületén is kíméletlenül gyarmatosító Habsburg-hatalommal. A merész feladatot Erdély szabadelvű egyháza, az unitárius egyház vállalta. A középiskola felállítását sürgető nép kívánságát tolmácsolja már 1712-ben a homoródszentmártoni Bíró Sá­ muel, amikor egy Keresztúron létesítendő középtanoda felállítását kéri. Érthető, hogy törekvésükben sem császári pártfogásra, sem földbirtokos-patrónusokra nem számíthattak, s így csak hosszú idő múlva, 1793 júliusában szavazza m e g a homoródalmási unitárius zsinat, hogy „Székelykeresztúron egy olyan középtanoda állít­ tassék, amelyben az ifjúság csak a rhetorikáig taníttathassék." Az első építkezés küzdelmes korszakában (1793—1804) Szabó Sámuel, az iskola első igazgatója faluról falura járva gyűjti a nép filléreit és toborozza az iskola­ építők egyre növekvő táborát. Erről tanúskodik a levéltárakban megőrzött ujjongó beszámoló; „Bizony, sír örömében a nép, látván mostan minden remény­ sége felett való folyamatját a gymnásium építésének." Végül is felépült az iskola fából és vesszőből 12 szobával. A tanulás iránt érdeklődők száma és az igények azonban mihamar megkövetelték, hogy újabb, erősebb és nagyobb épületet emeljejenek. Az újabb építkezési korszak (1805—1842) már szélesebb rétegeket mozgat meg. Koronka József igazgató és lelkes társai felhívására a más felekezetűek is segítséget nyújtanak. A fában bővelkedő katolikus felvidék gerendát szállít, a mészégető Al­ más, Keményfalva, Abásfalva meszet készít, a kőben bővelkedő református K ü küllőmente követ termel, Nyárád-völgye gabonát és más termékeket gyűjt, s a gidres-gödrös utakon a legnagyobb munkaidőben is özönlenek a nehéz szekerek Ke­ resztúr felé, s amikor az apró lovak csengői elhallgatnak, s a hozott anyag helyére kerül, a fuvarosgazda az építő kalákások között vállvetve dolgozik a csoportokra osztott tanulókkal. A nép asszonyai felváltva főznek a munkásoknak. Így épült fel kőből és téglából a 18 szobás ú j iskolaépület. Az építő lendületet az 1848—49-es események utáni Bach-korszak sem tudja megsemmisíteni, legfeljebb késlelteti. Az építés harmadik szakaszának (1857—1876) sem volt más alapja, mint a nép áldozatkészsége. A társadalmi nyomor, az egyre szűkösebb kenyér azonban akadályozza a népet iskolaépítése nagy m ű v é n e k be­ fejezésében. Ezért volt kénytelen 1875-ben Kovács János tanár az unitáriusok Fretw e l János n e v ű angol hitrokonához folyamodni, aki az angol és amerikai unitáriu­ soktól 200 font sterlinget gyűjtött össze az építkezés befejezésére. Ez a segítség an­ nak a tiszteletnek és rokonszenvnek köszönhető, amelyet Kriza János püspök, a Vadrózsák szerzője érdemelt ki az angol és amerikai unitáriusoknál. Ez a kívülről jött segítség is ösztönözte az iskola barátait, hogy nagyobb öszszegű alapítványokkal támogassák a továbbfejlődést. 1876-ban Orbán Balázs — akiről később az iskolát is elnevezték — 500 forintos alapítványt tesz a következő indokolással: „Mi, a szegény, kopár, hegyek között élő, az ország szívétől távoleső székelyek, mint minden, úgy a nevelés terén is háttérbe szorultunk, itt is, mint egyebekben, az önsegélyre vagyunk utalva; azért én csekély alapítványomat egy székely tanodához, szülőföldemnek egy olyan tanintézetéhez küldöm, amelyben na-

gyon sok szegény tanuló v a n . . . Ez a székelykeresztúri unitárius gimnázium, mely egy sűrű népességű vidék egyedüli iskoláját képezi, s amelyben leginkább a sze­ gény falusi nép fiai küzdenek az önfenntartás és a kiképeztetés nyomorával." Ki­ emelhetjük még az iskola pártfogói sorából Berde Mózsát, aki 50 jó erkölcsű, szegény jótanuló részére ajánl fel naponta 3 egészséges cipót (a „Berde-cipó" a mai napig is él a diákság emlékezetében). Kuncz Elek tankerületi főigazgató (Kuncz Aladár édesapja) látta m e g és hangoztatta jelentéseiben a keresztúri iskola fontos szerepét, s nagyban hozzájárult az intézet kifejlesztéséhez, az államsegély szerző­ désszerű biztosításához, majd az új épület számára építési államsegély elnyeré­ séhez. Sokat segített abban is, hogy az 1904-ig csak ötosztályos, 1904 után hat-, majd hétosztályos iskola 1914-ben nyolcosztályos főgimnáziummá alakuljon át. Az iskolaépítés utolsó szakaszának (1907—1914) Pap Mózes igazgató a vezetője. A nép áldozatkészsége, kalákás munkalendülete s a tanulók százainak munkakedve 1913 tavaszától 1914 őszéig felépíti az új iskolát, tágas osztálytermekkel, tanári, igazgatói és egyéb hivatali helyiségekkel és szertárakkal. Az 1916-ban torna­ teremmel kibővített emeletes épület impozáns megjelenésével és „szanatóriumi" tisztaságával mai napig irigylésre méltónak tűnik a látogatók előtt. Később, amikor az államsegély megszűnik, a tömegek áldozatkészsége megmentette az iskolát: a társadalmi gyűjtés eredménye 2 120 520 lej volt.

ismét

Gálfalvi Samu igazgató így ír az iskola hagyományos légköréről: „Az iskola szellemét minden időben a legtisztább liberalizmus irányította. S e m faji, sem fe­ lekezeti tendenciával n e m akart nyomást gyakorolni a tanítványok seregére, sem pedig azon különbséget n e m éreztette soha növendékeivel." Erről tanúskodhatnak azok a n e m unitárius és n e m magyar nemzetiségű véndiákok, akik valaha is az intézet egyszerű falai közé jöttek az ismeretek megszerzése végett. Az iskola egyik kezdeményezése volt a második világháború alatt a „Gyám­ szülői közösség" megszervezése. Székelykeresztúr és környékének munkás, föld­ míves, kisiparos, napszámos, kereskedő és értelmiségi rétegeiből sokan önként meg­ ajánlott pénzösszegeiket havonként eljuttatták az iskolához, hogy a tehetségkutatás eredményeképpen az iskolához kerülő falusi tanulók ellátását fedezzék. Ez a kö­ zösség 1947-ig működött, támogatásával végezte el az iskolát többek között Szabó Gyula író, Borbáth Károly kolozsvári történész és Kibédi Elek volt tanfelügyelő, jelenleg iskolánk tanára. A falusi tehetségek taníttatását 1948-ban az államosítással az állam vette át és ösztöndíjakkal biztosította. Az iskola levetkőzte a felekezeti jelleget, de megmaradt a hagyományos népi jelleg. A közös munka erényének megőrzése és gyakorlása iskolánk mai tanuló n e m ­ zedékeire is jellemző. 1944. augusztus 23-a után az iskola tanulói segítik Nagy La­ jos akkori igazgatót, hogy a háború okozta károkat jóvátegyék, a szertárak szét­ hordott értékes anyagát, számtalan könyvtári könyvet és a konviktus felszerelését felkutassák és visszaszerezzék. Az 1945-öt követő években a nevelés megfelelő út­ jainak keresése idejében, amikor akadnak olyanok, akik a tanulást és a munkát puszta jelszavak hangoztatásával próbálták felcserélni, ismét az ifjúság legjobbjai sietnek az iskola segítségére. Helyesen értelmezve a marxista nevelés célkitűzéseit s az ősi iskola hagyományait, az internátusi közösségi élet szabályait dolgozzák ki a munka, a fegyelem és az egymás iránti felelősség jegyében. A tanuló ifjúság ha­ zafias munkája tette lehetővé Ütő Edit igazgatónő (175 év alatt az iskola egyetlen női igazgatója), majd Barabás Vilmos jelenlegi igazgató „Építsük, szépítsük isko-

lánkat!"-programját: évekig tartó szorgalmas, kitartó munkával a tanárok szemé­ lyes közreműködésével szép nagy parkot telepítettek. Szocialista államunk gondoskodása bentlakásunkat legutóbb modern felszere­ léssel látta el. Az ajándékokat ifjúságunk — hagyományainkhoz híven — most sem fogadja ölbetett kézzel, mert a legutóbbi két évben egy új modern iskolai sportpálya felépítéséhez több mint 100 000 lej értékű társadalmi munkával járult hozzá, méltóképpen készülve az iskolaalapítás 175. évfordulójára. Iskolánk régi nevelési vezérelve, a „Musis et virtutibus" (a nép egyszerű nyel­ vén: „Egy véka tudomány mellé egy köböl erkölcs") ma is időszerű. Farkas Jenő

László

Ákos:

Hétköznapok

KULIN

GYÖRGY

A z űrkutatás

humánuma

A gondolkodó ember arra a megállapításra jut, hogy minden zűr­ zavara, tapogatózásai és ellentmondásai ellenére az emberiség történeté­ nek legérdekesebb, legizgalmasabb és sok vonatkozásban legszebb szá­ zadát éljük. Szellemi életünk ellentmondásainak nagy csoportját tükrözték az évek óta tartó viták a két kultúráról, arról a szemléletről, mely humán jellegét illetően különbséget tesz az irodalmi-művészeti és a természet­ tudományos kultúra között. Ez az írás a természettudomány oldaláról tesz kísérletet annak megmutatására, hogy az emberi kultúra kettévá­ lasztása értelmetlen dolog. Lakóhelyünk és a földön kívüli világ, vagyis a föld és ég, az ember és a világ, az egyén és a társadalom viszonyának megítélésében a szív és az értelem vágyai és törekvései, a ma felelőssége a jövendő iránt éppen úgy témája a Föld élenjáró természettudósainak, mint íróinak, művészeinek, közgazdászainak vagy politikusainak. Minden elfogultság nélkül azt is mondhatjuk, hogy sok vonatkozás­ ban éppen a természettudósok vállalják a kezdeményező szerepet. Az én szakmám, a csillagászat, szerencsés abból a szempontból, hogy problé­ mái sok ponton érintkeznek az ember közvetlen érdekével. Feladatom most az, hogy az űrkutatás humán hátteréről és jövőt formáló szerepé­ ről szóljak. Tudnunk kell, hogy manapság a kontinensek közötti hír- és k é p ­ szolgálat egyre inkább a Föld körül keringő híradástechnikai mestersé­ ges holdak segítségével történik, amelyeket az űrkutatás igényei hívtak életre. A múlt században hetek, hónapok teltek el, amíg egy távoli ese­ mény híre hozzánk eljutott, ma a fény sebességével érkezik meg. Tu­ domást szerezhetünk mindenről, sokszor az esemény pillanatában, ami a Földön történik. Ennek az a következménye, hogy a ma embere, az egész emberiség egyszerre éli át a ma történelmét. Akarva-akaratlanul is fü­ lünkbe jutnak a hírek és állásfoglalásra kényszerülünk. De nemcsak mi, hanem azok is, akik az eseményeket szervezik és irányítják. Az ű r k u t a ­ tás eszközei visszahatnak az emberi együttélésre, s ez a hatás a Föld egészére kiterjedő híradástechnikai mesterséges hold-hálózattal a jövőben tovább bővül. Űrkutatás

és technikai

újdonságok

Érdemes felvetnünk a kérdést: mi az összefüggés a híradástechnika mai fejlettsége és az űrkutatás között? A világtérbe küldött kutatóeszközök akkor teljesítik jól feladatukat, ha az ott szerzett információkat lejuttatják a Földre. Minden kg feljut­ tatásához 50—100-szor nagyobb indítórakétára van szükség. Érthető volt tehát a törekvés, hogy minél kisebb helyre minél többféle rendeltetésű műszert zsúfoljanak bele. Ezt a célt a miniatürizálás és az üzembiztonság

fokozásával érték el. Ki gondol ma már arra, hogy azért van zsebrádió és zsebtelevízió, mert a miniatürizálást nagymértékben az űrkutatási törekvések sürgették? Nem szeretnék már most belemenni a vitába: mi haszna az űrkuta­ tásnak, mi indokolja a milliárdos kiadásokat, amikor annyi sok földi probléma megoldatlan. Éhező milliók, analfabétizmus, betegségek, gyer­ mekotthonok, kórházak igénye — tisztában vagyok velük, és mégsem vitá­ zom. Akit ez az írás nem győz meg arról, hogy a kérdés ilyen felvetése értelmetlen, annak úgysem lehet megnyugtató választ adni. Hozzásegíthet a megértéshez már most egy konkrét adat. Az tény, hogy az űrkutatásra a nagyhatalmak milliárdokat költenek, de ezekből az áldozatokból születő új technikai felfedezéseknek mintegy kétharmada itt marad a Földön azokban a technikai újdonságokban, amelyek min­ dennapi életünket szolgálják. Szinte már lehetetlen is szétválasztani, hogy az automata gépsorokban, a számítógépekben, a közlekedést irányító auto­ matákban hol tartanánk az űrkutatás felkészülésének 15 éve nélkül. Az egyik nemzetközi űrkutatási konferencián komoly formában m e ­ rült fel annak terve, hogy százmilliós népcsoportok számára az oktatást szinkron mesterséges holdakkal oldják meg. A legkitűnőbb pedagógusok tarthatnák ezeket az előadásokat és előnye lenne az is, hogy meg lehetne őrizni a nyelv tisztaságát a tájszólásoktól. Többszáz milliós népek eseté­ ben az egy főre eső oktatási költség a számítások szerint nem haladná meg az egy dollárt. Bizonyos, hogy az űrkutatás eszközei nagy perspek­ tívákat nyitnak az egységes oktatás számára. Rengeteg költséget emészt a nagy területeket érintő, egész kontinen­ seken olvasott napilapok szállítása. Felmerült annak terve, hogy a meg­ jelenő lapok első példányát televíziós úton leadják, s annak alapján a helyszínen nyomják az újságot. Ezáltal roppant nagy szállítási költséget lehetne megtakarítani és a lap továbbítása, megjelenése is időmegtakarí­ tást jelentene. A jövő perspektívája között szerepel a Hold mint híradástechnikai és tv-közvetítő központ. A Hold felénk fordított felének középpontjából a Föld mindig a zenitben látható. A világadásra szánt információkat rend­ kívül keskeny nyalábba sűrítve igen gazdaságosan lehetne eljuttatni a holdbeli állomásra s az ott felállított erősítő központ két fokos térszög­ ben sugározva beborítaná Földünknek a Hold felé néző egész félgömbjét. A másik, mindennapi életünket közvetlenül érintő terület az időjárás előrejelzése, amiben a meteorológiai mesterséges holdak máris felmérhető hasznot hoztak. Már most több meteorológiai mesterséges hold kering a Föld körül és tízezerszámra készítik a felvételeket a Föld felhőzetéről, annak eloszlásáról, vonulásáról, valamint a pusztító tájfunok, tornádók és ciklonok fészkeiről. E felvételek alapján a fenyegetett területeket előre riasztják, s máris sok emberéletet és anyagi javat mentettek meg az el­ múlt évek folyamán. A legfőbb eredmény az, hogy a meteorológiai előre­ jelzés ott, ahol a meteorológiai mesterséges holdak felvételeit venni tud­ ják, mintegy 2 0 % - k a l biztonságosabb lett. Ki tudná felmérni, mit je­ lent pénzben kifejezve az, ha a mezőgazdaság kényes időszakaiban csak 4—5 napra is megbízható előrejelzést kapunk? Amerikában milliárd dol-

lárokkal jelzik azt a hasznot, amit a meteorológiai mesterséges holdak már ma eredményeznek. Fantáziánk is kevés elmondani, mi mindenben szolgálhatják a mes­ terséges égitestek mindennapi életünket. Bizonyos, hogy nemsokára meg­ valósulnak a földkörüli őrszolgálatot teljesítő holdak. Az infravörös ér­ zékelők az erdőtüzek jelzésére alkalmasak s felmérhetetlen haszonnal jár, ha a lakott településektől távoli erdőrengetegekben kiütött tüzet idejekorán jelzik. Ellenőrizni lehet a jéghegyek vonulását, és azt is ter­ vezik, hogy bajbajutott hajók, repülők és expedíciók segélykérő SOSjelzéseit segítségükkel továbbítsák. Remény van arra, hogy a mesterséges holdak mozgásában mutatko­ zó gyorsulásokból és lassulásokból következtetni tudnak a röppálya alatti területek kérge alatt rejtőző érc- és olajtelepekre. Azért szóltam először ezekről a tényekről és lehetőségekről, mert bennük közvetlenül nyilvánul meg az űrkutatás humán-jellege. A továb­ biak megértése több figyelmet érdemel, de kitűnik, hogy azokban is az ember áll a középpontban. A napkutatás

és

energiagazdálkodásunk

Célszerű először azokról a mesterséges holdakról szólni, amelyek a Nap kutatását végzik. A Napot azért kell a légkör fölötti térségből vizs­ gálni, mert a Nap sokféle sugárzásának tetemes részét elnyeli a lég­ kör. De mi lehet a Nap kutatásában humán-tartalom? Nemcsak az, hogy az egész földi életet a Nap sugárzásának köszön­ hetjük, hanem az is, hogy a hagyományos energiahordozók: a szén, az olaj s a földgáz a Nap energiájának akkumulátorai. Közvetlenül érint bennünket az, hogy a Nap felszínén sokféle változás zajlik le, néha rob­ banásszerű jelenségek, amelyek hatásaikkal elérik a Földet, s nemcsak az időjárás alakulására, de szervezetünk működésére is befolyással van­ nak. S a Nap nemcsak hőt és fényt ad a Földnek, kibocsát olyan sugárzáso­ kat is, amelyek a légkör védelme nélkül megölnék az életet. A Napból a pa­ rányi elemi részek gazdag áradata zúdul állandóan a Földre, ezt napszél­ nek nevezzük. Ez váltja ki a sarkifényt, a mágneses viharokat, a rádió­ elhalkulásokat és befolyásolja a légkör állapotát, a heves napkitörések pedig másfajta anyagi záporral járnak. Ezek néha olyan erősek, hogy a légkörön kívül tartózkodó űrhajóst halálos dózis érheti. A Nap jobb is­ merete tehát a földi jelenségek jobb megértéséhez segít bennünket. Ez már valóban az űrkutatás és jövőnk kapcsolatát fejezi ki. A napkutatás távlatai azonban ennél is nagyobbak. Korunk egyik legnagyobb problémáját a hagyományos energiahor­ dozók véges mennyisége jelenti. A Nap hozta létre őket, de az elhasz­ nált mennyiségek újraképződéséhez százmillió évek szükségesek. Milyen világ lenne itt a Földön, ha elfogyna a szén és az olaj? Milyen világ vár utódainkra, ha ez bekövetkezik? A mai tempójú fogyasztás mellett is csupán évszázadokról van szó. Az elmaradt országok iparosodása és a század végére megduplázódó emberiség igényei fokozott mértékben emésztik fel a készleteket. „Majd az atomenergia" — mondhatjuk ma

még joggal. Igen, de a hasadó anyagok mennyisége is véges, annyi van belőlük, amennyit a Föld kialakulása idején kérgébe zárt. Csak annyival gazdálkodhatunk, amennyit a természettől készen kaptunk. Az űrkutatásnak ebben a tekintetben is van igérete. A Nap belsejében hidrogén alakul át héliummá, és ez az energiater­ melő folyamat sokezerszeresen több energiát ad, mint a szén elégetése. (Ebben az energiatermelő folyamatban a víz alkotóeleme, a hidrogén a tüzelőszer — vizünk pedig bőven van!) Ez az energiatermelő folyamat élteti a Napot mintegy hatmilliárd év óta, s hidrogénkészlete még hat­ milliárd évre biztosítja a Nap mai szintű sugárzását. Elmélet vagy va­ lóság, hogy a Nap belsejében ez a fúziós folyamat megy végbe? A hidro­ génbomba borzasztó pusztítóereje azt igazolja, hogy valóság, és meg­ alkotói éppen a Napban lejátszódó folyamatot utánozták benne. Egy különbség mégis van — az, hogy a Napban lassú ez a folyamat, a hidrogénbombában viszont robbanásszerű. Lényeg az, hogy a folyama­ tot ismerjük. A nagyszerű az, hogy a Nap sugárzásában benne vannak azok a fizikai üzenetek is, amelyek a Nap belsejében lefolyó jelensé­ gek hírnökei. Azért kell tehát napkutató mesterséges holdakat kijuttatni a térbe, hogy ezeket a titkos üzeneteket felfogjuk és megfejtsük. Ha ez sikerül — és reméljük, hogy a század végéig sikerül —, akkor az űrkuta­ tásra áldozott milliárdok milliószorosan térülnek meg az emberiség ja­ vára. A kutatásnak ebben az ágában mutatkozik meg a ma emberének fo­ kozott felelőssége a jövő iránt. Végeredményben a mi generációnk hasz­ nálja fel a hagyományos energiahordozók túlnyomó részét, és ez utóda­ inkkal szemben sokra kötelez. Az egyre szaporodó emberiségnek több la­ kás, több élelem és több energia kell. A több ember ellátásához át kell formálni a Föld arculatát: termővé kell tenni a hatalmas sivatagokat, át kell rendezni a Föld vízgazdálkodását, s ehhez új folyammedreket kell ásni — amihez ma nincs elég energiánk. Amíg kevés ember élt a Föl­ dön, megkereste a számára kedvező helyeket, a jövőben azonban a zord területeket is alkalmassá kell tenni az ember számára. A Nap kutatása mint űrkutatási feladat újabb jó példa arra, hogy a ma még tisztán tudományosnak látszó kutatások mily módon szolgál­ ják az ember jólétét. Büszkék vagyunk elért tudásunkra, de őszintén meg kell vallanunk, hogy sok mindent nem ismerünk még. Sok lehetőséget kínál még a Föld is az ismeretszerzésre, de ma már tisztán látjuk, hogy a Föld által nyújt­ ható ismeretek nagyon is korlátozottak. Rengeteg új felfedezés született abból, hogy az anyag viselkedését szélsőséges fizikai körülmények kö­ zött vizsgáltuk. Ezek segítettek hozzá bennünket egyetemesebb törvé­ nyek felismeréséhez. De a földön még mesterségesen sem tudjuk azokat a szélsőséges fizikai körülményeket előállítani, amelyek a Kozmoszban otthonosak. Így például a laboratóriumi magas vákuum anyagsűrűsége még mindig billiószorta nagyobb a csillagok terének sűrűségénél. Mi né­ hány ezer fokos hőmérsékletig kutatjuk az anyag viselkedését, a Nap belsejében pedig tízmillió fokot meghaladó hőmérséklet uralkodik, s vannak csillagok, ahol milliárd fokos hőmérsékleten alakulnak ki a ma­ gasabb rendszámú elemek. Új fizikánk kezdetén Galilei, Kepler és New-

ton az égitestek mozgásából lesték el a mechanika alaptörvényeit. Az anyag alkotóelemeinek megismeréséhez a világtérből érkező kozmikus sugárzás segített bennünket. Az űrkutatás igazi értelmét az adja, hogy ezúton olyan ismeretekhez jutunk, amelyekre a Föld felszíne nem ad lehetőséget. Ha valamikor jelszóvá lett, hogy „navigare necesse est" — akkor most ugyanígy elmondhatjuk a jövő építésének felelősségével, hogy „astronavigare necesse est" (ürhajózni szükséges). Alapos indokaink vannak tehát kutató eszközöket juttatni a földön­ kívüli térségbe, s azt is elfogadhatjuk most már, hogy a Hold sok új le­ hetőséget kínál a Föld jobb szolgálatára, de adósok vagyunk még a vá­ lasszal erre a kérdésre: mi az értelme elmenni a szomszédos bolygókra? •

Találkozás

más világok

élőlényeivel

A felsoroltakon kívül van még valami, ami leginkább húsunkba vá­ gó: saját életünk, egészségünk. Ez az, amiért a legnagyobb áldozatokra is készek vagyunk, ha valami baj van az egészségünkkel. Márpedig van éppen elég baj, és a modern kor a szív- és idegrendszeri betegségek fo­ kozódásával csak tetézi ezt. Vannak, akik úgy vélik, hogy majd a mo­ dern sebészet megold mindent. A hibás szerveket kicserélik, s megy min­ den rendben tovább. Igen, így volna, ha ilyen egyszerű volna a dolog. De félő, hogy azoknak van igazuk, akik szerint, ha fáj a szívünk, a ve­ sénk vagy akár a fejünk, nemcsak a szív, a vese vagy a fej, hanem az egész szervezet beteg. A modern biológia és orvostudomány törekvése az, hogy az egész szervezet működését tegye egészségesebbé. Ez az a pont, ahol több bio­ lógiai ismeretre van szükségünk annál, mint amennyit a Föld egész gaz­ dag élővilága szolgáltathat. A mi ismert élővilágunk közös jellemzője, hogy valamennyi élőfajta a szénből, hidrogénből, oxigénből, nitrogénből s más elemekből felépülő fehérjéken alapul. Ügy sejtjük, hogy a földi életforma a Kozmoszban előfordulható életformáknak csupán egyik meg­ jelenési formája. Ha pedig ez így van, akkor ennek az életformának ta­ nulmányozásából legfeljebb a fehérje-alapú élet törvényeit ismerhetjük meg. Mi soha nem mehettünk volna ki a Kozmoszba, ha csupán a Földön előforduló jelenségekből levonható törvényekre bíztuk volna magunkat. Szükségünk volt olyan egyetemes érvényű törvények ismeretére, amelyek a Földön kívül is érvényesek. A biológiában is arra lenne szükségünk, hogy magának az életnek egyetemes törvényeit felismerjük — olyan tör­ vényeket, amelyek egyaránt érvényesek a fehérje-alapú életre és az élet­ nek más formáira is. Ez segíthetne talán hozzá bennünket, hogy sok ma még nyitott kérdésre is választ adhassunk. Szeretnők tudni, hogyan szer­ veződik életté a szervetlen anyag. Szeretnők ismerni a teljes skálát, vala­ mennyi lépcsőfokát, ami a szervezett molekuláktól a karbidokon, amino­ savakon, nukleinsavakon, koacervátumokon át a vírusig s az egysejtűig vezet. Azt mondjuk, hogy a Föld körülményei az élet számára a legalkal­ masabbak. Bizonyos ez? És ahol mások a fizikai viszonyok? Ott nem lehetséges élet? Vagy milyen lehet az a másfajta élet?

Nem csupán elméleti kérdések ezek. Nagyon is valószínű, hogy az élet kozmikus jelenség, és legalapvetőbb törvényeit úgy ismerhetjük meg, ha más égitesteken a földitől különböző életformákat is találunk. A másfajta életet összevetve a földivel megtalálhatjuk azokat a jellem­ zőket, amelyek az egymástól eltérő életformákban közösek, és ezek se­ gíthetnének hozzá az élet egyetemes törvényeinek felismeréséhez. Az űrkutatás adhat választ arra a kérdésre is, amely m á r akkor gyö­ keret vert az emberben, amikor először tekintett értelmes kérdéssel az égbolt felé : élnek-e a Földön kívül is értelmes lények? A földi élet a százmilliárd csillagot számláló Tejútrendszer egyik szerény csillagának, a Napnak a környezetében alakult ki. Vágyódá­ sunk és értelmünk egyaránt hihetetlennek tartja, hogy mi lennénk az egyetlen technikai civilizációval rendelkező lények. A sokmilliárd n a p ­ típusú csillag között egyedül a Nap szülte meg az életet? De hiszen van­ nak csillagok, amelyek korábban keletkeztek. Ha azok környezetében is élet van, hol tarthatnak a fejlődésben? Ha annak a másik csillagnak a környezetében milliárd évvel előbb alakult ki a bolygórendszer s szüle­ tett meg az élet, lehet, hogy lakói a világ ismeretében is messze előt­ tünk járnak. Mi lenne a haszna olyan lényekkel találkozni, akik már millió évek­ kel előttünk járnak? Amikor a nemes indulatoktól vezérelt felfedező követ pattintgató vagy gyűjtögető törzsekre bukkan, könnyen utat talál a megértéshez. Évezredek kultúráját és technikáját adhatja át a XX. század modern embere azoknak, akiket magához akar emelni. Talán ilyen eredmények­ kel járna egy ilyen találkozás is, ahol a XX. század technikai kultúráját képviselő ember töltené be a követ pattintgató, gyűjtögető lények sze­ repét. Fantázia ez? Nem. Hiszen ma m á r sokirányú tevékenység folyik eb­ ben az irányban. Nem úgy, ahogyan a fantasztikus írók elképzelik, ha­ nem sokkal megalapozottabban. Nemcsak műszerek készültek az élet ku­ tatására, űrszondákat is küldünk az elérhető távolságokra, s ezenkívül hatalmas rádiótávcsövek kutatják az eget, rendszeres jelzésekre lesve. Komoly tudósok fáradoznak már ma azon, hogy a kozmikus érintkezés nyelvét kidolgozzák, s valami olyan egyetemes érintkezési nyelven törik a fejüket, amelyet meg kell érteni minden lénynek, aki értelemmel rendel­ kezik.

Jövendőt kereső törekvéseink teljességéhez bizonyára sokkal több fantáziára volna szükség, mint ahogyan azt vázolni tudtam. De hiszen csak rajongója és szerény tolmácsolója vagyok. Fantáziám is szegény ahhoz, hogy a lelkesítő távlatokat a maguk tevékenységre serkentő ere­ jével tolmácsolhassam. Csak sejtem, hogy a mindennap szürkeségein túl milyen nagyszerű dolgok világában élünk, és egyetlen vágyam, hogy ma­ gam is kortárs lehessek. Talán hiányolhatják, hogy az emberi szellem legközvetlenebbül h u ­ mán jellegű megnyilvánulásairól, az irodalomról és művészetről nem szóltam. Azoknak talán nincsen érintkezési felülete az űrkutatással? Az

a véleményem, hogy sokkal mélyebb a kapcsolat, semmint azt tükrö­ ződni látjuk. A művészet célja végeredményben az emberábrázolás. Van­ nak örök emberi megnyilvánulások, a művészet örök témája marad a szerelem, élet, halál és barátság. De modernnek azt a művészetet érzem, amely a ma emberét ábrázolja, azt a mai embert, akiben a kor legjellem­ zőbb vonásai tükröződnek gondban, örömben és előretekintésben. Annyi­ val nagyobb, annyival gazdagabb lett a ma embere, hogy kitágult hori­ zontját, tenniakarásának belső indulatait, felelősségét a máért és a hol­ napért, örömét, gondjait és álmait a természettudós egymagában nem tud­ ja megfogalmazni. Lelkesítő megjelenítésébe új színt a művész vihet, az a modern művész, aki a térben és időben kitágult ember ábrázolására tud vállalkozni.

Ion Ţuculescu:

Naplemente

Köszöntjük a 7 5 éves költőt

BARTALIS

JÁNOS

A

tiszta papiros előtt

Elillant a könnyűség. Egyszerre nehézzé, bonyolulttá vált minden. Mintha őserdőben Az ismert utak elvesztődtek. Merre menjek?

járnék.

Előttem a tiszta papiros és nem merem az első sort leírni. Mit írjak? Hogy kezdjem el? Ezerféleképpen kezdhetném, de nem tudom, melyik a helyes? Melyik a jobb? Topogok egyhelyben. minden szó.

Csupa csapda,

buktató

A nap mindjárt lezuhan a hegyek mögé, és zuhan, zuhan és este lesz mindjárt — sötét. És én itt állok az őserdő közepén — tétován. Nézek magam elé. Se út, se nyom, se ösvény. Mintha ketrecbe volnék bezárva. Ki kellene törni a ketrecből. Neki kellene vágni az őserdőnek, a liánokkal beszegett útnak és menni a kígyók és mérges pókok között, és menni a kövek és a szakadékok háláimeredélyei között, és menni az üvöltő sakálok és leopárdok között, menni, menni, az éjben. Ó, le kellene írni az első szót a tiszta papiroson! Ó, le kellene ütni az első hangot a zongorán!

Fehér

havazásban Hull, hull a hó, szállnak szüntelenül a puha pelyhek. Mikor fog elállni ez a fehér havazás? A kertben elfedtem a rózsatöveket, a dáliagyökereket a pincébe raktároztam, csak a bokorrózsák szárai ingnak a szélben — velük úgysem bír a tél. Hull, hull a hó, száll a fehér pernye Hova álljak e fehér havazás elől? Melyik melyik eresz alá, hogy el ne érjen?

vállamra-fejemre. kapualjba,

A pelárgóniákat bevittem a meleg szobába, a kerti székeket és asztalokat a tornácon felfordítottam, a földet a kicsi kertben felástam, a szerszámokat behordtam a puha fásszínbe, rendben van minden, tavasszal jöhetnek a régi helyükre, kezdődhet a nóta újra. Fejemet lassan lepi a dér. Ifjú, virgonc szánnal hiába szaladok völgyön-hegyen át. Fejem hiába bugyolálom meleg hósapkába-sálba. Hiába húzok kezemre kesztyűt, lábamra síbakancsot, hiába kiáltom víg kacarászással világgá: hahó, hahó!... Hull, hull a hó... szakadatlan — Halántékom

száll, száll a fehér

lassan bemeszeli egy kéz.

L o k o d i András

fémdomborítása

pernye

JANCSÓ ELEMÉR

A Holnap évfordulójára

Hat évtizeddel ezelőtt, 1908-ban jelent meg Nagyváradon A Holnap című an­ tológia, amely maga köré tömörítette a korabeli Magyarország társadalmi és iro­ dalmi megújulásáért küzdő modern magyar írókat: Ady Endrét, Juhász Gyulát, Babits Mihályt, Balázs Bélát, Dutka Ákost, Emőd Tamást és Miklós Jutkát. A Hol­ napból két kötet látott napvilágot. Az első kötetben Antal Sándor, a másodikban Kollányi Boldizsár foglalt harcosan állást bevezető tanulmányában a forradalmian új magyar irodalom mellett. Ugyanebben az esztendőben indult meg a Nyugat folyóirat is, A Holnap programját és írói körét kiszélesítve. A Holnap megjelenése új fejezetet nyitott abban a harcban, amelyet Ady Endre, a forradalom „viharmadara" indított társadalmunk gyökeres, demokratikus átalakításáért, az együttélő népek testvériségéért és a magyar irodalom forradalmi megújhodásáért. Ez az irodalmi háború a magyar irodalom legszenvedélyesebb, a reakciós és haladó erőket egyaránt felkavaró és állásfoglalásra késztető harca volt, s egyúttal előkészítője is az eljövendő forradalmaknak. Amikor az antológia Nagy­ váradon megjelent, Ady mögött állott már a költészetét is előkészítő nagyváradi és párizsi forradalmi publicisztikája, már napvilágot láttak az Új versek és Vér és arany kötetei. A magyar költészet egén új, minden elődjénél fényesebb csillag jelent meg, s világirodalmi jelentőségét, forradalmi humanizmusát minden év, min­ den nagy történeti esemény: háborúk és forradalmak viharai egyre jobban igazol­ ják. De hat évtizeddel ezelőtt Ady költészetének igazi mélységeit még csak a min­ den újért lelkesedő modern írók és értelmiségiek szűk tábora ismerte fel. A kö­ rösparti Párizs, Nagyvárad érdeme, hogy itt találja meg először azt a baráti kört, mely publicisztikája s később költészete kibontakozását elősegíti. Ady és Nagyvárad szinte elválaszthatatlanul egybefonódott, fogalommá vált irodalomtörténetírásunkban. Az egykori kortársak, sőt maga Ady sem látta azon­ ban nagyváradi éveinek igazi jelentőségét. Fehér Dezső szerint Ady csak 1917-ben gondolt válogatott publicisztikai írásai kiadására és „heteken át nagy gonddal és önkritikával olvasta át, válogatta ki és revideálta régi újságcikkeit." (Ha hív az acélhegyű ördög. Nagyvárad, 1927. 4.) Ady Endre nem érte meg cikkgyűjteménye megjelenését, sőt az összegyűjtött kézirat is elveszett. Az 1917-ben felvetett tervet végül is Fehér Dezső valósította meg. Ő ismerte fel először Ady váradi újságíró­ éveinek jelentőségét, és mutatott rá — a kortársi szubjektív visszaemlékezésekkel szemben — az alig ismert és elfelejtett Ady-újságcikkek forradalmi tartalmára. Fehér Dezső úttörő munkája óta fél évszázad telt el, számtalan tanulmány, adatközlés bővítette ki az általa összegyűjtött anyagot, s végül az elmúlt években — 1955 és 1968 között — napvilágot látott hét hatalmas kötetben Ady prózai írá­ sainak kritikai kiadása is. Ma már egyre világosabban látjuk, mit köszönhet Ady Nagyváradnak, de azt is tudjuk, hogy az Értől az Óceánig vívő úton a körösparti Párizs csak egyik fontos állomása volt a költőzseni világirodalmi csúcsok felé törő útjának. A marxista irodalomtörténetírás és filológia a közíró Ady munkásságát sokoldalúan tárta fel, rámutatva arra az alapvető tételre, hogy a nagy költő forra­ dalmi publicisztikája nagy tudatossággal készíti elő költészetét. Révai József mél­ tán nevezi publicisztikája alapján Adyt magyar Leninnek, Bóka László pedig ezek-

kel a szavakkal fejezi be monográfiája első kötetét: „1903-ban megírja Ady a Vizió a l á p o n - t , »A könnyek asszonyá«-t s ezzel irodalmunknak s a világiroda­ lomnak ú j korszaka kezdődik" (Ady Endre élete és müvei. Budapest, 1955. 316). Ady Endre és Nagyvárad viszonyát is úgy kell néznünk, mint minden nagy és korszakot formáló zseni viszonyát környezete élményadó anyagához. Az epigont és a középszert megmagyarázza és determinálja a környezete, a zseni a környezete élményanyagából ú j világot teremt, s a maga teremtette világ fényével, sajátos szépségével ragyogtatja be életútja állomásait: Érmindszentet, Zilahot, Nagyváradot, Párizst és egész Európát. Az utókor Ady szemével látta és látja Nagyváradot és Párizst is, de ez a világ ú j és egyedülálló, senki által n e m utánozható való és álom­ világ. Mit kapott mégis Ady Endre Váradtól fiatal éveiben, s milyen érzelmi, e m ­ beri kapcsolatok kötik haláláig a körösparti Párizshoz? A századforduló Nagyvárada nemcsak fejlődő modern város, de tükrözi ki­ csiben az ország összes alapvető ellentéteit és megoldásra váró problémáit: leszá­ molást a püspökök és mágnások uralmával, a nemzetiségi problémákat, az elnyo­ mott és kizsákmányolt munkásság és parasztság forradalmi törekvéseit, a haladó polgárság szembefordulását mindennel, ami régi, elavult és pusztulásra ítélt. A szá­ zadfordulótól a világháborúig terjedő másfél évtizedben alkalma van Adynak meg­ ismerni és baráti kapcsolatot szőni az állandóan vagy átmenetileg Nagyváradon élő radikális értelmiség vezetőivel: írókkal, újságírókkal, közéleti harcosokkal. Kö­ zülük kiemelhetjük Somló Bódogot, Várady Zsigmondot, Juhász Gyulát, Nagy Endrét, Emőd Tamást, Balázs Bélát, Bíró Lajost, Fehér Dezsőt, Szabó Dezsőt, Dési Gézát, Lengyel Gézát s kivülük m é g a modern irodalmi ízlésért, a radikális polgári szemlélet érvényesítéséért, a társadalmi átalakulásért harcoló, ma már alig ismert újságírók, színészek, orvosok és értelmiségiek széles táborát, Ady szűkebb és tágabb baráti és ismeretségi körét, hol harcos világnézete és forradalmi költé­ szete hamar visszhangra talált. Nagyváradon ismeri meg Iosif Vulcant, s ott be­ mutatott színművéről ő ír bírálatot a Nagyváradi Lapokba. A korszak nagy román íróival való közvetlen kapcsolatteremtés ihlete is váradi élményeiből fakad, s vezet el később Emil Isac-kal és Octavian Gogával való megismerkedéséhez, A magyar jakobinus dala forradalmi összefogást hirdető programjához. Váradról nyílik kapu nemcsak Párizs, de Erdély felé is, a Váradon élesen, de mégis provinciális viszo­ nyok között jelentkező problémák, ellentétek felismerése viszi tovább a társadalmi, a nemzeti s azon túl az emberiség nagy kérdéseinek meglátásához. Ezt kapta Vá­ radtól Ady, de amit onnan magával visz és visszaad élményadó városának, az már nemcsak eszmeileg és művészileg százszorosan több, hanem egész nemzetéhez és az emberiséghez szól. 1908-ban költőfejedelem már, aki büszkén írhatta: „Ne félj hajóm, rajtad a Holnap h ő s e . . . " Az Adyt követők táborából, az „új horizontok" felé haladókból alakul ki a Holnap Társaság, a nagy költő szelleme az elindulás fő ihletője. Bár gazdag iroda­ lom alakult ki A Holnapra vonatkozólag, mégsem állíthatjuk ma sem, hogy kelet­ kezésének pontos körülményeit a filológia teljes mértékben feltárta volna. A kuta­ tást elsősorban a Holnap-mozgalom résztvevőinek és közvetlen kortársainak viszszaemlékezései nehezítik meg. Dutka Ákos, Hatvany Lajos, Juhász Gyula — hogy csak néhányat említsek a visszaemlékezők közül — elsősorban a Holnap-mozgalom keletkezésének légkörét, hangulati elemeit örökítették meg. Juhász Gyula szép ver­ sében emlékezik vissza Váradra:

Várad; hol Ady Endre arca Ragyogott éjszakák homályán S új versek csengő könnyű harca Vágott rendet a régi gárdán S a kávéházi zűrbe, zajba Tárogatónk zendült, kiáltván: Hogy akik itt sírnak, loholnak Mind váteszeid, tarka Holnap! Ugyancsak Juhász Gyula írja a Holnap Társaság megalakításának körülmé­ nyeiről: „Ebben az időben sokszor szó esett a vidéki sajtóban a magyar irodalom decentralizációjáról és a körösparti Párizs — ahogy akkor Váradot elnevezték — mindenképpen a legalkalmasabbnak látszott erre a feladatra. Így történt, hogy a kávéházi beszélgetések során elhatároztuk egy antológia kiadását." (Kispéter András: Juhász Gyula. Budapest, 1956. 75). A Holnappal kapcsolatban mind a visszaemlé­ kezések, mind a legújabb kutatások beszélnek folyóiratról, antológiáról, társaság­ ról és mozgalomról. Az egymásnak e tekintetben ellentmondó visszaemlékezések nem tévednek lényegében, mert a baráti beszélgetések során kezdetben m é g n e m tisztázódott, hogy az ú j írói csoportosulás folyóiratot indít vagy antológiát ad ki. Végül is a hónapokig tartó megbeszélések és levelezések nyomán antologia kiadá­ sát határozzák el. Így jelenik meg 1908 szeptemberében A Holnap első kötete, majd a következő évben a második. A Holnap Társaság viszont n e m jogi formákat be­ t a r t ó irodalmi tömörülés lett, hanem annak a kötetlen formák között megalakult baráti körnek a neve, amely az ú j írói törekvések diadalra juttatása végett jött létre. A Holnap Társaság természetesen irodalmi mozgalmat is jelöl, mert tagjai a legkülönbözőbb terveket szőtték, s részben meg is valósították a modern ma­ gyar irodalom széleskörű népszerűsítése érdekében. A keletkezés körülményeire hadd idézzük Dutka Ákos visszaemlékezését: M e g i n t itt v a n a küszöbön a Kölcsey, m e g a K a z i n c z y kora. H a l l j u k m á r , h a l l j u k A d y v e r s e i b e n az új m a g y a r igéket, a z új szóösszevonásokat, a m i m é g idegen a b u g r i s füleknek, de m i m á r e s k ü s z ü n k , hogy ez a h o l n a p , a forrongó j ö v e n d ő szava. V a s á r n a p délelőttökön b e ü l ü n k az E m k e - k á v é h á z belső szeg­ letébe. E l é n k r a k j u k a világ m i n d e n t á j á r ó l befutott k é p e s ú j s á g o k a t : a l o n ­ doni G r a p h i c - t ó l a párizsi Sourir-ig. É s n é z e g e t j ü k G a u g u i n tahiti-i képeit. Blériot új r e p ü l ő g é p m o d e l l j e i t . J u h á s z m á r v e r s s o r o k a t firkál az egyik G a u ­ g u i n - k é p a l á : T á n c o l j , Noa Noa! M á r ott j á r T a h i t i b a n , m á r szétfoszlik k ö r ö t ­ t ü n k a v á r a d i k á v é h á z . E l t ű n i k a v á r o s s t ú l a K ö r ö s ö n az elsüllyedt A t l a n ­ tisz h a n g j a i t h a l l j u k . M e n n y i szép m i n d e n , m e n n y i szent m i n d e n s m i n d a m á s é , d a d o g j u k k ö n n y e s e n A d y v e r s é t s t o v á b b n é z e g e t j ü k a C y r a n o és a C h a n t é c l a i r párizsi díszleteit. Egy ilyen révedező, á l m o d ó v a s á r n a p délelőttön p a t t a n ki a gondolat k ö z t ü n k , hogy bezzeg n e k ü n k nincs egy ilyen szép k é p e s u j s á g u n k —, de m é g egy igazi ú j h a n g ú f o l y ó i r a t u n k sem. — C s i n á l j u n k egyet — szólalt m e g A n t a l S á n d o r , n e k e m érettségiző i s k o ­ l a t á r s a m , J u h á s z n a k egyetemi kollégája. — M é g p e d i g itt, V á r a d o n — v e t e t t e m közbe én —, t á v o l a pesti k l i k ­ kektől. — A S o n n e n f e l d - n y o m d a m e g is csinálná, k ü l ö n b ü l , m i n t P e s t e n — foly­ tatta Antal Sándor. — T u d j á t o k - e , m i l y e n n a g y s z e r ű l e n n e egy ú j h a n g ú folyóirat — szólalt m e g J u h á s z —, hiszen v a g y u n k m á r százan is, a k i k k i n ő t t ü n k a Hétből, az Új Időkből, m e g az öreg V a s á r n a p i Újságból. S z á m o l n i k e z d t e : — Itt v a n Kosztolányi Dezső, B a b i t s Mihály, O l á h G á b o r , B a l á z s B é l a s a z egész egyetemi K o m j á t h y T á r s a s á g . Higgyétek el, szívesen j ö n n é n e k v e l ü n k , ha c s i n á l n á n k itt v a l a m i t , V á r a d o n .

— H á t a k k o r c s i n á l u n k — k i á l t o t t u k egyszerre A n t a l S á n d o r r a l . — Meg kell beszélni S o n n e n f e l d é k k e l . Ő k úgyis v e r s e n y e z n e k a g y o m a i K n e r - n y o m d á v a l — t e t t e hozzá A n t a l S á n d o r . — V á r j a t o k — m o n d t a J u h á s z —, előbb t u d n u n k kell, k i k r e s z á m í t h a t u n k , majd én írok egyetemi fiúknak. Ettől a v a s á r n a p t ó l k e z d v e n e m a l u d t ki az á l m o d o t t v á r a d i folyóirat t e r v e . Folyton e r r ő l beszéltünk, b á r senki s e m t u d t a közülünk, ki és h o g y a n fedezné a költségeket. A n t a l S á n d o r u g y a n s z á m í t g a t o t t : h á n y p é l d á n y t l e h e t n e elhelyezni s m e n n y i h i r d e t é s r e s z á m í t h a t n á n k . J u h á s z p e d i g k o m o l y a n levele­ zett. A z első v á l a s z t K o s z t o l á n y i Dezsőtől k a p t u k . Ő fölényes, p a r n a s s z u s i h a n g o n e l u t a s í t o t t a a k a l a n d o s , diákos v i d é k i t e r v e t . N e m s o k á r a O l á h G á b o r is írt. Ő a d e b r e c e n i B o k r é t á r a h i v a t k o z o t t és s z e r i n t e m i n d e n újfajta i r o ­ d a l m i s z e r v e z k e d é s csak D e b r e c e n b ő l i n d u l h a t . A k i t é r ő levelek n e m k e d v e t ­ l e n í t e t t e k el b e n n ü n k e t . Sőt A n t a l S á n d o r , aki m á r m e g j á r t a S v é d o r s z á g o t és m e g í r t a a Trondhjemi herceg c í m ű r e g é n y é t , n e k i v a d u l t és v á l t i g v e r t e az asztalt. (Dutka Á k o s : A „Holnap" városa. B u d a p e s t , 1955. 149—151.) Hatvany Lajos is több ízben ír A Holnapról, számunkra ezúttal legjellemzőbb 1908-ban írt bírálata az antológiáról. Hatvany cikke a Pesti Napló 1908. szeptem­ ber 23-iki számában jelent meg, és tükrözi azt a hatást, amit rá és a modern ma­ gyar irodalomért rajongókra a kötet megjelenése gyakorolt: Igaza v a n A n t a l S á n d o r n a k , ki A Holnap h é t k ö l t ő j é n e k összegyűjtötte verseit. A m a g y a r i r o d a l o m t ö r t é n e t n e k új fejezete kezdődik. V a n n a k e m b e r e k , kik — h a a s z e m ü k összevillant — első l á t á s r a m e g é r t i k , é s v a n n a k e m b e r e k , k i k az e g y m á s r a először v e t e t t t e k i n t e t ü k b e n kölcsönösen i s m e r i k félre és gyű­ lölik m e g e g y m á s t , k i k e t a fiatal s z e m e k fényes összevillanása felbőszít. Mit j e l e n t ez? A s z a v a k ismét c s a t a s o r b a n á l l n a k , m i n t egykor K a z i n c z y k o r á b a n , m i n t Petőfi és A r a n y idejében. I t t szakadások, k ü l ö n v á l á s o k , a l a k u l á s o k v a n ­ n a k , itt forrong v a l a m i — n e féljünk a szótól —, itt a f o r r a d a l o m ! " ( H a t v a n y Lajos: Ady. B u d a p e s t , 1959. I. 34.) A Holnap keletkezését és hatását tükröző gazdag kortársirodalom és a ké­ sőbbi visszaemlékezések nyomán bontakozott ki, már a húszas években, az e m l í ­ tett kérdéssel foglalkozó Ady-filológia. Földessy Gyula és Dóczy Jenő alapvető tanulmányai és adatközlései már ekkor sok pontos tényanyagot örökítettek meg. és részben m e g is magyaráztak. Földessy Gyula Adalékok az Ady és A Holnap körüli vitához és Dóczy Jenő Ady, a holnaposok és a szocialisták című tanulmá­ nyai (Ady-Múzeum. I. Budapest, 1924.) elsősorban A Holnap körüli gazdag hírlapi anyagot közlik részben vagy egészben, s az antológia körüli vitákat ismertetik. A későbbi Ady-filológia Földessy és Dóczy anyagát kiegészítette, főleg A Holnap keletkezési körülményeire vonatkozó levelezés kiadásával. E levelezés alapján azon­ ban csak részben tisztázódtak A Holnap keletkezésére, címére, mozgalmi vonatko­ zásaira, belső ellentéteire vonatkozó problémák. A közölt levelekből tudjuk, hogy Ady 1908. február 27-én ment Váradra megbeszélni az induló ú j írócsoportosulás programját. Március végén már kértek tőle verseket, és májusban 4 ú j versét el is küldi az antológia számára. 1908 májusában a kötet anyaga készen van, de eleinte a Hét magyarok címre gondoltak. Később A Holnap címet fogadta el a kötet szer­ kesztősége, valószínűleg — a legendás és anekdotikus visszaemlékezések közléseivel ellentétben — n e m Ady közvetlen biztatására, hanem az Adynál és a modern magyar irodalomban oly gyakran szereplő „holnap"-versekre gondolva. 1908-ban jelent meg Adynak A Holnap elébe című verse, de előző köteteiben gyakori a Holnapra való szimbolikus hivatkozás. A tervezett folyóirat helyett így született meg A Holnap antológia és ugyancsak 1908-ban indul meg A Holnap mozgalmával egyidőben a modern magyar irodalom legjelentősebb folyóirata, a Nyugat.

A Holnap első kötete 4 új és 35 már megjelent Ady-verset közölt. Az 1908 szeptember elején megjelenő antológia egyúttal a holnaposok mozgalmának kezdetét is jelzi. 1908. szeptember 27-én tartotta A Holnap körüli írócsoport Nagyváradon első irodalmi ünnepségét. A Vajda János emlékére szentelt ü n ­ nepre írta Ady Endre Egy néhai költő című versét, majd beszédében Apáczai Csere, Kazinczy, Petőfi és Vajda emlékét, európaiságát állította szembe az uralkodó osztályok kultúra-ellenességével. Az 1909-ben megjelent második Holnap kötet is csak költőket tömörített maga köré. Az antológia körül kitörő harc lényegében folytatása a haladó és reakciós erők között folyó irodalmi, világnézeti vitáknak. Találóan írja ekkor Ady Endre Irodalmi háborgás és szocializmus című cikkében hogy „Az ú j , elát­ kozott (ráadásul n e m is politikai programmal dolgozó) magyar irodalom: v a ­ lószínű előfutárja Magyarország megkésett, de most már n e m sokáig halaszt­ ható, szociális átalakulásának". A Holnap mozgalma, élén Ady Endrével, szel­ lemi előkészítője is volt az időszerű társadalmi átalakulásoknak, s egyút­ tal hídépítője az együttélő népek haladó írói közeledésének. A Holnap és a Nyugat indulásának évében jelennek m e g a legelső jelentős Ady-fordítások románul, szerbül és szlovákul. S ugyancsak n e m véletlen, hogy 1908 után egyre sűrűsödnek a világháború kitöréséig mind román, mind magyar rész­ ről a közeledési kísérletek. A holnaposok és elsősorban Ady költészete segíti elő 1918 után a romá­ niai magyar irodalom kibontakozását, sajátos céljai felismerését mind esz­ mei, mind művészi vonatkozásban. A holnaposok és Ady szellemi öröksége így él és hat tovább a két háború közötti romániai magyar irodalom folyó­ irataiban, a nagyváradi Tavasz és Aurora, az aradi Géniusz, a kolozsvári Napkelet, Erdélyi Helikon és Korunk, a marosvásárhelyi Zord Idő írói köré­ ben, a román és magyar írók testvériségét hirdető akcióiban, fordításokban, visszaemlékezésekben és az újarcú fiatal nemzedék minden haladó mozgalmá­ ban. Ezt az örökséget őrizzük kegyelettel és adjuk tovább élő örökségként a mai fiataloknak. „Ifjú szívekben s mindig tovább" — ezt hirdette Ady Endre, ezt vallották az egykori holnaposok. Szocializmust építő hazánk boldogsá­ gát, testvériségünket Ady és a holnaposok hitével, páratlanul gazdag m ű v é ­ szetével és humanizmusával szolgáljuk.

A Holnap

szerzői

(korabeli

linóleummetszetek)

BÁLINT TIBORAzember,

aki megsajnált e n g e m Tekintsetek s tegyétek

reám, álmélkodjatok kezeteket szátokra...

el,

JÓB KÖNYVE

Egy ember járta a várost, árnyéka, mint vörös sáv, váratlanul vető­ dött az előszobák ablakára; csengetett, majd anélkül, hogy lábat törölne, mormogva köszönt, belépett, megkereste a könyvespolcot, s hosszú ujjai gyorsan s valahogy mégis fáradt-élvetegen turkáltak a kötetek között: ez R i m b a u d ? . . . S az o t t ? . . . B a l z a c ? . . . H o g y ? ! . . . Gorkijt is o l v a s ? ! . . . Córesz, saláta az egész! Megfordult, s leporolta kezét, mint aki tisztátalan dologgal járt, utána megkérdezte : — Nincs valami unikumja? Akkor viszontlátásra! De az ajtóból még visszafordult: — És ne felejtse el, hogy mindennek a vége ez! Lefelé mutatott a földbe, s élvezettel nevetett. Az emberek féltek tőle. Sárt, riadalmat hagyott maga után. Akit meglátogatott, egész napra elvesztette munkakedvét, s attól tartott, hogy az idegen visszatér. Kávé mellett róla beszéltek: honnan szabadulhatott ide? Hiszen ez egy barbár! Micsoda?! A világirodalom a kisujjába van. Esetleg dilis. Hogyhogy dilis? Béleltebb bármelyik egyetemi professzor­ nál! — vitatták, s ki-ki, miután meghallotta az első csengetést, össze­ rezzent. Lévi Áron pedig ment a maga útján. Magas alakja hátból kissé meg­ rokkant, s nekidőlt a levegőnek, hullámos kalapjáról arcára csurgott a fény felöltőjét murokszínü sál élénkítette; hunyorogva lépdelt, messze­ virító ínnyel, mintha örökké hófúvásban vergődne előre. A templom mögött, egy keskeny utcában üzletet vezetett, amely fölött óriási vekker függött. Ötkor fellökte a redőnyt, és kinyitott. Sűrű ketyegés hallatszott, mintha távollétéért az órák apró, ingerült kiáltá­ sokkal fogadnák. Sóhajtott, kiteregette a napilapot, s megnézte az idő­ járást. Mikor megérkezett, csak egy kis útitáska volt nála, s az első napokat a gőzfürdőben töltötte. Sokáig, nagyon sokáig mosakodott. Szinte dühö­ sen dörzsölgette magát, mintha réteges mocsoktól akarna megszabadulni, majd pokrócba göngyölközött, végighevert a gyékényágyon, s lehunyta szemét. Beszélték, hogy itt született. Üzlete is volt — valami antikvárium egy kapu alatt. Később a háború elsodorta a munkaszolgálatosokkal, s bár azóta városról városra vándorol, ezt az állomást elkerülte volna, ha

valami homályos ösztön nem veszi rá, hogy visszatérjen bűnei egykori színhelyére. Fürdőzés után perecet majszolt, vizet kortyolt rá, s elindult körül­ nézni. Legelőször a temetőt kereste fel. Megtapogatta a fejfákat, leha­ jolt a kereszthez és továbbment. Egy hasáb alakú mészkőbe három kis­ gyerek neve volt bevésve, aki bombázáskor halt meg, ezerkilencszáznegy­ vennégy július másodikán. A háború, i g e n ! . . . — mormogta Lévi, de nem érzett semmit. Sőt, csodálkozott, hogy régen a hervadt koszorúk szagától is úgy összeszorult a szíve. Hiszen amióta megjárta a kálváriát Ukrajnától Felsőrákosig, a halál más illatokon üzent neki: hullákat földeltek el, aknát kutattak, ásták a l ö v é s z á r k o t . . . Amint visszafelé ballagott a temetőből, az egykori Central kávé­ háznál ismerős emlék rezzent meg benne. Eszébe jutott, hogy a háború előtt sokszor üldögélt az utcai teraszon, ahova hat-nyolc asztalt tettek ki, s míg zárva tartotta az antikváriumot, elszívott egy Havannát, s meg­ ivott egy csésze törököt. És látta a huzatos, pinceszagú kapurést is, melyben könyvállványok meredeztek, polcaikon komor és feszesen csukódó, vagy zilált és egér­ rágta kötetekkel: az Ős-Faust és Huxley, Wells és Colette, Balzac és Margaret M i t c h e l . . . Leült az asztalhoz, kezébe vett egy regényt. Néha, mint a testetlen árnyék, úgy sötétlett előtte a vásárló diák s a kispolgár alakja, de őt közömbösen hagyta. Ha éppen elmerült, s valami könyvet kértek, meg­ rázta a fejét, intett, s tovább olvasott, csakhogy ne kelljen fölállnia a székről. Miért is űzte volna magát? Egy csésze dupla, egy jóízű szivar, a reggeli szórakozások a Búza utcában, ahol délelőttönként egyedül lehe­ tett a lányokkal, anélkül, hogy restelkednie kellene valaki előtt is — mindez kielégítette őt, s többre nem is vágyott: élt, élvezte az életet, elégedett volt. Örökké délelőtt osont be a bordélyba, ahol pajzán célzással matiné embernek nevezték: most is látta a vedlett, zöldes kaput, s a szűk udvart; a homályon néha átfehérlett egy-egy női mell, csupasz lábszár — csá­ bító reklámai az üzletnek; esténként vöröses fényben álldogáltak a lá­ nyok, mint az üvegketrecek egzotikus hüllői, s ha felbukkant előtte ez a kép, igyekezett elhessenteni magától, s leizzadva tért vissza a fürdőbe. Már törzsvendég volt itt. Mindig száraz kötényt kapott, és sikerült elérnie, hogy gumiszandálját is felhúzhassa; mert amióta mezítláb bele­ lépett egy német katona agyvelejébe, képtelen volt végigtapicskálni a nyákos, meleg c e m e n t e n . . . Lemosta testét, tátogva üldögélt a gőzkamrában, végül plédet borí­ tott magára, és végighevert a gyékénypriccsen. Egyedül a fürdőben volt biztonságérzete: úgy képzelte, hogy a forró víz s a szappan megóvja a környező v e s z e d e l m e k t ő l . . . Néha arcok vonultak előtte, sápadt, borostás arcok, ahogy moso­ lyogva a lapátnyélre hajolnak. Emlékezett ezekre a pillanatokra: a m u n ­ kaszolgálatos, mihelyt szusszanásnyi időhöz jutott, képzeletben rögtön

főzni kezdett. Járai, a gyógyszerész hatszáz ételreceptet állított össze egy h a n g j e g y - f ü z e t b e n . . . Látott oszló hullákat, barnára száradt koponyákat, beszívta tifuszosok veritékszagát, amely tompán alattomosan ütötte meg, akár egy el­ suttogott vészhír; de legiszonyúbb a költő halála volt, azé a szemüveges fiúé, aki a Föltámadást szorongatta a hóna alatt, s úgy menetelt velük, míg egy reggel hanyatt esett, s az ég kékje megdermedt a szemében, mielőtt szólni tudott v o l n a . . . Feküdt, pihent. Távolról hozzászivárgott a zuhanyozók sercegése, mintha nagy bádoglemezen húst sütnének. Csak így lebegve tudott élni, gondolkozni, és a pihenés időtlennek t ű n t ezen a gyékényágyon — könynyű átmenetnek a halálba. Emlékei azonban résen voltak; jött Felsőrákos, jött a szabadulás napja: ő valami kövön ült, feltámasztott állal, körülötte szürkeség. Nem ölelt át senkit, nem csókolózott össze senkivel: az ég is szürke volt és nyirkos, mintha káposztáshordóban kuporogna az ember. Csak ült, hova is igyekezett volna? Őt nem várta s e n k i . . . S ahelyett, hogy örülni vagy sírni tudott volna, mindig ugyanaz a kép jelent meg előtte: a Búza utca, a szűk, betonozott udvarokkal, s a homályból a lányok nyújtogatták felé ujjaikat; a lányok, hervadt kis kombinékban, másnapos-lehasználtan: nini, a matiné ember! Hát miért nem jössz be, hozzánk, kisapám?! Nem bírt tovább feküdni. Ledobta a plédet, átszuszogott az előcsar­ nokon a fenyőfa szekrényekhez, magára kapkodta ruháját, és felkötötte a murokszínü sálat. Szaladt, mint Káin, át a keskeny utcákon. Zaklatott képzelete ismét veszélyt gyanított. Lám, a deportálás napjaiban még bölcsnek érezte ma­ gát, amiért független maradt, s nem téphettek el mellőle asszonyt, gyer­ meket; de később voltak pillanatai, mikor feltűnt előtte egy kisfiú arca, látta feleségét is, az ő elképzelt feleségét, s pénteken meggyújtott nekik két szál g y e r t y á t . . . Amint a lángok fölegyenesedtek, köztük izzani kezdett a látomás: az asszony, ovális arcával, kicsiny szájával, ahogy bal kezét a gyerek vállán pihenteti; a kisfiú fehér inget visel, s haja oldalra van fésülve. Á, marhaság, m a r h a s á g . . . Úgyis elégették volna ő k e t . . . Így pedig... Szintén hamuvá l e t t e k . . . Csak más sír u t á n u k . . . M á s ! . . . Hát nem őrült helyzet?! . . . Ő még a száját sem táthatja k i . . . még azt sem kiált­ hatja: megöltétek az álmaimat! Mert rest volt szeretni is; gyáva volt ahhoz, hogy valakit magáénak vállaljon; s most azt se tudja honnan, fölbukkannak ezek a késői ké­ p e k . . . Igazán különös! . . . De hát vajon az-e a bűnösebb, aki kést emel a családokra, vagy akiben még a vágy is elszunnyad, hogy létrehozzon valamilyen örömöt?! Ki tudja ezt eldönteni? Lehajolt, havat markolt fel, szétdörzsölte a halántékán, és rohant tovább. Húsz éve így megy ez, Lévi! És miért? Miért csak téged üt, tapos az isten?! Lám, mások öltek, sefteltek, megtollasodtak, de úgy vélték,

hogy gyarlóságaik elperzselődtek a háború tüzénél, s a régi csalás, önzés nem vádolhatja őket, míg neked épp e kavarodásban borult föl a gyom­ rod önmagad rútságai láttán! Hát igazság ez, Lévi Á r o n ? ! . . . A belvárosban, ahol bizonytalan tömegeikkel egymásra torlódtak a házak, oly erős szorongás gyötörte, hogy elhallgatott benne a panasz. Itt sejtette valahol a bordélytanya egykori színhelyét, a zsivaj és a komor tűzfalak mögött. Kissé előbbre dőlt, megigazította murokszínű sálját, s cipőjének betétje úgy mozgott hátul, akár egy ideges nyeldeklő. Az üzletbe sietett. Odaállt a pulthoz, nézte a forgalmat. Megfigyelte, hogy a tömeg, mintha a tereken nyomás nehezedne rá, a mellékutcákba tódul be, s szinte szétfeszíti a falakat. Nézte a tovaimbolygó szőke és vörös parókákat, hallgatta a ricsajgást. Nyüzsögnek! — gondolta. — Éjjel-nappal nyüzsögnek! És nincs bennük bűntudat. Sem félelem. Sem megbánás. Rendben a számlájuk. De mennyire, hogy rendben, ohohohó! Ezt hiszik a farizeusok. És aki állatot ölt? És aki titokban a szere­ tőjéhez szökik? És akinek öt-tízezre hiányzik a könyvelésnél? Nem szá­ mít, ugye? Ej, Lévi, Lévi! Bölcsebbek ezek tenálad, ezerszer is bölcseb­ bek! Várta a vevőket. Először egy sovány, csesztonsapkás férfi lépett be süveghajú feleségével — új házasok lehettek, s ébresztőórát akartak vásárolni; az asszony megkérdezte, van-e megbízható vekker, de az eladó nem válaszolt rögtön. Rátenyerelt az üveglapra, szembehajolt velük, s azt mondta: — EGYEDÜL A HALÁL PONTOS! S mivel a házaspár meglepődve kifelé hátrált az üzletből, még utá­ nuk kiáltotta: — MINDEN ÓRA LEJÁR, KÉREM! — NINCS GARANCIA SEMMIRE! Zárás után a Laktóba ment, ahol tiszta abroszok voltak és a levegőt nem szennyezte dohányfüst. Vajas krumplit evett, adott harminc bani borravalót, s felállt. Ilyenkor kezdődött megszokott körútja, melyen beszerezte a legfris­ sebb könyveket, folyóiratokat. Ment sáros cipővel, követelőzően, hogy aztán zavart, félelmet hagyjon maga után; ment zaklatni, felbolygatni az embereket. Hazafelé ismét a belvároson vágott át a piactérhez; ott átkerült a jobboldalra, a Malomárok mellé, ahol télen nem járt senki, és hűségesen kitartott a meszelt korlátnál, amíg elért a magas, szürke épület elé. Föllépdelt a második emeletre, s miközben körbement a teraszon, hogy a konyhafelől közelítse meg lakását, unott pillantást vetett a mély­ ben egy porolóra meg a diófára, amely alacsonyról ágazott el, mintha kicsiny, zömök virágvázába volna beállítva. Lévi szobája orvosi rendelőnek tűnt. A ruhásszekrényen ott virított a vöröskereszt, a műszeres polcon félkilós tasak hevert Fényképek jel­ zéssel, mellette egy angol-héber imakönyv, s kissé odébb cipőkanál; de fehér volt az asztal s az ágy is. A háború óta örökké ilyen holmikra igye­ kezett szert tenni, hogy a gőzfürdő hatását ne rontsa le sötét környezet...

Az ágy szélére ült, sokáig bámulta a padlót, s néha különös gondola­ tai támadtak; például rájött, hogy többféle idő létezik; ezek párhuzamo­ san haladnak egymással, némelyik gyorsabban, némelyik lassabban. Mert ugyan ki állíthatja, hogy egy perc ugyanannyit rombol a fiatalok húsá­ ban, mint mondjuk benne?! Ha az ajtó előtt épp akkor surrant el a társbérlő diák pizsamába b ú j ­ tatott, hosszú alakja, az öreg kidugta a fejét, és aggódva utána hajolt: — Mondja, Macskássi úr: a maga véleménye szerint ezer százalék, hogy a halál után nincs s e m m i ? ! . . . Utána lassan, elgondolkozva vetkőzni kezdett, hogy reggel hatkor már ott lehessen a g ő z f ü r d ő b e n . . .

Ígyen rajzolgattam különc ismerősöm arcképét, hallomásból, fárad­ sággal ellesett titkokból, s még inkább képzeletből; de egyszerű tanul­ mánynál nem tartottam többre a kísérletet, s már félre is tettem vala­ melyik fiókba, mikor egy déli napon csengettek, s az előszoba ablakára rávetődött a vörös árnyék. „Jöjjön uram, jöjjön! Hiába szöszmötöl, a halálnak úgyis ajtót kell majd nyitnia!" Lévi Áron lépett be. Arca vörösre volt párolva, akár a lóhús, türel­ metlenül szipogott, s előttem indult befelé. Szorongva, rossz sejtelmek­ kel követtem. A szobában rögtön a könyvespolchoz ment, és keresgélni kezdett: — No lám, Thomas M a n n . . . A r a g o n . . . Shakespeare, M i l t o n . . . A T h a i s . . . S a l a m b o . . . Ilyen bóvlikat gyűjt?! Nem tudtam, mit szóljak. Csak néztem öt. Viharkabátja előbbre rázódott a vállán, mintha fázósan állna, ajka fölcsúszott inyéről. Kissé ingerült lettem: — Melyiket tartja bóvlinak? Ő azonban legyintett: — Mindet olvastam m á r ! . . . Holt kövek ezek, k é r e m ! . . . Az idő lassan elkoptatja majd őket! Körbement, megtapogatta a kályhát, ideges és gyanakvó pillantást vetett a festményekre: — Beteg emberek í r t á k . . . Nem volt bennük elég e r ő . . . Különben a h á b o r ú . . . a g á z k a m r a . . . Mit gondol: mindez előfordulhatott vol­ n a ? ! . . . Higgye el, hogy nem! Csend volt, csupán az ő indulatos szuszogása hallatszott; aztán oda­ jött, s megállt előttem: — Tessék, itt vagyok én: ki ösmeri a s o r s o m a t ? . . . Pedig én is át­ estem egy-két d o l g o n . . . Megint a könyvespolchoz ment: — Könnyű színes körmöcskékkel megkaparászni a papirost, és a lé­ lekmentő ember szerepében tetszelegni — szuszogta szinte dühös turká­ lás közben. — De íme jön egy ember, aki megtagadta i s t e n é t . . . aki függ, mint szellem a vizek f e l e t t . . . és azt kérdi: miben kapaszkodjam meg?!... Miben?!... Miben?!... Fölegyenesedett; vörös volt.

— Hinni kell! — mondtam. — Hinni a . . . betegeknek?! — Az egészség néha buta és józan! — védekeztem. — Nincs lírája, csak böfögése; nincs álma, csak horkolása, és nincs szerelme, csak érzé­ kisége; ha így v e s s z ü k . . . Lévi lehajtotta a fejét; szomorúan elmosolyodott. Utána benyúlt a zsebébe, s fényképköteget vett elő: — Tessék, itt a kezemben a bizonyíték: már ötven külföldi íróról tudom, hogy bolond volt! Miután elment, még sokáig álltam kábultan és megdöbbenve a kályha mellett; de csak később vettem észre, hogy a fényképem eltűnt megszokott helyéről: a t o a l e t t - t ü k ö r r ő l . . .

Buda Lőrinc:

Torony

INGMAR

BRANTSCH

A fiatal brassói n é m e t költőre m á r külföldön is felfigyeltek: a s t u t t g a r t i J u n g e A k a d e m i e költői d í j á v a l és a m ü n c h e n i J u n g e A k a d e m i e 4. ü l é s s z a k á n a k költői oklevelével t ü n t e t t é k ki e b b e n az é v b e n .

Beszéd a harmincéves háború idejéből Az mulatságos volt, inkább hálóköntös az ablakba, semmint egy pohos. Tisztelt igricek, arra akarlak benneteket figyelmeztetni, hogy a játékidő leteltével a vendégjog lejár, és jobb, ha nem várjátok meg a személyeteknek szóló tapsot. Aztán meg szokjatok le a széles, bárgyú vigyorról, ezekben az időkben az átszellemültségre kevés az alkalom. Az egyik csupa sültkrumpliból csinált magának kabátot. Egy napig kolbásznyakkendővel hordta. Megkapta ezért az eredetiség Nobel-díját. A reménység kövei a sivatag kenyere. Jancsik Pál

fordítása

A tűzokádó El G r e c o

A tűzokádó El Greco felgyújtja tengerek tükörképét. A mennyegző: egyfajta égés. Falakat nyit meg, s ha aztán néhány széket helyreraknak és egy ablaküveget, már minden rendben. A Dél-Korea hűvöséből kedden megérkező Hans Peter felöltötte védőzubbonyát és eliszkolt. Még csak az hiányzott, egy hangyaboly fejéről, s egy üzemeltetett helikopter puha, soha-zöld légcsavarokkal, amelyek önmagukba csukódtak: ez törökök idején is így volt látható. Mi azon az estén lakunk, ahol ő őszinte, ostoba mosollyal átment az utcákon. Néhány megmaradt hajaszála úgy villogott, mint egy szétmorzsolt hazugság-háló, amire a cukrásznak sincs szüksége már. A p á t h y Géza fordítása

Sergio

Tarquinio

metszete

SÜKÖSD MIHÁLY

Huxley, mai szemmel

H a t v a n k i l e n c évet élt, n e g y v e n h á r o m k ö t e t e t írt, verset, novellát, d r á m á t , ú t i ­ rajzot, biográfiát, l e g i n k á b b r e g é n y t és esszét. H a l á l h í r e , 1963-ban, n e m k e l t e t t i r o d a l m i m e g r e n d ü l é s t , m i n t n a g y n e m z e d é k t á r s a i é . H á t m é g élt? — k é r d e z t e a n e k r o l ó g felett a s z ú r ó s n y e l v ű k o r t á r s , a d i a d a l m a s túlélő, B e r t r a n d Russell. El­ feledték, n e m c s a k n á l u n k , o d a h a z a , az angolszász v i l á g b a n is, ahol élete végéig szinte é v e n k é n t j e l e n t m e g új kötete. N é p s z e r ű s é g e lassan, fokozatosan kopott meg, világszerte; ú g y r é m l i k , errefelé is m á r csak s z e k t á j á n a k elöregedett m a r a d é k a l a p p a n g . Holott n á l u n k igazán divatos író volt A l d o u s L e o n a r d H u x l e y . N é h á n y k ö z é p e u r ó p a i f ő v á r o s b a n a k é t h á b o r ú között t a l á n t ö b b e n olvasták, m i n t saját h a z á j á b a n (ott f é n y k o r á b a n is t ö b b r e b e c s ü l t e k egy h a r m a d l a g o s G a l s w o r t h y - t a n í t v á n y t ) . Abszolút írója v o l t o l y a n k ö r ö k n e k is, a m e l y e k n é p s z e r ű s é g é t n e m v a l ó ­ színű, hogy igényelte v o l n a H u x l e y . L e g i n k á b b a z o k szerették, a k i k r ő l írt. Kikről írt? K o r a i r e g é n y e i r e visszagondolva, egyetlen n a g y a k v á r i u m r a e m l é k e z h e t ü n k , s az üvegfal mögötti n y á l k á s t e n y é s z e t r e . Ál-tudósok, s a r l a t á n próféták, p á v i á n - m é l tóságú aggok, széplelkű libák, k o m p l e x u s a i k a t p á t y o l g a t ó d é m o n o k , szalon-miszti­ kusok komisz és m u l a t s á g o s nyüzsgésére. Ez a h o m u n k u l u s z - g á r d a osztódással sza­ porodott, m i n t az ázalagok, ö t - h a t r e g é n y r e is telt b e l ő l ü k : az a k v á r i u m állott vize m o z d u l a t l a n , a b e s t i á r i u m i d ő n k é n t cserélődik a lefolyón. A z író közönyös j á t é k ­ m e s t e r k é n t a h á t t é r b e n állt, kesztyűs kézzel, e n y h é n u n d o r o d v a f i c k á n d o z t a t t a fi­ guráit. M u t a t v á n y á b ó l k a r z a t és p á h o l y e g y k é p p e n részesült. A k a r z a t a f a u n a biológiai hemzsegését élvezte, k ü l ö n ö s t e k i n t e t t e l a p á r o s o d á s r a v a s z d i a k t u s a i r a , a p á h o l y a s z k e p t i k u s i r ó n i á t t a p s o l t a meg, a z e l m é l k e d é s e k és a p á r b e s z é d e k i n t e l ­ lektuális anyagát kivonatolta. Ezek a k o r a i H u x l e y - r e g é n y e k az első v i l á g h á b o r ú u t á n i évtized frivol és fe­ lületes c i n i z m u s á n a k jellegzetes t e r m é k e i . Í r ó j u k alig a k a r t többet, m i n t émelygését kiszellőztetni. M i r e a z o n b a n a Nyár a kastélyban-t (Crome Yellow), A szerelem útjait (Those Barren Leaves), a Légnadrág és társait (Antic Hay), a Két vagy három Gráciát (Two or Three Graces) m a g y a r r a fordították, H u x l e y m á r t ú l l é p e t t fiatalsága k o p á r t a g a d á s á n , és fogódzót k e r e s e t t a m e g b i l l e n t p i l l é r e k között. N e h e ­ zen talált, t ú l sokat e n g e d e t t ki a keze közül. A t a g a d ó összegezést a Szép új világ (Brave New World) t e r e m t e t t e m e g 1932-ben, a f o r d u l a t r e g é n y é t A vak Sám­ son (Eyeless in Ghaza) 1936-ban. Attól k e z d v e a k ö z é p e u r ó p a i H u x l e y - r a j o n g ó k e g y r e t ö b b e t l a p o z h a t t a k , hogy elvont p á r b e s z é d e k és t a n u l m á n n y á t á g u l t fejtege­ t é s e k s i v a t a g á b a n a h a j d a n i m u l a t s á g o k o á z i s a i r a b u k k a n j a n a k . S ahogy H u x l e y egyre k ö v e t e k e z e t e s e b b e n dolgozta bele m a g á t új m a g a t a r t á s á b a , úgy h a l l g a t o t t el b e n n e a szépíró. A h a l á l a előtti másfél é v t i z e d b e n mindössze h á r o m regényfélét a l ­ kotott. A Majom és lényeg (Ape and Essence) és a Sziget (Island) a jövőt-fürkésző Szép új világ u t ó p i k u s utódai, A lángész és az istennő (The Genius and The Goddess) a szépíró utolsó felsóhajtása. A r e g é n y í r ó H u x l e y - b e n m i n d i g az e n t e l l e k t ü e l dolgozott, a k i n e k fedezéke a k ö n y v t á r , e r é n y e a portréfestés, é l m é n y ­ t a r t a l é k a a külföldi u t a z g a t á s . A források k i a p a d t a k , új eret t a l á l n i n e m m a r a d t

a l k a l o m . Mióta ifjúkori k ö r n y e z e t e , a k l u b o k - s z a l o n o k é r t e l m i s é g i állatsereglete elsüllyedt az időben, s a h a j d a n i n i h i l i s t a helyet a d o t t az i g e h i r d e t ő n e k : H u x l e y , az esszéista, aki f i a t a l s á g á b a n is á r n y k é n t k í s é r t e a prózaírót, e l t ü n t e t t e i k e r t e s t ­ vérét, és e g y e d ü l maradt; a p o r o n d o n . Így él — így élhet — H u x l e y a b b a n , aki tíz-tizenöt éve o l v a s t a u t o l j á r a r e ­ gényeit. Másfél évtized a l a t t n a g y o t változott a v i l á g i r o d a l o m , s vele í z l é s ü n k ; félős, hogy H u x l e y r e g é n y - a l a k z a t a n e h e z e n állta a z időt. A m ú g y i s most k e r ü l t k é n y e s i d ő s z a k á b a : a félmúlt a l e g k e d v e z ő t l e n e b b l a k h e l y e egy í r ó n a k és m ű v e i ­ nek. T ú l közel v a g y u n k hozzá, h o g y az i r o d a l o m t ö r t é n e t végleges é r t é k r e n d j é b e n lássuk, m á r t á v o l o d ó b a n , hogy a r o m l á s - a v u l á s első jegyeire felfigyeljünk. Mit módosít, m ó d o s í t - e a z e m l é k e z é s i m p r e s s z i o n i s t a h a n g u l a t k é p é n H u x l e y r e g é n y s o r o z a t á n a k m a i olvasása? Mai i r o d a l o m k é p ü n k — s z e r é n y e b b e n : ízlésünk — m i k é n t ítéli m e g H u x l e y r e g é n y s t r u k t ú r á j á t ? 2.

Csupa-ész tehetségéhez, k o r a é r e t t s é g é h e z és dolgát t u d ó s z o r g a l m á h o z illőn k o r á n k e z d e t t el r e g é n y t í r n i . H u s z o n h é t éves volt, a m i k o r a Nyár a kastélyban megjelent, alig h a r m i n c n é g y , a m i k o r A végzet bábjátéka (a Point Counter Point m á i g ezen a z i d é t l e n ü l palifogós m a g y a r c í m e n ismerős) berekeszti első k o r s z a k á t . A fiatal H u x l e y öt r e g é n y é t m ű v e l t , okos és k i á b r á n d u l t író írta. Jelzőit a regényközeg fedi fel, n e m a külső életrajz. M ű v e l t . H a s t r u k t u r a l i s t a szövegelemzéssel k i g y ű j t e n é n k a H u x l e y - m ű v e k i n ­ formációs a n y a g á t , m á r e k o r a i r e g é n y e k is t e r j e d e l m e s t a n k ö n y v - s o r r a l v e r s e n y e z ­ h e t n é n e k . Az elbűvölően széleskörű i s m e r e t m e n n y i s é g a z író v á l t o z a t o s t a n u l m á ­ nyait, a g y á n a k kivételes befogadókészségét példázza, s a r e g é n y v i l á g b a n k e t t ő s e n t á r u l fel. M ű v e l t s é g a n y a g u k a t p á r b e s z é d b e n közlik a m ű v e l t v a g y á l m ű v e l t (fél­ m ű v e l t , s z n o b - m ű v e l t ) r e g é n y f i g u r á k , kivételes t u d á s á t h a r m a d i k s z e m é l y ű k ö z v e ­ títésben, l e í r á s b a n , p é l d á z a t b a n , asszociációs h i v a t k o z á s k é n t o n t j a a r e g é n y í r ó . Mi az okosság a r e g é n y b e n , ki az okos r e g é n y í r ó ? A fiatal H u x l e y t u d a t á t m é g n e m v i l á g p r o b l é m á k foglalkoztatják, csak egy földrajzi, t á r s a d a l m i k ö r n y e z e t fogalmi hitelességének, egy a n t r o p o l ó g i a i réteg, e m b e r c s o p o r t m a g a t a r t á s t ü n e t e i n e k eszes rögzítése. A fiatal H u x l e y ú g y okos, hogy szellemes. M i n d e n r ő l e l m é s h a s o n l a t v a g y t ö r t é n e t j u t eszébe, fölényesen h a s o n l í t j a a k o n k r é t e t az e l v o n t h o z (s n e m megfordítva, m i n t e m b e r t á r s a i zöme), a f o r i z m á k k a l és p a r a d o x o n o k k a l tölti ki a r e g é n y v i l á g e s e m é n y m e n e t é t is, a f i g u r á k j e l l e m d i m e n z i ó i t is. Hogy m i b ő l á b r á n d u l t ki, részletezés n é l k ü l is n y i l v á n v a l ó . Az első v i l á g h á ­ b o r ú u t á n a d i a d a l m a s a n i n d u l t X X . századból, a m o d e r n v i l á g n a k becézett k é p ­ telenségből, a t e c h n i k a i civilizáció győztes a u t o m a t a s o r a i b ó l , a k ö z é j ü k szorult i d e ­ genségből, az e m b e r i c s o n k a s á g o k á l l a p o t á b ó l . H u x l e y m á r p á l y á j a k e z d e t é n ú g y látja, az e m b e r i személyiség ö n m ü k ö d ő r é s z l e t e k r e zsugorodott. K é p t e l e n a r r a a h a r m o n i k u s m a g a t a r t á s r a , az életvitel felszabadult s o k á g ú s á g á r a , a m e l y a görögkor, a reneszánsz, v a g y a — H u x l e y - n e k l e g k e d v e s e b b — X V I I I . század l a k ó j á n a k m e g ­ a d a t o t t . S m e r t feltételei elvesztek, az e m b e r s z á n a l m a s és b o l d o g t a l a n . K e t t ő t t e h e t . Elismeri b o l d o g t a l a n s á g á t , és n y o m o r u l t u l készül a h a l á l r a , v a g y l e t a g a d j a a v i l á ­ got, l e t a g a d j a ö n m a g á t , f o l y a m a t o s a n h a z u d i k , s z e r e p e t játszik, ál-egyéniséget, h a ­ mis, de beidegzett m a g a t a r t á s f a j t á t növeszt őszinte c s o n k a s á g a helyén. H u x l e y — a m a g a m ó d j á n — fontos t á r s a d a l m i t ö r v é n y s z e r ű s é g e t fedezett fel és gondolt végig, m á s í r ó k n á l , kultúrfilozófusoknál k ö n y ö r t e l e n e b b ü l : az ú j k o r e g y r e fokozódó m u n k a m e g o s z t á s á t a t e r m e l é s és a fogyasztás v i l á g á b a n . Az egyes

e m b e r é l e t f o l y a m a t a , alkotása, élvezete, k ö z t e v é k e n y s é g e , m a g á n l é t e m i n d k ö r ü l ­ h a t á r o l t a b b t e r ü l e t r e szűkül, az e m b e r m i n d k e v é s b é k é p e s á t l á t n i a személyiségén túli összefüggéseket. Az e m b e r t ö r p e lett, de — ostoba-őszintén v a g y á l n o k c s a v a r i n t á s s a l — m é g m i n d i g ó r i á s n a k képzeli m a g á t . É s v a n egy e m b e r i k é p z ő d m é n y , a l e g t ö r p é b b m i n d között, de a l e g i n k á b b kedveli az ó r i á s k é n t tetszelgést. Az e n t e l l e k t ü e l , s fattya, az á l - e n t e l l e k t ü e l . H u x l e y r e g é n y v i l á g á n a k egyedüli, k i m e r í t h e t e t l e n a l a n y a és t á r g y a . E r e g é n y v i l á g fogya­ tékossága a z o n b a n , hogy a X X . század v a l ó d i és k é p z e l t b a j a i t egyedül az é r t e l ­ miség m a g a t a r t á s f o r m á i b a n m e g j e l e n í t e n i l e g a l á b b i s szegényes. A m o d e r n m u n k a ­ megosztás t ü n e t e i r ő l , a t e r m é k b ő s é g á l d á s a i r ó l és az a t o m i z á l ó d á s á t k a i r ó l n a g y r e g é n y t m i n t á z n i k é p t e l e n s é g , h a az író kirekeszti a z o k a t a színtereket, foglalko­ zásokat, é l e t m ó d o k a t és v i s e l k e d é s f o r m á k a t , a m e l y e k a m u n k a m e g o s z t á s t n y o m a ­ t é k o s a b b a n p é l d á z z á k , m i n t a H u x l e y - r e g é n y e k k ö n y v t á r s z o b á j a és társalgója, a k a c s k a e s z ű e n t e l l e k t ü e l e k írógató, festegető, a f o r i z m á k a t fecsegő figura-világa. A r e g é n y a n y a g a r e g é n y s t r u k t ú r á t is m e g s z a b j a . Miből áll össze a fiatal H u x l e y r e g é n y s o r o z a t a ? H á r o m rétegből. A személyiség t e s t i - l e l k i - é r t e l m i ficamait hideg g ú n n y a l érzékeltető p o r t r é v á z l a t o k b ó l , szellemes-ironikus arcképfestésből. E figura­ sokaság önmegszólalásából, m u l a t s á g o s a n sekélyes, t o r z u l t s á g a i k a t k i v e t í t ő p á r b e ­ szédekből. É s h a r m a d s z o r , m i n d e n e k felett, a r e g é n y í r ó k í v ü l á l l ó t u d a t á b ó l . Okos t u d a t á b ó l , a m e l y hol a közbeszőtt e l m é l k e d é s e k h a r m a d i k s z e m é l y ű e l ő a d á s á v a l , hol a r e g é n y a l a k o k ö n m o z g á s á t m e g a k a s z t ó , p á r b e s z é d ü k e t m é l t a t ó kísérőszöveggel i r á n y í t j a , mozgatja, a l a k í t j a a r e g é n y m e n e t é t , az í r ó fensőbbségét, b á b u - i r á n y í t ó fölényét és é r d e k t e l e n s é g é t jelezve. A Légnadrág és társai m e g a t ö b b i e k m a is m u l a t s á g o s o l v a s m á n y o k . De m a i r e g é n y k é p z e t ü n k n e k i d e g e n ez a z írói k í v ü l á l l á s , a m i n d e n t u d ó szerző és a k ö ­ zömbös r e g é n y a n y a g m e r e v e l k ü l ö n ü l é s e . A r e g é n y í r ó i t u d a t k í v ü l r ő l a l a k í t j a v i l á ­ gát — m e r t é r d e m t e l e n n e k t a l á l j a e g g y é v á l n i vele —, a z esszé m e g a z aforizma okos szintjén t á l a l j a azt, a m i egy sokszólamú r e g é n y eleven világa l e h e t n e . 3. A sokszólamú regény, a „ n a g y r e g é n y " is megszületett, viszonylag k o r á n , 1928b a n : A végzet bábjátéka. N e m c s a k H u x l e y első k o r s z a k á t zárja; a teljes é l e t m ű legjelentékenyebb regénye. Szerzője s o k a t m a r k o l t , sokat is fogott. M é r h e t e t l e n ü l t ö b b e t a korai m ű v e k j á t é k o s f u t a m a i n á l . H u x l e y o l y a n r e g é n y t k í v á n t alkotni, a m e l y őrzi a X I X . szá­ zadi angolszász r e a l i z m u s h a g y o m á n y a i t (leginkább a T h a c k e r a y - r e g é n y e k tipoló­ giáját), de a m e l y b e n a m o d e r n próza, Joyce, P r o u s t , G i d e e r e d m é n y e is ott m u n ­ kál. M e g i n t az é r t e l m i s é g v o n u l fel — m á s osztályról-rétegről, m á s é l e t f o r m á r ó l H u x l e y - n e k sosem volt, nincs, n e m is lesz é l m é n y a n y a g a —, de a z angol intelli­ gencia e z ú t t a l n e m szerepjátszó m ű v é s z - c s i m b ó k o k , ö n m a g u k b a r é v ü l t h o l d k ó r o ­ sok, valódi és á l - k r e t é n e k személyiségében jelentkezik, h a n e m sokágú és á t g o n ­ doltan é r v é n y e s m a g a t a r t á s v á l t o z a t o k b a n . S n e m c s a k a r e g é n y a n y a g gazdag, a szer­ kezet is h i b á t l a n . A f i g u r á k s o k a s á g á t b o n y o l u l t a n t u d a t o s s z e r e l m i , politikai, gondolkodásbeli k a p c s o l a t o k fűzik össze és t á v o l í t j á k el. M i n t egy f o r g a l m a s p á ­ l y a u d v a r zsúfolt, de h i b á t l a n v á l t ó r e n d s z e r é t , ú g y i r á n y í t j a H u x l e y szereplői szöve­ v é n y e s sorsát. A r e g é n y n e k v a n önéletrajzi r e z o n ő r j e (egy író), e s z m é n y t sejtető i d e á l a l a k j a (egy író-festő), z s á k u t c á t jelző k e t t ő s figura-szélsősége (egy prefasiszta és egy p r e k o m m u n i s t a ) . V a n p á r b e s z é d , belső monológ, leírás, r e g é n y b e é k e l t esszék sora, sőt a r e g é n y e n b e l ü l születő r e g é n y ( m i k é n t G i d e p á r é v v e l k o r á b b a n k e l t Pénzhamisítókjában).

Nagyigényű, a n y a g d ú s , n é m i k é p p v é r t e l e n , de ezzel e g y ü t t jelentős r e g é n y . B e n n e H u x l e y — m é g i n k á b b n e g a t í v — h i t v a l l á s a , a „ r o t h a d t h ú s z a s é v e k " (the r o t t e n twenties) végén, az a k k o r i k u l t ú r p e s s z i m i z m u s futó j e l s z a v a i n á l h i t e l e s e b ­ b e n . K o r c s v i l á g ez, a l a g ú t b a é r t , s n a p f é n y t m á r n e m é r d e m l ő világ. T á r s a d a l m i m o z g a l m a k , politikai p á r t o k n e m m e n t h e t i k m e g t ö b b é , az e m b e r m a g a is r o m m á lett, céljaiban, eszközeiben, é l e t m ó d j á b a n , szokásaiban, h a n y a t l ó sejtjeiben. H u x l e y n e g a t í v v i l á g l á t á s á n a k , az itt — szerencsére — csak c s í r a á l l a p o t b a n j e l e n t k e z ő ü d v t a n n a k m é l t a t á s á t h a l a s s z u k k é s ő b b r e . A végzet bábjátéka egyebek között a z é r t r a n g o s r e g é n y , m e r t m ó d s z e r t a n a szakít a r e g é n y í r ó m i n d e n h a t ó s á g á ­ n a k g y a k o r l a t á v a l . M i n t h a b e l á t n á H u x l e y a m o d e r n e l b e s z é l é s t e c h n i k a első t a n í t ó ­ m e s t e r é n e k , H e n r y J a m e s n e k igazát: a r e g é n y b e n a z á b r á z o l t d o l g o k n a k és sze­ m é l y e k n e k kell megszólalniuk, az író m a r a d j o n n é m a . K á r , hogy ezt a t a n á c s o t csak elvileg, é r e z h e t ő e n ö n m a g a h a j l a m a i ellenére f o g a d h a t t a m e g . A point of view, a s o k s z e m p o n t ú s á g k ö v e t e l m é n y e i t hideg t u d a t o s s á g g a l a l k a l m a z z a ugyan, de ö n m a g a esze, s z á m í t á s a m i n d e g y r e f i g u r á i n a k valós dimenziói fölé k e r e k e d i k . A végzet bábjátéka s e m m e n t e s testvérei, a k o r á b b i és későbbi H u x l e y - r e g é n y e k szervi fogyatékosságától. Az író n e m k é p e s m a r a d é k t a l a n u l kilépni t e r e m t m é n y e i erőteréből, n e m bízik eleven é l e t ü k b e n , h e l y e t t ü k is m a g y a r á z , bizonyít, mozog, beszél, cselekszik: a r e g é n y v i l á g H u x l e y esszévilágával érintkezik. K é n y s z e r v á l a s z t á s lehet, h o g y a h a r m i n c a s évektől H u x l e y t ö b b s z ö r k í s é r l e ­ tezik egy t a n u l m á n y s z e r ű b b p r ó z a - f o r m á v a l . A n y a g á t n e m a jelen v a l ó s á g é l m é ­ nyéből k é n y s z e r ü l m e r í t e n i , h a n e m s z a b a d o n k a l a n d o z h a t az ellenőrizhetetlenség b i r o d a l m á b a n , ahol az i n t e l l e k t u á l i s l e l e m é n y n e m nyüg, h a n e m k o r l á t l a n úr. H á r o m u t ó p i á j a közül a Szép új világ m a r a d t a l e g i n k á b b eleven, a század m u l a t ­ ságos és k e s e r ű a n t i - l á t o m á s a i n a k egyikeként. Ellenutópia, m e r t M o r u s T a m á s h a j d a n i m ű v é v e l és s z á r m a z é k a i v a l s z e m b e n n e m azt fürkészi, m i l y e n ígéretes, h a n e m azt, m i l y e n r e m é n y t e l e n lesz a jövő. A z a g y o n t e c h n i z á l t , t ú l s z e r v e z e t t á l l a m ­ b a n a t e r m e l é s teljes t á r s a d a l m a s í t á s a k ö v e t k e z i k be, a h a g y o m á n y o s osztályok e l t ű n n e k , de a t á r s a d a l o m szerkezete szigorú é r t é k h i e r a r c h i a szerinti p i r a m i s m a ­ rad, csúcsán a totális á l l a m fejével. N e m m o n d h a t n i , hogy a s z ö r n y - á l l a m b ó l , a m e l y e t H u x l e y l e g i n k á b b az a k k o r i U S A m o t í v u m a i t a b s z u r d i z á l v a rajzolt fel, s e m m i t s e m valósított m e g a t ö r t é n e l e m . H a r m i n c ö t é v a l a t t a fejlett ipari t á r s a d a l ­ m a k s t r u k t ú r á j a , az á l l a m k a p i t a l i s t a k ö z p o n t o s í t á s sokat b e v á l t o t t H u x l e y j ó s l a t á ­ ból, s a személyi k u l t u s z k o r s z a k á n a k i s m e r e t é b e n a Szép új világ ide v o n a t k o z ó célzásait sem l e h e t p u s z t a r á g a l o m n a k bélyegezni. H u x l e y m a i olvasóját történetfilozófiailag n e m is a szellemes és ijesztő rész­ l e t e k z a v a r j á k , h a n e m a s t a t i k u s k o n s t r u k c i ó . H u x l e y m á r akkor, a h a r m i n c a s é v e k elején e l s z á n t a n l e h u n y j a félszemét, s c s a k azt h a j l a n d ó befogadni a v i l á g ese­ m é n y m e n e t é b ő l , a m i elvont tételeit példázza. B i z o n y g a t h a t n á n k , hogy a t e r m é k ­ bőség, a túlgépesítés és a túlszervezettség m a n e m végveszély, h a n e m eljövendő ígéret a föld n a g y o b b i k felén, hogy a v i l á g n e m a H u x l e y - j ó s o l t a m o n o l i t m o d e l l b e látszik torkollni, h a n e m n a g y o n is s o k a r c ú a n a l a k u l . A Szép új világra a n n y i t a r ­ tozik, hogy e l é r t e az u t ó p i á k esztétikai b a l s o r s a : á l l ó k é p p é m e r e v e d e t t , csak r é s z ­ letei e l e v e n e k . Szuggesztív l e l e m é n y e i és e m l é k e z e t e s versikéi b e k e r ü l t e k a v i l á g ­ i r o d a l o m f o g a l o m t á r á b a , a jóslásos t á r s a d a l o m k é p a z o n b a n elavult, h a g o r o m b á n módosult, h a á r n y a l t a n ó h a j t u n k fogalmazni. T r a g i k o m i k u s világ a X X . századé? Az is, b i z o n y á r a , ha sokfelől nézzük. De H u x l e y csak egyfelől nézi, és m i n d i g u g y a n a z t látja, a j e l e n b e n is, a jövőből is. A m o s t születő p r ó f é t a k i h í v ó b b a n p é l d á z z a ezt a t a n u l s á g o t .

4.

Előbb a z o n b a n r i t k u l ó r e g é n y e i t kell b e j á r n u n k . L a n k a s z t ó u t a z á s , j e l e n t s ü k b e előre. A Szép új világ óta H u x l e y r e g é n y t e r m é s e egyre f á r a d t a b b és f á r a s z t ó b b . Minél k a t e g o r i k u s a b b a n céltudatos, a n n á l e r ő t l e n e b b . A vak Sámson v a l a h a r a n g o s r e g é n y n e k számított, m á r a m e g r e n d í t e t t e a z idő. N e m c s a k a filozófiáját, a m ó d s z e r é t is. A filozófiát, H u x l e y m o s t születő n é z e t r e n d ­ szerét fogalmi tisztasággal az Ends and Means e k k o r írt esszéiben k í s é r h e t j ü k n y o ­ mon. De h i t t a n á b ó l a p r ó z a í r ó is részt vállalt, A vak Sámson H u x l e y első t é t e l ­ r e g é n y e . P é l d a t á r a és neveltetési m i n t á j a a személyiségnek, a m e l y l e kell hogy vesse külső, hivatalos, t á r s a d a l m i , ideológiai rétegeit. Le kell s z á m o l n i a a külső világ a l a ­ k í t á s á n a k , a kinti cselekvésnek illúzióival. S h a elfordult a k ü l v i l á g á r n y j á t é k á t ó l , mi a dolga? Hogy ö n m a g a belső c s e n d j é r e hallgasson, r e j t e t t l é n y e g é r e figyeljen. Ö n m a g á t jobbítsa, n e m e s í t s e , ö n m a g á v a l és ö n m a g á b a n m u t a s s o n p é l d á t . Ez a t a ­ n í t á s a k l a s s z i k u s b u d d h i z m u s tételeit a m o d e r n Z e n - t a n o k k a l k e v e r i (talán A vak Sámson az első k ö n y v , a m e l y b e n a m a g y a r olvasó a Z e n - b u d d h i z m u s fogalmával találkozik), m á s keleti filozófiákkal is beoltja, G a n d h i g y a k o r l a t á t , a kései Tolsztoj e r k ö l c s t a n á t is e r e d m é n y e s n e k ítéli. A v i l á g oly veszendő, j o b b í t á s á r a a szervezett k í s é r l e t e k oly s z á n a n d ó a k , hogy c s u p á n az egyéni öntökéletesítés ú t j a j á r h a t ó . E v i l á g k é p e t és e r k ö l c s t a n t hosszan v é l e m é n y e z h e t n é n k , p é l d á z h a t n á n k , hogy H u x l e y v á l a s z t á s á t n e m látszik igazolni az idő. A Z e n - b u d d h i z m u s azóta m e g h ó ­ dította u g y a n a n y u g a t i é r t e l m i s é g n é m e l y rétegeit, mégis peremfilozófia m a r a d t . A klasszikus r a c i o n a l i z m u s m o d e r n v á l t o z a t a i — t u d o m á n y b a n , ideológiában, a köz­ n a p i g o n d o l k o d á s b a n — világszerte t a r t j á k h a d á l l á s a i k a t , a n y a g t a l a n n a k , ezért h a s z ­ n á l h a t a t l a n n a k ítélve a m i s z t i k u s t a n o k a t . H u x l e y k e d v v e l és g y a k r a n idéz egy K i e r k e g a a r d - p a r a d o x o n t : „ K o r u n k t r a g i k o m i k u s : t r a g i k u s , m e r t a p u s z t u l á s felé megy, k o m i k u s , m e r t m é g m i n d i g m e g v a n . " E n n e k j e g y é b e n ítéli m e g a X X . szá­ zad m o d e r n valóságát, e g y k é p p e n u t a s í t v a el m i n d e n f a j t a , liberális, szocialista, nacionalista, t e i s t a v i l á g n é z e t e t és g y a k o r l a t o t . C s a k é p p a z a f o r i z m a i r ó n i á b a ol­ dott t á r g y i d i a l e k t i k á j á t h a j l a m o s feledni. Hogy ez az e l l e n t é t e k t ő l s z a b d a l t világ mégiscsak f e n n m a r a d t , v a n , létezik, ú j j á a l a k u l , m ó d o s í t j a m a g á t , új m e g új j e l e n ­ ségeket növeszt, s n e m i g e n k í v á n k o z i k a befeléfordulás, a b e z á r k ó z á s e l v o n t a n logikus á l l a p o t á t v á l a s z t a n i , k u l t ú r p e s s z i m i s t a bölcselők j a v a s l a t á r a . A r e g é n y í r ó H u x l e y - n e k — t á r g y u n k n á l m a r a d v a — rosszat t e t t az új és k ö ­ vetkezetes ideológia. T a n k ö n y v v é , t é t e l r e n d s z e r r é m e r e v í t e t t e r e g é n y e i t . A vak Sámson, az És múlnak az évek (After Many a Summer), az És megáll az idő (Time Must Have a Stop) u n a l m a s a k , m e r t s i v á r a n e l v o n t a k , m i h e l y t a g o n d d a l megácsolt szerkezet közegéből feltör az ideológia, és m e g f a k í t j a a r e g é n y a n y a g o t . A vak Sámson v á l t o g a t o t t i d ő r e n d ű szerkesztése, az angol é r t e l m i s é g félszázados tablója, szerelem és p o l i t i k a f a n y a r v i s z o n y l a t r e n d s z e r e t a l á n n e m k e v e s e b b A vég­ zet bábjátéka á l l o m á n y á n á l . De a r e g é n y t m e g r o n t j a az író eltökélt bizonyítási szándéka, a tétel, a m e l y n e k e r e d m é n y e k é n t az utolsó o l d a l a k o n a politikai gyű­ l é s r e készülő és v e r é s r e s z á m í t ó hős e r n y e d e t l e n ü l g y a k o r o l j a a t ü k ö r előtt a n e m visszaütés ö n m e g t a r t ó z t a t á s á t . Ez a t é t e l az utolsó r e g é n y e k b e n — főként az És megáll az i d ő b e n — olyan m i s z t i k u s gomolygást bocsájt m a g a köré, a m e l y n e k külsődleges h o m á l y a felszívja a regényvilágot. A m á s o d i k H u x l e y , a j á t é k o s k é t e l y e n túlnőtt, k o m o r és r e n d í t h e t e t l e n ige­ h i r d e t ő r e g é n y e i t — ú g y sejtjük — k é t okból falta fel az idő. Bizonyítási a n y a g á t és b i z o n y í t a n d ó t é t e l é t m i n d i g e g y n e m ű közegen, az egyedül i s m e r t e n t e l l e k t ü e l világon kísérletezte ki a z í r ó . Ez a szűkösség az e g y o l d a l ú s á g á b a n is fontos e l m é -

leti t é t e l t — a m o d e r n m u n k a m e g o s z t á s k ö v e t k e z m é n y s o r á t — á b r á z o l h a t a t l a n n á szegényítette. H u x l e y alig-alig kísérli meg, hogy elvi téziseit eleven r e g é n y v i l á g közegében jelenítse m e g . Az á l t a l a elgondolt ígéret-világot, a szemlélődő ö n j o b b í t á s v i l á g á t soha, sehol n e m l á t j u k m e g s z ü l e t n i . M e r t e h h e z az e m b e r i kapcsolatok h ú s - v é r érzékeltetése, ö n t ö r v é n y ű r e g é n y f i g u r á k sokasága kellene, s ilyen r e g é n y t í r n i H u x l e y n e m t u d o t t v a g y n e m a k a r t — az e r e d m é n y felől e g y r e m e g y . I n n e n k ö v e t k e z i k e r e g é n y v i l á g p o r l a n d ó s á g á n a k m á s i k , n y o m ó s a b b oka is. A szervetlen esszéizálás. S z e r v e t l e n , m e r t n e m a r e g é n y belső s t r u k t ú r á j á b ó l ered, n e m a cselekmény, környezet, személyiség, személyiségközi k a p c s o l a t kelti életre, h a n e m a r e g é n y v i l á g fölött, a r e g é n y v i l á g o n k í v ü l álló szerző esze. Az effajta i n t e l l e k t u a l i z m u s a h a r m i n c a s é v e k r e g é n y k é p é n e k n a g y kísértője volt, felfedezése, d i a ­ dala, d e b u k t a t ó j a is. H u x l e y s o r s á b a n k e d v e l t k o r t á r s a i , Gide, V i r g i n i a Woolf, J. C. P o w y s r e g é n y s t r u k t ú r á i is osztozni l á t s z a n a k . Hogy az esszéizálódott r e g é n y m i r e képes, l e g i n k á b b T h o m a s M a n n bizonyította, főként a Doktor Faustus megol­ d á s a i v a l . T a l á n m é g ő sem, ott s e m m i n d e n ü t t . H u x l e y — kit v a l a h a szokás volt M a n n h o z m é r n i — m a i s z e m m e l i n k á b b e l l e n p é l d a : a r e g é n y v i l á g b a szervesedni n e m t u d ó , a c s e l e k m é n y fordulóin, a j e l l e m e k dimenzióin k í v ü l r e k e d t esszébeté­ tek okos, de m e n t h e t e t l e n ü l külsődleges p é l d a t á r á v a l . Egyetlen egyszer, utolsó m ű v é b e n k í s é r e l t e m e g H u x l e y , h a n e m is r e g é n n y é eleveníteni, de u t ó p i k u s é l e t k é p p é vizionálni azt, a m i t u d a t á t s z ü n t e l e n ü l foglal­ k o z t a t t a . H a r m a d i k u t ó p i á j a lett a Sziget. Á l o m a r r ó l , hogy az I n d i a i - ó c e á n egy távoli szigetén, k i t ű n ő é g h a j l a t i feltételek között, c é l i r á n y o s a n közel a keleti filo­ zófiák t a p a s z t a l a t i őshonához, k i v i r á g z i k egy mintaközösség. K í s é r l e t i t á r s a d a l o m e s z m é n y - m o d e l l j e a v a r á z s s z i g e t e n nincs h á b o r ú , nincs g y a r m a t o s í t á s , m e g s z ü l e t i k a külső és belső szabadság. A közösség dolgozik, tisztító e l m é l k e d é s e k b e mélyed, testét edzi (hogy a lelki r é v ü l e t t ú l s á g a a fizikumot se s a t n y í t s a el), t u d o m á n y o s a n kikísérletezett, z á r l a t m e n t e s n e m i életet él, csoportkonfliktusait (a családi n é z e t ­ eltérésektől az alá- és m e l l é r e n d e l t s é g i viszonyok ütközéséig) p s z i c h o d r á m á v a l és b i o k é m i a i t e s z t e k k e l vezeti le. Illő i r ó n i á n k a t m é r s é k e l n i . H u x l e y u t ó p i á j á b a n o l y a n államszervezési, t á r s a ­ d a l o m i r á n y í t á s i és c s o p o r t h u m a n i z á l á s i k é r d é s e k r a j z a n a k , a m e l y e k a m a i v i l á g m i n d k é t r e n d s z e r é n e k közös gondjai. K á r , hogy a Sziget m ű v é s z i l e g e l v o n t és tetszőleges á b r a . A r e g é n y kötelezettségeit e l h á r í t ó k ö z l é s f o r m a a bárhol-bármikorbárkikkel esetleges közegében. Sehol s e m m i n y o m a , hogy ez az eszményi sziget m i ­ k é n t a l a k u l t — a l a k u l h a t — ki k o r u n k szövevényéből. H u x l e y v a l ó s á g é r z é k é t egyet­ l e n f a n y a r m o t í v u m jelzi. A sziget m i n t a k ö z ö s s é g é t egy szomszédos, s z u p e r n a c i o ­ nalista, fasizoid d i k t á t o r fenyegeti s hódítja m e g a l k a l m a s i n t . A r e a l i z m u s H u x l e y szabású d i a d a l a k é n t . Az u t ó p i a szerencsés m ű f a j a lett az é l e t m ű v é t záró H u x l e y - n e k , hogy a r e ­ gényszerzőnél g á t l á s t a l a n a b b u l i s m e r h e s s e el az esszé győzelmét szépírói a n y a g á n . A Szigetben r e g é n y á b r á z o l á s és esszéfogalmazás v é g é r v é n y e s e n egybeolvad. L e h e ­ tőséget a d v a á t t é r n i H u x l e y m á s i k t a r t o m á n y á r a : esszéire. 5. N e m r é g e l h a l t írót m ű v e i b e n is e l t e m e t n i , h a j d a n i k e d v e n c ü n k e t p ő r é r e v e t ­ kőztetni n e m gyönyörűség, csak k é n y s z e r ű kötelesség. K ö n n y e b b lesz a r r ó l a H u x ley-ről szólni, a k i n á l u n k f e l é s o h a s e m volt n é p s z e r ű (alig i s m e r t é k ) , holott a r e ­ g é n y í r ó v a l m i n d i g egy ú t o n j á r t , s a m a n n á l i n k á b b a n y a n y e l v é n beszélt.

Ú t i k ö n y v e i v e l és t ö r t é n e l m i életrajzaival együtt H u x l e y h ú s z n á l t ö b b esszé­ kötetet írt, ezeknek legjava egybegyűjtve is n a p v i l á g o t látott. Aki az Összegyűjtött esszék h a t a l m a s k ö t e t é b e b á r h o l beleolvas, azt legelőször a l i g h a n e m t é m a és a n y a g sokrétűsége r a g a d j a meg. Az esszé n á l u n k m é g m i n d i g eléggé félreértett műfaj, igazi j e l e n t é s t a r t a l m á v a l n e m i g e n v a g y u n k t i s z t á b a n ; a k ö z t u d a t főként az i r o d a l m i t a n u l m á n y „lazább", „ s z u b j e k t í v e b b " (azaz t u d o m á n y t a l a n a b b ) m o s t o h a öccsét dicséri v a g y d o r g á l j a b e n n e . Holott az esszé n e m egészen t a n u l m á n y , m e g ­ k ü l ö n b ö z t e t ő jegye n e m a szubjektivitás, s z á n d é k a é p p e n n e m a t u d o m á n n y a l v e r ­ senyezni, s csak a z esszéíró képességén áll, hogy i r o d a l m o n t ú l m é g m i r ő l szóljon. H u x l e y esetében p é l d á u l az esszé filozófia, zene, o r v o s t u d o m á n y , pszichológia, v a l ­ l á s t ö r t é n e t , k ö z g a z d a s á g t a n é s sok egyéb h a n g v e z e t ő j e . K í s é r l e t új e n c i k l o p é d i á r a ? A t u d o m á n y igénye felől n é z v e t e r m é s z e t e s e n n e m . A n a g y i g é n y ű esszéista lehetőségeit, a műfaj t e h e r b í r á s á t H u x l e y m ó d s z e r e - m ű h e l y e p é l d á s a n szemlélteti. A jó esszéista lehetőleg m i n é l több s z a k t u d o m á n y e r e d m é ­ n y e i n e k ismerője, disszertációk, m o n o g r á f i á k , egyéb z á r t k ö r ű dolgozatok e g z a k t a n y a g á n a k el- és befogadója. Célja n e m egyetlen új t é g l á v a l g y a r a p í t a n i a t u d o ­ m á n y épületét. Célja saját gondolkodói é p ü l e t é t a l á d ú c o l n i a m e g t a p o g a t o t t t é g ­ l á k k a l . A t u d o m á n y t e h á t n e m cél, h a n e m eszköz. A jó esszéista a s z a k t u d o m á n y o k s z ü k s é g k é p p e n i elvontságait f o r d í t a n á le e m b e r k ö z e l i n y e l v r e , k é p l e t e k e t a n t r o p o ­ morfizál, t ö r v é n y e k e t elevenít körüljárhatókká. A l d o u s H u x l e y m á r m o s t azokhoz a b i z o n y á r a l e g j e l e n t é k e n y e b b esszéistákhoz tartozik, a k i k l e g a l á b b a n n y i r a filozófusok (a szó m o n t a i g n e - i , b a c o n i é r t e l m é b e n ) , m i n t a m e n n y i r e írók. A h h o z a nemzetfeletti osoportozathoz s z á m í t h a t ó , a m e l y n e k tagja p é l d á u l S a r t r e v a g y N é m e t h László. A k i k n e k esszéterméséből az elméleti meggyőzés igénye sugárzik, a k i k kidolgozott gondolati t é t e l e k r e v a r i á l j á k a gaz­ dagon sokszínű anyagot. Legyen ez az „ideológiai m a g " a legeltérőbb, öltözzék a legkülönfélébb m a g a t a r t á s o k s t í l u s á b a ( N é m e t h Lászlónál egy prófétikus pedagógia pátoszába, S a r t r e - n é l egy o r s z á g h a t á r o k o n t ú l t e k i n t e n i szándékozó filozófiai-poli­ tikai m o r á l s z i k á r s á g á b a ) : itt m i n d e n egy t e n g e l y k ö r ü l forog, az esszék k ü l ö n n e m ű a n y a g á t a gondolati azonosság r á n t j a össze, a szerteindázó m ű v e k e t az elkötelezett m a g a t a r t á s emeli esetlegességük fölé. Ü g y n e v e z e t t elegáns esszét k ö n n y ű k ö t e t e k e n át írni. A m a g y a r i r o d a l o m b a n M á r a i a példa, életképes gondolat h í j á n m i k é n t silányul az igényes műfaj újság­ írós csevegéssé, p a p a g á j - v e r b a l i s z t i k á v á . A jelentős esszéisták t e r m é k e n y s é g e azért m e g r a g a d ó , m e r t l á t n i a feszített a g y m u n k á t : ú j a b b és ú j a b b a n y a g o n bizonyítani az egyszer m e g t a l á l t g o n d o l a t igazát. J ó esszét olvasni ezért m i n d i g t a n u l s á g o s . Aki n e m találkozik az ideológusi koncepcióval, m é g k a m a t o z t a t h a t j a a k i t e r e g e t e t t a n y a g o t ; a szó legjobb é r t e l m é b e n v e t t i s m e r e t t e r j e s z t é s b e n részesül. Az esszéíró H u x l e y elsőszámú ihletője a l e x i k o n . A k i t a n u l m á n y a i b a mélyed, az Encyclopaedia Britannica élvezetesen m e g í r t k i v o n a t á t t u d h a t j a magáénak. S z e r z ő n k t u d á s a lenyűgöző, i s m e r e t a n y a g á n a k n e m l á t n i p á r j á t a j e l e n k o r i esszéis­ t á k s o r á b a n . M ű v e l t s é g e a z é r t szép, m e r t s z e r é n y és t e r m é s z e t e s , o t r o m b a visszakérődzéstől m e n t e s . K ö n y v t á r a é s e m l é k e z e t e e g y m á s t m ú l j a felül: jezsuita e m l é k ­ iratok, k ö z g a z d a s á g t a n i képletek, taoista s z e n t k ö n y v e k , Mozart-opusok, b i o k é m i a i jegyzőkönyvek, v i k t o r i á n u s r e g é n y e k u g y a n a z z a l a t e r m é s z e t e s m o z d u l a t t a l n y í l ­ n a k ki a z idézésre a l k a l m a s h e l y e k e n . Ezt a m ű v e l t s é g e t a s z o k a t l a n u l erős t e r ­ m é s z e t t u d o m á n y o s ihletés teszi t a n u l s á g o s s á a „ h u m á n " olvasónak. H u x l e y , t u d ­ juk, n a g y n e v ű t u d ó s - c s a l á d b ó l származott, n a g y a p j a D a r w i n h a r c o s t á r s a k é n t i s m e ­ retes, b á t y j a v i l á g h í r ű biológus. Az esszéíró első jelentkezésétől o t t h o n o s a n moz-

gott az o r v o s t u d o m á n y , antropológia, biológia, l é l e k t a n tájain, s n e m c s a k az a d a t o ­ k a t t u d t a m a g á é n a k , a l á t á s m ó d o t is. A fiatal H u x l e y m é g felelőtlenül g a z d á l k o d o t t a t e r m é s z e t t u d o m á n y a j á n d é ­ kaival. H a első ihletője a l e x i k o n volt, a m á s o d i k a z e m b e r i test a m a pontja, a m e ­ lyet i r o n i k u s i r o d a l m i s á g g a l secret part, titkos rész n é v e n emleget m i n d u n t a l a n , s a m e l y az a g y n á l j ó v a l l e n t e b b t a l á l h a t ó . O t t h o n o s s á g a a fiziológiában a fiatal Huxley társadalmi-történelmi szkepticizmusát támasztotta meg tudománnyal, s a fölényesen sziporkázó gondolat a g á t l á s t a l a n r e l a t i v i z m u s k i k ö t ő j é b e n p i h e n t m e g . E k o r a i esszék m e n t s é g e , hogy m ű v e l t s é g a n y a g u k o n t ú l szerfelett s z ó r a k o z t a t ó a k : m e n t e s e k p é l d á u l a s z a k f r e u d i s t á k vasfejű d o g m a t i z m u s á t ó l . De aki e g y m á s u t á n olvassa a h a g y o m á n y o s angol sznobságról, W o r d s w o r t h t e r m é s z e t - i s t e n é r ő l , M o n taigne-ről, t u n é z i a i oázisokról, az i r o d a l o m közhelyeiről, a h ú s z a s é v e k női s z é p ­ ségeszményéről m e g a t ö b b i r ő l szóló e s z m e f u t t a t á s o k a t , egyre f e l s z í n e s e b b n e k érzi ezt a r e l a t i v i s t a tojástáncot, e g y r e o l c s ó b b n a k az i r o n i k u s r a k é t á z á s b ó l k i b o n t h a t ó g o n d o l a t o k a t . A fiatal H u x l e y fiziologo-centrikus v i l á g k é p e p á r m o n d a t b a n össze­ foglalható. Az e m b e r o r g a n i z m u s á n a k rabja; t ö r t é n e l e m nincs, a m i t a t u d ó s o k u t ó ­ lag a n n a k k é p z e l n e k , az egyes e m b e r biológiailag d e t e r m i n á l t b á b - m o z d u l a t a i n a k összjátéka c s u p á n ; a t u d o m á n y , m ű v é s z e t , vallás, p o l i t i k a r e t o r i k á j a alól m i n d i g előbujócskázik a személyes é r d e k (szebb szóval: l é t f e n n t a r t á s ) lólába; szerelem, p á r v á l a s z t á s , a n y a s á g , b a r á t s á g , közösségi t ö m ö r ü l é s , á l l a m i g a z g a t á s a pythecantropus v á l t o z a t l a n g é n j e i n e k m u n k á j a újkori díszletek k ö z ö t t . . . „A külső világ csakis i n t e l l e k t u á l i s a n érdekel, g y a k o r l a t i l a g soha" — í r t a első k o r s z a k á n a k p r o g r a m a d ó esszéjében, az 1927-es Do What You Will-ben (Tégy, amit akarsz) H u x l e y . „ M e g é r t é s r e t ö r e k s z e m , n e m cselekvésre, h a pedig mégis c s e l e k e d n e m kell, s a j n á l o m a r á p a z a r o l t időt egy olyan v i l á g b a n , a m e l y e t i n t e l l e k ­ t u á l i s a n s z á n d é k s z o m c s u p á n m e g é r t e n i . " Ez i d ő b e n H u x l e y e m b e r i szava csak az előkelő és k é n y e l m e s i r ó n i a b u r k o t olykor m e g r e p e s z t ő k é t s é g b e e s é s : hogy ez a világ olyan, a m i l y e n , h o g y m é l t a t l a n a z é r t e l m e s cselekvés p e r c e i r e . H u x l e y esszéinek c s e k é l y e b b és m u l a n d ó b b része született e b b e n a k o r s z a k ­ b a n . J ó k o r é r e z t e meg, hogy j á t é k o s a n p a r a d o x világképét, r a c i o n a l i z m u s s a l álcá­ zott biológiai i r r a c i o n a l i z m u s á t s z ü k s é g k é p p e n h í g i t j á k a m i n d g y a k o r i b b v a r i á c i ó k . A h a r m i n c a s é v e k e l k o m o r u l ó l é g k ö r é b e n az esszéista is á t l á t t a az igazságot, hogy t a g a d n i k ö n n y e b b u g y a n , de „a n e m - a k a r á s b ó l , ú g y látszik, lelkileg m e g é l n i n e m lehet". A fiziológus e l t ű n i k , az e n c i k l o p é d i s t a a filozófus-próféta a l á r e n d e l i m a g á t . 6. S o h a h a j l é k o n y a b b , e l ő z é k e n y e b b prófétát! — gondolhatja, aki i d ő r e n d b e n kíséri az é r e t t esszéista k ö v e t k e z e t e s útját. Jóideig észre sem v e n n i a változást. A h a n g őrzi a régi iróniát, a stílus a fogalmi tisztaságot. Az esszéista H u x l e y — a r e g é n y í r ó v a l előnyös e l l e n t é t b e n — az i g e h i r d e t ő k n y a k t ö r ő v á l l a l k o z á s á t k o c ­ k á z t a t j a m e g : m a g a s o r a k o z t a t j a fel az e l l e n é r v e k e t , előzékenyen a m é r l e g m i n d k é t s e r p e n y ő j é b e n elhelyezi a súlyokat, igéi t e h e r b í r á s á t először ő ellenőrzi. Ez az ö n ­ m a g á v a l s z e m b e n i tárgyilagosság messze esik a k o r á b b i t a n u l m á n y o k r e l a t i v i z m u ­ sától. Az utolsó n e g y e d s z á z a d Huxley-esszéi a h a t a l m a s m ű v e l t s é g i a p p a r á t u s s a l foganatosított vizsgálat u t á n l e m o n d a n a k egy világról, egy é l e t f o r m á r ó l , és m e g ­ t a l á l n i vélik az állapotot, a m e l y b e n az író szerint egyedül l e h e t és é r d e m e s élni. A t e r m é s z e t t u d ó s h á t r a f o r d u l , és a k e z d e t e k t ő l m é r i fel a t ö r t é n e l m e t . A bio­ lógus az etnológussal és a v a l l á s t ö r t é n é s s z e l t á r s u l , hogy k r o m o s z ó m á i b a n m e g h a -

tározott egyéni sorsok h e l y e t t t ö r t é n e l m i k o r s z a k o k a t ítélhessen m e g . E z e k b e n az esszékben H u x l e y a p r i m i t í v n é p e k m i t o l ó g i á j á n a k k i t ű n ő i s m e r ő j e ; ez az a l a p r é ­ teg, i n n e n közelít a k ö z é p k o r i misztika, a r e n e s z á n s z természetfilozófia felé. Akit idáig h i á n y o l h a t t u n k , az ú j k o r h o z é r v e csatlakozik. A politikai esszékben színre lép a M a r x o t és K e y n e s t i s m e r ő közgazdász, a X I X . század közepétől a t ö r t é n e t filozófus is. Az egyes esszék r ö g t ö n z é s n e k tetsző m ű v e l ő d é s t ö r t é n e t i fejtegetései alól pedig kidolgozott ideológus-koncepció rajzolódik elő. Á l c á t l a n a b b u l , h i t e l e s e b ­ ben és e l l e n ő r i z h e t ő b b e n , m i n t a kései r e g é n y e k b e n . Eszerint a v i l á g az e m b e r n e k n e m m é l t ó l a k h e l y e t ö b b é . A X X . századi k a p i ­ talizmus, a t ö m e g t e r m e l é s , a t ő k e k o n c e n t r á c i ó , a t ö m e g k o m m u n i k á c i ó s szerkezetek u r a l m a c s a v a r r á s o r v a s z t o t t a a személyiséget. A s z a b a d s á g illúziója is elveszett; az állami és h i v a t a l i központosítás b ö r t ö n é b e n az egyén élete n e m t ö b b a dobozba zárt légy s z o r o n g á s á n á l , m e n e k v é s i kísérlete s z á n a l m a s z ü m m ö g é s a z á t t ö r h e t e t l e n falakon. Az egyén t á r s a d a l m i h a t á s k ö r e az a t o m i z á l t s á g k a p t á r a i b a n s e m m i v é fosz­ lott, m a g á n é l e t e a h a n g y a t á r s a d a l o m ö n f e n n t a r t á s á n a k v e g e t a t í v szintjére zsugo­ rodott. A polgári d e m o k r á c i a , a h a j d a n i és a m a i l i b e r a l i z m u s : p a r l a m e n t á r i s jel­ v é n y e k k e l h a d o n á s z ó m a s k a r á d é a l á t h a t a t l a n gazdasági t ö r v é n y e k s z o r í t á s á b a n . M i n t í r á s m ű v e k , ezek a n a g y s z a b á s ú esszék t a l á n a z é r t olyan m e g k a p ó a k , m e r t — végre, v é g r e ! — o k o s s á g u k o n érezni a m e g s z e n v e d e t t é l m é n y hitelét. N e m t ö r e k e d n e k e r ő n e k erejével r e n d s z e r r e . A s z a k t u d o m á n y személytelen fogalmazása helyett az ítéletet az esszéíró h a n g j a hitelesíti, a m e l y a n n á l k o m o r a b b , m i n é l józa­ n a b b u l ironizál. Az esszék c í m é ü l szolgáló p o r t r é , m ű a l k o t á s , t ö r t é n e l m i e s e m é n y csak a l k a l o m : egy b a r o k k sírkő, egy Goya-festmény, egy indiai u t a z á s , George Fox, a kvéker misztikus-forradalmár arcképe, Viktória királynő börtönrendeletei. Huxley m ó d s z e r e a k ö v e t k e z e t e s és t u d a t o s asszociáció. Bejelenti í r á s a t á r g y á t , t á j a t fest, a r c k é p e t - m a g a t a r t á s t rajzol, m ű e l e m z é s b e kezd, de a megfelelő h e l y e n h i r t e l e n el­ v o n a t k o z t a t , az egyedi é l m é n y h í d j á n á l t a l á n o s t a n u l s á g o k h o z é r k e z i k , m e l y e k n e k absztrakcióit é r z é k l e t e s e n színezik a kapcsolódó k u l t ú r t ö r t é n e t i bizonyítékok. A z t á n visszatér oda, a h o n n a n elindult, s befejezi a G o y a - f e s t m é n y esztétikai m é l t a t á s á t , a v i k t o r i á n u s b ö r t ö n ö k h a l á l e s e t e i n e k statisztikáját. E r é n y e t o v á b b á , hogy — b á r sokszor ír első s z e m é l y b e n — é n - k i t ö r é s e i t s z e r é n y e n visszafogja. Az újkori esszé b á n a t o s eltévelyedése, h a a szerző p a m f l e t n e k nézi a műfajt, s az é r t e k e z é s t m a ­ g á n b e s z á m o l ó v á , v é d ő - és v á d b e s z é d d é alacsonyítja. S é r e l m e i n e k t a g l a l á s á v a l , csa­ ládi k ö r ü l m é n y e i részletezésével, ellenfelei ócsárlásával, a s ü k e t világ v i s s z h a n g t a l a n s á g á n a k p a n a s z l á s á v a l H u x l e y sosem t e r h e l i az olvasót. E s s z é - t e r m é s é b e n az a d o t t v i l á g m e g t a g a d á s a a m a g á v a l r a g a d ó . A m i k o r a próféta k i t e k i n t ő t keres, l e g i n k á b b a v á l l a l k o z á s következetessége é r d e m e l figyel­ met, az „és mégis, m é g i s . . . " a b s z u r d hősiessége, h u x l e y á n u s h a n g s z e r e l é s b e n . Itt az ideje — a r e g é n y í r ó e s e t é b e n csak s z é l j e g y z e t e l h e t t ü n k —, hogy H u x l e y v é g ­ é r v é n y e s v i l á g k é p é v e l s z e m b e n szerény ellenvetéseket t e g y ü n k . A század e s z m e k ö ­ rein v é g i g t e k i n t v e , H u x l e y n e m c s a k a polgári d e m o k r á c i á t u t a s í t j a el: a m a r x i szocializmus a l a k z a t a i t is. A gonosz t ö r t é n e l e m á b r á j á t m i t i k u s s á abszolutizálja, s m e n e d é k ü l , m i n t m o n d o t t u k , egyetlen k e s k e n y c s a p á s t a j á n l : a satyagraha, az e r ő ­ szak n é l k ü l i evolúció útját, az erkölcsi öntökéletesítés g y a k o r l a t á t . Esszéiben filozófiailag dolgozta ki a p r ó z á j á b a n a n y a g t a l a n u l megjelenő e s z m e r e n d s z e r t , a k ö z é p ­ kori misztikusok, J a c o b B o e h m e és E c k h a r t m e s t e r g o n d o l a t a i t e l e g y í t e t t e a keleti filozófiákkal és a m o d e r n b i o k é m i a m e s t e r s é g e s e n felidézhető k á b í t ó s z e r - l á t o m á s a i ­ val, a m i n t a r r a Heaven and Hell és The Doors of Perception című jelentékeny esszéi u t a l n a k . A s z a b a d u l á s h o z vezető ú t : a m i s z t i k u s egyesülés a „végső v a l ó -

sággal", az e s e n d ő egyéniség e g y b e o l v a d á s a a személytelen egésszel, azonosulása a mindenséggel. Az elméleti e l l e n é r v e k e t a v é g é r e hagyva, ezen a p o n t o n t a p a s z t a l a t i a k a d á l y gátolja m e g k ö v e t n i a p r ó f é t á v á e m e l k e d e t t esszéistát. H u x l e y b i z o n y á r a az eddig élt l e g r a c i o n á l i s a b b m i s z t i k u s o k egyike, de — v a l a h á n y m i s z t i k u s h o z h a s o n l ó a n — egyetlen, n e m é r d e k t e l e n k é r d é s t h o m á l y b a n hagy. Végül is m i t é r t s ü n k az u n i o mysticán, m i t j e l e n t az e g y b e o l v a d á s a „végső valósággal"? „Az e m b e r i s é g végső célja a belső világosság időtlen ö r ö k k é v a l ó s á g a " — h a n g z i k H u x l e y válasza. Ezek a z o n b a n s z a v a k : m e g f o g h a t a t l a n , b á r t a g a d h a t a t l a n u l szép szavak. S a m i k o r — r i t k á n — g y a k o r l a t i t a n á c s r a k e r ü l sor, e l á m u l u n k a Sziget u t ó p i a - k ö z e g b e fagyasz­ tott á l m a i p á r j á n . R e m e t e i félrevonulás, v e g e t a r i a n i z m u s , v á g y a i n k okos m e g f é k e ­ zése, f e l e b a r á t a i n k önzetlen s z e r e t e t e : h a l e c s u p a s z í t j u k a m o n d a t o k a t , e n c i k l o p é d i s t á n k a s z e k t a a l a p í t ó p r é d i k á t o r ötdolláros szószékéről v á l t j a m e g az u n i v e r z u m o t , H u x l e y p r ó f é t a i ú t - t a l á l á s a a z esszéíró é l e t m ű v é b e n j á r u l é k o s elem. Filozófiája p á r á v á foszlik, s n e m v á l t o z t a t é l m é n y ü n k ö n : aki H u x l e y utolsó é v t i z e d e i n e k eszszéit olvassa, m é r h e t e t l e n szomorúságot érez a r a g y o g ó sorok között. Egy gazdasági rendszer, t á r s a d a l m i b e r e n d e z k e d é s , k u l t u r á l i s é l e t f o r m a l é l e k h a r a n g j á t k o n g a t j a a t a n u l m á n y í r ó , s n e m k o n o k d o g m á k a t n y i l a t k o z t a t ki, h a n e m leleteket hoz, érvel, bizonyít, i r o n i k u s a n és s z o m o r ú a n . N a g y k é r d é s : igaza volt-e? Igaza lesz-e? 7. „Lehet, hogy H u x l e y k o r á t megelőzve m á r a n y u g a t i k u l t ú r a utolsó á l l o m á ­ s á r a é r k e z e t t el" — í r t a h u s z o n ö t é v e S z e r b A n t a l . Igaza volt és t é v e d e t t . H u x l e y v a l ó b a n előre futott, k o z m i k u s k u l t ú r p e s s z i m i z m u s á t azóta s e m m ú l t á k felül. De a n y u g a t i k u l t ú r a (meg a keleti) azóta is i d e g e n k e d i k a m e g j ö v e n d ö l t v é g á l l o m á s t ó l . A t o m p u s z t u l á s , a m i l y e n t a Majom és lényegben vizionált H u x l e y , megeshet, b á r m i k o r . De tény, hogy m á i g e l m a r a d t , s hogy t o v á b b r a is e l m a r a d , t á n t ö b b okkal r e m é l h e t j ü k , m i n t H u x l e y , r e g é n y e í r á s a k o r . A fejlett ipari t á r s a d a l o m n e m cáfolt r á a H u x l e y - t ő l m e g s e j t e t t gazdasági, l é l e k t a n i , k u l t u r á l i s a l a k z a t o k r a . De l é t r e h o z t a e l l e n m é r g e i t is, t u d o m á n y b a n , m ű v é s z e t b e n , a k ö z n a p i é l e t b e n . Regény, szociológia, politikai e l m é l e t és g y a k o r l a t azóta s e m látszik a H u x l e y a j á n l o t t a utat választani. Ez p e r s z e n e m feltétlen b i z o n y í t é k egy ideológus v i l á g k é p e ellen. De jelzi, hogy H u x l e y fekete-fehér logikájú k é r d é s e i t és v á l a s z a i t a t ö r t é n e l m i valóság e l v o n t n a k ítélte, n e m ó h a j t o t t a kiteljesíteni. I n k á b b az e n g e d m é n y e s m e g e g y e z é ­ sekhez vonzódott. Mi m a r a d m e g H u x l e y - b ő l ? Az u t ó k o r folyamat, d e t e r m i n á c i ó j a az ítélkezőt is megítéli. Lehet, hogy m a i v é l e m é n y ü n k e t a h o l n a p i u t ó k o r v i s s z á j á r a fordítja. Elképzelhető, hogy H u x l e y - t igazolja az idő. Történetfilozófiai j ó s l a t á t is, r e g é n y ­ f o r m á j á t is. M a n e m így sejtjük. Ügy sejtjük, f e n n m a r a d A végzet bábjátéka. A Szép új világ híres jelenetei, k ö z m o n d á s s á lett bölcselmei. Az esszéíró v á l o g a t o t t g y ű j t e m é n y e i . És m e g m a r a d a jelenség. Az e m b e r i s é g jövőjét k u t a t ó , de az e m b e r i s é g g e l csak elvont elméletek k é p l e t é n á t k a p c s o l a t o t t a r t ó m a g á n y o s értelmiségi századközépi d o k u m e n t u m a .

HAZAI TÜKÖR

Széki gondok J ú l i u s k ö z e p é n é r k e z t e m S z é k r e . Még a r a t t a k . K o m b á j n o k . M e g e m b e r e k is. De kevesen. Hol v a n n a k a t ö b b i e k ? Hosszú egy falu! D i m b e s - d o m b o s a főutcája. K é t o l d a l á n végig szép, erős h á ­ zak, k ö z ü l ü k m e g l e p ő e n sok beillene v á r o s i v i l l a n e g y e d b e is. B e k í v á n c s i s k o d o m a k e r í t é s e k mögé. F i a t a l a n y á k , gyerekek, öregek. V é l e t l e n ü l se l á t o k k ö z t ü k rosszul t á p l á l t a t , m é g csak rosszul öltözöttet sem. De hol v a n n a k a f i a t a l a b b r e n d ű férfiak? Azt m á r t u d o m , hogy a F o r r ó s z e g e n j á r o k , s a főutca a Csipkeszeg a l a t t a Felszegre v i s z . . . Hogy á l l í t o t t á k össze ú t i t e r v e i k e t a falujárók, szociográfusok? Legfőbb i r á n y t ű j ü k n y i l v á n l e l k i i s m e r e t ü k lehetett. Az a z t á n szinte m i n d i g e l v i t t e őket a z o k r a a v i d é k e k r e , a m e l y e k „sajátos" p r o b l é m á i t a z egész n é p m e g o l d á s r a v á r ó p r o b l é m á i k é n t t á r h a t t á k a k ö z v é l e m é n y elé. A régi t á r s a d a l o m egyet s e m oldott meg. R á n k m a r a d t m i n d . Mégis m a m á r S z é k életét is a b b ó l a z a l a p á l l á s b ó l t a n u l m á n y o z h a t j u k , hogy a jellegzetesen falusi n y o m o r r a l kapcsolatos l e g é g e t ő b b p r o b l é m á k felszámolódtak. A Csipkeszeg fölött szép t e r a s z o s a n k i k é p z e t t szőlőhegyet találok. Új ültetés, a t ő k é k m é g c s a k e z u t á n f o r d u l n a k t e r m ő r e . A táj i s m e r ő s n e k t ű n i k , Z s e l y k r e e m ­ lékeztet. C s a k h o g y a z ottani h e g y e k m é g s z i k l á s a b b a k , a z o l d a l a k m é g g i r h e s e b b e k . De a m i k o r n é h á n y évvel ezelőtt ott j á r t a m , m á r sok millióval l e h e t e t t m é r n i a közös v a g y o n g y a r a p o d á s á t , a c s a l á d o k é t pedig — t ö b b e k között — m é g az é v e n t e elfogyasztott h ú s kilóival is. S a k k o r m é g n e m f o r d u l t t e r m ő r e kilencezer új ü l tetésű gyümölcsfájuk. De oda is t e t t é k v á l l u k a t - k e z ü k e t , dolgoztak eleget, m í g a földtől k i c s i k a r h a t t á k a j ó m ó d j u k a t . L e j j e b b k u k o r i c a t á b l a . Szép. N e m á r t o t t m e g neki a n a g y szárazság. Agyagos a széki föld, n e m fizet t ú l sokat, de n e m is n a g y o n k é n y e s . A k u k o r i c a t á b l a e m ­ lékeket idéz fel; g o n d o l a t a i m m á r messze j á r n a k . S z a t m á r b a n , E r d ő d ö n . . . N é h á n y évvel ezelőtt, hogy ott j á r t a m , egy ijedt kis m é r n ö k l á n y t n e v e z t e k ki a g a z d a s á g ­ hoz. Mit fog ő itt csinálni? Az elnök vigasztalta. Hozzon egy köblös föld egy s z e ­ k é r málét, a z t á n n e m lesz s e m m i b a j . Vagyis egy h e k t á r t i z e n k é t m á z s a csöves k u k o r i c á t . Micsoda? O t t j á r t a m k o r m á r e l é r t é k a n e g y v e n h á r o m m á z s á s átlagot h e k t á r o n k é n t . P e r s z e a fejlett a g r o t e c h n i k á v a l . Á m p r ó b á l j o n e l é r n i ilyen e r e d ­ m é n y t a k á r m i l y e n m é r n ö k , h a a t a g s á g n i n c s m e l l e t t e szívvel-lélekkel. De n e m szeretem, hogy így emlékezgetek. A b b a is h a g y o m . M i n d e n t o v á b b i h a s o n l í t g a t á s i n k á b b e l t a k a r n á , m i n t m e g v i l á g í t a n á Szék sajátosságait. Az e m b e r végül is n e m l á t n á m a g u k a t a p r o b l é m á k a t . F ő k é n t a m e g o l d a t l a n o k a t . M á r p e d i g azok is a m i e i n k . Néhány

adat

A l e g r é g i b b okirat, a m e l y b e n Szék n e v é v e l t a l á l k o z u n k , 1291-es keletű. Á m valószínű, hogy 1822-ben b e d ö n g ö l t s ó a k n á i t m é g a r ó m a i a k t á r t á k fel. T ö r t é n e t é b e n a s ó b á n y a n y i l v á n v a l ó a n n a g y szerepet játszott. A k ö z é p k o r b a n szabad királyi városi r a n g r a e m e l k e d e t t , 1818—1828 között az a k k o r i Doboka m e g y e székhelye is volt, de 1884-től m á r c s a k nagyközség.

Ma is az. L a k o s a i n a k s z á m a az 1966-os n é p s z á m l á l á s szerint 4218. Ebből r o m á n 355, m a g y a r 3863. Az összlétszám e l l e n é r e — m i n t h o g y az összeíráskor a j e l e n l e v ő k s z á m a 3982, az ideiglenesen t á v o l l e v ő k é p e d i g 286 volt — Szék 4000-nél k e v e s e b b lakosú községnek számít, a m i n e k bizonyos b ü r o k r a t i k u s m e g g o n d o l á s o k folytán, m i n t k é s ő b b m e g t u d t a m , m e s s z e m e n ő k ö v e t k e z m é n y e i v a n n a k . Erről m é g szólunk. Demográfiai s z e m p o n t b ó l é r d e k e s , hogy Széken t ö b b a férfi, m i n t a n ő ; ez m i n d i g is így volt (1966-ban férfi 2125, n ő 2080; 1900-ban férfi 1750, n ő 1629; 1787ben férfi 1434, n ő 1295). Egy 1903-ban m e g j e l e n t m o n o g r á f i a írója, K á d á r József szerint: „A székiek n e m z e d é k r ő l n e m z e d é k r e e g y m á s k ö z t h á z a s o d n a k , a m i t e r ü l e t i izoláltságuk s i n t é z m é n y e i k z á r t s á g á b ó l f o l y i k . . . " M a sem t a l á l u n k itt, h a c s a k k i v é t e l k é p p e n n e m , olyan h á z a s p á r t , a m e l y n e k m i n d k é t t a g j a n e széki volna. M i n d e z azt is bizonyítja, h o g y a k i r a j z ó k t ö b b s é g e férfi. A fiatal házasok a szülői h á z b a n , de sok e s e t b e n k ü l ö n h á z t a r t á s b a n k e z d i k eletüket. Ezért: a családok s z á m a 1472, de a l a k ó h á z a k é 1296, a h á z t a r t á s o k é 1376. E b b e n az é r t e l e m b e n é r t é k e l e n d ő az is, hogy a n é p t a n á c s c s u p á n az év első felében 45 l a k ó h á z építésére, bővítésére, t a t a r o z á s á r a a d o t t ki engedélyt. Sok új h á z m á r városias villatípusú. A m u n k a k é p e s lakosság s z á m a 2200. E b b ő l 1967-ben a közös g a z d a s á g b a n á l ­ l a n d ó jelleggel dolgozott 1263 fő, a sürgős i d é n y m u n k á k b a n részt vett t o v á b b i 871 fő. Vagyis r é s z b e n vagy egészben a közös g a z d a s á g b a n k e r e s t é k m e g k e n y e r ü k e t 1634-en. A t o v á b b i 586-ból csak k e v é s az o t t h o n m a r a d ó férfi és asszony. A t ö b ­ b i e k a v á r o s o k b a n s az é p í t ő t e l e p e k e n v á l l a l n a k m u n k á t . N e m t u d t a m p o n t o s a n m e g ­ á l l a p í t a n i , hogy h á n y a n . A h e l y i milícia p a r a n c s n o k á t ó l , B ă r b o s u K á l m á n t ó l azt a felvilágosítást k a p t a m , hogy h é t f ő n k é n t , illetőleg m i n d e n m á s o d i k hétfőn h a j n a l ­ b a n összesen 55 v á l l a l a t t e h e r a u t ó j a , m i k r o b u s z a , dzsipje viszi el i n n e n a m u n ­ kásokat, és s z o m b a t o n k é n t , illetőleg m i n d e n m á s o d i k s z o m b a t o n h o z z á k őket haza. Ügy gondolja, hogy a z ingázók s z á m a m i n d e n e s e t r e 400-on felül lehet. M á s o k sze­ r i n t s z á m u k m e g h a l a d j a az 500-at, a m i t az a t é n y valószínűsít, hogy e b b e n az évben július közepéig m á r csak 1115-en v e t t e k részt a közös gazdaság m u n k á j á b a n . Igaz, a k k o r a b e t a k a r í t á s i m u n k á l a t o k zöme m é g h á t r a volt. A lakosság m a i é l e t s z í n v o n a l á t össze s e m l e h e t h a s o n l í t a n i a régivel. A fo­ gyasztási szövetkezetek négy v e g y e s k e r e s k e d é s - j e l l e g ű üzlete, egy k ö n n y ű - és p a p í r ­ á r u v a l foglalkozó boltja, egy i t a l m é r é s e , egy c u k r á s z d á j a , egy-egy cipész, szabó és fodrász, v a l a m i n t k é t bádogos m ű h e l y e v a n . (Ezenkívül 6 asztalos és 1 szabó k i s ­ iparos v a n bejegyezve.) A szövetkezet a l a p t ő k é j e 755 ezer lej, és é v e n t e 652 ezer lej b a n k k ö l c s ö n t vesz igénybe. Az e l m ú l t é v b e n a s z a m o s ú j v á r i k ö z p o n t t ó l v a l a m i ­ vel t ö b b m i n t 7 millió lej é r t é k ű á r u t k a p t a k , ebből 6 856 000 lej é r t é k ű t a d t a k el. Ez év első felében a b e v á s á r l á s é r t é k e 3 406 000 lej, az eladott á r u k é p e d i g 3 382 000 lej volt. Ez azt jelenti, hogy — az évi átlagot v é v e a l a p u l — egy család á l t a l á b a n é v e n t e 4700 lejt költ c s u p á n az itt k a p h a t ó fogyasztási c i k k e k r e . (A b ú ­ t o r r a és m á s l a k b e r e n d e z é s i t á r g y a k r a fordított összegek e b b e n n e m s z e r e p e l n e k , m i n t h o g y ezek itt n e m k a p h a t ó k . ) A r é g e n oly sok család é l e t é n e k a l a p j a i t felemésztő u z s o r a k a m a t m a m á r i s ­ m e r e t l e n f o g a l o m n a k számít. Az 179 533 lej a l a p t ő k é v e l r e n d e l k e z ő hitelszövetkezet a m ú l t é v b e n 109 i g é n y l ő n e k 233 000, ez é v első felében 49 igénylőnek 112 000 lej é r t é k b e n folyósított kölcsönt m i n i m á l i s k a m a t r a . Az á l t a l á n o s életszínvonal tényezői között e m l í t j ü k meg, hogy a h á z a k t ö b b ­ ségébe m á r b e v e z e t t é k a v i l l a n y v i l á g í t á s t ; főzésre is sok h á z t a r t á s b a n v i l l a n y á r a ­ m o t h a s z n á l n a k . Az esti utcai közvilágítás kielégítő. P o s t a h i v a t a l a , telefonszolgálata kifogástalan. A községet S z a m o s ú j v á r r a l n a ­ p o n t a h á r o m s z o r közlekedő a u t ó b u s z j á r a t köti össze. Az a u t ó b u s z m e n e t r e n d s z e r ű e n közlekedik, és a 15 k i l o m é t e r e s u t a t 30 p e r c a l a t t teszi meg. Az ú t n a g y o n rossz állapotban van. Nyolcosztályos m a g y a r (483 tanuló) és négyosztályos r o m á n n y e l v ű (28 tanuló) iskolája öt é p ü l e t b e n m ű k ö d i k . A szintén k é t n y e l v ű óvodát k ü l ö n é p ü l e t b e n h e l y e z ­ ték el. Művelődési o t t h o n á b a n h e t e n k é n t többször v e t í t e n e k filmet. Itt helyezték el a község 8300 k ö t e t e t számláló k ö n y v t á r á t is. Az egészségügyi ellátást orvosi r e n d e l ő , ötágyas szülőotthon és gyógyszertár, illetőleg egy orvos, h á r o m egészségügyi segédszemélyzet és egy gyógyszerész biz­ tosítja, A fiatal orvosnő, I l o k n é H o r v á t h Róza a d a t a i szerint a n y i l v á n t a r t o t t b e t e ­ gek k ö z ü l : 23-an g y o m o r f e k é l y b e n , 45-en m a g a s v é r n y o m á s s a l kapcsolatos b a -

j o k b a n , 30-an szívbetegségben, 40-en n a g y m é r v ű n e u r ó z i s b a n , 21-en r e u m a t i k u s b á n t a l m a k b a n , 48-an m é g m i n d i g t ü d ő b a j b a n s z e n v e d n e k : ez u t ó b b i a k közül 11 a k t í v tbc-s. T a l á n n e m t é v e d e k , h a ezt azzal a t é n n y e l h o z o m k a p c s o l a t b a , hogy — m i n t k é s ő b b m e g á l l a p í t o t t a m — az i n g á z ó k étele h é t s z á m r a hidegélelem, c s a k e s t é n k é n t főznek m a g u k n a k egy k i s k r u m p l i l e v e s t , de ezt s e m m i n d i g , és n a g y o n nélkülözik o t t h o n u k a t . D e t e r m é s z e t e s e n egészen p o n t o s a n , e s e t r ő l e s e t r e m e n ő e n m e g á l l a p í t a n i a z összefüggést n e m lehetett. Az o r v o s n ő szerint az á l t a l a megvizsgált betegek n a g y t ö b b s é g e v é r s z e g é n y és s o k a n s z e n v e d n e k kisebb m é r v ű n e u r ó z i s b a n . Feltételezi, hogy e n n e k legfőbb o k a az ivóvíz m i n ő s é g é b e n k e r e s e n d ő . Csak n e m ­ rég n e v e z t é k ki a faluba. F o n t o s f e l a d a t á n a k t e k i n t i , hogy a z ivóvíz, a v é r s z e g é n y ­ ség és a m é g n e m kóros jellegű n e u r ó z i s esetleges k a p c s o l a t a i t , összefüggéseit t a ­ n u l m á n y o z z a . A felelőtlenül kötött r o k o n - h á z a s s á g o k t r a g i k u s k ö v e t k e z m é n y e i v e l

Bene József:

„Szíkiek"

is itt t a l á l k o z o m először: a n y i l v á n t a r t á s b a n a g y e r m e k - b e t e g e k között 17 szüle­ tési h i b á b ó l s z á r m a z ó gyöngeelméjűségi, 2 epilepsziás és 12 s z í v r e u m á s - e s e t szere­ pel. Csak n e m r é g k é t orvos dolgozott a községben. A n é p h a t a l o m 12 g y e r m e k és 10 felnőtt beteget befogadó fektetőt is létesített. A m á s o d i k orvosi állást, sajnos m e g s z ü n t e t t é k , a betegfektetőt b e z á r t á k , b á r m i n d k e t t ő r e r e n d k í v ü l n a g y szükség v o l n a és a b e t e g f e k t e t ő n e k s e m az épülete, s e m felszerelése n e m k í v á n n a ú j a b b kiadásokat. Az összképbe, gondolom, b e l e t a r t o z i k az is, h o g y a közös gazdaság 496 sze­ m é l y n e k biztosít n y u g d í j a t . Ez a r á n y l a g kicsi, de n e m is l e h e t n a g y o b b , m í g az a k t í v m u n k a e r ő t k é p v i s e l ő k c s u p á n v a l a m i v e l t ö b b m i n t kétszer a n n y i a n lesznek, mint a nyugdíjasok. A n é p t a n á c s e l n ö k é v e l és t i t k á r á v a l , S ü k ö s d I s t v á n n a l és M e i e r T e o d o r r a l a t á v o l a b b i és legközelebbi községfejlesztési t e r v e k r ő l beszélgetve ü t k ö z t e m először

az e m l í t e t t 4000-es l é t s z á m k e r e t b e , m i n t a m o l y a n bűvös s z á m b a . N e m c s u p á n a r r ó l v a n szó, hogy a n é p t a n á c s h o z a feltétlenül szükségesnél k e v e s e b b tisztviselőt n e ­ veztek ki, b á r a községi ügyintézés ezt is megsínyli. De közvetve v a g y k ö z v e t l e ­ n ü l befolyásolja a m á s o d i k orvosi állás és a betegfektető visszanyerését, a tűzifával és a fogyasztási c i k k e k k e l t ö r t é n ő ellátást, sőt ü g y látszik azt is, h o g y . . . hol s m i l y e n m i n ő s é g ű lisztet ő r ö l h e t n e k b ú z á j u k b ó l a székiek. Az erdészeti h i v a t a l é r ­ tetlensége folytán m á r a m ú l t é v b e n s e m l e h e t e t t kielégíteni a község tüzifa-szükségletét. Most a z is felvetődik, hogy egy ilyen k a t e g ó r i á j ú községnek lehet-e ö n ­ álló fogyasztási szövetkezete? Az őröltetési p r o b l é m á h o z h a s o n l ó v a l m é g soha sehol sem t a l á l k o z t a m . A s z a m o s ú j v á r i S o m e ş u l v á l l a l a t , a m e l y a m a l m o k a t az á l l a m o ­ sítás u t á n á t v e t t e , m i n d a k é t széki m a l o m b ó l k i s z e r e l t e t t e a s z i t á k a t m e g a g y a p ­ júfésűt, és a z o k a t m á s községek m a l m a i b a szereltette be. M i é r t ? Csak. N e m t a r ­ t o z t a k vele elszámolni. A z ó t a a s z é k i e k n e k n e g y v e n k i l o m é t e r r e kell j á r n i u k őröl­ tetni, h a megfelelő k e n y é r l i s z t h e z a k a r n a k j u t n i . A g y a p j ú j u k a t is t a l á n csak K o l o z s v á r o n t u d j á k fésültetni. Az e l m ú l t t i z e n n é g y év a l a t t , aki csak itt j á r t K o ­ lozsvárról v a g y B u k a r e s t b ő l h i v a t a l o s a n v a g y félhivatalosan, m i n d e n k i megígérte, hogy ezt a helyzetet orvosolni fogják. Most attól félnek, h o g y ez is a b ű v ö s 4000-es s z á m b a fog ü t k ö z n i . E g y é b k é n t é p p e n o t t j á r t a m k o r k e z d t é k m e g egy n y o l c t a n t e r m e s iskola é p í t é ­ sét. A k ö l t s é g e k e t — 330 000 lejt — a község 1967—68—69-es költségvetéséből fedezik. Az á l l a m t ó l 120 000 lejes építkezési kölcsönt k a p n a k . Ezért az ivóvíz-ellátás p r o b ­ lémája, a v í z v e z e t é k - h á l ó z a t létesítése m a j d c s a k 1970-ben k e r ü l h e t n a p i r e n d r e . A n a g y o n rossz á l l a p o t b a n lévő községi utak, u t c á k r e n d b e h o z á s a a közös gazda­ ság megerősödésével, az ingázó n a g y l é t s z á m ú m u n k a e r ő o t t h o n i elhelyezkedésével áll é r t h e t ő k a p c s o l a t b a n . (Bár a z iskolaépítést m i n d e n k i ö r ö m m e l üdvözli, g o n d o ­ lom, h a a fiatal, lelkes o r v o s n ő h a m a r a b b jön a faluba, elsőbbséget h a r c o l h a t o t t v o l n a ki az i v ó v í z - p r o b l é m a m e g o l d á s á n a k . L á t v a , hogy v e n d é g l á t ó g a z d á i m is k é t k i l o m é t e r t t e t t e k m e g m i n d e n v e d e r ivóvízért, é s a n n a k m i n ő s é g e is kérdéses, ú g y érzem, szívesen m ö g é j e s o r a k o z t a m v o l n a h a r c á b a n . Mit é r n e az, h a a most é p ü l ő iskolába m á r jó ivóvizet l e h e t n e bevezetni). Ismerkedések A Forrószegen l a k t a m . Egy téli m e g h í v á s a l a p j á n Szabó F . I s t v á n é k l á t t a k v e n d é g ü l . L a k ó h á z u k a t h á r o m s z o b a - k o n y h á r a bővítette, a l a k í t o t t a a szülői gondos­ kodás, hogy így — míg az új h á z elkészül — helye legyen a fiatal h á z a s fiuknak, m e n y ü k n e k , k é t u n o k á j u k n a k , és itt lakik, b á r s z i n t é n ideiglenesen, t a n í t ó n ő lá­ n y u k is a kisfiával. A m e g h í v á s t e t a n í t ó n ő ú t j á n k a p t a m . A család k é t férfi­ t a g j á v a l m a j d csak s z o m b a t o n i s m e r k e d e m m e g ; m i n d k e t t e n a v á r o s b a j á r n a k dol­ gozni. L a k á s u k h a n g u l a t á n a k e g y a r á n t m e g h a t á r o z ó j a a széki v a r r o t t a s p á r n á k k a l m e n n y e z e t i g r a k o t t ágy m e g a r e k a m i é ; a z ügyes kis k ö n y v e s p o l c és r á d i ó m e g az e l ő n y o m á s u t á n k i v a r r t sok t a l m i k é p . A k o n y h á b a n m o s ó g é p e t találok, az e b é d r e zsón fő. De n é p v i s e l e t ü k h ö z r a g a s z k o d n a k . S z é k e n c s a k a z é r t e l m i s é g j á r v á r o s i ruhában. H á z i a s s z o n y o m r o k o n s z e n v e s t í p u s a a széki a s s z o n y n a k . Megérezni b e n n e a csöndes t ü r e l m e t , de a h e v e s vitakészséget is. A l a k j á n - a r c á n m a is meglátszik, hogy szép l á n y lehetett. Volt úgy — m e s é l t e —, hogy férjével e g y ü t t 700 m u n k a e g y s é g e t is t e l j e s í t e t t e k é v e n k é n t . A fia is a g a z d a s á g b a n dolgozott; fogatos volt. Mégis m i n d ­ k e t t e n városi m u n k á s o k lettek. A „ m i é r t " - r ő l n e m esik szó; h a d d m o n d j á k el ők s z o m b a t o n m e g v a s á r n a p . A m i k o r a közösbe léptek, a forrószegieknek k ü l ö n g a z d a ­ s á g u k volt. V í g h I s t v á n t v á l a s z t o t t á k e l n ö k ü k n e k , és ő é r t e t t a g a z d a s á g h o z is, m e g a p é n z e l é s h e z is. A k k o r — a különféle t e r m é n y e k e n k í v ü l — 4,50 lejt k a p t a k kész­ p é n z b e n m u n k a e g y s é g e n k é n t . J ó volt. G o n d o l t á k is, h a m á r a kezdet ilyen, e z u t á n m i l y e n lesz! D e ezt n e jegyezzem, V í g h I s t v á n a sógora, m a j d azt m o n d j á k , a z é r t p á r t o l j a . P e d i g az igazság az, hogy a m ú l t é v b e n csak 2,25 lej j u t o t t m n k a e g y s é g e n ként. E b b e n a z é v b e n — m i n t sok m á s a s s z o n y — csak részes m u n k á t v á l l a l t : 10 á r c u k o r r é p á t , 60 á r k u k o r i c á t , 5 á r d o h á n y t és 2 á r zöldséget dolgozott m e g . S h á t a háztáji k e r t e t is. A r r a m á r se idejéből, se erejéből n e m futotta, hogy „ n o r m á z n i " is j á r j o n . . . T a m á s M a r g i t is a Forrószegen l a k i k ; 55 éves özvegyasszony. De n a g y o n jó e r ő b e n v a n . 1966-ban 380 m u n k a e g y s é g e t teljesített, s t a v a l y c s a k a z é r t 267-et, m e r t a h á z á t építette. Ez a z új h á z a boldogsága. R é g e n — m a g y a r á z t a — a k á r m e n n y i t

dolgozott, új h á z r a n e m jutott. H a csak egy kicsivel t ö b b p é n z t is a d n á n a k m u n k a ­ egységenként, dehogyis m e n n é n e k el i n n e n az e m b e r e k ! P é l d á u l az ő fia is el­ végezte a c s o m b o r d i mezőgazdasági szakiskolát, de n e m t u d t a i t t h o n t a r t a n i . Az ilyen f i ú n a k p é n z kell, el is m e n t G y é r e s r e r a k t á r o s n a k , ott t ö b b e t k e r e s . A n a g y o b b i k fia k á n t o r k o d á s s a l k e r e s egy kis pénzt, a t e r m e l ő s z ö v e t k e z e t b e n is dolgozik, elég jól m e g v a n . H a n e m a v e j e a z t á n n a g y o n ügyes e m b e r ! (Soós P . Györgyről m á s o k n a k is ez a v é l e m é n y e . Feleségével együtt s o k a t dolgozik, de szép zöldséget, m u r k o t t e r m e l , azt viszi a p i a c r a , és ügyesen pénzel. S o k a d m a g á v a l a k ö z p o n t b a n örökölt egy házat, az örökösöket kifizette, a h á z a t ú j j á é p í t e t t e , b e v e z e t t e a v i l l a n y t , istállót is épített, t e h e n e t t a r t , b o r j a t nevel, a z t is e l a d á s r a . El is hiszem, hogy semmiféle v á r o s b a j á r ó m u n k á s s a l n e m cserélne.) K é r d e z t e m T a m á s Margitot, m i t gondol, h a kicsiben ilyen jól l e h e t pénzelni, n a g y b a n vajon n e m l e h e t n e - e m é g j o b b a n ? N e m válaszolt. G y a ­ n a k o d v a m é r e g e t e t t , h o g y én m i b e a k a r o m őt b e u g r a t n i . Ő azt n e m tudja, n e k i egyik e l n ö k k e l s e m volt baja, ő csak egy szegény özvegyasszony, a m i k o r n é p t a n á c s i k é p ­ viselőnek v á l a s z t o t t á k is, ő m e g m o n d t a , hogy n e m o d a v a l ó ; h a g y j a k n e k i b é k é t az ilyen k é r d é s e k k e l . Színészkedik, g y á v á s k o d i k , de a v é g é n mégis őszintén v a l l : h a olyan e m b e r e k v o l n á n a k a vezetőségben, m i n t V í g h I s t v á n . . . M i n t e g y h a r m i n c beszélgetésemet j e g y e z t e m fel, azok közül v á l o g a t t a m ide a községre v a g y a n n a k egy szélesebb r é t e g é r e jellemzőket, mégis alig t u d o k s z a b a d u l n i attól az ö n v á d t ó l , hogy bizonyos fokig e k l e k t i k u s a n v á l o g a t t a m , s o k m i n d e n t a v é ­ l e t l e n r e b í z t a m . Egy e m b e r h e z a z o n b a n egészen biztos, n e m m a g a m t ó l j u t o t t a m el. Vígh I s t v á n h o z úgyszólván az egész falu küldött. A k i v e l c s a k szóba e l e g y e d t e m , t e ­ kintélyes e m b e r e k , de o l y a n o k is, a k i k n e k a n e v é t se jegyeztem fel — egyszerű asszonyok és férfiak, hűséges szövetkezetiek és a falutól m á r e l i d e g e n e d e t t e m b e r e k , n é p t a n á c s i e l n ö k és m i l í c i a p a r a n c s n o k , iskolaigazgató és m é r n ö k , p á r t t i t k á r , a g a z d a ­ ság jelenlegi és volt elnöke — egy a d o t t p i l l a n a t b a n , bizonyos helyzetek és p r o b l é ­ m á k mérlegelése s o r á n őt e m l e g e t t e , r e á hivatkozott. K i ez az e m b e r ? K e r e s t e m a lakásán, n e m volt o t t h o n . V a l a m i l y e n ü g y b e n K o l o z s v á r r a k e l l e t t u t a z n i a . Majd csak h a r m a d n a p t a l á l k o z h a t t a m vele. E n n y i t t u d t a m Székről, a m i k o r legfontosabb személyével — persze jogi s z e m é ­ lyével —, a közös gazdasággal i s m e r k e d n i k e z d t e m . L á s s u k az a d a t o k a t . M a a község h a t á r a 4000 h e k t á r . Ebből a háztáji 735 h e k t á r t foglal el. A közös m e g m ű v e l é s b e n lévő h e k t á r o k így o s z l a n a k m e g : szántó 2313, legelő 433, kaszáló 447, szőlő 25, gyümölcsös 34. Ez u t ó b b i k e t t ő új t e ­ lepítés; a régi, n a g y k i t e r j e d é s ű s z ő l ő ü l t e t v é n y e k és gyümölcsösök a m ú l t s z á z a d b a n kipusztultak. A közös g a z d a s á g á l l a t á l l o m á n y a — 823 s z a r v a s m a r h a , 462 sertés, 1815 juh, 25 ló, 12 csikó — első p i l l a n t á s r a is: e l t a r t a n i sok, t r á g y á z á s h o z kevés. T e k i n t e t b e v é v e a t a g s á g o t t h o n i á l l a t á l l o m á n y á t is (801 s z a r v a s m a r h a , 1479 sertés, 2797 j u h ) , a t r á g y á z á s s z e m p o n t j á b ó l m i n t e g y 2500 számos á l l a t r a s z á m í t h a t n a k . Ez 300 h e k t á r t e r m é s z e t e s t r á g y á z á s á h o z elegendő, holott é v e n t e 460 h e k t á r t k e l l e n e m e g t r á g y á z ­ n i u k . 171 t o n n a m ű t r á g y á t h a s z n á l t a k fel; ebből 78 t o n n a foszfor-, 93 t o n n a n i t r o gén-tartalmú. B á r a földek között csak k e v é s az igazán jó minőségű, és a legelők is elég gyengék, ez a v a g y o n á l l a g — a m u n k a k é p e s e m b e r e k s z á m á t t e k i n t v e — h a n e m is t ú l nagy, de n e m is kicsi. H a a gazdaságot k e l l ő k é p p e n vezetik, és a t a g s á g e r ő t e l ­ jesen b e k a p c s o l ó d i k a m u n k á b a , j e l e n t ő s e r e d m é n y e k e t lehet elérni. A m u n k a e g y s é g tavalyi é r t é k e a z o n b a n azt bizonyítja, hogy ezek a feltételek n e m v o l t a k meg. A gazdaság az e l m ú l t é v b e n egy m u n k a e g y s é g é r t fizetett 2,25 lejt, t o v á b b á 1,30 kg búzát, 1,50 kg k u k o r i c á t (csöves), 0,80 kg b u r g o n y á t és 0,023 k g cukrot. Ezzel s z e m ­ b e n a c s u p á n egy e s z t e n d e i g létezett, és az átlagosnál n e m j o b b földekkel r e n d e l k e ­ zett forrószegi g a z d a s á g a z 1962—63-as gazdasági év e r e d m é n y e k é n t egy m u n k a n a ­ p é r t 4,50 lejt, t o v á b b á 1,85 kg búzát, 4,5 kg k u k o r i c á t (csöves) és 1 kg b u r g o n y á t adott a t a g o k n a k . Holott a gazdaságok összevonása ezen a t é r e n is v i t a t h a t a t l a n u l fejlődéssel kellett v o l n a hogy járjon. Az első é v e k b e n azzal is j á r t , k i v á l t k é p p az a g r o t e c h n i k a i e r e d m é n y e k szempontjából. P é l d á u l a b ú z á n á l :

Őszi b ú z a kg

1964 870

1965 1270

1966 1338

1967 965

H a hozzáértő szem elé ilyen statiszikai a d a t o k k e r ü l n e k , szinte m a g a előtt látja az a g r o t e c h n i k a i i n t é z k e d é s e k egész s o r á t ; a m é r n ö k erőfeszítéseit, hogy m i n é l t ö b -

bet csikarjon ki az agyagos földből. D e m i a z oka a súlyos visszaesésnek? Ez a gazdaság rövid t ö r t é n e t é b e n gyökerezik; e n n e k i s m e r e t e n é l k ü l sem m e g é r t e n i , s e m kiküszöbölni n e m lehet. Az első t á r s u l á s t 1954-ben 14 család a l a k í t o t t a , a k i k h e z 1958-ig t o v á b b i 18 család csatlakozik, m a j d 1959-ben m á r a t á r s u l á s b a n t a l á l j u k az egész falut. De a k k o r m á r kezdik a közösre való á t t é r é s szervezését. Így 1960-ban k é t közös gazda­ ság a l a k u l t : az egyik a Csipkeszegen (elnök: Filep P. Mihály), a m á s i k a Felszegen, a m e l y h e z sok forrószegi is csatlakozott (elnök: T a s n á d i György). A forrószegiek többsége m a j d csak 1962-ben h a t á r o z z a el m a g á t , és e l n ö k ü l a felszegiek egyik b r i gádosát, Vígh I s v á n t k í v á n t á k . T u d n i a k a r t a m , hogy m i é r t ? C s a k a z é r t , m e r t m i n t b r i g á d o s c s ö n d e s szavú, megfontolt, d e szigorú, p á r t a t ­ l a n és feltétlenül becsületes e m b e r n e k bizonyult. K é s ő b b , e l n ö k k o r á b a n győződ­ tek m e g róla, hogy k i t ű n ő szervező és eszes-gondos gazda is. H o g y c s i n á l t a ? Elég egyszerű eszközei voltak. A h o g y é r e t t a s á r g a r é p a , zöldség, k ü l d t e b e a p i a c r a , de a piacot országos m é r e t e k b e n figyelte; csak B u k a r e s t b e n 3,5 v a g o n zöldségfélét é r t é ­ kesített. Egyszer K o l o z s v á r o n j á r t á b a n látta, hogy m i l y e n kelendősége v a n a fiatal k u k o r i c á n a k . M á s n a p m á r i n d u l t a k is a szekerek; v i t t é k a tejes m á l é t a v á r o s b a . Szerzett p é n z t fuvarozással is. A j u h o k a t k o r á n b e r r e g t e t t e - b á r á n y o z t a t t a ; a fia­ tal b á r á n y é r t így t ö b b p é n z t l e h e t e t t k a p n i , és a t e j h o z a m is e m e l k e d e t t . Egy é j ­ szaka á t n é z t e a t a g s á g m u n k a l a p j a i t : 280 olyan m u n k a n a p o t talált, a m e l y e t t é v e ­ désből v a g y p u s z t á n „ b a r á t i a l a p o n " jegyeztek b e a b r i g á d o s o k . M i n d e t törölte. Az a k k o r i ellenőrző bizottsági elnök f e l a d a t a teljesítése közben t ú l n a g y o t h ú z o t t az üvegből. Öt m u n k a n a p l e v o n á s á v a l b ü n t e t t e . Volt egy kis b e r z e n k e d é s , de a b ü n t e ­ tés m a r a d t , s azóta a legjobb b a r á t o k . . . A h á r o m g a z d a s á g o t 1964 t a v a s z á n egyesítették. Az elnök Filep P . M i h á l y lett; T a s n á d i t és Víghet a l e l n ö k k é v á l a s z t o t t á k . De a z „ ú j " elnök n e m t ű r t beleszó­ lást v a g y p l á n e e l l e n t m o n d á s t ; a k é t alelnököt r ö v i d e s e n m e n e s z t e t t é k . A köz­ gyűlésen ezt azzal i n d o k o l t á k , h o g y t a k a r é k o s k o d n i kell a m u n k a e g y s é g e k k e l . (Erre m é g visszatérek). Jött

az elvtárs

a

rajontól...

M a r a d t Filep P. M i h á l y . E r r ő l az e m b e r r ő l senkitől egy jó szót n e m h a l l o t t a m . Csak az iskola igazgatója, Zólyomi G y u l a v é d t e azzal, hogy m ű v e l ő d n i v á g y ó e m ­ b e r volt, d e s z e r i n t e is t r a g i k u s figura. Egy eszes könyvelő, Soós P. M á r t o n is ú g y jellemezte, hogy b á r e l e i n t e írni, olvasni, s z á m o l n i s e m t u d o t t , és a gazdasághoz sem értett, eszes e m b e r n e k t ű n t , m é g csipkeszegi elnök k o r á b a n h a l l g a t o t t a v e z e ­ tőségre, l e h e t e t t vele dolgozni. De a m i n t a z egyesített g a z d a s á g elnöke lett, m á r s e n k i n e k sem volt s z a v a előtte, v é g ü l m é g a m é r n ö k n é l is k é p z e t t e b b n e k g o n d o l t a magát. A h á n y tényezőjét a gazdasági fejlődésnek k u t a t g a t o m , a h i b á k és m u l a s z t á ­ sok t ö m k e l e g é v e l t a l á l k o z o m . L e g t ö b b j é n e k keletkezési m ó d j á t m a j d csak V í g h I s t ­ v á n t ó l t u d o m m e g . De azt p é l d á u l , hogy a C s u k á s tó és m á s i k k é t t a v u k m e n t é n r i n g ó n á d feldolgozásából e l ő i r á n y z o t t 200 000 lej b e v é t e l b ő l s e m m i s e m folyt be, p é n z ü g y i t e r v ü k b ő l is l á t h a t o m . A szomszédos S z e k u l a j a gazdasága ezt az összeget é v r ő l é v r e realizálja. A széki g a z d a s á g vezetői p e d i g u g y a n c s a k évről é v r e h a g y t á k , hogy a kincset érő n á d l á b o n r o t h a d j o n el. Az i t t t e r m ő sás egy r é s z é é r t Tacsról sem r e s t e k idejönni az e m b e r e k . A t ö b b i o t t r o h a d el. Odáig j u t o t t a k , hogy a jelleg­ zetes széki s z a l m a k a l a p o t é v e k óta a kackói g a z d a s á g b a n készítik — széki k a l a p o ­ sok. K é s z í t m é n y e i k k e l j e l e n t ő s e n h o z z á j á r u l t a k az o t t a n i g a z d a s á g fellendüléséhez. Széken e r r e se gondoltak. A k e r á m i a i c i k k e k b e n rejlő lehetőségek e l m u l a s z t á s á r ó l m á r n e m is beszélek. I n k á b b Soós P. M á r t o n k ö n y v e l ő n e k azt a v é l e m é n y é t í r o m ide, hogy — b á r sok k i t ű n ő k e r é k g y á r t ó j u k v a n — s z é g y e n s z e m r e m á s közös g a z d a ­ ság készítette s z e k e r e k e t v á s á r o l n a k , holott ők is g y á r t h a t n á n a k n e m c s a k m a g u k ­ nak, h a n e m m á s o k n a k i s . . . O l y a n községben, ahol a lakosság j ö v e d e l m é t évszáza­ dok óta n a g y m é r t é k b e n a h á z i i p a r egészítette ki — a közös g a z d a s á g n a k egyetlen m e l l é k g a z d a s á g a sincs. M e l l é k g a z d a s á g ? M é g a z t s e m l e h e t e t t elérni, hogy a ki t u d j a m i l y e n régi „ k o s a r a z á s i " m ó d s z e r t a t r á g y á z á s n á l bevezessék. Hogy t ű r t é k ? H á t k é r e m , jött az e l v ­ társ a r a j o n t ó l . . .

Egyszer a z t á n azért kellett jönnie, m e r t előállott a z a súlyos helyzet, a m e l y e t a b ú z a - t e r m é s á t l a g r ó l szóló statisztikai a d a t a i n k csak r é s z b e n t ü k r ö z n e k . Filep P . M i h á l y n e m e n g e d é l y e z t e a p i l l a n g ó s o k elvetéséhez szükséges v e t ő m a g b e v á s á r l á s á t . A m é r n ö k , J u h o s I s t v á n m a g a is széki, földjüket úgy ismeri, m i n t a t e n y e r é t . De h i á b a vitázott és m a g y a r á z t a , hogy e n n e k m i l y e n k ö v e t k e z m é n y e i lesznek. Az e l ­ n ö k ezesetben is m e g m a k a c s o l t a m a g á t . Ő azt j o b b a n tudja, m i szükséges és mi n e m ; t a k a r é k o s k o d n i kell, é s kész. A z t á n a t a k a r m á n y h i á n y m i a t t a j ó s z á g á l l o m á n y úgy leromlott, hogy egy részét — 160 s z a r v a s m a r h á t ! — ki kellett selejtezni. A p i l ­ langósok h i á n y á b a n legyöngült, agyagos, a m ú g y s e m kellő m é r t é k b e n t r á g y á z o t t föld pedig 1967-ben közel 30 százalékkal k i s e b b b ú z a - t e r m é s á t l a g o t adott, m i n t a z előző évben. F i l e p P. M i h á l y t v é g r e l e v á l t o t t á k . N y i l v á n v a l ó , hogy m á r a k k o r á t k e l l e t t v o l n a szervezni az egész gazdaságot, hogy v é g r e f e l s z a b a d u l j a n a k azok az erők, a m e l y e k fejlődését b i z t o s í t h a t n á k . E h e ­ lyett m e g e l é g e d t e k egy elnökcserével. S ü k ö s d I s t v á n jó volt b r i g á d o s n a k , t a n u l t a b b e m b e r is, de h i á n y o z n a k belőle a nehéz örökség felszámolásához szükséges k é p e s s é ­ gek. Az ideiglenes jellegű, „ m a j d m e g l á t j u k " - o s i n t é z k e d é s folytán — a fejlődés szempontjából — ismét elveszett másfél esztendő. V é g r e ez é v elején, az egyesülés u t á n „ m e n e s z t e t t " k é t a l e l n ö k közül az egyik: T a s n á d i G y ö r g y lett az elnök. A gyökeresebb átszervezést a z o n b a n e z ú t t a l is e l h a l a s z t o t t á k . E n n e k ellenére, m i n t t a p a s z t a l t a m , a tagok döntő t ö b b s é g e m i n d e n t é r e n m e g b í z i k b e n n e . Ezt Soós P . M á r t o n k ö n y v e l ő így fejezte ki: m é g V í g h I s t v á n is kijelentette, hogy t á m o g a t n i fogja. N e g y e d n a p v é g r e m e g i s m e r k e d t e m . Vígh I s t v á n n a l . N e g y v e n h a t éves, m a g a s , csontos, kicsit h o r p a d t m e l l ű e m b e r . S o v á n y a r c á n , t e k i n t e t é b e n a h i g g a d t e m b e r e k n y u g a l m a . H á z a t á j á n a k szép, okos e l r e n d e z é s e a r r a vall, hogy a m a g a p o r t á j á n is ügyes gazda. H i g g y e m el, ő soha olyan jól és n y u g o d t a n n e m élt, m i n t a m i ó t a egyszerű szövetkezeti tag. Miből? H á t a feleségével e g y ü t t r e n d s z e r e s e n dolgozik a g a z d a s á g b a n , és pénzelni is v a n m i b ő l : a h á z t á j i b a n h ú s z j u h a , kocája, m a l a c a i . De n e m is fogja azt m é g egyszer m o n d h a t n i senki, m i n t „menesztésekor", hogy a z ő k e m é n y m u n k á j á é r t j á r ó m u n k a e g y s é g e k e t a „közösség é r d e k é b e n " m e g kell t a k a ­ r í t a n i ! S t a l á n azt szégyelli a legjobban, hogy konfliktusa F i l e p p e l é p p e n m u n k a ­ egységügyben kezdődött. Á t n é z t e a t a g s á g m u n k a l a p j á t (ahogy e l n ö k s é g e idején a k i ­ sebb g a z d a s á g b a n is tette), és hol 10, hol 20, hol m e g 30 , , a j á n d é k " - m u n k a e g y s é g e t látott bejegyezve. M u t a t t a F i l e p n e k : ezt n e m szabad t ű r n i ! Ő m e g : „ E h h e z n e k e d s e m m i közöd, m e n j az istállóba, az a te gondod!" V a g y a forrószegi p a s z u l y esete! Az o t t a n i b r i g á d o s m a g a s a b b m u n k a e g y s é g biztosítását k é r t e a p a s z u l y k a p á l á s á ­ hoz, k a r ó z á s á h o z , m e r t ezt elég n e h é z h e l y r e ültették, bajos volt a m e g m u n k á l á s a . Micsoda? H a l l a n i se a k a r t róla. Hogy a z t á n h a r m a d n a p m e g j e l e n j e n e k az ő csipke­ szegi e m b e r e i : h á r o m s z o r o s m u n k a e g y s é g e t a d o t t nekik. De m á r a leszedése n e m volt jó üzlet: ott is h a g y t á k , a j u h o k legelték l e az egészet. A b b a n a z évben, a m i k o r Vígh I s t v á n é k a t „ t a k a r é k o s s á g i " okból „ m e n e s z t e t ­ ték", 78 000 m u n k a e g y s é g g e l h a l a d t á k t ú l a r á f o r d í t á s i e l ő i r á n y z a t o t ! H á t persze, hogy csak kevés j u t o t t a r e á l i s a n megdolgozott m u n k a n a p o k r a . . . É r e t t a m u r o k , zöldség. M o n d t a a z elnöknek, vigyék a p i a c r a . Ő m e g : „ N e m lehet, szerződve v a n ! " K i s z á m í t o t t a neki, hogy m i n t e g y h á r o m v a g o n n a l lesz több, m i n t a m e n n y i t szerződ­ tek, ha n e m sietnek, a n y a k u k o n m a r a d . A k k o r sem! Végül is a v á l l a l a t csak a szerződött m e n n y i s é g e t v e t t e át, a többi — két és fél vagon — r á j u k r o h a d t . E z u t á n r á k a p o t t v o l n a a piacolásra. De hogy? H i á b a ellenkeztek, v a l a m i t ú l fiatal, e h e t e t ­ len zöldborsót k ü l d ö t t be a v á r o s b a . P e r s z e visszahozták, a k u t y á n a k se kellett, k á r b a veszett m i n d . K é s ő b b : m o s t jó a zöldborsónk, m o s t kell p i a c r a v i n n i . Azt m á r n e m ! Neki elég volt egyszer l e é g n i . . . A földeken k u p a c o k b a r a k v a t a l á l t a a d r á g a m ű t r á g y á t , de h i á b a szólt, úgy is m a r a d t , n e m szórták szét; elmállott, k á r b a v e ­ s z e t t . . . A forrószegi gazdaság idején az á r o k m e n t i k a s z á l ó k a t — m i n t h o g y ezeket n o r m á z n i n e h é z v a g y é p p e n lehetetlen — a t a g o k között e l á r v e r e z t é k . E b b ő l is vagy 25 000 lejt v e t t e k be. De Filep erről sem a k a r t h a l l a n i ; ez is m i n d k á r b a veszett. N a ­ gyon szép sarjú is volt 1965—66-ban. Az e m b e r e k k é r t é k résziben. N e m a d t a . H i á b a m a g y a r á z t á k neki, hogy közösségi m u n k á v a l n e m b í r j á k lekaszálni. A k k o r sem! De m i é r t ? Csak. O d a v e s z e t t a d r á g a t a k a r m á n y . El l e h e t képzelni, hogy ez is m i t v á l ­ tott ki az e m b e r e k b ő l . . . H i g g y e m el, az e m b e r e k v é g ü l m á r nézni se b í r t á k , a m i itt v é g b e m e n t . Százá­ val h a g y t á k el a gazdaságot, b e á l l t a k városi m u n k á s n a k , de n e m j ó k e d v ü k b ő l ; csak

k e v e s e n a k a r n a k ott is m a r a d n i . A z t á n : csak egy szénaosztáskor, de m á s t e r m é n y e k osztásánál is mi m e n t itt v é g b e ! Még az ellenőrző bizottság e l n ö k é t is t e t t e n é r t é k ; lopott. (Erről k é s ő b b Filep P. M i h á l y : „Én m o n d t a m neki, hogy n e lopjon! Azt v á ­ laszolta, n e a v a t k o z z a m az ellenőrző bizottság m u n k á j á b a ; ő egy-két év a l a t t m e g ­ szívja m a g á t , a z t á n lesz, a m i lesz." „És e r r e m a g a ? " — faggattam Filepet. V á l l a t vont. Hallgatott. Majd a r r a kért, beszéljek az e m b e r e k k e l , róla rosszat senki s e m fog m o n d a n i . K é r d e z z e m m e g a l e g t e k i n t é l y e s e b b e m b e r t , V í g h I s t v á n t , ő m a j d m i n d e n t e l m o n d . A legjobb a l e l n ö k e volt; fájlalta is, a m i k o r e l m o z d í t o t t á k . Ezt csak m i n t t é n y t í r t a m ide. Lélekelemzéshez n e m j u t o t t időm.) N e m s o k k a l „ m e n e s z t é s e " u t á n jött is az e l v t á r s a rajontói, és k é r t e Víghet, l e -

Bene József:

Szék

gyen b r i g á d o s . Azt válaszolta, hogy: n e m ! S azóta is e m e l l e t t m a r a d t . A n a p o k b a n ismét felkérte a vezetőség, v e g y e n á t egy b r i g á d o t . Azt m o n d t a : ingyen szívesen. D e m u n k a e g y s é g é r t : n e m . H á t így t á m o g a t j a T a s n á d i t ? K é r e m , T a s n á d i csak egy e m ­ ber. S J u h o s I s t v á n , a m é r n ö k ? Bólintott. Az kettő. B á r volt idő, hogy a m é r n ö k r e is h a r a g u d o t t , m e r t Fiiepet t á m o g a t t a . (Erről m á s n a p J u h o s : „Igaza v a n . M i n t m o n ­ dani szokás, az e m b e r olykor a k a r a t l a n is az ördög előtt viszi a l á m p á s t " ) . De m á r a „ h á r o m " - i g n e m j u t o t t e l . . . Csak k é s ő b b é r t e t t e m meg, hogy így fejezte ki nézetét a gyökeres á t s z e r v e z é s szükségességét illetően. H a n e m a k k o r m é g v i t a t k o z t a m . Mit gondol, m a m á r , hogy változott a helyzet, n e m kötelessége-e n e k i is, hogy a gazdaság ú j j á t e r e m t é s é b e n részt v e g y e n ? Hogy l e h e t m á s k é n t i t t h o n t a r t a n i a sok i n g á ­ zásra szorult e m b e r t ? S felolvastam n e k i füzetemből a község egészségügyi helyzetére v o n a t k o z ó jegyzeteimet. L á t t a m , ez h a t o t t r á . Hallgatott, gondolkodott. Végül mégis azt m o n d t a : ő m i n d i g m i n d e n á l d o z a t r a h a j l a n d ó , de azt, hogy m é g egyszer h i á b a őrlődjön, gyötörje m a g á t , n e k í v á n j a tőle s e n k i . . . Úgy vélem, az elnök és a m é r n ö k s z á m í t h a t mégis Vígh I s t v á n r a . A következő n a p o n s z á l l á s a d ó i m n á l b e k ö v e t k e z e t t az egész h é t e n v á r t ese­ m é n y : hazajött a család két férfi-tagja. Az a p a 55, a fiú 27 é v e s ; n e m túl m a -

gas, sovány, í n a s e m b e r e k . M i r e m e g i s m e r k e d e m velük, m á r szinte m i n d e n t t u d o k róluk. Az a p á n a k csak egy sóhaját j e g y z e m i d e : m ú l t évben A r a n y o s g y é r e s e n dol­ gozott, és ott azt m o n d t a egy szövetkezeti, n e k i a g y á r b a n 1200 lejes állást a j á n ­ lottak, de e n n y i é r t s e m h a g y j a ott a gazdaságot; h a a széki g a z d a s á g b a n n e m e n y nyit, csak a jelenleginél egy kicsivel t ö b b e t l e h e t n e k e r e s n i ! A fiú Beszterce k ö r ­ n y é k é n h a l l o t t e h h e z hasonlót, és bizony ő is sóhajtott egyet. Egyelőre a z o n b a n n e m szándékszik h a z a j ö n n i . Ő is, a k á r c s a k apja, 70 lejt k e r e s n a p o n t a , igaz, e b ­ ből m é g l e v o n j á k az adot. De csak a két g y e r e k u t á n k a p o t t pótlék, s a m i t p i h e n ő s z a b a d s á g r a k a p , összesen é v e n t e szinte 3400 l e j . Hogy m o n d a n a le e r r ő l ? (Különös kettősség: h á z a t azért Széken épít, jövőre lesz beköltözhető á l l a p o t b a n , és eszében sincs, hogy i n n e n végleg elköltözzön. Valósággal é l e t f o r m á j á v á v á l t az ideigle­ nesség.) Az e m b e r n e k a k a r a t l a n u l is a r r a kell gondolnia, hogy a z a j t ó n k o n k o p o g t a t a városi és falusi b é r e k közötti viszony r e n d e z é s é n e k p r o b l é m á j a . Este V í g h I s t v á n felesége t á r s a s á g á b a n v i s s z a a d t a a vizitet. K é r d é s s e l fogadom. Vajon jó ú t o n j á r u n k m i , hogy i t t h o n a k a r j u k t a r t a n i az e m b e r e k e t ? A v á r o s b a n és az é p í t ő t e l e p e k e n is szükség v a n a jó m u n k a e r ő r e . Azt m o n d t a , forrószegi elnök k o r á b a n m á r t a l á l k o z o t t ezzel a kérdéssel. Egy csoport e l k é r e z k e d e t t egy kis p é n z t keresni. E l e n g e d t e őket. De a kitűzött i d ő p o n t r a m i n d egy szálig visszajött. Elége­ d e t t e k voltak, s i t t h o n is úgy dolgoztak, hogy j o b b a n se kell. Ha jól szervezik m e g a gazdaságot, ezt „ n a g y b a n " is m e g l e h e t csinálni. A t á r s a d a l o m — v é l e k e d t e m — d r á g á n dolgoztatja az ingázókat. N e m c s a k a m u n k a b é r t fizeti ki, h a n e m közben az is r á m e g y , a m i ezek t á v o l l é t é b e n itt v e s z e n d ő l e s z . . . Beszélgettünk, v i t á z t u n k (én h e v e s k e d t e m ; igazán t a n u l h a t n é k én is ettől a h i g g a d t embertől), szép, m e g h i t t este v o l t . . . A m é r n ö k k e l is, az e l n ö k k e l is a g a z d a s á g jövő t e r v e i r ő l b e s z é l g e t t e m . . . A b e ­ r u h á z á s i kölcsönből v a l a m i v e l t ö b b , m i n t egymillió lej m é g törlesztetlen ; m ú l t é v ­ b e n 227 000, ez é v b e n 171 000 lej a törlesztés. Ú j a b b b e r u h á z á s o k r a , egyelőre n e m i g e n g o n d o l h a t n a k . . . Vagyis a m é r n ö k a g r o t e c h n i k a i , az e l n ö k szervezési p r o b l é m á k b a n gondolkodik. S ez így v a n r e n d j é n . De ki fog t ö r ő d n i a pénzügyi, gazdasági p r o b l é ­ m á k k a l ? Az elnök megsúgta, hogy s z e r e t n é k V í g h I s t v á n t a l e l n ö k k é n t m a g u k m e l l é v e n n i ; ezen f á r a d o z n a k , ezt készítik elő. H a ez csak elnöki titok, én is m e g ő r i z t e m volna. Lapozgatok jegyzeteim között. Sallai M i h á l y borjúnevelési m ó d s z e r e . . . A sertéshízlalás k i f i z e t ő d ő s é g e . . . Az iskola p r o b l é m á i ; 15 százalék a k i t ű n ő t a n u l ó , de 3 százalékon m e g l á t s z a n a k a r o k o n h á z a s s á g n y o m a i . . . A m ű v e l ő d é s i o t t h o n , a k ö n y v ­ t á r gondjai, e r e d m é n y e i . . . A bicskázási esetek e l t ű n é s e . . . M i n d e z f ü z e t e m b e n m a ­ r a d t . A r e n d e l k e z é s e m r e álló h e l y e t i g y e k e z t e m a legfontosabb p r o b l é m á k n a k f e n n ­ t a r t a n i . Gondolom, m i n d e n e k e l ő t t ezeket kell m e g o l d a n i . Egy r é s z ü k e t m a g u k n a k a székieknek. M á s o k a t az illetékes s z e r v e k n e k , h a t ó s á g o k n a k . R e m é l e m , a szükséges segítséget m e g is fogják k a p n i . Ez a n n á l is i n k á b b k í v á n a t o s , m e r t a széki gondok: az ingázás, a t e r m e l ő s z ö ­ vetkezeti vezetés p r o b l é m á i a m o d e r n szociológia o p t i k á j á b a n t ú l m u t a t n a k a helyi kereteken, s általánosabb érvényű rendezést sürgetnek. S o m l y a i László

Gorka Géza

kerámiája

JEGYZETEK Színházak

nagykorúsítása

Az intézmények más törvényeknek engedelmeskednek, mint az emberek: olykor nagyobb a biológiai ellenállóképességük; nemzedékek energiáját raktá­ rozzák el magukba, hogy azzal is a később jövőket szolgálják, de ugyanakkor — éppen a hagyomány kötelező parancsát jelmutatva — újabb, még felelősebb szolgálattételre mozgósítják a kortársat. E sajátos dialektika folytán ün­ nepelhettük nemrég mi, húsz-harminc, negyven és ötven, hatvan-hetven éve­ sek mint személyes ünnepünket a kolozsvári magyar színház 175. évfordulóját, egyszerre érezve magunkat nagyon öregnek és nagyon jiatalnak. Mi hát a 175-höz viszonyítva a húsz vagy tizenöt? Kevés, legyinthetnénk — ha az a húsz vagy tizenöt év, amellyel most a sepsiszentgyörgyi, a szatmári és a temesvári magyar színészek egy pillanatra elgondolkoztatnak, nem volna kiszakíthatatlan része életünknek, és nem csupán a múlt jogán, hanem saját álmaink, küszködésünk, hibáink, felismeréseink közvetlenségével. Mert amikor a Sepsiszentgyörgyre, Szatmárra, Temesvárra küldendő köszöntőt fogalmazzuk, a szocialista Romániában gyarapodó magyar színházkultúrát becsüljük meg, az egész romániai szellemi életnek azt a rendkívül fontos területét, amely az anyanyelv pótolhatatlan bensőségességével hirdeti az emberség korparancsát, a szülőföld mindenekfölötti szeretetét, a szocialista eszmék nemzetköziségéi. Az ünnepeltek mindezt nagyon is konkrét valóságként — lelkesedéssel készített műsortervek, kitűnően vagy kevésbé jól sikerült bemutatók, sűrű vi­ déki kiszállások izgalmával — élték meg, bár nyilván tudatában voltak hiva­ tásuk magasztosságának már az indulás óráiban. Azóta egyesek közülük — és nem titok, hogy itt főképpen a szatmáriakra gondolunk — a romániai magyar színjátszás élvonalába küzdötték fel magukat, sőt (kitüntetések, díjak bizonyít­ ják) nem egyszer az egész ország figyelmét magukra vonták. Az egykori, ro­ mantikus körülmények között színházat alapító évfolyam, még fiatalabbakkal felfrissülve, országos (és nem megyei!) színvonalú művészeti intézményként vált nagykorúvá. Helytálltak az általános rokonszenvből fakadó dicséretek ide­ jén, művészi produkciókkal tudtak válaszolni a kétkedőknek az első lelkesült­ ség múltán — a huszonegyedik esztendőben sem akarjuk kevesebbel beérni: a megnövekedett feladatok-gondok új sikerek forrásává váljanak. Ugyanezt várjuk Temesvárról, ahol az ígéretes művészi erők lassabban érnek együttessé. Sepsiszentgyörgy színházi nagykorúsodása ma van napirenden. Ha — füg­ getlenül a területi beosztástól — sokáig ezt tekintettük legvidékibb színházunk­ nak, a józanabb szentgyörgyiek sem haragudhattak meg. De ma, Kovászna me­ gye székhelyén, valami új van születőben; erről győz meg a Megyei T ü k ö r

minden héten, s ezzel biztattak a legutóbbi színpadi bemutatók; ezek után hi­ szünk a sepsiszentgyörgyi terveknek, bízunk a „pinceszínház" sikerében is — és a „vidéki" jelzőt igyekszünk végképp elfelejteni. Fiatal költők, fiatal újság­ írók, fiatal színészek, akik meghallgatják a tapasztaltabbak tanácsait, együtt nagy dolgokra vállalkozhatnak. Talán innen is várhatjuk a romániai magyar drámairodalom gazdagodását, fokozatos felnövekedését a többi műfajhoz és a lehetőségekhez, amelyek itt-ott már müvekben mutatkoznak. Ez az egymásratalálás, irodalom és színház ölelkezése lesz aztán az igazi ünnep; úgy érezzük, legfiatalabb színtársulataink is tudják ezt, kísérleteik a szakmában és kísérleteik az eredeti drámák színpadra állításában közelebb hozzák majd ezt az ünnepet. K. L.

Spectator

halálára

„ H í d v e r ő " — ezt a szép jelzőt é r d e m e l t e ki m a g á n a k a k é t v i l á g h á b o r ú között, a m i k o r m i n t a M a g y a r P á r t belső e l l e n z é k é n e k , a d e m o k r a t i z á l á s t követelő r e f o r m c s o p o r t o k n a k a szószólója r o m á n o k és m a g y a r o k kölcsönös m e g é r t é s é t , t e s t v é r i b é k é j é t s ü r g e t t e . K r e n n e r Miklóst, a d é v a i , m a j d a r a d i t ö r t é n e l e m t a n á r t é p p e n ú g y fel kell m é g f e d e z n ü n k , m i n t a h o g y a n g a z d a g újságírói m u n k á s s á g a is feldolgozásra v á r . „ S p e c t a t o r " — ezt a szignót ő v á l a s z t o t t a m a g á n a k , s v a l ó b a n : a zajló e s e m é n y e k bölcs megfigyelője és m e g ítélője volt. H a most, h a l á l a h í r é r e , h o n i m a g y a r i r o d a l m u n k folytonosságában a k a r ­ n ó k h e l y é t kijelölni, S á m i László n e m e s e n őszinte 43-as l i b e r a l i z m u s á n a k és P e t e l e i I s t v á n tiszta k ö z i g a z g a t á s é r t k ü z d ő p u b l i c i s z t i k á j á n a k ú j j á s z ü l e t é s é r e h i v a t k o z h a t n á n k : a kolozsvári Ellenzék és F ü g g e t l e n Újság S p e c t a t o r - c i k k e i a r o m á n i a i m a g y a r s á g gondolati s o r s p r o b l é m á j á v á e m e l t é k fel a m i n d e n n a p o k közügyeit, s a h u m á n u m erejével k e r e s t e k és a d t a k választ. „Földi dolgok, d e égi illatuk v a n " — v a l l o t t a egyszer azokról az elvekről, m e l y e k é r t á l l a n d ó s a j t ó p e r e k és elítéltetések e l l e n é r e is egyéniségének erkölcsi s ú l y á v a l szállt sík­ ra. K o r t á r s a és h a r c o s k a r t á r s a K ó s K á r o l y n a k és S z e n t i m r e i J e n ő n e k , s élet­ m ű v é t a m a g a t a r t á s - p u b l i c i s z t i k a m i n d e n k ö v e t k e z e t e s s é g é v e l Kacsó S á n d o r viszi t o v á b b . N a g y o n tisztes k o r b a n , 93 betöltött esztendővel, szállott s í r b a B u d a p e s ­ ten. A m a g y a r o r s z á g i sajtó „a m a g y a r újságírók d o y e n j e " s z á m á r a k i j á r ó m e g ­ becsüléssel b ú c s ú z t a t t a , s m e g e m l í t i s z e r e p é t az a n t i f a s i s z t a - a n t i h i t l e r i s t a ellen­ á l l á s b a n is. H o z z á t e s s z ü k : a m i k o r Józsa Béla k e z d e m é n y e z é s é r e 1943-ban K o ­ lozsvárt a p á n g e r m á n t ö r e k v é s e k k e l s z e m b e n k e l e t - e u r ó p a i összefogást s ü r ­ gető z s e b k ö n y v j e l e n t m e g 48-as Erdély c í m m e l , a bevezető c i k k e t K r e n n e r Miklós í r t a . A legvészesebb i d ő k b e n is h i t t e és vallotta, hogy j ö v e n d ő n k leg­ főbb lehetősége „a m e g n e m valósult 1848 teljes v é g r e h a j t á s a m a r a d t o v á b b r a is". E s z m é n y i t r a n s z i l v a n i z m u s á n a k legszentebb h a g y o m á n y a i h o z m a r a d t h ű a k k o r is, a m i k o r „ ő s k e r e s z t é n y " l é t é r e t ü n t e t ő e n felvette a s á r g a csillagot. T a r ­ tozás nélkül m e n t el, mi a n n á l többel t a r t o z u n k neki. KORUNK

Fénymáz

és bölcsesség

Barátom kezében, mikor ajtót nyitott, cipőkeje volt. Ami azért lepett meg, mert bennem a csöngetéshez az évek során barátomnak egy állandó megjelenési formája társult; ahogy reneszánsz festményeken Szent György mindig sárkányt öl, és a Madonna mindig bambinót dajkál, barátom is kivétel nélkül kezé­ ben könyvvel nyit ajtót; mutatóujja a lapok közt, önkéntelenül jelezve, hogy a becsöngető külvilágot csak futó vendégnek tekinti, s minden pillanatban kész visszavonulni könyveinek szelleméhez egyedül méltó társaságába. Barátom rangjára kényes értelmiségi, semmiképpen sem illett hozzá az előszobában a kisszék, f é n y m á z , rongyok és cipők csendélete. — Nézd — mondta barátom, aki úgy látszik érezte, hogy egy sárkány nél­ küli Szent György legalábbis magyarázattal tartozik nézőjének —, csakugyan fölöslegesnek tartom az efféle időtöltést, és van is, aki elvégezze helyettem. De rájöttem valamire: aki hagyja, hogy kiszolgálják, az kiszolgáltatja ma­ gát. Én a betűn kívül semmihez sem érlek, engem tehát mindenki kiszol­ gál, ami annyit jelent, hogy mindenkinek ki vagyok szolgáltatva; a mészáros jóindulatán múlik, hogy milyen húst eszem, s a zöldségárusén, hogy milyen gyümölcsöt; más vasalja az ingemet és más takarítja a cipőmet, s ha levetem őket magamról, hogy beálljak a zuhany alá meztelen testtel, amelyet — meg­ bocsáss a sikamlósságért! — ugyancsak más nemzeti és szült, olyankor elfog egy pillanatra a riadalom, hogy magasabb értelemben nem is létezem, hogy csak groteszk csalás vagyok, mint Hoffmann Olimpia-babája, s hogy halálig e végzetes szélhámosság cinkosaként kell élnem, vasalt ingben és fényes cipő­ ben, elhitetve a világgal és önmagammal, hogy én — én vagyok, miközben ér­ zem, hogy a név, amelyet viselek, „csak áruvédjegy, mint bármelyik mosó­ poré", ahogy egy nagy költő mondja. Kifullasztotta az indulat. — Hát ezért takarítom a cipőm — mondta végül barátom kicsit bizonytalanul. — Hogy legalább ebben magam szolgáljam ki magamat. Lehet, hogy megpróbálok vasalni is, és a napokban megtanulom a porszívó kezelését. Modern remete leszek, aki saját kezének köszönheti össz­ komfortját. Hallgattam ezt a pánikot, melyet izgalmában is választékos barátom ria­ dalomnak nevezett, s azt sem mondhatom, hogy meglepett. „Villanyhuzalok, víz- és gázcsövek / orozzák el függetlenségemet" — panaszolta nyilvánosan köl­ tő-ismerősöm ugyanerről a kiszolgáltságról és kiszolgáltatottságról, amely „fény­ nyel áraszt, fürdet és melegít, / s redukálja bennem az emberit". Ez a divatos szóval „elidegenedés"-nek titulált értelmiségi betegség lényegében atavizmus. Az embert körülményei kényszerítették emberré válni, s e körülmények hatá­ sára nemcsak mindent-evővé, hanem mindent-tevővé is lett; példátlan megma­ radását annak köszönhette, hogy kilépett a természet munkamegosztásából, s feladatait nemcsak képességeihez, hanem akaratához is mérte. Az ember ide­ geiben ott él képességeinek korlátlansága — amely mindennap megszégyenül lehetőségeinek korlátai előtt. Ettől a szégyentől menekül barátom a kefe és fénymáz biztonságához — ami szintén nincs hijával a történelmi példáknak. Az ilyen ön- és világmegváltó eszmék ugyanis mindig előszeretettel kapcso­ lódtak a lábbelihez. Régi korok szerzetese fapapucsot húzott, mielőtt kilé­ pett volna a földi hiúságok rabságából, vérbeli tolsztojánus a jóságot és lelki egyszerűséget csak bőrsaruban tudta elképzelni, s boldogult ifjúkoromban mi

is a pantallóhoz viselt disznóbőr bakancsban tiportuk lábbal a piperkőc kis­ polgáriságot. Hogy ezek az eszmék legtöbbször már a boka szintjén, hogy úgy mondjam, szárnyukat szegik, abban nemcsak az emberi természet állhatatlansága a ludas. A barátom riadalmát kiváltó atavizmus nyilván sokkal mélyebb gyökerű annál, semhogy egy kis jénymázzal gyógyítható lenne. A f é n y m á z — a feltalálása óta felhalmozott társadalmi tapasztalat szerint — különben sem oldja meg a cipőben megtestesülő problémákat, legfeljebb eltakarja őket. Feledést ad, nem célt és utat. A feledés viszont nem szabadság, és a narkotikum a cselekvés megölője. A gyengeség, a kiszolgáltatottság szülte riadalom nyilván a legrégibb idők em­ berében is ott élt, legfeljebb akkor kardfogú tigristől, barlangi medvétől és a szomszéd dorongjától rettegett — s nyilván voltak akkor is barlanglakók, akik az elrejtőzés és a növényevés vélt biztonságát választották. Az élet fenntartása azonban nem az ő érdemük, hanem azoké, akik vállalták a fenevadak szom­ szédságát, a szüntelen fenyegetettségben keresve a biztonságot. „Csak annak jár a szabadság s az élet, j ki érettük minden nap vini kész" — írta Goethe, s ezt az igazságot az ember már barlanglakó korában gyakorolta. Barátomnak persze mindebből semmit sem mondtam. Gondolataim ma­ gánhasználatra készült feltevések csupán, s még ha igazak is, bódítószer ellen — legyen az f é n y m á z , alkohol vagy detektívregény — észérvekkel nem sokra megy az ember. A szó, sajnos, nem gyógyszer, legfeljebb a lelki higiénia esz­ köze, mely védi az egészségest a fertőzéstől. Gyógyszert különben sem ajánl­ hattam volna neki: ebben mindenki magának orvosa. Talán csak annyit: a szolgálatban van a szabadság. Aki — bármilyen szűk körben — úgy él, hogy többet adjon a világnak, mint amennyit kap tőle, az nyugodtan hordhatja má­ soktól tisztított cipőjét, másoktól vasalt ingét másoktól nyert testén: megfize­ tett értük. Belátom, ez utóbbi ige nem túlságosan költői és emelkedett, a cse­ lekvés azonban a tárgyilagossággal kezdődik. Láng Gusztáv

Öt

vasárnap Felkértek több ízben, telefonon is sürgettek: írnék magunkról, Ifjúmun­ kás-matinéinkról valami meggondolkoztatót, komoly összefoglalót. Elég sokáig ingadoztam, szabadkoztam, nem akarva másokra tukmálni nekünk oly kedves emlékeinket, melyeket ha felidéznék, tettenérne a vád: na, ez is úgy fecseg, mint a vénemberek. Kissé keserű szájízzel, de mégis ráálltam, ráállok. S míg azon morfondí­ rozok magamban, miért kell azt n e k ü n k megírni, miért nem akadt öt lelkesvisszhangú vasárnapunk mérlegelésére higgadt pártatlan emberi szemmel ítélő kritikus, hiszen a mi véleményünk nyilvánvaló, nem is lehet más: az Ifjú­ munkás-matinékra szükség van (ezt bizonyítandó, továbbra is rendezünk ta­ lálkozókat — jobban, módszeresebben) — tehát miközben ilyen gondolatokat forgatok magamban, egyre inkább barátkozom a helyzettel. Ezt a jegyzetet meg kell írni, mindegy, hogy kinek, de visszavonhatatlan, letagadhatatlan öt va­ sárnapunk, úgy érzem, értékelésre vár.

IIa néhol szubjektív is leszek, emlékeinknek tulajdonítható. A matinéról nem lehet embereket mellőzve beszélni. Különböző városokban jelentkező han­ gosújságunk nemcsak a szerkesztőség belső energiáit szabadította fel, hanem azokét az emberekét is, akiket szervezés közben és előadás közben magunk mellé állítottunk minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül, s akik kissé szomorú módon időnként túl is licitálták szerkesztőségünk lelkesedését. Furcsának tűnik, de mégsem az. Mind az öt esetben úgy csapódott mellénk az illető városka fia­ tal értelmiségi rétege, mint erős mágneshez a vasdarab. Lehetőséget láttak, kinyújtott jobbunkat elfogadva, kiélni magukból, felhozni bensőjükből mind­ azt, amit a provincia helyenkénti szűkkeblűsége, lószemüveges fórumai mármár sikeresen kioltottak. És mikor ezek az emberek színpadra léptek, vagy a kulisszák mögött láthatatlan, de sóvárgásukat kielégítő kulimunkát végeztek, a provincia csodálkozva nyitotta rájuk néző-szemét: hát ilyenek is élnek közöt­ tünk? Bizisten, nem is tudtuk... Az ötlet... Itt bizony, minden fintorgást vállalva is, Matekovics János kol­ légámról kell szólnom, aki úgy hordozta végig remek elképzelését a szerkesz­ tőségben, hogy mi többiek csak csodálkoztunk, hitetlenkedtünk. Őszintén be­ vallom, többen is arra gondoltunk: nem nekünk való játék, kicsi fiúk vagyunk mi ehhez. Ám roppant energiája, sziporkázó ötletgazdagsága végül is legyőzött, beadtuk a derekunkat, s egyszercsak azon vettük észre magunkat — öt perc múlva felhúzzák a függönyt a marosvásárhelyi színinövendékek stúdiószínpa­ dán. Azóta már az ötödiken is túl vagyunk. Nem egészen másfél év alatt öt rendkívüli vasárnapot szerveztünk magunknak, s ezzel együtt Marosvásár­ hely, Sepsiszentgyörgy, Nagyvárad, Csíkszereda és Szatmár ifjúságának. Mért csináljuk? Mert nem tudjuk abbahagyni. De félre a tréfával: nem mondunk le a matinékról, mert olvasóink kérik, könyörgik tőlünk. S valahány­ szor felhangzik műsorunk közben a taps, már biztosan lehet tudni — nem Xnek vagy Y-nak szól, hanem az oldott, helyenként spontán, a közönséget szer­ vesen magába olvasztó szórakozási formának, a remek vasárnap délelőttöknek, melyek ugyan mindig elhúzódnak, átlépik a vasárnapi ebéd idejét, de az igazságnak tartozom azzal, hogy sokszor bizony kifütyölték konferansziénkat, mikor bejelentette, hogy a műsornak vége. A műsorról... Témás keretet adtunk mindenik rendezvénynek. Szerelem, barátság, szenvedély, őszinteség, fiatalság, emberség. Nagy, bombasztikus sza­ vak, igaz? Pedig csak a pakolást jelentik — a hálót, melybe az ízléskülönbsé­ geknek megfelelő, konkrétan komoly (komor) vagy könnyed (oldottan vidám) „ajándékokat" elhelyeztük. Így következtek egymás után tartalmas, esszéknek beillő, nagy tekintélyű pedagógusvagy írószemélyiségeink közvetlen hangú vezércikkei, majd vetített képes ankétriport, hogy azt is felváltsa a kurta élet­ szeletekben felmutatott viselkedési-csokor, melyet végignézve a közönségnek kellett eldöntenie, melyik volt szerinte a helyes eljárás; majd fiatal írók és költők léptek pódiumra, az illető környék szülöttei és (ki tudja?) leendő büsz­ keségei, s egy-egy drámai jelenet, nagysikerű műveltségi verseny, kezdő könynyűzeneénekesek vetélkedője váltogatta egymást. Az általános, a bevált, és többször is felhasznált műsorpontokon túl né­ hány olyan kezdeményezés is fűződik matinéinkhoz, melyek jelentőségét talán ma még nemigen vették észre az arra illetékesek: a sepsiszentgyörgyi hobbykiállítás, a nagyváradi, de különösképpen a csíkszeredai képzőművészeti sereg-

szemle (ez utóbbin magas színvonalon képviseltette magát az I f j ú m u n k á s fia­ tal, képzőművész munkatársi gárdája) és a szatmári fotokiállítás, melyen nem egy valóban tehetséges, eddig jobbára ismeretlen hazai fotográfus tűnt föl. A mellveregetés, azt hiszem, fölösleges, és nem is túlságosan ildomos. Csak egyet sajnálok, de azt mérhetetlenül: hogy ez a jelenségre letekintő, ha­ sonlító-értékelő cikk ugyancsak „saját" műhelyben született. Nem is zárom egyébbel, csak felpanaszolom komoly, nagyhatósugarú lapjainknak és irodalmi fórumainknak, hogy bár az invitáció (ne értsenek rajta aranycirádás meghí­ vókártyát, bár talán ez lehetett a félreértések gyökere) nem maradt el, Páskándi Géza első színpadi jelentkezése (a szatmári matinén mutatták be a helyi szín­ ház tagjai a K ü l s ő zajokat) sem vonzotta őket — pedig állítom, hogy a ritka szenzációk egyike volt. Véleményemmel nem vagyok egyedül, tanú rá az a sok­ száz főnyi fiatal közönség, mely nyíltszíni, majd szűnni nem akaró vastapssal jutalmazta kísérletünket. Mai irodalmunk átütő sikere volt ez, dicséret érte a közönségnek. A titok?

— adjunk

a közönségnek

valódi

értékeket. Cseke Gábor

A Művelődés

csinosodása

Különös az újságok, folyóiratok élete. Amennyiben hasonlít, annyiban kü­ lönbözik is az emberekétől. Mert egy újság születhet egyenesen öregen. Igaz, az ilyesmi ritkán fordul elő. Amelyik egészségesen, jó csillagzat alatt, s vilá­ gos gondolkodású szerkesztők bábáskodása mellett látja meg a napvilágot, he­ tek alatt erőteljes, egyéni hangú felnőtté érhet, akinek minden szavára, mon­ datára oda kell figyelni. Akad viszont olyan lap is, amely egész életére zöld­ fülű, mutálóhangú, zavaros kamasz marad. S a lapok, akárcsak a népmesék hősei, csodálatos módon megfiatalodhatnak, egyszerre megváltozott külsővel, gondolatokkal, törekvésekkel léphetnek az olvasók elé. A „csodák" titka álta­ lában mindig a körülményekben s emberekben kereshető. Csodát irtunk, mert, mikor újjászületésről beszélünk, nem bravúros kozmetikai műtétre vagy gerovitálos kezelésre gondolunk, hanem igazi átlényegülésre, gyökeres szellemi fel­ frissülésre, újszerű, bátor gondolatokra. A Művelődés, a Művelődésés Művészetügyi Állami Bizottság magyar­ nyelvű folyóirata, legújabb hat számát lapozgatom. A megcsinosodott hasá­ bokon a lap egykori fénykorának biztató jegyeit vélem felcsillanni. Eltűntek az elmúlt esztendők során szerzett bántó, az olvasókból legjobb esetben csak részvétet és sajnálkozást kiváltó szerkesztési ficamok, sértő eltorzulások, kisi­ multak a korai öregség ráncai, megszűnni látszik az ötlettelenség, a probléma­ szegénység lidércnyomása. Régi nevén, de megújult arculattal és tartással mutatkozott be ebben az esztendőben a M ű v e l ő d é s . A megjelent számok azt bizonyítják, hogy valóban vállalni és teljesíteni akarja a küldetést, amellyel annak idején létrehozták, amelyet sajátos profilja az új feltételek között ténylegesen megkövetel; a hazai magyar műkedvelő-mozgalom istápolása, szellemi irányítása és vezetése, a mű­ vészeti irányítók konkrét és hathatós megsegítése jó műsordarabok, színművek, összeállítások, versek, kórusművek közlésével, a műkedvelés haladó hagyomá-

nyának ébrentartása, anyanyelvünk művelése, műemlékeink, népszokásaink széleskörű megismertetése és védelme. Széles front ez, de most, hogy a szer­ kesztőség kezdi kibontakoztatni erejét, egyre jobban át tudja fogni, és ki tudja tölteni azt. Már több szakaszon figyelemre méltó eredmények dicsérik a helyesebb taktikai elképzeléseket, a harcolni tudást. Elég csak tallózni az 1968-as év ed­ dig megjelent számaiban, hogy a mondottak igazáról meggyőződjünk. Endre Károly verseinek összeállítását (a februári számban jelent meg) bemutathatja bármelyik irodalmi színpad. A májusi számban minden színjátszó örömére kö­ zölték Tamási Áron meseszép legendáját, az É n e k e s m a d á r t , amelyet aztán a következő számban nagyon hasznos jegyzet követett a darab rendezési prob­ lémájáról. S hisszük azt, hogy a Tamási-darab csak a kezdetet jelentette a ma­ gyar irodalom klasszikusai, a két világháború közötti hazai írók legjobb egyés többfelvonásos darabjainak újraközlésében, újrafelfedezésében. Ezek mellett olyan mélyenszántó cikkek bizonyítanak a M ű v e l ő d é s megújhodása mellett, mint Balogh Edgár írása az élő irodalomról, Jordáky Lajos tanulmánya a tár­ sadalomkutatásról és a közművelődés kapcsolatáról. Konsza Samu írása az apácai kakaslövés szokásáról, Könczei Ádámnak az igazi népdalok színpadra segítéséért kardoskodó közlései, Csire Józsefnek A vezénylés m ű h e l y t i t k a i b ó l cím alatt indított vezénylés-módszertani sorozata... Lényeges megállapítani, hogy az említettek nem elszigetelt anyagok. Új a lap egész szelleme. Ötletesek a riportok, valódi problémákat taglalnak az elemző cikkek, olvasmányosak a beszámolók. Igaz, itt-ott még kísértenek a szépségrontó szeplők, a nehezen ki­ nőhető sablonok, de azok is, reméljük, kikezelhetők, eltüntethetők. A M ű v e l ő d é s — mikor a műkedvelőmozgalom irányítói, vezetői és sor­ katonái figyelmébe ajánljuk, főleg azt szeretnők hangsúlyozni — nem. a régi; örvendetes fellendülését, vonzóvá csinosodását mindannyiunknak illik tudomá­ sul venni. Olyan lap lett, amely jóbarátként, ismerősként szól az emberhez. Ércesedő hangjára pedig most már nemcsak oda kell, de oda is érdemes fi­ gyelni. Szekernyés János

Izgatni k e z d t e a f é m Sohasem hittem, hogy ilyen nehéz lesz írni egy emberről, akit húsz éve, eszmélkedésünk óta barátomnak tartok. Gyermekek között — s felnőtt kor­ ban is — o rokonszenv mozdulatokból, apró történésekből szövődik, s aho­ gyan erősödik a barátság, úgy mosódnak el az emlékek, amelyek két embert összehoztak. Most már jóideje csak a nagyobb dolgok számítanak közöttünk; hogy minden találkozáskor van mit mondanunk egymásnak! Már elfelejtettük, hogy mitől lettünk barátok, csak azt tudjuk, hogy mi­ ért maradtunk azok. Lokodi Andrással egymás mellett jártuk végig az ifjúkort, és annak semmi jelentősége sincs, hogy az én utam szerkesztőségbe vezetett, az övé a Babeş-Bolyai Egyetem műszakjára. A lényeg az marad, hogy együtt olvastuk végig a szerkesztői üzeneteket. S természetesen ezek mind egyformák voltak: „Tehetségesnek tartjuk, de mondanivalója még nem eléggé érett, keressen fel máskor is írásaival."

Bandiban több volt a szerénység, ő abbahagyta... Nem hülyézte le a szerkesztőt, nem lett belőle megnemértett zseni, le­ tette a plajbászt, és hozzáfogott festeni... Ezt sem csinálta rosszabbul, mint a vers- és novellaírást. Vagy a lakásrendezést (mert közben lakrészt vett, abba zeneszekrényt készített. Nem is a barkácsolt magnetofon és lemezjátszó a lényeges, hanem az, hogy minden szakismeret nélkül maga faragta, fényezte azt a szekrényt, s hasonló vonalút még nem láttam!). Sosem tanult esztétikát, ösztönember. A szó legnemesebb értelmében. Számomra az sem lényeges, hogy most éppen fémet domborít, hamutartókat készít az asztalára, falidíszeket, tálakat és vázákat, hanem az, a h o g y a n ezt csinálja. (Tulajdonképpen Lokodi András ötvösmunkáiról kellett volna írnom; tegyék meg azt a szakemberek, én csak a barátja vagyok.) Ugyanúgy csinálja, ahogyan eddig mindent. Beleszámítva a továbblépést is, amely az évekkel, a sokasodó tapasztalattal, a termékeny te­ hetséggel jár. Mondom, én ugyanúgy olvastam a verseit, novelláit, néztem a képeit, aho­ gyan az ötvösmunkáit. Húsz éve mind többet beszélünk emberi dolgainkról, keressük a lényeget. S közben valamilyen formába próbáljuk önteni gondola­ tainkat. Ő a nyugtalanabb, a többet kereső és találó. Most éppen fémet domborít. Egyszercsak izgatni kezdte a fém. Gyűjtögette a pléhdarabokat, szabad óráiban kalapálgatni kezdett, s nem azt mondta, hogy foglalkoztatja egy téma, amelyet csak a fémbe lehet beleverni. Hanem csodálkozott: mi mindent le­ het csinálni a fémből! Nem nevettem, amikor ide ütött s ott görbült. Tudtam, egyszercsak ott fog a fém domborodni, ahol ő akarja. Így volt ez eddig is. Aztán nyugtalaní­ tották a színek is. A fémek színei. Napokon át ült képzőművész barátunk mű­ termében, lapozgatta a szakfolyóiratokat, nézte a domborítások reprodukcióit, hogy lássa, mások hogyan csinálják. S ő másképpen csinálta. Egy időben olyan volt a lakása, mint egy vegyi laboratórium: patinázási eljárásokat dolgozott ki. Réznek, vasnak, krómnak. Amikor kirakott elénk néhány ötvösmunkát, s le akartuk fényképezni, megijedt: ezek nem kész munkák, még tökéletesíteni kell, ő különben is a saját falára készítette... Mondtuk, hogy semmi sem tökéletes. Csákhát az ember mindig arra törekszik. Az ilyen ember. S ettől megyen előre a világ! Tulajdonképpen az sem lényeges, hogy András most éppen fémet dombo­ rít, s az sem, hogy meddig. A keresés örök és emberi. Egyszercsak valamit találnia kell kinek-kinek! Az, hogy Lokodi András keres, nem rendhagyó, csak nagyszerű. És hogy nem műkedvelői szinten! Számomra ez a lényeges. Orbán

Lokodi

András

ötvösmunkája

Ferenc

Diákújságok Íróvá, újságíróvá senki sem formálható, ha hiányzik belőle az ösztönös tehetség, viszont az is igaz, hogy ezt a tehetséget ki kell bontani gátlásokból, szorongásokból, s utat kell számára idejében biztosítani. A közlési vágy — amit Móricz Zsigmond az egyszerű falusi embereknél is megfigyelt, gondol­ junk az életét mesélő Joó Györgyre — különösen nagy erővel tör fel a diá­ kokból. Találkozásuk az irodalommal felserkenti, bátorítja, megnyilatkozáshoz segíti tehetségüket, éppen ezért fontos, hogy kedvező alkalom álljon rendelke­ zésükre, hogy már az iskolapadból közölhessenek. Régi diákújságot nézegetek, a temesvári G a u d e a m u s t , ez indította el ben­ nem a gondolatsort. Milyen izgatott mohóság csap ki minden sorából, az írás meghódításának, sőt, a világ meghódításának vágya. Igaz, az idő is felfokozott iramú és világtörténelmi lélegzetű volt: 1946. 1947... A lap minden cikke csupa hevület, szenvedély, őszinteség, nagyos komolykodás és naiv gyerekség. A ma is eleven, élvezetes esszét Illyés Gyuláról egy kolozsvári tanítóképzős írása követte, aki egyenesen társadalmi védelmet kért a kezdő írók számára a kritikusok ellen. De hát nem ezek a végletes példák voltak a jellemzőek, hanem a diákszerzők komolyan vett hivatásérzete. Könyveinek, írásainak (te­ hát stílusának) ismeretében, visszatekintőleg, nem, nehéz felismernünk az új­ ság sok névtelen vagy álnévvel szignált írásán is a Bodor Pál kezenyomát. Ő volt a szerkesztője, mozgatója-szervezője az egész újságnak. Mellette (névsor rendjében) Deák Tamás, Márki Zoltán, Szász János, Petru Vintilă neve tűnik fel rendszeresen. Márki már akkor verset írt. Szász János szintén, Deák Ta­ más esszét. Ami azt igazolja, hogy diákfejjel is kicsit mostani önmaguk voltak. A szatmári diákok egyik újságját abban az időben (megint csak névsorban) Baróti Pál, Panek Zoltán és Szilágyi Dezső írta és szerkesztette. Máig sem let­ tek hűtlenek a diákéletükben vállalt mesterségükhöz. A sepsiszentgyörgyi Mikó Kollégiumban csupán faliújságot szerkesztgettünk, ide írta első cikkeit Domokos Géza, Veress Dániel s jó néhányan mások. Felért az egy nyomtatott diákújsággal, írásait napokig vitatták... Éppen ezért úgy lapozom át a mostanság újra feléledt iskolai újságokat, mint jövendő írók, publicisták, foklórgyűjtők első jelentkezését. Okos lépés volt az Oktatásügyi Minisztériumtól, hogy engedélyezte, sőt ösztönzi az iskolai újságok kiadását. Sorra jelennek meg a nyomtatott, sokszorosított, géppel vagy éppen kézzel irt diákújságok. Ezek a lapok sok mindenben különböznek a húsz esztendővel ezelőtt megjelent elődeiktől. Közös vonásuk, hogy a tanárok óvó védőszárnyai alatt adják ki őket. A lapok szerkesztő bizottságaiban gyak­ ran több a tanár, mint a diák. Így aztán megmosolyogni való gyerekségeket, naivságokat nem találunk bennük, a diákok kiforratlan egyéniségét, kamaszos nagyképűségét hiába keressük. Higgadt írások, jól fésült versek, iskolás dolgo­ zatok azonban bőven vannak. Nagyon sok a vers, de mintha a mai diákok nem lennének szerelmesek, és a modern verselést sem ismernék. A fiatalosabb ifjak, őszintén szólva, számomra mindenképpen rokonszenvesebbek lennének. Persze az ilyen jellegű diákújságok másféle, cseppet sem lebecsülendő lehetőségekkel rendelkeznek. Hasznosan segíthetik elő magát az iskolai okta­ tást, ismereteket adhatnak és adnak is át, versenyeket, pályázatokat hirdetnek

meg, a szülőföld szeretetére nevelnek, helyi és nemzeti hagyományokat tarta­ nak ébren. Ezek a mai diákok minden eddigieknél inkább érdeklődnek a reáliák iránt. A besztercei Z ă r i s e n i n e a vegyészet köréből közölt értékes dolgozatot egy tizedikes tollából, A Dimitrie Bolintineanu nevét viselő fővárosi líceum diákjai lapjukban saját készítésű matematikai feladványokat közölnek. Szinte valamennyi diákújságban találni ilyen matematikai vagy geometriai példákat, a suceavaiak még tréfás algebrai feladatokat is kifundáltak, ami mindenek­ előtt alapos algebrai ismereteiket bizonyítja. Irodalmi próbálkozás — a sűrűn előforduló műfordításokon kívül is — mindegyik diáklapban bőven akad; milyen diákújság is volna az, írói dicső­ ségre vágyó fiatalok versei, prózája nélkül? Am sok köztük a szürke rímpróba, semmitmondás, átélés nélkül való frázisismételgetés, kevés az őszinte érzelmi kitárulkozás. M a este felfedeztem a csillagokat — üzeni versének címében egy suceavai diák. A lélek, az érzelmek, a fiatalos álmodozás bátor felfede­ zésének itt a helye, ezekben az újságokban. Hiszen csak az ilyen őszinteség varázslatában maradhat meg kapcsolatuk az irodalommal, ha nem is lesz belőlük író. A tanár-szerkesztők erre vigyázzanak hát, vagyis az iskolai toll­ forgatók egyéniségének megőrzésére és fejlesztésére. Néha az az érzésem, eleve kiosztják a versek témáit, hogy semmilyen fontos kérdés ne maradjon ki. Mire vezethet ez? Csupán a fiatalok egyéniségének egybemosódásához. A diákújság ne egy országos napilap tematikai változatosságát utánozza, legyen csak bátran egyoldalú: a diákok kísérletező újságja. Az a terület, ahol a tanár-szerkesztők számára valóban lehetőség kínál­ kozik a diák-munkatársak irányítására, az az iskolai hagyományok ápolása és a folklór-gyűjtés. Ebben is összebeszéltek a szerkesztők, egymással versenge­ nek, hogy ki közöl több frissen gyűjtött népmesét, népdalt, csujogatót. Leg­ több iskolában régi hagyományt folytatnak ezzel. Iskolájuk múltjának jeles eredményeihez a mai diákok majdnem mindenütt nagy alázattal és tanulásra nyitott szívvel-szemmel nyúlnak vissza. Nem egy újságban pedig tanárok idé­ zik fel az iskola történetének fontos időszakait, kiváló tanárok alakját. Eddig minden példánál említhettem volna a sepsiszentgyörgyi l-es Líce­ um diákjainak gépelt újságját, a havonta megjelenő G y ö k e r e k e t is. De a vé­ gére hagytam, külön szeretnék szólni róla. A többi diákújság minden vonása megtalálható rajta. Verseket közöl diákszerzőktől, fordításokat, népköltési gyűj­ téseket, a jó tanulókat fényképekkel népszerűsíti (de a dolgozatfüzetekben tallózva helyet biztosít a diákhumornak is), az idős, nyugdíjas tanárokról me­ leg szavakkal emlékezik meg, a száztíz esztendős iskola hagyományait gon­ dosan számon tartja. S mindezt a legmagasabbra állított mérce szerint. Ha vers, legyen vers, vallják, s fejlett ízléssel válogatnak. A fordítások a világ­ irodalom égboltját rajzolják fel az öreg szentgyörgyi iskola fölé: Ütő Judit Heinétől, Benedek Éva Jack Londontól, Persenariu Mária német, Lepedus József, Barcsa Márton, László Csaba angol klasszikusoktól fordít igen sűrűn magyarra, Micu Georgeta, Vrabie Florica és mások pedig angolból, franciá­ ból román anyanyelvükre. A jövendő prózaírók sem hagyják magukat; olva­ som például, hogy az egyik iskolai irodalmi esten a diákszerzők sok-sok verse között az egyik tizedikes, Rácz János regényrészletet olvasott fel. Hogy ez a legtöbb tapasztalatot igénylő műfaj a prózában, majd megtanulja Rácz János, így, látatlanban csupán a bátorságához szeretnék gratulálni. A folklór

gyűjtésének

nagy

hagyománya

van

ebben

az iskolában.

Konsza

Sarau harminc esztendei munkával, a mikós diákok segítségével állította össze a H á r o m s z é k i m a g y a r n é p k ö l t é s z e t vaskos kötetének anyagát, amivel Kriza János, Benedek Elek, Ősz János mellé irta be nevét az irodalom történetébe. És a nyugdíjas Konsza Samu a mai diákok szívében is ott él, nyolcvanadik születésnapján a G y ö k e r e k különszámot jelentetett meg diákok, tanárok és véndiákok írásaiból. Mert ide állandóan írnak a véndiákok is, s a diáklap szerkesztői is számon tartják, hogy az iskola egykori diákjai közül ki mire vitte. Ez a meghitt kapcsolat az iskola tegnapi és mai diákjai között Sepsi­ szentgyörgyön hagyományos: nemrégiben képzőművészeti kiállítást rendeztek az egykori növendékek mai neves festők, szobrászok müveiből, s most készül­ nek megalapítani házi irodalmi múzeumukat. Amiben megvan a maga része az iskola tevékeny igazgatójának, Albert Ernőnek és a folyóiratokból kritikus­ ként is ismert irodalomtanárának, Berde Zoltánnak. Ők, a szentgyörgyi taná­ rok nem írják ki nevüket a diáklap élére, had,d pótoljam ezt itt. A kolozsvári l-es számú Líceum — a Brassai Sámuel emlékét őrző híres középiskola — diáklapja, a F i a t a l szívvel, nagy irodalomtörténeti előd, a re­ formkori R e m é n y című „irodalmi zsebkönyv" nyomába lépett (vajon miért nem vette át ezt a címet?), s nemrég megjelent 2. számának tanúsága szerint, n e m utolsósorban az iskola nagy hagyományainak megfelelően, nemcsak iro­ dalmi zsengékkel, kísérletekkel jelentkezik, hanem cikket közöl a XI. osztá­ lyos Horváth László tollából az elektronmikroszkopról, az ugyancsak XI. osz­ tályos Papp László matematikatörténeti életrajzot ismertet, s a X. osztályos Kerekes László matematikai logikai feladatokat tűz ki a diákolvasók számára. Í m e : új diáklapjaink hasábjairól nemcsak jövendő szépíróink startolnak, ha­ nem tudományos szakíróink, publicistáink is. Ady Endre jut eszembe mindig, ha diákok irodalmi próbálkozásaira gon­ dolok, s a költő vallomása, hogy mit jelentett neki akkor a biztató publiká­ lás. Előlegezzük ezeknek a mai fiataloknak is a legnagyobb bizalmat, írók, születhetnek ezeknek az újságoknak a hasábjain — de mindenképpen telje­ sebb, műveltebb, igazabb emberek válnak általa. És engedjük őket fiatalosabb ifjaknak lenni, kedves tanár-szerkesztő barátaink Beke György

NEMZETKÖZI ELET

A nyugati diákmozgalmak ideológiai háttere Ú j r a l a p o z o m a v i l á g l a p o k m ú l t h a v i s z á m a i t és n a g y t e k i n t é l y ű folyóiratok vaskos k ö t e t e k e t kitevő é v f o l y a m a i t . A N e w Y o r k b a n m e g j e l e n ő Newsweek címlap­ j á n közli a C o l u m b i a - e g y e t e m tiltakozó d i á k j a i n a k felvonulását. „ E m b e r i fejlődést és szabadságot, n e m h á b o r ú s célokat szolgáló k u t a t á s t " — o l v a s o m a N e w York-i d i á k o k egyik jelszavát. A l o n d o n i Encounter n e v e s t á r s a d a l o m t u d ó s o k a t szólaltat meg a francia, n é m e t , olasz, angol, a m e r i k a i és s p a n y o l d i á k s á g „ l á z a d á s a i n a k " okairól. A The Times a m a d r i d i e g y e t e m i d i á k s á g szabadság-követeléseiről ír, s a Le Monde a m á j u s i - j ú n i u s i e s e m é n y e k idején n a p o n t a 8—10 oldalt szentelt a „forra­ d a l m i " l á z a d á s n a k . Az egzisztencialista J . - P . S a r t r e folyóirata (Les Temps Modernes) u g y a n o l y a n m é l y e n elemzi a m o z g a l m a k h á t t e r é t , m i n t a h u m a n i s t a katolicizmus szocializmussal r o k o n s z e n v e z ő szemléje (Esprit) v a g y a k o m m u n i s t á k és vallásos k e r e s z t é n y e k közötti dialógust szolgáló bécsi Neues Forum. Cikkek, n y i l a t k o z a t o k , h i v a t a l o s közlemények, t a n u l m á n y o k és szociológiai k ö n y v e k foglalkoznak az ifjúság m o z g a l m a i v a l , s a l e g k ü l ö n b ö z ő b b v i l á g n é z e t ű t á r s a d a l o m k u t a t ó k e g y e t é r t e n e k a b b a n , hogy n e m izolált m e g m o z d u l á s o k r ó l , n e m ­ csak s z a k m a i - g a z d a s á g i k ö v e t e l é s e k r ő l v a n szó, h a n e m a régi t á r s a d a l m i r e n d s z e ­ r e k k e l s z e m b e k e r ü l t s v a l a m i l y e n új szocialista t á r s a d a l m i r e n d s z e r t kereső ifjú­ ság „lázadásáról", sőt egyesek s z e r i n t „ f o r r a d a l m á r r ó l " . A n y u g t a l a n s á g n a k n y i l v á n v a n n a k o b j e k t í v okai, a m e l y n e k elemzése n é l k ü l m e g sem lehet é r t e n i az e s e m é n y e ­ ket, de azt az ideológiai sokszínűséget sem, a m e l y egyelőre i n k á b b ideológiai zűr­ z a v a r b a n , m i n t k i k r i s t á l y o s o d o t t elvi felfogásokban v a g y g o n d o l a t o k b a n jelentkezik. A k é r d é s fontosságát és é r d e k e s s é g é t m é g az is a l á h ú z z a , hogy b á r a m o z g a l m a k ­ b a n a d i á k s á g tömege, vagyis a fiatal n e m z e d é k vesz részt, t á m o g a t ó i mögött az é r t e l m i s é g jelentős rétegei á l l a n a k . A m o z g a l m a k e r e d e t é n e k és fejlődésük o k a i n a k v i z s g á l a t a k o r az új i p a r i for­ r a d a l o m n a k , a t u d o m á n y o s - m ű s z a k i f o r r a d a l o m n a k g y a k o r l a t i megjelenési f o r m á i ­ ból és h a t á s á b ó l kell k i i n d u l n u n k . N y i l v á n é p p e n az é r t e l m i s é g r e n e m m a r a d h a ­ tott h a t á s t a l a n a z a t o m e n e r g i a felhasználása s az e l e k t r o n i k a i k o r s z a k b a v a l ó b e ­ lépés, a m e l y n e k előjelei m á r i s m u t a t k o z n a k a z o k b a n a m é l y r e h a t ó v á l t o z á s o k b a n , a m e l y e k p é l d á u l a fizikai és szellemi m u n k a k a p c s o l a t á t egészen új v i s z o n y l a t o k r a építik, s a l a p v e t ő e n m ó d o s í t j á k a t á r s a d a l m i m o b i l i t á s t is. Az i p a r i l a g fejlett orszá­ gok n é p e s s é g é n e k s t r u k t u r á l i s á t a l a k u l á s a m e g g y o r s u l a z a u t o m a t i z á l á s , a z a t o m ­ energia, az ű r k ö z l e k e d é s g y a k o r l a t i a l k a l m a z á s a i , a s z á m í t ó g é p e k és az e l e k t r o n i k a k ö v e t k e z t é b e n . M i n d e z e k h a t á s á t n y i l v á n v a l ó a n fokozottan érzik a most felnövő n e m z e d é k e k , m e r t n e v e l é s ü k é s k i k é p z é s ü k megköveteli az új t u d o m á n y o s - m ű s z a k i f o r r a d a l o m v a l ó s á g á h o z és g y a k o r l a t á h o z v a l ó a l k a l m a z k o d á s t . E n n e k folytán k a p ­ h a t n a k a k o r s z e r ű k é r d é s e k látszólag n e m z e d é k i vetületet. A főiskolai d i á k s á g jelentősége r e n d k í v ü l i m ó d o n m e g n ö v e k e d e t t , a t u d o ­ m á n y o s - m ű s z a k i f o r r a d a l o m u g y a n i s m a g a s k é p z e t t s é g ű k á d e r e k óriási t ö m e g b e n való kiképzését teszi szükségessé. A gőzgépen a l a p u l ó első i p a r i f o r r a d a l o m szüksé­ gessé t e t t e a z á l t a l á n o s elemi iskolai o k t a t á s t , az e l e k t r o m o s s á g és futószalaggal

k o m b i n á l t m o t o r k o r s z a k p e d i g a középiskolát, az e l e k t r o n i k a i k o r s z a k m á r a t e c h ­ nikai v a g y k ö z g a z d a s á g - t á r s a d a l o m t u d o m á n y i főiskolai végzettséget követeli meg. Az A m e r i k a i Egyesült Á l l a m o k b a n a Gazdasági Fejlődés N e m z e t i T a n á c s á n a k elnöke, E d w a r d F. Denison 1964-ben állította fel azt a tételt, hogy a gazdasági fej­ lődés és e x p a n z i ó tényezői közül a l e g f o n t o s a b b a k : a k ö z m ű v e l ő d é s és a technológiai újítások. Azóta a fejlődés igazolta Denison tételét. A t e r m e l é k e n y s é g r e n d k í v ü l i m ó ­ don e m e l k e d e t t é p p e n a jól k é p z e t t m u n k a e r ő k n ö v e k e d é s é n e k e r e d m é n y e k é n t . A t ő ­ kés o r s z á g o k b a n m i n d n a g y o b b a főiskolát végzettek száma. Íme n é h á n y é r d e k e s a d a t a d i á k m o z g a l m a k m a i o b j e k t í v h á t t e r é n e k m e g é r t é s é h e z : az A m e r i k a i Egyesült Á l l a ­ m o k b a n a 20—24 éves l a k o s s á g n a k 4% -a j á r t főiskolára 1900-ban, 1966-ban pedig 44%-a, vagyis 5,5 millió, 1967-ben p e d i g t ö b b m i n t 6 millió. K a n a d á b a n 1955-ben 80 000, 1965-ben m á r 200 000 volt a diák. F r a n c i a o r s z á g b a n az 1957. évi 170 000-ről 1967ben 600 000-re e m e l k e d e t t a főiskolások s z á m a . Az a r á n y lényegesen k i s e b b a t ö b b i országban, de N é m e t o r s z á g b a n és Olaszországban m e g h a l a d j a a 300 000-et s A n g l i á ­ b a n is a 200 000-et. Az egyetemi d i á k o k t e h á t számszerűleg is jelentős t ö m e g e t a l k o t n a k . De é p ­ pen n a g y s z á m u k m i a t t t ú l n y o m ó r é s z ü k e g y á l t a l á n n e m s z á m í t h a t a r r a , hogy önállóan keresse m e g k e n y e r é t s l é n y e g é b e n fizetéses a l k a l m a z o t t k é n t kell elhelyez­ k e d n i e a t á r s a d a l o m b a n . Ez n y i l v á n n a g y m é r t é k b e n h o z z á j á r u l r a d i k a l i z á l ó d á s u k hoz, a m i n e m c s a k s z a k s z e r v e z k e d é s ü k b e n n y i l v á n u l meg, h a n e m politikai é r d e k ­ l ő d é s ü k b e n és ideológiai á t a l a k u l á s u k b a n is.

* A d i á k s á g k ö r e i b e n a n y u g t a l a n s á g o k az A m e r i k a i E g y e s ü l t Á l l a m o k b a n kez­ dődtek. Egyidőben az Új baloldal („New Left") m e g j e l e n é s é v e l a legjobb e g y e t e m e ­ k e n k e z d ő d t e k m e g a t ü n t e t é s e k . Még m a sem l e h e t ö s s z - é s z a k a m e r i k a i m e g m o z ­ d u l á s o k r ó l beszélni, mégis N e w Y o r k t ó l K a l i f o r n i á i g h a t a l m a s d i á k t ö m e g e k m o z ­ d u l t a k m e g a v i e t n a m i h á b o r ú ellen, a faji egyenlőség és a m é g m i n d i g n e m elég tisztán megfogalmazott új d e m o k r á c i a m e l l e t t . N o r m a n M a i l e r n e k és b a r á t a i n a k g o n d o l k o d á s á b a n az Új baloldal ideológiája a m a r x i s t a és a n a r c h i s t a filozófia k e ­ v e r é k e . A n y u g t a l a n s á g m ö g ö t t n y i l v á n d ö n t ő szerepet j á t s z i k az e m b e r b e n és a n y a g b a n m é r h e t e t l e n á l d o z a t o k a t követelő m i l i t a r i s t a politika, a m e l y n e m c s a k késlelteti, h a n e m az u t ó b b i é v e k b e n l e h e t e t l e n n é t e t t e a h a r c o t a szegénység ellen és a „jóléti" t á r s a d a l o m m e g v a l ó s í t á s á t . E u r ó p á b a n 1967-ben először N y u g a t - B e r l i n b e n és H a m b u r g b a n k e z d ő d t e k m e g a „diáklázadások", majd átterjedtek Frankfurt, München, Mannheim, Heidelberg, T ü b i n g i a e g y e t e m e i r e is. A R u d i D u t s c h k e vezette — a S z o c i á l d e m o k r a t a P á r t b ó l kizárt — N é m e t Szocialista Diákszövetség hívei a m a r x i z m u s és a n a r c h i z m u s szin­ tézisét p r ó b á l j á k m e g t e r e m t e n i , t a g a d j á k a p o l g á r i t á r s a d a l m a t , de ellenzik a k e ­ l e t n é m e t r e n d s z e r t is, gyűlölik a l i b e r á l i s o k a t és r e f o r m i s t á k a t , s egy á l t a l u k m e g ­ fogalmazott „felvilágosult" m a r x i z m u s t k ö v e t e l n e k . Az a m e r i k a i , n é m e t , olasz, s p a n y o l és m á s d i á k m o z g a l m a k a n a r c h i s t a m ó d ­ szereikkel igen k e l l e m e t l e n politikai helyzetet t e r e m t e t t e k k o r m á n y a i k n a k , lényegé­ ben a z o n b a n elszigeteltek m a r a d t a k . A franciaországi d i á k m e g m o z d u l á s o k viszont m e g t a l á l t á k a k a p c s o l a t o t a m u n k á s o s z t á l y h o z , s a r é s z b e n s p o n t á n akciók h a t a l m a s m e g m o z d u l á s s á n ő t t e k . Előre kell b o c s á t a n u n k , hogy a franciaországi gazdasági fej­ lődés sokkal e g y e n e t l e n e b b , m i n t a fejlettebb tőkés országoké. Igaz ugyan, hogy a n a g y i p a r i fejlődés r o h a m o s volt, az a t o m i p a r fejlesztése a z o n b a n m i n d e n t felemész­ tett, s az inflációs t e n d e n c i a a dolgozó t ö m e g e k e t sújtotta. A t e k i n t é l y u r a l o m és a p a t e r n a l i s t a p o l i t i k a n ö v e l t e az elégedetlenséget. A f e l g y ü l e m l e t t elégedetlenség k i r o b b a n á s á h o z csak a s z i k r a hiányzott. A szikra p e d i g a z e g y e t e m i r e f o r m s z ü k s é ­ gessége k ö r ü l p a t t a n t ki. A „ M á r c i u s 22-i m o z g a l o m " m é g csak a z egyetemi refor­ mot követeli, s b á r m á r e k k o r é l é n k agitációt fejtenek ki különféle u l t r a r a d i k á l i s ideológiai szekták, befolyásuk csak N a n t e r r e f a k u l t á s a i r a t e r j e d ki. Az egész d i á k ­ ság s z o l i d a r i t á s á t l é n y e g é b e n a r e n d ő r i b r u t a l i t á s o k elleni tiltakozás v á l t o t t a ki. A d i á k s á g és a m u n k á s s á g e g y m á s r a t a l á l v a v i t t e t o v á b b a harcot. A francia t u d ó s o k és írók a „ l e l k i i s m e r e t " f o r r a d a l m á r ó l beszélnek. A n e m ­ zet „ m i n d e n i n t e l l e k t u á l i s s z e k t o r a " m e g m o z d u l t a s z a b a d s á g m e l l e t t s a „ s p o n t á n d e m o k r á c i a " ezernyi c s a t o r n á n á t frissítette fel a t á r s a d a l m a t . „ N é h á n y n a p alatt — írja az Esprit — a d e m o k r á c i a n e m m a r a d t forma, h a n e m g y a k o r l a t t á vált."

P á r i z s n e m f o r d u l t szembe a d i á k o k l á z a d á s á v a l , s m i n d e n t á r s a d a l m i k a t e g ó r i a előállt á l t a l á n o s d e m o k r a t i k u s és specifikus gazdasági követelésével. N e m az e s e m é n y e k a fontosak s z á m u n k r a , h a n e m az értékelés és a t a n u l s á ­ gok. A m a r x i s t a t á b o r o n b e l ü l u g y a n ú g y , m i n t a z egzisztencialisták és h a l a d ó k a t o ­ likusok t á b o r á b a n , sokan ú g y vélik, hogy „ l á z a d á s " és „felkelés" zajlott le, m á s o k ezt „ f o r r a d a l o m " - n a k minősítik. A n n y i kétségtelen, hogy a m o z g a l o m fővonala a k a p i t a l i s t a r e n d , a fogyasztói t á r s a d a l o m ellen i r á n y u l t , s az új r e n d e t a p a r l a ­ m e n t a r i z m u s h e l y e t t a közvetlen d e m o k r á c i a , a t ö m e g e k v a l a s z t o t t a t a n á c s o k u r a l ­ m á r a a k a r t a építeni. Egy olyan szocialista t á r s a d a l o m r ó l beszéltek, a m e l y e t a szo­ cialista p á r t o k h e l y e t t a f o r r a d a l m i csoportok vezetnek. K u l t u r á l i s f o r r a d a l m a t h i r d e t t e k m e g a „ m a n d a r i n o k " ellen, s i d e á l j a i k a t az új hősi k u l t u s z m e g t e r e m t é ­ sében, C h e G u e v a r á b a n v é l t é k felfedezni. A francia k o m m u n i s t á k t a g a d j á k , hogy f o r r a d a l m i helyzet lett v o l n a F r a n c i a ­ o r s z á g b a n . G. M a r c h a i s e g y e n e s e n p r o v o k á t o r n a k n e v e z t e a d i á k s á g vezérét, az a n a r c h i s t a - m a r x i s t a D a n i e l C o h n - B e n d i t - e t . Roger G a r a u d y sem hisz a f o r r a d a l m i helyzetben, de A r a g o n - n a l és sok k o m m u n i s t a í r ó v a l e g y ü t t a m o z g a l m a k m e l l e t t foglalt állást. J e a n - P a u l S a r t r e és egzisztencialista b a r á t a i p e d i g azt á l l a p í t j á k meg, hogy a m á j u s i b a r i k á d - l á z a d á s a Fidel-Castro-féle felkelés t í p u s á h o z hasonlított, s az e s e m é n y e k b e b i z o n y í t o t t á k , hogy „a szocialista f o r r a d a l o m n e m l e h e t e t l e n a nyugat-európai országokban". A m o z g a l m a k b a n n y i l v á n p o z i t í v a n é r t é k e l e n d ő a h a r c i l e n d ü l e t , a szervezés d e m o k r a t i k u s módja, az új k o r m á n y z a t követelése, a fogyasztói t á r s a d a l o m k e ­ m é n y b í r á l a t a , az e g y e t e m i r e f o r m r a v a l ó t ö r e k v é s , a m u n k á s s á g ellenőrzésének joga a z ü z e m e k b e n . De vajon u g y a n i l y e n e g y ö n t e t ű e n f o g a d h a t j u k - e el a z egyes csoportok ideológiai á l l á s p o n t j á t ? V a j o n H e r b e r t Marcuse, C o h n - B e n d i t , J a c q u e s S a u v a g e o t v a g y A l a n G e i s m a r felfogását v a l ó b a n el lehet-e fogadni új f o r r a d a l m i ideológiának? P i e r r e M e n d è s - F r a n c e szerint a n a g y m e g m o z d u l á s v e r e s é g é n e k oka a z o k b a n a súlyos e l l e n t é t e k b e n k e r e s e n d ő , a m e l y e k „a diákok és a m u n k á s ­ osztály egy része, a t r a d i c i o n á l i s b a l o l d a l e m b e r e i és az új b a l o l d a l fiataljai között t ö r t e k k i " (L'Express, 1968. j ú n i u s 19). Daniel C o h n - B e n d i t , a k i t a gaulle-ista Combat a „francia D a n t o n " - n a k , a k o m ­ m u n i s t a l'Humanité viszont „ á l f o r r a d a l m á r " - n a k nevezett, ö n m a g á t a Der Spiegel­ nek a d o t t n y i l a t k o z a t á b a n így j e l l e m e z t e : „Én a n a r c h i s t a m a r x i s t a vagyok. S z á m o m ­ ra M a r x a l a p v e t ő analízise a k a p i t a l i s t a t á r s a d a l o m r ó l helyes. De a z o k a t a szer­ vezeti f o r m á k a t , a m e l y e k e t a k o m m u n i s t a m o z g a l o m adott, teljesen e l v e t e m . . . " (1968. m á j u s 27). A Le Nouvel Observateur-nek a d o t t n y i l a t k o z a t b a n „az egyetem á t p o l i t i z á l á s á t " t a r t j a azonnali célkitűzésüknek, m e r t az része a k a p i t a l i z m u s elleni h a r c n a k . „A d i á k o k n a k vissza kell u t a s í t a n i u k , hogy a m u n k á s o s z t á l y k i z s á k m á ­ n y o l á s á n a k jövő k á d e r e i v é v á l j a n a k . " A Neues Forum egy cikkét közli Ahogyan politizálunk címen, a m e l y b e n C o h n - B e n d i t m e g i s m é t l i t é t e l é t : „Mi m o s t a z egye­ t e m b ő l p o l i t i k a i e r ő d ö t a k a r u n k csinálni." A cselekvést h i r d e t i m e g m i n d e n e k e l ő t t , m e r t „ a z akció m a g a a mozgósítás eszköze és ösztönző t o v á b b i a k c i ó k r a " . Az e l m é ­ leti elemzéssel s z e r i n t e lehet v á r n i , s az m a j d csak a m o z g a l o m m á s o d i k fázisában kezdődik. C o h n - B e n d i t m e g h i r d e t i a „ d i á k h a t a l o m " k ö v e t e l m é n y é t , e g y e l ő r e „csak az e g y e t e m e n belül s n e m az egész t á r s a d a l o m b a n " . Az e g y e t e m e n a z o n b a n a z o n n a l gyakorolni kell „az ideológia k r i t i k á j á t " , m e r t a főiskolákon u r a l k o d ó ideológia az osztálykonfliktusok e l h o m á l y o s í t á s á r a s a k a p i t a l i z m u s s z o l g á l a t á r a n e v e l „egy­ o l d a l ú " e m b e r e k e t . „A k r i t i k a csak a k k o r v á l i k hatásossá, h a a k i z s á k m á n y o l t a k f o r r a d a l m i h a r c b a viszik á t " — h i r d e t i , de m e n n y i v e l frissebb a fiatalok m o z g a l m a , ha n i n c s elméletileg kidolgozott és m e g a l a p o z o t t p r o g r a m j a ? C o h n - B e n d i t szerint bizonyos m u n k á s p á r t o k „reformista é r d e k k é p v i s e l e t t é " süllyedtek, s a k o m m u n i s ­ ták a p a r l a m e n t a r i z m u s elfogadásával m a g u k is „polgári p á r t t á " változtak, s é p p e n ezért „kétfelé v í v j u k a h a r c o t , d e G a u l l e és a K o m m u n i s t a P á r t e l l e n : m i n d k e t t ő u g y a n i s h a t a l m á t védi és félti: az első az á l l a m b a n , a m á s o d i k a m u n k á s o s z t á l y o n beiül". A m o z g a l o m egy m á s i k vezetője, J a c q u e s S a u v a g e o t is leszögezi, hogy a n y u g a t i t á r s a d a l o m é p í t m é n y e recseg-ropog. Egyik t a n u l m á n y á b a n , m i u t á n m e g ­ állapítja, hogy a m a i filozófus a „fogyasztói" és „ t e c h n o k r a t a " t á r s a d a l o m g y e r m e k e , azt k í v á n j a , hogy ezzel a t á r s a d a l o m m a l s z e m b e n „a filozófia m a g a is legyen t e r r o ­ rista: n e m m i n t a t e r r o r i z m u s filozófiája, h a n e m m i n t a t e r r o r i z m u s a k t í v politi­ k á j á v a l szövetkezett t e r r o r i s t a filozófia".

M i n d e z e k k e l s z e m b e n le kell szögeznünk, hogy az egyes szociológusok á l t a l „poszt-indusztrializmus"-nak nevezett korszakban elavulhatnak ugyan a konzer­ válódó, megcsontosodó és öregedő felfogások, de n e m a z élő, ú j r a és ú j r a megújuló, az új t u d o m á n y o s - m ű s z a k i f o r r a d a l o m fejlődési v o n a l á t és p e r s p e k t í v á j á t felismerő, a t e r m é s z e t e t és t á r s a d a l m a t , az e l m é l e t e t és gyakorlatot, a létet és t u d a t o t szer­ ves egységben vizsgáló és felismerő m a r x i z m u s . N e m v o n h a t ó k é t s é g b e N a n t e r r e ben és a v i l á g m i n d e n részén a fiatalok n e m e s célkitűzése, n a g y o t a k a r á s a és igaz ú t k e r e s é s é n e k jogossága, de a m i t C o h n - B e n d i t , S a u v a g e o t v a g y D u t s c h k e h i r d e t , az m é g a k k o r is téves, h a k i á l l a n a k m e l l e t t e az egzisztencializmus és az „új b a l ­ oldal" e m b e r e i . K ü l ö n b e n f o r r a d a l m i ú t k e r e s é s ü k b e n is sok m é g a zavar. A n a r ­ chisták, de alig é r d e k l i k az a n a r c h i z m u s régi t e o r e t i k u s a i , t r o c k i s t á k , d e Trockijból legfeljebb csak a „ p e r m a n e n s f o r r a d a l o m " e l m é l e t e é r d e k e s s z á m u k r a (ezt a l a k í t ­ j á k á t a „ p e r m a n e n s p r o v o k á c i ó " elméletévé), p é l d a k é p e t k e r e s n e k , s azt olyan világból veszik, a m e l y b e n m é g l e h e t a d z s u n g e l b e n vagy a h e g y e k között fegyve­ r e s p a r t i z á n h a r c o k a t viselni. S h a v a n , a k i r e v a l a m i t a d n a k , az m á r n e m S a r t r e v a g y C a m u s , m i n t m é g tíz é v v e l ezelőtt is, h a n e m H e r b e r t M a r c u s e , a k i „a m a r x i z m u s n e v é b e n " igyekszik új ideológiát a d n i m i n d a z o k n a k , a k i k m a g á n a k az i d e o l ó g i á n a k az e l l e n s é g e i k é n t l é p t e k fel az O d e o n - s z í n h á z b a n , a S o r b o n n e e l ő a d ó t e r m e i b e n és Párizs barikádjain. Egy k e r e k a s z t a l - k o n f e r e n c i á n Luigi Longo, a z Olasz K o m m u n i s t a P á r t főtit­ k á r a , igen jól fogalmazta m e g az ifjúság k ö r é b e n születő ú j n a k a v a j ú d á s a i t : „ C s e p ­ p e t s e m aggaszt, hogy e n a g y l é t s z á m ú és lelkes új e r ő k ö n t u d a t r a é b r e d é s é b e n bizonytalanságok, zavarok, e l l e n t m o n d á s o k , k r i t i k u s p o n t o k j e l e n t k e z n e k , olykor v e l ü n k s z e m b e n is." E h h e z egyik s p a n y o l k o m m u n i s t a ezeket fűzte: „ N e m célszerű az ifjúsági k ö r ö k b e n t a p a s z t a l h a t ó egyes a n t i k o m m u n i s t a állásfoglalásokat egy v o ­ n a l b a helyezni a b u r z s o á z i a a n t i k o m m u n i z m u s á v a l . " A b u r z s o á z i a a n t i k o m m u n i z ­ m u s a u g y a n i s m i n d e n k ö r ü l m é n y e k között a tőkés t á r s a d a l m a t védi, az ifjúság pedig, h a b í r á l j a is a k o m m u n i s t a m o z g a l m a k egyes n e g a t í v m e g n y i l v á n u l á s a i t , a l a p j á b a n v é v e a k a p i t a l i z m u s m e g s z ü n t e t é s é t s v a l a m i l y e n szocialista t á r s a d a l o m kialakítását kívánja. A m a r x i s t a szociológiának s z e m b e kell n é z n i e a z o k k a l a t á r s a d a l m i és i d e ­ ológiai jelenségekkel, a m e l y e k a t u d o m á n y o s - m ű s z a k i f o r r a d a l o m kísérő j e l e n ­ ségeiként és k ö v e t k e z m é n y e i k é n t j e l e n t k e z n e k , O r t e g a I. Gasset, Spengler, H u i zinga s a k é t v i l á g h á b o r ú közötti k o r s z a k h a l a d ó polgári filozófusai a t ö m e g e k l á ­ zadásától, a m i n d e n n a p i e m b e r e k b r u t á l i s fellépésétől és u r a l m á t ó l féltették az emberiséget, s a n y u g a t i civilizáció h a n y a t l á s á t és p u s z t u l á s á t jelezték. A m a i helyzet n e m igazolja ezeket a filozófusokat. Új civilizáció születésénél b á b á s k o ­ d u n k , t a l á n a n é l k ü l , hogy t u d a t o s a n felfognók e n n e k v i l á g t ö r t é n e t i jelentőségét. A t ö m e g e k l á z a d á s a p e d i g v a l ó b a n bekövetkezett, ez a z o n b a n n e m a „vezetésre h i v a t o t t elit" elleni t á m a d á s o k b a n n y i l v á n u l meg, h a n e m l a s s a n és fokozatosan az egész e m b e r i s é g é r t e l m i s é g i v é v á l á s á n a k v á g y á b a n és t ö r e k v é s é b e n . Az új é r t e l ­ miséggé n ö v e k v ő d i á k s á g milliói v a l ó b a n j e l e n t ő s f o r r a d a l m i e l e m e t k é p v i s e l n e k , s a fogyasztói t á r s a d a l m a t m i n d e n k i jóléti t á r s a d a l m á v á s z e r e t n é k á t a l a k í t a n i . N e m c s a k a k o m m u n i s t á k és szocialisták, h a n e m a p o l g á r i é r t e l m i s é g b ő l s z á r m a z ó fiatalok és a k a t o l i k u s ifjúság is a f o r r a d a l o m felé fejlődik. J o b b és „ p a r l a m e n t e n k í v ü l i " k ö z v e t l e n d e m o k r á c i á t a k a r n a k , a cselekvés teljes a u t o n ó m i á j á t követelik, p á r t j a i k k o n z e r v a t i v i z m u s a ellen l á z a d o z n a k , ellenzik a „ m a n d a r i n o k " vezető sze­ repét. Az ifjúság politikai é r d e k l ő d é s é n e k fokozódása egészséges t ü n e t . A szociológiai f a k u l t á s o k s z a p o r o d n a k , a szociológiai h a l l g a t ó k s z á m a a z u t ó b b i tíz é v a l a t t á t l a g ötszörösére, sőt tízszeresére n ő t t az azelőttinek. A politikai é r d e k l ő d é s n ö v e k e d é s é r e jellemző, hogy F r a n c i a o r s z á g b a n ebben a z é v b e n a l e g n a g y o b b p é l d á n y s z á m b a n fogyó k ö n y v e k első ízben n e m a szépirodalom, h a n e m a politikai i r o d a l o m k ö r é ­ ből k e r ü l t e k ki. A politikai é r d e k l ő d é s t fokozzák a m i n d i n t e n z í v e b b dialógusok m a r x i s t á k é s vallásos k e r e s z t é n y e k között. A z ideológiai v i t á k a t , a m e l y e k e t C o h n B e n d i t és J a c q u e s S a u v a g e o t feleslegesnek tart, a dialógusokon b o n y o l í t j á k le. N e m r é g Bécsben k e r ü l t sor a P a u l u s - t á r s a s á g d i á k s z e k c i ó j á n a k v i t á j á r a m a r x i s t á k és vallásos k e r e s z t é n y e k részvételével. Az eszmecsere h á r o m p r o b l é m a k ö r ü l zajlott: 1. Milyen d e m o k r a t i k u s - s t r u k t u r á l i s r e f o r m o k r a v a n szükség a n y u g a t i v i l á g ­ ban a meglevő társadalom forradalmi megváltoztatására? 2. Mit j e l e n t a d e m o k r a t i z á l ó d á s a szocialista o r s z á g o k b a n a f o r r a d a l o m v i ­ szonylatában?

3. Mit j e l e n t a r e f o r m vagy f o r r a d a l o m a „ h a r m a d i k " v i l á g b a n ? A k é r d é s e k ideológiai t a g l a l á s a a r r a e n g e d e t t k ö v e t k e z t e t n i , hogy a k a p i t a l i s t a r e n d m e g v á l t o z t a t á s a t e k i n t e t é b e n v a n n a k érintkezési p o n t o k . Egyik m a d r i d i k a t o ­ likus szociológus, González-Ruiz az e m b e r i s é g f o r r a d a l m i s z e l l e m é n e k h o r d o z ó j á t l á t j a az ifjúságban, a m e l y egy i d ő b e n a k a r j a v é g r e h a j t a n i a „morális, politikai és szexuális felkelést". A fiatal l á z a d ó k a z új e m b e r t í p u s képviselői, n e m h i s z n e k a régi r e n d s z e r e k é r t é k é b e n , s fel a k a r n a k s z a b a d u l n i a régi ideológiák alól, b e l e ­ é r t v e a vallási előítéleteket is. „A d i á k o k ösztönszerűleg érzik, hogy m o s t a z ő f e l a d a t u k k é z b e v e n n i a f o r r a d a l m i tiltakozás fáklyáját." Az új k i a l a k í t á s a teszi szükségessé az e g y ü t t m ű k ö d é s t m a r x i s t á k és vallásos k e r e s z t é n y e k között „ G o n z á lez-Ruiz v é l e m é n y e szerint. A m a r x i z m u s m a g a is a felfrissülés és m e g ú j u l á s s z a k a s z á b a k e r ü l t . E l ő t é r b e j u t az a felfogás, hogy „ M a r x a s z a b a d s á g ideológusa" s a d e m o k r a t i k u s szocialista fejlődés j e g y é b e n újul m e g a z ideológiai t e v é k e n y s é g is. A m e g ú j u l á s ú t j á t a z o n ­ ban, l e g a l á b b i s a fejlett o r s z á g o k b a n , n e m H e r b e r t M a r c u s e filozófiájában, C h e G u e v a r a p a r t i z á n t a k t i k á j á b a n , C o h n - B e n d i t b a r i k á d j a i b a n , a m a i t r o c k i s t á k és a n a r ­ chisták k u l t ú r á t r o m b o l ó f o r r o n g á s á b a n kell l á t n u n k , h a n e m a dialógusok folytatá­ sában, a m a r x i s t a ideológia k o r s z e r ű s í t é s é b e n , a szociológiai k u t a t á s o k kiterjesz­ tésében s a szociológiai k ö z g o n d o l k o d á s elősegítésében. A t e r m e l é s i és m u n k a f o ­ l y a m a t o k m é g s z e m é l y t e l e n e b b é v á l n a k , m i n t a klasszikus g é p k o r s z a k b a n s ez n y i l v á n n e m a z i n d i v i d u a l i z m u s n a k kedvez. Az e l e k t r o n i k a i - i p a r i k o r s z a k e l l e n t ­ m o n d á s a i a z o n b a n szükségszerűen a k a p i t a l i z m u s felszámolásához v e z e t n e k , s a n ­ n a k m e g s z ű n é s é v e l b i z o n y á r a véget ér az e l i d e g e n ü l é s n e k a z a formája, a m e l y e t é p p e n a k a p i t a l i z m u s a l a k í t o t t ki. A franciaországi diákfelkelésnek v a n m é g egy t a n u l s á g a . A n n a k ellenére, hogy a m u n k á s s á g és az é r t e l m i s é g k i á l l á s a n a g y s z e r ű a k c i ó k b a n n y i l v á n u l t meg, a k i s ­ p o l g á r s á g jelentős t ö m e g e i m e g i j e d t e k a b a r i k á d o k t ó l , s a v á l a s z t á s o k o n a baloldali e r ő k egymillióval k e v e s e b b s z a v a z a t o t k a p t a k az azelőtti v á l a s z t á s o k h o z viszonyítva. A t ö m e g e k a z o n b a n mégis a k o m m u n i s t a és szocialista p á r t o k m ö g ö t t m a r a d t a k , s n e m k ö v e t t é k azt a t u c a t n y i a n a r c h o - m a r x i s t a , trockista, neotrockista, f o r r a d a l m i ­ k o m m u n i s t a , a n a r c h o - k o m m u n i s t a , che g u e v a r i s t a szektát, a m e l y n e k tagjai z a v a r o s ideológiáikkal v a g y i d e o l ó g i a - n é l k ü l i s é g ü k k e l t a r t ó s e r e d m é n y e k e t n e m t u d n a k el­ érni. S o k a n n y i l v á n azt a t a n u l s á g o t is l e v o n j á k m a j d , hogy szükséges a helyzet szociológiai felmérése, szükséges az ideológiai tisztázódás és szükségesek azok a d i s p u t á k és dialógusok, a m e l y e k t ü r e l m e t l e n s é g n é l k ü l és e g y m á s becsületes fel­ fogásainak tiszteletben t a r t á s á v a l i g y e k e z n e k továbbfejleszteni az új szocialista t á r ­ sadalom elméleti alapjait.

Jordáky Lajos

Román—lengyel

s z o l i d a r i t á s 1 9 3 9 őszén

1939. s z e p t e m b e r 1-én a hitleri N é m e t o r s z á g m e g t á m a d t a Lengyelországot, k i ­ robbantva a második világháborút. A r o m á n i a i k o r m á n y z a t e b b e n az i d ő b e n a szélsőjobboldali csoportok szán­ dékai e l l e n é r e olyan k ü l p o l i t i k á t folytatott, a m e l y n e k célja e l k e r ü l n i az ország b e ­ v o n á s á t a világkonflagrációba, megőrizni ö n á l l ó s á g á t és t e r ü l e t i egységét. 1939. szep­ t e m b e r 6-án a K o r o n a t a n á c s k i m o n d t a R o m á n i a semlegességét, beleegyezett a b b a , hogy h a z á n k t e r ü l e t é n á t L e n g y e l o r s z á g s z á m á r a h a d i a n y a g o t s z á l l í t s a n a k és u g y a n ­ a k k o r felszólított a h á b o r ú sújtotta lengyel n é p m e g s e g í t é s é r e . G r i g o r e G a f e n c u k ü ­ l ü g y m i n i s z t e r a londoni, b e r l i n i , r ó m a i és párizsi r o m á n k ö v e t s é g e k h e z i n t é z e t t t á v ­ i r a t á b a n leszögezi: „ P o l i t i k á n k a s z e p t e m b e r 6-i cotroceni-i T a n á c s m e g h a t á r o z t a v o n a l a t k ö v e t i . . . A semlegesség szigorú tiszteletben t a r t á s a l e h e t ő v é teszi, hogy m e g a d j u n k L e n g y e l o r s z á g n a k a z e m b e r s é g és a b a r á t s á g d i k t á l t a m i n d e n t á m o g a ­ t á s t . . . A lengyel h a t á r o n , a h o l e g y r e t ö b b m e n e k ü l t gyülekezik, sikerült r e n d f e n n -

t a r t ó és segélynyújtó szolgálatot s z e r v e z n ü n k , a m e l y megengedi a g y e r m e k e k , n ő k és sebesültek, v a l a m i n t a politikai m e n e k ü l t e k h a t á r á t l é p é s é t . A Vöröskereszt fog­ lalkozik a g y e r m e k e k elhelyezésével és e l l á t á s á v a l , m í g a politikai m e n e k ü l t e k szá­ m á r a , a k i k a z o r s z á g b a n s z á n d é k o z n a k m a r a d n i , M o l d v á b a n jelöltek ki l a k h e l y e t . A semlegesség s z a b á l y a i n a k megfelelően a k a t o n a i s z e r e l v é n y e k e t t e r m é s z e t e s e n fel­ t a r t ó z t a t j u k , s a z idegen c s a p a t o k a t , a m e l y e k ezidáig m é g n e m t ű n t e k fel a h a t á ­ ron, h a be a k a r n á n a k h a t o l n i a z országba, lefegyverezzük és i n t e r n á l j u k . U g y a n ­ csak a semlegesség szabályai é r t e l m é b e n m e g e n g e d t ü k a h a d v i s e l ő á l l a m o k felé vagy azokból az á r u - és a p o l g á r i személyszállítást az országon keresztül." A lengyel n é p e t t á m o g a t ó k ü l p o l i t i k á j á h o z h ü R o m á n i a , n o h a őt m a g á t is a hitleri agresszió veszélye fenyegette, az a d o t t helyzet m e g k ö v e t e l t e i n t é z k e d é s e k e t foganatosított. Így s z e p t e m b e r elején m e g i n d u l t a L e n g y e l o r s z á g n a k szánt angol— francia h a d i a n y a g szállítása R o m á n i á n keresztül. A r o m á n k o r m á n y m e n e d é k e t a d o t t a lengyel k o r m á n y n a k és a h a d s e r e g n a g y r é s z é n e k , l e h e t ő v é t e t t e a Lengyel B a n k a r a n y k é s z l e t e egy r é s z é n e k (hetven t o n n a a r a n y n a k ) a z á t s z á l l í t á s á t ; o k t ó b e r 10-én p e d i g biztosította h á r o m t o n n a lengyel a r a n y e l r a k t á r o z á s á t , m e l y e t o p t i ­ m á l i s feltételek között őrzött meg, és 1947. s z e p t e m b e r 17-én visszaszolgáltatott L e n ­ gyelország k o r m á n y á n a k . A h i t l e r i s t a n é m e t b i r o d a l o m m i n d e n eszközt f e l h a s z n á l t a r r a , hogy r á b í r j a R o m á n i á t a Lengyelországgal s z e m b e n folytatott p o l i t i k á j á n a k m e g v á l t o z t a t á s á r a . De e l l e n á l l á s b a ütközött. Így a m i k o r N é m e t o r s z á g b u k a r e s t i d i p l o m á c i a i képviselője, W i l h e l m F a b r i c i u s felkérte a r o m á n k o r m á n y t , hogy állítsa le a k o n s t a n c a i k i k ö t ő ­ b e n t a l á l h a t ó g y ú j t ó b o m b á k k a l teli l á d á k t o v á b b s z á l l í t á s á t Lengyelországba, A r ­ m a n d Călinescu így v á l a s z o l t : „ M e g v i z s g á l t u k a k é r d é s t jogi s z e m p o n t b ó l , s úgy vélem, előre kell b o c s á t a n o m a későbbi v i t á k e l k e r ü l é s e végett, hogy a n e m z e t ­ közi jog é r t e l m é b e n egy semleges ország n e m u t a s í t h a t j a vissza a fegyverszál­ l í t á s t . . . K ü l ö n b e n a fegyverszállítás m e g a k a d á l y o z á s a m á r n e m semlegességet, h a ­ n e m r é s z r e h a j l á s t és egy ország b e k e r í t é s é t j e l e n t e n é . " 1939. s z e p t e m b e r 8-án a b u ­ k a r e s t i n é m e t k ö v e t s é g jegyzéket intézett a r o m á n k o r m á n y h o z , m e l y b e n m e g á l l a ­ pítja, hogy a n é m e t k o r m á n y „ n e m osztja ezt az álláspontot", felfogása szerint a semleges á l l a m o k n a k a h á g a i k o n v e n c i ó b a n m e g f o g a l m a z o t t jogai és kötelezettségei m á s k é p p é r t e l m e z e n d ő k . „Így a b b a n a h e l y z e t b e n , a m i k o r Lengyelország felé m i n ­ den ú t el v a n v á g v a , R o m á n i a lehetőséget n y ú j t a n a a h a d i a n y a g o k s z á l l í t á s á r a Lengyelországba, t e r ü l e t e a N é m e t o r s z á g elleni h a d m ű v e l e t e k b á z i s á v á v á l n é k , ezzel a helyzettel p e d i g a n é m e t k o r m á n y s e m m i k é p p e n n e m b é k ü l h e t n e meg." A fasiszta agresszióval r o k o n s z e n v e z ő h a z a i r e a k c i ó s k ö r ö k s a j t ó h a d j á r a t o t i n d í t o t t a k R o m á n i á n a k L e n g y e l o r s z á g i r á n t t a n ú s í t o t t m a g a t a r t á s a ellen, igyekeztek azt k o m p r o m i t t á l n i . E r r e u t a l a szófiai r o m á n k ö v e t s é g n e k a k ü l ü g y m i n i s z t é r i u m ­ hoz intézett 1939. s z e p t e m b e r 29-i t á v i r a t a , a m e l y szerint „ R o s s z a k a r a t ú k ö r ö k itt (Bulgáriában) és v a l ó s z í n ű l e g m á s o r s z á g o k b a n is olyan h í r e k e t terjesztenek, a m e ­ lyek szerint a lengyel m e n e k ü l t e k e t R o m á n i á b a n rossz b á n á s m ó d b a n részesítenék és v a g y o n u k t ó l megfosztanák". A h i t l e r i s t á k , a k i k b e n n a g y f o k ú elégedetlenséget k e l t e t t a z a tény, hogy R o m á ­ n i a m i n d e n n y o m á s e l l e n é r e t o v á b b r a is e l l e n ü k szegül, 1939. s z e p t e m b e r 2 1 én m e g s z e r v e z t é k A r m a n d Călinescu m i n i s z t e r e l n ö k meggyilkolását, a V a s g á r d a egyik t e r r o r i s t a csoportját h a s z n á l v a eszközül. A n é m e t fasiszták k ö z v e t l e n r é s z v é ­ tele a m i n i s z t e r e l n ö k m e g g y i l k o l á s á b a n az i d e g e n d i p l o m á c i a i és k o r m á n y k ö r ö k előtt is világossá v á l t . Az a t h é n i francia n a g y k ö v e t a g g o d a l m á t fejezte ki a gyil­ kosság m i a t t r o m á n kollégája előtt, és m e g á l l a p í t o t t a : „A k ö z é p p o n t b a n i d e g e n b e ­ folyás áll, t a l á n egy náci akcióról v a n szó." A b e l g r á d i n a g y k ö v e t P á l h e r c e g j u ­ goszláv r é g e n s n é l t e t t l á t o g a t á s á r ó l szóló b e s z á m o l ó j á b a n megjegyzi, hogy a h e r ­ ceg „ s a j n á l k o z á s á t fejezte ki C ă l i n e s c u m i n i s z t e r e l n ö k elvesztése m i a t t , és felhá­ b o r o d á s á n a k is h a n g o t adott. M e g m a g y a r á z t a m — folytatja a n a g y k ö v e t — a b ű n ­ t e t t bosszúálló jellegét s azt a t é n y t , hogy az o r s z á g b a n k i v á l t o t t h a t á s a e l l e n t é t e volt a n n a k , a m i r e a m e r é n y l ő k s z á m í t o t t a k " . E b b e n a n e h é z h e l y z e t b e n a r o m á n n é p , a m e l y a l e g h a t á r o z o t t a b b a n s z e m b e n állt a fasizmussal és az agresszióval, m é g h a t á r o z o t t a b b a n n y i l v á n í t o t t a ki együttérzését és r o k o n s z e n v é t a lengyel n é p i r á n t . „A n é m e t invázió elől R o m á n i á b a m e n e k ü l t lengyel c s a p a t o k a t és a polgári lakosságot n é p ü n k m e l e g f o g a d t a t á s b a n és t á m o g a t á s b a n részesítette" — á l l a p í t j a m e g N i c o l a e Ceauşescu e l v t á r s az R K P m e g a l a k u l á s á n a k 45. é v f o r d u l ó j á n m o n d o t t beszédében.

A lengyel m e n e k ü l t e k á r a d a t a s z e p t e m b e r m á s o d i k felében i n d u l t meg, de m á r a h ó n a p első felében a r o m á n i a i közigazgatási hatóságok, elsősorban a m o l d v a i v á r o s o k és f a l v a k lakossága, felkészültek a m e n e k ü l ő k b e f o g a d á s á r a . A m e g y e f ő n ö ­ kök j e l e n t e t t é k , hogy biztosították a m e n e k ü l t e k élelmezését, az i s k o l á k b a n , d i á k o t t ­ h o n o k b a n é t k e z d é k e t r e n d e z t e k be. A h a t á r á t l é p é s i p o n t o k o n egészségügyi c s o p o r t o ­ k a t szerveztek; az egészségügyi m i n i s z t é r i u m f ü r d ő - v a g o n o k a t k ü l d ö t t a zsúfoltabb h e l y e k r e . A megyei és községi egészségügyi s z e r v e k u t a s í t á s t k a p t a k , hogy bizto­ sítsák az orvosi felügyeletet a különböző h e l y s é g e k b e n m e g t e l e p e d e t t e k s z á m á r a a m e n e k ü l é s egész i d ő t a r t a m a alatt. A lengyel p o l g á r i és k a t o n a i j á r m ű v e k ü z e m ­ a n y a g - e l l á t á s a v é g e t t b e n z i n k u t a k a t á l l í t o t t a k fel Botoşani, Fălticeni, Hîrleu, R o ­ m a n , P i a t r a N e a m ţ , T î r g u N e a m ţ , T î r g u F r u m o s és m á s h e l y s é g e k b e n . A h a t ó s á g o k sofőröket k ü l d t e k ki, a k i k a r o m á n t e r ü l e t e n segítettek a lengyel gépkocsik f á r a d t vezetőinek. A v a s ú t biztosította a lengyel m e n e k ü l t e k n a g y t ö m e g e i n e k szállítását, külön vonatokat vagy vagonokat bocsátva rendelkezésükre. Azt, hogy a h a z á n k földjére lépő lengyel m e n e k ü l t e k e t m i l y e n m e l e g b a r á t ­ sággal és t e s t v é r i együttérzéssel fogadta a lakosság, sok m á s p é l d a m e l l e t t s z e m ­ léletesen bizonyítja, hogy Botoşani v á r o s á b a n n é h á n y ó r a leforgása a l a t t h á r o m ­ száz szobát ü r í t e t t e k ki, s e m e l l e t t a z iskolák é p ü l e t e i t is s z á l l á s n a k s z á n d é k o z t a k b e r e n d e z n i . Ilyen m ó d o n ez a k b . 30 000 l a k o s ú v á r o s kész volt k ö r ü l b e l ü l 3000 polgári m e n e k ü l t b e f o g a d á s á r a . H a s o n l ó volt a helyzet m á s t e l e p ü l é s e k b e n és m e ­ g y é k b e n is. Így 1939 o k t ó b e r é n e k közepén Iaşi m e g y é b e n 800, B a i a m e g y é b e n 272, Botoşani m e g y é b e n 727, Bákó m e g y é b e n 543, R o m a n m e g y é b e n 578, Vaslui m e g y é ­ ben 308 m e n e k ü l t e t szállásoltak el. M o l d v a l a k o s s á g a e g y ü t t é r z é s é t n y i l v á n í t o t t a a h a t ó s á g o k n a k azzal a felhívásával, a m e l y k i m o n d o t t a : „ . . . k ö t e l e s e k v a g y u n k , az e m b e r i e s s é g elemi érzése kötelez a r r a , h o g y befogadjuk, j ó i n d u l a t t a l segítsük őket a r e m é n y t e l e n s é g és nélkülözés e n e h é z p e r c e i b e n . . . , hogy a v a l a m e n n y i h o z z á n k m e n e k ü l t lengyel a legteljesebb m é r t é k b e n e l é g e d e t t legyen." S z e p t e m b e r b e n a jegyzőségeknek t o v á b b í t o t t r e n d e l e t m e g á l l a p í t j a , hogy a z o k n a k a h e l y s é g e k n e k a közigazgatási szervei, a h o v a m e n e k ü l t e k érkeztek, i n t é z k e d n i fognak az ellátásról, a m e g é r k e z é s i d e j é r e és az első n a p o k b a n , de a polgári lakosság közvetlen segítsé­ gére v a n szükség. Ezért felkérik a lakosságot, fogadják be, élelmezzék a m e n e ­ külteket, v a g y pénzzel és é l e l e m m e l segítsék őket. M e g a l a k u l t a k a lengyel m e n e k ü l t e k e t t á m o g a t ó b i z o t t s á g o k a helyi h a t ó s á ­ gok, a Vöröskereszt, a k ü l ö n b ö z ő t á r s a d a l m i egyesületek, v a l a m i n t a lakosság k é p ­ viselőiből. Ezek a t ö m e g e k széles k ö r ű t á m o g a t á s á v a l m e g s z e r v e z t é k a m e n e k ü l t e k befogadását, b i z t o s í t o t t á k élelmezésüket, r u h á k a t osztottak szét. J e l e n t ő s pénzössze­ get gyűjtöttek, c s u p á n a volt S u c e a v a m e g y é b e n t ö b b m i n t 200 a l á í r á s i ívet töl­ töttek ki. A k ó r h á z a k á p o l á s b a v e t t é k a b e t e g m e n e k ü l t e k e t . L e v é l t á r i d o k u m e n ­ t u m o k bizonyítják, hogy n a g y s z á m ú lengyel sebesült részesült kezelésben a r o m á n k ó r h á z a k b a n . M i n d e z a r r ó l t a n ú s k o d i k , h o g y a lengyel m e n e k ü l t e k befogadása gon­ dosan előkészített akció volt, és s i k e r é t elsősorban a r o m á n n é p széles k ö r ű rész­ vétele s z a v a t o l t a . Az ország t e r ü l e t é r e l é p ő k n a g y tömege, m e g t e l e p e d é s ü k s h u z a m o s a b b ittt a r t ó z k o d á s u k p e r s p e k t í v á j a szükségessé t e t t e bizonyos jogi r e n d s z e r kidolgozását és olyan i n t é z k e d é s e k hozatalát, a m e l y e k a l e g k e d v e z ő b b létfeltételeket biztosít­ h a t j á k a m e n e k ü l t lengyel á l l a m p o l g á r o k s z á m á r a . H á r o m k a t e g ó r i á b a sorolták őket: a lengyel kormány tagjai, a k i k r ő l k ö z v e t l e n ü l a r o m á n k o r m á n y g o n d o s k o ­ dott; a lengyel katonai menekültek, a k i k r ő l a h a d ü g y m i n i s z t é r i u m és a t e r ü l e t i r o ­ m á n k a t o n a i szervek g o n d o s k o d t a k ; az e g y r e n a g y o b b c s o p o r t o k b a n é r k e z ő polgári menekültek A m e n e k ü l t e k e t szabad p o l g á r o k n a k t e k i n t e t t é k , a k i k e l h a g y h a t t á k az országot, b á r m i l y e n r e n d e l t e t é s i h e l y r e t á v o z h a t t a k , n e m á l l t a k a h a t ó s á g o k k ü l ö n ellenőrzése alatt, c s u p á n a m i a r e n d ő r i s z a b á l y o k tiszteletben t a r t á s á t illeti. Sok m e n e k ü l t f e l h a s z n á l t a a r o m á n k ü l ü g y m i n i s z t é r i u m biztosította k ö n n y í t é ­ seket, és t o v á b b m e n t v a l a m e l y i k , a h á b o r ú t ó l m é g n e m é r i n t e t t országba. S o k a n a z o n b a n az o r s z á g b a n m a r a d t a k , s a h á b o r ú végéig élvezték a r o m á n n é p v e n d é g s z e ­ retetét. Az á l l a m lehetőséget n y ú j t o t t s z á m u k r a , hogy m e g t e l e p e d j e n e k H a v a s a l f ö l d és O l t é n i a v á r o s a i b a n és f a l v a i b a n . A M o l d v á b ó l és D o b r u d z s á b ó l eltávozó m e n e k ü l t e k e t a megyei h a t ó s á g o k útlevéllel és é l e l e m m e l l á t t á k el, s i n t é z k e d t e k , hogy a l e g k e d ­ vezőbb feltételek között é r k e z z e n e k m e g új l a k ó h e l y ü k r e . A b e l ü g y m i n i s z t é r i u m a megyei s z e r v e k h e z intézett k ö r l e v e l é b e n hangsúlyozza, hogy m i n d e n lengyel m e n e ­ k ü l t t e l e g y f o r m á n e m b e r s é g e s e n kell b á n n i , és b á r m i l y e n hatósági visszaélést vagy s z a b á l y t a l a n s á g o t szigorúan kell b ü n t e t n i . A m e n e k ü l t e k g y e r m e k e i a n y a n y e l v ü k ö n

t a n u l h a t t a k a Ploieşti-ben, B u k a r e s t b e n és az ország m á s v á r o s a i b a n létesített l e n ­ gyel i s k o l á k b a n , s a lengyel főiskolások s z á m á r a is b i z t o s í t o t t á k a t o v á b b t a n u l á s a n y a g i feltételeit. A lengyel á l l a m p o l g á r o k n a k n y ú j t o t t segítség á l l a n d ó s u l á s á t m u t a t j a , hogy 1939. o k t ó b e r 15-től n a p i 100 lej á l l a m i p ó t l é k r a jogosult m i n d e n fel­ n ő t t m e n e k ü l t és 50 lej n a p i p ó t l é k r a m i n d e n g y e r m e k . A r o m á n közigazgatási s z e r v e k kötelesek v o l t a k idejében kifizetni a m e g s z a b o t t pótlékot. A b e l ü g y m i n i s z ­ t é r i u m 1939. o k t ó b e r é b e n kibocsátott, a m e g y e f ő n ö k ö k h ö z intézett egyik k ö r l e v e ­ l é b e n a k ö v e t k e z ő k e t o l v a s h a t j u k : „ . . . s z í v e s k e d j e n e k a l e h e t ő legmegfelelőbben és l e g s ü r g ő s e b b e n i n t é z k e d n i , hogy a m e n e k ü l t e k j á r a n d ó s á g a i t a l e g r ö v i d e b b idő a l a t t kifizethessék." A lengyel k o r m á n y tagjai és a h a d s e r e g k ö t e l é k é h e z t a r t o z ó m e n e k ü l t e k m á s ­ fajta t á m o g a t á s t é l v e z t e k ; ezt a r o m á n k o r m á n y k ü l ö n u t a s í t á s a i a l a p j á n á l l a p í ­ tották meg. Minthogy a lengyel lakosság megsegítését hatósági r e n d e l e t e k szabályozták, szükségessé vált, hogy a m e n e k ü l t e k képviselőit is b e v o n j á k a r o m á n á l l a m r é s z é ­ ről r e n d e l k e z é s ü k r e bocsátott pénzösszeg f e l h a s z n á l á s á n a k m e g t e r v e z é s é b e . E r r e ok­ t ó b e r f o l y a m á n sor is k e r ü l t . A lengyel p o l g á r i m e n e k ü l t e k e t t á m o g a t ó akciók országos e g y b e h a n g o l á s á r a a b e l ü g y m i n i s z t é r i u m k e r e t é b e n egy különleges szolgálat létesült, a m e l y k é s ő b b á t a l a k u l t a lengyel m e n e k ü l t e k n y i l v á n t a r t á s á n a k és m e g s e g í t é s é n e k főfelügyelősé­ gévé. A r o m á n á l l a m t ö b b h e l y s é g b e n p é n z b e v á l t ó k ö z p o n t o t létesített. A n n a k m e g ­ a k a d á l y o z á s á r a , h o g y a z ü z é r k e d ő k k i h a s z n á l j á k a m e n e k ü l t e k a n y a g i nehézségeit, az á l l a m előbb m e g t i l t o t t a , m a j d szabályozta a lengyel g é p j á r m ű v e k és m á s v a g y o n ­ t á r g y a k a d á s v é t e l é t . A megyefőnökségek m e l l e t t vegyes b i z o t t s á g o k a t l é t e s í t e t t e k az ilyen v á s á r l á s o k l e b o n y o l í t á s á r a . A közigazgatási s z e r v e k r e n d e l e t i l e g l é p t e k fel az élelmiszerek, a k ü l ö n b ö z ő közszükségleti c i k k e k á r d r á g í t á s a ellen, a l a k b é r e k e t is törvény szabta meg. A t ö r t é n e l m ü k egyik l e g n e h e z e b b i d ő s z a k á b a n k a p o t t t á m o g a t á s őszinte h á l á ­ val töltötte el a lengyel m e n e k ü l t e k e t a r o m á n n é p és á l l a m i r á n t . S o k a n kifejezé­ sét is a d t á k e n n e k az érzésnek, m é l t a t v á n a b a r á t i f o g a d t a t á s t ; a lengyel h i v a t a l o s közegek u g y a n c s a k e l i s m e r é s ü k e t fejezték ki. Így 1939 s z e p t e m b e r é b e n L e n g y e l o r ­ szág b u k a r e s t i n a g y k ö v e t e , R o g e r R a c z y n s k i gróf m e l e g köszönetet m o n d o t t a r o ­ m á n k o r m á n y n a k a „ N é m e t o r s z á g k i r o b b a n t o t t a h á b o r ú i d e i é n Lengyelország i r á n t t a n ú s í t o t t m a g a t a r t á s á é r t . R o m á n i á n a k ez a m a g a t a r t á s a — h a n g s ú l y o z t a a n a g y k ö ­ vet — n e m m a r a d h a t á s n é l k ü l a k é t ország k a p c s o l a t a i n a k j ö v ő b e n i fejlődésére". Az egykori lengyel m e n e k ü l t e k m a is e m l é k e z n e k a r r a a szeretetre, a m e l l y e l R o ­ m á n i a l a k o s s á g a k ö r ü l v e t t e őket. A v a r s ó i Stolica c í m ű h e t i l a p 1963-ban így í r t : „ . . . n a g y s z á m ú lengyel k a t o n a s á g n a k r o m á n t e r ü l e t r e t ö r t é n ő b e v o n u l á s a az u t ó b b i h á b o r ú t ö r t é n e t é n e k é r d e k e s epizódja, a m e l y egyben bőséges b i z o n y í t é k á t n y ú j t j a a r o m á n n é p b á t o r s á g á n a k , e g y ü t t é r z é s é n e k é s segítőkészségének." A lengyel m e ­ n e k ü l t e k n e k n y ú j t o t t t á m o g a t á s a r o m á n s a lengyel n é p évszázados e g y ü t t m ű k ö d é ­ s é n e k meggyőző b i z o n y í t é k a . „A r o m á n — l e n g y e l b a r á t s á g n a k — á l l a p í t j a m e g N i ­ colae Ceauşescu e l v t á r s — régi h a g y o m á n y a i v a n n a k az e g y ü t t m ű k ö d é s és t e s t v é r i t á m o g a t á s t e r é n , a n e m z e t i és t á r s a d a l m i felszabadulásért, a szocializmus ü g y é é r t vívott h a r c b a n . " A jelen írás a szerzők s z e r é n y h o z z á j á r u l á s a k í v á n l e n n i a r o m á n és a lengyel n é p g a z d a g h a r c i h a g y o m á n y a i egy m o z z a n a t á n a k m e g i s m e r t e t é s é h e z . A. Constantiniu — Leon Eşanu

FÓRUM

Kritikusi restség és tekintély A kritika a legönteltebb szellemi tevékenység. Valaki hivatottnak érzi magát arra, hogy mások munkája fölött ítélkezzék — ez a valaki a kritikus. Hivatása hallatlan szerénytelenségének tudatában lehet csak a kritikus kellőképpen alázatos az irodalom iránt: ellenkező esetben n e m serkentője, hasznos, sőt nélkülözhetetlen segítőtársa az alkotónak (alkotó lévén ő maga is), h a n e m kártékony élősdije. A kritikus ítélkezik, felmagasztal, oktat, adott esetben m é g fenyít is. Ki ha­ talmazta fel erre? — kérdik sokan, nem is alaptalanul. Honnan meríti jogát, bátor­ ságát? — kérdi önmagától, legőszintébb pillanataiban, íróasztalánál ülve. Van-e egyéniségének elég ereje, ízlésének kellő biztossága, műveltségének mélysége, jelle­ mének megvesztegethetetlensége, hogy méltó lehessen a feladatra, melyet Gaál Gábor 1920-ban (vagyis huszonhét évesen) így fogalmazott meg: „A kritika bírói szék és mint minden bírói szék — etikai magaslat, m e l y az abszolút idea törvényei­ nek szellemén emelkedik. A valódi kritikus mindig kiküldöttje vagy küldöttje, angelusza valamely filozófiának — az igazi, az egyetlen filozófiának." Merítheti tehát a kritikus pusztán az idea tekintélyéből a magáét? N y i l v á n nem. Nagy eszmékre, „az igazi, az egyetlen filozófiára" hivatkozva is lehet tévesen balogul vagy egyenesen igazságtalanul ítélkezni. Ha gyatra az ítélőképesség, ha si­ lány a jellem, véleményének kellő nyomatékú érvényt szerzendő, a kritikus in­ tézményekkel téveszti össze magát, valamiféle érték- és mértékhitelesítő hivatallal, mellyel n e m lehet vitatkozni. A rossz kritikust arról ismerni meg, hogy — nincs. Nézetei megfoghatatlan kinyilatkoztatások, szempontjai felszívódnak a magasabb Szempontban. Szándékosan festettem le ily sötét színekkel azt a mindenkor és mindenhol fellelhető kritikus-típust — én inkább álkritikusnak n e v e z n é m —, akinek a kezén a kritika könnyen válhat az irodalmi élet manipulációjának eszközévé. Ha ugyanis a műbírálatot nevezzük az irodalom önismeretének, nem lehet közömbös kérdés az önismeret önismerete. Legszemélyesebb meggyőződésem, hogy az adekvát önis­ meret kialakításában olykor a volt vagy még meglévő hibák számbavétele terméke­ nyebb lehet az eredmények regisztrálásánál. Joggal a szememre vethetik, hogy az álkritikusnak az a típusa, akiről szólottam, ma már nem játszik számottevő szere­ pet. Új szerepet játszik — felelhetem erre. Hangsúlyozom: szerepet, a szó legkomédiásabb jelentésében. Új ájer pezseg, s az álkritikus legfeltűnőbb tulajdonsága, hogy konzervatív-merevet és lelkendező-újítót, dogmatikust és nonkonformistát egy­ forma könnyedséggel tud megjátszani. Ma már helyesli azt, amit tegnap m é g mél-

tatlankodva elutasított. Csakhogy öt-tíz-tizenöt év előtti — mára tévesnek, k á r o s ­ nak bizonyult — ítéletei mintegy m e g m e r e v e d v e őriznek hamis hierarchiákat. Sokáig nyoma marad az irodalmi köztudatban s egyik-másik író önértékelésében annak, hogy talmi portékát vagy semmitmondó középszerűséget fel dicsőítettek vagy elsüllyesztettek, az irodalomból kiiktattak vagy oda be se engedtek maradandó érté­ keket, „átdolgoztattak" olyan műveket, melyek n e m közigazgatási napiparancsokhoz, hanem a történelmi mozgás rőffel nem mérhető lépteihez igazodtak. Igazságtalan lenne, megbocsáthatatlan, ha mindazért, ami jóvátehetetlen, s azért is, ami jóvátehető, néhány kritikust tennénk felelőssé. Épp ez a nagy tanulság: a kritikus ne akarjon pápa lenni, se diktátor, se vátesz, még kevésbé végrehajtó közeg. Maradjon hatáskörén belül, ám ott aztán teljesítse hivatását. Látszólag ez a legegyszerűbb. Valójában ez a legnehezebb. Miért? A szellemi önállótlanságnak, a készen átvett és gépiesen alkalmazott nézeteknek van egy roppant kényelmes vonatkozása: megkímélnek a gondolkodás­ tól, felmentenek a személyes meggyőződés felelősségétől. Miért kellene Hegel Eszté­ tikájával birkóznom, ha mindazt, amit tudnom kell, megkapom egy brosúrában vagy akár egy vezércikkben? Miért tanulnék nyelveket, amikor megfelelően k o m ­ mentált összefoglalások tálcán kínálják: mit kell erről vagy amarról a külföldi iro­ dalmi jelenségről, szerzőről gondolnom? Mire való ismernem a verstant s a stilisz­ tikát, ha a költeményről elég megállapítanom, hogy „formája" szép, „tartalma" meg jó, illetve formalista és eretnek? Miért kétkedjem és minek keresném a bizonyos­ ságot, mivégre próbálnék a műből magából következtetni az író értékére, ha leg­ első botlása elmarasztalásakor, ha még oly ünnepelt volt is addig, tüstént ki kell mutatnom, milyen tehetségtelen? Hogy nemcsak ez volt — való igaz. Hogy ma már ez nincs — rendben van. De ilyen előzmények után nyilvánvaló, hogy n e m a „kritikai front" sokat emlegetett „megerősítése" van soron (hányadszor!), vagyis — ugyancsak hadászati nyelven szólva — újabb stratégia és újabb taktikák kimódolása, a „kritika fegyverének" ú j fenti kipucolása! Parancsot adni vagy kapni — végtelenül leegyszerűsíti a dolgokat. Kizár m i n ­ den vitát, elejét veszi a különvéleménynek — és megfojtja a szellemi életet. En­ gedelmes hivatalnokokká, tulajdonság nélküli emberekké degradálja azokat, akik­ nek lételeme, társadalmi funkciója a gondolkodás, nézeteik állandó felülvizsgálása, szembesítése más nézetekkel és elsősorban a valósággal — márpedig az irodalom is alakuló, dinamikus része a valóságnak, nem pedig passzív tükrözője. Abban ma már mindenki egyetért, hogy a t e k i n t é l y = t e l j e s í t m é n y . A telje­ sítmény esztétikai elemzése mutatja meg aztán n e m csupán a m ű értékét, de a kri­ tikus rátermettségét, kompetenciáját is. A szilárd világnézet n e m azonos az e l m é ­ leti megmerevedéssel, még kevésbé hangzatos frázisok, ú j tudományágak (szocioló­ gia, kibernetika), kutatási módszerek (strukturalizmus) szakszótárából kiragadott tetszetős megfogalmazásokkal. Ez a „megoldása" az ú j jelenségek számbavételé­ nek éppoly kényelmes és szintoly terméketlen, mintha lezárt irodalmi korszakok kiértékelt fogalmai és elfogadott (vagy elutasított) normái felől közelítené meg valaki azt, ami már Más, ami — tagadva vagy igazolva a felbukkanását megelőző igazságokat — mindenképpen különbözik tőlük. Erre a kritikai restségre számtalan a példa. Lássunk egyet-kettőt. Volt kri­ tikus, n e m is egy, aki úgy tíz éve, a „Szabad-e a szabad vers?" viták idején József Attilára hivatkozva kérdőjelezte meg Szilágyi Domokos nemzedékének verseszté-

tikáját. Megfeledkeztek arról, hogy alig negyed századdal előttük járó s magukat ugyancsak marxistának nevező ítészek egy része magát József Attilát utasította ki a szocialista költészetből. Vagy: megjelenik egy beat-antológia, s nosza, hajbakap­ nak költők, kritikusok, szociológusok. Ez eddig rendjén is lenne, hisz ahol m i n ­ denki egyet gondol, ott valójában senki n e m gondolkozik. De, pillantsunk ismét vissza, a múltba: Lukács György pályájának — például — éppen n e m a csúcsa egykori szembenállása Brechttel. Ma már Brecht elfoglalta az őt megillető helyet, s mint sérthetetlen s felülmúlhatatlan klasszikussal, vele kólintják főbe az újabb „felháborító" irodalmi jövevényeket (jelen esetben a beatekről v a n szó), akik a polgárpukkasztásnak igazán n e m brechti útján indultak e l . . . Más: a beat-vita felszínre hozott egy olyan előítéletszövevényt is, melyet a leg­ kevésbé Brecht helyeselt volna. Osztályuk e deklasszált, pontosabban, nonkonformizmusból önként és tüntetőleg deklasszálódott elemei nyilván n e m hajlandók alá­ vetni magukat egy olyan társadalom erkölcsi normáinak, melyet szőröstül-bőröstül elvetnek. Attól, hogy a piszkot k e v é s b é érzik undorítónak, mint a képmutatást, a csavargást fölébe helyezik a jól fésült beilleszkedésnek abba a társadalomba, mely kirekeszti a négereket, halomra gyilkolja a vietnamiakat — attól lehetnek még nagyon jó és nagyon rossz írók. Villon legalábbis csavargó volt, valószínűleg úton­ álló is, kétségtelen, hogy embert ölt, n e m szólva arról, hogy szívesebben időzött bizonyos negyedek bizonyos házaiban; Platón, Oscar Wilde, Verlaine, Proust, Gide nemi élete kevéssé különbözött egyik-másik beatnik szerelmi szokásaitól; Cervantes, Defoe, Beaumarchais, Dosztojevszkij — csak találomra néhány a sok közül — m e g ­ járták a börtönt; A d y vérbajos volt és alkoholista, Byron vérfertőzést követett el f é l t e s t v é r é v e l . . . Talán ennyi is elég az emlékezet felfrissítésére: az irodalom n e m kizárólag tisztes családapák m ű v e . Vagy talán kétféle mércével mérünk? A holtak­ nak kegyelettel tartozunk, az élőknek tárgyilagossággal sem? A beatek problé­ mája n e m a mi problémánk. A n n y i b a n azért az Üvöltés című antológia kritikai életünk elevenébe vágott, amennyiben bebizonyította: tudományos, objektív vizs­ gálat nélkül egyetlen hazai vagy külföldi irodalmi jelenség sem értelmezhető. A kritikusi egyéniség iskolája nyilvánvalóan a vita. Folyóirataink szerkesz­ tői, úgy látszik, felismerték ezt az átmenetileg elhanyagolt alapigazságot. Egyre sűrűbben foglalkozik ugyanabban a lapban két vagy több cikkíró is ugyanazzal a könyvvel. Az Utunk vállalta az úttörést ebben a hallatlanul termékeny eszmecsere­ sorozatban. Hasábjain ketten is írtak, mégpedig polémikusan, Bálint Tibor Önkéntes rózsák Sodomában című kisregényéből; két Forrás-kötetet (Kocsis István: Egyenletek és Kenéz Ferenc: Fekete hanglemez) méltatott egyazon vagy egymást követő két számban több szerző is (Veress Zoltán, Baróti Pál, K. Jakab Antal). Ugyanabban az Utunkban azonban olykor csak szép, de a kritikai elemzést n e m helyettesíthető lírai vallomásokat olvasunk egy-egy ú j könyvről — például, időrendben, Létay Lajos es Bajor Andor kötetéről Lászlóffy Aladár, illetve Király László tollából. Leszámítva Földes László Korunk-beli tanulmányát Papp Ferenc eddig megtett útjáról, évek óta n e m olvastam alapos, átfogó vizsgálatát a középnemzedék vagy az idősebb író­ gárda valamely tagja eddigi termésének. A felfedezés bátorságánál n e m alábbvaló egy-egy pályaforduló alkalmát megragadó összegezés vagy akár egyik-másik pályát megkérdőjelező mítoszrombolás kritikusi bátorsága. Az általános szellemi pezsgés, amelyben élünk, fokozott nyomatékkal kénysze­ rít írót, kritikust annak a felmérésére, ki mit végzett el s hogyan; mi a tennivalója. Ennek érdekében azonban az sem hagyható figyelmen kívül: milyen mulasztásokat

kell behoznunk, mik voltak e mulasztások személyes vagy általános okai, mi szük­ séges a további mulasztások elkerüléséhez. Lehet, sok túlzás, indulat vegyül még a számonkérésekbe. De a túlzás is hasznosabb a véleménytelen lapulásnál, a szellemi renyheségnél. A kritikusnak — e szerénytelen hivatás szerény elhivatottjának — egyről nem szabad elfeledkeznie: csak az irodalmat szolgálhatja, csak önmagát képvisel­ heti. Szilágyi

Júlia

Irodalomkritika — kiadói szemmel 1.

Sosem h i t t e m v o l n a , hogy f o l y ó i r a t a i n k és a k ö z p o n t i m a g y a r sajtó egy teljes évfolyamának irodalomkritikája milyen izgalmas olvasmány. Annak bizonyult, n o h a r e n d s z e r e s e n figyelemmel k í s é r e m a m e g j e l e n ő b í r á l a t o k a t , m e r t így, egy csokorba kötve, k ü l ö n ö s m e g l e p e t é s e k e t t a r t o g a t n a k és t a n u l s á g o s k ö v e t ­ k e z t e t é s e k r e ösztönöznek. A m i a k ö v e t k e z t e t é s e k e t illeti, előre m e g m o n d o m — egy­ oldalú leszek. E r r e u t a l t a m a c í m b e n is: az u t ó b b i év i r o d a l o m b í r á l a t á t , m i n t az egyik kiadó szerkesztője v e t t e m s z e m ü g y r e . Így a z t á n , t ö b b e k között, l á t ó k ö r ö m ö n k í v ü l esik az i r o d a l o m b í r á l a t első s z á m ú f e l a d a t a : az eredeti, új m ű v e k é r t é k e l é s e (kivétel a F o r r á s - s o r o z a t ) . N e m t a r t o z i k t é m á m h o z , m i u t á n az u t ó b b i i d ő b e n n e m j e l e n t e k m e g olyan k ö n y v e k , a m e l y e k k i a d h a t ó s á g á t a k r i t i k a m e g k é r d ő j e l e z t e volna, és e l t e k i n t h e t e k ettől a z é r t is, m e r t szerencsére t ú l l é p t ü k azt a korszakot, a m i k o r a kiadó, illetve a k ö n y v s z e r k e s z t ő „ m e s s z e m e n ő segítséget n y ú j t o t t " a szer­ zőnek, v a g y m i k o r a szerző csetleges botlásait vagy s t í l u s t a l a n s á g á t a szerkesztő r o v á s á r a í r t á k . Az új m ű v e k é r t a szerző a r a t j a a b a b é r t , v a g y pedig ő t a r t j a a h á t á t . A k ö n y v s z e r k e s z t ő r e viszont a n n á l n a g y o b b felelősség h á r u l a sorozatok, a s o r o z a t - k ö t e t e k g o n d o z á s á b a n . É s z r e v é t e l e i m e t is ezzel k e z d e m , m é g p e d i g a s i k e r e s és e l i s m e r é s b e n részesülő R o m á n i a i M a g y a r Í r ó k - s o r o z a t t a l . Az u t ó b b i i d ő b e n sokat b e s z é l ü n k a r o m á n i a i m a g y a r i r o d a l o m t ö r t é n e t r ő l . Az Előre 1966. a u g u s z t u s 4-iki s z á m á b a n m e g j e l e n t „távolsági k e r e k a s z t a l " - a a r o m á ­ niai m a g y a r i r o d a l o m t ö r t é n e t í r á s r ó l s o k o l d a l ú a n v e t e t t e fel ezt a k é r d é s t . A k i a d ó k ­ kal k a p c s o l a t b a n Sőni P á l megjegyezte, h o g y a R o m á n i a i M a g y a r Í r ó k sorozata m u n k á r a s o r k e n t i az i r o d a l o m t ö r t é n é s z e k e t is. V a l ó b a n így v a n . 1961-től 1967. d e ­ c e m b e r 31-ig 19 szerző 34 kötete és egy antológia j e l e n t m e g a sorozatban, 19 t a ­ n u l m á n n y a l . De f o l y ó i r a t a i n k b a n ezidáig n e m l á t t u n k olyan szintetizáló p r ó b á l k o ­ zást, a m e l y az i r o d a l o m t ö r t é n e t í r á s szemszögéből v e n n é b o n c k é s alá, m o n d j u k , k ü l ö n a prózai, k ü l ö n a v e r s k ö t e t e k t a n u l m á n y a i t , v a g y korszakos e l r e n d e z é s b e n v é g e z n e i g é n y e s e b b á t t e k i n t é s t . N e m l e n n e é r d e k t e l e n p é l d á u l a b e v e z e t ő k egy­ m á s t ó l eltérő jellegét is megvizsgálni. A sorozat e l i n d í t á s a k o r n a p v i l á g o t látott első h á r o m t a n u l m á n y (Kacsó S á n d o r : Asztalos István, Sőni P á l : Nagy István, A b a f á y G u s z t á v : Kovács György) l é n y e g é b e n i r o d a l o m t ö r t é n e t i f e l m é r é s : ez is volt a k i a d ó e r e d e t i elképzelése, a m e l y e t a z o n b a n n e m t u d o t t k ö v e t k e z e t e s e n é r v é ­ nyesíteni m i n d e n kötet, illetve írói é l e t m ű esetében. I r o d a l o m t ö r t é n e t i t a n u l m á ­ nyok, esszék, vázlatok, p o r t r é k v á l t a k o z t a k a sorozat k ö t e t e i n e k b e v e z e t ő j e k é n t . I r o d a l o m k r i t i k á n k n e m n y i l v á n í t o t t v é l e m é n y t a r r ó l sem, v a j o n m e l y i k f o r m a a legcélszerűbb egy h a s o n l ó sorozat e s e t é b e n ? De f e l l é p h e t ü n k - e ilyen igényekkel, a m i k o r i r o d a l o m k r i t i k á n k az 1967-ben n a p v i l á g o t l á t o t t nyolc, m i n d m e g a n n y i jelentős R M I - k ö t e t t e l n e m is foglalkozott é r d e m b e n . * R i t k a kivételtől e l t e k i n t v e , a sorozat köteteiről szinte s é m a s z e r ű e n * Adataim kem nem vette,

1968. március 30-ig terjednek, az ezután illetve nem vehette figyelembe.

megjelent

birálatokat

cik­

e m l é k e z n e k m e g : üdvözlik a kiadót a kötet m e g j e l e n é s e a l k a l m á b ó l , a m e l y e t „régen v á r u n k " , és a m e l l y e l a k i a d ó „régi adósságot törleszt", i s m e r t e t i k a k ö n y ­ vet, a m i t e r m é s z e t e s e n igen fontos — de k ö r ü l b e l ü l e n n y i r e k o r l á t o z ó d i k a „bí­ rálat". 1967-es k ö n y v k i a d á s u n k egyik k i e m e l k e d ő e s e m é n y e , S a l a m o n E r n ő eddigi legjelentősebb és legteljesebb g y ű j t e m é n y e s kötete sem v á l t o t t a ki a m é l t á n igé­ n y e l h e t ő visszhangot. Igaz, Csehi G y u l a a z E l ő r é b e n szeretettel és elismeréssel üdvözli, az Igaz S z ó b a n Izsák József t a n u l m á n y t közöl Salamon Ernő eszményei címen, de m a g a a k ö t e t v a l a h o g y „elsüllyedt" a költő születésnapi é v f o r d u l ó j á n a k ü n n e p s é g e i b e n . M a r k o v i t s Rodion m á s o d i k kötetéről, a m e l y k e v é s b é i s m e r t r e g é ­ nyét, a Sánta farsangot, és m o n d h a t n i i s m e r e t l e n elbeszéléseit t a r t a l m a z z a , m á r ­ cius végéig m e g s e m e m l é k e z e t t a k r i t i k a . A kötetek, m i n t t u d j u k , előszóval j e l e n n e k m e g (sajnálatos kivétel a S a l a m o n Ernő-kötet). S z i n t e m a g a m előtt l á t o m egyes i r o d a l o m k r i t i k u s a i n k a t és - t ö r t é n é ­ szeinket, a m i n t azon t ö r i k a fejüket, h o g y a n l e h e t n e s e m m i r e sem kötelező m e g ­ á l l a p í t á s o k k a l elintézni a bevezető t a n u l m á n y o k a t . H a ez n e m sikerül, a k k o r eset­ leg m e g s e m említik, v a g y h a é p p e n m e g e m l í t i k , csak m i n t könyvészeti a d a t o t , m e r t — v i g a s z t a l h a t j á k m a g u k a t — ők n e m a bevezetőről, h a n e m a m ű r ő l í r n a k . Lehet, hogy a v a l ó s á g b a n ez n e m é p p e n így t ö r t é n i k , de a z e r e d m é n y mégiscsak az, hogy r e n d s z e r e s e n m e g k e r ü l i k a t a n u l m á n y o k e l m é l y ü l t e b b elemzését. Egy olyan kötet p é l d á j á v a l s z e r e t n é k élni, a m e l y r ő l m i n d e n l a p b a n m e g e m l é k e z t e k : B e r d e M á r i a k é t k i s r e g é n y é r ő l . A bevezetőt J a n c s ó E l e m é r í r t a . B a r ó t i P á l (Utunk, 1967. 23.) n e m tesz e m l í t é s t a bevezetőről, és u g y a n í g y j á r el M o l n á r Szabolcs is a Korunkban (1967. 7.) I z s á k József pedig a következő m o n d a t t a l intézi el: „ J a n c s ó E l e m é r í r t az írónő m u n k á s s á g á t o b j e k t í v e n értékelő, filológiai m e g a l a p o z o t t s á g ú előszót, m i n t e g y b i z t a t á s k é n t és ösztönzésként a teljes é l e t m ű e l m é l y ü l t e b b , e l e m z ő vizsgálatára." N a g y o b b visszhangot a K o r u n k k ö l t é s z e t é n e k k é t b e v e z e t ő j e (szerzők: Méliusz József és Szász János) v á l t o t t ki, b á r a k o m o l y felmérés ez e s e t b e n is e l m a r a d t . Voltak, a k i k á l t a l á n o s s á g o k k a l i n t é z t é k el a k é t t a n u l m á n y t , voltak, a k i k v i t a t k o z ­ t a k egyes m e g á l l a p í t á s a i v a l , de i n k á b b a sorok közül kellett k i o l v a s n i a z e l l e n v é ­ l e m é n y t , m á s o k p e d i g n e m az a d o t t k ö t e t h e z kapcsolódó a s p e k t u s o k a t é r i n t e t t é k , s így — a k a r v a - a k a r a t l a n u l — a figyelem e l t e r e l ő d ö t t a t a n u l m á n y o k központi, lényegi k é r d é s e i r ő l . Az i r o d a l o m b í r á l a t k ö z ö m b ö s m a r a d t a t a l á n kisebb jelentőségű d r á m a - s o r o ­ zattal s z e m b e n is. I g a z a v a n Gyöngyösi G á b o r n a k , a m i k o r azt írja, hogy „a d r á ­ m á k sorozata, k ü l ö n ö s m ó d o n , n e m h í v t a m é g fel ú g y m a g á r a az é r t é k e l ő figyel­ met, m i n t m o n d j u k a H o r i z o n t v a g y a F o r r á s . " Ezek a k ö z k e d v e l t s é g n e k ö r v e n d ő , szép k i á l l í t á s ú k ö n y v e c s k é k 1960 óta j e l e n n e k m e g r e n d s z e r e s e n , a z o n b a n , m a g á ­ val a s o r o z a t t a l a szaksajtó n e m foglalkozott. Vajon a l e g o l v a s o t t a b b (Horizont) és az e l s ő k ö n y v e s e k n e k jogosan k i j á r ó fi­ gyelmet felkeltő (Forrás) sorozat m i l y e n m é r t é k b e n v o n t a m a g á r a a k r i t i k a é r d e k ­ lődését? A H o r i z o n t m é g k i a l a k u l ó b a n , e r j e d é s b e n lévő kollekció, s t e k i n t e t t e l átfogó, széles v i l á g i r o d a l m i jellegére, el is fog t e l n i bizonyos idő, a m í g a k r i t i k a összefoglalhatja az e r e d m é n y e k e t és r á m u t a t h a t a h é z a g o k r a . A F o r r á s - k ö t e t e k e t i r o d a l m i sajtónk, d i c s é r e t é r e legyen m o n d v a , soha el n e m h a n y a g o l t a . Sőt: n i n c s az a v i d é k i n a p i l a p sem, a m e l y n e foglalkozna a F o r r á s - k ö t e t e k k e l . A F o r r á s k ü ­ l ö n b e n az I r o d a l m i K ö n y v k i a d ó e g y e t l e n m a g y a r n y e l v ű sorozata, a m e l y k é t ú j ­ s á g n á l is a n k é t t á r g y a v o l t (Előre és Ifjúmunkás), és m i n d k e t t ő l é n y e g é b e n a F o r ­ r á s - k ö t e t e k g y o r s a b b ü t e m ű k i a d á s á t s z o r g a l m a z t a . E h h e z k a p c s o l ó d i k az Ifjúsági K i a d ó n á l m e g j e l e n t Vitorla-ének c í m ű k ö t e t k e r e k a s z t a l - v i t á j a az Ifjúmunkás szer­ vezésében. H a s z n o s a k ezek az a n k é t o k , t ö b b r e is szükség l e n n e , m e r t a szinte el­ k e r ü l h e t e t l e n túlzások m e l l e t t m i n d i g l e s z ű r ő d n e k elvi és g y a k o r l a t i k ö v e t k e z t e ­ tések is. De v i s s z a t é r v e az i r o d a l o m b í r á l a t r a : n e m telik el év, hogy a r o m á n i r o d a l m i v a g y n a p i s a j t ó b a n a Luceafărul testvér-kollekcióról e g y - k é t átfogó, elemző cikk ne j e l e n j é k meg. Ilyen í r á s o k h i á n y o z n a k a h a z a i m a g y a r sajtóból, i r o d a l o m k r i t i k á n k , b á r k é t s é g t e l e n ü l sokat foglalkozik a fiatalokkal, n e m t ö r e k s z i k a sorozat szintetizáló, átfogó e l e m z é s é r e . De, m i n t l á t t u k , a F o r r á s n e m kivétel. Az u t ó b b i é v b e n a r o m á n központi sajtóban (a v i d é k i i r o d a l m i folyóiratokat n e m is e m l í t e m ) a Luceafărul-kollekción kívül, t ö b b e k között a Criterion, Poesis, Legszebb versek,

R o m á n Írók, Biblioteca p e n t r u toţi, s az i r o d a l o m t ö r t é n e t i m o n o g r á f i á k sorozatát is elemezték. E l h a n g z o t t a k v i t a t h a t ó v a g y egyszerűen n e m h e l y t á l l ó v é l e m é n y e k — d e az é r d e k l ő d é s kétségtelen, és jogosan m e r ü l fel b e n n e m a k é r d é s : m a g y a r s a j ­ t ó n k n a k nincs s e m m i m o n d a n i v a l ó j a a kiadói e l k é p z e l é s e k h e z és g y a k o r l a t h o z ? Eddig a z I r o d a l m i K ö n y v k i a d ó m a g y a r kollekcióit e m l í t e t t e m (azt sem m i n d ­ egyiket), az Ifjúsági K i a d ó is n e m k i s e b b fontosságú s o r o z a t o k k a l j e l e n t k e z i k é v e k óta, de az i r o d a l o m k r i t i k a ezekkel is elég m o s t o h á n b á n i k . Szerencsés kivétel a T a n u l ó k K ö n y v t á r a , a m e l y i r á n t n e m l a n k a d az é r d e k l ő d é s . I n d u l á s k o r foglalko­ zott a k r i t i k a a Legszebb V e r s e k sorozatával, de most, a m i k o r m á r m é r l e g e t l e h e t n e készíteni, hallgat. Az I r o d a l m i és Ifjúsági K i a d ó m a g y a r n y e l v ű s o r o z a t a i b a n m e g j e l e n ő k ö t e t e k n e m l e b e c s ü l e n d ő h á n y a d a fordítás. A m ű f o r d í t á s , illetve m ű f o r d í t á s i b í r á l a t k é r ­ dése sokkal t á g a b b , t ú l m e g y a sorozatok „ ü g y k ö r é n " , és e l s ő r e n d ű fontossága n e m szorul b i z o n y í t á s r a . V o n a t k o z i k ez elsősorban a r o m á n b ó l v a l ó f o r d í t á s o k r a . Folyó­ i r a t a i n a k egy é v a l a t t egyetlen egy n a g y o b b lélegzetű elemzést közöltek p r ó z a f o r d í t á ­ sokról: az 1966-ban m a g y a r n y e l v e n m e g j e l e n t h á r o m k ö t e t e s S a d o v e a n u - v á l o g a t á s ról í r t D á v i d G y u l a (Utunk, 1967. 16). A szerző é r d e k e s s t a t i s z t i k á t is közöl m ű f o r d í ­ t á s - b í r á l a t u n k r ó l : szerinte a z u t ó b b i h ú s z - e g y n é h á n y é v b e n m e g j e l e n t összesen 42 Sad o v e a n u - k i a d á s r ó l szóló cikkek, i s m e r t e t é s e k , b í r á l a t o k l e g n a g y o b b része m é g a fordító n e v é r ő l sem tesz említést, s alig e g y - k é t kivétellel a t ö b b i is legfeljebb n é ­ h á n y soros á l t a l á n o s s á g r a vagy j e l e n t é k t e l e n é s z r e v é t e l r e szorítkozik. Ez a m e g á l l a ­ p í t á s l é n y e g é b e n a p r ó z a - f o r d í t á s t e r é n á l t a l á n o s é r v é n y ű . S n o h a m é g m i n d i g sok a középszerű fordítás, a z i r o d a l m i sajtó h a l l g a t erről. A v e r s f o r d í t á s o k n á l v a l a m i v e l j o b b a helyzet, hisz itt, volens-nolens, a k r i t i k u s o k n a k ki kell t é r n i ü k a fordítások minőségére, b á r n é h a s i k e r ü l b e b i z o n y í t a n i u k , hogy ezt is el l e h e t k e r ü l n i . A k é t ­ n y e l v ű József A t t i l a - v á l o g a t á s r a , illetve M i h a i B e n i u c f o r d í t á s á r a k r i t i k á n k azonnal felfigyelt; a z t á n o l v a s h a t t u k Lőrinczi László s z í n v o n a l a s elemzését Călinescu legszebb v e r s e i n e k fordításáról. Jól fogadta a k r i t i k a — és m e g é r d e m e l t e n — Kiss J e n ő Ka­ leidoszkópját. T ö r t é n e t e s e n é p p e n erről a k ö t e t r ő l szóló egyik cikkel p é l d á z h a t o m a k r i t i k á t l a n k r i t i k a b ú j ó c s k á j á n a k esetét. É r t h e t e t l e n , hogy h a egy f é l m o n d a t b a n e l e j t ü n k egy b í r á l a t o t , m i é r t kell m i n d j á r t b o c s á n a t o t is k é r n i ? Az egyik k r i t i k u s , k i e m e l v e Kiss J e n ő és k ö t e t é n e k é r d e m e i t , felrója a szöveghűség h e l y e n k é n t t ú l ­ zott tiszteletét. De a z o n n a l hozzá is teszi: „ V a l ó j á b a n csak a szőrszálhasogató okv e t e t l e n k e d é s t a l á l Kiss J e n ő f o r d í t á s a i b a n m é g ilyen b o c s á n a t o s b o t l á s o k a t is." Az olvasó v é g ü l m i t h i g g y e n : hogy Kiss J e n ő h e l y e n k é n t a k e l l e t é n é l h ű s é g e s e b b az e r e d e t i vershez, v a g y p e d i g azt, hogy a k r i t i k u s — saját b e v a l l á s a szerint — egy­ szerűen okvetetlenkedik? Ez év m á r c i u s végéig s e m az Utunk, s e m a Korunk, s e m az Igaz Szó n e m írt a z Építő Amfionról. P e d i g n e m l e n n e é r d e k t e l e n m e g a l a p o z o t t v é l e m é n y t olvasni a r r ó l , hogy a d e r é k h a d és a fiatal n e m z e d é k költői és m ű f o r d í t ó i m i k é n t érzékelik, h o g y a n ü l t e t i k á t m a g y a r b a r o m á n k ö l t ő t á r s a i k verseit. Az u t ó b b i é v e k l e g n a g y o b b m ű f o r d í t ó i t e l j e s í t m é n y e E m i n e s c u összes v e r s e i n e k 1967-ben m a g y a r u l m e g j e l e n t kötete. És m é g s e m a k a d t senki, a k i a f o r d í t á s o k e l b í r á l á s á r a v á l l a l k o z o t t volna. Gelu P ă t e a n u az Előrében felveti a fordítás kérdéseit, de t e r m é s z e t e s e n egy kis cikk k e r e t é b e n n e m i g é n y e l h e t ő a m ű f o r d í t á s o k elemzése. O l á h Tibor az Utunkban (1967. 26.) felvázolja E m i n e s c u ú t j á t a m a g y a r olvasóhoz. Igaz, ilyen jellegű össze­ foglaló is szükséges, de n e m pótolja az á t ü l t e t é s k é r d é s e i n e k szakszerű vizsgálatát. A kiadó, a m ú l t h o z v i s z o n y í t v a , igyekszik t ö b b olyan k i a d v á n y t m e g j e l e n t e t n i , a m e l y h a z a i m a g y a r fordítóink t o l m á c s o l á s á b a n közvetíti o l v a s ó i n k n a k n e m c s a k a r o m á n , de a v i l á g i r o d a l o m t e r m é s é t is. Műfordítói h a g y o m á n y a i n k köteleznek, és n e m s z a b a d n a e l h a l l g a t n u n k , hogy a m ű v é s z i m i n ő s é g t e k i n t e t é b e n sok e s e t b e n l e ­ m a r a d u n k . Új m ű f o r d í t ó i g á r d á t is kell n e v e l n ü n k , ö s z t ö n ö z n ü n k kell a fiatal í r ó k a t és költőket az idegen n y e l v e k t a n u l á s á r a és a fordítói m u n k á r a . Égető s z ü k s é g ü n k v a n az e g y e n e s b e s z é d ű m ű f o r d í t ó i b í r á l a t r a . A szigorú, elvszerű k r i t i k a p o n t o s a n a fordítások, elsősorban a prózai fordítások e s e t é b e n gyors é s kézzelfogható e r e d ­ m é n y e k h e z s e g í t h e t n e hozzá: m e g k ö n n y í t e n é a k i a d ó m u n k á j á t is, a fordítók szelek­ t á l á s á t . Ügy t ű n i k , hogy ez u t ó b b i szűk, p r a k t i c i s t a s z e m p o n t — de n e m az. Az elhallgatással, a langyos, s e m m i t m o n d ó , formális b í r á l a t t a l k r i t i k u s a i n k a középszerűséget t á m o g a t j á k . P e d i g a k r i t i k a sokat t e h e t n e avégett, hogy a fordí­ t á s , b á r m i l y e n n y e l v b ő l t ö r t é n j é k is, n e „ k e n y é r m u n k á n a k " , h a n e m a n n a k m i n ő ­ süljön, a m i a v a l ó s á g b a n : a l k o t á s n a k .

Ion Ţuculescu 1.

Önarckép

2. Ősök között

műveiből:

.3.

Hóember

2. K a n t o r Lajos a k r i t i k a h a t ó s u g a r á v a l k a p c s o l a t b a n teszi fel a k é r d é s t : „Ki s z á m á r a í r ó d i k az i r o d a l o m b í r á l a t ? Az a l k o t ó k n a k n e m . . . A t ö b b i k r i t i k u s o k n a k ? E h h e z n e m szükséges a t ö b b e z r e s p é l d á n y s z á m ú n y i l v á n o s s á g . Az olvasóközönség­ n e k ? V a l ó b a n , t a p a s z t a l h a t j u k n a p m i n t n a p : a n a g y o n »levágott-« k ö n y v e k a k r i ­ t i k a m e g j e l e n é s e u t á n p e r c e k a l a t t elfogynak." K á n t o r megfeledkezik r ó l u n k , sze­ gény k ö n y v s z e r k e s z t ő k r ő l , a k r i t i k u s o k hűséges olvasóiról. D e h á t ezért n e m é r h e t i s z e m r e h á n y á s , hisz s z á m u n k oly csekély. N e m is e z é r t idézem, és v é l e m é n y é v e l sem k í v á n o k vitázni. C s u p á n m e g j e g y z e m , hogy a m e n n y i b e n a k r i t i k a á l t a l „le­ v á g o t t " k ö n y v e k a z o n n a l elfogynak, ez ö n m a g á b a n v é v e m i n d e n kétséget k i z á r ó a n bizonyítja: a k ö n y v v á s á r l ó közönség olvassa az i r o d a l o m b í r á l a t o t . . . K á n t o r Lajos e s z m e f u t t a t á s a mégis m e g é r l e l t e b e n n e m a k é r d é s t : m e n n y i b e n j á r u l hozzá s a j t ó n k a z olvasóközönség szélesítéséhez? Az olvasók s z á m á n a k n ö v e ­ lése, ú g y érzem, jelen p i l l a n a t b a n n e m a n n y i r a a folyóiratok, m i n t a n a p i l a p o k feladata, m e r t a Korunk, Igaz Szó, Utunk olvasói feltehetően e g y b e n r e n d s z e r e s k ö n y v v á s á r l ó k is, és feltehetően, z ö m ü k b e n , m e g t u d j á k m a g u k n a k v á l a s z t a n i ol­ v a s m á n y a i k a t . De h o g y a n f é r k ő z z ü n k azokhoz, a k i k n e m o l v a s s á k i r o d a l m i , k u l t u ­ rális f o l y ó i r a t a i n k a t ? Az Előrén kívül, a m e l y r e n d s z e r e s e n közöl i r o d a l o m k r i t i k á t , h é t v i d é k i m a g y a r n a p i l a p u n k v a n , s n é g y b u k a r e s t i és h á r o m v i d é k i h e t i l a p u n k . Új k ö n y v v á s á r l ó k és olvasók m e g n y e r é s e s z e m p o n t j á b ó l óriási f e l a d a t h á r u l e z e k r e a l a p o k r a . P e r s z e a k ö n y v p r o p a g a n d á n a k r e n g e t e g a z összetevője, a l e g v á l t o z a t o ­ s a b b lehetőségek k í n á l k o z n a k e t é r e n és jól t u d o m , h o g y e t e k i n t e t b e n le v a g y u n k m a r a d v a , elsősorban a könyvterjesztő, de a k i a d ó is. Most c s u p á n az egyik, v é l e ­ m é n y e m szerint, n a g y o n fontos t é n y e z ő r ő l s z e r e t n é k beszélni. A v i d é k i n a p i - és h e t i l a p o k k ö r ü l m é n y e i é s lehetőségei n a g y j á b ó l h a s o n l ó a k , mégis egyesek sokat teszitek a s z é p i r o d a l o m p r o p a g á l á s á é r t , m á s o k v i s z o n t m a j d n e m s e m m i t . A m a r o s v á s á r h e l y i Vörös Zászlót e m l í t h e t e m m e g a l e g p o z i t í v a b b p é l d a ­ ként. E r r e azt l e h e t n e m o n d a n i , h o g y V á s á r h e l y e n i n k á b b a k a d , aki írjon, m i n t m o n d j u k A r a d o n . A z o n b a n K o l o z s v á r t is t a l á l n i k r i t i k u s o k a t , m é g i s a z Igazságban a k ö n y v b i r á l a t , a k ö n y v i s m e r t e t é s fehér holló. M e g n é z t e m a k é t „újszülöttet": a Hargitát és a Megyei Tükröt. A Hargita irigylésre m é l t ó í r ó g á r d á t szervezett m a ­ g á n a k , a m i olvasóközönsége k u l t u r á l i s és i r o d a l m i í z l é s é n e k k i a l a k í t á s a s z e m p o n t ­ j á b ó l m é r h e t e t l e n jelentőségű, d e a k ö n y v i s m e r t e t é s e k t e r é n a h e t e n t e m e g j e l e n ő Megyei Tükör t ö b b e t n y ú j t . A pozitív p é l d á k bizonyítják, hogy ott, ahol m e g v a n az é r d e k l ő d é s és az ügyszeretet, a v i d é k i sajtó is t u d s z í n v o n a l a s k ö n y v i s m e r t e t é s t közölni, és j ó k ö n y v p r o p a g a n d á t végezni. A v i d é k i sajtótól t u l a j d o n k é p p e n n e m a z i r o d a l o m k r i t i k á t i g é n y e l n é m . M e r t p é l d á u l kit igazít el egy o l y a n b í r á l a t , m i n t a m i l y e n a t e m e s v á r i Szabad Szóban (1968. j a n u á r 25) j e l e n t m e g K á d á r J á n o s Fénycsíkok nyomában című könyvéről: „ K á d á r , a k i k ö l t ő k é n t indult, jelen p r ó z a i í r á s á b a n is m e g m a r a d t költőnek, de t a l á n é p p e n azért, hogy a l e h e t ő l e g t ö b b e t m u t a s s a m a g á b ó l — ú g y t ű n i k — h e l y e n k é n t feleslegesen, ö n c é l ú a n költőieskedik. Ő e z á l t a l is zálogát k í v á n j a a d n i t e h e t s é g é n e k . V a r g a b e t ű i , írói » u j j g y a k o r l a t a i « v a l ó b a n s e g í t e n e k felismerni z á l o g á n a k é r t é k é t , egyszóval írói r á t e r m e t t s é g é t jelzik — e z é r t el is f o g a d h a t j u k . . . R e m é l h e t j ü k v i ­ szont, h o g y K á d á r J á n o s záloga a r r a is biztosíték: ezt k ö v e t ő új í r á s a i m a r a d é k ­ t a l a n u l p ó t o l j á k hiányosságait, m e s s z e b b m e n ő e n kiteljesítik írói h i t v a l l á s á n a k e d ­ digi k i m o n d o t t igazságait és szépségeit." N e m i l y e n s z e r ű k r i t i k u s i „ u j j g y a k o r l a t o k r a " v a n szükség! N a g y o b b lélegzetű í r á s o k — n a g y o n h e l y e s e n — f ő k é n t a helybeli szerzők új k ö n y v e i r ő l j e l e n n e k m e g . É s i l y e n k o r az illető k ö n y v b e h a r a n g o z á s á r a a l a p s z e r ­ kesztők változatos f o r m á k a t k e r e s n e k , és n e m e g y s z e r t a l á l n a k is. A t e m e s v á r i Sza­ bad Szó M a r k o v i t s Rodion Sánta farsangjának megjelenése alkalmából meginterjú­ v o l t a az író özvegyét. A n a g y v á r a d i Fáklya b á r á l t a l á b a n elég g y é r e n foglalkozik s z é p i r o d a l m i m ű v e k k e l , 1968 első h ó n a p j a i b a n n a g y o n m e g p e n d ü l t , a m i k o r t ö b b v á r a d i í r ó n a k a k ö t e t e j e l e n t m e g . P é l d á u l kis h í r l á t n a p v i l á g o t Elsőkötetes cim­ mel, m e l y b e n jelzik D o m o k o s Eszter és Kocsis I s t v á n F o r r á s - k ö t e t é t , k é t h é t m ú l v a i n t e r j ú t közöl a l a p : Megkérdeztük az elsőköteteseket... Sikerült Nemlaha György k é t „előzetese" S i m o n M a g d a és Robotos I m r e kötetéről. (A nagy futószalagon-ból később r é s z l e t e k e t is közöl a lap.) N e m l a h a György m e g t a l á l j a a hangot, a m e l y -

lyel felkeltheti az olvasók figyelmét. T ö b b e k között p é l d á u l megjegyzi, hogy R o ­ botos I m r e k i s r e g é n y e , a Szárnybontás (az u g y a n c s a k n a g y v á r a d i ) F u x P á l fedő­ l a p j á v a l j e l e n i k m e g h a t e z r e s p é l d á n y s z á m b a n , h o g y a k é t n a p alatt e l k a p k o d o t t S i m o n M a g d a - k ö n y v u t á n ú j a b b siker ígérkezik. Ilyen v a g y e h h e z h a s o n l ó k e z d e m é n y e z é s e k e t szívesen l á t n á n k a m a r o s v á s á r ­ helyi, kolozsvári, sőt b u k a r e s t i l a p o k b a n is, hiszen e z e k b e n a v á r o s o k b a n t ö b b al­ k a l o m a d ó d i k helyi szerzők k ö t e t e i r ő l í r n i . É s m i é r t n e l e h e t n e ezt a jó p é l d á t k ö ­ v e t n i olyan v á r o s o k b a n is, a h o l n i n c s e n e k í r ó k v a g y k e v e s e n v a n n a k ? M i é r t ne k ö ­ z ö l h e t n e i d ő n k é n t az a r a d i , s z a t m á r i , b á n y a i v a g y brassói l a p i n t e r j ú k a t , előzetes „színeseket" b u k a r e s t i , kolozsvári v a g y m a r o s v á s á r h e l y i íróktól v a g y k ö n y v e i k r ő l ? És n e m l e h e t n e a l a p o k szerkesztőségének m ű v e l ő d é s i r o v a t a az az erjesztő, a m e l y itt-ott m e g m o z g a t n á a helybeli k ö n y v t e r j e s z t ő s z e r v e k e t ? V é l e m é n y e m szerint a figyelmet felhívó könyvismertetés a könyvpropaganda egyik n a g y o n fontos eszköze. Ez n e m azonos a r e k l á m m a l , n e m k r i t i k á t l a n szöve­ g e k r e gondolok, m e r t aki k ö n y v r ő l ír, m é g h a egész r ö v i d e n is, m o n d j a ki v é l e ­ m é n y é t . Ügyes p é l d á u l a t e m e s v á r i Szabad Szó-beli kis m o n t á z s Szőcs K á l m á n Csöndes kiáltvány c í m ű k ö t e t é r ő l : f e d ő l a p - f é n y k é p , r ö v i d i s m e r t e t ő és m u t a t ó b a n egy v e r s a kötetből. De u g y a n c s a k a Szabad S z ó b a n (1968. m á r c i u s 3.) a „ M ű v e l ő ­ dési élet"-oldalon nincs egy k ö n y v i s m e r t e t é s s e m (sajnos, ez m á s ú j s á g o k n á l is gya­ kori jelenség, p é l d á u l az Igazságnál), v i s z o n t egy n a g y f é n y k é p é k e s k e d i k az o l d a ­ l o n : „A k ö n y v e s b o l t b a n " — a m e l y b e n telt k ö n y v e s p o l c o k a t és k e d v e s kiszolgálókat l á t u n k . H e l y é b e n l e g a l á b b két f e d ő l a p - f é n y k é p p e l ellátott k ö n y v r e c e n z i ó fért v o l n a el, és biztos vagyok, h o g y ez u t ó b b i t ö b b e m b e r t csalogatott v o l n a a k ö n y v k e r e s k e ­ désbe, m i n t a s e m m i t m o n d ó f é n y k é p . A v i d é k i l a p o k n a k elsősorban (természetesen n e m kizárólag) olyanszerű k ö n y v ­ i s m e r t e t é s e k r e v o l n a szükségük, m i n t folyóirataink recenziói. P é l d á u l a Korunk-beli „ T é k a " (pár m o n d a t t a l b ő v í t e t t e b b k i a d á s b a n ) , az Utunk-beli „Új k ö n y v e k " , d e m i n ­ d e n e k e l ő t t az Igaz Szó „Új k ö n y v e k " - r o v a t a . M i l y e n é l v e z e t t e l o l v a s t a m ez u t ó b b i t , m é g p e d i g s z a k m á n y b a n , egy teljes évfolyamot. B á r m i n d e g y i k e g y e t l e n tollból szár­ mazik, m é g s e m ismétli ö n m a g á t : Veress D á n i e l színesen, é r d e k e s e n p r e z e n t á l m i n ­ den könyvet, t á v o l r ó l s e m r e k l á m s z e r ű e n , b á r t e r m é s z e t e s e n n e m a b í r á l a t r a helyezi a súlyt, de a z é r t k i o l v a s h a t ó a v é l e m é n y e . M i n d i g eltalálja a megfelelő h a n g o t . H a ş d e u Răzvan és Vidra c í m ű d r á m a k ö t e t é n e k i s m e r t e t é s é t p é l d á u l azzal indítja, hogy H u n f a l v y P á l azért t a n u l t m e g r o m á n u l , h o g y H a ş d e u m ű v e i t e r e d e t i b e n ol­ v a s h a s s a . A z é r t t é r t e m ki ilyen részletesen az Igaz Szó r o v a t á r a , m e r t ilyenszerű, k e v é s h e l y e t igénylő, rövid, színvonalas, ötletes k ö n y v i s m e r t e t ő k k e l , ú g y érzem, a v i d é k i l a p o k n a g y o n sokat t e h e t n é n e k a k ö n y v p r o p a g a n d a , t e h á t az olvasók s z á m á ­ n a k növelése végett. Jól t u d o m , a k i a d ó n a k is m o z g é k o n y a b b n a k k e l l e n e l e n n i e a l a p o k i n f o r m á l á s a t e r é n . T ö r t é n t is r é s z ü n k r ő l egy-két k e z d e m é n y e z é s , és r e m é l h e t ő l e g n e m m a r a d folytatás n é l k ü l . M i n t ahogy azt is jól t u d o m , h o g y c i k k e m a k ö n y v k r i t i k á t és - p r o p a g a n d á t l é n y e g é b e n egyetlen v o n a t k o z á s b a n p r ó b á l t a e l e m e z n i . De a b b a n a r e ­ m é n y b e n í r t a m meg, hogy esetleg a k a d n a k , a k i k folytatják, és a k é r d é s t m á s o l d a ­ l á r ó l is m e g v i l á g í t j á k . Sugár Erzsébet

W. Barylski

ex-librise

DOKUMENTUMOK

G Á B O R FERENC

HADIFOGOLY-VISSZAEMLÉKEZÉSEIRŐL

Gaál Gábor régi Korunkja kultuszt teremtett a valóságirodalomnak, a dokumentációnak, nem győzve eleget ajánlani írók és olvasók figyelmébe a té­ nyek, a társadalmi zajlás, az emberi mindennapok ismeretét. Egy nagyon egy­ szerű, de annál érdekesebb emlékirat olvastára úgy gondoljuk, ma is érdemes tanulságot merítenünk a hétköznapok kisemberi vallomásaiból. Gábor Ferenc, a szalontai munkásíró, lejegyezte amerikai fogságbaesésének és közel egyéves lágeréletének történetét, s őszinteségével ugyanolyan él­ ményünkké teszi a maga sorsának németországi és franciaországi változatait, mint amilyen feltűnő volt nemrég Bajkó Elek múlt századbeli székely diák és Lengyelhonba vezényelt huszár önéletírása egy részletének közreadása az Előre irodalmi mellékletében. A közlő Árvay József „a nevezetes erdélyi emlékirat-irodalom érdekes kései terméke"-ként köszöntötte ezt a sepsiszent­ györgyi múzeumban talált paraszti memoárt, s mi most kiegészítjük az iroda­ lomtörténeti besorolási Gábor Ferenc kubikos és szabósegéd háborús viszon­ tagságainak felelevenítésével. Bátorság a szökésben és szorongó megbúvás a vi­ harban, gyermeteg jóság és felhörgő, tompa káromkodás, a megalázkodás és a nyiladozó osztálytudat érzései örvénylenek itt, megrázó folytatásaként mind­ annak, ami híres emlékirat-irodalmunk századokon át visszatérő keserve volt. A gazdag lágerirodalom ezt a motívumot még nem kapta fel: a fasiszta hadsereg kiskatonájának szenvedését urainak bűnéért, méghozzá a nyugati ci­ vilizáció „fehér csillagai" alatt. Asztalos István a maga ismert hadinap­ lójában csak Budapest ostromáig követte az elsodródás tragikomédiáját, a sza­ lontai fiú azonban a Maginot-vonalig jut el, ott valahol rohad társaival a fo­ golytábor sarában, s jut munkaszolgálatosként egy amerikai tiszti kaszinó konyhájába, szolgál a hadibordélyban és eszik kedvére, amíg balsorsa vissza nem löki a szögesdrótok éhezői közé. Hogy egykori sanyargatóinak végül nem is csikket, hanem egész cigarettát ajándékoz? Ebből csak egy nem érthető félre: az emberség, mely ott is feltör, ahol akár el is maradhatna, s iróniájának fölé­ nyével valójában új erkölcsöt sugároz. Balogh Edgár

Fehér csillagok alatt K é t m ű ú t hosszú, s z ü r k e sávja között széles tisztás n y ú j t ó z k o d o t t egészen a falu aljáig. A tisztás közepén, k e s k e n y á r o k b a n m e g - m e g c s i l l á m l o t t a lassan v o n u l ó vízcsík. A m ű u t a k oldalán, szelid l a n k á s o n , szép, gondozott e r d ő terjeszkedett, szá­ m u n k r a i s m e r e t l e n szélességben. A fák k i b o m l ó l o m b j a között b e n y i l a z t a s u g a r a i t a kelő n a p . Szinte m e g ­ s i m o g a t t a borostás arcom.

„Reggel v a n ! É s mi m é g é l ü n k ! " — t é r t e m észhez. Ötször h u s z o n n é g y ó r a talponlét u t á n a z első éjszaka, a m i k o r m a g u n k r a h a g y v a r e n d e l k e z h e t t ü n k az é j ­ szakával. M e g p r ó b á l t a m k i e g y e n e s í t n i e l g é m b e r e d e t t t a g j a i m a t , de m i n t a k i t a görcs húz, csak k í n l ó d t a m és a fogam ú g y vacogott, m i n t h a gólyák k e l e p e l t e k v o l n a v a l a ­ hol az e r d ő felett. N e m egy, h a n e m tíz, húsz, v a g y a z isten t u d j a m e n n y i . D e r m e d t e n n é z t e m a m a r é k n y i k u n k o r g ó r a , a m i n á t v a c o g t a m az éjszakát. N e m sok k é n y e l m e t adott, meleget m é g k e v e s e b b e t , de a p u s z t a földnél j o b b volt, m e r t így a k ö p e n y e m teljes egészében m a g a m r a t e r í t h e t t e m . A k u n k o r g ó t egy m á s i k , é l e l m e s e b b k a t o n a szerezhette, én úgy, készen k a p t a m , csak r á k e l l e t t f e k ü d n i . I d é t l e n mozdulatok, járási gyakorlat után tagjaimba visszatért a vérkeringés. K ö r ü l k é m l e l ő z t e m . Csend. K i n é z t e m a tisztásra, a k i s á r o k ezüstcsíkja p á r á b a burkolózott. Békésen, szelíden, a k á r c s a k t e g n a p este a lölvöldözések u t á n . B a j t á r s a i m m é g a l u d t a k a puszta, felázott földön, m i n d e n i k a m a g a lövészgödre mellett. A l u d ­ tak, kiesve az életből, m i t sem t ö r ő d v e a h a l á l ú t j á v a l , a m i t m á r n é m e l y i k ö n k öt év óta j á r , és eddig szerencsével. M i n t h a b é k e lett v o l n a a z egész világon, ú g y t ű n t az öt n a p o s á g y ú - és a k n a ­ tűz, r e p ü l ő t á m a d á s o k u t á n . Csend, csend, csend. 1945. á p r i l i s 1. V a s á r n a p . H ú s v é t . Milyen isteni tréfa l e n n e m e g s z a b a d u l n i ép b ő r r e l ebből a h á b o r ú b ó l . H a z a ­ m e n n i , a r a t n i , k a p á l n i , k u b i k o l n i — szeretni! Igen, szeretni, n e m ölni és m e g ö l e t ­ tetni. Ölelni és n e m leselkedni e g y m á s r a , m i n t a vércse, v é r s z o m j a s a n . Ötször h u s z o n n é g y ó r a t a l p o n l é t . . . egy ö r ö k k é v a l ó s á g . Az eddig is elcsigázott, k i é h e z e t t szervezettel, n a p i n é g y n é m e t s z á r a z keksszel, n a p p a l tüzelőállás, éjjel viszszavonulás... Barczi főtörzsőrmester szavai c s e n g e n e k m é g m a is a fülembe, a m i n t a m a r b u r g i l a k t a n y a e b é d l ő t e r m é b e n eldörgi, n e m csekély ö n g ú n n y a l é s i r ó n i á v a l a s z á z a d u n k r e n d e z t e kis m ű s o r o n : „ B a j t á r s a k ! A szovjet f r o n t hétszáz k i l o m é t e r e s sze­ lességben tör előre, de m i győzünk!" H a l l o m N é m e t h G y u l a zászlóst belefulladni Gyóni Géza „ C s a k egy éjsza­ k á r a . . . " k e z d e t ű g y ö n y ö r ű v e r s é b e . A szövegét t ő l e m k é r t e el. Négy szakaszt m a ­ kogott el belőle, azt is össze-vissza. És i n k á b b o r d í t o t t a , m i n t szavalta. Hogy e l m o n d t a m v o l n a én, a z é n h a t e l e m i m m e l ! D e ő zászlós volt. É n b a k a . E s z e m b e j u t a j ó k é p ű kis h a d a p r ó d , a m i k o r g é p p u s k a - l ö v é s z e t e n tizenöt go­ lyóból t i z e n h á r o m t a l á l a t o m volt és m e g k é r d e z t e : „ G á b o r őrvezető! H o l l e s z ü n k m i h ú s v é t k o r , h a így l ö v ü n k ? " Félig t r é f á s a n , félig k o m o l y a n v á l a s z o l t a m , m i n d e n cél­ zatosság n é l k ü l : „ F o g s á g b a n ! " De n e r o h a n j u n k a n n y i r a , m e r t egyelőre c s a k ü n n e p első n a p j a v a n és i t t v a g y u n k W i l t h e i m a l a t t , a z erdőszélen, v a l a h o l N é m e t o r s z á g b a n , és h a l l g a t ó z o m a csendbe, a m i k o r a z e r d ő szélén e l v a k k a n t j a m a g á t egy a k n a v e t ő . K e r é k g y á r t ó é k a l u s z n a k t o v á b b . Alszik a z én r a j o m is. Nesztelen m e g y e k egyik lövészgödörtől a m á s i k i g . . . N é m e t s z a k a s z p a r a n c s n o k o m is olyan, m i n t egy h u l l a . F e l k ö l t ö m , m e r t ú j a b b v a k k a n t á s r e z d ü l végig az e r d ő n . Ő t a p a s z t a l t f r o n t k a t o n a , eljutott egész S z t a ­ l i n g r á d i g — és v i s s z a . . . É p p t e g n a p mesélte, azaz m u t o g a t v a m a g y a r á z t a : ötször sebesült és m é g csak h u s z o n h á r o m éves. N e m h a z u d i k . A r c a c s u p a f o r r a d á s , k a r ­ j á n ott a n a g y sebhely. Még t e g n a p csillogott a s z e m é b e n v a l a m i kis b i z a l o m , de m o s t olyan m á r , m i n t h a szapulóból r á n g a t t á k v o l n a ki. A z ő foga is elkezd p a t ­ togni. Az a k n a r o b b a n á s o k m i n d s ű r ű b b e n i s m é t l ő d n e k , m o s t m á r b e l e - b e l e v e g y ü l egy-egy n e h é z t ű z é r s é g ű löveg döreje is. A fiúk e g y m á s u t á n k e l n e k fel. M i n d vacog, m i n d didereg. Egyelőre m e g n y u g t a t ó , hogy á t l ő n e k fölöttünk. A túlsó m ű ú t o n fehér, ötágú csillaggal jelzett dzsipek és t e h e r a u t ó k s i k l a ­ nak. O l y a n h a t - h é t s z á z m é t e r n y i r e l e h e t n e k . M e n n e k , m e n n e k z a v a r t a l a n u l , l a s ­ san, t e m p ó s a n , m i n t h a csak s é t a ú t o n v o l n á n a k . A d z s i p e k b e n 5—6 fegyveres k a ­ t o n a áll. S i s a k b a n . Egészben jól l e h e t l á t n i őket. A m e r i k a i a k . Figyelem a vonulásukat, a két n é m e t rajparancsnok valami harapnivaló után szaglász. Ők o t t h o n v a n n a k . . . Az ő r h á z felől, ahol t e g n a p f e l r o b b a n t o t t á k a m ű u t a t , egy szürkészöld eső­ k ö p e n y e s e m b e r t a r t felénk a tisztáson. R á é r ő s e n lépeget, m i n t v a l a m i földtu-

lajdonos. C i v i l n e k látszik. F e l g y ű r t s i m l é d e r ű k ö c s ö g s a p k a v a n a fején, k é t kezét h a n y a g u l lóbálja. T i z e n n é g y e n v a g y u n k a két r a j b a n . De e g y i k ö n k n e k s e m j u t eszébe m e g á l l í ­ t a n i . Ő jön, jön, m i n t a k i n e k n i n c s félteni valója, m i n t h a c s a k a saját legelőjén b a l l a g n a m u n k á b a . N e m siet, h a d d s z á r a d j o n fel a h a r m a t . K e r é k g y á r t ó v a l e g y m á s m e l l e t t ü l ü n k egy k i d ö n t ö t t f a r ö n k ö n . Az idegen e g y e ­ n e s e n felénk t a r t . M i n t h a n e m is fronton v o l n á n k , engedjük, hogy átjöjjön a m ű ­ úton, fel a m a r t r a , egészen h o z z á n k a z e r d ő széléig, a lövészgödrök m e l l e t t a rönkig, ahol ülünk. K i t u d j a k i s z á m í t a n i az e m b e r i gondolkozást? K i t u d n á előre m e g m o n d a n i , egyes s o r s d ö n t ő p i l l a n a t b a n m i k o r cselekszik a z e m b e r jól és m i k o r rosszul? K i a d o t t b á t o r s á g o t a n n a k az e m b e r n e k , hogy n y í l t a n , félelem n é l k ü l az á l l á s u n ­ kig m e r é s z k e d j e n , m i k o r k e z ü n k b e n ott v a n a biztos h a l á l t h o r d o z ó a u t o m a t a ­ puska? É s m i l y e n á r a m l a t o k m ű k ö d t e k m i b e n n ü n k , hogy t i z e n n é g y ö n k közül e g y n e k s e m j u t o t t eszébe m e g á l l í t a n i félúton az ő r h á z n á l v a g y az erdőszélen. N e m , n e m j u t o t t eszébe e g y i k ö n k n e k sem. Az idegen p e d i g odajön, m e g b ö k i k ö c s ö g s a p k á j á n a k f e l t ű r t s i m l é d e r é t , d e r ű s arccal végignéz b e n n ü n k e t és leül m e l ­ l é m a f a r ö n k r e . S m i n t h a c s a k k ö z é n k t a r t o z n a , elkezd m a g y a r á z n i v a l a m i t a z ő n y e l v é n , a m e l y b ő l egy szót s e m é r t ü n k . — Mi m a g y a r o k v a g y u n k — m u t a t o k ö l t ö z é k ü n k r e és a s a p k a r ó z s á m r a . — I t a l i a n i — mosolyog a z idegen. — Ungarn, Ungarn — mondom neki németül. N e m érti, m e r t megfogja r a j t a m a k ö p e n y t és kezével integet, hogy m i ez? — Budapest — próbálom rávezetni a kilétünkre. L e i n t . F e l e m e l i h ü v e l y k u j j á t és m o s o l y o g v a m o n d j a : — Ein M o n a t — m u t a t a p u s k á r a , hogy a t é r d ü n k ö n k e t t é kell t ö r n i , m e r t a h á b o r ú „fertig". É r t e m . Egy h ó n a p m é g és n i n c s szükség a p u s k á r a : v é g e ! Vége a p u s k á n a k , vége a h á b o r ú n a k ! H a n g o s a n k a c a g és kezet fog v e l e m m e g K e r é k g y á r t ó v a l , aztán m e g i n d u l vissza azon az ösvényen, a m e l y i k e n h o z z á n k jött. A r r a , ahol a fehércsillagos g é p ­ kocsik p o r o s z k á l t a k W i l t h e i m felé. É r t e t l e n ü l n é z t ü n k e g y m á s r a . Ő pedig lépeget a legelőn a túlsó m ű ú t f e l é . . . M é g el s e m é r t a z árokig, a m i k o r a k é t n é m e t visszajött. M i n d j á r t m a g y a r á z z u k nekik, hogy ki volt itt. — Hej k r u c i f i x — k á r o m k o d o t t a K e r é k g y á r t ó cugszfűrerje és m u t a t j a , hogy le kellett v o l n a lőni. — T e m i t csinálsz, h a h o l n a p elfognak? — m a g y a r á z o m n e k i , és m u t a t o k a vége-hossza-nincs k é p k o c s i k a r a v á n r a . . . M e l l é n e k t a r t j a géppisztolyát és m o n d j a , h o g y i n k á b b öngyilkos lesz, m i n t fogoly. F ö l t a r t o m a k é t k e z e m , hogy én i n k á b b m e g a d o m m a g a m . — S c h w e i n ! — k ö p ö t t egyet, és ú g y n é z e t t r á m , a n n y i gyűlölettel, hogy h a s z á m á r a is n e m o l y a n r e m é n y t e l e n lett v o l n a a helyzet, e l b ú c s ú z t a t o t t v o l n a a földi é l e t t ő l . . . Egyelőre n e m volt szükség, hogy m i f e n e k e d j ü n k e g y m á s életére, m e r t m i n d e g y r e erősödött az á g y ú - és a k n a t ű z , a m i közös veszélyt j e l e n t e t t , és a n e h é z f e g y v e r e k b ö m b ö l é s é b e m i n d j á r t - m i n d j á r t b e l e k o t k o d á c s o l t egy-egy g é p p u s k a . N e m s o k á r a p e d i g az a m e r i k a i kis p u s k á k , géppisztolyok sipogása is h a l l a t ­ szott, m i n t h a k i s c s i r k é k k e r e s n é k az a n y j u k a t . De ú g y látszik, v e l ü n k n e m v e ­ sződtek. Egy h e t e v o l t u n k t ű z v o n a l b a n és m é g egyet s e m l ő t t ü n k . Most k é t n a p j a , hogy itt d i d e r g ü n k e vegyesfájú e r d ő b e n , ahol a k u t y a s e m t ö r ő d i k v e l ü n k . T e g n a p ­ előtt k a p t u n k egy-egy csajka burist, azóta k i v e s s z ü k a t a r t a l é k m á j k o n z e r v e t , m e g ­ n é z e g e t j ü k a kis fényes dobozt és visszatesszük a m á l h á b a . P a r a n c s n é l k ü l n e m m e r j ü k m e g e n n i , m e r t kikötéssel és főbelövéssel fenyegetnek. Tíz ó r a k ö r ü l a tisztás közepén futó á r o k k é t o l d a l á n hosszú n é m e t c s a t á r ­ oszlop v á n s z o r o g W i l t h e i m felé. N e m b á n t j a ő k e t senki, ők s e m k e l l e m e t l e n k e d ­ nek, pedig a túlsó m ű ú t o n egyre v o n u l a z a m e r i k a i gépkocsi-oszlop, v e l ü n k p á r h u ­ zamosan.

N e m é r t e m ezt a b é k é s h a d i á l l a p o t o t a k é t e r d ő között. M i é r t n e m l ő n e k a n é m e t e k a gépkocsi-oszlopokra, s azok ő r á j u k ? N y u g o d t a n b e é r n é k e g y m á s t , és miért nem b á n t a n a k bennünket? Miért n e m k a p u n k parancsot a harcra? Nem, m i n t h a olyan n a g y k e d v e m volna v e r e k e d n i , de ez n e m h á b o r ú . É s h a n e m h a r ­ colunk, mi a f r a n c n a k k í n o z n a k b e n n ü n k e t azzal az örökös visszavonulással és m e d d ő tüzelő-állással. Á m j o b b így. Most m á r azt s z e r e t n é m t u d n i , mi v a n a t ö b ­ biekkel. B e n n m a r a d t a k a faluban, olyan két k i l o m é t e r r e tőlünk. Mindegy. V á r u n k ! T i z e n k é t ó r a k ö r ü l r e p ü l ő r a j o k h ú z n a k el felettünk. G y o r s b o m b á z ó k . H á r ­ m a s a v a l r e p ü l n e k : négy részben. A m i n t e l z ú g n a k a fejünk felett, n é h á n y m á s o d ­ p e r c m ú l v a m e g - m e g r e m e g a föld. Csak ebből sejtem, hogy a falut b o m b á z z á k . M i k o r a r e p ü l ő k l e s z ó r t á k t e r h ü k e t és e l t ű n t e k , a z én n é m e t r a j p a r a n c s n o ­ kom odajön és l e n y ú j t k é t b e f ő t t e s ü v e g e t a gödörbe. Osszam szét, m u t o g a t j a . — A m á s i k raj k a p o t t ? — p r ó b á l o m m e g é r t e t n i vele. Integet a fejével, hogy igen. A l m a k o m p ó t volt. Szétosztom. O r v o s s á g n a k is kevés, mégis úgy érzem, m i u t á n m e g e t t e m , hogy erősebb v a g y o k és é h e s e b b . Négy ó r a k o r befut a k e r é k p á r o s n é m e t h í r v i v ő . — A z o n n a l visszavonulni, m e r t félóra m ú l v a a falu el lesz f o g l a l v a . . . — az­ zal k e r é k p á r j á t az á r o k b a dobja és i n d u l is vissza, gyalog, z a v a r t sietséggel, de m á r n e m az úton, h a n e m az e r d ő b e n . — Itt k é n e m a r a d n i , — súgom K e r é k g y á r t ó Ferinek. N e m válaszol. G o n d o l k o d á s r a n i n c s idő. Visszavonultunk... K ö r ü l ö t t ü n k r e n d s z e r t e l e n fegyverropogás. K i s p u s k á k , gépfegyverek, k é z i g r á ­ nátok. A lövöldözőket sehol s e m látni, mégis fél az e m b e r . Fél, de m e g y . . . A falu szélén egy h o n v é d fekszik a töltés á r k á b a n , ő m á r befejezte a h á b o ­ r ú t . K ö p e n y é v e l t a k a r t á k le, hogy ne süsse a r c á t a tavaszi n a p . V a l a m i o d a k é n y szerít, hogy m e g n é z z e m , ki az. Mellélépek, felhajtom r a j t a a k ö p e n y t : P a p p J ó s k a az, a kedves, okos fiú, aki N á d a s d o n ki m e r t á l l a n i a s z á z a d p a r a n c s n o k elé és m e g ­ k é r t e : „ B ü n t e s s e n m e g f ő h a d n a g y ú r b e n n ü n k e t , a h o g y a n a k a r , de a m a r k o t á n y o s t ne vegye el tőlünk!" Huszonegyezésért r ó t t a r á n k s z á z a d p a r a n c s n o k u n k a b ü n t e ­ tést. „ M e g k a p j á t o k — mosolygott —, de jaj n e k t e k , h a m é g egyszer huszonegyezésen kaplak benneteket!" J ó s k a n e m mosolyog soha többet. K u l a c s a k e t t é s z a k í t v a lóg ki széttépett k e ­ nyérzsákjából, a l a t t a v a s t a g t ó c s á b a n piroslott a m e g a l v a d t vére, itt W i l t h e i m b e n , ezer k i l o m é t e r r e hazájától, hogy n e vigyen s í r j á r a virágot soha senki. M e g h a l a d v a a falut, L - a l a k ú e r d ő szélén v á n s z o r o g t u n k a k e v e s e t j á r t c s a p á ­ son. Ott m á r h o z z á n k csatlakozott a mi s z á z a d p a r a n c s n o k u n k a n é m e t s z á z a d p a ­ r a n c s n o k k a l . Együtt m e n t ü n k a kocsiúton beszélgetve, m i n t h a csak R a d v á n y b a n l e t t ü n k v o l n a i r t a n i . M e n t ü n k , n e m l a t o l v a a veszélyt, a m e l y m á r egy h é t ó t a k ö ­ r ü l ö t t ü n k d ü b ö r g ö t t . B e s z é l g e t t ü n k az isten t u d j a miről, s az e r d ő h a l l g a t ó z o t t és visszhangozta a dübörgéseket, az a k n á k c s a t t a n á s á t , a gépfegyverek ropogását. De mi n e m v e t t ü k figyelembe intését, m e n t ü n k belefeledkezve a b i z o n y t a l a n s á g b a . Egyszer csak k é t a k n a c s a p ó d i k m e l l é n k , alig n e g y v e n - ö t v e n m é t e r t á v o l s á g r a . L á m , m e n n y i r e n e m volt é r t e l m e a n n a k az e m b e r t e l e n s é g i g szigorú k i k é p z é s ­ nek, a m e l y e t v é g i g s z e n v e d t e t t e k tíz-tizenöt korosztály fiataljaival-időseivel, m e r t sem n e k ü n k , s e m a két tiszt ú r n a k n e m j u t o t t eszébe, hogy n e a nyílt t e r e p e n m e n ­ j ü n k , h a n e m h ú z ó d j u n k be az e r d ő szélére, s n e l e g y ü n k szabad célpont. Alig h a l a d t u n k ötven m é t e r t , k a p t u n k o l y a n a k n a t ü z e t , hogy száz oktatói beszédnél, g y a ­ k o r l a t n á l t ö b b e t t a n u l t belőle, a k i átvészelte. Az e r d ő szögletében v á r t r á n k a század. F ő h a d n a g y u n k felállott egy k u p a c r a és a m i t m á r öt d é l u t á n e l m o n d o t t , m o s t ú j r a m e g i s m é t e l t e : — B a j t á r s a k ! Megint b e v a g y u n k k e r í t v e . H a r m i n c e z e r p á n c é l o s v e t t b e n ­ n ü n k e t körül. Még itt, ezen a csapáson, k i j u t h a t u n k a g y ű r ű b ő l . . . B a j t á r s a k ! Mi n e m a d j u k fel a h a r c o t , k i t ö r ü n k ! — A nehézség törjön ki b e n n e t e k e t — m o t y o g t a Kiss Sanyi, a c s o n k a u j j ú , a k i ­ vel sokat c s i b o r o g t a m a M a r b u r g k ö r n y é k i f a l v a k b a n é l e l e m é r t . Persze engedély nélkül. Ezzel be is fejeződött a szónoklat, m e r t a z a k n a v e t ő k i s m é t m e g t a l á l t a k b e n ­ nünket...

K e r é k g y á r t ó Feri m e l l e t t e m állott. Csontos a r c á n a csüggedtség és az e l s z á n t ­ ság rajzai, összenéztünk. — J ö s s z ? . . . i n t e k neki. — Megyek... M á r r é g ó t a t e r v e z g e t t ü k a szökést. G y o r s a n csatlakozott h o z z á n k Kiss S a n y i , Tóth Berti, H o r v á t h Józsi és F ö l d ­ vári J a n i . Egy egész r a j . L e v á g ó d t u n k a századtól j o b b r a . — F i ú k ! Csőre a p u s k á t ! — a d o m ki a z első „parancsot". P u s z t a i G y u r k a , aki M a r g i t t á r a való, n e k i d ő l t egy fának. Az ő n e h é z b e ­ szédével a k a d o z v a m o n d t a : — G á - g á - b o r ! N e hagyj itt! O t t h a g y t a m . De m a is ú g y érzem, hogy t a r t o z o m neki. T a r t o z o m egy k e s e r ű vallomással, hogy n e m volt s e m lelki, s e m fizikai e r ő m m a g a m m a l hozni. Hol vagytok, jó fiúk, igazi jó b a j t á r s a k ? M e r r e sodort el b e n n e t e k e t a felh á b o r u l t élet? Vajon ti e m l é k e z t e k - e m é g r á m ? Most m á r — m e r t a k k o r n e m is sejtettétek, hogy mivel j á t s z t o k — t u d j á t o k - e , m i l y e n k o c k á z a t o s lépés volt, a m i t t e t t ü n k ? „Fiúk, csőre a p u s k á t ! " — tudjátok, hogy ez m i t j e l e n t e t t ? Most m á r én is t u d o m , de a k k o r n e m t u d t a m . Mit é r t v o l n a a m i h a t p u s k á n k kétszázzal szem­ b e n ? De csőre töltöttük. E s csak a g y i l k o s k é p ű szakaszvezető — az ő n e v e m á r n e m j u t eszembe, foglalkozása h e n t e s volt —, az fenyegetett m e g b e n n ü n k e t k e g y e t l e n öklével. F e n y e g e t h e t e t t ! H a t a n , h a t h u s z o n e g y éves fiú f ü g g e t l e n í t e t t ü k m a g u n k a t a k a ­ t o n a i p a r a n c s alól, de vajon f ü g g e t l e n í t e t t ü k - e m a g u n k a t a t ö r v é n y e i alól is? Mi lesz, h a h i r t e l e n m e g f o r d u l a f r o n t ? . . . Ki gondolt a k k o r i l y e s m i r e ? M á r csak egyen t ö r t e m a fejem, azon, hogy ép b ő r r e l s z a b a d u l j a k a h á b o r ú ­ ból. Mit k e r e s e k én itt, t ö b b m i n t ezer k i l o m é t e r r e szülővárosomtól, a m e l y m á r l e ­ het, hogy n i n c s is. Hiszen m é g az ősszel N á d a s d o n o l v a s t a m az újságból: „A keleti fronton N a g y s z a l o n t á n á l fejlődtek ki a l e g e r ő s e b b harcok." É s m á r csak n a p o k k é r ­ d é s e volt, hogy B u d a p e s t is n e m k a p i t u l á l t , és azóta N é m e t o r s z á g n a k is k é t h a r m a d a el v a n m á r foglalva. Ezt m e g é r t e n i , elég volt az én h a t e l e m i m is. Dobogó szívvel h ú z ó d t u n k visszafelé míg k ö r ö s - k ö r ü l r o p o g o t t a g é p p u s k a , c s a t ­ t a n t az a k n a , t ö r t az e m b e r é l e t . A s z á r a z a v a r b a p á r n á z o t t h a j l a t b a n i g y e k e z t ü n k m i n d m e s s z e b b k e r ü l n i a századtól. A lövöldözések e l ő r é b b tolódtak, ez m e g n y u g t a t ó l a g h a t o t t r á n k . Egy zöld cserjésben a k a r t u n k m a g u n k n a k fedezéket ásni, esetleges e l t é v e d t golyók elől, de a m i n t gyalogsági á s ó n k k a l f e l t é p t ü k a p á z s i t t á v a s t a g o d o t t m o h á t , k e m é n y p a l a ­ köbe ütközünk. — Ez n e m lesz jó hely — s u t t o g t a K i s s S a n y i —, a z ö r e g e b b e k t ő l hallot­ t a m , hogy az olasz fronton a k ő t ö b b e m b e r t a g y o n v e r t , m i n t a golyó. Helyeseltünk. Visszahúzódtunk hát az erdő sarkára, ahonnét elindultunk. A szögletben, az e r d ő szélétől v a g y h ú s z m é t e r n y i r e egy lapos, gallyakból öszszetákolt k a l y i b a k í n á l t a m a g á t . B e k é m l e l e k : n é m e t t i s z t i r u h a h e v e r t a közepén, m e l l e t t e i r a t t á s k a és egy k i t e r í t e t t t é r k é p . — A Frici r u h á t cserélt — jegyezte m e g a szöszke T ó t h B e r t i . — Ő is m e g u n t a a h á b o r ú t — t o l d o t t a m e g s i m á n K e r é k g y á r t ó . K i s z ó r t u k a m u n d é r t és b e h ú z ó d t u n k a k a l y i b á b a . E k k o r éles c s a t t a n á s h a s í t o t t a levegőbe. H i r t e l e n k i r o b b a n t u n k a k a l y i b á b ó l . . . De c s a t t a n t a m á s i k , h a r m a d i k , n e g y e d i k . . . É r t e l m e t l e n ü l b á m u l t u n k egy­ m á s r a . E l é b b azt h i t t ü k , r á n k lőnek, de n e m . A c s a t t a n á s o k p e d i g közvetlen köze­ l ü n k b e voltak. „Ez kilövés. Itt v a n az a k n a v e t ő k állása v a l a h o l m e l l e t t ü n k " — á l l a ­ p í t o t t u k m e g . De m o s t m i l y e n ? N é m e t v a g y a m e r i k a i ? E l i n d u l t u n k felderíteni, h a t a n h á r o m i r á n y b a n . T ó t h Berti lelt r á j u k , t ő l ü n k alig 40—50 m é t e r r e . A m e r i k a i a k k ü l d t é k az u t á n p ó t l á s t a r r a , a m e r r e s z á z a d u n k e l ­ szivárgott. Ú j r a b e f é s z k e l ő d t ü n k a k a l y i b á b a . V á r t u n k és e g y b e n t e r v e z g e t t ü n k , h o ­ gyan m e g y ü n k be a faluba. A m i k o r jól b e a l k o n y o d o t t , ú t n a k e r e d t ü n k . M e n n y i izgalom, r e t t e g é s v a n egy ilyen szökésben. M i n d e n nesz, m i n d e n mozgás, m i n d e n h a n g ellenséggyanús, s alig látni k é t m é t e r r e . C s a t á r o s z l o p b a fejlődve n y o m u l t u n k a r á n k n e h e z e d e t t sötétségben a falu felé. É n v o l t a m a k e z d e m é n y e z ő , n e k e m k e l ­ lett elöl m e n n i . Meg is k ö v e t e l t e a t á r s a s á g .

Széles szántó t e r ü l t el a z erdőszélen, itt egyenes i r á n y t v e t t e m a f a l u n a k . N e m l á t t a m s e m előre, s e m h á t r a , csak sziszegésekből t u d t a m , hogy k ö v e t n e k . F é l t e m . S ö t é t b a r n a illatos föld r e j t e t t b e n n ü n k e t , olyan volt, a k á r c s a k n á l u n k a Kölesérköz. Már r é g e n e l h a g y t u k a szántót s a t ö l t é s m e n t i á r o k b a n h ú z ó d t u n k a falu felé. Az ágyúk, az a k n a v e t ő k m á r messziről u g a t t a k . A p á n c é l o s o k n e h é z d ü b ö r g é s e m o r a j ­ lott, m i n t h a v a l a m i m é r h e t e t l e n m é h k a p t á r b a n l e t t ü n k volna, ahol ó r i á s m é h e k dünnyögnék munkahimnuszukat. K e z d t e m h i n n i , h a n e m is a h a r m i n c , de a h á r o m e z e r p á n c é l o s gyűrűjét. M i n e k í r j a m le a r é s z l e t e k e t ? B e s z i v á r o g t u n k a faluba, és a m ű ú t szélén l a ­ p u l ó h á z a k e g y i k é b e szállásoltunk. Ü r e s volt a l a k á s , lakói v a l a h o l a z e r d ő b e n r e t t e g t e k . B i r t o k u n k b a v e t t ü k az é p ü l e t e t . Az istállóban v e r t ü n k k o v á r t é l y t , ü r e s volt az is. De n e m c s a k a z istálló, a falu is ü r e s volt, a t e g n a p déli l é g i t á m a d á s k i ­ űzte k é t s é g b e e s e t t lakóit a z e r d ő b e . Illatos hegyi szénából v e t e t t ü k m e g á g y u n k a t , az ajtót b e r e t e s z e l t ü k , az a b l a k o t egy pokróccal függönyöztük le, hogy a felénk is h a s z n á l a t o s olajmécses (úgy lógott a falon, a k á r c s a k o t t h o n l á t n á m a Boros F e r e n cék v a g y a Felföldi J á n o s é k t a n y á j á n ) fényével el n e á r u l j o n b e n n ü n k e t . L e v e t e t ­ t ü k a k ö p e n y t , a z u b b o n y t , m é g a b a k a n c s o t is, m i n t h a m á r i s biztos v o l n a a s o r s u n k . Lefeküdtünk. És a k k o r k i h u l l t a m az élet k a p u j á n , de a t ö b b i e k is, m i n d a h a t a n . T ő l ü n k a k á r tízszer c s e r é l h e t e t t v o l n a gazdát a falu azon az éjjelen. A m i k o r f e l é b r e d t e m , h a l v á n y fénycsík lopózott be az a b l a k o n a p o k r ó c mellett. Egy szál gyufával m e g ­ n é z t ü k a K e r é k g y á r t ó óráját. Nyolc ó r a t í z ! . . . L e r á n t o m a p o k r ó c o t az a b l a k r ó l . . . a r a n y o s n a p f é n y t ó d u l be a z istállóba. H i r t e l e n úgy é r e z t e m , m i n t h a otthon l e n n é k és v a l a m i n a g y o n szép ü n n e p volna, a m i k o r g a z d á m m e g e n g e d t e , hogy fröstökig a l u d j a m (bár ez egyszer s e m fordult elő). K o m ó t o s nekifeledkezéssel ö l t ö z k ö d t ü n k fel. K i r e t e s z e l t e m az ajtót és k i l é p t e m az u d v a r r a . A reggeli szellő egész a faluig h o z t a a z e r d ő illatát, t e l e s z í v t a m a t ü d ő m e t friss levegővel és e l b á m u l t a m a z e r d ő felé, ahol a t e g n a p d é l u t á n e s e m é n y e i l e ­ zajlottak. A l a n k á n , keleti i r á n y b ó l kisebb c s o p o r t o k b a n v o n u l t a k vissza a falu lakói. M i n d e n i k k e z é b e n egy-egy r ú d o n f e h é r r u h a d a r a b lötyögött, m i n t h a c s a k a szellő b a b r á l t a v o l n a v a g y a s z á n a l o m . A m ű ú t o n , a m e r r ő l mi is j ö t t ü n k , nyolc n é m e t k a t o n a vánszorgott. Az első k e r é k p á r t taszított, s e p r ű n y é l r e erősített z s e b k e n d ő csüngött a k o r m á n y á n . M u l a t s á g o s l á t v á n y így távolról. — F i ú k ! K i h o r d a n i a fegyvereket! Vége a h á b o r ú n a k ! — u g r o t t a m Kiss S a n y i nyakába. N e m nagy megerőltetésbe került kivinni a hat puskát, néhány kézigránátot, s egy páncélöklöt. Ö s s z e m a r k o l t a m , á t c i p e l t e m a z ú t t e s t e n , l e d o b t a m a fűre az egészet. A m i k o r a p á n c é l ö k l ö t is k i v i t t e m , l á t o m , h á r o m a m e r i k a i k a t o n a jön a m ű ­ úton, n e m is o l y a n messzi. Az első alacsony, köpcös, b a l szeme be v a n fáslizva. K e z ü k b e n l ö v é s r e t a r t o t t géppisztoly. — M é g az é n k é z i g r á n á t o m a t ! — kiáltja Tóth. K i l é p e k az ajtón, hogy m e g n é z z e m , e l m e n t - e a h á r o m a m e r i k a i , de s t o p p , épp o t t á l l n a k előttem. M i n d a h á r o m . R á m f o g j á k a géppisztolyt és a köpcös, a b e k ö t ö t t s z e m ű „csiripel" v a l a m i t a z ő n y e l v é n . B a m b á n n é z e k r á j u k , s mi t a g a d á s , meglepődve. A köpcös m a g y a r á z és a b a l kezével úgy tesz, m i n t h a v a l a m i t emelgetne, h o g y m i l y e n súlyú. — Pisztol, pisztol? Ezt m á r é r t e m , é s a z t i s é r t e m , hogy m i é r t emelgeti a kezét. — N i x pisztol — m o n d o m és f e l e m e l e m a k é t k e z e m . — O k é — m o n d j a . E n n e k a s z ó n a k m á r s e j t e m a z é r t e l m é t . Meg v a n elégedve, azt jelenti. Legyez a kezével, hogy i n d u l j a k . — F ü n f K a m e r a d — m u t a t o k b e az ajtón. Inti, hogy j ö j j e n e k ki ők is. F i g y e l m e z t e t e m őket, m á r a m a g a m t a p a s z t a l a t á b ó l , t a r t s á k fel a kezüket. Micsoda m u l a t s á g o s t r a g i k o m é d i a egy fogságbaesés. Milyen kegyetlen és n e v e t ­ séges e m b e r i „játék". M e n n y i alázat, félelem é s b á t o r s á g ! Az, aki n e m élte át, s o h a s e m t u d j a teljesen m e g é r t e n i . Á t é r e z n i m é g k e v é s b e .

Az eső e l e r e d t és a n n y i r a r á n k s ö t é t e d e t t , hogy n e m volt t a n á c s o s a m á s z k á l á s . A t a p a s z t a l t foglyok m i n d lefeküdtek, szorosan e g y m á s m e l l é t i z e n ö t - h ú s z e m b e r . A k i n e k volt s á t o r l a p j a , b e t a k a r ó z o t t , v a g y h a n é g y s á t o r l a p t u l a j d o n o s összefogott, sátort ütöttek, de ez k o c k á z a t o s volt, m e r t a s á t r a t „elfújták" fejük fölül. Mi is u t á n a f e k ü d t ü n k egy hosszú s o r n a k . O l y a n volt, m i n t egy hullasor, m e l y b e n h e l y ­ szűke m i a t t összepréselve r a k t á k e g y m á s m e l l é a h o l t t e s t e k e t . B á l i n t Lajcsi volt a szívósabb, ő k e r ü l t szélről. Neki j u t o t t s z e g é n y n e k a l e g k e v e s e b b meleg, de v á l ­ lalta szó n é l k ü l . Az eső s z a p o r á n r á k e z d t e , zuhogott. Biztosítótűvel m a g u n k r a t ű z t ü k k ö p e ­ n y ü n k e t ( m á s k é p p l e l o p t á k az e m b e r r ő l ) , és á t a d t u k m a g u n k a t az é j s z a k á n a k . C s e n d e s volt a t á b o r , csak a d é l n y u g a t i s a r k á b a n dalolt egy fogoly s z a k a ­ datlanul: Amikor az imakönyvét

édesanyám utoljára

kértem...

Az eső s z a k a d t , a h a d a p r ó d énekelt. K e l l e m e s h a n g j a s z o m o r ú a n h u l l á m z o t t a t á b o r fölött. Sokáig h a l l g a t t a m , de ő k i t a r t o t t , m í g végül is j o b b k e z e m h o r p a s z o m alá dugva, hogy v e s é m e t v é d j e m a megfázástól, m a g a m r a e r ő l t e t t e m az álmot. Egyszer csak a r r a é b r e d e k , hogy v a l a k i elkiáltja m a g á t : — J o b b r a át! T e jó isten, hol v a g y u n k ? — p r ó b á l o m á l m o s a g y a m m a l felfogni a helyzetet, de n e m v o l t sok idő a gondolkozásra, m e r t m e g m o z d u l t a z egész sor és a k a r v a a k a r a t l a n u l át kellett f o r d u l j u n k mi is. Az eső m é g a k k o r s e m t á g í t o t t és az é n e k e s fogoly is s í r t a a f á j d a l m á t . C s u d a t o r k a l e h e t e t t . A k k o r éjjel m é g m e g f o r d u l t u n k v a g y h á r o m s z o r , a m i b ő l a z volt a haszon, hogy m i n d a k é t o l d a l u n k o n á t á z o t t a r u h a és a l a t t u n k a föld. Aki hadifogoly, n e á l ­ m o d j o n v e t e t t ágyról m é g a k k o r sem, h a az a fogság a m e r i k a i . K é s ő n p i t y m a l l o t t , de m á r jóval előbb m e g m o z d u l t a t á b o r . A felfázott e m b e r ­ n e k s ű r ű n kell l a t r i n á r a s z a l a d n i a . Veszekedés, k á r o m k o d á s v á l t o t t a fel az éjjeli n é m a s á g o t . A m e l l e t t ü n k levő s o r b a n egy idősebb n é m e t r á t a p o s o t t a t á r s a a r c á r a . Az felugrott és agyba-főbe v e r t e az öreget, közben á l d o t t á k e g y m á s t a n y e l v ü k ö n . M i k o r m e g v i r r a d t , a mi s o r u n k is feltápászkodott. H á t e n n é l m á r j o b b volt a k a t o ­ naság... E l i n d u l t a m m e g k e r e s n i K e r é k g y á r t ó é k a t . Ő k is h o z z á n k t a r t o z t a k . B e n a g y v á r o s egy ilyen fogolytábor! Nincs se utcája, se h á z s z á m a és olyan e g y f o r m á k a l a ­ kói: színre, külsőre, t a l á n belsőre is m i n d egyforma. Sáros, éhes és s e m m i b e v e t t . Alighogy m e g t a l á l t u k őket, b e r o n t o t t v a g y 15 a m e r i k a i k a t o n a a t á b o r b a , fel­ szerelve h u s á n g o k k a l , és k e z d t é k t e r e l n i a n é p e t a t á b o r egyik o l d a l á r a . O r d í t o z ­ tak, hogy h a s a d t k e t t é a levegő, k e z ü k b e n m ű k ö d i k a dorong, s aki h á t u l v a n , n y o m u l előre, m e r t egy ü t é s t h e t e k i g érez. H a elesik, átgázol r a j t a a z egész „csorda". N e m , itt n e m s z a b a d g y e n g é n e k l e n n i . El kell b í r n i az időt, a tömeget, az éhséget, a b á n á s m ó d o t ! Az eső m á r elállott, de a g ú n y a h ú z z a le az e m b e r t . A t ö m e g b e p r é s e l ő d i k a t á b o r felébe. M a r k o l o m Lajcsi k ö p e n y é n e k a d r a g o n y á t : le ne m a r a d j a k , m e r t lehet, egész n a p se t a l á l o m m e g a t ö b b i tízezer e m b e r között. Mégis e l n y o m n a k . E l ő b b két e m b e r é k e l ő d i k közénk, a z t á n négy, a z t á n t ö b b és elvesztem. És elvesztem a t ö b b i e k e t is. M i k o r a t á b o r jó fele m e g ü r ü l t , a foglyok elejét i n d í t j á k a n a g y k a p u n kifelé. K í v ü l m á r c s a k egyesével, futólépésbe k o n g a t j á k a n é p e t . Ez a libasor k é t l á d a ­ g a r m a d a között v o n u l át, a h o l négy a m e r i k a i n y o m j a k e z ü n k b e a k o n z e r v e s d o b o ­ zokat: egy k ö n n y ű t és egy n e h e z e t . A k ö n n y ű b e n keksz, cukor, k á v é p o r , cigaretta, gyufa, c i t r o m p o r , m e l y i k b e n mi v a n . A n e h e z e k b e n : húsleves, s o n k á s b a b , tojásos k r u m p l i , p a r a d i c s o m o s h ú s , h a jól emlékszem, tizenhét-féle. A dobozok n a g y s á g a , m i n t egy n e g y e d l i t e r e s p o r c e l á n c s u p o r . H i h e t e t l e n ü l gyors az osztás. K é t - h á r o m ó r a a l a t t végeznek. Az é l e l e m kiosztása u t á n m e g k e z d ő d i k a csencselés. Volt, a k i a k ö n n y ű k o n ­ z e r v b e n n e g y v e n c i g a r e t t á t kapott. Az k i r á l y l e t t a t ö b b i között. Tíz cigaretta egy pokróc, egy p o k r ó c : egy A n k e r - v a g y D o x a - ó r a , két k e k s z egy csikk. Így m e g y a cserebere, m í g elfogy a m e n ű , Az idő t o v á b b szomorodik, n é h a szemerkél, d é l u t á n ismét r á k e z d i .

Lajcsit m e g t a l á l t a m , de K e r é k g y á r t ó é k a t n e m . Jó, hogy 5 m e g v a n . T a r t o z o m v a l a k i h e z e b b e n az e m b e r d z s u n g e l b e n . I t t m á r n i n c s tiszt, itt n i n c s közlegény. I t t m á r m i n d e n k i állat. C s a v a r g á s o m b a n t a l á l k o z o m az egyik ő r m e s t e r r e l is. N a g y S á n d o r r a l . Rongy e m b e r volt a k i k é p z é s e n . Sokszor s z e r e t t e m v o l n a a g y o n ü t n i : csak u t á l n i volt m ó ­ d o m b a n . De m é g j o b b a n m e g u n d o r o d t a m tőle, a m i k o r a fronton az első tüzérségi b e c s a p ó d á s r a összeesett és h á t r a v i t e t t e m a g á t . H á t e z e k a l a k t a n y a i „hősök". — Hogy v a n , ő r m e s t e r ú r — szólítom m e g —, h á t n e m k a p o t t g u t a ü t é s t . . . — Ó, a z csak színlelés v o l t . . . — vigyorgott v e r e s k é p p e l . O t t h a g y t a m „a h ó h é r akasszon fel!" g o n d o l a t t a l . P e d i g n a g y volt b e n n e m az indulat, hogy v a l a m i t visszafizessek n e k i . Így megy m i n d e n n a p : esik az eső, é n e k e l a fogoly h a d a p r ó d , f e k s z ü n k l i b a ­ s o r b a n és v e s z e k e d ü n k a n y o m o r ú s á g u n k o n . Mégis, telik a n a p , egyik a m á s i k u t á n , de s e m m i kilátás, hogy elvigyenek b e n n ü n k e t . Az eső m i a t t a sár is bokáig ér. É r z e m n a p m i n t n a p gyengülök. A l á b a m inog, a fejem k ó v á l y o g a f á r a d t s á g t ó l . Megforgatom a g y a m b a n a szökés g o n d o l a t á t , de m i n d i g az a g y o n l ő t t n é m e t j u t e s z e m b e . T ű r n i kell! B á r egy n a p is végtelen. Az é j s z a k á k m e g a pokollal egyen­ lők. H á r m a n - n é g y e n d ű t j ü k össze a h á t u n k a t , m e r t a h a b a r c s b a m á r l e f e k ü d n i k é p ­ telen a z e m b e r ö n k é n t , s h a v a l a m e l y i k ü n k e l s z u n d í t és e g y e n s ú l y á t veszti, m i n d b e l e b o r u l u n k a s á r b a , összeveszünk, d e a z é r t i s m é t összedűtjük a h á t u n k a t , m e r t így k ö n n y e b b állni é s k ö n n y e b b l e h u n y n i a s z e m ü n k e t . Az esős idő t o v á b b t a r t . Egy fogoly b a r l a n g o t vájt m a g á n a k a földbe, a b b a b ú j t az eső elől. Egy h é t m ú l v a m á r s á r g a volt, m i n t a z éretlen b a r a c k . Öt n a p i g b ü n t e t e t t b e n n ü n k e t a z esős idő. A kis h a d a p r ó d öt éjjel sem s z ű n t m e g é n e k e l n i . H a t o d i k n a p k i d e r ü l t a z ég. A n a p pirított, szinte k á n i k u l a lett. Most m á r a hőség a k a r t b e n n ü n k e t e l p u s z t í t a n i . A b a r n a , h o m o k o s t a l a j g y o r s a n szikkadt. A sáros, vizes g ú n y á k l e k e r ü l t e k r ó l u n k , de n e m volt m i b e kimosni. M i n d e n n a p k é t n a g y t a r t á l y a u t ó n vizet h o z t a k ugyan, de ezrivel á l l t u n k s o r b a érte. Az esőzések u t á n az volt az első dolgom, hogy l e v e t k ő z t e m a l s ó n a d r á g r a és irtottam a tetűket. Huszonöt-harmincat naponta. A csúcsteljesítmény harminc­ hét volt. Így telt el k é t hét. Egy-egy kocsiba n e g y v e n - ö t v e n személyt p a k o l t a k és m i n d e n kocsi k a p o t t k é t húszliteres k a n n a vizet azzal a biztatással, hogy v a c s o r á t m a j d ott k a p u n k , a h o v á visznek. Még azt is m o n d t a a t o l m á c s : „Ott m á r főtt ételt a d n a k " . A szerelvény elindult. C s a t t o g t a k a v o n a t k e r e k e k , s i m o g a t o t t a n a p , jólesett a friss levegő. R ö p ü l t m ö g ö t t e m a t á j , é p p olyan volt, m i n t a mi p u s z t á i n k , szántóink. K é k l ő f a l o m b o k k a l övezett t a n y á k e r e k k e l , h i d a k k a l , csak é p p s z á m u n k r a idegenek. Mégis m e g n y u ­ godva s o r s u n k b a , e l h e v e r v e a vagon deszkáján, á b r á n d o z t u n k a „ j o b b " lágerről, meleg ételről és l e g a l á b b olyan éjszakáról, m i n t a m i l y e n t ott T r i e r b e n a f a b a r a k k kopasz priccsén t ö l t ö t t ü n k . N e m sokáig t a r t o t t m e g h i t t beszélgetésünk, m e r t az egyik kis á l l o m á s o n á t ­ h a l a d v a a v á r a k o z ó k k ő z á p o r t z ú d í t o t t a k a lassító s z e r e l v é n y r e . — Nesztek meleg v a c s o r a ! — k ö p t e be Bálint Lajcsi csendesen, a m i k o r m á r tűzvonalon kívül voltunk. Itt t a l á l k o z t a m először a gyűlölettel, a m i t a h á b o r ú v á l t o t t ki az e m b e r e k b ő l . A falut m e g h a l a d v a — i k e r v o n a l l é v é n — s z e m b e jött r á n k egy civil személy­ vonat. A b l a k a i tele b é k é s a r c o k k a l , b o d r o s fejekkel s gyűlölködő s z e m e k k e l . Egy szép szőke l á n y m e g s z í v t a az o r r á t , k i h a j o l t a z a b l a k o n és á t k ö p ö t t a v a g o n u n k b a . — Állat v a g y ! — k i á l t o t t a m . De h a n g o m összezúzódott a két v o n a t között. H á t igen! Mi v a g y u n k a fasiszta h a d s e r e g á r t a l m a t l a n n á tett r é m e i , a k i k e t most k a l o d á b a z á r v a n y u g o d t a n l e h e t csúfolni, kövezni, k ö p k ö d n i , k i n e k m i h e z v a n k e d v e . P e d i g é p p úgy ó h a j t o t t a m én ezt a h á b o r ú t , m i n t ők. A v a s ú t v o n a l á t ó l j o b b r a kis t a n y a i e r d ő b ú s u l t a l a n k á n , s a r k á n á l n é g e r k a ­ t o n a ölelgetett egy f e h é r l á n y t . Csókolóztak: m a j d a b b a h a g y v a a flörtölést a k a t o n a m a g y a r á z v a l a m i t a l á n y n a k , és az elkezd k a c a g n i . A n é g e r felveszi p u s k á j á t m a g a mellől, v á l l g ö d r é b e helyezi a t u s á t . . . a n ő e g y r e kacag, a n é g e r c é l o z . . . Ahogy b e v e s z e m az i r á n y t , m i n t h a e n g e m v e t t v o l n a p u s k a v é g r e . L e h ú z ó d o k a v a g o n b a , c s a k a s z e m e m e m e l e m felül az alacsony oldalon. Pfsziuj — sivít el fejem fölött a golyó.

Ez igen! A h á b o r ú t m e g ú s z t a m és most egy szerelmes néger passziójából m e g ­ dögölhetek. Ki v o n n á felelősségre é r t e ? És m i t é r n é k vele é n ? Lesem, ló-e m é g egyszer? N e m ! Visszateszi m a g a m e l l é a p u s k á t a l á n y t ölébe b o r í t j a és csókolóznak t o v á b b . N a g y v á r o s k ö r v o n a l a i r a j z o l ó d n a k ki a l e b u k ó n a p fényében. S z e r e l v é n y ü n k hosszú, pilléres h í d o n zakatol, h a n e m h a d i f o g o l y k é n t u t a z n é k , jól é r e z n é m m a g a m . A táj v a r á z s a m é g a z á t é l t rossz p i l l a n a t o k a t is feledteti. Elegáns á l l o m á s r a fut b e s z e r e l v é n y ü n k . Luxemburg. I t t m á r b é k e v a n . A p e r o n tiszta, előkelő. A h á b o r ú n y o m a alig-alig látszik. Szépen öltözött civilek s é t á l n a k fel s alá. Az e m b e r l e l k é b e m a r k o l a s z a b a d s á g gondolata. D e t ű r , m e r t t ű r n i kell. V a g o n u n k közelében j a v í t j á k a z egyik é p ü l e t tetőzetét. I n g u j j r a vetkőzött e m ­ b e r e k k ó t o g n a k fedelén s felénk m u t o g a t v a beszélgetnek. H á r m a n v a n n a k . Egyszer, m i n t h a v i l l á m csapna, r ö p ü l k ö z é n k a k ő m ű v e s k a l a p á c s a . Az egyik fogoly m e g t á n t o r o d i k és s a p k á j a alól v a s t a g v é r e s í k folyik végig b o r o s t á s a r c á n . N i n c s idő szánakozni. C s e r é p d a r a b o k r ö p ü l n e k k ö z é n k fentről, l e n t r ő l zúzott köveket d o b á l n a k a v a g o n b a . V a l a m i n y o m . N e m a félelem, n e m a v é d e k e z é s lehetetlensége, a kiszolgál­ tatottság, m á s : az e m b e r b á r megokolt, de ostoba gyűlölete. Hiszen az a h o n v é d , a k i t a k a l a p á c s ért, é p p e n k ő m ű v e s s e g é d volt, t a l á n egy cseppet s e m rosszabb, m i n t aki főbeütötte. B ű n ö s ? M i é r t ? H a v a n v é t k e , az sem az övé! K i n e k kellett ez a h á b o r ú ? K i v á l l a l t a ? M e l y i k ü n k az, aki j ó s z á n t á b ó l j ö t t a v á g ó h í d r a ? Az a m e r i k a i ő r ö k csillapítják a bosszúvágytól fűtött e m b e r e k e t . Őrséget áll­ n a k a s z e r e l v é n y mellett. Egy fogoly — k é s ő b b m e g t u d t u k , pesti t a n á r — v a l a m i t k i a b á l franciául a k ő d o b á l ó k felé. Az elfogult civilek m e g l e p ő d n e k , k e z ü k l e n ­ d ü l e t b e n megáll, m a j d e g y m á s u t á n e j t i k el a köveket. Igen, é r t e n i k e l l e n e a z e m b e r e k n e k e g y m á s nyelvét. Be sok katasztrófától m e n ­ tené m e g a t á r s a d a l m a t .

L e k a n y a r o d t u n k az ú t r ó l és a l á g e r k a p u j a előtt m e g á l l o t t u n k . A t a n á r , aki a k a b i n b a n utazott, frissen u g r o t t ki és csengő h a n g o n k i á l t o t t fel az a u t ó r a : — Leszállni! T u d t a m , hogy el v a n g y e n g ü l v e a t á r s a s á g , de ez csak most látszott m e g a h e t v e n - n y o l c v a n k i l o m é t e r u t á n . A h o g y k i m á s z t u n k az autóból, m i n t a r o n g y b á b u k c s u k l o t t u n k össze. E g y m á s t t á m o g a t v a i d é t l e n ü l t á m o l y o g t u n k be a drót mögé, a h o n n a n n e m r é g e n k ö l t ö z h e t t e k el a z elődeink. Szemetes, t a p o s o t t volt a l á g e r földje, de ú g y el­ h e v e r e d t ü n k rajta, m i n t a beteg k u t y a a k o p á r u d v a r o n . V a j o n m i l y e n jövő előtt á l l u n k ? M i n d e n k i b e n ez a gondolat h á n y k o l ó d o t t . J ó félórai h e v e r é s , jósolgatás u t á n sorakozót k i a b á l n a k : — K a j a o s z t á s ! K a j a , kaja, kaja! Egyetlen k ö z p o n t i p r o b l é m a . M á r a l k o n y o d n i kezdett. A sor eleje m e g k a p t a a m a g a a d a g j á t s kullogott vissza a m a g a helyére, n a g y o k a t falva a k a l á c s f e h é r k e n y é r b ő l és a j ó k o r a d a r a b p r é s e l t húsból. A k k o r a k a r é j n a k l á t t a m a k e n y e r e k e t , m i n t v a l a m i k o r k ö l y ö k k o r o m ­ b a n a P o n t a M a r g i t és a Benczik S a n y i kezében, m e l l e t t e a h ú s t o l y a n n a k , m i n t az ő k e z ü k b e n a k o l b á s z t . . . P e d i g csak h ú s z d e k a volt a k e n y é r és a h ú s . De m e k k o r a a h h o z az 5—6 d e k á h o z képest, a m i t a z első l á g e r b e n k a p t u n k . A v a c s o r a o s z t á s n á l egy a m e r i k a i ő r n a g y strázsált. Szálas, finom a r c ú , el v a n képedve a falánkságunktól. A m i k o r a z utolsó fogoly is m e g k a p t a a részét, ismét sorakozót k i á l t a n a k . Ö s s z e v e r ő d ü n k . Az ő r n a g y ott áll a t á b o r elejében h i r t e l e n összeakasztott sátor előtt. Néz b e n n ü n k e t és hallgat. Éreztük, m o n d a n i a k a r v a l a m i t . A m i k o r a csend m á r h a l l h a t ó v á vált, megszólalt: — B a j t á r s a k ! Én is m a g y a r vagyok. S z e r e t n é m , a m í g itt lesznek, e m b e r s é g e s s o r s u k legyen. Én a m a g a m részéről megteszek m i n d e n t . — Közel k é t h é t i g v o l t u n k a b b a n a t á b o r b a n . H á r o m s z o r k a p t u n k e n n i n a p o n t a , és a m e n n y i kellett. K o n z e r v ­ ből készült é t e l e k e t : tejlevest, a m e l y b e n volt gyenge tengeri, keksz, n á p o l y i - t ö r m e -

lék, csokoládé, tengeriliszt és griz. Ebéd és v a c s o r a : b a b , káposzta, b u r g o n y a , b o r s ó és m i n d e n f é l e i s m e r t étel, csak m á s k é p p e n elkészítve, hússal. Egy P e s t r e v a l ó szabósegéddel v e r t ü n k közös sátort. Devecseri Józseffel. Csen­ des h a n g ú , olvasott e m b e r volt. K é t n a p i g h a g y t a k b e n n ü n k e t erősödni, a z u t á n k i v i t t e k m u n k á r a : ú t é p í t é s h e z , a u t ó r a k o d á s h o z , r a k t á r b a trógerolni, kit hová. É n egy h e p e h u p á s u d v a r e g y e n l í t é ­ séhez l e t t e m beosztva, ahol h é t ó r á t d o l g o z t u n k n a p o n t a . K é t h é t u t á n elköltöztettek b e n n ü n k e t a falu m á s i k végére, egy h a s o n l ó t á ­ borba. Devecserit e l v e s z t e t t e m . I t t egy b á c s a l m á s i fiúval s z ö v e t k e z t e m közös s á ­ t o r r a . I l k a h á z i T i b o r r a l . Tisztviselő, jó rajzoló és futballista volt. N e m o l y a n h a l k szavú, m i n t Devecseri, de jól m e g é r t e t t ü k egymást. A k é t hét, s a bőséges étel visszahozta e r ő n k e t . K e d v ü n k volt dolgozni, k e d ­ v ü n k v o l t élni. Első n a p egy s z e m e t e s a u t ó r a k e r ü l t e m . Az egyik a m e r i k a i s á t o r v á r o s - n e g y e d ­ ből h o r d t u k a szemetet, é t e l m a r a d é k o t a M a g i n o t - v o n a l p á n c é l o s c s a p d a á r k á b a . O t t lelocsoltuk olajjal és m e g g y ú j t o t t u k . E n n e k a t i s z t s é g e m n e k k ö s z ö n h e t e m , hogy megismertem a hírhedt Maginot-vonalat. Egy reggel alacsony, villogó s z e m ű a m e r i k a i jött b e a t á b o r b a , m e l l e t t e a sofőr és a m i t a n á r u n k , a k i itt is m a g y a r p a r a n c s n o k és t o l m á c s volt. M é g t a r t o t t a s z á m l á l á s . A kis v i r g o n c e m b e r p a t t o g ó s z a v a k k a l m a g y a r á z és az u j j á n s z á m o l tizenhatig. Szúrós t e k i n t e t é v e l végignyilazza a s o r b a n álló t á r s a s á g o t M u s t r á l b e n ­ n ü n k e t , a z t á n e g y e n k é n t h u z i g á l j a ki a sorból az e m b e r e k e t : — J u , ju, j u — egészen tizenhétig, és én is k ö z é j ü k estem. N e m t u d o m , m i t l á t o t t b e n n ü n k t ö b b n e k a t á r s a i n k n á l . A k a p u n á l b e r a k n a k a kis dzsipbe m i n d a t i z e n h a t u n k a t . A m o t o r felbúg, a dzsip m e g u g r i k és v e s z e d e l m e s sebességgel r o h a ­ n u n k ki a t á b o r b ó l . Tizennyolc e m b e r a b b a n a csepp s k a t u l y á b a n és l e g a l á b b n y o l c v a n a s sebesség. „Isten veled, M a g i n o t - v o n a l ! " — b ú c s ú z k o d t a m m a g a m b a n , m e r t h a m i e l r o ­ h a n u n k így k é t k i l o m é t e r t , ú g y k i s z ó r ó d u n k ebből a gyufásdobozból, hogy csak r é s z e i n k e t szedik össze a zúzott k ö v e s ú t o n . De szerencsére n e m r e p ü l t ü n k k é t k i l o m é t e r t , m e r t ö t - h a t s z á z m é t e r u t á n egy hosszú f a h á z n á l e l h a l a d v a m e g á l l u n k egy n a g y sátor előtt. — H e j , h u n g a r i a n s , h u n g a r i a n s — u g r o t t ki a kis k ö v é r . G ö n d ö r g e s z t e n y é s h a j a c s a k úgy fénylett a n a p b a n . S z e m e ragyogott, m i n t a n y ú l n a k . — C o m e on! come on! — legyez a kezével és b e t u s z k o l b e n n ü n k e t a s á t o r ­ k o n y h á b a , a h o l n é g y b e n z i n k á l y h a é k e s k e d e t t . H á r o m fiókos m i n d e n i k . H á r o m t a r ­ t á l y t a r t o z o t t hozzájuk, s ezek ú g y m ű k ö d t e k , m i n t a m a i gáztűzhelyek, c s a k l e v e ­ gővel n y o m a t t u k a b e n z i n t . A s á t r a k között k é t m i l l i m é t e r e s acéllemezből gyártott, ö s s z e r a k h a t ó j á r d á r a c s o d á l k o z t u n k , m e l y b ő l a t e h e r f o r g a l o m alá is k é s z í t e t t e k u t a t . A s á t r a k és a f a h á z között h a r m a d o s z t á l y ú m ű ú t nyújtózott, olajjal locsolták, h o g y n e poroljon. Ilyen volt egy a m e r i k a i t á b o r k ö r n y é k e , k í v ü l r ő l . A s á t r a k b a n b e l ü l p o n y v á b ó l készült t á b o r i á g y a k , c i p z á r a s hálózsákok, m i n d e n s á t o r b a n a s z t a l é s p a d . Ez a t á b o r i szál­ lás, k ü l ö n e b é d l ő s á t o r k e c s k e l á b ú asztalokkal, p a d o k k a l . M o d e r n volt és r o m a n t i k u s . I t t m á r a s z a b a d s á g - és a h o n v á g y o n k í v ü l n e m gyötört s e m m i . A k o n y h á n m á r n e m őriztek b e n n ü n k e t , de a t ő l ü k k a p o t t z s á v o l y r u h á r a festettek k é t a k k o r a fehér betűt, m i n t egy-egy b é k e g a l a m b : P. W. és m e l l é a s z á m . Az ördög e m l é k s z i k m á r rá, hogy az e n y é m h á n y a s volt. H é t ó r a k ö r ü l elkészült a reggeli, m e g t e r í t t e t t é k v e l ü n k az asztalokat a k o n y h a ­ s á t o r f o l y t a t á s á b a n , h e t v e n ö t tiszt s z á m á r a . M i u t á n ők megreggeliztek, a k o n y h á b a n az a m e r i k a i szakácsok t e r í t e t t e k n e ­ k ü n k is. Hogy t ö m ö r e n m o n d j a m el: a h e t v e n ö t tiszt n e m fogyasztott a n n y i t , m i n t mi t i z e n h a t a n . Az a m e r i k a i szakácsok e l k é p e d v e b á m u l t á k a n a g y evészetet, h a n g n é l k ü l , de m i k o r befejeztük, gyomrot r á z ó h a h o t á b a t ö r t e k ki. A kis göndör, ő volt a főnök, úgy tapsolt, m i n t egy jó színházi j e l e n e t u t á n . Hogy m i volt a r e g g e l i - m a r a d é k ? Ügy gondolom, hogy el kell m o n d j a m az é r d e k e s s é g k e d v é é r t : déligyümölcslé, t o j á s r á n t o t t a , t e j , h a b a r t p a l a c s i n t a s z i r u p p a l , v a j a s k e n y é r , tejes és f e k e t e k á v é és tejszín. Szegény a m e r i k a i a k ! N e m t u d o m , m i ­ ből telt n e k i k ilyen kosztra. N é h á n y n a p m ú l v a k i t a t a r o z t á k az előre g y á r t o t t a l k a t r é s z e k b ő l összeállított és vaskos facölöpökre é p í t e t t faházat. E k k o r m i n t asztalos j e l e n t k e z t e m a kis gön-

dörnél, I l k a h á z i v a l . M e g c s i n á l t u k a z a s z t a l o k a t é s négy s z e k r é n y t . I t t h o n ugyan n e m t e n n é senki az ebédlőjébe, de ott csak s z e k r é n y volt az. K é s ő b b s z a b ó n a k j e ­ l e n t k e z t e m , itt. m á r k ö n n y e b b volt a helyzetem, m e r t egy évig t a n u l t a m a s z a b ó ­ ságot. K a p t a m k ü l ö n s á t r a t , a h o l egyedül d o l g o z h a t t a m . A b r o s z o k a t k e l l e t t v a r r ­ j a k az a s z t a l o k r a és a z a b l a k o k r a függönyt, de r u h á k a t is a d j u s z t á l t a m . M i n d e n a d j u s z t á l á s é r t k a p t a m k é t - h á r o m doboz c i g a r e t t á t , csokoládét, n a r a n c s o t , m i k o r mit. N e k e m is u g r o t t egyszer t r é f á s a n a kis göndör, cifrákat k á r o m k o d v a . — Még b o r b é l y is v a g y o k ! — s m u t a t o m n e k i , hogy l e t u d n á m v á g n i a szép haját. Megbokszolt és a d o t t egy doboz C h e s t e r f i e l d - c i g a r e t t á t . M i u t á n r e n d b e lett t é v e a faház, ebédlő, a közeli faluból h o z t a k h a t felszol­ gálólányt. E n g e m k i t e s s é k e l t e k a s á t o r b ó l és b e r a k t á k őket. C s a k a k k o r volt szabad b e m e n n e m , h a v a l a m e l y i k a m e r i k a i v e l e m jött, v a g y h a a l á n y o k a t h a z a v i t t é k . Á l l a n d ó a n lestem, h o g y a n t u d n á m a s á t o r t o l y a n k o r megközelíteni, a m i k o r a n ő k is b e n n e v a n n a k . N e m ! n e m a l e l k e m v á g y t a őket, a test. M á s k ü l ö n b e n v a l a m i k ü l ö n ö s u n d o r t é r e z t e m v e l ü k szemben, lelki u n d o r t , m e r t ezek a n ő k m i n d e n s z e m é r e m n é l k ü l j á r t a k az a m e r i k a i k a t o n á k között, s azok be hozzájuk. A m i k o r p a k o l t á k ő k e t a z a u t ó r a , s z o k n y á j u k a t n y a k u k b a h ú z t á k és ú g y fogdosták őket, m i n t h a e g y e d ü l v o l ­ n á n a k v e l ü k a b o r d é l y b a n , és m é g i s v á g y t a m közéjük. C s a k a n n y i r a , h o g y v a l a m e ­ lyiket m e g s i m o g a s s a m , megöleljem, vagy m i t t u d o m én, de v á g y ó d t a m u t á n u k és e g y r e k e r e s t e m az a l k a l m a t . Egyszer reggeli u t á n a fiúk m o s o g a t t a k . É n a s á t o r előtt v a r r t a m egy n a d r á g o t a g ö n d ö r n e k . A tisztek e l t ű n t e k . . . L e d o b o m k e z e m b ő l a m u n k á t és h a t á r o z o t t l é p t e k k e l i n d u l o k a s á t o r felé. B e n t a r á d i ó v a l a m i v a d zenét sugároz. A b e j á r a t n á l m e g t o r p a n o k : „ H a e l k a p n a k a Tomik, m e g e g y e n g e t n e k " — d e v á g y a m a t n e m győzi le a félelem. S z é t h ú z o m a p o n y v á t . . . k é t n ő t á n c o l m e z t e l e n ü l a s á t o r közepén, a többi fekszik. A m i k o r m e g l á t n a k , elvisítják m a g u k a t . N é h á n y m á s o d p e r c i g m e ­ r e d t e n állok, az egyik n ő felugrik az á g y r a és p o k r ó c á t m a g a elé r á n t j a . A m á s i k követi. É r z e m , f e j e m b e szökik a vér. V a l a k i m e g r a g a d j a a g a l l é r o m . A „ p i t v a r k a k a s a " . M a g a s , félvér a m e r i k a i tiszt. Ügy n é z e k rá, m i n t egy i s t e n r e . Mi lesz m o s t ? ! Ő fogja a g a l l é r o m és f a r k a s ­ s z e m e t n é z ü n k , m a j d a n ő k r e veti a t e k i n t e t é t . L á t o m , keze ökölbe szorul. K i t é p ­ h e t n é m m a g a m a kezéből s e l f u t h a t n é k , de szégyellem. V á r o m , m i t ö r t é n i k . A n ő k n é m á k . É n n e m t u d o k egy szót se v á l t a n i vele, h o g y m e g m o n d h a t n á m : „Én is e m ­ b e r vagyok, é s m i ó t a j o b b a n a d t o k e n n e m : férfi". Hogy ő m i t gondolt, n e m t u d o m , csak m é g egyszer r á m n é z , felemeli az öklét és üt. K i v é d e m . A r c o m m e l l e t t sivít el az ökle. A h o g y m e g r á n d u l o k , kicsúszik k e ­ zéből a g a l l é r o m . Az egyik n ő elkiáltja m a g á t . A félvér n é z r á m , és ordít. N e m é r t e m , de é r z e m a s z a v a k lényegét, s ú l y á t : „ T a k a r o d j a k , m e r t k i t a p o s s a a b e l e m ! " Most m á r a z é r t s e m m e g y e k . . . R á m u t a t o k az egyik s z e k r é n y r e és kiveszem z s e b e m b ő l a kulcsot. M a g y a r á z o m : v a l a m i t ki kell v e g y e k a s z e k r é n y e m b ő l . M e g l e p e t t e n hagyja, h o g y o d a m e n j e k , de a s z e m e v i l l á m o t szór r á m , m í g a s z e k r é n y b e n m a t a t o k . K i v e s z e k egy csomó a b r o s z t és elkullogok vele. Igen. Én m é g i s c s a k fogoly v a g y o k . . . Hogy n e k e r ü l j e k h a s o n l ó helyzetbe, á t k é r t e m m a g a m a legénységi k o n y h á r a . N ő h i á n y u n k a t p e d i g ú g y p ó t o l t u k , hogy s á t r u n k a t t e l e a g g a t t u k az a m e r i k a i folyó­ i r a t o k b ó l k i v á g o t t csábító k é p e k k e l . Még m a is őrzök b e l ő l ü k n é h á n y a t . M i n d e n e s e t r e , a fogolynak a z s e m jó, h a n a g y o n jó a k o s z t j a ! . . . A legénységi k o n y h á n is é p p az a m e n ű volt, m i n t a tisztin, c s a k a legénység r e m t e r í t e t t asztalokon e v e t t és n e m d u p l a p o r c e l á n t á n y é r b ó l , h a n e m csajkából. Reggel h é t ó r a k o r fogtam a n a g y csengőt és m e g i n d u l t a m a s á t r a k között é b r e s z t ő r e h a r a n g o z n i . B a k a n c s o k r e p ü l t e k u t á n a m , kefék, h á l ó r u h á k . Szidtak, a m i é r t f e l z a v a r t a m őket, p e r s z e tréfából. Kócosan, h a j u k b a r a g a d t r á g ó g u m i v a l j ö t t e k a reggeliért, m o s d a t l a n u l , t o v á b b m i n t egy órahosszát, ki m i k o r s z á n t a r á m a g á t . H a h á r o m n a p i g n e m volt friss tojás, m á r zúgtak. A u g u s z t u s elsején m é g h o z t a k k ö z é n k 84 m a g y a r foglyot. H a jól e m l é k s z e m , B a d K r e u z n a c h b ó l . S o v á n y a k , elgyötörtek, é p p m i n t mi v o l t u n k egy h ó n a p p a l előbb. Mesélik, hogy 102 e z r e n v o l t a k egy t á b o r b a n . H á r o m h ó n a p ó t a fedél n é l k ü l . Rit­ k á n k a p t a k konzervet, szárazon osztották n e k i k az ételt. Egy e v ő k a n á l liszt, egy k á v é s k a n á l cukor, h a t - h é t szem b a b v a g y borsó. És 12 e m b e r k a p o t t egy szőlőkarót, hogy legyen m i n é l megfőzzék a z é t e l ü k e t .

S z e p t e m b e r 4-én s z a b a d n a p o s vagyok. K i n t ülök I l k a h á z i v a l a sátor előtt és pipázunk. — J ó l e n n e m á r h a z a m e n n i ! — sereint n a g y o t Tibi. H a l l g a t o m és én is sercintek. — M e d d i g t a r t a n a k m é g itt? A r r a sem felelek, hiszen egyebet s e m beszélget a z e m b e r , csak azt, hogy m i k o r megy haza, m i v a n otthon, hogy lesz, h a h a z a m e g y , hogy jóllakik m á k o s t é s z t á v a l , paprikás csirkével... Igen, erről j u t eszembe, h o g y m í g a t i s z t i k o n y h á n v o l t a m , a tisztek m a g y a r g u l y á s r a é h e z t e k és n y a g g a t t a k b e n n ü n k e t , hogy főzzünk nekik. M i n d e n hozzávaló megvolt, é p p e n csak a m i a l e g j o b b a n kell a p a p r i k á s h o z , p a p r i k a , az n e m . T o v á b b m i n t egy h é t i g k ö r ö z t é k a t ö r ö t t piros p a p r i k á t , m í g t a l á l t a k . Ujjongott a kis gön­ dör, a m i k o r a gépkocsi m e g h o z t a . El is k é s z í t e t t ü k nekik, jó h á z i a s a n . . . Azt hiszem, m é g m a is emlegetik, h a m e g v a n n a k m é g v a l a h o l A m e r i k á b a n . C s a k ú g y p r ü s z ­ k ö l t e k tőle, de a z é r t dicsérték. Ott h a g y t a m el, hogy I l k a h á z i v a l p i p á l t u n k , és b a g ó t e n g e r t k ö p k ö d t ü n k a sátor elé. „Bagótenger"-t, a h o g y a t a n á r u n k t i t u l á l t a . Szép c s i b u k u n k volt, a s á t o r m o z i ­ b a n t a l á l t u k , m e r t a m i ó t a legénységi k o n y h á r a j á r u n k , n e m k í s é r b e n n ü n k e t őr, így m i n d e n reggel t e r e p s z e m l é t t a r t u n k a moziban, ott a földön lehet t a l á l n i m i n ­ d e n t a r á g ó g u m i t ó l a p é n z t á r c á i g , a b a k a n c s t ó l a k a t o n a k ö p e n y i g . Meg is s z e d t ü k magunkat. Egy reggel Biró Lajcsival a W C - é n vagyok, a h o n n a n b e lehet l á t n i a moziba. É s z r e v e t t ü k , hogy v a g y h a t fogoly egy nőt n y a g g a t a mozi b e j á r a t á b a n . — Nézd, k o m á m ! — kiáltja el m a g á t Bíró, azzal felugrik, összefogja d e r e k á n a n a d r á g o t és fut a mozi felé, a m i k o r odaér, szétlökdösi a t ö b b i e k e t é s . . . A folytatása az lett a dolognak, hogy egy hét leforgása alatt h u s z o n h a t fogoly j e l e n t k e z e t t a t á b o r i k ó r h á z b a n e m i b e t e g s é g g e l és az a m e r i k a i s á t r a k , b a r a k k o k o l d a ­ lát t e l e a g g a t t á k zöld p l a k á t o k k a l . N a g y fekete b e t ű k h i r d e t t é k : „Óvakodj a szi­ filisztől!" N a h á t , ebből a moziból szereztük a pipát, de az csak p i p a . . . s e m m i b a j u n k n e m volt tőle, csak az a t a n á r u n k m é l t a t l a n k o d o t t a b a g ó t e n g e r m i a t t , a k i most is odajött, k e z é b e n egy F r a n c i a o r s z á g b a n k i a d o t t m a g y a r újsággal. L e l k e s e d v e m u ­ t a t j a a v a s t a g b e t ű s c í m e t : „Az oroszok az összes hadifoglyokat h a z a e n g e d t é k . " — F i ú k ! N e m s o k á r a m e g y ü n k m i is! — A t a n á r ú r hiszi ezt? — k é r d i I l k a h á z i . — M i é r t n e h i n n é m . . . Itt v a n az ú j s á g b a n . — Az újság t ű r i . . . — ki s e m m o n d j a egészen, m i k o r egy dzsip r o h a n be a k a p u n , fut, fut a s á t o r u n k i r á n y á i g és m i n t h a csak az v o l n a a célja: a v e l ü n k s z e m b e levő s á t o r n a k r o h a n , á t h a j t r a j t a , ott m e g á l l . . . A k é t fogoly t á p á s z k o d i k fel az összeborult p o n y v a alól, de n i n c s r á idejük, m e r t a dzsip h á t r a k a p c s o l és ú j r a át­ hajt r a j t u k . . . A z t á n , m i n t h a m i sem t ö r t é n t volna, k i r o b o g a k a p u n , a k é t b e n n e ü l ő k a t o n a p e d i g röhög, m i n t v a l a m i jó t r é f á n . Mi is o d a r o h a n t u n k a fiúkhoz, a k i k v i a s z s á r g á n b ú j n a k ki a p o n y v a a l ó l . . . és szerencsére nincs s e m m i bajuk. S z e p t e m b e r 11-én s z a b a d n a p o s vagyok. A t a n á r m e g i n t jön az újsággal: — Nézzék fiúk — m u t a t j a : „Az a m e r i k a i hadvezetőség ez év s z e p t e m b e r é b e n az összes m a g y a r hadifoglyokat hazaszállítja." E d d i g is m i n d e n n a p ez a h í r jött a WC-ről, e z u t á n p e d i g e g y é b r ő l s e m b e ­ széltünk, m i n t erről. M i n d e n n a p v é g t e l e n n e k t ű n t , c s a k egy fogoly n e m ö r ü l t k ö ­ z ö t t ü n k a h í r n e k , v a l a m i A l p á r József: — É n a k k o r s e m megyek, h a visznek. N e k e m n e m kell a k o m m u n i s t a k e n y é r . E l t e r j e d t a hír, hogy A l p á r SS. H i s s z ü k is, n e m is. Hiszen m á r százszor m e g ­ vizsgáltak b e n n ü n k e t , de a z é r t v a l a m i v a n a dologban. S z e m é b e is m o n d t u k , de ő m i t se a d o t t r á . Mosolygott és h ü l y é z e t t b e n n ü n k e t . S z e p t e m b e r 28-án n e m e r e s z t e t t e k m u n k á b a senkit, M e g t a r t j á k a s z á m l á l á s t , u t á n a m i n d e n k i n e k a d n a k egy m á l h a z s á k o t a h o l m i ­ j á n a k s k i a d j á k a r e n d e l k e z é s t : m i n d e n k i csomagoljon, m e r t m e g y ü n k h a z a . — Megyünk haza! Megyünk haza! — ujjongott a tábor. Tizenegy ó r a k o r degeszre t ö m ö t t z s á k k a l á l l u n k n é v s o r o l v a s á s r a . — A l p á r József! — k e r ü l t r á a sor.

Az a m e r i k a i p a r a n c s n o k m e l l e t t ott a t a n á r . — T a n á r úr, én n e m a k a r o k h a z a m e n n i ! — m o n d j a A l p á r . A t a n á r tolmácsolja, a m i t m o n d . Az a m e r i k a i i n t A l p á r n a k , s m a g y a r á z z a , h o g y m e n j e n á t a szomszéd kecsbe, a n é m e t e k közé. A n n a k a szeme s e m r e b b e n . N a g y m á l h á s z s á k j á t n e h e z e n a v á l l á r a emeli és m e g y á t a k ó r h á z h o z vezető ú t o n a n é m e t lágerbe. S e n k i n e m szól u t á n a , ő sem n é z vissza. Megy, elfelejteni a n y a ­ n y e l v é t s azt a földet, a m e l y n e k a k e n y e r é n felnőtt. A n é v s o r o l v a s á s u t á n m e g é r k e z n e k az a u t ó k . F e l s z á l l u n k . Suipesi! Még öt perc, tíz, és n e m l á t l a k soha t ö b b e t . N e m l á t o m a p r ó h á z a i d a t , és az a m e r i k a i s á t o r v á r o s t , a kis g ö n d ö r h a j ú szakácsot, aki n a g y o n jó e m b e r voit hozzánk. A félvér h a d n a g y o t , aki megfogta a g a l l é r o m a n ő k s á t o r á b a n . . . „Maily le C a m p " — volt a t á b o r k a p u j a fölé írva, a h o v a v i t t e k b e n n ü n k e t . K ö r ü l b e l ü l egy n é g y z e t k i l o m é t e r t e r ü l e t e n feküdt, és h a jól e m l é k s z e m , t i z e n h a t részre, k e c s r e volt osztva. K í v ü l a r e n d e s szeges d r ó t k e r í t é s m e l l e t t h á r o m m é t e r á t m é r ő j ű h e n g e r í t e t t szúrós drót, de a kecsek között másfél m é t e r széles lágerutca, a n é m e t r e n d ő r ö k n e k . Egy-egy k e c s b e n n é g y sor sátor, egy s o r b a n n e g y v e n k e t t ő , s m i n d e n e k b e n h a r m i n c személy, összesen v a g y ötezer e m b e r k e c s e n k é n t . „Ez az elbocsájtó t á b o r " — m o n d o g a t t á k . D e m é g e d d i g n e m b o c s á j t o t t a k el belőle senkit. A t á b o r közepén széles ú t h ú z ó d o t t egyik végétől a másikig. Az út k é t o l d a l á n s o r a k o z t a k a kecsek, s b e n n ü k a t ö m é n t e l e n e m b e r nyüzsgött, m i n t a férgek. A t i z e n h a t o s kecsnél m e g á l l í t j á k a m e n e t e t . Ez lesz a m i t á b o r u n k . I t t m a ­ g y a r foglyok v o l t a k , szőrösek és s o v á n y a k . „ J ó h e l y r e j ö t t ü n k . " C s a k az vigasztalt, hogy a m á l h á m b a n v a n húsz p a k l i d o h á n y , húsz n e h é z konzerv, egy zacskó keksz, h á r o m r e n d a l s ó r u h a , t ö b b pulóver. T a p a s z t a l t a m a sáros t á b o r o k b a n , ahol m á r j á r t a m , hogy a d o h á n y a l e g é r t é ­ k e s e b b v a l u t a , hiszen S t e n a y - b a n volt, aki n a p i h á r o m kekszéből k e t t ő t d o h á n y é r t a d o t t : egy c s i k k é r t v a g y egy s z i p p a n t á s é r t egy kekszet. É n m e g a k k o r m o n d o k le a d o h á n y r ó l , a m i k o r a k a r o k . T e h á t biztosítékom, t ő k é m volt. Még a z n a p t a l á l k o z t a m egy v a d á s z i fiúval. V á g ó S a n y i v a l . J ó ismerősöm, közeli falu V a d á s z S z a l o n t á h o z . És t a l á l k o z t a m M a t u s i n k a A n t i v a l is, f ö l d i m m e l , az öccse i s k o l a t á r s a m volt. És u g y a n c s a k t a l á l k o z t a m egy g y a r a k i fiúval, R á c z A n t i v a l , a k i t Gellért S á n d o r , a költő is m e g é n e k e l t , a m i k o r e g y ü t t s z e n v e d t é k végig a szovjet frontot. H a d d i d é z z e m ide egyik róla szóló v e r s é n e k egy szakaszát: Rácz Antal, hol is vagy, ülj a citerához. Verd a halcsonttal, hogy sose legyünk álmos. Még az unokánk is, az időben messze Sarkantyúját a mi nótánkra pengesse. A n t i m o s t a n á i g megőrizte b e t y á r o s h a n g u l a t á t és n ó t á s kedvét, pedig itt is elég v é k o n y az álla. Úgy fogott k ö z r e a h á r o m földi, m i n t v á s á r b ó l j ö t t szülőt a g y e r m e k e k . Egy egész doboz Chesterfieldet s z í v t u n k el h i r t e l e n , a t a l á l k o z á s ö r ö m é r e . Maily le C a m p - b a n egész új k ö r n y e z e t b e k e r ü l t e m . Mégis i s m e r ő s volt m i n d e n arc, m i n d e n h a n g : t ö b b n y í r e a mi t á j a i n k r ó l v e r ő d t e k össze a s á t r a k lakói. H a d d sorolok fel k ö z ü l ü k n é h á n y a t , a k i k n e m c s a k m i n t vidékbeliek, h a n e m m i n t e m ­ b e r e k is közel á l l t a k h o z z á m : H e g e d ű s S á n d o r B i h a r f é l e g y h á z á r ó l , vele együtt vol­ t a m k a t o n a , jó idős bácsi, foglalkozása v a s m u n k á s , de ügyesen t u d o t t h a j a t v á g n i és b o r o t v á l n i . Míg M a r b u r g b a n v o l t u n k , h á r o m h ó n a p i g , egyszer s e m volt ideje m e g i n n i a f e k e t e k á v é t , m e r t a k o n y h á r ó l jövet, m e n e t közben ő n e m t u d t a lenyelni, a k ö r l e t b e n p e d i g m á r n e m volt ideje, de a családja f é n y k é p é t r e g ­ gel, este m i n d i g m e g n é z e g e t t e és s o r r a csókolta. K o s z t a Dániel, Székelyhídról, csen­ des h a l l g a t a g e m b e r , csak a csontos a r c a libeg m é g előttem, erős h o m l o k á v a l és k é t n a g y s z o m o r ú szemével. P a p p I m r e , a hívő, F u g y i v á s á r h e l y r ő l , Lőrincz A l b e r t N a g y v á r a d r ó l . P e l e József É r s e m j é n r ő l (ő az, a k i h ú s z fokos h i d e g b e n t a l p i g m o s a ­ k o d o t t m e g a s á t o r b a n egy l a v o r vízben), Szilágyi J ó s k a , a táncos cigány, diószegi, egy csikkért a l e g v a d a b b r o m a - t á n c o t is eljárta, de egy n ó t a k é t s o r á t k é p t e l e n volt megjegyezni v a g y v a l a k i u t á n elismételni egy k u r t a m o n d a t o t . U t á n u k s o r a k o z n a k a t á v o l a b b i földiek. M á t é László a h á r o m s z é k i E r e s z t e v é n y r ő l , h á l ó t á r s a m , m a g a a m e g t e s t e s ü l t e m b e r i j ó t u l a j d o n s á g . Székely G y u r i bácsi a m a r o s t o r d a i U d v a r f a l v á r ó i n e g y v e n n y o l c é v e s volt, civilben k á n t o r , m i n d i g azt d a l o l t a :

Ments meg uram a rabságtól, a komisztól, a csajkától, Engem pedig a rabságtól, kis b i c s k o m a t a komisztól... F a r b u l a György M i k o l á r ó l G e l l é r t S á n d o r falubelije. Balogh Dezső bácsi B e t h l e n r ő l a j ó i n d u l a t és a bölcsesség s z i m b ó l u m a , a k i ú g y s z á n d é k o z o t t h a z a j ö n n i , hogy a m ú l t b ó l s e m m i t s e m v e t t észre. I t t t a l á l k o z t a m össze ú j r a K a n i z s a K a r c s i ­ val, d e sajnos, ő a szomszédos k e c s b e n volt. Á m egy-egy c i g a r e t t a elszívása vele e g y ü t t a d r ó t m e l l e t t t á b o r i é l e t e m legszebb é l m é n y e i közé tartozik. I s m e r ő s ö k közé k e r ü l t e m , és b á r m e n n y i r e is l e h a n g o l ó volt a szúrós drót, a z e d d i g i e k n é l j o b b a n é r e z t e m m a g a m . Ezt az é r z é s t a z a t u d a t is t á p l á l t a , hogy i n n e n m á r c s a k h a z a v i h e t az út. Az első l á g e r u t c a közepe t á j á n volt a s á t r u n k . H a r m i n c k e t t e s . Á l l á s r a o l y a n volt, m i n t n á l u n k egy c i g á n y p u t r i a K í g y ó s r é t e n . Alacsony, lapostetejű. K ö r ü l b e l ü l nyolc m é t e r hosszú, négy m é t e r széles. Bizony n e m v a l a m i t á g a s h a r m i n c k é t e m b e r s z á m á r a , de végigfeküdve k é t s o r b a n , k ö z e p é n m é g m a r a d t a n n y i hely, hogy a k i ­ n e k m e n ő k é j e a k a d t , végiggyalogolhatott a l á b a k között. Szűkösségét i n k á b b éjjel l e h e t e t t érezni, m e r t n a p p a l k i n n töltötte idejét a fogoly. De éjjel sokszor r á b o ­ torkált a másik lábára. Egy h é t m ú l v a ezerötszáz tisztet h o z t a k a k e c s ü n k b e . Az első k é t sor s á t o r b a p a k o l t á k őket, l e h e t e t t ú g y tíz óra. H á r o m ó r a k o r m á r jött M a t u s i n k a A n t i : — Feri, v a n m é g k é t szalontai a t á b o r b a n : M o l n á r G y u r i bácsi és Bődi I m r e , a tanító. G y o r s a n f e l k e r e s t ü k őket. N e m i s m e r t e k . De é n ő k e t igen. G y u r i bácsi, az a százkilós e m b e r m o s t m i n t egy összeaszalódott r ú d vanilia, alig n e g y v e n k é t kiló. Az a d j u s z t á l t h a d n a g y i r u h a ú g y lötyögött r a j t a , m i n t b é r e s g y e r e k e n a z a p j a r o n g y a . N e m a k a r t a m elhinni, hogy ő az. K e z e t fogtunk, és b e m u t a t k o z t a m n e k i . K ü l ö n ö s é r z é s e k k a v a r o g t a k b e n n e m . F á j ó igazságok. — I t t v a n H a d h á z y K á l m á n b á t y á d is, a z ü g y v é d — m o n d j a G y u r i bácsi. H í r e s ü g y v é d j e volt S z a l o n t á n a k és i r o d a l o m b a r á t , őt j o b b a n i s m e r t e m , m i n t M o l ­ n á r Györgyöt. A m i k o r s z a b ó i n a s v o l t a m , sokat j á r t b e g a z d á m h o z , v a r r a t n i és b e ­ szélgetni, politizálni. E l i n d u l t u n k h á t , és felkerestük. — Adj isten, n a g y s á g o s ú r ! — k ö s z ö n t ö t t e m a régi i n a s k o r i megszólítással és némi iróniával. — E r e d j m á r , F e r k ó , n e m v a g y o k én n a g y s á g o s ú r . . . m o n d t a l e h a n g o l t a n . — N e k e m n a g y s á g o s ú r a nagyságos ú r — k o m i s z k o d t a m t o v á b b . Sok öt lejt k a p t a m én a n a g y s á g o s ú r t ó l a g o m b v a r r á s o k é r t . — Jól nézel ki, h o n n a n jöttél? — m u s t r á l g a t a z öreg ügyvéd. — Munkatáborból. — Az m á s . . . N i n c s egy csikked? Megdöbbentem. H á t ez a méltóság, n a g y s á g o s ú r ? A k i egy este e l m u l a t o t t a n n y i pénzt, a m e n n y i n e k e m egész é l e t e m r e se jut, egy n ő r e k ö l t ö t t a n n y i t , h o g y tíz család m e g é l h e t n e belőle, aki egy g o m b f e l v a r r á s é r t fizetett a n n y i t , h o g y a segéd s e m k e r e s t e m e g egy ó r a alatt, most ez a z e m b e r azt m o n d j a n e k e m , a volt k o n d á s n a k , kifutónak, a s e n k i n e k : „Nincs egy c s i k k e d ? " Nem bírtam tovább gúnyolódni. — G y ú j t s o n rá, K á l m á n bácsi — n y ú j t o t t a m felé a teli dobozt, és v a l a h o g y azt é r e z t e m , b á r soha se lett v o l n a a l k a l m a m m e g k í n á l n i . — Egy egész c i g a r e t t á t ? — n é z e t t r á m k é t k e d v e , és a h o g y az e m e l e t n y i n a g y e m b e r r á h a j o l t a celofánnal b e v o n t dobozra, úgy t ű n t , m i n t h a az isten a l á z k o d o t t v o l n a m e g előttem. Reszkető kézzel e m e l t e ki a Chesterfieldet. — Hogy h á l á l j a m én ezt m e g n e k e d , F e r k ó m ? N e m feleltem. A d t a m m é g neki öt c i g a r e t t á t . F e l k e r e s t ü k Bődi I m r é t is. Zászlósi r a n g b a n f e k ü d t a s á t o r p u s z t a földjén, n é h á n y társával kártyázott. Ő sem ismert, bár tartott n é h á n y énekórát, amikor még a n a g y i s k o l a n e b u l ó j a v o l t a m . C s e n g ő h a n g ú , k e d é l y e s e m b e r . Szigorú, de n e m c s a k t a n á r j a , p a j t á s a is t u d o t t l e n n i a g y e r e k e k n e k . É s a m e n n y i tisztelet k i j á r egy i s m e ­ r e t l e n földinek a fogolytáborban, a n n y i tisztelettel fogadott ő e n g e m , s k i a l a k u l t

k ö z ö t t ü n k a földik jó viszonya. (Ahogyan Vágó S a n y i n a k , M a t u s i n k a A n t i n a k é s Rácz A n t i n a k o d a a d t a m a k o r p a l e v e s t , a m í g a z én t a r t a l é k o m b ó l futotta, n e k i a f e k e t e k á v é t h o r d t a m r e n d ü l e t l e n ü l , v a g y ő jött érte, h a elfogyott m á r a porciója.) Az i s m e r k e d é s u t á n v i s s z a m e n t ü n k a sátorba. E l k é s z í t e t t e m a fekvőhelyet, a z ­ t á n k i ü l t ü n k — Rácz, M a t u s i n k a , V á g ó és én — a s á t o r elé. B e s z é l g e t t ü n k és n ó ­ táztunk. Maily. A k á r m e r r e n é z az e m b e r , csak a szegesdrótot l á t j a és az eget. Hogy hol t e t t é k le ezt a helységet, m a s e m t u d o m p o n t o s a n , hisz belölről n e m l e h e t e t t széjjel s e m nézni, csak a „gólyafészkek" l á t s z o t t a k a d r ó t s ö v é n y e n kívül, m e l y e k ­ b e n egy-egy a m e r i k a i őr átkozott b e n n ü n k e t , a m i é r t n e k i ott kellett kuksolni, g é p ­ pisztollyal a kezében, p e d i g m á r hogy m e n n e ő is h a z a . A l á g e r u t c á k o n k a r s z a l a g o s n é m e t p o l i z e r e k s é t á l n a k . A r c u k fölényes és sima, mint mindenütt azoknak, akik a mások szabadságára vigyáznak, nehogy könnyen hozzájusson. V a l a h o g y ú g y n é z e m az ilyen s t r é b e r e k e t , m i n t a v é r e b e k e t : m i u t á n b e i d o m u l t a k , jól t a r t j á k őket, h o g y n e t u d j a n a k gondolkozni, m e r t a j ó l l a k o t t e m ­ b e r n e m töri a fejét. Lefekvés előtt c i g a r e t t á z v a b a l l a g t a m a l a t r i n á r a . A v i z e l d é b e n egy aszott a r c ú századossal t a l á l k o z o m . Nézi-nézi a cigarettát, hogy a szeme esik ki. L á t o m m ű k ö d i k az á d á m c s u t k á j a . „Egy egész c i g a r e t t a ! C s a k egy szívás, egy fél, h o g y é r t e t n é m a s z á m h o z . . . " — o l v a s o m ki a g o n d o l a t á t . De n e m szól, e r ő t vesz m a ­ gán. Én se v e s z e m észre a szenvedését, ők s e m v e t t é k észre a m i e n k e t . A m i k o r visszaindulok, c s a k megszólít. — Édes fiam! a d d n e k e m a c s i k k e t . . . (Nem, a m a i e s z e m m e l n e m t e n n é m , s e m velük, sem m á s o k k a l . Az e m b e r n e okozzon s e n k i n e k szenvedést, h a m é g n e t á n m e g é r d e m l i is. És n e alázza m e g e m b e r t á r s á t , m e r t az a l á z a t fájóbb a m e g s e m m i ­ sülésnél.) A n n a k is a d t a m egy cigarettát. T a l á n h a k ö z v e t l e n e b b vagyok, összecsókol. V a n hős? Lehet! D e én o l y a n igazi hőst, m i n t a k ö n y v e k hősei, m é g n e m láttam.

Gábor Ferenc

B e n k ő Mrazek Berta rajza

IFJÚSÁG-NEVELÉS

A határtudományok és a pedagógia A határtudományok kérdése a tudományelmélet időszerű témája*. Pedagógiai vetületét, a határtudományok hatását az oktatás tartalmára azonban érdemtelenül elhanyagoljuk, holott a határtudományok megjelenése a tantárgyak közt, illetve a tantárgyakban, oktatásunk korszerűsítésének fontos mozzanata lehetne. Ügy gondo­ lom, hogy az oktatás fejlesztéséről szóló törvény már nemcsak időszerűvé, hanem sürgős feladattá teszi e kérdés megvitatását. Ehhez a vitához kívánok indítékkal szolgálni. Mik

az

alaptudományok?

Ahhoz, hogy a határtudományok jellegét megvizsgálhassuk, szükséges tisz­ táznunk — legalább nagyvonalakban —, mik azok az alaptudományok, amelyek érintkezési (jobban mondva: fedési) területein a határtudományok kialakultak. Az alaptudományok a tudományok rendszerének csomópontjait alkotják. S nem véletlenül, vagy önkényesen, hanem törvényszerűen: minden alaptudomány az anyag fejlődésének, felépítése bonyolódásának egyik jellegzetes szintjét vizsgálja. Melyek ezek a csomópontok? Már Engels megállapítja A. természet dialektikájá­ ban, hogy minden mozgásformához egy jellegzetes anyagi struktúra tartozik elvá­ laszthatatlanul. Ezek a struktúrák, az anyag fejlődésének lépcsőfokai — az anyag nem folytonos felépítésének ismeretében — pontosan (és szemléletesen) megha­ tározhatók: elemi részek, atommagok, atomok, molekulák, molekulahalmazok jel­ legzetes változatai, protoplazma és így tovább. Az anyag fejlődésének minden egyes lépcsőfokát, illetve a lépcsőfokot jellemző struktúrának a kialakulását (alacsonyabb­ rendű struktúrákból) egy alaptudomány tanulmányozza, így például, a vegytan a molekulákat és azoknak atomokból való felépülését (mind statikus, mind dinamikus szempontból). Episztemológiai szükségszerűség, hogy a természettudományok (az egyszerű­ ség kedvéért elsősorban ezeket vizsgáljuk) története folyamán, a jól körvonalaz­ ható központi téma körül kikristályosodó alaptudományok jelentek meg először és a határtudományok csak később, az alaptudományok kutatási területeinek terebélyesedése és egymást fedése eredményeként. Ez a megállapítás azonban n e m lehet egy tudományokat osztályozó abszolút történelmi kritérium kiindulópontja, mely szerint a hamarabb keletkezett, „klasszikus" tudományok — alaptudományok, míg * Bona

Ervin:

Tudományhatárok,

határtudományok.

Korunk

1965. 2.

az ú j , a „ m o d e r n " t u d o m á n y o k — h a t á r t u d o m á n y o k l e n n é n e k . ( A l a p t u d o m á n y p é l ­ d á u l az elemi részecskék fizikája; k i a l a k u l á s á n a k v a g y u n k t a n ú i n a p j a i n k b a n , míg a h a t á r t u d o m á n y j e l l e g ü gyógyszerészet k i a l a k u l á s á n a k t ö r t é n e t e az ősidők h o m á l y á ­ ból ered.) Egyes t u d o m á n y á g a k a t elsősorban a z é r t n e v e z ü n k alaptudományoknak, m e r t az a n y a g a l a p v e t ő m o z g á s - és szerkezeti f o r m á i t t a n u l m á n y o z z á k , és csak másodsorban tekintjük azért alaptudománynak, mert a határtudományok — a törté­ neti fejlődés s o r á n — b e l ő l ü k a l a k u l t a k ki, és m e r t sok (de a m i n t k é s ő b b l á t n i fogjuk, t á v o l r ó l s e m m i n d e n esetben) a l a p v e t ő i s m e r e t e t t a r t a l m a z n a k r e n d s z e ­ rezve. Az egységes valóságot t ü k r ö z ő e m b e r i m e g i s m e r é s egységét, az e g y m á s b a k a p ­ csolódó, az e g y m á s r a épülő m o z g á s - és szerkezeti f o r m á k a t t a n u l m á n y o z ó t u d o ­ m á n y o k egységét — t ö b b e k között — é p p e n a h a t á r t u d o m á n y o k léte bizonyítja. Ez a m e g á l l a p í t á s egyik fontos e l e m e kell hogy legyen világnézeti n e v e l é s ü n k n e k . A tudományok osztályozása, a tudományok „természetes rendszerének" a bemuta­ t á s a e g y ú t t a l az á l t a l á n o s m ű v e l t s é g k i a l a k í t á s á h o z hozzájáruló p e r s p e k t í v a - n y i ­ t á s is. E m e g á l l a p í t á s o k és a t a n t e r v e k összevetéséből az d e r ü l ki, hogy a t ú l n y o m ó a n a l a p t u d o m á n y b e l i i s m e r e t e k e l s a j á t í t á s á t előíró t a n t e r v e i n k t a r t a l m a r é s z b e n a n a k ­ r o n i s z t i k u s , r é s z b e n h i á n y o s a t a n u l ó k a t u d o m á n y o k r e n d s z e r é n e k egy o l y a n „ h a ­ tártudományok-előtti" állapotával ismerkednek meg, amelyben minden tudomány a többitől független egység. A t u d o m á n y és az o k t a t á s közti „fáziscsuszamlás" t e ­ h á t n e m c s a k a r é s z l e t k é r d é s e k b e n n y i l v á n u l m e g (a t a n t e r v s o h a s e m i d o m u l h a t für­ gén az ú j t u d o m á n y o s felfedezésekhez) h a n e m a l a p v e t ő , elvi k é r d é s e k b e n is: a t a n t á r g y a k r e n d s z e r e (ha erről e g y á l t a l á n l e h e t beszélni!) n e m t ü k r ö z i h í v e n a t u ­ d o m á n y o k r e n d s z e r é t . Ezt a h i á n y o s s á g o t h e l y r e h o z n i t e h á t n e m c s a k lehetséges, h a n e m szükséges is. A t u d o m á n y o k k o r s z e r ű o s z t á l y o z á s á n a k pedagógiai szükségességét bizonyítja a k ö v e t k e z ő : a fizikai d i s z c i p l í n á k h a g y o m á n y o s o s z t á l y o z á s á n a k a l a p j á t a k ü l ö n ­ böző fizikai h a t á s o k k i v á l t o t t a (szubjektív!) érzetek a l k o t j á k (hőérzet — h ő t a n , h a n g é r z e t — h a n g t a n , fényérzet — f é n y t a n ) . T a n t e r v e i n k és t a n k ö n y v e i n k m á r m e g p r ó b á l j á k t ú l h a l a d n i ezt az e l a v u l t és a n t r o p o m o r f osztályozást. Ez a p r ó b á l ­ kozás a z o n b a n m é g n e m jelenti a r u t i n o s középiskolai o k t a t á s s é m á i n a k a feloldá­ sát. T a n ú j a v o l t a m egy s z a k k ö r i felszólalásnak, a m e l y szerint a m e c h a n i k a és a h ő t a n „összekeverése" állítólag — veszélyezteti a fizika logikus felépítését! Ezek u t á n n e m l e p ő d ö m m e g , a m i k o r a „gólyák" é r t e t l e n ü l nézik az ó r a r e n d e n a szá­ m u k r a m é g b i z a r r t á r s í t á s t j e l e n t ő t a n f o l y a m n e v e k e t ( t e r m o d i n a m i k a és statiszti­ k u s m e c h a n i k a , o p t i k a és a t o m s z e r k e z e t ) . Hogyan

keletkeznek

a

határtudományok?

Az egyszerű válasz l e h e t e t l e n , m e r t a dolgok t e r m é s z e t é b ő l következik, hogy a h a t á r t u d o m á n y o k a t n e m lehet egy vagy c s u p á n n é h á n y sajátossággal j e l l e m e z n i . A h a t á r t u d o m á n y gyűjtőfogalma azoknak a tudományoknak, amelyek valamilyen m ó d o n átmenetet j e l e n t e n e k az a l a p t u d o m á n y o k közt. E m ó d o z a t o k változatossága a h a t á r t u d o m á n y o k á r n y a l á s á t , differenciálását igényli. (Ebből a s z e m p o n t b ó l is h i b á s m i n d e n „ ú j " , a „ k l a s s z i k u s " — v a g y i n k á b b megszokott — a l a p t u d o m á n y t ó l különböző t u d o m á n y t e g y s z e r ű e n h a t á r t u d o m á n y n a k nevezni). Melyek a h a t á r t u d o m á n y o k jellemző v o n á s a i és a valóság m i l y e n h a t á r t e r ü l e ­ teit k u t a t j á k a h a t á r t u d o m á n y o k ?

Az első, legnyilvánvalóbb meghatározása a határtudománynak: az anyag f e j ­ lődésfonala csomópontjait képező struktúrák közti átmeneti szakaszok tanulmányo­ zásával foglalkozik. Egy adott strukturáról szólva, magától érthetően, a tőle elvá­ laszthatatlan, jellegzetes mozgásformáról is szólunk. A struktúra és a mozgás egy érem két oldala: az anyag fejlődési fokainak ontológiailag elkülöníthetetlen jellem­ zői. Azért hivatkozunk inkább az anyag különböző fejlődési fokait jellemző struk­ túrákra és nem a velük kapcsolatos mozgásformákra, mert az előbbiek szemlélete­ sebbek és könnyebben meghatározhatók. Ennek az osztályozási szempontnak az ere­ detét is Engelsnél kell keresnünk, aki a kémia, fizika, illetve biológia feladatának az atomok, molekulák, illetve fehérjék jellegzetes mozgásformáinak tanulmányozá­ sát tekinti*. Az átmeneti tudomány meghatározásának jól megfelel a kolloidika, mivel az általa tanulmányozott kolloid-részecskék nagyobbak, mint a kémia vizsgálati tár­ gyát képező közönséges molekulák, de sokkal kisebbek, mint a molekuláris fiziká­ ban tanulmányozott molekulahalmazok (szilárd testek, felületi hártyák). Ha az alap­ tudományokat a tudományok rendszere abszolút koordinátáinak tekintjük — s ezt joggal tehetjük, mert például a kémia a molekulák felépítésével és átalaku­ lásával foglalkozó alaptudomány és nem a fizika és biológia közt elhelyezkedő át­ meneti tudomány —, akkor az említett kritérium szerint meghatározott átmeneti tudományoknak egyértelműen megszabott létintervallumok felelnek meg a tudo­ mányok genetikus rendszerében. A határtudományoknak csak egy része az átmeneti struktúrákkal és moz­ gásformákkal foglalkozó átmeneti tudomány. A biokémia például n e m egy, a ké­ miai és biológiai struktúrák közti átmeneti struktúrával foglalkozik (ezzel a viru­ sologia foglalkozik), hanem az élőlényekben végbemenő vegyfolyamatokkal. A ha­ tártudományok egy másik válfajával állunk szemben, olyan esetben, amikor a határjelleget a különböző szintű mozgásformák összefonódása, egyirányú vagy köl­ csönhatása okozza. Vizsgáljuk meg a kérdést részletesebben. A bonyolultabb struktúrák egyszerűbb struktúrákból épülnek fel, a maga­ sabbrendű mozgásforma mindig magába foglalja az alacsonyabbrendűeket. A ma­ gábafoglalást dialektikusan kell értenünk: egy struktúra nemcsak tartalmazza épí­ tőelemeit, hanem azokkal kölcsönhatásban van (az egész a részekkel) ugyanúgy, miként a részek is kölcsönhatásban vannak egymással. A magasabbrendű mozgás­ forma jellegzetes, konkrét létkörülményeket biztosít a bennefoglalt alacsonyabb­ rendű mozgásformák sajátos törvényei megnyilvánulásának. Az alacsonyabbrendű mozgásformák és struktúrák sajátos megnyilvánulásaiból következtethetünk az őket magábafoglaló magasabbrendű mozgásforma egyes tulajdonságaira (például az élő­ lényekben végbemenő vegyfolyamatokból következtethetünk maguknak az életfo­ lyamatoknak bizonyos sajátosságaira). Az, hogy egy folyamat tanulmányozásából következtetéseket vonunk le lefolyásának körülményeire, n e m jelenti a körülmé­ nyeknek a folyamatra való visszavezetését. Ebből következik, hogy az olyan típusú határtudományoknak, mint a biokémia, s e m az a céljuk, hogy egy magasabbrendű mozgásformát alacsonyabbrendűre vezessenek vissza. Egy molekulafajta spektrosz­ kópiai vizsgálatakor például (fizikai-kémiai probléma) a kémiai mozgást nem re­ dukáljuk a fényt kibocsájtó és elnyelő elektronok kvantifikált (fizikai) mozgására,

* Pontosabb terminológiát használva meneti határtudománynak nevezik.

a határtudománynak

ezt

a válfaját

át­

hanem ebből következtetünk a molekula kémiai szerkezetére, a benne fellépő ké­ miai kötések minőségére és erősségére. Az imént vizsgált határtudományok lényegét másképpen is meghatározhat­ juk: egy magasabbrendű mozgásforma vizsgálatát alacsonyabbrendű mozgásforma vizsgálata céljából kidolgozott módszerrel végezzük. Ez a meghatározás azonban csak részben fedi az előzőt, amelyet a struktúrák és mozgásformák belső kölcsön­ hatásaiból kiindulva fogalmaztunk meg. A rakétacsillagászat például (a csillagok­ nak rakétákra, műholdra szerelt műszerekkel történő vizsgálata) n e m határtudo­ mány: a csillagok struktúrája n e m tartalmazza a rakéták struktúráját, a rakéták és a csillagok mozgásformái közt n e m ismeretes átmeneti mozgásforma. A rakéta szerepe pusztán annyi, hogy a mérőműszereket közelebb viszi a vizsgálandó boly­ góhoz. Minél magasabbrendű struktúrákat, mozgásformákat tanulmányozunk, annál több határtudomány létrejötte lehetséges. (Minél magasabbrendű egy mozgásforma, annál több fajta alacsonyabbrendű mozgásformával van belső kölcsönhatásban. Mindegyik kölcsönhatás tanulmányozására — előbb-utóbb — kialakulhat egy ha­ tártudomány). Az utóbbi évtizedekben — ismereteinknek az infrastruktúra felé való mélyülése következtében — a biológia körül gombamód elszaporodtak a határtudo­ mányok: biofizika, kvantumbiokémia, molekuláris biológia, b i ó k é m i a . . . Ezek közül egyesek (biokémia) már klasszikus tudománynak számítanak, mások pedig csak most próbálják, több-kevesebb pontossággal elhatárolni kutatási területüket. Van azonban egy közös tulajdonságuk: azoknak a kölcsönhatásoknak egyikét-másikát vizsgálják, amelyek a biológiai mozgásforma és a strukturálisan beleépült ala­ csonyabbrendű mozgásformák közt alakulnak ki. N e m véletlenül említem a biológiát, mivel korszerű tanítása eszményi alkal­ mat nyújtana a határtudományok kisarjazásának bemutatására. Sajnos, ezt a lehető­ séget n e m igen használják ki a biológiatanárok. Hányszor hangzik el ez a határ­ területekre való kalandozást elhárító kijelentés: „Nem részletezzük, ezt már úgyis tanultátok kémiából (fizikából, földrajzból)!" Ebben az esetben is igazolódik az egy­ oldalú túlszakosodás korszerűtlensége: a szigorú értelemben vett szakma határte­ rületei és a szomszédos tudományok áttekintésének hiánya gátolja a határtudomá­ nyok problematikájának, korunk legsokatigérőbb kutatási területének vizsgálatát. Az adott témára összpontosuló érdeklődés csak úgy nyeri el lényeges értelmét, ha dialektikus ellentétével, a vizsgált témából a határterületek felé szétsugárzó érdek­ lődéssel fonódik össze. Mint minden dialektikus ellentét, ez is történeti jellegű, pólusainak értéke, „súlya" változik az idővel. Az oktatási folyamat bizonyos szaka­ szaiban a ki- és körültekintés, a szó eredeti értelmében vett enciklopédizmus, az összefüggések, a tudományok rendszerébe való beágyazás felismerése döntő kell hogy legyen. Az általános oktatásnak per definitionem ezt az oldalt kell hangsúlyoznia. E feltételek megvalósítása már a tanárképzésben kell hogy elkezdődjék a különböző diszciplínák (a fenti értelemben vett) enciklopedikus és nem „túlspecializált" bemu­ tatásával. Ugyanezt a célt szolgálná, ha — kivált a tanárképzésben — nagyobb fontosságot tulajdonítanánk a tudománytörténetnek, tudományelméletnek s hozzá­ juk hasonló elvi jellegű diszciplínáknak (még akkor is, ha a tanterv n e m ír elő külön előadásokat és szemináriumokat a megvitatásukra). A struktúrák és mozgásformák belső kölcsönhatása esetében tisztán kivehetők a különböző szükségszerű alá- és fölérendelési viszonyok: az élő strukturák például szükségszerűen tartalmazzák azokat a vegyi struktúrákat, amelyekkel belső köl-

csönhatásban vannak. A kölcsönhatásoknak azonban van egy másik, az előbbitől viszonylag különböző kategóriája. Minden struktúra kisebb-nagyobb hatás-, illetve kölcsönhatási viszonyban van a környezetét alkotó struktúrákkal. Nevezzük ezeket külső kölcsönhatásoknak. (A kölcsönhatásoknak ez az osztályozása nyilvánvalóan módszertani és viszonylagos jellegű. A talaj geológiai alkotó elemei a talajlakó élő­ lények külső környezetét alkotják, a talajt mint komplex struktúrát azonban a geológiai és biológiai alkotó elemek belső kölcsönhatása jellemzi és alakítja). E köl­ csönhatásoknak is sajátos határtudományok felelnek meg. Gondoljunk az élőlé­ nyekre ható légköri tényezőket és azok biológiai hatását tanulmányozó biometeorológiára (egyirányú külsőhatást, illetve a külső hatásnak belső hatássá átalaku­ lását tanulmányozó tudomány), vagy az éghajlat és az élőlények kölcsönhatását ta­ nulmányozó bioklimatológiára (az élőlények nemcsak szenvedő alanyai a klimának, hanem alakítói is!) Megvan a lehetősége annak, hogy tanítványainkat megismertessük az effajta határtudományok problematikájával. Megemlítem a földrajz keretében tanítandó biogeográfiai fejezeteket vagy — egy kis kalandozás a humaniorák és a reáltudo­ mányok határterületére — a történelemoktatásba iktatandó ipar- és tudománytör­ téneti fejezeteket. Kár, hogy a földrajztanárok egy része majdnem olyan csekély vonzalmat érez a biológiai témák iránt, miként a történelemtanárok egy része az ipar vagy más „reál" témák iránt. A külső összefüggéseket tanulmányozó határtudományokhoz csatlakoznak a komplex tudományok. Ezek azokat a jelenségeket tanulmányozzák, amelyek több, egymás mellé rendelt mozgásforma összeszövődéséből származnak (például: óceá­ nográfia). Látszólag nyitott kapukat döngetek, hiszen tanterveink már tartalmaznak biogeográfiai vagy oceanográfiai témákat. N e m is a témák hiányával v a n baj, h a n e m azzal az egyoldalú szemlélettel, amellyel ezeket a témákat tanítjuk. A biogeográfiai fejezeteket például a biológia keretében oktatjuk, de ezért a biográ­ fia nem csupán biológia, hanem geográfia is. Ismét csak a tanárok átfogó, dialek­ tikusan szintetizáló szemlélete kialakításának szükségességére kell utalnom. Előtérbe kerül a jól koordinált tantervek kérdése is. Nemcsak a rokontárgyak fogalmainak egymásutánjáról van szó (például arról, hogy a kémiai-fogalmak tanítását meg kell hogy előzze — a fizika oktatásának keretében — a halmazállapotok, a sűrűség fo­ galmainak kialakítása), h a n e m arról is, hogy egységes képpé formáljuk mindazt, amit bizonyos témáról a különböző tantárgyak sajátos látószögén keresztül taní­ tunk. S ezzel elérkeztünk egy döntő fontosságú gyakorlati problémához. Hogyan

vezessük

be a határtudományok

oktatását?

A modern nyelvoktatás ismeri a tanulók memóriájának befogadó képességét és — a szavak előfordulásának gyakorisági indexe alapján — meg tudja állapítani, melyek azok a fontos szavak, amelyekkel a hatékony nyelvtanulás érdekében a m e ­ móriát fel kell tölteni. Roger Gal említi figyelmet érdemlő könyvében*, hogy ilyen mérések alapján egyes latin tankönyvek 4800 szavát 600 szóra lehetett csökkenteni! Felmerül a kérdés: n e m lehetne-e az összes tanterveket a különböző fogalmak sú­ lyozott gyakorisági indexe alapján összeállítani, előnyben részesítve az elvi fon­ tosságú és szintetikus jellegű fogalmakat a leíró, részletező fogalmakkal szemben? * Roger

Gal: Hol tart a pedagógia?

Budapest,

1967.

Ezek az aprólékos vizsgálatok nagy mértékben növelnék tanterveink gazda­ ságosságát és helyet szoríthatnának a főbb határtudományok tanításának. A lénye­ ges fogalmak tanítására való törekvés szükségszerűen a határtudományok felé irányítja az oktatás figyelmét. Tudománytörténeti tény, hogy a határtudományok vizsgálódásai nagy mértékben finomították az alaptudományok fogalomrendszerét és metodológiáját. Jellemző példa erre a fizikai kémia megtermékenyítő hatása a klasszikus kémiára. Szükség van-e ú j tantárgyak bevezetésére? Úgy vélem, hogy nincs. A határ­ tudományok az alaptudományok „perifériális" tematikájából sarjadztak ki és ezért fő fogalmaik kialakításához megfelelő alkalmat nyújtanak az alaptudományokon nyugvó hagyományos tantárgyak. Elsősorban nem formai és mennyiségi változásokra, hanem a szemlélet meg­ változására van szükség, mert csak így tudjuk gazdaságosan és hatékonyan kihasz­ nálni a pillanatnyilag végsőkig feszített objektív (idő- és pszicho-fizikai) lehető­ ségeket. E szemléletváltozás lényeges tartalma a hagyományos tantárgyba összpon­ tosult érdeklődés szétsugárzása kell hogy legyen. A hagyományos tantárgy köz­ ponti alap, amelyről körültekintve felmérjük a határtudományok területét. N e m az alaptudományok oktatását oldjuk fel a határtudományok ismertetésében, hanem az alaptudományoknak a határtudományok felé szerteágazó gyökerei felé mélyít­ jük el az oktatást (ellentétben a felületes leíró-részletező túlspecializálódással). A határtudományok eredményeinek jelentős része módszertani jellegű, a kü­ lönböző módszerek összeötvözéséből, illetőleg egyik tudomány területéről a másikra való áthelyezésből származik. Ez a felismerés arra késztet, hogy sokkal nagyobb fontosságot tulajdonítsunk a metodológiai, operatív, gondolkodtató ismereteknek, a problémameglátás és megoldás készsége elsajátításának. Tudománytörténeti tény, hogy számos határtudomány egy alaptudomány—segédtudomány kapcsolatból ala­ kult ki, oly módon, hogy valamely alaptudomány egy másik alaptudomány vizsgá­ lati módszereit vette igénybe: a biokémia gyökereit a kémiának biológiai segédtu­ dományként való alkalmazásában kell keresnünk. Az oktatás is kiaknázhatná e történeti-logikai útnak a lehetőségeit a különböző tantárgyak bizonyos tartalma segédtudomány-jellegének hangsúlyozásával. Nem

minden

határtudomány!

A „határtudomány" kifejezés divatos lett, s mint ilyen pontatlanná vált. Egye­ sek, alaptalanul határtudománynak minősítik a kibernetikát és az izomorfizmusokat tanulmányozó többi tudományt. Igaz, hogy ezek különböző területeken dolgozó szakemberek közreműködésének eredményeként jöttek létre, de azért meghatáro­ zásunk értelmében mégsem határtudományok. Vizsgálódásaik tárgya n e m egy konk­ rét anyagi struktúra, illetve az azzal kapcsolatos konkrét mozgásforma, hanem különböző mozgásformák azonos vagy analóg sajátosságai. A kibernetika nem egy konkrét, a többitől különböző „kibernetikai mozgásformát" tanulmányoz, hanem a kommunikáció és vezérlés általános aspektusait kutatja, függetlenül attól, hogy a vezérelt rendszer biológiai, vagy más, gépi természetű. Ezek a tudományok (ilyen a matematika és az elméleti mechanika is) a való­ ságnak szélesebb körben érvényes törvényeit kutatják és úgy viszonylanak a kü­ lönböző konkrét struktúrákat és mozgásformákat tanulmányozó szaktudományok­ hoz — legyenek azok alap- vagy határtudományok —, mint az általános a külö­ nöshöz. Mondhatnók úgy is, hogy a tudományok rendszerében újabb szintet k é p ­ viselnek az anyag konkrét szerveződési és mozgásformáit kutató szaktudományok

felett. Míg a szó szoros értelmében vett határtudományok az átmeneti formák tanulmányozásán keresztül ragadják m e g a világ anyagi egységének a tényét, addig az előbb említett tudományok (matematika, kibernetika) a széles érvényességi kör­ rel rendelkező törvények megfogalmazásával teszik ugyanazt; külső burokként fog­ ják össze a tudományok rendszerét, míg a határtudományok belülről cementezik azt egységes egésszé. Nyilvánvaló, hogy a szédítő szakosodás egyeduralma után, egy szintézisekre törekvő korszakban ezek a tudományok elengedhetetlen alkotó elemei az általános műveltségnek. A tudományok összeötvöződésének ezt az aspek­ tusát elsősorban a matematizálódás széleskörű folyamata tárja elénk. Ezzel kapcso­ latban a kérdések bonyolult szövevénye tárul fel. Legelőször is: a matematika és a különböző konkrét természettudományok öt­ vöződéséből határtudományok származnak vagy sem? Az itt kifejtett meghatározás szerint nem, mivel e diszciplinák n e m határjelenségeket, átmeneti struktúrákat és mozgásformákat tanulmányoznak, hanem egy konkrét jelenségcsoport mennyiségi és térbeli relációit. A biomatematika n e m úgy viszonylik a biológiához, mint alap­ tudomány a határtudományhoz, h a n e m inkább, mint egy elméleti tudomány a kísérleti tudományhoz — bár e hasonlat távolról s e m fejezi ki a lényeget. A konk­ rét és absztrakt dialektikájának sajátos esetével állunk szemben. Hangsúlyozandó a dialektikus kétsarkúság, az állandó kapcsolat és átmenet e két pólus között, mivel egyesek szemében a matematizáció azonossá vált az öncélú formalizációval. A tanításban ez az öncélúság a meg, holott a matematikai apparátus nyiség, minőség és mérték dialektikus felé. Vajon az oktatás folyamatában

diákriasztó képletek halmozásában nyilvánul alkalmazása n e m öncél, hanem — a m e n y kapcsolatain át — út a lényeg megragadása mindig végigjárjuk-e ezt az utat? Tudományszervezés—iskolaszervezés

Azok a tudományfejlődési jelenségek, amelyek a határtudományok megjele­ néséhez vezettek, nemcsak tartalmilag hoztak újat, a kutatás reflektorfényének a határterületekre való irányításával, hanem formailag is. A tudomány szervezésé­ nek feladatára gondolok, amelynek éppen a határtudományok szükségletei adtak nyomatékot. A tudomány nemcsak a tudományos ismeretek rendszere és a tudományos kutatás módszere, hanem az alkotó emberi tevékenységnek egy sajátos szervezési formája is. A különböző tudományos intézmények és testületek n e m mai keletűek, de a különböző szakmájú kutatók közti sokrétű kapcsolaton alapuló tudományos kollektívák szükségessége csak most, a tudományok integrációjának korában m e ­ rült fel. (Már-már közhely Norbert Wienernek azt a matematikusokból, elektroni­ kusokból és fiziológusokból álló asztaltársaságát emlegetni, amelyet a tudomány­ történet a kibernetika böcsőjeként tart számon). A kollektív alkotó tevékenységnek olyan problémái válnak döntővé a tudományos tevékenység hatékonysága szem­ pontjából, amelyeknek eddig n e m tulajdonítottunk különösebb fontosságot. Első­ sorban a munkamegosztásra és a tudományos munka tervezésére gondolok. S ezek­ nek az erkölcsi vetületére, azokra a tudomány-etikai kérdésekre, amelyek az „egye­ dülálló" kutató esetében fent sem állottak.* A tananyag az alapvető tudományos ismereteket tartalmazza. A didaktikailag „átgyúrt" ismeretek elsajátítása a fő cél. Tanterveink tartalmaznak utalásokat a k ü ­ lönböző intellektuális készségek fejlesztésére — a gyakorlatban azonban kevés tör* Victor

Săhleanu:

Etica

cercetării

ştiinţifice.

Bucureşti,

1967.

ténik ezirányban. Az indokolás „egyszerű": arra is alig van idő, hogy a diákok megtanulják a tantervben előírtakat, n e m érünk rá, hogy mindent újrafelfedeztes­ sünk v e l ü k . . . Ilyen körülmények közt nyilvánvaló, hogy a tudományos munka szervezési formáinak még az elemeivel s e m ismerkedik meg a tanuló. Pedig az ismeretek tudatos és aktív elsajátításának sokat hangoztatott didaktikai alapelve is arra utal, hogy egyszerű memorizálás helyett az ismereteket kialakulásuk folya­ mata révén ragadtassuk meg a tanulókkal. Nagyobb fontosságot kell tulajdoníta­ nunk a problémamegoldó, kutató, felfedező tevékenységnek és ezzel kapcsolatban azoknak a szervezeti kereteknek, amelyekben ezek a leghatékonyabban m e g v a l ó ­ síthatók. A tapasztalatok szerint m é g m a is az osztály és a tanóra a legmegfelelőbb szervezeti formái az oktatónevelő folyamatnak. Felmerül azonban a kérdés, n e m szükséges-e nagyobb fontosságot tulajdonítani azoknak a szervezési formáknak, amelyeknek a keretében kisebb tanulócsoportok sokoldalúan közelítenének meg egy komplex témát, valahonnan a határtudományok területéről. E célra legmegfele­ lőbbnek a tanulók különböző szakkörei mutatkoznak. Ízelítőt nyújthatnak a szer­ vezett, tervszerű tudományos munkából és a különböző tudományoknak abból az összefogásából, amelyből a határtudományok születtek. A határtudományokat termő tudományközi összefogás egyik feltétele a közös „nyelv", a kölcsönös tájékoztatás lehetősége, azoknak a szellemi fegyvereknek bir­ toklása, amelyekkel idegen kutatási területekre lehet portyázni. Elsajátításuk fel­ tétele a szemellenzős szakosítás ellentéte, a szintézisre törő oktatás. De csak előfel­ tétele. A határterületeken, különösen az ú j határterületeken való tájékozódást a különböző szakképzettségű kutatók termékeny együttműködése segíti elő, ez az együttműködés alakítja ki az ismereteknek azt a rendszerét, amelynek alapján közös kutatásukat megszervezhetik. Az érdeklődés kiterjesztése, az új, a más ter­ mészetű ismeretanyag befogadásának képessége, a hajlékonyság, amivel egy adott szaktudást más területen alkalmazunk — végsőfokon munkastílus kérdése. A m u n ­ kastílust pedig a gyakorlás alakítja ki, márpedig ennek a gyakorlásnak n e m a tanóra az egyedüli és legmegfelelőbb kerete. El kell gondolkoznunk azon, hogy a szemináriumok, szimpozionok, vitaülések, tájékoztató referátumok csak a főisko­ lákon lelnek alkalmazást — ott is sokszor csak formailag és n e m alakult ki még középiskolai vetületük. * Most, amikor újabb erőfeszítésekkel törekszünk tanügyünket tökéletesíteni, e kérdések megoldását is tervbe kell vennünk. S mindazon kérdéseket, amelyeket a konzervatív óvatosság elkerült. Salló Ervin

SZEMLE

A Nagyelefánt

nyomában

Ha igazuk van azoknak a cikkeknek, amelyek a publicisztikus sür­ getések helyett most már a két háború közötti korszak tárgyszerű iro­ dalomtörténeti elemzését tartják időszerűnek, irodalmunk jelenére v o ­ natkoztatva még inkább igaza van Szabó Gyulának, amikor az elmon­ dott szónál többre tartja az írott szót, az alkalmi állásfoglalásnál a művek obulusát. Természetesen az obulus nemcsak aprópénz lehet, sőt — dacolva a kultúrtörténeti bizonyítékokkal, állítom — nemcsak ezüst, hanem arany is. Mindenesetre, semmiképpen sem a harminc ezüst. Azt ugyanis, hogy a jövő évtizedek irodalomtörténészei hasonlóképpen ér­ deklődjenek jelenkori irodalmunk iránt, mint ahogy mi a két világ­ háború közötti termés felé fordulunk, csakis művekkel, mégpedig jó művekkel lehet elérni. Persze, mindnyájan tudjuk: ahhoz, hogy ezek a művek, a magunk és társaink művei megszülethessenek, olyanokká legyenek, amilyennek titkon álmodjuk őket — n e m elég hősöket és szituációkat megálmodni az íróasztal mellett; olykor oda kell állni a szónoki emelvényre, hogy aztán minél hamarabb és minél tisztább lel­ kiismerettel visszatérhessünk az íróasztalhoz, az írott szóhoz. Ezt várja tőlünk nép és párt, ezt várják írótársaink és az olvasók. És ahogy felszólalásaink aranyfedezete is csak a bizalomban gyö­ kerező őszinteség lehet, műveink esztétikai hatékonysága sem külö­ níthető el a bennük érvényesülő etikumtól. Regényre, drámára, kriti­ kára, lírai versre — irodalmi hetilapra, havonta megjelenő folyóiratra egyaránt áll ez. Sokfajta fontos felelősségünk n e m feledtetheti az ön­ magunk, saját tehetségünk iránti, pótolhatatlan felelősséget. Az a szó tehát az igazán meggyőző, amely mögött érezzük az egyéniséget, s amely nemcsak ígéret a jövőre, h a n e m valamennyire már beteljesedés: könyvekkel igazolt írói rang hitelesíti. Az ilyen írói teljesítmény való­ ban megérdemli a zászlólengetést, azt, amit oly sok cikk sürget ugyan­ csak: hogy kiemeljük e műveket a visszhangtalanság „kocsonyás köze­ géből". (Földes Lászlótól vettem a jelzetet, aki — ha n e m is a kriti­ kusi reagálás gyorsaságával, de például a Lászlóffy- vagy Papp Ferenctanulmányának elmélyültségével — ú j gyűjteményes kötetének bizony­ sága szerint n e m vizet p r é d i k á l . . . ) Ez a kiemelés, a megkülönböztetés azért is szükséges, hogy tisztán lássunk; a megszaporodott irodalompolitikai eszmefuttatások visszatérő

motívuma ugyanis, hogy a romániai magyar irodalom lemaradt a kor­ társi román irodalom mögött. Ez a megállapítás így túlságosan sommás, az értéket az értéktelen tucatáruval összemosó; mert nyilvánvalóan igaz az, hogy irodalmi lapjaink, az Igaz Szó és az Utunk — különösen a szerkesztői koncepció tekintetében — lemaradtak bukaresti társaik, a megújhodott Luceafărul és Gazeta literară mögött, sőt — éppen e tény következtében — valószínűleg az sem vonható kétségbe, hogy a mai romániai magyar irodalom átlaga elmarad a román szépírás átla­ gától; azt viszont már elég nehéz volna bebizonyítani, hogy mérföldek választják el Szilágyi Domokos két újabb verskötetét (s mindenek­ előtt A láz enciklopédiáját), Páskándi Géza Holdbumerángját, Kányádi Sándor és Lászlóffy Aladár líráját Marin Sorescu, Ion Alexandru vagy Geo Dumitrescu költészetétől, annak eszmei-művészi szintjétől; hogy Bálint Tibor vagy Páskándi Géza novellái n e m állíthatók nyugodtan Vasile Rebreanu, D. R. Popescu vagy az Amfiteatru abszurd felé ke­ resgélő tehetséges fiataljainak alkotásai mellé; vagy hogy a már n e m ­ csak számbelileg, hanem minőségileg is felfigyeltető ú j drámatermés n e m ugyanúgy jellemző a romániai magyar irodalomra (ismét Páskándi mellett gondoljunk Kocsis Istvánra), mint a román literatúrára. Ellen­ kezőleg, meggyőződésem — és ez n e m mond ellent az „itt és most"alapállásnak, minthogy az irodalom humánus lényegénél fogva mindig egyetemességre tör —, hogy román kollégáink és barátaink legjobbjai­ nak műveivel együtt jónéhány romániai magyar író m ű v e is export­ képes, n e m szűk üzleti értelemben csupán, hanem a méltó formában kifejezett gondolat erejénél fogva. Ilyen értelemben bebizonyíthatná versenyképességét Páskándi, Szilágyi, Lászlóffy Aladár, Kányádi, Bálint Tibor, Bajor Andor, Sütő András, Szabó Gyula (a névsor n e m teljes!) Nagy Lászlóval és Sánta Ferenccel, Fejes Endrével, Mrozekkel vagy Rozewicz-csel, Danilo Kissel és Bori Imrével, Ivan Klimával, Voznyeszenszkijjel Akszjonovval, sőt a nyugati irodalmak közép- és ifjú nemzedékével; s ha az értékeknek ebben a szigorú versenyében számosan le is maradnának, ez is csak újabb energiaforrást jelentene, de bizonyára lennének olyanok is, akiket évek múltán egy másik or­ szág valamelyik kritikusa egy ilyen felsorolásba b e v e n n e . . . Mert az irodalomban eredetileg mindenki egyforma esélyekkel indul, és ha útközben az akadályok különböznek is, az mégis magán az al­ kotón múlik, hogy minden akadályon-buktatón át követi-e a Nagyele­ fánt nyomát, vagy trófeaként mohos köveket, színes tollat és nyúlfüle­ ket mutogató faluvadásszá lesz. Persze, Palocsay Zsigmond verses va­ dászmeséjének hősével vallhatjuk, hogy a főtt-hal-evők kétkedései közt „jól esne most egy ember, / egy olyan jóbarát szava, / aki lát, hall, érez, / szagulni / és örülni is tud mindannak, / aminek én." De ha erre a jóbarátra rá is akad — és általában ez a törvényszerű —, továbbra is magának kell helytállnia mint vadásznak-nyomkeresőnek. Férfikorban is, sőt akkor különösen. Van Lászlóffy Aladárnak egy verse, amelyet minden író (minden ember!) dolgozószobájában kiakasz­ tatnék. Ez a vers, a Férfiak, így kezdődik: Hányan rohadtak el húsz és harminc E kor a férfit vagy szemetet érleli

között. bennünk.

Minden korok fiataljai számára hasznos ez az intelem, a megszakítat­ lan önvizsgálatra, éberségre való felszólítás. Ezek a fiúk sem bácsinak indultak, aki más fiút fejet csóválva korhol, s nem izének, aki lapulva vet ágyat egy kitüntetés összkomfortos bársonydobozában... Az okok? „mert esős a nyár, mert száraz a nyár, / . . . / mert egy leckét sosem felejtenek el, / mert másvalamit tökéletesen e l f e l e d t e k . . . " A felmentést ezeknek a férfiaknak nem adja, n e m adhatja meg Lász­ lóffy, és nem adhatja m e g senki. Mert a költő bevallhatja magáról, hogy ő n e m igazmondó Elefánt, hanem csak Krokodil (ezúttal Székely János fabulájából idéztem egy másik elefánt-példázatot) — de ezzel is a képmutatást, a hazugságot tagadja meg. Vagy ahogy Szilágyi Do­ mokos írta nemrég, a Kényszerleszállásban, „Sem angyalka, de lángpallósú kerub sem lettem"; ám épp ez az önismeret mondatja vele: „egyetlen tudományom: az élveboncolás". Mint minden igaz költő, Szi­ lágyi Domokos ezt a tudományt önmagán gyakorolja. Példamutatóan önző bölcsesség ez; mert „az időben, mintha márványba vésve, meg­ marad minden mozdulat, cselekedet. És mi lesz — amit m a m é g a tu­ domány lehetetlennek tart —, mi lesz, ha mégis, valahogy túlszárnyal­ juk a fizikai határsebességet, a fényét tudniillik, és visszafele indul­ hatunk az időben? És szembe kell néznünk minden elmúltakkal?! Száz év múlva például mai önmagunkkal is?! — De n e m is ez a fontos, nem az esetleges fenyegető lehetőség, hanem az élő, az örökéletű lelkiismeret." (A láz enciklopédiája). Szilágyi lelkiismerete — az egész szenvedő, kétkedő, bizakodni akaró emberiségé. Szabálytalan poémái — az említettek mellett különösen a Haláltánc-szvit — méltósággal állnák az összevetést Nagy László vagy Geo Dumitrescu hasonló vállalkozásaival. De az irodalom n e m rang­ sorokból épül, hanem — olykor rokon — gondolatokból és érzésekből. És az érzelmek és gondolatok között sem vonható meg semmilyen hierarchia. N e m csupán az olvasók nagy tömegeire, de a legérzéke­ nyebb vers-befogadókra is gondolva, hiszem azt, hogy a belső univer­ zumra összpontosító lelkiismeret megnyilatkozása irodalmilag-erkölcsileg éppoly magasrendű, mint az évezredekre visszapillantó költői szá­ monkérés. Ezért tartom eseménynek Jancsik Pál „hagyományos" ver­ seinek megjelenését (Fűszálon csillag), melyekben ilyen tiszta, tovább n e m bontható, mégis rendkívül gazdag sorok zsongítanak: Hiába borús június, mégiscsak kinyílott a hárs. Szívednek százszor köszönöm, hogy volt szívemnek drága társ. A prózaíró lelkiismerete természetesen másra — az utóbbi hónapok javuló folyóiratszámaiban Bálint Tibor és Sütő András múlttal szembenéző, nyeiben vagy Kiss János illúziótlan realizmusú,

kötelez. Arra, amit tallózva — például most készülő regé­ eddigi írói teljesít-

menyét messze meghaladó kisregényében (Ölelni indult pillantás) ta­ lálunk. Részletek alapján, bármily sokatígérőek azok, könnyelműség volna az egészről véleményt alkotni, mindenesetre vallomás és doku­ mentum egymáshoz-illesztése Sütőnél, a különös figurákat mindig nagy szeretettel és rendkívüli tehetséggel megjelenítő Bálint Tibornál pe­ dig a nagyepika ostroma valami újat, a romániai magyar irodalomban vagy talán azon túl is jelentőset, eddig-nem-voltat jelez. És már itt van asztalomon — ha n e m is regényben, hanem a no­ vella műfajában — Páskándi Géza Üvegekje. Nehéz eldönteni, de talán nem is szükséges, vajon versben, drámában vagy prózában adott eddig többet ez a nagyformátumú író; az Üvegek nem a költő prózájaként esemény: mint önértékü művészi teljesítmény, mint egy következetes írói magatartás újabb kiemelkedő eredménye. Mert Páskándi Déry Ti­ bor után is újat, a groteszken belül is mást ad (ahol pedig Örkény egyperces novellái jutnának eszünkbe, ott is nyilvánvalóvá lesz, hogy ő az abszurd eszközeit másként és másra használja). Csupán az európai méretű Weisskopf úr, hány óra? című írására emlékeztetek: környezet­ rajz és filozófia, önirónia és az embertelenség kérlelhetetlen leleplezése, lehetőség és kötelesség szembesítése, vagyis a legkomplexebben értel­ mezett felelősség megtestesülése ez a novella, melyben a sajátos az egyetemest szolgálja. A fasiszta önkénynek kiszolgáltatott kis zsidó órás és az Idő filozófiai problémáit boncolgató elsőszemélyes elbeszélő szembeállítása nemcsak elgondolásában, hanem írói megvalósításában is telitalálat: „S most ez csak mondja, mondja, mondja a pontos időt, s az én nagy Időm szárnyát behúzva gubbaszt valahol a lehetőségek ágán." Aki ilyen tisztán érzékeli a felelősséget, aki ilyen határozottan hallja az idő parancsát, az n e m veszíti el azt a lehetőséget, hogy a nagy Idővel találkozzék. Annak nem kell félnie a börtönbeli katona, a Weisskopf urat akaratlanul is eláruló, fölöslegessé vált ember sorsá­ tól. Mert, ahogy Páskándi írja: „Nincs szomorúbb látvány egy katoná­ nál, akit a vezényszavak hagytak cserben."

Lokodi

András

ötvöstála

krónika

Robert a magyar

A konstanzi kollokvium nemrég lezajlott kilencedik összejövetele ez alkalommal a modern irodalom kérdését tűz­ te napirendjére. Az összejöve­ tel témájának meghatározása (Provokáció-e a m o d e r n i r o ­ dalom?) maga is vitára adott alkalmat, s a tanácskozásokon kikristályosodott vélemények nemcsak etimológiai vonatko­ zásban, hanem a modern iro­ dalom finalitását illetően is két álláspont körül kristályo­ sodtak ki.

Owen

irodalomban

Szántó György születésének 75. é v f o r d u l ó j á r a

Szeretettel e m l é k e z ü n k r á : a v a k íróra, aki m e g ­ színesítette s z á m u n k r a a m ú l t sok p r o b l é m á j á t , s n e m c s a k é r d e k l ő d é s i k ö r ü n k e t szélesítette, h a n e m a felvetett k é r d é s e k k e l saját m a i v a l ó n k e m b e r s é g é t is szolgálta. H a m o s t S z á n t ó G y ö r g y egy kevéssé i s ­ m e r t — h a l á l a u t á n , 1962-ben megjelent — r e g é n y é t idézzük fel, tesszük ezt azért, m e r t é r d e k e s t á r g y a egy n e m k e v é s b é izgalmas t á r s a d a l o m - és i r o d a l o m ­ t ö r t é n e t i m e t s z ő p o n t h o z kapcsolódik: az utópista szo­ cializmus és a m a g y a r i r o d a l m i r e f o r m k o r é r i n t k e z é ­ séhez. A javíthatatlan javító című O w e n - r e g é n y r ő l v a n szó, m e l y egyfelől az író szocialista t á r g y ú regé­ nyei, a z 1924-ben A r a d o n e l s ő n e k m e g j e l e n t Sebastianus útja elvégeztetett és a m é g 1927-ben írt, de csak 1960-ban k i a d o t t Ötszínű ember, másfelől a n g o l v o n a t k o z á s ú m u n k á i , A földgömb, A bölcső című A résztvevők a modern iro­ Kőrősi C s o m a - r e g é n y , a Meléte és az u g y a n c s a k posz­ dalom „provokatív" jellegét t u m u s z A beszélő festmény című Milton-regény mel­ egyformán abban látták, hogy lé sorakozik. annak küldetése: harcolni a rutin ellen, a „bevett" ábrá­ A h o g y N é m e t h László és T a m á s i Á r o n stílusa is zolási módok ellen, a megszo­ leegyszerűsödött az 50-es és 60-as é v e k között, ú g y kások, beidegződések és elő­ S z á n t ó György is közelebb k e r ü l t e b b e n a m ű v é b e n ítéletek ellen. A kérdés azon­ a klasszicista stílushoz. A r e g é n y a z angol i p a r i for­ ban ennek a harcnak a mód­ r a d a l o m széles freskóját festi föl, a t e c h n i k a i t a l á l m á ­ ja, s ezen a ponton tértek el n y o k e l ő r e t ö r é s é n e k b e m u t a t á s á v a l : az a n g o l i r o d a ­ egymástól a vélemények. A l o m és t ö r t é n e l e m i s m e r e t é b e n n a g y k e d v v e l á b r á z o l ­ provokációnak egyesek (az j a az angol t á r s a d a l o m egyes o s z t á l y a i n a k és a l a k ­ osztrák Humbert Fink, a sváj­ j a i n a k jellegzetességeit. M a g y a r r e g é n y b e n szokatla­ ci Peter Birchsel) szerint köz­ n u l bő é r t e l m i fejtegetésekben és v i t á k b a n b o n t a k o ­ vetlen eszmei propagatív jelle­ zik ki az u t i l i t a r i z m u s és a c h a r t i z m u s é r t e l m i s é g i e k gűnek kell lennie, ugyanis a „fo­ és m u n k á s o k t ö m e g e i t mozgató r e n d s z e r e . A X I X . gyasztásra berendezkedett civi­ század első felének n a g y angol politikusai, Disraeli, lizációban" ily módon gyako­ P a l m e r s t o n és a kezdődő m u n k á s m o z g a l o m vezérei, rolhat igazán hatást. A másik a L o n d o n b a n élő n a g y e m i g r á n s o k , M a r x , Mazzini, vélemény — melyet N. Tertu- K o s s u t h és m á s o k alakjai az é v t i z e d e k e n át sokfelé lian román kritikus és hozzá m e g f o r d u l t és sokféle h a t á s t kiváltó O w e n élete k ö ­ csatlakozva mások is kifejtet­ r ü l c s o p o r t o s u l n a k . A S z á n t ó - r e g é n y e k b ő l m á r r é g e b ­ tek — az irodalmi minőségre b e n megszokott és m e g k e d v e l t „elképzelt", i m a g i ­ tette a hangsúlyt, mivel tar­ n a r i u s beszélgetés (Walter S a v a g e L a n d o r műfaja) itt tós és mély hatást az olvasó­ is é l é n k í t i a r e g é n y c s a k n e m t ö r t é n e t í r á s b a csapó e l ­ ra csakis az ilyen lényegi beszélését. Egy ilyen m e g t ö r t é n h e t e t t beszélgetés „provokációval", a pozitív írói Széchenyi és Wesselényi v i t á j a B e n t h a m m e l . S z á n t ó állásfoglalás írói eszközökkel György m u n k á j á h o z az angol m u n k á s m o z g a l o m egyik és új esztétikai minőségekkel n a g y t ö r t é n é s z é n e k , M a r g a r e t C o l e - n a k O w e n - é l e t r a j való kifejezésével lehet gyako­ zát h a s z n á l t a föl. T u d o m á n y o s m u n k a t á r s a és l e k t o r a rolni. Ebben a tekintetben az a T ö r t é n e t t u d o m á n y i I n t é z e t a n g o l szakértője, H a ­ irodalomnak — eltérően az raszti É v a volt, a k i n e k a c h a r t i z m u s r ó l szóló nagy egyszerű provokatív gesztusok­ m o n o g r a f i á j a n e m r é g j e l e n t m e g . tól — mélyreható, „katarzist" Az u t ó p i s t a szocialista R o b e r t O w e n m e g i s m e r t e ­ előidéző hatása van. tése a m a g y a r s á g g a l e r e d e t i l e g Bölöni F a r k a s S á n ­ Az irodalom a maga felada­ d o r n e v é h e z fűződik. A z új t á r s a d a l m i m o z g a l m a k és tát nemcsak az elavult, teher­ szellemi á r a m l a t o k i r á n t a n n y i r a fogékony m a g y a r tétellé vált, a fejlődés útjában r e f o r m k o r é r d e k l ő d é s é n e k egyik fő szférája a z u t ó ­ álló erők látványos megroha- p i s t a szocializmus. Az angol, a m e r i k a i és francia for-

r a d a l o m , az a l a p v e t ő e m b e r i jogok, Locke és az en­ c i k l o p é d i s t á k i s m e r e t e készítette elő a t a l a j t S a i n t Simon, F o u r i e r , C a b e t és O w e n s z á m á r a . K ö z ü l ü k az u t ó b b i volt a l e g g y a k o r l a t i b b , h a t á s a é p p e n ezért a l e g t a r t ó s a b b , n a p j a i n k i g ható. Eszméi közül a z a n y a ­ nyelvi o k t a t á s , az elsőfokú n é p n e v e l é s h a t o t t a D u n a ­ tájon először. K o s s u t h b u d a i b ö r t ö n é b e n az O w e n - t a ­ n í t v á n y W i l d e s p i n m ű v é t fordította. A d o k t r i n é r e k heves érdeklődése a szocializmus i r á n t elsősorban a francia utópisták k ö n y v e i n a l a p u l t . Az Athenaeum, V ö r ö s m a r t y , Bajza és Toldy folyóirata, t ö b b c i k k b e n is foglalkozott O w e n n e l . Jól i s m e r t e M a d á c h és T á n ­ csics is. 1846-ban a reakció m á r saját céljaira a k a r t a felhasználni; b á r ó Dercsényi J á n o s Tanulmányok a kommunizmus egy humánus ellenségéről című köny­ v é b e n az utópisták, k ö z t ü k O w e n g o n d o l a t a i n a k való­ r a v á l t á s á v a l a k a r t a — n a i v m ó d o n — elejét v e n n i a néptömegek érdeklődésének a kommunizmus iránt. Tóth Lőrinc, a r e f o r m m o z g a l o m egyik vezető jogtu­ dósa, 1842-ben elsőnek l á t o g a t o t t m e g o w e n i s t a t e l e ­ pet, és e n n e k szervezete a n n y i r a h a t o t t rá, hogy b i ­ zakodó sorokat írt O w e n és a szocializmus b e k ö v e t ­ kező győzelméről: „ O w e n R ó b e r t l a n a r k i intézete, melyben rendszerét nagyban a k a r á megkísérteni, nem k a p o t t e r ő r e ; a z o n b a n doctrinája, m e l y n e k a l a p j a örök-igazság, n e m h a l t meg. A kedvgerjesztő m u n ­ k á s s á g r e n d s z e r e , m e l y n e k fő elvei: a z egyéniség m e g ­ semmisítése, s e g y é n e k összesítése szorosan kötött a p r ó b b t á r s u l a t o k b a , és a n y e r e s é g é r d e m szerinti felosztása, a dolgozó n é p o s z t á l y o k közt folyvást t a l á l buzgó és l e l k e s ü l t t a n í t v á n y o k r a " (Uti tárcza. Pest, 1844. 5. füzet, 193). I s m e r n i e kellett O w e n e s z m é i t Eötvös Józsefnek is, ő A XIX. század uralkodó eszméi-ben k ü l ö n fejezetet szentelt a k o m m u n i z m u s n a k és O w e n h a n g s ú l y o z t a e r k ö l c s n e m e s í t ő é r t é k é n e k . Hogy m e n n y i r e közbeszéd t á r g y a l e h e t e t t a s z a b a d s á g h a r c u t á n is a n a g y angol u t ó p i s t a szocialista m u n k á s s á g a , a r r a é r d e k e s b i z o ­ n y í t é k A r a n y J á n o s n a k egy — t é v e d é s b ő l — hozzá intézett levele. A m i k o r a M a g y a r T u d o m á n y o s A k a ­ d é m i a 1867 f e b r u á r j á b a n külső t a g j á v á v á l a s z t o t t a R i c h a r d Owent, A r a n y J á n o s m i n t „titoknok" fogal­ m a z t a a hozzá intézett levelet. De A r a n y ö n k é n ­ t e l e n ü l is n e m a t e r m é s z e t t u d ó s O w e n n e k címezte azt, h a n e m R i c h a r d h e l y e t t Robert O w e n n e k , a n a g y u t ó p i s t á n a k , a k i r ő l n y i l v á n t ö b b e t hallott. A m á s o d i k v i l á g h á b o r ú idején fordult az é r d e k ­ lődés m e g i n t O w e n felé; a k o r a i szocializmus két m a ­ g y a r k u t a t ó j a , Fejtő F e r e n c és K. H a v a s Géza í r t a k r ó l a és közöltek tőle. 1945 óta a m a r x i s t a s z e m i n á r i u ­ m o k r é v é n milliók közkincsévé v á l i k az u t ó p i s t a szo­ cialisták és így O w e n t a n í t á s a , két v a s t a g antológia is j e l e n t m e g írásaiból m a g y a r n y e l v e n . S z á n t ó György t ö b b t ö r t é n e l m i r e g é n y é b e n e l e ­ mezte a szocializmus sorsát és a z a n g o l - b r i t t á r s a ­ d a l o m epizódjait, s m á r h á r o m évtizeddel ezelőtt v e ­ t e t t e p a p í r r a egy O w e n - r e g é n y v á z l a t á t . A k i v i t e l e ­ zésre a z o n b a n csak a szocializmus t ö r t é n e t é n e k t á g a ­ s a b b szemlélete idején k e r ü l h e t e t t sor. A v é g ü l is elkészült O w e n - r e g é n y a szocializmus n a g y a l a k j a i ­ ról szóló m a g y a r s z é p i r o d a l m i m ű v e k k i e m e l k e d ő a l ­ k o t á s a lett. Angol v i s z o n y l a t b a n is p á r a t l a n hozzájá-

krónika mozásával teljesíti, hanem sokkal inkább azzal, ha a jo­ gosult kritikát mélységben, a maga sajátos eszközeivel élve gyakorolja. Jelentős alkotások és életművek (Dürrenmatt, Peter Weiss, Brecht) bizonyít­ ják, hogy sohasem pusztán a provokáció ténye, hanem an­ nak művészi megvalósulása volt jelentős az irodalomban. A régészet az utóbbi száz évben sok hihetetlennek tar­ tott mítoszt és legendát iga­ zolt, bebizonyítva azok törté­ neti gyökerét. Az idén júni­ usban maga VI. Pál pápa je­ lentette be, hogy megtalálták Péter apostol holttestét. A keresztény hagyomány szerint Péter a nérói üldözé­ sek alatt (i.sz. 64-ben) vér­ tanúságot szenvedett, és azon a helyen temették el, ahol ma Szent Péter temploma áll. Most egy véletlen mintha iga­ zolná e hagyományt. 1939-ben XI. Pius pápát e templom kriptájában temették el. Sír­ ját ásva Nagy Konstantin ko­ rából származó leletekre buk­ kantak. A következő pápa, XII. Pius elrendelte a Vatikán alatt levő grották jeltárását. Az ásatások 1939-től 1950-ig tartottak, és többek között fel­ színre hoztak néhány I. szá­ zadi és több művészi kivitele­ zésű II. századi sírt. Közülük a legtöbb házalakú, ajtókkal, ablakokkal, sőt beépített bú­ torral van ellátva. A sírok hamvasztásos vagy inhumációs jellegűek, vagyis a halot­ tak pogányok és keresztények voltak. Korukat a talált csere­ pek alapján pontosan meg le­ hetett állapítani. A feltárt mező központi ré­ szén egy szentély, ún. t r o p a i o n van, mely három, egymás fölé helyezett fülkéből áll. A fal és a fülke találkozásánál egy kis márványládát találtak,

krónika benne emberi csontokat. A régészek feltételezik, hogy a láda a IV. század viharos éve­ iben valamelyik fülkéből ke­ rült ki. A Péterre vonatkozó feltételezések elsősorban a t r o p a i o n fekvésén alapulnak. Efölött volt ugyanis az i.sz. IV. században épült Konstan­ tin-bazilika központja. A te­ metőt Nagy Konstantin töltöt­ te fel, és tette vízszintessé a lejtős területet. A régészek feltevésük bizo­ nyítékát látják a szentély kö­ rül talált, nyilván zarándokok­ tól odadobott idegen pénzek­ ben, s a szentélybeli és a szomszédos falon fellelhető számos vallásos graffitiben (feliratok). Ezeken gyakran előfordul Péter neve rövidít­ ve (PE), kulcsszerű ligaturában. Az oszteológiai vizsgála­ tok előrehaladott korú, 60—70 éves emberre mutatnak. Ezek alapján a római egyetem gö­ rög-római felirattanának pro­ fesszora, Margherita Guarducci, aki csaknem két évtizedig vezette az ásatásokat, arra a következtetésre jutott, hogy a márványláda Péter apostol csontjait tartalmazza, ezeket a IV. század folyamán az ere­ deti sírból eltávolították, és ismét eltemették a ládába.

r u l á s a h a l a d ó angol g o n d o l k o d á s s z é p i r o d a l m i á b r á ­ zolásához, s széles k ö r ö k b e n k e l t e t t e föl és t a r t j a é b ­ r e n a szocialista olvasók é r d e k l ő d é s é t a felvilágoso­ d á s és az u t ó p i s t a szocializmus n a g y j a i közül O w e n iránt. Gál István

Népszerű

matematika

Az e m b e r e k n a g y r é s z é b e n jó a d a g ellenszenv él az egzakt t u d o m á n y o k k a l s főleg a m a t e m a t i k á v a l s z e m b e n . H a erről esik szó, r e m é n y t e l e n ü l l e g y i n t e ­ nek, e s z ü k b e j u t n a k az iskolai m a t e m a t i k a - ó r á k , s e l ­ r é m ü l v e g o n d o l n a k a z o k r a a k í n o k r a , m e l y e k e t egyegy p é l d a m e g o l d á s a k ö z b e n k i á l l t a k . S o k a k b a n él a z o n b a n a becsületes t ö r e k v é s , hogy m e g p r ó b á l j a ­ n a k b e h a t o l n i a „félelmetes" tudomány titkaiba. Nagy s e g í t s é g ü k r e l e h e t a T u d o m á n y o s K i a d ó n e m ­ r é g m e g j e l e n t könyve, a Számokról és ábrákról*. A m i n t a z a l c í m is m u t a t j a (Selecţiuni de m a t e m a ­ tică p e n t r u a m a t o r i ) , a m ű a nagyközönség, a z ér­ deklődők s z á m á r a készült. A szerzők — H a n s R a d e ­ m a c h e r és Otto Toeplitz — hosszas beszélgetéseiből született m e g a váz, m e l y e t a z t á n gondos m u n k á v a l szerkesztettek teljes, önálló alkotássá. A k é z i r a t eredetileg változat, m e l y b ő l a r o m á n f o r d í t á s is készült, 1957ben j e l e n t m e g P r i n c e t o n b a n . A m ű fő célja, h o g y m e g i s m e r t e s s e az olvasóval a logikus m a t e m a t i k a i g o n d o l k o d á s m ó d o t , a m a t e m a ­ t i k a egyes a l a p v e t ő k é r d é s e i t s azok m e g o l d á s á t . A k ö n y v 28 szinte teljesen k ü l ö n á l l ó fejezete egy-egy é r d e k e s k é r d é s t v e t fel s a n n a k egy v a g y t ö b b m e g ­ oldását adja. A k é r d é s e k és m e g o l d á s o k is n a g y o n e g y s z e r ű e k (s m i n é l e g y s z e r ű b b a m e g o l d á s , a n n á l n a g y s z e r ű b b ) , m é g az elemi s z á m t a n i s m e r e t e n é l k ü l is é r t h e t ő e k . C s a k egy kis figyelmet i g é n y e l n e k az olvasótól, s e n n e k v i s z o n z á s a k é p p e n a z t a boldogító érzést n y ú j t j á k , m e l y e t csak a k k o r érez a z e m b e r , h a sikerül behatolni valamilyen t u d o m á n y rejtett kin­ csesházába. A f e l a d a t o k egy része n a g y o n régi k e l e t ű , m á r az ókori görög bölcselők felvetették s r é s z b e n m e g is o l d o t t á k őket. Csodálatos, hogy m i l y e n e l e g a n c i á v a l f o g a l m a z t á k s o l d o t t á k m e g ezek a g o n d o l k o d ó k a m é r t a n és a r i t m e t i k a a l a p v e t ő feladatait. A k ö n y v ­ ből m e g i s m e r h e t i a z olvasó Euklidész, P l a t ó n , P ü t h a gorász egyszerűségében is zseniális g o n d o l k o d á s m ó d ­ j á t . É r d e k e s az i r r a c i o n á l i s s z á m o k és az összemér­ h e t e t l e n szakaszok összefüggéseinek f e l t á r á s a is: a számelmélet világába, a matematika királynőjének b i r o d a l m á b a vezeti be a z olvasót. A m a t e m a t i k a m á ­ sik i z g a l m a s fejezete, a h a l m a z e l m é l e t is o t t h o n o s s á v á l i k : a m a t e m a t i k á n a k ez a része, m e l y e t G e o r g

A New York-i Museum of Modern Art a Lincoln Cen­ ter Festival 1968 keretében Greta Garbónak, Chaplin után a filmművészet legnagyobb képviselőjének csaknem vala­ mennyi színészi alakítását, öszszesen 27 filmjét mutatja be. Filmjeinek felelevenítése jó alkalom arra, hogy a sajtó és a filmtörténet ismét behatóan foglalkozzék a filmcsillag életével és művészetével. Pá­ lyájának elindítója egy kelet­ európai filmrendező, Mauritz Stiller volt, aki a húszas évek­ * Hans Rademacher — Otto Toeplitz:: Despre nu­ ben Victor Seastrommal első mere şi figuri. Editura ştiinţifică, Bucureşti, 1968.

C a n t o r a l a p o z o t t meg, a l e g e g y s z e r ű b b m e g g o n d o l á ­ sokból i n d u l s fontos, szerteágazó e l m é l e t e t dolgoz ki, c s u p á n a logikus g o n d o l a t m e n e t r e t á m a s z k o d v a . A könyv a nehezebben követhető gondolatmenetet is n a g y o n szemléletes és k ö z é r t h e t ő p é l d á k k a l teszi világossá. Így p é l d á u l a C a y l e y á l t a l 1879-ben felve­ t e t t p r o b l é m á t , a z ú n . négy szín problémáját és m e g ­ o l d á s á t is igen egyszerű p é l d á k k a l m u t a t j a be, s közben az e m b e r é s z r e v é t l e n ü l elsajátítja a m a t e m a ­ tikai g o n d o l k o d á s m ó d o t . Ügyesen v e z e t n e k r á a szer­ zők az a r i t m e t i k a é s a m é r t a n összefüggéseinek fel­ i s m e r é s é r e , s szinte é s z r e v é t l e n ü l j ö v ü n k r á a k ü l ö n ­ böző m é r t a n i i d o m o k a l a p v e t ő t u l a j d o n s á g a i r a . M e g ­ ü t k ö z v e v e s s z ü k t u d o m á s u l , hogy l é n y e g é b e n c s a k 5 szabályos s í k i d o m v a n , s élvezettel olvassuk, m i k é n t lehet felhasználni a legegyszerűbb mértani ismere­ t e k e t bizonyos fizikai f e l a d a t o k m e g o l d á s á r a (gon­ dolok itt a k ü l ö n b ö z ő m e c h a n i z m u s o k l e í r t a g ö r b é k és m o z g á s f o r m á k t á r g y a l á s á r a ) . A m a x i m u m - és m i ­ n i m u m - p é l d á k , m e l y e k szintén igen régi k e l e t ű e k , á l ­ landóan visszatérnek a könyv lapjain, s különböző m e g o l d á s u k a t i s m e r h e t j ü k meg. B á r a k ü l ö n b ö z ő fejezetek szinte teljesen k ü l ö n ­ állóak, m é g i s m e g v a n a k ö n y v szerkezeti egysége. A szerzők ú g y é p í t e t t é k fel a m ű v e t , m i n t a h o g y m i n d e n fejlődik a t e r m é s z e t b e n : az egyszerűtől a b o ­ n y o l u l t felé. Az utolsó fejezetekben m á r f e l h a s z n á l ­ j á k a z o k a t az i s m e r e t e k e t , a m e l y e k e t előzőleg elsa­ játított az olvasó és a m a t e m a t i k a n e h e z e b b e n é r t ­ h e t ő k é r d é s e i t v e t i k fel. Így m i n d e n fejezettel egy kicsit e l ő b b r e j u t u n k a m a t e m a t i k a b i r o d a l m á b a n s e g y ú t t a l o l y a n g o n d o l k o d á s m ó d o t a l a k í t u n k ki, m e l y l e h e t ő v é teszi b o n y o l u l t a b b k é r d é s e k m e g é r t é ­ sét és m e g o l d á s á t is. A k ö n y v l é n y e g é b e n t e h á t a b b a n segít, hogy n e reszkessünk tovább a parton, hanem bátor elhatá­ rozással u g o r j u n k fejest a m a t e m a t i k á b a . V á r ó Zsuzsa

Ion

uculescu

művészetéről

B r â n c u ş i m o d e r n „klasszikussága" m a m á r a v i l á g közös kincse. Nincs az a k o n t i n e n s , ahol a h o z z á é r t ő k előtt i s m e r e t l e n ü l csengene a neve, n i n c s a z az e g y e ­ t e m e s igénnyel m e g s z e r k e s z t e t t m o d e r n m ű v é s z e t i könyv, a m e l y b e n ne közölnék m u n k á i t . Az e g y s z e r ű olténiai parasztfiú p á l y á j a beívelt a h a l h a t a t l a n ­ ságba. F i a t a l a b b h o n f i t á r s á n a k , Ion uculescunak előbb m e g k e l l e t t h a l n i a ahhoz, hogy a szűk b a r á t i k ö r ö n k í v ü l h a z á j a n é p e is m e g i s m e r j e m u n k á s s á g á t , a l k o ­ tóerejét. A m i n t e g y h á r o m é v v e l ezelőtti p o s z t u ­ m u s z k i á l l í t á s a szinte d e b ü t á l á s n a k számított, a n n y i r a i s m e r e t l e n volt a k k o r m é g n e v e a m ű v é s z i k ö r ö k ­ b e n is. Azóta n a g y o n sok t u d o m á n y o s é r t é k ű írás, különböző k i a d v á n y o k s o r a p r ó b á l j a b e p ó t o l n i azt

krónika helyre emelte a svéd filmmű­ vészetet. Stiller fedezte fel az akkor 17 éves Greta Gustaffson kisasszonyt, egy stockholmi nagyáruház tisztviselőnőjét és a Királyi Drámai Színészeti Akadémia akkori hallgatónőjél. Ugyancsak ő adta a Garbo ne­ vet, melyről kevesen tudják, hogy az Bethlen Gábor erdé­ lyi fejedelem keresztnevének kissé változtatott, visszhangosított formája. Nagy sikerei után a művésznő 35 éves ko­ rában visszavonult a filméletből, és ma a New York-i East Side-on lakik. Legnagyobb filmjei az 1924-ben Stillertől rendezett T h e Saga of G ö s t a B e h r i n g , melyben partnere a nagy svéd színész Lars Han­ son, a S u s a n Lenox, ezt Clark Gable-lal együtt játszotta, to­ vábbá M a t a H a r i , A n n a C h r i s ­ tie, A k a m é l i á s hölgy és a N i nocska. Tomasi di Lampedusának Il g a t t o p a r d o (A párduc) című, halála után, 1958-ban kiadott regénye máról holnap­ ra a klasszikus alkotások so­ rába került. A tavasz folya­ mán a regény körül ismét nagy vihar támadt. Carbo Muscetta, a catanai egyetem professzora ugyanis azt a ki­ jelentést tette, hogy a regény jelenlegi formájában csak az első változat, és nem ezt, ha­ nem az eredeti, az írótól kija­ vított példányt kellett volna kiadni. Megjegyzése Giorgio Bassani ellen irányult, aki a kézirat és néhány gépelt feje­ zet alapján a regényt kiadás­ ra előkészítette. A vitába be­ leszólt a herceg fogadott fia, Gioachino Lanza Tomasi és a F i e r a l e t t e r a r i a hasábjain el­ mondja, hogy a regény erede­ tileg több változatban készült el, és a kiadók egymás után visszautasították. Ugyanakkor azt állítja, hogy a Bassanitól összeállított szöveg a legjobb.

krónika

a n a g y h i á n y t , m e l y e t a s e m a t i z m u s idézett elő e n n e k a csodálatos l á t o m á s v i l á g ú m ű v é s z n e k a m e g i s m e r é ­ sében. Ma m á r m ű v e i n e k egy részét m ú z e u m a i n k óriási é r t é k ű k i n c s e i k é n t t a r t j u k számon, a k i a d ó k m ű v é s z i kivitelű a l b u m o k lapjain* p r ó b á l j á k ú j r a á l m o d n i m e ­ rész színeit, külföldi kiállításokon az ő f e s t m é n y e i r a n g o s b í t j á k R o m á n i a jó h í r n e v é t . És mégis fel l e h e t t e n n i a k é r d é s t : m e g t e t t ü n k - e m i n d e n t , hogy Ţ u c u ­ lescu m ű v e u g y a n o l y a n t ö r e t l e n fényben ragyogjon az e m b e r i s é g t u d a t á b a n , m i n t a Brâncuşi-e? N e h e ­ zen l e h e t n e igennel felelni. M i n d e h h e z a z o n b a n j e ­ lentősen h o z z á j á r u l az a t é n y is, hogy a két m ű v é s z é l e t ú t j a s o k b a n k ü l ö n b ö z ö t t egymástól. B r â n c u ş i a m o d e r n m ű v é s z e t pezsgő k ö z p o n t j á b a n , P á r i z s b a n igyekezett a m a g a é s a művészi világ szá­ m á r a ú j r a t e r e m t e n i a messzire e l h a g y o t t szülőföld m i n d e n szépségét. M ű v e i n e k kicsiszolódott a r á n y a ­ i b a n nosztalgia és n e m z e t i büszkeség, n y u g o d t m é l ­ tóság és m e l e g e m b e r s é g ötvöződött össze h a r m o n i ­ k u s egységgé, m e l y e t a külföldi k r i t i k a h a m a r a b b s z á r n y r a kapott, m i n t a hazai. Az e l i s m e r t s z a k t u d á s ú b u k a r e s t i o r v o s ifjúkorá­ tól k e z d v e a töretlen, e r ő s színek, a n a g y k o n t r a s z t o k kedvelője volt. Ezt k e r e s t e - k u t a t t a , ezt t a l á l t a m e g az olténiai n é p m ű v é s z e t é b e n . A p a r a s z t h á z a k „tisz­ ta s z o b á j á n a k " harsogó, friss színvilága, az á l o m ­ szép szőnyegek lírai d e k o r a t i v i t á s a k é s z t e t t e első k é ­ p e i n e k megfestésére. A m ű v é s z n e m igyekszik főés m e l l é k s z e r e p e t a d n i az egyszerű h a j l é k o k b a n t a ­ l á l h a t ó n é p m ű v é s z e t i t á r g y a k n a k — hiszen t u l a j d o ­ n o s a i k n a k is e g y f o r m á n fontos v a l a m e n n y i —, h a ­ n e m azonos erővel é s szeretettel á b r á z o l j a m i n d e n i ­ ket. Ez adja m á r korai k é p e i n e k nagyfokú d e k o r a t i v i tását. K ü l ö n ö s e n a p a r a s z t szőnyegek h a t n a k a m ű ­ v é s z r e elemi erővel. A s z é p v o n a l ú levél-, virág-, és embermotívumok majd minden e korszakból való m ű v é n e k alkotó e l e m e i v é v á l n a k . F e s t m é n y e i n zse­ niális m ó d o n f e l v i b r á l t a t j a a n é p k ö l t é s z e t r i t m u s á t , a n é p m e s é k á l o m v i l á g á t s az, a m i t m ű v é s z i énjéből m é g hozzáad, újjá teszi alkotásait, e r e d e t i v é . Szőnye­ gek rozettáiból, leveleiből sejlenek elő t á j k é p e i n e k fái, l e v é l m o t í v u m o k b ó l é p ü l fel a rögös t a l a j , ovális l e v é l f o r m á k h u l l á m o z t a t j á k a vizeket, rezgetik a levegőt, mesebeli m a d a r a k , v i r á g f o r m á j ú p i l l a n g ó k r e p k e d n e k . Csodálatos t á j a k ezek: m i n d e n m o z g a l ­ m a s r a j t u k és mégis v é g t e l e n n y u g o d t s á g o t á r a s z t a ­ n a k . Zeneien zengő á l o m k é p e k , m e l y e k nosztalgikus csengése m e g r a g a d j a , m a g á h o z bilincseli a nézőt. Á r n y a l a k o k i m b o l y o g n a k , l i b e g n e k a sárgás-zöldes mezőkön, m é l y k é k ég alatt, h ó r á t t á n c o l n a k ; p á r o k á l l a n a k kéz a kézben, és v a l a m e n n y i e n összefonódnak a t e r m é s z e t t e l . Ez az a n n y i r a egyéni s egyben a n é p é r z e l e m - és g o n d o l a t v i l á g á h o z kötött vízió j e l ­ legzetes r o m á n j e l e n t k e z é s e a z e u r ó p a i s z ü r r e a l i z ­ musnak. Ţ u c u l e s c u t a z o n b a n n e m elégíti ki e n n y i . M i n d m é l y e b b r e és m é l y e b b r e h a t o l n é p é n e k m e g i s m e r é ­ sében, ezzel e g y i d ő b e n p e d i g m i n d á l t a l á n o s a b b ,

A nagy angol filozófus, tudós és békeharcos, Bertrand Russell nemrég megjelent ön­ életrajzának második kötete az 1914 és 1944 közötti korszakot öleli fel (The A u t o b i o g r a p h y of B e r t r a n d Russell: 1914— 1944). Ez a korszak a filozó­ fia és a matematika nagy kér­ déseiről a világ és a társada­ lom megoldatlan problémái felé tereli figyelmét. Már az első világháború idején ugyan­ azt a határozott magatartást tanúsítja Russell a háborúval szemben, melyet későbbi évei­ ből jól ismerünk. Mikor cam­ bridge-i kollégái, köztük a ne­ ves matematikus, munkatárs és jóbarát, A. N. Whitehead „elvadult háború-pártiak let­ tek", Russell, bár elszigetelő­ dött, megmaradt bátor, szóki­ mondó pacifistának. Fáradha­ tatlanul dolgozott, írt, előadá­ sokat tartott. 1918-ban hat hó­ napi börtönre ítélték. Börtöné­ ben Balfour közbenjárására engedélyt kapott, hogy olvas­ hasson és írhasson. Ekkor ké­ szült el egyik főműve, a B e v e ­ zetés a m a t e m a t i k a i filozófiá­ ba. 1920-ban meglátogatta a Szovjetuniót, innen Kínába ment. Visszatérése után rövid időre visszavonult a közélettől, és létrehozta a csakhamar hí­ ressé vált kísérleti iskoláját. Később az Amerikai Egyesült Államokban mint „visiting", lá­ togató professzor, előadásokat tartott a chicagói egyetemen, mígnem összeütközve az egye­ tem rektorával, kénytelen volt előadásait félbeszakítani. Ka­ liforniából „az alázatos ke­ resztény adakozók" űzték el. Ekkor a New York-i City Col­ lege hívta meg, de a város bü­ rokratái nem akarták e „sátá­ ni" idegenre bízni gyermekei­ ket, és róla a következő épü­ letes jellemzést adták: „Zül­ lött, epekedő, kéjenc, erotomániákus, afrodisziákus, tisztelet­ len, szűklátókörű, megbízha­ * Petru Comarnescu: Ion tatlan, egy mákszemnyi er­ ridiane. Bucureşti, 1967.

Ţuculescu,

Editura

Me­

mind nagyobb emberi problémák foglalkoztatják. F o r m a n y e l v é b e beolvasztja az útszéli és t e m e t ő i k e ­ resztek, a troi á k k é p é t , az a g y a g b ó l k é s z í t e t t b á ­ j o s a n esetlen n é p i b a b á k a t . Ezek f e l h a s z n á l á s á v a l e g y i d ő b e n m e g v á l t o z i k k é p e i n e k kompoziciós felépí­ t é s e is: az e d d i g t ö b b n y i r e v í z s z i n t e s e n tagolt, t á j ­ i n s p i r á l t a f e s t m é n y e k h e l y e t t a függőleges i r á n y o k a t h a n g s ú l y o z ó a l k o t á s o k k e r ü l n e k ki a festő ecsetje alól. B á r g y a k r a n szinte s z i m m e t r i k u s a kompoziciók megszerkesztése, mégis n y u g t a l a n n á válnak, d r á m a ­ i a n h a t n a k a szemlélőre. E l t ű n n e k az i d i l l i k u s t á j a k , szörnyű látomássá alakulnak a békés madarak, a lengőfátylú táncoló parasztasszonyok helyett troi ák szigorú v o n a l a v á g j a át a t á j vízszintes l a n k á i t . S ez a t e r m é s z e t él és r á n k t e k i n t . Az e d d i g l á g y a n h u l l á m z ó , eget-földet betöltő ovális l e v é l f o r m á k sze­ m e k k é a l a k u l n a k : n é z n e k b e n n ü n k e t a vörös p a r t m á l l ó kövei, sötét p i l l a n t á s s a l t e k i n t r á n k a tenger, a troi á k j á m b o r szentjei h e l y é n v á d o l ó t e k i n t e t e k izzanak. S z e m e k e g y m á s m e l l e t t , s z e m e k e g y m á s fö­ lött v é g e é r h e t e t l e n ü l , m i n t B r â n c u ş i Végtelen osz­ lopának g e o m e t r i k u s f o r m á i . L á n g o l ó vörösek, s á r ­ g á k m e l l e t t j ó z a n k é k e k , sötét feketék h ú z ó d n a k . A s z e n v e d é l y e s e n f e l r a k o t t v a s t a g festék m e g b o n t j a a k é p síkját, r o b u s z t u s a n y a g s z e r ű s é g e m é g d r á m a i b b h a n g u l a t o t sugall. Mi h o z t a v a j o n a m ű v é s z é l e t é b e n ezt a v á l t o z á s t ? Miért hessentették tova a képzelet tündéri látomá­ sait a félelmetesen m e g s z e m é l y e s í t e t t e l e m e k ? H o v á lett u c u l e s c u meleg, o p t i m i s t a v i l á g a ? Betegség, m e g h a s o n l á s , e l h a g y a t o t t s á g s o r v a s z t o t t a ? V a g y így p r ó b á l t l á z a d o z n i a s e m a t i z m u s ál-igazságai e l l e n ? Mindez talány a nagyközönség számára. Hiányzik m é g az az í r á s , m e l y feltárja é l e t é n e k e z e k e t a t i t ­ kait. C s a k a n n y i t t u d u n k é s é r z ü n k , hogy m u n k á s s á ­ g á n a k ezzel a s z a k a s z á v a l is a r o m á n k u l t ú r a , a r o ­ m á n k é p z ő m ű v é s z e t k a p o t t új t a r t a l m a t , g a z d a g o ­ dott új i r á n y b a n .

krónika kölcs sincs benne". Ezután Albert Barnes világhírű fran­ cia műgyűjtővel kötött ötéves szerződést filozófiai előadások tartására. Az első év után azon a címen, hogy kötelezettségét nem teljesítette, Barnes a szerződést felmondta, mire ő perelt, és szokástól eltérően perét meg is nyerte. Részben ekkor készült el T h e H i s t o r y of W e s t e r n P h i l o s o p h y című műve. Angliába visszatérve is­ mét felemelte szavát a háború ellen, előadásokat tartott, me­ lyekben leleplezte a fasizmust, és ugyanakkor hangoztatta az angol birodalom anakroniszti­ kus voltát.

Utolsó m ű v e i n a n é p m ű v é s z e t e d d i g m i n d i g v i l á ­ gosan l á t h a t ó h a t á s a á t t é t e l e s s é válik. E l t ű n n e k a z i s m e r ő s n é p i elemek, de a s z e n v e d é l y e s e n villodzó n o n - f i g u r a t í v a l a k z a t o k összképe a h á r m a s k e r e s z t e k e m l é k é t idézi. A m ű v é s z e l é r k e z e t t a l k o t ó k é s z s é g é n e k a h h o z a szakaszához, a m i k o r m á r á l t a l á n o s k ö v e t k e z ­ t e t é s e k l e v o n á s á r a képes, a m i k o r az egész e m b e r i s é g e t érintő problémák megoldására vállalkozhat. Nemesen e l v o n t k é p e k e n k u t a t j a az a n y a g ezer a r c á t , az e m ­ b e r i é r z e l m e k v é g t e l e n széles s k á l á j á t . M e g f o g h a t a t ­ l a n s z é p s é g e k r e n y i t j a fel s z e m ü n k e t , súlyos k ü z d e l ­ m e k k a t a r z i s a i n a k l e s z ü n k részesei, k i r e p í t i g o n d o l a ­ t a i n k a t a h é t k ö z n a p i s á g szűk ketreceiből. K ö l t ő i e n elnevezett alkotásai éteri tiszták és mélyen e m b e ­ riek. M ű v e i t m a m é g c s a k alig i s m e r i a világ. H e l y e a h a z a i m ű v é s z e t t ö r t é n e t b e n sincs véglegesen m e g á l l a ­ pítva. Értéke azonban vitathatatlan. Érzelmektől át­ i t a t o t t a l k o t á s a i időtállóak, m e r t n e m p i l l a n a t n y i d i v a t t e r m é k e i , h a n e m n e m e s belső i n d í t é k o k m e g ­ testesült formái. G a z d á n é Olosz Ella

Szabó

Zoltán

rajza

téka Nagy

István

Sáncalja A századeleji Kolozsvár, Nagy­ várad és Nagyenyed a szin­ tere Nagy István önéletrajzi regényének, mely nem pusztán gyermekkori emlékek felele­ venítése, hanem valóságos számadása egy, a magyar munkás-ábrázolás oly jelentős fejezetét megalkotó írónak. Az emberlétre, majd öntudatra eszmélés egyes fázisait, epi­ zódjait részben Nagy István más regényeiből, novelláiból is ismerjük, mégis most, a hang­ vétel személyes jellege által közvetlen közelébe kerülünk egy életműnek s egy korszak­ nak, amelyet az író nemcsak saját emlékeire támaszkodva, hanem a korabeli munkás-saj­ tóból is merítve s a szűksza­ vú újságközleményeket emlé­ kezés-megindításra felhasznál­ va elevenít fel. Szinte azt mondhatnók, hogy a századeleji erdélyi munkás­ ság kollektív emlékezésének regénye ez. És ehhez hozzáté­ ve: önvallomás és számadás, az írói és emberi felelősség­ ről. „Megtettem-e minden tő­ lem telhetőt, amit e nagy meg­ rázkódtatásokat hordozó szá­ zadban minden becsületes, igaz ügyért kiálló írótól elvá­ runk?" — teszi fel a kérdést maga az író, és életútjával ad­ ja meg saját kérdésére a fele­ letet. (Irodalmi Könyvkiadó, 1968.) Din gîndirea economică pro­ gresistă românească

Egy n a g y f r a n c i a

kispolgár

A m i k o r E d o u a r d H e r r i o t m i n i s z t e r e l n ö k 1924 n y a ­ r á n a l o n d o n i k o n f e r e n c i á r ó l h a z a t é r t , ahol M a c D o nalddal együtt a Ruhr-vidék kiürítését határozták el, az ú j s á g í r ó k k é r d é s é r e k é r d é s s e l felelt: „Vajon m i t fog szólni hozzá az á t l a g f r a n c i a ? " A français moyen kifejezés n e m s o k á r a b e j á r t a az országot, sőt f o r d í t á s b a n a világot is. Egy e m b e r ö l t ő v e l k é s ő b b H e r r i o t e m l é k ­ i r a t a i b a n * hozzáteszi: „A t ö r t é n e l m i szállóigék a k a ­ r a t l a n u l születnek." H e r r i o t a g g á l y a n e m volt a l a p t a l a n . M e r t u g y a n a z az „átlagfrancia", aki t a p s o l t P o i n c a r é n a k , a m i k o r a német hadiadósság zálogaként megszállta a Ruhr-vi­ déket, a k i t a p s o l t H e r r i o t - n a k , a m i k o r m a g á v a l h o z t a L o n d o n b ó l a D a w e s - t e r v e t , n y o l c év m ú l v a i s m é t k i ­ v o n u l az u t c á r a , m e r t H e r r i o t m i n i s z t e r e l n ö k a z a m e ­ r i k a i h a d i k ö l c s ö n t a k a r j a törleszteni. „Pas un sou pour l'Amérique!" — ez a jelszó sodorta el H e r r i o t - t a k o r m á n y éléről. Mit ír róla a szenvedő hős? „Ma is ú g y gondolok e r r e a b u k á s r a , a m e l y e t a francia a d o t t szóhoz v a l ó r a g a s z k o d á s o m v á l t o t t ki, m i n t p o ­ litikai p á l y a f u t á s o m legszebb m o z z a n a t á r a . " Az á t l a g f r a n c i a k o r m á n y t b u k t a t é s a l a k í t . Ezt a M a g i n o t - v o n a l mögött, a képzelt b i z t o n s á g és a viszonylagos jólét n a p o s o l d a l á n s ü t k é r e z ő fran­ çais moyent, ezt a n e m z e t i elfogultságtól n e m m e n ­ tes, de a sou-t is fogához v e r ő á t l a g f r a n c i á t k é p v i s e l t e H e r r i o t hosszú közéleti p á l y a f u t á s a során. Ő m a g a is a v i d é k szülötte, vagyis v é r b e l i francia, s szíve­ sen h a n g o z t a t j a , h o g y P á r i z s n e m F r a n c i a o r s z á g . A h a r m a d i k k ö z t á r s a s á g b é k a e g é r h a r c c á fajuló p á r t h a r ­ cai közt, a k ö z p o n t i és a helyi k o r m á n y z a t u r a i n a k „vízesésszerű" v á l t a k o z á s á b a n H e r r i o t képviseli a folytonosságot. Rövid m e g s z a k í t á s o k k a l ö t v e n évig volt „ v á r o s ­ atya", Lyon p o l g á r m e s t e r e . L y o n b a n h a t a l m a s köz­ m u n k á k a t végeztet el, népjóléti i n t é z m é n y e k és e m ­ l é k m ű v e k egész sorát á l l í t t a t j a fel, ő r e n d e z i m e g először a z azóta n e m z e t k ö z i h í r ű v é v á l t Lyoni V á s á r t . Rövid m e g s z a k í t á s o k k a l n e g y v e n évig volt „ h o n a t y a " , törvényhozó, háromszor miniszterelnök, számtalan­ szor m i n i s z t e r . Lyon B e r n á d y j a m á r a z első v i l á g h á ­ b o r ú előtt t a g j a lesz a francia p a r l a m e n t n e k , m é g ­ pedig, a s z o k v á n y t ó l eltérően, előbb szenátor, a z t á n miniszter, s a h á b o r ú u t á n képviselő. P o l i t i k a i nézetei a P a n a m a - b o t r á n y és a Dreyfus-ügy idején a l a k u l n a k ki, s így a r a d i k á l s z o c i a l i s t á k közt t a l á l j a m e g h e ­ lyét, a p á r t n a k egy e m b e r ö l t ő n á t elnöki tisztsé­ gét viseli. A r a d i k á l i s szocialisták b ü s z k é n v a l l j á k m a g u k a t a n a g y francia f o r r a d a l o m fiainak. A p o l g á r i d e m o k ­ r a t i k u s e s z m é k e t v a l l ó H e r r i o t is é v t i z e d e k e n á t állta a „kétszáz c s a l á d " s a j t ó j á n a k t á m a d á s a i t , a m i é r t az elsők között u t a z o t t a f o r r a d a l m i Oroszországba, az 1924. évi v á l a s z t á s o n a szocialistákkal k a r t e l l b e n m e g -

A tanulmánykötet a XIX. század haladó gazdasági gon­ dolkodása hazai úttörőinek munkásságát ismerteti. A szer­ zők érdeme, hogy egységes módszertan alapján vizsgálják a kötetben szereplő gondolko­ dók nézeteit, mégpedig asze­ * Edouard Herriot: rint, hogy miként viszonyultak tică. Bucureşti, 1968.

Pagini

de jurnal.

Editura

poli­

b u k t a t t a P o i n c a r é n e m z e t i blokkját, a S z o v j e t u n i ó v a l d i p l o m á c i a i k a p c s o l a t o t t e r e m t e t t . K é s ő b b is a f r a n ­ cia—szovjet k a t o n a i szerződés híve, a b e l p o l i t i k á b a n a n é p f r o n t j o b b s z á r n y á n h e l y e z k e d i k el. A francia b a l ­ közép p á r t j a i b ó l a l a k u l t k o r m á n y o k b a n H e r r i o t rend­ szerint t á r c a n é l k ü l i miniszter, a m i azt jelzi, hogy a k o r m á n y t a r a d i k á l s z o c i a l i s t á k is t á m o g a t j á k . A m i k o r a f r a n c i a j o b b o l d a l el a k a r j a s e p e r n i a p a r l a m e n t i d e m o k r á c i á t , s 1934. f e b r u á r 6-án a li­ gák felvonulnak a Concorde térre, a Képviselőház elé, H e r r i o t , a p a r l a m e n t i j á t é k s z a b á l y o k legfőbb őre, az egyik célpont. S m i v e l n e v e e r r e k i t ű n ő e n a l k a l ­ m a s , m e g s z ü l e t i k a jelszó, a m i t a t ű z k e r e s z t e s e k ü t e ­ m e s e n s k a n d á l n a k : Herriot, au poteau! — vagyis a k a s z t ó f á r a vele. A m i k o r p e d i g elhagyja a Q u a i d'Orsay-t, a t ü n t e t ő k felismerik s a S z a j n á b a a k a r ­ j á k dobni. „ S é r t v e é r e z t e m m a g a m — í r j a húsz é v m ú l v a r e n d í t h e t e t l e n b o n h o m i á v a l —, hogy a lyoni p o l g á r m e s t e r m á s folyóban is v é g e z h e t n é életét, m i n t a Rhône-ban." A parlamenti demokrácia nem tudta megvédeni ö n m a g á t . A párizsi k ü l v á r o s m u n k á s t ö m e g e i n e k k e l ­ lett felvonulniok, hogy m e g á l l í t s á k a francia Marcia su Roma-t. A r a d i k á l i s o k , „a f o r r a d a l o m fiai", r é g e l v e s z t e t t é k u r a l m u k a t az u t c a felett. Legjobbjaik, m i n t H e r r i o t , m é g k o m o l y a n veszik a k ö z t á r s a s á g i i n t é z m é n y e k e t , z ö m ü k a z o n b a n az e m b e r i jogok n y i ­ l a t k o z a t á b ó l csak a t u l a j d o n szentségéhez r a g a s z k o d i k . De H e r r i o t is é r t e t l e n ü l áll az u t c á v a l s z e m b e n . Az ő v i l á g a a zöld asztal, a hálókocsi, a z ü l é s t e r e m . Szá­ m á r a a p a r l a m e n t és a v á r o s h á z a — F r a n c i a o r s z á g ; a N é p s z ö v e t s é g — E u r ó p a . S m i k ö z b e n az u t c á n egyre többet éneklik az Internacionálét, mint a Mar­ seillaise-t, a z ü l é s t e r e m b e n e g y r e m a g a s a b b tisztsé­ geket foglal el. A K é p v i s e l ő h á z e l n ö k e lesz, m a j d a n é m e t m e g s z á l l á s u t á n , a m e l y e t h á z i ő r i z e t b e n vészelt át, a N e m z e t g y ű l é s elnöke. Csak egyet n e m é r t el — a k ö z t á r s a s á g i elnökséget. A III. köztársaságnak ugyanis hagyománya, hogy e r ő s egyéniség n e legyen elnök. C l e m e n c e a u a v i l á g ­ t ö r t é n e l m i győzelem k i v í v á s a u t á n m e g b u k i k a s z ü r ­ ke D e s c h a n e l l e l szemben, B r i a n d n e g y v e n e g y s z a v a ­ z a t t a l m a r a d le a k é s ő b b t r a g i k u s sorsú D o u m e r m ö ­ gött, a m i k o r p e d i g H e r r i o t l e h e t e t t v o l n a elnök, k é t ­ szer e g y m á s u t á n v á l a s z t j á k m e g a k ö n n y e s s z e m ű Lebrunt. És H e r r i o t mégis m i n d e n ü t t elnököl. N e m c s a k a p a r l a m e n t b e n , h a n e m i r o d a l m i szimpozionokon is. A r r a a l e g b ü s z k é b b , hogy az École normale supé­ rieure diákja volt. I n n e n i n d u l t el J a u r è s és B l u m a szocializmus felé, s b á r C a c h i n n e m volt a n a g y n e v ű intézet n ö v e n d é k e , ő is a filozófiai t a n á r i k a t e d ­ r á t cserélte fel a p a r l a m e n t szószékével. H e r r i o t d i ­ á k k o r á b a n a filológia és a t ö r t é n e l e m i r á n t v o n z ó ­ dott, s ezt a s z e n v e d é l y é t t a n í t v á n y á n a k , D a l a d i e r - n e k is á t a d t a , aki szintén a középiskolai t a n á r k e m é n y székét h a g y t a el, h o g y a m i n i s z t e r e l n ö k p u h á b b , de i n g a t a g a b b s z é k é b e n foglaljon helyet. A t a n á r H e r r i o t Mme Récamier és barátai című k ö n y v é v e l t ű n i k fel, a p o l i t i k u s H e r r i o t B e e t h o v e n é l e t r a j z á n a k m e g í r á s á r a h a s z n á l j a fel a k é t k o r m á n y ­ a l a k í t á s közt b e á l l ó holtidőt. M i n i s z t e r t á r s a , B a r t o u

téka az 1948-as társadalomhoz, a fejedelemségek egyesítéséhez, az 1864-es agrárreformhoz és az ország iparosításához. Nem­ csak a kronologikus sorrend könnyíti meg az olvasó szá­ mára a múlt századi kiemel­ kedő gondolkodók eszméinek megértését, hanem a dialekti­ kus elemzésmód is. (Editura ştiinţifică, 1968.) Németh

Pál

Üt a kibernetikához A könyv hasznos eszköz a számítógépeket és bonyolult automatákat övező rejtély megszüntetéséhez. Első fejeze­ teiben a szerző ismerteti az automata berendezéseket, az irányítástechnika alapfogalma­ it és eszközeit. Bevezeti az ol­ vasót a kibernetika „nyelvé­ be", közli a terminus technicusokat és mindezeket közis­ mert példákkal, rajzokkal il­ lusztrálja. A további fejeze­ tekben a számítógépek műkö­ désével, egységeivel foglalko­ zik. A golyós számológépektől fokozatosan, ugrás nélkül ju­ tunk el az elektronikus digitális számítógépekig. Be­ vezet a könyv a számítógé­ pek alkalmazásába és különö­ sen a termelési folyamatok irányításába is. Ennek kapcsán ismerhetjük meg a szerszám­ gépek programvezérlését, a vegyipar automatizálási prob­ lémáit, mesterséges állatokat és játékgépeket. Németh Pál könyve nem tudományos mű, nem tankönyv, de nem is vul­ garizál — hasznos ismerete­ ket nyújt a laikusoknak. (Mű­ szaki K ö n y v k i a d ó , 1967.) Páskándi

Géza

Üvegek Műfaji változatosságával Páskándi Géza már eddig is sok meglepetést szolgált az ol-

téka vasónak. Erőteljes egyéniségű versei, merész logikájú esszéi és érdekes drámái mellett a lapokból megismerkedtünk a novellaíróval is. Ez utóbbi ter­ mését gyűjtötte össze legújabb kötetében. Páskándit hőseinek tudat-folyamatai érdeklik első­ sorban: a mérlegelő, tájéko­ zódó, tisztán látni akaró és a tisztánlátáshoz eljutott ember. Némi kétkedő szigorral nézi őket, nem tűri mellébeszélé­ seiket, hazugságaikat mások és önmaguk előtt, így fejezve ki mai valóságunk humánum-lé­ nyegét egyértelműen igenlő írói állásfoglalását. Az írói közlésformák nyugtalan vibrá­ lásában egy pozitív előjelű tagadás körvonalazódik, az újat teremteni akarás és tu­ dás, és ennek hevülete teszi e kötet novelláit, elbeszéléseit izgatóan érdekes olvasmányok­ ká. (Irodalmi Könyvkiadó, 1968.) D.

M.

Pippidi

Contribuţii la istoria v e c h e a României

is r e g é n y e s t ö r t é n e l m i é l e t r a j z o k k a l kísérletezik. U g y a n a k k o r egy fiatal író, a k i t H e r r i o t és B a r t h a u r e n d ő r s é g e n y i l v á n t a r t á s b a vesz, a k í n a i k o m m u n i s ­ t á k h a r c á r ó l í r j a m e g Embersors c í m ű r e g é n y é t , hogy a z t á n de Gaulle k o r m á n y á b a n ő i s m i n i s z t e r i t á r c á t k a p j o n . A n d r é M a l r a u x - r ó l v a n szó. A p o l i t i k á n a k é s a z i r o d a l o m n a k e b b e n a z összefonódásában H e r r i o t j e l k é p és fogalom. Akik a parlamentben lehurrogják, a Sorbonne-on megtapsolják. A thermidori államcsínyről, Robes­ p i e r r e elfogásáról h a l l o t t a m e l ő a d n i . A g y a k o r l a t i politikus közvetlen átélése p á r o s u l t a z e l ő a d ó m ű v é s z v á l a s z t é k o s s á g á v a l . Ez j u t eszembe, a m i k o r e m l é k i r a ­ t a i b a n olvasom, h o g y a n i n t e r n á l t á k a h á b o r ú a l a t t H e r r i o t - t a n é m e t e k . Aiszkhülosz P r o m é t h e u s z á t i d é ­ zi, m a j d így folytatja: „ E h h e z a z istenhez, v a g y leg­ a l á b b i s hőshöz v i s z o n y í t v a m i csak szegény e m b e r e k v a g y u n k . Itt, D a u p h i n é - i sziklámon, t á v o l a b b v a g y o k a t e n g e r t ő l , m i n t s e m h o g y m e g l á t o g a t h a t n á n a k az o k e á n i d á k s z á r n y a s fogatukon." A h a s o n l a t szép, de kissé sántít. H e r r i o t passzív e l l e n á l l á s b a n tölti el a megszállás éveit. H í r e járja, h o g y de G a u l l e bozót­ h a r c o s a i m e r é n y l e t e t a k a r n a k e l k ö v e t n i ellene. Román fordításban megjelent emlékirata, ha töre­ d é k e s e n is, de sok m i n d e n t b e m u t a t a Jadis és az Episodes 1940—1944 szerzőjének n y o l c v a n ö t é v r e t e r ­ j e d ő életéből. A n n á l k e v e s e b b e t m o n d a b e v e z e t ő szí­ n e s egyéniségéről. M é g a f é n y k é p é t s e m közlik. P e d i g Herriot-hoz éppen úgy hozzátartozik elmaradhatatlan pipája, m i n t C h u r c h i l l h e z a szivar. M i n d e n a r á n y t nélkülöző g a r g a n t u a i t e r m e t e k i á l t ó e l l e n t é t b e n áll g o n d o l a t a i n a k fegyelmezettségével. A v i c c l a p o k — s ezek P á r i z s b a n k ö z v é l e m é n y t i r á n y í t a n a k — h a h a t a l ­ mon van, oroszlánnak, ha megbukott, ökörnek ábrá­ zolják, a k i t t a g l ó v a l ü t le a k ö z t á r s a s á g elnöke. M i n d ­ ezen ő m u l a t a l e g j o b b a n . Bon mot-it a z o n n a l f e l k a p j a a világsajtó. Ő m o n d ­ t a T i t u l e s c u r ó l : „Egy k i s n é p fia, a k i n a g y p o l i t i k á t csinál". A szójátékot vissza is f o r d í t h a t n ó k : H e r r i o t egy n a g y n é p fia volt, aki kisszerű p o l i t i k á t folyta­ tott. De a m i szellemes, az n e m m i n d i g igaz. A kissze­ r ű s é g legfeljebb a n n y i b a n illik rá, a m e n n y i b e n a h a r ­ m a d i k k ö z t á r s a s á g és a h a r m a d i k r e n d e m b e r e m a ­ r a d t , a m i k o r m á r a n e g y e d i k r e n d t ö r t u r a l o m r a . Ezt a r e n d e t , a tiers état-t viszont a l e g m a g a s a b b szin­ t e n k é p v i s e l t e . E m l é k e a francia szellem és a f r a n ­ cia szellemesség legjobb képviselői között f e n n m a ­ r a d , a n n a k e l l e n é r e , h o g y — az A k a d é m i a is h a l ­ h a t a t l a n j a i közé v á l a s z t o t t a . . . Mikó Imre

A bukaresti egyetemi tanár, az Akadémia Régészeti Inté­ zetének vezető munkatársa, D. M. Pippidi, második, bővített kiadásban megje­ lent tanulmánykötete fő­ képpen a dobrudzsai ten­ gerpart egykori görög városai, Kallatisz, Hisztria és Tomisz régészeti emlékeivel, elsősor­ ban felirataival foglalkozik. A tanulmányok sok értékes ada­ tot tartalmaznak e városok belső szervezetéről, gazdasági és társadalmi helyzetéről, az egymás között, valamint a gö­ rög és a római világgal meg a szomszédos getákkal fenntar­ tott kapcsolataikról. A 600 lap terjedelmű 23 tanulmány és 5 kiegészítő jegyzet éppen ezért nemcsak hazánk történeti K o r u n k művészetében — legalábbis a legnagyobbamúltja ismeretének, hanem az k é b a n — k ö z v e t v e v a g y k ö z v e t l e n ü l k i m u t a t h a t ó a egyetemes ókori történetnek a n é p m ű v é s z e t ösztönző, t e r m é k e n y í t ő h a t á s a . G o n d o l ­ gazdagítását is jelenti. Különö- j u n k c s a k B a r t ó k B é l a és K o d á l y Zoltán m ű v é s z e -

Gorka Géza

kerámiái

t é r e . M i k é n t n á l u n k , ú g y m á s o k n á l is b o n y o l u l t a n , sokrétű kulturális tartalmon keresztül érvényesül a népművészet hatása. G o r k a Géza m ű v é s z e t é n e k — m i k é n t a m a i m a ­ gyarországi kerámikusok legjobbjaiénak — egyik l e g s z e m b e t ű n ő b b sajátossága, t ö r e k v é s e a n é p m ű v é ­ szet e r e d m é n y e i n e k követése, felhasználása. A k ü l ö n b ö z ő m ű v é s z e t e k , m ű v é s z e t i á g a z a t o k között t a l á n a k e r á m i a k a p c s o l a t a a legszorosabb, legköz­ v e t l e n e b b a n é p m ű v é s z e t t e l . A X I X . század m á s o ­ d i k felében a z üzemileg előállított k e r á m i á k o n — t ö b b e k között a pécsi Z s o l n a y - k e r á m i á n — m á r a 70-es, 80-as é v e k b e n k i m u t a t h a t ó a n é p i h a t á s . A Zsolnay-testvérek sárközi hímzéseknek, Baranya megyei r e f o r m á t u s t e m p l o m o k festett m e n n y e z e t - és p a d l ó d í s z e i n e k gyűjtésével és f e l h a s z n á l á s á v a l t u d a ­ t o s a n f o r d u l t a k a n é p m ű v é s z e t i díszítőelemekhez, f o r m á k h o z . A századfordulón, a m i k o r a d í s z k e r á m i a egyre i n k á b b egyénileg dolgozó k e r á m i k u s o k t e v é ­ kenysége lesz, a n é p m ű v é s z e t f o r m á i h o z és díszítő­ elemeihez való fordulás általános művészi magatar­ t á s s á válik. E t é n y o k á n a k elemzése messzire n y ú l n a , a n n y i t m é g i s szükséges megjegyezni, hogy a m ú l t század 80-as éveitől j e l e n t k e z ő , e g y m á s t k ö v e t ő s t í ­ l u s i r á n y z a t o k szinte m i n d e g y i k é n é l s z e m b e t ű n ő a népművészeti igazodás. E fejlődés é v t i z e d e k e n á t n a ­ p i r e n d e n t a r t o t t a a n é p m ű v é s z e t h e z való m ű v é s z i v i ­ szony, alkotói m a g a t a r t á s k é r d é s é t . Míg a X I X . szá­ zad 80-as, 90-es é v e i b e n a z i p a r m ű v é s z e t b e n a n é p ­ m ű v é s z e t h e z v a l ó viszony a k ü l ö n b ö z ő n é p i formák, d í s z í t ő e l e m e k k ö z v e t l e n á t v é t e l é b e n j u t o t t kifeje­ zésre, k é s ő b b , a k é t v i l á g h á b o r ú közötti i d ő s z a k b a n , a z i p a r m ű v é s z e t és a n é p m ű v é s z e t k a p c s o l a t a m á r b o n y o l u l t a b b á lesz, b á r az egyes s t í l u s i r á n y z a t o k b a n , egyes a l k o t ó k m u n k á s s á g á b a n eltérően a l a k u l . Az első v i l á g h á b o r ú u t á n i é v e k p r i m i t í v expresszionizm u s a m á r n e m c s a k a díszítőelemek és n é p i f o r m á k egyszerű á t v é t e l é b e n v é l t e a n é p i t , a „ p r i m i t í v e t " m e g t a l á l n i , h a n e m t e c h n i k á b a n is. E k k o r j e l e n i k m e g a fazekaskorong mint a népihez való visszanyúlás t e c h n i k a i eszköze. G o r k a Géza B a d á r B a l á z s m e z ő t ú r i m ű h e l y é b e n i s m e r t e m e g és s a j á t í t o t t a el a f a z e k a s m e s t e r s é g fo­ gásait. N é m e t o r s z á g i t a n u l m á n y ú t j á n viszont a k ü l ö n ­ böző t e c h n o l ó g i á k m e l l e t t m e g i s m e r k e d i k a k e r á m i a ­ m ű v é s z e t i r á n y z a t a i v a l és m ű v e l ő i v e l , így P a u l M a n n n a l és M a x L e u g e r r e l . G o r k a k o m p l e x e b b e n fogja fel és é r t e l m e z i a n é p m ű v é s z e t e r e d m é n y e i t , m i n t m á ­ sok. N e m a díszítőelemek á t v é t e l é r e , a f o r m á k k ö z ­ v e t l e n a l k a l m a z á s á r a törekszik, h a n e m a n é p m ű v é ­ szet e r e d m é n y e i t m a g a s a b b szintézisben — a m o ­ d e r n technológia k o r s z e r ű s í t é s é b e n — dolgozza fel. A 20-as, 30-as é v e k b e n a figyelem E u r ó p a - s z e r t e a X V I — X V I I . század kiváló k e r á m i k u s a i , a habánok felé fordul. A h a b á n k e r á m i á n m i n d m á i g m e g c s o d á l ­ j u k a színek és m á z a k összhangját, a díszítőelemek m é r t é k t a r t ó szépségét, a k e r á m i á k időtállóságát. G o r k a Gézát is m e g e j t e t t e a h a b á n k e r á m i a l e n y ű ­ göző v a r á z s a . A népi h a g y o m á n y o k e r e d m é n y e i n n e v e l k e d e t t m ű v é s z h a m a r felismeri, hogy a h a b á ­ nok ú n . „ m a j o l i k a - t e c h n i k á j a " k o r s z e r ű s í t e t t v á l t o ­ zatával tovább gazdagíthatók a modern kerámia m ű -

téka sen értékesek a getákra vonat­ kozó feliratos emlékek alapos elemzését tartalmazó tanul­ mányok, valamint a keresz­ ténység dáciai elterjedését tár­ gyaló két dolgozat és a beve­ zetőként szolgáló tanulmány, amely az ókori Dobrudzsa ré­ gészetének utolsó száz évét foglalja össze. ( E d i t u r a ş t i i n ­ ţifică, 1967.) Fitz

József

A magyarországi nyomdászat, könyvkiadás és könyvkereske­ delem története II. A reformáció korában Hosszú évtizedes kutatómun­ ka eredményeként a szerző műve második kötetében a mohácsi vésztől a XVI. század végéig dolgozza fel a magyar­ országi nyomdászat, könyvki­ adás és könyvkereskedelem történetét. A mű első részében általános jellegű kérdéseket, a reformációval meginduló kor­ szak gazdasági, társadalmi, ideológiai és művelődési hátte­ rét, a könyv új alakját és a betű formáját, a nyomdák elterjedését, a nyomdászokat és mecénásokat, a nyomdák ellen­ ségeit, berendezését, a bennük folyó munkát, a könyvek dí­ szítését, kötését, a papírellátást és a kiadványok értékesí­ tését tárgyalja. A másodikban a korszak nyomdáit és a nagy nyomdászokat mutatja be. A helyi művelődéstörténet szem­ pontjából is nélkülözhetetlen, gazdagon illusztrált, szép munka. (Akadémiai Kiadó, 1967.) Kálmán

Béla

A nevek világa A névtudomány legújabb eredményeinek felhasználásá­ val szerkesztett mintegy har­ madfélszáz lapnyi kötet olyan népszerűsítő jellegű kiadvány,

téka amelyet szívesen olvashat min­ denki, akit maga és környeze­ te névanyagának eredete ér­ dekel. Kálmán Béla, a debre­ ceni egyetemen a finnugor nyelvészet professzora, a rokon népek névtudományának isme­ retében, sőt az egész világon folyó ilyen jellegű tudományos eredmények birtokában kutat­ ja személyés földrajzi neve­ ink gyökerét. Minden tulaj­ donnév eredetileg köznévből vált személyre vagy helyre vonatkozó névvé. Nem egy hely- vagy személynév azon­ ban idegen eredete vagy a nyelv változása miatt ma már értelmetlen, puszta hangsorrá lett korunk embere előtt. A munka először ismertet meg népszerűsítő formában a ma­ gyar névtani kutatások legfon­ tosabb eredményeivel. (Gondo­ lat, 1967.) Dezső

Ervin

U n d e l e şi l u m i n a

vészi lehetőségeit. E t e c h n i k a lényege, hogy az a g y a g a másodszori égetés előtt k ö z v e t l e n ü l a f e d ő m á z r a k a p j a a különböző s z í n e k e t és az égetés s o r á n a színek a fedőmázzal a z o n o s u l v a e r e d m é n y e z i k a t á r g y a n y a g - és s z í n h a t á s á t . A p o r c e l á n t á r g y a k n á l ellentétesen é r v é n y e s ü l e z az e l j á r á s m ó d . I t t a m á z és a szín a k ü l ö n égetés k ö v e t k e z t é b e n r á t é t n e k , a p p ­ l i k á c i ó n a k hat, ennélfogva n e m l é n y e g ü l eggyé az agyaggal. Gorka Gézánál a korszerűsített majolika-technika azon a l a p u l , hogy a n é p i t e c h n i k a k é n t a l k a l m a z o t t engóbos eljárást m a g a s a b b szinten a l k a l m a z z a . Ez­ zel sikerül b i z t o s í t a n i a t á r g y a i n a felület és az a n y a g a z o n o s u l á s á t : a forma, az a g y a g é s a m á z s z e r v e s egységét. Ez a z o n b a n G o r k a G é z a k e z é b e n csak eszköz a m ű v é s z i m o n d a n d ó kifejezésére. A m á z t e c h n i k á n k í v ü l a k o r o n g h a s z n á l a t á b a n is őrzi a n é p i fazekasság h a g y o m á n y a i t . Ezzel e g y b e n a m ű ­ vész f o r m a v i l á g a szigorúan a k e r á m i a a n y a g s z e r ű ­ sége s z a b t a h a t á r o k o n b e l ü l m a r a d , m e r t a k o r o n ­ golt f o r m a e l e m e k b ő l felépített f o r m á k megfelelnek a kerámia alapanyaga történetileg kialakult törvény­ szerűségeinek. T é v e d é s v o l n a azt h i n n i , h o g y ez a m ű v é s z i ú t a f o r m a v i l á g o t s z ű k e b b h a t á r o k közé szorítja. Ellenkezőleg: a korongolt f o r m a e l e m e k b ő l v a l ó f o r m a k é p z é s k i t ű n ő e n megfelel a k e r á m i a for­ m a n y e l v é n e k , m e r t l e h e t ő v é teszi a l é n y e g k i e m e l é ­ sét, a s u m m á z ó , t ö m b s z e r ű fogalmazást, s így d e k o rativitást eredményez. Ez a m ű v é s z i s z e m l é l e t m ó d é s m ó d s z e r egyben megfelel a z o k n a k a k ö v e t e l m é n y e k n e k , m e l y e k a k e r á m i a - e d é n y e k h a s z n á l a t i funkcióiból k ö v e t k e z n e k . A különböző edényformák ugyanis Gorkánál egy­ szerű f o r g á s - e l e m e k variációiból é p ü l n e k fel, csak­ úgy, m i n t a n é p i k e r á m i á n á l . Ez az oka a n n a k , hogy G o r k a Géza m i n d i g i d e g e n k e d e t t a ,,plasztiká"-tól, vagyis a jellegzetesen szobrászati megoldásoktól, k a ­ tegóriáktól, U g y a n a k k o r ez n e m jelenti azt, hogy G o r k a m ű v é s z e t é b ő l h i á n y o z n á n a k a figurális a l k o ­ tások. M á r 1928-ban foglalkozik figurális k e r á m i á k készítésével, m i n t ezt a z e k k o r készült Zöld szamár példázza. N e m véletlen, h o g y é p p e n a k e r á m i a a n y a g s z e r ű s é g é n e k j e g y é b e n k é s z ü l t a l k o t á s á t éri b í ­ r á l a t a szobrászok részéről. E m ű v é n csakúgy, m i n t újabb alkotásain, a kerámiaszerűség mint az anyag­ s z e r ű s é g n e k megfelelő m ű v é s z i m e g o l d á s d o m i n á l . Nemcsak a formai komponálásban ragaszkodik a kerámiaszerűség, anyagszerűség törvényeihez, h a n e m a m á z a z á s b a n , színezésben is a n a t ú r á t ó l eltérő d e k o ­ r a t í v m e g o l d á s o k h o z folyamodik.

Felületes tanulmányozással ki tudná fellelni a hang és a fény, a rádió, a televízió és a színes fényképezés vagy az inga lengései és a modern la­ ser közötti hasonlatosságokat? Dezső Ervin egy ilyen alapje­ lenségre, a rezgő mozgásra, hívja fel a figyelmet. Az inga periodikus mozgásának tanul­ mányozásából kiindulva jut el fokozatosan a komplexebb pe­ riodikus mozgásformákig. Könyvét vonzó stílusa, tárgyá­ nak érdekessége, sok illusztrá­ ló példa teszi hozzáférhetővé még a nem szakképzett olvasó M a m á r m ű v é s z e t e l m é l e t i l e g is tisztázott, h o g y a számára is. (Editura ştiinţifică, k e r á m i k u s n a k a k e r á m i a sajátos ú t j á t kell j á r n i a és 1968.) n e m a szobrászatét. Így a figurális k e r á m i k á k m e g ­ a l k o t á s á n á l s e m kölcsönözheti a m ű v é s z a s z o b r á ­ Plutarkhosz szat f o r m a n y e l v é t . Ezáltal u g y a n i s a k e r á m i a i a l k o ­ t á s n e m v á l n a g a z d a g a b b á , kifejezőbbé, a n n á l is i n ­ H á r o m életrajz k á b b , m e r t a finom, részletező szobrászati f o r m á k Plutarkhosz P á r h u z a m o s e l l e n á l l n a k a technológiai m e g m u n k á l á s n a k , m á z z a l életrajzok című gyűjteményé­ p á r o s u l v a c s ö k k e n t i k a d e k o r a t i v i t á s t és e l l e n t é t e s e k nek ötven római és görög élet- a k e r á m i a h a s z n á l a t i f u n k c i ó j á v a l is.

A n é p m ű v é s z e t e r e d m é n y e i n e k felhasználása G o r k a G é z a m ű v é s z e t é b e n s o k r é t ű e n jelentkezik. N e m c s a k a díszítőelemek, m o t í v u m o k f e l h a s z n á l á s á b a n és a f o r m á k l é t r e h o z á s á b a n , h a n e m a színezésben, m á z a z á s b a n is é r v é n y r e j u t a művész népi tanultsága. Edé­ n y e i n e k , f i g u r á i n a k szerkesztésében sajátos t ö r v é n y ­ szerűség figyelhető m e g . A k o r o n g o l á s n á l a körfor­ gás k ö v e t k e z t é b e n kétféle e r ő h a t egyszerre e g y m á s ­ sal e g y i d ő b e n : a centrifugális és c e n t r i p e t á l i s erő. Gorka edényeinek, alkotásának szerkesztésmódjában is ez a k é t e r ő k o m p o n e n s é r v é n y e s ü l . E d é n y e i t a ki­ t á r u l k o z á s , m a j d a k ö z é p p o n t v o n z á s a jellemzi. Ez­ zel e g y b e n biztosítja a k e r á m i á k k í v á n a t o s s t a t i k á ­ j á t és a m á s műfajoktól e l t é r ő a n y a g s z e r ű s é g e t . G o r k a G é z a s e m egyszerre, h a n e m fokról fokra a l a k í t o t t a ki m ű v é s z e t é t . Mégis ú g y t ű n i k , m á r i n d u ­ l á s á n á l teljes f e g y v e r z e t b e n j e l e n i k meg, a m i m ű ­ vészi, m e s t e r s é g b e l i t u d á s á t illeti. K é t s é g t e l e n , hogy k o r á n , m á r i n d u l á s a első é v e i b e n k i a l a k í t o t t a egyéni m ű v é s z e t é t , m e l y e t a k é s ő b b i e k során kiteljesített, gazdagított. Biztos i n d u l á s a azon alapszik, h o g y v i ­ szonylag k o r á n felismeri a folytonosságot a n é p i fa­ zekasság és a k o r s z e r ű t e c h n i k á k , t e c h n o l ó g i á k k ö ­ zött, és e n n e k m a g a s a b b szintézisére t ö r e k s z i k : for­ mában, máztechnológiában, kerámia-technikában e g y a r á n t . M ű v é s z e t é n e k egyes á l l o m á s a i n e h e z e n k ö t ­ h e t ő k é v e k h e z és egy-egy a l k o t á s h o z . A n n y i a z o n b a n bizonyos, hogy m á r a 20-as é v e k b e n foglalkozik a h a b á n k e r á m i k a e r e d m é n y e i n e k elemzésével, a fedő­ m á z a s technológia a l k a l m a z á s á v a l . A 30-as é v e k b e n k é s z ü l t m u n k á i n t a l á l k o z u n k elsőízben az u g r a s z t o t t és a csorgatott m á z a s t e c h n i k a i e l j á r á s o k k a l . Az 1930-as é v e k közepétől a sgraffito- v a g y k a r c o l t ­ t e c h n i k a és az u g r a s z t o t t - m á z a s t e c h n i k a a l k a l m a z á s i k o m b i n á c i ó i foglalkoztatják. Ezzel az e l j á r á s s a l k é ­ szültek a losonci m ű h e l y k e r á m i á i is a 40-es é v e k ­ ben. M ű v é s z e t é r e a m a g y a r o r s z á g i és külföldi szakmai, t á r s a d a l m i k ö z v é l e m é n y is felfigyelt. E l n y e r t e az I p a r m ű v é s z e k Országos E g y e s ü l e t é n e k aranyérmét. Művészi p á l y a f u t á s a egyre felfelé ível, s n e m c s a k M a g y a r o r s z á g o n , h a n e m külföldön is n a g y e l i s m e r é s t v á l t ki. 1936-tól 1942-ig m i n d e n é v b e n egy-egy ú j a b b k i t ü n t e t é s jelzi m ű v é s z i teljesítményét. Amszter­ damban, Alexandriában, Barcelónában, Berlinben, Bécsben, Brüsszelben, L o n d o n b a n , M i l á n ó b a n , M o n ­ zában, Philadelphiában, New Yorkban, Rómában, Stockholmban, Tokióban, M o s z k v á b a n , Varsóban, P e k i n g b e n állítják ki m u n k á i t . A külföldi k i t ü n t e ­ t é s e k m e l l e t t — m e l y e k közül a z 1958-as brüsszeli k i á l l í t á s a r a n y é r m é t e m l í t j ü k m e g — 1942-ben m a ­ g y a r á l l a m i a r a n y é r e m m e l , 1955-ben M u n k á c s y - d í j jal, 1959-ban „A M a g y a r N é p k ö z t á r s a s á g É r d e m e s M ű v é s z e " c í m m e l , 1963-ban p e d i g K o s s u t h - d í j j a l t ü n ­ t e t t é k ki. G o r k a Géza u g y a n ú g y , m i n t k o r t á r s a i , p á l y a t á r s a i , ú j a b b és ú j a b b t e c h n i k á k , m ű v é s z i m e g o l d á s o k k i a ­ l a k í t á s á n fáradozik. Ú j a b b színes kerámia-üveg ablak e l ő á l l í t á s á n a k és m ű v é s z i m i n t á z á s á n a k k é r d é s e i iz­ gatják, foglalkoztatják. Ez előre m u t a t ó e l e m e i elle­ n é r e is k í s é r l e t n e k t e k i n t h e t ő , a z o n b a n m u t a t j a , h o g y G o r k a Géza m ű v é s z e t e n e m z á r u l t le, h a n e m ú j a b b

téka rajza közül Caius Marius, Cae­ sar és Cicero életével ismer­ kedhetünk meg Máthé Elek fordításában. Marius hadvezér­ ként, Caesar államférfiként, Cicero szónokként töltött be vezető szerepet az i. e. I. szá­ zadi, utolsó évtizedeit élő köz­ társasági Róma életében. Plutarkhosz elbeszéléseinek nem erőssége a történelmi hitel, de az a jellemábrázolás. Figyelme középpontjában a kuriózum, a közéleti siker vagy kudarc áll. Plutarkhosz elsősorban mora­ lista volt, s mint moralista eszményítette alakjait, kidom­ borította legszebb erényeiket, hangsúlyozta szabadságés igazságszeretetüket, jó hazafi­ ságukat, mintegy példaképül állítva őket a Traianusés Hadrianus-kori emberek elé. (Szépirodalmi Könyvkiadó, 1968.) Levelek Hatvany Lajoshoz 267 magyar és külföldi író, költő, közéleti személyiség 535 levele foglal helyet ebben a vaskos kötetben, töredéke an­ nak a hatalmas anyagnak, amely a néhány éve elhunyt Hatvany Lajos hagyatékában maradt fenn.Nélkülözhetetlenforrásanyag akik századunk magyar irodal­ mának képét akarják megraj­ zolni s izgalmas olvasmány an­ nak, aki laikusként kedveli azt. De mindennél érdekesebb, hogy e levelekből egy olyan irodalmár-egyéniség arcvonásai rajzolódnak ki, aki ha súlyá­ ban nem is, szerepének jel­ legét tekintve Kazinczyhoz hasonlítható. Hatvany Lajos kapocs volt nemzedékek és írói törekvések között, fá­ radhatatlan ösztönzője és munkása mindannak, ami Adyval és Ady után a ma­ gyar irodalomban az újat je­ lentette. Ez a leveleskönyv az A d y - t a n u l m á n y o k és az Így é l t Petőfi mellé sorako­ zik, s általuk az egykori „ m e -

azo

ték a cénás" helyét fokozatosan és joggal foglalja el egy másik arc: az író, irodalomkutató és irodalom-ösztönző maradandó arca. (Szépirodalmi K ö n y v k i ­ adó, 1967.) Karinthy

Frigyes

Utazás a koponyám körül A közvetlenül személyes fo­ gantatású mű hőse maga az író, akit 1936-ban agydaganattal operáltak, s aki betegsége ki­ fejlődését, lefolyását írta meg benne. Íróivá e művet még­ sem a tárgy, hanem a beteg­ ség kitűnő leírásán túlmenően valami más teszi. Az önmegfigyelésből eredő biológiai­ lélektani diagnózisnál nem kevésbé érdekes és izgalmas egy másik vizsgálat, amelyben maga az író-beteg válik or­ vossá s élesszemű diagnosztájává környezetének, a beteg­ ségére reagálók megnyugtatátást célzó tettetésének, nagy­ képű tudálékosságának, pá­ nikhangulatának. S az egész regényen átvilágít a humo­ rista filozófiája, hite az élet­ ben, rendíthetetlen bizakodása a betegség fölötti diadalban. ( I r o d a l m i K ö n y v k i a d ó , 1968.) Mihai

Beniuc

Ce simt şi ce pricep animalele A szerzőnek, az állat-pszi­ chológia neves hazai művelő­ jének nemrég megjelent köny­ ve az állatok viselkedését elemzi. A környezethez való alkalmazkodás az ontogenetikus fejlődésben szerzett isme­ retek segítségével valósul meg. A könyv vizsgálja az állatok tanulásának különböző for­ máit, valamint az állatoknál megnyilvánuló intelligencia problémáját. A zárófejezetek az állatfajok közti, állatfajo­ kon belüli kapcsolatok külön­ böző vonatkozásait tárgyalják.

és ú j a b b színfoltokkal, e r e d m é n y e k k e l gazdagodik. A z ü v e g é s a k e r á m i a k o m b i n á c i ó j á b a n is a k e r á m i a ­ e l e m e k d o m i n á l n a k , a z ü v e g m i n t e g y közegül szol­ gál ezekhez. I z g a l m a s technológiai p r o b l é m á t j e l e n t az ü v e g és a k e r á m i a e g y m á s t ó l eltérő o l v a d á s i koefficiense, illetve az e b b ő l a d ó d ó p r o b l é m á k á t h i ­ dalása. A m a g y a r és a z e g y e t e m e s k e r á m i a m ű v é s z e t k i ­ magasló, ú t m u t a t ó egyénisége G o r k a Géza. M ű v é ­ szete m i n d a h a g y o m á n y o k a t , m i n d a m o d e r n k e r á m i a ­ m ű v é s z e t e r e d m é n y e i t egyesíti m a g á b a n és n a g y m é r ­ t é k b e n hozzá is j á r u l a h h o z . Ez a m ű v é s z e t m i n d ­ végig, így m a is nyitott, m a g á b a s z í v j a a fejlődés ú j a b b és ú j a b b e r e d m é n y e i t , és s z e m b e n é z a k e r á ­ m i a m ű v é s z e t i r á n t jelentkező i g é n y e k k e l . E n n e k el­ l e n é r e s o h a s e m igazodott külső h a t á s o k h o z , d i v a t o k ­ hoz, izmusokhoz, e z é r t m e n t e s is m a r a d t a t ú l z á s o k ­ tól, szélsőségektől. A k e r á m i a m ű v é s z e t belső fejlő­ dését kereső, k i k é n y s z e r í t ő , a z i m m a n e n s fejlődés útját járó művészete nélkülözhetetlen diszciplínákkal j á r u l t hozzá a m o d e r n k e r á m i a m ű v é s z e t m e g t e r e m ­ téséhez. Katona Imre

Éljen az a f o r i z m a ! Az ókori görög filozófusoktól n a p j a i n k költőiig úgyszólván m i n d e n n a g y g o n d o l k o d ó í r t a f o r i z m á t ; ki többet, ki k e v e s e b b e t gyöngyözött ki m a g á b ó l . Az aforizma az egyik legrégibb s u g y a n a k k o r a l e g m o ­ d e r n e b b m ű f a j , a n n a k ellenére, h o g y a z i d ő k folya­ m á n sokszor és sokan e l p a r e n t á l t á k . Az é r t e l e m fényét sugárzó a f o r i z m á k a bölcsesség, az igazság egy-egy s z i k r á j á t v i l l a n t j á k fel, a k á r száz v a g y ezer é v h o m á l y á b ó l is. Í r ó j u k r é g e l h u n y t , d e ők r a g y o g n a k t o v á b b , h o g y a z idő k o z m o s z á n á t ­ ívelve h í r t h o z z a n a k a régi e m b e r e k g o n d o l a t v i l á g á ­ ból. A k ö z m o n d á s o k b a n a n é p e k , a z a f o r i z m á k b a n a n a g y g o n d o l k o d ó k é v e z r e d e s bölcsessége fénylik fö­ l ö t t ü n k , m i n t csillagos égbolt, a m e l y r e r i t k á n n é ­ z ü n k fel: l e g t ö b b s z ö r n e m is l á t j u k a közöny h o m á ­ lyától. De s z á l l j u n k l e a fellegekből, s v e g y ü n k egy földi h a s o n l a t o t . A b ú z a s z e m , h a egy m ú m i a sírjából t ö b b ezer é v m ú l t á n előkerül, s h a jó földbe vetik, c s í r á t hajt és kikel. Így é l e d n e k ú j j á a legősibb m a g v a s m o n d á s o k is a m o d e r n g o n d o l k o d á s t a l a j á b a n , és m á s o d v i r á g z á s u k b a n is dús, z a m a t o s gyümölcsöt t e ­ r e m n e k . A műfaj ö r ö k m e t a m o r f ó z i s á n a k v a g y u n k t a ­ núi. De n e m c s a k régi a f o r i z m á k ú j u l n a k m e g , h a n e m ú j a k is születnek. M é g p e d i g r e n g e t e g o l y a n szellemi szikra, a m e l y c s a k a m i k o r u n k g o n d o l a t v i l á g á b ó l p a t t a n h a t o t t ki. A z a f o r i z m a t e h á t m a is él és csillog, j o b b a n , m i n t v a l a h a . S m i é r t n e é l n e ? Hiszen a m a i e m b e r — a k i n e k k o r u n k felgyorsult é l e t r i t m u s á b a n sokszor ideje sincs h o s s z a b b o l v a s m á n y r a —, n a g y o n szereti a t ö m ö r e n c s a t t a n ó s mégis s o k a t m o n d ó gon­ dolat m ű f a j á t .

M i n d e z e k a g o n d o l a t o k A kő bölcsessége a ke­ ménység c í m ű r o m á n a f o r i z m a g y ű j t e m é n y * olvasga­ t á s a k ö z b e n k e z d t e k zsongani b e n n e m . A k ö t e t v a l ó ­ ságos szellemi felfrissülés volt s z á m o m r a , m i n t h a m a ­ gaslati levegőn s é t á l t a m v o l n a , közel a csillagokhoz. A kis antológia t i z e n h é t r o m á n í r ó — k ö z t ü k E m i nescu, C a r a g i a l e , V l a h u ţ ă , A n t o n P a n n , V i c t o r Eftim i u , L u c i a n Blaga, T u d o r M u ş a t e s c u — a f o r i z m á i b ó l a d ízelítőt. B e k e G y ö r g y igényes v á l o g a t á s a és n a g y m ű g o n d d a l készült, szép fordítása igazi élvezetes ol­ v a s m á n n y á teszi a kötetet. (S itt h a d d jegyezzük m e g : B e k e G y ö r g y v á l l a l k o z á s a ú t t ö r ő jellegű, ilyen átfogó r o m á n a f o r i z m a g y ű j t e m é n y eddig m é g r o m á n n y e l ­ v e n s e m j e l e n t meg.) Az elgondolkoztató erkölcsi igazságokat, s z e n t e n ­ c i á k a t , életbölcsességeket t ö m ö r e n , szellemesen, gon­ dolati és n y e l v i c s a t t a n ó v a l kifejező velős m o n d á s o k m e g g y ő z n e k arról, hogy az a f o r i z m a n e m c s a k „ f r a n ­ cia m ű f a j " (mint s o k a n vélik). És a r r ó l is, hogy igen­ is időtálló, h a l h a t a t l a n m ű f a j . M e r t u g y a n m i a v u l ­ h a t el az ilyen m a x i m á k b a n : „A becsület n e m e r é n y , h a n e m kötelesség" (Eftimiu); „ N e m l e h e t b a r á t o m az, aki n e m v á l o g a t j a m e g a b a r á t a i t " ( T u d o r V i a n u ) ; „Ne feledjük el, hogy Edison a g á z l á m p a fénye m e l ­ lett dolgozva t a l á l t a fel a v i l l a n y k ö r t é t " (Muşa­ tescu); „Nemzetiségét az e m b e r a szívében kell, h o g y érezze, és n e m c s u p á n hangoztassa. A m i t a z e m b e r m é l y e n érez és becsül, azt r i t k á n veszi a j k á r a " (Eminescu); „ K é r d ki a t a n á c s á t k i c s i n e k - n a g y n a k , de v é ­ gül t e m a g a d d ö n t s " (Anton P a n n ) . Beke György a kötet előszavában — amely külön­ b e n é r t é k e s t a n u l m á n y az a f o r i z m a t ö r t é n e t é r ő l és jellegzetességeiről — „a h e l y t á l l á s m ű f a j á " - n a k nevezi az aforizmát. Teljes joggal, m e r t a k e r t e l é s n é l k ü l i k e m é n y s z ó k i m o n d á s , az igazságkeresés, a n e m e s s z á n d é k ú m o r a l i z á l á s m i n d e n k o r b a n az e m b e r i é s írói h e l y t á l l á s m e g n y i l v á n u l á s a volt. És m a is a z : h a ­ t é k o n y eszköze a z új erkölcsi v i l á g k é p k i a l a k í t á s á n a k , g o n d o l a t v i l á g u n k g a z d a g í t á s á n a k , csiszolásának. És b i z o n y a m a is szükség v a n , h o g y az ész fényostora villogva c s a t t a n j o n a b ü r o k r á c i a esztelenségén, a m a ­ r a d i s á g o n s m i n d e n régi t u d a t m a r a d v á n y o n , h i b á s erkölcsi m a g a t a r t á s o n . B e k e G y ö r g y n a g y o n helyesen jegyzi meg, hogy az a f o r i z m a m i n d i g a l é n y e g r e tör, s é p p e n t ö m ö r s é g e igényli az olvasó é r t e l m i k ö z r e m ű k ö d é s é t . „ M i n d e n a f o r i z m a z á r t n a k t ű n i k , mégis a r r a ingerel, h o g y t o ­ v á b b g o n d o l j u k . . . N e m kész igazság az életről, csak a z igazság m e g k ö z e l í t é s é n e k eszköze, s é p p e n a z á l t a l eszköze, hogy az e l m é t csiszolja; valósággal k i h í v á s a g o n d o l k o d á s r a . . . A k i szeret gondolkozni, őszinte b a r á t j a az a f o r i z m á n a k . " K o r u n k b a n a líra mindinkább a gondolatiság felé hajlik. É r t h e t ő így, h a az a f o r i z m a r e n e s z á n s z á t éli a r o m á n i r o d a l o m b a n . F r i s s e b b , i d ő s z e r ű b b , m i n t valaha. Ismét újjászületik hamvaiból, mint a főnix­ m a d á r . S v e r s e n y t r e p ü l m é g az ű r h a j ó v a l is. Török László * A kő bölcsessége a keménység. Román Válogatta és fordította Beke György. Irodalmi kadó. Bukarest, 1967.

téka Érdekes az állatok „beszédtanulásával" foglalkozó feje­ zet, mely rámutat arra, hogy az állatok csak érzéki komp­ lex ingereket fognak fel és reagálnak rájuk, nem pedig szavakat tanulnak. (Editura ştiinţifică, 1968.) Jancsik Fűszálon

Pál csillag

A költő második kötete a verskedvelő örömére szolgál; akkor is, ha a messzemenően finom, hagyományos formafe­ gyelem és tisztelet kezdetben z a v a r n á is ezt a hatást. Zárt, arányos szerkezetükkel is hat­ nak Jancsik versei, de lírájá­ ban a költői szemlélet mo­ dernsége, a humanista maga­ tartás, a benyomások pontos lereagálása és sajátosan egyé­ ni színben való megérzékítése a fontosabb. Többszöri olva­ sásra érezzük igazán e versek hatását, fedezzük fel szépsé­ geit. Így kapcsolódik költésze­ te a klasszikus lírai örökség és a XX. századi magyar költői törekvések vonalába. (Irodalmi K ö n y v k i a d ó , 1968). Mészöly

Miklós

Jelentés öt egérről

A groteszk és a többnyire belőle kinövő abszurd divatja gyanakvóvá teszi az olvasót — pedig az irodalmi divat nem öntörvényű, hanem nagyonis társadalmi meghatározottságú jelenség. Mészöly Miklóst azonban nem szabad a divatos írók közé sorolnunk: éppen társadalmi kötődésével igazol­ ja, mennyire a kort, nem pe­ dig az irodalmi atmoszférát érzékeli magas íráskultúrájú, érdekes, feszült novelláiban. Az embertelenség ellen emel szót akkor is, ha az erőszak, ak­ kor is, ha a kispolgári stupidigroteszk szi­ aforizmák. tás és képmutatás ragadja meg. (Mag­ Könyv- tuációit vető, 1967.)

TALLÓZÁS

K o r t á r s u n k , a fiatal M a r x (Gazeta

literară,

1968.

25—29.)

Alexandru Ivasiuc cikksorozata nem recenzió K a r l M a r x m o s t r o m á n u l is m e g j e l e n t fiatalkori írásaihoz, h a n e m n y u ­ godtan m o n d h a t j u k : n e m z e d é k i v a l l o m á s . É r d e k e s s é teszi m á r az is, hogy a fiatal r o m á n p r ó z a í r ó - n e m z e d é k egyik jelentős tagja m o n d j a ki, és n e m c s a k egyéni v é ­ l e m é n y k é n t , h a n e m egész n e m z e d é k e n e ­ vében, hogy ösztönözni a k a r M a r x o l v a ­ s á s á r a és m e d i t á c i ó r a , m e g p r ó b á l j a fel­ frissíteni i s m e r e t e i n k e t M a r x g o n d o l k o ­ dásáról, s eleven, alkotó, azaz e l l e n t m o n ­ dó és elkötelezett eszmecserére hív mindannyiunkat. A c i k k í r ó v o n z ó d á s á n a k közvetlen o k a s z u b j e k t í v és k o r á b ó l e r e d ő . A fiatal M a r x í r á s a i t n e m filozófiatörténeti stú­ dium tárgyának tekinti, n e m „önmaguk­ b a n való", h a n e m „ n e k ü n k v a l ó " igazsá­ gok g y ű j t e m é n y é n e k , s k ü l ö n ö s e n m e g ­ r a g a d j a őt a z o k b a n az egész a d d i g i világ ellen r o h a m r a induló, b e v e t t és f e n n e n h i r d e t e t t igazságokat l á z a d ó szenvedéllyel ú j r a é r t e l m e z ő egyénisége. Ezen a közvet­ len i n d í t é k o n t ú l a z o n b a n I v a s i u c a gon­ dolkodó M a r x felé fordul. K i i n d u l ó p o n t ­ j a a z „elidegenedési elmélet", amely M a r x n á l m á r e k k o r a k a p i t a l i s t a viszo­ n y o k b ó l l e v o n t s a z egész k i z s á k m á n y o ­ láson a l a p u l ó r e n d e t m e g m a g y a r á z ó köz­ gazdasági f o g a l o m m á vált, d e a m e l y , l é ­ n y e g é t t e k i n t v e , az e g y r e e l v o n t a b b á v á l ó e m b e r i v i s z o n y o k között is biztos eligazítóvá válik. M a r x o t idézve, I v a s i u c az ember lényegének t a r t j a a teljességet ( n e m c s a k az érzetek, érzések, i n t e l l e k t u s , hanem a történelmileg konkrét társada­ l o m h o z kötöttség összességét) s létezése reális b i z o n y í t é k á n a k teremtő erejét, l é ­ v é n ő a v i l á g n a k n e m c s u p á n része, h a ­ n e m u g y a n a k k o r alkotója is. A c i k k e k b ő l n e m egyszerű e l m é l e t i fej­

tegetéseket k a p u n k a m a r x i g o n d o l k o ­ d á s különböző v o n a t k o z á s a i r ó l ; azok m i n ­ den alkalommal mai valóságunk s arra reagáló irodalmi életünk konkrét problé­ máihoz kapcsolódnak. Az ember teremtő s z e n v e d é l y é n e k m i n t egyénisége l é n y e g é ­ n e k h a n g s ú l y o z á s á t épp az e l m ú l t é v t i ­ zedek i r o d a l m i g y a k o r l a t á v a l szemben t a r t j a fontosnak h a n g s ú l y o z n i . Ezt a gya­ k o r l a t o t „vulgárszociologizmus" h e l y e t t „ e l ő r e g y á r t o t t k l i s é - i r o d a l o m n a k " (concep­ t u a l i s m spiritual) k í v á n j a n e v e z n i , jelezve ezzel a n n a k k á n o n i z á l t n o r m a t i v e s z t é t i ­ kai felfogását é p p e n úgy, m i n t s z á r a z d e k ­ l a r a t í v m o d o r á t , s különösen egy a b s z o ­ lutizált d e t e r m i n i s t a felfogást m a r x i s t á ­ n a k kijátszó filozófiáját. Az egy évtized előtti i r o d a l o m elméletéből és g y a k o r l a ­ t á b ó l ezért h i á n y z o t t é p p e n az élet, s az akkori gyakorlattal szemben éppen ezért kell h a n g s ú l y o z n i a m a r x i igényt a teljes e m b e r r e s alkotó k é p e s s é g e i n e k felsza­ badítására. „Ügy v é l e m — írja Ivasiuc, cikksoro­ zata utolsó r é s z é b e n —, hogy az én n e m ­ z e d é k e m h e z tartozó írók alkotásainak l e g m a r a d a n d ó b b r é s z e az, a m e l y a z abszt­ r a k c i ó k és a s é m á k elleni h a r c zász­ laja a l a t t sorakozik f e l . . . A mi n e m z e ­ d é k ü n k . . . e l l e n h a t á s k é n t j e l e n t k e z e t t az egyediségtől megfosztott á l t a l á n o s r a , és kísérletet tesz a r r a , hogy az á r n y a l a t , a differenciáltság dicséretét szólaltassa m e g . . . É p p e n ezért K a r l M a r x fiatalkori í r á s a i n a k e m b e r f o g a l m a és h u m a n i z m u s a , figyelmeztetés a r r a , hogy a m a v é g t e l e n erők, a m e l y e k között é l ü n k , m a g á n a k az alkotó e m b e r n e k a t e r e m t m é n y e i , s hogy e n n e k az e m b e r n e k lényege ö n m a g a k ü l ­ ső ú j r a t e r e m t é s e , . . . i n d í t é k u l szolgálha­ tott e cikkek megírására"; — s tegyük h o z z á : a r r a is, h o g y ez a fiatal n e m z e ­ dék hitet t e h e s s e n az alkotó m a r x i z m u s m e l l e t t i elkötelezettségéről. Az a gazdasági v i s z o n y o k b a n gyöke­ rező elidegenedés, a m e l y m a a n y u g a t i k u l t ú r a a n n y i t e m l e g e t e t t p r o b l é m á j a és d i l e m m á j a , csak az e m b e r i a l k o t ó e r ő fel­ szabadítását biztosító szocializmusban s z ű n i k m e g . Csak ez a t á r s a d a l o m biz­ t o s í t h a t j a az a l k o t ó egyén s z á m á r a a fel­ s z a b a d u l á s t a z elszigeteltségből, o l d h a t j a fel az e l a p r ó z ó d á s , a z e l j e l e n t é k t e l e n e dés n y o m a s z t ó érzése alól. S a z i r o d a ­ lomnak, amely adott körülmények kö­ zött m a g a is e n y o m a s z t ó érzés a l a t t születik, a z a l k o t ó egyéniség felszaba­ dulása nemcsak témákat, h a n e m nagy­ szerű lehetőségeket is k í n á l az e m b e r i ­ séget foglalkoztató alapvető kérdések tisztázására.

Sematizmus szürkében és rózsaszínben (Lupta

de clasă, 1968. 7.)

Hazai filmművészetünk megújhodásá­ é r t széles k ö r ű v i t a b o n t a k o z o t t ki. E t e ­ k i n t e t b e n E c a t e r i n a O p r o i u figyelemre m é l t ó s z e m p o n t o k a t fejt ki c i k k é b e n . Hangsúlyozza, hogy erőteljes közvéle­ m é n y t kell k i a l a k í t a n i a h a m i s m ű v é s z i felfogások, m i n d e n f a j t a s e m a t i z m u s el­ len. Az é v e k s o r á n — írja a szerző — a s e m a t i z m u s n a g y o n sokat á r t o t t a r o ­ m á n filmnek. K e z d e t b e n a szürkeség és a s z o m o r ú s á g k ö n t ö s é t öltötte m a g á r a . V a t t á s k a b á t o t viselő, é r d e s h a n g ú n ő k e t láttunk a mozivásznon, akik vezércik­ kekből vett szólamokat pufogtattak. Lát­ t u k t o v á b b á , hogy az új m u n k a m ó d s z e ­ r e k bevezetése eltorzítja a lelkiéletet, megfosztotta m i n d e n l a i k u s é r z e l e m t ő l . E b b e n az i d ő s z a k b a n j e l e n t m e g az a t r é f á s k e d v ű , s z e l e b u r d i legény, aki a d o t t p i l l a n a t b a n kész volt a t ű z b e is u g r a n i ú j í t á s a m e g m e n t é s é é r t . Ez a tipológia t e r e m t e t t e m e g a z o k a t a szép s z e r e l m e s ­ p á r o k a t , a k i k a fák között i n c s e l k e d n e k , e p e k e d v e nézik egymást, s az utolsó j e ­ l e n e t b e n kéz a k é z b e n szemlélik a n a p ­ fényes égboltot, m i n t e g y b á t o r í t ó szim­ b ó l u m a k é n t az e m b e r i faj m e g ú j u l á s á ­ nak. A s z ü r k e s é g e hosszú szakasza u t á n jelent meg a rózsaszínű s e m a t i z m u s . Filmgyártásunk a tömeggyártmányok, a kereskedelmi prospektusok, a divatlapok, a kispolgári k o n f o r m i z m u s h a t á s a alá került. Kedves lányok kezdtek megjelen­ ni, a k i k d e k o r a t í v g a r z o n l a k á s b a n b á j o logtak. I d ő n k é n t m é g egy kis d r á m a is a k a d t — egy p o h á r b o r v í z b e n . A boldog kifejlet t e r m é s z e t e s e n n e m m a r a d t el. F i l m j e i n k g y o r s a n á t v e t t é k a fogyasztói t á r s a d a l o m sablonjait, p i k a n t é r i á i t , m u ­ sic-hallos bárjeleneteit, a belsőlépcsős lakosztályokat, olyan fotogén autó­ kat, m e l y e k n á l u n k a k e r e s k e d e l e m b e n s o h a s e m v o l t a k k a p h a t ó k . M á r - m á r az volt az é r z é s ü n k , hogy saját t ú r a k o c s i n é l k ü l n e m l e h e t v a l a k i filmjeink hőse. T e r m é s z e t e s e n n e m e m e l h e t ő kifogás a b á r o k , a l u x u s a u t ó k , a belső lépcsőfel­ j á r ó k ellen. A m i ellenérzést v á l t ki, az a hiteles k o n f l i k t u s o k h i á n y a , a s z i r u p o s ­ ság, az összeütközések t a r t a l m a t l a n s á g a . A szerző r á m u t a t a t o v á b b i a k b a n , hogy a kritikának és filmeseinknek éveken á t téves n é z e t e i k v o l t a k a közönségről. Ki a közönség? Egyesek így v é l e k e d t e k : „A közönség én vagyok!" A f i l m k r i t i k u s és a filmes összecserélte m a g á t a közön­

séggel, és k i j e l e n t e t t e : „A közönség a k a r j a . . . " , „A közönség n e m a k a r j a . . . " M á s felfogással is t a l á l k o z h a t t u n k : „Ki a közönség? M i n d e n k i , aki r a j t a m és n é ­ h á n y b a r á t o m o n k í v ü l áll." Ez a k o n ­ cepció a közönséget lenézte. A f i l m g y á r ­ t á s n a k a z o n b a n s z á m o l n i a kell a közön­ séggel: a film az ő m ű v é s z e t e . Egy költő közönség n é l k ü l s z o m o r ú valóság, de n e m e l k é p z e l h e t e t l e n . Egy filmes viszont k ö ­ zönség n é l k ü l k a t a s z t r ó f a vagy utópia. A k á r tetszik, a k á r n e m : a filmesnek e g y ü t t kell léteznie a közönséggel. Ez h o g y a n v a l ó s í t h a t ó m e g ? A közön­ ség szolgálatával. E n n e k fő f o r m á j a : az ízlésalakítás, a közönség nevelése, b e k a p ­ csolása m i n d a b b a , a m i m a é r d e k e s a vi­ lágon t ö r t é n i k . Sajnos, eddig n á l u n k az í z l é s k u t a t á s egyetlen f o r m á j a : a kassza­ siker. K é t s é g t e l e n ü l ez is fontos, a j ö v e ­ delmezőség elvéről n e m m o n d h a t u n k le. A k a s s z a s i k e r n e k a z o n b a n egybe kell esnie a m ű v é s z i sikerrel. A m ű v é s z e t b e n nem engedhető meg pénzügyi rentabili­ t á s a szellemi jövedelmezőség szféráján kívül.

Korunk reményei (Contemporanul,

1968. 30.)

Ezen a c í m e n közli a l a p M a x B o r n Nobel-díjas n é m e t fizikus n e m s o k á r a r o ­ m á n f o r d í t á s b a n is m e g j e l e n ő e l ő a d á s ­ s o r o z a t á n a k egyik d a r a b j á t — t a l á n a legszebbet — a m e l y e t a k i v á l ó fizikus és e m b e r a d é l n é m e t r á d i ó t á r s a s á g k é ­ r é s é r e í r t p á r évvel ezelőtt. K o r u n k egyik vezető magfizikusa — k i n e k E i n s t e i n n a l , H e i s e n b e r g g e l és D i r a c k a l e g y ü t t orosz­ l á n r é s z e volt a m o d e r n a t o m - és m a g ­ fizika elméleti a l a p j a i n a k l e r a k á s á b a n — értekezését a következő s z a v a k k a l k e z d i : „A r e m é n y olyan kifejezés, mely n e m i g e n fordul elő a fizikai, i r o d a l o m ­ b a n . V a l a m e l y dolgozat r e n d s z e r i n t egyegy kísérlet v a g y e l m é l e t t e r v é n e k b e m u ­ t a t á s á v a l kezdődik, s e t e r v m i n d i g b i ­ zonyos feltevésen a l a p u l . De r e m é n y r ő l n e m i g e n v a n b e n n e szó. Ezért s z á m o m ­ r a kissé szokatlan dolog a r e m é n y r ő l beszélni, s n e m kis i d e g e n k e d é s t kellett l e k ü z d e n e m m a g a m b a n , m í g hozzáfog­ t a m az íráshoz. De a z t á n — hosszú e l ­ m é l k e d é s e k n y o m á n — r á j ö t t e m , hogy m é g i s v a l a m i közöm v a n a r e m é n y h e z . " Az e m b e r i s é g közös r e m é n y é r ő l v a n szo, a z élet, a földi élet f e n n m a r a d á s á ­ n a k reményéről. A továbbiak során a n e v e s fizikus elemzi t u d o m á n y o s p á l y a -

f u t á s á n a k n é h á n y „ r e m é n y t e l j e s " fázisát, egy-egy v á r t e r e d m é n y elmaradásával e g y ü t t j á r ó csalódását, és megállapitja: „Egy világ, a m e l y b e n csalódások v a n n a k , b i z o n y á r a r e m é n y e k e t is r e j t m a g á b a n . " F r i t z H a b e r t , a z u g y a n c s a k Nobel-díjas n é m e t vegyészt idézi, aki felfedezéseivel kétszer is k i h ú z t a a sárból a K a i s e r k a ­ t o n á i t — a h á b o r ú t m é g i s a poroszok v e s z t e t t é k el. E l e m z i a fizikusok szere­ p é t A n g l i á b a n és m á s u t t , m e g á l l a p í t v a , hogy s z e r e p ü k a h á b o r ú t e r é n o t t s e m volt erkölcsösebb, v a g y h a ú g y tetszik, erkölcstelenebb, mint Németországban. A második világháború és lényegében Hirosima után következett be a nagy csalódás. „Csak jóval később, H i r o s i m a u t á n — írja — k e z d e t t b e n n e m k i a l a ­ k u l n i a felelősségtudat. M á s k ü l ö n b e n a t u d o m á n y o s k u t a t ó felelőssége m á r k o ­ r á b b a n r á n y o m t a v o l n a bélyegét d i d a k ­ tikai t e v é k e n y s é g e m r e , és lehet, hogy n e m lett v o l n a oly sok t a n í t v á n y o m oly készséges az a t o m b o m b a előkészítésében v a l ó k ö z r e m ű k ö d é s r e . " A z u t á n felteszi a k é r d é s t , v a j o n r e m é l h e t j ü k - e , hogy az e m b e r i s é g t ö b b s é g e felismeri az a t o m ­ veszélyt, é s ez a felismerés m e g m e n t é ­ s ü k r e szolgál-e m a j d ? V é l e m é n y e m sze­ r i n t ez a z e g y e t l e n kiút, é s ez a z ú t m é g n y i t v a áll. Az e m b e r i s é g oly sok h á b o r ú t viselt m á r , hogy fizikusi s z e m m e l nézve, rá kellene jönnie: a háborús megoldások kísérlete csalódást okozott m i n d e n alka­ lommal. Forduljunk tehát a reményhez — írja M a x B o r n —, k o r u n k egyetlen r e m é n y s é g é h e z , a h h o z „hogy m i n d e n e m ­ ber, m i n d e n polgár, a Föld b á r m e l y sar­ k á n is él, m i n d e n igyekezetét és t u d á s á t b e v e t i e k ü z d e l e m b e — a b é k é é r t . " Ez l e n n e a t u d o m á n y e m b e r e i n e k is a l e g ­ magasztosabb reménye.

r i n t „a m e t a f o r a az e m b e r i lélek m e g i s ­ m e r é s é n e k egyik l e g f i n o m a b b eszköze", s e n n e k az e s z k ö z n e k v a l ó b a n sok a r c u ­ l a t a j e l e n i k m e g a fiatalok költészeté­ b e n : Ion A l e x a n d r u látszólagos e g y s z e r ű ­ ségben mítoszi m é l y s é g e k e t kifejező köl­ tészete, M a r i n Sorescu k ö z n a p i kifeje­ zéseket, m o t í v u m o k a t új e l e k t r o m o s t ö l ­ téssel telítő k é p e i , Ion G h e o r g h e g i g a n ­ t i k u s r a felnagyító, Gh. P i t u ţ m i n i a t ü ­ rizáló m e t a f o r á i k ü l ö n - k ü l ö n érdekes e l e m z é s e k r e n y ú j t a n a k lehetőséget. A fia­ t a l költők képi újításait a szerző az a v a n t g a r d e - m o z g a l o m felé is tekintve vizsgálja. A stilisztikai t a n k ö n y v e k s z o k v á n y o s csoportosításaitól eltérően, a metaforát n e m formális, h a n e m lényegi jegyeinél m e g r a g a d v a L u c i a n B l a g a m á r beszélt plaszticizáló és reveláló (a g o n d o l a t é r ­ z é k l e t e s e b b é tételét, illetve a m ö g ö t t e k i ­ t á r u l k o z ó m é l y s é g e k e t megnyitó) m e t a ­ foráról. Most, m e g á l l a p í t v a , hogy a m e t a ­ fora fejlődésének t ö r t é n e l m i t e n d e n c i á ­ ja a m ű minél nagyobb hatósugarú át­ fogása: a globalizálódás, a tanulmány írója t o v á b b i m e g k ü l ö n b ö z t e t é s e k e t t a r t szükségesnek, s az egyes m e t a f o r a - c s o p o r ­ t o k a t (intellektuális, h a n g u l a t i , jelképi, lidércnyomásos) konkrét példaanyagon m u t a t j a be. S h a a m o d e r n költészetet sokszor, egyes e s e t e k b e n n e m é p p e n a l a p ­ t a l a n u l , a költői n y e l v t e r e m t é s k a l a n d j á ­ n a k is tekintik, a t a n u l m á n y a l a p v e t é s é ü l szolgáló költői t e r m é s az a g g á l y o s k o d ó k m e g n y u g t a t á s á r a szolgálhat, azzal, hogy — a szerző s z e r i n t — a m e t a f o r a s z á r n y ­ b o n t á s á t gátló a k a d á l y o k eltávolítása u t á n ú j , s t r u k t u r á l i s e g y e n s ú l y és m é r ­ t é k t a r t á s jegyeit figyelhetjük m e g . A halál mint a filozófia

A metaforáról — a legújabb román líra tükrében ( V i a a românească,

1968. 4, 5.)

N e m r é g i b e n m a g y a r u l is m e g j e l e n t e k egy g y ű j t e m é n y e s k ö t e t b e (Építő Am­ fion) foglalva a z o k n a k a fiatal r o m á n költőknek a versei, a k i k n e k m ű v e érde­ k e s stilisztikai v i z s g á l ó d á s r a szolgáltatott a l k a l m a t . D u m i t r u B ă l ă e ţ elemző t a n u l ­ m á n y a (Aspecte ale metaforei în tînăra poezie română) a m e t a f o r a eszmevilágot és v a l ó s á g k é p e t t ü k r ö z ő jellegéből k i i n ­ d u l v a vizsgálja az ú j a b b r o m á n k ö l t ő ­ n e m z e d é k sajátos v o n á s a i t . T u d o r V i a n u egyik m e g á l l a p í t á s a sze­

(Viaţa

românească,

tárgya

1968. 5.)

„Egy író n e k r o l ó g o t í r t egyszer egy művészről, s a b b a n főként azt h o z t a fel dicséretére, hogy h a t v a n é v e s é l e t p á l y á j a s o r á n m i n d e n r e gondolt, c s a k a h a l á l r a nem. Sohasem borzadt meg a halál gon­ d o l a t á t ó l : í m e a lélek e r e j é n e k b i z o n y í ­ t é k a ! Nem. t u d t a m s o h a r á j ö n n i , vajon e b b e n a d i c s é r e t b e n n e m rejtőzik-e egy kis irónia, s a szerző őszintén m e g v a n - e győződve róla, hogy a lelki e r ő feltételezi a halál gondolatának hiányát. Lehetsé­ ges, a m a kifejezés mögött, h o g y » h a l h a t a t l a n n a k gondolta m a g á t « . . . n é m i iró­ n i a és v a l a m i fölényes lenézés is h ú z ó ­ dott meg."

Ezzel a z a n e k d o t á b a illő bevezetéssel t é r r á G e o r g e B ă l a n a h a l á l m i n t filozó­ fiai k é r d é s t a g l a l á s á r a . C a m u s i s m e r t tételét idézi: „Egyetlen k o m o l y filozófiai p r o b l é m a v a n : az öngyilkosság. H a m e g ­ á l l a p í t o t t u k azt, h o g y a z élet m e g é r i , h o g y végigéljük, a k k o r a filozófia a l a p v e ­ tő k é r d é s é r e v á l a s z o l t u n k . A t ö b b i k é r d é s , hogy a világ h á r o m d i m e n z i ó s - e , s a szel­ lemnek kilenc vagy tizenkét kategóriája v a n - e , e z u t á n következik." G e o r g e B ă l a n a z o n b a n n e m a m a i egzisztencialista fi­ lozófia v o n a l á n h a l a d t o v á b b , h a n e m S e n e c á t fogadja el vezetőnek, a k i t „ókori egzisztencialistának" nevez. A h a l á l g o n d o l a t a — folytatja B ă l a n —, S e n e c á v a l v o n u l b e a filozófiába, aki önvizsgálódásai s o r á n k i ű z t e lelkéből a halálfélelmet, és a szellem legyőzhetetlenségének hitében talált megnyugvást. I d e a z o n b a n a b ö l c s e k közül is c s a k a l e g b ö l c s e b b e k j u t o t t a k el. B ă l a n felidézi a S e n e c á t megelőző filozófusok m a g a ­ tartását a halállal szemben. A materia­ lista A n a x a g o r a s z e l m e n e k ü l t , amikor p e r b e fogták, és h a g y t a , hogy t á v o l l é t é ­ b e n ítélkezzenek felette. A szofista P r o t a g o r a s z u g y a n e z t tette. A n a g y A r i s z t o ­ telész, az ókor Hegelje, szintén k i t é r t v é g ­ zete elől, hogy egy é v m ú l v a v a l a m i egé­ szen p r ó z a i b e t e g s é g b e n h a l j o n m e g , és n e a dicső h a l á l végezzen vele. Az ó k o r egyetlen gondolkozója, Szók­ r á t e s z tölti el c s o d á l a t t a l Senecát. „ A m i ­ kor az athéniek halálra ítélték Szókrá­ tészt — írja B ă l a n —, v i s s z a u t a s í t o t t a a m e n e k ü l é s gondolatát, á t v e t t e a h ó h é r kezéből a m é r e g p o h a r a t , és t i l t a k o z á s n é l k ü l t á v o z o t t az. élők sorából. A m i k o r p e d i g Néró, m i n t m i n d e n zsarnok, az el­ l e n e szőtt összeesküvés g o n d o l a t á t ó l m e g ­ szállottan, S e n e c á b a n is összeesküvőt gyanított, és p a r a n c s o t a d o t t neki, hogy legyen öngyilkos, a filozófus készség­ gel e n g e d e l m e s k e d e t t , lehet, azért, m e r t , így m e g í r h a t t a filozófiája utolsó és leg­ meggyőzőbb lapját." George Bălan nem mond véleményt a h a l á l h e l y é r ő l a filozófia r e n d s z e r é b e n , h a n e m Hegelt idézi, a k i szerint S z ó k r a ­ tész volt az igazi filozófus, m e r t ahelyett, h o g y e l m é l e t e t írt volna, m e g é l t e a m a g a filozófiáját. A

strukturalizmus

(Revista

román

előfutára

de istorie şi teorie literară 1968. Z.) M i h a i l D r a g o m i r e s c u n e v e és m ű v e k ö r ü l a r o m á n esztétikai i r o d a l o m b a n szélsőséges és e g y m á s n a k e l l e n t m o n d ó v é l e m é n y e k h a n g z o t t a k el. M a i o r e s c u

egykori t a n í t v á n y á n a k e s z t é t i k a i r e n d ­ szerezését (Ştiinţa literaturii — La science de la littérature, P a r i s , 1929.) a k o r t á r s a k egy része elismeréssel fogadta, m u n k á s s á g á t olyan t e k i n t é l y e k méltá­ n y o l t á k , m i n t B e n e d e t t o Croce vagy P a u l v a n T i e g h e m , de n e m h i á n y z o t t az éles b í r á l a t , sőt a g ú n y o l ó d á s s e m , a m e l y m i n d e n e k e l ő t t az i r o d a l m i a l k o ­ t á s esztétikai e l e m z é s é r e felállított sé­ máinak dogmatikus merevségét vette célba. H a l á l a (1942) u t á n sokáig h a l l g a ­ t á s v e t t e körül, s ezt csak a legutóbbi é v e k b e n t ö r t e m e g n é h á n y elemző t a ­ n u l m á n y í r ó ( D u m i t r u Micu, Vladimir S t r e i n u , Z. O r n e a ) , a k i k v é g r e a l a p o s vizsgálat alá v e t t é k a t ö r t é n e t i m ó d s z e r legelszántabb ellenfelének esztétikai örökségét, k i h a n g s ú l y o z v a s z e m l é l e t é n e k a m o d e r n i r o d a l o m s z e m l é l e t t e l rokon, egyes m e g á l l a p í t á s a i b a n a s t r u k t u r a l i z ­ m u s felé m u t a t ó vonásait. Ezt a célt t ű z t e ki m o s t m a g a elé M a r i n B u c u r is (Semnificaţia antiistorismului lui Mihail Dragomirescu). D r a g o m i r e s c u esztétikai r e n d s z e r e k o r a d i v a t o s és e l i s m e r t felfogásainak k i m o n ­ dott ellenlábasaként született meg. S z e m b e n állott a pozitivizmussal, a m e l y a m ű v e t a z alkotó, a kor, a t á r s a d a l m i és egyéni t é n y e z ő k e r e d ő j e k é n t vizs­ gálta, s z e m b e n állott a W u n d t n y o m á n k i b o n t a k o z ó l é l e k t a n i i r á n y z a t t a l , az i m p ­ resszionista k r i t i k a ö n k é n y e s s z u b j e k t i ­ vizmusával egyaránt. Rendszere megal­ k o t á s á n á l k i z á r t m i n d e n , a m ű v ö n kívüli tényezőt, éles h a t á r t v o n t az alkotó e m ­ b e r i egyénisége és m ű v é s z i személyisége közé, hogy a n n á l e x t e n z í v e b b vizsgálat alá vehesse az u t ó b b i t e r e m t m é n y é t , a m ű v e t . Azt vallotta, hogy az a l k o t á s vizsgálatánál egyedül a művészi szemé­ lyiségre h a t ó és így m ű v é s z i funkcióval b í r ó t é n y e z ő k e t l e h e t figyelembe venni), s egyedül e t é n y e z ő k összhatásából á l l a ­ p í t h a t ó meg, hogy zseniális alkotással vagy csak tehetséges, esetleg c s u p á n ügyességre valló a l k o t á s o k k a l á l l u n k - e s z e m b e n (e h á r m a s csoportosítás tőle származik). Az i r o d a l o m t u d o m á n y n a k — r o m á n u l ő a l k o t t a m e g ezt a t e r m i n u s t — szerinte csak az első c s o p o r t b a sorol­ h a t ó m ű v e k k e l kell foglalkoznia, m i v e l ­ hogy egyedül a z o k b a n ölt testet az „al­ kotás m i s z t i k u m a " (azaz: a f o r m a — a t a r t a l o m — a z összhang). A m ű a l k o t á s n a k ilyen esztétikai e g y ­ ségként történő vizsgálata kétségtelenül l e h e t ő v é teszi a z a l k o t á s m ű v é s z i s a j á ­ t o s s á g a i n a k e r e d m é n y e s elemzését. A k u ­ t a t á s n a k a m ű e l e m z é s felé i r á n y í t á s a t e h á t a r o m á n esztéta kétségtelen é r -

d e m e . A különböző s z e m p o n t o k z ű r z a ­ v a r a idején ez az „esztétikai r e a k c i ó " n e m c s a k é r t h e t ő , de h a s z n o s is volt, D r a g o m i r e s c u a z o n b a n ott t é v e d e t t , a m i ­ kor bonyolult rendszerének spekulatív ú t j a i n k í v á n t a ezt az e s z t é t i k a i egységet meghatározni. A tanulmány sokatmondó m e g á l l a p í t á s a s z e r i n t : felfogta és át­ é r e z t e a m ű a l k o t á s melódiáját, d e k é p ­ telen volt a z t v i s s z a é n e k e l n i . Az é r d e k ­ lődés t e h á t — születésének 100. évfor­ dulójától függetlenül is — jogos, s esztétikai ö r ö k s é g é n e k k r i t i k a i hasznosí­ tásával a román esztétika-irodalom m i n d e n b i z o n n y a l közelebb j u t a m ű a l ­ k o t á s helytálló, sokoldalú elemzéséhez. Haeckel román és szász tanítványai (Forschungen zur und Landeskunde,

Volks­ 1968. 1.)

R o m á n i a Szocialista K ö z t á r s a s á g A k a ­ démiájának Nagyszebenben megjelenő n é m e t n y e l v ű folyóirata V a l e r i u L. B o loga, a jeles r o m á n o r v o s t ö r t é n é s z tol­ lából k é t é r d e k e s — eredetileg 1964-ben Jénában e l h a n g z o t t — előadást közöl E r n s t H a e c k e l k é t n e v e s r o m á n és k é t n e v e s erdélyi szász t a n í t v á n y á r ó l . A n a g y n é m e t biológus m i n d a d a r w i n i s t a fejlődéselmélet fejlesztésével, m i n d m o nista természettudományi materializmu­ sával e t a n í t v á n y a i r é v é n k a p c s o l ó d o t t b e a hazai m ű v e l ő d é s t ö r t é n e t b e . A darwinizmus négy úttörőjének pá­ lyája ível fel e l ő t t ü n k . Nicolae Leon, a z i s m e r t iaşi-i p a r a z i t o l ó g u s , e m l é k i r a t a i ­ b a n m i n d i g h á l á s a n és b ü s z k é n idézte mindazokat az élményeket, melyekre H a e c k e l j é n a i i n t é z e t é b e n t e t t szert, s számos v i t a i r a t á t , m e l y e k b e n a b a b o n á s előítéletek cáfolására a k o r s z e r ű fejlő­ d é s t a n i g a z á é r t állott ki, a n a g y n é m e t professzor D a r w i n t kiegészítő a n t r o p o g é n i á j á r a é p í t e t t e fel. H a e c k e l - t a n í t v á n y volt Leon féltestvére, Grigore A n t i p a biológus is, a b u k a r e s t i — m a róla e l n e ­ vezett — t e r m é s z e t t u d o m á n y i m ú z e u m megújítója. M i n t Bologa professzor k i ­ fejti, Antipát Haeckel irányította a hidrobiológia felé, s n e m is e r e d m é n y ­ t e l e n ü l , hiszen a jeles r o m á n biológus n y i t o t t a m e g alkotó t u d o m á n y o s m u n k á ­ j á v a l a D u n a - d e l t a és a F e k e t e - t e n g e r természeti kincseinek korszerű gazdasági k i a k n á z á s á t . A J é n á b a n szerzett egysé­ ges biológiai a l a p i s m e r e t e k alapján A n t i p a az egyes á l l a t o k és á l l a t f a j t á k kölcsönviszonyait, együttélését, k ö r n y e ­ z e t h a t á s á t t a n u l m á n y o z t a , s így n e m c s a k a h i d r o b i o l ó g i á n a k , h a n e m az ökológiá­ n a k is a h a z a i m e g a l a p í t ó j a lett. M i n d ­

k é t t u d ó s szoros személyi k a p c s o l a t o t t a r t o t t fenn m e s t e r é v e l , s a legszebb r o ­ mán Haeckel-emlékezést Antipa írta 1914-ben. K e v é s s é i s m e r t J u l i u s R ö m e r brassói n e v e s d a r w i n i s t a fellépése és h a r c a a szász szellemi életben. Szintén H a e c k e l t a n í t v á n y , de a felekezeti o k t a t á s k o r l á ­ taiba ütközve n e m juthatott tovább a fejlődéselmélet újságírói n é p s z e r ű s í t é ­ sénél. M i n d e n e s e t r e ő az első az e r d é l y i szász é r t e l m i s é g i e k között, a k i 1880-tól k e z d v e az a n y a g és szellem idealista k e t t é s z a k í t á s á v a l szembeszállt, s a m a t e ­ rialista szemlélet s a m o d e r n b i o g e n e t i k a h i r d e t ő j e volt. N a g y o b b p á l y á t fu­ tott b e a n a g y s z e b e n i Carl F r i e d r i c h Jickeli, aki m á r m i n t boltosinas s z a b a d ­ idejét t e r m é s z e t k u t a t á s r a fordította, és e r e d e t i felfedezéssel jegyezte el m a g á t a t u d o m á n y n a k . T i z e n k i l e n c éves k o ­ r á b a n közel-keleti ú t r a indul, és a F ö l d k ö z i - t e n g e r és a V ö r ö s - t e n g e r molluszka-faunájának különbségét tanulmá­ nyozza. N é m e t o r s z á g i közléseit k ö v e t i k t a n u l m á n y a i ; 1883-ban H a e c k e l J é n á b a n hívja m a g a m e l l é asszisztensnek. P á l y á j á t i d e h a z a is folytatja, s Pathogenesis című é l e t m ű v e 1924-ben, k ö z v e t l e n ü l halála előtt, v i l á g h í r t szerez s z á m á r a . Bologa professzor J i c k e l i j e l e n t ő s é g é ­ n e k m e g í t é l é s é r e kolozsvári k a r t á r s á t , Victor P r e d a biológus-professzort idézi, aki a n a g y e r d é l y i szász t u d ó s r ó l a k ö ­ vetkezőket vallja: „Feltétlenül pozitívan kell é r t é k e l n ü n k Jickeli a m a felfogását, hogy a v a r i á c i ó k a k ö r n y e z e t m e g v á l t o ­ z á s á n a k h a t á s á r a l é p n e k fel, s m e c h a ­ nizmusuk anyagcsere-zavarokra épül. Ugyanígy elfogadható a mozgás és szubsztancia-fejlődés e l v é n e k h a n g s ú l y o ­ zása, végül az a jelentőség, melyet Jickeli a fejlődésfolyamatban a k ö r n y e z ő v i l á g n a k ad, m i k ö z b e n a k i v á l a s z t ó d á s ­ nak másodrendű szerepet t u l a j d o n í t . " M a g a a c i k k í r ó C a r l F. J i c k e l i l e g n a ­ gyobb é r d e m e i n e k a d a r w i n i - h a e c k e l i fej­ lődéselmélet eredeti továbbfejlesztését tekinti, azt a t u d o m á n y t ö r t é n e t i e r e d ­ m é n y t , hogy a b i o k é m i á t , fiziológiát és e n d o k r i n o l ó g i á t is biológiai é r v e l é s e i n e k szolgálatába állította. A

fegyverhasználat és kérdése (Newsweek,

LXXI.

az

ellenőrzés 26.)

A l a p szerkesztősége az a m e r i k a i e r ő ­ szak egyik l e g g y a k o r i b b o k á v a l , a p o l ­ gárok szabad fegyverviselési j o g á v a l foglalkozik. Az u t ó b b i é v e k n a g y gyil-

kosságai az a m e r i k a i n é p e t meggyőzték arról, hogy a fegyverviselés k o r l á t o z á s a és szigorú ellenőrzése m a m á r a t á r s a ­ d a l o m e l e n g e d h e t e t l e n k ö v e t e l m é n y e , és a k á r o s örökség felszámolása t ö b b é n e m halasztható. A világ n a g y á l l a m a i közül csak az Egyesült Á l l a m o k engedi m e g p o l g á r a i ­ n a k a csaknem korlátlan fegyverhasz­ nálatot. Ezért a „ k i v á l t s á g é r t " szörnyű d r á g a á r a t fizet. Négy a m e r i k a i elnök és számos vezető személyiség lett á l d o ­ zata a gyilkosok golyóinak. A m i n t J o h n ­ son elnök közölte, az Egyesült Á l l a m o k ­ b a n é v e n k é n t átlag 6 500 golyó általi gyilkosság t ö r t é n i k , így végzi életét 10 000 öngyilkos, baleset k ö v e t k e z t é b e n m e g h a l 2 600 személy, k o m o l y fegyveres t á m a d á s é r 44 000 e m b e r t , fegyvert hasz­ n á l n a k 50.000 r a b l á s n á l , és n e m végze­ tes t a l á l a t ér 100 000 személyt. A szá­ zadforduló óta 750 000 e m b e r p u s z t u l t el a magánfegyverek golyójától, egyhar­ mada a n n a k a veszteségnek, melyet A m e r i k a f e n n á l l á s a óta h á b o r ú i b a n el­ szenvedett. A l e g s z o m o r ú b b m i n d e b b e n az, hogy e h á t b o r z o n g a t ó örökséget m é g n a g y o n so­ k a n t e r m é s z e t e s n e k t a r t j á k . A m e r i k a az az ország, ahol a g y e r m e k n é g y é v e s k o r á b a n j á t é k p u s k á t k a p , 12 éves k o r á b a n szélpus­ kát, de a z u t á n n e m s o k á r a , „önérzetének n ö v e l é s é r e " igazi fegyvert. „A szombat esti különlegesség" országa ez, ahol a v e n ­ déglőkben, k o c s m á k b a n , t á n c t e r m e k b e n , b á r o k b a n m i n d e n k i fegyverével k é r k e ­ dik. Az az ország, ahol az útjelzőket g y a k r a n a „lövészek" golyói l y u g g a t j á k ki, a k i k a robogó autókból végzik gya­ korlataikat. A n n a k ellenére, hogy a v i ­ lág legfejlettebb ipari á l l a m a , mégis az a b a r b á r ország m a r a d t , ahol a v i t á k a t g y a k r a n a h a l á l t h o z ó puskagolyó dönti el. „Két b a r á t összeszólalkozik v a l a m i n — m o n d j a a detroiti r e n d ő r f ő n ö k —, az egyik k i r á n t j a a fegyverét, és lelövi a m á s i k a t , n y i l v á n azért, m e r t a m á s i k n á l n e m volt kéznél a r e v o l v e r e " . Az u t ó b b i időben sokkal t ö b b fegy­ vert vásárolnak, mint korábban bármi­ kor. E n n e k főoka t a g a d h a t a t l a n a t ö b b m i n t száz v á r o s b a n időről időre k i r o b ­ b a n ó faji feszültség. „ F e h é r e k és feke­ ték t ú l h a m a r cselekszenek, m i n t h a csak h ó l a b d á z á s r ó l l e n n e szó" — m o n d j a az egyik r e n d ő r p a r a n c s n o k . Detroit k ü l v á ­ r o s á b a n , D e a r b o n b a n a háziasszonyok f e g y v e r g y a k o r l a t r a i r a t k o z n a k be. Egy chicagói n é g e r n y i l a t k o z a t a szerint a fegyver t á r s a d a l m i r a n g — ezért n e v e ­ zik egyenlősítőnek (equalizer). M a m i n ­ d e n k i kezd egyenlő l e n n i — m e r t m i n ­

d e n k i n e k van fegyvere. S a c r a m e n t ó b a n a harcias Fekete Párduc Párt minden tagja állig felfegyverezve t á m a d t a m e g a helyi k o r m á n y épületét, a fegyverel­ lenőrzési j a v a s l a t elleni t i l t a k o z á s k é n t . A magánfegyverek adásvétele csupán Washingtonban háromszorosára emelke­ dett. J o h n s o n elnök az évi f e g y v e r v á s á r ­ lás n ö v e k e d é s é t k é t m i l l i ó d a r a b r a b e ­ csülte. Bizonyos a d a t o k a r r a u t a l n a k , hogy e szám sokkal n a g y o b b , és eléri az évi négymilliót. A n n y i bizonyos, hogy a f e g y v e r á r u s í t á s a „big business" rang­ jára emelkedett. A múlt évben a nem k a t o n a i fegyverek a d á s v é t e l é n e k összege 350 millió d o l l á r r a rúgott. A t é n y e k azt m u t a t j á k , hogy a faji h a r c i d ő n k é n t i fellobbanása, a közéleti személyiségek m e g g y i l k o l á s a m i n d i g „a házi fegyverkezési v e r s e n y " m e g g y o r s u l á ­ sával jár. M a r t i n L u t h e r K i n g meggyilko­ lása idején Los A n g e l e s b e n a f e g y v e r v á ­ sárlás egyszerre m e g h á r o m s z o r o z ó d o t t . Ez az ü t e m R o b e r t K e n n e d y h a l á l a k o r m é g é l é n k e b b é vált. De é p p e n K e n n e d y h a ­ lála vetette fel élesen a fegyverszabá­ lyozás h a l a s z t h a t a t l a n szükségét, és a komoly g o n d o l k o d á s ú a m e r i k a i a k a t n e m elégítik ki a látszat-intézkedések, s t ö b b é n e m h a j l a n d ó k a fegyverellenőrzésben a polgári jogok m e g c s o n k í t á s á t l á t n i . L e x minimi (Magyar

Filozófiai

Szemle,

1968. 3.)

K o h n Hillel a l a p o s a n d o k u m e n t á l t ta­ n u l m á n y á b a n r á m u t a t , hogy a leggyen­ gébb láncszem t ö r v é n y s z e r ű s é g é t első íz­ ben J u s t u s von Liebig (1803—1873) n é ­ m e t k é m i k u s , az a g r o k é m i a m e g a l a p í t ó j a fogalmazta meg a minimum-törvényben (lex m i n i m i ) egy mezőgazdasági-fizioló­ giai k é r d é s s e l k a p c s o l a t b a n . A törvény ennek nyomán mint természeti törvény hatolt be a k ö z t u d a t b a . K e v é s b é figyeltek fel a z o n b a n t á r s a d a l m i é r v é n y e s ü l é s é r e . I d e v á g ó a n a szerző m e g á l l a p í t j a : a m i ­ n i m u m törvénye általános, a természetre és a t á r s a d a l o m r a , az e m b e r r e e g y a r á n t érvényes dialektikus mozgástörvény. A „leggyengébb l á n c s z e m " egy s t r u k t ú r á ­ n a k az a része, alkotóeleme, a m e l y az egészben betöltött s z e r e p é r e a l k a l m a t l a n ­ n á v á l v a az egész f u n k c i o n á l á s á t lehetet­ l e n n é teszi, s í g y - v o l t a k é p p e n az egész­ nek tagadásává válik. A legyengébb láncszem ellentéteként található meg a s t r u k t ú r á n a k a döntő láncszeme, amely a l e g g y e n g é b b n e k a t a g a d á s a . A leg­ gyengébb l á n c s z e m és a d ö n t ő láncszem

egysége t e h á t t u l a j d o n k é p p e n a t a g a d á s tagadása dialektikus t ö r v é n y é n e k egy k o n k r é t formája. A tanulmányíró gondolatébresztő m ó ­ don fejtegeti, hogy a z e m b e r i t á r s a d a l o m a t e r m é s z e t i v i l á g része, s ebből k ö v e t ­ kezik, hogy a t e r m é s z e t t ö r v é n y e k j e l e n ­ t é k e n y része é r v é n y e s ü l a társadalom é l e t é b e n is — t e r m é s z e t e s e n n e m m i n d s n e m v á l t o z a t l a n u l —; e n n e k t a g a d á s a idealizmus, a m e c h a n i k u s átvitel, az azo­ nosítás viszont v u l g á r m a t e r i a l i z m u s l e n ­ ne. A társadalomnak emellett megvan­ n a k a m a g a sajátos t ö r v é n y e i is. A lex minimi társadalmi érvényét különösen k é t s z e m p o n t b ó l kell h a n g s ú l y o z n i : egy­ részt elvi, metodológiai szempontból, k ü ­ lönös t e k i n t e t t e l a n e g a t i v i t á s b a n m i n t t a g a d á s b a n rejlő pozitív t a r t a l o m r a ; m á s ­ részt gyakorlati s z e m p o n t b ó l , m i n t a t á r s a d a l m i t ö r t é n é s e k t u d o m á n y o s előre­ l á t á s á n a k , illetve m i n t a t á r s a d a l m i , a t ö r t é n e l m i h a j t ó e r ő k f e l t á r á s á n a k eszkö­ zét, i r á n y t ű j é t . A lex m i n i m i t a r t a l m a z z a a mozgás és a d i a l e k t i k u s t a g a d á s m o m e n t u m á t . Az á l l a n d ó m o z g á s b a n , fejlődésben levő t á r ­ s a d a l o m b a n d ö n t ő szerepet j á t s z i k a dol­ g o k b a n m a g u k b a n b e n n e rejlő n e g a t i v i ­ t á s a t a g a d á s — a m i n i m u m , a leggyen­ g é b b láncszem. Ez a n e g a t i v i t á s le­ het valamilyen hiány, lehet egy rész f u n k c i ó j á n a k megváltozása, a m i a többi részeket — a m e l y e k k e l a rész, il­ letve funkciója e d d i g ö s s z h a n g b a n volt — tagadja, h a t á s u k a t csökkenti vagy m e g s e m m i s í t i . Ez a n e g a t i v i t á s indítja el a belső e l l e n t é t e k a m a h a r c á t , a m e l y ­ n e k d i a l e k t i k á j á n keresztül a t á r s a d a l m i fejlődés is v é g b e m e g y . T e r m é s z e t e s e n a dialektikus tagadás sohasem puszta ne­ g a t í v u m , h a n e m pozitív t a r t a l m ú , mozgó­ sító jellegű. A minimum törvényének társadalmi — politikai vagy gazdasági — k é r d é s e k b e n való g y a k o r l a t i felhasználása k ü l ö n ö s e n a tudományos előrelátás szempontjából fontos. A j ö v ő b e l á t á s lehetősége és m e g ­ alapozottsága függvénye a t u d o m á n y n a k , a „meglátott jövő" ugyanakkor a tudo­ m á n y fejlődésének és f e l h a s z n á l h a t ó s á ­ g á n a k egyik d ö n t ő p r ó b á j a . Ez a t e r m é ­ szet- és a t á r s a d a l o m t u d o m á n y o k r a egy­ a r á n t áll, s k i v á l t k é p p n a g y jelentősége v a n a szocialista t á r s a d a l o m b a n , m e l y ­ n e k g a z d a s á g a t e r v s z e r ű s í t e t t , és a m e l y ­ n e k felépítményi i n t é z m é n y e i t is a t u ­ datosság és az e l h a t á r o z á s jellemzi. K i ­ v á l t k é p p e n fontos, hogy a t á r s a d a l m a t m i n t egészet, m i n t egységet szemléljük, és a részjelenségeket az egészben elfog­ lalt h e l y ü k szerint é r t é k e l j ü k . P é l d á u l a

szocialista t e r v g a z d a s á g b a n h i á b a m ű k ö ­ dik v a l a m e n n y i t ö b b i rész kifogástalanul, ha valamely nemzetgazdasági ágban „ m i n i m u m " áll elő. U g y a n a k k o r a „szűk keresztmetszet", a „leggyengébb l á n c ­ szem", illetve az a d o t t t e r ü l e t fejlődése m i n t a t a g a d á s t a g a d á s a az egész v o n a t ­ k o z á s á b a n is előremozdító. A m i n i m u m o k gyakran más minimumok feloldásával segítenek a saját m e g o l d á s u k h o z . T a n u l m á n y a befejező r é s z é b e n K o h n Hillel u t a l a r r a , hogy a m a r x i z m u s klaszszikusai i s m é t e l t e n leszögezték: a foly­ ton újjászülető belső e l l e n t m o n d á s o k — a m e l y e k a fejlődés mozgató erői — é p ­ p e n a d o l g o k b a n b e n n e rejlő n e g a t i v i t á s k ö v e t k e z t é b e n keletkeznek, s a t a g a d á s az, a m e l y elindítja és folytonos m o z g á s ­ b a n t a r t j a az e l l e n t m o n d á s o k a t . A m i n i ­ m u m - t ö r v é n y t ü k r ö z i a dolgok szükség­ szerű s t r u k t u r á l t s á g á t , azt a z á l t a l á n o s d i a l e k t i k u s törvényszerűséget, hogy m i n ­ d e n egész részei — b á r e l l e n t m o n d á s b a n v a n n a k e g y m á s s a l — egyben egységet is a l k o t n a k . R á v i l á g í t t o v á b b á a viszony di­ a l e k t i k á j á r a , a r r a , hogy m i n é l összetet­ t e b b egy jelenség, a n n á l t ö b b b e n n e az összefüggés, a „viszony", a n n á l fontosabb t e h á t a részek e g y m á s s a l és az egésszel való kölcsönhatása. T a r t a l m a z z a a m e n y nyiségi változások minőségi u g r á s t elő­ idéző h a t á s á r a v o n a t k o z ó t ö r v é n y t is; m e g v i l á g í t j a a hegeli csomópontok, az ugráspontok, az ú g y n e v e z e t t kritikus pontok jelentőségét.

J a n c s ó Miklós h a r m a d i k „stációja" (Filmkultúra,

1968. 2.)

A világszerte feltűnést k e l t e t t és elis­ mert három Jancsó-filmet (Szegénylegé­ nyek, Csillagosok, katonák, Csend és ki­ áltás) elemzi F e h é r F e r e n c a t e k i n t é l y e s b u d a p e s t i s z a k l a p b a n , elsősorban a r e n ­ dező t ö r t é n e l m i víziója s z e m p o n t j á b ó l . J a n c s ó Miklós — a c i k k í r ó szerint — filmjeiben e u r ó p a i szintézist valósít m e g : egy k o n k r é t t a l a j á t soha el n e m hagyó, mégis s z i m b o l i k u s a n az ö s s z e m b e r i r e k é r ­ dező és felelő c i k l u s b a n , egybeötvözve a n é p i e k b a l s z á r n y á n a k m a is eleven h a ­ g y a t é k á t és a k o r s z e r ű szabadságfilozó­ fiát. A t ö r t é n e l m i dimenzió igaz és k o n k ­ r é t volta a m ű v é s z i megközelítés belső szükségessége, m e r t aki hisz az e m b e r s z a b a d s á g t ö r e k v é s e i n e k r e a l i t á s á b a n — és J a n c s ó hisz b e n n e —, a n n a k a valóságos l é t b e n kell k e r e s n i e a s z a b a d s á g l e h e t ő s é -

gek f o r r á s á t ; m á r p e d i g a valóságos lét mindig történelmi. A Jancsó-féle történetiség fontos speci­ f i k u m a i : a teljes t ö r t é n e l m i igazság tisz­ teletben t a r t á s a , sőt felfokozása, és e n ­ nek a m ú l t b e l i n e k a m a i h o z v a l ó közelí­ tése, u g y a n a k k o r leszűrése m i n d a n n a k , ami az egész e m b e r i s é g r e jellemző. To­ vábbi sajátossága, hogy a m e g í r o t t és közismert t ö r t é n e l e m h i á n y z i k filmjei­ ből, a t ö r t é n e l e m csak mítosz a l a k j á b a n képezi a f i l m - t ö r t é n e t e k h á t t e r é t . A m í ­ toszt m i n t folklórrá v á l t t ö r t é n e l m e t használja, m i n t olyan „mesét", a m e l y e t m i n d e n k i ismer, s ez m e g t a k a r í t j a az a l k o ­ t ó n a k a szószaporítást. E t ö r t é n e l m i s é g érdeméül tudják be Jancsó méltatói az újfajta n é p á b r á z o l á s t . R é g e b b e n a legna­ gyobb, l e g d e m o k r a t i k u s a b b m ű v é s z e t is öntudatlanul a Fourier—Csernisevszkijféle felfogás a l a p j á n dolgozott, vagyis n e m t a g a d t a , hogy a m ű v e l e t l e n s é g , a n é ­ pi élet f a r a g a t l a n k e m é n y s é g e létezik, csak é p p e n hitt a b b a n , hogy elég erről a világról „ l e t a k a r í t n i " a k i z s á k m á n y o l á s t , hogy e l ő b u k k a n j o n a n n a k m e g v á l t ó ér­ t é k r e n d j e . M a r x gondolata, m i s z e r i n t az elidegenedés közös sorsa e l n y o m ó n a k és e l n y o m o t t n a k , c s u p á n eltérő m ó d o n n y i l ­ v á n u l meg, a m a g a k o r á b a n n e m t a l á l t igazi, m ű v é s z i á b r á z o l á s r a . E m a r x i felis­ m e r é s m a i ábrázolói közé t a r t o z i k J a n c s ó Miklós. A továbbiakban Jancsó „primitív mű­ vészetéről" beszél a cikkíró, m e l y újfajta nézői viszonyt k ö v e t e l : n e m a s p o n t á n e l m e r ü l é s t , h a n e m a szüntelen elemzés m a g a t a r t á s á t úgy, m i n t sokkal m a g a s a b b s z í n v o n a l o n József A t t i l a a l í r á b a n , B a r ­ tók a z e n é b e n . „De — írja t o v á b b á — a mozi szociológiai h a t á r a i t t ú l l é p n i e m é g ­ s e m szabad. Vagyis n e m k e r ü l h e t i m e g azt a tényt, hogy á t l a g b a n egy e m b e r egy filmet egyszer n é z meg, és ilyenkor m i n ­ dent meg akar é r t e n i . . . " A Jancsó-filmek s i k e r é n e k t i t k a : „a megőrzött hit az e m b e r i t a r t a l m a k elp u s z t í t h a t a t l a n s á g á b a n " — zárja cikkét Fehér Ferenc. L á z a d á s az angol n y e l v ellen. (Saturday

Review,

LI. 14.)

M a r i o Pei é r d e k e s t a n u l m á n y t közöl a n a g y n y e l v e k n e m z e t k ö z i helyzetéről. Azzal a m e g á l l a p í t á s s a l kezdi, hogy t ö r ­ t é n e l m i l e g a n y e l v e k r e n d s z e r i n t az azokat beszélő n é p p e l e g y ü t t k e l e t k e z ­ n e k és m ú l n a k el, n o h a a m i n t a s u m é r

vagy a l a t i n p é l d a bizonyítja, v a n n a k nyelvek, a m e l y e k g y a k r a n túlélik m a g u ­ kat a népeket. A m o d e r n e u r ó p a i n y e l v e k közül a francia n e m z e t k ö z i t e k i n t é l y e a l e g r é ­ gibb, a keresztes h á b o r ú k k a l kezdődött, és h u l l á m h e g y e k k e l és völgyekkel a m a i n a p i g t a r t . Az angol a X V I I . század hó­ dításaival párhuzamosan kezdte meg nemzetközi p á l y a f u t á s á t , és különösen a m á s o d i k v i l á g h á b o r ú a l a t t vívott ki m a ­ g á n a k egyedülálló helyet. Az Egyesült Á l l a m o k b a n (mi hozzátesszük, A n g l i á ­ b a n is) é p p e n e m i a t t bizonyos fokú nyelvi izoláció a l a k u l t ki. A k é n y e l m e s ­ ség m e l l e t t ezt a m a g a t a r t á s t az a t u d a t v á l t o t t a ki, hogy úgyis m i n d e n k i t a n u l angolul. Az izoláció j e l e n l é t é t t a g a d h a t a t ­ l a n u l tükrözi az egyetemi h a l l g a t ó k h i á ­ nyos idegen n y e l v t a n u l á s a . A h á b o r ú alatt és az első s z p u t n y i k o k idején az idegen nyelvek iránti érdeklődés hirtelen meg­ nőtt, m a j d ismét az átlagos 35 száza­ l é k r a esett vissza. F e l m e r ü l h á t a k é r ­ dés, vajon v a l ó b a n h e l y t á l l ó az a gyak­ r a n h a n g o z t a t o t t m e g á l l a p í t á s , hogy m i n ­ d e n k i t a n u l angolul. A nyelvek iránti érdeklődésnek meg­ v a n n a k a m a g a e m e l k e d ő és süllyedő görbéi. Az első és a m á s o d i k v i l á g h á ­ b o r ú u t á n a n é m e t , olasz és a francia n y e l v i r á n t az é r d e k l ő d é s nemzetközi v i s z o n y l a t b a n m e g c s a p p a n t . E n n e k oka az illető á l l a m o k t e k i n t é l y é n e k , politi­ kai, gazdasági, k a t o n a i és k u l t u r á l i s p r e s z t i z s é n e k csökkenése. A m á s o d i k v i ­ l á g h á b o r ú u t á n az angol n y e l v t e r ü l e t brit s z e g m e n t u m a lényegesen össze­ szűkült, az a m e r i k a i s z e g m e n t u m befo­ lyása pedig csökkent. A n n a k ellenére, hogy az angol m á r á l t a l á n o s a n elfoga­ dott n e m z e t k ö z i n y e l v lett, beszélik m i n d az öt földrészen, m é g a m o s z k v a i r e p ü l ő t é r feliratai is orosz és angol n y e l ­ vűek, s a nemzetközi értekezletek, sajtó­ szervek n y e l v e m a m á r főként az angol, mégis bizonyos j e l e k a r r a u t a l n a k , hogy m e g i n d u l t az angol n y e l v elleni n e m ­ zetközi l á z a d á s , és a z „egyetlen világ­ nyelv" minősítésért folytatott k ü z d e l ­ m é b e n erős v e r s e n y t á r s a k r a t a l á l t . Az a n g o l n y e l v befolyását „a d i p l o ­ m á c i a és k u l t ú r a nyelvét", a f r a n c i á t beszélők milliói m i n d i g bizonyos irigy­ séggel szemlélték. A titkos féltékenység azután l e g u t ó b b az E N S Z - b e n t ö r t fel­ színre, a m i k o r a francia k o r m á n y é s m é g 36, főként volt francia g y a r m a t köz­ b e n j á r á s á r a azt a h a t á r o z a t o t hozták, hogy az E N S Z azon a l k a l m a z o t t a i , akik mindennapi munkájukban az angol

nyelv mellett a franciát is használják, j e l e n t ő s p é n z b e l i i l l e t m é n y t élvezzenek. Ugyanakkor a dél-amerikai államok a spanyol nyelv használatáért szálltak síkra. A franciák tiltakozó s z a v u k a t ak­ kor is felemelték, a m i k o r az egyik je­ lentés „az angol n y e l v k i t ű n ő befolyá­ sáról" beszélt. Az U N E S C O munkáját m á r c s a k n e m kizárólagosan francia n y e l ­ ven végzi, és a francia k ü l ü g y m i n i s z t é ­ r i u m költségvetésének m i n t e g y felét a külföldön franciát t a n í t ó 32 000 n y e l v ­ t a n á r r a és a francia k ö n y v e k k i v i t e l é r e fordítja. De Gaulle q u e b e c k i beszéde óta a k a n a d a i k o r m á n y 5000 angol a n y a n y e l v ű a l k a l m a z o t t francia nyelvi o k t a t á s á r a ötmillió d o l l á r t költ, és a legújabb határozatok értelmében az ilyen tisztviselők s z á m á t 12000-re emeli. A k a n a d a i f r a n c i á k most m á r a két­ nyelvűséget követelik, és e n n e k megfe­ lelően szövegezték át a h i m n u s z t : O C a n a d a ! O u r h o m e — nôtre pays La feuille d'érable: one flag from sea to s e a . . . Az angol n y e l v n e m z e t k ö z i befolyását csökkenti az orosz és a k í n a i n y e l v tér­ hódítása, sőt a szuezi h á b o r ú óta az a r a b o k is az a r a b n y e l v n e m z e t k ö z i jo­ gával á l l n a k elő. Az angol kezd kiszo­ rulni Indiából, a m ú l t é v b e n a delhi egyetem diákjai á l t a l á n o s tüntetésben t ö r t e k ki ellene. De változik a helyzet A f r i k á b a n is. N o h a az egykori g y a r m a ­ tok a n y e l v i b á b e l m i a t t m é g m e g t a r t ­ j á k az angol h i v a t a l o s jellegét, de az ország-, v á r o s - és folyónevek m e g v á l t o z ­ t a t á s a e l á z a d á s előjeleinek t e k i n t h e t ő . Az etiópiai és a k e n y a i e g y e t e m e k m á r ­ is j a v a s l a t o t t e t t e k egy helyi n y e l v elfo­ g a d á s á r a , és a kelet-afrikai o r s z á g o k b a n á l t a l á n o s a n i s m e r t szuahéli n y e l v b e n á l ­ l a p o d t a k meg. Egészen ú j , az á l t a l á n o s h a n g u l a t o t t ü k r ö z ő jelenség t ű n t fel Olaszországban. Az olasz á l l a m v a s u t a k a h i v a t a l o s m e n e t r e n d e t angol, francia és n é m e t n y e l v m e l l e t t most m á r esz­ p e r a n t ó u l is közlik. E b b e n s o k a k n a k az óhaja jut kifejezésre, m i s z e r i n t szükség van egy kötetlen, n e m z e t e k fölött álló n y e l v r e , a m e l y m e g s z ü n t e t i az egyes n é ­ pek kiváltságos helyzetét. Legyőzhetők-e az öröklött betegségek? (Lityeraturnaja

gazeta,

41 561.)

A t á r s a d a l m i és t u d o m á n y o s h a l a d á s e r e d m é n y e k é n t m i n d t ö b b olyan b e t e g ­ ség v á l i k kiküszöbölhetővé, a m i t a k ü l ­ ső k ö r n y e z e t v á l t ki. Ezért az o r v o s t u d o ­

m á n y figyelme egyre i n k á b b az öröklött betegségek felé fordul. A m u t á n s gé­ nek közvetítette megbetegedések típusai­ n a k s z á m a e z e r r e tehető. K ü l s ő l e g egész­ séges, de recesszív, l a p p a n g ó m u t á n s gén­ nel r e n d e l k e z ő szülők g y e r m e k e is h a j ­ l a m o s lehet egyes b e t e g s é g e k r e . Az e m b e r i gén m a m é g a t e r m é s z e t egyik l e g b o n y o l u l t a b b t a l á n y a , és egyelőre k e ­ vés az i s m e r e t ü n k róla, ezért korai l e n n e frontális t á m a d á s t i n d í t a n i ellene. De sok esetben az előrelátás segítségével számos m e g b e t e g e d é s t m á r most m e g l e h e t a k a ­ dályozni. H a az orvos ismeri egy család genetikai jellemzőit, k ö n n y e b b e n t á j é k o ­ zódhat és megelőzheti a nemkívánatos öröklött t u l a j d o n s á g o k m e g n y i l v á n u l á s a ­ i t így g y ó g y í t h a t m a g á n a k a betegség­ n e k a létrejötte előtt. Hogy m e d d i g t e r j e d n e k a genetikus jogai és m i k a kötelességei, ez b o n y o l u l t k é r d é s . N e m v á l l a l h a t j a a felelősséget és n e m szólhat b e l e a b b a , ki hogyan v á ­ lasztja m e g élettársát, és hogy m u t á n s génnel r e n d e l k e z ő s z ü l ő k n e k legyen-e g y e r m e k ü k . De t a n á c s a i n a k n a g y lehet a biológiai és szociális jelentősége. M i n ­ denki k ü l ö n b ö z ő k é p p e n fogékony a kör­ nyezet h a t á s á r a , ezért a g e n e t i k u s a tisz­ t á n orvosi ú t m u t a t á s o n t ú l m e n ő e n is se­ gítséget n y ú j t h a t a s z a k m a , a l a k h e l y m e g v á l a s z t á s á b a n , s u g a l l h a t j a a szülők­ nek, hogy g y e r m e k ü k s z á m á r a milyen adaptációs feltételeket biztosítsanak. A S z o v j e t u n i ó b a n — írja A. Prokofjeva-Belgovszkaja, V. Gindlisz és K. G r i n b e r g —, m e g t e t t é k az első gyakorlati lépéseket a lakosság g e n e t i k a i megsegí­ tésére: az u t ó b b i öt é v b e n t ö b b l a b o r a t ó ­ r i u m és konzultációs központ létesült. A z o n b a n ez m é g csak a szerény kezdet. Szükség v a n a g e n e t i k a i vizsgálatok foko­ zatos b e v e z e t é s é r e az orvosi e l l á t á s k ü ­ lönböző t e r ü l e t e i n , a g e n e t i k a m i n t t u d o ­ m á n y és az a l k a l m a z o t t g e n e t i k a k é t o l ­ dalú k a p c s o l a t á n a k kifejlesztésére, és főleg a lakosság t ö m e g e s k o n z u l t á l á s á r a , központosított intézményekben történő profilaxisra. P é l d a m u t a t ó ebből a s z e m ­ p o n t b ó l a d á n orvosok t e v é k e n y s é g e : el­ végezték az egész ország l a k o s s á g á n a k genetikai felmérését, a m i h e z m é g az ősök betegségeiről, h a l á l á n a k okairól szóló egyházi feljegyzéseket is felhasználták, és így m e g r a j z o l h a t t á k az örökletesség t í ­ p u s a i n a k teljes k é p é t m i n d az egyes csa­ ládok és n e m z e t s é g e k , m i n d pedig D á n i a egésze s z e m p o n t j á b ó l . M i n d e n o r s z á g n a k m e g v a n n a k a m a g a bioszociológiai sajá­ tosságai, t a n u l m á n y o z á s u k a sürgős fel­ a d a t o k közé tartozik.

A számítógépek (Le Monde,

jövője 7316.)

A cím g y ű j t ő n é v a k a r l e n n i . H a s o n l ó és m á s fejlécek alatt a n y u g a t i sajtó so­ kat foglalkozik a z u t ó b b i i d ő b e n egy — úgy t ű n i k — időszerű p r o b l é m á v a l : v a ­ jon v a l ó b a n r e n t á b i l i s a k - e az u l t r a m o ­ d e r n és h i p e r - g y o r s s z á m í t ó g é p e k az i p a r és a t e r m e l é s m á s á g a z a t a i n a k vezetésé­ ben és tervszerűsítésében ? A kérdésfel­ tevés első p i l l a n a t r a m e g h ö k k e n t ő n e k t ű ­ nik, hiszen hosszú ideje m e g s z o k t u k már, hogy az e l e k t r o n i k u s s z á m í t ó g é p e k ­ ről s azok jövőbeli szerepéről csak szup e r l a t í v u s z o k b a n beszéljünk. Á m , az i d é ­ zett cikk közli egy az IMB ( I n t e r n a t i o ­ nal Business Machines) á l t a l r e n d e l t ún. Mac K i n s e y - j e l e n t é s k i v o n a t á t erről a kérdésről, m e l y e g y á l t a l á n n e m osztja az eddig h a n g o z t a t o t t o p t i m i z m u s t . A j e l e n t é s m i n d e n e k e l ő t t megállapítja, „hogy a 6 évvel ezelőtti h e l y z e t h e z k é ­ pest — a m i k o r i s a g é p e k e t felhasználók többsége j ó f o r m á n m é g félt a c o m p u t e ­ rektől, és p o n t o s a n n e m is t u d t a , hogy tulajdonképpen milyen célokra használ­ h a t n á a z o k a t — a helyzet gyökeresen m e g ­ változott. A vázolt jelenség eltűnt, helyette egy új jelenség l é p e t t fel: az i n f o r m a t i k a a l k a l m a z á s i t e r e r e n d k í v ü l kiterjedt, de rentabilitása csökkenő tendenciát mu­ tat". A j e l e n t é s u t a l a r r a , hogy „ m i n d e ­ n ü t t ú j , egyre t ö k é l e t e s e b b , e g y r e d r á ­ gább, egyre g y o r s a b b gépek j e l e n n e k meg, kiszolgáló s z e m é l y z e t ü k e g y r e m a ­ g a s a b b képesítésű, a l k a l m a z á s u k egyre k o m p l e x e b b és r a f i n á l t a b b t e r ü l e t e k r e terjed ki. A m i t a z o n b a n ugyanakkor m e g á l l a p í t u n k , az, hogy e terjedéssel s z i n k r o n b a n k ö v e t k e z i k be r e n t a b i l i t á s u k és a z á l t a l u k elért e r e d m é n y e k j e l e n t ő ­ ségének csökkenése." Ez n e m m á s , m i n t egy k ö z i s m e r t közgazdasági f o l y a m a t v e ­ tülete, hogy ti. a t e l j e s í t m é n y a m é r e t e k n ö v e k e d é s é v e l e g y e t e m b e n csökken, az­ zal a különbséggel, h o g y a s z á m í t ó g é p e k esetében a k i h a s z n á l á s v a l ó d i p o t e n c i á l ­ jától m é g m e s s z e v a g y u n k . A k é r d é s n e k v a n m é g egy m á s i k v e t ü ­ lete is — ti. a felhasználások korlátai. Vajon m e d d i g lehet egy ilyen g é p p e l el­ m e n n i ? P é l d á u l a n y e l v é s z e t vagy zene t e r ü l e t é n . A v é l e m é n y e k erről m é g m e g ­ oszlanak, v a n n a k , a k i k a v é g t e l e n l e h e ­ tőségekre e s k ü s z n e k , s v a n n a k m e g i n t mások, a k i k m á r l á t n i v é l i k a gépek kor­ látait. Az e m l í t e t t jelentés m i n d e n e s e t r e megállapítja, hogy az Egyesült Á l l a m o k ­ b a n megvizsgált t ö b b tíz v á l l a l a t és in­ t é z m é n y esetében a p r o b l é m a a követ­

k e z ő k é p p e n t e v ő d i k fel: „legfontosabb volna az e l e k t r o n i k a és i n f o r m a t i k a s z a k e m b e r e i r e bízni az e l e k t r o n i k u s szá­ m í t ó g é p e k j ö v ő b e n v a l ó felhasználási t e ­ r ü l e t e i n e k e l d ö n t é s é t : az ü z e m e k és in­ t é z m é n y e k vezetőire c s u p á n a k e r e t t e r v kidolgozása és ellenőrzése m a r a d n a . " Egy gép vagy egy t e r v t e c h n i k a i v i r t u o z i t á s a önmagában még nem garantálja a n n a k hasznosságát, d e sajnos, a helyzet leg­ t ö b b helyen az — és itt a j e l e n t é s az Egyesült Á l l a m o k r a v o n a t k o z t a t —, hogy „egyetlen vezető sem h a j l a n d ó l e m o n ­ d a n i szerepéről, és helyét a dolgok lé­ n y e g é n e k i r á n y í t á s á b a n a v a l ó d i szak­ e m b e r e k n e k á t a d n i . " P e d i g ez a vázolt p a r a d o x á l i s helyzet m e g o l d á s á n a k egyet­ len ú t j a . . . Történelmi

kertművészet

(Műemlékvédelem,

1968. 2.)

Örsi K á r o l y A magyar történelmi ker­ tekről c í m ű í r á s á b a n a r r a figyelmeztet, hogy az é p í t ő m ű v é s z e t t e l együtt kifejlő­ dött k e r t m ű v é s z e t t ö r t é n e l m i alkotásai é p p e n úgy szakszerű v é d e l e m r e szorul­ nak, m i n t a m ű e m l é k - s z á m b a v e t t régi szép épületek. N e m a szokásos és k í v á ­ natos t e r m é s z e t v é d e l e m r ő l v a n szó, t e r ­ m é s z e t i r i t k a s á g o k , ősi tájegységek, k i ­ p u s z t u l ó b a n lévő n ö v é n y - és állatfajták megőrzéséről, h a n e m az esztétikai cél­ ból a l k o t o t t n ö v é n y e g y ü t t e s e k m i n t t e ­ lepítésformák, k e r t a l a k í t á s o k é r t é k e i n e k megmentéséről. Ismeretes, hogy régi kastélyokat, vá­ rakat a múltban művészi kertkompo­ zíciók v e t t e k k ö r ü l , de m í g a m ú l t b ó l örökölt t ö r t é n e l m i stílusú é p ü l e t e k e t ma m á r m i n d e n ü t t r e s t a u r á l j á k , és gondo­ san őrzik, a d d i g az övező k e r t e k t á j ­ szervező csodái k e v e s e b b m e g é r t é s r e t a ­ lálnak, és sokszor a p u s z t u l á s n a k , é r t e t ­ len r o m b o l á s n a k v a n n a k kitéve. „Ma, a m i k o r az e m b e r m i n d e n n a p i m u n k á j a m i a t t a t e r m é s z e t t ő l eltávolodni k é n y ­ szerül — írja Örsi K á r o l y —, v i l á g ­ szerte fokozott jelentősége v a n az ü d ü ­ lést, p i h e n é s t biztosító t á j n a k , k e r t n e k . V é d e l m ü k r ő l ezért is gondoskodni kell. S h a v a n n a k . . . a n a g y v á r o s o k közelé­ b e n megfelelő t ö r t é n e l m i k e r t e k , a m e ­ lyek k ö n n y e n , rövid idő a l a t t m e g k ö z e ­ líthetők, s a p i h e n n i s z á n d é k o z ó k igé­ nyeit — n e m is d r á g á n — biztosítják, a k k o r ezekkel foglalkozni szükséges. El­ sősorban a k a s t é l y o k h o z tartozó k e r t e k v é d e l m é t kell biztosítani. A k a s t é l y o k r a vonatkozó r e n d e l e t e k , h a t á r o z a t o k h a t á -

lyát a k e r t e k r e is ki kell terjeszteni." A c i k k í r ó szerint a r r a kell t ö r e k e d n i , hogy a k a s t é l y o k mai t u l a j d o n o s a i b e ­ t a r t s á k a M ű e m l é k i Felügyelőség a m a rendelkezését, m e l y szerint műemléki környezetként kezelendő a m ű e m l é k za­ v a r t a l a n é r v é n y e s ü l é s é t előmozdító „ t á j ­ képi k ö r n y e z e t is. N e g a t í v p é l d a k é n t szerepel a c i k k b e n a m a g y a r o r s z á g i F e ­ h é r v á r c s u r g ó k a s t é l y p a r k j á n a k sorsa: itt labdarúgópályát h a s í t o t t a k ki teljesen feleslegesen a m ű e m l é k - k a s t é l y h o m l o k ­ zata előtt, úgy, hogy m a csövek, b e t o n ­ oszlopok, drótfonatok összevisszasága fedi el a kellemes l á t k é p e t . Ezzel s z e m ­ b e n a h í r e s fertődi b a r o k k k e r t b e n , a „ m a g y a r V e r s z á l i á " - b a n sikerült idejé­ ben m e g a k a d á l y o z n i a kertkompozíció szerves részét alkotó h á r s f a s o r o k t a l a n kivágását, s a m ű e m l é k i felügyelet köz­ b e l é p é s é n e k köszönhető az is, hogy n e m a d i s z u d v a r o n l é t e s í t e t t é k a községi s t r a n ­ dot. A cikk végül h i v a t k o z i k a n é m e t és csehszlovák m ű e m l é k i k e r t v é d e l e m nemzetközi h í r ű e r e d m é n y e i r e . A művészet mint szemiotikai adottság (Neues

Forum,

1968. 3—4.)

M i n d e n t u d a t t a r t a l o m — írja J a n Mukarovsky, a p r á g a i K á r o l y - e g y e t e m esz­ t é t i k a professzora —, a m e l y az egyéni t u d a t h a t á r a i t átlépi, közölhetősége r é ­ vén a j e l e n t é s t a n i é r t e l e m b e n v e t t jel t u l a j d o n s á g a i t ölti m a g á r a . A jelekkel foglalkozó t u d o m á n y (melyet S a u s s u r e „szemiológiá"-nak, B ü h l e r „szemasziológ i á " - n a k nevezett) e r e d m é n y e i t ezért kell feltétlenül a l k a l m a z n i u k a t á r s a d a l o m ­ t u d o m á n y o k n a k is, a m e l y e k m i n d jel­ t e r m é s z e t ű a d o t t s á g o k k a l dolgoznak. A m ű a l k o t á s m i n d e n e k e l ő t t az érzéki világhoz tartozik, ezért l e h e t m i n d e n k i számára megközelíthető. A mű „tárgyiassága" a z o n b a n csak külső jel (Saussure megnevezése s z e r i n t „jelölő"), a m e l y n e k a közösség t u d a t á b a n m e g h a t á r o z o t t j e ­ lentés felel meg. A m ű a l k o t á s h a t á s á b a n t e r m é s z e t e s e n egyéni l é l e k t a n i tényezők is szerepet j á t s z a n a k ; ezeket nevezi F e c h n e r „asszociatív t é n y e z ő k " - n e k . E szubjektív e l e m e k csak a n n y i b a n t á r -

gyiasodhatnak s válhatnak közérvényű­ vé, a m e n n y i b e n a m ű közös t u d a t h o z tartozó központi m a g v á h o z k a p c s o l ó d n a k m i n d minőségi, m i n d m e n n y i s é g i t e k i n ­ t e t b e n . K é t s é g t e l e n p é l d á u l , hogy m á s minőségű egyéni h a n g u l a t o k a t v á l t ki u g y a n a b b ó l a műélvezőből egy i m p r e s z szionista s m á s t egy k u b i s t a festmény, amint nagyobb mennyiségű szubjektív képzet t á m a d b e n n ü n k egy szürrealista vers, és k e v e s e b b v a l a m e l y klasszikus m ű olvastakor. A jel t e h á t érzéki valóság, m e l y egy m á s i k általa felidézendő v a l ó s á g r a utal. A m ű a l k o t á s mint, önálló (autonóm) jel valamilyen társadalmi jelenség-komple­ x u m r a u t a l (bölcselet, politika, vallás, gazdaság). Ez a z u t a l á s t e r m é s z e t e s e n n e m s z ü k s é g k é p p e n közvetlen, h a n e m le­ h e t közvetett, m e t a f o r i k u s is. A t á r g y i a s m ű a l k o t á s n a k e közös t u d a t b a n gyöke­ rező t a r t a l m a alkotja a m ű igazi s t r u k ­ t ú r á j á t , s biztosítja t á r s a d a l m i funkció­ ját. A m ű a l k o t á s m i n t jel u g y a n a k k o r köz­ lő ( k o m m u n i k a t í v ) funkcióval is r e n d e l ­ kezik, m e l y funkció elsősorban a t e m a ­ t i k u s m ű v é s z e t e k b e n (irodalom, festészet, szobrászat) n y i l v á n v a l ó . E z e k b e n a t é m a a jel közlendő jelentése. Így felfogva, a m ű a l k o t á s m i n d e n eleme, a l e g i n k á b b formai jellegűek is közlő é r t é k ű e k ; egy festmény színei és v o n a l a i m i n d i g jelen­ t e n e k „valamit", m é g K a n d i n s k y „ a b ­ szolút" festészetében is. A m ű a l k o t á s ön­ álló és közlő jel-funkciója között dialek­ tikus ellentmondás-viszony van, ennek a l a k u l á s a a t e m a t i k u s m ű v é s z e t e k fejlő­ d é s t ö r t é n e t é b e n jól n y o m o n k ö v e t h e t ő . E közlő funkció a m ű a l k o t á s o k eseté­ b e n sajátos vizsgálatot igényel. A m ű ­ alkotás ugyanis — minden más kom­ m u n i k a t í v jeltől eltérően — n e m léte­ z é s - é r t é k ű viszonyt fejez ki jel és jelen­ tés között, a t é m a ugyanis, m é g h a a v a ­ lóságból m e r í t t e t e t t is, s o h a s e m v a l ó ­ ságértékű, sohasem másolata a valóság­ n a k . A t é m á n a k s r a j t a k e r e s z t ü l a jel­ n e k a valósághoz való v i s z o n y a t e h á t minden műalkotás struktúrájában fon­ tos szerepet játszik; e n n e k a v i s z o n y n a k a szemiotikai vizsgálata n é l k ü l a m ű v é ­ szettudományok szükségképpen a műal­ kotás formális elemzésére k o r l á t o z ó d n a k .

SZERKESZTŐK-OLVASÓK

A turisztika közügyi

tudomány

(Levél a szerkesztőséghez)

Mivel a Korunk t ö b b a l k a l o m m a l is foglalkozott a t u r i s z t i k á v a l , úgy vélem, jól t e n n é , h a bizonyos k é r d é s e k e t a l a p o s a b b a n t i s z t á z n a e sokágú p r o b l é m a k ö r b e n . Ilyen céllal fűznék n é h á n y megjegyzést e t é m á h o z . N e m szorul k ü l ö n ö s e b b bizonyításra, hogy a t e r m é s z e t j á r á s fontos helyet fog­ lal el a s p o r t o k r e n d s z e r é b e n : elősegíti a test h a r m o n i k u s fejlődését és részben k i a l a k í t j a a m a g a s t e r m e l é k e n y s é g ű m u n k á h o z szükséges erkölcsi képességeket is. Egyedüli sportág, a m e l y b e n n i n c s e n e k nézők, csak résztvevők, a s p o r t p á l y a a nagy természet, a földrajzi k ö r n y e z e t , és é l e t k o r t ó l függetlenül m i n d e n k i g y a k o r o l h a t j a . A t e r m é s z e t j á r á s a l a p j a a t e r m é s z e t szeretete, m i n d e n m e g n y i l v á n u l á s á n a k megér­ tése, a t e r m é s z e t e s z t é t i k á j á n a k élvezete. A m o d e r n t u r i s z t i k a igen b o n y o l u l t i p a r i - k e r e s k e d e l m i és t u d o m á n y o s - t e c h n i ­ kai s z a k m á b a n ölt testet. Ez a s z a k m a az idegenforgalom. A m o d e r n idegenforga­ lom m i n d t e l j e s e b b e n hasznosítja egyrészt a t e r m é s z e t szépségeit, m á s r é s z t a m ú l t és a jelen e m b e r i teljesítményeit. E v i l á g m é r e t e k b e n k i b o n t a k o z ó t ö m e g m o z g a l o m ­ b a n m i n d e n k i é r d e k e l t : a l á t n i - u t a z n i v á g y ó e m b e r , és a fogadó v á l l a l a t vagy ország e g y a r á n t . Az i d e g e n f o r g a l o m m a m á r százezrek s z á m á r a teszi lehetővé, hogy évi s z a b a d s á g u k a t l a k ó h e l y ü k t ő l távol, i d e g e n t e r m é s z e t i k ö r n y e z e t b e n , v á r o s b a n , ü d ü ­ lőhelyen, v a g y gyógyfürdőn t ö l t h e s s é k el. M a m á r m i n d t ö b b e n felismerik a z ide­ genforgalom é r t é k e i t : v a n , a k i n e k „ o r v o s s á g " v a n , a k i n e k szórakozás, művelődés, egyszóval k e l l e m e s és hasznos időtöltés. A t u r i s z t i k a i n t e g r á n s része a m o d e r n életnek. Az idevágó t u d o m á n y o s k u t a t á s e g y r e a l a p o s a b b a n f e l t á r t a a t u r i s z t i k a lé­ nyegét, jelentőségét. A svájci, francia, olasz, cseh és m á s t u r i s z t i k a i iskolák k é p v i ­ selői m i n d h a t á r o z o t t a b b a n k ö r v o n a l a z z á k e t ö m e g m o z g a l m i jelenséget. Az egyes országok t u r i s z t i k a i potenciálfelmérései, v a l a m i n t különböző t u r i s z t i k a i övezetek gazdasági s z e m p o n t b ó l t ö r t é n ő értékelései a l k o t j á k a m o d e r n t u r i s z t i k a a l a p k é r d é ­ seit. A turisztikai tudomány az ilyen v o n a t k o z á s ú elméleti m e g a l a p o z á s o k a t m á s t u d o m á n y o k f e l h a s z n á l á s á v a l t u d j a elvégezni. Így t a l á l e g y m á s r a p é l d á u l a turisz­ t i k a és a földrajz. E két t u d o m á n y között egy ú j , g y a k o r l a t i jelentőségű h a t á r t u d o ­ m á n y kezd k i b o n t a k o z n i : a turisztikai földrajz. T á r g y a a t u r i s t a m o z g a l o m és a föld­ rajzi k ö r n y e z e t közti kapcsolatok, összefüggések t a n u l m á n y o z á s a . F e l m é r i a turisz­ tikai lehetőségeket, m e g á l l a p í t j a az u r a l k o d ó tényezőket, m e l y e k i s m e r e t é b e n gya­ k o r l a t i l a g m e g v a l ó s í t j a a z idegenforgalom fejlesztését, t á v l a t i k i b o n t a k o z á s á t . K u ­ tatási eszközei sajátosak. Részletes felméréssel á l l a p í t j a m e g : h o n n a n j ö n n e k a t u ­ risták, h á n y a n j ö n n e k , m i l y e n i r á n y b a n h a l a d n a k , hol i d ő z n e k szívesebben, mi vonzza őket, m e n n y i t költenek, e g y á l t a l á n m i l y e n t é n y e z ő k késztetik őket u t a z á s r a ? A m i k o r a turisztikai földrajz a l k a l m a z á s á v a l f e l m é r j ü k az idegenforgalom v a ­ l a m e n n y i tényezőjét, m á r g y a k o r l a t i f e l a d a t o k a t szolgálunk. H o z z á j á r u l u n k az öve­ zetek f u n k c i ó i n a k m e g á l l a p í t á s á h o z , az ország t u r i s z t i k a i p o t e n c i á l j á n a k sokoldalú értékesítéséhez. Az alapos és sokoldalú felmérés ú t j á n l e h e t ő v é v á l i k a tervezés, az előrejelzés t u r i s z t i k a i jellegű b e r u h á z á s o k r a , r e k l á m t e c h n i k a i k é r d é s e k m e g o l d á s á r a .

i s m e r e t e s , hogy az idegenforgalom gazdasági jelentőségét t e k i n t v e v e t e k e d i k sok népgazdasági ággal. Az i d e g e n f o r g a l m a t „ l á t h a t a t l a n e x p o r t " n é v e n is szokták e m l e ­ getni. Mint a k ü l k e r e s k e d e l e m egyik „formája" óriási j ö v e d e l m e t e r e d m é n y e z a fo­ gadó o r s z á g o k n a k . A „turisztikai i p a r " j e l e n t é k e n y külföldi v a l u t á t „termel", m i ­ á l t a l p o z i t í v a n befolyásolja az illető országok fizetési mérlegét. A t u r i s z t i k a i i p a r l á t h a t ó előnyei szoros k a p c s o l a t b a n á l l n a k a közlekedéssel, k e r e s k e d e l e m m e l , k ü l ö ­ nösen a v e n d é g l á t ó i p a r r a l és közvetve az é l e l m i s z e r i p a r r a l . Az említett n é p g a z d a ­ sági á g a k m e l l e t t az i d e g e n f o r g a l m a t jelentősen befolyásolja a nemzetközi jog, a devizapolitika és a v á m p o l i t i k a is. M i n d e z a r r a vall, hogy n a p j a i n k idegenforgal­ m á n a k b o n y o l u l t i p a r i és k e r e s k e d e l m i jelentősége v a n . Az idegenforgalom gazdasági jelentősége m e l l e t t n e m t ö r p ü l el k u l t u r á l i s - p o l i ­ tikai jelentősége s e m . A n e m z e t k ö z i idegenforgalom a k u l t u r á l i s és művészi é r t é k e k cseréjének, a kölcsönös m e g i s m e r é s n e k az eszköze. Az egyes országok m ű v é s z e t i ér­ tékeinek megismerése, a kölcsönös tisztelet és elismerés m i n d közelebb hozza egy­ máshoz a különböző n é p e k e t , h o z z á j á r u l v a a b a r á t i kapcsolatok kiépítéséhez. H a z á n k nemzetközi turisztikai v e r s e n y k é p e s s é g é t azok az idegenforgalmi ér­ tékek h a t á r o z z á k m e g , m e l y e k v o n z z á k a külföldi v e n d é g e k e t : v a n n a k m a g a s l a t i ü d ü l é s r e és téli s p o r t o l á s r a a l k a l m a s festői h e g y v i d é k e i n k , n a p o s t e n g e r p a r t u n k , k i ­ t ű n ő gyógyfürdőink, t ö r t é n e l m i e m l é k e k b e n b ő v e l k e d ő helységeink, n é p m ű v é s z e t i h a g y o m á n y a i n k . . . M i n d e z e n é r t é k e k összessége biztos a l a p o t t e r e m t idegenforgal­ m u n k k i b o n t a k o z á s á r a . Á l l a m u n k n a g y erőfeszítéseket t e t t az idegenforgalom fej­ lesztésére, a k o r s z e r ű t u r i s z t i k a i feltételek m e g t e r e m t é s é r e . 1970-ig 3 m i l l i á r d lejt i r á n y o z t a k elő t u r i s z t i k a i a l a p r a . Ebből az összegből é p ü l n e k ú j a b b t e n g e r p a r t i szállodák, a n a g y v á r o s o k b a n v e n d é g l á t ó i p a r i egységek, h e g y v i d é k e i n k e n m e n e d é k ­ házak. M i n d e z e k m e l l e t t é l e l m i s z e r i p a r u n k fejlődése, v a l a m i n t a n é p m ű v é s z e t i t á r ­ gyak kivitelezése emeli a turisztikai z ó n á k vonzását. S o k m ú l i k a s z u b j e k t í v t é n y e ­ zőkön is: a helyszíni szolgáltatások minősége, a civilizált kiszolgálás és elszámolás n a g y m é r t é k b e n befolyásolja az idegenforgalom fellendítését. Legsürgősebb f e l a d a t : megyéink k o n k r é t helyi idegenforgalmi a d o t t s á g a i n a k alapos felmérése, hogy az eddig i s m e r e t l e n v a g y k e v é s b é i s m e r t v i d é k e k e t s o k k a l ­ sokkal m a g a s a b b szinten t u d j u k hasznosítani. E t e k i n t e t b e n k o m o l y k e z d e m é n y e z ő lehet a helyi sajtó. A sajtóra v á r k ü l ö n b e n a t u r i s z t i k a r e k l á m o z á s a is. Fontos feladat a t u r i s t á k sokoldalú t á j é k o z t a t á s a h a z á n k idegenforgalmi értékeiről, é s ezen k e r e s z t ü l a turisz­ tikai é r t e l e m b e n v e t t kereslet alapos megszervezése. A t u r i s z t i k a i r e k l á m csak a k k o r lesz hasznos, h a figyelembe veszi a h í r v e r é s speciális alapelveit: f o r m á j á b a n legyen m o d e r n , vonzó, ötletes, művészi, t a r t a l m á b a n legyen igaz, i d ő b e n legyen folytonos. S o k o l d a l ú a n kell b e m u t a t n i a a „kínálatot", felkeltenie a l e g m e s s z e b b m e n ő t u r i s t a é r d e k l ő d é s t a z idegenforgalmi nevezetességek i r á n t , s az é r d e k l ő d é s t hasznosítani ott és a m i k o r a t u r i s t á k v á s á r o l n a k . Idegenforgalmi a d o t t s á g a i n k a t csak a k k o r t u d j u k m e s s z e m e n ő e n értékesíteni, ha m i n d e n n a p i m u n k á n k k a l , megfelelő s z a k é r t e l e m m e l ez országos jelentőségű k é r ­ dés ügyét helyileg is szolgáljuk. S z é k e l y u d v a r h e l y , 1968. a u g u s z t u s

Vofkori László tanár

Î n t r e p r i n d e r e a Poligrafică Cluj —

3242/1968

Sumar Tóth Imre: V a l o a r e şi a d e v ă r Mihail Cernea: Sociologie şi m e c a ­ nism economic Szemlér Ferenc: Şcolii m e l e din O d o r h e i (versuri) Albert Dávid: O d o r h e i u l Secuiesc: 375 de ani Antal Imre: M i e r c u r e a C i u c : 300 d e ani Farkas Jeno: C r i s t u r u l Secuiesc: 175 de a n i Kulin György: U m a n i s m u l în cer­ c e t a r e a s p a ţ i u l u i cosmic Bartalis János: I n faţa hîrtiei a l b e (versuri) Jancsó Elemér: La a n i v e r s a r e a a n ­ tologiei „ H o l n a p " Bálint Tibor: O m u l c a r e s-a î n d u ­ r a t de m i n e (nuvelă) Ingmar Brantsch: Discurs din v r e ­ m e a r ă z b o i u l u i de 30 de a n i , El Greco, v u l c a n u l (versuri. T r a d . d e J a n c s i k P á l şi A p á t h y Géza) Sükösd Mihály: H u x l e y v ă z u t azi

1267 1277

A.

Constantiniu—Leon Eşanu: lidaritate româno-poloneză t o a m n a a n u l u i 1939

1283 1285 1289 1291

1304 1309

1351

TRIBUNĂ Szilágyi Júlia: I n d o l e n ţ ă şi a u t o r i ­ t a t e critică Sugár Erzsébet: Critică l i t e r a r ă — prin prisma editorială

1295 1302

So­ în

1355 1358

DOCUMENTE Balogh Edgár: Despre amintirile din p r i z o n i e r a t ale lui G á b o r Ferenc Gábor Ferenc: S u b stele a l b e

1363 1363

TINERET—EDUCAŢIE 1315 1317

Salló Ervin: pedagogia

Ş t i i n ţ e l e limitrofe

şi 1378

OGLINDA Somlyai

László:

P r e o c u p ă r i din Sic NOTE

K. L.: E m a n c i p a r e a t e a t r e l o r * * * : La m o a r t e a lui S p e c t a t o r Láng Gusztáv: P o l e i a l ă şi î n ţ e l e p ­ ciune Cseke Gábor: Cinci d u m i n e c i Szekernyés János: Înfrumuseţarea revistei „ M ű v e l ő d é s " Orbán Ferenc: M e t a l u l a î n c e p u t să-l n e l i n i ş t e a s c ă Beke György: G a z e t e p e n t r u elevi VIAŢA

1336 1337 1338 1339 1341 1342 1344

INTERNAŢIONALĂ

Jordáky Lajos: S u b s t r a t u l ideologic al m i ş c ă r i l o r s t u d e n ţ e ş t i din A p u s

RECENZII

1327

Kántor Lajos: P e u r m e l e M a r e l u i elefant (Pietre) 1386 Gál István: R o b e r t O w e n în l i t e r a ­ tura maghiară 1390 Váró Zsuzsa: Matematică popula­ rizată 1392 Gazdáné Olosz Ella: D e s p r e a r t a lui Ion Ţ u c u l e s c u 1393 Mikó Imre: U n m a r e m i c - b u r g h e z francez 1396 Katona Imre: C e r a m i c a d e c o r a t i v ă a lui G o r k a Géza 1398 Török László: T r ă i a s c ă a f o r i s m u l ! 1402 REDACTORI—CITITORI

1347

Vofkori László: Turismul, a afacerilor p u b l i c e

CRONICĂ,

BIBLIOTECA

REVISTA

REVISTELOR

ştiinţă 1415