IKTATÓSZÁM: 26-26/6-1/2016.
TÁRGY: „PÉCS EURÓPA ZÖLD FŐVÁROSA 2019.” CÍMŰ PÁLYÁZATTAL KAPCSOLATOS DÖNTÉSEK MEGHOZATALA MELLÉKLET: -
ELŐTERJESZTÉS PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSE 2016. március 17.-I ÜLÉSÉRE
ELŐTERJESZTŐ:
DR. PÁVA ZSOLT POLGÁRMESTER
ELŐTERJESZTÉS KÉSZÍTŐJE:
DR. MERZA PÉTER VEZÉRIGAZGATÓ
ELŐADÓ:
DR. PÁVA ZSOLT POLGÁRMESTER
HIVATALI KOORDINÁTOR:
RÓKA RÓBERT KÖRNYEZETVÉDELMI REFERENS
VÉLEMÉNYEZÉSRE MEGKAPTA: BIZOTTSÁGI TÁRGYALÁS: VÁROSFEJLESZTÉSI ÉS KOMMUNÁLIS BIZOTTSÁG -
SZÁMA: 29/2016.(03.16.) -
ILLETÉKES TISZTSÉGVISELŐ: DR. PÁVA ZSOLT POLGÁRMESTER
v_3_0
Tisztelt Közgyűlés! Pécs városa 2014-ben pályázatot nyújtott be „Pécs – Európa Zöld Fővárosa” címmel, melynek keretében a város a 2017-es Európa Zöld Fővárosa cím megszerzéséhez kapcsolódóan egy részletes értékelés-bemutatás keretében próbálta igazolni azon céljait, elképzeléseit, hogy a város méltó birtokosa lehet európai szinten is a zöld főváros címnek. Az Európa Zöld Fővárosa díj jellemzői A díj célja, hogy az Európa lakosságának kétharmadát kitevő 333 millió ember életkörülményeit élhetőbbé, egészségesebbé tegye. A díjat első alkalommal 2010ben viselte Stockholm városa, és a pályázók minden évben bizonyították, hogy új ötleteikkel folyamatosan gazdagítani képesek azokat a megoldásokat, amelyek révén a városok nemcsak fenntarthatóvá, hanem kellemesebbé, kényelmesebbé is válnak. Az eddigi díjazott városok azok közül kerültek ki, akik - amellett, hogy általában is jó környezeti eredményeket tudtak felmutatni- olyan újításokat vezettek be, amelyek mások számára példaértékűek, követendők lehetnek. A nyertesek sok előnyt kovácsolhatnak a cím révén is, a legnagyobb hasznot mégis az jelentette, hogy a verseny kapcsán jelentős előrelépést valósítottak meg saját javukra. Az egyes években benyújtásra kerülő pályázatok rendre a három évvel későbbi cím megszerzésére irányulnak. A pályázat 12 témaköre, ún. indikátorra bontja a környezeti kérdéseket. Mindegyik esetében be kell mutatni a múlt, a jelen és a tervezett jövő adatait, jellemzőit, döntéseit, a döntésekhez kapcsolódó pénzügyi hátteret. A pályázat témakörei az alábbiak: 1. az éghajlatváltozás mérséklése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás; 2. helyi közlekedés; 3. a városi zöldövezetek és fenntartható földhasználat; 4. a környezeti levegő minősége; 5. természet és biodiverzitás; 6. az akusztikai környezet minősége; 7. hulladékok keletkezése és kezelése; 8. vízgazdálkodás; 9. szennyvíztisztítás; 10. öko- innováció és fenntartható foglalkoztatás; 11. energiahatékonyság és az 12. integrált környezeti menedzsment. Az egyes környezetvédelmi témaköröket reprezentáló 12 indikátort 12 tagú független bírálóbizottság értékeli, melynek tagjai a tapasztalatok alapján nem csupán az 2
adott időpontra elért eredményeket minősítik. Az értékelésben kiemelt szerepet kap a programokba történő beágyazottság, a tervezettség, rendszerszerűség, a jelentkező város vezetésének elszántsága, elköteleződése, folyamatos és dinamikus előrehaladása, konkrét döntések és intézkedések meghozatala és megvalósítása. Hangsúlyosan értékelt szempont a program társadalmi kiterjesztése, partnerek széles körben történő bevonása, a szemléletformáló kommunikáció és marketing, valamint a mások számára mintául szolgáló innovatív megoldás, példaértékűség. Az értékelés nemcsak közvetlenül a környezeti tényezőket, hanem a gazdaság és a társadalom környezetközpontú, hatékony fejlesztését is értékeli. Pécs város 2014. évben benyújtott pályázatának tapasztalatai Városunk 2014-ben pályázott a 2017. évi címre. A jelentkező 13 város közt a 7. helyen –középmezőnyben- végeztünk, ami első jelentkezőként kedvezőnek számít, mivel a nyertes városok általában többszöri kísérlet eredményeként nyerték el a címet. A pályázó városok között az alábbi sorrend alakult ki: Város Essen Nijmegen Umea ’s Hertogenbosch Lisszabon Lahti Cork Pécs Cascais Porto Isztambul Bursa
Végső sorrend 1 2 3 4 5 6 7 7 9 10 11 12
Pályázatunk kidolgozásának és értékelésének általános tapasztalatai az alábbiak: A pályázatkészítés folyamán saját szakértőink által tapasztalat hiányosságok és a brüsszeli bírálat révén felismerhetővé vált, hogy a zöld program megalkotására elsősorban nem az európai cím, hanem saját életkörülményeink javítása érdekében van szükség és lehetőség. Ehhez képest a pályázat révén elérhető cím sok előnnyel járó, de másodlagos jelentőségű tényező. A lehetőségek közt számos kis költséget igénylő, főként az elhatározástól és az együttműködésektől függő elem található. Városfejlesztési dokumentumaink az értékelés tárgya szerinti környezeti szempontok vonatkozásában szemléletüket és konkrét tartalmukat tekintve is kiválóan megfelelnek az európai céloknak és követelményeknek. Az intézkedéseket - összhangjuk, szinergiájuk biztosítása érdekében - egységes rendszert alkotó programba kell foglalni, és az egyes indi3
kátorok (pl. zaj, levegő, hulladék) területén is érdemes programszerű, az előrehaladást biztosító részprogramban gondolkodni. Ehhez a Településfejlesztési Koncepció és az ITS teljesen megfelelő kiindulópontot képez. A kitűzött célok megvalósítása és a pozitív elbírálás érdekében szükség van a konkrét intézkedések, döntések meghozatalára és a megvalósítást biztosító források azonosítására, elkülönítésére. A múltban és a pályázat benyújtása óta is számos intézkedésre és megvalósításra került sor, melyek előrehaladásnak számítanak, ezzel esélyeink egy következő pályázat esetében lényegesen javíthatók. Az eredmények tervezhetősége, a megvalósulás nyomon követhetősége és az eredmények pregnáns bemutathatósága érdekében szükséges egy egységes, hosszú időn át építhető adatbázis létrehozása. Az adatbázis folyamatos feltöltéséhez fel kell állítani a mérési, adatfelvételi és nyilvántartási háttérrendszert. A földrészen sok olyan város található, akik Pécsnél lényegesen kedvezőbb feltételrendszerrel rendelkeznek, azonban ezt a realitást figyelembe véve is jók és lényegesen javíthatók a pozícióink. Érdemes újra pályáznunk 2016-ban a 2019. évi címre. A pályázat keretében Pécs teljes környezeti állapota felmérésre, bemutatásra és európai szinten értékelésre-elemzésre került fenti 12 indikátor, tématerület mentén, melyek egyben a pályázat tartalmi fejezetei is voltak. A pályázat egy igen kötött rendszer szerint (az adott válaszok esetében karakterszám szintjén meghatározott módon) mutatta be a pályázó városok környezeti helyzetét, illetve a környezetvédelem és a környezettudatos városüzemeltetés-városvezetés, azaz városmenedzsment területén tett erőfeszítéseket, mind a döntéshozatal szintjén, mind pedig a város működtetése szintjén. Különösen fontos volt annak értékelése és bemutatása, hogy mit tesz az adott város a lakosság környezettudatos tájékoztatása-nevelése, szemléletformálása területén, hogyan biztosítja a város élhetőségét a jövő nemzedékek számára. Pécs a zöld főváros pályázat benyújtásával is kifejezte, megerősítette azon szándékát, melyet stratégiai, tervezési szinten a városfejlesztési koncepcióban, mind pedig az integrált városfejlesztési stratégiában határozottan deklarált, azt, hogy a város számra a legfontosabb a társadalmi-gazdasági szempontból hosszútávon élhető és jól élhető város megteremtése. A pályázat keretében, mind a 12 területet független, európai szinten is ismert és elismert szakértő értékelte az adott város teljesítményét, ami alapján minden város kapott egy tematikai értékelést, illetve meghatározásra kerültek azok a területek ahol az adott város kimondottan jól teljesít, illetve azok a területek, ahol a városoknak további erőfeszítéseket szükséges tenniük. A pályázati rendszernek megfelelően a pályázó városok közül a legjobb négy került egy olyan ún. short-listre, rövid listára, mely városok teljesítménye különösen részletesen került elemzésre, ami alapján a 2017-es Európa Zöld Fővárosa címet Essen nyerte el. A pályázat eredménye, illetve azok kiértékelése alapján született az a döntés, hogy Pécs 2015-ben nem adott be pályázatot, illetve az, hogy a 2019-es Európa Zöld Fővárosa címre – ha és amennyiben az idei évben alapvetően nem változik meg a pályázati rendszer – úgy mindenképpen pályázatot kíván benyújtani. Az, hogy a 2018-as címet Pécs nem pályázta meg alapvetően három fő okra vezethető vissza: 4
A korábbi pécsi pályázat számos olyan vállalást tartalmazott – alapvetően a kibocsátások csökkentése területén – melyek elsősorban európai uniós pályázati forrásból finanszírozott projektek keretében valósulnak meg, azonban a TOP-os és KEHOP-os pályázatok 2015-ben nem indultak el, így Pécs érdemi – az indikátorok szintjén is mérhető – előre lépést nem tudott volna felmutatni. Több olyan fejlesztés valósult meg 2014-2015-ben a városban, mely a mérhető, igazolható indikátorok szintjén nem lett volna kimutatható egy 2015-ben benyújtott pályázatban, amely legjobb esetben is 2014-es – azaz beruházás előtti – adatokat tudott volna tartalmazni (pl. ledes közvilágítás emissziós megtakarításai, buszcsereprogram keretében beszerzett Euro 5ös flotta emissziós adatai, Mecsek-Dráva program konkrét hulladékhasznosítási adatai, naperőmű megújuló energia termelése, stb.). A pályázati eredmények kiértékelése alapján egyértelműen láthatóvá vált, hogy több olyan terület is van, ahol alapvetően nem a beruházások szintjén szükséges előre lépnie Pécsnek, hanem a társadalmi tevékenységekhez kapcsolódó gyakorlat szintjén, mely területen sokkal több időt vesz igénybe egy-egy célkitűzés elérése-megvalósítása. A tavalyi évben a 2018. évi zöld főváros címre lehetett pályázatot benyújtani, melyet az alábbi 7 város nyújtott be: Nijmegen, Umea, s’Hertogenbosch, Ghent, Arad, Tallin, Varsó. Jól látható, hogy azok a városok, amelyek korábban rákerültek a „rövid listára” újra pályáztak, egyértelműen azzal a céllal, hogy a címet 2018-ban elnyerjék. Az értékelések alapján, illetve a zsűri által megfogalmazott észrevételek alapján minden korábban pályázó városnak elsősorban az az egyik fő feladata, hogy már a pályázati szinten is bemutassa, hogyan reagál az adott város az észrevételekre, hogyan képes adaptálni már rövidtávon is a zöld főváros cím elnyeréséhez szükséges tartalmi-érdemi változtatásokat a konkrét városmenedzsment szintjén. Ennek tükrében kijelenthető, hogy Pécs számára is különösen az lesz a fontos a 2019. évi zöld főváros pályázatban, hogy bemutassa hogyan lépett előre, milyen konkrét intézkedéseket tett annak érdekében, hogy a város élhetőségét, fenntarthatóságát a zsűri által megfogalmazott észrevételek mentén fokozza. Kijelenthető az is továbbá, hogy Pécs céljait a korábbi pályázat eredménye-értékelése alapján újra definiálni szükséges, mely a következőképpen fogalmazható meg: Pécsnek a 2019-es Európa Zöld Főváros pályázat kapcsán (melynek beadása előre láthatólag 2016. októberben esedékes), azt a pályázati célt szükséges kitűznie, hogy kerüljön fel a három-négy kiválasztott várost tartalmazó rövid listára. Célunk, hogy a zsűri állapítsa meg, hogy Pécs a 2017-es címért beadott pályázat óta egyértelműen előre lépett és derüljön ki a pályázatból, hogy Pécs számára nem a cím a fontos, hanem az, hogy a zöld főváros pályázat benyújtásától kezdődően elköteleződött amellett, hogy minden egyéb körülménytől függetlenül végrehajtja a pályázatban megfogalmazott célok eléréséhez szükséges intézkedéseket, lépéseket. Reálisan az is kijelenthető, hogy ha és amennyiben sikerül a 2019-es zöld főváros cím kapcsán elérni a 5
rövid listás helyezést, úgy ideális esetben további 1-3 év munkájával, 20202022-re érhető el, hogy Pécs Európa Zöld Fővárosa legyen. A korábbi pályázat tapasztalatai, illetve a zsűri értékelése alapján, illetve annak az elhatározásnak az alapján, hogy a 2019-es címre Pécs mindenképpen pályázatot kíván benyújtani az alábbi feladatok elvégzése mindenképpen indokolt, melyek a 2016. őszén a közgyűlés elé kerülő pályázat megalapozásának előkészítésének is tekinthetők: 1. Pécsnek a zöld főváros cím elnyerése érdekében erősítenie szükséges nemzetközi szerepvállalását és láthatóságát a környezeti fenntarthatóság, a városi élhetőség, illetve magának a zöld főváros „klubnak” a munkájában. Ennek keretében a városnak Ljubljanával (a cím jelenlegi birtokosával ) Bristollal (a 2015-ös zöld fővárossal), illetve Esszennel a 2017es zöld fővárossal erősíteni szükséges szakmai kapcsolatait és a 2019-es pályázatban egyfajta benchmarkként ezen városok legjobb gyakorlatai tapasztalatai alapján be kell mutatnia, hogy honosítja meg azokon a területeken a legjobb európai gyakorlatokat, melyek jelenleg is hozzáférhetők. Pécsnek erősítenie kell szerepvállalását olyan nemzetközi szervezetekben, mint a Covenant of Mayors (for Climate and Energy), vagy ICLEI, amely szervezetek nemzetközi szinten fogják össze a klímaváltozásfenntarthatóság és energia hatékonyság területén az önkormányzatok működését, tevékenységét. 2. A zsűri által Pécs esetében jó példaként kiemelt területeken Pécsnek be kell mutatnia, hogyan erősíti ezeket a tevékenységeket és hogyan terjeszti ki azokra a területekre, melyeken további „fejlesztések-beavatkozások” szükségesek. Pécs esetében ennek megfelelően a lakosság környezettudatos tájékoztatása-szemléletformálása területén a „Zöld Suli” programon keresztül célszerű lenne egy a város teljes területét és lakosságát, illetve a környezettudatos életmód valamennyi területét átfogó programot kidolgozni és bevezetni, melyet a 2016. őszén benyújtásra kerülő pályázatban, mint egy már bevezetett, folyamatbanműködésben lévő programot bemutatni. 3. Annak érdekében, hogy Pécs sikeresen tudjon pályázni mindenképpen szükséges a város integrált környezetgazdálkodási rendszerének, illetve az ehhez kapcsolódó adatgyűjtési és monitoring rendszernek a fejlesztése. Jelenleg számos olyan terület van, melyekről nem rendelkezünk olyan részletezettségű, felbontású-mélységű adatokkal, melyek elvártak ahhoz, hogy valóban sikeresen tudjon Pécs nemcsak pályázni, hanem zöld városként a városban zajló folyamatokba akár beavatkozni is. A konkrét intézkedések-beavatkozások meghozatala érdekében ugyanakkor szükség van ezekre az adatokra, indikátorokra, melyek szükségessége messze túlmutat a zöld főváros pályázat és cím fontosságán. 6
4. A 2014-ben benyújtott pályázat rengeteg olyan fejlesztési célt tartalmazott melyek a jövőre vonatkozó elhatározásokat jelenítettek meg, ugyanakkor – az akkori információk birtokában – nem tudott forrásokat, konkrét beavatkozásokat hozzájuk rendelni a város. Időközben számos olyan fejlesztés megvalósult, melyek egyértelműen illeszkednek a zöld főváros pályázathoz, illetve a TOP-os pályázatok megjelenésével tömegével jelentkeznek olyan pályázatok, városi fejlesztések, melyek relevánsak a zöld főváros pályázat szempontjából is. (Pl. kerékpáros fejlesztések, önkormányzati energetikai korszerűsítési pályázatok, az ún. zöld város pályázatai, illetve gyakorlatilag az összes fejlesztés, amely pl. energetikai szempontból sokkal korszerűbb óvodát-iskolát eredményez, az új utak révén sokkal gyorsabb és ezzel tisztább, kevesebb károsanyag-kibocsátással járó városi közlekedést eredményez, vagy pl. a sokkal korszerűbb fenntarthatóbb vásárcsarnok megvalósítását eredményezi). Indokolt ennek megfelelően egy olyan dokumentum elkészítése, amely ezen fejlesztéseket egy rendszerben, egy értékelési szempont alapján mutatja be, amely összességében és egységében értékeli a 2014-2020 közötti uniós fejlesztési ciklus valamennyi fejlesztésének ilyen szempontú hatását és eredményét, illetve számszerűsítve bemutatja az önkormányzat céljait, vállalásait. Fentiek alapján javaslom a Tisztelt Közgyűlésnek, hogy az előterjesztésben és a határozati javaslatban megfogalmazott módon támogassa, hogy Pécs városa 2016 őszén pályázatot nyújtson be Pécs – Európa Zöld Fővárosa 2019 címmel, melyhez kapcsolódóan a felkészülést az előterjesztésben részletezett módon kezdjük meg. A határozati javaslatban megfogalmazott pontoknak megfelelően 2016 ősszel – a jelenlegi információink szerint szeptemberben – készüljön egy a megfogalmazott feladatok teljesüléséről, teljesítéséről szóló beszámoló, illetve kerüljön a konkrét pályázat a testület elé benyújtás előtt. Az előterjesztést a Városfejlesztési és Kommunális Bizottság 2016. március 16.-i ülésén megtárgyalja. Ennek eredményéről a bizottság elnöke szóban tájékoztatja a Tisztelt Közgyűlést. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a határozati pontok elfogadásával támogassa a pályázat sikeres előkészítését. Pécs, 2016. március 17.
Dr. Páva Zsolt polgármester
7
