ARCOK A GYÜLEKEZETBİL: BÖİR KATALIN
ÉLİVÍZ a Békéscsabai Református Egyházközség hírlevele AZ IGE ÜZENETE ”…az Úr Józseffel volt, ezért szerencsés ember lett…” I.Móz.39,2. Minden kor embere szereti kutatni a titkokat. Izgatja az emberi fantáziát mindaz, amire nincs válasz, ami emberileg nem logikusan magyarázható és bizonyítható. Titkot rejt ez az Ige is, de e titokra a válasz a Szentírás alapján megfejthetı, nem kell emberi okoskodással terhelni magunkat. Józsefet irigy testvérei a kútba dobták, majd jobb szándékra jutva kihúzták és eladták, majd Egyiptomba kerül Potifár házába. Ekkor írja róla az Ige, hogy Isten vele volt, ezért szerencsés ember lett. Ugyan ez a rész írja le, hogy kevés idı múlva börtönbe kerül József, mert megrágalmazza ıt Potifárné. Rögtön felvetıdik a kérdés, hogy egykor Isten vele volt, és máskor pedig nem volt vele? Volt, amikor szerencséssé tette és volt, amikor nem? Mi emberek önmagunkból kiindulva így vélekedünk, azért teszünk fel ilyen kérdéseket. Keresztyén emberként tudjuk, - csak van, amikor nem valljuk, hogy Istenben nincs változás. De ahhoz, hogy kiderüljön Józsefrıl, József számára is!, hogy mi lakik a szíve mélyén, ehhez kellett a kút, a börtön, a magány. Isten nekünk is megengedi a „padlóra kerülést”, a magányt, a nem szeretem napokat, mert akkor derül ki igazán, hogy mi lakik a szívünkben. Ha rámutat Isten gyarló, esendı állapotunkra, egy-egy megrögzött bőnünkre, ezt nem azért teszi, hogy megszégyenítsen, hanem azért, hogy formáljon, változtassunk dolgainkon és a mi éltünkben is valósággá legyen Jézus szava: „Legyetek tökéletesek, mint ahogy mennyei Atyátok tökéletes!” Mt.5,48. Az Úrnak ez a mércéje, ami csak a Szentlélek munkája által történhet életünkben fokról fokra. József életén keresztül most különösen is hangsúlyosnak kell, hogy legyen számunkra a hőség. József hőséges maradt Istenhez minden élethelyzetben, ebben van az ı titka. Isten mindenkor, minden körülmény között tılünk is a hőségünket kéri számon. Ha szerencsés ember szeretnél lenni, akkor törekedj Isten jelenlétében élni és hozzá hőségesnek maradni minden körülmények között. Ámen. Marti Márta ref.lp III. évfolyam 8. szám 2009.szeptember
1993. január 21-én születtem Gyulán. 7 hetes koromban kereszteltek meg a békési református templomban. Ebben az évben konfirmáltam a húgommal, Zsófival együtt. Szüleink is református családból származnak. Anyukánk oldalán a dédnagymamánk testvérének a férje Koppányi Gyula volt, akinek az édesapja Békéscsabán a református egyházat alapította, illetve ükapánk Máramarosszigeten dolgozott lelkészként. Apu nagypapája HajdúBihar megyében, Földesen presbiter volt. A Petıfi Utcai Általános Iskolába jártam, ahol most az öcsém, Peti elsı osztályos. Jelenleg az Andrássy Gyula Gimnáziumban tanulok reál tagozaton. Kedvenc tantárgyam a matematika, ebbıl és kémiából rendszeresen járok versenyekre. Késıbb egyetemen szeretném folytatni tanulmányaimat, de konkrét elképzelésem még nincs. Gondolkoztam kutatói vagy meteorológusi álláson, de még nem döntöttem el. Zsófi is a reál tárgyak iránt érdeklıdik, ı építészmérnöknek készül. Szabadidımben társastáncra járok, hétvégenként gyakran vannak fellépéseink. Számomra ez nyújtja a kikapcsolódást. Szívesen olvasok könyveket, ifjúsági regényeket, illetve ismeretterjesztı folyóiratokat. Szanazugban, nagyszüleimnél is sok idıt töltök. Ott strandolni, biciklizni, és sétálni szoktunk testvéreimmel és a barátainkkal. A szőkebb család is gyakran itt győlik össze, ilyenkor mindig kellemeset beszélgetünk, és nagyon jól érezzük magunkat. Nyáron általában táborokba is megyek, korábban matematika-, idén kémiai kutatótáborban jártam a Magyar Tudományos Akadémián. Annak ellenére, hogy Zsófival különbözı a személyiségünk, sok közös van az érdeklıdési körünkben. İ is táncol, együtt járunk az ifjúsági bibliaórákra, és csellózik is. Nagyon örülök, hogy megtaláltam a helyemet a békéscsabai gyülekezetben, jó érzés részt venni az alkalmakon, és örömmel tölt el, hogy itt mindig szívesen, ıszinte mosollyal fogadnak. Böır Katalin 2
Honnan veszed a bátorságot?
Beremend 2009
Fadd-Dombori 2009 július 21-25 Ez volt a fı témája az idei Csillagpontnak (református ifjúsági találkozó). A kétévente megrendezett fesztivál helyszínéül ezúttal Fadd-Dombori szolgált. Kellemesen eldugott település, aminek a megközelítése sem volt zökkenımentes. De a programok, az éjszakába nyúló hangulatos koncertek, a közös virrasztás, kényelmetlen sátor és a szúnyogok kárpótolták mind a 2700! résztvevıt, akik eljöttek ide azzal a reménnyel, hogy találkozzanak Istennel, egymással, és megerısödjenek abban a hitben, hogy bár a világ el akarja hitetni, hogy Krisztushoz tartozni ciki és ezért egyre kevesebben vagyunk, azért mégsem vagyunk egyedül a hitünkkel. Mindenkinek mást jelentett ez a 4 nap, de hiszem, hogy „üres kézzel”, élmények nélkül senki sem tért haza. Felejthetetlen élmény, hogy a világunkból egyre inkább kihaló mosoly - fıleg itt, a gazdasági válság kellıs közepén, nem volt hiánycikk. Mosoly keléskor, reggelinél, Istentiszteleten és mindenhol. Igazi közösségi élmény ennyi emberrel együtt ülni a főben úgy, hogy talán még a nevét sem tudod, de mégsem vagytok idegenek egymásnak. Mert İ is, és Te is tudod, hogy Krisztusban testvérek vagytok. És nem minden nap vehetsz 2700 fiatallal és örökifjúval úrvacsorát, és mindez élı közvetítésben megy. Mindenkinek ajánlom a Csillagpontot, aki barátokra, közösségi élményekre, jó hangulatra (mindez alkohol és cigi nélkül) és akár hitében való megújulásra vágyik. És te honnan veszed a bátorságot? Domokos Anna Veres Kata
Esemény Szeptember 19-én Egyházmegyei Konferencia lesz templomunkban. 3
Presbiteri
és
Gyülekezeti
Július 27-augusztus 1 között 8. alkalommal szerveztük meg a gyülekezeti Csendes hetünket, ez évben Beremenden.. Ez a baranya megyei, az ország legdélibb községe jó helyszínnek bizonyult a 104 ( 33 gyerek, 71 felnıtt ) résztvevınek. Szálláshelyünk a ROSE hotelben, volt. A reggeli áhítatok, a délelıtti elıadások, gyerek, ifi és felnıtt foglalkozások helyszíne a község általános és zene iskolája, az esti evangelizációé a református templom volt. A reggeli torna és a svédasztalos reggeli után a fiatalok gyalogosan, az idısebbek busszal érkeztek az iskolába. A reggeli áhítat után 3 csoport - gyerek, ifi, felnıtt- külön helyiségben kezdte el a délelıtti foglalkozást. A gyerekekkel dr. Illés Károlyné Ani, Krivikné Erdei Anna, Futóné Tóth Krisztina foglalkoztak. Az ifik foglalkozását a Tar házaspár vezette. A felnıttek elıadásait Szarka Miklós tartotta, aki 4. alkalommal volt velünk. Az elıadások címe.: BESZÉLNI NEHÉZ. Párbeszéd önmagunkkal, házastársunkkal, gyermekeinkkel és Istennel. Az elıadások szellemi gyarapodásunkat szolgálták. A délelıtti foglalkozásokat kiadós ebéd, majd a csendes pihenı vagy kirándulás követte. A strandolás a hıség miatt kedvelt program lett, a község karsztvizes strandján. Elsı délután a község nevezetességeit tekintettük meg, másnap Pécsi városnézés, következı délután a Siklósi várba és Máriagyődre mentünk A 4. nap az uticél a nagytótfalui tájház, a nagyharsányi szoborpark és egy villányi borkóstolás volt. A kirándulásokat dr. Képíró Tibor presbiter társunk szervezte és vezette. A péntek délután a strandolásé volt. A kirándulásokról visszatérve következett a vacsora, majd az esti evangelizáció a templomban. A helyi lelkipásztor szeretettel fogadta a gyülekezetet. Pénteken este a már hagyományos Ki mit tud megrendezésére került sor, dr. Tóth János konferálásával. A legkisebbektıl - az idısebbekig minden szereplı nagy sikert aratott. Meglepetések sorozata kísérte a mősort. A héten, mint minden eddigi csendeshetünkön lehetı4
ség volt a lelkipásztorokkal történı egyéni beszélgetésre. A csendeshétnek elérkezett az utolsó napja. A szombat délelıtti Úrvacsorás Istentisztelet után elbúcsúztunk Beremendtıl, ki - ki buszszal vagy gépkocsival haza indult, s épségben haza érkezett. Összegzésképpen elmondhatjuk, hogy a szervezımunka meghozta eredményét s testben, lélekben és szellemiekben gazdagabban tértünk haza. Soli Deo Gloria. Balogh László gondnok
csatajelenetekkel, bajvívással, meneküléssel és gyızelmekkel teleszıtt történet volt az alapja az idei beremendi ifis foglalkozásoknak. A történetet feldolgozása során az elmúlt évihez hasonlóan pontversenyt hirdettünk a három csapat között különbözı kategóriákban. A hagyományos Narnia- és Biblia-kvíz mellett vívásban, papírtorony építésben, tojásreptetı szerkezet készítésben, zászlófestésben is összemérték tudásukat, ötletességüket a csapatok. A csendeshét felnıtt résztvevıi körében is nagy sikert aratott a háromfordulós fotópályázat. A csapatok három napon keresztül minden este leadták aznap készített fotóikat, melyeket étkezések közben a nagyképernyıs tévén mindannyian megcsodálhattunk, a szakmai zsőri pedig (Caimacan Klára igazgatónı, Kovács Nóra tanárnı, Dr. Dobó Viola bírónı) lelkiismeretesen értékelt. A péntek esti Ki mit tud?-ra három pantomim darabbal készültünk, majd egy közös pizzázással zártuk a napot. Az eredményhirdetésre szombat délelıtt került sor:
Beremend – A második Narnia-tábor Tavaly Mátraházán az ifis csapat C. S Lewis Narnia Krónikáinak egyik epizódját és annak bibliai párhuzamait dolgozta fel. A könyvrıl és folytatásáról a szerzı így ír egy korabeli ifjú olvasójának: „Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény a keresztrefeszítést és a feltámadást mondja el, a Caspian herceg az igaz vallás visszaállításáról szól a romlottság után”. E rendkívül izgalmas, 5
Kreativitás és csapatszellem I. helyezett csapat A csapat tagjai
Telmarinok Veres Kata Légrádi Dóra Határ Ádám Tar Miki
Kategóriák Biblia- és Narnia-ismeret Vörös Testvérek Kırösi Lilla Szikora Laura Bende Zsófi Urbán Soma Gajda Barni 6
Mővészet és esztétikum Caspian Katonái Marti Dóri Tóth Kriszti Polgári Joli Tar Bálint
Ezúton értesítjük az idei és a tavalyi csendeshét ifis résztvevıit és minden érdeklıdıt, hogy 2009. szeptember 25-én 17 órakor rendkívüli ifjúsági bibliaórát tartunk, ahol a mátraházi és beremendi videókat és fotókat fogjuk megtekinteni, hálával és örömmel visszaemlékezve a feledhetetlen közös élményekre. Tar Krisztián, Tarné Jantyik Katalin, Polgári Pisti ANNO Mozaikok az erzsébethelyi gyülekezet életébıl A békéscsabai reformátusok életében jelentıs állomás volt az 1940es évek második fele és az 1950-es évek eleje, amikor is a külsı kerületek református hívei terveket szıttek a gyülekezet erısítése érdekében. Így történt ez Erzsébethelyen is, a sokak által ma is Jaminaként ismert városrészben, ahol zömmel fizikai dolgozók éltek. Az ott élı és tevékenykedı gyülekezet presbiterei elhatározták gyülekezeti otthon építését, vagy ház vásárlását, ahol a hívek Isten dicsıítésére összejönnek. Amikor ezt eltervezték, az istentiszteleteket egy iskola épületében tartották, amely a Könyves utca és a Rózsa utca sarkán állt.
1947 márciusában 5.000,- Ft pénzalappal rendelkeztek. A belvárosi gyülekezet presbiterei bizottságot hoztak létre a terv lebonyolítása érdekében. A bizottság tagjai: Dr. Gönczi Miklós, Gyarmati János, Komlódi Sándor, Pribelszki György és Diószeghy Dániel. Az elkövetkezı idıszak presbiteri győléseinek egyik fı témája is ez lett. Dr. Gönczi Miklós építési bizottsági elnök tárgyalásokat folytatott a Bohn Téglagyárral, továbbá bontási téglák megszerzése érdekében a MÁV Üzletvezetıségével is. A tárgyalások sikerrel jártak, hamarosan 18 ezer darab bontott tégla volt a helyszínen. Ez a helyszín - amely a jegyzıkönyvekben sem szerepel, csak személyes emlékeim alapján írom le - a mai Jézus Szíve Katolikus Templom környéke volt, ahol zöldség-és baromfipiac mőködött. Ekkor én hetedik osztályos tanulóként a hittan órák rovására téglahordáson vettem részt több hittanos társammal együtt. Rajtunk kívül sok fiatal nı és férfi is részt vett. Gyorsan növekedtek a téglarakások, mivel meghatározott idıre kaptuk a szállító jármőveket. Olykor „láncba” álltunk, egymás kezébe adogatva a téglákat, hogy ezzel is gyorsítsuk a rakodást. Itt egy „jelképes versenyt” is megemlítek, ugyanis velünk egy idıben az ottani katolikusok is hasonló munkát végeztek, mivel templomukat földig lebombázták. A presbitérium határozata után a meglévı vagyonhoz támogatásokat kértek több helyrıl is. Kérelemmel fordultak a Népjóléti Minisztériumhoz is. Sajnos állami támogatásra nem számíthattak, csak az egyházkerületi segélyalap igénybevétele volt lehetséges. A Vécsei utcai MÁV Olvasókörben teadélutánokat szerveztek, melynek bevételét is e célra szánták. Segítségért fordultak még a Such Téglagyárhoz is, ahol bontották a szárítókat, és innen faanyagot kértek.
Gyermekként itt vettem részt elıször istentiszteleten, mivel Jaminában születtem én is. A következı személyes élményemet osztom meg az olvasóval. Megfigyeltem, hogy vasárnaponként a szemben lévı katolikus plébániába sokan mentek be, míg ebbe az iskolába kevesebb hívı igyekezett, amelyet a református hívık alacsony létszáma, valamint az önálló épület hiánya okozott. Az akkori idık szele ezt is megváltoztatta, mert az iskolából is el kellett jönniük. Isten segítséget nyújtott az evangélikus testvérgyülekezet által, hogy engedélyezték vasárnaponként az istentiszteletünk megtartását, az akkori gyülekezeti házukban. Ezekben az idıkben több helyszínen kellett imádságra összegyőlniük. Ilyen viszontagságos idıszakban született meg az önálló épület gondolata. A gondolatot tett követte, a meglévı pénzügyi vagyon gyarapítására győjtést indítottak el.
1949 májusában költségeket is felmutató tervrajz készült, amely már megmutatta a megvalósulás nehézségeit is. Elindult egy országos jellegő egyházi győjtés is, hogy a meglévı téglából az építkezés elkezdıdhessen. Az országos győjtésnek novemberre kevés visszhangja volt, csak 1.300,- Ft-ot eredményezett. A következı év elejére ez az összeg 1.628,- Ft-ra emelkedett. Egy új gyülekezeti otthon
7
8
építése a nyár elejére pénzhiány miatt csak terv maradt, így a házvásárlás került elıtérbe. Több épület is számításba jött, ezek között volt a Maár-féle Kefegyár is. Ezután újabb feladat volt a meglévı téglák és a telek eladása, mely szintén nem ment simán. 1951. január végére az erzsébethelyi alap 16.428,- Ft, mely azonnal felhasználható volt. Többszöri kísérlet után a Jósika út 19/1. szám alatti ingatlan megvásárlását tőzték ki célul, melynek eladási ára 20.000,- Ft volt. Szeptemberre a következı helyzet alakult ki: az egyházközség megvásárolta az ingatlant 19.000,- Ft-ért és kifizettek 2.660,- Ft illetéket, viszont telekkönyvileg még nem szerepelt a tulajdonukban. A kellemetlenségeknek még nincs vége, ugyanis „a lakáshivatal útján lakó, illetve bérlı helyeztetett”. E lakó Mazán Pál téglagyári vállalati igazgató volt. Az elkövetkezı hónapokban sem történt meg a telekkönyvezés, a téglagyár nem kötött lakásbérleti szerzıdést, melyben havi 50,- Ft-os lakbért kértek a bérlıtıl. Az egyik jegyzıkönyv szerint a lakónak még lakbértartozása is volt. Az erzsébethelyi gyülekezeti otthon létrehozása füstbe ment terv lett, mert új épület sem készült, szegletkı sem lett lerakva „… a szegletkı maga Krisztus Jézus. İ tartja össze az épületet, belıle nı ki az Úr szent temploma. Ti is benne épültök egybe a Lélek közremőködésével az Isten hajlékává” /Ef.2.20/b-22./ Isten az Úr a holnap felett is. Buzás László
A KÁLVINI ÖRÖKSÉG A XXI. SZÁZADI PRESBITER SZÁMÁRA /A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Presbiteri Szövetségének V. Konferenciája/ 2009. aug. 28. és 30 között került megrendezésre a fenti konferencia Arad és Battonya helyszíneken és a határon átívelı presbiteri szövetségi kapcsolatok jegyében egyházmegyénk szervezete is közremőködött a szervezésben. Presbitériumunkat öttagú küldöttség 9
képviselte Aradon és Battonyára is többen eljutottak a gyülekezetbıl is. A nyitó alkalom az Arad-Belvárosi református templomban zajlott le. Tıkés László püspök úr igehirdetésével /Ap.Csel.5:29/kezdıdött a program, aki hangsúlyozta, hogy próbára tesz bennünket a kálvini hagyomány folytatása, ami tulajdonképpen Kálvin tanításainak alkalmazása a jelen világ kihívásaira, lefordítása a hétköznapi élet hités magatartás nyelvére. Értékrendünk csúcsán a kegyelmes Istennek kell állni, s el kell döntenünk, hogy magunk akarjuk-e megoldani sorskérdéseinket, vagy igénybe vesszük Isten segítségét. Isten kegyelmébıl lehet csak uralkodni és szolgálni is, s ehhez az a kulcs, hogy „Istennek kell inkább engedni…” Az üdvözlések és köszöntések után İsz Sándor Elıd, az Erdélyi Egyházkerület levéltárosa tartott lebilincselıen érdekes és tartalmas elıadást Kálvin életérıl és munkásságáról. A délutáni programot színvonalas ének- és zeneszámok gazdagították, majd az esti áhítat után a résztvevık Battonyára utaztak át. A másnap reggeli áhítat igei szolgálatát Sipos Tas Töhötöm, egyházmegyénk esperese végezte /Máté ev.24:35/, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a reformációnak egyik fı gondolata volt a Szentírásra való mutatás, s ez vezethet el Isten megismeréséhez, s belıle kell megérteni a személyes üzenetet: nekem szól! Nekünk, „kálvinistáknak” ragaszkodnunk kell ahhoz, amit Kálvin felismert, s ebbıl nem lehet engedni! Az elıadások során elıször Buzogány Dezsı kolozsvári teológiai professzor beszélt Kálvin hatásáról az erdélyi reformációra. A reformáció igehirdetését úgy jellemezte, hogy „villámlani kezdett az Isten Igéje”, és rámutatott a hasonlóságokra az erdélyi és tiszántúli hatások között. A kálvini tanítás alapelveit az egyházfegyelemrıl és egyházkormányzásról Bustya Dezsı nyugalmazott egyházkerületi fıjegyzı mutatta be, aki korábban Csiha Kálmán püspök úr helyettese volt. Hangsúlyozta, hogy egyházkormányzásra mindig szükség van, az egyházfegyelmet pedig úgy jellemezte, mint a testben az idegek szabályozó szerepét és feladatát. A fegyelmezés az egyház kötelessége és azért is megkerülhetetlen, mert az egyházban Isten az örök élet és 10
üdvösség dolgát bízta emberekre, ugyanakkor a fegyelmezés az igehirdetés egyik formája is lehet. Ötvös József, a marosvásárhelyi Vártemplom lelkipásztora Kálvin igehirdetésérıl és a sákramentumok szerepérıl beszélt és feltette a kérdést: Él-e Kálvin szelleme a mai igehirdetésben? A sákramentumokban a láthatatlan kegyelem válik láthatóvá és Isten szférájába kerülünk a kiszolgáltatás alkalmával. Az utolsó elıadásban Torró T. Tibor temesvári akadémikus a reformáció genfi emlékmővének erdélyi vonatkozásairól beszélt az atomfizikus szemszögébıl. Az esti áhítaton Mohácsi Nikolett, a battonyai gyülekezet újonnan megbízott lelkipásztora, a vasárnapi záró istentiszteleten pedig Csőry István a Királyhágómelléki Egyházkerület püspöke szolgált. A gazdag szellemi táplálékot mind Aradon, mind Battonyán szívélyes vendégszeretet és bıségesen terített asztalok egészítették ki. A szervezés irányításának felelısségteljes szolgálatáért Venter Miklóst, az aradi egyházmegyei presbiteri szövetsége elnökét illeti köszönet, de köszönetet érdemel az Arad-Belvárosi és a Battonyai gyülekezet presbitériuma és a szolgálatban közremőködı minden gyülekezeti tag. Dr.Tóth János Iskolás fiataljaink megáldása az új tanév kezdetén
KÖZLEMÉNY:Dr. Kovács László (20/9831455) ügyvéd ingyenes jogsegély szolgáltatást nyújt gyülekezeti tagjaink számára. ANYAKÖNYVI HÍREK:Házasságára Isten áldását kérte:Turmely Norbert és Mészáros Zsuzsanna,Bicskei Viktor és Magó-Vámosy Zsuzsanna, Jenei Róbert és Kovács Renáta, Váradi Attila és Bende Zsuzsanna, Kurucz Norbert és Tóth Tímea. A keresztség sákramentumában részesült: Csicsely Ferenc és Dr.Szarka Anikó Orsolya nevő leánya, Furák Attila Gábor és Trombitás Mária Szabolcs Róbert nevő fia, Szabó Sándor Gyula és Köteles Beáta Anna nevő leánya, Majsai Miklós és Nagy Gabriella Réka nevő leánya, Mihály Ferenc és Waáhl Éva Terézia nevő leánya, Markó József és Galambos Valéria József Attila nevő fia, Dr. Olasz györgy és Dr.Szabó Ágnes Ágnes Lili nevő leánya, Andrási Gyula és Benkovics Andrea Norbert nevő fia, Szabó Imre és Szabó Kinga Imre nevő fia, Bolyán Zsolt és Csaba Ágnes Angéla nevő leánya, Kárász-Kis Péter és Kárász-Kis Villı Gergı nevő fia. Utolsó földi útjára kísértük: Lepsényi Sándort 87 éves korában, Szilágyi Bélát 62 éves korában, Ö.Kovács Mátyásné Markos Erzsébetet 93 éves korában, Id. Nagy Lászlót 86 éves korában, Sándor Jánost 90 éves korában.. RENDSZERES GYÜLEKEZETI ALKALMAINK: Vasárnap 10 órakor istentisztelet a templomban,vele egyidıben gyermekistentisztelet a gyülekezeti teremben. Kedden 17 órakor bibliaóra. Csütörtökön 17 órakor istentisztelet. 17.45-kor a gyülekezeti énekkar próbája. Pénteken 16.30-kor ifjúsági bibliaóra. Minden hónap 1. vasárnapján 18 órakor presbiteri bibliaóra, 2. vasárnapján 16 órakor 20-40 éves fiatal felnıttek bibliaórája. Minden hónap 1. és 3. vasárnapján 14 órakor Mezımegyeren, minden hónap 1. vasárnapján 15.30-kor Telekgerendáson, minden hónap 3. vasárnapján 15.30-kor az Életfa Idısek Otthonában, minden hónap utolsó péntekén 9 órakor az Urszinyi Andor utcai, 9.30-kor a Bankó A. utcai Idısek Otthonában istentisztelet.Minden hónap 1. és 3. szombatján 14 órakor a Református Iszákosmentı Misszió alkalma, minden hónap 1. és 3. szerdáján 9.30-kor baba – mama kör a gyülekezeti teremben. ELÉRHETİSÉGEK: Marti Miklós és Marti Márta lelkipásztorok, Balogh László gondnok Békéscsabai Református Egyházközség Lelkészi Hivatala /5600 Békéscsaba, Deák F. u. 4./ Tel.: 66/327-367, 20/222 0828, E-mail:
[email protected] Hivatali idı: hétfı, szerda, csütörtök péntek 9-12 óra és csütörtök 16-17 óra. KEDD SZÜNNAP! /Egyéb idıpont telefonos egyeztetés alapján./ Kiadja a Békéscsabai Református Egyházközség Presbitériuma Szerkesztık: Medvegy Anikó és Dr. Tóth János; lektor: Marti Miklós fotók: Dr. Kürthy Csaba; munkatársak: Marti Márta, Futó Zsolt, Tar Krisztián
11
