E-learning és multimédia postás szemmel Vigh György

MULTIMÉDIA AZ OKTATÁSBAN

Szeged, 2004. május 27–29.

E-learning és multimédia – postás szemmel Vigh György Magyar Posta Rt., Informatikai Szolgáltató Központ [email protected] 1. Bevezető Néhány hete belépve ténylegesen is az Európa Unió kapuján, különösen fontosnak tartom, hogy a tudásalapú gazdaságot tartsuk szem előtt. Ezzel párhuzamosan a life long learningről – az élethosszig, szerintem életfogytig tartó tanulásról – hallani állandóan. Ezt sulykolják a politikusok, a humánerőforrás-fejlesztéssel, illetve gazdálkodással foglalkozó szakemberek is. A Magyar Posta Rt. mintegy 41 ezer munkavállalót foglalkoztat. Képzésük, továbbképzésük zömmel nappali, moduláris tanfolyami oktatás, workshopok keretében történt, illetve történik. Tavaly óta visszaszorulóban vannak a hagyományos képzési formák, ugyanis egyre kevesebb munkavállaló jelentkezik ilyen jellegű képzésekre. Két oka van ennek. Az egyik, hogy egyre kevesebb a szakképzetlen munkavállaló. A másik, hogy akinek szüksége lenne a tanulásra, nem mindig tudják beiskolázni, mert helyettesítése gondot jelentene. Ezen okok ellenére nem mondtunk le a hagyományos oktatás fenntartásáról, sőt törekszünk annak erősítésére, mivel egyes postai munkakörök gyakorlatcentrikusak. Emellett az egész oktatási rendszer korszerűsítése is folyik. A képzési költségek (pl.: utazási, szállás, kieső bér stb.) csökkentése érdekében az erre alkalmas tanfolyamokat, tananyagokat folyamatosan átdolgozva, bevezetésre került a távoktatással kombinált forma is, ehhez kapcsolódóan célként kitűzve, hogy a tanulni vágyó munkatársak minél több, színesebb ismeretet, tudást, információt szerezzenek az elektronikus tananyagok segítségével. A Magyar Posta Rt. és a Microsoft Magyarország Kft. együttműködésének eredményeként először megszületett a POKTATÓ, a Posta online távoktatási rendszere. Ezt követően – bővítve a palettát – a Macromedia Directorral elkészült az Elektronikus Iratkezelő Rendszer oktató CD-je, az Iktató 2002 e-learning program. Tavaly az SAP Tutor interaktív oktatási tananyag beszerzésére, folyamatos karbantartására szerződtünk. Idén pedig a kézbesítők képzését kívánjuk megoldani távoktatással kombinált formában. E képzési tananyag megalkotásának e konferencián kívül további aktualitást adnak az oktatásinformatikus képzés keretében tanult ismereteim, illetve a könnyű megvalósítást segítő szoftverek (Macromedia Dreamweaver, Photoshop, Microsoft Office). Ezek együttesen adták az ötletet, hogy egy olyan támogató ismeretanyag összeállítására vállalkozzak, amely a didaktikai alapelvek érvényesülése mellett egyaránt használható interneten, intraneten, illetve CD-re írva. Előadásom keretében e HTML-alapú, multimédia-rendszerű tananyag összeállítása során szerzett tapasztalataimat kívánom megosztani, amelynek alapja a Posta 255



Oktatási Központ szakemberei által – az alapfokú postai szakképzettséget adó tanfolyamokhoz – összeállított kézirat volt. 2. A téma helye a pedagógiai folyamatban A tananyag összeállítása során a következőkre voltam tekintettel. A számítógépek oktatási alkalmazása egyrészt a pedagógiában bekövetkezett szemléletváltozással, másrészt a technikai eszközök fejlődésével, tökéletesedésével függ össze. Véleményem szerint a számítógép segédeszköz, amely nem helyettesíti a közvetlen tapasztalatot. Azonban, bár az ismeretek megszerzése itt is másodlagos tapasztalat során történik, a tanuló a tanulási folyamatnak nem passzív szemlélője, hanem aktív részese. A pedagógia korszerű felfogása szerint a tanuló tevékenysége kerül a vizsgálatok középpontjába, és befogadó, passzív szerepe mellett vagy helyett az ismeretszerzésben való aktív részvétele kerül előtérbe. Ezt hangsúlyozza a „számítógéppel segített tanulás” (Computer Aided Learning vagy Computer Based Learning) elnevezés is. A számítógépre alapozott oktatás – így az általam összeállított tananyag is – a tanulási-tanítási folyamatban a következő feladatokat lát(hat)ja el: − információforrásként szolgál − ismereteket közvetít − ellenőriz, értékel − a tanulási folyamatot irányítja − gondoskodik gyakorlásról, illetve gyakoroltatásról Úgy ítélem meg, hogy az internet, az intranet egyre komolyabb szerepet vállalhat az oktatásban. A hálózat mint kommunikációs csatorna már szinte minden kívánalomnak megfelel, ezért reálisnak érzem ennek az ismeretszerzési formának az elterjedését. A fentiekkel összefüggésben az ismeretátadás közvetítő közegének, technológiájának tekintem a multimédiát. Szerintem a multimédia fogalmát Ralf Steinmetz meghatározása közelíti meg a legjobban: „A multimédia rendszert független információk számítógép-vezérelt, integrált előállítása, célorientált feldolgozása, bemutatása, tárolása és továbbítása határozza meg, melyek legalább egy folyamatos (időfüggő) és egy diszkrét (időfüggetlen) médiumban jelennek meg.” Az idézett meghatározásban nincs nevesítve az interaktivitás, amely megítélésem szerint már részévé vált a multimédiának. Én a multimédia-alapú tananyagformákban látom azt az ismeretanyagot, amely meghatározója lehet az internetes, az intranetes távoktatásnak.

256



Előnye: − Saját időbeosztást tesz lehetővé – az egyéb elfoglaltságok nem jelentenek gondot, mivel a tanulás bármikor megszakítható, illetve folytatható. − Nincs helyhez kötve – az oktatás az interneten/intraneten keresztül történik, nincs szükség iskolába járásra, jegyzetekre, kollégiumi elhelyezésre. − Olcsó – a tanfolyamok díja kevesebb, mint egy tizede a megszokottnak. − Több tanfolyam is végezhető egyszerre – egymással párhuzamosan tanulhatunk idegen nyelvet, programozást, akár még mitológiát is. − Interaktív problémamegoldást biztosít – a felmerülő kérdéseket nem csupán a tutornak (az oktatónak), hanem az összes résztvevőnek is feltehetjük, illetve válaszolhatunk mások kérdéseire. A tananyagok fejlesztésekor arra törekedtem, és mindig arra törekszem, hogy a fenti előnyök kidomborodjanak, érvényesüljenek. 3. Célkitűzések megfogalmazása A tananyag fejlesztése során az alábbi célok vezéreltek: − A HTML-alapú program elgondolása, megvalósítása, stílusa legyen minél eredetibb, tekintettel a Magyar Posta arculatára, színvilágára is. − Legyen jól használható, széles körben alkalmazható, egyéni igények szerint rugalmasan alakítható. − Könnyen lehessen módosítani, akár a program működési paramétereinek beállításával. − Aknázza ki az alkalmazott fejlesztőprogramban rejlő lehetőségeket, előnyöket. − Legyen minél stabilabb, fusson folyamatosan és hibamentesen. − Legyen a megjelenése esztétikus, kommunikációs felülete könnyen kezelhető. Összességében az lebegett a szemem előtt, hogy egy minden szempontból feketefehér nyomatú (szöveg, ábrák, minták) kéziratból egy színes, korszerű, multimédiaalapú tananyag álljon elő. 4. A program elkészítésének menete Egy webes felület elkészítéséhez mindenekelőtt egy tervre van szükség. Fontos tudni, hogy mit akarunk készíteni, mire akarjuk majd az oldalakat használni. Ki kell találni, hogy milyen oldalakat szeretnénk elkészíteni, és ezek hogyan kapcsolódjanak egymáshoz. A tartalom és a külső egysége a meghatározó. Ezért célszerű készíteni egy rövid összegzést, azt rajzzal kiegészíteni a formáról és navigációról. A részletes tervnek tartalmaznia kell a tervezett oldal típusát (kikhez szól), a felhasznált technikai eszközöket (hang, animáció, filmrészletek), a rövid, írott tartalmat (természetes, komoly, humoros, tájékoztató jellegű). A megvalósítás részleteire most nem kívánok kitérni, mivel az nem célja az előadásomnak, de annyit azért megjegyeznék, hogy egy tananyag sikerét a teammunka 257



határozza meg, ahol a szakértők csoportban dolgozzák ki azokat a magas színvonalú oktatási koncepciókat, amelyre épülnek a programok. Ez a csoport gondoskodik a különböző programok professzionális megvalósításáról, azok előállításáról. A csoportot az oktatási központ irányítja, amely felelős a programok gyártásáért, terjesztéséért és aktualizálásáért. Egy projektmenedzser gondoskodik a gyártás zökkenőmentes lebonyolításáról. Szakírók és grafikusok felelősek a programok tartalmi koncepciójáért. A gyártási csoport készíti a video- és filmszekvenciákat, amelyeket ezután a programozók a szöveggel és a grafikával összedolgoznak. A minőségvizsgáló csoport ellenőrzi, teszteli a kész programot az esetleges hibák elkerülése végett. 5. Végső simítások, a tesztelések tapasztalatai Oldalak közötti kapcsolatrendszer Sokat tanulhatunk abból, ha kritikusan megfigyeljük mások elkészült programjait, oldalait, azok hibáival együtt. Gyakran találkozhatunk olyan oldalakkal, amelyek menüpontjaira, kapcsolódási pontjaira (linkjeire) kattintva sehova sem jutunk. Két oka lehet ennek. Az egyik, hogy hibás a hivatkozás. Ez figyelmetlen tesztelésnek köszönhető általában. A másik, hogy már aktualitását vesztette az adott oldal, és levételre került a szerverről, és elfeledkeztek a hivatkozás megszüntetéséről. Általában ez utóbbi példa a jellemző. A tanulság, hogy mindig – különösen az oldalak módosításakor, aktualizálásakor – figyeljünk oda az oldalak közötti „közlekedésre”, a navigációra. Színek jelentősége A rossz színválasztás (betű és háttér kontrasztja) megnehezítheti a szöveg olvasását. Ez könnyen összezavarhatja az oldalak olvasóját, azaz a tanulót. Célszerű ezért többféle kijelzővel (display) ellenőrizni, mivel egy monitor képernyője és egy notebook TFT, DSTN stb. kijelzője jelentősen eltérhet egymástól. A rosszul kiválasztott színek a mondanivalót is tévesen közvetíthetik. Egy konkrét példa a rossz színválasztásra (háttérnek), illetve szegényes kivitelre a Gábor Dénes életművét bemutató, egyébként gazdag tartalommal bíró CD-t ismertető weboldal, a http://www.info.omikk.bme.hu/tudomany/gaborden/index.htm URL-en. Helyesírás Az nyilvánvaló, hogy alaposan ellenőrizni szükséges a megírt szöveg helyesírását. Viszont kész oldalak közötti lépegetéskor megfigyelhetjük, hogy milyen gyakran előfordul, hogy az „ő” helyett „õ” vagy „ű” helyett „û” jelenik meg. Ezek oka a nem megfelelő karakterkészletre vonatkozó szabvány kiválasztása. Sajnos a Windows-1250 vagy a Windows-1252 nemzetközi (így magyar betűkészletet is tartalmazó) Windows-kódlap támogatottsága más platformokon nem garantált. Ezért célszerű helyettük az ISO-8859-2 szabványú karakterkódolást használni. Tömör szöveg Az is rosszul hat egy tananyagban, ha sorkizártra igazított szöveg szavai között óriási szóközök tátongnak. A szöveg sorkizárt (justified) tördelése mellett javaslom 258



alkalmazni a feltételes, illetve az ún. puha elválasztást (), elsősorban magyar nyelvű szövegek esetében. Így kellő tömörség érhető el. Előfordulhat ugyan a puha elválasztás () alkalmazásánál, hogy a régebbi verziószámú böngésző ott is megjeleníti az elválasztó jeleket, ahol nem kellene, (vagyis minden esetben). Az Internet Explorer, a Netscape és az Opera böngészők jelenleg forgalomban lévő verziói már vagy helyesen, vagy figyelmen kívül hagyva (nem megbontva a szöveg egységét) „kezelik” a puha elválasztást. JavaScriptek, Java appletek Figyeljünk oda arra is, hogy jól működnek-e a JavaScriptek, az appletek, a linkek, illetve minden oda került-e, ahová szerettük volna. Több számítógépen is próbáljuk ki az oldalak működését, megjelenését. Nálam előfordult olyan eset, amikor egy számítógépen nem jelentek meg a beépített appletek. Az volt az oka, hogy az adott számítógépen a böngészőben nem volt aktivizálva a „Virtuális gép” funkció. Piros „x” szindróma Gyakran találkozni olyan oldalakkal, amelyen a képek helyett egy keretezett piros „x” jelenik meg, azaz így jelzi, hogy a „csatolt” kép nem jeleníthető meg. Ilyenkor először érdemes megnézni a böngészőben, hogy a képek megjelenítése (pl.: Internet Options – Advanced – Multimedia – Show pictures) engedélyezve van-e. Amennyiben igen, akkor érdemes tovább nyomozni. Előfordulhat, hogy hiányzik egy plug-in (pl.: Flash Player, Shockwave Player stb.) vagy nincs engedélyezve a cookies (sütik) használata. Ugyanez a jelenség lép fel, ha a képek, ábrák, rajzok elérési útvonala nem megfelelően van beállítva. Mindig relatív csatolást, pl.: ../kepek/halak.jpg, nem pedig abszolút, pl.: file:///C|/halak/kepek/halak.jpg hivatkozást érdemes alkalmazni. Például egy valós, azóta már javított hivatkozás: Rossz csatolás: file:///D|/InterWare/garden/ttujaapont.gif Helyes csatolás: http://www.tuja.hu/garden/ttujaapont.gif Filmszekvenciák Egyes fejezetek tartalmazhatnak filmrészleteket (pl.: egy levélpostai küldemény feladásának folyamatát). Ezek a digitalizált filmszekvenciák sokszor zsugorítva, szabad szemmel alig láthatóan jelennek meg egyes böngészőkön. Egy megoldás – a sok közül – Internet Explorerre:
Ez a példa orvosolja a képzsugorprobléma megszűnését, és ez esetben a filmrészlet lejátszása akkor indul el, ha az egér mutatóját egy pillanatra ráhúzzuk a képre. Képek optimalizálása Az interneten találkoztam olyan e-learning programmal, amely akár fényképalbumnak is beillett volna. A sok-sok felvétel eredménye a lassú letöltődés 259



volt. A képek optimalizálásával, ami a méretek csökkenését eredményezi, gyorsítható a letöltés. Jelentős eredmény (akár 50%-os méretcsökkenés is) érhető el egy-egy 15 vagy 30 nap próbaidőre letölthető programmal, pl.: a Smart Saver Proval (http://www.ulead.com) vagy a xat.com Image Optimizer programmal, amely a következő URL-ről érhető el: http://www.xat.com/internet_technology/download.html. A képméret-optimalizálást akkor is érdemes elvégezni, ha csak offline, pl.: CD-n terjesztett tananyagot készítünk. Cascading Style Sheets (CSS) A tesztelés során találkoztam azzal a jelenséggel, hogy egyes betűk, szavak nagyobb méretben íródtak ki a képernyőre. Ezek kivédésére javaslom a stíluslapok használatát. Megítélésem szerint CSS nélkül ma már nem készülhet egy jól strukturált oldal. Ezt azért merem kijelenteni, mert az utóbbi időben felgyorsult a web szabványosítása. Egy példa a leírt problémára: <style type="text/css"> > Az egységes arculatot szem előtt tartva és tovább takarékoskodva a bájtokkal, javaslom a stílusleírás külön fájlba helyezését. Ebben az esetben csak hivatkozni kell rá az alábbi módon: Utolsó módosítás Életszerűvé tehető az oldal, ha a tanulók ellenőrizhetik, hogy mennyire karbantartott az oldal. Ez fontos a jogszabályi- és a kezelési változások, a technológiai váltások miatt is. Ezért célszerű az utolsó módosítás dátumát feltüntetni az oldalon. Érdemes ezt „automatizálni”, pl.: az alábbi sorok beszúrásával: Utolsó frissítés: 2003-07-30 Természetesen a betűtípust, annak méretét, az alkalmazott stílusához szükséges igazítani. Feltöltés a szerverre Az eddig leírt tesztelési folyamat amennyiben eredményes volt, nem jelenti azt, hogy minden rendben van. Kellemetlen meglepetések érhetnek abból eredően, hogy 260



a Windows-, illetve a Unix-alapú platformok más-más filozófia szerint „gondolkodnak”. A Unix megkülönbözteti egymástól a kis- és a nagybetűket, a DOS, a Windows viszont nem. Sőt, amennyiben egy mappa elnevezése nagybetűvel kezdődik, akkor a letöltéskor a Unix operációs rendszer a mappa teljes nevét nagybetűkre generálja. Így az adott hivatkozások, illetve útvonalak és állományok nem találnak egymásra. Nem szabad használni a fájlnevek esetében a magyar – ékezetes – karaktereket sem. Ha a szükséges javításokat, módosításokat elvégeztük, akkor nem marad más hátra, mint feltölteni az elkészült, hibamentes oldalakat a szerverre, illetve felírni CDROM-ra. A tesztelést nem árt folytatni, miután feltöltöttük a tananyagot a szerverre. Amikor látszólag mindennel készen vagyunk, akkor érdemes többféle böngészővel, illetve azok különböző verzióival megnézni oldalainkat. Az oktatóprogram használatát azzal a böngészővel, illetve attól a verziótól érdemes ajánlani a nyitóoldalunkon, amelyikkel már hibátlanul működik. 6. Zárszó A teljességre nem törekedve próbáltam bemutatni, mire vigyázzunk, mire figyeljünk oda, amikor egy HTML-alapú tananyag, oktatóprogram készítésére szánjuk el magunkat. Bízom abban, és egyben remélem, ezzel az írásommal hozzájárultam ahhoz, hogy minél több hibátlan oktatóprogrammal találkozzunk az interneten. Az alkalmazások fejlesztői, illetve üzemeltetői szeretnék, ha a postás munkavállalók minél szélesebb körében népszerűvé válna az e-learning, ez a hatékony és rugalmas oktatási forma. Ezért az üzemeltetési tapasztalatokat folyamatosan értékeljük, és a jó ötleteket beépítjük a következő verzióba. Megjegyzem végül, hogy a Stefan Münz és Wolfgang Nefzger által írt HTML & Web-Publishing Handbuch mintegy 1300 oldalon taglalja az általam említett problémákat, és akkor még meg sem említettem az xml, php, asp stb. alapú oldalak buktatóit. Felhasznált irodalom [1] Flanek Tibor: Meglévő tudásra építkezve. Postás, a Magyar Posta Rt. belső lapja, 8. szám, 2. oldal (2004. április 27.) [2] Vigh György: A honlapkészítés buktatói. Inspiráció, az Informatika – Számítástechnika Tanárok Egyesületének lapja, 21–23. oldal, ISSN 1217–0178 (2003. december) [3] Vigh György: Az Internet hatása a tanulókra, avagy egy honlapkészítés buktatói. Agria Media 2002, Eger, 123–129. oldal, ISBN 963 941 709 2 (2003) [4] Vigh György: Multimédia a tananyag-fejlesztésben. Informatika a felsőoktatásban, Debrecen, CD, ISBN 963 472 691 7 (2002) [5] Stefan Münz – Wolfgang Nefzger: HTML & Web-Publishing Handbuch. PC Magazin, 10. sz., CD-melléklet, PDF – kb. 1300 oldal (2002) [6] Ralf Steinmetz: Multimédia – Bevezetés és alapok. Springer Hungarica Kiadó (1995)

261

E-learning és multimédia postás szemmel Vigh György

Recommend Documents