ELŐTERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2009. július 30-i rendkívüli ülésére
Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat Közbeszerzési Szabályzatának jóváhagyása Előterjesztés tartalma: határozati javaslat Előadó: dr. Árpásy Tamás jegyző Szavazás módja: egyszerű többség Az előterjesztés előkészítésében részt vett: Sümegi Attila aljegyző, Városüzemeltetési Osztály Az előterjesztés előkészítésében közreműködnek: Ügyrendi, Helyi Közéleti, Kistérségi és Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága, Pénzügyi Ellenőrző és Gazdasági Bizottság. .
Tisztelt Képviselő-testület! A közpénzek ésszerű felhasználása átláthatóságának és széles körű nyilvános ellenőrizhetőségének megteremtése, továbbá a közbeszerzések során a verseny tisztaságának biztosítása érdekében a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. Tv. (továbbiakban: Kbt.) 6. § (1) bekezdése alapján: "Az ajánlatkérő köteles meghatározni a közbeszerzési eljárásai előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek, illetőleg szervezetek felelősségi körét és a közbeszerzési eljárásai dokumentálási rendjét, összhangban a vonatkozó jogszabályokkal." A szabályzatban különösen meg kell határozni az eljárás során hozott döntésekért felelős személyt, személyeket. E törvényi kötelezettségnek tett eleget a Képviselő-testület a 219/2004.(VII.29.) Kt. számú határozattal elfogadott és 203/2008.(IX.15.) Kt. számú határozattal módosított közbeszerzési szabályzat (továbbiakban: Szabályzat) megalkotásával. A Szabályzat átfogó módosítását, azaz egy alapvetően új szabályzat jóváhagyását a „régi” egyidejű hatályon kívül helyezésével egyidejűleg - az alábbiak miatt javaslom: A hivatali szervezetfejlesztési projektet bonyolító szervezet javasolta a hatályos közbeszerzési szabályzatunk átfogó módosítását. Ehhez nemcsak a módosítás szempontjait, hanem konkrét szabályzat-tervezetet is rendelkezésünkre bocsátott. A jelen tervezet ezen „mintára” épül. Az átfogó módosítás nemcsak célszerűségi, hanem – főként a Kbt. 2009. áprilisi átfogó módosítása miatt - jogszerűségi szempontok alapján is indokolt (pl.: a Kbt. 6.§ (2) bekezdése előírja, hogy a közbeszerzési szabályzatban megjelölt személy az eljárást megindító hirdetmény jogszerűségét ellenjegyzésével igazolja. Az eljárást megindító hirdetményt nem lehet ellenjegyezni, ha az sérti a közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokat. Az eljárást megindító hirdetmény ellenjegyzése nélkül a közbeszerzési eljárás nem indítható meg). Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet az előterjesztés megtárgyalására. A tervezeten kívül mellékelem a hatályos közbeszerzési szabályzatot. Zirc, 2009. július 21. dr. Árpásy Tamás jegyző Határozati javaslat …/2008.(….) Kt. számú határozat Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a jelen előterjesztés 1. számú mellékletét képező Közbeszerzési Szabályzatot – a 219/2004.(VII:29.) Kt. számú határozattal elfogadott és 203/2008.(IX.15.) Kt. számú határozattal módosított közbeszerzési szabályzat egyidejű hatályon kívül helyezésével - jóváhagyja. Felelős: Ottó Péter polgármester Határidő: azonnal
1. sz. melléklet az előterjesztéshez
Zirc Városi Önkormányzat Közbeszerzési Szabályzata
Jóváhagyta a Zirc Városi Önkormányzat …./2009.(…) Kt. számú határozatával
Figyelemmel a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 35. §-ában foglaltakra - a közpénzek ésszerű felhasználása átláthatóságának és széles körű nyilvános ellenőrizhetőségének megteremtése, továbbá a közbeszerzések során a verseny tisztaságának biztosítása érdekében a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (továbbiakban: Kbt.) 6. §-ában meghatározott kötelezettségnek eleget téve az alábbi szabályzat kerül megállapításra: I. CÍM A KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA I.1. A szabályzat hatálya Zirc Városi Önkormányzat (továbbiakban: Önkormányzat), az Önkormányzat intézményei, az Önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság, Kbt. hatálya alá tartozó árubeszerzéseire, szolgáltatás megrendeléseire, építési beruházásaira, építési és szolgáltatási koncesszióira, valamint tervpályázati eljárásaira (a továbbiakban együttesen: beszerzéseire) terjed ki – figyelemmel a Kbt. 2/A§- ában leírt szabályokra is . I.2. A Hivatal belső szervezeti egységei, a közbeszerzésekhez kapcsolódó feladattal megbízott köztisztviselők a Kbt. hatálya alá tartozó, visszterhes szerződés megkötésére irányuló tevékenység során, a Kbt. előírásainak végrehajtásakor a vonatkozó jogszabályok és a Közbeszerzési Szabályzatban foglaltak szerint kötelesek eljárni. A Közbeszerzés Szabályzat hatálya eltérő rendelkezés hiányában kiterjed a Kbt. hatálya alá értékénél fogva nem tartozó, illetve a Kbt-ben kivételként meghatározott beszerzések végrehajtására is.
II. CÍM A KÖZBESZERZÉSEK TERVEZÉSE 1. fejezet A közbeszerzési terv 1.1. A közbeszerzések és a közbeszerzési eljárások tervezése 1.1.1. A 2003. évi CXXIX. törvény 5. §-a alapján a Polgármesteri Hivatal (továbbiakban:Hivatal) legkésőbb minden év április 15-ig éves összesített közbeszerzési tervet (továbbiakban: közbeszerzési tervet) köteles készíteni a jelen közbeszerzési szabályzat 13. számú melléklete alapján. A beszerzési igényeket a Közbeszerzési Szabályzat 5. számú melléklete szerinti adatlapnak (a továbbiakban: Adatlap) az Intézmények, Hivatal szervezeti egységei által történő megküldésével kell összeállítani. 1.1.2. A közbeszerzési terv nem vonja maga után az abban megadott közbeszerzésre vonatkozó eljárás lefolytatásának kötelezettségét. A Hivatal a beszerzési tervben nem szereplő közbeszerzésére vagy a tervben foglaltakhoz képest módosított közbeszerzésre vonatkozó eljárást is lefolytathatja, ha az általa előre nem látható okból előállt közbeszerzési igény vagy egyéb változás lép fel. Ezekben az esetekben a közbeszerzési tervet módosítani kell az ilyen igény vagy egyéb változás felmerülésekor, megadva a módosítás indokát is (Kbt. 5.§ (3) bek.). 1.1.3. A Polgármesteri Hivatal szervezeti egységei (továbbiakban Osztályok) a közbeszerzési terv elkészítéséhez szükséges adatokat legkésőbb tárgy év február 28-ig a jelen közbeszerzési szabályzat 5. számú melléklete szerinti Adatlap kitöltésével egységesítés céljából megküldik a Városüzemeltetési Osztály részére. 1.1.4. A közbeszerzési terv osztályonkénti elkészítéséért és a Városüzemeltetési Osztály részére az 1.1.3. szerinti határidőre való leadásáért az adott osztály vezetője felelős. 1.1.5. A Pénzügyi Osztályvezető, valamint a Városüzemeltetési Osztály vezetője - a költségvetési koncepció elfogadását követő egy hónapon belül – áttekinti az adott költségvetési évben várhatóan esedékes beszerzéseket, és erről tájékoztató jelentést készít a Polgármester részére, külön kiemelve a központi közbeszerzésekhez való csatlakozás lehetőségeit. 1.1.6. Az osztályoktól érkezett adatok alapján a felülvizsgált éves összesített közbeszerzési terv (továbbiakban közbeszerzési terv) elkészítéséről, a szükséges dokumentumok előkészítéséről, a www.zirc.hu honlapon történő megjelentetéséről legkésőbb minden év április 15-ig a Városüzemeltetési Osztály vezetője gondoskodik.
1.1.7. A Közbeszerzési Tervet a Hivatal legalább öt évig köteles megőrizni. A Közbeszerzési Terv nyilvános. A Városüzemeltetési Osztály vezetője köteles gondoskodni a közbeszerzési terv Önkormányzat honlapján való közzétételéről az aláírástól, illetve a közbeszerzési terv módosítása esetén a módosítás aláírásától számított 5 munkanapon belül. 1.1.8. A közbeszerzési tervben nem szereplő, továbbá a tervhez képest módosuló közbeszerzési igény esetén a közbeszerzési tervet módosítani kell, az ezzel kapcsolatos adatokat az illetékes Osztályoknak az igény felmerülését követően haladéktalanul jeleznie kell a Városüzemeltetési Osztály felé. 1.2. A közbeszerzési terv módosítása 1.2.1. A közbeszerzési terv nem vonja maga után az abban megadott közbeszerzésre vonatkozó eljárás lefolytatásának kötelezettségét. Az önkormányzat továbbá a közbeszerzési tervben nem szereplő közbeszerzésre vagy a tervben foglaltakhoz képest módosított közbeszerzésre vonatkozó eljárást is lefolytathatja, ha az általa előre nem látható okból előállt közbeszerzési igény vagy egyéb változás merült fel. Ezekben az esetekben a közbeszerzési tervet módosítani kell az ilyen igény vagy egyéb változás felmerülésekor, megadva a módosítás indokát is. A módosításra vonatkozó javaslatot a Városüzemeltetési Osztály készíti elő, az igény felmerülését követő 15 napon belül. 1.2.2. Az önkormányzat köteles a Közbeszerzések Tanácsa vagy az illetékes ellenőrző szervek kérésére a közbeszerzési tervét megküldeni. 1.3. A közbeszerzési terv teljesítése 1.3.1. A közbeszerzési terv folyamatos teljesítéséről a Városüzemeltetési Osztály vezetője minden negyedévet követő hónap 10-ig tájékoztatást ad a Polgármesternek és a Jegyzőnek. A Városüzemeltetési Osztály gondoskodik a közbeszerzési terv naprakész vezetéséről és nyilvánosságáról. 1.3.2. Az éves költségvetési rendelet módosítása esetén az érintett Osztály vezetője köteles haladéktalanul írásban tájékoztatni a Városüzemeltetési Osztályt, melynek alapján a Városüzemeltetési Osztály vezetője a Kbt. előírásainak megfelelően felülvizsgálja a közbeszerzési tervet a közbeszerzési eljárások összhangja szempontjából. 1.3.3. Az I.1. pontban részletezett ajánlatkérők a beszerzésekre rendelkezésre álló pénzeszközök meghatározásánál és felhasználásánál az Önkormányzat költségvetési rendeletét, illetve az egy évnél hosszabb ideig tartó beszerzés esetében a kötelezettségvállalást tartalmazó határozatát kötelesek figyelembe venni.
2. fejezet Éves statisztikai összegezés 2.1. A tárgyévet követő április 15-éig – az egy költségvetési év alatt lefolytatott önkormányzati közbeszerzésekről – a jogszabályban meghatározott minta szerint el kell készíteni az éves statisztikai összegezést. A Városüzemeltetési Osztály vezetője gondoskodik az összegzés elkészítéséről, valamint - polgármesteri kiadmányozás után - a megküldéséről a Közbeszerzések Tanácsa számára, legkésőbb tárgyi év május 31. napjáig. 2.2. A Városüzemeltetési Osztály vezetője a tárgyi évet követő március 31-ig tájékoztatást ad a polgármesternek a megelőző költségvetési évben lefolytatott, illetve a még folyamatban lévő közbeszerzési eljárásaikról, valamint a Kbt. hatálya alá tartozó szerződésekről. 2.3. A polgármester évente tájékoztatót készít az Önkormányzat költségvetését érintő valamennyi közbeszerzési eljárásról, s - legkésőbb a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló időpontjában - a Képviselő-testület elé terjeszti. Az előterjesztéshez a részanyagot a Városüzemeltetési Osztály vezetője biztosítja az önkormányzati közbeszerzésekre vonatkozóan.
III. CÍM A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS MENETE ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. fejezet Általános rendelkezések 1. A Hivatal Városüzemeltetési Osztályának feladata: 1.1. A projekt előkészítő irat összeállítása 1.2. A közbeszerzési terv előkészítése 1.3. Éves statisztikai összegezés előkészítése 1.4. A Közbeszerzések Tanácsának értesítése az ajánlatkérői nyilvántartásban szereplő adatokban bekövetkezett változásokról 1.5. A Kbt. 17/C. §-ában foglaltak szerint a közbeszerzési eljárások nyilvánosságának biztosítása 1.6. A közbeszerzési eljárások írásban történő dokumentálása
2. Előkészítő-team feladata: 2.1. Ajánlatok bontása 2.2. Az előkészítő-team az ügyirat ügyintézőjeként gondoskodik a projektindító polgármesteri utasítás azonnali iktatásáról, s haladéktalanul megkezdi a feladatok végrehajtását: - az összeférhetetlenség vizsgálatát igazoló nyilatkozatokat (Kbt. 10. §, a Szabályzat 7. számú melléklete szerint) beszerzi, - átláthatósági megállapodás előkészítése adott esetben - ha a hivatalos közbeszerzési tanácsadó alkalmazásának feltételei fennállnak, a Kbt. 9. § szerint intézkedik a tanácsadó bevonásáról, - az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívás, ismertető, tervpályázati kiírás (továbbiakban: felhívás), valamint az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi dokumentáció (továbbiakban: dokumentáció) előkészítése az osztályok , valamint az eljárás egyéb résztvevői által megfelelően szolgáltatott adatok, információk felhasználásával, az érintett osztályok felelős ügyintézői és a közbeszerzési eljárás lebonyolításában közreműködő egyéb szervezet(ek), vagy személy(ek) közreműködésével, véleményük figyelembevételével; - közzéteszi a hirdetményt, megszervezi a dokumentációhoz való hozzáférés lehetőségét, - megszervezi a bíráló bizottsági megbeszéléseket, gondoskodik a Kbt. szerinti adminisztrációról és dokumentálásról, biztosítja számukra az elbíráláshoz szükséges információkat és anyagokat, - helyszíni bejárás, konzultáció előkészítése, lefolytatása - kiegészítő (értelmező) tájékoztatás előkészítése
- gondoskodik az eljárás során szükséges hirdetmények megküldéséről és a honlapon történő közzétételéről, - az ajánlatok, részvételi jelentkezések, pályázatok, megoldási javaslatok (továbbiakban: ajánlat) bontása, a bontási eljárás jegyzőkönyvének előkészítése, megküldése az ajánlattevők részére - az ajánlatok áttekintése és értékelése, javaslattétel a hiánypótlásra, az esetleges kizárás, érvénytelenség, eredménytelenség megállapítására - hiánypótlási felhívás(ok) megküldése a részvételre jelentkezők, ajánlattevők részére - az ajánlatokat elbíráló és szakvéleményt készítő Bizottság részére értékelési javaslat, bírálati lapok előkészítése - tárgyalás, párbeszéd, a Bizottság ülésének előkészítése - a Bizottság ülései jegyzőkönyvének előkészítése - a közbeszerzési eljárás összegezésének előkészítése - az eredményhirdetés lefolytatása, jegyzőkönyvének elkészítése, e jegyzőkönyv és az összegezés átadása, illetve megküldése a részvételre jelentkezők, ajánlattevők részére - a közzéteendő tájékoztató hirdetmények előkészítése, megküldése - folyamatosan együttműködik az eljárásban a kijelölt résztvevőkkel, - figyelemmel kíséri az eljárás valamennyi cselekményét és a Kbt. szerint szükséges intézkedéseket előkészíti polgármesteri kiadmányozásra, - az eljárás teljes folyamatában kapcsolatot tart a kijelölt belső ellenőrrel. 2.3. A dokumentáció részét képező műszaki leírást az érintett Osztály és – amennyiben megbízásra kerül sor - a megbízott műszaki szakértő által a 6. sz. melléklet szerint szolgáltatott tartalomnak megfelelően kell elkészíteni. 2.4. A szakmai adatok, a pénzügyi fedezetre vonatkozó nyilatkozat, szakmai dokumentumok helytállóságáért a Hivatal illetékes Szakirodájának vezetője felel. 2.5. A kötelezettségvállalásra vonatkozó előírásoknak megfelelően a közbeszerzési eljárás befejezését követően az előkészítő-team gondoskodik az aláírt szerződés átadásáról a jogügyleti nyilvántartás számára; és gondoskodik a szerződés honlapon történő közzétételéről, nyilvánosságra hozataláról. túlzás 2.6. A beruházással, beszerzéssel érintett Osztály kijelölt munkatársa köteles figyelemmel kísérni a szerződés teljesülésének folyamatát, s az ügyiratot a szerződés teljesítésének időpontjáig nem helyezheti irattárba. 3. A Polgármester feladatai: 3.1. Az előkészítő-team tagjainak kijelölése 3.2. A Bíráló Bizottság tagjainak felkérése az alábbiak szerint: A Bíráló Bizottságot elsősorban az ajánlatkérő szervezet munkatársaiból kell létrehozni. Ha a közbeszerzési eljárás lebonyolítására az ajánlatkérő külső szervezetet vesz igénybe, ebben az esetben is az ajánlatkérő pénzügyi illetve gazdasági vezetője kötelező tagja a Bíráló Bizottságnak.
3.3. Éves statisztikai összegezés jóváhagyása 3.4. A Kbt. 8. § (3) bekezdése szerinti Bíráló Bizottság (továbbiakban: Bizottság) létrehozása a Kbt. 8. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével. 3.5. A közbeszerzési eljárások lefolytatásához szükséges megbízási szerződések aláírása 3.6. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés aláírása 3.7. Jogorvoslati eljárás, keresetindítás, továbbá fellebbezés esetén az észrevételek, a Közbeszerzési Döntőbizottságnak, a bíróságnak címzett dokumentumok aláírása, az eljárások során az Önkormányzatot képviselő személy kijelölése és meghatalmazása 3.8. Az Önkormányzat nevében ajánlatkérőként jár el 4. A Bíráló Bizottság feladatai: 4.1.
Az ajánlatok érvényességének vizsgálata során: - ellenőrzi, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban, dokumentációban és a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, - meg kell állapítani az ajánlattevő, valamint az igénybe venni kívánt alvállalkozó alkalmasságát, illetve alkalmatlanságát a szerződés teljesítésére. Ennek során ellenőrzi az igazolások eredetiségét, a hiteles másolatok megfelelőségét. - megállapítja, amennyiben az ajánlat érvénytelen vagy az ajánlattevőt az eljárásból ki kell zárni, - az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel lehetőséget biztosíthat hiánypótlásra; a hiánypótlás lehetőségéről rendelkezik az ajánlatkérő nevében, 4.2. Az érvényes ajánlatokról írásbeli szakvéleményt készít az ajánlati felhívásban meghatározott bírálati szempontok alapján 4.3. Döntési javaslatot készít a képviselő-testület részére, a közbeszerzési eljárást lezáró döntés meghozatalához a Kbt.-ben előírt, az ajánlati felhívásban meghatározott időpontig 4.4 A Bíráló Bizottság tagjainak a felkérés elfogadása esetén a Szabályzat 7. számú mellékletében szereplő nyilatkozatot kell kitölteni, amelyben kijelentik, hogy összeférhetetlenségi ok nem áll fenn. 4.5. A bizottság elnöke vezeti le a bizottsági üléseket. A Bíráló Bizottság munkájáról jegyzőkönyvet készít a Szabályzat mellékletében szereplő minta alapján. A jegyzőkönyv részét képezik a tagok indokolással ellátott bírálati lapjai is. 4.6. A közbeszerzési eljárási szakaszokat lezáró, közbenső döntések meghozatala
5. A képviselő-testület feladatai: 5.1. Közbeszerzési terv jóváhagyása 5.2. A közbeszerzési eljárás megindításának Városüzemeltetési Osztály vezetőjének előterjesztése alapján 5.3. A közbeszerzési eljárást lezáró döntés meghozatala
elrendelése
a
2. fejezet A közbeszerzési eljárás előkészítéséhez szükséges feladatok A beszerzés elhatározására vonatkozó polgármesteri döntés alapján az előkészítést a következők szerint kell megkezdeni: 2.1. A beszerzés elhatározására vonatkozó polgármesteri döntés alapján az érintett Szakiroda a beszerzés igényéről haladéktalanul értesíti írásban a Városüzemeltetési Osztályt, megküldve részére a Kbsz. 4. és 5. számú mellékletében foglalt nyilatkozatokat, dokumentumokat. 2.2. A Városüzemeltetési Osztály vezetője - a döntést követő – öt munkanapon belül - gondoskodik a projekt-előkészítő irat összeállításáról. A projekt előkészítő iratot be kell mutatni a Jegyzőnek. A Jegyző az irat megfelelőségét szignálással igazolja. 2.2.1. A projekt előkészítő irat formája: POLGÁRMESTERI UTASÍTÁS Az utasítás főbb elemei: az irat tartalmazza a közbeszerzési tervre való utalást, a beszerzés megvalósítására vonatkozó főbb adatokat: eljárás típusa, fajtája, a tárgy meghatározása, ajánlati biztosíték, a szerződés típusa, előzetes közzététel nyújtotta lehetőségek stb., a jogszabályi előírások felidézésével alátámasztva, - a szerződéses feltételek meghatározására vonatkozó javaslatot: időszak, a fizetési feltételek meghatározása, a teljesítés igazolására vonatkozó felhatalmazás stb., személyi javaslatokat az előkészítő team résztvevőire a (a projekt-felelős, a résztvevő jogász kijelölésére, az esetleges tárgyalást lefolytató személy kijelölésére, a belső ellenőr kijelölésére), a Bíráló Bizottsági tagok felkérésére javaslatot, a hivatalos közbeszerzési tanácsadó, a szakértő, egyéb közreműködő igénybevételének szükségességét, az érintett irodák vezetőivel folytatott egyeztetés eredményét, az előzmények bemutatását, a beszerzéssel elérni kívánt cél megjelölését, a Kbt. 4. § 14. pont szerinti helyzetfelmérés elrendelése, (vagy eredményének ismertetése), a becsült érték felmérése (vagy annak elrendelése), az eljárás megindításához szükséges pénzügyi feltételek bemutatása, a feladatok ellátására kijelölt, az eljárásba bevont személyek, ill. szervezetek és a felelősségi körök meghatározása, a belső ellenőrzés felelősségi rendje, a helyettesítés rendje, - a feladatok időbeli ütemezése.
2.3. A polgármesteri utasítás kiadmányozását követően a Városüzemeltetési Osztály vezetője gondoskodik arról, hogy az utasítást – az elektronikus iratkezelő rendszer által igazolt módon – a Jegyző és az eljárásban résztvevők, köztisztviselők írásban megkapják. 2.4. A közbeszerzési eljárás előkészítése során kiemelten kell kezelni a) a beszerzés tárgyának és várható mennyiségek meghatározását; b) a becsült érték számítását és az eljárásfajta kiválasztását; c) az eljárást megindító dokumentum (hirdetmény vagy felhívás), a dokumentáció, a műszaki leírás és a szerződés-tervezet kidolgozását; d) a szakmai követelményrendszer meghatározását; e) az alkalmassági és értékelési szempontrendszer kimunkálását; f) az eljárás megindításához szükséges fedezet igazolás vagy ígérvény beszerzését; g) a hirdetmények közzétételre történő előkészítését, a közzétételi díjak összegének rendelkezésre állását. 2.5. Az Osztályok feladata, hogy a költségvetésben meghatározott beszerzési igény konkretizálása esetén a Városüzemeltetési Osztály felé írásban igénybejelentést tegyenek a közbeszerzési eljárás lefolytatására. 3. fejezet
3. Az eljárást megindító hirdetmény jogszerűségét igazoló ellenjegyzés: 3.1. Az eljárást megindító hirdetmény jogszerűségét ellenjegyzésével a lebonyolítással megbízott Városüzemeltetési Osztály vezetője és a jegyző, illetőleg a közbeszerzési eljárás lebonyolítására megkötött megbízási szerződésben megnevezett személy igazolja. Az ellenjegyző hivatali alkalmazottakra az Önkormányzatnak felelősségbiztosítást kell kötni 3.2. Az eljárást megindító hirdetményt nem lehet ellenjegyezni, ha az sérti a közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokat. Az eljárást megindító hirdetmény ellenjegyzése nélkül a közbeszerzési eljárás nem indítható meg. 3.3. A jegyző köteles gondoskodni arról, hogy bármely közbeszerzési eljárással kapcsolatos napirendet tárgyaló bizottsági ülésen az Osztály érdemi képviselője jelen legyen. Feladata továbbá, hogy a bizottsági állásfoglalásokban megfogalmazott javaslatok jogi felülvizsgálata az ülést követő 3 napon belül megtörténjen.
3.4. A jegyző gondoskodik valamennyi közbeszerzési eljárás esetében a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) végrehajtásáról, a közbeszerzésekkel összefüggő értékelés, jelentés, összefoglaló, tájékoztató stb. elkészítéséről (pl. költségvetési beszámoló, testületi napirend). A belső ellenőrzés a képviselő-testület által jóváhagyott ellenőrzési terve alapján évente felülvizsgálja a közbeszerzési terv végrehajtását. 3.5. A közbeszerzési eljárásban az ajánlattételi dokumentációk átvételére az Önkormányzati Iroda jogosult.
4. fejezet EGYÉB RENDELKEZÉSEK 1. A közbeszerzési eljárás folyamatában, az eljárás megvalósításában részt vevő valamennyi személynek és szervezetnek biztosítania kell a Kbt. és a végrehajtására vonatkozó jogszabályok, valamint a Közbeszerzési Szabályzat előírásainak érvényesülését. A jogszabályi előírások megsértése esetén az eljárásban résztvevők a jogszabályokban meghatározott felelősséggel tartoznak. 2. Az Önkormányzat és a Hivatal nevében eljáró és az eljárásba bevont személyekkel, szervezetekkel kapcsolatos szabályokat a Kbt. 8-10. §-a rögzíti. Ennek megfelelően a közbeszerzési eljárás előkészítésébe, a Felhívás és a Dokumentáció elkészítésébe, az ajánlatok értékelésébe és az eljárás más szakaszába bevont személyeknek, illetőleg szervezeteknek a közbeszerzés tárgya szerinti, közbeszerzési, jogi és pénzügyi szakértelemmel kell rendelkezniük. 3. A köztisztviselők a Közbeszerzési Szabályzat előírásainak megsértése esetén fegyelmi és kártérítési felelősséggel tartoznak felelősség biztosítást kell rájuk kötni (Ktv. 50.§). 4. A közreműködő – így különösen a hivatalos közbeszerzési tanácsadó, más külső szakértő, lebonyolító – felelősségéről szóló helytállási kötelezettséget a megbízási szerződésben rögzíteni kell. 5. A hirdetmények előkészítéséért felelős személy, a hirdetmény jogszerűségét ellenjegyzésével igazoló személy, valamint Bíráló Bizottság tagjainak felelősségét a Kbt. határozza meg. A Bíráló Bizottság tagjai a Közbeszerzési Szabályzat 7. számú (a jogszabályi feltételek fennállása esetén 8. számú) mellékletei szerinti felelősségi nyilatkozatot kötelesek tenni. A bírálóbizottsági munkában való részvétel feltétele ezen nyilatkozat előzetes aláírása. 6. Amennyiben a kár bekövetkezése – a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, valamint az esetleges elmarasztaló határozatok alapján – több személy vagy szervezet magatartására vezethető vissza, a felelősség megosztása során a következő szempontok érvényesülnek:
-
-
ha az eljárásban hivatalos közbeszerzési tanácsadó vett részt, a kártérítési felelősség - a vele kötött szerződés tartalmának megfelelően - elsősorban őt terheli, ha a Kbt. megsértése az eljárásban résztvevő köztisztviselő, közalkalmazott tevékenységére vezethető vissza, a felelősség őt terheli.
7. A titoktartási kötelezettség megszegése miatt az eljárásban valamennyi személy, illetve szervezet felelősséggel tartozik.
résztvevő
8. A Pénzügyi Osztályvezető gondoskodik olyan nyilvántartás készítéséről és naprakész vezetéséről, amely alapján lehetséges a Kbt. szerinti egybeszámítási kötelezettség teljesítése. Az egybeszámítás követelményének figyelemmel kíséréséről az érintett osztály vezetője gondoskodik. 9. A közbeszerzési eljárásban részt vevő köztisztviselő, illetve ügykezelő munkaköri leírásában vagy az ahhoz kapcsolódó munkautasításban a közbeszerzési eljárással kapcsolatos kötelezettségét meg kell határozni. 10. A döntéshozatalt előkészítő települési képviselők felelősségét a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. tv., illetve a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről szóló 1994. évi LXIV. tv. vonatkozó rendelkezései állapítják meg. A döntéshozatalban résztvevők döntésükkel esetlegesen okozott kár megtérítésére a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv. 339. §-a szerinti kártérítési szabályok alkalmazandók.
IV. CÍM A BESZERZÉSEK PÉNZÜGYI FEDEZETE 1. A közbeszerzési eljárás kizárólag akkor kezdhető meg, ha – a szerződés megkötéséhez szükséges engedély, illetve a támogatásból megvalósuló beszerzések kivételével a forrásigazolás megléte esetén – az Önkormányzat, illetőleg a Hivatal rendelkezik a szerződés teljesítését biztosító anyagi fedezettel, vagy olyan biztosítékkal, hogy a teljesítés időpontjában az anyagi fedezet rendelkezésre fog állni. 2. Az anyagi fedezet rendelkezésre állását a jóváhagyott közbeszerzési terv alapján a Pénzügyi Osztályvezető a forráskijelölés ellenjegyzésével igazolja. 3. Az Önkormányzat és intézményei, gazdasági társasága, valamint a Hivatal beszerzéseinek pénzügyi fedezetét az Önkormányzat éves költségvetési rendeletében biztosítja. 4. A kifizetések ütemezését a közbeszerzési eljárások lefolytatásához szükséges, illetve a közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerződésekben kell rögzíteni. Kifizetés csak az építési műszaki ellenőr, illetve a teljesítés igazolására jogosult személy által igazolt számla alapján teljesíthető. 5. Előleget biztosítani csak önkormányzati érdekből, kellő fedezet (pl. jelzálog, megvásárolt anyag, egyéb mobil fedezet) ellenében lehet. A fedezetet a szerződésben tételesen rögzíteni kell. 6. A beszerzések határidőre történő megvalósítása érdekében a közbeszerzési eljárás lefolytatásához szükséges, illetve a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésekben a késedelem esetére kötbért kell kikötni.
V. CÍM A BÍRÁLÓ BIZOTTSÁG 1. A Bíráló Bizottság legalább öt, de minden esetben páratlan számú tagból áll. A bíráló bizottság kötelező tagjai: a./ önkormányzati beszerzés, illetve polgármesteri hivatali beszerzés esetén a Pénzügyi Ellenőrző és Gazdasági Bizottság tagjai, valamint a jegyző(aljegyző), b./ egyéb ajánlatkérők esetében az ajánlatkérő gazdasági vezetője, és a fenntartó, vagy tulajdonos képviseletét ellátó személy(ek), c./ a közbeszerzés tárgya szerinti szakmai osztály vezetője, illetve az általa kijelölt munkatársa, A Bíráló Bizottságnak nem lehet tagja: a./ önkormányzati beszerzés, illetve polgármesteri hivatali beszerzés estén a polgármester, az alpolgármester, b./ egyéb ajánlatkérők esetén az intézmény, vagy szervezet vezetője, illetve ezen személyek szervezetszerű helyettesei. 2. A Bíráló Bizottság további tagjait olyan személyekben kell meghatározni, akik megfelelő ismeretekkel rendelkeznek a beszerzési, felhasználói igények megfogalmazásában, szakmai hozzáértéssel bírnak a közbeszerzés tárgyára vonatkozóan, érdemben ki tudják fejteni véleményüket az ajánlatok értékelése, a nyertes ajánlatok kiválasztása során. 3. A Bíráló Bizottság tagjait, - akiknek a közbeszerzés tárgya szerinti, közbeszerzési illetve pénzügyi ismeretekkel kell rendelkezniük - a közbeszerzési eljárás megindítása előtt a Polgármester írásban jelöli ki. 4. A Bíráló Bizottság minden tagja Kbt. 10.§ (7) bekezdése alapján köteles összeférhetetlenségi nyilatkozatot tenni, hogy velük szemben a Kbt. 10.§-ában foglalt összeférhetetlenség nem áll fenn. 5. A tagokat a közbeszerzési eljárásban való részvételükért díjazás nem illeti meg. 6. A Bíráló Bizottság minden tagja egyenlő jogokkal rendelkezik, javaslatát egyszerű szótöbbséggel hozza meg, a tagok felelőssége egyetemleges. 7. A Közbeszerzési Bíráló Bizottság tagjainak megbízatása a közbeszerzési eljárások előkészítésétől, az ajánlattételi/ajánlati felhívás és dokumentáció összeállításától az eredményhirdetésig tart, de kiterjed az esetleges jogorvoslati eljárásra is.
8. A Bíráló Bizottság esetenként, a bontást követően ülésezik. A Bíráló Bizottság üléséről minden esetben jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek részét képezik a tagok indokolással ellátott bírálati lapjai. A Bíráló Bizottság az eljárás során döntést nem hoz, csak javaslatot készít. 9. A Bíráló Bizottság az ajánlatokról írásbeli szakvéleményt és döntési javaslatot készít. A szakvéleménynek tartalmaznia kell: a) az ajánlat érvénytelensége esetén annak javaslatot az érvénytelenségi ok megjelölésével,
megállapítására
vonatkozó
b) annak elemzését, hogy az ajánlattevő pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága szempontjából: - rendelkezik-e az ajánlat teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági stabilitással, - a műszaki, illetőleg szakmai szempontból képes-e az ajánlat teljesítésére, - ajánlatban foglaltakat önállóan, vagy alvállalkozók közreműködésével kívánja-e megvalósítani, ez utóbbi esetben az alvállalkozókat megfelelően mutatták-e be, - képes-e az ajánlati felhívásban és dokumentációban előírt egyéb feltételek teljesítésére. c) az ajánlatok tartalmának az elbírálási szempontok szerinti részletes kiértékelését és összehasonlítását az ajánlati felhívásban meghatározott pont- és súlyszámok figyelembevételével.
VI. CÍM A SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE 1. Az eredményes közbeszerzési eljárás alapján szerződéskötésre kerül sor a Kbt. 99.§ és 99/A. §-ai szerint. A szerződés írásban köthető meg, az ajánlati felhívás, a dokumentáció és a nyertes ajánlatának tartalma szerint. 2. Rész-ajánlattétel esetén a részek tekintetében valamennyi nyertessel kell szerződést kötni. 3. A szerződéskötésre az ajánlati felhívásban meghatározottak szerinti időpontban kerülhet sor. A szerződésben kötelező tartalmi elemként ki kell kötni, hogy a szerződő fél tűrni köteles a Polgármester által szükségesnek tartott, továbbá a jogszabályban meghatározott ellenőrzési feladatok végzését. 4. A Pénzügyi Osztályvezető köteles gondoskodni a szerződések naprakész nyilvántartásáról, valamint a Kbt. szabályainak hatályosulása érdekében a költségvetési előirányzatok és az egybeszámítás követelményének figyelemmel kíséréséről. 5. Amennyiben az eredmény kihirdetésében a Polgármester akadályoztatva van, külön meghatalmazás alapján kijelölt személy jogosult az eredmény kihirdetésére. 6. A megkötött szerződés nyilvános, annak tartalma közérdekű adatnak minősül. A szerződés nyilvánosnak minősülő részét az adott közbeszerzési eljárás projekt-felelőse a szerződés megkötését követően haladéktalanul köteles közzétenni az Önkormányzat honlapján. A szerződés módosítása és teljesítése kizárólag a Kbt. 303. § - 306/A. §-ainak betartásával lehetséges. 7. A szerződés módosítása kizárólag a Kbt. 303.§-ban meghatározott okból kezdeményezhető. A szerződés módosításának indokairól, az előfeltételek fennállását megalapozó körülményekről írásos tájékoztatót készít a projektfelelős a Kbsz. 4. számú (tájékoztató) mellékletének 2. pontjában meghatározottak szerinti útmutatásának megfelelően. 8. A szerződés módosításáról, valamint a szerződés teljesítéséről szóló, a Kbt. 307. §-a alapján külön jogszabályban meghatározott minta szerinti tájékoztató elkészítéséről és a Polgármester által történő kiadmányozás után a Közbeszerzési Értesítőben történő közzétételéről az előkészítő-team a szerződés módosításától, illetve a szerződés mindkét fél általi teljesítésétől számított 5 munkanapon belül köteles gondoskodni. A szerződés teljesítésére vonatkozó tájékoztatási kötelezettség körében – ha a teljesítés eltérő időpontokban történik – külön meg kell jelölni a szerződés teljesítésének az önkormányzat által elismert időpontját, továbbá az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontját. A tájékoztatóban az ajánlattevőként szerződő félnek nyilatkoznia kell, hogy egyetért-e az abban foglaltakkal.
9. Az egy évnél hosszabb vagy határozatlan időre szóló szerződés esetében a szerződés megkötésétől számítva évenként kell tájékoztatót készíteni a szerződés részteljesítéséről. 10. Az előkészítő-team a 8. pontban foglaltakkal egyidejűleg haladéktalanul gondoskodik a szerződés módosításáról, illetve a teljesítéséről szóló tájékozatónak az Önkormányzat honlapján történő közzétételéről. 11. A szerződésnek a honlapon a teljesítéstől számított 5 évig folyamatosan elérhetőnek kell lennie.
VII. CÍM A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS EREDMÉNYEKÉNT MEGKÖTÖTT SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA 1. A felek csak akkor módosíthatják a szerződésnek a felhívás, a dokumentáció, illetőleg az ajánlat tartalma alapján meghatározott részét, ha a szerződéskötést követően - a szerződéskötéskor előre nem látható ok következtében - beállott körülmény miatt a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti. A szerződés jogsértő módosítása miatt jogorvoslati eljárás kezdeményezhető. 2. A szerződések módosítása során az érintett Osztály és a Városüzemeltetési Osztály kötelesek együttműködni. Az előbb megjelölt szervezeti egységek közül, akihez a szerződés-módosítási kérelem megérkezik köteles haladéktalanul írásban (elektronikus levél formájában) a másik szervezeti egység vezetőjét értesíteni a módosítási kérelem tartalmáról. Az érintett Osztály a szerződés-módosítással kapcsolatos állásfoglalását köteles a lehető legrövidebb időn belül kialakítani, és erről a Városüzemeltetési Osztályt írásban tájékoztatni. 3. Amennyiben a szerződésmódosítási kérelem a Felhívás, a Dokumentáció feltételei, illetőleg az ajánlat tartalma alapján meghatározott részét nem érinti, akkor a Ptk. szabályai az irányadóak a szerződésmódosításra.
VIII. CÍM A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOK DOKUMENTÁLÁSI RENDJE 1. A közbeszerzési eljárás előkészítésével megbízott projekt-felelős köteles gondoskodni az eljárás előkészítésével, lefolytatásával, a szerződés létrehozásával, végrehajtásával kapcsolatban keletkezett iratok dokumentálásáról, a Kbt. előírásai szerint, figyelemmel az Iratkezelési Szabályzatban foglaltakra is. 2. A Polgármester – a belső feljegyzések kivételével – valamennyi irat vonatkozásában fenntartja a kiadmányozási jogát. Amennyiben ettől eltér, írásban ad megbízást. 3. Az irat akkor helyezhető el véglegesen az irattárban (archiválás), amikor a szerződés teljesítésének igazolására jogosult személy aláírásával igazolta a projekt befejeződését. 4. A közbeszerzési eljárást a megindítástól a jogorvoslati eljárás jogerős befejezéséig, illetőleg a közbeszerzési eljárás nyomán létrejött szerződés teljesítéséig terjedően írásban kell dokumentálni. A keletkezett iratokat (hirdetményszövegeket, szerződéseket, a kapcsolódó jelentéseket, összegzéseket) elektronikus úton, CD-formában is meg kell őrizni. A CD az irat részét képezi. 5. A polgármesteri utasítás kiadmányozását követően az Önkormányzati Iroda vezetője gondoskodik arról, hogy az utasítást – az elektronikus iratkezelő rendszer által igazolt módon – a Jegyző és az eljárásban résztvevők, köztisztviselők megkapják. 6. Amennyiben az Önkormányzat, illetőleg a Hivatal Közreműködővel (pl.: lebonyolítóval) szerződést köt, úgy a szerződésnek kötelezően tartalmaznia kell az alábbiakat: • a Közreműködő az eljárás lezárultát követően haladéktalanul köteles a projektfelelős részére az eljárás eredeti dokumentumait (ideértve különösen a beérkezett ajánlatok eredeti példányait) iratjegyzék és teljességi nyilatkozattal együtt hiánytalanul átadni; • a Közreműködő felelősséggel tartozik azért, hogy az eljárás során keletkezett dokumentumokhoz illetéktelen személy nem férhet hozzá, az arra jogosultaknak azonban biztosítania kell a jelen Cím 8. és 9. pontjában meghatározott betekintést. 7. Az eljárásonként összeállított iratanyagot az iratkezelési szabályoknak megfelelően az irattárba kell - megőrzés végett - elhelyezni. A közbeszerzési eljárás során keletkezett valamennyi dokumentumot 5 évig meg kell őrizni.
8. A Hivatal valamennyi érintett belső szervezeti egysége felelősséggel tartozik azért, hogy közbeszerzési eljárás során keletkezett minden dokumentumba – az adatkezelésre vonatkozó jogszabályok betartása mellett – a feladatkörükben eljáró és megbízólevéllel rendelkező külső és belső ellenőrzést végző szerv vagy személy az ellenőrzési programmal összefüggően betekinthessen, a vonatkozó valamennyi információt megismerhesse, és azok valódiságáról meggyőződhessen. 9. A Városüzemeltetési Osztály vezetőjének kötelezettsége, hogy az eljárás során keletkezett dokumentumokba – az adatkezelésre vonatkozó jogszabályok betartása mellett – a feladatkörükben eljáró, megbízólevéllel rendelkező, külső vagy belső ellenőrzést végző szerv vagy személy az ellenőrzési programmal összefüggően betekinthessen, a vonatkozó információkat megismerhesse és azok valódiságáról meggyőződhessen. A Városüzemeltetési Osztály vezetőjének kötelessége gondoskodni arról, hogy a közbeszerzési eljárás dokumentumait kizárólag csak az arra jogosultak - így a Bíráló Bizottság, az előkészítő-team tagjai, illetve az eljárásban közreműködők – tekinthessenek be a közbeszerzési eljárás lezárásáig. A betekintés időpontjait, célját és a betekintő nevét, aláírását az iratborítón dokumentálni kell.
IX. CÍM KÖZPONTOSÍTOTT KÖZBESZERZÉS, ELEKTRONIKUS HIRDETMÉNYFELADÁS, ZÖLD KÖZBESZERZÉS 1. fejezet Központosított közbeszerzés 1.1. Az Önkormányzat és a Hivatal, mint a Kbt. hatálya alá tartozó és a központosított közbeszerzési rendszerről szóló 168/2004. (V.25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Központosított Rendelet) 1. §-ának (3) bekezdése szerinti szervezetek a központosított közbeszerzési rendszerhez, ill. azon belül az egyes keretmegállapodásokhoz a Kbt. 17. §-a és a Központosított Rendelet alapján önként csatlakozó intézmény. 1.2. A központosított közbeszerzési eljárások lebonyolítására és a központosított közbeszerzési rendszer működtetésére feljogosított szervezet a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság (KSZF) – közbeszerzési portál: www.kozbeszerzes.gov.hu. 1.3. 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet 1. számú melléklete alapján a kiemelt termékek körét az alábbi termékkörök alkotják: - Kommunikációs eszközös és szolgáltatások; - Információtechnológiai rendszerek és szolgáltatások; - Irodatechnikai berendezések és szolgáltatások; - Irodabútorok; - Papíripari termékek és irodaszerek; - Gépjárművek; - Gépjárművek-üzemanyagok; - Utazásszervezések; - Egészségügyi termékek; - Étkezési hozzájárulás juttatását támogató szolgáltatások. A kiemelt termékek vonatkozásában a beszerzés szempontjából lényeges műszaki, gazdasági és minőségi követelményeket az állami normatívák határozzák meg. Ezen állami normatívákat a központi beszerző szervezet köteles érvényesíteni az általa lebonyolított közbeszerzés eljárások során. 1.4. Minden év december 20. napjáig a következő év költségvetési tervezete alapján a képviselő-testület dönt arról, hogy mely áruk és szolgáltatások vonatkozásában csatlakozik az Önkormányzat a központosított közbeszerzési rendszerhez. 1.5. A központosított közbeszerzési eljárás alapján keretszerződés legfeljebb 4 évre köthető. 1.6. A központi beszerző szervezet (KSZF) az intézmények által jelzett, összesített igények alapján nyílt, meghívásos vagy tárgyalásos eljárást folytat le, melynek eredményeként keretmegállapodásokat köt.
Az Önkormányzat ezen keretszerződések alapján egyszerű megrendeléssel szerzi be az igényeinek megfelelő kiemelt terméket a keretszerződésben előre meghatározott feltételek szerint. 1.7. A Hivatal érintett osztályai a központosított közbeszerzéssel kapcsolatos igényük felmerülését követően haladéktalanul, de legkésőbb 1 munkanapon belül – utalva a Kbt. 40. §-a, a beszerezni kívánt kiemelt termék körére – írásban jelentik be igényüket a Városüzemeltetési Osztály részére. Ezt követően a Városüzemeltetési Osztály vezetője haladéktalanul, de legkésőbb 2 munkanapon belül köteles a központosított közbeszerzési eljárás keretén belül beszerezni kívánt termékre vonatkozó szükséges dokumentumokat képviselő-testületi jóváhagyás céljából előkészíteni. Az érintett osztályok javaslata alapján a képviselő-testület dönt. Ha más áru vagy szolgáltatás vonatkozásában is történik megrendelés, a képviselő-testület dönt a javaslattevők személyéről. 1.8. A verseny újraindítása nélküli kiválasztás: 1.8.1. A központi beszerző szervezet, illetve az Önkormányzat vagy a Hivatal az egy ajánlattevővel, ill. az ajánlattevők rangsorolásával kötött megállapodás esetén, amennyiben szükséges, írásbeli konzultációt (melyben az intézmény felhívhatja az ajánlattevőt az ajánlata kiegészítésére, esetleg jobb szerződéses feltételek megadására) követően, a keretmegállapodásban meghatározott feltételek lényeges módosítása nélkül, a keretmegállapodás terhére kibocsátott megrendeléssel szerezheti be a kiemelt termékeket. A központi beszerző szervezet által működtetett közbeszerzési portálon, a rendelkezésre álló termék és árlisták alapján meg kell keresni az összes beszerezni kívánt termék kódját és termékazonosítóját, majd a kiválasztott termékeket szállítani képes szállítók aktuális napi ajánlatának figyelembevételével el kell végezni az ajánlatok értékelését. Amennyiben a legkedvezőbb ajánlatot tevő 2 munkanapon belül nem igazolja vissza a megrendelést, a soron következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek kell megküldeni a megrendelést. 1.8.2. Kommunikációs eszközös és szolgáltatások, továbbá információtechnológiai rendszerek és szolgáltatások tárgyában legkedvezőbb ajánlatot tevő kiválasztására az alábbi személy tehet javaslatot: Városüzemeltetési Osztály vezetője. 1.9. A verseny újraindításával történő kiválasztás: 1.9.1. A keretmegállapodásos eljárás első részében (= verseny újraindítása nélkül) a központi beszerző szervezet az intézmények által jelzett, összesített igények alapján nyílt, meghívásos vagy tárgyalásos eljárást folytat le, melynek eredményeként keretmegállapodást köt. A megkötött keretmegállapodás alapján az eljárás második részében (= verseny újraindításával) önállóan maga az Önkormányzat, illetőleg a Hivatal is lebonyolíthatja az eljárást, és ennek megfelelően keretszerződés vagy egyedi szerződés zárja az eljárást.
1.9.2. Az eljárás második részében valamennyi keretmegállapodást kötött ajánlattevőt egyidejűleg írásban kell ajánlattételre felhívni, melynek során az Önkormányzat, illetőleg a Hivatal az eljárás első részében meghatározott bírálati szempontoktól – nem jelentősen – eltérhet, és a megkötött egyedi szerződés adatait meg kell küldenie 5 napon belül a KSZF-nek. Az ajánlattevők a KSZF által lebonyolított keretmegállapodásos eljárás első részének lezárásaként kötött keretmegállapodásban foglalt bírálati részszempontokkal összefüggő tartalmi elemekre csak azonos vagy az Önkormányzat, illetőleg a Hivatal számára kedvezőbb ajánlatokat tehetnek. Az ajánlattételi felhívásban szükség szerint fel kell hívni az ajánlattevőt a keretmegállapodás első részében tett ajánlata kiegészítésére, de a keretmegállapodásban meghatározott feltételeket az eljárás második részében lényegesen módosítani nem lehet. 1.10. Saját hatáskörű beszerzés: 1.10.1 Az alábbi feltételek fennállása esetén kerülhet sor polgármesteri kiadmányozást követően a kiemelt termékekre vonatkozó közbeszerzés saját hatáskörben történő megvalósítására: - a működéshez, fenntartáshoz szükséges kiemelt termékbeszerzés megvalósítása előre nem látható okból rendkívül sürgőssé válik és a hatályos keretszerződés vagy keretmegállapodás alapján a közbeszerzési határidőre nem lenne megvalósítható; - nincs hatályos keretmegállapodás vagy keretszerződés a kiemelt termék vonatkozásában; (a KSZF felé elektronikus úton be kell jelenteni) - más intézmény készletének átvételére van lehetőség; - az Önkormányzat, illetőleg a Hivatal a keretszerződésben meghatározott és az egyéb (például azonos szolgáltatási) feltételek tekintetében is mindenben megfelelő kiemelt terméket a keretszerződés szerinti árnál alacsonyabb áron tud beszerezni (a KSZF felé elektronikus úton be kell jelenteni). 1.10.2. Az érintett osztály írásbeli értesítését követően a Városüzemeltetési Osztály vezetője a saját hatáskörben megvalósított beszerzés eredményeként megkötött szerződés alapadatait (szerződő felek megnevezése, a szerződés tárgya, mennyisége, az ellenszolgáltatás mértéke, a teljesítés határideje, a szerződés tárgyára vonatkozó műszaki, minőségi feltételek és a szerződéskötés ideje, a szerződés időtartama) köteles a központosított közbeszerzési portálon elektronikus úton feltölteni a szerződés teljesítésének dokumentumainak feltöltésével egyidejűleg, hivatkozva az előzetes beszerzési igényre és a saját hatáskörű beszerzést megalapozó körülményekre. 1.10.3. Amennyiben fennállnak a saját hatáskörű beszerzés lefolytatásának feltételei, és a beszerzés értéke eléri az egyszerű közbeszerzési eljárás értékhatárát, abban az esetben a Városüzemeltetési Osztály vezetője a polgármesteri kiadmányozást követően - a közbeszerzési eljárás megkezdése előtt 8 nappal - köteles megküldeni a KSZF részére a saját hatáskörben megvalósítani kívánt közbeszerzés hirdetményét vagy ajánlattételi felhívását.
1.11. A központosított közbeszerzési eljárásokat a Polgármester által történő kiadmányozás után a Városüzemeltetési Osztály bonyolítja le az érintett osztályok szoros együttműködésével. A szerződés megkötéséről szóló tájékoztatásokat Polgármester által történő jóváhagyást követően a Városüzemeltetési Osztály továbbítja a KSZF részére. 1.12. A Városüzemeltetési Osztály vezetője köteles gondoskodni arról, hogy a Kbt. szerinti éves összesített közbeszerzési terv a tárgyév május 15. napjáig a központi beszerző szervezet központosított közbeszerzési portálján elektronikusan rögzítve legyen.
2. fejezet A hirdetmények elektronikus feladása 2.1. A Városüzemeltetési Osztály vezetőjének a hirdetményeket külön jogszabályban meghatározott elektronikus úton és módon kell megküldenie a Közbeszerzések Tanácsának (Titkárságának), valamint a közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések esetén a – Közbeszerzések Tanácsán keresztül – az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatalának. 2.2. A Városüzemeltetési Osztály vezetője a Hirdetménykezelő adatbázisában a feladott hirdetmények állapotát – elektronikus úton – nyomon követi, valamint a hiánypótlásra felhívó, illetve egyéb értesítő leveleket – az ezekről értesítő elektronikus levél kézhezvételét követően – adott esetben haladéktalanul továbbítja a közbeszerzési eljárás projekt-felelősének. 2.3. A tanúsítvány érvényességi ideje alatt (azaz a kiállításától számított 1 évig) a Hirdetménykezelő szabadon és ingyenesen használható – az Internet Explorer programon keresztül, annak megfelelő beállításával. A tanúsítvány érvényességi ideje – annak lejárta előtt – meghosszabbítható, illetőleg annak lejárta után új tanúsítvány kérhető. A Tanúsítvány lejárati határideje előtt 15 nappal a Városüzemeltetési Osztály vezetője köteles gondoskodni a tanúsítvány érvényességi idejével kapcsolatban a polgármester tájékoztatásáról, illetőleg polgármesteri jóváhagyást követően a Tanúsítvány érvényességi idejének meghosszabbításáról. 3. fejezet Környezetvédelmi szemléletű ún. „ZÖLD KÖZBESZERZÉS” 3.1. Az Önkormányzatnak és a Hivatalnak a beszerzései megvalósítása során törekednie kell a környezetvédelmi szempontok figyelembevételére. 3.2. Zöld közbeszerzésnek minősül az olyan beszerzés, amelynek során az Önkormányzat, valamint a Hivatal a beszerzési folyamat minden szakaszában figyelembe veszi a környezetvédelem szempontjait és az életciklusuk során a környezetre a lehető legkisebb hatást gyakorló megoldások keresésével és előnyben részesítésével ösztönzik a környezetbarát technológiák terjedését és a környezetbarát termékek előállítását. Ezen szempontoknak való megfelelést a beszerzés tárgyának, a műszaki követelmények, több változatú (alternatív) ajánlattételi előírások, szakmai-műszaki alkalmassági feltételek, a bírálati szempontok meghatározásánál, valamint a szerződés teljesítésére vonatkozó feltételek meghatározásánál lehet érvényesíteni. 3.3. A beszerzési folyamat során alkalmazandó környezetvédelmi szempontok különösen
Árubeszerzés esetén: • A mesterséges anyagok helyett természetes alapanyagból készült termékek • Az emberi egészségre ártalmatlan anyagok kerülése • Újrahasznosítható anyagok alkalmazása Szolgáltatás megrendelése esetén: • Környezetbarát technológiák alkalmazása Építési beruházás esetén Az építési beruházások környezetvédelmi műszaki szempontjai – lehetőség szerint – már a tervezés szakaszában meg kell, hogy jelenjenek. Ilyen szempontok: • A legkisebb környezeti ártalommal előállított termékek alkalmazása • Az épületfelújítások során a kevesebb környezeti ártalommal üzemeltethető új technológiák alkalmazása • Útfelújítás során felhasznált anyagok esetében környezetbarát termékminősítési rendszer alkalmazása 3.4. Zöld közbeszerzések estén a közbeszerzési műszaki leírás tartalmazza a környezetvédelmi szempontok előírását. „Zöld” beszerzések esetében a Kbt. előírásai az irányadók.
X. CÍM JOGORVOSLATI ELJÁRÁSSAL KAPCSOLATOS FELADATOK 1. A Közbeszerzési Döntőbizottságnál (vagy általa) kezdeményezett jogorvoslati eljárás esetén - ideértve a békéltetés jogintézményét is – a közbeszerzési eljárás projekt-felelőse a jogorvoslati eljárás kezdeményezéséről első tudomásszerzést követően haladéktalanul köteles tájékoztatni a polgármestert, a jegyzőt és a szakértőt, valamint a Városüzemeltetési Osztály vezetőjét a kapcsolódó dokumentumok átadásával egyidejűleg. 2. A Polgármesteri Hivatal által lefolytatott közbeszerzési eljárás során a Városüzemeltetési Osztály vezetője a kapcsolódó dokumentumok átadásával megkeresi és az eljárás további szakaszaiba bevonja a Polgármester által kijelölt jogi képviselőt. 3. Az ajánlatkérő képviseletében a Polgármester által megbízott jogi képviselő jár el. 4. A jogorvoslati eljárásban a Városüzemeltetési Osztály, továbbá az érintett osztály köteles részt venni és az ügy kedvező elbírálását elősegíteni. 5. Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság elmarasztaló döntést hoz, illetőleg a jogorvoslati eljárás eredményeként megsemmisíti az eljárást lezáró ajánlatkérői döntést, úgy az adott közbeszerzési eljárás továbbvitelére vonatkozó alternatív döntési javaslatot a Polgármester által kijelölt jogi képviselő a döntőbizottsági határozat kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül köteles elkészíteni a Városüzemeltetési Osztály,, továbbá az érintett hivatali szervezeti egység írásbeli véleményének ismeretében és az adott közbeszerzési eljárás továbbvitelére vonatkozó egyeztetett alternatív döntési javaslatot haladéktalanul, a Kbt-ben előírt határidők betartása mellett köteles a döntéshozó elé terjeszteni. 6. A Közbeszerzési Döntőbizottság kedvezőtlen döntését követően esetlegesen szükséges bírósági eljárás tekintetében – a Városüzemeltetési Osztály,, továbbá az érintett hivatali szervezeti egység írásbeli véleményének ismeretében – a döntőbizottsági határozat kézhezvételét követő 5 munkanapon belül a Polgármester által kijelölt jogi képviselő döntési javaslatot készít, és jegyző jóváhagyását követően előterjeszti a polgármester részére. 7. A bírósági eljárás megindításáról, s annak eredményéről a Városüzemeltetési Osztály vezetőjének a Polgármester tájékoztatását biztosítani kell. 8. A jogorvoslati eljárással érintett legalább 5 évig meg kell őrizni.
közbeszerzési
eljárás
dokumentumait
XI. CÍM A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE
1. A belső ellenőrzés a képviselő-testület által jóváhagyott ellenőrzési terve alapján évente felülvizsgálja a közbeszerzési terv végrehajtását. 2. A folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés során az alábbi szempontokat szükséges érvényesíteni: a.)
a közbeszerzési eljárás előkészítésében annak vizsgálata elsősorban: - az eljárás előkészítésében résztvevő személyek és szervezetek törvényi feltételek szerinti alkalmassága, összeférhetetlenség kizárása, - a helyzet-, illetőleg piacfelmérés végrehajtása, - az eljárást megindító hirdetmény, felhívás elkészítésekor a rögzített felelősségi körök szerinti ellenőrzési pontok megfelelősége, a folyamatok működésének vizsgálata, a becsült érték és a kiválasztott eljárás összhangjának megléte.
b.)
az ajánlatok elbírálásánál: - a határidők betartása, a választott eljárásnak megfelelő előírások teljesülése, - az elbírálás szempontjainak kiválasztása, a meghirdetett bírálati szempontok érvényesülése a bírálat során, - az eredményhirdetés szabályszerűsége.
c.)
a nyertes ajánlattevővel való szerződéskötés körében: - a megkötött szerződésnek az ajánlattételi felhívásban rögzített feltételekkel való egyezősége, - megtörténik-e a műszaki ellenőrzés, minőségbiztosítás, igényérvényesítés feltételeinek rögzítése, - az eljárás előkészítése, lebonyolítása, értékelés és a szerződéskötés dokumentációjának teljessége, az ellenőrzési pontok, folyamatok működése.
d.) a szerződés nyilvántartásának szabályszerűsége, a szerződés teljesítése, az esetleges módosítás, a közzétételi kötelezettségek végrehajtása (Kbt. 307.§). 3. A közbeszerzések ellenőrzésére az alábbi vizsgálati módszerekkel kerülhet sor: a) munkafolyamatba épített ellenőrzés, a közbeszerzési eljárások előkészítése és lefolytatása során; b) átfogó ellenőrzés.
XII. CÍM ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Jelen közbeszerzési szabályzat és annak 1-13. számú mellékletei a 2009. ……………………… napján lépnek hatályba. A Szabályzat rendelkezéseit a 2009. ………………… napja után megkezdett közbeszerzésekre, beszerzésekre, e közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerződésekre és jogorvoslati eljárásokra kell alkalmazni. A 2009. április 1-e előtt megkezdett, és még folyamatban lévő közbeszerzéseket, beszerzéseket a megkezdésükkor hatályos szabályozás szerint kell befejezni. A polgármesteri utasítás aktualizálásáért felelős belső szervezeti egység: a Városüzemeltetési Osztály.
1. sz. függelék Kapcsolódó jogszabályok Közbeszerzési törvény és kapcsolódó jogszabályok Forrás: Complex Kiadó Kft. NETJOGTÁR
2003. évi CXXIX. törvény
A közbeszerzésekről
34/2004. (III. 12.) Korm. rendelet
A közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények megküldésének és közzétételének részletes szabályairól, a hirdetmények ellenőrzésének rendjéről és díjáról, valamint a Közbeszerzési Értesítőben történő közzététel rendjéről és díjáról
130/2004. (IV. 29.) A gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök közbeszerzésének részletes és sajátos szabályairól Korm. rendelet 137/2004. (IV. 29.) A tervpályázati eljárások részletes szabályairól Korm.rendelet Az államtitkot vagy szolgálati titkot, illetőleg alapvető biztonsági, 143/2004. (IV. 29.) nemzetbiztonsági érdeket érintő vagy különleges biztonsági Korm.rendelet intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól 162/2004. (V. 21.) Korm.rendelet
Az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól
168/2004. (V. 25.) Korm.rendelet
A központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről
224/2004. (VII. 22.) Korm.rendelet
A hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerződésről
228/2004. (VII. 30.) Korm.rendelet
A védelem terén alapvető biztonsági érdeket érintő kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk beszerzésére, illetőleg szolgáltatások megrendelésére vonatkozó sajátos szabályokról
40/2005. (III. 10.) Korm.rendelet
A NATO Biztonsági Beruházási Program keretében megvalósuló beszerzésekre vonatkozó részletes szabályokról
302/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet
A védett foglalkoztatók részére fenntartott közbeszerzések részletes szabályairól
257/2007. (X. 4.) Korm. rendelet
A közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtés alkalmazásáról
A hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység feltételét képező 29/2004. (IX. 8.) IM közbeszerzési gyakorlatra és annak igazolására vonatkozó rendelet szabályokról 30/2004. (IX. 8.) IM-PM együttes
A hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység feltételét képező felelősségbiztosításra vonatkozó szabályokról
rendelet 2/2006. (I. 13.) IM rendelet
A közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények, a bírálati összegezések és az éves statisztikai összegezések mintáiról
A közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó a munkavállalók védelmére 1/2004. (I. 9.) FMM és a munkafeltételekre vonatkozó tájékoztatási kötelezettség eljárási rendelet szabályairól és díjazásáról
1/2006. (I. 13.) PM rendelet
A közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó, adózásra vonatkozó tájékoztatási kötelezettség teljesítésének eljárási szabályairól és díjazásról
8001/2007. (MK. 102.) KüM-IRM együttes tájékoztató
A Magyar Köztársaságnak és az Európai Közösségnek a közbeszerzések terén fennálló nemzetközi kötelezettségeiről
2008. 09. 12-i Elnöki Tájékoztató a Közös Közbeszerzési Szójegyzék (CPV) módosításáról
• • • • • •
A Közbeszerzések Tanácsának tájékoztatói; Elnöki tájékoztatók
213/2008/EK rendelet a CPV módosításáról 1422/2007/EK rendelet - az irányelveket módosító jogszabály az értékhatárok tekintetében 2083/2005/EK rendelet – az irányelveket módosító jogszabály az értékhatárok tekintetében 1564/2005/EK rendelet – a közösségi hirdetménymintákról 2151/2003/EK rendelet a CPV módosításáról 2195/2002/EK rendelet a CPV-ről
ajánlásai, www.kozbeszerzes.hu
Miniszteri indokolás a közbeszerzésekről www.kozbeszerzes.hu/jogszabalyi szóló 2003. évi CXXIX. törvény kornyezet módosításáról szóló 2008. évi CVIII. törvényhez
2. számú függelék KÖZBESZERZÉSI ÉRTÉKHATÁROK (2009. ÁPRILIS 1-JÉTŐL 2009. DECEMBER 31-IG TARTÓ IDŐSZAKRA) A Közbeszerzések Tanácsa Elnökének tájékoztatója a 2009. évre irányadó közbeszerzési értékhatárokról (KÉ 2008. évi 152. szám, 2008. december 31.) I. KÖZÖSSÉGI ÉRTÉKHATÁROK 2009. január 1-jétől 2009. december 31-éig a közösségi eljárásrendben irányadó közbeszerzési értékhatárok a 2007/C 301/01 számú bizottsági közleményt is figyelembe véve a következők: ÁRUBESZERZÉS – SZOLGÁLTATÁS MEGRENDELÉS – TERVPÁLYÁZATI ELJÁRÁS: - 133 000 euró (az értékhatár a Kbt. 30. §-ának a) pontja, 32. §-ának a) pontja és 33. §-a vonatkozásában irányadó) - melynek nemzeti pénznemben kifejezett értéke: 34 226 339 forint; - 206 000 euró (az értékhatár a Kbt. 30. §-ának b) pontja, 32. §-ának b)-d) pontjai, valamint 33. §-a vonatkozásában irányadó) - melynek nemzeti pénznemben kifejezett értéke: 53 012 225 forint; ÉPÍTÉSI BERUHÁZÁS: - 5 150 000 euró (az értékhatár a Kbt. 31. §-ának (1) és (2) bekezdései, továbbá 143. §-a vonatkozásában irányadó) - melynek nemzeti pénznemben kifejezett értéke: 1 325 305 627 forint.
II. NEMZETI ÉRTÉKHATÁROK az új egyszerű közbeszerzési eljárásokra 2009. április 1-jétől 2009. december 31-éig: 2008. évi CVIII. törvény megszünteti a jelenlegi nemzeti és egyszer; eljárásrendek megkülönböztetését, és helyettük egységesen – a klasszikus ajánlatkérők és a közszolgáltatók tekintetében egyaránt – új, egyszerű közbeszerzési eljárást vezet be. Az új egyszerű közbeszerzési eljárás váltja fel a korábbi nemzeti eljárásrendet (tehát a Kbt. VI. és VII. fejezeteit). A módosító törvény az új, egyszer; eljáráshoz rendeli az új nemzeti értékhatárokat (az egyszerű értékhatár meghatározást pedig eltörli). a Kbt. VI. fejezete alkalmazásában (a klasszikus ajánlatkérők egyszerű eljárásrend szerinti közbeszerzései) a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 244. §-ának (1) bekezdése és a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény 91. §-ának (1) bekezdése értelmében:
-
árubeszerzés esetében: 8 millió forint; építési beruházás esetében: 15 millió forint; építési koncesszió esetében: 100 millió forint; szolgáltatás megrendelése esetében: 8 millió forint; szolgáltatási koncesszió esetében: 25 millió forint;
1. sz. melléklet TÖRVÉNYI KIVÉTELEK A KBT. HATÁLYA ALÓL I. Nem kell alkalmazni a Kbt. rendelkezéseit egyik alábbi beszerzési tárgy tekintetében sem: a) az államtitkot vagy szolgálati titkot, illetőleg az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzésre, amelynek vonatkozásában az Országgyűlés illetékes bizottsága e törvény alkalmazását kizáró előzetes döntést hozott; Egyszerű közbeszerzési eljárás esetén nincs szükség előzetes döntésre sem. A kivétel mind a közösségi, mind a nemzeti rezsimben, mind pedig egyszerű közbeszerzési eljárás esetén fennáll. b) a védelem terén az ország alapvető biztonsági érdekeit érintő, kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk (fegyverek, lőszerek, hadianyagok) beszerzésére, illetőleg szolgáltatások megrendelésére, összhangban az Európai Közösséget létrehozó szerződés 296. cikkével. A kivétel mind a közösségi, mind a nemzeti rezsimben, mind pedig egyszerű közbeszerzési eljárás esetén fennáll. c) nemzetközi szerződésben, illetőleg nemzetközi egyetértési vagy együttműködési megállapodásban meghatározott külön eljárás alapján történő beszerzésre, ha a szerződés, illetőleg a megállapodás csapatok (katonai erők) állomásoztatására, átvonulására, alkalmazására vonatkozik, ideértve hadműveleti területre kihelyezésre (áthelyezésre) kerülő egységek esetében a kihelyezés (áthelyezés) megvalósításával összefüggő beszerzéseket is. A kivétel mind a közösségi, mind a nemzeti rezsimben, és egyszerű közbeszerzési eljárás esetén is fennáll. d) nemzetközi szerződésben meghatározott külön eljárás alapján történő beszerzésre, ha az Európai Unión kívüli állammal kötött szerződés projekt közös megvalósításával, illetőleg hasznosításával összefüggő beszerzésre vonatkozik; e) nemzetközi szervezet által meghatározott külön eljárás alapján történő beszerzésre. f) olyan beszerzésre, amelynek kizárólagos rendeltetése az, hogy lehetővé tegye az ajánlatkérő számára egy vagy több nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtását, illetve nyilvános elektronikus hírközlő hálózat rendelkezésre bocsátását vagy igénybevételét. g) Csak egyszerű közbeszerzési eljárás esetén, ha a szerződést műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt
kizárólag egy meghatározott szervezet, személy képes teljesíteni; h) A Kbt. Második Rész IV. Fejezet (Közösségi értékhatárt elérő értékű közbeszerzések) szerinti eljárást – a Kbt. 27. §-ban meghatározott szolgáltatások körében – nem kell alkalmazni a következő esetekben: - meglévő építmény vagy egyéb ingatlan vétele vagy ingatlanra vonatkozó egyéb jognak a megszerzése; kivéve az ilyen szerződéssel összefüggő pénzügyi szolgáltatásra irányuló (bármilyen formában megkötött) szerződést; - a 3. melléklet 6. csoportjába tartozó pénzügyi szolgáltatás, amely értékpapírok vagy egyéb pénzügyi eszközök kibocsátása, eladása, vétele vagy átruházása által valósul meg, vagy amely a monetáris, az árfolyam- vagy a tartalékkezelési politika, vagy a központi kormányzat adósságkezelési politikájának megvalósítása érdekében pénz- vagy tőkeszerzésre irányul, továbbá a jegybanki tevékenység; - műsorszám (műsoranyag) műsorszolgáltató általi vétele, fejlesztése, előállítása vagy közös előállítása, valamint a műsoridőre vonatkozó szerződés; - választottbírósági, közvetítői, békéltetési tevékenység; - munkaszerződés, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony, ügyészségi szolgálati jogviszony, bírósági jogviszony, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszony, a fegyveres szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonya; - kutatási és fejlesztési szolgáltatás; kivéve, ha annak eredményét kizárólag az ajánlatkérő hasznosítja tevékenységi körében, és az ellenszolgáltatást teljes mértékben az ajánlatkérő teljesíti; - ha a szolgáltatást a 22. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők valamelyike vagy általuk létrehozott társulás jogszabály alapján fennálló kizárólagos jog alapján nyújtja. i) A Kbt. Harmadik Rész VI. Fejezet (Általános Egyszerű Közbeszerzési Eljárás) szerinti eljárást nem kell alkalmazni: - a 29. § szerinti kivételek esetében azzal, hogy az (1) bekezdésének a) pontja szerinti kivétel nem igényel előzetes döntéshozatalt; - tankönyv beszerzésére, amennyiben arra a tankönyvpiac rendjéről szóló törvényben meghatározottak szerint, az iskolai tankönyvellátás keretében kerül sor és a tankönyv szerepel a tankönyvjegyzékben; - a 4. számú melléklet szerinti jogi szolgáltatások és a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység esetében, ha a szolgáltatás értéke nem éri el a közösségi értékhatárt; - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján gyermekotthonban, illetve lakásotthonban elhelyezett gyermekek teljes ellátására, illetőleg utógondozói ellátásban részesülők, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti lakóotthonban élő személyek teljes ellátására szolgáló árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén; - a kisajátítást megelőző ingatlan-adásvétel, illetőleg ingatlanok cseréje esetén, valamint akkor, ha törvény az ingatlan tulajdonjogának, használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak az átengedését versenytárgyalás, versenyeztetés vagy nyilvános pályázat útján rendeli el, valamint, ha az ingatlan
beszerzésére jogszabály által biztosított elővásárlási jog gyakorlása útján kerül sor; - külügyi segélyezés keretében humanitárius segítségnyújtás céljából, válságkezelés során történő beszerzésre, amelynek vonatkozásában az Országgyűlés illetékes bizottsága e törvény alkalmazását kizáró előzetes döntést hozott; - építési beruházás, építési koncesszió beszerzésére, ha a beszerzés értéke eléri vagy meghaladja a közösségi közbeszerzési értékhatárok felét; - a közmegrendelésekre, kivéve, ha az építési beruházás vagy építési koncesszió, amihez a közmegrendelés kapcsolódik, részben vagy egészben az Európai Unióból származó forrásból valósul meg; - olyan szolgáltatás megrendelése esetében, amely az ajánlatkérő alaptevékenysége ellátásához szükséges irodalmi (szakirodalmi, tudományos) mű létrehozására, tanácsadói vagy személyi tolmácsolási tevékenység végzésére irányul; - a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény szerint közüzemi szolgáltatásra jogosult, de a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény szerinti egyetemes szolgáltatásra nem jogosult ajánlatkérők földgáz-szolgáltatásra, valamint földgázellátásra irányuló, -a) a 100 m3/óra fogyasztást meghaladó földgáz felhasználók esetén a 2009. július 1-je és a 2010. június 30-a közötti időszakra vonatkozó, 2009. szeptember 30-ig, -b) a 20 m3/óra fogyasztást meghaladó, de a 100 m3/óra fogyasztást el nem érő földgáz felhasználók esetén a 2010. július 1-je és a 2011. június 30-a közötti időszakra vonatkozó, 2010. szeptember 30-ig megkötött szerződései esetében.
2. sz. melléklet A közbeszerzési eljárás egyes szakaszaiban a Városüzemeltetési Osztály által lefolytatandó közbeszerzési eljárásokhoz az előterjesztő érintett Osztály által kötelezően csatolandó dokumentumok 1.) Előkészítési szakaszban -
-
-
-
az eljárás becsült értékére vonatkozó írásbeli nyilatkozat nyilatkozat az egybeszámítás követelményének [Kbt. 40.§] figyelembevételéről az eljárási rend meghatározásakor és az eljárási mód kiválasztásakor, írásbeli nyilatkozat arról, hogy a kezdeményezett eljárás a „Közbeszerzési terv” hányas sorszámán szerepel (a beazonosíthatóság érdekében). Amennyiben a közölt és a tervben szereplő adatok nem azonosak, akkor az eltérés okait ismertetni , adott esetben dokumentálni kell; az elfogadott éves költségvetés címén megtervezett, a pénzügyi fedezet rendelkezésre állása, annak biztosítékát bemutató előirányzat, illetve éven túlnyúló feladatok esetén a pénzügyi fedezet biztosítására irányuló testületi döntés, vagy jogszabályhely pontos megjelölése a feladat megindítását megelőző (tárgyévi, vagy azt megelőző időszak) tényleges pénzügyi kifizetései és szerződéses elkötelezettségei bemutatása mellett a teljes feladat megvalósítása érdekében szükséges további feladatok (pl. tervezés, tervezői művezetés, első felszerelés beszerzése, további engedélyezéssel, a kivitelezés megvalósításával kapcsolatos szükséges egyéb várható kiadások) időbeni és pénzügyi ütemezése, az adott közbeszerzési eljárás lefolytatásához rendelkezésre álló pénzügyi kerete; a megvalósítandó feladathoz rendelkezésre álló részletes műszaki leírások (építésügyi, műszaki dokumentációk, engedélyek); tárgyalásos eljárás esetén az eljárás választásának indokául szolgáló dokumentumok 1 . nyilatkozat arról, hogy a közbeszerzés a zöld közbeszerzés hatálya alá tartozik-e. A zöld közbeszerzés hatálya alá tartozó közbeszerzési eljárásoknál jelezni kell, hogy mely esetekben alkalmaznak az eljárás során környezetvédelmi szempontokat.
2.) Szerződés-módosítás esetén -
a korábban megkötött (módosítandó) szerződés másolata; a kivitelező által elkészített kimutatás az általa szükségesnek ítélt pótmunkákról, valamint ezzel összefüggésben a bonyolító állásfoglalása; a tervező írásos nyilatkozata arról, hogy a kivitelező által kimutatott pótmunkák az eredeti kiírásban (árazatlan költségvetésben) nem szerepeltek; továbbá a szerződés módosítását megalapozó dokumentumok; az előterjesztő szervezeti egység írásos indokolása a szerződés-módosítás szükségességéről, a szerződéstől eltérő teljesítés okairól; a (szak)hatóságok által a megvalósítás során hozott pótmunkát elrendelő határozatai; a pótmunkákról készített beárazott költségvetés; a pénzügyi fedezet meglétének dokumentuma; a szerződés-módosítás tervezete.
3. sz. melléklet ADATLAP /Éves közbeszerzési terv összeállításához/ 1. Az érintett Osztály megnevezése és címe: 2. A beszerzési igény megnevezése: helye: jellege: rendeltetése: mennyiségi egysége: mennyisége: 3. A beszerzés szükségességének indoklása célja: rövid szakmai leírás: 4. A beszerzés várható( évi) költsége(i): 5. Fedezetének biztosítása: 6. A beszerzés költségelőirányzata, anyagi-műszaki összetétele és éves ütemezése: ezer Ft-ban Megnevezés
Évek
összesen:
Építés Építési koncesszió Árubeszerzés Szolgáltatás Szolgáltatási koncesszió Beszerzési költségek összesen Beszerzést terhelő ÁFA BESZERZÉSI KÖLTSÉGEK ÖSSZESEN: 7. A beszerzési költségek forrásai és évek szerinti megoszlása: E Ft-ban Megnevezés Saját forrás
évek
Összesen
Alapátvétel Állami támogatás (megnevezése) Hitel Egyéb (részletezve) Pénzügyi fedezet összesen: 8.Szükséges hatósági engedélyek (amennyiben szükséges) 9. Engedélyhez, illetve tervezéshez kötött beruházások adatai (amennyiben szükséges) - az engedély száma, kelte: - jogerőre emelkedés időpontja: - tervező megnevezése: Kivitelezési tervdokumentáció megrendelésének, szerződés megkötésének időpontja: szállításának időpontja: 10. A közbeszerzési eljárás tervezett kezdésének időpontja /év, hó/: tervezett befejezésének időpontja /év, hó/: tervezett időtartama (hónapokban, napokban vagy években): 11. Képviselő-testületi jóváhagyás, határozat kelte és száma: 12. Megjegyzések, kikötések: ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. …………………………………………………………………………………………………..
4. sz. melléklet
A KÖZBESZERZÉSI MŰSZAKI LEÍRÁS 1. A közbeszerzési műszaki leírás – fogalom-meghatározások: 1.1. Közbeszerzési műszaki leírás: a közbeszerzési műszaki leírás azoknak a műszaki előírásoknak az összessége, amelyet különösen az ajánlattételhez szükséges dokumentáció tartalmaz, és amelyek meghatározzák a közbeszerzés tárgya tekintetében megkövetelt jellemzőket, amelyek alapján a közbeszerzés tárgya oly módon írható le, hogy az megfeleljen az ajánlatkérő által igényelt rendeltetésnek. A műszaki előírások tartalmazzák a környezetvédelmi teljesítményre, a valamennyi követelménynek – így különösen a fogyatékos emberek számára a szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés szempontjának – megfelelő kialakításra, a biztonságra, és méretekre vonatkozó jellemzők meghatározását, ideértve a közbeszerzés tárgyára alkalmazandó, a terminológiára, a jelekre, a vizsgálatra és vizsgálati módszerekre, a csomagolásra, a jelölésre, a címkézésre, a használati utasításra, a gyártási folyamatokra és módszerekre vonatkozó követelményeket. -
-
Építési beruházás esetében továbbá tartalmazniuk kell a minőségbiztosításra, a tervezésre és költségekre vonatkozó szabályokat, a munkák vizsgálati, ellenőrzési és átvételi feltételeit, az építési eljárásokat vagy technológiákat, valamint minden olyan egyéb műszaki feltételt, amelyet az ajánlatkérőnek módjában áll általános vagy különös rendelkezésekkel előírni az elkészült munka és azon anyagok vagy alkatrészek tekintetében, amelyeket az magában foglal. Árubeszerzés vagy szolgáltatás megrendelése esetében továbbá tartalmazniuk kell a minőségre, a teljesítményre, a termék rendeltetésére, a megfelelőségi igazolási eljárásokra vonatkozó követelményeket.
1.2. Európai műszaki engedély: az áru használati alkalmasságának kedvező műszaki elbírálása, amely az építési munkákra vonatkozó alapvető követelményeknek az áru belső tulajdonságai és a meghatározott alkalmazási és használati feltételek szerinti teljesítésén alapul; az európai műszaki engedélyt az Európai Unió tagállama által e célra kijelölt tanúsító szervezet bocsátja ki; 1.3. Európai szabvány: olyan szabvány, amelyet európai szabványügyi szervezet fogadott el, és tett a közösség számára hozzáférhetővé. 1.4. Közös műszaki előírás: olyan műszaki előírás, amelyet az Európai Unió tagállamai által elismert eljárásnak megfelelően állapítottak meg, és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétettek.
1.5. Műszaki ajánlás: az európai szabványügyi szervezet által nem szabványként kiadott bármely dokumentum, amelyet a piaci igények kielégítésére, szabályozott eljárás szerint dolgoztak ki. 1.6. Nemzeti szabvány: olyan szabvány, amelyet a nemzeti szabványügyi szervezet alkotott meg, vagy fogadott el, és tett a nyilvánosság számára hozzáférhetővé. 1.7. Nemzetközi szabvány: olyan szabvány, amelyet nemzetközi szabványosító vagy szabványügyi szervezet fogadott el, és tett a közösség számára hozzáférhetővé. 1.8. Szabvány: a szabvány elismert szervezet által alkotott vagy jóváhagyott, közmegegyezéssel elfogadott olyan műszaki (technikai) dokumentum, amely tevékenységre vagy azok eredményére vonatkozik, és olyan általános és ismételten alkalmazható szabályokat, útmutatókat vagy jellemzőket tartalmaz, amelyek alkalmazásával a rendező hatás az adott feltételek között a legkedvezőbb. 2. A közbeszerzési műszaki leírás részletes szabályai a Kbt-ben 2.1. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban köteles megadni a közbeszerzés tárgyára vonatkozó közbeszerzési műszaki leírást. A közbeszerzési műszaki leírást valamennyi felhasználó, ezen belül, amennyiben a közbeszerzés tárgyára nézve értelmezhető, a fogyatékos emberek számára a szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés szempontjának figyelembevételével kell meghatározni. 2.2. A közbeszerzési műszaki leírást – a közösségi joggal összeegyeztethető kötelező műszaki szabályok sérelme nélkül – a következő módon kell meghatározni: a) építési beruházási munkák tervezése, számítása és kivitelezése, valamint a termék alkalmazása tekintetében az európai szabványokat közzétevő nemzeti szabványokra, európai műszaki engedélyre, közös műszaki előírásokra, nemzetközi szabványokra, az európai szabványügyi szervezetek által kidolgozott műszaki ajánlásra, ezek hiányában nemzeti szabványokra, nemzeti műszaki engedélyre, illetve nemzeti műszaki előírásokra történő hivatkozással; vagy b) teljesítmény-, illetve funkcionális követelmények megadásával; vagy c) a b) pont szerinti követelmények alapján, az e követelményeknek való megfelelés vélelmét biztosító, az a) pontban meghatározottakra történő hivatkozással; vagy d) egyes jellemzők tekintetében az a) pontban meghatározottakra, más jellemzők tekintetében pedig a b) pontban meghatározott követelményekre történő hivatkozással. 2.3. A 2.2 a) pontja szerinti esetben a szabvány, műszaki engedély, műszaki előírások, műszaki ajánlás megnevezése mellett a „vagy azzal egyenértékű”
kifejezést szerepeltetni. 2.4. Amennyiben a 2.2 b) pontja szerinti teljesítmény-, illetve funkcionális követelmények keretében környezetvédelmi jellemzők megállapítására kerül sor, hivatkozni lehet az európai vagy nemzeti (illetve nemzetközi) ökocímkékre vagy bármely más ökocímke által meghatározott részletes leírásokra, vagy szükség esetén azok egy részére, feltéve, hogy: a) ezek a leírások alkalmasak a közbeszerzés tárgya tekintetében megkövetelt jellemzők meghatározására, b) a címke követelményeit tudományos adatok alapján állapították meg, c) az ökocímke olyan eljárás keretében került elfogadásra, amelyben valamennyi érdekelt fél részt vehetett, és d) a leírások valamennyi érdekelt számára hozzáférhetők. Az ajánlatkérő jelezheti, hogy az ökocímkével ellátott termékek és szolgáltatások esetében vélelmezi a közbeszerzési műszaki leírásnak való megfelelést. Ebben az esetben el kell fogadnia valamennyi megfelelő bizonyítási eszközt, így különösen a gyártótól származó műszaki dokumentációt vagy valamely elismert szervezettől származó vizsgálati jelentést. Elismert szervezetnek a Kbt. 58. § (6) bekezdésében meghatározott szervezetek minősülnek. 2.5. Az ajánlatkérő a közbeszerzési műszaki leírást nem határozhatja meg oly módon, hogy egyes ajánlattevőket, illetőleg árukat az eljárásból kizár, vagy más módon indokolatlan és hátrányos vagy előnyös megkülönböztetésüket eredményezi. Ha a közbeszerzés tárgyának egyértelmű és közérthető meghatározása szükségessé tesz meghatározott gyártmányú, eredetű, típusú dologra, eljárásra, tevékenységre, személyre, illetőleg szabadalomra vagy védjegyre való hivatkozást, a leírásnak tartalmaznia kell, hogy a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt, és a megnevezés mellett a „vagy azzal egyenértékű” kifejezést kell szerepeltetni. 2.6. Többváltozatú ajánlattétel lehetőségének biztosítása esetén az ajánlatkérőnek az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban meg kell határoznia, hogy a változatoknak milyen minimum követelményeknek, illetőleg közbeszerzési műszaki leírásnak kell megfelelniük, és azokat milyen egyéb követelmények szerint kell elkészíteni. A többváltozatú (alternatív) ajánlat esetében csak az olyan változat lehet érvényes, amely megfelel az ajánlatkérő által az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban meghatározott minimum követelményeknek, illetőleg közbeszerzési műszaki leírásnak. 2.7. Amennyiben a beszerzés tárgyának természetéből adódóan részajánlattételi lehetőség biztosítható és az nem ellentétes a gazdasági ésszerűsséggel, az ajánlati felhívásban lehetővé kell tenni a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt. Ebben az esetben az ajánlati felhívásban elő kell írni, hogy a közbeszerzés tárgyának mely elemeire lehet részajánlatot tenni!
A rendelkezések jogszabályi háttere 1. A közbeszerzési műszaki leírás – fogalom-meghatározások: 1.1. Közbeszerzési műszaki leírás (Kbt. 4. §, 15. pont) 1.2. Európai műszaki engedély (Kbt. 4. §, 4. pont) 1.3. Európai szabvány (a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény, 1. sz. melléklete 7. pont) 1.4. Közös műszaki előírás (Kbt. 4. §, 17. pont) 1.5. Műszaki ajánlás (Kbt. 4. §, 23/A. pontja) Az európai szabványügyi szervezet által nem szabványként kiadott bármely dokumentum, amelyet a piaci igények kielégítésére, szabályozott eljárás szerint dolgoztak ki. 1.6. Nemzeti szabvány (a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény, 5. § (1) bekezdése) 1.7. Nemzetközi szabvány (a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény, 1. sz. melléklete 4. pont) 1.8. Szabvány (a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény, 4. § (1) bekezdése) 2.
A közbeszerzési műszaki leírás részletes szabályai Kbt-ben
2.1-2.5. pontjai - Kbt. 58. § 2.6. pontja - Kbt. 51. § (3) és Kbt. 89. § (1) bekezdései
5. sz. melléklet ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI és TITOKTARTÁSI NYILATKOZAT Alulírott Név: ………………………………………… Lakcím: …………………………………….. mint a közbeszerzési eljárásban közszolgálati jogviszony alá tartozó közreműködő mint a Bíráló Bizottság tagja mint külső megbízott közreműködő (pl. független hivatalos közbeszerzési tanácsadó, lebonyolító, jogi szakértő) ……………………………………………………………………..….. tárgyú közbeszerzési eljárásban a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (Kbt.) 10.§ (7) bekezdése alapján kijelentem, hogy velem szemben a Kbt. 10. § -ában meghatározott összeférhetetlenségi ok, mint kizáró körülmény nem áll fenn. Egyben kötelezettséget vállalok arra, hogy a fenti tárgyú közbeszerzési eljárással kapcsolatban tudomásomra jutott a Ptk. 81.§ (3) bekezdésében meghatározott, közérdekű nyilvános adatnak nem minősülő adatot üzleti titokként kezelem, a közbeszerzési eljárással kapcsolatos tudomásomra jutott adatokat, tényeket, titkot megőrzöm, azt sem az eljárás befejezése előtt, sem pedig azt követően jogosulatlan személy tudomására nem hozom. Tudomással bírok az összeférhetetlenség fennállásának kötelezettségem megszegésének jogkövetkezményeiről.
és
a
titoktartási
Jelen nyilatkozatot a jogkövetkezmények ismeretében, minden befolyásolástól mentesen, saját kezűleg az alulírott helyen és napon írom alá. Tudomásul veszem, hogy a Kbt. 10.§ (2) vagy (4) bekezdés szerinti esetben az „Összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatomhoz” csatolnom kell az érintett gazdálkodó szervezet nyilatkozatát, a „Távolmaradási nyilatkozatot” arról, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként, vagy alvállalkozóként. Zirc, 200..…………………….. Aláírás
6. sz. melléklet TÁVOLMARADÁSI NYILATKOZAT 2
Alulírott ………………………., mint az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevonni kívánt érdekelt gazdálkodó szervezet vezetője nyilatkozom, hogy az általam vezetett
gazdálkodó
szervezet
a
Zirc
Városi
Önkormányzat
/
Zirc
Városi
Önkormányzat Polgármesteri Hivatal által kezdeményezett „………………………………………………………………………………………………...” tárgyú közbeszerzési eljárásban sem ajánlattevőként, sem alvállalkozóként, sem erőforrást nyújtó szervezetként nem vesz részt.
Zirc, 200……………………..
a gazdálkodó szervezet vezetőjének aláírása
7/a. számú melléklet Tájékoztató az „Összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozat” és a „Távolmaradási nyilatkozat” kitöltéséhez Kbt. 10. § (1) A közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció elkészítése során vagy az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében nem járhat el, illetőleg az eljárásba nem vonható be (erőforrást nyújtó szervezetként sem) a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: érdekelt gazdálkodó szervezet), illetőleg az olyan személy vagy szervezet, aki, illetőleg amely a) az érdekelt gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll; b) az érdekelt gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja; c) az érdekelt gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik; d) az a)-c) pont szerinti személy hozzátartozója. (2) Nem kell alkalmazni az (1) bekezdést, ha az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevonni kívánt érdekelt gazdálkodó szervezet, illetőleg az eljárásba bevonni kívánt személlyel vagy szervezettel az (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti viszonyban álló érdekelt gazdálkodó szervezet írásban nyilatkozik, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként vagy alvállalkozóként. (3) (4) Ha az ajánlatkérő nevében valamely személy tulajdonosi jogokat gyakorol érdekelt gazdálkodó szervezetben, az ajánlatkérő nevében e személy vagy hozzátartozója nem járhat el a közbeszerzési eljárás előkészítésében vagy az eljárás más szakaszában, kivéve, ha az érdekelt gazdálkodó szervezet írásban nyilatkozik, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként vagy alvállalkozóként. Ezt a szabályt kell megfelelően alkalmazni az ajánlatkérő vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja vagy hozzátartozója tekintetében, ha az érdekelt gazdálkodó szervezetben az ajánlatkérő rendelkezik tulajdoni részesedéssel. (5) Nem kell alkalmazni e §-t, ha az ajánlatkérő nevében az érdekelt gazdálkodó szervezetben a tulajdonosi jogok gyakorlására és a közbeszerzési eljárást lezáró döntés meghozatalára törvény, vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott önkormányzati rendelet alapján az ajánlatkérő ugyanazon testülete jogosult, vagy olyan testületei, amelynek tagjai részben azonosak, és a közbeszerzési eljárással kapcsolatos - az eljárást lezáró döntés meghozatalán kívüli - tevékenységekben nem vett részt olyan személy, aki jogosult a tulajdonosi jogok gyakorlására. (6) Nem minősül e § alkalmazásában a közbeszerzési eljárás előkészítésébe bevont személynek (szervezetnek) az olyan személy (szervezet), akitől, illetőleg amelytől az ajánlatkérő a) az adott közbeszerzéssel kapcsolatos helyzet-, illetőleg piacfelmérés, a közbeszerzés becsült értékének felmérése érdekében a közbeszerzés megkezdése időpontjának megjelölése nélkül, kizárólag a felmérés érdekében szükséges adatokat közölve kért tájékoztatást, vagy
b) a támogatásra irányuló igény (pályázat) benyújtásához szükséges árajánlatot kapott, feltéve, hogy az a), illetőleg a b) pont alkalmazása kapcsán az ajánlatkérő nem közölt vele a közbeszerzési eljárás során az összes ajánlattevő (részvételre jelentkező) részére rendelkezésre bocsátott adatok körét meghaladó információt. (7) Az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevonni kívánt személy vagy szervezet írásban köteles nyilatkozni arról, hogy vele szemben fennáll-e az e § szerinti összeférhetetlenség. Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos nyilatkozathoz a (2) vagy (4) bekezdés szerinti esetben - csatolni kell az érintett érdekelt gazdálkodó szervezet nyilatkozatát arról, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként vagy alvállalkozóként (távolmaradási nyilatkozat). (8) Ha az (1), (4) vagy (7) bekezdést megsértették, vagy a (2), illetőleg (4) bekezdés szerinti nyilatkozata ellenére az érdekelt gazdálkodó szervezet indul a közbeszerzési eljárásban, az eljárás további részében nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó az (1) bekezdés hatálya alá tartozó vagy az ott felsorolt személyekkel, szervezetekkel az (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti viszonyban álló érdekelt gazdálkodó szervezet.
2/2009. sz. POLGÁRMESTERI UTASÍTÁS
7. sz. melléklet
MEGBÍZÁS - minta Alulírott ………………………… (lakcím: ………………………… sz.ig.: …………………………), Zirc Városi Önkormányzat Polgármestere (továbbiakban Megbízó) megbízom ………………………… -t (a Közbeszerzések Tanácsa által vezetett névjegyzékben ………………………… számon bejegyzett Hivatalos Közbeszerzési Tanácsadó, továbbiakban: Tanácsadó), hogy a Zirc Városi Önkormányzat / Zirc Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal által ………………………… számon lefolytatandó közbeszerzési eljárással kapcsolatban szakértelmével segítse az eljárás jogszabályoknak megfelelő lefolytatását. A Tanácsadó feladatai: felhívás elkészítése; dokumentáció elkészítése; részvétel a bírálóbizottságban; egyéb: ………………………… A fenti feladatok elvégzése esetén a Tanácsadót fix ………………………… Ft + ÁFA megbízási díj illeti meg. A megbízási díj megfizetése az eljárás lezárását követően, a – Megbízó és a Tanácsadó által aláírt – teljesítési igazolás kiállítása után, készpénzben/átutalással a ………………………… számlaszámra történik. A tanácsadó a tevékenysége körében esetlegesen okozott kár megtérítéséért a Ptk. szerint felel. A tanácsadó kijelenti, hogy rendelkezik a Kbt. és az egyéb vonatkozó jogszabály által megkövetelt felelősségbiztosítással. Tanácsadó nyilatkozik, hogy a Kbt. 10. §-ában részletezett összeférhetetlenségi körülmények személyével kapcsolatban nem állnak fenn. Tanácsadó kijelenti, hogy a névjegyzékből való törlése esetén Megbízót haladéktalanul értesíti. Ekkor Megbízó köteles új tanácsadót megbízni. Ilyenkor a Tanácsadó az addig elvégzett munkára eső díjra tarthat igényt. Az egyéb nem szabályozott kérdésekben a Kbt. és a Ptk. szabályai az irányadóak. …………………………, 200 .… ………………… …… ………………………… Megbízó
………………………… Tanácsadó
8. sz. melléklet JEGYZŐKÖNYV A BÍRÁLÓ BIZOTTSÁG MUNKÁJÁRÓL Kelt: Jegyzőkönyv-vezető: Jegyzőkönyv-hitelesítők: Alapadatok Közbeszerzés száma: Tárgya: Ajánlatkérő: Zirc Városi Önkormányzat Felhívás/ajánlatkérés feladásának napja: Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő:
Jegyzőkönyv tárgya: ………………………………………………………..…………… (ajánlatok/részvételi jelentkezések bontása; ajánlatok bírálata; részvételi jelentkezések bírálata; határozathozatal, stb.) Megállapítások, határozatok: ………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………. (ajánlatot tett/részvételre jelentkezett …………………………, …………………………, …………………………, …………………………, elkésett ajánlatot tett …………………………, érvénytelen ajánlatot/jelentkezést nyújtott be …………………………, ajánlatok rangsorolása: 1. ……………, 2. ……………, 3. ……………) -------------------------Jk. vezető
-------------------------Jk. Hitelesítő
9. sz. melléklet Bírálati lap Időpont: Helyszín: Tárgy: Bíráló Bizottsági tag: …………………………. (név) ………………………. (beosztás) I.) Ajánlattevő: ………………………… Az ajánlat indokolással alátámasztott értékelése: ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… II) Ajánlattevő: ……………………….. Az ajánlat indokolással alátámasztott értékelése: ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… Zirc, 200. ……………….……….. hó ….. nap
…………………………………. Bíráló Bizottsági tag
10. sz. melléklet EGYES JEGYZőKÖNYVEK TARTALMI KÖVETELMÉNYEI A részvételi jelentkezések, illetve az ajánlatok felbontásáról készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: a) az ülés helye; b) a közbeszerzési eljárás tárgya és fajtája; c) a résztvevők neve; képviselt szervezetek neve d) a bontás megkezdésének időpontja; e) az ajánlattevők neve (székhelye, telephelye, lakóhelye); f) az ajánlattevők által kért ellenszolgáltatás; g) az ajánlatok azon főbb számszerűsíthető adatait, amelyek a bírálati szempont (részszempontok) alapján értékelésre kerülnek. h) az ajánlatokra vonatkozó esetleges egyéb körülményeket i) a bontás berekesztésének időpontja; j) a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv hitelesítő aláírása, amennyiben a jegyzőkönyvet nem közjegyző készíti. A bírálóbizottság üléséről készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: a) az ülés helye; b) az ülés megnyitásának időpontja; c) a közbeszerzési eljárás tárgya és fajtája; d) a résztvevők neve (jelenlétük minőségének); e) a felszólalók neve, és a hozzászólások lényege, illetve külön kérésre az elhangzottak szó szerinti rögzítése; f) a Bíráló Bizottság javaslata az egyes ajánlatok/részvételi jelentkezések érvényességére/érvénytelenségére, az eljárás eredményességére/eredménytelenségére, g) az elbírálás szerinti értékelés; h) a határozatképesség megállapítása, a határozathozatalok módja és a szavazások számszerű eredménye; i) az ajánlatokra vonatkozó esetleges egyéb körülmények j) az ülés berekesztésének időpontja; k) a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv hitelesítő aláírása.
11. sz. melléklet ÉVES KÖZBESZERZÉSI TERV Zirc Városi Önkormányzat 200.. évi közbeszerzési terve Időbeli ütemezés A közbeszerzés tárgya és mennyisége 3
I. Árubeszerzés
II. Építési beruházás
III. Szolgáltatásmegrendelés
IV. Építési koncesszió
V. Szolgáltatási koncesszió
CPV Irányadó kód eljárásrend
az eljárás szerződés megindításának, teljesítésének Tervezett illetve a várható eljárási közbeszerzés 5 időpontja típus megvalósításának vagy a tervezett szerződés időpontja időtartama
Sor kerül-e vagy sor került-e az adott közbeszerzéssel összefüggésben előzetes összesített tájékoztató közzétételére 4 ?
2. sz. melléklet az előterjesztéshez Zirc Városi Önkormányzat és intézményei Közbeszerzési Szabályzata Preambulum A közpénzek ésszerű felhasználása átláthatóságának és széles körű nyilvános ellenőrizhetőségének megteremtése, továbbá a közbeszerzések során a verseny tisztaságának és nyilvánosságának, az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a képviselő-testület, a Közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. Tv. ( a továbbiakban: Kbt) 6. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségének eleget téve alkotja meg szabályzatát. Zirc Városi Önkormányzatának Képviselő-testülete, a költségvetési szervei és a Kbt, valamint e szabályzat szerint ajánlatkérőnek minősülő gazdasági társaságok közbeszerzési rendjét szabályozza, figyelemmel • • •
a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvényben (a továbbiakban Kbt. ), a Kbt. felhatalmazása alapján megalkotott és hatályba léptetett jogszabályokban, a 15/2003.(IV.28.) ÖK rendelet 1. sz. mellékletének a kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés rendjét szabályozó szóló 7-14. sz. függelékeiben
foglaltakra. Alapelvek A közbeszerzési eljárásban - ideértve a szerződés megkötését is - az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát és nyilvánosságát. Az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania az ajánlattevők számára. Az Európai Unióban letelepedett ajánlattevők és a közösségi áruk számára nemzeti elbánást kell nyújtani a közbeszerzési eljárásban. Az Európai Unión kívül letelepedett ajánlattevők és a nem közösségi áruk számára nemzeti elbánást a közbeszerzési eljárásban a Magyar Köztársaságnak és az Európai Közösségnek a közbeszerzések terén fennálló nemzetközi kötelezettségeivel összhangban kell nyújtani. Értelmező rendelkezések Ajánlatkérő: a Kbt 22. §-ában, 162. §-ában, 241. §-ában, 271-272. §-ában, valamint 293-294. §ában meghatározott szervezet, intézmény illetve gazdasági társaság, amennyiben a beszerzéseik értékhatára eléri vagy meghaladja a törvényben meghatározott közösségi vagy nemzeti értékhatárokat, illetve, amennyiben a beszerzés - annak értékére tekintettel - nemzeti értékhatár alatti értékű közbeszerzésnek, ( ún. egyszerű közbeszerzési eljárásnak) minősül és a beszerzést Zirc Város közigazgatási területén található szervezete, intézménye, irodája, vagy telephelye végzi.
Kötelezettségvállaló: az önkormányzati és hivatali beszerzések esetén a képviselő testület nevében eljáró polgármester, egyéb esetben pedig az ajánlatkérőként eljáró intézmény vagy szervezet vezetője. Közbeszerzési eljárás megindítására jogosult személy/szervezet: önkormányzati beszerzés esetén a képviselő testület, vagy átruházott hatáskörben bizottsága, a polgármesteri hivatali beszerzések tekintetében a polgármester, egyéb esetben pedig az ajánlatkérőként eljáró intézmény vagy szervezet vezetője. A közbeszerzési eljárás előkészítésében, lebonyolításában olyan személyek vehetnek részt, akik a feladat ellátásához szükséges, megfelelő szakértelemmel rendelkeznek. Az ajánlatkérőként eljáró, illetőleg az eljárásba bevont szervezet csak akkor felel meg ezen követelménynek, ha eleget tesz a Kbt. 8. § (2) bekezdésében megfogalmazott előírásoknak. Jelen közbeszerzési szabályzat alkalmazása során, - figyelemmel a Kbt. 8. § (1) bekezdésében foglaltaknak - megfelelő szakértelemnek minősül: 1. közbeszerzési referens végzettség 2. közbeszerzési jogszabályok ismerete és legalább három éves szakmai gyakorlat, 3. a beszerzés tárgyára vonatkozó, piaci, üzemeltetési ismeretek és tapasztalatok, 4. felsőfokú végzettség és közigazgatási vagy jogi szakvizsga 5. felsőfokú pénzügyi végzettség Értékhatárok: A Kbt. rendelkezései alkalmazása szempontjából külön-külön értékhatárok kerültek meghatározásra az ún. klasszikus ajánlatkérőként, illetve a közszolgáltatóként eljáró ajánlatkérők beszerzéseire vonatkozóan. Közösségi értékhatár ( az ún. klasszikus ajánlatkérők esetében ): Közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű a közbeszerzés, amennyiben annak tárgyáért kért, illetőleg kínált ellenszolgáltatás összege eléri vagy meghaladja a Kbt. 30-33. §-ban meghatározott értékeket. Közösségi értékhatár ( az ún. közszolgáltatók esetében ): Közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű a közbeszerzés, amennyiben annak tárgyáért kért, illetőleg kínált ellenszolgáltatás összege eléri vagy meghaladja a Kbt. 176-177. §-ban meghatározott értékeket. Nemzeti értékhatár ( az ún. klasszikus ajánlatkérők esetében ): Nemzeti értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű a közbeszerzés, amennyiben annak tárgyáért kért, illetőleg kínált ellenszolgáltatás összege eléri vagy meghaladja a hatályos költségvetési törvényben rögzített értékhatárokat. Az egyes beszerzési tárgyakra vonatkozó értékhatárokat a hatályos költségvetési törvény rögzíti. Nemzeti értékhatár ( az ún. közszolgáltatók esetében ): Nemzeti értékhatárt elérő, vagy meghaladó értékű a közbeszerzés, amennyiben annak tárgyáért kért, illetőleg kínált ellenszolgáltatás összege eléri vagy meghaladja a hatályos költségvetési törvényben rögzített értékhatárokat.
Nemzeti értékhatár alatti beszerzések: nemzeti értékhatár alatti a közbeszerzési eljárás értéke egyszerű közbeszerzési eljárás, amennyiben annak értéke eléri vagy meghaladja a hatályos költségvetési törvényben rögzített értékhatárokat. Egyéb, a közbeszerzési eljárásokban alkalmazandó fogalom-meghatározást úgy kell érteni és alkalmazni, ahogyan azt a Kbt. 4. §-ban az értelmező rendelkezések meghatározzák. 1. A szabályzat hatálya 1.1 Jelen szabályzat hatálya a Zirc Város közigazgatási területén található, a szabályzatban ajánlatkérőként meghatározott szervezetek, intézmények, gazdasági társaságok Kbt. hatálya alá tartozó közbeszerzéseire terjed ki. 1.2 Ugyancsak ezen szabályzat előírásait kell alkalmazni azon közbeszerzések tekintetében is, melyek nem érik el a közbeszerzési értékhatárt, de az ajánlatkérőként eljáró szervezet, figyelemmel a Kbt. 2. § (4) bekezdésében foglaltakra tekintettel a Kbt-t kívánja alkalmazni. 2. A közbeszerzés megindítása előtt előzetesen vizsgálandó kérdések 2.1 Az értékhatár figyelembe vételével kell eldönteni, hogy a közbeszerzésre a Kbt. mely részében meghatározott eljárási rendet kell alkalmazni. 2.2 Az egyszerű közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzések tekintetében az ajánlatkérő a beszerzéseit köteles a jelen szabályzat preambulumában felsorolt szabályzatok előírásainak megfelelően lefolytatni. Az ajánlatkérők ezen beszerzések esetében saját minőségirányítási eljárást is alkalmazhatnak. 2.3 A közbeszerzés csak akkor indítható meg, ha a szükséges anyagi fedezet rendelkezésre áll, illetve - a közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzést az előzetes összesített tájékoztatóban, közlemény formájában megjelentették. Amennyiben a közösségi értékhatárt elérő, vagy meghaladó értékű közbeszerzésre vonatkozó hirdetmény nem került közzététel re , a közbeszerzési eljárás csak akkor indítható meg, ha azt, az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség indokolja. A rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából. 2.4 Amennyiben a közbeszerzés anyagi fedezete nem áll rendelkezésre, de az ajánlatkérő támogatásra irányuló igényt ( pályázatot) nyújtott be, vagy fog benyújtani, az ajánlati felhívást közzé lehet tenni, de ezt a körülményt a felhívásban szerepeltetni kell, és fel kell hívni az ajánlattevők figyelmét a Kbt. 48. § (3) bekezdésében foglaltakra is. 3. Közbeszerzési terv 3.1 Annak megállapítására, hogy az ajánlatkérők adott költségvetési évben mely esetekben
kötelesek a Kbt. rendelkezéseit alkalmazni, illetve a Kbt. mely része szerint kell eljárni, közbeszerzési tervet kell készíteni. 3.2 A közbeszerzési tervet az önkormányzati beszerzések, illetve a polgármesteri hivatali beszerzések tekintetében a jegyző készíti el. Egyéb ajánlatkérők esetében a beszerzési tervet a szervezeti egység vezetője által kijelölt személy készíti el. • Annak érdekében, hogy a közbeszerzési terv szakmailag megalapozott legyen és teljes körűen tartalmazza az ajánlatkérőként eljáró szervezetek közbeszerzéseit, valamennyi szakmai osztály - a költségvetési előirányzatok alapján - tájékoztatja a közbeszerzési terv készítőjét a költségvetési évre vonatkozó beszerzési igényről. • A közbeszerzési igénynek tartalmaznia kell a közbeszerzés tárgyának pontos megjelölését ( a szükséges részletességgel ), a közbeszerzés mennyiségét, várható értékét, a közbeszerzésre kerülő áruk, szolgáltatások alkalmazásának kezdeti időpontját valamint a közbeszerzés szakmai indokait. • A közbeszerzési terv készítésével megbízott személy/szervezeti egység, ezek után készíti el az adott ajánlatkérőre vonatkozó összesítést, a teljes költségvetési évre vonatkozó közbeszerzési tervet. 3.3 Az önkormányzati beszerzésekre, illetve a polgármesteri hivatali beszerzésekre vonatkozó közbeszerzési tervet, a polgármester, a tárgyév március 31-ig terjeszti a képviselő-testület elé. Az egyéb ajánlatkérők a közbeszerzési tervet legkésőbb a tárgyév április 15-ig, - a gazdasági vezető előterjesztésére - az intézmény, vagy a szervezet vezetője fogadja el és hagyja jóvá. 3.4 A közbeszerzés tárgyának, értékének meghatározásakor kiemelkedő figyelemmel kell lenni a Kbt. 35-39. §-ban meghatározott elvekre, illetve a közbeszerzési eljárásokban érvényesülő, ún. részekre bontási tilalom elvére, a Kbt. 40. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő árubeszerzések, építési beruházások vagy szolgáltatások értékét pedig egybe kell számítani. 3.5 A közbeszerzési tervnek tartalmaznia kell: • a beszerzés tárgyát ( szükséges részletességgel) , mennyiségét, • a beszerzésnek a Kbt. 35-40. §-ban foglaltak alapján meghatározott várható értékét, • a beszerzési eljárás megkezdésének határidejét, • a beszerzés fajtáját, • a kötelezettségvállaló meghatározását. 3.6 A közbeszerzési terv elkészítése előtt az ajánlatkérő indíthat közbeszerzési eljárást, amelyet a tervben szintén megfelelően szerepeltetni kell. A közbeszerzési terv nem vonja maga után az abban megadott közbeszerzés re vonatkozó eljárás lefolytatásának kötelezettségét. Az ajánlatkérő a közbeszerzési tervben nem szereplő közbeszerzésre, vagy a tervben foglaltakhoz képest módosított közbeszerzésre vonatkozó eljárást is lefolytathatja, ha az általa előre nem látható okból előállt közbeszerzési igény, vagy egyéb változás merült fel. Ezekben az esetekben a közbeszerzési tervet módosítani kell az ilyen igény vagy egyéb változás felmerülésekor, megadva a módosítás indokát is. 3.7 A közbeszerzési terv nyilvánosságára, megőrzési idejére, megküldésére egyebekben a Kbt. 5.
§-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. 4. Az egyszerű közbeszerzési eljárás szabályai 4.1 Azon beszerzések tekintetében, melyeknél a beszerzési érték a nemzeti értékhatár alatti értéket eléri, de nem éri el vagy haladja meg a nemzeti értékhatárt, a Kbt. negyedik részében meghatározott eljárási szabályok szerint kell eljárni. 4.2 Az egyszerű közbeszerzési eljárás előkészítésére és lebonyolítására, jelen szabályzat 6.1 pontjában meghatározott Bíráló Bizottságot kell létrehozni. A Bíráló Bizottság létszáma egyszerű közbeszerzési eljárás esetén minimum három fő. 4.3 Az egyszerű közbeszerzési eljárásban nem kell alkalmazni a Kbt-ben kötelezően előírt határidőket. Az ajánlatkérő az egyes határidőket szabadon állapítja meg úgy, hogy azoknak alkalmasnak kell lenniük a konkrét eljárási cselekmény végrehajtására (pl. ajánlatok benyújtására). 5. A közbeszerzési eljárás általános szabályai 5.1 A közbeszerzés tág értelemben a közpénzekből végrehajtott vásárlásokat, megrendeléseket jelenti. Szűkebb értelemben a Kbt. 2. § (1) bekezdése alapján: az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek által visszterhes szerződés megkötése céljából lefolytatott árubeszerzése, építési beruházása , építési koncessziója, szolgáltatás megrendelése illetve szolgáltatási koncessziója, ha annak értéke a beszerzés megkezdésekor eléri, vagy meghaladja a közösségi, a nemzeti vagy a nemzeti értékhatár alatti értéket.
5.2 Jelen szabályzat értelmező rendelkezéseiben meghatározott szervezetek ajánlatkérőnek minősülnek, de képviseletükben azon szervezet vezetője jár el, aki egyben a kötelezettségvállalónak minősül. 5.3 A közbeszerzési eljárás, nyílt vagy meghívásos eljárás lehet, e tekintetben az ajánlatkérő szabadon dönt. Tárgyalásos közbeszerzési eljárás csak akkor alkalmazható, ha ezt a Kbt. kifejezetten lehetővé teszi. 6. A közbeszerzési eljárásban résztvevő személyek 6.1 A szabályzatban meghatározott célok érvényesülésének biztosítására, valamint a közbeszerzési eljárás előkészítésére, lefolytatására, az ajánlatok elbírálására - a beszerzésre kerülő árutól, szolgáltatástól, építési beruházástól függő, részben változó összetételű Bíráló Bizottságot kell létrehozni. 6.2 A Bíráló Bizottság elnökét és tagjait a kötelezettségvállalásra jogosult írásban bízza meg.
6.3 A Bíráló Bizottságot elsősorban az ajánlatkérő szervezet munkatársaiból kell létrehozni. Ha a közbeszerzési eljárás lebonyolítására az ajánlatkérő külső szervezetet vesz igénybe, ebben az esetben is az ajánlatkérő pénzügyi illetve gazdasági vezetője kötelező tagja a Bíráló Bizottságnak. A bizottság legalább öt, de minden esetben páratlan számú tagból áll. A bíráló bizottság kötelező tagjai: • • •
önkormányzati beszerzés, illetve polgármesteri hivatali beszerzés esetén a Pénzügyi Ellenőrző és Gazdasági Bizottság tagjai, valamint a jegyző(aljegyző), egyéb ajánlatkérők esetében az ajánlatkérő gazdasági vezetője, és a fenntartó, vagy tulajdonos képviseletét ellátó személy(ek), a közbeszerzés tárgya szerinti szakmai osztály vezetője, illetve az általa kijelölt munkatársa,
A Bíráló Bizottságnak nem lehet tagja: • önkormányzati beszerzés, illetve polgármesteri hivatali beszerzés estén a polgármester, az alpolgármester, • egyéb ajánlatkérők esetén az intézmény, vagy szervezet vezetője, illetve ezen személyek szervezetszerű helyettesei.
6.4 A Bíráló Bizottság további tagjait olyan személyekben kell meghatározni, akik megfelelő ismeretekkel rendelkeznek a beszerzési, felhasználói igények megfogalmazásában, szakmai hozzáértéssel bírnak a közbeszerzés tárgyára vonatkozóan, érdemben ki tudják fejteni véleményüket az ajánlatok értékelése, a nyertes ajánlatok kiválasztása során. 6.5 A Bíráló Bizottság akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van. A Bíráló Bizottság döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza meg. A Bíráló Bizottság üléseiről és döntéseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. 6.6 Erre irányuló felkérés alapján a Bíráló Bizottság munkáját tanácsadással segíti az ajánlatkérő által felkért közbeszerzési szakértő, vagy tanácsadó. A szakértő, vagy tanácsadó a Bíráló Bizottságnak nem tagja, az ajánlatok értékelését is csak jogértelmezési, értékelési folyamatelemzési kérdésekben segíti, de a döntéshozatalban nem vesz részt. Feladata a jogszerűség biztosítása a közbeszerzési eljárás során. Abban az esetben, ha a közbeszerzés értéke eléri, vagy meghaladja a közösségi értékhatárokat, akkor az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban való közreműködésre, szükség esetén a Bíráló Bizottsági tagságra - a Kbt, 9. §-ban meghatározott előírások alapján - köteles hivatalos közbeszerzési tanácsadót igénybe venni. 6.7 Az ajánlatkérő - amennyiben nem rendelkezik általános érvényű felelősségi renddel, úgy legkésőbb a közbeszerzési eljárás előkészítése során köteles meghatározni a közbeszerzési eljárás belső felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek/szervezetek felelősségi körét.
A felelősség csak felróhatóságon alapulhat. Amennyiben megállapítható, hogy a felelős természetes személy, vagy a bizottság valamely résztvevője, az ajánlatkérő a Közbeszerzési Dőntőbizottság által kiszabott bírság megfizetését átvállalja. A közbeszerzési eljárások esetén alkalmazandó belső felelősségi rendet, jelen utasítás 1.számú melléklete tartalmazza. 6.8 A Bíráló Bizottság tagja olyan természetes személy, illetve szervezet lehet, akivel szemben nem állnak fen a Kbt. 10. §-ban meghatározott kizáró okok. Erről minden Bíráló Bizottsági tagnak írásban kell ún. összeférhetetlenségi nyilatkozatot tenni. 7. A Bíráló Bizottság feladatai 7.1 A Bíráló Bizottság hivatalosan az alakuló gyűlésen kezdi meg munkáját. Itt kerül sor a megbízólevelek átadására, az összeférhetetlenségi nyilatkozatok megtételére. Ezt követően a Bíráló Bizottság tagjai: • kiválasztják a beszerzés tárgyának és értékének megfelelő fajtájú eljárást. A közbeszerzési tervben meghatározottól eltérő fajtájú közbeszerzési eljárás megindításáról csak a Bíráló Bizottság egyhangú szavazata dönthet. A közbeszerzési tervben foglaltaktól való eltérés okát írásban kell rögzíteni és a továbbiakban a közbeszerzési terv elválaszthatatlan részét képezi. • elkészítik a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményt, • szükség esetén, illetve amikor a Kbt. ezt kötelezővé teszi, akkor az ajánlati dokumentáció elkészítik, • amennyiben szükséges, úgy az ajánlati biztosíték összegét meghatározzák, • a tagok felhatalmazása a Bíráló Bizottság elnöke részére, a hirdetmény megjelentetésére vonatkozóan, • a tagok felhatalmazása a Bíráló Bizottság elnöke részére, szükség esetén közjegyző felkérésére az ajánlatok bontásán való részvételre. 7.2 Az ajánlattételi határidő lejártának időpontjában, a határidőben beérkezett ajánlatokat a Bíráló Bizottság elnöke felbontja és az ajánlattevő nevét, székhelyét, az ellenszolgáltatás összegét, a teljesítés határidejét, valamint - az összességében legelőnyösebb ajánlat választása esetén - az egyes elbírálási szempontokra adott ajánlatot, felolvasáskor ismerteti. 7.3 A beérkezett ajánlatok felbontásáról és ismertetéséről, az érvénytelen ajánlatokról és a kizárt ajánlatevőkről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a törvényben meghatározott határidők figyelembe vételével kell megküldeni az érdekeltek részére, szükség esetén, az ajánlati felhívásban foglaltak alapján, figyelemmel a Kbt. 83. §-ban foglalt rendelkezéseire, hiánypótlást kell/lehet elrendelni. 7.4 A Bíráló Bizottság, az ajánlatkérő nevében köteles írásbeli felvilágosítást kérni az ajánlattevőtől - a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett - , ha nem egyértelmű kijelentéseket tartalmaz az ajánlata. Az ajánlatkérő nevében köteles írásban magyarázatot kérni, ha az ajánlat kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz. Kirívóan alacsonynak minősül az ellenszolgáltatás összege, amennyiben a legkedvezőbb ajánlat - minden esetben figyelembe véve a közbeszerzési tárgy jellegét, felhasználási körét, egyedi értékét - 20-30%-ot meghaladó mértékben kevesebb, mint a második legkedvezőbb ajánlat.
7.5 Ha az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek, vagy túlzottan magas, vagy alacsony mértékűnek, illetőleg kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz, a Bíráló Bizottság köteles a Kbt. 87. §-ban foglaltak szerint eljárni. 7.6 Az ajánlatban szereplő nyilvánvaló számítási hibát a Bíráló Bizottság az ajánlatkérő nevében köteles kijavítani úgy, hogy azokat a részadatokat veszi alapul, amelyeket az ajánlat a beszerzés egyes részelemeire vonatkozóan közöl. A számítási hiba javításáról köteles az összes ajánlattevőt egy időben, haladéktalanul és írásban értesíteni. 7.7 A Bíráló Bizottság írásbeli szakvélemény készítésével segíti, de nem kötelezi a kötelezettségvállalót. Az írásbeli szakvélemény tartalmazza a beérkezett ajánlatok összehasonlítására vonatkozó adatokat, (az összességében legelőnyösebb pályázat kiválasztása esetén valamennyi részszempont vonatkozásában), az ajánlati felhívásban meghatározott pontozási rendszer alkalmazása során adott pontszámokat, illetve az egyes pontszámokra vonatkozó részletes szakmai indokokat. Az írásbeli szakvélemény készítésével párhuzamosan a Bíráló Bizottság ún. döntés-előkészítési jegyzőkönyvben tesz javaslatot a nyertes ajánlattevőre, illetve a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő személyének meghatározására. 8. Döntéshozatal 8.1. Az önkormányzati beszerzés esetén a közbeszerzési eljárás lezárására vonatkozó döntést a képviselő-testület, vagy átruházott hatáskörben a bizottsága vagy a polgármester hozza meg. Ennek érdekében a polgármester és a Bíráló Bizottság elnöke, a 7.7 pontban megjelölt írásbeli szakvéleményt terjeszti a képviselő-testület elé, a közbeszerzési eljárást lezáró döntés meghozatala érdekében. A közbeszerzést lezáró döntésről határozat készül. 8.2. A polgármesteri hivatali és egyéb beszerzések tekintetében a közbeszerzési eljárást lezáró döntés meghozatalára a polgármester, illetve az ajánlatkérőként eljáró intézmény, szervezet vezetője jogosult. Ennek érdekében a Bíráló Bizottság elnöke az írásbeli szakvéleményt, a polgármester, illetve az intézmény vagy szervezet vezetője elé terjeszti a közbeszerzési eljárást lezáró döntés meghozatala érdekében. A döntés meghozatalánál jelen kell legyen a Bíráló Bizottság elnöke és a döntésre jogosult kötelezettségvállaló. A közbeszerzést lezáró döntésről jegyzőkönyvet kell felvenni. Amennyiben a döntésre jogosult az írásbeli szakvéleménytől eltérő döntést hoz, azt írásban köteles indokolni, és az indokolást a közbeszerzési eljárás anyagához csatoltan, legalább öt évig megőrizni. 9. Eredményhirdetés 9.1 A közbeszerzési eljárás eredményét a Bíráló Bizottság elnöke hirdeti ki és teszi közzé a Közbeszerzési Értesítőben. 9.2 Az ajánlatkérő nevében, a Bíráló Bizottság elnöke köteles az ajánlatok elbírálásának
befejezésekor írásbeli összegzést készíteni, az abban foglalt adatokat az eredményének, vagy eredménytelenségének kihirdetése során köteles ismertetni és azt az eredményhirdetést követő két munkanapon belül az ajánlattevőknek megküldeni. 9.3 Az. eredményhirdetésre a bizottság elnöke köteles meghívni az ajánlattévőket, azok képviselőit és a külön jogszabályban meghatározott szerveket, személyeket. Az. eredményhirdetésen az eljárás nyertesének/nyerteseinek nyilatkozni kell arról, hogy a kis-és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerint, mikro-, kis-, vagy középvállalkozásnak minősülnek-e. 9.4 Az. ajánlatkérő nevében a bizottság elnöke az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót, legkésőbb annak kihirdetésétől számított öt munkanapon belül, köteles a külön jogszabályban meghatározott minta szerint elkészíteni és hirdetményben közzétenni. A közbeszerzési eljárás a hirdetmény közzétételévei, illetve szerződéskötés esetén a szerződéskötéssel zárul. 10. Szerződéskötés 10.1 A szerződést az önkormányzati és hivatali beszerzések esetében a polgármester írja alá és köti meg a nyertes ajánlattevővel. Az. ajánlatkérő, amennyiben ezt az ajánlati felhívásban külön kiköti - fenntarthatja magának azt a jogot, hogy a nyertes ajánlattevő visszalépése esetén a második legkedvezőbb ajánlatot tett pályázóval köt szerződést. Egyéb ajánlatkérő esetében a szerződést az intézmény, szervezet vezetője kötheti meg. 10.2 A szerződés tervezetet a Bíráló Bizottság készíti el, és - az önkormányzati beszerzés esetében az egyszerű közbeszerzési eljárás kivételével - a polgármester terjeszti be jóváhagyásra a képviselő-testület elé. Egyéb esetben a Bíráló Bizottság elnöke terjeszti be a tervezetet a 10.1 pontban megjelölt, aláírásra jogosult elé. A közbeszerzési eljárás lezárásával megkötött szerződésre, annak módosítására és teljesítésére vonatkozóan a Kbt. ötödik részében foglaltakat kell alkalmazni. 11. Záró rendelkezések 11.1. A költségvetési év végén az éves közbeszerzésekről éves összegzést kell készíteni. Az éves összegzést önkormányzati beszerzés és polgármesteri hivatali beszerzések tekintetében a Kincstár készíti el, és küldi meg a Tanács részére. Egyéb ajánlatkérők esetében ugyanezen feladatokat a gazdasági vezető látja el. 11.2. Jelen szabályzat 2004. május 01-én lép hatályba. A szabályzatban foglaltakat az ezt követően megindított közbeszerzési eljárásokra vonatkozóan kell alkalmazni. Az első közbeszerzési terv elkészítésének határideje: 2005. április 15. Jelen szabályzatot a Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 219/2004.(VII:29.) Kt. számú határozatával jóváhagyta és 209/2008.(IX.15.) Kt. számú határozatával módosította. Zirc, 2008. szeptember 15.
Ottó Péter polgármester 1. számú melléklet Zirc Városi Önkormányzat és Intézményei közbeszerzési eljárásai során alkalmazandó belső felelősségi rendjének szabályai A szabályozás célja: A szabályozás célja a közpénzek ésszerű felhasználása átláthatóságának és széles körű nyilvános ellenőrizhetőségének megteremtése, továbbá a közbeszerzések során a verseny tisztaságának biztosításának érdekében a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX tv. 6. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő nevében eljáró, illetve közbeszerzési eljárásban bevont személyek, illetve szervezetek felelősségi rendjének megállapítása, összhangban a beszerzési szabályzatban foglaltakkal. Közbeszerzési eljárás megindítása: A közbeszerzési eljárás megindítására a közbeszerzési szabályzatban megjelölt személy/szervezet jogosult és a nevében eljáró személy a kötelezettségvállaló, aki felelősséggel tartozik azért, hogy: - a közbeszerzések során ajánlatkérő a Kbt. rendelkezései szerint járjon el, - a közbeszerzési eljárás megindítására a közbeszerzéshez szükséges anyagi fedezet biztosításával kerüljön sor, - közbeszerzési eljárás mellőzésével megvalósuló beszerzésre ne kerüljön sor, - az értékhatár figyelembe vételével megfelelő eljárási rendet alkalmazza az ajánlatkérő. Beszerzési terv: A beszerzési terv elkészítéséért az önkormányzati és hivatali beszerzések esetében a jegyző a felelős. Az önkormányzati és hivatali beszerzések esetében a polgármester és egyéb beszerzések esetében az intézmény vagy a szervezet vezetője felelős azért, hogy az elfogadásra kerülő közbeszerzési terv szakmailag megalapozott és teljes körű legyen. Bíráló Bizottság: Megfelelő szakértelem és Kbt. -ben meghatározott összeférhetetlenségi szabályok figyelembe vételével a Bíráló Bizottság létrehozása az önkormányzati beszerzések esetén a képviselőtestület, a polgármesteri hivatali és egyéb beszerzések esetében polgármester illetve az ajánlatkérőként eljáró intézmény, szervezet vezetőjének felelőssége. Bizottság elnökének feladata és felelőssége:
• • • •
a bizottság munkájának megszervezése, irányítása, a bizottság tagjaival kapcsolatos összeférhetetlenség vizsgálata, szükség esetén a bizottsági tag visszahívásának és új tag megbízásának kezdeményezése, a bizottsági határozatok megfogalmazásakor törvényességi és szakmai követelmények érvényesítése, az eljárást lezáró döntés előkészítése illetve írásbeli szakvélemény előterjesztése,
Bizottsági tagok feladatai és felelőssége: • • • • •
megbízás alapján bizottsági ülésen való részvétel, akadályoztatás esetén a távolmaradás okának igazolása, az ajánlattevők szerződés teljesítésére vonatkozó pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságára vonatkozó szempontrendszer kidolgozásával, továbbá az elbírálási szempontok meghatározásával a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény összeállítása, a közzétett elbírálási szempontok alapján a benyújtott ajánlatok értékelése és a szavazásra feltett kérdésekben - álláspontjukat indokolva - szavazás illetve nyilatkozat megtétele a bizottság elnöke által felvetett - a bíráló bizottság munkáját segítő kérdésekre a legjobb tudásuk szerinti válaszadás. összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozat megtétele és aláírása.
Döntéshozatal: Az önkormányzati és a hivatali beszerzéseknél a polgármester és egyéb beszerzések esetén intézmény illetve a szervezet vezetője felelős azért, hogy az eljárást lezáró döntés meghozatalánál a törvényi előírások érvényesüljenek. Eredményhirdetés: A Bíráló Bizottság Elnökének a felelőssége az eljárásban rögzített határidő betartásával a közbeszerzési eljárás eredményének kihirdetése és az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az írásbeli összegzés készítése. Egyéb: A kötelezettségvállaló hatáskörébe tartozik a közbeszerzési eljárások szabályszerű lefolytatása ellenőrzésének elrendelése, a szabálytalan vagy a közbeszerzési eljárás tisztaságát sértő esetek kivizsgálása és a szükséges intézkedések megtétele. A jogvitákban az ajánlatkérőt a Bíráló Bizottság elnöke képviseli, de a jogkövetkezmény viselése az ajánlatkérőt terheli. A beszerzési szabályzatban foglaltak megsértése esetén, a felelősség megállapítása, csak a felróhatóságon alapulhat. Amennyiben a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottsága, a felelősségi rend alapján konkrét személlyel szemben bírság kiszabásáról intézkedik, a bírság megfizetését az ajánlatkérő átvállalja. Amennyiben a felróható magatartás egyben kártérítési, vagy fegyelmi felelősséget alapoz meg, úgy ezen eljárások lefolytatásától nem lehet eltekinteni.
A közbeszerzési eljárás során közreműködő szaktanácsadó, szakértő, illetve a közbeszerzési eljárás lebonyolítására felkért bonyolító, az általa konkrét közbeszerzési eljárásban okozott károkért a polgári jog általános szabályai alapján felel.
2. számú melléklet Bontási jegyzőkönyv amely készült...............................án............... órai kezdettel, a ...................................................... mint ajánlatkérő, ........................................... szám alatti hivatalos helyiségében"........................................" tárgyában - a Közbeszerzési Értesítőben,........................................ én, .................... számon megjelent hirdetménnyel - megindított nyílt közbeszerzési eljárásban, a benyújtott ajánlatok bontásakor. Jelen vannak: ajánlatkérő képviseletében: ...........................Bíráló Bizottság elnöke ................. ... ... ..Bíráló Bizottság tagja Az ajánlattevő nevében: a mellékelt jelenléti ív szerint .......... .………... közjegyző Az ajánlatkérő köszönti a megjelenteket és felkéri az ajánlattevők képviselőit, hogy a képviseleti joguk igazolását követően a jelenléti ívet aláírni szíveskedjenek. Ezt követően az ajánlatkérő bemutatja az ajánlatkérő nevében az ajánlatok bontásakor eljáró személyeket. A fenti tájékoztatást kővetően az ajánlatkérő képviselője az ajánlatokat tartalmazó zárt, sértetlen, cégjelzés nélküli borítékokat felbontja, és ismerteti az alábbi adatokat: Az ajánlattevő neve. Az ajánlattevő székhelye: A teljesítési határidő: Amire az ajánlat érkezett: *Az összességében legelőnyösebb ajánlat esetén az elbírálási szempontokra érkezett ajánlatok felsorolása: Az ajánlattevő által kért ellenszolgáltatás: A jegyzőkönyv 1. számú mellékleteként csatolt ajánlati árak 1. Az ajánlattevő neve: Az ajánlattevő székhelye: A teljesítési határidő: Amire az ajánlat érkezett: *Az összességében legelőnyösebb ajánlat esetén az elbírálási szempontokra érkezett ajánlatok felsorolása: Az ajánlattevő által kért ellenszolgáltatás: A jegyzőkönyv 2. számú mellékleteként csatolt ajánlati árak
Az ajánlatkérő képviselője tájékoztatja a jelenlévőket arról, hogy az ajánlatok bontásáról készített jegyzőkönyvet legkésőbb ... ... ... ... ... ... ..-ig megküldi valamennyi ajánlattevőnek. Az ajánlatkérő képviselője tájékoztatja a jelenlévőket, hogy az eredményhirdetésre. .. . .. . .. -én. . . . .. . .. .. . ... .. órakor kerül sor.
... . .. . . .
Tekintettel arra, hogy egyéb kérdés, észrevétel nincs, az ajánlatkérő képviselője befejezettnek nyilvánítja az ajánlat bontásával kapcsolatos eljárást. A jegyzőkönyvet lezártam:... ......... órakor .................................................. az ajánlatkérő képviselője
3. számú melléklet Bíráló Bizottság írásbeli szakvéleménye Az ............................. , mint ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő............: ...........én megjelent ........... számában, ............................... nyilvántartási szám alatt hirdetmény közzétételévei induló tárgyalásos közbeszerzési eljárás megindítására részvételi felhívást tett közzé. A beszerzés tárgya az …………………………………………………………………………………………………….. '. Az ajánlatok bontására ...............................én..................... órakor került sor. Ajánlatot az alábbi ajánlattevők nyújtottak be. 1. …………………………….(székhely: . ........ ); 2……………………………… (székhely: .......... ); A Bíráló Bizottság a beérkezett ajánlatokat az ajánlati felhívásban meghatározott elbírálási szempont és részszempontok alapján megvizsgálta és összevetette. Az ajánlatok szakmai értékelése az alábbi részszempontok, pont- és súlyszámok alkalmazásával történt. 1. 1.részszempont:...……….. (pontszám:…… , súlyszám:……..) 2. 1.részszempont:...……….. (pontszám:…… , súlyszám:……..) 3. 1.részszempont:...……….. (pontszám:…… , súlyszám:……..) 4. 1.részszempont:...……….. (pontszám:…… , súlyszám:……..) 5. 1.részszempont:...……….. (pontszám:…… , súlyszám:……..) A Bíráló Bizottság szakvéleményét ajánlatonként és részszempontonként alakította ki. A Bíráló Bizottság az ajánlatok értékelésénél kitért az egyes ajánlatok tartalmának ismertetésére is. 1.......................... " ...... (ajánlattevö) Az elbírálás részszempontjai
A részszempontok súlyszámai
Értékelési pontszám
Értékelési pontszám és a súlyszám szorzata
A szorzatok összege A Bíráló Bizottság álláspontja szerint a fenti táblázatba foglalt értékelési pontszánokat az alábbiak indokolják. 1. részszempont 2. részszempont 3. részszempont 4. részszempont 5. részszempont
Az ajánlattevőnként és részszempontonként kidolgozott, a fentiekben megjelölt indokok alapján a Bíráló Bizottság álláspontja az, hogy az ajánlatkérő számára a legkedvezőbb ajánlatot a ................ ,.. .....................adta. Erre tekintettel azt javasolja a döntéshozónak, hogy a jelen közbeszerzési eljárás nyertesének a........................................................................................................... t hirdesse ki. A Bíráló Bizottság véleménye szerint a második legkedvezőbb ajánlatot az ......................... ............... adta, erre tekintettel javasolja a döntéshozónak, hogy a második helyen végzett ajánlattevőnek az ................................... t hirdesse ki. . Bíráló Bizottság elnöke Bíráló Bizottság tagjai
4. számú melléklet Döntés-előkészítési jegyzőkönyv amely készült............................... án....................órai kezdettel a............................... mint ajánlatkérő hivatalos helyiségében e szervezet, mint ajánlatkérő által a"............................................... " tárgyában megindított nyílt közbeszerzési eljárásban. Jelen vannak: ... ... ... ..Bíráló Bizottság elnöke, Bíráló Bizottság tagjai: (név szerint) A Bíráló Bizottság elnöke megnyitja a Bíráló Bizottság ülését. Ismerteti, hogy az ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő .................................................... én megjelent …………. számában, ....................... nyilvántartási szám alatt hirdetmény közzétételével megvalósuló nyílt közbeszerzési eljárás megindítására részvételi felhívást tett közzé "……………. .................... " beszerzés tárgyában. Az ajánlatok bontására .........................................-án... ... . . . . . . .. . ... órakor került sor. Ajánlatot az alábbi ajánlattevők nyújtottak be. 1…………………….." (székhely: ,...................... ); 2............ :....................... (székhely: .....................); A Bíráló Bizottság az ajánlati felhívásban megadott részszempontok szerint az ajánlatokat megvizsgálta, majd pedig összehasonlította. Az ajánlatok áttanulmányozását követően a Bíráló Bizottság kialakította egységes álláspontját. A Bíráló Bizottság az ajánlatokkal kapcsolatos szakmai véleményét, az ajánlattevőnként és részszempontonként kidolgozott szakmai értékelését, valamint javaslatait és annak indokait a jelen jegyzőkönyv elválaszthatatlan részét képező írásbeli szakvéleménye tartalmazza. A Bíráló Bizottság a szakvéleményében kifejtett indokok alapján az alábbi javaslatokat terjeszti döntéshozó elé. 1. Az ajánlattevők kizárásával, valamint az ajánlatok érvénytelenségével kapcsolatos javaslatok 1.1 Javasolja a Kbt ................... bekezdésének .....................pontja alapján az """"""""""" ................................. ... ................kizárását, tekintettel arra, hogy ajánlatát ....................... 1.2 Javasolja annak megállapítását is, hogy...................... ajánlata - a Kbt. .............bekezdésének ...... pontjában foglalt rendelkezés szerint - érvénytelen, tekintettel arra, hogy…………………………
2. Az érdemi döntéssel kapcsolatos javaslat A Bíráló Bizottság javasolja a döntéshozónak, hogy a jelen közbeszerzési eljárásban a Bíráló Bizottság írásbeli szakvéleményében foglalt indokok alapján a .............................t hirdesse ki nyertes ajánlattevőnek, tekintettel arra, hogy az ajánlatok elbírálása során - figyelemmel a részszempontonként megállapított pont- és súlyszámokra - a legtöbb értékelési pontszámot kapta. Javasolja továbbá, hogya második legkedvezőbb ajánlatot tevő ajánlattevőnek az …………t hirdesse ki, tekintettel arra, hogy az ajánlatok elbírálása során a második legtöbb értékelési pontszámot kapta. Tekintettel arra, hogy egyéb kérdés, észrevétel nincs, a Bíráló Bizottság elnöke bezárja az ülést. A jegyzőkönyv lezárva: ... ... ... ... ...órakor Bíráló Bizottság elnöke Bíráló Bizottság tagjai
5. számú melléklet Döntési jegyzőkönyv amely készült ,.................... -án...................órai kezdettel az ....................... hivatalos helyiségében e szervezet, mint ajánlatkérő által az '" ... ... ... ..".,.,.," beszerzés tárgyában megindított hirdetmény közzétételévei induló tárgyalásos közbeszerzési eljárásban. Jelen vannak:………… döntéshozó Bíráló Bizottság. elnöke mint előterjesztő Előterjesztő ismerteti, hogy az ............. ,................... ,.. (a továbbiakban: ajánlatkérő) a Közbeszerzési Értesítő ..................... én megjelent ..................... számában, ...........................nyilvántartási szám alatt hirdetmény közzétételévei induló tárgyalásos közbeszerzési eljárás. megindítására részvételi felhívást tett közzé a fentiekben megállapított beszerzési tárgyban. Az ajánlatok bontására ...........,., ......én.................. órakor ajánlattevők nyújtottak be.
került
sor.
Ajánlatot
az
alábbi
1. ………………… (székhely:); . 2. ………………….(székhely:); Ajánlatkérő a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX törvény…….. §-ának ... ... ... .bekezdésében foglaltak szerint Bíráló Bizottságot hozott létre, amely szakvélemény készítésével segíti a döntéshozó döntését. A Bíráló Bizottság az ajánlati felhívásban megadott részszempontok szerint az ajánlatokat megvizsgálta, majd pedig összehasonlította. Az ajánlatok áttanulmányozását követően a Bíráló Bizottság kialakította egységes álláspontját. A Bíráló Bizottság az ajánlatokkal kapcsolatos szakmai véleményét, az ajánlattevőnként és részszempontonként kidolgozott szakmai értékelését, valamint javaslatait és annak indokait a döntés előkészítési jegyzőkönyv elválaszthatatlan részét képező írásbeli szakvéleménye tartalmazza. A döntéshozó a Bíráló Bizottság az írásbeli szakvéleményében foglalt javaslatait azok indokaival együtt elfogadva meghozza az alábbi döntéseit. Ajánlatkérő a Bíráló Bizottság írásbeli szakvéleménye alapján - annak indokait elfogadva - úgy döntött, hogy a jelen közbeszerzési eljárásban a nyertes ajánlattevő a.................................. (székhely: ................................................... ), tekintettel arra, hogy az ajánlatok elbírálása során - figyelemmel a részszempontonként megállapított pont- és súlyszámokra - a legtöbb értékelési pontszámot kapta. A második legkedvezőbb ajánlatot tevő ajánlattevő a ............................(.. ..), tekintettel arra, hogy az
ajánlatok elbírálása során - figyelemmel a .részszempontonként megállapított pont- és súlyszámokra - a második legtöbb értékelési pontszámot kapta. Döntéshozó felkéri az előterjesztőt, hogy a fenti döntéseket a Kbt. rendelkezéseinek megfelelően hirdesse ki az ajánlati felhívásban meghatározott eredményhirdetési időpontban, azaz :………….. ........................ án...................órakor. . döntéshozó előterjesztő
6. számú melléklet Eredményhirdetési jegyzőkönyv amely készült .......................................... án ……… órai kezdettel a ……… hivatalos helyiségében e szervezet, mint ajánlatkérő által .......................... ............................ " beszerzés tárgyában megindított hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos közbeszerzési eljárásban. Jelen vannak: ajánlatkérő képviseletében: .......................... ,..,.. ajánlattevők képviseletében: a jelenléti ív szerint Az ajánlatkérő köszönti a megjelenteket és felkéri az ajánlattevők képviselőt, hogy a képviseleti joguk igazolását követően a jelenléti ívet aláírni szíveskedjenek. Ezt követően az ajánlatkérő bemutatja az ajánlatkérő nevében az eredményhirdetéskor eljáró személyeket. Az ajánlatkérő képviselője ismerteti, hogy a .........................a Közbeszerzési Értesítő…………án . megjelent ............... számában,...................... nyilvántartási szám alatt .............. :.................. .. beszerzés tárgyában hirdetmény közzétételéveI induló tárgyalásos közbeszerzési eljárás megindítására hirdetmény jelent meg. Ajánlatkérő tájékoztatja az .ajánlattevőt, hogy a Kbt. ... ... ..............................bekezdésében foglalt rendelkezésének megfelelően az ajánlat elbírálásának befejezésekor írásbeli összegzést készített. Ajánlatkérő kihirdeti az ajánlat elbírálását követően meghozott döntését, mely szerint a jelen közbeszerzési eljárásban a nyertes ajánlattevő a..................... :...... Ajánlatkérő ismerteti az írásbeli összegzésben szereplő adatokat. Ezt követően a nyertes ajánlattevő nyilatkozik arról, hogy a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük, támogatásáról szóló 1999. évi XCV. törvény rendelkezései szerint ……….. vállalkozásnak minősül. Az ajánlatkérő képviselője tájékoztatja a jelenlévőket arról, hogy a Kbt. ………. bekezdésében foglaltak szerint az írásbeli összegzést az eredményhirdetési jegyzőkönyvvel együtt két munkanapon belül megküldi valamennyi ajánlattevőnek Tekintettel arra, hogy egyéb kérdés, észrevétel nincs, az ajánlatkérő képviselője befejezettnek nyilvánítja az eredményhirdetést. A jegyzőkönyvet lezártam: Bíráló Bizottság elnöke, tagjai
