E LŐ T E R J E S Z T É S
Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. április 23-i ülésére
Tárgy: Zirc Város Sportkoncepciójának elfogadása Előadó: Ottó Péter polgármester Előterjesztés tartalma: határozati javaslat Szavazás módja: egyszerű többség Az előterjesztés készítésében részt vett: Kelemen Gábor sportreferens Az előterjesztés előkészítésében közreműködnek: Pénzügyi Ellenőrző és Gazdasági Bizottság, Emberi Erőforrás Bizottság
Láttam:
Dr. Árpásy Tamás jegyző
Tisztelt Képviselő-testület!
Zirc Városi Önkormányzat Sportkoncepciójának szükséges felülvizsgálata a Képviselőtestület 2011. II. félévi munkatervébe nyert felvételt. Az év végére elkészült koncepciót az Emberi Erőforrás Bizottság december 14-i ülésén véleményezte, és munkaanyagként elfogadta. Az ülésen felmerült és határozat is született róla, hogy a sportkoncepció elkészítéséhez fel kell mérni a város lakosságának és a sporttal foglalkozó szervezetek, intézmények sporttal kapcsolatos igényeit. A felmérés – kérdőívekkel, adatlapokkal, mélyinterjúk készítésével – 2012. első negyedévében megtörtént, a város 2800 háztartása mellett meg lettek szólítva a sportegyesületek, nevelési, oktatási, egészségügyi intézmények, sőt helyi lakosú egyéni versenysportolókkal is történt konzultáció. A felmérés több-kevesebb eredménnyel járt, 69-en töltötték ki a lakossági kérdőívet, s mindössze 4 sportegyesület tett eleget az adatszolgáltatásnak. A sportkoncepciót megalapozó lakossági sportigény-felmérő kérdőívek kiértékelése megtörtént, a bizottsági véleményezést követően a Képviselő-testület március 26-i ülésén a tájékoztató napirendek keretében tudomásul vette. A koncepció – a lakossági sportigények kielemzésére felépítve – egy iránykijelölést vázol fel. Külön fejezetben tárgyalja a testneveléssel, sporttal foglalkozó intézményeket, egyesületeket, a város sportlétesítmény-helyzetét, bemutatva a jelenlegi állapotot és felsorakoztatva mellé a szükséges feladatokat, fejlesztéseket. A koncepció megalkotásánál figyelemmel kell lenni az országos sportpolitika jelenlegi állására, jövőképére, illetve a törvényi vonatkozásokra, amelyek meghatározzák a sport és a települési önkormányzat egymáshoz való viszonyát. A sportkoncepciónak konkrét időtávja nincsen, de a közigazgatás területén történő folyamatos változások okán érdemes legalább kétévente felülvizsgálni, hozzáadva azokat a tapasztalatokat, melyek a koncepció végrehajtásának első fázisában jelentkeznek majd. Kérem az előterjesztésem megtárgyalását és a határozati javaslatom elfogadását.
Zirc, 2012. április 13.
Ottó Péter polgármester
Határozati javaslat Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének …/2012. (…...) határozata „Zirc Város Sportkoncepciójának” elfogadásáról 1./ Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete az előterjesztés mellékletét képező Zirc Város Sportkoncepcióját elfogadja. 2./ A képviselő-testület utasítja a polgármestert az 1./ pontban elfogadott koncepció kétévenkénti felülvizsgálatának a képviselő-testület elé terjesztésére. Felelős: Ottó Péter polgármester Határidő: 1./ pont esetében: azonnal 2./ pont esetében: 2014. április 30.
Zirc Város
SPORTKONCEPCIÓJA
1 TARTALOMJEGYZÉK
1. Bevezető .............................................................................................................................. 2 1. 1. A sport kifejezés meghatározása..................................................................................... 2 1. 2. A sporttevékenység meghatározása, törvényi vonatkozásai, a sport szerepe a társadalomban .......................................................................................................................... 2 1. 3. Zirc város sportjáról általánosságokban........................................................................ 3 1. 4. Az önkormányzatok sporttal kapcsolatos feladatai ...................................................... 3
2. A sportélet különböző csoportjai a városban ............................................................. 4 2. 1. A lakosság.......................................................................................................................... 4 2. 1. 1. Statisztikai adatok a lakosság sporttevékenységére nézve ....................................... 4 2. 1. 2. A helyi lakosság sporttal kapcsolatos igényei ............................................................ 5 2. 1. 2. 1. Az úszás és a labdarúgás, mint „hiánycikk” megjelenése a lakossági sportigényben............................................................................................................................ 5 2. 1. 2. 2. A „hiánycikkek” pótlásának lehetőségei és hosszabb távú fenntartásuk............ 5 2. 1. 2. 2. 1. A labdarúgás, mint társadalmi összetartó erő................................................... 5 2. 1. 2. 2. 2. Régi-új távlatok a gyereksportban: úszás .......................................................... 6 2. 1. 2. 3. Kampány a kerékpározás és a futás mellett .......................................................... 6 2. 2. Nevelési és oktatási intézmények .................................................................................... 7 2. 2. 1. Óvoda............................................................................................................................. 7 2. 2. 1. 1. Általános helyzetjelentés.......................................................................................... 7 2. 2. 1. 2. A szükséges feladatok............................................................................................... 8 2. 2. 2. Általános iskola............................................................................................................. 9 2. 2. 2. 1. Általános helyzetjelentés.......................................................................................... 9 2. 2. 2. 2. A szükséges feladatok............................................................................................. 10 2. 2. 2. 3. Az iskola, mint célterület ....................................................................................... 10 2. 3. A sportélet civil szervezetei: egyesületek...................................................................... 11 2. 3. 2. Az önkormányzat viszonyulása az egyesületekhez, működésük segítésének lehetőségei ............................................................................................................................... 12 2. 3. 3. Új egyesület megalakításának mérlegelése .............................................................. 12
3. Létesítményhelyzet ......................................................................................................... 13 3. 1. Általános helyzetjelentés................................................................................................ 13 3. 2. A szükséges fejlesztések és ezek lehetőségei ................................................................. 14 Zárszó ...................................................................................................................................... 15
2
1. Bevezető 1. 1. A sport kifejezés meghatározása A sport eredeti értelmét tekintve csak nagyon csekély mértékben hordozta jelenlegi funkcióit. A sport célja ugyanis a testedzés, a versenyzés, a szórakozás, eredmények elérése, a képességek fejlesztése vagy ezeknek a kombinációja. A származékszó, a francia „desporter” kifejezés azonban mulatságoknak élőt jelentett. Az angolban a 15. század közepe táján fordul elő először „szórakozás, időtöltés” értelemben. A 16. században már különféle játékok játszására alkalmazták, de főleg a szabadban végzett szabadidős tevékenységekre. Görög jelentései (mérkőzés, küzdelem díjért, stb.) csak később tapadtak hozzá a kifejezéshez. 1. 2. A sporttevékenység meghatározása, törvényi vonatkozásai, a sport szerepe a társadalomban A sportról szóló 2004. évi I. törvény kimondja, hogy a Magyar Köztársaság állampolgárait megilleti a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való alkotmányos jog. „A testkultúra az egyetemes kultúra része, az egészségvédelem (a megelőzés és a rekreáció) fontos eszköze, a szabadidő eltöltésének társadalmilag is hasznos módja. A testnevelés és a sport jelentős szerepet tölt be az ifjúság erkölcsi-fizikai nevelésében, a személyiség formálásában. Az Európai Sport Charta szerint sport minden olyan fizikai tevékenység, amely esetenként vagy szervezett formában a fizikai és szellemi erőnlét fejlesztését szolgálja, társadalmi kapcsolatok teremtése vagy különböző szintű versenyeken elérendő eredmények céljából. A sport területén végzett kutatások eredményei bizonyítják, hogy a sport életünk elidegeníthetetlen része, amely támogatásra érdemes, hiszen megoldásokat kínál a társadalom negatív hatásainak kompenzálására. A sportolás további funkciói: • • • • • •
kiemelt szerepet játszik a fizikai és mentális egészség megőrzésében a nevelés egyik legfontosabb eszköze mint a természeti környezetben történő időtöltés egyik eszköze, nélkülözhetetlen szerepet tölthet be a környezetkímélő tudatformálásban erősítheti a családi és társadalmi kötelékeket kulturált szabadidő-eltöltési, szórakozási lehetőség biztosításával pihenést, örömforrást és élvezetet nyújtó hasznos időeltöltés a kiemelkedő sporteredmények jelentősen hozzájárulnak a nemzeti önbecsülés erősítéséhez
A zirci gimnáziumban egy sportszociológus tartott előadást a sportról, spontán felmérést végezve a diákok között, hogy miért jó a sport, esetleg miért nem jó a sport. A középiskolás tanulók a sport melletti érvként többek között az egészségmegőrzést, kikapcsolódást, társasági életet, aktív pihenést sorakoztatták fel. Válaszadásuk tehát széles skálán mozgott, és érdekes módon nem a versenyfunkcióra fókuszáltak, pedig talán a legtöbb embernek a sport erre asszociál elsőként. Az ellenérv mindössze az volt, hogy a sport „fáradtságos” tevékenység.
3 1. 3. Zirc város sportjáról általánosságokban A XXI. Nemzeti Sportstratégia a magyar sportot – egy felmérés eredményeire alapozva – „féloldalasként” jellemzi: míg a versenysportban a legsikeresebb országos közé tartozunk, addig a lakosság háromnegyede mozgásszegény életmódot folytat. Ez a helyzetjelentés talán Zirc városára is leképezhető. A feltételes mód annak szól, hogy a lakosság év elején megtörtént kérdőívalapú sportigény-felmérése nem mondható eredményesnek, legalábbis kevés adatot sikerült begyűjteni. A kérdőívben megkérdeztük, hogy végeznek-e a lakók sporttevékenységet, ha igen, milyen rendszerességgel, van-e olyan sportág, amelyet szívesen űznének, de hiányzik a városból, stb. A kérdőívet hatvankilencen töltötték ki körülbelül kettőezer-nyolcszáz háztartásból. Ha mind a hatvankilenc válaszadó végezne sporttevékenységet, abból sem lehetne komoly következtetéseket levonni. Azonban tizenkilencen vannak, akik nem is végeznek sporttevékenységet, a kérdőívet valószínűleg azért töltötték ki, mert fontosnak tartják a sportot, esetleg gyermekük érdekében adtak választ. A számokkal kontrasztot alkot, hogy a városban mintegy tíz aktív sportegyesület van, ennél jóval több a bíróságon bejegyzett sportegyesületek száma. Az iskolák tornatermei zsúfolásig meg vannak telve, sok különböző foglalkozásra veszik igénybe civil közösségek, egyesületek a létesítményeket. A Magas-Bakony természeti adottságaiból kifolyólag evidensnek is tűnhet, hogy élénk túrázós mozgalom folyik a térségben, és nagyon sok kerékpárost látni az utcákon. Az Európai Sport Chartának tág az értelmezése a sportra nézve, tehát azok a mozgásos tevékenységek is sportnak minősülhetnek, amelyeket egyébként nem tudatosan sport céljára végzünk. A verseny- és szabadidő céljából végzett sporttevékenységek palettája egyaránt színes. A szervezett sportágakat valamikor a városi sportegyesület tömörítette, ebből azonban kiváltak a szakosztályok, s egyenként önálló egyesületeket alapítottak. Öt egyesület rendelkezik versenynaptárral, akik kivétel nélkül a város hírnevét öregbítő eredményeket produkálnak. A judo és a darts egyértelműen összeköthető hazai viszonylatban Zirc nevével, hiszen az ezen sportágak képviseletében működő klubok nemzetközi eredményeket is produkálnak. 1. 4. Az önkormányzatok sporttal kapcsolatos feladatai A helyi önkormányzatok feladatai közé tartozik a sport támogatása. 1 A 2004. évi I. törvény a sportról meghatározza az önkormányzatok sporttal kapcsolatos feladatait. Az ötödik bekezdés szól arról, hogy a helyi önkormányzatok a sporttal kapcsolatos feladataik ellátásához a költségvetési törvény szerint normatív hozzájárulásban részesülnek. A sportra érkező normatív támogatás az üzemeltetési, igazgatási és kulturális feladatokkal együtt jelenik meg, ami egy főre nézve 4074 forint a 2012. évi költségvetésben. 2 Csak a tízezernél több lakosú helyi önkormányzatok állapítják meg külön rendeletben a sporttal kapcsolatos részletes feladatokat és kötelezettségeket, valamint a költségvetésükből a sportra fordítandó összeget. A helyi önkormányzatok sporttal kapcsolatos, törvény által előírt feladatai: (1) A települési önkormányzat – figyelemmel a sport hosszú távú fejlesztési koncepciójára –: 1 2
Az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény. 8. §, 1. bekezdés A 2011. évi CLXXXVIII. törvény Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről
4 (a) meghatározza a helyi sportfejlesztési koncepciót és gondoskodik annak megvalósításáról, (b) az a) pontban foglalt célkitűzéseivel összhangban együttműködik a helyi sportszervezetekkel, sportszövetségekkel, (c) fenntartja és működteti a tulajdonát képező sportlétesítményeket, (d) megteremti az önkormányzati iskolai testnevelés és sporttevékenység gyakorlásának feltételeit. A célokat kijelölő sportkoncepció végrehajtásáért Zirc Városi Önkormányzatnál (a továbbiakban Önkormányzat) a sportreferens felelős, akinek egyik legfontosabb feladata, hogy szervezi a lakosság sport iránti igényeinek kielégítését. A lakosság sporttal kapcsolatos igényeinek felmérése megtörtént, annak vizsgálása a koncepció részét képezi. Az Önkormányzattól érkező legfőbb támogatás a sportegyesületek felé, hogy a tulajdonában álló létesítményeket térítésmentesen a rendelkezésükre bocsátja. A „lakossági sport” szervezése esetében az Önkormányzatnak figyelembe kell vennie mindenkori lehetőségeit, a sportegyesületeket illetően pedig fontos hangsúlyozni, hogy civil szervezetekről van szó, amelyek működésére közvetlen ráhatása az Önkormányzatnak nincsen.
2. A sportélet különböző csoportjai a városban 2. 1. A lakosság 2. 1. 1. Statisztikai adatok a lakosság sporttevékenységére nézve A magyar társadalom megítélése szerint kiemelkedő fontosságú a sport minden területe, ugyanakkor a lakosság háromnegyede mozgásszegény életmódot folytat. 3 Az emberek alacsony sportolási hajlandóságukat elsődlegesen a szabadidő hiányával magyarázzák. A felnőtt népesség csupán tizenhat százaléka végez tágabb értelemben vett sporttevékenységet, a rendszeresebben sportolók (heti több alkalommal) esetében ez az érték kilenc százalék. Ezeket az adatokat figyelembe véve talán annyira nem is meglepő a zirci felmérés eredménye. A Képviselő-testület Emberi Erőforrás Bizottsága 2011. decemberi ülésén döntött arról, hogy kérdőív formájában felméri a lakosság sporttal kapcsolatos igényeit. A kérdőívek kiértékelését a Bizottság márciusi ülésén tárgyalta, s terjesztette tájékoztató jelleggel a Képviselő-testület elé. A kiértékelés egyik alapadata, hogy közel fele annyi a válaszadó azok közül, akik nem végeznek sporttevékenységet Zircen, mint akik végeznek sporttevékenységet. Biztató viszont, hogy a válaszadók mintegy kétharmada heti vagy napi rendszerességgel sportol. A kérdőív kérdései között nem szerepelt a sporttevékenységet nem végzés oka, de egy másik kérdésre adott válaszok kiértékeléséből megtudjuk, hogy a válaszadók háromnegyede számára van olyan sportág, amelyet szívesen űznének, de nincs helyben erre lehetőségük. A sportág, mozgásforma helyi hiánya mellett egészen biztos, hogy megfér az országos felmérésben található ok, tehát a szabadidőhiány, illetve amit a zirci középiskolás diákok egy spontán felmérés során ellenérvként szerepeltettek a sportról szóló előadáson, vagyis a fáradtságos tevékenység.
3
Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia 2007–2020
5 2. 1. 2. A helyi lakosság sporttal kapcsolatos igényei 2. 1. 2. 1. Az úszás és a labdarúgás, mint „hiánycikk” megjelenése a lakossági sportigényben A kérdőívek kiértékeléséből látható, hogy azt a kérdést, amely a városból hiányzó sportág nevesítésére vonatkozott, erősen befolyásolta a Tanuszoda működésének szüneteltetése és a helyi futballklub kérdőívek kitöltésének stádiumában fennálló válságos helyzete, a felnőtt-, ifjúsági és serdülőcsapatok akkor már ismert tavaszi szünetelése. A válaszadók több mint egyharmada szeretne úszást Zircen, de valószínűleg a gyermekek számára történő szervezett úszásoktatást hiányolják, hiszen a szükséges létesítményfejlesztésnél a felnőtt uszoda csak nagyon elenyésző számban jelenik meg. A felmérés során visszajuttatott több kérdőívből egyértelműen megállapítható, hogy kimondottan azért került kitöltésre, mert ezzel az eszközzel éltek az emberek – legyen szó sportolókról vagy szurkolókról – a futball megszűnése kapcsán kialakuló érzelmeik kifejezésére. 2. 1. 2. 2. A „hiánycikkek” pótlásának lehetőségei és hosszabb távú fenntartásuk 2. 1. 2. 2. 1. A labdarúgás, mint társadalmi összetartó erő A labdarúgó-egyesület végül megmaradt, így a versenyzésre kész csapatai nem esnek el a társasági adó nyújtotta támogatási lehetőségtől. 4 A klubnál a csapatok bajnokságból való visszaléptetésének anyagi okai is voltak. A klubvezetésnek az új támogatási formát kihasználva újra fel kell építenie a felnőtt-, s az utánpótláscsapatokat, illetve ha ez megtörtént, hosszú távra fenn kell tartani azokat, hiszen Zircen kiemelt szerepe van a labdarúgásnak, a mai napig ez a legnépszerűbb, legnagyobb tömegeket vonzó sportág a városban, s nem utolsósorban a legnagyobb múltra tekint vissza. A futballklub civil szervezet, de az Önkormányzatnak kiemelt partnerséget kell mutatnia olyan krízishelyzetekben, mint amilyen megmutatkozott a helyi szervezett labdarúgás háza táján. A hétvégi futballmérkőzésen szinte minden korosztály képviselteti magát, a labdarúgás mindig is társadalmi összetartó erő volt. A futballnak nagyobb közönsége volt Zircen, amikor a labdarúgócsapatot többnyire helyi játékosok alkották. A lokálpatrióta szemléletnek kell érvényesülnie a futballklub háza táján, annak érdekében is, hogy a helyi fiataloknak ne a szomszéd településekre kelljen eljárniuk sportolni, hanem helyben találják meg a szabadidő hasznos eltöltésének lehetőségét, versenycéljaikat. Célul nem feltétlenül a magasabb osztályba való feljutást kellene kitűzni, hanem a helyi fiatalok szerepeltetését és a helyi társadalomnak a mérkőzéseken való minél nagyobb számban való részvételét, ezáltal teremtve meg számukra a szórakozás lehetőségét. A városban nagyon sok közösség van, aki termet bérel hobbilabdarúgás céljára. A sportág társadalmi összetartó erővé tételének másik iránya a közösségek számára a fórummal is felérő kispályás labdarúgótornák szervezése. A betyárnapokhoz kapcsoltan létrehozott 4
Az öt látványsportágra (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, jégkorong, vízilabda) 26,5 milliárdos támogatási keretet hagyott jóvá 2012-re az Országgyűlés. A szubvenciót a magántulajdonú cégek finanszírozhatják társasági adókedvezményért cserébe. A támogatásnak közel a fele jut labdarúgásra, és elsődlegesen nem a profi sportot célozza meg.
6 sportrendezvénnyel és az úgynevezett „Terembérlők Kupájával” a folyamat már kezdetét vette. A rendezvények eredményesen zárultak, hírt adott róluk a megyei sajtó is. A teremlabdarúgó-tornánál az volt a tapasztalat, hogy a résztvevő sportolókat hozzátartozók is elkísérték, így kissé családias hangulatban zajlottak az események. A szabadidő hasznos és kellemes eltöltésének szempontjából, és a közösségépítő jelleg miatt is érdemes folytatni ezt a kezdeményezést. 2. 1. 2. 2. 2. Régi-új távlatok a gyereksportban: úszás Az úszás háromfunkciós sport: lehet űzni versenyszerűen, a szabadidő eltöltését szolgálja, és gyógyító hatás is van, ami abból adódik, hogy a legtöbb izomcsoportot egyszerre mozgatja meg. Hazánkban nagy problémát jelent az uszodák hiánya: 34 kistérségben egyáltalán nincsen, 91 kistérségben pedig nincsen fedett uszoda – ebből 15 kistérségnek a népessége meghaladja az ötvenezer főt. 5 Ezek tükrében nagy szó, hogy a 26 000 fős zirci kistérségre jut egy Tanuszoda, még ha az közel egy évig szüneteltette is működését. A létesítményt annak idején az Önkormányzat azért vásárolta meg, hogy a zirci és környékbeli gyermekek számára helyben teremtse meg a vízzel való barátkozás és az úszásoktatás elsajátításának lehetőségét. Az elmúlt években a gazdasági válság hatására az uszoda bevételei jelentősen lecsökkentek. Ennek következtében az Önkormányzat nem tudta vállalni a fenntartását, de többféle alternatívát dolgozott ki a további működtetés lehetőségének megtalálására, s 2012. január 1-jétől Zirc Városi Erzsébet Kórháznak adta ki üzemeltetésre. A Kórház a régi funkciók megtartása mellett saját szakemberei által irányított gyógyító tevékenységet is fog végezni a létesítményben. Az üzemeltetést két évig vállalták, úgy, hogy ez alatt az idő alatt kidolgozzák egy sport- és szabadidőközpontnak a tervét. Az uszodaépület műszaki problémáira is részletesen kitér az egészségügyi intézmény által a Képviselő-testület elé terjesztett tanulmány, a létesítmény állapota hosszabb távon nem felel meg a célnak. A megálmodott sportcentrumban helyet kapna egy teljesen új gyerekuszoda és külön egy felnőtt uszoda, amely nyitottságával strandfunkciót is szolgálna a lakosság számára. A kórházi vezetés azért gondolkozik nem csak egyszerűen Tanuszodában, hanem sportközpontban, mert úgy látják, ha komplexitásra törekednek, akkor jóval nagyobb eséllyel pályázhatnak erre a célra 6 . Ehhez legelőször is az szükséges, hogy jelenjen meg pályázati kiírás. Az Önkormányzatnak – mint fenntartó intézménynek – lehetőségeihez mérten gondoskodnia kell a szükséges önerő benyújtásáról, és meg kell vizsgálnia a településrendezési terv módosításának lehetőségét az esetleges kapacitásbővülés eredményeképpen. Nem szabad elfeledkezni arról, hogy a Tanuszoda üzemeltetője egy kórház, tehát az Önkormányzatnak – mint tulajdonos-fenntartónak – lehetőségeihez mérten hozzá kell járulnia az üzemeltetéshez, annak érdekében, hogy az egészségügyi tevékenységek biztonságát ne veszélyeztesse a sportlétesítmény működtetése. 2. 1. 2. 3. Kampány a kerékpározás és a futás mellett Bizonyított, hogy a rendszeres testedzés életkortól függetlenül közvetlen pozitív hatással van az egészségi állapotra és a közérzetre. Hazánkban magas a dohányzásból, az 5
Nemzeti Sportstratégia Dr. Tótth Árpád, Zirc Városi Erzsébet Kórház-Rendelőintézet főigazgatójának személyes közlése 2012. március 28-án
6
7 egészségtelen táplálkozásból és a mozgáshiányból fakadó betegségek aránya. A sportolók körében ugyanakkor kisebb mértékben jelentkeznek a kóros stresszterhelés tünetei, kevesebb a káros szenvedéllyel élők száma, kisebb a szív- és érrendszeri betegségben, anyagcserebetegségekben szenvedő betegek aránya. A sportigény-felmérő kérdőívben a válaszadók a sport egyik legfontosabb funkciójának az egészségmegőrzést tartják. A zirci kórház főigazgatójának közlése szerint manapság egy óra gyaloglás sétatempóban elegendő ahhoz, hogy a betegségek rizikóját csökkentsük, edzettségi állapotunkat javítsuk. Ha kicsivel többet szeretnénk mozogni, és nem tudunk különösebb anyagi áldozatot hozni ennek érdekében, akkor a futás kielégíti szükségleteinket. A sporttelep futópályájának igénybevétele kora tavasztól késő őszig jelentős. Városunkban rengeteg a kerékpárral közlekedő ember. A kerékpározás manapság életstílus, a kerékpár a fenntartható fejlődés egyik legfontosabb kelléke. Zirc Városi Erzsébet Kórház egy kerékpártárolóra történő eredményes pályázattal kollektíváját környezettudatos magatartásra ösztönzi, s ezzel együttesen a lakosságot egészséges életmódra neveli. A futó- és kerékpáros-programok elsődlegesen nem a sportolás célját szolgálnák. Azért hívnánk őket életre, hogy információkat juttassunk el az emberekhez: miért van szükség a mozgásra, milyen technikával kell futni, kerékpározni. A városban van profi kerékpárversenyző és amatőr triatlonversenyző, akiknek a szakmai tudására, empirikus ismereteire lehetne felépíteni a programot. Zirc Városi Önkormányzat sporttámogatásról szóló pályázati kiírását úgy alkotta meg, hogy a nem helyi egyesületben versenyző, de zirci lakos sportolók is jogosultak legyenek a támogatásra, tehát méltányolásra kerülhet a város érdekében végzett tevékenységük. Jelenleg is van bíróságon bejegyzett zirci kerékpáros egyesület, amelybe „életet kell lehelni”, így a kerékpáros-rendezvényeket ők szervezhetnék meg. A Kórház főigazgatója elmondta, hogy az egészségügyi intézmény kollektívája meg tud jelenni csapatként a város sportprogramjában, tehát feltétlenül be kell vonni a futni szerető orvosokat, amivel „hitelesíteni” tudjuk a sportolás egészségmegőrző-, megelőző funkcióját. Plakátokkal, logóval, akár zeneszámmal a lehető legmagasabb fokra lehet emelni a kommunikációt, ebben a művészeti szakközépiskolások, művészcsoportok közreműködésére biztos, hogy számíthatunk. A financiális oldalon be kell vonni a vállalkozásokat, reklámlehetőséget kínálva fel nekik. A program tematikájának kidolgozásánál legyünk tekintettel arra, hogy egyénileg és csoportosan is részt lehessen venni rajta, alternatívát kell kínálni a fogyatékkal élők számára is. Az intézmények, civil szervezetek, vállalkozások jelenjenek meg közösségként, a vezetőknek érdemes megragadniuk az alkalmat a csapatépítő-tréningre. A futásnak különböző színtereken kell történnie, be kell menni a városba, az aszfaltra, a lakóházak közé, hogy a látványosság eszközével még erősebben tudjuk propagálni a programot. 2. 2. Nevelési és oktatási intézmények 2. 2. 1. Óvoda 2. 2. 1. 1. Általános helyzetjelentés
8 Az óvodai foglalkozások és később az iskolai testnevelési órák célja is az, hogy a gyerekek mozgás- és személyiségfejlődését segítse. „A játékos tevékenységek felszabadult légkörében a gyerekek őszintén viszonyulnak környezetükhöz, nem tudják leplezni jellembeli tulajdonságaikat, így annak értékei és hiányai szabadon nyilvánulnak meg. A testmozgást különleges örömérzés kíséri, mely a társakkal való játékos együttlétből, az akadályok leküzdéséből, a viszonylag biztonságos háttérben jelenlévő enyhe feszültség kellemes izgalmából fakad. A pedagógusnak a játékon keresztül nyílik alkalma arra, hogy tudatosan és tervszerűen gyakoroljon befolyást a gyermek személyiségének egészére.” 7 A Benedek Elek Napköziotthonos Óvodában kiemelt figyelmet fordítanak a testi nevelés fontosságának. A nevelési programban mindennap van testnevelés-foglalkozás, a csoportokban délelőtt és délután is, sőt heti egy alkalommal vetkőzős tornafoglalkozást is tartanak. A legkülönfélébb módszertani eszközökkel – zsámoly, pad, karika, labda, tornaszőnyeg, kendők, pálcák, stb. – dolgoznak, rendelkeznek kombinált eszközökkel is. Az intézmény vezetősége gondot fordít arra, hogy a szükségleteknek megfelelően gyarapítsa eszközkészletét. A testnevelés kültéri helye megoldott, a gyerekeknek megfelelő szabad tér áll rendelkezésre, és közel van a sporttelep füves területtel, futópályával. Az intézmény vezetőségének jó volt a kapcsolata a sporttelep egykori üzemeltetőjével, aki megfelelően karban tartotta a létesítményt, kitűnő terepet biztosított a mozgásos tevékenységhez, s igény szerint szabadon rendelkezésre bocsátotta a területet az óvoda számára. Az óvodából minden tanköteles gyermek részt vett az önkormányzatunk által finanszírozott, szervezett úszásoktatásban. Az intézmény éveken keresztül helyi civilekkel együttműködve csatlakozott az országosan meghirdetett „Challenge Day” – Kihívás Napjához, majd saját sportnapot szervezett. Az óvodai alapítvány eszközökkel, apró ajándékokkal támogatja a rendezvényeket, ezáltal segítve, hogy a gyerekek ne csak részt vegyenek a programokon, hanem szívesen is vegyenek részt azokon. Példamutató létszámmal és szervezettséggel volt jelen az intézmény a 2011. évi „Megyefutáson”, amikor 240 gyermek futott a sportpálya körül. 2. 2. 1. 2. A szükséges feladatok Az óvodások beltéri testnevelésére alkalmas hely nem megoldott, a foglalkozások a csoportokban történnek. Ez a csoportszobák formája és a csoportok létszáma miatt okoz gondot. Az elsődleges feladat pótolni a bölcsőde-beruházás során elbontásra került tornaszobát. Az új tornaszoba kialakítása nagymértékű eszközbeszerzést nem von maga után, a régi terem bordásfalai rendelkezésre állnak. Az óvodai eszközpark megújítására az integrált nevelés szempontjából lenne szükség, keresni kell ennek a lehetőségét. A kutatások azt bizonyítják, hogy a vízben végzett úszómozgások pozitív fiziológiai hatást gyakorolnak a gyerekekre, ezért a tanköteles óvodásoknak továbbra is részt kellene venniük az úszásoktatásban. A gyerekek uszodába történő kíséréséhez szükséges humánerőforrást korábban a közfoglalkoztatás keretében oldotta meg az Önkormányzat. Ha lehetséges, továbbra is biztosítani kell a személyi feltételeket a közmunka program keretében. A sporttelep új üzemeltetőjével történő jó kapcsolat felől nem lehet kétség, hiszen a két intézmény folyamatosan együttműködik. 7
„Testnevelés, mint a vidámság órája!”. Beszámoló a VI. Országos Sporttudományi Kongresszusról. In: Iskolakultúra, 2008/3-4. szám
9
A sporttelep tisztán- és karbantartása a gyermekek miatt kiemelten fontos, az üzemeltető gazdasági társaságnak tehát jó példával kell előjárnia, és nagy gondossággal, a baleseteket megelőzve kell előkészítenie a terepet. 2. 2. 2. Általános iskola A gyermekkori sportolás bizonyítottan pozitív hatással van a felnőttkori sportolási hajlandóságra. Az iskolai testnevelés és diáksport jelentősége tehát a korosztály fogékonyságában rejlik. Az ország közel másfél millió diákjának többsége kizárólag iskolai keretek között, a testnevelésórán, illetve a tanórán kívüli sportfoglalkozásokon végez rendszeres testmozgást. 8 Ezért van nagy jelentősége a mindennapos testnevelésnek. Az iskolában kell tudatosítani továbbá a sportos, egészséges életmód fontosságát. 2. 2. 2. 1. Általános helyzetjelentés A testnevelésóra elsődleges célja a gyermekek mozgáskultúrájának fejlesztése, megfelelő fizikai kondíciójának megteremtése. A diáksport-foglakozások szabadidős célokat szolgálnak, élvezetes sportolási lehetőséget biztosítanak. A testnevelésre fordított órák számát a kerettanterv írja elő. Ennek alakulása az általános iskolában 1-5-8. évfolyamon 3,5-3-2,5; tehát az életkori növekedéssel fordítottan arányos. Az iskolában gyógytestnevelésre szoruló tanulók száma 42 fő, a gyógytestnevelésre való utaltságot az iskolaorvos állapítja meg. A gyermekkorban jelentkező kóros elváltozások lassítására, megállítására megvannak a feltételek Zircen: van az iskolának gyógytestnevelő szakos tanára, és működik a városban Tanuszoda. Gyógytestnevelésre heti négy óra jut, a szervezett úszásoktatásban pedig a 2010–2011. évben 85 diák vett részt. Az iskolai sportkör foglalkozásait az intézmény a nem kötelező tanórai foglalkozások terhére szervezi, a sportágak és tevékenységi formák szerint létrehozott csoportokban erre legalább kétszer negyvenöt perc áll rendelkezésre. 9 Az iskola komoly infrastrukturális problémákkal küzd, a három testnevelési, sport tevékenységre szolgáló terméből kettő fejlesztésre szorul. Az „A” épület tornatermének parkettacseréje régóta fennálló probléma, erre a célra már háromszor került benyújtásra pályázat, de sajnos mindegyik eredménytelennek bizonyult. A felső tagozatosok szabadtéri foglalkozásainak lehetősége romlik. Az alsó tagozatosok kültéri testnevelése két helyszínen folyik: az „F” épület bitumenes pályáján és a sporttelepen, melyet az üzemeltető ingyenesen rendelkezésére bocsát az intézménynek. A testneveléshez, sporttevékenység végzéséhez szükséges iskolai eszközök állapota általánosságban véve kielégítő, a célnak megfelelő. 10 Az egy tanévben sportra fordított pénz az iskola anyagi lehetőségeinek függvényében kerül megállapításra. Az iskola kitűnő sporteredményekkel büszkélkedhet, amelyet az iskolavezetés a testnevelők, osztályfőnökök javaslatára tanév végén oklevéllel, esetleg könyvjutalommal méltányol. Az atlétikai, futóversenyek mellett az általános iskolások többnyire olyan sportági 8
Nemzeti Sportstratégia A Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola sportfoglalkozások szakmai szervezési programja, 2011–2012. tanév 10 A Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola 8420 Zirc, Rákóczi tér 3-5. adatközlése 9
10 versenyeken vesznek részt, melyeknek van Zircen egyesületi képviselete, tehát utánpótlást is biztosíthatnak a sportegyesületek számára. Az iskola együttműködő partnere az egyesületeknek, ami a terembérleti díj kedvezményesebbé tételében, tehetségkutató-program népszerűsítésben, diákutánpótlás biztosításában egyaránt megmutatkozik. 2. 2. 2. 2. A szükséges feladatok A kormány célul tűzte ki a mindennapos testnevelés bevezetését, amelynek szükségességét egészségfelmérések, tanulói egészségmagatartás-vizsgálatok adatai is igazolnak. Az új, nemzeti köznevelésről szóló törvény értelmében a mindennapos testnevelést az iskolai nevelés-oktatás első-ötödik-kilencedik évfolyamán 2012. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben 11 kell megszervezni. A többi évfolyamon eközben a közoktatásról szóló 1993. évi szabályozásban előírt mindennapos testmozgást kell kifutó rendszerben biztosítani. 12 Látható, hogy a mindennapos testnevelés bevezetése a nyolcadik évfolyamban a testnevelési órák számának duplájára emelkedését eredményezné, tehát humánerőforrás és kapacitás szempontjából egyaránt kihívás elé állíthatja az oktatási intézményeket, így iskolánkat is. Az intézményben jelenleg két testnevelő szakos tanár látja el a munkát, az alsó tagozaton, illetve néhány 5-6. osztályban tanítói végzettséggel rendelkezők tanítják a testnevelést. Az Önkormányzatnak szükség esetén biztosítani kell a pedagógusok testnevelési szakirányi továbbképzését, vagy a várhatóan megnövekedő testnevelési órák száma miatt bővíteni kell az intézmény apparátusát. Az iskola tornatermei, sportpályái felújításra szorulnak, amelyet ütemezett programban, pályázati lehetőségek függvényében el kell végezni, a szükséges torna- és sporteszközök beszerzéséről gondoskodni kell. Fontos, hogy az iskola továbbra is megfelelően méltányolja a megyei, országos sporteredményeket, ezzel is motiválva a diákokat a sportolásra, ösztönzést nyújtva a sportoló jövőkép kialakításához. 2. 2. 2. 3. Az iskola, mint célterület A lakossági sportcéloknál az ifjúságnak kiemelt figyelmet kell szentelni, márpedig a fiatalokat a legkönnyebben az iskolán keresztül lehet elérni. Az iskolán keresztül azonban nem csak a gyermekek, a szülők is elérhetők, így a futás és kerékpározás melletti kampányban feltétlenül nyitni kell az iskola felé felvilágosító előadásokkal, melyeket a város ismertebb kerékpárosai, profi- és amatőrversenyzők tarthatnának meg. A kellő alap meglenne ehhez, hiszen az óvoda részt vesz a közlekedési ismeretek elsajátítására bevezetett programban. Mindezt érdemes összehangolni Zirc Városi Erzsébet Kórház egészségre nevelést célzó, pályázati úton megvalósítandó programjával, amellyel főként az iskolásokat szeretnék megszólítani. Azzal együtt, hogy a Kórház biztosítja az úszásgyakorlás helyét, szakemberek által tartott előadásokkal szeretnék felhívni a figyelmet az úszás fontosságára, ami azt jelentené, hogy elméleti síkon is változás történhet a mozgáskultúra terén.
11
Azoktól a tanulóktól lehet megkövetelni, akik a bevezetését követően kezdték meg tanulmányaikat. Mindennapos testnevelés a gyakorlatban. Tudósítás a Magyar Önkormányzatok Szövetsége által szervezett konferenciáról. In: www.sporttime.hu (http://www.sportime.hu/sportszakmai-hirek/mindennapos-testneveles-agyakorlatban.html)
12
11 Az általános iskola elhivatott az úszásoktatás iránt, pedagógia programjába belefoglalta, hogy amennyiben nem lesz helyben megoldott az oktatás, akkor megpróbálja tanulói számára más helyen biztosítani az úszást. Szervezett úszásoktatásban öt éven keresztül vesznek részt a gyerekek az iskolában. A harmadik évfolyamosok egész évben, az első, második, negyedik, ötödik évfolyamosok évente tíz alkalommal. A Kórház szeretné minimálisra csökkenteni az úszni nem tudok számát tizennégy éves korig. Az ötödik osztály utáni úszásoktatást a tagiskolákból érkező gyerekek részére (7. osztály) kellene szervezni, akikhez csatlakozhatnának az „úszni nem olyan jól tudók” is. Az iskola célterület kell, hogy legyen a sportegyesületek számára is, az intézményen keresztül tudják népszerűsíteni tevékenységüket, segíthetik a gyermekek sportágválasztását, a Városi Diáksport Bizottsággal együttműködve fel tudják kutatni a tehetséges helyi és kistérségi sportolókat. 2. 3. A sportélet civil szervezetei: egyesületek A sport szervezeti struktúrájának legalsó színterét az egyesületek képezik. A gazdasági és jogi környezet változásai az utóbbi években elindították az egyesületek alkalmazkodási folyamatát: megszűnőben vannak a sok szakosztályos nagy egyesületek, helyükre a néhány, vagy a csupán egy szakosztályt működtető egyesületek lépnek. Zircen is hasonló a helyzet, az egykori városi sportegyesület a gyakorlatban megszűnt, a szakosztályok pedig önálló egyesületet hoztak létre, s csak elvétve működnek több szakosztállyal. Öt sportegyesületet mindenképpen külön kell választani a többitől, és közöttük érdemes listát felállítani az alábbi szempontok szerint: Eredmények lokalitása 1
Utánpótlás-bázis 2
Tradíciók 3 1 – nemzetközi 2 – van 3 – van 1 – megyei 2 – van 3 – van 1 – nemzetközi 2 – nincs 3 – nincs 1 – országos 2 – nincs 3 – van 1 – megyei 2 – nincs 3 – van
JUDO DARTS FOCI
LÖVÉSZET
KÉZILABDA
12 Ha sportéletről beszélünk Zircen, akkor inkább versenysportról beszélhetünk. A sportegyesületek körében is történt felmérés a koncepcióhoz kapcsolódóan, de sajnos nagyon kevesen tettek eleget az adatszolgáltatásnak. Ennek hiányában a rendelkezésre álló egyéb forrásokból – főként pályázati beszámolókból – kaphatunk képet a további egyesületek tevékenységéről. Országos versenyeken való részvétellel és nagyszabású, országosan is elismert rendezvénnyel Zirc város hírnevét öregbíti a 2000-ben alakult, trophy és triál szakosztályokat működtető Nyomfoglalók Terepjáró Egyesület. Önkéntességükről, hagyományőrző szerepükről nevezetesek elsősorban a barantások, akik íjászversenyeken is részt vesznek. Főként az asztalitenisz sportágat lehet összekötni a Zirci Ifjúsági és Szabadidő Egyesülettel. A lovassport, tenisz, sporthorgászat képviseletében működő egyesületek inkább szabadidő jellegűek. Érdemes még megemlíteni a Zirc-Szarvaskúton működő Forest Hills Golf & Country Clubot, amely ifjúsági programjával felkarolja a tehetséges sportolókat, és ösztöndíjszerűen foglalkoztatja a golfnövendékeket. 2. 3. 2. Az önkormányzat viszonyulása az egyesületekhez, működésük segítésének lehetőségei Az önkormányzati törvény értelmében a helyi közszolgáltatások körében többek között a sport támogatása is a települési önkormányzatok feladata. A nevesített feladatok ellátásához azonban nincs mellérendelve kötött felhasználású állami normatíva. A zirci sportegyesületeknek nem idegen az anyagi probléma, márpedig a versenysportnak nagy a költségvonzata. Működésük alapját a társadalmi aktívák teremtik meg, akik nem ritkán vezetői, szponzorai is egy személyben az egyesületeknek. Az egyesületi keretek között működő zirci sportágak között van két látványsportág (labdarúgás, kézilabda) és egy olyan (judo), amely érdekelt lehet az olimpiai éremszerzésben. Ennek megfelelően időszakosan forráslehetőség léphet fel a sportegyesületek számára. A látványsportokat érintő társasági adó (TAO) nyújtotta támogatási lehetőséget pályázati úton lehet elérni, a cselgáncssport finanszírozását meghatározhatja hazánk szereplése a négy évente megrendezett ötkarikás játékokon. Fontos hangsúlyozni, hogy a zirci sportegyesületek civil szervezetek, működésükre nincs közvetlen ráhatása az Önkormányzatnak, de a tulajdonában álló sportlétesítmények térítésmentes használatával, kapcsolattartó személy foglalkoztatásával, évente pályázati támogatással igyekszik segíteni boldogulásukat, díjakkal, ünnepélyes keretek között ismeri el a város hírnevét öregbítő eredményes tevékenységüket. A sporttámogatási pályázatok elbírálásánál érdemes a fenti ábrában szemléltetett szempontrendszert figyelembe venni, mindenekfelett az utánpótláskorú sportolók számát, aztán az eredményességet, tradicionális szempontokat, de nem szabad figyelmen kívül hagyni az adott sportág helyi népszerűségét, társadalmi vonzerejét sem. Mivel a TAO-s támogatás főként az utánpótlást és az amatőr sportot célozza meg, a kézilabda-egyesületnek a forráslehetőséget kihasználva érdemes lenne a diáksportkör kézilabdacsapatára építve az eredményesen szereplő felnőtt csapat mellé ifjúsági csapat létrehozásában gondolkodnia. A klubok által meghirdetett tagtoborzó kampányok, tehetségkutató programok terjesztésében, népszerűsítésében, kommunikációjának erősítésében az önkormányzati sportreferensnek közre kell működnie. 2. 3. 3. Új egyesület megalakításának mérlegelése
13
A lakosság felmérés során kifejtett és szemmel is látható igényeinek megfelelően bevezetendő kerékpáros- és futóprogramok végcélja lehetne egy ifjúsági sportegyesület megalakítása, amely – az úszás helyben megteremtett lehetőségeit is kihasználva – a triatlon (úszás-kerékpározás-futás) képviseletében jöhetne létre. Zircnél jóval kisebb települések is rendeznek triatlon-versenyeket, amelyeken időnként helyi lakosú sportolók is részt vesznek, tehát lenne mire építeni az egyesületet. A klub legfőbb szponzorálói a szülők lennének, de a felmerülő költségek (utazás, edzői és nevezési díjak) könnyítése érdekében – a sportegyesület városi „státuszáért” cserébe – érdemes lenne az Önkormányzatnak is támogatólag fellépnie. Az előzetes kalkulálások szerint a szülői közösség szponzorálását is figyelembe véve a sporttámogatásra céltartalékból felszabadított összeg fele elegendő lehet. A támogatást azonban nem illene ennek terhére kiszabni, külön összeget kellene elkülöníteni az egyesület működéséhez. Csak hasonlításképpen, a sporttámogatás mértéke évekkel ezelőtt még a jelenlegi szintnek a duplája volt. Előzetesen egy SWOT-analízis az új sportegyesület létrehozására. Erősségek ‐ van a helyi lakosok között triatlonversenyző komoly versenytapasztalattal, szakmai hozzáértéssel ‐ amit kevés kistérség mondhat el magáról, hogy működik a városban Tanuszoda ‐ van futópálya, tehát biztonságos helyen történhet a versenyzés ‐ az uszoda és a futópálya közel van egymáshoz ‐ az Önkormányzat iskolabuszt üzemeltet, amelyet egyesületek is igénybe vehetnek önköltségi áron Lehetőségek ‐ egy ifjúsági triatlon‐egyesület létrehozásával nagyobb eséllyel pályázhatna a város sportfejlesztésre, hiszen a triatlon egyszerre több sportágat reprezentál ‐ a helyi versenyek a vendégszám növekedését eredményezhetnék ‐ a triatlon látványos sport, megvan az esély rá, hogy minél több fiatallal szerettessük meg az úszást, futást, kerékpározást
Gyengeségek ‐ a triatlon nem mindegyik sportágához van helyben szakember, tehát külső emberi erőforráshoz kellene folyamodni, aminek nyilván nagyobb költségvonzata van ‐ bár történt már kezdeményezés rá és készen is áll ehhez a stratégiai terv, nincs a városnak kerékpárútja ‐ a triatlon a kerékpár miatt transzportigényes sportág, márpedig az iskolabusszal csak a személyszállítást tudnánk megoldani Veszélyek ‐ a Tanuszoda üzemeltetését csak két évre vállalta a zirci kórház ‐ ha létrejön az egyesület, de nem lesz kerékpárútja a városnak, akkor pálya‐összeköttetés sem lesz a Tanuszoda és a futópálya között, vagy rá kell menni a nagyforgalmú 82‐es főútra, vagy kevésbé ideális terepviszonyokon kell megvalósítani a verseny kerékpározás részét ‐ nem biztosított az idegenbeli versenyeken történő részvétel a transzportigény miatt
3. Létesítményhelyzet 3. 1. Általános helyzetjelentés A sportigény-felmérésnek részét képezte a létesítményhelyzet is. A válaszadók többsége úgy érzi, szükség van Zircen sportlétesítmény létrehozására, vagy legalább a meglévőket kellene fejleszteni. Az adatok nem meglepőek, bár a válaszadást láthatóan befolyásolta a Tanuszoda ideiglenes szüneteltetése is. Az iskolák tornatermeinek, sportpályáinak állapota
14 miatt korlátozott a sportolás lehetősége, és az uszoda esetében is csak az üzemeltetés a megoldott, az épület hosszabb távon nem tudja kiszolgálni az igénybevevő közönséget. 3. 2. A szükséges fejlesztések és ezek lehetőségei Zirc város sportlétesítmény-hálózata szinte teljes egészében fejlesztésre szorul, márpedig összetett problémát valószínűleg csak egy komplexitásra törekvő fejlesztés oldhat meg, amilyenben Zirc Városi Erzsébet Kórház gondolkozik. „A Tanuszoda jelen kiépítettségével, sajátosságaival már rövidtávon is csak számos kompromisszum árán tartható fenn. Választ a kistérség elvárásaira, a kor kihívásaira csak egy átgondolt, jól felépített és irányított-szervezett multifunkciós sport- és rekreációs centrum adhat” 13 . Az egészségügyi intézmény pályázati lehetőség függvényében, uniós forrásból szeretné megvalósítani a beruházást, aminek tervét az elkövetkezendő két évben dolgozzák ki. Ha uszodafejlesztésben gondolkodunk, akkor nem szabad figyelmen kívül hagyni az országos tanuszoda-építési programot, amelynek célja lehetőséget teremteni minden kistérségben az általános iskolai úszásoktatáshoz. Ennek érdekében minden kistérségben minimum egy tanuszodát szeretnének biztosítani. A Nemzeti Sportstratégia szerint az államnak kiemelt szerepet kell vállalnia létesítményfejlesztés területén, mivel hazánkban a meglévő létesítmények leromlott állapotban vannak. Ugyanakkor regionális szinten elengedhetetlennek tartják az európai uniós források bevonását, már ami a nagyobb szabadidős, egészségmegőrző beruházásokat, új létesítmények létrehozását illeti. Úgy látják, hogy fenntartható, környezetbarát, új lokális együttműködéseket fejlesztő, a civil szerveződéseknek teret adó, a szabadidő-eltöltés hátteréül szolgáló, az életminőség javulását lehetővé tevő komplex centrumokra van szükség. Kisebb léptékű fejlesztésekben is gondolkodni kell Zircen, hiszen vannak olyan problémák, amelyek nem várathatnak tovább magukra. A Miniszterelnökség Sporttanácsadói Irodája felmérést készített arról, hogy a diáksport területén, a sportlétesítmények tekintetében milyen lehetőségekkel, kapacitásokkal rendelkeznek, és milyen gondokkal küzdenek a megyék. A zirci létesítményhelyzetről elkészült a jelentés, és a megyei sportreferensen keresztül eljutott felsőbb körökbe. A tervezett program a vidéki sport fejlesztését célozza meg, tehát hatásai elsőként megyei szinten lesznek érezhetők. A versenysport területén óriási hátrányt jelent, s ez akár új egyesületek létrejöttét is ellehetetlenítheti, hogy nincsen a városban szabványméretű fedett pálya labdasportmérkőzések megrendezéséhez. A felújításokra a sportot támogató fejlesztési elképzelések közül a tornaterem-építési program lehetőséget kínál, de városunk tornatermeiben nem csak rekonstrukcióra, hanem bővítésre is szükség lenne, ezért hosszabb távon csak egy új épületberuházás jelenthet megoldást, amely akár részét is képezheti az egyelőre csak álom szintjén felmerülő sport- és szabadidőközpontnak. Nem jelent meg csoportos igényként a sportfelmérésben, de egy zirci középiskolás diák a megyei sajtóban közreadott cikkével „üzent”, hogy szükségük lenne egy BMX-pályára. A cikkíróval megtörtént a kapcsolatfelvétel, és sor került egy feltáró interjúra. A városban több közösség is hódol az extrém sportok szenvedélyének különböző pályákon, tereken, de nem állnak rendelkezésükre olyan eszközök, amelyeken trükkjeiket gyakorolhatják, ezért időnként más városokba utaznak el. Olyan helyeken is megjelennek Zircen, ahol útjukba állnak a 13
Zirc Városi Erzsébet Kórház-Rendelőintézet megvalósíthatósági tanulmánya a Tanuszoda működtetésére, 2011. szeptember 2.
15 járókelőknek. Az úgynevezett Skate Park – amely egy helyre integrálná a közösségeket – komoly beruházás lenne, s ilyen létesítmény csak nagyobb városokban (Székesfehérvár, Szentes) van az országban. Sportlétesítményeink jelenlegi állapota nem teszi lehetővé, hogy az első helyek között szerepeltessük a fiatalok igényét, de valamilyen megoldást kellene találni a számukra is, hiszen a szabadidejüket hasznosan eltöltő, alkotó fiatalokról van szó. A városi sportlétesítményeken szükséges fejlesztések: Sporttelep Valaha körbe volt kerítve, amire most is szükség lenne, mert igénybevétele időnként – sajnos – nem csak sportcélokra szól, ezt szemtanúk, nyomok egyaránt tanúsítják. Tanuszoda Az épület rossz műszaki állapotban van, a kisebb rekonstrukciós munkálatok mellett szerkezeti, gépészeti beavatkozásokra is szükség lenne. Kicsi a medence, amely alkalmatlanná teszi nagyobb létszám, komolyabb funkciók befogadására és kiszolgálására. Óvoda tornaszobája A bölcsőde-beruházás során elbontásra került, újat kellene kialakítani. Iskolák tornatermei Az „A” épületben parkettacserére, egyéb kisebb javításokra, beavatkozásra lenne szükség. Az „F” épületben a falak felújításra szorulnának, de kár lenne kihegyezni a tornateremre a kérdést, hiszen az egész iskolaépület állapota siralmas. A gimnázium tornatermében nem volt felújítás az elmúlt 40 év során, gyakorlatilag az egész tornatermet fel kellene újítani. Zárszó Zirc város szervezeteken kívüli sportélete csipkerózsika-álmát alussza. A fentebb vázolt célok a sportra fordított állami támogatáshoz mérten, az Önkormányzat költségvetéséhez, lehetőségeihez lettek igazítva. Ezért a kitűzött célok megvalósulásában kiemelkedő szerepe lehet az összefogásnak, amelyről híres városunk. A sport ugyanolyan jelentőséggel kell, hogy bírjon településünk életében, mint a kultúra, vagy a turizmus. Úgy vélem, hogy jelen vannak társadalmunkban azok az aktívák, akik fel tudják ébreszteni a város sportéletét, csak éppen mozgatórugóra van szükségük. Számtalan példát lehetne mondani arra, hogy a sport nemzeteket, társadalmakat emelt fel. Hiszem, hogy városunk is felemelkedhet kicsit általa.
Kelemen Gábor sportreferens Zirc, 2012-04-12
Zirc Város
SPORTKONCEPCIÓJA
1 TARTALOMJEGYZÉK
1. Bevezető .............................................................................................................................. 2 1. 1. A sport kifejezés meghatározása..................................................................................... 2 1. 2. A sporttevékenység meghatározása, törvényi vonatkozásai, a sport szerepe a társadalomban .......................................................................................................................... 2 1. 3. Zirc város sportjáról általánosságokban........................................................................ 3 1. 4. Az önkormányzatok sporttal kapcsolatos feladatai ...................................................... 3
2. A sportélet különböző csoportjai a városban ............................................................. 4 2. 1. A lakosság.......................................................................................................................... 4 2. 1. 1. Statisztikai adatok a lakosság sporttevékenységére nézve ....................................... 4 2. 1. 2. A helyi lakosság sporttal kapcsolatos igényei ............................................................ 5 2. 1. 2. 1. Az úszás és a labdarúgás, mint „hiánycikk” megjelenése a lakossági sportigényben............................................................................................................................ 5 2. 1. 2. 2. A „hiánycikkek” pótlásának lehetőségei és hosszabb távú fenntartásuk............ 5 2. 1. 2. 2. 1. A labdarúgás, mint társadalmi összetartó erő................................................... 5 2. 1. 2. 2. 2. Régi-új távlatok a gyereksportban: úszás .......................................................... 6 2. 1. 2. 3. Kampány a kerékpározás és a futás mellett .......................................................... 6 2. 2. Nevelési és oktatási intézmények .................................................................................... 7 2. 2. 1. Óvoda............................................................................................................................. 7 2. 2. 1. 1. Általános helyzetjelentés.......................................................................................... 7 2. 2. 1. 2. A szükséges feladatok............................................................................................... 8 2. 2. 2. Általános iskola............................................................................................................. 9 2. 2. 2. 1. Általános helyzetjelentés.......................................................................................... 9 2. 2. 2. 2. A szükséges feladatok............................................................................................. 10 2. 2. 2. 3. Az iskola, mint célterület ....................................................................................... 10 2. 2. 3. Középiskolák ................................................................................................................ 11 2. 2. 3. 1. Általános helyzetjelentés ......................................................................................... 11 2. 2. 3. 1. 1. III. Béla Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény................................................................................................................................. 11 2. 2. 3. 1. 2. Reguly Antal Szakképző Iskola és Kollégium .................................................... 12 2. 3. A sportélet civil szervezetei: egyesületek...................................................................... 12 2. 3. 2. Az önkormányzat viszonyulása az egyesületekhez, működésük segítésének lehetőségei ............................................................................................................................... 13 2. 3. 3. Új egyesület megalakításának mérlegelése .............................................................. 14
3. Létesítményhelyzet ......................................................................................................... 15 3. 1. Általános helyzetjelentés................................................................................................ 15 3. 2. A szükséges fejlesztések és ezek lehetőségei ................................................................. 15 Zárszó ...................................................................................................................................... 17
2
1. Bevezető 1. 1. A sport kifejezés meghatározása A sport eredeti értelmét tekintve csak nagyon csekély mértékben hordozta jelenlegi funkcióit. A sport célja ugyanis a testedzés, a versenyzés, a szórakozás, eredmények elérése, a képességek fejlesztése vagy ezeknek a kombinációja. A származékszó, a francia „desporter” kifejezés azonban mulatságoknak élőt jelentett. Az angolban a 15. század közepe táján fordul elő először „szórakozás, időtöltés” értelemben. A 16. században már különféle játékok játszására alkalmazták, de főleg a szabadban végzett szabadidős tevékenységekre. Görög jelentései (mérkőzés, küzdelem díjért, stb.) csak később tapadtak hozzá a kifejezéshez. 1. 2. A sporttevékenység meghatározása, törvényi vonatkozásai, a sport szerepe a társadalomban A sportról szóló 2004. évi I. törvény kimondja, hogy a Magyar Köztársaság állampolgárait megilleti a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való alkotmányos jog. „A testkultúra az egyetemes kultúra része, az egészségvédelem (a megelőzés és a rekreáció) fontos eszköze, a szabadidő eltöltésének társadalmilag is hasznos módja. A testnevelés és a sport jelentős szerepet tölt be az ifjúság erkölcsi-fizikai nevelésében, a személyiség formálásában. Az Európai Sport Charta szerint sport minden olyan fizikai tevékenység, amely esetenként vagy szervezett formában a fizikai és szellemi erőnlét fejlesztését szolgálja, társadalmi kapcsolatok teremtése vagy különböző szintű versenyeken elérendő eredmények céljából. A sport területén végzett kutatások eredményei bizonyítják, hogy a sport életünk elidegeníthetetlen része, amely támogatásra érdemes, hiszen megoldásokat kínál a társadalom negatív hatásainak kompenzálására. A sportolás további funkciói: • • • • • •
kiemelt szerepet játszik a fizikai és mentális egészség megőrzésében a nevelés egyik legfontosabb eszköze mint a természeti környezetben történő időtöltés egyik eszköze, nélkülözhetetlen szerepet tölthet be a környezetkímélő tudatformálásban erősítheti a családi és társadalmi kötelékeket kulturált szabadidő-eltöltési, szórakozási lehetőség biztosításával pihenést, örömforrást és élvezetet nyújtó hasznos időeltöltés a kiemelkedő sporteredmények jelentősen hozzájárulnak a nemzeti önbecsülés erősítéséhez
A zirci gimnáziumban egy sportszociológus tartott előadást a sportról, spontán felmérést végezve a diákok között, hogy miért jó a sport, esetleg miért nem jó a sport. A középiskolás tanulók a sport melletti érvként többek között az egészségmegőrzést, kikapcsolódást, társasági életet, aktív pihenést sorakoztatták fel. Válaszadásuk tehát széles skálán mozgott, és érdekes módon nem a versenyfunkcióra fókuszáltak, pedig talán a legtöbb embernek a sport erre asszociál elsőként. Az ellenérv mindössze az volt, hogy a sport „fáradtságos” tevékenység.
3 1. 3. Zirc város sportjáról általánosságokban A XXI. Nemzeti Sportstratégia a magyar sportot – egy felmérés eredményeire alapozva – „féloldalasként” jellemzi: míg a versenysportban a legsikeresebb országos közé tartozunk, addig a lakosság háromnegyede mozgásszegény életmódot folytat. Ez a helyzetjelentés talán Zirc városára is leképezhető. A feltételes mód annak szól, hogy a lakosság év elején megtörtént kérdőívalapú sportigény-felmérése nem mondható eredményesnek, legalábbis kevés adatot sikerült begyűjteni. A kérdőívben megkérdeztük, hogy végeznek-e a lakók sporttevékenységet, ha igen, milyen rendszerességgel, van-e olyan sportág, amelyet szívesen űznének, de hiányzik a városból, stb. A kérdőívet hatvankilencen töltötték ki körülbelül kettőezer-nyolcszáz háztartásból. Ha mind a hatvankilenc válaszadó végezne sporttevékenységet, abból sem lehetne komoly következtetéseket levonni. Azonban tizenkilencen vannak, akik nem is végeznek sporttevékenységet, a kérdőívet valószínűleg azért töltötték ki, mert fontosnak tartják a sportot, esetleg gyermekük érdekében adtak választ. A számokkal kontrasztot alkot, hogy a városban mintegy tíz aktív sportegyesület van, ennél jóval több a bíróságon bejegyzett sportegyesületek száma. Az iskolák tornatermei zsúfolásig meg vannak telve, sok különböző foglalkozásra veszik igénybe civil közösségek, egyesületek a létesítményeket. A Magas-Bakony természeti adottságaiból kifolyólag evidensnek is tűnhet, hogy élénk túrázós mozgalom folyik a térségben, és nagyon sok kerékpárost látni az utcákon. Az Európai Sport Chartának tág az értelmezése a sportra nézve, tehát azok a mozgásos tevékenységek is sportnak minősülhetnek, amelyeket egyébként nem tudatosan sport céljára végzünk. A verseny- és szabadidő céljából végzett sporttevékenységek palettája egyaránt színes. A szervezett sportágakat valamikor a városi sportegyesület tömörítette, ebből azonban kiváltak a szakosztályok, s egyenként önálló egyesületeket alapítottak. Öt egyesület rendelkezik versenynaptárral, akik kivétel nélkül a város hírnevét öregbítő eredményeket produkálnak. A judo és a darts egyértelműen összeköthető hazai viszonylatban Zirc nevével, hiszen az ezen sportágak képviseletében működő klubok nemzetközi eredményeket is produkálnak. 1. 4. Az önkormányzatok sporttal kapcsolatos feladatai A helyi önkormányzatok feladatai közé tartozik a sport támogatása.1 A 2004. évi I. törvény a sportról meghatározza az önkormányzatok sporttal kapcsolatos feladatait. Az ötödik bekezdés szól arról, hogy a helyi önkormányzatok a sporttal kapcsolatos feladataik ellátásához a költségvetési törvény szerint normatív hozzájárulásban részesülnek. A sportra érkező normatív támogatás az üzemeltetési, igazgatási és kulturális feladatokkal együtt jelenik meg, ami egy főre nézve 4074 forint a 2012. évi költségvetésben.2 Csak a tízezernél több lakosú helyi önkormányzatok állapítják meg külön rendeletben a sporttal kapcsolatos részletes feladatokat és kötelezettségeket, valamint a költségvetésükből a sportra fordítandó összeget. A helyi önkormányzatok sporttal kapcsolatos, törvény által előírt feladatai: (1) A települési önkormányzat – figyelemmel a sport hosszú távú fejlesztési koncepciójára –: 1 2
Az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény. 8. §, 1. bekezdés A 2011. évi CLXXXVIII. törvény Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről
4 (a) meghatározza a helyi sportfejlesztési koncepciót és gondoskodik annak megvalósításáról, (b) az a) pontban foglalt célkitűzéseivel összhangban együttműködik a helyi sportszervezetekkel, sportszövetségekkel, (c) fenntartja és működteti a tulajdonát képező sportlétesítményeket, (d) megteremti az önkormányzati iskolai testnevelés és sporttevékenység gyakorlásának feltételeit. A célokat kijelölő sportkoncepció végrehajtásáért Zirc Városi Önkormányzatnál (a továbbiakban Önkormányzat) a sportreferens felelős, akinek egyik legfontosabb feladata, hogy szervezi a lakosság sport iránti igényeinek kielégítését. A lakosság sporttal kapcsolatos igényeinek felmérése megtörtént, annak vizsgálása a koncepció részét képezi. Az Önkormányzattól érkező legfőbb támogatás a sportegyesületek felé, hogy a tulajdonában álló létesítményeket térítésmentesen a rendelkezésükre bocsátja. A „lakossági sport” szervezése esetében az Önkormányzatnak figyelembe kell vennie mindenkori lehetőségeit, a sportegyesületeket illetően pedig fontos hangsúlyozni, hogy civil szervezetekről van szó, amelyek működésére közvetlen ráhatása az Önkormányzatnak nincsen.
2. A sportélet különböző csoportjai a városban 2. 1. A lakosság 2. 1. 1. Statisztikai adatok a lakosság sporttevékenységére nézve A magyar társadalom megítélése szerint kiemelkedő fontosságú a sport minden területe, ugyanakkor a lakosság háromnegyede mozgásszegény életmódot folytat.3 Az emberek alacsony sportolási hajlandóságukat elsődlegesen a szabadidő hiányával magyarázzák. A felnőtt népesség csupán tizenhat százaléka végez tágabb értelemben vett sporttevékenységet, a rendszeresebben sportolók (heti több alkalommal) esetében ez az érték kilenc százalék. Ezeket az adatokat figyelembe véve talán annyira nem is meglepő a zirci felmérés eredménye. A Képviselő-testület Emberi Erőforrás Bizottsága 2011. decemberi ülésén döntött arról, hogy kérdőív formájában felméri a lakosság sporttal kapcsolatos igényeit. A kérdőívek kiértékelését a Bizottság márciusi ülésén tárgyalta, s terjesztette tájékoztató jelleggel a Képviselő-testület elé. A kiértékelés egyik alapadata, hogy közel fele annyi a válaszadó azok közül, akik nem végeznek sporttevékenységet Zircen, mint akik végeznek sporttevékenységet. Biztató viszont, hogy a válaszadók mintegy kétharmada heti vagy napi rendszerességgel sportol. A kérdőív kérdései között nem szerepelt a sporttevékenységet nem végzés oka, de egy másik kérdésre adott válaszok kiértékeléséből megtudjuk, hogy a válaszadók háromnegyede számára van olyan sportág, amelyet szívesen űznének, de nincs helyben erre lehetőségük. A sportág, mozgásforma helyi hiánya mellett egészen biztos, hogy megfér az országos felmérésben található ok, tehát a szabadidőhiány, illetve amit a zirci középiskolás diákok egy spontán felmérés során ellenérvként szerepeltettek a sportról szóló előadáson, vagyis a fáradtságos tevékenység.
3
Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia 2007–2020
5 2. 1. 2. A helyi lakosság sporttal kapcsolatos igényei 2. 1. 2. 1. Az úszás és a labdarúgás, mint „hiánycikk” megjelenése a lakossági sportigényben A kérdőívek kiértékeléséből látható, hogy azt a kérdést, amely a városból hiányzó sportág nevesítésére vonatkozott, erősen befolyásolta a Tanuszoda működésének szüneteltetése és a helyi futballklub kérdőívek kitöltésének stádiumában fennálló válságos helyzete, a felnőtt-, ifjúsági és serdülőcsapatok akkor már ismert tavaszi szünetelése. A válaszadók több mint egyharmada szeretne úszást Zircen, de valószínűleg a gyermekek számára történő szervezett úszásoktatást hiányolják, hiszen a szükséges létesítményfejlesztésnél a felnőtt uszoda csak nagyon elenyésző számban jelenik meg. A felmérés során visszajuttatott több kérdőívből egyértelműen megállapítható, hogy kimondottan azért került kitöltésre, mert ezzel az eszközzel éltek az emberek – legyen szó sportolókról vagy szurkolókról – a futball megszűnése kapcsán kialakuló érzelmeik kifejezésére. 2. 1. 2. 2. A „hiánycikkek” pótlásának lehetőségei és hosszabb távú fenntartásuk 2. 1. 2. 2. 1. A labdarúgás, mint társadalmi összetartó erő A labdarúgó-egyesület végül megmaradt, így a versenyzésre kész csapatai nem esnek el a társasági adó nyújtotta támogatási lehetőségtől.4 A klubnál a csapatok bajnokságból való visszaléptetésének anyagi okai is voltak. A klubvezetésnek az új támogatási formát kihasználva újra fel kell építenie a felnőtt-, s az utánpótláscsapatokat, illetve ha ez megtörtént, hosszú távra fenn kell tartani azokat, hiszen Zircen kiemelt szerepe van a labdarúgásnak, a mai napig ez a legnépszerűbb, legnagyobb tömegeket vonzó sportág a városban, s nem utolsósorban a legnagyobb múltra tekint vissza. A futballklub civil szervezet, de az Önkormányzatnak kiemelt partnerséget kell mutatnia olyan krízishelyzetekben, mint amilyen megmutatkozott a helyi szervezett labdarúgás háza táján. A hétvégi futballmérkőzésen szinte minden korosztály képviselteti magát, a labdarúgás mindig is társadalmi összetartó erő volt. A futballnak nagyobb közönsége volt Zircen, amikor a labdarúgócsapatot többnyire helyi játékosok alkották. A lokálpatrióta szemléletnek kell érvényesülnie a futballklub háza táján, annak érdekében is, hogy a helyi fiataloknak ne a szomszéd településekre kelljen eljárniuk sportolni, hanem helyben találják meg a szabadidő hasznos eltöltésének lehetőségét, versenycéljaikat. Célul nem feltétlenül a magasabb osztályba való feljutást kellene kitűzni, hanem a helyi fiatalok szerepeltetését és a helyi társadalomnak a mérkőzéseken való minél nagyobb számban való részvételét, ezáltal teremtve meg számukra a szórakozás lehetőségét. A városban nagyon sok közösség van, aki termet bérel hobbilabdarúgás céljára. A sportág társadalmi összetartó erővé tételének másik iránya a közösségek számára a fórummal is felérő kispályás labdarúgótornák szervezése. A betyárnapokhoz kapcsoltan létrehozott 4
Az öt látványsportágra (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, jégkorong, vízilabda) 26,5 milliárdos támogatási keretet hagyott jóvá 2012-re az Országgyűlés. A szubvenciót a magántulajdonú cégek finanszírozhatják társasági adókedvezményért cserébe. A támogatásnak közel a fele jut labdarúgásra, és elsődlegesen nem a profi sportot célozza meg.
6 sportrendezvénnyel és az úgynevezett „Terembérlők Kupájával” a folyamat már kezdetét vette. A rendezvények eredményesen zárultak, hírt adott róluk a megyei sajtó is. A teremlabdarúgó-tornánál az volt a tapasztalat, hogy a résztvevő sportolókat hozzátartozók is elkísérték, így kissé családias hangulatban zajlottak az események. A szabadidő hasznos és kellemes eltöltésének szempontjából, és a közösségépítő jelleg miatt is érdemes folytatni ezt a kezdeményezést. 2. 1. 2. 2. 2. Régi-új távlatok a gyereksportban: úszás Az úszás háromfunkciós sport: lehet űzni versenyszerűen, a szabadidő eltöltését szolgálja, és gyógyító hatás is van, ami abból adódik, hogy a legtöbb izomcsoportot egyszerre mozgatja meg. Hazánkban nagy problémát jelent az uszodák hiánya: 34 kistérségben egyáltalán nincsen, 91 kistérségben pedig nincsen fedett uszoda – ebből 15 kistérségnek a népessége meghaladja az ötvenezer főt.5 Ezek tükrében nagy szó, hogy a 26 000 fős zirci kistérségre jut egy Tanuszoda, még ha az közel egy évig szüneteltette is működését. A létesítményt annak idején az Önkormányzat azért vásárolta meg, hogy a zirci és környékbeli gyermekek számára helyben teremtse meg a vízzel való barátkozás és az úszásoktatás elsajátításának lehetőségét. Az elmúlt években a gazdasági válság hatására az uszoda bevételei jelentősen lecsökkentek. Ennek következtében az Önkormányzat nem tudta vállalni a fenntartását, de többféle alternatívát dolgozott ki a további működtetés lehetőségének megtalálására, s 2012. január 1-jétől Zirc Városi Erzsébet Kórháznak adta ki üzemeltetésre. A Kórház a régi funkciók megtartása mellett saját szakemberei által irányított gyógyító tevékenységet is fog végezni a létesítményben. Az üzemeltetést két évig vállalták, úgy, hogy ez alatt az idő alatt kidolgozzák egy sport- és szabadidőközpontnak a tervét. Az uszodaépület műszaki problémáira is részletesen kitér az egészségügyi intézmény által a Képviselő-testület elé terjesztett tanulmány, a létesítmény állapota hosszabb távon nem felel meg a célnak. A megálmodott sportcentrumban helyet kapna egy teljesen új gyerekuszoda és külön egy felnőtt uszoda, amely nyitottságával strandfunkciót is szolgálna a lakosság számára. A kórházi vezetés azért gondolkozik nem csak egyszerűen Tanuszodában, hanem sportközpontban, mert úgy látják, ha komplexitásra törekednek, akkor jóval nagyobb eséllyel pályázhatnak erre a célra6. Ehhez legelőször is az szükséges, hogy jelenjen meg pályázati kiírás. Az Önkormányzatnak – mint fenntartó intézménynek – lehetőségeihez mérten gondoskodnia kell a szükséges önerő benyújtásáról, és meg kell vizsgálnia a településrendezési terv módosításának lehetőségét az esetleges kapacitásbővülés eredményeképpen. Nem szabad elfeledkezni arról, hogy a Tanuszoda üzemeltetője egy kórház, tehát az Önkormányzatnak – mint tulajdonos-fenntartónak – lehetőségeihez mérten hozzá kell járulnia az üzemeltetéshez, annak érdekében, hogy az egészségügyi tevékenységek biztonságát ne veszélyeztesse a sportlétesítmény működtetése. 2. 1. 2. 3. Kampány a kerékpározás és a futás mellett Bizonyított, hogy a rendszeres testedzés életkortól függetlenül közvetlen pozitív hatással van az egészségi állapotra és a közérzetre. Hazánkban magas a dohányzásból, az 5
Nemzeti Sportstratégia Dr. Tótth Árpád, Zirc Városi Erzsébet Kórház-Rendelőintézet főigazgatójának személyes közlése 2012. március 28-án 6
7 egészségtelen táplálkozásból és a mozgáshiányból fakadó betegségek aránya. A sportolók körében ugyanakkor kisebb mértékben jelentkeznek a kóros stresszterhelés tünetei, kevesebb a káros szenvedéllyel élők száma, kisebb a szív- és érrendszeri betegségben, anyagcserebetegségekben szenvedő betegek aránya. A sportigény-felmérő kérdőívben a válaszadók a sport egyik legfontosabb funkciójának az egészségmegőrzést tartják. A zirci kórház főigazgatójának közlése szerint manapság egy óra gyaloglás sétatempóban elegendő ahhoz, hogy a betegségek rizikóját csökkentsük, edzettségi állapotunkat javítsuk. Ha kicsivel többet szeretnénk mozogni, és nem tudunk különösebb anyagi áldozatot hozni ennek érdekében, akkor a futás kielégíti szükségleteinket. A sporttelep futópályájának igénybevétele kora tavasztól késő őszig jelentős. Városunkban rengeteg a kerékpárral közlekedő ember. A kerékpározás manapság életstílus, a kerékpár a fenntartható fejlődés egyik legfontosabb kelléke. Zirc Városi Erzsébet Kórház egy kerékpártárolóra történő eredményes pályázattal kollektíváját környezettudatos magatartásra ösztönzi, s ezzel együttesen a lakosságot egészséges életmódra neveli. A futó- és kerékpáros-programok elsődlegesen nem a sportolás célját szolgálnák. Azért hívnánk őket életre, hogy információkat juttassunk el az emberekhez: miért van szükség a mozgásra, milyen technikával kell futni, kerékpározni. A városban van profi kerékpárversenyző és amatőr triatlonversenyző, akiknek a szakmai tudására, empirikus ismereteire lehetne felépíteni a programot. Zirc Városi Önkormányzat sporttámogatásról szóló pályázati kiírását úgy alkotta meg, hogy a nem helyi egyesületben versenyző, de zirci lakos sportolók is jogosultak legyenek a támogatásra, tehát méltányolásra kerülhet a város érdekében végzett tevékenységük. Jelenleg is van bíróságon bejegyzett zirci kerékpáros egyesület, amelybe „életet kell lehelni”, így a kerékpáros-rendezvényeket ők szervezhetnék meg. A Kórház főigazgatója elmondta, hogy az egészségügyi intézmény kollektívája meg tud jelenni csapatként a város sportprogramjában, tehát feltétlenül be kell vonni a futni szerető orvosokat, amivel „hitelesíteni” tudjuk a sportolás egészségmegőrző-, megelőző funkcióját. Plakátokkal, logóval, akár zeneszámmal a lehető legmagasabb fokra lehet emelni a kommunikációt, ebben a művészeti szakközépiskolások, művészcsoportok közreműködésére biztos, hogy számíthatunk. A financiális oldalon be kell vonni a vállalkozásokat, reklámlehetőséget kínálva fel nekik. A program tematikájának kidolgozásánál legyünk tekintettel arra, hogy egyénileg és csoportosan is részt lehessen venni rajta, alternatívát kell kínálni a fogyatékkal élők számára is. Az intézmények, civil szervezetek, vállalkozások jelenjenek meg közösségként, a vezetőknek érdemes megragadniuk az alkalmat a csapatépítő-tréningre. A futásnak különböző színtereken kell történnie, be kell menni a városba, az aszfaltra, a lakóházak közé, hogy a látványosság eszközével még erősebben tudjuk propagálni a programot. 2. 2. Nevelési és oktatási intézmények 2. 2. 1. Óvoda 2. 2. 1. 1. Általános helyzetjelentés
8 Az óvodai foglalkozások és később az iskolai testnevelési órák célja is az, hogy a gyerekek mozgás- és személyiségfejlődését segítse. „A játékos tevékenységek felszabadult légkörében a gyerekek őszintén viszonyulnak környezetükhöz, nem tudják leplezni jellembeli tulajdonságaikat, így annak értékei és hiányai szabadon nyilvánulnak meg. A testmozgást különleges örömérzés kíséri, mely a társakkal való játékos együttlétből, az akadályok leküzdéséből, a viszonylag biztonságos háttérben jelenlévő enyhe feszültség kellemes izgalmából fakad. A pedagógusnak a játékon keresztül nyílik alkalma arra, hogy tudatosan és tervszerűen gyakoroljon befolyást a gyermek személyiségének egészére.”7 A Benedek Elek Napköziotthonos Óvodában kiemelt figyelmet fordítanak a testi nevelés fontosságának. A nevelési programban mindennap van testnevelés-foglalkozás, a csoportokban délelőtt és délután is, sőt heti egy alkalommal vetkőzős tornafoglalkozást is tartanak. A legkülönfélébb módszertani eszközökkel – zsámoly, pad, karika, labda, tornaszőnyeg, kendők, pálcák, stb. – dolgoznak, rendelkeznek kombinált eszközökkel is. Az intézmény vezetősége gondot fordít arra, hogy a szükségleteknek megfelelően gyarapítsa eszközkészletét. A testnevelés kültéri helye megoldott, a gyerekeknek megfelelő szabad tér áll rendelkezésre, és közel van a sporttelep füves területtel, futópályával. Az intézmény vezetőségének jó volt a kapcsolata a sporttelep egykori üzemeltetőjével, aki megfelelően karban tartotta a létesítményt, kitűnő terepet biztosított a mozgásos tevékenységhez, s igény szerint szabadon rendelkezésre bocsátotta a területet az óvoda számára. Az óvodából minden tanköteles gyermek részt vett az önkormányzatunk által finanszírozott, szervezett úszásoktatásban. Az intézmény éveken keresztül helyi civilekkel együttműködve csatlakozott az országosan meghirdetett „Challenge Day” – Kihívás Napjához, majd saját sportnapot szervezett. Az óvodai alapítvány eszközökkel, apró ajándékokkal támogatja a rendezvényeket, ezáltal segítve, hogy a gyerekek ne csak részt vegyenek a programokon, hanem szívesen is vegyenek részt azokon. Példamutató létszámmal és szervezettséggel volt jelen az intézmény a 2011. évi „Megyefutáson”, amikor 240 gyermek futott a sportpálya körül. 2. 2. 1. 2. A szükséges feladatok Az óvodások beltéri testnevelésére alkalmas hely nem megoldott, a foglalkozások a csoportokban történnek. Ez a csoportszobák formája és a csoportok létszáma miatt okoz gondot. Az elsődleges feladat pótolni a bölcsőde-beruházás során elbontásra került tornaszobát. Az új tornaszoba kialakítása nagymértékű eszközbeszerzést nem von maga után, a régi terem bordásfalai rendelkezésre állnak. Az óvodai eszközpark megújítására az integrált nevelés szempontjából lenne szükség, keresni kell ennek a lehetőségét. A kutatások azt bizonyítják, hogy a vízben végzett úszómozgások pozitív fiziológiai hatást gyakorolnak a gyerekekre, ezért a tanköteles óvodásoknak továbbra is részt kellene kell venniük az úszásoktatásban. A gyerekek uszodába történő kíséréséhez szükséges humánerőforrást korábban a közfoglalkoztatás keretében oldotta meg az Önkormányzat. Ha lehetséges, tTovábbra is biztosítani kell a személyi feltételeket a közmunka program keretében. A sporttelep új üzemeltetőjével történő jó kapcsolat felől nem lehet kétség, hiszen a két intézmény folyamatosan együttműködik. 7
„Testnevelés, mint a vidámság órája!”. Beszámoló a VI. Országos Sporttudományi Kongresszusról. In: Iskolakultúra, 2008/3-4. szám
9
A sporttelep tisztán- és karbantartása a gyermekek miatt kiemelten fontos, az üzemeltető gazdasági társaságnak tehát jó példával kell előjárnia, és nagy gondossággal, a baleseteket megelőzve kell előkészítenie a terepet. 2. 2. 2. Általános iskola A gyermekkori sportolás bizonyítottan pozitív hatással van a felnőttkori sportolási hajlandóságra. Az iskolai testnevelés és diáksport jelentősége tehát a korosztály fogékonyságában rejlik. Az ország közel másfél millió diákjának többsége kizárólag iskolai keretek között, a testnevelésórán, illetve a tanórán kívüli sportfoglalkozásokon végez rendszeres testmozgást.8 Ezért van nagy jelentősége a mindennapos testnevelésnek. Az iskolában kell tudatosítani továbbá a sportos, egészséges életmód fontosságát. 2. 2. 2. 1. Általános helyzetjelentés A testnevelésóra elsődleges célja a gyermekek mozgáskultúrájának fejlesztése, megfelelő fizikai kondíciójának megteremtése. A diáksport-foglakozások szabadidős célokat szolgálnak, élvezetes sportolási lehetőséget biztosítanak. A testnevelésre fordított órák számát a kerettanterv írja elő. Ennek alakulása az általános iskolában 1-5-8. évfolyamon 3,5-3-2,5; tehát az életkori növekedéssel fordítottan arányos. Az iskolában gyógytestnevelésre szoruló tanulók száma 42 fő, a gyógytestnevelésre való utaltságot az iskolaorvos állapítja meg. A gyermekkorban jelentkező kóros elváltozások lassítására, megállítására megvannak a feltételek Zircen: van az iskolának gyógytestnevelő szakos tanára, és működik a városban Tanuszoda. Gyógytestnevelésre heti négy óra jut, a szervezett úszásoktatásban pedig a 2010–2011. évben 85 diák vett részt. Az iskolai sportkör foglalkozásait az intézmény a nem kötelező tanórai foglalkozások terhére szervezi, a sportágak és tevékenységi formák szerint létrehozott csoportokban erre legalább kétszer negyvenöt perc áll rendelkezésre.9 Az iskola komoly infrastrukturális problémákkal küzd, a három testnevelési, sport tevékenységre szolgáló terméből kettő fejlesztésre szorul. Az „A” épület tornatermének parkettacseréje régóta fennálló probléma, erre a célra már háromszor került benyújtásra pályázat, de sajnos mindegyik eredménytelennek bizonyult. A felső tagozatosok szabadtéri foglalkozásainak lehetősége romlik. Az alsó tagozatosok kültéri testnevelése két helyszínen folyik: az „F” épület bitumenes pályáján és a sporttelepen, melyet az üzemeltető ingyenesen rendelkezésére bocsát az intézménynek. A testneveléshez, sporttevékenység végzéséhez szükséges iskolai eszközök állapota általánosságban véve kielégítő, a célnak megfelelő.10 Az egy tanévben sportra fordított pénz az iskola anyagi lehetőségeinek függvényében kerül megállapításra. Az iskola kitűnő sporteredményekkel büszkélkedhet, amelyet az iskolavezetés a testnevelők, osztályfőnökök javaslatára tanév végén oklevéllel, esetleg könyvjutalommal méltányol. Az atlétikai, futóversenyek mellett az általános iskolások többnyire olyan sportági 8
Nemzeti Sportstratégia A Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola sportfoglalkozások szakmai szervezési programja, 2011–2012. tanév 10 A Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola 8420 Zirc, Rákóczi tér 3-5. adatközlése 9
10 versenyeken vesznek részt, melyeknek van Zircen egyesületi képviselete, tehát utánpótlást is biztosíthatnak a sportegyesületek számára. Az iskola együttműködő partnere az egyesületeknek, ami a terembérleti díj kedvezményesebbé tételében, tehetségkutató-program népszerűsítésben, diákutánpótlás biztosításában egyaránt megmutatkozik. 2. 2. 2. 2. A szükséges feladatok A kormány célul tűzte ki a mindennapos testnevelés bevezetését, amelynek szükségességét egészségfelmérések, tanulói egészségmagatartás-vizsgálatok adatai is igazolnak. Az új, nemzeti köznevelésről szóló törvény értelmében a mindennapos testnevelést az iskolai nevelés-oktatás első-ötödik-kilencedik évfolyamán 2012. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben11 kell megszervezni. A többi évfolyamon eközben a közoktatásról szóló 1993. évi szabályozásban előírt mindennapos testmozgást kell kifutó rendszerben biztosítani.12 Látható, hogy a mindennapos testnevelés bevezetése a nyolcadik évfolyamban a testnevelési órák számának duplájára emelkedését eredményezné, tehát humánerőforrás és kapacitás szempontjából egyaránt kihívás elé állíthatja az oktatási intézményeket, így iskolánkat is. Az intézményben jelenleg két testnevelő szakos tanár látja el a munkát, az alsó tagozaton, illetve néhány 5-6. osztályban tanítói végzettséggel rendelkezők tanítják a testnevelést. Az Önkormányzatnak szükség esetén biztosítani kell a pedagógusok testnevelési szakirányi továbbképzését, vagy a várhatóan megnövekedő testnevelési órák száma miatt bővíteni kell az intézmény apparátusát. Az iskola tornatermei, sportpályái felújításra szorulnak, amelyet ütemezett programban, pályázati lehetőségek függvényében el kell végezni, a szükséges torna- és sporteszközök beszerzéséről gondoskodni kell. Fontos, hogy az iskola továbbra is megfelelően méltányolja a megyei, országos sporteredményeket, ezzel is motiválva a diákokat a sportolásra, ösztönzést nyújtva a sportoló jövőkép kialakításához. 2. 2. 2. 3. Az iskola, mint célterület A lakossági sportcéloknál az ifjúságnak kiemelt figyelmet kell szentelni, márpedig a fiatalokat a legkönnyebben az iskolán keresztül lehet elérni. Az iskolán keresztül azonban nem csak a gyermekek, a szülők is elérhetők, így a futás és kerékpározás melletti kampányban feltétlenül nyitni kell az iskola felé felvilágosító előadásokkal, melyeket a város ismertebb kerékpárosai, profi- és amatőrversenyzők tarthatnának meg. A kellő alap meglenne ehhez, hiszen az óvoda részt vesz a közlekedési ismeretek elsajátítására bevezetett programban. Mindezt érdemes összehangolni Zirc Városi Erzsébet Kórház egészségre nevelést célzó, pályázati úton megvalósítandó programjával, amellyel főként az iskolásokat szeretnék megszólítani. Azzal együtt, hogy a Kórház biztosítja az úszásgyakorlás helyét, szakemberek által tartott előadásokkal szeretnék felhívni a figyelmet az úszás fontosságára, ami azt jelentené, hogy elméleti síkon is változás történhet a mozgáskultúra terén.
11
Azoktól a tanulóktól lehet megkövetelni, akik a bevezetését követően kezdték meg tanulmányaikat. Mindennapos testnevelés a gyakorlatban. Tudósítás a Magyar Önkormányzatok Szövetsége által szervezett konferenciáról. In: www.sporttime.hu (http://www.sportime.hu/sportszakmai-hirek/mindennapos-testneveles-agyakorlatban.html)
12
11 Az általános iskola elhivatott az úszásoktatás iránt, pedagógiai programjába belefoglalta, hogy amennyiben nem lesz helyben megoldott az oktatás, akkor megpróbálja tanulói számára más helyen biztosítani az úszást. Szervezett úszásoktatásban öt éven keresztül vesznek részt a gyerekek az iskolában. A harmadik évfolyamosok egész évben, az első, második, negyedik, ötödik évfolyamosok évente tíz alkalommal. A Kórház szeretné minimálisra csökkenteni az úszni nem tudok számát tizennégy éves korig. Az ötödik osztály utáni úszásoktatást a tagiskolákból érkező gyerekek részére (7. osztály) kellene szervezni, akikhez csatlakozhatnának az „úszni nem olyan jól tudók” is. Az iskola célterület kell, hogy legyen a sportegyesületek számára is, az intézményen keresztül tudják népszerűsíteni tevékenységüket, segíthetik a gyermekek sportágválasztását, a Városi Diáksport Bizottsággal együttműködve fel tudják kutatni a tehetséges helyi és kistérségi sportolókat. 2. 2. 3. Középiskolák Statisztikai adatokkal igazolható, hogy a középiskolás gyerekek felénél diagnosztizálható valamilyen tartási rendellenesség. Köztudott, hogy a kerettantervben előírt heti két-három testnevelési órával nem lehet hatékonyan ellensúlyozni a napi 5-6 órás ülésnek a vázrendszerre, gerincoszlopra gyakorolt káros hatását. Ezek az általános iskolában kezdődő és a középiskolában fokozódó elváltozások rendszereses testmozgással, célirányos gimnasztikával elérhetők lennének. A probléma megoldását a középfokú intézmények azzal tudják segíteni, ha biztosítják a mindennapos mozgás lehetőségét a tanulók számára. 2. 2. 3. 1. Általános helyzetjelentés Zirc városában két középiskola található, melyek állami fenntartásúak. Amíg azonban a Reguly Antal Szakképző Iskola és Kollégium esetében az ingatlan – így a sportlétesítmények is – állami tulajdont képeznek, a III. Béla Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény épülete, létesítményei városi tulajdonúak, tehát az Önkormányzatnak fejlesztési vonalon – infrastrukturális szempontból – van beavatkozási lehetősége. A Zirc Városi Önkormányzat tulajdonában álló és az Önkormányzat gazdasági társasága által üzemeltett sporttelepet mindkét középiskola térítésmentesen használhatja. A füves terület és a futópálya tökéletesen alkalmas gimnasztikai gyakorlatok, felmérések elvégzésére. A zirci középiskolák mindegyikére elmondható, hogy nagy gondot fordítanak a tartási rendellenességek kompenzálására, tanórán kívüli különböző foglalkozások keretében biztosítják a tanulók számára a rendszeres testmozgás lehetőségét. 2. 2. 3. 1. 1. III. Béla Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Az iskola minden tanulója számára lehetőséget biztosít a mindennapos testedzés megvalósításához. A kötelező tanórai foglalkozások keretén belül minden évfolyam, minden osztály heti két és fél testnevelési órán vesz részt. A könnyített és gyógytestnevelésre utalt tanulók heti három órában – kötelező jelleggel – uszodai és tornatermi gyógytestnevelésben részesülnek. A délutáni nem kötelező tanórai foglalkozások keretein belül – heti öt órában – tömegsport testnevelési órák biztosítják a lehetőséget a sportoláshoz, amelyeken a különböző sportágak házi bajnokságait rendezik, és a sportágak gyakorlási lehetőségét biztosítják.
12 A sportszertárban kialakított kondicionáló teremben az erősítő testedzés lehetőségei biztosítottak a diákok számára. A sportudvarban kialakított teniszpályák teret adnak a tenisz sportág egyéni űzésére. A diáksportkör keretén belül – heti négy órában – különböző sportágak edzésein vesznek részt a tanulók. A legjobbak diákolimpiákon indulhatnak. Az iskola rendszeresen felméri a tanulók fizikai állapotát a Cooper-teszt segítségével. A tornaterem leterheltsége jelentős, mérete, kiépítettsége azonban nem teszi lehetővé sportágak – különösen labdajátékok – versenyszerű űzését. A házibajnokságok (kosárlabda, röplabda, teremlabdarúgás, stb.) mellett külső közösségek is igénybe veszik a termet különböző foglalkozások céljából. A gimnázium épülete 43 éves, a tornateremben felújításra még nem került sor. A bordásfalak megérettek a cserére, felújításra szorul az aljzat, és érintik a tornatermet is az egész épületre vonatkozó korszerűsítési szükségletek, így például a szigetelés, fűtéskorszerűsítés. 2. 2. 3. 1. 2. Reguly Antal Szakképző Iskola és Kollégium Az iskola kiemelten kezeli a mindennapos testnevelés biztosítását, célként fogalmazzák meg, hogy a gyerekek életelemévé váljon a mozgás, ami elengedhetetlen feltétel egészséges fejlődésükhöz. A heti három testnevelési órán felül kondicináló teremmel, fittnesz edzésekkel, labdajátékokkal, úszással vagy a helyzetnek megfelelő foglalkozással biztosítják a mindennapos testedzés lehetőségét. A testnevelő tanárok ismerik és elsajátították a Gerincorvosi Társaság által kidolgozott programot. Az óra eleji bemelegítés tíz perce kiválóan alkalmas a tartásjavító gyakorlatok elvégzésére. 2002-ben vezették be az intézménybe a gyógytestnevelést. Heti három órában egy gyógytestnevelési csoportban dolgoznak azok a tanulók, akiknél már kialakult elváltozásokat diagnosztizáltak a szakorvosok. Az iskola különböző mérések segítségével figyelemmel kíséri a diákok fittségi és egészségi állapotát. Végrehajtásuk a testnevelési órák atlétikai foglalkozásain és a tornatermi foglalkozásokon történik. Az iskola tornacsarnokának jelentős a leterheltsége. A heti 5-5 iskolai és kollégiumi sportfoglalkozás mellett civil szervezetek, közösségek is igénybe vehetik a létesítményt bérleti alapon. Bővítésével – melyhez a terület rendelkezésre áll – sok probléma orvosolható lenne, hiszen nincs a városban olyan fedett létesítmény, amely alkalmas nagyobb sportrendezvények befogadására, bajnoki kézilabda-mérkőzések rendezésére. 2. 3. A sportélet civil szervezetei: egyesületek A sport szervezeti struktúrájának legalsó színterét az egyesületek képezik. A gazdasági és jogi környezet változásai az utóbbi években elindították az egyesületek alkalmazkodási folyamatát: megszűnőben vannak a sok szakosztályos nagy egyesületek, helyükre a néhány, vagy a csupán egy szakosztályt működtető egyesületek lépnek. Zircen is hasonló a helyzet, az egykori városi sportegyesület a gyakorlatban megszűnt, a szakosztályok pedig önálló egyesületet hoztak létre, s csak elvétve működnek több szakosztállyal. Öt sportegyesületet mindenképpen külön kell választani a többitől, és közöttük érdemes listát felállítani az alábbi szempontok szerint:
13 Eredmények lokalitása 1
Utánpótlás-bázis 2
Tradíciók 3 1 – nemzetközi 2 – van 3 – van 1 – megyei 2 – van 3 – van 1 – nemzetközi 2 – nincs 3 – nincs 1 – országos 2 – nincs 3 – van 1 – megyei 2 – nincs 3 – van
JUDO DARTS
KÉZILABDA
FOCI
LÖVÉSZET
Ha sportéletről beszélünk Zircen, akkor inkább versenysportról beszélhetünk. A sportegyesületek körében is történt felmérés a koncepcióhoz kapcsolódóan, de sajnos nagyon kevesen tettek eleget az adatszolgáltatásnak. Ennek hiányában a rendelkezésre álló egyéb forrásokból – főként pályázati beszámolókból – kaphatunk képet a további egyesületek tevékenységéről. Országos versenyeken való részvétellel és nagyszabású, országosan is elismert rendezvénnyel Zirc város hírnevét öregbíti a 2000-ben alakult, trophy és triál szakosztályokat működtető Nyomfoglalók Terepjáró Egyesület. Önkéntességükről, hagyományőrző szerepükről nevezetesek elsősorban a barantások, akik íjászversenyeken is részt vesznek. Főként az asztalitenisz sportágat lehet összekötni a Zirci Ifjúsági és Szabadidő Egyesülettel. A lovassport, tenisz, sporthorgászat képviseletében működő egyesületek inkább szabadidő jellegűek. Érdemes még megemlíteni a Zirc-Szarvaskúton működő Forest Hills Golf & Country Clubot, amely ifjúsági programjával felkarolja a tehetséges sportolókat, és ösztöndíjszerűen foglalkoztatja a golfnövendékeket. 2. 3. 2. Az önkormányzat viszonyulása az egyesületekhez, működésük segítésének lehetőségei Az önkormányzati törvény értelmében a helyi közszolgáltatások körében többek között a sport támogatása is a települési önkormányzatok feladata. A nevesített feladatok ellátásához azonban nincs mellérendelve kötött felhasználású állami normatíva. A zirci sportegyesületeknek nem idegen az anyagi probléma, márpedig a versenysportnak nagy a költségvonzata. Működésük alapját a társadalmi aktívák teremtik meg, akik nem ritkán vezetői, szponzorai is egy személyben az egyesületeknek.
14 Az egyesületi keretek között működő zirci sportágak között van két látványsportág (labdarúgás, kézilabda) és egy olyan (judo), amely érdekelt lehet az olimpiai éremszerzésben. Ennek megfelelően időszakosan forráslehetőség léphet fel a sportegyesületek számára. A látványsportokat érintő társasági adó (TAO) nyújtotta támogatási lehetőséget pályázati úton lehet elérni, a cselgáncssport finanszírozását meghatározhatja hazánk szereplése a négy évente megrendezett ötkarikás játékokon. Fontos hangsúlyozni, hogy a zirci sportegyesületek civil szervezetek, működésükre nincs közvetlen ráhatása az Önkormányzatnak, de a tulajdonában álló sportlétesítmények térítésmentes használatával, kapcsolattartó személy foglalkoztatásával, évente pályázati támogatással igyekszik segíteni boldogulásukat, díjakkal, ünnepélyes keretek között ismeri el a város hírnevét öregbítő eredményes tevékenységüket. A sporttámogatási pályázatok elbírálásánál érdemes a fenti ábrában szemléltetett szempontrendszert figyelembe venni, mindenekfelett az utánpótláskorú sportolók számát, aztán az eredményességet, tradicionális szempontokat, de nem szabad figyelmen kívül hagyni az adott sportág helyi népszerűségét, társadalmi vonzerejét sem. Mivel a TAO-s támogatás főként az utánpótlást és az amatőr sportot célozza meg, a kézilabda-egyesületnek a forráslehetőséget kihasználva érdemes lenne a diáksportkör kézilabdacsapatára építve az eredményesen szereplő felnőtt csapat mellé ifjúsági csapat létrehozásában gondolkodnia. A klubok által meghirdetett tagtoborzó kampányok, tehetségkutató programok terjesztésében, népszerűsítésében, kommunikációjának erősítésében az önkormányzati sportreferensnek közre kell működnie. 2. 3. 3. Új egyesület megalakításának mérlegelése A lakosság felmérés során kifejtett és szemmel is látható igényeinek megfelelően bevezetendő kerékpáros- és futóprogramok végcélja lehetne egy ifjúsági sportegyesület megalakítása, amely – az úszás helyben megteremtett lehetőségeit is kihasználva – a triatlon (úszás-kerékpározás-futás) képviseletében jöhetne létre. Zircnél jóval kisebb települések is rendeznek triatlon-versenyeket, amelyeken időnként helyi lakosú sportolók is részt vesznek, tehát lenne mire építeni az egyesületet. A klub legfőbb szponzorálói a szülők lennének, de a felmerülő költségek (utazás, edzői és nevezési díjak) könnyítése érdekében – a sportegyesület városi „státuszáért” cserébe – érdemes lenne az Önkormányzatnak is támogatólag fellépnie. Az előzetes kalkulálások szerint a szülői közösség szponzorálását is figyelembe véve a sporttámogatásra céltartalékból felszabadított összeg fele elegendő lehet. A támogatást azonban nem illene ennek terhére kiszabni, külön összeget kellene elkülöníteni az egyesület működéséhez. Csak hasonlításképpen, a sporttámogatás mértéke évekkel ezelőtt még a jelenlegi szintnek a duplája volt. Előzetesen egy SWOT-analízis az új sportegyesület létrehozására. Erősségek ‐ van a helyi lakosok között triatlonversenyző komoly versenytapasztalattal, szakmai hozzáértéssel ‐ amit kevés kistérség mondhat el magáról, hogy működik a városban Tanuszoda ‐ van futópálya, tehát biztonságos helyen történhet a versenyzés ‐ az uszoda és a futópálya közel van egymáshoz
Gyengeségek ‐ a triatlon nem mindegyik sportágához van helyben szakember, tehát külső emberi erőforráshoz kellene folyamodni, aminek nyilván nagyobb költségvonzata van ‐ bár történt már kezdeményezés rá és készen is áll ehhez a stratégiai terv, nincs a városnak kerékpárútja ‐ a triatlon a kerékpár miatt transzportigényes
15 ‐ az Önkormányzat iskolabuszt üzemeltet, amelyet sportág, márpedig az iskolabusszal csak a egyesületek is igénybe vehetnek önköltségi áron személyszállítást tudnánk megoldani Lehetőségek Veszélyek ‐ egy ifjúsági triatlon‐egyesület létrehozásával ‐ a Tanuszodának egyelőre nem látott a hosszabb nagyobb eséllyel pályázhatna a város távú működtetése sportfejlesztésre, hiszen a triatlon egyszerre több ‐ ha létrejön az egyesület, de nem lesz kerékpárútja sportágat reprezentál a városnak, akkor pálya‐összeköttetés sem lesz a ‐ a helyi versenyek a vendégszám növekedését Tanuszoda és a futópálya között, vagy rá kell menni eredményezhetnék a nagyforgalmú 82‐es főútra, vagy kevésbé ideális ‐ a triatlon látványos sport, megvan az esély rá, terepviszonyokon kell megvalósítani a verseny hogy minél több fiatallal szerettessük meg az kerékpározás részét úszást, futást, kerékpározást ‐ nem biztosított az idegenbeli versenyeken történő részvétel a transzportigény miatt
3. Létesítményhelyzet 3. 1. Általános helyzetjelentés A sportigény-felmérésnek részét képezte a létesítményhelyzet is. A válaszadók többsége úgy érzi, szükség van Zircen sportlétesítmény létrehozására, vagy legalább a meglévőket kellene fejleszteni. Az adatok nem meglepőek, bár a válaszadást láthatóan befolyásolta a Tanuszoda ideiglenes szüneteltetése is. Az iskolák tornatermeinek, sportpályáinak állapota miatt korlátozott a sportolás lehetősége, és az uszoda esetében is csak az üzemeltetés a megoldott, az épület hosszabb távon nem tudja kiszolgálni az igénybevevő közönséget. Az Ifjúsági Házat, régi MHSZ-épületet – mint önkormányzati ingatlant – sportcélra is igénybe vehetik közösségek, civil szervezetek, magánszemélyek. Az épület a szabadidő- és versenysportot egyaránt kiszolgálja, a benne található sportlőtéren, darts-klubhelyiségben rendszeresen tartanak edzéseket, időnként versenyeket. Asztaliteniszezésre, röplabdázásra, egyéb szabadidős sporttevékenységekre nyílik lehetőség, amihez a Ház biztosítani tudja az eszközszükségletet. Az Ifjúsági Ház a sporttelep közvetlen szomszédságában található, így háttérépületként is tud szolgálni a sportpályán lebonyolított rendezvényekhez. 3. 2. A szükséges fejlesztések és ezek lehetőségei Zirc város sportlétesítmény-hálózata szinte teljes egészében fejlesztésre szorul, márpedig összetett problémát valószínűleg csak egy komplexitásra törekvő fejlesztés oldhat meg, amilyenben Zirc Városi Erzsébet Kórház gondolkozik. „A Tanuszoda jelen kiépítettségével, sajátosságaival már rövidtávon is csak számos kompromisszum árán tartható fenn. Választ a kistérség elvárásaira, a kor kihívásaira csak egy átgondolt, jól felépített és irányított-szervezett multifunkciós sport- és rekreációs centrum adhat”13. Az egészségügyi intézmény pályázati lehetőség függvényében, uniós forrásból szeretné megvalósítani a beruházást, aminek tervét az elkövetkezendő két évben dolgozzák ki. Ha uszodafejlesztésben gondolkodunk, akkor nem szabad figyelmen kívül hagyni az országos tanuszoda-építési programot, amelynek célja lehetőséget teremteni minden 13
Zirc Városi Erzsébet Kórház-Rendelőintézet megvalósíthatósági tanulmánya a Tanuszoda működtetésére, 2011. szeptember 2.
16 kistérségben az általános iskolai úszásoktatáshoz. Ennek érdekében minden kistérségben minimum egy tanuszodát szeretnének biztosítani. A Nemzeti Sportstratégia szerint az államnak kiemelt szerepet kell vállalnia létesítményfejlesztés területén, mivel hazánkban a meglévő létesítmények leromlott állapotban vannak. Ugyanakkor regionális szinten elengedhetetlennek tartják az európai uniós források bevonását, már ami a nagyobb szabadidős, egészségmegőrző beruházásokat, új létesítmények létrehozását illeti. Úgy látják, hogy fenntartható, környezetbarát, új lokális együttműködéseket fejlesztő, a civil szerveződéseknek teret adó, a szabadidő-eltöltés hátteréül szolgáló, az életminőség javulását lehetővé tevő komplex centrumokra van szükség. Kisebb léptékű fejlesztésekben is gondolkodni kell Zircen, hiszen vannak olyan problémák, amelyek nem várathatnak tovább magukra. A Miniszterelnökség Sporttanácsadói Irodája felmérést készített arról, hogy a diáksport területén, a sportlétesítmények tekintetében milyen lehetőségekkel, kapacitásokkal rendelkeznek, és milyen gondokkal küzdenek a megyék. A zirci létesítményhelyzetről elkészült a jelentés, és a megyei sportreferensen keresztül eljutott felsőbb körökbe. A tervezett program a vidéki sport fejlesztését célozza meg, tehát hatásai elsőként megyei szinten lesznek érezhetők. A versenysport területén óriási hátrányt jelent, s ez akár új egyesületek létrejöttét is ellehetetlenítheti, hogy nincsen a városban szabványméretű fedett pálya labdasportmérkőzések megrendezéséhez. A felújításokra a sportot támogató fejlesztési elképzelések közül a tornaterem-építési program lehetőséget kínál, de városunk tornatermeiben nem csak rekonstrukcióra, hanem bővítésre is szükség lenne, ezért hosszabb távon csak egy új épületberuházás jelenthet megoldást, amely akár részét is képezheti az egyelőre csak álom szintjén felmerülő sport- és szabadidőközpontnak. Nem jelent meg csoportos igényként a sportfelmérésben, de egy zirci középiskolás diák a megyei sajtóban közreadott cikkével „üzent”, hogy szükségük lenne egy BMX-pályára. A cikkíróval megtörtént a kapcsolatfelvétel, és sor került egy feltáró interjúra. A városban több közösség is hódol az extrém sportok szenvedélyének különböző pályákon, tereken, de nem állnak rendelkezésükre olyan eszközök, amelyeken trükkjeiket gyakorolhatják, ezért időnként más városokba utaznak el. Olyan helyeken is megjelennek Zircen, ahol útjukba állnak a járókelőknek. Az úgynevezett Skate Park – amely egy helyre integrálná a közösségeket – komoly beruházás lenne, s ilyen létesítmény csak nagyobb városokban (Székesfehérvár, Szentes) van az országban. Sportlétesítményeink jelenlegi állapota nem teszi lehetővé, hogy az első helyek között szerepeltessük a fiatalok igényét, de valamilyen megoldást kellene találni a számukra is, hiszen a szabadidejüket hasznosan eltöltő, alkotó fiatalokról van szó. A városi sportlétesítményeken szükséges fejlesztések: Sporttelep Valaha körbe volt kerítve, amire most is szükség lenne, mert igénybevétele időnként – sajnos – nem csak sportcélokra szól, ezt szemtanúk, nyomok egyaránt tanúsítják. Tanuszoda Az épület rossz műszaki állapotban van, a kisebb rekonstrukciós munkálatok mellett szerkezeti, gépészeti beavatkozásokra is szükség lenne. Kicsi a medence, amely alkalmatlanná teszi nagyobb létszám, komolyabb funkciók befogadására és kiszolgálására.
17 Óvoda tornaszobája A bölcsőde-beruházás során elbontásra került, újat kellene kell kialakítani. Iskolák tornatermei Az „A” épületben parkettacserére, egyéb kisebb javításokra, beavatkozásra lenne szükség. Az „F” épületben a falak felújításra szorulnának szorulnak, de kár lenne kihegyezni a tornateremre a kérdést, hiszen az egész iskolaépület állapota siralmas. A gimnázium tornatermében nem volt felújítás az elmúlt 40 év során, gyakorlatilag az egész tornatermet fel kellene kell újítani. Zárszó Zirc város szervezeteken kívüli sportélete csipkerózsika-álmát alussza. A fentebb vázolt célok a sportra fordított állami támogatáshoz mérten, az Önkormányzat költségvetéséhez, lehetőségeihez lettek igazítva. Ezért a kitűzött célok megvalósulásában kiemelkedő szerepe lehet az összefogásnak, amelyről híres városunk. A sport ugyanolyan jelentőséggel kell, hogy bírjon településünk életében, mint a kultúra, vagy a turizmus. Úgy vélem, hogy jelen vannak társadalmunkban azok az aktívák, akik fel tudják ébreszteni a város sportéletét, csak éppen mozgatórugóra van szükségük. Számtalan példát lehetne mondani arra, hogy a sport nemzeteket, társadalmakat emelt fel. Hiszem, hogy városunk is felemelkedhet kicsit általa.
Kelemen Gábor sportreferens Zirc, 2012-04-12
