E L Ő T E R J E S Z T É S

ELŐTERJESZTÉS

Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. június 27-i ülésére

Tárgy: A Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Pedagógiai Programja módosításának jóváhagyása Előadó: Lingl Zoltán igazgató Előterjesztés tartalma: határozati javaslat Szavazás módja: egyszerű többség Előterjesztés elkészítésében részt vett:

Lingl Zoltán igazgató, RAÁIESZ pedagógusai

Előterjesztés előkészítésében közreműködnek: Ügyrendi és Civil Kapcsolatok Bizottsága Emberi Erőforrás Bizottság

Láttam: dr. Árpásy Tamás jegyző

Tisztelt Képviselő-testület! A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény többek között kimondja, hogy: 44. § (1) A nevelési-oktatási intézményben a nevelő és oktató munka nevelési, illetve pedagógiai program szerint folyik. A nevelési, illetve pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A fenntartó a nevelési program és a pedagógiai program jóváhagyása előtt köteles az adott intézménytípusnak megfelelő szakterületen eljárni jogosult közoktatási szakértő véleményét beszerezni. Ha ilyen közoktatási szakértő nincs az intézménytípusnak megfelelő szakterület, olyan szakember kell beszerezni, akinek az adott intézménytípusban legalább öt év pedagógus-munkakörben szerzett gyakorlata van. 51. § (1) Az iskola pedagógiai programját vagy annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetheti be. 61. §403 (4) Az iskolaszék véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az iskolaszék véleményét a pedagógiai program elfogadása, továbbá a 81. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott közoktatási megállapodás megkötése előtt. A Zirc és Környéke Közoktatási Iskolatársulás megalakulásával a Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola a társulás közösen fenntartott intézményévé vált. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2008. május 26-i ülésén a Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Pedagógiai Programját (PP) elfogadta. Tartalma alapjaiban nem változott, csak olyan változtatások történtek amelyek a tagiskolák miatt váltak szükségessé. 2010-ben a Közoktatási törvény (Kt.) változásai kivételesen tanév közben lehetővé tették a PP változtatását, annak érdekében, hogy a 2010/11-es tanévtől az alsó tagozaton a második évfolyam második félévétől újra lehessen osztályozni. A jelenlegi változtatás fő célja az olaszfalui tagintézmény beemelése a PP-ba. A tantervi részek változatlanul maradtak mivel az új közoktatási törvény 2011 őszén várható elfogadása miatt a jövő tanévben újra, részleteibe menően át kell dolgozni a PP-ot. Az átdolgozás után 2012. szeptemberétől reményeink szerint olyan egységes PP készülhet, ami legalább középtávon kiszámíthatóan megalapozza az iskolai munkát. A PP módosításában az iskolaszék véleményt nyilváníthat a társult önkormányzatok egyetértési jogot gyakorolnak. A tervezett módosítás a törvényi kötelezettségen felül a szülői szervezettel és a diákönkormányzattal is véleményeztetve lett. A társult önkormányzatok polgármesterei a tervezett módosításokat időben megkapták, véleményüket a testületi ülésen ismertetem. A nevelőtestület a PP módosítását több alkalommal tárgyalta együtt és a munkaközösségekben is. Ezek után több mint egy hónapig lehetett további módosító javaslatokat tenni. A jelen előterjesztésben szereplő módosítások közös megegyezésen alapulnak. 2011. június 23-án kerül sor a záró szavazásra, amelynek eredményét szintén a testületi ülésen ismertetem.

Az iskolaszék elnöke írásban jelezte, hogy nem kívánnak élni az egyetértési jogukkal, a szülői szervezet a módosításokat tudomásul vette, a diákönkormányzat pedig kifejezte támogatását. A fenntartó által a módosításokról az adott területen eljárni jogosult szakértői vélemény beszerzésre került, amelyet kiegészít a nemzetiségi szakértői vizsgálat eredménye. A fentiek alapján kérem Tisztelt képviselő-testületet az előterjesztésem megtárgyalására és a határozati javaslat elfogadására. A mellékletben a PP hatályos állapotához képest kiegészítésre javasolt szövegrészeit dőlt betűvel, hatálytalanítani szándékozott rendelkezéseit áthúzással jeleztem. Kérem az előterjesztésben foglaltak jóváhagyását. Zirc, 2011. június 6. Lingl Zoltán igazgató

Határozati javaslat ……/2011. (VI.27.) Kt. számú határozat 1. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Pedagógiai Programjának módosítását az előterjesztés mellékletében foglaltak szerint jóváhagyja. 2. Utasítja a Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola igazgatóját, hogy a módosított Pedagógiai Programot hozza nyilvánosságra. Felelős:

1.pont esetében : Ottó Péter polgármester 2. pont esetében : Lingl Zoltán igazgató

Határidő:

1. pont esetében: azonnal 2. pont esetében: 2011. augusztus 31.

A TERVEZETT MÓDOSÍTÁSOK A PP hatályos állapotához képest kiegészítésre javasolt szövegrészei dőlt betűvel, hatálytalanítani szándékozott rendelkezései áthúzással lettek jelezve.

Zirci Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Pedagógiai Programja

I. Legfontosabb intézményi adatok az alapító okirat alapján

1./ A költségvetési szerv neve: Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Rövid név : Reguly Antal Általános Iskola Rövidített név: RAÁIESZ OM azonosító : 037047 2./ Székhelye: 8420 Zirc, Rákóczi tér 3-5. A,B, C, D épületek, illetőleg a kazánház (8420 Zirc, Rákóczi tér 3-5.), mint bázisintézmény F épület (8420 Zirc, Köztársaság utca 5.), mint bázisintézmény Szent Gellért Általános Iskola Bakonybél- Pénzesgyőr (8427

Az iskola telephelyei:

Bakonybél, Pápai utca 3/5.,) mint tagintézmény (2007. augusztus 31.-ig: Bakonybél és Pénzesgyőr községek önkormányzatainak közös fenntartásában lévő „Szent Gellért Általános Iskola és Óvoda Bakonybél –Pénzesgyőr” elnevezésű, részben önálló gazdálkodású intézmény) Általános Iskola Lókút (8425 Lókút, Bem József utca 75.), mint tagintézmény (2007. augusztus 31.-ig: Lókút Községi Önkormányzat fenntartásában lévő „Általános Iskola Lókút” elnevezésű részben önálló gazdálkodású intézmény) 3./ Államháztartási szakágazat : 852010 Alapfokú oktatás ( alapfokú művészetoktatás kivételével) Törzskönyvi azonosító szám : 569457

4./ Az intézmény típusa: Közös fenntartású, körzeti feladatokat ellátó összetett iskola, amelynek részei: I. - a bázisintézményben: 8 évfolyamos általános iskola, melyen belül : - Körzeti feladatokat ellátó összetett iskola a/ az 1 - 8 évfolyamon sajátos nevelési igényű – tanulásban akadályozott - tanulók általános iskolai nevelése és oktatása, b/ a 9 - 10. évfolyamon előkészítő szakiskolai nevelés és oktatás vonatkozásában. - Pedagógiai szakszolgálatot ellátó iskola, melyen belül: a/ logopédiai feladat ellátása b/ gyógytestnevelés ellátása c/ rehabilitációs célú nevelési tanácsadás folyik II. - a Szent Gellért Általános Iskola Bakonybél – Pénzesgyőr tagintézményben a tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése és oktatása 1 - 6 évfolyamon folyik, - az Általános Iskola Lókút tagintézményben a tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése és oktatása 1 - 4 évfolyamon folyik valamint iskolaotthonos oktatása az általános iskola 1 - 4 évfolyamán folyik.

2


5./ Az intézmény alaptevékenysége: 55231-2 55232-3 55241-1 80121-4 80122-5 80123-6 80222-5 80511-3 80521-2 85321-1

Óvodai intézményi közétkeztetés Iskolai intézményi közétkeztetés Munkahelyi vendéglátás Általános iskolai nappali rendszerű nevelés, oktatás Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása Általános iskolai felnőttoktatás Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai nevelése, oktatása Napközi otthoni és tanulószobai foglalkozás (szorgalmi időben) Pedagógiai szakszolgálat Bölcsődei ellátás

Az általános iskola 8 évfolyammal, a sajátos nevelési igényű tanulókat foglalkoztató 1-10 évfolyammal rendelkező, körzeti feladatokat, pedagógiai szakszolgálati feladatokat is ellátó nevelésioktatási intézmény. Az alaptevékenysége:  Biztosítani az általános iskolai nevelést és oktatást, ennek keretében felkészíteni a tanulókat az alapvizsgára, illetve az alapfokú iskolai végzettség megszerzésére.  Biztosítani a német nemzetiségi nyelvoktatást.  Ellátni a sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai nevelését és oktatását.  Ellátni a sajátos nevelési igényű 9 - 10. évfolyam tanulóinak az előkészítő szakiskolai nevelését és oktatását.  Biztosítani az általános iskolai napközi otthoni és tanulószobai ellátást.  Biztosítani a logopédiai és gyógy testnevelési ellátást.  Biztosítani az integrált oktatást, különös tekintettel a részképesség és magatartás zavarokkal rendelkező tanulók részére.  Hátrányos helyzetű tanulók felkészülését segítő foglalkozások szervezése  A bölcsődei ellátás keretében biztosítani a Benedek Elek Napköziotthonos Óvoda és Bölcsődében a bölcsődések napközbeni étkeztetését.  Biztosítani az általános iskolai felnőttoktatást, az alapfokú iskolai végzettség megszerzését.  Iskolaotthonos oktatás az általános iskola 1-4 évfolyamán. Az alaptevékenység ellátásával le nem kötött kapacitásának teljesebb kihasználása érdekében bérbeadási, egyéb szálláshely - szolgáltatási tevékenységet és idegen étkeztetést folytathat. (75195-0 intézményi étkeztetés kiegészítő tevékenységként) Az iskolai intézményi étkeztetés biztosítása végett telephelyein főző- és melegítőkonyhát működtet. Feladatai ellátásához a társult önkormányzatok rendelkezésre bocsátják a szükséges vagyont és vagyontárgyakat. A rendelkezésre álló vagyont és vagyontárgyakat az iskola nem jogosult elidegeníteni, illetőleg biztosítékként felhasználni.

6./ Beiskolázási köre kiterjed: Zirc város közigazgatási területén, valamint Bakonybél, Pénzesgyőr és Lókút községek közigazgatási területén állandó lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező általános iskolai tanulókra. Felvehető maximális tanulólétszám: 750 fő.

7./ Gazdálkodási jogköre szerint:

3


Részben önálló, alszámlával rendelkező költségvetési intézmény. A pénzügyi-gazdasági feladatokat az Alapfokú Oktatási Intézmények Gazdasági Ellátó Szervezete látja el.

Az intézmény egyes pályázatok kapcsán megvalósuló pénzmozgások elkülöníthetősége, átláthatóbb nyilvántartása érdekében alszámlát nyithat. 8./ Vállalkozási tevékenység köre és mértéke: nincs 9./ Az intézmény

a./ alapítója: Zirc Városi Tanács (1985. augusztus 01.) b./ alapítói jogkör gyakorlója : Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete

c./ fenntartói a társult önkormányzatok: - Bakonybél Községi Önkormányzat

10./ Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje: Az iskolaigazgatót Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete nevezi ki nyilvános pályázati eljárás útján. A kinevezés előkészítése a Képviselő-testület Oktatási, Kulturális és Ifjúsági Bizottságának feladata. A pályázati eljárással kapcsolatos feladatokat Zirc Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának jegyzője látja el.

11./ Az iskola a közoktatási törvényben foglaltak alapján önálló jogi személy.

Az iskola igazgatója gyakorolja a jogszabályokban foglaltak szerint a munkáltatói jogokat.

1./ A költségvetési szerv neve: Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Rövid név: Reguly Antal Általános Iskola Rövidített név: RAÁIESZ OM azonosító: 037047 2./ Székhelye: 8420 Zirc, Rákóczi tér 3-5. Az iskola telephelyei: A, B, C, D épületek, illetőleg a kazánház (8420 Zirc, Rákóczi tér 3-5.), mint bázisintézmény F épület (8420 Zirc, Köztársaság utca 5.), mint bázisintézmény Szent Gellért Általános Iskola Bakonybél- Pénzesgyőr (8427 Bakonybél, Pápai utca 3/5.), mint tagintézmény (2007. augusztus 31-ig: Bakonybél és Pénzesgyőr községek önkormányzatainak közös fenntartásában lévő „Szent Gellért Általános Iskola és Óvoda Bakonybél–Pénzesgyőr” elnevezésű, részben önálló gazdálkodású intézmény) Általános Iskola Lókút (8425 Lókút, Bem József utca 75.), mint tagintézmény (2007. augusztus 31-ig: Lókút Községi Önkormányzat fenntartásában lévő „Általános Iskola Lókút” elnevezésű részben önálló gazdálkodású intézmény) Villax Ferdinánd Általános Iskola Olaszfalu (8414 Olaszfalu, Váci M. u. 17.), mint tagintézmény 2009. augusztus 1-jétől (2009. július 31-ig: Olaszfalu Községi Önkormányzat fenntartásában lévő „Villax Ferdinánd Általános Iskola Olaszfalu” elnevezésű intézmény) 3./ Jogszabályban meghatározott közfeladata: 852010 Alapfokú oktatás (alapfokú 4


művészetoktatás kivételével) 4./ Alaptevékenysége: 562912 562913 852000 852011 852012 852013 852014 852021 852022 852023 852024 855911 855912 855913 855914 855915 855916 856011 889101 561000 562917 682002

szakfeladat Óvodai intézményi étkeztetés szakfeladat Iskolai intézményi étkeztetés szakfeladat Alapfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása szakfeladat Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) szakfeladat Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) szakfeladat Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) szakfeladat Általános iskolai felnőttoktatás (1-4. évfolyam) szakfeladat Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) szakfeladat Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) szakfeladat Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) szakfeladat Általános iskolai felnőttoktatás (5-8. évfolyam) szakfeladat Általános iskolai napközi otthoni nevelés szakfeladat Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése szakfeladat Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók napközi otthoni nevelése szakfeladat Általános iskolai tanulószobai nevelés szakfeladat Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése szakfeladat Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése szakfeladat Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység szakfeladat Bölcsődei ellátás szakfeladat Éttermi, mozgó vendéglátás szakfeladat Munkahelyi étkeztetés szakfeladat Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

Az általános iskola 8 évfolyammal, a sajátos nevelési igényű tanulókat foglalkoztató 1-10 évfolyammal rendelkező, körzeti feladatokat is ellátó nevelési-oktatási intézmény. Az alaptevékenysége keretében köteles:  Biztosítani az általános iskolai nevelést és oktatást, ennek keretében felkészíteni a tanulókat az osztályozó vizsgára, illetve az alapfokú iskolai végzettség megszerzésére.  Biztosítani a német nemzetiségi nyelvoktatást.  Ellátni a sajátos nevelési igényű tanulók közül az enyhe értelmi fogyatékos, testi, beszédfogyatékos a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartós és súlyos akadályozottság miatt sajátos nevelési igényű tanulókat, hallássérült, gyengén látó tanulókat.  Ellátni azokat a sajátos nevelési igényű tanulókat, akik számára a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményében intézményünket jelöli ki. Ellátni azokat a sajátos nevelési igényű tanulókat, akik ellátásához személyi és tárgyi feltételeink adottak.  Ellátni a sajátos nevelési igényű 9 - 10. évfolyam tanulóinak az előkészítő szakiskolai nevelését és oktatását.  Biztosítani az általános iskolai napközi otthoni és tanulószobai ellátást.  Biztosítani a pedagógiai szakszolgálat feladatellátás vonatkozásában: - a logopédiai szolgáltatás keretében beszédhibák javítása, dislexia megelőzése és gyógyítása, nyelv és kommunikációs zavarok javítása; - gyógytestnevelés keretében tanulók egészségügyi célú, speciális foglalkoztatás, akiket az iskolaorvosi vagy szakorvosi szűrővizsgálatok könnyített vagy gyógy testnevelésre utalt; - rehabilitációs célú megsegítésen belül - szurdo-pedagógia keretében a hallássérült tanulók speciális fejlesztése; - Sindelar-tréning-program keretében az általános iskolai korosztályra kidolgozott vizsgálati és terápiás eljárás, amely a részképesség gyengeségeit mutató tanulók fejlesztését szolgálja.  Biztosítani az integrált oktatást, különös tekintettel a részképesség és magatartás zavarokkal rendelkező tanulók részére.  Hátrányos helyzetű tanulók felkészülését segítő foglalkozások szervezése

5


   

A bölcsődei ellátás keretében biztosítani a Benedek Elek Napköziotthonos Óvoda és Bölcsődében a bölcsődések napközbeni étkeztetését. Az óvodai intézményi étkeztetés keretében biztosítani a Benedek Elek Napköziotthonos Óvoda és Bölcsődében az óvodások napközbeni étkeztetését. Biztosítani az általános iskolai felnőttoktatást, az alapfokú iskolai végzettség megszerzését. Iskolaotthonos oktatás az általános iskola 1-4 évfolyamán.

Az alaptevékenység ellátásával le nem kötött kapacitásának teljesebb kihasználása érdekében bérbeadási, egyéb szálláshely - szolgáltatási tevékenységet és idegen étkeztetést folytathat. Az iskolai intézményi étkez tetés biztosítása végett telephelyein főző- és melegítőkonyhát működtethet. Feladatai ellátásához a társult önkormányzatok rendelkezésre bocsátják a szükséges vagyont és vagyontárgyakat. A rendelkezésre álló vagyont és vagyontárgyakat az iskola nem jogosult elidegeníteni, illetőleg biztosítékként felhasználni. Beiskolázási köre kiterjed: Zirc város közigazgatási területén, valamint Bakonybél, Pénzesgyőr és Lókút községek, illetve 2009. augusztus 1-jétől Olaszfalu község közigazgatási területén állandó lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási helylyel rendelkező általános iskolai tanulókra. Felvehető maximális tanulólétszám: 750 fő. 5./ Az intézmény típusa: Közös fenntartású, körzeti feladatokat ellátó összetett iskola, amelynek részei: I. - a bázisintézményben: 8 évfolyamos általános iskola, melyen belül: - Körzeti feladatokat ellátó összetett iskola a/ az 1 - 8 évfolyamon sajátos nevelési igényű – tanulásban akadályozott - tanulók általános iskolai nevelése és oktatása, b/ a 9 - 10. évfolyamon előkészítő szakiskolai nevelés és oktatás vonatkozásában. - Pedagógiai szakszolgálatot ellátó iskola, melyen belül: a/ logopédiai feladat ellátása b/ gyógytestnevelés ellátása c/ rehabilitációs célú nevelési tanácsadás folyik II. - a Szent Gellért Általános Iskola Bakonybél – Pénzesgyőr tagintézményben a tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése és oktatása 1 - 6 évfolyamon folyik, - az Általános Iskola Lókút tagintézményben a tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése és oktatása, valamint iskolaotthonos oktatása az általános iskola 1 - 4 évfolyamán folyik. - a Villax Ferdinánd Általános Iskola Olaszfalu tagintézményben a tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése és oktatása 1 - 6 évfolyamon folyik 2009. augusztus 1-jétől. 6./ Működési köre: A társult önkormányzatok közigazgatási területe 7./ Irányító szervének - neve: Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete - székhelye: 8420 Zirc, Március 15. tér 1. 8./ Besorolása: - feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója alapján: önállóan működő költségvetési szerv. A besorolás az intézmény szakmai és jogi önállóságát nem érinti. A pénzügyi-gazdasági feladatokat a Zirc Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala látja el. Az intézmény költségvetése a Zirc Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala költségvetésébe épül be. Az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából az intézmény teljes jogkörrel rendelkezik. 9./ Az intézmény vezetőjének kinevezési, választási, megbízási rendje: Az intézmény vezetője az igazgató, akit a Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete bíz meg nyilvános pályázati eljárás útján a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. alapján. A pályázati eljárással kapcsolatos feladatokat Zirc Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának jegyzője látja el.

6


10./ Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony(ok) megjelölése: Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony alapesetben közalkalmazott, amelyre a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. az irányadó. Egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra (pl: megbízási jogviszony) a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. tv. az irányadó. 11./ Az intézmény a./ alapítói jogkör gyakorlója : Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete b./ fenntartói a társult önkormányzatok: - Bakonybél Községi Önkormányzat - Pénzesgyőr Községi Önkormányzat - Lókút Községi Önkormányzat - Olaszfalu Községi Önkormányzat 2009. augusztus 1-jétől - Zirc Városi Önkormányzat (mint gesztor) A sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai nevelése és oktatása, valamint az előkészítő szakiskolai nevelés és oktatás a Veszprém Megyei Önkormányzattal kötött megállapodás alapján valósul meg.

7


II. Nevelési Program 1. Bevezető indoklás Az elfogadott pedagógiai programunka iránymutatója és alapja az intézményekben folyó nevelésioktatási munkánknak, képzési céljainknak 1998 óta. A kétévenkénti felülvizsgálatokat, módosításokat a közoktatási törvény 1999. évi, illetve a 2003. évi módosítása, a kerettanterv bevezetése, az iskolaszerkezet változása, legutóbb pedig az iskolatársulás bővülése létrejötte és a nem szakrendszerű oktatás kivezetése bevezetése (2008. szeptember 1.) tette szükségessé.

2. Iskolánk jellemzői 2.1. Képzési programok Intézményeink képzési programjai az utóbbi években a kor követelményeinek megfelelően változtak és alakultak. Ezekről folyamatosan tájékoztatjuk a szülőket, partnereinket. Figyelembe vettük igényeiket, az újat, a minőségit állítottuk előtérbe. Fejlesztéseink következtében bázisintézményünk a hagyományos kisvárosi iskolából kinőtte magát térségi feladatokat ellátó iskolává. Bázisintézmény (Zirc): 2.1.1. 1978-79-es tanévtől sajátos nevelési igényű tanulók oktatása honosodott meg iskolánkban, mely során tanulásban akadályozott tanulók nevelését-oktatását vállaltuk fel. Az eltelt időszakban igazi hiánypótló képzési formává vált, amelyet a térség települései is igénybe vesznek. A sajátos nevelési igényű gyermekek külön iskolai nevelését végző iskolai osztályokat igény szerint kell létrehozni. Az ilyen problémákkal küzdő gyermekek iskolai nevelése, oktatása a külön e célra létrehozott osztályokban, integráltan gyógypedagógiai tanárokkal folyik iskolánkban. 2.1.2. Az 1992-93-as tanévben német tagozat létesült. 2.1.3. Az 1993-94-es tanévben rajz-vizuális program indult. A képzés folytatására a helyi gimnázium ad lehetőséget. 2.1.4. 1996-97-es tanévtől német nemzetiségi nyelvet oktató osztály létesült. A magasabb óraszám és a tananyag szerkezete lehetővé teszi, hogy az induló osztályokban a nyelv tanításán kívül helyet kapjon a térségben élő nemzetiségek kultúrájának, hagyományainak megismerése is. A népismeret oktatása integráltan történik. Az alsó tagozaton a teljes óraszám 10%-ában, a felső tagozaton az óraszám 20%-ában. Értékelése az adott tantárgy keretein belül történik. 2.1.5. Az 1998-99-es tanévtől szerepet vállalunk a „Gyermekvédelmi Igazgatóság” által fenntartott lakásotthonban élő állami gondozott tanulók oktatásában is. 2.1.6. Az 1999-2000-es tanévtől iskolánk 9-10. osztályos Előkészítő Szakiskolává bővült. A sajátos nevelési igényű tanulók gombatermesztés szakmai orientációs képzést kapnak. kaptak. 2.1.7. 2001-2002-es tanévben a szülői igényeknek eleget téve indítottuk az angol-számítástechnikai programunkat. A program 2. osztálytól indul csoportbontásban. 2.1.8. 2001-2002-es tanévben bővült a kötelező idegen nyelv választhatósága. A 4. évfolyamon a német nyelv mellett a tanulók az angol nyelvet is választhatják, az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével. 2.1.9. 2002-2003-as tanévtől iskolánk bekapcsolódott az Alapfokú Művészeti Iskola 6 éves programjába, amely államilag elismert bizonyítványt ad. A képzés a következő művészeti ágakban indult: képző és iparművészet, táncművészet. Tagintézmény (Bakonybél): 2004/2005. tanévtől német nemzetiségi nyelv oktatása

8


Tagintézmény (Lókút): 2003/2004. tanévtől német nemzetiségi nyelv oktatása 2004/2005. tanévtől iskolaotthonos nevelés-oktatás 2003-2004. tanévtől alapfokú művészeti oktatás folyik az Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (Veszprém) lókúti tagiskolájaként. Tagintézmény (Olaszfalu): - 2008-ban vezettük be a német nemzetiségi nyelvoktatást - Villax Ferdinánd Általános Iskola valamint a Képesség- és Tehetségfejlesztő Magán Általános Iskola, Szakképző Iskola, Gimnázium, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium 2007-ben kötött megállapodást az iskolában folyó művészeti oktatásról ( néptánc, ill. megfelelő létszám esetén kézműves csoport indításáról )

2.2. Személyi feltételek Valamennyi intézményünkben a szakos ellátottságunk megfelelő. Igényes, szakmailag felkészült pedagógusok oktatják, nevelik tanulóinkat. Ehhez szükség van azonban arra, hogy néhány kolléga nem a lakóhelyén lévő intézményben lássa el munkájának egy részét. (Megfelelő előkészítéssel, órarend egyeztetéssel.) Folyamatosan fejlesztik tudásukat, továbbképzéseken az igényeknek és a lehetőségeknek megfelelően vesznek részt. Egyre nagyobb igény jelentkezik a számítógép használatának elsajátítására. Megoldódott iskolánkban a gyógy testnevelés és a gyógytorna foglalkozás. A 2004. szeptember 1jétől önálló iskolai védőnő látja el a szükséges egészségügyi feladatokat .A rászoruló tanulók konduktori ellátásban részesülnek. Továbbképzésekre a beiskolázást az öt éves továbbképzési terv alapján végezzük. 1998-tól 10 órás kedvezménnyel gyermek-, és ifjúságvédelmi felelős végzi a gyermekvédelmi feladatokat. Iskolánkban fejlesztő pedagógus és logopédus dolgozik, az alsó és felső tagozat évfolyamain tantárgyi fejlesztő segíti a részképesség zavaros gyermekek felzárkóztatását. A nevelő-oktató munka segítői a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek. Felső tagozatban a részképesség zavaros tanulók segítésére a SINDELAR-tréningprogramot is alkalmazzuk. Iskolánk életében, szakmai munkájában fontos szerepet töltenek be a szakmai munkaközösségek. Vezetőik az iskola vezetőségének tagjai. Igényes tervező, szervező és végrehajtó munkát végeznek. Munkájuk meghatározó, a helyi tanterv készítésében is jelentős feladat hárul rájuk. A helyettesítés ellátásának módja: Rövidebb időszakra a telephelyen oldjuk meg, hosszabb időszakra más településen lévő intézményünkből átjáró – lehetőleg szakos – kollégával biztosítjuk a feladatellátást Csak akkor veszünk igénybe külső segítséget, ha az előbbi két lehetőség közül egyik sem valósítható meg.

2.3. Tárgyi feltételek Bázisintézmény (Zirc): Oktató - nevelő munkánkat öt épületben végezzük. Az épületek állapota - az évek óta elmaradó nagyobb felújítások miatt - egyre romlik. A „B” épületben PARE pályázat eredményeként kialakításra került két számítógépes tanterem. Az „F” épület tetőszigetelése megoldódott, de beltéri munkákra, a nyílászárók cseréjére, valamint az egész terület lekerítésére sürgősen sort kell keríteni. Az iskolaudvarok nagyok, parkosításuk folyamatban van. Az „F” épület kerítése, udvara elhanyagolt, sürgős változtatást igényel, melyet saját erőből nem tudunk megoldani.

9


A tantermek száma negyvennégy, ebből kis alapterületük miatt kettő szükségtanterem. Szertárak száma öt. A szaktantermek felszereltsége közepes, az eszközök állapota egyre jobban romlik, állandó javításra, karbantartásra szorul. A fejlesztés folyamatos a 2008-ig 2013-ig megtervezett eszközfejlesztési terv alapján, bár a betervezett pénzösszeg nem minden évben áll az iskola rendelkezésére. A felső tagozat 7-8. osztályaiban szaktantermi, az 5-6. osztályokban, valamint az alsó tagozatban osztályterem rendszerű oktatás folyik. Szövöde és Kerámia műhely is működik, 2003. szeptemberétől megoldódott a fazekas műhely helye az iskolaépületben. Három informatikai szaktanteremmel rendelkezünk 15-15 számítógépes munkahellyel, mely az igényeknek megfelelő. Internet hozzáférés ezekben a tantermekben megoldott. A napközis csoportoknak külön terme nincs, a foglalkozások a tantermekben zajlanak. Nagy szükség lenne egy „játszószoba” kialakítására. A tanulók és a szülők továbbra is igénylik a napközi otthon segítségét a tanulásban, a gyerekek szabadidejének hasznos, igényes szervezésében. Tantermi és udvari játékokra igen nagy szükség lenne. A köves udvart balesetveszélyessége miatt füvesíteni kell. Iskolánk saját könyvtárral rendelkezik. Az „F” épületé tágas, megfelelően felszerelt, a „B” épületben egy osztályteremből lett kialakítva, könyvvel, folyóirattal, játékkal. Az „F” épületben a követelményeknek megfelelő logopédiai szoba, és három fejlesztő szoba került kialakításra. Ezekben a helyiségekben történik a tanulókkal való egyéni fejlesztés. tanulók egyéni fejlesztése. A sportolási feltételek adottak. A „B” épületben csak tornaszoba van, melyet a Harmónia Alapfokú Művészetoktatási Intézmény a saját igényeinek megfelelően továbbfejlesztett. Itt a délutáni órákban: néptánc, modern táncoktatás folyik. A tornaszobát igénybe veszik gyógy testnevelés foglalkozásokra is. Így tudjuk biztosítani a mindennapos mozgáslehetőséget. Az 1994-ben épült tornaterem 2003. nyarán külső és belső felújítást kapott. A tornaterem kihasználtsága jó és sokrétű. A parketta balesetveszélyessé vált, ezért sürgős padlócserére van szükség. Az „F” épület tornateremben sportpadló csere történt. Jelenleg mállik a külső vakolat, több helyen a kapuknál a tégla látszik. A terem kihasználása sokoldalú. Tömegsport, egyéb sportfoglalkozások, kötélugró szakkör, padló hoki foglalkozások, és külső sportfoglalkozások. A szabadtéri programok három sportpályán zajlanak. Az iskolaudvarban levő pálya jó állapotú ugyan, de a pályát körülvevő drótháló folyamatos felújítást igényel. A Rákóczi-téri pálya komoly felújítást igényel. Iskolánk kihasználja a városban működő Tanuszoda adta lehetőségeket. Iskolánk – amennyiben a helyi feltételek ezt lehetővé teszik – kihasználja a Tanuszoda adta lehetőségeket. Az alsó tagozatban – testnevelés óra keretében – minden évfolyam, felső tagozatban az 5. évfolyam vesz részt úszásoktatásban. A 3. évfolyam egész évben, a többi évfolyam 10 foglalkozáson vesz részt. Tömegsport keretében délutáni foglalkozások is vannak az uszodában. Amennyiben a városban a Tanuszoda működtetése nem megoldott, akkor tanulóink számára megpróbáljuk biztosítani más településen az úszás lehetőségét. A technikaoktatást szolgáló épületegyüttes az iskola főépületétől különálló építmény, ami elavult a mai korszerű oktatás feltételeit nem tudja kielégíteni. Rendelkezünk tankonyhával, ahol a háztartástan oktatás és gyakorlat történik. A technika épületét és az iskola tornatermeit együtt használjuk a tanulásban akadályozott tanulókkal. A 9-10. osztályosok pályaorientációs és szakmai előkészítő tevékenységeinek végzéséhez fazekas és szövőműhely áll rendelkezésünkre. Az „F” épület technika tantermeiből alakítottuk ki a rajz-vizuális blokkot. Gondot jelent, hogy a szaktantermek a tornaterem légterében vannak, a zaj nagy, ezért nagyon sürgős lenne egy hangszigetelt ajtó a két tanteremre. Az „A” épület pincéjében pályázat segítségével gombatermesztési szakterem került kialakításra, amely gyakorlati helye a tanulásban akadályozott 9-10. osztályos tanulóknak. A gyermekek étkeztetése az „F” épületben történik. Szükség lenne megfelelő vizesblokk kialakítására. Az ebédlő tágas, kellemes körülményeket biztosít az étkezéshez. Audió-vizuális eszközök beszerzése folyamatos.( lásd. eszközfejlesztési terv)

10


A tantermekben a régi fa táblákat már több mint 80%-ban sikerült korszerű acél-kerámia táblákra cserélni, a fennmaradó régi táblák cseréje a következő egy-két év feladata. 2011. szeptemberére 14 tanteremben interaktív tábla is segíti a nevelő-oktató munkát. Tagintézmény (Bakonybél): Az oktató-nevelő munkát két iskolaépületben végezzük. Az épület állaga kielégítőnek mondható, kisebb felújításokra a vizesblokkban és a tornaterem padozatán van szükség. A tárgyi feltételek jelentősen 2008. évtől változtak meg az új konyha – ebédlő átadásával, mellyel egyidejűleg az épületünkben megszűnik az étkezés és a helyén technikai dolgozók öltözője, raktára és a gyerekeknek megfelelő játszószoba és kézműves műhely alakítható ki. Tárgyi felszereltség jellemzői területi megosztásban. Iskolaudvar: Tágas, megfelelő az elrendezése a pályával, pihenő padokkal, díszkúttal. Nagy gond az udvar borítása: durván zúzott kő, amely a megyei ÁNTSZ jegyzőkönyve alapján balesetveszélyes. Kisebb zúzódásokkal járó tanulóbalesetek történtek. Megoldásra váró feladat az udvari kerítés cseréje. Tantermek: Nyolc Hat tanterem van iskolánkban. Melyből kettő lezárt a 7-8. osztályok költözése miatt. Területük, felszereltségük jó, mind a hat tanteremben új padok és székek vannak, a táblák cseréje is 50%-ban megtörtént. 2011. szeptemberére 4 tanteremben interaktív tábla is segíti a nevelő-oktató munkát. Az éves tisztasági meszelés szükséges lenne minden tanteremben. A legnagyobb gond két tanterem műanyag borítású padlójának cseréje. Szintén balesetveszélyes a hiányos, felszakadt padlózat. Szaktantermek: Két szaktanterem áll rendelkezésére tanulóinknak: az informatika és a fejlesztő szoba. Mindkettő felszerelését, bútorzatát pályázaton nyertük el. Fejlesztési terveink között szerepel az új épületben nincs internet elérés, amely a korszerű oktatás feltétele lenne. Napközis terem: A napközis foglalkozás osztályteremben zajlik, mely a legnagyobb és legvilágosabb termünk, mellette video-CD szoba és informatika terem. Fejlesztésre csak a játék – és szabadidős eszköz készlet szorul. Kevés és elhasználódott a megfelelő szabadidős játék. Könyvtár: Sajnos sötét és kis teremben vannak könyveink, helyi megvilágítással lehet csak megfelelően olvasni, könyvállományunk fejlesztésre szorul. Két éve nem történt új könyvek vásárlása. A sportolás szinterei: A tornaterem megfelelő nagyságú, felszereltségű. A parketta balesetveszélyessé vált, sürgős csere szükséges. A sportudvar tágas, jó állapotú, de a drótháló felújítása fontos lenne. Technika terem: Osztályteremben történik a technikaoktatás, a konyha költözésével változtatnánk ezen, de kisebb beruházást igényel. Gyermekétkeztetés: A korszerű, új HACCP előírásoknak megfelelő konyha és étterem az iskola szomszédságában, az új épületből gyorsan megközelíthető, minden igényt kielégítő vizesblokkal, felszereltséggel áll tanulóink rendelkezésére. Tagintézmény (Lókút): A lókúti tagintézményben az oktató-nevelő munka egy épületben történik. Az épület bal szárnyában egy tanterem, egy oktatási célokat is szolgáló kisterem, egy tornaterem, egy folyosó, valamint az illemhelyek és a mosdók találhatók egy blokkban. Az épület jobb szárnyában alakítottuk ki az iskolai közétkeztetést szolgáló ebédlőnket. Az iskolában főzőkonyha nincs, melegítőkonyha szolgálja az ezirányú tevékenységeket. Az épület nagyon leromlott állapotban van, teljes rekonstrukciója feltétlenül szükséges. Az elmúlt években folyamatos fejlesztés volt, részleges ablakcsere történt, de az alapproblémát ez nem oldotta meg. A tanteremben a világítás korszerűtlen, balesetveszélyes, felújítása feltétlenül szükséges. A kisteremben történő oktatás-nevelés szükségmegoldás, kiváltására egy másik, a nagy tantermeknél kisebb új tanterem kialakítására volna szükség, hogy a csoportbontásban tanuló gyerekek is megfelelő körülmények között

11


tanulhassanak. A kialakításra a feltételek adottak, de a szükséges források nem állnak rendelkezésre. Régi gond a nevelői illemhelyek kialakítása, a teljes felújítás ezt a problémánkat is megoldaná. A tornaterem felszereltsége hiányos, bár pályázati forrásokból folyamatosan fejlesztettünk, három pár bordásfalra, a radiátorok elé védőpalánkok, rácsok felszerelésére a balesetveszély miatt szükség van. Az oktató-nevelő munka hatékonyságának növelésére az elmúlt években folyamatosan pályáztunk, ebből fejlesztettünk. Az eszközpark elfogadhatónak mondható, de folyamatos fejlesztésre, korszerűsítésre, a kornak megfelelő szintrehozásra csak plusz anyagi források bevonásával lehetséges. 2011. szeptemberére interaktív tábla is segíti a nevelő-oktató munkát. A szabadtéri foglalkozások megtartásához egy térkövezett iskolaudvar és egy, az óvodával közösen használt füves játszótér áll rendelkezésünkre. A szabadtéri létesítmények megfelelőek, fejlesztésük folyamatos. A játszótéren fából készült udvari játékok állnak tanulóink rendelkezésére. Az iskolaotthonos foglalkozások megtartásához külön tantermünk nincs, a foglalkozások a tanteremben zajlanak. Tagintézmény (Olaszfalu): Az oktató-nevelő munkát két iskolaépületben végezzük. Az épületek állaga kielégítőnek mondható. Az elmúlt években a következő felújításokra került sor: „A” épület - a 6. osztály burkolatának cseréje ( szalagparketta ) - A vizesblokkok burkolatának cseréje ( járólap ) - Bútorcsere minden teremben - Új számítógépek beszerzése a számítástechnika terembe - A tornatermi folyosó és az öltözők újrafestése - Gipszkartonfal felhúzása, ezáltal két tantermi rész kialakítása ( nyelvi, technika ) - A belső nyílászárók festése „B” épület -

A konyha és az előtér burkolatának cseréje ( járólap ) A 4. osztály felújítása ( szülői segítséggel ) Az étkező felújítása A belső nyílászárók festése

Tárgyi felszereltség jellemzői területi megosztásban. Iskolaudvar: Tágas, megfelelő az elrendezése a pályával, pihenő padokkal, zászlótartóval, nemzeti zászlóval. Az udvar borítása: fű, melyet a gyerekek ki tudnak használni szünetekben. Rendelkezésre áll még a pergola, melyben kinti órákat ( környezetismeret…stb lehet tartani, ill. tanórán kívüli tevékenység lebonyolítására kíválóan alkalmas. A főbejárat előtti rész új térkőborítást kapott, s ezáltal megszűnt a balesetveszély is. Tantermek: Hét tanterem van iskolánkban, Területük, felszereltségük jó, mind a hat tanteremben újszerű padok és székek vannak, a táblák karbantartása folyamatos. A termek minden, az oktatáshoz szükséges segédeszközökkel el vannak látva. Szaktantermek: Három szaktanterem áll rendelkezésére tanulóinknak: az informatika, a nyelvi és a technika. Mindegyik felszereltsége megfelelő. Természetesen az internet elérés megtalálható amely a korszerű oktatás feltétele. Napközis terem: A napközis foglalkozás osztályteremben zajlik, mely az egyik legnagyobb és legvilágosabb termünk. A játék – és szabadidős eszköz készlet mennyisége és minősége jónak mondható

12


Könyvtár: Sajnos sötét és kis teremben vannak könyveink, helyi megvilágítással lehet csak megfelelően olvasni, könyvállományunk mennyisége megfelelő, az új könyvek beszerzésére is lehetőség nyílik. A sportolás szinterei: A tornaterem megfelelő nagyságú, kiváló felszereltségű. A sportudvar tágas, jó állapotú, a drótháló felújítása 2 évvel ezelőtt történt meg. Szerencse, hogy a község futballpályáját is tudjuk használni sportolásra. Azonban a felújítás során a futósáv és távolugró gödör ennek áldozatául esett, újabb építése szükséges. Technika terem: Osztályteremben történik a technikaoktatás, a megfelelő feltételek adottak. Gyermekétkeztetés: A korszerű, jól felszerelt melegítőkonyhában történik az étkezők kiszolgálása. A tízórait és uzsonnát helyben készítjük el. Az étkezőben új étkészlet, kultúrált környezet várja az étkezőket. Az „A” épület teljes tetőcseréje 2011-ben valósul meg, s a külső hőszigetelés, valamint a fűtés korszerűsítése révén rengeteg energiát, ezzel pénzt lehetne megspórolni az intézményben.

2.4. Nevelési feltételek A közösségi órák, a szakkörök, a tanulmányi és egyéb versenyek, a különböző felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozások mind segítik a tanuló személyiségének megismerését, fejlesztését. Továbbra is tervezzük a hagyományos „Reguly-hét” megrendezését, melyet a felnőttek és a gyerekek javaslatainak figyelembe vételével szervezünk a diák-önkormányzat közreműködésével, a szabadidő felelős koordinálásával. (a tagintézményekben külön program szerint vagy a bázisintézmény rendezvényein való részvétel) Tanulmányi kirándulásokat osztályonként szervezünk, az ésszerű takarékoskodás figyelembe vételével. A tanulásban akadályozott tanulók tagozatos kirándulásokon vesznek részt. Gyermekeink sokoldalú fejlesztése érdekében egyhetes Erdei Iskolát szervezünk a mindenkori hatodik osztályosoknak és igény szerint a negyedik osztályosoknak is. A pályázati lehetőségek megszűnésével nehéz helyzetbe került az erdei iskola szervezése. A források beszűkülése miatt nehéz előteremteni a táborozás költségeit. A továbbiakban csak az anyagi feltételek biztosítása esetén van esély az erdei iskola megszervezésére, hisz a családokra már több önrészt ráterhelni nem lehet. Nagy sikere van nyári táborainknak. Integrált táboraink segítik a „másság” elfogadását. Valamennyi intézményünkben a hagyományos, az iskola életének részeként tekinthető rendezvényeket, eseményeket a jövőben is saját programként szervezzük. Intézményeink helyiségeiben, területein párt, szervezet, politikai célú mozgalom nem működhet. Politikai célú tevékenység, rendezvény nem folytatható, nem szervezhető az alatt az idő alatt, amíg a tanulók az iskolában tartózkodnak.

2.5. Pályázatok Pályázati lehetőségeket kihasználjuk intézményeink anyagi feltételeinek javítására. Figyelemmel kísérjük a megjelenő pályázatokat, többnyire eredményesen pályázunk. Eredményes tanulói pályázatokkal iskolánk hírnevét öregbítjük. Anyagi helyzetünk további erősítését segíti az 1994-ben létrehozott „Reguly Iskoláért Alapítvány., valamint a bakonybéli tagintézményben működő Bakonybél Általános Iskolájáért Alapítvány. Támogatnak minden olyan kezdeményezést, kérést, igényt, amely a tanulók érdekeit, az intézmények továbbfejlődését segíti. Olaszfaluban az iskola életében fontos szerepet játszik a „ FÁKLYA” Oktatási és Kulturális Alapítvány. Az alapítvány célja: A tehetséges és hátrányos helyzetű gyerekek támogatása, a kiemelkedő tanulmányi eredményt elérő tanulók jutalmazása. Az iskola és az óvoda életében kiemelkedő szerepet játszó, az iskola, óvoda hírnevét öregbítő tanulók, gyermekek, csoportok jutalmazása. A nevelést-oktatást elősegítő beruházások anyagi finanszírozása. Az iskola tanulói számára szervezett táborok támogatása

13


III. 1. Alapelvek

Alapelvek, célok, feladatok, értékrend

Az iskolai nevelő-oktató munka célja olyan értékek közvetítése illetve erősítése, amelyek a) egyrészt a tanulók személyiségére, tanulmányi eredményeire, b) másrészt a tanulói és intézményi közösségben történő tevékenységet követően a családra, a szűkebb és tágabb társadalmi környezetre is pozitív hatást gyakorolnak.

2. Célok, feladatok 2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai feladatai 2.1.1. Olyan iskola kialakítása, ahol jól érzik magukat a gyerekek és a pedagógusok egyaránt. A pedagógusok és tanítványaik közös munkával érhetik el céljaikat. Pedagógiai felfogásunk az önálló arculatú autonóm iskola megteremtése. 2.1.2. Általános iskolai tanulmányaik végére a tanulók kulcskompetenciáinak olyan szintre fejlesztése, amelyek megalapozzák a továbbtanulásukat. Továbbtanulási igényt a reális önismeret alapján fogalmazzák meg – gyermek, szülő és pedagógus közös feladata. 2.1.3. Cél, hogy olyan színvonalon és mértékben biztosítsuk iskolánkban a tárgyi és személyi feltételeket, hogy a gyermek és szülő egyaránt érezze: minden esélye megvan a gyermeknek az értelmi és érzelmi fejlődésre. 2.1.4. Cél, hogy az (egyetemi) főiskolai hallgatók gyakorlati tanításait foglalkozásait úgy építsük be az iskola pedagógiai folyamatába, hogy a gyermekek fejlődésének lehetőssége ez által még gazdagabbá váljon. 2.1.5. Cél, hogy iskolánkat a főoskolai hallgatók olyan életszerű műhelynek érezzék, ahol megtanulhatják választott pályájuk legfontosabb mesterfogásait.

Feladat: 1. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőin szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a rájuk bízott gyermekekből. 2. Figyelemmel kell kísérni partnereink igényeit, elvárásait. Velük együttműködve folyamatosan alakítani gyermekeink személyiségét. 3. Az iskola tiszteletben tartja a szülők gyermekeik nevelése iránti felelősségét, jogait. Hangsúlyt helyez a tanulók jogainak és kötelességeinek érvényesítésére és védelmére. 4. Az iskola a szülők megbízottjaként is törekszik a szülők által is helyesnek ítélt normák közvetítésére és erősítésére. Figyelembe veszi a szülők és diákok ez irányú jelzéseit, kész a jelentkező problémák megoldására. 5. Mindannyian felelősek vagyunk önmagunkért, egymás és az iskola egészének fejlődéséért, az iskola értékeinek, jó hírnevének megőrzéséért, a vállalt és ránk bízott feladatok felelősségteljes elvégzéséért. 6. A nevelőtestület tagjai személyes példamutatással, illetve különböző pedagógiai eszközökkel és módszerekkel segítik a tanulók helyes szemléletének kialakítását. Az egyenlő bánásmód követelményeit kötelesek vagyunk betartani. Olyan fiatalokat szeretnénk nevelni, akik alkalmasak önálló ismeretszerzésre. A társadalmi igényeknek megfelelően mindenki tehetségének, céljainak és lehetőségeinek megfelelően tudjon érvényesülni. - Egyéni képességfejlesztés, a hátrányos megkülönböztetés tilalma. -

Feladat: 1. Fontos szerepet kapjon az emberi méltóság, az egyéniség tiszteletben tartása, a kreativitás kibontakoztatása. Az uniformizálást, a személytelenséget el kell kerülni intézményünkben. 2. Mindent el kell követni, hogy a különböző képességű, tehetséges vagy esetleg lemaradó tanulókat sikerélményhez juttassuk. Kövessük egyéni fejlődési útjukat, hogy el tudják sajátítani az alapvető készségeket, képességeket!

14


3. Az iskola elősegíti és értékeli a kiváló teljesítményt. A teljesítmények következetes értékelésével motivál a jobb eredmény elérésére. A tanulót a tőle elvárható jobb teljesítményért helyi szokásainknak megfelelően jutalmazzuk. 4. A feltételek biztosításával az átlagos és átlag alatt teljesítő tanulók számára is lehetőséget adunk eredményességük növelésére. Fejlesztő pedagógust, logopédust alkalmazunk, egyéni foglalkozásokat szervezünk, megismerjük az egyéni fejlesztésre alapozott (EFA) tantervcsaládot. Fontosnak tartjuk, hogy – elsősorban személyes példamutatással - diákjaink megtanulják a sérült emberekkel való együttélés társadalmi normaként való érvényesítését, a „másság” elfogadását. Minden gyermek esélyt kap szociális – kulturális hátrányainak leküzdésére, ehhez hatékony, naprakész felzárkóztató munkát végzünk.

Feladat: 1. Keresni az integrált nevelésben rejlő módszertani lehetőségeket, adott élethelyzetek gyakoroltatását. A tanulócsoportokat érdeklődési körüknek megfelelően szervezzük. Integrált oktatás keretében biztosítjuk a lemaradó tanulók felzárkóztatását. Kialakítjuk iskolánk egyéni arculatát, sajátos stílusát a tanulók igényeinek megfelelően.

Feladat: 1. Színvonalas rendezvények, szabadidős programok szervezése. Reguly napok, osztálykirándulások, színvonalas megemlékezések. Biztosítjuk tanulóink versenyre való felkészítését. Kiváló teljesítményt nyújtó tanulóinkat, Reguly oklevél, Reguly emlékplakett elismerésben részesítjük. Szeretnénk, hogy a térség iskolái is megismerjék munkánkat, segítjük a térség iskoláinak tevékenységét.

Feladat: 1. Országos, regionális, megyei, térségi szaktárgyi és sport versenyek helyszínét biztosítjuk iskolánkban, és részt veszünk azok lebonyolításában. Továbbképzéseket, szakmai napokat szervezünk. 2. Gyógypedagógusaink – igény szerint – szakmai segítséget nyújtanak az integráltan foglalkoztatott, sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásához. Az iskola külső környezetének javítása mellett törekszünk a belső megújítására is, a kor követelményeinek megfelelően. Céljaink, feladataink megvalósítása rajtunk múlik. Igyekszünk megfelelni az Európai Unió oktatáspolitikai szemléletének: 1. Egész életen áttörténő tanulás – továbbképzések folyamatos szervezése. Az egyes tárgyakhoz kapcsolódó szakmai színvonalat elősegítő pályázatokat támogatja iskolánk, azok sikeressége esetén a megvalósulást a lehetőségekhez mérten segíti. Kapcsolatfelvétel külföldi iskolákkal a Tempus Közalapítvány által koordinált Coménius programon keresztül. Előnye, hogy a diákok és nevelők mobilitásán kívül lehetőség nyílik a nyelvet oktató és a nyelvet elsajátítani akaró pedagógusok külföldi tanulmányútjainak lebonyolítására, uniós forrásból 2. Az iskola nyitottá tétele „partnerközpontú működés”, „szolgáltatási funkciók bővítése”.

Alapfokú nevelés-oktatás első szakasza 1-4. évfolyam Célja: 1. Óvja és fejlessze tovább az iskolába lépő kisgyermekben a megismerés, a megértés és a tanu-

lás iránti érdeklődést és nyitottságot. 2. Vezesse át a gyermeket a játékközpontú tevékenységből az iskolai tanulás tevékenységeibe, az iskola adjon teret, a gyermekjáték-, és mozgás iránti vágyának.

15


3. Tegye fogékonnyá a tanulót saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok értékei iránt.

Segítse természetes fejlődését, érését. 4. Az iskola elemi ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen és sajátítasson el a negyedik osztály végére.

Feladata: 1. A pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése álljon. 2. A tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített és ez által motivált munkában fejlessze a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét, és mozdítsa elő érzelemvilágának gazdagodását. 3. Alapozza meg a tanulási szokásokat. Támogassa az egyéni képességek kibontakozását. Működjön közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában. 4. Törődjön azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek szociális – kulturális környezetéből, vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak. 5. Erősítse meg a humánus magatartásmintákat, szokásokat. A gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség érését.

Alapfokú nevelés-oktatás második szakasza 5-8. évfolyam évfolyam Célja: 1. Folytassa az első szakaszban megkezdett képességek, készségek fejlesztését. 2. Vegye figyelembe, hogy a 10-12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján 3. 4. 5.

szerzett tapasztalatokhoz. Vegye figyelembe, hogy 13-14 éves kortól a tanulók ismeretszerzési folyamatában előtérbe kerül az elvont fogalmi és elemző gondolkodás. A különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, kultúrájú gyerekeket együtt neveljük. A tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a továbbtanulásra, majd a társadalomba való beilleszkedésre. Alapozza meg a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására.

6. Feladata:

1. Fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus kapcsolatokhoz szükségesek. 2. Sajátítsa el a tudatos kritikus fogyasztói magatartás (gazdaságosság, takarékosság, minőség, ökológiai fogyasztó védelem) fogalmait. 3. A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritás érzését, empátiáját. 4. Olyan helyzeteket kell teremteni, amelyben a tanuló gyakorlati módon igazolhatja megbízhatóságát, becsületességének, szavahihetőségének értékét. 5. Tisztázni az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban. 6. A nemzeti és a nemzetiségi hagyományok tudatosítása, és az ápolásukra való nevelés. 7. Erősítse az Európához való tartozás tudatát, késztessen más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére. 8. Fordítson figyelmet az emberiség közös problémáinak bemutatására.

Célok, feladatok a tanulásban akadályozott tanulók nevelésében-oktatásában

16


1. Azon képességek fejlesztésének biztosítása, amelyek a társadalmi cselekvőképesség kialakulásához vezetnek. 2. Olyan gyógypedagógiai segítség biztosítása, mely speciális nevelési szükségletüknek megfelel. 3. Olyan elfogadó, megértő, szeretetteljes közösség nyújtása, amelyben önértékelése pozitív irányt vesz.

Tanulásban akadályozott tanulók nevelése-oktatása Tanulásban akadályozott tanulók ellátása Szervezeti forma: A Szakértői Bizottság szakvéleménye alapján kerülnek a tanulásban akadályozott tanulóink a kijelölt fejlesztő csoportokba. - A tanórákon külön csoportban folyik a fejlesztésük, de a tanórán kívüli időben együtt vannak ép társaikkal. Szociális integrációt tudunk számunkra biztosítani, a teljes integrációra speciális nehézségeik miatt nem alkalmasak. Ezt a szakértői bizottság szakvéleménye is alátámasztja valamennyi tanulónknál. - A következő szervezeti formában biztosítjuk a gyógypedagógiai ellátást: Alsó fejlesztő csoport: 1-2. osztály 3-4. osztály Felső fejlesztő csoport: 5-6. osztály 7-8. osztály 9-10. osztály - Térségi feladatokat is ellátunk, vidéki tanulókat is fogadunk. Célok feladatok a tanulásban akadályozott tanulók nevelésében-oktatásában - Azon képességek fejlesztésének biztosítása, amelyek a társadalmi cselekvőképesség kialakulásához vezetnek. - A gyógypedagógiai diagnózisra építve a tanuló általános fejlettségi állapotának, tanulási képességeinek leginkább megfelelő tanulási tempó biztosítása, amely tantárgyanként eltérő lehet. - A tanuláshoz rendelkezésre álló idő változatos strukturálása, az időtartamok rugalmas változtatása. A fogalmak lassú érlelése, a sokrétű tapasztalatszerzés. - Olyan elfogadó, megértő, szeretetteljes közösség nyújtása, amelyben önértékelése pozitív irányt vesz. Tanulásban akadályozott tanulók nevelése-oktatása 1-4. évfolyam Célja: Az alapvető tanulási és magatartási normák, viselkedési szokások következetes kialakítása, a higiénia és kommunikációs képesség fejlesztése. -

Feladata: 1. A tanuláshoz szükséges pszichés funkciók fejlesztése, alapvető kultúrtechnikák alkalmazása. 2. Biztosítani minden tanuló számára a képességfejlesztésben az érzéki tapasztalatok szerzését és a cselekvésformák átélését, cselekedtetést.

Tanulásban akadályozott tanulók nevelése-oktatása 5-8. évfolyam Célja: Az önálló tanulási tevékenység kialakítása mellett a magatartási normák ismerete, megerősítése.

Feladata: 1. A megismerési folyamatok fejlesztése, élethelyzetek gyakoroltatása 2. Tanulási tevékenységek és technikák megismertetése, kialakítása. 3. Kerüljön előtérbe az önálló tanulási tevékenység, a verbális szint, a manipulációs és képi szint is az ismeretszerzés során.

Tanulásban akadályozott tanulók szakiskolai nevelése-oktatása 9-10. évfolyam Célja: 17


1. A szerzett ismeretek megerősítése, a hiányok pótlása, szintetizálása, alkalmazása. 2. A tapasztalási folyamatokban legyenek képesek elmélyülni, a saját élményeket kapcsolják öszsze a megtanulandó fogalmakkal, cselekvésekkel. 3. Megismertetni a tanulókat a pályaorientációs foglalkozások keretében számukra elsajátítandó szakmákkal. (gombatermesztés) 4. Szembesüljenek a tanulók saját tényleges képességükkel, tehetségükkel. Feladata: Szakmai előkészítő programok keretében önálló életvezetési technikák gyakoroltatása.

3. Értékrend Az iskolában folyó nevelőmunka értékközpontú. Az értékek létrehozásában és érvényesítésében teret kapnak: 3.1. Gyermekpartnerség: Legfontosabb partnerünk: a gyermek.

3.2. Szabadság 3.2.1. Az iskola a tanórák idevonatkozó anyagrészeiben, az iskola tevékenységében és a nevelé-

3.2.2.

3.2.3. 3.2.4.

si elvek alkalmazásában a szabadság különböző területeken történt megvalósulásának társadalmi, történelmi (világ, európai és magyar történelem) vonatkozásait kiemelten kezeli. Az egyik ember szabadságának legfőbb korlátja a másik ember szabadsága, ezért iskolánkban azonos fontosságúnak tekintjük a szabadságot és a rendet, hogy valóságosan működjön a tolerancia, a személyiség tisztelete. Fontos szerepet kap az emberi méltóság, az egyéniség tiszteletben tartása, a kreativitás kibontakoztatása. Igyekszünk elkerülni az uniformizálást, a személytelenséget. Ez főként a pályaorientációban, a személyre szabott feladatokban, a sokrétű többletszolgáltatások közötti választási lehetőségekben, valamint az iskola jó hangulatának megteremtésében nyilvánul meg. A tanuló rendszeres és kielégítő információkat kap a személyét és tanulmányait érintő kérdésben. Szervezett formában gyakorolhatja egyetértési, döntési véleményezési és javaslattételi jogait. Az iskolai kötelezettségek teljesítése nem sértheti a dolgozók és a tanulók személyiségi, cselekvési szabadságát, családi és magánélethez való jogát. Ez az elv megnyilvánul az oktatás menetének minden fázisában és az értékelésben is.

3.3. Felelősség 3.3.1. Mindannyian (felnőttek és diákok) felelősek vagyunk önmagunk, egymás és az iskola 3.3.2. 3.3.3.

egészének fejlődéséért, az iskola értékeinek, jó hírnevének megőrzéséért, a vállalt, vagy ránk bízott feladatok felelősségteljes elvégzéséért. A nevelőtestület tagjai személyes példamutatással, illetve különböző pedagógiai eszközökkel és módszerekkel segítik a tanulók helyes szemléletének kialakítását. Az iskola felelőssége, hogy a tanulók magatartásáról, tanulmányi munkájáról a közoktatási törvényben foglaltak szerint tájékoztassa a szülőket.

3.4. Teljesítmény 3.4.1. Az iskola elősegíti és értékeli a kiváló teljesítményt. 3.4.2. Biztosítja a feltételt a kevésbé sikeres teljesítményű tanulók előrehaladásához. A teljesít3.4.3. 3.4.4.

mények következetes értékelésével motiválja a jobb eredmények elérését. Az iskola figyelmet fordít arra, hogy az egyén képességeit kibontakoztathassa és hasznosíthassa közösségi és társadalmi szinten is. Az iskolai értékelés alapja az egyenlő elbírálás elve, melyet a Pedagógiai Programban részleteztünk.

3.5. Emberi értékek 18


3.5.1. Az emberi értékrendbe is illeszkedő tényezők mellett az iskola segíti a tanulók társadalomba való beilleszkedésének menetét, és hangsúlyt helyez az általános emberi, lakóhelyi, nemzeti, európai, identitás, valamint ez e területeken létrejött történelmi értékek elfogadása és időszerű alkalmazása. A hazaszeretet erősítése Az emberi együttélés, együttműködés, tolerancia, empátia erősítése.

3.5.2. 3.5.3. 3.6. Demokrácia értékei 3.6.1. Olyan magatartásforma kialakítása, melyben az egyén és a közérdekei egyaránt szerephez 3.6.2. 3.6.3.

jutnak. Az általános műveltségnek azokat a szilárd alapjait sajátíttatjuk el, amelyekre biztonságosan építheti ismereteit a későbbiekben valamennyi tanulónk. Szem előtt tartjuk az esélyegyenlőség elvét, hogy a rászoruló, hátrányos helyzetű tanulóink is jobban meg tudjanak felelni a kor diktálta követelményeknek.

3.7. Nemzeti értékek Fontos szerepet szánunk a hagyományoknak, a nemzeti azonosságtudat fejlesztésének, beleértve az ország nemzetiségeihez tartozó azonosság tudatának ápolását, kibontakozását.

3.8. Európai humanista értékrend 3.8.1. Azokra a tartalmakra összpontosítunk, amelyek az Európához való tartozásunkat erősí3.8.2.

tik. Kiemelt jelentőséggel bír programunkban más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerése, megbecsülése. Erre neveljük tanítványainkat.

1. A közoktatás a felnövekvő nemzedék érdekeiben álló közszolgálat, melynek általánosan érvényes kereteit és tartalmi garanciáit az állam biztosítja a közoktatásra jogosult, illetve arra kötelezett állampolgárok számára. 2. A közoktatás a közjót és a mások jogait tiszteletben tartó egyéni célokat egyaránt szolgálja. 3. A közoktatásban a gyermekek szülei, illetve gondviselői a nevelés és oktatás feladatát megosztják a közoktatási intézményekkel és a pedagógusokkal. E közös tevékenység alapja a bizalom, az intézmény és a pedagógusok szakmai hitele. 4. A közoktatás középpontjában a gyermek és a pedagógus, továbbá a szülő áll, akiknek kötelességei és jogai egységet alkotnak. 5. A közoktatás egészét erkölcsi és szellemi értékek határozzák meg, elsősorban a tudás, az igazságosság, a rend, a szabadság, a méltányosság, a szolidaritás, a szektorsemlegesség, továbbá minden hátrányos megkülönböztetés elvetése. 6. Iskolánk által tiszteletben tartott és tanulóinkban kialakítandó kiemelten fontos értékek: hazaszeretet, hagyományok őrzése, demokrácia értékei, európaiság. Intézményünk fontos alapelve, hogy a fenti nevelési elvek tanulók érdekében történő alkalmazása csak akkor éri el a kívánt eredményt, ha az iskola és a szülők kétirányú és folyamatos kapcsolata is biztosított. A hagyományosan alkalmazott és bevált kapcsolattartási módszerek mellett ezért az iskola folyamatosan meggyőződik e feltétel megfelelő szintjéről, illetve az újítás lehetőségeiről. Iskolánk nyitott a társadalomban, a nagyvilágban újonnan keletkező olyan valóságos szakmai értékekre, amelyek az iskolai nevelési célok megvalósítására progresszíven hatnak.

19


IV. Eszköz és eljárásrendszerek 1. Eszköz és eljárásrendszerek, tevékenységek Alkalmazásuk lényege: a tanulókat a pozitív tevékenységre késztessük, a negatív hatásokat, pedig kiküszöböljük.

Az eljárások kiválasztásának szempontjai Tanulók életkori sajátosságai, értelmi képességei. Az egyéni fejlesztésre alapozott tantervcsalád (EFA) A mindenkori szituációk, és azok tartalma A pedagógus személyisége, felkészültsége, érdeklődési köre.

Módszerek Tudatosítás Követelés, meggyőzés, gyakorlás, ellenőrzés A módszerek közül kiemelkedő szerep jut a gyakorlásnak, ami olyan módszer, amelyben a cselekvés ismétlődik, és eközben alakítjuk ki az elvárt készségeket. Fontos eszköze a szoktatás, aminek nagy szerepe van az iskolába lépő első osztályosoknál. Következetes gyakorlással elérhetjük, hogy tanulóink egy idő után már nevelői ellenőrzés nélkül is tudatosan végzik feladataikat. Értékelés, elismerés, büntetés, melyek kombinációit kell alkalmazni.

Nevelési eredményvizsgálataink kiterjedése (kétévente): egyes tanulókra tanulócsoportokra az iskola egészére.

Nevelési eredményvizsgálat módszerei Megfigyelés, beszélgetés Írásbeli kérdőíves tesztek, névvel illetve név nélkül Gyermeki produktumok Összehasonlítás, következtetések levonása –feladatok meghatározása Pedagógiai elemzések egyes nevelési területekről Végzett tanulók helytállásának figyelemmel kísérése.

20


V. Közösségfejlesztés, személyiségfejlesztés 1. Közösségfejlesztés Fontos, hogy a közösségben a tanuló jól érezze magát, legyen feladata, értelmes célt adjon életének, segítse munkájában. Közösség létrehozása nagy tapintatot igényel a pedagógustól, hisz minden gyerek más-más értékrendet, viselkedésformát hoz otthonról, és ezt „közös nevezőre” kell hozni.

1.1. A közösségnevelés főbb területei az iskolában 1.1.1. Tanórák: szaktárgyi órák, osztályfőnöki órák Tanórán kívüli foglalkozások: szakkörök, napközi, kirándulások, séták, közösen végzett munka. Fontos, hogy tanulóink lakóhelyünk, hazánk megismerésén túl legyenek nyitottak az európai kultúrára is. Ismerjék meg az egyetemes kultúra eredményeit és becsüljék meg ezeket. Diákönkormányzat Szabadidős tevékenységek Mind a négy terület sajátos foglalkozási formát követel, de tevékenyen hozzájárul: a) a tanuló közösségi magatartásának kialakításához b) véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez c) a közösségi normák, szokások elfogadásához d) a másság elfogadásához e) az együtt érző magatartás kialakulásához f) a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez. A nevelőtestületi közösség modell a tanulók számára saját életük megszervezésében. A gyermekek együttműködésük során önkéntelenül is átveszik azokat a: a) magatartásmódokat b) szervezeti formákat c) működési elveket, amelyeket nevelőiktől, közvetlen környezetüktől látnak. Az intézmény valamennyi dolgozójának törekednie kell arra, hogy pozitív példaként álljanak a diákok előtt megjelenésükkel, viselkedésükkel, beszédstílusukkal, társas kapcsolatokkal.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok: Törekedni kell arra, hogy minden tanuló: a) Ismerje meg a társas együttélés alapvető szabályait-kölcsönös segítség, bátorítás, tisztelet, őszinteség, szeretet, felelősségérzet, kötelességtudat, bizalom, türelmesség, tolerancia. b) Sajátítsa el és gyakorolja azokat az ismereteket, egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. c) Közvetlenül is vállaljon részt nemzetközi kapcsolatok ápolásában. – diáklevelezések, egyéb programok d) Váljon érzékennyé környezete állapota iránt-aktív részvétel a környezetvédelemben e) Legyen képes az új audiovizuális környezetet megérteni, és azt szelektíven használni, értelmesen használja az Internet adta lehetőségeket. f) Tanuljon meg tanulni, tudja, hogy életpályája során többször pályamódosításra kerülhet sor. g) Minden tevékenysége erősítse a közösséghez való kötődést.

21


A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat a pedagógusok az alábbi módon segíthetik: a) Biztosítson elegendő lehetőséget a közösségi cselekvések kialakításának, fejlesztésének segítésére. b) Alapozza meg a nemzettudatot, mélyítse el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet. c) Erősítse a környezet iránti pozitív érzelmi megnyilvánulásokat. d) Fejlessze ki a tanulókban az új információs rendszerben való eligazodás, valamint annak kritikai módon való használatának képességét. e) Fejlessze ki a beteg, sérült, fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítő magatartást. f) A változatos munkaformák erősítsék az együvé tartozás és az egymásért való felelősség érzését. g) Segítse a szociális képességek - kapcsolatteremtő és kooperációs képesség, tolerancia, empátia, konfliktus és kudarctűrés - kialakulását. h) Segítse a reális, a valóságnak megfelelő énkép fokozatos kialakulását, az önkritika, az egészséges ambíció és akarat kifejlesztését. Sajátos nevelési igényű tanulók követelményrendszere a közösségi nevelés terén: a) A magatartási normák, minták megismerése nyomán jussanak el a szabálytudatig, az elfogadásig, a szabályazonosításig. b) Ismerjék fel és tudják értelmezni az egyéni és közösségi érdekek, érdekütközések és a kompromisszumos megoldásokat. c) Tudjanak azonosulni az emberszerető, toleráns magatartással. d) Tevékenységeik, cselekedeteik során mutatkozzon meg az együttműködés, az önzetlen segítés, az egészséges versenyszellem a játékban, a tanulásban, az alkotásban, a sportban. e) Ismerje meg a közösen végzett munka örömét. A közösségi nevelés legfőbb színterei az alábbi tanórán kívüli foglalkozások tevékenységek: a) napközis, tanulószobai foglalkozások b) iskolai sportkör (tömegsport) c) énekkar, szakkörök, érdeklődési körök d) közösségi órák e) színvonalas ünnepélyek, megemlékezések a szabadidő szervező illetve a felelősök szervezésében. A tanórán kívüli foglalkozások formáiról a tantestület dönt: a) a tanulói (szülői) igények b) a rendelkezésre álló szakemberek c) az anyagi lehetőségek ismeretének figyelembe vételével. Szem előtt tartva, hogy a kötelező tananyag elsajátításához kapcsolódó foglalkozásokért az iskola nem kérhet pénzt. A szakkörök szervezésében a következőkre kell odafigyelnünk: a) Időben történjen meg a szakkörök időpontjainak és vezetőinek meghatározása b) A hirdetőtáblán órarendszerűen jelenjen meg az időrendi beosztás. c) A szakkörök, érdeklődési körök hosszabb távon ugyanabban az időpontban kerüljenek megszervezésre. d) Hiányzások regisztrálása- szülői levél a szakkörökre való jelentkezéskor Iskolánk az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat kínálja: a) napközis, tanulószobai foglalkozások b) sportkörök: kézilabda, labdarúgás, kötélugró, padló hoki, tömegsport. c) egyéb szakkörök az igények alapján

22


d) versenyek: tanulmányi – helyi, kistérségi, megyei, országos szintig felmenő, valamint levelezős versenyek, kulturális versenyek e) iskolai bajnokságok, házi versenyek f) „Reguly napok” g) hagyományok ápolása h) Erdei iskola i) tanulmányi kirándulások, múzeum, kiállítás látogatások, színházlátogatás.

2. Személyiségfejlesztés Partnereinkkel, elsősorban a szülőkkel együttműködve folyamatosan alakítjuk a gyermek személyiségét, figyelembe véve az életkori és egyéni sajátosságait.

2.1. Feladat, mindent elkövetni, hogy tanulóink: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

a különböző szintű adottságaikkal, az eltérő mértékű fejlődésükkel, az iskola és az iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel, szervezett ismeretközvetítéssel, spontán tapasztalataikkal összhangban, minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket.

2.2. Iskolánk pedagógiai programja nevelési, tanítási - tanulási folyamata adjon teret: 1. a felfogás, az emlékezés és a gondolkodás kialakításának (Ezzel párhuzamosan ki kell fejlesztenünk a beszéd, az olvasás és az írás képességét, különösen a tantervi tartalmakkal kapcsolatban.) 2. a színes, sokoldalú iskolai életnek, tanulásnak játéknak, munkának 3. fejlessze a tanuló önismeretét, együttműködési készségét, eddze akaratukat 4. járuljon hozzá életmódjuk, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. Személyiségfejlesztésünk színtere nem csak az iskola, az otthon, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. E célkitűzések alapján az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket:

Feladataink 2.3.1. Az értelem kiművelése terén: 1. Megismerési vágy fejlesztése: játék, versengés, a felfedezés öröme 2. Sikeresség értelmezése- tanulói önbizalom és önismeret erősítése 3. Tapasztalati és értelmező tanulás elsajátíttatása. Tanulás módszereinek megismerése, elsajátítása, a tanulás megszeretése, problémamegoldó gondolkodási képesség fejlesztése, igazság ismerete, egyénre szabott kreativitás 4. Váljanak fokozatosan önállóvá a tanulásban. 5. Szerezzenek gyakorlatot, az önálló ismeretszerzést segítő intézmények hasznosításában. (könyvtár, színházlátogatás, médiák) ) 6. Legyen a tudás érték.

2.3.2. A segítő életmódra nevelés területén: 1. Pozitív szociális szokások kialakulásának segítése 2. Olyan iskolai életrend, légkör kialakítása, amely a mindennapi életben elősegíti, hogy a tanuló megtapasztalhassa az egyének és csoportok kölcsönös megértésének, együttérzésének, segítőkészségének előnyeit, hiányuk káros következményeit.

23


3. A tanulók érezzék magukat biztonságban, mivel a magatartási szabályok átláthatóak, kiszámíthatóak, mindenkitől egyértelműen és következetesen elvártak. 4. Olyan segítő légkör kialakítása és fenntartása, amelyben a segítés elvárt és elismert viselkedési tevékenység. Szervezzük úgy az iskolai életét, hogy a tanuló gyakran minden héten, de legalább havonta vegyen részt olyan tevékenységben, amely segítő együttműködés által valósul meg – iskola, osztály dekorálása, iskola környékének rendezése, parkosítás – 5. Egészséges versenyszellem kialakítása. 6. Emberközpontú (humanisztikus) iskola kialakítása, ahol az értelem és az érzelem dominál. 7. Fontos legyen a pedagógus személyes példamutatása, nyitottsága, őszintesége, segítő szándéka. 8. Alakítsuk ki tanulóinkban a kitartás, önfegyelem, önbizalom, tolerancia elveit. Tudják elfogadni a „másságot”, mint az emberi sokféleség, különbözőség tényét.

2.3.3. Az egészséges és kulturált életmódra nevelés területén: 1. Az egészséges életmód ismérveinek megismertetése a tanulókkal: helyes táplálkozás, életvitel, drog megelőzési programok, dohányzás, alkoholfogyasztás elleni felvilágosító munka során az egészséges életvitelre, a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevelünk. Iskolánkban működik a D.A.D.A program. Ennek az a célja, hogy a gyermekek – saját biztonságuk érdekében – veszélyhelyzetben tudjanak megfelelő döntéseket hozni. Ebben segítségükre van a rendőrség képviselője. 2. A leginkább jellemző pozitív fogyasztói magatartás elsajátítása: helyes kiválasztás, döntés, kockázatvállalás, a bizalmi elv érvényesülése kultúrált formában. 3. Önkiszolgálási képességek: a) Testi képességek fejlesztése: - Testnevelés órák, sportszakkörök, kerékpáros és természetjáró szakkör, a város egyéb sportolási lehetőségeinek kihasználása b) Kézügyesség fejlesztése: - Rajz - szövő - kézműves szakkörök, - Rajz - vizuális program, - Napközis foglalkozások, játszóházak - Kismesterségek megismerése c) Önellátási képességek fejlesztése: - Egészséges és kultúrált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, rendszeretet - Illemtan - helyes szokások kialakítása, alapvető szokások gyakoroltatása d) Befogadóképesség: - Esztétikus környezet iránti igény fejlesztése. - Művészetek - zene, vizuális kultúra - iránti fogékonyság kialakítása - ünnepélyek, tanítási órák 4. Önvédelmi képességek: helyes táplálkozási szokások kialakítása, lelki egészségvédelem 5. Önmegismerő képesség kibontakoztatása, kudarctűrő képesség fejlesztése. 6. Önfejlesztő képesség: a) Olyan szituációk szervezése, amelyekből kiderül, hogy mi iránt van hajlama, rátermettsége. b) A tehetség kibontakoztatásának segítése a személyiség fejlesztése érdekében. Tudjanak azonosulni az emberszerető, toleráns magatartással. c) Fejlesszük a tanulók problémamegoldó képességét, kritikus gondolkodását az egyéni és a csoportos döntéshozatalnál. d) Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a reklám, a marketing szerepét. Kapjon hangsúlyt a minőség, a biztonság szerepe a fogyasztás során, a gazdaságossá, a takarékosság.

24


Alkotóképesség fejlesztése: tanórákon, szakkörökön, tehetséggondozó foglalkozásokon, pályázatok írásakor és egyéb fórumokon. f) A tanulói önértékelés rendszeressé válása a nevelőmunka során. - más ember személyes tisztelete, megértése, önmaga vállalása, hibák elismerése. g) Tudatos fogyasztóvá nevelés gyakorlatában rendszeresen adunk vásárlással, áruismerettel, fogyasztói döntésekkel kapcsolatos házi feladatokat, hogy a gyerekek minél tudatosabban éljék meg családjuk fogyasztói szokásait. 7. További tevékenységi formák a személyiségfejlesztéshez: a) Személyiségtesztek - osztályfőnöki tervekben meghatározott rendszerességgel illetve alkalomszerűen, ha szükség van rá – b) Kimenőszínt mérések, belső vizsgáztatás rendje c) Beszélgetések - csoportos vagy egyéni - alkalomszerűen, osztályfőnöki, közösségi órákon. d) Rendezvények, az iskola szabadidős programjai. e) Differenciálás a tanítási órákon, felzárkóztatás, szakkörök, tehetséggondozás. e)

3. Diákönkormányzat (DÖK) A diákönkormányzat az iskolai demokrácia alappillére, a diákok legfontosabb érdekképviseleti és érdekérvényesítési szervezete. Iskolánkban a törvény által meghatározott keretek között. A diákok munkáját egy-egy alsó és felső tagozatos pedagógus segíti a bázisintézményben. A tagintézményekben ezt a feladatot a tagintézmény-vezetők látják el. Működését a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata rögzíti. A diákönkormányzat rendszeres konzultációt és szoros együttműködést tart a szabadidő felelőssel és az osztályfőnökökkel. A diákönkormányzat a tudás és nevelés (önnevelés) fontos helyszíne. Olyan tudást és tapasztalatot szerezhetnek itt diákjaink, amely fontos ahhoz, hogy megoldják a gyerekkor (később a felnőtt életük) problémáit.

Feladatok: 1. Az emberi - gyermek- és diák - jogok és kötelességek minél szélesebb körű megismertetése, gyakoroltatása. Ezzel nem „csak” szabadságot, hanem megfelelő felelősség érzetet is rájuk ruházunk. Nagy hangsúlyt kell fektetnünk arra, hogy nem csupán saját, hanem mások jogaira is tekintettel kell lenni. 2. Együttműködés, kommunikációs készség fejlesztése. Kapcsolattartás más diákszervezetekkel. 3. A diákönkormányzat az iskolai életben a közösségi élet fontos alakítója, ahol az egyéni érdek és a közösség érdeke nem mindig találkozik. Meg kell tanulni - a fejlődés érdekében -, hogy van, amikor a közösség, van, amikor az egyéni érdeknek kell érvényesülni. 4. Nem könnyű gyereknek – embernek – lenni a mai bonyolultnak látszó világban. Az egyik legbiztosabb tájékozódási pontnak az általános emberi jogok és követelmények tűnnek. Ezek megfelelő ismeretével diákjainkat talán segítjük abban, hogy életük során helyesen döntsenek és cselekedjenek, vagy hibáikból tanuljanak, javítsák ki azokat. 5. Törekedni kell, hogy egyre nagyobb mértékben vegyék át a vezetési feladatokat a diákönkormányzatban, programjaik szervezésében kezdeményezőek, önállóak legyenek, ismerjék társaikat, képesek legyenek az érdekükért tenni, képviselni tudják őket. 6. Az osztályfőnökök lehetőséget adnak a diákönkormányzati képviselőnek az információk átadására, a DÖK vezetői a szükséges információkat a pedagógusok felé is jelzik. 7. A DÖK delegáltjai az Iskolaszék tagjai. 8. A diákönkormányzat a Közoktatási törvény alapján a: Szervezeti és Működési Szabályzat, a Házirend elfogadásakor, módosításakor egyetértési jogot gyakorol

25


Pedagógiai Program, IMIP elfogadásakor, módosításakor véleményt nyilvánít.

4. Osztályfőnöki nevelőmunka Az osztályfőnöki munka új tartalommal való megtöltése és a hagyományos tennivalók összehangolása fontos feladatunk lesz. Jelentős szerepet kap a közösségformálás. Fel kell készíteni diákjainkat arra, hogy felnőttként: a) hogyan tudnak eligazodni, boldogulni a társadalomban, b) milyen szabályokat kell betartaniuk, c) hogyan egyeztessék össze egyéni érdekeiket a közösségivel, d) vagyis meg kell ismerniük az élet iskoláját, tennünk kell a tanulók passzivitása, érdektelensége ellen.

Feladat: 1. Az osztályfőnöki óra kapcsolódjon a diákönkormányzati munkához. 2. Javítani kell kapcsolatunkat a szülőkkel, hogy valóban egyenrangú, partneri viszony alakuljon ki. A jobb kapcsolat érdekében célszerű a szükség szerinti családlátogatás. 3. Az osztályfőnök sokféle konfliktussal találja szembe magát - diák - diák, diák - szaktanár, diák - osztályfőnök, szaktanár - osztályfőnök - Ezek megoldásában fontos a diplomáciai érzék és ennek érvényesülni kell a munkánkban Feladataink megoldásában segítenek valamennyi osztályban a közösségi órák, felső tagozatban még az osztályfőnöki órák is. Megtervezésük tartalommal való megtöltésük a tanulókkal és s szülőkkel együtt nagy nevelési lehetőségeket rejtenek magukba. Nevelni csak olyan iskolában lehet, ahol egységesek a pedagógiai hatások, elvek. A jövőben erre fokozottan ügyelnünk kell. A pedagógusok "etikai kódexét" elfogadtuk és mindenki köteles betartani.

26


VI. Egyéni képesség és személyiségfejlesztés 1. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek Az utóbbi évek társadalmi, gazdasági változásai válságot idéztek elő a társadalmi, közösségi, és az egyéni életekben. Több évszázados, jól működő szokások, értékrendek váltak semmivé viszont helyébe nem került semmi. A kilátástalanság, az egyedüllét sokakat az alkohol és drogfogyasztásra ösztönzött. Megoldást csak az erős, közösen szervezett, egyént is védő közösség adhat. Kialakítására nagy gondot kell fordítani az iskolában. A mai iskola napi gondja a gyermekek beilleszkedésének hatékony és eredményes segítése.

Tevékenységi formák a nehézségek leküzdésére: 1. Különböző kérdőívek, egyéni beszélgetések segítségével feltárjuk az okokat, melyek a gondokat okozzák. 2. Sikerélményekhez juttatjuk tanulóinkat, felhasználva a közösség segítő erejét. 3. Az osztályfőnök gyakori beszélgetéssel segíti a feltárt okok megszüntetését, a lelki sérülések feldolgozását. 4. A szülőkkel, a gondviselőkkel őszinte, személyes beszélgetést folytatunk a megoldás lehetőségeit keresve. 5. Keressük e pedagógiai tevékenységet segítő továbbképzéseket. 6. A témákhoz kapcsolódó szakirodalmat népszerűsítjük, propagáljuk. 7. Tartalmas órai és tanórán kívüli tevékenységeket (ld. közösségi fejlesztésnél) biztosítunk a tanulóknak, hogy adottságaikat több területen is, pl. sport, zene, tudomány, nyelv, művészet, színház kipróbálhassák. 8. Rendszeresen tájékoztatjuk a szülőket, a gyermekeket, hogy hol, kitől és mikor lehet segítséget kérni a problémák orvoslására - prevenciós és koordináló munka. a) „Lelki segélyszolgálat”, „forró drót” b) Nevelési Tanácsadó, Szolgáltató Központ, pszichológiai ellátás szakemberek segítségével. 9. Gyógypedagógusok, fejlesztő pedagógusok, logopédus segítséget nyújtanak a szülőknek, osztályfőnököknek, pedagógusoknak a felmerülő szakmai problémák megoldásához (tanulási nehézségek, sajátos nevelési igény megállapítása, áthelyezések, felmentések). 10. A szakvélemények, felülvizsgálatok figyelemmel kisérése. 11. Szoros kapcsolat a Nevelési Tanácsadóval, Gyermekjóléti Szolgálattal. 12. A tanulók által betartandó szabályokat a Házirend tartalmazza.

2. Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Iskolánk az alapkészségek biztos elsajátíttatása, a tanulók alap-, és általános műveltségének biztosítása, az iskola képzési profiljának és speciális programjainak - német nemzetiségi, rajz, angol – informatika, sajátos nevelési igényű tagozat - színvonalas oktatása mellett fontos feladatnak tartja a tehetséggondozást és a különböző szintű - iskolai, városi, megyei, regionális, országos - tanulmányi, kulturális és sportversenyekre való felkészítést, versenyeztetést. A törvény a heti nem kötelező tanórai foglalkozások keretében ad erre lehetőséget. Feladatunk, hogy minden gyermeket a neki megfelelő tempójú tanulásra késztessünk, ugyanakkor lehetővé tesszük a kimagasló teljesítmények elérését: 1. A differenciálás eszközeivel élve biztosítjuk a gyermek tehetségének kibontakoztatását és fejlesztését.

27


2. Ha a feltételek adottak, akkor nemek szerinti csoportbontásban oktatjuk a technika és testnevelés tantárgyakat. 3. Ingyenes felkészítőt szervezünk a következő tantárgyakból: - matematika - magyar nyelv - idegen nyelv (német, angol) - igény és lehetőség szerint más tantárgyakból Az előkészítőre jelentkezett tanulóknak a részvétel kötelező, hiányzásaikat igazolni kell. Igazolatlan hiányzás kizárást vonhat maga után. 4. A tehetség kibontakozását segítik a tanulói igények alapján szervezett szakkörök, szaktárgyi vetélkedők, középiskolai felkészítők, sportversenyek, az iskola által szervezett szabadidős programok 5. Multifunkcionális tanterem használatával segítjük a tehetséggondozás színterének bővítését. 6. Az iskola, az alapítványok anyagilag is támogatja a tehetséggondozást, a tanulók különböző szintű és jellegű versenyeztetését. 7. Szorgalmazzuk az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek felügyelet mellett történő egyéni vagy csoportos használatát.

3. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermek és ifjúságvédelem mindazoknak a pedagógiai, jogi, egészségügyi és szociális tennivalóknak az összessége, amelyek a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek nevelését, eltartását, érdekvédelmi és egészségügyi gondozását biztosítják. 3.1. Célja: hogy megelőzze, felderítse, enyhítse, vagy elhárítsa azokat a gyermekekre ható ártalmakat, amelyek egészséges személyiségfejlődésüket megzavarhatják, vagy gátolhatják. A segítségért forduló tanulóinknak és szülőknek a lehető legteljesebb mértékű tájékoztatást nyújtani.

3.2. Feladat: segíteni a hátrányos helyzetben élő tanulók: 3.2.1. 3.2.2. 3.2.3. 3.2.4. 3.2.5.

beilleszkedését az iskolai környezetbe oktatását, nevelését ismeretszerzést egyéni ütemű fejlődését az állami gondoskodású gyerekek nevelését-oktatását, az életre való felkészítését.

3.3. Igazgató feladata: 3.3.1. 3.3.2. 3.3.3. 3.3.4.

Az iskolai gyermekvédelem irányítása, ellenőrzése és segítése. A gyermek és ifjúságvédelmi felelős megbízása. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat segítése. Az osztályfőnökök ez irányú tevékenységének figyelemmel kísérése.

3.4. Osztályfőnökök feladata: 3.4.1. 3.4.2. 3.4.3. 3.4.4. 3.4.5. 3.4.6. 3.4.7. 3.4.8.

28

Ellátni az osztályközösség gyermekvédelem munkáját. Megismerni a gyermek személyiségét. Felderíteni a hátrányos körülmények között élő tanulókat. Megállapítani a hátrányos helyzet okát, okait, megismerni a tanuló családi körülményeit. Szükség esetén családlátogatást végezni, környezettanulmányt készíteni. Tapasztalatait megbeszélni az iskolai gyermek és ifjúságvédelmi felelőssel. Családi környezetet közös orvoslással pozitív irányban befolyásolni. Szükség esetén a Nevelési Tanácsadóba, Családgondozóhoz ill. iskolaorvoshoz irányítja a gyermeket.


3.4.9. Kapcsolattartás a családsegítő munkatársaival.

3.5. Gyermek és ifjúságvédelmi felelős feladata valamennyi intézményben: 3.5.1. Összefogja és szervezi az iskola gyermekvédelmi tevékenységét. 3.5.2. Tanévenként a testülettel közösen felméri a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat. 3.5.3. A veszélyeztető okok ismeretében családot látogat az osztályfőnökökkel közösen. 3.5.4. Folyamatosan kapcsolatot tart a gyámüggyel, a családsegítő központtal, a Gyermekjóléti Szolgálattal, a Nevelési Tanácsadóval, a pszichológussal, a védőnővel és a rendőrséggel – szükség esetén védő-óvintézkedést kér. 3.5.5. A meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén az igazgatónál kezdeményezéssel él. 3.5.6. Szorgalmazza a szociálisan rászorulók anyagi támogatását. 3.5.7. A szülő értesítése a tanköteles, és az egyéni kérelem alapján iskolába járó tanuló első igazolatlan mulasztásakor (ha az iskola értesítése eredménytelen marad). 3.5.8. Részt vesz az iskola egészségnevelési, ennek részeként kábítószer ellenes és szexuális felvilágosító program kidolgozásában, végrehajtását figyelemmel kíséri. 3.5.9. Rendszeres kapcsolatot tart a szabadidő felelős és a diákönkormányzat munkáját segítő pedagógussal, velük együttműködve szervezi a programokat. 3.5.10.A szociális juttatásról és a lehetőségekről a gyermek és ifjúságvédelmi felelős az osztályfőnököket rendszeresen tájékoztatja. A juttatások eseti lehetőségeit a szülő az osztályfőnök és az ifjúságvédelmi felelős együttesen kérvényezi. A pályaválasztásban bizonytalan tanulókat – a pályaválasztási felelős és az osztályfőnökök javaslatát is meghallgatva – pályaválasztási tanácsadó szolgálathoz küldi. 3.5.11.A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik a gyermekvédelmi észlelő – és jelzőrendszer tagjaival, de kiemelten a Nevelési Tanácsadóval és Családsegítő Szolgálattal, gyermekorvossal, védőnővel, a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, polgármesteri hivatallal, ÁNTSZ-szel, rendőrséggel.

3.6. Iskolaorvos feladata: 3.6.1. Időszakos általános vizsgálatokat végez. 3.6.2. A vizsgálatok eredményeit a tanulók egészségügyi törzslapján feljegyzik, megőrzik. 3.6.3. Az iskolaorvosnak az iskolában elsősorban preventív szerepe van, a kóros tüneteket szűrővizsgálat során igyekeznek a lehető legkorábban észrevenni. 3.6.4. Ellenőrzik a tanulók személyi higiénéjét és az iskolai alkalmazottak kötelező szűrővizsgálatainak megtörténtét.

3.7. Iskola védőnő feladata: 3.7.1. Az orvos segítőtársa, részt vesz a különböző ellenőrzéseken, vizsgálatokban, egészségnevelésben. 3.7.2. Vezeti az oltási dokumentációt, testi fejlődést rögzítő törzslapot. 3.7.3. Kiemelten gondozza az arra rászoruló gyermekeket. 3.7.4. A védőnő nyilvántartja a szakvizsgálatra szorulókat, ellenőrzi a korrekció megtörténtét. 3.7.5. Egészségügyi szűrővizsgálatokat végez igény szerint. 3.7.6. Vezeti az elsősegélynyújtó szakkört, vizsgára felkészíti a jelentkezőket. 3.7.7. Környezetismeret órát tart az egészségnevelés, felvilágosítás keretében. 3.8. A fogorvos feladata: 3.8.1. Évente egy alkalommal kötelezően minden gyermek fogazatát ellenőrzi. 3.8.2. Az adatokat feljegyzi. Beutalóval látja el a rászorulókat.

29


Évente egy alkalommal, az úszásoktatás megkezdése előtt bőrgyógyász szakorvos megvizsgálja az alsó tagozat és az ötödik évfolyam valamennyi tanulóját. Szükség szerint felmentést ad az uszodai foglalkozásokon való részvétel alól.

3.9. A tanulók, szülők tájékoztatásával kapcsolatos feladatok: A gyermek és ifjúsági felelőstől: segítséget lehet kérni: 1. 2. 3. 4.

A tanuló fejlődését veszélyeztető problémák megelőzéséhez, feltárásához, megszüntetéséhez Gyermekvédelmi támogatás igényléséhez Támogatások adminisztrációs feladatainak ellátásához Gyermekbántalmazás megszüntetéséhez tájékoztatást lehet kérni: 1. A gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyek, intézmények, hatóságok feladatairól, elérhetőségükről 2. Szociális támogatások lehetőségeiről javaslatot lehet adni: 1. A szabadidő hasznos eltöltését szolgáló programok megvalósítására

3.10.

Kapcsolat a gyermekjóléti szolgálattal:

3.10.1. Ha az iskola a gyermeket, veszélyeztető okokat pedagógiai eszközzel nem tudja megszűntetni, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól. 3.10.2. Esetmegbeszélés keretében közösen – az ifjúságvédelmi felelős és a gyermekjóléti szolgálat – tárják fel azokat a problémákat, amelyek jellemző módon fordulnak elő. 3.10.3. A felmerülő problémát több szempont figyelembe vételével, több oldalról megközelítve megoldási javaslatokat dolgoznak ki. 3.10.4. Családlátogatás során környezettanulmány készül, amiben felmérik a szakemberek, hogy a családban történő ellátás megfelelő-e, különös tekintettel a gyermek táplálkozása, ruházkodása, a szükséges tanszerek tekintetében.

4. Egészségnevelési, drog-prevenciós programok Felelőse, koordinátora: gyermek és ifjúságvédelmi felelős Alapdokumentum: Egészségnevelési és környezeti nevelés iskolai programja és a drogstratégia. Feladat:

1.

Évenként több alkalommal a felső tagozatos tanulók részére felvilágosító programok szervezése.

2. 3. 4.

Az osztályfőnöki órák, biológia órák (tanévenként 10-10 óra) felvilágosító programjai.

5.

Az ismeretek feldolgozása, értelmezése osztályfőnöki, és egészségtan órákon. A szakmai szolgáltató központ mentálhigiénés szakembere által nyújtott tájékoztatás az egészségvédelemmel és veszélyforrásokkal kapcsolatban. Veszprém megyei Betegellátási Modellkísérlet keretében folyó iskolai egészségfejlesztési programon való részvétel 5. osztálytól évi 10 óra foglalkozással felmenő rendszerben.

5. Pályaorientáció A pályaválasztásra történő felkészítés az iskola valamennyi pedagógusának feladata. Napjainkban inkább iskolaválasztásról beszélhetünk, ezért még fontosabb a tanulók érdeklődési körének ismerete, helyes szakmai irányítás, felkészítés.

30


Kiemelkedően fontos szerep jut a számítástechnikát és idegen nyelvet tanító szaktanároknak, de az egész tantestület együttes munkája nélkül elképzelhetetlen a tanulók helyes irányítása. A „O”. középiskolai évfolyam indítása a nyelvtudás gyors elsajátítását tűzte ki célul. Míg a szaktanárok legtöbbet a szakmai területeken tehetik meg, addig összefogó, személyiségformáló és önismeret fejlesztésben a legtöbbet az osztályfőnökök tehetnek. Ebben a munkában nagy segítségükre lehet, hogy kollégáink közül egyre többen végzik el a mentálhigiéniás tanfolyamot. Az itt szerzett ismeretek eredményesen hasznosíthatók ebben a folyamatban. A szaktanárok, és az osztályfőnökök előkészítő munkája mellett nagy hangsúlyt kell fektetni a különböző pályairányok és konkrét pályák bemutatásra, a szülők pályaelképzelésének alakítására. A pályaválasztáshoz kapcsolódó kiadványok széleskörű megjelenése, tanulmányozási lehetősége szülő, tanuló, tanár helyes döntését segíthetik.

Követelmény 1. Ismerje a tanuló saját képességeit, adottságait, hajlamát, érdeklődési körét. 2. Tanulja meg az adatszolgáltatás egyénre vonatkozó szabályait. 3. Szerezzen gyakorlatot biztos fellépésben – szituációs játékok keretében – ismerje a választott pályát. 4. Legyen megfelelően tájékozott az iskolatípusok képzési formája adta lehetőségekről.

Módszerek 1. 2. 3. 4. 5.

Pályaválasztási dokumentumok közreadása, tájékoztatás. Pályaválasztási szülői értekezlet, pályaválasztási előkészítő tájékoztatók Középiskolai és a megyei nyílt napok. Pedagógusaink tanfolyamokon történő felkészítése a munkához. Folyamatos kapcsolattartás a középiskolákkal.

Pályaválasztási felelős feladata: 1. 2. 3. 4.

az osztályfőnök munkájának segítése a pályaválasztási szülői értekezlet megszervezése, lebonyolítása a tanulók, osztályfőnökök folyamatos tájékoztatása az adminisztrációs feladatok figyelemmel kísérése

6. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok Tevékenységformák, lehetőségek: A közoktatásról szóló törvény lehetővé teszi, hogy a tanulási kudarcnak kitett és gyenge képességű tanulók felzárkóztatási foglalkozásokon vegyenek részt a tanítási idő alatt. A szaktanár tesz javaslatot arra, hogy kik vegyenek részt a foglalkozásokon a délelőtti órarendbe való beépítéssel. Az osztályfőnök a szülővel együttműködve szakvéleményt kér a Nevelési Tanácsadó szakemberétől. A szakvélemény alapján a tanuló jogszabályban meghatározott óraszámban, felzárkóztató foglalkozáson vesz részt. A felzárkóztató foglalkozást vezető pedagógus tervet készít. A terv készítésének intervallumát a gyermek képességeinek figyelembe vételével kell meghatározni, mely alapján végzi a pedagógus a munkáját. Ennek feltétele, hogy szoros szakmai kapcsolat alakuljon ki a szaktanár és a felzárkóztatást végző pedagógus között. Ez az együttműködés terjedjen ki a tanuló értékelésére (esetleg írásban) is. Tanítási órákon lehetőség, képesség szerinti differenciálással osztályfőnök vagy szaktanár végzi a felzárkóztatást. Napközis, tanulószobai csoportokban, a csoportvezető nyújt segítséget. Tanórán kívüli korrepetálásokon a szaktanár, tanító foglalkozik a tanulókkal. A Nevelési Tanácsadó javaslatára a rászoruló tanulók logopédiai ellátásban részesülnek.

31


A Nevelési Tanácsadó és a Családsegítő Szolgálat javaslatára a rászoruló tanulóknak a Nevelési Tanácsadó pszichológiai ellátást biztosít. Fejlesztő pedagógus foglalkozik a tanulókkal a dyslexia és disgraphya, discalculia megelőzése, javítása érdekében. Szükség esetén a tanulókat mentesítjük az egyes tantárgyakból az értékelés – minősítés alól a törvény által meghatározottak alapján. Minden tanév október közepéig a DIFER vizsgálati rendszert kell alkalmazni az első évfolyam tanulói körében annak érdekében, hogy az eltérő ütemű érésükből, fejlesztési szükségleteikből fakadó hátrányok csökkenthetők legyenek az alapkészségek sikeres megalapozása és kibontakoztatása érdekében. A vizsgálandó tanulókat az óvodai jelzések az addigi tapasztalatok alapján az osztálytanító jelöli ki. és a fejlesztő pedagógusok felmérési eredményei alapján választják ki. A Nevelési Tanácsadó szakvéleménye alapján a felső tagozatos, részképesség zavaros tanulók a Sindelar-tréning-programon, fejlesztő pedagógusok – gyógypedagógusok – szaktanárok által tartott egyéni fejlesztésen vesznek részt. Az iskolai oktatásban integráltan résztvevő, érzékszervi és mozgásfogyatékos tanulókkal gyógypedagógus, illetve konduktor foglalkozik. Azoknak a sajátos nevelési igényű tanulóknak, akik integráltan vesznek részt az oktatási folyamatban, biztosítjuk a törvény által előírt fejlesztő órákat. (a megyei szakértői bizottság által kiadott írásos szakértői véleménnyel rendelkeznek.) Ezt a feladatot a fejlesztő pedagógusok, gyógypedagógusok, tanítók, tanárok végzik valamennyi intézményünkben.

A sikerek elérése érdekében Tanulásmódszertan témájú továbbképzésen vesznek részt a pedagógusok. Megtanítjuk ezeket e gyerekeket tanulni. (Tantárgyanként tanulási módszereket javaslunk, rögzítjük a füzetükben.) A napköziben és a tanulószobán gyakorolják a bevált tanulási módszereket. Tanulásmódszertan előadásokat szervezünk szülőknek, tanulóknak. E pedagógiai tevékenység eredményesebb megvalósítása érdekében iskolánkban fejlesztő pedagógus és logopédus dolgozik, de szükség lenne pszichológusra is. (IMIP-folyamat)

7. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek A szociális hátrányai miatt lemaradó tanulóknak felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programokat szervezünk, melyek számukra ingyenesek. A pedagógus köteles közreműködni a gyermek fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában. A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek fogalmának értelmezése Jelenleg érvényes jogszabályok szerint:

Hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a

jegyző védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapította, ezen belül Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője, illetve szülei - az iskolai felvételi körzet megállapításával összefüggésben a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint vezetett nyilvántartás alapján készült statisztikai adatszolgáltatás, a gyermeket, tanulót megillető szolgáltatás megállapításához a szülő nyilatkozata szerint – legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be, fejezték be sikeresen, továbbá az a gyermek, az a tanuló, akit tartós nevelésbe vettek. Az új törvény hátrányos helyzetűnek tekinti az alábbi csoportok egyikébe tartozó gyermeket:

32


1. rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, vagy a szülő/gondviselő alacsony komfortfokozatú lakásban él, vagy hajléktalan, 2. a gyermek, tanuló szülője, vagy a törvényes képviselője akkor, amikor a gyermek óvodai, iskolai beíratása időpontjában nem rendelkezik általános iskolai végzettséggel, 3. félárva, árva gyermek, 4. tartós munkanélküli szülő által nevelt gyermek, 5. tartós, súlyos betegséggel, fogyatékossággal élő közeli hozzátartozó él a családdal közös háztartásban, 6. rendezetlen állampolgári státusz, 7. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. alábbi 15. § (4) bekezdésében felsorolt intézkedések valamelyikében érintett (a védelembe vétel, a családba fogadás, az ideiglenes hatályú elhelyezés, az átmeneti nevelésbe vétel, a tartós nevelésbe vétel, a nevelési felügyelet elrendelése, az utógondozás elrendelése, az utógondozói ellátás elrendelése) Legalább a fenti hét szempont közül kettő egyidejű fennállása esetén a gyermek halmozottan hátrányos helyzetű. A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket, tanulókat az intézmény nyilvántartja, és kiemelt segítségben részesíti. A kötelező felvételt biztosító óvoda, általános iskola feladatainak ellátása keretében a felvételi kérelmek teljesítésénél előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket, tanulókat. Minden esetben ingyenes a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló részére az oktatásban való részvétel és a kollégiumi ellátás, beleértve az első alapfokú művészetoktatásban való részvételt is. A fenntartó köteles gondoskodni arról, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek három éves koruktól igénybe tudják venni az óvodai nevelést.

Feladatok: A szociális hátrányok enyhítésére felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programokat szervezünk, melyek a rászoruló tanulók részére ingyenesek. A gyermek és ifjúságvédelmi felelős, az osztályfőnök és minden pedagógus feladata, hogy a szülőket, tanulókat tájékoztassa az őket érintő kérdésekről. Figyelmeztessék a szülőket, ha gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. A pedagógus köteles közreműködni a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában, megszüntetésében. Biztosítani kell, hogy a tanulók az iskola eszközeit, létesítményeit ingyenesen használhatják. Az iskola igazgatója dönt a további ingyenes ellátásról, az étkezési és egyéb térítési díjakról illetve a szociális helyzet alapján adható kedvezményekről. Keressük a lehetőségeket, hogy minden tanuló el tudjon jutni erdei iskolába, tanulmányi kirándulásokra.

Felzárkóztató programok, lehetőségek: Felzárkóztató programok, korrepetálások, egyéni foglalkozások kis csoportokban egyéni ütemterv alapján. Ingyenes fejlesztő foglalkozások – tantárgyi fejlesztés, készségfejlesztés, logopédia. Alsó tagozatos tanulóknak javasolt napközis foglalkozás, a felső tagozatos tanulók részére tanulószoba szervezése. Életmód táborok szervezése

33


A „Tankönyvellátás eljárásrendje” szerint ingyenes tankönyvhöz juttatjuk a rászorulókat.

Tehetséggondozó programok: szakkörök középiskolai felkészítők szaktárgyi versenyekre, vetélkedőkre való egyéni felkészítés vetélkedőkön, kiállításokon, versenyeken való részvétel Harmónia Művészetoktatási Intézet tagiskoláinak programjain való részvétel biztosítása sportegyesületek programjain való részvétel biztosítása Zeneiskola programjain való részvétel biztosítása

34


VII. Együttműködési formák 1. A szülő, pedagógus és a tanuló együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei A gyermek nevelésének két fő színterén az iskolában és a családban összhangot, egységet kell teremteni a közös cél érdekében.

Alapvető értékek A szülőkkel való harmonikus kapcsolat kialakítása, ápolása. A tanár-szülő kapcsolatnak a kölcsönös bizalmon, őszinteségen, megbecsülésen, megértésen való alapulását. kell alapulnia. Pedagógiai programunkban foglaltak megvalósulását a szülőkkel mint „iskolahasználókkal” egyetértésben valósítjuk meg.

Feladatok 1.2.1.

Tájékoztatjuk a szülőket az iskola nevelési céljairól, feladatairól, a módszerekről. Ugyanakkor az iskolának mindezekről ismernie kell a szülők véleményét. Kérjük a szülőket, hogy jobban figyeljenek gyermekeikre, szorosabb kapcsolat alakuljon ki az iskola és a szülői ház között. A problémás tanulók esetén még nagyobb jelentősége van a folyamatos kapcsolattartásnak szülő és iskola között. Alkalmat kell biztosítani a szülőknek, hogy az iskolai közélet tevékeny résztvevői, közreműködői és segítői lehessenek. A házirend egy példányát az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni. SZMK és az Iskolaszék figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. A szülőket tájékoztatni kell, a pedagógiai program tartalmáról, a tanulói jogokról, kötelességekről (Kt. 11.§ 12.§), valamint a szülői jogok és kötelességekről.(Kt.14.§) A pedagógust és a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat titoktartási kötelezettség terheli a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a hivatásának ellátása során szerzett tudomást.

A szülőkkel való kapcsolattartás formái: tartalmi: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

gyermek és ifjúságvédelemi tennivalók felzárkóztatás, tehetséggondozás pályaválasztás, szabadidő szervezése egészséges életmódra nevelés családi életre nevelés – családi nevelésnél jelentkező nehézségek közös legyőzése érdeklődő-segítő hozzáállás-szponzori segítségnyújtás.

formai: 1. Szóbeli: Szülői értekezlet évente két-három alkalommal, illetve szükség esetén Írásbeli: Üzenőfüzet, tájékoztatófüzet: tájékoztató a gyermek egyéni teljesítményéről, magaviseletéről. A tájékoztató szórólapok, iskolai kiadványok, média, internet. 2. Fogadóóra évente két alkalommal 3. Családlátogatás szükség esetén 4. Nyílt nap évente egy alkalommal 5. Iskolaszék, Szülői Munkaközösség összejövetelei munkaterv szerint 6. Közös szabadidős programok szervezése pedagógusok, szülők részére

35


7. Pályaválasztási tanácsadás 8. A tanulókat az iskola életéről az iskolai munkatervről. illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a DÖK felelős vezetői és az osztályfőnökök tájékoztatják: Az iskola igazgatója évente legalább egy alkalommal, diákközgyűlésen valamint a DÖK vezetőségének ülésén. A DÖK vezetője a DÖK vezetőségének ülésén és a DÖK faliújságán keresztül. Az osztályfőnökök folyamatosan különösen osztályfőnöki órákon. 9. A Veszprém Megyei Gyermekvédelmi hálózatból iskolánkba beiskolázott állami gondoskodásban levő tanulók gyámjaival rendszeres kapcsolattartás. Évente 1-2 alkalommal meglátogatjuk tanulóinkat és nevelőiket otthonukban. Telefonon napi kapcsolatot tartunk. Céljaikról, feladataikról tájékozódunk. Az Igazgatósággal rendszeres érdekegyeztető munkakapcsolat alakult ki.

Továbbfejlesztés lehetőségei: 1.4.1. Hatékony munkamegosztás a szülők között. A szülők bekapcsolása a célok, a követelmények, a helyi nevelési rendszer kialakításába. Közösségi órák összevonásával, osztály – család közös programjai – kirándulások, táborok, osztálytermek rendezése, parkosítás – Az első osztályban majd fokozatosan a negyedik osztály év végéig a szöveges értékeléssel való megismertetés szülői értekezletek, szülői beszélgetések kapcsán, hogy el tudjanak igazodni, értsék ennek alapelveit, előnyeit, gyakorlati hasznát. Szülői munkahelyeken üzemlátogatások szervezése. Szélesebb tájékoztatás alapítványi munkánk megismerésére. A szülői szervezet a gyermekek, tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az intézmény vezetőjétől. Nagyobb csoportnak az egy osztályközösséget határoztuk meg. Nagyobb csoporton egy-egy osztályközösséget értünk.

36

Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Zirc Pedagógiai Programjának szakértői vizsgálata 2011.

Készítette: Wohlfart Zsuzsanna tanügy igazgatási szakértő ig. szám: SZ024995 8200 Veszprém Haszkovó 12. c. 03. 22.

Reguly Anta l Általános Isko la és Előkészí tő Szakiskola Zirc Pedagógiai Programjának szakértői vizsgála ta

A Zirci Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Pedagógiai Programját Zirc Város Jegyzője megbízásából vizsgáltam. A szakértői vélemény az iskola nevelőtestülete által elkészített és elfogadott Pedagógiai Program alapján készült. Vizsgálat tárgya: A Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Pedagógiai Programjának módosítása, különös tekintettel: -

Az iskolatársulás bővülésére

-

A nem szakrendszerű oktatás megszüntetésére, az 5-6. évfolyamon.

A szakértői vizsgálat módszere Az átadott program alapján dokumentumelemzés; Személyes találkozás, konzultáció; Elektronikus kapcsolattartás az intézményvezetővel.

Érintett közoktatási intézmény OM azonosító

037047

intézmény neve

székhely/tag intézmény

település

Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola

székhely intézmény

Zirc

Szent Gellért Általános Iskola

tagintézmény

Bakonybél

Általános Iskola

tagintézmény

Lókút

Villax Ferdinánd Általános Iskola

tagintézmény

Olaszfalu

cím Rákóczi tér 3-5. Pápai u. 3/5. Bem u. 75. Váci M. u. 17.

1. Átfogói jogszabályi háttér A Pedagógiai Program felülvizsgálatának törvényi hátterét a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény és annak módosításai adják. A feladat elvégzéséhez figyelembe kell venni továbbá: •

A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendeletet.

•

A kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX.21.) OM rendeletet.

2. Irányadó fenntartói, intézményi dokumentumok A helyi Pedagógiai Program megalkotása során irányadóak a fenntartó által az intézményi működés feltételeit meghatározó rendelkezések, döntések, az intézményi dokumentumok: Az intézmény alapító okirata Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata

2


Az intézmény Minőségirányítási Programja Zirc Kistérség Többcélú Társulása Közoktatási Intézkedési Terve Zirc és Környéke Közoktatási Iskola, Óvoda Társulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terve

3. A Pedagógiai Program szakértői vizsgálatának szempontjai -

A törvényesség feltételeinek érvényesülése, a vizsgált dokumentum módosítása megfelel-e a Közoktatási Törvényben előírt követelményeknek;

-

A 2009. augusztus 1-től, a társuláshoz integrált Villax Ferdinánd Általános Iskola dokumentumainak beépítése megtörtént-e;

-

A célok és módszerek közötti tartalmi összhang megvalósulása;

-

A

nevelőtestület

döntése

a

nem

szakrendszerű

oktatás

megszüntetésével

kapcsolatban; -

Általános formai megfelelés.

4. Bevezető megjegyzések A Közoktatásról szóló törvény 37.§ (5) bekezdése alapján a fenntartó áttekinti az által fenntartott közoktatási intézmény Alapító okiratát, szükség esetén módosítást tesz. A törvény 129. § (6) bekezdése írja elő, hogy ennek alapján az intézmények kiegészítik, módosítják Pedagógiai Programjukat és megküldik a fenntartónak jóváhagyás céljából. 2009. augusztus 1-jén az olaszfalui Villax Ferdinánd Általános Iskola csatlakozott a Zirc és Környéke

Közoktatási

Iskola

Társuláshoz,

mely

az

intézményi

dokumentumok

harmonizációját követeli meg a székhelyintézménytől. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról 2010. szeptember 1-jei hatállyal érvénybe lépő 2010. LXXI. törvény fontos eleme a nem szakrendszerű oktatás 56. évfolyamon történő kötelező alkalmazására vonatkozó rendelkezés eltörlése. Az elfogadott új jogszabályok értelmében kötelezően csak az 1-4. évfolyamon folyik nem szakrendszerű oktatás. Az 5-6. évfolyamon nem szakrendszerű oktatás, maximum a kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozások 50%-ában, csak az iskola döntése alapján folyhat. A nem szakrendszerű oktatás tehát ezeken az évfolyamokon csupán lehetőséggé válik, amelyről az iskolák szabadon dönthetnek. A változtatások 2010. szeptember 1-jétől lépnek hatályba. Azok az intézmények, amelyek még a 2010. szeptember 1-jén kezdődő tanév elindulása előtt módosítani tudják a pedagógiai programjukat, a fenntartójuk is jóváhagyja ezt, és igénybe vették a közoktatási szakértőt is, azok már a 2010-2011. tanévben alkalmazhatják az 5. évfolyamon a teljes egészében szakrendszerű oktatásra való áttérést vagy a korábbi 3


minimumszabálynál kevesebb óraszámban történő szakrendszerű oktatást. Ugyanez a 6. évfolyamnál már nem igaz, a felmenő rendszer szükségessége miatt.

5. Részletes értékelés 5. 1. Az in té zm é n y pe dagógiai pr ogr am j áb an m e gfogal m azott al ape l ve k , cé l ok , ér té k e k , fel adatok é s e l j ár ások m e gfe l e l é se a Közok tatá si tör vé n y 48. § - áb an foglal tak n ak . Értékközvetítő pedagógiai missziót fogalmaznak meg azzal a kifejezett igénnyel, hogy az iskola a diákok személyiségfejlesztése által a családra és a tágabb közösségre is pozitív hatást gyakoroljon. Alapvető célként fogalmazza meg azoknak a kompetenciáknak az elmélyítését, amelyekre minden egyénnek szüksége van a személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez. A célokhoz mindenütt feladatokat rendel a program, ami által a végrehajthatóság és az ellenőrizhetőség feltételei jobban teljesülnek. Rögzíti azokat alkalmazott pedagógiai módszereket, mellyel a leghatékonyabban érik el az oktatás-nevelés céljait. A célok és feladatok megfelelnek az életkori sajátosságoknak, az intézmény Alapító okiratnak, valamint a vonatkozó törvények által meghatározottaknak. A célok, feladatok a közoktatási intézmény egészét érintik.

5.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A fejezet bőségesen tárgyalja a program a lehetséges fejlesztési irányokat és szándékokat. Meghatározza a személyiségfejlesztés szereplőit és színtereit, a személyiség fejlődését elősegítő iskolai tényezőket. Ezekhez feladatokat rendel az értelem kiművelése területén, a segítő életmódra nevelés területén, valamint az egészséges, kulturált életmódra nevelés területén.

5.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Ez a fejezet a szűken vett iskolai szocializációs feladatoknál tágabb megközelítésben jelöli ki a nevelés lehetőségeit, módszereit. A fejezet részletesen foglalkozik a közösségfejlesztés alapelveivel és céljaival, a kiemelt fontosságú iskolai színterekkel és a hagyományos, a közösség fejlesztésre lehetőséget adó iskolai rendezvényekkel. A fejezeten belül meghatározza a diákönkormányzat, valamint az osztályfőnöki munka tartalmát, feladatait, az osztályközösségek fejlesztési feladatait.

4


5.4. A beilleszkedési, magatartási pedagógiai tevékenységek

nehézségekkel

összefüggő

A fejezet utal a beilleszkedési, magatartási nehézségek kiváltó általános okaira és cselekvési, tevékenységi formákat határoz meg.

5.5. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek Az iskola sajátos profiljához illeszkedően, meghatározta a tanórai és a tanórai kereteken túli tehetséggondozás lehetőségeit.

5.6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok E fejezet foglalkozik a gyermek-, és ifjúság-védelemmel kapcsolatos feladatokkal. Részletesen taglalja a gyermek és ifjúsági felelős feladatait. Meghatározza az iskola feladatait. Rögzíti a tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében együttműködését a gyermekvédelmi észlelő-, és jelzőrendszer tagjaival. Meghatározza az iskola azon tevékenységeit, melyek a gyermekvédelem céljainak megvalósítását segítik.

5.7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók segítését szolgáló tevékenységek

felzárkóztatását,

E fejezet meghatározza a tevékenységek helyszíneit, az egyéni foglalkozások rendjét.

5.8. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek E fejezetben definiálja a HH és a HHH tanulók fogalmát, besorolását. Bemutatja az ingyenes, elsősorban felzárkóztató vagy tehetséggondozó programokat, helyszíneket.

5.9. A szülő, tanuló, iskolai pedagógiai együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Meghatározták a partnerközpontú működés feltételeit, lehetőségeit. Meghatározzák a szülők, a tanulók tájékoztatási formáit. Kialakították a szülők bevonhatóságának terepeit. A szülők és az iskola kapcsolat fejezetben részletesen rögzíti a program a kapcsolat színtereit és jellemzőit, a szülők által támogatott iskolai rendezvényeket, a továbbfejlődés lehetőségeit.

5. 10. Az isk ol a e gé sz sé g n e ve l é si é s k örn y eze ti n e ve l é si pr ogr am j a Az iskola kidolgozta a Pedagógiai Program részeként, az egészségnevelési és környezeti nevelési programot. E programok tagintézményenként külön mellékletet képeznek.

5


6 . A z i n t é z m é n y P e da g ó g i a i P r o g r a m j á n a k e g y é b , k ö t e l e z ő e l e m e i Az iskolai írásbeli beszámoltatások • formái • rendje • korlátai • tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya

Ktv. 48.§ (4) bekezdés a) Jól kidolgozott, a diákok és a szülők által érthetően, közérthetően megfogalmazott szabályrendszer.

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok • elvei, korlátai

Ktv. 48.§ (4) bekezdés b) Megfelelően kidolgozott, közérthető.

szövege

7. Az iskola helyi tantervének értékelés a Közoktatási törvény 48. §-a és a Nemzeti alaptanterv alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) kormányrendelet alapján Az iskola egyes évfolyamain tanított • tantárgyak • kötelező és választható foglalkozások

tanórai

• tanórai foglalkozások óraszámai

A pedagógiai program óratáblázatainak tartalma megfelel a kerettantervi ajánlásoknak és a NAT rendeletnek. Célszerűen valósítják meg az alapító okiratban előírt feladatokat.

• az előírt tananyag és követelmény A helyi tantervekre általános szabályozások

vonatkozó

Alkalmazható • tankönyvek, kiválasztásának elvei • tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Az iskolába felvétele

jelentkező

tanulók

Megfelel: egyértelmű és konkrét. A programban leírtak megfelelnek a Ktv. 19. § (2-4) bekezdés szabályozásainak. Körültekintően, a tanulók érdekeinek, a tantárgyak jellegének, módszertani szempontoknak figyelembe vételével tervezik a tankönyvek, taneszközök és segédletek kiválasztását. A döntés jogát a munkaközösségek hatáskörébe utalják. Megfelel. A tanulók felvételével kapcsolatos eljárások kidolgozottak, egyértelműek.

Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei

Megfelel a Ktv. 71-73. § szabályozásainak.

A tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formái

Megfelel a Ktv. 70. § szabályozásainak. Részletesen kidolgozott a tanulók értékelésére, osztályozására, valamint a javító-, osztályozó vizsgára vonatkozó fejezet. Helyesen szabályozott az intézménybe lépés a kezdő és a magasabb évfolyamon.

Az egyes új tantervi modulok beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezéséhez

Megfelel a Ktv. 48. § (1) bekezdés b) szabályozásának. A Pedagógiai Program tartalmazza a tantervi

6


A modulok beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezéséhez

modulok beépítését az egyes tantárgyakba.

A tanulók fizikai állapotának méréshez szükséges módszerek leírása, szabályozása

Megfelel a Ktv. 48. § (1) bekezdés b) szabályozásának, a Pedagógiai Program tartalmazza.

A helyi tantervben a tanulók életkorához, az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva az alábbi ismeretek beépítése megtörtént-e? egészségnevelés környezetvédelem

Megfelel a rendelet 2.§ (10) bekezdése alapján

Megfelelően kifejtett az általános részben

fogyasztóvédelem közlekedésre nevelés társadalmi bűnmegelőzés

Megfelelően beépítve a tantárgyi programokba

áldozattá válás erőszakmentes konfliktuskezelés

8.

A helyi tanterv tantárgyi és időkerete Az 1-4. évfolyamon legalább heti három testnevelési óra Az 5-8. évfolyamon heti átlagban kettő és fél testnevelés óra Kötelező órák évfolyamonként

Megfelel a Ktv. szabályozásának

48.§

(2)

bekezdés

meghatározása

Kötelezően választandó évfolyamonként

órák

Megfelel a rendelet 4.§ szabályozásának

Nem szakrendszerű oktatás

Megfelel a rendelet szabályozásának

Emelt szintű tantárgyi oktatás

Megfelel a rendelet 3.§ (5) bekezdés b) pontjának

Kötelező és szabadon választott tanítási órák együttes összege (maximális tanulói terhelés)

Megfelel a rendelet 7. § (1) bekezdés szabályozásának

Az iskola tantervei adaptált minősített tantervek. A képzés központi tantervek alapján történik. A helyi sajátosságok megjelennek a tantervekben. Az intézmény a NAT szerinti műveltségi területeket tantárgyi keretben oktatja. Az intézmény a tantervbankból átvett minősített tantervek szerint dolgozik – amelyeket a Pedagógiai Program tartalmaz –, a műveltségi területek és ismeretkörök lefedettnek tekinthetők.

7


Az egyes tárgyak óraszámai a NAT által ajánlott határokon belül vannak. Az oktatási profilnak és a kiemelt céloknak megfelelően csoportbontásban oktatják: -

az idegen nyelveket

-

az informatikát

-

felső tagozatban a technika és életvitel tantárgyat.

A Közoktatási törvény 52.§ (7) bekezdése alapján az iskola a tanulók érdeklődése, igénye szerint nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokat szervez, felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, konzultáció, speciális, illetve kiegészítő ismeretek átadása céljából. A nevelőtestülete döntése értelmében, nem kívánnak élni a nem szakrendszerű oktatás megszervezésével felső tagozaton. Intézményi elvárás azonban, hogy minden tanórán hangsúlyos szerepet kapjon az alapvető kompetenciák fejlesztése. Ennek érdekében a program módosítása megtörtént, amely a szakmai elvárásoknak és a jogszabályi követelményeknek megfelel. A Nemzeti Alaptanterv iránymutatásainak, előírásainak megfelelő

célkitűzések,

fejlesztési

feladatok

a

szakrendszerű

oktatás

keretében

megvalósulnak. A helyi tantervben szereplő tantárgyak témakörei, követelményei teljes egészében feldolgozzák a Nemzeti Alaptanterv műveltségi területeiben meghatározott témaköröket, követelményeket. A Pedagógiai Program által szabályozott tanítási folyamatok meghatározott ütemben, 100%ban szakrendszerű oktatás keretében szerveződnek. Nem szakrendszerű oktatás a Közoktatási törvény értelmében az 1 - 4. évfolyamon valósul meg.

9. Tartalmi koherencia A Pedagógiai Program alapelvei, céljai, feladatai, az egyes részterületek, az eszközök és módszerek között koherencia állapítható meg. A Pedagógiai Program alapelvei, céljai összhangban vannak a helyi tanterv tantárgyi rendszerével és időtervével. Az iskolai beszámoltatások formái és rendje lehetővé teszik a helyi tanterv követelményeinek elsajátítását. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása segíti a helyi tanterv céljainak, követelményeinek teljesítését. Figyelemmel van a tanulói terhek arányossá tételére. A székhelyintézmény és a tagintézmények egészségnevelési és környezeti nevelés programja összhangban van a nevelési program céljaival. Tartalmazza a cél- és feladat meghatározást, az

8


ezekhez rendelhető tanórai és tanórán kívüli tevékenységeket, a megvalósításhoz szükséges eszközöket, módszereket, eljárásokat.

10. Általános formai megfelelés 10.1.

A Pedagógiai Program elfogadásának folyamata, a Közoktatási törvényben rögzítettek alapján zajlott: a) A diákönkormányzat véleményezése; b) A szülői munkaközösség véleményezése; c) A nevelőtestület részéről történő elfogadás.

10.2.

A Pedagógiai Program: a) érvényességi idejének meghatározása megtörtént; b) intézkedik az értékelésről és felülvizsgálatról; c) intézkedik a módosítás formai feltételéről; d) intézkedik a nyilvánosságra hozatal módjáról, az elhelyezésről.

10.3.

A Pedagógiai Program: a) jól szerkesztett, áttekinthető, követhető és tagolt; b) stílusa igényes, közérthető, világos mondatszerkesztés, esztétikus kivitel; c) tartalomjegyzékkel rendelkezik; d) legitimáló záradékokkal, aláírásokkal, pecsétekkel rendelkezik.

11. Hatályba lépés a) A módosított Pedagógiai Program hatályba lépése: 2011. szeptember 1. b) A nem szakarendszerű oktatás az alábbi ütemezésben és módon szüntethető meg: - a 2011-2012. tanévben az 5. évfolyamon, - a 2012-2013. tanévben a 6. évfolyamon a Pedagógiai Programban foglaltak szerint. A 2013-2014. tanévben csak az 1-4. évfolyamon folyik a nem szakrendszerű oktatás. A nem szakrendszerű oktatás az 5-6. évfolyamon teljes körűen 2013. szeptember 1jétől szüntethető meg.

9


12. Összegzés A pedagógiai program tartalmilag és formailag megfelel a Közoktatási törvény előírásainak (Kt. 48. §.) Módosítását a jegyzőkönyvek alapján, a törvényi előírásoknak megfelelően, a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat véleményének figyelembevételével a nevelőtestület elfogadta. A módosított pedagógiai program nem tartalmaz olyan többletfeladatot, amelyekhez a feltételek nem biztosítottak, és annak megteremtését a fenntartó nem vállalja. Tartalmazza azokat a feladatokat, amelyeket – a szükséges feltételek biztosítása mellett – a fenntartó meghatározott. A Pedagógiai Program tartalmas, konkrét, jól használható.

A Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Pedagógiai Programjának elfogadását, a szakértői véleményben leírtak alapján javaslom jóváhagyásra, Zirc Város Önkormányzata számára.

Veszprém, 2011. június 15.

Wohlfart Zsuzsanna tanügy igazgatási szakértő

10

E L Ő T E R J E S Z T É S

Recommend Documents