ELŐTERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2004. év június 21.-i ülésére
Tárgy: Zirc Város Településfejlesztési Koncepciója Előadó: Horváth László polgármester Előterjesztés tartalma: határozati javaslat Szavazás módja: egyszerű többség Az előterjesztés előkészítésében közreműködnek: Gazdasági, Idegenforgalmi és Környezetvédelmi Bizottság, Pénzügyi Ellenőrző Bizottság, Ügyrendi És Igazgatási Bizottság Az előterjesztést készítette: LT-PLAN Bt., Városüzemeltetési Osztály
Láttam: ................................................. Dr. Árpásy Tamás jegyző
Tisztelt Képviselő-testület! Önkormányzatunk korábbi döntése értelmében – 357/2003. (X.27.) számú határozat – a tatabányai LT-PLAN Bt.-t bízta meg a településrendezési terv I. ütemének készítésére. A tervezők elkészítették Zirc Város Településfejlesztési koncepcióját. A tervezés során előzetes véleménykérés történt az érintett hatóságokkal, közmű üzemeltetőkkel. Tervezők részére biztosítottuk a korábban városunkról készült tanulmányokat, programokat. A Településfejlesztési Koncepció tíz fejezetből épül fel. A X. fejezetet kell jóváhagyni határozattal, az I-IX. fejezetek ennek melléklete illetve alátámasztó munkarésze. A jóváhagyott koncepció után készülhet a település szerkezeti terv, a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat. Kérem Tisztelt Képviselő-testületet az előterjesztés megtárgyalására. Zirc, 2004. június 07.
Horváth László polgármester
Határozati javaslat: Zirc Város Önkormányzati Képviselő-testület ……/2004. (………) Kt. számú határozat Zirc Város Önkormányzati Képviselő-testülete az LT-PLAN BT. – 2804 Tatabánya, Tátra u. 1/A. – tervező által készített Településfejlesztési Koncepciót az alábbi tartalommal elfogadja:
ZIRC VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1. ZIRC TÖRTÉNELMILEG KIALAKULT KARAKTERE ÉS RANGJA: a) b) c) d)
egyházi központ (ciszterci tartományi székhely) kistérségi központ (oktatás, egészségügy, Bakonyi Önkormányzatok szövetsége) idegenforgalmi, turisztikai központ (a Bakony szíve) mezőgazdasági és ipari jellegű település (az átmenetileg betöltött bányászati szerepkör megszűnt)
2. JÖVŐKÉP (Zirc 15 év múlva) MTA Stratégiai Programja alapján: a) Zirc a Magas–Bakony kistelepüléseinek gazdasági és szolgáltató központi kisvárosa. b) A lakosai és a beköltözők számára kellemes lakókörnyezetet nyújtó, jó megélhetést biztosító, szolgáltató kisváros. c) Gazdaságát innovatív, a helyi hagyományokon alapuló és az újonnan előretörő, környezetkímélő ágazatokban tevékenykedő, kis- és közepes méretű vállalkozások határozzák meg, amelyek a közeli gazdasági fejlődési tengelyekhez is szervesen kapcsolódnak. d) Zirc és a térség kulturális, természeti és sport jellegű vonzerejére épülő turizmusa kiegészíti a helyi jövedelemtermelést, és az ország egyik kedvelt idegenforgalmi fogadóterülete. 3. VÁROSFEJLESZTÉS Zirc város fejlesztésének fő szempontjai: - a hagyományok, értékek megőrzése, - a területnövelés helyett a belső tartalékok feltárása, - a város gazdagítása egy lakhatóbb város elérésének jegyében. a) Lakóterület-fejlesztés: A jelenlegi 2.600 db-os lakásszámot 2.830 db-ra fejlesztve a jelenlegi 7.400 fős városi népesség 8.000 főre növekedhet. (108-110%) A lakóterület fejlesztés lehetséges irányai: - Kukoricaföld 180 telek (kialakított telkek tulajdonosokkal) - Malom árok mellett 20 telek - Nagyesztergár felőli tartalék területen 20-30 telek A városhoz tartozó de különálló lakóterületek (Kardosrét, Akli, Tündérmajor) megőrzendők, de fejlesztésük nem célszerű, illetve csak a közműfejlesztés függvényében lehetséges.
b) Gazdasági terület fejlesztés: A munkahely teremtés és a gazdasági élénkítés érdekében további gazdasági területek kijelölése szükséges (ipari park) figyelembe véve, hogy az ne terhelje a lakóterületek nyugalmát. Ipari-szolgáltató övezet céljára fejlesztendő a Szabadság utcai telephelyek sora a Mezőgazdasági Gépgyár irányában, és fejleszthető a Veszprém felőli bevezető szakasz gazdasági területe is. Megvizsgálandó egy második töltőállomás telepítésének lehetősége, helye. c) Intézmény területek fejlesztése: Az egészségügyi hálózat fejlesztésére a Béke u. – Erzsébet Királyné utca sarkán tartalék terület áll rendelkezésre. Közösségi-rendezvényi célra többfunkciós épület építésének igénye merült fel, benne színházkoncertterem, konferencia terem, bálterem-disco. Néhány intézmény fejlesztésre vagy megvalósításra szorul: művelődési ház, könyvtár, mozi, házasságkötő, uszoda-strand, vásárcsarnok-piac. A Borzavári úti temető bővítendő (erre terv készült és elkezdődött). d) Turizmus, idegenforgalom: A város egyik fontos kitörési pontja, és a fejlesztése érdekében több terület intézkedését kell összehangolni: - szálláshelyek fejlesztése, - programok, látnivalók fejlesztése, - közösségi, szórakozó és szabadidős intézmények fejlesztése, - városkép gondozása, - közlekedés fejlesztése, - város-reklám fokozása. Az idegenforgalmi fejlesztések kiemelt célterületei lehetnek a külső városrészek: Akli, Kardosrét, Tündérmajor. 4. ÉRTÉKVÉDELEM A város legrégibb, történelmi értékei országos műemléki védettséget élveznek, ezekhez a „műemléki környezet” szabályozása szükséges. A műemlékek folyamatos állagmegóvása nem minden esetben biztosított. Ezt segítheti, ha köztulajdonba kerülnek, illetve közintézményi funkciót kapnak. Örökségvédelmi hatástanulmány készítendő, ez javaslatot tartalmaz az önkormányzat által védendő épített környezeti értékekre, melyek védelme részben a szabályozási tervben, részben helyi védelmi rendeletben vihető tovább. Hasonlóképpen a természetvédelem területén, ahol az országos védelem alatt álló természeti területek mellett meg kell határozni a helyi természeti értékeket, és azok védelmét a területhasználattal és jogszabállyal biztosítani kell. Az örökségvédelmi hatástanulmányban a régészeti szempontból védendő területek kimunkálandók, majd a szabályozásban a védelmük biztosítandó. 5. TÁJFEJLESZTÉS
− − − − − −
A tájfejlesztés feladata a történelmi hagyományokon alapuló változatos – természeti és tájképi értékekben gazdag – tájkarakter megőrzése. Olyan komplex tájgazdálkodás kialakítása, amely biztosítja: az erdőterületek megőrzését, a gazdaságosan nem művelhető mezőgazdasági területek erdősítését; (a várostól délre levő gyepterületek) a mezőgazdasági területeken a termőhelyi adottságokhoz igazodó racionális földhasználat elvének megfelelő árutermelő mezőgazdasági használatot; (a várostól keletre levő szántóterületek) a természeti értékek fenntartását, a vízminőségvédelmet, a tájkarakter és a biológiai sokféleség megőrzését, a turisztikai tájpotenciált egyaránt megtartó környezetkímélő gazdálkodást; (Tündérmajor és Akli térsége) a természeti értékek országos és helyi védelmét; (a természeti területek védelme, az ökológiai hálózat fejlesztése) a város kedvező környezetminőségének megőrzését; (környezetkímélő gazdaságfejlesztés, a mezőgazdasági területek környezetvédelmi célú szabályozása) a zöldfelületi rendszer meglevő elemeinek védelmét és továbbfejlesztését (Cuha-patak völgye, Pintér-hegyi parkerdő, a város körüli természeti területek fenntartása) Erdőgazdálkodás: az erdőterületek gazdasági jelentősége mellett hangsúlyozni kell természetvédelmi, környezetvédelmi és turisztikai jelentőségüket, továbbá honvédelmi célú használatukat is. A mezőgazdasági termelésre nem, vagy kevésbé alkalmas területeket erdőtelepítés számára kell biztosítani. Erre elsősorban a várostól délre levő nem hasznosított bokrosodó, erdősödő legelők alkalmasak. Erdősítésre csak olyan területek jelölhetők ki, amelyeken természetes természetközeli élőhelyek – gyeptársulások – nincsenek, és amelyek a történelmi tájkaraktert jelentősen nem módosítják. A tervezett erdőterületek kijelölésénél mérlegelni kell, hogy a város tájvédelmi, környezetvédelmi, turisztikai fejlesztési és egyéb gazdasági érdekeit nem szolgálná-e jobban a környezetkímélő mezőgazdasági használat. Mezőgazdaság: a mezőgazdaság történelmi hagyományokon alapuló és a természeti adottságokhoz igazodó termeléséi szerkezetét meg kell őrizni. Meg kell akadályozni a termőföldek korlátlan felaprózódását és rendezetlen beépítését. Meg kell akadályozni a vízminőségvédelmi, tájképvédelmi, természetvédelmi, ökológiai szempontból értékes és érzékeny, továbbá a város környezetminősége és a városfejlesztés szempontjából fontos mezőgazdasági termőföldek beépítését. A mezőgazdasági üzemközpontok fejlesztése szempontjából prioritása van a hagyományos üzemközpontok (Kardosrét, Tündérmajor, Akli) fejlesztésének. Új mezőgazdasági üzemközpontok, gazdasági épületek kialakítása a tájkarakter megőrzésével tájba illő módon történhet, a város környezetminőségének veszélyeztetése nélkül. Biztosítani kell a vízbázisok védelmét a hidrogeológiai védőterületeken belül, a mezőgazdasági területek környezetkímélő használatát, a patak-völgyek – kiemelten a Cuha-patak völgyének – ökológiai, zöldfelületi célú fejlesztését.
6. INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉS a) Országos úthálózat - 82. sz. főút Zirc várost elkerülő szakaszának kiépítése. Ezen fejlesztési elem Veszprém Megye Területrendezési Tervében szerepel, mint Országos Területrendezési Tervet érintő módosító javaslat.
(Az elkerülő út kezdő szelvénye az Olaszfalui csomópont, míg végszelvénye Kardosrét után található). b) Belső úthálózat - A városi úthálózat felújítása. - A 82. sz. főút nyomvonalának korrekciója az elkerülő út kiépítése révén. - A 82. sz. főút várost elkerülő szakaszáról az ipari park feltárása. - A Rákóczi tér forgalmi rendjének átalakítása.
-
Szeptember 6. utca – Deák F. utca összekötése. Bakonybéli út – Munkácsy utca – Béke utca csomópontjának átépítése. József A. utca – Béke utca csomópontjának átépítése. A gyalogos átkelőhelyek elhelyezésének felülvizsgálata, újak kiépítése. Tündérmajor közvetlen útkapcsolatának kiépítése.
c) Tömegközlekedés - Autóbusz pályaudvar kihelyezése a vasút állomás mellé. - A helyi autóbuszjáratok útvonalának átgondolása, új járatok indítása. d) Vasút (Vasúti fejlesztések esetében az Önkormányzat csak kezdeményező lehet, a döntést a MÁV hozza.) - A turista forgalom miatt a vasúti menetrend átszervezése e) Kerékpárút - A várost érintő országos és térségi kerékpárutak kiépítésének támogatása. - A város belterületi szakaszán a kerékpárút hálózat kiépítése. f) Közműfejlesztés - A nem központi belterületek (Kardosrét, Tündérmajor és Akli-puszta) gázellátásának kiépítése és a szennyvízkezelés megoldása csatornázással illetve szennyvíztisztító létesítéssel. g) Energiafejlesztés - A tervezett, több települést érintő szélerőmű zirci érintettségét meg kell vizsgálni és a rendezési tervbe be kell építeni. 7. KÖRNYEZETI ÁLLAPOT JAVÍTÁSA -
Helyi környezetvédelmi rendeletet kell alkotni. Környezetvédelmi Alapot kell létesíteni. Hulladékgazdálkodási tervet kell készíteni, meg kell határozni a kommunális hulladéklerakás és az építési-bontási törmelék lerakás helyét, módját. A helyileg védendő természeti területekről rendeletben kell intézkedni. A vízbázisok védelmét biztosítani kell. A magasan lévő vízzáró réteg miatt vizsgálandó a talajvizek minősége és megoldandó a csapadékvizek elvezetése. A felszín alatti és a felszíni vizek nitrát- és foszfor tartalmát vizsgálni, és folyamatosan követni szükséges. Infrastruktúra fejlesztéssel (gázellátással és a szennyvízkezeléssel) kell a városon kívüli belterületek felzárkóztatását, környezeti állapot javulását biztosítani. A közlekedés fejlesztésével csökkenteni kell a belváros közlekedésből eredő zaj- és légszenynyezési terhelését.
Felelős: Horváth László polgármester Határidő: azonnal
LT-PLAN BT Épület- és településtervezés Tatabánya, Tátra u. 1/A 2804 Tatabánya, Pf. 406.
ZIRC VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2004
2
TERVEZŐK, KÖZREMŰKÖDŐK JEGYZÉKE
LT-PLAN BT irányító tervező, településtervező tájtervező környezetvédelem munkatárs
László Tibor okl. építészmérnök TT-1/11-0086 Lázár Tibor táj- és kertészmérnök TT-1/01-5041/02 Laki Ferenc meliorációs üzemmérnök 11-0136 környezetvédelmi szakmérnök 477/1997 Orbán Edit építészmérnök É-3/11-0088 Altdorfer Csaba építészmérnök É-3/11-0208 PARTNER KFT
közlekedés felelős tervező közlekedés tervező közműtervezők
Komjáthy László okl. közlekedésépítő mérnök 201/1998/11-0012 Sass Erzsébet településmérnök Busz Tamás településmérnök Orbán Gyula okl. villamosmérnök HK-2, KSZ-2/11-0568 Csóka Gyula okl. épületgépész mérnök G-1/11-0114 Baranyai Péter okl. villamosmérnök T2-2/11-0591
3
TARTALOMJEGYZÉK I.
FELHASZNÁLT IRODALOM
II.
ZIRC VÁROS ÁLTALÁNOS ISMERTETÉSE
III.
ZIRC VÁROS VESZPRÉM MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVÉBEN
IV.
ZIRC VÁROS STATÉGIAI PROGRAMJA
V.
ZIRC VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA
VI.
A BELTERÜLET ÉRTÉKELÉSE
VII. A TÁJHASZNÁLAT ÉRTÉKELÉSE VIII. A KÖRNYEZETI ÁLLAPOT ÉRTÉKELÉSE IX.
AZ INFRASTRUKTÚRA ÉRTÉKELÉSE
X.
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI PROGRAM
4 I. FELHASZNÁLT IRODALOM -
Magyarország megyéinek kézikönyve: Veszprém megye (CEBA 1998) Vendégváró-Látnivalók Veszprém megyében (Well-Press 2000) Népszámlálás 2001 – Veszprém megye Veszprém megye statisztikai évkönyve: 2002 Veszprém megye területrendezési terve (VÁTI KHT. 2003) Zirc város gazdasági programja – 2003. Zirc város stratégiai programja I.-II. (MTA RKK NYUTI 2002) Zirc környezetvédelmi programja (1999. Veszprémi Egyetem és Bakony Természettudományi Múzeum) Zirc kistérség települési környezetvédelmi programja (2002. Blautech Kft. Veszprém)
5 II. ZIRC VÁROS ÁLTALÁNOS ISMERETETÉSE: FÖLDRAJZ Zirc kisváros a Bakony hegység központi részén, a zirci-medencében helyezkedik el. Zirc és természetes vonzáskörzete nagyrészt a Magas-Bakony területére esik. Ezen a területen emelkednek a Bakony legmagasabb csúcsai: a Kőris-hegy (709 m), a Kék-hegy (661 m), a Som-hegy (649 m), a KözépsőHajag (646 m) és a Papod (645 m). A Zirci medencét - benne a várost - északról a Sestra hegy (Szesztra nővérek), északnyugatról a Pintér-hegy, dél-nyugatról a Három-hegy szegélyezi. A keleti irányú nyitottságot a 20 hektáros arborétum töri meg. A Magas-Bakony éghajlata hegyvidéki jellegű. Az évi középhőmérséklet 9 0C (január -3 0C, július +20 0C). Az átlagos évi csapadék 800 mm. A táj a sok csapadék ellenére is szegény felszíni vizekben. A dolomit és a mészkő elnyeli a csapadék jelentős részét, amelynek kisebb hányada a hegység peremén, karsztforrásként jut újra a felszínre. Az erek, csermelyek, patakok évszakonként váltakozó vízhozama a csapadék függvénye. A Zircen keresztülfolyó Cuha-patak a Zirci medence forrásaiból táplálkozik. Vinye közelében folyik bele a Porvai-medence forrásainak vizeit összegyűjtő Hódosér. A Cuha szláv eredetű szó, jelentése száraz. Találó a patak neve, ui. medre a kevés csapadékú nyári hónapokban szinte teljesen kiszárad. A város autóbuszjáratokkal az ország bármely részéből könnyen megközelíthető. Az 1896-ban épült Győr-Zirc-Veszprém vasútvonal jó szolgálatot tesz a Magas-Bakonyban túrázni vágyó csoportok utazásához is. TÖRTÉNELEM Zirc alapítása 1182-re tehető, amikor III. Béla király hívására a franciaországi Clairvauxból a Bakonyban megjelentek a ciszterci rend első tagjai. A XII. század fordulóján megépítik korai gót stílusban torony nélküli templomukat és kolostorukat. A Bakony „szívében” alapított egyházi intézmény a középkori hivatalos iratokban Bakonyi Apátság néven szerepel. A ciszterciek ugyanolyan kiváltságokat kaptak a királytól, mint amit Franciaországban élveztek. Templomukat és kolostorukat III. Béla, majd halála után (1196-tól) fia, Imre király jelentős anyagi támogatásával építették fel. Imre király a templomban oltárt alapított, amellyel kifejezésre juttatta, hogy az apja által biztosított jogokat ő is megadja a ciszterci rendnek. (Erről egy latin nyelvű feliratos kő tanúskodik, amelyet a középkori templomból átmentettek az újkori barokk templomba: In nomine Patris et Fili et Spiritus Sancti, amen. Hoc altere fundatum est per Amierico rege Ungarino. „Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében Ámen. Ezt az oltárt magyarországi Imre király alapította.”) Zircet az okiratok 1221-től említik. A település nevének eredetére több alternatíva is ismert. Mivel a ciszterci szerzetesek a Bakony szívében települtek, feltételezhető, hogy a település neve a szláv „src” (szerdce= szív) szóból alakult ki. Az is lehet viszont, hogy a „crk” (cirk=egyedül álló templom) szóból ered. Zirc főutcájának déli végén áll egy barokk kistemplom, amelynek közvetlen környezetében volt a királyi pihenőhely, a királyi udvarház, ahol állt egy templom is. Az 1943-ban és 1982-ben végzett ásatások leletei legkorábban egy XI. századi, faoszlopokon álló templom létezését igazolták. Később a XIII. században kőből épült az a templom, amely a világi népesség számára biztosított plébániai szolgálatot. Nevezetes ez a hely, 1061-ben a zirci királyi pihenőhelyen halt meg I. András király, akit innen Tihanyba szállítottak, és az általa alapított Bencés Apátság altemplomában helyezték örök nyugalomra. A szerzetesek és a világi népesség erdőirtással, az irtás helyén földműveléssel és állattartással foglakoztak. Az állattenyésztés, a bakonyi sertéstartás – a makkoltatás – jelentős megélhetési forrás volt. A makkoltatás tényére utal a falunév eredetének harmadik változata, az ugyancsak szláv eredetű „zsirec” szó, amely jó makkoló területet jelent. Elképzelhető, hogy az említett, és a Bakonyban jellemző tevékenység alapján alakult ki Zirc neve.
6
Közel három és fél évszázadon keresztül a ciszterci rend teremtette meg a Magas-Bakony gazdasági és szellemi kultúráját. A világi népesség számára a rend alkotómunkája követhető volt, és maradt évszázadokon át. A török hódoltság alatt, mint sok más település Zirc is elpusztult. A szerzetesek és a lakosság elmenekült. A 150 éves török uralom idején a terület újra erdős-bozótos környezetté vált, ahol a ciszterci kolostor és templom romjai tanúskodtak az egykor lehetséges bakonyi (zirc) humán kultúráról. A XVIII. század elején (1712-1720) a Heinrichauban székelő ciszterci rend vette a kezébe a zirci ügyeket, és visszaszerezte az apátsági földbirtokokat. A heinrichaui ciszterci rend 1712-1720 között szervezte újra Zircen az életet. A közel 4000 ha szántóból, erdőből, legelőből az első fázisban 28, később 12 jobbágytelket juttatott a Zircre telepített római katólikus német családoknak. Ezt a tényt híven tükrözi az 1766-ban készült térkép. Ezen jól látható az 1732-1752 között épült barokk templom, kolostor és a mai 20 ha arborétum (helye parcellázott volt). Zirc népessége a XVIII. század végén nem haladta meg az 1300 főt. A német telepesek lakóházai kőből készült, egymenetes, íves tornácos házak, amelyek náddal vagy zsuppal fedettek voltak. A lakóházak beosztása: első szoba, konyha, hátsó szoba, a nyitott tornácra nyíló kamra, istálló, „apró jószág” ólai, a disznók szálláshelye, kocsiszín és a telket keresztben lezáró hatalmas pajta. Az ún. hátsó kertet csak a pajtán keresztül lehetett megközelíteni. A régi Fő utca (mai Kossuth u.) csúcsos tűzfalas, fehérre meszelt házaival, zárt kőkerítéssel, deszkából készült (palánk) kapukkal jelenítette meg a település építészeti karakterét. Hasonló építkezési mód jellemző a Hosszú utcában (ma Deák Ferenc u.) a Kálvária utcában, ahol Zirc nagyszámú iparossága élt. Az iparosok házaihoz kisebb gazdasági épületeket emeltek. A mesterek szakmájuk gyakorlása mellett földet műveltek és állatokat is tartottak. NÉPESSÉG Zirc lakossága 1945-től 1980-ig folyamatosan növekedett. A település urbanizálódásának folyamatát (1945-től) elsősorban a Dudari Szénbánya fejlesztése indította el. A Zirctől alig 10 km-re lévő bányaüzem, az ország további vidékeiről alkalmazott bányászainak nemcsak Dudar községben, hanem a járási székhelyen is épített lakásokat: Köztársaság u. (1952), Alkotmány u. (1956), Ikertelep (1957-1959), Bakonybéli úti családi házak. A korabeli döntéshozók azért határoztak így, mert tudták, hogy Zirc már rendelkezik alapfokú infrastruktúrával – egészségügyi, oktatás, kereskedelem, szolgáltatás, amelynek a megteremtéséhez szükséges költségektől a bányaüzem mentesült. A szénbánya fejlesztésének időszakában több kisebb ipari és szolgáltató üzem is létrejött, amelyek szintén hozzájárultak Zirc lakosságának gyarapodásához. A város lakosságának „öregedési” folyamatára 1990- 1995 között jellemző az évenként születő gyermekek számának a csökkenése, munkahelyek megszűnése miatt a fiatalok elköltözése. 1993-ban 101, 1994-ben 61, 1995-ben 72, 1996-ban 63 gyermek született. Lakónépesség 2002 év végén 7400 fő
-
élveszületés 54 halálozás 73 természetes fogyás 19 elvándorlás 42
7
A népesség számának változása: 1970 1980 1990 6.000 6.815 7.454
2001 év 7.393 fő
1990-2001-ig: természetes szaporodás 41 fő élveszületés 933 halálozás 892 elvándorlás 102 Lakó- és nappali népesség: (bejárók, eljárók) - nem dolgozik, nem tanul 2819 fő - helyben dolgozik, tanul 2922 fő - más településen dolgozik, tanul 1652 fő - más településről jár ide 1369 fő A rendszerváltozás után az iparban foglalkoztatott aktiv keresők száma folyamatosan csökkent. A népesség gazdasági aktivitás szerint: 2001 összesen foglalkoztatott munkanélküli 7.393 3.211 161 100% 44% 2%
inaktív kereső 2.013 27%
eltartott 2.008 fő 27%
A népesség nemzetiségi hovatartozás szerint magyar/ arab/ cigány/ horvát/ lengyel/ német/ román/ ruszin/ szerb/ szlovák/ szlovén/ ukrán 6.989 2 11 3 1 187 2 3 1 3 1 10 Háztartások - népesség: Háztartások száma: 2571 db Háztartásonkénti átlag népesség: 2,8 fő Háztartásonkénti átlag foglalkoztatott: 1,2 fő A népesség településrészenként összesen: 7.393 fő ebből kp. belterületen egyéb belterületen külterületen
6.993 fő 384 fő 16 fő
94,6 % 5,2% 0,2%
OKTATÁS, KULTÚRA Zirc művelődéstörténete az elmúlt 100-150 év alatt nagy változásokon ment át. Az 1848-1849-es szabadságharc bukását követően Csesznek után Zirc kapta meg a járási székhely státuszát. A térség az addig is meghatározó szerepet játszó ciszterci rend által képviselt értékrendhez igazodva, velük együttműködve, a járási szintű világi vezetés is minőségi változást óhajtott a közoktatásban és a közművelődésben. A XIX-XX. század fordulóján a zirci járásnak közel 40 ezer lakosa volt. Zircen 1900ban 2800 ember élt. A kisrégió legnépesebb településén, (e század első évtizedétől), egészséges polgárosodási folyamat indult el. A formálódó polgári eszmeiség, szellemiség igényelte az elemi iskolai feltételek fejlesztését, a kisdedóvó alapítását. 1889-ben megépült a három tantermes, tornateremmel is rendelkező fiúiskola, 1901-ben létesült a két tantermes leányiskola, és megépült a két csoport nevelésére alkalmas kisdedóvó. A II. világháború befejezése után 1948-ig, az iskolák államosításáig, a városban a ciszterci rend volt az elemi iskolák és óvodák fenntartója, irányítója. A művelődésügy területén 1950-ben gyökeres változás ment végbe, felfüggesztették a ciszterci rend működését, megszűnt a szellemi kapacitás, amely a város
8 szellemi kultúrájának az irányítója volt. Megszűnt a zirci papnevelés, a rend tagjai kényszerből elköltöztek. Az apátsági épületeket a vájáriskolák, általános iskola, majd a Reguly Antal Bakonyi Tájmúzeum és óvoda foglalta el. A Zircre települt családok elsősorban az általános iskolai oktatás feltételeinek folyamatos megteremtését szorgalmazták. Az 1950-es években általános iskolás gyermekek tanultak a Rákóczi téri tantermekben, a Kossuth utcai barokk fogadóban, az államosított Punk-féle vendéglőben és a Ciszterci Apátság épületében. E szétszórtság miatt 1957-ben a fiúiskolához még tantermek épültek. 1960-ban felépült a Rákóczi téren 8 tanterem, a szükséges kiegészítő helyiségekkel. A régi fiúiskola és leányiskola között elhelyezkedő 8 tanteremmel együtt, a 60-as évek elejétől az alsó fokú oktatás 20 tanteremben folytatódott. Az egykori barokk ciszterci apátsági major területén felépítették a 2. számú, 12 tanteremmel + tornateremmel is rendelkező iskolai épületet. A gyermekek 1981. szeptember 1-jén vehették birtokukba. A 41 tanterem, hosszú távra elégséges a tanköteles oktatáshoz. A 70-es évek végétől Zircen az óvodáskorú gyermekeknek is biztosított a korszerű feltételek közötti nevelés. A ciszterci területen épült iskola kiváltására megépült a Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola, mely magába olvasztotta a Békefi Általános Iskolát. A 2003-ban megjelent statisztika szerint Zircen a 325 óvodai férőhelyet 265 óvodás veszi igénybe. Az általános iskola 29 osztályteremmel szerepel. A 40 általános iskolai osztályban 827 fő tanul (21 fő/osztály). Középfokú oktatás, szakképzés Zircen a szakmunkásképzés az 50-es évek elején a vájáriskola (MTH) alapításával kezdődött. 1964ben az iskola profilt váltott, áttért a mezőgazdasági szakmák képzésére, és megteremtette több vasipari és építőipari szakma oktatásának feltételeit is. Az 1986-87-es tanévtől a mezőgazdasági gépszerelő szakmát szakközépiskolai szinten – érettségivel összekapcsolva – oktatják. Az intézmény 1990-től dolgozta ki a „gazdasszony képzés” tantervét, majd országosan is követendő példaként, megszervezte a kétéves oktatást. A kertészkedés elsajátításához 100 ha szántóföld ad lehetőséget. Az intézménynek a Veszprém Megyei Önkormányzat a fenntartója. 1989. május 29-én az iskolát fenntartó Veszprém Megyei és Zirc Városi Önkormányzatok, a Ciszterci Rend és az intézmény vezetői megállapodtak az apátsági épület visszaadásában. A megállapodás eredményeként a zirci Alkotmány utcában 1994-ben felépült a 15 tantermes Szakképző iskola épülete. A ma már véglegesen Reguly Antal Szakképző Iskola néven működő intézmény áttér a 4 éves szakmunkásképzésre, a szakközépiskola profilját is megváltoztatják, és a jövőben érettségizett gépjárművezetőket, karbantartókat képez. Bevezetik a szakmunkások 2 éves szakközépiskolai képzését és a gazdasszony-képzést, kiterjesztik az érettségizett tanulók beiskolázhatóságára is. A zirci gimnáziumot a helyi és a természetes vonzáskörzet igényeire alapozva 1962-ben alapították. A köztársaság úti iskola felépítéséig a diákok a szakmunkástanulókkal együtt, az apátsági épületben tanulnak. A gimnázium 1969-ben vehette birtokába az új épületet. 1982-től, Zirc alapításának 800. éves jubileumi évétől, az intézménynek III. Béla király a névadója. A gimnázium hosszabb távon is megtartja a 8 osztályos általános iskolára épülő, 4 osztályos képzést. 1993-94-es tanévben a gimnázium tantestülete az iskola hagyományos szerkezetét megváltoztatva, bevezette a 6 osztályos gimnáziumi oktatást. A 2003-ban megjelent statisztikai évkönyv 20 középiskolai osztálytermet tart nyilván, benne 423 tanulóval. Az úgynevezett kihelyezett tagozatú zeneiskolai képzés 1988. szeptember 1-ig évenként különböző létszámmal folyamatosan működött.
9 A városnak 1988. szeptember 1-jétől van önálló zeneiskolája. Az 1930-as évek első felében alakult meg a Zirci Filharmóniai Társaság, és (mint civil szerveződés) megalapította a Szimfonikus Zenekart, működtette a Cecília énekkart, és gondoskodott az együttesek utánpótlásának képzéséről. 1950-ben újra működött a felnőtt Szimfonikus Zenekar, a Vegyeskar, és megalakult az úttörő ének- és zenekar, megindult a gyermekek zenei képzése. A zeneiskolai vizsgákat a Veszprémi Zeneiskola biztosította. A Nevelési Tanácsadót az 1985-86-os tanévben alapította a város. Felsőfokú oktatás A Zirci Ciszterci Rend 1814-ben önállóvá vált. Magyar apátok kormányozták az egyesült magyarországi ciszterci rendet, amelynek központja Zirc lett. Vállalták a tanító rendre háruló nagy felelősséggel járó feladatokat. Működtették a pilisi, pásztói, gothárdi (Szentgothárd) rendhez tartozó gimnáziumaikat és biztosították a folyamatos tanárképzést. Zircen, Európa egyik legnagyobb ciszterci monostorában, megteremtették a papnevelés feltételeit. 1950-ig tartott Zircen a felsőfokú teológiai képzés. A szerzetes tanító rend 1989-től újra legálisan működik. A zirci bazilika minorban több mint 40 év után, 1994-ben került sor ismét papszentelésre. Tervszerű munkával folyik a felsőfokú teológiai képzés feltételeinek megteremtése. Évenként változó létszámú kispap-jelölt tanul Zircen és Budapesten. Iskolázottság Zircen: A 7 éves és idősebb népesség legmagasabb végzettsége: - általános iskolát nem végzett, ill. el sem kezdte 87 fő - általános iskolába jár vagy elvégezte 4760 fő - érettségizett 1422 fő - felsőfokú oklevéllel rendelkezik 659 fő
1% 69% 20% 10%
A tanulók mozgása, utaztatása Zirc vonatkozásában: - helyben tanul 1069 fő - más településen tanul 294 fő - más településről bejáró tanuló 699 fő A város havi hírlapja a Zirc és Vidéke. Az újság elődjét 1905-ben alapították, hetilap volt, és 1945-ig jelent meg folyamatosan. A lakosság informálására a Városi TV képújsága naponta közöl hirdetéseket, közleményeket, közvetíti a városi önkormányzati képviselő-testület üléseit, hírt ad a városban történt fontos eseményekről. Zircen, az elmúlt száz esztendő első felében a civil szerveződések külön-külön, de együttműködve is vállalták az iskolán kívüli művelődés szervezését, irányítását és jelentős részben finanszírozását is. 1948 után az egyesületeket megszüntették, a székházaikat államosították. A közösségi művelődésre legalkalmasabb épületet, a katolikus Legényegylet székházát, 1950-től járási kultúrházzá minősítették. Feladatul kapta az iskolán kívüli népművelés szervezeti irányítását. Az 50-es, 60-as évek népművelői az egykori néptanítók – a megszorítás, az irányítottság közben is közvetítettek olyan értékeket, amelyek ma is vállalhatók. Az 50-es évek második felében a Dudari Szénbánya Szakszervezeti Bizottsága, az államosított Punk-féle vendéglőben megalapította a Bányász Kultúrotthont. Később a járási kultúrház és a Bányász Kultúrház, Művelődési és Ifjúsági Központ néven egyesült. HITÉLET Zirc lakosságának 75 százaléka római katolikus vallású. 8,5% a reformátusok és evangélikusok aránya. Ez utóbbiaknak közös templomuk van a József Attila utcában. A rendszerváltozás után alakult a Baptista Gyülekezet és a Hit gyülekezete.
10 A népesség vallás és felekezet szerint a 2001-es népszámlálásban: római kat./görög kat./orosz/református/evangélikus/baptista/többi protestáns/többi keresztény/ izraelita 5.584 17 3 500 139 11 27 14 3 egyéb/egyházhoz nem tartozó/nem válaszolt/összesen 6 447 641 7.393 fő INTÉZMÉNYEK (A teljesség igénye nélkül) Alapítványok A városban működő civil szervezetek, alapítványok többsége a rendszerváltozás után alakult. Működésüket pályázati pénzek elnyerésével tudják biztosítani. Önálló székhelyük nincs, rendezvényeiket a Művelődési Központban, a Reguly Antal Múzeumban, az általános és középiskolában tartják. A kultúra, az oktatás, a karitatív feladatok egy-egy részét segítik. Közel 30 egyesület és 20 alapítvány működik a városban. A Városi Könyvtár A II. világháború előtt a civil szervezeteknek saját könyvtáruk volt. Ezekből a könyvtárakból az 50-es évek elején egyetlen kötet sem került az újonnan alapított járási könyvtárba. Az intézmény új tartalmú könyvtárral indult. A 60-as évek elejére a könyvállomány meghaladta a 30 ezer kötetet, az olvasók száma elérte a 700 főt. A fenntartó járási tanács megvásárolta az Ady E. utcában Wilde József asztalosmester lakását, műhelyét, amely (átalakításokkal) ma is a könyvtár székháza. 1996-ban a könyvállomány 43934, az olvasók száma 2468, a kölcsönzött könyveké 55509. A könyvtár alapterülete 137 m2. A könyvtár innen a József Attila utcába költözött át, miután az önkormányzat összevonta 2003-ban a Városi Könyvtárat a Művelődési Központtal. Napjainkban 37 ezer kötet könyvet tartanak nyilván. A városi Reguly Antal Múzeum Az 1956-ban Reguly Antal Bakonyi Tájmúzeum néven alapított intézmény, az önellátó paraszti társadalom használati eszközrendszerét, az ügyes kezű pásztorok készítette tárgyakat, a kovácsok, bognárok, takácsok, fazekasok, tapló-feldolgozók munkáit mutatta be. E témaköröket egészítette ki erdészeti, vadászati és geológiai anyag. Az 1956-1969 között működött múzeum fenntartását a Megyei Idegenforgalmi Hivatal segítette. Látogatottsága a 13 év átlagában meghaladja az évi 30.000 főt. A Ciszterci Apátságban, a II. emeleten elhelyezett Múzeumot 1969-ben megszüntették, és 1972-ben megalapították a Bakonyi Természettudományi Múzeumot. A Városi Helytörténeti és Néprajzi Múzeum 1984. jan. 13-án, Zirc várossá nyilvánításának napján nyitotta meg kapuit. Látogatottsága 1984-1990 között évi átlagban elérte a 35-40 ezer főt. A rendszerváltozást követően, a ciszterci rend a múzeum épületét, egykori tulajdonát visszaigényelte, és a múzeumban kiállított helytörténeti és néprajzi anyag újra raktárba került. Az új kiállítás a Reguly ház első emeletén nyílt meg. 1992. szeptember 26-án ünnepélyes körülmények között, Reguly Antal Múzeum néven nyitotta meg kapuit. A múzeumban megtekinthető a Reguly életét, utazásait, tudományos kutatásait és a Bakony népművészetét bemutató állandó kiállítás. Működés közben láthatók a népi kismesterségek műhelyei, amelyekben a látogatók figyelemmel kísérhetik a kiállított tárgyak elkészítésének munkafolyamatát. A Bakonyi Természettudományi Múzeum Az intézményt 1972-ben alapították. Magyarország egyetlen vidéki természettudományi múzeuma. Feladata a 4000 km2 területű Bakony hegység növény- és állatvilágának, ásványainak a kutatása. Az utóbbi években a múzeum kiállítása 220 m2 alapterületre növekedett.
11
A legtöbb látogató Zirc várossá nyilvánításának évében, 1984-ben volt. A múzeum az azonos profilú intézményekkel alkotószellemű együttműködést épített ki bel- és külföldön. Az intézménynek jelenleg 40 országgal van kapcsolata. Az 1636 szakfolyóiratból 200 a külföldi cserekapcsolatok révén került a múzeumba. A muzeológusok munkáját az 5-6 ezer kötetből álló szakirányú könyvtár segíti. A Bakonyi Panteont 1970-ben alapították! Arborétum Zirc 1766-ból származó térképe, a jelenlegi arborétum területén még szántóföldeket jelöl. Az arborétum, mint angolkert, csak 1815-ben szerepel először, a volt zirci apátság gazdasági iratai között. A kb. 20 hektárnyi területű, csodálatos „fás kert” alapítása a XVIII. század második felére tehető. Mai tudományos és ismeretterjesztő jelentősége, szépsége több mint két évszázados tudatos emberi munka eredménye. Ma kb. 460-ra becsülhető az arborétum fáinak, cserjéinek - fás szárú növényeinek – száma. Az Arborétum természetvédelmi területe egyben tudományos munka színhelye is, ahol védik és továbbfejlesztik hazánk nagy értékű növénygyűjteményét. Látogatottsága a 80-as években évenként meghaladta a 100.000, a 90-es években átlagosan a 80.000 főt. Reguly Antal Műemlékkönyvtár A ma 65 ezer kötetes könyvtárat a XIV. században, az apátság alapította. A könyvek (15 ezer kötet bekötött folyóirat, 10 ezer kötet kis nyomtatvány), közel 600 év alatt gyűlt össze a könyvtárban. Kölcsönzés nincs, de az olvasóteremben bárki helyben használhatja a dokumentumokat. A műemlékkönyvtár 1952-től az Országos Széchényi Könyvtárhoz tartózó vidéki intézményként működik. A könyvtár látogatottsága az elmúlt években: 1985-ben 81.000, 1990-ben 54.500, 1995-ben 61.110, 1996-ban 62.380 fő. A könyvtár kistermében a legértékesebb könyvekből kiállítás tekinthető meg. Dísztermének berendezését Wilde Mihály neves zirci asztalosmester tervezte és készítette. Iparművészeti remekmű. Dongaboltozata kazettás. Sport E század elején jöttek létre azok az egyletek, körök, amelyek összefogták, szervezték az ifjúság sportolását. (Sportegylet, Síegylet, Korcsolyaegylet, Tenisz-klub, Torna-klub). A II. világháború befejezése után bekövetkezett változások a sportban is módosították a korábbi helyzetet. Csak a sízés maradt meg a kedvelt sportok egyesületei közül. E sportágban gyermek, ifi és felnőtt kategóriában országos bajnokai voltak a városnak. A Dudari Szénbánya fejlődésével folyamatosan alakultak meg a különböző szakosztályok, amelyek működéséhez az üzem biztosította az anyagi bázist (labdarúgó, birkózó, röplabda, sí, tőrvívó, teke és egyéb szakosztályok). A birkózók között volt az 50-es években olimpiai kerettag is, a röplabdások az NB II-ben játszottak. A sportéletben a Dudari Szénbánya volt a meghatározó. A rendszerváltozás előtt a különböző szakosztályok folyamatosan megszűntek. Ma 26 egyesület működik a városban, amelyek összefogják a különböző labdajátékokat, a küzdő és testépítő sportágakat, az atlétikát, a speciális mozgáskultúrát és tömegsportot. A Hosszúrét első harmadában lévő sporttelep, a Békefi Antal Általános Iskola, a Reguly Antal Általános Iskola, a III. Béla Gimnázium tornatermei, a bitumenes kispályák, teniszpályák és a Reguly Antal Szakképző Iskola tornacsarnoka, jó feltételeket biztosítanak. Egészségügy A város lakóinak egészségvédelmében meghatározó szerepet vállal az 1900-tól működő Erzsébet Kórház. Az építéshez szükséges anyagi bázist az 1854-ben létrehozott alapítvánnyal kívánták megteremteni. Veszprém vármegye is támogatta a kórházépítő törekvést. Az egészségügyi intézmény szakmai osztályszerkezete 1934-1954 között alakult ki.
12 A látványos fejlesztés Luksz Sándor kórházigazgató, sebészfőorvosnak köszönhető. Országosan is ismertté vált a hosszú ideig működött Tüdőgondozó Intézet. 1960-1963 között épült a Rendelőintézet. Zircen a járó betegek ellátását 5 háziorvos és 3 gyermekorvos látja el, akik a régióban működő orvosokkal együtt, zirci székhellyel, biztosítják a központi ügyeletet is. Jelenleg két gyermekorvosi körzet van. A volt MTTSZ székházból Mentálhigiénés és Ifjúsági Központ lett, melyben helyett kapott a Családsegítő Szolgálat és a Vöröskereszt is. Idősek klubjában gondozott: 41 fő Rendszeresen segélyben részesül: 39 fő Háziorvos és gyermekorvos: 7 (5 + 2) fő GAZDASÁG Zirc a XIX. század fordulójára a Magas-Bakony legnépesebb mezővárosi rangú települése lett. A ciszterci rend külső függősége megszűnt, magyarrá és tanító renddé vált. Az 1848-as szabadságharc bukása után Zirc járási székhelyű közigazgatási státuszt kapott, és a régió gazdasági - szellemi központjának ismerték el. A ciszterci rend és a világi népesség gazdálkodásában meghatározó volt az erdők gondozása, az irtások helyén a földművelés és az állattenyésztés. Kisegítő ipari tevékenység volt a tégla- és cserép-, a mész- és faszénégetés, a fafeldolgozás. A XIX. században Zircen országosan is ismert iparosság élt: kőművesek, ácsok, cserepesek, kőfaragók, asztalosok, bognárok. A XIX-XX. század fordulójára a település lakossága megközelítette a 2800 főt. A természetes vonzáskörzetben 40 ezer ember élt. 1900-ban felépült az Erzsébet Kórház, amely az egész régió intézménye lett. Ugyanebben az időszakban készültek el a zirci főiskola, a leány iskola és az óvoda épületei is. A XX. század első évtizedeiben tapasztalható polgárosodási folyamat következményeként megalakult egyletek, körök szorgalmazták a közösségi művelődés feltételeinek a megteremtését. Megépült a Katolikus Legényegylet székháza, helyet teremtettek a zirci gazdakörnek, az iparosok egyesületeinek és más közösségeknek. A XX. század első felében közel 20 egyesület működött Zircen. A mozgalmas társadalmi életnek jelentős hatása volt az egész régióra. Az egyházi és világi vezetés együttműködésével, irányításával kialakult, viszonylag békés társadalmi élet a II. világháború befejezéséig tartott. 1945 után az iskolák és más közösségi intézmények államosításával, az egyesületek és a ciszterci rend működésének felfüggesztésével az alig fél évszázad alatt kialakult mezővárosi lét szétesett. Az apátsági birtokot kiosztották, és 1950-től, a szerzetesek elköltözése után, a kolostor épületét a rendszer járási szervei foglalják el. A 60 ezer kötetes apátsági könyvtár marad csak meg eredeti helyén, ami később az Országos Széchényi Könyvtár irányítása alá került. Zirc több mint 800 éves történetében az utóbbi 40-50 esztendő nagy változásokat hozott. A város lélekszáma közel két és félszeresére nőtt. Az aktív keresők a Dudari Szénbányában, az 50-es években megalakított vegyesipari szövetkezetben, a mezőgazdasági termelőszövetkezetben és más kisebb üzemekben dolgoztak. Az ipari üzemek alapítása, fejlesztése vonzotta a lakosságot. A népesség gyarapodása igényelte az egészségügy, a kereskedelem és az oktatás feltételeinek fejlesztését. Zirc 1970-ig járási székhely. A zirci járás megszűnésével, a régió középfokú központjaként, nagyközségi státuszt kapott. A 70-es évek közepén merült fel a település várossá nyilvánításának gondolata. Zirc 1976-tól készült alapításának 800 éves évfordulójára, 1982-re. Zirc 1984. január 13-án nyerte el a városi státuszt. A rendszerváltozást megelőző években is megfigyelhető volt az ipari üzemek belső problémarendszere,
13 de központi segédlettel a csődöt rendre elkerülték. Az 1990-es évektől a piacvesztés, a korszerűsítéshez szükséges tőkehiány miatt az ipari üzemek csaknem teljesen leépültek. Amíg 1990-ben az ipari üzemekben (építőipar is) 1300 fő dolgozott, addig 1994-ben csak 372 fő, vagyis négy esztendő alatt az ipari munkásság 28%-ra zsugorodott. A mezőgazdaságban az átalakulás megtörtént. A Bakony MGTSZ tagjai az eredeti tulajdonukhoz ragaszkodva, földjeik művelését a termelőszövetkezetre bízták. A tsz. szakirányú kft.-be szakosodva 9300 hektáron eredményesen gazdálkodik. Zircen a csatlakozó falvakban a legtöbb munkaerőt foglalkoztató nagyüzem. Működő vállalkozás Zircen: 681 db - ebből :
A dolgozó lakosság ingázása: - helyben lakó foglalkoztatott - más településre eljáró dolgozó - más településről bejáró dolgozó
kft: 98 szövetkezet: 8 bt.: 95 egyéni vállalkozó: 452
1853 fő 58% 1358 fő 42% 670 fő
KERESKEDELEM A város kereskedelmi ellátásában meghatározó volt a Zirc és Vidéke ÁFÉSZ. A lakosság szükségleteinek megfelelő bolthálózattal rendelkezik a város. A háromszintessé épített ABC áruház a város bevásárló központja. Az ÁFÉSZ nagyforgalmú üzletei voltak a Műszaki áruház, a Vas-edény áruház, a Mini-ABC, és a Diszkont áruház. A volt ÁFÉSZ-vendéglátó egységek, éttermek, egyéni vállalkozók bérleményeként működnek. Az áruházak, üzletek is önállósodtak. Új kereskedelmi egységek a Penny Market és a Tempo Áruház. Gyógyszertár: Vendéglátó hely: Kisker. üzlet:
2 db 38 db – ebből étterem, cukrászda 25 bár, borozó 8 139 db - ebből gépjármű szaküzlet gépjármű alkatrész üzemanyagtöltő élelmiszer ruházat cipő-bőrárú bútor-háztartás elektr. házt. cikk vasárú-festék könyv-újság-papír
5 6 2 23 20 5 5 4 10 9
IDEGENFORGALOM A város idegenforgalma tranzit jellegű. Mivel közel van a Balaton, a 82-es úton haladó vendég a színvonalasabb infrastruktúrával rendelkező helyet keresi. A város műemlékei: - Kossuth u. Szűz Mária barokk templom, - Kossuth u. Nepomuki Szent János szobor (XVIII. század) - Kossuth u. 7 lakóház kapuja barokk (XVIII. század) - Kossuth u. 35 barokk fogadó (1723)
14 - Köztársaság u. korai gót pillérköteg (XVIII. század), amelyre a Szent Imre szobrot azt angyalokkal (barokk) 1749-ben helyezték el. - Rákóczi tér 1. ciszterci templom (1982-től bazilika minor) barokk (1732-1752). Witwer Márton és Kary Mátyás tervezte. Belső képzőművészeti értékei a falképek (1744-1748), Wagermeister József munkái. Bibliai „képeket” megjelenítő faszobrok: fő-és mellékoltárok, szószék, stallumok, barokk (1754-1770). A főoltárkép Mária mennybevitelét ábrázolja, F. A. Maulbertsch neves osztrák festő alkotása. - Rákóczi tér 1. ciszterci apátság barokk (1727-1732), a főhomlokzat klasszicista stílusban épült (1894). Könyvtár, intarziás berendezés empire (1820-1830). Az apátság kertjében gloriette, barokk. A földszintes épületek, amelyek a főépület előkertjét zárják. Funkciójuk tagolt: lakhely, magtár, virágház és egyéb (XVIII. század vége), - Rákóczi tér, Nepomuki Szent János szobor, barokk (1785) – csak a talapzat áll. - Rákóczi tér 1. Káptalan terem romjai, gótikus (XIII. század) - Rákóczi tér 10. barokk lakóház (Reguly-ház). - Arborétum. - Akli puszta, ciszterci eredetű majorság. A műemlék épületek általában védettek, és folyamatos a felújítás, a restaurálás. Zircen a szálláshelyek nagyobb hányadát a fizetővendég szobák adják. Fogadók, panziók Zircen: Erdőalja Panzió, Jeskó Panzió, Király Vendéglő, Rézkakas Fogadó. Tündérmajor: Zirctől 3 km-re, az egykori kastély épületében, gyermeküdülővel volt, bezárták, hasznosítása jelenleg nem ismert. Hotel Szarvaskút: a fogadó a Zirchez tartozó Akli-Szarvaskúton, Zirctől 4 km-re 1-2 ágyas, igényesen felszerelt szobákat ajánl. Automata tekepálya és biliárd áll a vendégek rendelkezésre. Zirc-Kardosrét Kemping: A város központjától a kemping kb. 2 km-re van, ahol szép környezetben területhasználat igényelhető. A terület kezelője étkezést és energia szolgáltatást biztosít. Kereskedelmi szálláshelyek statisztikája: Zircen szoba: 98 db, ez a megyei városok kínálatának 2,6%-a férőhely: 529 db, ez a megyei városok kínálatának 3,7%-a Zircen szálló vendég: 3202 fő, ez a megyei városok forgalmának 1,7%-a ebből külföldi: 146 fő, ez a megyei városok forgalmának 0,1%-a Zircen töltött vendégéjszaka: 8013, ez a megyei városok forgalmának 1,0%-a ebből külföldi: 281, ez a megyei városok forgalmának 0,05%-a A város műemlék épületei közül többnek megváltozott ill. megváltozik a funkciója, korábban lakások voltak. – A Rreguly-ház/barokk lakóház Helytörténeti és Néprajzi Múzeumnak ad helyet. – A Rákóczi tér 1. sz. alatti, egykori dormitórium, az 1972-ben alapított Zirci Galéria kiállítóhelye lett. A Nemzetközi Barátság Galéria alapítását Bér Júlia zirci születésű, Prágában élő grafikus, festőművész kezdeményezte, legértékesebb műveinek adományozásával. A negyed század alatt a kezdeményező művész és barátai a városnak 5 ezer művet ajándékoztak, amelyet a Reguly Antal Múzeumban őriznek. A Galériában évenként 5-6 kiállítást rendeznek. A Kossuth u. 35. sz. alatti barokk fogadó a város legrégebbi épülete (1723), jelenleg üresen áll. INFRASTRUKTÚRA A település területe: 3740 ha
ebből belterület: külterület:
Lakásállomány a 2002-es statisztikai évkönyvben: Villamos energia ellátottság (mérőhely) Vezetékes gázzal ellátott lakások
436 ha 3.304 ha 2599 db 2835 db 1365 db
100% 53%
15 Vízhálózatba bekötött lakás Szennyvízcsatornára kötött lakás Hulladékgyűjtésbe bevont lakás
2599 db 2249 db 2300 db
100% 87% 88%
Belterületi út 39 km, ebből burkolt 33 km (159.000 m2) Közhasznú zöldterület 187.000 m2 Távbeszélő fővonal: 1990 db Személygépkocsik száma: 1910 db Lakások, lakosok a 2001 évi népszámláláskor Lakóegység összesen: 2606 db – ebből lakás 2587 lakja: 7.252 fő üdülő 6 lakja: 1 fő egyéb 1 lakja: 1 fő intézeti 12 lakja: 139 fő Lakó és üdülőházak nagysága: Összesen: 1.944 db – ebből lakó 1938 db üdülő 6 db - ebből fszt-es 1792 db emeletes 152 db - ebből egylakásos 1724 db többlakásos 220 db
92% 8% 89% 11%
A város közcsatorna- és telefon-hálózata 1996-ban elkészült. A gázprogram 1997-ben megvalósult. A villamos energiát a város minden lakásába bevezették. A háztartásokban az évi villamosenergiafelhasználás 7500000 kWh. A közvilágítás a Város minden utcájában kiépített. A szemétlerakás, -tárolás 1996-tól megoldott. Dudar község önkormányzatával történt szerződéskötés alapján, az általuk kialakított helyre szállították a városban keletkező hulladékot. 1999-től Jásdra hordták, 2004-től Bakonybélre szállították, majd 2004. május 1-től Székesfehérvár-Csala a befogadó. Zirc tagja az Észak-Balatoni Regionális Hulladékkezelési rendszernek, mely EU-s támogatással épít lerakót 162 település részvételével. TESTVÉRVÁROSI KAPCSOLATOK Zirc testvérvárosi kapcsolatainak a kialakulása az 1980-90-es évekre tehető. Először a németországi Pohlheim várossal sikerült együttműködést teremteni, amelyet az amatőr művészeti együttesek rendszeres találkozói alapoztak meg. A testvérvárosi szerződést aláíró pohlheimi polgármester Zirc város 10 éves évfordulóján Pro Urbe díjat kapott a kapcsolatok ápolásáért. A romániai forradalmat követően az erdélyi Barót várossal alakult ki együttműködés, amelyet testvérvárosi kapcsolattá minősítettek. Barót várossal is főképpen az amatőr művészeti együttesek kölcsönös látogatásával vált tartalmassá a kapcsolat. A finnországi Nivala egy zirci diáknak jelentett olyan élményt, hogy azt középiskolák közti kapcsolat követte, 5 éve tartó diákcsere programot eredményezet. Az iskolai projektből alapítvány, Bakony Finn-barátok Köre és 1998-ban testvérvárosi szerződéskötés lett.
16
III. ZIRC VÁROS VESZPRÉM MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVÉBEN A MEGYE SZERKEZETI TERVE A megye szerkezeti terve Zirc igazgatási területére a következő megyei területfelhasználási kategóriákat jelölte ki: − városias települési térség − hagyományos vidéki települési térség − erdőgazdálkodási térség − külterjes mezőgazdasági térség − vízgazdálkodási térség − építmények által igénybe vett térség Városias települési térség Városias települési térségként határozta meg a megye szerkezeti terve a város központi belterületét és fejlesztési területeit. A térségi szerkezeti terv a város fejlesztési irányait nyugati irányban a borzavári határig biztosítja, míg keleti irányban a vasúton túl a 82-es főút tervezett elkerülő szakaszáig biztosítja a belterületi fejlesztést. Városias települési térségre vonatkozóan a megye területrendezési terve a következő irányelveket határozta meg: (Az irányelvek „véletlenül” a hagyományosan vidéki települési térség irányelvei közé kerültek) − A beépítés differenciált szabályozása szükséges. − Csak a településképhez illeszkedő beépítés alkalmazható. − Kisvárosokban kerülni kell a nagyvárosias beépítést. − Az ipari parkok kialakításakor is törekedni kell az ésszerű területhasználatra. − A zöldmezős beruházásokkal szemben előnyben kell részesíteni a környezetvédelmi követelmények biztosítása mellett a meglévő területek újrahasznosítását. − A települési- és tájkarakter védelme érdekében térségi jelentőségű bevásárló- és szolgáltató központ csak a nagyobb városokban engedélyezhető. − A „levegőminőségileg” érzékeny területeken a zöldfelületi rendszer bővítésére és a települések átszellőzését biztosító folyosók megtartására kell törekedni. − A települések belterületét, beépítésre szánt területeit csak akkor kívánatos növelni, ha a szennyvíz a közcsatornára ráköthető és a tisztító megfelelő kapacitású. Hagyományosan vidéki települési térség Hagyományosan vidéki települési térség a város igazgatási területéhez tartozó Kardosrét, Tündérmajor és Akli belterülete, ahol az OTrT szerint a nagyvárosias lakóterület kivételével bármely települési területfelhasználási egység kialakítható. A megyei terv szabályozási irányelvei azonban további előírásokat fogalmaztak meg: − A beépítésre szánt területek túlzott növekedését fékezni kell, a meglevő települési területek rehabilitációját kell ösztönözni. − Meg kell akadályozni a szomszédos települések (településrészek) összenövését. − Törekedni kell a hagyományos településszerkezet és beépítési mód megőrzésére, a kulturális örökség, a természeti és tájképi értékek szempontjából érzékeny területeken. − Korlátozni kell a beépítésre szánt területek bővítését az ökológiai hálózat területein, a hidrogeológiai védőterületeken.
17 − −
Figyelmet kell fordítani a fenntartható tájgazdálkodáshoz szükséges településrendezési feltételek biztosítására. Az értékes és érzékeny rekreációs területeken az extenzív (hétvégi üdülőtelkes) üdülőterületi fejlesztéseket kerülni kell.
Erdőgazdálkodási térség Erdőgazdálkodási térség a meglevő erdőterületek, továbbá: − Tündérmajortól délre és keletre a települési térségig erdősítésre javasolt szántó és legelő területek; − Zirc belterületétől délre a Nagyföldek dűlő jellemzően legelő területei; − Akli puszta térségében a Bajor dűlő legelő területei és délkeletre az Eplénnyel határos szántó területek. A megyei terv által kijelölt erdőgazdálkodási térséget a város rendezési tervének legalább 85%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni. Az erdőgazdálkodási térség településrendezési szintű pontosításánál figyelembe kell venni az ökológiai hálózat térségi övezeteit – különös tekintettel a természeti területek övezetét – hiszen ezen területen a természetes természetközeli élőhelyek megtartása is fontos cél. Ezt hangsúlyozza a megyei terv erdőgazdasági térségre vonatkozó szabályozási irányelve is. Fontos irányelvek továbbá: − Erdősítésre javasolt területen beépítésre szánt terület kijelölését kerülni kell. − Az erdők hagyományos hármas funkcióján belül a gazdasági, védelmi és közjóléti funkció összhangjára kell törekedni. − Védelmi rendeltetésű erdők telepítése az ökológiai hálózat fejlesztése, talajvédelmi, településvédelmi, tájképvédelmi céllal egyaránt javasolt. Külterjes hasznosítású mezőgazdasági térség A város térségének kedvezőtlenebb termőhelyi adottságait jelzi, hogy a megyei területrendezési terv a mezőgazdasági területeket teljes egészében külterjes területként szabályozta. Az OTrT külterjes mezőgazdasági térségre vonatkozó szabálya, hogy településrendezési tervnek legalább 75%-ban mezőgazdasági területként kell szabályozni a térség területét. A megyei terv szabályozási irányelvei a Nemzeti Agrárkörnyezet-védelmi Program céljainak érvényesítését, az érzékeny természeti területeken megvalósítandó több funkciójú tájgazdálkodás érvényesítését ösztönzik. Vízgazdálkodási térség Zirc igazgatási területén térségi jelentőségű vízgazdálkodási térség a patakok medre. A térségi szabályozás irányelvei közül kiemelendők: − a vízfolyások rendszeres karbantartása, mederrendezése a nagy mennyiségű, hirtelen lezúduló csapadék levezetésére; − a záportározó építési lehetőségek kihasználása a helyi vízkárelhárítás érdekében. Építmények által igénybe vett térség Építmények által igénybe vett térségként jelöli a megyei szerkezeti terv a 82-es főút várost elkerülő tervezett területét, amelyet természetesen a településrendezési tervekben is biztosítani kell. A város szennyvíztisztító telepe ugyancsak térségi jelentőségű létesítmény. Egyéb megyei jelentőségű építmények által igénybe vett térséget a megyei terv nem jelöl ki. AZ OTRT ÉS A MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERV VÁROST ÉRINTŐ TÉRSÉGI ÖVEZETEI Az OTrT országos övezetei közül a várost
18 − az országos ökológiai hálózat és a − kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete érinti. Az országos ökológiai hálózat térségi övezetei közül a város területén a megyei terv szerint − Védett természeti terület védőövezete − Természeti terület övezete − Ökológiai (zöld) folyosó övezete található meg. A Zirci Arborétum országos védelem alatt álló területét a megyei terv települési területként szabályozza! Védett természeti terület védőövezete a várostól délre eső gyepek, erdők területe, amelynek közvetlen környezetében védett természeti terület nincs, így nehezen érthető, hogy az övezet minek a védőterülete. A védőövezetre vonatkozóan az OTrT országos ökológiai hálózatra vonatkozó általános szabályait kell alkalmazni. Konkrét szabályt erre az övezetre a megyei terv sem fogalmaz meg, így térségi szempontból ugyancsak az ökológiai hálózat általános megyei irányelvei alkalmazhatók. Természeti területek övezete a város igazgatási területének nyugati felében levő meghatározóan erdőterületek, ahol az OTrT szerint új külszíni művelésű bánya nem nyitható. A megyei terv szabályozási irányelvei közül a településrendezés szempontjából meghatározó irányelvek: − A területet szennyező vagy veszélyeztető létesítmény nem helyezhető el. − Beépítésre szánt terület csak a gazdálkodással összefüggésen jelölhető ki. − A kialakult tájhasználatot megváltoztatni csak a természetes állapothoz közelítés érdekében szabad. Zirc belterületének nyugati fejlesztési területe a szerkezeti terven települési területként került lehatárolásra a borzavári határig, az ökológiai hálózat övezeti szabályozásában ez a terület viszont a szerkezeti tervvel ellentétben természeti területként került szabályozásra, ami a város nyugati irányú lakóterületi fejlesztését nem teszi lehetővé. Ökológiai (zöld) folyosó övezete csak Kardosréttől nyugatra a Cuha-patak völgyét érinti, ahol az OTrT szerint beépítésre szánt terület nem alakítható ki. A megyei terv a természetes és természetközeli élőhelyek megtartását és a természetkímélő területfelhasználást hangsúlyozza. Tájképvédelmi terület övezete Zirc települési területeken kívül eső teljes igazgatási területe. Az OTrT szerint az övezetben az építmények tájba illesztésére vonatkozóan a megyei tervben szabályokat kell meghatározni, a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez látványtervet kell készíteni. Az övezetbe tartozó települések helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének a tájképet zavaró építmények és területfelhasználási módok tilalmára, illetve az építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat is tartalmaznia kell. A megyei szabályozás az övezet területén a tájkarakter védelmét, és ennek érdekében a külterület hagyományos tájhasználathoz igazodó szabályozását hangsúlyozza. A települési területek növelésének mértékét a meglevő „beépítési területhez” képest legfeljebb 20%-ában határozza meg, a település szerkezetéhez szervesen illeszkedve. A település sziluettjét megváltoztató bel- vagy külterületi magas építmények elhelyezését kerülni kell, és a kialakult településképnek megfelelően javasolt meghatározni az épületek magassági korlátozását (gerincmagasság) Lényeges korlátozás, hogy új távvezetékek létesítésekor törekedni kell azok terepszint alatti elhelyezésére. Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete ugyancsak a települési területeken kívül eső teljes igazgatási terület. Az övezetben az OTrT a bányászati tevékenységet korlátozza. A megyei terv lényeges irányelve, hogy általában kívánatos felszámolni, vagy biztonságos védelemmel ellátni az ivóvízbázist veszélyeztető minden tevékenységet, kiemelten kell kezelni a
19 nitrátszennyezés elleni védelmet. A sérülékeny vízbázisok hidrogeológiai védőterületén belül a szennyvízelvezetés, -tisztítás terén fokozott védelem biztosítása szükséges. A csúszásveszélyes terület övezetében az OTrT szabályozása szerint beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, és külszíni művelésű bánya nem nyitható. Az övezet területét a megyei tervben kellett volna kijelölni, ezzel szemben a megyei terv „csúszásveszélyes terület övezete által érintett településeket jelölt ki – többek között Zirc teljes igazgatási területét is ebbe az övezetbe sorolva, és a településrendezés feladataként határozza meg – a Magyar Geológiai Szolgálat aktualizált adatai alapján – részletes vizsgálatok alapján a csúszásveszélyes területek lehatárolását. Ezzel az OTrT által a megyei terv feladataként meghatározott térségi övezet kijelölését átruházta az önkormányzatok által készítendő településrendezési tervekre. Ugyanez történt a vízeróziónak kitett területek övezetével is. A megyei terv itt sem a vízeróziónak kitett területeket, hanem az azok által érintett települések igazgatási területét határolta le, azzal a különbséggel, hogy nem határozta meg a településrendezés feladataként az övezet lehatárolását. Az övezetre vonatkozó OTrT szabályozás szerint olyan területfelhasználást kell előírni a településrendezés keretében, amely a vízerózió mértékét csökkenti. − Az erdőterületeket védelmi rendeltetésbe kell sorolni. − Erdőterületet más művelési ágba nem lehet sorolni. A megyei terv ezt kiegészíti azzal, hogy az eróziónak erősen kitett szántóterületeken gyepesítéssel, erdősítéssel kell védekezni az erózió ellen. Zirc területét a megyei terv szerint honvédségi területek is érintik, amelyek az erdőterületek nagy részét – mint katonai ingatlanokat – foglalják magukba. A honvédségi területeket az ágazati előírásokkal összhangban kell szabályoznia a településrendezési terveknek.
20 IV. ZIRC VÁROS STRATÉGIAI PROGRAMJA A Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet az Önkormányzat megbízásából 2002-ben elkészítette „Zirc város stratégiai programja I-II.” című tanulmányt, amely tudományos alapossággal és részletezéssel (200 oldalon) írja le a város adottságait, gondjait és lehetőségeit. Fontos alapkutatás, és vannak településrendezési tanulságai is. Terjedelménél fogva itt csak néhány, ránk is vonatkozó bekezdést idézünk. Részletek a Stratégiai Program I. (felmérő tanulmány )-ból: A funkciók gyors összefoglalásaként azt mondhatjuk, hogy Zirc feladatköreit tekintve hiányosan ellátja egy kis-középváros, de hasonlóképpen hiányosan egy kistérségi központ szerepkörét is, de néhány városi jelentőségű funkció is hiányzik. Ezek a hiányzó, vagy nem megfelelő színvonalon jelenlevő funkciók, pl.: - a színvonalas szórakozást biztosító intézmények (pl. mozi); - piac; - bölcsőde; - öregek otthona; - strandfürdő; - házasságkötő terem; - étterem, kávéház. A hetvenes–nyolcvanas évek során gazdasági szerepének érvényesítését nagyban szolgálta, hogy a fő, délnyugat–északkeleti irányú ipari fejlődési tengelybe esett bele, s fejlődését elősegítette a szénbányászat felfejlesztése Dudaron. Ennek az ipari tengelynek számos településére rendkívül mély, negatív hatást gyakorolt a gazdasági szerkezetváltás, a nehézipar és az energetikai ipar leépülése (pl. az északmagyarországi iparvárosok), míg mások szerencsés helyzetüknél fogva átmeneti visszaesés után új fejlődési pályára állhattak (pl. Tatabánya). Zircen, ellentétben más, bányászati, energetikai központokkal, a gazdasági fejlődés más ágazatokban is megjelent, létezik tradicionális ipar, amelyhez vissza lehet nyúlni, s a közelben olyan fejlett központok helyezkednek el, amelyek segítettek a problémák enyhítésében. Zirc tehát a gazdasági struktúraváltást így könnyebben viselte el, mint más, a korábbi gazdasági tengelybe tartozó hasonló méretű város. Már korábban léteztek, s most előtérbe kerülhettek az új szituációnak megfelelő fejlődési potenciálok, elsősorban az idegenforgalom, faipar, élelmiszeripar, és a térségben megtelepedett már a számítástechnikai ágazat is. Az önkormányzatiság első éveiben lehetőség nyílt a korábban a városokhoz csatolt települések különválására. Ezekre korábban a városi státusz elismertetése szempontjából volt szükség. Zirc esetében is Lókút, Olaszfalu, Nagyesztergár, Eplény, Kardosrét lakosságszáma volt szükséges ahhoz, hogy Zirc (együttes) lakosságszáma 10.000 fölé emelkedjen. A kilencvenes években a csatolt településrészek elválása és saját önkormányzat alapítása általános jelenség volt Magyarországon, mivel ezek a települések vagy nem tartoztak földrajzilag szervesen egybe az anyatelepüléssel (mint Zirc esetében), vagy a gazdasági változások eredményeként egy elszegényedő önkormányzatról válhattak le a gazdaságilag prosperáló településrészek (pl. Kazincbarcika esetében). Zirc településhálózatban elfoglalt helyének különleges vonása, hogy a nyolcvanas években bányászvárossá (is) alakult – bánya nélkül. A közeli Dudar községben működő bánya dolgozói számára a falu helyett Zirc szolgáltatta a lakóhelyet, itt épültek meg a bányászlakások (Dudaron a falu alá húzódó fejtések következtében építési tilalom volt érvényben, jelentős lakóterület-fejlesztések nem történhettek.) Ez a két település szimbiózisát jelentette. Nagyesztergár önállósodása előtt a két település közvetlenül érintkezett egymással közúton. Zirc számára a korábbi lakásállomány-fejlesztés hasznos volt, de a bánya leépítése során keletkező társadalmi problémák is itt éreztették a hatásukat. Rossz viszont Zirc számára, hogy az ipari fejlesztésekre alkalmas telephely ma Dudaron van, melynek a megközelíthetősége rosszabb, mint Zirccé. Ezen a rossz elérhetőségen lényegesen javítana a Zircet keletről elkerülő
21 útszakasz megépítése, amely a dudari telephely jobb kihasználhatóságát vonná maga után. Így viszont az egymásrautaltság újraéledhet. Zirc gazdasági fejlődésének kulcsa a Székesfehérvár–Veszprém fejlődési tengely további bővülése, s a város kapcsolódása ehhez a tengelyhez. A 8. sz. út kiépülésével és a 82. sz. út korszerűsítésével a város egy, a Móréhoz hasonló pozíciót foglalhatna el, vagyis egy fejlődési gócponthoz közeli tradicionális kisvárosként funkcionálhatna, amely a jó megközelíthetősége révén egyesítené a közeli középváros nyújtotta infrastrukturális és gazdasági agglomerációs előnyöket a kellemes környezettel és az alacsonyabb megtelepedési költségekkel. A megközelíthetőség ilyen jellegű javítása megszünteti a belső periférikus helyzetet. A lakásállomány tekintetében 2000-ben Zircen 2731 lakás volt. A lakások közül 124 épült a vizsgált, utóbbi 8 év során. A lakásállományt nézve 4,5 lakás épült 100 lakásra vetítve. Ez az érték jellemző a térségre is. Ugyanezen időszak alatt csupán 12 lakás megszűntetésére került sor. Ez az érték 100 lakásra vetítve 0,4, amely a környező térségben egy tizeddel magasabb. Tehát elmondható, hogy mind Zircen, mind a térségben hasonló folyamatok zajlódtak le lakásállomány változás szempontjából. A város és a térség is pozitívan zárta lakásépítési egyenlegét. A 2000-es adatok alapján elmondhatjuk, hogy a városban, egy lakásban átlagosan 2,59 ember él. Nagyjából hasonló a helyzet a térség többi településén is. Összességében elmondhatjuk, hogy Zircen a négy év távlatában a szállásférőhelyek növekedése ellenére mind a vendégek és az eltöltött vendégéjszakák 100 lakosra jutó aránya, mind pedig a szállásférőhelyek kihasználtságának aránya csökkent. Megyei viszonylatban mindvégig a megyei értékek alatt maradtak az adatai, míg régiós és országos tekintetben a férőhelyek arányának javulása és a vendégek számának viszonyított csökkenése volt megfigyelhető. Kérdőívünk első kérdésében arra kértük a válaszadókat, hogy nevezzék meg a legfontosabb öt problémakört, amelyet a városban tapasztalnak. Egy válaszadó kivételével mindenki válaszolt a kérdésre. A legtöbben (174 fő) öt problémakört neveztek meg, 12 válaszadó „túlteljesítette” a kérést, így hat vagy hét problémakört jelölt be. Ezzel szemben 17 fő csak négyet, 5 fő kettő–három problémát nevezett meg. Egyetlen válaszadó volt, aki a tizenötből csak egyet választott ki, s ez a „visszaélések, korrupció” válasz volt. Mindezeket együttvéve összesen 1027 értékelhető válaszunk gyűlt össze. A kérdés fontosságát és az összegyűlt válaszok nagy számát tekintve ezt a kérdést érdemes több szempontból is kielemezni. A válaszok megoszlását figyelembe véve elmondhatjuk, hogy a legfontosabb problémának a település gazdasági fejlődését, illetve annak tervszerűségét tartják a megkérdezettek. Erre utal, hogy a legtöbben a „munkanélküliség” (128) és a „gazdasági bázis” (114) problémát jelölték be (tehát a válaszadók több mint fele vélte így), míg a „településfejlesztési koncepció hiánya” problémát 102 fő vélte fontosnak. A problémák „középmezőnyének” tekinthető a válaszadók véleménye alapján az önkormányzat működésével, az egészségügyi ellátással, a közlekedéssel és a szabadidő eltöltésével kapcsolatos negatív vélemények. Érdekes, hogy a későbbi kérdéseinkben a szabadidő eltöltése lényegesebb problémaként merül fel, a gazdasági helyzet után a második helyet foglalja el. Feltételezhető, hogy ezt a problémát a válaszadók az „önkormányzati működés” keretébe utalták, lévén az önkormányzat és a mozi önkormányzati intézmény. Ötvennél kevesebb szavazatot kaptak a többi problémakörök, a lakáshelyzet, a korrupció, a lakossági szolgáltatásokkal kapcsolatos témák. Így ezek jelen vannak ugyan, de nem tűnnek jelentősnek. Látható, hogy a válaszadók véleménye szerint a 82-es főút egyértelműen pozitív hatást gyakorol a gazdaságra és a turizmusra, míg negatívan hat a környezetre, s kimondottan negatívan a város közlekedésbiztonságára. Másik kérdésünk a főút elterelésére vonatkozott, s arra, hogy egyet ért-e vele a kérdezett. 164 válaszadó válaszolt „igen”-nel (78,1%), 36-an „nem”-mel (17,1%), s 10-en hagyták válasz nélkül a kérdést. Kivonat a Stratégiai Program II.-ből:
22
1. prioritás: GAZDASÁGFEJLESZTÉS 1.1. Gazdasági adaptáció elősegítése 1.1.3. Gazdasági infrastruktúra fejlesztés 1. Ipari terület fejlesztésének koordinálása a városban és térségében 2. Elkerülő út megépítésének elősegítése 3. Magánerős gazdasági infrasruktúra-fejlesztés fokozott támogatása 1.2. A természeti és kulturális örökségen alapuló fenntartható turizmus fejlesztés 1.2.2. Turisztikai termékfejlesztés – infrastruktúra 1. Olcsó szálláshelyek kialakítása 2. A környező falusi vendéglátás bevonása a fogadó bázisba 3. Az ökoturizmus infrastruktúrájának megteremtése, javítása 4. Turisztikai szakemberképzés 5. A turisztikai megközelíthetőség javítása 2. prioritás: HUMÁN ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSE 3. prioritás: LAKÓKÖRNYEZET ÉS VÁROSI SZOLGÁLTATÁS FEJLESZTÉSE 3.1. A térségi központ szerepkör fejlesztése 3.1.1. Elérhetőség javítása a környező településekről: 1. Vasúti közlekedés javítása, pályaudvar fejlesztés 2. Autóbusz közlekedés javítása, a pályaudvar korszerűsítése 3. Helyközi utak állapotának javítása 3.2. A lakókörnyezet fejlesztése 3.2.1. Zirc Város Rendezési Tervének elkészítése 1. A városképet rontó épületek rehabilitációja 2. A zöld területek nagyságának növelése, rendezése 3. A városközpont funkcionális átrendezése 4. A városrészek infrastrukturális különbségeinek mérséklése 5. A belterületi utak és járdák állapotának javítása 6. A helyi védettségre alkalmas objektumok kijelölése (kulturális örökségi, természeti) 7. Közműrendszerek folyamatos fejlesztése, karbantartása 3.3. A városi intézmények fejlesztése 3.3.1. Közösségi intézmények fejlesztése: 1. A Művelődési Központ és a Városi Könyvtár korszerűsítése 2. Nevelési-oktatási intézmények fejlesztése 3. Többfunkciós terem létesítése (díszterem, konferencia terem, házasságkötő terem) 4. Az önkormányzat épületének fejlesztése 5. Piac építése 6. A Zirci Tanuszoda fejlesztése 3.3.2. Egészségügyi- és szociális intézmények fejlesztése
SWOT ANALÍZIS
23
¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾
Erősségek Humán tényezők Történelmi tradíciók Erős lokálpatriotizmus Nemzetiségi kultúra jelenléte és ápolása Kulturális, oktatási központi jelleg A vándorlási veszteség nem jelentős Alacsony a munkanélküliség A civil szervezetek jelenléte tradicionális A civil szervezetek száma magas A település öregedési tendenciája még megfordítható Alacsony a szociálisan hátrányos helyzetű réteg aránya Gazdaság Tradicionális gazdasági ágak jelenléte Hagyományosan fejlett munkakultúra Új húzóágazatok megjelenése a térségben Tradicionális térségi gazdasági együttműködés Üzleti szolgáltatások erősödése A távoli városokban dolgozó, képzett munkaerő potenciálisan szabad munkaerőnek tekinthető A helyi vállalkozók erősen kötődnek Zirchez Vannak Zirchez kötődő, országosan ismert termékek Infrastruktúra Kiépült a teljes vezetékes infrastruktúra Az infrastruktúra nagy része jó állapotú A kommunikációs infrastruktúra jól kiépített A vasúti pályatest és az állomás korszerűsítése folyamatban van
¾
Gyengeségek
¾ ¾ ¾
Népességszám csökkenése Negatív természetes szaporodás A civil szervezeteknek nincs egységes hálózata
¾
Alacsony a város külföldi tőkevonzóképessége és az exportból származó bevételek aránya Gyenge számítástechnikai bázis A nagyobb foglalkoztatók csődbe mentek Kicsi a telephelykínálat A helyi foglalkoztatás aránya alacsony A helyi vállalkozások tőkeereje alacsony Gyengült a térségi gazdasági kapcsolatrendszer
¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾
¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾
¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾
Turizmus A vonzerő egész éves Több típusú vonzerő jelenléte Erősödő turisztikai programkínálat Új kínálati elemek megjelenése Általánosan ismert város, jó híre van az országban Magas látogatószám Körvonalazódik az apátság turisztikai-gazdasági szerepének erősödése Kialakulóban lévő térségi összefogás Környezet Jelentős számú természeti érték Általánosan tiszta környezet Javult a levegő állapota (gázfűtésre átállás) Alacsony közműolló
¾
Lehetőségek
¾ ¾
¾
Rossz minőségű belterületi utak Nehéz megközelíthetőség A vasúti közlekedés rentabilitását csak a bauxit szállítása biztosítja A vasút személyszállító kapacitása elavult Az épületállomány bizonyos elemei (közintézmények) igen elavultak Az autóbusz-pályaudvar elavult, kapacitása gyenge
¾ ¾ ¾
A szálláshelyek struktúrája és kihasználtsága nem jó Rövid tartózkodási idejű turisták nagyobb száma A vendéglátóipari kínálat szűkös Kihasználatlan marketing lehetőségek A kínálati elemek összekapcsolása gyenge
¾ ¾ ¾ ¾
Nagy átmenő forgalom Illegális szemétlerakók A Cuha-patak időnként kiszárad Veszélyeztetett vízbázison fekszik
¾
Veszélyek
¾
24 ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾
A 8-as és a 82-es út fejlesztése Veszprémi agglomerálódás és fejlődés Kapcsolódás az észak-dunántúli ipari klasszterekhez A térségi kapcsolatok és a gazdasági-turisztikai együttműködés erősödése A térségben exportképes termékek megjelenése A belföldi turizmus felértékelődése és a hegyvidékek felé fordulás Az új iparágak képzett munkaerőt, lakosságot vonzanak
¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾
Közút és vasútfejlesztés elmaradása Az exportorientált ágazatok hanyatlása A helyi munkaerő kiszolgáltatott a távoli központoknak A város intézményfenntartó képessége a költségvetési támogatások csökkenése miatt gyengül A zirci kistérség települései Győr-Moson-Sopron megyéhez csatlakoznak A térségbeli együttműködési hajlam csökkenhet A kisvárosok versenyhátrányba kerülnek az agglomerációkkal szemben
EGYSZERŰSÍTETT SWOT ANALÍZIS ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾
ERŐSSÉGEK Gazdasági, társadalmi és történelmi tradíciók erősek Kialakultak a gazdaság új, fejlődő ágazatai A lakossági vonalas infrastruktúra kiépült A város értékes természeti környezettel rendelkezik Zircnek országos híre van Magas a társadalmi aktivitás A várost a környezetéhez tradicionális kapcsolatok fűzik LEHETŐSÉGEK A fejlődő észak-dunántúli gazdasági tengelyek közelsége A regionális közlekedésfejlesztési tervek megvalósulása Az uniós csatlakozással a pályázati lehetőségek bővülése Zirc a környező bakonyi településekkel együtt jelentős turisztikai és gazdasági potenciállal rendelkezik
¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾
¾ ¾ ¾ ¾ ¾
GYENGESÉGEK A város közlekedési helyzete rossz A helyi gazdaság foglakoztatása jelentősen csökkent az elmúlt évtizedben Romlott a közintézmények állapota A város ismertségéhez képest alacsony a marketingtevékenység A tőkebeáramlás mértéke alacsony
VESZÉLYEK Közlekedésfejlesztés elhúzódása Erősödő verseny a városok között a tőkebefektetésért A kisvárosok általános hátrányos helyzetének megmaradása Térségi kapcsolatok gyengülése
25 V. ZIRC VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA 19/2003. (II. 13.) Kt. határozat A gazdasági program 2003-tól 2006-ig terjedő időszakra fogalmaz meg az Önkormányzat számára célokat és feladatokat. Ezekből néhány olyan pontot emelünk ki, amelyeknek a város rendezési terve szempontjából vonatkozásai vannak. - A Gazdasági Versenyképesség Operatív program prioritásként a befektetés-ösztönzést, vállalat fejlesztést és turizmus fejlesztést említi. Ezeknek az esetleges területigényét kell vizsgálni. - A Környezetvédelmi- és Infrastruktúra Operatív programban a közlekedési infrastruktúra fejlesztésének vannak településrendezési vonatkozásai. - A Gazdaságfejlesztési Célkitűzések közül az ipari park fejlesztéséhez kell a szerkezeti- és szabályozási tervben a terület lehatárolása, a megfelelő szabályozása. - A Településrendezési és Fejlesztési Célkitűzések rendezési vonatkozásai: a) a kórház fejlesztés területigényét kell tisztázni, b) a belváros rekonstrukciója komplex feladat, c) az autóbusz terminál kitelepítésére már készültek tanulmánytervek, ezek figyelembevételével kell a terminál új helyét a rendezési tervben megjeleníteni, d) a Borzavári úti temető bővítéséhez a területigényt tanulmány-terv alapján biztosítani, e) a helyi védettségre javaslatot kell tennünk az örökségvédelmi hatástanulmányban, f) végül de nem utolsó sorban az új, OTÉK rendszerű szerkezeti- és szabályozási terv elkészítése szükséges, melynek egyenlőre csak az első fázisa folyik (vizsgálat és koncepció). - A Turizmus fejlesztéséhez az építési igényeket kell tisztázni és azok területigényét a szabályozásban megjeleníteni (erdei iskola, szálláshelyek, sporthorgászat infrastruktúrája). - Az új településszerkezeti terv feladataként jelöli meg a program az új tömegközlekedési rendszer meghatározását. Erre a rendezési terv csak javaslatot tehet, de a közlekedési területek biztosítása a rendezési terv faladata. - A program nem művelt területek erdősítését javasolja. Ezeket pontosítás után a rendezési tervben tervezett erdőként jeleníthetjük meg. - A program hulladék udvar létesítését igényli. Pontosítanunk kell a helyet, méreteit, környezetvédelmi feltételeit. - Kardosrét, Aklipuszta, Tündérmajor vonatkozásában a közművesítés folytatását említi a program. - Telekalakítás rendezési tervi előkészítését tartja még szükségesnek a gazdasági program.
26 VI. A BELTERÜLET ÉRTÉKELÉSE A település kialakulása: Az első árpádházi királyok idején valószínűleg királyi vadászbirtok volt itt, majd a döntő lökést a ciszterci szerzetesek ide telepítése jelentette. Az apátság körül megindult illetve megerősödött a kiszolgáló-lakó övezet kiépítése. Először az apátságtól Veszprém irányában alakult ki a főutca (Kossuth utca), majd az apátság előtt épült ki a mai Rákóczi tér környéke. Borzavár irányában épült tovább a település (Deák F. utca, majd Táncsics M. utca). Mezőgazdasági településként fejlődött, az egyházi funkció pedig ismertséget és rangot adott Zircnek. Ezt az egyházi rangot a II. világháború után a politika műemléki látványossággá degradálta. A település fejlődésének újabb jelentős lökést adott, hogy 1945-ben a közeli Dudaron bányát nyitottak, amivel lakó- és intézmény építési igény járt együtt, ezt Dudaron nem valósíthatták meg, így a legközelebbi, infrastruktúrával ellátott településből csináltak „bányász város”-t. Új utcákat nyitva földszintes, majd emeletes családi házakat, sorházakat, később több emeletes társasházakat építettek, duplájára fejlesztve a lakóterületeket. Várossá 1984-ben nyilvánították. Míg az ötvenes években 3-4000 volt a népességszám, addig a 80-as években már a duplájára nőtt a lakosság száma. A várossá nyilvánításhoz ide csatolták a környező falvakat is, amitől persze nem lett város, és ezek a települések a rendszerváltáskor le is váltak rögtön. Nem ez jelentett törést Zirc fejlődésében, hanem a rendszerváltást követő gazdaságiszerkezet átalakulásával járó visszaesés, amelyet tetézett a dudari bánya bezárása, és amely olyan pangást eredményezett, hogy abból máig nehezen tud a település kilábalni. A település összképe, szerkezete: Nyugodt, kiegyensúlyozott, rendezett benyomást kelt a város. Mentes a bántó szélsőségektől, és mentes az olyan konfliktusoktól, amelyek azonnali beavatkozásért kiáltanának. A ciszterci monostor és a mögötte meghúzódó arborétum jelenti a városközpontot. Szerencsés, hogy egyre inkább visszakapja egyházi rangját és funkcióját, és egyre inkább növekszik a város életében betöltött szerepe is. Így nem csak idegenforgalmi látványosság lesz, aminek jelentőségét persze nem szeretném csökkenteni. Az előtte lévő központi térnek (Rákóczi tér) hozzá illő rangot és megjelenést kellene kapnia, ezzel már gondok vannak. A tér hangulatát, egységét megtöri az oda telepített buszpályaudvar a butikokkal, a történelmi levegőjű műemlék épületek mellé telepített modern (vagy inkább csak rossz) Penny Market, és a teret súlytó átmenő gépkocsi forgalom. Az eredeti településalkotó utcákban még sok régi ház található, és ha nem is hordoznak már egységes utcaképet, védelmük, felújításuk lehet a záloga annak, hogy Zirc egyéni arculata ne vesszen el, ne szürküljön bele a modern jellegtelenségbe. Szerencsés a város abban, hogy a lakótömböket nem terhelik a közbeékelődött ipari területek, azok a település szélein önálló blokkokat alkotva működnek, és zavaró hatásuk minimális, fejlesztési lehetőségük viszont adott. Erre igény is jelentkezik a munkahely teremtés érdekében. A településszerkezet specialitása, hogy közigazgatásilag Zirchez tartoznak külső, kisebb-nagyobb távolságra leszakadó településrészek, amelyek többek mint majorság, belterületben is vannak. A lakóterületek mellett gazdasági- és idegenforgalmi területfelhasználás jellemzi Tündérmajort, Aklit és Kardosrétet. Ezek a településrészek a lehetőségek mellett az infrastruktúra (közlekedés-közmű) problémáját vetik fel.
27
Lakóterületek: A 7400 fős lakosság 2600 lakásban lakik, átlagban 2,8 fő jut egy lakásra. Zirc központi belterületén a lakóegységek 94,2%-a található, egyéb belterületen (Kardosrét, Tündérmajor, Akli) a lakóegységek 5,4%-a található, a fennmaradó 0,4%-nyi lakás eddig külterületre esik. A lakosság aránya is hasonló. Az „egyéb belterületben” kevés lehetőség van lakóterület-fejlesztésre, nem is célszerű, nem is javasolható. Az önkormányzat Zirc központi belterületéhez kapcsolódóan a Kukoricaföldek elnevezésű részén részletes szabályozási tervvel előkészítve elindított egy jelentős lakóterület-fejlesztést kb. 180 telek kialakításával. Ez hosszú időre biztosíthatja a lakásépítési igények kielégítését. Emellett még belterületen, mezőgazdasági terület funkcióváltásával lehetőséget látunk további lakótelekalakításra az Akácfa utca folytatásában, a Malom-árok mellett, kb. 20 telek nagyságrendben. A lakóépületek karaktere, típusa változó, a falusi lakóháztól a többszintes városi tömbházig minden megtalálható, de a földszintes beépítés teszi ki az épületállomány 92%-át, és csupán 8%-nyi az emeletes ház. A házak 89%-a egylakásos, 11%-a többlakásos. A többszintes lakóházak, a többlakásos házak a bányászlakás-építési akciók engedményei, mint ahogy a bérlakás-építési igények kielégítésére alkalmasak ezek első sorban. A magánépítési igények kertes családi házak iránt jelentkeznek, ezért erre kell irányulnia a városfejlesztési programnak is. Az említett lakóterület-fejlesztésekkel a lakásállomány és áttételesen a lakosságszám 8%-kal növelhető. Az igényekkel ez szinkronban lehet, de igény esetén 10%-ra felemelhető. Intézmény területek: A belterület vizsgálati lapon jól látható, hogyan oszlanak el a kereskedelmi-szolgáltató létesítmények, és az önkormányzati intézmények a város egész területén, a Rákóczi tér körül természetes módon besűrűsödve. Ezek többnyire a lakótömbök közé ékelődnek. Összefüggő intézményterület a Monostor tömbje és a Hosszú-rét térsége. Számítani lehet arra, hogy a Kossuth utcán és a Rákóczi tér körül a lakó funkció rovására erősödni fog az intézményi funkció. Területigénnyel járó nagyobb fejlesztés a Hosszú-rét térségében lehetséges, ahol a meglévő intézmények körül jelentős hasznosítatlan területek állnak még rendelkezésre. A stratégiai programhoz készült lakossági felmérés jól felszínre hozott néhány hiányosságot. A hangsúlyos problémák között a munkahelyek hiánya mellett a szabadidő eltöltés feltételeinek hiányát említik. Különösen hiányolják a színháztermet, mozit, sportlétesítményt. Arra a kérdésre, hogy ha elköltözne, mi ennek az oka, az első három helyen ez áll: 1. Kevés a munkalehetőség 40% 2. Zirc unalmas kisváros 20% 3. Nem elégséges szolgáltatások 19% Vagyis a városfejlesztést a kulturális-szórakoztató-szabadidős fejlesztések irányában kellene fölerősíteni. Valóban hiányzik a színházterem, koncertterem, mozi, ifjúsági klub, disco, amihez még egy rendezvényterem társulhat (konferencia, bál). A szabadidő eltöltéséhez sportlétesítmények kellenek: kondicionáló terem, tenisz, fallabda, lovasklub, teke, stb. és egy sportuszoda-strand komplexum is szükséges lenne egy regionális szerepet betöltő városban.
28
Egyéb irányú hiányok: nincs piac, nincs vásárcsarnok, ahol a városlakók és a környék kistermelői egymásra találhatnak. A Borzavári úti temető bővítésére már születtek tanulmánytervek. Turizmus, idegenforgalom: Akár az intézmények sorában is tárgyalhattuk volna ezt a témát, specifikus volta és jelentősége miatt mégis kiemeltük onnan. A stratégiai és gazdasági tervek említik az idegenforgalmi szálláshelyek növelésének szükségességét. Ugyanakkor a stratégiai program vizsgálata más képet mutat: Zircen kereskedelmi szálláshely vendégek száma vendégéjszakák száma kihasználtság
1996 314 4.567 10.030 8,8%
2000 594 4.095 8.631 4,0%
változás 189% 90% 86% 45%
Vagyis a szálláshelyek duplájára szaporodtak, de az egyébként is gyenge kihasználtságuk felére csökkent. Vagyis nem szállodát kell építeni, hanem a vonzerőt növelni (színvonal, program, szolgáltatás). Erről vagy erről is írtunk az előző, intézményi fejezetben. Pozitív törekvés a Borzavári út – Pintérhegyi út sarkán elindított parkerdő kialakítás, melyhez társulhatna az Erdőalja panzió, mint gyermeküdülő (cserkésztábor, erdei iskola, stb.). A gyermeküdülő funkció azért is fontos, mert a Tündérmajorban lévő gyermeküdülő profilváltás előtt áll. A külső településrészek jelentős szerepet játszottak az idegenforgalomban. Tündérmajorban az üdülő kastély mellett a lovas élet látszik erősödni. Kardosréten camping van. Akli mellett Szarvaskúton a fogadó mellett újabb idegenforgalmi fejlesztésre van kilátás. Akli-pusztán a műemlékmajorság helyreállításával és hasznosításával nemcsak szálláshely bővülés, hanem programgazdagodás remélhető: kiállítás, bemutató, öko-park, lovasturizmus. Az önkormányzatnak folyamatos feladatot jelentett az elmúlt években is az intézmények költöztetése a Ciszterci Monostorból. A költöztetés gondja nem ért véget. Információink szerint költöznie kell a Természettudományi Múzeumnak, és jó lenne a Rákóczi téren helyet találni neki, az idegenforgalom szempontjából elérhető helyen. Költöztetni kellene a mezőgazdasági gép és berendezés gyűjteményt a gépgyár területéről. Talán Akli-pusztán otthont és közönséget találna. Gazdasági terület: A gazdasági élet élénkítése és a munkahely teremtés szükségessé teszi a gazdasági területek növelését, a gazdasági programban megfogalmazott „ipari park” kialakítását. A Szabadság úti iparterület rendelkezik használható tartalékterületekkel. Fontos lenne viszont megoldani a teherforgalom ki- és bevezetését a lakóterületek és a városközpont terhelése nélkül. Vállalkozói- illetve iparterületek vannak még belterületen a Park utcában illetve a vasút két oldalán, valamint a Kossuth u. Veszprém felőli végén (János tanyai u.). Ez folytatódik a 82-es út két oldalán, már külterületen. Értékvédelem: A város legfőbb építészeti értékei műemléki védettséget élveznek. A védettség ellenére pusztulni látszik a Bagolyvár névre hallgató barokk lakóház a Kossuth utcában. Erősen lepusztult az Akli-pusztán álló középkori ciszterci majorság épületegyüttese a TSZ „áldásos tevékenysége” folytán. Megmentésükhöz megfelelő funkció, pénz és hatósági közreműködés szükséges. A város helyi védelem alá vont több településtörténeti, településképi értéket hordozó épületet. Ez a lista felülvizsgálandó, kiegészítendő a készülő örökségvédelmi hatástanulmány alapján. A védetté
29 nyilvánítás önmagában kevés, különösen, ha nem önkormányzati tulajdonban van, és a tulajdonos nem becsüli ingatlanát. Így pusztul a volt mozi épülete a Rákóczi téren. Az örökvédelmi hatástanulmányban külön fejezetet kell szentelni a régészeti szempontból értékes területeknek, hogy a védelmük a szabályozásban biztosítható legyen. Speciális helyzet, hogy a város belterületén országos védettségű természeti terület található, az apátság parkja, mely ma már attól tulajdonjogilag elkülönített arborétumként üzemel. Értékvédelmi feladatot jelent a történelmi városközpont utcaképének védelme (Rákóczi tér és Kossuth utca), mely részben a rendezési tervnek jelent feladatot, de abban nem oldható meg, azon túlmutató tervezési és védelmi feladatot jelent a város számára.
VII. A TÁJHASZNÁLAT ÉRTÉKELÉSE
30 A város tájhasználata a természeti adottságok rendkívüli változatossága miatt – kiemelten a domborzati adottságok következményeként – nagyon változatos. A bakonyi hegyvidéki táj patakvölgyekkel szabdalt területein az erdők és mezőgazdasági területek mozaikossága határozza meg a táj karakterét. Az erdőterületek a meredekebb mezőgazdasági művelésre alkalmatlanabb északi kitettségű domboldalakon maradtak meg. Összefüggő erdőségek Zirctől északra a Pintér-hegy – Bocskor-hegy térsége. Ez az összefüggő erdőterület a Pintér-hegyi parkerdő révén a város lakosságának és a turistáknak egyaránt fontos kiránduló területe. Nagy összefüggő erdőterület található Zirc és Akli között is. A Csengő-hegy – Királykúti-erdő térség az igazgatási terület teljes szélességében választja el egymástól az Akli térségi mezőgazdasági területeket a Zirctől délre levő mezőgazdasági területektől. Akli belterületét és környező mezőgazdasági területeit nemcsak északról, hanem délről is erdőterületek határolják. A Bajor-erdő és a Kőris-erdő délről keretezi a volt ciszterci apátsági majorság területét. Ennek a majorságnak az erdős dombokkal való védettségét, tájképi gazdagságát szemlélve tisztelettel kell adóznunk azoknak a szerzeteseknek, akik nem véletlenül éppen itt létesítettek apátsági gazdasági központot. A településrendezés feladata ennek a majorságnak a megőrzése, a hagyományos tájkarakter megőrzésével is. A Szarvas-patak völgyébe települt apátsági major még jelenlegi lepusztult állapotában is uralja a tájat. A hozzá kapcsolódó kistelepüléssel együtt harmonikusan illeszkedik a táji környezetbe. A Szarvaspatak és oldalvölgyei, a szántó és gyepterületekkel együtt a táj olyan változatosságát adják, amelyre bátran ki lehet mondani, hogy ez a tájszerkezeti egység az összefüggő erdőterületekig a védett majorsági épületekkel együtt képezik a kulturális örökség kiemelt értékét. A Szarvas-patakon létesített horgásztó már a tudatos tájrehabilitáció része. Az új vállalkozásként működő ökológiai tájgazdálkodás pedig jó alapot jelent a természeti értékeket, a tájkaraktert fenntartó és környezetkímélő több funkciójú tájfenntartás számára. A terület turisztikai értékét növeli a Szarvaskúti Üdülő, amely a vadászturizmus mellett a tájturizmus számára is biztosít szálláslehetőséget. Tájszerkezeti szempontból hasonlóan értékes és változatos térség Tündérmajor térsége, amely ugyancsak majorsági központként maradt meg. A kistelepülés és a táj kapcsolata a turizmus számára ugyancsak vonzó lehet. A fennsíki terület szántóinak, legelőinek, erdőinek köszönhető változatos tájkarakter fenntartása fontos feladat. A kastély és a belterülethez kapcsolódó „lovastanya” már most a turizmust szolgálja, de Akli mellett Tündérmajor térsége is kedvező természeti, táji adottságokkal rendelkezik a turizmus és a több funkciójú tájgazdálkodás fejlesztésére. A következő mezőgazdasági hasznosítású tájszerkezeti egység a várostól délre az erdőkig húzódó mezőgazdasági terület. A karsztos vidék tájhasználatában a legelőterületek a meghatározóak. A legelők jelentős részét azonban ma már nem legeltetik, amit az is bizonyít, hogy a gyepterületek spontán erdősödése, bokrosodása megindult. A terület egy része a Reguly-forrás vízbázisának védőterülete, így ez a terület fokozott védelmet igényel. Az erdővel közvetlenül határos részeken a mezőgazdasági terület „zártkert-szerű” felaprózódása figyelhető meg. A nagy kiterjedésű gyepterületek közé a vasút mentén a Hosszú-rétek, Tarló-földek, Hegyi-földek dűlők térségében szántóterületek ékelődnek. A 82-es főút mentén a volt mezőgazdasági üzemközpontok területén ipari park alakult ki. A várostól keletre és Kardosrét térségében levő mezőgazdasági területeken a szántóföldi növénytermesztés a meghatározó. A Cuha-patak várostól délkeletre levő kiszélesedő völgye a térség legkedvezőbb adottságú mezőgazdasági területei. A mezőgazdasági használatot a felhagyott és részben rekultivált (már belterületen lévő) városi szeméttelep és a Hosszú-földek térségében levő felhagyott agyagbánya területén levő törmeléklerakó zavarja. A törmeléklerakó környezetének rendezetlensége a szomszédos völgyben kialakított horgásztó felhasználását is zavarja. A belterülettől északkeletre levő határrész területfelhasználását már az ipari tevékenység határozza meg a mezőgazdasági használat mellett. Ez a térség érintett a 82-es főút elkerülő szakasza által is. Kardosrét belterületétől nyugatra a Cuha-völgy egyre szűkülő erdős völgye festői szépségű.
31 A város és Kardosrét között a patak menti gyepterületeket a szennyvíztisztító-telep bontja meg. Kardosréttől nyugatra a patak mellett található a 2. számú mélyfúrású vízmű kút. Tőle nem messze pedig a település temetője. Kardosréttől közvetlen térségében az erdők, mezsgyék által keretezve a dudari iparvasútig a szántóterületek a meghatározóak. Táji-természeti értékek védelme A város területén országos jelentőségű védett természeti terület a belterületen levő Zirci Arborétum, amely a ciszterci apátság parkja. A 20 hektáros arborétum rendkívül változatos és értékes növényállománya természetvédelmi szempontból kiemelt értéket képvisel, de a város zöldfelületi rendszere, és turisztikai vonzereje szempontjából is meghatározó érték. Helyi jelentőségű védett természeti terület a város területén nincs, pedig a város térségi táj természeti értékekben rendkívül gazdag. Ezt bizonyítják a megyei területrendezési tervben lehatárolt természeti területek is, amelyek lényegében a város igazgatási területének nyugati felét az északi határtól a déli határig behálózzák. Az összefüggő erdőterületek mellett természetvédelmi és ökológiai szempontból egyaránt értékesek a várostól délre levő karsztos legelők, bokorerdők. A hagyományos, tájkarakter szempontjából kiemelkedő értéket képvisel az Akli területén levő volt apátsági majorság a környező mezőgazdasági tájjal egy egységben. Ugyanez mondható el Tündérmajorról és térségéről is. Ezt a területet is a bel- és külterület egységének megőrzésével érdemes fejleszteni. A Pintér-hegyi parkerdő a város lakosságának rekreációs igényeinek biztosítása mellett a térség turisztikai igényeit is szolgálja. Táj- és természetvédelmi, tájgazdálkodási szempontból fontos továbbá, hogy az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról szóló 2/2002.(I.23.) KöM-FVM együttes rendelet szerint Zirc térsége is része a „Tési fennsík, Gyulafirátót és Várpalota közötti fontos érzékeny természeti területnek”. A rendelet szerint az érzékeny természeti területek megőrzésének célja „a természeti (ökológiai) szempontból érzékeny földrészleteken olyan természetkímélő gazdálkodási módok megőrzése, fenntartása, továbbá földrészletek kijelölése, amelyek támogatással ösztönzött, önként vállalt korlátozások révén biztosítják az élőhelyek védelmét, a biológiai sokféleség, a tájképi és kultúrtörténeti értékek összehangolt megőrzését.” Ez a tájgazdálkodási program Akli térségében már beindult, ahol olyan ökológiai tájgazdálkodás van kibontakozóban, ami biztosíthatja a Nemzeti Agrárkörnyezet-védelmi Program irányelveinek megfelelő és az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályozás szerinti tájfenntartást.
VIII. A KÖRNYEZETI ÁLLAPOT ÉRTÉKELÉS
32
Zirc város nagyon szép természeti környezetben helyezkedik el. Környezeti állapota jónak mondható, ezért elsődleges feladat a jelenlegi kedvező helyzet fenntartása, esetleg javítása. A környezeti állapot vizsgálatát és értékelését Zirc város környezetvédelmi programjának, valamint Zirc és kistérsége települési környezetvédelmi programjának adatai alapján végeztük. Az éghajlati adottságok kedvezőek, az infrastruktúra ellátottság igen jónak mondható. Légszennyezettség értékelése Zirc város levegőjének minősége az országos átlaghoz képest kedvezőnek mondható. Bejelentésre kötelezett telephely 13 db 30 db pontforrással regisztrált. Szennyezőanyag kibocsátás 67791 kg/év. A gázfűtésre történő átállással jelentősen csökkent a lakossági és az ipari tevékenységből származó káros anyag kibocsátás. Zavaró tevékenységek nyári időszakokban a közlekedésből származó légszennyezés és zajterhelés. Az állattartásból, trágyázásból eredő bűzhatás is időszakosan zavaró lehet. A zavaró hatások csökkentése érdekében a védőtávolságok szigorú betartása javasolt. A levegő minősége nem kifogásolható, ezért nincs olyan probléma, amely azonnali beavatkozást igényelne. Középtávon javasolt a megújuló energiaforrások (pl. fa) felhasználása. Hulladékgazdálkodás értékelése A szilárd kommunális hulladékok szervezett gyűjtése, szállítása megoldott 2200 lakásból. A szolgáltatóval a kötelező igénybevétel ellenére 500 ingatlan tulajdonos nem kötött szerződést. A környezetvédelmi előírásoknak megfelelő hulladék lerakás (ártalmatlanítás) nem megfelelő. Jelenleg Zirc kommunális hulladéka a Bakonybéli lerakóba kerül. A megszűnt hulladéklerakó rekultiválása nem felel meg az előírásoknak, mivel csak földtakarás történt. Az inert hulladékok gyűjtése, lerakása, esetleg hasznosítása nem megoldott. A veszélyes hulladékok (244 t/év) tárolása, kezelése, ártalmatlanítása megoldott. Javasolt egy regionális hulladékgazdálkodási rendszer keretein belül megoldani a kommunális hulladékok gyűjtését, szállítását, hasznosítását, ártalmatlanítását. Az illegális szemétlerakókat fel kell számolni. A szelektív hulladékgyűjtés fokozatos bevezetése javasolt, hulladékudvarok és gyűjtőszigetek kialakításával. Vízminőség-védelem értékelése A Cuha patak vízminősége a város előtt I. osztályú, a város után IV-V. osztályú, melynek oka, hogy igen sok vízhasználó az úgynevezett egyesített csatornába engedi a szennyvizet, valamint a szennyvíztisztító hatásfoka nem megfelelő (tápanyag terhelése magas). Az iszapvíztelenítő átalakításra szorul. A felszín alatti vizek nitrát tartalma emelkedő tendenciát mutat, ez különösen a Reguly forrás vízére jellemző. Az I. számú karsztvíz kút az agyagos fedőréteg miatt szennyeződésre nem érzékeny. A II. számú kút, szennyeződésre érzékeny, ezért a külső védőterület kialakítása mihamarabb javasolt. Az ivóvízhálózatnál az acél és az azbesztcement vezetékek folyamatos cseréje javasolt. Zaj és rezgésvédelem értékelése A közlekedésből származó zajterhelés különösen a nyári időszakokban jellemző. Lakossági panasz a szennyvíztisztító, a zenés szórakozóhelyek és az ipari telephelyek zajterhelésével kapcsolatban jelentkezett. Összességében Zirc zajterhelése nem jelentős, megfelel a 8/2002 (III.22) KöM-EüM rendeletben előírt határértékeknek. Mindezek ellenére javasolt egy helyi zaj és rezgésvédelmi rendelet megalkotása. Természetvédelem értékelése Zirc város igen szép természeti környezetben helyezkedik el, amely védelemre érdemes. Országosan csak az Arborétum 20 hektáros területe védett. Helyileg védett természetvédelmi területek, értékek nincsenek. Javasolt a helyi értékek feltárása és külön eljáráskor védetté nyilvánítása. A meglévő természeti értékek minél magasabb szintű bemutatása (tanösvények, natúrparkok, ökofarm). Az ökológiai folyosók szerepét növelni kell. A rendezési tervben elvégzendő feladatok - Az éghajlati adottságot és az infrastruktúra ellátottságot környezetvédelmi szempontból vizsgálni szükséges.
33 -
-
Az imissziós, emissziós, transzmissziós adatok beszerzése, feldolgozása után a légszennyezettség helyzetet értékelni szükséges (lakossági, ipari, mezőgazdasági és közlekedésből eredő.) A 4/2002 (X.07) KvVM rendeletének megfelelően a légszennyezettségi zónába sorolását meg kell határozni A közlekedésből eredő zaj- és légszennyezés részletes vizsgálatát el kell végezni. Az Ipari Parkban működő ipari üzemek tevékenységéből adódó környezetterhelések vizsgálata. A felszíni vízminőségi adatok ismeretében a patakok és tavak minősítését és a szükséges beavatkozásokat meg kell határozni. A szennyvíztisztító technológiáját és a Cuha patakba bocsátott tisztított szennyvíz tápanyagtartalmát is vizsgálni kell. A Reguly forrás és a két karsztvíz kút szennyezési érzékenységének ismeretében védőterületen végezhető feladatok meghatározása. Meg kell határozni a hidrológiai védőterületen végezhető tevékenységeket. A zajforrások öt fő csoportba oszthatók és vizsgálandók: Ipari, kereskedelmi, szolgáltató telephelyek Közlekedés Lakóterületen folytatott zajos tevékenység Szórakoztató helyeken hangosító berendezései Egyéb zajforrások A kommunális szilárd, a szennyvíz, szennyvíziszap, ipari hulladékok, veszélyes hulladékok adatainak ismertében kell meghatározni a további feladatokat. A megszűnt hulladéklerakó jogszabály szerinti rekultiválásról gondoskodni kell. Az inert, bontási törmelékekkel kiemelten kell foglakozni. A szelektív hulladékgyűjtés bevezetésének feltételeit vizsgálni kell.
34 IX. AZ INFRASTRUKTÚRA ÉRTÉKELÉSE A KÖZLEKEDÉS ÉRTÉKELÉSE Országos úthálózat Zirc városa a 82. sz. főút mentén található. Veszprémtől 23,0, Győrtől 50,0 km távolságban. A várost a következő országos közutak érintik: – 82. sz. Veszprém – Győr másodrendű főút – 8216 sz. Zirc – Mór összekötő út – 8301 sz. Zirc – Nagygyimót összekötő út – 83106 sz. Zirc – Porva összekötő út A települést érintő közutak 2002. évi forgalmi adatait a következő táblázat tartalmazza: Forgalmi adat Ssz. Út megnevezése j/nap E/nap 1. 82. sz. másodrendű főút 6.859 7.475 (18+052 – 19+860 km szelvények között) 2. 82. sz. másodrendű főút 6.894 7.514 (19+860 – 21+046 km szelvények között) 3. 8216. sz. összekötő út 2.963 3.198 4. 8301. sz. összekötő út 2.502 2.635 5. 83106 sz. összekötő út 633 811 A település országos közutak tekintetében jól ellátott, azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ezen közutakon a domborzati viszonyok miatt az átlagosnál lassabban lehet haladni. Ezt a tényt tovább fokozza a nyári időszakban a 82. sz. főút jelentős forgalomnövekedése. Mindezek figyelembe vételével is azt kell mondanunk, hogy a város elérhetősége a megyeszékhelyről jó, hiszen Veszprém fél órán belül megközelíthető személygépkocsival. Még jobb a helyzet, ha nem a megyeszékhely központját nézzük, hanem a várost elkerülő körgyűrűt, mivel gazdasági szempontból ennek elérhetősége lényegesen fontosabb. A veszprémi ipar fejlődése a körgyűrűhöz közeli telephelyeken, a veszprémi agglomerációban várható. Győr ilyen szempontból már kisebb hatással van a városra, miután a 82. sz. főúton szerpentinen keresztül lehet csak eljutni a szomszédos megyeszékhelyre, amely megnöveli a közúti menetidőt. Ez sajnos a péri repülőtér és a gönyűi kikötő elérhetőségét is nagymértékben rontja. A távlati tervek között szerepel a Szombathely – Sárvár – Pápa – Kisbér – Tatabánya – Esztergom 88. sz. főút kiépítése, amely újabb közúti kapcsolatot jelenthet a város, és térsége számára az M1 autópálya gyorsabb elérhetősége miatt. A város nem rendelkezik közvetlen gyorsforgalmi útkapcsolattal. Mindkét dunántúli autópálya (M1 és M7) a kedvezőnek mondható 30 perces elérhetőségen túl található. Ezt a kedvezőtlen helyzetet alapvetően változtatja majd meg a 8. sz. főút gyorsforgalmi úttá bővítése. A kiépülő M8 húsz perc alatt lesz elérhető Zircről, így lényegesen javul majd a település közúti kapcsolata a székesfehérvári és a budapesti térségekkel. A várost a kistérség többi településével gyenge közúti hálózat köti össze, ez alól csak a 82. sz. főút mentén fekvő települések képeznek kivételt. A többi út szűk, a domborzati viszonyok miatt nehézkesen járható. Ez a közlekedési helyzet bizonyos falvak esetében (Bakonybél, Pénzesgyőr, Lókút, Borzavár, Porva, Bakonyoszlop, Dudar) azt jelenti, hogy a kényelmesen elérhető városi központként – lakossági szolgáltatások terén – Zirc szóba jöhet, miután Veszprém túl van a 30 perces elérhetőségi határon. Belső úthálózat
35 A város belső úthálózata követi a település folyamatos fejlesztését, így a város központjában az utcák nyomvonalvezetése kissé zaklatott, szűk beépítésű; míg az új településrészeken az utcák szélesek, és viszonylag egyenes vonalvezetésűek. A város belső úthálózatának gerincét a 82. sz. főút alkotja, amelynek vonalvezetése zaklatott, és forgalmi terhelése magas. További problémaforrás közlekedési szempontból a Rákóczi tér, ahol a buszmegálló, és a parkoló buszok miatt a környező utcákban is nehézkes a közlekedés, a tér zajterheléséről nem is beszélve. A város központjától északra található településrész feltáró útja az Alkotmány utca, illetve a Szeptember 6. utca. Jelenlegi kiépítettségében a Szeptember 6. utca nincs közvetlen kapcsolatban a város központjával, ezért felmerült az utca továbbépítésének igénye. A Rákóczi tértől délre és nyugatra eső városrészek feltáró útjai: Bakonybéli u.; József A. u. és Béke u. Jelenlegi kiépítettségében a Munkácsy utca nem tudja maradéktalanul betölteni a Kukoricaföld városrész feltárását, miután a Bakonybéli úti csomópontja nem felel meg a követelményeknek. Hasonlóan problémás a József A u. – Béke u. csomópontja, amely jelenlegi kiépítettségében szintén nem felel meg. A belterületi utcák nagy része kiépített, a kukoricaföldi új településrészen zúzottkő burkolatú. A szilárd burkolattal ellátott utcák burkolatának felülete több esetben is kátyús, hálósan repedezett. A városban gyakorlatilag csak a Rákóczi téren és a 82. sz. főúton találhatók gyalogos átkelőhelyek! Zirc város több olyan belterülethez csatolt településrésszel rendelkezik, amelyek fizikailag nem képeznek szerves egységet a várossal. Ezek Kardosrét, Tündérmajor és Akli. Kardosrét közúti kapcsolata jó a várossal, miután a 82. sz. főút mellett található mintegy 2,0 km-re a város központjától. Így személygépjárművel könnyen elérhető a város. Tömegközlekedés tekintetében is jó a kapcsolata, miután a Zirc-Győr vonalon közlekedő buszok megállnak a településen. Tündérmajor esetében már nem ilyen kedvező a helyzet, miután kapcsolata a város központjával körülményes a 83106. sz. összekötő út felhasználásával oldható meg. A város központjától 3,5 km-re található a településrész. Tömegközlekedés tekintetében a járatsűrűség nem megfelelő. Tündérmajor esetében közvetlen kapcsolatot lenne szükséges kiépíteni a kukoricaföldi lakóterületen keresztül. Akli a várostól a legtávolabb helyezkedik el, mintegy 6,0 km-re. Közúton a 8301. sz. összekötő út jelent kapcsolatot a várossal. Tömegközlekedés tekintetében a járatsűrűség kedvezőnek mondható. Távolsági tömegközlekedés Zirc autóbusz közlekedése jónak mondható. A Zirc – Veszprém vonalon magas a járatszám, hasonlóképpen a Zirc – Győr vonalon is szinte óránként járnak az autóbuszok. A környező községek megközelíthetősége a munkarendhez igazodik, így fordulhat elő, hogy a térség északi részén fekvő falvakba vasárnap nincs autóbuszjárat, ami növeli ezen települések elszigeteltségét. A bejáró iskolások közlekedése megoldatlan. Az előzőekben már ismertettük, hogy a város szempontjából problémát jelent a buszpályaudvar elhelyezése. A Rákóczi tér jelentős részét elfoglalják a parkoló autóbuszok. A tervek szerint az autóbusz pályaudvar új területet kaphatna a vasútállomás mellett, amely komplex módon tudná szolgálni a lakosság tömegközlekedési igényét. Az új elhelyezés mellett szól az is, hogy a kialakítandó ipari területek a közelben lennének, így a munkába járást meg lehetne könnyíteni. Helyi tömegközlekedés Zirc városában a Bakony Volán Rt. működtet 2 db helyi járatot. Mindkét járat a Rákóczi térről indul, az 1. járat az Szeptember 6. utca és Alkotmány utca vonalán halad, míg a 2. járat a Bakonybéli u.,
36 Römer Flóris u., József A. u. vonalon halad. A 2 db helyi autóbusz járat nem fedi le a város igényeit, szükséges lenne a járatok útvonalának átgondolása, illetve esetleg új járat bevezetése annak érdekében, hogy az új lakóterületek és a temető környéke is bekapcsolódjon a helyi tömegközlekedésbe. Vasút A Zircet érintő Győr – Veszprém vasútvonal Magyarország egyik legszebb fekvésű vasútvonala. Az elmúlt években a vasútvonalat a kihasználatlansága miatt a megszűnés fenyegette. A bakonyoszlopi bauxittermelés, illetve szállítás növekedése azonban növelte a kihasználtságot. A pálya felújítása jelenleg folyamatban van, a Veszprém – Zirc szakasz 2002-ben elkészült, s 2003-ban a felújítás befejeződik Bakonyszentlászlóig. A felújítás 40 km/h átlagsebességet tesz lehetővé a pályán. A személyszállításban az ingázó forgalom nem számottevő. Ennek megfelelően mindössze 4-4 vonatpár működik mindkét irányba. Érezhetően növekszik azonban a turizmus miatti vasúthasználat, azonban ez irányú fejlesztéshez elengedhetetlen lenne a MÁV nagyobb szerepvállalása is. Szükséges lenne a vasútvonal villamosítása. Kerékpárút A városon belül kiépített kerékpárút hálózat nem található. Zirc városát érinti az országos kerékpárút törzshálózat elemeként a Győr-Zirc-VeszprémBalatonalmádi kerékpárút, melynek tervezett nyomvonalát ismerteti a Veszprém Megye Területrendezési Terve. Zirc készülő Rendezési Tervében szerepeltetni kell majd ezen nyomvonalat, illetve a belterületet érintő nyomvonalát pontosítani szükséges. Kerékpárút tekintetében szintén megyei szinten, mint térségi jelentőségű kerékpárút szerepel a (Bodajk)-Szápár-Zirc-Bakonybél-Bakonykoppány kerékpárút. Közlekedési problémák Az előzőekben értékelésre kerültek a várost érintő közlekedési elemek, amelyekből adódóan a következőkben ismertetjük a várost érintő közlekedési problémákat: – A város nem rendelkezik gyorsforgalmi útkapcsolattal. – A város közúti tengelyét adó 82. sz. út jelentős forgalma, és városon belüli nyomvonal vezetése. – Az ipari területek csak a város belső útjairól közelíthetők meg. – A városon belüli úthálózat műszaki színvonala. – A városrészeket összekötő feltáró utak csomópontjai nem megfelelőek, illetve hiányoznak a közvetlen útkapcsolatok. – Kevés a kijelölt gyalogos átkelőhely. – Az autóbusz pályaudvar jelenlegi elhelyezése nem megfelelő. – A helyi autóbusz járatok nem fedik le a város igényeit. – A vasútvonal minimális kihasználtsága. – Nincs kiépített helyi és térségi kerékpárút. Közműhálózat értékelése ZIRC Vízellátás A település önálló vízellátása egy független vízbázisról biztosított. A hálózat üzemeltetője a Bakonykarszt Víz és Csatornamű R.T., Veszprém. A szolgáltató minden fogyasztási igényt kielégített, bejelentett, de ki nem szolgált fogyasztó jelenleg nincs.
37 A Kukorica földeken halad át a Tündérmajort kiszolgáló töltő vezeték. A kiosztott telkek vízellátása biztosított, ezen kiépített és átadott hálózatot a szolgáltató üzemeltetésre átvette. Szennyvíz elvezetés A településen önálló, kommunális jellegű szennyvizeket elvezető, szétválasztott rendszerű szennyvíz csatorna rendszer üzemel. A szennyvizeket egy végátemelő berendezéssel juttatják el a település határán lévő, Kardoskút mellett kialakított biológiai tisztító telepre. A szennyvíz tisztító telep napi terhelése 800,0-900,0 m³/d. A tisztított szennyvizet a Cuha patakba vezetik be. A szennyvíz tisztító telep jelenleg nem túlterhelt. A településen jelenleg olyan csatorna hálózat nem található, mely nincs a Bakonykarszt R.T. üzemeltetésében. A Kukorica földek telekkiosztása során kialakított ingatlanok szennyvíz elvezetése biztosított. Csapadékvíz elvezetés A település egy részén van csak kiépítve a csapadékvíz csatorna hálózat, mely részben nyílt vízfelszínű elvezetéssel kialakított, illtetve zárt csatorna hálózattal kiépített. A közterületeken összegyűlt csapadékvizek ezen csatorna hálózatokba vezethetőek be részben, illetve a kiépítendő csatorna hálózatba. Földgázellátás A településen középnyomású gázelosztó hálózatot üzemeltet a KÖGÁZ R.T. Vezetékes gázellátásba a bejelentkezett fogyasztók be vannak kötve. Szintén ki vannak szolgálva a távhő ellátást biztosító hőközpontok is. Későbbiekben fellépő fogyasztó igények a meglévő hálózat hidraulikai leterheltségének függvényében biztosíthatóak. Távhőellátás A település egy részén kiépített hőtávvezetéket, hőközpontokat, illetve lakásokat-közüzemi fogyasztókat a PROMETHEUS R.T. üzemeltetésében lévő rendszer szolgálja ki. A fogyasztói igényeket ezen rendszer látja el, mely a későbbiekben fellépő igényeket is ki tudja szolgálni műszaki-technikai fejlesztéssel. KARDOSRÉT Vízellátás Kardosréten a vízellátás Zircen keresztül biztosított egy önálló vezetékkel. A vízhálózat üzemeltetője a Bakonykarszt Víz és Csatornamű R.T., Veszprém. Szennyvízelvezetés Szennyvíz csatorna hálózat nincs kiépítve. A keletkezett kommunális jellegű szennyvizet gravitációsan összegyűjtve egy átemelő berendezéssel lehet a Zircet kiszolgáló biológiai szennyvíz tisztító telepre eljuttatni. Csapadékvíz elvezetés A közterületen összegyűlt csapadékvizek a zöldterületen szikkadnak el, külön csapadékvíz csatorna hálózat nincs kiépítve. Földgázellátás A településen gázelosztó hálózat nincs kiépítve. Az ingatlanok gázellátása Zircen át biztosítható, a vasútvonal alatti átvezetéssel.
38 TÜNDÉRMAJOR Vízellátás A település vízellátása önálló vízvezeték hálózattal biztosított. A vízhálózat üzemeltetője a Bakonykarszt Víz és Csatorna mű R.T., Veszprém. Zircről kiépített töltő vezetéken át látják el a hidroglobuszt, mely a település vízellátását gravitációs rendszerrel szolgálja ki. Szennyvíz elvezetés A településen szennyvíz csatorna hálózat nincs kiépítve. A kommunális jellegű szennyvizeket gravitációs módon összegyűjtve egy átemelő berendezéssel lehet eljuttatni a Zircen kiépített kommunális jellegű csatorna hálózatba. Csapadékvíz elvezetés A településen önálló csapadékvíz csatorna hálózat nincs kiépítve. A közterületen összegyűlt csapadékvizek a zöld területen szikkadnak el. Földgázellátás A településen gázelosztó hálózat nincs kiépítve. 2003 évben kiépített, Borzavárt is kiszolgáló gázhálózatról való lecsatlakozással biztosítható az ingatlanok gázellátása. AKLI Vízellátás A településen vízellátó hálózat ki van építve, melynek üzemeltetője a Bakonykarszt Víz és Csatornamű R.T., Veszprém. A település vízellátása a Hárskut-i mélyfúrású vízbázisról biztosított. Szennyvíz elvezetés Településen szennyvíz csatorna hálózat nincs kiépítve. A kommunális jellegű szennyvizeket gravitációs módon összegyűjtve egy átemelő berendezéssel lehet eljuttatni a Zircen kiépített csatorna hálózatba, vagy pedig a településen egy kicsi, önálló biológiai szennyvíz tisztító telepet kell kialakítani-üzemeltetni. Csapadékvíz elvezetés Önálló csapadékvíz csatorna hálózat nincs kiépítve. A közterületen összegyűlt csapadékvizek a zöldterületen szikkadnak el. Földgázellátás Az elmúlt évben kiépített gázhálózat elhalad a major mellett, illetve a települést érintő közút mellett. Ezen gázhálózatra való utólagos csatlakozással biztosítható a település gázellátása. A villamos hálózat értékelése A Zirc városát ellátó középfeszültségű 20 kV-os távvezetéki vonalak a Veszprémi, Győri és Székesfehérvári 120/20 kV-os alállomások ellátási körzetébe tartoznak. A felsorolt távvezetéki nyomvonalakon kívül, Zirc város közigazgatási területének észak-keleti részén van még egy nagyfeszültségű 120 kV-os távvezetéki nyomvonal is. A város villamos energia ellátását a távvezetéki nyomvonalak által megtáplált vasoszlopos és vasbeton oszlopos 20/0,4 kV-os oszloptranszformátorok állomások (OTR) biztosítják.
39
A transzformátor állomások a hozzájuk kapcsolódó 0,4kV-os légvezetékes hálózatok révén, látják el energiával a város utcáit. A belváros területén közcélú földkábeles hálózat üzemel, amelyek a belváros határán elhelyezett OTR állomásokból vannak indítva. Az üzemelő 0,4 kV-os légvezetékes hálózatok típusukat tekintve két csoportra bonthatók, úgy, mint szigetelt szabadvezetékes (SSZV, MLC), és csupasz szabadvezetékes (kAl), és (Ald) hálózatok. Az SSZV és MLC tip. hálózatok a korszerűbb hálózatok, lévén rajtuk kisebb a villamos veszteség. A történelmi városrészek utcáin túlnyomórészt a kAl és Ald hálózatok vannak túlsúlyban, kivételt képeznek az új városrészek, ahol már az új hálózatépítési technológiának megfelelő SSZV, MLC/vasbetonoszlopos hálózatok épültek. Megállapítható továbbá az, hogy a 0,4 kV-os elosztó hálózatok zöme 50, vagy 90 mm2 keresztmetszetűek, amelyek megfelelnek a városrész utcáin jelentkező energiaátviteli igényeknek. A hálózat tartó szerkezetei vasbetongyámos fa, illetve áttört vasbeton oszlopok, melyek megfelelnek a szabványi előírásoknak. A főbb utak mentén a hálózatok tartószerkezetei áttört vasbeton oszlopok. A város belterületéhez csatolt Akli pusztán a meglévő légvezetékes hálózat csak a jelenlegi igények kielégítésére alkalmas, nagyobb fejlesztések esetén úgy táppont létesítésre, mint új hálózat létesítésére, valamint a meglévő felújítására is szükség lesz. A fejlesztés jellegétől függően akár földkábeles hálózat kiépítésére is szükség lehet. Tündérmajor vonatkozásában, amelynek egy része kiépülőben van, elmondható, hogy a meglévő két transzformátor állomás valószínűleg elég tartalékkal rendelkezik a jövőt tekintve, de a kisfeszültségű elosztó hálózat felújításra szorul. Kardosrét kisfeszültségű elosztó hálózata szigetelt szabadvezetékes kivitelű, nagyobb fejlesztések esetén új táppontok és új kisfeszültségű elosztó hálózat létrehozására lesz szükség. A településen működő közvilágítási hálózat túlnyomórészt TCL-NA(nátrium), vagy HgL(higanygőz) típusú világítással volt megoldva, kisebb részben pedig a modernebb és energiatakarékosabb fénycsöves világítással. A közvilágítás korszerűsítése során a higanygáz lámpákat 36 W-os kompakt fénycsövekre cserélték. Az 1 x 125 W-os Hgl-eket 70 W-os, a 2 x 125 W-os Hgl-eket 150 W-os nagynyomású nátriumizzós lámpák váltották fel. A távvezetékes és 20 kV-os, és a szabadvezetékes illetve 0,4 kV-os villamos hálózatok létesítésére kül- és belterületen alapvetően az MSZ 151-1,-3,-4,-5,-6 sz. szabványsorozat és az MSZ 7487/2-3 szabvány előírásai vonatkoznak. A földkábeles hálózatok létesítéséről az MSZ 13207 szabvány előírásai rendelkeznek. A vezetékjogokról az 2001. évi .CX. Tv. rendelkezik. A villamos művek biztonsági övezetén belüli korlátozásokról és tilalmakról, pedig a 11/1984 (VIII. 22.) IpM r. rendelkezik. A funkciót váltó területek vonatkozásában az építési vagy egyéb működési engedélyek kiadása előtt a helyi áramszolgáltatótól írásos közműnyilatkozatot kell kérni, és az abban foglalt a 11/1984 (VIII.22.) IpM r. és az MSZ151, valamint az MSZ 7487/2-3 szabványokon alapuló előírásait be kell tartani. Ugyan ez érvényes akkor is, ha új egyedi építészeti műtárgyak, a villamos művet biztonsági övezetén belül közelítik meg (0,4kV/1m; 20kV-35 kV/belterületen 2,5m, külterületen 5m; 120 kV/13m -minden esetben a szélső vezetőktől számítva-). Ezeken az ingatlanokon az áramszolgáltató a vezetékjog alapján számára biztosított jogosítványaival élhet (villamos energia tv.; végrehajtási rendelet). Javasolt, hogy ezen ingatlanok elidegenítése csak az áramszolgáltatói nyilatkozat birtokában történjen.
40
Ajánlott, hogy az új területfejlesztések kapcsán jelentkező új igények kielégítése végett a területileg illetékes áramszolgáltatóhoz az elkészült és jóváhagyott rendezési terv alapján energiaigényt nyújtsanak be a beruházók. Közvilágítás létesítésekor vagy átalakításakor, pedig az MSZ/T 20194/1-4 szabvány, és a 11/1985 (XI.30.) IpM, és az azt módosító 22/1992 (IX.03.) IKM r. előírásait kell figyelembe venni.
41 X. ZIRC VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1. ZIRC TÖRTÉNELMILEG KIALAKULT KARAKTERE ÉS RANGJA: a) b) c) d)
egyházi központ (ciszterci tartományi székhely) kistérségi központ (oktatás, egészségügy, Bakonyi Önkormányzatok szövetsége) idegenforgalmi, turisztikai központ (a Bakony szíve) mezőgazdasági és ipari jellegű település (az átmenetileg betöltött bányászati szerepkör megszűnt)
2. JÖVŐKÉP (Zirc 15 év múlva) MTA Stratégiai Programja alapján: a) Zirc a Magas–Bakony kistelepüléseinek gazdasági és szolgáltató központi kisvárosa. b) A lakosai és a beköltözők számára kellemes lakókörnyezetet nyújtó, jó megélhetést biztosító, szolgáltató kisváros. c) Gazdaságát innovatív, a helyi hagyományokon alapuló és az újonnan előretörő, környezetkímélő ágazatokban tevékenykedő, kis- és közepes méretű vállalkozások határozzák meg, amelyek a közeli gazdasági fejlődési tengelyekhez is szervesen kapcsolódnak. d) Zirc és a térség kulturális, természeti és sport jellegű vonzerejére épülő turizmusa kiegészíti a helyi jövedelemtermelést, és az ország egyik kedvelt idegenforgalmi fogadóterülete. 3. VÁROSFEJLESZTÉS Zirc város fejlesztésének fő szempontjai: - a hagyományok, értékek megőrzése, - a területnövelés helyett a belső tartalékok feltárása, - a város gazdagítása egy lakhatóbb város elérésének jegyében. a) Lakóterület-fejlesztés: A jelenlegi 2.600 db-os lakásszámot 2.830 db-ra fejlesztve a jelenlegi 7.400 fős városi népesség 8.000 főre növekedhet. (108-110%) A lakóterület fejlesztés lehetséges irányai: - Kukoricaföld 180 telek (kialakított telkek tulajdonosokkal) - Malom árok mellett 20 telek - Nagyesztergár felőli tartalék területen 20-30 telek A városhoz tartozó de különálló lakóterületek (Kardosrét, Akli, Tündérmajor) megőrzendők, de fejlesztésük nem célszerű, illetve csak a közműfejlesztés függvényében lehetséges. b) Gazdasági terület fejlesztés: A munkahely teremtés és a gazdasági élénkítés érdekében további gazdasági területek kijelölése szükséges (ipari park) figyelembe véve, hogy az ne terhelje a lakóterületek nyugalmát. Ipari-szolgáltató övezet céljára fejlesztendő a Szabadság utcai telephelyek sora a Mezőgazdasági Gépgyár irányában, és fejleszthető a Veszprém felőli bevezető szakasz gazdasági területe is. Megvizsgálandó egy második töltőállomás telepítésének lehetősége, helye. c) Intézmény területek fejlesztése: Az egészségügyi hálózat fejlesztésére a Béke u. – Erzsébet Királyné utca sarkán tartalék terület áll rendelkezésre. Közösségi-rendezvényi célra többfunkciós épület építésének igénye merült fel, benne színházkoncertterem, konferencia terem, bálterem-disco.
42 Néhány intézmény fejlesztésre vagy megvalósításra szorul: művelődési ház, könyvtár, mozi, házasságkötő, uszoda-strand, vásárcsarnok-piac. A Borzavári úti temető bővítendő (erre terv készült és elkezdődött). d) Turizmus, idegenforgalom: A város egyik fontos kitörési pontja, és a fejlesztése érdekében több terület intézkedését kell összehangolni: - szálláshelyek fejlesztése, - programok, látnivalók fejlesztése, - közösségi, szórakozó és szabadidős intézmények fejlesztése, - városkép gondozása, - közlekedés fejlesztése, - város-reklám fokozása. Az idegenforgalmi fejlesztések kiemelt célterületei lehetnek a külső városrészek: Akli, Kardosrét, Tündérmajor. 4. ÉRTÉKVÉDELEM A város legrégibb, történelmi értékei országos műemléki védettséget élveznek, ezekhez a „műemléki környezet” szabályozása szükséges. A műemlékek folyamatos állagmegóvása nem minden esetben biztosított. Ezt segítheti, ha köztulajdonba kerülnek, illetve közintézményi funkciót kapnak. Örökségvédelmi hatástanulmány készítendő, ez javaslatot tartalmaz az önkormányzat által védendő épített környezeti értékekre, melyek védelme részben a szabályozási tervben, részben helyi védelmi rendeletben vihető tovább. Hasonlóképpen a természetvédelem területén, ahol az országos védelem alatt álló természeti területek mellett meg kell határozni a helyi természeti értékeket, és azok védelmét a területhasználattal és jogszabállyal biztosítani kell. Az örökségvédelmi hatástanulmányban a régészeti szempontból védendő területek kimunkálandók, majd a szabályozásban a védelmük biztosítandó. 5. TÁJFEJLESZTÉS A tájfejlesztés feladata a történelmi hagyományokon alapuló változatos – természeti és tájképi értékekben gazdag – tájkarakter megőrzése. Olyan komplex tájgazdálkodás kialakítása, amely biztosítja: − az erdőterületek megőrzését, a gazdaságosan nem művelhető mezőgazdasági területek erdősítését; (a várostól délre levő gyepterületek) − a mezőgazdasági területeken a termőhelyi adottságokhoz igazodó racionális földhasználat elvének megfelelő árutermelő mezőgazdasági használatot; (a várostól keletre levő szántóterületek) − a természeti értékek fenntartását, a vízminőségvédelmet, a tájkarakter és a biológiai sokféleség megőrzését, a turisztikai tájpotenciált egyaránt megtartó környezetkímélő gazdálkodást; (Tündérmajor és Akli térsége) − a természeti értékek országos és helyi védelmét; (a természeti területek védelme, az ökológiai hálózat fejlesztése) − a város kedvező környezetminőségének megőrzését; (környezetkímélő gazdaságfejlesztés, a mezőgazdasági területek környezetvédelmi célú szabályozása)
43 − a zöldfelületi rendszer meglevő elemeinek védelmét és továbbfejlesztését (Cuha-patak völgye, Pintér-hegyi parkerdő, a város körüli természeti területek fenntartása) Erdőgazdálkodás: az erdőterületek gazdasági jelentősége mellett hangsúlyozni kell természetvédelmi, környezetvédelmi és turisztikai jelentőségüket, továbbá honvédelmi célú használatukat is. A mezőgazdasági termelésre nem, vagy kevésbé alkalmas területeket erdőtelepítés számára kell biztosítani. Erre elsősorban a várostól délre levő nem hasznosított bokrosodó, erdősödő legelők alkalmasak. Erdősítésre csak olyan területek jelölhetők ki, amelyeken természetes természetközeli élőhelyek – gyeptársulások – nincsenek, és amelyek a történelmi tájkaraktert jelentősen nem módosítják. A tervezett erdőterületek kijelölésénél mérlegelni kell, hogy a város tájvédelmi, környezetvédelmi, turisztikai fejlesztési és egyéb gazdasági érdekeit nem szolgálná-e jobban a környezetkímélő mezőgazdasági használat. Mezőgazdaság: a mezőgazdaság történelmi hagyományokon alapuló és a természeti adottságokhoz igazodó termeléséi szerkezetét meg kell őrizni. Meg kell akadályozni a termőföldek korlátlan felaprózódását és rendezetlen beépítését. Meg kell akadályozni a vízminőségvédelmi, tájképvédelmi, természetvédelmi, ökológiai szempontból értékes és érzékeny, továbbá a város környezetminősége és a városfejlesztés szempontjából fontos mezőgazdasági termőföldek beépítését. A mezőgazdasági üzemközpontok fejlesztése szempontjából prioritása van a hagyományos üzemközpontok (Kardosrét, Tündérmajor, Akli) fejlesztésének. Új mezőgazdasági üzemközpontok, gazdasági épületek kialakítása a tájkarakter megőrzésével tájba illő módon történhet, a város környezetminőségének veszélyeztetése nélkül. Biztosítani kell a vízbázisok védelmét a hidrogeológiai védőterületeken belül, a mezőgazdasági területek környezetkímélő használatát, a patak-völgyek – kiemelten a Cuha-patak völgyének – ökológiai, zöldfelületi célú fejlesztését. 6. INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉS a) Országos úthálózat - 82. sz. főút Zirc várost elkerülő szakaszának kiépítése. Ezen fejlesztési elem Veszprém
Megye Területrendezési Tervében szerepel, mint Országos Területrendezési Tervet érintő módosító javaslat. (Az elkerülő út kezdő szelvénye az Olaszfalui csomópont, míg végszelvénye Kardosrét után található). b) Belső úthálózat - A városi úthálózat felújítása. - A 82. sz. főút nyomvonalának korrekciója az elkerülő út kiépítése révén. - A 82. sz. főút várost elkerülő szakaszáról az ipari park feltárása. - A Rákóczi tér forgalmi rendjének átalakítása. - Szeptember 6. utca – Deák F. utca összekötése. - Bakonybéli út – Munkácsy utca – Béke utca csomópontjának átépítése. - József A. utca – Béke utca csomópontjának átépítése. - A gyalogos átkelőhelyek elhelyezésének felülvizsgálata, újak kiépítése. - Tündérmajor közvetlen útkapcsolatának kiépítése. c) Tömegközlekedés - Autóbusz pályaudvar kihelyezése a vasút állomás mellé. - A helyi autóbuszjáratok útvonalának átgondolása, új járatok indítása. d) Vasút (Vasúti fejlesztések esetében az Önkormányzat csak kezdeményező lehet, a döntést a MÁV hozza.) - A turista forgalom miatt a vasúti menetrend átszervezése
44 e) Kerékpárút - A várost érintő országos és térségi kerékpárutak kiépítésének támogatása. - A város belterületi szakaszán a kerékpárút hálózat kiépítése. f) Közműfejlesztés - A nem központi belterületek (Kardosrét, Tündérmajor és Akli-puszta) gázellátásának kiépítése és a szennyvízkezelés megoldása csatornázással illetve szennyvíztisztító létesítéssel. g) Energiafejlesztés - A tervezett, több települést érintő szélerőmű zirci érintettségét meg kell vizsgálni és a rendezési tervbe be kell építeni. 7. KÖRNYEZETI ÁLLAPOT JAVÍTÁSA -
Helyi környezetvédelmi rendeletet kell alkotni. Környezetvédelmi Alapot kell létesíteni. Hulladékgazdálkodási tervet kell készíteni, meg kell határozni a kommunális hulladéklerakás és az építési-bontási törmelék lerakás helyét, módját. A helyileg védendő természeti területekről rendeletben kell intézkedni. A vízbázisok védelmét biztosítani kell. A magasan lévő vízzáró réteg miatt vizsgálandó a talajvizek minősége és megoldandó a csapadékvizek elvezetése. A felszín alatti és a felszíni vizek nitrát- és foszfor tartalmát vizsgálni, és folyamatosan követni szükséges. Infrastruktúra fejlesztéssel (gázellátással és a szennyvízkezeléssel) kell a városon kívüli belterületek felzárkóztatását, környezeti állapot javulását biztosítani. A közlekedés fejlesztésével csökkenteni kell a belváros közlekedésből eredő zaj- és légszenynyezési terhelését.
