E l ő t e r j e s z t é s

Előterjesztés Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2004. szeptember 27.-i ülésére

Tárgy: Zirc, Alkotmány utcai Sportpályánál jegenyenyár fák kitermelése. Előadó: Kirsch Ábel, az Ifjúsági, Sport és Kisebbségi Ügyek Bizottság elnöke Előterjesztés tartalma: határozati javaslat Szavazás módja: egyszerű többség Az előterjesztés előkészítésében részt vett: Városi Sportfelügyelő, Városüzemeltetési Osztály Az előterjesztés előkészítésében közreműködnek: Ifjúsági, Sport és Kisebbségi Ügyek Bizottsága, Gazdasági, Idegenforgalmi és Környezet-védelmi Bizottság, Oktatási, Kulturális és Közművelődési Bizottság

Láttam:

Dr.Árpásy Tamás jegyző

Tisztelt Képviselő-testület!

Az Ifjúsági, Sport és Kisebbségi Ügyek Bizottság korábbi ülésén tárgyalta a Sporttelep bővítési lehetőségeit. Jelenleg egy pálya, a füves pálya használható, de felújítása szükséges. A felújítás előtt „üzemképes” állapotba kell hozni az alsó pályát, majd hitelesítését kérni az illetékes labdarugó szövetségtől. Ahhoz, hogy a hitelesítés elvégezhető legyen, ki kell alakítani az MLSZ pályarendszabályoknak (melléklet) megfelelően az alsó pályát. A pályát Nyugati oldalról nyárfasor határolja, Keleti részén pedig a városi szennyvízcsatorna gerinchálózata található (térkép, fotó melléklet). A fasor állapotáról szakvéleményt kértünk a Bakonyi Természettudományi Múzeumtól (melléklet). A szakvélemény a fákat jó egészségi állapotúnak minősíti. Szakszerű kezelés mellet a fasor balesetveszélyessége csökkenthető. A fent hivatkozott pályaszabályzat különböző típusú pályákat ismertet, annak függvényében, hogy milyen osztályú bajnokságban játszó csapat használja. A rendelkezésre álló területen a VI. osztályú pálya kialakítható a fasor meghagyása mellett. A VI. osztályú pályán területi II. osztályú férfi felnőtt vagy alacsonyabb osztályú mérkőzés megrendezésre akkor alkalmas, ha hossza legfeljebb 105 m és legalább 90 m, szélessége legfeljebb 70 m és legalább 50 m (végső esetben 45 m), lehetőleg szintkülönbség nélküli, egyenletes talajú, füves, salakos vagy földes; belsőkerítés: a játékteret oldalvonalától és kapuvonalától (alapvonalától) legalább 2-3 m távolságra, megszakítás nélkül, összefüggő (rögzített) kerítéssel (korláttal) kell ellátni, melynek magassága minimum 1,2 m kell, hogy legye. Döntés szükséges arról, hogy milyen osztályú pályává kívánjuk alakítani az alsó pályát. Ennek függvénye a fasor helyzete, esetleges kivágása esetén a fák pótlásáról gondoskodni kell. A pálya osztályba sorolását - esetleg több variációt is - előzetesen célszerű megkérni a területileg illetékes hitelesítő szervezettől. Zirc, 2004. szeptember 13. Kirsch Ábel s.k. ISKB elnöke

Határozati javaslat: Zirc Város Önkormányzati Képviselő-testület ……../2004. (IX. 27.) számú határozata A/ Zirc Város Önkormányzati Képviselő-testülete a Sporttelepen lévő alsó pályának osztályba sorolását minimális mérettel, a fasor meghagyása mellett javasolja. Az osztályba soroláshoz készüljön előzetes felmérés, melyet véleményeztetni kell az illetékes hitelesítő szervezettel Felelős: Sporttelep Intézményvezetője Határidő: folyamatos B/ Zirc Város Önkormányzati Képviselő-testülete a Sporttelepen lévő alsó pályának osztályba sorolását a fasor kivágása mellett javasolja. Az osztályba soroláshoz készüljön előzetes felmérés, melyet véleményeztetni kell az illetékes hitelesítő szervezettel. A fasor kitermelése önköltségen történhet meg, arra külön költségvetési támogatást nem biztosít. A kivágott fáknak megfelelő darabszámú fa pótlásáról gondoskodni kell. Felelős: Sporttelep Intézményvezetője Határidő: folyamatos

BAKONYI

TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM Zirc, 2004. szeptember. 13.. Iktatószám: Ügyintéző: Dr. Galambos István

Zirc, Rákóczi tér 1. Levélcím: H-8420 Zirc, Pf.: 36. Telefon/fax: 88/575-300, 575-301 e-mail: [email protected]

Tárgy: szakértői vélemény

Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Kaszás Béla osztályvezető Zirc Tisztelt Kaszás Béla! Hivatkozva tárgyban küldött felkérésére mellékelten megküldöm a zirci sporttelep nyárfasorának kivágásával kapcsolatos szakvéleményt, melyet Dr. Galambos István kollégám – botanikus szakértő – állított össze, s írt alá. Tisztelettel Kasper Ágota sk. múzeumigazgató Szakértői vélemény a Zirc Városi sporttelep egykori edzőpályáját nyugatról határoló nyárfasor tervezett kivágásáról Előzmények:Zirc város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala levélben megkereste a Bakonyi Természettudományi Múzeumot, hogy, hogy a Zirc Városi Sporttelep elhanyagolt edzőpályájának nyugati szegélyét határoló nyárfasor kivágásával kapcsolatban kérjen a döntést megalapozó szakértői véleményt. A fasor kivágását Turi Tibor sporttelep intézményvezető arra való hivatkozással kérte, hogy a fák a labdarugó pálya oldalvonalától 1,5 m távolságra vannak, s az MLSZ szabályzata 8 m-ben határozza meg azt a legkisebb távolságot, melyen belül élő fa nem lehet. Turi Tibor szerint a jelenlegi helyzet nem teszi lehetővé a felújításra tervezett edzőpálya hitelesítését, mely a rendeltetésszerű használat előfeltétele. A felkérés alapján szakértőnek a következő kérdésekre kell válaszolnia: A nyárfasor megmaradása ellentétes-e a Magyar Labdarúgó Szövetség pályaszabályzatával, melynek betartása a hitelesítés feltétele?

A szakértői kérdésre adott válasz több részre bontható: a. A fafaj tulajdonságaiból levezethető balesetveszélyesség b. A pályaszabályzatban leírtaknak történő megfeleltetés a. A nyárfasor az elhanyagolt edzőpályát nyugatról szegélyezi. A pálya oldalvonala jelen állapotában nem határozható meg, így az attól mért távolság is viszonylagos, néhány méter. A fasor 30 db jegenyenyárból áll, ezekből mintegy 20-21 darab esik a pálya oldalvonala mellé, míg a fennmaradó rész az északi alapvonalon túl található. A nyárfasor északi végéhez keresztirányú azonos korú nyárfasor kapcsolódik, térhatároló, esztétikai szerepük jelentős a Cuha-völgy aljának ezen szakaszán. A nyárfa fajilag jegenyenyár (Populus nigra ’Italica’ , melyet nyúlánk, oszlopos korona, magas növés (25-30 m) jellemez. A szakirodalom szerint a fajta „Párás helyeken Marssonina-érzékeny, vastagabb ágai is könnyen elhalhatnak. Az ághullás miatt, különösen utak mentén, balesetveszélyes.” (Gencsi László – Vancsura Rudolf (1997): Dendrológia 357. p.). A faj 20 éves korig gyorsan, az azt követő újabb húsz évben lassabban nő, vastagsági növekedése 60 éves korig jelentős. Biológiai életkora 250, év mellmagassági átmérője elérheti a 2-3 m-t. A szóban forgó változat csak hím egyedek formájában ismert (vattaszerű repítő készülékkel bíró magvai nincsenek). A nyárfasor egyedei fiatalok, magasságuk 25 m körül van, tőtávolságuk változó, helyenként fahiányból eredő nagyobb hézagok figyelhetők meg. Ágaik egészségesek, a zárt állású fáknál azonban száraz ágak is megfigyelhetők. A fasor összességében jó egészségi állapotú, odvasodás, belső korhadás jelei nem mutatkoznak. Elfogadva a problémát jelző levél ültetési idejét a fák kora 35-40 év között van. Fentieket összegezve: a fák jó egészségi állapotúak, figyelemmel a telepítés helyére évente két alkalommal: a tavaszi lombfakadást követően, és kora ősszel ellenőrizni kell a fákat, s a száraz, lehullásra, törésre hajlamos ágakat el kell távolítani. Ezek betartásával a balesetveszély nagymértékben csökkenthető. b. A sporttelep intézményvezető levelében hivatkozott „MLSZ szabályzat /2000/12c/ nem volt értelmezhető. A pálya hitelesítését végző Megyei Labdarúgó Szövetség a Magyar Labdarúgó Szövetség pályarendszabályában foglaltak alapján végzi a hitelesítést, mely a www.mlsz.hu honlapról letölthető. A „Pályarendszabályok” sehol nem tilalmazza fák jelenlétét a pálya mentén, de a pályaosztálytól függő távolságban a pályát övező belső kerítés létesítését írja elő. A belső kerítés és a pálya határoló vonala között idegen tárgy, így fa sem lehet.

A szóban forgó pálya osztályba sorolásánál két tényezőből kell kiindulni: a pálya méretéből és a pályán játszó hazai csapat osztályba sorolásától. A „Pályarendszabályok” 6 (IVI) pályaosztályt különböztet meg. A zirci csapat területi besorolása és a pálya lehetséges méretei alapján az edzőpályát a VI. osztályú pályaként lehet és kell hitelesíttetni. A „Pályarendszabályok” ez esetben olyan pályát ír elő, melynek” hossza legfeljebb 105 m és legalább 90 m, szélessége legfeljebb 70m és legalább 50 m (végső esetben 45 m), lehetőleg szintkülönbség nélküli, egyenletes talajú, füves, salakos vagy földes;”, míg a belső kerítés vonatkozásában a következőképpen rendelkezik: „belsőkerítés: a játékteret oldalvonalától és kapuvonalától (alapvonalától) legalább 2-3 m távolságra, megszakítás nélkül, összefüggő (rögzített) kerítéssel (korláttal) kell ellátni, melynek magassága minimum 1,2 m kell, hogy legyen. Ha a kerítést korláttal, dróthuzallal helyettesítik, annak minimum 3 sorosnak kell lennie;” Fenti méretek minimalizásával (45 m szélesség, 2 m belső kerítés távolság) a belső kerítés a fáktól K-re elhelyezhető olyan módon, hogy a pálya túlsó oldalán húzódó szennyvíz gerincvezetékig a pálya - a vonalas létesítmény zavarása nélkül - elhelyezhető. Fentieket összefoglalva a következőlépések megtételét javaslom: 1. Készüljön olyan felmérés, mely a VI. osztályba sorolt pálya minimális méreteit kielégíti, anélkül, hogy a fasort ki kellene vágni. 2. Az elkészült vázrajzot meg kell küldeni a Megyei Labdarúgó Szövetségnek, kikérve véleményét a hitelesítést illetően. 3. Ha a Megyei Szövetség hozzájárul a hitelesítéshez, úgy javaslom a fasor meghagyását. 4. Utóbbi esetben ügyelni kell a fák egészségügyi állapotának rendszeres figyelésére, a száraz ágak évenként kétszeri eltávolítására. 5. A fák kivágását csak a Megyei Szövetség hitelesítést elutasító állásfoglalása után javaslom megtenni. Zirc, 2004. szeptember 13. Dr. Galambos István sk. botanikus szakértő MTESZ Magyar Biológiai Társaság egyesületi szakértője Szakért. Eng. Sz.: 1/MBT/szakért/95

ZIRC VÁROS FŐÉPÍTÉSZ SZAKVÉLEMÉNYE

Tárgy: Zirc, Alkotmány utcai sportpályánál lévő jegenyefák ügye.

A sportpályák érdekében szükséges fa kivágását tudomásul tudjuk venni, de a pótlásukról a sportterület szélén pl: a Cuha felőli telekhatáron gondoskodni kell.

Zirc, 2004. szeptember 9.

Albóciné Ábrahám Gabriella főépítész

1 85

189

7

1 árok

185

6

189

1856 185

5

Sze nn yvíz tisz tító

2b 85 7

2a 1 85

9

19 00

te le p

6 árok

1 85

6 185

5

murva burk.

1894 árok

út

1895

1901

189 6

út

(1854) árok

1896 1 71

2

15b

1

árok

1892

15a

1898

Alko tmán y

1 71

18 97

utca

1 71

19 02 To rna tere m

0

1929

18 97

2a

k

19 28

jb

(189 2)

as zf.

b. jb

MHS Z

árok

19 02

szennyvízcsatorna 1927

1928

1929

fasor 98 18

19 03

út

Sp ort tele

19 04

p

Sp ort pá

lya

/2

kt

904

Sp ort tele p

/2

19 03

19 02 árok árok

1928

árok

19 04

/2

1929

19 04

19 04

/1

/1 190

4/2

1905

19 16 /65

19 04

/1

Cuha patak

1916 /22

191 4

6

PÁLYARENDSZABÁLYOK

Jóváhagyta az MLSZ elnöksége 77/2004. június 8. számú határozatával.

I. fejezet LABDARÚGÓ STADIONOK, PÁLYÁK ELŐÍRÁSAI Új labdarúgó stadionok és pályák építése, vagy a meglévő korszerűsítése csak akkor engedélyezhető, ha az: a) minden biztonsági feltételnek, így különösen a nézők biztonságos elhelyezésének megfelel; b) a fogyatékos labdarúgók és nézők számára biztosítja az akadálymentes használatot; c) megfelel a környezet és természetvédelmi követelményeknek. 1. § Hitelesítés (1)

A versenyrendszerben szervezett mérkőzések lebonyolítására alkalmas sportlétesítményeket biztonságtechnikai szempontból a rendőrség, a tűzoltóság, katasztrófavédelem, a mentőszolgálat és a tulajdonos (üzemeltető) évente legalább egy alkalommal - a bajnokság kezdete és a pályahitelesítés előtt - közösen ellenőrzi. Az ellenőrzés időpontjáról - legalább 15 nappal megelőzően - a sportlétesítmény üzemeltetője értesíteni köteles az érintett szervezeteket. Az ANTSZ és az önkormányzat a szakhatósági előírások szerint ellenőriznek.

(2)

A sportlétesítményben nemzetközi, hazai bajnoki, Magyar Kupa és egyéb szövetségi mérkőzéseket rendezni csak az MLSZ szervezeti egysége által az éves bajnokság, illetve Magyar Kupa verseny megkezdése előtt kiadott engedély alapján lehet.

(3)

Az első és másodosztályú pályákat az MLL, a harmadosztályú pályákat a MALL, az annál alacsonyabb osztályú pályákat (beleértve a női, a futsal, a kispálya-teremlabdarúgó bajnokságokat is) a területileg illetékes LSZ hitelesíti.

(4)

Az engedély megtagadásával szemben az illetékes MLSZ szervezeti egység elnökségénél 15 napon belül panasszal élhet a sportszervezet.

(5)

Pályahitelesítéskor az MLSZ illetékes szervezeti egységének felszólítására köteles a stadiont és minden pályát mérkőzésre alkalmas állapotban bemutatni hitelesítésre. A pálya hitelesítéséről a 2. sz. melléklet szerinti értesítést kell megküldeni a sportszervezetnek. A pályahitelesítési jegyzőkönyv (3. sz. melléklet) három példányban készül, amelynek - egy példányát a sporttelepen; - egy példányát a sportszervezet irattárában; - egy példányát az illetékes Ligában, illetve szövetségben kell tartani.

(6)

A hitelesítés költségei a pályatulajdonost vagy a pálya állandó használóját terhelik. A hitelesítési díj mindenkor az MLSZ által kiadott Versenykiírás Függelékének előírásai szerint fizetendő.

(7)

A mérkőzésre kijelölt játékvezető kizárólagos jogköre annak megállapítása, hogy a játéktér és felszerelése a mérkőzés kitűzött idejében játékra alkalmas-e vagy sem.

2

Pályarendszabályok

2. § Hitelesítés év közben (1)

Abban az esetben, ha a hitelesített pályán a pályatulajdonos vagy a pálya használója év közben olyan változtatásokat végeztet, amelyek kapcsolatosak a játéktérrel, köteles kérni a pálya újra hitelesítését.

(2)

Az év közben végrehajtott hitelesítés költségei is a pályatulajdonost, illetve a pálya állandó használóját terhelik. Új kapufa vagy csőkapu beállítása, pályaméret változtatása, stb. esetén mindig kérni kell a hitelesítést. 3. § Időleges engedély

(1)

A szervezeti egységek az 4. §-ban részletezett osztályozásoktól időlegesen eltérhetnek, ha a pályatulajdonos vagy a használó kötelezettséget vállal arra, hogy meghatározott időre elkészítteti azokat az előírt építményeket, berendezéseket, amelyek a pályát magasabb rangú mérkőzések tartására is alkalmassá teszik.

(2)

A szervezeti egységek kivételes esetben megengedhetik olyan pálya használatát is, amelyeknek területén kívüli öltözőket használnak a játékosok, játékvezetők. Ez esetben a rendezőnek megfelelő intézkedéseket kell tennie a játékosok, játékvezetők és hivatalos személyek biztonságának megőrzésére.

(3)

Az egy-egy esetre szóló engedélyt a pályahitelesítése során az illetékes szervezeti egység képviselője a hitelesítési jegyzőkönyvön a megjegyzési rovatba beírva adhatja meg. 4. § Pályák osztályba sorolása

(1)

I. osztályú pálya Az első osztályú pálya nemzetközi vagy nemzetek közötti mérkőzésre való alkalmasságát a hitelesítési jegyzőkönyvben külön fel kell tüntetni. NB I-es férfi felnőtt vagy alacsonyabb osztályú mérkőzés megrendezésére akkor alkalmas, ha megfelel az alábbi előírásoknak:

3


I. Létesítményekre vonatkozóan Rendeltetésük a hazai és a vendégcsapatok a játékvezetők, ellenőrök, edzők, gyúrók, orvosok valamint a rendező szervek munkatársai ruházatának cseréjéhez, a tisztálkodási illetve a szerelések tisztítási, mosási, a helyszíni sportegészségügyi ellátáshoz közvetlenül szükséges helyiségek biztosítása. a) a sportlétesítménynek legalább 8 (két csapat öltözője legalább 100 m2 alapterületű) biztonsági zárral ellátott játékos öltözővel kell rendelkezni, melyben biztosítva van a kulturált öltözködés, tisztálkodás feltétele. A két öltöző legalább 25 fő ülőhellyel, 1 taktikai megbeszélésekhez használt táblával kell felszerelt legyen. Közvetlenül az öltözőből kell nyílni a min. 15m2-es zuhanyozónak (fürdőnek), WC helyiségeknek 2 angol WC-vel és 1 piszoárral. A zuhanyzókban (fürdőkben) 5 süllyesztett zuhanyzót, 2-4 db mosdótálat, valamint 1-1 fürdőmedencét (minimális mérete 6-8 m2 ,melyekben korlátos lépcső lejáró vezet); b) az öltözők mellett külön min.15m2-es gyúró szobának 2 maszírozó ággyal kell lenni; c) az öltözők mellett kell elhelyezni a min.15m2-es orvosi szobát és a min. 6m2-es un. pihenőfülkét. Az orvosi szobában 1 vizsgálóágy, 1 hordágy, 1 üvegszekrény gyógyszereknek, 1 oxigénpalack maszkkal, 1 vérnyomásmérő és 1 telefon külső-belső vonallal kell legyen; d) a sportlétesítménynek legalább 4 (két játékvezetői öltöző legalább 24 m2 alapterülettel) biztonsági zárral ellátott játékvezetői öltözővel kell rendelkezni, melyekben biztosítva van a kulturált öltözködés, tisztálkodás feltétele 4 ülőhellyel, és 4 személyre öltözőszekrény, illetve fogas. Közvetlenül az öltözőből kell nyílni az 1 zuhanyozónak (fürdőnek), és az 1 angol WC-nek. 1 db (író) asztal két székkel és 1db maszírozó ágy szükséges; e) az ellenőri szobának legalább a következő felszerelései vannak: 1 asztal, 1 szék, 1 ruhásszekrény, 1 mellékhelyiség mosdóval, 1 telefon külső-belső vonallal, 1 fénymásoló és 1 fax gép. Közel kell legyen a csapatok és játékvezetők öltözőjéhez; f) elsősegély szoba, amely a nézők orvosi ellátására szolgál; g) ellenőrző (dopping-kontroll) szoba minimum követelményei: 1 angol WC, 1 kézmosó tükörrel, 1 zuhany, 4 ülőhely és fogasok, 1 hűtőszekrény, 1 asztal és 4 szék; h) biztonsági irányító csoport helyiség minimum követelményei: a stadionban úgy kell elhelyezni, hogy a nézőtér minden egyes pontja jól belátható legyen, közvetlen kapcsolatban kell lenni a stadion hangosító és elektronikus vezérlő helyiségével. Mérete legalább 4x4 m. Felszereltsége: biztonsági pult, videó rendszer, 6 képernyős léptethető kamerafigyelő rendszer. Bútorzata 2 íróasztal, 4 szék, telefon külső-belső vonallal. II. Pályára vonatkozóan i)

centerpálya: bajnoki, kupa vagy egyéb hivatalos mérkőzéseket csak füves talajú pályán lehet lejátszani. A játéktér mérete 105x68 m. A stadion építéséből adódó technikai okok miatt a játéktér mérete még elfogadható az alábbiak szerint: hosszúság 100 m-től 105 m-ig, szélesség 64 m-től 68 m-ig;

j)

labdafogó háló: elhelyezése az alapvonallal párhuzamosan, kapurögzítő elemektől min. 3,5 m-re. Méretei: hossza min. a 16-os vonalak meghosszabbításai között, magassága: min. 4-6 m (a nézőtéri lelátó magasságától függően).

4


k) l) m) n)

o)

Kialakítása: fémanyag állvány kereten un. a lengőháló felfüggesztési megoldás a rugalmas ütésálló (háló ill. labdakímélő) használt biztosítására; csere tábla elektromos kijelzésű kell legyen; a hordágy elhelyezése: a két kispad között úgy, hogy az a közlekedést ne zavarja. Lehet hagyományos (kézi), mely gyalogos beteg szállítást biztosít, elektromos meghajtású, önjáró: egy gk. vezető + két fő betegszállítóval; tartalék játékvezető részére külön fedett kispadot szükséges biztosítani a felező vonalnál. Itt kell elhelyezni: 1db asztalt, 1 db széket és a cseretáblát; belső kerítés: a játéktér oldalvonalától legalább 6 m, a kapuk mögött 15 m távolságra, az egész játékteret megszakítás nélküli, összefüggő, legalább 2,2 m magas, zárt kerítés vegye körül, sárgára (világos színűre) festett menekülő kapukkal, mely minden szektornál külön-külön kell legyen; játékos kijáró rendeltetése: az öltözőkből a játéktérre vezető zárt közlekedő útvonal, mely a játékosok, játékvezetők és a csapatokhoz közvetlen tartozó sportvezetők biztonságos közlekedését biztosítja a mérkőzés idején. Mérete: szélessége min. 1,7 – 2 m, magassága min. 2,2 m, egyenletesen végig az esetleges lépcsőknél ill. a lejtőknél is biztosított. Kialakítása: egyenletes járófelület, csúszásgátló burkolattal, 8 m-nél hosszabb távolság valamint belső lépcső ill. lejtő esetén elektromos megvilágítás, a lelépőjáró és homlok felületének fehérre festése szükséges. Oldalfalának sima felületűnek kell lenni, kiálló tárgy, bármilyen berendezés illetve pályahasználati eszköz ott nem tárolható. Az öltözői folyosóról a pálya felé nyíló, zárható ajtóval és „JÁTÉKOS KIJÁRÓ” feliratú táblával kell ellátni. Háromnál több lépcső ill. ennek megfelelő szintkülönbség esetén kétoldalú kapaszkodó korlátot kell balesetveszély mentesen kialakítani. A kijáró folyosóra más helyiségből sem ablak, sem ajtó nem nyitható. A stadionba – szükség szerint – a mobil játékos kijáró meghosszabbítható kell, hogy legyen, mely a nézőktől való (még) biztonságosabb elkülönítést eredményezi; III. Nézőtérre vonatkozó előírások

p) a létesítményt legalább 2-2,5 m magas, szilárd anyagból készült külső kerítés vegye körül; q) a nézőtér befogadó képességének megfelelő számú bejárati kapuval kell rendelkezzen, külön a vendégszurkolóknak is pénztárral együtt. A létesítmények bejárati kapuinál – mobil megoldás is lehet – szűkítő folyosókat kell kialakítani A vendégcsapat szurkolóinak elkerített hely biztosítása szükséges. A stadion bejáratától a nézőtérig acélszerkezetű kerítéssel kell biztosítani az elválasztást; r) a befogadó képessége a stadionnak: legalább 3000 különálló ülőhellyel kell rendelkeznie, melyből legalább 1000 fedett ülőhelyes, illetve az összes ülőhely egyharmadának fedettnek kell lenni. Az állóhelyeken történő tömeghullámzást meggátoló kerítéselemeket az építész-rendészeti előírásoknak megfelelően kell elhelyezni. Az egyes szektorokból vész esetén – tűzriadó, stb. – a labdarúgó pályára való menekülés lehetősége a pálya irányába nyíló kapukon keresztül történik. A kapukat a mérkőzések alatt nyitva kell tartani, őrzésükről külön kell gondoskodni; s) hangosítás rendeltetése: a stadionon belül és kívül tartózkodók – a nézőtéri zajon keresztül tisztán hallható erősségű tájékoztatása a mérkőzések lebonyolításával kapcsolatos eseményekről; t) eredmény jelző berendezés: a mérkőzés időtartamát, a csapatok összeállítását, valamint az eredmény alakulását jelezze a nézőközönségnek, és elektromos üzemeltetésű kell legyen; u) az összes nyilvános átjárót és lépcsőt (pl. sárgára) kell festeni;

5


v) a stadionban a nézőteret úgy kell kialakítani, hogy az alkalmas legyen különálló szertorokra bontásra. Egy szektorban 1200-1500 fő helyezhető el; w) a stadiont el kell látni olyan reflektorokkal, amelyek minimális fényereje 1200 Lux; x) a nézőteret el kell látni tájékoztató jelzésekkel a bejárattal a szertorokig; y) valamennyi lelátót mindkét nem számára el kell látni az alábbi tisztálkodási lehetőségekkel: 1000 nézőnként 5 angol WC férfiaknak, 8 piszoár és 5 angol WC nőknek, továbbá hideg vizes kézmosási lehetőségnek kell lenni kéztörlővel és/vagy kézszárítóval; z) 1000 egyéni ülőhelyenként legalább 5 helyet kell biztosítani mozgássérültek számára feljutó rámpával együtt. (2)

II. osztályú pálya NB I/B. férfi felnőtt vagy alacsonyabb osztályú mérkőzés megrendezésre akkor alkalmas, ha megfelel az alábbi előírásoknak: I. Öltözőkre vonatkozóan a) rendelkezik a sportlétesítmény legalább 4 olyan (zárható, fűthető világítható) öltözővel, melyekben biztosítva van a kultúrált öltözködési, tisztálkodási lehetőség. Öltözőnként 20 fő részére kell biztosítani a ruhásszekrényeket (fogasokat), padokat (székeket). A zuhanyzónak (fürdőnek) az öltözőből kell nyílnia, abban öltözőnként 4 hideg-meleg vizes zuhanyzóállásnak és 2 db WC–nek kell lennie; b) rendelkezik a sportlétesítmény legalább 2, a csapatoktól külön álló (zárható, fűthető és kellően megvilágított) játékvezetői öltözővel, melyekben biztosítva van a kultúrált öltözködési és tisztálkodási (zuhanyozási) lehetőség. 1db (író) asztalt és 1 db hűtőszekrényt kell elhelyezni öltözőnként; II. Pályára vonatkozóan c) centerpálya: szintkülönbség nélküli, egyenletes talajú, (csak) füves pálya lehet, melynek hossza legfeljebb 110 m és legalább 100 m, szélessége legfeljebb 75m és legalább 64m; d) labdafogó háló van az alapvonaltól 3 és fél méterre a labdarúgó kapuk mögött, mely legalább 20 m széles, 4 m magas; e) belsőkerítés: a játékteret oldalvonalától legalább 5m, a kapuk mögött 7,5m távolságban, megszakítás nélküli, összefüggő kerítéssel kell ellátni, melynek magassága minimum 2 m kell, hogy legyen, sárgára festett menekülő kapukkal; f) játékos kijáró: az öltözőkből a játéktérre vezető utat, a játékos kijárót úgy kell kialakítani, hogy azt a játékosok, játékvezetők és a hivatalos, előírt számú közreműködők bármikor biztonságosan használhassák a közönségtől elkülönítve. A játékos kijárót elzáró oldalkerítés csak rögzített lehet, szélességének minimum 3 m-nek magasságának 2,2 m-nek kell lennie, oldalt és felül is zárt legyen; g) tartalék pályával is kell rendelkezni, mely csak füves és egyenletes talajú lehet, méretei alapján legalább III. osztályú legyen; III. Nézőtérre vonatkozóan h) a létesítményt 2 m magas külső kerítés veszi körül, rendelkezik 3 bejárati kapuval; i) befogadó képessége eléri a min. 3000 főt és legalább 500 (számozott) ülőhellyel rendelkezik; j) a résztvevők és nézők állandó tájékoztatására hangosbemondó rendszer és eredményjelző tábla (lehet mechanikus is) működik;

6


k) a média (elektronikus, írott) képviselő számára a lelátón elkülönített fedett hely van; l) a befogadóképességének megfelelő, de legalább 4, a nézők számára nemenként külön biztosított, megfelelő nagyságú, kulturált illemhelyiség található. (3)

III. osztályú pálya NB II férfi felnőtt vagy alacsonyabb osztályú mérkőzés megrendezésre akkor alkalmas, ha megfelel az alábbi előírásoknak: I. Öltözőkre vonatkozóan a) rendelkezik a sportlétesítmény területén legalább 4 olyan zárható (biztonsági zárral), fűthető világítható, öltözővel, melyekben biztosítva van a kultúrált öltözködés és tisztálkodás feltétele. Öltözőnként 20 fő részére kell biztosítani ruhásszekrényeket (fogasokat), padokat (székeket), a zuhanyozónak (fürdőnek) az öltözőből kell nyílnia, abban öltözőnként 4 hideg-meleg vizes zuhanyozóállásnak és 1 db WC- nek kell lennie; b) rendelkezik legalább 2, a csapatoktól külön álló zárható (biztonsági zárral), fűthető, világítható játékvezetői öltözővel, melyekben biztosítva van a kultúrált öltözködés - ruhaszekrény (fogas), pad (szék) – és a tisztálkodás feltétele. 1db (író) asztalt és 1db hűtőszekrény kell elhelyezni öltözőnként; II. Pályákra vonatkozóan c) centerpálya: hossza legfeljebb 110 m és legalább 100 m, szélessége legfeljebb 75m és legalább 64m, szintkülönbség nélküli, egyenletes talajú, füves pálya; d) labdafogó háló van a labdarúgó kapuk mögött, mely legalább 15 m széles és 4 m magas; e) belsőkerítés: a játéktér oldalvonalától legalább 3-5 m, a kapuk mögött 5-8 m távolságban, megszakítás nélkül, összefüggő kerítéssel van ellátva, melynek magassága minimum 2 m; f) játékos kijáró: az öltözőkből a játéktérre vezető utat, a játékos kijárót úgy kell kialakítani (biztosítani), hogy azt a játékosok, játékvezetők és a hivatalos, előírt számú közreműködők bármikor biztonságosan használhassák, a közönségtől elkülönítve. A játékos kijárót elzáró oldalkerítés csak rögzített lehet, szélességének minimum 2-5m-nek, magasságának 2, 2 m-nek kell lennie, oldalt és fölül is zárt legyen; g) tartalék pályával is rendelkezik a sportlétesítmény (mely méretei alapján legalább IV. osztályú) elsősorban füves, szükség esetén lehet salakos is, de egyenletes talajú legyen; III. Nézőtérre vonatkozóan h) a létesítményt (lehetőleg szilárd anyagból készült) külsőkerítés veszi körül, rendelkezik 3 bejárati kapuval; i) befogadóképessége eléri a min. 2000 főt, és legalább 500 ülőhely is van; j) a résztvevők és nézők állandó tájékoztatására hangosbemondó rendszer illetve eredményjelző tábla (lehet mechanikus is) van; k) a média (elektronikus, írott) képviselő számára a lelátón elkülönített fedett hely van; l) a befogadóképességének megfelelő, de legalább 4, a nézők számára nemenként külön biztosított, megfelelő nagyságú, kulturált illemhelyiség van.

7


(4)

IV. osztályú pálya NB III. férfi felnőtt vagy alacsonyabb osztályú mérkőzés megrendezésre akkor alkalmas, ha megfelel az alábbi előírásoknak: I. Öltözőkre vonatkozóan a) rendelkezik a sportlétesítmény területén legalább 4 olyan zárható (biztonsági zárral), fűthető világítható, öltözővel, melyekben biztosítva van a kultúrált öltözködés, tisztálkodás feltétele. Öltözőnként 20 fő részére kell biztosítani ruhásszekrényeket (fogasokat), padokat (székeket). A zuhanyzó (fürdő) az öltözőből nyílik, abban öltözőnként 3 hideg-meleg vizes zuhanyzóállásnak és 1 db WC-nek kell lennie; b) rendelkezik legalább 1, a csapatoktól külön álló zárható (biztonsági zárral), fűthető, világítható játékvezetői öltözővel, melyben biztosítva van a kultúrált öltözködés, - ruhaszekrény (fogas), pad (szék) - a tisztálkodás feltétele, és 1db (író) asztal, 1db hűtőszekrény is biztosított; II. Pályára vonatkozóan c) a center pálya: szintkülönbség nélküli, egyenletes talajú, füves pálya legyen hossza legfeljebb 110 m és legalább 100 m, szélessége legfeljebb 75m és legalább 60m; d) labdafogó háló van a kapuk mögött, mely legalább 15 m széles, 4 m magas; e) belsőkerítés: a játékteret oldalvonalától legalább 2-3m, a kapuk mögött 3-5m távolságban, megszakítás nélkül, összefüggő kerítéssel (korláttal) kell ellátni, melynek magassága minimum 1,4 m kell, hogy legyen; Ha a kerítést korláttal, dróthuzallal helyettesítik, annak minimum 3 sorosnak kell lennie; f) játékos kijáró: az öltözőkből a játéktérre vezető utat, a játékos kijárót úgy kell kialakítani (biztosítani), hogy azt a játékosok, játékvezetők és a hivatalos, előírt számú közreműködők bármikor biztonságosan használhassák, a közönségtől elkülönítve. A játékos kijárót elzáró oldalkerítés rögzített legyen, szélességének minimum 2-5m-nek, magasságának 2,2 m-nek kell lennie, oldalt és fölül is zárt legyen. Ha a kerítést korláttal, dróthuzallal, vagy kötéllel helyettesítik, annak minimum 3 sorosnak kell lennie; g) tartalék pályával is rendelkezik a sportlétesítmény (méretei alapján legalább V. osztályú) elsősorban füves legyen, szükség esetén lehet salakos is, de egyenletes talajú legyen; III. Nézőtérre vonatkozóan h) létesítményt: (lehetőleg szilárd anyagból készült) külsőkerítés veszi körül, rendelkezik 3 bejárati kapuval; i) befogadóképessége eléri a min. 1000 főt, és legalább 100 ülőhely is van; j) a résztvevők és nézők állandó tájékoztatására hangosbemondó rendszer, eredményjelző tábla (lehet mechanikus is) van; k) a befogadóképességének megfelelő, de legalább 4, a nézők számára nemenként külön biztosított, megfelelő nagyságú, kulturált illemhelyiség van.

8


(5)

V. osztályú pálya Területi I. osztályú férfi felnőtt vagy alacsonyabb osztályú mérkőzés megrendezésre akkor alkalmas, ha megfelel az alábbi előírásoknak: I. Öltözőkre vonatkozóan a) rendelkezik a sportlétesítmény területén legalább 4 (zárható, fűthető, világítható) öltözővel, amelyekben biztosítva van a kultúrált öltözködés, tisztálkodás feltétele. Öltözőnként 20 fő részére kell biztosítani ruhásszekrényeket (fogasokat), padokat (székeket). Ha kevesebb az öltöző az előírtnál, akkor azoknak olyan méretűeknek kell lennie, hogy elférjen benne a 2 felnőtt és a 2 ifjúsági csapat. A zuhanyzó (fürdő) az öltözőből nyílik, abban öltözőként 2 hideg-meleg vizes zuhanyozónak kell lennie; b) rendelkezik legalább 1, a csapatoktól külön álló zárható (biztonsági zárral), fűthető és kellően megvilágított játékvezetői öltözővel, melyben biztosítva van a kultúrált öltözködés, - ruhaszekrény (fogas), pad (szék) - és legalább a kézmosás feltétele. Ha nincs benne zuhanyozási (fürdési) lehetőség, akkor azt a csapatoktól külön állóan kell biztosítani 1db (író) asztallal együtt; II. Pályára vonatkozóan c) centerpálya: hossza legfeljebb 105 m és legalább 95 m, szélessége legfeljebb 70m és legalább 55m, szintkülönbség nélküli, egyenletes talajú, füves pálya. d) belsőkerítés: a játékteret oldalvonalától legalább 2-3 m-re, a kapuk mögött 3-5m távolságra, megszakítás nélkül, összefüggő kerítéssel (korláttal) kell ellátni, melynek magassága minimum 1,2 m kell, hogy legyen. Ha a kerítést korláttal, dróthuzallal helyettesítik, annak minimum 3 sorosnak kell lennie; e) játékos kijáró: az öltözőkből a játéktérre vezető utat, a játékos kijárót úgy kell kialakítani (biztosítani), hogy azt a játékosok, játékvezetők és a hivatalos, előírt számú közreműködők bármikor biztonságosan használhassák, a közönségtől elkülönítve. A játékos kijárót elzáró oldalkerítés mozgatható (mobil) is lehet, de szélességének minimum 2-5 m-nek, magasságának 1,2 m-nek kell lennie. Ha a kerítést korláttal, vagy dróthuzallal helyettesítik, annak minimum 3 sorosnak kell lennie. f) tartalék pályával is (méretei alapján legalább VI. osztályú) ez lehet füves, salakos, földes, de egyenletes talajú legyen; III. Nézőtérre vonatkozóan g) a nézőtér befogadóképessége eléri a min. 500 főt; h) a befogadóképességének megfelelő, de legalább 2, a nézők számára nemenként külön biztosított, megfelelő nagyságú, kulturált illemhelyiség van.

9


(6)

VI. osztályú pálya Területi II. osztályú férfi felnőtt vagy alacsonyabb osztályú mérkőzés megrendezésre akkor alkalmas, ha megfelel az alábbi előírásoknak: I. Öltözőkre vonatkozóan a) rendelkezik a sportlétesítmény területén legalább 2 (zárható, fűthető világítható) öltözővel, amelyekben biztosítva van 2 felnőtt és 2 ifjúsági csapat részére a kultúrált öltözködési, tisztálkodási lehetőség. Öltözőnként 20 fő részére kell biztosítani ruhásszekrényeket (fogasokat), padokat (székeket). A zuhanyzó (fürdő) az öltözőből nyílik, abban öltözőként legalább 2 hideg-meleg vizes zuhanyzóállásnak kell lennie; b) rendelkezik a sportlétesítmény területén legalább 1, a csapatoktól külön álló zárható, fűthető és megfelelő erősségű világítással ellátott játékvezetői öltözővel, melyben biztosítva a kultúrált öltözködési - ruhaszekrény (fogas), pad (szék) - és legalább a kézmosási lehetőség; II. Pályára vonatkozóan c) centerpálya: hossza legfeljebb 105 m és legalább 90 m, szélessége legfeljebb 70m és legalább 50m (végső esetben 45m), lehetőleg szintkülönbség nélküli, egyenletes talajú, füves, salakos vagy földes; d) belsőkerítés: a játékteret oldalvonalától és kapuvonalától (alapvonalától) legalább 2-3 m távolságra, megszakítás nélkül, összefüggő (rögzített) kerítéssel (korláttal) kell ellátni, melynek magassága minimum 1,2 m kell, hogy legyen. Ha a kerítést korláttal, dróthuzallal helyettesítik, annak minimum 3 sorosnak kell lennie; e) játékos kijáró az öltözőkből a játéktérre vezető utat, a játékos kijárót úgy kell kialakítani (biztosítani), hogy azt a játékosok, játékvezetők és a hivatalos, előírt számú közreműködők bármikor biztonságosan használhassák, a közönségtől elkülönítve. A játékos kijárót elzáró oldalkerítés mozgatható is lehet, de szélességének minimum 2,5 m-nek (itt ajánlatos figyelembe venni az öltöző (külső) épület adottságát), magasságának 1,2 m-nek kell lennie. Ha a kerítést korláttal, dróthuzallal, helyettesítik, annak minimum 3 sorosnak kell lennie; III. Nézőtérre vonatkozóan f) a nézőtér befogadóképessége eléri a min. 300 főt; g) a létesítmény területén megfelelő nagyságú, kulturált illemhellyel kell rendelkeznie.

(7)

Játéktérre vonatkozó általános előírások a) Játéktér felépítése, kialakítása: - méretei az osztályba sorolás függvényében változhat, de minden esetben téglalap alakúnak kell lennie; - az oldalvonalak hosszának nagyobbaknak kell lenni a kapuvonalak hosszánál; b) vonalazások: - vonalaknak a játéktér minden jelzésén azonos szélességűnek kell lennie; - ennek meghatározója a mindenkori kapuoszlopok és a keresztléc szélessége, illetve átmérője, mely 12 cm-nél nem lehet szélesebb; - a vonalaknak, íveknek folyamatosnak és jól láthatónak kell lennie, melyet nem lehet V-alakú árokkal helyettesíteni; - a játéktér vonalai mindig ahhoz a területhez tartoznak, amit határolnak; 10


c) d)

e)

f)

g)

- anyaga: olyan legyen, mely nem veszélyes a játékosok testi épségére; - színe: üssön el a mindenkori talaj színétől; határvonalak: - a játékteret egyenes határvonalakkal kell jelölni; kapuk: - helye: mindkét kapuvonal közepén kell elhelyezni (szimmetrikusan), azt a függőleges síkban beállított oszlop-párt, melyet fent a talajjal párhuzamos keresztléc köt össze, és azok egyenlő távolságra vannak a sarokzászló rúdjától; - mérete: a kapuoszlopok belső síkja közti vízszintes távolság 7,32 m, a keresztlécek alsó síkja és a gólvonal pályaszintje közötti függőleges távolság 2,44 m; - anyaga: fa, acélcső, alumíniumcső, ovális alumínium profil, vagy lesarkított zárt szelvény; - formája: négyzet, téglalap, kör vagy ovális; - a kapuoszlopok és a keresztlécek szélességének, vastagságának illetve külső átmérőjének (ide tartozik az ovális legnagyobb átmérője is) azonosnak kell lenni, de nem lehet több 12 cm-nél; - rögzítése: a kapuoszlopokat minimum 0,8 - 0,9 m-es mélységben függőlegesen, betonba ágyazva, vagy betonba ágyazott védőcsőbe (első és másod osztályba sorolt pályáknál csak így lehet) kell elhelyezni, utóbbi esetben a függőleges síkú rögzítést gumi-kiékeléssel kell biztosítani; kapuhálók: - anyaga: készülhet kenderből, jutából vagy nylonból, olyan hálós-csomós kötéssűrűséggel, amelyen a labda nem juthat át; első és másod osztályba sorolt pályák esetében: - a kapuk mögött a kapuoszlopokhoz és a keresztléchez un. kapuhálókat kell rögzíteni a játéktérrel ellentétes, hátoldalukon kialakított kis kampókra, lent a talajhoz un. hálórögzítő kerettel (amely a kapuoszlopokhoz csuklós kapcsolattal kapcsolódik), felül pedig hálótartó kötéllel, a keresztléc magasságában , azzal párhuzamosan, belógás mentesen, rugalmasan kerüljön megtartásra; - a kapuoszlopokat és a keresztléceket fehér színű, tartós minőségű festékkel kell lefesteni úgy, hogy az a bajnoki évben végig hiánymentes maradjon; - .a hálórögzítő keretet ugyancsak fehér színű, vízálló huzattal kell bevonni, amely folytonosanbiztonságos hálóleerősítést biztosít a két kapuoszlop közt, a hálórögzítő keret teljes hosszában; háromtól - hatod osztályba sorolt pályák esetében: - a kapuk mögött a kapuoszlopokhoz és a keresztléc mögötti részre hálótartót kell felszerelni, és erre a hálót kampós megoldással úgy kell rögzíteni, hogy az a kapust (vagy más játékost) mozgásában ne akadályozza; - a kapuoszlopokat, a keresztlécet és a hálótartót fehér színű, tartós minőségű festékkel kell lefesteni úgy, hogy az a bajnoki évben végig meg maradjon; kapuelőtér: - a kapuvonalon mindkét kapuoszlop belső élétől az oldalvonal irányába 5,5 m-es távolságot kell megjelölni. Innen, a kapuvonal külső szélétől mért 5,5 m hosszúságú vonalat kell húzni a játéktér irányába, és ezek a vonalak a kapuvonallal párhuzamos egyenessel legyenek összekötve. E vonalakkal és a kapuvonallal határolt területet kapuelőtérnek nevezzük; büntetőterület, büntetőpont: - a kapuvonalon mindkét kapuoszlop belső élétől az oldalvonal irányába 16,5 m-es távolságot kell megjelölni. Innen, a kapuvonal külső szélétől mért16,5 m hosszúságú vonalat kell húzni a játéktér irányába, és ezek a vonalak a kapuvonallal párhuzamos egyenessel legyenek összekötve. E vonalakkal és a kapuvonallal határolt területet nevezzük büntetőterületnek;

11


mindkét büntetőterületen a kapuvonal középpontjától a kapuvonalra merőleges képzeletbeli egyenesre a kapuvonal belső szélétől 11 m-t mérünk és e távolság végpontját megjelöljük. Ez a bűntetőpont, melynek átmérője 22 cm; - mindkét büntetőpont középpontjától 9,15 m sugarú körívet húzunk a büntetőterületen kívül, a kapuvonallal párhuzamos 16,5 m-es vonal között; h) felezővonal, kezdőpont, kezdőkör: - a játéktéren keresztül felezővonalat kell húzni (ez által két térfél jön létre), az oldalvonalak felezőpontjait összekötve, a kapuvonalakkal párhuzamosan; - a játéktér középpontját láthatóvá kell tenni egy 22-cm átmérőjű kezdőponttal; - ezt 9,15 m sugarú, un. kezdőkörrel kell körül venni; i) sarokpont, saroktér (negyed körív), sarokrúd, sarokzászló: - az alap és oldalvonalak találkozásainál lévő pontok a sarokpontok; - e pontból a kapuvonalak és az oldalvonalak irányába 1-1 métert ki kell kijelölni és a játéktéren összekötve kapjuk a saroktért, az un. negyed – körívet; - a sarokpontokban a játéktér talajába süllyesztett védőcsőbe 1, 5 m magas zászlórudat - első osztályba sorolt pálya esetén enyhe elhajlást biztosító gumis, un. flexibilis zászlórudat - kell elhelyezni; - és azon 0,4 x 0,4 méteres élénkszínű zászlónak kell lennie; - a rúd (fa vagy műanyag) él mentes legyen, a teteje nem lehet hegyes; - a felezővonalaknál is helyezhetők el zászlót tartó rudak, de csak játéktéren kívül, az oldalvonaltól legalább1m-re; j) segédvonal (nem kötelezően előírt jelzés): - Szögletrúgásnál az előírt távolság könnyebb betartása érdekében a negyed körívtől a kapuvonallal párhuzamosan, de már játéktéren kívül 9,15m távolságot jelölhetünk ki és ezt egy 0,4 m vonallal megjelöljük. Ezt a vonalat segédvonalnak nevezzük; k) kispadok (a hazai és vendégcsapat részére) első osztályba sorolt pályák esetében: - helye: azonos oldalon, a játéktér és a belső kerítés között, a felezővonal közelében, az oldalvonaltól a kispad eleje közti távolság min. 3-5 m-re legyen; - mérete: hossza min. 9 m, szélessége min. 1,5 m; - anyaga: fémvázas szerkezetű, átlátszó műanyag burkolattal; - kialakítása: hátfala a nézőtér felőli oldalon, az oldalvonallal párhuzamos, a két oldalfala merőleges az oldalvonalra, a játékos kijáró oldalakra pedig „HAZAI”, ill. „VENDÉG” feliratok kerülnek; - tetőzete a nézőtér felé lejtéssel, a hátfala egybefüggően úgy legyen kialakítva, hogy a játéktér felőli tetővonala él és baleset mentes legyen és az induló magassága érje el a min. 2,2 m-t; l) kispadok (a hazai és vendégcsapat részére) kettőtől - hatod osztályba sorolt pályák esetében: - helye: azonos oldalon, a játéktér és a belső kerítés között a felezővonal közelében, az oldalvonaltól a kispad eleje közti távolság minimum 2 m kell, hogy legyen; - méretek: hossza min. 7 m, szélessége min 1 m; - teteje, hátulja és két oldala fedett legyen; - anyagára: nincs konkrét előírás; - kialakítása: tetőzete a nézőtér felé lejtsen, játéktér felé eső részén az induló magasság érje el a 2,2 m-t és az egész kispad él és balesetmentesen legyen kialakítva; m) technikai zóna: - a kispadok oldalaitól 1-1méterre oldalirányban, a pálya oldalvonalától 1 m-re. edzői jelzővonalat kell felfesteni a mérkőzés alatti szabad edzői mozgás biztosítására; - a vonalazást kb. 1,4 m hosszúságú megszakításokkal kell kijelölni. -

12


(8)

Műfüves pályák A műfüves pályákat be kell sorolni – az összes feltétel megléte esetében – abba az osztályba, amelyekre a feltételei biztosítottak.

(9)

Futsal labdarúgó pályák A sporttelep: A sporttelep öltözője mosdó-, fürdőkészülékkel felszerelt, padokkal, székekkel, fogasokkal, ruhásszekrényekkel ellátott, zárható, fűthető és világítható legyen. Ugyanez vonatkozik a játékvezetők és az időmérő öltözőire is, amelyeket el kell különíteni a játékosok öltözőjétől. Az öltözőben vagy a közelében fürdőnek ill. WC-nek kell lenni. A játéktér: a) a határvonalak: a játéktérnek minden esetben téglalap alakúnak kell lenni. A bajnoki- és kupa mérkőzéseket csak olyan teremben lehet megrendezni, ahol a játéktér hosszúsága 38-42 m, szélessége 18-22 m. A játékteret vonalakkal kell határolni. A vonalak ahhoz a helyhez tartoznak, amit határolnak. Minden vonalnak 5-8 cm szélesnek kell lennie. A hosszabbik vonalakat oldalvonalnak, a rövidebbiket alapvonalnak nevezzük. A felezővonal pontosan kettéosztja a játékteret. A kezdőrúgás pontját a felezővonal közepén kell megjelölni. A kezdőpontból egy 3 m sugarú körívet kell húzni, ez a kezdőkör; b) a büntetőterület: a büntetőterületet mindkét alapvonalra a következő módon kell felfesteni: mindkét kapufa külső élétől egy 6 m sugarú negyed körívet kell húzni a játéktérre befelé, a két oldalsó kapufa képzeletbeli magasságáig. Ezeket a negyed köríveket, egy a gólvonallal párhuzamos 3,16 m hosszúságú egyenessel kell összekötni. Az így kapott területet nevezzük büntetőterületnek; c) az első büntetőpont: mindkét kapufától egyenlő távolságra 6 m-re a gólvonalra számított képzeletbeli merőlegesre egy jól látható jelölést kell alkalmazni. Ez az első büntetőpont; d) a második büntetőpont: mindkét kapufától egyenlő távolságra 10 m-re a gólvonalra számított képzeletbeli merőlegesre egy jól látható jelölést kell alkalmazni. Ez az második büntetőpont; e) szöglet negyed körív: a játéktér minden sarkában (szöglet) egy 25 cm sugarú negyed körívet kell húzni. A sarokrúgást ezen belül kell elvégezni; f) cserezóna: a cserezóna mindkét térfélen az oldalvonalnál, - ahol a cserepad van, ahol a csere folyamán felmennek a játékosok a játéktérre ill. lejönnek onnan – található. A cserezóna közvetlenül a két csapat cserepadja előtt található. Hosszúsága: 3 m oldalanként. A cserezóna mindkét végén egy 80 cm hosszú vonalat kell húzni, amely 40-40 cm-re nyúlik be a játéktérre ill. azon kívülre. Ezek a vonalak határolják a cserezónát, amelyen belül a cserét el kell végezni. Ezen az oldalon az időmérőnek fenntartott helyet szabadon kell hagyni, rálátást biztosítva ezáltal a játéktérre;

13


g) a kapuk: a kapukat az alapvonalak közepén kell felállítani. A kapu két oldalsó kapufából áll, amely fent egy keresztléccel van összekötve. Az alsó kapufák közötti távolság 3 m, míg a magasságuk 2 m. A kapufák és a keresztléc vasragsága 8 cm. A gólvonal szélességének a kapufáéval meg kell egyezni. A kapuhálót a kapura kell rögzíteni. A hálók alsó részét is rögzíteni kell a talajhoz. A hálót a kapu háta mögött minimum 80 cm-re, maximum 100 cm-re kihúzva kell rögzíteni, szabad területet biztosítva a kapus mozgásának. A kapuhálók anyaga kenderből, jutából vagy nylonból készülhet; h) a játéktér felülete: a játéktér felületének simának és egyenletesnek kell lennie. Ajánlatos fa vagy műanyag borítású játékteret alkalmazni. A műfű engedélyezett. Beton ill. aszfalt felületek nem engedélyezettek; i) a játéktér jelzéseinek anyaga: a játéktérnek 5-8 cm széles vonalú jelzését olyan anyaggal kell elkészíteni, amely élénken elüt a mindenkori talaj színétől; j) reklám: a pályán reklám felfestése engedélyezett, amennyiben a hivatalos határvonalak jól elkülöníthetők, jól láthatók ezen reklámoktól. 5. § Válogatott mérkőzések Az MLSZ az ország valamennyi sportpályáját igénybe veheti válogatott mérkőzés megrendezésére, illetve a válogatott csapat edzéseire a sportszervezettel történt előzetes megállapodás alapján.

II. fejezet MÉRKŐZÉS RENDEZÉSI SZABÁLYOK 6. § A szabályzat hatálya (1)

E szabályzatot kell alkalmazni: a) a vegyes versenyrendszer (nemzeti bajnokság) keretében szervezett mérkőzésekre, az első osztályú mérkőzésekre, a nemzetközi kupamérkőzésekre, a nemzeti válogatottak mérkőzéseire; b) a vegyes versenyrendszerben (nemzeti bajnokságban) szereplő csapatok részvételével lebonyolított minden az a) pontban meg nem határozott mérkőzésre, ideértve a teremlabdarúgó rendezvényt is, ha: ba) a mérkőzés helyszínéül szolgáló létesítmény befogadóképességének legalább 70%-ára kibocsátott jegyeket a mérkőzés időpontját legalább egy héttel megelőzően értékesítették és a rendelkezésre álló további információk alapján telt ház várható vagy; bb) a vendégszurkolók részére biztosított jegyek 90%-a vagy 500 db jegy a mérkőzés időpontját legalább egy héttel megelőzően értékesítésre került, feltéve, hogy azokon néző jelen lehet.

14


(2)

Amennyiben a mérkőzés időpontját megelőző egy éven belül a sportszervezet részvételével rendezett mérkőzésen súlyos rendzavarásra került sor.

(3)

A szabályzat hatálya nem terjed ki a (1)-ben meghatározott mérkőzések esetében a korosztályos, illetve tartalékcsapatok, a női bajnokság mérkőzéseire, valamint az edzőmérkőzésekre.

(4)

A labdarúgó stadionok, pályák mérkőzések alkalmával az MLSZ, illetve átruházott hatáskörben az MLL és a MALL, továbbá a területi labdarúgó szövetségek fennhatósága és ellenőrzése alá tartoznak.

(5)

A pályatulajdonos, illetve a pályabérlő sportszervezet köteles az MLSZ szabályzataiban foglaltakat, a Ligák és szövetségek labdarúgásra vonatkozó határozatait, rendelkezéseit végrehajtani. 7. § A mérkőzés szervezése

Labdarúgó mérkőzés szervezője az MLSZ, a szervezeti egységei és a sportszervezet lehetnek. 8. § A szervezés feltételei (1) (2)

Labdarúgó mérkőzés az MLSZ által meghatározott előírások, valamint a külön jogszabályban foglaltak szerint szervezhető. Ha a versenyt FIFA, UEFA szervezi, a szervezéskor a nemzetközi szakszövetség által meghatározott előírásokat is alkalmazni kell. Labdarúgó mérkőzés csak olyan sportlétesítményben szervezhető, amely megfelel a szakhatósági követelményeknek és azt hitelesítették.

(3)

Labdarúgó mérkőzés csak olyan sportlétesítményben szervezhető, amely a sportrendezvény jellegére is tekintettel a mérkőzésen résztvevők személyét és vagyonát nem veszélyezteti.

(4)

A szervező a labdarúgó mérkőzés jellegének megfelelően köteles a fogyatékos nézőknek a helyszínre való akadálymentes bejutását, ott az akadálymentes közlekedést lehetővé tenni és a helyszín kommunikációs akadálymentesítését elvégezni.

(5)

A szervező a sportlétesítményen kívül és annak területén jól látható hírdetményeken (táblákon) köteles meghatározni a labdarúgó mérkőzés megtekintésének feltételeit. 9. § A szervező felelőssége

(1)

A labdarúgó mérkőzés helyszínén a szervező felelős a törvényben, a jogszabályokban, a versenykiírásban, valamint a FIFA, UEFA és MLSZ által meghatározott előírásoknak megfelelő és biztonságos megtartásáért.

15


(2)

A labdarúgó mérkőzés rendjének szabályozásáért, a szabályok betartásáért és betartásának ellenőrzéséért a szervező a felelős.

(3)

A szervező köteles megtenni vagy az illetékes hatóságnál kezdeményezni minden olyan intézkedést, amely a sportrendezvényen résztvevők személyi, és vagyonbiztonságának megóvása érdekében szükséges.

(4)

A szervező a sportrendezvény biztonságára vonatkozó előírások felróható megszegésével másnak okozott kárért a Ptk. általános szabályai szerint felel. Rendező szerv, rendező megbízása esetén a szervező és a rendező szerv, rendező felelőssége egyetemleges.

(5)

A szervező felelőssége a nézőknek a labdarúgó mérkőzés helyszínére történő beléptetése megkezdésétől addig tart, amíg a nézők a labdarúgó mérkőzés helyszínét elhagyják.

(6)

A rendező szerv, rendező köteles a labdarúgó mérkőzés időtartama alatt, valamint a rendőrség igényei szerint a labdarúgó mérkőzést megelőzően, illetve követően az illetékes rendőrségi vezetővel a labdarúgó mérkőzés biztonsága érdekében együttműködni, és részére az igényelt segítséget megadni.

(7)

Az MLSZ az (1)-ben meghatározott előírások be nem tartása esetén a szervezővel szemben a szabályzataiban meghatározott joghátrányt alkalmazza, és a Fegyelmi Szabályzatban meghatározottak szerint jár el. 10. § Labdarúgó mérkőzés bejelentése a Rendőrkapitányságon

(1)

Ha a mérkőzésre kibocsátott belépőjegyek, bérletek száma alapján a nézőszám a 3000 főt eléri vagy meghaladja, vagy egyébként a körülmények alapján indokolt, a szervező köteles az illetékes rendőrkapitányságnál kezdeményezni a mérkőzésnek szerződésben foglalt díj ellenében történő rendőri biztosítását.

(2)

A labdarúgó mérkőzés szervezéséről az annak helye szerint illetékes rendőrkapitányságot, a fővárosban a Budapesti Rendőr-főkapitányságot legalább húsz munkanappal a labdarúgó mérkőzés megtartásának tervezett időpontját megelőzően írásban tájékoztatni kell. Ha a labdarúgó mérkőzés több rendőrkapitányság illetékességi területét érinti, a labdarúgó mérkőzés megtartásáról a labdarúgó mérkőzés helye szerint illetékes valamennyi rendőrkapitányságot, illetve a fővárosban a Budapesti Rendőr-főkapitányságot tájékoztatni kell. A tájékoztatási kötelezettség a szervezőt terheli.

(3)

Az írásbeli tájékoztatásnak tartalmaznia kell: a) a tervezett labdarúgó mérkőzés megnevezését, kezdetének és befejezésének várható időpontját, helyszínének leírását és vázlatrajzát, illetve útvonalát; b) a szervező képviseletére jogosult személy nevét és címét; c) a labdarúgó mérkőzés zavartalan és biztonságos megtartásával megbízott rendező szerv, rendező nevét, székhelyét, illetve lakcímét; d) a labdarúgó mérkőzés biztosítását ellátó személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végző szervezet megnevezését, valamint a szervezet képviselőjének nevét és címét;

16


e) az érvényes bérletek és a kibocsátott belépőjegyek, illetve egyéb, a belépésre jogosító igazolások (a továbbiakban: jegyeladás) számának megadásával a labdarúgó mérkőzésen résztvevők várható létszámát és a jegyeladás alapján a szurkolótáborok megoszlásának előrejelzését; f) a labdarúgó mérkőzésen résztvevő nézők szervezett utaztatására tett intézkedéseket, illetve a nézők valószínűsíthető utazási módját és útvonalát; g) a labdarúgó mérkőzés biztonsági tervét. (4)

A (3) szerinti írásbeli tájékoztatáson kívül a szervező a versenynaptárt az abban meghatározott első labdarúgó mérkőzés időpontját megelőzően harminc nappal megküldi az (2) szerinti rendőrségnek és az abban foglalt időpontok változásáról az illetékes rendőrséget tíz munkanappal a labdarúgó mérkőzés előtt értesíti. 11. § Labdarúgó mérkőzés bejelentése egyéb szerveknek

A labdarúgó mérkőzés helyszíne megközelítésének közutat, illetve tömegközlekedést érintő lehetséges útvonaláról és a sportrendezvény elkerülésének lehetséges útvonalairól a szervező tájékoztatja a közút kezelőjét, valamint a többi érintett szervet. 12. § Ellenőrzés (1)

A Magyar Labdarúgó Szövetség és a Ligák biztonsági igazgatót kell kinevezzenek. Az NB-s sportszervezetek kötelesek a labdarúgó mérkőzések előkészítésének, megrendezésének lebonyolítására Biztonsági megbízottat kijelölni. A Ligák biztonsági igazgatói napi kapcsolatban kell álljanak a hatáskörükbe tartozó sportszervezetek biztonsági igazgatóival, illetve fokozott kockázatú mérkőzésen szorosan együttműködik velük.

(2)

A Biztonsági megbízott feladata többek közt : -

(3)

a hatóságokkal (rendőrség, tűzoltóság, katasztrófavédelem, mentők stb.) való kapcsolattartás; a MLL illetékes bizottságával való együttműködés; a jogszabályokban, szabályzatokban előírt különböző tervek elkészítése pl. biztonsági terv, kiürítési, menekítési terv; a jogszabályokban, szabályzatokban előírt helyszíni ellenőrzések, hitelesítések előkészítése, végrehajtásában való részvétel; a labdarúgó mérkőzés lebonyolításának irányítása stb.

A stadionok, pályák biztonságtechnikai ellenőrzését (továbbiakban: ellenőrzés) végző szervek vizsgálják a sportlétesítmény, a nézőtéri lelátó vagy szektor, valamint a biztonságtechnikai berendezések megfelelőségét.

17


(4)

Az ellenőrzés a sportlétesítmény vizsgálata során terjed: a) b) c) d) e) f)

(5)

a külső kerítés állapotára; a vendégszurkolók részére szolgáló külön pénztárak, bejárati kapuk meglétére; a parkolási lehetőség biztosítására; a bejáratoknál szűkítő folyosók meglétére és ezek állapotára; a beléptető rendszer alkalmazása esetén annak működőképességére; a bejáratoknál és a sportlétesítmény területén a nézői magatartási szabályokra vonatkozó figyelmeztető táblák meglétére.

Az ellenőrzés a nézőtéri lelátó vagy szektor vizsgálata során kiterjed: a) a mellékhelyiségek, büfék állapotára, valamint a szeszes ital árusítására. A 4/1997. (01.22) kormányrendelet 16.§ (2) b) pontja alapján tilos a sportpályákon bajnoki, kupa, valamint nemzetközi mérkőzések kezdetét egy órától a befejezést követő egy óráig terjedő időszakban szeszes italt árusítani; b) az ülőhelyek, aljzatbeton állapotára; c) az elsősegélynyújtó hely meglétére, felszereltségére, a hazai és vendégszurkolók fizikai szétválasztásának biztosítására; d) a szurkolók vándorlásának megakadályozására, a sorelválasztó kerítés állapotára; e) az állóhelyi szektorokban tömeghullámzást megakadályozó korlátok meglétére, állapotára; f) a közlekedő folyosókon a nézők akadálymentes közlekedésének biztosítottságára; g) az átjárók, kijáratok, menekülési útvonalak szünetmentes áramforrásról működtethető világító jelzőtáblákra történő jelölésére; h) a nézőteret a játéktértől elválasztó kerítés állapotára; i) a biztonsági irányítócsoport rendelkezésére álló helyiség állapotára; j) a beépített műszaki (elektronikus, távközlési) berendezések működőképességére; k) a reklámtáblák biztonságos elhelyezésére és annak szöveg – képanyag tartalmára. Nem engedélyezhető a jogszabályilag tiltott, politikai tartalmú illetve az MLSZ annak belső szervezeti egységei, vagy tagszervezetét bíráló anyag megjelenítése; l) a meg nem engedett pirotechnikai eszközök vizsgálatára. A stadion területén pirotechnikai eszközök nem tárolhatók; m) a figyelmeztető, útbaigazító táblák meglétére, ezek állapotára.

(6)

Az ellenőrzés a biztonságtechnikai berendezések vizsgálata során kiterjed: a) a beléptető-rendszer alkalmazása esetén annak működőképességére; b) a kamerarendszer alkalmazása esetén annak működőképességére; c) a hangosbemondó rendszer működőképességére, az arra való műszaki csatlakozás lehetőségeire; d) a szünetmentes áramforrásra; e) a menekítő kapuk meglétére, azok azonnali kinyithatóságára, a szünetmentes áramforrásról működtethető jelzőtáblákkal történő jelölésekre, ezek állapotára; f) a rendezési forgatókönyv meglétére; g) a kiürítési, menekítési terv meglétére és tartalmára; h) a belépőjegyek biztonsági jelölésére, a nézői magatartási szabályok feltüntetésére.

(7)

Az ellenőrzést végző szervek az ellenőrzés eredménye alapján döntenek arról, hogy a stadionban nézők részvételével a labdarúgó mérkőzés biztonságosan megrendezhető-e.

18


13. § A labdarúgó mérkőzés biztonsági terve (1)

A labdarúgó mérkőzés biztonsági tervének tartalmaznia kell: a) a labdarúgó mérkőzés megnevezését, helyét, időpontját és időtartamát, a rendező szerv, rendező megnevezését, képviselőinek nevét és címét, továbbá a rendezvény helyszínének leírását és vázlatrajzát; b) a kiadható belépőjegyek számát, a jegyek vásárlásához (elosztásához) kapcsolódó esetleges korlátozásokat; c) a labdarúgó mérkőzés helyszínére való belépés és eltávozás rendjét; d) a közönségnek – különösen a fogyatékos nézőknek – a labdarúgó mérkőzés helyszínén történő elhelyezésére, az elhelyezés esetleges megváltoztatására vonatkozó előírásokat; e) a labdarúgó mérkőzésre be nem vihető tárgyak körét, valamint azokat a magatartásokat, amelyek tanúsítója a labdarúgó mérkőzésről eltávolítható, vagy akinek a belépése megtagadható; f) a labdarúgó mérkőzésen való részvétel feltételei, a részvételre vonatkozó korlátozások, továbbá a labdarúgó mérkőzés belső rendjére vonatkozó szabályok nyilvánosságra hozatalának módját; g) a rendezésben közreműködők létszámát, tevékenységük szabályait, a labdarúgó mérkőzés biztonsága érdekében a rendező szerv, rendező által alkalmazni kívánt technikai-védelmi berendezéseket, azok alkalmazási módjának leírását; h) a labdarúgó mérkőzés helyszínének baleset, elemi csapás, tömeges rendbontás esetére vonatkozó írásbeli kiürítési, menekítési tervét, figyelemmel a fogyatékos személyek menekítésének biztosítására.

(2)

A labdarúgó mérkőzés biztonsági tervéhez a szervezőnek másolatban mellékelnie kell a külön jogszabályok által megkövetelt – a labdarúgó mérkőzés helyszínére vonatkozó – szakhatósági engedélyeket.

(3)

Amennyiben a szervező a 2004. évi I. törvényben illetve az 54/2004. (03. 31.) kormányrendeletben meghatározott kötelezettségei megszegése következtében a biztosításban résztvevőkön kívül rendőri erők alkalmazása, további rendőri erők összevonása, átcsoportosítása válik szükségessé, a szervező köteles megtéríteni a rendőrségnek az intézkedéssel összefüggésben felmerült – igazolt – költségeit.

(4)

Ha a szervező rendszeresen szervez a szabályzat hatálya alá tartozó ugyanolyan labdarúgó mérkőzést és a labdarúgó mérkőzés megtartásának biztonsági feltételei megfelelnek a rendőrség által korábban elfogadott biztonsági feltételeknek, a további ugyanolyan labdarúgó mérkőzések bejelentéséhez a (2)-ben meghatározott mellékleteket nem kell csatolni.

(5)

A sportszervezet köteles együttműködni a labdarúgó mérkőzés szervezőjével, valamint a rendőrséggel a szurkolótáborok labdarúgó mérkőzésen való biztonságos részvételének megszervezésében.

19


14. § A labdarúgó mérkőzések rendőri biztosításának díja (1)

Az 54/2004. (03. 31.) kormányrendelet alapján létrehozott szakértői bizottság állapítja meg, hogy a 6.§-ban meghatározott mérkőzések közül melyek minősülnek kiemelt biztonsági kockázatú mérkőzésnek és melyek nem. A döntést a versenynaptár figyelembe vételével hozza meg a bizottság. A kiemelt biztonsági kockázatúnak minősített mérkőzés biztosítását a rendőrség közfeladatként látja el.

(2)

Ha a mérkőzést a bizottság nem minősítette kiemelt biztonsági kockázatúnak és a biztonsági kockázatot érintően új körülmény merült fel, a mérkőzést szervező a mérkőzés időpontja előtt legalább 8 nappal kezdeményezheti a bizottság elnökénél a bizottság összehívását. A bizottság a mérkőzést kiemelt biztonsági kockázatúnak minősítheti és a határozatot a döntést követő napon – legalább a mérkőzést megelőzően 5 nappal – megküldi a mérkőzést szervezőnek és az MLSZ –nek. A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.

(3)

A mérkőzések a 6.§-ban foglalt rendezését megelőzően, valamint a bizottság által nem kiemelt biztonsági kockázatúnak minősített mérkőzés esetén a szervező köteles az illetékes rendőrkapitányságnál kezdeményezni a mérkőzésnek a külön jogszabályban meghatározott szerződésben foglalt díj ellenében történő rendőri biztosítását. A díjra a felek megállapodása az irányadó, a díj azonban nem lehet kevesebb a szolgáltatás önköltségénél.

(4)

A díjat a szervező téríti meg.

(5)

Ha a szervező a rendőrséggel kötött szerződésben megállapodott díjat 30 napon belül nem téríti meg, azt a rendőrség az MLL-től igényelheti. Az MLL a kifizetést a sportvállalkozás részére adható juttatások terhére teljesíti. 15. § Mérkőzés rendezés

A szervező a labdarúgó mérkőzéseken köteles rendező szervet, rendezőt megbízni és annak személyét az MLL-nek, MALL-nak, illetve a területi labdarúgó szövetségnek a labdarúgó mérkőzés lebonyolítását megelőzően öt munkanappal korábban írásban bejelenteni. Rendező hiányában a labdarúgó mérkőzés nézők részvételével nem tartható meg. 16. § A rendező (1)

A szervező a labdarúgó mérkőzés lebonyolítására, valamint a helyszínen a rend fenntartására és a szervezési feltételek biztosítására (a továbbiakban: rendezés) szerződésben rendező szervet vagy rendezőt bízhat meg.

20


(2)

Az (1) szerinti megbízásnak a rendező szerv esetében feltétele, hogy az e szabályzatban meghatározott feltételeknek megfelelő rendezőt alkalmazzon.

(3)

Rendező szervnek csak a vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól, a személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói szakmai Kamaráról szóló 1998. évi IV. törvény hatálya alá tartozó egyéni vagy társas vállalkozás, rendezőnek csak büntetlen előéletű személy bízható meg.

(4)

A rendezőnek e minőségében külsőleg azonosíthatónak kell lennie.

(5)

A rendező szerv, rendező köteles a szervező utasításai szerint eljárni. A szervező szabályzatai és a versenykiírás utasításnak minősülnek.

(6)

A labdarúgó mérkőzésen való rendfenntartásra és a rendőrséggel való együttműködésre a szervező köteles a rendezőt rendszeresen felkészíteni. A felkészítéshez a szervező a rendőrség közreműködését a külön jogszabályban meghatározott szolgáltatásként igénybe veheti. 17. § A rendezők jelenléte

(1)

A sportszervezet felelős a mérkőzés és a nézőtér rendjéért . A mérkőzések zavartalan lebonyolítása érdekében a pályaválasztó sportszervezet köteles rendezőkről gondoskodni. A pénztáros és a jegykezelő nem rendező.

(2)

A rendezőknek megkülönböztető jelzést kell viselniük, mely sorszámozott kell legyen.

(3)

A rendezők névsorát a mérkőzés előtt kell átadni a játékvezetőnek, megjelölve a főrendező nevét és lakáscímét.

(4)

Két fő rendezőt a játékvezető mellé kell beosztani, akiknek feladatuk, hogy a mérkőzés alatt és után a játékvezető rendelkezésére álljanak mindaddig, amíg azt a játékvezető szükségesnek tartja. Ezek nevét külön meg kell jelölni a rendezői névjegyzékben.

(5)

A rendezők haladék nélkül kötelesek teljesíteni a játékvezető utasításait.

(6)

Ha a játékvezetőnek kifogása van a pálya felszerelési tárgyaival vagy a játéktér vonalazásával kapcsolatban a rendezők azonnal kötelesek a hibákat kijavíttatni.

(7)

Ha a rendezőség hibája miatt a mérkőzés elmarad vagy félbeszakad, a pályaválasztó sportszervezetet meg kell büntetni. A vétkes személyek ellen fegyelmi úton kel eljárni.

(8)

A rendezők feladata nem fejeződik be a mérkőzés befejezésekor, mivel a nézők, csapatok és a játékvezetők zavartalan eltávozását is biztosítaniuk kell.

(9)

Az MLSZ, illetve a területi labdarúgó szövetségek az éves versenykiírás függelékében állapítják meg a rendezőség minimális létszámát a mérkőzés zavartalan lebonyolításnak biztosítására.

21


18. § A vendég sportszervezet részéről meghozandó intézkedések (1)

A sportszervezetek, a baráti körök és az utazási irodák által szervezett labdarúgó mérkőzésekre a teljes szesztilalom bevezetése.

(2)

A szurkolók szervezett utazását csak a mérkőzés napjára tervezzék, melynek során az érkezés közvetlenül a mérkőzés előtt legyen, az elutazás pedig a mérkőzés után azonnal.

(3)

A rendező sportszervezetet legkésőbb 8 nappal a mérkőzés előtt tájékoztatja a vendégcsapat Biztonsági megbízottja az utazó vendégszurkolók érkezéséről (milyen járművekkel utaznak, hogy a biztonsági erőkkel kellően felkészüljön).

(4)

A rendező sportszervezettel (hazai csapattal) történt egyeztetés végrehajtása után köteles saját szurkolóit (mint vendég szurkolókat) tájékoztatni többek között: - a sportlétesítmény megközelítési útvonaláról; - a vendégszurkolók részére kijelölt jegypénztár, bejárati kapu, szektor elhelyezkedéséről; - a belépőjegy áráról; - a sportlétesítménybe be nem vihető tárgyakról; - egyéb adatokról; köteles felhívni figyelmüket a betartandó magatartási szabályokra, a sportszerű szurkolásra, illetve azok be nem tartásának következményeire. 19. § A rendező és a vendég sportszervezet koordinációja

(1)

A nézők általi rendbontás megelőzésére szoros együttműködés és intenzív információcsere a szervező és látogató sportszervezetek között elengedhetetlen. A bajnokságban szereplő sportszervezetek biztonságtechnikai megbízottjai a bajnokság előtt és a tavaszi fordulók előtt értékelő megbeszélésen kötelesek részt venni a szövetségben (vendég szurkolók jegyszáma és az utazás biztosításának egyeztetése).

(2)

A rendőrséggel való kapcsolattartás folyamatos legyen. A várható nézőszámnak megfelelő elegendő számú rendőrségi erőt kell biztosítani az erőszakos cselekmények és incidensek leküzdésére. Ennek ki kell terjednie a stadion területének közvetlen környékére, a stadion egész területére, továbbá a nézők által használt átjáró és behajtási útvonalakra is.

(3)

A mérkőzés végéig a stadiontól távol kell tartani azokat a nézőket, akiket kiutasítottak a stadionból, illetve bejutásukat megakadályozták helytelen magatartás, ittas állapot vagy veszélyes tárgyak birtoklása miatt.

22


20. § A mérkőzés helyszínének ellenőrzése (1)

A labdarúgó mérkőzés akkor tartható meg, ha: a) a szervező rendelkezik a labdarúgó mérkőzés megtartásához szükséges, továbbá a labdarúgó mérkőzés helyszínére vonatkozó, külön jogszabályok alapján előírt szakhatósági engedélyekkel; b) a labdarúgó mérkőzés nézői az egyéb résztvevőktől, továbbá a hazai és vendégszurkolók egymástól is biztonságosan elkülöníthetők; c) a szervező a labdarúgó mérkőzés helyszínére vonatkozóan baleset, elemi csapás, tömeges rendbontás esetére írásbeli kiürítési, menekítési tervvel rendelkezik, és biztosítottak a terv végrehajtásának személyi és technikai feltételei; d) a labdarúgó mérkőzésen való részvétel feltételeiről, a labdarúgó mérkőzés rendjéről a nyilvánosság előzetes – továbbá a labdarúgó mérkőzés közönségének helyszíni folyamatos – tájékoztatása biztosított; e) a szervező a labdarúgó mérkőzés belső rendje fenntartásának személyi és technikai feltételeit biztosítja.

(2)

Az (1)-ben meghatározott szervezési feltételek meglétét a rendőrség a labdarúgó mérkőzés helyszínén – a szervező felé tett előzetes bejelentés alapján – bármikor ellenőrizheti.

(3)

A rendőrség a 2004. évi I. törvény és az 54/2004. (03. 31.) kormányrendeletben meghatározottakra figyelemmel a mérkőzés nézők részvételével való megtartására vonatkozó tiltó határozatot is hozhat. A határozat a nézők részvételét a sportlétesítmény meghatározott részére is korlátozhatja.

(4)

Az első fokon eljárt rendőrségi szerv határozata ellen fellebbezés nyújtható be a sportrendezvény helye szerint illetékes megyei rendőr-főkapitányság közbiztonsági igazgatójához a fővárosban az ORFK közbiztonsági főigazgatójához. A fellebbezést a kézhezvételtől számított 5 napon belül elbírálják.

(5)

A másodfokon eljárt szerv határozata ellen bírósági felülvizsgálat kérhető. 21. § Mérkőzés előtti intézkedések a stadionban, a pályán

(1)

A stadion hatékony ellenőrzése folyamatosan, illetve kellő idővel a mérkőzés napja előtt (pl. a veszélyes tárgyak felkutatása).

(2)

Az egészségügyi, rendőrségi, tűzoltósági erők számára megfelelő helyiség, és a rendezőkkel együttműködést biztosító URH adó-vevő készülék, rendelkezésre bocsátása.

(3)

Pontosítani, hogy mely szervnek mi a feladata, kötelessége.

23


(4)

A játékvezető a mérkőzés előtt győződjék meg arról, hogy van-e a pályán a versenykiírás szerinti mentőszolgálat, orvos, vagy egészségügyi felszerelés. Nem maradhat el mérkőzés és nem is kezdhető későbbi időpontban azért, mert az orvos nem érkezett meg a pályára. 22. § A játéktér biztosítása és annak elmulasztása

(1)

Ha a pályaválasztó sportszervezet rendezéssel kapcsolatos mulasztása miatt a kitűzött időben nem kezdhető meg a mérkőzés, az ellenfél és a játékvezető legfeljebb 30 percet köteles várni. a) vétkesnek kell tekinteni a mérkőzés elmaradásáért a pályaválasztó sportszervezetet, ha a sporttelepen és saját hibájából olyan időpontra jelentette be a mérkőzést, ami egybeesik a pályatulajdonos csapat mérkőzésével. b) vétlennek kell tekinteni a mérkőzés elmaradásáért a pályaválasztó csapatot, ha a bérlő a sporttelepen, de a pályatulajdonos a bérlőnek nem biztosította a pályát. Az a) és b) pontokban szereplő esetekben a pályaválasztó csapat köteles megtéríteni a vendégcsapat igazolt költségeit. 23. § Mérkőzés biztonságos megrendezésének hiányosságai

(1)

Ha a labdarúgó mérkőzés biztonságos megrendezésének feltételei hiányoznak, vagy a szervezési feltételek nem felelnek meg a szabályzat előírásainak és a szervező a rendőrség felhívására a hiányzó feltételeket nem pótolja, a bajnokságot szervező Liga, illetve szakszövetség saját észlelés, illetve a rendőrség tájékoztatása alapján a labdarúgó mérkőzés megtartását vagy a labdarúgó mérkőzés nézők részvételével való megtartását megtiltja.

(2)

Ha a mérkőzés résztvevőinek magatartása annak biztonságos megtartását veszélyezteti és a megbomlott rend másként nem állítható helyre, a szervező köteles a mérkőzést megszakítani, illetve felfüggeszteni. A rendőrség kezdeményezésére a mérkőzést meg kell szakítani.

(3)

Ha a rend a (2) bekezdésben meghatározott módon nem állítható helyre, a mérkőzés játékvezetője a mérkőzést befejezetté nyilvánítja.

(4)

Ha a rendőrség a sportrendezvény helyszínén, annak közvetlen megtartása előtt megállapítja, hogy a sporttörvényben és a biztonsági tervben meghatározott biztonsági követelményeknek a szervező nem tett eleget és ennek következtében a mérkőzésen résztvevők személyi biztonsága nem biztosítható a rendőrség a nézők részvételével történő megtartását megtilthatja. A rendőrség határozatát haladéktalanul közölni kell a szervezővel. A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.

24


24. § A belépőjegy (1)

Az MLSZ, a Ligák, a területi és helyi labdarúgó belépőjeggyel lehet végignézni.

szövetségek

által rendezett mérkőzéseket

(2)

A belépőjegy tulajdonosa a sportpályán köteles magát alávetni az előírt rendelkezéseknek és a pálya rendszabályainak.

(3)

Az MLSZ által kiadott bérletek érvényességét más szerv nem korlátozhatja, azok valamennyi FIFA, UEFA, válogatott, valamint bajnoki és Magyar Kupa mérkőzésre érvényesek a teremlabdarúgás kivételével.

(4)

A belépőjegyek lehetnek: a) a mérkőzés napjára dátumozott térítéses és tiszteletjegyek; b) a sportszervezet által kiadott bérletek; c) más, a labdarúgó mérkőzés helyszínére való belépésre jogosító igazolvány.

(5)

A pályatulajdonos, rendező köteles pontos kimutatást készíteni az állandó szabadjegyek, kedvezményes jegyek, a bérletek és a térítéses jegyek számáról.

(6)

Mérkőzéseken az illetékes labdarúgó liga vagy szövetség ellenőrzi a pénztáraknál, jegyelosztóknál és a bejáratoknál a kiosztott belépőjegyeket, bérleteket.

(7)

A szektorokat és a belépőjegyeket számmal vagy betűvel kell jelölni. Az ülőhelyeket sor és ülőhely számmal kell ellátni. A vendégszurkolók számára „V” betűvel jelzett és csak a számukra elkülönített szektorba biztosított jegyeket lehet kiadni.

(8)

A sportszervezetek a számukra biztosított jegyek továbbadásáért teljes felelősséggel tartoznak.

(9)

A belépőjegyeken, bérleteken fel kell tüntetni a mérkőzések megtekintésének összefoglalt szerződési feltételeit.

(10)

A várható nézőszámnak megfelelő pénztárakat működtet, illetve alkalmi jegyárusokat biztosít.

(11)

A szervező köteles a mérkőzés résztvevő számára felelősség biztosítást kötni.

(12)

Ha a labdarúgó mérkőzés elmarad, a belépőjegy ellenértékét három munkanapon belül vissza kell téríteni. Ha a labdarúgó mérkőzés félbeszakad, a megismételt mérkőzésen a belépőjegy érvényes.

(13)

Beléptető rendszer alkalmazása esetén a belépőjegy eladáskor köteles a néző nevére szóló belépőjegyet illetve bérletet értékesíteni.

25


25. § A mérkőzésre beléptetés (1)

A szervező köteles a labdarúgó mérkőzés esetében a belépőjegy-eladást, a mérkőzés helyszínére a beléptetést, a szurkolótáborok elhelyezését, valamint a labdarúgó mérkőzés helyszínének elhagyását a szükséges műszaki és biztonsági intézkedéseket megtéve úgy megszervezni, hogy a szurkolótáborok elkülönítése biztosított legyen.

(2)

A szervező a nézők egyedi azonosítására alkalmas biztonsági beléptetési és ellenőrző rendszert (a továbbiakban: beléptető rendszert) alkalmazhat.

(3)

Beléptető rendszer alkalmazása esetén a szervező: a) a belépőjegy, bérlet eladásakor csak a néző nevére szóló belépőjegyet, illetve bérletet értékesíthet; b) a beléptetés során a rendező szerv alkalmazottja útján a belépőjegy, bérlet birtokosának kilétét ellenőrzi és egybeveti a belépőjegyen, bérleten szereplő személyi adatokkal. Ha az adatok nem egyeznek, a belépést meg kell tagadni.

(4)

A szervező a belépőjegy, bérlet eladásakor, illetve a rendező szerv alkalmazottja a beléptetés során jogosult a néző személyazonosságát a személyazonosság igazolására alkalmas igazolvány alapján megállapítani, illetve ellenőrizni.

(5)

A néző a labdarúgó mérkőzés helyszínére akkor léptethető be, ha: a) érvényes belépőjeggyel, bérlettel vagy más, a sportrendezvény helyszínére való belépésre jogosító igazolással rendelkezik; b) nem áll nyilvánvalóan alkohol, kábítószer vagy más bódító hatású szer befolyása alatt; c) nem tart magánál szeszesitalt, kábítószert, valamint olyan tárgyat, amely a labdarúgó mérkőzés megtartását, továbbá mások személyi és vagyonbiztonságát veszélyezteti, vagy amelynek a labdarúgó mérkőzésre való bevitelét a szervező a belépőjegy vásárlását megelőzően megtiltotta, és erről a belépőjegy vásárlóját megfelelő módon tájékoztatta; d) nem tart magánál mások iránti gyűlölet keltésére alkalmas feliratot, zászlót vagy egyébként jogszabály által tiltott önkényuralmi jelképet; e) nem tart magánál politikai tartalmú feliratot, zászlót, képet; f) nem tart magánál olyan tárgyat vagy eszközt, amelynek birtoklása esetén őt a külön jogszabály értelmében fegyveresen vagy felfegyverkezve megjelentnek kell tekinteni; g) nem áll sportrendezvényről hatályos kitiltás büntetés alatt.

(6)

A szervező köteles: a) a (2)-ben meghatározott bármelyik feltétel hiánya esetén, vagy az e bekezdés b) pontjában meghatározott magatartás tanúsítása esetén a résztvevőnek a labdarúgó mérkőzésre való belépését megakadályozni, a c.) –f.) pontokban felsoroltakat magával vivő résztvevőtől a bejáratnál elvenni; b) azt a résztvevőt, aki a labdarúgó mérkőzés megtartását, illetve mások személyi és vagyonbiztonságát veszélyezteti vagy rasszista, gyűlöletkeltő magatartást tanúsít, e magatartások abbahagyására felszólítani;

26


c) a (2)-ben meghatározott feltételek hiánya esetén, vagy a b) pont szerinti felszólítás eredménytelensége esetén, illetve a 26. § (1)-ben foglaltak be nem tartása esetén a résztvevőt a labdarúgó mérkőzés helyszínéről eltávolítani, majd fegyelmileg felelőségre vonni. (7)

A labdarúgó mérkőzésen résztevővel szemben a külön jogszabályban foglaltak szerinti kényszerítő eszköz alkalmazására, továbbá személy, illetve csomag átvizsgálására az eljáró rendőri szerv és a rendező szerv alkalmazottja jogosult.

(8)

Arányos mérvű kényszerítő testi erő alkalmazására a külön jogszabályban meghatározott esetekben a rendező szerv alkalmazottja is jogosult.

(9)

A bejáratok hatékony ellenőrzése a rendőri erőkkel együttműködve, annak: a) megakadályozására, hogy a szurkolók más szektorba menjenek, mint ahová a jegyük szól; b) biztosítására, hogy a nézők ne tudjanak bevinni a stadionba olyan tárgyakat, amelyek erőszakos cselekmények elkövetésére felhasználhatók, továbbá amelyek a stadion bejáratánál elhelyezett tilalmi táblákon vannak feltüntetve; c) biztosítására, hogy az ismert vagy potenciális izgatókat ne engedjék be.

(10)

Helyiség kijelölése, amelyben a bejáratnál elkobzott tárgyakat megőrzik és a mérkőzés után visszaadják.

(11)

A nézőkhöz vezető folyosókat és átjárókat az egész esemény ideje alatt szabadon kell hagyni, hogy a rendőri, a biztonsági, az egészségügyi és tűzoltósági beavatkozások biztosítva legyenek.

(12)

A nézők folyamatos tájékoztatása a mérkőzéssel kapcsolatosan, illetve figyelmük felhívása az esetleges rendbontás megakadályozása végett.

(13)

A nézők tájékoztatása röplapok, plakátok, egyéb tömegkommunikációs eszközök segítségével a tilalmakról (lásd 4. számú melléklet).

(14)

A vendégszurkolók stadionon belüli közlekedése elkülönített kell legyen a hazai szurkolókétól.

(15)

A kerítésre kirakott transzparens nem takarhatja a nézőtéren helyet foglaló szurkolókat rendezők elől, ezért annak felső széle legfeljebb a kerítés alsó részétől számított 1 m magasan helyezhető el.

(16)

Tilos csoportosan antiszemita, vagy rasszista kifejezéseket bekiabálni vagy skandálni!

(17)

Azokban a szektorokban, ahol a tapasztalatok alapján a rendbontó un. „keménymag” helyezkedik el, a kapunyitás előtt ellenőrzést kell tartani, hogy az ott esetleg elhelyezett tiltott eszközöket eltávolítsák.

(18)

Az előző pontban leírt szektorok előtt, a kerítés pálya felőli oldalán annyi rendezőt kell elhelyezni, akik képesek az ott tartózkodó rendbontókat, tiltott dolgokat birtokló személyeket figyelemmel kísérni, figyelmeztetés, törvénysértés esetén a rendőrségnek átadni.

27


26. § A néző részvétele a mérkőzésen (1)

A néző köteles betartani a szervező által meghatározott biztonsági előírásokat és nem folytathat olyan tevékenységet, amely a labdarúgó mérkőzést megzavarja vagy meghiúsítja, illetve a labdarúgó mérkőzésen résztvevők testi épségét, továbbá vagyoni javait károsítja vagy veszélyezteti.

(2)

Az (1)-ben meghatározott kötelezettség megszegéséből eredő kárért a néző, több károkozó esetén a károkozásban résztvevő nézők egyetemlegesen, a Ptk-nak a kártérítésre vonatkozó általános szabályai szerinti felelősséggel tartoznak. Így különösen semmilyen tárgyat, eszközt, élelmiszert, innivalót nem dobhat a játéktérre, sem a nézőtérre, vagy a stadion egyéb építményeire, területére. A kártérítés felelősség nem érinti a néző szabálysértési vagy büntetőjogi felelősségét.

(3)

A néző a labdarúgó mérkőzés befejezési időpontjában, illetve a szervezőnek, rendezőnek vagy a rendőrségnek a személyi és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet kialakulása miatt tett felhívására köteles a stadiont vagy a pályát elhagyni. 27. § Kik tartózkodhatnak a játéktér és a belső kerítés között

(1)

A játéktér és a belső kerítés között – a labdarúgó szövetség külön engedélye nélkül – tilos a közönség számára berendezést létesíteni.

(2)

Az (1)-ben meghatározott helyen a mérkőző sportszervezetekből kizárólag azon személyek tartózkodhatnak, akiket versenykiírásukban külön megneveznek. Néző nem tartózkodhat ezen a helyen.

(3)

A (2)-ben engedélyezett személyeknek úgy kell elhelyezkedniük, hogy ne zavarják a közönséget a mérkőzés megtekintésében.

(4)

A (2)-ben foglalt korlátozás nem vonatkozik arra a szükséghelyzetre, amikor a karhatalmat, a rendezőséget vagy a mentőket kell igénybe venni.

(5)

A játékvezető megokolás nélkül kiküldheti és szükség esetén kivezettetheti mindazokat, akik nem tartoznak a (2)-ben felsoroltak közé.

(6)

A játékvezető a (2)-ben foglalt személyeket is kiküldheti, ha erre okot szolgáltatnak sportszerűtlen magatartásukkal.

(7)

Ha a (2)-ben felsoroltak nem tennének eleget a (6)-ben foglalt felszólításnak, a játékvezető köteles a mérkőzést félbeszakítani és a rendező sportkör felelős személyeit (főrendezőt) utasítani, hogy öt perc alatt távolítsák el a rendzavarót. Ha nem teljesítik ezt az utasítást, a félbeszakított mérkőzést beszünteti és az esetről jelentést tesz.

28


28. § Az öltözők, folyosók biztosítása A mérkőzés kezdetét fél órával megelőzően, a mérkőzés idején, majd azt követően fél óráig a játékoskijáróban, folyosókon és öltözőkben a játékosokon, játékvezetőn, partjelzőkön, szövetségi és játékvezetői ellenőrökön, képviselőkön, edzőkön, orvosokon, mentőkön kívül csupán a rendőrség odavezényelt és a rendezőség oda beosztott tagjai és olyan személyek tartózkodhatnak, akik erre külön jogosítvánnyal rendelkeznek. 29. § A játékvezetők öltözője A rendező sportszervezetnek az alábbiakról kell gondoskodnia: (1)

A játékvezetői öltözőbe nem léphet be illetéktelen személy. Az öltöző ajtaját erre utaló szövegű felirattal kell ellátni.

(2)

A játékosok igazolását a mérkőzés elején és végén kizárólag a labdarúgó szakosztály képviselője adhatja át, illetve veheti vissza.

(3)

A rendező sportszervezet köteles a mérkőzés megkezdése előtt a játékvezető és partjelzők nevét a játékvezetői öltöző ajtajára, látható helyre kifüggeszteni.

(4)

A játékvezetői öltözőben tiszta ivóvizet és minimum 3 db poharat kell elhelyezni. 30. § Mentőláda

(1)

Minden pályán gondoskodni kell szabályosan felszerelt mentőládáról, az elsősegélynyújtáshoz szükséges eszközökkel és gyógyszerekkel. A pályán az NB-s mérkőzéseken hordágy elhelyezése kötelező és a játékvezető öltözőjében ki kell függeszteni azt, hogy hol található.

(2)

A játékvezető köteles az (1)-ben foglaltakat ellenőrizni. Mentőláda hiányában nem vezetheti le a mérkőzést. 31. § Nemzetközi és első osztályú férfi felnőtt mérkőzés előírások

(1)

A szervező a résztvevők személyi és vagyonbiztonsága érdekében köteles a mérkőzés ideje alatt annak helyszínét kamerával megfigyelni. A rendszert a stadion bejáratától kezdődően a stadion – nézők által igénybevett területén – belső területére és a nézőtérre átfogóan kell működtetni.

29


A kamera számnak megfelelő monitor szám kell legyen a stadion biztonsági irodájában. Valamennyi esemény a monitorokon követhető, rögzíthető, elemezhető kell legyen. A rendszer beépített, vagy mobil rendszerű. Irányítása a mérkőzés biztonságáért felelős személy feladata (rendőrség, civil biztonsági szolgálat). (2)

A kamerával való megfigyelésről és rögzítésről a nézőt a sportlétesítmény területén jól látható hirdetményben és a belépőjegyen, bérleten is feltüntetve tájékoztatni kell.

(3)

Szabálysértési vagy büntetőeljárás lefolytatásának megkönnyítése céljából a szervező a) a labdarúgó mérkőzés résztvevőit kamerával vagy más úton rögzítheti és a felvételeket harminc napig tárolja; b) a nézők egyedi azonosítására alkalmas biztonsági beléptetési és ellenőrző rendszert (a továbbiakban: beléptető rendszer) alkalmazhat; c) a labdarúgó mérkőzés látogatásától eltiltott személyeket nyilvántarthatja.

(4)

A (3) a) pontja szerint rögzített felvételeket, valamint a (3) c) pontjában meghatározott nyilvántartásból adatot – a külön jogszabályban meghatározott állami szerveken kívül – az érintett személy és az azonos vagy hasonló jellegű labdarúgó mérkőzést szervező igényelhet. Az érintett kérelmére történő adatközlésre a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 12. §-ának (1) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(5)

Beléptető rendszer alkalmazása esetén a szervező a belépőjegy-eladáskor csak a néző nevére szóló belépőjegyet, illetve bérletet értékesíthet.

(6)

Az (5)-ben meghatározott esetben a szervező a rendező szerv alkalmazottja útján a belépőjegy, bérlet birtokosának kilétét ellenőrzi és egybeveti a belépőjegyen, bérleten szereplő személyi adatokkal. Ha az adatok nem egyeznek, a belépést meg kell tagadni.

(7)

A szervező a (3) c) pontjában meghatározott nyilvántartásban a rendbontás rövid leírását és a labdarúgó mérkőzéslátogatásától eltiltott személy, valamint a büntető- és szabálysértési jogszabályok szerinti kitiltás hatálya alatt álló személy azonosítására alkalmas következő személyi adatokat rögzíti: a) név; b) anyja neve; c) születési hely és idő; d) állandó és ideiglenes lakcím, tartózkodási hely címe; e) személyi igazolvány száma; f) személyleírás.

(8)

A (3) c) pontjában meghatározott nyilvántartásnak a (7)-ben foglaltakon kívül a labdarúgó mérkőzés látogatásától eltiltás időtartamát, illetve a büntető- és szabálysértési jogszabályok szerinti kitiltás időtartamát is tartalmaznia kell.

(9)

A (3) c) pontjában meghatározott nyilvántartás nyomtatott és elektronikus formában egyaránt létrehozható.

(10)

A szervező az (1) szerint rögzített felvételeket a (3) a) pontjában meghatározott időtartam elteltével köteles megsemmisíteni.

30


32. § Kitiltás a mérkőzésről (1)

A szervező a sportlétesítmény területén jól látható hirdetményben közzétett általános szerződési feltételekben köteles meghatározni a labdarúgó mérkőzés megtekintésének feltételeit. Az általános szerződési feltételeket összefoglalva a belépőjegyen, bérleten is fel kell tüntetni.

(2)

A szervező az általa szervezett labdarúgó mérkőzés esetén jogosult a labdarúgó mérkőzésről l eltávolított személlyel szemben a belépőjegy-eladást megtagadni, illetve megakadályozni, hogy a labdarúgó mérkőzésen részt vehessen (a továbbiakban együtt: labdarúgó mérkőzés látogatásától eltiltás). A labdarúgó mérkőzés látogatásától eltiltás). A labdarúgó mérkőzés látogatásától eltiltás lehetőségét az (1)-ben megjelölt általános szerződési feltételekben fel kell tüntetni.

(3)

A labdarúgó mérkőzés látogatásától eltiltás időtartama, ha az a szervező által szervezett minden labdarúgó mérkőzésre vonatkozik, a két évet, ha csak meghatározott sportlétesítményre érvényes, az öt évet nem haladhatja meg.

(4)

A szervezőnek a labdarúgó mérkőzés látogatásától eltiltásra vonatkozó döntése ellen a területileg illetékes fogyasztóvédelmi hatóságokhoz és a Sport Állandó Választott Bírósághoz lehet fordulni.

(5)

A labdarúgó mérkőzés látogatásától eltiltható az a személy is, akit a 25. § (5)-ének c) pontja alapján el kellett volna távolítani, de erre azért nem került sor, mert a labdarúgó mérkőzés helyszínén való szervezői beavatkozás következtében olyan nézői cselekmény volt várható, amely a labdarúgó mérkőzés biztonságát aránytalanul veszélyeztette volna.

(6)

A labdarúgó mérkőzés látogatásától való eltiltást a szervező köteles az eltiltott személlyel írásban közölni. Az eltiltás az erről szóló szervezői közlés kézbesítése napjától hatályos.

(7)

Az eltiltásról szóló írásbeli közlésben ismertetni kell: a) az eltiltás alapjául szolgáló cselekményt, annak időpontját és helyszínét; b) az eltiltás időtartamát; c) azokat a labdarúgó mérkőzéseket, illetve sportlétesítményeket, amelyek látogatására az eltiltás vonatkozik. 33. § Intézkedési jog

(1)

A pálya területén – kivéve a játékteret – a rendelkezéssel kapcsolatosan csupán a pályatulajdonos, használó rendező sportszervezet megbízottja intézkedhet. A játéktéren csupán a játékvezető engedélyével intézkedhet.

(2)

Az (1)-ben meghatározott jogkör nem érinti a mérkőzést vezető játékvezetőnek a (17), (27), (29). §-ok vonatkozó bekezdéseiben a játéktéren és azon kívül is biztosított intézkedési jogát: A játékvezető ebben a minőségben a labdarúgó szövetség hivatalos képviselőjének számít.

31


(3)

Más személy – ellenőr – a labdarúgó szövetségtől írásban kapott és bemutatott meghatalmazás alapján jogosult rendelkezni vagy intézkedni.

(4)

A mérkőzésre kiküldött szövetségi és/vagy játékvezető ellenőrnek a stadion egész területén szabad mozgást kell biztosítani. Az ellenőr a játékvezetői öltözőbe is beléphet. 34. § A mérkőzés felfüggesztése, illetve megszakítása

A labdarúgó mérkőzés biztonsága érdekében a szurkoló táborok labdarúgó mérkőzésen való részvételének megszervezésekor, valamint annak időtartama alatt és a rendőrség igényei szerint a labdarúgó mérkőzést megelőzően, illetve követően a szervező köteles az illetékes rendőri vezetővel együttműködni és részére az igényelt segítséget megadni. 35. § Éves jelentési kötelezettség (1)

Az NB I-es férfi felnőtt bajnokságban szereplő sportszervezetek évente helyzetjelentésben összegzik az általuk szervezett labdarúgó mérkőzések rendezésének tapasztalatait, értékelik a tett és elmulasztott intézkedéseket, valamint azok hatásait.

(2)

A helyzetjelentést a sportszervezetek illetékes rendőrkapitányságnak.

(3)

Az MLL a helyzetjelentéseket évente rendszeresen értékeli a rendőrség és a részvételével.

január 31-ig kötelesek megküldeni az MLL-nek, és az sportszervezetek

36. § Záró-rendelkezések (1)

A Szabályzatban megfogalmazottak megszegése, vagy figyelmen kívül hagyása rendezési hiányosságnak minősül és fegyelmi eljárást von maga után.

(2)

Minden olyan esetben, amelyre a „Pályarendszabályokban” intézkedés nincs, a gyakorlat szerinti Szabályzat általános elveinek megfelelően kell eljárni.

(3)

Ezen Szabályzatot az MLSZ Elnöksége 77/2004. (VI. 08.) számú határozatával hagyta jóvá. Hatályba lép 2004. július 1-től.

(4)

Ezen Szabályzat hatályba lépésével érvényét veszi a 72/2002. (VI. 6.) számú MLSZ Elnöksége által elfogadott Pályarendszabályok.

(5)

A Pályarendszabályokat az MLSZ Hivatalos Értesítőjében kell megjelentetni.

32


1. számú melléklet

Előírás A Nemzeti Bajnokságban szereplő sportszervezetek labdarúgó mérkőzései valamint nemzetközi mérkőzések rendezése alkalmával feltüntetendő, a nézők tájékoztatására szolgáló Általános Szerződés feltételei: 1.

Tilos a stadion (csarnok) területére - többek között - petárdát, robbanóeszközt, lőfegyvert, üveget, botot, pénztárgépszalagot, követ és egyéb, a testi épséget veszélyeztető tárgyakat bevinni!

2.

Tilos a stadion (csarnok) területére szeszes italt bevinni!

3.

Kábítószer befolyásoltsága, illetve ittas állapotban lévő személyek még érvényes belépőjegy birtokában sem léphetnek a stadion (csarnok) területére!

4.

Tilos a stadion (csarnok) területén mindennemű tárgy eldobása, hajigálása!

5.

A jegy és bérlet tulajdonosok tudomásul veszik, hogy a stadionba (csarnokba) történő bemenetelkor és a sportesemény időszaka alatt a rendezők az l-4. pontban lévők betartását ellenőrzik.

6.

A fenti tilalmak megszegése és az ellenőrzés folyamán történt bizonyítottsága esetén a rendező szervnek kötelessége a rendbontókat a stadion (csarnok) területéről eltávolítani, súlyosabb incidens esetén a rendőri szervek segítségét kérni.

7.

A fenti szabályok be nem tartása a sportlétesítmény (a labdarúgó mérkőzés) látogatásától való eltiltás lehetőségét vonja maga után.

A rendezőség kéri a szurkolókat, hogy lehetőségük szerint támogassák munkájukban. Ne engedjék, hogy a felelőtlen kisebbség sportszerűtlen viselkedése megakadályozza a többség szórakozását, örömét. Segítségüket köszönjük.

33


2.számú melléklet .............………………….. sportszervezet elnökének Tárgy: értesítés a labdarúgópályák hitelesítéséről Értesítem, hogy a kötelező pályahitelesítést ....... év ........ hó. napján tartjuk. A hitelesítés alkalmával kérjük biztosítani: - az előző évi hitelesítési jegyzőkönyvet, 50 m-es mérőszalagot, 2,44 m-es mérőlécet, a stadion helyszínrajzát, vagy helyszínrajzi vázlatát, melyen a pályák és tartozékaik, a nézőtéri szektorok, stb. jól láthatóak, - a labdarúgó pályát (pályákat), valamennyi tartozékot és a biztonsági létesítmény-elemeket a bajnoki mérkőzésnek megfelelő állapotban (pl. vonalazás, kapuhálók és zászlók elhelyezése, stb.), - a sportszervezet, illetve a létesítmény illetékes képviselőinek a jelenlétét bélyegző szükséges Közöljük a labdarúgópályák fő méreteit: a kapuk magassága: szélessége: a kapuk előterének mérete a kapufák belső élétől mérve: a büntetőterület: a büntetőpont a gólvonal belső élétől számított: a körátmérők sugara: a szögletrúgás 1 m-es sugarú félkörből történik a szögletzászló magassága:

2,44 m 7,32 m 5,5 m 16,5 m 11,0 m 9,15 m 1,50 m.

Kérjük a megadott időpontra a labdarúgópályákat megfelelően előkészíteni, hogy a hitelesítés zavartalan legyen. A fenti feltételek hiányakor a pályát hitelesíteni nem lehet és a hitelesítést az Önök költségére megismételjük. Akadályoztatás esetén a hitelesítő Liga vagy Területi Labdarúgó Szövetség megbízottját értesíteni kell. Mindenkor az MLSZ Elnöksége által jóváhagyott, az éves Versenykiírás Függelékében szereplő hitelesítési díj fizetendő. Hitelesítési megbízott neve: címe: telefonszáma :

34


3. számú melléklet Pályahitelesítési jegyzőkönyv Érvényességi ideje:……………………….. bajnoki évre Feltételesen: a/az ………….. pontban előírt hiánypótlási munkálatok elvégzésétől függően ………………………-ig érvényes Évközi érvényesítés:……………………………………………………. Minősítés: osztály Jelen vannak: ………………………………… Liga, Területi LSZ megbízottja ………………………………… pálya tulajdonosának megbízottja I. A sportszervezet megnevezése, címe, színe:…………………………………………………………….. II. A létesítmény (stadion, csarnok) helye (település, utca, szám): ………………………………………. ………………………………………………………………………………………………………………… III. A létesítmény tulajdonosa és kezelője:…………………………………………………….…………….. IV. A pálya, csarnok minősítése: főpálya / ….. sz. tartalékpálya / vendégpálya Kerítése: külső (utcai) / belső / anyaga:…………… állapota:…………………… Utcai bejárati kapuk száma: …… db, állapota:……………………………………………….. Belső (pálya-nézőtérelválasztó) kerítés:………anyaga:……..…állapota:……..…………. a./ a pálya mérete: hossza....…………m, szélessége......……… m b./ a pálya talaja: füves / földes / salakos / homokos / egyéb c./ a kapuk mérete: szélessége......…...m, magassága......………m d./ a kapuk anyaga: fém / acélváz / fa / beton / egyéb /……………………………. állapota:…………………………………………………………………………….. a kapuhálók állapota: ………………………………………………………………. a sarokzászlók állapota:…………………………………………………………….. a labdafogó hálók állapota: ………………………………………………………… a játékos kijáró anyaga: ……………… állapota: ………………………………… fedett, kispadok padok anyaga:……….. állapota: ………………………………. V. A nézőtér (lelátó) leírása: nyitott / részben fedett / fedett, anyaga: beton / acélváz / föld / egyéb:…………………. a./ szektorok száma: ………………………. db b./ lelátók befogadóképessége:…………… fő (hazai:………. fő, vendég:………. fő) c./ külső WC-k száma: …………… db, állapotuk: ………………………………………………………….. VI. Az öltözőépület jellege: külső (önálló) épület / lelátó alatti…………………………………………………. állapota: ……………………………………. a./ játékos öltözők száma:…………. db, felszereltsége: …………………………………………………… b./ zuhanyzók (fürdőhelyiségek száma):……………. db, állapota: …………………………………………………………………….. c./ játékvezetői öltöző: ……….. db, jellege: összkomfortos / zuhanyfülkés / WC-fülkés /……………….. d./ orvosi szoba jellege: …………………………………………………………………………………………. e./ rendőrségi elkülönítő helyiség: ………………………………………………………………………………

35


VII. Biztonságtechnika, egyéb létesítmény-elemek a./ bejárati kapuk, szűkítő folyosókkal: ………………………… db, állapotuk: ……………………………. b./ szektorelválasztó kerítések, az elzáró kapukkal: …………. db anyaga: fém / fa / beton /egyéb……………………………….…, állapota: ……………………………………………………….…… c./ VIP-páholy: ………….. fő, állapota: ……………………………… d./ vezetési pont: ……………………………………………………… e./ hangosítási rendszer : ……………………………………………. f/ belső képrögzítő rendszer:……………………………………….. VIII. Megjegyzések( hitelesítéskor tapasztalt hiányosságok):

Kelt:…………………, 200…….., év……………..hó.... nap

…………………………………….. az MLSZ megbízottja

………………………………………… a létesítményért felelős megbízottja

36


4. számú melléklet

Előírás FUTSAL bajnoki, kupa, valamint nemzetközi mérkőzések rendezése alkalmával feltüntetendő, a nézők tájékoztatására szolgáló pályarendszabályokról. 1. Tilos a sportcsarnok területére - többek között - petárdát, robbanóeszközt, lőfegyvert, üveget, botot, pénztárgépszalagot, követ és egyéb, a testi épséget veszélyeztető tárgyakat bevinni! 2. Tilos a sportcsarnok területére szeszes italt bevinni! 3. Kábítószer befolyásoltsága, illetve ittas állapotban lévő személyek még érvényes belépőjegy birtokában sem léphetnek a sportcsarnok területére! 4. Tilos a sportcsarnok területén mindennemű tárgy eldobása, hajigálása! 5. A jegy és bérlet tulajdonosok tudomásul veszik, hogy a sportcsarnok történő bemenetelkor és a sportesemény időszaka alatt a rendezők az l-4. pontban lévők betartását ellenőrzik. 6. A fenti tilalmak megszegése és az ellenőrzés folyamán történt bizonyítottsága esetén a rendező szervnek kötelessége a rendbontókat a stadion területéről eltávolítani, súlyosabb incidens esetén a rendőri szervek segítségét kérni. A rendezőség kéri a szurkolókat, hogy lehetőségük szerint támogassák munkájukban. Ne engedjék, hogy a felelőtlen kisebbség sportszerűtlen viselkedése megakadályozza a többség szórakozását, örömét.

Segítségüket köszönjük.

37


5. számú melléklet .............…………………… sportszervezet elnökének Tárgy: értesítés a FUTSAL labdarúgópályák hitelesítéséről Értesítem, hogy a kötelező pályahitelesítést ....... év ........ hó. napján tartjuk. A hitelesítés alkalmával kérjük biztosítani: - az előző évi hitelesítési jegyzőkönyvet, 42 m-es mérőszalagot, 2 m-es mérőlécet, a sportcsarnok helyszínrajzát, vagy helyszínrajzi vázlatát, melyen a pályák és tartozékaik, a nézőtéri szektorok, stb. jól láthatóak, - a teremlabdarúgó pályát (pályákat), valamennyi tartozékot és a biztonsági létesítmény-elemeket a bajnoki mérkőzésnek megfelelő állapotban (pl. vonalazás, kapuhálók és zászlók elhelyezése, stb.), - a sportszervezet, illetve a létesítmény illetékes képviselőinek a jelenlétét. Közöljük a teremlabdarúgó pályák fő méreteit: a kapuk magassága: szélessége: a büntetőterület mérete a kapufák külső élétől mérve: a negyed köríveket a gólvonallal párhuzamos az első büntetőpont a gólvonal belső élétől számított: az második büntetőpont a gólvonal belső élétől számított: a szögletrúgás 25 cm-es sugarú negyed körből történik cserezóna a cserepad oldalvonalánál nyúlik be a játéktérre ill. kívülre kezdőkör:

2m 3m 6m

sugarú negyed körív befelé a két oldalsó kapufa képzeletbeli magasságáig 3,16 m hosszú egyenessel kell összekötni 6m 10 m 3 m, 80 cm vonallal jelölve, mely 40-40 cm-re 3 m sugarú körív a kezdőpontból kiindulva

Kérjük a megadott időpontra a labdarúgópályákat megfelelően előkészíteni, hogy a hitelesítés zavartalan legyen. A fenti feltételek hiányakor a pályát hitelesíteni nem lehet és a hitelesítést az Önök költségére megismételjük. Akadályoztatás esetén az illetékes Liga vagy területi LSZ technikai bizottságát értesíteni kell. Mindenkor az MLSZ által jóváhagyott, érvényben lévő díj .......... Ft, azaz .................. forint fizetendő. Hitelesítési megbízott neve: címe: telefonszáma:

38


6. számú melléklet FUTSAL pályahitelesítési jegyzőkönyv Érvényességi ideje:……………………….. bajnoki évre Feltételesen: a/az ………….. pontban előírt hiánypótlási munkálatok elvégzésétől függően ………………………-ig érvényes Évközi érvényesítés:…………………………………………………. Minősítés:

Jelen vannak: ………………………………… Liga vagy területi LSZ megbízottja ………………………………… pálya tulajdonosának megbízottja I. A sportszervezet megnevezése, címe, színe:…………………………………………………………. II. A létesítmény (sportcsarnok) helye (település, utca, szám): ……………………………………….. ……………………………………………………………………………………………………..……… III. A létesítmény tulajdonosa és kezelője:…………………………………………………………...…... IV. A sportcsarnok minősítése: főpálya / ….. sz. tartalékpálya / vendégpálya a./ a pálya mérete: hossza....…………m, szélessége......……… m b./ a pálya talaja: parkettás / műanyag bevonatú / műfüves / egyéb c./ a kapuk mérete: szélessége......…...m, magassága......………m d./ a kapuk anyaga: fém / acélváz / fa / egyéb /………………………….…………. állapota: ……………………………………………………………………………. a kapuhálók állapota: ………………………………………………………….…. a labdafogó hálók állapota: ……………………………………………………… tartalék kispadok anyaga:……….. állapota: ……………………………………. V. A nézőtér (lelátó) leírása: ……………………………………………………………….. a./ szektorok száma: ……………………….. db b./ lelátók befogadóképessége:…………… fő (hazai:………. fő, vendég:………. fő) c./ külső WC-k száma: …………… ……….db, állapotuk:……………………………………………..… VI. Az öltözőépület jellege: külső (önálló) épület / lelátó alatti, állapota: …………………………………………………………………………………... a./ játékos öltözők száma:…………. db, felszereltsége: ………………………………………………… b./ zuhanyzók (fürdőhelyiségek száma):……………. db, állapota: ………………………………………………………….……….. c./ játékvezetői öltöző: ……….. db, jellege: összkomfortos / zuhanyfülkés / WC-fülkés /……………… d./ orvosi szoba jellege: ……………………………………………………………………………..…………

39


VII. Biztonságtechnika, egyéb létesítmény-elemek a./ bejárati kapuk, szűkítő folyosókkal: ………………………………... db, állapotuk: …………………………….……….. b./ szektorelválasztó kerítések, az elzáró kapukkal: …………………. db anyaga: fém / fa / beton /egyéb……………………………………..……, állapota: ……………………………………………………………..……… c./ VIP-páholy: ………….. fő, állapota: ……………………………..………. d./ vezetési pont: ………………………………………………………...……. e./ hangosítási rendszer : ……………………………………………...…….. VIII. Megjegyzések:

Kelt:…………………, 200…….., év……………..hó.... nap

……………………………………….... a Liga vagy Területi LSZ megbízottja

………………………………………… a létesítmény tulajdonosának megbízottja

40


E l ő t e r j e s z t é s

Recommend Documents