ELŐTERJESZTÉS Báta Község Képviselő-testületének 2014. április 28-án tartandó ülésére Tárgy: Talajterhelési díjról szóló önkormányzati rendelet-tervezet megvitatása Előterjesztő: Antal Zsolt jegyző Ülés módja, szavazás rendje: Nyilvános ülés, minősített többség
Tisztelt Képviselő-testület! A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ktt.) felhatalmazása alapján Báta Község Képviselő-testülete megalkotta a talajterhelési díjról szóló 6/2004.(VII.1.) önkormányzati rendeletet (továbbiakban: Rendelet). A Képviselő-testület a 2014. április 1. napján megtartott ülésén - előterjesztésben foglaltaknak megfelelően – a 68/2014. (IV.1.) számú határozatával új rendelet megalkotásával bízta meg a jegyzőt. A hivatkozott előterjesztést - emlékeztetőként - mellékelten csatolom. Az új rendelet megalkotásának célja a lakosság környezettudatos magatartásának fokozottabb elősegítése, a csatornahálózatra történő rákötés ösztönzése, szemben a talajterhelési díjból származó önkormányzati bevétel növelésével. Mindezek mellett vagy mindezt megelőzően természetesen a szociálisan hátrányos helyzetű családok segítése is a célok között szerepelt, tekintettel arra, hogy a megnövekedett talajterhelési díj mértéke (3.600,-Ft/m3) elsősorban az említett családokat érinti. Fentiekre, valamint a Képviselő-testület előző ülésén elhangzottakra tekintettel, szennyvízhálózatra történő rákötések növelése érdekében javasolom, hogy a Képviselőtestület mentesítse részben vagy egészben a talajterhelési díjfizetési kötelezettség alól - a rákötést követő évben fizetendő talajterhelési díj tekintetében - azon magánszemély kibocsátókat, akik a közműhálózatra legkésőbb 2014. október 31-ig csatlakoznak. Ezzel egyidejűleg az arányos közteherviselés érdekében javasolom azt is, hogy azon magánszemélyek, akik 2012. február 1-től kezdődően Rendelet hatálya alá tartoztak, rákötöttek vagy 2014. október 31. napjáig rákötnek a hálózatra, szintén a meghatározott mentességben részesüljenek. A mentesség kiterjesztésével jobban érvényesülhet a Ktt.-vel bevezetett környezetterhelési díjaknak az a célja, amely a környezet és természet védelmére, terhelésének mérséklésére, a környezethasználóknak a környezet és természet megóvását szolgáló tevékenységre való ösztönzésére irányul. A rákötést vállalók részére történő mentesség biztosítása kompenzálja a csatlakozással járó viszonylag magas, - esetenként eltérő, de akár százezer forintos - egyszeri létesítési költségek egy részét is.
Talajterhelési díj vonatkozásában 2012. február 1. napjától, azaz a díjnövekedéstől számítva összesen 1,1 millió forint bevétele származott az önkormányzatnak. A részbeni – 80% vagy 90% - mentesség biztosítása csekély jelentőségű bevétel eredményez, ezért Képviselőtestületnek a teljes díjmentesség lehetőségének biztosítását javasolom. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet az előterjesztés megvitatására és a rendelet-tervezet elfogadására. Báta, 2014. április 22. Antal Zsolt jegyző
HATÁSVIZSGÁLATI LAP
A talajterhelési díjról szóló …/2014. (…..) önkormányzati rendelet-tervezethez
1. Társadalmi hatások: A rendeletmódosításnak társadalmi hatása nincsen.
2. Gazdasági, költségvetési hatások: A rendelet módosításának gazdasági hatása a rendelet hatálya alá tartozó magánszemélyek vonatkozásában kedvező, tekintettel arra, hogy jelentős mértékben enyhülhetnek a talajterhelési díj megfizetéséből származó terheik. A mentesség visszamenőleges biztosítása mintegy 1.1 millió forint összegű adóbevétel kiesést eredményez.
3. Környezeti és egészségügyi következmények: A rendeletalkotás célja, hogy a lakossági szennyvízkibocsátókat ösztönözze a kedvezőbb környezetterhelési adottságokkal rendelkező közcsatorna hálózat használatára, így a környezetre várhatóan kedvező hatást fog gyakorolni.
4. Adminisztratív terheket befolyásoló hatások: A rendelet megalkotása az adminisztratív terhek csökkenésével jár, tekintettel arra, hogy a teljes mértékben mentesített személyek bevallási kötelezettsége megszűnik.
5. A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei: A rendelet megalkotása kötelező, a környezettudatos életvitel kialakításához, ösztönzéséhez járul hozzá.
6. A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: A jogszabály alkalmazásához szükséges pénzügyi, személyi, szervezeti, tárgyi feltételek rendelkezésre állnak.
TERVEZET Báta Község Önkormányzat Képviselő-testületének ..../2014. (….) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról
Báta Község Önkormányzat Képviselő-testülete a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény 26. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
A rendelet hatálya 1. § A rendelet hatálya kiterjed arra a környezethasználóra, aki Báta Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) illetékességi területén az engedélyhez kötött környezethasználata során a környezet terhelésével járó anyagot bocsát a környezetbe (a továbbiakban: kibocsátó). A talajterhelési díj meghatározásának módja 2. § A talajterhelési díj összegét a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: törvény) 12. § (2) bekezdése szerint megállapított díjalap, az ugyanezen törvény 12. § (3) bekezdésében meghatározott egységdíj, és a területérzékenységi szorzó (Báta közigazgatási területén egységesen 3) szorzata határozza meg (éves díjalap x 1200 Ft/m3 x 3). Mentességek 3. § (1) Mentesül a talajterhelési díjfizetési kötelezettség alól az a természetes személy, aki a) egyedül él, és kizárólag özvegyi, öregségi nyugdíj ellátásban, rehabilitációs, vagy időskorúak járadékában részesül, b) egyedül él, és a bevallás időpontját megelőző évben szerzett összes nettó jövedelme alapján számított egy havi átlagjövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, c) a saját és a vele közös háztartásban élőknek a bevallás időpontját megelőző évben szerzett összes nettó jövedelme alapján számított egy havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét, (2) Mentesül egy évig a talajterhelési díjfizetési kötelezettség megfizetése alól, az a kibocsátó, aki a megépült közcsatorna átadását követő egy éven belül ráköt a közcsatornára. Ezen időtartamba a törvényben biztosított 90 napot is be kell számítani.
(3) Díjmentesség illeti meg a rákötést követő évben fizetendő talajterhelési díj tekintetében azt a magánszemély kibocsátót, aki a szennyvíz közműhálózatra 2012. február 1. napját követően rákötött, vagy legkésőbb 2014. október 31. napjáig ráköt. (4) Nem köteles talajterhelési díjat fizetni az a kibocsátó, akinek az ingatlana előtt a közcsatorna kiépítésre került, de arra rákötni nem tud, mert a) a gravitációs csatornánál jelentkező szintkülönbség miatt a tulajdonosnak házi átemelőt kellene kiépíteni, b) nem létesült házi bekötőcsonk a gerinccsatorna kiépítésével egyidejűleg. (5) Az (1)–(4) bekezdésekben foglalt mentességeket a bevallás szabályszerű kitöltésével, a megfelelő igazolások és a jogosultsággal rendelkező tervezői szakvélemény csatolásával lehet érvényesíteni. Eljárási szabályok 4. § (1) A talajterhelési díjat a kibocsátónak kell megállapítania és bevallania az Önkormányzat által rendszeresített formanyomtatványon a tárgyévet követő év március 31. napjáig. (2) Ha a kibocsátó több ingatlannal vagy telephellyel rendelkezik, bevallásában az adatokat ingatlanonként, telephelyenként kell feltüntetnie. (3) A talajterhelési díj megfizetésének kötelezettsége a tényleges kibocsátót terheli abban az esetben is, ha a fogyasztásmérő (vízóra) nem az ő nevén van. Több tényleges kibocsátó esetén a talajterhelési díjat a vízdíjfizetés arányában kell megfizetni. (4) A talajterhelési díjat egy összegben, a tárgyévet követő év március 31-éig kell megfizetni. (5) A talajterhelési díjfizetési kötelezettség a vízvezeték-hálózatra történő rácsatlakozás (a fogyasztásmérő üzembe helyezésének) napján keletkezik. (6) A talajterhelési díjfizetési kötelezettség megszűnik a vízvezeték-hálózatról történő vízfogyasztás megszüntetése (a fogyasztásmérő leszerelése) napján, valamint a közcsatornahálózatra történő rákötés napján.
Adatszolgáltatásra vonatkozó szabályok 5. § (1) A közszolgáltató az önkormányzati adóhatóság megkeresésére köteles 15 napon belül, díjmentesen nyilvántartása alapján adatot szolgáltatni a) a szolgáltatott víz m3-ben megjelölt éves mennyiségéről,
b) az ivóvíz vezeték meghibásodása következtében elszivárgott víz m3-ben megjelölt éves mennyiségéről, c) az állami tulajdonú víziközmű igénybevételével összefüggő locsolási kedvezményről szóló, 8/2000. (X. 18.) KöViM rendelet alapján locsolásra felhasznált víz m3-ben megjelölt mennyiségéről, d) az önkormányzati adóhatóság részére a kibocsátó személyének megállapításához szükséges adatokról, e) adott ingatlan esetében a csatornahálózatra való rákötés időpontjáról.
A talajterhelési díj felhasználása 6. § (1) A talajterhelési díj Báta Község Önkormányzat bevételét képezi, amelyet az önkormányzati adóhatóság „Talajterhelési díj” beszedési számlájára kell megfizetni. (2) A bevétel a törvény 21/B. § (2) bekezdésében meghatározottakra használható fel. (3) A (2) bekezdés szerinti felhasználásnak minősül különösen a csatornázás, a szennyvíztisztítás, a vízbázisvédelem, a tartós környezetkárosodások kármentesítése, a potenciális és a tényleges szennyező források szennyezésének megelőző, illetve utólagos műszaki védelme. Záró rendelkezések 7. § (1) Ez a rendelet 2014. május 5. napján lép hatályba. A rendelet 3. § (3) bekezdése a rendelet hatályba lépését követő napon hatályát veszti. (2) E rendelet hatályba lépésével hatályát veszti Báta Község Önkormányzatának a talajterhelési díj megfizetésének szabályairól szóló 6/2004. (VII. 1.) rendelete. (3) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/ irányelvnek való megfelelést szolgálja. Huszárné Lukács Rozália polgármester
Antal Zsolt jegyző
Záradék: A rendelet …….. napján kihirdetésre került. Báta, 2014. ……… Antal Zsolt jegyző
