ELŐTERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2011. december 19-i ülésére
Tárgy: Zirc Város Sportkoncepciója Előadó: Ottó Péter polgármester Előterjesztés tartalma: határozati javaslat Szavazás módja: egyszerű többség Az előterjesztés előkészítésében részt vett : Kelemen Gábor sportreferens, dr. Árpásy Tamás jegyző Az előterjesztés előkészítésében közreműködnek: Emberi Erőforrás Bizottság
Láttam:
dr. Árpásy Tamás jegyző
2
Tisztelt Képviselő- testület! Az önkormányzatok sportban vállalt feladatait a sportról szóló 2004. évi I. törvény, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény szabályozza. A települési önkormányzatok feladatainak felsorolása tartalmazza a sport támogatását, valamint az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítését. Azonban ezek magvalósításának mértéke és mikéntje – az önkormányzatiság elveinek megfelelően – teljesen az önkormányzat döntésétől függ, melyek összhangban vannak még olyan dokumentumokkal, mint az Európai Sport Charta, a 65/2007. (VI.27.) OGY határozat a Sport XXI. Nemzeti Sportstratégiájáról, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény. A sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Sporttörvény) 55. § (1) bekezdése szerint, a települési önkormányzat - figyelemmel a sportkoncepciójára a. meghatározza a helyi sportfejlesztési koncepciót és gondoskodik annak megvalósításáról, b. az a.) pontban foglalt célkitűzéseivel összhangban együttműködik a helyi sportszervezetekkel, sportszövetségekkel, c. fenntartja és működteti a tulajdonát képező sportlétesítményeket, d. megteremti az önkormányzati iskolai testnevelés és sporttevékenység gyakorlásának feltételeit. A sporttörvény 55. § (2) bekezdése szerint a helyi önkormányzat az (1) bekezdésben foglaltakon kívül – a közoktatási törvényben meghatározottak szerint – biztosítja az önkormányzati iskolai sportkörök működéséhez szükséges feltételeket. A Sporttörvény az önkormányzati törvénnyel összhangban határozza meg az önkormányzatok feladatés hatásköreit. Összességében mind az önkormányzati törvénynek, mind a Sporttörvénynek célja, hogy az önkormányzatok teherbíró képességének és a helyi kívánalmaknak megfelelően lássa el feladatait, szabad kezet kapva a megvalósítás mikéntjében.
Kérem a Képviselő-testületet az előterjesztés megtárgyalására és a határozati javaslat elfogadására. Zirc, 2011. december 9. Ottó Péter polgármester
Határozati javaslat: A Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének …/2011. (...) Kt. határozata Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete Zirc Város Sportkoncepcióját a jelen előterjesztés mellékletében foglaltak szerint jóváhagyja. Felelős: Ottó Péter polgármester Határidő: azonnal
„Egy sportcsapat a társadalom kicsinyített képe”
Zirc Város Sportkoncepciója Készítette:
Kelemen Gábor SAJTÓ- ÉS SPORTREFERENS
Zirc Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala
Zirc, 2011. december
1
I. Alapelvek, amelyek figyelembe vételével kell felépülnie a koncepciónak Zirc város önkormányzata (a továbbiakban Önkormányzat) a testnevelés és sport feltételeinek szabályozása során arra törekszik, hogy biztosítsa a közigazgatási területén lakó állampolgárok jogát a Magyar Köztársaság Alkotmányában emberi alapjogként rögzített rendszeres testedzéshez. „A testkultúra az egyetemes kultúra része, az egészségvédelem fontos eszköze, a szabadidő eltöltésének társadalmilag is hasznos módja. A testnevelés és a sport jelentős szerepet tölt be az ifjúság erkölcsi-fizikai nevelésében, a személyiség formálásában.” /Sporttörvény, 2004. évi I. törvény/ Az Önkormányzat lehetőségeihez mérten mindent elkövet, hogy városunk állampolgárai e jogukat minél szélesebb körben gyakorolhassák. A testnevelés és a sport az Önkormányzat által közszolgáltatásként működtetett humánszolgáltatási rendszer része, annak a többi alrendszerrel (oktatás, közművelődés, stb.) egyenrangú eleme. Az Önkormányzat a sport fejlesztésének és támogatásának hatékonysága és koordinációja érdekében figyelembe veszi az oktatás, az egészségügy, a szociális, városfejlesztési, környezetvédelmi, közművelődési és más szabadidős ágazatokat, valamint biztosítja a sport integráns helyét a társadalmi kultúra fejlődésében. Az Önkormányzat sportcéljai elérése érdekében a sportélet koordinálását, szervezését, támogatását, valamint a sportlétesítmények működtetését és rendelkezésre bocsátást vállalja fel, tudomásul véve, hogy e vállalásával közvetlenül nem, csak indirekt módon van lehetősége beavatkozni a sportélet irányításába. A testnevelés és sport részterületei – óvodai és iskolai testnevelés, verseny- és látványsport, lakossági szabadidősport, fogyatékosok sportja – egymással összefüggő, kölcsönhatásban lévő egészet képeznek, egyik terület fejlesztése sem indokolt a másik rovására. Az Önkormányzat sporttal kapcsolatos tevékenységében nem lehet elkötelezett egyetlen vallás, világnézet vagy politikai irányzat mellett sem. A testnevelés és sport gyakorlása során tilos bármilyen hátrányos megkülönböztetés, e koncepcióban rögzített jogok megilletnek minden személyt; nem, kor, vallás, politikai, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyon, születési és egyéb különbségtétel nélkül. A 2004. évi sporttörvény felsorolja az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatait. Ennek megfelelően a települései önkormányzat a) meghatározza a helyi sportfejlesztési koncepciót, és gondoskodik annak megvalósításáról, b) az a) pontban foglalt célkitűzéseivel összhangban együttműködik a helyi sportszervezetekkel, sportszövetségekkel, c) fenntartja és működteti a tulajdonát képező sportlétesítményeket, d) megteremti az önkormányzati iskolai testnevelés és sporttevékenység gyakorlásának feltételeit. A helyi önkormányzat biztosítja továbbá a fenntartásában működő iskolák sportköreinek működéséhez szükséges feltételeket.
II. A sport egyes területei a városban 1. Nevelési és oktatási intézmények 1. 1. Óvodai testnevelés
2 Az óvoda az a hely, ahol a gyermek először találkozik intézményi keretek között testneveléssel, az óvodában eltöltött néhány év nagyon fontos a motoros képességek kialakulásához. Meghatározó szerepe van az óvodának abban, hogy a gyerekek milyen érdeklődést mutatnak a későbbiekben a mozgáskultúra irányába. Ezt segíthetik elő a játékos sportnapok, vagy a minden évben megrendezésre kerülő „Megyefutás”. A mozgalom színes szalagokkal ellátott kopjafája pozitív élményt jelenthet az óvodások számára, ezért fontos, hogy az intézmény – ha csak egy pálya körüli kör erejéig is – csatlakozzon ehhez a rendezvényhez. Nevelő hatásúak lehetnek a futáshoz kötött előadáson elhangzó gondolatok, amelyek rendre a mozgás fontosságára hívják fel a figyelmet. Tornaszobával, szabadtéri játékokkal rendelkezik az intézmény, amely – legalábbis az új épület – a testnevelés, sport szempontjából szerencsés helyen található, a sporttelep mellett. Az eddigi gyakorlatnak megfelelően folytatniuk kell a nevelőknek a kerékpározás, úszás jótékony hatására való nevelést, a közlekedési ismeretek oktatására bevezetett programot. Megfelelő kommunikációval – amihez a sportreferens beavatkozása is szükséges – komoly eredményeket lehet elérni. Bizonyos eszközökkel – pl. láthatósági mellény – kedvet lehet adni a gyerekeknek. Az óvodai időszakban kell kiszűrni a tartáshibákat, évente meg kell szervezni a sportnapot, akár a gyereknappal egybekötve. Az Önkormányzatnak biztosítania kell az eszközöket az intézményi sportfeladatok ellátásához.
1. 2. Iskolai testnevelés, diáksport Minden gyerek számára kötelező a közoktatásban való részvétel, ennek megfelelően a testnevelési órák látogatása. Mai informatikaorientált világunkban különösen fontos, hogy a diákok minél több időt töltsenek a testneveléssel, lehetőség szerint növelni kell a tornaórák számát. Jelentős szerepe van a testnevelésnek a szellemi fáradtság kompenzálásában, az pedig a pedagógusok feladata, hogy összehangolják a szellemi és fizikai terhelést. Az Önkormányzatnak folyamatosan el kell látnia az iskolát a testnevelést szolgáló eszközökkel, amelyek állapotát évente szükséges felülvizsgálni. Meg kell oldani a gyógytestnevelést, működtetni kell a diáksportköröket. Tárgyi jutalmakkal ösztönözni kell a versenyeken résztvevő gyerekeket az újbóli részvételre, erősíteni kell bennük a versenyszellemet, az iskolai hírnév fontosságát. Az iskolai diáksportkörök fő célja, hogy a kötelező testedzés mellett kielégítsék a tanulók mozgásigényét, figyelembe véve képességeiket, igényeiket. Az iskolákban működő sportkörök lehetőséget kell, hogy nyújtsanak a minőségi, teljesítményorientált sporttevékenységhez, amellyel a későbbiekben az élsport területén való eredményes részvételhez teremtik meg az alapokat tanítványaik számára. Szerencsére nem kell a szomszédba mennünk eredményekért, diáksport terén is vannak sikerek, a városban működő sportegyesületek némelyike országos, nemzetközi hírnévre tett szert. Kiemelkedő sportolóink tartsanak előadást a diákok számára „Én is ezeket a padokat koptattam!” címmel. Az előadás látogatását a gyerekek számára kötelezővé kell tenniük a pedagógusoknak. A sportolók élménybeszámolót tartanának az iskolásoknak, a rendezvényre elhozott trófeákkal, érmekkel prezentálva addigi eredményes pályafutásukat. Bár vannak átfedések az egyesületben sportoló gyerekek és a diákolimpiákon iskolai színekben rendszeresen résztvevő gyereksportolók között, nem mindenki tagja a különböző kluboknak, ezért meg kell vizsgálni a jól sportoló diákok méltányolásának lehetőségét. Az iskolák közötti versenyrendszert tovább kell folytatni, az ehhez szükséges létesítményfejlesztéseket el kell végezni. Az iskolában folytatni kell a futásra, kerékpározásra, úszásra való nevelést, az eddiginél is nagyobb létszámban kell csatlakozni a városunkat érintő
3 futásokhoz. Fontos, hogy a sporttal kapcsolatos ünnepségekről egy kis ajándékkal térjenek haza a gyerekek, legyen az csak egy szem cukorka. A 16/2004. (V. 18.) OM-GYISM együttes rendelet alapján az iskolai sportkör szakmai programját minden évben el kell készíteni, melyet az iskola munkatervének részeként kell elfogadni. Az iskolai sportkör foglalkozásait a nem kötelező tanórai foglalkozások terhére kell szervezni. A Kt 52. paragrafusának 7. bekezdése alapján számított nem kötelező tanórai foglalkozásokra álló időkeret legalább húsz százalékát köteles biztosítani. ¾ A tanuló részvétele a tanórán kívüli tevékenységeken önkéntes. ¾ A sportköri foglalkozásokra tanév elején az erre a célra rendszeresített jelentkezési lapon kell jelentkezni, melyhez a szülőnek hozzá kell járulnia. ¾ A tagság egy évre szól, felvétel esetén részvétele kötelező. ¾ Az iskola valamennyi tanulója sportköri tag, a sportfoglalkozásokon rész vehetnek az önkéntes tagsági díj befizetésével. A zirci iskolában a sportfoglalkozásokra rendelkezésre álló időkeret az alsó tagozatban 44, a felső tagozatban 116 óra, és 15 óra jut gyógypedagógiára. Sajnos a létesítményhelyzet nem kielégítő az iskolai sport területén. Az „F” épület tornaterme az épülettel együtt elavult, az „A” épület tornatermében szükség lenne parkettacserére. Erre a célra benyújtásra került pályázat, de az sajnos eredménytelennek bizonyult. Keresni kell az újabb forráslehetőségeket az elengedhetetlen fejlesztés megvalósulására, hiszen az is befolyásolhatja a gyerekek sport iránti kedvét, hogy milyen körülmények között végzik ezt a tevékenységet.
2. Sportegyesületek Ha sportegyesületekről beszélünk, akkor a város sportéletének legfontosabb szereplőiről beszélünk. Számtalan példát lehetne arra felhozni, hogy a sport képes volt felemelni nem jól működő társadalmakat, hírnevet szerezni olyan településeknek, amelyekről azelőtt nem is hallottunk. Városunknak nem a sport által kellett hírnevet szereznie természeti adottságainak, történelmi múltjának köszönhetően, de a sport – azon belül is a versenysport – még tovább növelte, s növeli is folyamatosan hírnevünket. Tizennégy sportegyesület, sportközösség van Zircen, ez a szám nagyjából arányban van a településnagysággal. Az Önkormányzat és a sportegyesületek egymáshoz való viszonyukban különleges jogi helyzetben vannak. Az Önkormányzatnak az egyesületek felett nincs közvetlen irányítási, rendelkezési joga és hatósági feladattal, jogkörrel sem rendelkezik. Az Önkormányzat a vele együttműködő sportegyesületek részére megállapodás szerint biztosítja a tulajdonában lévő, általa fenntartott létesítmények használatát. Ezen túlmenően támogatja a testnevelési és sportcéljaival összhangban tevékenykedő, a testnevelési és sportfeladatok ellátásából részt vállaló egyesületek sportszakmai fejlődését is. A támogatás mértékének megítélésekor figyelembe kell venni többek között a versenynaptárat, a taglétszámot, a sportág helyi népszerűségét, az eredményességet, de elsődlegesen az utánpótlás-nevelést. A sportegyesületek legkiemelkedőbb sportolóit – az egyesületek vezetőinek szakvéleménye és lakossági javaslatok alapján – évente el kell ismerni ünnepélyes keretek között történő díjazással.
III. Versenysport Zircen öt olyan sportegyesület működik, amely versenynaptárral rendelkezik:
4
• • • • •
Labdarúgás Cselgáncs Kézilabda Lövészet Darts Az öt versenysportág szereplése lokalitás szempontjából: Nemzetközi eredményeket is produkálnak: - cselgáncs, darts Országos eredményeket produkálnak: - lövészet Megyei szinten versenyeznek: - labdarúgás, kézilabda
Már az a tény, hogy ezek a sportágak működnek, óriási pluszt jelent a városnak. A túrázós sportegyesületek léte a táj természeti adottságaiból következően evidensnek is tűnhet, fent felsorolt sportágak azonban nem zirci sajátosságok, az ország bármely helyén működhetnek hasonló sportegyesületek. A városnak nagyon meg kell becsülnie őket, ugyanakkor esetleges megszűnésükön nem lehetne csodálkozni, amire sajnos – egy-két egyesület esetében – mutatkoznak is jelek. Ezek a klubok ugyanis önfenntartóak, az Önkormányzat részéről jelképes, inkább csak erkölcsi támogatásban részesülnek, szponzorálásuk is minimális. A vezetők egyszemélyben a szponzorok is, a sportolók pedig havonta – a sporttörvényben és a klub alapszabályában leírtaknak megfelelően – tagdíjat fizetnek. Annak ellenére, hogy egy kisvárosban működnek, ahol, illetve amelynek környékén inkább csak kisvállalkozások léteznek, tehát komoly támogatóra nem számíthatnak, fiatal sportolóink időnként Szlovákiában küzdenek a tatamin, Ausztriában próbálnak célba találni kisnyilakkal. Lövészeink olyan nagyvárosokkal mérik össze erejüket rendre eredményesen, mint Baja, Balatonfüred, Ajka. A diákolimpiákon szintén felveszik a versenyt sportolóink a „nagyokkal”. A megyei szinten működő sportegyesületeink sem szenvednek hiányt eredményekben, kézilabdában és labdarúgásban is dobogó-közeli helyeken vagyunk. A Football Club Zirc akár két önálló egyesületként is működhetne, hiszen nem kötelező jelleggel működtet az adott osztályban kötelező felnőtt, ifjúsági (U19) és serdülő (U16) csapatok mellett egy kisebb utánpótlásbázist, ahol a gyerekeknek óvodáskortól tizenhárom éves korig nyílik lehetőségük labdarúgásra. Megismerkednek az alapokkal, szakképzett zirci és környékbeli edzőknek köszönhetően Zircen is elsajátíthatják a legfontosabb ismérveket, az iskola után másodlagos pedagógiai nevelésben részesülnek. A versenysport-egyesületek a szabadidő értelmes és hasznos eltöltéséhez is hozzájárulnak, de elsődlegesen nem ezzel a céllal jöttek létre, a versengés, a küzdőszellem motiválja őket. A labdarúgást leszámítva a sportegyesületek tevékenységüket – a sportágak jellegéből fakadóan – fedett helyen végzik, bár a lövészklubnak szüksége lenne egy szabadtéri lőtérre. Míg a futballklub esetében az Önkormányzat a létesítményhelyzetet a sporttelep üzemeltetési támogatásával teljes mértékben megoldja, a Kézilabda Sportegyesület helyzetét nem tudja orvosolni. A kézilabda bajnokság ugyanis fedett helyen zajlik, márpedig Zircen nincs szabványméretű tornaterem, sportcsarnok. Hazai mérkőzéseiket kénytelenek aszfalton játszani, a sorsolást az időjárás alakulásától teszik függővé. A judósok szintén teremben
5 gyakorolják tevékenységüket, náluk évente egy alkalommal jelent problémát a rendelkezésre álló tornaterem mérete, de az éppen Zirc város legnagyobb sportrendezvénye. A városi kupa több száz résztvevőjét nem tudják méltóképpen fogadni. A helyzet szerencsére annyira még nem elkeserítő, hogy bármelyik egyesületnek is idegen környezetben kellene megrendeznie hazai versenyeit. Ugyanakkor az Önkormányzatnak – ha csak gondolat szintjén is – szerepelnie kell a tervei között egy sportcsarnok építésének. Ez nyilván csak pályázati úton lenne elérhető cél, de úgy gondolom, az az önkormányzat, amely több komoly beruházást is végrehajtott a városban az elmúlt időszakban, nem lehet esélytelen sportlétesítmény-fejlesztés terén sem. A lövészek és dartosok az ifjúsági és közösségi házban végzik tevékenységüket. A versenytér – bár hagy némi kívánnivalót maga után – megfelel a követelményeknek, a ház tágassága, klubszerűsége pedig kiváló infrastrukturális környezetet biztosít a különféle versenyekhez.
IV. Szabadidősport Míg a versenysport egyesületi keretek között történik, szabadidősport esetében nem, vagy nem csak sportegyesületekről beszélhetünk. A szabadidősport terepei: ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾
Turistautak Lovas-pálya Strandröplabda-pálya Horgásztavak Golfpálya Iskolák tornatermei és szabadtéri sportpályái Teniszpálya A sporttelep salakos futópályája Ifjúsági Ház
•
A város jövőbeni tervei között szerepel még kerékpárút kiépítése
A szabadidősport terepeinek nagy része klubok, civil szervezetek kezelésében van, ezért a szabadidő eltöltésének bizonyos módjai egyesületi tagságot kívánnak meg. A Bakony természeti adottságaiból kifolyólag élénk túrázó mozgalom folyik a városban, a turistautak egy 1938-ban emelt emlék, a 0 kilométerkőtől futnak ki. Az Önkormányzat tervei között szerepel gyalogos, kerékpáros, lovas-útvonalak kijelölése, térképen való ábrázolása. A turistautakat évente ezrek veszik igénybe, így a helyi társadalom tagjai és az ország különböző részéből érkezők. A városi sporttelep futópályáján rendszeresen mintegy 20-25 kocogó található. A sportpályát – a helyi labdarúgócsapaton kívül – óvodás- és iskoláskorúak szervezetten veszik igénybe. Az iskolák termei szeptembertől április közepéig szinte teljes kihasználtsággal működnek. Délután az iskolai tanulók sportköri órákon, este átlagban 15-20 fős társaságok használják a létesítményeket. A téli időszakban jellemző a teremlabdarúgótornák szervezése. Itt fontosnak tartom feléleszteni a kihalt emlékkupákat, amelyekkel köreinkből lényegesen korán eltávozó sporttársainkra emlékezünk. Az ifjúsági és közösségi házban lehetőség van asztaliteniszezésre. Működik olyan egyesület is, amely ezt a sportágat karolja fel, a Zirci Szabadidősport Egyesület (ZISZE). A strandröplabda-pálya kihasználtsága alkalmi, amint nyári időszakban huszonnégy órás
6 röplabdaversenyek szervezésével lehetne változtatni. A két horgásztó kihasználása szintén alkalmi, a Zirci Sporthorgász Egyesület tagjai rendszeresen töltik szabadidejüket a tóparton, évente verseny kiírásával hódolnak szenvedélyüknek. A gimnázium szomszédságában található teniszpályát is inkább a klubtagok (Zirci Teniszklub Sportegyesület) veszik igénybe. A lovas-pályán – amely a régi homokos labdarúgó-edzőpályából lett kialakítva – gyakorta látni ugratókat. A Bakonyban nagy népszerűségnek örvendő lovas-kultúra legnagyobb fóruma a Bakonyi Betyárnapok, amelynek évről évre programjai között szerepelnek a Bakonyi Lovas Klub által rendezett fogathajtó és ügyességi sportversenyek. A gimnázium tornaterméhez leginkább a kosárlabda – mint hobbisport – kötődik. Új sportág is felütötte fejét Zirc peremvidékén, a golf. A Forest Hills Golf & Country Club szarvaskúti létesítménye nemzetközi szinten is megállja a helyét, külföldről hívott oktatókkal elérhető áron szeretnék megismertetni a zircieket – a felnőtteket és az ifjúságot egyaránt – a nagy tradíciókkal rendelkező sportággal. A golfpálya közel harminc hektáron, csodálatos környezetben került kialakításra. A közeljövőben el kell érni, hogy ne csak a klubok, civil szervezetek kínáljanak fel szabadidő-eltöltési lehetőségeket a lakosságnak, hanem az Önkormányzat is. Ezt pedig rendezvények szervezésével, egész éves rendezvénynaptár megalkotásával lehet elérni. A két sportág, vagy mozgási lehetőség, ami köré érdemes lehet programokat szervezni az Önkormányzatnak: futás, kerékpározás A két sportághoz, vagy mozgási lehetőséghez kötődő tervezett programok, amelyek beépítésre kerülhetnek az önkormányzati rendezvénynaptárba: futás – tájfutó versenyek a Pintérhegyi Parkerdőben; játékos váltófutás családoknak, közösségeknek, akár vállalkozásoknak is a sportpálya körül; „Fut A Város” akció; teljesítményversenyek egy kijelölt szakaszon, Erdőalja környékén; biatlon (futás- és kerékpározás) vagy triatlon (futás, kerékpározás, úszás) verseny inkább gyerekeknek a mindenkori helyi úszási lehetőségek figyelembevételével kerékpározás – amatőr és profi versenyek: teljesítménytúrák a Bakonyban zirci rajt- és célállomással; esti lámpafényes futamok, úgynevezett kritériumversenyek a városban; biatlon vagy triatlon verseny inkább gyerekeknek Városunknak van amatőr triatlonversenyzője és profi kerékpárversenyzője, akik felajánlották a programok propagálását, tapasztalataikkal segítik a versenyszervezést. Maguk is tarthatnak előadásokat óvodásoknak, iskolásoknak a futás, kerékpározás, úszás fontosságáról, de kapcsolatrendszerük révén vendégelőadókat is hozhatnak Zircre. Eddig nem tudtuk kihasználni azt a ziccert, hogy van egy Pintérhegyi Parkerdőnk és működik a városban egy olyan cég, amely tájfutó egyesületet karol át. 2012-ben mindenképpen elő kell lépnie Zircnek a tájékozódási futóverseny házigazdájává, s szorgalmazni kell a jövőben – a tapasztalatok tükrében –, hogy városunk újra és újra helyet adjon a versenynek. Ezeket a sportágakat nem csak végezni, nézni is élmény. Tehát ha a lakosság kevésbé aktivizálja magát a részvételre, a szórakozási lehetőség akkor is adva van. A cél megvalósítása érdekében be kell vonni szervezési oldalon a civil szervezeteket, esetleg
7 alapítványokat, a financiális oldalon pedig az Önkormányzat nehéz gazdasági helyzetére való tekintettel a vállalkozásokat. A „Fut A Város” akciót minden évben kétszer kellene megszervezni. Amerikában természetes dolog a futás, azt nézik meg az emberek, aki nem kocog reggelente a parkban. Nálunk ennek a fordítottja jellemző: egy városban futó ember az érdeklődés középpontjába kerül. Ennek megváltoztatására kell tenni egy kísérletet, mert a futás hozzásegít az egészségmegőrzéshez, a szellemi frissességhez, a jó közérzethez, és egy közelmúltban Zircen járt neves sportolótól tudjuk, hogy „a legjobb inzulin”. Az önkéntes futócsapat – amelybe a népszerűsítés érdekében fontos lenne beszervezni orvosokat is – a helyi médiában jó előre meghirdetett útvonal- és időterv szerint körbefutná a várost, eljutna minden utcába, közbe, térre, s a lakosoknak lehetőségük nyílna a csatlakozásra. A művészeti szakközépiskolások által elkészítendő logó, vagy a futópóló feliratozása segíthetne az üzenet eljuttatásában, mire jó a futás. Nem csak sporttevékenység végzésére kerülne sor, hanem ezen keresztül egy közösség is kiépülhetne. A futócsapat aktivizálhatná magát különböző történelmi évfordulókkor és megemlékezésekkor, például fáklya futólépésben történő körbehordásával, bányásznapokkor kobak viselésével. A „Zirci Szuperbajnok” című sportvetélkedő az egész lakosságát megmozgathatná, de függvénye a tornaterem-fejlesztési lehetőségeknek.
V. A sportegyesületek támogatása Az Önkormányzat sportegyesületeknek.
nem
fenntartója,
csak
támogatója
a
városban
működő
Háromfajta lehetőség kínálkozik a támogatásra: •
az Önkormányzat tulajdonában lévő létesítmények rendelkezésre bocsátása, esetleg üzemeltetési támogatása
•
forrás biztosítása a működéshez pályázati úton
•
a kiemelkedő sportolók elismerése díjakkal
1. Létesítmény Az Önkormányzat a tulajdonában lévő létesítmények használatát biztosítja a sportegyesületek, iskolai sportkörök számára. Lehetősége szerint az éves költségvetésben megtervezett pénzügyi fedezettel gondoskodik fenntartásukról, állagmegóvásukról. Szükség esetén a Képviselő-testület tárgyalja a fejlesztésekre, üzemeltetési támogatásokra beadott kérelmeket. Ha nem áll rendelkezésre forrás, pályázati úton kell kísérletet tenni a probléma megoldására.
2. Pénzügyi támogatás A dudari szénbánya több évtizeden át támogatta a zirci sportéletet, jelenleg nincs a városban vagy környékén olyan vállalkozás, amely képes lenne átfogni egy-egy sportegyesületet. Az önkormányzati sporttámogatás pályázat formájában történik, amely az utolsó harmadévben kerül kiírásra. A Képviselő-testület céltartalékból szabadítja fel az összeget. Ez
8 évek óta 500 000 forint, s nincs reális esély az emelkedésre. A sporttámogatásra csak azok pályázhatnak, akik eleget tesznek az adatszolgáltatási kötelezettségnek, és el tudnak számolni a támogatásról. A támogatás elbírálásának szempontjai: ¾ Utánpótlás-nevelés ¾ Versenynaptár (utazás) ¾ Taglétszám ¾ A sportág helyi népszerűsége ¾ Eredményesség ¾ Szakképzett edzők száma ¾ Az elvégzett munka szakmai színvonala A pályázati támogatásból részesülhetnek nem zirci székhelyű sportegyesületek zirci lakosú sportolói is, abban az esetben, ha az általuk űzött sportágnak nincs meg városunkban az egyesületi képviselete. Külön űrlapon pályázhatnak a zirci székhelyű sportegyesületek és a nem zirci székhelyű sportegyesületek leigazolt versenyzői.
3. Tárgyi juttatás Az Önkormányzat – szakmai vélemények, javaslatok alapján – minden évben elismeri a város legkiemelkedőbben teljesítő sportolóit. A kiírás felülvizsgálatra került, és 2011 októberétől a Képviselő-testület 28/2011.(X.25.) határozata értelmében a kitüntetésekről szóló önkormányzati rendelet szabályozza. A kategóriák számának csökkentése nagyobb presztízst tulajdonít a díjnak, a „Zirc Város Sportjáért” elnevezés pedig átfedi azokat a kategóriákat, amelyekben a díj odaítélhető. A felnőtt, ifjúsági, serdülő-gyermek sportolók mellett jelöléseket lehet tenni az adott évben legjobban teljesítő sportegyesületre, és életműdíjra. Különdíjban azokat a sportolókat lehet részesíteni, akik zirci lakosok, kiemelkedő eredményeket produkálnak, de az adott sportág egyesületi hátterének hiányában nem zirci székhelyű egyesületben versenyeznek. A sportolókat javaslattételi felhívás útján lehet jelölni a díjra, amely meghirdetésre kerül a www.zirc.hu városi honlapon és a Stúdió KB–Képújságban. Sportegyesületek, magánszemélyek és intézmények tehetnek javaslatot. Városi nyomtatott sajtó hiányában fennáll a veszélye, hogy a lakosság nem értesül a sporteredményekről, tehát nem állnak rendelkezésére megfelelő adatok a javaslat megtételéhez. A zirci internetes felületeken beindított Zirci Telesport című összeállítás részletesen beszámol a versenyeredményekről. A 2012. évtől gondoskodni kell ennek bizonyos példányszámú kinyomtatásáról. A pénzügyi lehetőségek korlátozottak, így arra nincs lehetőség, hogy a sporthíreket eljuttassuk minden egyes háztartásba, de ha a város frekventáltabb helyeire kihelyezünk néhány példányt belőle, már többet tettünk annak érdekében, hogy a lakosságot javaslattételre ösztönözzük. A díj odaítéléséről a Képviselő-testület dönt áprilisi ülésén. A díjak átadására az ezt követő második héten kerül sor a Városházán. A tárgyi jutalom minden kategóriában díjazott számára egyforma. A díjak megvásárlására rendelkezésre álló viszonylag alacsony összeget színvonalas, maradandó emléket nyújtó ünnepség megszervezésével lehet kompenzálni. Javaslom a koncepció szerint megvalósítani Zirc város legnagyobb sportrendezvényének, a Zirc Városi Judo Kupának a támogatását az I., II., III., de legalább az I. helyezett csapatnak járó díj megvásárlásával. Tekintettel arra, hogy – bár a Vincze Judo Club szervezi és finanszírozza az eseményt –, a verseny nevében a város neve szerepel. Az első helyezettnek járó díj lehetne például egy Hoffer Ildikó által elkészített kerámia, ami – tekintettel a verseny nemzetközi szintjére – távolra is elrepítheti Zirc „kézműves-arcát”.
9
VI. A város sportéletét irányító szakmai, tanácsadói háttér A sportügyek hivatali intézését egy erre kijelölt felelős személy látja el. A sportreferens: - kapcsolatban áll a felsőbb sportszervekkel, a helyi sportegyesületekkel, sportszervezetekkel, sportközösségekkel, civil szervezetekkel, nevelési és oktatási intézményekkel, a városi televízióval és a megyei sajtóval; - közreműködik a sporttal kapcsolatos rendeletek megalkotásában; - kiírja a sportegyesületek, sportszervezetek, sportközösségek támogatását célzó pályázatot és a „Zirc Város Sportjáért” javaslattételi felhívást; - felkínálja segítségét az egyesületi sportrendezvények megszervezéséhez; - rendezvénynaptárat állít össze, és alkalmazza azt; - sportszakmai hátteret ad a Képviselő-testületnek és az Emberi Erőforrás Bizottságnak a döntések meghozatalához - alábbiak függvényében végrehajtja a sportkoncepciót.
VII. A sportkoncepció megvalósítása A koncepcióban foglaltak valóra váltása az Önkormányzat mindenkori gazdasági helyzetének függvénye, tehát az éves költségvetési terv a „foglár”, a sporttal kapcsolatos tervek a „foglyok”.
