E l ő t e r j e s z t é s

TERVEZET A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

Nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter ……/2008.

Előterjesztés

az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészetiműszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet módosításáról

2008. június

Készítette: dr. Babus Júlia dr. Hegedűs Annamária dr. Kovács Zsolt

Látta: Magyar Mária dr. Bozzay Erika

Jóváhagyta: dr. Szaló Péter dr. Heil Péter


VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ I. Tartalmi összefoglaló Az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészetiműszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet (a továbbiakban: R.) módosításának alapvető indoka az építési (ezen belül is elsődlegesen a nemzetgazdaságilag kiemelt) beruházások megvalósításának elősegítése, az erről szóló kormányhatározat ütemterv szerinti megvalósítása. A „gyorsító program” keretében: 1. A Kormány áprilisban elfogadta és hatályba is lépett a gyorsítási csomag első eleme: az egyes szakmagyakorlási jogosultságok módosításáról szóló szabályozási csomag (4 kormányrendelet) 2. A Kormány 2008. április 22-én megtárgyalta a nemzetgazdaságilag kiemelt építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében egyes törvények és kormányrendeletek módosításáról szóló előterjesztést. Ennek keretében •

a Kormány elfogadta a nemzetgazdaságilag kiemelt építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében egyes kormányrendeletek módosításáról szóló jogszabály-csomagot (6 kormányrendelet).

•

A nemzetgazdaságilag kiemelt építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló T/5588. számú törvényjavaslat Parlament előtti zárószavazására pedig 2008. június 9-én kerül sor (9 törvény).

3. A kormány tárgyalta, kihirdetésre még nem került: • •

az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 21.) Korm. rendelet módosítása az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági döntés-előkészítők és döntéshozók építésügyi vizsgáztatásáról és szakmai továbbképzéséről szóló új Korm. rendelet

A nemzetgazdaságilag kiemelt építési beruházások megvalósítását elősegítő jogszabály-csomagok hatályba lépéséhez szükség van olyan eljárásjogi konstrukciók bevezetésére is, amelyeknek a részletszabályait az R.-ben kell meghatározni. A R. módosításának fontos indoka még


Látta: 2 Magyar Mária dr. Bozzay Erika



• •

az építési beruházások megvalósítását elősegítő, a fenti jogszabálymódosítási csomagok tartalmán túlmenő, további „gyorsítási” elemek beépítése, a jogalkalmazást elősegítő pontosítási javaslatok.

Az R. módosításának kiemelt tartalmi elemei: 1. Az összevont építésügyi hatósági engedélyezési eljárás részletszabályainak a meghatározása. Ennek első szakasza az elvi építési keretengedély, második szakasza az építési engedélyezés. Ez az eljárási típus az általánostól hatékonyabb és az egyes engedélyezési szakaszok időigényének lényeges lerövidítését eredményezheti, (a jogorvoslati lehetőségeket is figyelembe véve) minimum 30, de akár 360 nappal is. 2. Az építésügyi hatósági eljárás gyorsítása érdekében az építtető által megbízott építésügyi igazgatási szakértő közreműködése. A szakértő, ha erre az építtető megbízta, a kérelem benyújtását megelőzően az engedélyezési dokumentáció szakszerű és hiánytalan meglétét, és annak megfelelőségét ellenjegyzésével igazolja (tanúsítja), ezzel lényegesen lecsökkenhet az építési engedélyezésre igénybevett idő, mert az ügyintézési határidő is rövidebb, feltehetőleg nem lesz szükség hiánypótlási felhívásra, eljárás felfüggesztésére, más szerv megkeresésére, stb., mert a kérelem elbírálásához a jogszabályban előírtak szerint minden rendelkezésre áll. 3. Az elektronikus ügyintézés lehetőségének a megteremtése az építésügyi hatósági döntés közlésénél. Az R. módosításának egyéb gyorsító elemei: 1. a rendeltetés megváltoztatására irányuló engedélyezési eljárás megszűntetése. A módosítás eredményeképpen kizárólag az építési munkával együtt járó rendeltetésmódosításra kell engedélyt, név szerint építési engedélyt kérni. Az építési munkával együtt nem járó rendeltetésmódosításra a jövőben az építésügyi hatóságtól nem kell engedélyt kérni, hiszen ennek nincsen építési jogi relevanciája. Mindez az építmények rendeltetése megváltoztatásának az egyszerűsítését, ezáltal egyes beruházások előfeltételeinek a gyorsabb megteremtését és nem utolsó sorban az építésügyi hatóságok valamint az ügyfelek terheinek jelentős csökkentését szolgálja. 2. az elvi telekalakítási engedélyezési eljárás megszűntetése. Az elvi telekalakítási és a telekalakítási engedélyezési eljárás lefolytatása között minimális különbségek voltak, azonban az építésügyi hatóságok és az építtetők számára többletteherként jelentkezett. A párhuzamos és azonos eljárások felülvizsgálata keretében az elvi telekalakítási engedélyezési eljárás feleslegesnek bizonyult. 3. Csökken az építésügyi hatósági engedélyhez vagy bejelentéshez kötött építési munkák köre, ezáltal a tulajdonnal való rendelkezés szabadságának a keretei kiszélesednek. Készítette: dr. Babus Júlia dr. Hegedűs Annamária dr. Kovács Zsolt




4. Egyszerűsödik a bejelentés tudomásul vételéhez benyújtásra kerülő építészeti-műszaki dokumentáció tartalma. II. Előzmények A Kormány 2008. április 22-én elfogadta a nemzetgazdaságilag kiemelt építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében egyes kormányrendeletek módosításáról szóló jogszabály-csomagot. A nemzetgazdaságilag kiemelt építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat Parlament előtti zárószavazására 2008. június 9én kerül sor. III. A kormányprogramhoz való viszony A Kormány „Új Magyarország, Szabadság és Szolidaritás” című programjában az építésügy kiemelkedő szerepét hangsúlyozza, amikor a „Haza és haladás” c. fejezetben az alábbiakat deklarálja: „Építünk és beruházunk, annyit, mint soha korábban. Utakat, vasutakat, városközpontokat építünk, átépítünk iskolákat, kórházakat, szociális intézményeket, szabályozunk folyókat, építünk csatornákat. Mindeközben megváltozik a falu, a vidék képe, a beruházásokon új magyar ipar jön létre, megerősödnek a hazai kis- és közepes vállalatok…… „Kevesebb kiváltság, nagyobb teljesítmény, kisebb bürokrácia, átlátható és ellenőrzött gazdálkodás – ezek a reformok fő irányai.” A Kormány programjában iránymutatást is tesz, és célt is kitűz: (Tisztább és egészségesebb környezet c. alfejezet) „Biztonságos, egészséges, kellemes környezet nélkül nincs jólét.” (FEJLŐDŐ MAGYAR VÁLLALKOZÁSOK c. fejezet) „Az Új Magyarország fejlesztési program eredményeképpen … Kórházak, iskolák újulnak meg, komplett városrészeket rehabilitálunk, … Célunk, hogy a fejlesztések első számú nyertesei a magyar vállalkozások legyenek.” IV-VI. Várható szakmai, gazdasági és társadalmi hatások Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) elindításával rendkívül nagy a kereslet az építőiparral szemben. A fejlesztési források több mint fele az építési beruházások megvalósítását szolgálja. A részben uniós forrásból megvalósuló beruházások élénkítik az építőipari keresletet. A szabályozás hatályba lépésével gazdaságélénkítő hatás érhető el, a versenyben kedvezőbb helyzetbe kerülhetnek azok a jogkövető építőipari kivitelezési tevékenységet folytatók, akik folyamatosan eleget tudnak tenni a rájuk és tevékenységükre vonatkozó előírásoknak. Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson tovább szükséges egyszerűsíteni, gyorsítani az eljárásokat, könnyíteni az ügyfelek terhein, meg kell szűntetni a felesleges, bürokratikus eljárási elemeket és ezáltal kiszámíthatóbbá kell tenni a beruházásokat. Készítette: dr. Babus Júlia dr. Hegedűs Annamária dr. Kovács Zsolt




Az előterjesztés az engedélyek beszerzésére vonatkozó szabályrendszer egyszerűsítése által kiszámíthatóbbá, tervezhetőbbé teszi, ezáltal elősegíti és gyorsítja a beruházások megvalósítását. Az előterjesztésben foglaltak a lakosságra többletterhet nem hárítanak, több rendelkezése pedig kifejezetten segíti az állampolgári jogalkalmazást azáltal, hogy az építésügyi hatósági engedélyezési eljárások egyszerűsödnek, és csökken az építésügyi hatósági engedélyhez és bejelentéshez kötött munkák köre. VIII. Megjegyzések A tervezett szabályozás nem tartozik a műszaki tartalmú jogszabálytervezeteknek az Európai Bizottsággal és az Európai Unió tagállamaival való egyeztetéséről szóló 94/2004. (IV. 27.) Korm. rendelet, illetőleg a kereskedelem, illetve az áruk szabad áramlása akadályaival kapcsolatos egyes értesítési és bejelentési eljárások végrehajtásáról szóló 44/2004. (III. 16.) Korm. rendelet hatálya alá. IX. Társadalmi, érdekképviseleti és szakmai partnerekkel történő egyeztetés a Kormány Ügyrendjének 11/A. pontja alapján Az előterjesztés egyeztetésében a szakmai, érdekképviseleti és közigazgatási szervek közül a Magyar Építész Kamara, a Magyar Mérnöki Kamara, az ÉVOSZ, a VOSZ, az ÉÉSZT, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, az Országos Főépítészi Kollégium, az Építéshatósági Szakmai Kollégium, valamint a közigazgatási hivatalok vesznek részt folyamatosan.





A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter ……………………………………………. rendelete az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészetiműszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet módosításáról Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. § (2) bekezdés a), b) és i) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter feladat- és hatásköréről szóló 134/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. § g) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. § Az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészetiműszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet (továbbiakban: R.) 1. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki: [A rendelet hatálya nem terjed ki] „f) a közforgalmú üzemanyagtöltő és autógáztöltő állomásokra és azok rendeltetésével szorosan összefüggő rendeltetésű építményekre, beleértve a kereskedelmi építményeket is.” 2. § Az R. 3. §-ának (2) bekezdése a következő új c) ponttal egészül ki és ezzel egyidejűleg a jelenlegi c) pont megjelölése d) pontra változik: [Az ügyfél kérelmét] „c) összevont építésügyi hatósági engedélyezési eljárás (a továbbiakban: összevont eljárás) esetén a 11. melléklet,”. 3. § Az R. 9. §-a a következő új (3)-(4) bekezdésekkel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3)-(5) bekezdések megjelölése (5)-(7) bekezdésre változik: „(3) Ha az építtető a kérelméhez építésügyi igazgatási szakértői nyilatkozatot csatol, akkor az elvi építési engedélyezési eljárás során és az összevont eljárásnak az építési engedélyezési szakaszában az eljáró építésügyi hatóság dönthet a helyszíni szemle mellőzéséről. Készítette: dr. Babus Júlia dr. Hegedűs Annamária dr. Kovács Zsolt




(4) A helyszíni szemle (3) bekezdés szerinti mellőzése nem mentesíti az építésügyi hatóságot a tényállás tisztázásának kötelezettsége alól.” 4. § (1) Az R. 12. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki: „Amennyiben az ügyfél ezt az eljárás során kezdeményezi és ennek információtechnológiai feltételei fennállnak, a döntés közlése – az Étv. 53/A. § (1) bekezdésének keretei között - elektronikus úton is történhet.” (2) Az R. 12. § (3) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A döntést tájékoztatásul közölni kell a Ket. 78. § (1)-(3) bekezdésében foglaltakon túlmenően] „e) az építésügyi hatóság engedélyezési eljárása során az építési tevékenység helye szerinti települési önkormányzattal, amennyiben székhelyük nem azonos,” 5. § Az R. 13. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Az érdemi határozat meghozatala után az ügyféli jogállás kérdésében felmerülő jogvita tárgyában az elsőfokú építésügyi hatóság határozattal dönt.” 6. § (1) Az R. 16. § (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Az építésügyi hatósági engedélyek fajtái:] „a) elvi engedély (elvi építési engedély, elvi építési keretengedély),” (2) Az R. 16. § (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Az építésügyi hatósági engedélyek fajtái:] „e) használatbavételi engedély (végleges, ideiglenes), bejelentés tudomásul vétele,” (3) Az R. 16. § (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Az építésügyi hatósági engedélyek fajtái:] „f) rendeltetés megváltoztatásának bejelentése,” 7. § Az R. 16. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3)-(5) bekezdések megjelölése (4)-(6) bekezdésre változik: „(3) Az építtető az építési engedélyezésre választhatja - a 31/A. §-31/C. §-okban foglalt rendelkezések alkalmazásával - az összevont eljárást is az elvi építési engedély, és az építési engedély helyett.” 8. § Az R. 17. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: Készítette: dr. Babus Júlia dr. Hegedűs Annamária dr. Kovács Zsolt




„(1) Az építtető (ideértve a telekalakítás kezdeményezőjét is) az építésügyi hatóságnál írásban, a 2. melléklet szerinti nyomtatványon, az ott meghatározott tartalommal terjesztheti elő az építésügyi hatósági engedély iránti kérelmet.” 9. § Az R. 18. § (2) bekezdésének d)-e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Az építési (továbbépítési), bontási, fennmaradási és a rendeltetés-megváltoztatási (a továbbiakban: építési) jogosultság a következő okiratokkal igazolható:] „d) társasház esetén az a) pontban meghatározottakon túl da) társasházi közös tulajdonban tervezett építési tevékenységhez, társasházi közös tulajdon rendeltetésének megváltoztatásához, valamint a közös tulajdon beépítésével, a közös tulajdonra történő ráépítéssel járó építési tevékenységhez a társasház közgyűlésének a külön jogszabályban meghatározottak szerint meghozott határozatával, db) társasházi külön tulajdonban tervezett építési tevékenység esetén, amennyiben az építési tevékenység az alapító okiratban közös tulajdonként megjelölt építményrészt érinti, a tulajdonostársak tulajdoni hányad szerinti 4/5-ének hozzájáruló nyilatkozatával, dc) társasházi külön tulajdonban lévő önálló rendeltetési egység bejelentéshez kötött rendeltetésének megváltoztatásához a külön tulajdonnal rendelkezni jogosultak hozzájáruló nyilatkozatával, dd) társasházi külön tulajdonban tervezett, közös tulajdont nem érintő építési tevékenységhez a külön tulajdonnal rendelkezni jogosultak hozzájáruló nyilatkozatával, de) amennyiben az építtető nem társasházi tulajdonos, az építési jogosultság igazolására a (2) bekezdés b) pontja az irányadó, e) lakás-, üdülő-, garázsszövetkezet (a továbbiakban: szövetkezeti) tulajdon esetében az a) pontban meghatározottakon túlmenően, a szövetkezet hozzájáruló nyilatkozatával ea) a szövetkezeti tag tulajdonában álló lakást, üdülőt, vagy garázst érintő építési tevékenység esetén, ha az az épületszerkezetet is érinti, eb) a szövetkezet tulajdonában álló, az épülethez tartozó földrészletet, az épületszerkezeteket, az épület közös használatra szolgáló területeit és helyiségeit, a központi berendezéseket, lakást (ideértve a házfelügyelői, gondnoki lakást is), továbbá a szövetkezet célját szolgáló más építményeket (iroda, műhely, raktár stb.) és vagyontárgyakat érintő építési tevékenység esetén, ec) bejelentéshez kötött rendeltetés-módosítás esetén.” 10. § Az R. 19. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Az építésügyi hatóság a tervező jogosultságát a névjegyzéket vezető szerv által működtetett elektronikus névjegyzékből, illetve a Ket. 26. §-ban foglaltak szerint ellenőrzi.” Készítette: dr. Babus Júlia dr. Hegedűs Annamária dr. Kovács Zsolt




11. § Az R. a következő 20/A § - 20/B. §-sal egészül ki: „20/A. § Ha az építtető az építésügyi hatósági engedélyezéshez szükséges mellékletekhez és dokumentációhoz mellékeli az építésügyi igazgatási szakértőnek az Étv. 53/C. §-ának (7) bekezdése szerinti tartalmú nyilatkozatát (a továbbiakban: építésügyi igazgatási szakértői nyilatkozat), akkor az építésügyi hatóság megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett, ha az építtető kérelme: a) a Ket. 37. § (1) bekezdésben foglaltak szerint hiányos, a kérelem beérkezésétől számított legkésőbb 5 munkanapon belül, ha b) az ügyfél az a) pont szerinti hiányokat pótolta, de kérelme a mellékletek építészeti-műszaki tartalmából fakadóan hiányos, úgy az a) pont szerinti hiánypótlást követő 5 munkanapon belül hiánypótlásra hívja fel az építtetőt. 20/B. § Ha az építésügyi igazgatási szakértői nyilatkozat tartalma nem felel meg az Étv. 53/C. §-ának (7) bekezdésében foglalt előírásoknak, vagy a tényállás tisztázása során bebizonyosodik, hogy tartalma valótlan, továbbá ha az építésügyi igazgatási szakértő nem rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott szakmagyakorlási jogosultsággal, az építésügyi hatóság külön jogszabályi előírás szerint etikai-fegyelmi eljárást kezdeményez az építésügyi igazgatási szakértői névjegyzéket vezető szervnél.” 12. § Az R. 22. § (3) bekezdésének felvezető szövege és a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az építési és a bontási engedély, továbbá az építési és a bontási tevékenység bejelentésének tudomásul vétele érvényét veszti, a) ha a jogerőssé és végrehajthatóvá válásának napjától számított két éven belül az építési tevékenységet nem kezdték el, illetve az engedély érvényét az (5) bekezdés b) pontja szerint nem hosszabbították meg,” 13. § Az R. 25. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Elvi engedély megadása vagy megtagadása esetében - a 10. § (2) bekezdésében és a 21. § (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően és az eljárás jellegétől, a döntés tartalmától függően - a határozat rendelkező részének tartalmaznia kell értelemszerűen minden olyan eseti hatósági előírást, amelyet az építési tevékenységgel kapcsolatban az általános érvényű hatósági előírásokon és határozatokon felül vagy azoktól eltérően alkalmazni kell.” 14. § (1) Az R. 26. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az 1. melléklet VI. fejezetében felsorolt telekalakítási tevékenységekre telekalakítási engedélyt kell kérni.Telekalakításra engedélyt kérhet: a) a telekalakítással érintett bármelyik telek bármelyik tulajdonosa, Készítette: dr. Babus Júlia dr. Hegedűs Annamária dr. Kovács Zsolt




b) közös tulajdonban álló telek esetén bármelyik tulajdonostárs, c) aki a telekalakítással érintett földrészlet tekintetében tulajdoni igényt érvényesít, d) az elbirtoklás megállapítása iránt polgári peres eljárást kezdeményező, vagy e) telekcsoport újraosztása esetén vagy ha a telekalakítás során legalább nyolc új építési telek keletkezik, a tulajdonostársaknak a telek területnagyság szerinti többsége.” (2) Az R. 26. § (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Telekalakítási engedélykérelemhez - annak tartalmától függően - mellékelni kell:] „a) a 24. § (5) bekezdés f) pontjában foglaltakat, a telekalakítással érintett telkek fennálló állapotát tartalmazó ingatlan-nyilvántartási térkép 90 napnál nem régebbi hiteles másolatát legalább egy példányban, ha az ingatlan-nyilvántartási térkép másolata magassági adatot nem tartalmaz, 10 %-nál nagyobb átlagos lejtés esetén szintvonalas térképet, valamint az 5/A. melléklet szerinti telekalakítási tervet legalább 5 példányban,” 15. § (1) Az R. 29. § (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Az építési engedély iránti kérelem elbírálása és a bejelentés tudomásul vétele során az építésügyi hatóság köteles meggyőződni arról, hogy] „e) termőföld esetén az építéssel érintett telekrész vagy telek más célú hasznosításának engedélyezése megtörtént-e,” (2) Az R. 29. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az építésügyi hatóság az építési engedélyezés (bejelentés tudomásul vétele) során a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően - a külön jogszabályban előírtak szerint - vizsgálja, hogy a tervező a település beépítésének jellegét, sajátos építészeti arculatát a tervezett építmény, épületegyüttes (építményrész) elhelyezése és kialakítása, tervezése során figyelembe vette-e, az építményt a környezetébe, és ha azt a tájvédelmi szakhatósági hatáskörbe tartozó engedélyezési eljárásokról szóló 166/1999. (XI. 19.) Korm. rendelet alapján a tájvédelmi szakhatóság nem vizsgálja, akkor - a tájba illeszkedően helyezte-e el.” 16. § Az R. a következő 31/A-31/C. §-sal egészül ki: „31/A. § (1) Az összevont eljárás lefolytatására irányuló kérelmet a építtető írásban a 3. § (2) bekezdésben meghatározott formában és tartalommal terjeszti elő. E kérelem egyaránt vonatkozik az összevont eljárás mindkét szakaszára. (2) Az összevont eljárás építési engedélyezési szakaszának megindításához szükséges mellékleteket az elvi keretengedélyezést követően, az abban meghatározottak szerint és annak érvényességi idején belül kell benyújtani. (3) Az összevont eljárásra irányuló kérelem melléklete Készítette: dr. Babus Júlia dr. Hegedűs Annamária dr. Kovács Zsolt




a) az elvi építési keretengedélyezési szakasz (a továbbiakban: elvi keretengedélyezés) megindításakor a 24. §-ának (5) bekezdésében meghatározottak, b) az építési engedélyezési szakasz megindításakor a 28. § (5) bekezdésében meghatározottak. (4) Az összevont eljárás során az építésügyi hatóság az Étv. 35. § (5) bekezdése alapján egyeztető tárgyalást és helyszíni szemlét tart. Az építésügyi hatóság egyeztető tárgyalásról és helyszíni szemléről a kérelmező, az építésügyi hatóság, a szakhatóságok és a közműszolgáltatók megállapításait és a beruházás megvalósíthatóságával kapcsolatos nyilatkozatait is magában foglaló jegyzőkönyvet készít. A szakhatóság, és az érintett közműszolgáltató az egyeztető tárgyalás és helyszíni szemle során a nyilatkozattételre további öt munkanapot kérhet. Az ügyintézési határidőbe nem számít be a nyilatkozat teljesítéséig terjedő idő. (5) Az elvi keretengedélyezés során az építésügyi hatóság elvi keretengedélyt ad ki. (6) Az elvi keretengedélyben az építésügyi hatóság a (4) bekezdés szerinti egyeztető tárgyalás és helyszíni szemle során feltárt tények és nyilatkozatok alapján megállapítja az építési engedély megadásának általános feltételeit és kereteit. (7) Az építésügyi hatóság az elvi keretengedély megadásáról vagy megtagadásáról a kérelem előterjesztésétől számított 15 napon belül dönt. (8) A jogerős és végrehajtható elvi keretengedély egy évig érvényes. Érvényessége az érvényességi idején belül kérelemre egy ízben legfeljebb egy évvel meghosszabbítható, ha az elvi keretengedély lényeges tartalmát érintő jogszabályok, illetve a kötelező hatósági előírások időközben nem változtak meg. Az elvi keretengedély építési tevékenység végzésére nem jogosít. 31/B. § Az összevont eljárás építési engedélyezési szakasza az építési engedély elvi keretengedélynek megfelelően pontosított tartalmú mellékletek - elvi keretengedély érvényességi idején belül történő - benyújtásával kezdődik. Az építési engedélyezési szakaszban az elvi keretengedélyben foglaltak az építésügyi hatóságot, a szakhatóságot és a közműszolgáltatót – azokban a kérdésekben, amelyekről kifejezetten rendelkezett, illetve amelyekről az elvi keretengedélyezési szakaszban nyilatkozott –, akkor is kötik, ha az elvi keretengedély megadását követően az elvi keretengedély lényeges tartalmát érintő jogszabályok, illetve a kötelező hatósági előírások megváltoztak. Az építésügyi hatóság a szakhatóság és a közműszolgáltató az elvi keretengedélytől csak akkor térhet el, ha az elvi keretengedélyben foglalt valamely rendelkezés, nyilatkozat kialakítása során az elvi keretengedélyezési szakasz során figyelembe vett ténymegállapítás tekintetében az építési engedélyezési szakaszban megállapítást nyer, hogy megtévesztésen alapult. 31/C. § Az összevont eljárásban hozott elsőfokú határozat elleni fellebbezést soron kívül, de legfeljebb harminc napon belül el kell bírálni.” 17. § Az R. 33. § (4) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A bontási engedély megadása vagy megtagadása esetében - a 10. § (2) bekezdésében és a 21. § (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően és az eljárás Készítette: dr. Babus Júlia dr. Hegedűs Annamária dr. Kovács Zsolt




jellegétől, a döntés tartalmától függően - a határozat rendelkező részének tartalmaznia kell értelemszerűen:] „d) figyelmeztetést arra, hogy az építtető a bontási tevékenység befejezését követően, - a külön jogszabályban meghatározott minőségű és mennyiségű hulladék keletkezése esetén - köteles elkészíteni a bontási tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt bontási hulladék nyilvántartó lapot, melyet a környezetvédelmi hatósághoz kell benyújtania.” 18. § (1) Az R. 34. §-át megelőző alcím és a 34. § helyébe a következő rendelkezés lép: „Műemlékileg védett bejelentési eljárás

építmény

rendeltetés

megváltoztatására

irányuló

34. § (1) Műemlékileg védett építménynek, önálló rendeltetési egységnek a használatbavételi, illetve fennmaradási engedélytől, ennek hiányában az eredeti, illetve meglévő rendeltetéstől eltérő használatához a kulturális örökségvédelmi hatóság engedélye szükséges. (2) A rendeltetésmódosítási bejelentéshez - a tartalomtól függően - mellékelni kell a 24. § (5) bekezdés a) és f) pontjában, valamint a 28. § (5) bekezdés b)-d) és ea) pontjában meghatározottakat. (3) A rendeltetés megváltoztatására irányuló bejelentési eljárásban a döntést a bejelentéstől számított 15 napon belül kell meghozni. (4) A rendeltetés megváltoztatására irányuló bejelentés elbírálása során a kulturális örökségvédelmi hatóság köteles meggyőződni arról, hogy a) az eljáráshoz szükséges - a 24. § (5) bekezdés a) és f) pontja, valamint a 28. § (5) bekezdés b) pontja szerinti - mellékletek rendelkezésre állnak-e, b) a rendeltetés tervezett megváltoztatása folytán az építmény megfelel-e az adott rendeltetés megváltoztatását érintő településrendezési, építésügyi, környezetvédelmi, műemlékvédelmi és más jogszabályi előírásoknak, c) a tervezett rendeltetéshez az építmény új hasznosításának - rendeltetésszerű és biztonságos használatának - feltételei adottak-e, d) lakóépületben lévő, nem lakás céljára szolgáló helyiség rendeltetésének megváltoztatása esetén – külön jogszabályban foglaltak szerint – a társasház közgyűlése a hatóság felhívására nem hozott-e tiltó határozatot.” 19. § Az R. 36. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) Végleges fennmaradási engedély megadása esetén a használatbavétel – a kiszabott építésügyi bírság befizetéséig – csak ideiglenesen engedélyezhető.” 20. § Az R. 41.§ (2) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Fennmaradási engedély megadása vagy megtagadása esetében - a 10. § (2) bekezdésében és a 21. § (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően és az eljárás Készítette: dr. Babus Júlia dr. Hegedűs Annamária dr. Kovács Zsolt




jellegétől, a döntés tartalmától függően - a határozat rendelkező részének tartalmaznia kell értelemszerűen:] „i) figyelmeztetést arra, hogy az építtető az építési, illetve bontási tevékenység befejezését követően, a fennmaradási engedély kézhezvételét követő 30 napon belül (de legkésőbb a kikötések teljesítésekor) - a külön jogszabályban meghatározott minőségű és mennyiségű hulladék keletkezése esetén - köteles elkészíteni az építési tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt építési hulladék nyilvántartó lapot, illetve a bontási tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt bontási hulladék nyilvántartó lapot, melyet a környezetvédelmi hatósághoz kell benyújtania,” 21. § Az R. 46. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A kötelezettség teljesítéséhez szükséges építési tevékenységek és az ezzel kapcsolatos cselekmények elvégzése ütemekre és szakaszokra bontva is előírható. Ha az elérni kívánt cél érdekében elvégzendő tevékenységek meghatározásához szükséges, elrendelhető az érintett ingatlan, illetőleg építmény előzetes felülvizsgálata, szakértői vélemény beszerzése és - szükség esetén - építészetiműszaki terv elkészíttetése.” 22. § (1) Az R. 1. melléklet I. fejezetének 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A következő építési tevékenységek - a II. és III. fejezetben foglaltak kivételével építési engedély alapján végezhetőek:] „14. a II. fejezet 2., 4., és 9. pontjában, és a III. fejezet 34. pontjában meghatározott értéket, mértéket meghaladó jellemzőjű építmény építése, bővítése, építési tevékenység végzése.” (2) Az R. 1. melléklet I. fejezete a következő 15. ponttal egészül ki: [A következő építési tevékenységek - a II. és III. fejezetben foglaltak kivételével építési engedély alapján végezhetőek:] „15. Az 1-14. pontok szerinti építési tevékenységek végzése esetén a jogerős és végrehajtható építési engedélytől és a hozzátartozó jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott tervektől való eltérés.” (3) Az R. 1. melléklet II. fejezetének 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A következő építési tevékenységek - az I. és III. fejezetben foglaltak kivételével bejelentés alapján végezhetőek:] „2. építőipari műszaki engedéllyel vagy megfelelőségi tanúsítvánnyal nem rendelkező építményszerkezetű, ideiglenes jellegű (legfeljebb 180 napig fennálló) Készítette: dr. Babus Júlia dr. Hegedűs Annamária dr. Kovács Zsolt




a) rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény, b) a zárt, állandó jellegű kiállítási célú területen belül kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény építése vagy legfeljebb ugyanekkora méretben történő bővítése, c) levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek) építése,” (4) Az R. 1. melléklet II. fejezetének 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A következő építési tevékenységek - az I. és III. fejezetben foglaltak kivételével bejelentés alapján végezhetőek:] „10. közforgalom elől elzárt, telken belüli, tehergépjármű-forgalommal is terhelt út és 2 m fesztávnál nagyobb áteresz, bejáró-, átjáróhíd építése,” (5) Az R. 1. melléklet II. fejezetének 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A következő építési tevékenységek - az I. és III. fejezetben foglaltak kivételével bejelentés alapján végezhetőek:] „11. az épület homlokzatára szerelt vagy összeépített fix vagy kinyitott állapotú, a homlokzati síktól 3,0 m-nél nagyobb kiállású és 20 m2-nél nagyobb vízszintes vetületű előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, felszerelése,” (6) Az R. 1. melléklet II. fejezetének 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A következő építési tevékenységek - az I. és III. fejezetben foglaltak kivételével bejelentés alapján végezhetőek:] „15. 60 m3-nél nagyobb térfogatú magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence építése,” (7) Az R. 1. melléklet II. fejezete a következő 25-28. ponttal egészül ki: [A következő építési tevékenységek - az I. és III. fejezetben foglaltak kivételével bejelentés alapján végezhetőek:] „25. vízilétesítménynek nem minősülő víziállások (stégek), 26. a III. fejezet 2. pontjában meghatározott állandó (180 napot meghaladóan fennálló) jellegű építmények építése, 27. közterületen park, játszótér, sportpálya építőipari műszaki engedéllyel vagy megfelelőségi tanúsítvánnyal nem rendelkező műtárgyainak építése,





28. Az 1-27. pontok szerinti építési tevékenységek végzése esetén a bejelentés tudomásul vételéről hozott jogerős és végrehajtható döntéstől és a hozzátartozó jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott tervektől való eltérés.” (9) Az R. 1. melléklet III. fejezetének 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A következő építési tevékenységek építési engedély és bejelentés nélkül végezhetőek:] „2. építőipari műszaki engedéllyel vagy megfelelőségi tanúsítvánnyal rendelkező építményszerkezetű, ideiglenes jellegű (legfeljebb 180 napig fennálló) a) rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény, b) a zárt, állandó jellegű kiállítási célú területen belül kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény építése vagy legfeljebb ugyanekkora méretben történő bővítése, c) levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek) építése,” (10) Az R. 1. melléklet III. fejezetének 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A következő építési tevékenységek építési engedély és bejelentés nélkül végezhetőek:] „4. az 50 m2 vagy annál kisebb bruttó alapterületű és 2,5 m vagy annál kisebb építménymagasságú, huzamos emberi tartózkodásra nem alkalmas vagy nem emberi tartózkodására szolgáló építmények építése,” (11) Az R. 1. melléklet III. fejezetének 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A következő építési tevékenységek építési engedély és bejelentés nélkül végezhetőek:] „11. közforgalom elől elzárt, telken belüli, tehergépjármű-forgalommal is terhelt út és 2 m fesztávú vagy annál kisebb áteresz, bejáró-, átjáróhíd építése,” (12) Az R. 1. melléklet III. fejezetének 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A következő építési tevékenységek építési engedély és bejelentés nélkül végezhetőek:] „16. 60 m3 vagy annál kisebb térfogatú magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence építése,” (13) Az R. 1. melléklet III. fejezetének 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:





[A következő építési tevékenységek építési engedély és bejelentés nélkül végezhetőek:] „19 Háztartási szilárd hulladékgyűjtő, -tartály, -tároló építése.” (14) Az R. 1. melléklet III. fejezete 22. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A következő építési tevékenységek építési engedély és bejelentés nélkül végezhetőek:] „22. kerti lugas, pihenés célját szolgáló kerti építmény (pl: lábon álló kerti tető, pavilon) építése, (15) Az R. 1. melléklet III. fejezete a következő 32-37. ponttokkal egészül ki: [A következő építési tevékenységek építési engedély és bejelentés nélkül végezhetőek:] „32. már meglévő építmény utólagos hőszigetelése és a homlokzati nyílászáró áthidaló méretét nem változtató cseréje, homlokzatfelület színezése, felületképzés megváltoztatása, 33. nem közterületen park, játszótér, sportpálya műtárgyainak építése, park, játszótér, sportpálya kialakításához szükséges építési tevékenység végzése, 34. közterületen park, játszótér, sportpálya építőipari műszaki engedéllyel vagy megfelelőségi tanúsítvánnyal rendelkező műtárgyainak építése, park, játszótér, sportpálya kialakításához szükséges építési tevékenység végzése, 35. 50 m2 vagy annál kisebb bruttó alapterületű, árusítás célját szolgáló kereskedelmi építmény építése, 36. kerítés építése, 37. föld feletti vagy az alatti tartály elhelyezése.” 23. § Az R. 2. melléklete a következő 9. ponttal, és a 3. melléklete a következő 8. ponttal egészül ki: „Építésügyi igazgatási szakértői nyilatkozat Alulírott ……….. (építésügyi igazgatási szakértő neve, címe) nyilatkozom, hogy az építésügyi hatósági engedélykérelem és annak mellékletei megfelelnek az Étv.-ben és a külön jogszabályban előírtaknak, az Étv.-ben előírt építésügyi követelmények teljesültek, és a szakhatóságok állásfoglalása, valamint az építésügyi hatósági engedélyezéshez szükséges adatok és dokumentációk rendelkezésre állnak. Készítette: dr. Babus Júlia dr. Hegedűs Annamária dr. Kovács Zsolt




Kelt ................................, ......... év .................... hó ..... nap

................................................... ... aláírás (építésügyi igazgatási szakértő) ................................................... ... építésügyi igazgatási szakértő jogosultsági száma” 24. § (1) Az R. 5. melléklet I. fejezetének 8. pontja a következő szövegrésszel egészül ki: [Általános előírások] „Ha a zajjal járó tevékenységekre irányuló hatósági engedélyezési eljárásokban a környezetvédelmi hatóság szakhatóságként jár el, akkor az építészeti-műszaki dokumentációnak a zaj- és rezgésvédelmi szabályozás, a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 2. mellékletében meghatározott tartalmú zaj elleni védelemről szóló munkarészt kell tartalmaznia.” (2) Az R. 5. melléklet I. fejezet 8.pontjának f) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Általános előírások] „f) jogszabályban meghatározott esetekben a terv készítésekor már ismert, az építménybe betervezett építési célú termékekre, berendezésekre, szerkezetekre vonatkozó jóváhagyott műszaki specifikációra (magyar nemzeti szabvány, honosított harmonizált szabvány, európai műszaki engedély vagy építőipari műszaki engedély) történő hivatkozást.” (3) Az R. 5. melléklet I. fejezetének 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Általános előírások] „9. Az egyes építmények, építési tevékenységek engedélyezéséhez eljárási fajtánként szükséges építészeti-műszaki tervdokumentáció meghatározásánál a) a 300 m2 összes szintterületű, b) három beépített építményszintű (alápincézett, földszint+tetőtér-beépítés) Készítette: dr. Babus Júlia dr. Hegedűs Annamária dr. Kovács Zsolt




c) 1000 m3 bruttó térfogatú, d) 7,5 m-es építménymagasságú, és e) 5,4 m-es szerkezeti nyílásméretű (falköz, oszlopköz, előregyártott födém), előregyártott födémszerkezetű építményt, építményrészt alapesetnek tekintjük.” (4) Az R. 5. melléklet III. fejezetének 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Építési engedélyezési (bejelentési) dokumentáció] „1. Tartószerkezeti műszaki leírás új építmény esetén az 5. melléklet I. fejezet 9. pontjában meghatározott alapesetet meghaladó építmény építésekor szükséges. Meglévő építményt érintő építési tevékenység esetén az építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalmaz: a) tartószerkezeti műszaki leírást, ha a meglévő épület és a bővített épületrész összességében meghaladja az 5. melléklet I. fejezet 9. pontjában meghatározott alapesetet, b) szakértői véleményt minden méretű építménytípusnál ba) az idővel változó (romló) jellemzőjű anyagból készült, 80 évnél idősebb tartószerkezetekről (pl. fa, salakbeton, bauxitbeton stb.), bb) az épület összes építési tevékenységgel, illetve tehernövekedéssel érintett függőleges és vízszintes teherhordó szerkezetére, valamint a meglévő teherhordó szerkezetek megfelelőségére, illetve megerősítésére vonatkozó, az elemek beazonosítását is biztosító, tartószerkezeti megoldásokról.” (5) Az R. 5. melléklet III. fejezetének 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Építési engedélyezési (bejelentési) dokumentáció] „13. Bejelentési eljáráshoz szükséges építészeti-műszaki dokumentációnak az alábbiakat kell tartalmaznia: a) huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó új építmény építésekor aa) a 9. pont a)-c) és j) alpontjában foglaltakat értelemszerűen, ab) egy jellemző metszetet, ac) alaprajzot csak szakhatósági megkeresés szükségessége esetén, ha a szakhatósági előírások ezt előírják, b) huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó meglévő építmény átalakítása, bővítése, felújítása, korszerűsítése, helyreállításakor ba) a 10. pont a) és k) alpontjában foglaltakat értelemszerűen, bb) egy metszetrajzot az átalakítással, bővítéssel érintett építményrészről, bc) alaprajzot csak szakhatósági megkeresés szükségessége esetén, ha a szakhatósági előírások ezt előírják, valamint ha az építményben a huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó önálló rendeltetési egységek száma változik, bd) tervező által készített helyszínrajzi elrendezést a telek beépítettségi mértékének változása esetén, Készítette: dr. Babus Júlia dr. Hegedűs Annamária dr. Kovács Zsolt




c) huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiséget nem tartalmazó műtárgy építése, átalakítása, bővítése, felújítása, korszerűsítése, helyreállításakor ca) a 12. pont a), d) és e) alpontjában foglaltakat értelemszerűen, cb) tervező által készített helyszínrajzi elrendezést a telek beépítettségi mértékének változása esetén, d) 4,0 m-es építménymagasságú, vagy annál kisebb fóliasátor építésekor da) a 12. pont a) és e) alpontjában foglaltakat értelemszerűen, db) tervező által készített helyszínrajzi elrendezést a telek beépítettségi mértékének változása esetén, e) 4,0 m-es építménymagasságot meghaladó fóliasátor építésekor ea) a 12. pont a) és e) alpontjában foglaltakat értelemszerűen, eb) tervező által készített helyszínrajzi elrendezést a telek beépítettségi mértékének változása esetén, ec) egy metszetrajzot, ed) alaprajzot csak szakhatósági megkeresés szükségessége esetén, ha a szakhatósági előírások ezt előírják. f) az a)-b) pont esetében a 7. mellékletben szereplő kitöltött statisztikai adatlapot.” 25. § Az R. az e rendelet 1. melléklete szerinti 5/A. melléklettel egészül ki. 26. § Az R. az e rendelet 2. melléklete szerinti 11. melléklettel egészül ki. 27. § (1) E rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni. (2) E rendelet 2-17. §-a, 19-21. §-a, 23-26. §-a, 27. § (4) bekezdésének a)-j) és l)-o) pontjai és a 27. § (5) bekezdésének a)-m) és o) pontjai 2008. szeptember 1-jén lépnek hatályba. (3) Az R. 5. melléklet I. fejezetének 11. pontja szerinti kamarai szabályzatok hatálybalépéséig az építészeti-műszaki dokumentációt az alaprajz(ok), metszet(ek), homlokzat(ok) tekintetében a megértéséhez, az engedélyezéshez, és a kivitelezési dokumentáció elkészítéséhez szükséges mértékben, de legalább M 1:100 léptékben, a helyszínrajz(ok) tekintetében legalább M 1:1000 léptékben kell elkészíteni. (4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az R. a) 5. §-ának (2) bekezdése, b) 19. §-ának ba) (1) bekezdésében „és szükség esetén a rendeltetés-megváltoztatási és az elvi telekalakítási” szövegrész, bb) (6) bekezdése, c) R. 22. § ca) (2) bekezdésének b) pontjában a „építési, bontási” szövegrész, cb) (2) bekezdésének d) pontja, d) 24. § Készítette: dr. Babus Júlia dr. Hegedűs Annamária dr. Kovács Zsolt




da) (1) bekezdésében az „(elvi telekalakítási, elvi építési, elvi rendeltetésmegváltoztatási)” szövegrész, db) (2) bekezdésének a) pontja, és (5) bekezdésének d) és e) pontja, e) 25. §-ának (4) bekezdése, f) 27. § fa) (2) bekezdésének b) pontja, fb) (2) bekezdésének d) pontjában a „ha elvi telekalakítási engedélyt nem kértek,” szövegrész, fc) (3) bekezdésének a)-b) pontjai, g) 35. §-a, h) 37. § ha) (1) bekezdésének f) pontja, hb) (2) bekezdése, i) 1. melléklet ia) I. fejezetének 9. pontja, ib) II. fejezetének 1. pontjában az „urnafülke” szövegrész, ic) II. fejezetének 4. pontjában a „(pl. állattartási építmény, vadetető, árnyékszék, állványzatok)” szövegrész, id) II. fejezetének 3., 5., 7., 12., 16., 18., 22., 23. pontjai, je) III. fejezetének 6. pontja, if) III. fejezetének 8. pontjában „ha annak talpazatával együttmért magassága 3,0 mes vagy annál kisebb,” ig) III. fejezetének 30. pontja, ih) VII. fejezete j) 2. mellékletének 4. pontjában az „elvi telekalakítási engedély”, és az „elvi rendeltetés-módosítási engedély” szövegrészek, k) 2. mellékletének 7. pontjában a „tervezői jogosultság igazolása” szövegrész, l) 3. mellékletének 7. pontjában a „tervezői jogosultság igazolása” szövegrész, m) 5. mellékletének VIII. fejezete. (5) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R. a) 5. §-ának (6) bekezdésében „dokumentáció egy példányát” szövegrész helyébe „dokumentáció egy példányának valamennyi tervlapját” szövegrész , b) 10. §-ának (7) bekezdésében „építészeti, műszaki tervdokumentáció egy példányán” szövegrész helyébe „építészeti, műszaki tervdokumentáció egy példányának valamennyi tervlapján”szövegrész, c) 12. § ca) (2) bekezdésében „az elvi telekalakítással, telekalakítással” szövegrész helyébe „a telekalakítással” szövegrész, cb) (3) bekezdésében a „döntést” szövegrész helyébe a „döntést – ha ennek információtechnológiai feltételei fennállnak, elektronikus úton – ” szövegrész, cc) (3) bekezdésének c) pontjában a „Hírközlési Területi Hivatal Budapesti Irodájával” szövegrész helyébe a „Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatalával” szövegrész, cd) (4) bekezdésében „döntés közlésénél a 3. § (3) bekezdésében” szövegrész helyébe „döntés közlésénél a 3. § (4) bekezdésében” szövegrész,





d) 18.§ (2) bekezdésének b) pontjában a „valamennyi ingatlannal rendelkezni jogosult” szövegrész helyébe a „valamennyi, az ingatlannal rendelkezni jogosult” szövegrész, e) 23. §-ának (2) bekezdésében „(telekalakítási terv vagy az ingatlan-nyilvántartási térképmásolat) valamennyi példányát” szövegrész helyébe „(telekalakítási terv vagy változási vázrajz) valamennyi példányának valamennyi tervlapját” szövegrész, f) 25 § (3) bekezdésében az „elvi telekalakítási” szövegrész helyébe a „telekalakítási” szövegrész, g) 28. § (6) bekezdésének a) pontjában a „2 példányban” szövegrész helyébe a „3 példányban” szövegrész, h) 29. § (2) bekezdésének a) pontjában „a 28. § (2) és (3) bekezdésében” szövegrész helyébe „a 28. § (5) és (6) bekezdésében” szövegrész, i) a 30. § (3) bekezdésének f) pontjában a „használatbavételi engedélykérelem benyújtásával egyidőben” szövegrész helyébe a „használatbavételi engedély kézhezvételét követő 30 napon belül (de legkésőbb a kikötések teljesítéskor)” szöveg, j) 32. § (3) bekezdésének a) pontjában az „5. melléklet III. fejezet 15. pontjában” szövegrész helyébe az „5. melléklet IV. fejezet 3. pontjában” szövegrész, k) 37. § (1) bekezdésének b) pontjában „a felelős műszaki vezető nyilatkozatát,” szövegrész helyébe „felelős műszaki vezető nyilatkozatát, vagy ha az építési tevékenység végzése során nem volt felelős műszaki vezető, akkor az építésügyi hatóság által – az építtető költségére – kirendelt építésügyi műszaki szakértő nyilatkozatát,” szövegrész, l) 38 § (5) bekezdésének la) a) pontjában „a földhivatalhoz” szövegrész helyébe „az ingatlanügyi hatósághoz” szövegrész, lb) e) pontjában az „engedélykérelem benyújtásával egy időben” szövegrész helyébe „engedély kézhezvételét követő 30 napon belül” szövegrész, m) 40. §-ának ma) (2) bekezdésében „a hatóság az építésügyi bírság befizetéséig meghatározott időre szóló fennmaradási engedélyben egyben ideiglenesen az építmény használatbavételére vonatkozó engedélyt is ad.” szövegrész helyébe „a hatóság a fennmaradási engedélyben egyben – az építésügyi bírság befizetéséig – az építményre ideiglenes használatbavételi engedélyt is ad.” szövegrész, mb) (3) bekezdésében „a fennmaradásra és használatbavételre vonatkozó engedélyt a hatóság” szövegrész helyébe „a használatbavételre vonatkozó engedélyt a hatóság” szövegrész, n) 48. § (1) bekezdésében „a 3. mellékletben” szövegrész helyébe „az 5. mellékletben” szövegrész, o) 1. melléklet oa) I. fejezetének 10. pontjában „az épített” szövegrész helyébe „az építmény tartószerkezetének kialakításával, megbontásával, átalakításával, megerősítésével megvalósuló épített” szövegrész, ob) I. fejezetének 13. pontjában az „utcai” szövegrész helyébe a „lévő telek közterület felőli telekhatárán” szövegrész, oc) II. fejezet 21. pontjában a „a 15. pontban” szövegrész helyébe a „14. pontban” szövegrész, Készítette: dr. Babus Júlia dr. Hegedűs Annamária dr. Kovács Zsolt




od) III. fejezetének 1. pontjában a „sírjel építése” szövegrész helyébe a „sírjel és urnafülke építése” szövegrész, p) 5. melléklet pa) III. fejezetének 9. l) pontjában, és 10. m) pontjában a „4. mellékletben” szövegrész helyébe a „7. mellékletben” szövegrész, pb) III. fejezetének 10. a) pontjában, 12. a) pontjában, és a IV. fejezet 2. a) pontjában az „ingatlan-nyilvántartási térkép” szövegrész helyébe a „90 napnál nem régebbi ingatlan-nyilvántartási térkép” szövegrész, pc) V. fejezetében a „4. mellékletben” szövegrész helyébe a „8. mellékletben” szövegrész lép. (6) E rendelet 2008. szeptember 2-án hatályát veszti.

Bajnai Gordon





1. melléklet a ……../2008. ……..NFGM rendelethez „5/A. melléklet a ……../2007. évi ÖTM rendelethez A telekalakítási tervdokumentáció A telekalakítási terv egymással összevethető rajzi munkarészből és táblázatos jegyzékből álló dokumentáció, mely helyrajzi számok és a területszámítás szempontjából az ingatlanügyi hatósággal egyeztetett, kitűzésre, záradékolásra, továbbá az ingatlan-nyilvántartáson történő átvezetéshez alkalmas tartalommal bír, feltüntetve rajta a meglévő és – megkülönböztető módon – a végrehajtható építési engedély szerinti építményeket is. A telekalakítási terv a) telekcsoport újraosztásával, b) telekmegosztással, c) telekegyesítéssel, d) telekhatár-rendezéssel összefüggő dokumentáció. A telekalakítási terv a) az ingatlan-nyilvántartási térképnek megfelelő méretarányú, b) az érvényben lévő ingatlan-nyilvántartási térkép előállításánál alkalmazott szabályzatban előírt mérési, térképezési és területszámítási pontosságú és tartalmú, c) az ingatlan-nyilvántartási térkép (adatbázis) és szükség esetén az országos alapponthálózatok hiteles adatait tartalmazza, d) az állami földmérési alaptérkép jelölésein kívül a változási vázrajzra előírt jelöléseket tartalmazza, az ezektől eltérőeket külön fel kell tüntetni, e) a település nevét, az érintett helyrajzi számot(kat), a változás jellegét, méretarányát, az érintett térképszelvény(ek) számát és annak méretarányát, továbbá a készítő név és címbélyegzőjét címfelirata tartalmazza, f) tartalmazza „a feltüntetett méretek a helyszíni állapotra vonatkoznak” szövegű záradékot. Rajzi tartalom A vázrajzon a változásokat az ingatlan-nyilvántartási térkép változás előtti állapotával azonos tartalmú munkarészen (adatállományon) kell ábrázolni. Hosszan elnyúló, illetve több szelvényt érintő földrészletnél – ha a változás csak a földrészlet egy részét érinti – grafikus térképek esetén a változási vázrajznak a földrészletből legfeljebb az érintett szelvényre eső részét kell tartalmaznia. A változott földrészletek helyrajzi számozását az ingatlan-nyilvántartási térkép készítésekor érvényes helyrajzi számozási szabályok szerint kell elkészíteni. A földrészletek változás utáni területét úgy kell meghatározni, hogy a változással érintett földrészletek változás előtti területének összege a változás utáni területek Készítette: dr. Babus Júlia dr. Hegedűs Annamária dr. Kovács Zsolt




összegével, a földrészleten belüli alrészletek területének összege pedig a földrészlet területével legyen egyenlő. A változás utáni új földrészleteket és épületeket 0,5 mm vastag, folytonos fekete vonallal, az alrészlet határokat 0,3 mm-es pontozott vonallal, valamint a megszűnt határvonalakat és egyéb térképi elemeket a megszüntetés jelével kell feltüntetni, a megváltozott régi helyrajzi számokat, alrészlet jelöléseket, utcaneveket, házszámokat fekete színnel kell áthúzni és az újakat is fekete színnel kell beírni. Fel kell tüntetni: a) az érvényes, valamint az előzetes változásokkal kiegészített ingatlan-nyilvántartási térképpel azonos tartalommal a változás előtti, valamint a változás után keletkező állapotot. Ezen belül ábrázolni kell a meglévő és az új földrészletek és alrészletek, alosztályok határvonalait, helyrajzi számát illetve betűjelét, a művelési ág jelét, alosztály jelét, a meglévő és a végrehajtható építési engedély szerinti építményeket, b) a változással érintett földrészlethez csatlakozó szomszédos földrészletek helyrajzi számát, valamint – legalább a térképen mért 2 cm hosszúságban – a határvonalát, c) a változott vonalak jellemző terepi méreteit, egyéb – ellenőrző, beillesztéshez szükséges stb. – méreteket mérési jegyzeten, vagy mérési vázlaton, illetve tömbrajzon kell feltüntetni. Területkimutatás: A területszámítást az eredeti területszámítás módszerével (numerikusan, illetve grafikusan) kell végezni. Grafikus térképről levett koordináták felhasználásával végzett területszámítás esetén a grafikus területszámítás szabályai szerint kell eljárni. A változás előtti és utáni állapot: a) helyrajzi számokat növekvő sorrendben, b) a földrészletek, illetve az alrészletek betűjelét, művelési ágát és minőségi osztályát, c) a földrészletek, alrészletek és alosztályok területi, és kataszteri tiszta jövedelmi adatait, d) a földrészletek területének összegét.





2. melléklet a ……../2008. …..NFGM rendelethez „11. melléklet a ……../2007. évi ÖTM rendelethez Az összevont építésügyi hatósági engedély-kérelem tartalma Iktatószám: ..................... Adatok: 1. Az építési tevékenységgel érintett ingatlan címe, helyrajzi száma: ........................................................................................................................................ ........... 2. Az építtető neve, címe: 1...................................................................................................................................... ........... 2...................................................................................................................................... ........... 3...................................................................................................................................... ........... 4...................................................................................................................................... ........... 3. Az ingatlannal rendelkezni jogosultak neve, címe: 1...................................................................................................................................... ........... 2...................................................................................................................................... ........... 3...................................................................................................................................... ........... 4...................................................................................................................................... ........... 4. A kérelem tárgya és annak rövid leírása: ........................................................................................................................................ ........... ........................................................................................................................................ ........... ........................................................................................................................................ ........... ........................................................................................................................................ ........... ........................................................................................................................................ ........... ........................................................................................................................................ ........... Készítette: dr. Babus Júlia dr. Hegedűs Annamária dr. Kovács Zsolt




........................................................................................................................................ ........... 5. A kérelem tárgyával összefüggésben korábban keletkezett hatósági engedélyek (határozatok) megnevezése, száma, kelte: .............................................................................. ................................. .............................. .............................................................................. ................................. .............................. .............................................................................. ................................. .............................. 6. Mellékletek építészeti-műszaki tervdokumentáció ..... pld tervezői nyilatkozat ..... pld egyéb okirat ..... pld 7. a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 1. vagy 3. számú mellékletében meghatározott tevékenység vagy építmény esetén a Korm. rendelet alapján hozott minden döntés. 8. Kérelem: Alulírott …............................................................................................................. (név, cím) összevont építésügyi hatósági engedélyt kérek az 1. pontban megjelölt ingatlanon új építmény elhelyezésére, építésére, meglévő építmény átalakítására, bővítésére, felújítására, helyreállítására, korszerűsítésére, elmozdítására, lebontására, építési tevékenység végzésére. (A kívánt rész aláhúzandó!)

Kelt ................................, ......... év .................... hó ..... nap ...................................................... aláírás (építtető, kérelmező) 9. Építésügyi igazgatási szakértői nyilatkozat (ha az összevont építésügyi hatósági engedélyezési eljárás építési engedélyezési szakaszához szükséges mellékleteket és dokumentációt építésügyi igazgatási szakértő készíti elő) Alulírott ……….. (építésügyi igazgatási szakértő neve, címe) nyilatkozom, hogy az építésügyi hatósági engedélykérelem és annak mellékletei megfelelnek az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben és a külön Készítette: Látta: 26 Jóváhagyta:

dr. Babus Júlia dr. Hegedűs Annamária dr. Kovács Zsolt

Magyar Mária dr. Bozzay Erika

dr. Szaló Péter dr. Heil Péter


jogszabályokban előírtaknak, az az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben előírt építésügyi követelmények teljesültek, és a szakhatóságok állásfoglalása, valamint az építésügyi hatósági engedélyezéshez szükséges adatok és dokumentációk rendelkezésre állnak.

Kelt ................................, ......... év .................... hó ..... nap ...................................................... aláírás (építésügyi igazgatási szakértő) ...................................................... építésügyi igazgatási szakértő jogosultsági száma”





Indokolás A nemzetgazdaságilag kiemelt építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvénybe (Étv.) több olyan új eljárásjogi konstrukciót vezet be, amelyeknek a részletszabályait a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendeletben (a továbbiakban: R.) kell meghatározni. Ezek közé tartozik: az összevont építésügyi hatósági engedélyezési eljárás részletszabályainak meghatározása, az építésügyi igazgatási szakértői nyilatkozat tartalmának definiálása, és az elektronikus ügyintézés lehetővé tétele azoknál az eljárási cselekményeknél, ahol ennek az információtechnológiai feltételei fennállnak. A gyorsítást szolgálja továbbá a rendeltetés megváltoztatására irányuló engedélyezési eljárás megszűntetése, az építésügyi hatósági engedélyhez és bejelentéshez kötött építési munkák körének a csökkentése, a bejelentéshez benyújtásra kerülő építészeti-műszaki tervdokumentáció egyszerűsítése, és a jogalkalmazást segítő szövegpontosítások. 1. §: A rendelkezés rögzíti, hogy a közforgalmú üzemanyagtöltő és autógáztöltő állomások rendeltetésével szorosan összefüggő építmények engedélyezésekor nem tartozik a rendelet hatálya alá. Ezekben az ügyekben ugyanis nem az építésügyi hatóság az engedélyező hatóság, hanem a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal. 2. §: A rendelkezés besorolja az eljárás megindításáról szóló nyomtatványok sorába az újonnan bevezetésre kerülő összevont eljárás esetén benyújtandó kérelemnyomtatványt. 3. §: A rendelkezés a helyszíni szemlével kapcsolatosan az eljárások gyorsítását szolgáló új rendelkezést vezet be. Ha az építtető kérelmét építésügyi igazgatási szakértői állította össze és csatolják a kérelemhez a szakértő nyilatkozatát elvi építési engedélyezés és az összevont eljárás építési engedélyezési szakaszában a helyszíni szemle megtartásától az építésügyi hatóság eltekinthet. 4. §: A rendelkezés a tervezői jogosultságról szóló döntések az építésügyi hatósághoz történő benyújtását eltörli. Figyelemmel arra, hogy a névjegyzéket vezető szervek elektronikus névjegyzéket működtetnek és ez a rendelkezés is az eljárások gyorsítását és egyszerűsítését szolgálja. 5. §: A rendelkezés az Étv. tervezett 53/A.§-ának (1) bekezdésével teremti meg az összhangot azáltal, hogy lehetővé teszi a döntés elektronikus úton történő közlését, ha az ügyfél ezt kéri, és ennek az információtechnológiai feltételei fennállnak. A rendelkezés továbbá szövegpontosítást tartalmaz.





6. §: A rendelkezés rögzíti, hogy az érdemi határozat meghozatala után az ügyféli jogállás kérdésében felmerülő jogvita tárgyában az elsőfokú építésügyi hatóság határozati formában dönt. 7. §: A rendelkezés az építésügyi hatósági engedélyek között nevesíti az elvi építési keretengedélyt, továbbá az építésügyi hatósági engedélyek közül hatályon kívül helyezi az elvi telekalakítási, az elvi rendeltetésmódosítási és a rendeltetésmódosítási engedélyt. Az Étv. tervezett módosítása az eljárások gyorsítása érdekében ugyanis megszünteti ezeket az engedély-típusokat. 8. §: A rendelkezés definiálja az összevont építésügyi hatósági engedélyezési eljárást. 9. §: A rendelkezés beiktatására az elvi telekalakítási engedélyezési eljárás megszűntetése miatt kerül sor.(Rögzíti, hogy a telekalakítás kezdeményezője is építtetőnek minősül.) 10. §: A rendelkezés megállapítja, hogy a különböző társasházi tulajdoni formák, és a lakás-, üdülő, illetve garázsszövetkezeti tulajdon esetén az építési jogosultság milyen módon igazolható. 11. §: A rendelkezés - az Étv.-ben foglaltakkal összhangban - meghatározza azokat az építésügyi igazgatási szakértő eljárására vonatkozó részletszabályokat, amelyek miniszteri rendeleti színtű szabályozást igényelnek. A rendelkezés megállapítja az esetben alkalmazható, hiánypótlásra vonatkozó rendelkezéseket. Rögzítésre kerül, hogy az összevont eljárásnál építésügyi igazgatási szakértő megfelelő tartalmú nyilatkozata esetén az Étv-ben leírt hiánypótlási határidők a felére csökkennek. Rögzíti, hogy a szabálytalanul eljáró építésügyi igazgatási szakértőt milyen szankciók sújtják. Az építésügyi igazgatási szakértő jogintézményének bevezetése az ügyintézés megkönnyítését, gyorsítását eredményezi. A szakértő nyilatkozatának, tanúsításának bevezetése ugyanis jelentősen lecsökkentheti az építésügyi hatósági eljárási „fázisokat”, úgymint kiküszöbölheti a hiánypótlási kiírást, a szakhatósági megkeresést (már rendelkezésre áll a szakhatósági állásfoglalás a kérelem benyújtásakor), a helyszíni szemlét egyes esetekben, és a tényállás tisztázását megkönnyítheti. 12. §: A rendelkezés úgy módosítja az R. hatályos rendelkezését, hogy az építési tevékenység kezdés-bejelentésének elmulasztása ne eredményezze az építési és bontási engedély érvényességének megszűnését. Továbbá az ügyfélbarát hatósági ügyintézés érdekében az építési és bontási tevékenység bejelentésének érvényességi idejét egy évről két évre emeli fel. 13. §: A rendelkezés beiktatására az elvi telekalakítási engedélyezési eljárás megszűntetése miatt kerül sor.





14. §: A rendelkezés meghatározza a telekalakítási jogosultsággal rendelkezők körét, és a telekalakítási engedélykérelem mellékletét. 15. §: A rendelkezés szövegpontosítást tartalmaz, továbbá meghatározza, hogy a tervezett építmény tájba illeszkedő elhelyezését mely esetben kell a tervezőnek, illetve mely esetben kell a tájvédelmi szakhatósági hatáskörbe tartozó engedélyezési eljárásokról szóló 166/1999. (XI. 19.) Korm. rendelet alapján a tájvédelmi szakhatóságnak vizsgálnia. 16. §: A rendelkezés meghatározza az összevont építésügyi hatósági engedélyezési eljárás részletszabályait. Az összevont eljárás az építési engedélyezésre irányuló eljárást két szakaszra, elvi építési keretengedélyezési- (a továbbiakban: elvi keretengedélyezési), és építési engedélyezési szakaszra bontja. Az R. jelenlegi módosítása lehetővé teszi, hogy az „általános” építési engedélyezési eljárás ügyfelei is választhassák az összevont eljárást, amely az elvi építési és az építési engedélyezési eljárás során meghatározottaknál gyorsabb engedélyezési eljárást tesz lehetővé. Az R. 31/A-31/B. §-okban meghatározott, az olasz közigazgatási eljárási modellhez hasonló eljárásjogi konstrukció értelmében az építésügyi hatóság az eljárás elvi keretengedélyezési szakaszában az egyeztető tárgyalás és a helyszíni szemle során feltárt tényekről és nyilatkozatok alapján jegyzőkönyvet készít, amely alapján kötőerővel rendelkező végzés formájában megállapítja az építési engedély megadásának általános feltételeit és kereteit. Az elvi keretengedélyezési szakasz azt a célt szolgálja, hogy előkészítse az építési engedélyezési szakaszt oly módon, hogy az építési engedélyezési szakaszban ne kelljen hiánypótlást elrendelni, továbbá a hatóságnak és a szakhatóságoknak az elvi keretengedélyezési szakasz során tett megállapításai és nyilatkozatai már rendelkezésre álljanak. Az elvi keretengedélyezési szakasz végén ugyanis a hatóság és a szakhatóságok megállapításait végzés formájában elvi keretengedély rögzíti, amelyben foglaltak a hatóságot és a szakhatóságokat akkor is kötik, ha a keretengedély megadását követően a jogszabályok, és a kötelező hatósági előírások megváltoztak. Az építésügyi hatóság az elvi keretengedélyezési szakasz végén végzés formájában 15 napon belül elvi keretengedélyt ad ki, amivel szemben önálló fellebbezésnek helye – az eljárások gyorsítása érdekében – csak az elvi keretengedély megtagadásáról szóló végzés esetén van (ennek lehetőségét az Étv. biztosítja). Az elvi keretengedély megadásáról szóló végzés csak az eljárás engedélyezési szakaszában meghozott építésügyi hatósági határozat elleni fellebbezésben támadható meg. A Ket. értelmében az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezhet, és főszabályként megállapítja, hogy a végzés csak a határozat elleni fellebbezésben támadható meg. Ez alól néhány kivételt meghatároz a Ket., továbbá törvény az önálló fellebbezést egyéb esetekben is lehetővé teheti. Az elvi keretengedély megtagadásáról szóló végzés esetén biztosítani kell a fellebbezés lehetőségét, hiszen egyébként a kérelem elutasításával anélkül érne véget az eljárás, hogy az ügyfél a hatósági döntéssel szemben fellebbezési joggal élhetne. Az elvi keretengedély megadásáról szóló végzés viszont csak az építési engedélyezésre Készítette: dr. Babus Júlia dr. Hegedűs Annamária dr. Kovács Zsolt




irányuló eljárás második szakaszában, az engedélyezési szakasz végén kibocsátott határozat elleni fellebbezésben támadható meg, hiszen ezáltal nem sérül az ügyfelek fellebbezéshez való joga. Az összevont eljárás építési engedélyezési szakasza az építési engedély elvi keretengedélynek megfelelően pontosított tartalmú mellékletek – elvi keretengedély érvényességi idején belül történő – benyújtásával kezdődik. A rendelkezés az összevont eljárás során kibocsátott elsőfokú határozat elleni fellebbezés elbírálására soron kívüli ügyintézést ír elő, amely legfeljebb harminc nap lehet. 17. §: A rendelkezés a bontási tevékenységnél keletkező hulladék nyilvántartására vonatkozóan szövegpontosítást tartalmaz. 18. §: A rendelkezés megszűnteti az építmény rendeltetésének megváltoztatására irányuló engedélyt, amiből az következik, hogy az építési munkával együtt járó rendeltetés megváltoztatásra építési engedélyt kell kérni. Az építmény rendeltetésének építési munkával együtt nem járó megváltoztatása pedig nem lesz engedély, vagy bejelentés köteles, kivéve a műemlékileg védett építmények rendeltetésének megváltoztatását, amely a továbbiakban bejelentés köteles építési munkának fog minősülni. Mindez az építmények rendeltetése megváltoztatásának az egyszerűsítését, ezáltal egyes beruházások előfeltételeinek a gyorsabb megteremtését szolgálja. 19. §: A rendelkezés megállapítja, hogy az építményre ideiglenes használatbavételi engedély adható mindaddig, amíg a végleges fennmaradási engedély megadása esetén a kiszabott építésügyi bírság befizetésére nem kerül sor. A rendelkezés a szabálytalan építtetőt arra ösztönzi, hogy fizetési kötelezettségének minél előbb eleget tegyen. 20. §: A rendelkezés a fennmaradási engedélyezésnél az építési, illetve bontási tevékenységnél keletkező hulladék nyilvántartására vonatkozóan szövegpontosítást tartalmaz. 21. §: A rendelkezés a kötelezési eljárással kapcsolatosan szövegpontosítást tartalmaz. 22. §: A rendelkezés csökkenti az építésügyi hatósági engedélyhez vagy bejelentéshez kötött építési munkák körét, ezáltal a tulajdonnal való rendelkezés szabadságának a keretei kiszélesednek. 23. §: A rendelkezés meghatározza az építésügyi hatósági engedélykérelem, és az építésügyi hatósági bejelentés építésügyi igazgatási szakértői nyilatkozatának tartalmát, amelyet abban az esetben kell kitölteni, ha az építésügyi hatósági engedélyezéshez szükséges mellékleteket és dokumentációt építésügyi igazgatási szakértő készítette elő.





24. §: A rendelkezés összhangba hozza az R.-nek, és a zaj- és rezgésvédelmi szabályozás, a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendeletnek az építészeti-műszaki dokumentáció zaj elleni védelemről szóló munkarészére vonatkozó rendelkezéseit. A rendelkezés egyszerűsíti a bejelentés tudomásul vételéhez benyújtásra kerülő építészeti-műszaki dokumentáció tartalmát. 25. §: A rendelkezés az R.-t egy új 5/A. melléklettel egészíti ki, amely egységesen meghatározza a telekalakítási tervdokumentáció tartalmát. 26. §: A rendelkezés meghatározza az összevont építésügyi hatósági engedélykérelem tartalmát. 27. §: A rendelkezés a nemzetgazdaságilag kiemelt építési beruházások megvalósításának elősegítése érekében egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslattal és a nemzetgazdaságilag kiemelt építési beruházások megvalósításának elősegítése érekében egyes kormányrendeletek módosításáról szóló rendelet-tervezettel összhangban állapítja meg e rendelet hatálybalépésének időpontját. A rendelkezés továbbá az elvi telekalakítási, az elvi rendeltetésmódosítási és a rendeltetésmódosítási engedély megszerzésére irányuló eljárások hatályon kívül helyezése és az az építésügyi hatósági engedélyhez vagy bejelentéshez kötött építési munkák körének csökkentése miatt további hatályon kívül helyező szövegrészlet-pontosító és rendelkezéseket tartalmaz.




E l ő t e r j e s z t é s

Recommend Documents