E R IE KEZESEK A TERMÉSZETTUDOM ÁNYOK KÖRÉBŐL. K
ia d j a a
M
agyar
A III. O S Z T Á L Y
T
udományos
A
k a d ém ia .
R E N D EL E TÉ B Ő L
SZERK ESZTI
SZABÓ JÓZSEF, OSZT A b Y T IT K A li
V III. KÖTET. IX . SZÁM. 1878.
A VA S CHÉMIA1 ALKATA ÉS KEMÉNYSÉGE KOZOTT! VONATKOZÁSOK.
KERPELY ANTALTÓL. Kút t á b l á v a l ás tö b b v a jz z a l JiA zfívi'ír k ö z ö lt
<
/ vr m
>
BUDAPEST, 1878. A M. TUD. AKADÉMIA KÖNYVKIADÓ-HIVATALA. (A z A k a d é m i a é p ü le té b e n .)
■■.....
E R T Е K E Z E S E К a természettudományok köréből. Első kötet. 1807— 1870. I. Az Ózon képződéséről gyors égéseknél. — A polhorai sósforrás vegyelemzése. T h a n . 12 kr. — II. A közép idegrendszer szürke Á llom ányának é r egyes ideggyökök eredeteinek tájviszonyai. L e n n o s s é k . 12 kr. — III. . . állattenyésztés fontossága s jelenlegi állása M agyarországban. Z 1 a m á 1. 30 k r. — 1У. K ét új szem m érészeti m ód. J e n d r á s s i k. 70 k r . — V. A m agnetikai lehajlás m egm éréséről. S c h e n z l . 30 k r . — VI. A gázok összenyom hatóságáról. A k i n . 10 kr. — V II. A Szénéleg K énegröl. T h a n . 10 k r. — V III. K ét új kén tavas K áli-K adm ium kettőssónak jegeczalakjairól. К r e n n e r. 15 kr. — IX. A dá sok a hagym áz oktanához. R ó z s a y . 20 kr. — X. F a ra d a y M ihály. A k i n . 10 k r — XI. Je le n té s a London- és B erlinből az A kadém iának k ü ld ö tt m eteoritekről. S z a b ó . 10 k r. — X II. A m agyarországi egyenesröpüek m agánrajza. F r i v a l d s z k y . 1 f r t 50 kr. — X III. A féloldali ideges főfájás. F r o m m h o l d . 10 k r. — XIV. A h ark án y i kénes viz vegyelemzése. T h a n . 20 kr. — XV. A szulinyi ásványvíz vegyelemzése. L e n g y e l . 10 kr. — XVI. A testegyenészat újabb hala dása s tudom ányos állása nap jain k b an , három kiválóbb k ó resette l felvilágosítva. В a t i z f a 1 v y. 25 kr. — X V II. A górcső alkalm azása a kőzettanban. К о c h 30 k r. — XVIII. A datok a járv án y o k oki viszonyaihoz R ó z s а у 15 k r. — X IX . A silik átok form ulázásáról. W a r t h a 10 k r.
Második kötet. 1870—1871. I. Az á lla ti m unka és annak forrása. S a y . 10 k r. — II. A mész geológiai technikai jelentő ség e M agyarországban. B. M e d n y á n s z k y 20 kr. — III. T apasztalataim a szeszes italokkal, v alam in t a dohánynyal való visszaélésekről, m in t a látto m p u la t okáról. H i r s c h l e r . 80 kr. — ÍV. A hangrezgés intensitásának méréséről. H e l l e r . 12 kr. — V. Hő és nehézkedés. G r eg u s s. 12 kr. — VI. A C eratozam ia liim sejtjeinek kifejlődése és a lk atáró l. J u r á n y i . 40 kr. — V II. A kettős torzszülés boncztana. S c h e i b e r . 30 kr. — V III. A Pilobolus gombának fejlődése- és alakjairól. К 1 e i n. 15 k r. — IX . Oedogonium diplandrum s a nem zési folyam at e m oszatnál. J u r á n y i , 35 kr. — X. T apasztala ta im az artézi szökőkutak fúrása körül. Z s i g m o n d y . 50 kr. — XI. Néhány Floridea K ristallo id jairó l. K l e i n . 25 kr. — X II. Az Oedogonium diplandrum (Jur.) term ék en y íte tt petesejtjéröl. J u r á n y i . 25 kr. — X III. Az esztergom i burányrétegek és a kisczelli tá ly a g fö ld tan i kora. H a n t к e n, lo kr — XIV. Sauei Ignácz emléke. Dr. P o o r . 25 kr. — XV. Górcsövi közetvizsgálatok. К о c h. 40 kr.
Harmadik kötet. 1872. I. A kapaszkodó hajózásról. К e n e s s e y. 20 k r. II. Emlékezés N eilreich Á gostról. H a z s l i n s z k y 10 kr. II I. Frivaldszky Im re életrajza. N e n d t v i c h . 20 kr. IV. A dat a sz a ru h á rty a g y urm ájába lerakodott festanyag ism ertetéséhez. II i r s e h 1 e r. 20 kr. V. K özlem ények a m k. egyetem vegytani intézetéből. Dr. Fleischer és D r. S te in e r részéről. E lő te rje sz ti T h a n. 20 kr — VI. Közlemények a m. k. egyetem v eg y tan i intézetéből, saját m aga, v alam in t Dr. Lengyel és Dr. R ohrbach részéről. E lő te rje sz ti T h a n . 10 kr. — VII. Em lékbeszéd F ló r Ferencz felett. Dr. P ó о r. 10 kr. — V ili. Az ásványok olvadásának új m eghatározás
A VA S CHÉMIAI ALKATA ÉS KEMÉNYSÉGE KÖZÖTTI У ОN AT KOZÁSOK.
KERPELY ANTALTÓL.
Két táblával ás több rajzzal a szöveg1 között.
B U D A P E S T , 1878. A M. T. AKADÉMIA KÖNYVKIADÓ-HIVATALA.
(Az Akadémia épületében.)
Budapest, 1878. Nyomatott az A t h e n a e u m r. társ. nyomdájában.
A vas chémiai alkata és keménysége közötti vonat kozások. K e r p e l y -íb - n ta lt ó l. (M int székfoglalót felolvasta a III. osztály ülésén, 1877. nov. 5.)
A jelen század culturális tényezői sorában a vas kétség kívül legfontosabb eszköz gyanánt tekintendő. Szerepe tevé kenységünk békés téréin is oly messzeható és köztudomású, bogy jelen előadásom czéljából elég lesz egyikét: a vasutakra való alkalmazását fölemlítenem. A vasat nem csak olcsó volta és fölötte elterjedt töme ges előfordulása tette alkalmasabbá vasúti anyagúi mint a többi fémeket, hanem a mellett sok jó tulajdonsága is, milye nek többek között az aránylag nagy szilárdság, szivósság és keménység. A kisebb vagy nagyobb keménységnek természetszerű következménye, bogy a vas, illetőleg a vaspályasiu, kisebb vagy nagyobb mértékben kopik, és ha tekintetbe veszszük,’ hogy a jelenleg több mint 294,000 kilométernyire terjedő vasúti hálózat évi sínpótlása mintegy 1.600,000 tonnára tétetik, a tartósság egyik főtényezőjét, a k e m é n y s é g e t , vagyis job ban mondva: a k e m é n y s é g f o k o z a t á n a k o k o z ó i t , alaposabb tanulmányozás tárgyává tenni, nemzetgazdászati szempontból is, fölötte hasznos és háladatos feladatképen tekinthető; különösen a jelen pillanatban, midőn az eddig alkalmazott, forrasztott vasból készült sínek helyébe, forradás nélküli, úgynevezett folyt-aczél-, vagy tuskó-síneket (ingotsíneket, Bessemer-aczél-síneket) kezdenek majdnem kivétel nélkül alkalmazni. M . T. A K A D . É R T E K . A T E R M É SZ E T T U D . K Ö R É B Ő L . 1878. 1*
4
K E R P E L Y A N TA L.
Ezen utóbbi körülmény legközelebb nem kis mértékben foglalkoztatta hazánk illetékes kormányköreit is ; hogy a for rasztott és nem forrasztott sínek előnyeiről, függetlenül az itt-ott még felmerülő nézeteltérésektől, döntő Ítéletet mondani lehessen, a közlekedési és a pénzügyi minisztérium múlt év szeptember havában szakbizottságot küldött ki, melyr.ek több rendbeli forrasztott és nem forrasztott sín — vas- és aczél-sín — megvizsgálása volt a feladata. Nem volt ugyan szerencsém e bizottság tagjai közt lenni, de egyes tisztelt tagok szívességéből birtokába jutván az illető kísérletek igen érdekes eredményeinek, fölötte hasz nosnak látszott, ezen eredményeket tudományos szempontból bővíteni és alapos tanulmányozás tárgyává tenni. E sokoldalú tanulmánynak hosszú sorából egyiket, a v a s n a k , illetőleg a v a s p á l y a - s í n e k k e m é n y s é g é r e vonatkozót, lesz szerencsém a következőkben tárgyalni. A v a s n a k k e m é n y s é g é t rendesen a carbon-tartalomból szokták megitélni, azon tapasztalásnál fogva, hogy a carbonban gazdag vas kemény, a carbonban szegény lágy. E módszer szerint azonban csak az esetben közelitjük meg némileg a valóságot, ha a vasban a carbonon kívül nincsenek más alkatrészek is ; de ha ilyenek is vannak benne, ezeknek befolyását számon kívül hagyni nem lehet. Gyakorlati czélokra használt, bármily tiszta és jó minő ségű vasfajtákban kivétel nélkül vannak a carbonon kívül még más kisérő vagy mellékalkatrészek, melyek közül egye sek a keménységet fokozzák — például a mangán, — mások pedig csökkentik — például a kén. A vas keménységi viszonyait kutatva, e szerint alapfel tételül kell tekintenünk a vas chémiai alkatának ismeretét; mert csak ez esetben lehet a keménység és az egyes alkatré szek között meglevő vonatkozásokat mind kellő figyelemre méltatni és bonczolás alá venni. E meggyőződésben én is a munkába vett vasfajták analyzisén kezdettem meg a szóban forgó vizsgálódásokat, melyeket 21-féle pályasínen ejtettem meg. E végből a sín fejé ből jókora darabot vágattam ki, melyet esztergán gömbölyű
A VAS CIIÉM. A L K . ÉS КЕМ. K Ö Z Ö T T I VONATKOZÁSOK.
5
rudacscsá esztergályoztattam; a rudacs a keménység megha tározására szolgált, a finom eszterga-forgács az analyzisre. A forrasztott pályasínek fejei rendesen szemcsés, majd finom- majd durvább-szemü vasból állanak, ritkább esetben kavart vagy másnemű aczélból; többi részök pedig inas vas. A megvizsgált forrasztott sínek közül 11 szemcsés fejű, 4 ka vart aczélból való. A tüskó-sínek egynemű anyagból, rendesen Bessemer- vagy Martin-aczélból készülnek; az anyag tehát mind szemcsés, aczélnemü; ilyet 6 félét, és pedig Bessemeraczél-sínt vettem munkába. Következőkben adom ezen vas és aczélfajták bővebb leírását. A) Kovácsvas. 1. sz. Finomszemü, vilá gosszürke, erősen csillámló vas, méterenként 47 fontos pályasín fejéből. Készült a brezovai kincs tári vasműben, és pedig faszénnyersvasból, fával tüzelő kavaró és forrasztó pestekben.
1. sz. ábra.
2. sz. Ugyanaz, 65 fontos sínből. — (A keménységi kísér leteknél kimaradt.) 3. sz. Ugyanaz, csak hogy 71 fontos sínből van véve és törete felváltva finom és durvább szemű; különben világos színű és csillámló.
2. sz. ábra.
3. a) sz. Ugyanaz ; tömött, finomszemű, részben nagyobb szemű, világos szinti. 4. sz. Finomszemü, világos színű, csillámló vas, 47 fontos pályasínből. Diósgyőrött készült
3. sz. áb ra .
KERPELY A NTAL.
6
a kincstári új vasgyárban, faszén-nyersvasból, karvini barna szénnel fülő kavaró és forrasztó kemenczékben.
4. sz. ábra.
5. sz. ábra.
5. sz. Ugyanaz, 65 fontos sín fejéből; szövezete finomszemű, tömött, szürke, kellő fényű. 6. sz. Ugyanaz, 71 fontos sín fejéből; szövezete durva szemű, inas erekkel, világos szinü.
6. sz. ábra.
7. sz. ábra.
7. sz. A kladnói (Csehország) vasműből való; koksznyersvasból készült, kőszénnel tüzelő kavaró és forrasztóban ; 65 fontos pályasín fejéből van véve. Törete gyenge fényű, bá gyadt, szövezete túlnyomólag inas, kevés nagyszemü részekkel. 8. sz. Witkovitzi (Morvaország) 65 fontos pályasín fejé-
8. sz. ábra,
9. sz. ábra.
A VAS C HEM. AI.K. ÉS К Е М . KÖZÖTTI VONATKOZÁSOK.
7
bői; készült kokszuyersvasból, kőszén tüzelővel. Töreté durva szemű, erős fényű, színe világos. ,9. sz. Zwisclienbrücken-ben (Bécs mellett, megszűnt) kőszéntüzelővel készült, 65 fontos pályasín fejéből való; vilá gos színű vas, durva szemű, csiliás szövezettel. 10. sz. Szemcsés vas Teschenből (osztr. Szilézia) koksznyersvasból, karvini kőszén tüzelővel gyártott 63 fontos pályasín feje.
10. sz. ábra.
11. sz. ábra.
11. sz. Ózd-Nádasdról való, faszén-nyersvasból és bar naszénnel fűlő egyéb pestekben készült 61 fontos pályasíu feje. Szövezete palás, levelkés, eres, rosszul forradt és fényes.
B ) Bessemer-aczél- (tuskó-) sínek. /2. sz. 66.2 fontos pályasín Buchscheidenből (Karintia). Törete tömött, igen finomszemü, egyenetlen; színe világos, fénye gyenge.
12. sz. ábra.
13. sz. ábra.
13. sz. 65 fontos pályasín ÁVittkovitzról (Morvaország). Törete egyenes, tömött, szürke színű s gyenge fényű.
8
K E R P E L Y ANTAL.
14. sz. 63,68 fontos pályasín, Teschenből (osztr. Szilé zia). Tömött, finomszemű, selyemfényű, egyenes törető.
14. sz. ábra.
15. sz. ábra.
15. sz. 63,58 fontos pályasín, Kladnóról (Csehország) Törete tömött, csiliás, fényes, világos színű. 16. sz. 59, 94 fontos pályasín Grátzból (Stiria). Tömött, egyenetlen töretü, szürke szín és gyenge fény mellett.
17. sz. 59,64 fontos pályasín Ternitzről (Osztrák-orszáj Tömött, selyemfényű, kevesbbé egyenes töretü. C) Aczélfejü vassínek. 18. sz. 73, 76 fontos, kavart-aczélfejü pályasin Brezováról, (Zólyommegye, kincstári mű). Törete tömött, finomszemü, egyenetlen ; színe világos szürke.
A VAS CH ÉM . Л1Ж. ÉS К Е М . KÖZÖTTI VONATKOZÁSOK.
9
19, 19 aj, 19 b) sz. 65 fontos, kavartaczélfejü pályasín Resitzáról (Krassómegye), faszén-nyersvasból; készült kőszén nel fülő egyéb pestekben. Törete tömött, egyenes, gyenge fényű ; szine világosabb szürke. E vasfajták chémiai alkatát az alant következő táblázat tartalmazza. A k e m é n y s é g f o k á t megbízható, egyszerű módszer szerint kívántam megállapítani. A fönnebb említett szakkbizottság egyszerű empirikus eljárást rögtönzött e czélra, de a mint később meggyőződtem, kevés sikerrel. Ugyanis vasveze tések között járó 5 kgr. súlyú vaskolonczot huzattak fel zsi nórral 1 méterre, s azután leesni hagyták egy, a sín feje fölibe állított aczélszegecsre. A sín fején támadt mélyedés átmérője, mely mikrométer segélyével méretett, képezte a keménység fokának mértékét. Az ily módon támadt eredményeket össze hasonlítva az illető vasfajta chémiai alkatával és töretével, azt találtam, hogy minden tekintetben hiányosak. Pontosabb és mindamellett egyszerűen kezelhető eljárásról kellett tehát gondoskodnom. Hosszas combinátió és keresés közben A. v. W a l t e n h o f e n , prágai műegyetem tanárának egy indít ványképen közzétett eljárása kötötte le figyelmemet, melylyel az aczélfajták keménységét e l e c t r o m a g n e t i c u s ú t o n tartja összehasonlíthatónak; természetes, hogy örömmel meg ragadtam az alkalmat, hogy v. W a l t e n h o f e n eljárásának gyakorlati értékéről egyáltalán meggyőződjem. Ez eljárást v. W a l t e n h o f e n a következőképen írja le : Az összehasonlítandó aczélfajták hengeralaku, egyenlő hosszú és egyenlő súlyú rudacsok alakjába hozandók; lehet nek pl. 10 cm. hosszúak, 20 gr. súly mellett. A megvizsgá landó s rudacsot, a mellékelt I. tábla 1. sz. ábrája szerint, vékony rézhuzal vagy egyáltalán huzal-kengyellel felszerelt к parafa csésze segélyével hydrostaticus A B mérleg jobbfelé eső b karjára függesztjük s megfelelő súlyokkal egyensúlyba hoz zuk. A fajtsúly meghatározásánál használt vizedény helyébe körülbelül 10 cm. magas és 2 cm. tág magnetizáló S spirálist teszünk a függő s azélrudacs alá, és pedig úgy, hogy ez utób binak körülbelül fele nyúljon a spirális központi üregébe. A. v. W a l t e n h o f e n a 91 mm. magas és 2 cm. belső átmérőjű
10
K E R PE L Y ANTAL.
spirálist 3 mm. vastag s pamuttal kétszer körüliont rézhuzal ból készítette; a huzal 24 tekerületü 6 réteget, azaz 144 tekerületet képezett. Kell továbbá egy B u n s e n - féle к elem mint villanyos láncz, egy R rheostat mint áram-szabályozó, és egy az áram hatásának megfelelő M bussola, hogy a vil lanyos áramot az egész kísérleti sorozat tartama alatt állan dóvá tenni és az állandóságot megfigyelni lehessen. Czélszerű a villanyos láncz záró körét, az alatt, hogy az áramnak hasz nát nem veszszük, félbeszakítani; ily módon a láncz hosszabb ideig megtartja állandóságát. A mint a lánczot zárjuk, a mérlegen függő aczél- vagy vasrudacs a spirálisba vonatik ; a mérlegcsészére ellensúlyokat rakunk mind addig, a míg észre nem veszszük, hogy azok a vonzó erőt megközelítőleg ellensúlyozzák, mire az ellensúlyt lehetőleg pontosan helyreállítjuk. A spirális vonzásának kiegyenlítésénél folyton arra kell figyelni, hogy a kezdőleges be állítás megtartassék, az t. i. melynél a mérleg-iga állása víz szintes és a próbarudacs alsó fele a spirálisba be-, felső fele pedig kinyúlik. Kezdetben egészen az itt leirt eljárást követtem; ettől csak annyiban tértem el, hogy a 10 cm. hosszú próbarudacsok átmérőjét 1 cm.-re és e szerint egyenkénti súlyát körülbelől 46 gramra vettem. De mivel az első kísérleteknél v. W a 1t e n h o f e n eredményeitől egészen váratlan s nagymérvű eltérésekre akadtam, a próbarudacsokat leesztergályoztattam 0'5 cm. átmérőig, úgy, hogy a súly — a mint v. W a l t e n h о f e n kívánja — körülbelül 20 grammig leapadt. Mindamel lett sem sikerült a dolgot kellő folyamatba hozni. E g y e t l e n B u n s e n - féle n a g y elemmel még a leglágyabb vasnál sem sikerült a spiralissal 2 gr.-nál nagyobb vonzást elérni, daczára annak, hogy v. W a l t e n h o f e n , a mint állítja, ily körülmé nyek között 87 gr.-nyi vonzást ért volna el. Felemeltem lassan a B u n s e n - féle elemek számát, először is azért, hogy meg tudjam oly nagy mérvű vonzás hány elemnél érhető el, más részt pedig, mivel a nagyobb vonzás mellett nagyobb pontos ságú eredményekre véltem számíthatni. A kísérletek 5 nagy méretű B u n s e n - féle elem mellett végre megadták a v. W a l t e n h o f e n által említett 87 grm.-nak megfelelő von
A VAS CHÉM . ALK. ÉS КЕМ . KÖZÖTTI VONATKOZÁSOK.
11
zást,
12
K E R rE L Y ANTAL.
vonzást, melyet magnetizáló spirális valamely vas vagy aczélrudacs irányában tanúsít, a fenn leirt módon meg akarjuk határozni és számokkal kifejezni, tekintetbe kell vennünk, hogy először is az i n d u c á l t d e l e j e s m o m e n t u m lép hatályba, mely folyton növekedve, a próbarúd coöricitiv ereje szerint majd elébb majd utóbb éri el maximumát, és ez idő ponttól kezdve a vonzás ereje ismét kisebb-nagyobb gyorsa sággal alászáll egészen a r e m a n e n s — a rudacsban viszszamaradó — magneticus momentum mértékéig. v . W a l t e n h о f e n említi ugyan eredeti értekezésében, hogy a láncz zárásánál a vasrudacsot az egyik kéz két újjával tartani kell, különben hirtelen bevonatik a spirálisba, s a mérlegrúd megrezzenését okozza; továbbá, hogy a vonzás súlyának megkö zelítő kiegyenlítése után a szabadon bocsátott rudacs pontos egyensúlyba hozandó. Ama hirtelen bevonzás, igaz, az i n d u c á l t áram hatásából ered, — habár én mellékesen legyen mondva, a rudacs tartásának szükségét egészen fölösleges nek találtam, mivel a rudacs még 5 B u n s e n - féle n a g y elemnél sem vonatott be oly hirtelen, hogy legalább az álta lam használt nagyobb analytikai mérleg megérezte volna; szintoly kevéssé tapasztaltam, hogy a rudacs, ha a spirális kellő közepében függ, ennek falai felé vonzatnék, a mi a mér legelésnél súrlódásból eredő hibákat okozna — s ha lassú kezelés mellett a vonzást elébb körülbelő], azután pontosan egyensúlyba hozzuk, valószínű, hogy a remanens momentumot mérlegeljük, vagy ha az inducált áram még nem érte volna el hatása maximumát, az inducált momentum egy részét. De ha némi gyakorlat után gyorsabban járunk el a kísérleteknél, kevés kivétellel csak az inducált momentum egyik részét fog juk meghatározni; szóval, ha e fontos körülményt tekintetbe nem veszszük, majd az inducált, majd a remanens momentum hoz közel fekvő hatás mértéke kerül az összehasonlító számok közé, s ez annál nagyobb tévedésekre vezethet, minél kisebb az eltérés az egyes vasfajták keménységében. A jelen kísérletekkel szerzett tapasztalásaim szerint az inducált momentum hatásából támadó eredmény a pontosabb. H a ugyan azon vasfajtákkal egyszer az inducált máskor a remanens momentumot határoztam meg, az eredményekben a
Л VAS CHÍÍM АПК. í:s КЕМ . K Ö ZÖ TTI VONATKOZÁSOK.
13
legkisebb összbangzás sem volt található; s lia azokat az illető vasfajták ckémiai alkatával összehasonlítottam, az inducált áram segélyével talált eredmények bizonyultak helyeseknek. Az inducált momentum mérlegelése 0.5 cm. vastag, kö rülbelül 20 gr. súlyú próbarudacsnál, igaz, csak 1—2 perczig ta rth a t; de sőt egyes próbáknál csak 30 másodperczig. Ha azonban néhány előpróbából a vonzás súlyát megközelítőleg ösmerjük és tehát a főpróbánál a villanyos láncz zárása előtt, a súlyokat körülbelül 0.5 gr.-ig rakjuk a mérlegcsészére, a többi apró súlyokat pedig sorba elébe, akkor ezeknek fokoza tos pótlása az áram megindítása után és az eredő súlynak mind szükebb határok közé szorítása oly gyorsan halad, hogy a mérlegezés 0.005 gr. eltérésig akadály nélkül eszközölhető, még mielőtt a vonzás csökkenése bekövetkeznék. Hanem a mérleg-nyelvnek oldalbillenése ne legyen soha nagyobb 1—2 mm.-nél, mivel különben a spirálisba mélyebben nyúló vasrudacs erősebben vonzatik, a mi ismét nagyobb ingadozásokat okoz, és a mérlegelést a kellőnél nagyobb mértékben késlel teti. Bal kézzel a mérleg mindenkori beállítását eszközöljük, jobb kézzel a súlyokat rakjuk fel, illetőleg veszszük le mindad dig, mig a vonzásnak gyors és folytonos csökkenése be nem következik. A villanyos láncz zárását másra bizhatjuk. Nagyobb, azaz 1 cm. vastag és 40—46 gr. súlyú próbarudacsoknál az inducált momentum hatása kétszerte hosszabb ideig tart, mint a vékony könnyű rudacsoknál, úgy, hogy a szóban forgó czélra, pontosabb mérlegelés tekintetéből, a n ag y o b b v a s t a g s á g ú r ú d á c s o k a l k a l m a z á s á t jó nak találom ajánlani. A kísérleteknél, melyeket a r e m a n e n s m o m e n t u m tekintetbe vételével vittem véghez, az állandó legkisebb súly gyakran már 2—3*/2 perez múlva következett be — az inducált momentum maximál-hatásától számítva; de rendesen tovább tartott, ugyanis 4, б1^, 9, 10 és legfölebb 13 per czig, a míg az inducált áram hatása egészen meg nem szűnt. A vasnak chémiai alkata, úgy látszik, nincsen befolyás sal sem az inducált áram hatás tartamára, sem a remanens momentum beálltára; gyakran ugyanazon időt vette igénybe akár a határozottan lágy vasnál, akár a határozattal! kemény
14
ICE UP E L Y A N T A L.
nél, azaz aczélnál. Az anyag tömöttsége, a continuitás foka -— egyátalán a moleculáris állapot — valószínűleg bennre kedt idegen anyagok (salak, vas-oxyd) kétségkívül nagy sze repet játszanak ama hatások nyilvánítása és tartama körül. A szóban forgó módosított eljárásról azonban minda mellett, bogy az említett körülményeket mind számba veszszük, nem igen merem állítani, hogy összehasonlításra feltét lenül pontos eredményeket ad, különösen oly esetekben, me lyekben — mint nekem is volt feladatom — nagyobb számú, absolut keménységében csak keveset eltérő vasfajtát szaka datlanul meg kell vizsgálni. Néhány kisebb meg nem magya rázható ellenmondás még folyton mutatkozik; az ellenmondá sok, mint már fönebb említettük, kétségkívül a próbaanyag moleculáris állapotából eredhetnek. Vannak például vasfajták, melyeket, a széneny és más alkatrészek tartalma után ítélve, keményebbeknek kellene tartani, mint milyeneknek az electromagneticus próba szerint mutatkoznak, és szintúgy megfordítva. Hanem egy és ugyanazon kohó gyártmányai, kivált ha egy bizonyos gyártásmód szerint készültek, például Bessemer aczél, Martin-aczél, öntő-aczél stb. kíilön-külöu sorozatokban eléggé biztosan vizsgálhatók, módosított eljárásom szerint. Az általam alkalmazott készülék összeállítása az I. tábla 2. sz. ábrájában látható; a az analytikai mérleg, Ъ a para fával felfüggesztett próbarudacs, c a spirális, mely d para fára van állítva, e a bussola és / a N o é - féle tbermotelep. Vizsgálódásaim eredményeit a következő táblázat első rovata tartalmazza, és pedig a legkeményebb, 1000 egységnek felvett vasfajta szerint sorakozva ; a második rovatban a fönnebb említett empirikus eljárással eredt fokozatokat közöljük, és végre a többi rovatokban az illető vasfajta főbb alkat részeit.
A VAS CHÉM. АГЛС. ÉS КЕМ. K Ö Z Ö TT I VONATKOZÁSOK.
18 B rezovai aczélfejü vassín . . . . 17 Bessemer-aczélsín, T ernitz . . . 14 Bessemer-aczélsín, Teschen . . . 12 Bessemer-aczélsín, Buchscheiden . 10 Vassín, Teschen . 19 R esitzai aczélfejü vassín . . . . 8 V assín, W itkovitz 13 Bessemer-aczélsín, W itko vitz . . 5 6 5 fontos vassín, D ió sg y ő r. . . 16 Bessemer-aczélsín, G rátz . . . . 15 Bessemer-aczélsín, Kladnó . . vassín, 19’’ Aczélfejü R esitza . . 3“ 71 fontos vassín, Brezova . . . 19“ Aczélfejü vassín, ■R esitza . . 7 Vassín, Kladnó . 11 Vassín, Ózd - Nádasd . . . . 9 Vassín, Zwischenbrücken . . 3 V assín, 71 fontos Brezováról . . 6 V assín, 71 fontos Diósgyőrről . 1 Vassín, 47 fontos B rezováról . 4 Vassín, 47 fontos D iósgyő rrő l. .
A l k a t r é s z e к 100 - b a n
Д vlí M
о rC Рн 0Q О
5
N 4) Рч
Mangán
Silicium
и
| Carbon
E lectrom agneticus úton Empiricus úton
A sín száma
Kemény ség foka
15
1000 995 0,441 0,254 0,035 0,019 0,106 0,160 987 971 0,401 0,050 0,047 0,004 0,022 0,212 985 965 0,321 0,022 0,070 0,048 0,180 0,108 980 986 0,261 0,195 0,072 ny. 0,0Ю 0,534 976 969 0,266 0,175 0,033 0,016 0,301 — 970 962 0,261 0,071 0,042 0,059 0,073 *) 969 1000 0,110 0,150 0,072 0,345 0,033 — 968 966 0,210 0,056 0,055 0,047 0,069 0,104 965 949 0,214 0,121 0,024 0,039 0,170 — 959 987 0,261 0,227 0,052 0,059 0,042 0,445 952 961 0,301 0.027 0,038 0,046 0,058 0,171 952
—
0,192 0,129 0,046 0,038 0,173 0,146
952
—
0,133 0,191 0,030
-0- 0 /8 1
—
950 — 0,241 0,064 0,047 0,016 0,093 0,117 948 955 0,160 0,135 0,127 0,298 0,018 — 943 960 0,120 0,165 0,049 0,164 0,045 943 995 0,133 0,158 0,066
—
-e- 0,172 —
941 975 0,146 0,250 0,080 0,026 0,090
—
■e- 0,122
—
937 980 0,143 0,219 0,038 0,043 0,081
—
939 967 0,146 0,198 0,024 •
932 950 0,187 0,111 0,025 0,026 0,146 —
*) A 19. számú próba m angántartalm a, nincs m eghatározva, mivel a hasonló minőségű 19“ és 191’ próbáktól a b b an is aligha különbözik.
16
K E R P F X Y A N T A L.
E táblázat főadataival — a második rovatbelit kivéve — a mellékelt 2. számú tábla A és В jelzetű diagrammjait szer kesztettem. Ezek azonnal szembetűnővé teszik a keménység és az alkatrészek között fennálló, figyelemre méltó vonatko zásokat. A diagramm az aczélpróbákat tartalmazza. В а коvácsvas-próbákat; mindamellett bizonyos összefüggésben van a két diagramm egymással, a mennyiben az a b és c d alap vonalak hosszában a próbaeredmények folytatólag sorakoz nak, akár az egyik akár a másik diagrammba tartozók. E combinált szerkezet lényegesen növeli az áttekintést. Az egymást kiegészítő a b és c d vízszintes két vonalra az electro-magneticus úton talált keménységi fokozat van fel rakva, (5 mm. = 1 fok) a merőleges vonalak pedig az illető próbavas egyes alkatrészeit láttatják °/0-ban. Gyengeség volna állítani, hogy a diagrammokból a ke ménység és az egyes alkatrészek közötti vonatkozásokat első pillantásra és feltétlen szabatossággal ki lehet magyarázni. A hol annyi a közreműködő tényező, minden körülmény óva tos megfontolásával lehet csak némileg kielégítő czélhoz jutni. Nem csak a moleculáris állapot ki nem puhatolható volta nehezíti meg a tények pontos felismerését, hanem kétségkívül azon körülmény is, hogy a többféle idegen alkatrésznek kü lönböző vegy arány szerinti e g y ü t t e s jelenléte oly módosí tásokat hoz létre, melyek a vasnak szóban forgó magatartását egészen megmásíthatják. A mi a diagrammokból gondos, szakavatott megfigye lés mellett mindazáltal levezethető, a következőkben foglal ható össze. A c a r b o n , a mint különben a kohászati gyakorlat ból is tudjuk, első sorban fokozója a keménységnek. H a t. i. a két diagramm carbon-vonalának végpontjait egyenes eredő vonal által összekapcsolva képzeljük, e vonal А-ban úgy mint 5-ben, de különösen az elsőben, emelkedést mutat a nagyobb keménység irányában. A carbonnak közbe eső többi diagramm-pontjaiból pedig eléggé világosan kitűnik, hogy a vasnak idegen alkatrészei majd nevelőleg majd csökkentőleg hatnak a keménységére.
Л VAS СИ KM. AI.K. ÉS КЕМ. K Ö Z Ö T T I VONATKOZÁSOK.
17
Mangán, phosphor és réz az elsők közé sorozhatok, kén és feltételesen silicium az utóbbiak közé. A diagrammban a 19 a) és 19 6) számú kavart aczél, mely egy gyárból és ugyanegy gyártásból való, közel ugyanegy keménységű, daczára annak, hogy a l á g y a b b n a k (19 a-nak) carbontartalma 0.05°/o-kal n a g y o b b . Ennek megfejtésére elegendő a 19 b) próbának valamivel nagyobb mangán- és phosphortartalmára, valamint sokkal nagyobb réztartalmára utalni. Hogy ezeknek daczára nem sokkal na gyobb a keménysége mint a 19 a) próbáé, az egyúttal jelen lévő nagyobb mennyiségű siliciumnak tulajdonítandó, mely amazok keményítő hatását korlátozza, A 15. számú aczél sem keményebb mint a 19 b) számú, pedig sokkal több benne a carbon, és a mangán tartalom is valamivel nagyobb. Ennek oka csak amannak sokkal kisebb réztartalmában keresendő. A 16. számú aczél oly gazdag a mangánban, hogy sok kal keményebbnek kellene lennie, mint a jobb és balfelől hozzá közel álló többi aczélpróba; hanem az egyúttal dús silicium és aránylag csekély réz és phosphortartalom, úgy látszik, paralyzálják á mangán befolyását. A 13. számú aczél keménységét, hogy mi fokozza az előbbiek fokán túl, azt a chémiai alkatból megmagyarázni nem lehet. Ha valahogy tévedés nem csúszott be, az anyag molecularis állapotára vagyunk kénytelenek hivatkozni és hogy nem egészen ok nélkül, azt a mellékelt 3. tábla 3. és 4. számú rajzai mutatják. E rajzok a sínek sima metszetén királyvíz zel véghez vitt maratásoknak természeti lenyomatai. A 3. ábra, a 15. szánra próbának maratása, tökéletesen az aczél szövezetét mutatja, a 4. ábra, a 13. számú próbának maratása pedig párhuzamos sávokat mutat, és azt engedi kö vetkeztetni, hogy a 13. számú síneket lassan fejlődő nagy számú caliberekben, és egészen más körülmények között (kü lönösen kisebb bőmérsék mellett) hengerelték, mint a 15. számút. Hogy különbség van a szövezetben az nyilvánvaló, ha nem hogy ez miért fokozná a 13. számú Bessemer-aczél ke ménységét, azt megközelítőleg csak úgy bírom megmagyarázni, Ы. T. AKAD. É R T E K . A TERMÉSZET TU D. K Ö R É B Íi l .. 1878. 2
18
K E R PE L Y A N T A L.
ha azt a szénenyben szegényebb vasfajták közé sorozom, minthogy szövezetóben csakugyan már inasnak mutatkozik is ezen aczélfajta. A szénenyben szegényebb vasfajtáknál s így valószinüleg minden inas vasfajtánál, a mint alantabb látni fogjuk, a s i l i c i u m k e m é n y í t ő h a t á s s a l l á t s z i k l e n n i , s ha azt a szabályt a 13. számú, inas aczélra is al kalmazzuk, a dolgot közelebb vittük a megfejtéshez. A 19. számú kavart aczél mangántartalma nincsen meg határozva, különben ugyan azt lehetne róla mondani, mint a 16. számúról. A sorrendben következő 12. számú Bessemer-aczél közel ugyanannyi carbont tartalmaz, mint a 16. számú, de sokkal több mangáflt és kevesebb siliciumot, habár valamivel több ként is. A phosphornak teljes hiánya — daczára a phosphor keményítő hatásának -— természetesen csak előnyére válik a gyártmány minőségének. A phosphor ugyanis nagyon vesze delmes ronditója a vasfajtáknak és különösen az aczélnak, és a keménységet fokozó hatás, melyet jelenléte tanúsít, távolról sem hasonlítható össze azzal, mely a carbon vagy mangán jelenlétéből ered. A 14. számú Bessemer-aczél nagyobb keménységét a carbon, réz és phosphor nagyobb tartalm a okozza; silicium is csak kevés van benne. A 17. számú Bessemer-aczél csak kevéssel keményebb az előbbinél, daczára a nagyobb carbon- és mangántartalomnak; annak a sokkal kisebb réz- és nagyobb siliciumtartalom az oka. Úgy látszik, mintha a r é z n e k bizonyos határokon belől a keménységre egyáltalán sokkal nagyobb a befolyása, mint a mangánnak. Hogy végre a 18. számú kavart aczél, daczára a nagy siliciumtartalomnak, a legkeményebb, annak oka kétségkívül a nagy carbon- és az egyúttal mérsékelt réz- és mangántarta lomban keresendő. Kén is legkevesebb van e próbában. Azon ban úgy látszik, bogy a s i l i c i u m sok carbon és aránylag kevés mangán jelenlétében nem gyakorol oly feltűnő hátrá nyos befolyást, mint az ellenkező esetekben; de e szabály min denesetre csak bizonyos határok közt állhat. Egyébiránt valószínű, hogy a kavart, buezaalakban eredő
A VAS CHÉM. АПК. É S КЕМ . KÖZÖTTI VONATKOZÁSOK.
19
terményeknél, minő a 18. számú is, a siliciumnak egyik része kovasav alakjában van jelen, mint a netalán benrekedt salak nak alkatrésze. A k o v á c s v a s n a k A diagrammjában néhány külö nös, az imént állított tételeknek ellenmondó jelenségekre találunk. A s i 1i c i u m ugyanis, úgy látszik, mintha a carbonban szegényebb és különösen a forrasztott vasfajtákban megváltoztatná a szerepét. Nem igen valószínűtlen, hogy a silicium e magatartásának a m a n g á n h i á n y a az oka; de épen oly bizonyosnak tartható az is, bogy a kovácsvasban fog lalt, salakkal nem vegyült silicium más allotropicus — való színűleg amorpb — alakban van jelen, és mint ilyen a kovács vasban lévő szintén amorpb szénenyt pótolja, holott a f o l y é k o n y állapotban meglett terményeknél, milyen például a Bessemer-aczél, az el nem salakult s i l i c i u m krystályos, vagy túlnyomólag ilyen állapotban képzelhető. Az is meglehet, hogy a kovácsvasban mind a két említett körülmény találkozik, de bebizonyítani egyet sem lehet. Az 1., 3., 3. a), 4., 5., 6. és 9. vaspróbáknál csak is a s i l i c i u m és réz együtthatásának tulajdonítható a keménység fokozatos növekedése; a 11. száméiban phosphor lép a meg apadt réz helyébe; a 7. számúban a n a g y o b b k é n és k i s e b b r é z t a r t a l o m mérsékli a nagyobb phosphortartalom hatását; a 8. számú próbában ismét phosphor és silicium lép hatályba, kevesebb kén mellett; s végre a 10. számúban carbon és réz. Az utolsó, carbondúsabb, szemcsés vasban a silicium, úgy látszik, már azon szerepéhez közelit, melyet az aczélfajtáknál tapasztaltunk. llöviden összefoglalva kétségkiviilinek mondható: 1ször, hogy a réz, mangán és phosphor az ingotvas és ingotaczél (folyt termények) keménységét fokozza, 2szor, hogy a silicium és kén azoknak keménységét csök kenti ; 3szor, hogy a réz és phosphor, és ha mangán nincsen jelen, vagy aránylag csekély réztartalom mellett a silicium is, keményebbé teszi a carbonban szegényebb kovácsvas-fajtákat; 4- szer, a kén pedig ezeket feltétlenül lágyítja. E szerint a keménységből csak is úgy lehet a vaspálya
20
K ERPELY A N T A E.
sínek tartósságára némi valószínűséggel előlegesen következ tetéseket vonni, ha a külső próbákon kívül a chémiai alkatot és az alkatrészek szerepét is kellő figyelemre méltatjuk. Újabb időben, a síneknek megfigyelt átlagos kopási arányából kiindúlva, képleget állítottak a tartósság meghatá rozására; de ily képlegnek mily csekély lehet az értéke, ha benne a keménység fokozói és csökkentői figyelembe véve nin csenek, azt fejtegetni sem szükséges. Tekintetbe véve azonban, hogy az anyag alkatrészeinek, mennyiség és minőség szerinti aránya és szerepe képlegekben ki nem fejezhető, a sínek tar tósságának képlegekkel való kiszámítása mindig csak siker telen kísérlet fog maradni. Hogy az úgynevezett ingotsínek (Bessemer- és Martinaczélsínek) sokkal tartósabbak mint a forrasztott, szemcsésfejű vagy aczélfejü-sínek, az minden kételyt kizáró, bebizonyí tott tény. E körülményt természetesen oly szembetűnően elő nem tüntetheti sem diagrammunk, sem fönnebbi fejtegetésünk, és pedig azon egyszerű oknál fogva, mert a sínek tartóssága nem egyedül a keménységtől függ, hanem azonkívül a tömeg ép voltától is. É p tömegnek, a szó teljesebb értelmében, pedig csak az mondható, mely öntött tuskó-alaku anyagból került ki, milyenek az említett ingot-sínek — Bessemer- és Martinaczélsínek — is. A vassínek, vagy aczélfejü sínek ellenben mind, külön-külön rudacsokból rakott és összeforrasztott cso magból készülnek, a forradás pedig, ha még oly tökéletesnek is mutatkozik a kész pályasín külsejében vagy még inkább töretében, élénkebb használat, nagy teher alatti folytonos rázkódtatás alatt, könnyen megnyílik és a sín gyors elkopását, oldalos ellapítását okozza. A forrasztásra vonatkozó vizsgálódásaim, melyek a sín lapok megmaratásán alapulnak, külön tanulmány tárgyát képezik; az illető mü, mely a jelen értekezésemmel szorosan összefüggő egészet képez, épen sajtó alatt van.
f t á b la
Ktquly. A vas kanaujsigi és vitjyaAkxba,
közötti varuuhzások.
/ ábra
'L ábra
M.TujL.Ah Krlrék.tL TermÁsztttud/ kóréból /878 M i Jósíf udv miintézcti Budapester
ш,
A v a s kem énysége és vegyalkata közötti vonatkozások
Л. Jahlа
A.Aczél vagy áczelnemii vasfajták.
B. Kovácsvas vagy aczélm inőségii vasfaj Iák.
Pitiki Jóséi udv mtinténít Budapesten
m ódja. S z a b ó . 16 кг. — IX. A gom bák jellem e, H a s x l i n s z k y . 10 k r. — X A datok a zsirfelszivódáshos. T h a n h о f f e r. 60 kr. — XI. A datok a m adárszem fésűjének szerkezetéhez és fejlődéséhez. M i h á l k o v i c s . 25 k r. — X II.- A vese vérkeringési viszonyairól. H ö g у e s. 50 kr.
N eg y ed ik k ö te t. 1873. I. A m agyar gom bászat fejlődéséről és jelen állapotáról. K a l c h b r e n n e r. 25 kr. — II. Az A eth y lo x alátn ak h a tá sá ró l a N aphtylam inra. В a 11 6. 10 kr. — III. A salvinia n atans sp ó rá in a k kifejlődéséről. J u r á n y i 20 k r. — IV H y rtl O orrosio-anatom iája. L e n h о s s e k. 10 kr. — V. E gy új m ó d szer a föld p á to k m eghatáro zására kőzetekben. S z a b ó . 80 k r. — VI. A beoesini m árg a fö ld tan i kora. H a n t k e n . 10 k r.
Ö tö d ik k ö t e t . 1874. I. Emlékbeszéd Kovács G yula fö lö tt. G ö n c z y . 10 kr. — II. M a g y a ro r szág téhelyröpüinek futonczféléi. F r i v a l d s z k y . 40 kr. — III. B ery lliu m és a lu m inium kettős sók. W e l k o v . 10 k r. — IV. Jelentés a C apronam id e lő á llítá s á nak egy m ódjáról. F a b i n y i 10 k r. — V. Id ő járási viszonyok M ag y aro rszág b an 1871. é v b e n ; különös te k in te tte l a hőm érsékre és csapadékra. 7 tá b lá v a l. S c h e n z 1. 50 kr. — V I. A N um m ulitok réte g z e ti (stratigraphiai) jelen tő ség e a délnyugati középm agyarországi hegység ó-harm adkori képződm ényeiben. H a n t k e n 20 kr. — VII. A vizból való élet- és vagyonm entés és eszközei. K e n e s s e y . 20 kr. — A datok a lá ta h á rty a -m a ra d v á n y k ó ro d ai ism eretéhez. V III. H i r s c h j e r . 15 kr. — IX. Tanulm ány a ré g i zsidók orvostanáról. I)r. R ó z s a y. 25 kr. — X. Em lékbeszéd Agassiz L ajos k. ta g fö lö tt. M a r g ó . 15 kr. — XI. A ra k ó váci sanidintrachyt (?) és földp átjain ak vegyelemzése. К о c h. 10 kr.
H a to d ik k ö te t. 1875. I. Emlékbeszéd gr. L ázár K álm án felett. X á n t u s. 10 k r. — П . D o rn er József emléke. K a l c h b r e n n e r . 12 kr. — III. Emlékbeszéd T ö rö k Já n o s 1. t. felett. É r k ö v y . 12 kr. — IV . A súly- és a hő állítólagos összefüggéséről. S c h u l l e r . 10 kr. — V. V izsgálatok a kolozsvári m. k. tud. egyetem v e g y tan i intézetéből. Dr. F l e i s c h e r . 20 kr. — VI. A knyahinai m eteorkő m ennyileges vegyelemzése. Dr. T h a n . 10 kr. — V II. A Rzinérzésről indirect lá tá s m e lle tt. D r. К 1 u g. 30 kr. — V III. E gy felszinti H ypogaeus. H a z s l i n s z k y , 10 kr. — IX. A m argitszigeti hévforrás vegyi elem zése. T h a n . 10 kr. — X Öt közlem ény a m. k. Egyet, vegytani intézetéből. E lő terjeszti T h a n 20 kr. — XI. A kőzetek ta n u l m ányozásának módszerei stb. Dr. K o c h 30 k r. — XII. Nyolcz közlem ény a m. k. egyetem vegytani intézetéből. E lő terjeszti T h a n . 30 kr.
ü e t e d ik k ö te t. 1876. I. Vizsgálatok a kolozsvári m . k. tu d . egyetem vegytani in té zetéből. Közli Dr. F 1 e i s c h e r .................................... II. B áró Prónay G ábor em léke. H a b e r e r n . . . III. A légnyomás v álto zásain ak pontos m eghatározásáról. S c h u l l e r ........................................................................... IV. Négy közlem ény a m. k ir. orvosi tanintézetből. B em utatja Dr. T l i a n h o f f e r ........................................................ V. P ólya József emléke. Dr. T ö r ö k ........................... V I. T anulm ányok a ta la j a b so rtió ja fölött. Dr. P i 11 i t z . . V II. A szőlő übölye. H a z s l i n s z k y ........................... V III. Az agy féltekéinek és a kis agynak működéséről, В a 1 о h g.
20
kr. 12 k r.
10
k r.
50 10
k r. kr. 20 kr. k r. 40 k i.
10
IX.
K rystálytani v iz sg á la to k a betléri w olnynon. 3 k é p táb láv al. 8 z é о s к а у ............................................................................ X. Az agy befolyásáról a szívmozgásokra.B a l o g h . . XI. K ét isom ér M ouobrom itronaphthalinról. D r. F a b i n y i X II. K ubinyi F erencz és Á goston életrajzuk. N e n d t v i c h . . X III. Jelentés G örö g o rszág b a te tt geológiai u ta z á sa iró l. Dr. S z a b ó ................................................................................... X IV. A felsőbányái tr a c h it w olfram itja. 1 tá b láv a l. D r. K r e n ner . XV. Vizsgálatok a ko lo zsv ári m. k. tud. egyetem v eg y tan in tézetéből. 6) A cyansav vegyületek szöveti a lk a tá ró l. Dr. F l e i s c h e r ...................................................................... X VI. A villányosság kiegyenlődése a szikrában és a szigetelők oldalinfluent á ja. К o n t ......................................................
зо
Á ra кг. 10 kr. 10 kr. 10 kr.
10
k r.
10
kr.
10
kr.
N y o lc z a d ik k ötet. 1 8 7 7 . I. Az isogonok re n d h a g y ó menetéről M ag y aro rszág erdélyi részeiben. S c h e n z l ......................................................................... II. A horto b ág y i k e serű viz elemzése. D r. S e h v a r e z e r III. A datok a já ru lé k o s gyökerek fejlődéséhez. S c h n c h ■ IV. V izsgálatok a fu lm in á to k (dursavvegyek) v eg y alk a ta fe lett. D r. S t e i n e r . . . ............................ V. Az em beri vese M alpighi-fóle lobrai. L e n h o s s ó k József. VI. Adalékok a k á rp á to k földtani ism eretéhez. H a n t k e D Miksa............................................................................................................ VII. T anulm ányok az aldehydek vegyűleteiről phenolokkal. (Első értekezés.) D i-liydroxyphenyl-aethan és vegyűletei. Dr. F a b i n y i R u d o l f . ................................................................... V III. M agyarhoni A nglesitek. Székfoglaló értekezés D r. К r e li nzer J ó z s e f S á n d o r t ó l . (9 tá b lá v a l.) . . . .
П
Budapest, 1878. Nyomatott « A t h e n a e u m . r. társ. nyomdájában.
40kr. 10kr. 10kr. 20 kr. 20 kr. 10kr.
10kr. 20Кг-
