ELŐTERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2009. július 30-i rendkívüli ülésére
Tárgy: A Benedek Elek Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde Szervezeti és Működési Szabályzatának jóváhagyása Előadó: Igmándyné Hebling Gabriella intézményvezető Előterjesztés tartalma: határozati javaslat Szavazás módja: egyszerű többség Az előterjesztés előkészítésében részt vett: Igmándyné Hebling Gabriella intézményvezető Az előterjesztés előkészítésében közreműködnek: Ügyrendi, Helyi Közéleti, Kistérségi és Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága; Oktatási, Kulturális és Ifjúsági Bizottság
Láttam:
dr. Árpásy Tamás jegyző
Tisztelt Képviselő-testület! Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a 2009. június 29-ei ülésén tárgyalta a Benedek Elek Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde Szervezeti és Működési Szabályzatának jóváhagyása című előterjesztést. A képviselő-testület az előterjesztés tárgyalását levette a napirendről azzal, hogy az Óvodatársulásban résztvevő önkormányzatok véleményének kikérése nem történt meg. A társulásban résztvevő önkormányzatok részéről vélemény a szabályzattal kapcsolatosan határidőre nem érkezett be, ezért kérem Tisztelt Képviselő-testületet a Benedek Elek Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde Szervezeti és Működési Szabályzatának jóváhagyására. Zirc, 2009. július 20. Igmándyné Hebling Gabriella intézményvezető
Határozati javaslat ……/2009. (……….. ) Kt számú határozat 1./ Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a Benedek Elek Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítását az előterjesztés mellékletében foglaltak alapján jóváhagyja. 2./ A képviselő-testület utasítja a Benedek Elek Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde intézményvezetőjét, hogy a módosított Szervezeti és Működési Szabályzatot hozza nyilvánosságra. Felelős: 1./ pont esetében: Ottó Péter polgármester 2./ pont esetében: Igmándyné Hebling Gabriella intézményvezető Határidő: 1./ pont esetében: azonnal 2./ pont esetében: 2009. augusztus 01.
Szervezeti és Működési Szabályzata
Hatálybalépés: 2009. augusztus 1.
2009
A Szervezeti és Működési Szabályzatot Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete A Kt. számú határozatával jóváhagyta. Zirc, 2009. …………………………………… fenntartó
Tartalomjegyzék Bevezetés ................................................................................................................................ 3 I. rész .................................................................................................................................. 4 Intézményi alapadatok.......................................................................................................... 4 Intézményi azonosítók.............................................................................................................. 4 1. Ellátandó alaptevékenységek ................................................................................................ 4 2. Gazdálkodással összefüggő jogosítványok.............................................................................. 5 3. Felügyeleti szerv .................................................................................................................. 6 8. Az intézmény nevelési funkciójával kapcsolatos előírások:....................................................... 6 9. Az intézmény megszüntetése: ............................................................................................... 6 11. Vállalkozási feladatok, tevékenységek .................................................................................. 7 12. Az intézményi feladat ellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezési jogosultság ........ 7 II. rész................................................................................................................................12 A nevelési oktatási intézményre vonatkozó szabályok ............................................................12 1. A működés rendje ...............................................................................................................12 1.1. Általános szabályok ..........................................................................................................12 1.2. Napirend..........................................................................................................................13 1.3. A nyitva tartás rendje: ......................................................................................................13 1.4. A vezetők intézményben tartózkodásának rendje................................................................13 2. A vezetők közötti feladatmegosztás ......................................................................................13 3. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje 14 4. A vezetők és a szervezeti egységek közötti, valamint a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje. ...................................................................................................................................14 5. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával14 6. A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje ................................................15 7. Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezés ...............................15 8. A fakultatív hit és vallásoktatás időpontját és helyét biztosító eljárás rendje...........................15 9. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje ........................................................................15 9.1. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének fogalma, célja ....................................................15 9.2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények .....................15 9.3. A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak............................................................16 9.4. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái ...............................................................16 10. A külső kapcsolatok rendszere, a kapcsolattartás formája és módja .....................................16 11. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok ...18 12. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje ........................................................18 13. Az intézményi védő, óvó előírások ......................................................................................18 13.1. A gyermekvédelmi feladatok ellátásának rendje................................................................18 13.2. Általános előírások..........................................................................................................19 13.3. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok........................................19 13.4. A gyermekbalesetek esetén ellátandó feladatok................................................................19 14. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők ................................................20 15. Reklámtevékenység szabályai.............................................................................................20 16. Egyéb jogszabály által szabályozandó – de más szabályozásban nem szabályozható kérdések21 16.1. Az óvodapedagógusok, s a pedagógiai munkát segítők munkarendje, s munkavégzésükkel kapcsolatos rendelkezések .......................................................................................................21 16.2. Középületek fellobogózásának rendje...............................................................................23 16.3. Azon szabályozások, melyek az intézmény más dokumentumaiban találhatóak...................23 Érvényességi rendelkezések ..........................................................................................25 Legitimációs záradék ....................................................................................................26 Mellékletek ........................................................................................................ 27
Bevezetés
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Benedek Elek Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket, a működés ezen dokumentumban szabályozandó jogi normáit jelen Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. A SZMSZ célja, tartalma A SZMSZ célja, hogy a törvénybe foglalt jogi magatartások minél hatékonyabban érvényesüljenek a Benedek Elek Napköziotthonos Óvoda és Bölcsődében. A SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentummal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad. A Szervezeti és Működési Szabályzatának elkészítésekor az alábbi jogszabályokat kiemelten figyelembe vettük: – a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény – a nevelési - oktatási intézmények működéséről szóló hatályos 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet – az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30) korm. rendelet – a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26) kormányrendelet – a katasztrófák elleni védekezésről szóló 37/2001. (X.12) OM rendelet – 20/ 1997.(II.13.) korm. rendelet – 2007. évi CLII. Törvény a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségről Az SZMSZ személyi hatálya: Kötelező az intézmény minden határozatlan és határozott idejű, kinevezett; teljes és részmunkaidős dolgozójára; valamint az intézménnyel szerződéses jogviszonyban állókra. Az SZMSZ hatályba lépése: A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézményvezető előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el a társult Önkormányzatok, Szülői Munkaközösség és az Érdekegyeztető Fórum egyetértési, a közalkalmazotti Tanács véleményezési jogának gyakorlása mellett. A szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül kerül az előző SZMSZ. Felülvizsgálat rendje: Törvényi előírásoknak megfelelően az eljárásrendben leírtak alapján, illetve az érintettek kezdeményezésére. Felülvizsgálat módja: Az eljárásrendben érintett felek írásban kezdeményezik az intézményvezetőnél a módosítás szövegszerű benyújtásával, indoklással. Az intézmény vezetője érdemi döntést hoz és a módosító javaslat kapcsán a jogszabályban rögzítettek szerint jár el. Módosítás esetén az érintettek joggyakorlására lehetőséget kell biztosítani, a jogszerű módosítás a fenntartói jóváhagyással lép életbe. Intézkedés az SZMSZ nyilvánosságra hozatalának módjáról és elhelyezéséről: – – – –
nevelői szobák két épületben faliújság mind a két épületben tagintézményben társulás önkormányzatainál
3
I. rész Intézményi alapadatok Intézményi azonosítók Név: Rövidített név: Székhely: Telephely:
Alapító okirat száma: Alapító okirat kelte: OM azonosító: Államháztartási szakágazat: KSH azonosító: Adóalanyiság: Adószám: Bankszámlaszám: Telefon: Fax: Email:
Benedek Elek Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde BENÓB 8420 Zirc, Alkotmány u.12. 8420 Zirc, Alkotmány u. 1/C Szent Gellért Óvoda Bakonybél, Óvoda u. 6. (mint tagintézmény) Napköziotthonos Óvoda Lókút Lókút , Bem u. 75. (mint tagintézmény) Kuntich Etelka Napköziotthonos Óvoda Olaszfalu, Váci köz 2. (mint tagintézmény) 45/1995.(III.27.)Kt. 288/2005 (XI.28.) 378/2007.(XII.27.) 1995.03.27. 036822 851020 Óvodai nevelés 56944610801032219 tárgyi adómentes 15569444 – 1 - 19 Zirci Takarékszövetkezet 73900030-10012026 06 88 414 504 06 88 414 504
[email protected]
1. Ellátandó alaptevékenységek 1.1. Az ellátandó tevékenységek leírása: Az intézmény funkciója: gondozó-óvó-védő, szociális, nevelő, személyiségfejlesztő funkció. Az óvoda 3 éves kortól a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik. Az óvoda a gyermek 3 éves korától ellátja – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint - a gyermekek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat is. A gyermek abban az évben, amelyben az 5. életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától minimum napi 4 órát köteles óvodai nevelésben részt venni. Az intézmény két+2 csoportban biztosítja a német nemzetiségi nyelvoktatást, valamint biztosítja a gyermekek integrált nevelését, különös figyelemmel a sajátos nevelési igényű gyermekekre. Az óvoda biztosítja a szükséges logopédiai feladatok ellátását. Alaptevékenységén belül köteles biztosítani a fenntartó önkormányzatok területén élő 3, a tankötelezettséget elérő (6 illetve 7 éves korú) gyermekek nevelését, illetve a német nemzetiségi nyelvoktatást is. Az intézmény biztosítja a gyermekek integrált nevelését, különös figyelemmel a sajátos igényű ellátásban részesülő gyermekek ellátására. Az óvodai nevelés alaptevékenység keretein belül biztosítja a szükséges logopédiai feladatok ellátását. Alaptevékenységén belül melegítőkonyhát működtet. Az intézmény létszámkeretén belül biztosítja a 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, a Tanulási Képességeket Vizsgáló és Rehabilitációs Bizottság véleménye alapján fogyatékos gyermekek integrált gondozását-nevelését. A bölcsőde 18 hónapos kortól 3 éves korig nevelő intézmény. Az intézmény biztosítja a 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, a Tanulási Képességeket vizsgáló és Rehabilitációs Bizottság véleménye alapján fogyatékos gyermekek integrált gondozását – nevelését. 1.2. Az intézmény tevékenysége a TEÁOR szerinti megjelöléssel: TEÁOR szám: Megnevezés:
80.10 óvodai nevelés
4
1.3. Az intézmény által ellátandó feladatok szakfeladat megjelöléssel: Szakfeladat száma 55231-2 80111-5 85321-1 80112-6
Megnevezése óvodai intézményi közétkeztetés óvodai nevelés, bölcsődei ellátás sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése
1.4. Államháztartási szakágazati besorolása: - száma: 801020 - megnevezése: óvodai nevelés 1.2. Jogszabályban meghatározott közfeladata: 851020 Óvodai nevelés 1.3.Alaptevékenysége: (2009. december 31- ig) 55231-2 szakfeladat Óvodai intézményi közétkeztetés 80111-5 szakfeladat Óvodai nevelés 80112-6 szakfeladat Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése 85321-1 szakfeladat Bölcsődei ellátás (2010. január 01- től) 56291-21 szakfeladat Óvodai intézményi étkeztetés 56291-71 szakfeladat Munkahelyi étkeztetés 85100-01 szakfeladat Óvodai nevelés intézményeinek, programjainak komplex támogatása 85101-11 szakfeladat Óvodai nevelés, ellátás 85101-21 szakfeladat Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása 8560121 szakfeladat Korai fejlesztés, gondozás 85101-31 szakfeladat Nemzeti és etnikai kisebbségi óvodai nevelés, ellátás 85601-11 szakfeladat Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység 88910-11 szakfeladat Bölcsődei ellátás Kiegészítő tevékenysége: 68200-22 szakfeladat Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 75195-02 szakfeladat Intézményi étkeztetés 75195-22 szakfeladat Logopédiai feladatok 2. Gazdálkodással összefüggő jogosítványok Az intézmény jogi személy, amely vagyonával és költségvetésével részben önállóan gazdálkodik, önálló bérgazdálkodási jogkörrel. Részben önállóan gazdálkodási jogkörrel kapcsolatos további szabályok: 2.1. Az intézmény - külön megállapodásban rögzített – pénzügyi-gazdálkodási feladatainak ellátására köteles önállóan gazdálkodó költségvetési szerv: neve: Alapfokú Oktatási Intézmények Gazdasági Ellátó Szervezete székhelye: 8420 Zirc, Alkotmány u. 1/C 2.2. Az önállóan, illetve a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv közötti munkamegosztás és a felelősségvállalás rendjét az Együttműködési megállapodás tartalmazza. 2.3. Az intézmény előirányzatok feletti rendelkezési jogosultsága teljes jogkörű. 2.4. Az intézmény költségvetése – jól elkülöníthető módon – beépül az 1. pontban meghatározott önállóan gazdálkodó szerv költségvetésébe, majd az önállóan gazdálkodó szerv költségvetése a fenntartó önkormányzatok költségvetési rendeletében kerül meghatározásra. Az Együttműködési megállapodást az SZMSZ I. részéhez csatolt melléklet tartalmazza. Az intézmény besorolása: - tevékenységének jellege alapján: közszolgáltató költségvetési szerv, közintézmény - feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója alapján: önállóan működő költségvetési szerv A besorolás az intézmény szakmai és jogi önállóságát nem érinti. A pénzügyi-gazdasági feladatokat az Alapfokú Oktatási Intézmények Gazdasági Ellátó Szervezete látja el. Az intézmény költségvetése az Alapfokú Oktatási Intézmények Gazdasági Ellátó Szervezete költségvetésébe épül be.
5
Az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából az intézmény teljes jogkörrel rendelkezik.
3. Felügyeleti, irányító szerv: - neve: Zirc Városi Önkormányzat Képviselő – testülete - címe: 8420 Zirc Március 15. tér 1. 4. Alapító szerv neve: Zirc Városi Tanács 5. Fenntartói a társult önkormányzatok: - Bakonybél Községi Önkormányzat - Pénzesgyőr Községi Önkormányzat - Zirc Város Önkormányzata - Olaszfalu Községi Önkormányzat 6. Egyéb jogi-szervezési kérdések Körbélyegző, középen a Magyar Köztársaság címere „Benedek Elek Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde Zirc ” OM 036822 felirattal BÉLYEGZŐ:
7. Alapító okirat kelte, száma: 45/ 1995.(III.27.) 8. Az intézmény gondozási - nevelési funkciójával kapcsolatos előírások: A bölcsődei csoportok száma: 2 Az óvodai csoportok száma: 10+2+1+2 Az intézmény engedélyezett bölcsődei férőhelye: 20 fő Az intézménybe felvehető maximális óvodai gyermeklétszám: 310 fő 370 fő 9. Az intézmény megszüntetése: Az intézményt a jogszabály által nevesített esetekben az Alapító jogosult megszüntetni. A megszüntetésről az Alapító határozattal dönt. 10. A feladatmutatók Az intézmény által ellátott feladatoknak megfelelő feladatmutatók a következők: Szakfeladat
Megnevezése
Megnevezése
Száma
Óvodai intézményi közétkeztetés
552312
Óvodai nevelés
801115
Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése
801126
Bölcsődei ellátás
85321-1
Korai fejlesztés, gondozás Nemzeti és etnikai kisebbségi óvodai nevelés, ellátás Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység
étkezési ellátottak adagszáma/ élelmezési napok száma nevelést igénylők létszáma/ férőhelyek száma ellátottak száma igénybe vevők száma/ férőhely ellátottak száma ellátottak száma intézmény/szakszolgálati tevé-
6
kenység
11. Vállalkozási feladatok, tevékenységek Az intézmény az állami feladatok ellátása mellett vállalkozási tevékenységet nem folytat. 12. Az intézményi feladat ellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezési jogosultság: Feladatai ellátásához a társult önkormányzatok rendelkezésre bocsátják a szükséges vagyont és vagyontárgyakat. A rendelkezésre álló vagyont és vagyontárgyakat az intézmény nem jogosult elidegeníteni, illetőleg biztosítékként felhasználni. 13. Az óvoda szervezeti felépítése, struktúrája, működési rendszere Az óvoda szervezeti struktúrája:
Minőségi csoport
Óvoda intézmény vezető
Szülői Szervezet Érdekképv. fórum
Közalkalmazotti Tanács, Szakszervezet Bölcsőde
Vezető helyettes
Tagintézményveze tő k
Nevelőtestület (bázisintézmény)
Nevelőtestület ek
Pedagógiai munkát segítők
7
8
9
10
11
sorrend: Zirc, Bakonybél-Pénzesgyőr, Lókút, Olaszfalu 14. Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje: Az intézmény vezetőjét Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete nevezi ki nyilvános pályázati eljárás útján. A kinevezés előkészítése a Képviselő-testület Oktatási, Kulturális és Ifjúsági Bizottságának feladata. A pályázati eljárással kapcsolatos feladatokat Zirc Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának jegyzője látja el.
II. rész A nevelési oktatási intézményre vonatkozó szabályok 1. A működés rendje 1.1. Általános szabályok Az óvodai nevelési év rendjét az óvodai feladatterv munkaterv határozza meg, mely egy nevelési évre szóló konkrét tevékenységeket és munkafolyamatokat tartalmaz, az időpontok megjelölésével, a határidők kitűzésével, valamint a felelősök megjelölésével. A feladattervet munkatervet minden évben ismertetjük az óvodai szülői szervezet tagjaival. Az óvodai nevelési év rendjében meghatározzuk: - a nevelés nélküli munkanapok időpontját, felhasználását,
12
-
a a a a a
szünetek időtartamát, megemlékezések, a nemzeti, az óvodai ünnepek megünneplésének időpontját, nevelőtestületi értekezletek számát munkatársi értekezletek számát nyíltnapok számát
1.2. Napirend Az intézményben a napirendet úgy alakítjuk ki, hogy a szülők – a házirendben szabályozottak szerint – gyermeküket a bölcsődei, az óvodai tevékenység zavarása nélkül az intézménybe behozhassák, illetve hazavihessék. Az intézmény: - nyári zárva tartásáról legkésőbb december 15-ig, - a nevelés nélküli munkanapokról legalább 7 nappal a zárva tartást megelőzően a szülőket tájékoztatjuk. A tájékoztatás módját a házirend szabályozza. 1.3. A nyitva tartás rendje: A nyitvatartási rend értelemszerűen a munkanapokra, illetve a nevelés nélküli munkanapokra vonatkozik. A bázisintézmény naponta 11,5 órát, a bakonybéli tagintézmény naponta 9,5 órát, a lókúti tagintézmény 10 órát, az olaszfalui tagintézmény 10 órát tart nyitva, mely időtartam alatt végig fogad gyermekeket. A hivatalos ügyintézés reggel 7 órától 15 óráig tart. 6 óra 30 perctől 14 óra 30 percig tart Az intézményből a gyermeket: - a délelőtti tevékenységet követően: - ha ebédet nem igényel 11 óra 30-tól – 12 óráig, - ha ebédet igényel 12óra 30-tól – 13 óráig - délután: 15 óra 30-tól – a bázis intézményben lehetőleg 17 óráig, de legkésőbb 17 óra 30-ig, a tagintézményekben 16, illetve16 óra 30-ig kell elvinni. A gyermeket csak a gondviselő szülő, vagy annak megbízottja, (akit írásban meghatalmazott) viheti el. A gyermeket az intézménybe érkezéskor a csoportba vezetéssel át kell adni az intézményi dolgozóknak, akik átveszik a gyermek felügyeletét. (kivétel az iskolabusszal érkező gyermek, akit az intézmény dolgozója vesz át a buszkísérőtől). Az intézmény előbb szabályozott időponttól való eltérő nyitva tartására - előzetes kérelem alapján - az intézmény vezetője adhat engedélyt. (rendezvények) 1.4. A vezetők intézményben tartózkodásának rendje Az intézmény vezetője a fenntartó utasításainak figyelembe vételével kialakított munkabeosztásban végzi munkáját. Az intézmény működésével kapcsolatban biztosítjuk, hogy az óvodában a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. Ennek érdekében a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának, valamint elérhetőségének rendjét az alábbiak szerint határozom meg: Vezetői beosztás megnevezése
Az intézményben való tartózkodásának, illetve elérhetőségének rendje
vezető helyettes tagintézményvezető
reggel, illetve (6-tól) délután (17.00-ig), illetve (17,30-ig) reggel nyitástól
2. A vezetők közötti feladatmegosztás A vezető és helyettese az ellátandó feladatokat az érvényben lévő munkaköri leírásuk alapján látják el. Az intézményvezető gyakorolja a munkáltatói, az aláírási, az utalványozási jogkört. Távollétében a helyettes gyakorolja a munkáltatói, az aláírási, az utalványozási jogkört. Vagyonnyilatkozat tételre kötelezett az intézmény vezetője, valamint helyettese. A vagyonnyilatkozatot a munkáltatói jogot gyakorló felé kell megtenni. Az egyéb feladatokat az általa kiadott érvényes megbízás alapján a megbízott óvónő végzi.(1.sz. Melléklet)
13
3. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje Az óvoda vezetője az alábbiak szerint köteles gondoskodni arról, hogy ő, vagy helyettesének akadályoztatása esetén a: – vezetői, – vezető helyettesi feladatokat ellássák. Ha egyértelművé válik, hogy – az intézmény vezetője a szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása (pl. betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, tudja megtenni, a vezetői feladatokat az intézményvezetőhelyettesnek kell ellátnia; – az intézményvezető helyettese a szükséges, vezető helyettes feladatkörébe tartozó teendőket akadályoztatása (pl.: betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, nem tudja ellátni, az intézményvezető helyettesi feladatokat az 2. számú mellékletben megjelölt személynek kell ellátnia. A vezető, illetve a vezető helyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások: – a helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető, vezető helyettes helyett, – a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásában felhatalmazást kapott, – a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet. 4. A vezetők és a szervezeti egységek közötti, valamint a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje.
Óvodánk szervezeti egységei: -
szakszervezet közalkalmazotti tanács szülői szervezet minőségi kör szakmai munkaközösség nevelőtestület technikai dolgozók bölcsődei érdekképviseleti fórum
Intézményünk a 3.sz mellékletben szabályozza: – a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét és formáját – a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét 5. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése és ott tartózkodása a következők szerint történhet: Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy arra az időtartamra, amely: – a gyermek érkezéskor: a gyermek átöltöztetésére és gondozónőnek, óvónőnek felügyeletre átadására, valamint a kísérő távozására, – a gyermek távozásakor: a gyermek gondozónőtől, óvónőtől való átvételére, átöltöztetésére, valamint a távozásra szükséges, Külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben: – a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy akkor, ha nem az intézmény nyitvatartási rendjében meghatározott időben érkezik az intézménybe, valamint, – minden más személy. A külön engedélyt az óvoda valamely dolgozójától kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély, és szükség szerint egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni. Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni: – a szülőnek, gondviselőnek a szülői értekezletre való érkezéskor, illetve
14
–
a meghívottaknak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor.
6. A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje Az intézményben a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezetet hozhatnak létre. A bölcsődében Érdekképviseleti Fórumot kell létrehozni. A vezetőknek biztosítani kell, hogy a szülői szervezet: – az óvodai nevelési év rendjét annak elfogadása előtt véleményezze – a nevelési év rendjére vonatkozó dokumentumot a szülői szervezetnek úgy kell átadni, hogy legalább 7 nap rendelkezésre álljon a véleményalkotásra; – véleményt mondhasson a nevelési-oktatási intézményben a hit- és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásáról, A véleményalkotásra legalább 5 napot kell biztosítani. A szülői szervezet köteles véleményezési jogkörében eljárva írásban nyilatkozni. Az intézmény vezetőjének feladata a szülői szervezettel való együttműködés. 7. Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezés A óvodai szülőket érintő dokumentumokról (szakmai, nevelési program, minőségfejlesztési program, házirend, munkaterv) minden évben tájékoztatjuk a szülőket, s biztosítjuk a megismerés lehetőségét: – beiratkozáskor házirend átadása – csoportos szülői értekezleten. Bármely esetben a szülő tájékoztatást kérhet - időegyeztetést követően-az óvoda vezetőitől a fent felsorolt dokumentumokról, valamint az intézményt érintő bármely kérdésről. Az óvodai dokumentumok (HOP, IMIP, Házirend) bármikor hozzáférhetőek, s megtekinthetőek a kijelölt helyen. Kijelölt hely: faliújság. Az SZMSZ, az éves munkaterv egyeztetés után a vezetői irodában és nevelői szobában tekinthető meg. 8. A fakultatív hit és vallásoktatás időpontját és helyét biztosító eljárás rendje Amennyiben az egyházi szervezetek megkeresik óvodánkat azzal a céllal, hogy hit és vallásoktatást szeretnének tartani, valamint, ha ez szülői igényként is felmerül, biztosítjuk – az egyház által meghatározott (8 fő) minimum létszám esetén – hogy a gyermekek a délutáni órákban az oktatáson részt vehessenek. 9. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje 9.1. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének fogalma, célja A pedagógiai munka belső ellenőrzése a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése. Az ellenőrzés célja másrészről a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása. 9.2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények: – fogja át a pedagógiai munka egészét, – segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását, – az ismeretszerzési tevékenységekkel szemben támasztott követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére, – támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb ellátását, – a szülői szervezet észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse a nevelés-oktatás valamennyi szereplőjének megfelelő pedagógiai módszer megtalálását, – biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát, – támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását, – hatékonyan működjék megelőző szerepe.
15
9.3. A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak A pedagógiai munka belső ellenőrzésére elsősorban, általános jogkörben jogosult: a) az intézmény vezetője, b) az intézményvezető helyettese c) a tagintézmény vezetője A pedagógiai munka belső, valamely témájú ellenőrzésére az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot az IMIP-ben meghatározott módon tehet. 9.4. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái különösen a következők lehetnek: - csoport látogatás, - szóbeli beszámoltatás, - írásbeli beszámoltatás, - kötelezően vezetendő dokumentum ellenőrzése - értekezlet, - speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok. A pedagógiai munka belső ellenőrzése mindenkor összhangban van a minőségfejlesztési programban megfogalmazottakkal. 10. A külső kapcsolatok rendszere, a kapcsolattartás formája és módja Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart: - a fenntartóval, - egyes kiemelt intézményekkel, szervekkel, - más gondozási-nevelési-oktatási intézményekkel, - az intézményt támogató szervezetekkel, - a gyermekjóléti szolgálattal, - az egészségügyi szolgáltatóval; - egyéb szervezetekkel A/ Egyes kiemelt intézményekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás 1. A fenntartóval való kapcsolat: Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki: – az intézmény tevékenységi körének módosítására, – az intézmény nevének megállapítására, – az intézmény pénzügyi-gazdálkodási tevékenységére (elsősorban a költségvetésre, költségtérítésekre, a szociálisan adható kedvezményekre stb.), – az intézmény átszervezésére, megszüntetésére, – az intézmény ellenőrzésére, – gazdálkodási, működési törvényességi szempontból, – szakmai munka eredményessége tekintetében, – az intézményben folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, valamint – a gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedések tekintetében, – az intézményben folyó szakmai munka értékelésére. Az intézmény és a fenntartó kapcsolatának esetei: – az intézmény SZMSZ-ének, IMIP-jének, házirendjének, alapító okiratának jóváhagyása és módosítása, a nevelési, pedagógiai programjának jóváhagyása tekintetében. A fenntartóval való kapcsolattartás formái: – szóbeli tájékoztatás, – írásbeli tájékoztató, beszámoló, – egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel, – a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából, – speciális információ szolgáltatás az intézmény pénzügyi-gazdálkodási, valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan.
16
2. Más gondozási-nevelési-oktatási intézményekkel való kapcsolattartás Az intézmény más nevelési-oktatási intézményekkel kapcsolatot alakíthat ki. A kapcsolatok lehetnek: – szakmai, – kulturális, – sport és egyéb jellegűek. A kapcsolatok formái: – rendezvények, – értekezletek, – versenyek, A kapcsolatok rendszeressége a kapcsolatok jellegétől függően alakulhat. 3. Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás kiemelt szempontjai, hogy: a támogató megfelelő tájékoztatást kapjon az intézmény – anyagi helyzetéről, – támogatással megvalósítandó elképzeléséről, és annak előnyeiről, – az intézmény a kapott támogatásról és annak felhasználásáról olyan nyilvántartást vezessen, hogy abból a támogatás felhasználásának módja, célszerűsége stb. egyértelműen megállapítható; a támogató ilyen irányú információigénye kielégíthető legyen. Az intézményvezető feladata, hogy az intézmény számára minél több támogatót szerezzen, s azokat megtartsa. B/ A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás Az intézmény kapcsolatot tart a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében a: – gyermekjóléti szolgálattal, illetve – gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Az intézmény segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni. Az intézmény a gyermekjóléti szolgálattal közvetlen kapcsolatot tart fenn. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai: – a gyermekjóléti szolgálat értesítése – ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja, – esetmegbeszélés – az intézmény képviselőjének részvételével; a szolgálat felkérésére, – folyamatos monitoring működtetése, – a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget, – előadásokon, rendezvényeken való részvétel. C/ Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás Az intézmény a gyermek mindennapos, rendszeres egészségügyi felügyeletét egészségügyi szolgáltató bevonásával oldja meg. Az egészségügyi szolgáltatóval az intézménynek folyamatos kapcsolata van. A szolgáltatást az óvodai intézmény résznek a Szociális Központ biztosítja, a bölcsődei rész orvosával az intézménynek szerződése van. A kapcsolattartás részletes formáját, módját az érvényben lévő törvények alapján, a jogos igények szerint kell rendezni. D/ Az intézmény egyéb szervezetekkel való kapcsolattartása Az intézmény egyéb szervezetekkel való kapcsolattartására a kölcsönös információáramlás jellemző. Összetartó, tájékoztató szerepe jelentős. A külső kapcsolattartás a hagyományos rendezvényekben, illetve más jellegű programokban jelenik meg. Az intézmény külső kapcsolatait jelentő szervezetek a minőségfejlesztési programban megtalálhatóak.
17
11. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az ünnepélyek, megemlékezések rendje Az intézményben az ünnepélyek, megemlékezések rendje évenként ismétlődő jelleggel, a korábbi hagyományokat ápolva kerül meghatározásra. Az ünnepélyek, megemlékezések pontos időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos feladatokat és felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg, a nevelési programot figyelembe véve. A gyermekcsoportokon belül megemlékezést tartanak a névnapokról, születésnapokról, a környezeti kultúra jeles napjairól.
A hagyományápolással kapcsolatos feladatok
A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának, illetve ellátottjának a feladata. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja a hagyományápolás, az intézmény meglévő hírnevének: – megőrzése, illetve – növelése. A hagyományápolás elsősorban a nevelőtestület feladata, mely tagjai közreműködése révén gondoskodik arról, hogy az intézmény hagyományai fennmaradjanak. A hagyományápolás eszközei lehetnek: – ünnepségek, rendezvények, – egyéb versenyek, (pl.: rajz, mesemondó stb.) – egyéb sport versenyek, – egyéb eszközök (pl.: kiadványok, újságok stb.). Az intézmény hagyományai érintik: – az intézmény ellátottjait (gyermekeket), – a felnőtt dolgozókat, – a szülőket. Az intézmény hagyományápolása körébe tartozó konkrét rendezvények nevét, a rendezvénnyel érintettek körét, valamint a rendezvény várható időpontját az éves feladatterv munkaterv tartalmazza. A hagyományápolás érvényesülhet továbbá az intézményben: – jelkép használatával, – gyermekek ünnepi viseletével, – az intézmény belső dekorációjával. A nevelőtestület feladata, hogy a meglévő hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, majd gondoskodjon az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megőrzéséről is. 12. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyeletét, mint ingyenesen igénybe vehető szolgáltatást az intézmény biztosítani köteles. Az egészségügyi ellátás: – az óvoda- bölcsőde orvos és – a védőnő együttes szolgáltatásából áll. Az egészségügyi ellátásban közreműködik még: – a fogorvos és a fogászati asszisztens. Az óvoda orvosa évente egyszer belgyógyászati, szemészeti, valamint hallás vizsgálatot végez. A fogorvos évente végez ellenőrzést a gyermekek között. A védőnő elfogadott munkaterv szerint végzi munkáját, valamint alkalomszerűen minden korcsoportban foglalkozásokat tart az egészséges életmódról. Szükség esetén, kérésre soron kívül is végez munkát az intézményben. 13. Az intézményi védő, óvó előírások 13.1. A gyermekvédelmi feladatok ellátásának rendje Fő feladatunk, hogy kiküszöböljük a veszélyeztetett gyermekekre ható ártalmakat, megvédve őket a testilelki-erkölcsi károsodásoktól, a családdal és a pedagógusokkal együttműködve.
18
Az óvoda közreműködik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, a Gyermekjóléti Szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerekhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem lehet megszüntetni, az óvoda segítséget kér a Gyermekjóléti Szolgálattól. Minden óvodapedagógus felelős a gyermekvédelmi munkáért. A vezető kijelöl egy személyt, aki koordinálja a gyermekvédelmi munkát. A gyermekvédelmi felelős éves terve, a feladatok ellátásának rendje megtalálható az óvoda éves feladattervében. munkatervében. 13.2. Általános előírások A gyermekekkel – az óvodai nevelési év kezdetén, valamint – szükség szerint, a foglalkozás, kirándulás stb. előtt ismertetni kell a következő védő-óvó előírásokat. Védő-óvó előírás: – az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírás, – a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások, – a tilos és az elvárható magatartásforma meghatározása, ismertetése. A védő-óvó előírásokat a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni. Az ismertetés tényét és tartalmát az óvodai csoportnaplóban dokumentálni kell. 13.3. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok Az intézmény vezetőjének feladata, hogy ellenőrizze: ̶ hogy az intézmény területén a gyermekekre veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási, egyéb szerelési tevékenység idejéig, s csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett lehet; ̶ hogy a gyermekek elektromos áramütés elleni védelme folyamatosan biztosítva legyen – az ajzatok vakdugózásával, illetve a hálózat megfelelő védelmével; ̶ hogy a gyermekek az épület számukra veszélyforrást jelentő helyiségeibe ne juthassanak be, ̶ hogy az intézményben keményforrasztás, ív és lánghegesztés, ipari gázpalack, illetve tartály felszerelése az épületen szakkivitelező által folytatott építési, felújítási, javítási munka kivételével nem végezhető. A pedagógusok feladata, hogy: ̶ haladéktalanul írásban jelezzék az intézményvezető felé azokat a helyzeteket, melynek ellenőrzésében az intézményvezetők felelősek; ̶ a mindennapos tevékenységük során fokozottan ügyeljenek az elektromos berendezések használatára, kezelésére; a különböző berendezéseket úgy tárolják, hogy azokhoz a gyermekek ne férhessenek hozzá; ̶ javaslatot tegyenek az óvoda épületének és a csoportszobák még biztonságosabbá tételére. Az óvoda nem pedagógus alkalmazottjainak feladata, hogy ̶ a munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére, ̶ a veszélyforrást jelentő munkahelyüket mindig zárják . Az intézményvezető felelős azért, hogy az intézmény területe, - beleértve a belső termeket, szobákat, valamint az udvart – felmérésre kerüljön a védő, óvó intézkedések szükségessége szempontjából. A védő, óvó intézkedések céljából az adott területre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket, figyelmeztető táblákat, hirdetményeket ki kell függeszteni, illetve azok tartalmát legalább évente ismertetni kell a veszélyeztetettekkel. 13.4. A gyermekbalesetek esetén ellátandó feladatok Az intézményvezető feladatai: 1. Kijelöli azt a személyt, aki a gyermekbaleseteket nyilvántartja; 2. Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: ̶ intézkedik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbalesetek haladéktalan kivizsgálásáról, e balesetekről jegyzőkönyvet vetet fel, majd a kivizsgálást követően, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldi a fenntartónak, valamint átadja a gyermek szülőjének (egy példány megőrzéséről gondoskodik),
19
̶
ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, akkor e tényről az okok ismertetésével jegyzőkönyvet készíttet. 3. Súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: ̶ azonnal jelenti a balesetet az intézmény fenntartója felé – jegyzőkönyv megküldésével, ̶ gondoskodik a baleset legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személy bevonásával történő kivizsgálásáról. Súlyos az a gyermekbaleset, amely: ̶ a sérült halálát (halálos baleset az is, amelynek bekövetkezésétől számított 90 napon belül a sérült – orvosi szakvélemény szerint – a balesettel összefüggésben életét vesztette) ̶ valamely érzékszerv (érzékelő képesség) elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását ̶ orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást, ̶ súlyos csonkulást (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek), ̶ a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetve elmezavart okozott. 4. Lehetővé teszi az óvodai szülői szervezet, az Érdekképviseleti Fórum részvételét a gyermekbalesetek kivizsgálásában. 5. Intézkedik minden gyermekbalesetet követően a megelőzésről, azaz arról, hogy a megtörtént balesethez hasonló eset ne történhessen meg. Az intézménynek van megbízott munkavédelmi felelőse. A pedagógusok feladata: 1. Az intézményvezető utasítására a balesetekkel kapcsolatos nyilvántartás vezetése. 2. Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok az intézményvezető utasítására: 3. közreműködik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbalesetek haladéktalan kivizsgálásában, e balesetekről jegyzőkönyvet vesz fel, jegyzőkönyvet készít, ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, 4. Súlyos balesetekkel kapcsolatban: a balesetet jelenti az intézményvezetőnek, illetve az intézményvezető távolléte esetében a helyettesítési rendnek megfelelően gondoskodik a balesetet jelentéséről, közreműködik a baleset kivizsgálásában. 5. Közreműködik az óvodai szülői szervezet, az Érdekképviseleti Fórum tájékoztatásában, és a gyermekbalesetek kivizsgálásában való részvétele biztosításában. 6. Intézkedést javasol minden gyermekbalesetet követően a megelőzésre; az intézményvezető megelőzéssel kapcsolatos utasításait végrehajtja. Nem pedagógus alkalmazott: ̶ az intézményvezető utasításának megfelelően működik közre a gyermekbaleseteket követő feladatokban. 14. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők A rendkívüli esemény észlelésekor, tudomásra jutásakor haladéktalanul tájékoztatni kell az intézményvezetőt. Az intézményvezető a rendkívüli esemény jellegének megfelelően haladéktalanul értesíti: ̶ az érintett hatóságokat, ̶ a fenntartót, ̶ a szülőket. Rendkívüli eseménynek számít különösen: ̶ a tűz, ̶ az árvíz, ̶ a földrengés, ̶ bombariadó, ̶ egyéb veszélyes helyzet, illetve a nevelőmunkát más módon akadályozó, nehezítő körülmény. Amennyiben a rendkívüli esemény jellege indokolja, gondoskodni kell az intézmény: ̶ kiürítéséről, amely a tűzvédelmi szabályzat szerinti terv szerint kell, hogy történjen. Az egyéb intézkedést követelő rendkívüli események bekövetkeztekor az intézményvezető a pedagógusok bevonásával a legjobb belátása szerint dönt. 15. Reklámtevékenység szabályai Az intézmény a következők szerint szabályozza az intézményben folytatható reklámtevékenységet:
20
Az intézményben a következők kivételével tilos a reklámtevékenység: Megengedett a reklámtevékenység, ha a reklám: ̶ a gyermekeknek szól, és a nevelési programmal összeegyeztethető tartalmú ̶ jellemzően a következő tevékenységekkel kapcsolatos: a. egészséges életmód, b. környezetvédelem, c. társadalmi tevékenység, d. közéleti tevékenység, e. kulturális tevékenység. A reklámtevékenység engedélyeztetése: ̶ az óvoda profiljával, tevékenységével, működésével kapcsolatos, illetve azzal összefüggő reklámszövegek az intézmény hirdetőtábláján való elhelyezésére kizárólag az óvodavezető, vagy helyettese, a tagintézmény-vezető írásbeli engedélye szükséges. ̶ a reklámtevékenység folytatásának minden formája, módja csak az intézményvezető, vagy helyettese engedélyével lehetséges. Az engedély kiadása írásban történik, melyben meg kell jelölni: ̶ a reklámtevékenység folytatására engedélyt kérő, és e tevékenység folytatására jogosult személy, szerv megnevezését, címét; ̶ a reklámtevékenység egyértelmű leírását, a reklámtevékenység formáját, módját; ̶ a reklámtevékenység folytatásának határidejét, illetve egyéb időtartam kikötéseket. ̶ Az intézményvezető az engedély visszavonására bármikor jogosult. A reklámtevékenység jellegének besorolása: Az intézményvezető önállóan, illetve az általa jelentősnek minősített reklámtevékenység esetében: a nevelőtestület, a szülői közösség bevonásával állapítja meg valamely reklámtevékenység jellegét. Az intézményvezető köteles: ̶ a pedagógusoktól, ̶ a szülőktől érkező, az intézményben folyó reklámtevékenységgel kapcsolatos észrevételt megvizsgálni. 16. Egyéb jogszabály által szabályozandó – de más szabályozásban nem szabályozható kérdések 16.1. Az óvodapedagógusok, s a pedagógiai munkát segítők munkarendje, s munkavégzésükkel kapcsolatos rendelkezések Az alkalmazottak munkarendje az óvodai munkatervben kerül rögzítésre, s mindenkor megtekinthető a vezetői iroda, illetve a felnőtt öltöző faliújságján. A munkaköri leírások szabályozzák: ̶ feladataikat ̶ alaptevékenységük körét ̶ munkavédelmi feladataikat ̶ a vezető útmutatásai szerinti részfeladataikat Általános elvek Intézményünkben a gondozási-nevelési-oktatási munka saját készítésű szakmai-nevelési programunk szerint folyik, az ebben foglaltak betartása valamennyi munkatársunkra nézve kötelező. Fontos: ̶ a gyermekek személyiségjogát minden körülmények között maximálisan tiszteletben kell tartani ̶ a gyermeknek joga, hogy biztonságos, egészséges környezetben neveljék, ̶ a gyermek kiszolgáltatottságával visszaélni sem lelkileg, sem fizikailag nem lehet, ̶ védelmet kell biztosítani a testi, lelki erőszakkal szemben, melyet más személy (másik gyermek, szülő, nevelő) akar elkövetni a gyermekkel szemben, ̶ a gyermeket csoportjától, társaitól fegyelmezési szándékkal nem lehet elkülöníteni (öltöző, iroda), vagy másik csoportba átadni, ̶ helytelen a közvetlen, illetve közvetett megkülönböztetés, különbségtétel, kizárás, korlátozás; épp ilyen helytelen a pozitív irányú megkülönböztetés, a túlzott kedvezés is, ̶ gondozónő, az óvónő felelős a gyermekek testi-lelki épségének megóvásáért, védelméért. A Böcsődei szakmai program, a Helyi Program módosítására a nevelőtestület kérésére, a meghatározott eljárásrend betartásával bármikor lehetőség van.
21
Követelmények az intézmény dolgozóival szemben. Általános rendelkezések
Munkafegyelem betartása, érkezés, távozás: ̶ ̶
valamennyi dolgozó számára kötelező a munkarend ismerete, annak pontos betartása (váltott, munkakezdés, ügyeleti rend reggel, délután és alkalmanként nevelés, oktatás nélküli napokon) a pontos és zavartalan munkakezdés érdekében munkaidejének kezdete előtt 10 perccel az intézmény épületében kell tartózkodnia, s munkakezdéskor már átöltözve foglalja el munkaterületét, az esetleges késésről, s annak indokáról haladéktalanul, de legkésőbb a nap folyamán tájékoztatni kell az intézmény vezetőjét, vagy helyettesét, munkaidő alatt az intézmény épületét csak a vezető, annak távolléte esetén a vezető helyettes engedélyével lehet indokolt esetben elhagyni; (a napi húsz perc szabadidő terhére dohányzás céljából naponta legfeljebb 4 alkalommal, a gyermekek felügyeletét biztosítva); amennyiben már valamennyi gyermeket elvitték a munkaidő lejárta előtt, nem jelenti automatikusan azt, hogy haza lehet menni; ilyenkor a napi adminisztráció befejezése, terem-, játékrendezés, felkészülés a következő napra a feladat magán jellegű program (orvos, vásárlás) miatt csak nagyon indokolt esetben lehet a vezetőtől távolmaradást kérni.
̶ ̶
̶
Teendő hiányzás, távolmaradás esetén ̶
̶
hiányzás, távolmaradás esetén, a munkatársak által történő helyettesítés megszervezése érdekében a bejelentési kötelezettség rendje: megbetegedés esetén – amennyiben mód van rá – előző nap, de legkésőbb a munka megkezdése előtt egy-két órával értesíteni kell a helyettest, a tagintézményvezetőt, illetve akadályoztatás eseté a vezetőt és a közvetlen munkatársat a hiányzásról, hogy az intézkedésre, pótlására elegendő idő álljon rendelkezésre, a hiányzó helyettesítését hosszabb távollét esetén a vezető, a tagintézményvezető, illetve a helyettes és a munkaközösség-vezető szervezi meg, betegség esetén az újbóli munkaképességet a munkába állás előtti napon köteles a dolgozó bejelenteni, az orvosi igazolást lehetőleg minden hónap 31-ig el kell juttatni az óvodatitkárhoz.
̶ ̶
Szabadság igénylésének rendje ̶
a dolgozó kérésére az általa kért időpontban kiadandó szabadságot egy héttel előtte, írásban kell kérni; ellenkező esetben a vezető csak mérlegelés után köteles kiadni, kivéve, ha rendkívüli esemény lépett elő.
Egészségügyi kiskönyv ̶
az egészségügyi kiskönyv megléte és a vizsgálatok elvégeztetése évente egyszer, a munka alkalmassági vizsgálat elvégeztetése évente egyszer kötelező.
Továbbképzéseken, rendezvényeken való részvétel ̶ ̶
a továbbképzéseken való részvételnél mindenkor a hétéves, valamint az ebből lebontott egyéves továbbképzési tervet vesszük figyelembe, a továbbképzések témája kapcsolódjék a helyi nevelési programban foglaltakhoz, amennyiben a képzés egész napos, a dolgozó helyettesítéséről az óvodavezető helyettes gondoskodik, a félnapos továbbképzések esetén a dolgozó kötelessége a munkát felvenni, az óvodát érintő nagyobb rendezvényeken, pl.: a hagyományőrző programokhoz kapcsolódó ünnepek, jeles napok; kirándulások (gyermek, illetve felnőtt), bemutató foglalkozások, iskolalátogatás, értekezletek az intézményvezető feltétlenül számít az alkalmazotti közösség részvételére.
̶ ̶
Információk kezelése az óvodával, a gyermekekkel és a munkatársakkal kapcsolatban ̶
̶
az óvoda belügyeit, szülővel, külső személlyel megtárgyalni etikátlan, a gyermekekről, szülőkről megszerzett adatokat, információkat bizalmasan kell kezelni, a gyermekekről információt, pedagógiai véleményt kizárólag csak a vele foglalkozó pedagógus és az óvoda vezetője adhat, a szülőt csakis a saját gyermekével kapcsolatos dolgokról lehet tájékoztatni, a pedagógus etikai kódexben megfogalmazottak betartása a munkatársakra nézve kötelező érvényű,
̶
A dolgozók az óvoda berendezéseiért, tárgyaiért személyes anyagi felelősséggel tartoznak ̶ ̶
a balesetveszély elkerülése és elhárítása mindenki számára alapvető feladat; baleset, tűz- és bombariadó esetén az előírások, intézkedési feladatok betartása kötelező, az óvodában történt legkisebb gyermek, illetve felnőtt balesetről, orvost igénylő esetről azonnal tájékoztatni kell a vezetőt, távollétében a helyettest.
A nevelőtestület részére szóló szabályok ̶
az óvodapedagógusok heti munkarendje kötelező órából (32 óra) – melyet a gyermekekkel való közvetlen foglalkozásra köteles fordítani, - valamint a nevelőmunkával, vagy a gyermekekkel való megfelelő foglalkozásokkal összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll,(napi 8 óra)
22
̶ ̶
a gondozónők heti munkarendje kötelező órából (35 óra) – melyet a gyermekekkel való közvetlen foglalkozásra köteles fordítani, - valamint a gondozó-nevelőmunkával, vagy a gyermekekkel való megfelelő foglalkozásokkal összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll,(napi 8 óra) az intézményvezető által elkészített munkarend betartása, a jelenléti ív napi aláírása az óvodapedagógusok számára kötelező érvényű, a tanítási időkeret teljesítésének igazolására szóló táblázat kitöltésének naprakész vezetése a pedagógus feladata, az óvónők váltásban, délelőtt, illetve délután dolgoznak, a reggeli és délutáni ügyeleti rend a munkaterv szerinti váltásban történik, a csoportban dolgozó óvónők a gyermek óvodába való felvétele után minden családhoz ellátogatnak a gyermek csoportba kerülése előtt, a fogadó órák tervezésénél kötelező a szülővel való egyeztetés a fogadó óra időpontjáról, a színvonalas pedagógiai munka ellátása érdekében: a csoportnapló, felvételi és mulasztási napló naprakész, pontos vezetése kiemelt feladat, az óvónő a csoportszobát – kötelező órái letöltése közben – csak abban az esetben hagyhatja el, ha: az óvodavezető más feladattal bízza meg, amennyiben telefonhoz hívják (1-2 perc), rosszullét esetén; a törvényi pihenőidő erejéig, (minden alkalommal a helyettesítés biztosítása mellett) az óvónő feladata kirándulások, óvodán kívül megtartott foglalkozások, szereplések, rendezvények alkalmával: az óvónőnek bejelentési kötelezettsége van (hova, mivel, hány gyermekkel, hány kísérővel, mettől-meddig), ennek formája: az óvodatitkári irodában, a 2-es épület esetén a nevelői szobában elhelyezett naptárban írásban történő rögzítés, gyermekcsoport kizárólag megfelelő számú kísérővel hagyhatja el az óvodát (pl.: séta, játszótér, úszó tanfolyam, …) a gyermekeket érintő bárminemű vizsgálat, felmérés előtt a szülőtől köteles írásbeli engedélyt kérni: pl.: logopédiai felmérés, dyslexia szűrés, …
̶ ̶ ̶ ̶ ̶ ̶ ̶
̶ ̶
Csoportösszevonás szabályai: ̶ abban az esetben, ha váratlan esemény miatt (felnőtt baleset, rosszullét) a helyettesítés azonnal nem oldható meg, a szomszédos csoportokkal történhet összevonás rövid időre (1-2 óra) ̶ azokban az időszakokban, amikor a gyermeklétszám jelentősen lecsökken (őszi, téli, tavaszi szünet az iskolákban) a vezető engedélyével a csoportok összevonhatók a létszámtól függően, (maximum a Közoktatási törvényben meghatározott 25 főig)
A pedagógus munkát segítő dolgozókra vonatkozó szabályok ̶
az óvodavezető által elkészített munkarend betartása, a jelenléti ív napi aláírása a technikai dolgozók számára kötelező érvényű, ̶ a dajkák a reggeli ügyeletet heti váltásban látják el A nem pedagógus dolgozók tevékenységének további szabályozása részletesen megtalálható a munkaköri leírásokban: szülők felvilágosításáról, személyes megjelenésről, munkagépek használatának felelősségéről, higiéniai szabályok betartásáról, kulcskezelés rendjéről, anyagi felelősség kiterjedéséről, a takarítás rendjéről, az ételosztás higiéniai szabályairól, a gyermek, illetve felnőtt baleseteknél követendő magatartásról, a csoportban a gyermek ellátásában, ápolásában való közreműködésről, felelősségének területéről, az udvari teendőiről. 16.2. Középületek fellobogózásának rendje A Kormány a Magyar Köztársaság 132/2000.(VII.14.) Korm. rendelet nemzeti jelképeink és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezések használatáról szóló – 2000. évi XXXVIII. Törvénnyel módosított – 1995. évi LXXXIII. Törvény 21. §-a (2) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján elrendeli a középületek fellobogózásának rendjét, ennek ellenőrzésének módját. A rendelet alapján az intézményen egész évben kint van a lobogó. 16.3. Azon szabályozások, melyek az intézmény más dokumentumaiban találhatóak A gyermekek felvételének, átvételének feltételei, eljárási rendje a házirendben, valamint a IMIP-ben, a gyermekek jogviszonyának megszűnési szabályai, eljárási rendje a házirendben, valamint a gyermekek intézményben tartózkodása alatt a felügyelet folyamatos biztosításának rendje, szintén a házirendben található meg.
23
Intézményünk rendelkezik önálló Iratkezelési szabályzattal, ezért az SZMSZ-ben nem kerül külön szabályozásra. Belső ellenőrzés Az intézményben a minden területre kiterjedő ellenőrzés rendje, az ellenőrzés területei teljes részletességgel az intézmény Minőségfejlesztési Programjában találhatók, melynek éves lebontását a mindenkori éves intézményi munkaterv tartalmazza.
24
Érvényességi rendelkezések Az SZMSZ érvényességi ideje: ̶ határozatlan idejű Az SZMSZ módosításának lehetséges indokai: ̶ törvényi jogszabályváltozás ̶ nevelőtestületi indítvány ̶ szülői szervezet kezdeményezése ̶ esetleg egyéb, törvényileg engedélyezett módon Az SZMSZ előterjesztésének előírásai: ̶ írásbeli előterjesztés az óvoda vezetőségének ̶ írásbeli előterjesztés a nevelőtestületnek ̶ szóbeli nevelőtestületi előterjesztés, véleménykérés, döntés az elfogadásáról Feltételei: A dokumentum módosításával kapcsolatos nevelőtestületi értekezletet abban az esetben hívunk össze, ha a nevelőtestületi érdekegyeztető fórum, valamint a szülök közösségét képviselő fórum előterjesztésében a módosítást a tagok legalább 50%-a+1 fő kéri.
25
Legitimációs záradék 1. A SZMSZ hatálybalépése A SZMSZ ……...év………hó….napján, a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és visszavonásig érvényes. A felülvizsgált Szervezeti és Működési Szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg érvényét veszti a jelen SZMSZ elfogadásáig érvényben lévő SZMSZ. 2. A SZMSZ módosítása A SZMSZ módosítására sor kerül jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén, vagy ha módosítását kezdeményezi az intézmény dolgozóinak és nagyobb csoportja, a szülői szervezet. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az intézmény vezetőjéhez kell beterjeszteni. A SZMSZ módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival. Zirc, ……év………….hó….nap
PH. …………………………………. intézményvezető
3.
Az eljárásrendnek megfelelő joggyakorlás megtörténtét igazoló bejegyzések
A Szervezeti és Működési Szabályzatot a szülői szervezet (közösség) megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a szülői szervezet egyetértési jogát a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta, az abban foglaltakkal egyetértve a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta. ……………………………………………… szülői szervezet képviselője Aláírásommal tanúsítom, hogy a szülői szervezet egyetértési jogával a Benedek Elek Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde 2009. júniusi módosításánál nem kíván élni. ……………………………………………… szülői szervezet képviselője
A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény nevelőtestülete elfogadta. ………………………………… hitelesítő nevelőtestületi tag
Jóváhagyás: Zirc Város Önkormányzata Képviselő Testülete ……………………….sz. határozatával jóvá hagyta.
Csatolt dokumentumok, szabályzatok: Függelékek 1. számú dokumentum Helyi Program 2. számú dokumentum Bölcsődei szakmai program 3. számú dokumentum Tűzvédelmi és Munkavédelmi Szabályzat 4. számú dokumentum Adatkezelési Szabályzat 5. számú dokumentum Ügyintézési, iratkezelési szabályzat 6. számú dokumentum Kollektív szerződés 7. számú dokumentum Közalkalmazotti Szabályzat 8. számú dokumentum Gyakornoki Szabályzat GAESZ szervezetében megtalálható szabályzatok 1. számú szabályzat Pénzkezelési Szabályzat 2. számú szabályzat Leltározási és Leltárkészítési Szabályzat 3. számú szabályzat Selejtezési Szabályzat 4. számú szabályzat Bizonylati Szabályzat 5. számú szabályzat Számviteli Szabályzat 6. számú szabályzat Belső Ellenőrzési Szabályzat Mellékletek 1. sz. Melléklet A vezetők közötti feladatmegosztás Ellátandó feladatok a vezetők munkaköri leírása alapján
feladatot ellátó vezető
Intézményi szakszerű, törvényes működés
intézményvezető tagintézményvezető intézményvezető intézményvezető intézményvezető helyettes tagintézményvezető intézményvezető helyettes tagintézményvezető intézményvezető helyettes tagintézményvezető intézményvezető tagintézményvezető helyettes minőségi kör résztvevői intézményvezető tagintézményvezető intézményvezető tagintézmény-vezető intézményvezető helyettes
Célszerű takarékos gazdálkodás Munkáltatói jogok gyakorlása Gondoskodás a nevelési programban meghatározottak végrehajtásáról, ellenőrzéséről Nevelési munka minőségének, hatékonyságának ellenőrzése A nevelőtestület szakmai autonómiájának biztosítása A minőségfejlesztési rendszer működtetése
Gyermek és ifjúságvédelmi feladatok megszervezése Nevelő-oktató munka egészséges, biztonságos feltételeinek megteremtése Gyermekbalesetek megelőzése, balesetvédelmi előírások betartatása
intézményvezető tagintézmény-vezető helyettes Éves munkaterv elkészítése intézményvezető tagintézmény-vezető Pedagógus továbbképzési program beiskolázási terv elkészíté- intézményvezető tagintézmény-vezető se Óvodai beiratkozás megszervezése, lebonyolítása intézményvezető tagintézmény-vezető helyettes Beiskolázás óvodai feladatainak ellátása intézményvezető
egyéb /helyettes, ellenőr stb.
gyermekvédelmi felelős
csoportban dolgozó óvónők
Gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezése
csoportban
27
tagintézmény-vezető Nemzeti ünnepek, óvodai hagyományok ápolása méltó megünneplése
helyettes tagintézmény-vezető
Munkaköri leírások elkészítése intézményvezető Közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos nyilvántartások intézményvezető vezetése Döntés az alkalmazotti közösség erkölcsi, anyagi elismeréséről intézményvezető tagintézmény-vezető óvodavezető helyettes Éves szabadságok ütemezése, szabadságolási terv készítése óvodavezető helyettes munkaközösség vezető tagintézmény-vezető Ügyeletek megszervezése helyettes munkaközösség vezető tagintézmény-vezető Munkarend elkészítése intézményvezető tagintézmény-vezető helyettes Éves költségvetés tervezése intézményvezető helyettes Személyi, tárgyi feltételek megteremtése intézményvezető Kollektív szerződés megkötése, módosítása intézményvezető Intézményi vagyon megóvása, védelme intézményvezető tagintézmény-vezető helyettes Gazdálkodással kapcsolatos szabályzatok elkészítése intézményvezető helyettes Pályázatok készítése intézményvezető helyettes Kapcsolattartás az óvodát érintő valamennyi szervezettel
intézményvezető tagintézmény-vezető helyettes Rendszeres kapcsolattartás a fenntartóval intézményvezető tagintézmény-vezető Gyermekekről szóló nyilvántartások naprakészségének figyeintézményvezető tagintézmény-vezető lemmel kísérése helyettes Intézmény működését segítő dokumentumok, szabályzatok intézményvezető helyettes elkészítése, hozzáférhetővé tétele Ügyiratkezelés, nyilvántartások, naplók, jegyzőkönyvek, dointézményvezető helyettes kumentumok vezetése, megőrzése, selejtezése Tűz- és munkavédelmi előírások betartatása intézményvezető tagintézmény-vezető Leltározás, selejtezés megszervezése intézményvezető tagintézmény-vezető helyettes Városi rendezvényeken képviseli az intézményt intézményvezető tagintézmény-vezető Szakmai közösségek munkájának segítése intézményvezető helyettes Munkaértekezletek megszervezése, korrekt információáramlás intézményvezető helyettes biztosítása Munkafegyelem ellenőrzése, jó munkahelyi légkör megterem- intézményvezető tagintézmény-vezető tése
dolgozó óvónők csoportban dolgozó óvónők
vezetőség
vezetőség
csoportban dolgozó óvónők csoportban dolgozó óvónők
28
Óvodai befizetések figyelemmel kísérése, étkezési adagok rendelése Éves normatíva, statisztika elkészítése Kapcsolattartás a szülői szervezet vezetőivel Túlórák, helyettesítések megszervezése, nyilvántartása
Intézmény menedzselése Pályázatok figyelemmel kísérése, felkutatása Óvodát érintő aktuális törvényességi, jogszabályi előírások figyelemmel kísérése, összegyűjtése Aktuális szakmai cikkek figyelemmel kísérése Nyári élet, kirándulások, sportrendezvények megszervezése, lebonyolítása
helyettes óvoda titkár intézményvezető helyettes helyettes intézményvezető tagintézmény-vezető helyettes munkaközösség vezető tagintézmény-vezető intézményvezető helyettes intézményvezető tagintézmény-vezető helyettes intézményvezető tagintézmény-vezető helyettes intézményvezető helyettes intézményvezető tagintézmény-vezető helyettes
óvodatitkár
csoportban dolgozó óvónők csoportban dolgozó óvónők csoportban dolgozó óvónők csoportban dolgozó óvónők
29
2. sz. Melléklet A vezető, illetve a vezető helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje (aktualizálva változáskor)
A vezető megnevezése, akit helyettesíteni kell
A helyettesítő megnevezése (munkakör és név)
Óvodavezető Óvodavezető helyettes Óvodavezető + helyettes
helyettes munkaközösség vezető, tagintézményvezető munkaközösség vezető eseti megbízás alapján, vezetőségi tag, tagintézményvezető intézményvezető, helyettes eseti megbízás alapján
tagintézmény-vezető
Egyéb esetben a nevelőtestület egy tagja bízható meg az aznapi élet hozta feltétlenül szükséges döntések meghozásával.
30
3. sz. Melléklet A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás 1. Vezetői szint Legfelsőbb vezetői szint (intézményvezető)
Szervezeti egység
Rendje és formája - Csoportos megbeszélések ideje, rendszeressége:
Szakmai munkaközösségek
- Egyéni beszélgetések, beszámolók, tájékoztatás ideje, rendszeressége:
Nevelőtestület
- Értekezletek ideje, rendszeressége: havonta ill. munkaterv szerint - Csoportos megbeszélések ideje, rendszeressége:
havonta ill. munkaterv szerint szükség szerint
szükség szerint
- Egyéni beszélgetések, beszámolók, tájékoztatás ideje, rendszeressége:
szükség szerint
Minőségi kör
- Értekezletek ideje, rendszeressége:
IMIP szerint, ill. munkaterv szerint
- Csoportos megbeszélések ideje, rendszeressége:
szükség szerint
- Egyéni beszélgetések, beszámolók, tájékoztatás ideje, rendszeressége:
szükség szerint
- Egyéb írásbeli kapcsolattartás ideje, rendszeressége:
szükség szerint
Magasabb vezetői szint (intézményvezető helyettes)
Tagintézmény
- Megbeszélések ideje, rendszeressége:
Szakszervezet
- Értekezletek ideje, rendszeressége:
napi, illetve szükség szerint
évente egyszer, felmerülő probléma esetén azonnal
- Csoportos megbeszélések ideje, rendszeressége:
igény szerint
- Egyéb írásbeli kapcsolattartás ideje, rendszeressége:
szükség szerint
Közalkalmazotti tanács
- Értekezletek ideje, rendszeressége:
A Közalkalmazotti Szabályzatban megfogalmazottak alapján, szükség szerint.
- Csoportos megbeszélések ideje, rendszeressége:
szükség szerint
- Egyéni beszélgetések, beszámolók, írásbeli kapcsolattartás ideje, rendszeressége:
igény szerint
Szülői szervezet
- Értekezletek ideje, rendszeressége:
Technikai dolgozók
- Értekezletek, csoportos megbeszélések ideje, rendszeressége:
évente, valamint szükség szerint évi kétszer, ill. szükség szerint
- Egyéni beszélgetések, beszámolók, tájékoztatás ideje, rendszeressége:
szükség szerint
Érdekképviseleti Fórum
- évente, illetve szükség szerint
2. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje: A szakszervezet, a közalkalmazotti tanács, a szülői szervezet, a nevelőtestület, a szakmai munkaközösségek, a minőségi kör, valamint a technikai dolgozók szervezeti egységei a felmerülő információk, feladatok, megoldásra váró problémák kezelésére közös egyeztetés alapján bármely időpontban (az óvodai nevelés, a bölcsődei gondozás zavartalan működése mellett) megbeszélést tarthat az óvodavezető engedélyével.
31
4. sz. Melléklet A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje A szabálytalanság valamely létező szabálytól, központi jogszabályi rendelkezéstől, helyi rendelettől, egyéb belső szabályzattól, utasítástól való eltérést, ott megfogalmazott elvárás be nem tartását jelenti. A szabályok be nem tartása adódhat nem megfelelő cselekményből, mulasztásból, hiányosságból. Szabálytalanságnak minősülnek azok a szabálytalanságok, melyek mértékük alapján a büntető, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására adnak okot. Célja a szabálytalanságok újbóli előfordulásának megelőzése. Szabálytalanság előfordulása esetén az óvodavezetés minden alkalommal a hatályos jogszabályok értelmében jár el.
A büntető, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárások A büntetőeljárás megindítása
A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 10. § (1) bekezdése szerint bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti - gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban Be.) 6. § (1) bekezdése kimondja, hogy a bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége a törvényben foglalt feltételek megléte esetén büntetőeljárást megindítani. A Be. 171. § (2) bekezdése előírja, hogy a hivatalos személy köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt feljelenteni. A feljelentést rendszerint az ügyészségnél vagy a nyomozati hatóságnál kell megtenni. Szabálysértési eljárás A szabálysértésekről szóló LXIX. Törvény 1. § (1) szerint szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget. A törvény második része foglalkozik részletesen a szabálysértési eljárással, a 82.§ (1) bekezdése kimondja, hogy szabálysértési eljárás feljelentés, illetőleg a szabálysértési hatóság részéről eljáró személy észlelése vagy tudomása alapján indulhat meg. Kártérítési eljárás A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 339. § (1) bekezdése kimondja, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítési eljárás megindítására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései (elsősorban a XXIII. Fejezet, a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perek) az irányadók. Kártérítési felelősség tekintetében irányadók továbbá a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. Törvény (Mt.), a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.), a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) megfelelő rendelkezései. Fegyelmi eljárás Fegyelmi eljárás, illetve felelősség tekintetében az Mt., a Ktv., illetve a Kjt. megfelelő rendelkezései az irányadók.
32
