E SZÁM M U N K A T Á R S A I

E SZÁM

MUNKATÁRSAI

Csíkszentkirály Nagy András Csíkszereda Csíki László Kolozsvár Balázs Sándor Benkő Samu Bodor András Florescu, Gavril Galbács Mihály Herédi Gusztáv Jordáky Lajos Kallós Miklós Kántor Lajos Király László Kohn Hillel Ifj. Kós Károly Kovács András Krizsó Kálmán Nagy György Orbán János Páll Gyöngyvér Papp Tibor S e m l y é n István Sztrányiczki Gábor Kovászna Gazda József Marosvásárhely Kéri József Metz Katalin Petrozsény Béres András Krausz, Septimiu Sepsiszentgyörgy Farkas Árpád Veress Dániel Szatmár Muzsnay Árpád Székelyudvarhely András Zoltán Temesvár Izsák László Kubán Endre Szekernyés János Külföldi szerzők Gera György Papp Zoltán Pomogáts Béla Jecza Péter:

Hősök

XXVII. évfolyam, 8. szám

1968. augusztus

KORUNK havi szemle

N A G Y GYÖRGY GEORGE TOMUŢA FARKAS ÁRPAD BENKŐ SAMU BÉRES A N D R Á S SEPTIMIU KRAUSZ CSIKI LÁSZLÓ KALLÓS

MIKLÓS

KOVÁCS A N D R Á S K Á N T O R LAJOS PAPP

TIBOR

KÉRI JÓZSEF WILLIAM F A U L K N E R

Hatékony pártvezetés — szélesedő demok­ rácia

1099

Szeszélyes utazás

1106

Középajtától Európáig

1113

Falusiak városi letelepedése

1120

Balassi

1124

(vers)

Bizakodó megjegyzések tárgyú tudományról

egy

bizonytalan 1125

A nooszféra távlatai

1130

Megújuló forrás

1134

Goblen, Temetik (versek) Gábor

István

a

halottak

az

élőket 1141

ébresztője

Hajnali hajtóvadászat

1143

(Papp Zoltán

for­

dítása)

115?

GERA

GYÖRGY

Beszélgetés Párizsban az op-artról

1162

IFJ. KÓS

KÁROLY

A régi székely bútorfestésről

1166

Kései megkövetés

1174

A képi filozófia művésze

1176

JEGYZETEK VERESS

DANIEL

G A Z D A JÓZSEF

NEMZETKÖZI ÉLET SEMLYÉN

ISTVÁN

JORDÁKY LAJOS G A L B Á C S MIHÁLY

Főiskolai robbanás, avagy zés futószalagon A fejlett tőkésállamok Sport és h u m á n u m

szakemberkép­

polgári

1180 pártjai

1188 1195

ÉLŐ TÖRTÉNELEM POMOGÁTS

BÉLA

Kuncz Aladár az Ellenzék szerkesztőségé­ ben

1201

Újabb adatok egy négyszázéves perről

1208

Spekuláció vagy alkotó gondolkodás?

1217

DOKUMENTUMOK BODOR A N D R Á S

FÓRUM BALÁZS

SÁNDOR

HERÉDI GUSZTÁV ORBÁN

JÁNOS

Új sorozat — régi koloncok

1219

Lelkiismeret és tudomány

1223

Fiatalok tárlata (Kitérő) A politikai tudatról

1225 1228

Orvostudományi kutatások Marosvásárhe­ lyen Pszichológiai atlasz Német tudós tanulmánya Varga Jenőről Egy „haláltánc" tragikomikuma

1232 1235 1237 1239

Markovits Rodion hagyatékából

1244

Feljegyzések Kós Károlyról, Benedek Elek­ ről és Bitay Árpádról

1257

Ki az a Goór Pál? Az ügyfél és hivatal kapcsolatáról

1262 1263

SZEMLE KIRÁLY LÁSZLÓ SZTRÁNYICZKI GÁBOR A N D R Á S ZOLTÁN P Á L L GYÖNGYVÉR K O H N HILLEL METZ K A T A L I N K U B Á N ENDRE SZEKERNYÉS JÁNOS

SZERKESZTŐK — OLVASÓK KRIZSÓ K Á L M Á N MUZSNAY ÁRPÁD NAGY ANDRÁS IZSÁK LÁSZLÓ GAVRIL FLORESCU

Műmellékleten Nagy Albert festményei, Maxa Florin reliefje, Apostu Gheorghe, Kancsura István és Venczel János kompozíciói Victor Vasarely kompozíciója Deák Ferenc illusztrációi, Florian Alexandru Mihai, Halmágyi László, Kancsura István, Keleti Ádám, Nanu Ion Gheorghe grafikái KRÓNIKA, TÉKA, TALLÓZÁS

K O R U N K A L A P Í T O T T A D i e n e s László ( 1 9 2 6 ) , SZERKESZTETTE G a á l G á b o r ( 1 9 2 9 - 1 9 4 0 ) Postacím: Cluj, Piaţa Libertăţii 4 - 5 , Republica Socialistă R o m â n i a Szerkesztőség, Kolozsvár, S z a b a d s á g t é r 4 - 5 . T e l e f o n 1 14 6 8 , 1 3 8 0 5 SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG: Balogh Edgár (főszerkesztő-helyettes), Gáll Ernő (főszerkesztő), G á l l János, Kántor Lajos, László Béla (szerkesztőségi főtitkár), Lázár József, S z a b ó S á n d o r , Weiszmann Endre. Bukaresti szerkesztő: Aszódy János. Str. C . A . R o s e t t i 4 3 / a . T e l e f o n : 1 6 7 - 4 6 5 .

NAGY GYÖRGY GEORGE TOMUŢA

Hatékony pártvezetés — szélesedő demokrácia Az augusztusi fegyveres felkelés 24. évfordulójára

A szocialista társadalom megteremtése s ezzel szerves összefüggés­ ben a szocialista demokráciának mint államformának, kormányzati struk­ túrának és jogrendszernek a létrehozása rendkívül bonyolult történelmi folyamat, amely a társadalom tevékeny erőinek tudatos összefogását kö­ veteli meg. A dolgozók marxista—leninista pártjára hárul az a felelős­ ségteljes feladat, hogy mint kormányzó párt mozgósítsa és vezesse a néptömegeket a nagy társadalomátalakító munkában, kidolgozza az or­ szág gazdasági, társadalmi és politikai sajátosságainak leginkább meg­ felelő munkaformákat, s állandóan tökéletesítve azokat, őrködjék az ú jonnan születő élet tárgyi és belső, emberi harmóniája felett. Ez a tény nemcsak a párt szerepének a szocialista építés bizonyos szakaszára vo­ natkozó dimenzióját mutatja, hanem magába foglalja e szerep szünte­ len gazdagodásának és növekedésének a távlatát is. A szocialista demokrácia összetevőit vizsgálva s fejlődésének a ter­ melőerők és termelési viszonyok dialektikájába ágyazódó útját elemezve, a párt élenjáró és kezdeményező szerepe különösen hangsúlyozottan tá­ rul elénk. A szocialista termelési és társadalmi viszonyok objektív mó­ don magukban hordozzák egy olyan politikai és közéleti légkör lehető­ ségét, amelyben a szabaddá vált ember mint állampolgár és mint a tár­ sadalom tagja korlátlanul érvényesítheti munkás és szellemi önmagát, ténylegesen részt vállalhat az ország ügyeinek intézésében, azaz saját sorsának irányításában. De a lehetőség valósággá változtatásában — s ezt még fogjuk hangsúlyozni — elsőrendű jelentősége van a szubjektív tényezőknek, mindenekelőtt pedig a kommunista párt következetes és elvszerű tevékenységének. A párt mint az általános társadalmi előreha­ ladás érdekeinek tudója és tudatosítója politikai gyakorlatában mindig egybefogja az objektív szükségszerűséget, a feltételes lehetőséget és a feltétlen valóságot. A szocialista demokrácia tökéletesítésére irányuló munkálkodását is át kell hatnia e három életsík dialektikájának. A va­ lóság szükségszerűséget termel, a szükségszerűség lehetőséget tételez, a lehetőség valóságot kíván — ez ennek a dialektikának a lényege. Ahhoz, hogy maradéktalanul betölthesse társadalomvezető szerepét s hajtóereje lehessen a szocialista demokrácia fejlesztésének, a pártnak

saját soraiban is széles körű demokratizmust kell biztosítania. A nem­ zetközi kommunista és munkásmozgalom történelmi tapasztalatai s a szocialista építés kezdeti éveinek viharos és az adott körülmények között ellenőrizhetetlen elemeket is tartalmazó eseményei kétségbevonhatatla­ nul bebizonyították, hogy ha valahol valamely pártban mellőzték a belső demokratikus normákat, azt az egész társadalom, az egész politikai köz­ élet megsínylette. A szervezeti szabályzat előírásainak és elvi kitételei­ nek szigorú tiszteletben tartása, a belső pártdemokrácia állandó védelme és erősítése alapvető előfeltétele az általános társadalmi demokratizmus­ nak.

* Hiánytalanul magáévá téve ezt a fontos követelményt, a Román Kommunista Párt lankadatlan tevékenységet fejt ki, hogy elhárítson minden akadályt, amely gátolhatná a demokrácia érvényesülését saját soraiban és szocialista közösségünk egészében. Lévén, hogy az ország minden nyolcadik nagykorú állampolgára tagja a pártnak, a belső párt­ demokrácia szélesítése az aprómunkák és hétköznapok, a nemzeti és ál­ lami feladatok viszonylatában egyaránt hat társadalomépítő munkánkra. Hozzájárul a dolgozó tömegek bizalmának növekedéséhez a párt iránt, népünk erkölcsi-politikai egységének megszilárdulásához, a szocializmus kiteljesítése optimális feltételeinek biztosításához. Helyes politikai irány­ vonalat minden esetben csak a megoldandó kérdések sokoldalú elemzése eredményezhet, csak a különböző vélemények szabad megvitatásából és elfogulatlan egybevetéséből kritályosodhatnak ki olyan határozatok, ame­ lyek tökéletesen fedik a követett célokat, s megfelelnek a széles néptö­ megek, a szocializmus érdekeinek. Ebben az értelemben hangsúlyozta Nicolae Ceauşescu elvtárs, az R K P Központi Bizottságának főtitkára, hogy „a párt egysége szüntelen erősítésének, a párt társadalmi vezető szerepe növekedésének egyik objektív követelménye a belső pártdemok­ rácia fejlesztése" (Románia a szocialista építés kiteljesítése útján. 2. Bu­ karest, 1968. 272). A belső pártdemokráciának biztosítania kell, hogy a párt politikája valóban az összes tagok akaratát és gondolkodását tükrözze, s hogy meg­ valósítását minden kommunista saját céljának tekintse. Lehetővé kell tennie, hogy az alkotó kezdeményezés minden területen zavartalanul ér­ vényesülhessen, s az új, az időszerű asszimilálása az összes pártszervek központi törekvésévé válhasson. Ebben az összefüggésben kapnak igazán mély politikai jelentőséget azok az intézkedések, melyeket pártunk az utóbbi években foganatosított a demokratikus szervezeti elvek hatékony­ ságának fokozása végett. P á r t u n k megkülönböztetett figyelmet szentel a kollektív vezetés elve következetes alkalmazásának, mert ez szavatolja igazán szerepének és tekintélyének állandó növekedését szocialista társadalmunkban. Végső soron ezt tartja szem előtt akkor is, amikor a párttagok ideológiai és szellemi látóköre bővítését, véleményalkotó képességük emelését és szak­ mai ismereteik gyarapítását szorgalmazza. A vezetés tudást követel, a társadalmi felelősségérzettel párosuló tudás pedig erkölcsi jogot nyújt a vezetéshez. P á r t u n k ma a munkásosztály, parasztság és értelmiség so-

raiból a legmagasabb szakképzettségű és legöntudatosabb dolgozókat tö­ möríti, ami nemcsak a pártvezetés bölcsességének zálogát képviseli, ha­ nem a párton belül a munka kollektív jellegének szükségszerű erősödése irányába is hat. A párttagok között találjuk az akadémikusok, docens­ doktorok és doktorok több mint 30 százalékát, a tudományos kutatók 28 százalékát, a mérnökök 41 százalékát, az egyetemi és főiskolai tan­ személyzet 42 százalékát, s ez a tény már önmagában véve a párt irá­ nyító illetékességének új szintre emelkedéséről tanúskodik. A párt szerepének növekedése a szocializmus kiteljesítése időszaká­ ban szervesen kapcsolódik az általános politikai és gazdasági demokrá­ cia mélyüléséhez, a társadalom alkotó energiáinak mind teljesebb fel­ szabadulásához. A szocialista termelési viszonyoknak a termelőerők len­ dületes fejlődése nyomán kibontakozó szakadatlan szélesedése objektíve maga után vonja a társadalom politikai kereteinek a tökéletesítését is. Az alap és felépítmény viszonyának dialektikája, a társadalmi organiz­ mus gazdasági és politikai elemeinek kölcsönhatása szükségszerűen meg­ határozza a szocialista demokrácia tartalmi gazdagodását. A tudományos kommunizmus elméletileg bebizonyította s a szocializmus építésének gya­ korlata empirikusan is igazolta, hogy a demokrácia fejlődése a termelő­ eszközök közösségi tulajdonán alapuló társadalom objektív tendenciális törvénye. Köztudomású, hogy a társadalmi jelenségek sohasem ágyazódnak egy olyan abszolút meghatározottsági rendszerbe, melyben az oksági kap­ csolatok teljesen kiküszöbölhetnék az összes véletlen indítékú elemeket. A társadalom esetlegesség-ellenes erőinek tudatos és célirányos tevékeny­ sége nélkül az objektív szükségszerűségek, amelyek alapjában véve csak determinált lehetőségek, nem válnak soha valóság-világgá. A szocialista demokrácia sem pusztán önerejéből és önereje által tör utat, ahogyan azt a Lenin megbírálta „kancellárista-bürokrata automatizmus" feltételezi, hanem széles körű tudatos társadalmi tevékenység eredményeként. Már r á m u t a t t u n k és most ismételten szeretnők aláhúzni, hogy tár­ sadalmunk legfontosabb esetlegesség-ellenes ereje a Román Kommunista Párt. A szocializmus építése általános érvényű törvényeinek, valamint országunk gazdasági adottságainak és társadalmi meg politikai feltéte­ leinek messzemenő figyelembevételével cselekedve, pártunk a tudatos­ ság szintjére emelt és népakaratba oltott egy nagy történelmi átalakulást, A szocialista demokrácia mélyülése objektív folyamatának szubjektív tényezőjeként a párt széles körű politikai és szervező tevékenységet bon­ takoztat ki, melynek célja növelni a tömegek szerepét társadalmunkban, közvetlenné tenni részvételüket önproblémáik megoldásában. Ezeken túl­ menően pedig: egy olyan oszthatatlan jogrendszert alakítani ki, amely maradéktalanul biztosítja a törvényességet, az állampolgári jogok szabad gyakorlását s az emberi méltóság magasrendű tiszteletbentartását. A szocialista demokráciának, ennek a rendkívül összetett jelenség­ nek egyik leglényegesebb jellemzője a szüntelen fejlődés, az állandó tö­ kéletesedés. A fejlődés és tökéletesedés eme folyamatában az új és az elavult küzdelme szerves egységbe olvad a valóságos és az eszményi egymást-keresésével. A szocialista demokrácia a fejlődésben körvonalazza

saját teljességének modelljét, a fejlődésben, mely — hasonlóan más tár­ sadalmi formaváltozásokhoz — viszonylag hosszadalmas, s néha ellent­ mondásokat is tartalmaz. Pártunk mint állandó serkentője és kezdemé­ nyezője az újnak, mint következetes hordozója és harcosa az eszményi­ nek, arra törekszik, hogy teljes mértékben kibontsa és értékesítse társa­ dalmunk humánpolitikai lehetőségeit, melyek a szocialista termelési vi­ szonyok természetében s a nép érdekeinek egyneműségében virtuálisan benne foglaltatnak. Szem előtt tartva a tapasztalatoknak és a tényeknek azt a parancsát, hogy a társadalomvezetés és társadalomszervezés formáit és módszereit nem szabad egyszer s mindenkorra adottnak tekinteni, s mint ilyeneket megmerevíteni, pártunk széles körű átértékelés tárgyává tette gazdasági és állami életünk szerkezeti és funkcionális összetevőit. Erőteljesen meg­ nyilvánul itt is az a termékeny megújhodás, melynek útját először a IX. kongresszus jelölte ki. A szervezési formák szerkezeti alakzatainak a társadalmi-gazdasági folyamatok tartalmával való egyeztetését szocialista demokráciánk fej­ lődése egyik alapvető mozzanatának kell tekintenünk. A társadalomirá­ nyító tevékenységnek az előttünk álló feladatok bonyolultságával való egybehangolása lényeges tényezője haladásunknak, társadalmunk belső dinamizmusa gáttalan érvényesülésének. „A gyakorlat igazolja — mon­ dotta Nicolae Ceauşescu elvtárs —, hogy a vezetési formák és módszerek rendszeres hozzáigazítása a folytonosan változó valóság követelményei­ hez meggyorsíthatja az egész társadalmi fejlődést. Ezzel szemben a va­ lóság mellőzése, a szervezés és vezetés terén mutatkozó lemaradás előbb vagy utóbb ellentmondásokat és olyan káros jelenségeket hoz létre, ame­ lyek akadályokat gördítenek a gazdasági és kulturális élet, az egész tár­ sadalom előmenetelének útjába" (I. m. 511—512). A párt 1967. decemberi Országos Konferenciája kezdeményezte in­ tézkedések: az államhatalom gyakorlása módozatainak a központi és he­ lyi szerveket egyaránt átfogó tökéletesítése, a Nagy Nemzetgyűlés szere­ pének, törvényhozói hatáskörének növelése, a társadalmi szervezetek munkájának hatékonyabbá tétele — mindezek egyetlen célt hivatottak szolgálni, nevezetesen azt, hogy szocialista rendszerünk demokratizmusát a teljességnek minőségileg új szintjére emeljék. A vállalatok igazgató­ bizottságainak s az ipari központok igazgatótanácsainak magalakítása, az államhatalom helyi képviseleteinek felépítésbeli átszervezése, a közigaz­ gatási-területi egységek, a községek, városok és megyék autonómiájának kiszélesítése — hasonlóképpen ezek az intézkedések is társadalmunk de­ mokratikus megújhodását, előbbrelendülését fejezik ki. A társadalomirányítás új formái és módszerei önmagukban termé­ szetesen nem elegendők ahhoz, hogy a haladás és a szocialista demok­ rácia fejlődése kívánalmait tökéletesen kielégítsék. Tartalmi hatékonysá­ got társadalmunk tudatos, cselekvő erői kölcsönöznek ezeknek a formák­ nak. A szocialista demokrácia erősödése feltételezi ugyan a társadalmi­ politikai tevékenység intézményi kereteinek a tökéletesítését, de nem szorítkozhat csupán erre. Államéletünk demokratikus szerkezetének a szocializmus kiteljesítése követelményeivel való egybehangolása nem­ csak a különböző vezetőszervek funkcionális hierarchiájának egyszerű

módosítását jelenti, hanem társadalmunk egész politikai felépítményének mélyreható megújulását, mindenekelőtt pedig a politikai vezetést gya­ korló párt és a politikai fenséget birtokló nép megbonthatatlan egységé­ nek új alapokra helyezését. Pártunk a belső építőmunka és a nemzetközi kapcsolatok minden jelentős mozzanatát megtanácskozza a széles dolgo­ zó tömegekkel, kikéri véleményüket a gazdasági, társadalmi és kulturá­ lis előrehaladás minden fontos kérdésében. A főbb határozatoknak vég­ leges elfogadásuk előtti nyilvános vitára bocsátása, a párt- és államvezetőknek a társadalmi szervezetek, valamint a munkások, parasztok és ér­ telmiségiek képviselőivel folytatott megbeszélései hazánk társadalmi-po­ litikai életének mindennapi gyakorlatává váltak. A szocialista demokrácia fejlődése egyaránt magába foglalja a kol­ lektív bölcsesség tekintélyének növekedését s az egyéni kezdeményező szellem szabadabbá, szárnyalóbbá tételét. A gyakorlat bebizonyította, hogy napjaink határtalanul bonyolult, a dologi összefüggések és h u m á n ­ viszonylatok végtelen láncolatától átszőtt világát nem uralhatja és nem irányíthatja eredményesen sem egy ember, sem pedig egy szűk csopor­ tosulás. A kollektív munka és felelősség elvének töretlen érvényesítése a társadalmi élet valamennyi szférájában, a dolgozók tényleges részvé­ tele a közügyek intézésében — ez teszi hatékonnyá pártunk politikáját, ez szavatolja a szocializmus kiteljesítésének sikerét hazánkban. De ez biztosítja az ember alkotó demiurgoszának erőteljes kibontakozását is, ez teszi lehetővé az egyéniség sokoldalú fejlődését. Az ember számára a dolgok gyökere maga az ember — hirdette Marx. A szocializmusnak a figyelem homlokterébe kell állítania az em­ bert, az anyagi és szellemi javak létrehozóját, olyan közállapotokat kell teremtenie, hogy a társadalom tagjai zavartalanul élvezhessék az igazi demokrácia szabadságjogait — hangsúlyozta Nicolae Ceauşescu elvtárs. Az a társadalmi rend, amely a dolgozók milliós tömegeit a történelem megalázkodó tárgyából a jelen cselekvő alanyává változtatta, nem feled­ heti egy pillanatra sem, hogy ennek az új alanynak végső soron önmaga a tárgya. Ebben az összefüggésben jelenti a szocialista demokrácia a nép­ szabadság és a népfenség eszményeinek magasrendű gyakorlati megva­ lósulását, a politikai dologiság meg a társadalmi humanizmus szerves egységbe ötvöződését. A Román Kommunista Párt egész belpolitikai tevékenysége lényegé­ ben arra irányul, hogy sokoldalúan megszilárdítsa társadalmunk politi­ kai szubsztrátumának és etikai tartalmának összhangját. A Központi Bi­ zottság 1968. április 22—25-én tartott plenáris ülése meggyőzően pél­ dázta azt a körültekintő komolyságot és kitartó munkálkodást, mellyel pártunk a szocialista demokrácia kiteljesítése minden akadályának el­ hárítására törekszik. A plénum okmányai és határozatai, a múltbeli sú­ lyos hatalmi visszaélések megbélyegzése, a diktálás szenvedélyébe m e ­ rülők önkényeskedéseinek elítélése, a törvényesség oszthatatlanságának kihangsúlyozása — mindezek azt bizonyítják, hogy pártunk felfogásában a szocialista demokrácia fogalma egyaránt jelent gazdasági egyenlőséget, politikai szabadságot, társadalmi felelősséget, jogi méltányosságot és em­ beri tisztaságot. A szocializmus felszámolta a gazdasági elnyomást, megszüntette a

kizsákmányolás minden formáját, kiküszöbölte a társadalmi egyenlőtlen­ séget s új alapokra helyezte az emberek közötti kapcsolatokat. A szocia­ lista demokrácia lényegében ama feltételek rendszere, amelyek lehetővé teszik, hogy a társadalom minden tagja háborítatlanul gyakorolhassa ál­ lampolgári jogait, szabadon érvényesíthesse képességeit az anyagi és szellemi alkotás valamennyi területén — önmaga és az ország javára. Azt is mondhatnók: a szocialista demokrácia a jogban, kötelességben és felelősségben való egyenlőség legmagasabb formája. Hazánk alkotmánya mindenki számára biztosítja — nemzetiségre, fajra és nemre való tekintet nélkül — a politikai életben való tevékeny részvételt, teremtő energiáinak cselekvő kibontását, humánumának érté­ ket érlelő érvényesítését. Pártunk fáradhatatlanul munkálkodik, hogy a román nép és az együttélő nemzetiségek közötti jogegyenlőség anyagi alapjait megszilárdítsa, testvériségüket és barátságukat a szocialista de­ mokrácia szélesítésének általános folyamatában új szintre emelje. A nem­ zeti kérdésnek a marxizmus—leninizmus szellemében, valamint orszá­ gunk különböző nemzetiségű dolgozóinak a szocialista társadalmi rend megteremtésében való aktív együttműködése alapján történő megoldása pártunk elévülhetetlen érdeme. Szocialista társadalomban az alkotmány biztosította állampolgári szabadságjogok minden esetben a dolgozóknak saját államhatalmuk konk­ rét tárgyiságából eredő legfontosabb alanyi érdekeit fejezik ki, s egyben jelzik azt a helyet, amelyet a társadalom gazdasági, politikai szervezeté­ ben a felelősségérzettel cselekvő egyedi ember elfoglal. Pártunk tuda­ tában van annak, hogy a szocializmusban rejlő végtelen fejlődési lehető­ ségek csak e szabadságjogok gyakorlásának hatékony biztosítása esetén értékesíthetők maradéktalanul. Ezért szorgalmazza szüntelenül a szocia­ lista törvényesség erősítését, ezért szentel oly nagy figyelmet a közren­ det védő és a törvényeknek érvényt szerezni hivatott szervek munká­ jának. Államunk törvényei társadalmunk anyagi és erkölcsi javait vé­ dik, népünk forradalmi vívmányait óvják, hazánk jogrendszerét szente­ sítik, s az általános és személyi érdekek összhangját biztosítják. Tiszte­ letben tartásuk minden államszervnek, minden társadalmi szervezetnek, a közigazgatás minden dolgozójának, szocialista közösségünk minden tagjának alkotmányos kötelessége. „Nem létezhet szocialista demokrácia, nem beszélhetünk törvényességről akkor, amikor figyelmen kívül hagy­ ják, megszegik a törvényeket — mondotta Nicolae Ceauşescu elvtárs. — A törvényeket mi csináljuk, mi, a munkásosztály, a parasztság, az értel­ miség, s ha egyesekben még vannak itt-ott fogyatékosságok, hiányossá­ gok, módosítsuk, tökéletesítsük őket; senkinek sincs azonban megengedve, hogy figyelmen kívül hagyja, megszegje ezeket a törvényeket" (Beszéd a fővárosi pártaktíva gyűlésén. Előre, 1968. április 28). A szocialista törvényesség erősítése és jogrendszerünk megszilárdí­ tása érdekében a párt széles körű átértékelés tárgyává tette eddigi tör­ vényeinket. A jogi szabályozás hiánya a múltban számos tevékenységi területen kedvezett a szubjektivizmusnak, és utat nyitott a hatalmi viszszaéléseknek. A Nagy Nemzetgyűlés által az utóbbi években kidolgozott és elfogadott törvények többek között éppen ezek kiküszöbölését hivatot­ tak szolgálni. Jogrendszerünk ma hathatósan biztosítja a demokratikus

közélet zavartalanságát, az állampolgári jogok gyakorlását, valamint az egyén és a közösség védelmét a belső társadalmi harmónia megbontására irányuló kísérletekkel szemben. A párt következetes munkájának ered­ ményeként államunk egész politikai közrendje a szocializmus kiteljesí­ tése követelményeinek szintjére emeltetett. *

„A kizsákmányolástól mentes társadalom felsőbbrendűségét gyakor­ latilag azzal bizonyítjuk, hogyan építjük az új társadalmi rendszert or­ szágunkban, azzal, hogy milyen hozzáértéssel és következetességgel tud­ juk fejleszteni a szocialista demokráciát, mely lehetővé teszi a nép szá­ mára, hogy részt vegyen az ország kormányzásában, bel- és külpolitiká­ jának kidolgozásában és megvalósításában, azzal, hogy mennyire töret­ lenül tudjuk alkalmazni és érvényesíteni a szocialista humanizmus, a társadalmi igazság és méltányosság nemes eszméit" — mondotta Nicolae Ceauşescu elvtárs az R K P Központi Bizottsága június 19-én tartott plená­ ris ülésén. Ezek a szavak szintetikusan összegezik pártunknak a szocia­ lizmus építése jelenlegi szakaszára vonatkozó egész politikai programját.

Halmágyi grafikája

László:

FARKAS ÁRPÁD

Szeszélyes utazás Kék hegyek alján Berecktől Bodzafordulóig

Az ojtozi tetőn kiszállok a kocsiból s visszaküldöm, mert jobb, ha a kerekek surrogása helyett a földet érzi talpa alatt az ember, ha ilyen útnak indul. Meg­ állok a kihűlő délutánban, arccal az Erdélyi-medencének, ha nagyon akarja az e m ­ ber, messzire lát, a Fogarasi-havasok taréján inneni lüktető domborzatú vidékre, völgyekben szorongó kisvárosokra, törékeny székely falvakra, melyek közt csiganyomnyi utak ezüstlenek a komótosan leszálló alkonyatban. Durva, faragott táj, mint embereinek arca, olvasni lehet az erdők, dombvonulatok rovásírásából, mint régi pásztorbotokról. Csak a szerpentin alatti erdőség tűnik hullámzó és simogatni való bársonynak a magasból, értem, miért szorítják forró homlokukat hozzá a falvak. Bandukolok lefele a közeli Bereckbe vivő kacskaringókon, s már enyhén boszszankodom, amiért visszaküldtem a kocsit. Mire jó ez a X X . századi csomasándoros romantika, hisz annyian járják m a a világot ONT-autóbusszal, vonaton és repü­ lőn, szárnyaló útibeszámolókat hozva magukkal, éppen a hazai földnek kell kétágú járóműszerrel nekivágni? Kell, bizony nagyon kell. Ott tartunk lassacskán, hogy belezöldülnek erdőségeink az erőlködésbe, csak hogy enyhet adjanak a borzolt idegű turista népségnek, kik úgy tapogatják végig tekintetükkel a zsendicével vendégül látó székely ember pofacsontjait, mint valami műemléket. Itt a közelben, ide piros­ lik a völgyből a falu, hol 80 éves turistával találkoztam, ki m é g mindig öklét rágva dühöng az aktatáskával-kirándulókra, s afölött kesereg, hogy a pénzesebb földik máris otthonosan forognak Olaszországban, de szülőföldjüket alig-alig ismerik. B a n ­ dukolok lefele a szerpentineken, s nagyon érzem, hogy csönd van a Kárpátok alatt. Olyan csönd, amelyből kihallani az itt élők gyökereinek reccsenéseit: — méla m u n ­ kásvonatok rángatják-viszik őket m é g 70—80 kilométer távolból is az iparváros, Brassó felé, Ozsdoláról 170, Zaboláról 90, Uzonból 3 0 0 . . . ki győzné számolni az áporodott levegőjű kupékban álmatlanságtól ingázó fejű embereket! Jó volna is­ merni őket, leendő nagyvárosi utódaikat és az itthonmaradottak r a g a s z k o d á s á t . . . — I n g á z ó k . . . Az egyik kanyarban kóborszekér az út mentén, puliszkát főző cigány­ család üli körbe a tüzet, kicsit furcsa lenne Volgából kiszállni közéjük. Így is ide­ genkedve fogadnak, elcsitul a gallyat szedő purdék visongása, aztán mázas láboso­ kat kínálgatnak „istálom, valami rossz nadrág"-ért. Mikor látják, hogy csak a kopott oldaltáska van nálam, békén hagynak. Szatmár környékéről indultak el ez­ előtt két hónappal, n e m tudják, meg fognak-e állapodni valahol. N e m is olyan cigánytempó ez a valahova elvezető utak iránti szenvedélyes sze­ relem és kényszer, évszázados, a népvándorlások óta nagy nyűge e földnek, s az örökös maradóknak: — földhözragadóknak. Milyen jól ráérzett erre a frissensült Kovászna megye vezetősége, máris látni munkaerőt marasztaló, értelmiséget csalo­ gató, iparosodásnak türkőző l e n d ü l e t é t . . . De erről később szólanék. Mert egyelőre félre kell állni a felfele, át Moldvába kapaszkodó megrakott teherautók elől. Eszembe jutnak Tamási Áron régi háromszéki fuvarosai, kiket évszázadokon át eltartott ez az út a Moldva és Erdély közti legfontosabb kereskedelmi kapocs. Mennyi borsot

törtek az egykori brassói szász tanács orra alá a székelyek, mikor meg-megdezsmálták a kereskedők karavánjait! Elhagyva az út menti századfordulón épült emlékoszlopot, melyen, ha csak a halhatatlanságra szomjas turisták monogramjait n e m tekintjük, írás n e m jelzi, hogy mivégre születhetett, arra gondolok, mégsem lehet ilyen csigatempóban megtenni az utat. Az

erdő

adja

a

kenyeret

Sötétedésre érek Bereckre. Az orvosházaspár n e m messzire lakik attól a múlt században épült, de ma is ép tornácú, mutatós kis épülettől, m e l y b e n annak idején Bem apó találkozott Petőfi Sándorral. Bizony, a m a is csinos község arca keveset árulkodik arról, hogy n e m csupán kereskedelmi út volt az ojtozi, de mióta a világ világ, a hadak útja is volt nagyon. Megsínylette a vidék, orvosok és szülők a meg­ mondhatói és megsiratói annak, hány mezőn játszadozó gyereknek vitte el az elmúlt húsz év során valamelyik testrészét a sunyi, második világháborúból idemaradt gránát. Ozsdola határában még ezelőtt két hónappal is robbant. Éjszakába nyúló beszélgetés modern nyavalyánkról, a vidéki értelmiség gond­ jairól. N e m „nyavalyognak". Külföldi útjaikról mesélnek, arról, hogy Csehszlová­ kiában találkoztak emberrel, ki hallott a 48-as nagy forradalmárról, Gábor Á r o n ­ ról, de a bereckiek sajnos, n e m nagyon őrzik a község szülöttjének emlékét, ke­ vesen tudnak róla valamit, az 50-es évek elején szülőházát is lebontották. A berecki értelmiség igyekszik tartalmas életet élni. Az orvosházaspár szenvedélyes iro­ dalom- és zenerajongó, az egyik tanárembernél igen-igen irigylésre méltó könyv­ tárat láttam. Nagyon szívükhöz nőttek az itteni emberek, a Moldvából átszivár­ gott, a berecki fakitermelésnél munkát kereső csángók ragaszkodásáról, nyelvi küszködéseikről, anekdotaszámba menő rendelői történetet mesélnek: mikor egyik­ től megkérdezték, felesége van-e, bizonytalanul ízlelgette a számára ismeretlen szót, aztán visszakérdezett: „Az valami savanyúságféle, ugye?" Jó volna n e m megmaradni a fanyar anekdotánál, n e m megmaradni az orvos és páciens-viszonynál ővelük — egyezzünk meg, s fogadkoznak, hogy közelebbről teljesíteni fogják a bogdánfalvi csángó asszony kérését: „Küldjenek magyar n y e l v ű könyvet nekünk." A bereckieknek főként az erdő adja a kenyeret. A fakitermelés és a láda­ gyár. Az utóbbi kádár-részlege külföld káposztáinak készít kádat. Emellett a tég­ lagyár egyike legnagyobb kapacitással működő ilyen üzemeinknek. Az útmenti, szinte virágoskert számba menő, agyondédelgetett termőföld-parcellák nagyon k e ­ vés mellékest hoznak a lakosságnak. Erdő, erdő, erdő mindenütt. A fakitermelő vál­ lalat igazgatója mosolyog, amikor a szokványos riporteri kérdési nekiszegezem: „A jövőben hány százalékban akarják fokozni a fakitermelést?" Igaza van, az erdő nem fejőstehén. N e nyúljon senki fához a Kárpátokban, ha n e m tud rögtön cseme­ tét ültetni helyébe. Mondom, rengeteg embernek ad munkát a berecki fakitermelő vállalat v é ­ gig a Kárpátok erdőségein, csaknem Komandóig. A jobb termőföldű havasalji fal­ vak krumplibokrai bizony meg is sinylik. Az ozsdolai termelőszövetkezet is nagyon érezte annak a közel 700 munkaerőnek a hiányát, melyet a 900—1100 lejes biz­ tos jövedelmet nyújtó vágterek, valamint a távoli ipari központok elcsalogattak. Dél­ utánra érek a cseresznyéjéről és Kovács György megregényesítette betyárjairól, pionírjairól híres faluba. Azt mondják, a cseresznye legenda, egy vékának öt véka a magja. Kovács György könyvének nincs nagy hitele, sokkal keserűbbek voltak azok az évek — zsörtölik faluhosszán. Kelletlenül emlékeznek Pusztai betyárra

és társaira, érthető is, nagyon megviselte az az időszak az ozsdolaiakat. Az ak­ kori néptanácselnök felesége, kit leánykája mentett meg a biztos haláltól, idegroncs mai napig is. Mutatják az udvart, melyen ezelőtt tízegynéhány évvel világ­ háborús volt a fegyverropogás. De m é g ennél is inkább kesergik a 44-es eszten­ dőt, mikor a falu egynegyede leégett, az egykori három művelődési otthonnal együtt, az újat csak most tudták tető alá hozni. Három

üzem

is

épül

A termelőszövetkezet elnöke boldogan újságolja, hogy amióta felvergődtek a 18 lej értékű munkaegységig, egyre többen szivárognak vissza a gazdaságba, s ag­ gódva pislog az iparosodásnak lendült Kézdivásárhely felé, vajon nem fogja-e ismét elszippantani a markosabbakat. Már látom, ha nagyon piszkálom a dolgokat, ez lesz a vége: utam során lépten-nyomon belebotlom az ipar és mezőgazdaság munka­ erőt kaparintgató szemérmes küzdelmébe. Mit mondjon az ember, hálistennek, van már ilyen is. És korholom csöndben a századokat, melyek földhöz szorították a székelyt, s vigyáztak, iparossá válni ne iparkodjék. N e m is festették sötétre a gyár­ kémények füstjei a harapnivaló havasalji eget. Még jó, hogy 1790-ben gyökeret eresztett itt a krumpli, s 1815-ben botbüntetéssel kötelezővé tették termesztését, el­ terjedhetett a beszédes, fanyar szólásmondás: „Pajtásak, ha mindig mi így élni fo­ gunk, a krumpliba ki nem törik fogunk!" Aztán végre, most, az ú j közigazgatási átszervezéssel az ésszerűség Kézdivásárhelynek is juttatott valamit, a szerződés értelmében 1970-re felépül az új kemé­ nyítőgyár, m e l y naponta 350 tonna burgonyát és 85 tonna kukoricát fog feldolgozni. Jó, hogy az iparba lendülésnek már az elején békítgető a szándéka: itt, helyben fogja fogyasztani a gyár, amit a környező földek teremnek. A termelőszövetkezetek­ nek házi piacuk lesz, s végeredményben nemzetgazdasági haszon az, mikor a nyers­ anyagszállításnak átlagos távolsága 14,5 kilométer. N e m bizony, a krumpliba nem törik bele fogunk — rímelnek a régi szólásmondásra a kézdivásárhelyi buzgalmak. Mászkálok a város zegzugos utcáin, a főtérről nyíló több tucatnyi huzatos és vizeletszagú udvartéren, m é g az isten is a céhek városának teremtette. Sokat nyögött e „teremtés" miatt, ideje már, hogy iparvárossá lombosodjék. Nagyot fog ugrani a jövő évtized elejére, három nagy üzem is épül egyszerre: a keményítőgyáron kí­ vül a csavargyár és konfekciógyár; segítségükkel négyszeresére nő Kovászna m e g y e jelenlegi ipari termelése. A konfekciógyár a legserényebb, a Kovászna fele vivő út mentén már alapja lerakva. Épp csak egy csupor vizet iszom a kisbódé melletti vederből, nevetés: odébb az egyik munkásra ráesik egy idétlenül falnak támasztott könnyű léc, sze­ ges vége lehasítja hátáról a kockás inget. Hökkenten tapogatja: hogy a csodába nem érte bőrét még egy horzsolás sem, aztán ő is elneveti magát, sebaj, ha felépítik, mást csinálnak benne ehelyett. A gyár 22 millió lejes befektetéssel (mely két év alatt fog megtérülni) évi 723 000 konfekciós ruhával látja majd el a vásárlókat, ez azt jelenti, az ország minden tizedik férfiának és gyerekének ruhát és 1300 e m ­ bernek ad majd kenyeret, 900 háziasszonyt szólít el a fakanál mellől — bizony jól fog majd a tehetetlen, egyfizetéses családoknak. Az már meggondolkoztató, hogy valóban úgy fest a dolog: az ozsdolai terme­ lőszövetkezet elnökének aggódása n e m a legalaptalanabb. A környező falvakból, csak eddig, 700-an jelentkeztek már. S n e m létezhet olyan nagyhatalom, mely a falusi leánynak megtiltaná, hogy 900—1000 lejes fix-fizetésért és 8 órás munkanapért, nagyobb lehetőségekkel kecsegtető jövőért ne hagyja ott az olyan rosszul irányított

gazdaságot, melyben épp csak megélhetésre futja a szűkös munkanapból. De az sem véletlen, hogy a szomszédos Szentlélekről alig van jelentkező. Mért kívánkozna el innen a munkabíró ember, mikor egy munkaegységért 24 lej 25 banit kereshet csak pénzben, ezenkívül öt kiló gabonát és hat kiló p i t y ó k á t . . . Innen, hol volt olyan mezei munkás, ki csak elszámoláskor (havonta kiadták az előleget, előbb 5, aztán 6, később 10 lejt munkaegységenként) 15 000 lejt vett fel s 100 mázsa krumplit. Nagyon fúrja az oldalam, mi az oka, hogy a környék nagyjából egyforma termőföldjeiből élő gazdaságok közt oly nagy a szintkülönbség, s egy-egyben oly serény az elván­ dorló munkaerő. Ilyen

elnökkel

nem

megy

Alkalmi szekéren döcögök a Kovászna felé vivő úton, Szentkatolna után el­ búcsúzom a zabolai fagadóstól, bal felöl, az úttól három kilométernyire bokréta a hegyszegélyen Gelence. A gazdasági épületeket mindjárt a faluszélén találom. Káromkodik a patkoló kovácsmester a ló lábát kötéllel tartó sihedernek, ne szivarozzék most, mikor mind a két marokra szükség van. Kivárom, míg elvezetik az új patkókon kisasszonyosan lépegető állatot. Örvendek, hogy Szőke bácsi mindjárt a sűrűjébe vág, lám, mégsincs olyan nagyon lejáratva az újságírói tekintély. — N e m megy, na, n e m megy. Ilyen elnökkel n e m megy — fakad ki —, úgy bá­ nik az emberekkel, mintha a kapcái lennének. Elpanaszolja, hogy kiróttak rá 200 mezőgazdasági szerszám elkészítését, ugyan­ akkor cukorrépa-kapálni valót. Éjszaka kalapált, nappal kapálni nógatták. És ka­ pálásra kötelezték TBC-betegnyugdíjas feleségét, s mikor lánya kijött császármet­ széses szülés után a korházból, három napra rá a brigádos ráförmedt: „Kiesett-e a gyermek a hasából? Tessék répát kapálni!" Ha így folytatódik, itthagyja a gazda­ ságot. Mint ahogy itt hagyták már annyi százan. Végigjárok vagy húsz házat. Panasz mindenütt. Betesznek ajtót-ablakot, akkor is csöndesre fogják a beszédet, m e g ne tudja „a falu gazdája", hogy panaszkodnak rá, mert agyonszekírozza őket. Téboly. Cseh Géza 1966. március 12-én két szekér szerszámfát fuvarozott a gazdaság részére az erdőből, a falu végén kellett leraknia. Az elnök egy másik fogatossal onnan saját udvarába vitette be: másnap Cseh Gézát a fáért küldte az ellenőrző bizottság. „Vi­ gyed" — mondta az elnök. De másnap megjegyezte: „Azért az egyik szekérrel ott hagyhattad volna." Azóta nincs nyugta. 120 normája volt már, mikor öt napig árpát kaszált prérium-szénáért. „Csinálj normát előbb" — mondta az elnök —, s a szénát nem adta. Mikor leánykáját táborba küldte az iskola, n e m adott igazolást szövetke­ zeti tagságáról, a gyermek maradt otthon sarjútakarni. Cseh Géza elment. A he­ gyek közé, a fák közé, ahol emberebbek az állatok, hol meleg szó a fűrész-sikol­ tás. Holtfáradtan romlik le hét végén a faluba beteges feleségéhez és kislányához 900 lejes havi jövedelemmel. Szívesen visszajönne bármelyik nap — mondja —, ha nyugodtan lehetne dolgozni ebben a gazdaságban, ha nem üldözné az embereket a basás személyi bosszú. És mondogatják vagy húszan, Márkos Lajosné, a 45 éves asszony, kire kezet emelt az elnök egy összekülönbözés során, Kicsit Béla, kit nem tájékoztatott senki, miért vették el az őt megillető 25 ár földjét egyik napról a má­ s i k r a . . . — és így tovább, és így tovább, fölösleges sorolni, külön riportba kíván­ koznak a gelencei bajok, de így is világos: egyes termelőszövetkezetekből mért v á n ­ dorolnak fehérebb kenyér és nyugalmasabb élet után az emberek. Nehezen válok

meg a falutól, elkeserít a gondolat, hogy én tovább zötyöghetek, de itt ki tudja meddig, minden marad a régiben. Felgyalogolok még a falu végébe, megtekinteni Háromszék egyik legrégibb m ű ­ remekét (anakronisztikus e lélekszellőztető fordulat), a XII. században épült Árpádkori templomot. Az építészet és templomfestészet, az állhatatos hagyományőrzés és hagyományteremtés csodája ez a műemlék. Falain az idők során csaknem minden század művésze rajta hagyta keze nyomát, ízlését. Legmaradandóbb élmény talán a Szent László legendáját ábrázoló falfestmény, s a XVII. századbeli kazettás m e n y nyezet. N e m szabadna elfelednünk, hogy csak így jutunk valamire, hozzáadva mai ma­ gunk a nagy történelmi freskóhoz. Mert nagyon szomorú lenne, ha a gelencei földek kevesebbet teremnének a 968-as esztendőben, mint a 768-asban. Ezen morfondírozok a teherautó kabinjában, s már be is futottunk Kovásznára, a m e g y e legnagyobb távlatú gyógyfürdőjére. Világhírű

fürdőhely

lehetne...

Távlat, távlat. Kovásznán egy kézen meg lehet számlálni azokat a házakat, melyek az utóbbi húsz év során épültek. Pedig hol van az országban helység, ahol 240 fajta borvízben válogathatna a szomjas ember. Hány tájegység van még, hol 40 hektár területen tör fel a szénsav, az iparnak és gyógyászatnak ez a nagyon ér­ tékes nyersanyaga. A kovásznai szívkórház, mely a legendák Tündér Ilonájának völgyében h ú ­ zódik meg (mert egyelőre még csak meghúzódik!), a legnagyobb intézmény, mely a természetadta gyógyászati lehetőségekre épült. Évente több ezer beteg keresné fel, sajnos, a 300 ágyas kórház jelenleg az igények 5—10%-át képes csak kielégíteni. Ilyen körülmények közt csupán az ér- és szívmegbetegedések gyógyítására vállal­ kozhatnak, pedig a város egyesített kórháza nőgyógyászati osztályának tapasztalatai szerint a szénsav-mofettás kezelés hatékonysága a meddőség gyógyításában is egye­ dülálló. Eleddig, jobb híján, a mofetta-kisipar egészítette ki a szűkös kórházi viszo­ nyokat. Meszelgetik már a kovásznai asszonyok a kiadásra szánt vendégszobákat, fényesítgetik a „Bardóczné-mofetta", „Árpádfürdő"-cégtáblákat, jó jövedelem ígérkezik a nyári szezonra. Elhangzott már jónéhányszor javaslat Kovászna város gyógyászati központtá fej­ lesztésére, n e m véletlenül adományozta a párt Központi Bizottságának az ország új közigazgatása átszervezésére hozott határozata az újdonsült megyének a Kovászna nevet, a város jövőbeli nemzetközi hírnevét tartva szem előtt. Nemzetközi hírnév ide, nemzetközi hírnév oda, úgy látszik, a bürokrácia halálkanyarjában itt is ki­ siklik a cselekvő szándék. Az év elején nagy lendülettel vágtak bele a fürdő-városi igényekhez méltó vendéglátóipari k o m p l e x u m felépítéséhez, lebontották a főtéri sarokházat, s immár négy hónapja ott áll a magas szálló félméteres alapokkal, az építők, mint a kámfor, eltűntek. Dr. Benedek Géza, a szívkórház igazgatója azért szorong, nehogy így járjanak a Hankó völgyébe tervezett, szerződéses papíron már május óta szereplő 200 ágyas hotel-szanatóriummal is. Bízom benne, hogy a kiváló szívspecialista és a minden porcikájával közéleti ember aggódása termékeny: mire ezek a sorok napvilágot látnak, már építők fognak serénykedni arrafelé is. Mert bizony, édes mindnyájunk lelkén száradna, ha ennek az óriási gyógyászati és ide­ genforgalmi lehetőségekkel kecsegtető vidéknek a freskóján az idén is szürke folt maradna Kovászna. Na, ha már idáig eljutottunk, igazán csúfság lenne n e m gyalog menni el Csoma Sándor falujáig, a 4 kilométer távolságra fekvő Kőrösig. A kegyelet egyelőre csak

néhány terebélyes diófát hoz elénk, az emberek csupán találgatják, merre lehetett a neves Ázsia-kutató szülőháza, de egyben biztosak: ezek alatt a fák alatt játszado­ zott gyerekkorában. A kőrösi gyermekek m e g is ajándékozták gyümölcséből Kányádi Sándort errejártában, számomra is előkerül néhány tavalyi dió. A helyiség külön­ ben közigazgatásilag Kovásznához tartozik, de a szülők még n e m tudták rábe­ szélni a városi néptanácsot, hogy küldje ki hozzájuk is autóbusz-járatát, gyalogol­ hatnak Csoma Sándor apró utódai szélben-fagyban a kovásznai iskoláig. A falu nagy szülöttéről csaknem minden házban tudnak néhány érdekességet, elég fris­ sensült legendák ezek, többnyire azóta születtek, mióta központi határozat fogant szobrának felállítására. Regés

hegyek

közt

Mikes Kelemen faluja, Zágon felé haladva, azon tűnődöm, hány szobrot le­ hetne felállítani ezen a tájon. Sokat. A tudományos n y e l v energikus vidéknek be­ cézi azt a tájegységet, ahol hegyláncok harapnak a sikságba, s elmélet született már arra is, hogy az energikus vidékek szülték és szülik a legnagyobb szellemeket. Ba­ bona-ize van, de ha arra gondolunk, hogy a Székelyföld e keleti csücskén s e m csipkehorgolásból éltek az emberek, tatárral, törökkel marakodó, erdőt döntő, köves földet túró volt a lét —, s ha térképen böngészünk, n e m is olyan hümmögni való teória, hisz a k e m é n y sorsból valóban energikusan röppent magasra a szellem, ha utat keresett. Na, de ezúttal n e m is Mikes Kelemen lábanyomát kutatnám Zágonban, inkább a 82. születésnapját ünneplő kórus dalárdistáival szeretnék megismerkedni. Nincs szerencsém. Megfeledkeztem arról, hogy nélkülük elképzelhetetlen az e vasárnapi bálványosi hagyományalapítás. Igen, a regés hegyek közt éneklik talán most az Elindultam szép hazámból-t, lassú méltósággal. Vérpezsdítően szép ötlete volt a Kovászna megyei művelődési tanácsnak, hogy minden esztendő júniusának első vasárnapján összegyűljön a m e g y e lakossága Bálványosvárra, ünnepelni a folklórt, e drága ősi hagyományt. De maradjunk a Bodzaforduló felé kanyargó hegyeket mászó út mentén, az „energikus vidék"-en, m e l y iskolázott koponyákat hivatott adni. 14 esztendős ka­ masz a legelőtisztogatók között. Kérdem: — Édesapádnak segítesz? — Nem. Dolgozom. — Iskolába jársz? — Nyolcadikat végeztem az idén. Hosszú, konok, tőmondatos disputa, amelyből kiderül, hogy most abszolvál, de máris munkába állt, számtanból nyolcasa, magyarból és románból hetese volt az utolsó évharmadban. Tovább tanulni nem akar, mert a bátyja jobb tanuló volt, mint ő, s n e m jutott be a szakiskolába sem, szülei tanultak ebből, meggyőzték: kenyérkereset az é l e t . . . Fenyővel rakott vontatókocsi vesz fel. A legszerpentinebb szerpentinek kö­ vetkeznek, a sofőr idegnyugtatóként karambol-élményeiről beszél, s nagyon szidja azokat az időket, mikor négy osztályt végzetteknek is hajtási engedélyt adtak, azért gyűjti meg a baját állandóan a volán mellett ülő sok fafejű. Kihalt táj, itt Bodza­ fordulóig sehol település, bizisten felhúznék, ha rajtam állna, néhány villát ide, az út mellé a nagyvárosi tajga-kedvelőknek. Majdnem egyszerre futunk be Bodzafordulóra a vonattal, csak bámulok, mi­ lyen váratlanul töfög elő a föld gyomrából. Talán az ország leghosszabb alagútja az itteni verejtékfacsaró vakondokmunka lehetett több kilométer utat vájni a hegyek

alatt. Frissensült városba érkezünk, hisz néhány napja csak, hogy Bodzaforduló v á ­ rossá nyilváníttatott. Az ember nem nagyon latolgatja, miben áll jelenleg e jel­ leg, hisz a jövendő fogja majd hozzákarcsúsítani rangjához. A m i elsősorban szem­ beötlő, az építkezés frissesége, jómódra és sajátos kárpátaljiságra valló ornamentációja. Pirostéglás házak csaknem mindenütt, völgy felé néző, huzatot váró oldalu­ kat patinás zsindelyszakáll borítja. Nagy becsben a művelhető föld és a háziállat. Az otthon rendszerint a parcella közepére épül, háztájiak a krumplibokrok. Az építő gazda először az állatok fölé húz h a j l é k o t . . . — palotát: az istállók homlok­ zatán tégla- és kőrózsák, fenyvest, szarvast ábrázoló festmények. Gyakran üveges pajtaajtón bámul ki a tehén, s a verandák ablakain a lehelet-finom csipkefüggöny, mintha csak jégvirág volna. Virgil Vasilescu, az általános iskola igazgatója magyarázza meg, honnan a jó­ mód. Valamikor tengerszem volt e völgyben, ha gödröt ásnak — kútnak, facse­ metének, sírnak —, egy méter mélyen már víz tolul fel az ásó nyomán. Remek ta­ laj a krumplinak. Igen, itt is a p i t y ó k a . . . Elég szűkös a terület, m e l y e n termesz­ teni lehet, de ahol terem, ott terem. A vidék termelőszövetkezetesítés számára ked­ vezőtlennek nyilváníttatott, s a bodzafordulóiak nagyon jó áron, vetőmagként árul­ ják koratavasszal a jóminőségű krumplit, meg is gazdagodtak ebből. Itt is, akárcsak Bereckben, másodlagos a földművelés, a helyi fakitermelő vállalatnak 960 döntő munkása van és több mint 200 gyári alkalmazottja. 25 000 hektár vágtér. Izgalmas jelenet volt, amikor a Zabrató fölött az egyik barakkban ujjongva fogadtak a m u n ­ kások, azt hitték, az ú j orvos vagyok, ugyanis évek óta kérik ide a medikust, lé­ vén, hogy egyetlen orvos az egészségügyi ellátója a hatalmas körzetnek. Estére lakodalomba vagyok hivatalos. Fáradt vagyok, n e m szándékszom sokáig maradni, de fogva tart az egybekelés m é l y népi gyökerekből táplálkozó szertartása, s arra gondolok, hogy tenni kéne valamit, ne haljon ki a Székelyföld többi falvaiból s e a lakodalmas ritus. Persze, az élet n e m csupán lakodalom. Odaszoritom homlokom, hová a hegy­ aljai falvak: fenyvesek érdes arcához, melyek csak annyira szépek és andalítóak, mint az itt élők gondjai, örömei. Szeszélyes és érzékeny volt az utazás, de az él­ m é n y m a g v a gyökeret ereszthet: nem utazni, élni kell e tájat, ideggel, vérrel, s m i n ­ den igyekezettel a huszadik századi méltóságunkhoz emelni itt és mindenütt az or­ szágban az emberi sorsot. 1968 június

havában.

Késő reneszánsz — kora-barokk tányér (Foto Kabay)

BENKŐ SAMU

Középajtától Európáig A történetíró és Linné-követő Benkő József

A századok tanúsága szerint kicsi helységeknek is ezernyi lehető­ ségük adódik, hogy kontinentális hírre tegyenek szert. Vannak olyanok, melyeket a természet bőkezűsége tett ismertté, de soknak az ember szer­ zett messze földre hangzó nevet. Jó és rossz, fenség és gyalázat, alkotás és pusztítás történelmi kavargásában ugyan gyakran puszta véletlenen múlott, hogy Vaslui a hősiesség, Zágon a hűség, Ermenonville az emberiség sorsa fölötti magányos gondolkodás, Islaz a népakarat jelképe lett, de a helyrajzi esetlegességeken túlmenően már semmiképpen sem tekinthetők a véletlen szeszélyének azok a társadalmi energiák, amelyek akár históriai tömegjeleneteket mozgattak, akár tettek és magatartásformák magaslataira vezéreltek tehetségeket. Mert úgy igaz, hogy válságos pillanatokban csak áldozatvállaló hősiesség tarthatja meg a szülőföldet, emberbe és tájba fogózó hűség nélkül nem terem művészet, a lét törvényeinek a kuta­ tása nélkül megdermed az elme, tettrekész forradalmas elszántság hiá­ nyában ábránd marad a társadalmi haladás. Az erdővidéki Középajtát kétszáz évvel ezelőtt egy történettudós és botanikus tehetsége és szorgalma juttatta világhírre. Benkő József (1740—1814) ugyan a közeli Bardócon született, de munkásévei nagy r é ­ szét Középajtán élte le, s hamvai is ennek a falunak temetőjében keve­ redtek el a szülőföld rögeivel. Pályája úgy kezdődött, mint annyi más fiatalé, aki tudományra adta a fejét a korabeli Erdélyben. A nagyenyedi kollégiumban tanult, s az volt a terve, hogy nyugat-európai egyetemeken gyarapítja itthon szerzett tu­ dását. Már diákkorában magasan társai fölé emelte olvasottsága, könyv­ gyűjtő buzgalma, különösen pedig a történelmi források kutatásában megmutatkozó céltudatossága. Még nem hagyta el az iskola padjait, ami­ kor meghalt nagybátyja, a tudós Hermányi Dienes József, akinek köny­ veit és kéziratait az örökösök árverésre bocsátották. A kótyavetyén utol­ jára „egy csomó rongyos füstös könyvre került az eladás", melyért Benkő ígért a legtőbbet: „S ki hinné — írja —, hogy emiatt nemcsak ifjú ba­ rátaim, de nagy tiszteletű és híres Ajtai Mihály történet és nyelvtanár úr előtt is nevetség tárgyává lettem. Mindazáltal barátaimtól való e ki­ nevettetés, bár nyilván némi pironság színét viselte, engem nem indított meg; tudtam, hogy mint a tyúk, szemétdombokon nem egyszer találtam már drágagyöngyöt. Most is reméltem." Nagy lett aztán elégtétele, mi­ dőn történelemtanára egyik előadása alkalmával azon kesergett, hogy a honi reformáció történetének egyik legfontosabb emléke, az erdődi zsinat irományai elkallódtak, s ő a professzori asztalra tehette a limlomból meg­ mentett kódexet, benne az elveszettnek hitt forrással. „Uram bocsáss meg — írja — oly nagy örömmel fogadta, mintha az égből esett volna le; azután pedig tárgymutatóját megtekintvén: ismét és megdicsért, s csak­ hogy meg nem csókolt — ő, aki azelőtt engem, mint ama kódex bárgyú

vásárosát lenevetett." Látni fogjuk, hogy e kicsi örömért később még drága árat kellett fizetnie. Sorsa úgy alakult, hogy a színesen elképzelt világjárásról le kellett mondania, s az enyedi kollégiumot elhagyva nem valamelyik európai tudományos metropolis felé vette útját, hanem apja papi hivatalának átvételére hazament Középajtára. Előbb megpróbálja elhárítani a meg­ hívást, elmondja, hogy „egy próféta is nem kedves a maga hazájában", s mindaddig nem kíván közszolgálatba lépni, míg „a külös országoknak tudománybeli kincseiből ha csak valami kevés részt" is nem veszen. Végezetre is nem tud ellenállni a család és falusfelei hívó szavának és hu­ szonhat éves fővel elfoglalja a középajtai parókián nagyapja és édes­ apja örökét. Ezzel nem adja fel fiatalkori álmát, azt, hogy Erdély múlt­ jának feltárásával és rendszerezésével legyen hasznára a köznek. Törté­ neti kutatásaival párhuzamosan rendszeresen tanulmányozta a növény­ világot. Domidoctus lévén nélkülöznie kellett a szaktudóssá formálódás intézményes kereteit, de elegendő érzéke volt hozzá, hogy a nyomtatott betű segítségével rátaláljon a legbiztosabb célbaérést ígérő, korszerű t u ­ dományos utakra. A történetírásban az államismereti iskola metodológiai irányát követte, a botanikában pedig Linnét választotta munkássága ka­ lauzául. Az államismereti iskola új területeket hódított meg a történetírás számára. A források gyűjtését és kronológiai összeillesztését kritikával és értékeléssel egészítette ki. Az események száraz, analisztikus felso­ rolása helyett okozati összefüggések elemzésébe bocsátkozott, s az időrend formális rendező elvét háttérbe szorítva, megkísérelte szólásra bírni a dolgok logikáját. A politikai, hadi és egyházi események szükreszabott tematikáját megtoldotta a társadalom anyagi és szellemi élete változatos jelenségeinek a tanulmányozásával s a mindennapi munkás élet múltjára is kiterjesztette a történetkutatás szféráját. Az utilitarizmus szellemének megfelelően nagy súlyt helyezett a honismereti vizsgálódásra, a haza em­ beralkotta javainak a számbavételére és a természeti kincsekben rejtező jobb megélhetési lehetőségek feltárására. Azon az úton járt, amelyen az államismereti irány szintetikus tudomány rangjára emelte a történet­ írást. Benkő József főműve, a Transsilvania (mind a nyomtatásban meg­ jelent általános, mind pedig a kéziratban maradt speciális rész) beszé­ des bizonysága annak, hogy a XVIII. század második felében — ha kissé elkésve is — az erdélyi történetírás a maga feladatává tette a történések­ ben forgolódó ember egész környezetének a tanulmányozását, a társadal­ mit éppen úgy, mint a természetit. Középajtára letelepedve először a székelyudvarhelyi kollégium tör­ ténetét írta meg. Ezt követően Hollandiában jelent meg az Erdélyi Nagy­ fejedelemség eddig nagyobbára ismeretlen csoda barlangjainak képe című munkája, mellyel először hívta fel magára a külföldi tudományos tekinté­ lyek figyelmét. A haarlemi holland Tudós Társaság elismerése jeléül Benkőt tagjai közé választotta. Öregkori visszaemlékezései szerint már diákkorában elhatározta, hogy egy nagy összefoglaló művet ír Erdély történetéről. Az előzetes tervez­ getés és felkészülés után a XVIII. század hetvenes éveiben lát hozzá a mű megírásához. „Négy év óta — írja az 1777-ben megjelent Transsil-

vania előszavában — a hazai dolgok ismeretének vágyától ösztönöztetve, Erdély több helyeiről sok írást, ritka emlékeket és leveleket gyűjtöttem össze, és saját kezemmel 400 ívnél többet írtam, melyekből e kötetbe, valamint a következőkbe is sokat beigtattam, s még többet be fogok igtatni Erdélynek Mária Terézia korabeli történelmébe, amelyet születésem évén kezdve megírni elkezdettem." Elmondja, hogy munkája közben a felmerülő kérdések tisztázása végett több mint ötszáz tudakozó levelet írt olyanoknak, kiktől adatokat, felvilágosítást vagy legalább útbaigazí­ tást remélhetett. Az előszót ezekkel a szavakkal rekeszti be: „Írtam 1777-ben május 8-án Miklósvár székben, Középajtán, melyet lovas és gyalog székely határőrök, s kevés nemesi jobbágy — mind tisztességes emberek laknak; de amely az erdélyi főiskolák, valamint a főrangúak könyvtáraitól messze van, s éppen ezért a hazai dolgok megírására nem eléggé alkalmatos." A könyv Bécsben jelent meg, a szerző diákkori barátja, a nyom­ dásszá lett Kapronczai Ádám segítségével. Honoráriumképpen Benkő mindössze harminc példányt kapott a kinyomtatott könyvből, így még a mű érdekében írt leveleinek a postaköltsége sem térült meg. Sikerben egyébként nem volt hiány: hazai és külföldi tudósok meleg szavakkal dicsérték a munkát, de a hatalom urai ismételt kérésére sem tettek sem­ mit, hogy anyagi alapot teremtsenek a második rész, a Transsilvania Spe­ cialis kiadásához. A közönyre ő újabb munkával válaszolt, s 1781-ben megjelentette Bécsben Milkovia című munkáját, melyben a milcovi püs­ pökség alapítását és történetét írta meg, sok középkori oklevelet és hely­ történeti adatot hordva össze az egyes egyházközségek múltjából. Növekvő hírnevének tulajdoníthatjuk, hogy 1787-ben meghívták ta­ nárnak a székelyudvarhelyi kollégiumba. Sok habozás után végül is el­ fogadta a felkínált tanszéket. Tette ezt már csak azért is, mivel a fel­ világosodás gondolatvilágával megegyezően a társadalmi életben fontos­ nak tartotta a nevelést, s különösen a természettudományos oktatás szük­ ségességét és hasznát igyekezett kortársai előtt hangsúlyozni. Mint fa­ lusi pap és egyházmegyei vezető gondoskodó figyelemmel fordul a fa­ lusi iskolák felé, mint botanikus gyakorlati növénytani ismeretekre ok­ tatja a brassói gyógyszerészsegédeket, és a kolozsvári orvosi intézet bota­ nikai tanszékére készülve Fűvészeti Szikra (Scintilla Botanica) címen főiskolai kézikönyvet szerkeszt. Rövid székelyudvarhelyi tanárkodása ide­ jén a nem kedve szerint ráosztott tantárgyak oktatása mellett arra törek­ szik, hogy hasznos ismeretekkel vértezze fel tanítványait, s ugyanakkor a tudománynépszerűsítésnek olyan rejtett útjait fedezi fel, melyeken ha­ ladva a nagyközönség számára is hozzáférhetővé tesz korszerű természet­ tudományos ismereteket. 1783-ban Teleki Sámuelnek azt javasolja, hogy az egyházi vizitációkat használják fel a papok és tanítók műveltségének ellenőrzésére, az is­ kolák munkájának megjavítására. Ilyen alkalmakkor a megvizsgáltak „adnák elő könyveiknek katalógusait, hogy mind azoknak számát, mind haszonvehetőségeket meg lehetne ítélni, mind pedig azt, ha újítják-é, szaporítják-é?" Felfigyel az erdélyi nevelés hagyományos kórságára: a ki­ rakatvizsgákra. A tanítók rendszeres munka helyett vizsgai produkciók­ kal ámítják a szülőket és a hatóságokat; a kevés hasznú „szokott exa-

menek, melyekre, mint valamely színmutatásokra készíttetnek a tanulók", úgy távoztathatók el, ha gondosabban megszervezik az oktatói, nevelői te­ vékenység ellenőrzését. Különösen búsította a természettudományos oktatás elmaradottsága. 1775-ben az erdélyi főkormányszéknek ezeket írta: „Ebben a mi boldog és tudományoknak való századunkban, midőn a természetnek növényországa törvényeit Európa minden szögletében szorgalommal tanulják, csak a mi Erdélyünk van arra kényszerítve, hogy néhány tudósunkat kivéve, az is­ kolai ifjúság rendkívüli kárára azt sem tudjuk mi értendő a természet­ rajz neve alatt." Noha a kollégiumi nevelésben Apáczai Csere János óta kezdemé­ nyezésekben cseppet sem szükölködő hagyományai vannak a termé­ szettudományok iskolai meghonosításának, minden ilyen természetű vál­ lalkozás a legszorosabb értelemben véve egyéni jellegű, s a rendszeresség és intézményesség ebben a tekintetben is még hosszú ideig várat magára. Benkő is önerejére utalva ismerkedett meg a korszerű botanikával. Karl von Linné volt a mestere, akinek müveit egész fiatalon megismerte s kinek módszere egyszeriben magával ragadta a feltűnő rendszerező kész­ ségű fiatalembert. A botanikában is azt művelte, mint a történettudományban: anyagot gyűjtött és rendszerezett. S a két tudománynak személyében való talál­ kozása azért is érdekes, mivel jórészt az államismereti történetíráshoz nélkülözhetetlen adatok felkutatása sarkallja a növénytani, barlangtudo­ mányi ismeretekben való elmélyülésre. A máig kiadatlan Transsilvania Specialis (csak Hunyad megyét és Udvarhely széket tárgyaló két fejezet jelent meg 1901-ben, illetőleg 1944-ben) is Erdély helységek szerint ta­ golódó történelmét úgy adja elő, hogy a politikai, köztörténeti, művelő­ déstörténeti, néprajzi, közigazgatás- és jogtörténeti adatok mellett kitér a termelés kérdéseire (földművelés, állattenyésztés, műipar, háziipar, bá­ nyák), ismerteti az altalaj kincseit (ásványokat, borvizeket), nemkülönben a növénytakarót és az állatvilágot. Ebben az összefüggésben egészen magától értetődő, hogy nagy botanikai rendszerét, a Linné szellemében szerkesztett Flora Transsilvanicát egyidőben írta történelmi főművével, a Transsilvaniával. A tudományban két segédeszközt vett leginkább igénybe: a gyalog­ lást és a levélírást. Bejárta Erdély hegyeit és völgyeit, s ahová nem jutott el, vagy ahonnan pótlólag volt szüksége újabb információra, levelet m e ­ nesztett. Levelei máig sincsenek összegyűjtve, de az ismertek is bizonyít­ ják, hogy nem csupán a tájékozódás mechanikus eszközének, hanem mű­ formának tekintette a levélírást. A tanári katedra minden hozzá fűzött remény ellenére nem hozta meg Benkő József számára a tudományos munkához nélkülözhetetlen nyugal­ mat, sőt az emberi gonoszság és rosszindulat egyre nehezebbé tette szá­ mára az élet puszta elviselését. A pletyka, a rágalom sok máshoz hason­ lóan őt sem kímélte. Irigyei támadtak, akik tudományos hírnevét is ki­ kezdték. Külföldet járt pályatársai nem tudták elviselni, hogy a domidoctus Benkő tudásban és szellemi sikerben felülkerekedett rajtuk. Kicsinyességükben azt kezdték hírelni a diákok között, hogy Benkő műveiben nincs semmi maga alkotta eredetiség, mivel azok nem egyebek, mint az enyedi diákéveiben megvásárolt Hermányi Dienes kéziratainak a maga

nevén való világ elé bocsátása. Az erdődi zsinatról írt munkája elősza­ vában haragos szavakkal védi meg becsületét: „Hermányit nálamnál senki forróbban nem tiszteli, s mindig hálával vallom meg, hogy neki sokat kö­ szönök, kivált a szent szónoklatokban, melyekben a legnagyobb mester volt; de hogy Erdély tulajdonképpeni történelmét, közjogát és földrajzát illetőleg irányában semmivel sem tartozom, bizonyságom 1) az Isten, 2) lelkiismeretem, 3) a haza tudományos férfiaival való több kötetre menő levelezésem, amelyek a haza legkülönfélébb dolgairól való tudományos feleleteket foglalják magukban. Hány tanúbizonyságom nincs nekem erre nézve a hazai tudósok között?! 4) Az ő halála után történt igen sok és nevezetes változások. 5) Mindazok, akik az én tanulmányaimat közelebb­ ről ismerik, szemmel látó bizonyságaim lehetnek." Helyzete annyira elmérgesedett, hogy végül is el kellett hagynia Székelyudvarhelyt. Megválva a tanári katedrától, középajtai „kunyhó­ jába" húzódott meg, s első dolga volt elvadult füvészkertjének rendbe­ hozása. 1793-ban papi hivatalt vállalt Köpecen, de sorsa ezzel sem for­ dult jobbra: „ . . . e l v á l l a l t a m a köpeci papságot; az hol igaz, hogy ma­ gamnak s terhes és népes házamnak kenyere vagyon, de látja az Isten, hogy sem öltözetünkre, sem egyéb sokféle szükségeinkre jövedelmünk nin­ csen; minden nap szükölködöm, úgyhogy minden naponként fejem füsti mégyen fel, miképpen folytassam hivatalomat és miképpen használhassak az hazának sok írásbeli gyűjteményeimből, melyeknek megszerzésére for­ dítottam egész életembeli keresetemnek nagyobb részét; kiváltképpen hogy kényteleníttettem igen terhesen meg is adósodni a múlt igen szűk esztendőkben, vévén a drága búzának köblit sok személyeinkre tizennégy s több forintokkal is." A tudományos munkát azonban nem hagyja abba: „Akármint fessenek is engemet a mégsem szünhető rosszakarók, legye­ nek védelmem gyanánt szintén másfél száz árkusból álló írásaim, me­ lyekben a haza historiájára tartozó sarkalatos dolgok vannak." A rásza­ kadó sokféle gond alaposan megviselte idegrendszerét s lankadó erejével nem tudott ellenállni a gyarló csábításoknak. Ő, aki fiatalkorában mint egy­ házi ügyész „szemhunyás nélkül" szigorú ítéletet kért egy részegeskedő pap ügyében, az alkohol mámorával igyekezett feledtetni sokféle csa­ lódását. A búfelejtésnek ezt a módját már a kortársak különbözőképpen ítél­ ték meg, s akik ismerték és értékelni tudták Benkő hatalmas tudományos munkásságát, a teljesítményt fölébe helyezték a keserűségből fogant gyarlóságnak. Erre figyelmeztetett Európa is. Mikor 1799-ben Bodola János enyedi tanár Angliába utazott, hogy a kollégium ottani pénzügyei körül támadt zavarokat eligazítsa, felkereste az oxfordi püspököt is. A tudós egyházfő hallván, hogy vendége Erdélyből érkezett, nyomban meg­ kérdezte: „Quid facit ille vester Benkő?" (Mit csinál a ti Benkőtök?) Mire az enyedi tanár csak a hazai szóbeszédre emlékezve azt felelte: „Semper bibit" (Mindig iszik). Erre a püspök előveszi a Transsilvania bécsi kiadá­ sát és nem kevés maliciával így szól: „Ergo vos, qui non bibitis, cur talia non scribitis?" (Nos hát ti, akik nem isztok, ilyesmit miért nem írtok?) Amikor ez az oxfordi jelenet lejátszódott, Benkő már rég elhagyta Köpecet, és visszatért Középajtára. Sorsa egyre nehezebbre fordult. A puszta létért, népes családja mindennapi betevő falatjáért kellett küz-

denie: „oly helyen — panaszolja —, hol semmi gabona nem termett, le­ hetetlen tíz személyű nyomorult házamnépivel élnem." Megpróbál min­ dent, hogy évtizedek áldozatos munkájával összehordott kéziratos müvei hasznosításával valamit lendítsen családja nehéz anyagi helyzetén. Az Erdélyi Nyelvmívelő Társaság szervezkedése idején megvillan előtte a remény, hogy végre megfelelő támogatásban részesül, és megindíthatja az erdélyi történelmi források kiadását. Azonban minden igyekezete hiába­ valónak bizonyult, s végül is úgy határoz, hogy mindenféle kéziratát el­ adja 700 forintért az enyedi kollégiumnak. Benkő pályája mindenik szakaszában különös fontosságot tulajdoní­ tott a tudományos ismeretterjesztésnek. A Magyar Hírmondó hasábjain népszerűsítő cikkeket jelentetett meg, s a tudományterjesztés új útjait fedezte fel. A pompát kedvelő barokk divatos műformáit, a temetési be­ szédet is, a halotti emléksorokat is erre használta. A korstílus igényei­ nek megfelelően az elhunytak hozzátartozói nagy súlyt helyeztek arra, hogy tudós szónokok prédikálják el szeretteiket, és arra is vállalkoztak, hogy az elhangzott beszédet, a legtöbb esetben tetemesen bővített formá­ ban, nyomtatásban is megjelentessék. E divatból Benkő nem kevés ötle­ tességgel tudományos hasznot csikart ki. 1777. január 6-án mondta el Cserei Miklósné Tornya Borbála felett Téli bokréta címen 1781-ben ki­ adott temetési orációját. Ézsaiás próféta igéjét vette alapul: „minden test fű, és annak minden kedvessége, mint a mezőnek virága"; ehhez asszo­ ciálta a maga mondandóját: „a felvett igék szerént a füvekről és virágok­ ról egy keveset szólok, azokból oly csudálatos papi bokrétát kötök." És ami ezután következik, voltaképpen nem egyéb, mint tudományos érteke­ zés — a botanikáról! Ember és növény példálózó összehasonlítása után ismerteti a növények részeit, szaporodásukat és rendszerbe foglalásuk is­ mérveit, majd közelebbi leírását adja azoknak a virágoknak, melyekből a szimbolikus gyászcsokrot kötötte. Lapalji jegyzetben megállapítja, hogy „soha figyelmesebb hallgatókra" nem talált. A gyászoló gyülekezetnek azokat a tagjait, akikben sikerült érdeklődést támasztania a növénytan iránt, Linné müveinek az olvasására buzdítja: „Akik több példákból és fundamentomosan akarják érteni ezt a fák és füvek menyegzőjéről való tudományt, nagy gyönyörűséggel olvashatják Linné Károlynak, több m u n ­ kái között: Fundamenta Botanica nevet viselő tudós írását." Tudós barátja, à Bernoulli-tanítvány Fogarasi Papp József marosvá­ sárhelyi tanár halála alkalmával írt emléksoraiban valóságos kis tudo­ mánytörténeti összefoglalást nyújt a XVIII. századi Erdély tudományos­ ságának európai kapcsolatairól. 1792-ben egy kedélyes hangú füzetet ad ki a dohányról és termesz­ téséről: Középajtai dohány, melyet nemes Erdély országgyűlése alkalma­ tosságával Kolozsvárra eladni küld Benkő József, Hárlemi Tudományos Társaság tagja. Régi törvény szerint — írja — az országgyűlés színhe­ lyére „mindenféle míves emberek az ő míveket" szabadon bevihetik. Ő ezzel az írásos „mívvel" jelenik meg, hogy általa botanikai és históriai is­ mereteket terjesszen, reménykedvén a munkának valamelyes anyagi sike­ rében is: „bízom, hogy az igazi dohányosok, kik úgyis nem szoros markúak a tabákra s pipaszerekre, nem kívánják kevés árúcskámban való károsodásomat". Tudományterjesztő igyekezetében meglepő tudatossággal

vállalta a közvetítő szerepét az egyetemes kultúra és a honi közönség, a világ és a vidék között. Benkő József élete utolsó szakaszára csak szemünket mélyen lesütve emlékezhetünk. Művelődéstörténetünk meglehetősen bővelkedik a társa­ dalom részéről cserbenhagyott tehetségekben, de ami vele történt, az már nem csupán hálátlanság és méltánytalanság, hanem gonoszság. A hivatal nélkül maradt idős pap különböző felekezetű házasulan­ dókat és székely határőr családokból származó fiatalokat esketett össze felsőbb engedély nélkül. Ez pedig igen nagy bűnnek számított, mert a felekezeti harcokban elmerült egyházak nem tűrték, hogy híveik más vallású élettársat válasszanak maguknak, a hadivezérség pedig éberen őrködött, nehogy a fiatalok őket illető örökrészükkel együtt házasság ré­ vén kiszakadjanak a reájuk kényszerített katonai fegyelem alól. Benkőt vétségeiért többször is törvény elé idézték és végezetül életfogytiglani börtönre ítélték. Akik szánták, azok is csak mielőbbi halálától várták vesszőfutása végét, s a peres iratok tologatásával értek el annyit, hogy a tudós számára előbb nyílt meg a sír, mint a szamosújvári börtön kapuja. Logikus és természetes, hogy Európa a középajtai történetíró és bo­ tanikus életéből a teljesítményre figyelmezett. Felhalmozott kincsei közé sorolta azokat a műveket, melyekből rendszeres képet formálhatott egy kevéssé ismert kelet-európai kis tartomány múltjáról és természetvilágá­ ról, s mind ezért a haarlemi Tudós Társaság szép gesztusával még az el­ ismerés koszorúját is eljuttatta Erdővidékre. Tragédiáját is jól ismerő két kortársa — Gheorghe Şincai és Kazinczy Ferenc — már nem érte be t u ­ dományos érdemeinek puszta regisztrálásával, hanem a kedvetlen viszo­ nyokkal dacosan birkózó alkotó magatartásnak emléket állítva a méltány­ talanság és gonoszság felett is ítéletet mondott. Elégiájában Şincai hálás szavakkal emlékezik meg az „igen nemes történetíró" Benkő Józsefről, ki öt „irodalmi támogatásával nagy mértékben segítette", s akit „nagyszerű érdemei miatt az enyémhez hasonló sorsra és viszontagságokra juttatta azoknak a vad haragja és irigysége, akik a közért cselekedni óhajtókat a kutyánál is jobban gyűlölik". Kazinczy pedig így emlékezik meg róla az Erdélyi Levelekben: „Akik őt ismerték, tisztelettel szólanak felőle, s nagy dicsérete neki, hogy lelke sugallása ellen soha nem szóla, vagy soha nem úgy, hogy lelkesb olvasóit m e g t é v e s z t h e s s e . . . Vég esztendei szo­ morúak valának, de dicsősége nagy láng fellobbanásával aludt el." E kortársi értékelésekkel egybehangzóan a mai nemzedék is meg­ becsült hagyományai közé sorolja a művek mellett* a tudás gerjesztésére összpontosított intellektuális erényeket, a magáramaradottságban is köz­ célt szolgáló, vérbeli tudóshoz illő magatartást. Ugyanakkor a kort és kör­ nyezetet aszerint is megméri, hogy miképpen bánt a belőle sarjadt, gyámolitást érdemlő tehetséggel. * B e n k ő József é l e t é n e k és m u n k á s s á g á n a k k o r s z e r ű feldolgozását m i n d m á i g sajnálatosan n é l k ü l ö z n ü n k kell, m i t ö b b , n e m r e n d e l k e z ü n k k é z i r a t o s m u n k á i n a k , azok m á s o l a t o k b a n t e r j e d t v a r i á n s a i n a k könyvészeti feldolgozásával sem. A r é g e b b i irodalomból — t ö b b e k között — h a s z o n n a l f o r g a t h a t ó B e n k ő F e r e n c Nemes Benkő József, a haarlemi tudós társaság tagja biográphiája (Kolozsvár, 1822) és M i k ó I m r e Benkő József élete és munkái (Pest, 1867) c í m ű m u n k á j a , v a l a m i n t E r n y e y József Benkő József természettudományi hagyatéka c í m ű t a n u l m á n y a (Botanikai Közle­ mények, 1932).

BÉRES ANDRÁS SEPTIMIU KRAUSZ

Falusiak városi letelepedése

Az u r b a n i z á c i ó , e k o r u n k fejlődését t ö b b s z e m p o n t b ó l is jellemző folyamat, a l a p ­ v e t ő demográfiai, k u l t u r á l i s , építészeti s u g y a n a k k o r t á r s a d a l m i , v a l a m i n t t á r s a d a ­ l o m l é l e k t a n i v á l t o z á s o k a t t ü k r ö z . E változások m é r e t e i és f o r m á i e l s ő s o r b a n a gazda­ sági, k ü l ö n ö s e n az i p a r i fejlődés jellege, ü t e m e és szintje f ü g g v é n y é b e n k ü l ö n b ö z ­ n e k . De a v á r o s o d á s i r á n y a és jellege szerint m á s k é p p m e g y v é g b e a szocialista t á r ­ s a d a l o m b a n , m i n t a k a p i t a l i s t a r e n d s z e r b e n . Ez a különbözőség a v á r o s és a t á r s a ­ d a l o m k ö l c s ö n h a t á s á b ó l következik. V á r o s és t á r s a d a l o m v i s z o n y á b a n a társadalom a m e g h a t á r o z ó tényező. A t á r ­ s a d a l o m f o r m á l j a a várost, a m e l y az a d o t t r e n d s z e r á l t a l á n o s gazdasági és osz­ t á l y s z e r k e z e t é n e k vetülete, s k ö v e t k e z é s k é p p e n a v á r o s i k u l t ú r a m a g á n viseli az illető t á r s a d a l m i - g a z d a s á g i a l a k u l a t m e g h a t á r o z ó jegyeit. Így, a m i n t azt D. D. D u n ­ can és B . D u n c a n felmérései az a m e r i k a i v á r o s o k p é l d á j á n k i m u t a t j á k , a l a k á s o k térbeli e l h a t á r o l t s á g a t ö b b n y i r e kifejezi l a k ó i k t á r s a d a l m i t á v o l s á g á t is. A n a g y v á ­ rosok n y o m o r n e g y e d e i , a s l u m o k és gettók, a kóros t á r s a d a l m i j e l e n s é g e k ((bűnö­ zés, a l k o h o l i z m u s , prostitúció) — b á r bizonyos h a t á r o k között — az u r b a n i z á c i ó el­ k e r ü l h e t e t l e n kísérőjelenségei, s elsősorban a p o l g á r i t á r s a d a l o m e l l e n t m o n d á s a i b ó l fakadó g a z d a s á g i - t á r s a d a l m i , n e m e g y s z e r faji szegregáció k ö v e t k e z m é n y e i . A v á r o s o d á s a s z o c i a l i z m u s b a n n e m z ö k k e n ő m e n t e s folyamat, de m e r ő b e n m á s t á r s a d a l m i , gazdasági és politikai-jogi feltételei lényegesen m ó d o s í t j á k jellegét és t á r s a d a l m i t á v l a t a i t . Közelebbről, az u r b a n i z á c i ó a l a p j á t alkotó gazdasági, i p a r i fej­ lődés t e r v s z e r ű jellege k e d v e z ő feltételeket t e r e m t a szocialista v á r o s s t r u k t u r á l i s , funkcionális és d e m o g r á f i a i e g y e n s ú l y á n a k k i a l a k u l á s á h o z . ( I d e v á g ó a n p é l d a k é n t n é h á n y t é n y e z ő t e m l í t ü n k : a m u n k a l e h e t ő s é g és a v á r o s i lakosság száma, v a l a m i n t s z a k m a i m e g o s z t o t t s á g a közötti a r á n y ; az üzleti és szolgáltatási h á l ó z a t a r á n y o s t e ­ r ü l e t i elosztása; t a n u l m á n y i , m ű v e l ő d é s i és szórakozási lehetőségek és szükségle­ t e k a r á n y a . ) C s a k j e l e z t ü k ez összefüggés n é h á n y v o n a t k o z á s á t , de az elvi k ö v e t k e z ­ t e t é s így is v i l á g o s a n a d ó d i k . A szocialista t á r s a d a l o m l é n y e g é t m e g h a t á r o z ó v o ­ n á s o k k ö v e t k e z m é n y e k é n t a v á r o s o d á s f o l y a m a t á b ó l s z á r m a z ó nehézségek, p r o b ­ l e m a t i k u s j e l e n s é g e k o b j e k t í v t e n d e n c i á j a az e n y h ü l é s , a m e g o l d á s i r á n y á b a m u ­ tat. Á m a z o b j e k t í v t e n d e n c i á t a helyi feltételek n a g y m é r t é k b e n befolyásolhatják pozitív v a g y n e g a t í v v o n a t k o z á s b a n . A v á r o s o d á s az i p a r i fejlődés egyenes k ö v e t k e z m é n y e . A v á r o s o k k i a l a k u l á s á ­ n a k klasszikus m o d e l l j é t E. W. B u r g e s s dolgozta ki. Felfogása szerint a v á r o s o k koncentrikus körök formájában fejlődnek. Az u r b a n i z á l ó d á s a v á r o s legfejlettebb övezetétől g y ű r ű z i k a v á r o s p e r e m e felé úgy, h o g y m u t a t ó i egyenletesen c s ö k k e n ő é r t é k r e n d s z e r t a l k o t n a k . Ez a m o d e l l i n k á b b a z i p a r i fejlődés viszonylag a l a c s o ­ n y a b b fokát elért t ö r t é n e l m i k o r s z a k o k r a és o r s z á g o k r a é r v é n y e s . N a p j a i n k b a n az ipari fejlődés ü t e m é t és szintjét — s így a városfejlődés t e c h n i k a i (közlekedési, é p í ­ tészeti) feltételeit is — jelentős m é r t é k b e n m ó d o s í t ó m ű s z a k i - t u d o m á n y o s f o r r a d a l o m h a t á s á r a l é t r e j ö n a v á r o s o k r o h a m o s s n e m egy esetben r o b b a n á s s z e r ű fejlődésének sajátos formája, a szuburbanizáció. A v á r o s o d á s klasszikus f o r m á j á t a v á r o s i l a k o s s á g s z á m á n a k és s ű r ű s ö d é s é ­ n e k n ö v e k e d é s e jellemezte. A s z u b u r b a n i z á c i ó sajátos m u t a t ó j a a v á r o s gyors t e r ü -

leti növekedése. Ez az elővárosok összefüggő h á l ó z a t a k i a l a k u l á s á n a k v a g y t ö b b e r e ­ detileg elkülönült, k ü l ö n b ö z ő t í p u s ú t e l e p ü l é s e g y b e o l v a d á s á n a k k ö v e t k e z m é n y e . A szuburbanizáció e r e d m é n y e k é n t új települési f o r m á k j ö n n e k l é t r e : a városi agglo­ merációk és a városiasodott övezetek. Ez u t ó b b i t e l e p ü l é s f o r m a ökológiai s z e r k e ­ zete is n a g y m é r t é k b e n k ü l ö n b ö z i k a v á r o s klasszikus s t r u k t ú r á j á t ó l . A t ö b b kilo­ méteres sávon elterülő v á r o s i övezet egyenlőtlen t e r ü l e t i elosztásban az u r b a n i z á l ó dás különböző fokain levő t e l e p ü l é s e k e t foglal m a g á b a : i p a r i l a g és u r b a n i s z t i k a i szempontból is fejlett k ö z p o n t o k a t falu-jellegű t e l e p ü l é s e k k ö t n e k össze. Ilyen övezetek t ö b b n y i r e a k i t e r m e l ő i p a r a l a p j á n s z e r v e z ő d n e k ; h a z á n k b a n a P r a h o v a és a Zsílvölgyében v a n n a k k i a l a k u l ó b a n . Társadalmi

mobilitás

és

beilleszkedés

Az u r b a n i z á c i ó szorosan összefügg a t á r s a d a l m i m o b i l i t á s jelenségével. A v á ­ rosi lakosság s z á m á n a k n ö v e k e d é s e n a g y o b b á r a n e m a t e r m é s z e t e s szaporulat, h a ­ n e m a b e v á n d o r l á s e r e d m é n y e . H a z á n k p é l d á j á r a u t a l v a , 1956—1966 között a v á ­ rosi lakosság s z á m á n a k 2,5%-os n ö v e k e d é s é h e z , a t e r m é s z e t e s s z a p o r u l a t 0,7%-kal, a betelepülés 1,8%-kal j á r u l t hozzá. A földrajzi mobilitás, a l a k ó h e l y - v á l t o z t a t á s csak egyik m o z z a n a t a a v á r o s i a s o d á s s a l e g y ü t t j á r ó n a g y a r á n y ú n é p e s s é g - á t r e n d e z ő ­ désnek. Egy P e t r o z s é n y b e n végzett felmérés a d a t a i szerint a s z a k k é p z e t l e n i p a r i m u n ­ kások s z a m á n a k a r á n y a az a l k a l m a z á s i d ő p o n t j á b a n 7 0 % volt. (1967-ben P e t r o zsény h á r o m i p a r i v á l l a l a t á n á l egy száz személyből álló m i n t á n v é g e z t ü n k f e l m é ­ réseket az i n t e g r á c i ó f o l y a m a t á n a k , m e c h a n i z m u s á n a k v i z s g á l a t a céljából. A t o ­ v á b b i a k b a n , b á r e f e l m é r é s a d a t a i m é g n i n c s e n e k teljesen feldolgozva t ö b b s z ö r h i ­ v a t k o z u n k m a j d rá). A v á r o s i - i p a r i m u n k á r a v a l ó á t á l l á s a szakképesítés megszervezésével kezdő­ dik, s ez egyben t á r s a d a l m i s t á t u s v á l t o z á s t is e r e d m é n y e z . A t á r s a d a l m i , s z a k m a i helyzetváltozás csak a k e z d e t é t j e l e n t i a faluról v á r o s b a k e r ü l t f ö l d m ű v e s b ő l ipari m u n k á s s á lett s z e m é l y e k v á r o s i e m b e r r é v á l á s á n a k . A v á r o s b a v a l ó beilleszkedés, a városi é l e t f o r m á r a v a l ó á t á l l á s t ö b b tényező k ö l c s ö n h a t á s a m e g h a t á r o z t a , fokoza­ tosan megvalósuló folyamat. Bonyolult, p r o b l e m a t i k u s m i v o l t á t az is m u t a t j a , hogy a l e g ú j a b b a n b e v á n d o r o l t , a v á r o s i élethez m é g n e m vagy k e v é s b é a l k a l m a z k o d o t t t á r s a d a l m i csoportok a kóros, feszültséget előidéző szociál-pszichológiai jelenségek legfőbb hordozói. Az összefüggés e j e l e n s é g e k és az a d a p t á c i ó s időszak között n a ­ g y o b b á r a a v á r o s o d á s , a v á r o s i é l e t m ó d és a hozzá v a l ó a l k a l m a z k o d á s f o l y a m a ­ t á n a k sajátosságaiból s z á r m a z i k . Az a l á b b i a k b a n ezek közül a l e g f o n t o s a b b a k a t k í ­ v á n j u k k ö r v o n a l a z n i , olykor csak jelzésszerűen é r i n t e n i . A m o d e r n i p a r i v á r o s feltételei között — l a k o s s á g á n a k száma, s z a k m a i és funkcionális h e t e r o g e n i t á s a , i n t é z m é n y e i m e s s z e m e n ő s z a k o s í t á s a és t e r ü l e t i m e g ­ osztottsága k ö v e t k e z t é b e n — egy időegységen b e l ü l a személyek közti kapcsolatok, érintkezések s z á m a igen nagy. H a ezek összetételét vizsgáljuk, a k k o r k i t ű n i k , hogy a személytelen, u t i l i t á r i u s és a l k a l m i jellegű k a p c s o l a t o k a r á n y a jóval m e g h a l a d j a a személyi i s m e r e t s é g e n a l a p u l ó k é t . Jellemző, hogy a faluról v á r o s b a k e r ü l t e k elég nehezen é p í t e n e k ki t a r t ó s a b b b a r á t i k a p c s o l a t o k a t a v á r o s i a k k a l . S ezek a k a p ­ csolatok is i n k á b b a m u n k a h e l y i viszonyok a l a p j á n j ö n n e k létre. Az e m l í t e t t m i n ­ t á b a n a m e g k é r d e z e t t e k 3 6 % - á n a k ( v á r o s b a n élésük á t l a g i d e j e 3,9 é v volt!) egyál­ talán n e m v o l t a k jó b a r á t a i , közelebbi ismerősei a v á r o s b a n ; 4 6 % - á n a k b a r á t i k ö r e pedig csak m u n k a t á r s a i r a t e r j e d t ki. Ilyen k ö r ü l m é n y e k között a z egyén t á r s a d a l m i a sulása a v á r o s b a n n a g y o b b á r a a k ö z v é l e m é n y h a t á s á r a t ö r t é n i k . Ezért is k ö t e t l e -

n e b b , s z a b a d a b b a n a g y v á r o s i é l e t f o r m a . Á l t a l á b a n a m o d e r n n a g y v á r o s sokkal t ö b b kilengést enged meg, s o k k a l t o l e r á n s a b b az e g y é n n e l szemben, m i n t a falusi vagy kisvárosi közösség. Az a l k a l m a z k o d á s i i d ő s z a k b a n j e l e n t k e z ő n e h é z s é g e k és k ó ­ ros j e l e n s é g e k g y a k o r i s á g a é p p e n e k ö t e t l e n e b b é l e t f o r m a jellegéből következik. A v á r o s b a v a l ó beilleszkedés, a foglalkozás, a s z o k á s r e n d s z e r a szükségletek egész s o r á n a k a m e g v á l t o z t a t á s á t feltételezi. T e r m é s z e t e s e n az új é l e t f o r m á r a v a l ó á t á l ­ lás a b e v á n d o r o l t c s o p o r t o k sajátosságai (kor, n e m , családi helyzet, iskolai k é p z e t t ­ ség, származás) és a t e l e p ü l é s u r b a n i z á l ó d á s á t jellemző m u t a t ó k é r t é k e függvényé­ ben e s e t e n k é n t k ü l ö n b ö z ő k é p p e n valósul m e g . E z e k n e k a s a j á t o s s á g o k n a k a f e l m é ­ rése a k o n k r é t k u t a t á s o k feladata. De a városszociológia t á r g y k ö r é b e t a r t o z i k az i n t e g r á l ó d á s i f o l y a m a t á l t a l á n o s m e c h a n i z m u s á n a k a f e l t á r á s a is. N a g y v á r o s i k ö r n y e z e t b e n a beilleszkedés f o l y a m a t a t é n y e z ő i n e k csoportosu­ lása és ezek h a t á s á n a k m e c h a n i z m u s a s z e m p o n t j á b ó l is sajátos. A kis t e l e p ü l é s szintjén és a z i n k á b b k é z m ű i p a r o n a l a p u l ó k i s v á r o s o k b a n a z i n t e g r á l ó d á s t m e g ­ h a t á r o z ó tényezők h a t ó s u g a r a a lakóhely köré összpontosul. K o r u n k i p a r i n a g y ­ v á r o s a i b a n n e m c s a k a l a k á s és a m u n k a h e l y k ü l ö n ü l el, h a n e m a szolgáltatási h á ­ lózat á l l a n d ó b ő v ü l é s é v e l és s z a k o s o d á s á v a l a család e g y r e t ö b b funkciója k e r ü l a l a k á s o n k í v ü l . A v á r o s i e m b e r n a p i t e v é k e n y s é g e így a m u n k a h e l y és az otthon, az u t c a és a közszolgáltatási i n t é z m é n y e k , a szórakoztatási és m ű v e l ő d é s i i n t é z ­ m é n y e k között oszlik m e g . E z é r t a v á r o s b a illeszkedést m e g h a t á r o z ó t é n y e z ő k f u n k ­ cionálisan és térbelileg is e l k ü l ö n ü l t e k . L é n y e g é b e n — a m i n t a z előbbi fejtegetésből is k i t ű n i k — az i n t e g r á c i ó f o l y a m a t á t m e g h a t á r o z ó t é n y e z ő k h a t ó s u g a r a a v á r o s élet­ f o l y a m a t a i n a k h á r o m f o r m á j a : 1 . a m u n k a h e l y , 2 . a l a k ó t e l e p övezete (lakás, szolgál­ t a t á s i i n t é z m é n y e k ) , 3 . a szórakoztatási és m ű v e l ő d é s i i n t é z m é n y e k k ö r ü l csopor­ tosul. A munkahely

jelentősége

Az i n t e g r á l ó d á s m e g v a l ó s u l á s á b a n a l e g n a g y o b b szerepet a m u n k a h e l y játssza. V a l ó j á b a n a m u n k á n a k és a m u n k a v i s z o n y o k n a k d ö n t ő j e l e n t ő s é g ü k v a n — ez a m a r x i s t a t á r s a d a l o m s z e m l é l e t egyik a l a p t é t e l e — az e m b e r á t a l a k u l á s á b a n és fejlő­ désében. A v á r o s é l e t f o l y a m a t a i n a k s z e m p o n t j á b ó l ez az összefüggés m i n d e n e k e l ő t t a következőkből adódik: — a munkahely a társadalmi tevékenység központja; — az ú j o n n a n a l k a l m a z o t t — b e v á n d o r o l t — c s o p o r t o k r a a m u n k a h e l y e n á l l a n d ó és szervezett f o r m á b a n h a t n a k az integrációs tényezők. Az ipari m u n k á b a v a l ó i n t e g r á l ó d á s k é t j e l e n t ő s e b b m o z z a n a t a : a s z a k m á s í t á s és a beilleszkedés az ü z e m m u n k a k ö z ö s s é g é b e , m u n k a r e n d j é b e . A falu k ö r n y e z e t é b ő l k i s z a k a d v a az i p a r b a n elhelyezést k e r e s ő m u n k á s o k n a g y t ö b b s é g é n e k n i n c s s z a k k é p ­ zettsége. Á l t a l á b a n m i n t s z a k k é p z e t l e n m u n k á s o k h e l y e z k e d n e k el a v á r o s b a n , és n a g y r é s z ü k a m u n k a h e l y e n szervezett szakképző i s k o l á k b a n t a n u l . A z o k n á l a v á l ­ l a l a t o k n á l , ahol f e l m é r é s e i n k e t végeztük, az ott a l k a l m a z o t t m u n k á s o k 72%-a j e l e n ­ legi m e s t e r s é g é t a m u n k a h e l y i s z a k k é p e s í t ő t a n f o l y a m o k o n sajátította el. A szakmásítás eredményeképp a bevándorlóknak nemcsak társadalmi-profeszszionális h e l y z e t ü k változik meg, h a n e m m e g s z i l á r d u l n a k a v á r o s h o z fűződő k a p ­ csolataik is. Hiszen a s z a k m a i k é p z e t t s é g megszerzése a m u n k a b é r s így az életszín­ v o n a l e m e l k e d é s é t is e r e d m é n y e z i . M á r p e d i g a városi é l e t f o r m á r ó l a l k o t o t t v é l e ­ m é n y n a g y m é r t é k b e n jelzi, hogy a b e v á n d o r o l t m i k é n t t a l á l t a m e g új k ö r n y e z e t é b e n anyagi számításait. Másrészt a szakmásítás napjainkban nemcsak a munkakészséget, h a n e m t u d o m á n y o s - m ű s z a k i i s m e r e t e k n e k s az á l t a l á n o s m ű v e l t s é g bizonyos e l e m e i -

nek az e l s a j á t í t á s á t is megköveteli, s így a f o l y a m a t h o z z á j á r u l a v á r o s i é l e t f o r m á t jellemző k u l t u r á l i s szükségletek k i a l a k u l á s á h o z . A s z a k m a i képesítés t e h á t pozitív k o r r e l á c i ó b a n áll a v á r o s i é l e t f o r m á h o z való a l k a l m a z k o d á s s a l . P é l d a k é n t ú j r a f e l m é r é s e i n k s z á z a l é k - a d a t a i r a h i v a t k o z u n k . Petrozsényban Szakképzetlen Szakmunkás

munkás

52,63 67,9

marad

%

Elköltözik Petrozsényból % más városba falura összesen 43,57 100 — 76,9 32,1 23,1

A s z a k k é p z e t l e n m u n k á s o k jelentős h á n y a d a s z á m á r a — m i n t ez a t á b l á z a t b ó l kitűnik — csak ideiglenes m e g o l d á s a v á r o s b a v a l ó költözés. A s z a k m u n k á s o k közül, b á r 32,1%-a n e m s z á m í t véglegesen l e t e l e p e d n i P e t r o z s é n y b a n , igen k e v e s e n a k a r ­ nak falujukba visszatérni. A m u n k a k ö z ö s s é g b e v a l ó beilleszkedés és a t á r s a d a l m i - p o l i t i k a i s z e r v e z e t e k n e ­ v e l ő h a t á s a is p o z i t í v a n befolyásolja a z i n t e g r á l ó d á s f o l y a m a t á t . E t é n y e z ő k h a t á s á ­ n a k a felmérése, elemzése m e g l e h e t ő s e n bonyolult, s e z é r t t a r t j u k szükségesnek megemlíteni, hogy n a g y o b b á r a csak o p e r a c i o n á l i s k é r d é s e k ú t j á n lehetséges szocio­ lógiai vizsgálatuk. Az i n t e g r á l ó d á s t m e g h a t á r o z ó t é n y e z ő k m á s i k csoportja a l a k ó t e l e p övezetében fejti ki h a t á s á t . E t é n y e z ő k a h á z t a r t á s s a l , a beszerzéssel, a szórakozással k a p c s o ­ latos szokások és viselkedési n o r m á k k i a l a k u l á s á t h a t á r o z z á k meg. A b b a n az eset­ ben, ha a b e t e l e p ü l é s t ö m e g e s jellegű, és a női m u n k a e r ő a l k a l m a z á s á r a n i n c s e n e k l e h e t ő s é g e k — ez a h e l y z e t P e t r o z s é n y b a n —, a k k o r a falu k ö r ü l m é n y e i között megszilárdult s z o k á s r e n d s z e r e k igen n e h e z e n a l a k u l n a k át. A k u l t u r á l i s élet, a p i h e n é s v á l t o z a t o s m ó d o z a t a i és f o r m á i a v á r o s i k ö r n y e z e t ­ ben n a g y m é r t é k b e n m e g s z a b j á k a v á r o s i e m b e r s z a b a d idejét. A megfelelő i n t é z ­ m é n y e k r e n d s z e r e s és szervezett m ű k ö d é s e i r á n y í t j a az ú j o n n a n jöttek etikai és esz­ tétikai szükségleteit, m a g a t a r t á s á t . Nevelő és funkcionális t a r t a l m u k n á l fogva a k u l t u r á l i s és szórakoztatási intéz­ m é n y e k h o z z á j á r u l n a k az ú j o n n a n j ö t t e k n e k a v á r o s i k ö r n y e z e t b e v a l ó i n t e g r á l ó d á ­ sához. H a t é k o n y s á g u k attól függ — szociológiailag ez m é r h e t ő —, hogy m e n n y i r e g y a k r a n l á t o g a t j á k őket. Az i n t e g r á c i ó h á r o m tényezője közül az i p a r i m u n k á b a v a l ó b e i l l e s z k e d é s n e k van m e g h a t á r o z ó szerepe, de a sajátos helyi k ö r ü l m é n y e k á r n y a l j á k ezt a f o l y a m a ­ tot. Ezért lényeges k é r d é s , h o g y k u l t u r á l i s , etikai s z e m p o n t b ó l s n e m u t o l s ó s o r b a n a t á r s a d a l m i t u d a t s z í n v o n a l á t t e k i n t v e m i l y e n a befogadó közösség m i k r o k l í m á j a .

CSIKI LÁSZLÓ

Balassi

Én költő nem voltam, én csak énekeltem amit fülembe fútt a szél, nagy futáson; száz ló is kidőlt alólam — elsirattam, és elsirattam — mert fájt — a dalolásom. Volt, ki a beszédet jobban tudta nálam, a szó nem volt kenyerem — s nem volt kenyerem. Egy lélegzetnyi kék ég, az volt vagyonom, azzal éltem — mint kőbe-vetett búzaszem. Semmim sem volt, de hitem másokhoz mert hogy hűségem én futottam is, ha De ha kellett ütöttem, s hős de sose hittem, az a Hold ott

hát szabadnak kellett lenni, kötött — tán bolondság, magamnak bizonyítsam, mások parancsolták...

— és kellett —, a harcot álltam, lettem, hogy öltem emberül; hogy az a fényes szablya, fönn az égen engem elkerül...

Én szavak helyett csak asszonyt szerettem, nevük — hogyha volt — csak kitalálás, játék; úgy szerettem őket: magam szerethessem, s elűzzenek, ha tán melléjük állnék... De borom s bánatom így sem volt elég; barátok s cimborák itattak reggelig: látni akarták, mit nem lehet: az álmom, s hogy milyen szép-furcsákat mondok még

nekik.

De költő nem voltam, én csak énekeltem, volt, ki a beszédet jobban tudta nálam... Semmim se volt, hát szabadnak kellett lenni, de ha kellett — és kellett —, a harcot álltam... Én szavak helyett csak asszonyt szerettem, de borom s bánatom sosem volt elég.

KALLÓS MIKLÓS

B i z a k o d ó megjegyzések e g y

bizonytalan tárgyú tudományról Annak, aki csak valamelyest is közelebbről követi a társadalomtu­ dományok egyik viszonylag fiatalabb hajtásának, a politikatudománynak (vagy politológiának, sőt politikológiának) alakulását, kérdéseit s — t ú l ­ zás nélkül mondhatjuk — viszontagságait, akaratlanul is valami ahhoz hasonló jut eszébe, mint amit egy híressé vált aforizma egy más tudo­ mányággal kapcsolatban így fogalmazott meg: mindannyian egy és ugyan­ azon dologról beszélünk, csak éppen azt nem tudjuk, mi is az, amiről beszélünk. Persze, nem kivételes és rendkívüli eset, hogy egy nagy múltú és erőteljes fejlődésnek örvendő tudományág „keresi" tárgyát. Ha nem is értünk egyet azzal a kétségtelenül szellemes, de kevésbé helytálló meg­ jegyzéssel, miszerint egy tudomány annál magasabbrendű, minél inkább vitatottak alapkérdései, tény, hogy az alapkérdések újra való és ismételt felvetése önmagában korántsem csökkenti az adott tudomány értékét és érvényét. Annak idején Marx igen találóan jegyezte meg a politikai gazdaságtannal kapcsolatosan, hogy ellentétben az építészet szabályai­ val, a tudomány építményét nem mindig az alapoktól kiindulva a felső emeletig haladva emelik, hanem gyakran egyszerre alapoznak és dolgoz­ nak a felsőbb emeleteken, sőt nemritkán hamarább készül el egyik-má­ sik emelet, mint maga az alapozás. Kétségtelen, hogy a tárgy és a módszer kérdéseiben uralkodó nézet­ különbség és ellentétesség is hozzájárult ahhoz, hogy a szocialista orszá­ gokban sokáig fenntartással fogadták a politikatudományt. Mivel a poli­ tikatudomány számos képviselője idealista társadalomszemléletre épít, mivel a tőkés országokban a politikatudománynak nemegyszer azt a sze­ repet szánták és szánják, hogy igazolja és védelmezze a fennálló ren­ det, és hogy ellensúlyozni igyekezzék a marxizmus növekvő befolyását, hosszú időn keresztül polgári tudományként vagy áltudományként volt elkönyvelve a marxista igényű munkákban. Noha a politikai eszmék története olyan régi, mint maga a bölcse­ lettörténet, a tulajdonképpeni politikatudomány a XVII—XVIII. század politikai filozófiai és a XIX. század politikai, szociológiai felfogásaiból nőtt ki. A múlt század végén és a század elején több gondolkodó a filo­ zófiától és az általános szociológiától viszonylag önálló politikai szocio­ lógia kidolgozásán munkálkodott. Ezek között jelentős helyet foglalt el Karl Mannheim, kinek Ideológia és utópia című munkájában megfogal­ mazott nézetei (elsősorban azok, amelyek a politika területének nem racionálizálható, a politikai tett alkotó, ihletett, művészetet megkövetelő jellegére, a „szabadon lebegő" értelmiség elméletkonstruáló szerepére vonatkoznak), valamint Max Weber, kinek A politika mint hivatás című munkájában kifejtett tételei mind a mai napig hatnak a politikatudomány

számos képviselőjére. Míg Európában a politikatudomány eleinte a neohegeliánus államtudomány, a neokantiánus kulturalizmus és a mannheimi, valamint weberi szociológia hatására indult önálló fejlődésnek, az Egyesült Államokban a (szociológiai) pozitivizmus és a behaviourizmus nyomta reá bélyegét. A politikatudomány rohamos térhódítása tulajdon­ képpen a második világháború után kezdődött. 1949-től az UNESCO tá­ mogatásával működik a nemzetközi politikatudományi társulat, amely mintegy harminc ország nemzeti társulatait egyesíti és ezideig hat nem­ zetközi kongresszust tartott. Politikatudományi társulatok alakultak egyes szocialista országokban, így hazánkban is. Jelen feljegyzésekben nem foglalkozunk a politikatudomány általá­ nos kérdéseivel, nem kívánjuk ismertetni helyzetét, sem bemutatni bő­ ven áradó irodalmát*. Mindössze néhány megjegyzést fűzünk a marxista politikatudomány körül nem annyira zajló, mint inkább kialakulóban levő vitához (lásd Ovidiu Trăsnea cikkeit a Revista de filozofie 1967. évfolya­ mában, valamint az Analele institutului de studii istorice şi social-politice de pe lîngă C. C. al P.C.R. 1/1968. vitaindítóját M. Voiculescu cik­ kével). Számunkra a politikatudomány premisszái a marxizmus megjelené­ séhez kötöttek. A politikum tudományos megértése, tanulmányozása szük­ ségképpen megköveteli, hogy a társadalmi tevékenységnek, életnek, gon­ dolkodásnak ezt a területét a többivel szerves összefüggésében, meghatá­ rozottsági és meghatározói viszonylatainak összességében, társadalmi sze­ repének történeti alakulásában és konkrétságában tekintsük. A politika­ tudomány alapja a társadalom és történelem materialista felfogása, a marxizmus általános szociológiája, a társadalom globális szerkezetének és általános fejlődéstörvényeinek a tudománya. A marxizmus klasszikusai elítélték a politikai dilettantizmust, h a n ­ goztatták, hogy a kommunistáknak el kell sajátítaniuk a politika tudo­ mányát. A marxizmus történelmi jelentőségű teljesítménye, hogy a szo­ cializmust utópiából tudománnyá változtatta; ez a tudomány, a tudo­ mányos szocializmus a marxizmus általános elméleti politikatudománya. A tudományos szocializmus tárgya, a történelmi materializmushoz való viszonya körül ismételt viták zajlottak le mind a nemzetközi, mind a hazai marxista irodalomban. Hazánkban 1962-ben a Cercetări filozofice, 1964-ben a Lupta de clasă oldalain jelentek meg a vitaanyagok. Legújab­ ban a Lupta de clasă hasábjain a tudományos szocializmus főiskolai ok­ tatásának új tanterve körül ismét véleménycsere zajlik a szóban forgó kérdések körül. E vitáknak mintegy utószele volt a Központi Bizottság áprilisi teljes ülésén elhangzott ama megállapítás (Valter Roman felszó­ lalásában), miszerint semmi szükség e tudományág elnevezésének a meg­ változtatására. Annak, aki nem kísérte figyelemmel a szóban forgó kérdé­ seket, ez a megállapítás pusztán terminológiai megjegyzésnek tűnhet. Nem ismerem pontosan Valter Roman gondolatmenetét, számomra azonban itt nem csupán terminológiai kérdésről van szó. Az utóbbi időben elég széles körben terjedt el az a felfogás, hogy a tudományos szocializmus a mar­ xizmus politikatudománya, hogy — következésképpen — a tudományos * A szerző m e g t e t t e ezt most m e g j e l e n t k ö n y v é b e n (Conştiinţa t u r a ştiinţifică, B u c u r e ş t i , 1968.) — A szerkesztőség.

politică.

Edi­

élet és tevékenység egyik követelményének, a terminológia egységesí­ tésének teszünk eleget, ha az adott tudományágat, a tudományos szo­ cializmust politikatudománynak nevezzük. Nem valamilyen hagyomány­ tisztelet vezet bennünket, amikor a tudományos szocializmus elnevezés­ hez ragaszkodunk. Ezzel sokkal inkább azt akarjuk kifejezésre juttatni, hogy a tudományos szocializmus nem teszi fölöslegessé a politikatudo­ mányt, e kettő nem azonos. A kettő azonosítása éppen az egykori dog­ matikus álláspontot jellemezte, amely azzal az érvvel utasította el a politikatudomány létjogosultságát a marxista társadalomtudományok so­ rában, hogy a tudományos szocializmus teljesíti mindazokat a funkciókat, amelyeket egy ilyen tudománynak kellene betöltenie. (Ugyanúgy, mint ahogy a szociológia létjogosultságát is annak idején a történelmi mate­ rializmusra való hivatkozással utasították vissza.) Hasonlóan ahhoz, ahogy a történelmi materializmus nem azonos a szociológiával, hanem a mar­ xizmus általános szociológiájának funkcióját tölti be, a tudományos szo­ cializmus mint a marxizmus általános-elméleti politikatudománya, poli­ tikai ideológiája sem öleli fel a politikatudomány összproblematikáját. A szociológiai irodalomban különben többen vallják, hogy a történelmi materializmus nem szociológia, hanem filozófia (történelemfilozófia) vé­ leményem szerint azonban, legalábbis egyelőre, a történelmi materializ­ mus betölti mind a marxizmus általános szociológiájának, mind történe­ lemfilozófiájának szerepét. A marxista tudományok fejlődése tanúsítja, hogy a politikai gazda­ ságtan mellett megjelentek a marxista közgazdaságtan különböző ágai, a történelmi materializmus (a marxizmus általános szociológiája) mellett a különböző szakszociológiák. Mindezek a tudományágak nem valami­ lyen elhatározás, döntés, szavazás eredményeként alakultak ki, hanem a tudományok fejlődési törvényeitől, az ismeretek felhalmozódásától, a megismerési eljárások tökéletesedésétől, reális társadalmi szükségletek­ től meghatározottan. A szocialista állam kiépítése, funkcióinak alakulása, apparátusának és mechanizmusának tökéletesítése, a szocialista politikai viszonyok fejlődése, a szocialista demokrácia működése, elmélyítése, a szocialista társadalom politikai szervezeteinek, elsősorban vezetőerejé­ nek, a kommunista pártnak rendkívül sokoldalú tevékenysége, a szocia­ lista politikai tudat, a szocialista közvélemény kialakulása és fejlődése olyan valóságterület, amelynek tanulmányozása megérdemel, helyeseb­ ben: megkövetel egy viszonylag önálló tudományágat. És tegyük hozzá, a politikum különböző szféráinak (politikai viszonyoknak, intézmények­ nek, tudatnak) a jelentősége, fontossága még korántsem merült ki ezzel a felsorolással. Hiszen ott vannak még az egyre sokrétűbb államközi, nemzetközi kapcsolatok, a világpolitikában végbemenő folyamatok, a kü­ lönböző társadalmi-politikai mozgalmak, a világ politikai térképének és konstellációjának állandó alakulása; a mai világ politikai kapcsolatai szö­ vevényessé, egymásbafonódóvá váltak, a politikai folyamatok elválasztha­ tatlanul összefüggnek és feltételezik egymást. Minden országnak megvan a maga tudományos élete, de a tudomány nemzetközi. A politikatudomány tárgya a társadalom politikai viszonyai, intézményei, a társadalom tagjai­ nak politikai tudata (magatartása, véleménye, hangulata, törekvése, ide-

ológiája), mindezek funkcionálása, kialakulása és alakulása, egyszóval a társadalom politikai élete. Valamilyen tudomány tárgyának a meghatározásához elengedhetet­ lenül szükséges annak a valóságterületnek a pontos körvonalazása, ame­ lyet tanulmányoz. A tudományos szocializmus, a nemzetközi kapcsolatok szociológiája és a politikai tanok története egyaránt a politikummal fog­ lalkozik ugyan, de mindegyiknek — az elkerülhetetlen fedések, egybe­ esések, érintkezések ellenére — viszonylag jól körvonalazható területe van. A különböző tudományágak azonban nemcsak vizsgálódási terüle­ tük, hanem vizsgálódási szempontjuk, mondhatnók, érdeklődési, figyelmi súlypontjuk szerint is különböznek egymástól. A társadalom egésze pél­ dául egyaránt tárgya a szociológiának és a történelemtudománynak, az ember a fiziológiának, antropológiának, lélektannak, etikának, s mégis, mindezek a tudományok elhatárolhatók egymástól éppen annak megfe­ lelően, hogy milyen érdeklődési súlyponttal, hogyan (ez a „hogyan" jel­ legzetes fogalomrendszert és kutatási módszert is feltételez) közelítik meg tárgyukat. Ebből a szempontból a politikatudomány jellegzetessége, hogy vala­ mennyi hatósugarába kerülő kérdést a politikai felépítmény és annak lé­ nyeges eleme, a hatalom mechanizmusának, működésének, problémáinak a szempontjából vizsgál. Noha más politikummal foglalkozó tudományoktól (a tudományos szocializmustól, állam- és jogelmélettől, a politikai tanok történetétől) el­ térően a tulajdonképpeni marxista politikatudomány most indul csak fejlődésnek, részben a késés okozta türelmetlenség, részben a valóban rengeteg tennivaló serkentő hatása máris arra készteti híveit, hogy töb­ bes számban beszéljenek róla. Meg kell különböztetnünk, úgymond, a politikatudományt a politikai szociológiától: a kettő nem ugyanaz. A nem­ zetközi irodalomban azután még további szaporításokkal találkozunk; Julien Freund például A politika lényege című munkáját politikai filo­ zófiának tekinti, míg legújabban Georges Balandier, mint könyvének címe is jelzi, politikai antropológiával foglalkozik. Ezek a megkülönböz­ tetések éppen a vizsgálati súlypont szemszöge szerint tétetnek. Érzékeltessük egy példán az elmondottakat. A közelmúltban szerez­ hettünk tudomást de Gaulle bejelentéséről, hogy nem távozik az ország éléről, feloszlatja a parlamentet és új választásokat ír ki. Hogyan kerül­ het ez az esemény a politikummal foglalkozó tudományok látószögébe? A tudományos szocializmust mint általános-elméleti tudományt ez az egyedi eset nem érdekli közvetlenül és önmagában; egy esemény ez sok más között, melyek elméleti általánosításából bizonyos következtetéseket von majd le a jelenkori tőkés országokban végbemenő vagy végbemehető társadalmi-politikai mozgalmakkal, a párt stratégiájával és taktikájával kapcsolatosan. (A tudományos szocializmus hozzásegít az adott jelenség helyes értékeléséhez, de maga ez az esemény nem válik közvetlenül tár­ gyává.) Az állam- és jogelmélet annyiban érdekli, hogy az adott francia­ országi alkotmányos és jogrend milyen lehetőségeket teremt egy a jelen­ legihez hasonló „határhelyzet" esetén. A politikai filozófiát a döntés m e ­ chanizmusa és értéke (jelentősége, kihatása) érdekli. A politikai antro­ pológiát valószínűleg a döntést hozó politikusnak mint személyiségnek,

emberi-politikai magatartásának és viszonyulásainak problematikája fog­ lalkoztatná. A politikai szociológiát maga az egyedi esemény szintén nem érinti közvetlenül (csak közvetve), hiszen a társadalom politikai struktú­ rájának, a politikai pártok, intézmények működésének általános vonásait kutatja. A politikatudomány az egyetlen, amelyet az eset konkrét egyedi­ ségében és következményeiben, tanulságaiban is egyaránt érdekel. Ha az olvasó úgy véli, hogy e példa kifejtésében logikai törések és következetlenségek vannak, akkor teljesen egyetértünk. Meglehet, hogy a politikatudományi pluralizmus egyik-másik híve pontosabban, szaba­ tosabban körvonalazta volna e tudományágak közötti különbségeket, tény azonban, hogy még nem találkoztam olyan érvekkel, amelyekkel ne le­ hetett volna szembeállítani nem kevésbé meggyőző ellenérveket. A poli­ tikai szociológia például éppúgy nem zárja ki az egyedi esetek, a konk­ rétum iránti érdeklődést (hiszen az általános szociológia nem teszi fölös­ legessé a konkrét szociológiai kutatásokat), mint ahogy a politikatudo­ mány sem mondhat le az elméleti általánosításról. A magam részéről egyelőre helytállónak vélem Duverger, Raymond Aron és mások meg­ állapítását, miszerint gyakran intézményes keretektől vagy éppen a ku­ tató szakmai formációjától függ, hogy a szóban forgó tudományt politi­ kai szociológiának vagy politikatudománynak nevezik-e (M. Duverger: Introduction à une sociologie des régimes politiques, Paris, 1963; Ray­ mond Aron: La sociologie politique. Revue de l'enseignement supérieur. Paris, 1965). Azért hangsúlyozom, hogy egyelőre, mert az említett szer­ zőkkel ellentétben, kik azonosítják a kettőt, óvatosabban járva el úgy vélem, hogy ilyen kérdésekben nincs helye az apodiktikus kijelentések­ nek; elvben nem látom kizártnak annak lehetőségét, hogy a politikatudo­ mány távlati fejlődése folyamán differenciálódjék. A viták során gyakran fogalmaznak úgy, hogy szükség van erre vagy arra a tudományágra, hogy kell lennie egy önálló politikai szociológiá­ nak, politikai filozófiának. Mielőtt azonban kategórikusan kijelentenők, mint ahogy egyes szerzők teszik, hogy például a politikai szociológia nem azonos a politikatudománnyal, azt kellene megnéznünk, hogy itt és most rendelkezünk-e két vagy több ilyen diszciplínával? Megvan-e mind­ egyiknek a (viszonylag) pontosan kijelölt területe, vizsgálódási szem­ szöge, súlypontja, sajátos kategória- és fogalomrendszere, sajátos kutatási módszere? Nem hiszem, hogy valaki is nyugodt lelkiismerettel felelhet igennel erre a kérdésre, vagy ha mégis, nem hiszem, hogy kellően alá tudná támasztani érvekkel (legalábbis mindezideig nem találkoztam ilyen felelettel). Amit feltétlenül eredménynek, pozitívumnak — bátran mondhatom — vívmánynak tekintek, az a politikatudomány létjogosultságának, mű­ velése szükségességének, fontosságának elismerése a marxizmuson belül. Amit feltétlenül hasznosnak, sőt elengedhetetlennek vélek, az a politikai jelenségek sokrétű vizsgálata a marxizmus—leninizmus elvei alapján, a nemzetközi politikatudományban kiművelt helytálló és hasznos módsze­ rek, eljárások, szempontok szelektív és alkotó igénybevételével. Visszatérve Marx hasonlatára a tudomány épületéről: a fontos most az, hogy az épület emelkedjék és terebélyesedjék. A lakrészeken majd csak megosztozunk valahogy.

KOVÁCS ANDRÁS

A nooszféra távlatai

Biztosítható-e a jövőben, az emberiség állandó és rohamos szaporodása mellett az anyagi és szellemi jólétet meghatározó termékek bősége? Növelhető-e a mező­ gazdasági területek nagysága és termelékenysége? Milyen kilátások vannak az éh­ ség felszámolására a gyarmati igából nemrég felszabadult fejlődő országokban? Mindmegannyi sürgető kérdés, amely feleletet vár a tudomány különböző terüle­ tein dolgozó szakemberektől is. A Nemzetközi Biológiai Program, amelyet mintegy 50 ország tudósai dolgoztak ki az 1967—1972-es évekre, a termelékenység biológiai alapjainak és az emberiség jólétének tanulmányozását tűzte ki céljául. Vajon mi késztette a világ haladó gon­ dolkodású biológusait arra, hogy az élettel és az élőlényekkel foglalkozó több ezer kísérleti téma közül éppen a bioszféra termelékenységére fordítsák a figyelmüket, hogy behatóbban tanulmányozzák az élő természet termelékenységi tartalékait? Bi­ zonyosan nyomós tudományos és társadalmi okok. A

bioszféra

nooszférává

alakult

át...

Földünk lakossága, amely hamarosan meghaladja a hárommilliárd főt, már nem pusztán csak a természeti javak egyszerű fogyasztója, hanem eddig soha nem látott iramban megváltoztatja a Föld egész arculatát. Az ipar gigantikus méretű fejlődése, az állandóan növekvő mezőgazdasági területek alapjában másítják meg a Föld ősi, természetes képét. A közlekedési utak pókhálószerűen növekvő szaporo­ dása, a magasfeszültségű villamos vezetékek mindent átfogó hálózata, a városok mind nagyobb térhódítása gyökeresen megújították a 2—3 évszázad előtti biosz­ férát, a Föld azon részét, amelyet élőlények népesítenek be. A bioszférát alkotó életközösségek (biocönózisok) viszonylagos egyensúlya és az évmilliók alatt kiala­ kult bonyolult fejlődési kapcsolatok egyrészt az élőlények, másrészt az élőlények és az élettelen környezet között elvesztették ősi vonásaikat, mivel az ember egyre tevékenyebben avatkozik bele a természet természetes egyensúlyába, az életkö­ zösségek belső életébe. Az emberi társadalom fejlődésével a bioszféra átalakulása törvényszerű, elke­ rülhetetlen folyamat. A modern társadalomban élő ember könnyen megfeledkezik arról a tényről, hogy ő mint egyén ugyanúgy, mint az egész emberi társadalom, szük­ ségszerűen és elválaszthatatlanul összefügg a bioszférával, Földünk ama jól meg­ határozott részével, ahol él. Az emberek törvényszerűen kapcsolódnak a bioszféra anyagi és energetikai láncolatába, oda, ahol az életfeltételek biztosítva vannak, s amitől gyakorlatilag elválaszthatatlanok. A Földön egyetlen élő szervezet sem létezik elszigetelten, szabadon vagy függetlenül, mert minden élőlény elválasztha­ tatlan és állandó kapcsolatban van a környezettel, elsősorban a táplálkozási és a légzési folyamatok révén. Ezek az évmilliók alatt kialakult környezeti létfeltételek határozzák meg az élő szervezetek egész élettípusát. A bioszférának, vagyis az élet szférájának a fogalmát először Lamarck vezette be a biológiába a XIX. század elején, a geológiába pedig Suess bécsi geológus a múlt század végén. A bioszférához kapcsolódó bizonyos elméleti kérdésekről már

szóltunk egy r é g e b b i c i k k ü n k b e n (Korunk, 1967. 2). N a p j a i n k b a n a bioszféra fogalma teljesen új é r t e l m e t k a p : egyrészt p l a n e t á r i s jelenség, m á s r é s z t k o z m i k u s jellegű. Az élet m i n t k o z m i k u s j e l e n s é g a l a p j á b a n k ü l ö n b ö z i k az élettelen t e r m é s z e t t ő l . Az élő a n y a g súlya a Föld s ú l y á n a k egészen kis részét, k ö r ü l b e l ü l 0,25%-át alkotja, és ez a s ú l y a r á n y az élő és élettelen a n y a g között valószínűleg n e m sokat v á l t o z o t t a geo­ lógiai i d ő k f o l y a m á n . Az élő a n y a g a z o n b a n , s z e m b e n az é l e t t e l e n n e l , a geológiai idők s o r á n t ö r v é n y s z e r ű e n , a l a k t a n i l a g is változott a fejlődés á l t a l á n o s t ö r v é n y e i ­ n e k megfelelően: ú j a b b fajok keletkeztek, m e l y e k g e n e t i k u s a n e g y m á s s a l szoros k a p c s o l a t b a n v á l t o t t á k e g y m á s t n e m z e d é k r ő l n e m z e d é k r e . É s ez a fejlődési folyamat csak az élő a n y a g sajátossága. Ez a fejlődési folyamat, a m e l y é v m i l l i ó k óta tart, D a n a a m e r i k a i geológus szerint ( D a r w i n k o r t á r s a volt) t u l a j d o n k é p p e n a k ö z p o n t i ideg­ r e n d s z e r n e k , az a g y n a k a fejlődése és minőségi tökéletesedése, az egyszerű kis r á k ­ féléktől az e m b e r i g . A X X . s z á z a d b a n az e m b e r t e v é k e n y s é g e átfogja az egész bioszférát és m a m á r a k o z m i k u s r e p ü l é s e k segítségével igyekszik b e p i l l a n t a n i a v i l á g ű r b e is. Nincs m á r a F ö l d n e k o l y a n távoli, eldugott része, a h o l az e m b e r n e t u d n a m e g é l n i , fel­ h a s z n á l v a a m o d e r n t e c h n i k a v í v m á n y a i t , n e t u d n a p e r c e k a l a t t kapcsolatot t e r e m ­ teni a v i l á g m á s r é s z é n élő e m b e r e k k e l . M i n d e z az e m b e r i é r t e l e m és a m u n k a e r e d ­ ménye. H a a z egész e m b e r i s é g e t egy t ö m e g n e k k é p z e l j ü k el, a k k o r azt látjuk, hogy viszonylag kis t e r ü l e t e n is elférne. Így p é l d á u l B r e n t a n o k i s z á m í t o t t a , hogy h a m i n d e n e m b e r n e k 1 m t e r ü l e t e t b i z t o s í t a n á n k , és ezeket e g y m á s m e l l é r a k n ó k , a k k o r ez a t ö m e g m é g a B o d e n i - t a v a t sem t ö l t e n é fel egészen, és a Föld teljesen n é p ­ telen m a r a d n a . Ez azt j e l e n t i , hogy az e m b e r i s é g m i n t élő t ö m e g a Föld igen kis részét alkotja, de ez a t ö m e g é p p e n t á r s a d a l m i t u d a t á v a l és t e r m e l é s i k a p a c i t á ­ sával h a t a l m a s geológiai erőt képvisel, a m e l y szükségleteinek megfelelően k é p e s á t a l a k í t a n i az egész bioszférát nooszférává, vagyis a szabadon gondolkodó ész szférájává. 2

A nooszféra f o g a l m á t először 1927-ben a francia m a t e m a t i k u s és filozófus E. le Roy vezeti b e a t u d o m á n y b a , s ezen a bioszféra m a i fejlődési s t á d i u m á t é r t e t t e . A nooszféra v a l ó b a n új geológiai jelenség a Földön, ahol az e m b e r képviseli a leg­ n a g y o b b geológiai erőt. Ez a geológiai e r ő m a olyan t e r m é s z e t i j e l e n s é g e k e t p r o ­ d u k á l , m i n t a vas, a l u m í n i u m , u r á n és végtelen sok szerves és s z e r v e t l e n a n y a g , a m e l y f é m t ö m b k é n t v a g y m á s t e r m é s z e t e s a l a k b a n n e m is fordul elő a t e r m é s z e t ­ b e n . D e az e m b e r képes m e g v á l t o z t a t n i az egész bioszféra k é m i a i összetételét is t u d a t o s a n v a g y ö n t u d a t l a n u l . Így a z u t ó b b i é v s z á z a d b a n m e g v á l t o z o t t a légkör öszszetétele, n ö v e k e d e t t a széndioxid m e n n y i s é g e a levegőben, a r a d i o a k t i v i t á s , az i p a r i s z e n n y v í z p e d i g befolyásolja a folyóvizek és a t e n g e r p a r t i - z ó n á j á b a n élő szer­ vezetek életét, m i k ö z b e n ú j , t e r m e s z t e t t n ö v é n y - és á l l a t f a j o k k a l gazdagodott a t e r ­ mészet. A nooszféra a bioszféra fejlődésének j e l e n k o r i geológiai á l l a p o t a . Az

ész szférájának

távlatai...

H a az e m b e r i s é g e t m i n t egységes t e r m é s z e t i jelenséget fogjuk fel, a m e l y szük­ ségleteinek megfelelően t á r s a d a l m i t e v é k e n y s é g é v e l k é p e s m e g v á l t o z t a t n i az egész bioszférát, a k k o r egy sereg, az egész e m b e r i s é g e t é r i n t ő k é r d é s t t e h e t ü n k fel e jelenséggel k a p c s o l a t b a n . V a j o n az e m b e r a t e r m é s z e t m e g v á l t o z t a t á s á v a l m i n d i g helyesen a v a t k o z i k - e bele a bioszféra életébe, és vajon ez a b e a v a t k o z á s biztosítja-e a bioszféra t e r m e l é k e n y s é g é t o l y a n m é r t é k b e n , a h o g y a n az e m b e r i s é g l é t s z á m a és az e m b e r i s é g a n y a g i és szellemi igényei n ö v e k s z e n e k ? A t e r m é s z e t t u d a t o s m e g -

v á l t o z t a t á s a csak a bioszféra a n y a g i t a r t a l é k a i n a k megőrzésével és á l l a n d ó g y a r a p i ­ t á s á v a l l e h e t célszerű t e v é k e n y s é g . V a j o n a bioszféra m a i t e r m e l é k e n y s é g i s z í n v o n a l a lépést t a r t - e a n é p e s s é g r o h a m o s fejlődésével? A v á l a s z e r r e az u t ó b b i k é r d é s r e n e m a legkecsegtetőbb. A k ü l ö n b ö z ő n e m z e t k ö z i szervezetek, az U N E S C O és a F A O a d a t a i szerint a bioszféra m a i t e r m e l é k e n y s é g e a m e g l e v ő t e r m e l é s i e r ő k fejlődésének s z í n v o n a l á n n e m elégíti ki a z e m b e r i s é g egyre n ö v e k v ő szükségleteit. A k o l o n i a l i z m u s igája alól n e m r é g felszabadult o r s z á g o k b a n a lakosság szá­ m o t t e v ő része m é g m a is éhezik, és ezt főleg a fehérje elégtelensége okozza a t á p ­ l á l é k b a n . M a v i l á g v i s z o n y l a t b a n k ö r ü l b e l ü l kétszer k e v e s e b b fehérjét t e r m e l ü n k , m i n t a m e n n y i m e g s z ü n t e t n é az e m b e r i s é g k é t h a r m a d á n a k f e h é r j e - t á p a n y a g elégte­ lenségét. H a összehasonlítjuk a fejlett és a fejlődő országokat a t á p l á l k o z á s i t a r t a l é k a i k szempontjából, a k k o r azt látjuk, hogy a fejlett o r s z á g o k b a n az egy n a p r a eső k a ­ lória-fejadag 3000—3500, az egy főre j u t ó fehérje n a p i é r t é k e 45—50 g, a fejlődésben levő ázsiai, afrikai és l a t i n - a m e r i k a i o r s z á g o k b a n viszont a n a p i t á p l á l é k k a l ó r i a ­ é r t é k e c s u p á n 2000—2500 és 5—7 g az egy főre j u t ó n a p i fehérje-adag. Ez a f e h é r j e ­ elégtelenség m á s szociális k é r d é s e k k e l e g y e t e m b e n m e g h a t á r o z z a az 1000 főre j u t ó halálozási a r á n y s z á m o t is, a m e l y a fejlett o r s z á g o k b a n 4—6, a fejlődő o r s z á g o k b a n pedig 60—70 főre t e h e t ő . Ez azt is jelenti, hogy h a az e m b e r i s é g s z á m á t 3 m i l l i ­ á r d r a becsüljük, a k k o r m e g á l l a p í t h a t j u k , h o g y az e m b e r i s é g 15%-a á l l a n d ó a n é h e ­ zik, 50%-a p e d i g rosszul táplálkozik, a m i k i h a t n e m c s a k t e r m e l ő m u n k á j á r a , h a n e m egész szellemi és t á r s a d a l m i t e v é k e n y s é g é r e is. Az is m e g á l l a p í t h a t ó , hogy a t á p ­ lálkozáshoz szükséges t e r m é k e k előállítása igen a r á n y t a l a n u l oszlik m e g földrajzi s z e m p o n t b ó l , és ezen b e l ü l a z é l e l m i s z e r e k elosztása is igen különböző a m e g l e v ő t á r s a d a l m i r e n d k e r e t e i n belül. V a j o n ez n e m vezet-e a n é p e s s é g r o h a m o s n ö v e k e ­ dése m e l l e t t az é h s é g n a g y o b b földrajzi t é r h ó d í t á s á h o z ? Igazuk

lehet-e

a

malthusianistáknak?

T h o m a s M a l t h u s a n g o l közgazdász — m i n t i s m e r e t e s — m é g 1824-ben azt á l l í ­ totta, hogy a Föld l a k o s s á g a s e m m i b e n s e m k ü l ö n b ö z i k a n ö v é n y - és állatvilágtól, m e r t az e m b e r i s é g is k é p e s h i h e t e t l e n gyorsasággal szaporodni, h a ezt az éhség vagy a b e t e g s é g e k n e m gátolják. A n é p e s s é g m é r t a n i , a t á p l á l k o z á s h o z szükséges a n y a g i j a v a k t e r m e l é s e viszont c s u p á n s z á m t a n i a r á n y b a n növekszik. S z e r i n t e , h a az e m b e r n e m k o r l á t o z z a a születések s z á m á t , s z ü k s é g s z e r ű e n lép fel a gátló ok, éhség és h á b o r ú k f o r m á j á b a n . Ú j a b b a n M a l t h u s e t a n í t á s á t ismét széles k ö r b e n t e r ­ jesztik egyes n y u g a t i szociológusok és közgazdászok. A n é p e s s é g m a i s z a p o r o d á s a v a l ó b a n gyors folyamat, viszont a m a i t h u s i peszszimizmussal s z e m b e á l l í t h a t ó k a bioszféra h a t a l m a s , m é g k o r á n t s e m k i a k n á z o t t t e r m e l é k e n y s é g i t a r t a l é k a i és ezek t u d o m á n y o s fejlesztési lehetőségei. A bioszféra t e r m e l é k e n y s é g é v e l k a p c s o l a t o s a n n e v e s közgazdászok sok é r d e ­ kes s z á m í t á s t végeztek. Így p é l d á u l C l a r k angol közgazdász szerint c s u p á n a m é r s é ­ kelt égövön b e l ü l 6600 millió h e k t á r r a t e h e t ő a m e z ő g a z d a s á g b a n m e g m ű v e l t föld­ t e r ü l e t . A t r ó p u s i égövön p e d i g 510 millió h e k t á r földet l e h e t r e n t á b i l i s a n m e g ­ m ű v e l n i , a m e l y n e k t e r m e l é s i k a p a c i t á s a , k e d v e z ő éghajlati viszonyok mellett, h á ­ romszorosa a m é r s é k e l t égövi t e r ü l e t e k é n e k . Ezek szerint ez az 510 millió h e k t á r föld 1530 millió m é r s é k e l t égövi m ű v e l h e t ő t e r ü l e t n e k felel meg. Ez azt jelenti, hogy a F ö l d ö n k ö r ü l b e l ü l 8200 millió h e k t á r m e z ő g a z d a s á g i m ű v e l é s r e a l k a l m a s t e r ü l e t v a n , m e l y n e k átlagos t e r m e l é s é t u g y a n o l y a n s z i n t r e l e h e t e m e l n i , m i n t a m i ­ lyent N y u g a t - E u r ó p a v a g y É s z a k - A m e r i k a t e r m ő f ö l d j e i n é r n e k el.

H a feltételeznők, hogy a F ö l d ö n m i n d e n k i csak b ú z a k e n y e r e t eszik ( l l % - o s f e h é r j e - t a r t a l o m m a l ) , a k k o r a n a p i fejadag 630—750 g b ú z a l e n n e (ami 2410 k a l ó ­ r i á n a k felel meg), vagyis 230—274 kg b ú z a l e n n e az egy főre j u t ó évi szükséglet. H a figyelembe vesszük azt is, hogy m a m á r szép s z á m b a n v a n n a k olyan g a z d a s á ­ gok, a m e l y e k h e k t á r o n k é n t i h o z a m a a z 5 t o n n a b ú z á t is eléri, a k k o r egy h e k t á r föld 17 e m b e r évi k e n y é r s z ü k s é g l e t é t biztosítja. H a ezt a s z á m o t megszorozzuk 8200 m i l ­ lióval, a k k o r k i d e r ü l , h o g y a bioszféra 8200 . 10 X 17 = 140 m i l l i á r d e m b e r t k é p e s e l t a r t a n i , vagyis a m a i n a k k ö r ü l b e l ü l a 46-szorosát. Viszont n e m c s a k k e n y é r r e l él az e m b e r . H a a 260 k g b ú z á h o z h o z z á a d u n k 90 kiló húst, 250 l i t e r tejet, cukrot, zsírt, a k k o r m e g á l l a p í t h a t j u k , hogy a 8200 m i l ­ lió h e k t á r föld 45 m i l l i á r d e m b e r t k é p e s e l t a r t a n i , a m i a m a i n a k t ö b b m i n t 15-szöröse. Azt is figyelembe kell v e n n ü n k , hogy C l a r k s z á m í t á s a i csak a m ű v e l é s r e a l k a l m a s szántóföldekre v o n a t k o z n a k , és n e m veszik figyelembe a folyók, t a v a k , t e n g e r e k és óceánok h a t a l m a s , szinte k i a p a d h a t a t l a n t e r m e l é s i k a p a c i t á s á t , s e m a b i o k é m i a azon törekvését, hogy a t á p a n y a g o k mikrobiológiai szintézisét i p a r i m é r e t e k b e n valósítsa meg, a m i azt j e l e n t e n é hogy az e m b e r i s é g t á p l á l é k s z ü k s é g l e t é n e k n a g y részét m e s ­ terséges ú t o n á l l í t s á k elő. 6

A t e n g e r e k és ó c e á n o k a Föld felületének 70%-át b o r í t j á k . I t t született az élet, és m a is a z élőlények v é g t e l e n v á l t o z a t o s s á g a és h a t a l m a s t ö m e g e él b e n n e . Az e m ­ beriség eddig c s u p á n csekély m é r t é k b e n h a s z n o s í t o t t a azt a g a z d a g t á p a n y a g f o r r á s t , a m i t a t e n g e r e k és ó c e á n o k n y ú j t a n a k . Egyes t u d ó s o k v é l e m é n y e szerint a j ö v ő b e n a t e n g e r e k e t is olyan t e r v s z e r ű e n fogják „ m e g m ű v e l n i " , m i n t a szárazföldi m ű ­ velésre a l k a l m a s t e r ü l e t e k e t . D u v i g n e u x francia professzor szerint a t á p l á l k o z á s o n k í v ü l figyelembe kell v e n n i az e m b e r szellemi szükségleteit is, a k ö n y v n y o m t a t á s h o z szükséges p a p í r t e r m e l é s é n e k fokozását és azokat az erőfeszítéseket, a m e l y e k e t m i n d e n ország a t e r ­ m é s z e t v é d e l e m r e , a p a r k o s í t á s kiszélesítésére, zöldövezetek létesítésére, a t u r i s z t i k a fejlesztésére tesz. S z e r i n t e m i n d e z t figyelembe v é v e a bioszféra 83 m i l l i á r d e m ­ b e r n e k k é p e s megfelelő a n y a g i és szellemi t á p l á l é k o t biztosítani. H a b á r ez a szá­ m í t á s is a valószínűség h a t á r a i n b e l ü l mozog, mégis megközelíti a Clark-féle s z á m í ­ tásokat. H a s o n l ó o p t i m i s t a s z e l l e m b e n csatlakozik h a z á n k is a N e m z e t k ö z i Biológiai P r o g r a m h o z , és k u t a t ó e g y s é g e i n k — e r d ő - és mezőgazdasági t e r m e l ő e g y s é g e i n k is — a g y a k o r l a t b a n bizonyítják b e e p r o g r a m célszerű e m b e r i v o n a t k o z á s a i t .

Ion Gheorghe Nanu rajza

KÁNTOR LAJOS

M e g ú j u l ó forrás Egy könyvsorozat ürügyén

Ha majd a sokat sürgetett romániai m a g y a r irodalomtörténet kézi­ k ö n y v e m e g s z ü l e t i k , az i r o d a l m i f e j l ő d é s sajátosságát t i s z t e l e t b e n t a r t ó (tehát n e m a t á r s a d a l m i - p o l i t i k a i átalakulás é v s z á m a i h o z m e r e v e n r a g a s z ­ k o d ó ) p e r i o d i z á l á s b i z o n n y a l h a t á r k ő n e k f o g j a t e k i n t e n i azt az e g y é b ­ k é n t t e r m é s z e t e s k i a d ó i e l h a t á r o z á s t , h o g y a fiatal, i n d u l ó í r ó k s z á m á r a s o r o z a t o t i n d í t s a n a k . M a g á r a az e s e m é n y r e 1961 d e c e m b e r é b e n k e r ü l t sor: V e r e s s Z o l t á n Menetirány című novelláskötetén jelent m e g először a s o r o z a t - j e l z ő e m b l é m a s b e n n e a felirat, „ F o r r á s " . A m i k o r i r o d a l o m t ö r ­ t é n e t i n e k n e v e z z ü k a pillanatot, n e m azt a k a r j u k állítani, h o g y a r o m á ­ niai m a g y a r i r o d a l o m felfrissülését e g y e d ü l a z o k a h u s z o n é v e s ifjú t e h e t ­ ségek hozták, akik h o s s z a b b - r ö v i d e b b folyóirat-szereplés után m o s t l é p ­ tek először M ű v e l a közönség elé; v e l ü k nagyjából egyszerre, b i z o n y o s f o k i g e g é s z s é g e s v e r s e n y b e n is, az ö t - t í z é v v e l e l ő t t ü k j á r ó k j ó n é h á n y a valóságos „új hullám"-mal lepte m e g a már-már lankadó érdeklődésű o l v a s ó t á b o r t . A v e r s e n y azóta is tart, s m i n t h o g y az i r o d a l m i p á l y á n n e m f e s z í t e n e k ki e l s z a k í t a n d ó c é l s z a l a g o t (és h a m é g i s , azzal l e g f e l j e b b az a l k a l m i h i v a t a l o s v e r s e n y b í r ó s á g t ö r ő d i k ) , r e m é l h e t ő l e g n e m is f o g a b b a ­ m a r a d n i , sőt i n k á b b az ú j m e g új p á l y a t á r s a k is b e l e k a p c s o l ó d n a k . M i n t m i n d e n i r o d a l o m b a n az új t e h e t s é g e k , n á l u n k is a Forrás a m e g ú j u l á s forrása lett. Ezt a n e m i g e n c á f o l h a t ó m e g á l l a p í t á s t b i z o n y í t a n d ó , m i e l ő t t r á t é r ­ n é n k a s o r o z a t u t ó b b i k é t és f é l é v b e l i t e r m é s é n e k e l e m z é s é r e , a m e g ­ ú j u l ó F o r r á s r a , n e m árt e m l é k e z n i az első F o r r á s - s z e r z ő k r e , m ű v e i k r e , s a h a t - h é t e s z t e n d ő alatt m e g t e t t útra. T e h á t : 1961 d e c e m b e r e és 1968 j ú n i u s a k ö z ö t t 33 (!) e l s ő k ö n y v e s s z e r z ő j e l e n t k e z e t t ; a m ű f a j i m e g o s z l á s : 17 v e r s e s - , 15 p r ó z a - és 1 kritikai k ö t e t (az i r o d a l o m í t é s z e k k e l a k i a d ó meglehetősen mostohán bánt — nemegy versíró-süvölvénynél jóval ki­ alakultabb kritikus-egyéniségeknek n e m jutott kötet, jóllehet akadt v o l n a közöttük nemcsak okos, h a n e m élvezetes-olvasmányos k ö n y v e t ígérő is!). E számok persze csupán a nevekkel együtt érdekesek, beszédesek; hiszen Lászlóffy Aladárt, Szilágyi Domokost, Bálint Tibort, Veress Zoltánt, Herv a y G i z e l l á t , J a n c s i k P á l t , S z i l á g y i Istvánt, S z a b ó Z o l t á n t , S i n k ó Z o l t á n t , L á s z l ó f f y Csabát, P u s z t a i J á n o s t , K á d á r J á n o s t v a g y az 1966 u t á n j e ­ l e n t k e z e t t e k k ö z ü l K i r á l y L á s z l ó t , K o c s i s Istvánt, V á r i A t t i l á t , C s e k e Gábort, Palocsay Z s i g m o n d o t nemcsak a népszerű sorozat gyűjtői isme­ rik; s ha k é t é v v e l ezelőtt, a 20. F o r r á s - k ö t e t m e g j e l e n é s e k o r i g a z a v o l t Szász J á n o s n a k , h o g y „ i r o d a l m u n k j ó r é s z é t i m m á r e h u s z a k írják", m é g i n k á b b e l m o n d h a t j u k ezt a h a r m i n c h á r o m r ó l . Mindez azonban még n e m elégséges bizonyíték. A legfőbb kérdés: vajon a „ j ó részét" e g y b e v a g y külön írjuk (függetlenül i m m á r a h e l y e s ­ írási s z a b á l y z a t t ó l , a m e l y n e m tesz itt a m e n n y i s é g és m i n ő s é g k ö z ö t t különbséget!), vajon a számbeli növekedés növekedést jelentett-e szín-

vonalban is? S ha igen, milyen irányban? Idézzük ismét Szász Jánost mint a Forrás-sorozaton kívülállót, aki nem vádolható elfogultsággal: „Főjegye ennek az újdonságra-törekvésnek a romániai magyar irodalom két világháború közötti konzervatív-akademizáló termésének óságaitól való elszakadás, ami egyébként a felszabadulás után jelentkező első nem­ zedékre, valamint a két korszakot szervesen áthidaló írókra, költőkre is jellemző, noha a felszabadulás utáni munkásságuk első szakaszában a sematizmus kölöncei e törekvéseikben részben bénítólag hatottak." Ez volna hát a Forrás-nemzedék Szász János által kiállított névjegy­ kártyája. De álljunk meg ismét — annyiadszor már — a „nemzedék" szónál; nem azért, mintha elvi kifogásunk volna ellene (ilyen nézetek is vannak), hanem mert magyarázatra, árnyalásra szorul — minthogy a legidősebb Forrás-szerzőt a legfiatalabbtól egy híján húsz esztendő vá­ lasztja el, tehát az apa—fiú viszony sem elképzelhetetlen közöttük! Per­ sze, többségüknél közösek ha nem is a gyermekkori, legalább az ifjúsági élmények, legfőképpen pedig az írói indulás körülményei — bár itt sem csak árnyalatiak a különbözések. Az ifjú nemzedék örök sajátossága azonban mindenkinél megfigyelhető: tudatosan és programszerűen for­ dulnak szembe az idősebbekkel, helyüket követelve. (Más kérdés az­ után, hogy az indulás izgatott ideje múltán legtöbben lehiggadnak, sőt akad közöttük olyan is — például az egykor legagresszívebb költő —, aki ma cikkben-recenzióban védelmébe veszi egyik-másik öreg költő-tár­ sát vagy a negyvenesek valamelyikét, olykor a jogos bírálattal szemben is.) De ebben a szembefordulásban hiba volna csupán az örökös nemze­ déki-biológiai törvényt látni, érzékelnünk kell benne a társadalmit is: elődeiknél a konzervativizmus nemegyszer a sematizmussal szövetkezett, s a magatartás „akadémizmusát" a formaeszközök „ósága" súlyosbította; sokan szemére vetették s vetik még ma is e nemzedéknek, hogy negy­ ven-ötvenéves formai újdonságokat fedezett fel, melyek valamikor e tá­ jon is honosak voltak; csakhogy ezek a bírálók épp azt feledik el, hogy bizonyos eredmények mesterséges elhallgatása szükségszerűen vonja maga után e kései újrafelfedezéseket, sőt hogy ezeknek társadalmi funk­ ciójuk is lehet — van is. (Hasonló jelenség nyilvánul meg egyébként a román fiatalok lírájában-prózájában.) Jó néhányat az egykori Forrás-szerzők közül már lehetetlen ebben a keretben tárgyalni; Szilágyi Domokos, Bálint Tibor, Veress Zoltán, Lászlóffy Aladár harmadik-negyedik kötetüknél járnak, s nemcsak ki­ alakult, de kiemelkedő egyéniségei is a romániai magyar irodalomnak. De az utánuk jöttek, a második-kötetesek vagy arra készülők legtöbbje szintén igazolta a bizalmat. Nyomukban — csupán 1966 óta — újabb 15 (!) kötet (vagy inkább füzet) sorakozik; a Forrás vize tehát bőven buzog, nem közömbös azonban, hogy milyen ásványi sókat old fel ma­ gában. A ma (tegnap) indulók ugyanúgy érzik magukat szembenállónak a korábban érkezettekkel, mint annak idején Lászlóffyék; csakhogy a ho­ rizont tágulásával (s ebbe bele kell értenünk a világirodalmat, annak je­ lenét is) ehhez az érzéshez még a késettség riadalma is hozzájárulhat. „Költs, ha találsz még valami újat a hold alatt" — írja Palocsay, s ma­ gára vonatkoztatja a kérdést: „Mi maradt nekem? / A költők hajója rég elúszott. J ... I a csönd s a zaj / a Múzsa gyöngécske talpa alatt / már

számtalanféleképp meghasadt." De talán mégsem nevezhetjük általános­ nak ezt a félelmet; egyesek szerint a fiatalok nagy része nem eléggé m ü ­ veit, s ez már elég ok a vak önbizalomra (bizonyára ilyen eset is van), biztatást jelenthet azonban az elkésettség-érzéssel szemben az is, hogy az idősebbek csak megkezdték álmaik műbe építését, a beteljesedés még hátra van. Egy Vári-novellából való a következő, a szerző korát egyéb­ ként meghazudtoló életbölcseletű idézet: „A tanítványok tétlenségét a mesterek megérzik, de a tanítványok még nem tudják, mi hiányzik a mesterből. Pedig a mester nem akart késni, de leült egy fiatalkori képe elé, és zokogott, mert a hajdani képből perzselte valami, s mesterére gon­ dolt a mester. Arra, akitől azt a lobogást kapta, amiből már nem maradt semmi. Kint égett a tanítvány, és ujjaival tárgyakat akart csalogatni a vászonra." Mint minden tanítvány, ők is azt hiszik, nem osztoznak majd a mes­ ter sorsában. És erre okot is tudnak: más világban születtek, beleszület­ tek ebbe a világba, otthon érzik magukat benne. S ha az első Forrás­ szerzők is természetes közegüknek tudják a szocializmust, a fiatalabbak még kétségbevonhatatlanabbul vallhatják ezt, hiszen ők még gyerekként sem látták a régi rendet. A legtömörebben, puritán művésziséggel Ki­ rály László fogalmazta meg nemzedéke alapállását: „Én nem mondok köszönetet szóban — / Ami volt: törvény és természetesség." Az önálló kötettel még késő, de költői tehetségét vitathatatlanul bizonyított Farkas Árpád az Igaz Szó ankétja során a program-vállalásban egy lépéssel még tovább ment, amikor így nyilatkozott „Nekünk szabadnak lenni már nem »kunszt«, a mai próba az, mit kezdünk szabadságunkkal." Nagyon figyelemre méltó, ahogy ugyanő különbséget tesz elkötelezettség és lekötelezettség között: „Önkéntes, belső kényszerből fakadó cselekvés, használni-akarás —, azt hiszem, ez a mi elkötelezettségünk. A lekötelezettség gerincsorvasztó, meddő, passzív állapot, a pincér mosolya bukszaelővétel­ kor, zordsága zárás után." Nem tudnak hát megbocsátani az elvtelen meghunyászkodásnak. „Ha bírálunk, féltésből tesszük — mondotta ugyan­ ezen az ankéton Vári Attila —, de az a nagy baj, hogy becsületes bírá­ lataink nem juthatnak el az olvasóhoz, mert a szerkesztő (tisztelet a ki­ vételnek) nem szívesen adja le, ő kétértelműséget gyanít ott, ahol mi — azok, akiket ez a szerkesztő nevelt — a magánnyal szemben a közösség zászlaját bontjuk ki, vagy taps, éljenzés helyett mementóként a múlt kísértő csonkaujját csúsztatjuk a kezetfogni-akaró problémamentes te­ nyérbe". Vári metaforája, „a múlt kísértő csonkaujja" nemcsak a születésük előtti borzalmakat, a fasizmust, háborút jelenti számukra vagy az újság és rádióhírek mai átélését, hanem a személyi kultusz hazugságait is, amellyel a megtisztított szocializmus őszinteségét, a kommunista hitet állítják szembe. Gyűlölik a rongyembereket, „akik csak azért álltak a zászló mellé, mert úgy látták, hogy a nyeléből nagyszerű kanalakat lehet majd faragni". Az őszinteség e fiataloknál igen gyakran dezilluzionálásként van jelen; a „Mindenki jó fiú" képmutatásával szemben például Cseke Gábor nem tartja szükségesnek véka alá rejteni, hogy „a világon mindenki cirógatná saját pofáját, / gyomrát, / fejét, / szívesen eszi fe­ hér k e n y e r é t . . . " ; és ez az illúziótlan szemlélet sokkal kevésbé veszé­ lyes és önveszélyes, mint az áltatás és önáltatás. Cseke nem dugja kezét

2. Kancsura István: Kompozíció

1. Apostu Gheorghe: Illuzionista

KOLOZSVÁRI FIATALOK TÁRLATA. 1968.

3. Maxa Florin: 4. Venczel

János:

Relief

A.

Kompozíció

zsebre, mondván, hogy senki sem méltó a kézfogásra: válasza huma­ nista, kommunista válasz: „ A k k o r . . . minek a kéz? K i v e l ? . . . / Csak egy marad, / dolgozni kell" Ez a fajta konok igazságkereső, igazmondó a hőse, az eszménye Kocsis István novelláinak is, Király László szigorú lírájának is. Az őszinteség a megújuló Forrás legjobbjainál nemcsak kifelé — befelé, önmagukkal szemben is érvényes. Csekéék tudják, a „mindenki jó fiú"-koncepció nem csupán az öregekre vagy a középnemzedékre vo­ natkoztatva hazugság; ez még akkor is így van, ha egyesek közülük (ta­ lán nem is alaptalanul) saját nemzedéküket tisztábbnak, álságoktól-képmutatásoktól érintetlenebbnek hiszik, mint a náluk többet megélt évjáratúakat. Amikor Kenéz Ferenc azt írja: „Esik a szerelem értéke a föl­ dön", nyilván nem az idősebbekre gondol; a Nagyvárosi sirató című verse pedig nem annyira a magára hagyott, de kihasznált öreg szülőt siratja, mint inkább azokat a fiatalokat, akikhez a versbeli öregasszony is szól: fiaim, nem rugós expanderekkel kell erősíteni a karokat ahhoz, hogy közelebb vonhassátok magatokhoz az embert nincs annál nagyobb baj, ha pusztán egy szervvé válik a szív is A fiaikért mindent feláldozó szülök elmagányosodását, ennek az el­ magányosodásnak a tragédiáját az tudja igazán felmérni, aki saját bőrén is érezte már az önmagába-zártság sivárságát. Kenézt, Farkas Árpádot, Királyt legfeljebb csak meglegyintette az egyedülvalóság, tiltakoznak is ellene, mert „tél felé befagy a folyó, mint a magányos ember" (Király László). Az irodalmunkba másfajta élményekkel jött, Királytól, Kenéz­ től, Farkastól, Kocsis Istvántól alkatilag is különböző, harminca­ dik évén túljáró G. Balogh Attila azonban teljes mélységében éli — leg­ alábbis novelláiban — a már-már kafkai félelemmé növő magányt, de a novellisztikus kiírással ugyanakkor ellentmond hősei csak-befelé-élésének, végét akarja vetni e szorongásoknak, hogy harmonikusan beillesz­ kedhessék az emberek közösségébe. Kocsis István erkölcsi imperatívuszra épülő novellisztikája (és ki­ tűnő drámája, a Megszámláltatott fák) sokkal inkább közéleti foganta­ tású, mint G. Balogh Attila elbeszélései, bár a magáramaradottság álla­ potát nem kevesebb lélektani hitellel tudja megjeleníteni. Ez a pszicho­ lógiai realizmus egyébként egyik legnagyobb nyeresége a fiatalok pró­ zájának. Veress Zoltán novelláskötete, majd a nemrég második kiadás­ ban is megjelentetett regénye, a Szeptember a lélekrajz prousti pontos­ ságával vívta ki előkelő helyét irodalmunk egészében; Bálint Tibor a kisember „Csendes utcá"-ját szólaltatta meg nagy intuícióval, hogy aztán az atomkor érzésvilágát kifejező fantasztikus történetben (Önkéntes ró­ zsák Sodomában) egy másfajta pszichikumot, sőt pszichózist hozzon m ű ­ vészet-közeibe. Az újabb Forrás-szerzők közül a Veress lélekelemző képességeivel versenyző G. Balogh Attila és a célratörő Kocsis István mellett ki kell emelnünk két induló nő-írót is: Telegdi Magdát és Varró Ilonát. Az el-

múlt húsz esztendőben a romániai magyar irodalom jórészt csak írónő­ ket és nem nő-írókat ismert; Telegdi Magda és Varró Ilona s a legutóbb hozzájuk felcsatlakozott Domokos Eszter nem tagadja meg nőiségét, lá­ tásmódjuk, témáik többnyire szorosan kapcsolódnak sorstársaikéhoz — ám ez nem jelent kívülállást sem írótársaik problémavilágán, sem az irodalmon. Lehet, igazuk van azoknak, akik például Telegdivel kapcso­ latban a „kelmeiséget" emlegetik, azt hiszem azonban, mind az ő, mind a Varró Ilona esetében lényegesebb, alapvetőbb motívum a non-konformizmus, amely hősnőiket, hőseiket jellemzi. A társadalmi egyenjogúsí­ tás után soron következik a lelki emancipáció, a felszabadulás egy sor alacsonyabbrendűségi komplexus alól. Varró Ilona, illetve Telegdi Magda novellái a lázadás, a non-konformizmus két különböző változatát képvi­ selik: az előbbiekben a szerző az önmarcangolás kínjai révén találja meg önmagát, az utóbbiak cselekvésbe konkretizálódnak. A kifejező-készség olykor még nem áll a belső indulat szintjén, mindenesetre ezekkel a no­ vellákkal is tovább erősödött prózánk lélektani hitele. Domokos Eszter a bakfis-romantikától jut el az ifjú feleség belső világának művészi ábrá­ zolásához, s legsikerültebb elbeszélései éppúgy értékelhetők lélekrajzként, mint korrajzként, egy nemzedék társadalmilag hiteles bemutatásaként. (Domokos Eszter írói világa — ha művészi eszköztára nem is — nagyjából megegyezik a Vári Attiláéval.) És itt elérkezünk egy fogas kérdéshez, amelyet régi referátumok s rosszemlékű cikkek így neveztek meg: az író valóságismerete. De ahogy a pszichologizmus nem kompromittálhatta végérvényesen a pszichológiát, ugyanúgy nem helyezheti hatályon kívül a szociologizmus a szociológiát. A romániai magyar irodalomnak nem évülő hagyományai vannak a „való­ ságirodalom" terén (Nagy István két-három regénye és felszabadulás előtti elbeszélései, Asztalos István novellái). Ezeknek a kezdeteknek — és nemcsak a Forráson belül — jóideig nem volt érdemleges folytatása (maguk az „elődök" sem tudták régi önmagukat utolérni). Ez, legalábbis a fiatalok esetében, részben magyarázható a törvényszerű tagadással, az idősebbek másképp-meghaladásának igényével, mégis meggondolkoztató. amit Bodor Pál a romániai magyar próza vonatkozásában, annak romá­ niai és magyar sajátosságaira utalva, így összegezett: „irodalmunkból jobbára hiányzanak a nagy feladat-vállalások". Persze, az igazsághoz hoz­ zátartozik — a legutóbbi központi elemzések utaltak is rá —, a valóság­ ábrázolás sokszor csak szóbeli igényként szerepelt a „Követel" rovatban, az írói megvalósítás-kísérletek nemegyszer akadályokba ütköztek; a „sze­ mélyi kultusz" címszóval jelzett korszak nemcsak politikailag, emberi sorsokban okozott károkat, hanem ennek művészi vetületében is. A valóság-igényt mégsem adhatjuk fel, ma különösen nem. Viszszatekintve az elmúlt három évre, a Forrás-sorozatban sikeres kísérle­ tekre is akadunk, e tekintetben is — elég Pusztai János Meglesett élet című kisregényére és Kiss Jánosnak az irodalmi szociográfia határán mozgó könyvére, a Tegnaptól holnapig-ra gondolnunk. Az írói felfedező és feltáró-szenvedély találkozott itt a stílusban is megnyilvánuló művészi érzékenységgel (különösen Pusztainál); nem a könyvekből, jelentésekből „elsajátított" valóság, hanem valóban a „meglesett élet" avatta eseménynyé e két kötet megjelenését.

Tizenötből kettő (sőt tulajdonképpen egy — hiszen Pusztai kötete még 1965-ben látott napvilágot) — valóban nem sok; persze, ehhez hozzá kell adnunk Kocsis István konkrét, nem elködösített valóságra épített erkölcsi példázatait, részben Vári Attila elbeszéléseit (a Felmentést el­ sősorban), Király László, Cseke Gábor verseit. Nem kerültek még át kö­ tetekbe, de ide tartoznak az Ifjúmunkás riport-akciói, megintcsak Kocsis, Cseke Gábor, Gálfalvi György és társaik valóságfelvételei. Ha valóság­ ábrázolásról szólunk, nyilván nem csupán az élet árnyoldalaira kell gon­ dolnunk. Nos, a valóságábrázolás e nehezebb oldalára is idézhetünk jó példákat, olyanokat, amelyek fölé mottóul Cseke Gábor verssorait írhat­ nánk: „Nézd kedvesem, / plakátokon libeg / a kedv, / az ü n n e p . . . " A valóság-kötődésnek vannak rejtettebb, paradox megnyilvánulásai is. Palocsay Zsigmond sokat vitatott, rejtélyesnek tűnő líráját például éppen a legkonkrétabb realitás, a növényi és állati lét felől közelít­ hetjük meg, ám nem a botanikai-zoológiai rendszerek, hanem egy ter­ mészet-közeiben élő ember megfigyelései, asszociációi adják e költészet értelmét. A legpontosabban K. Jakab Antal fejtette meg e versek lénye­ gét, Palocsay szemléletének fővonását: „Leginkább természetet szeret játszani, egyebek mellett nyilván azért is, mert a természet a leghálá­ sabb szerep. Kapóra jön neki a természeti lét szenvedélyes tárgyilagos­ sága. Mert a természet drámájában az életakarat egyöntetű: és ezért tár­ gyilagos igen-je magában hordozza, mint levelet a rügy, a megosztó szenvedélyeket." Ez alap-magatartás jogosságának, etikai szépségeinek elismerése mellett nem hallgathatjuk el, hogy olykor magunk is bele­ bonyolódunk a növényindákba, eltévedünk Palocsay állatainak kedvenc búvóhelyein; s noha lehet, hogy bennünk, egészségtelenül urbanizálódott olvasókban a hiba, ez mit sem változtat a tényen. A mikrorealizmus (vagy ami annak hat) végeredményben épp olyan nehezen feltörhető dió, mint a végsőkig vitt absztrakció, a szabad asszociációs líra, sőt próza egy­ némely szélsőséges változata. Palocsay újabb fejlődése azonban meg­ nyugtató, második kötete, a Kakukkfuvola néhány nagyszerű verssel hívja fel magára a figyelmet — bár feltehető a kérdés, a teljes letisz­ tulás után merre vezethet tovább a költő útja. Amennyire egyéni a Palocsay esete — jóllehet esztétikai tanulságai közérdekűek —, annyira általános, sajnos, a valóság-viszonylat egy má­ sik aspektusa. Mert nem a műfajok ma különösen gyakori keveredé­ sével, hanem inkább a középszerűséggel, olykor egyenesen a dilettantiz­ mussal kapcsolatos egyes fiatal szerzők verseinek és egész versköteteinek prózaisága; nem hiányzik ezekből a költeményekből a publicisztikai he­ vület, csak éppen azt a pluszt nem találjuk meg bennük, ami a vers­ sorok egymásutánját verssé teszi, létrehozójukat pedig költővé. A jó ver­ seket és igaz tehetségeket is felvonultató Vitorlaének című antológiá­ ban ugyancsak megfigyelhettük az Utunk költészeti vitájában elhangzott nézet indokoltságát, amely az „Ember" szó köré font versek új-se­ matizmusát pécézte ki (K. Jakab Antal). Akár az antológiában, akár az eddig megjelent Forrás-kötetekben kisebb veszélynek érezzük a prózai­ ság látszólagos ellentétét, a szántszándékos túlbonyolítást, az öncélú „köl­ tőiséget"; tulajdonképpen ugyanegy jelenség két arcáról van szó: a te­ hetség, az egyéniség hiányáról. Amint Páskándi Géza mondotta egy vita

során, a költészet nem csoportos műfaj; s ha ideig-óráig induló költőnek el is nézhetjük a borzosságot, a hosszabb ideig tartó fésületlenség már gyanús — itt talán m á r nem is segít a fésű, csupán a kopaszra n y í r á s . . . És amilyen üdvözlendő, felszabadító erejű volt valamikor (éppen a For­ rás indulásakor Lászlóffy Aladár és Szilágyi Domokos lírájában) a sza­ bad vers előretörése némely költőink kiürülő versformáival szemben, annyira kell óvnunk ma a szabad vers és a modernség összetévesztésétől a szárnypróbálgatókat. De az egyéniségnek megfelelő formák meg­ találása, illetve kiművelése ugyancsak tehetség dolga. A költészeti absztrakciónál jóval ritkább jelenség az egész romá­ niai magyar irodalomban, de a fiataloknál is a prózába betörő absztrak­ ció. Van azonban már erre is példa, sőt nem is akármilyen. Vári Attila egyes novelláira gondolunk. Helytelen volna az abszurd világszerte hó­ dító divatját mindenestül a „beat" kategóriába utalni — noha a „beat" irodalom sem olyan fekete, mint amilyenre egyesek festik. Vári jó példa rá, hogyan függ össze hagyományos realizmus, parabola és abszurd, il­ letve milyen átmenetek, érintkezések lehetségesek közöttük; az ő hősei általában mai fiatalok, úgy szórakoznak, táncolnak, mulatnak, ahogy sok-sok kortársuk, de igenis vannak eszményeik. Ha a szerző és hősei a világ abszurd jelenségeivel kerülnek szembe (mint amilyen például a háború), maguk is az abszurd kifejezési eszközeivel reagálnak: ez azon­ ban nem lefegyverző, sokkal inkább a lelkiismeret mozgósítását célozza. Persze, ebben a prózában érvényesül még a túlzott ösztönösség is, a felü­ letességből eredő fogalmazási és szerkesztési pongyolaság, lazaság; de mint lehetőség az önkifejezésre, a világ abszurditásának ábrázolására és legyőzésére — az abszurd próza nem becsülhető le.

Végül egy-két szót a perspektívákról. Nem az egyes szerzőkéről, ha­ nem a sorozatéról. Egyelőre igazán nem áll fenn a veszély, hogy a Forrást mesterségesen kelljen táplálni, — ez azonban nem jelenti azt, hogy a spontaneitásra, a kevésbé-tehetségesek élelmességére, önismeret-hiányá­ ra bízzák az évi megjelenési tervek, a sorrend kialakítását. Érthetetlen ugyanis, hogy mindmáig nincs kötete Farkas Árpádnak, Magyari Lajosnak, Hodos Lászlónak, Miklós Lászlónak, amikor pedig a folyóiratokban több, de főként sokkal jobb verseik jelentek meg, mint egy-két „kötetes-szer­ zőnek". Nagyon szükséges, hogy mind a kiadó, mind a szerkesztőségek, mind a kritika részéről továbbra is a szigorú, sőt a még szigorúbb szere­ tet kísérje őket — első könyvecskéjük összeállításáig és további fejlődé­ sükben is.

Papp Tibor

versei

N e m a mi f e l a d a t u n k n y i l v á n o s s á g o t biztosítani t e h e t s é g e s fiatalok első i r o d a l m i p r ó b á l k o z á s a i n a k ; ott v a n n a k e r r e i r o d a l m i k ö z l e m é n y e i n k , az új megyei lapok, l e g f ő k é p p e n p e d i g az Ifjúmunkás, melyek különk ü l ö n és együttesen e g y r e j o b b a n b e t ö l t i k h i v a t á s u k a t . H a m o s t mégis az i n d í t á s r a v á l l a l k o z u n k , a n n a k oka egyrészt az i l l u s z t r á l á s : í m e , a megújuló, ki n e m a p a d ó forrás, a m e l y ilyen t e h e t s é g e k e t h o z h a t fel­ színre, m i n t ez az ifjú z e n e t a n á r . M á s r é s z t viszont — és ez m á r kétségbevonhatatlan Korunk-feladat — P a p p Tibor verseit érvnek szán­ t u k a m e g l e p ő e n h e v e s „ b e a t " - v i t á b a n . P a p p Tibor életérzése jelleg­ zetesen a h a t v a n a s é v e k ifjúságáé, s kifejezésmódja is közel áll a „ b e a t " n e k n e v e z e t t i r o d a l m i i r á n y z a t h o z . D e n e m é r e z z ü k m á s o d l a g o s n a k eze­ k e t a m e g n y i l a t k o z á s o k a t ; n e m c s a k őszinteségük k é t s é g b e v o n h a t a t l a n , h a n e m a t u d a t o s a n h u m a n i s t a a l a p á l l á s is: „üvölt" az e m b e r t e l e n s é g r e , de szól az egyes e m b e r h e z , aki s a j á t s o r s á n a k i r á n y í t ó j á v á kell hogy v á l j é k — és hisz a jövőben, hisz az e m b e r b e n , hisz ö n m a g á b a n . K.

Goblen

Egy sötét folyadékban úsztam, napok óta — S a felrobbant csillag-madarak Előttem pörögtek, majd elolvadtak. Így mutattak utat. Egyszer egy fehér sziklához értem, S elkezdtem felfelé mászni. Növénytelen, fehér volt, mint a csont Hol nedves, mint a rothadó gúnya. Éveken keresztül másztam rajta, Mint egy nyű, egy faóriásra. Mikor már hajam az eget verte, S a sok csillagot elhasználtam tűzijátéknak, A koponya, barlang szemeibe ordítottam: — Hé! megmásztam a történelmet! Hé drusza! — Hah, hah — szólt a gúnyos visszhang, S száraz bőrként a sziklára tapadtam.

T e m e t i k a h a l o t t a k az é l ő k e t Szaggasd meg ruháidat S add ide szíved! Mégsem. Urnádat majd párnám alá teszem! Mégsem. Melleidet hó-érintéssel arcomhoz szorítom Pedig varjúimat szárított szemekkel etetem Szelíden, lassan vetkőzz, Sokáig akarlak nézni, mint a követ a szobrász, Amiből majd sima bőrű testet farag. Gázálarcot feltenni!

L.

Mindenki száraz halott lesz, kit az utcán meglocsolnak iperittel! Szabad locsolni? — bombákból szakad s repül a visítás S a hajak húsvétkor gázkamrák lesznek. Akarlak és vetkőzz. Csípődbe égetem ajkaimmal a 966966. számot! S fejtetőmbe szeget vernek... Belém akasztják sárga hullámat száradni. Testem a csípésektől felszakad, S alsónadrágban az utcákra rohanok: — Engedjetek be, emberek! szeretem azt, ki engem nem szeret! — Vidd hulládat! nem látod, hogy a gamma-sugarak Kilövöldözték tested, és sziluett maradtál. Átlátunk rajtad! Fejem egy kanálisra gurul: — Engedjetek be, emberek! szeretem azt, ki engem nem szeret! S a falakon penészfolt leszek. Szeretem a kezedet, combodat, Ajkaidba harapom a piros nedveket, ne takarj be hajaddal! nem látod? Az űrhajósok teste feszül a végtelenbe Gázálarcot feltenni! S a csészealjakon szétloccsan a pikkelyes sereg. Heil Hitler! Megbomlok a Reichstag lángjaiban. Csontjaimmal szétverem a hosszúhajú beateket! Reszkető idegekkel emelkedik, ereszkedik Bájaidon kékeres kezem, Szisszenéseid léket vágnak a fejeken, En benézek rajtuk... segítsetek, Ráng a sok csónak, s benne a halottak élni szeretnének. Szádra tapasztom kezem, S újra beolvasztalak ruháidba. Lyukas poharakból leiszom magam, S egy templomlépcsőre ülök, várom a nyitást, Mert a főpaptól egy remek krimit kapok, és gyónni akarok. Egy fekete konflis elhalad egy jaguár után VIII. Henrikkel, A kocsi után kötött Erzsébet királyné cafatokban vérzik, mégis vágy után kiáltozik! S egy svábbogár felfeszíti a templomajtókat. Álarcot feltenni! Dögszag fetreng a sok piától a városokon, A körmenet végigcsúszik, mint egy giliszta, a városokon, A baldachin alól megáldja a pap A kanálisokból csodálkozó patkányokat. S a baldachin után siratja a sok csörgő csontváz A feltámadást! Vetkőzz. Nézni akarlak, Ajkaidba nőni, és melleid takarják bolond szemeim, Füleimbe dugd hajad. Ne halljam, Hogy temetik a halottak az élőket. Nagyon szeretlek és nagyon szeress!

KÉRI JÓZSEF

Gábor István ébresztője Hogyan gyászoljam halálodat, Hogyan követhetném koporsódat, Hiszen maroknyi kóbor hamu vagy Az ég és föld között. JAZTRUN: A temetés

T ö b b m i n t k é t évtized telt el, a m i ó t a bizonyossággá vált, hogy G á b o r I s t v á n is ég és föld között lebegő „ m a r o k n y i k ó b o r h a m u " . A k á r h á n y s z o r r á gondolok, mindig m a r ó l e l k i i s m e r e t f u r d a l á s t é r z e k : m i é r t h a l l g a t o k , m i é r t n e m sietek t a n ú ­ ságtételre írói igaza m e l l e t t ? Hiszen író volt, legjobb a l k o t á s a i r a a m a i 40 é v e n felüliek közül m é g sokan emlékeznek, egyes i r o d a l o m t ö r t é n e t i t a n u l m á n y o k a k é t v i l á g h á b o r ú közti a n t i ­ fasiszta p u b l i c i s t á k é l v o n a l á b a n emlegetik, de m é g s e n k i s e m e l e m e z t e é l e t m ű v é t . Í r n o m kell róla, m e r t elkötelezett a d ó s a vagyok. N e m c s a k m i n t egykori olvasója — de ő a j á n d é k o z o t t m e g lapszerkesztői m i n ő s é g é b e n a z első k i n y o m t a t o t t i r á s o m örömével, négy é v e n á t p e d i g o d a a d ó , h ű s é g e s b a r á t s á g á v a l . M á r d ú l t a m á s o d i k v i l á g h á b o r ú , a fasizmus m á r k í m é l e t l e n ü l fojtogatta sza­ b a d s á g u n k a t , m i k o r 1940 őszén G á b o r I s t v á n M a r o s v á s á r h e l y e n l e t e l e p e d e t t . Egy október végi n a p o n S a l a m o n E r n ő ragyogó a r c c a l ú j s á g o l t a : m á s n a p este v e n ­ dége lesz! I z g a t o t t a n v á r t a m a találkozást. M a g a m b a n t a l á l g a t t a m , m i l y e n l e h e t G á b o r István arca, a k i lírai h a n g v é t e l ű , rövid í r á s a i b a n m i n d i g a z e m b e r o l d a l á n állt, szemben az e m b e r t e l e n s é g g e l . C s a l ó d t a m ! H o g y a n ? Ez a h ó r i h o r g a s , vöröses-szőke h a j ú , szemüveges, fejét idegesen r á n g a t ó , éles f e l h a n g o k a t hallató, olykor n y u g t a l a n u l fel-felugró férfi, azonos v o l n a a c i k k e k viaskodó, e m b e r ü l h e l y t á l l ó G á b o r I s t v á n j á v a l ? Ahogy e sorokat írom, m á r i s h a l l o m tiltakozását, egy régi cikkéből: „Ez n e m én vagyok, e n n y i r e l e r e d u k á l t a n . Az e m b e r több, m i n t ovális arca, szőke haja, szemüvege, több, m i n t a z ú t l e v e l é b e b e í r t személyi a d a t a i n a k összege. N e m c s a k fizikai jelenség, de szellemi a r c u l a t is." A fasizmus p e d i g é p p e n az e m b e r egyéni­ ségét igyekezett m e g s e m m i s í t e n i , eltörölni, c s u p á n fizikai létezésre r e d u k á l n i a tudatos l é t e t . . . Ezért, az e g y r e e l i d e g e n e d e t t e b b élet közepette G á b o r I s t v á n „ n e m én vagyok"-tiltakozása m i n d a n n y i u n k s z i m b ó l u m á v á v á l t . „ S z e r e t n é m á l l a n d ó a n igazoltatni m a g a m a t egy m e g b ú j t , l a p p a n g ó , s e t t e n k e d ő g y a n ú p e r r e l s z e m b e n — írta —, hogy » n e m é n v a g y o k « . . . Egyszerűen az a helyzet, h o g y n e m én v a g y o k s n e m mi, á l l a n d ó a n igazoltatott és h u r c o l t p o l g á r o k a világon, e b b e n az E u r ó ­ pában, ahol helytelen u t a k o n k u t a t n a k , m i k ö z b e n i g a z o l t a t á s a i n k mögött a b ű n ö ­ sök m e g b ú j v a l a p u l n a k , v a g y f e n n h é j á z v a h ú z n a k el k e v é l y e n . " Akkor, az első estén ez az í r á s a n e m j u t o t t eszembe. C s a k a p i l l a n a t n y i csa­ lódás élt b e n n e m . Ez is feloldódott egy ó r a a l a t t . M i n é l t ö b b e t beszélt, testi a r c és szellemi profil a n n á l i n k á b b s i m u l t e g y m á s h o z s v é g r e eggyé o l v a d t . Így i n d u l t b a r á t s á g u n k , m e l y n e k csak 36 éves k o r á b a n b e k ö v e t k e z e t t erősza­ kos h a l á l a v e t e t t véget. Az egy é v alatt, m e l y e t V á s á r h e l y e n töltött, szinte m i n -

den n a p együtt v o l t u n k , de a z u t á n is, hogy K o l o z s v á r r a költözött, szoros m a r a d t kapcsolatunk. 1943 j ú n i u s á b a n , egy v á s á r h e l y i l á t o g a t á s e l m a r a d á s a k o r így í r : „ K é r l e k b e n ­ n e t e k e t , n e v e s z í t s ü k el egymást, a m i é r t n e m m e n t e m . . . í r j a t o k . . . s í n e k e n á l ­ lunk, f ü t t y e n t g e s s ü n k e g y m á s n a k , h a jön a v o n a t . " Még egy é v s e m telt el, s jött a „vonat", a n é m e t megszállás és m i n d a z , a m i k ö v e t t e . B a r á t s á g u n k n é g y é v e a l a t t a l e g n a g y o b b a j á n d é k o t k a p t a m tőle. F e l e j t h e ­ tetlenül vidám, kacagó órákat, kiáltó ellentétben nehéz helyzetünkkel. N e m c s a k g y o r s a b b a n és r e n d e t l e n e b b ü l v e r ő szíve d o b o g á s á t és gondolatait osztotta m e g v e l ü n k , b a r á t i körével, h a n e m k ü l ö n ö s z a m a t ú h u m o r á t is. H u m o r a szóban m é g e l l e n á l l h a t a t l a n a b b volt. E b b e n persze d ö n t ő szerepe volt a k o r n a k , m e l y a h a r c o s p u b l i c i s t á r a s z á j k o s a r a t r a k o t t . Hisz m a g a p a n a s z o l j a egyik í r á s á ­ b a n : „ M á r m e g t a n u l t a m a l e g n a g y o b b f á j d a l m a t : összeszorított foggal ü l n i az írógép előtt, t u d n i m i n d e n r ő l és h a l l g a t n i m i n d e n r ő l . " Baráti társaságban Gábor István fáradhatatlanul ontotta csattanós történe­ teit — a „lemezeit", a h o g y a z o k a t m a g a ö n g ú n n y a l n e v e z t e —, v á r a t l a n n á l v á r a t ­ l a n a b b ötleteit, szóvicceit. A k k o r azt h i t t e m , h u m o r á n a k titka, hogy a k é p t e l e n ­ ségig t o r z í t j a h e l y z e t ü n k e t , fejetetejére állítja a valóságot. M a m á r t u d o m , m i é l t ü n k egy felfordult v a l ó s á g közepette, fejre fordított h e l y z e t b e n , m i n t a l é g t o r ­ nász, akiről írt, s a k i „a világot ellenkezőjére b o r í t v a látja, vagyis úgy, a m i l y e n a v a l ó s á g b a n is". M i n t a h o g y m i v o l t u n k a közönség is, m e l y a k ö t é l t á n c o s p r o d u k ­ cióit n é z v e így s o p á n k o d i k : „Micsoda p á l y a ! A h o g y m i n d i g a z életével játszik, hogy élhessen, s a h o g y a h a l á l t is v á l l a l j a a z életért", s n e m látja, hogy „ők u g y a n ú g y k o c k á z t a t j á k a z életet, v á l l a l j á k a n n a k m i n d e n b a j á t , h a n e m is egy szál kötélen, h a n e m i d e l e n t a földön". G á b o r I s t v á n csak o n t o t t a élceit, t ö r t é n e t e i t , jó r é s z ü k e t m á r elfelejtettem — csak a r r a e m l é k s z e m , h o g y a n e v e t é s t ő l fájt a r e k e s z i z m u n k , h u l l o t t a k a k ö n y n y e i n k , s k e z ü n k e t összetéve, t r é f á s a n k é r l e l t ü k : „Pista, h a g y d m á r a b b a ! " Sza­ t í r á j a s a m i k a c a g á s u n k e g y a r á n t a z a k k o r i v a l ó s á g t a g a d á s a volt. M e r t a z e m ­ ber, aki n e v e t n i t u d , m é g n e m n y u g o d o t t bele egészen b á r m i l y e n k i l á t á s t a l a n n a k is látszó s o r s á b a . K é r e l m ü n k c s a k olaj v o l t a t ű z r e . Hosszú n y a k á t f é l r e c s a v a r v a , m i n t a k i t az i n g n y a k szorít, fejével s z a b á l y s z e r ű félkört í r v a a levegőbe, száját félrehúzva, látszólag k o m o l y arccal folytatta a k o m m e n t á r t : „ A m í g a jóságos, f e h é r s z a k á l l ú Gest apó m i n d a n n y i u n k a t el n e m visz, m i é r t n e r e n d e z z ü n k n é h a egy jó kicsi b a n k e t t e t ? " Ú j a b b k a c a g á s . S ez n e m c s a k azt j e l e n t e t t e , h o g y a félelmetes G e s t a p o , — h u m o r a j ó v o l t á b ó l — jóságos M i k u l á s s á szelídült, é p p e n azzá, a m i l e g k e ­ v é s b é volt. G á b o r I s t v á n sokszor m e s é l t életéről, mégis l e h e t e t l e n teljes k é p e t a d n o m a n n a k egészéről, a z írói útról, m e l y b ő l c s a k n é h á n y é v n e k v o l t a m személyes t a ­ n ú j a . M e r t hogy a bölcsőtől egészen a K á l v á r i a - u t c a 13-ig (itt l a k o t t V á s á r h e l y t ) részletesen e l m e s é l t e v o l n a életét, a r r a s e m ok, s e m a l k a l o m n e m volt. Csak í r á s a i és e m l é k e i m egybevetéséből r a j z o l h a t o m m e g vázlatos p o r t r é j á t . A Brassói Lapok teljes g y ű j t e m é n y é t , hol í r á s a i n a k zöme megjelent, ezideig n e m volt m ó d o m b a n m e g s z e r e z n i . Most egy lelkes, fiatal t a n á r n ő , M á t é Szabó I l d i k ó d i p l o m a - d o l g o z a t a t á r g y á u l G á b o r I s t v á n p u b l i c i s z t i k á j á t v á l a s z t o t t a , feldolgozva A b a f á y G u s z t á v é r t é k e s bibliográfiai a d a t a i t is. L e l k i i s m e r e t e s m u n k á j a — k ü l ö ­ n ö s e n a cikkeiből készített alapos jegyzet — l e h e t ő v é t e t t e , h o g y régi a d ó s s á g o m ­ ból v a l a m i t törleszthessek. Ügy é r z e m , n e m c s a k m a g a m é r t teszem, n e m c s a k B a -

logh E d g á r , Méliusz József, T a m á s G á s p á r és G á b o r J á n o s — az író fia — sze­ retetteljes b u z d í t á s á t v á l t o m v a l ó r a , h a n e m közügyet is szolgálok. Hiszen az el­ m ú l t két é v t i z e d b e n csak n é h á n y jó b a r á t és í r ó t á r s , Ruffy P é t e r , Sőni P á l , K ő ­ m ű v e s Géza idézte futólagosan G á b o r I s t v á n a r c á t . A b a r á t és a s z e m t a n ú igényével szólok. T a l á n s i k e r ü l a l k o t á s a l e g j a v á t az „elsüllyedt i r o d a l o m " - b ó l élő i r o d a l o m m á t e n n i s m e g g o n d o l k o z t a t n i az illetékese­ ket, m e n n y i r e időszerű kötelesség v o l n a í r á s a i n a k g y ű j t e m é n y e s k i a d á s á r ó l is gon­ doskodni. E n n e k a k t u a l i t á s t a d n a a z a t é n y is, h o g y G á b o r I s t v á n ezidén t ö l t e n é be 60. életévét.

„ H a n e t a l á n t e leszel m a j d az, k e t t ő n k közül, a k i megúszod az e u r ó p a i k a t a k ­ lizmát, a r r a kérlek, p o n t o s a n jegyezz fel m i n d e n t . . . J e g y e z d fel, h o g y é v e k óta n e m volt ilyen szép ősz, ilyen k é k ég és ilyen ostoba v i l á g . . . Í r j á l m e g m i n d e n t , lehetőleg csak a l e g f o n t o s a b b a t — a j e l e n t é k t e l e n p i l l a n a t o k a t , a z életet." G á b o r I s t v á n cikkéből (Levél egy jövendő krónikáshoz) idéztem, melyet a h á ­ b o r ú első e s z t e n d e j é n e k b i z o n y t a l a n őszén írt. S h a m á r v á l l a l t a m a „ j ö v e n d ő k r ó ­ n i k á s " szerepét, a k k o r k í v á n s á g á t is tiszteletben kell t a r t a n o m . G y e r e k k o r á r ó l sosem beszélt, p e d i g most, cikkeit l a p o z v a l á t o m , h á n y s z o r tért vissza az első d ö n t ő é l m é n y e k r e : a b i z o n y t a l a n s á g r a , a h á b o r ú b a v o n u l ó a p a alakjára, a k e n y é r j e g y r e , a g y a k r a n cserélt i s k o l á k r a . H a t o t is változtatott, m í g az érettségihez elért „illúziók, i d e a l i z m u s o k n é l k ü l " . A z é l m é n y d e t e r m i n á l t : itt k e ­ resi m é g a h a r m i n c a d i k é v u t á n is g y ö k é r t e l e n s é g e e r e d e t é t . A d e m i t i z á l t gyer­ m e k k o r t m é g b i z o n y t a l a n a b b , gazdasági válságtól, m u n k a n é l k ü l i s é g t ő l t e r h e s évek, a polgári R o m á n i á b a n e g y r e súlyosbodó kisebbségi sors, a fasizálódó E u r ó p á b a n egyre s z a b a d s á g f o s z t o t t a b b e s z t e n d ő k k ö v e t t é k . H i á b a p r ó b á l m i n d e b b ő l „ k i t ö r n i " európai b a r a n g o l á s s a l , P á r i z s b a n m á r n e m r o m a n t i k á t , csak g a z d a s á g i válságot talál. A t e r v e z e t t ú j s á g í r ó - a k a d é m i a h e l y e t t másféléves franciaországi és b e l g i u m i t a r t ó z k o d á s a s o r á n csak a l k a l m i m u n k á v a l t e n g ő d i k egyik n a p r ó l a m á s i k r a . F e l ­ v á l t v a lift-boy, n y a k k e n d ő á r u s , b á n y á s z , b á r z o n g o r i s t a . C s ü g g e d t e n t é r h a z a N a g y v á r a d r a . „ N e m látok, n e m t u d o k , n e m eszmélek, sötét v a n . Az u t a m a t e l z á r t á k . Dolog n é l k ü l állok. F i a t a l vagyok. Nincs m u n k á m , nincs k e d v e m , b o t o r k á l o k . C é l t a l a n u l , kilátások, r e m é n y e k n é l k ü l . . . — k ö r ö t t e m hazug, h a m i s az élet, i g a z t a l a n a gondolat, g y á v a az e m b e r , szolga a l é l e k . . . " — vallja e z e k b e n az é v e k b e n . A p o l g á r i h u m a n i z m u s h í v e k é n t i n d u l t ifjú ú j s á g í r ó csalódott h a n g j a ez, aki n e m lát k i u t a t . A csüggedést v é g ü l legyőzi a z egészséges életösztön: „Most m á r azért sem! N e m a d o m az egészet o l y a n k ö n n y e n . H a h a r c , a k k o r csatázom." Az A d y E n d r e és a H o l n a p o s o k f o r r a d a l m i örökségét őrző n a g y v á r a d i h a l a d ó értelmiségi k ö r ö k b e n é r l e l ő d i k ú j s á g í r ó v á és e m b e r r é . A fiatalkori b a r á t és későbbi újságírótárs, Ruffy P é t e r így jellemzi e közös b a r á t i k ö r t : „Fogékony, l á z a d ó , szel­ l e m r e szomjas réteg, m e l y A d y r a , ö n v i z s g á l a t r a , l á z a d á s r a , a » m á s k é p p e n lesz holnap« v í z i ó j á r a t a n í t g a t t a b e n n e m a hétszilvafás, szegény fiút." G á b o r I s t v á n r a , A r a t ó A n d r á s r a és a b a r á t i k ö r t ö b b i e l p u s z t u l t t a g j á r a u t a l Ruffy, a m i k o r így szól: „ . . . e g y ü t t a k a r t u n k n a g y s z e r ű t , nagyot, b á r p o n t o s a n azt sem t u d t u k , m i lesz e n a g y s z e r ű : egy szenzációs új r i p o r t , egy lángoló vers, v a g y t a l á n egy ú j , m á s t á r s a d a l o m . " M i n d e n k i sejtette, hogy egyetlen h á r t y a p a p í r o n t á n ­ colunk, m e l y a l a t t lobog a tűz. G á b o r P i s t a a r r ó l í r t cikkeket, hogy „lebegek" — emlékezik vissza Ruffy P é t e r .

M a g a m is m e g t a l á l t a m í r á s a i b a n az i n d u l á s é v e i n e k „lebegő" életérzését, a b i z o n y t a l a n lét szülte n e m z e d é k r e j e l l e m z ő gyökértelenséget. Ez az ifjúság — v a l l ­ j a — „ott áll az ú t k e r e s z t e z ő d é s e k z i v a t a r á b a n , k a v a r g ó , szédült v i h a r o k között, és m e g k í n z o t t élete ösztönös r a g a s z k o d á s á v a l v á r j a a dirigenst, a n a g y s z e r ű k a r ­ mestert, ki egyetlen m o z d u l a t t a l visszaadja élete t a k t u s á t . " Mi volt ez? C s o d a ­ várás? Vagy elhatározás, a kor parancsának engedelmeskedve, munkával, hitval­ lással m e g v á l a s z o l n i a jövő k é r d é s é t ? M i n d k e t t ő ! M e r t k é t e m b e r élt G á b o r I s t ­ v á n b a n : r i t k á n m e g b é k é l v e e g y m á s s a l és r i t k á n e g y m á s h o z simulva, a legtöbbször e g y m á s r a a c s a r k o d v a és csatázva, olykor látszólag szakítva, de m e g é r t v e végül is, hogy csak e g y ü t t l é t e z h e t n e k . Az egyik a fegyelmezett, a g o n d o l k o d ó értelmiségi a t a l p i g „ e m b e r " , ki sor­ sát, b á r m i l y k o m o r is, vállalja, keresi az egész t á r s a d a l o m m a l e g y ü t t a kivezető

Gábor

István

Ilja

Ehrenburggal

utat, t u d j a és h i r d e t i , h o g y az író igazi f e l a d a t a azonosulni a közösséggel. A m á s i k az a n a r c h i k u s a n lázongó polgár, a g o n d t a l a n életre vágyó, a valóságtól m e n e k ü l ő „figura". Skizoid a l k a t á t , k e t t ő s énjét m i n t k é t k ü l ö n á l l ó e m b e r t h ű e n k i t á r u l k o z v a á b r á z o l t a egyik m ű v é s z i n o v e l l á j á b a n : Ember, aki talán csak figura volt a címe. A k é t G á b o r I s t v á n - p o r t r é e g y a r á n t hiteles. T é v e d e t t , a m i k o r azt r e m é l t e , h o g y a „figurát" külföldi c s a v a r g á s a i b ó l h a z a t é r v e végleg o t t h a g y t a a brüsszeli á l l o ­ m á s o n , hogy o t t h a g y h a t t a „ezt a hosszú, k ü l ö n ö s f i a t a l e m b e r t , a k i t eddig m i n d e n ú t j á n elkísért", ezt a „ r é g e n i d e j é t m ú l t , r o m a n t i k u s lázongót", a k i n e k t a l á n „ n e m is volt h a t á r o z o t t p r o g r a m j a , i n k á b b az ó r á k a t t u d t a becsülni, m i n t az életet", ezt a m á s o d i k Oblomovot, „aki o d a h ú z o t t m a g á h o z , isteníteni k e z d t e e l ő t t e m a t u n y a déli tájat, a h o l n e m kell h a r c , s e m r u h a , s e m s e m m i m á s , c s a k . . . k e n y é r f a , a m e l y az a l a t t a h ű s ö l ő n e k s z á j á b a h u l l a t j a az ételt." A v a l ó s á g b a n egész é l e t é b e n m a g á -

b a n h o r d t a a K a k u k M a r c i k , a c s a v a r g ó k t á r s a d a l m o n kívüli „rongyos, d e s z a b a d " életéért lelkesedők á l m o d o z á s á t , ezt az ős-beatniket, akit az e g y r e k i l á t á s t a l a n a b b , k a t a s z t r ó f á h o z közeledő, e l i d e g e n e d e t t p o l g á r i lét szült b e n n e . Még a v i l á g h á b o r ú n e h é z é v e i b e n is, m i k o r í r ó k é n t , e m b e r k é n t e g y a r á n t helytállt, el-eljátszott a gon­ dolattal, hogy a b é k e k ö t é s u t á n T a h i t i b a n telepszik le, a h o l n i n c s t ö b b é gond és felelősség. P e d i g m a g a is t u d t a , le is í r t a : „A g y a k o r l a t az, h o g y n e m szökhetsz m á r s e m e r r e , hős v a g y p i m a s z k é n t , de m a r a d n o d kell." G á b o r I s t v á n élete d ö n t ő s z a k a s z á b a n t r a g i k u s a n h e l y t á l l t . Az „ e m b e r " végleg legyőzte b e n n e a „figurát". A n é m e t m e g s z á l l á s és d e p o r t á l á s n a p j a i b a n n e m e g y k o r h a n g o z t a t o t t jelszava vezérelte, hogy: „élni kell, lehetőleg okosan", n e m a b ő r é t m e n t e t t e a viszonylag biztonságot n y ú j t ó f e h é r - k a r s z a l a g o s m u n k a s z á z a d n á l , h a n e m ö n k é n t j e l e n t k e z e t t a gettóba, hogy S i m o n V e r á v a l , k i t m á s o d i k é l e t t á r s á u l választott, megossza a n e ­ héz sorsot. E g y ü t t s z ö k t e k ki a kolozsvári téglagyárból, de p á r heti b u j k á l á s u t á n a h a t ó s á g o k elfogták és A u s c h w i t z b a d e p o r t á l t á k őket. Az utolsó biztos h í r 1944. n o v e m b e r 27-ről szól. Ismerősei e k k o r l á t t á k a n o r d h a u s e n i l á g e r b e n u t o l j á r a . Vajon gondolt-e a p u s z t u l á s ó r á i b a n a sorokra, m e l y e k e t m a g a í r t le egy­ szer? Ezek szerint közömbösen fogadni a h a l á l érkezését a n n y i , m i n t m e g s z ü n t e t n i az é r d e k l ő d é s t az élet é r t e l m e i r á n t . Azt vallotta, hogy az é r t e l m e t l e n h a l á l jel­ lemzője m a r a d az é r t e l m e t l e n és g e r i n c t e l e n életnek, h o g y n e m m i n d e g y , ki ho­ gyan, m i é r t , m i k ö z b e n h a l meg, m e r t n e m m i n d e g y , h o g y ki m i é r t élt, k ü z d ö t t és m i l y e n d o l g o k k a l volt elfoglalva egész é l e t é n át. Lehet, v a l ó b a n ú g y p u s z t u l t el, a h o g y Ruffy P é t e r t u d j a : a h a l á l t á b o r b ó l szökve, az utolsó p i l l a n a t b a n t e r í t e t t e le egy S S - k a t o n a golyója. Lehet, úgy, ahogy l á g e r t á r s a i n e k e m m e s é l t é k : é h e n p u s z t u l t b ü n t e t é s b ő l , m e r t kápói tisztjében m e g ­ tagadta, hogy t á r s a i t b á n t a l m a z z a . D e lehet, h o g y egyik h í r s e m hiteles. Egy biz­ tos: gyilkos, e m b e r t e l e n v i l á g b a n e m b e r ü l h e l y t á l l v a p u s z t u l t el.

Bevallom, s z o r o n g v a k e z d t e m ú j r a o l v a s n i írásait, féltem, az idő k i k e z d t e őket. Kétségtelen, a t ö b b száz riport, k a r c o l a t és cikk közül sok e l a v u l t ; sok í r á s á b a n az egyedit, a k u r i ó z u m o t , a b i z a r r t hajszolta. A l k o t á s a i n a k zömét mégis időtálló­ n a k é r z e m . N e m szólok a „szabályszerű r i p o r t o k r ó l " , m e l y e k b e n a t é n y e k a l a p j á n leplezte le a n é m e t és az olasz fasizmus e g y r e n y í l t a b b t á m a d ó politikáját, a hazai d e m o k r a t i k u s szabadságjogok beszűkülését. C s a k a z o k r a az í r á s a i r a utalok, a m e l y e k b e n az író eszközeivel a n a p i e s e m é n y e k e t a s z i m b ó l u m m a g a s l a t á r a emelte. G á b o r legjobb í r á s a i n a k h a n g v é t e l e , állásfoglalása, szimbolikája a B á l i n t Györgyé­ vel r o k o n . Ő is a „ t i n t a h a l " eszközeivel k ü z d ö t t a fasizmus ellen, az e m b e r i m é l t ó ­ ságért, a h a l a d á s é r t . A pesti író n y i l v á n v a l ó h a t á s a í r á s a i r a k i d e r ü l , h a összehason­ lítjuk B á l i n t 1936-ban írt, „ F e l h á b o r o d o m , t e h á t v a g y o k " k e z d e t ű c i k k é t G á b o r 1937-es Káromkodom, tehát vagyok c í m ű í r á s á v a l . Az a l a p g o n d o l a t azonos. B á l i n t ­ nál, h a v a l a m i ellen f e l h á b o r o d o m , G á b o r n á l , h a v a l a m i t k á r o m l o k — azt jelenti, hogy a n n a k ellenkezőjéért l e l k e s e d e m . Hosszú évekig, tévesen, azt hitte, az író p a r i t t y á s D á v i d k é n t , egyedül v í v h a t j a h a r c á t az egyre fenyegetőbb, t a l p i g f e g y v e r b e n álló G ó l i á t o k k a l . A fasizmus e l ő r e ­ törésének é v e i b e n m e g é r t e t t e , hogy olyan k o r b a n , m i k o r „az egész v o n a l o n é r v é ­ nyesül az ijesztő refrén, hogy az e r ő s m e g g y a l á z z a a gyengébbet, hogy a h a t a l m i szóhoz j u t o t t lehetőségét és é l e t é t szegi a r e m é n y t e l e n n e k " — e g y e d ü l h a r c o l n i le­ hetetlen. G á b o r I s t v á n a z e l n y o m ó h a t a l m a k k a l s z e m b e n a h a l a d á s o l d a l á n foglal

állást. „ R á j ö t t e m — írja —, hogy az újságíró vagy a h a t ó s á g o k k a l , vagy a közön­ séggel v a n jóban. Vagy az egyiket, v a g y a m á s i k a t szereti. Én a közönséget v á l a s z ­ t o t t a m . " Még h a t á r o z o t t a b b állásfoglalása, m i k o r az író t á r s a d a l m i , közéleti felelős­ ségéről szól. „Az író c s a k szóljon bele ott és a k k o r és úgy, ahogy t e h e t i — h a n ­ goztatja. — Az íróval sok m i n d e n t ö r t é n h e t , ő m a g a is sok m i n d e n r e k é n y s z e r ü l , csak becstelen n e m l e h e t soha." A k i z s á k m á n y o l ó k és k i z s á k m á n y o l t a k t á r s a d a l ­ m á b a n , a „pofozók és pofozottak" v i l á g á b a n , ahogy ő nevezi, felismeri, hogy az e l l e n t m o n d á s o k és konfliktusok végső fokon a t á r s a d a l o m b a n g y ö k e r e z n e k . Szíve m é l y é n polgári h u m a n i s t a m a r a d , jóllehet elismeri, hogy „a l e g m o d e r n e b b t e c h n i ­ kával, ököllel, b a k a n c c s a l , g é p f e g y v e r r e l " t á m a d ó fasizmus ellen az ö n v é d e l e m szülte a k t í v v é d e k e z é s — a „bicskás h u m a n i z m u s " — e l k e r ü l h e t e t l e n ü l szükséges. E g y é r t e l m ű e n h a r c o s antifasiszta á l l á s f o g l a l á s á n a k legbeszédesebb b i z o n y í t é k a : m a g a t a r t á s a a spanyol p o l g á r h á b o r ú k é r d é s é b e n . N e m é r t egyet a z o k k a l , k i k csak a p u s z t u l ó m ű e m l é k e k e t siratják. „ M e r j ü n k h a n g o t a d n i — írja —, h o g y féltjük és s z o m o r k o d u n k V e l a z q u e z é r t , a g g ó d u n k a P r a d o s z o m o r ú sorsán, de m e g l á t t u k , hogy a P r a d o k ö r ü l millió földnélküli t o m b o l é h e s e n . . . " (E s o r o k a t Égő Spa­ nyolország c í m ű b r o s ú r á j á n a k b e v e z e t ő j é b e n irja, melyet E s t e b a n o R o b e r t o á l n é ­ ven a d o t t ki.) A h i t l e r i s t a agresszió k ö v e t k e z t é b e n e g y r e f e n y e g e t ő b b h á b o r ú és fasiszta d i k t a t ú r a veszélyét, az é r t é k e k e l é r t é k t e l e n e d é s é t , az élet e g y r e kifejezettebb e l t á r gyiasodását, a k o r r á k é n y s z e r í t e t t e ezopusi n y e l v e n — a t á r g y a k h u m a n i z á l á s á n a k m ó d s z e r é v e l — á b r á z o l j a . A t á r g y a k fejezik ki a z e m b e r t i l t a k o z á s á t és állásfog­ lalását az e s e m é n y e k k e l s z e m b e n . A c i r k u s z b a visz el, hogy e l m o n d h a s s a : m a az e m b e r e k k u t y á u l élnek, viszont a k u t y á k a t e m b e r i m o z d u l a t o k r a , c s e l e k v é s r e k é n y ­ szerítik. A h á b o r ú k i t ö r é s é n e k küszöbén, 1938-ban, a p o l i t i k a i h e l y z e t e t egy, az utcán, a p o c s o l y á b a n h e v e r ő E u r ó p a - t é r k é p p e l é r z é k e l t e t i : „Nézem, ahogy a piszok, a sár, a maszat, összemázolja, s n é z e m r o n g y a i b a n . Aztán, m i n t aki agnoszkál, m e g á l l a p í t o m : azonos." T i l t a k o z á s á t a d e m o k r á c i a elsorvasztása, a h á b o r ú r a v a l ó készülődés ellen a faliórával m o n d a t j a el. Az véglegesen megáll, n e m szolgálja t ö b b e t „a p o n t a t l a n emberiséget", m e r t a z b e c s a p t a s e m b e r t e l e n hajszáját k í v á n j a r á k é n y s z e r í t e n i . A s z a b a d s á g egyre n y í l t a b b helyettesítését r a b s á g g a l a r e n d ő r i d u b á b a n ülő r a b o p ­ t i k á j á n á t szemlélteti, ki a „ s z a b a d b a " vágyik, s n e m látja, h o g y m á r egész „ E u r ó p a egy n a g y d u b a , hol e s z t e n d ő k r e elítélve s z a l a d u n k , r á z ó d u n k , k i v á g y ó d u n k közben szerencsétlenül, k i l á t á s t a l a n u l , b o l d o g a b b szabad v i d é k e k felé." Ugyanezzel a szim­ b o l i k á v a l á b r á z o l j a a h a z a i valóságot is. A n a g y gazdasági v á l s á g idején a téli n y o m o r mélységét a N a g y v á r a d k ö r n y é k i m e l e g gyógyfürdők v i z é b e n a l v ó m e z t e ­ len m u n k a n é l k ü l i e k d ö b b e n e t e s k é p é v e l szemlélteti. Az é r t e l m i s é g i e k h e l y z e t é n e k k i l á t á s t a l a n s á g á t v e t í t i e l é n k egyrészt a n a g y o b b k e r e s e t e t r e m é l ő , m a g á t k u r u z s l ó n a k k i a d ó és s á t o r b a n r e n d e l ő d i p l o m á s o r v o s feje t e t e j é r e állított v a l ó s á g á v a l , m á s r é s z t a v e n d é g l ő i a s z t a l n á l v a c s o r á z ó 4 fiatal értelmiségi esetével, k i k n e k össz­ v a g y o n a 8 lej. „Kicsit d á t u m , kicsit t ö r t é n e l e m volt ez a v a c s o r a — az erdélyi értelmiségi vacsorázott!" — h a n g z i k az e g y k o r ú k ö v e t k e z t e t é s . Világosan m e g l á t t a azt is, hogy a p o l g á r i n a c i o n a l i z m u s z s á k u t c á b a vezet, s az 1937-es V á s á r h e l y i Találkozó s z e l l e m é b e n h i r d e t i , hogy a r o m á n i a i m a g y a r kisebbség sorsát csak igazi r o m á n — m a g y a r b a r á t s á g és kézfogás biztosíthatja. Ba­ bits Húsvét elölt c í m ű v e r s é n e k sorait p a r a f r a z á l v a , e k é r d é s r ő l így ír: „Ó, legyen vége m á r , legyen b é k e m á r e között a két n é p között, hiszen eléggé világos m á r , hogy b á r m e l y i k gyengül és pusztul, vele gyengül és p u s z t u l a m á s i k is."

H a r c a k é t f r o n t ú : a polgári R o m á n i á b a n a m a g y a r lakosság egyenlőségéért küzd, a m i é r t a r é s z r e h a j l ó polgári h a t ó s á g o k b ö r t ö n b ü n t e t é s r e ítélik. 1940 u t á n É s z a k - E r d é l y b e n a r o m á n lakosságot veszi v é d e l m é b e . 1942-ben T u r n o w s k y S á n ­ d o r h o z szóló egyik l e v e l é b e n írja a k ö v e t k e z ő k e t : „ H a m é g emlékszel, m a g a m v e r e k e d t e m legtöbbet p r e f e c t u s o k k a l és h a s o n l ó h a t a l m i legényekkel, a m i b ő l — t e r m é s z e t e s e n — é p p ú g y n e m k í v á n o k h a s z n o t m a g a m n a k , m i n t ahogy a k k o r sem i r r e d e n t a s z e m p o n t o k vezettek. C s a k a k k o r k i a b á l t a m , m i k o r a m a g y a r s á g k u l t u ­ rális és szabadságjogait n y i r b á l t á k és döfködték. M i n d i g t u d t a m , hogy a D u n a m e ­ d e n c é b e n élve m e l y e k a d u n a v ö l g y i e m b e r jogai, de kötelességei is. Ezért í r o k ma, ahol csak t e h e t e m , a z a k k o r többségi és m a kisebbségi r o m á n s á g r ó l o l y a n c i k k e ­ ket, a m i k e t a Magyar Nemzet-ben o l v a s h a t t á l m á r . Ezt p e r s z e s o k a n n e m é r t i k és n e m érzik m a . " G á b o r I s t v á n világosan látta, hogy a fasizmus és a h á b o r ú okozta b i z a l o m m e g r e n d ü l é s e az e u r ó p a i n é p e k között é p p o l y a n pusztító h a t á s ú , m i n t az egyedi e m b e r i m é l t ó s á g é r t é k v e s z t é s e . „ R o b b a n t j á k a megértést, a szívet, a becsülést s az é r t e l m e t , z a v a r o s v i z ű é l e t ü n k l e g r e m é n y t e l e n e b b és l e g c s e n d e s e b b hajóit" — állapítja m e g r e z i g n á l t a n a h á b o r ú első é v é b e n . Az a n y a g i jólét csak a k k o r teljes­ é r t é k ű — h a n g o z t a t j a — h a az e m b e r i együttélés erkölcsi és jogi s z a b á l y a i n a k tisz­ t e l e t b e n t a r t á s á v a l t á r s u l . E n é l k ü l az e m b e r i élet é r t e l m e t l e n n é válik. S é p p e n az élet és h a l á l e m b e r i m é l t ó s á g á t r e n d í t e t t e m e g a l a p j á b a n a fasizmus.

I d e k í v á n k o z i k a n n a k e l m o n d á s a , hogy G á b o r I s t v á n , aki fiatalkorától aktív újságíró- és p u b l i c i s t a k é n t élt, e l ő b b N a g y v á r a d o n , m a j d 1937-től a Brassói Lapok irodalmi o l d a l a s a Népújság szerkesztőjeként, n e h e z e n t u d t a m e g s z o k n i m a r o s v á ­ sárhelyi k é n y s z e r ű tétlenségét. Újságírói lehetőségei b e s z ű k ü l t e k , a kolozsvári Ke­ leti Újságba n é v t e l e n ü l írt, a b u d a p e s t i Magyar Nemzetnek és egy a r á n y l a g l i b e ­ rális szellemű l a p n a k rövid r i p o r t o k a t küldött. I g y e k e z e t t m a g á t h a s z n o s í t a n i . Részt vett a V á s á r h e l y i K ö n y v n a p m e g s z e r v e z é s é b e n , e l k í s é r t e Móricz Z s i g m o n d o t erdélyi k ö r ú t j a egy részén, K á n t o r n é , a jeles színésznő s í r k ö v é n e k felállítását szorgalmazza M a r o s v á s á r h e l y t , T o l n a i Lajos v á s á r h e l y i éveiről c i k k e t í r t Móricz l a p j á b a , a Kelet Népébe, de e g y r e b i z o n y t a l a n a b b a n y a g i és erkölcsi helyzetét n e h e z e n t ű r i . Ezért idézi oly g y a k r a n — a m a g a erősitésére — S a l a m o n E r n ő , Sőni P á l , az író K o v á c s György, Molter K á r o l y b a r á t i t á r s a s á g á b a n — újságírói m ú l t j á n a k emlékeit. N e ­ vetve számol b e b a l u l induló, d e v é g ü l is sikeresen z á r u l ó első r i p o r t j á r ó l K a r i n ­ thyval, t a l á l k o z á s á r ó l és r i p o r t j a i r ó l Hja E h r e n b u r g g a l , A l b e r t Londresszel. F e l ­ idézi a brassói szerkesztőségi l é g k ö r t a p r ó ö r ö m e i v e l és sztereotípiáival, hol a k á r ­ csak a b o l o n d o k h á z á b a n , m i n d e n m u n k a t á r s a m a g a t é m á j á n a k megszállottja. A szerkesztőség l é g k ö r e h i á n y z i k n e k i , ahol — m i n t ö n g ú n n y a l meséli — a l e g n e h e ­ zebb r o v a t az Ezt írja az olvasó. Ezért költözött alig egy é v u t á n K o l o z s v á r r a . Persze, az á t t e l e p e d é s t a n y a g i t é n y e z ő k is befolyásolták. A G á b o r - h á z k ö r ü l l á t ­ szólag m i n d e n r e n d b e n volt. A „terülj a s z t a l k á m " b ű v s z ó r a K a t i , a felesége, m i n ­ den este ételt-italt, szivart, b o r t tesz elénk, de r ö v i d e s e n észre kellett v e n n ü n k , hogy a könyvespolcról a k ö n y v e k , a szobából a szőnyegek e g y r e fogynak, s egy n a p G á b o r P i s t a m a g a jegyzi m e g : „Olyan vagyok, m i n t a moly, m e g e s z e m a könyveimet." K o l o z s v á r t ó l n a g y o b b újságírói lehetőségeket v á r t . Új b a r á t i k ö r e — K o r v i n S á n d o r , T a m á s G á s p á r , Dénes K l á r i és G a á l G á b o r k á v é h á z i asztala (ahova — m i n t írja — „oda s z e r é n y k e d e t t " ) — szeretettel fogadja. A levelek és ú j a b b t a l á l -

kozásaink alkalmával elmondottakból azonban látnom kellett, hogy kolozsvári ter­ vei n e m sikerültek. Ahogy most forgatom az 1940—44-es évek rendelkezésemre álló — igaz, erő­ sen hiányos — írói termését, csak egy, a vásárhelyi K e m é n y Zsigmond Társaság­ ban felolvasott igényesebb novellát (Forradalom az étteremben) s a Nyilas Párt marosvásárhelyi titkárát leleplező szellemes írást találtam. Ez utóbbi alapötlete valóban bravúros. Látszólag banális hirrel indul: Marosvásárhelyt él egy kitűnő nőimitátor, Jotta Panna. Részletesen ecseteli a nőimitátor művészi teljesítményét, mennyire sikerült hastáncával, taglejtésével egy keleti háremhölgy illúzióját kel­ tenie. Ezt zárja a váratlan csattanó: sajnos, a nőimitátor abbahagyta művészi t e v é ­ kenységét s ma valódi nevén a helyi nyilasmozgalom élére állt. A legtöbb írása jelentéktelen riport, többnyire aláírás nélkül, mert — mint maga írja — ahhoz, hogy megélhessen, „kilogrammra" kell termelnie. Családi élete is válságba jut. Különválik feleségétől, kapkodóan „hetyke" férfiúi erejét saját magának bizonygató életmódja talajvesztettségéből fakad. Hirtelen fellobbanással hol angolul tanul, de két hét után abbahagyja, hol az egyetemre iratkozna be, de hiányzik a 200 pengő a tandíjra. A Vajda János Társaságban Petőfi Erdélyben cím alatt meghirdetett előadá­ sát kétszer visszamondta, holott már a meghívót is kinyomtatták. Az első vissza­ mondást így indokolta egyik levelében: „Az előadásomat csak akkor tartom meg, ha közben megkapom katonai kivételezettségemet, mert olyan a téma, hogy utána könnyen behívhatnak. Erdély üldözöttjeiről beszélek, kezdem Szenczi Molnár A l ­ berttal, Misztótfalusi Kis Miklóssal, Bölöni Farkassal és v é g z e m a zsidóknál. Lé­ nyeg: Erdélyben mindig üldözték azokat, akik kiemelkedtek egy fejjel. Egyszóval, n e m a legnyugodtabb téma manapság." E minden oldalú sikertelenség közepette szenvedélyesen veti magát a regényírásba. Első érett alkotásának reméli, lírai ki­ csengésű önvallomásnak. Be is fejezte, de kiadása elé nehézségek tornyosulnak. 1942 szeptemberében erről ezt írja: „A k ö n y v e m m e l baj van, cenzori bajok, két fejezettel. A szíve a könyvnek, amiért az egész készült. A Hősi ének és a Vallo­ más című fejezetek n e m jöhetnek, dehát enélkül semmi sem j ö h e t . . . A kiadó nem forszírozza, mert belátja, hogy szörnyű volna megmetszetten megjelennem első könyvemmel." Egy másik levele szerint később elvben megegyeztek a Cserép­ falvi-kiadóval, hogy a regény mellett kisebb esszéket is közöl a kötetben. A kéz­ irat további sorsáról n e m tudok. Kudarcok és nehézségek ellenére derűs. Ugyanabban a levélben, amelyben regénye cenzori akadályairól ír, így számol be magáról: „Tele vagyok életkedvvel és munkatervvel, naponta fedezem fel a szörnyű világban, hogy semmi okosabbat nem tehetnék most, mint hogy éljek és legyek." Politikailag is tevékeny. 1943 v é ­ gén olyan haladó gondolkozású magyar és román újságírókkal és közéleti embe­ rekkel való szoros kapcsolatáról számol be, akikről ma már tudjuk, hogy a B é k e ­ párt szervezői voltak. S azután következik a váratlan, utolsó, megrendült hangú levél. 1944. február 27-éről. Részletesebben kell idéznem, nemcsak mert az utolsó, hozzám írt sorai voltak (az aláhúzások is tőle valók), hanem mert néhány nappal a német meg­ szállás előtt, melynek áldozatául esett — szabályszerűen elbúcsúzott az élettől. Nagyképűség lenne azt írnom — kezdi levelét —, hogy végrendeletet ültem le írni, de mégis úgy érzem, több ez, mint egy egyszerű levél... Most, hogy Korvin elhagyott, talán csak Te maradtál, aki annyira ismersz, hibáim­ mal, esztelenségeimmel együtt.

Én Korvin halála után kábán és kifosztottan járkáltam hetekig, semmit sem dolgoztam, csak mikor anyagiakban már a végső szerencsétlenség fenye­ getett, kezdtem visszatérni régi életembe. Szétválasztom a dolgokat, én Korvin halálában nemcsak személyének elvesztését sirattam, de az egész élet kiborult elébem hirtelen... Te jól tudod, hogy mindent megtettem már az életemben, amit ember kitalálhat önmaga ellen, de számomra csak így érdekes az élet, csak így szórakoztató. Én szeretek elhullani és megélemedni sokszor, s megint elkezdeni az életet elölről. De most, és ezért mászkál fejemben a végrendelet szó — úgy érzem —, olyan napok jönnek, melyek meghaladják erőmet. Be­ vallom neked, amit sosem tettem és éreztem — félek. . . . É s egyáltalán, egyre szűkül a kör, mert úgy látom, alig beszélhetek valakivel, ki normális vagy őrült, mint én — s alig lehet kitörni már vala­ merre is, mert egyre jobban fenyeget a vész, s most, ha nagyon nem vigyá­ zok, lelkileg omlok össze, de véglegesen. Én tudom jól, hogy nemcsak népek, de emberek életében is bekövetkezhetik az, hogy meghal az, ki nem tud küz­ deni, és én most ezt az erőmet vesztem el fenemódon, és nem tudok küzdeni, mert úgy látom, nincs miért... Csodálatos módon nyugodt vagyok közben, de lehet, hogy ez az őrült ember nyugodtsága, aki a lángok között, bamba tekintettel meg sem kísérli a menekülést. Szinte írni sem tudok, mert annyira megnőtt igényem magammal szemben, s előadásomat is azért mondottam le, mert úgy érzem, fölösleges beszélni, s minden fölösleges. Most nem azok az órák jöttek el, mikor bármilyen emberi beszéd érdekes, vigasztaló vagy kedv­ derítő lehet. Amit írok, kulimunka, s csak éppen a lakbérért meg az ételért teszem... De hiszen én nyakadba öntöm, önző módon, az én életemet, s köz­ ben vajon mi van veled? Azt hiszem, ti jól vagytok... s egész lelkemből kí­ vánom ezt nektek, s azt is érzem, hogy amennyire én nem, ti megússzátok az egész zivatart. U g y e beszéltek majd rólam néha? ...Nagyon benne. Áldjon érdemes még

fáradt vagyok, kimerített ez az írás, mert sok minden fáj meg az Isten... Írj még, ha tudsz, ha érdemes, ha egyáltalán valami. Pistád

A m i ezután következett, azt csak a közös barátok és mindenekelőtt Simon Vera beszámolójából tudom. A német megszállás, a Gestapo házkutatása, mely elől idejében sikerült elrejtőznie, a barátai nyújtotta menekülési lehetőség, a nagy­ bányai katonai behívó, hazaszökése Kolozsvárra, önkéntes jelentkezése a gettóba, majd Auschwitz. Az ott töltött első hetekben találkozott vele tragikomikus körül­ mények között Huszár Ilona és a feleségem. Mindketten kopaszra nyírva, lehetet­ len rongyokba burkolva álltak a Lagerstrassen, mikor egy ruhákkal teli taligát tolva szembejött velük Gábor István. Az örömön és az oly gálánsul, élete kockáz­ tatásával nekik juttatott pulóvereken kívül a két asszony még egy rendkívüli aján­ dékot kapott Gábor Istvántól. Emberi méltóságukat adta vissza egy percre. Sza­ bályszerű meghajlással a „hölgyeknek" kijáró kézcsókkal üdvözölte őket, mintha csak a Gecse utcai lakáson találkoztak volna, s nem itt a halál t o r k á b a n . . . Említettem, milyen hírek szállongtak Gábor István utolsó óráiról. Én a ma­ gam vigasztalására egy újabb változatot teremtettem, melynek — természetesen — semmi köze a valósághoz s azt Gábor István saját irásából, a már említett Ember, aki talán csak figura címűből merítettem. „Utoljára ismerőseimtől hallottam felőle — írta hőséről, második énjéről. — Az országúton látták, kis csapatot vezetett. Harmincan vagy negyvenen lehettek, de ő ment elöl. Zuhogott az eső, valamennyien lassan mentek, s ő énekelt. Valami hajdani elátkozott csapatnak tűntek. Kik lehettek? Dehát ez éppen olyan megfejt­ hetetlen, mint ő maga. Lehet, rátalált arra a kis csapatra, a »piszkos idegenek« külön társadalmára. Lehet, hogy megálmodott társadalmának álomalakjait vonszolta maga után a sáros úton, a zuhogó, hideg esőben." Ebben a valótlan-való menetelésben a semmi felé látom őt örökre én is.

WILLIAM FAULKNER

Hajnali hajtóvadászat

A csónakban voltam, amikor megláttam. Épp szürkült: épp csak megetettem a lovakat, és másztam vissza, le a parton, a csónakhoz, és löktem el, hogy majd átmegyek, vissza a táborba, amikor megláttam, tán negyedmérföldnek a felére, fölfelé a folyón; úszott; épp csak a feje látszott ki a vízből, az se több egy pon­ tocskánál abban a gyér világosságban. De tisztán láttam azt a hintaszéket, amit a búbján hintáztatott, ment egyenest vissza a morotva villájában lévő nádasba, ahol egész é v e n át tanyázik az idény előtti napig, mintha csak a vadőrök naptárt adtak volna neki, hogy mikor tisztuljon és tűnjön el onnan, senki se tudja hová, az idény utáni napig. De most itt van, jön vissza, időnek előtte egy nappal, úgy, mintha megkeveredett volna, és véletlenségből a tavalyi naptárt használta volna. Ez pedig elég baj lesz neki, mert én m e g Mister Ernest holnap reggel lóra ülünk, és egyenest rajta fogunk ütni, amikor felkel a nap. El is meséltem Mister Ernestnek, aztán vacsoráztunk, aztán megetettük a ku­ tyákat, aztán meg segítettem Mister Ernestnek kártyázni, úgyhogy a széke mögött álltam tíz óra tájig, amikor Roth Edmonds azt mondta: — Mért n e m fekszel már le, kölyök? — Vagy ha már lesni akarsz — mondta Willy Legate —, mért n e m fogsz egy nyelvtankönyvet, és abba leselkedsz? Ez a kölyök minden ronda szót ismer a szótárban, minden pókert a pakliban, minden whisky-cimkét a pálinkaházban, de a nevét, azt n e m tudja leírni. Vagy te tudod? — kérdezte tőlem. — Nincs szükségem arra, hogy le is irjam a nevemet — mondtam én. — Itt van a fejemben, és n e m felejtem el, hogy ki vagyok. — Tizenkét é v e s vagy — mondta Walter Ewell. — És mondd csak, mint férfi a férfinak, életedből ugyan hány napot szenteltél az iskolának? — Hol van ennek ideje iskolába járni — mondta Willy Legate. — Mi értelme is volna szeptembertől november közepéig iskolába járni, amikor úgyis félbe kell hagyni akkor, hogy ide jöjjön hallani Ernest helyett. Aztán meg mi értelme volna januárban visszamenni az iskolába, amikor alig tizenegy hónap múlva megint november tizenötödike lesz, és akkor kezdheti előlről az egészet, hogy Ernest meg­ tudja, merre mennek a kutyák? — Különben pedig, ne nézz a lapomba — mondta Roth Edmonds. — Mi van? Mi van? — mondta Mister Ernest. A hallógomb mindig a fülé­ ben volt, de a vadászatra sose hozta magával a telepet, mert a madzag folyvást fölakadna és lepányvázna bennünket, amikor sűrűségen hajtunk keresztül. — Willy azt mondja, hogy feküggyem le! — ordítottam. — Te sose urazol senkit? — mondta Willy. — Mister Ernestet leurazom — mondtam én. — Helyes — mondta Mister Ernest —, akkor feküdj le. Nincs rád szükségem. — Szórul szóra — mondta Willy. — Süket, n e m süket, egy ötvendolláros hí­ vást akkor is meghall, ha m e g se mozdul az ember szája. Le is feküdtem, aztán kis idő múlva Mister Ernest bejött, aztán megintcsak el akartam mesélni, hogy milyen nagynak látszott az agancsa, még egy negyed­ mérföld felére is, benn a vízben. Csakhogy ám ordítoznom kellett volna, és Mister Ernest csak az egyszer ismerné el, hogy nem hallja, amit mondok, ha Dan hátán ülnénk, és arra várna, hogy mutassam meg, merrefelé mennek a kutyák. Így aztán csak lefeküdtünk, és n e m is telt el semmi idő, Simon már verte is a kanállal a palacsintasütő fenekét, és üvöltözött, hogy — Ébresztő, forró a hajnali fekete! —, aztán átmentem a folyón, most sötétben, lámpával, aztán megetettem Dant meg Roth Edmonds lovát. Szép napunk volt kilátásban, és napsütés; még a sötétben is tisztán láttam a fehér fagyot a leveleken meg a bokrokon: éppen olyanforma nap, amilyenkor az a hatalmas vén betyár, aki ott fekszik a nádasban, szeretni fogja a hajtást. Aztán ettünk, aztán átküldtük a les-állványokat Ike McCaslin bátyó részére, hogy azokra az állásokra kerüljenek, amiket kinézett magának, mert ő volt a leges-

legöregebb a v a d á s z a t o n . A h o g y számolom, az öreg v a g y száz é v e v a d á s z i k s z a r v a s r a e b b e n az e r d ő b e n , és h a v a l a k i tudja, hogy ez a b i k a m e r r e fog m e n n i , h á t ő a z t á n tudja. N y i l v á n , hogy egy ilyen vén, n a g y bika, m i n t ez, aki a n n y i ideje j á r j a az erdőt, a m e n n y i s z a r v a s o k között m e g i n t c s a k száz e s z t e n d ő t számít, szóval ő m e g McCaslin b á t y ó biztosan el t u d j á k r e n d e z n i , hogy m á m a reggel u g y a n a z o n a h e l y e n l e g y e n e k u g y a n a b b a n az időben — t e s z e m fel persze, h a sike­ r ü l neki előle m e g M i s t e r E r n e s t elől m e g u g r a n i a a h a j t á s b a n . M e r t én m e g Mis­ t e r E r n e s t a k a r j u k megfogni őtet. Aztán én, M i s t e r E r n e s t m e g R o t h E d m o n d s á t v i t t ü k a k u t y á k a t m e g S i m o n t , aki Sast m e g a többi n a g y k u t y á t t a r t o t t a p ó r á z o n , m e r t a kicsikék, a kölykök n e m m e n t e k s e h o v á se m i n d a d d i g , a m í g Sas m e g n e m m u t a t t a nekik, h o g y a n kell. Aztán én, Mister E r n e s t m e g R o t h f e l n y e r g e l t ü n k , a z t á n M i s t e r E r n e s t fölült, a z t á n f ö l a d t a m n e k i a z á v á r o s p u s k á t , de a k a n t á r t h a g y t a m , h o g y D a n m e g b í r j o n s z a b a ­ dulni attól a kis csökönyösségtől, a m e l y i k m i n d e n reggel b e n n e volt, a m í g csak Mister Ernest a füle közé v á g o t t a puskacsővel. Aztán Mister Ernest megtöltötte a puskát, aztán átengedte addig a kengyelt, amig mögéje fölültem, a z t á n e l i n d u l t u n k a v é d ő p á s z t á n föl a m o r o t v a felé: legelői a n é g y n a g y k u t y a r á n c i g á l t a S i m o n t a h á t á r a m a d z a g o l t egycsövű k o v á s p u s k á j á v a l együtt, a kölykök m e g eszeveszetten futkostak m i n d e n f e l é . M o s t a n r a kivilágosodott; n e m ­ s o k á r a é p p e n jó lesz: kelet m á r a n a p elébe sárgállott, m e g a l é l e g z e t ü n k is füs­ tölög a hideg, n y u g o d t , villogó levegőben, a m í g a n a p föl n e m kel, és föl n e m melegíti; m e g a r e p e d é s e k b e n a v é k o n y jégkéreg, m e g m i n d e n levél, m i n d e n ág, m i n d e n vessző, m e g m é g a fagyott h a n t o k z ú z m a r á s teteje is a r r a v á r , hogy fel­ ragyogjon, m i n t s z i v á r v á n y villogjon fel, a m i k o r m a j d v é g r e feljön és r á j u k t a l á l a n a p . Végül egész b e n s ő m k ö n n y ű lett és feszes, a k á r a léggömb, tele ezzel a k ö n n y ű , erős, hideg levegővel, úgyhogy, m i n t h a n e m is é r e z n é m a ló h á t á t az ü l e ­ p e m alatt, csak a forró, feszes izmok m o z g á s á t a forró, feszes b ő r alatt, ü l t e m és n e m volt s e m m i s ú l y o m se, úgyhogy, h a a v é n Sas szagot k a p n a és m e g u g r a n a , én m e g Dan, m e g Mister E r n e s t csak m e n n é n k , m i n t a m a d á r , és n e m is é r i n tenők a földet. Igazi jó n a p volt. A r r a , hogy megöljük, t u d o m , ez a nagy, v é n b i k a a k k o r s e m v á l a s z t h a t o t t v o l n a j o b b a t a m a i n á l , h a m é g tíz é v r e elodázza. É s tényleg, alig, hogy a m o r o t v á h o z é r t ü n k , m e g l á t t u k a c s a p á j á t a s á r b a n , ahol t e g n a p este kijött a folyóból, ú g y t e r p e s z k e d e t t a p u h a s á r b a n , m i n t v a l a m i t e h é n n y o m , a k k o r a volt, m i n t a t e h é n é , a k k o r a , m i n t egy öszvéré; Sas m e g a t ö b b i k u t y a m á r f e k ü d t is bele a p ó r á z b a , ú g y h o g y Mister E r n e s t szólt, u g o r j a k c s a k le, és segítsek S i m o n n a k t a r t a n i őket. M e r t én m e g M i s t e r E r n e s t p o n t o s a n t u d t u k , hol lehet ő k e l m e : egy kis n á d a s - s z i g e t e n a m o r o t v a közepén, a h o l m i n d a d d i g l a p u l ­ hat, a m í g a k u t y á k v é l e t l e n ü l föl n e m v e r n e k v a l a m i őzsutát vagy s z a r v a s t e h é n t , ezek a z t á n f u t h a t n a k a m o r o t v a m e n t é n m i n d k é t i r á n y b a n fölfelé is, lefelé is, és m a g u k r a c s a l h a t j á k a k u t y á k a t , úgyhogy ő k e l m e k i ó v a k o d h a t és visszaosonhat a m o r o t v á n le a folyóhoz, á t ú s z h a t j a , a z t á n u g y a n ú g y i t t h a g g y a a k ö r n y é k e t , ahogy másszor is m i n d i g , egy n a p p a l az i d é n y előtt. H á t é p p ez az, a m i t mi sehogy se a k a r t u n k , hogy most is ezt tehesse. Így aztán h á t r a h a g y t u k Rothot lovastul, hogy v á g j a el az útját, és t e r e l j e I k e b á t y ó leseire, h a m e g p r ó b á l n a visszaosonni le a m o r o t v á n , és én m e g S i m o n a p ó r á zos k u t y á k k a l felfelé m e n t ü n k a m o r o t v á n , a m í g M i s t e r E r n e s t a ló h á t á n azt n e m m o n d t a , hogy m á r elég, a k k o r b e k a n y a r o d t u n k az e r d ő b e , n e g y e d m é r f ö l d n e k a felére, a n á d a s t ó l följebb, m e r t m a déli szél fog l e n n i , a m i k o r m a j d föltámad, aztán lefelé f o r d u l t u n k a n á d a s n a k , a z t á n M i s t e r E r n e s t k i a d t a a p a r a n c s o t , hogy eresszük r á őket, m i m e g l e r á n t o t t u k r ó l u k a pórázt, a z t á n M i s t e r E r n e s t á t e n g e d t e a kengyelt, és m e g i n t m ö g ö t t e ü l t e m . A v é n S a s m á r r é g e s r é g n y o m o n volt, m e r t ő é p p olyan jól t u d t a , m i n t mink, hogy hol l a p u l h a t ez a v é n b e t y á r , c s a k m é g e g y á l t a l á n n e m lőtt ki, h a n e m csak fúrta m a g á t k e r e s z t ü l a v a r j ú t ö v i s e n , n y o m á b a n a többi csapázó k u t y á v a l , és m é g D a n e n is látszott, hogy ő is t u d e r r ő l a bikáról, l a s s a n ü g e t n i kezdett, kicsit u g r á l v a az i n d á k között, úgyhogy m á r el is foglaltam a b ú v ó h e l y e m e t M i s t e r E r n e s t d e r e k á n , m é g mielőtt a r r a k e r ü l sor, hogy Mister E r n e s t m e g p i s z k á l j a . M e r t a m i k o r m i n k i g a z á b a n n e k i v e s e l k e d ü n k , és h ú z u n k sebesen a s z a r v a s n y o m á b a n , a k k o r én m á r l e g i n k á b b n e m D a n h á t á n ülök, h a n e m M i s t e r E r n e s t d e r e k á n , a b ú v ó ­ h e l y e m b ő l á g a s k o d o m ki, úgyhogy Willy L e g a t e m o n d t a is, h o g y a m i k o r M i s t e r E r n e s t sebesen v á g t a t az e r d ő b e n , az úgy n é z ki, m i n t h a egy g y e r e k n a g y s á g ú , ü r e s k e z e s l á b a s l o b o g n a M i s t e r E r n e s t farzsebéből.

De nem is csak hogy rajtaütés lett belőle, hanem valósággal a hegyébe ugrot­ tunk. Sas egészen mögéje lopózhatott, vagy lehet, hogy tán rá is lépett, amikor heverészett ottan, és azt gondolta, hogy még mindig holnapután van. Sas csak hátrafordította és felkapta a fejét, és azt mondta, „Ott megy", és mink hallottuk is, ahogy a bika áttört a nádas elején. Akkor már az egész kutyafalka mögötte vonított, Dan összehúzta magát, hogy kiugorjon, de ebből n e m lett semmi, mert a feszítőzabiának ugrott, és Mister Ernest lefelé irányította, belé a morotvába, körül a nádason, és föl a másik parton. Csakhogy sose kellett neki azt mondania, „Merre?", mert én már a válla fölött mutattam, befészkelve magam a búvóhelyemre az övön, épp ahogy Mister Ernest megpiszkálta Dant azzal a vén, nagy rozsdás sarkantyúval a magassarkú csizmáján, mert amikor Dan ezt megérzi, kilő, mint egy dinamitpatron, keresztül-kasul mindenen, amin csak át tud törni, és amikor nem tud, akkor fölötte vagy alatta, fölötte, mint a madár, alatta térden csúszva, mint a vakond vagy egy nagy menyét; Mister Ernest végig a hátán, mert neki ott van kapaszkodni a nyereg, és én is végig a hátán, mert n e k e m meg ott van ka­ paszkodni Mister Ernest; én meg Mister Ernest nem hogy hajtanók ilyenkor a lovat, hanem inkább ő visz minket, feltéve, ha kapaszkodunk. Mert amikor jön a hajtás, Dan n e m törődik azzal, nincs-e ott valaki; így vakuljak meg, ha egymaga is n e m tudná ráküldeni, aztán követni a kutyákat, nélkülem vagy Mister Ernest, vagy Simon, vagy senki nélkül. Épp hogy ezt csinálta. Kellett is: a kutyákat már alig hallottuk. Sas nyilván egyenest a vén betyár farára szegezte a szemét, úgyhogy az jobbnak látta végtére is tovább vinni onnét a büdöst. És mostanra már egészen biztos jó közel kerülhet­ tek Ike bátyó leshelyéhez, és Mister Ernest lefogta és tartotta Dant, aki összegör­ nyedt, farát hányta, reszketett, mint az öszvér, amikor a farkát vágják, mi meg a lövésekre füleltünk. De egy darab se jött, és Mister Ernest fülébe üvöltöttem, hogy jobb lesz tovább menni addig, amíg hallom a kutyákat, akkor szárat adott Dannek, de a lövés még mindig sehol, és akkor már tudtuk, hogy a hajtás elhagyta a leshelyet, mintha ez a vén betyár csakugyan lidérc volna, ahogy Simon m e g a

többi cseléd állította, aztán kirobbantunk a sűrűségből, és csakugyan Ike bátyó volt ott Willyvel, aki a lábnál állt egy nedves ösvényen. — Mindőnkön átjött — mondta Ike bátyó. — Hogy hogy csinálta, azt nem tudom. Csak egy pillantásnyit láttam. Akkorának látszott, mint egy elefánt, és akkora hintaszék a fején, hogy egy bőgő bikaborjút el lehetne ringatni benne. Egyenesen lefele tartott a börcön. Jobb lesz, ha mentek tovább tik is; azok ott a Disznó-ágnál nemigen fogják elhibázni. Hát aztán, újra elhelyezkedtem a búvóhelyemen, aztán Mister Ernest megint megpiszkálta Dant. A börc egyenest délnek húzódott; nem volt az se indás, se bozótos, úgyhogy gyorsan bírtunk haladni, neki a szélnek, mert már az is fel­ támadt, meg a nap is fenn volt már, pedig időm se volt észrevenni, fényesen, erő­ sen és velünk egymagasságban ragyogott és szikrázott át az erdőn a zúzos levele­ ken, mint a szivárvány. Hát aztán, megint hallottuk a kutyákat is, valamennyiszer a szél fölerősödött; most nyerhettünk volna időt, de Dan még mindig ügetésre volt fogva, mert most nem lehetett tudni, micsoda lenne a jobb: az-e, ha gyorsan érünk oda, még mielőtt ő odaérne a Disznó-ágiak leshelyeihez nyolc mérföldnyire a mieinkétől, vagy épp hogyha lassan, abban az esetben persze, ha azok is elszalasztják. És csakugyan, kis idő múlva hallottuk a kutyákat; Dant lépésre fogtuk most, hadd fújja ki magát kicsit, és hallottuk őket, elhalón jött föl a széllel, csak most nem a hajtás hangja, hanem a csapázásé, mert a vén betyár nyilván még jó darabon erre följebb elhatározta, hogy abbahagyja a hülyéskedést, és össze­ szedte magát, megugrott, és egy jó mérföldet vetett maga meg a kutyák közé — egészen addig, amíg neki nem futott azoknak ott lenn a leshelyeken. Szinte láttam, ahogy megáll egy bokor mögött, kikukucskál, és azt mondja, „Mi van itt? Mi ez? Ez az egész istenverte környék tele van máma emberrel?" Aztán visszanéz a válla fölött arrafelé, ahonnan a vén Sas meg a többi kutya vonít utána, közben azt latolgatja, mennyi ideje van kiszámolni, hogy mi legyen a következő húzása? Kivéve, hogy majdnem hogy túl jól számolt. Hallottuk a lövéseket; olyan volt, mint a háborúban. A vén Sas nyilván megint a farára szegezte a szemét, és a vén betyárnak nemigen lehetett más választása. Kitört. „Pu, pu, pu", aztán megint „pu, pu, pu, pu", mintha három-négynek egyszerre kellett volna bandában rá­ vetnie magát, mielőtt még akár csak elfarolni is lett volna ideje; én meg üvöltöt­ tem, „Nem! Nem! Nem!", mert ő a mienk volt. A mi babunkat ette, a mi zabun­ kat, a mi nádasunkban lakott; évről évre figyeltük őt, olyan volt, mintha mink neveltük volna, és akkor a mi hajtásunkon, a mi kutyáink orra előtt legyen meg­ ölve idegenektől, akik nyilván megpróbálják elverni róla a kutyákat, és aztán félre­ húzzák, mielőtt még egy darab húst is vághatnánk belőle. — Fogd be a szád és figyelj — mondta Mister Ernest. Hát aztán így is csi­ náltam, és meghallottuk a kutyákat; nemcsak a többieket, hanem Sast is, és se nem szagot kereső, se nem csaholó, se nem dobod el volt a hangjuk, se nem semmi, hanem mint amikor szemük előtt van a vad, azután, hogy már rég meg­ szűnt a lövöldözés. Az ám, az orruk előtt látták a zsákmányt. Ahogy Willy Legate mondaná, ha Sas csak egy adag whiskyt is bevett volna, megfogta volna azt a szarvast; de így csak ment tovább, már régesrég el is ment, amikor kiugrattunk a sűrűből, és megláttuk a szivarokat, akik a lövöldözést csinálták: guggolva csúsztak-másztak ott körbe-körbe, nézték a földet meg a bozótot, mintha csak, hogyha elég sokáig nézik, akkor bizony vérfoltok fognának kivirágozni az ilyen növények szárain meg levelein, mint a szeder meg a málna, amikor pedig a vén Sast még lehet hallani, amint váltig mondja nekik, hogy abból, ami őelőtte van, vér ugyan ki nem jött egy csepp se. — Szerencsétek volt, fiúk? — kérdezte Mister Ernest. — Azt hiszem, eltaláltam — mondta egyikük. — Tudom, hogy eltaláltam. Most keressük a vért. — Hát ha meglelitek, csak fújjatok a kürtbe, visszajövök és segítek nektek bevinni a táborba — mondta Mister Ernest. Így aztán mentünk tovább, mentünk most sebesen, mert a hajtást már me­ gint alig lehetett hallani, csak mentünk sebesen, mert ez után a mindenféle lövöl­ dözés meg izgalom után mintha nemcsak a bika, hanem a kutyák is új erőre kaptak volna. Ismeretlen helyen jártunk most, mert ennek előtte sose kellett ilyen messzire hajtanunk, mostanra mindig végezni szoktunk; most meg már elértük a Disznó-

ágat, a m e l y jó tizenöt m é r f ö l d r e a m i t á b o r h e l y ü n k a l a t t fut bele a folyóba. Víz volt b e n n e , n e m beszélve a kidőlt fákról m e g a f a d a r a b o k r ó l , m e g ilyesmikről, és M i s t e r E r n e s t m e g i n t visszafogta D a n t , és azt k é r d e z t e , hogy „ N a m e r r e ? " C s a k alig-alig h a l l o t t a m őket, k e l e t r e egy csöppet, m i n t h a a v é n b e t y á r e l t é r t v o l n a a t t ó l a s z á n d é k á t ó l , hogy V i c k s b u r g b a v a g y N e w O r l e a n s b a megy, a h o g y az elején látszott, és ú g y döntött, h o g y b e k u k k a n t A l a b a m á b a , a m i k ö n n y e n lehet, m e r t hogy é p p a r r a t a r t o t t , méghozzá sietve, ú g y h o g y m u t a t t a m is, és f ö l f o r d u l t u n k a m o r o t v á n a k á t j á r ó t k e r e s v e , és t a l á n t a l á l h a t t u n k is volna, t e s z e m föl, h a Mister E r n e s t n e m ú g y h a t á r o z , a h o g y é s z r e v e t t e m , hogy e r r e egy csepp i d ő n k sincsen. O l y a n h e l y r e j u t o t t u n k , a h o l a m o r o t v a tizenkét v a g y tizenöt l á b n y i r a össze­ szűkül, és M i s t e r E r n e s t azt m o n d t a , „Vigyázz, m e g p i s z k á l o m , " és m á r c s i n á l t a is; m é g c s a k a n n y i i d ő m se m a r a d t , hogy jól befészkeljek a v a c k o m b a , m á r fönn is volt a levegőben, és a z t á n m e g l á t t a m a z i n d á t — vadszőlő volt, olyan köteg, m i n t a csuklóm, egyenest a m o r o t v a k ö z e p é n c s a v a r o d o t t át h o s s z á b a n —, de azt h i t t e m , hogy l á t j a ő is, és a r r a vár, hogy e l k a p j a és átlökje a f e j ü n k fölött, hogy e l f é r j ü n k a l a t t a , és t u d o m , hogy D a n is látta, m e r t m é g a fejét is szügyébe v á g t a , hogy a l a t t a ugorjon át. De M i s t e r E r n e s t az égvilágon s e m m i t sem l á t o t t egészen a d d i g , a m í g az i n d a D a n n y a k á t horzsolva a n y e r e g k á p a alá n e m a k a d t ; m i n k közben r e p ü l t ü n k t o v á b b a levegőben, az i n d a m e g kifeszült, úgyhogy v a l a m i n e k végül e n g e d n i kellett. A n y e r e g h e v e d e r e n g e d e t t . Az s z a k a d t el, D a n m e g n y o m u l t t o v á b b , és k i v é v e a k a n t á r t , tiszta meztelen k a p a s z k o d o t t fel a túlsó p a r t o n , mi pedig, én m e g Mister Ernest, m e g a n y e r e g — Mister E r n e s t m é g m i n d i g a n y e r e g b e n ü l t és l ö v é s r e készen t a r t o t t a a p u s k á j á t , én m é g m i n d i g k a p a s z k o d t a m M i s t e r E r n e s t ö v é b e —, l ó g t u n k a levegőben a z öböl fölött a kifeszült i n d á n , m i n t v a l a m i kife­ szített g u m i p a r i t t y á b a n , a m í g a z v i s s z a c s a p ó d v a kilőtt b e n n ü n k e t a m o r o t v á n át

visszafelé, a z t á n l e v á l t u n k róla, én m é g m i n d i g M i s t e r E r n e s t övébe k a p a s z k o d v a , de m á r alul, úgyhogy b e c s a p ó d á s k o r Mister E r n e s t n y e r g e s t ü l a fejemen lett volna, h a n e m m á s z t a m v o l n a á t a n y e r g e n és M i s t e r E r n e s t o l d a l á n föl, úgyhogy a m i k o r földet é r t ü n k , legalul a n y e r e g volt, azon M i s t e r Ernest, legfelül m e g én, a m í g a z t á n fölugrottam, M i s t e r E r n e s t m e g ott m a r a d t fekve, és csak a szeme fehérjét mutogatta. — M i s t e r E r n e s t ! — ü v ö l t ö t t e m , és l e m á s z t a m a m o r o t v á b a , tele m e r í t e t t e m a s a p k á m vízzel, a z t á n m á s z t a m vissza, és az a r c á b a l o c c s a n t o t t a m ; ő k i n y i t o t t a a szemét, de t o v á b b r a is csak f e k ü d t ottan, és e n g e m e t szidott. — Az isten r o h a s s z a m e g — m o n d t a —, m é r t n e m t u d s z veszteg m a r a d n i ott, ahol a h e l y e d v a n ? — M a g a a n a g y o b b ! — m o n d t a m é n . — P a l a c s i n t á v á l a p í t o t t volna. — A z t á n m i t gondolsz, te m i t csináltál v e l e m ? — m o n d t a Mister Ernest. — Legközelebb, h a n e m m a r a d s z ott, ahol az elején, ugorj el t ő l e m . Meg n e p r ó b á l j még egyszer a n y a k a m b a m á s z n i . M e g é r t e t t e d ? — Igenis — m o n d t a m . A z t á n fölkelt, m é g m i n d i g átkozódva, és a h á t á t fogva l e m á s z o t t a vízhez, t e n y e r é v e l vizet m e r t , és a r c á t , n y a k á t locsolgatta, a z t á n m e r í t e t t m é g és ivott, én is i t t a m , és v i s s z a m á s z t u n k , ö s s z e s z e d t ü n k n y e r g e t , p u s k á t , és á t k e l t ü n k a m o r o t v á n a kidőlt f a s u d a r a k o n . N a most, h a m é g el b í r n ó k fogni D a n t ; n e m m i n t h a v i s s z a m e n t v o l n a a tizenöt m é r f ö l d n y i r e lévő t á b o r b a , m e r t h a v a l a k i , a k k o r ő e g y m a g á b a n is n e k i v á g o t t volna, és m e g p r ó b á l t v o l n a segíteni S a s n a k e l k a p n i azt a bikát. De ott volt, ö t v e n y a r d n y i r a : v a r j ú t ö v i s t eszegetett, ú g y h o g y v i s s z a h o z t a m , aztán összekötöttük M i s t e r E r n e s t n a d r á g t a r t ó j á t m e g övét, m e g a v a s t a g , fonott szíjat M i s t e r E r n e s t k ü r t j é r ő l , és v i s s z a k ö t ö z t ü k D a n r a a n y e r g e t . H á t n e m egészen úgy n é z e t t ki, de lehet, h o g y k i t a r t . — P l á n e h a n e m hagyod, hogy m e g i n t n e k i u g r a s s a k egy v a d s z ő l ő i n d á n a k , h a n e m o r d í t a s z előbb — m o n d t a M i s t e r E r n e s t . — Igenis — m o n d t a m . — Legközelebb e l ő b b ordítok, p l á n e h a m a g a is egy kicsit frissebben ordít, m i e l ő t t legközelebb m e g p i s z k á l j a . — De k ü l ö n b e n n e m volt s e m m i b a j . csak é p p m e g kellett egy kicsit k ö n n y e b b ü l n i , mielőtt felülünk. — Na, most m e r r e , h o v a ? — m o n d t a m . M e r t m o s t a z t á n , a n a g y időveszteség v é g e t t n e m lehetett h a l l a n i s e m m i t . A z t á n m e g ez c s a k u g y a n új v i d é k volt á m . Itt i r t á s volt, és olyan bozót sarjadt, h o g y m é g a k k o r s e m l á t t u n k v o l n a k e r e s z t ü l r a j t a , h a D a n hátára állunk. De Mister E r n e s t m é g csak n e m is válaszolt. O d a k a n y a r o d o t t a m o r o t v a p a r t ­ j á n a k m e n t é r e , ahol r i t k á s a b b volt, és m e g i n t g y o r s a b b a n h a l a d h a t t u n k , a m i k o r m á r D a n m e g én kicsit m e g s z o k t u k ezt a házilag e s z k a b á l t borotvaszíj haslót, és egy kicsit bízni k e z d t ü n k b e n n e . Ez v a l a h o g y kelet felé esett, v a g y ú g y g o n d o l t a m akkor, m e r t n e m i g e n figyelhettem, m e r r e v a n kelet, hiszen a n a p — n e m is t u d o m h o v a lett a reggel, de csak e l m ú l t : a reggel is, a fagy is — m a g a s a n állt m á r , m é g h a a b e n d ő m n e m is jelezte, h o g y t ú l j á r u n k az e b é d i d ő n . És a k k o r ú j r a m e g h a l l o t t u k . N e m , n e m is igaz; n e m őt, a lövéseket h a l l o t ­ tuk. És m o s t j ö t t ü n k csak rá, m i l y e n messzi elcsalingáztunk, m e r t e b b e n az i r á n y ­ b a n csak egyetlen t á b o r r ó l t u d t u n k , ez p e d i g a T ü s k e t á b o r volt, és a T ü s k e t á b o r p o n t o s a n h u s z o n n y o l c m é r f ö l d r e v a n V a n Dorntól, a h o l én m e g M i s t e r E r n e s t l a k u n k . Csak a lövéseket, se k u t y á k a t , se s e m m i t . H a a b i k a m é g m i n d i g él, és a vén S a s m é g m i n d i g a n y o m á b a n v a n , a k k o r ő is ú g y ki v a n f á r a d v a , h o g y a n y nyit se t u d szólni, „ I t t jön." — Meg n e piszkálja! — o r d í t o t t a m . De Mister E r n e s t n e m feledkezett m e g a borotvaszíj haslóról, és csak s z á r a t a d o t t D a n n e k . És D a n is m e g h a l l o t t a a lövése­ ket, u t a t k e r e s e t t a s ű r ű s é g e n át, csak szökdécselt át az i n d á k o n m e g a f a d a r a b o ­ kon, h a tudott, h a m e g n e m , a k k o r a l a t t u k b ú j t át. És isten bizony, é p p az lett, ami az e l ő b b : k é t - h á r o m e m b e r guggolt, csúszkált a b o k r o k között v é r n y o m o k u t á n k u t a t v a , p e d i g Sas v á l t i g m o n d t a nekik, hogy n i n c s o t t s e m m i . D e most n e m á l l t u n k meg, h a n e m csak t o v á b b ü g e t t ü n k , D a n j o b b r a - b a l r a s z ö k k e n t és k é n y e s e n k e r ü l g e t t e a fákat, m i n t egy táncos. A z t á n Mister E r n e s t b e d ö n t ö t t e D a n t egészen addig, a m í g é s z a k n a k n e m állt a feje. — Állj! — ordítottam. — Nem erre. De Mister E r n e s t csak h á t r a f o r d í t o t t a az a r c á t a v á l l a fölött. F á r a d t n a k lát­ szott, m e g m a s z a t o s is volt, a h o l az az előbbi v a d s z ő l ő i n d a l e r á n t o t t a a lóról. — Nem tudod, talán, merrefelé tart most m á r ? — mondta. — Ami rajta

m ú l o t t , azt m e g t e t t e , m i n d e n k i n e k tisztességes lehetőséget a d o t t a r r a , hogy k ö n y n y e n célbavehesse, és most m á r hazafelé tart, vissza a n á d a s b a , a m i m o r o t ­ v á n k b a . P o n t o s a n b e s ö t é t e d é s k o r kell ezt v é g h e z v i n n i e . És é p p hogy ezt csinálta. M e n t ü n k t o v á b b . Most m á r s e m m i t sem ért a siet­ ség. H a n g sehol s e m e r r e ; az a fajta n o v e m b e r i k o r a d é l u t á n volt, a m i k o r sehol s e m m i se mozdul, n e m kiált, m é g a m a d á r se, se a s á r m á n y , se a h a r k á l y , se a m á t y á s k a , és é n n e k e m ú g y r é m l e t t , m i n t h a l á t n á m is, m i n d a h á r m u n k a t — e n g e ­ met, M i s t e r Ernestet, D a n t —, a z t á n Sast m e g a többi k u t y á t , a z t á n a n a g y öreg bikát, ahogy a n é m a e r d ő n á t egyfelé h ú z u n k , egyfelé n é z az a r c u n k , de most n e m v á g t a t u n k , csak m e g y ü n k , m e r t úgy futottuk m e g ezt az igazi jó hajtást, a h o g y csak tellett t ő l ü n k , és most o l y a n egyezségformát k ö t ö t t ü n k m i n k h á r m a n , hogy h a z a t é r ü n k , h a n e m is egy b a n d á b a n , m e r t n e m a k a r j u k e g y m á s t s e m i n g e ­ relni, s e m k í s é r t é s b e ejteni, m e r t a m i t m i h á r m a n c s i n á l t u n k e g y ü t t ezen a d é l ­ előttön, a z n e m j á t é k volt csak a tréfa k e d v é é r t , h a n e m k o m o l y volt, és m é g m i n d i g m i n d a h á r m a n azok v a g y u n k , a k i k v o l t u n k — az öreg b i k a , a k i n e k futni kellett, n e m azért, m e r t félt, h a n e m azért, m e r t a futás az, a m i t ő l e g j o b b a n t u d , és a m i r e a l e g b ü s z k é b b ; a z t á n Sas m e g a k u t y á k , a k i k h a j t o t t á k őt, n e m m i n t h a gyűlölnék, vagy félnének tőle, de m e r t ez az a dolog, a m i t ők a l e g j o b b a n t u d n a k , és a m i r e a l e g b ü s z k é b b e k ; a z t á n én, M i s t e r E r n e s t m e g Dan, a k i k v a d á s z t a k rá, n e m azért, m e r t a h ú s á t a k a r t u k , a m i k ü l ö n b e n is t ú l r á g ó s v o l n a evésre, v a g y a fejét, hogy a falra a k a s s z u k , h a n e m m e r t most m e h e t ü n k haza, és d o l g o z h a t u n k k e m é n y e n tizenegy h ó n a p i g a t e r m é s é r t , hogy a z t á n j o g u n k legyen visszajönni ide jövő n o v e m b e r b e n — m i n d a h á r m a n , a k i k most vissza, hazafelé t a r t u n k , b é k é b e n és k ü l ö n - k ü l ö n , de mégis együtt, jövő ilyenkorig, legközelebbig. A k k o r l á t t u k m e g előszörre! M o s t a n r a k i n n v o l t u n k az i r t á s b ó l ; a k á r v á g t á z ­ h a t t u n k volna, persze, h a m á r rég t ú l n e m l e t t ü n k v o l n a ezen m i n d a h á r m a n , és m o s t a n r a m á r m e g l e h e t e t t m o n d a n i , m e r r e v a n n y u g a t , m e r t a n a p m á r fél úton j á r t lefelé. M e n t ü n k , m e n d e g é l t ü n k m i n k is, a m i k o r a k u t y á k h o z é r t ü n k : a kölykök m e g egy öreg, aki v e l ü n k volt, e r e j ü k fogytán f e k ü d t e k egy n e d v e s h o r p a d á s b a n , lihegtek, és épp csak fölnéztek r á n k , a m i k o r e l h a g y t u k őket, de m e g se m o z d u l t a k , a m i k o r t o v á b b m e n t ü n k . A k k o r egy hosszú, nyílt tisztáshoz é r t ü n k , el l e h e t e t t l á t n i l e g a l á b b egy n e g y e d m é r f ö l d felére, és m e g l á t t u k a m á s i k h á r o m öreg k u t y á t és száz y a r d n y i r a e l ő t t ü n k Sast, m i n d m e n t e k , h a n g o t se a d t a k , aztán h i r t e l e n a tisztás távoli v é g é n a b i k á t m a g á t , a h o g y kelt föl é p p e n a r r ó l a h e l y ­ ről, a h o l m e g p i h e n t , hogy b e v á r j a a k u t y á k a t , sietség n é l k ü l állt fel — nagy, nagy, m i n t egy öszvér, m a g a s , m i n t egy öszvér —, és m é g m i n d i g sietség n é l k ü l megfordult, és egy-két p i l l a n a t r a felénk v i l l a n t o t t a a f a r k a f e h é r belső oldalát, mielőtt összecsapódott m ö g ö t t e a sűrűség. Az is lehet, hogy jel volt ez, istenhozzád, egy v i s z o n t l á t á s r a . Még m i n d i g lé­ p é s b e n , e l h a g y t u k a h á r o m k u t y á t a tisztás k ö z e p é n ; ott, a h o l álltak, a m i k o r a b i k a eltűnt, ott f e k ü d t e k le, és n e m is p r ó b á l t a k t a l p r a á l l n i a k k o r sem, a m i k o r e l m e n ­ t ü n k m e l l e t t ü k , és m é g m i n d i g száz y a r d d a l e l ő t t ü n k Sas is — ő n e m f e k ü d t le, m e r t m é g m i n d i g állt a l á b á n , de szétvetve a l á b a , lelóg a feje — lehet, csak a r r a v á r t , hogy k i j u s s u n k s z é g y e n é n e k l á t h a t á r á b ó l . A szeme ú g y beszélt, hogy m a j d megszólalt, a m i k o r e l h a g y t u k . „ N e h a r a g u d j a t o k , fiúk, de e n n é l t ö b b r e n e m futotta." Mister Ernest megállította Dant. — Ugorj csak le, nézd m e g a l á b á t . — N i n c s a n n a k s e m m i b a j a a l á b á v a l — m o n d t a m . — A szusz fogyott ki belőle. — Ugorj le, és nézd m e g a l á b á t — m o n d t a M i s t e r E r n e s t . Így a z t á n m e g c s i n á l t a m , és a m i k o r Sas fölött á l l t a m , h a l l o t t a m a z á v á r o s p u s k a h a n g j á t , k l i k k - k l a k k , k l i k k - k l a k k , k l i k k - k l a k k , c s a k h o g y a k k o r n e m gondol­ t a m m é g s e m m i r e . Az is lehet, h o g y csak j á r a t j a a p a t r o n o k a t , hogy biztosan m ű ­ ködjön, h a m é g egyszer m e g l á t j u k , v a g y az is lehet, hogy m e g n é z t e , b i z t o s a n őzserétes p a t r o n o k v a n n a k - e b e n n e . A z t á n m e g i n t felültem, m e n t ü n k t o v á b b , m é g m i n d i g l é p é s b e n ; m o s t egy cseppet é s z a k n y u g a t n a k , m e r t a m i k o r fehér zászlóját m e g l e n g e t t e e l ő t t ü n k , mielőtt a s ű r ű s é g e l t a k a r t a , az l é g v o n a l b a n a m o r o t v a b e v á ­ gása felé esett. M o s t a n r a m á r este is lett. A szél elült, a levegő csípős lett, a n a p most é p p a fák hegyét é r i n t e t t e , p l á n e a m i k o r itt-ott r é s t talált, ahol á t t ö r h e t , m a j d hogy n e m a földdel egyszinten. És ő is a l e g k é n y e l m e s e b b u t a t v á l a s z t o t t a most, t o r o n y i r á n t m e n t , a h o l l e h e t e t t . A h o l n y o m á t l e l t ü k p u h a h e l y e k e n , a p i -

henése után először futott egy darabon. De hamarosan ő is lépésben ment, mintha ő is tudná, hol vannak Sas meg a kutyák. Aztán megint megláttuk. Ez volt az utolsó — a cserjésben, ahová egy nyí­ láson át, mint fényszóró, betűzött a nap. Csak egy pillanatra rebbent meg, aztán úgy állt ott, teljes oldalát fordítva felénk, n e m több, húsz yardnyira, hatalmasan, mint valami emlékmű, vörösen, mint arany a napsütésben, és nap szikrázott agancsa hegyein — tizenkét hegye volt —, úgy, mintha tizenkét gyertya lobogna a feje körül; ott állt, nézett ránk, amikor Mister Ernest fölkapta a puskát, megcélozta a nyakát, meghúzta a ravaszt, és a puska szólt, „Csett. Klikk-klakk. Csett. Klikkklakk. Csett." Háromszor szólt, és Mister Ernest még mindig célzott a puskával, amikor a bika megfordult, egyetlen hosszú ugrás, farkának fehér belsőfele akár a tűzsugár, aztán a sűrűség és az árnyak kioltották; és Mister Ernest lassan és gyengéden visszafektette a puskát maga elé a nyeregkápán keresztbe, aztán csön­ desen és békésen azt mondta, n e m sokkal hangosabban, mint a sóhajtás: — A z istenit neki. Az istenit neki. Akkor megbökött a könyökével, és leszálltunk, puhán és vigyázva a borotva­ szíj hasló miatt, aztán mellényzsebébe nyúlt, és kivette a szivarját. Megtörött, ahol ráestem, gondolom, ahogy becsapódtunk a talajba. Elhajította, és másikat vett elő. Az is törött volt, úgyhogy leharapott belőle egy falás rágnivalót, a többit eldobta. És most a nap elment a fák hegyéről is, és n e m maradt csupán egy nagy vörös sugárzás nyugaton. — N e féljen — mondtam —, n e m mondom meg nekik, hogy elfelejtette meg­ tölteni a puskáját. Ami azt illeti, azt se kell tudniok, hogy találkoztunk vele. — Nagyon lekötelezel — mondta Mister Ernest. N e m úgy nézett ki, mintha lenne ma holdvilág, úgyhogy levette a gomblyukába fűzött fonott szíjról az irány­ tűt, ideadta a puskát, az iránytűt m e g rátette egy fatönkre, hátralépett, és szem­ ügyre vette. — Csak az orrunk után — mondta, aztán elvette tőlem a puskát, kinyitotta, becsúsztatott egy patront a csőbe, fölkapta az iránytűt, én megragadtam Dan kan­ tárját, és elindultunk, ő előttünk iránytűvel a kezében. Hát aztán, kis idő múlva teljes lett a sötétség; Mister Ernestnek hébe-hóba gyufát kellett gyújtani, hogy el tudja olvasni az iránytűt, amíg a csillagok jól fel nem jöttek, és ki n e m választott egyet, ami iránt mehettünk, mert én azt mond­ tam: — Hogy számítja, milyen messze lehet? —, mire ő azt mondta: — Egy ska­ tulya gyufánál messzebb egy kicsivel. — Szóval, amikor tudtuk, hasznát vettük a csillagnak, csakhogy n e m lehetett mindig látni, mert a fa nagyon sűrű volt, úgyhogy még egy-egy szál gyufát csak meg kellett neki reszkírozni. Úgyhogy mos­ tanra már jó lett m e g jó sötét, és akkor megállt, és azt mondta. — Ülj fel a lóra. — De amikor n e m vagyok fáradt — mondtam. — Ülj fel a lóra — mondta. — Csak sose kényeztessed! Azért, mert jó ember volt mindig, amióta csak ismertem, még azelőtt is, amikor két é v e anya elment a vicksburgi kocsmárossal, és másnap apa se jött haza, aztán a harmadikon Mister Ernest megjelent Dan hátán, ott a patakparti kunyhónál, amit nekünk adott lakni, úgyhogy apa művelhette a földecskéjét, meg halászhatott is, és azt mondta: — Teszed le azt a puskát, te, és gyere ide, ülj fel mögém. Így aztán fölszálltam a nyeregbe, pedig a kengyelt se bírtam elérni, és Mister Ernest fogta a kantárt, és biztosan elaludtam, mert a legközelebbi dolog, amiről tudok, az, hogy a m e l l é n y e m egyik gombja oda lett kötve a nyeregkápához pont azzal a fonott szíjjal az iránytűről, és már jó késő lett mostanra, és már nem vol­ tunk messze, mert Dan folyton vizet szaglászott a levegőben, a folyót. Vagy lehet, hogy az abrakját szagolta meg, mert alig negyedmérfölddel lejjebb elértük a védőpasztát, és mihamar megláttuk a folyót is, fehér köd feküdt rajta némán és puhán, mint a gyapot. Aztán a karám; és fönn, túl a sötétben, a tábor, otthon vagyunk, nem is távolság az innét, elég közel ahhoz, hogy hallani lehessen bennünket, ahogy lenyergelünk, és nyilván abrakoltatunk, ahhoz meg pláne közel, hogy meghallják, amikor Mister Ernest rádudál a kürtjével a sötét táborra Simonért, hogy jöjjön a csónakkal értünk, meg az öreg bika is a nádasában, a morotva villájában ott­ hon van ő is, ő is nyugszik a nagy futás után, hébe-hóba fölriad, inába kapkodó kutyákról álmodik, vagy az is lehet, hogy a mostani lármánk ébresztette föl, de egyik se hosszú időre, csak kis időre, mielőtt megint elaludna.

Mister E r n e s t a d d i g állt és k ü r t ö l t a p a r t o n , a m í g S i m o n l á m p á j a b e l e m e r ü l t a k ö d b e , a z t á n l e b o t o r k á l t u n k a kikötőhelyhez, ott a z t á n M i s t e r E r n e s t egyszer­ egyszer tülkölt, h o g y S i m o n t i r á n y í t s a , m í g a z t á n m e g l á t t u k a k ö d b e n a l á m p á t , a z t á n S i m o n t m e g a c s ó n a k o t ; c s a k h o g y én azt h i t t e m , hogy örökig ü l ö k m e g h a l l ­ gatok, és v i s s z a a l u d t a m , m e r t m e g i n t c s a k M i s t e r E r n e s t rázott, hogy szálljak ki, és f ö l m á s z t u n k a p a r t o n , be a sötét t á b o r b a , a m í g a t é r d e m az á g y b a ü t ő d ö t t és beleestem. A z t á n reggel lett, h o l n a p ; és m o s t a n r a m i n d e n n e k vége lett j ö v ő n o v e m b e r i g , jövő esztendőig, a m i k o r m e g i n t visszajöhetünk, I k e bátyó, Willy, W a l t e r m e g Roth, m e g a t ö b b i e k t e g n a p m á r a k k o r visszajöttek, a m i k o r m e g h a l l o t t á k , hogy Sas h a l l ó t á v o l s á g o n k í v ü l r e v i t t e a bikát, és t u d t á k , hogy a s z a r v a s e l m e n t , össze­ p a k o l t a k , hogy ú t r a k é s z e n á l l j a n a k m a reggelre, Y o k n a p a t a p h w á b a , a h o l l a k n a k , míg m e g i n t n o v e m b e r lesz, és m e g i n t visszajöhetnek. H á t a z t á n , alighogy m e g e t t ü k a reggelit, S i m o n a n a g y c s ó n a k b a n vissza­ vitte őket fel a folyón oda, ahol a k o c s i j u k a t m e g a f u r g o n j u k a t h a g y t á k , és m o s ­ t a n ú g y volt, hogy senki r a j t a m és M i s t e r E r n e s t e n k í v ü l n e m ült a p a d o n a k o n y h a előtt a n a p b a n ; M i s t e r E r n e s t szivarozott — egy egész szivart, m e r t h o g y D a n n e k most n e m volt r á módja, hogy n e k i v i g y e egy v a d s z ő l ő i n d á n a k és ledobja. N e m m o s t a m e g az a r c á t sem, ahol az az i n d a b e l e v á g t a a s á r b a . De ez se volt á m b a j ; az ő a r c á n r e n d s z e r i n t volt v a l a m i m i n d i g , v a g y sárpiszok, v a g y t r a k t o r ­ zsír, vagy borosta, m e r t ő n e m c s a k ü l t e t v é n y e s volt, h a n e m igazi f a r m e r , aki é p p ­ olyan k e m é n y e n dolgozik, m i n t a k á r m e l y i k cselédje v a g y részese — é p p ez az, a m i é r t legeslegelőször is t u d t a m m á r , hogy n e m lesz b a j o m vele, és hogy n e k i se lesz baja velem, a t t ó l az első n a p t ó l fogva, a m i k o r fölérzettem, és a n y a m á r el­ m e n t azzal a v i c k s b u r g i k o c s m á r o s s a l , és m é g a n n y i t se v á r t , hogy reggelit csinál­ jon n e k e m , és m á s n a p a p a is e l m e n t , és m á r m a j d n e m éjszaka volt a z u t á n a k ö v e t ­ kező n a p , a m i k o r lovat h a l l o t t a m j ö n n i , és f ö l k a p t a m a p u s k á t , a m i n e k a zává­ r á b a m á r a k k o r b e l e t e t t e m a töltényt, a m i k o r előző éjjel a p a n e m jött haza, és az a j t ó b a n á l l t a m , a m i k o r Mister E r n e s t o d a é r t a lóval, és azt m o n d t a : — I n d u l á s . A p á d se igen jön m á r vissza. — Azt a k a r j a m o n d a n i , hogy m a g á n a k a d o t t e n g e m ? — Mit s z á m í t a z ? — m o n d t a . — G y e r ü n k . H o z t a m l a k a t o t az ajtóra. H o l n a p m a j d i d e k ü l d j ü k a furgont, h a v a l a m i kell n e k e d i n n e n . H á t a z t á n , h a z a j ö t t e m vele, és jó is volt, igazi jó lett m i n d e n — a felesége h á r o m éve m e g h a l t —, asszony n e m volt, aki m é r g e s í t s e n b e n n ü n k e t , v a g y m e g ­ ugorjon az éjszaka közepén v a l a m i r o h a d t v i c k s b u r g i k o c s m á r o s - j á n o s s a l , és m é g a n n y i t se v á r j o n , a m í g reggelit csinál v a l a k i n e k . És mi is h a z a fogunk m e n n i m a d é l u t á n , de m é g m o s t n e m ; m i n k m i n d i g e l i d ő z t ü n k m é g egy n a p o t a z u t á n , hogy a t ö b b i e k e l m e n t e k , m e r t I k e b á t y ó t ó l m i n d i g m a r a d v a l a m i zaba, a m i t n e m e t t e k meg, m e g kisüstönfőtt g a b o n a w h i s k y , a m i t ő inni szokott, m e g R o t h E d m o n d s bolti w h i s k y j é b ő l is, a m i t ő skót w h i s k y n e k szólít, de o l y a n a szaga, m i n t h a egy öreg, zsíros k a l a p b a n t a r t o t t á k v o l n a ; ü l ü n k a n a p b a n m é g egy napot, mielőtt h a z a m e g y ü n k , hogy b e t a k a r í t s u k a jövő évi g y a p o t t e r m é s t , a zabot, a babot, a szénát; és a folyón túl, a m o t t , a fák fala mögött, a h o l a n a g y e r d ő kezdődik, a v é n b i k a is fekszik m a a n a p b a n — p i h e n m á m a ő is, a n é l k ü l , h o g y jövő n o v e m b e r i g valaki is h á b o r g a t n á . Így l e g a l á b b egyvalaki boldog k ö z ü l ü n k , és ez tizenegy h ó n a p és egy h é t i g tart, m e r t a k k o r m e g i n t g y o r s a n és messze kell futnia. Így ő u g y a n a m i a t t az egy dolog m i a t t boldog, a m i é r t mi s z o m o r ú a k v a g y u n k , ú g y h o g y rögtön e s z e m b e is jutott, hogy a z is lehet, hogy n e k e m m e g Mister E r n e s t n e k a vetés, a m u n k a , a gyapot, a zab, a b a b m e g a széna b e t a k a r í t á s a n e m c s a k olyasmi, a m i v e l h á r o m s z á z ­ ö t v e n e g y n a p i g e l ü t j ü k az időt, a m í g m e g i n t j ö h e t ü n k vissza v a d á s z n i , h a n e m olyasmi, a m i t m e g kell t e n n ü n k , és tisztességesen és jól kell c s i n á l n u n k h á r o m ­ százötvenegy napig, hogy j o g u n k legyen visszajönni a n a g y e r d ő b e v a d á s z n i t i z e n ­ négyig; és hogy a t i z e n n é g y n a p , a m í g az öreg b i k a a k u t y á k előtt szalad, n e m ­ csak olyan v a l a m i , a m i v e l elüti az időt a d d i g a h á r o m s z á z ö t v e n e g y i g , a m i k o r n e m kell n e k i szaladni, h a n e m a futás m e g a k o c k á z a t a k u t y á k előtt m e g a fegyverek előtt olyan v a l a m i , a m i t t i z e n n é g y n a p i g c s i n á l n i a kell, hogy joga legyen a r r a , hogy n e z a k l a s s á k h á r o m s z á z ö t v e n e g y i g . És így a v a d á s z a t és a f ö l d m ű v e l é s egyál­ t a l á n n e m k é t különböző dolog: h a n e m é p p hogy egyik a m á s i k n a k a m á s i k oldala. — Persze — m o n d t a m . — Az v á r r á n k most, hogy r e n d b e t e g y ü k a jövő évi termést. Akkor semmi kivárni a novembert.

— N e m i g e n fogod t e a k ö v e t k e z ő t e r m é s t r e n d b e t e n n i — m o n d t a M i s t e r Ernest. — I s k o l á b a fogsz j á r n i . Ú g y h o g y elsőre n e m is h i t t e m el, h o g y őtet h a l l o m . — Mi? — m o n d t a m . — É n ? I s k o l á b a ? — Persze — mondta M i s t e r E r n e s t . — H o g y v a l a m i l e g y e n belőled. Hogy tudj magadból valamit csinálni. — Azt c s i n á l o m — m o n d t a m . — Most is é p p e n azt csinálom. V a d á s z leszek és földmíves, m i n t m a g a . — N e m — m o n d t a M i s t e r E r n e s t . — Ez m o s t m á r n e m n a g y o n elég. Volt idő, a m i k o r a férfi csak azt csinálta, h o g y tizenegy és fél h ó n a p i g t ú r t a a földet, félhónapot m e g v a d á s z o t t . D e m o s t m á r ez n e m m e g y . Most m á r a z n e m i g e n elég, h a csak a v a d á s z a t m e g a f ö l d m ű v e l é s dolgát igazítod. Az e m b e r i s é g dolgát kell igazítani. — Az e m b e r i s é g d o l g á t ? — m o n d o m én. — P e r s z e — m o n d t a M i s t e r E r n e s t . — E z é r t a z t á n i s k o l á b a mész. M e r t t u d ­ nod kell, m i n e k . T e g y ü k fel, hogy földet művelsz, m e g v a d á s z o l , és k ö z b e n m e g ­ t a n u l o d , hogy m i a k ü l ö n b s é g a jó m e g a rossz között, és teszed a jót. És e n n y i elég is volt — t e n n i azt, a m i jó. D e m o s t n e m így v a n . M e g k e l l t a n u l n o d , hogy m i é r t é p p ez a jó, és m i é r t é p p az a rossz, és k é p e s n e k kell l e n n e d a r r a , hogy e l m o n d d a n é p e k n e k , a k i k n e k n e m volt r á lehetőségük, h o g y ezt m e g t a n u l j á k ; m e g kell őket t a n í t a n o d a r r a , hogy azt cselekedjék, a m i jó, n e m c s a k a z é r t , m e r t t u d j á k , h o g y a z a jó, h a n e m a z é r t , m e r t a k k o r r a m á r m e g t u d t á k , h o g y m i é r t é p p az a jó, m i v e l h o g y t e m e g m u t a t t a d n e k i k , m e g m o n d t a d n e k i k , m e g t a n í t o t t a d r á őket. Ezért a z t á n i s k o l á b a fogsz m e n n i . — Ez csak a z é r t v a n , m e r t m a g a folyton a r r a a z i s t e n á t k a Will L e g a t e - r e m e g W a l t e r E w e l l r a h a l l g a t — m o n d t a m én. — Nem — mondta Mister Ernest. — D e ! — m o n d t a m . — N e m csoda, h a elszalasztotta t e g n a p a b i k á t , a m i k o r p o n t azoktól a p a s a s o k t ó l a k a r t a n u l n i , a k i k h a g y t á k meglógni, m i u t á n én m e g m a g a isten r o h a d t éjszakájáig t i s z t á r a h a l á l r a h a j s z o l t u k D a n t m e g a k u t y á k a t ! M e r t m a g a n e m is szalasztotta el! S o h a m é g n e m felejtette el m e g t ö l t e n i a p u s k á ­ j á t ! H a n e m igenis s z á n d é k o s a n kiszedte belőle a t ö l t é n y e k e t ! H a l l o t t a m , igenis! — J ó l v a n na, jól v a n — m o n d t a M i s t e r E r n e s t . — N e k e d m e l y i k k e l l e n e j o b b a n ? Az-e, hogy a v é r e s feje a g a n c s o s t u l ott legyen h á t u l a k o n y h a p a d l ó n , a fél h ú s a egy furgonon ú t b a n Y o k n a p a t a w p h a felé, v a g y az-e, h o g y feje, agancsa, h ú s a e g y b e n v a n a m o d a el a n á d a s b a n , és v á r r á n k , hogy jövő n o v e m b e r b e n m e ­ gint m e g h a j t s u k . — És el is k a p j u k — m o n d t a m én. Legközelebb n e m h a g y j u k , hogy Willy Legate m e g W a l t e r E w e l l h ü l y é n e k n é z z e n b e n n ü n k e t . — Lehetséges — m o n d t a M i s t e r E r n e s t . — P e r s z e hogy — m o n d t a m én. — Lehetséges — m o n d t a Mister E r n e s t . — Legszebb szó ez a n y e l v ü n k b e n , nincs is n á l a szebb. Ez az, a m i m o z g á s b a n t a r t j a az e m b e r i s é g e t : lehetséges. Élete legszebb n a p j a i n e m azok voltak, a m i k o r előre azt m o n d t a : „Igen"; azok v o l t a k a legszebbek, a m i k o r csak a n n y i t t u d o t t , hogy azt m o n d h a s s a : „Lehet". N e m m o n d ­ h a t j a azt, h o g y „Igen", csak m á r u t á n a , m e r t n e m c s a k h o g y n e m t u d a d d i g s e m ­ mit, de n e m is a k a r j a a d d i g t u d n i , h o g y „Igen". E r e d j a k o n y h á b a , és csinálj n e k e m egy puncsot. A z t á n e b é d u t á n l á t u n k . — Jól v a n — m o n d t a m . F e l k e l t e m . — I k e b á t y ó kisüstijéből a k a r j a , v a g y Roth E d m o n d s n a k a b b ó l a bolti w h i s k y j é b ő l ? — Nem tudod azt mondani, hogy Mister Roth vagy Mister Edmonds? — mondta Mister Ernest. — Igenis — m o n d t a m én. — A k k o r h á t m e l y i k e t a k a r j a ? I k e b á t y ó k i s ü s t i jét vagy azt a R o t h E d m o n d s - f é l e löttyöt? P a p p Zoltán

fordítása

Beszélgetés Párizsban az op-artról KÉRDEZ : GERA GYÖRGY VÁLASZOL: VICTOR VASARELY — Világhírű művészek bemutatását is dokumentumokkal szokás kez­ deni. Ne firtassuk, helyes-e ez vagy sem, mennyiben vall az önéletrajz az életműről — tegyünk ennyi engedményt a nagyközönségnek: — Életrajzom már többszáz cikkben, katalógusban és könyvben jelent meg, felesleges hát részletesen elismételni. Nem szólva arról, hogy életem folyamán mindig előre szerettem nézni, nem hátra. Röviden tehát: P é ­ csett születtem 1908-ban, Pesten végeztem tanulmányaimat, és párhuza­ mosan, kora gyermekkorom óta rajzoltam és festettem. Podolini Volkmann Artúrnál végeztem a rajzakadémiát, s életem döntő eseménye Bortnyik Sándor mester műhelyébe való belépésem volt, 1929-ben. Ott találkoztam először a modern plasztika gondolatával, ott értettem meg, hogy mind­ ennek, tehát a művészeteknek is, haladniok kell a korral. Nincs sok ér­ telme napjainkban olyan képeket festeni, mint amilyeneket a középkor­ ban, a reneszánsz idején, a neoklasszicizmus korában vagy a század elején festettek mestereink, mivel a kultúrértékek bizonysága szerint minden korból csak az autentikus újítók művei maradtak fenn. Ezt az igazságot rögtön magamévá tettem, és törhetetlen akarattal indultam el az isme­ retlen nehéz útján. — Hogyan fordítaná

le ezt az általános tételt

korunkra?

— Nagyot fordult néhány évtized alatt a világ! A dinamikus gépek meggyorsították a haladást, a dialektikus gépek — mint a nyomdatechnika, a mozi, a rádió, a televízió és az elektronikus agyvelők — egyre szédítőbb iramban informálnak bennünket a földteke színpadjain történő változá­ sokról. A népek közel kerültek egymáshoz, lehetővé vált a kultúrák, eszmék és találmányok cseréje, a humán és elvont tudományokat új ala­ pokra fektették. A matematika, fizika, kémia, genetika, csillagászat, köz­ gazdaságtan, szociológia, lélektan, kibernetika már nem egy misztikus, idea­ lista, maradi embertípushoz szól, hanem egy öntudatos, tudnivágyó, ma­ terialista és szociális gondolkodású lényhez. A romantikus egyént, a gőgös zsenit felváltották a specializált szak­ tudású csoportok, a festő többé nem ihletett, empirikus személy, hanem képzett kutató, hasonlatos a tudóshoz, aki tisztában van az emberiség testi, fizikai és szellemi jogaival. Tanúi vagyunk hát a technológiai világ­ társadalom fájdalmas, de sokatígérő születésének. A múlt ideológiai for­ radalmai lassan meghozzák gyümölcseiket. A materiális javak elosztásával párhuzamosan az embermilliók igényelni kezdik a kultúrjavak elosz­ tását is. A művészetnek közkinccsé kell válnia.

— Milyen új feladatok elé állítja technikai és szellemi forradalma?

Ön szerint

a művészetet

korunk

— E folyamatban levő hatalmas program kétirányú. Először: a múlt műkincseinek szelekciója, rendezése es megismertetése iskolák, múzeu­ mok, könyvtárak, kultúrházak, kiállítások, konferenciák és filmek által. Másodszor: a jelenkor alkotásainak kihelyezése a mindennapi élet forga­ tagába; az otthon, a városépítészet, a városrendezés esztétikája, iskolák, gyárak, kórházak, repülőterek, útrendszerek plasztikai kiképzése, díszle­ tek, látványosságok, világkiállítások újszerű, izgalmas m e g o l d á s a . . . egy­ szóval száz és száz olyan új funkció alkotása, ahol a színformák magá­ tól értetődően számításba jönnek. Mivel a haladás mesterségessé alakította át a természetesen szép tájat, és ez a tájkép, sajnos, legtöbbször anarchikus, csúnya, a mai festő nem elégedhetik meg továbbra is apró-cseprő képek festésével. A mo­ dern, grandiózus környezetet kell részleteiben megszépíteni, mivel az embernek éppúgy szüksége van plasztikai színformákra, mint napfényre, oxigénre vagy vitaminokra. — Ön szerint a természet szépség tere összeszűkült?

csúnyább

lett. Azt jelentené-e

ez, hogy a

— A régi világ szép természete, mint már mondtam, részben mester­ séges l e t t . . . De ugyanakkor mérhetetlenül ki is szélesedett két ellen­ tétes, bár összefüggő véglete felé: egyrészt a sejtek, molekulák és ato­ mok szemmel nem látható mindensége, másrészt a távoli, roppant csillag­ képek univerzuma felé. Az érzékeinkkel felfogható természet évezredek óta ihlette művészeinket. A naplemente, a kikelet, a gyümölcs, az akt, az arckép, a szimbólumok és jelek, az érzésvilág — ezer és ezer mesterműnek adtak költészetet, életet, sőt örök életet. Kérdem azonban, a ki­ bővült, gigantikus fizikai természet a maga relativitásával, elektromos, mágneses és fényhullámaival, anyag-, tér- és idő-problémáival, csodáival és titkaival miért ne lehetne új költészet és szépség kiapadhatatlan for­ rása? — Az új tartalmak rendszerint új formában mi e kitágult valóság adekvát művészi alakja?

jelentkeznek.

Ön

szerint

— Vallom, hogy az új élmények kifejezési formája m á r nem lehet az ábrázolás, hanem az érzékeltetés, áttételes analógiák segítségével. A múlt ábrázoló művészetét kisajátította a foto- és filmtechnika, amely feketé­ ből színes, tehát természetes lett. Az újságok, magazinok, könyvek, al­ bumok és filmek megismertették velünk földtekénk mérhetetlen forma­ gazdagságát. A konvencionális festészet mind technikailag, mind mon­ danivaló szempontjából lassan-lassan kimerült, csak ismételgetni tudta már önmagát. Ezt nevezzük dekadenciának. Jönnie kellett tehát egy romboló korszaknak, a kubizmus és dadaizmus formájában. Ez a két irányzat, mindegyik a maga módján, összetörte az ábrázoló festészetet, és megnyitotta az absztrakt művészi formák ígéretteljes útját. Magától értetődően a múlt, a közelmúlt és a jelen stílusai és izmusai még együtt szerepelnek, és emiatt rengeteg a félreértés. Azután, a mai művész korlátlan szabadságának megvannak a fény- és árnyoldalai. Az

absztrakció maga is sokszor tévutakra tért, sok a kontár, még több a kar­ rierista a mai müvésztársadalomban. Dehát ez egyelőre elkerülhetetlen. — Hol az Ön helye e művészi

átalakulásban?

— Ami engem illet, én az absztrakciónak konstruktív útját választot­ tam; ennek az irányzatnak előharcosai Kassák Lajos, Moholy Nagy La­ jos és Bortnyik Sándor voltak. A konstruktivizmus vagy más szóval: neo-plaszticizmus még csak formai absztrakció volt, a környezet h a n ­ gulatai, reminiszcenciái még sokáig túléltek a képeken. Tovább kellett tehát menni. Már 1935 körül jelentkezni kezdtek grafikai tanulmányaim­ ban az első vibrációs effektusok. De tudatosan csak 1950 körül kezdtem a kinetikus hatásokkal foglalkozni. Az utána következő években kreál­ tam azokat a fekete-fehér, pozitív-negatív müveket, amelyek manapság világdivattá lettek, az op-art: optikai művészet elnevezése alatt. — Mi az op-art vagy a kinetikus

absztrakció?

— A mozgás, tér és idő dimenziójának bevezetése a plasztika világába. Még mindig a síkban vagyunk, de a tériesedés és a mikro-időben lezajló mozgás illúziója olyan erős, hogy szinte valóságnak hat, természetesen a szem retináján. Optikai jelenséggel állunk tehát szemben. A kompozíciót kisterjedelmű, de nagyszabású geometriai forma alkotja, s ezek, topográ­ fiájuk szerint, nyugodt vagy mozgó hatást keltenek. Egy ilyen kép az információelmélet rendszerével elemezhető. Az igen—nem kettős kérdés-szisztéma alapján programozhatóvá válik az elektromos agy által. Roppant gazdag perspektíva nyílik hát a kutatók előtt. A művész, miután programozta müvét, a gépre bízhatja a végtelen 6zámú kombinációk villámgyors lepergetését, s kiválaszthatja és meg­ valósíthatja közülük a legszebbet. — Volna szíves részletesebben kifejteni, hogy történik ez a gyakor­ latban? — E messze jövőbe nyíló gondolat 1958 táján öltött módszerjelleget műtermemben. Először egy plasztikai ábécét fektettem le húsz színformával. Minden egyes színforma plasztikai egységet képez. Minden egység egy szabályos négyzetből és a benne foglalt formából áll. Ez a két alkotó­ elem elválaszthatatlan egymástól, fizikai megjelenésük vagy fehér-fekete, illetve fekete-fehér, pozitív-negatív vagy színes-kontrasztos, színes-har­ monikus (például piros-kék, zöld-kék). Ezek az egységek a tízes szám­ rendszer törvényének engedelmeskednek, és mértani haladványban nő a kompozíció. Lehet már négy egységgel is komponálni, de lehet kilenccel vagy tizenkettővel, vagy tizenhattal, huszonöttel, százzal, négyszázzal vagy több ezerrel. A húsz színforma családba tartozó egységek egymás között kombinálva végtelen számú képlehetőséget adnak, a különböző egyéniségek vagy etnikai csoportok fantáziája szerint. A rendszer planetáris folklór vagy egyetemes folklór néven szerepel írásaimban, és így került át a köztudatba. — Véleménye

szerint mi e módszer

hordereje?

— A plasztikai szépség behatol így az építészeti technikák, normák és szériák jelenlegi rideg világába. Nemcsak a természetes táj, hanem a

mesterséges táj is szép lesz, szép, vidám és változatos. Miért kellene az embertömegeknek komor, szürke bérkaszárnyákban élniök? — És az Önt követő generáció? — Az engem követő generáció a kinetikának tériesült formáit kísér­ letezi. Újabb dimenziók, a fény, az energia és a hang egészítik ki a ké­ pet. Az eredmények biztatók, a kiállítások fantasztikus látványossággá alakultak át. Biztosra veszem, hogy e kísérletek végső formája az a művész-film lesz, amely egyéni vetítőkben, a mozikban, a televízióban ismét milliókhoz fog szólni. — És a hajdani „műtárgy"? — A poétikus funkció, a kép, a szobor, tehát a műtárgy a sokszoro­ sok formájában kel új életre. A múlt egyedi mesterműve helyett manapság tíz, száz vagy ezer mestermű alkotható, minőségi veszteség nélkül. E sokszorosok - - mivel kispénzű emberek számára is elérhetők és hűen képviselik korunk alkotásait a gyermek-, diákszobák és otthonok falain — a műtárgy demokratikus formái.

Victor

Vasarely:

Kompozíció

Ifj. KÓS KÁROLY

A régi székely bútorfestésről

Népi k u l t ú r á n k n a k alig v a n m á s területe, hol olyan p o m p á b a n m u t a t k o z i k m e g a n é p igénye a szép és díszes i r á n t , m i n t a festett bútor. A n n á l f e l t ű n ő b b , hogy e t é m a m i n d e d d i g n e m t a l á l t k u t a t ó r a , pedig a népi é l e t m ó d és l a k á s k u l t ú r a r o h a ­ mos á t a l a k u l á s á v a l a festett b ú t o r t a n u l m á n y o z á s a h o v a t o v á b b n e h e z e b b lesz. A „sima" b ú t o r o k fél é v s z á z a d a falun is h ó d í t ó d i v a t j á v a l a régi „ t u l i p á n t o s " b ú t o r o k is m i n d e n f e l é k i s z o r u l n a k a házból, s m é g jól j á r n a k azok a d a r a b o k , a m e l y e k a p a d l á s r a , és n e m a t ű z r e k e r ü l n e k . P e d i g a bútorfestés e g y k o r egész N y u g a t - és K ö z é p - E u r ó p á b a n , a r e n e s z á n s z ­ stílus k i t e r j e d t h a t á r t e r ü l e t é n virágzó m e s t e r s é g - á g volt. E r d é l y b e n , h o v a B u d a török kézre j u t á s a u t á n számos k é z m ű v e s m e n e k ü l t , és ahol a r e n e s z á n s z - s t í l u s a r e f o r m á c i ó v a l e g y ü t t hódított, az új t í p u s ú v i r á g o s festésű d e s z k a b ú t o r is egyre szélesebb k ö r ű „divat", a bútorfestés p e d i g sajátos n é p i m e s t e r s é g lett. A b ú t o r o k v a l a m i l y e n festése szükségessé v á l t akkor, a m i k o r az ú j k o r első s z á z a d a i b a n a régi ácsolt k e m é n y f a - b ú t o r o k a t f e l v á l t o t t á k a vízifűrészeken m e t s z e t t olcsó fenyő­ fadeszkából készült a s z t a l o s m u n k á k . Ezeknél az e n y v - v a g y olajfesték és g y a n t á s l a k k a gyenge f a a n y a g és az illesztések t a r t ó s í t á s á r a és t a k a r á s á r a szolgált. Az ú j ­ szerű e l j á r á s t e l e i n t e (a X V I . s z á z a d b a n ) c s a k s z ű k e b b k ö r b e n , r e f o r m á l t t e m p l o ­ m o k n á l a l k a l m a z t á k , a m e l y e k n e k egyetlen dísze lett a v i r á g o s festésű k a z e t t á s m e n n y e z e t , k a r z a t és szószék. Az első m a g y a r falusi bútorfestő asztalosokról is e m u n k á k k a p c s á n t u d u n k (a X V I — X I X . századi r e f o r m á t u s é s u n i t á r i u s t e m p l o m o k a s z t a l o s m u n k á i n a k felirataiból és az egyházközségek k u r á t o r i s z á m a d á s k ö n y v é b ő l ) . E v i r á g o s festésű t e m p l o m b e l s ő k , v a l a m i n t a v i d é k i u d v a r h á z a k „ ú j m ó d i " b e r e n d e ­ zése — t e r m é s z e t e s e n — erős h a t á s s a l v o l t a k a f a l v a k n é p e egész díszítőművésze­ tére, m i n d e n e k e l ő t t p e d i g b ú t o r k u l t ú r á j á r a . Az okleveles a d a t o k és összehasonlító n é p r a j z i vizsgálat a l a p j á n r e k o n s t r u á l t e m e f o l y a m a t t a l t ö k é l e t e s ö s s z h a n g b a n áll a bútorfestő-asztalos k ö z p o n t o k e l t e r j e ­ dése is. Így a v á r o s o k — S z a t m á r , N a g y b á n y a , Zilah, Dés, Kolozsvár, T o r d a , M a r o s ­ v á s á r h e l y , S z é k e l y u d v a r h e l y , K é z d i v á s á r h e l y és B e r e c k — céhes b ú t o r f e s t ő aszta­ losai mellett a X V I I — X I X . század f o l y a m á n k ü l ö n ö s e n Kalotaszeg és U d v a r h e l y ­ szék falvaiban, de számos m á s v á s á r o s h e l y e n és f a l u b a n is dolgoztak n é p i b ú t o r festő asztalosok, t ö b b n y i r e a családon b e l ü l „örökölt" m e s t e r s é g i t u d á s u k k a l . Ilyen népi festett b ú t o r t készítő k ö z p o n t volt a n y u g a t i b b v i d é k e k e n Belényes, Szilágy­ somlyó, a kalotaszegi B á n f f y h u n y a d , S á r v á r , Nyárszó, D a m o s , M a g y a r v a l k ó , M á k ó és M a g y a r v i s t a , a mezőségi Szék, az egész A r a n y o s s z é k s z á m á r a is dolgozó T o rockó, t o v á b b á az u d v a r h e l y s z é k i K o r o n d , Lokod, Lövéte, H o m o r ó d a l m á s , A b á s -

falva, az e r d ő v i d é k i V a r g y a s , F e l s ő - és Alsórákos, a csíki S z e n t t a m á s , K a r c f a l v a és Dánfalva, v a l a m i n t a hétfalusi T ü r k ö s és P ü r k e r e c . E m a g y a r v á r o s i és falusi bútorfestő k ö z p o n t o k m e l l e t t a szász c é h e k m e s t e r e i (Brassó, Segesvár, Medgyes, Szeben, Beszterce, Rozsnyó, K ő h a l o m , F e k e t e h a l o m ) l á t t á k m é g el v i r á g o s festésű b ú ­ t o r r a l a k ö r n y e z ő erdélyi p a r a s z t s á g o t . Egyes k ö z p o n t o k m e s t e r e i r e n d s z e r e s e n k é ­ szítettek festett b ú t o r o k a t , n e m c s a k k ö r z e t ü k m e g r e n d e l ő i n e k , h a n e m a közeli v á ­ sárokon v a l ó e l a d á s r a is. A k é z d i v á s á r h e l y i , b e r e c k i és p ü r k e r e c i m e s t e r e k , v a l a ­ m i n t brassói és besztercei szász kollégáik festett l á d á i t szekeres k e r e s k e d ő k r e n d s z e ­ resen szállították M o l d v á b a és H a v a s a l f ö l d r e . N e m z e d é k e k f o l y a m á n t e r m é s z e t e s e n m i n d e g y i k bútorfestő-asztalos központ, a helyi m e s t e r s é g i i s m e r e t e k és a v á s á r l ó k ö r z e t igényei szerint m e g h a t á r o z o t t sajátos stílust a l a k í t o t t ki. E stílusjegyek a l a p j á n a s z a k e m b e r b i z t o s a n f e l i s m e r h e t i a k á r a falusi h á z a k b a n , a k á r a m ú z e u m o k r a k t á r á b a n l á t h a t ó l e g t ö b b festett b ú t o r eredetét. A legtöbb falusi bútorfestő-asztalos központ U d v a r h e l y s z é k H á r o m s z é k k e l és K i s k ü k ü l l ő m e n t é v e l é r i n t k e z ő v i d é k e i n volt. I n n e n v a n legtöbb korai, X V I — X V I I I . századi e m l é k ü n k is a n é p i e s b ú t o r f e s t é s r e (főként falusi t e m p l o m o k belső m u n k á i k a p c s á n ) . A festett b ú t o r o k m ú l t századi v i r á g z á s a idején e v i d é k e k n é p e s z á m á r a elsősorban az A b á s f a l v á n élő és o n n a n H o m o r ó d a l m á s r a is e l s z á r m a z o t t Balázs család, v a l a m i n t a V a r g y a s o n m ű k ö d ő S ü t ő család s e n n e k m á s f a l u k b a is e l k e r ü l t egyes tagjai dolgoztak, jórészt u g y a n a z o n körzet s z á m á r a , e g y m á s t és e g y m á s m u n ­ káját is jól i s m e r v e , a m i a közös stílus m a g y a r á z a t á u l is szolgál. E k ö z p o n t o k k ö ­ zül V a r g y a s e l s ő r e n d ű jelentőségű. Az itt élő S ü t ő család századok óta m e g s z a k í ­ t a t l a n u l folytatja a b ú t o r f e s t ő asztalosságot, egyidőben t ö b b m e s t e r is. M i n d e z i n d o k o l t t á teszi, hogy a székely bútorfestés k u t a t á s a k o r , m é g az a l a p o s a b b össze­ hasonlító vizsgálatot megelőzően, a v a r g y a s i S ü t ő család m u n k á j á v a l i s m e r k e d ­ jünk meg. A Sütő

család

és mesterségük

alakulása

A v a r g y a s i S ü t ő család és e g y ú t t a l az i t t e n i a s z t a l o s m e s t e r s é g k e r e k e n 400 éves. Ugyanis 1568-ban t e l e p ü l t e k á t az U g r o n o k fiátfalvi j o b b á g y a i közül a közeli V a r g y a s r a özv. D a n i e l F e r e n c n é leégett u d v a r h á z á n a k ú j j á é p í t é s é r e a S ü t ő (Sütheö) t e s t v é r e k : az ács J á n o s és az asztalos József, a m i n t ezt az e s e m é n y t az U g r o n csa­ lád l e v é l t á r á b a n m e g ö r ö k í t e t t é k . Hogy itt az asztalos m i l y e n m u n k á t végzett, a r r a az u d v a r h á z későbbi á t a l a k í t á s a m i a t t , biztos a d a t n i n c s . M i n d e n e s e t r e e k k o r m á r szokásos volt n e m c s a k az e r d é l y i m a g y a r t e m p l o m o k n á l , h a n e m j ó m ó d ú p o l g á r i h á z a k n á l és n e m e s i u d v a r h á z a k n á l is — e g y e b e k m e l l e t t — a v i r á g o s festésű k a ­ zettás m e n n y e z e t e k és a j t ó k készítése. 1627-ben m á r a felszabadult j o b b á g y o k közt e m l í t i k a v a r g y a s i S ü t ő J á n o s t , k i n e k fia l e h e t e t t az a S a m u , aki a Daniel u d v a r h á z m á i g f e n n m a r a d t r e n e s z á n s z jellegű ajtaját készítette h e v e d e r e s szerkezettel, faszeggel, p á r k á n y o z ó g y a l u t és t ú r ó e n y v e t h a s z n á l v a . A család b ú t o r f e s t é s é n e k első m e s t e r s é g i e m l é k e a „Sütő J. 1680" feliratú h a r g i t a i m á r v á n y festéktörő. Ez idő tájt — m i n t e r r e oklevelekből, régi évszázados h á z a k b ó l és c s e m p é k b ő l k ö v e t k e z t e t h e t ü n k — a Székelyföldön m á r v é g b e m e n t a l a k ó s z o b a füsttelenítése (csempés füstfogó és k ü l ö n „füstház" é p í t é s é ­ vel), és l e h e t ő v é v á l t a régies ácsolt k e m é n y f a b ú t o r o k felváltása v i r á g o s festésű fenyőfa-bútorokkal. A festéktörő S ü t ő P á l o n á t öröklődött az u n o k á r a , I s t v á n r a , aki m a g a is belevéste n e v é t („Sütő István 1756") a m i n t ez a m á i g m e g ő r z ö t t szerszámon l á t h a t ó .

I s t v á n és e n n e k fia, I I I . József — kitől egy „1758"-as é v s z á m m a l ellátott p o rozógyalut i s m e r ü n k — t e v é k e n y s é g é r ő l m á r t ö b b a s z t a l o s m u n k a és s z á j h a g y o ­ m á n y t a n ú s k o d i k . Ezekből k i t ű n i k , h o g y a X V I I I . század közepe t á j á n a S ü t ő k m á r nagyoló, kerekítő-, lyukvágóés hevedervágó fűrésszel, lapos-, széles-, kes­ keny, lyuk-, kupás-, lúdtalpas-, és holdalakú vésővel, porozó-, simító-, eresztő és párkányozó gyaluval dolgoztak, e z e n k í v ü l m é g jelzőmértéket, derékszöget és csa­ varfúrót h a s z n á l t a k , b á r a lágy kovácsolt acélfűrészek fogait m é g a c é l v á g ó v a l élez­ ték (ráspoly helyett), az e n y v e z é s h e z h a s z n á l t szorítókapocs és a g y a l u p a d pedig (csavar helyett) é k k e l m ű k ö d ö t t . E k k o r k é s z ü l n e k az első farkasfogas illesztésű b ú t o ­ rok. E József m ű h e l y f e l s z e r e l é s e h a s o n n e v ű fiára (IV. József) szállott. Az ő fiatal­ sága idején é p ü l t legényöccse, A n t a l h á z a (a S ü t ő család m a is álló „öreg háza"), m a g a p e d i g — t ö b b e k között — a h o m o r ó d o k l á n d i és h o m o r ó d s z e n t m á r t o n i u n i t á ­ r i u s t e m p l o m o k k a z e t t á s m e n n y e z e t é n , a b a r ó t i r e f o r m á t u s t e m p l o m festett k a r ­ zatán és a p u s z t a k a m a r á s i u d v a r h á z a s z t a l o s m u n k á i n dolgozott. T e v é k e n y s é g e át­ n y ú l i k a X I X . század elejére is, a m i k o r r ó l m á r t ö b b é v s z á m o s n é p i b ú t o r is f e n n ­ m a r a d t . Vele k e z d ő d i k a k ö r n y é k e n a n é p i b ú t o r f e s t é s igazi v i r á g k o r a is, a „tuli­ p á n t o s világ". Az u t ó b b i IV. Józsefnek m i n d h á r o m fia, II. J á n o s , II. I s t v á n és I. F e r e n c „örökölték" a p j u k m e s t e r s é g é t . J á n o s és e n n e k fia, V. József, v a l a m i n t I s t v á n s e n n e k u t ó d a i f o l y t a t t á k a m e s t e r s é g e t V a r g y a s o n . I s t v á n 1810-ben született, tőle m a r a d t f e n n az 1830-as é v s z á m ú a l a p g y a l u , egy k o v á c s készítette fareszelő, egy k a l á n - és egy k ö z p o n t i fúró. 1848—49-ben G á b o r Á r o n erdőfülei á g y ú ö n t ő m ű h e l y é ­

Márvány

festéktörő

Alapgyalu

n e k m ű a s z t a l o s a volt, az 50-es é v e k b e n készült t ö b b g y ö n y ö r ű n é p i b ú t o r m a r a d t fenn tőle. Négy fia, I I I . I s t v á n , S á n d o r , Lajos és K á r o l y m i n d b ú t o r f e s t ő a s z t a l o ­ sok voltak, k i k a p j u k k a l , k é t n a g y b á t y j u k k a l , alsórákosi u n o k a t e s t v é r ü k k e l és egy F e l s ő r á k o s r a t e l e p e d e t t S ü t ő - t a n í t v á n n y a l e g y ü t t l á t t á k el a század m á s o d i k felé­ ben a k ö r n y é k falusi n é p é n e k m e g n ö v e k e d e t t f e s t e t t b ú t o r - s z ü k s é g l e t é t . E k k o r m á r s o r r a b e k e r ü l n e k a z a s z t a l o s m ű h e l y e k b e a különféle gyári acélszerszámok, és a t ú r ó e n y v e t is felváltja a c s o n t e n y v . A „ s i m a b ú t o r " d i v a t j á n a k a század elején b e k ö v e t k e z e t t gyors t é r h ó d í t á s á v a l a S ü t ő család b ú t o r f e s t ő m ű v é s z e t e is l e h a n y a t l o t t . Így a z t á n S ü t ő Lajos fia, Béla (sz. 1895) k i v é t e l é v e l a m e s t e r s é g e t m á r senki s e m t a n u l j a m e g . De ő is m á r i n k á b b csak a „ n é p i e s " m ű v é s z e t ú r i pártfogói és h á z i i p a r i szövetkezetek r é s z é r e készített m e g r e n d e l é s r e egy-egy „ g a r n i t ú r á t " , v a l a m i n t a k ö r n y é k b e l i p r o t e s t á n s e g y h á z a k t ó l vállal m e g r e n d e l é s t festett t e m p l o m k a r z a t , m e n n y e z e t , o r g o n a és szószék r e s t a u r á -

lására, kiegészítésére. Fia, ifjú S ü t ő Béla (sz. 1919) u g y a n c s a k h ű ­ séges őrzője elődei b ú t o r f e s t ő t u d á s á n a k , a z o n b a n a p j á n á l is k e ­ v e s e b b m e g r e n d e l é s h í j á n t e v é k e n y s é g e i n k á b b csak a közeli f ü r d ő h e l y e k e n is á r u s í t h a t ó „ e m l é k t á r g y a k " , t u l i p á n o s l á d i k á k , b a b a - b ú t o r o k készítésére szorítkozik. Viszont a n n á l t ö b b t á r g y i h a g y a t é k a m a r a d t fenn a t i z e n h á r o m n e m z e d é k e n á t folytatott m e s t e r s é g n e k a v a r g y a s i h á z a k régi b ú t o r a i közt és a k é t S ü t ő Béla m ű h e l y e i b e n , az elődök mesterségi t u d á s á n a k p e d i g r o p p a n t gaz­ dag t á r h á z a idősebb S ü t ő Béla e m l é k e z e t e . A bútorokhoz

használt

festékanyagok

A fenyődeszkából készült b ú t o r o k t a k a r á s á r a és t a r t ó s í t á s á r a kezdettől fogva h a s z n á l t a k színező, pácoló, fedő a n y a g o k a t . V a r gyason is m é g a legrégibb, „ m a g a színében h a g y o t t " b ú t o r t is leg­ a l á b b leolajozták, sőt g y a k r a n „ t u l i p á n o z t á k " is, a m e n n y i b e n jól­ t a p a d ó c u k r o s - s a v ó s k a n c a t e j b e n feloldott festékkel v a l a m i v i r á g o ­ k a t festettek rá. Ezt a k o r á b b i k e m é n y f a - b ú t o r o k n á l is a l k a l m a ­ zott e l j á r á s t a z o n b a n a f e n y ő d e s z k á n á l h a m a r felváltotta a z ala­ pozással t ö r t é n ő festés. Az alapozó a V a r g y a s h a t á r á b a n (csihányos) b á n y á s z o t t a l a b á s t r o m finom gipszlisztjével és az o k l á n d i H o m o k h e g y fehérföldjével készült olajfesték volt. A d e s z k a p ó ­ rusait e l t ö m ő s i m a a l a p r a festettek a z t á n az egész X V I I — X I X . század f o l y a m á n enyves festékkel. Az e n y v e s festék a l a p a n y a g a sokáig a z oltottmésszel készült, jól b e r á g ó d ó túróenyv volt, m a j d pedig a m a r h a és j u h l á b s z á r á b ó l főzött k o c s o n y a z s í r t a l a n í t á s á v a l készült édes enyv lett. Az e n y v e s festékréteg lefoglalására és s z í n h a t á s a fokozására (kinyitására) mázos kenceolajat v a g y gyantás fényezőt használ­ tak. A kenceolaj t ö b b s z ö r — e l ő b b m a g á b a n , a z u t á n a „szárító" ó l o m c u k o r r a l , m a j d pedig a „fényező" ólommáz-liszttel, s esetleg m é g a vöröses á r n y a l a t o t adó v ö r ö s h a g y m a h é j j a l — felfőzött házi lenolaj volt. A szükséges ólomgelétet a falu h a t á r á b a n (Hidegaszó) vagy a szomszédos M a g y a r h e r m á n y f a z e k a s a i n a k ó l o m m á z - l e l ő h e ­ lyén szedték. A g y a n t á s fényező egyik a n y a g a a fenyőszurokból kifőzött t e r p e n t i n volt, e b b e n o l d o t t á k fel a szurokból v i s s z a m a ­ r a d t g y a n t a lisztjét és v a l a m e n n y i m é h v i a s z t . A v i a s z m e g a k a d á ­ lyozta a k i s z á r a d ó g y a n t a r é t e g p o r l á s á t , m e g f e h é r e d é s é t . A m á z a s kenceolaj és a g y a n t á s fényező jó t u l a j d o n s á g a i t egyesítették a X I X . század eleji m e s t e r e k a gyantár készítésével. A v a r g y a s i g y a n t á r ó l o m c u k r o s lenolaj és t e r p e n t i n b e n feloldott g y a n t a k e v e ­ r é k e v a l a m e n n y i gelétliszt h o z z á a d á s á v a l , és legfőbb t u l a j d o n s á g a , hogy k i v á l ó a n lefogja a z e n y v e s festéket. A n e m z e d é k e k l á n c o l a t á n á t felgyűlt r o p p a n t t a p a s z t a l a t i t u d á s és a helyi a d o t t s á g o k tökéletes i s m e r e t e n y i l a t k o z i k m e g a vargyasi bútorfestők házi festékkészítésében is. Az enyvesfestékek különféle színező a n y a g a i t is teljes egészében a m e s t e r e k t e r e m ­ tették elő, k i a l a k í t v a így a b ú t o r f e s t é s p á r a t l a n u l g a z d a g m o d u ­ lációjú sajátos v a r g y a s i s z í n s k á l á j á t . A meggyszínt és bordópirosat adó v a s p á t o s a n y a g o t a v a r g y a s i S z é l e s c s e r e o l d a l á b a n a földön Régi

táblás

festés

szedték össze, m e g é g e t t é k és m e g t ö r t é k . A cinóbervörös színezőjét a H a r g i t a felé eső k é n e s h e l y e k r ő l gyűjtötték, a téglavöröset pe­ dig a Hidegaszó h a t á r r é s z b e n talált, k e m e n c é b e n kiégetett, p o r r á tört és kiszitált ó l o m é r c k ő b ő l n y e r t é k . A sárga, citrom, rózsaszín, kékesszürke és fehéres színű festéket a szomszédos erdőfülei K o s á g o l d a l á b a n t a l á l h a t ó különféle á r n y a l a t ú l i s z t p a l á k (diatoma) s z o l g á l t a t t á k . A zöld színezőt a D a s z m a g y a r o s s a h a t á r r é s z b e n a föld színe a l a t t t a l á l h a t ó rézgálicos kőből n y e r t é k , m i u t á n ezt k i é g e t t é k és vízzel l e c s a p o l t á k (gálic). Sötétbarna vagy gesztenye színt szolgáltatott a m a i b a r n a s z é n b á n y a s z ü r k e p a l a r é t e g e fölötti p o r a n y a g . A legszebb fehér festéket a helybeli és o k l á n d i h o m o k ­ k ő r é t e g e k közt t a l á l h a t ó a n y a g b ó l á l l í t o t t á k elő, a fekete festék­ földet p e d i g a v a r g y a s i R i k a t e t ő n szerezték be, ezt k e l l e t t m e g ­ égetni, vízzel l e c s a p a t n i és p o r r á t ö r n i . E f e s t é k a n y a g o k a t m i n d e n e s e t b e n a m á r v á n y l a p o n finom lisztté t ö r v e és s ű r ű szitán á t s z i t á l v a k e v e r t é k össze a k ö t ő a n y a ­ gul szolgáló e n y v v e l . A h a s z n á l t — a l k a l m i l a g összeszedett — kövek, p a l a r ö g ö k m i n d e n d a r a b j a m á s - m á s összetételű és m á s - m á s a r n y a l a t o t szolgáltatott, de házi feldolgozásuk m ó d j a és az é p p e n h a s z n á l t e n y v m i n ő s é g e is m e s t e r e k és e s e t e k szerint k ü l ö n b ö ­ zött. E sok a p r ó k ü l ö n b s é g e g y ü t t e r e d m é n y e z t e , hogy a v a r g y a s i festett b ú t o r o k színe s e m m i m á s s a l össze n e m téveszthető, jelleg­ zetes helyi színek, u g y a n a k k o r a z o n b a n csodálatos változatosságot m u t a t n a k korok, m e s t e r e k , sőt egyes m u n k á k szerint is. De é p p e n e b b e n áll a v a r g y a s i bútorfestés színeinek sajátos „varázsa", s z e m ­ b e n a s t a n d a r d bolti a n y a g o k k a l festett m u n k á k é v a l . A m ú l t század m á s o d i k felében a z o n b a n V a r g y a s o n is k e z d e ­ n e k á t t é r n i a bolti f e s t é k e k r e . M á r 1848 előtt a k a d n a k ú r i m e g ­ r e n d e l ő k , k i k a házaló görög és ö r m é n y k e r e s k e d ő k t ő l v á s á r o l t é l é n k e b b színű festékekkel festetik b ú t o r a i k a t , a század m á s o d i k felében a z t á n m á r a b a r ó t i b o l t b a n is m e g j e l e n n e k a g y á r i porfes­ t é k e k s a század v é g é n m á r a v a r g y a s i asztalosok is a legtöbb színt bolti a n y a g o k b ó l keverik, m í g n e m s z á z a d u n k elején a pác­ erezett (fladir), m a j d a fekete és fényezett bútorok divatja telje­ sen kiszorítja a régi t u l i p á n o s b ú t o r t .

A v a r g y a s i b ú t o r t m á r borsópiros, illetve é g s z í n k é k a l a p s z í n e m e g k ü l ö n b ö z t e t i m á s b ú t o r f e s t ő m ű h e l y e k m u n k á i t ó l , a csíki fe­ kete, a régi torockói és kalotaszegi közepes kék, a k ő h a l m i , se­ gesvári és m e d g y e s i zöld, de m é g a közeli A b á s f a l v a és Lövéte téglaszín felé h a j l ó vörös a l a p ú b ú t o r a i t ó l . A v a r g y a s i b ú t o r f e s t ő k a zöld a l a p s z í n t szászosnak, a sötétebb kéket jobbágyosnak mond­ ták, ezzel s z e m b e n a v i l á g o s k é k e t é g s z í n k é k n e k és templomkékn e k is nevezték, m i v e l a t e m p l o m o k k a z e t t á s m e n n y e z e t é n e k és k a r z a t á n a k volt kezdettől fogva g y a k o r i alapszíne, de u g y a n a k k o r székely s z í n n e k is m o n d t á k , m e r t az, a k i n e k n e m volt m ó d j a rá, hogy b ú t o r á t kivirágoztassa, g y a k r a n ezzel az egy színnel festette le. T e r m é s z e t e s e n e k é n y e s világos alapszín é p p e n m e g k ö v e t e l t e a Újabb stílusú kompozíciók

díszítő

hajlék teljes füstmentességét, ezért volt, h o g y a l k a l m a z á s a sokáig csak a fűtetlen falusi t e m p l o m o k b a n és a n e m e s i u d v a r h á z a k ü n ­ n e p i - s z o b á j á b a n volt lehetséges. A b ú t o r o k a l a p s z í n e m e l l e t t erősen helyi jellegű m a g a a fes­ tett d í s z í t m é n y is. Díszítő

kompozíció

A festett b ú t o r egész jellegét a l a p v e t ő e n m e g h a t á r o z z a a n a ­ gyobb síkok f e l b o n t á s a és t a g o l á s a k ü l ö n b ö z ő m é r e t ű , a l a k ú és színtónusú felületekre, v a l a m i n t egyes a r c h i t e k t o n i k u s e l e m e i n e k (ajtó, p á r k á n y , p á r t á z a t ) h a n g s ú l y o z á s a megfelelő színekkel. A b ú ­ torfestés stílusa s z e m p o n t j á b ó l a z o n b a n n e m k e v é s b é lényeges m a g a a d í s z í t m é n y — itt jellegzetesen v i r á g o r n a m e n s — felépítése. A vargyasi díszítőkompozíció egyik m e g h a t á r o z ó j a volt a leg­ utóbbi időkig a táblás festés, az a t ö r e k v é s , hogy a r á m á v a l k ö r ü l ­ vett m é l y e b b b e t é t e k e t v a g y i l y e n e k e t u t á n z ó , festett szélezővel és zsinórral k ö r ü l h a t á r o l t t á b l á k a t teljesen kitöltse a v i r á g o r n a m e n tika. A b ú t o r r a k e r ü l ő festett d í s z í t m é n y e k r é s z a r á n y o s elosztását (a h a n g s ú l y o s k ö z é p m i n t á t ó l j o b b r a és b a l r a elhelyezett m i n t á k egymás t ü k ö r k é p e i ) a b ú t o r o k r é s z a r á n y o s k o n s t r u k c i ó j a igényli. Viszont a z egyes d í s z í t m é n y e k felépítésében is k ö v e t e t t p o n t o s r é s z a r á n y o s s á g r e n e s z á n s z h a g y o m á n y . E r é s z a r á n y o s felépítést a régebbi b ú t o r o k n á l k ü l ö n k i e m e l i a k ö z é p t e n g e l y b e állított váza, szív v a g y rózsa, m a j d a szalag, a vízszintesen e l n y ú l ó m i n t á k n á l pedig a feltűnő középjelzők. C s u p á n az 1840—1850-es évektől j e l e n t k e z i k e h a g y o m á n y o s m e g o l d á s o k k a l s z a k í t a n i a k a r ó r o k o k ó h a t á s szerkezetben, m i n t a e l e m e k b e n és s z í n e k b e n e g y a r á n t . A X I X . század 50-es éveiben Sütő I s t v á n v e z e t t e b e V a r g y a s o n a facsartvégű csokrot, a koszo­ rút, a sarokcsokros fűzért, a madarat és a pontozott h á l ó z a t t a l töltött m o t í v u m o k a t . Az a s z i m m e t r i k u s díszítést olyan ú j a b b b ú ­ t o r f o r m á k is i n d o k o l t á k , m i n t a kontyos szék, de a r é g i e s hosszú­ pad és kendőszeg k e s k e n y vízszintes felületei is megfeleltek a sarokcsokros füzérek a l k a l m a z á s á r a . Megfigyelhető a z o n b a n ez esetekben is a kompozíció egyensúlya, sőt a r é s z a r á n y o s s z e r k e z e t r e való t ö r e k v é s . A bútordeszka anyagának konzerválására irányuló pácolásból-festésből k i a l a k u l t m ű v é s z i b ú t o r f e s t é s l e g l é n y e g e s e b b része m a g a a díszítmény. Ez V a r g y a s o n k ü l ö n ö s e n jelentőséget k a p e l h e ­ lyezése, tömörsége, erőteljes kompozíciója, világos tagolása, n y u ­ godt vonalvezetése, n ö v é n y i d í s z í t ő e l e m e i n e k leegyszerűsített és közérthető p r e z e n t á l á s a r é v é n . M i n d e sajátosságok m á r az e r e ­ deti inspirációs f o r r á s n a k : az olasz e r e d e t ű e r d é l y i „virágos" r e n e ­ szánsznak a t u l a j d o n a i voltak, de k ü l ö n élességgel d o m b o r o d n a k ki a m a g y a r n é p i d í s z í t ő m ű v é s z e t b e n á l t a l á b a n — f a r a g á s b a n , hímzésben, k e r á m i á b a n , b ú t o r f e s t é s b e n —, és egyik legszebb és tanulságos m e g n y i l a t k o z á s a é p p a v a r g y a s i b ú t o r f e s t ő k m ű v é s z e t e . A v a r g y a s i b ú t o r f e s t é s e sajátosságai é l é n k e n d o m b o r o d n a k ki m i n d j á r t a közeli szász b ú t o r f e s t ő - k ö z p o n t o k m u n k á i v a l t ö r t é n ő Régebbi

és újabb zépjelzők

kö­

egyszerű összehasonlítás r é v é n . Ez u t ó b b i a k u g y a n i s a szövevényes kompozíciójú és n a t u r a l i s t a t e n d e n c i á j ú n é m e t gótika h a g y o m á n y a i n , v a l a m i n t a k e v é s b é tagolt és duzzadt f o r m á k a t k e d v e l ő n é m e t reneszánsz, m a j d a g a z d a g o r n a m e n t i k á j ú és n y u g t a l a n v o n a l v e z e t é s ű o s z t r á k b a r o k k h a t á s a a l a t t a l a k u l t a k ki. Jellemző, és az erdélyi m a g y a r és szász n e m z e t i s é g különféle k a p c s o l a t a i v a l m a g y a r á z h a t ó , hogy míg — a X V I I I — X I X század f o l y a m á n — a szászok v á r o s i és n é p i m ű v é s z e t é r e e g y a r á n t erős volt az o s z t r á k h a t á s , a z e r d é l y i m a g y a r s á g n á l a b a r o k k a bécsi h a ­ t a l m i t ö r e k v é s e k és erőszakos katolizálás f o r m a n y e l v é n e k m i n ő s ü l t , és h a t á s a a n e m e s i , p o l g á r i és népi m ű v é s z e t b e n e g y a r á n t m i n i m á l i s v o l t ; viszont é p p e k é t század f o l y a m á n m e n t v é g b e a r e n e s z á n s z v i r á g o r n a m e n t i k a n é p i v é v á l á s a . Díszítőelemek

A v a r g y a s i bútorfestés o r n a m e n t i k á j a n ö v é n y i , e l s ő r e n d ű e n v i r á g - m o t í v u m o k ­ ból áll, jellemző a z o n b a n ezek t e r m é s z e t h ű s é g e t kerülő, c s u p á n a v a l ó s z e r ű s é g r e t ö r e k v ő , leegyszerűsített, k ö z é r t h e t ő , egysíkú és d e k o r a t í v á b r á z o l á s a . Az új n é p m ű v é s z e t i m ű f a j , a bútorfestés, V a r g y a s o n is készen á t v e t t a helyi

Szegelet-almárium Menyasszonyi

(1847) láda (1854)

fafaragásból és t e x t i l m u n k á k b ó l bizonyos egyszerű elemeket, a m e l y e k a festett d í ­ s z í t m é n y e k p e r e m é n l á t h a t ó szegődíszek, léc, s z a l a g m i n t á k és csipkézések különféle egyszerű díszítőelemei. Ezek közül a z o n b a n m á r r e n e s z á n s z e r e d e t ű a „ k a k a s f a r o k " szerű p á r k á n y d í s z , az attika, a t á b l a k e r e t é t ékesítő egyszerű és sallangos ciráda vagy korona a p a l m e t t a e leegyszerűsített v o n a l a s formája. A v a r g y a s i b ú t o r f e s t é s ­ n e k ezt a sajátossá v á l t e l e m é t a n e m e s i c í m e r e k sokágú k o r o n á j á b ó l e r e d e z t e t i k .

A t u l a j d o n k é p p e n i v i r á g k o m p o z í c i ó egyik fontos kiegészítő e l e m e a r e n e s z á n s z eredetű, ú n . olaszkorsóból s z á r m a z ó korsó vagy virágkorsó, amely a X I X . század­ b a n egyre i n k á b b az e r d é l y i kancsó, b o k á l y , c s u p o r u t á n i d o m u l . A k o r s ó t n é h a a t e m p l o m i t a l p a s k e h e l y b ő l a l a k í t o t t v i r á g p o h á r helyettesíti, m a j d a v i r á g t a r t ó t — r o k o k ó h a t á s r a — szív v a g y attikás rózsa, a század v é g é n p e d i g szalagcsokor v á l t j a fel. A r é s z a r á n y o s a n k e t t é á g a z ó v i r á g c s o k o r (vízszintes füzér) középjelzője l e g g y a k r a b ­ b a n a p a l m e t t a - s z e r ű cirátor és margaréta. N é h a ezek h e l y e t t a z u g y a n c s a k r e n e ­ szánsz e r e d e t ű g r á n á t a l m a - f o r m a díszes fejedelem almája, s á r g a aranyalma vagy fehér ezüstalma adta meg a minta középtengelyének súlypontját. A X I X . századi v a r g y a s i b ú t o r f e s t é s b e n a c s o k r o k a t a l k o t ó v i r á g o k közt leg­ g y a k o r i b b a rózsa, e z u t á n k ö v e t k e z i k a tulipán, m a j d a szegfű. E h á r o m jellegze­ tes n é p i v i r á g m o t í v u m m e l l e t t a t ö b b i — gyöngyös bélű ernyős, cirkás alma és há­ romszemű — m á r s o k k a l r i t k á b b . Az a k a n t u s z l e v é l b ő l v i r á g g á a l a k í t o t t — és a szé­ kely k á l y h a c s e m p é k e n és k a p u f é l f á k o n is a l k a l m a z o t t — sima ernyős, v a l a m i n t a csüngő sziv, eper és a m a g y a r s z ű c s m u n k á k n á l g y a k o r i görgina m é g e z e k n é l is r i t ­ k á b b és későbbi (az 1850—1860-as é v e k b e n előforduló) m o t í v u m a b ú t o r f e s t ő k n é l . V a l a m i v e l g y a k o r i b b e z e k n é l a barackmagos levélcsokor és a jácint, a század m á ­ sodik felében p e d i g a gerezd, a h a j l é k o n y mezsgyevirág és gyöngyvirág. A k o r á b b i v i r á g m o t í v u m o k d e k o r a t í v stilizáltságával s z e m b e n a k é s ő b b i e k m á r t e r m é s z e t h ű e n á b r á z o l t „ h a z a i " v i r á g o k . Míg az előbbi v i r á g m o t í v u m o k c s u p á n m á s i p a r m ű v é s z e t i m u n k á k o n át m e g i s m e r t k é p z e l e t b e l i d í s z e k k é n t h o n o s u l t a k m e g a vargyasi bútorfestésben, az utóbbiak m á r a valóságból ismert növények ráismer­ hető á b r á i . A régi lándzsás-, füles- vagy kanyarvéges t u l i p á n n a k s e m l e h e t e t t élő modellje, m á r csak a z é r t sem, m e r t a m i k o r a z első székely b ú t o r f e s t ő k a l k a l m a z ­ ták (a X V I . s z á z a d b a n ) , a n ö v é n y t m a g á t m é g n e m i s m e r t é k n á l u n k . Az „igazi" t u l i p á n h o z v a l ó h a s o n l í t á s s z á n d é k a alig százéves a v a r g y a s i m a g y a r b ú t o r f e s t ő k ­ nél, azelőtt a d e k o r a t í v h a t á s volt a d ö n t ő . Az é l é n k színű v i r á g o k k i e m e l é s e és a csokor r a j z á n a k kitöltése s z e m p o n t j á ­ ból fontos szerepe v a n a sötétzöld l á n d z s a a l a k ú f ü z é r z ő l a p i n a k és a száz é v óta gyakori kerek végű l a p i n a k . A v i r á g t a r t ó , szalagcsokor, szív és m a d á r m e l l e t t m á ­ sik n e m n ö v é n y i e r e d e t ű díszítőelem a füzértekerés. A r o k o k ó és e m p i r e füzérek­ hez és k o s z o r ú k h o z j á r ó e m e késői díszítőelem az egyetlen, a m i á l t a l a jellegzetes síkfestés n é m i t é r h a t á s t is k a p . A virágzás végeztével a szemközti tábla fölé v a g y alá, esetleg k é t o l d a l r a í r t á k föl a m e g r e n d e l ő n e v é t és a készítés évét. E feliratok b e i k t a t á s u k s d e k o r a t í v kivi­ telezésük r é v é n a b ú t o r f e s t ő m ű v é s z e t szerves t a r t o z é k a i . *

Számos m á s k ö z p o n t u n k k a l szemben, hol az asztalosok elkészítette f e n y ő b ú t o r o ­ kat külön bútorfestőkkel — főként e h h e z é r t ő a s s z o n y o k k a l — festette ki a m e g r e n ­ delő, V a r g y a s o n a z a s z t a l o s m u n k á t és a festést u g y a n a z a m e s t e r végezte. M a g á t ó l értetődő, hogy e t é n y a kész b ú t o r o k kivitelezésében is m e g m u t a t k o z i k , s az itteni m u n k á k művészi szépsége n a g y r é s z t az asztalos- és f e s t ő m u n k a teljes egységének k ö ­ szönhető. Az a s z t a l o s m u n k a számos technológiai m e g o l d á s a , a b ú t o r a r c h i t e k t o n i k u s felépítése, egyes részletei és elemei a festés á l t a l k a p t á k m e g v a l ó d i é r t é k ü k e t , hangsúlyukat, szépségüket és v i s z o n t : a b ú t o r a s z t a l o s m u n k á j á t m á r eleve azzal a t u d a t t a l és ú g y végezte a m e s t e r , hogy a b ú t o r t ő m a g a fogja festeni is. A két m e s t e r s é g — az asztalosság és b ú t o r f e s t é s — e g y m á s t kiegészítő tökéletes egysége, m i n d k e t t ő n e k n e m z e d é k e k hosszú s o r á n át e g y r e t ö k é l e t e s í t e t t n é p i és helyi formái jellemzik a v a r g y a s i b ú t o r f e s t ő asztalosságot, a m e l y e t u l a j d o n s á g a i b i r t o k á b a n egyedülálló h e l y e t foglal el n é p m ű v é s z e t i m e s t e r s é g ü n k központjai között.

JEGYZETEK

Kései

megkövetés

„Nagy dolog az: nyugodtan állni a halottak szemét. Ha úgy keresheted őket a nemlévő dolgok homályában, hogy nem látsz a tekintetükben szem­ rehányást." Nagy élő irónk írta — halott nagy író kortársról. A fogalmazás félreérthetetlen. Szigorúsága pirulni késztet. Sok bántás ért — igaztalanul. Sokakat bántottam én is — igazságta­ lanul. Ostobaságból, hetykeségből, dölyfből. Kései megkövetést követelőn, Szabédi László arca néz ma is rám leggyakrabban. Akkor tapintatosabb és nemesebb volt annál, mint hogy a csúnya ka­ masz komiszságot észrevegye. Tulajdonképpen ezzel büntetett. Az elmaradt dorgálással, megleckéztetéssel. Még 1950-ben történt. Az eszmei alapozás rideg és makacs vaskorában, amikor az esztétikai szemináriumokban az E m p i r i o k r i t i c i z m u s b ó l és A t ő k e nyersfogalmazványaiból érveltünk. Szabédi filozófia-szakos évfolyamomnak világirodalom-kurzust tartott. A terv szerint Shakespeare-től — Gorkijig. A vizsgára egyenként mentünk, ahogy bejelentettük. Karosszékbe ülte­ tett, a kerekasztal mellé. Beszélgetve vizsgáztatott. — Olvastam, amit legutóbb Defoe-ról, Swiftről meg Cooperről írt. Van néhány észrevételem, de szeretném, ha előzőleg részletesebben elmondaná felfogását. Mindazt, ami már terjedelmi okokból sem fért bele a cikkbe. Ez volt a vizsga fele. Kötetlen beszélgetés az U t u n k századik (nagy ég! már az ezrediken is túl vagyunk!) számában megjelent bukdácsoló; selypegő fejtegetésem körül. A felületesen megemésztett anyagot Gaál Gábor gyúrta ki belőlem a Szamos mellett vezető úton, az egyetem Arany János utcai épületétől az Er­ zsébet úti lakásáig. Akkortájt román nyelvű ideológiai és esztétikai közlemé­ nyeket fordítgattam Gaál Gábornak házi használatra. E megbízatással tulaj­ donképpen az éhezés szélén bukdácsoló nyavalygás anyagi helyzetemen akart comme il faut formában segíteni. Jórészt ezért adta le a cikket is. Beszélgettünk hát. Szabédi László nem akart véleményei igazáról meg­ győzni. Az sem érdekelte, bevágtam-e a leadott anyagot. Kérdéseivel azt tapo­ gatta: miből és hogyan építkezem. Főleg az utóbbi foglalkoztatta. Egyik ta­ nulmánykötetének előszavában foglalt, eléggé meg nem szívlelt vallomása jut ma is, minduntalan eszembe: „Felfogásom szerint senki sem gondolkoz­ hat más helyett, a »szellem emberé«-nek sem lehet ez a feladata. A szellem

embere is csak maga helyett gondolkozhat; azonban mérlegre teheti a más gondolkodását, kifürkészheti az idegen meggyőződések jármában botorkáló milliók valódi meggyőződését. Nem igazságok termelésére és propagálására, hanem igazságok felfedésére és tudatosítására kell törekednie." Így hitte, vallotta és vállalta. A harmadik negyedórában félbeszakított: — Kiről szeretne beszélni? Évek teltek el, amíg a gesztusban rejlő nagyvonalúságot és megbecsü­ lést megértettem. Így kellett volna válaszolnom: „Akiről a professzor elvtárs óhajtja." — Balzac — mondtam ki a nevet, mely néma fohászként lebegett be­ lépésem óta a nyelvem hegyén. Két vagy három kötetét írta elő kötelező ol­ vasmányként. G r a n d e t E u g é n i á t , Goriot apót és talán Gobsecet. Harmincharmincöt kötet volt mögöttem meg az elérhető vonatkozó irodalom. Fél évig Balzac műveivel keltem és feküdtem. Mindenki ismeri a golyókkal vagy karikákkal végzett zsonglőr játékot. Három-négy a levegőben, egy most indul ki a jobb kézből, de a bal kézben lévő már mozdul a jobb kéz fele. Kézügyesség, gyakorlat, sok karika. De az egész egy kicsit szemfényvesztés is. Így táncolt, ívelt, röpködött és szédített a felelet. Nevek, könyvcímek, vélemények ugrottak bele váratlan szögekben a vágtázó mondatokba. Maga­ biztosan, sőt fölényeskedve. Az ember talán soha nem olyan komisz öntelt­ ségében, mint húszéves korában. A professzor egyszer fölkapta a fejét, és közbeszólt. Pontosan emlék­ szem, Daniel d'Arthez-ről beszéltem, az írónak a tehetséget jellemmel páro­ sító alteregójáról. — Melyik müvére gondol? — Cadignan hercegné t i t k a i r a . . . — Nem ismerem. És a könyv címét följegyezte egy előtte fekvő néhány dolgot. Művek címét, tanulmányok lelőhelyeit. értetődöttséggel, feszélyezettség és fontoskodás nélkül. tanulni akár zöldfülű diákjától is.

papírlapra. Majd még Természetes magátólMint aki nem restell

Vérszemet kaptam. Egyre több, már-már kuriózum számba menő ada­ tot dobtam elé iszákomból. Addig merészkedtem, hogy felhívtam figyelmét dolgokra, melyeket „feltétlen meg kellett volna emliteni az előadásokban". Töprengve hallgatott, jegyzett. Végül többször megköszönte a vizsgát. A diadal érzése hamar megkeseredett bennem. Ami a felelés lázában még nem derengett, bizonyossággá erősödött: hibáztam, durván, mint amikor a bokszoló tiltott módon, övön alul üt. Tudtam, hogy sok elfoglaltsága van az egyetemen, és azonkívül is: ver­ set ír, gyűlésezik, lektorál, szerkeszt, polémiákat folytat a sajtóban, fordít, elnököl, nyelvtörténeti kutatásokkal bíbelődik. És nyilvánvalóan tizedannyi idő sem állott rendelkezésére, mint diákjainak. Kapkodva, szinte mellékesen készült fel a nagyigényű, utolsó pillanatban nyakába zuhant kurzusára. Tudtam és — kihasználtam. Vizsgámért jelest adott. A lassan szétszivárgó felismerés — tulajdonképpen megbuktam. Elsősorban magam előtt. Abból, ségnek vagy árnyaltabban jó érzésnek, tapintatnak és kötelező

tudatosította amit ember­ szerénységnek

neveznek. És tiszteletnek, az életkor, valamint eredményei iránt. Ezt nem néhány el nem olvasott Balzac-regény dönti el! Az egészet kellett volna lát­ nom. Kitűnő elbeszéléseit, rangos műfordításait, villogó logikájú tanulmá­ nyait és verseit. Hisz nagyon jól tudtam például, hogy első kötetének recen­ zense, Illyés Gyula így jellemezte költészetét: „Magvasság, egyszerűség és igény... Egy-egy sora s fordulata hosszas fejlődésről tanúskodik, munkáról, elmélyedésről, tanulásról." És az értékítélet, melynél szebbet költő nem kap­ hat: „...a regionalizmust is úgy szólaltatja meg, ahogy kell: európai színvo­ nalon s amelynek így a regionalizmus csak jelzője, s nem értékmérője." De hűtlenné váltam saját legszemélyesebb emlékeimmel szemben is. Első írásaim 1947 őszén a Sepsiszentgyörgyön kiadott N é p i Egység hasábjain jelen­ tek meg, s a főszerkesztő, Szabédi László ceruzájának korrektúra-nyomait viselik. És ő ezt számon tartotta később is. És nem utolsósorban, közvetlenül ő inditott el a világirodalom kuta­ tásának azóta személyes szenvedélyemmé és szenvedésemmé váló útján. „Nagy dolog az: nyugodtan állani a halottak szemét." Szemérmesen szégyenkezve bár hallgatunk erről, egyszer farkasszemet kell néznünk, öre­ gedőn, útban „túl az innenen", sodródva magunk is egy mindent kibékítő karámba. De a megbántottak szemei árnyként futnak velünk. Pillantásuk körülörvényli gondolatainkat, ráhajlik kéziratainkra Tudatosítja azt, akik voltunk. És amilyennek lennünk kellett volna. Veress Dániel

A képi filozófia művésze A Főnix madár, a megújuló, a halálon is győzedelmes életnek a szimbó­ luma, ég felé szárnyal. Kitör az összeszorítottságból, felülemelkedik a görcsösen fekete, visszahúzó kezeken, fel a magasságba, a tiszta kékségbe... E merész szárnyalású kép, Nagy Albert kolozsvári gyűjteményes kiállításának legfris­ sebb és egyik legszebb darabja, összefoglalása, lezárása a művész negyedszá­ zados, vívódásokkal teli, de gazdag és magasszinvonalú korszakának.

Két kép jelenti a kezdetet. Az egyik: Apokalipszis (1943). A romok, a villámlásos látomások felett a feltámadás trombitája harsog. Győz az élet, mert győznie kell. Az ember nem lehet a halál martaléka. A pusztító tűz nem dia­ dalmaskodhat az erő fölött... S a K a r i a t i d á k (1943) bálványszerű asszonyai már ezt a győztes életet, erőt, újjászületést jelképezik. A röviddel azelőtt Ko­ lozsvárt megtelepedett művész egy új korszakának nyitányai e képek. Csírá­ jában már majdnem mindent megtalálhatunk rajtuk, ami a következő negyed század alkotásaira rányomta bélyegét, s ami megtéveszthetetlenül nagyalberti­ vé teszi valamennyit. Kevés olyan művészünk van, akinél nagyobb szerepe volna az alkotó munkában a tudatosságnak, mint Nagy Albertnél. Elveket kovácsolt magának, s azokhoz makacs elszántsággal ragaszkodik mindig.

Nagy Albert:

1. Bohóc. 2. A

győző

1934-es római kiállitásán nemcsak képek szerepeltek, hanem egy kis miniatűr gőzgép is. Apró, finoman megmunkált részekből összeállítva. Mani­ fesztum-szerepe volt ennek az általa készített tárgynak. Ezzel vallott arról, hogy korunk, a XX. század technikai-gépi világának titkai mögé akar nézni kutató tekintetével. Meg akarja érteni az emberalkotta anyag szerkezetét, an­ nak belső törvényeit. Mert csak így, ezek ismeretében tud hű lenni korához, annak lelkületéhez. De: az ilyen módon tapasztaltakat emberivé lényegíti át. A gép csak tanulmány marad, mint szerkezet, maga az alkotás viszont ember­ központú lesz. Mert nem külsőségeiben, hanem belső szerkezetében kell ábrá­ zolnia a világot. Az életet. Annak emberi arculatát. Minden képét tudatosan komponálja meg. Nem mond le a képsikon megvalósítható egyensúlyról. Nem bontja fel a formákat, hanem, inkább összegezi őket. A kép — szerinte — a való világ totalitását fogalmazza meg. De csak úgy, mint ahogy a csepp is magában hordja a tengert. Ezt a végtelenség-ér­ zést, mindent-kifejezést a kompozíció lezáratlanságával igyekszik elérni. Nyu­ godtan metsz el alakokat, vág el formákat, hogy a szem önkéntelenül is építsen tovább, s ne csak azt lássa, ami ott van, hanem azt is, ami azon túlmutat. De mert mindig valamilyen formában a valóságra akar rádöbbenteni, ragasz­ kodik az anyagszerűség elvéhez. Érezteti a dolgok anyagiságát. A fa legyen igazi fa, a tégla tégla, s az emberi test puhaságát ne téveszthessük össze egyikkel sem. És végül: a festészetnek meg kell maradnia az eszközei szabta határok között. A vászon síkja dekorativitást igényel... Nagy Albert képei mindig annyira sikerültek, amennyire komoly, nagy gondolatok hordozói. Amilyen erőteljes a bennük kifejeződő művészi hitval­ lás. Tulajdonképpen csak egy műfajú munkái vannak: kompozíciók, ame­ lyekkel mindig valamilyen emberi problémát fejez ki. Még akkor is, ha a képről történetesen hiányzik az ember. Hagyományos értelemben vett tájké­ pet, melynek a természeti szép kifejezése a célja, nem festett. „Tájai" meg­ lehetősen szűk körben szorongnak. Legtöbbjüket maga a művész konstruálta élményei alapján, s értelmük nem a helykifejező erőben van, hanem csak hát­ terei a zajló életnek... Az örök téma: maga az élet, az ember élete. Nem ezé vagy azé az egyéné, hanem általában az Emberé. Ezen belül lehetnek variációk, érzelmi-tartalmi árnyalatok. Az élet néha mint sors-szimbólum jelenik meg ( Z ú z m a r a , Dioge­ nész). Máskor mint az elmúlás jelképe (Fonó asszony, Hó, Ö r e g asszony). Vagy éppen azt fejezi ki, hogy csend van, nem történik semmi (Tél, F e k e t e m a c s ­ ka). Ez a csend lehet idilli is (Elégia, T a v a s z i rapszódia), de keltheti a berekesztettség (Ludak, T e r e g e t ő asszony), a feszülő erő (Kaszás, S u l y k o l ó aszszony), a végtelenség ( F ü r d é s u t á n ) vagy a küzdelem érzetét is (Erdőben, Győz­ tes, K a k a s ) . A változatosság nem a képi elemek gazdagságában kereshető, mert azok sokszor vissza-visszatérnek, hanem a megkomponálás újszerűségé­ ben és az örök emberi tartalom gazdag árnyalataiban. A huszonötéves alkotói korszak belsőleg egységes. Összekovácsolják a mindig érvényre jutó kompozíciós elvek s a magasfokú gondolatiság. Ha egy­ más mellé állítanánk egy 1943-as és egy 1968-as munkát, amellett, hogy a nagyalbertiség letagadhatatlan jegyei mindkettőn megtalálhatók, bizonyos kü­ lönbségeket azért felfedezhetnénk. Formai szempontból utóbb bizonyos engedmé­ nyeket tesz az anyagszerűség rovására. Fokozatosan előtérbe kerül a szín, ami a kezdeti munkákon abszolút másodrangú kérdés volt. (Amint mondja: így

akar a maga módján lépést tartani a kor igényeivel.) S tematikailag, az utóbbi években, központi kérdésévé válik maga az alkotás; a új jegyként jelenik meg a groteszk (Clown, Polifonia).

különösen vásznakon

* Már 1934-es olasz kritikusa felfigyelt Nagy Albert művészetének filozofi­ kus-spirituális tartalmára. Ő maga így vall erről: „Nem tudom, hogy min­ denkinél így van-e, vagy bennem külön adottság ez... A világmindenség­ gel való találkozásomból a dolgok végső magyarázatát feszegető törekvés lett." Ez a törekvés keresi a megnyilvánulási formát a müvekben. Minden Nagy Albert-kép a létfilozófia valamilyen vetületeként fogható fel. Közös jegy ben­ nük: az örök humánum. Ennek a szemszögéből szűri át, lényegíti át magán a látott, tapasztalati valóságot. Egyes képelemek szimbolikus szerepet kapnak.

Nagy A l b e r t : Kakas Így a fonal, a zúzmarás ágak a sorsnak (Fonó asszony, Z ú z m a r a , A r i a d n e ) , az öregség az elmúlásnak (öregasszony-portrék, Öreg kor), a férfi az ideák vilá­ gába behatolni akaró teremtő gondolatnak, a nő az anyagiságnak, a föld felé néző reális, mérlegelő világszemléletnek, a gyerm,ek az élet értelmét felfogni nem tudó, a valóságra rácsodálkozó gondtalanságnak lett a szimbóluma (Ifjú­ ság, Család, Z u h a n y o z ó k ) . S az adott képen belül minden elem a gondolat kifejezésének az eszköze. Nagy Albert szerint „a mű csak akkor meggyőző, ha a humánum kife­ jezése szinte kézzelfogható módon történik". Különösen újabb keletű munkái között sok az ars poetica. A P á r i s d i l e m m á j a a régi és az új szépségeszmény közötti választás nehézségét jelképezi. A Polifónia és a C l o w n a képmutató, bohóci művészlét arcfintora...

A r i a d n é j á n a k két változatát ismerem... Az első a fonalába belegabalyo­ dott asszonyával a bezártság, a sors elleni tehetetlenség érzetét ébreszti. Az új változaton ablakot nyit, mintegy kitekintést adva a kék ég és a nagyvárosi lét felé. S ezzel sugalmazza a küzdés lehetőségét és szükségét. Állást foglal ko­ runk égető problémái, a béke, az emberség, a szabadság mellett (Afrika, E h ­ r e n b u r g és Picasso, A b i k a megfékezése, V i e t n a m ) . És filozófiai rangra emel­ ten hirdeti, hogy érdemes (A t e n g e r gyermekei, K a k a s , F ő n i x m a d á r ) !

Nagy Albert korszerűsége elsősorban tartalmiakon múlik. Átéli, átérzi századunk legnagyobb problémáit, s művészetével igyekszik bekapcsolódni abba a nagy küzdelembe, mely az emberért folyik. Nem külsőségekkel, nem formai fenegyerekeskedésekkel, váratlan stílusfordulatokkal akar újat hozni, hanem a maga jól átgondolt, lényéhez és a század igényeihez hozzáalakított formanyelvén. E filozófiai igény persze nemcsak az ő sajátossága. Nem egy kortársi életműben kezdenek eltűnni a határok művészet és filozófia, filozó­ fia és művészet között. Ezt példázza a francia egzisztencialista írók (Camus, Sartre, Simone de Beauvoir) egész tevékenysége. Nagy Albert valami hason­ lóval próbálkozik a festészetben, amivel ők az irodalomban. Modernsége tehát lényegi jegyeken alapul, s mint ilyen: igaz. Nem a felszínt, hanem az amögött rejlő értelmet igyekszik kifejezni. A lét, az emberi élet értelmét. Nem ezt vagy azt a harcot, hanem magát a küzdelmet, és nem is a férfit vagy nőt, ha­ nem ami kapcsolatukban törvényszerű, általános. Nem véletlen, hogy egyik festői irányzatba sem lehet besorolni. Valami rokonságot még a neorealistákkal tart (Guttuso, Diego Rivera), de jóval puritánabb, mértéktartóbb náluk... Minthogy a szellemi tartalom képi kifejezéséről van szó, semmi esetre sem lehet se naturalistának, se tisztán realistának tekinteni. Gondolati festő. Eszményképei: Shakespeare, Dosztojevszkij és Wagner, akik — szerinte — az örök humánum legmagasabb szintézisét adták. Ő is erre törekszik: a szintézisre. És vallja, hogy művészet csak egy van. Másodlagos, kimondottan a befogadó egyén szempontjából érdekes kérdés csupán, hogy a szemen, fülön át, a színpad vagy a betű segítségével lehet megközelíteni. Az ő művészete: képi filozófia. S útja járható, még akkor is, ha egyesek bizonyos formai vo­ natkozású kérdésekben túlhaladottnak vélik. Visszahúzó erők nála is mutat­ koznak, az egyetemes jelképi nyelv helyébe néha epikus elemek keverednek (Ünnep, K e n d e r á z t a t ó k , Scherzo). De az ilyen képek száma elenyészően jelen­ téktelen az igazi, belső problémáktól feszülő alkotásokhoz viszonyítva, *

A Főnix madár az ég felé szárnyal. Tollaiba beleragyog a szivárvány színeinek pompázatos gazdagsága. Lezárása ez a kép egy küzdelmes, nehéz kor­ szaknak. De úgy érzem, egyben kezdet is. Egy levegősebb, felszabadultabb festőiség lehetőségét vetíti előre. A 66 éves művész még nem mondta ki utolsó szavát.

Gazda József

NEMZETKÖZI ÉLET

Főiskolai robbanás avagy szakemberképzés futószalagon H a n a p j a i n k bizonyos jellegzetes és m é l y r e h a t ó k ö v e t k e z m é n y e k k e l j á r ó i r á n y ­ zatait — m i n t t e s z e m a z t a v i l á g n é p e s s é g é n e k n ö v e k e d é s é t v a g y a j á r m ű v e k félelmetes s z á m a okozta n a g y v á r o s i közlekedési z ű r z a v a r t — joggal n e v e z i k robba­ násnak, a n a l ó g i a a l a p j á n u g y a n e z a kifejezés illeti m e g azt is, a m i e l s ő s o r b a n a n y u g a t i világ főiskoláin t ö r t é n i k . N e m a j á r v á n y s z e r ű e n e g y r e t ö b b és t ö b b o r s z á g r a átterjedő és az e l m ú l t h ó n a p o k b a n m i n d i n k á b b e l m é r g e s e d e t t d i á k z a v a r g á s o k r a gon­ dolunk, n e m a l á n g v ö r ö s h a j ú „Vörös D a n i " - r a és az u t c á k k o c k a k ö v e i t felszedő, r e n d ­ őrökkel megütköző, a u t ó k a t g y ú j t o g a t ó h í v e i r e , h a n e m a r r a a f o l y a m a t r a , m e l y az ötvenes é v e k v é g é n v a g y a h a t v a n a s o k elején az e g y e t e m e k e n m e g i n d u l t és t a l á n a tetőfokát s e m é r t e m é g el a k k o r , a m i k o r a D u t s c h k e ellen e l k ö v e t e t t m e r é n y l e t k i ­ vitte az u t c á r a a n y u g a t n é m e t d i á k o k a t , a r e f o r m k ö v e t e l é s e i k e t felállító szónokok pedig a francia, olasz, spanyol, sőt — O x f o r d sokszázéves f e n n á l l á s a ó t a először — az angol d i á k o k a t is. N e m kétséges, hogy a d i á k t ü n t e t é s e k , s z t r á j k o k n e m m a g a a kór, h a n e m a n ­ n a k csak egy t ü n e t e , a kór s o k k a l m é l y e b b e n gyökerezik. P e d a g ó g u s o k és gazdasági s z a k e m b e r e k , pszichológusok és közírók, politikusok és t u d ó s o k j ó v a l a jelenlegi d i á k ­ m o z g a l m a k k i r o b b a n á s a előtt m e g á l l a p í t o t t á k , hogy n a p j a i n k főiskolai o k t a t á s i r e n d ­ szere súlyos v á l s á g b a jutott. E r r ő l t a n ú s k o d i k az a s z á m l á l h a t a t l a n u l sok t a n u l m á n y , v i t a i r a t , cikk és r i p o r t , m e l y az e l m ú l t é v e k s o r á n — f é l é n k e b b e n v a g y h a t á r o z o t ­ t a b b a n — a főiskolai o k t a t á s r e f o r m j á t követelte. E z e k n e k az í r á s o k n a k a z o n b a n — sajnos — távolról s e m volt a k k o r a visszhangjuk, m i n t az e l m ú l t h ó n a p o k d i á k ­ m o z g a l m a i n a k . A felelős t é n y e z ő k jóideig azzal á l t a t t á k m a g u k a t , hogy a főiskolai o k t a t á s v á l s á g a ú g y n e v e z e t t növekedési válság, vagyis a gyors ü t e m ű fejlődés e l k e ­ r ü l h e t e t l e n velejárója, m e l y m a j d a n , h a a n ö v e k e d é s ü t e m e meglassul, m a g á t ó l is megoldódik. Ezt az illúziót r o m b o l t á k szét a s z t r á j k o l ó - t ü n t e t ő diákok, a k i k n e k fia­ talos h e v é t n e m h ű t h e t t e le a n n a k ígérete, hogy v a l a m e l y i k k ö v e t k e z ő g e n e r á c i ó n a k m á r n e m lesz része a m a i n e h é z s é g e k b e n . A n y u g a t i sajtó egy része sokáig azzal á l t a t t a a k ö z v é l e m é n y t , és v á d o l t a egy­ ú t t a l a d i á k o k a t , h o g y j ó f o r m á n m a g u k s e m t u d j á k , m i t a k a r n a k . V á l a s z u l t ö b b or­ szág k ü l ö n b ö z ő s z í n á r n y a l a t o t képviselő d i á k m o z g a l m a az á l t a l á n o s : politikai, és sajátos: e g y e t e m i k ö v e t e l é s e k o l y a n listáit állította össze, hogy n y o m b a n új v á d szü­ letett: a d i á k s á g k í v á n s á g a i n a k t e n g e r é b ő l e m b e r legyen, aki k i h á m o z z a a lényeget. A d i á k o k politikai k ö v e t e l é s e i n e k — sok közös, de sok, az egyes országok sajátos

n e m z e t i - t á r s a d a l m i a d o t t s á g a i t ó l függő egyéni v o n á s a i n a k — m e g v i z s g á l á s a k ü l ö n t a n u l m á n y t i g é n y e l n e . A m i m i n k e t most é r d e k e l , az a d i á k o k egyetemi v o n a t k o z á s ú követelése, m e l y o r s z á g h a t á r o k t ó l függetlenül m e g l e p ő e n egyöntetű. A különböző országok sztrájkoló d i á k s á g a á l t a l á b a n e g y e t é r t e t t a b b a n , hogy a főiskolai o k t a t á s i r e n d s z e r j e l e n k o r i v á l s á g á t n e m lehet p u s z t á n v a l a m e l y i k r e k t o r n a k , esetleg a refor­ m o t é v e k ó t a h a l o g a t ó (vagy á l r e f o r m m a l helyettesítő) m i n i s z t e r n e k a l e v á l t á s á v a l m e g o l d a n i és n e m c s a k új e l ő a d ó t e r m e k r e , k ö n y v t á r a k r a , l a b o r a t ó r i u m o k r a , d i á k o t t ­ h o n o k r a , j o b b a n felkészült t a n á r o k r a v a n szükség, h a n e m új t a n t e r v e k r e , t a n í t á s i m ó d s z e r e k r e is, és e m e l l e t t főleg g y ö k e r e s e n új egyetemi légkörre, az e g y r e e r ő s e b ­ b e n j e l e n t k e z ő elidegenedési t e n d e n c i á k n a k g á t a t v e t ő valódi p á r b e s z é d r e t a n á r és t a n í t v á n y a i között. C s á b í t ó f e l a d a t v o l n a m é l y r e h a t ó a n elemezni azt, a m i t „főiskolai r o b b a n á s " n a k n e v e z t ü n k . A r e n d e l k e z é s ü n k r e álló k e r e t a z o n b a n m i n d ö s s z e a r r a ad l e h e t ő s é ­ get, hogy k i r a g a d j u k a v á l s á g k o m p l e x u m n é h á n y a l a p v e t ő és jellegzetes okát. B á r a v á l s á g t ü n e t e k p i l l a n a t n y i l a g N y u g a t - E u r ó p á b a n a legélesebbek, m é g i s m i n d e n v o n a t ­ k o z á s b a n f o g l a l k o z n u n k kell az Egyesült Á l l a m o k főiskola-ügyében j e l e n t k e z ő p r o b ­ l é m á k k a l is, m e r t ezek n é h a j o b b a n m e g v i l á g í t j á k a n y u g a t - e u r ó p a i főiskolákon v é g b e m e n ő f o l y a m a t o k a t , illetve á l l a n d ó összehasonlítási a l a p u l s z o l g á l h a t n a k . Az

anyák

„forradalma"

M o n d j á k , hogy a f o r r a d a l m i h a g y o m á n y o k a p á r ó l fiúra szállnak. A lázongó — s o k h e l y ü t t t ú l n y o m ó a n p o l g á r i s z á r m a z á s ú — főiskolások e s e t é b e n elég távoli ősökig kellene v i s s z a m e n n i , hogy ilyen t r a d í c i ó k r a l e l j ü n k . Az a p á k h e l y e t t a z o n b a n a z a n y á k n a k n e m kis s z e r e p ü k v a n a b b a n , hogy fiaik és l á n y a i k m a e g y e t e m e k e t fog­ l a l n a k el, és felfordított gépkocsik r o n c s a i b ó l b a r i k á d o k a t é p í t e n e k . A r r a a 20—22 évvel ezelőtt m e g i n d u l t , eleinte szinte é s z r e v é t l e n „ f o r r a d a l o m r a " célzunk, m e l y n e k „ k a t o n á i " orvosi felügyelet a l a t t , s z ü l ő o t t h o n o k b a n v i t t é k v é g b e hőstetteiket. N é h á n y évig úgy tetszett, n i n c s m á s r ó l szó, m i n t a h á b o r ú súlyos viszontagságai között el­ m a r a d t g y e r m e k s z ü l é s e k b e p ó t l á s á r ó l . R ö v i d e s e n a z o n b a n k i d e r ü l t , h o g y a fejlett n y u g a t i országok t ö b b s é g é b e n valóságos demográfiai f o r r a d a l o m zajlott le és zajlik m i n d a m a i napig, v a g y h a ú g y tetszik: a g y e r m e k t e l e n v a g y e g y g y e r m e k e s a n y a h e l y e t t d i v a t b a j ö t t a h á r o m - , sőt t ö b b g y e r m e k e s . E f o r r a d a l o m — t a l á n m o n d a n u n k s e m kell — a l a p v e t ő e n k ü l ö n b ö z i k n a p j a i n k d e m o g r á f i a i v á l t o z á s a i n a k i s m e r t v á l ­ ságtünetétől, m e l y oly sok fejfájást okoz a fejlődő afro-ázsiai és l a t i n - a m e r i k a i or­ szágoknak. A n y u g a t i országok „ b a b y - b o o m " - j a m i n d e n s z e m p o n t b ó l egészséges folya­ mat, e n n e k r é v é n u g y a n i s r é s z b e n v a g y egészben h e l y r e á l l t t ö b b o r s z á g b a n a k o r ­ osztályok m á r - m á r felbillenéssel fenyegető egyensúlya. F r a n c i a o r s z á g b a n p é l d á u l , v a l a m i k o r a n a g y p o l g a r i f o r r a d a l o m küszöbén, a X V I I I . század vége felé születő g y e r m e k e k s z á m a m e g k ö z e l í t e t t e az évi 1 millió főt. Száz é v v e l k é s ő b b m á r csak évi 850 000 g y e r m e k jött v i l á g r a , a m á s o d i k világ­ h á b o r ú t megelőző utolsó b é k e é v b e n p e d i g m i n d ö s s z e 620 000. K é t s z á z é v e n á t t e h á t az elöregedés e g y r e s ú l y o s a b b veszélye fenyegette F r a n c i a o r s z á g o t . S z á z a d u n k első ötven e s z t e n d e j é b e n az ország l a k o s s á g a m i n d ö s s z e 2 millió fővel s z a p o r o d o t t (39 millióról 41 millióra), de ez is i n k á b b a b e v á n d o r l á s n a k , m i n t a születési t ö b b l e t n e k volt köszönhető. Ezzel s z e m b e n 1946-ban — m i k ö z b e n a g y e r m e k h a l a n d ó s á g az a n t i ­ b i o t i k u m o k m e g j e l e n é s é v e l a r é g e b b i v i s z o n y s z á m t ö r e d é k é r e c s ö k k e n t — a születő bébik s z á m a ú j r a felszökött 840 000-re, hogy a z u t á n a következő h á r o m - n é g y é v á t ­ l a g á b a n elérje a 870 000-et, és a z ó t a egyetlen e s z t e n d ő b e n se essék 800 000 a l á . B á r az ország visszafiatalodása — az é l e t t a r t a m jelentős m e g h o s s z a b b o d á s a m i a t t — sta-

tisztikailag m é g n e m m u t a t h a t ó ki, a helyzet mégis gyökeresen m e g v á l t o z o t t . 1948 és 1964 között az ország népessége t ö b b m i n t 7 millió fővel e m e l k e d e t t , vagyis az előbbi fél évszázad á t l a g á v a l s z e m b e n a n é p s z a p o r u l a t t ö b b m i n t tízszeresére nőtt. A lakosság különböző korosztályait á b r á z o l ó p i r a m i s b a n jelenleg a 17—21 évesek m e z ő n y e a legszélesebb, vagyis azé az öt é v j á r a t é , a m e l y most v a n e g y e t e m i s t a sorban. J ó l l e h e t F r a n c i a o r s z á g p é l d á j a kirívó, m á s n y u g a t - e u r ó p a i o r s z á g o k b a n is h a ­ sonló e l t o l ó d á s o k n a k v a g y u n k s z e m t a n ú i . Olaszországban p é l d á u l csak azzal a k ü ­ lönbséggel, hogy ott (különösen délen) azelőtt is a r á n y l a g m a g a s volt a születések száma. Egyedül N y u g a t - N é m e t o r s z á g n é p s z a p o r u l a t a t é r el j e l e n t ő s e n a szomszédaié­ tól. A N é m e t o r s z á g o t k ü l ö n ö s e n k e m é n y e n sújtó világgazdasági v á l s á g k ö v e t k e z ­ t é b e n 1929 és 1933 között igen alacsony, 33 és 44 között viszonylag m a g a s volt a születések száma, hogy a z t á n 1945—48-ban ismét a m é l y p o n t r a z u h a n j o n vissza. Ezért N y u g a t - N é m e t o r s z á g b a n a m e g n ö v e k e d e t t l é t s z á m ú fiatal k o r o s z t á l y o k k a l m a j d csak a 70-es é v e k d e r e k á n t a l á l k o z u n k . Az A m e r i k a i Egyesült Á l l a m o k l a k o s s á g a — rövid szakaszoktól e l t e k i n t v e — jó másfél é v s z á z a d óta s z ü n t e l e n ü l szaporodik. Az 1900. évi 77 és az 1910. évi 92 millióval s z e m b e n a lakosság s z á m a m a m e g h a l a d j a a 200 milliót. Míg a z o n b a n a húszas é v e k d e r e k á i g a s z a p o r u l a t zömét a b e v á n d o r l á s a d t a , m a j d a b e v á n d o r l á s korlátozása u t á n n é h á n y é v r e (különösen az 1929-es világgazdasági válságot k ö v e t ő években) a n é p s z a p o r u l a t is m e g c s a p p a n t , a d d i g a m á s o d i k v i l á g h á b o r ú u t á n a „ b a b y - b o o m " i t t is erőteljesen j e l e n t k e z e t t . A U. S. Office of Education adatai szerint (Higher Education in the United States. W a s h i n g t o n , 1965) a 18—21 évesek s z á m a az 1939. évi tízmillióról 1955-ben 8,5 m i l l i ó r a esett vissza, m a e l l e n b e n m á r eléri a 13 milliót, n é h á n y é v m ú l v a , 1975-ben pedig m á r 16 millió ilyen k o r ú fiú­ val és l á n n y a l kell s z á m o l n u n k . M i k ö z b e n t e h á t az Egyesült Á l l a m o k lakossága ö s s z l é t s z á m á n a k m e g d u p l á z ó d á ­ sához m i n t e g y 50 é v r e volt szükség, az i s k o l á s k o r ú fiatalok s z á m a n a p j a i n k b a n 20 év a l a t t kétszereződik m e g . Elméletileg ez azt j e l e n t h e t n é , hogy m i n d e n e g y e t e m i férőhelyre egy helyett k é t d i á k n a k k e l l e n e j e l e n t k e z n i e . A v a l ó s á g b a n a z o n b a n kettő helyett h á r o m , sőt négy d i á k kéri felvételét. Lavina

zúdul

az

egyetemekre

K ö z t u d o m á s ú — é v e k óta u n o s - u n t a l a n i s m é t e l j ü k —, hogy n a p j a i n k t u d o m á ­ n y o s - m ű s z a k i f o r r a d a l m a az egyik oldalon n a g y s z á m ú k é p z e t l e n m u n k á s k e z e t szabadit fel, a m á s i k oldalon eddig soha n e m i s m e r t m é r t é k k e l követel ú j , m a g a s és m é g m a g a s a b b k é p z e t t s é g ű s z a k m u n k a e r ő t . A t u d o m á n y o s k u t a t á s , az o k t a t á s , az i p a r m e g a szolgáltatások s z a k e m b e r - u t á n p ó t l á s i igénye a következő é v e k b e n e l ő r e l á t h a t ó l a g t o v á b b n ö v e k e d i k . Sok ország oktatáspolitikája, s z á m o l v a ezzel, szé­ lesre t á r t a az e g y e t e m e k k a p u i t a t a n u l n i óhajtó fiatalok előtt. M á s u t t , h a s z ű r ő ­ v i z s g á n a k v e t i k is a l á a j e l e n t k e z ő k e t , é v r ő l é v r e n ő a felvehető d i á k o k s z á m a . A fiatalok p e d i g ? Megértik, hogy j ö v ő j ü k biztosítéka a m a g a s a b b képzettség, és igye­ keznek megszerezni. A m o d e r n civilizáció e l t u d o m á n y o s o d á s a folytán a főiskolákra a h a l l g a t ó k v a l ó ­ ságos l a v i n á j a zúdul, á l l a p í t o t t a m e g a n y u g a t n é m e t S p e e r professzor, a D e u t s c h e F o r s c h u n g e n s g e m e i n s c h a f t — N é m e t K u t a t ó k ö z ö s s é g — e l n ö k e (Hochschul-Dienst, Bonn, 1964), és c i k k é n e k , n e m ok n é l k ü l , ezt a c í m e t a d t a : Bildungskatastrophe (Ok­ tatási katasztrófa).

N e m á r t a n a megvizsgálni kissé közelebbről, m i t j e l e n t s z á m o k b a n kifejezve ez a lavina. Az U N E S C O - k i m u t a t á s szerint 1963—64-ben m i n d e n 10 000 l a k o s r a az Egyesült Á l l a m o k b a n m é g „csak" 192 főiskolai h a l l g a t ó j u t o t t , J a p á n b a n 84, F r a n c i a o r s z á g b a n 71 (összehasonlításul: n á l u n k u g y a n a k k o r k b . 62, s z e m b e n az 1938. évi 13-mal!). Abszolút s z á m o k b a n kifejezve ez F r a n c i a o r s z á g b a n k ö r ü l b e l ü l 340 000 d i á k o t j e l e n ­ tett, az Egyesült Á l l a m o k b a n közel 4 milliót. Azóta a francia egyetemi h a l l g a t ó k s z á m a e l é r t e a 600 000-et, az a m e r i k a i a k é p e d i g a 6,5 milliót, vagyis a k é t ország egyetemeit m a 70—75 százalékkal t ö b b diák látogatja, m i n t 4 é v v e l ezelőtt. A m á r idézett V. S. of Education becslése szerint egy-két é v e n b e l ü l — v a g y t a l á n m á r az idén őszire — az Egyesült Á l l a m o k főiskolai h a l l g a t ó i n a k s z á m a elérheti a 7 milliót, 1975-ben p e d i g a 9-et. K ö z v e t l e n ü l a m á s o d i k v i l á g h á b o r ú k i t ö r é s e előtt az Egyesült Á l l a m o k 18—21 éveseinek m é g csak 14 százaléka végzett e g y e t e m e t . A m a i f i a t a l o k n a k m á r 45 szá­ zaléka, a most felnövő g e n e r á c i ó n a k pedig m á r t ö b b m i n t a fele k í s é r e l m e g egye­ temi v a g y főiskolai oklevelet szerezni. Az a m e r i k a i a d a t o k n e m v e t h e t ő k p o n t o s a n össze az e u r ó p a i a k k a l , m e r t a t e n g e r e n t ú l a főiskolák közé s z á m í t j á k az ú n . junior college-okat is, m e l y e k t u l a j d o n k é p p e n k é t é v e s felső t e c h n i k u m o k . H a a z o n b a n a főiskolások össz-létszámából le is ü t j ü k azt a m i n t e g y tizenöt százalékot, m e l y ilyen t e c h n i k u m o t végez, m é g m i n d i g igazoltuk azt, hogy m i n d e n egyes d i á k h e l y e t t m a h á r o m - n é g y k é r i felvételét az e g y e t e m e k r e . H a z a i v i s z o n y a i n k b ó l k i i n d u l v a m e g s z o k t u k , hogy az e g y e t e m e k r e igényes fel­ vételi vizsga u t á n b e j u t ó d i á k o k t ú l n y o m ó többsége m e g is szerzi az oklevelet. A n y u ­ gati főiskolákon a z o n b a n n e m ez a helyzet. Ezért j ó v a l közelebb j á r u n k a v a l ó s á g ­ hoz, h a n e m e g y e d ü l a b e i r a t k o z o t t h a l l g a t o k s z á m á b ó l i n d u l u n k ki, h a n e m abból, hogy h á n y d i p l o m á t ad ki v a l a m e l y i k ország. Az Egyesült Á l l a m o k b a n 4—5 esztendővel ezelőtt v a l a m e n n y i s z a k t e r ü l e t e n é v e n t e k ö r ü l b e l ü l 450 000 b a c h e l o r - f o k o z a t ú — n a g y j á b ó l a mi á l l a m v i z s g á n k n a k megfelelő — e g y e t e m i oklevelet b o c s á t o t t a k ki. J ö v ő r e az e g y e t e m r ő l k i k e r ü l ő d i p ­ lomások s z á m a eléri a 7—800 000 főt. V e s s ü k ezt össze azzal, hogy 1900-ban m é g csak 25 000, 1920-ban 40 000, 1940-ben pedig n e m egészen 200 000 volt a végzősök száma. (Az a d a t o k a t közli: B e r k n e r , L. V.: The Scientific Age. The Impact of Science on Society. N e w H a v e n , L o n d o n , Yale U n i v e r s i t y Press, 1965.) N y u g a t - e u r ó p a i v o n a t k o z á s b a n n e m r e n d e l k e z ü n k u g y a n abszolút s z á m o k k a l , de v a n n é h á n y s o k a t m o n d ó összehasonlító a d a t u n k . A l o n d o n i New Scientist egyik n e m r é g m e g j e l e n t s z á m a u t a l a r r a , hogy a n é p e s e b b N a g y - B r i t a n n i á n a k csak h a r ­ m a d a n n y i e g y e t e m i hallgatója v a n , m i n t F r a n c i a o r s z á g n a k (600 000-rel s z e m b e n 200 000), e n n e k e l l e n é r e F r a n c i a o r s z á g b a n sem a d n a k ki é v e n t e t ö b b főiskolai oklevelet, m i n t a szigetországban. Másrészt az e u r ó p a i Közös P i a c h o z t a r t o z ó o r s z á g o k n a k B r ü s z szelben m ű k ö d ő , a főiskolaügyeket t a n u l m á n y o z ó intézete k i m u t a t t a , h o g y 1962 és 1964 között az Egyesült Á l l a m o k b a n t ö b b m i n t h á r o m s z o r a n n y i bachelor-fokozatú oklevelet b o c s á t o t t a k ki, m i n t az E u r ó p a i G a z d a s á g i Közösség o r s z á g a i b a n e g y ü t t ­ véve, jóllehet a lakosság s z á m a k ö r ü l b e l ü l azonos. Az e u r ó p a i ilyen v o n a t k o z á s ú s t a t i s z t i k á k a t erősen l e r o n t j á k az N S Z K a d a t a i . N y u g a t - N é m e t o r s z á g b a n az előb­ b i e k b e n e m l í t e t t demográfiai a d o t t s á g o k k ö v e t k e z t é b e n 1951-ben — e k k o r végez­ ték el a középiskolát a v á l s á g m é l y p o n t j á n , 1932-ben s z ü l e t e t t e k — m i n d ö s s z e 31 000-en érettségiztek. T i z e n k é t évvel később, 1963-ban az érettségizők s z á m a m e g ­ kétszereződött, de m á r a következő é v b e n , a m i k o r a k a p i t u l á c i ó é v é b e n s z ü l e t e t t e k r e került a sor, ismét erősen visszaesett. E n n e k e l l e n é r e — m i k ö z b e n a szövetségi k ö z -

társaságban mindenki egyetért azzal, hogy a főiskolások számát sürgősen növelni kell — az egyetemek és a főiskolák zsúfolásig tömve vannak. A közölt adatokból egy következtetést — úgy gondoljuk — nyomban levonha­ tunk: azt, hogy az egyetem nagyüzem lett. Szakembergyártás

futószalagon

Az amerikaiak kendőzés nélkül így nevezik az egyetemet: plant of ph. d.-s vagy factory of engineers — doktorgyártó üzem, mérnökgyár. Ezek az európai fül­ nek legalábbis szokatlan és mégis egyre inkább polgárjogot nyerő elnevezések ön­ kéntelen hasonlatra késztetnek. Valami olyasmi megy végbe a szakemberképzés terén, ami a cipővel történt, amikor átkerült a céhmesterek műhelyében komótosan, de szeretettel dolgozó, a minőségre nem titkolt szakmai gőggel ügyelő segédek ke­ zéből a nagyüzemek futószalagjára. A cipőnek ez, ha talán minőségi szempontból nem is, de egyébként kétségtelenül hasznára vált: olcsóbb lett az ára, nagyobb a választéka. De mi történik, amikor emberekből, diákokból kezdenek „futószalagon" szak­ embereket, tudósokat nevelni? A U. S. News and World Report tavaly július 1 1 - i számában megjelent egyik színes beszámoló lelkesen állapítja meg, hogy ez mindenekelőtt — óriási business. A főiskolai oktatás a közeljövő legnagyobb üzlete a tőkésvilágban. Az elmúlt iskola­ évben az Egyesült Államok körülbelül 18 milliárd dollárt költött oktatásra, ország­ szerte százszámra épülnek új előadótermek, diákotthonok, könyvtárak, kutatólabora­ tóriumok, valóságos új diákvárosok bújnak ki egyik napról a másikra a föld alól. Egy New York-i bankár véleményét idézve a folyóirat megállapítja, hogy a múlt század gazdasági élete a nagy vasútépítéseknek köszönhette fellendülését, a huszadik század első felének „bombaüzlete" a gépkocsigyártás volt, az elkövetkező 2—3 évtizedben pedig az egyetemi és főiskolai oktatás lesz a „boom" főtényezője, a gazdasági élet hajtómotorja. Nyugat-Európa azonban — mint ismeretes — távolról sem rendelkezik olyan gazdasági erőforrásokkal, mint az Egyesült Államok. Bár e térség egyetemeit is milliószámra özönlik el diákok, a lázas ütemű fejlődésnek itt még nyomát sem lát­ juk. Létesült ugyan jó néhány, modern elvek alapján megszervezett új egyetem, büszkélkednek számos új és korszerű épülettel, ezek azonban egyáltalán nincsenek arányban a diákok megnövekedett számával. Ezért a zsúfoltság a nyugat-európai főiskolákon sokkal nagyobb, mint Amerikában, igen kevés a laboratóriumi férő­ hely, nincs elegendő számú és megfelelően felszerelt könyvtár, hiányoznak a ta­ nuláshoz elengedhetetlenül szükséges segédeszközök, nem is szólva a diákotthonokról. Elidegenedés

Aligha szükséges fejtegetni, hogy a nagyüzemi termelésre való áttérés gyökeres változásokat szokott előidézni az élet minden vonatkozásában. Nézzük meg, mennyi­ ben érvényes ez az egyetemi nagyüzemre, hogyan vélekednek erről a szakemberek és maguk az érdekelt diákok. „A diákok — állapítja meg Ribicoff USA-szenátor (a washingtoni Science egy idézete szerint) — sokszázadmagukkal hallgatják egy számukra szinte megközelít­ hetetlen professzor előadását, akit nem ismernek (jóllehet nagy kiválóság!) és nem értenek. Az egyetemi hallgató a névtelenségbe süllyed: egy ülőhely elfoglalója az elő-

adóteremben, egy kartotékszám a tanulmányi osztályon, egy statisztikai adat a nyil­ vántartásban!" Mi más ez, ha n e m elidegenedés? A tőkés társadalom viszonyai között az el­ idegenedés — tudjuk — elkerülhetetlen tünet. De mindmáig általában inkább csak a munkamegosztás, az összefüggéseket n e m látó résztevékenység velejárójának te­ kintették. Most — úgy véljük, súlyosabb formában — a szakemberképzésben is jelentkezik. Kevéssé valószínű, hogy B e m a r d Schaver, 24 éves francia tudományszakos diák olvasta volna az idézett befolyásos amerikai szenátor néhány é v v e l ezelőtt elhangzott nyilatkozatát. Mégis, amikor a májusi franciaországi diáksztrájk idején a londoni New Scientist munkatársa — a lap 1968. május 23-i száma szerint — el­ beszélgetett vele, mindenben alátámasztotta a szenátor véleményét, sőt meg is tol­ dotta a párizsi egyetemen szerzett személyes tapasztalataival: „Az előadásokat álta­ lában 150—500 diák hallgatja. A termek többnyire annyira zsúfoltak, hogy n e m is látjuk az előadót. Személyes útbaigazítást szinte lehetetlenség kapni, a profeszszorok teljességgel megközelíthetetlenek (!). A tanársegédekből n e m hiányzik ugyan a segítőkészség (a képesség néha igen!), de alig jut idejük személyi problémákkal foglalkozni. Úgy érezzük, n e m kapunk valóságos egyetemi oktatást. Nincs igazi dialógus tanárok és diákok között, a diákokat egyszerűen arra kárhoztatják, hogy meghatározott számú éven át keserves munkával a tények halmazát raktározzák el a fejükben vizsgázás céljából." Mire

képes

egy

diák...

Álljunk m e g egy pillanatra a sztrájkoló francia diák nyilatkozatának utolsó mondatánál. „Meghatározott számú év"-ről beszél. Voltaképpen hány egyetemi év­ ről is van szó? Elméletileg és hivatalosan általában négyről. Franciaországban a diákok egy része valóban el is végzi 4—5 év alatt az egyetemet. Olaszországban el­ lenben, ahol az egyetemi reform kérdése 1959 óta vajúdik, jelenleg is öt-hat évig tartanak az egyetemi tanulmányok (Tudományszervezési Tájékoztató. Budapest, 1968. 1). Nyugat-Németországban — Baden-Würtembergben például — a tavaszi és őszi vizsgaszesszióban minden száz diák közül mindössze egy áll a hivatalosan meg­ állapított nyolc szemeszter után záróvizsgára. A diákok 82 százaléka tizenkét lehall­ gatott félév után mer (vagy tud) csak nekivágni a vizsgáknak, az átlagos félévszám 13,2. A képtelenül hosszú tanulmányi idő valóságos kontraszelekcióhoz vezet, és gyakran éppen a szellemileg legaktívabb egyéniségeket rettenti el a tanulástól (Hochschul-Dienst. Bonn, 1964). A diákokkal szemben támasztott minőségi igényekről sok szó esik mostaná­ ban. Egyesek szerint a mai diákság szellemi színvonala alatta marad a régebbié­ nek, mások szerint ennek éppen a fordítottja igaz, de az egyre n ö v e k v ő követel­ ményeknek ma sokkal nehezebb eleget tenni, mint régen. Van, aki a középiskolai fel­ készítés elégtelen voltát hangoztatja, és azt állítja, négy-öt félév azzal telik el, hogy megtanítsák a diákokat olyan „elemi" ismeretekre, melyeket a középiskolából kel­ lene magukkal hozniok. No de azt s e m vitathatja el senki, hogy a középiskolai program máris erősen túlzsúfolt. N e m kétséges, hogy a fiatalságnak minél nagyobb százaléka folytat egyetemi tanulmányokat, annál több lesz a hallgatók között az „átlagos" intelligenciájú, hiszen egyetlen „tehetség" sem volna „kivételes", ha a nagy többség ugyanolyan tehetséggel rendelkeznék. A kérdés mármost az: mihez szabják az egyetemek a

m é r c é t ? Ahhoz, hogy a d i á k o k n a k bizonyos százalékából „csúcs" és „szuper-csúcs" s z a k e m b e r e k e t kell és lehet n e v e l n i , a v a g y a gazdasági és m ű v e l ő d é s i élet t é n y l e ­ ges szükségletei és lehetőségei m e g k ö v e t e l t e jó s z a k e m b e r e k n e v e l é s é n e k tömegfel­ adatához? A m á r idézett L. V. B e r k n e r professzornak, a N e m z e t k ö z i Geofizikai É v kez­ d e m é n y e z ő j é n e k v é l e m é n y e szerint a l e g m a g a s a b b t u d o m á n y o s és m ű s z a k i posz­ tokra, m e l y e k közvetlen t e v é k e n y s é g é t ő l — és betöltőik éleselméjűségétől — függ az új i p a r á g a k m e g t e r e m t é s e s az új t e c h n i k a új a l k a l m a z á s i t e r ü l e t e k r e való k i t e r ­ jesztése, n e m l e h e t c s u p á n bachelor-fokozatot e l n y e r t s z a k e m b e r e k e t állítani, h a ­ n e m csakis o l y a n o k a t , a k i k a főiskola elvégzése u t á n — a doktori fokozat m e g s z e r ­ zéséért — l e g a l á b b m é g t o v á b b i n é g y évi k u t a t ó - t o v á b b k é p z é s b e n részesültek. És g y a k r a n m é g ez a képzés is kevés. E r r e a z o n b a n az e g y e t e m e t v é g z e t t e k n e k m i n d ­ össze 2—3 százaléka vállalkozik, t ö b b t a l á n n e m is a l k a l m a s rá. N e m kétséges a z o n b a n — m o n d j a B e r k n e r —, hogy m i n d e n doktori fokozatot e l n y e r t és élpozíciót betöltő t u d ó s m e l l e t t öt-tíz m é r n ö k , m i n d e n m é r n ö k mellett pedig tíz-tizenöt k é p z e t t t e c h n i k u s dolgozhat. Ez a z o n b a n fordítva is áll — toldja m e g szellemesen az a m e r i k a i geofizikus professzor. A t u d o m á n y o k m i n d e n egyes d o k t o r á é r t , a k i t az e g y e t e m e k elmulasztanak k i k é p e z n i , a j ö v ő b e n ö t v e n - s z á z ö t v e n közepesen k é p z e t t s z a k e m b e r r e l k e v e s e b b e t l e h e t m a j d foglalkoztatni. H a s o n l ó k é p p e n v é l e k e d i k W a l t e r H e i s e n b e r g . Az e g y e t e m elvégzése u t á n i t o ­ v á b b k é p z é s — fejtegette Észak-Westfália k ö z o k t a t á s ü g y i m i n i s z t e r é n e k c í m z e t t l e v e ­ l é b e n — e l e n g e d h e t e t l e n . De csak a d i á k o k 20—30 százalékát l e h e t t e l j e s í t m é n y e i k a l a p j á n t o v á b b k é p z é s r e b o c s á t a n i . . . A k ö v e t e l m é n y e k l e g y e n e k olyanok, hogy azok­ n a k az átlagos d i á k 4 év a l a t t eleget t u d j o n t e n n i . A t a n a n y a g o t a h a l l g a t ó k d ö n t ő t ö b b s é g é n e k szellemi s z í n v o n a l á h o z kell s z a b n i . . . (Hochschul-Dienst. B o n n , 1964). C r a n e B r i n t o n a m e r i k a i t u d ó s k ö n y v é b e n a r r a k e r e s választ, hogy m i l y e n szinten v a n a döntő t ö b b s é g szellemi s z í n v o n a l a . „Egy a m e r i k a i d i á k — írja — (és hozzá h a s o n l ó a n n y i l v á n e u r ó p a i kollégája is!) a l i g h a bölcsebb az ó k o r v a l a m e l y i k t u d ó s á n á l , és a l i g h a v a n j o b b ízlése, m i n t egy ókori m ű v é s z n e k , de összehasonlít­ h a t a t l a n u l t ö b b fizikát t u d , m i n t a m e n n y i t a l e g n a g y o b b görög bölcs v a l a h a is t u d h a t o t t . . . á m a fizikában n e m c s a k t ö b b t é n y t ismer, h a n e m — m e g é r t i a t é n y e k közötti összefüggéseket is, az e l m é l e t e k e t , a t ö r v é n y s z e r ű s é g e k e t . Mégis g y a k r a n o l y a s m i t k ö v e t e l n e k tőle, a m i n e k k é p t e l e n eleget t e n n i , v a g y h a eleget tesz is, n e m sok gyakorlati h a s z n á t l á t j a " (Ideas and Men. N e w York, 1960). A

tanterveket

lomtalanítani

kell

Az e g y e t e m n a g y ü z e m m é v á l á s a m i n d e n e k e l ő t t két a l a p v e t ő igényt t á m a s z t : r a c i o n á l i s a n kidolgozott, a lehetőségekkel s z á m o t v e t ő és a valóságos szükségleteket szolgáló t a n t e r v e k kidolgozását és megfelelően k é p z e t t t a n á r i k a r létezését. „Az e g y e t e m i t a n t e r v e k g y a k r a n sokkal e l a v u l t a b b a k , m i n t a h o g y azt b á r k i is k é p z e l n é " — á l l a p í t o t t a m e g ez év m á j u s 25-i s z á m á n a k szerkesztőségi c i k k é b e n a l o n d o n i Nature. És e m e g á l l a p í t á s a e g y a r á n t v o n a t k o z i k az a n g o l és a n y u g a t - e u ­ rópai egyetemekre. Az e g y e t e m i t a n t e r v e k , sőt a z egész o k t a t á s i r e n d s z e r k i a l a k í t á s á b a n a d ö n t ő szó végső soron az egyetemi t a n á r o k é . K ö z ü l ü k is csak azoké, a k i k m i n t k a t e d r a ­ főnökök v a g y m á s j o g c í m e n tagjai az e g y e t e m i t a n á c s o k n a k . S z á m o s jeles p r o ­ fesszor — k ü l ö n ö s e n a f i a t a l a b b a k , de a k o r h a t á r n e m d ö n t ő — n e m v e h e t részt az e g y e t e m i t a n á c s ü l é s e n és így t a n t á r g y á r ó l t á v o l l é t é b e n , g y a k r a n m e g k é r d e z é s e n é l k ü l h a t á r o z n a k (Nature, 1968. j ú n i u s 15).

S o k a n a d ö n t é s r e jogosult t a n á r o k közül kiváló, v i l á g h í r n é v n e k ö r v e n d ő t u d ó ­ sok. De vajon egy n a g y t u d ó s egyben az o k t a t á s i r e n d s z e r k i t ű n ő szervezője is? A gyakorlat sokszor e n n e k az ellenkezőjét bizonyítja. A k i egész életét p é l d á u l az o p t i k á n a k vagy a leíró r o v a r t a n n a k szentelte, n e m követel-e v a j o n l e h e t e t l e n t — és sokszor fölöslegeset is — a diákjaitól? A t a n t e r v e k és v i z s g a r e n d e k s z ü n t e l e n l o m t a l a n í t á s á n a k szükségességét sokan felismerték, számos s z a k e m b e r rájött, hogy a főiskolai r e f o r m n e m egyszeri t é n y ­ kedés, h a n e m f o l y a m a t o s a l k a l m a z k o d á s i e l j á r á s kell hogy legyen. C s a k h o g y sok egyetem t a n á c s á b a n t ö b b s é g b e n v a n n a k a k o r s z e r ű á r a m l a t o k b e f o g a d á s á r a k é p t e l e n professzorok, a k i k m e g a k a d á l y o z n a k m i n d e n o l y a n reformot, m e l y a terjengős a n y a ­ got sűríteni, c s ö k k e n t e n i p r ó b á l j a , vagy e m b e r i m é r c é k a l k a l m a z á s á t követeli a vizsgákon. Az e g y e t e m e k az e l m ú l t é v t i z e d e k b e n — igaz — lényeges változásokon át, de g y a k r a n saját a k a r a t u k ellenére.

mentek

„Az ipari, d e m o k r a t i k u s és t u d o m á n y o s f o r r a d a l m a k — írja C l a r k K e r r , a n a g y n e v ű California e g y e t e m r e k t o r a (The Uses of the University. Harvard Univer­ sity Press. C a m b r i d g e , 1963) — fokról fokra b e h a t o l t a k az e g y e t e m e k r e és szinte a felismerhetetlenségig m e g v á l t o z t a t t á k ezek a r c u l a t á t . M i n d e z e k b e n a szellemi és t á r ­ s a d a l m i f o r r a d a l m a k b a n a z o n b a n az e g y e t e m e k m i n t i n t é z m é n y e k e r e d e t i l e g i n k á b b voltak a reakció b á s t y á i , m i n t f o r r a d a l m i erők, j ó l l e h e t t a g j a i k ( t a n á r a i k ) egyéni nézetei g y a k r a n s e r k e n t ő e n h a t o t t a k a v á l t o z á s o k r a . . . R i t k a az az i n t é z m é n y , a m e l y olyan k o n z e r v a t í v a saját dolgai megítélésében, m i n t az egyetem, m i a l a t t tagjai oly liberálisok, m i h e l y t a m á s o k dolgáról v a n szó." ...És

mit

nyújtanak

a

tanárok?

J ó s z a k e m b e r e k n e v e l é s é n e k előfeltétele a k i v á l ó a n k é p z e t t és megfelelő lét­ számú t a n á r i k a r . Csakhogy t u d o m á n y o s és e m b e r i s z e m p o n t b ó l e g y a r á n t megfelelő főiskolai t a n á r , illetve e r r e a célra a l k a l m a z h a t ó személy n e m sok v a n , m e r t az ipar — a m e l y sokkal j o b b a n fizet — elvonja a s z a k e m b e r e k j a v á t . Sok n y u g a t i egyetem k ü z d idült t a n á r h i á n n y a l . E r r ő l t a n ú s k o d i k az a r e n g e t e g h i r d e t é s az a n ­ gol, francia és m á s n y e l v ű s z a k l a p o k b a n , mely t u c a t n y i m e g ü r e s e d e t t e g y e t e m i állásra keres á l l a n d ó a n pályázót. N y u g a t - N é m e t o r s z á g b a n a k a t e d r á k s z á m á t n e m ­ rég 3100-ról 4300-ra e m e l t é k fel. De az új á l l á s o k n a k — megfelelő j e l e n t k e z ő k híján — eddig csak alig 20—25 százalékát t ö l t ö t t é k be. Ezek u t á n , föltételezhetnők, hogy a m e g l e v ő t a n á r i k a r e n e r g i á j a n a g y részé­ vel a diákok t ö b b s z ö r ö s é r e n ő t t t ö m e g é b ő l jó s z a k e m b e r e k e t n e v e l . De n e m é p p e n így v a n . A t u d o m á n y o s k u t a t á s és a t a n á r o k m e l l é k j ö v e d e l m é t elsősorban biztosító t u d o m á n y o s s z a k t a n á c s a d á s a z e n e r g i a n a g y részét felemészti. E r r e a megállapí­ t á s r a j u t o t t a w a s h i n g t o n i k é p v i s e l ő h á z 1963-ban k i k ü l d ö t t 9 t a g ú vizsgálóbizottsága is: „Van bizonyos h a t á r — á l l a p í t o t t a m e g az Elliott-bizottság j e l e n t é s e —, m e l y e n túl a k u t a t á s , k u t a t ó k é p z é s , t u d o m á n y o s s z a k t a n á c s a d á s m á r oly sok e n e r g i á t emészt fel, hogy a t a n á r i k a r n e m k é p e s t ö b b é u g y a n a n n y i erőt összpontosítani az egyetemi hallgatóság o k t a t á s á r a , m i n t azelőtt." Csakhogy ezt n e m h a j l a n d ó k szó n é l k ü l t u d o m á s u l v e n n i az é r d e k e l t felek, a diákok. Ők, é p p ellenkezőleg, n a g y o b b i g é n y e k k e l l é p n e k fel, m i n t azelőtt, szeret­ n é n e k t ö b b e t k a p n i t a n á r a i k t ó l , m i n t a m e n n y i t azok n y ú j t a n i k é p e s e k v a g y h a j ­ landók" A professzorok előadásai — m o n d t a B e r n a r d S h a v e r , a m á r b e m u t a t o t t francia sztrájkoló diák — n a g y o n gyengék. G y a k r a n az előadott a n y a g m e g h a l a d o t t ,

és szó sincs elemzésről, kritikai hozzáállásról. Az előadásokból hiányzik a dinamiz­ mus, a professzorok inkább diktálnak, mint e l ő a d n a k . . . " N e m hangzanak ismerősen ezek a szavak? N e m találkoztunk néha a mi egye­ temeinken is hasonló panaszokkal? Diákok

és

munkások

Sok mindent el kellene és lehetne még mondani a főiskolai oktatás válságáról. Az utóbbi időben gyakran hangoztatják, milyen fontos volna elmélyíteni az oktatás­ gazdaságtan terén végzett kutatásokat, hogy az egész képzési rendszert közvetlenül a gazdasági élet fejlesztésének szolgálatába lehessen állítani. Beszélnek arról, hogy az egyetemeknek ki kellene szélesíteniök kapcsolataikat a termelő üzemekkel, mert így önálló jövedelmekre tehetnének szert és egyrészt függetlenebbé válnának az állami költségvetési alapoktól, másrészt fokozottabb ütemben fejleszthetnék meg­ levő intézményeiket. Sok szó esik a diákok önkormányzatáról, a diákság és az egye­ temi karok vezetősége közötti párbeszéd korszerűbb alapokra helyezéséről, a diáksajtó szerepéről és számos más kérdésről is. Mindezekre a problémákra (és távolról s e m soroltuk fel valamennyit) n e m tu­ dunk részletesen kitérni, a válság egyik politikai jellegű tünetét azonban feltétlenül meg kell még említenünk. A Bécsben megjelenő marxista Weg und Ziel (1968. 6) aggodalommal állapítja meg, hogy az évtizedeken át alkalmazott és jól bevált jobboldali taktikát — a diá­ kok kijátszását a munkások ellen — most sokfelé megpróbálják ellenkező előjellel alkalmazni: a munkásokat igyekeznek kijátszani — helyenként n e m is sikertelenül — a diákok ellen. A folyóirat nyugat-németországi és ausztriai példákkal igazolja megállapítása helytálló voltát. E taktika sikere kétségtelenül azon múlik, hogy a nyugat-európai diákságnak csak elenyésző része munkás- és falusi származású, a túlnyomó többség a jobbmódú polgárság fiainak és lányainak soraiból kerül ki. Spanyolországban például a diákságnak csak 1, Nyugat-Németországban 7,5, Fran­ ciaországban 11,5 százaléka munkás-, illetve falusi származású. Nagy-Britanniában jobb az arány: 30 százalék, az Egyesült Államokban pedig a főiskolai hallgatók döntő többsége munkás-, illetve farmerszülők gyermeke (Tudományszervezési Tájé­ koztató. Budapest, 1967. 3—4). Ez is egyike azoknak a lényegbevágó kérdéseknek, melyeknek megoldása nél­ kül a nyugat-európai főiskolai válság aligha lesz legyőzhető. Semlyén

István

A fejlett tőkésállamok polgári pártjai A politikai pártok ugyanúgy a polgári társadalmi rend szüleményei, mint a parlamentarizmus vagy a politikai pártok ideológiáját é s programjait megteremtő modern társadalomtudományok. Így a politikai pártok története alig két évszázados múltra tekinthet vissza. S abból is az első évszázad a pártok kialakulásának, az ideológiai álláspontok tisztázásának és a programok kidolgozásának a története.

A m a i é r t e l e m b e n v e t t p á r t o k l é n y e g é b e n a X I X . század m á s o d i k felében j ö t ­ tek létre. A politikai p á r t o k fejlődésének v i z s g á l a t a k o r a t ö r t é n e l m i m a t e r i a l i z m u s t é t e ­ leire t á m a s z k o d v a a b b ó l kell k i i n d u l n u n k , h o g y a t e r m e l é s i e r ő k b e n v é g b e m e n ő f o r r a d a l m i á t a l a k u l á s o k g y ö k e r e s e n m e g v á l t o z t a t j á k az egész t á r s a d a l m a t t u l a j d o n ­ viszonyaival, osztályszerkezetével és ideológiai f e l é p í t m é n y é v e l e g y ü t t . A politikai p á r t o k l é t r e j ö t t é t és t o v á b b i a l a k u l á s á t t a n u l m á n y o z v a l e g a l á b b h á r o m e g y m á s s a l összefüggő, de mégis jól k ö r ü l h a t á r o l h a t ó szakaszt l e h e t m e g k ü l ö n b ö z t e t n i . Az első az i p a r i f o r r a d a l o m m a l , s l é n y e g é b e n egy k o n z e r v a t í v és egy liberális jellegű p á r t c s o p o r t o s u l á s kezdeti megjelenési f o r m á i v a l i n d u l el — A n g l i á b a n a X V I I . század közepétől, a z A m e r i k a i Egyesült Á l l a m o k b a n és F r a n c i a o r s z á g b a n a X V I I I . század utolsó negyedétől, N é m e t o r s z á g b a n s a t ö b b i n y u g a t - e u r ó p a i és a s k a n d i n á v á l l a m o k b a n p e d i g a X I X . század első évtizedeitől —, ez egészen a század h a t v a n a s ­ hetvenes éveiig t a r t . A m á s o d i k szakasz a h a t á r o z o t t p r o g r a m m a l és ideológiával rendelkező p o l i t i k a i p á r t o k m ű k ö d é s é t öleli fel, és egybeesik az i p a r i f o r r a d a l o m teljes k i b o n t a k o z á s á v a l , a m o n o p o l k a p i t a l i z m u s k o r s z a k á n a k t ö r t é n e t é v e l (az 1870-es évektől a m á s o d i k v i l á g h á b o r ú végéig). A h a r m a d i k szakaszt pedig az új t u d o ­ m á n y o s - m ű s z a k i f o r r a d a l o m , az a t o m k o r s z a k b e k ö s z ö n t é s e s a politikai p á r t o k e n ­ nek megfelelő ú j r a c s o p o r t o s u l á s a jelzi. Angol

politikai

változások

Közelebbről vizsgálva k i t ű n i k , h o g y v a l ó b a n l é n y e g b e v á g ó a k azok a v á l t o ­ zások, a m e l y e k s z a k a s z o n k é n t b e k ö v e t k e z n e k s a p á r t o k p r o g r a m a t i k u s célkitűzéseit és ideológiáját j e l l e m z i k . Az i p a r i f o r r a d a l o m A n g l i á b a n i n d u l el és m e g y v é g b e a X V I I I . s z á z a d b a n , m i u t á n a k o r a i k a p i t a l i z m u s m a n u f a k t ú r a - i p a r a m á r a z előző században n a g g y á nőtt. N e m v é l e t l e n t e h á t a k é t jelentős, o s z t á l y é r d e k e i k n e k m e g ­ felelő m ó d o n s z e r v e z k e d ő e m b e r c s o p o r t n a k politikai t ö m ö r ü l é s s é v á l á s a . A föld­ birtokos a r i s z t o k r á c i a , a „ l a n d l o r d o k " , a n e m e s s é g a politikai h a t a l o m m e g t a r t á ­ sára törekszik, s l é t r e h o z z a a t o r y - p á r t o t , a későbbi k o n e z e r v a t í v p á r t első for­ máját. V e l ü k s z e m b e n a l a k u l ki a whig-párt, a liberális p á r t h a j d a n i őse, a v i l á g ­ kereskedelmet k e z ü k b e n t a r t ó ü z l e t e m b e r e k , b a n k á r o k , m a n u f a k t ú r a - i p a r o s o k , m a j d gyárosok politikai csoportosulása. N y i l v á n filozófiát is t a l á l u n k a p á r t c s o p o r t o s u ­ lások mögött s B a c o n v a g y Locke a liberális w h i g - i d e o l ó g i á n a k l e g a l á b b a n n y i r a formálói, m i n t B e r k e l e y i r r a c i o n a l i s t a követői a k o n z e r v a t í v t o r y - i d e o l ó g i á n a k . A m i viszont é r d e k e s és j e l l e m z ő az angliai politikai p á r t o k t ö r t é n e t é n e k a l a k u l á s á r a , hogy m á r e k k o r k i f o r m á l ó d i k a k é t p á r t r e n d s z e r , a m e l y l é n y e g é b e n m i n d m á i g j e l ­ lemző az angol v i s z o n y o k r a . T e r m é s z e t e s e n m i n d i g v a n n a k kis p á r t o k is, a m e l y e k világnézeti vagy é r d e k v é d e l m i a l a p o n s z e r v e z k e d n e k . L é n y e g é b e n a z o n b a n k é t n a g y párt, illetve p á r t c s o p o r t o s u l á s k ö r ü l t ö m ö r ü l n e k a v á l a s z t ó k tömegei. A X V I I . és X V I I I . s z á z a d b a n , a w h i g e k és t o r y k e g y e t é r t e n e k a b b a n , hogy az „egyenlősítők" és m á s szocialista jellegű csoportok szervezkedését g á t o l j á k s ö n ­ álló fellépésüknek ú t j á t állják. A X I X . s z á z a d b a n k ö n y ö r t e l e n t e r r o r i n t é z k e d é s e ­ ket l é p t e t n e k életbe a politikai h a r c o k r a készülő c h a r t i s t a m o z g a l o m ellen. A l i b e ­ rális p á r t t á a l a k u l ó w h i g e k s z o c i á l p o l i t i k á j u k k a l i g y e k e z n e k m a g u k h o z k a p c s o l n i szavazópolgárokként a m u n k á s s á g tömegeit. K ü l ö n b e n is gazdasági h a t a l m á n a k n ö ­ vekedésével és s z á m b e l i t ú l s ú l y á v a l a p o l g á r s á g m i n d h a t a l m a s a b b t é n y e z ő v é v á ­ lik a v i d é k r e t á m a s z k o d ó k o n z e r v a t í v o k k a l s z e m b e n . P o l g á r i v o n a t k o z á s b a n a h a ­ ladó világnézetet a l i b e r á l i s o k képviselik. S z a b a d e l v ű ideológiájukat o l y a n gon­ dolkodók a l a p o z z á k meg, m i n t B e n t h a m u t i l i t a r i s t a filozófiájával, A d a m S m i t h és

David R i c a r d o az i p a r s z a b a d s á g követelésével, J o h n S t u a r t - M i l l a s z a b a d s á g a p o l o g e t i k á j á v a l , C o b d e n a s z a b a d k e r e s k e d e l e m egyedül ü d v ö z í t ő t a n á v a l , v a g y S p e n c e r t á r s a d a l m i - d a r w i n i s t a szociológiájával. A X I X . s z á z a d b a n m i n d e n e s e t r e készen áll a liberális ideológia, s a laza w h i g - p á r t c s o p o r t o s u l á s h e l y é b e szervezett és h a t á r o z o t t p r o g r a m ú p á r t lép. A t o r y csoportosulás is á t a l a k u l szervezett p á r t t á . I d e o l ó g i á j á b a n most m á r v é d e l m e z i a k a p i t a l i s t a t á r s a d a l m i r e n d e t , a g y a r m a t i h ó d í t á s o k élére áll, a fennálló i n t é z m é ­ nyeket a z o n b a n k o n z e r v á l n i a k a r j a , ellenzi a r e f o r m p o l i t i k á t , s a politikai vezetést a m a g a s z á m á r a k í v á n j a m o n o p o l i z á l n i . A századforduló előtt a m u n k á s m o z g a l o m ­ n a k is s i k e r ü l l é t r e h o z n i a a m a g a szocialista p á r t j á t , de évtizedekig tart, a m í g az ellenzéki h a r m a d i k p á r t b ó l a h a t a l o m é r t eséllyel v e t é l k e d ő p á r t lesz. A h á r o m p á r t r e n d s z e r e a z o n b a n n e m b i z o n y u l t a r t ó s n a k s a z első v i l á g h á b o r ú óta a k o n ­ z e r v a t í v p á r t és a szocialista jellegű L a b o u r P a r t y h a r c o l a h a t a l o m é r t . A liberális p á r t szerepe fokozatosan csökkent, és befolyása m a m á r csekély. Lényeges v á l t o ­ zás k ö v e t k e z e t t be az ideológiai fronton is. A k o n z e r v a t í v p á r t á t v e t t e a liberális h a g y o m á n y o k a t , a liberális v á l a s z t ó p o l g á r o k n a g y része viszont a l a b o u r i s t a t á ­ b o r b a m e n t át.

Az

amerikai

kétpártrendszer

keletkezése

Bizonyos hasonlóságot m u t a t a fejlődés az A m e r i k a i Egyesült Á l l a m o k b a n is. Az a m e r i k a i p o l g á r o k — k e r e s k e d ő k , k é z m ű v e s e k , t e l e p e s e k — a függetlenségi h á b o ­ r ú t t ö b b é - k e v é s b é egységesen v í v t á k m e g . Alig n y e r i k el a z o n b a n a függetlenséget, az új á l l a m életével k a p c s o l a t b a n m á r i s k é t n a g y csoportosulás, a „federalisták" és „ a n t i - f e d e r a l i s t á k " p á r t j a a l a k u l ki. A f e d e r a l i s t á k a r a d i k á l i s d e m o k r á c i a , az a l ­ k o t m á n y o s k ö z p o n t i h a t a l o m hívei. A z a n t i - f e d e r a l i s t á k w h i g - j e l l e g ű népi t ö m ö ­ rülés, s a sajátosan é r t e l m e z e t t d e m o k r á c i a n e v é b e n ellenzi az a l k o t m á n y t és a központi k o r m á n y t . Az angliai tory és w h i g csoportosulástól eltérően, itt az ellen­ tét n e m a feudális t a r t a l m ú politikai k o n z e r v a t i v i z m u s és a polgári l i b e r a l i z m u s között áll fenn, h a n e m az új polgári l i b e r a l i z m u s kétféle é r t e l m e z é s e k ö r ü l j e l e n t k e ­ zik. H a m i l t o n a z i p a r o s o d á s és gazdagodás ú t j á t a k ö z p o n t o s í t á s b a n v é l t e felfe­ dezni, Jefferson viszont a d e c e n t r a l i z á c i ó b a n , a f a r m e r e k és i p a r o s o k m i n d e n köz­ p o n t i m e g k ö t ö t t s é g n é l k ü l i s z a b a d s á g á b a n l á t t a az „ a m e r i k a i á l o m " beteljesedését. Az a l k o t m á n y k ö r ü l i v i t á k b ó l , a f e d e r a l i s t á k és a n t i f e d e r a l i s t á k csoportjaiból m á r a X I X . század elején m e g s z ü l e t e t t a két p á r t , a m e l y u g y a n másfél század a l a t t sok á t a l a k u l á s o n m e n t át, de mindmáig alapja az amerikai kétpártrendszernek. H a m i l t o n a v a g y o n o s osztály gyors l é t r e h o z á s a v é g e t t a v é d ő v á m r e n d s z e r t t á m o ­ gatta, Jefferson a s z a b a d - f a r m e r e k és „ m e c h a n i k u s o k " t ö m e g e i n e k jólétében k e r e s t e a jövő útját. Jefferson j a k o b i n u s és k o r l á t o z á s n é l k ü l i r a d i k á l i s - l i b e r a l i z m u s a 1800 k ö r ü l teljes d i a d a l t a r a t , de csak á t m e n e t e i i g , m e r t az „egységes" r e p u b l i k á n u s m o z ­ galom kettéoszlik s m e g a l a k u l a század m á s o d i k n e g y e d é b e n a „ n e m z e t i r e p u b l i ­ k á n u s o k " és a „ d e m o k r a t a r e p u b l i k á n u s o k " p á r t j a . A n e m z e t i r e p u b l i k á n u s o k p á r t j a mögött a k e r e s k e d ő k , n a g y b i r t o k o s o k , ü l t e t v é n y e s e k , r a b s z o l g a t u l a j d o n o s o k , s p e k u ­ lánsok, b a n k á r o k és tisztviselők állottak. A d e m o k r a t a r e p u b l i k á n u s o k t á b o r á b a a „ j a v a k a t t e r m e l ő " f a r m e r e k és m e c h a n i k u s o k t ö m ö r ü l t e k . K e z d e t t ő l fogva az egész század f o l y a m á n j e l e n t k e z n e k k í s é r l e t e k m á s politikai p á r t o k — A l k o t m á n y o s Unió P á r t , S z a b a d s á g P á r t , P o p u l i s t a P á r t — a l a k í t á s á r a is. A v á l a s z t ó k 90°/o-a azon­ b a n t o v á b b r a is a k é t n a g y p á r t v a l a m e l y i k é r e szavaz. A t ö b b i p á r t legfeljebb helyi s i k e r e k e t é r el.

É r d e k e s e n a l a k u l a r e p u b l i k á n u s és d e m o k r a t a p á r t sorsa a m ú l t század köze­ pétől n a p j a i n k i g . M i n d k é t p á r t t ö b b t á r s a d a l m i csoportot foglalt m a g á b a , s a k a ­ p i t a l i z m u s fellendülése idején t e r m é s z e t s z e r ű e n a d ó d n a k azok az e l l e n t m o n d á s o k , a m e l y e k lényeges á t a l a k u l á s o k a t i d é z n e k elő a két p á r t ideológiájában és t a g s á g á ­ n a k szerkezetében. Az a m e r i k a i politikai p á r t o k egyik szociológus-történetírója sze­ r i n t az Egyesült Á l l a m o k b a n m i n d e n új p á r t v a g y p á r t a l a k u l á s a régi p á r t ellen­ zékeként jön létre. A k o n f e d e r á c i ó k o r m á n y á n a k ellenzői lesznek a f e d e r a l i s t á k ; az a n t i f e d e r a l i s t á k v á l n a k jeffersoni r e p u b l i k á n u s o k k á ; az A d a m s elnök rabszolgafel­ szabadító ipari b u r z s o á d e m o k r a t i z m u s á t elvetők az i n d i á n - e l l e n e s és r a b s z o l g a - t a r t ó J a c k s o n elnök m ö g ö t t m i n t a népi és r a d i k á l i s d e m o k r á c i a hívei s o r a k o z n a k fel (Wilfred E. B i n k l e y : American Political Parties. N e w York, 1962. 206). A m ó d o s r é t e g e k e t képviselő n e m z e t i r e p u b l i k á n u s p á r t a század közepén l é ­ nyegében széthull. A b o m l á s egy új p á r t , a R e p u b l i k á n u s P á r t m e g a l a p í t á s á v a l ér véget 1854-ben. Ez a z o n b a n e l l e n t é t e a réginek. B i n k l e y szerint t a g s á g á n a k és választóinak n a g y részét a független f a r m e r e k és b é r m u n k á s o k t ö m e g é b ő l r e k r u tálja, teljes szabadságot követel m i n d e n t e k i n t e t b e n , s 1857-től kezdve, Lincoln fel­ tűnésével, m e g k e z d i az agitációt a r a b s z o l g a s á g m e g s z ü n t e t é s é é r t . Cole professzor egyik t a n u l m á n y á b a n a r r ó l ír, h o g y a R e p u b l i k á n u s P á r t a m e r i k a i L a b o u r P a r t y n a k i n d u l t s ideológiájában az egyenlőségi d o k t r í n a és u t ó p i s t a szocializmus ele­ mei v o l t a k a döntőek. M i n d e n e s e t r e a k i s e m b e r e k p á r t j a lett, s Lincoln a jeffer­ soni d e m o k r á c i a h a g y o m á n y a i n a k s z e l l e m é b e n szerezte m e g a h a t a l m a t és vezette a Dél elleni rabszolga-felszabadító k ü z d e l m e t . U g y a n e b b e n a z i d ő b e n a d e m o k r a t a r e p u b l i k á n u s p á r t is v á l s á g b a k e r ü l . A régi d e m o k r a t á k az új r e p u b l i k á n u s p á r t b a m e n n e k át, s a régi p á r t b a n m e g e r ő ­ södik az ü l t e t v é n y e s e k és r a b s z o l g a t a r t ó k pozíciója. A p á r t v á l s á g a súlyosbodik a p o l g á r h á b o r ú alatt, s vezető r é t e g é b e n fokozódik a zavar, e l m é l y ü l n e k a z e l l e n t m o n ­ dások. A p o l g á r h á b o r ú t követő é v e k r e n a g y gazdasági fellendülés következik. K e z d ő ­ dik az „ a r a n y k o r " s az i p a r b á r ó k , k e r e s k e d ő k és b a n k á r o k — a déli ü l t e t v é n y e sekkel szembeni e l l e n s z e n v ü k k ö v e t k e z t é b e n is — a R e p u b l i k á n u s P á r t b a t ö m ö r ü l ­ nek. A h á t t é r b ő l M o r g a n és a n a g y t ő k e m á s „ k a p i t á n y a i " i r á n y í t j á k az ellenzé­ ket, s rövid idő alatt, az 1868-as k o n v e n c i ó n elérik a p á r t újjászervezését. A kis­ e m b e r e k h á t t é r b e szorulnak, a R e p u b l i k á n u s P á r t újjászületik, s b á r d e r é k h a d á t még m i n d i g a középosztály alkotja, a vezetés m i n d i n k á b b á t m e g y a felső r é t e g e k kezébe. A p á r t n a k v a n egy, az i p a r és k e r e s k e d e l e m m i n d e n eszközzel v a l ó fellen­ dítését p r o p a g á l ó része: a l i b e r á l i s r e p u b l i k á n u s o k ; egy másik, s z á m szerint kis frak­ ció a déli ü l t e t v é n y e s e k é r d e k e i t védi k o n z e r v a t í v p r o g r a m m a l . Így a z t á n o l y a n helyzet áll elő, hogy b á r a szavazók n a g y része m é g m i n d i g a k i s e m b e r e k közül kerül ki, a szabad f a r m e r e k r e t á m a s z k o d ó a g r á r - r e p u b l i k á n u s o k s a m u n k á s o k a t tömörítő r a d i k á l i s - r e p u b l i k á n u s o k súlya a p á r t v e z e t é s é b e n fokozatosan csökken. Az „ ú j j á s z ü l e t e t t " R e p u b l i k á n u s P á r t j o b b r a t o l ó d á s a s a régi d e m o k r a t á k a k ­ tivizálódása a h e t v e n e s é v e k b e n a D e m o k r a t a P á r t újjászervezését e r e d m é n y e z i . Az északi á l l a m o k b a n m e g e r ő s ö d ő szervezetek a jacksoni n é p i - d e m o k r a t á k befolyása alá k e r ü l n e k , s a k o n z e r v a t í v ü l t e t v é n y e s e k szerepét a v e z e t é s b e n is ellensúlyoz­ zák. A század vége felé a szociális elégedetlenségből született, f a r m e r e k e t t ö m ö r í t ő populista p á r t t a l f u z i o n á l n a k a d e m o k r a t á k , s új p r o g r a m j u k b a n feladják a s z a b a d verseny elvét. Elfogadják a n a g y gazdasági m o n o p ó l i u m o k m e g r e n d s z a b á l y o z á s á r a és a k i s e m b e r e k é r d e k e i n e k v é d e l m é r e i r á n y u l ó k o r m á n y z a t i b e a v a t k o z á s s z ü k s é ­ gességének gondolatát.

A X X . század első n e g y e d é n e k politikai életét a k é t p á r t u r a l m a s ideológiá­ j á n a k t o v á b b i k i k r i s t á l y o s o d á s a jellemzi. V a n n a k r e p u b l i k á n u s elnökök, m i n t T h e ­ o d o r Roosevelt, a k i k m e g k í s é r l i k a m o n o p ó l i u m o k m e g r e n d s z a b á l y o z á s á t s az „egyen­ lőség" m e g t e r e m t é s é t a t ő k e és a m u n k a között. K o r m á n y z á s u k a z o n b a n , s ez főleg W. H. Taft elnöksége idején v á l i k világossá, az i p a r b á r ó k és b a n k t ő k e politikai u r a l ­ m á t teszi teljessé. Az a R e p u b l i k á n u s P á r t , a m e l y Lincoln a l a t t a n é p t ö m e g e k , a d o l ­ gozó e m b e r e k p á r t j a volt, s a m e l y n e k m é g a századforduló u t á n is volt k a p c s o l a t a G o m p e r s és m á s vezetők r é v é n a szakszervezeti m u n k á s m o z g a l o m m a l , l a s s a n e l t ű ­ nik. B i n k l e y s z e r i n t 1908 u t á n az „ A m e r i c a n F e d e r a t i o n of L a b o r " befolyása csak­ n e m s e m m i v é válik, e l l e n b e n d ö n t ő szerephez j u t a m i n d h a t a l m a s a b b á t e r e b é l y e ­ sedő gyáriparos-szövetség, a „ N a t i o n a l Association of M a n u f a c t u r e r s " . Az 1908-as r e p u b l i k á n u s - p l a t f o r m m á r h a t á r o z o t t a n leszögezi a „ s z a b a d s á g " m e l l e t t a „ t u l a j ­ don s é r t h e t e t l e n s é g é n e k " elvét, s a szakszervezeti vezető G o m p e r s a T a f t - a d m i n i s z t r á ció a l a t t „ p e r s o n a n o n g r a t a " lesz a F e h é r - h á z b a n . A Demokrata P á r t b a n a századforduló után megerősödik a kisemberek védel­ m é n e k politikája. A s z a k s z e r v e z e t e k k e z d e n e k feléje fordulni, k ü l ö n ö s e n m i u t á n a p á r t elfogadja Wilson „ N e w F r e e d o m " (Új Szabadság) p r o g r a m j á t , a m e l y a „laissez faire" — régi fogalmazású s z a b a d v e r s e n y elvét „pozitív k o r m á n y z a t i s z a b á l y o z á s ­ sal" helyettesíti, s szükségesnek t a r t j a „a m o n o p ó l i u m o k széttörését" a z igazi „üzleti s z a b a d s á g " v é d e l m é b e n . Wilson p r o g r a m j a igyekszik kielégíteni a középosztályt, a kis ü z l e t e m b e r e k e t , a m u n k á s o k a t s a f a r m e r e k e t is. K o r m á n y r a k e r ü l v e , k í s é r l e t e t tesz egyes r e f o r m o k b e v e z e t é s é r e . Elősegíti a m u n k á s t ö r v é n y h o z á s t , h i t e l t n y ú j t a f a r m e r e k n e k , ellensúlyozza a g y á r i p a r o s - s z ö v e t s é g kizárólagos befolyását, s eléri, hogy a „Labor", a m u n k a t ö m e g e i m i n d i n k á b b saját k o r m á n y u k n a k t e k i n t i k a D e ­ mokrata Párt adminisztrációját. A k é t v i l á g h á b o r ú között és a m á s o d i k v i l á g h á b o r ú u t á n a k é t p á r t l é n y e g é b e n u g y a n a z o k a t a p r o g r a m a t i k u s célkitűzéseket k ö v e t t e , a m e l y e k e t a s z á z a d f o r d u l ó u t á n kialakított, t e r m é s z e t e s e n figyelembe v é v e az új t u d o m á n y o s - t e c h n i k a i - i p a r i f o r r a d a ­ lom eredményeit. Mindkét párt változatlanul több társadalmi csoportnak az érdekeit igyekszik képviselni, s m i n d k é t p á r t b a n i d ő n k é n t bizonyos k é r d é s e k k e l k a p c s o l a t b a n l i b e r á l i s v a g y k o n z e r v a t í v e r ő k k e r e k e d n e k felül. A R e p u b l i k á n u s P á r t k o r m á n y ­ zata a l a t t a m o n o p ó l i u m o k u r a l m a á l t a l á b a n z a v a r t a l a n a b b . A d e m o k r a t a p á r t i e l ­ n ö k ö k a d m i n i s z t r á c i ó j a i d ő n k é n t k e d v e z a s z a k s z e r v e z e t e k n e k és a dolgozó r é t e g e k ­ n e k . Így volt ez a R o o s e v e l t - a d m i n i s z t r á c i ó idején, főleg az 1935—1940 közötti időben, a m i k o r a r a d i k á l i s a b b s z a k s z e r v e z e t e k és F r a n k l i n D. Roosevelt e g y ü t t m ű k ö d t e k , s h a t a l m a s s z t r á j k m o z g a l m a k k é n y s z e r í t e t t é k a t ö r v é n y h o z ó t e s ü l e t e k e t a szociális t ö r ­ vényhozás megjavítására. Hasonló jelenségekkel találkozunk a Kennedy-kormányzat é v e i b e n is. Az u g y a n c s a k d e m o k r a t a p á r t i T r u m a n - és J o h n s o n - a d m i n i s z t r á c i ó a l a t t viszont k o n z e r v a t í v i r á n y z a t o k k e r ü l t e k felül a z a m e r i k a i b e l p o l i t i k á b a n .

A francia

pluralista

pártrendszer

Az angol és a m e r i k a i k é t p á r t r e n d s z e r m e l l e t t n e m é r d e k t e l e n egy p i l l a n t á s t v e t n i az e u r ó p a i f o r m á j ú politikai s o k p á r t - r e n d s z e r k i a l a k u l á s á r a . E n n e k legklasszi­ k u s a b b p é l d á j a a franciaországi politikai p á r t o k esete. E l l e n t é t b e n a w h i g - t o r y , fe­ d e r a l i s t a — a n t i f e d e r a l i s t a p á r t c s o p o r t o s u l á s s a l , F r a n c i a o r s z á g b a n m á r k e z d e t t ő l fogva sokkal élesebb a z osztályon v a g y osztályokon belüli c s o p o r t é r d e k e k szerint k i b o n ­ t a k o z ó politikai p á r t a l a k u l á s . M á r a z ideológiai e l ő z m é n y e k is s o k k a l differenciál­ t a b b a k . D e s c a r t e s r a c i o n a l i z m u s a , D i d e r o t és H o l b a c h m a t e r i a l i z m u s a , M o n t e s q u i e u h a t a l o m r ó l és k o r m á n y z a t r ó l szóló elméletei, R o u s s e a u t á r s a d a l m i - s z e r z ő d é s t a n a , Vol-

t a i r e r a d i k a l i z m u s a , M a b l y és Morelly k o r a i u t ó p i s t a szocialista t e r v e z g e t é s e i elég ideológiai a l a p o t t e r e m t e t t e k különféle k l u b o k , j e l e n t ő s személyiségek: Condorcet, D a n t o n , M a r a t , R o b e s p i e r r e , S a i n t - J u s t , H é b e r t , R o u x , Babeuf és i r á n y z a t a i k szá­ mára a pártalakulás tekintetében. A diadalmas forradalom után azonnal kialakul­ n a k a p á r t c s o p o r t o s u l á s o k — jól k ö r ü l h a t á r o l t o s z t á l y a l a p o n . A g i r o n d i s t á k a n a g y ­ p o l g á r s á g és a v i d é k képviselői, a h e g y p á r t P á r i z s k i s p o l g á r a i r a , l e g r a d i k á l i s a b b cso­ portjai, a j a k o b i n u s o k és M a r a t hívei a m u n k á s n e g y e d e k r e t á m a s z k o d t a k . Az első császárság u g y a n n e m e n g e d é l y e z t e a p á r t o k m ű k ö d é s é t és e l n y o m o t t m i n d e n ellenzéki m e g m o z d u l á s t , d e n e m t u d t a m e g a k a d á l y o z n i , hogy n e é l j e n e k tovább és n e h a s s a n a k az o s z t á l y é r d e k e k n e k megfelelő p á r t i d e o l ó g i á k . A B o u r b o n ­ restauráció idején pedig a nagypolgárság girondista, a neptömegek jakobinus, r a d i ­ kális és szocialista szervezkedései m e l l é m é g o d a k e r ü l t e k a különféle d i n a s z t i k u s m o z g a l m a k , a m e l y e k a n a p ó l e o n i l i b e r á l i s m o n a r c h i a , a feudális abszolút m o n a r c h i a vagy a p o l g á r k i r á l y s á g e s z m é n y é t p r o p a g á l t á k . Az 1830-as f o r r a d a l o m v é g ü l l é t r e ­ hozta a p l u r a l i s t a a l a p o k r a h e l y e z e t t p a r l a m e n t a r i z m u s t , s ettől k e z d v e t u c a t n y i birtokos, n a g y p o l g á r i , k i s p o l g á r i és m u n k á s é r d e k e k e t v é d ő r o y a l i s t a és k ö z t á r s a s á g i , liberális és r a d i k á l i s , d e m o k r a t i k u s kispolgári szocialista és m u n k á s szocialista p á r t vívta küzdelmét a politikai a r é n á b a n . Az ideológiai k ü z d e l e m is a p l u r a l i z m u s j e g y é b e n folyik a f r a n c i a p o l g á r i t á r ­ s a d a l m o n belül, s t a r t ó s e r ő s z a k r e n d s z a b á l y o k a t a XIX. század f o l y a m á n csak a szo­ cialista m o z g a l o m ellen h o z n a k . A feudális k o n z e r v a t i v i z m u s d o k t r i n á j á t é p í t i k s rendi á l l a m r ó l á l m o d o z n a k C h a t e a u b r i a n d és a k a t o l i k u s filozófusok, C o n d o r c e t n a g y p o l g á r i - g i r o n d i s t a v o n a l a k o n k r é t a n ideologizálódik Guizot v a g y T h i e r s k o r ­ m á n y z a t i p o l i t i k á j á b a n és t ö r t é n e t s z e m l é l e t é b e n , a j a k o b i n i z m u s v i r á g z i k Michelet, Ledru-Rollin és m á s o k t a n í t á s a i b a n , a szocializmus d e m o k r a t i k u s eszméit k ö v e t ő k e t Louis Blanc, az a n a r c h i z m u s é t P r o u d h o n , az u t ó p i s t á k é t F o u r i e r és C a b e t szervezik pártokba. Az ideológiai h a r c o k közepette, F r a n c i a o r s z á g b a n születik m e g az új t á r s a d a l o m ­ t u d o m á n y , a szociológia, a m e l y a m á r - m á r ö n c é l ú v á v á l ó régi p o l i t i k a i t u d o m á n y t új t a r t a l o m m a l t ö l t ö t t e m e g . S a i n t - S i m o n az e l i n d í t ó j a a szociológiának, s polgári á g á n a k C o m t e a m e g t e r e m t ő j e , a k i r e n d s z e r é v e l a p o l g á r i p á r t o k ideológiai m e g ­ alapozójává v á l t . T a n í t v á n y a i k o n z e r v a t í v - n a g y p o l g á r i és r a d i k á l i s - k i s p o l g á r i i r á n y b a fejlesztették, s l é n y e g é b e n belőle n ő t t ki D u r k h e i m szociológiája a h u s z a d i k század elején, s e n n e k továbbfejlesztése lett a m a i p l u r a l i s t a szociológia. T e r m é s z e t e s e n a p o l i t i k a i p á r t o k fejlődése s o k k a l s z ö v e v é n y e s e b b utat t e t t m e g és b o n y o l u l t a b b p o l i t i k a i é l e t e t e r e d m é n y e z e t t F r a n c i a o r s z á g b a n , m i n t A n g l i á b a n vagy az Egyesült Á l l a m o k b a n . Az első k ö z t á r s a s á g o t császárság, majd r e s t a u r á c i ó , ú j a b b k ö z t á r s a s á g és p o l g á r k i r á l y s á g , m e g i n t f o r r a d a l o m 1848-ban és császárság, a párizsi k o m m ü n k í s é r l e t e s u t á n a n a p j a i n k i g m á s - m á s f o r m á k b a n megjelenő, a l k o t ­ m á n y o s - p a r l a m e n t á r i s és elnöki u r a l o m r a a l a p o z o t t k ö z t á r s a s á g v á l t o t t a fel. A XIX. század f o l y a m á n k i a l a k u l t és a s z á z a d f o r d u l ó r a k i k r i s t á l y o s o d o t t p o l i t i k a i p á r t o k r e n d s z e r e egészen n a p j a i n k i g él. A francia p o l i t i k a i p á r t o k között a m o n a r c h i s t a csoportok befolyása c s a k n e m végig j e l e n t é k t e l e n . U g y a n a k k o r a z o n b a n erős k o n z e r v a t í v e r ő k t ö m ö r ü l n e k k ü l ö n ­ féle „ r e p u b l i k á n u s " - e l n e v e z é s ű és egyházi színezetű, a k e r e s z t é n y - d e m o k r á c i á r a e m ­ lékeztető p á r t o k b a . A középosztály és k i s p o l g á r s á g tömegei a r a d i k á l i s és r a d i k á l i s ­ szocialista p á r t o k a t h o z t á k létre, s a j a k o b i n i z m u s t v e g y í t e t t é k a k i s p o l g á r i szocialista ideológiákkal. A francia m u n k á s o s z t á l y u g y a n c s a k önálló szocialista p á r t o k b a szer­ vezkedett. R e f o r m i s t a , a n a r c h i s t a , s z o c i á l d e m o k r a t a és m a r x i s t a szocialista i r á n y -

zatú p á r t o k b ó l jött l é t r e a I I . I n t e r n a c i o n á l é segítségével a z S F I O (Section F r a n çaise de l ' I n t e r n a t i o n a l e Ouvrière), a m e l y n e k törzséből a l a k u l t m e g 1921-ben a F r a n ­ cia K o m m u n i s t a P á r t . Németországban, Belgiumban, Hollandiában, Svájcban, a skandináv államok­ b a n , A u s z t r i á b a n és O l a s z o r s z á g b a n a p á r t a l a k u l á s o k és politikai p á r t o k p l u r a l i z ­ m u s a a z angolszász és francia ú t között v a n . Eléggé h a t á r o z o t t o s z t á l y a l a p o n a l a k u l ­ t a k ki k o n z e r v a t í v , liberális, a g r á r és m u n k á s p á r t o k . Polgári p á r t o k j ö t t e k létre egyes h e l y e k e n n a c i o n a l i s t a v a g y v a l l á s i színezettel is. A l e g t ö b b o r s z á g b a n ö t - h a t polgári p á r t k ü z d egy évszázad óta a v á l a s z t ó p o l g á r o k s z a v a z a t a i é r t és a p o l i t i k a i h a t a l o m é r t . P e r s z e e z e k b e n az o r s z á g o k b a n is sok m i n d e n egybefolyt. D e a k á r k é t ­ p á r t r e n d s z e r v a n , a k á r öt-hat, v a g y a francia p é l d a szerint 12—15, l e g t ö b b j ü k l é n y e ­ gében m i n d a k a p i t a l i s t a t á r s a d a l m i r e n d s z e r t v é d i és építi, s m a a k o n z e r v a t i v i z m u s t a r t a l m a u g y a n ú g y megváltozott, m i n t a l i b e r a l i z m u s ideológiája. A k o n z e r v a t i ­ v i z m u s m a m á r e g y á l t a l á n n e m gondol feudális r e n d i á l l a m r a , s a n é p t ö m e g e k e t i n ­ k á b b m é r s é k e l t r e f o r m o k k a l igyekszik m e g n y e r n i , m i n t n y e r s n a c i o n a l i s t a és fasiszta e l l e n f o r r a d a l m i k í s é r l e t e k k e l . Jellemző, hogy a keresztény-szocializmus is óriási for­ d u l a t o t tett. X I I I . Leó a z 1891-ben m e g h i r d e t e t t Rerum novarum enciklikájában még a r e n d i á l l a m r ó l szóló elképzelés felidézésével t e r e m t e t t e m e g a n n a k az i d e o l ó g i á n a k az alapjait, a m e l y A u s z t r i á b a n p é l d á u l az e m b e r t e l e n és v é r e n g z ő k e r e s z t é n y - s z o ­ cialista p a r a n c s u r a l o m h o z v e z e t e t t 1934-ben, s a m e l y az 1936 u t á n i é v e k b e n n y í l t a n t á m o g a t t a a fasiszta e r ő k e t S p a n y o l o r s z á g b a n . Ez az e n c i k l i k a m é g k ö n y ö r a d o m á n y o k k a l és m é r s é k e l t szociálpolitikával igyekezett m e g o l d á s t k e r e s n i a n y o m o r le­ k ü z d é s é r e . X X I I I . J á n o s 1963-ban kibocsátott Pacem in terris e n c i k l i k á j á b a n viszont m á r m e g á l l a p í t j a , h o g y k o r u n k fő j e l l e m v o n á s a i közé t a r t o z i k a m u n k á s o s z t á l y „gazdasági és t á r s a d a l m i " t é r e n v a l ó fokozatos előtörése s a m u n k á s o s z t á l y fontos tényezőként való elismerése minden területen. De a l i b e r a l i z m u s n e m r a g a s z k o d i k a szabad v e r s e n y elvéhez, s n e m zárja ki a gazdasági t e r v e z é s bizonyos lehetőségét. W a l t e r L i p p m a n n m e g f o g a l m a z á s a szerint „a t ö r t é n e l m i l i b e r a l i z m u s a z i p a r i f o r r a d a l o m szükségszerű filozófiája volt". Az a l k o t m á n y o s s á g győzelmét j e l e n t e t t e a z ö n k é n y elleni h a r c b a n . A p o l g á r i m u n k a ­ megosztás, a d e m o k r á c i a és a közjogi t ö r v é n y „ o r g a n i k u s a n " k a p c s o l ó d o t t egybe a l i b e r á l i s b u r z s o á t á r s a d a l o m b a n . M a a z o n b a n , az új i p a r i f o r r a d a l o m k ö v e t k e z t é b e n a m u n k a s z e r v e z é s , a t e r v e z é s v á l i k d ö n t ő e l e m m é a k a p i t a l i z m u s b a n , így az elő­ t é r b e n az „ i p a r b á r ó k " , a „ b a n k á r o k " szerepét m i n d i n k á b b a t e c h n o k r a t á k és m e ­ n e d z s e r e k veszik át, a k i k m i n d e n jel szerint a gazdasági m e l l e t t a t á r s a d a l m i élet szervezésébe is m i n d e r ő t e l j e s e b b e n k í v á n n a k b e l e s z ó l n i . . . Az angol,

amerikai

és francia

példák

összevetése

A p o l g á r i t á r s a d a l o m p a r l a m e n t a r i z m u s á t á l t a l á b a n a p l u r a l i z m u s jellemzi. H a k o n k l ú z i ó t a k a r n á n k l e v o n n i az e l m ú l t k é t évszázad b u r z s o á p á r t a l a k u l á s a i n a k t ö r ­ ténetéből, a k k o r az angol, a m e r i k a i és francia p é l d a a l a p j á n a h á r o m e g y m á s s a l p á r h u z a m o s a n fejlődő r e n d s z e r fő j e l l e m v o n á s a i t a k ö v e t k e z ő k b e n foglalhatjuk öszsze: a m o n a r c h i a a k ö z t á r s a s á g g a l v a l ó k ü z d e l e m b e n a l u l m a r a d , s az a r i s z t o k r a ­ t i k u s r e n d s z e r t a polgári d e m o k r á c i a v á l t j a fel; a k ö z t á r s a s á g b a n a polgári p á r ­ t o k m e g o s z l a n a k , s n e m c s a k a régi r e n d a r i s z t o k r á c i á j á v a l kell m e g k ü z d e n i ö k , h a ­ n e m a l i b e r a l i z m u s k e b e l é n b e l ü l k i a l a k u l ó d e s p o t i z m u s s a l is; egyidőben létezik abszolút és a l k o t m á n y o s m o n a r c h i a , p a r l a m e n t á r i s k ö z t á r s a s á g és elnöki r e s p u b l i k a ; k ü z d e l e m folyik a c e n t r a l i z á l t és egységre t ö r e k v ő a u t o k r á c i a és a l i b e r á l i s p l u r a ­ l i z m u s között, s a h o g y a n D u v e r g e r m e g á l l a p í t j a , a p o l g á r i d e m o k r a t á k p l u r a l i z m u -

sát n e m c s a k a t ö b b p á r t r e n d s z e r ű k o r m á n y k o a l í c i ó , h a n e m l é n y e g é b e n a k é t p á r t ­ r e n d s z e r b e n az e g y p á r t k o r m á n y z á s a is jellemzi (Introduction à la politique. Paris, 1964). Az a n g o l p a r l a m e n t i r e n d s z e r k é t p á r t r a t á m a s z k o d i k , de egy p á r t a l a k í t k o r ­ m á n y t . Előfordul, hogy a k o r m á n y a l a k í t ó p á r t n a k 100—150 t ö b b s é g e v a n a p a r l a ­ m e n t b e n , holott sokszázezerrel k e v e s e b b s z a v a z a t o t k a p o t t , m i n t az ellenzéki p á r t . A p á r t o k t ö b b osztály, csoport v a g y r é t e g képviselői, s i d e o l ó g i á j u k b a n is v a n n a k különféle i r á n y z a t o k . Az Egyesült Á l l a m o k p a r l a m e n t i r e n d s z e r e szintén k é t p á r t r a t á m a s z k o d i k , s ezek u g y a n c s a k t ö b b osztályt és t á r s a d a l m i csoportot egyesítenek. A világnézeti csoporto­ sulás k e v é s b é világos és h a t á r o z o t t , m i n t A n g l i á b a n . A „ d e m o k r a t i k u s " a l k o t m á n y „ a u t o k r a t i k u s " d ö n t é s e k r e ad lehetőséget, a p a r l a m e n t a r i z m u s u g y a n i s elnöki h a t a l o m ­ m a l j á r együtt. Az e l n ö k nevezi ki a k o r m á n y tagjait, s a p a r l a m e n t n e m b u k t a t ­ hatja m e g az elnök egyetlen m u n k a t á r s á t sem. A francia p a r l a m e n t i r e n d s z e r t a s o k p á r t r e n d s z e r s a p á r t k o a l í c i ó k k o r m á n y ­ zása jellemzi egész t ö r t é n e t e folyamán. A p á r t o k képviselői a választói r e n d s z e r k ö ­ vetkeztében n e m felelnek m e g a l e a d o t t s z a v a z a t o k e r ő v i s z o n y a i n a k , s n y i l v á n ez is egyik o k a a s o k k a l b o n y o l u l t a b b politikai m a n ő v e r e k n e k . A l e g t ö b b n y u g a t i á l ­ l a m választójoga az a n g o l r e l a t í v többségű, és francia k é t - m e n e t e s v á l a s z t á s s a l szem­ ben p r o p o r c i o n a l i t á s a l a p j á n , országosan d ö n t i el a p á r t o k k é p v i s e l e t é t a p a r l a m e n t ­ ben. A politikai p á r t o k t ö r t é n e t i , tipológiai és szociológiai v i z s g á l a t á n a k t e r m é s z e t ­ szerűen m é g számos igen b o n y o l u l t t é n y e z ő r e is ki kell t e r j e d n i e , h a világos k é p e t a k a r rajzolni azok fejlődéséről. D u v e r g e r p é l d á u l f o n t o s n a k t a r t j a a biológiai, faji, pszichológiai, demográfiai, földrajzi, t á r s a d a l o m - g a z d a s á g i , t e c h n i k a i , ideológiai és k u l t u r á l i s t é n y e z ő k vizsgálatát. V é l e m é n y e k ü l ö n b e n az, h o g y az Egyesült Á l l a m o k ­ ban „ r u g a l m a s " , A n g l i á b a n p e d i g „ m e r e v " k é t p á r t r e n d s z e r v a n , s m í g F r a n c i a o r s z á g ­ b a n a s o k p á r t r e n d s z e r „ a n a r c h i k u s " jellegű, a d d i g a s k a n d i n á v á l l a m o k b a n „fegyel­ mezett". E z e k n e k és m é g m á s t é n y e z ő k n e k a v i z s g á l a t a feltétlenül fontos, k ü l ö n ö ­ sen a polgári p á r t o k m a i f o r m á j á n a k , a l a k u l á s á n a k és i d e o l ó g i á j á n a k m e g é r t é s e szempontjából. Jordáky Lajos

Sport és humánum Be kell v a l l a n u n k , hogy a s p o r t m i n d e n n a p j a i n k zajos és t ü r e l m e t l e n j e l e n ­ sége. Azt is m o n d h a t n ó k , hogy t e r r o r i z á l . Teljes e m b e r t k í v á n , m i n d a közvetlen művelőjétől, m i n d azoktól, a k i k csak é r d e k l ő d é s ü k e t és n e m fizikai e r e j ü k e t a j á n d é ­ kozzák neki. U g y a n a k k o r b o s s z a n t ó a n zsugori az ö r ö m ö k o s z t o g a t á s á b a n . F e l k a v a r , de n e m elégít ki, elveszi idődet, n y u g a l m a d a t , és m é g c s a k a b b a n s e m v a g y biztos, hogy é r d e m e s - e p a p j á v á szegődnöd. T a l á n m e g g o n d o l a t l a n u l a j á n d é k o z z u k oda neki a k i r á n d u l á s r a r a g y o g ó a n a l k a l m a s v a s á r n a p d é l u t á n j a i n k a t , estéink p i h e n é s r e szánt csendjét, feleségünk lelki n y u g a l m á t . K é p e s e k v a g y u n k b a r á t a i n k a t elveszíteni m e d d ő s p o r t v i t á k b a n , h o g y a z t á n r á d ö b b e n j ü n k , n e m is l e h e t e t t i g a z u n k , m e r t vagy a k e d v e n c c s a p a t u n k e r é n y e i t é r t é k e l t ü k túl, v a g y az ellenfél képességeit b e ­ csültük alá. A kedvezőtlen diagnózis ellenére, a m e l y e t itt i m p r e s s z i o n i s z t i k u s a n felvázol­ tunk, v a n n a k o l y a n m o z z a n a t o k a s p o r t b a n , a m e l y e k é r t h e t ő v é teszik t é r h ó d í t á s á t

és r e n d k í v ü l i vonzóerejét. Vizsgáljuk m e g t ü r e l e m m e l , t a p i n t s u k k i fájó pontjait, n é z z ü k meg, m i b e n áll a v a r á z s a . Közel h á r o m e z e r é v e s p o r t o l az e m b e r i s é g , első a d a t a i n k r ó l a egyidősek a homéroszi eposzokkal. B i z o n y á r a m á r azelőtt is sportoltak, mielőtt a peloponnészoszi O l ü m p i á b a n 776-ban i. e. „isteni s u g a l l a t r a " felújították a Zeusz tiszteletére r e n d e ­ zett ü n n e p s é g e k e t , és testedző g y a k o r l a t o k a t is végeztek v e r s e n y s z e r ű e n . A h a r ­ m ó n i á r a t ö r e k v ő h e l l é n e k n e m c s a k a léleknek, h a n e m a t e s t n e k is m e g a d t á k a m a ­ gáét, így é r e z t é k m a g u k a t teljes e m b e r n e k . Olyan g y o r s a k a k a r t a k lenni, m i n t Akhilleusz, olyan b á t r a k , m i n t H e k t o r , olyan ügyesek, m i n t Odüsszeusz, o l y a n szé­ pek, m i n t a s z a m o t r a k h e i G y ő z e l e m - i s t e n n ő j e , és a legyőzött ellenféllel s z e m b e n olyan megbocsátók, m i n t P a l i a s z A t h é n é . De g o n d o l j u k csak el, h á n y ezer é v n e k kellett eltelnie ahhoz, hogy a gyilkos d á r d á b ó l a t l é t i k a i gerely, az e m b e r ü l d ö z é s ­ ből k ü l ö n b ö z ő t á v ú futamok, az élet k i o l t á s á r a szánt kőből diszkosz, dobósúly, „ k a ­ lapács", a v é r e s kézi t u s á b ó l ökölvívás, b i r k ó z á s legyen. M e n n y i sötét é v s z á z a d n a k kellett leperegnie, m í g a z erőszak h u m á n u m m á szelídült, m í g a győztes h a r c o s b a ­ r á t i j o b b o t n y ú j t o t t és n e m k i á l t o t t „ r e c i p e f e r r u m " - o t . A z u t á n p á r h u z a m o s a n öldökölt és sportolt az e m b e r i s é g , m í g Theodoziusz csá­ szár úgy d ö n t ö t t i. sz. 393-ban, h o g y a sportolást a b b a kell h a g y n i , s b e t i l t o t t a az olimpiai j á t é k o k a t . A k e r e s z t é n y s é g m e g b o n t o t t a a test és a lélek h a r m ó n i á j á n a k görög eszméjét, el a k a r t a hitetni, hogy az e m b e r n e k szégyellnie kell a testét, ezt a p u s z t u l á s r a ítélt t ö r é k e n y h ü v e l y é t a „ h a l h a t a t l a n " l é l e k n e k . Az e r e d m é n y az lett, hogy a lélek is elkorcsosult a z e m b e r i s é g t ö r t é n e t é n e k e b b e n a módfelett „ s p o r t ­ szerűtlen" s z á z a d a i b a n . A r e n e s z á n s z lehozta a z égből a földre az e s z m é n y k é p e k e t , ú j r a felfedezte az e m b e r i testet, s z é p n e k és d e r ű s n e k m o n d t a az életet. Ú j r a é l e d t a test és lélek össz­ h a n g j á n a k görög felfogása: a n t i k szerzőket olvastak, szonetteket í r t a k , lovagoltak, eveztek, íjászattal, v i t o r l á z á s s a l t ö l t ö t t é k ezt a f á j d a l m a s a n r ö v i d és soha t ö b b é m e g n e m i s m é t l ő d ő életet. Ügy látszott, h o g y a szellem és a test v é g r e e g y m á s r a talált. Így is volt, de csak k e v e s e k s z á m á r a . Ü n n e p r o n t ó i g a z s á g k é n t el kell m o n ­ d a n u n k , hogy m á r az ókori o l i m p i á k o n is csak a szabad e m b e r e k v e h e t t e k részt, a r a b s z o l g á k n é p e s h a d a legfeljebb a v á l l á n h o r d o z h a t t a az o l i m p i a i ággal koszorú­ zott a t l é t á k a t , és a „szent l i g e t b e " m á r v á n y t ö m b ö k e t g ö r d í t h e t e t t , a m e l y e k b ő l a győztesek m e l l s z o b r á t f a r a g t á k ki. A sport igazán ö n m a g á v á , vagyis d e m o k r a t i k u s s á , a t ö m e g e k k e d v e l t időtöltésévé csak a X X . század elején vált, a m i k o r v a l a m e l y e s szabadságjogok, n é m i s z a b a d idő és a s p o r t l é t e s í t m é n y e k s z a p o r o d á s a l e h e t ő v é t e t t é k az alsóbb r é t e g e k s z á m á r a is a sportolást. Így futotta b e a s p o r t t ö b b ezer éves „stadion-hosszát", a r a j t elvész v a l a h o l a civilizáció h a j n a l á n , de a célegyenes n e m l e h e t m á s , l e g a l á b b i s n a g y o n r e m é l j ü k , csak a h u m á n u m , az e m b e r i élet szebbé, d e r ű s e b b é tétele. A s p o r t t e h á t v a n , m e r t n e m t u d n e m l e n n i , a léte t ö r t é n e l m i i m p e r a t í v u s z . É d e s t e s t v é r e a h a r c n a k , szelídebb öccse v é r e s kezű b á t y j á n a k , j á t é k o s k e d v ű Á b e l a h a r a g v ó K á i n mellett. Ú j r a c s i n á l j a a harcot, a b á t y j á t utánozza, de h u m á n u ­ s a b b k e l l é k e k k e l . H i á n y z i k belőle a vér, a m e g s e m m i s í t é s s z á n d é k a , a h a l á l . De b e n n e v a n , és ezért is oly vonzó, az e g y m á s n a k feszülő férfierő k ü z d e l m e , v a l l á s o s komolysága, a h a r c v á l t a k o z ó k i m e n e t e l e és a m e g é r d e m e l t győzelem k a t a r z i s a . U g y a n a k k o r a f é r f i - b r u t a l i t á s t t ü k r ö z ő h a r c o t e n y h í t i a nőies játékosság, a z engeszt e l h e t e t l e n s é g m e g t ö r i k a j á t é k o s s á g h u l l á m a i n , a h a r c ősi kegyetlensége kedélyes h u m á n u m b a csap át, m e r t h á t csak j á t é k volt az egész. Sajnos, a m o d e r n s p o r t b a n , a m e l y szöges e l l e n t é t e a görög s p o r t i d e á l n a k azzal, hogy t e l j e s í t m é n y r e és n e m ö s s z h a n g r a törekszik, m i n d i n k á b b h á t t é r b e szorul a játékjelleg. T o v á b b folytatva a h a r c — s p o r t p á r h u z a m o t , n e m m e h e t ü n k el szó n é l k ü l a m a m e g n y u g t a t ó k ö r ü l m é n y mellett, hogy a h a r c k á o s z á t a s p o r t b a n a r e n d v i l á g a v á l t o t t a fel. A h a r c b a n m i n d e n lehet, a h a l á l is, a s p o r t b a n csak az, a m i t a sza­ b á l y o k m e g e n g e d n e k . A r e n d e z ő ész átfésülte a z ösztönök kuszaságát, a s p o r t b a n jogállapot u r a l k o d i k , n e m l e h e t a s z a b á l y o k a t b ü n t e t l e n ü l m e g s é r t e n i , „fair p l a y " - t kell j á t s z a n i . I t t m e g s z ű n t „ h o m o h o m i n i l u p u s " , az igazság győz, a h a m i s s á g s p o r t ­ szerűen m e g h á t r á l , az e m b e r i s é g n e k ez a s o h a n e m l a n k a d ó v á g y á l m a a s p o r t v i l á g ­ ban vasárnapról vasárnapra megvalósul. Ezek u t á n k o c k á z t a s s u k m e g azt a k i j e l e n t é s t is, hogy a s p o r t a v i l á g egyik l e g d e m o k r a t i k u s a b b i n t é z m é n y e . Az e m b e r i egyenlőségről v a l l o t t m e g g y ő z ő d é s ü n ­ k e t a s p o r t n a g y o n k o m o l y a n veszi. I t t m i n d e n j á t é k n u l l - n u l l n á l kezdődik, m i n d e n síkfutás u g y a n a r r ó l a v o n a l r ó l rajtol, a k ü z d e l e m feltételei a z o n o s a k m i n d e n ver-

senyző s z á m á r a . Hisz h a s z n a v e h e t e t l e n n é v á l n a m i n d e n e r e d m é n y , h a n e m szigo­ r ú a n azonos feltételek m e l l e t t jött v o l n a léire. Az abszolút egyenlőség „sine q u a n o n " - j a m i n d e n becsületes v e r s e n y z é s n e k . H a ez m e g v a n , n y u g o d t l é l e k k e l bíz­ h a t j u k r á m a g u n k a t a t u d á s r a , győzzön a jobbik. De ki a j o b b i k ? K é t s é g k í v ü l az, aki j o b b a n m e g t a n u l t futni, r ú g n i , dobni, m i n t az ellenfele. De itt is e l ő n y b e n v a n az, aki m á r eleve k e d v e z ő b b a d o t t s á g o k ­ kal r e n d e l k e z i k : k a r c s ú b b a teste, n a g y o b b az ereje, j o b b a t ü d e j e . De m é g ez s e m elég. A győztesnek j o b b a n kell t u d n i a a k a r a t e r e j é t összpontosítania a cél é r d e k é ­ ben, le kell t u d n i a győzni i d e g r e n d s z e r e v á r a t l a n gátlásait, a lélek k i s z á m í t h a t a t ­ lan m e g t o r p a n á s a i t . I g a z á n jó sportoló c s a k az lehet, aki a t e s t é n u r a l k o d i k , testét szelleme s z o l g á l a t á b a t u d j a állítani, szellemét p e d i g az a t ö r e k v é s tölti el: győzzön a n a g y o b b t u d á s , függetlenül az én s z e m é l y e m t ő l . A m i n d e n á r o n t e l j e s í t m é n y r e v a l ó t ö r e k v é s a t u d o m á n y segítségével k i t e r m e l a m o d e r n s p o r t b a n egy sajátos a u t o m a t a versenyzőt, a k i olyan pontos, m i n t az elektronikus gép, és olyan k i t a r t ó , m i n t egy sok lóerős m o t o r . T e r m é s z e t e s e n , ez i n k á b b eszmény, m i n t m e g v a l ó s í t á s . De e s z m é n y n e k is n a g y o n v i t a t h a t ó , m e r t ki a k a r j a lúgozni az e m b e r b ő l az e m b e r i t , a u t o m a t a r e f l e x e k k e l a k a r j a helyettesíteni az eleven g o n d o l a t á r a m l á s t . Az ilyen sportoló, ha e g y á l t a l á n v a n ilyen, é r t é k t e l e n n é teszi a saját t e l j e s í t m é n y é t , m e r t n e m e m b e r , h a n e m gép é r t e el. Bevallom, én mindig — elég n e m s p o r t s z e r ű e n u g y a n — m e g e l é g e d é s t érzek, h a egy j á t é k o s fel­ tűnően hibázik, h a a k a p u s „potyagólt" k a p , a sakkozó a s a k k - v a k s á g á l d o z a t a lesz, m e r t i l y e n k o r érzem, hogy mégiscsak e m b e r v a n ott, és n e m g é p . H a n e m is k í v á ­ natos, de e m b e r i l e g m e g b o c s á t h a t ó a z ilyen visszaütés. V a l a h o g y ilyen n a p j a i n k sportja, k v a l i t á s a i v a l és p ö r s e n é s e i v e l együtt. Sok a félművelt, t ü r e l m e t l e n , h a n g o s k o d ó apostola, a k i k a szenvedély h a n g j á n r o n t j á k a hitelét, de n e m k e v é s a hozzáértő, kiegyensúlyozott művelője, a k i k a rációt és a h u m á n u m o t keresik és é r t é k e l i k b e n n e . K é t s é g t e l e n ü l , f e n n á l l a veszély, hogy ö n c é l ú s á g á b a zárkózik, e l t e r p e s z k e d i k az é l e t ü n k ö n . Egy a n e k d o t a szerint Dickens idejében a h a l d o k l ó k e l h a l a s z t o t t á k a j o b b l é t r e s z e n d e r ü l é s t a P i c k w i c k - c l u b soron következő füzetéért. Ma m á r i n k á b b a B a j n o k c s a p a t o k E u r ó p a K u p a - d ö n t ő j e t a r t j a vissza a t á v o z n i a k a r ó k a t . A s p o r t aktív m ű v e l é s é t illetően élsporttá, minőségi t e l j e s í t m é n n y é lett, az é r d e k l ő d é s s z e m ­ pontjából pedig óriási t ö m e g e k e t mozgató t á r s a d a l m i e r ő v é n ő t t e ki m a g á t . A különböző n e m z e t k ö z i szövetségek közel 50 s p o r t á g a t t a r t a n a k s z á m o n és i r á n y í t a n a k . M a m á r ilyen s p o r t n e m e k n e k is v a n n e m z e t k ö z i f ó r u m u k , m i n t : b i ­ liárd, cselgáncs (judo), görkorcsolya, tollas l a b d a ( b a d m i n t o n ) , ródlizás (ez a f r a n ­ cia „luge", n e m azonos a bobbal). A m á s o d i k v i l á g h á b o r ú u t á n a l a k u l t m e g a n e m ­ zetközi szövetsége t ö b b e k között a k a j a k - k e n u n a k , a m o d e r n ö t t u s á n a k , a r ö p l a b ­ dának, s p o r t h o r g á s z a t n a k . A l e g r é g i b b s p o r t á g a k a századforduló idején szerveződ­ tek: t o r n a (1881), k e r é k p á r o z á s (1900), l a b d a r ú g á s (1904), a u t ó z á s (1904), s p o r t l ö v é ­ szet (1907), ú s z á s — m ű u g r á s — v í z i l a b d a (1908), a t l é t i k a (1912). A l e g f i a t a l a b b n e m ­ zetközi szövetséget a t e r m é s z e t j á r ó és a tájékozódási v e r s e n y hívei h o z t á k létre 1961-ben. A „ m e n s s a n a in c o r p o r e s a n o " j e l s z a v á v a l m ű v e l t testedzés s z á z a d u n k b a n tömegjellegűvé és v e r s e n y s z e r ű v é v á l t . M a m á r országos és v i l á g m é r e t e k b e n szer­ vezik a sportot, a t ö m e g s p o r t t ó l élesen elvált az élsport, a t á r s a d a l o m s p o r t i g é n y e megköveteli a n a g y l á t v á n y o s s á g o t biztosító v e r s e n y e k e t , a szédületes csúcsok fel­ állítását és a z o n n a l i m e g d ö n t é s ü k e t , a k á p r á z a t o s e r e d m é n y e k e t . Mindez a sport tisztaságának a r o v á s á r a megy, ó h a t a t l a n u l v á l s á g h o z vezet. A Le Monde 1968. február 28-i s z á m á b a n m e g j e l e n t c i k k é b e n Michel C a s t a i n g a k ö v e t k e z ő k b e n látja a kapitalista országok s p o r t j á n a k v á l s á g t ü n e t e i t : t ú l h a j t o t t professzionizmus, h a m i s amatőr-szellem, r a s s z i z m u s , g i g a n t i z m u s (az e r e d m é n y e k e l n a g y o l á s a és a sporttól idegen t e r ü l e t e n v a l ó erőszakos f e l h a s z n á l á s u k ) . N e m így k é p z e l t e el a s p o r t o t P i e r r e de C o u b e r t i n b á r ó (1863—1937), ez a lel­ kes francia s p o r t p e d a g ó g u s , a m o d e r n o l i m p i á k és a m o d e r n s p o r t m o z g a l o m m e g t e ­ remtője. A görög k u l t ú r a á h í t a t á b a n élt, részt v e t t görögországi á s a t á s o k o n , jelen volt, a m i k o r f e l t á r t á k az Elisz á l l a m b e l i O l ü m p i a r o m j a i t (1892). Utolsó k í v á n s á ­ g á n a k megfelelően szívét O l ü m p i á b a n t e m e t t é k el, h a m v a i L a u s a n n e - b a n n y u g s z a ­ nak. C o u b e r t i n t az á s a t á s o k n á l l á t o t t s p o r t b e r e n d e z é s e k tökéletessége a r r a i n d í ­ totta, hogy felújítsa a z 1500 éve halott olimpiai j á t é k o k a t . Nemzetközi O l i m p i a i Bi­ zottságot hozott l é t r e (NOB), a m e l y n e k ő m a g a 1925-ig e l n ö k e volt. K e z d e m é n y e ­ zésére 1896-ban, m o s t o h a k ö r ü l m é n y e k között ugyan, m e g r e n d e z t é k az első m o d e r n -

kori olimpiát A t h é n b a n . C o u b e r t i n a v e r s e n y s z e l l e m és a tiszta h u m á n u m össze­ k a p c s o l á s á n a k volt a h í v e . „A sportot — í r t a egyik l e v e l é b e n — n e m c s a k l e l k e ­ sen, h a n e m v é l e m é n y ü n k szerint erőteljesen kell m ű v e l n i . A sport az erősek idő­ töltése és azoké, a k i k fizikailag és m o r á l i s a n azzá a k a r n a k l e n n i . S e m m i sem t e ­ h e t n é t ö n k r e j o b b a n a sportot, bizonyosan t u d o m , m i n t a m é r s é k l e t c s a p d á j á b a v a l ó belekényszerítés, a m i éppenséggel ellentéte a s p o r t l é n y e g é n e k . S p o r t o t m ű v e l n i és e r e d m é n y t elérni csak ú g y lehet, h a a lojalitás szenvedélyével, a h a z u g s á g gyűlö­ letével tesszük, h a gyűlöljük m i n d a z t , a m i n e m b r u t á l i s a n őszinte és világos, p o n ­ tos és egyenes". De a „ b r u t á l i s a n őszinte és világos, p o n t o s és e g y e n e s " k ö v e t e l ­ m é n y t g y a k r a n m e g z a v a r t a a n a c i o n a l i z m u s , a h á b o r ú , a faji m e g k ü l ö n b ö z t e t é s . 1904-ben a Saint-Louis-i o l i m p i á n k i z á r t á k a színes b ő r ű a t l é t á k a t , s z á m u k r a ú g y ­ nevezett „ A n t h r o p o l o g i c a l Days"-t r e n d e z t e k . Az 1912-es s t o c k h o l m i o l i m p i á n D r e w fekete v á g t á z ó r a , k ö z v e t l e n ü l a s t a r t előtt, r á z á r t á k az öltöző ajtaját, így n e m i n ­ d u l h a t o t t a 100 m - e s síkfutásban, a h o l e g y é b k é n t f a v o r i t n a k számított. Az 1916-os, 1940-es és 1944-es o l i m p i á k a t n e m l e h e t e t t m e g t a r t a n i , mivel az e u r ó p a i h a t a l m a k n a k n a g y o b b volt a h á b o r ú z ó k e d v ü k , m i n t s p o r t s z e r e t e t ü k . A gö­ rögök az o l i m p i á k idején s z ü n e t e l t e t t e k m i n d e n h a r c i c s e l e k m é n y t , a mi k o r u n k b a n az olimpiai j á t é k o k a t függesztik fel a h á b o r ú m i a t t . Az 1920-as a n t w e r p e n i olim­ p i á r a n e m h í v t á k m e g Németországot, A u s z t r i á t és Törökországot m i n t a h á b o r ú b a n vesztes á l l a m o k a t . De t i z e n h a t évvel k é s ő b b m e g é p p e n a H a r m a d i k B i r o d a l o m r a b í z t á k az o l i m p i a m e g r e n d e z é s é t . Világszerte tiltakozás i n d u l t m e g az ellen, hogy egy, a faji szegregáció a l a p j á n álló h a t a l o m lássa v e n d é g ü l a sportoló nagyvilágot. A fasiszták ígéretet tettek, hogy tiszteletben t a r t j á k az o l i m p i a a l a p s z a b á l y á t („...fajra, v a l l á s r a és politikai v é l e m é n y r e v a l ó t e k i n t e t n é l k ü l m i n d e n k i részt v e ­ het"), sőt k é p m u t a t ó m ó d o n az. olimpiai c s a p a t u k b a b e v á l o g a t t a k két zsidó a t l é t á t is. Ez a n n á l is f e l t ű n ő b b volt, m e r t m á r a k k o r v é r e s h a j s z á t i n d í t o t t a k saját „ n e m á r j a " á l l a m p o l g á r a i k ellen. D e a p o l g á r i d e m o k r á c i á k a t l e n y ű g ö z t e a n é m e t p r o p a ­ ganda, a pénz, a h a t á r o z o t t s á g , ú g y gondolták, hogy jó k e z e k b e n l e s z n e k az olimpiai j á t é k o k . Ez volt m i n d e n idők l e g t i s z t á t a l a n a b b , a z olimpia eszméihez l e g m é l t a t l a n a b b o l i m p i á j a : szellemét l e g t ö k é l e t e s e b b e n H i t l e r gesztusa fejezte k i : n e m fogott k e ­ zet J e s s e O w e n s n é g e r futóval, aki az o l i m p i á k t ö r t é n e t é b e n e g y e d ü l á l l ó t e l j e ­ s í t m é n y t nyújtott, négy a r a n y é r m e t szerzett. A régi Korunk 1936-os é v f o l y a m á b a n egy k i t ű n ő í r á s á b a n e l e m e z t e az 1936-os b e r l i n i o l i m p i a előkészületeit (Szalay I s t v á n : Harc az Olimpiász körül). A n a p j a i n k b a n lezajlott és r é s z b e n m é g most is zajló s p o r t d i p l o m á c i a i harcok, a m e l y e k a Dél-afrikai Unió k ö r ü l gomolyognak, c á f o l h a t a t l a n u l b i z o n y í t j á k , hogy n e m l e h e t n e m politizálni, a m i k o r a l a p v e t ő e m b e r i jogokról és igazságokról v a n szó. K ö z t u d o m á s ú , hogy e b b e n a 15 millió lelket számláló, vegyes l a k o s s á g ú (fehé­ rek, b a n t u k , indiaiak) o r s z á g á b a n a p a r t h e i d p o l i t i k á t f o l y t a t n a k . A kifejezés h o l ­ l a n d - b ú r , és h á t r á n y o s m e g k ü l ö n b ö z t e t é s t j e l e n t . A lakosságot n é g y k a t e g ó r i á b a osz­ tották, a jogok g y a k o r l á s á t p e d i g faji s z e m p o n t o k h a t á r o z z á k m e g . U g y a n e z e k é r v é ­ n y e s ü l n e k a s p o r t b a n is. Az 1960-as r ó m a i o l i m p i á n a Dél-afrikai U n i ó k i m o n d o t ­ t a n fehér c s a p a t t a l v e t t részt. 1963-ban B a d e n - B a d e n b e n a N O B felszólította a d é l - a f r i k a i a k a t : tisztázzák a z o k a t a k r i t é r i u m o k a t , a m e l y e k szerint az olimpiai v á l o ­ gatást végzik. Mivel olimpiai b i z o t t s á g u k ezt e l m u l a s z t o t t a , 1964 j a n u á r j á b a n az i n n s b r u c k i téli olimpiai j á t é k o k idején t a r t o t t N O B - g y ű l é s e n k i z á r t á k őket a z o l i m ­ piai n e m z e t e k sorából azzal az indoklással, hogy v é t e t t e k az a l a p s z a b á l y 1. és 24. cikkelye ellen. V a g y i s : faji, vallási és politikai m e g k ü l ö n b ö z t e t é s é r v é n y e s ü l az ország s p o r t é l e t é b e n (1. cikkely), illetve a N O B n e m i s m e r h e t i el a dél-afrikai olim­ piai bizottságot, m e r t az m e g s é r t e t t e a z a l a p s z a b á l y t (24. cikkely). A p r e t o r i a i k o r m á n y m i n d e n t megtett, hogy a N O B döntését é r v é n y t e l e n í t s e . Az 1968-as g r e n o b l e - i téli olimpiai j á t é k o k N O B - ü l é s é n A u s z t r á l i a j a v a s o l t a a k i ­ zárás ú j r a t á r g y a l á s á t . A Dél-afrikai Unió í g é r e t e t tett, hogy közös fehér—fekete csapatot indít a 19. m e x i k ó i n y á r i o l i m p i á r a , a v e r s e n y z ő k e g y ü t t fognak edzeni, együtt u t a z n a k , közös szálláson l a k n a k , v a l a m i n t u g y a n a z o n zászló a l a t t v o n u l n a k fel A N O B jelenlegi e l n ö k e A v e r y B r u n d a g e (81 éves a m e r i k a i milliomos, a tíz­ t u s a 1912-es o l i m p i a i b a j n o k a ) k o m o l y a n v e t t e a d é l - a f r i k a i a k ígéretét, és azzal a megokolással, hogy m i n d e n n é l fontosabb az olimpiai m o z g a l o m egysége, és 1936-ban is s i k e r ü l t az olimpiai e s z m é t m e g m e n t e n i a rasszizmustól (?), a j á n l o t t a a felvételt. 37 ország szavazott mellette, 23 ellene és 6 t a r t ó z k o d o t t . N e felejtsük el, hogy az olimpiai m o z g a l o m n a k 123 bejegyzett t a g á l l a m a v a n . De hogy n e legyen a dél-afri­ k a i a k ö r ö m e z a v a r t a l a n , egy n e m z e t k ö z i bizottságot h o z t a k létre, a m e l y n e k az volt a feladata, hogy a h e l y s z í n e n t a n u l m á n y o z z a a dél-afrikai o l i m p i k o n o k felkészü­

lését. A bizottság j e l e n t é s é b e n a k ö v e t k e z ő k á l l o t t a k : a p r e t o r i a i vezetők m a is k ö ­ vetkezetesen a l k a l m a z z á k a s p o r t b a n az a p a r t h e i d e t . V a n n a k stadionok, a h o v a f e k e ­ t é k be se t e h e t i k a l á b u k a t . Úszásban, b i r k ó z á s b a n , t o r n á b a n , l o v a g l á s b a n , k o r c s o ­ l y á z á s b a n csak fehér k l u b o k léteznek. A l a b d a r ú g ó , v í v ó és súlyemelő szakosz­ t á l y o k a t a megfelelő n e m z e t k ö z i s z e r v e k k i z á r t á k soraikból, m e r t ezek a fajelmé­ let g y a k o r l a t a a l a p j á n á l l a n a k . A fehér a t l é t á k a n e m r é g b e v e z e t e t t m é t e r - r e n d s z e r szerint v e r s e n y e z n e k , a feketék m é g m i n d i g „ y a r d o n " futnak. A s z í n e s b ő r ű e k s z á m á r a a lövészet tiltott sport. A N O B 1967 m á r c i u s á b a n T e h e r á n b a n t a r t o t t é r t e k e z l e t é n F r a n k B r a u n , a D é l ­ afrikai U n i ó n e m z e t i o l i m p i a i b i z o t t s á g á n a k e l n ö k e k i j e l e n t e t t e : „ T u d j u k , hogy önök közül s o k a n szeretnék, h a o r s z á g u n k b a n egységes v o l n a a s p o r t m o z g a l o m , és a v á l o g a t á s vegyes összecsapásokon d ő l n e el. N a g y o n sajnáljuk, h o g y ki kell ö n ö ­ ket á b r á n d í t a n u n k . I l y e n v á l t o z á s r a n e m is l e h e t s z á m í t a n i a közeljövőben" (az a d a t o k a L'Express c í m ű francia h e t i l a p 1968. á p r i l i s 29. és m á j u s 5-i s z á m á b ó l valók). A grenoble-i h a t á r o z a t ellen a l e g k ö v e t k e z e t e s e b b e n 37 afrikai ország szállt síkra. A szocialista országok r o k o n s z e n v é r e t á m a s z k o d v a , B r a z z a v i l l e - b e n e l h a t á r o z ­ ták, hogy a Dél-afrikai Unió r é s z v é t e l e esetén b o j k o t t á l n i fogják a m e x i k ó i o l i m ­ piát. H a s o n l ó é r t e l e m b e n n y i l a t k o z o t t t ö b b ázsiai ország is. Sőt, t a r t a n i l e h e t e t t attól is, hogy az Egyesült Á l l a m o k n é g e r a t l é t á i M a r t i n L u t h e r K i n g meggyilkolása u t á n szintén b o j k o t t a l á veszik M e x i k ó t . Ez m i n t e g y 50 ország t á v o l m a r a d á s á t j e ­ lentette volna, és a 19. n y á r i o l i m p i a óriási a n y a g i és erkölcsi veszteséggel z á r u l t v o l ­ na. A h á z i g a z d a M e x i k ó k e z d e m é n y e z t e elsőnek a g r e n o b l e - i h a t á r o z a t r e v i d e á l á s á t . A r r a hivatkozott, hogy ilyen k ö r ü l m é n y e k között n e m s z a v a t o l h a t j a a dél-afrikai delegáció testi épségét. A v e r y B r u n d a g e , a k i t az e m l í t e t t francia h e t i l a p a s p o r t J o u r d a i n - j é n e k nevez, m i v e l t i z e n h a t éve politizál a n é l k ü l , h o g y t u d n a róla, fel­ szisszent, és a z o n n a l összehívta L a u s a n n e - b a n 1968 á p r i l i s á b a n a N O B v é g r e h a j t ó b i z o t t s á g á n a k r e n d k í v ü l i ülését, a m e l y e n a Dél-afrikai U n i ó t d ö n t ő többséggel ú j r a és feltehetően véglegesen k i z á r t á k a z olimpiai j á t é k o k b ó l . A s z a v a z á s é r d e k e s s é g e az volt, h o g y a j e l e n n e m levő t a g á l l a m o k a t telefonon k é r d e z t é k m e g v é l e m é ­ n y ü k r ő l ; az ilyen „vote p a r c o r r e s p o n d e n c e " - t az o l i m p i a i s z a b á l y z a t r e n d k í v ü l i esetekben m e g e n g e d h e t ő n e k t a r t j a . Ez volt az első eset az o l i m p i á k t ö r t é n e t é b e n , a m i k o r a N O B - b a n a n y u g a t i országok v e r e s é g e t s z e n v e d t e k . N é h á n y angol és a m e r i k a i l a p szerfölött sajnálkozott a h a t á r o z a t m i a t t , azzal érveltek, hogy az o l i m p i a n e m a n e m z e t e k v a g y fajok, h a n e m az e g y é n e k v e r s e ­ nye, az o l i m p i á n a k b é k é t és n e m d i s z h a r m ó n i á t kell e l h i n t e n i e ; é p p e n most k í n á l ­ kozott v o l n a a l k a l o m a r r a , hogy s e g í t s ü n k a Dél-afrikai U n i ó n a k a z a p a r t h e i d b ő l való kitörésben, és ezzel a h a t á r o z a t t a l c s a k m e g e r ő s í t e t t ü k szegregációs m e g g y ő ­ z ő d é s é b e n . A konfliktusból v a l ó j á b a n a z o l i m p i a i e s z m e tisztasága k e r ü l t ki győztesen: csak úgy s o r a k o z u n k fel a r a j t h o z v e r s e n y e z n i , h a előbb a z e m b e r i m é l t ó s á g u n ­ k a t c s o r b í t a t l a n u l biztosították. A v i t a eldőlt, de v a n m é g egy s e r e g kétes k é r d é s a sport b e r k e i b e n , a m e l y e k n e k m e g o l d á s a , b o n y o l u l t s á g u k n á l fogva, csak a távoli jövőben k é p z e l h e t ő el. C s u p á n egyet r a g a d u n k ki közülük, a professzionizmus és a m a t ö r i z m u s félévszázados p á r b e s z é d é t . A z előbbi k é r d é s k o m p l e x u m a s p o r t és a faji m e g k ü l ö n b ö z t e t é s p o l i t i k a i - e t i k a i k a t e g ó r i á j á b a tartozott, e m e z a Sport és a nyerészkedés, a tiszta v e r s e n y s z e l l e m és a k o m m e r c i a l i z m u s d i a l e k t i k á j á t é r i n t i Az a m a t ö r i z m u s t szintén C o u b e r t i n h a t á r o z t a m e g az olimpiai „ C h a r t á " - b a n , a discretion és ebből s e m m i n e m ű h a s z n o t n e m húz." T e h á t az a m a t ő r - s p o r t o l ó lenséggel m ű v e l i a testedző g y a k o r l a t o k a t . Ez az a m a t ő r - d e f i n í c i ó a z o n b a n egy 1866ból származó a m a t ő r - k l u b n a k volt a z a l a p s z a b á l y a , a m e l y a z angol g e n t l e m a n e k ­ nek a j á n l j a a sportot, de megtilt m i n d e n olyasmit, a m i ú r i e m b e r s é g ü k b e n sér­ tené őket: p é n z t elfogadni, a l a c s o n y r e n d ű e k k e l k e v e r e d n i és így t o v á b b . C o u b e r t i n n e k m á s szabály n e m állott r e n d e l k e z é s é r e , és m á r az első o l i m p i á n ezt t e t t e meg a v e r s e n y e k a l a p s z a b á l y á v á . E g y é b k é n t ezt m á r n é g y é v m ú l v a m e g i s szeg­ ték, az 1900-as párizsi o l i m p i á n a győztesek p é n z t k a p t a k . Igaz, hogy először és utoljára. Sajnos, az olimpiai a m a t ő r - s z a b á l y z a t a n n y i r a elavult, és olyan t e r m é ­ szetű, hogy l e h e t e t l e n b e t a r t a n i . ( P é l d á u l a s z a b á l y z a t szerint az o l i m p i á n n e m v e ­ h e t n e k részt azok, a k i k 1. m e g s z a k í t j á k foglalkozásukat, » t a n u l m á n y a i k a t « h á r o m hétnél hosszabb i d ő r e azért, hogy k ü l ö n b ö z ő e d z é s e k n e k vessék a l á m a g u k a t , 2. a k i ­ ket á l t a l u k vagy m á s o k á l t a l megfizetett személyek k é s z í t e n e k fel a v e r s e n y e k r e ,

Cou

3. a k i k a v e r s e n y e k előtt p é n z b e l i v a g y b á r m i l y e n egyéb t á m o g a t á s t f o g a d n a k el egyetemektől, k o l l é g i u m o k t ó l v a g y m á s i n t é z m é n y e k t ő l a felkészülés é r d e k é b e n . . . ) M a m á r m i n d e n k i előtt világos, h o g y h a a v e r s e n y z ő helyt a k a r állni a világ legjobbjait t ö m ö r í t ő k ü z d e l e m b e n , n a g y o n k o m o l y a n fel kell készülnie edzők, szak­ e m b e r e k vezetése mellett, a k i k t ő l viszont senki s e m v á r h a t j a el, h o g y i n g y e n d o l ­ gozzanak. A m i n t h o g y m i n d e n ország így is készíti fel a versenyzőit az o l i m p i á r a . Az e l a v u l t a m a t ő r - s z a b á l y o k a t m a m á r n e m t a r t j a senki tiszteletben, s e n k i t n e m z á r t a k ki azért, m e r t fizetett edzők felügyelete m e l l e t t készült fel, h á r o m h é t n é l jóval t ö b b ideig t a r t ó toborzáson. És az o l i m p i a résztvevői mégis e z e k r e a s z a b á ­ l y o k r a e s k ü s z n e k fel. V a j o n m i n e k kell m i n ő s í t e n ü n k az ilyen esküt, h a n e m h a ­ m i s e s k ü n e k , a m i r e r á k é n y s z e r í t i k a v e r s e n y z ő k e t ? — teszi fel a k é r d é s t Mi­ chel Legris, a Le Monde 1967. a u g u s z t u s 8-, 9-, 10-i s z á m á b a n . A m e r e v e n a l k a l m a z o t t a m a t ő r - s z a b á l y o k n a k ezen erkölcsi szépséghibája m e l ­ lett v a n m é g egy csomó g y a k o r l a t i h á t r á n y u k . Az o l i m p i á n sok a m o s t o h á n kezelt s p o r t á g ( l a b d a r ú g á s , k e r é k p á r o z á s , ökölvívás, jégkorong), a m e l y e k t á v o l r ó l sem a legjobb v e r s e n y z ő k e t , j á t é k o s o k a t szólítják a r a j t h o z , m e r t ezeket a s z á m o k a t p r o ­ fesszionisták is m ű v e l i k n e m l e b e c s ü l e n d ő sikerrel, őket viszont az e m l í t e t t sza­ bályok t á v o l t a r t j á k az olimpiától. A tenisz e m i a t t n e m is olimpiai szám. C o u b e r t i n n e k a z o n b a n mégis igaza volt, a m i k o r féltette a sportot a professzio­ nizmustól. Az igaz, h o g y k i v á l ó e r e d m é n y e k e t csak ú g y lehet elérni, h a a v e r s e n y z ő teljesen a s p o r t n a k szenteli a z életét, a n y a g i l a g független, és m i n d e n s z a b a d ide­ j é v e l r e n d e l k e z i k . De ezt csak ú g y é r h e t i el, h a t a l á l m a g á n a k egy m e c é n á s t , á l ­ l a m i szubvenciót fogad el, vagy t á r s a d a l m i t á m o g a t á s b a n részesül. H a n e m él egyik lehetőséggel sem, a tőkés o r s z á g o k b a n profi-szerződést ír alá, a m e l y bizonyos j u t t a ­ tások e l l e n é b e n kötelezi őt a m a x i m á l i s t e l j e s í t m é n y r e . A v e r s e n y z ő k ö r ü l b e l ü l 20 és 35 é v e s k o r a között a l k a l m a s a legjobb e r e d m é n y e k f e l m u t a t á s á r a . Ebből a 15 évből a z o n b a n 2—3 évet le kell s z á m í t a n u n k a s é r ü l é s e k m i a t t , g y a k o r l a t i l a g t e h á t 10—12 évig k i v á l ó a n sportol, és b u s á s a n k e r e s . De m i t ö r t é n i k vele 35 éves k o r a u t á n ? A t á r s a d a l o m olyan s z a k e m b e r r é k é p e z t e ki, a m i l y e n r e egy bizonyos idő u t á n n i n c s m á r szüksége, t e h á t eldobja. A sportoló t á r s a d a l m i l a g a l k a l m a t ­ l a n n á válik, a n n á l is i n k á b b , m e r t e d d i g n a g y o n is indokolt b i z o n y í t é k a i v o l t a k a t á r s a d a l m i é r v é n y e s ü l é s t illetően. A p r o f i - v e r s e n y z ő 35 éves k o r á b a n ott t a r t , ahol 20 éves fejjel állott. E l l o p t a k az életéből 15 évet, m e s t e r s é g e nincs, hozzászokott egy o l y a n életformához, a m e l y r ő l m o s t m á r le k e l l m o n d a n i a . De a pénz, a m i t eddig k e r e s e t t ? A g y a k o r l a t azt m u t a t j a , hogy a s p o r t csillagai p a z a r l ó k , hiszen olyan k o r b a n ö m l ö t t h o z z á j u k a p é n z , a m i k o r a j ó z a n s á g és a m é r s é k l e t n e m i g e n e r é n y e az e m b e r n e k . L e g t ö b b j ü k az a k t í v sportolás a b b a h a g y á s a u t á n m é l y e n az addigi életszínvonal a l a t t k é n y t e l e n folytatni életét, s z e r e n c s é t l e n n e k érzi m a g á t , a k i t a t á r s a d a l o m b e c s a p o t t . A sport-szociológusok e g y ö n t e t ű v é l e m é n y e s z e r i n t a s p o r t nem lehet mesterség! A k a p i t a l i s t a világot az is szerfölött izgatja, h o g y a profi-sportolók, jóllehet óriási összegeket k e r e s n e k , n e m fizetnek e n n e k megfelelő m é r t é k ű adót. T e h á t v a ­ lahogy a r r ó l v a n szó, hogy a z á l l a m és a sportoló kölcsönösen b e c s a p j á k egymást, de v é g e r e d m é n y b e n a sportoló h ú z z a a r ö v i d e b b e t . A m i n t l á t t u k , m i n d az a m a t ő r ­ ség, m i n d a professzionizmus v á l s á g b a n v a n . A francia t e s t n e v e l é s i m i n i s z t é r i u m igazgatója, C r e s p i n ezredes a következő á t h i d a l ó j a v a s l a t o t t e t t e : az élsportoló n e k a p j a kézhez a t e l j e s í t m é n y é é r t j á r ó egész összeget, csak a n n y i t , a m e n n y i kondíciója f e n n t a r t á s á h o z és a s z e r é n y e b b , n o r m á ­ lis életvitelhez szükséges, a t ö b b i t helyezzék el az illető egyesület b a n k j á b a n , m a j d a m i k o r a sportoló „ n y u g d í j b a v o n u l " , k a p j a m e g az egész összeget k a m a t a i v a l együtt. Így a sportoló is — h a n g s ú l y o z z a C r e s p i n — „tisztességes adófizető" l e n n e , és a t á r s a d a l o m s e m v e n n e el az életéből 15 évet. M i n d e n kétséget k i z á r ó a n a l a p o s m ó d o s í t á s o k r a szorul m i n d az a m a t ő r - s z a ­ b á l y z a t és - g y a k o r l a t , m i n d az o l i m p i a i j á t é k o k száz é v e p o r o s o d ó a l a p o k m á n y a . U g y a n a k k o r r e n d e t kell t e r e m t e n i a professzionista s p o r t h á z a t á j á n is, g á t a t kell v e t n i az a r c á t l a n u l b u r j á n z ó n y e r é s z k e d é s n e k , és biztosítani kell a sportoló e m b e r i m é l t ó s á g á t a r r a az időre is, a m i k o r m á r n e m hoz dicsőséget egyesülete színeinek. C s a k így é r v é n y e s ü l h e t z a v a r t a l a n u l a h u m á n u m a s p o r t b a n . Galbács Mihály

ÉLŐ TÖRTÉNELEM Kuncz Aladár az Ellenzék szerkesztőségében Az Ellenzéket, Kolozsvár egykori l e g n é p s z e r ű b b n a p i l a p j á t 1880-ban a l a p í ­ totta B a r t h a Miklós, a századforduló i s ­ mert ellenzéki politikusa. Befolyását 1919-től a z új feltételek k ö z ö t t is m e g ­ őrizte: erős tőke, az Ellenzék R t . állt mögötte, s i d e j é b e n fel t u d t a frissíteni mind írógárdáját, mind irányvonalát. A szintén kolozsvári Keleti Újság r a d i k a ­ lizmusával szemben mérsékelten konzer­ v a t í v és n e m z e t i e l v e k e t h a n g o z t a t o t t , á m n e m m e r ü l t el a r e a k c i ó b a n , m i n t a m a g y a r o r s z á g i j o b b o l d a l i sajtó. E l e i n t e független ú j s á g k é n t dolgozott, 1925-ben a z o n b a n egyezséget kötött a M a g y a r P á r t ­ tal, s ezzel m e g s z e r e z t e a t ő k é s k ö r ö k : az E r d é l y i B a n k s z i n d i k á t u s és a R o m á ­ niai M a g y a r S a j t ó v á l l a l a t t á m o g a t á s á t . 1927-től Bánffy Miklós csoportját k é p v i ­ selte, p o l i t i k á j á r a a p á r t l i b e r á l i s veze­ tői és r e f o r m i s t á i : B e r n á d y G y ö r g y és K r e n n e r Miklós g y a k o r o l t a k befolyást. Szerkesztősége is felfrissült: tehetséges, h a l a d ó írók k e r ü l t e k r o v a t a i h o z . M i n d e z p r o g r e s s z í v i r á n y b a tájolta. A m i k o r p e ­ dig a M a g y a r P á r t 1927-ben m e g v á s á r o l t a a Keleti Újságot, bizonyos kiegyenlítődés következett b e a k é t l a p között. Sőt, a l i b e r á l i s t e n d e n c i á k a t j o b b á r a az Ellenzék képviselte. T o m p a László m á r 1923-ban E r d é l y h a l a d ó h a g y o m á n y a i n a k követésére szólított fel (1923. s z e p t e m b e r 30.), s t a l á n a z sem véletlen, hogy az Ellenzék rokon­ szenvvel fogadta a Korunk j e l e n t k e z é s é t (1926. m á r c i u s 1). Felelős szerkesztői: Dobó F e r e n c , Grois László, S u l y o k I s t v á n , Somodi A n d r á s , S z e n t i m r e i J e n ő . A z u t ó b b i t k i v é v e s z í n t e l e n egyéniségek, i n k á b b p é n z e m b e r e k , jogászok, m i n t újságírók. V a l ó j á b a n n e m is ők h a t á r o z z á k m e g a l a p a r c u l a t á t . K ö z ­ v e t l e n e b b szerkesztő s z e r e p r e c s u p á n S z e n t i m r e i és S u l y o k vállalkozik. S u l y o k a B a n k s z i n d i k á t u s f ő t i t k á r a k é n t és a Lugoson m e g j e l e n ő Magyar Kisebbség szerkesz­ tőjeként viselt fontos közéleti funkciót. Az Ellenzék igazi vezetői, alakítói elsősorban

K r o n n e r Miklós, Szász E n d r e , L a k a t o s I m r e , H u n y a d y S á n d o r , I n d i g Ottó, Á p r i l y Lajos és K u n c z A l a d á r . K r e n n e r — S p e c t a t o r n é v e n — az erdélyi m a g y a r sajtó népszerű, b á t o r és h a l a d ó szellemű p u b l i c i s t á j a k é n t dolgozott. Szász E n d r e az ú j s á g írószervezet e l n ö k e k é n t , k i t ű n ő p u b l i c i s t a k é n t v á l t i s m e r t t é . L a k a t o s I m r e orvosi oklevelet szerzett, de m á r a z első v i l á g h á b o r ú előtt a párizsi Revue Politique Inter­ nationale i s m e r t m u n k a t á r s a volt. Így k e r ü l t N o i r m o u t i e r - b a , K u n c z A l a d á r fogoly­ t á r s á n a k és b a r á t j á n a k . Az Ellenzék k ü l p o l i t i k a i r o v a t á t szerkesztette, de a m o d e r n francia i r o d a l o m r ó l is okosan cikkezett. H u n y a d y főleg i r o d a l m i és színházi e s e m é ­ n y e k k e l foglalkozott, r i p o r t o k a t írt. I n d i g Ottó elbeszélésekkel és s z í n d a r a b o k k a l t ű n t fel, a l a p l e g s z o r g a l m a s a b b m u n k a t á r s a i közé tartozott. Á p r i l y n é h á n y évig az i r o ­ d a l m i r o v a t o t szerkesztette, s a l a p legtöbbet szereplő költője volt. R a j t u k kívül B e r n á d y György, Pálffy J e n ő , Balogh A r t ú r , B u d a y Á r p á d szerepelt g y a k r a n , főként vezércikkekkel, publicisztikával. K u n c z A l a d á r 1923 n y a r á n veszi á t a v a s á r n a p i m e l l é k l e t (az i r o d a l m i rovat) szerkesztését, 1926-ban a l a p egyik szerkesztője, a z évtized végéig az Ellenzéknél dolgozik. Igen t e v é k e n y : szerkeszt, n o v e l l á k a t , t á r c á k a t , b í r á l a t o k a t , v e z é r c i k k e k e t , sőt szerkesztői ü z e n e t e k e t ír, f o r d í t á s o k a t közöl. M a u p a s s a n t , Kessel novelláit, P i e r r e Benoit Koenigsmark, A n a t o l e F r a n c e Virágzó élet és T r i s t a n B e r n a r d Halott király a trónon r e g é n y é t tolmácsolja. Legfőbb m ű v e mégis a z i r o d a l m i r o v a t szerkesztése: m i k é n t O s v á t E r n ő a n n a k a l á t h a t a t l a n m u n k á n a k áldozta m a g á t , a m i a Nyugat szerkesztése volt, ő is az Ellenzék m e l l é k l e t é b e öltözteti ízlését és eszményeit. A r o v a t céljait szolgálják publicisztikai és k r i t i k a i cikkei is. A v a s á r n a p i m e l l é k l e t k o r s z a k o s é r d e m e , hogy l a p j a i n gyűlik össze a r o m á n i a i m a g y a r i r o d a l o m j a v a . A változó, m e g s z ü l e t ő - e l h a l ó folyóiratok éveiben ez az egyet­ len fórum, m e l y az í r ó k n a k r e n d s z e r e s megjelenést, s a m i n e m k e v é s b é fontos: tisztességes h o n o r á r i u m o t biztosít. K ü l ö n ö s jelentősége v a n a Napkelet b u k á s a és az Erdélyi Helikon m e g i n d í t á s a között eltelő h a t é v b e n : a liberálisok, a b a l o l d a l hívei főként itt t a l á l n a k lehetőségeket. Az első é v e k félszeg p r ó b á l k o z á s a i u t á n K u n c z fejleszti ki a r o v a t o t : szerkesztői r á t e r m e t t s é g g e l gyűjti t á b o r b a és pedagógiai tü­ r e l e m m e l n e v e l i az írókat, t e r v s z e r ű m u n k á v a l t á j é k o z t a t j a és befolyásolja a közös­ séget. Egységet és s z í n v o n a l a t k í v á n . T a b é r y Géza 1918-ban m é g m e g e l é g e d e t t a m a g y a r l i t e r a t ú r a létével, ö n k é n t m o n d o t t le a s z í n v o n a l r ó l ; K u n c z ezt m á r n e m teheti. Egyik c i k k é b e n a s z a b a d s á g h a r c b u k á s a u t á n P e s t r e u t a z ó G y u l a i P á l szer­ kesztői d i l e m m á j á t idézi fel (1926. j a n u á r 25). A r é g e l h a n g z o t t k é r d é s e k e t k é r d e z i ú j r a : m i t t e h e t az, aki az i r o d a l o m m e g s z e r v e z é s é r e v á l l a l k o z i k ? a l k a l m a z k o d j é k - e a k i p r ó b á l t írókhoz? szállítsa-e le az i g é n y e k e t és a s z í n v o n a l a t ? dédelgessen-e m i n ­ denkit, aki tollat fog? O s v á t E r n ő h í v e k é n t n e m felelhet m á s k é n t , m i n t ahogy v a l a h a G y u l a i is v á l a s z o l h a t o t t : „ á t l á t t a a n n a k igazságát, h o g y az i r o d a l o m fejlődé­ sét n e m holt j e l s z a v a k biztosítják, h a n e m a kiváltságos s z e l l e m e k n e k e g y m á s s a l ö s s z h a n g b a csendülő, e g y m á s t felismerő és e g y m á s t t á m o g a t ó m u n k á l k o d á s a . " E b b e n a f o g a l m a z á s b a n b e n n e v a n a z egység p a r a n c s a s a színvonalé. K u n c z egy t á b o r b a a k a r t g y ű j t e n i m i n d e n k i t , a k i a m ű v é s z e t , az erkölcs és a h u m á n u m s z í n v o n a l á n alkotott. Az Ellenzék i r o d a l m i r o v a t á t a j o b b a k g y ü l e k e z e t é n e k szánta, s m e r t n e ­ v e l n i a k a r t vele, m ű h e l y n e k a z idősebbek, i s k o l á n a k a f i a t a l a b b a k s z á m á r a . „Az erdélyi m ű v e l t s é g e t n e m lefokozásnak, h a n e m ellenkezőleg, szellemi e r ő i n k m e n y nyiségben és m i n ő s é g b e n v a l ó felfokozásának t e k i n t j ü k " — í r t a , p r o g r a m o t h i r d e t v e , ö n b i z a l m a t s u g á r o z v a (1925. j a n u á r 26). É p p e n e z e k r e volt szüksége 1923-ban a romániai magyar irodalomnak. Az Ellenzékben a születő i r o d a l o m v a l a m e n n y i alkotója j e l e n t k e z e t t . K u n c z az első é v e k b e n t e r v s z e r ű e n szólítja fel m u n k á r a írókollégáit h í r e s „toborzó levelei-

ben". F o l y a m a t o s a n közli Á p r i l y Lajos, T o m p a László, R e m é n y i k S á n d o r , B e r d e Mária, Olosz Lajos, B á r d Oszkár, B a r t a l i s J á n o s , S z o m b a t i - S z a b ó I s t v á n verseit, T a b é r y Géza, G y a l l a y Domokos, N y í r ő József, M a k k a i S á n d o r , Molter K á r o l y , G u lácsy I r é n elbeszéléseit. I t t j e l e n i k m e g K ó s K á r o l y Varjúnemzetsége (1926), itt o l v a s h a t j u k H u n y a d y S á n d o r első kisregényét, a Győzök és legyőzötteket (1923), s itt válik i s m e r t í r ó v á T a m á s i Á r o n , Sipos Domokos, K a c s ó S á n d o r . E n é v s o r azt sejteti, hogy l e g g y a k r a b b a n a későbbi h e l i k o n i s t á k s z e r e p e l n e k . V a l ó b a n , az Ellenzék lapjain gyülekezik az az íróközösség, m e l y a m a r o s v é c s i H e l i k o n a l k o t ó j a lesz. Kuncz l i b e r a l i z m u s a t á g k a p u t nyit, m i n d e n é r t é k e t befogad. Az idősebb n e m z e ­ dékből B e n e d e k Elek, Dózsa E n d r e , K o v á c s Dezső, S z a b o l c s k a M i h á l y í r á s a i t közli, szerephez j u t t a t j a az i r o d a l o m t ö r t é n é s z Kristóf Györgyöt, t e r e t a d a b a l o l d a l n a k : Gaál G á b o r n a k , F r a n y ó Z o l t á n n a k , Osvát K á l m á n n a k . Szívesen n y ú j t n y i l v á n o s s á g o t a fiataloknak, m á r i n d u l á s u k k o r közli Dsida J e n ő , S z e m l é r F e r e n c , Szabédi László, Bányai László verseit, J a n c s ó Béla és J a n c s ó E l e m é r t a n u l m á n y a i t . K u n c z t ö r e k v é s e , hogy az Ellenzék n e csak s z í n v o n a l a s l a p , h a n e m m ű h e l y is legyen. M u n k á j á t n e m egyszerűen szerkesztésnek, v á l o g a t á s n a k , d ö n t é s n e k t e k i n t i , h a n e m p e d a g ó g i á n a k : az i r o d a l m i élet a l a k í t á s á n a k is. Ezért h a s z n á l j a fel m i n d a z t a lehetőséget, a m i v e l s z e r k e s z t ő k é n t r e n d e l k e z i k : vitatkozik, bírál, biztat, s a fej­ lődés é r d e k é b e n p á l y á z a t o k a t h i r d e t . A k i a l a k u l ó i r o d a l o m u g y a n i s r a n g o s költőkkel dicsekedhet, de kevés n o v e l l i s t á v a l . Az első é v e k b e n m i n d e n k i v e r s e t ír, a n a g y o b b koncentrációt k í v á n ó p r ó z a m é g n e m t a l á l t a m e g híveit, legfeljebb t á r c a n o v e l l á k születnek a l a p o k szükséglete szerint. K u n c z az elbeszélők t o b o r z á s á r a , t á m o g a ­ tására, a közönség é r d e k l ő d é s é n e k felkeltésére h i r d e t i m e g az Ellenzék novellapá­ lyázatait. Mivel i s m e r i a t ö r t é n e l m i t é m a vonzóerejét, s m e r t t e r v e i b e illik, hogy a r o m á n i a i m a g y a r s á g ö n t u d a t o t m e r í t s e n h a g y o m á n y a i b ó l , t ö r t é n e l m i elbeszéléseket kér az íróktól. Az első n o v e l l a p á l y á z a t felhívása 1923. n o v e m b e r 11-én j e l e n i k m e g : „Az Ellenzék a m a i n a p o n p á l y á z a t o t tűz ki egy t ö r t é n e t i r e g é n y r e és egy t ö r t é n e t i elbeszélésre. A p á l y á z a t föltételei: ú g y a r e g é n y n e k , m i n t az elbeszélésnek t á r g y á t Erdély t ö r t é n e t é b ő l kell v e n n i , m é g p e d i g a m a g y a r é r a k e z d e t é t ő l fogva a z 1880-as időkig, b á r m i l y e n időszakból. Csak i r o d a l m i é r t é k k e l b í r ó m ű v e k p á l y á z h a t n a k , a m e l y e k b e n a m o d e r n t ö r t é n e t i r e g é n y e k e r e d m é n y e i n k í v ü l n a g y gondot k e l l for­ dítani a j e l l e m a l a k í t á s r a , a k o m p o z í c i ó r a s az é r d e k e s , vonzó cselekvésre is." A b í ­ ráló bizottság — K o v á c s Dezső, K u n c z és R e m é n y i k — d e c e m b e r 21-én h i r d e t í t é ­ letet: a b e n y ú j t o t t h u s z o n e g y n o v e l l á b ó l N y í r ő József Rapsonné rózsája c í m ű í r á ­ sának n y ú j t j a a p á l m á t , G y a l l a y D o m o k o s m á s o d i k , I n d i g Ottó h a r m a d i k díjat k a p , Csűrös Emilia és Sebesi S a m u d i c s é r e t b e n részesül. A n o v e l l a p á l y á z a t n a g y v i t á t vált k i : n a p i r e n d r e tűzi a r e a l i s t a t ö r t é n e l e m á b r á z o l á s ügyét. A m á s o d i k n o v e l l a p á l y á z a t 1925. j a n u á r 26-án i n d u l . K u n c z ezt m á r a közön­ ség n e v e l é s é r e is felhasználja: n é v t e l e n ü l közli a b e é r k e z ő írásokat, s a l a p h o z sza­ vazócédulát m e l l é k e l : d ö n t s e n e k az olvasók. És, hogy a közönség ízlését megfelelő i r á n y b a tájolja, a d ö n t é s előtt n y i l v á n o s v i t á t r e n d e z a közölt elbeszélésekről. T o m p a László, M o l t e r K á r o l y , B e n e d e k Elek, K r e n n e r Miklós, T a b é r y Géza, K á d á r I m r e , Bitay Á r p á d , S z e n t i m r e i J e n ő , G y a l l a y D o m o k o s m o n d j á k el v é l e m é n y ü k e t a v i t a során. Az a n k é t és a szavazás hozza m e g az e r e d m é n y t : B e r d e M á r i a A télutó és Sipos Domokos Vajúdó idők küszöbén c í m ű novellái n y e r i k a p á l y á z a t o t . E k é t pályázat i n d í t j a el a k ö v e t k e z ő é v e k b e n oly n é p s z e r ű v é v á l ó t ö r t é n e l m i r e g é n y és elbeszélés divatját.

Hasonló szerepet tölt b e az Ellenzék többi p á l y á z a t a . A r o m á n i a i m a g y a r d r á m a ügyének fellendítésére h i r d e t i m e g J a n o v i c s J e n ő a M a g y a r S z í n h á z p á l y á z a t á t 1924ben. A bírálóbizottságot J a n o v i c s , K u n c z , Ligeti Ernő, G y a l l a y és I m r e S á n d o r szín­ házi r e n d e z ő alkotja. A díjat Gulácsy I r é n p a r a s z t d r á m á j a , a Valuta n y e r i el, a m i t a színház h a m a r o s a n b e is m u t a t . A t u d o m á n y o s élet s e r k e n t é s é t szolgálja Bánffy Miklós 1926-ban h i r d e t e t t t a n u l m á n y - p á l y á z a t a a X V I I — X I X . századi E r d é l y t ö r t é ­ netéről, m e l y e t B í r ó Vencel és H e r e p e i J á n o s m u n k á i n y e r n e k m e g . I n k á b b a közön­ ség a k t i v i t á s á t a k a r j a felkelteni az a n e k d o t a - p á l y á z a t 1927 k a r á c s o n y á n . Az i r o d a l o m a l a k í t á s á n a k legfőbb eszköze a z o n b a n a k r i t i k a . K u n c z b á t o r és elvi k r i t i k u s n a k i n d u l t — m é g a Nyugatban, a h á b o r ú előtt, s b á r szigorúsága azóta felengedett, az Ellenzék k r i t i k á i b a n a Nyugat e u r ó p a i s z í n v o n a l á t képviseli; liberális b í r á l a t o t ad, d e megköveteli a színvonalat. A k r i t i k á t h i v a t á s n a k t e k i n t i ; m á r i d é ­ zett G y u l a i - c i k k é b e n á l l a p í t j a m e g ; „Mi kell ahhoz, hogy v a l a k i j ó k r i t i k u s legyen? Elsősorban j u d i c i u m és m ű v e l t s é g m i n d e n e s e t r e , de n e m m á s o d r e n d ű t u l a j d o n s á g a i egyfelől a m o r á l i s r á t e r m e t t s é g , másfelől a művészi é l m é n y e k n e k , a művészi a l k o ­ t á s o k n a k átérezni t u d á s a . " Ezeket az elveket é r v é n y e s i t i b í r á l a t a i b a n , s követeli m e g m u n k a t á r s a i t ó l is. A r a n g o s k r i t i k a i g é n y é b e n — h a s o n l ó a n a h á b o r ú u t á n i Nyugat g y a k o r l a t á h o z — elsősorban m a g u k k a l az í r ó k k a l í r a t b í r á l a t o t . Az Ellenzék m e l l é k ­ letének l e g g y a k r a b b a n szereplő k r i t i k u s a i , Áprily, T o m p a , R e m é n y i k , Molter, M a k k a i , Berde. K á d á r I m r e , T a b é r y , J a n c s ó Béla — és m a g a K u n c z A l a d á r . Az i r o d a l m i t e r m é s m i n d e n j e l e n t ő s e b b d a r a b j á r ó l cikket közöl, sokszor t ö b b h a s á b o s , elemző kritikát. S z á m o s írót ő m a g a helyez el az i r o d a l o m t é r k é p é n , b í r á l és b á t o r í t . Így tőle o l v a s h a t j u k Á p r i l y költészetének azóta is é r v é n y e s , átfogó é r t é k e l é s é t ; a z t az esszét, m e l y b e n az erdélyi költő egyéniségét elemzi, szimbolizmusát m u t a t j a ki, s megkeresi helyét a Nyugat m e s t e r e i n e k stiláris k ö r n y e z e t é b e n (1926. április 4). M á s ­ kor S z e n t i m r e i , Ligeti verseiről, Gyallay, B e r d e és Nagy Dániel p r ó z á j á r ó l ír, p o r t r é t szentel Bánffynak és a fiatalon m e g h a l t Sipos D o m o k o s n a k . R o m á n i á b a n e k k o r n i n c s e n e k is h i v a t á s o s m a g y a r k r i t i k u s o k : a b í r á l a t o t i r o ­ d a l o m t ö r t é n é s z e k : Kristóf György, György Lajos vagy m a g u k az írók m ű v e l i k . K r i s ­ tóf és György, a Pásztortűz és az Erdélyi Irodalmi Szemle k r i t i k u s a i k o n z e r v a t í v elveket követnek, a m a g y a r o r s z á g i a k a d é m i z m u s szellemét ültetik á t E r d é l y b e , a n e m z e t i jelleget és a h a g y o m á n y o k követését k é r i k számon a m e g j e l e n ő m ű v e k t ő l . A baloldali k r i t i k a m é g n e m b o n t a k o z o t t ki, a m a r x i s t a i r o d a l o m s z e m l é l e t csak a K o r u n k b a n , ott is főként G a á l G á b o r szerkesztésének időszakától, k a p m a j d szere­ pet. A liberális, N y u g a t t í p u s ú b í r á l a t o t az Ellenzék írói képviselik. Az e g y m á s t bíráló írók a z o n b a n b a r á t i m é l t a t á s s á szokták szelídíteni a k r i t i k á t , ez t ö r t é n i k az Ellenzéknél, s k é s ő b b az Erdélyi Helikonban is. K u n c z elégedetlen a b í r á l a t o k l a n y h a s á g á v a l , m a g a m u t a t példát, m i k o r n é h á n y k ö n y v n e k — p é l d á u l Nagy Dániel Cirkusz című r e g é n y é n e k — szigorú és elemző k r i t i k á j á r a vállalkozik. A m ű f a j h i t e ­ léért m á s o k is m e g k ü z d e n e k : R e m é n y i k S á n d o r és T o m p a László k e m é n y és h a t é ­ kony b í r á l a t o t követel, B e r d e M á r i a gyakorolja is ezt egy gyenge v e r s e s k ö t e t k a p ­ csán. Ügy tűnik, hogy sikerül m e g h o n o s í t a n i a valódi b í r á l a t o t . Sőt élénk v i t á k a t is k a v a r n a k az i r o d a l m i élet jelenségei: v i t a fogadja a t ö r t é n e l m i elbeszélés-pályázatot, vita folyik a z i r o d a l m i regionalizmusról, az írói egységről é s m á s k é r d é s e k r ő l . A h o g y a z o n b a n a polgári liberális i r o d a l o m köre, a Helikon kialakul, a k r i t i k a i szellem sor­ v a d n i kezd: az egység eszménye, a b a r á t i k a p c s o l a t o k lefékezik a b á t o r s á g r a k a p ó irodalomkritikát. K u n c z m i n d e n eszközt m e g r a g a d , hogy az Ellenzék íróit igényességre t a n í t s a : cikkei, v i l á g i r o d a l m i e s e m é n y e k e t i s m e r t e t ő írásai finom d i p l o m á c i á v a l l o p j á k b e

eszméit a k ö z t u d a t b a . H a s o n l ó szerepet tölt be levelezése. A l a p m u n k a t á r s a i g y a k r a n távoli kisvárosokból k ü l d i k k é z i r a t a i k a t , a levelek őket biztatják, n e k i k a d n a k ötle­ tes t a n á c s o k a t . U g y a n c s a k a „ s z í n v o n a l p o l i t i k á t " szolgálják azok az írások, m e l y e k a közönséget igazítják el i r o d a l m i k é r d é s e k b e n , p r ó b á l j á k m e g r a j z o l n i az ideális olvasó a r c u l a t á t . K u n c z irodalomszociológusi é r z é k k e l fordul a közönséghez: tudja, hogy az i r o d a l o m n e m ö n m a g á é r t létezik, s n e m n é l k ü l ö z h e t i az olvasók v á r a k o z á ­ sát, v é l e m é n y é t , r o k o n s z e n v é t . E z é r t i n d í t olcsó k ö n y v a k c i ó t az újság előfizetőinek, s ezért vesz részt J a n o v i c s J e n ő v e l e g y ü t t az „írói olimpiászok" m e g r e n d e z é s é b e n . 1923 telén h á r o m v á r o s írói v e r s e n g e n e k a J a n o v i c s felajánlotta serlegért. N a g y v á ­ r a d o t G u l á c s y és T a b é r y jelenetei, a Kobra és A kolozsvári bál, M a r o s v á s á r h e l y t Molter, Osvát, T o m p a , B e r d e M á r i a , A r a d o t p e d i g S z o m b a t i - S z a b ó , F r a n y ó és N a g y Dániel í r á s a i képviselik. Az „olimpiász" m ű s o r á t s o r r a közli az Ellenzék. A díjat M a r o s v á s á r h e l y nyeri, s j u t a l o m b a n részesül S z o m b a t i - S z a b ó verse, T a b é r y jelenete. (Az i r o d a l o m s z e r v e z é s n e k kezdetleges m ó d j a az ilyen „ a k a d á l y v e r s e n y " , az első időkben mégis m i n d e n eszköz megfelelő: fel kell é b r e s z t e n i a közönség érdeklődését.) A szervező m u n k a igyekezetében foglalkozik a kolozsvári m a g y a r s z í n h á z p r o b ­ lémáival. A színháztól é p p ú g y m a g a s r e n d ű m ű v é s z i t e l j e s í t m é n y t vár, m i n t az i r o ­ dalomtól. „A kolozsvári M a g y a r S z í n h á z t ó l azt v á r t u k — í r j a Irodalmi Naplójá­ ban b í r á l a t és k í v á n s á g g y a n á n t —, hogy n e csak a közönség átlagos ízlését e l é ­ gítse ki, h a n e m neveljen, i r á n y í t s o n is, s m i n t e g y r e p r e z e n t á l j a a m a g y a r színjátszás es d r á m a í r á s m a g a s s z í n v o n a l á t . Azt is v á r t u k tőle, hogy az új d a r a b o k b e m u ­ tatása m e l l e t t á l l a n d ó a n é b r e n t a r t s a az e u r ó p a i és m a g y a r d r á m a í r á s klasszikus értékei i r á n t a figyelmet, s o t t h o n a legyen a m é g kezdet k e z d e t é n levő m a g y a r erdélyi d r á m a t e r m é s n e k " (Pásztortűz, 1927. 237). E v á r a k o z á s s z e l l e m é b e n t á m o g a t j a J a n o ­ vics d r á m a p á l y á z a t á t , s b í r á l j a a győztes G u l á c s y - d a r a b szegényes színrevitelét (1925. m á r c i u s 19). A színházi k u l t ú r a fellendítése végett tesz j a v a s l a t o t m a g y a r k a m a r a s z í n h á z a l a p í t á s á r a (Erdélyi Irodalmi Szemle, 1925. 155—158), szervezi m e g az Ellenzék színházi a n k é t j á t 1926 á p r i l i s á b a n , és a színészek m e g b e c s ü l é s e é r d e ­ kében írja p o r t r é v á z l a t a i t Szentgyörgyi I s t v á n r ó l és V á r a d y Miklósról. R o v a t á b a n mindegyik t á r s m ű v é s z e t f ó r u m o t t a l á l : g y a k r a n közöl c i k k e k e t a h a z a i zenéről, 1927 d e c e m b e r é b e n p e d i g a k é p z ő m ű v é s z e t r ő l indít é r d e k e s v i t á t . K u n c z t ö r e k v é s e i i r o d a l m i ö n á l l ó s á g r a i r á n y u l n a k . E b b e n egyetért K ó s K á ­ rollyal, S z e n t i m r e i v e l , T a b é r y v a l , K á d á r r a l — a „ t r a n s z i l v a n i z m u s " hirdetőivel. Ezért a d j a közre a z o k a t az í r á s o k a t , m e l y e k a z erdélyi h a g y o m á n y t k u t a t j á k , ele­ venítik fel. Így k e r ü l sor a t ö r t é n e l m i p á l y á z a t o k r a s a z o k r a a t a n u l m á n y o k r a , eszszékre, m e l y e k a régi E r d é l y t idézik v a g y az erdélyi h a g y o m á n y hőseiről a d n a k arcképvázlatot. Az Ellenzék i r o d a l m i r o v a t a k ü l ö n s z á m b a n a d ó z i k A p á c z a i Csere J á n o s (1925) és K e m é n y Z s i g m o n d e m l é k é n e k (1923). T ö b b í r á s foglalkozik H e r mányi Dienessel, Wesselényivel, P e t e l e i v e l ; sorozatosan j e l e n n e k m e g Pálffy J á n o s ­ n a k a B a c h - k o r s z a k b a n írt emlékezései; B i t a y Á r p á d , K e l e m e n Lajos, G y ö r g y L a ­ jos, Rass K á r o l y t a n u l m á n y a i , B u d a y Á r p á d és Bíró Vencel Középkori Erdély című cikksorozata (1923) a régi E r d é l y életét r a j z o l j á k m e g ; G y a l u i F a r k a s p o r t r é ­ gyűjteménye, A régi Kolozsvár (1926—1927) p e d i g a századvégi E r d é l y n e v e z e t e s alakjait, Éjszaki K á r o l y t , P u r j e s z Zsigmondot, Peteleit, Bródyt, a régi szerkesztő­ ségeket és i r o d a l m i t á r s a s á g o k a t m u t a t j a be. T ö b b t a n u l m á n y a fejedelmi k o r s z a k nemzetiségi kapcsolatait, a m a g y a r — r o m á n közeledés t ö r t é n e l m i p é l d á i t i s m e r t e t i . K u n c z becsüli a h a g y o m á n y o k a t , p á r t o l j a az i r o d a l m i önállóságot, de s z e m ­ ben az „erdélyiség" túlzóival elveti az „ e x t r a T r a n s y l v a n i a m " mítoszát, tiltakozik a p r o v i n c i a l i z m u s ellen. K a p u t a k a r t á r n i a m a g y a r irodalom, a r o m á n l i t e r a t ú r a

és a n a g y v i l á g felé. Ezért k í v á n j a , hogy E r d é l y befogadja és é r t é k e s í t s e a m o d e r n m a g y a r irodalom, a Nyugat esztétikáját, t ö r e k v é s e i t és újításait. A m i k o r R a v a s z László a N y u g a t - h a t á s t ó l óv s A r a n y h a g y o m á n y á n a k egyoldalú k ö v e t é s é r e buzdít, erélyesen száll s z e m b e vele, s az új i r o d a l o m s z á m á r a a Nyugat p é l d á j á n a k k ö v e ­ tését í r j a elő (1925. m á r c i u s 9). Á p r i l y - t a n u l m á n y á b a n h a n g s ú l y o z z a : „ A d y E n d r e , Babits Mihály, K o s z t o l á n y i Dezső, J u h á s z G y u l a és a h o l n a p o s o k n é l k ü l a m a i erdélyi l í r a el s e m k é p z e l h e t ő . F o n t o s ezt m e g á l l a p í t a n u n k akkor, a m i k o r a z e r ­ délyi l í r á n a k á l t a l á n o s m a g y a r i r o d a l o m t ö r t é n e t i jelentőségét keressük." Vissza­ u t a s í t j a azt a k o n z e r v a t í v koncepciót, m e l y az e r d é l y i l í r á t s z e m b e s z e r e t n é á l l í t a n i az i r o d a l m i f o r r a d a l o m m a l , és Á p r i l y é k a t A d y ellen készül k i j á t s z a n i : „Az erdélyi l í r á t t e h á t n e m s z a b a d ú g y felfognunk, m i n t h a ez a h á b o r ú előtt m e g i n d u l ó új m a g y a r l í r á v a l s z e m b e n egy ú j a b b m o z z a n a t o t , egy ú j a b b előrelépést j e l e n t e n e . Ezt a k é t költészetet n e m l e h e t e g y m á s s a l s z e m b e á l l í t a n i , egyiket a m á s i k előnyére v a g y h á t r á n y á r a kijátszani." A n y u g a t o s o k a t a z erdélyi m a g y a r i r o d a l o m ösztönző m e s t e r e i n e k tekinti, e z é r t j u t t a t oly n a g y szerepet s h e l y e t n e k i k az i r o d a l m i m e l ­ léklet l a p j a i n . Mielőtt á t v e t t e a r o v a t szerkesztését, a l a p főként a h a z a i k o n z e r v a t i v i z m u s íróit közölte: T o r m a y Cecilt, K o m á r o m i J á n o s t , S u r á n y i Miklóst. K u n c z viszont h a m a r o s a n a Nyugat í r ó i v a l tölti m e g a m e l l é k l e t e t . Levelezése Móriczcal, B a b i t s ­ csal, K o s z t o l á n y i v a l , K r ú d y v a l , Gellért O s z k á r r a l n e m c s a k a b a r á t s á g o t ápolja, h a ­ n e m szervező m u n k a is. K é z i r a t o k a t kér, f e l o l v a s ó u t a k a t szervez, a Nyugat romá­ niai terjesztését s z e r e t n é l e h e t ő v é t e n n i . Ő k a l a u z o l j a az 1926-ban K o l o z s v á r r a l á ­ togató Móriczot, s i s m e r t e t i össze r o m á n í r ó k k a l , p é l d á u l C o r n e l i u C o d a r c e á v a l . G y a k r a n v á l t levelet az e m i g r á c i ó b a n élő H a t v a n y Lajossal; H u n y a d y v a l és G a á l G á b o r r a l közösen í r n a k n e k i , azt szeretnék, h a K o l o z s v á r t t e l e p e d n e le (Levelei H a t v a n y Lajoshoz. M T A K é z i r a t t á r a ) . Az Ellenzék m e l l é k l e t e f o l y a m a t o s a n közli a n y u g a t o s o k í r á s a i t : Babits, Kosztolányi, T ó t h Á r p á d , J u h á s z Gyula, Szép E r n ő , S o m l y ó Zoltán, T ö r ö k Sophie, O l á h G á b o r verseit, Móricz, K r ú d y , Laczkó, K a r i n t h y , T e r s á n s z k y elbeszéléseit, Schöpflin, Laczkó, K á r p á t i A u r é l k r i t i k a i cikkeit. F o l y t a t á s o s f o r m á b a n j e l e n t e t i m e g Móricz Pillangó (1926), K o s z t o l á n y i Pacsirta (1923) és K a r i n t h y Kötéltánc (1923) c í m ű r e g é n y é t . G y a k r a n szerepelteti a z i r o d a l m i b a l o l d a l t : N a g y Lajos és Révész Béla novelláit, L á n y i S a r o l t a M o s z k v á b ó l k ü l d ö t t verseit. T a l á n n e m kell h a n g s ú l y o z n u n k , m i l y e n szerkesztői b á t o r s á g r ó l vall a Szovjetunióból érkező a n y a g p u b l i k á l á s a a k k o r , a m i k o r a b u r z s o á sajtó e g y ö n t e t ű e n szovjetellenes r á g a l m a k t ó l harsogott. A m e l l é k l e t széles k ö r b ő l válogat. K u n c z hűséggel idézi fel m e s t e r e i t : most folytatja G y u l a i P á l levelezésének m e g i s m e r t e t é s é t , a m i t kezdő i r o d a l o m t ö r t é n é s z ­ k é n t a Nyugatban kezdett. E z ú t t a l G y u l a i és C s e n g e r y A n t a l levelezéséből v á l o g a t (1923. n o v e m b e r 26). Közli R i e d l Frigyes a k k o r i b a n m e g j e l e n ő p o s z t u m u s z Petőfi­ k ö n y v é n e k egyik részletét, és azt az 1919 á p r i l i s á b a n e l h a n g z o t t k i a d a t l a n e g y e t e m i előadását, m e l y b e n A d y költészetét é r t é k e l t e (1923. d e c e m b e r 9. és 1925. j a n u á r 5). S z e r e p e l t e t i Heltai, T ö m ö r k é n y , G á r d o n y i , C h o l n o k y László, M ó r a és csehszlovákiai, jugoszláviai m a g y a r írók írásait. K o r á n felismeri a fiatal n e m z e d é k r a n g j á t : a h ú ­ szas é v e k közepétől közli E r d é l y i József, Szabó Lőrinc, F o d o r József, S á r k ö z i György, P a p K á r o l y , K o d o l á n y i J á n o s , K o m l ó s A l a d á r és Illés E n d r e m ű v e i t . József A t t i l a v e r s e i t t ö b b s z ö r is o l v a s h a t j u k , m a g a a költő m e l e g a j á n l ó s o r o k a t k a p a l a p b a n : „ B u d a p e s t e n élő székely s z á r m a z á s ú poéta. A l e g f i a t a l a b b — húszéves — n e m z e ­ dék egyik l e g t e h e t s é g e s e b b tagja." (1928. j a n u á r 30.)

Az Ellenzék számos esetben szentel ismertetést, p o r t r é v á z l a t o t a h a l a d ó m a ­ gyar i r o d a l o m n a k . K ü l ö n ö s e n K u n c z foglalkozik a n y u g a t o s o k k a l : 1923-ban Magyar Fejek c í m m e l p o r t r é s o r o z a t b a n m u t a t j a be K o s z t o l á n y i t , Móriczot, K a r i n t h y t . M á s ­ kor Osvát E r n ő szerkesztői ú t j á t rajzolja m e g , A d y r a emlékezik, közli azt a l e v e ­ let, m e l y e t T h o m a s M a n n a Véres költő n é m e t o r s z á g i m e g j e l e n é s e a l k a l m á b ó l K o s z ­ t o l á n y i n a k írt. P o r t r é i b a n m á r i s m e r e t e s esszéista e r é n y e i ö l t e n e k t e s t e t : az alkotó fejlődést kíséri n y o m o n , az egyéniség legfőbb jellemzőit igyekszik m e g r a g a d n i . N e m elégszik m e g a felületes i s m e r t e t é s s e l : a K a r i n t h y - e s s z é p é l d á u l meggyőzően m u ­ tatja ki a m o d e l l v i l á g á n a k t r a g i k u s elemeit, a h u m o r o s í r á s o k m é l y é n rejtőző

komoly mondanivalót. K u n c z kötelességének érzi, hogy k a p u t nyisson a r o m á n , a szász és a külföldi i r o d a l m a k előtt is. Melléklete azzal a k a r j a szolgálni a közeledés ügyét, hogy jó f o r d í t á s o k b a n teszi h o z z á f é r h e t ő v é a klasszikus és k o r t á r s i r o m á n i r o d a l m a t : E m i ­ nescu, C a r a g i a l e , B r ă t e s c u - V o i n e ş t i , A g â r b i c e a n u , G â r l e a n u , S a d o v e a n u , Isac, R e b r e a n u , C r a i n i c és B l a g a m ű v e i t . A szászok: M e s c h e n d ö r f e r , Zillich, Hajek, F o l berth, Kloess is szerepet k a p n a k , sőt 1928-ban k ü l ö n s z á m m u t a t j a be í r á s a i k a t . A v i l á g i r o d a l m i szerzők szerepeltetése és i s m e r t e t é s e a s z í n v o n a l p o l i t i k a szolgála­ t á b a n áll. K l a s s z i k u s o k és m o d e r n e k e g y f o r m á n f e l t ű n n e k a l a p b a n , főként azok, akik a Nyugat k ö r é b e n is n é p s z e r ű e k . A francia i r o d a l m a t F r a n c e , B a r b u s s e , P r o u s t , J a m m e s , M a e t e r l i n c k , M a u p a s s a n t , M a c O r l a n , Colette, az a n g o l t C o n r a d , Wilde, Wells, G a l s w o r t h y , a z a m e r i k a i t Poe, M a r k T w a i n , a n é m e t e t H a u p t m a n n , George, Rilke, K e r r , Hesse, az oroszt T u r g e n y e v , G o r k i j , K u p r i n , B u n y i n képviseli, de szere­ pel K n u t H a m s u n , Sigrid U n d s e t , I b a n e z , P i r a n d e l l o , Deledda, R e y m o n t és T a g o r e is. V i l á g i r o d a l m i t é m á k r ó l Molter, L a k a t o s , B e r d e M á r i a ír. Az Ellenzék gazdag tájékoztatást ad, T h o m a s M a n n , Rilke, George, Toller, I w a n Goll, Valéry, R o l l a n d , Gide, M a r i n e t t i , P i r a n d e l l o , D ' A n n u n z i o , P a n a i t Istrati, R e y m o n t , J a c o b s e n , G o r k i j , Leonyid Leonov m ű v e i t i s m e r t e t i . E n é v s o r o k is szemléltetik, h o g y K u n c z igyekszik lépést t a r t a n i az e u r ó p a i i r o d a l o m m o d e r n jelenségeivel. A v i l á g i r o d a l o m i s m e r t e t é s é r e g y a k r a n ő m a g a is vállalkozik. T ö b b cikket szentel Lev Tolsztoj é l e t é n e k és m ű v e i n e k , m e l y e k a fogság óta k e d v e s o l v a s m á ­ nyai; g y a k r a n cikkezik francia m e s t e r e i r ő l : R e n a n r ó l , A n a t o l e F r a n c e - r ó l , R o m a i n Rolland-ról. A p r ó í r á s o k b a n követi a külföldi i r o d a l m a k — főként a francia — eseményeit. Ezek g y a k r a n a z i r o d a l m i élet, írók és olvasók közötti k a p c s o l a t n o r ­ máit fejtegetik: n e m c s a k t á j é k o z t a t á s r a valók, h a n e m igények felkeltésére, m a g a ­ t a r t á s - f o r m á k terjesztésére is. Érdekes, hogy az Ellenzék m i l y e n e l f o g u l a t l a n u l foglalkozik a szovjet k u l t ú ­ r á v a l . A m i k o r M a g y a r o r s z á g o n tilos a szovjet i r o d a l o m és m ű v é s z e t , K u n c z r o v a t a elismeréssel n y i l a t k o z i k Gorkij és Leonov m ű v e i r ő l , lelkes b e s z á m o l ó k a t közöl T a i rov és M e y e r h o l d r e n d e z é s é r ő i , N y e m i r o v i c s - D a n c s e n k o s z í n h á z á r ó l (1924. s z e p t e m ­ ber 15., 1925. o k t ó b e r 10. és 19). Az Ellenzék i r o d a l m i m e l l é k l e t e K u n c z szerkesztésében jelentős f e l a d a t o k a t vállalt és oldott m e g . M u n k á j a n y o m á n e m e l k e d e t t az i r o d a l o m m ű v é s z i és v i l á g ­ nézeti színvonala, k i a l a k u l t v a l a m e l y e s egység a szétszórt t ö r e k v é s e k között, a köz­ v é l e m é n y m e g i s m e r t e a Nyugat e r e d m é n y e i t , e r ő s ö d t e k a r o m á n í r ó k k a l v a l ó k a p ­ csolatok, tágult a v i l á g i r o d a l m i l á t ó h a t á r . K u n c z r o v a t a k e d v e z ő feltételeket t e r e m ­ tett a t o v á b b i fejlődés s z á m á r a : e s z m é k e t terjesztett, igényességre n e v e l t e az í r ó k a t és a közönséget. M e g é r t a t o v á b b i t e r v e k ideje, de ezeket m á r n e m egy n a p i l a p ­ nak kellett m e g v a l ó s í t a n i a . Pomogáts

Béla

DOKUMENTUMOK Újabb adatok e g y négyszázéves perről Dávid F e r e n c elítéltetése A r e f o r m á c i ó n e m c s a k a p o l g á r s á g első r o h a m a volt a f e u d a l i z m u s kötöttségei és i n t é z m é n y e i ellen, h a n e m az ókori klasszicizmus l e h a n y a t l á s a u t á n a r a c i o n a l i z ­ m u s első t u d a t o s é r v é n y e s ü l é s é n e k i d ő s z a k a is. A X V I . századi e r d é l y i r e f o r m á c i ó ­ n a k — m e l y n e k h u l l á m a i é p p e n 400 é v v e l ezelőtt c s a p t a k a l e g m a g a s a b b r a — egyik főjellegzetessége a b b a n állt, hogy megelőzve a felvilágosodást, v a l l á s i k é r d é s e k b e n t u d o t t és m e r t s z a b a d o n , a logika t ö r v é n y e i n e k megfelelően gondolkozni és az a mélységes, bizonyos fokig e l l e n t m o n d á s o s meggyőződés h a t o t t a át, hogy a ráció és a hit k i b é k í t h e t ő e g y m á s s a l . R a c i o n a l i z m u s á n a k volt a z o n b a n egy k é t s é g b e v o n h a t a t l a n m é r c é j e : a biblia, a m e l y a fékező, a k o r l á t o k a t szabó erő s z e r e p é t töltötte be. U g y a n ­ a k k o r külföldön t a n u l ó h a z a i képviselői és az idesereglett idegen r e f o r m á t o r o k r é v é n m a g á b a sűríti az egész e u r ó p a i — n é m e t , svájci, francia, lengyel — r e f o r m á c i ó b a l ­ szárnyát, és B l a n d r a t a , P a r u t a , S t a n c a r o m e g Socinus r é v é n az olasz szabad gondol­ kodók e r e d m é n y e i t . Az e r d é l y i r e f o r m á c i ó b a l s z á r n y á n a k , az a n t i t r i n i t a r i z m u s n a k r a c i o n a l i z m u s a a z o n b a n n e m c s a k e r é n y e volt, h a n e m szinte t r a g é d i á j a is lett. V a l a h o g y k i n ő t t sa­ j á t k o r á b ó l és olyan t é r e n szállt síkra, ahol az igazság fölött n e m a t u d o m á n y o s t é ­ telek, h a n e m a k ö z v é l e m é n y , az ország p o l i t i k a i vezetői d ö n t ö t t e k . A d o g m á k é v ­ ezredes légkörét és erkölcsét m a g á b a szívó X V I . század „kis e m b e r e " s z á m á r a a r a ­ c i o n a l i z m u s v é g k ö v e t k e z t e t é s e i l é n y e g é b e n irracionális, e l f o g a d h a t a t l a n , lázító e r e t ­ nekségeknek, istenkáromlásoknak tűntek. A h a g y o m á n y és az új t a n o k közötti ijesztő s z a k a d é k n e m c s a k az ú j o n n a n k e ­ letkezett felekezetek között, h a n e m azokon b e l ü l is e l l e n t é t e k r e , v i s z á l y o k r a , öszs z e ü t k ö z é s e k r e vezetett. E z e k n e k k i r o b b a n á s á t , felszinre k e r ü l é s é t n a g y m é r t é k b e n elősegítette az a politikai helyzet, a m e l y b e E r d é l y a X V I . század n y o l c a d i k é v t i z e d é ­ b e n k e r ü l t . E k k o r é r k e z e t t el ide az e l l e n r e f o r m á c i ó szele és a B á t h o r i a k , h a n y í l t a n n e m is, t i t o k b a n a v i s s z a h a t á s s z o l g á l a t á b a n állottak, és t á m o g a t t á k a n n a k elszánt harcosait, a j e z s u i t á k a t . A belső e l l e n t m o n d á s o k , az új e r ő h a t á s o k m e g i n g a t t á k D á ­ vid F e r e n c h e l y z e t é t és előkészítették azt a pert, a m e l y n e m c s a k t a n í t á s a i t ítélte el, h a n e m életétől is megfosztotta. A per forrásai

és egy eddig

ismeretlen

jelentés

Az e r d é l y i r e f o r m á c i ó egyik fontos m o z z a n a t á v a l , D á v i d F e r e n c p e r é v e l foglal­ kozva, n e m c é l u n k felidézni a X V I . század vallásos v i t á k t ó l túlfűtött légkörét, sem egyik v a g y m á s i k fél t a n í t á s a i t , eszméit igazolni v a g y e l m a r a s z t a l n i n e m a k a r j u k . De n e m t é r h e t ü n k ki a n n a k e l i s m e r é s e elől, hogy az a k k o r i h a r c része az e m b e r i s é g és a mi s z ű k e b b h a z á n k t ö r t é n e t é n e k , tisztítás és a l a p o z á s volt, a m e l y a m ú l t m e g ­ kötöttségei ellen k ü z d v e a jövő p e r s p e k t í v á j á t v i l l a n t o t t a fel. A t ö r t é n e t i t á v l a t b ó l az egykori szereplők e l s z í n t e l e n e d n e k , ellentéteik e l m o s ó d n a k , de a k o r e l ő í r t a sze­ r e p ü k erkölcsi, politikai, filozófiai t a r t a l m á n a k é r t é k e l é s e a m á n a k is feladata. A történeti tények röviden a következők: Dávid Ferenc reformátori tevékeny­ ségét J á n o s Z s i g m o n d h a l á l a u t á n is t o v á b b folytatja, most a z o n b a n b a r á t a i és h í ­ vei n e m t a r t a n a k m i n d vele, sőt vallási k é r d é s e k b e n összeütközik saját felekezetének jeles képviselőjével, a fejedelem orvosával, az E u r ó p a - s z e r t e i s m e r t r e f o r m á t o r r a l , egykori m e s t e r é v e l , B l a n d r a t a Györggyel. A fejedelem, B á t h o r i Kristóf, 1579 á p r i ­ l i s á b a n T o r d á r a országgyűlést h í v össze, a m e l y n e m c s a k h i t ú j í t á s s a l v á d o l j a D á v i d Ferencet, h a n e m fegyveres őrizet alá is helyezi és e l h a t á r o z z a , hogy j ú n i u s 1-én

G y u l a f e h é r v á r o n ú j a b b országgyűlés hoz m a j d ítéletet az „ ú j í t ó " felett. A k i t ű z ö t t időben a p e r t le is folytatták. D á v i d F e r e n c ellen a végleges ítéletet u g y a n n e m m o n d t á k ki, de a fejedelem f o g l y á n a k n y i l v á n í t o t t á k , D é v a v á r á b a z á r t á k és ott m é g az év n o v e m b e r 15-én m e g h a l t . P e r e és h a l á l a egész E u r ó p á b a n f e l h á b o r o d á s t és tiltakozást v á l t o t t ki, és a k ­ kor j e l e n t e k m e g azok a k ö n y v e k , v é d - és v á d i r a t o k , m e l y e k e t ö r t é n e t i p e r legfon­ tosabb forrásait t a r t a l m a z z á k . Az e d d i g i s m e r t f o r r á s o k a t a t ö r t é n e t k u t a t á s négy csoportba sorozza: az első c s o p o r t b a t a r t o z i k a két k i a d á s t is m e g é r t Defensio Francisci Davidis. Az első k i a d á s 1581-ben Bázelben, a m á s o d i k a következő é v b e n i s m e r e t l e n h e l y e n j e l e n t m e g . A k ö n y v Palaeológus, G l i r i u s és Dávid fia, F e r e n c m ű v e . B e n n e t u l a j d o n k é p p e n négy, jellegénél és t a r t a l m á n á l fogva k ü l ö n b ö z ő í r á s v a n : D á v i d F e r e n c és F a u s t u s S o c i n u s vitája, a lengyel községek ítélete, e n n e k P a ­ laeologus í r t a cáfolata. Az u t ó b b i b a n Epistola Fratrum Transilvanorum című rövid írás v a n , m e l y valószínűleg D á v i d F e r e n c vejétől, a k o l o z s v á r i tanácsjegyzőtől, T r a u z n e r L u k á c s t ó l s z á r m a z o t t , és a p e r lefolyását beszéli el. Ez szolgált a l a p u l Bod P é t e r és J a k a b Elek e k é r d é s t t á r g y a l ó t ö r t é n e t i m ű v é n e k . A m á s o d i k k i a d á s m é g D á v i d F e r e n c egyik r ö v i d teológiai m ű v é t is t a r t a l m a z z a . A m á s o d i k csoport F a u s ­ t u s Socinus olasz s z á r m a z á s ú , de L e n g y e l o r s z á g b a n m ű k ö d ő r e f o r m á t o r k é z i r a t á t öleli fel. Ez t u l a j d o n k é p p e n v á l a s z az előbbire, é s szerzője az ellen a v á d ellen védekezik, m i n t h a köze lett v o l n a D á v i d F e r e n c elítéltetéséhez. A harmadik csoport a kolozsvári p a p , B a ­ silius I s t v á n levelezése; a n e ­ gyedik K o l o z s v á r jegyző- és s z á m a d á s k ö n y v e i t foglalja m a ­ gában. Az eddigi t ö r t é n e t k u t a ­ tás e f o r r á s o k r a t á m a s z k o d v a gyakran éppen ellentétes szem­ pontokból í r t a m e g D á v i d F e ­ renc p e r é t . E n n e k e l l e n é r e n e m é r t h e t ü n k egyet a X V I . száza­ di erdélyi r e f o r m á c i ó n e v e s kutatójának, Pirnát Antalnak azzal a megállapításával, hogy „az u n i t á r i u s e g y h á z t ö r ­ ténetírók szemében Dávid Krisztushoz h a s o n l ó a n á r t a t l a n v é r t a n ú volt, a m á s h i t ű e k szerint m a g a a m e g t e s t e s ü l t ördög" (Die Ideologie der Sie­ benbürger Antitrinitarier in den 1570-er Jahren. Budapest, 1961. 161). Á l l í t á s á n a k m e g ­ d ö n t h e t e t l e n cáfolatát a d j a a h a l a d ó e r d é l y i t u d ó s Bod P é ­ ter, aki Historia Unitariorum in Transylvania (Lugduni B a t a v o r u m , 1781) c í m ű m ű v é b e n r e f o r m á t u s l é t é r e leplezetlen melegséggel és együttérzéssel ír a v á d a l a t t álló u n i t á r i u s Dávid F e r e n c r ő l . A négy forráscsoport mellé m o s t új a n y a g k e r ü l t felszínre. Leleszi Jánosnak,

Dávid

II. kiadása Ferenc V é d e l m é n e k

a B á t h o r i a k á l t a l E r d é l y b e befogadott j e z s u i t á k v e z e t ő j é n e k a p e r r ő l R ó m á b a k ü l ­ dött jelentése. N o h a a l e v é l f o r m á b a n í r t j e l e n t é s a t ö r t é n e t k u t a t á s b a n m á r csak­ n e m négy évtizede f e l b u k k a n t , k i a d á s á r a csak m o s t k e r ü l t sor a b b a n az é r t é k e s d o k u m e n t u m - g y ű j t e m é n y b e n , m e l y e t L u k á c s László és P o l g á r László t ö b b k ö t e t b e n 1959 óta R ó m á b a n tett közzé és a j e z s u i t á k m a g y a r o r s z á g i o k m á n y a i t foglalja m a ­ g á b a . A g y ű j t e m é n y é r t é k e s a d a t o k a t t a r t a l m a z a X V I . és X V I I . századi E r d é l y t ö r ­ t é n e t é r e v o n a t k o z ó a n is. A per

előzményei

Ahhoz, hogy é r t é k e l n i t u d j u k e n n e k az új f o r r á s n a k igazi jelentőségét, r á kell m u t a t n u n k a z o k r a az e l ő z m é n y e k r e , a m e l y e k D á v i d F e r e n c iudiciumához vezettek. 1568 j a n u á r első felében a t o r d a i országgyűlés k i h i r d e t t e a v a l l á s s z a b a d s á g o t . Az új e s z m é k r e és g o n d o l a t o k r a o l y a n é r z é k e n y k o r s z a k b a n , m i n t a m i l y e n a X V I . század m á s o d i k fele volt, ez a s z a b a d s á g szinte n a p m i n t n a p új t a n í t á s o k a t , esz­ m é k e t szült. N e m c s a k a p a p o k , h a n e m a v i l á g i a k között is n a p i r e n d e n v o l t a k a d i s p u t á k , a m e l y e k a p a r a s z t i és a v á r o s i dolgozó r é t e g e k b e n g y a k r a n „ n e m k í v á ­ n a t o s " t á r s a d a l m i g o n d o l a t o k a t é b r e s z t e t t e k , belső z a v a r o k a t és f o r r o n g á s o k a t t á ­ m a s z t o t t a k . Ezért m á r a J á n o s Z s i g m o n d idejében, 1571 j a n u á r 6-a és 14-e között t a r t o t t országgyűlés a k i a l a k u l t és befogadott v a l l á s o k v é d e l m é b e n h a t á r o z a t o t h o ­ zott, m e l y szerint „ha v a l a m e l y m i n i s t e r c r i m i n a l i s e x c e s s u s b a n t a l á l t a t i k , azt a s u p e r i n t e n d e n s e megítélhesse, m i n d e n funktiójától p r i v á l h a s s a , a z u t á n az országból kiűzettessék". A következő országgyűlések felújítják és folyton szigorítják az i n n o ­ váció-ellenes h a t á r o z a t o k a t , sőt ú n . „innovációs p e r e k r e " is sor k e r ü l . Az évtized közepén, a h á r o m s á g t a g a d á s á n a k logikus k ö v e t k e z m é n y e k é n t , az a n t i t r i n i t á r i u s o k között h e v e s v i t a k e l e t k e z e t t K r i s z t u s i m á d á s á n a k k é r d é s é b e n . K é t csoport, az adoramus és a non adoramus hívei á l l o t t a k s z e m b e n e g y m á s s a l . Az e l ő b b i n e k a S e r v e t o és S o c i n u s krisztológiáját v a l l ó B l a n d r a t a , az u t ó b b i n a k a K r i s z t u s i m á d á sát t a g a d ó D á v i d F e r e n c volt a vezetője. A fejedelem és t e r m é s z e t e s e n a t r i n i t á r i u s o k m i n d e n csoportja k á r h o z a t o s ú j í t á s n a k , i n n o v á c i ó n a k , ú j a b b e r e t n e k s é g n e k t a r t o t t a D á v i d F e r e n c n e k ezt a t a n í t á s á t . B l a n d r a t a , a k i jól i s m e r t e a fejedelmi u d ­ v a r m e g v á l t o z o t t l é g k ö r é t és az E u r ó p a - s z e r t e fúvó új szeleket, a z o n n a l á t l á t t a e n ­ n e k v e s z e d e l m e s voltát, és igyekezett az egész v i t á t ú g y elintézni, hogy az n a g y o b b v i h a r t n e k a v a r j o n fel. D á v i d F e r e n c , n e m a k a r v á n megszegni a t ö r v é n y e s k e r e t e k e t , B l a n d r a t a b e l e ­ egyezésével 1568 m á r c i u s á b a n T o r d á n zsinatot t a r t o t t . A zsinat t ö b b hitelvi k é r d é s m e l l e t t elfogadta S o m m e r n e k m á r r é g ó t a h i r d e t e t t elvét, az ún. communis profetiát. E n n e k a l a p j á n m i n d e n p a p jogot n y e r t a r r a , h o g y v é l e m é n y é t a zsinatok által m é g n e m szabályozott b á r m i l y e n vallásos k é r d é s b e n kifejtse. A v a l ó s á g b a n a com­ munis profetia elve az i n n o v á c i ó s t ö r v é n y m e g k e r ü l é s e volt, és u t a t n y i t o t t a t o v á b b i h i t v i t á k s z á m á r a . Á m a m á s i k fél sem m a r a d t tétlen, és az 1568 á p r i l i s á b a n K o l o z s ­ v á r o n t a r t o t t országgyűlés i s m é t felújítja a z i n n o v á c i ó s t ö r v é n y t , sőt k ü l ö n bizott­ ságot létesít a r e n d e l k e z é s e k ellenőrzésére. K ö z b e n K o l o z s v á r t a n y a g i t e r m é s z e t ű e l l e n t é t e k t á m a d n a k az a n t i t r i n i t á r i u s o k között, és B l a n d r a t a D á v i d F e r e n c ellenzékét, k ö z t ü k a z I t á l i á b a n t a n u l t t e h e t s é ­ ges H u n y a d i D e m e t e r t , S z a k m á r i I s t v á n t és m á s o k a t igyekszik m e g n y e r n i . A k é t csoport között s z ó b a n és í r á s b a n folyik a vita, m í g B l a n d r a t a , t a l á n a b é k é s k i b o n ­ t a k o z á s r e m é n y é b e n , B á z e l b ő l m e g h í v j a honfitársát, F a u s t u s Socinust, hogy l e h e t ő ­ leg m e g b e s z é l é s e k e n és m a g á n v i t á k o n tisztázzák a felmerült, h i t t a n i k é r d é s e k e t . S o ­ cinus 1578 n o v e m b e r é b e n é r k e z e t t K o l o z s v á r r a , és D á v i d F e r e n c v e n d é g e volt a k ö ­ vetkező é v m á r c i u s á i g , vagyis D á v i d őrizetbevételéig. De kétségtelen, S o c i n u s egy­ ú t t a l B l a n d r a t a és r a j t a k e r e s z t ü l a fejedelmi u d v a r i n f o r m á t o r a is volt. Megegyezni a z o n b a n n e m t u d t a k , és ezért D á v i d téziseit, v a l a m i n t S o c i n u s n a k ezekre a d o t t v á l a ­ szait d ö n t é s v é g e t t m e g k ü l d t é k a lengyel a n t i t r i n i t á r i u s o k n a k . K ö z b e n a k é t cso­ p o r t között a z e l l e n t é t e k e l m é l y ü l t e k . 1579. f e b r u á r 28-án a t o r d a i zsinat e l u t a s í ­ t o t t a a D á v i d F e r e n c ellen felhozott innovációs v á d a t . B l a n d r a t a m o s t m á r n e m nyugszik meg, ellenakciót k e z d e m é n y e z , m a j d ú j í t á s c í m é n v á d a t emel a fejedelem­ nél D á v i d ellen. E n n e k e r e d m é n y e a z lett, hogy D á v i d o t eltiltják a t e m p l o m i szolgá­ lattól, őrizet a l á helyezik, és á p r i l i s 26-ára T o r d á r a országgyűlést h i r d e t n e k , a m e l y r e Dávid F e r e n c e t m i n t v á d l o t t a t idézik m e g . A kolozsvári t a n á c s és D á v i d h í v e i k ü l ­ döttségek és a j á n d é k o k ú t j á n elérik az ítélet e l h a l a s z t á s á t a következő, j ú n i u s else­ j é r e , G y u l a f e h é r v á r r a m e g h i r d e t e t t országgyűlésig.

Leleszi

jelentésének

értékelése

Leleszi j e l e n t é s e az e s e m é n y e k i s m e r t e t é s é t a t o r d a i országgyűléssel kezdi. Je­ lentése új fényt v e t a p e r i n d o k a i r a , és fellebbenti a fátylat a k u l i s s z á k mögötti t á r ­ gyalásokról. Az eddigi t ö r t é n e t i k u t a t á s a p e r h i t v i t a - j e l l e g é t h a n g s ú l y o z t a , és ú g y t ü n t e t t e fel, m i n t a k é t s z e m b e n á l l ó fél, B l a n d r a t a és D á v i d F e r e n c v a l l á s i h a r ­ cát. U g y a n a k k o r a fejedelmet olyan elfogulatlan b í r ó n a k á b r á z o l t a , a k i t c s a k a z igazság é r d e k e l . De helyesen jegyzi m e g idézett t a n u l m á n y á b a n P i r n á t , hogy ,,a fejedelmet e g y á l t a l á n n e m é r d e k e l t e , m e l y i k részen v a n az igazság és B l a n d r a t a n é ­ zeteinek s e m t u l a j d o n í t o t t jelentőséget". Öt n e m a szőnyegre k e r ü l t h i t e l v e k foglal­ koztatják, h a n e m az a s z á n d é k a , m i k é n t l e h e t n e a r e f o r m á c i ó legszélsőségesebb, ezért a l e g v e s z e d e l m e s e b b ágát visszaszorítani. A j e l e n t é s t ü k r é b e n a s z e m b e n á l l ó két fél l é n y e g é b e n eszköz, a k i k e l f o g u l t s á g u k b a n észre sem veszik, hogy bizonyos célok é r d e k é b e n t u d a t o s a n i r á n y í t o t t b á b o k c s u p á n . Ilyen k ö r ü l m é n y e k között B l a n d r a t a úgy viselkedik, m i n t jó d i p l o m a t a . Meg v a n győződve, hogy a fejedelmi i n d u l a t m e g e n y h í t é s e áldozatot követel. Ezt csak D á v i d F e r e n c h o z h a t j a meg, h a l e m o n d m a k a c s u l v é d e t t ú j í t á s á r ó l . A m o d e r n t ö r t é n e t í r á s

Körösfői

Kriesch

Aladár:

A tordai

országgyűlés,

156S

a r r a az e r e d m é n y r e jutott, hogy a r e f o r m á c i ó h á r o m — vallási, politikai és g a z d a ­ sági — tényező folytonos összefonódásában, v á l t a k o z á s á b a n , és egyik v a g y m á s i k tényező d o m i n á c i ó j á b a n n y i l v á n u l t meg. B l a n d r a t a jól m e g é r t e t t e , h o g y p i l l a n a t n y i ­ lag a politikai tényező k e r ü l előtérbe. D á v i d viszont m i n t meggyőződéséhez görcsö­ sen ragaszkodó, l e l k i i s m e r e t é n e k t i s z t a s á g á t m i n d e n n é l t ö b b r e becsülő, a v é r t a n ú s á ­ got is v á l l a l ó r e f o r m á t o r , e t é n y e z ő k v á l t a k o z á s á t n e m t u d t a felfogni, és s z á m á r a csak a hitelvi m e g g o n d o l á s o k v o l t a k fontosak. A g y u l a f e h é r v á r i országgyűlés e j e l e n t é s t ü k r é b e n m á r n e m hitvita, h a n e m életbevágó, előre m e g r e n d e z e t t politikai per, a m e l y e n m á r a t á r g y a l á s előtt m e g ­ van a döntés, és a v á d l o t t kivételével t a l á n m i n d e n k i c s u p á n előre b e t a n u l t szerepét játssza. A t o r d a l és a g y u l a f e h é r v á r i országgyűlések fontos m é r f ö l d k ö v e i a n n a k az ellenreformációs t ö r e k v é s n e k , a m e l y a B á t h o r i a k és a j e z s u i t á k vezetésével m á r a század n y o l c a d i k é v t i z e d é n e k elején m e g k e z d ő d ö t t . Míg a z o n b a n a t o r d a i i n k á b b az e r ő k összemérését, a g y u l a f e h é r v á r i az e r ő e g y e n s ú l y teljes m e g b o m l á s á t , az e l l e n r e f o r m á c i ó első n y í l t győzelmét j e l e n t e t t e E r d é l y b e n .

Leleszi j e l e n t é s e b e p i l l a n t á s t enged a kulisszák mögé. N y í l t a n beszél a r r ó l az ügyes és feltétlenül sikeres t a k t i k á r ó l , m e l y e t a k a t o l i k u s o k a t o r d a i o r s z á g g y ű l é ­ sen a l k a l m a z t a k . N e m h a l l g a t j a el a z o k a t a fejedelem előtt felhozott é r v e k e t , a m e ­ lyekkel a k i m e n e t e l é b e n ellenőrizhetetlen h i t v i t a engedélyezéséről beszéli le a fe­ j e d e l m e t , és egyetlen n a p i r e n d i p o n t t á a n n a k e l d ö n t é s é t teszi, vajon D á v i d F e r e n c újító-e, vajon m e g s é r t e t t e - e az i d e v o n a t k o z ó országgyűlési h a t á r o z a t o k a t . A fejede­ l e m m e l folytatott megbeszélések a l a p j á n sikerült olyan l é g k ö r t k i a l a k í t a n i , a m e l y a v á d l o t t v é d e l m é t l e h e t e t l e n n é t e t t e és l e g b á t r a b b híveit is megfélemlítette. Egé­ szen leleplező e r e j ű a f e j e d e l e m n e k a p e r m ó d o z a t á r a v o n a t k o z ó írásbeli közlése: ez m i n d e n n é l j o b b a n bizonyítja a p e r m e g r e n d e z e t t jellegét. U g y a n a k k o r a j e l e n t é s é r t é k e s a d a t o k a t szolgáltat K o l o z s v á r t ö r t é n e t é r e v o n a t k o z ó a n is (a F a r k a s utcai t e m p l o m visszavétele). S z i n t e t e r m é s z e t e s , h o g y a R ó m á b a k ü l d ö t t levél n e v szerint csak a főszereplőket; Dávidot, B l a n d r a t á t , a fejedelmet és azokat említi, a k i k a j e ­ l e n t é s t e v ő n e k segítségére voltak. M á s forrásokból t u d j u k a z o n b a n , h o g y a k a n c e l l á r K e n d i S á n d o r , Dávid F e r e n c n e k erélyesen közbelépő veje pedig T r a u z n e r L u ­ k á c s volt. Az a l á b b i a k b a n a z e m l í t e t t k i a d v á n y a l a p j á n (Documenta Romana Historiae Societatis Jesu in regnis olim corona Hungarica unitis, R o m a e , 1965. I I . 353—357.) m a g y a r f o r d í t á s b a n k ö z ü l j ü k Leleszi l e v e l é t : 1. Amikor Gyulafehérvárról az országgyűlésre, Tordára utaztam, a Nagysá­ gos Fejedelem a karok és a rendek előtt többek között Dávid Ferenc új hittételei­ ről és eretnekségeiről panaszkodott. Miután sokáig mindent alaposan meghánytakvetettek, miképpen lehetne a kérdésben a legjobban dönteni, a nemesség azt hatá­ rozta, hogy a Fejedelem ebben az ügyben ne ragadtassa magát semmiféle meg­ gondolatlan cselekedetre, hanem alaposan megfontolva, az összes világi és egyházi bírák tanácsának kikérésével intézkedjék ez ügyben, s ezalatt Dávid Ferencet őrizet alatt tartsák. D. Ferenc, bízva korábbi hitvitáiban és a nemességben, amelyről az volt a felfogás, hogy az ő oldalán áll, nem félt egyáltalán. Mihelyt azonban köztudo­ másúvá vált, miszerint a fejedelemnek a szándéka valóban az, hogy a Krisztust ká­ romló nézeteket kiirtsa, kevesen voltak olyanok, akik vele szembeszálltak volna. A főnemesek közül ebben a helyzetben már senki sem támogatta D. Ferencet, a nemesek közül pedig nyolcan, vagy legfennebb tízen tartottak vele. Ezek is, mivel úgy látták, hogy a Fejedelem szándéka komoly, nem akartak elszántan és meg­ alkuvás nélkül szembeszállni az ő akaratával. Minthogy észrevették, hogy az ország­ gyűlésen a jelenlevő katolikusok száma rendszerint kicsiny, törvénybe akarták iktatni az ország nevében az eretnekség elfogadását, de intézkedtem (intézkedés történt), hogy ha csak egyetlen katolikus lenne is jelen, az azonnal tiltakozzék. A gyűlésen négy előkelő katolikus nemes volt, akiket én szüntelenül biztattam, hogy bátran tiltakozzanak. Velünk egy véleményen, vagyis Dávid ellen voltak az erdélyi szászok, mert mint buzgó lutheránusok erősen haragudtak Dávid Ferencre. Ennél fogva mi­ helyt egyetlen katolikus tiltakozni kezdett, őt követve az egész szász nemzetség — amely az erdélyi állam egyharmad részét teszi ki — tiltakozásként felállt. Emiatt azután az országgyűlésen. D. Ferenc érdekében követői semmit elérni nem tudtak. Ennélfogva az a határozat hozatott, mely szerint június elsejére hívjanak össze or­ szággyűlést Gyulafehérvárra, arra Dávid Ferencet tizenkét papjával együtt idézzék meg; ha a nemesek közül egyesek az ő pártját akarnák fogni, megjelenhetnek és ügyét szabadon védelmezhetik. A Fejedelem hívjon meg a szászok közül tizenkét papot, mert az országban ennyi a szász városok száma; ugyanannyit a magyarok közül, közben azonban D. Ferenc őrizetét erősítsék meg a Fejedelem darabontjaival. Dávid pártján levő nemesek határozottan követelték, hogy D. Ferenc legalább a gyűlés megtartásáig maradjon szabadon, igét hirdethessen stb. Elérni mégsem tud­ tak semmit, ellenkezőleg, Dávidot húsz darabontra bízták, azzal a meghagyással, hogy mindenkit tartsanak távol a vele való találkozástól. Így erős őrizet alatt Ko-

lozsvárra küldték saját házába. Blandrata György az országgyűlésen Dávid Ferenc hivataltársával, név szerint Istvánnal, a kolozsvári magyar pappal és iskolaigaz­ gatóval nyilvános vallomást tettek arról, hogy ők sosem voltak D. Ferenc véle­ ményén, és mihelyt alkalmuk lesz, D. Ferenc tanításának új voltát latin, német és magyar írások alapján részletesen be fogják bizonyítani. Ezzel a tordai országgyűlés véget ért. Mindezek a húsvét utáni első és második héten történtek. 2. Éppen távozni készültem Tordáról, amikor a Nagyságos Fejedelem magához hivatott és mintegy hat órát vagy még ennél is több ideig mindenről elbeszélget­ tünk egymással. Átadta nekem D. Ferenc téziseit azzal, hogy azokat a Szentírásból vett helyekkel röviden cáfoljam meg. Közben arra is felhatalmazott, hogy ha aka­ rok utazzam Kolozsvárra és nézzem meg a Társaság kollégiuma számára kijelölt és átadott helyet. Mivel a sok szinte nap mint nap tartott prédikációtól nagyon kifárad­ tam, szívesen elfogadtam, amit Nagysága ajánlott. Távozásomkor igen komoly for­ mában arra hívtam fel Nagysága figyelmét, nehogy hitvitát engedélyezzen. Miért kellene azt megvitatni, ami fölött közülünk senkinek sincsen semmi kétsége? Ki kételkedhetnék abban, hogy Krisztust imádni kell? Ki ne tudná hogy ő az örök élet adója? Különben is ezt tanítja az egész keresztény világ, nemcsak a pápisták, akiket ők gyűlölnek, hanem az összes felekezetek, bármilyen névvel neveznék is magukat. Mi történne, ha most támadna egy megátalkodott rebellis, aki azt kez­ dené állítani, hogy Nagyságodnak engedelmeskedni nem kell és elpártolásra hívná fel az országot? Ha pedig azt kérdeznék tőle, miért teszi ezt, miért nem ismeri el Nagyságodat fejedelemnek, holott az összes rendek egyhangúlag Nagyságodat vá­ lasztották meg az ország fejedelmének, azt felelné: a rendek Somlyói Báthori Kristófot választották meg, Felséged azonban, Nagyságos Fejedelem, nem mondott igazat, amikor azt állította, hogy személye és neve Báthori Kristóf, a valóságban Nagyságod nem azonos vele. Hogyan — mondom — védené meg ellene a Nagy­ ságod ügyét? Átadná-e hogy kivizsgálják, vajon Nagyságod valóban Báthori Kris­ tóf, vagy talán inkább az ellene kihirdetett és megállapított büntetéssel bizonyí­ taná be, hogy valóban Nagyságod Báthori Kristóf? Hasonlóképpen most, midőn D. Ferenc Krisztust teljesen kivetkőzteti mindenféle isteni mivoltából, és azt vallja, hogy őt nem illeti meg semmiféle imádat, továbbá azt tanítja, tőle semmiféle al­ kalmi vagy szellemi segítséget remélni nem lehet; amikor ezt az istentelen taní­ tást valamennyi ország, valamennyi nép, nemzetség és állam egyhangúlag balgá­ nak és nevetségesnek tartja, hát miért kellene azt vitára bocsátani, amiben azok közül, akik magukat keresztényeknek akarják vallani, senki sem kételkedik? 3. Ezzel eltávoztam a Fejedelemtől. A Fejedelem másnap Gyulafehérvárra, én a tanácshoz intézett levelekkel Kolozsvárra mentem. Ezekben a levelekben az a meghagyás állolt, hogy a templomot, melyet remek művészettel, három királynak igen bőkezű költségén építettek, és ők elfoglalták, adják át a mi kezünkbe. Ebben az ügyben segítségemre volt egy katolikus nemes, a Nagyságos Fejedelem udvar­ mestere, Nagy Gáspár. A tanács a templomot még aznap át is adta. Mindent meg­ tisztítottunk, időleges használatra faoltárt építettünk, a szobrokat és a festményeket, amelyekről valamiképpen megtudtuk, hogy a polgároknál vannak, bírói felhatal­ mazással felhajhásztuk és elhoztuk. A kelyhet és vele együtt a legértékesebb papi ornátusokat a Nagyságos Fejedelem adta. Azért, hogy Jézus Krisztus dicsőségére és az egyház gyarapítására üdvös és áldott legyen, a húsvét utáni harmadik va­ sárnap én hirdettem igét és mondtam misét a templomban. Szinte alig hihető, hogy az emberek milyen nagy sokasága gyűl össze mind a mai napig az igehirde­ tésekre. Igen sokan megkeresztelkednek. Ezért aztán nem csoda, ha mindig olyan

fáradtan érkezünk haza, hogy csak az egyedüli Isten kegyelmével tudjuk magun­ kat megtartani. 4. Eközben közeledett június elseje, a meghirdetett országgyűlés napja. Ezért a Fejedelem levélben arra szólított fel, hogy D. Ferenc perén legyek jelen Gyula­ fehérváron. Következésképpen mindketten, én és D. Ferenc, útnak indultunk, de én két nappal korábban, mint ő. Május 31-én megérkezvén Gyulafehérvárra, isten­ tiszteletet tartottam a fejedelmi udvarban. Ugyanazon a napon a Fejedelem ma­ gához hívatott és mindent tövéről hegyire elmondott. Én szilárdan kitartottam a véleményem mellett, vagyis hogy semmiféle vitára szükség nincsen, s még azt is hozzátettem, ha vitára kerülne a sor, egyáltalán nincs kétségem afelől, hogy a kál­ vinisták és a lutheránusok szükségképpen alulmaradnak. Nagyságos Fejedelem — mondám —, Nagyságod tudja, mi az ő alaptételük: azon kívül, amit a Szentírás kifejezetten tanít, semmit sem kell elfogadni. Nem fogadják el az állításokból folyó következményeket, visszautasítják az Írás szavaiból a legvilágosabban adódó követ­ keztetéseket, csupán a szavakra támaszkodnak. Kifejezetten sehol sem fordul elő az az állítás, hogy Krisztus nem József magvából fogant. Míg tehát a kálvinisták, a lutheránusok és D. Ferenc elvetik a következményeket, Mária szűzességéből a kálvinisták sohasem fogják bebizonyítani, hogy Krisztus nem József által fogan­ tatott. Ilyen megállapodások után a Fejedelemtől a szállásomra tértem, és lám, este a vacsoráról a Fejedelem írásba foglalva elküldte hozzám a per egész sor­ rendjét, éppen ezt a lapot, melyet ideiktatva láthattok; ebből világosan kivehető a per egész indoklása és lefolytatása. 5. A vallás és a nemrégen Dávid Ferenctől írásban és szóban hirdetett tanok kérdésére vonatkozó peres eljárás és per módozatáról és rendjéről: I. A Nagyságos Fejedelem meghagyása szerint a meghívott világiak és egy­ háziak június elsején reggel hét órakor gyűljenek össze a Fejedelem nagytermében, ahol kinek-kinek egyenként kijelölik a helyét. II. Mihelyt helyüket valamennyien elfoglalták, a Nagyságos Fejedelem min­ denkit komolyan figyelmeztet, nehogy bárki is, akár világi, akár egyházi, felhívatlanul valamit is mondjon vagy beszéljen. III. A Fejedelem Dávid Ferencet azon a címen idézi meg, hogy az egyházköz­ ségek hitújítónak mondják, őt a terem közepére vezetik, és ott bizonyos, arra ki­ jelölt személy meg fogja kérdezni tőle, vajon szerzője-e annak a hittételnek, mely állítólag eltér korábbi tanításaitól. IV. Ha D. Ferenc e tényt tagadná, akkor tanúk és iratok által rá fogják ezt bizonyítani. V. Ha azonban azt mondaná, hogy ez a valóság, és makacsul igyekezne ezt megvédeni, akkor Blandrata doktor, annak az egyháznak a seniora, amelynek D. Ferenc a superintendense volt, és e felekezetnek többi papja, valamint a többi erdélyi meg magyarországi egyházközség be fogja bizonyítani az írások alapján és élőszóban, hogy Dávid Ferencnek ez a hittétele nemcsak új, hanem istenkáromló is. VI. Minthogy azonban ebben a tárgyban már volt egyszer kiadva nyilvános tiltó rendelet, nehogy valaki a vallás dolgában az egyházba valami újat bevezessen, ezért e kérdésben utólagos disputára szükség nincsen, hanem mindenekelőtt annak a vallásnak tudorai fejtik ki, hogyan kell vélekedni D. Ferencről. VII. Mihelyt erre a kérdésre kerül sor és D. Ferencet az övéi ítélete alapján tévelygőnek és újitónak jelentik ki, a többi tudor és isten igéjének szolgája egyen­ ként kifejti véleményét e tárgyban, s miután valamennyiük felfogását a közösség előtt írásba foglalják, a Nagyságos Fejedelem a tanáccsal együtt megvizsgálja, hogy milyen intézkedésekre lesz majd szükség.

6. Nagyon szerettem volna és szüntelen kértem a Fejedelmet, hogy a peren ne legyek jelen, de akaratának engedelmeskednem kellett. Június elsején napkeltekor a Fejedelem saját kezével írott üzenetben szólított föl, hogy hét órakor legyek ott. Sokaktól körülvéve vonultam be a terembe. Azt figyeltem meg, hogy az aula a kál­ vinista és a szász papok tömegével, valamint a nemességgel van tele. Az udvar­ mester kijelölte mindenki helyét. Engem ezalatt bevezettek a Fejedelem belső háló­ termébe s közben mindent elrendeztek és a helyemet is kijelölték. Miután a for­ mai kérdések elintézést nyertek, belépett a Fejedelem; nekem az u d v a r m e s t e r mö­ gött adtak helyet, jobbomon — amint mondani szokás — a főkamarás ült, ezután következett a kancellár. Elénk asztalt tettek s mellé jogvégzett írnokot, aki min­ denkinek minden szavát írásba foglalja. Ezután bevezették D. Ferencet, mocskosan, porlepetten, remegve: a Nagyságos Fejedelem felszólította, vajon ő-e a szerzője azoknak az újításoknak, amelyeket mindenfelé terjesztenek? Nyomban ezután Blandrata Dávid írásaiból és mondásaiból előadta az istenkáromlásokat, melyeknek lényege a következő: Krisztust semmiképpen sem kell imádni, senkinek semmilyen segítséget nyújtani nem képes stb. Amikor azt kérdezték tőle, vajon hirdette-e eze­ ket, először azt felelte hogy ő Tordán ezeket nem prédikálta. Mégis később, amikor a sok kérdezéssel ezt rábizonyították, beismerte, hogy ez volt az ő véleménye, ezt

Dávid Ferenc és pecsétje

aláírása

tanította és kész megvédeni. Mihelyt azonban a Fejedelem újítással kezdte vá­ dolni, könyörögve még egy nap engedélyezését kérte számára, hogy pontosabban válaszolhasson és felkészüljön annak bizonyítására, hogy ő mindig, kezdettől fogva, ugyanazt tanította. Miután kivezették a teremből, a Fejedelem mindenkit megkér­ dezett, mi a véleménye, vajon engedélyezhető-e számára még egy második nap. Sem az összes világiak, sem a papok közül senki sem akadt, aki emellett érvelt volna, csupán azok, akik körülöttem ültek, javasolták, hogy kérésének teljesítését nem kell megtagadni, nehogy azt mondhassa, nem az igazság törvényével, hanem erőszakkal ítélték el. Így aznap az országgyűlés véget ért. 7. Másnap hét órakor megjelent D. Ferenc, és azt akarta bebizonyítani, ő mindig azt tanította, hogy Krisztust nem kell imádni, és tőle semmi segítséget nem kell kérni. És azt bizonygatta műveiből, hogy nincs semmi más, csak az Atyaisten, az egyetlen és imádandó Isten. Blandrata ezzel szemben társaival együtt azt állította, hogy a vita nem arról folyik, vajon az Atyát imádni kell, hanem arról, vajon tanította-e, hogy Krisztust nem kell imádni. De mikor a Fejedelem D. Fe-

rencet megfeddte, vajon véleménye szerint helyesen járt-e el és azt bizonyította-e, amit kellett volna, bátorságát teljesen elveszítette. Miután a teremből kivezették, a Fejedelem m i n d e n k i t felkért, hogy mondjon véleményt e három kérdésben: Először: magukévá tették-e valaha is D. Ferencnek ezt a nézetét és tanát? Másodszor: vajon ez a tan új-e? Harmadszor: vajon istenkáromlás-e? Elsőnek Blandrata és hívei fejtették ki véleményüket külön-külön. Mindanynyian azt bizonygatták, hogy ők ebben a kérdésben nem értettek egyet D. Ferenc­ cel. Továbbá azt állították, hogy nem is hallottak róla, és hogy ez az egész keresz­ tény vallást felforgatja. Másodiknak a kálvinista és a lutheránus papok következ­ tek, akik ugyanazt hajtogatták, amit Blandrata. Azután D. Ferenc pártjához tar­ tozó nemesekre került a sor, ezeknek állhatatlansága és pálfordulása egyenesen el­ képesztőnek látszott. Először ugyanis mesterük, D. Ferenc ellenében azt állították, hogy ők sohasem hallották tőle ezt a tanítást. Kezdetben nem merték istenkárom­ lásnak nevezni, azután, mégis, ha későn is, annak mondották. Negyediknek az or­ szág előkelőire került sor, közülük azok, akik a Fejedelemtől balra ültek, mind elítélték. Ezután mi következtünk. Azok, akik az én két oldalomon ültek, szintén el­ ítélték. Legvégén a Fejedelem véleménye, amely megegyezett az enyémmel, ez volt: hiszünk az Atyaistenben, Jézus Krisztusban, az ő Fiában és a Szentlélekben, a lényegében egy, személyében három Istenben. Ennélfogva Dávid Ferencnek ezt a nézetét mi is újnak és istenkáromlónak tartjuk. Ilyen előzmények után vezették be D. Ferencet, hogy meghallgassa az ítéletet: a Nagyságos Fejedelem akaratából fogollyá nyilváníttatott. Kalapját a katonák lába alá dobták. A kalap a nyomában haladó követői kezébe került, akik amint ott álldogáltak (ó, micsoda kába dolog, micsoda papok!), azt kezdték kérni, hogy válaszolás végett biztosítsanak számára még egy napot. Vonakodás nélkül engedélyezték. A harmadik nap, miután össze­ gyültünk, az ügy hamar véget ért. Ugyanis mindannyian takarodót fújtak, egyet­ lenegy ember, D. Ferenc vejének a kivételével, akit, minthogy akkor makacsabbul kiállott, bilincsbe is vertek. Igaz, később ő is elpártolt D. Ferenctől. Í m e , a törté­ nete az egész pernek. S. A következő napon, amely pünkösd első napja volt, elég nagy hatású szent­ beszédet tartottam. Amikor azonban a Nagyságos Fejedelmet kötelessége arra szó­ lította, hogy valahova elutazzék, felhatalmazott, hogy akaratom szerint Nagyságát akár Gyulafehérváron, akár Kolozsváron várjam meg. Válaszom az volt, hogy én inkább Kolozsváron szeretném megvárni. Ezért pünkösd másodnapján Kolozsvárra jöttem, ahol a keresztények gyülekezete diadalt ülv2 a D. Ferenc fölött aratott győ­ zelemért, boldogan fogadott. Dicsértessék Isten, és a mi urunk, Jézus Krisztus Atyja, aki azt mondva, nincs béke az istentelenek számára, magát Blandratát, D. Ferenc mesterét, mint ellenséget fegyverezte fel ellene. Most, ha valaki dolgozni akar, annak van mit tennie Erdélyben. Ugyanis minden arianus szégyelli a maga csúfságát. Ó atyák és testvérek a Krisztusban, akik után oly nagyon sóvárgunk, bárcsak itt lennétek, hogy tanítsátok az Isten igéjére szomjúhozó népet. Bocsássa­ tok meg, ha nem írtam elég csiszoltan. Ám, ha itt lennétek, belátnátok, hogy nincs erre időm. Kolozsmonostor, 1579. év. június 9-én. Hozzátok

méltatlan

testvéretek, Leleszi

A bevezetőt írta és a dokumentumokat latinból fordította Bodor András

FÓRUM

Spekuláció vagy alkotó gondolkodás? Az e m b e r e k közötti gondolat-transzfúzió egyik a l a p v e t ő feltétele az, hogy a fo­ g a l m a k n a k m e g k ö z e l í t ő e n azonos t a r t a l m u k legyen a közlő és felfogó t u d a t b a n . K ü l ö ­ n ö s k é p p e n fontos ez a filozófiai e s z m é k t o v á b b í t á s a k o r . V a n n a k évszázadok s o r á n k i jegecesedett fogalmaink, a m e l y e k e t t ö b b é v a g y k e v é s b é azonos é r t e l e m b e n h a s z n á l ­ n a k m é g az e g y m á s r a d ü h ö d t e n fenekedő filozófusok is. (Hiszen érteniük kell egy­ mást, h a n e m is értenek egyet.) A b ö l c s e l e t t ö r t é n e t b e n ilyen megközelítően e g y ö n t e ­ t ű e n h a s z n á l t fogalom a spekuláció is. S í m e , m e g j e l e n t a Korunkban egy filozófiai e s z m e f u t t a t á s a spekulációról* (A dialógus jegyében r o v a t v i t á r a bocsátja), a m e l y „szakít a m ú l t t a l " , s m i t s e m t ö r ő d v e azzal, hogy a filozófiai g o n d o l k o d á s b a n m i l y e n t a r t a l m a t fedett és fed a spekuláció fogalma, z a v a r b a hozza a bölcselet k a t e g ó r i a r e n d s z e r é b e n m a g á t j á r ­ t a s n a k h i t t olvasót, De m i t is m o n d a n a k a filozófia „ k o m p e t e n s e i " a spekulációról? C s a k ötlet­ szerűen s o r o l j u n k fel n é h á n y m e g á l l a p í t á s t . D e s c a r t e s : „ S o k k a l t ö b b igazságot t a ­ lálok az e m b e r e k n e k saját ü g y e i k r e v o n a t k o z ó , r á j u k n é z v e fontos o k o s k o d á s a i ­ ban, a m e l y e k b e n a t é v e d é s n a g y o n h a m a r megbosszulja m a g á t , m i n t a z o k b a n , a m e ­ lyeket h o l m i t u d ó s kieszel ( f a i t . . . des speculation) dolgozószobájában, oly dolgok­ ról e l m é l k e d v e , a m e l y e k n e k n i n c s s e m m i foganatjuk, s m e l y e k r e á n é z v e is legföl­ j e b b azzal a k ö v e t k e z m é n n y e l j á r n a k , hogy m e n n é l t á v o l a b b e s n e k a j ó z a n észjá­ rástól, a n n á l t ö b b ész s m e s t e r s é g k e l l e t t hozzá, hogy v a l ó s z í n ű v é tehesse őket" ( É r t e k e z é s . . . 1906. 17). K a n t : „Elméleti i s m e r e t spekulatív, h a olyan t á r g y r a v a g y t á r g y r ó l v a l ó oly f o g a l m a k r a v o n a t k o z i k , m e l y h e z s e m m i t a p a s z t a l a t b a n n e m j u t ­ h a t n i " (A tiszta ész kritikája. 1913. 407). Lenin F e u e r b a c h o t o l v a s v a megjegyezte m a g á n a k a n é m e t m a t e r i a l i s t a következő m e g á l l a p í t á s á t : „Az ú g y n e v e z e t t s p e k u l a ­ t í v f i l o z ó f u s o k . . . azok a filozófusok, a k i k n e m a f o g a l m a k a t igazítják a dolgok­ hoz, h a n e m ellenkezőleg, a dolgokat i d o m í t j á k fogalmaikhoz." S h o z z á t e t t e : „vö. M a r x s z a l és Engelsszel" (Filozófiai füzetek. 1954. 44). U g y a n i s a m a r x i z m u s m e g ­ teremtői h a s o n l ó k é p p e n v é l e k e d t e k a spekulációról. Közösen í r t m u n k á j u k b a n — A szent családban — p é l d á u l m e g á l l a p í t j á k , hogy „Hegel a spekulatív ábrázo­ láson b e l ü l n a g y o n g y a k r a n valóságos, m a g á t a dolgot m e g r a g a d ó á b r á z o l á s t nyújt. Ez a s p e k u l a t í v kifejtésen belüli valóságos kifejtés a r r a csábítja az olvasót, hogy a s p e k u l a t í v kifejtést valóságosnak, a valóságos kifejtést s p e k u l a t í v n a k t a r t s a " (Művei 2. 1958. 60). U g y a n a k k o r egy tisztán — t e h á t m i n d e n valóságos tartalmat nélkülöző — s p e k u l a t í v gondolkodóról megjegyzik, hogy „ n á l a a s p e k u l a t í v k o n s t ­ rukció m i n d e n z a v a r ó j á r u l é k , m i n d e n k é t é r t e l m ű b u r k o l a t n é l k ü l , p u c é r szépségé­ ben t á r u l a szem elé", s m e g m u t a t k o z i k az is, h o g y a n t e r e m t i m e g a s p e k u l á c i ó látszólag s z a b a d o n ö n m a g á b ó l a priori a t á r g y á t . S végül i d é z z ü n k egy ú j a b b k e l e t ű művet, a Vocabulaire technique et critique de la philosophie (1960) a „ s p e k u l á c i ó " címszót így h a t á r o z z a m e g : „Gondolat, a m e l y n e k nincs m á s célja, m i n t a m e g ­ értés vagy m a g y a r á z a t azzal a g o n d o l a t t a l e l l e n t é t b e n , a m e l y a t e v é k e n y s é g esz* Bretter

György

— Rácz

Győző:

Termékeny

spekuláció.

Korunk,

1968, 3.

köze és a g y a k o r l a t felé t e n d á l (legyen az k ö z h a s z n ú g y a k o r l a t v a g y erkölcsi é r t e ­ l e m b e n v e t t g y a k o r l a t ) " (1019). E kis filozófiatörténeti szemelgetés a r r a enged k ö v e t k e z t e t n i , hogy a k ü l ö n ­ böző k o r o k b a n e l h a n g z o t t s e g y m á s t ó l m e r ő b e n eltérő filozófiai n é z e t e k e t v a l l ó k v é l e m é n y e n a g y j á b ó l azonos: s p e k u l á c i ó n á l t a l á b a n — a g y a k o r l a t t a l , t a p a s z t a l a t t a l k a p c s o l a t b a n álló, valóságos t a r t a l o m m a l r e n d e l k e z ő e l m e t e v é k e n y s é g g e l szemben — a t a p a s z t a l a t t ó l és g y a k o r l a t t ó l e l s z a k a d t ( n e m c s a k eltávolodott!), a g o n d o l k o ­ dás t á r g y á t ó l ö n m a g á t függetlenítő, sőt végső fokon a g o n d o l k o d á s t á r g y á t kieszelő, n e m valóságos g o n d o l a t o k a t és gondolatkifejtést értik. Milyen „spekulációt" v e s z n e k v é d e l m ü k b e ezzel s z e m b e n a K o r u n k - c i k k írói, m i t s o r o l n a k a spekuláció t a r t a l m á b a ? V é l e m é n y e m szerint olyan gondolati m ű ­ veleteket, a m e l y e k az alkotó gondolkodást, n e m pedig a spekulatív gondolkodást jellemzik. É r z é s e m szerint a s p e k u l á c i ó f o g a l o m k ö r é n e k m e g n e m e n g e d e t t kiszélesí­ téséről v a n i t t szó. V e g y ü k csak s z e m ü g y r e azokat a tényezőket, a m e l y e k a szerzők elképzelésé­ ben a spekulatív e l j á r á s o k a t jellemzik, s a m e l y e k e t a m e g h o n o s o d o t t filozófiai fo­ g a l o m h a s z n á l a t b a n á l t a l á b a n n e m s z o k t a k s p e k u l á c i ó n a k n e v e z n i . A t é n y e k r e építő e l v o n a t k o z t a t á s s a l s z e m b e n — a m e l y n e m s p e k u l a t í v — az előzetes a b s z t r a h á l á s b a n k i m u n k á l t f o g a l m a k k a l v a l ó t o v á b b i a b s z t r a h á l á s i m ű v e l e t e r e d m é n y e i v e l „építő" g o n d o l k o d á s — a szerzők szerint — spekuláció. De hiszen ez á l t a l á n o s a n jellemzi az elvont gondolkodást, s így b á r m i l y e n fogalomtól (első a b s z t r a k c i ó e r e d m é n y e ) az új fogalomig vezető ú t s p e k u l a t í v . Ezzel el is m o s ó d o t t a h a t á r v o n a l a s p e k u l á c i ó és az alkotó g o n d o l k o d á s között. (Jellemző, hogy a t a n u l m á n y í r ó k , b á r a c í m b e n csu­ p á n termékenynek jelölik m e g a spekulációt, v a l ó j á b a n a szövegben az alkotó s p e ­ kulációról írnak.) A világ a n y a g i egységének a g o n d o l a t a e b b e n a k o n s t e l l á c i ó b a n a „téves s p e ­ kulációk egész s o r á n á t v á l h a t o t t csak é r v é n y e s szintézist jelentő s p e k u l á c i ó v á " . Vagyis a gondolati szintézist — a m i az a l k o t ó g o n d o l k o d á s t a r t o z é k a — u g y a n ­ csak a s p e k u l á c i ó a k l á b a terelik. I s m é t h a t á r s á v o k h o m á l y o s o d n a k el a v a l ó b a n s p e k u l a t í v ú t o n kidolgozott ókori egység-teóriák és a t u d o m á n y o k e r e d m é n y e i r e é p ü l ő szintézis között. T ö r t é n i k ez azért, m e r t a részről az egészre v a l ó á t m e n e t e t — a m e l y e t a g o n d o l k o d á s egyik n e m feltétlenül s p e k u l a t í v eljárása, a z általánosítás biztosít — n e m k e v é s b é a s p e k u l á c i ó f o g a l o m k ö r é b e gyömöszölik. Ezzel a z t á n vég­ leg e l t ű n i k m i n d e n válaszfal s p e k u l a t í v és n e m s p e k u l a t í v filozófia között, hiszen a k i p r ó b á l t v a g y n e m k i p r ó b á l t f o g a l m a k f e l h a s z n á l á s a a filozófiai á l t a l á n o s í t á s é r d e k é b e n minden filozófiát jellemez. Az a l k o t ó g o n d o l k o d á s egyik büszkeségét, az e x t r a p o l á l á s t , a m é l y s é g é b e n a l a ­ p o s a n m e g i s m e r t részigazság é r v é n y é n e k m e g e n g e d e t t kiterjesztését az egészre szin­ t é n a s p e k u l á c i ó bélyegével l á t j á k el. U g y a n e r r e a s o r s r a j u t a j e l e n s é g e k v a l ó s á ­ gos k ö r n y e z e t ü k b ő l t ö r t é n ő k i e m e l é s e a g o n d o l a t b a n . M a r x , a m i k o r az á r u és p é n z ö n m o z g á s á t vizsgálja, „ s p e k u l a t í v " ú t o n jár, m e r t az elemzés „egy feltételezett á l t a ­ lánosság viszonyítási r e n d s z e r é b e n m e g y végbe". Holott itt is az alkotó g o n d o l k o d á s t i p i k u s e l j á r á s á v a l t a l á l k o z u n k , u g y a n i s gondolati úton, e l v o n a t k o z t a t á s s a l m e g l e ­ h e t tisztítani a jelenségeket, e l t á v o l í t v a bizonyos „szennyező" e l e m e k e t , s e z u t á n a m a g u k t i s z t a s á g á b a n lehet szemlélni őket. H a ez spekuláció, a k k o r m i n d e n m e g ­ i s m e r é s az, a k k o r v a l ó b a n n i n c s k ü l ö n s p e k u l a t í v r á c i ó és m e g i s m e r ő ráció, h i ­ szen a r a c i o n á l i s m e g i s m e r é s m i n d e n m o z z a n a t a a spekuláció h o n p o l g á r s á g á v a l r e n ­ delkezik. Engels m o n d o t t a egy a l k a l o m m a l , h o g y h a a cipőkefét az emlősök o s z t á l y á b a soroljuk, attól m é g n e m fognak t e j m i r i g y e i n ő n i . Az újat t e r e m t ő r á c i ó s e m fogja a s p e k u l á c i ó ö r d ö g a r c á t m a g á r a ölteni azzal, hogy a s p e k u l á c i ó f o g a l o m k ö r é b e sorolják. Ügy hiszem, a szerzők ezen az ú t o n j á r n a k , p e r s z e azért, hogy erről az ö r d ö g a r c r ó l a z t á n e l t ü n t e s s é k a s z a r v a k a t , a kiöltött nyelvet, m o n d v á n : n e m is olyan fekete az ördög, m i n t a m i l y e n n e k lefestik. Persze, hogy n e m , hiszen v a l ó ­ j á b a n n e m is ördög.

T e r m é s z e t e s e n s e n k i t s e m l e h e t a r r a kötelezni, hogy a t ö b b é v a g y k e v é s b é m e g ­ honosodott fogalmak jelölésén n e változtasson v a g y n e h a s z n á l j a t ö b b é r t e l e m b e n őket. A metafizika p é l d á u l fizikán túlit is és antidialektikát is jelent, s ez s e n k i t s e m z a v a r . A f o g a l m a k fejlődésének egyik feltétele a régi é r t e l e m m e g h a l a d á s a .

K é r d é s a z o n b a n : szükség v a n - e a spekuláció g y ö k e r e t v e r t t a r t a l m á n a k f e l a d á s á r a s a r r a , hogy v i s s z a t é r j ü n k r é g feladott é r t e l m é r e ? (A spekulatív eredetileg v a l ó b a n az elméleti é r t e l m é b e n volt h a s z n á l a t o s és főleg filozófián k í v ü l m a is k a p h a t ilyen t a r t a l m a t . ) S a m i l é n y e g e s : m i l y e n á r o n t ö r t é n i k ez? V é l e m é n y e m szerint e r r e n i n c s szükség, „ n e m éri meg", m e r t a z á r a b o r s o s : m e g n e h e z í t i a steril spekuláció és az alkotó „ s p e k u l á c i ó " közötti m e g k ü l ö n b ö z t e t é s t , felforgatja a r a c i o n á l i s m e g i s m e r é s különböző e l j á r á s a i t jelölő egész fogalomrendszert, f é l r e é r t é s e k r e a d h a t a l k a l m a t azzal, hogy a spekuláció f o g a l m á n a k t ú l t á g h a s z n á l a t a az a l k o t ó g o n d o l k o d á s f u n k ­ cióival k é r k e d i k . H a g y j u k el a szerzők egész levezetéséből a k e r e t e t — azt, hogy a spekulációt a k a r j á k r e h a b i l i t á l n i —, fogjuk fel a spekuláció f o g a l m á b a sorolt és á l t a l u k vizsgált jegyeket a t e r m é k e n y antispekulativ gondolkodás jellemzőiként, s megtaláljuk eb­ ben az í r á s b a n az alkotó ráció ( r e h a b i l i t á l á s r a e g y á l t a l á n n e m szoruló) v o n á s a i n a k r e m e k elemzését. Ügy vélem, a szerzők csakis b e c s ü l e n d ő s z á n d é k a így s o k k a l i n k á b b r e a l i z á l ó ­ dik. Azt a „főként i n d u l a t i töltésű" spekuláció-ellenességet u g y a n i s , a m e l y a köz­ léspolitikára is k i h a t , v a l ó b a n felül kell vizsgálni. De — s z e r i n t e m — ezt n e m a spekuláció r e h a b i l i t á l á s á v a l kell elvégezni. H a n e m i n k á b b azt k e l l e n e fontolóra venni, vajon a „spekuláció-ellenesek" n e m terjesztik-e ki t ú l s á g o s a n a spekuláció fogalmát, s p u s z t á n csak az elvont g o n d o l k o d á s t ó l v a l ó i d e g e n k e d é s m i a t t , é r z e l m i alapon n e m nevezik-e spekulatívnak a valójában n e m spekulatív elmélkedéseket. Ta­ lán i n k á b b a spekulációtól k e l l e n e v i s s z a h ó d í t a n i azokat a z alkotó gondolkodástól eltulajdonított t e r ü l e t e k e t , a m e l y e k v a l ó j á b a n s o h a s e m t a r t o z t a k hozzá, n e m pedig ezeket a t e r ü l e t e k e t m i n t a s p e k u l á c i ó f e n n h a t ó s á g a a l a t t á l l ó k a t v é l t j o g a i k b a visszahelyezni. Balázs

Sándor

Új sorozat — régi koloncok II. sorozat — o l v a s h a t ó a Munkásélet c í m e alatt. N é z e g e t e m a lapot, b ö n g é s z e m cikkeit, s igyekszem m e g l e l n i a m á s o d i k , új sorozat i s m e r t e t ő jegyeit. N é h á n y n y o m b a n szembeötlik. Sok a szép, m ű v é s z i felvétel az ú j s á g b a n , m ű ­ velődési r o v a t a g a z d a g a b b , színesebb, n é m i l e g b ő v ü l t a m u n k a t á r s a k g á r d á j a : i d ő n ­ kint t a n á r o k , tudósok, orvosok, írók e l m é l k e d é s é t , színes írásait, s z a k c i k k é t t a n u l ­ m á n y o z h a t j u k . E l e v e n e b b a s p o r t r o v a t a is, g y a k r a n közöl egyéni h a n g v é t e l ű , r ö v i d megjegyzéseket, k ü l p o l i t i k a i o l d a l á t é r d e k e s kishírek, t ö m ö r , l é n y e g r e t a p i n t ó k o m ­ m e n t á r o k jellemzik. A k e r e s z t r e j t v é n y e k v a g y az olyan r o v a t o k is. m i n t p é l d á u l a Láttuk-hallottuk, v á g y az Orvosi tanácsadó, a r r a v a l l a n a k , hogy a l a p szerkesztősége igyekszik újat, é r d e k e s e b b e t n y ú j t a n i a régi sorozathoz képest. Aki a z o n b a n r á s z á n j a m a g á t és elolvas jó n é h á n y cikket, átnézi t ö b b h ó n a p lapszámait, az bizony t ö r h e t i a fejét, hogy eldöntse, m e n n y i b e n új ez a m á s o d i k sorozat, és az első, felületes b e n y o m á s o n t ú l m i az, a m i l é n y e g r e t ö r ő e n , m é l y r e h a ­ tóan újat j e l e n t e n e ? Nehéz e r r e válaszolni. A Munkásélet u g y a n i s szakszervezeti újság, s m i n t ilyennek, s a j á t o s a k a fel­ adatai, arcéle d ö n t ő m ó d o n elüt a t ö b b i lapétól. Ez n e m is v i t á s . K é r d é s a z o n b a n az, hogy a sajátosság, az eltérés m i b e n n y i l v á n u l j o n m e g ? H o g y a n l á s s a el a l a p különleges f e l a d a t a i t ? És h o g y a n egyeztesse ezeket a t e n n i v a l ó k a t a m i n d e n ú j s á g r a érvényes elvekkel, kötelességekkel? H a g y j u k a z o n b a n a k é r d é s e k e t , e l e m e z z ü k v é g r e m a g á t a z újságot. A k o m m u n i s t a sajtónak, de azon b e l ü l is a m u n k á s ú j s á g o k n a k , szakszervezeti l a p o k n a k jellemző, n e m e s h a g y o m á n y u k volt, hogy a szó szoros é r t e l m é b e n a d o l ­ gozók í r t á k . E z e k b e n a l a p o k b a n s ű r ű n j e l e n t e k m e g a levelezők, ö n k é n t e s helyi tudósítók, egyszerű e m b e r e k k i s e b b - n a g y o b b írásai.

Mit t u d n a k e r r ő l a h a g y o m á n y r ó l a Munkásélet szerkesztői? Ügy tetszik, n e m sokat. M e r t a l a p b a n l á m p á s s a l kell k e r e s n i a dolgozók leveleit. N é h a h e t e ­ k e n á t egyet s e m lelni. F ö l ö t t é b b m e g g o n d o l k o z t a t ó jel. K é r d é s e k t ö m e g é t veti fel: k i k o l v a s s á k a lapot, m i l y e n a szerkesztők és az olvasók k a p c s o l a t a ? M i l y e n h a t á s t v á l t a n a k ki a m e g j e l e n t cikkek a dolgozók k ö r é b e n ? H o g y a n r e a g á l n a k az olvasók a l a p b a n felvetett k é r d é s e k r e ? A k á r elölről, a k á r h á t u l r ó l k e z d j ü k t a n u l m á n y o z n i az újságot, n e m k a p u n k választ ezekre a k é r d é s e k r e . L e g f e n n e b b felfigyelünk egy, az előbbivel r o k o n ­ j e l e n s é g r e : a l a p b a n n e m o l v a s h a t u n k v i t a i n d í t ó írásokat, s e m válaszokból, hoz­ zászólásokból, kiegészítésekből k i k e r e k e d ő e s z m e c s e r é k e t . M i n d e z e k u t á n p e d i g j o ­ gos g y a n ú t á m a d a z e m b e r b e n : ú g y lehet, n e m az a b a j , hogy a l a p szerkesztői n e m i s m e r i k a m u n k á s s a j t ó régi h a g y o m á n y a i t , h a n e m i n k á b b a r r ó l v a n szó, hogy a m u n k á s o k n e m i s m e r i k az újságot. É r d e m e s ezen elgondolkozni. A l a p szerkesztősége a z o n b a n — a jelek szerint — n e m sokat t ö r ő d i k ilyesmi­ vel. L e g a l á b b i s e r r e v a l l a c i k k e k m e g í r á s á n a k módja, a h a n g v é t e l , az egyes o l d a ­ lak megszerkesztése, „tördelése", végső fokon a z í r á s o k egészének „összeállítása". M e r t a r i p o r t o k , tudósítások, v e z é r c i k k e k , v é l e m é n y c i k k e k , jegyzetek j a v a ú g y k é ­ szül, hogy n e m az olvasók széles t ö m e g é h e z szól, h a n e m . . . nos, azt m á r n e h é z v o l n a eldönteni, hogy kihez, csak a n n y i t á l l a p í t s u n k meg, h o g y t ö b b s é g ü k száraz, f a n t á z i á t l a n u l m e g í r t cikk, i n k á b b i l l e n é n e k v a l a m e l y v á l l a l a t t e r m e l é s i é r t e k e z l e t é ­ n e k b e s z á m o l ó j á b a , s e m m i n t egy k ö z p o n t i l a p b a . Ez a z o n b a n súlyos m e g á l l a p í t á s , ezt igazolni, i n d o k o l n i kell u g y e b á r ? S o r a k o z ­ zanak hát a példák. Az 1968. m á r c i u s elsejei s z á m b a n , a m a r o s v á s á r h e l y i m ű t r á g y a g y á r a t i s m e r t e t ő c i k k b e n ezt o l v a s h a t j u k : „ . . . megfigyelték, h o g y a s a l é t r o m o s g á z - t u r b ó k o m p r e s s z o ­ r o k n e m kielégítő t e l j e s í t m é n y e csökkenti a z a m m ó n i u m n i t r á t - t e r m e l é s t . Sok k u t a ­ tás, t u d o m á n y o s a n m e g a l a p o z o t t s z á m í t á s a l a p j á n a m é r n ö k azt a k ö v e t k e z t e t é s t v o n t a le, h o g y e z e n t ú l n e a t u r b ó k o m p r e s s z o r o k szolgáltassák az o x i d á l á s h o z s z ü k s é ­ ges levegő-többletet, e h e l y e t t h a s z n á l j á k fel a l é g s z e p a r á l ó b e r e n d e z é s s ű r í t e t t l e v e ­ gőjének a fölöslegét." Egy v e g y é s z m é r n ö k n e k t a l á n m o n d a n a k v a l a m i t e sorok, de m i t m o n d a n a k a z olvasók s o k a s á g á n a k ? És m e n n y i r e teszik h a s z n o s a b b á , n é p s z e ­ rűbbé a lapot? Az á p r i l i s 12-én m e g j e l e n t A megtalált láncszem című írásban találhatók a kö­ vetkező m o n d a t o k : „ M á s m e g o l d á s t k e l l e t t k e r e s n ü n k s v é g r e p á r h é t t e l ezelőtt m e g ­ t a l á l t u k azt a l á n c s z e m e t , a m e l y l e h e t ő v é teszi, hogy folytassuk és á l l a n d ó s í t s u k az akciót, s i l y k é p p e n szervezett f o r m á b a n h a s z n o s í t s u k eddig szerzett t a p a s z t a l a t a i n ­ kat. A r r ó l v a n szó, hogy a volt M u n k a s z e r v e z é s i osztályt n a g y j á b ó l felszámoltuk, (csupán egy k i s l é t s z á m ú a l k a l m a z o t t m a r a d t , a k i k e z e n t ú l a bérezési k é r d é s e k k e l foglalkoznak), s h e l y e t t e új szolgálatot, a T e r m e l é s - és m u n k a s z e r v e z é s i osztályt léte­ sítettük." H o r r i b i l e dictu! M e g s z ü n t e t t é k a M u n k a s z e r v e z é s i osztályt és h e l y e t t e a T e r m e l é s - és m u n k a s z e r v e z é s i osztályt létesítették! Ez aztán a felfedezés! Ez h á t az a titokzatos, elveszett, sokat keresett, de most m e g t a l á l t láncszem. A m i a z o n b a n — t r é f á n i n n e n és t ú l — lehet, hogy az ü z e m b e n hasznos, b e v á l t átszervezés, ilyen t á l a l á s b a n a z o n b a n kissé nevetséges. N e folytassuk a sorolást, e n n y i b ő l is k i d e r ü l , mi az idézett í r á s o k közös jel­ lemzője: szerzőik sok e m b e r r e l b e s z é l g e t n e k az ü z e m b e n , g o n d o s a n feljegyeznek m i n d e n t , t ö m ö t t t a r i s z n y á v a l t é r n e k haza, de a z t á n n e m t u d n a k m i t k e z d e n i a n y a ­ g u k k a l . I g é n y t e l e n ü l m e g í r t j e l e n t é s e k e t t e s z n e k közzé, o l y a n í r á s o k a t , a m e l y e k b e n h e m z s e g a sok a d a t , szakkifejezés, s z a k m a i leírás, de a m e l y e k b e n n y o m a sincs az újságírói l e l e m é n y n e k , a tollforgatás sok-sok fogásának, az á l t a l á n o s í t á s r a , m é l y e n ­ l á t á s r a t ö r e k v é s n e k . E m i a t t a z ilyenfajta c i k k e k s z ü r k é k , u n a l m a s a k és l e g f e n n e b b a szóban forgó ü z e m dolgozóinak m o n d a n á n a k v a l a m i t , azok viszont a t e r m e l é s i gyűléseken elhangzott ismertetések alapján sokkal többet t u d n a k m á r e problémák­ ról. M i r e j ó k h á t az ilyen írások? N e m b o c s á t k o z u n k hosszabb fejtegetésbe, c s u p á n megjegyezzük, hogy az effajta ü z e m i r i p o r t o k ideje rég lejárt. Ma m á r sokkal i n ­ k á b b az á l t a l á n o s a n é r t é k e s í t h e t ő t a p a s z t a l a t o k r ó l í r u n k , f i g y e l m ü n k k ö z p o n t j á b a a dolgozó e m b e r t állítjuk, m ű s z a k i és közgazdasági r é s z l e t e k h e l y e t t t ö b b e t í r u n k a szociológiai, pszichológiai k ö r n y e z e t r ő l , a m u n k á s o k közérzetéről, á l t a l á n o s m ű v e l t ­ ségéről, s z a k m a i képzettségéről, erkölcsi „hozzáállásáról".

Ilyesmiről viszont alig-alig o l v a s h a t u n k a Munkáséletben. Ha csupán e lap n y o m á n t á j é k o z ó d n á n k az ü z e m i m u n k á s s á g élete felől, a k k o r ú g y t ű n h e t n e , h o g y szinte kizárólag a t e r m e l é s k é r d é s e i é r d e k l i k a dolgozókat, bizonyos m é r t é k b e n m é g a m ű k e d v e l é s , a film, sport, itt-ott pedig a k l u b é l e t . M á s s e m m i . M e r t v a j m i k e v e ­ set t u d u n k m e g az i p a r i dolgozók erkölcsi életéről, f o g a l m a t s e m a l k o t h a t u n k a r r ó l , hogy családi gondjaik v a n n a k - e , hogy m i l y e n a férfiak és nők, öregek és fiatalok, a szakképzett és s e g é d m u n k á s o k k a p c s o l a t a a v a g y a g y á r v e z e t ő k és a z a l k a l m a z o t ­ t a k t ö b b s é g é n e k viszonya. A r r ó l is csak hozzávetőleges k é p e t a l k o t h a t u n k , m i l y e n a dolgozók s z a b a d i d ő - g a z d á l k o d á s a , h o g y m ű v e l ő d é s r e , testedzésre, h o b b y k r a fordít­ j á k - e idejük j a v a részét, v a g y a k o c s m á b a n ü l d ö g é l n e k . Azt s e m igen t u d j u k , h o g y például a n ő k h o g y a n öltözködnek, m i t főznek, á l t a l á b a n m i k é n t b i r k ó z n a k m e g a m á s o d i k m ű s z a k v a g y a g y e r m e k n e v e l é s gondjaival. N e m , m e r t a l a p a m u n k a ­ helyen k í v ü l l e g f e n n e b b csak a m ű v e l ő d é s i h á z b a és a l a b d a r ú g ó p á l y á r a kíséri el a m u n k á s o k a t , o t t h o n u k b a n e m p i l l a n t be, t á r s a s á g i é l e t ü k k e l keveset törődik, lelkivilágukat figyelmen k í v ü l h a g y j a . É p p e b b e n az egysíkú l á t á s m ó d b a n n y i l v á n u l m e g l e g i n k á b b a lap k o r s z e r ű t ­ lensége. Hiszen a t u d o m á n y o s - m ű s z a k i fejlődés azt bizonyítja, hogy a t e r m e l é s r e n d ­ kívül bonyolult, sok tényezőtől függ, s azok között az alanyi, e m b e r i feltételek éppoly fontosak, m i n t a t á r g y i tényezők. E felismerés n y o m á n a l k a l m a z n a k m a m á r a fejlett i p a r i á l l a m o k b a n gyári l é l e k b ú v á r o k a t , szociológusokat, e felismerés a l a p ­ j á n végeznek ü z e m i pszichológiai kísérleteket, k o n k r é t szociológiai felméréseket, köz­ v é l e m é n y - k u t a t á s o k a t s a m u n k a m e g s z e r v e z é s é b e n t e k i n t e t b e veszik a gépek m i ­ nőségét és a közgazdasági s z á m í t á s o k a t éppúgy, m i n t a zajok v a g y a m ű h e l y f a l a k színének l é l e k t a n i h a t á s á t . K ü l ö n kell foglalkozni a Munkásélet nyelvezetével. Hogy egy l a p h a t é k o n y s á g a , é r t é k e m e n n y i b e n függ nyelvétől, azt n e m s z ü k s é ­ ges b ő v e b b e n m a g y a r á z n i . F o g l a l k o z z u n k c s u p á n a felelősség k é r d é s é v e l , és a r r a m u t a s s u n k rá, hogy m i n é l t e k i n t é l y e s e b b t á r s a d a l m i szervezet áll egy újság mögött, a n n á l fontosabb, tiszteletet é b r e s z t ő b b a h a n g j a s a n n á l n a g y o b b b a j , ha ez a h a n g színtelen v a g y fülsértő, b o t l a d o z ó vagy p a l l é r o z a t l a n . I d é z z ü n k n é h á n y p é l d á t . Az 568-as s z á m vezető c í m e : A lelkes, odaadó munka jutalma. A két h é t t e l k é s ő b b m e g j e l e n t s z á m n a k ez a v e z é r c í m e : A lendületes, alkotó munka jutalma. Ez a kis e g y h a n g ú s á g a z o n b a n n e m a l e g n a g y o b b b a j , c s u p á n szép­ séghiba, k é n y e l m e s s é g r e , esetleg n y e l v i f a n t á z i á t l a n s á g r a vall. M i t szóljunk a z o n b a n az a l á b b i m o n d a t o k h o z ? A S z á s z r é g e n b e n g y á r t o t t c s ó n a k o k r ó l így í r n a k : „ N a g y h i d r o d i n a m i k a i ellen­ állásuk, f o r m á j u k p r a k t i k u s s á teszi őket a jeges vizeken v a l ó j á r á s r a is." Egy vezércikkben ilyesmit í r n a k : „...azokat a h i á n y o s s á g o k a t , a m e l y e k n e g a t í v k i h a ­ tással v a n n a k a v á l l a l a t o k . . . " M á s h o l : „ . . . m á r t ö b b ilyen kiszállásuk volt D á n f a l ­ v á r a és M a d a r a s r a . . . " A h a r g i t a i k a o l i n b á n y á v a l k a p c s o l a t b a n azt állítják, hogy a vezetőség a b a l e s e t e k e l h á r í t á s á r a „ . . . s z á m o s i n t é z k e d é s t hozott", a m u n k a v é d e l m i szabályok m e g s é r t ő i v e l s z e m b e n p e d i g t ö b b „fegyelmi b ü n t e t é s t hozott". Egy szé­ kely favágót így b e s z é l t e t n e k : „Ezek olyanok, hogy r i t k a s á g , n e m c s a k itt, a szek­ t o r u n k b a n híresek, h a n e m az egész I F - b e n . " K o m m a n d ó n a r i p o r t e r „rosszul m e n ő v á g t e r e k " - k e l találkozott. A Munkáséletből t e h á t m e g t u d j u k , hogy a csónakok járnak a vizen, a v á g t e r e k mennek, a b ü n t e t é s e k e t hozzák, úgyszintén az i n t é z k e d é s e k e t is, a h i á n y o s s á g o k ki­ hatással vannak, a költségeket fel l e h e t számolni, hogy a z o n b a n az I F micsoda, azt m a g u n k n a k kell k i t a l á l n u n k . T a l á n — I n g a t l a n F o r g a l o m , I n s t i t u t u l F a r m a c e u t i c vagy l e g y ü n k j ó i n d u l a t ú a k , és t a l á l j u k ki, hogy î n t r e p r i n d e r e a F o r e s t i e r ă ? T a l á l g a ­ tások helyett a z o n b a n megjegyezzük, hogy a n y e l v t a n n a k s z a b á l y a i v a n n a k , a m e ­ lyeket a tollforgatónak t u d n i a kell; k u t y a k ö t e l e s s é g e . A m a g y a r n y e l v t a n szerint p e ­ dig a hiányosságok h a t n a k és n e m k i h a t á s s a l v a n n a k , az e m b e r e k i n t é z k e d n e k és n e m i n t é z k e d é s e k e t h o z n a k , a m ű k e d v e l ő k k i s z á l l t a k D á n f a l v á r a és n e m kiszállá­ suk volt, a s z e k t o r n a k részleg a m a g y a r megfelelője. H a pedig m á r a megfelelő s z a v a k r ó l v a n szó, m o n d j u k meg, hogy a l a p szer­ kesztőinek e t e k i n t e t b e n n a g y o n sokat kell m é g t a n u l n i o k . És t u d n i o k kell, hogy a m i „elmegy" a k ö z n a p i beszédben, azt n e m illik í r á s b a n , — de k ü l ö n ö s e n címben — h a s z n á l n i . M á r p e d i g a kassza, k a n t i n és egyéb idegen s z a v a k c í m e k b e n , k é p a l á ­ í r á s o k b a n s z e r e p e l n e k s ű r ű n . M á s e s e t e k b e n pedig az egyes v á l l a l a t o k , g y á r a k n e ­ v é n e k fordítása h i b á s . A t e m e s v á r i Uzinele M e c a n i c e így j e l e n i k m e g m a g y a r u l a

l a p b a n : M e c h a n i k a i Ü z e m e k . Holott a helyes f o r d í t á s a ez: F é m i p a r i M ű v e k . A v á g t e r e k vezetőit k ö v e t k e z e t e s e n ,,vágtérkezelő"-nek írják, holott „kezelni" — a szó e r e d e t é b ő l következően — c s u p á n gépet, szerszámot s egyéb kézzelfogható eszközt, t á r g y a t lehet, n e m a t ö b b ezer h e k t á r k i t e r j e d é s ű v á g t e r e k e t . A segesvári fajanszés ü v e g g y á r a t „fajansz és ü v e g k o m p l e x u m " - n a k n e v e z i k (kötőjel n é l k ü l ) holott a m a g y a r b a n ü z e m e k e t — egyelőre — n e m szokás k o m p l e x u m o k n a k nevezni. N e m egy e s e t b e n el is t e k i n t e n e k a fordítástól, z s a r g o n j u k n a k megfelelően n e m „vesznek" f á r a d s á g o t a fordításhoz. A fordítás mellőzéséből a z u t á n ilyen vegyesfel­ v á g o t t - s z e r ű m o n d a t o k s z ü l e t n e k : „A csíkszeredai OCL C o m e r ţ u l m i x t m i n t e g y 100 egységének j a v a r é s z e . . . " , és ilyen c í m e k : A marosvásárhelyi Műtrátya (ty-vel!) Kombinát, Rekordidő a tervezett paraméterek elérésében, Az Azomure nál gyártott műtrágya nagyban szaporítja a terméshozamot. Az is jellemző, hogy egyes idegen s z a v a k a t , m i n t p é l d á u l a kombinát, akció, navétázás, dinamikus, komplexum, kultúr, energia, kollektív, gyakran használnak. T é v e d é s n e essék, n e m h e l y e z k e d ü n k v a l a m i e l a v u l t p u r i z m u s á l l á s p o n t j á r a (lám, p u r i z m u s t í r u n k ) , n e m k ü z d ü n k á l t a l á b a n és m i n d i g , m i n d e n idegen kifejezés el­ len, de t i l t a k o z u n k a k k o r , a m i k o r a z idegen s z a v a k h a s z n á l a t a m á r a h a n y a g s á g , felelőtlenség, a t u d a t l a n s á g jele, a k ö v e t k e z m é n y e p e d i g nyelvrontás. E tekintetben a Munkásélet vezet, méghozzá v e r e t l e n ü l . Nincs m é g egy hazai m a g y a r n y e l v ű la­ p u n k , a m e l y n e k a nyelvezete a n n y i r a kezdetleges, csiszolatlan, i g é n y t e l e n és h i b á k ­ tól t e r h e s volna. Jól t u d j u k , a l a p r ó l rajzolt teljes k é p n e m v o l n a ilyen „ n e g a t í v k i h a t á s ú " . A m i n t az elemzés elején r á m u t a t t u n k , bizonyos j a v u l á s is t a p a s z t a l h a t ó . Ezúttal a z o n b a n főleg a z o k k a l a súlyos h i b á k k a l , b a j o k k a l foglalkoztunk, a m e l y e k sokat á r t a n a k a z ú j s á g n a k , s a m e l y e k o r v o s l á s a föltétlenül szükséges a h h o z , hogy ez a fontos k ü l d e t é s ű , jelentős újság sikeresen teljesítse n e m e s h i v a t á s á t . Herédi

Gusztáv

Lelkiismeret és tudomány T h e o d o r B i l l r o t h jeles bécsi professzor a m ú l t század végén azt m o n d t a : „Az a sebész, a k i v a l a h a m e g k í s é r l i , hogy szívsebet v a r r j o n össze, biztos lehet b e n n e , hogy k o l l é g á i n a k m e g b e c s ü l é s é t m i n d ö r ö k r e eljátszotta." E n n e k e l l e n é r e k é t évvel Billroth h a l á l a u t á n — 1896. s z e p t e m b e r 9-én — L u d w i g R e h n elvégzi a z első szív­ v a r r a t o t , s ezzel m e g n y i t j a a szívsebészet útját. A s z e r v á t ü l t e t é s , de k ü l ö n ö s e n a s z í v á t ü l t e t é s etikai k é r d é s e i t — v é l e m é n y e m szerint — m a is eltúlozzák. Ezt teszi H o l á n T i b o r is, aki Szívátültetés és humaniz­ mus c í m ű c i k k é b e n (Korunk, 1968. 4) tiszteletre m é l t ó lelkesedéssel, szívvel-lélekkel véd egy olyan á l l á s p o n t o t , a m e l y — e n y h é n szólva — t ú l h a l a d o t t . A s z í v á t ü l t e t é s e k v a l ó b a n r e n d k í v ü l f e l z a k l a t t á k m i n d az orvosi körök, m i n d a lai­ k u s t ö m e g e k h a n g u l a t á t . B a r n a r d d o k t o r b á t o r s á g á t , t u d á s á t dicsérték, c s o d á l t á k szak­ é r t ő k és a v a t a t l a n o k szerte a világon. L e g a l á b b a n n y i t í r t a k , beszéltek róla, m i n t egy h o l l y w o o d i filmcsillagról v a g y egy h í r e s futballistáról. N é h á n y n y u g a t i l a p b a n f e l h á b o r o d o t t t i l t a k o z á s o k és t á m a d á s o k is j e l e n t e k m e g ellene. Mégis t ú l z á s n a k t a r t o m azt az állítást, h o g y a s z í v á t ü l t e t é s e k a k ö z v é l e m é n y t és az o r v o s t á r s a d a l m a t k é t n a g y t á b o r r a o s z t o t t á k v o l n a ; vagyis hogy „ki ellene, ki m e l l e t t e " ? Az o r v o s t u d o m á n y fejlődésében — a dolgok t e r m é s z e t é n é l fogva — m i n d i g volt és m i n d i g lesz egy beteg, aki v a l a m e l y m ű t é t e t először szenved el, és n y i l v á n kell l e n n i e egy o r v o s n a k is, aki ezt a m ű t é t e t először végzi. Hogy ez a v é g t e l e n ü l hosszú sor hol, m i k o r és kivel kezdődött, azt n e m t u d j u k pontosan, de a z bizonyos, hogy s o h a s e m é r véget. A m o d e r n sebészet t ö r t é n e t e 1846-ban kezdődött, a n a r k ó z i s felfedezésével, az első f á j d a l o m m e n t e s operáció elvégzésével. „Mindaz, a m i azelőtt volt, c s u p á n éjsza­ kája a t u d a t l a n s á g n a k , a k í n n a k és a sötétségben v a l ó m e d d ő t a p o g a t ó z á s n a k " — m o n d j a B e r t r a n d Gosset.

A sebészet úttörői és m i n d a z o k , a k i k u t á n u k k ö v e t k e z t e k , e g y ü t t e s e n é p í t e t t é k fel e t u d o m á n y m a m á r lenyűgöző épületét. Ez a f o l y a m a t n e m volt v i h a r o k t ó l m e n t e s : k é t k e d é s , g y a n a k v á s , sőt v á d a s k o d á s j á r t n y o m á b a n . Mc. Dowellt — az e m b e r i h a s ü r e g b e v a l ó sikeres b e h a t o l á s ú t t ö r ő j é t — n e m a szenzáció izgatta, h a n e m a gyógyítás v á g y a . Kortársait, a X I X . század elején mégis meglepi, sőt m e g r e n d í t i b á t o r cselekedete. Az ő k o r á b a n egy ilyen o p e r á c i ó e r e d m é n y e a sebész b á t o r s á g á t ó l , felelősségérzetétől és egyéni ítélőképességétől füg­ gött. Mc. D o w e l l — é p p e n r á t e r m e t t s é g e r é v é n — jóval megelőzte k o r á t . M a m á r senki sem k é t e l k e d i k a m ű t é t jogosságában. G u s t a v S i m o n h e i d e l b e r g i sebész 1869. a u g u s z t u s 2-án elsőnek távolított el sikeresen e m b e r i vesét. C s e l e k e d e t e a gyilkossági kísérlet h a t á r á n j á r ó szenzációként hatott. A m i m a m á r természetes, az a k k o r i b a n v a k m e r ő s é g n e k számított. S o k a t v i ­ t a t k o z t a k felette, k é r d é s e s volt: h a z á r d j á t é k o s n a k és b ű n ö z ő n e k bélyegezzék-e, vagy pedig v i h a r o s ü n n e p l é s b e n részesítsék. A k k o r i b a n n e m t u d t á k , élhet-e t o v á b b az e m b e r , h a e l t á v o l í t j á k egyik veséjét. S i m o n professzor o p e r á c i ó j a — a v i t á k és v á d a k e l l e n é r e is — az o r v o s t u d o m á n y t ö r t é n e t é n e k egyik fontos, m é g p e d i g igen fontos á l l o m á s a . A vesesebészet születését jelezte. A sort a végtelenségig l e h e t n e folytatni. A p é l d á k a t a z o n b a n c s u p á n a z é r t h o z t a m fel, hogy b i z o n y í t s a m : a s z í v á t ü l t e t é s k é r d é s é b e n s e m „a t u d o m á n y o s felelősségtudat áll s z e m b e n a felelőtlenséggel", m i n t ahogy azt H o l á n Tibor állítja, h a n e m az orvosok azon t ö r e k v é s e j u t kifejezésre, hogy m e g a k a r j á k o l d a n i a h u ­ szadik század e m b e r é n e k egyik l e g n a g y o b b p r o b l é m á j á t . É p p e n ezért, ú g y gondolom, B a r n a r d d o k t o r k e z d e m é n y e z é s e feltétlenül helyes és b á t o r volt, n e m felelőtlen vagy v a k m e r ő . Ez igaz m é g a k k o r is, h a n e m valószínű, hogy a z e m b e r i s z í v á t ü l ­ tetés lesz a k é r d é s m e g o l d á s á n a k egyetlen módja. Hogy n e m az lesz, azt k ö n n y ű e l ő r e l á t n i : a s z í v b e t e g e k s z á m a u g y a n i s többszöröse a s z á m b a j ö h e t ő d o n o r o k szá­ m á n a k . É p p e n ezért a k í s é r l e t e k n e m c s a k ilyen i r á n y b a n folynak, h a n e m műszív behelyezése, v a l a m i n t állati szív á t ü l t e t é s e is s z á m í t á s b a jön. Valószínűleg egy napon m a j d ez u t ó b b i r a is m e g t a l á l j á k a megoldást, m a a z o n b a n m é g v é g t e l e n ü l bonyolult biológiai p r o b l é m á k b a ütközik. H e l y e s n e k t a r t o m H o l á n T i b o r aggályát, a m i k o r a z é r t száll síkra, hogy csak szigorú orvosi k r i t i k a u t á n k e r ü l j ö n n y i l v á n o s s á g r a egy új e l j á r á s v a g y e r e d m é n y , nehogy h i ú r e m é n y e k e t keltsen, m e l y e k e t a jövő esetleg n e m t u d igazolni. A szi­ gorú orvosi k r i t i k a a z o n b a n n e m c s a k e z é r t indokolt, h a n e m a z é r t is, hogy ez az operáció a sebészet k o n t á r a i s z á m á r a h o z z á f é r h e t e t l e n m a r a d j o n . De n é z z ü k meg, h o g y a v a l ó b a n p é l d á t l a n s a j t ó k a m p á n y B a r n a r d d o k t o r r o v á s á r a í r h a t ó - e ? Vajon ez a „ p u b l i c i t á s " e l k e r ü l h e t ő volt-e? S z e r i n t e m n e m ! M e r t a m e n n y i b e n a m ű t é t e t előre b e j e l e n t i k — s v a l ó b a n ezt t e t t é k — a k k o r a sajtót az ügyből k i z á r n i a l e h e t e t l e n s é g g e l h a t á r o s . (Ezt m i n d e n k i elhiheti, aki v a l a ­ mit is t u d a p o l g á r i sajtó m ű h e l y t i t k a i b ó l . ) H a viszont n e m j e l e n t e t t é k v o l n a be, a k k o r súlyos etikai h i b á t k ö v e t t e k v o l n a el. D e h a m á r az e t i k á n á l t a r t u n k , n é z z ü k m e g az e m b e r - k í s é r l e t e k jogosságát. C l a u d e B e r n a r d , a jeles francia filológus, 1856-ban m o n d t a : „Az orvosok n a p o n t a végeznek t e r á p i á s k í s é r l e t e k e t és a sebészek n a p r ó l n a p r a viviszekciót v é g e z n e k betegeken. Lehet t e h á t kísérletezni e m b e r e n , d e hol a h a t á r ? J o g u n k és kötelessé­ günk, h o g y e m b e r e n k í s é r l e t e k e t végezzünk, h a ezzel m e g m e n t h e t j ü k életét, m e g ­ gyógyítjuk, v a g y h a ebből b á r m i l y e n előnye s z á r m a z h a t . Az orvosi és sebészi m o r á l alapelve az, hogy e m b e r e n soha n e v é g e z z ü n k o l y a n kísérletet, a m e l y b á r m i l y e n cse­ kély m é r t é k b e n is k á r á r a lehet." B á r az orvosi s z a k m a saját m a g a a l a k í t o t t a ki és t e k i n t e t t e ö n m a g á r a é r v é ­ nyesnek s z a k m a i és etikai k ó d e x é t , az e m b e r e k e n v é g z e t t k í s é r l e t e k r e v o n a t k o z ó jogszabályok m e g a l k o t á s a mégis sokáig v á r a t o t t m a g á r a . A m á s o d i k v i l á g h á b o r ú idején a k o n c e n t r á c i ó s t á b o r o k b a n kísérletezés címén e l k ö v e t e t t szörnyű t ö m e g ­ gyilkosságok é r l e l t é k m e g az igényt az e m b e r i e s s é g e l v é n e k megfelelő s z a b á l y - t e r ­ vezet kidolgozására. Az E N S Z tíz p o n t b ó l álló t e r v e z e t e k i m o n d j a , hogy b á r m i f é l e kísérletezéshez az egyén ö n k é n t e s beleegyezése szükséges, v a l a m i n t hogy k í s é r l e t e ­ ket csak t u d o m á n y o s a n k é p z e t t személyek f o l y t a t h a t n a k . A v á l l a l t k o c k á z a t p e d i g nem h a l a d h a t j a m e g az esetlegesen e l é r h e t ő cél fontosságát. E m b e r e n v é g r e h a j t o t t kísérletnél t e h á t e l s ő r e n d ű fontosságú a b e t e g é r d e k e , m i v e l n e k i m é g a legtisz­ t á b b szándékú, k i z á r ó l a g g y ó g y í t á s r a i r á n y u l ó k í s é r l e t e k n é l is szüksége v a n t ö r v é ­ nyes v é d e l e m r e . A beleegyezéssel é s felvilágosítással k a p c s o l a t o s a n a z o n b a n f e l m e r ü l egy k é r d é s : l a i k u s személyek m e g é r t h e t i k - e egy-egy kísérlet jelentőségét és k o c k á ­ zatát? A felelősség t ú l n y o m ó része n e m feltétlenül a m ű t é t e t végző orvost t e r h e l i - e ? A kérdésből következőleg az o r v o s n a k is szüksége v a n a r r a , hogy t e v é k e n y s é g é t

törvényileg biztosítsák, vagyis hogy n e kelljen felelősségre v o n á s t ó l t a r t a n i a , h a a s z a k m a á l t a l á n o s a n e l i s m e r t szabályait követi. Az E N S Z tíz p o n t b ó l álló t e r v e z e t é t — k i s e b b - n a g y o b b m ó d o s í t á s o k k a l — a legtöbb o r s z á g b a n elfogadták. H a s o n l ó e l v e ­ k e t t a r t a l m a z a helsinki n y i l a t k o z a t is. I t t v o l n a t e h á t az ideje, hogy ezek az elvek és t e r v e k kötelező erejű t ö r v é n y e s f o r m á t öltsenek. A s z í v á t ü l t e t é s k é r d é s e i t r e n d k í v ü l b o n y o l u l t t á teszi az, hogy egyszerre k é t e m b e r r ő l v a n szó. H o l á n Tibor felteszi a k é r d é s t : „ott á l l h a t - e az orvos, lesve a h a l á l p i l l a n a t á t ? . . . Hol v a n itt a h u m a n i z m u s , az erkölcsi a l a p ? " Vele e g y ü t t m á ­ sok is félnek attól, n e h o g y az orvosok k í s é r t é s t é r e z z e n e k a r r a , h o g y idő előtt e l ­ t á v o l í t s á k a b e t e g v a l a m e l y i k szervét. A m e g o l d á s e b b e n az e s e t b e n is lehetséges. A világ s z a k t e k i n t é l y e i ezt e g y ö n t e t ű e n a b b a n látják, hogy egy i d ő b e n sohase legyen felelős u g y a n a z az orvos v a g y orvoscsoport a h a l d o k l ó d o n o r é r t és a z é r t a b e t e g é r t , a k i n a s z e r v á t ü l t e t é s t elvégzik. Így a d o n o r t kezelő orvos csak a k k o r fogja a b e t e ­ gét h a l o t t n a k n y i l v á n í t a n i , h a teljesen biztos efelől. Az á t ü l t e t ő sebész m i n d a d d i g , a m í g a h a l o t t á n y i l v á n í t á s n e m t ö r t é n i k m e g , s e m m i o l y a n t n e m fog t e n n i , a m i b á r ­ miképpen ártalmas lenne a donornak. K ü l ö n t á r g y a l á s t é r d e m e l , hiszen t a l á n ez a v i t a lényege, hogy m i k o r t a r t s u n k v a l a k i t h a l o t t n a k ? N e m k ö n n y ű k é r d é s ez, m e r t a k l i n i k a i h a l á l n e m m i n d i g azonos a biológiai h a l á l l a l . E b b e n a k é r d é s b e n az etikai p r o b l é m á k m i n d e n e d d i g i ­ nél e r ő t e l j e s e b b e n j e l e n t k e z n e k . H o l á n T i b o r t ö b b p é l d á t idéz a n n a k b i z o n y í t á s á r a , hogy a k l i n i k a i h a l á l b e á l l t a u t á n t ö b b e n felgyógyultak. Az újraélesztés k é r d é s é b e n a t u d o m á n y m é g n e m m o n d t a ki az utolsó szót. Az újraélesztés é r d e k é b e n végzett b o n y o l u l t kezelést á l t a l á b a n a k k o r k e z d i k meg, a m i k o r l e g a l á b b i s v a l a m i l y e n h a l v á n y r e m é n y m é g v a n a b e t e g felépülésére. E l é r k e z h e t a z o n b a n a z az idő, a m i k o r e r r e m á r s e m m i r e m é n y s e m nyílik, s e k k o r felvetődik a k é r d é s : etikus-e t o ­ v á b b folytatni a kezelést? E l l e n p é l d á k sorát l e h e t n e felsorakoztatni, amikor a szív t o v á b b m ű k ö d i k , a b e t e g a z o n b a n d e c e r e b r á l t m a r a d . Ezt a k é r d é s t t e h á t a l a p o s a n és l e l k i i s m e r e t e s e n m e g kell gondolni. Ez a z o n b a n n e m t a r t o z i k a z o k r a , a k i k s z e r v á t ü l t e t é s s e l foglalkoznak, s a sebész ez e s e t b e n is a k k o r j á r el helyesen, ha a d ö n t é s t k i z á r ó l a g a z o k r a bízza, a k i k a b e t e g e t kezelik. Holán Tibor szerint a s z e r v á t ü l t e t é s k l i n i k a i indikációi is n e h é z k é r d é s e k e t v e t n e k fel, hiszen c s a k u g y a n n e h é z b i z o n y í t a n i azt, hogy a m ű t é t b e b e l e h a l t b e t e g e k m a m á r a m ú g y s e m é l n é n e k . Ilyen m e g g o n d o l á s o k a l a p j á n a legtöbb m ű t é t r ő l le k e l l e n e m o n d a n i a a sebésznek. M i é r t o p e r á l j u n k p é l d á u l tüdőt, hiszen igen súlyos tbc-s f o l y a m a t o k m ű t é t n é l k ü l is m e g g y ó g y u l n a k ? A v e s e á t ü l t e t é s s e m a z é r t e t i k u ­ s a b b , m e r t p á r o s szervről v a n szó, s „az élet t o v á b b folyik egy vesével is", h a n e m azért, m i v e l m a m á r c s a k n e m o l y a n jó e r e d m é n y e k e t é r n e k el h a l o t t személyek v e s é j é n e k átültetésével, m i n t h a az élő d o n o r f e l a j á n l o t t a s z e r v e t ü l t e t i k át. M á s k ü l ö n b e n az első v e s e á t ü l t e t é s i k í s é r l e t e k és s z í v b i l l e n t y ű p ó t l ó m ű t é t e k is h a l á l l a l végződtek, m é g s e m j u t o t t eszébe s e n k i n e k t i l t a k o z n i ellenük, s m a m á r szé­ les k ö r b e n a l k a l m a z o t t m ó d s z e r e k . V a n m é g egy p á r v i t a t h a t ó m e g á l l a p í t á s H o l á n T i b o r c i k k é b e n . T ö b b e k között úgy véli, h o g y e l ő b b r e kell helyezni a k u t a t ó c s o p o r t m u n k á j á t egy zseniális k u t a ­ tóénál. K ö v e t k e z é s k é p p e n B a r n a r d o t zseniális k u t a t ó n a k t a r t j a , d e t e t t é t egyéni akciónak tünteti! fel. P e d i g H o l á n Tibor — ú g y t ű n i k — figyelmesen t a n u l m á n y o z t a a B a r n a r d professzor k o r s z a k a l k o t ó k í s é r l e t é r ő l szóló k ö z l e m é n y e k e t , s felfigyelt a r r a , hogy azt is b e j e l e n t e t t é k : B a r n a r d egy 30 t a g ú k u t a t ó c s o p o r t t a l dolgozik, v a l a m i n t azt, hogy csoportjával együtt jelentős e l ő t a n u l m á n y o k a t folytatott első kísérletéhez. É v e k óta m i n d e n t figyelemmel k í s é r t és elolvasott, a m i t az élő s z e r v e k á t ü l t e t é s é ­ ről i r t a k szerte a világon. Hogy a k o l l e k t í v a n e m m i n d e n t a g j a r e n d e l k e z e t t egyenlő döntési joggal, ez m a g á t ó l é r t e t ő d ő . E g y e b e k b e n a k o l l e k t í v m u n k á t m i n t m ó d s z e r t t a r t j u k e l ő b b r e v a l ó n a k , az e r e d m é n y t a k k o r is é r t é k e l j ü k , h a egy e m b e r é r t e el ( F l e m i n g e g y e d ü l fedezte fel a penicillint). V i t a t h a t ó az a z állítás is, h o g y : „a b e t e g é r d e k é b e n é r v e l h e t ü n k - e statisztiká­ val v a g y a túlélt n a p o k s z á m á v a l ? " J e l e n e s e t b e n v a j o n n e m a t ú l é l t n a p o k s z á m a dönti-e el -a legfontosabb p r o b l é m á t , n e v e z e t e s e n , a szervezet i m m ú n - v á l a s z á n a k j e l e n t k e z é s é t ? A közeljövő m i n d e n b i z o n n y a l m e g h o z z a az ezzel k a p c s o l a t o s e r e d ­ m é n y e k e t , s az i m m ú n - v á l a s s z a l k a p c s o l a t o s sok h o m á l y o s k é r d é s t i s z t á z ó d h a t . Összegezve az e l m o n d o t t a k a t : v é l e m é n y e m szerint a legfőbb feladat, hogy az orvosok a v i l á g m i n d e n t á j á n t a n u l m á n y o z z á k és h a s z n á l j á k fel B a r n a r d d o k t o r m ű t é t j é n e k t a p a s z t a l a t a i t . Ez e g y á l t a l á n n e m zárja ki az alapos, a b e h a t ó é r t é k e l é s jogosultságát, a viszolygás és a v i s s z a u t a s í t á s a z o n b a n m i n d e n k é p p e n i n d o k o l a t l a n . Orbán János

SZEMLE Fiatalok

tárlata Köszöntőt szeretnék mondani, de előtte m é g m e g szeretném kér­ dezni a tisztelt Olvasót, emlékszik-e Anton Pavlovics Csehovnak, a nagy orosz realista írónak, a világ legnagyobb n o v e l . . . stb., szóval e m ­ lékszik-e a Panaszkönyv című nyúlfarknyi Csehov-karcolatra? Aki emlékszik, annak dicséretesen jó az emlékezőtehetsége, aki pe­ dig nem emlékszik — vagy, uram bocsa', n e m is olvasta az említett remeket —, annak, szíves engedelmükkel, elmondanám: a karcolat arról szól, hogy egy istenhátamegetti vasútállomáson talál­ ható panaszkönyvbe többen is bejegyzik bejegyezni valóikat, s ily m ó ­ don az írónak sikerül másfél oldalon érzékeltetnie azt a légkört és azt a szellemi szintet, m e l y az illető városkában uralkodik. És ha valaki megkérdezné, miért kell mindezt tudni, akkor itt el is mondanám. Az történt ugyanis, hogy idén júliusban Kolozsvárt a Művészeti Galériában alkalmam volt megismerkedni egy hasonló füzet­ tel. Természetesen n e m szeretném, ha félreértenének: n e m panaszkönyv­ ről van szó, h a n e m az akkor frissiben megnyílt képzőművészeti tárlat emlékkönyvéről. N e m túlzok, ha azt mondom, hogy ez a füzet vezető helyen áll társai között — itt Kolozsvárt —, mert lapjain első ízben találkozhattunk valódi közönséggel, olyannal, aki szokatlan módon a szívén viselte a képzőművészet ügyét, s azonkívül, hogy nevét beje­ gyezte a látogatók névsorába, élesen és hevesen vitatkozott képzelet­ beli ellenfelekkel a közszemlére kitett munkák művészi értékét ille­ tően. Körülbelül így: „Szívem teljes melegével köszöntöm az új nemzedéket!" „Mit keresnek itt, ebben a szép teremben a művészetnek ezek a huligánjai?!!!" „Igazi élménynek bizonyult a kiállítás, és örülök az absztraktok föl­ vonulásának." „Brávó M. — (M. az egyik kiállító) — de elfelejtettél a képedre fölragasztani még három konzervesdobozt!" És itt rögtön következik a tömör válasz is, nyíllal ellátva, nehogy félreérthető legyen: „Marha". És így tovább. B e kell vallanom, hogy ezek után nagyon megörültem ennek a füzetnek, az ellentétes és dühös véleményeknek, s magamban megdi­ csértem a nyilatkozókat — ha n e m is szalonképtelen stílusukért, de őszinteségükért. Szél fuvatlan n e m indul. A kiállítás pedig derekasan

kiérdemelte a dicséretet és a lehurrogást egyaránt. A kettő között csu­ pán az a különbség ez esetben, hogy a lehurrogás mélységesen igazság­ talan volt. Mert ne tagadjuk — az utóbbi idők kolozsvári képzőművé­ szeti tárlatai (talán a múlt téli grafikai kiállítást leszámítva) nem na­ gyon kényeztették el a művészetpártoló közönséget. Mintha valamiféle fáradtság, csöndes közönyösség lengett volna a dolgok fölött, mintegy akadályozva újszerű, izgalmas, sokatmondó alkotások létrehozását. Nem csoda hát, ha ilyen hangulatban a közönség az első frissítően és újsze­ rűen ható jelentkezést azonnal és intenzíven lereagálta. Mert meg­ lepetés volt a Fiatalok Tárlata. De lássuk az előzményeket! Az az alkotási kör, melyhez ezek a fiatal művészek tartoznak, már jó néhány éve működik jól-rosszul Kolozsváron, s jelenleg mintegy hetven tagot számlál. Tagjainak életkora n e m haladja meg a har­ mincöt évet, és szinte nyílt titok, hogy mindeddig rajtuk kívül álló okoknál fogva n e m tudtak együtt, ilyen tömegben kiállítani. Mostani jelentkezésük szorosan összefügg a Képzőművészeti Szövetség vezetősé­ gében beállt változásokkal. És hogy mekkora kár volt eddig is meg­ akadályozni őket a közönség elé járulásban, azt éppen kiállított m u n ­ káik színvonala igazolja. Azt mondottam az imént, hogy megérdemelték, amit a közönség­ től kaptak, és n e m túloztam, mert bárki is nézte m e g a kiállított ké­ peket, nem láthatott egyebet, mint azt, hogy egy olyan fiatal generá­ ció jelentkezett most egységesen, melynek lételeme a jóindulatú nyug­ talanság, az állandó keresés, s amely utakat keres, olyan utakat, m e ­ lyeknek fölfedezése mindenképpen hazai képzőművészetünk sokszínű­ ségét és rangját növelné. És engedtessék meg nekem, hogy megkockáz­ tassam azt a szubjektív meglátást, mely szerint a fiataloknak az az egy­ séges csoportja — így mint csoport — világratekintőbbnek tűnik az előt­ tük járó nemzedéknél, és nincs semmiféle fóbiájuk: nyugodtan kipró­ bálják magukon, a saját vásznukon mindazokat az alkotási módsze­ reket, amelyeket jónak, érdekesnek, merésznek, asszimilálhatónak tar­ tanak. És érdekes módon leggyakrabban éppen azért éri őket bírálat, hogy szolgai módon utánozzák a külföldi mestereket, kozmopolitává silányítva ily módon saját művészetüket. Igen, de ez a vád mindenképpen hamis. Az egyéniség ugyanis, bár­ mekkora és bármilyen erős legyen is az, n e m a semmiből pattan ki, mindjárt teljes villogó fegyverzetben, mint Pallasz Athéné Zeusz fe­ jéből, hanem hosszas útkeresés, vívódás, munka és próbálkozás eredmé­ nyeként alakul ki. Ezer lépést kell megtennie a művésznek különböző hatások bűvkörében, míg végül az ezeregyedik lépése már nem ha­ sonlít az előtte vonulók járásához. Ha tehát egyik fiatal, húsz-egynéhány éves grafikusunk-festőnk egyben-másban hasonlít Vasarelyhez, azért még n e m kell félreverni a harangot, hívni a tűzoltókat, s hideg víz­ zel locsoltatni az illetőt, hogy térjen észhez. S főleg n e m kell kultúrhuligánnak nevezni — mélyen tisztelt tárlatlátogató! Mert a formai modernségen túl azért megvan ezekben a fiatalokban az a felelősségér­ zet, mellyel a művésznek viseltetnie kell azzal a munkával szemben, amelyet végez. És éppen ez az, amiért üdvözölnünk kell jelentkezé­ süket, merészségüket, kísérletező kedvüket egyaránt. És én magam — anélkül, hogy valakit is sérteni kívánnék — jóleső érzéssel nyugtázom

azt a tényt, hogy művészi törekvéseikben föl sem villan annak a vul­ gáris ember-láttatásnak az igénye, mely olyan sokáig uralkodott m ű ­ vészeti életünk felett, s melynek olyan sok „remeke" a múzeumok pin­ céiben nyugszik leltári tárgyként. A m a g a m részéről pedig m e r e m re­ mélni, hogy ezeknek a fiataloknak sikerül olyan eleven művészi mozgást, „képzőművészeti életet" teremteni Kolozsvárt, amilyen m a m é g — saj­ nos — nincsen. S visszatérve a kiállítási emlékkönyvhöz: jól teszi a közönség, ha nyilatkozik. És még jobban tenné, ha módot találna arra, hogy nyilvá­ nosan vitatkozhassék az alkotókkal. Mindkét félnek javára válna ez. A közönség tanulna, a művész pedig szembeállhatna ezzel a furcsa tü­ körrel, ami soha m e g n e m ismételhető módon tükrözné vissza az al­ kotói problémákat, a mesterségbeli tökéletességet v a g y tökéletlenséget, s mindenekfölött a műből kiérzett vagy ki n e m érezhető hitet. Izgal­ mas volna az ilyen nyilvános és őszinte találkozás. S m i n d e n bizonnyal ezek a fiatalok megállnák a helyüket, mert úgy érzem, minden m u n ­ kájukból világít alázatuk a művészet iránt, a művészet erejébe vetett hit. Aragon néhány sorát juttatta eszembe a Fiatalok Tárlata, s mert köszöntőt akarok írni, ezzel zárom a cikket: Annak akinek kisebb gondja is nagyobb mint a kilovaglás s akit nem hat meg az átizzadt szőrzet sem a lovak nyihogása Mindig nagyobb lesz egy kőből vésett ló ahogy itt áll talapzatán felágaskodva örökre Mindig részegítőbb lesz hasztalan sörényével melyet meglebbent a lassan mozduló nap

Florian Alexandru Dzsessz-zenekar

Mihai:

krónika A szabad idő ma már nemcsak jog, hanem társadal­ mi probléma is. A szociológiai vizsgálatok kimutatták, hogy az Egyesült Államokban egyes társadalmi csoportoknak több szabad idejük van, mint amenynyit tudásuk, érdeklődésük és hajlamuk szerint jel tudnak használni. A fölösleges szabad idő gyakran elesettséghez, bi­ zonytalansághoz, elidegenedés­ hez vezet, és a korai nyugdí­ jazás sok ember számára a senki földjére való száműzetést jelenti. Ezért azután már a biztosító társaságok sem lelke­ sednek a nyugdíjasokért. E helyzet magyarázatát a pszichológiai kölcsönhatások­ ban kell keresni. Arnold Hutschnecker és Selye János ku­ tatásai minden kétséget kizá­ róan bebizonyították, hogy szoros kapcsolat van az ember megszokott gondolkodása és mindennapi cselekedetei között, hogy a lelkivilág nagymérték­ ben befolyásolja az emberi szervezet egész kémiai funk­ cióját. Az ún. p s z i c h o s z o m a t i ­ k u s vizsgálat egyrészt a lelki­ élet és a test között fennálló kapcsolatot, másrészt azokat a betegségeket igyekszik megál­ lapítani, amelyek e kapcsola­ tok egészségtelen volta esetén keletkeznek, mint például a fekély és a vérnyomás zava­ rai. Hutschnecker szerint az élniakarás és a halniakarás a pszichoszomatika ellentétes megnyilvánulásai. Ha valaki foglalkozását nem szereti, energiája fokozatosan kiszá­ rad, ha viszont szereti, ak­ kor megnő. Az előbbi eset­ ben keletkezik „a halniakarás", az utóbbiban ennek ellenkező­ je, „az élniakarás". Selye ép­ pen azokat a kémiai változá­ sokat vizsgálta, amelyeket a gondolkodás vált ki „az emberi kémiában", vagyis az aggoda­ lom, a stress és a kimerülés hatását az adrenalin-miri­ gyekre. Kiderült, hogy az ál-

A politikai

tudatról

Emlékszem, m á r egyetemi hallgató koromban m e n n y i r e m e g r a g a d o t t K a l l ó s Miklós e l ő a d á s a i n a k teljességre törekvő tömörsége, eszmegazdagsága, m o n d a n i v a l ó j á n a k s o h a s e m öncélú, de m i n d i g c é l r a ­ törő eredetisége, g o n d o l a t m e n e t é n e k szinte áttetszően világos logikája. U g y a n e z e k e t a z e r é n y e k e t fedez­ t e m fel m o s t ú j r a a politikai t u d a t r ó l írott k ö n y v é ­ ben*. Á m é r t é k ü k e t e z ú t t a l megsokszorozza a szó­ b a n forgó m u n k a m é r e t e . Igaz, a k ö n y v 300 l a p n y i t e r j e d e l m ű , de a k á r kétszerese is l e h e t n e , m e r t t a r ­ t a l m a a n n y i r a sűrített, hogy h e l y e n k é n t úgyszólván csak a csontvázig l e m e z t e l e n í t e t t l é n y e g r e szorítko­ zik. A m o n d a n i v a l ó tömörsége a z o n b a n m é g s e m t e l ­ jesen aszkétikus, m e r t az egyéni hozzáállás, a sajátos m e g l á t á s o k , az önálló m e g í t é l é s e k és é r t é k e l é s e k r é ­ vén l é p t e n - n y o m o n friss színfoltot n y e r és főleg so­ hasem nehézkes, mert a minden részletében rend­ szeres és világos t á r g y a l á s i m ó d k ö v e t k e z t é b e n a leg­ b o n y o l u l t a b b k é r d é s e k is szinte ö n m a g u k t ó l b o m l a ­ n a k ki és t á r j á k fel belső t i t k a i k a t . N e m t u d o m , m á s is t a p a s z t a l t a - e m á r , n e k e m m i n ­ d e n e s e t r e m i n d i n k á b b az a b e n y o m á s o m a z u t ó b b i időben, hogy a filozófiai, szociológiai s z a k i r o d a l o m ­ b a n kezd elterjedni egyfajta sajátos „ h o b b y " : a m o n ­ danivaló túlbonyolításának, a szándékosan vargabe­ t ű s gondolatfűzésnek és a h o m á l y o s s z ö v e g - l a b i r i n ­ t u s o k b a n v a l ó b ú j ó c s k á z á s n a k a szenvedélye. M e g l e ­ het, hogy c s u p á n p i l l a n a t n y i k o r t ü n e t , a m e l y e t a k o ­ r á b b a n v á l t o z t a t h a t a t l a n n a k v é l t filozófiai és szocio­ lógiai a l a p f o g a l m a i n k k ö r ü l t á m a d t á t m e n e t i z a v a r okozott, az új k u t a t á s i e r e d m é n y e k , i r á n y o k és s z e m ­ p o n t o k é r t e l m e z é s e k a p c s á n j e l e n t k e z ő fogalmi n e ­ hézségek szültek. De b á r m i n ő t é n y e z ő k okozzák is ezt a helyzetet, s e m m i k é p p e n s e m i n d o k o l j á k . T a ­ núbizonyság erre a tárgyalt könyv, a n n a k minden fejezete, m i n d e n gondolata. Pedig, h a v a l a h o l szá­ m o l n i kell effajta n e h é z s é g e k k e l , a k k o r a politikai szféra k u t a t á s á b a n k ü l ö n ö s k é p p e n . M á r csak a z é r t is, m e r t a politikatudomány m i n t önálló diszciplína m é g j ó f o r m á n alig v á l t le a szociológia k ö l d ö k z s i n ó r ­ járól, és h a v a n m é g a t á r s a d a l m i valóság t é r k é p é n fehér folttal j e l ö l e n d ő rész, a k k o r bizonyosan m i n ­ d e n e k e l ő t t a politika t a r t o z i k ide. I t t v a n m i n d j á r t a legelső k é r d é s , a m i r e a k ö n y v első fejezete k e r e s v á l a s z t : mi a politika, és hol, a t á r s a d a l m i t o t a l i t á s m e l y részében h e l y e z k e d i k el ez a sajátos szféra. J ó l l e h e t a m a r x i z m u s klassziku­ s a i n a k m ű v e i e t e k i n t e t b e n is számos é r t é k e s ú t m u ­ tatást tartalmaznak, a probléma nemcsak, hogy n e m megoldott, de m e g o l d á s a t o v á b b r a is sok n e h é z s é g ­ be ütközik. Az e g y i k r e a szerző egy v i t a s o r á n h í v t a fel a figyelmet, a m i k o r r á m u t a t o t t , hogy a t ö r t é n e l ­ mi m a t e r i a l i z m u s a l a p k a t e g ó r i á i m a i j e l e n t é s t a r t a l ­ m u k k a l n e m a l k a l m a s a k a t á r s a d a l m i valóság k ü l ö n ­ böző közegeinek — és ezen b e l ü l a p o l i t i k a szférá* Nicolae Kallós: Conştiinţa ţifică. Bucureşti, 1968.

politică.

Editura

ştiin­

j á n a k — sokoldalú, átfogó és k i m e r í t ő k ö r ü l h a t á r o ­ lására, jellemzésére. Szükségessé v á l t elmélyült, a l a ­ pos ú j r a g o n d o l á s u k és á t é r t é k e l é s ü k . Ezen a n e h é z s é ­ gen a k ö n y v iróját k o r á n t s e m a spekuláció, h a n e m ellenkezőleg, a g y a k o r l a t é l e s s z e m ű v i z s g á l a t a se­ gíti át. Fejtegetései n e m az á l t a l á n o s f o g a l m a k b ó l kiinduló tétellevezetések, h a n e m a tényleges, jól s z e m ü g y r e v e t t valóság fogalmi á l t a l á n o s í t á s a i . Így j u t el a politikai szféra h á r o m fő összetevőjének — a politikai v i s z o n y o k n a k , a politikai i n t é z m é n y e k n e k és a politikai t u d a t n a k — a felismeréséhez. Egyes b í r á l ó k e b b e n a felosztásban kifogásolnivalót találtak, n e v e z e t e s e n azt, h o g y a politikai viszony és politikai i n t é z m é n y m e g k ü l ö n b ö z t e t é s e logikailag n e m — v a g y l e g a l á b b i s n e m kielégítően — indokolt. A m a r x i s t a szociológia a l a p f o g a l m a i és fogalmi r e n d ­ szere ú j r a á t g o n d o l á s á n a k szükségességét h a n g s ú l y o ­ zó állásfoglalásával a szerző a r r a célzott, hogy az adott e s e t b e n a logikai i s m é r v a k é r d é s e s f o g a l m a k (mindenekelőtt a társadalmi lét—társadalmi tudat, a l a p — f e l é p í t m é n y , s p o n t á n — t u d a t o s , anyagi—szellemi k a t e g ó r i a p á r o k ) függvénye, s m i n t ilyen, m a g a is felülvizsgálásra szorul. A k é t szóban forgó k o m p o ­ nens további struktúraelemzésével a könyv maga szolgáltat n y i l v á n v a l ó bizonyítékot a r r a , hogy a gya­ k o r l a t b a n ez a m e g k ü l ö n b ö z t e t é s feltétlenül jogosult, m e r t hiszen l é t e z n e k egyfelől osztályviszonyok, osz­ tályokon belüli viszonyok, osztályok és p á r t o k k ö ­ zötti viszonyok, n e m z e t e k közti és á l l a m o k közti v i ­ szonyok, vagyis politikai viszonyok, és l é t e z n e k m á s ­ felől p á r t o k , politikai szervezetek és r e n d s z e r e k , á l ­ lamok, vagyis politikai i n t é z m é n y e k . T e r m é s z e t e s e n a politikai viszonyok és i n t é z m é ­ n y e k b e h a t ó elemzését a m u n k a k e r e t e i n e m teszik lehetővé, hiszen t u l a j d o n k é p p e n i t á r g y a a h a r m a d i k összetevő, a politikai t u d a t , a m e l y n e k lényegét a k ö ­ tet m i n t e g y felét k i t e v ő m á s o d i k fejezet taglalja. Itt is m i n d e n e k e l ő t t s z á m o t kell v e t n i a fennálló n e h é z ­ ségekkel, s z e m b e kell nézni m i n d a z z a l , a m i v e l a m a r ­ xista szociológia m é g adós. Meg kell a z o n b a n jegyez­ n ü n k , hogy a szerző t á v o l r ó l s e m törekszik a f e l m e ­ rülő problémák minden áron történő megoldására, e l l e n b e n m i n d e n ü t t t u d a t o s í t j a a létező m e g o l d á s o k p r o b l e m a t i k u s s á g á t . A politikai t u d a t szerkezeti k o ­ o r d i n á t á i n a k m e g v o n á s a m á r ö n m a g á b a n is jó n é ­ h á n y a l a p f o g a l o m felülvizsgálását k í v á n j a m e g . Itt v a n p é l d á u l a polgári ideológia, p o n t o s a b b a n , a polgári politikai ideológia fogalma, a m e l y e t m é g n e m is olyan rég egyszerűen csak lelepleztünk, m e g ­ bélyegző jelzőkkel i l l e t t ü n k , l é p t e n - n y o m o n vissza­ v e r t ü n k , a n é l k ü l a z o n b a n , hogy szigorúan t u d o m á ­ nyos elemzés t á r g y á v á t e t t ü k volna. És l á m , m i h e l y t a l a p o s a b b a n s z e m ü g y r e vesszük, rögtön k i d e r ü l , hogy nagyon is összetett, bonyolult, t ö b b a r c ú , belsőleg el­ l e n t m o n d á s o s jelenséggel á l l u n k szemben, hogy ez az ideológia k o r á n t s e m egységes v a l a m i , t e h á t t u d o m á ­ nyos igényű megítélése és jellemzése differenciált elemzést k í v á n . N e m véletlen, hogy a k ö n y v n e m a polgári ideológia k ü l ö n b ö z ő formáit, i r á n y z a t a i t veszi szemügyre, h a n e m i n k á b b a l a p v e t ő t e n d e n c i á i t igyek­ szik m e g r a g a d n i . Csakis így v á l i k l e h e t ő v é a m a i polgári politikai ideológia ú g y n e v e z e t t m é r s é k e l t - l i -

krónika landó feszültség és félelem, va­ lamint az emberi szervezet le­ romlása között közvetlen öszszefüggés van. Ezek hatása az adrenalin-mirigyekre testi bé­ nuláshoz és szívbetegségekhez vezethet. Selye figyelme a túlterhe­ lésre irányul, ám ennek ellen­ pólusa, a tétlenség ugyanolyan tünetekkel járhat. Éppen ezért a pihenés, a kikapcsolódás nem jelenthet élettelenséget. Célja ugyanis a megifjodás, a regenerálás. Ha a túl sok sza­ bad idő, például a nyugdíja­ soknál, tétlenséget vált ki, ez betegséget okozhat. Ha vala­ ki hosszú időn át testileg és lelkileg aktív volt, s ezt egy­ szeriben tétlenségre váltja föl, akkor könnyen ilyen pszicho­ szomatikus betegségekbe es­ het. Az élniakarás a test meg­ felelő „kémiáját" teremti meg, életkedvet és hosszú életet biz­ tosít. A kiadók és olvasók ta­ lán nem is sejtik, milyen meg­ újító forradalom előtt áll az írásbeliség, a könyvnyomtatás és a sokszorosítás minden for­ mája. A nehézkes írógépek, nyomdák, rotaprintek helyét a jövőben a mikrohullámú elekt­ ronikus gépek veszik át. Júni­ us 9-én az amerikai lapkiadók egyesületének kutatóintézete olyan írógépet mutatott be, mellyel a terepen levő újságíró riportját egyenesen a szerkesz­ tőség termébe kopogtatja le. szalag és kattogás nélkül per­ cenként 1200 szó sebességgel. A különböző típusú és ren­ deltetésű elektronikus és opti­ kai gépeknek ma már egész sora áll kikísérletezés alatt. Közülük csak néhányat emlí­ tünk. A fotokompozíciós elekt­ ronikus rendszerű szedőgépe­ ket általában Photonoknak nevezik. Ezek másodpercenként 800 betűt szednek zajtalanul, szagtalanul és hőképződés nél­ kül. A Linotron a műhold

krónika fényképző apparátusából fejlő­ dött ki. Percenként 68 000 be­ tűt szed ki, és egész lapokat állít össze katódsugár-cső se­ gítségével. Az első nagy ered­ mény egy 32 701 lapos, 81 kö­ tetből álló kiadvány, melyet ezer óra alatt szedett ki (a l i ­ notype rendszerrel százezer órára lett volna szükség). A V i d e o c o m p a képek létreho­ zására fénysugárt használ gyors letapogatású folyamattal. Automatikusan szabályozza a lap-hosszúságot, a fejezetcíme­ ket és a fejezeteket. A színes képközlés — color s c a n n i n g — új módszerrel, mintegy távolból „cinkografálja" a színes képeket. Az ún. Combiscanner elektronikusan jóminőségű másolatokat készít színes képekről távközléssel. A video c a r t r i d g e (a videotekercs) már a jövő évben for­ galomba kerül. A tekercset te­ levíziós antennához kötik, és a képernyőn színes vagy fehér­ fekete formában megjelenik a kép, vagyis tévé-programját bárki maga állíthatja össze. A tekercs szélessége mintegy 1 cm, átmérője 18 cm. Ennek to­ vábbfejlesztése révén életre kelthetők a magazinok képei és általában mindenféle kép. A H o m e f a x (a házi „távíró") 10 másodpercenként zsebszótár nagyságú lapot másol le. A té­ vé kanálisához csatolva az elektromagnetikus jeleket írás­ sá változtatja át. Segítségével rögzíthetők a hírösszefoglalá­ sok, sporteredmények, piaci árak, receptek stb. Az ún. fakszimile-rendszereknek kü­ lönböző variánsai már megha­ ladják az ezret. A legelterjed­ tebb a nagytávolságú Xero­ g r a p h y . Segítségével a napila­ pok és a képeslapok a föld kü­ lönböző részein egyszerre nyomtathatók. A nyomdatulajdonosok örömé­ re ezek az elektronikus, mik­ rohullámú gépek nagyrészt még kísérletezés alatt állanak,

b e r á l i s á g á n belül a z o k n a k a pozitív m o z z a n a t o k n a k , j e l e n s é g e k n e k a felismerése, a m e l y e k erősítése és ösztönzése k o r u n k sorsdöntő p r o b l é m á i m e g o l d á s á ­ n a k egyik előfeltétele. A bonyolult, e l l e n t m o n d á s o s j e l e n s é g e k v i s e l k e d é s e s o h a s e m e g y é r t e l m ű . A polgári politikai ideológia u t i ­ litarista funkciója szemléltetően p é l d á z z a ezt az igaz­ ságot: m i k ö z b e n ez az ideológia a t ő k é s r e n d súlyos­ bodó p r o b l é m á i r a k e r e s megoldást, m i k ö z b e n a z új k ö v e t e l m é n y e k h e z v a l ó „hozzáigazításán" m u n k á l k o ­ dik, ó h a t a t l a n u l bizonyos fokú k r i t i k a i s z e r e p r e tesz szert. T a l á l ó a n szemlélteti ez az ú g y n e v e z e t t polgári p o l i t i k a t u d o m á n y sajátságos k é t a r c ú s á g á t . A k ö n y v M. D u v e r g e r , a n e v e s francia szociológus és p o l i t o ­ lógus szavait idézi, a m e l y e k k i t ű n ő e n j e l l e m z i k ezt a felemás helyzetet. M. D u v e r g e r ú g y véli, hogy m a i f o r m á j á b a n a p o l i t i k a t u d o m á n y kettős — a d e m i s z t i fikálás és a misztifikálás e g y m á s s a l h o m l o k e g y e n e s t ellentétes — funkcióját látja el. Az első t u l a j d o n k é p ­ p e n i h i v a t á s á b ó l fakad, a m á s o d i k viszont egyes k u ­ t a t á s i m ó d s z e r e k k r i t i k á t l a n a l k a l m a z á s á n a k egyenes folyománya. A p o l i t i k a t u d o m á n y — írja — „a k i r á l y koronája, a bíboros palástja, a b í r ó t a l á r j a , a t á b o r ­ n o k csillagai a l a t t ú j r a m e g t a l á l j a az e m b e r t . F e l ­ fedi a k i r á l y pőreségét, megvizsgálja m e z í t e l e n s é g é ­ n e k é r t e l m é t , m e g á l l a p í t j a a n a t ó m i a i torzulásait". A m i n d e n n a p i politikai gyakorlat, a különböző társadalompolitikai mozgalmak sokoldalú megértésé­ hez a p o l i t i k a i ideológia i s m e r e t e m é g k o r á n t s e m elegendő. A v i z s g á l ó d á s n a k b e kell h a t o l n i a a köz­ n a p i v a g y m i n d e n n a p i t u d a t r é t e g é b e is, le kell ásnia azokig a szintekig, a m e l y e k b e n a s p o n t á n poli­ tikai cselekvés forrásai f a k a d n a k . H o g y a n , m i l y e n k u t a t á s o k segítségével közelíthető és i s m e r h e t ő m e g a p o l i t i k á n a k ez a s z u b j e k t í v régiója, személyiség­ s t r u k t ú r á b a n l e r a k o d ó közege? S z á m o s n y u g a t i or­ szágban, különösen p e d i g az A m e r i k a i Egyesült Á l ­ l a m o k b a n v é g z e t t k o n k r é t t á r s a d a l o m t u d o m á n y i fel­ m é r é s e k e r e d m é n y e i joggal e n g e d n e k a r r a k ö v e t k e z ­ tetni, hogy a szociológiai, de főleg a szociálpszicholó­ giai k u t a t á s s z á m á r a ez a terület h o z z á f é r h e t ő és hogy e m ó d s z e r e k r é v é n szerzett a d a t o k a t á r s a d a ­ l o m p o l i t i k a i g o n d o l k o d á s - és m a g a t a r t á s m ó d o k szá­ mos v o n a t k o z á s á r a fényt d e r í t h e t n e k . A m a i a m e r i k a i szociológiai, politikai, szociálpszi­ chológiai i r o d a l o m bőséges a n y a g o t k í n á l n a p j a i n k a m e r i k a i polgársága, a k ö z é p r é t e g e k t á r s a d a l o m l é l e k ­ t a n i (én h o z z á t e n n é m — politikai lélektani) k o o r d i ­ n á t á i n a k m e g r a j z o l á s á h o z . Ezzel k a p c s o l a t b a n a k ö n y v h i v a t k o z i k o l y a n szociológiai és szociálpszi­ chológiai t e k i n t é l y e k m u n k á s s á g á r a , m i n t C. W r i g h t Mills, David R i e s m a n , Erich F r o m m és mások, a k i k ­ nél a politikai éleslátás a t u d o m á n y o s á l t a l á n o s í t á s erejével p á r o s u l , h a s o n l ó k é p p e n u t a l m á s , pozitivista b e á l l í t o t t s á g ú t á r s a d a l o m k u t a t ó k r a , a k i k vizsgálódá­ saik s o r á n bőséges t a p a s z t a l a t i t é n y a n y a g o t h a l m o z ­ t a k fel. Így C. W r i g h t Mills Az uralkodó elit c í m ű m ű v e a pszichopolitikai vizsgálódás és jellemzés k i ­ t ű n ő p é l d á j a . Az elit tagjai — írja Mills — t u d a ­ t á b a n v a n n a k a n n a k , hogy külön osztályt a l k o t n a k . E g y m á s közti v i s e l k e d é s ü k lényegesen eltér attól a m a g a t a r t á s t ó l , a m e l y e t m á s osztálybeliekkel s z e m b e n

t a n ú s í t a n a k . Kölcsönösen elfogadják és m e g é r t i k egy­ mást, kizárólag saját k ö r e i k e n b e l ü l h á z a s o d n a k , igyekeznek, h a n e m is azonosan, de l e g a l á b b h a s o n ­ ló m ó d o n g o n d o l k o d n i és cselekedni. F e l s ő b b r e n d ű erkölcsi n i h i l i z m u s u k az á l l a m i élet v i s z o n y l a t á b a n sajátos és főként v e s z e d e l m e s p o l i t i k a i i m m o r a l i t á s b a n j u t kifejezésre. A felső tizezer e s e t é b e n a p o l i t i k a i züllés n e m egyes e g y é n e k v é t k e ; i t t k o r r u p t a k m a ­ g u k az i n t é z m é n y e k . O l y a n v i l á g b a n , a h o l az ü g y l e ­ tek, a k a t o n a i felkészülés, a p o l i t i k a a k o r p o r á c i ó rendszeréből nyerik létük értelmét, a felsőbbrendű i m m o r a l i t á s i n t é z m é n y e s f o r m á t ölt. A m e r i k a szá­ m á r a a fenyegető v e s z e d e l m e t n e m egyes p r i m i t í v politikusok b a r b á r esztelensége jelenti, h a n e m s o k ­ kal i n k á b b p o l i t i k u s a i n a k n y o m a s z t ó és lapos b a n a ­ litásai, m e g d ö b b e n t ő önelégültsége. Ezek az e m b e r e k s z á m ű z t é k az é r t e l m e t , k ö z h e l y e k r e c s e r é l t é k fel, d o g m á k a t a l k o t t a k t u l a j d o n s z e r e p ü k igazolása és t ö r v é n y e s í t é s e é r d e k é b e n ; ők a téboly r e a l i s t á i ; a valóság cégére a l a t t p a r a n o i á s r e a l i t á s t t e r e m t e t t e k , a m e l y c s u p á n k é p z e l e t ü k b e n létezik: r e a l i t á s k é n t t ü n t e t i k fel a k a p i t a l i z m u s u t o p i k u s képét. A t á r s a d a l m i és ezen b e l ü l a p o l i t i k a i jelenségek pszichikai megközelítése, pszichológiai a l a p r ó l t ö r t é ­ n ő é r t e l m e z é s e m a m á r a p o l g á r i szociológiában is lényegében tudománytörténeti anakronizmus. Annál időszerűbb viszont a fordított i r á n y ú vizsgálódás, a m e l y a t á r s a d a l m i k ö r n y e z e t b ő l , a t á r s a d a l m i létből k i i n d u l v a kísérli m e g a pszichikai j e l e n s é g e k e t m e g ­ magyarázni. A valóban tudományos szociálpszicho­ lógia a l a p g o n d o l a t a az a k ö z i s m e r t m a r x i felfedezés, hogy az e m b e r lényegét t á r s a d a l m i v i s z o n y a i n a k öszszességében kell k e r e s n i . Az e m b e r t á r s a d a l m i r e l á ­ cióinak t ö r t é n e l m i r e n d s z e r é b e n a politikai viszo­ n y o k n a k kivételes szerep j u t . N o h a K a l l ó s k ö n y v e t á r g y á n á l fogva a gazdaság és p o l i t i k a összefüggésé­ ben a p o l i t i k a elsődlegességéről szóló tétel t á r g y a ­ l á s á n a k viszonylag kis t e r e t szentelhetett, ez a gon­ dolat végigvonul a m u n k a egészén, és h a r m a d i k , egyben utolsó fejezetében elsősorban azt k u t a t j a , hogy m i k é n t n y o m j a r á a politikai t u d a t a m a g a j e l ­ legzetes bélyegét a t á r s a d a l m i t u d a t t ö b b i f o r m á j á ­ ra. H a — és ez n e m k é r d é s e s — a politikai viszo­ nyok és i n t é z m é n y e k , s t e g y ü k hozzá, a politikai t u ­ dat ilyen k ö z p o n t i h e l y e t tölt be a t á r s a d a l m i t o t a ­ litás szerkezetében, a k k o r m i n d a d d i g , a m í g e viszo­ nyok, i n t é z m é n y e k léteznek, az e m b e r t á r s a d a l m i lényege a „ h o m o p o l i t i c u s " - b a n s u m m á z ó d i k . U g y a n ­ csak e g o n d o l a t m e n e t é r t e l m é b e n a t á r s a d a l o m l é l e k ­ t a n n a k m i n t viszonylag önálló t u d o m á n y n a k m a g á ­ b a n kell foglalnia a politikai pszichológiát. E gondolatok m á r r é g ó t a m o t o s z k á l t a k b e n n e m , de csak a k ö n y v o l v a s á s a közben f o g a l m a z ó d t a k m e g . B á r a szerzőt elsősorban a politikai t u d a t ideológiai síkja érdekli, és e n n e k t u l a j d o n í t n a g y o b b j e l e n t ő ­ séget, m o n d a n i v a l ó j á n a k végső kicsengése m é g i s egy m o d e r n (vagyis n e m a z a r c h a i k u s , h a n e m k o r u n k t á r ­ s a d a l m a i t kutató) politikai antropológia kidolgozásá­ n a k szükségességét h ú z z a alá. A szerző egy a l k a ­ l o m m a l kifejezetten u t a l t is a r r a , h o g y G. B a l a n d i e r Antropologie Politique c í m ű m u n k á j a valószínűleg

krónika és olyan költségesek, egyelőre nem fenyegetnek zal, hogy a mechanikus ket kiszorítják.

hogy az­ gépe­

Teilhard de Chardin 1955. április 10-én 74 éves ko­ rában New Yorkban halt meg. Több mint 150 tanulmányt írt; ezek java részét Kínában, ahol missziós munkája mellett ré­ gészettel foglalkozott. A je­ zsuita paleontológus és régész T h e P h e n o m e n o n of M a n cí­ mű — halála előtt mintegy húsz évvel írott — művével filozófusként vált világhírűvé. E művének kiadását az egyházi hatóságok sokszor visszautasí­ tották, végül „nem azért, hogy forgalomba hozzák, hanem megőrzés végett", megjelenését kétszáz példányban engedé­ lyezték. Ebben az évben — miköz­ ben bölcseletének népszerűsé­ ge szüntelenül nő — Ameriká­ ban egyszerre három kötetet jelentettek meg Teilhard de Chardin műveiből és életéről. Az egyik L e t t e r s to Two F r i e n d s 1926—1952 címen tevé­ kenységének legalkotóbb kor­ szakában a tudós két nőismerőséhez írott leveleit tartal­ mazza. E levelek őszinteségük­ kel nemcsak a szerző minden­ napi gondjait, hanem szelle­ mi életének fejlődését is tük­ rözik. „Egyre elkeserítőbbnek tartom — írja egyik levelében —, hogy életemet a holt dol­ gok felkutatásában töltsem el", és azt reméli, hogy az evolú­ ció fogalma megadja számá­ ra a kulcsot ahhoz, hogy át­ hidalja a tudomány és a ha­ gyományos vallás között táton­ gó szakadékot. A második, a T h e Life of T e i l h a r d de C h a r ­ din Robert Speaight müve, s Teilhard életét mutatja be. A harmadik mű vaskos sko­ lasztikus munka, és célja Teil­ hard filozófiájának ismer­ tetése. Címe: T h e T h o u g h t of T e i l h a r d de C h a r d i n , szerzője

krónika Emil Rideau francia jezsuita. Kifejti benne a filozófus esz­ méit, gondolatait és azt is pró­ bálja megindokolni, hogy az egyház miért nem engedélyezte soha teológiai műveinek kiadá­ sát. Szerinte azért, mert Teilhard nem volt képes „kimutat­ ni a természet és a természet­ fölötti, a pozitív ésszerűség vi­ lágánál szemlélt történelem és a kinyilatkoztatás történelme közötti feszültséget". Egysze­ rűbben megfogalmazva azért, mert Teilhard túlnőtt a teoló­ gia fojtogató keretein.

új i r á n y t kölcsönöz m a j d a p o l i t i k a t u d o m á n y egyes a l a p f o g a l m a i k ö r ü l zajló jelenlegi v i t á k n a k . A Korunk m ú l t évi d e c e m b e r i s z á m a egy í r á s t közölt K a l l ó s Miklós tollából az ideológia és t u d o ­ m á n y k a p c s o l a t á r ó l , illetve az ezzel összefüggő leg­ ú j a b b v i t á k r ó l . E cikk fő konklúzióját, azt ti., hogy a m a r x i z m u s b a n az ideológia és t u d o m á n y , a p á r ­ tosság és o b j e k t i v i t á s szerves, m e g b o n t h a t a t l a n egy­ séget alkot, joggal v á l a s z t h a t t a v o l n a k ö n y v é n e k m o t ­ tójául. Ez a m u n k a m i n d e n ízében p á r t o s a szó m a r ­ x i s t a é r t e l m é b e n . B e n n e a vizsgálódás — lettlégyen b á r m e n n y i r e is e l v o n t — s o h a s e m v á l i k ö n c é l ú v á , ellenkezőleg, m i n d v é g i g k ö v e t k e z e t e s e n és t u d a t o s a n a m u n k á s o s z t á l y , a szocializmus ügyét szolgálja. É p ­ p e n ez a p á r t o s s á g készteti — m o n d h a t n á m i n k á b b kényszeríti, kötelezi — és teszi képessé a szerzőt a r r a , hogy éles s z e m m e l vizsgáljon, t á r g y i l a g o s a n ítéljen, m i n d e n gondolatot k ö v e t k e z e t e s e n végiggon­ doljon és egy p i l l a n a t r a se szűnjön m e g k r i t i k a i n a k lenni. Sztrányiczki Gábor

Orvostudományi kutatások Marosvásárhelyen

Késő reneszánsz—kora kehely, Nagykadács Kabay)

barokk (Foto

H a r m i n c - n e g y v e n évvel ezelőtt M a r o s v á s á r h e l y or­ v o s t á r s a d a l m á n a k élete s e m m i b e n s e m különbözött a többi erdélyi k ö z é p n a g y s á g r e n d ű v á r o s é t ó l : n é h á n y jó orvos, k e v é s k ó r h á z i ágy, m e g l e h e t ő s e n gyenge k ó r h á z i felszerelés, t u d o m á n y o s m u n k á r a szinte s e m ­ mi lehetőség. 1945 u t á n az Orvosi, Gyógyszerészeti I n t é z e t létesítése e g y c s a p á s r a m e g v á l t o z t a t j a a v i d é k i viszonyokat. Orvosprofesszorok é r k e z n e k a v á r o s b a , k i a l a k u l a klinikai hálózat, m e g i n d u l az orvosképzés, megkezdődik a tudományos munka. A k u t a t ó k m á r az i n d u l á s é v e i b e n érzik a köz­ p o n t i i r á n y í t á s szükségét és l e g t ö b b j ü k m u n k a t á r s a lesz olyan e l i s m e r t s z a k t e k i n t é l y e k n e k , m i n t C. I. P a r h o n , V. D. M â r z a , G r . B e n e t a t o professzor. 1955b e n a z A k a d é m i a új s t a t u t u m a a l a p j á n a z t á n v a l ó ­ b a n a t u d o m á n y o s k u t a t á s egyik országos c e n t r u m á ­ vá v á l i k a v á r o s . M e g a l a k u l a z A k a d é m i a i K u t a t ó ­ fiók O r v o s t u d o m á n y i Osztálya. A szervezés á t m e n e t i h ó n a p j a i u t á n 1956-ban i n d u l m e g a tényleges m u n ­ ka. Miskolczy Dezső a k a d é m i k u s s z e m é l y é b e n a n e u ropatológia e u r ó p a i h í r ű m ű v e l ő j é t k a p t a vezetőjéül az új t u d o m á n y o s i n t é z m é n y , és n é h á n y év m ú l t á n az i d e g k ó r t a n i k u t a t á s o k vásárhelyi iskolájáról be­ s z é l h e t n e k m á r a s z a k e m b e r e k b e l - és külföldön egy­ aránt. Az első é v e k b e n az i d e g k ó r t a n m e l l e t t e n d o k r i n o ­ lógiai, b i o k é m i a i , hepatológiai, e m b r i o l ó g i a i , n ö v é n y ­ biológiai k é r d é s e k k e l , v a l a m i n t a szilikózis p r o b l é ­ m á j á v a l is foglalkoznak az új i n t é z m é n y m u n k a t á r ­ sai. H a m a r világossá v á l i k a z o n b a n , h o g y ez a t ú l széles k ö r ű t e v é k e n y s é g az e r ő k szétforgácsolásához

vezet, ezért a t o v á b b i k u t a t á s o k t á r g y a k é n t n e u r o patológiai t é m á k s z e r e p e l n e k c s u p á n , és k é s ő b b az intézetet is az A k a d é m i a i K u t a t ó f i ó k N e u r o p a t o l ó giai O s z t á l y á n a k n e v e z i k el. A K u t a t ó f i ó k m u n k á ­ j á v a l szervesen beilleszkedik az A k a d é m i a N e u r o l ó ­ giai I n t é z e t é n e k k u t a t ó t e v é k e n y s é g é b e és gyümölcsöz­ teti a r o m á n i d e g k ó r t a n i iskola k i v á l ó s á g a i n a k (Vic­ tor Babeş, G h e o r g h e M a r i n e s c u , C. I. P a r h o n és m á ­ sok) e r e d m é n y e i t . Az A k a d é m i a g o n d o z á s á b a n a k ö z e l m ú l t b a n j e ­ l e n t e t t é k m e g tíz éves m u n k á s s á g u k s u m m á z á s a k é n t összefoglaló t a n u l m á n y a i k a t * a N e u r o p a t o l ó g i a i Osz­ tály m u n k a t á r s a i . M i n t h o g y a közölt dolgozatok n a g y része a n n y i r a speciálisan s z a k m a i jellegű, hogy t a ­ lán m é g az á l t a l á n o s orvos é r d e k l ő d é s i k ö r é n is k í ­ vül esik, ezért e l t e k i n t e k a k ö z l e m é n y e k t a r t a l m i i s ­ m e r t e t é s é t ő l , és i n k á b b az i n t é z e t b e n folyó m u n k á ­ ról szólok, v a l a m i n t k i e m e l e k n é h á n y olyan, a d o l ­ gozatokban szereplő k é r d é s t , a m e l y á l t a l á n o s é r d e k ­ lődésre t a r t h a t igényt. Korunk orvostudományának Achilles-sarka: a kü­ lönböző vírusfertőzés. Néhány nagyvírust leszámítva jelenleg s e m m i l y e n h a t á s o s a n t i b i o t i k u m m a l v a g y m á s gyógyszerrel n e m r e n d e l k e z ü n k a l é t r e j ö t t fer­ tőzés leküzdésére, n e m beszélve a r r ó l , hogy t ö b b fel­ t e h e t ő e n v í r u s okozta m e g b e t e g e d é s p a t o m e c h a n i z m u s á t sem i s m e r j ü k eléggé. Ezért j e l e n t é r t é k e s h o z ­ zájárulást a vírusos agyvelőgyulladások kórtanának g a z d a g í t á s á h o z Miskolczy a k a d é m i k u s és m u n k a t á r ­ s a i n a k t e v é k e n y s é g e . A z o r s z á g b a n elsőként í r t á k le az 1955-ös m a r o s v á s á r h e l y i j á r v á n y k a p c s á n az ú g y ­ nevezett B t í p u s ú nyári-őszi k u l l a n c s - e n c e p h a l i t i s t ü ­ n e t t a n á t és k ó r b o n c t a n á t . A k u l l a n c s itt n e m k ó r o k o ­ zóként, h a n e m terjesztő v e k t o r k é n t szerepel, a m e l y csípésével oltja az e m b e r b e a v í r u s t . Az i d e g k ó r t a n régi p r o b l é m á j a a sclerosis m u l t i p ­ lex k ó r t a n á n a k tisztázása. A m e g b e t e g e d é s szintén egyfajta a g y v e l ő g y u l l a d á s , a m e l y r e n d s z e r i n t k r ó n i ­ kus lefolyású, s n e m c s a k az agyvelőt, h a n e m a g e ­ rincvelőt is érinti, fő i s m e r t e t ő jele p e d i g az ideg­ rostok v e l ő s h ü v e l y é n e k p u s z t u l á s a . Az a n a t ó m i a i el­ változások szétszórt gócok f o r m á j á b a n találhatók, ezért a betegség e l ő r e h a l a d t á v a l a központi i d e g r e n d ­ szer m i n d e n funkciója k á r o s o d o t t . Az ideggyógyá­ szok megfigyelték, hogy bizonyos oltások u t á n egyes v í r u s b e t e g s é g e k e t követően a központi i d e g r e n d s z e r ­ ben e l l e n a n y a g - e l l e n t e s t r e a k c i ó (allergiás reakció) zajlik le. E l l e n a n y a g k é n t az o l t ó a n y a g v a g y a v í r u s t e s t é n e k fehérjéje, e l l e n t e s t k é n t e fehérjék ellen t e r ­ m e l ő d ö t t a n y a g szerepel, a r e a k c i ó e r e d m é n y e pedig az idegrostok v e l ő s h ü v e l y é n e k p u s z t u l á s a . Ez a m e g ­ figyelés vezette a k u t a t ó k a t a r r a a g o n d o l a t r a , hogy a sclerosis m u l t i p l e x e s e t é b e n is h a s o n l ó m e c h a n i z ­ m u s zajlik le. Miskolczy a k a d é m i k u s csoportja v i z s g á l ó d á s á n a k egyik fő t é m á j á t é p p e n az e m l í t e t t f o l y a m a t o k t a n u l ­ m á n y o z á s a alkotja. T ö b b évi f á r a d o z á s u t á n sikerült p o n t o s a n l e í r n i u k a k í s é r l e t e s allergiás agyvelőgyul* Cercetări medicale. Sub redacţia Kreindler şi Prof. dr. Gündisch. Editura Republicii Socialiste Románia, 1968.

téka Călin

Căliman

Filmul documentar românesc A film őse voltaképpen az úgynevezett felvevő, rögzítő, dokumentáló film. A román film is így kezdődik, Grigore Brezeanu Războiul indepen­ d e n ţ e i című alkotása e síkon úttörőnek tekinthető. De már azelőtt, a múlt század végén voltak hazai kísérletek: Menu néhányperces dokumentációs filmjei (A galaci á r a d á s , H a ­ j ó k a D u n á n , A C a p a cuk­ r á s z d a t e r a s z á n , K a t o n a i dísz­ szemle). Ismeretlen operatőr munkái az 1911. májusi munkásgyűlé­ seket, felvonulást, népünnep­ séget megörökítő filmkockák. Az 1926-ban készült Dâmbov i ţ a a p ă dulce című dokumen­ tumfilmet a hatóságok nem en­ gedték vetíteni, mivel a fővá­ ros kirívó ellentéteit mutatta be, a fényűzés mellett a nyo­ mort. 1936 és 1940 között 73 dokumentumfilmet forgattak. Negyvennégy után e műfaj is nagy lendülettel fejlődött, s nem kis részt vállalt a szo­ cialista építés népszerűsítésé­ ben. A román dokumentumfilm azóta műfajilag is nagyot lé­ pett előre: 1938 és 1967 között különböző nemzetközi doku­ mentumfilm-fesztiválokon öszszesen 65 román film kapott nemzetközi kitüntetést. (Meri­ d i a n e , 1967.)

• Szépréti

Lilla

Párhuzamos vonatok Az utolsó öt-hat évben írt elbeszélésekből áll össze a kö­ tet. Témájukban sokféle, az írói eljárás, módszer tekinte­ tében egyéni írások. A szem­ érezzük azok­ Acad. A. lélet frisseségét az elbeszélésekben is, Academiei ban amelyek Szabó Magda gondo­ latbonyolítására emlékeztetnek.

téka Megszokott és különös hangu­ latok, eredeti élmények, a kis­ gyermek lelki életének finom rezzenetei teszik vonzóvá Szép­ réti Lilla második kötetét, amelynek ízléses borítólapja tehetséges könyvgrafikusunk, Deák Ferenc munkája. (Ifjú­ sági K ö n y v k i a d ó , 1968.) Kemény

János

Halász, vadász, madarász Valamikor ősfoglalkozás, ké­ sőbb sportszenvedély, Kemény Jánosnál ezen túl pedig még alkalom az írói megfigyelésre — a vadászat. Ehhez az „alapfoglalkozás"-hoz a halászat és a madarászat a kötetben in­ kább csak a rím kedvéért fog­ lal helyet, mert a szerző első­ sorban vérbeli vadász, akit a havas tett vérbeli íróvá. Attól kezdve, hogy gyermekkorában seréttel lőtt patkányra, egészen addig, amikor nyugdíjas korá­ ban már csak a suta hangjá­ nak utánzásával szédíti a va­ dat, sok kedves emlék vonul végig a könyvön. Itt a vadá­ szat nem ürügy a társadalom bemutatására, mint Turgenyevnél, itt a természet a fon­ tos: az erdő és a cserjés, a farkas és a medve, és a va­ dász, aki lesben áll, rajta üt vagy van úgy, hogy szánako­ zik. (Ifjúsági Könyvkiadó, 1968.) N. F.

Jirov

Atiantiada. Probleme funda­ mentale ale atlantologiei Amióta Platón megírta At­ lantisz-mondáját, mindegyre fel-felbukkan egy-egy kutató, aki azt állítja, hogy felfedez­ te a monda mögött rejlő való­ ságot. A második világháború óta Atlantisz titka valósággal lázba hozta a régészeket, geog­ ráfusokat, oceanográfusokat, és a történészeket, aminek az lett az eredménye, hogy csaknem

ladás morfológiáját. K í s é r l e t e i k h e z n y u l a k a t és k u ­ t y á k a t h a s z n á l t a k , az allergiás r e a k c i ó t agyemulzió befecskendezésével é r t é k el, az észlelt szövettani el­ változások pedig nagyfokú hasonlatosságot m u t a t n a k az elhalt e g y é n e k agy- és gerincvelejéből készített szövettani m e t s z e t e k k e l . G ü n d i s c h professzor m u n k a ­ c s o p o r t j á n a k s i k e r ü l t azt is tisztáznia, hogy a k í s é r ­ letes allergiás a g y v e l ő g y u l l a d á s esetén a kórfolya­ m a t a szervezet egészét érinti, m i v e l n e m c s a k a köz­ ponti i d e g r e n d s z e r különböző szféráiban, h a n e m a belső s z e r v e k b e n is gyulladásos gócokat észleltek. A tisztán a n a t ó m i a i jellegű vizsgálódásokon k í v ü l hisz­ t o k é m i a i m ó d s z e r e k k e l s i k e r ü l t egy sor fontos e l v á l ­ tozást k i m u t a t n i a fehérjék, c u k r o k , zsírok és e n z i ­ m e k szöveti a n y a g c s e r é j é b e n . M a m á r b á t r a n e l m o n d h a t j u k , hogy a t á r g y a l t m o dell-betegséggel kapcsolatos k u t a t á s o k eredményei n e m c s a k a hazai, h a n e m a külföldi n e u r o p a t o l ó g u s o k k ö r é b e n is joggal e l i s m e r t e k . F e l t é t l e n ü l szólni kell M a r o s T i b o r professzor m u n k á s s á g á r ó l , aki a k ö z p o n t i i d e g r e n d s z e r és a máj működése közti összefüggést t a n u l m á n y o z t a . Vizsgálatai s o r á n bebizonyosodott, hogy a h y p o t h a l a ­ m u s sértésekor m e g v á l t o z i k a m á j szövettani s z e r k e ­ zete, e l ő b b a sejtek s o r v a d á s a , m a j d teljes p u s z t u ­ lása u t á n kötőszövetes e l e m e k felszaporodása észlel­ hető, a m i m a g á v a l v o n j a a m á j m ű k ö d é s csökkenését, esetleg teljes m e g s z ű n é s é t is. P a t k á n y o k a g y k é r g é ­ n e k részleges e l t á v o l í t á s a k o r a m á j b a n bevérzések, m i n d k é t agyfélteke kérgi r é s z é n e k e l t á v o l í t á s a k o r p e d i g a sejtek e l h a l á s a figyelhető meg. U g y a n a k k o r azt is m e g á l l a p í t o t t á k , hogy az a g y k é r e g szerepet játszik a m á j s e j t e k r e g e n e r á c i ó j á n a k s z a b á l y o z á s á b a n is. A h y p o t h a l a m u s egyes z ó n á i n a k e l e k t r o k o a g u l á ciója a l k a l m á v a l a kísérleti á l l a t o n kóros elhízás, m á s k o r a hőszabályozás z a v a r a r e g i s z t r á l h a t ó . M i n d ­ ezek a t é n y e k a l á t á m a s z t j á k a központi i d e g r e n d s z e r és a k ü l ö n b ö z ő zsigeri s z e r v e k m ű k ö d é s b e l i kölcsön­ h a t á s á r ó l v a l l o t t felfogást. A gyakorló orvostant gazdagították Gündisch Mi­ h á l y professzor h i s z t o k é m i a i vizsgálatai. Az a l k a l i k u s foszfatázé n e v ű e n z i m t a n u l m á n y o z á s a é r t é k e s a d a ­ t o k a t szolgáltatott egyes m á j b e t e g s é g e k k ó r j ó s l a t á r a v o n a t k o z ó a n . S i k e r ü l t k i m u t a t n i , hogy az a l k a l i k u s foszfatázénak a sejtközti t é r b e n v a l ó felszaporodása e l ő h í r n ö k e a m á j s z e r k e z e t kötőszövetes á t é p ü l é s é n e k , a m e l y k r ó n i k u s m á j g y u l l a d á s h o z , illetve m á j z s u g o r o ­ dáshoz vezet. Az e n z i m v é r p l a z m a b e l i felszaporo­ d á s a pedig t á m p o n t u l szolgál egyes m á j - , illetve e p e útmegbetegedések elkülönítő kórisméjéhez. Magasabb é r t é k esetén d a g a n a t o s v a g y köves e p e ú t e l z á r ó d á s r a gondolhatunk. N e m h a g y h a t ó figyelmen k í v ü l egy fiatal k u t a t ó , K e l e m e n József m u n k á j a , a k i a belső s z e r v e k b e i d e g ­ ződésének t a n u l m á n y o z á s a s o r á n a szövettani m e t s z e ­ tek egy ú j , egyszerű és a z e d d i g i e k n é l h a t é k o n y a b b i m p r e g n á c i ó s e l j á r á s á t dolgozta ki. M ó d s z e r é v e l a l e g f i n o m a b b idegvégződések és az idegvégződések közti k a p c s o l a t o k is k i m u t a t h a t ó k . A k ö t e t b e n összefoglaló t a n u l m á n y o k k a p t a k h e ­ lyet, szintetizálva a különböző s z a k l a p o k b a n m e g j e ­ lent t ö b b m i n t h á r o m s z á z dolgozat, hazai és külföldi

kongresszusokon e l h a n g z o t t t ö b b t u c a t n y i előadás és n é h á n y m o n o g r á f i a a n y a g á t . Egy-egy t e r j e d e l m e s e b b dolgozat felöleli az a n a t ó m u s , szövettanász, k ó r b o n c nok, b i o k é m i k u s és a gyógyitótevékenységet kifejtő k l i n i k u s e r e d m é n y e i t . Így az olvasó a z e l v o n t n a k t ű ­ nő k í s é r l e t e k g y a k o r l a t i gyümölcsöztetéséről is t á j é ­ kozódást k a p . A szerkesztés é r d e m e , h o g y a z i d ő ­ sebb, s z a k k ö r ö k b e n m á r r é g e b b e n n e v e t szerzett k u ­ tatógárda m u n k á i n a k ismertetése mellett teret bizto­ sított a f i a t a l a b b é v j á r a t ú a k e r e d m é n y e i n e k b e m u ­ t a t á s á r a is, d e m o n s t r á l v a ezzel az „ u t á n p ó t l á s " é r e t t ­ ségét, n e m z e t k ö z i színvonalát. Napjainkban nemcsak a műszaki tudományok, ha­ n e m a k í s é r l e t e s m e d i c i n a is r a k é t a s e b e s s é g g e l f e j ­ lődik, e b b e n a r o h a n ó t e m p ó b a n a N e u r o p a t o l ó g i a i Osztály tudósai is m e g á l l t á k h e l y ü k e t . Tízéves f á r a ­ dozásuk s u m m á j a ez a k ö n y v , a m e l y e s e m é n y t jelent egész h a z a i t u d o m á n y o s é l e t ü n k b e n . András Zoltán

P s z i c h o l ó g i a i atlasz

téka minden évben új elmélet je­ lent meg Atlantisz hollétéről. 1964-ben a szovjet N. F. Zsirov, a kémiai tudományok doktora kiadta a nemrégen román nyelven is megjelent könyvét, melyben tudományos módszerrel igazolja az Atlan­ tisz történeti valóságát, és azt az Atlanti-óceán északi felére, a 25. és 45. északi szélességi fok közé helyezi. Elsüllyedésé­ nek idejét az i. e XII—VIII. évezred közötti időszakra te­ szi. A nagy katasztrófa emléke szerinte az egyiptomi papok feljegyzéseiben maradt fenn, és innen merítette volna ihle­ tét Platón is. Míg azonban er­ re az eredményre eljut, szám­ talan érvet és ellenérvet sora­ koztat fel, megismerteti az ol­ vasót az oceanográfia alapele­ meivel. Müve nemcsak izgal­ mas olvasmány, hanem érté­ kes tudományos munka is. (Editura ştiinţifică, 1967.)

A tudományos ismeretanyag rohamos növekedése m i n d n a g y o b b a k a d á l y t g ö r d í t a klasszikus m ó d o n való elsajátítás elé. É r t h e t ő t e h á t az a v i l á g s z e r t e megfigyelhető erőfeszítés, hogy a t a n u l á s m e g k ö n y nyítésére és m e g g y o r s í t á s á r a ú j a b b eszközöket b o ­ csássanak a nagyközönség rendelkezésére. E törek­ vésekbe á g y a z h a t ó b e T. S l a m a - C a z a c u és R. F l o r u könyve*. Pszichológiai a t l a s z u k m e g s z e r k e s z t é s e k o r a Heinrich Wölfflin szerzők d i d a k t i k a i célt t ű z t e k m a g u k elé: elősegíteni e t u d o m á n y p r o b l é m á i n a k m e g é r t é s é t . A szerzők a Principii fundamentale ale is­ toriei artei bonyolult lelki f o l y a m a t o k bizonyos v o n a t k o z á s a i t k é ­ pek, á b r á k f o r m á j á b a n szemléltetik. E n n e k e r e d m é ­ A nagy német művészettör­ n y e k é n t a pszichológia elvont k é r d é s e i k o n k r e t i z á l ó d ­ ténésznek, a zürichi egyetem nak. egykori tanárának most román Először j e l e n i k m e g h a z á n k b a n ilyen t e r m é s z e t ű nyelven is megjelent főműve m ű (különben v i l á g v i s z o n y l a t b a n a h a r m a d i k ) . Az el­ a művészettörténet elméleti ső pszichológiai a t l a s z t D a v i d K a t z szerkesztette kérdéseivel foglalkozik. Elmé­ 1945-ben (Psychologischer Atlas, Basel) k ü l ö n b ö z ő leti tételeit a művészi jelenség tanulmányozása kézikönyvek és klasszikus pszichológiai t a n u l m á n y o k elmélyült elsősorban a XVI— (Bühler, E b b i n g h a u s , H e l m h o l t z , W u n d t ) a l a p j á n . alapján, század művészi rajzá­ 1954-ben Szegeden j e l e n t m e g m a g y a r n y e l v e n G e ­ XVII. szobrászar é b G y ö r g y Pszichológiai atlasz c í m ű m u n k á j a , m e l y nak, festészetének, alkotá­ főleg a l e l k i t e v é k e n y s é g i d e g a n a t ó m i a i és idegfizioló­ tának és építészetének támaszkodva dolgozta giai a l a p j á t emeli ki. Célja, m i k é n t a szerző h a n g s ú ­ saira alap­ lyozza, a m a t e r i a l i s t a pszichológia m e g a l a p o z á s á h o z ki. A művészettörténet alkotás és a szükséges legfontosabb szemléltető a n y a g o t t á r n i a elveit a művészi kor viszonyából, a művészi je­ hallgatóság elé." lenség belső törvényszerűségei­ A hazánkban megjelent könyv azonban több vonat­ ből, a művészi értékek létre­ kozásban is t ú l h a l a d j a elődeit. A m i m á r m i n d j á r t jöttéből és fejlődéséből álla­ az első l á t á s r a s z e m b e t ű n i k , az új atlasz m a g a s a b b pítja meg. Ezek határozzák színvonalú t e c h n i k a i kivitelezése. A szemléletesség meg a kor stílusjegyeit, me­ célját szolgáló m ű v e k e s e t é b e n ez a látszólag f o r m a i lyekhez az alkotó egyénisége vonatkozás t a r t a l m i v á válik, hiszen az á b r á k n y o m - és a nép, melyhez tartozik, nagymértékben hozzájárul. Ér­ * T. Slama-Cazacu—R. Floru: Atlas de psihologie. tékes elméleti munka, melyet Editura ştiinţifică Bucureşti, 1968.

téka művészek és történészek egy­ aránt haszonnal tanulmányoz­ hatnak. A román kiadáshoz a bevezetőt Ion Pascadi írta, a fordítást Eleonora Costescu végezte. (Editura M e r i d i a n e . 1968.) John

McLachlan

Human Rights in Retrospect and Reality Az emberi jogok nemzetközi éve alkalmából a szerző, aki az Észak-írországi Belfastban az Egyesült Nemzetek társula­ tának elnöke volt, visszatekint a közszabadságok fejlődésének történetére, különös tekintettel Nagy-Britanniára. Nem elég­ szik meg a Magna Charta di­ cséretével, hanem sürgeti, hogy a mai Anglia ratifikáljon há­ rom nemzetközi szerződést, amelyek közül az egyik a faji megkülönböztetés, a másik a különböző foglalkozások gya­ korlásakor alkalmazott diszkri­ mináció megszüntetésére, a harmadik az egyenlő értékű férfi és női munka azonos ja­ vadalmazására vonatkozik. „Előbb a magunk házát tegyük rendbe, s csak azután van jo­ gunk mástól ugyanezt követel­ ni" — írja egy helyen, amikor az emberi jogok semmibevéte­ lével foglalkozik Vietnamban és a Dél-afrikai Unióban. (The Lindsey P r e s s . L o n d o n , 1968.)

Kármán Fanni

József

hagyományai

Huszonhat éves életpálya, mint a Petőfié, abból csupán másfél év jut az irodalomra, s az U r á n i á b a n névtelenül megjelent cikkek egy részéről nem is tudható, hogy valóban Kármán írta-e őket. A legki­ sebb hagyatékú magyar író, s tíz sorban mégsem lehet jel­ lemezni. Mert a Wertherrel ro­ kon F a n n i hagyományaira kí-

d a t e c h n i k a i s z í n v o n a l a dönti el a z o k m o n d a n i v a l ó t hordozó é r t é k é t . Az atlasz k ü l ö n b ö z i k az előző m u n ­ k á k t ó l a b b a n is, hogy a klasszikus l é l e k t a n o n k í v ü l igyekszik felhasználni a l e g m o d e r n e b b pszichológiai k u t a t á s o k e r e d m é n y é t , s új fejezetekkel b ő v ü l (gon­ dolkodás, beszéd, t e v é k e n y s é g ) . M i n t h o g y a m u n k a jellegénél fogva t ú l n y o m ó r é s z t á b r á k b ó l , k é p e k b ő l , rajzokból és r e p r o d u k c i ó k b ó l áll, tartalmi elemzésbe nem bocsátkozhatunk. Csupán a r r a szorítkozunk, hogy v á z l a t o s a n m e g e m l í t s ü k azo­ k a t a fontosabb l é l e k t a n i p r o b l é m á k a t , m e l y e k b e az atlasz b e t e k i n t é s t nyújt. Mivel a p s z i c h i k u m anyagi a l a p j á t a m a g a s a b b r e n d ű i d e g m ű k ö d é s alkotja, a pszichológiai i s m e r e t e k e l m é l y í t é s e n e m lehetséges az i d e g r e n d s z e r r e v o n a t k o z ó a n a t ó m i a i , fiziológiai a l a p f o g a l m a k n é l k ü l . Ezért a k ö n y v e l ö l j á r ó b a n az i d e g r e n d s z e r k ü l ö n b ö z ő a s p e k t u s a i t szemlélteti. Az érzéki megismerés c í m ű fejezet megfelelő fizi­ ológiai t e r m é s z e t ű i s m e r e t (hallási, látási, ízlelési analizátorok) m e l l e t t g a z d a g k é p a n y a g o t közöl az ér­ zéki csalódásokkal, a színes l á t á s s a l és e n n e k h i b á i ­ v a l k a p c s o l a t b a n . K ü l ö n ö s e n é r d e k e s e k azok a k é ­ pek, m e l y e k a színek h a s z n á l a t á n a k fejlődését m u ­ t a t j á k b e egy d a l t o n i s t a festő p é l d á j á n . A gondolkodás és beszéd c í m ű fejezet n e m szere­ pelt az előző a t l a s z o k b a n . Mivel a g o n d o l k o d á s p r o b ­ l é m á j a főleg v e r b á l i s - l o g i k a i m a g y a r á z a t o k segítsé­ gével é r t h e t ő meg, itt k e v e s e b b a k é p a n y a g . K ü l ö n ­ böző á b r á k m u t a t j á k azokat a fiziológiai v á l t o z á s o ­ k a t , m e l y e k g o n d o l k o d á s esetén k ö v e t k e z n e k be, n é ­ h á n y k é p a m e n n y i s é g i viszonyt t ü k r ö z ő fogalmak kialakítására, a gondolkodás sajátosságainak bizonyí­ t á s á r a h a s z n á l h a t ó . A g o n d o l k o d á s a beszéd a l a p j á n , a n n a k segítségével t ö r t é n i k . Megfelelő képanyag szemlélteti, mi a szerepe az i n t o n á c i ó n a k , m i m i k á ­ n a k , a m o z d u l a t o k n a k a h a n g o s beszéd esetében, ki­ e m e l v e a m o z d u l a t o k jelentőségét az egyes p r i m i t í v n é p e k n é l , s s ü k e t n é m á k n á l . A beszéd l é n y e g é b e n kettős funkciót tölt b e : hozzásegít az i s m e r e t e k á t ­ a d á s á h o z , m á s r é s z t szabályozza a lelki t e v é k e n y s é g e t . Egyes á b r á k az információ-megoszlásra, a z i n f o r m á ­ ció-hálózat k ü l ö n b ö z ő t í p u s a i r a v o n a t k o z n a k , m á s á b ­ r á k azt m u t a t j á k , m e n n y i r e m ó d o s u l az észlelés a m á s o d i k j e l z ő r e n d s z e r h a t á s á r a . T a l á l u n k olyan k é ­ peket, m e l y e k az idegen n y e l v t a n u l á s á n a k g y o r s a b b lehetőségére h í v j á k fel a figyelmet. Az e m b e r t e v é k e n y s é g é v e l hoz létre minőségi v á l ­ tozásokat k ö r n y e z e t é b e n . Az előző a t l a s z o k b a n e fon­ tos p r o b l é m á v a l k a p c s o l a t b a n alig t a l á l u n k utalást, e k ö n y v b e n viszont a t e v é k e n y s é g k ü l ö n b ö z ő f o r m á ­ it (tanulás, j á t é k , sport, m ű v é s z i m u n k a ) jól k i v á ­ lasztott k é p e k szemléltetik. N é h á n y r e p r o d u k c i ó a m é r n ö k - l é l e k t a n bizonyos p r o b l é m á i r a vonatkozik (skála, a k a p c s o l ó t á b l á k o p t i m á l i s elhelyezése). K é ­ p e k m u t a t j á k a f á r a d t s á g külső m e g n y i l v á n u l á s a i t , h a t á s á t a t e l j e s í t m é n y r e (a m u n k a g ö r b e változása). Az egész lelki életet á t h a t j a a képzeleti tevékenység, az érzelmi élet, bő k é p a n y a g szemlélteti e lelki fo­ l y a m a t o k k ü l ö n b ö z ő a s p e k t u s a i t is. É r d e k e s r e p r o ­ d u k c i ó k m u t a t j á k az egyén fejlődését csecsemőkor­ tól iskoláskorig. A k ö n y v z á r ó r é s z é b e n — Pszicho­ lógiai metodológia — megismerkedhetünk a külön-

böző kísérleti eszközökkel a legegyszerűbbtől a leg­ modernebbig. Végezetül h a d d jegyezzük m e g : a fejezetek t e r j e ­ d e l m e a r á n y t a l a n , a m i azzal m a g y a r á z h a t ó , hogy n e m m i n d e n k é r d é s esetében a l e g a l k a l m a s a b b a szemléltető á b r a . A m e g é r t é s s z e m p o n t j á b ó l n é h a előnyösebb a r é s z l e t e s e b b logikai okfejtés. B á r egy pszichológiai a t l a s z elsődleges r e n d e l t e t é s e a lelki jelenségek érzékletes b e m u t a t á s a , a szerzők é r d e m e , hogy n e m szorítkoztak c s u p á n e r r e . A k é p m a g y a r á ­ zatok t a r t a l m á v a l és megfelelő csoportosításával a pszichológia problémáinak alaposabb megértését akarták megvalósítani.

téka

vül reánk hagyta a felvilágoso­ dás szellemében fogant cik­ keit. Köztük az egyik ezt a bűbájos címet viseli: A n e m ­ zet csinosodása. Ne is próbál­ juk hát bemutatni, mert be­ mutatja őt a Tanulók Könyv­ tárában megjelent válogatás. Inkább dicsérjük V. Szendrei Páll Gyöngyvér Júliát, aki az előszóban tudott esszéista, a jegyzetekben filo­ lógus lenni. (Ifjúsági K ö n y v ­ kiadó, 1968.)

Német tudós tanulmánya Varga Jenőről Haláláról s halálával a tudományt ért nagy vesz­ teségről a n n a k idején b e s z á m o l t a k a n a p i - és a hetilapok. D e V a r g a J e n ő adósai m a r a d t u n k a k ö z ­ gazdaság t e r é n végzett a l k o t ó m u n k á j á n a k i s m e r t e ­ tésével és m é l t á n y o l á s á v a l . Ilyen i r á n y ú t ö r e k v é ­ sünkben segítségünkre v a n Jürgen Kuczynski aka­ d é m i k u s , a b e r l i n i T u d o m á n y e g y e t e m tiszteletbeli doktora, a n e m z e t k ö z i l e g i s m e r t t u d ó s V a r g a - t a n u l ­ m á n y a a Jahrbuch für Wirtschaftsgeschichte 1967. é v f o l y a m á n a k h a r m a d i k részében. Kuczynski mindenekelőtt Varga oktatói érdemeit d o m b o r í t j a ki. T a n í t v á n y a i t — m a m a g u k is közis­ m e r t t u d ó s o k — elsősorban a statisztikai a d a t o k fel­ h a s z n á l á s a ösztönözte. A közgazdasági realitások szemléltetéséhez V a r g a n e m c s u p á n egyes elszigetelt t é t e l e k e t ( b é r k i m u t a t á s o k a t , halálozási t á b l á z a t o k a t , k i v á n d o r l á s i s z á m a d a t o k a t ) h a s z n á l t fel, h a n e m az ezeket összesítő és bizonyos elméleti feldolgozást t a r ­ t a l m a z ó statisztikai a n y a g o t is. E t e k i n t e t b e n köz­ v e t l e n ü l L e n i n követője. A statisztika hozzásegít a valóság j o b b m e g i s m e r é s é h e z , főleg a d i n a m i k u s moz­ gásban levő a n y a g megértéséhez, e g y b e n r e n g e t e g m u n k a m e g t a k a r í t á s á h o z vezet. Ezen az ú t o n j á r t Lenin is, e b b e n k ö v e t t e őt V a r g a . N e m véletlen t e ­ hát, hogy az első v i l á g h á b o r ú u t á n a m a r x i s t a gazda­ sági statisztika a n n y i r a fellendült, s é p p e n V a r g a i r á ­ n y í t á s a a l a t t s z á m o t t e v ő e r e d m é n y e k e t é r t el. Ő u g y a n i s k i t ű n ő m ó d s z e r t n y ú j t o t t a statisztika helyes felhasználásához, ahhoz, hogy a megjelenés felszíne a l a t t r e j t v e m a r a d ó lényeget — t e r m é s z e t e ­ sen főleg a gazdasági v o n a t k o z á s ú t — f e l k u t a s s u k és a l a p u l vegyük. V a r g a oktatói t e v é k e n y s é g é t s m ó d s z e r e a l k a l m a ­ zását valóságos iskola a l a p í t á s á r a r e n d k í v ü l i m é r ­ t é k b e n elősegítette az, hogy 1927-ben vezetője l e t t a moszkvai K o m m u n i s t a A k a d é m i a Világgazdasági és Világpolitikai I n t é z e t é n e k , m a j d 1936-tól fogva a Szovjetunió T u d o m á n y o s A k a d é m i á j a h a s o n l ó n e v ű

ff. W.

Hausermann

Moderne amerikanische Lite­ ratur A szerző a genfi egyetem angol tanszékének professzora; új kötete az utóbbi 20 év so­ rán a N e u e Z ü r c h e r Z e i t u n g ­ b a n megjelent írásait tartal­ mazza. Az alig másfélszáz lap­ nyi könyvecske a régi és az új világ viszonyát, az új föld­ rész költészetét, drámáját és regényirodalmát tárgyalja egyegy kiemelkedő képviselője, egy jelenség vagy csupán egyetlen mű elemzése formá­ jában. A nálunk is ismert ne­ vek: Wilder, Hemingway, Mil­ ler, O'Neill meg mások mel­ lett helyet kap a könyvben sok előttünk ismeretlen, de az előbbieknél nem kevésbé je­ lentős szerző is. Rendkívül ér­ tékes a kötetet kiegészítő könyvészet: az utóbbi években az amerikai irodalomról angol és német nyelven megjelent kritikai munkák jegyzéke. ( F r a n c k e Verlag. Bern, 1967.) Szász János Emberek vagyunk „Az első és utolsó formáról álmodom, ami elvezet a Rend partjaihoz" — idézi Szász Já­ nos Gaál Gábort könyve mot­ tójában, a mestert, aki a re­ gényben is nemegyszer felbuk­ kan. Ez a nagybetűvel írott Rend Szász Jánosnál egyelőre

téka hadüzenet a regényszerkesztés, sőt a nyomdatechnika bevált módszereinek. Tudatos rend­ ellenesség a cselekmény bo­ nyolításában, a drámai és lírai elemek keverésében, éppen úgy, mint a garmond és cursiv szedés váltakozásában, a két hasábban és a lapalji jegyze­ tekben. Míg az Egy éjszaka M o s z k v á b a n című kisregénye még folyamatos párbeszéd volt, az E m b e r e k v a g y u n k egy vasúti utazás alatt kibomló belső monológok tarka szöve­ te, több mint egy évtizedet át­ ívelő előreugrásokkal az idő­ ben, amelyek során a hősök életének későbbi eseményeivel ismerkedünk meg. Az eltűnt időből közben éles arcélek, ki­ tűnő korképek bontakoznak ki. Egy könyv, amelyet vitatni kell! (Ifjúsági Könyvkiadó, 1968.) Speros

Vryonis

Byzantium and Europe Bizánc olyan időben tartotta égve a civilizáció fáklyáját, amikor a német és a szláv tör­ zsek csaknem zűrzavarba dön­ tötték Európa jó részét és a civilizáció magas fokát meg­ őrizte mindaddig, míg NyugatEurópa lassanként kiemelke­ dett a középkor sötétségéből és formát öltött — állapítja meg vizsgálódásainak eredménye­ ként a szerző. A jól dokumentált tanul­ mány először a bizánci biro­ dalom kialakulási időszakát, a IV—V. század válságokban va­ júdó korát eleveníti fel, az­ után az egységes bizánci tár­ sadalom létrejöttét elemzi. Majd végigvezet Konstantiná­ poly elestével végződő hanyat­ lásának hosszú szakaszán. Kü­ lönösen értékes a görög, la­ tin és a keleti népek kultú­ rájából összeötvözött bizánci műveltség szétforgácsolódásának tárgyalása.

intézetének. Ezekben m e g h o n o s í t o t t a a t u d o m á n y o s véleménycserét, a valódi, t u d o m á n y o s i g é n y ű b í r á ­ lat, a kölcsönös és gyümölcsöző segítés szellemét. N e ­ hezen p ó t o l h a t ó k á r t okozott az, hogy 1947-ben ez az intézet is á l d o z a t u l esett a szűk l á t ó k ö r ű d o g m a t i z musnak. A statisztika felhasználása m e l l e t t V a r g a J e n ő m e s ­ t e r e volt a k o n j u n k t ú r a - e l e m z é s n e k , a gazdasági kor­ t ö r t é n e t szerkesztésének. Ilyen jellegű kisebb írásai különböző p e r i o d i k u s sajtószervekben, átfogóbb dol­ gozatai, m i n t n e g y e d é v i összefoglaló jelentések, 1922től 1939-ig az Internationale Pressekorrespondenz és a Rundschau c í m ű folyóiratban j e l e n t e k meg. Ezek­ n e k a z ún. V a r g a - s z á m o k n a k G a á l G á b o r is n a g y fontosságot t u l a j d o n í t o t t , r e n d s z e r e s e n t a n u l m á n y o z t a és f e l h a s z n á l t a őket a Korunk szerkesztésében. M i b e n állott e z e k n e k az összefoglalóknak a j e l e n ­ tősége, m i é r t v o l t a k ezek v a l ó b a n m i n t a s z e r ű e k , p é l ­ damutatók? Mint Kuczynski megállapítja: természe­ tesen n e m lehet lebecsülni azt, milyen ragyogóan kapcsolja össze V a r g a a statisztikai anyaggyűjtést az adatok elméleti és távlati elbírálásával. De a súly­ p o n t n e m itt v a n . H a n e m ott, hogy V a r g a ö n á l l ó a n a l k o t j a m e g ítéleteit, teljesen szabad e t e k i n t e t b e n , mentes a szubjektív kívánságoktól, a gyakran ten­ denciózus óhajoktól, k é n y e l e m s z e r e t ő felfogásoktól. V a r g á t kizárólag a valóság, az igazság é r d e k l i . Tisz­ t á b a n v a n azzal, hogy m i n t t u d o m á n y o s k u t a t ó csak­ is a v a l ó s á g n a k , az i g a z s á g n a k l e h e t a szószólója. Ezt t a n u l t a a m a r x i z m u s klasszikusaitól, e r r e n e v e l i t a ­ n í t v á n y a i t is. K u c z y n s k i a k a d é m i k u s az őt jellemző részletesség­ gel d o k u m e n t á l j a a m o n d o t t a k a t . O l d a l a k o n át idéz a k o r a b e l i n é m e t polgári k o n j u n k t ú r a - k u t a t ó intéze­ tek n e g y e d é v i folyóirataiból és összeveti a z e z e k b e n foglalt elemzéseket a V a r g á é i v a l . Ez v o n a t k o z i k el­ sősorban a n a g y világgazdasági v á l s á g é v e i r e . Az összehasonlításból k i t ű n i k , h o g y az e s e m é n y e k V a r g a elemzéseinek a d t a k igazat. É s p e d i g azért, m e r t ő m i n d i g r e n d k í v ü l t á r g y i l a g o s a n kezelte a n a g y gond­ dal b e g y ű j t ö t t a d a t o k a t . N e m v a l a m i l y e n c s a l h a t a t ­ l a n s á g r ó l v a n t e h á t szó, h a n e m egy l e l k i i s m e r e t e s tudós, egy igazságszerető közgazdász tudományos módszeréről. K u c z y n s k i m e g á l l a p í t á s a szerint Varga Jenőnek n a g y é r d e m e az is, hogy m i n d i g időszerű k o r t ö r t é n e ­ t e t nyújtott, m i n d i g oly p r o b l é m á k k a l foglalkozott, a m e l y e k a széles t ö m e g e k e t m i n d e n k o r leginkább é r d e k e l t é k . Ez a j e l l e m v o n á s a m á r 1909-től fogva m e g m u t a t k o z o t t . Igen s o k a t m o n d ó , hogy az első v i ­ l á g h á b o r ú idején, főleg 1915-ben és 1916-ban — a m i ­ k o r az e m b e r e k a saját b ő r ü k ö n érezték a politizá­ lás fontosságát — n e m k e v e s e b b , m i n t tíz k ö z é r d e k ű és időszerű elemző t a n u l m á n y t írt, a m e l y e k b e n k ü ­ lönösen sokat foglalkozott a h a d i g a z d á l k o d á s k é r d é ­ seivel s á l t a l á b a n a h á b o r ú n a k a gazdasági életre gyakorolt h a t á s á v a l . K u t a t á s a i á l t a l á b a n ú n . a l a p k u t a t á s o k voltak, a m e ­ l y e k n e k j e l e n t é k e n y része m a is é r v é n y e s és fel­ h a s z n á l h a t ó a n y a g o t t a r t a l m a z . Egy sor új gazdasági jelenséget fedezett fel, új f o g a l m a k a t a l k o t o t t a köz­ gazdasági i r o d a l o m b a n . I s m e r t e t e t t c i k k é b e n a n é m e t

a k a d é m i k u s neki t u l a j d o n í t j a p é l d á u l olyan, m a m á r közismert és fontos jelenségek felfedezését, fogalmak m e g t e r e m t é s é t , m i n t : a viszonylagos stabilizáció kor­ szaka; a különleges fajtájú depresszió korszaka. V a r g a é r d e m e , h o g y vizsgálat t á r g y á v á t e t t e I n d i a és más, azelőtt g y a r m a t i v a g y f é l g y a r m a t i s o r b a n le­ v ő ország á l l a p o t á b a n a m á s o d i k v i l á g h á b o r ú n y o ­ m á n beállott v á l t o z á s o k a t . Ezeket a k é r d é s e k e t m i n d i g oly i d ő b e n v e t e t t e fel és igyekezett megválaszolni, a m i k o r a t ö r t é n e l e m a leginkább sürgette tisztázásukat. Varga nagy érdeme, hogy ilyen e s e t e k b e n m i n d i g „jelen volt", s a m i n t K u c z y n s k i m e g á l l a p í t j a , e t e k i n t e t b e n s o h a s e m „öre­ gedett" meg. A n é m e t t u d ó s t a n u l m á n y a befejezéséül m e l e g e n emlékezik m e g V a r g á r ó l , az e m b e r r ő l . M i n t m e g á l ­ lapítja, n e m lehet n á l a k ü l ö n v á l a s z t a n i a z e m b e r t , a tudóst, a f o r r a d a l m á r t . Ezek a j e l l e m v o n á s o k egysé­ gesen j e l e n t k e z t e k b e n n e o l y a n é r t e l e m b e n , hogy igyekezett n e m c s a k m e g m a g y a r á z n i a világot, h a n e m hozzájárulni a n n a k m e g v á l t o z t a t á s á h o z is. I g y e k e ­ zett á t f o r m á l n i m a g u k a t az e m b e r e k e t is, hiszen ez m i n d e n f o r r a d a l m i á t a l a k u l á s előfeltétele. Az e m b e ­ rek megváltoztatásához azonban elengedhetetlenül szükséges m i n d i g köztük, v e l ü k e g y ü t t l e n n i . V a r ­ ga szerénységével, segíteni-akarásával, jóságával, n a g y t u d á s á v a l m i n d i g az e m b e r e k között volt, a k i k tisztelték és s z e r e t t é k őt. Kohn Hillel

Egy „ h a l á l t á n c "

tragikomikuma

Műfaji problémák egy Mrozek-előadás kapcsán

M o l y r á g t a szőnyegen, k o p o t t a s szalon k ö z e p é n fia­ tal férfi h o l t t e s t e h e v e r . A zakó h í j á n r a j t a m é g a megtépázott esküvői öltöny. T e t e m é t g o n d o s a n k e r ü l ­ getve, p a r á d é s t a n g ó t lejt egy u g y a n c s a k különös p á r : fekete zsakettes, szikár öregúr, s a h a l o t t zakó­ j á b a n hivalkodó, l a k á j k é p ű férfi — m í g az össze­ csapódó függöny el n e m metszi, a „La C u m p a r s i t a " egykor szívtipró d a l l a m á v a l együtt, a b o r z o n g a t ó látványt. „Tudod, m e k k o r a b á t o r s á g kellett ahhoz, hogy el­ táncoljon v a l a k i egy t a n g ó t ? " — s z a l a d g á l föl-alá e l t a k a r í t a t l a n r a v a t a l , ó d i v a t ú g y e r m e k k o c s i s egyéb k a c a t o k közt Stomil, a „szabad és k ö v é r m ű v é s z " , s a „ m i n d e n á r o n l á z a d o z á s " jelszavait pufogtatja „ m a r a d i " fiának. „ E m l é k s z e m a fiatalság t ü n t e t é s é ­ re. Csak e z e r k i l e n c s z á z n e m t u d o m h á n y b a n kezdték n e m á t a d n i a h e l y ü k e t az ö r e g e b b e k n e k és a k k o r is csak a b á t r a b b a k . . . " K é t groteszk jelenet, azonos s z i m b ó l u m . M i é r t v á ­ lasztotta Mrozek a lengyel s z í n p a d o k r ó l i n d u l t , i m ­ m á r világsikerű színmű jelképéül a néhai konven­ ciók b á s t y á j á t omlasztó, e g y k o r t ü n d ö k l ő , m a m á r „elaggott", elfeledett t a n g ó t ? A cím megfejtése a d r á m a k u l c s á t nyújtja, mi t ö b b , a m a n a p s á g divatos

téka Nagyszerű illusztrációk, tér­ képek, és gazdag könyvészeti anyag teszi értékessé a görög származású szerzőnek az E u ­ r ó p a i Civilizáció sorozatában megjelent művét. (London, T h a m e s a n d H u d s o n — 1967.) Moravcsik Studia

Gyula

Byzantina

A kötet a bizantinológia egész világon ismert nesztorá­ nak 32 — német, francia, orosz, angol, olasz vagy újgö­ rög nyelven írt — értékes tanulmányát foglalja magába. H a r m a t t a János rendezte saj­ tó alá, és látta el rövid latin nyelvű előszóval. A tanulmá­ nyok úgy sűrítik a tudós csak­ nem negyvenéves munkáját, hogy az egyben e szaktudo­ mány utolsó évtizedeinek fej­ lődését is tükrözze. A tanul­ mányok első része a bizanti­ nológia fogalmát, nevét és főbb problémáit tisztázza, és bemutatja a magyar bizanti­ nológia útját és kutatási terü­ leteit. Az ezután következők a hunok, onogurok, bolgárok, kazárok és a törökök bizánci kapcsolatait tárgyalják. A har­ madik csoport Magyarország­ nak a X. századtól a XV. szá­ zadig Bizánccal fennálló poli­ tikai és kulturális vonatkozá­ sait foglalja össze, végül az utolsó a bizánci kultúra egyes képviselőinek életét és mun­ kásságát elemzi. Értékes, a tör­ ténészek számára nélkülözhe­ tetlen munka. ( A k a d é m i a i K i ­ adó, 1967.)

Török

Gábor

A líra: logika Az alcím megmagyarázza a címet: József Attila költői nyelve. Nem teljes és kimerí­ tő jellemzése József Attila egyéni stílusának, hanem in­ kább csak — ahogy a szerző

téka is ígéri — „próbafúrás" a ze­ neiség, a mondatszerkezetek és a szóhasználat nagy terüle­ tein. A vizsgálat nyelvészeti és irodalomtudományi is, olyan egységben, amelyet a szerző „Osztatlan filológiát!" jelszóval jogos követelményként ír elő. Ha a tanulmányban a szokott­ nál is több az elvont módszer­ tani fejtegetés, egy láthatat­ lan ellenféllel való módszerta­ ni vitatkozás, mégis sok-sok értékes és érdekes megfigye­ lést olvashatunk József Attila stílusáról. Különösen érdeke­ sek és egyben újszerűek a versmagatartást kifejtő részle­ tek: a költő álarca, ki a vers címzettje?, szabad-e „kibeszél­ ni" a versből? (Magvető — Tiszatáj, 1968.) Szabó Gyula Húgom Zsuzsika Szabó Gyula új regényében ismét a szerelem és a női lé­ lek különös hamvasságú köl­ tőjeként jelentkezik. Zsuzsika, Gondos Eszti párja azonban bonyolultabb s életsorsát te­ kintve szinte tragikus leány­ alak, aki egy életen át hor­ dozza magában egy gyermek­ kori baleset testi s a nyomá­ ban támadt, és sokkal mélyeb­ ben belehasító lelki sérüléseit. Szabó Gyula belülről rajzolja meg ezt a sok lelki finomsá­ got rejtő nőalakot, aki a testi szenvedéstől rákényszerített magányában, mint a kagyló, szépségés boldogságszomjá­ ból gyöngyözi ki a csodálatos nőiességnek egy olyan álom­ világát, amelyhez nem lehet méltó az, akinek alakja köré szőtte, de amelyet minden ér­ tetlenség sem dönthet romba. Nemcsak formájára nézve, lé­ nyegét tekintve is vallomás ez a regény a külső körülménye­ ken diadalmaskodó életről, a szépség és a boldogság minde­ nek fölött való igazáról. (Iro­ d a l m i K ö n y v k i a d ó , 1968.)

a b s z u r d és groteszk k o m é d i á k e l h a t á r o l á s á r a is v a l a ­ m e l y e s fényt vet. F e j t e g e t é s ü n k r e , m e l y szezonvégi s z á m v e t é s e g y ú t ­ tal, a b u k a r e s t i Kis S z í n h á z e l ő a d á s a — az é v a d k i ­ m a g a s l ó e s e m é n y e — a d o t t a l k a l m a t . „Helyezése" országosan a l e g j o b b a k közé emeli, a színház h i v a ­ t á s á n a k m o n d h a t n i e s z m é n y i testet öltése. K é r d é s ü n k t e h á t k e t t ő s : mi a v a t t a e s e m é n n y é a Kis S z í n h á z produkcióját, s miért kínál Radu Penciulescu rende­ zése (színházi g y a k o r l a t u n k b a n szokatlanul) elméleti konklúziókat a dramaturgia számára? V a n , a m i k o r az a b s z u r d , a groteszk, a k é p t e l e n j o b b a n kifejezi a valóságot, m i n t a r e a l i z m u s n a k á l ­ cázott n a t u r a l i z m u s . N é m e l y k o r m é l y e b b összefüggé­ seket t á r föl, m i n t a d o t t esetben a felszín v e t ü l e t e i t követő reális á b r á z o l á s . A fejtetőre fordított v a l ó s á g ­ m o z a i k o k m ű v é ötvözése é p p a szokványosság födte t a r t a l o m r a villant, s i l y e n k o r jogosultsága indokolt. Ú r r á l e n n i a széthulló polgári „ r e n d e n " , h e l y r e b i l ­ l e n t e n i a „ k i z ö k k e n t világot", — egy m o d e r n , k é t h á b o r ú közti H a m l e t s z á m á r a teljesen r e m é n y t e l e n . Megzabolázni a megcsontosodott r e n d e t öncélú lázadozással b o m l a s z t ó „ m o d e r n i z m u s t " , — „ r e n d t e r e m t ő " eszme f o r r á s á t h o l t á g b a n k u t a t ó főhős s z á m á r a M r o zek d r á m á j á b a n egyet jelent ú j a b b forma, ú j a b b konvenció t e r e m t é s é v e l , m e l y a h a m i s r e m é n y n y o ­ m á n ú j , h a m i s t a r t a l m a t gyöngyözne ki. H ő s ü n k a t a n u l m á n y a i b ó l i s m e r t „örök é r t é k e k e t " s z e r e t n é a valósággal összeegyeztetni, az é r v é n y ü k e t vesztett er­ kölcsi n o r m á k ellenőrzéséhez t é r folytonosan vissza, k o n o k u l vizsgálja, m i v e l h e l y e t t e s í t h e t n é őket. De valamennyi előráncigált forma kipróbálása nevetségbe fullad. A r t u r j ó s z á n d é k ú , de t ó t á g a s t álló bölcse­ leti tételeit egyetlen m ű v é s z i eszköz fejezheti ki csak i g a z á n : az a b s z u r d h e l y z e t e k b e k é n y s z e r í t e t t g r o ­ teszk p á r b e s z é d e k . Ezért b r a v ú r o s Mrozek T a n g ó j á ­ nak dramaturgiai alapötlete: a húszas évek alko­ nyának szilánkokra töredezett „béke-világát" rende­ li a l á az emésztő káosz színpadi u r a l m á n a k (polgári szalon a m a g a zsúfolt-ottfelejtett d i v a t c i k k e i v e l , a z e l m e r ü l t , szétmállott k o r b i z a r r és a l a t t o m o s m e m e n ­ t ó j a k é n t ) . Ez a k é p l e t a z o n b a n m é g n e m l é p n é t ú l a r e a l i z m u s (itt: a szokvány, a sokszor megírt) h a ­ t á r a i t . M r o z e k n e k az e s z m é t z s á k u t c á b a n k u t a t ó hős k á o s z t - b e h e l y e t t e s í t ő antitézisére v a n szüksége. M é g ­ pedig n e m a tézis—antitézis r e á l i s a n m u t a t k o z ó é r t e l ­ m é b e n . A r t u r u g y a n az ű r t kitöltő é r t e l m e t - t a r t a l m a t keresi, de fonák elképzelése szerint, az a v i t t h a g y o ­ m á n y t a t o m j a i r a b o n t ó káosszal s z e m b e n , a régi h a l ­ csontos, fűzős f o r m á b a gyömöszölné k ö r n y e z e t é n e k v é g k é p p szertefoszló f o r m á t l a n s á g á t . A n a p h o s s z a t p i z s a m á b a n lebzselő „ a v a n t g a r d e " k a r i k a t ú r a , S t o m i l (a zilált A r t u r - e l l e n p ó l u s ) , a d i ­ v a t j a m ú l t s l e p p j é b e n p á v á s k o d ó Eleonóra, a m é g m i n d i g - s z é p a s s z o n y - m a m a , aki szeretőjével, a b r u t á l i s - p r i m i t í v E d e k k e l sikeresen t ü n t e t a k o n v e n c i ó k ellen, Eugénia, a p ó k e r - m á n i á b a szenilisedett n a g y ­ m a m a , Eugéniusz, az ö t v e n é v előtti r ö v i d n a d r á g j á ­ b a n sürgölődő n a g y - n a g y b á c s i — b ő v e n k í n á l j á k a k o ­ m i k u s - g r o t e s z k helyzeteket. Dialógusok, j e l e n e t e k z a j ­ l a n a k le, m e l y e k b i z a r r v o l t u k b a n is s u g a l l j á k a k ö ­ zelgő t r a g é d i á t . A groteszk h a n g ü t é s csak fokozza A r -

t u r konok i g a z s á g k e r e s é s é n e k h i á b a v a l ó s á g á t : „ A R ­ T U R : E b b e n a h á z b a n tespedés, e n t r ó p i a és a n a r ­ chia u r a l k o d i k . M i k o r h a l t m e g a n a g y a p a ? Tíz é v ­ vel ezelőtt. És azóta senki s e m gondolt a r r a , hogy e l t a k a r í t s a a r a v a t a l t . . . Még jó, hogy a n a g y p a p á t eltakarítottátok. EUGÉNIA: Nagyapát n e m tarthat­ t u k t o v á b b . " V a g y A r t u r s z e n t e n c i á j a „amorf k é p ­ z ő d m é n y n e k " titulált családtagjairól, szándékoltan régimódi esküvője előtt: „ L a k o d a l m a s m e n e t t é for­ m á l o m őket, és a z a p á m k é n y t e l e n lesz v é g r e b e g o m ­ bolkozni." A d a r a b első r é s z é b e n k ü l ö n b e n S t o m i l karikírozott szövegeire („ugrás a m o d e r n s é g b e ! F e l ­ szabadulás a régi m ű v é s z e t és a r é g i m ó d i élet k ö t e ­ lékeiből! Ki a f o r m á k b ó l , ki a f o r m á k börtönéből!") é p ü l n e k A r t u r k u l c s r e p l i k á i : „ N e m érti, a p á m , hogy m a g u k megfosztottak az utolsó s a n s z o m t ó l ! O l y a n sokáig v o l t a k n o n k o n f o r m i s t á k , hogy v é g ü l m e g b u ­ kott az utolsó n o r m a is, a m e l y ellen m é g l á z a d n i l e ­ h e t e t t . . . É n m á r csak m a g u k ellen l á z a d h a t o k , a m a g u k z a b o l á t l a n s á g a ellen." S z i n t e t é t e l e k b e n fogal­ mazott p á r b e s z é d e k teljesítik ki a főhős és a k ö r ­ nyezet közt feszülő d r á m a i szituációt, s groteszk szín­ p a d i b u k f e n c e k sodorják m e n t h e t e t l e n végzete felé A r t u r t . A sátáni h a n g u l a t b a n viszont m á r ott ólál­ k o d i k a b r u t a l i t á s d i a d a l á n a k v i c s o r í t á s a is, m e l y ­ n e k többszörös j e l k é p é b e n igazán n e m n e h é z föllelni az e g y k o r ú n á c i z m u s E d e k k é p v i s e l t e k a r i k a t ú r á j á t . I l y e n f o r m á n egyszerűsítő e l j á r á s u n k k a l e l j u t o t t u n k a Tangó groteszk k o m é d i a k é n t v a l ó é r t e l m e z é s é i g . T r a g i k u s s á a m ű v e t m á r az A r t u r sorsa a v a t j a , il­ letve bölcseleti k o n k l ú z i ó j á n a k é l e t k é p t e l e n s é g e , a b ­ szurditása. F ö l i s m e r é s e a z e s k ü v ő p o m p á j á b a k é n y ­ szerített, t e r r o r i z á l t c s a l á d t a g o k előtt r o g y i k össze: „Ez a régi f o r m a n e m t e r e m t i m e g s z á m u n k r a a v a ­ lóságot; t é v e d t e m . . . Igen, részeg vagyok, m e r t józa­ non t é v e d t e m . L e i t t a m m a g a m , hogy s z a k í t s a k a t é ­ v e d é s e m m e l . . . Kétségbeestem, mert a forma nem váltja m e g a világot. E U G É N I U S Z : H a n e m m i c s o d a ? A R T U R : Az e s z m é k . . . A p á m n a k igaza volt, é n csak s z á n a l m a s formalista vagyok." F o k r ó l fokra szorítják ki t e h á t az e l e i n t e m é g t ú l ­ tengő komikus jeleneteket a groteszk-tragikus moz­ zanatok, a végkifejlés t r a g é d i á j á n a k groteszk csat­ tanójáig. A r t u r , a t é v e l y g ő - k o n o k igazságkereső, v é ­ gül a n y e r s erőszak szövetségét n y e r i el E d e k l a p ­ p a n g ó t ö r t e t é s é b e n . A b u m e r á n g v i s s z a r e p ü l : Mrozek b á m u l a t o s ötlettel „hajtja v é g r e " a t r a g i k u m k í v á n t a v é r á l d o z a t o t . A h a m i s eszme m í t o s z á n a k a b r u t á l i s r e a l i t á s h á g a n y a k á r a , s veszi á t a k o r m á n y k e r e k e t Edek személyében.

téka Hagyomány és egyéniség Az angol esszé

klasszikusai

Az esszé magyarul tanul­ mányt jelent, de a szó eredetét inkább a „kutatás", „vizsgáló­ dás" kifejezésekkel, semmint a „dolgozat"-tál fejezhetnők ki. Viszont Abody Béla esszészerűen megírt utószavával sem nagyon lehet vitatkozni, ami­ kor azt állítja, hogy az esszé nem valamilyen műforma, ha­ nem magatartás, nem egy konkrét mű, hanem állapot. De talán nem is a definíció a fontos, hanem a lényeg: 43 író félszáznál több, szellemes, csil­ logó stílusban megírt, gondo­ latgazdag írásait élvezheti az olvasó a vaskos, elegáns kiál­ lítású kötetben. A gyűjtemény első szerzője Francis Bacon, a XVI—XVII. század fordulóján fejtette ki nézeteit Az igazságról és A n a g y r a v á g y á s r ó l , míg a kötet utolsó írásában kortársunk, a marxista Christopher Caudwell a szabadságeszmény bur­ zsoá illúzióját rombolja szét. A kettőjük között felsorakoz­ tatott írók, költők, tudósok, ál­ lamférfiak serege szinte átte­ kinthetetlenül sokféle tárgyról értekezik vidáman, kesernyé­ sen vagy vitriolba mártott tol­ lal, de mindig élvezetesen. És mindig nagyfokú etikai igé­ nyességgel, még akkor is, ha csupán tulipánokról, a sült malacról vagy a gázlámpák előnyeiről elmélkedik is egyik­ másik szerző. (Európa, 1967.) Leonardo

da

Vinci

A festészetről „A t r a g é d i a é v s z á z a d o k óta a r e n d í t h e t e t l e n fogal­ m a k v i l á g á n a k legteljesebb kifejezése" — fogalmaz­ t a t j a m e g Mrozek a Tangó egyik szereplőjével. És t o v á b b : „Ma m á r csak a bohózat lehetséges. Itt m á r egy h u l l a s e m segít." A világ viszont, melyet szerzőnk t á r g y á u l v á l a s z ­ tott, k o r á n t s e m a r e n d í t h e t e t l e n fogalmak, tisztán á t ­ t e k i n t h e t ő összefüggések r e n d s z e r e m á r , m i n t a klaszszikus, r o m a n t i k u s t r a g é d i á k f é n y k o r á b a n . N e m az

A Művészettörténet Forrásai sorozat legutóbbi kötete a Trattato della pittura magyar fordítása, nemcsak a képző­ művészek és művészettörténé­ szek, hanem minden művelőd­ ni vágyó olvasó ember érdek­ lődésére is számot tarthat. A

téka nyolc nagy és közel ezer ap­ ró fejezetre tagolódó mű a nagy reneszánsz-mester évtize­ deken át, több-kevesebb rend­ szerességgel készített följegy­ zéseinek gyűjteménye, elméle­ ti munkásságának összegezése. Hű képe annak az átfogó ér­ deklődésnek, amely az újjá­ születés emberét jellemezte. Az egész Mindenség rend­ szerezése, rendbeszedése lehe­ tett „Leonardo da Vinci mes­ ter, firenzei festő és szobrász" vágya, amikor papírra vetette néhol összefüggő, máshol tö­ redékes, de mindig érdekfeszí­ tő jegyzeteit és az ezeket ki­ egészítő vázlatrajzait. Az újjá­ születés a tudományos gondol­ kodás reneszánszát is jelentet­ te: Leonardo a maga művésze­ tét tudománynak is tekintette, a világot a maga sokféleségé­ ben és teljességében bemuta­ tó tudománynak. Ezt az elvet tükrözi traktátusa a festészet­ ről, ezért beszél arról, hogy mi a különbség a festészet és a költészet között; ezért tár­ gyalja az asszonyok és lányok illő testtartása mellett azt is, hogyan lehet egy arcot emlé­ kezetbe vésni, meg hogy ho­ gyan aránylanak egymáshoz a fák elágazásai. A Trattato magyar fordítá­ sát bevezető tanulmány, gaz­ dag jegyzetanyag, számtalan szöveg közti rajz és 49 műnyomat egészíti ki. (Corvina, 1967.) Lengyel

József

A tudás fája Az író munkásságának leg­ jelentősebb részéből, elbeszé­ léseiből válogat ez a kis kö­ tet. Nyugodt hangú, de meg­ rázó élményeket idéző lírai elbeszélései közül ezek való­ ban a legreprezentatívabbak közé tartoznak. Témáit az em­ beri lélek felől, a belső ábrá­ zolás hitelességével, mégis tár­ gyias szemlélettel állítja elénk.

e g y k o r élesen kirajzolt erők k a r d c s a p á s a i b a n villód­ zik, és n e m is a z O l ü m p o s z bosszúja, a h a m l e t i t e h e ­ tetlenség, v a g y az á r m á n y fojtó — de t i s z t u l á s t hozó — végzete éri utol az e l g y ö t ö r t hősöket. Ö s s z e g u b a n ­ colódott p o l i p k a r o k ölelése riaszt, a n é l k ü l , hogy a célt tévesztő hősök s e j t h e t n é k , hol az egy csapással l e m e t s z h e t ő szörnyeteg teste. A r é g e n szilárd és föl­ i s m e r h e t ő ellenfelet o s t r o m l ó t r a g i k u s hős n a i v a n , vaktában kockáztat a rendért, a m a g á r a vállalt sors­ feladat helyett a m e g f o g h a t a t l a n káosz ellen h a d a k o ­ zik. B u k á s a n e m a nagyság, a fenség, a h a l á l o n túli d i a d a l k é p z e t é t kelti i m m á r : hisz eleve f o n á k h e l y ­ zeteken p r ó b á l ú r r á lenni, p a r a d o x elképzelésekkel. A t r a g i k u m k a t a r t i k u s fenségének híján, a t r a g é d i a groteszk k o m é d i á b a f o r d u l ; pokoli vigyor b o r z o n g a t ­ ja az e g y é b k é n t t r a g i k u s sorsú hőssel e g y ü t t é r z ő n é ­ zőt. Legjellegzetesebb s l e g n a g y o b b m ű v e l ő j e t a l á n e m ű f a j n a k F r i e d r i c h D ü r r e n m a t t , aki groteszk p a r a ­ b o l á i b a n a n y u g a t i félteke v i l á g r e n d j é t „torzítja" m ű ­ v é s z e t t é : hogy a n n á l h í v e b b t ü k r ö t t a r t h a s s o n eléje. H a s o n l ó m ű f a j t választott, m i n t l á t t u k , a z ű r z a v a r v i l á g á r a törő, félresiklott i n t e l l e k t u s t r a g é d i á j á n a k á b r á z o l á s á r a S l a w o m i r Mrozek is. C s a k h o g y a v i l á g ­ h í r ű lengyel d r a m a t u r g n e m „egydimenziós" f i g u r á k p é l d á z a t - d r á m á j á t szövi a k i ú t t a l a n s á g r ó l , h a n e m a lélektani motiváltság gazdagabb teremtményeivel vívja m e g h a r c á t e s z m é n y e i é r t . A bukaresti Kis Színház kristálytiszta előadása a műfaj d r a m a t u r g i a i „ s t i g m á i n a k " tökéletes r e n d s z e r é t rajzolta ki a s z í n p a d o n . A s z í n p a d i m é r t é k és a r á n y p a t i k a i p o n t o s s á g a valósággal m é r c é ü l k í n á l k o z i k n é h á n y m o d e r n d r a m a t u r g i a i fogalom e l h a t á r o l á s á r a , a m i az a b s z u r d s z í n m ű v e k és groteszk t r a g i k o m é ­ d i á k között g y a k r a n e g y b e m o s ó d i k . A Tangó — a szerzői és r e n d e z ő i felfogás egybeesése m i h a m a r m e g ­ győz efelől — k é p t e l e n n é l k é p t e l e n e b b elvont és k o n k r é t jelenetei e l l e n é r e s e m a b s z u r d d r á m a , n e m m e r í t i ki az a n t i d r á m a k r i t é r i u m a i t . H o g y c s a k az előadás n y o m á n felötlő, legfontosabb v o n á s o k a t e m ­ lítsük meg: 1. Az a b s z u r d d r á m a h ő s ö k k ö z i s m e r t elszemélytelenítése h e l y e t t — a d a r a b s z e l l e m é n e k tiszteletben t a r t á s á v a l — a karikírozásig körülrajzolt figurák n é ­ p e s í t i k b e a színpadot. Az A r t u r léha-szépasszony m a m á j á t a l a k í t ó Olga T u d o r a c h e finom h u m o r r a l közvetíti férje ifjúkori „megrögzött m o d e r n i z m u s á ­ n a k " , „ k ö t e t l e n - m ű v é s z e t - k ö v e t e l é s é n e k " ü r e s szajkózását, felszínes á m u l a t á t S t o m i l z a v a r o s „színházi k í s é r l e t e " előtt. S p e r c i g s e m feledkezik m e g l é n y é ­ nek valódi mivoltáról: a „szabadon élünk" hangzatos ö r v e a l a t t tobzódó élvezethajszolásról. Eleonóra s z i m p l á b b t u l a j d o n s á g o k b ó l összeálló k a r a k t e r é t az i n t e l l e k t u a l i t á s m a g a s a b b r e n d ű , de h a s o n l ó b ő v é r ű v é k r e á l t f i g u r á j á v a l v o n j a p á r h u z a m b a Mrozek, S t o m i l a l a k j á b a n . George C o n s t a n t i n — a h a s z n o s és h a s z o n ­ t a l a n f o r m á k zajos f i t y m á l á s a közepette — a h a m i s szabadság-fogalommal céltalanul tengő művész port­ r é j á t nyújtja, a n é l k ü l , h o g y pizsamás-fesztelen h a n goskodása m ö g ö t t ki n e d o m b o r u l t v o l n a vitális, f a n ­ táziadús karaktere. Szellemes-könnyed antimoralizálg a t á s a közben a r r a is m ó d o t talált, hogy a m e d d ő s é g -

b e n m e g f á r a d t , g y á v a s á g b a bicsakló férfi k o n t r a s z t j á t szintén a l a k í t á s á b a csempéssze. A legtöbb groteszk v o n á s s a l t a l á n E u g é n i a - n a g y m a ­ m á t és öccsét, E u g é n i u s z t t a r k í t o t t a a z író. A l a k j u k vígjátéki k a r i k a t ú r á v á t o r z u l ; b e n n ü k , ö r e g e k b e n m u ­ tatkozik meg a legvisszásabban valamennyi „ e l t a ­ n u l t elmélet" b o h ó z a t b a illő filozófiai v e t ü l e t e . Vali Cios szikár-szenilis E u g é n i á j a a m ú l t r e k v i z i t u m á nak s lányáék „szabadelvű" életstílusának ragyo­ góan groteszk ötvözete. E u g é n i u s z — F l o r i n Vasiliu mesteri m e g m u n k á l á s á b a n — bonyolultabb jellemet á r u l el. Mrozek súlyosan e l m a r a s z t a l ó ítéletét á l ­ lítja s z í n p a d r a : a szervilitás „ h a j l é k o n y s á g á t " p a r t ­ nerei v á l t a k o z ó f e l ü l k e r e k e d é s é n e k b ű v k ö r é b e n . Egy­ kor b o t r á n y k e l t ő r ö v i d n a d r á g j á t is k ö n n y e d é n cseréli föl a „régi jó időket" v i s s z a r e m é l ő ü n n e p l ő zsakettel, s a z s e m v á l t ki belőle m e g r á z k ó d t a t á s t , hogy A r t u r félreértett k o n v e n c i ó - r e h a b i l i t á l á s a u t á n , az ököl­ jog eleddig s z e m é t k é n t kezelt megtestesítőjével k ö s ­ sön szövetséget. A r t u r holtteste fölött — a gyilkos E d e k k e l . . . A h a t a l o m r a é b r e d t állati e r ő s z a k lejt mocskos t á n c o t a „lecsatlakozott" polgári előkelő­ séggel, a b i z a r r z á r ó j e l e n e t k e g y e l e t s é r t ő t á n c p a r t n e ­ reiben. Octavian Cotescu p á r a t l a n m ű v é s z e t t e l olvasztja egybe E d e k riasztó „természetiségét" a k i s e m m i z e t t ség zéró fokáról startoló zsarnok-jelölttel. Nesztelen m a c s k a l é p t e k k e l közelíti m e g c é l b a v e t t d i a d a l á t , s a fasizmus gyötrelmes reminiszcenciájaképpen, jól egyénített figurája t ö r t é n e l m i - t á r s a d a l m i k a t e g ó r i á ­ v á m i n ő s ü l át. Az egyénítés d r a m a t u r g i a i (és színészi fölépítésé­ nek) p r o b l é m á j á r ó l lévén szó, u t o l s ó n a k h a g y t a m a Tangó k u l c s s z e r e p é b e állított bölcsész-hallgatót. A r ­ tur, l e e n d ő h i v a t á s á h o z és e l m é l k e d ő a l k a t á h o z h í ­ ven, a l e g e l v o n t a b b hőse a d a r a b n a k : cselekedetei, monológja, r e p l i k á i Mrozek s z í n m ű v é n e k a l a p e s z m é ­ jét a b s z t r a h á l j á k (és n e m k o n k r e t i z á l j á k , a k á r a t ö b ­ bi hős) a z s á k u t c á b a forduló bölcselet tételeivé, m e ­ lyek a zseniálisan „időzített" l é l e k t a n i m o t i v á l t s á g a k n á i n a k r o b b a n á s a k o r , a d r á m a i szituáció folya­ m á n s o r r a b u k n a k . Az A r t u r - R e b e n g i u c b a n feszülő a n t i a n y a g m e n t h e t e t l e n ü l a főhős összeomlásához v e ­ zet: a k ö r n y e z e t s a b e n n ü k föllelhető a n t i e l e m e k összeférhetetlensége folytán. A tévelygő, t ú l f i n o m u l t i n t e l l e k t u s t r a g é d i á j a v e t ü l előre Victor R e b e n g i u c szinte e m b e r f ö l ö t t i v é emelt, s z e n v e d é l y b e n ázó r a ­ c i o n a l i z m u s á b a n : az e s z m e - r ö g e s z m e e g y r e t é b o l y u l t a b b hajszolása, m í g csak s z á n a l m a s á l d o z a t á u l n e m esik. 2. Mrozek s z í n m ű v e az a b s z u r d d r á m a m á s i k fon­ tos jellegzetességének is e l l e n t m o n d . Az a b s z u r d r a jellemző c s e l e k m é n y t e l e n s é g , p o n t o s a b b a n az egy­ m á s s a l b e h e l y e t t e s í t h e t ő , egyéniségüktől megfosztott hősök cselekvésképtelensége helyett nagyon is gazdag eseménysorozat t a r t j a feszültségben a d r á m á t . S z e m ­ befeszülő j e l l e m e k t e r e m t i k m o z z a n a t r ó l m o z z a n a t r a a konfliktust, k é p t e l e n s é g ü k b e n is reális súlyú ese­ mények hágnak egymás sarkára, s a darab „abszurd stich"-jét a szerzői u t a s í t á s o k o n h a l a d ó kiváló r e n ­ dezés m é r t é k t a r t á s a a d j a m e g — a b i z a r r felhangok a r á n y o s biztosításával. R a d u P e n c i u l e s c u é r z é k e n y

téka Szenvedéllyel sürgeti az elide­ genedés különböző változatai­ nak leküzdését, a morális fe­ lelősséget hangsúlyozva min­ denekelőtt. A forradalmi ma­ gyar irodalom nagy öregje iro­ dalompolitikai publicisztikájá­ val is részt vesz a közéletben, a dogmatizmus elleni harcban. (Kozmosz K ö n y v e k , 1968.) Panek

Zoltán

Hétfőn és kedden nagyon szerettem Az utóbbi években írott hu­ szonegy novelláját gyűjtötte egybe Panek Zoltán ebben a kötetében. Hősei távol vannak attól, hogy az életet valamifé­ le leegyszerűsítettségben szem­ léljék és éljék. Az író életük egyéniség-formáló pillanatai­ ban ragadja meg őket, amikor váratlan vagy döntő fontos­ ságú feladatokkal kell szem­ benézniök, s amikor egy-egy helyzetben életük egész értel­ me vagy értelmetlensége sűrű­ södik. Egyedül kell helytállaniok benne, magányosan vagy sokszor egy közömbös, értel­ metlen, olykor egyenesen rosszindulatú környezetben, amelynek banalitása ellenpontszerűen kíséri a belső tör­ ténés felfokozott intenzitását. A dialógussal szemben ezek­ ben a novellákban elsődleges szerepet kap a belső monológ vagy a belső írói ábrázolás, ami a választott életproblé­ mákból is következik, hiszen azok a hősök legszemélyesebb ügyei. (Irodalmi K ö n y v k i a d ó , 1968.) Székely

János

Dózsa „A felelősség, a helytállás és áldozatvállalás — mi több, a kilátástalan áldozatvállalás — ősöreg eszméit próbáltam ismét megszólaltatni" — vall-

téka ja erről a most második ki­ adásban megjelenő poémájáról a költő egyik nemrég meg­ jelent írásában. Ebben a köl­ teményben az 1514-es paraszt­ forradalom vezérének életút­ ját sűríti nyolc lírai vallomás­ ba, s ezekből bontakozik ki a hazáját és népét egy súlyos történelmi korszakban meg­ menteni akaró hős egyénisége, a cselekvés lehetőségét kínáló magaslaton, a véres harcok kö­ zepette, majd a tüzes trón iszonyatában egyaránt példa­ mutató helytállása. Klasszikus mértéktartású verssorokban letisztult költészet ez, mely a formák szabályos nyugalmával még jobban kihangsúlyozza a költői tárgyat kínáló kor apo­ kaliptikus szörnyűségét. (Iro­ d a l m i K ö n y v k i a d ó , 1968.) Szabó A

költészet

Lőrinc dicsérete

Szabó Lőrincet mint költőt sem ismerjük — sajnos — ér­ demében. Hát még prózai írá­ sait. Egyszerre új színt kap róla alkotott képünk, ha kéz­ be vesszük ezt a tanulmányai­ nak legjavát tartalmazó köte­ tet. Régi adósságát törleszti a kiadó, amikor a költő halálá­ nak tizedik évfordulójára a nagyközönség számára is hoz­ záférhetővé teszi eleddig el­ szórtan lappangó írásait. Akár világirodalmi mestereiről (Sha­ kespeare, Goethe, Baudelaire), akár külföldi és magyar elő­ deiről (Villon, Francis Jammes; Csokonai, Ady), akár im­ már klasszikusokká vált kor­ társairól (Juhász Gyula, Tóth Árpád, Babits) írjon, mindig megragad hatalmas műveltsé­ ge, mély emberismerete s nem utolsósorban biztos ítélőképes­ sége. Kézenfog és megpróbál bevezetni a költészet, a költői és fordítói munka kívülről oly homályosnak tűnő rejtekeibe. Az, aki elolvassa írásait, nyil-

művészete p o n t o s a n e l h a t á r o l t a az a b s z u r d , a g r o ­ teszk, a reális és a n a t u r a l i s t a jelleg fogalmait. M r o ­ zek i n t e n c i ó j á n a k megfelelően realitásukban abszurd helyzeteket t e r e m t e t t , számolt azzal, hogy az e l v o n t a b s z u r d i t á s a d r á m a m e g h a m i s í t á s á t j e l e n t e n é , s az­ zal is, hogy a r e a l i z m u s közvetlen é r t e l m e itt ó h a t a t ­ l a n u l a n a t u r a l i z m u s s a l e s n é k egybe. R e n d e z é s e a k é p t e l e n n e k olyan létjogosultságot biztosított, m e l y a becketti i r á n y z a t t ó l t á v o l r a vetítve, a „valóságos", a „ m e g t ö r t é n h e t ő " é r v é n y é n b e l ü l ható, h u m á n u s elő­ adást eredményezett. 3. Az a b s z u r d d r á m a lényegéből fakadó és lényegét d e t e r m i n á l ó s z ö v e g a u t o m a t i z m u s o k , p á r h u z a m - és e l ­ lentét-jelző ismétlések, bölcseleti k o n k l ú z i ó k szillogiz­ m u s o k k á b o n t o t t „párbeszédesítése" — n e m lelhetők föl a T a n g ó b a n , ha csak p a r o d i s z t i k u s m e g - m e g c s i l l a n t á s u k a t n e m számítjuk. A d r á m a nyelvi szö­ vete, dialógusvezetése c s a k n e m „klasszikus" m o d o r ­ b a n íródott. M i n d e n m o n d a t n a k d r á m a i i n d í t é k a , cse­ l e k m é n y m o z g a t ó , „ t o v á b b lökő" funkciója v a n . Le­ nyűgözően szellemes stílusa a t r a g i k o m é d i a s á t á n i a t m o s z f é r á j á t mélyíti el, a k ö n n y e d fricskától a h a ­ lálos sebzésig. Az a n t i d r á m a h á r o m , szeszélyesen k i r a g a d o t t k r i ­ tériumának a mrozeki s z í n m ű v e l v a l ó összevetése során, e s z m e f u t t a t á s u n k a következő s o m m á z á s b a torkollik: az „ a b s z u r d " fogalma Mrozek T a n g ó j á b a n p u s z t á n a k é p t e l e n (de cselekvéshordozó) d r á m a i helyzetek s a groteszk h a n g v é t e l t á r s í t á s a k é p p e n fo­ g a d h a t ó el. V a l ó j á b a n a m o d e r n d r á m a i r o d a l o m k a t a r z i s t nélkülöző, t r a g i k u s v é g b e sikló, világszerte feltörő m ű f a j a h ú z ó d i k m e g a Tangó r e m e k m ű - k ö n ­ t ö s é b e n : a groteszk k o m é d i a . Metz K a t a l i n

Markovits Rodion

hagyatékából

1. Nehéz e m b e r k ö z e l b e hozni t ö b b é v t i z e d n y i t á v o l ­ ságból egy e u r ó p a i h í r r e j u t o t t írót, a k i t n a p o n t a a z a n y a g i gondok szorongattak, két hírfej és színes r i ­ p o r t között pénzszerzésen t ö r t e a fejét — és m i n d ­ e n n e k e l l e n é r e s o h a s e m veszítette el é l e t k e d v é t , e m ­ berszeretetét. M a r k o v i t s Rodionról v a n szó — most v o l n a n y o l c ­ v a n é v e s , de é p p e n húsz éve h a l o t t —, aki az egykori Temesvári Hírlap szerkesztőségében í r t a cikkeit, és a Lloyd k á v é h á z b a n v a g y az Ú j s á g í r ó k l u b b a n t ö p ­ rengett, hogy k i n e k és h o v á k ü l d j e el a W i e d e r Leopold n y o m d á j á b a n h i t e l b e n k i n y o m t a t o t t k ö n y ­ vét, m e l y Reb Áncsli és más avasi zsidókról szóló széphistóriák c í m e t viselte. Az asztal m e l l e t t állt a küldönc, az író p e d i g a telefonkönyvet böngészte, a p r ó jegyzetfüzetét nézegette, m e l y c í m e k k e l volt teli. A z u t á n P a r k e r - t ö l t ő t o l l a u t á n n y ú l t (A Szibériai gar­ nizon bevételéből m a r a d t ez meg), és a j á n l á s t írt a könyv harmadik oldalára. Két-három könyvvel a h ó n a a l a t t k a r i k á z o t t el a k ü l d ö n c a jól i s m e r t cí­ m e k h e z , a jól i s m e r t b a n k v e z é r e k h e z , k e r e s k e d ő k -

höz. Az író — mit t e h e t e t t v o l n a mást — ült és v á r t . Mi, fiatal és m é g f i a t a l a b b írók, ott ü l t ü n k mellette, és h a l l g a t t u k s z e b b n é l szebb történeteit, m e l y e k hol S z i b é r i á b a n , hol s z ű k e b b p á t r i á j á b a n , az A v a s v i d é ­ k é n j á t s z ó d t a k le. N é h a l o p v a az ó r á j á r a nézett, és t u d t u k , hogy a boyt v á r j a vissza, a k i n e k p é n z t kell hoznia, m e r t ebből k e r e k e d i k ki a m á s n a p i ebéd, a Bandi fiú cipőtalpa, a Lonovits utcai l a k á s b é r e — és végül a n y o m d a t u l a j d o n o s idegei sincsenek k ö ­ télből, az ő t ü r e l m é n e k is v a n h a t á r a . Illesse elismerés és dicséret a t e m e s v á r i telefon­ tulajdonosokat, a k i k k e l az író egyoldalú üzleti öszszeköttetésben állott, s a k i k s o h a s e m k ü l d t é k el üres kézzel a k ö n y v v e l b e k o p o g t a t ó boyt; h a szű­ kösen, de megélt az író c s a l á d j á v a l , átvészelte a m á ­ sodik v i l á g h á b o r ú t . De i s m e r e k egy m á s i k M a r k o v i t s R o d i o n t is, aki hat évtizeddel a v á l l á n , őszi s á r b a n , télvíz idején, r e k k e n ő n y á r i hőségben j á r t a - r ó t t a a T e m e s megyei falvakat, m e z ő v á r o s o k a t . A M a g y a r N é p i Szövetség lelkes k u l t ú r a k t i v i s t á j a k é n t konferált, k a r c o l a t o k a t olvasott fel, b á b á s k o d o t t a b á n s á g i m a g y a r írók szer­ vezetének m e g a l a k u l á s á n á l , a n n a k elnöke volt. B e ­ teg szívével d a c o l v a j á r t a a falvakat, f á r a d h a t a t l a ­ nul í r t a élettől d u z z a d ó riportjait. K é s z ü l ő r e g é n y é ­ hez gyűjtötte az a d a t o k a t , de m i n d e g y r e v i s s z a k a ­ n y a r o d o t t élete n a g y é l m é n y é h e z , S z i b é r i á b a n töltött felejthetetlen éveihez. 1946-ban, egy v é g v á r i i r o d a l m i előadáson h a l l o t ­ t a m őt először beszélni az Amur Kurír c í m ű szibé­ riai folyóiratról, m e l y n e k t ö r t é n e t é t két h é t t e l k é s ő b b m e g is írta, és a Bánsági Magyar Írók Antológiájá­ ban m e g j e l e n t e t t e . É r d e m e s v o l n a felidézni az évfor­ dulón az elfeledett l a p t ö r t é n e t é t . Kubán Endre

téka ván nem válik föltétlenül köl­ tővé, de talán egy lépéssel kö­ zelebb kerül a mai irodalom megértéséhez s ezzel saját ma­ ga megismeréséhez. (Szépiro­ d a l m i k ö n y v k i a d ó , 1967.) George Noi

şi

Bălan clasicii

A látszólag különböző ze­ nei egyéniségek, művek, stí­ lusok bemutatása ellenére a klasszikus és a modern zene párhuzamosságával foglalkozó mű erőssége eszmei és szerke­ zeti egysége. A szerző célját — a zene iránt való érdeklő­ dés felkeltését — nem a zenei portrék puszta felvázolásával valósítja meg, hanem annak a meggyőződésének érvényre juttatásával, hogy az a zene, amely az ember szívéhez és értelméhez szól, felfedvén előt­ te az őt foglalkoztató életigaz­ ságokat, mindig korszerű, „mo­ dern" marad. George Bălan könyve nem arról akarja meg­ győzni olvasóit, miként képze­ li el az író Bachot vagy Hindemithet, hanem állásfoglalás­ ra késztet. A kötetet számos zeneszerzőt ábrázoló fénykép V a n n a k írók, a k i k e t egyetlen é l m é n y ü t ö t t m ű ­ egészíti ki. ( E d i t u r a t i n e r e t u l u i , vésszé. M a r k o v i t s Rodion s z á m á r a ilyen volt a szi­ 1967.) bériai fogság, a m e l y hosszú é v t i z e d e k e t átölelő i r o ­ d a l m i és publicisztikai t e v é k e n y s é g é n e k vezérszóla­ ma, vissza-visszatérő m o t í v u m a lett. Az 1927-ben Gala Galaction m e g j e l e n t Szibériai garnizon, m i n t k ö z t u d o m á s ú , r ö ­ vid idő a l a t t n e m c s a k az o r s z á g b a n t e t t e i s m e r t t é Mahmud papucsai az újságíróskodó s z a t m á r i ü g y v é d n e v é t . A m á s o d i k fogolyregény, az Aranyvonat, jóllehet n e m é r t e el A regény eseményei az 1877a „kollektív r i p o r t r e g é n y " m ű v é s z i szintjét, az író es függetlenségi háború utáni é l e t é n e k s ezáltal a szibériai fogolytáborok m i n d e n ­ évekbe vezetnek, de valóságos n a p i é l e t é n e k a m e g i s m e r é s é h e z u g y a n c s a k é r t é k e s problematikája: a népek kö­ a d a t o k a t szolgáltat. A k é t r e g é n y t forgatva, a m e l y e ­ zötti gyűlölködés és megkü­ ket c s e l e k m é n y e s í t e t t e m l é k i r a t n a k n e v e z n é k , a k ü ­ lönböztetés elítélése, a cselek­ lönböző l a p o k b a n m e g j e l e n t M a r k o v i t s - c i k k e k k ö ­ mény minden szálát a megje­ zött b ú v á r k o d v a , egy t ö b b évtizede m e g o l d á s r a v á r ó lenés (1932) korához kapcsol­ i r o d a l o m - és s a j t ó t ö r t é n e t i k é r d é s s e l t a l á l k o z t a m , ja. Savu vezeklése a védtelen a m e l y i r o d a l o m b a r á t o k és i r o d a l o m t ö r t é n é s z e k össze­ török fogoly megöléséért, meg­ fogását igényli. tisztulása és a népek testvéri­ A szibériai t á b o r o k b a n — M a r k o v i t s r e g é n y e i és ségéhez való eljutása huma­ cikkei m e l l e t t v a l l a n a k erről m á s fogoly-regények is nista üzenete volt az írónak — a k a t o n a i k a s z t r e n d s z e r t o v á b b é l é s é v e l p á r h u z a ­ saját korához. Ezt az üzenetet m o s a n , t ö b b o l d a l ú a n is m e g m u t a t k o z o t t a t ö r e k v é s tolmácsolta a tíz éve elhunyt

téka Antalffy Endre, aki nemcsak a kissé keletiesen, kissé bib­ likusan mesei stílussal tudott híven azonosulni, hanem saját humanista meggyőződésén át az íróéval is. Fordítása akkor, a fasizálódó Romániában nem jelent meg, így most közzété­ ve, a román nép és az együttlakó nemzetiségek testvérisége mellett hitet tevő író és fordító találkozásának is emléket ál­ lítunk. (Irodalmi Könyvkiadó, 1968.) H. E. Jó

széllel

Bates

francia

partra

A mai angol próza élvona­ lába tartozó szerző regénye a második világháború közvet­ len élményéből született. S bár megjelenése óta kereken 23 év telt el, időtállónak bizonyult, hiszen nem egyszerűen egy há­ borús izgalmakban bővelkedő történet. A megszállott Fran­ ciaországban kényszerleszállást végzett angol pilóta-egység ka­ tonáinak példája ma az em­ beri indulatokon diadalmasko­ dó emberségük által kap új színt, s ugyanez teszi gazdag­ gá a szerelmében s az idegen elnyomók elleni gyűlöletében megkeményedett, elszánttá ed­ ződött parasztlány alakját is. Bates hőseinek egyénisége a szabadságért küzdő nép rend­ kívüli erőtartalékait tárja fel. Rózsa Ilona hitelesen ülteti át magyarra a regény puritán, de épp puritánságában magával ragadó stílusát. (Irodalmi K ö n y v k i a d ó , 1968.) Giovanni

Boccaccio

Dekameron I—II Több mint hatszáz eszten­ deje íródtak ezek a történetek, amelyeket — Boccaccio saját szavai szerint — „hét hölgyből és három ifjúból összeverődött tisztes társaság mesélt el a

a polgári é l e t f o r m a régi k e r e t e i n e k , s z o k á s a i n a k m e g t e r e m t é s é r e , é r v é n y e s í t é s é r e . A n a g y s z á m ú kez­ d e m é n y e z é s (ipari m ű h e l y e k , boltok) s o r á b a n fontos helyet foglalnak el a fogoly-színházak, a t á b o r i ú j ­ ságok és folyóiratok. B ő v e b b e n ez u t ó b b i a k r ó l sze­ r e t n é n k itt szólni. H i á b a l a p o z z u k fel a Magyar Irodalmi Lexikon v a g y A magyar irodalom története idevágó kötetét, n e m t a l á l u n k s e m m i l y e n ú t b a i g a z í ­ t á s t a szibériai t á b o r o k b a n m e g j e l e n t n a g y s z á m ú l a p r a v o n a t k o z ó a n , p e d i g b á t r a n á l l í t h a t j u k , az ott m e g j e l e n t újságok, folyóiratok n e m c s a k t ö r t é n e l m i d o k u m e n t u m é r t é k k e l b í r n a k , h a n e m fontos m ű v e l ő ­ d é s t ö r t é n e t i , i r o d a l o m t ö r t é n e t i a d a t o k a t is szolgáltat­ h a t n á n a k egyes írói é l e t m ű v e k a l a p o s a b b m e g i s m e r é ­ séhez, átfogó értékeléséhez. M a r k o v i t s Rodion m e l l e t t elég Z a l k a M á t é n e v é t e m l í t e n ü n k . Z a l k a v a l ó j á b a n S z i b é r i á b a n kezdi m e g t é n y l e g e s i r o d a l m i t e v é k e n y s é g é t . Jeruzsálem című darabjának b e m u t a t ó j á r ó l e m l í t é s t tesz M a r k o v i t s a Szibériai garnizonban és az Aranyvonatban is. Egyik 1937ben írt c i k k é b e n így e m l é k e z i k a f o r r a d a l m á r - í r ó első i r o d a l m i j e l e n t k e z é s é r ő l : „Béla gyerek b a j u s z a m á r gyöngén j e l e n t k e z e t t a b b a n a z időben, p o n t o ­ san a b b a n a k o r b a n volt, m i k o r az i r o d a l m i a m b í ­ ciók is j e l e n t k e z n e k , sőt éppenséggel v e r s e k e t írt. Azaz, hogy m á r készen volt egy v e r s e s d r á m á j a . Az volt a c í m e : » J e r u z s a l e m « . Eléggé j ó n a k t a l á l t a m , és n a g y p r o t e k c i ó m m a l s i k e r ü l t e l é r n e m , hogy K r a s z n a j a - R j e z s b a n a »Fogoly Tiszti S z i n h á z « m ű s o r r a t ű z t e és e l ő a d t a . . . Az első színpadi siker u t á n . . . Z a l k a M á t é . . . végleg eljegyezte m a g á t az i r o d a ­ l o m m a l . T a n á c s o m r a p r ó z á t írt, o n t o t t a a r e g é n y e ­ ket, a n y o l c h ó n a p o s szibériai t é l a l a t t k ö r ü l b e l ü l h ú s z k ö t e t n y i r e g é n y e és m á s p r ó z a i írása készült el. Í r á s a i r ó l a Szibériai Újság szerkesztője, Elek Béla h a d a p r ó d v e l e m i r a t o t t b í r á l a t o t , a m i d ő n is k i e m e l ­ t e m p é l d á t l a n t e r m e l ő képességét, fiatalos lázát, r a ­ jongó lelkesedését a tollért, m e l y e t m é g k i e g y e n s ú ­ l y o z a t l a n u l kezel." Az e m l í t e t t Szibériai Újság fontos szerepet töltött be az A m u r m e l l é k i fogolytáborok é l e t é b e n : r e n d s z e ­ resen b e s z á m o l t — az orosz l a p o k tájékoztatói a l a p ­ j á n — a h a r c t é r i helyzetről, közölte a tiszti gyűlések f o n t o s a b b h a t á r o z a t a i t , s oldalairól n e m h i á n y z o t t az i r o d a l m i a n y a g (novella, vers, k r i t i k a i írás). Sőt a Szibériai Újság t á r c a p á l y á z a t o t h i r d e t e t t egy csa­ tajelenet l e í r á s á r a , „ a m e l y a h o n v é d s é g h a r c a i n a k e m l é k é t v a n h i v a t v a m e g ö r ö k í t e n i , t a n u l s á g o s és p é l ­ d á t s e r k e n t ő f o r m á b a n . A t á r c a p á l y á z a t első díja öt r u b e l , m á s o d i k díj h á r o m r u b e l , h a r m a d i k díj k é t r u b e l . M i n d e n p á l y a m u n k á t leközöl a Szibériai Új­ ság. A beszély c í m e l e g y e n : A hős h o n v é d " . M a r k o v i t s h a g y a t é k á b ó l e l ő k e r ü l t egy csoportfény­ k é p , a m e l y a Szibériai Újság szerkesztőségének t a g ­ jait örökíti m e g 1917. n o v e m b e r 16-án K r a s z n a j a - R i j e c s k á b a n . Blagovjesztenszk k ö r n y é k é n j e l e n t m e g az Izgató c í m ű l á g e r - v i c c l a p egy bizonyos N o v á k ú r szerkesztésében, Elek V i d o r szerkesztette a Tábori estet, itt jelent m e g a h a l a d ó b e á l l í t o t t s á g ú Ember, v a l a m i n t az Amur Kurír... Még ú t b a n Szibéria fe­ lé a v o n a t o n t e r j e d t n é h á n y p é l d á n y b a n a Transz­ szibériai Tudósító. Ez a felsorolás is sokat m o n d , de

közelről s e m t e k i n t h e t ő teljesnek. A z első v i l á g h á b o r ú egykori foglyai valószínűleg m á s l a p o k r ó l is t u d ­ n a k , s a fentiekről is t ö b b e t t u d n á n a k beszélni, m i n t mi, t a p o g a t ó z v a k e r e s ő u n o k á k . Bizonyság e r r e L á m Béla n e m r é g m e g j e l e n t önéletírása, A körön kívül, a m e l y b e n a szerző szintén e m l í t é s t tesz egy D e b r e c z e n y Dezsővel közösen szerkesztett lapról. M e g kell idézni az e m l é k e k e t , elő kell k e r e s n i az egykori leveleket, fényképeket. Az ösztönzés a valóságból m e r í t . M a r k o v i t s R o ­ dion k i a d a t l a n k é z i r a t a i közt r á b u k k a n t u n k egy m e g ­ sárgult, kézzel írott, r a j z o k k a l díszített, eléggé t e r ­ j e d e l m e s p a p í r k ö t e g r e — az Amur Kurír első szá­ m á r a . Igazi i r o d a l m i m a g a z i n . „ » A M U R K U R Í R « — ez egy f o l y ó i r a t n a k volt a c í m e — eleveníti fel k é ­ sőbb a l a p p a l kapcsolatos e m l é k e i t M a r k o v i t s R o ­ dion —, írói és h í r l a p í r ó i p á l y á m n a k legdicsősége­ s e b b fejezete. Az A m u r n e v ű kelet-szibériai folyam p a r t j á n l a k t a m n é h á n y ezer t á r s a m m a l a b b a n az időben, p o n t o s a n h a r m i n c évvel ezelőtt, és l a p o m egyetlen s z á m a 1916 o k t ó b e r h a v á b a n j e l e n t m e g . S a j á t k e z ű l e g í r t a m az egész lapot, és egyszerre igen n a g y t e k i n t é l y e m lett a t á b o r b a n , ez l é v é n az első m a g y a r újság a C h a b a r o v s z k n e v ű n a g y v á r o s b a n , a h o l az idő t á j t t á b o r o z t u n k " (Markovits R o d i o n : Amur Kurír. B á n s á g i M a g y a r Í r ó k Antológiája. 1946). Az e l ő k e r ü l t p é l d á n y b ó l h i á n y z i k a M i k e s K e l e ­ m e n t aposztrofáló vezércikk, a m e l y b ő l idéz egy rész­ letet e m l é k e z é s é b e n , az ötödik l a p o n a z o n b a n m e g ­ t a l á l j u k a t á b o r h a n g u l a t o t sötét színekkel felvázoló írást, a m e l y n e k egyes részleteit, a Szibériai Újság­ nak t u l a j d o n í t v a , f e l h a s z n á l t a a Szibériai garnizonb a n . A r e g é n y b e n m á r e n y h e g ú n n y a l illeti fiatalos túlzásait. Közölte az Argus c í m ű orosz folyóirat a l a p ­ j á n Az okos asszony c í m ű kirgiz n é p m e s é t , a Russzkoje Szlovo 1916. j ú l i u s 29-iki s z á m á b ó l p e d i g V. F i l a t o v A Kárpátok lábánál c í m ű c i k k é n e k b e v e z e t ő részét. A front á l l á s á r ó l t á j é k o z t a t ó F i l a t o v - r i p o r t o k a k é t M a r k o v i t s - r e g é n y és R ó n a y György Krasznojarszk c í m ű k ö n y v é n e k t a n ú s á g a szerint n a g y h a ­ tással v o l t a k a hadifoglyok ezreire, a k i k szinte gyer­ meki t ü r e l m e t l e n s é g g e l v á r t a k a b é k é r e . Az i r o d a l m i a n y a g o t az e l ő k e r ü l t s z á m b a n S i m o n Miklós „diencsik é l e t é n e k és k ö l t é s z e t é n e k b e m u t a ­ tása", M a r k o v i t s R o d i o n Karácsonyest 1917 c í m ű n o ­ vellája és a G á b o r A n d o r C y k l a m e n j é n e k szibériai b e m u t a t ó j á r ó l í r t s z í n i k r i t i k a biztosítja. Az a k a s z t ó fa-humorral megírt ismertetés után, a lap bő válo­ g a t á s t közöl S i m o n Miklós tisztiszolga-költő v e r s e i ­ ből. A n é p d a l o k m o d o r á b a n fogant r í m e s b e s z á m o ­ lók formai s z e m p o n t b ó l n a g y o n döcögők, de a n e m ­ zetieskedő pátosz m e l l e t t g y a k r a n t a l á l k o z u n k a fel­ h á b o r o d á s , a m é l t a t l a n k o d á s h a n g j á v a l is. Az Amur Kurír e l ő k e r ü l t s z á m a beígérte, h o g y legközelebb S i m o n Miklós p r ó z a i írásait fogja b e ­ m u t a t n i . Nincs t u d o m á s u n k róla, hogy ez a s z á m m e g j e l e n t volna. Valószínűleg a sok egyéni k e z d e ­ m é n y e z é s összefogásából született m e g a t e k i n t é l y e s , n e m e g y s z e r tíz p é l d á n y b a n megjelenő Szibériai Új­ ság, a m e l y hosszabb ideig é l e t k é p e s n e k b i z o n y u l t . Az o k t ó b e r i f o r r a d a l o m é r e z t e t t e h a t á s á t a szibé­ riai f o g o l y t á b o r o k b a n is. M e g a l a k u l t a k az ö n k é n t e s

téka múlt halálos járvány szörnyű idején". A szomorú alkalom­ mal homlokegyenest ellenkező s e kerettel egységbe foglalt novellák egy új kor szellemét jelezték az irodalomban: a vi­ lág szépségeire rácsodálkozó reneszánsz-ember pajzán nyug­ talanságától telített történetek mai napig sem veszítettek von­ zásukból. Az égre függesztett tekintetű középkor erkölcsé­ nek (s a mögötte meghúzódó nagyon is földi testiségnek) re­ akciója lüktet ezekben a no­ vellákban, melyek most a Ho­ rizont-sorozatban Révay Jó­ zsef immár klasszikus értékűvé vált fordításában válnak ismét hozzáférhetővé. (Irodalmi K ö n y v k i a d ó , 1968.) Tudor

Vianu

Estetica Vianu sokoldalú életművé­ nek mintegy gerincét alkotja az irodalom és a művészet el­ vi kérdései iránt tanúsított ér­ deklődése. Ennek összegezése 1939-ben napvilágot látott, és most új kiadásban, Jánosi Já­ nos részletekre kiterjedő be­ vezető tanulmányával ellá­ tott esztétikája. Vianu örökö­ se és összegezője volt annak a hagyatéknak, amit a román irodalomelméleti gondolkozás Maiorescutól kezdve alkotott, s így műve, mely a maga ko­ rában az első román esztéti­ kai rendszerezés volt, egyben ennek a hagyatéknak a sum­ mája, de ugyanakkor a kor legújabb esztétikai törekvései­ nek alkotó hasznosítására is épít. Alaptétele, amely szerint a művészi szép az emberi munka legtökéletesebb formá­ ja, továbbá a művészetnek mint a civilizációra irányuló erőfeszítéseket koordináló té­ nyezőnek a vizsgálata — mind­ ez ma is értékessé és időszerűvé teszi Vianu művét. (Editura p e n t r u l i t e r a t u r ă , 1968.)

Micimackó — Micimackó kuckója

vörös csapatok, az i s m e r e t t e r j e s z t ő előadásokon egy­ r e t ö b b s z ö r k e r ü l t szóba M a r x és Lenin neve, éle­ s e b b é v á l t a fogolytábori l a p o k h a n g j a is. M a r k o vits Rodion az Aranyvonatbari t ö b b s z ö r is e m l í t é s t tesz a h á r o m p é l d á n y b a n megjelenő Jeniszej című újságról, a m e l y e t a közlegények és a tisztek egy r é ­ sze k ü l ö n ö s e n kedvelt. Az egyik h e l y e n egyenesen így ír: „A Jeniszej c í m ű folyóirat m á r n e m is volt egyszerű újság, h a n e m lobogó volt, a f o r r a d a l o m lobogója. Szöges e l l e n t é t b e n állott a csehek v i l á g n é ­ zetével, de é p p o l y k é r l e l h e t e t l e n ellensége volt a T u r u l - S z ö v e t s é g e m b e r e i n e k is, a k i k tiszta nemzeti a l a p o n szervezkedtek." A t e m e s v á r i Szabad Szóban 1945. d e c e m b e r 10-én m e g j e l e n t Magyar írók és ma­ gyar újságok a Szovjet-Unióban című cikkében a következőképpen emlékezik meg erről a vállalkozás­ r ó l : „Ezerkilencszáztizennyolc n y a r á n a k elején, K o l csák cári e l l e n t e n g e r n a g y és G a j d a — u g y a n c s a k el­ l e n f o r r a d a l m i t á b o r n o k — c s a p a t a i elfoglalták egész Szibériát, és t i z e n n n y o l c h ó n a p i g t a r t o t t á k r é m u r a l ­ m u k alatt. A k r a s z n o j a r s z k i t á b o r b a n »Jeniszei« cí­ m e n ez idő a l a t t h a v o n t a egyszer, jó v a s k o s m a g y a r n y e l v ű írott újság j e l e n t meg, m e l y m e r ő b e n e l t é r t az eddigi hadifogoly l i m o n á d é k t ó l és n e m : » . . . bör­ t ö n ö k fenekén sínylődő r a b l e l k e k r ő l . . . « beszélt — a m i b ő l k ü l ö n b e n egy szó s e m volt igaz —, h a n e m szabadságról, h a r c r ó l , f o r r a d a l o m r ó l . És oktatott, ö n t u d a t o s í t o t t . L u d w i g K á l m á n h o n v é d zászlós volt a főszerkesztő, Dukesz A r t u r dr. h o n v é d zászlós í r t a sorozatos v e z é r c i k k e i t »A k a p i t a l i z m u s , m i n t á l l a m vallás« címen, a m i b ő l k i t ű n i k a l a p egész v i l á g n é ­ zete. Egy é v m ú l v a , a t i z e n k e t t e d i k s z á m m e g j e l e ­ n é s e u t á n , a u g u s z t u s b a n a g y o n l ö v e t t e az e l l e n f o r r a ­ d a l o m L u d w i g o t is, D u k e s z d o k t o r t is, m i k o r felfe­ dezte a lapot."

A sokoldalú angol újságíró, esszé-, regényés drámaíró gyermekkönyveivel ért el vi­ lágsikert. Nem véletlen, hogy gyermekkorunk legkedvesebb olvasmányai közé tartozott a M i c i m a c k ó , hiszen éppen Ka­ rinthy Frigyes fordította le a csupa-humor könyvecskét melynek 2 kötetét a szerző 1926—28-ban írta. A hátlapon ez áll: „Öt éven felülieknek." Jóval öt éven felül végre is­ mét gyönyörködhetünk — most már gyermekeinkkel együtt — Robert Gida játékaiban: a ver­ selő Mackó és barátai, Malac­ ka, Nyuszi, Bagoly, Füles, Kanga, Zsebibaba és Tigris emberi tulajdonságokat kari­ kírozó alakjaiban, az embere­ kére emlékeztető, de a kedve­ sen naiv tolmácsolásban an­ nál szelídebb, igazságosabb, bölcsebb világában, és E. H. Shepard „bácsi" rajzaiban. (Móra K ö n y v k i a d ó , 1967.)

Megjegyzendő, hogy e n n é l a l a p n á l dolgozott a fiatal Z a l k a M á t é is. Ő l á t t a el t ö b b e k között a l a p ­ k i h o r d ó szerepkörét. A lapról, a k é t szerkesztő k i ­ végzéséről m e g e m l é k e z i k R ó n a y G y ö r g y is m á r e m ­ lített k ö n y v é b e n . M a r k o v i t s Rodion idézett c i k k é b e n u t a l a n é h á n y h ó n a p m ú l v a m e g j e l e n t első n y o m t a ­ tott l a p o k r a is, a m e l y e k m á r a f o r r a d a l m i a g i t á t o r o k b u z d í t á s á v a l és segítségével l á t t a k n a p v i l á g o t az irkutszki, n o v o n i k o l a j e v s z k i és az acsinszki t á b o r o k ­ b a n . A k r a s z n o j a r s z k i t á b o r b a n az első v ö r ö s - o r i e n ­ tációjú lapot, a Kommunát M é h e s Lajos szerkesztette. A h e t e n t e kétszer m e g j e l e n ő l a p m u n k a t á r s a i „Szűcs b u d a p e s t i t a n í t ó " és „Tóth k á n t o r , szibériai h í r l a p ­ í r ó " voltak, v a l a m i n t M a r k o v i t s Rodion. A f o r r a d a l o m győzelme u t á n m e g k e z d ő d ö t t a h a d i ­ foglyok s z a b a d o n bocsátása, az ott m a r a d t és a k é ­ sőbb e m i g r á l t m a g y a r i r o d a l m á r o k , tollforgatók köz­ p o n t j a M o s z k v a lett. I t t j e l e n t e k m e g a szovjet k o r ­ m á n y h a t h a t ó s t á m o g a t á s á v a l a szocializmus eszméit p r o p a g á l ó k ö n y v e k és folyóiratok. A k é t v i l á g h á b o r ú közötti e m i g r á n s irodalom, h a n e m is t i s z t á z o t t a k m é g teljesen bonyolult v o n a t k o z á s a i , l é n y e g é b e n is­ m e r t . A szibériai fogoly-irodalom írott e m l é k e i azon­ b a n m é g összegyűjtésre v á r n a k . M i n d e n levél, ú j s á g ­ s z á m t ö r t é n e l m i és m ű v e l ő d é s t ö r t é n e t i é r t é k ű a k u ­ tatók számára. Szekernyés János

téka Teoria generală a statului şi dreptului Az állam- és jogelmélet első­ egyetemi szintű román tan­ könyve. A teljes hazai és gaz­ dag külföldi szocialista és nem szocialista könyvészeti anyag felhasználásával összefoglaló képet nyújt az állam és jog keletkezéséről, fejlődéséről, a szocialista államgépezetről és jogrendszerről. Hét szerző (I. Ceterchi, Demeter János, Vl. Hanga, Gh. Bobos, M. Luburici, D. Maziliu, C. Zotta) mun­ kája; a részarányok szempont­ jából bírálható, különösen ott, ahol egyes elnagyolt elméleti fejezetek (így a jogi személyek­ ről szóló) nem állnak arány­ ban a történeti fejtegetések részletességével. (Editura di­ dactică şi pedagogică, 1967.) A.

A.

Milne

TALLÓZÁS

Az új román írónemzedék erővonalai (Luceafărul,

1968. 25, 26.)

A fiatal r o m á n í r ó k a t m a g a k ö r é t ö ­ m ö r í t ő írószövetségi folyóirat m e g ú j u l á s t jelző első s z á m a i b a n Ştefan B ă n u l e s c u főszerkesztői b e k ö s z ö n t ő j é t s a n e m z e d é k n é h á n y képviselőjét m e g s z ó l a l t a t ó sereg­ szemlét (Tendinţe, stiluri, opinii) o l v a s ­ va az a l k o t á s n y u g t a l a n í t ó , eleven p e z s ­ gése r a g a d m a g á v a l . A fiatal írók, k ö l ­ tők, k r i t i k u s o k (Eugen Simion, Nicolae Manolescu, D u m i t r u Ţ e p e n e a g , Iulian Neacşu, Cezar Baltag, G h e o r g h e Tomozei és P a u l S c h u s t e r ) m e g s z ó l a l t a t á s a a l k a l ­ mi, m o n d a n i v a l ó j u k a t m é g s e m az a l k a ­ lom szülte, s m e g n y i l a t k o z á s a i k b ó l szinte k e r e s z t m e t s z e t é t k a p j u k az egész n e m z e ­ d é k n e k , kifejeződését a n n a k a p r o b l e m a ­ t i k á n a k , a m e l y ezt a n e m z e d é k e t jellemzi. Az első, a m i r e ezekből a m e g n y i l a t k o ­ zásokból fel kell figyelnünk, hogy ez a nemzedék nem kíván a maga különvalós á g á b a n elszigetelődni. N e m z e d é k - v o l t á t n e m biológiai é r t e l e m b e n fogja fel, s igen jellemző az a z é r t e l m e z é s , a m i t E u g e n Simion fogalmaz m e g : „ I g a z á b a n csak azok fiatalok, a k i k v a l a m e l y k i m o n d a n ­ dó igazságot h o r d o z n a k m a g u k b a n , és t r a g i k u s izgatottsággal v á r j á k a l é l e k n e k azt a p i l l a n a t á t , a m i k o r ez az igazság a m a r a d a n d ó m e g v a l ó s u l á s o k ú t j á r a lép." Ezzel és e z é r t a jövő alkotói ők, s a p i l ­ l a n a t eljövetelét a legteljesebb felelős­ séggel készítik elő. F e l t ű n ő , m e n n y i r e a z írói t e t t felelős­ ségének t u d a t a vezeti az itt megszólaló­ k a t a l e g k ü l ö n b ö z ő b b k é r d é s e k felveté­ s é b e n és a m e g o l d á s o k k e r e s é s é b e n . Ez a felelősség h a n g z i k ki a k r i t i k a fegyver­ zetét vizsgáló és Maiorescut idéző N. M a n o l e s c u í r á s á b ó l ; ez készteti az író—kritikus—olvasó közti viszony e t i k a i ­ esztétikai v i z s g á l a t á r a I. N e a c ş u t ; e felelősség-megszabta mértékkel támasztja a legnagyobb igényeket Paul Schuster a hazai olvasók előtt v i l á g i r o d a l m i k a p u ­ k a t n y i t ó m ű f o r d í t á s minőségével s z e m ­

b e n , s ez k a l a u z o l j a az alkotási p r o b l é ­ mák, műhelytitkok végiggondolására vál­ lalkozó t ö b b i e k e t is. Ú j a t a k a r á s u k n e m k ü l ö n c k ö d é s v a l a m e l y légüres térben, h a n e m a megelőző n e m z e d é k e k m ű v é b e n gyökerezve a m á t kifejező új esztétikai m i n ő s é g e k keresése, esztétikai-etikai p é l ­ d á j u k h a s z n o s í t á s a és beleépítése a jö­ vendő épületébe. L e g t ö b b j ü k mögött m á r n e m c s a k p r o g ­ r a m o k , h a n e m k o m o l y figyelmet é r d e m l ő m ű v e k is á l l a n a k , s így n e m óhajként, h a n e m t é n y k é n t h a n g z i k Ştefan B ă n u ­ lescu m e g á l l a p í t á s a : „A legfőbb minőségi é r v v a l a m e l y írói m ó d s z e r m e l l e t t m a g a a m ű . " E b b e n a t e k i n t e t b e n a fiatal í r ó ­ n e m z e d é k m á r b e b i z o n y í t o t t a , hogy e n n e k az é r v n e k is b i r t o k á b a n v a n . „ . . . v o l t , és már, ajándékából Bolyai Jánosé (Könyvtári

Szemle,

1968.

2.)

A M ű v e l ő d é s - és M ű v é s z e t ü g y i Á l l a m i Bizottság B u k a r e s t b e n m a g y a r u l k i a d o t t könyvészeti f o l y ó i r a t á b a n egyre-másra t a l á l k o z u n k é r d e k e s m e g l e p e t é s e k k e l . Egy l a p u n k , m e l y n e k p á l y á j a fölfelé ível! Íme, V i t a Zsigmond A Bolyaiak köny­ vei Enyeden c í m a l a t t m á r i s kiegészíti Deé N a g y A n i k ó n a k a k é t Bolyai k ö n y v ­ t á r á r ó l a folyóirat m ú l t s z á m á b a n m e g ­ j e l e n t közlését, s a n a g y e n y e d i Bethlen K ö n y v t á r szép t i t k a i t szellőztetve m e g ­ állapítja, hogy a Bolyai F a r k a s k ö n y v ­ j e g y z é k é b e n szereplő Lagangre-féle diffe­ r e n c i á l s z á m í t á s i m u n k a 1798-as n é m e t ki­ a d á s a k a l a n d o s ú t o n 1910-ben az e n y e d i kollégium könyvtárába került Fogarasi Béla s z á m t a n t a n á r h a g y a t é k á b ó l . B e n n e v a n a t u l a j d o n j e l z é s : „Bolyai F a r k a s é " , s m á s kézzel a kiegészítés: „volt, és m á r , a j á n d é k á b ó l Bolyai J á n o s é . " H o g y a n j u ­ tott t o v á b b , kézről k é z r e a k ö n y v , n e m t u d h a t j u k , de m o s t u g y a n ú g y előkerült, mint az eddig számtantanárként kevésbé i s m e r t Szász K á r o l y egy egyenletfölol­ dás-kezelési p r ó b a t é t e l - k i í r á s a , melynek 1839-ből s z á r m a z ó n y o m t a t v á n y á n u g y a n ­ csak Bolyai F a r k a s a l á í r á s a szerepel. A régi n a g y o k v i d é k e n i s jól d o k u ­ m e n t á l t a k voltak, s a z u t ó d o k n a k s e m kell a világszintről l e m a r a d n i u k , leg­ a l á b b i s , h a a helyi k ö n y v t á r o s o k segít­ s é g ü k r e v a n n a k . Vajnovszki K á z m é r , a Könyvtári Szemle egyik szerkesztője, b e ­ szélgetést folytatott Székely Zoltán m u z e o ­ lógussal, K o v á s z n a m e g y e m ű v e l ő d é s - és m ű v é s z e t ü g y i b i z o t t s á g á n a k elnökével, s a jellegzetesen Az ésszerűség nevében c í m e t viselő i n t e r j ú k i t é r a v i d é k i d o -

k u m e n t á c i ó időszerű k é r d é s é r e is. „A sepsiszentgyörgyi k ö n y v t á r a t — vallja Székely Zoltán — o l y a n erős, átfogó á l ­ lománnyal rendelkező könyvtárrá kell átalakítanunk, ahova nemcsak olvasni, hanem dokumentációért, tájékoztató a n y a g o k é r t is j ö n n e k a z olvasók. Első­ sorban komoly kézikönyvtárra, informá­ ciós m ü v e k r e v a n s z ü k s é g ü n k . A k u t a ­ tók, a k i k a m e g y e t ö r t é n e l m e , t e r m é s z e t i ­ gazdasági s t r u k t ú r á j a i r á n t é r d e k l ő d n e k , n e m e n j e n e k se M a r o s v á s á r h e l y r e , se Kolozsvárra, h a n e m találjanak meg min­ d e n t h e l y b e n — ez egy k o m o l y v á r o s i k ö n y v t á r k ö v e t e l m é n y e i n e k egyike." És ö r v e n d j ü n k a n n a k is, hogy a l a p gazdag — a könyvtárosok szociológiai f e l a d a t a i r a is k i t é r ő — a n y a g á b a n m a ­ g u n k k a l is t a l á l k o z u n k : a régi Korunk r e p e r t ó r i u m á n a k elemzésével. Kertész M a y a dolgozza fel G a á l G á b o r l a p j á n a k r o m á n k u l t u r á l i s a d a t a i t , az elsőként szereplő A u r e l C i u p e 1929-ben í r t k é p z ő ­ m ű v é s z e t i i s m e r t e t é s é t ő l az 1940-es é v ­ folyam S a d o v e a n u - és Geo B o g z a - í r á saiig. I s m e r ő s n e v e k v i l l a n n a k fel, a m ű ­ fordítók közt József Attila, S a l a m o n E r ­ nő, S z e m l é r F e r e n c , B r a s s a i Viktor, K o ­ v á c s K a t o n a J e n ő . „Csodálatos és szinte h i h e t e t l e n , m i l y e n c s a l h a t a t l a n ízléssel és i d ő t á l l ó a n i s m e r t e fel és v á l o g a t t a ki G a á l G á b o r szerkesztésében a K o r u n k a r o m á n i r o d a l o m színe-javát, és szerzett múlhatatlan érdemeket a román kultúra megismertetésében, megszerettetésében és á p o l á s á b a n m a g y a r n y e l v e n " — fejezi b e c i k k é t a Könyvtári Szemle írója. Erőszakos cselekmények (Contemporanul,

1968.

filmen 24.)

A l a p közli a z American Dialog n y o ­ mán Fredric Wertham hírneves ameri­ kai p s z i c h i á t e r figyelemre m é l t ó c i k k é t az erőszakosságokat n é p s z e r ű s í t ő filmek k á r o s h a t á s á r ó l . A szerző kifejti, hogy kutatásai során a r r a a következtetésre j u t o t t : az e m b e r i erőszakosság n e m e l k e ­ r ü l h e t e t l e n , n e m olyan biológiai ösztön, mint a szexualitás vagy a táplálkozás szükséglete. Ezért k i i k t a t h a t ó az e m b e r i t e r m é s z e t b ő l és a t á r s a d a l o m életéből. Az e m b e r i erőszakosság a személyiség és a társadalmi környezet negatív tényezői­ n e k k ö v e t k e z m é n y e . Így a s i k e r e s h a r c a gyilkosságok ellen hosszas folyamat. Az elképzelt és a v a l ó s á g o s a n v é g r e ­ h a j t o t t erőszakos c s e l e k m é n y pszicholó­ giai és t á r s a d a l m i s z e m p o n t b ó l nem e g y m á s t kölcsönösen k i z á r ó tényezők. Többféleképpen hatnak egymásra. Az

a m e r i k a i filmeken m e g j e l e n í t e t t b r u t a ­ litások, kínzások, szadisztikus c s e l e k m é ­ nyek, az erőszak m á s fajtái súlyos t á r s a ­ d a l m i p r o b l é m á t okoznak. K é t s é g t e l e n , a legtöbb erőszakosságot a m o z i k b a n m u ­ t a t j á k be. E t e k i n t e t b e n a f i l m g y á r t ó k k é p z e l e t é n e k s e m m i sem szab h a t á r t . A m i a nézőket illeti, h á r o m k a t e g ó r i á ­ b a sorolhatók. Az elsőbe a z o k t a r t o z n a k , a k i k e t az erőszakos c s e l e k m é n y e k l á t ­ ványa megborzaszt; behunyják a szemü­ ket, v a g y e g y s z e r ű e n e l h a g y j á k a mozi­ t e r m e t . Ezek a nézőközönség j e l e n t é k e n y h á n y a d á t képviselik. M á s o k a t az erősza­ kos c s e l e k m é n y m a g á v a l r a g a d , e l k á p r á z ­ tat. A h a r m a d i k c s o p o r t b e l i e k véglegesen m e g s z o k t á k a b r u t a l i t á s t . Ezek k ö z ö m b ö s ­ sé v á l t a k , s azt m o n d j á k : ez v a n , az ilyesmit is m e g kell n é z n i . A szerző v é ­ l e m é n y e szerint t á r s a d a l m i l a g ez a m a ­ g a t a r t á s a l e g v e s z e d e l m e s e b b és l e g á r ­ t a l m a s a b b . Téves v o l n a azt képzelni, hogy az ilyen m a g a t a r t á s n e m h a t ki a való életre is. Igazi jelentőségét a h u m a n i t á s eszméjének elértéktelenedésében kell látni. Sokféleképpen igyekeznek mentegetni az erőszak elterjedését a m ű v é s z e t b e n . Egyesek ú g y v é l e k e d n e k , hogy a förtel­ mes részletek leírása a realizmus köve­ t e l m é n y e . W e r t h a m helyteleníti ezt a fel­ fogást. R á m u t a t , hogy a r e a l i z m u s a v a ­ lóságra v o n a t k o z ó koncepciót igényel. Az erőszakos c s e l e k m é n y e k e t á b r á z o l ó fil­ m e k n y ú j t o t t a k é p n e m valószerű, h a n e m torzító. Az erőszak t ü k r ö z é s e n e m az élet tükrözése, h a n e m a valóság m e g c s o n k í ­ tása. Az ilyen filmek n e m t ü k r ö z i k az életet, c s u p á n k i a k n á z z á k , g y á r t ó i k célja szenzációhajhászás, m e g h ö k k e n t é s . Vagy t a l á n azzal a h a m i s eszmével akarják m e g n y e r n i a n é z ő k e t — főleg az ifja­ k a t —, hogy a b r u t a l i t á s hősies, férfias t u l a j d o n s á g ? — k é r d i i r ó n i á v a l a szerző. A k e g y e t l e n s é g e k e t á b r á z o l ó filmek k é ­ szítőinek egyik sablonos mentegetőző érvelése m é g az is, h o g y az e r ő s z a k b e ­ mutatása elrettentő hatású. Nagy tévedés azt h i n n i , hogy az e r ő s z a k l e k ü z d é s é n e k h a t h a t ó s fegyvere a m i n é l t ö m é n y e b b k e ­ gyetlenkedések ábrázolása. Az elektronikus számítógépek és a vizuális művészetek (The

Burlington

Magazine,

CX.

781)

A n a g y h í r ű a n g o l m ű v é s z e t i folyóirat áprilisi s z á m á b a n szerkesztőségi cikk fog­ lalkozik az e l e k t r o n i k u s számítógép és a vizuális m ű v é s z e t e k k é r d é s é v e l .

A cikk b e v e z e t ő b e n a yale-i e g y e t e m tanárának, Piersonnak megállapításait idézi: „Az e l e k t r o n i k u s számítógép és a humaniórák mit m o n d h a t n á n a k egymás­ nak?... A humaniórák szaktudósa az ember érzelmeit, nézeteit, mű­ vészetét és erkölcsi é r t é k e i t igyekszik m e g é r t e n i , az a n a l i t i k u s gép ezzel s z e m ­ b e n időtlen t é n y e k e t v a g y a t o m j a i r a b o n ­ tott i n f o r m á c i ó t k é p e s csak m e g e m é s z ­ teni, olyat, a m e l y e t v a l ó s z í n ű l e g m e n n y i ­ s é g e k k é v á l t o z t a t t a k át, de m i n d e n e s e t r e semlegessé t e t t é k é r t é k k ö t ö t t s é g é v e l szem­ ben, megfosztották művészi, é r z e l m i je­ lentésétől, és teljesen e l s z e m é l y t e l e n í t e t t é k . . . A humaniórák azonban egyaránt foglalkoznak t é n y e k k e l és érzelmekkel; az i s m e r e t e k a k k u m u l á c i ó j á t ó l és azok s z i s z t e m a t i k u s elrendezésétől függenek, é l e t e l e m ü k a közlés. H a a m á s o d i k v i ­ l á g h á b o r ú óta az i n f o r m á c i ó feljegyzé­ se, t á r o l á s a , összehasonlítása és ú j r a - b i r t o k b a v é t e l e t e r é n az e l e k t r ó n i k a óriási lehetőségekre tett s z e r t . . . vajon a hu­ maniórák n e m húzhatnak-e belőle még­ is bizonyos h a s z n o t ? " A k u t a t á s m é g kezdeti szakaszában v a n , de P i e r s o n m e g á l l a p í t á s a i h e l y t á l ­ l ó n a k l á t s z a n a k . N o h a e d d i g csak egyet­ l e n kísérlet t ö r t é n t , m e l y a z e l e k t r o n i k u s s z á m í t ó g é p e t a m ű v é s z e t t ö r t é n e t szolgá­ l a t á b a igyekezett állítani, ez is n a g y t á v ­ l a t o k a t v i l l a n t o t t fel. A h a r v a r d i egye­ temi tanárnak, Jules David P r o w n n a k Singleton C o p l e y - v a l k a p c s o l a t b a n v é g ­ zett k í s é r l e t é r ő l v a n szó. A kísérlet cél­ ja az volt, hogy az a n y a g r e n d e z é s t az elektronikus számítógépre bízva, időt takarítson meg a kutatónak az alkotó m u n k á r a . A computer ugyanis, ha meg­ felelő i n f o r m á c i ó v a l telítik, k é p e s b á r m i ­ lyen m ű v é s z e t t ö r t é n e t i a d a t o t e l e m e z n i . Az első n a g y a m e r i k a i festő, Copley esetében a z információ a m o d e l l e k sze­ m é l y i s é g é r e és a r ó l u k a l k o t o t t k é p r e v o n a t k o z o t t . M i n t e g y 350 f e s t m é n y t e l e ­ meztek, a m ű v é s z a l k o t á s á n a k c s a k n e m h á r o m n e g y e d részét. A gépet úgy p r o g ­ r a m o z t á k , hogy í n f o r m á c i ó t n y ú j t s o n m i n ­ den k é p r ő l és m i n d e n modellről. On. kereszttáblázatok rendszerével lehetséges­ sé vált például annak megállapítása, hogy M a s s a c h u s s e t s - b e n , egy a d o t t idő­ szakon b e l ü l h á n y kereskedő rendelt 50X40 i n c h n a g y s á g ú p o r t r é t és h á n y lel­ kész. N é h á n y i n f o r m á c i ó n a k a t é n y m e g ­ á l l a p í t á s o n t ú l n i n c s e n s e m m i é r t é k e , ez­ zel s z e m b e n m e g l e p ő e r e d m é n y t é r t e k el, a m i k o r a gép e l t é r t a n o r m á l i s n a k tetsző válaszoktól. Így p é l d á u l a m ű v é s z i a l k o t á s r a v o n a t ­ kozó a d a t o k n á l o l y a n k é r d é s e k m e r ü l t e k

fel, a m i l y e n e k e t a k u t a t ó fel s e m t e n n e , és a m e l y e k r e c s u p á n az e l e k t r o n i k u s szá­ m í t ó g é p h í v j a fel a figyelmet. Ilyen m ó ­ don a k u t a t á s t e r ü l e t e f o r m a i és t a r t a l ­ mi szempontból egyaránt bővül. Ugyan­ is m i n d e n egyes m ű v é s z és m ű v é s z c s o ­ p o r t új p r o b l é m á k a t v e t föl, és az e l e k t ­ r o n i k u s számítógép osztályozása t o v á b b i k é r d é s e k f o r r á s á u l szolgál. Az e l e k t r o n i k u s v i z s g á l a t v é g t e l e n l e ­ hetőségeket biztosít az ikonográfia terén, ú g y a n n y i r a , h o g y idővel a t ö r t é n e l m i s e ­ g é d t u d o m á n y szerepét ölti m a g á r a . H a v a l a k i p é l d á u l a m e s t e r s é g e s fényt a k a r ­ ná tanulmányozni, akkor a legkönnyeb­ b e n ú g y é r n e el e r e d m é n y t , h a a f é n y ­ h a t á s o k vizuális k é p é t vizsgálná. A p o ­ litikai t ö r t é n é s z s z á m á r a a p o r t r é á b r á z o ­ l á s v á l i k m a j d n é l k ü l ö z h e t e t l e n n é . Az a n y a g óriási v o l t a a z o n b a n sok n e h é z s é ­ get okoz. Az e l e k t r o n i k u s s z á m í t ó g é p é p ­ p e n azzal tesz felbecsülhetetlen szolgá­ latot, h o g y r e n d s z e r e z i a z á t t e k i n t h e t e t ­ l e n anyagot. A jövő feladata, hogy a v i ­ lág l e g n a g y o b b f é n y k é p g y ű j t e m é n y e i n e k a d a t a i t b e t á p l á l j a a gépbe, é s így fel­ m é r h e t e t l e n segítséget n y ú j t s o n m i n d a művészettörténetnek, mind általában a történettudománynak. A tudományos kö­ v e t k e z t e t é s f e l a d a t á t a gép t o v á b b r a is m e g h a g y j a a k u t a t ó n a k , de a z a d a t o k feldolgozásával szinte nem túlozható m é r t é k b e n j á r u l h a t hozzá é p p e n a h e ­ lyes és m e g b í z h a t ó k ö v e t k e z t e t é s e k l e ­ vonásához. Ez az a u t ó s világ (Le Figaro

littéraire,

1968. 1154.)

H e n r i Lefebvre, a n a n t e r r e - i e g y e t e m szociológia-tanára könyvet írt A modern mindennapi élet címen, s a b b ó l egy r é s z ­ l e t e t közöl a l a p . L e f e b v r e a b b ó l indul ki, hogy a z a u t ó n a p j a i n k b a n az első h e l y e t foglalja el a t á r g y a k között, m a ­ ga a z a u t ó fogalma p e d i g h á t t é r b e szo­ r í t m i n d e n t á r s a d a l m i funkciót. A la­ k á s n á l f o n t o s a b b lett a közlekedés, sok e m b e r s z á m á r a a kocsi a z o t t h o n egy része, a n n a k l é n y e g e s h á n y a d a . A g é p k o c s i f o r g a l o m b a n az e m b e r e k és a t á r g y a k ö s s z e t o r l ó d n a k a n é l k ü l , hogy találkoznának egymással. Ez a v á r o s i élet d e g r a d á l ó d á s á h o z és a gépkocsive­ zető pszichológiájának, p o n t o s a b b a n pszi­ c h ó z i s á n a k k i a l a k u l á s á h o z vezet. A z o n ­ k í v ü l a veszély k e v é s e m b e r t rettent vissza, a legtöbb v á l l a l j a a kockázatot, ez pedig m i n d e n n a p i jelenséggé teszi a „ v é r e s o r s z á g u t a t " h a l o t t a i v a l és s e b e ­ sültjeivel.

„ V a l ó j á b a n n e m is a t á r a s a d a l o m az, a m e l y e t az a u t ó m e g h ó d í t , h a n e m a min­ dennapi élet. E r r e kényszeríti a g é p k o ­ csi a m a g a t ö r v é n y é t . Nagymértékben hozzájárul a köznapok képének kialakí­ tásához, valóságos t e r v s z e r ű s í t é s é h e z . A m i n d e n n a p i élet m a alig egyéb, m i n t m o t o r b e r r e g é s , a m o t o r o k »ésszerű» k i h a s z ­ nálása, az a u t ó g y á r t á s és -elosztás i r á n t t a n ú s í t o t t i g é n y . . . De ezen t ú l m e n ő e n a gépkocsi bizonyos é r t é k r e n d s z e r k i a l a ­ k í t á s á h o z vezet: az é r e z h e t ő és é r z é k e l ­ hető h i e r a r c h i a (nagyság, lóerő, ár) k i e g é ­ szül egy b o n y o l u l t a b b és árnyaltabb hierarchiával, a teljesítmények érték­ r e n d s z e r é v e l . A k e t t ő a z o n b a n n e m fedi egymást. Egy kis csoporton belül b a j n o k l e h e ­ tek ( n é h á n y p e r c r e , n é h á n y n a p r a ) . H a ­ t á r o k közé v a g y o k szorítva, de h o g y a n ? H a egy e r ő s e b b kocsi b i r t o k á b a jutok, megváltoztatom helyzetemet a hierarchiá­ b a n , e l ő b b r e j u t o k egy lépcsőfokkal, ahol a b á t r a k s z á m á r a nyílik h e l y . . . S ezt megvitatom utasaimmal, barátaimmal, részletesen, b ü s z k é n , különösen, ha k o c ­ k á z a t b a n is volt részem. I l y e n k o r a h i e ­ r a r c h i a n e m n y o m a s z t ó , sőt felemelő. C s a k h o g y ez a k e t t ő s értékrendszer megfelel a társadalmi hierarchiának. A n a l ó g i a v a n (nem szigorú homológia) az e g y é n e k t á r s a d a l m i helyzete és a k o ­ csik r a n g s o r o l á s a között. M i v e l p e d i g a k e t t ő n e m esik egybe, a z e m b e r á l l a n ­ dóan egyikből a m á s i k b a m e g y át a n é l ­ kül, hogy v a l a h o l v é g k é p p m e g á l l a p o d ­ n é k . . . A n n y i bizonyos, h o g y a g é p k o ­ csi m i n t közlekedési és szállítási eszköz a m a g a t á r s a d a l m i l é t e z é s é n e k csak egy r é s z é r e a d m a g y a r á z a t o t . A kocsi a t á r ­ s a d a l m i állás, a presztízs j e l k é p e . " A szerző sötét jövőt jósol az a u t ó s v i ­ l á g n a k . A t á r g y á l t a l á b a n r o m b o l , és v é ­ gül m a g á t r o m b o l j a szét. A v á r o s m á r telítődött az a u t ó k k a l , e l ő b b - u t ó b b a falu is e r r e a s o r s r a j u t . A közlekedési szak­ e m b e r e k t e r r o r j a lesz ú r r á n a p j a i n k o n . K ü l ö n e l m é l e t e és g y a k o r l a t a v a n a n n a k , hogyan ö r e g e d n e k ki az autók, sőt élet­ t a r t a m u k a t m á r p r o g r a m á l j á k . Így a z t á n a gépkocsi n e m c s a k a t á r s a d a l m i p r e s z ­ tízsnek, h a n e m — a francia szerző b í ­ r á l a t a szerint — egy t á r s a d a l m i önelp u s z t í t á s n a k is j e l k é p é v é v á l h a t . A tudós mint regényíró (Saturday

Review,

LI.

16.)

John K e n n e t h Galbraight egyetemi ta­ n á r , d i p l o m a t a , v i l á g h í r ű tudós, az Egye­ sült Á l l a m o k m a élő l e g n a g y o b b közgaz­

dásza — állapítja m e g t a n u l m á n y á b a n A n t h o n y Burgess és E. K r a m e r . K ü l ö n ö ­ sen k é t gazdasági m ű v é v e l v á l t i s m e r t t é . Az egyik a The Affluent Society (A gaz­ dag t á r s a d a l o m ) , a m á s i k a m ú l t é v b e n m e g j e l e n t és rövid idő a l a t t igen sok n y e l v r e lefordított The New Industrial State (Az új i p a r i á l l a m ) . M i n d k e t t ő a k a p i t a l i s t a t e r m e l é s és t á r s a d a l o m a l a p ­ vető t u d o m á n y o s szintézisét n y ú j t j a . Galbraight — akárcsak McLuhan — k a n a d a i s z á r m a z á s ú , és az a m e r i k a i szel­ l e m i élet egyik legjelentősebb k é p v i s e ­ lőjének számít. A l k o t ó t e v é k e n y s é g é b e n á t t ö r i s z a k t u d o m á n y á n a k szűk korlátait, és sok gazdasági t a n u l m á n y a mellett most r e g é n y í r á s r a s z á n t a el m a g á t . R e ­ génye, a T h e Triumph: A Novel of Ame­ rican Diplomacy (A győzelem: az a m e ­ rikai d i p l o m á c i a regénye) n e m c s a k best­ seller, h a n e m A m e r i k a h a t á r a i n t ú l is felkeltette a figyelmet. Célja az a m e r i ­ kai k ü l p o l i t i k a j a v í t ó célzatú b í r á l a t a és leleplezése. A szerző szerint azok ellen i r á n y u l , a k i k politikai eszméiket az 1940-es és 50-es é v e k b e n a l a k í t o t t á k ki, és n o h a a v i l á g megváltozott, ők néze­ teiken v á l t o z t a t n i n e m a k a r n a k . K ü l ö n ­ b e n is — á l l a p í t j a m e g egyik n y i l a t k o ­ z a t á b a n — a világon csak az amerikai külügyminisztériumban fordulhat elő, hogy az e m b e r e k e t a k k o r l é p t e s s é k elő, a m i k o r v a l a m i l y e n h i b á t k ö v e t n e k el. G a l b r a i g h t az a m e r i k a i d i p l o m á c i á t a m a g a v a l ó s á g á b a n ábrázolja, de azt a r e ­ gény k e r e t é b e ágyazza. Ügy véli, a z igaz­ ság j o b b a n hat, h a a mese f o r m á j á t ölti m a g á r a . Az elbeszélésben m i n d e g y r e fel­ ötlik a t a n á r - s z e r z ő o k t a t ó h a n g j a . T r u ­ m a n Capote a tudós regényét „regénytelen r e g é n y n e k " nevezte. T é m á j a az a m e r i k a i d i p l o m á c i a m ó d ­ szereinek, ú t j a i n a k , a kulisszák mögötti v i t á i n a k leleplezése. A szerző i s m e r i e n ­ nek minden intézményét, képviselőjét, összefüggését, de hogy s z a b a d a b b a n b e ­ szélhessen, a c s e l e k m é n y színhelyéül egy képzeletbeli országot t a l á l ki, a l a t i n ­ a m e r i k a i P u e r t o S a n t o s köztársaságot. A k ö z t á r s a s á g t e l j h a t a l m ú elnöke, a d i k t á ­ tor M a r t i n e z u r a l k o d á s a a l a t t a z országot s t a b i l i t á s n a k t ű n ő a p á t i a üli meg. A diktátor korrupt rendszerét azonban tá­ m o g a t j a az Egyesült Á l l a m o k , m e r t n e m lát b e n n e veszélyt a n y u g a t i féltekére. N o h a P u e r t o S a n t o s l é n y e g é b e n a fasiszta d i k t a t ú r a igáját nyögi, a k o m m u n i s t á k t ó l való félelmében a k ü l ü g y m i n i s z t é r i u m mindent rendjénvalónak tart. Nemsoká­ ra azonban a mérsékelten szabadelvű Miró m e g d ö n t i M a r t i n e z u r a l m á t , é s d e ­ mokratikus rendszert akar bevezetni.

M a r t i n e z b e l e n y u g s z i k a t ö r t é n t e k b e , de az amerikaközi ügyek minisztere határo­ zott kiállást követel, és erről meggyőzi a különben engedékenységre hajlamos elnököt is. Cselfogások, i n t r i k á k , „dolgos" v i l l á s ­ reggelik, a j á n l a t o k , kártyablöffök követ­ keznek, a m i n e k e r e d m é n y e k é n t a z E g y e ­ sült Á l l a m o k b a n t a n u l t ifjú J u a n M a r t i nezt b e i k t a t j á k elűzött a p j a örökébe. A fiatal M a r t i n e z a z o n b a n n e m követi a p j a politikáját, h a n e m c s e n d b e n és b é k é b e n hozzálát a szocializmus bevezetéséhez. Erről igen sokat t a n u l t az a m e r i k a i egye­ t e m e k e n , hiszen itt hallotta, hogy „a h a ­ talom kulcsa a legfelső vezetés teljes m o ­ nopóliuma". A regény inkább mondanivalóiban ú j ­ szerű és é r t é k e s . M i n t m ű v é s z i m u n k a a szerző n a g y t u d á s a , szép stílusa e l l e n é r e sem k é p e s h ú s - v é r hősöket ábrázolni. Szereplői sokszor ellenszenvesek vagy szimpatikusok, elmélkedők vagy könnye­ dek, de a z olvasó szeretetét vagy gyű­ löletét n e m v á l t j á k ki. V é g e r e d m é n y b e n Galbraight „regénytelen regénye" olyan felfrissítő k i r u c c a n á s , a m i l y e t Bacon tett, a m i k o r m e g í r t a a Novum Organumot. Meddig készül egy irodalmi (Magyar

Könyvszemle,

lexikon?

1968. 2.)

A k é r d é s t mi tesszük fel, m i u t á n el­ o l v a s t u k M. K o n d o r V i k t ó r i a é r d e k e s t a ­ nulmányát a Magyar Tudományos Aka­ d é m i a k ö n y v t ö r t é n e t i és bibliográfiai fo­ l y ó i r a t á b a n . A szerző eredetileg a k é r d é s t ( m á r a címben) így veti fel: Hogyan ké­ szült id. Szinnyei József „Magyar írók élete és munkái" című műve? Nos, e d ­ dig úgy t u d t u k , hogy a közhasználatú „Szinnyei" 14 k ö t e t e h a r m i n c é v e s e l ő k é ­ szület u t á n i n d u l t 1891-ben, s újabb h u s z o n n é g y évig t a r t o t t , a m í g az utolsó kötet is megjelent, a most közreadott t a n u l m á n y b ó l a z o n b a n kiviláglik, hogy a m ű keletkezése sokkal r é g i b b gyöke­ rű, s a n y a g g y ű j t é s e t u l a j d o n k é p p e n m á r a tudós komáromi gyermekkorában meg­ kezdődött. A Magyar Könyvszemle cikkírónője átnézte id. Szinnyei József 1848-ban el­ k e z d e t t és 1913-ban b e k ö v e t k e z e t t h a l á ­ láig n a p o n t a r e n d s z e r e s e n í r t n a p l ó j á t és m i n t e g y tízezer d a r a b r a t e h e t ő l e v e ­ lezési a n y a g á t , s ezekből d e r ü l ki, hogy a tímárcsalád szorgalmas gyermeke m á r 1840-től k e z d v e r e n d s z e r e s e n folytatta olvasmányainak táblázatát, s harminckét éves k o r á i g 2490 kötet a d a t a i t jegyezte fel. Nagy m a g y a r könyvészeti g y ű j t e m é ­ n y é n e k t e r v e a n a p l ó bejegyzései szerint

1859-ben m e r ü l t fel, s attól k e z d v e v a ­ g y u n k t a n ú i a n n a k a h á r o m évtizedes k ü z d e l e m n e k , m e l y e t főleg az A k a d é m i á ­ val kellett m e g v í v n i a . Egy 1864-ben kelt levél t a r t a l m a z z a m á r az egyes írói c í m ­ szavak szerkezeti pontjait, 1877-ben j e ­ lenik meg Szinnyei tanulmánya egy könyvészeti szemle h a s á b j a i n a m a g y a r írói n é v t á r m ó d s z e r t a n á r ó l , 1889-ben k e ­ r ü l az ügy a z A k a d é m i a elé, s ú j a b b egy évtizedig h ú z ó d i k el a b e n y ú j t o t t előter­ jesztés k ö r ú t j a a h i v a t a l o s f ó r u m o k o n . A m i k o r öt évi u t á n j á r á s is h i á b a v a l ó , Szinnyei saját felelősségére n y o m a t k é r ­ dőíveket, és ezeket s a j á t k e z ű l e g osztja szét az írók között. Az A k a d é m i a Trefort Ágoston e l n ö k l e t e alatt csak 1886-ban hoz kedvező h a t á r o z a t o t , s a szerkesztés költségeit v é g r e felveszi a következő év költségvetésébe. Ezek u t á n k e r ü l sor 1889 végén az első füzet szedésére. 1890. j a n u á r 13-án a t u d ó s n a p l ó j á b a n ez a boldog k i f a k a d á s o l v a s h a t ó : „ I t t v a n a kezemben; kitartásom, fáradságom, m u n k á m m é l t ó g y ü m ö l c s e . . . Most adj erőt, egészséget én u r a m istenem, hogy e l l e n s é g e i m n e k azt is megmutassam, hogy folytatni is fogom t u d n i m u n k á m a t , egészséggel, k i t a r t á s s a l l e a r a s s a m a m e g ­ érdemelt jutalmat. Ez kellett n e k e m , hogy l á s s á k : t u d o k én ilyesmit i s . . . el­ lenségeim csak s z a p o r o d n i fognak, de sok­ k a l n a g y o b b a r á n y b a n s z a p o r o d n a k az én igaz b a r á t a i m . " A m e g i n d u l ó m u n k a kefelenyomatait az Akadémia kijelölte m i n d e n k o r i ellenőr, Heinrich Gusztáv m e l l e t t r e n d s z e r e s e n á t n é z t e a t u d ó s fia is, ifj. S z i n n y e i József, a kolozsvári egye­ t e m f i n n u g o r nyelvész-professzora. M. K o n d o r V i k t ó r i a a n a g y m a g y a r írói é l e t r a j z g y ű j t e m é n y i z g a l m a s t ö r t é ­ n e t é t a k ö v e t k e z ő k k e l végzi: „ . . . g u t t a c a v a t l a p i d e m — a csepp k i v á j j a a k ö ­ v e t : Szinnyei j e l m o n d a t á n a k igaza v a n . " A technokrácia egy technokrata szemével (Társadalmi

Szemle,

1968. 6.)

A t e c h n o k r á c i a és a t e c h n o k r a t a fi­ gyelemre méltó meghatározását adja magvas tanulmányában V á m o s Tibor, m a j d kifejti: n e m m e g l e p ő , hogy száza­ dunkban — amelyben a termelés expo­ n e n c i á l i s a n gyorsuló fejlődése t a p a s z t a l ­ h a t ó — az é r d e k l ő d é s jelentősen fokozó­ dott a m ű s z a k i p á l y á k i r á n t : ezek biz­ tosítják a legszélesebb lehetőségeket a személyes felemelkedéshez. Így az é r t e l ­ m i s é g n e k és a középső vezető r é t e g n e k t ú l n y o m ó többsége m ű s z a k i értelmiséggé vagy v a l a m i l y e n műszaki kapcsolatú

s z a k e m b e r r é vált. E n n e k k ö v e t k e z t é b e n a v e z e t é s r e t ö r t é n ő k i v á l o g a t á s ezekből a r é t e g e k b ő l fokozottabb. E g y é b k é n t is a termelési kérdések előtérbe kerülése a társadalmi problémákon belül megköve­ teli a t e r m e l é s i s z a k e m b e r e k m a x i m á l i s b e v o n á s á t a vezetésbe. Ez s z á z a d u n k r a jellemző i r á n y z a t , a m e l y e n n e m kell cso­ dálkozni, h a n e m ú g y kell t e k i n t e n i , m i n t az eddigieket l o g i k u s a n követő és a j ö ­ vőben újabb változásnak kitett jelensé­ get. H a a m é r n ö k és á l t a l á b a n a t e c h n o k ­ r a t á k t ú l s ú l y a j e l e n t h e t is bizonyos v e ­ szélyeket, ezek t á v o l r ó l s e m o l y a n fe­ nyegetők. K ö n n y e n lehet, hogy az ő k ö ­ r ü k b e n is m e g fognak születni azok a k é ­ telyek, a m e l y e k a t ú l s á g o s a n t e c h n i k a i beállítódású társadalom helyzetével szem­ b e n a jövő felé m u t a t n a k . A t e r m e ­ lési specialisták n a g y o b b r é s z a r á n y a t a ­ l á n jellegzetesebb a k ö z e p e s e n fejlett or­ szágokban. A fejlett t ő k é s o r s z á g o k b a n so­ kat beszélnek ugyan a menedzserek ve­ zette t á r s a d a l o m r ó l , de valójában a k l a s s z i k u s a n k i a l a k u l t osztály- és cso­ portképviseletek ülnek a kormányokban, p a r l a m e n t e k b e n , a b a n k o k igazgató t a ­ nácsaiban. Ezekben a szervekben vajmi kevés az ú g y n e v e z e t t t e c h n o k r a t a . A szerző a t o v á b b i a k b a n r á m u t a t , hogy á l t a l á n o s a félelem az a u t o m a t i z á l á s d e h u m a n i z á l ó h a t á s á t ó l . Á m , az m á r v i l á ­ gos, hogy a m ű s z a k i fejlődés, a gépesítés, az a u t o m a t i z á l á s m e g m e n t i az e m b e r i s é ­ get a teljes fizikumot és a szellemi t e ­ v é k e n y s é g r e is f o r d í t h a t ó e n e r g i á k a t k i ­ szívó nehéz, egészségtelen fizikai m u n k a ­ fajtáktól. Az e m b e r e g y r e i n k á b b t ö m e g ­ m é r e t e k b e n foglalja el a m a g a s a b b r e n ­ dű, i r á n y í t ó , újat alkotó tevékenység szféráját. A k ö z v e t l e n t e c h n i k a itt m á ­ s o d r a n g ú v á válik. Ez o l y a n f e l s z a b a d u ­ lással jár, a m e l y a z e m b e r i s é g é r d e k l ő ­ dési k ö r é t is m e g v á l t o z t a t j a . Miként a természet valamennyi jelen­ sége az e x p o n e n c i á l i s fejlődési s z a k a ­ szon t ú l t e l í t ő d ő j e l e n s é g e k e t is m u t a t , é p p ú g y a t e r m e l é s t e r ü l e t e i n is h a s o n l ó t e l í t ő d é s n e k kell b e k ö v e t k e z n i e . Az új szükségletek k i a l a k u l á s a s e m l e h e t m i n ­ dig olyan r o b b a n á s s z e r ű , m i n t n a p j a i n k ­ b a n . E n n e k az e m b e r véges fogyasztási ideje is h a t á r t szab. A k o r s z e r ű a u t o m a ­ tizált t e r m e l é s j ó v a l leegyszerűsíti az új szükségleteket kielégítő j a v a k előállítá­ sát. Így a z e m b e r i é r d e k l ő d é s k ö z é p p o n t ­ j á b ó l — bizonyos időn belül — eltávolo­ dik a k ö z v e t l e n t e r m e l é s i - t e c h n i k a i szfé­ ra. A legfejlettebb i p a r i á l l a m o k b a n m á r m a s e m a fogyasztási i g é n y e k kielégítése az e l s ő r e n d ű p r o b l é m a , h a n e m a legfej­

l e t t e b b t e c h n i k a i eszközök t a l a j á n sem megoldott társadalmi, emberi kérdések v e t ő d n e k fel sürgetően. A t á r s a d a l o m jelenlegi m ű s z a k i fejlő­ d é s e n y o m á n e l é r k e z ü n k egy o l y a n i d ő ­ szakhoz, a m i k o r az é r d e k l ő d é s és a szük­ ségletek a jelenlegi termelési-technikai k ö z p o n t b ó l ú j r a á t t e v ő d n e k az e m b e r e k g o n d o l k o d á s á b a n eddig k ü l ö n v á l a s z t o t t h u m á n szférába. Ezért a n a p j a i n k b a n t a ­ pasztalható kulturális aggodalom hasz­ n o s szerepet j á t s z h a t a t o v á b b i fejlődés ösztönzésében, végső fokon a z o n b a n i n ­ dokolatlan. Végül a m a g á t „ t e c h n o k r a t á n a k " m i n ő ­ sítő szerző j a v a s o l j a az á l l a m i - t á r s a d a l ­ mi v e z e t ő k n e k és p e d a g ó g u s o k n a k : ne neveljenek technokratákat. Sartre (Le

Nouvel

a

diákmozgalomról

Observateur,

1968. VI.

26.)

Azon a h é t e n , a m i k o r a francia i p a r i v á l l a l a t o k dolgozóinak többsége ú j r a fel­ vette a munkát, amikor a Sorbonne-t m á r n e m a diákok, h a n e m a r e n d ő r s é g a l a k u l a t a i t a r t o t t á k megszállva, s a fran­ ciák az első v á l a s z t á s i forduló u r n á i h o z j á r u l t a k — J e a n - P a u l S a r t r e a Le Nou­ vel Observateur k é r d é s e i r e válaszolva, elemezte a m á j u s i d i á k m e g m o z d u l á s o k tanulságait. S a r t r e észrevételei n e m a teoretikus dolgozószobájának n é g y fala közt, h a ­ n e m a d i á k o k k a l folytatott dialógus k ö ­ zepette születtek, az e g y e t e m i v á r o s b a n , a h o v á S a r t r e - t m a g u k a z egyetemi h a l l ­ gatók, a m á j u s i e s e m é n y e k t e v é k e n y r é ­ szesei h í v t á k m e g . Az eszmecsere n a p i ­ r e n d j é n e k első p o n t j a : m e g b u k o t t - e a mozgalom? „Csak a z o k n a k a s z e m é b e n b u k o t t m e g — állapítja m e g S a r t r e —, a k i k azt h i t ­ ték, a f o r r a d a l o m k é z n y ú j t á s n y i r a van... hogy a N a n n t e r r e - b e n és a S o r b o n n e - o n k i r o b b a n t akció o l y a n t á r s a d a l m i és gaz­ dasági a p o k a l i p s z i s b a torkollik, mely n e m c s u p á n a r e n d s z e r t b u k t a t j a meg, d e a k a p i t a l i z m u s f e l b o m l á s á h o z vezet. Ez á b r á n d v o l t . . . " Milyen legyen a jövő e g y e t e m e ? A diá­ k o k v é l e m é n y e megoszlik e b b e n a k é r ­ désben. S a r t r e szerint m i n d k é t felfogás­ b a n az a t ö r e k v é s m u t a t k o z i k meg, hogy a májusi megmozdulások következmé­ nyeit a l e g k e d v e z ő b b m ó d o n a k n á z z á k ki. „Egyesek azt m o n d j á k : » A z é r t kell h a r c o l n u n k , h o g y k i v í v j u k az ö n k o r ­ m á n y z a t t a l r e n d e l k e z ő k r i t i k a i egyete­ met, m e l y b e n a t a n á r — t a n í t v á n y viszony, a k á r c s a k m i n d k é t fél viszonya a k u l t ú ­ rához, a l a p v e t ő e n m e g v á l t o z i k « " . S a r t r e

ezt a v á l t o z á s t ú g y é r t e l m e z i , hogy „ . . . a őket i d e j ü k vesztegetésére. Ö n ö k n e k sej­ t u d á s m e g s z e r z é s é n e k e g y ü t t kell j á r n i a t e l m e sincs, m e n n y i s z a m á r s á g o t t a n í ­ a szerzett t u d á s t á r s a d a l m i h a t é k o n y s á ­ t o t t a k az én d i á k k o r o m b a n . . . " g á n a k k r i t i k a i felmérésével, úgy, hogy a z Az i n t e r j ú a k é r d é s t megillető helyet e g y e t e m n e »egydimenziós« embereket biztosít a d i á k o k és a m u n k á s o k m o z ­ n e v e l j e n — a polgári r e n d s z e r e n g e d e l ­ g a l m a v i s z o n y á n a k . S a r t r e elveti a szél­ mes, tesztekkel k i p r ó b á l t , elidegenedett sőséges á l l á s p o n t o k a t , m e l y e k szerint a s z a k k á d e r e i t —, h a n e m o l y a n o k a t , a k i k d i á k o k n a k kell t a n í t a n i o k a m u n k á s o k a t , visszanyerték a szabadság két kiterjedé­ illetve, megfordítva, csak t a n u l n i v a l ó j u k sét: a beilleszkedést a t á r s a d a l o m b a s v a n tőlük. „Téves m i n d e n előzetes s é m a egyidejűleg e n n e k a t á r s a d a l o m n a k a t a ­ a n n a k eldöntésére, kit k i n e k kell t a n í ­ gadását." t a n i a . M i n t m i n d i g , m o s t is m i n d e n k i A jövő e g y e t e m é n e k m á s i k t e r v e a b b ó l tanulhat mindenkitől... A munkás i n d u l ki, hogy a k r i t i k a i e g y e t e m — m e g ­ egyelőre a z t hiszi, hogy a diák olyan v a ­ valósíthatatlan: „Melyik tőkésállam lenne laki, a k i n e k r e n d e l k e z é s é r e áll a »huh a j l a n d ó egy o l y a n e g y e t e m e t finanszí­ m a n i z m u s « , aki bizonyos dolgokat j o b b a n rozni, m e l y n e k b e v a l l o t t célja a n n a k b i ­ tud, m e r t jobban elmagyarázták neki, s zonyítása, h o g y m a g a a k u l t ú r a t ő k é s ­ v o l t ideje m e g t a n u l n i . Ez igaz volt az én ellenes?" E n n e k a felfogásnak a t á m o g a ­ i d ő m b e n . M a m á r n e m az. A m a i d i á k o t tói „a k r i t i k a e g y e t e m e " h e l y e t t „az egye­ m e g t ö m i k , m i n t a libát, a kijelölt i r á ­ t e m k r i t i k á j á t " ajánlják, h a kell, erősza­ nyú tudással, mely meghatározott kapa­ kos eszközökkel. citással r u h á z z a föl. Ezt a z álkultúrát Sartre összebékíthetőnek tekinti a két méghozzá n e m is f é n y ű z é s b e n és kellő elgondolást. A p o l g á r i e g y e t e m i n t é z m é ­ szabad idővel r e n d e l k e z v e sajátítja el n y é t gyengítő r e f o r m o k é r t száll síkra, — sok d i á k él n a g y o n n e h e z e n —, h a ­ m e l y e k n e k e g y r e r a d i k á l i s a b b színezetet n e m szorongva, m e r t sosem tudhatja, kell ölteniök. O p t i m i s t á n a k v a l l j a m a ­ m i k o r m o r z s o l ó d i k le egy o l y a n k i v á ­ gát a francia e g y e t e m jövőjét illetőleg, lasztó f o l y a m a t során, m e l y a s z a k k á d e ­ d e r ű l á t á s á t a d i á k o k és a t a n t e s t ü l e t leg­ r e k n e k c s u p á n egy szűk elitjét engedi jobbjainak termékeny együttműködésé­ kiemelkedni a tömegből. Amikor egy ből m e r í t i . S a j á t t a p a s z t a l a t á r a h i v a t k o ­ m u n k á s »burzsujfiókának« titulál egy zik, b e s z á m o l a d i á k o k k a l folytatott esz­ diákot, t ö b b n y i r e n e m ismeri, n e m érti m e c s e r é j é n e k lefolyásáról: „Kérdéseket a m á s i k életét". t e t t e m fel, válaszoltak, én is v á l a s z o l t a m , Az é r e m m á s i k o l d a l á r ó l S a r t r e így egyesek e l v e t e t t é k azt, a m i t m o n d o t t a m , beszél: „ . . . a d i á k o k s e m i s m e r i k a k é t ­ de m i n d e z t c s e n d b e n , tökéletes fegyelem­ kezi m u n k á t , s t a l á n n e m á r t a n a , h a a z b e n . . . N e m volt m á s h a t a l m a m , m i n t idei n y á r i e g y e t e m m u n k á s - k u r z u s a i v a l az, a m i v e l ők f e l r u h á z t a k . H a azt m o n d ­ p á r h u z a m o s a n — h a a dolgozók a k a r j á k t á k v o l n a : »Távozzék«, nem tehettem — a diákok üzemi gyakorlatot végezné­ v o l n a egyebet, m i n t h o g y e l h a g y j a m a n e k . . . A m i k o r hadifogoly v o l t a m az t e r m e t , holott a régi e g y e t e m e n én l e t ­ elmúlt háborúban, kitűnően megértettem t e m v o l n a az, aki k i u t a s í t h a t o m a d i á ­ m a g a m a m u n k á s o k k a l és a p a r a s z t o k ­ kokat. Másfelöl a » m e g e n g e d e t t « h a t a ­ kal, a k i k k e l e g y ü t t v o l t a m . H a közéjük lom, a m e l l y e l r e n d e l k e z t e m — a k ö z v e ­ m e n t e m v o l n a a g y á r a k b a és a gazdasá­ títőé, aki n e m s a j n á l j a a fáradsá­ gokba, h o g y a m a g a m e l v o n t értelmiségi got, h o g y m e g r a g a d j a hallgatói figyel­ n y e l v é n szóljak hozzájuk, h á t a t fordítot­ mét, m e g é r t e s s e m a g á t v e l ü k — össze­ tak volna nekem. A fogolytáborban azon­ h a s o n l í t h a t a t l a n u l k i e l é g í t ő b b volt,bármely h a t aml oe m b a n u g y a n a z t a n y e l»jog-védte« v e t beszéltük, rtn á l . . . M a l e g h a t á r o z o t t a b b a n e l l e n t m o n d a n a k is u g y a n a z t kellett t e n n ü n k , e g y ü t t kellett n e k ü n k , de m e g h a l l g a t n a k , e l é g e d e t t e b ­ r e a g á l n u n k — h a n e m is m i n d i g u g y a n ­ bek vagyunk, nem csupán önmagunkkal, úgy — egyazon e s e m é n y e k r e . A d i á k o k de h a l l g a t ó i n k k a l is, m i n t a m i k o r d e r ­ és a m u n k á s o k között a k k o r lesz csak m e d t tiszteletben figyelnek a s z a v u n k r a . valódi kapcsolat, h a e g y ü t t dolgoznak Az előbbi sokkal s e r k e n t ő b b . " m a j d az e g y e t e m e k e n is, a g y á r a k b a n is." A politikailag felkészült diákok, S a r t r e J e a n - P a u l S a r t r e n e m é r t egyet azok­ t a p a s z t a l a t a szerint, t u d a t á b a n vannak kal, a k i k szerint a d i á k o k n e m tűrik, a n n a k , hogy a dolgozó osztályok n é l k ü l hogy t a n í t s á k őket. „ . . . c s u p á n azt a j o ­ n e m létezhet f o r r a d a l m i m o z g a l o m . A got követelik, hogy v i t a t á r g y á v á t e h e s ­ kétkezi dolgozók és az é r t e l m i s é g é r d e k ­ sék a t a n u l t a k a t , megvizsgálják, m e g á l l ­ közösségét a m a r x i t a n o k szellemében ja-e mindez a gyakorlat próbáját, hogy hangsúlyozza, e l v e t v e azt a s z ű k k e b l ű , m e g g y ő z ő d j e n e k róla, n e m k é n y s z e r í t i k v u l g á r i s m a r x i s t a érvelést, miszerint, a

t ö b b s é g é b e n polgári e r e d e t ű d i á k s á g é r ­ d e k e s z ü k s é g k é p p e n eltér a m u n k á s o k é ­ tól. E r r ő l így szól: „ M a r x egészen m á s k é n t vélekedett, amikor megmagyarázta, hogyan válhat­ tak a polgárságból származó teoretikusok a m u n k á s o k o s z t á l y á n a k szövetségeseivé, azért, m e r t p r o b l é m á i k , m i n t k u l t ú r e m b e r e k é , tudósoké, szabad foglalkozásúaké, szintén elidegenedési p r o b l é m á k . Ez m á r M a r x k o r á b a n igaz volt. M é g i n k á b b az m a , a m i k o r a d i á k o k felismerik, hogy t á r g y k é n t kezelik őket t a n u l m á n y i éveik alatt, hogy a z t á n u g y a n c s a k t á r g y gya­ n á n t szolgáljanak, m i r e s z a k e m b e r r é let­ tek. Megértik, h o g y e l t u l a j d o n í t j á k m u n ­ kájukat, akárcsak a munkásokét, ha más m ó d o n is. Ezért á l l n a k m a a d i á k o k és a m u n k á s o k sokkal közelebb egymáshoz, m i n t a szüleik." A kémiai és biológiai — a CBW (Newsweek,

LXXI.

hadviselés 23.)

A m a i k é m i a i és biológiai hadviselés (CBW — C h e m i c a l Biological Warfare) a klórgázt i n k á b b kegyetlen, m i n t veszé­ lyes f e g y v e r n e k tartja, m e r t p é l d á u l a V X ideggáz p i l l a n a t o k a l a t t öl, és egy u n c i a (mintegy 30 gr) b o t u l i n u m t o x i n 60 m i l ­ lió e m b e r t p u s z t í t h a t el. E gázok b e v e t é s é t n e m c s a k a közvéle­ m é n y , h a n e m egyes k a t o n a i v e z e t ő k is túl v e s z e d e l m e s n e k t a r t j á k . K ü l ö n b e n is az 1925. évi genfi e g y e z m é n y e l t i l t o t t a a m é r g e s g á z o k h a s z n á l a t á t . A h a d v i s e l ő fe­ lek a z o n b a n az e g y e z m é n y t n e m t a r t o t ­ t á k tiszteletben. P é l d á u l a z olaszok gázt h a s z n á l t a k a z a b e s s z i n e k ellen 1938-ban, a j a p á n o k a k í n a i a k e l l e n 1937 és 1943 között, H o c h h u t h Katonák című darab­ j á b a n azt m o n d a t j a C h u r c h i l l - l e l hogy ő n e m r i a d t v o l n a vissza a m u s t á r g á z t ó l sem, h a a n é m e t e k p a r t r a szálltak v o l n a Angliában. A k é m i a i fegyverek fejlesztése e g y e n e s k ö v e t k e z m é n y e a n a g y h a t a l m a k kölcsö­ nös bizalmatlanságának. A nagyhatal­ m a k titkos k í s é r l e t e k e t f o l y t a t n a k a k é ­ miai és biológiai h a d v i s e l é s á l l a n d ó f e j ­ lesztésére. A véletlen a z o n b a n a t i t k o k a t n é h a n a p f é n y r e hozza. A t a v a s z f o l y a m á n a d u g w a y - i kísérleti t e l e p e n a szél a z igen erős gázt a t á v o l a b b fekvő legelők­ r e vitte, és itt 6400 j u h o t megölt. A m ú l t é v b e n az a m e r i k a i a k V i e t n a m b a n 1,1 millió h o l d t e r ü l e t e n gázzal elpusztítot­ ták a n ö v é n y z e t e t . Az ún. ideggázt egy n é m e t kémikus 1936-ban fedezte fel. F ő k é n t az i z m o k r a

h a t , az á l d o z a t n e m t u d lélegzeni, és m e g h a l . E gázt e z u t á n a n g o l és a m e r i ­ kai vegyészek t o v á b b fejlesztették, és m a VE és V X n é v e n i s m e r t . Lassan p á ­ rolog, és n a p o k i g a célpont fölött lebeg. N e m c s a k a légzőszervek, h a n e m a b ő r is belélegzi, s m i v e l szagtalan és szín­ telen, j e l e n l é t e j ó f o r m á n c s a k a m é r g e z é s u t á n fedezhető fel. A BZ-nek nevezett kémiai szernek pszichikai h a t á s a v a n , s m i v e l n e m h a ­ lálos, ezért z e n d ü l ő k és t ü n t e t ő k ellen h a s z n á l h a t ó . Az 1960-as é v e k b e n az U S A h a d s e r e g e k ü l ö n b ö z ő pszichokémiai sze­ r e k h a t á s á t , k ö z t ü k a z LSD-jét, n y i l v á ­ n o s a n is b e m u t a t t a . H a t á s u k a l a t t a m a c s k a r é m ü l t e n t e r ü l t el az egér előtt, a katonák semmibe vették őrmesterük parancsait. Évmilliós fejlődés s o r á n olyan o r g a n i z ­ m u s o k j ö t t e k létre, a m e l y e k t ö b b m i n t 160 bénító, gyilkoló fertőzőbetegséget okoznak. A biológusok ezen o r g a n i z m u ­ sok közül azokat v á l a s z t j á k ki, a m e l y e k ­ nek virulenciája nagyobb. A biológiai hadviselés a m e r i k a i k ö z p o n t j á b a n , Fort D e t r i c k e n azt t a r t j á k , h o g y ezek ellenőr­ zése sokkal n e h e z e b b , m i n t a kémiai szereké. M i n t h o g y n e m áll r e n d e l k e z é s r e megfelelő kísérleti terület, h a t á s u k a t il­ l e t ő e n a biológusok i n k á b b t a l á l g a t á s o k ­ r a v a n n a k u t a l v a . A k e d v e z ő t l e n szél a t á m a d ó k a t is k ö n n y e n végveszélybe sodor­ hatja. A biológiai hadviselés intézményei ezért elsősorban megfelelő k í s é r l e t i t e ­ lep l é t r e h o z á s á r a t ö r e k e d n e k . Így szüle­ tett m e g a Pacific Bird Project (A csendes-óceáni m a d á r t e r v ) , m e l y n e k k e ­ r e t é b e n a h a d s e r e g 232 000 d o l l á r o s ala­ p o t létesített a S m i t h s o n i a n I n s t i t u t i o n n á l . A t e r v célja k i k u t a t n i a C s e n d e s ­ ó c e á n n a k a m e r i k a i ellenőrzés a l a t t levő részén a m a d á r v i l á g v i s e l k e d é s é t a köl­ tözködés során, v a l a m i n t a madarak terjesztette betegségek t a n u l m á n y o z á s a . A t e r v bírálói a z o n b a n azt állítják, hogy a S m i t h s o n i a n c s a k fedőszerv, s a t u l a j ­ d o n k é p p e n i cél egy biológiai kísérleti telep létesítése. Újabban egyre hangosabb bírálatok h a n g z a n a k el az egész CBW-program ellen. Az a m e r i k a i t u d ó s o k egyesülete e p r o g r a m felfüggesztését követeli azzal az indoklással, hogy m á r m a g a a k í s é r l e t e ­ zés is sok veszéllyel jár, és D e t r i c k b e n csaknem minden évben meglepő halál­ esetek f o r d u l n a k elő, a m e l y e k d r á m a i a n szemléltetik, „ m i l y e n gyengén ellenőriz­ hetők a véletlenek". A b í r á l a t o k egye­ lőre a z o n b a n s ü k e t fülekre t a l á l t a k .

SZERKESZTŐK-OLVASÓK Feljegyzések K ó s K á r o l y r ó l , B e n e d e k E l e k r ő l és B i t a y

Árpádról

(Levelek a szerkesztőséghez) 1. B i z o n y á r a csak k e v e s e n t u d j á k , hogy az első v i l á g h á b o r ú t k ö v e t ő é v e k b e n ama­ tőr n y o m d á s z is volt K ó s K á r o l y , a n e v e s m ű é p í t é s z , grafikusművész: és író. Persze, ezt n e m v a l a m i k ü l ö n c k ö d é s b ő l cselekedte, h a n e m r á k é n y s z e r í t e t t szükségből. A k ö v e t k e z ő kis t ö r t é n e t n e k köze v a n az i r o d a l o m t ö r t é n e t h e z is, b á r csak ki­ sebb i r o d a l m i a l k o t á s r ó l v a n szó; a k ö n y v k i a d á s h o z is, b á r ez k ö n y v k i a d ó v á l l a l a t mellőzésével t ö r t é n t ; és végső soron a n y o m d á s z a t h o z is, m e r t hiszen ó l o m t í p u s o k s e g e d e l m é v e l t ö r t é n t a szedés, a n y o m t a t á s pedig, h a p r i m i t í v m ó d o n is, de mégiscsak n y o m ó s a j t ó v a l . A kis n y o m d á s z a t t ö r t é n e t i h i s t ó r i a ott kezdődik, a m i k o r a Kós K á r o l y tiszte­ lői s o r á b a t a r t o z ó n é h á n y d e r é k n y o m d á s z e l l á t t a őt használt, kiselejtezett b e t ű k ­ kel. Ezeket K ó s sztánai „ v a r j ú v á r á b a " cipelte, s ott a z t á n 1921-ben sajátkezűleg kiszedte és k i n y o m t a t t a Erdély kövei c í m ű kis m ű v é t ; „ n y o m ó g é p e " pedig egy régi k i m u s t r á l t irodai m á s o l ó p r é s volt. De h á t n e m azért volt Kós K á r o l y építész­ m é r n ö k és e z e r m e s t e r m ű v é s z e m b e r , hogy n e t u d o t t v o l n a segíteni m a g á n . Ezt a kis p r é s t á t a l a k í t o t t a , „ m o d e r n i z á l t a " a m a g a k i f u n d á l á s a szerint: így m á r a z t á n k ö n n y e b b e n m e n t a n y o m t a t á s . Az 1922-es e s z t e n d ő b e n t o v á b b folytatta a n y o m d á s z k o d á s t és k ö n y v k i a d á s t , s az á t a l a k í t o t t kis m i n i a t ű r sajtón k i n y o m t a t t a At­ tila királyról ének című m á s i k kis m ű v é t , m a j d 1923-ban Kaláka kalendárium cí­ m e n n a p t á r t n y o m t a t o t t és a d o t t ki. Persze, m i n t a m o l y a n „illegális n y o m d a t u l a j d o n o s " n e m t u d h a t o t t arról, hogy m i n d e n egyes n y o m t a t v á n y f é l é b ő l — k ü l ö n ö s k é p p e n , a m i k ö n y v , újság v a g y r ö p ­ i r a t volt —, az ügyészségnek, a T u d o m á n y o s A k a d é m i á n a k , az összes egyetemi k ö n y v t á r a k n a k egy-egy p é l d á n y t ingyen köteles b e k ü l d e n i . M i n d e n valószínűség a m e l l e t t szól, hogy e g y i k - m á s i k k ö n y v b a r á t — a k i k mint r i t k a s á g o t m e g v á s á r o l t á k — eldicsekedett a K ó s - k i a d v á n y o k k a l , a m i v a l a h o g y a n az „illetékesek" fülébe is eljutott. E n n e k az lett a k ö v e t k e z m é n y e , hogy Kós K á r o l y u n k a t bíróság elé citálták, ahol a s a j t ó t ö r v é n y ide v o n a t k o z ó s z a k a s z á n a k b e n e m t a r t á s a m i a t t a l e g k i s e b b b ü n t e t é s t s z a b t á k ki reá, a z a z száz lej megfizetésére ítél­ ték. P e r s z e a helyszínen a bíróság n e m f o g a d h a t t a el a b ü n t e t é s p é n z t , h a n e m e h e ­ lyett szépen m e g m a g y a r á z t á k K ó s n a k , hogy a 100 lejt itt és itt befizeti, m a j d az erről szóló n y u g t á t itt és itt b e m u t a t j a , és a k k o r r e n d b e j ö n m i n d e n . Igen ám, csakhogy K ó s ezt a széles k ö r ű b ü r o k r á c i á i ú g y a n n y i r a n e m szívelte, hogy i n k á b b n e m fizetett sehova s e m . . . B e k ö v e t k e z e t t a t r a g i k o m é d i a . Egy szép n a p o n a V a r j ú v á r b a n m e g j e l e n t egy csendőr és e g y n a p i e l z á r á s r a i n v i t á l t a a m i K ó s u n k a t . . . P e r s z e nagyot m u l a t o t t a dolgon m a g a a csendőr is. Így végződött Kós K á r o l y a m a t ő r n y o m d á s z k o d á s a és k ö n y v k i a d ó i t e v é k e n y ­ sége. Nagy veszteség n y o m d á s z a t i e r e k l y é i n k s z á m á r a , hogy K ó s m i n i a t ű r sajtója a n a g y é r t é k ű k ö n y v - és k é z i r a t g y ű j t e m é n y é v e l együtt a m á s o d i k v i l á g h á b o r ú utolsó s z a k a s z á b a n S z t á n á n m i n d elpusztult. Kolozsvár, 1968. j ú n i u s h a v á b a n . Krizsó Kálmán nyomdászati szakíró

2. H a r m a d i k éve szerkesztette B e n e d e k Elek a Cimborát, m i k o r 1924 o k t ó b e r é ­ ben S z a t m á r r a látogatott. A S z a b a d s a j t ó K ö n y v n y o m d a - és L a p k i a d ó R é s z v é n y t á r ­ saság, v a l a m i n t az egyik s z a t m á r i lap, a Szamos v e n d é g e volt. E n n e k a l á t o g a t á s ­ n a k az e m l é k é t k e r e s t e m h e t e k i g S z a t m á r o n . Azokat, a k i k részt v e t t e k a B e n e ­ dek Elek tiszteletére r e n d e z e t t ü n n e p s é g e k e n . Így a k a d t a m egy p á r lelkes m ű k e d ­ velő n y o m á r a , a k i k 1924. o k t ó b e r 19-én B e n e d e k Elek tiszteletére e l ő a d t á k egyik mesejátékát. K é t n a p i g t a r t ó z k o d o t t B e n e d e k Elek S z a t m á r o n . A Szamos szerkesztői D é n e s S á n d o r főszerkesztő vezetésével ü n n e p s é g e t készítettek elő. Az első n a p i r o d a l m i estélyt r e n d e z t e k , a m e l y e n B e n e d e k Elek m e l l e t t S z a t m á r k u l t u r á l i s é l e t é n e k k i ­ e m e l k e d ő személyiségei szerepeltek. B e n e d e k Elek a Cimbora és a Szamos 1924. o k t ó b e r 26-i s z á m á b a n m e g j e l e n t Szatmári szép napok c í m ű v i s s z a e m l é k e z é s é b e n e l ­ r a g a d t a t á s s a l ír a z i r o d a l m i est közönségének ü n n e p l é s é r ő l , de „igazi ü n n e p " - n e k , a „ s z a t m á r i szép n a p o k " l e g s z e b b i k é n e k a m á s n a p r e n d e z e t t m e s e d é l u t á n t t a r t o t t a . Ott t a l á l k o z o t t l e g k e d v e s e b b közönségével, a g y e r e k e k k e l .

Benedek A fekvő

Elek szatmári alak karddal

műkedvelők az ifjú Dsida

között Jenő

A m e s e d é l u t á n o n az 1900-ban írt Többsincs királyfi című verses mesejáté­ k á t m u t a t t á k be. R e n d e z ő j e S z a b a d k a y József, a színház a k k o r i igazgatója volt. Ő volt k ü l ö n b e n az egyedüli felnőtt szereplője a s z í n d a r a b n a k . Azóta a szereplők nagy része e l k e r ü l t S z a t m á r r ó l , a h á b o r ú a l a t t s o k a n m e g h a l t a k , de a d a r a b női fősze­ replője, a R á k i t a l a k í t ó M o l d o v á n Eta (Dr. H o r v á t h Zoltánné) m a is S z a t m á r o n él. Öt k e r e s t e m fel elsőnek. S z á m á r a , m i n t m o n d t a , a d a r a b e l ő a d á s a és B e n e d e k Elekkel v a l ó t a l á l k o z á s a későbbi m ű k e d v e l ő s k ö d é s é b e n jelentős szerepet játszott. Az ő ösztönzésének, késő estébe n y ú l ó beszélgetésének h a t á s á r a jegyezte el m a g á t a m ű k e d v e l ő színjátszással. N e v e H a v a s Zsazsa, Szűcs K á l m á n , Szegedy I s t v á n n e v e mellett, a k i k szintén az előadás szereplői voltak, a h ú s z a s é v e k virágzó s z a t m á r i műkedvelő mozgalmát juttatja eszünkbe. L á t o g a t á s o m k o r b ü s z k é n m u t a t t a a Cimbora e m l í t e t t s z á m á b a n B e n e d e k Elek e l i s m e r ő szavait. „Ilyen tökéletes R á k i t m é g n e m l á t t a m " — í r t a róla, összehason­ lítva ezt a z előadást a b u d a p e s t i V í g s z í n h á z b a n t a r t o t t előadással. M i n d a n n y i u k

teljesítményével m e g volt e l é g e d v e : „ T ú l t e t t e k ezek a fiuk és l á n y o k a hivatásos színészeken. N e m azzal, hogy egy szó h i b a n é l k ü l m o n d t á k el szerepeiket, h a n e m b e l e t e t t é k j á t é k u k b a a m e s é n e k szeretetét, s e b b e n a n a g y a p ó i r á n t érzett m e g h a t ó szeretetet." Írói e l g o n d o l á s á n a k tökéletes s z í n r e v i t e l é t látta M o l d o v á n Eta a l a k í t á ­ s á b a n . E l u t a z á s a előtt, 1924. o k t ó b e r 20-án a következő szövegű levelet k ü l d t e Mol­ dován E t á n a k : „ M o l d o v á n E t a n a g y s á g o s ú r l e á n y n a k , a »Ráki« megszemélyesítőjé­ nek, S z a t m á r . N e m b ú c s ú z h a t o m el ú g y S z a t m á r városától, hogy h á l á s köszönetet n e m o n d j a k o k t ó b e r 19-éért, a m e l y n a p g y ö n y ö r ű s é g é n e k m e g s z e r z é s é b e n T e is részes valál (de m e n n y i r e részes!). Áldjon m e g a J ó Isten ezért! S z e r e t e t t e l : B e n e d e k Elek." M o l d o v á n Eta a b a n k e t t e n tett ígéretéhez h í v e n a B á n y a i úton, a s o r o m p ó ­ nál v i r á g c s o k o r r a l i n t e g e t e t t a K o l o z s v á r r a t a r t ó B e n e d e k Eleknek. N e m csoda, hogy a s z a t m á r i n a p o k e m l é k e o t t h o n is kísérti. H a z a é r k e z é s e u t á n n e m s o k á r a a Többsincs királyfi 1901-es k i a d á s á n a k egyik p é l d á n y á t k ü l d i el a következő d e d i ­ k á c i ó v a l : „ M o l d o v á n E t á n a k , a Többsincs Királyfi páratlan Rákijának. Küldöm e könyvet s vele h a l á l i g t a r t ó a t y a i s z e r e t e t e m e t . Elek n a g y a p ó . " Írott e m l é k e e r r ő l a l á t o g a t á s r ó l Szűcs K á l m á n n a k v a n m é g . A b a n k e t t e m ­ lékei. N e m volt m á s a keze ü g y é b e n , így a t á r s a s á g egy része, k ö z t ü k B e n e d e k Elek, H a v a s Miklós (a d a r a b zenéjét szerezte a s z a t m á r i előadásra) és R e i s m a n n I r m a újságírónő (Erdős I m r e P á l é d e s a n y j a ) egy L i a n e H a i d - k é p h á t l a p j á r a í r t á k r á n e ­ v ü k e t . B e n e d e k Elek Szűcs K á l m á n n é v j e g y k á r t y á j á r a m é g a következőket í r t a : „Szűcs K á l m á n n a k , Világszép Miklósnak, aki s z e r e p é n e k m e g j á t s z á s á b a n s e m h a z u ­ dott. Elek n a g y a p ó . S z a t m á r , 1924. okt. 19." Az e l ő a d á s u t á n készült f é n y k é p is előkerült. Megjelent a Cimbora 1924. n o ­ v e m b e r 9-i s z á m á b a n , de M o l d o v á n E t á n kívül, a k i n e k a t u l a j d o n á b a n v a n , a sze­ replők közül senki s e m t u d o t t róla. A f é n y k é p e n Dsida J e n ő is l á t h a t ó . Ő is szere­ pelt a d a r a b b a n , (Itt jegyzem meg, téves a l e g ú j a b b Magyar Irodalmi Lexikon Dsid á v a l kapcsolatos azon m e g á l l a p í t á s a , hogy első versei 19 éves k o r á b a n j e l e n t e k m e g a kolozsvári Ellenzék c í m ű l a p b a n . B e n e d e k Elek e m l í t e t t c i k k é b e n Dsidát m i n t a Cimbora o l v a s ó i n a k k e d v e s p o é t á j á t említi, a k i n e k m á r 1924-ben t ö b b verse j e l e n t m e g a l a p b a n , s e k k o r D s i d a m é g csak 17 éves.) A S z a t m á r o n élő szereplők t ö b b e t n e m t a l á l k o z t a k B e n e d e k Elekkel, levelezni sem leveleztek, e m l é k é t a z o n b a n megőrizték, szavait követték. N e m r a j t u k m ú ­ lott, hogy a sikeres s z a t m á r i e l ő a d á s u t á n t e r v b e vett t u r n é e l m a r a d t . Ők m e g ­ őrizték e p á r tárgyi e m l é k e t B e n e d e k Elekről, s t a l á l k o z á s u k k a l m a g y a r á z h a t ó , hogy Dr. H o r v á t h n é , M o l d o v á n E t a és Szűcs K á l m á n k ö n y v t á r á n a k legteljesebb soro­ zatát B e n e d e k E l e k m ű v e i alkotják. S z a t m á r , 1968 j ú n i u s h a v á b a n . Muzsnay Árpád tanár

3. A Korunk idei 4. s z á m á b a n Engel K á r o l y Hídverők cím a l a t t hosszabb t a n u l ­ m á n y b a n foglalkozik Bitay Á r p á d ( p o n t o s a b b a n : Dr. Bitay Á r p á d , m e r t t u d o m á s o m szerint filozófiai d o k t o r á t u s a volt), a század h a r m i n c a s éveiben élt, n a g y h í r ű erdélyi nyelvész, t ö r t é n é s z és k u t a t ó személyével, főképpen k ö n y v t á r i a d a t o k a l a p j á n . Le­ gyen s z a b a d n e k e m k i e g é s z í t e n e m az e m l í t e t t t a n u l m á n y t n é h á n y személyes e m l é ­ k e m m e l n e v e z e t t t u d ó s személyével k a p c s o l a t b a n , kihez szoros b a r á t s á g fűzött és a k i n e k h a l á l o s á g y á n á l is ott kellett á l l n o m . A g y u l a f e h é r v á r i K a t o l i k u s Teológiai A k a d é m i a r e n d e s t a n á r a i v o l t u n k m i n d ­ ketten. Ő r o m á n és l a t i n nyelvet, v a l a m i n t t ö r t é n e l m e t a d o t t elő, m a g a m medicina pastoralist, a m i t m a i n k á b b szexológiának n e v e z n é n e k . Vagyis t a n á r t á r s a k v o l t u n k . B a r á t s á g u n k a l a p j a a z ő k i v á l ó a n rokonszenves, egyszerű egyénisége volt, m e l y h e z — n a g y e m b e r e k belső n a g y s á g á n a k jele — k i v á l ó h u m o r é r z é k a d t a m e g a r a ­ gyogást. H í z á s n a k i n d u l ó zömök e m b e r volt. B a r n a h a j a is k e z d e t t m á r h á t r a f e l é h ú ­ zódni m a g a s h o m l o k á n . Ügy emlékszem, h a l á l a k o r sem volt t ö b b 41 évesnél, de többet m u t a t o t t , m e r t betegsége, m e l y v é g ü l is k o r a i h a l á l á t okozta, lassú, öreges mozgásra k é n y s z e r í t e t t e . E h h e z j á r u l t m é g n e h é z légzése és a r c é n a k orvos s z á m á r a

észrevehető, e n y h é n k é k e s pirossága. M a g a s v é r n y o m á s a m i a t t sok sétát i r t a k elő neki- A séta a k é t k a t e d r á l i s , az Aula, a B a t t h y a n a e u m és a M a j l á t h - g i m n á z i u m szűk k ö r l e t é b e n való k ö r b e n j á r á s t j e l e n t e t t e . G y a k r a n e l k í s é r t e m , a n n á l is i n k á b b , m e r t i l y e n k o r n a g y o n szívesen m a g y a r á ­ zott. A t ö r t é n e l m i a d a t o k a t , a m i k e t most (helyette, hiszen ő alig írt le v a l a m i t — a b b a n az é l e t k o r b a n h a l t el, m i k o r az e m b e r m é g gyűjti fejébe a t u d o m á n y t , de eszébe sem j u t b á r m i t leírni, h a olyan igényes ö n m a g á v a l szemben, m i n t ő volt, és aki n e m is t a r t o t t a m a g á t t ö r t é n é s z n e k , h a n e m szláv-nyelvésznek) leírok, főképpen ezeken a s é t á k o n h a l l o t t a m tőle. „Ez a f a r a g v á n y " . . . m u t a t o t t r á b o t j á v a l egy-egy e l h e v e r ő k ő d a r a b r a — és m á r m o n d t a is a t ö r t é n e t é t , olyan dolgokat, m i k e t m á s senki sem i s m e r t . Engem, aki n e v é t régen i s m e r t e m s őt m i n d i g szikár s z o b a t u d ó s n a k k é p z e l ­ tem, m e g i s m e r k e d é s ü n k a l k a l m á v a l k e l l e m e s e n lepett m e g m o d o r á n a k k ö z v e t l e n ­ sége, a fontoskodás tőkéletes h i á n y a , a m i t ilyen h í r n é v a l a p j á n fel s e m t é t e l e z ­ tem. M i n d i g csendesen beszélt, és m i n t h a mosolygott volna. Az öltözködéshez n e m értett, n e m is é r d e k e l t e . T ö b b n y i r e sötétkék öltözetet viselt igen gondozott álla­ p o t b a n (ez felesége, a g y u l a f e h é r v á r i s z á r m a z á s ú , született S z r á g a M a r g i t é r d e m e volt), ez külsejét kissé ü n n e p é l y e s s é tette, lóden felsőkabátot és széles k a r i m á j ú , p u ­ h a kalapot. Egyik újévi üdvözlés a l k a l m á v a l , ahol ő m i n t a főiskola t a n á r a és G y u l a f e h é r v á r - v á r o s a l p o l g á r m e s t e r e v e t t részt, V o r b u c h n e r Adolf p ü s p ö k v á r a t l a n u l b e j e l e n t e t t e az e g y b e g y ű l t e k n e k , hogy a r ó m a i Szentszék k u t a t ó m u n k á s s á g á n a k el­ i s m e r é s e k é p p e n a Szent G e r g e l y R e n d lovagkeresztjét a d o m á n y o z t a neki. Mellette á l l o t t a m , szépen v a s a l t sötétkék öltözetéhez v a l a m i vöröses n y a k k e n d ő t és v a d o n a t ­ új, v i l á g o s b a r n a félcipőt v i s e l t . . . A k i t ü n t e t é s b e j e l e n t é s é t m e g l e h e t ő s s u t á n v e t t e t u d o m á s u l , m a j d — m i u t á n ismételt o l d a l b a bökdöséssel f i g y e l m e z t e t t ü k — előlé­ pett, hagyta, hogy a p ü s p ö k feltűzze n e k i az é r d e m r e n d e t , és p a p i m ó d o n , j e l k é p e s öleléssel köszöntse. Nyelvész volt, éspedig szláv-nyelvészet főszakkal. Mégis t ö r t é n e l m e t t a n í t o t t , n e m c s a k a főiskolán, h a n e m m é g azelőtt, a kolozsvári M a r i a n u m - l e á n y g i m n á z i u m b a n . Egykori n ö v e n d é k e i szerint órái r o p p a n t u l szórakoztatók voltak, m e r t született elő­ a d ó volt, á m d e t a n u l n i n e m sokat l e h e t e t t tőle a t a n a n y a g b ó l . Leckét alig a d o t t fel, azt sem n a g y o n k é r d e z t e vissza, m a g u k k a l a t ö r t é n e l m i e s e m é n y e k k e l n e m so­ k a t foglalkozott („hiszen azokat úgyis tudja mindenki..."), viszont a n n á l többet „széljegyzetelt" az e s e m é n y e k h e z . Valószínű, hogy a t ö r t é n e l m i érzék olyan tulajdonság, m i n t a zenei v a g y fes­ tői adottságok. Az ilyen e m b e r n e m k í v ü l r ő l nézi, h a n e m b e n n e él a t ö r t é n e l m i k o r b a n . S e n k i j o b b a n n e m i s m e r t e ő n á l a a g y u l a f e h é r v á r i székesegyház t ö r t é n e ­ tét. Ő ott — o t t h o n volt. Ő h í v t a fel figyelmemet az e g y k o r léteznie-kellett n a g y k u p o l á r a u t a l ó oszlopokra, a k e r e s z t e l ő k á p o l n a n y o m a i r a , a G e r é b - k á p o l n a n a p t á r i é r d e k e s s é g ű a b l a k a i r a és r e n g e t e g m á s részletre. M i n t h o g y t u d t o m m a l e z e k n e k csak egy részét é r i n t e t t e r ö v i d e n egy 1935 k ö r ü l m e g j e l e n t n é p s z e r ű s í t ő füzetben (A gyu­ lafehérvári székesegyház), h a d d jegyezzek fel egy-két ilyen t ö r t é n e l m i apróságot, m e l y e t tőle h a l l o t t a m . Aki j á r t G y u l a f e h é r v á r o n , e m l é k e z h e t i k a fejedelmi sírokra. B e l é p e k a fő­ b e j á r a t o n . A jobboldali h á r o m s í r l á d a egyike a lefejezett H u n y a d i Lászlóé. Jellegze­ tes késői-gót b e t ű s felírás, a fedőlapon p á n c é l o s vitéz, o r o s z l á n n a l , angyallal, m i n t illik a vitézekhez. A m á s i k H u n y a d i J á n o s k o r m á n y z ó féltestvéréé, ki szintén J á n o s volt ( J o h a n n e s miles). A h a r m a d i k a t a k o r m á n y z ó H u n y a d i J á n o s é n a k t a r t j á k és ezt állítja felirata is — megjegyzendő, a felirat b e t ű i jó X V I I I . századi, b a r o k k o s b e t ű k . Á m d e a fedőlap egészen m á s , m i n t a többi. F e k v ő férfialakot m u t a t t e s t h e z ­ álló n a d r á g b a n , hosszú, k a b á t s z e r ű felsőben, s a r u v a l , m e l y n e k h e g y e letört. K ö r ­ szakállas arc, m e l y n e k v o n á s a i a z o n b a n n e m k ü l ö n b ö z t e t h e t ő k meg, m e r t az a r c o t összetörte vallásos m e g g y ő z ő d é s é n e k megfelelően v a l a m e l y i k buzgó K o r á n - h í v ő vitéz, a fejet kis s a p k a borítja. S e m m i p á n c é l , sisak, angyal, s e m m i gótika. Ez n e m a X V . század t ö r ö k v e r ő h a d v e z é r e , a sír n e m l e h e t a z övé. De a k k o r kié? Itt szól közbe B i t a y Á r p á d , aki m i n d e n t t u d és m i n d e n t olvasott. Az 1600-as é v e k elején a s z é k e s e g y h á z a t i s m é t e l t e n f e l d ú l t á k hol a törökök, hol B a s t a n e m k e v é s b é p o g á n y zsoldosai, hol Bocskai h a j d ú s e r e g e (a h i á n y z ó t e m p l o m t o r o n y is a k k o r i b a n s e m m i s ü l t meg). A vitézek kifosztották a sírokat, t e k i n t e t n é l k ü l a b e n n e n y u g v ó k személyére — vagy t a l á n é p p e n azért. A sírok valószínűleg üresen álltak egy d a r a b i g . A z t á n . . . 1608-ban Bocskai I s t v á n t m e g m é r g e z t é k K a s s á n . Holt­ testét e g y k o r ú szerző t a n ú s á g a szerint F e h é r v á r o n t e m e t t é k el. De h o v á ? Ki t u d

Bocskai sírjáról? H a m á s n e m , t u d Bitay Á r p á d . Bocskait H u n y a d i J á n o s üresen m a r a d t s í r l á d á j á b a n t e m e t t é k el (kegyelet vagy t a k a r é k o s s á g ? ) . Új fedelet farag­ tak, Bocskai k é p é r e (öltözet, körszakáll, Bocskai-sapka) A sír t e h á t m i n d k e t t ő j ü k sírja. Azaz most m á r egyiké sem. M e r t a Rákóczy György-féle lengyel h a d j á r a t o t m e g t o r l ó török h a d a k Bocskai sírját is k i r a b o l t á k . A s í r l á d á k m a ü r e s e k . Az é r z é k e n y szívű K a z i n c z y F e r e n c Pályám emlékezete c í m ű m u n k á j a szerint zokogva időzött a n a g y M a r t i n u z z i sírjánál, melyet ő m é g látott a székesegyház k ó r u s á t t a r t ó jobboldali oszlop mellett. Az én i d ő m b e n a jelzett h e l y e n lapos k ö ­ vekből jellegtelen p a d l ó b u r k o l a t volt. E g y é b k é n t sem t u d o t t senki M a r t i n u z z i sírjá­ ról. Mit szól ehhez B i t a y Á r p á d ? A s í r n a k a jelzett h e l y e n kell lennie. Csakhogy, m i n t m i n d e n régi épület, a székesegyház is az idők f o l y a m á n a külső szint a l á került, n e m is a n n y i r a süllyedés, h a n e m feltöltődés r é v é n . A X I X . század eleién ezen ú g y segítettek, hogy egyszerűen felemelték a t e m p l o m belső szintiét, feltöltvén azt a külsőig. Így a föld a l á k e r ü l t e k a r e m e k o s z l o p l á b a k és valószínűleg a M a r t i n u z z i - s í r is, a m e l y m i n d e n b i z o n n y a l faragott l a p p a l volt fedve. Ilyen p ü s p ö k s í r is t ö b b k e r ü l t elő, m i k o r s z á z a d u n k elején a félig v é g r e h a j t o t t h e l y r e á l l í t á s a t e m p l o m felerészéből k i h á n y t a a feltöltést és a belső szintet az e r e d e t i r e állította vissza. Ügy hallom, m o s t a n á b a n t o v á b b f o l y t a t i á k a székesegyház h e l y r e á l l í t á s á t . Elő­ kerül-e vajon M a r t i n u z z i sírja és B i t a y igazolása? B i t a y n a k h i h e t e t l e n n y e l v é r z é k e volt. F i a t a l k o r a e l l e n é r e az összes szláv n y e l ­ veket b í r t a . K e r e s e t é t nyelvészeti s z a k k ö n y v e k b e fektette, m e l y e k között ő volt a lélek, a kapocs, az éltető. A m i n t h a l l o t t a m , h i r t e l e n h a l á l a u t á n k ö n y v t á r a k v e t t é k át az anyagot, r é s z b e n a j á n d é k k é p p e n , r é s z b e n messze a b e f e k t e t e t t é r t é k e n aluli áron. Nyelvészi l á t ó k ö r e m e g ó v t a őt a n e m z e t i elfogultságoktól és túlzásoktól olyan k o r b a n , m i k o r a s o v i n i z m u s s o k a k n a k biztosított zsíros k e n y e r e t . Egy t a n á r i v a ­ csorán nyelvészeti t u d á s á v a l m a g á r a v o n t a e g y é b k é n t k e d v e s öreg b a r á t j á n a k , Sz. Gy. egyházjog-professzornak neheztelését. Szó esett Lóvész csíki községről. „Milyen jó, kifejező m a g y a r h e l y s é g n é v — m o n d t a a t u d ó s professzor —, b i z o n y á r a v a l a m i k o r sok ló döglött m e g a r r a f e l é . . . " Á r p á d csendesen v á l a s z o l t a : „Talán n e m egészen ú g y v a n . S z l á v e r e d e t ű n é v lesz az, bokros, cserjés helyet, erdőelejét jelent, r o k o n a vessző, vajsza szóval, közös e r e d e t t e l a r o m á n livezi szóval..." „ M a h o l n a p m i n d szlávot c s i n á l n a k b e l ő l ü n k ezek a fiatalok — zsémbelt Sz. Gy. — Mi, székelyek, egyszerűen n e m is l é t e z ü n k nekik!" Á r p á d n e m vitatkozott, de n e m is m á s í t o t t . Elmesélte m á s a l k a l o m m a l , hogy 1920 k ö r ü l különbözeti vizsgát kellett t e n ­ nie a kolozsvári e g y e t e m e n . Egyik vizsgáztató v a l a m i elfeledett bizánci k r ó n i k á s olyan v é l e m é n y e felől k é r d e z t e , a m i n e k p o n t o s v i s s z a a d á s a é r z é k e n y füleket sért­ hetett, e l h a l l g a t á s a viszont t u d a t l a n s á g n a k s z á m í t o t t volna. Mit tett a k k o r Bitay Á r p á d ? P o n t o s e r e d e t i b e n , hosszan idézte a k ö z é p k o r i görög szöveget, a m i n e k egy részét t a l á n a vizsgáztató s e m i s m e r t e . T o r k á n a k a d t a szó, a vizsgát — k i t ü n t e ­ téssel — a z o n n a l befejezettnek n y i l v á n í t o t t a . 1937. n o v e m b e r 30. D é l u t á n 6 óra. S ü r g ő s e n h í v n a k : Á r p á d rosszul lett! Az asztal mellett, széken ü l v e találom, arccal az a s z t a l r a borul, j o b b k a r j a t e h e t e t l e n ü l csüng, j o b b l á b á b a n nincs erő. Nehezen légzik, a s z a v a k a t n e h e z e n formálja. Dr. M a n d l P á l k a r t á r s s a l m i n d e n t megteszünk, a m i t t u d u n k , de m i t l e h e t t e n n i a g y o r s a n e l ő r e h a l a d ó agyvérzéssel s z e m b e n ? Á g y b a k e r ü l , aggódó a r c o k lesik a szavát. K i d e r ü l , hogy latinul szól. „— Q u a r e n o b i s loqueris l a t i n e " — k é r d i k ö n n y e s s z e m m e l G a j d á t s y Béla p ü s p ö k i irodaigazgató (Miért szólsz h o z z á n k l a t i n u l ? ) . „Lingua l a t i n a s e c u n d a m e a lingua m a t e r n a est" (a l a t i n a m á s o d i k a n y a n y e l v e m ) — feleli. T ö b b e t n e m is beszél m á s n y e l v e n . Egyre gyérülő k í v á n s á g a i t is l a t i n u l tagolja e l n e h e z e d ő nyelvével, olyan szókincset h a s z n á l v a , a m i n e k megfejtése m i n d a n n y i u n k a t p r ó b á r a tesz („Mingere volo"). Éjfél felé ez is k i m a r a d . Légzés, szívverés r o s s z a b b o d i k . Sötét h a j n a l b a n ö r ö k r e elcsendesül. D e c e m b e r 3-án t e m e t t ü k el a g y u l a f e h é r v á r i t e m e t ő b e n . J e l e n volt m i n d e n k i , k é p v i s e l t e t t e m a g á t a k o r m á n y z a t , a v á r o s , m e l y n e k a l p o l g á r m e s t e r e volt, Nicolae Iorga professzor, b a r á t j a és a Vălenii de M u n t e - i n y á r i egyetem előadója. A h e l y ­ őrségi k a t o n a z e n e k a r kísérte utolsó ú t j á r a . Előtte k i t ü n t e t é s e i t vitték, n e m képzel­ tem, hogy e n n y i volt. S o h a s e m viselte, s o h a s e m beszélt róluk.

Így t ű n t el s z e m ü n k elöl egyik percről a m á s i k r a , p o n t o s a n húsz é v v e l az­ után, hogy h a l á l r a ítélte őt az olasz h a r c t é r e n , m i n t egészen fiatal tisztet, a leg­ a l j a s a b b hadviselési m ó d s z e r : g á z t á m a d á s , ez esetben k l ó r r a l . A k k o r k i h e v e r t e , de n e m m ú l t a k el tőle a k ö v e t k e z m é n y e s betegségek, a m i k e t okozott, az egyre e m e l k e d ő v é r n y o m á s , a szív k i f á r a d á s a . Csak idő k é r d é s e volt, melyik végez vele előbb, késői hősi h a l o t t k é n t , m i n d a n n y i u n k f á j d a l m á r a és t u d o m á n y o s é l e t ü n k pó­ tolhatatlan kárára. Csíkszentkirály, 1968 július h a v á b a n .

Nagy András orvos

K i az a G o ó r Pál ? (Levél a szerkesztőséghez) M i n d e n átfogóbb A d y - k u t a t á s beleütközik a n e v é b e . Sokáig h o m á l y fedte ki­ létét. C s a k a n n y i t t u d t a k r ó l a : ő volt az, aki az Új versek m e g j e l e n é s e a l k a l m á ­ ból elsőnek m u t a t o t t r á A d y költészetének igazi h o r d e r e j é r e . C s u p á n egyetlen moz­ z a n a t a h a t a l m a s A d y - p r o b l e m a t i k á b a n , de hogy m e n n y i r e n e m e l h a n y a g o l h a t ó , kiviláglik Bölöni G y ö r g y egyik e r e d e t i l e g 1906-beli A d y - t a n u l m á n y á b ó l is. „ H a t ­ v a n y Lajos, a későbbi A d y - m e g é r t ő — o l v a s s u k itt —, aki Egy megtérés története c i k k é b e n m a j d behódol A d y n a k , m o s t m é g a H u s z a d i k S z á z a d b a n sokallja a baudelaire-es h a l á l l a l való k a c é r k o d á s t . Mégis azt állapítja meg, hogy: Az új költő ki fogja törölni s z ó t á r a i n k b ó l a kifejezhetetlenség f o g a l m á t . A H u s z a d i k Század egy m á s i k kritikusa, a m a m á r teljes i s m e r e t l e n s é g b e veszett Goór P á l , észrevette a v e r ­ sek t á r s a d a l m i jelentőségét. Ezt í r t a : A z Új versek igazán újak. Verses f o r m á ­ b a n m é g n e m i g e n m o n d t á k n á l u n k azt, a m i t ez a költő, de azért m á r a k a d n a k e m ­ berek, a k i k n e k A d y E n d r e a lelkükből beszél. Az a kis csoport a j ö v ő r e függeszti tekintetét, és elfordul a m a i t á r s a d a l o m t ó l " (Bölöni G y ö r g y : Magyarság — ember­ ség. B u d a p e s t , 1959. 143). Lengyel Géza pedig, m i u t á n m é l t a t j a H a t v a n y L a j o s n a k s m é g i n k á b b e n n e k a bizonyos Goór P á l n a k a szerepét a k ö z v é l e m é n y A d y r a való felfigyeltetésében, felteszi a k é r d é s t : „Ki volt ez a Goór P á l , aki kissé döcögősen fejezte ki azt, a m i t jól m e g é r t e t t : A d y jelentőségét k o r a t á r s a d a l m á b a n ? N e m t u d o k r á felelni, n e m e m l é k s z e m a n é v r e , v a l ó s z í n ű n e k t a r t o m , hogy á l n é v . T a l á n a T á r s a d a l o m t u d o m á ­ nyi T á r s a s á g v a l a m e l y i k fiatalja rejtőzik mögötte, vagy egyszerűen i s m e r e t l e n ü l b e ­ k ü l d t e a cikket, s közölték, m e r t g o n d o l a t m e n e t é t h e l y e s n e k és meggyőzőnek talál­ t á k " (Lengyel Géza: Ady a műhelyben. B u d a p e s t , 1957. 267). Nos, Goór P á l n e m c s a k volt, h a n e m v a n . A „teljes i s m e r e t l e n s é g b e veszett" k r i t i k u s k ö z t ü k él, T e m e s v á r t . N y o l c v a n k é t é v e e l l e n é r e kifogástalan testi-lelki frisseségnek ö r v e n d . C s u p á n szerénysége (s kicsit t á n az e l m ú l t p á r évtized m o s tohasága) tette, hogy n e m i g e n beszélt Goór P á l l a l v a l ó azonosságáról, és szere­ péről A d y p á l y á r a h e l y e z k e d é s é b e n . Arról, hogy m i k o r m é g egy o l y a n széles látókörű, jó s z i m a t ú fővárosi kritikus, m i n t H a t v a n y Lajos, is tétova bizonytalansággal, még mindössze az e s z é t i k u m újszerűségére felfigyelőn reagál, s m é g n e m é b r e d r á az esztétikai n ó v u m mögött m u n k á l ó m é l y e b b feszítőerőkre, Goór P á l n a k , e n n e k a fia­ tal v i d é k i n e k m á r v a n szeme, szíve, m e r s z e felismerni A d y b a n egy közelgő forra­ d a l m i k o r s z a k zseniális előhírnökét. P e r s z e ezen a n é v e n h i á b a k e r e s n ő k a

bejelentőhivatalnál.

Goór

Pál

álnév.

Tényleges n e v e : B ü r g e r E r n ő dr. Foglalkozása: ügyvéd. Ez idő szerint — a R o m á n K o m m u n i s t a P á r t megbecsülése jeleként: m u n k á s m o z g a l m i n y u g d í j a s . A két világ­ h á b o r ú közti időkben k o m m u n i s t a - p e r e k országos h í r ű védője. M a g a is t e v é k e n y mozgalmi aktivista. Az 1920-as á l t a l á n o s sztrájkban való részvételéért b ö r t ö n t szenved, a felszabadulásig á l l a n d ó hatósági üldözést. Az egykori joghallgató v é l e t l e n s z e r ű i r o d a l m i b e u g r á s a lett v o l n a h á t ez az a k k o r m é g n e m sejtett h a t ó e r e j ű A d y - m é l t a t á s a Huszadik Század 1906. áprilisi s z á m á b a n ? Nincs szó véletlenről. Legidősebb értelmiségi n e m z e d é k ü n k m é g e m ­ lékszik a Polgár Ernő n é v r e , B ü r g e r E r n ő l e g g y a k r a b b a n h a s z n á l t írói á l n e v é r e . A század első két évtizedében egy sor verse, elbeszélése, t á r c á j a , m ű f o r d í t á s a je­ lent meg. A n a g y h í r ű pesti A Hét, a Budapesti Napló és m á s pesti folyóiratok, a Temesvári Hírlap, a Délmagyarországi Közlöny, s a kolozsvári Hírlap közli őket. Mint m ű f o r d í t ó , V e r l a i n e - t és R i c h a r d D e h m e l t tolmácsolja előszeretettel, hivatottan. P r ó z a i í r á s a i is m e g é r d e m e l n é k az újrafigyelmezést. A Goór Pál n é v n e m egyéb e n n e k az írói á l n é v n e k az a n a g r a m m á j á n á l . A kolozsvári é v e k — jogot h a l l g a t itt — n e m c s a k gazdag újságírói t a p a s z ­ talatot, h a n e m i n t e l l e k t u á l i s é l m é n y e k bőségét adják. Itt köt b a r á t s á g o t a M a g y a r T a n á c s k ö z t á r s a s á g későbbi vezérével, K u n B é l á v a l és feleségével, a k i k m a g u k is nagy A d y - r a j o n g ó k . Férjéről írt, n e m r é g m e g j e l e n t k ö n y v é b e n K u n B é l á n é t ö b b helyen is említi Goór P á l - P o l g á r - B ü r g e r Ernőt. „ B ü r g e r E r n ő v e l évtizedek m ú l t á n t a l á l k o z t a m B u d a p e s t e n . A t a l á l k o z á s rögtön b a r á t i volt. N e m felejtettem el, hogy ő volt az első, aki r o k o n s z e n v v e l mesélt n e k e m a szocialista K u n Béláról, m é g az 1910-es é v e k b e n . . . " — jegyzi m e g k ö n y v e 35. l a p j á n . De B ü r g e r dr.-Goór Pál A d y v a l kapcsolatos szerepe elkerüli K u n B é l á n é figyelmét. Az a k k o r m á r kész jogászt a z 1918-as f o r r a d a l o m B u d a p e s t e n találja. 1919. m á r c i u s 21-e u t á n B ü r g e r E r n ő a M a g y a r T a n á c s k ö z t á r s a s á g k o r m á n y z ó t a n á ­ csa s a j t ó k ö z p o n t j á b a n vállal megbízatást. A k o m m ü n b u k á s a u t á n h a z a t é r szü­ lővárosába, T e m e s v á r r a , ahol azóta is él. Mozgalmi és ügyvédi t e v é k e n y s é g e az i r o d a l o m r a n e m hagy időt, a b á n s á g i k u l t ú r é l e t n e k a z o n b a n k ö z i s m e r t a l a k j a m a ­ r a d , írók, festők, z e n e m ű v é s z e k b a r á t j a és v i t a p a r t n e r e . S z e r é n y l a k á s a valóságos kis m ú z e u m a a századeleji k é p z ő m ű v é s z e t n e k . Dolgozószobája falán K m e t t y J á n o s , K á d á r Béla, Ács F e r e n c , O r b á n Dezső és m á s o k r e m e k olajképei, grafikái, Uitz Béla egy igen szép r é z k a r c a függ. Í r ó a s z t a l a fiókjában levelek, o k m á n y o k , fényké­ pek, újságkivágások f o r m á j á b a n t ö r t é n é s z r e váró, eddig alig v a g y e g y á l t a l á n n e m i s m e r t k o r d o k u m e n t u m o k . B ü r g e r E r n ő n e m r é g p a p í r r a v e t e t t e A d y v a l való sze­ mélyes t a l á l k o z á s a és A d y költészetéért való h a r c a emlékeit, s m u n k á j á t a Korunk o l v a s ó i n a k a j á n l o t t a fel. A d y E n d r e h a l á l á n a k közeledő 50-ik évfordulója előtt k ö t e l e s s é g ü n k e t teljesít­ jük, m i k o r Goór P á l kilétét tisztázzuk. T e m e s v á r , 1967, n o v e m b e r Izsák László

Ü g y f é l és h i v a t a l

kapcsolatáról

(Levél a szerkesztőséghez) A k o r s z e r ű közigazgatás szerepe csakis a közélet c s e l e k v ő b b szolgálatában, tökéletesítésében, az á l l a m p o l g á r o k egyre összetettebbé v á l ó k é r d é s e i n e k kielégítő m e g o l d á s á b a n j u t h a t kifejezésre. E k ö v e t e l m é n y — m i n t azt a l e g ú j a b b p á r t d o k u ­ m e n t u m o k f ö l t á r t á k és e l e m e z t é k — eleddig n e m t a l á l t teljes m e g é r t é s r e á l l a m i k ö z i g a z g a t á s u n k egyes szerveiben vagy egyes tisztviselők részéről, s így olyan

felfogás a l a k u l t ki, a m e l y szerint az ügyfel áll a h i v a t a l r e n d e l k e z é s é r e és n e m fordítva... Nicolae Ceauşeseu e l v t á r s m á r c i u s 22-én e l h a n g z o t t beszéde n y o m á n m é g v i l á g o s a b b á v á l t : az á t s z e r v e z e t t közigazgatás új s z e r v e i n e k oly m ó d o n kell k i a l a ­ k í t a n i u k m u n k a s t í l u s u k a t és t o v á b b k é p e z n i ö k tisztviselőiket, hogy a civilizáció m a g a s a b b f o k á r a helyezzék az ügyfelekkel v a l ó k a p c s o l a t o k a t . Az a k t a t o l o g a t ó szándék, a b ü r o k r a t i z m u s , a felek i d e j é n e k lebecsülése, a fennhéjázó m a g a t a r t á s , a r o s s z i n d u l a t ú közömbösség, é r d e k t e l e n s é g el kell hogy tűnjön a helyi közigazgatási s z e r v e k tisztviselőinek t e v é k e n y s é g é b ő l . H a s o n l ó k é p ­ p e n n e m lehet helye ügyfél és h i v a t a l k a p c s o l a t á b a n a csúfolódásnak, a m e g v e t ő i r ó n i á n a k , a p a r a n c s o l g a t ó h a n g h o r d o z á s n a k , a t ü r e l m e t l e n s é g n e k . Az ügyfél idejét l e g a l á b b olyan m é r t é k b e n k e l l e n e k í m é l n i , m i n t a r e n d e l k e z é s é r e álló tisztvise­ lőét. M i n d e z megfelel a n n a k a k ö v e t e l m é n y n e k , a m e l y szerint a szocializmusban a t á r s a d a l m i e r ő t a r t a l é k o k összességét ésszerűen h a s z n á l j u k fel. Ügyfél és h i v a t a l k a p c s o l a t á b a n a felvilágosító m u n k a r e n d k í v ü l i h a n g s ú l y t k a p , s e t e k i n t e t b e n fontos szerep h á r u l a tisztviselőkre. V a n n a k u g y a n i s ügyfelek, a k i k a l a p t a l a n u l f o g a l m a z z á k m e g k ö v e t e l m é n y e i k e t , e téves felfogásból i n d u l v a ki: az á l l a m i közigazgatási s z e r v — az m i n d e n h a t ó . N e m veszik figyelembe, hogy e s z e r v e k csak bizonyos jogi e l ő í r á s o k a t a l k a l m a z n a k , és a n y a g i eszközeik kor­ látozottak. Az ilyen ü g y f é l n e k t ü r e l m e s e n m e g kell m a g y a r á z n i k é r é s e m e g a l a p o ­ z o t t s á g á n a k h i á n y á t , n e h o g y azzal a b e n y o m á s s a l t á v o z z é k : a tisztviselő t e h e t n é , m é g s e m oldja m e g ügyes-bajos dolgát. Ahhoz, hogy az új közigazgatási szervek t e v é k e n y s é g e a civilizáció m i n d m a g a s a b b f o k á r a e m e l k e d j é k , az szükséges — m i n t azt Nicolae C e a u ş e s c u elv­ t á r s is h a n g s ú l y o z t a —, hogy a megyei bizottságok, a n é p t a n á c s o k k ö z e l e b b r ő l foglalkozzanak a közigazgatási beosztottak nevelésével, u g y a n a k k o r h a t á r o z o t t a b b a n foglaljanak állást a z o k k a l szemben, a k i k kötelességüket n e m teljesítik. M i n d e b b ő l következik, hogy az á l l a m i k ö z i g a z g a t á s b a n t e v é k e n y k e d ő tisztvise­ lőnek n ö v e l n i e kell erkölcsi és a n y a g i felelősségérzetét szolgálati kötelezettségeinek teljesítésekor. K á r o s az a gyakorlat, m i s z e r i n t a tisztviselő igyekszik e l h á r í t a n i m a ­ gától a felelősséget, n e m hoz h a t á r o z a t o k a t az ügyfél k é r é s é n e k m e g o l d á s á r a , vagy n e m bocsát ki o l y a n ügyiratot, a m e l y é r t a felelősséget n e m lehet m á s s z e m é l y r e vagy s z e r v r e á t h á r í t a n i . Az ilyen tisztviselő a közigazgatási k o c k á z a t t a l s z e m b e n i ú g y n e v e z e t t „önbiztosítás" j o g c í m é n korlátozza saját k e z d e m é n y e z ő készségét, n e m él az ügyintézés jogával. A félelem a felelősségtől olykor a t ö r v é n y t i s z t e l e t m ö g é rejtőzik, és e n n e k s á n c a i m ö g ü l h a l o g a t j á k az ügyintézést. Az á l l a m i közigazgatási szervek i g é n y e s e b b t e v é k e n y s é g e k u t a t á s és v i t a t á r ­ gya l e h e t n a p j a i n k b a n . J e l e n t ő s v o l n a és hasznos, h a a l é l e k t a n m ű v e l ő i k u t a t á ­ s a i k a t k i t e r j e s z t e n é k az á l l a m i közigazgatási s z e r v e k és az á l l a m p o l g á r o k , vagyis az ügyfél és h i v a t a l k a p c s o l a t á r a . Szükséges v o l n a a l a p o s a n elemezni a z o k a t a t é n y e ­ zőket, a m e l y e k k e d v e z ő e n h a t n a k a civilizált m a g a t a r t á s s z a b á l y a i n a k a k i a l a k í t á ­ s á r a és m e g s z i l á r d u l á s á r a , vagy gátolják azt. T u d o m á n y o s feltárással n y i s s u n k u t a t a közigazgatás és á l l a m p o l g á r k a p c s o l a t a i óhajtott s z í n v o n a l á n a k t u d a t o s k i a l a k í ­ t á s a felé. Kolozsvár, 1968, a u g u s z t u s h a v á b a n . Gavril Florescu a Babeş—Bolyai Tudományegyetem Közgazdasági Karának alkalmazottja

KIEGÉSZÍTÉS. Előző, 1. számunk 952. oldalán az első mondatból — a szerző távollétében történt szerkesztői húzás következtében — kimaradt Székelyudvarhely nagymúltú középfokú iskoláinak felsorolásából a régi vár két bástyafoka közé épült volt reálgimnázium, amelyben m a a közgazdasági líceum működik.

I. P. Cluj — 3236/1968

42 101

Sumar Nagy György — George Tomuţa: C o n d u c e r e a eficientă d e p a r t i d — dezvoltarea democraţiei Farkas Árpád: C ă l ă t o r i e cu t o a n e Benkő Samu: De la A i t a M e d i e pînă în Europa Béres András—Septimiu Krausz: S t a b i l i r e a ţ ă r a n i l o r în o r a ş Csiki László: Balassi (poezie) Kallós Miklós: Î n s e m n ă r i o p t i m i s t e d e s p r e o ştiinţă cu profil n e s i g u r Kovács András: P e r s p e c t i v e l e n o o s ferei Kántor Lajos: Izvor r e î n n o i t Papp Tibor: Poezii Kéri József: D e s p r e G á b o r I s t v á n William Faulkner: Vînătoare în zori (în u n g u r e ş t e d e P a p p Zol­ tán) Gera György: Discuţie la P a r i s d e s ­ pre op-art Kós Károly jr.: D e s p r e v e c h e a p i c t u r ă secuiască p e m o b i l ă

DOCUMENTE 1099 1106

Gazda

József:

Artistul

proces d e a c u m 400 d e a n i

1208

TRIBUNĂ Balázs Sándor: S p e c u l a ţ i e s a u gîndire c r e a t o a r e ?

1125

Herédi Gusztáv: n e vechi

1130 1134 1141 1143

1152

Orbán

János:

1217

S e r i e n o u ă — frî1219

C o n ş t i i n ţ ă şi ştiinţă

1222

RECENZII Király László: Expoziţia t i n e r i l o r 1225 Sztrányiczki Gábor: D e s p r e con­ ştiinţa politică 1228

1162

András Zoltán: C e r c e t ă r i m e d i c a l e la T î r g u l M u r e ş

1232

1166

Páll Gyöngyvér: gie

1235

Atlas d e p s i h o l o ­

Kohn Hillel: Un savant despre Varga Jenő

despre 1174 filozofiei

german

Metz Katalin: Tragicomicul „dans macabru"

1237 unui 1239

Kubán Endre — Szekernyés János: Din m o ş t e n i r e a lui M a r k o v i t s R o ­ dion 1244

INTERNAŢIONALA

Semlyén István: Explozie u n i v e r s i ­ t a r ă s a u f o r m a r e a d e specialişti pe bandă rulantă 1180 Jordáky Lajos: P a r t i d e l e b u r g h e z e din ţ ă r i l e c a p i t a l i s t e a v a n s a t e 1188 Galbács Mihály: S p o r t şi u m a n i s m 1195 ISTORIE VIE Pomogáts Béla: K u n c z A l a d á r r e d a c ţ i a ziarului E l l e n z é k

Noi d a t e d e s p r e u n

1120 1124

imagistică VIAŢĂ

András:

1113

NOTE Veress Dániel: Amintire p o e t u l Szabédi László

Bodor

în 1201

CRONICA,

REDACTORI

CITITORI

însemnări despre Kós Károly, Be­ n e d e k Elek, B i t a y Á r p á d (de Krizsó Kálmán, Muzsnay Árpád, Nagy András) 1257 Izsák László: Cine este Goór P á l ? 1262 Gavril Florescu: D e s p r e r e l a ţ i a p u b ­ lic — i n s t i t u ţ i e 1263

BIBLIOTECĂ

REVISTA REVISTELOR