E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S

mely készült Ordacsehi Község Önkormányzatának 2011 október 26- i testületi ülésére a 3. sz. napirendi ponthoz. Tárgy: 2012 évi belsı ellenırzési ütemterv elfogadása Elıterjesztı: : Kiss Miklós

polgármester,

Tisztelt Képviselı Testület!

Fonyód Kistérség Többcélú Társulása Belsı ellenırétıl

Tisztelt Hivatal Vezetı! Tisztelt Pénzügyi Vezetı Kolléga!

Tárgy: ajánlás a 2012. évi belsı ellenırzési javaslatok készítéséhez

A 2012. évi belsı ellenırzési terv összeállításához, az alábbi javaslattal kívánok élni:

STRATÉGIAI ELLENİRZÉSI TERV ……………..Önkormányzata BEVEZETÉS 1. A stratégiai ellenırzési terv jogszabályi alapja Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban: Áht.) 121/A.§.(1) bekezdése alapján a belsı ellenırzés független, tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, melynek célja, hogy az ellenırzött szervezet mőködését fejlessze, és eredményességét növelje. A belsı ellenırzés az ellenırzött szerv céljai elérése érdekében rendszerszemlélető megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve fejleszti az ellenırzött szerv kockázatkezelési, ellenırzési és irányítási eljárásainak hatékonyságát. A költségvetési szervek belsı ellenırzésérıl szóló 193/2003.(XI.26.) Kormányrendelet (továbbiakban: Ber.) 18.§-a szerint a költségvetési szerveknél a belsı ellenırzési vezetınek stratégiai tervet kell készítenie, melyet a költségvetési szerv vezetıje hagy jóvá. A stratégiai terv a Ber.19.§-a szerint - összhangban a költségvetési szerv hosszú távú céljaival – meghatározza a belsı ellenırzésre vonatkozó stratégiai jellegő feladatokat, melyek kockázatelemzésen alapuló lebontását és részletezését az éves ellenırzési tervek elkészítése és megvalósítása során kell elvégezni. A Ber.32/B.§.(2) bekezdése szerint a társult önkormányzatok stratégiai ellenırzési

tervének és éves ellenırzési tervének összeállítása a belsı ellenırzési feladatok és a rendelkezésre álló kapacitások összehangolásának érdekében az érintett önkormányzatok jegyzıje írásos véleményének figyelembevételével történik. A Ber.32/B.§.(3) bekezdés a) pontja pedig rögzíti, hogy a társult feladatellátás során készített stratégiai ellenırzési terv és éves ellenırzési terv magába foglalja a társulásban résztvevı önkormányzatoknak a képviselı-testület által jóváhagyott stratégiai ellenırzési terveit és éves ellenırzési terveit. 2. A stratégiai ellenırzési terv hatálya A stratégiai ellenırzési terv …………………..Önkormányzatára, illetve az általa fenntartott költségvetési szervekre terjed ki 2012-2015. idıszakra vonatkozóan. Nem konkrét ellenırzési programokat, hanem a belsı ellenırzés átfogó céljaira, a folyamatok kockázataira és a belsı ellenırzés fejlesztésének irányára vonatkozó megállapításokat tartalmaz. 3. A belsı ellenırzési rendszer mőködése …………………………………án fogadták el Fonyód Kistérségi Többcélú Társulás társulási megállapodását. ……………………..Önkormányzata Képviselı-testülete ……………………... számú határozatával hagyta ezt jóvá. Ebben került rögzítésre, hogy a társulás mőködési területén a belsı ellenırzési feladatokat, megbízási szerzıdés keretén belül látja el. Ezzel kistérségi szinten, egységes belsı ellenırzési rendszer kialakításáról, mőködtetésérıl, a szükséges források társulás keretében történı biztosításáról, a belsı ellenırzési feladat közös ellátásáról gondoskodtak. A társulási megállapodás szerint a belsı ellenır hatóköre a belsı ellenırzési feladat ellátásban részt vevı települési önkormányzatokra, azok polgármesteri hivatalaira, körjegyzıségeire, intézményeire, önmaga és munkaszervezetének belsı ellenırzésére, valamint az intézményi társulásokra és a Társulás felügyelete alá tartozó költségvetési szervekre terjed ki. STRATÉGIAI ELLENİRZTÉSI TERVEZÉS HOSSZÚ TÁVÚ CÉLKITŐZÉSEK, STRATÉGIAI CÉLOK Az önkormányzat hosszú távú célkitőzései, stratégiai céljai A jogszabályok által elıírt kötelezıen ellátandó, a helyi közszolgáltatások körében teljesítendı, és az önként vállalt feladatok, illetve az önkormányzat gazdasági programjával összefüggésben: - A képviselı-testület tevékenységét a törvényesség, hatékonyság és eredményesség szempontjainak szem elıtt tartásával végezze. - A civil szervezetekkel, stb. történı együttmőködés. - A kistérségi, regionális és nemzetközi együttmőködés erısítése. - Szolgáltató közigazgatás fejlesztése. - Lakossággal való kapcsolattartás. - Oktatásba, nevelésbe történı befektetés. - A sport, mint az egészséges életmód és életminıséget meghatározó tényezı biztosítása. - Közmővelıdés elérhetı minıséggel. - A szociális ellátásoknál a rászorultság és az emberközpontúság elvének érvényesítése. - A település üzemeltetési feladatok ellátása. - Vízgazdálkodás, hulladékgazdálkodás, növényvédelem biztosítása. - Járdák, úthálózat fejlesztése.

- Környezetvédelem, közterület- és parkgondozás gondozottabb, rendezettebb ellátása. - Településfejlesztési célok, városközpont revitalizációja, az egyéb település részek fejlesztése, javítása. - Intézményfejlesztési célok megvalósítása, mőemlékvédelem biztosítása. - Akadálymentesítés továbbfejlesztése, ipari park, az egészségügy lehetıségeinek fejlesztése. - Pénzügyi- és vagyongazdálkodás, továbbá a költségvetési politika stabilitása, illetve az önerıképesség növelése. Egyre nagyobb hangsúlyt kell kapnia a gazdálkodás átláthatóságának és racionalizálásának, ennek érdekében: - A település üzemeltetési feladatok tervezésénél és ütemezésénél fontos követelmény a pontos költségkalkulációs rendszer bevezetése, mellyel elkerülhetı az alul-, illetve felültervezés. - Meg kell teremteni az egyre bıvülı Európai Uniós pályázatok önrészének fedezetét, és ösztönözni kell az önkormányzat szervezeteit ezen pályázatok felkutatására. - Az önkormányzatnak elsıdleges célként kell kitőznie a hitelállomány növekedésének megállítását, illetve szinten tartását, gondoskodni kell a jelenlegi hitelállomány idıben történı törlesztésérıl és lehetıség szerinti csökkentésérıl. - Nagyobb súlyt kell fektetni az elıkészítésre, a szabályozási tervek felülvizsgálatára, hogy az ingatlanok hasznosítási feltételei kedvezıbbek legyenek. - A helyi jogi szabályozásra irányuló célok összeállítása mellett az adópolitika meghatározásánál – a hatósági feladatellátás kötöttségeire is figyelemmel – törekedni kell a nyilvánosság, átláthatóság, elszámoltathatóság, elszámolás elveinek az érvényesítésére is. Az ellenırzés hosszú távú célkitőzései, stratégiai céljai Az önkormányzat hosszú távú célkitőzéseit elısegítı belsı ellenırzési hosszú távú célkitőzések és stratégiai célok az alábbiak: - Figyelembe kell venni a politikai, gazdasági, jogszabályi környezet változásait. - Az önkormányzat kötelezı és önként vállalt feladatai gazdaságos, hatékony és eredményes végrehajtásának, a pénzeszközök takarékos felhasználásának elısegítése, a rendelkezésre álló erıforrásokkal való gazdálkodás vizsgálata. - Az önkormányzat intézményei mőködésének folyamatos ellenırzése, az intézményrendszer gazdálkodásának helyzetérıl megfelelı áttekintés nyújtása, az adott szervezet keretein belül racionális feladatellátás szorgalmazása. - A Polgármesteri Hivatalban és az önkormányzat fenntartásában mőködı intézményekben a hatályos jogszabályok, önkormányzati rendeletek és belsı szabályzatok maradéktalan betartatása. - Bevételek elıírásának, beszedésének nyomon követése, a bevételek maximalizálása. - Segítse a szervezet mőködésébıl adódó veszteségforrások, kockázatok feltárását a racionálisabb mőködés biztosítása érdekében. - Vagyonkezelés szabályszerőségének biztosítása, a vagyon hasznosítása, védelme. - Számviteli és bizonylati rend betartatása. - Európai uniós pályázati források felhasználásának szabályszerősége. - Közbeszerzések, illetıleg közbeszerzési eljárások szabályszerősége. - Önkormányzat költségvetésébıl céljelleggel nyújtott támogatásoknak a kedvezményezett szervezetek általi rendeltetésszerő felhasználása. - A normatív állami hozzájárulások és normatív, kötött felhasználású támogatások igénylése és elszámolása, jogszabályi elıírásoknak való megfelelése. - A belsı kontrollrendszerek kiépítésének, mőködésének szabályszerősége. - Ajánlások és javaslatok megfogalmazása a kockázati tényezık, hiányosságok

megszüntetése, kiküszöbölése vagy csökkentése, valamint a szabálytalanságok megelızése, feltárása érdekében. - Személyi felelısségre vonás kezdeményezése szükség esetén. - Biztosítsa a vezetés számára a mőködéssel kapcsolatos információkat (kedvezı és kedvezıtlen tendenciákat egyaránt), jelezzen vissza a döntések végrehajtásáról. - Elemzı, és összefüggéseket feltáró munkával segítse elı a helyes döntések meghozatalát, a minél eredményesebb mőködést. - A külsı és belsı ellenırzések javaslatai alapján megtett intézkedések nyomon követése. - A belsı ellenırzési tevékenység minıségértékelésének elvégzése. - A költségvetési szerven belül a nemzetközi belsı ellenırzési standardok, és a belsı ellenırzési kézikönyvben foglaltak szerint tanácsadási tevékenység végzése. - A magas kockázatú rendszerek, illetve folyamatok gyakoribb (1-2 évente), míg az alacsony kockázatú rendszerek, illetve folyamatok ritkább (4 évente) ellenırzése. - Kockázatelemzésen alapuló éves ellenırzési terv kidolgozása. A BELSİ KONTROLLRENDSZER ÉRTÉKELÉSE Az önkormányzat költségvetési szervei kialakították, és folyamatosan mőködtetik a szervezet belsı kontrollrendszerét, azon belül a folyamatba épített, elızetes, utólagos és vezetıi ellenırzéseket (továbbiakban: FEUVE). A Polgármesteri Hivatal és az önállóan mőködı és gazdálkodó intézmények FEUVE szabályzatot hagytak jóvá, mellyel teljesült az Áht.121.§-ában felvázolt kötelezettség a költségvetési szervek vezetıinek számára. A szabályzatok tartalmazzák a folyamatba épített, elızetes, utólagos és vezetıi ellenırzésre vonatkozó általános szabályokat, a szabálytalanságok kezelésének eljárás rendjét, az ellenırzési nyomvonalakat és a kockázatkezelés szabályozását. A belsı kontrollrendszer a költségvetési szerv által a kockázatok kezelésére és a tárgyilagos bizonyosság megszerzése érdekében kialakított folyamatrendszer, amely azt a célt szolgálja, hogy a költségvetési szerv megvalósítsa a következı fı célokat: - a tevékenységeket (mőveleteket) szabályszerően, valamint a megbízható gazdálkodás elveivel (gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség) összhangban hajtsa végre; - teljesítse az elszámolási kötelezettségeket; - megvédje a szervezet erıforrásait a veszteségektıl (károktól) és a nem rendeltetésszerő használattól. A belsı ellenırzés a Ber.8.§-sában foglalt elıírásoknak megfelelıen vizsgálja, elemzi és értékeli a belsı kontrollrendszerek jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelı kiépítését, gazdaságos, hatékony és eredményes mőködését. A belsı ellenırzés az elemzı, vizsgáló, értékelı tevékenységet rendszerszemlélető megközelítéssel és módszeresen végzi. Nagy hangsúlyt helyez a gazdasági, pénzügyi döntések szabályozott, szabályszerő jóváhagyására, illetve az ellenjegyzésre, a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítésére, a kötelezettségvállalások nyilvántartására, a szerzıdések, valamint a kifizetések dokumentumaira. A belsı ellenırzés az önkormányzat minden intézményénél vizs gálja, hogy egy adott hiba hol, miért következhetett be, a rendszerben hol vannak a gyenge pontok. Tanácsadási jelleggel segítséget nyújt. A hibák felfedésével a cél elsısorban a további hibák kiküszöbölése, a rossz gyakorlat megszüntetése. A FEUVE rendszer mőködését az önkormányzat költségvetési szerveinek minden évben felül kell vizsgálni, értékelni kell, és ha szükséges változtatásokat kell végrehajtani rajta. Igazodni kell a szabályosság és a szabályozottság fenntartásának érdekében a változó jogszabályi elıírásokhoz, ezeket be kell építeni az ellenırzési rendszerbe.

Az Áht.49.§.(5) bekezdése t.) pontjának megfelelıen a költségvetési szerv vezetıje az éves költségvetési beszámoló keretében beszámol a költségvetési szerv folyamatba épített, elızetes és utólagos vezetıi ellenırzésének, valamint belsı ellenırzésének mőködtetésérıl. Az Ámr.217.§. c.) pontja értelmében pedig, az elıbbi kötelezettségnek megfelelıen a Kormányrendelet 21. számú melléklete szerinti nyilatkozatban értékeli a belsı kontrollok mőködését. Az államháztartás mőködési rendjérıl szóló 292/2009. (XII. 19.). számú Kormányrendelet (továbbiakban: Ámr.) 17.§.(11) bekezdésének értelmében a stratégiai tervezés idıszakában figyelemmel kell lenni arra, illetve teljesíteni kell, hogy az önkormányzat költségvetési szerveinél a gazdasági vezetı kétévente köteles a belsı kontroll rendszerek témakörben az államháztartásért felelıs miniszter által meghatározott továbbképzésen részt venni.

KOCKÁZATI TÉNYEZŐK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK A vonatkozó jogszabályi elıírások alapján a Jegyzı felel a kockázatok kezeléséért. A belsı ellenırzési vezetı évente az éves tervezési idıszakban a Polgármesteri Hivatal és az önkormányzati intézmények valamennyi folyamatára és tevékenységére kiterjedı kockázatelemzést végez, melynek eredményeire alapozva készíti el, illetve évente aktualizálja a belsı ellenırzési stratégiai tervet és az éves belsı ellenırzési tervet. A kockázati tényezık azonosítása A kockázat Az önkormányzat költségvetési szerveit az alapító okiratokban meghatározott célok érdekében hozták létre, illetve mőködésükkel meghatározott célokat szolgálnak. Ezek megvalósítása vagy teljesítése során azonban olyan tényezık is szerepet játszanak, amelyek bekövetkezése és hatása bizonytalan. Bizonytalanságuk az intézmények mőködésének, felépítésének összetettségébıl, illetve a gazdasági, társadalmi, politikai, természeti környezet összetettségébıl, és kiszámíthatatlan változásaiból fakad. Ezeket a bizonytalan tényezıket nevezzük kockázatnak. Az alapvetı kockázat az önkormányzat költségvetési szerveinek gazdálkodása tekintetében mindazon elemek és események bekövetkeztének a valószínősége, amelyek hátrányosan érinthetik a szervek mőködését. A kockázat mindazon események összességét jelenti, amelyek bekövetkezése hatással lehet az intézmények által kitőzött célok elérésére. Ez a hatás lehet negatív, illetve pozitív is. Amennyiben pozitív hatásról van szó, azt definiálható úgy is, mint lehetıség. A kockázat tehát elsısorban negatívan hathat az intézmények mőködésére, és ezen keresztül a célkitőzéseikre is. Megnehezíti, hátráltatja, vagy legrosszabb esetben meg is akadályozhatja bizonyos funkciók ellátását, illetve célok teljesülését. Ezért mindenképpen szükséges, hogy az önkormányzat belsı ellenırzési rendszere foglalkozzon ezzel a problémával.

A kockázati tényezık A belsı ellenırzés stratégiai szemlélető megközelítésének kulcsa a kockázati tényezık beazonosítása az intézmények fı célkitőzéseinek tükrében. A beazonosított egyes kockázati tényezık nem függetlenek egymástól. A kockázatok forrása lehet az

intézményekre nézve külsı eredető kockázat, vagy az intézmények saját tevékenysége (vagy annak hiánya) hatására kialakuló kockázat. Az önkormányzat költségvetési szervei szempontjából releváns külsı és belsı kockázatok a következık: Külsı kockázatok, és lehetséges megnyilvánulásai, hatásai: Infrastrukturális Az infrastruktúra elégtelensége vagy hibája megakadályozhatja a normális mőködést. Gazdasági Kamatláb-változások, árfolyam-változások, infláció negatív hatással lehetnek a tervekre. Jogi és szabályozási A jogszabályok és egyéb szabályok korlátozhatják a kívánt tevékenységek terjedelmét. A szabályozások nem megfelelı megkötéseket tartalmazhatnak. Belsı kockázatok, és lehetséges megnyilvánulásai, hatásai: Pénzügyi kockázatok: K  öltségvetési A kívánt tevékenység ellátására nem elég a rendelkezésre álló forrás. A források kezelése nem ellenırizhetı közvetlenül. Csalás vagy lopás Eszközvesztés. A források nem elegendıek a kívánt megelızı intézkedésre. T  ıke beruházási Nem megfelelı beruházási döntések meghozatala. Tevékenységi kockázatok Mőködés-stratégiai Nem megfelelı stratégia követése. A stratégia elégtelen vagy pontatlan információra épül. Mőködési Elérhetetlen/megoldhatatlan célkitőzések. A célok csak részben valósulnak meg. Információs A döntéshozatalhoz nem megfelelı információ a szükségesnél kevesebb ismeretre alapozott döntést eredményez. P  rojekt A megfelelı elızetes kockázatelemzés, hatástanulmány nélkül készült el a projekttervezet. A projektek nem teljesülnek a költségvetési vagy funkcionális határidıre. Emberi erıforrás kockázatok: S  zemélyzeti A hatékony mőködést korlátozza, vagy teljesen ellehetetleníti a szükséges számú, megfelelı képesítéső személyi állomány hiánya. E  gészség és biztonsági Ha az alkalmazottak jó közérzetének igénye elkerüli a figyelmet, a munkatársak nem tudják teljesíteni feladataikat. Végül is összegezhetı, hogy a kockázatok beazonosításának alapfeltétele az intézmények célkitőzéseinek, és mőködésének teljes körő ismerete. Az intézményeket érı kockázatok nem függetlenek egymástól, bizonyos szempontok alapján kategóriákba sorolhatók. Két fı csoportjuk a külsı és belsı kockázatok, melyek tartalma intézményenként különbözı lehet. A stratégiai ellenırzési terv kialakításakor az önkormányzat és költségvetési szervei vonatkozásában a tevékenységet befolyásoló valamennyi kockázati tényezı figyelembe vételre kerül. Ezek a következık:

-

−az általános külsı és belsı ellenırzési környezet, −mőködési környezet kockázatai, −szervezet, mőködés összetettsége, −a számviteli rendszerek megbízhatósága, −a szervezet állandósága, −a dolgozói állomány gyakorlottsága és hozzáértése, −az intézményre, szervezetre ható külsı nyomás.

A kötelezıen ellátandó állami feladatok tekintetében a finanszírozás kedvezıtlen változásának hatását kell ellensúlyozni. Ennél figyelembe vehetı módszerek: saját bevétel növelése, illetve az intézménystruktúra, a feladatellátás módjának átalakítása. Az önkormányzat és intézményeinek tevékenysége jelentıs mértékben kötelezıen ellátandó állami feladatokra korlátozódik, ezért bevételeiket a változó piaci árviszonyok kevésbé befolyásolják. Beszerzéseknél azonban érzıdik a versenyhelyzet árakra gyakorolt hatása, amit az önkormányzat rendelete és a közbeszerzési törvény alkalmazásával bizonyos mértékig ki lehet védeni. Élni lehet a kínálati piac lehetıségeivel, árajánlatok bekérése és a közbeszerzési eljárás lefolytatása révén. Környezetvédelmi megszorítások az intézmények tevékenységét nem korlátozzák. Az infrastrukturális feltételek az intézményhálózat egészénél lehetıvé teszik a szennyvízelvezetést és a keletkezett veszélyes hulladék elhelyezésének jogszabályok szerinti végrehajtását. Az önkormányzat fıbb kockázati tényezıi: - A gazdasági, jogi és szabályozási, politikai környezet változása. A jogszabályi változások figyelmen kívül hagyása, a helyi szabályozások hiánya, vagy nem megfelelı naprakészsége. - Az önkormányzat feladatainak változása, strukturális átrendezıdése. A költségvetési intézményeinek, és azok mőködésének összetettsége. - A költségvetésben tervezett bevételek elmaradása, elıre nem tervezett kiadások felmerülése, forráshiányból adódó kockázat. - Az eladósodottság megfékezése érdekében a mőködési költségek szabályos, gazdaságos és hatékony felhasználása. - A meglévı bevételek és új források szabályszerő elszámolása és beszedése. - Az önkormányzat bevételeinek nagy részét állami támogatások és normatívák teszik ki. A gazdasági válság következményeként a normatív támogatások csökkenése. - Alapvetı érdek, hogy az állami támogatások és normatívák igénybevétele, felhasználása szabályszerően megtörténjék, és a pénzeszközökkel való elszámolás a megfelelı szervek felé határidıben megtörténjék. - A számviteli rendszerek megbízhatósága, a gazdálkodás tárgyi feltételeinek hiánya. - A szervezet mőködésére, gazdálkodására vonatkozó jogszabályok, szabályzatok és utasítások érvényesülése a gyakorlatban. A számviteli- és bizonylati rend betartása. - Megfelelı információáramlás és információnyújtás az intézményeken belül. A dokumentáltság megfelelı színvonala. - Kötelezettségvállalások, költségvetési elıirányzat felhasználások, szerzıdéskötések, elszámolások, pénzügyi bonyolítások, beszámolók elıírás szerinti végrehajtása. - A vagyonvédelem, vagyonnal való megfelelı gazdálkodás. Vagyonvesztés. - Humánerıforrás fluktuációja. A dolgozók képzettsége, gyakorlottsága és hozzáértése. - Európai uniós pályázati források szabálytalan felhasználása. - A legkockázatosabb területnek minısülı beruházások összhangban állnak-e az önkormányzat felhalmozási és pályázati lehetıségeivel, bevonhatók-e egyéb források a fedezet elıteremtésébe. - Közbeszerzések szabályozottsága. A közpénzek felhasználást szabályozó közbeszerzési törvény szerinti közbeszerzési eljárások. Az önkormányzat érdekeinek

biztosítása, és érvényesülése az eljárásokban. - Az önkormányzat költségvetésébıl céljelleggel nyújtott támogatásoknak a kedvezményezett szervezetek általi nem rendeltetésszerő felhasználása. - Az éves elemi költségvetési beszámolók megbízhatósága, a számviteli alapelveknek való megfelelése. - Speciális területek, tevékenységek szabályos mőködése - A FEUVE rendszer hatékony mőködtetése. - Korábbi ellenırzések tapasztalatainak hasznosítása. Kedvezıtlen folyamatok, jelenségek elhárítása, megszüntetése. - Külsı, szakmai és felügyeli szervek ellenırzései által megállapított szabálytalanságok, kedvezıtlen jelenségek. Kockázatelemzés Bizonyos típusú kockázatok számszerősíthetık, számszakilag értékelhetık (pénzügyi kockázatok). Más kockázatok értékelésére csak szubjektívebb értékmérés áll rendelkezésre. A kockázati kategóriák besorolási kereteinek kialakításánál biztosítani kell, hogy az értékelés folyamata mind a kockázatok bekövetkezésének valószínőségét, mind azok hatását figyelembe vegye. A kockázatelemzés eredményeit olyan módon célszerő rögzíteni, hogy az megkönnyítse a kockázati prioritások meghatározását és a kockázatok folyamatos nyomon követését. Az értékelés során meg kell különböztetni a még kezdeti, nem kezelt, és a beavatkozás után visszamaradt kockázatokat. A kockázatok értékelése után az önkormányzat számára legjelentısebb kockázatok tisztán láthatóvá válnak. Minél kevésbé elfogadható egy kockázati tényezı bekövetkezése, annál nagyobb hangsúlyt kell fektetni a válaszlépések megtételére. A legmagasabb prioritású kockázati tényezıket szükségszerő folyamatosan figyelni, ellenırizni, és az intézmények vezetésének magasabb szintjein foglalkozni velük. Az önkormányzatra és az intézményeire ható kockázatok sorrendjének meghatározása: A stratégiai ellenırzési tervnek kockázatelemzés alapján felállított prioritásokon kell alapulnia. Ez azt jelenti, hogy a terv elkészítése elıtt kockázati szempontból rangsorolni kell a szervezet tevékenységeit, és az ellenırzések súlypontját a kockázatos területekre kell összpontosítani. Kockázatnak tekintünk minden olyan eseményt, cselekményt, mulasztást, egyéb tényezıt, amely lényegi befolyással lehet a szervezet célkitőzéseinek megvalósítására. Egy kockázat minden esetben két összetevıbıl áll: az egyik a bekövetkezés valószínősége, a másik a bekövetkezése esetén kiváltott hatás, amely további súlyozásra kerül. A kockázatelemzés megfelelı módszert ad az ellenırizendı terület kiválasztásához.

Kockázati sorrend felállítása Kockázat a

Gazdasági környezet változása Jogszabályi környezet változása

Bekövetkezés Hatása Való-színűsége Nagyság Súly b= 1…10 c= 1…5 d= 1…5

Pontszám [b+(c*d)]

Ellenőrzésének tervezett témaköre

Gazdálkodás elemzése Átfogó gazdasági ellenőrzés Gazdálkodás szabályossága

Bevételi-kiadási szintek változása

Átfogó gazdasági ellenőrzés

Működési költségek hatékony

Gazdálkodás elemzése

Felhasználása

Szervezeti változások (feladat,létszám)

Átfogó gazdasági ellenőrzés Gazdálkodásszabályossága)

Pénzügyi szabálytalanságok kezelése


Költségvetési előirányzat


felhasználások, szerződéskötések Önkormányzat saját bevételei Kintlévőségek, hátralékok kezelése Folyamatba épített ellenőrzések elmaradása

Gazdálkodás szabályossága

Számviteli rögzítés elmaradása


Informatikai rendszer fejletlensége, hibája


Határidők be nem tartása


Létszámgazdálkodás, munkaerő fluktuáció

Humánerőforrás gazdálkodása

Szervezet működésének szabályozottsága

Gazdálkodás szabályossága

Szabályozás érvényesülése

Átfogó gazdasági ellenőrzés, Gazdálkodás szabályossága, Mérleg felülvizsgála

Külső fél által gyakorolt befolyás

ÁSZ ellenőrzések

Vezetői döntések, intézkedések

ÁSZ ellenőrzések

Munkatársak hatékony szakszerű, munkavégzése Kapcsolattartás intézményen belül Kölcsönhatás más rendszerekkel

Humánerőforrás gazdálkodása Átfogó gazdasági ellenőrzés

Szabálytalanságok valószínűsége

Közbeszerzési eljárás, Pályázati eljárás Céljelleggel nyújtott támogatások Gazdálkodás szabályossága

Tárgyi és informatikai ellátottság


Állami támogatások és normatívák Szabályszerű igénybevétele

Normatív hozzájárulások

Céljellegű önkormányzati támogatások Felhasználása

Céljelleggel juttatott támogatás

Pályázati források szabályos felhasználása

Pályázati eljárás

Közvélemény érzékenysége

Pályázati eljárás

Közbeszerzési eljárások szabályossága

Közbeszerzési eljárás

Elemi költségvetési beszámolók Megbízhatósága

Mérleg felülvizsgálat, Leltározás Vagyongazdálkodás

Vagyonnal való megfelelő gazdálkodás

Vagyongazdálkodás, Leltározás Közművagyon gazdálkodás ÁSZ ellenőrzések

Külső ellenőrzések által megállapított szabálytalanság

Bekövetkezés valószínűsége = kicsi - 1 ………..nagy - 10; Bekövetkezés hatása = kicsi - 1 ………..nagy - 5; Bekövetkezés hatásának súlya = kicsi - 1 ………..nagy - 5;

A felmért, majd kiértékelt kockázatok tulajdonképpen a kockázatok tényleges kezelésének elıkészítését jelentették. Ezekre alapozva kerül sor a belsı ellenırzés stratégiai tervezésére, a konkrét lépésekre, válaszreakciókra, amelyek célja, hogy csökkentsék, illetve megszüntessék a fenyegetést jelentı kockázatokat, vagy éppen kihasználják a kínálkozó lehetıségeket. Az önkormányzat és intézményeik által végrehajtott ilyen irányú intézkedés tulajdonképpen a belsı kontroll részét képezi.

BELSŐ ELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓ FEJLESZTÉSI TERV A stratégiai ellenırzési tervben a fejlesztési lehetıségek kialakításánál a jelenlegi ellenırzési szervezet helyzetelemzésébıl kell kiindulni. Az ellenırzési feladatokat jelenleg az alábbi szerkezetben látják el: - A  Polgármesteri Hivatal belsı ellenıri feladatait, valamint az önkormányzat fenntartói ellenıri feladatait az irányított intézményei tekintetében a Fonyód Kistérségi Többcélú Társulás megbízási szerzıdéssel rendelkezı független belsı ellenıre látja el a társulási megállapodásban foglaltak szerint. -A  z önkormányzat önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szervei pedig kialakították saját belsı ellenırzési rendszerüket az intézményvezetıkhöz rendelten, melyet adott esetben kiterjesztettek a hozzájuk integrált önállóan mőködı költségvetési szervekre is. A belsı ellenırzési tevékenységet végzıre vonatkozó fejlesztések célja, hogy a belsı ellenır képzettsége és szakmai gyakorlata kielégítse az ellenırzési tevékenységgel szemben támasztott szakmai követelményeket. Az ellenırökkel szemben elvárás a továbbképzéseken való részvétel, a folyamatos felkészülés, illetve a felkészültség az ellenırizendı tárgykörökben. A belsı ellenırzési jelentések átfogó felmérı-elemzı munkára építı magas színvonalú értékelı és vezetıi szinten javaslattevı megvalósítása rendkívül sok munkát igényel. A vizsgálati eljárások, módszerek, a jelentéseknek a belsı ellenırzési kézikönyv módszertani követelményeinek, a nemzetközi belsı ellenırzési standardoknak és a pénzügyminiszter által kiadott útmutatók tartalmi követelményeinek meg kell felelni. A belsı ellenırzési feladat végrehajtását olyan eljárásokkal kell megvalósítani, amelyek a belsı ellenırzési tevékenység érdekeltjei számára elfogadható szintő biztosítékokat nyújtanak arra nézve, hogy az ellenırzési tevékenységet a kézikönyvben foglaltaknak megfelelıen végzik, amely összhangban van a belsı ellenırzési szakma gyakorlati standardjaival és az etikai kódexszel. Hatékonyan és eredményesen mőködik, az önkormányzat számára értéket ad és javítja a hozzá tartozó szervezetek mőködését. Az ellenırzés célja a jogszabályokban, illetve szabályzatokban elıírtaknak mind magasabb szinten történı megfelelése. Törekedni kell az ellenırzések minél tökéletesebb elıkészítésére, az egységes eljárások kialakítására. Az Áht.125.§.(3) bekezdése rendelkezik a költségvetési szerveknél belsı ellenırzési tevékenységet végzık nyilvántartásba vételérıl, és kötelezı továbbképzésérıl. A kötelezı továbbképzésekrıl eredményes vizsgával kell számot adni. A tevékenységet végzıkre vonatkozó fejlesztések célja, hogy a belsı ellenır képzettsége és szakmai gyakorlata kielégítse az ellenırzési tevékenységgel szemben támasztott különösen magas szakmai követelményeket. Az ellenırökkel szemben elvárás a továbbképzéseken való részvétel, a folyamatos felkészülés, illetve felkészültség az ellenırizendı tárgykörökben. A belsı ellenırzési fejlesztési terv elemei

- Kistérség szintjén egységes ellenırzési rendszer kialakítása, mőködtetése, megfelelı tapasztalatok megszerzését követıen felülvizsgálata és továbbfejlesztése. - Az ellenırzési irányelvek, az ellenırzési standardok, a szakmai útmutatók, módszertanok, módszertani útmutatók, folyamatos figyelemmel kísérése, megismerése, alkalmazása, jobb ellenırzési gyakorlatok átvétele. - Az ellenırzési tapasztalatok, eredmények év közben rendszeres idıközönként, ill. évenként történı közreadása, bemutatása, az ellenırzések tapasztalatainak hasznosulása, a szabálytalanságok megelızése érdekében. - Az ellenırzés tervezésének, az ellenırzési feladatok végrehajtásának, nyilvántartási rendszerének módszertani támogatása. - A belsı ellenırzés tanácsadási tevékenysége, az ellenırzés minıségbiztosítási feladatai az ellenırzési tevékenység ill. azok megbízhatósága érdekében. −Az új vizsgálati eljárások, módszerek, ellenırzési technikák megismerése, fokozatos bevezetése, alkalmazásuk útján magas szakmai követelményszint elérése. −A megelızést elıtérbe helyezı ellenırzési tevékenységet kell folytatni, a tevékenység hangsúlyát a szabálytalanságok megelızésére kell helyezni. −Az ellenırzési tapasztalatok eredményeinek hasznosulása érdekében az eredményeket meg kell jeleníteni, közre kell adni. A BELSİ ELLENİRZÉS ÁLTAL JAVASOLT VIZSGÁLANDÓ TERÜLETEK Az önkormányzat költségvetési szervezeteinek ellenırzésekor vizsgálandó területek meghatározásánál a vonatkozó jogszabályi elıírásokon felül figyelembe kell venni a szervezetek struktúrájában vagy tevékenységében beálló változásokat is. Elsıdleges szempont az ellenırzés mőködtetését illetıen, hogy biztosítsa az önkormányzat, illetve az intézmények rendelkezésére álló források szabályszerő, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. A stratégiai idıszakban a belsı ellenırzés kiemelt figyelmet fordít az intézmények gazdálkodásának, szükség szerint a szakmai feladatellátásának ellenırzésére, illetve eseti jelleggel az átalakulásokhoz kapcsolódó témák vizsgálatára. A Polgármesteri Hivatal vonatkozásában folyamatosan kiemelt területe az ellenırzéseknek a hivatal gazdálkodásának, beszámolási és könyvvezetési rendszerének, valamint irodai szintő szakmai feladatellátásának az ellenırzése. Törekedni kell a törvényi ellenırzési kötelezettségek teljesítésére, a felsı vezetés ellenırzési igényeinek, javaslatainak kielégítésére, az ellenırzési lefedettségre, az Idıszerő ellenırzési témák, környezeti változások figyelembe vételére, az üvegzseb törvényre figyelemmel a kockázatos ellenırzési területek (átláthatóság, nyilvánosság, közérdek) ellenırzésére. Tematikus ellenırzési területek: ▪ Rendszeres ellenırzési kötelezettségek, igények −Normatív állami hozzájárulások és normatív, kötött felhasználású támogatások igénylése, és elszámolása jogszabályi elıírásoknak való megfelelése. −Szabályozottság aktualizálása az operatív gazdálkodás szabályainak betartása. −A pénzügyi-gazdasági ellenırzések által feltárt hiányosságok megszüntetése, felszámolása érdekében megtett intézkedések végrehajtása. ▪ Törvényi kötelezettség, jogosultság teljesítése −Közbeszerzések és a közbeszerzési eljárások szabályszerősége. −Választásokkal, népszavazásokkal kapcsolatos ellenırzések. −Közpénzek felhasználásával, azok átláthatóságával, nyilvánosságával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenırzésével kapcsolatos ellenırzések.

−Céljelleggel nyújtott támogatások felhasználásával, elszámolásával kapcsolatos ellenırzések. ▪ Tevékenységek, folyamatok ellenırzési lefedettsége −A feladatellátás, a szervezet és mőködés, a gazdálkodás rendjének szabályozottsága, szabályszerősége. −A feladat- és a rendelkezésre álló források összhangja. −A költségvetési tervezés eljárási rendje, a rendeletalkotás. −A költségvetés végrehajtása, a költségvetési elıirányzatok, módosítása, nyilvántartása. −Költségvetési beszámolás eljárási rendje, a zárszámadási kötelezettség teljesítésének szabályszerősége. −Gazdálkodási és ellenırzési jogkörök, a gazdálkodás operatív vitelével kapcsolatos jog és ellenırzési jogkör gyakorlása, szabályszerősége. −Bizonylati rend és fegyelem szabályszerősége. −Számviteli feladatok, a fıkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások és a bizonylatok adatai közötti egyeztetés, dokumentáltság, folyamatba épített ellenırzés. −Az önkormányzati vagyon nyilvántartása, számbavétele. - −A vagyonnal való gazdálkodás, vagyon hasznosítása, vagyonértékelés, - szerzıdések, önköltség számítás szabályainak meghatározása. - −A humánerıforrás biztosítása, a létszámmal és személyi juttatásokkal történı gazdálkodás. −A saját bevételek beszedésének alakulása, kintlévıségek, hátralékok. −Európai uniós pályázati források igénylése, a megvalósuló fejlesztési feladatok teljesítése, felhasználási rendje. −Külsı ellenırzések (ÁSZ, stb.) megállapításait követı intézkedések eredményességének vizsgálata. −Az önkormányzat irányítása alá tartozó intézmények "átfogó" ellenırzése. −A kockázatos területek ellenırzése "téma", vagy "cél" ellenırzés formájában soron kívüli, vagy tervezett módon. A belsı ellenırzési feladatok, célok megvalósítása a központi és a helyi jogszabályokban, továbbá az önkormányzati határozatokban, megállapodásokban meghatározott belsı ellenırzési kötelezettség teljesítésével biztosíthatók. Az ellenırzési jelentésekben a megállapítások mellett, fontos a segítı, javító szándékú ajánlások, javaslatok, tanácsok megfogalmazása. A kockázatelemzés alapján meghatározott ellenırzési területek prioritása ismeretében az alábbi táblázatok foglalják össze a belsı ellenırzések kiinduló stratégiai ütemezését. Az ellenırzések kiemelt területeit azonban minden évben felül kell vizsgálni, és a megváltozott feladatokhoz, körülményekhez kell igazítani az éves ellenırzési munkatervek kialakítása során.

A fentiek, ajánlást fogalmaznak meg, a 2012. költségvetési évre összeállítandó belsı ellenırzési ütemtervhez. Mindezzel, szerettem volna segítséget nyújtani, és megkönnyíteni az ezzel kapcsolatos feladat elvégzését. Bízom abban, mindenki hasznát tudja venni valamilyen formában. Örülök, hogy ez úton is, segíthettem!

Balatonfenyves, 2011. október 09.

Tisztelt Polgármester Asszony! Polgármester Úr! A Társulási Tanács 2011. október 4-i ülésén elfogadott határozat alapján Kahó Ildikó belsıellenırrel az egyeztetések megtörténtek. A feladatot továbbra is ı fogja ellátni. Így a 2012 évi besıellenırzési ütemterveket vele sziveskedjenek egyeztetni. Következı rendes tanácsülésünkön a megállapodás tervezet (2012. január 01 napjától) a Tanács elé kerül elfogadásra. Tisztelettel: Nagy Brigitta hivatalvezetı Fonyód Kistérség Többcélú Társulás Hivatala 8640 Fonyód, Fı u. 19. Tel./Fax.: 85/360-160 Tel.: 85/560-054 85/560-054 , 70/605-21-26 www.fonyodikisterseg.hu

70/605-21-26

Üdvözlettel: Kahó Ildikó belsı ellenırzési vezetı

Ordacsehi 2011 október 20. Kiss Miklós Polgármester sk.

Tisztelt Képviselı-testület!

A belsı ellenırzés szakmai gyakorlatának nemzetközi normái szerint a belsı ellenırzés

tevékenységnek értékelnie kell a vizsgált szervezet irányítását, mőködését és információs rendszerét fenyegetı kockázatokat a pénzügyi és mőködési adatok megbízhatósága és zártsága, a mőködési folyamatok hatékonysága és eredményessége, a vagyonvédelem, a törvények a szabályzatok,irányelvek,eljárások és szerzıdések betartása területén. A központi jogszabályok, a központi jogharmonizációs és koordinációs feladatkörében a Minisztérium által kiadott Módszertani Útmutatók standardizált módon meghatározzák, illetve segítik a tervezést, a tárgyévre tervezett belsı ellenırzési tevékenységet. Az ellenırzési feladatok végrehajtásának elsıdleges célja: -

az önkormányzat és intézményeinek zavartalan, szabályszerő mőködésének támogatása az eszközökkel és forrásokkal való hatékony gazdálkodás elısegítése, vagyonvédelem.

A belsı ellenırzés tevékenységének megszervezése, éves ellenırzési terv alapján történik. Az éves ellenırzési tevékenység, megtervezéséhez a tárgyévet követı évre vonatkozóan éves ellenırzési tervet kell készíteni.(Ber. 18 § (1) bek alapján, valamint az Ötv 92 § (6) bekezdésében foglaltak szerint a helyi önkormányzatra vonatkozó éves belsı ellenırzési tervet a Képviselı-testület elızı év november 15-ig hagyja jóvá. Ordacsehi Község Önkormányzat a 2012.évre az alábbi szempontok alapján javasoljuk a belsı ellenırzési tevékenységet elvégezni. 1./ Különféle támogatások nyújtása civilszervezeteknek, egyesületeknek, azok felhasználásának és elszámolásának ellenırzése. Ellenırzés helye: Ordacsehi Község Önkormányzata civilszervezetei és egyesületei Ordacsehi Fı u 54.. Ellenırzés idıpontja: 2012. III. negyedév negy I ed 2./ Ordacsehi Község Önkormányzat 2011. évi költségvetésében biztosított volt-e a költségvetési egyensúly atervezéskor és a végrehajtásban. Ellenırzés: Balatonboglár Város Önkormányzata, Balatonboglár Erzsébet u 11. Ellenırzés idıpontja: 2012. IV. név.

Határozati javaslat: Ordacsehi Község Önkormányzat Képviselı-testülete a 2012. évi belsı ellenırzési ütemtervét az alábbiak szerint fogadja: . 1./ Különféle támogatások nyújtása civilszervezeteknek, egyesületeknek azok felhasználásnak, elszámolásának ellenırzése. Ellenırzés helye: Ordacsehi Község Önkormányzata civilszervezeti és egyesületei Ordacsehi Fı u 54.. Ellenırzés idıpontja: 2012. III. negyedév Iskola- hivatal elszámolása 2011 évi. Idıpont 2012 i. negyedév.

2./ Ordacsehi Község Önkormányzat 2011. évi költségvetésében biztosított volt-e a költségvetési egyensúly a tervezéskor és a végrehajtásában.. Ellenırzés: Balatonboglár Város Önkormányzata, Balatonboglár Erzsébet u 11. Ellenırzés idıpontja: 2012. IV. név.

Határidı: 2011. november 15. Felelıs: Kiss Miklós polgármester

Ordacsehi, 2012. október 13. Feikusné Horváth Erzsébet jegyzı

Határozati javaslat: 1./ ………../2011. (X.26.) sz. határozat Ordacsehi Község Képviselı-testülete a

Felelıs

:

Határidı :

Kiss Miklós polgármester értelem szerint

E L İ T E R J E S Z T É S

Recommend Documents