ELŐTERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2004.április 26-i ülésre
Tárgy: Közoktatási intézményi társulás létrehozása ( első olvasatban történő tárgyalása ) Előadó: Horváth László polgármester Előterjesztés tartalma: tájékoztató Szavazás módja: Az előterjesztés előkészítésében közreműködnek: Oktatási, Kulturális és Közművelődési Bizottság
Láttam:
............................................... Dr. Árpásy Tamás Jegyző
Tisztelt Képviselő-testület !
A Képviselő-testület márciusi ülésén a 2004-2005. tanévben indítható tanulócsoportok számának meghatározása a Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskolában előterjesztés tárgyalása során képviselői indítvány fogalmazódott meg az intézmény társulási formában történő működtetése lehetőségéről. Az intézmény igazgatója és a BÖSZTT. Oktatási tagozata a szakmai anyagot előkészítette, melyet most benyújtok a képviselőtestület elé és javaslom megtárgyalását.
Zirc,2004. április 15.
Horváth László polgármester
Zirc és Térsége Kistérségi Oktatási Társulás
A kistérségi oktatási társulás létrehozásának igény felismerését alapvetően két hosszabb időszak óta tartó folyamat váltotta ki. Egyrészt a gyermek születések számának csökkenéséből adódóan óvodai és iskolai ellátotti létszámcsökkenések következtében a finanszírozás létszámalapú elvének változatlansága miatt az oktató-nevelő intézmények működtetése egyre nagyobb hozzájárulást igényel a fenntartó Önkormányzatoktól, holott erre egyre szűkösebb a lehetőség. Másrészt a demográfia hullámvölgy negatív következményeinek ellentételezésére a gazdaság eltartó képessége nem biztosít nagyobb központi hozzájárulási lehetőséget. A két körülmény alapján marad az a lehetőség, hogy a „relatív” forrásbővülést kell választani, melynek egyik már bejárt illetve járható útja a társulásos feladat-ellátás. A társulás méretének, nagyságának a meghatározása nem egyszerű, hanem igenis összetett, több oldalú elemzést kívánó döntés, bár több esetben meghatározó jelentőséggel tapasztalható a méretgazdaságosság elve. Ennek az az alapja, hogy valamely szolgáltatás megszervezéséhez sok fix költség tapad - vagyis leegyszerűsítve magas azon költségtényezők aránya, amelyek nem függnek az ellátottak körének nagyságától, hanem magának a szolgáltatásnak a biztosításához, mintegy alapként szükségesek - akkor csökken az ellátottra, fogyasztóra, termékekre jutó (fajlagos) költség kapacitás a termelés-növekedés esetén. Az országos oktatási statisztikai adatokat vizsgálva, mégpedig az alapfokú oktatás fajlagos kiadásait település nagyság és státusz szerint az állapítható meg, hogy az oktatási kiadások úgymond „normálisan” viselkednek. Jelentős szerepük van ugyan a fix költségeknek, hiszen a legkisebb településeknél a lakosság számának, vagyis a „keresletnek” a növekedésével csökkennek az egy diákra jutó oktatási kiadások, de itt is megtalálható az ún. fedezeti pont, amikor megfordul a tendencia. Meghatározó diákszám fölött a lakosság számának az Önkormányzatnak a növekedésével már az oktatási kiadások is növekedni kezdenek, vélhetően az intézmények számának és nagyságának növekedésével összefüggő szervezeti irányítási problémák miatt. Ezt a tendenciát jól be lehet azonosítani, ha országos adatok alapján az általános iskolai oktatás fajlagos kiadásait az iskolai tanuló létszám növekedése szerint vizsgáljuk. Azt viszont nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy ezek az adatok nem azt igazolják, hogy az adott nagyságú önkormányzat hatékonyan látja-e el ezen feladatát. Ugyanis a kiadások alakulása nem kismértékben attól függ, hogy az egyes településeknek mekkora a bevételük. Lehet, hogy a magasabb kiadási szint a megyei jogú városokban vagy a fővárosi kerületekben a magasabb költségvetési bevételek, a bővebb rendelkezésre álló források következménye. Másrészt viszont csak akkor beszélhetünk hatékonyság-növekedésről, vagy csökkenésről, ha mindegyik Önkormányzat ugyanolyan színvonalon látná el a
feladatát. Márpedig a tapasztalatok azt igazolják, hogy a magasabb kiadási szinthez általában magasabb oktatási színvonal is tartozik. Megvonva a tapasztalások, elemzések mérlegét, azt lehet megállapítani, hogy az oktatási feladat-ellátásban a kisebb települések vonatkozásában valóban fellép a méret gazdaságosság. Vagyis ezen oktatási intézmények, alapvetően egy települést látnak el, de annak lakossága nem elégséges ahhoz, hogy a szolgáltatást a legalacsonyabb fajlagos mutatókkal szervezhesse meg. Jelentős előrelépést jelent a „gazdaságosság”, a jobb finanszírozhatóság, a „hatékonyság”, a színvonal növelés irányába, amikor a szomszédos települések közelségére és egyéb objektív és szubjektív kapcsolati elemekre alapozottan 2-3 önkormányzat társulásban látja el oktatási feladatait. Bár a tapasztalat azt mutatja, hogy ezen „kis” társulások is elmaradnak a méretgazdaságossági viszonyításban. Ha az oktatási intézmények működtetés mutatói alapján vizsgáljuk a Ráció Szakértői Iroda „Bakonyi Kosár” társulási modell kidolgozását és Wohlfart Zsuzsának a zirci általános iskola igazgatójának a kistérségi társulással kapcsolatos elemzését, azzal találkozunk, hogy a közoktatás helyzetét jellemző mutatók akkor tudnának a legoptimálisabb képet visszaigazolni, ha a közoktatási társulás a teljes kistérséget átfogná. Ebben az irányban mutat a közigazgatás korszerűsítési programjából származó gazdasági ösztönzés illetve a továbbiakban várható negatív szankcionálás azok részére, akik nem a relatíve olcsóbb, gazdaságosabb és színvonal-növelést biztosító módszert választják az intézményi ellátásokban. Nevezetesen a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás három éves kereteiről szóló 2003. évi CXVI. tv. 5. számú mellékletének 20. pontja szerinti támogatás többcélú kistérségi társulások létrehozására és működtetésére igényelhető. A Kormányrendelet tervezet szerint: A többcélú kistérségi társulás kritériuma az, hogy a 2004/2003. (XII. 18.) Korm. rendeletben meghatározott kistérség határain belül legyen. A további kritériumok a támogatás mértékéhez kötötten: a.) 80-120 millió forint közötti támogatás igénylése esetén ♦ az adott kistérséghez tartozó valamennyi települési önkormányzat vegyen részt ♦ legalább három közszolgáltatás és a kistérségi területfejlesztési feladatok ellátására alakuljon. ♦ a társulás jogi személyiséggel rendelkezzen. b.) 20-50 millió forint közötti támogatás igénylése setén ♦ az önkormányzatok több mint felének, de legalább két települési önkormányzat részvételével alakuljon meg, feltéve ha a többcélú kistérségi társulásban résztvevő települési önkormányzatok lakosságszáma eléri a kistérség lakosságának 60 %-át. ♦ legalább három közszolgáltatás ellátására jön létre, vagy ha a kistérség határain belüli önkormányzatok 60 %-a a fentiek szerinti társulást hoz létre, feltéve ha a lakosság száma eléri a kistérség összlakosságának 50 %-át.
♦
a kistérségi területfejlesztési feladatok ellátását az adott kistérséghez tartozó valamennyi települési önkormányzat vállalja. a társulás jogi személyiséggel rendelkezik.
A három közszolgáltatás az alábbi támogatott fejlesztések közül választható: 1.) A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 20. §. (1) bekezdés a, és b, pontjában meghatározott intézmények fenntartásával összefüggő egyes feladatok pályázati felhívásban meghatározott közös ellátásához. A többcélú kistérségi társulás támogatásra abban az esetben jogosult, amennyiben ♦ Egyes pedagógiai szakszolgálati feladatok szervezéséről közösen gondoskodik. ♦ A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 20. §. (1) bekezdés a, és b, pontjában meghatározott intézmények fenntartását közösen biztosítja. Ennek keretében a többcélú kistérségi társuláson belül több közoktatási intézményi társulás is létrehozható. A közoktatási intézményfenntartó társulások létrehozása történhet a társulást megelőzően önálló intézmények, tagintézménnyé vagy intézmény-egységgé alakításával is. A további választható közszolgáltatások b-től k, pontig a Korm. rendelet tervezet szerint. Az 1. pont szerinti közoktatási társuláshoz iskolabusz beszerzés, illetve fenntartási kiadás támogatás is pályázható. Mindezekből adódóan az oktatási társulást célszerű létrehozni: ♦ ♦
♦
♦
az alábbiak figyelembevételével lenne
A közoktatási törvény követelményeinek megfelelően a 2004/2005. oktatási év kezdetére a társulás megalakuljon. társulásban maximális igényként a kistérség minden önkormányzata, minimális igényként az önkormányzatok 60 %-a, de a kistérség lakosságának ez tegye ki az 50 %-át, illetve annyi önkormányzat, amely települések együttes lakosságszáma a kistérség lakosságszámának 60 %-át eléri. olyan társulási szervezési és működtetési formát választani, amelynek megalakítási és működtetési költségeire a többcélú kistérségi társulások támogatásáról kiadásra kerülő Kormányrendelet és pályázati felhívás alapján támogatás igényelhető. Ez törtéhet két lépésben is. Amennyiben a többcélú kistérségi társulások támogatásáról megjelenő Kormányrendelet illetve pályázati felhívás szakértése alapján a megalakulás költségei nem vihetők be a pályázatba, úgy a Veszprém Megye Közoktatásáért Közalapítványához kellene pályázatot benyújtani a megalakítás költségeire, illetve a koordinációs iroda 2004-2005. évi működési költségeire.
♦ ♦ ♦
A koordinációs iroda illetve koordinációs szolgáltatás vezetésére díjazás mellett a zirci iskola igazgatója, mint a legnagyobb és legösszetettebb intézmény vezetőjének a megbízása tűnik a legcélszerűbbnek. A Zirc környéki településeknek és Zirc városnak a társulásba való részvételével a bejárók utáni társulási normatíva igénybevételvel csökkenne a „finanszírozási hiány” illetve részlegesen rendeződne a jelenlegi feszültség. A társulási tanács mint közös döntést hozó szerv működtetné a társulást a Társulási tv. 9. §-ában rendeltek szerint a többcélú kistérségi társulásba történő beépülésig.
Ezen kritériumok a közoktatási intézményfenntartó társulás megalakítására vonatkoznak, melyek a szakmai társulási önállóság megtartása mellett, részben átalakulva beillesztésre kerülnének a többcélú kistérségi társulásba. Mellékletek: Az alapfokú oktatás fajlagos kiadásai településnagyság és státusz szerint, ezer Ft/fő A településméret és Óvodai nevelés, közigazgatási iskolai Általános jogállás előkészítés iskolai oktatás Községek ezer Ft/fő ezer Ft/fő 0-119 fő 151,1 118 200 - 499 107,3 97,3 500 - 999 104,9 102,2 1000 - 4999 97,8 83,4 5000 93,9 75 Város ezer Ft/fő ezer Ft/fő 0 - 9999 99,7 74 10.000 104,6 78,2 Megyei jogú város 110,4 83,3 Fővárosi kerület 129,7 95,8 Főváros 194,8 138, 4 Megyei önkormányzat 331,4 133,5 Országos átlag 107 85
Az általános iskolai oktatás fajlagos kiadásai a tanulói létszám növekedése szerint
Tanulók száma az önkormányzati iskolákban
Összesen:
Fajlagos kiadás
0 - 19
122,8
20 - 49
98,8
50 - 199
84,4
200 - 999
69,3
1.000 - 4.999
71,2
5.000 - 9.999
80,5
10.000 -
73,3 74,5
Dudar, 2004. április 13. Szafner József Jegyző
Kistérségi oktatási társulás Zirc és térsége A jelenleg érvényben levő jogszabályok, valamint az érintett önkormányzatok szervezeti működési szabályzatai meghatározzák azokat a döntési szinteket, és kompetenciákat, amelyek a közoktatási intézmények eredményes és hatékony fenntartói irányításához az eddigi gyakorlat során is elengedhetetlenül szükségesek voltak. A napjainkban meglévő fenntartói irányítási rendszer az elmúlt évek fejlődési folyamatának eredménye, amelynek következtében valamennyi önkormányzat számtalan és merőben új feladat megoldására kapott lehetőséget. A legfontosabb megállapítások Zirc és térsége nevelési – oktatási intézményeinek fenntartói irányítása szempontjából: a)
Az érintett intézményfenntartó önkormányzatok képviselő testületeinek korábban megfogalmazott határozatai körvonalazták azokat a közoktatási intézményekre vonatkozó legfontosabb elveket, amelyek szellemisége azt sugallta, hogy az önkormányzatok a nevelést és oktatást a térség egyik lakosságmegtartó, sőt a reménybeli betelepülést is elősegítő stratégiai ágazatának tekintik.
b)
A törvények és más jogszabályok megjelenése és rendszeresen visszatérő módosulása a változó körülmények miatt nemcsak egyre összetettebb feladatot jelent a fenntartó számára, hanem folyamatosan növekvő szakértelmet is kíván – különösen a tanügyigazgatás, az önkormányzati és az intézményi gazdálkodás területén.
c)
A települési önkormányzatok létrejöttével és az önkormányzatiság megerősödésével decentralizálódott a nevelési – oktatási folyamat fenntartása, működtetése és mindezekkel együtt növekedett a helyi irányítás felelőssége. Az állam szerepvállalása egyre inkább a jogszabályalkotásra, a finanszírozás megteremtésére és a nevelési – oktatási folyamat kimeneti követelményeinek meghatározására korlátozódik.
d)
A nevelési – oktatási folyamat tartalmi (szakmai) feladatait ma már jogilag is egyértelműen deklaráltan a szakmailag autonóm intézmények látják el. Az önkormányzat meghatározott eszközrendszerével csak a működés kereteit szabályozhatja, illetve törvényileg pontosan körülhatárolt módon végezheti az ellenőrzés feladatait.
e)
Az állami szerepvállalás fokozatos csökkenése miatt, ma már egyre inkább csak a fenntartó felelősségi körébe tartozik az intézmények fejlesztése, a szakmailag indokolt beruházások megvalósítása, a felújítási tevékenység, az intézmények hatáskörében megvalósuló karbantartás, sőt a jogszabályokban előírt eszközrendszer biztosítása is. Az ehhez szükséges források megteremtése, majdnem teljes egészében az önkormányzatokra maradnak.
f)
Az általánosságban tapasztalható gyermeklétszám csökkenés a térségben is. Erre folyamatosan, időbe, átgondoltan és az erőket össze fogva kell reagálniuk a fenntartóknak.
A fenti felsorolás alapján is egyértelmű, hogy a nevelési – oktatási intézmények működtetése napjainkra rendkívül összetett folyamattá és feladattá vált. A Bakonyi Önkormányzatok Szövetsége szakértőt kért fel a térség társulási formáinak kidolgozására, melyet szakértő tanulmány elkészített Bakonyi Kosár címmel a kistérségi közoktatási intézményfenntartó társulás kiépítésének megvalósítására. A Bakonyi Kosár című tanulmány elemzése során áttekintésre került a Bakonyi Önkormányzatok Szövetségéhez tartozó 17 település, valamint Hárskút jelenlegi közoktatási helyzete. A tanulmány tartalmazza az önkormányzatok társulási lehetőségeit.
A demográfiai adatok alapján előrejelzés készült óvodák esetében 2006-ig, iskolák esetében 2009-ig, és felvázolta a várható intézményi szerkezetet. A helyzetelemzést követően megállapíthatjuk f)
Kistérségi társulás létrehozása esetén az önkormányzatok többsége jelentős anyagi megtakarításhoz, illetve többletbevételhez juthatna.
f)
Igénybe vehetné azokat a pályázati forrásokat, amelyek hazai és Európai Uniós forrásokból meríthetők.
f)
Még a legegyszerűbb társulási forma is növelné az iskolák tanügy igazgatási, szakmai szakszerűségét.
f)
A társulással megőrizhető vagy megteremthető az intézmények pedagógiai/nevelési programjaiban foglalt diszkrét jelleg.
f)
A települések nem veszítik el az iskolák/óvodák kulturális centrum jellegét, nem történik meg az intézmények teljes felszámolása.
f)
viszont nem létezik olyan változat, amely valamennyi érintett település számára egyelő mértékben kedvező lenne, ennek nem kizárólagos, de egyik oka, hogy a társulás előnyeit már jó néhány település élvezi.
A demográfiai előrejelzés megmutatja, hogy a térségben az óvodások létszáma 2006-ig mintegy 10 %-kal, illetve az általános iskolásoké 2009-ig 16 %-kal tovább csökken, ugyanakkor az épületek, eszközök tovább avulnak, fejlesztésük egyre többe kerül. Egyre nehezebb a korszerű oktatás tárgyi, személyi feltételeinek is megfelelni. A korszerű oktatás személyi feltételeinek a kis iskolák a jelenlegi rendszerben nem tudnak maradéktalanul megfelelni: nem biztosíthatók a szakos ellátottság feltételei, nem megoldott az angol nyelv tanítása, a számítástechnika szakos oktatása, a továbbképzés összehangolt tervezése. Mindezek indokolják, hogy az intézményeket fenntartó önkormányzatok megkeressék azokat a megoldásokat, amelyek a rájuk bízott gyermekek tanulási és életesélyeit hosszú távon biztosítják.
Kistérségi közoktatási társulás kiépítése, működtetése Társulás formája: nem jogi személyiséggel rendelkező társulás Csatlakozás: Két vagy több képviselő testület közös döntéshozó szerv létrehozásával megállapodhat intézmény vagy más szervezet közös fenntartásában, egyes alapítói jogok közös gyakorlásában munkavállaló közös foglalkoztatásában, illetve feladat, hatáskör, szolgáltatás más módon történő közös ellátásában. (Társulási tv. 9. §.) Döntéshozó szerve: társulási tanács Társulási tanács tagjai: polgármesterek vagy a helyi önkormányzat küldött képviselői Társulási tanács jogosítványai: társulási törvény 10. § - 15. §. Társulás előnyei: a)
Önálló pedagógiai programjaikat megőrizhetik
b)
Sok elaprózódó szolgáltatás koncentrálható néhány centrumba, ezáltal költségtakarékosabban működtethető. (Pl. csaknem minden nagyobb településen működik főzőkonyha.)
c)
Irányított munkaerő-gazdálkodással javítható a térségben a szakos-ellátottság, ami elősegítheti a szakmai munka színvonalának javítását.
d)
A hatályos jogszabályoknak megfelelő működés feltételei jobban biztosíthatók, mint az elszigetelten működő kis intézményekben. Tanulólétszám csökkenés esetén a 7 – 8. osztályos tanulók átirányítása a fenntartó által meghatározott intézménybe, ahol a szakos ellátottság biztosított.
e)
A pályázatokon való részvétel a társulás számára nagyobb lehetőséget biztosít, mint az önálló kistelepüléseknek.
f)
Jobb eszközellátottság alakítható ki – a társulásba bekerült intézmények a számára felesleges, jó állapotban levő eszközöket átadja a fogadó iskolának
g)
Magasabb színvonalú oktatást eredményezhet.
Társulás hátrányai: a) Ha minden település bekapcsolódik, a társulási tanács működtetése a viszonylag magas létszám miatt nehézkes lehet. De egy jó konstrukció kialakítása esetén, ez kiküszöbölhető. b) A fenntartó ellátó szervezetének és a különböző telephelyeken működő intézményeknek földrajzi távolsága nehézséget okozhat. Az információ áramlásához megfelelő infrastruktúra szükséges. c) Ha Zirc, a térségi társulás központja, a város társulásban nem nagyon érdekelt. A városban élő és a város iskolájában tanuló gyermekek után nem kaphatnak kiegészítő normatív támogatást. (társulási normatívát) d) A tanulók és a pedagógusok esetleges utaztatása. e) A tanuló kiszakítása a megszokott közösségből, abban az esetben, ha osztályok kerülnek át más iskolába. f)
A gyereklétszám csökkenése esetén felesleges pedagógus munkaerő, pedagógus létbizonytalanság megjelenése.
Szervezet működése: 1.
Közoktatási intézmények jogállása a) Az egyes telephelyeken működő intézmények szakmailag önállóak, a munkáltatói jogkört az intézmények vezetői önállóan gyakorolják, gazdálkodásukra a részben önálló gazdálkodó forma jellemző. b) Az intézmények vezetőivel kapcsolatos alapvető munkáltató feladatokat a társulási tanácsa gyakorolja az intézmény ellátási körzetéhez kapcsolódó települések képviselő-testületei véleményének megkérésével. c) A nem alapvető munkáltatói jogokat a társulás soros elnöke gyakorolja. (továbbképzés, kitüntetés, jutalmazás,) d) A speciális és hiányszakokra vonatkozó munkáltatói jogokat a koordinációs iroda vezetője gyakorolja az intézményvezetők munkaközösségével történő egyeztetés alapján.
2.
A társuláshoz kapcsolódó, térségi oktatási, nevelési intézmények fenntartásáról a helyi önkormányzat gondoskodik.
3.
Vagyon tulajdonjoga: Ingatlanvagyon: megmarad az eredeti tulajdonban, vagyis az önkormányzatok tulajdonában A működést biztosító eszközöknek és felszerelések az esetleges tanulócsoport átcsoportosítása esetén az eszközök és felszerelések a társulási tanács döntése alapján kerülnek a fogadó intézményekbe. Ezeknek az eszközöknek az élettartama viszonylag rövid, pótlásukról, fejlesztéséről a társulásnak kell gondoskodnia.
4.
Alapdokumentumok: Az egyes telephelyeken működő oktatási, nevelési intézmények alapdokumentumait, azok módosításait a helyi önkormányzatok hagyják jóvá a társulási tanács véleményének kikérésével. Ezekben szükséges meghatározni az egyes intézmények beiskolázási körzeteit, amely körzetben élő gyermekek felvétele az intézmény számára kötelező.
5.
Költségvetés a)
A társulásban az intézmények részére önálló költségvetés készül, melyet a helyi önkormányzat fogad el, egyeztetve a tárulási tanáccsal.
b) A közoktatási feladat ellátásához szükséges költségvetési források a társulás esetén is három tényezőből tevődnek össze: - állami normatív támogatás - az intézmények saját bevétele - fenntartói kiegészítés c)
Az állami normatív támogatás adott, mértékét az évenkénti költségvetési törvény meghatározza. A jelenlegi mértékéhez képest növekedést eredményezhet a térség településein élő óvodások és tanulók után igénybe vehető társulási normatív támogatás.
Koordinációs iroda létrehozása, működtetése a)
A társulásban részt vevő önkormányzatok a kistérségi közoktatási társulás feladatainak koordinálására és a kistérségi közoktatási információs rendszer működtetésére, közösen kialakítanak és működtetnek egy közoktatási koordinációs irodát.
b) A szakmai irányítást a közoktatási szakreferens végezi. c) Az iroda feladatait és alkalmazotti létszámát a társulási tanács határozza meg. (Valószínűsített alkalmazotti igény: egy főállású szakreferens, egy fő részfoglalkozású adminisztrátor, valamint a különböző szakterületeken felmerülő feladatok elvégzéséhez alkalmi foglalkoztatás lehetőségének biztosítása.) d) Az irodát célszerű a társulási központban Zircen kialakítani. e) Az iroda dolgozóival szemben az alapvető munkáltatói jogokat a társulási tanács gyakorolja, munkájuknak operatív irányítását KI VÉGZI? – soros elnök, megbizott polgármester, vagy a zirci polgármester. f)
A koordinációs iroda költségvetéséről a társulási tanács dönt.
g) A közoktatási koordinációs iroda ellátja a következő feladatokat: - A közoktatás közigazgatási feladatainak segítése - A közoktatási információs rendszer működtetése - A szakmai közösségek működésével biztosítja a pedagógiai szakmai szolgáltatási feladatok ellátását (továbbképzés, tanulmányi, kulturális és sport versenyek stb.) - A pedagógusok állandó helyettesítésének működtetését - Elkészíti a körzet éves munkaprogramját, a koordinációs iroda pénzügyi tervét, az éves munka szakmai és pénzügyi beszámolóját - Évente beszámol a társulási tanácsnak a térségben végzett munkáról - Kapcsolatok kialakítása, gondozása - Pedagógiai szakszolgálati feladatok tervezése, szervezése - Gyógypedagógiai tevékenység szervezése - Pedagógiai szakmai munkaközösségek koordinálása - Intézmények összehangolt értékelési és minőségfejlesztési tevékenységének szervezése - Érdekegyeztetés - Működteti a közoktatási információs rendszert, elkészíti és folyamatosan karbantartja a közös kistérségi tanügy igazgatási adatbázist, segíti a közoktatási információs szolgálat keretében az önkormányzatok döntés előkészítő munkáját - Tanügy igazgatási tevékenység: alapító okirat, SZMSZ, házirend, tantárgy felosztás, egyéb dokumentumok készítésének segítése, véleményezése ellenőrzések (intézményi túlórák, költségvetések) statisztika készítése
-
-
kötelező fejlesztési tervek, intézkedési tervprogramok készítése közalkalmazotti jogviszonnyal, tanulói jogviszonnyal kapcsolatos ügyekben való közreműködés pályázatok készítése, szakmai segítése (SZAK, PHARE, PEA, HEFOP), működési pályázatok készítése jogszabály változások figyelemmel kísérése, kivonatok készítése közös jegyzői, igazgatói értekezletek testületi előterjesztés előkészítése intézményvezetői pályázatok segítése, véleményezése információszolgáltatás rendszeres helyszíni, területi megbeszélések (pedagógusokkal, intézményvezetőkkel, fenntartókkal)
A tankötelezettség teljesítésével összefüggő hatósági feladatokat a telephely szerinti intézményvezető jelzései alapján a gyermek lakhelye szerinti jegyző látja el. Javaslat az intézményvezetőktől: 1.
Meg kell oldani az utazó tanulók felmerülő költségeit: bérlet vagy iskolabusz formájában
2.
Általános iskolában nem javasoljuk nagyobb számban az óraadó pedagógusok alkalmazását, mert ez a nevelő – oktató munka rovására megy.
3.
Tanulólétszám csökkenés esetén a beiskolázási körzet javaslata 7 – 8. évfolyamos tanulók esetében: Nagyesztergár:
Zircre
Olaszfalu:
Zircre vagy Nagyesztergárra
Dudar
Központként működne, ahova bejárnának a 7 – 8. évfolyamosok Bakonynánáról és Nagyesztergárról vagy Zircre a dudari tanulók
Lókut: 4.
Zircre
Oda kell figyelni az egyes iskolák specifikumaira Olaszfalu:
7 - 8. évfolyam: Gépírás szövegszerkesztés oktatási program 7 – 8. évfolyam: Biokertészet és természetvédelem
Dudar:
tanulásmódszertan
Lókut:
Német nemzetiségi nyelvet oktató program
Zirc:
német nemzetiségi nyelvoktató program 1 – 8. évfolyam rajz – vizuális program 1 – 8. évfolyam angol számítástechnika program 2 – 8. évfolyam Értelmi fogyatékos tanulók nevelése – oktatása 1 – 10. évfolyam
Nagyesztergár: óvoda 5.
német nemzetiségi nyelv program
Új szolgáltatás megjelenésének igénye: óvoda:
iskola: - logopédia
- logopédia
- fejlesztő pedagógia
- fejlesztő pedagógia
- pszichológus
- pszichológus
- gyógy tornász
- gyógytornász - könyvtáros iskolák között megosztott
társuláson belül egy fő megbízása, feladatra - szabadidő szervező - iskola jogász - tűz és munkavédelmi felelős - számítógépes rendszergazda 6.
Célszerű kialakítani egy szakértői csoportot társuláson belül, akik a szakértői feladatokat látják el a társuláson belül és azon túl is szolgáltatásként.
7.
Információ áramlás formái: -
internet, elektromos levelezés – melyhez ki kell építeni a társuláshoz tartozó minden intézményben az internet szolgáltatást.
-
rendszeres megbeszélések – igazgatói, óvodavezetői munkaközösség havi működtetése, szakmai munkaközösségek negyedéves működtetése
-
Körlevelek
-
Személyes találkozások a koordinációs iroda vezetőjével
8.
A koordinációs iroda helyének kijelölése, megfelelő infrastruktúra kialakítása
9.
Továbbképzés koordinálása, szervezése térségi szinten
A koordinációs iroda működési költségét a társulási normatívából kell finanszírozni. az induló költséget pályázati úton kell biztosítani, melyet a 2004 – es évben a BM – től lehet igényelni (információnk szerint)
Zirc, 2004. április 3.
Összeállította: Wohlfart Zsuzsanna Vörösházi Istvánné
