ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2013. május 30-án tartandó ülésének 3. számú - Átfogó értékelés a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról - tárgyú napirendi pontjához Előadó: Mező József Előkészítő: Aratóné Perjési Mariann gyámhivatali ügyintéző Véleményezte: Ügyrendi és Szociális Bizottság „Minden gyermekben, bármilyen körülmények között is született, és bárkik is voltak a szülei, potenciálisan az emberi faj születik meg ismét, és valamennyiünk számára rendkívüli a felelősség az emberi élet iránt.” James Agee Tisztelt Képviselő - testület! A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 96. § (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a helyi önkormányzat a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról minden év május 31-éig - a külön jogszabályban meghatározott tartalommal - átfogó értékelést készít, amelyet a képviselő-testület megtárgyal. A tartalmi követelményeket meghatározó külön jogszabály a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet (Gyer.) 10. számú melléklete. Átfogó az értékelés abban a tekintetben, hogy tartalmazza az önkormányzat által nyújtott pénzbeli, természetbeni ellátásokra, a Polgármesteri Hivatal Városi Gyámhivatala és jegyzői gyámhatósága hatósági intézkedéseire, feladataira vonatkozó adatokat, az önkormányzat biztosította személyes gondoskodást nyújtó ellátások területén a Kossuth Lajos Általános és Művészeti Iskola, a Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás Tiszalöki Szociális Szolgáltató Központja, a Napköziotthonos Óvoda, Napos Bölcsőde, Tiszavasvári Rendőrkapitányság, Szabolcs – Szatmár – Bereg Megyei Igazságügyi Hivatal, valamint a Tiszalöki Református Egyház Oltalmazó Háza és Oltalmazó Otthona által végzett gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatokat. Ki kell térnie a beszámolónak a bűnmegelőzési program főbb pontjainak, az önkormányzat és a civil szervezetek közötti együttműködés keretében végzett feladatok, szolgáltatások bemutatására, a jövőre vonatkozó javaslatok, célok meghatározására is. Az értékelésnek nem kötelező része a Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás Tiszalöki Szociális Szolgáltató Központ gyermekjóléti alapellátások áttekintése a jelzőrendszer működésének éves értékelése, amely mellékletét képezi a beszámolónak.
Az értékelést meg kell küldeni a Szabolcs – Szatmár – Bereg Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatal Gyámügyi és Gyermekvédelmi Osztályának. A megyei gyámhivatal az értékelés kézhezvételétől számított harminc napon belül javaslattal élhet a helyi önkormányzat felé. A helyi önkormányzat hatvan napon belül érdemben megvizsgálja a megyei gyámhivatal javaslatait és állásfoglalásáról, intézkedéséről tájékoztatja.
Mindezek figyelembe vételével kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az értékelést szíveskedjen elfogadni. Tiszalök, 2013. május 16. Mező József jegyző
TISZALÖK VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK ......../2013.(V. 30.) határozat-tervezete Gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról szóló átfogó értékelés elfogadásáról A képviselő-testület tudomásul vette és a melléklet szerint elfogadta az átfogó értékelést az önkormányzat 2012. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról.
2
I. A TELEPÜLÉS DEMOGRÁFIAI MUTATÓI 0-3 éves Férfi Nő 77 95
4-8 éves Férfi Nő 133 131
9-14 éves Férfi Nő 195 223
15-18 éves Férfi Nő 143 147
Összesen Férfi 547 Nő 596
Együtt 1143
II. AZ ÖNKORMÁNYZAT ÁLTAL NYÚJTOTT PÉNZBELI, TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK: II.1. A családtámogatási rendszer átalakításáról szóló 2005. évi CXXVI. törvény óta a családtámogatási rendszer megváltozott. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 19. §, 20. §, és 20/A. §-a és a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Kormányrendelet 65. §, 65/A. §, 66. §, 66/A. §, és 67. §-a szerint a települési önkormányzat jegyzője megállapítja a törvényi feltételek fennállása esetén a gyermek(ek) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát. A települési önkormányzat jegyzője annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága a tárgyév augusztus 01 napján fennáll, a tárgyév augusztus hónapjában, illetve a tárgyév november 01 napján fennáll, a tárgyév november hónapjában gyermekenként 2011. évben 5.800 forint pénzbeli támogatást folyósított. 2012. évben a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak száma: 603 fő Támogatásra felhasznált összeg: 6. 994. 000.- Ft. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek száma kor szerint: 6 éves: 180 gyerek 7-14 éves: 249 gyerek 15-18 éves: 134 gyerek 19- éves 40 fő Tartósan beteg, fogyatékos: 48 fő Családok száma a gyermekek száma szerint: 1 gyerek 2 gyerek 3 gyerek 4 vagy 5 gyerek 6 vagy annál több gyerek Ebből: Egyedülálló szülő
281 család 130 93 21 29 8
1 gyerekes 2 gyerekes 3 gyerekes 4 vagy 5 gyerekes 6 vagy több
48 28 2 3 1
Az ellátásban részesült személyek száma az egy főre jutó családi jövedelem szerint a jogosultság megállapításakor: A nyugdíjminimum felét nem éri el: 48 fő A nyugdíjminimum fele, illetve annál több, de a nyugdíjminimumot nem éri el: 461 fő A nyugdíjminimumot eléri, illetve meghaladja: 94 fő 3
Összesen:
603 fő
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 21. §. alapján a települési önkormányzat Képviselő-testületének Ügyrendi és Szociális Bizottsága rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti azt a gyermekes családot, aki időszakosan létfenntartási gondokkal küzd vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került gyermekes családok részére nyújtott támogatás. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesültek száma: Támogatásra felhasznált összeg:
0 fő 0 Ft
II.2. Egyéb pénzbeli juttatások A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 20/C. §-a, valamint a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Kormány rendelet 68/F – 68-L. §a értelmében 2009. január 01-től lépett hatályba az óvodáztatási támogatás mint új támogatási ellátási forma. A jegyző határozatban állapítja meg az óvodáztatási támogatást a törvényi feltételek fennállása esetén a kérelmező részére. Aki abban az évben beíratja a gyermekét óvodába, amikor harmadik illetve negyedik életévét tölti be, első alkalommal 20.000.- forint, ezt követően esetenként és gyermekenként 10.000 forint óvodáztatási támogatást kap. A támogatás évente két alkalommal történik: júniusban és decemberben. 2012. évben az óvodáztatási támogatásra jogosultak száma: Támogatásra felhasznált összeg:
32 fő 730. 000.- Ft.
II.3. Gyermekétkeztetés A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő szülő bölcsődében, óvodában étkező gyermeke illetve az 1 – 4 és az 5 - 8 osztályos gyermekek i n g y e n étkeznek. 3 vagy több gyermek esetén, ha nem jogosult a szülő rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre 50%-os a térítési díj. A tartósan beteg, vagy fogyatékos gyermeket nevelő szülő, ha nem jogosult rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, 50%-os térítési díjat fizet. Bölcsődei, óvodai adatok: Térítési díj Óvoda 100% : 51 50% : 15 0 Ft.: 87
gyerek gyerek gyerek
Bölcsőde 8 gyerek 0 gyerek 15 gyerek
Iskolai adatok: Térítési díj: 100% :
53 gyerek
4
50 % : 39 gyerek 1-4 és az 5-6 osztály 0.- Ft 179 gyerek Megállapítható, hogy a 271 étkezést igénybe vevő gyermek több, mint 80 %-a kedvezményes étkezésben részesül. III. AZ ÖNKORMÁNYZAT ÁLTAL BIZTOSÍTOTT SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSOK III. 1. Gyermekjóléti szolgáltatás biztosításának módja, működésének tapasztalata A Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás Tiszalöki Szociális Szolgáltató Központja négy fő feladatot lát el: - Gyermekjóléti szolgálat működtetése; - Családsegítő szolgálat működtetése - Rendszeres szociális segélyezettek együttműködési kötelezettségéből adódó feladatok - Városi Gyámhivatal körzetéhez kapcsolódó hivatásos gondnoki teendők ellátása. III.1.1. A Gyermekjóléti Szolgálat működtetése Az intézmény 1997 – ben alakult, mint Családsegítő Szolgálat, 2001. januárjától Szociális Szolgáltató Központ lett az elnevezése, hogy tükrözze kibővült feladatkört, majd 2007. augusztus 1. napjától a Kistérségi Társulás tagjaként az elnevezése Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás Tiszalöki Szociális Szolgáltató Központja nevet kapta. A Gyermekjóléti Szolgálat feladatai: A testileg, lelkileg, erkölcsileg veszélyeztetett gyermekekről jelzést szolgáltató rendszer működtetése. A veszélyeztetettség megelőzése, kiküszöbölése családgondozással, valamint ügyintézés, anyagi és természetbeni támogatáshoz jutás segítése. A gyermekek gyermekvédelmi rendszerbe történő ideiglenes elhelyezésének, átmeneti vagy tartós nevelésbe vételének lehetőség szerinti elkerülése. Szükség esetén a gyermek családból való kiemelésére javaslattétel, intézményben elhelyezett gyerekek családjának gondozása, családba visszahelyezett gyerekek utógondozása. Alapellátásban lévő gyerekek gondozási tervének elkészítése, védelembe vett gyerekek gondozási – nevelési tervének elkészítése. Örökbe fogadó családok körülményeinek vizsgálata. Családba fogadott gyerekek utánkövetése. Felülvizsgálati tárgyalásokon részvétel. Feladata továbbá tanácsadás, illetve a tanácsadás megszervezése a következő témákban: családtervezési, pszichológiai, nevelési, egészségügyi, mentálhigiénés. Jelzőrendszer működtetése. Kéthavonkénti rendszerességgel esetmegbeszéléseket tart a szolgálat az iskola és az óvoda ifjúsági és gyermekvédelemi felelősével és a védőnői szolgálattal (csoportban vagy esetekről külön – külön). Ezen megbeszélések célja az ifjúsággal, gyermekekkel foglalkozó szakemberek munkájának segítése, aktuális problémák megbeszélése, konzultáció a közösen gondozott családok ügyében, jelzőrendszer működtetése (veszélyeztetett gyerek jelzése –jelzőlapon). A gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a gyermekjóléti szolgálat jelzőrendszert működtet, amely lehetővé teszi a veszélyeztető okok feltárását, valamint az egyes gyermek veszélyeztetettségének időben történő felismerését. A jelzőrendszer tagjaival való együttműködés, valamint tevékenységük összehangolása érdekében a gyermekjóléti szolgálat szakmaközi esetmegbeszéléseket tart évente legalább hat alkalommal előre meghatározott témakörben. Szabadidős tevékenységek (Nyári napközi, kortárssegítő csoport, szülő- gyerek klub)
5
CSALÁDGONDOZÁSI FELADATOK
―
Alapellátásban
74 gyermek/ 33
család Alapellátásból összesen lezárva Nagykorúság miatt Esetátadással átadott gyermekek/ családok száma Eredményesség miatt
-
Védelembe vétel (gyermekjóléti szolgálat, hatóság kezd.) 50 óra igazolatlan hiányzás miatti új védelembe vétel
Védelembe vétel megszűnt Nagykorúság miatt megszűnt Ebből esetátadással átadott gyermekek/ családok száma
―
Átmeneti nevelésben lévő gyermek/ 9 család Ebből lezárva nagykorúság miatt Esetátadással átadott gyermekek/ családok száma
30 gyermek/ 16 család 5 gyermek/ 5 család 18 gyermek/ 7 család 7 gyermek/ 4 család 44 gyermek/ 20 család 4 gyermek/ 4 család 9 gyermek/ 5 család 2 gyermek/ 2 család 7 gyermek/ 3 család 13 1 gyermek / 1 család 0 gyermek / 0 család
Családlátogatások száma Esetkonferencia - Első védelembe vételi tárgyaláson való részvétel - Véd. vételi felülvizsgálati tárgyaláson való részvétel
542 alkalom 32 eset 0 eset/ 0 gyermek 9 eset/ 17 gyermek
Információ nyújtás: Anyagi (megélhetési, lakhatással összefüggő, stb.) Segítő beszélgetés Hivatalos ügyekben való közreműködés Közvetítés más szolgáltatása Konfliktuskezelés Adományozás
385 135 401 57 23 331
eset eset eset eset eset eset
A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet az alábbiakat rendelte el: 15.§(7) „a gyermekjóléti szolgálat minden év március 31 –éig tanácskozást szervez, amelyen a) a jelzőrendszer tagjainak írásos tájékoztatóit figyelembe véve átfogóan értékeli a jelzőrendszer éves működését, b) áttekinti a település gyermekjóléti alapellátásának valamennyi formáját, és szükség szerint javaslatot tesznek működésük javítására. (8) az éves tanácskozásra meg kell hívni a) a települési önkormányzat polgármesterét, illetve a képviselő – testület tagjait, vagy a jegyzőt, b) a gyermekjóléti alapellátást nyújtó szolgáltatások fenntartóit, c) a településen gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátást biztosító intézmények képviselőit, d) a jelzőrendszer tagjainak képviselőit, e) a gyámhatóság munkatársait, f) a településen működő gyermekvédelmi szakellátást nyújtó szolgáltató képviselőjét,
6
g) h)
a fiatalkorúak pártfogó felügyelőjét, a megyei gyámhivatalban működő gyermek – és ifjúságvédelmi koordinátort.
2013. március 27 - én a Szociális Szolgáltató Központ évzáró tanácskozást tartott. A tanácskozás célja, hogy a településen a gyermekjóléti, ill. gyermekvédelmi feladatot ellátó szakemberek, saját tevékenységüket bemutatva segítsék a település gyermekvédelmi rendszerének egységes áttekintését. Egymás értékelését meghallgatva közös stratégiát dolgozzanak ki a feladatok színvonalasabb ellátása érdekében.
Ennek megfelelően a tanácskozás során lezárásra és értékelésre kerül az előző év és a 2013-as év szakmaközi tanácskozások témái is megbeszélésre kerülnek. A jelzőrendszeri tagok – akik kötelezettek beszámoló készítésére - megküldték a beszámolójukat. A jelenlévők a tanácskozás végén az önkormányzat képviselő-testülete felé ajánlást fogalmaztak meg, hogy miben szeretnének változtatást szeretnének a településen a gyermekekkel, illetve a gyermekvédelmi munkával összefüggésben. A megbeszélés témái: Gyermekjóléti alapellátások áttekintése, jelzőrendszer működésnek éves értékelése. Egyebek, aktualitások. A meghívottak írásban tájékoztatást adtak a részvételükről a jelzőrendszer működésében, valamint az elmúlt évi gyermekvédelmi tevékenységükről és észrevételeikről, javaslataikról. Tiszalök Város Szociális Szolgáltató Központja eredményesnek értékeli a 2012. évben is a jelzőrendszer működését. Az elmúlt évben folyamatosan azon dolgoztak, hogy hatékonyabban végezzék munkájukat, ami a már kidolgozott és a gyakorlatban is jól működő együttműködési megállapodásoknak megfelelően a jelzőlapok (alapellátásba vétel, iskolai, óvodai hiányzások jelzése) felhasználásával történt. Az iskolai és az óvodai gyermekvédelmi munka, az utóbbi évben újabb kihívásokkal került szembe, tovább sokasodott a magatartási problémákkal küzdő gyermekek száma. Az iskolában két gyermekvédelmi felelős, és egy iskolakoordinátor, az óvodában egy gyermekvédelmi felelős és egy óvodakoordinátor végzi a feladatokat. Velük rendszeres a Gyermekjóléti Szolgálat kapcsolata, a problémákat közösen beszéljük meg. Gyakori az egyéni konzultáció is. Az iskola vezetése kiemelten kezeli a pedagógiai munka mellett a hátrányos helyzetű gyermekek segítését. A védőnői szolgálattal tovább bővült az együttműködés, közös családlátogatások mellett, bekapcsolódtak a szabadidős programok lebonyolításába és vállalkoztak a szülők iskolája rendezvénysorozat első foglalkozásainak megtartására is. A Bűnmegelőzési Tanács és a Gyermekjóléti Szolgálat együttműködése szorosabbá vált a közös feladatok megfogalmazásával. A rendőrség részéről egyre több és rendszeresebb jelzés érkezik, és kérik a viszont jelzéseket is. Kezdeményeznek olyan megbeszéléseket, együttműködéseket, ami a gyerekekkel foglalkozók tájékozottságát segíti. Az I. fokú gyámhatósággal és a Gyámhivatallal a Gyermekjóléti Szolgálat munkakapcsolata napi jellegű és szakmailag egymást segítő. A krízisekben közös megbeszélések segítik a hatékony problémamegoldást. III. 2. Gyermekek napközbeni ellátása A Napköziotthonos Óvoda, Napos Bölcsőde gyermeklétszáma: 2011-2012-es tanévben bölcsődei férőhelyek száma: 2011-2012-es tanévben bölcsődés gyermekek száma:
7
24 fő. 20 fő.
2011-2012-es tanévben óvodai férőhelyek száma: 200 fő 2011-2012-es tanévben beírt óvodások létszáma: 201 fő. Az óvodai beírt létszám a 2011-2012-es tanévben 101%. Az engedélyezett maximum létszámhoz képest 1 fővel több gyermek volt beíratva az óvodákba. Az év elején elkészített ütemterv alapján az első feladatok közé tartozott a hátrányos helyzetű (HH) és a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyermekek számbavétele. Az óvodákban fontos szerepet kap a gyermekvédelem. A gazdasági, társadalmi viszonyok változásával nőtt a mindennapi megélhetési gondokkal küzdő családok száma, a munkanélküliek számának emelkedésével pedig egyenes arányban nőnek a hátrányos helyzetű családban élő gyermekek. A probléma megelőző gyermekvédelem egyik legfontosabb jelzőrendszere az óvoda. A gyermekek életük jelentős részét itt töltik. Testi tüneteikben, hangulatukban, viselkedésükben történő változás, fejlődésüknek minden hibája, zavara megjelenik az óvodában, mint tünet, ami az óvodapedagógusnak észre kell venni és keresni a tünet mögött meghúzódó okokat. Az óvónőknek a feladata az első családlátogatáskor a gyermekek megismerése, a családi környezet feltérképezése. Ha a gyermek fejlődését, életét veszélyeztetettnek látja a családban, akkor gyermekvédelmi, gyámügyi segítséget kér. Hátrányos helyzetű gyermekek száma: 73 fő Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma: 43 fő Ezek a számok a tavalyi évhez képest nagy emelkedést mutatnak. Tapasztalatuk, hogy évről évre nő a problémás családok száma. Sok esetben azt látják az óvónők, hogy a családok csak a felszínt simítják el, teljes megnyugtató javulást nem tudnak felmutatni. A kompetenciájukat meghaladó problémák esetén jelzéssel kell, hogy éljenek az illetékes szakemberek felé. A leggyakrabban előforduló problémák: • munkanélküliség; • anyagi helyzet romlása; • több gyermek a családban; • alacsony iskolai végzettség; • több generáció együttélése (lakáshelyzet romlása) • korai gyermekvállalás. A gondok megoldása a krízishelyzet elhárítása legtöbbször a gyermekjóléti szolgálatnál összegződik. A szakmaközi megbeszéléseken nagyon sok segítséget nyújtanak az óvónők számára a gyermekjóléti és családsegítő szolgálat dolgozói. A Kossuth Lajos Általános és Alapfokú Művészeti Iskolában a 2011/2012-es tanévben az induló tanulói létszám 405 fő, ebből napközis ellátásban részesülők száma: 175 fő. Ezek közül a tanulók közül egész napos oktatási formában tanul az 1-3. évfolyamon 135 fő. Az egész napos oktatás alsó tagozatban népszerű azon szülők körében, akik dolgoznak vagy a gyermeket a tanulásban segíteni nem tudják kellőképpen. A SNIGY csoportjai jelenleg 17 fővel dolgoznak. Itt 17 fő veszi igénybe az iskolai étkeztetést. A 17 tanulóból egy fő sem napközis és sajnos egy tanuló sem veszi igénybe a tanulószobát. A napközi ellátásban részesülők háromszori étkezést vesznek igénybe, délután három óráig tanítói segítséggel elkészítik a házi feladatot is. A felső tagozat részére tanulószoba biztosított, amely ebben a tanévben 40 fővel működik. Összességében a tanulók 73%-a veszi igénybe az iskolai étkeztetést, ez 4%-os csökkenés az előző tanévhez képest.
8
A rendszeres iskolába járás érdekében a első félévben 26 tanulónak 36 felszólítást küldött az iskola, ebből 9 esetben büntetésre is sor került a jegyző részéről. A büntetések száma sajnos azóta tovább emelkedett. Családlátogatásra 28 alkalommal került sor. Több esetben a gyermekkel és a szülővel való megbeszélés hatására újabb mulasztás nem történt. Volt olyan család, akik bezárták az ajtót és nem fogadták a megjelenő pedagógust, nem akartak szembe nézni a problémával. Ezek a családok már csak akkor keresik meg a szakembereket, amikor már nagy a baj. A szülők a szakemberek segítségét nem fogadták el, vállalásaikat sorozatosan nem teljesítették, szülői kötelezettségeiknek nem tettek eleget. Az igazolt hiányzások csökkentése érdekében cél az egy napos távollétek csökkentése a szülő, orvos bevonása. Az előző tanév tapasztalatai szerint sok az egy napos hiányzások száma. A tanulók gyakran kevés indokkal, szülői kísérlet nélkül fordulnak a gyermekorvoshoz, kihasználva, hogy minden esetben kapnak igazolást. Ezekben az esetekben a fő feladat a szülő, mint partner megnyerése annak érdekében, hogy figyeljenek gyermekeikre, kísérjék el őt az orvoshoz. A megelőzés érdekében azokkal a tanulókkal és szüleikkel, akiknél feltűnően sok olt az egynapos hiányzás elbeszélgetést tartott a gyermekvédelmi felelős. A tanév során az osztályfőnökök több esetben is komoly magatartási vagy tanulási problémát jeleztek a gyermekjóléti szolgálat felé. A jelzést követően sor került a tanulóval, szüleivel való beszélgetésre valamint családlátogatásra. Az iskola kompetenciáját meghaladó esetekben szakemberek bevonására került sor – nevelési tanácsadó, pszichológus -. Súlyosabb esetekben pszichiátriai vizsgálatkérést kezdeményezett az iskola. A tanév során legnagyobb problémát a tanulók agresszív – ön és közveszélyes – viselkedése jelentette. A házirend súlyos megsértése miatt a tanulóval és a szülővel történő beszélgetésre, fegyelmi eljárásra került sor több esetben. Egy esetben újra védelembe vételi eljárást kezdeményezett az iskola A legnagyobb siker a „Szülők iskolája”nevet kapta. Az iskolai védőnővel közösen találkozás és kötetlen beszélgetés volt a roma szülőkkel. Az összejövetelen összesen 30 szülő jelent meg, ez a gyerekek kétharmadának képviseletét jelentette. Ez részben pótolta a szülői értekezletet, amelyekben sajnos még mindig nagyon kevés a roma szülők megjelenési aránya. A szülők jelentős része nem érdeklődik gyermeke iskolai teljesítménye felől, nem vesz részt a szülői értekezleteken, fogadóórákon, iskolai rendezvényeken, fórumokon. Az osztályfőnökök elmondása szerint családlátogatáskor szívesen fogadják őket és tanácsaikat, de kevés esetben tesznek eleget ígéreteiknek. Jelenleg nagyrészt a halmozottan hátrányos helyzetű (hhh) gyermek családja nem nyújt higiénikus, nyugodt, kiegyensúlyozott környezetet gyermekei számára. A Kossuth Lajos Általános és Alapfokú Művészeti Iskola, mint jelzőrendszeri tag az elmúlt évekhez hasonlóan aktívan és eredményesen működik együtt a Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulást Tiszalöki Szociális Szolgáltató Központ Gyermekjóléti Szolgálatával. A megállapodás szerint együttműködésük hatékony. A problémák felvetését követő gyors intézkedések a személyes, szakmai beszélgetések, konzultációk az információk gyors átadása segítették az iskola gyermekvédelmi munkáját. Az iskolában a cél a gyermekek érdekeinek érvényesítése, jelentős pozitív változás elérése a tanulók magatartásában, tanulmányi eredményességében, a szülők és az iskola
9
együttműködésében. Továbbra is fontos feladat a prevenció és a közös hatékony együttműködés a jelzőrendszer tagjaival. III. 3. Gyermekek átmeneti gondozása
Az otthontalanná vált szülő kérelmére a családok átmeneti otthonában együttesen helyezhető el a gyermek és szülője, valamint legfeljebb 21. életévének betöltéséig a gyermek nagykorú testvére, ha az elhelyezés hiányában lakhatásuk nem lenne biztosított, és a gyermeket emiatt el kellene választani szülőjétől, családjától. A felnőtt és a gyermek együttes ellátása során befogadja az életvezetési problémák vagy más szociális és családi krízis miatt otthontalanná vált, továbbá védelmet kereső szülőt és gyermekét, a válsághelyzetben lévő bántalmazott vagy várandós anyát, illetve a szülészetről kikerülő anyát és gyermekét, valamint a várandós anya kérelmére az anya élettársát vagy férjét. Biztosítja az ellátást igénylő gyermek átmeneti gondozását és befogadja otthontalanná vált szüleit, segítséget nyújt a szülőnek gyermeke szükség szerinti ellátásához, gondozásához, neveléséhez. Biztosítja a szülő számára a gyermekével való együttes lakhatást és a szükség szerinti ellátást, a szülőknek az ellátás mellett jogi, pszichológiai és mentálhigiénés segítséget nyújt. Közreműködik - a gyermekjóléti szolgálattal együttműködve - az átmeneti gondozást szükségessé tevő okok megszüntetésében, a család helyzetének rendezésében, otthontalanságának megszüntetésében. A Tiszalöki Református Egyház által működtetett intézményekben a 2012 – es évben az Oltalmazó Otthonban, 53 főnek, az Oltalmazó Házban 70 fő számára biztosított hosszabb,jogszabályban megengedett maximális időtartamban-, rövidebb- egy éjszakára, vagy néhány napra- időtartamban elhelyezést. A családok az ország egész területéről fogadnak rászoruló családokat. A 2012-es évben a Borsod- Abaúj- Zemplén Megyéből érkezettek mellett az alábbi megyékből is érkeztek rászorulók: Szabolcs- Szatmár- Bereg; Hajdú- Bihar; Nógrád; Heves; Győr- Moson Sopron. A családok intézményi elhelyezését szükségessé tévő okok közül legjellemzőbb a szülők életvezetési problémája, valamint az elégtelen lakhatási körülmények megléte, a fenyegető hajléktalanná válás és annak következtében a gyermekek családból kiemelésének fenyegetettsége a családi konfliktusok az egyre inkább súlyosbodó mélyszegénység, illetve két család esetében az előzményekben szereplő drogfogyasztás is megjelent új problémaként. A korábbi években tapasztalt uzsora, kamatos pénz nem jellemezte a bekerülést. A megkeresések nagy része a bekerülő családok állandó lakcímén lévő gyermekjóléti szolgálatokon keresztül történt, de több esetben kérelmezte saját maga a szülő, valamint más átmeneti otthonból is érkezett ellátott. Sok esetben már több intézményben szerzett tapasztalatokkal érkeznek az intézménybe, amely az esetek nagy részében negatív irányban befolyásolja a családdal történő együttműködést. A családok gyermekek létszámát figyelembe véve, ebben az évben is a nagy létszámú négy gyermekes családok voltak a jellemzőek. Egész évben 83 gyermek nevelkedését segítették. Korcsoportok szerinti megosztás: 0-3 éves 4-5 éves 6-13 éves 14-17 éves
18 13 40 12
fő fő fő fő
10
Az elmúlt évekre visszatekintve, beköltözéskor a családok most sem tudnak több mindent hozni, mint ami két táskában elfér. Hiányosak az irataik – volt olyan személy, aki több éve nem rendelkezik semmilyen személyazonosításra alkalmas irattal – nincs megfelelő és elegendő ruházatuk, kiéhezetten érkeznek az intézménybe. Az intézmény igyekszik minden hiányosságot pótolni. Az intézményekbe való tartózkodási idő két részre bontható, vannak olyan családok, akik nagyon rövid ideig élnek a számukra felkínált lehetőséggel, míg a másik véglet, hogy a maximális másfél évet az otthonban töltik. Több esetben is előfordult, hogy a kiköltözött ellátottak szerettek volna újra elhelyezést nyerni. Egy család esetében volt is erre lehetőség, ők két évet meghaladóan kerültek vissza. A korábbi élethelyzetükből adódó, valamint a különböző intézményi elhelyezések során szerzett tapasztalataik miatt a család együttműködési képessége nagymértékben csökkent, így a család a jogszabály által biztosított elhelyezési időtartama lejárta előtt másik intézménybe költözött. Munkájukat nagymértékben nehezíti, hogy a gyermekjóléti szolgálatoktól kapott információk sok esetben pontatlanok, illetve a felvételi kérelmek pozitív elbírálása érdekében alapvető, de rendkívül fontos információkat eltitkolnak. A családgondozók a családok elhelyezésével sok esetben letudottnak tekintik a problémát, sem a családokkal, sem pedig az intézménnyel további kapcsolatot nem tartanak, amely az intézményi tartózkodás letelte után a családok kigondozását nehezíti, mivel a családok jelentős része lehetőség híján korábbi lakóhelyére költözik vissza. Igyekeznek az ellátórendszer valamennyi tagjával együttműködni és a családokat úgy irányítani, hogy a lehető legkevesebb probléma merüljön fel velük kapcsolatban. IV. JEGYZŐI HATÁSKÖRBEN TETT GYÁMHATÓSÁGI INTÉZKEDÉSEK: Ha a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszűntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetbe mégis biztosítható, a települési önkormányzat jegyzője a gyermeket védelembe veszi. IV.1. Védelembe vétel Nyilvántartott, védelembe vett kiskorúak száma:
23
gyerek
A tárgyévben megszűnt védelembe vett kiskorúak száma: 13 gyerek Ebből: Környezeti okból védelembe vett kiskorúak száma: 10 gyerek Szülőnek felróható magatartási okból védelembe vett kiskorúak száma: 10 gyerek Gyermeknek felróható magatartási okból védelembe vett kiskorúak száma: 3 gyerek Gyermek által elkövetett bűncselekmény miatt: 0 gyerek Gyermekkorú bántalmazása miatt védelembe vett kiskorúak száma: 0 gyerek Családok száma, amelyben a védelembe vett kiskorúak élnek:
10 család
Védelembe vétel keretében elrendelt intézkedések száma: Ebből: A gyermek egészségét veszélyeztető körülmények megszüntetéséről való intézkedés: A gyermek számára - kifogásolt magatartásának megszüntetése érdekében - magatartási szabályok megállapítása: Szülő figyelmeztetése helytelen magatartásának
23 eset
11
0 esetben 5 esetben
megváltoztatására:
15 esetben
A felülvizsgálatok általánosítható tapasztalata, hogy a védelembe vétel legtöbb esetben nem vezet olyan eredményre, ami lehetővé tenné megszüntetését, azt továbbra is fenn kell tartani. IV. 2. Ideiglenes hatályú elhelyezés Ideiglenes hatályú elhelyezés 2012. évben
0 gyermek
V. A VÁROSI GYÁMHIVATAL HATÓSÁGI INTÉZKEDÉSEI, FELADATAI Ideiglenes hatályú elhelyezések és azt követő döntések:
A gyámhatóság által elrendelt ideiglenes hatályú elhelyezések száma: Az ideiglenes hatályú elhelyezést kövező gyámhivatali döntések száma:
1 2
Átmeneti neveltek adatai: A tárgyévben átmeneti nevelésbe vett kiskorúak száma: December 31-én nyilvántartott átmeneti neveltek:
0 23
Tartós neveltek adatai: December 31-én nyilvántartott tartós neveltek száma:
0
Családi jogállás rendezése: Kiskorúak száma, akiknek családi jogállása a gyámhivatalnál az év folyamán rendeződött:
17
Családba fogadás: Családba fogadott kiskorúak száma:
10
Kapcsolattartás: A tárgyévben kezdeményezett kapcsolattartási ügyek száma: A kapcsolattartást a gyámhivatal szabályozta (jogerősen befejezett ügyek): Gyámság: Gyámság alatt állók száma összesen:
23 23 33
Vagyoni ügyek: Nyilvántartott ingó- és ingatlan tulajdonos kiskorúak: 25 Nyilvántartott ingó- és ingatlantulajdonos száma, akiknek gyámi fenntartásos betétállománya van: 19 Kiskorúak száma, akiknek gyámi fenntartásos betétállományon kívül államilag garantált értékpapírja van: 0 Kiskorúak száma, akiknek gyámi fenntartásos betétállományon kívül életbiztosítási kötvénye van: 0 Kiskorúak száma, akiknek gyámi fenntartásos betétállománya van: 0 Örökbefogadás és felbontás Engedélyezett örökbefogadások száma:
2
12
Örökbefogadás felbontása:
0
Gyermektartásdíj megelőlegezése: A tárgyév folyamán gyermektartásdíj megelőlegezése iránt indult eljárás: Érintett gyermekek száma: Megelőlegezésre a tárgyév folyamán kifizetett összeg (ezer Ft)
5 7 1.722. 000
VI. ELLENŐRZÉS 2010. év június 21. napján végzett teljes körű célvizsgálatot a Észak Alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala Nyíregyházi Osztálya a Városi Gyámhivatalban. Az ellenőrzés során a felügyeleti szerv megállapította, hogy a gyámhivatal a feltárt anyagi és eljárási hibák és hiányosságok kivételével a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően jár el tevékenysége jó színvonalú. 2012. évben ellenőrzés nem volt a gyámhivatalban. A Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás Tiszalöki Szociális Szolgáltató Központban 2010. december 09 napján végzett vizsgálat a Szabolcs – Szatmár – Bereg Megyei Kormányhivatal Szociális és
Gyámhivatala, 2012. évben nem volt vizsgálat. A jegyzőkönyv összegzésében a következő megállapítások szerepelnek: A települési önkormányzat a gyermekjóléti szolgáltatást az 1997. évi XXXI. törvény 40.§ (1) és a 96. § (1) bekezdéseiben, valamint az R.30 – 31§ rendelkezéseiben előírtak szerint társulásban más intézmény keretében biztosítja. Az R. 30. § (3) bekezdésében rögzítettek nem jutnak érvényre, szakmai egység biztosítása nem valósul meg, csak a gyermekjóléti szolgálat működtetése. A gyermekek átmeneti gondozása és a 0 – 3 éves gyermekek napközbeni ellátásának biztosítása megfelelő. A gyermekjóléti szolgáltatás működési engedéllyel rendelkezik, az ellátó intézmény szabályozottsága megfelelő, a működéshez szükséges iratokkal rendelkezik. A gyermekjóléti szolgálat személyi feltételei megfelelnek a vonatkozó jogszabályban előírtaknak. A tárgyi feltételek teljesülnek. Az észlelő – és jelzőrendszer működtetése érdekében a szolgálat jogszabályi kötelezettségeiknek – minimális hiányossággal (évente hat szakmaközi megbeszélés összehívása kötelező) – eleget tett, a jelzőrendszer működtetésében a szabadidős program szervezésében a prevenciós és gondozási munkában a szolgálat szakmai munkája megfelelő. Felhívás, illetve javaslat a célvizsgálat alkalmával megállapított hiányosságok megszüntetése érdekében: Fenntartó illetve intézményvezető az SZMSZ pontosítása, Szakmai program átdolgozása. A Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás Tiszalöki Szociális Szolgáltató Központjában 2010. december 20 – án tartott ellenőrzést Tiszavasvári Polgármesteri Hivatal Jegyzője. Az ellenőrzés során megállapította, hogy a 2008 évben a szolgálat vezetői munkakörét érintően változás történt, ugyanis 2008. novemberétől Szabó Veronika helyett Donkáné Húri Éva látja el a vezetői teendőket. A szolgálatnál 2 fő családgondozó dolgozik. 2007. november 1 – től 2008. november 15 –ig 7 illetve 6 órában, majd ezt követően 8 órában dolgoznak. Mindkét fő kinevezése határozatlan időre szól. A munkavégzésre szolgáló iroda felszereltsége kiváló. A munkavégzéshez szükséges valamennyi eszközzel (székek, íróasztal, iratszekrény, számítógép, internet, fax, telefon) rendelkeznek. Az irodán kívüli interjúszoba és konferenciaszoba is található az épületben. A családgondozók a terepmunkát gyalogosan, kerékpárral, illetve saját gépjárművel végzik. Az ellenőrzés során megállapítható, hogy a szolgálat az engedélyben és a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelően működik.
13
A Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás Tiszalöki Szociális Szolgáltató Központjában 2010. december 14. napján végzett ellenőrzés a Gyermekjóléti Központ. Az ellenőrzés során megállapította, hogy a családgondozók a gondozások során többnyire a megfelelő adatlapokat vezetik. Az adminisztráció tartalmát tekintve szép, a bejegyzések informatívak, tartalmasak, a javaslatok szakmailag megalapozottak. Az adatlapok továbbítása időben történik. A gyermekek anyagából pontosan követhető a jelzés érkezésétől a probléma megoldásáig vezető szakmai munka. VII. JAVASLATOK, CÉLOK
-
-
-
-
A Kossuth Lajos Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Arany János úti iskolai rész megközelítése a gyermekek részére továbbra is balesetveszélyes – tekintettel az ezen az útszakaszon zajló gépkocsiforgalomra -, ezért zebra kiépítésével, illetve figyelmeztető közlekedési táblák elhelyezésével kellene biztosítani a biztonságos közlekedésüket. Téli időszakban nagyobb gondot fordítson a települési önkormányzat az utak jégmentesítésére, sózására, tisztántartása, különösen az oktatási intézmények környékén, a gyermekek biztonságos közlekedése érdekében. A Tiszavasvári Pedagógiai Szakszolgálati Központ pszichológiai szolgáltatása leterhelt. A település lakói több havi várakozás után kapnak pszichológiai vizsgálatra időpontot. A Pedagógiai Szakszolgálat jelezte az önkormányzat részéről megjelenő finanszírozási nehézségeket, és kérte, hogy csak a legszükségesebb eseteket küldjék a szakemberek. A családokra továbbra is jelentős anyagi megterhelést ró az, hogy a Tiszavasvári Pedagógiai Szakszolgálati Központba utazzanak (ahol csak 18 év alatti gyermekeket látnak el). Évek óta visszatérő probléma, hogy nincs Tiszalökön pszichológiai szolgáltatás. A pszichológus foglalkoztatása rendkívül fontos lenne folyamatos – de legalább megbízásos jogviszonnyal - foglalkoztatott pszichológus alkalmazásávalkülönösen a gyerekek esetében az egyre halmozódó magatartási-viselkedési problémák kezelése érdekében, de egyre több felnőtt is igényelne pszichológusi ellátást. Fontos lenne, hogy legyen lehetőség úgy az iskolában, mint az óvodában, hogy a problémás gyermekeket a pszichológus csoportjában, a mindennapjaiban figyelhesse meg, s adjon tanácsot a nevelőnek, a szülőnek. Óvodarendőr program elindítása az óvodákban. A szórakozóhelyek közös ellenőrzésének folytatása a fiatalok alkoholfogyasztásának csökkentése, a gyermekkorúak (éjszakai, felnőtt felügyelet nélküli) szórakozási szokásainak megváltoztatása érdekében. A rendőrőrsön 2013.08.01-ig megoldott az adminisztrátor foglalkoztatása. Folyamatos munkaviszonyban álló adminisztrátor alkalmazására lenne szükség, hogy legyen, aki fogadja a hívásokat, bejelentéseket, akkor is, amikor a rendőrök kint vannak területen. A városban csellengő gyerekeket, fiatalokat a rendőrség fokozottabban kövesse figyelemmel. Megjelent a családokban a mélyszegénység, általános elszegényedés, folyamatos fizetési problémák a családoknál. A felhalmozódott közüzemi tartozások problémája. Adósságkezelési programokra lenne szükség (közüzemi számlák, banki hitelek).
14
-
A munkanélküliség és az eladósodottság egyre több családot érint és lehetetleníti el a mindennapjait. Munkaerő-piaci programokra, munkahelyekre, illetve meglévő munkahelyek megtartására lenne szükség a településen.
VIII. BŰNMEGELŐZÉSI PROGRAM VIII. 1. Közbiztonsági - bűnmegelőzési koncepció Tiszalök Városi Önkormányzat Képviselő – testülete a 10/2009.(II.12.) számú határozatával elfogadta a Közbiztonsági- bűnmegelőzési koncepciót.
Tiszalök város közbiztonságának és biztonságérzetének növelése, a törvénysértések számának csökkentése a helyi közös érdekek előtérbe helyezésével, a lokális adottságoknak legmegfelelőbb prevenciós programok útján. Különös tekintettel: - A személy elleni erőszakos bűncselekmények visszaszorítása, illetve megakadályozása. - Vagyonvédelem javítása, és a betöréses lopások megelőzése. - Közlekedés biztonságával és baleset megelőzéssel kapcsolatos helyi feladatok megoldása. - A település tűz-és katasztrófavédelmének megszervezése, a tűzmegelőzéssel és katasztrófavédelemmel kapcsolatos propaganda tevékenység széleskörű kiterjesztése. - A bűnmegelőzési programok (pl. DADA) terjesztése, a felvilágosító tevékenység fokozása. - Kertek, mezőgazdasági területek, vállalkozások telephelyeinek védelme, a termény és állatlopások megelőzése. - A közintézmények, templomok, műemlékek, temetők és környezeti értékek védelme. - A közterületek, parkok, játszóterek tisztaságának, rendjének, eszközeinek megóvása. - A szenvedélybetegek és az ifjúság elleni bűncselekmények megakadályozás, visszaszorítása. - A településen tartott sport-és kulturális rendezvények biztonságos és rendbontás nélküli lebonyolítása. Hosszú távú feladatok meghatározása I. -
Közrend-és közbiztonság a lakókörnyezetek biztonságának erősítése, a közterületek, műemlékek, védett épületek biztonságának erősítése, szomszédok, lakóközösségek egymás közötti segítségnyújtásának elősegítése.
A megelőzés egyik leghatékonyabb módszere a fokozott közterületi jelenlét, amelyet a rendőrség jelenlegi anyagi, technikai, személyi feltételei mellett a lakosság által megfogalmazott követelményeknek megfelelően nem tud biztosítani. A civil szféra bevonásával jelentős eredmények érhetők el ezen a területen, kiemelt figyelmet fordítva az üdülőövezetre is. Egy polgárőr szervezet működik Tiszalökön: a Városi Polgárőrség és egy önkéntes szerveződés alakult a közelmúltban a Polgárok Tiszalökért Egyesület. II. -
Közlekedéskultúra javítása a közlekedési-és a közúti biztonság megerősítése, baleset megelőzési programok szervezése.
15
III.
Közterületi felügyelet ellenőrző tevékenységének erősítése Tiszalök Polgármesteri Hivatal keretein belül működik a közterület-felügyelet és a mezőőri szolgálat. A jövőben a hatékonyabb működés érdekében céljaink közé tartozik, hogy a két szervezet a rendőrséggel együtt több esetben is közös akciókon vegyen részt. Városunkban nagy gondot jelent az üdülőterület, a kertek, mezőgazdasági földterületek védelme. A közös mezőőri, rendőri jelenlét fokozása ezeken a területeken azonban nagyban növelné az emberek biztonságérzetét.
IV.
Gyermek-és ifjúságvédelem A gyermek-és ifjúsági korosztály áldozattá és bűnelkövetővé válásának megelőzése.
V.
A DADA program támogatása A program magyar elnevezése a Dohányzás, Alkohol, Drog és Aids szavak kezdőbetűiből álló mozaikszó. A program a gyerekeket önmagukon keresztül védi meg a számukra veszélyt jelentő dolgoktól oly módon, hogy attitűdöket, viselkedési normákat ajánl, mindig az adott korosztályra szabott szinten.
VI. -
Családvédelem a családon belüli erőszak visszaszorítása és megelőzése, a nők, időskorúak ellen elkövetett támadások megelőzése.
VII. Társadalmi összefogás erősítése A bűnelkövetés elleni helyi összefogás és felelősség népszerűsítése, a személyes szerepvállalás motiválása. VIII. Felvilágosító propaganda tevékenység szervezése, médiakapcsolatok ápolása Célunk a város közéleti havilapja a Tiszalöki Újság szerepvállalásának erősítése a prevenciós tevékenységben, ahol rendszeressé kell tenni a megelőző, felvilágosító cikkeket.
IX.
Partnerség kiépítése (térségi, országos, nemzetközi szinten).
Rövidtávú célkitűzések feladatok I. II. III. IV.
Közbiztonsági Tanács működtetése A hosszú távú feladatokhoz projektek kidolgozása. A bűnmegelőzésben való helyi összefogás és felelősség népszerűsítése, a személyes szerepvállalás motiválása. Külső források (humán, anyagi) bevonása.
A Tanács feladata - A hosszú távú koncepció megvalósítására irányuló, rövidtávú közbiztonsági, bűnmegelőzési projektek, cselekvési programok kidolgozása. - Az állami és társadalmi szervezetek összehangolása, fórumrendszerek működtetése. A Tanács szerkezeti felépítése A Közbiztonsági Bűnmegelőzési Tanács létszáma: Elnöke: Tiszalök Város Alpolgármestere Elnökhelyettese: 1. számú Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sport Bizottság Elnöke
16
19 fő
2. számú Rendőrkapitányság megbízottja Állandó tagok: Polgárőrség Tiszalök Cigány Kisebbségi Önkormányzat Önkéntes Tűzoltó Egyesület Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola Frim Jakab Általános Iskola Kossuth Lajos Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Napköziotthonos Óvoda és Napos Bölcsőde Városi Könyvtár és Művelődési Ház Városi Gyámhivatal Szociális Szolgáltató Központ Református Egyházközség Római Katolikus Egyházközség Tiszalöki vállalkozók képviseletében Tiszalöki üdülőtelep képviseletében
1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 2 fő 2 fő
A Tanács működési szabályai
A Tanács tevékenységét az Elnök irányítja. Személyét és az 1. számú elnökhelyettes személyét a képviselő-testület választja meg, megbízatásuk a képviselői megbízatásuk idejéig szól. Döntéseit szótöbbséggel hozza. Üléseiről jegyzőkönyvet készít. Működéséhez szükséges technikai feltételeket a Polgármesteri Hivatal biztosítja. Évente egy alkalommal – a Rendőrkapitányság beszámolójával együtt – tájékoztatja a képviselő-testületet az elvégzett munkáról.
VIII. 2. Rendőrségi intézkedések a településen A Tiszavasvári Rendőrkapitányság 2012 év folyamán Tiszalök város illetékességi területén több alkalommal intézkedett családon belüli erőszak, illetve erre utaló magatartás miatt. Kiváltó okként elsősorban az elkövető alkoholos befolyásoltságát tarthatjuk számon, de nem ritka a válófélben lévők közötti konfliktusból adódó tettlegesség sem. Általánosan jellemző, hogy a szülői félből az édesapa italozó életmódot folytat, amely kontrolvesztéshez vezet. Ebből adódóan vélt vagy valós sérelmek generálják a konfliktusokat. Általában elmondható, hogy a családon belüli erőszak többnyire könnyű sértést okozó személy elleni erőszakban, ritkábban dolog elleni erőszakban, azaz rongálásban, esetenként magánlaksértésben nyilvánul meg. Problémaként merült fel, hogy a hatósági segítséget kérő szülő – általában anya – miután a közvetlen fenyegetettség megszűnik, nem tartja fontosnak az eljárásban való további részvételt. Gyakori, hogy fenyegetés vagy kibékülés hatására az elődlegesen hatósághoz eljuttatott információkat a sértett megváltoztatja, torzítja. A gyermekvédelmi munka során a legfontosabb és legnagyobb probléma a tájékoztatás hiánya. Gyakori az iskolán belül történő erőszak vagy más tulajdon elleni esemény, amely a hatóság előtt rejtve marad és az iskolák házon belül próbálják megoldani, amely nem az ő feladatuk és hatáskörük. Gyakran az iskolában kialakult konfliktusok tovább gyűrűznek és a családok között további problémát gerjesztenek. A Tiszalöki Kossuth Lajos Általános és Művészeti Iskola iskolarendőri feladatai 2012. szeptember 30. napjáig Veres Gábor rendőr főtörzsőrmester látta el. Tőle ezen szerepet október
17
1.napjától Farkas Ferenc rendőr főtörzsőrmester vette át. Az iskola jelzésének és igényének megfelelően lehetőség van bűnmegelőzési és közlekedésbiztonsági tájékoztató órák megtartására. Igény szerint azt a programot ki tudják terjeszteni az óvodára is. Egyre gyakrabban felmerülő probléma a településen – főleg tinédzser korban – a könnyűdrog – marihuána – alkalomszerű használatát. Ehhez különböző kisebb súlyú bűncselekmények kapcsolódnak, amelyek biztosítják a kábítószerhez való jutás anyagi hátterét. Fontosnak tartják, hogy amennyiben ezen bűncselekményi körhöz kapcsolódó információ esetlegesen gyanú merül fel úgy a rendőrséget soron kívül értesítsék a hatóságok, intézmények. VIII. 3. Pártfogói felügyelet Tiszalökön
A közel 30 éves, de egységes szakmai koncepciót, irányítást nélkülöző pártfogó felügyelői munka 2003. július 01–től került az igazságügyi – miniszter irányítása alá. 2003. előtt a felnőtt korúakkal foglalkozó hivatásos pártfogó felügyelők a bíróságok rendszerében, a fiatalkorúakkal foglalkozók pedig a gyermekvédelem rendszerében dolgoztak. A fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatási rendszerének kerülnie kell a represszív megközelítést, a nevelésre és integrációra kell koncentrálni. A reagálásnak gyorsnak, korainak és következetesnek kell lennie. Ahol lehetséges, a fiatalkorúakra irányuló intervenciónak magában kell foglalnia az áldozataikra és az érintett közösségre irányuló kárhelyreállítást. A pártfogó felügyelő feladatai tehát a fiatalkorúak esetében: - az ügyészi és bírói döntéshozatal előkészítése szakértői tevékenység keretében; környezettanulmány, pártfogó felügyelő vélemény készítése. - a szabadságvesztés kiváltására alkalmas diverziós eszközök és alternatív büntetések végrehajtása. - a közérdekű munka büntetés végrehajtása. - a büntetés – végrehajtási intézetekben a szabadulás, javítóintézetből történő ideiglenes elbocsátás előkészítése érdekében végzett börtönpártfogói tevékenység. A feltételes szabadságra bocsátás alatt elrendelt pártfogó felügyelet végrehajtása, önkéntességen alapuló utógondozás. - a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenység (mediáció). A pártfogónak nem elsődleges feladata a pártfogolt életében jelentkező összes szociális probléma megoldása, de amennyiben ez a bűncselekmény elkövetéséhez hozzájárult, vagy bűnismétléshez vezethet, akkor törekedni kell a kompetencia határain belül történő megoldásra. Speciális feladat a pártfogónak a közvetítő, generáló szerep betöltése az adott problémára szakosodott intézmény és a terhelt személy között. Tiszalök területén 2012. évben 13 pártfogói ügy volt, amely 11 gyermeket érintett. Ezen kívül 20 környezettanulmány készítésére volt felkérés a rendőrség részéről. Közérdekű munka büntetés végrehajtására fiatalkorúak esetében csak nagyon ritkán került sor a településen pillanatnyilag nincs fiatalkorúként közérdekű munkásként dolgozó személy. A közvetítői eljárásra utalás (mediáció) lehetőségét településünkön fiatalkorú esetében nem alkalmazta a bíróság. Ügyek megosztása: Tiszalök területén 13 pártfogói ügy volt 2011 évben folyamatban: Lopás: 5 esetben Garázdaság 4 esetben 18
Testi sértés 0 esetben Rablás 1 esetben Rongálás 1 esetben Szexuális erőszak 1 esetben Egyedi azonosító jel meghamisítása: 1 esetben A büntetések megoszlása: Bv-ből feltételesen szabadult: Javítóintézetből ideiglenes elbocsájtott: Vádemelés elhalasztása Próbára bocsátott Felfüggesztett szabadságvesztés 4
3 0 1 5 fő
fő fő fő fő
A pártfogói felügyelet végrehajtása során megállapítást nyert, hogy a településen élő fiataloknak és szüleiknek nagy része együttműködő. A legnagyobb problémát a hátrányos szociális helyzet a szegénység, az iratok beszerzése, a munkahely vagy tanfolyam hiánya, iskolázatlanság a tankötelezettség mulasztása jelenti. A gyermekjóléti szolgálattal az együttműködés eddig zökkenőmentes volt, a családgondozók részletes, precíz, lényegre törő és szakmailag megalapozott információkkal látja el Szabolcs – Szatmár – Bereg Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálat Pártfogó Felügyelői Szolgálatot, ami nagymértékben segíti a pártfogói felügyelet megfelelő végrehajtását. Elmondható, hogy a helyi gyermekjóléti szolgálat is figyelemmel kíséri a pártfogó felügyelet alatt állókat és a fiatalkorú bűnelkövetőek, így a felmerülő gondok esetén azonnal a szakszolgálat látókörébe kerül a fiatal és rögtön orvosolni lehet a problémákat. Meg kell említeni, hogy számos jogsértés, mely a látens bűnözés köréhez tartozik, nem kerül a látókörbe. Azokban az esetekben tudnak hatásosan segítséget nyújtani, amikben a felderítés megtörtént és a bűncselekmény bizonyíthatóvá vált, valamint jogerős bírósági vagy ügyészi határozat született. IX. AZ ÖNKORMÁNYZAT ÉS A CIVIL SZERVEZETEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE
A településen működő civil szervezetek közül a Tiszalök Önkéntes Tűzoltó Egyesülettel és a Polgárőr Egyesülettel alakult ki hatékony együttműködés. Az állami ünnepek város által szervezett rendezvényeinek a szabadidős programok lebonyolításának biztosításában – a rendőrséggel – vett részt nagy létszámmal a Polgárőr Egyesület. A Bűnmegelőzési Tanács és a Polgárőr Egyesület közös munkái révén teljesedik ki az együttműködés. A városban több alkalommal szúrópróba szerűen közösen látogatják meg a szórakozó helyeket, ellenőrizve a helyiségekben tartózkodó ittas kiskorúakat.
Az önkormányzat a tárgyi feltételek megteremtéséhez, a működéshez nyújt anyagi támogatást a civil szervezeteknek.
19
