E L Ő T E R J E S Z T É S

ELŐTERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. április 23-i ülésére

Tárgy: TIOP – 1.2.2 – 11/1 „Múzeumok és levéltárak iskolabarát fejlesztése és oktatásiképzési szerepének infrastrukturális erősítése” pályázat benyújtása Előadó: Ottó Péter polgármester Előterjesztés tartalma: határozati javaslat Szavazás módja: egyszerű többség Az előterjesztés készítésében részt vett: Városüzemeltetési Osztály Az előterjesztés előkészítésében részt vett: Pénzügyi Ellenőrző és Gazdasági Bizottság, Emberi Erőforrás Bizottság

Láttam: ................................................. dr. Árpásy Tamás jegyző

Tisztelt Képviselő-testület! A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében 2011 novemberében jelent meg a TIOP-1.2.2-11/1 kódszámú pályázati felhívás az „Múzeumok és levéltárak iskolabarát fejlesztése és oktatási-képzési szerepének infrastrukturális erősítése” témában. A Reguly Antal Múzeum és Népművészeti Alkotóház vonatkozásában hasonló témájú pályázati kiírásokra több alkalommal is nyújtottunk már be pályázatot, melyek eddig támogatásban nem részesültek. A pályázati kiírás célja – a korábbi felhívások folytatásaként – a múzeumok oktatási-képzési szerepének erősítése, és az iskolabarát szemléletű megújuláshoz szükséges infrastrukturális fejlesztés; ezen belül fontos cél a képzési potenciál magasabb fokú kihasználása az átfogó kompetencia- és készségfejlesztés érdekében, valamint a kiállítás formájában nem vagy ritkán látogatható anyagokhoz való hozzáférés kiszélesítése. A pályázat benyújtására az önálló gazdálkodási jogkörrel nem rendelkező intézmények – így a RAMNAH – vonatkozásában a fenntartó jogosult, így a fejlesztést célzó pályázatot Zirc Városi Önkormányzat nyújthatja be. A tervezett projekt célja az alkotóház épületének LEADER-pályázatból felújításra kerülő szárnyának (nyugati rész) tetőterét fogja érinteni. Ebben az épületrészben tervezzük kialakítani a tanulmányi raktárat (Pályázati útmutató B2 komponens) a „Kincsek a padláson – a Reguly Antal Múzeum és Népművészeti Alkotóház tanulmányi raktára” címmel. A projekt részleteit a mellékelt dokumentum tartalmazza. A projekt előkészítését a RAMNAH munkatársai – külső szakértők bevonásával – végzik, a pályázati dokumentációt a Polgármesteri Hivatal munkatársai fogják összeállítani. A részletes szakmai tartalom összeállítása folyamatban van, a pályázat benyújtási határidejére (2012. május 18.) végleges változatban rendelkezésre fog állni. A pályázati útmutató alapján a projekt pénzügyi feltételei: - támogatási összeghatárok (B2 komponens) - minimum: 30 000 000 Ft - maximum: 100 000 000 Ft - támogatás mértéke: 100 % (önrész nélkül megvalósítható pályázat). A bekért árajánlatok, elvégzett költségkalkulációk alapján zőképpen alakul: Projekt tervezett összköltsége: 38 800 150 Ft Ebből: projektmenedzsment: szakmai megvalósítás: szolgáltatások (szakértői díjak, tervek): egyéb szolgáltatások (nyilvánosság, közbeszerzés): építés, felújítás, bővítés: általános költségek: tartalék:

a projekt költségvetése a követke-

4 090 230 Ft 2 788 920 Ft 1 770 000 Ft 900 000 Ft 28 846 000 Ft 105 000 Ft 300 000 Ft

A pályázat megvalósításához az utófinanszírozott projektelemekre előleg igényelhető, illetve a projektben bizonyos elemekre szállítói finanszírozás választható. Kérem Tisztelt Képviselő-testületet az előterjesztés megtárgyalására. Zirc, 2012. április 13.

Ottó Péter polgármester

Határozati javaslat: Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének ……../2012. (IV.23.) határozata Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a TIOP – 1.2.2 – 11/1 „Múzeumok és levéltárak iskolabarát fejlesztése és oktatási-képzési szerepének infrastrukturális erősítése” című kiírásra vonatkozó pályázatot nyújt be az alábbiak szerint: 1./ A pályázati konstrukció száma: TIOP – 1.2.2 – 11/1 „Múzeumok és levéltárak iskolabarát fejlesztése és oktatási-képzési szerepének infrastrukturális erősítése” 2./ A projekt címe: Kincsek a padláson – a Reguly Antal Múzeum és Népművészeti Alkotóház tanulmányi raktára 3./ A projekt megvalósítási helyszíne: 8420 Zirc, Rákóczi tér 10. 4./ A projekt megvalósítási helyszínének helyrajzi száma: 1125/1 hrsz. 5./ A projekt összes költsége: 38 800 150,- Ft 6./ A projekt elszámolható költsége: 38 800 150,- Ft 7./ Az önkormányzati önrész összege: 0,- Ft 8./ A pályázat benyújtásakor TIOP forrásból származó támogatási igény: 38 800 150,- Ft (100 %) Felelős: Ottó Péter polgármester Határidő: 2012. május 18.

„KINCSEK A PADLÁSON” A Reguly Antal Múzeum és Népművészeti Alkotóház Látványtár és látványműhely / bemutatási szinopszis Zirc, 2012

Készítette: Ruttkay-Miklián Eszter – Tóth G. Péter

„Kincsek a padláson” / A Reguly Antal Múzeum és Népművészeti Alkotóház látványtára és látványműhelyei (2012)

1

1. A FEJLESZTÉS ÖSSZEFOGLALÓ ISMERTETÉSE 1.1. KINCSEK A PADLÁSON / ÁTTEKINTÉS

— ÁLTALÁNOS CÉLOK: A KÖZÖSSÉGÉPÍTÉS LEHETŐSÉGEI A kulturális és a tárgyi örökségünk feldolgozása és bemutatása ma már kortárs közösségi esemény. Az archívumokban található képek, élmények feltárása viszont intézményekre szabható munka. Ahhoz, hogy a közösségek használják, felhasználják és merítsenek a múlt rendelkezésre álló potenciális örökségéből, szükséges ezeket bemutatni, megmutatni. A projekt részben ennek az archivált örökségnek a feltérképezésére, feldolgozására és bemutatására vállalkozik; részben pedig megpróbálja az aktív közösségek segítségével maga is újraalkotni a közösségek által használt teret. Ez utóbbi alatt értjük a várost, amelyben élünk és a múzeumot, ahol ez a tevékenység zajlik. A közgyűjtemények az információ szintetizálásában és a különböző dokumentumok (elsősorban tárgyak, róluk szóló képek és térképek) integrálásában érdekeltek, amit a több síkon való (idő és térbeli lépték szerint változtatva) bemutatás tehet „láthatóvá“. A cél elsősorban a közzététel és a kereshetőség, másrészt ezek kapcsolati értekeinek kiállításokban és virtuális adattárakban való bemutatása. Az informatika fejlődése, az Internet általános elterjedésének hatása a közgyűjtemények tevékenységét sem hagyta érintetlenül. Az informatika jelentős szerepet játszhat ezen intézmények hatékonyabb működésében, új szolgáltatások kialakításában. A leggyakrabban kutatott, illetve nagy érdeklődésre számot tartó állományok digitalizálása szinte minden archívumban megkezdődött, így a Reguly Antal Múzeum is rendelkezik tárgyi és fotógyűjteményeiről digitális felvételekkel. Az eddig alkalmazott módszerek azonban a rendkívül munkaigényes feldolgozás miatt és a kevés saját munkaerő miatt alig hozott eredményt. Sajnos az előállított digitális dokumentumok többsége sem alkalmas további informatikai célú feldolgozásra. Az adatok egyszerű digitális másolatként, többnyire izolált és csak minimális keresési lehetőséget nyújtó adatbázisokba kerülnek, kerültek. A digitalizálás és a korszerű közösségi módszerekkel történő adatbázis építések azonban a közkincsként való közzétételt, és a helyi értékek felszínre kerülését segíthetik. A cél tehát az, hogy a helyben élők is szembesüljenek/szembesülhessenek saját kulturális örökségükkel, és/vagy ha mód nyílik rá – maguk is bemutathassák állandó digitális és alkalmankénti valós kiállítások segítségével a múzeumok raktáraiban elrejtett/megmentett javaikat. Ugyancsak cél felhívni a figyelmet - egy „felülről” és kívülről indukált „gesztussal” - az egykori lokális örökség létezésére. Ezzel akár azt a folyamatot is elindíthatjuk, ami a virtuális birtokbavételt eredményezi. A birtokbavétel után ugyancsak lehetőséget kell teremteni a lokális kulturális örökség továbbépítésére és/vagy helyben – illetve lényegi elemként meghatározva – laza virtuális hálózatban. Ebben a virtuális hálózatban maguk az archívumok is megújulhatnak, hiszen az így és itt közzétett, közkincsnek tekintett értékeket a helyben élők kiegészíthetik, gyarapíthatják, teljessé tehetik és/vagy új jelentéseket adhatnak; melyek a múzeumok gyűjteményeinek gazdagodásához is vezethetnek.


2

— KONKRÉT CÉLOK: A TANULMÁNYI RAKTÁR, MINT KÖZÖSSÉGI TÉR A „Kincsek a padláson – a Reguly Antal Múzeum és Népművészeti Alkotóház tanulmányi raktára” projekt a Reguly Antal Múzeum és Népművészeti Alkotóház fizikai és szellemi megújulásának szerves része. A 18. századi barokk műemlék épület belső tereinek felújítása a múzeum igényeihez illeszkedik és lehetőséget ad arra, hogy eddig megvalósíthatatlan feladatokat oldjunk meg. A barokk fedélszék felújítás során megmenthető részlete is a tanulmányi raktár látványosságává válik. A tanulmányi raktár három ilyen feladat szerencsés ötvözetéből áll össze: • • •

egyrészt a korszerű állományvédelmi feladatoknak megfelelő raktár, amivel eddig a múzeum nem rendelkezett, másrészt a gyűjtemények számára bemutatási lehetőség, harmadrészt az intézmény oktatási céljaira használható helyszín.

A tervezett bemutatóterem és tanulmányi raktár négy gyűjteményi és tematikus egységet hoz helyzetbe: 1) Első egységünk a Zirc város és környékének helytörténeti, családtörténeti, lokalitás- és háztörténeti fénykép és mozgóképi repertoárjá t mutatja be. Ehhez kapcsolódik a múzeum teljes adattára, beleértve a fotó- és a dokumentumgyűjtemény mellett a műtárgyakat regisztráló tárgyi nyilvántartói adatbázis és a műtárgyak tárgyfotói. 2) A múzeum gyűjteményének jelentős részét a népi kismesterségek szerszámkészlete és termékei teszik ki. Ennek bemutatása szorosan kötődik a raktár alatti szinten üzemelő kismesterség-műhelyekhez. A kézműves eszközök és műtárgyak nagy része a Magas Bakony tájegység (az egykori zirci járás) és a Zirc város környéki kisrégió népi kismestereinek hagyatékából került ki. 3) A gyűjtemény harmadik jelentős csoportja a Bér Júlia által alapított képzőművészeti gyűjteményi egység, amely jelenleg bemutatási lehetőség hiányában csak a raktárban tekinthető meg. 4) Negyedik, egyelőre kis számú, ám gyarapodó gyűjteményünk a Reguly Antal kutatásaihoz kapcsolódó finnugor (uráli, szibériai) tárgy-, dokumentum, fotó- és mozgóképgyűjtemény, amely szintén bemutatásra kerül. Ezeket a gyűjteményi egységeket a tanulmányi raktár kialakítása során önálló modulokként írjuk le később a megvalósítási koncepció kifejtő részében.


3

1.2. A TANULMÁNYI RAKTÁR ELHELYEZÉSE A Reguly Antal Múzeum és Népművészeti Alkotóház az 1766-ban épült barokk lakóházban, az ún. „Dubniczay-házban” kapott helyet, amely védett műemlék. A Zirc főterén álló ingatlan a kétszintes barokk főépület mellett kiszolgáló épületszárnyból és hatalmas udvarból áll. Az ingatlanok az intézmény fenntartójának, Zirc Város Önkormányzatának tulajdonában vannak. A múzeum állandó kiállításai a kétszintes főépület első emeletén és tetőterében találhatók; a földszinten a fogadótér és az irodák kapnak helyet. A földszintes melléképületet a főépülettől boltíves kapualj választja el. A melléképületben időszaki kiállító terem és szemináriumi szoba kerül kialakításra, és itt találhatók a népművészeti alkotóház kismesterség-műhelyei. A melléképület udvari szárnya fölött valósul meg a látogatható raktár, a hozzá kapcsolódó foglalkoztató térrel és információs pontokkal. A látogatható raktár helyének kiválasztását több szempont is indokolta. Egyrészt az épületegyüttes földszintje nedvesedésre hajlamos, műtárgyak tárolására feltehetően a felújítás után sem lenne ideális. A melléképület feletti barokk fedélszék állapota miatt lebontásra van ítélve, így az épületrész új födémet és tetőszerkezetet kap, amelynek technikai paramétereit már a raktár követelményeinek figyelembe véve határozta meg a tervező, így e szempontból az épület legbiztonságosabb helyére kerül a bemutatandó gyűjtemény. Az épület kubatúrája és külső szerkezete azonban nem változtatható, a tetőn ablakok nem helyezhetők el. A természetes fény részleges hiánya miatt raktárnak kifejezetten alkalmas, míg egyéb hasznosítása problémás lenne. A látogatható raktár tartalmának – és a múzeum épületének, gyűjteményének – gazdagítása érdekében a barokk fedélszék egy részlete felújítva visszakerül eredeti helyére, így megtekinthetővé válik, és hozzá igazodik az új fedélszék szerkezete. A szerkezetkész kialakítás anyagi forrását Leader pályázat biztosítja. A TIOP pályázat terhére csak a belső kialakítás költségeit tervezzük. Az épület ún. háztörténetét mikrokiállítás formájában tervezzük bemutatni. Ebben a nyitott fedélszék bemutatása külön hangsúlyt is kap.


4

1.3. A BEFOGADÓ TÉR ADOTTSÁGAI ÉS A BENNE KIALAKÍTANDÓ TANULMÁNYI RAKTÁR/LÁTVÁNYTÁR TÉREGYSÉGEI A látogatható raktár a felső szintet egy légtérben foglalja el. A teret részlegesen a fedélszék gerendái tagolják külön téregységekre. Önálló helyiségként csak a zárt raktár válik le róla, amit ún. hidegraktárként használunk. Az egyterű bemutatóteremben (Összesen E1-3 = 150 m2) a barokk fedélszék megőrzött elemei jelölik ki a foglalkoztató teret, amely a látogatható raktárat két további részre osztja. Az egyik, lépcsőház felőli, nagy méretű térben (E1 = 85,5 m2) E = Emelet (A funkciók és a terek beosztására lásd a mellékelt rajzon.) a múzeum tárgygyűjteményi anyaga tekinthető meg, a hátsó kislépcső felőli részen (E3 = 41,2 m2) a foglakozásokhoz használatos segédanyagok lesznek elhelyezve (kézbevehető tárgymásolatok, duplumok, stb.). A foglalkoztató tér (E2 = 22,9 m2) e két egység között, mindkettő felé nyitottan kerül kialakításra. A látogatható raktár nélkülözhetetlen részét képző információs pontok – amely a digitális tartalmak elérését teszik lehetővé – a foglalkoztató tér és a látogatótér határán helyezkednek el, így mindkét irányból használhatóak. Zárt, a látogatók által nem látogatható helyiség lesz az ún. Hidegraktár (E4 = 35,86 m2). Itt máshol el nem helyezhető műtárgyakat, kézműves nyersanyagokat és bútorokat tartunk. Az alapterületre nézve teljesítjük azt a pályázati feltételt: 15 fő egyidejű fogadására tesszük alkalmassá a teret. Az optimális 15 fő mellett a rakásolható székekkel bővítve további 15 fő tud még a foglalkozáson részt venni. Mindemellett a földszinti kézműves műhelyekben termenként 8-10 fő tud még egyidőben dolgozni. Az intézmény együttesen – a foglalkozást vezető személyzet létszámától függően – akár 80 fő egyidejű befogadására lesz alkalmas: három iskolai csoport (6 részre osztott 15 fős szemináriumi közösség) tud egyszerre az alkotóházban dolgozni.


5


6

F = Földszint (A funkciók és a terek beosztására lásd a mellékelt rajzon.)

A látogatható raktár tematikája szorosan kapcsolódik a földszinti műhelyekhez: míg fent az elméleti tudnivalók sajátíthatók el, lent a gyakorlatban is kipróbálhatóak a megszerzett ismeretek. A látogatható raktárba kerül a múzeum képzőművészeti gyűjteménye, mivel ezt állandó kiállításban eddig nem láthatta a közönség. A műhelyek mesterségek szerint az alábbiak: (F1) Kosárkötő; (F2) Agyagos, fazekas; (F3) Kovács, lakatos (F4); Bognár, asztalos; (F5) gyertyaöntő; (F6-7) mézeskalácsos. A TIOP pályázat keretén belül a műhelyekben fali eszköz és műtárgytároló lapok elhelyezését tervezzük.


7

E = Emelet (A funkciók és a terek beosztása a látványrajzon.)


8

1.4. A KIHELYEZETT GYŰJTEMÉNYI ANYAGRAKTÁROZÁSI (BEMUTATÁSI) MÓDJA / ÁLTALÁNOS LEÍRÁS A látványraktár bemutatási, elhelyezési módját egyrészt a gyűjteményre jellemző tematikus csoportok, gyűjteményi egységek; másrészt a raktározásra kijelölt tér határozza meg. A gyűjteményi egységekhez rendelten alakítjuk ki a róluk szóló infopontokat (virtuális vitrinek és tematikus adatbázis modulok); majd a tér adottságainak megfelelően rendezzük el ezeket. A befogadói tér adottságait az 1.3. pontban írtuk le, itt a tematikus modulokat általában írjuk le, részletezésükre a 2. pontban térünk ki. A bemutatóterem és a tanulmányi raktár négy – fent már említett – gyűjteményi és tematikus egysége alapvetően a múzeum működési funkciói alapján is elkülönül: 1) A Zirc város és környékének helytörténeti, családtörténeti, lokalitás- és háztörténeti fénykép és mozgóképi repertoárja az örökségképzés mellett a helyi identitást (honismereti oktatás) éppúgy erősítheti, mint lehetőséget teremthet a város és a térség turisztikai hasznosítására . 2) A második csoportba tartozó műtárgyak és használati eszközök részben a raktárban, részben a műhelyekben, részben az állandó kiállításban lesznek bemutatva. Legnagyobb részük a műhelyekben kerül aktív helyzetbe, így ezek a tárgyak elsősorban a közművelődési, múzeumpedagógia programjainkat erősítik. 3) A képzőművészeti gyűjtemény a helyi művészeti örökség értékteremtő igényével jött létre. Esetében a gyűjtemény őrzése a legmeghatározóbb funkció a közművelődés mellett. A zirci művészeti gimnázium rendszeresen használja ezt a képi anyagot a vizuális oktatásban. 4) Negyedik, egyelőre kis számú, ám gyarapodó gyűjteményünk a Reguly Antal kutatásaihoz kapcsolódó finnugor (uráli, szibériai) tárgy-, dokumentum, fotó- és mozgóképgyűjtemény pedig a nemzetközi kapcsolatok megteremtése mellett a tudományos presztízsét teremtheti meg a múzeumnak. Reguly Antal szellemi hagyatéka tágabb, nemzeti örökségre is számot tarthat. A tanulmányi raktárban optimálisan a legtöbbet az 1. csoportból válogatunk, sőt minden bizonnyal a teljes adattári állományt itt tudjuk elhelyezni. Ez utóbbihoz kapcsoljuk azt a digitalizálási műhelynek tekinthető számítógépes munkaállomást, mellyel nemcsak archiváljuk és feldolgozzuk az adattári dokumentumokat és fotókat, de egyben a múzeum működésének és a közösségi örökségképzésnek a mechanizmusait is modellezhetjük. Az itt elhelyezésre kerülő dokumentumok nagy része papír alapú (illetve a fotógyűjtemény védendő negatívfilm alapú), de akad köztük muzeális értékű elektrotechnikai tárgy is. Ez utóbbiakat az analóg dokumentálási rendszerek muzeális rekvizitumaként vitrinekben mutatjuk be. A 2. egységből csak azokat a tárgyakat emeljük be a látványraktárba, melyeknek vagy nem találtunk helyet az állandó kiállításban vagy nem tudtuk őket bemutatni a földszinti kézműves műhelyben. Nagy részük fatárgy, amit méretüktől függően helyezünk el itt.


9

A 3. csoport újfent teljes egészében a látványraktárat gazdagítja. A képzőművészeti gyűjtemény részben a tömör raktározás szemléltethető adottságaival (fiókos lemezszekrények), részben a digitális feldolgozással kerül bemutatásra. A képzőművészeti gyűjtemény nagy része papíralapú kisgrafika. Ezeket savmentes papírral bélelt zárható fém lemezszekrényekben helyezzük el. A 4. csoport tárgyi és dokumentum anyagából ismét csak szemelgetünk, mivel ennek fő bemutatási helyszíne az állandó és az időszaki kiállítói terek lesznek. Illusztráció gyanánt – főleg a múzeumpedagógiai foglalkozásokra gondolva – ide kerülhet egy teljes öltözet szibériai viselet. Ez utóbbi az állandó kiállítás fejlesztése esetén kerülne végleges helyére. Fontos azonban hangsúlyoznunk, a látványraktár létrehozásával azt a szakmai igényt is szeretnénk erősíteni, hogy a kiállítói terek, a nyilvánosan látogatható raktárak, a kézműves műhelyek, és a közművelődési foglalkoztató szoba szerves egységet alkot, valamint az ezek közötti kapcsolatot a gyűjtemények virtualizált hálózata teremti meg. Ennek megfelelően építünk ki ún. Infopontokat a kiállítói térben és a tanulmányi raktár közművelődési terében. A gyűjteményi egységeket lefedő hálózatban a központi szerverhez, mely egyben adatbázis- és Web-szerverként is működni fog, kapcsolódnak a fent megnevezett Infopontok, számítógépes munkaállomások. Ezekből összesen négyet tervezünk létrehozni: 1) Infopont / (E2 helyiség) Az első és legfontosabb munkaállomás az adattár digitalizálási munkáit fogja keretbe, és egyben médiumként megjeleníti a múzeumban zajló munkák lényegét. Ezen a munkaállomáson a szakemberek mellett a közművelődési szakemberek és a múzeumpedagógusok egyaránt dolgozhatnak. A foglalkozások egy részét aszerint hirdetjük meg, hogy mit lehet kezdeni a családi albumokban őrzött fényképekkel; hogy örökíthetjük meg egy-egy tárgy történetét; hogy érdemes a múzeumba menteni a tárgyakat, milyen új eljárások vannak a tárgyak dokumentációjával kapcsolatban. 2) Infopont / (E1 helyiség) A második terminál a tárgyi gyűjtemény adatbázisát dolgozza fel. Kezdetben retrospektív módon, később a teljesség igényével lesz mód a tárgyi gyűjtemény adatbázisában keresni és a tárgyi tudást a terminálon keresztül előhívni. 3) Infopont / (E1 helyiség) A harmadikInfopont-terminál a képzőművészeti gyűjteményt dolgozza fel. A terminál a képzőművészeti témájú foglalkozások médiumaként működik majd. Az 1-3) Infopontot a látványraktár tereiben helyezzük el. A 4) pontot (F = Földszinten) viszont a kiállítási térben építjük meg. Ez utóbbi terminál szorosan véve az állandó kiállítás tárgyainak elektronikus katalógusaként és a Reguly Antal személyéhez köthető újabb terepmunkák tudástáraként fog működni.


10

Az infopontok kapcsolatának sematikus modelljét így foglalhatjuk össze:


11

2. A MEGVALÓSÍTÁSI KONCEPCIÓ KIFEJTŐ MUNKARÉSZEI 2.1. A TANULMÁNYI RAKTÁR/LÁTVÁNYTÁR KIALAKÍTÁSÁNAK AZ ÁLLOMÁNYVÉDELMI-, ŐRZÉSVÉDELMI-, MŰTÁRGYBIZTONSÁGI, KÖZÖNSÉGFOGADÁSI KÖVETELMÉNYEKET BIZTOSÍTÓ MŰSZAKI KONCEPCIÓJA 2.1.1. BELSŐÉPÍTÉSZETI TERVEK A Reguly Antal Múzeum és Népművészeti Alkotóház épületének udvari szárnyában a földszinten a kismesterség-műhelyek, az emeleten pedig a látogatható raktár található. Az intézmény egyéb egységei (állandó és időszaki kiállítások, irodák, kutatóhelyek stb.) ettől elkülönülten találhatók. A műhelyek egy része fedett területen, az épület belsejéből megközelíthető (szövő, bőrös, agyagos-csuhés), az agyagos-csuhés műhely közvetlen udvari bejárattal is rendelkezik. A hátsó traktus műhelyei közvetlenül az udvarról érhetőek el; a mézeskalácsos és a gyertyás műhely közös előtérből nyílik. A műhelyek mindegyike akadálymentesen megközelíthető. Az emeletre két helyen lehet feljutni: a lépcsőház mind az épületen keresztül, mind az udvarból megközelíthető, az épület hátsó homlokzatán pedig külső lépcső vezet fel. Az emeleten elhelyezett zárt raktár elsősorban a foglalkozásokhoz szükséges alapanyag tárolására szolgál, ajtaja közvetlenül a külső lépcső mellett található, így a látogatható raktár működését nem zavarja. A látogatható raktár a lépcsőházi és a külső lépcső által biztosított közlekedés következtében átjárható – ez a látogatómozgásban jó lehetőségeket teremt. A TIOP-pályázat keretében az alábbi munkák elvégzését soroljuk a belsőépítészeti munkákhoz: 1. A lépcsőház burkolati munkái 2. Az emeleti tér padlóburkolatának kialakítása 3. Az emeleti tér elektromos hálózatának kialakítása 4. Az emeleti tér beépített bútorzata, polcai és állványzata 5. Közösséghasználatos mobiliák 6. Műhelyekben vitrinek, mobiliák 7. Infopultokat kiszolgáló gyengeáramú hálózat kiépítése 8. Biztonságtechnikai rendszer gyengeáramú hálózat kiépítése


12

2.1.2. MŰTÁRGYTÁROLÓ RENDSZEREK Földszint F1 = Kosárkötő

Bútor neve Fali vitrin

Mérete 70x100cm (35 cm mély)

F3 = Kovács

180×120×1.6cm

F5 = Gyertyaöntő

Perforált lemez szerszámtartó rendszer Perforált lemez szerszámtartó rendszer Fali vitrin

F6 = Mézeskalácsos

Fali vitrin

70x100cm (35 cm mély)

F7 = Konyha

Fali vitrin

70x100cm (35 cm mély)

E1 = Látványraktár

Lemezes szekrény

98x75x80cm

Emelet E1 = Látványraktár

Bútor Fotótároló szekrény

Méret 28x41x68mm

E1 = Látványraktár

Vitrinasztal

60x120x90cm

E3 = Előkészítő

Tárolószekrény

195x95x40cm

E4 = Hidegraktár

Tárolószekrény

195x95x40cm

F4 = Bognár

180×120×1.6cm 70x100cm (35 cm mély)

Leírás Zárható, üveges, műtárgyak, eszközök, és késztermékek tárolására, ragasztott, 4mm vastag biztonságiüveggel Háromlemezes perforált lap összefűzve, 15 db-os szerszámtartó fűzővel Háromlemezes perforált lap összefűzve, 15 db-os szerszámtartó fűzővel Zárható, üveges, műtárgy méhészeti eszközök tárolására, polírozott üvegfélekkel, porszórt felületkezeléssel, ragasztott, 4mm vastag biztonsági üveggel Zárható, üveges, műtárgy mézeskalács ütőfák tárolására, polírozott üvegfélekkel, porszórt felületkezeléssel, ragasztott, 4mm vastag biztonsági üveggel Zárható, üveges, muzeális értékű konyhai eszközök tárolására, polírozott üvegélekkel, porszórt felületkezeléssel, ragasztott, 4mm vastag biztonságiüveggel Fiók szám: 10 db max. méret: A/1, központi cilinder zár 2 db kulccsal, fiókok görgős síneken mélységük 2/3-áig kihúzható Leírás 9 fiókos lemezszekrény címkés fogantyúval, negatívfilmek tárolására Aluminium-profil szerkezetű vitrinasztal. 4mm edzett vagy 6mm ragasztott üveggel. A betétlemezek HDF panelból készülnek. RAL színskála szerint porszórt. Alul nyitható szekrény, polccal. Polcos lemezszekrény tárgyak tárolására, 4 db állítható magasságú polccal Polcos lemezszekrény tárgyak tárolására, 4 db állítható magasságú polccal

db 2

Egységár 120000

Nettó 188976,378

Bruttó 240000

2

20000

31496,06299

40000

2

20000

31496,06299

40000

1

120000

94488,18898

120000

2

120000

188976,378

240000

1

120000

94488,18898

120000

2

194000

305511,811

388000

db 4

Egységár 25000

Nettó 78740,15748

Bruttó 100000

5

170000

669291,3386

850000

4

80000

251968,5039

320000

4

80000

251968,5039

320000

Őrzésvédelmi rendszer Klíma- és tűzvédelmi rendszer Mérőműszerek (páramérő, hőmérsékletmérő), Párásító berendezés


13

2.1.3. KÖZÖNSÉGFOGADÁST KIELÉGÍTŐ BÚTORZAT ÉS EGYÉB MOBILIÁK Földszint F1 = Kosárkötő F1 = Kosárkötő

Bútor neve Asztal Ülőke

Mérete 266x100x75 cm 42x42x45cm

Leírás Masszív fa asztal kihúzva hosszabbítható Egymásra rakásolható, masszív fa, tépőzáras párnával

F1 = Kosárkötő

Sámli

1200

11338,58268

14400

Agyagozó korong

Egymásra rakásolható, masszív, fa Fenyőből készült fazekaskorong. Állítható magasságú lendítőkerékkel, lábtartóval, ülőkével.

12

F2 = Fazekas

30x40x30cm 100x95x85cm 29cm átm. acélkorong

2

90000

141732,2835

180000

F4 = Bognár F4 = Bognár F5 = Gyertyaöntő F5 = Gyertyaöntő

Ülőke Asztalos munkapult Asztal Ülőke Sparhelt (takaréktűzhely) Melegentartó Asztal Asztal Ülőke

42x42x45cm 246x62x75cm 266x100x75 cm 42x42x45cm

Egymásra rakásolható, masszív fa, tépőzáras párnával Masszív fa munkaasztal satunak kialakított nyílásokkal Masszív fa asztal kihúzva hosszabbítható Egymásra rakásolható, masszív fa, tépőzáras párnával

10 2 1 12

4100 42000 72000 4100

32283,46457 66141,73228 56692,91339 38740,15748

41000 84000 72000 49200

85x55x85cm

Fatüzelésű Vízágyas Masszív fa asztal kihúzva hosszabbítható Kis fa asztal, fali lehajtható Egymásra rakásolható, masszív fa, tépőzáras párnával Kétmedencés, saválló acél és csöpögtetős tálcával, csapteleppel Elektromos, 4 tálcás, légkeveréses

1 2 1 2 12

60000 5000 72000 8200 4100

47244,09449 7874,015748 56692,91339 12913,38583 38740,15748

60000 10000 72000 16400 49200

1 1

50000 110000

39370,07874 86614,17323

50000 110000

1 60000 47244,09449 db Egységár Nettó

60000 Bruttó

F5 = Gyertyaöntő F5 = Gyertyaöntő F6 = Mézeskalácsos F6 = Mézeskalácsos F6 = Mézeskalácsos F7 = Konyha F7 = Konyha

266x100x75 cm 79x59x75cm 42x42x45cm 120x60x90cm 85x55x85cm

F7 = Konyha Emelet

Mosogató pult Sütőkemence Sparhelt (takaréktűzhely) Bútor

E2 = Foglalkoztató

Szék

50x69x41cm

85x55x85cm Méret

Fatüzelésű Leírás Támlás, karfás, egymásba rakható szék, karfa segítségével az asztallapra tehető

db Egységár Nettó 1 72000 56692,91339 12 4100 38740,15748

25


10130

199409,4488

Bruttó 72000 49200

253250

14

2.1.4. VIRTUÁLIS PONTOK BÚTOR ÉS TECHNIKAI SZÜKSÉGLETEI Emelet / E2 = Foglalkoztató / Infopont 1. Perifériák Bútor, eszköz Méret Leírás Síkágyas szkenner x Archiváló rendszer részeként, A/3-as méretben, Nagyformátumú dokumentum 600 x 1200 dpi felbontással. USB 2.0 interfész, OpticPro A360, 2,4 mp-es idő. Karakterfelismerő (OCR), másolás, faxolás vagy e-mail küldés. Digitális fényképező- x 16Mpx felbontású, Full HD mozgókép és fotó rögzítésére algép kalmas fényképezőgép, 3D és panorámaképek készítése Reprográfiai asztal x Mini repro tárgyasztal világítással Fotóállvány x x Mobil winchester tá- x 2Tb tárolókapacitás rolókapacitás

db 1

Egységár 300000

1 1 1 2

236220,4724

Bruttó 300000

180000

141732,2835

180000

90000 15000 30000

70866,14173 11811,02362 47244,09449

90000 15000 60000


Nettó

15

Emelet / E1 = Látványraktár / Infopont 2. Képzőművészeti terminál Bútor, eszköz Méret Leírás Infopult állványzata 90x90x110cm Monitortartó állvány 100x150x30cm Érintőképernyő 22"-os, 80x70cm méDELL érintőképernyő 16:9 wide képarány, Full HD, DVI, HDMI ret Monitor 32” 80x56x24 cm Samsung LED TV és monitor képernyő 16:9 wide képarány, Full HD, DVI, HDMI Alapgép x Asztali gép az interaktív modul futtatásához a pultba rejtve. Hálózatba kötve alkalmas primér és szekundér adatok tárolásra, biztonsági mentések tárolására Perifériák x Klaviatúra, egér, egyéb perifériák, vezetékek, szünetmentes tápegység Nagyfelbontású mo- x SVGA DLP Manual Zoom 1.10:1 2500ANSI 4200:1) Brightness: bil projektor 2500 ANSI; High contrast ratio 4200:1; Noise level: 26db (Eco mode); 1.1x Zoom ; 2W speaker; D-Sub out; Audio out) Mobil vetítővászon x x Emelet / E1 = Látványraktár / Infopont 3. Műtárgygyűjtemény terminál Bútor, eszköz Méret Leírás Infopult állványzata 90x90x110cm Monitortartó állvány 100x150x30cm Érintőképernyő 22"-os, 80x70cm méDELL érintőképernyő 16:9 wide képarány, Full HD, DVI, HDMI ret Monitor 32” 80x56x24 cm Samsung LED TV és monitor képernyő 16:9 wide képarány, Full HD, DVI, HDMI Alapgép x Asztali gép az interaktív modul futtatásához a pultba rejtve. Hálózatba kötve alkalmas primér és szekundér adatok tárolásra, biztonsági mentések tárolására Perifériák x Klaviatúra, egér, egyéb perifériák, vezetékek, szünetmentes tápegység

db 1 1 1

Egységár 60000 20000 95000

1

47244,09449 15748,0315 74803,14961

Bruttó 60000 20000 95000

100000

78740,15748

100000

1

100000

78740,15748

100000

1

50000

39370,07874

50000

1

95000

74803,14961

95000

1

20000

15748,0315

20000

1 1 1

Egységár 60000 20000 95000

94488,18898 31496,06299 149606,2992

Bruttó 120000 40000 190000

1

100000

157480,315

200000

1

100000

157480,315

200000

1

50000

78740,15748

100000

db


Nettó

Nettó

16

Földszint / Kiállítói tér Bútor, eszköz Infopult állványzata Monitortartó állvány Érintőképernyő

Monitor Alapgép Perifériák Aktív hangfal

/ Infopont 4. Kiállítási terminál Méret Leírás 90x90x110cm 100x150x30cm 22"-os, 80x70cm méDELL érintőképernyő 16:9 wide képarány, Full HD, DVI, HDMI ret 32” 80x56x24 cm Samsung LED TV és monitor képernyő 16:9 wide képarány, Full HD, DVI, HDMI x Asztali gép az interaktív modul futtatásához a pultba rejtve. Hálózatba kötve alkalmas primér és szekundér adatok tárolásra, biztonsági mentések tárolására x Klaviatúra, egér, egyéb perifériák, vezetékek, szünetmentes tápegység x x

db 1 1 1

Egységár 60000 20000 95000

1

47244,09449 15748,0315 74803,14961

Bruttó 60000 20000 95000

100000

78740,15748

100000

1

100000

78740,15748

100000

1

50000

39370,07874

50000

1

25000

19685,03937

25000


Nettó

17

2.2. A TANULMÁNYI RAKTÁR/LÁTVÁNYTÁR BEMUTATÁSI KONCEPCIÓJA (SZAKMAI SZINOPSZIS) 2.2.1. A BEMUTATÁSRA KERÜLŐ GYŰJTEMÉNYI ANYAG, ILL. MŰTÁRGYÁLLOMÁNY JELLEMZÉSE 1) Első egységünk a Zirc város és környékének helytörténeti, családtörténeti, lokalitás- és háztörténeti fénykép és mozgóképi repertoárjá t mutatja be. Ehhez kapcsolódik a múzeum teljes adattára, beleértve a fotó- és a dokumentumgyűjtemény mellett a műtárgyakat regisztráló tárgyi nyilvántartói adatbázis és a műtárgyak tárgyfotói. Műtárgyak teljes darabszáma: 3300 / Ebből digitalizálással feldolgozott 1040 tétel Szakági jellemzők: Zirc város helytörténeti fotók 70%, Zirc kistérség 10%, Magas Bakony régió, 10%, Veszprém megye 10%, Egyéb 10% Korszak szerinti bontás és jellemzők: 1950-es évek (1956-tól): 16%; 1960-as évek: 14%; 1970-es évek: 18%, 1980-as évek: 23%; 1990-es évek: 12%; 2000-es évek: 16%; 2012-ig: 2% A gyűjtemény alapvetően Zirc város és a kistérség 1956 utáni eseménytörténetét dokumentálja. Kiemelt időszak az 1950-es évek vége, az 1968-1975 közötti nagyobb építkezések, az 1980-as évek élénk társadalmi élete, majd a rendszerváltozás korszaka. Témakörök szerinti jellemzők: Általában politikai és társadalmi eseménytörténet, ezen belül városi rítusok, közösségi élménybeszámolók: tudományos konferenciák; útépítés; régészeti ásatások, iskolatörténet, a Ciszterci Apátság épülettörténete, épületátadások, egyesületi élet (méhészek, bányászok, énekkar, honismereti kör, népdalkör, táncegyüttes). Ezen túl emlékhelyek avatása, vásárok, szokások (farsang, ballagás, felvonulások, versmondás, iskolai szokások, városi ünnepek, bányászünnep, autóverseny), termelőszövetkezeti élet, üzemi élet, brigádnaplók képei. Tárgy- és anyag szerinti mennyiségi csoportok: 35 mm-es normálfilm tekercsekben, összes filmtekercs száma: 120; ebből kontakt papírképek száma 3300 2) A múzeum gyűjteményének jelentős részét a népi kismesterségek szerszámkészlete és termékei teszik ki. Ennek bemutatása szorosan kötődik a raktár alatti szinten üzemelő kismesterség-műhelyekhez. A kézműves eszközök és műtárgyak nagy része a Magas Bakony tájegység (az egykori zirci járás) és a Zirc város környéki kisrégió népi kismestereinek hagyatékából került ki. Műtárgyak teljes darabszáma: 850 / Ebből digitalizálással feldolgozott 740 tétel Szakági jellemzők: technikatörténet, kézművestörténet, ipartörténet, néprajz, etnográfia Korszak szerinti bontás és jellemzők: Bakonybél; Bakonygyirót; Bakonynána; Bakonyoszlop; Bakonypéterd; Bakonyszentkirály; Bakonyszentlászló; Borzavár; Csesznek; Csetény; Dudar; Eplény; Fenyőfő; Gic; Hárskút; Jásd; Lázi; Lókút; Nagyesztergár; Olaszfalu; Pénzesgyőr; Porva; Románd; Sikátor; Szápár; Tés; Veszprémvarsány és Zirc településekről származó (készítés helye, használat helye) műtárgyak 1940 és 2000 között készítve.


18

Témakörök szerinti jellemzők: kovácsműhely, bognár-műhely, gyertyaöntő műhely berendezések, mézeskalácsos, kosárkötő, fazekas-műhely és fazekas termékek, textíliák: lakástextil és viseletdarabok, erdészeti kéziszerszámok, kisebb részben bútorok. Tárgy- és anyag szerinti mennyiségi csoportok: Bőr 1%; fa: 33%; fém: 37%; kerámia: 11%; műanyag, üveg: 1%; textil: 18%. 3) A gyűjtemény harmadik jelentős csoportja a Bér Júlia által alapított képzőművészeti gyűjteményi egység, amely jelenleg bemutatási lehetőség hiányában csak a raktárban tekinthető meg. Műtárgyak teljes darabszáma: 1027 / Ebből digitalizálással feldolgozott 1027 tétel Szakági jellemzők: Korszak szerinti bontás és jellemzők: 19. század 1 tétel; 1920-as évek 2 tétel; 1930-as évek 4 tétel; 1940-es évek 15 tétel; 1950-es évek 11 tétel; 1960-as évek 93 tétel; 1970-es évek 126 tétel; 1980-as évek 299 tétel; 1990-es évek 33 tétel Témakörök szerinti jellemzők: Tárgy- és anyag szerinti mennyiségi csoportok: litográfia 31%; rézkarc 11%, fametszet 11%, lino 11%, filctoll 8%, ceruzarajz 4%, rézmetszet 3%, tusrajz 3%, golyóstoll 2%, szerigráfia 1%, acélmetszet 1%, akvarell 1%, pasztell 1%, tus, toll 1%, vegyes 11% 4) Negyedik, egyelőre kis számú, ám gyarapodó gyűjteményünk a Reguly Antal kutatásaihoz kapcsolódó finnugor (uráli, szibériai) tárgy-, dokumentum, fotó- és mozgóképgyűjtemény, amely szintén bemutatásra kerül. Műtárgyak teljes darabszáma: 20 / Ebből digitalizálással feldolgozott 20 tétel Dokumentumok teljes darabszáma: 40 / Ebből digitalizálással feldolgozott 20 tétel Fotódokumentumok teljes darabszáma: 400 / Ebből digitalizálással feldolgozott 400 tétel Szakági jellemzők: néprajz, etnográfia, kulturális antropológia, történeti antropológia, turisztika, nyelvészeti kutatások, térképészeti kutatások Korszak szerinti bontás és jellemzők: Reprodukciók formájában néhány Reguly Antal relikvia a 19. századból. Lappföldi ruhák, textilek a 20. századból, kortárs terepmunka dokumentációk Ruttkay-Miklián Eszter kutatásaiból Témakörök szerinti jellemzők: térképek, terepmunka-fotók, viseletdarabok. Dokumentumok Reguly saját expedíciós útvonaláról. Kortárs 20-21. századi szibériai expedíciós helyszíneken készült terepmunka-fotók és kutatási eredmények.


19

2.2.2. A GYŰJTEMÉNYI ANYAG, ILL. MŰTÁRGYÁLLOMÁNY MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI HÁTTERE 2.2.2.1. FOTÓTÁR / FÉNYKÉP- ÉS KÉPESLAPGYŰJTEMÉNY > FOTÓKRÓNIKA Első egységünk a Zirc város és környékének helytörténeti, családtörténeti, lokalitás- és háztörténeti fényképi, mozgóképi és dokumentum repertoárját mutatja be. A zirci várostörténeti fotók Illés Ferenc pedagógus, egykori múzeumvezető munkái. A Ciszterci Rend barokk temploma és klasszicista monostora. A barokk templom 1732 – 1752 között, a monostor ma látható egységben, több szakaszban 1727 és 1927 között épült. A barokk templom 1982-től, Zirc alapításának 800. évfordulója évétől BAZILIKA MINORRÁ minősült. (Az épületegyüttes Zirc város legjelentősebb műemléképület együttese.) Képek: 1972-től 1990-ig

1955-1957 között általános iskola is működött a Ciszterci Apátság monostorában.( I. emelet.) Az 1955/56-os tanévben készült fotókon látható, hogy a reggeli zászlófelvonásra összegyűlt diákok és magas kőfal mellett álnak. A kőfal elválasztja az egyházi és az állami területet, ami egyben azt is jelenti, hogy a diákok nem tudnak az épületegyüttes előudvaráról a templomba bemenni, misére csak kerülő úton tudnak menni.


20

1955/56-os tanév 8/a ( leányosztály, 8/b (fiúosztály) tanulói.

Bakonyi Hetek rendezvénye Reguly A. halálának 100. évfordulója évében 1958-ban. Kálmán Béla professzor volt a vendégünk, aki koszorút helyez el a Reguly emléktáblánál.

Az iskola felvette Reguly nevét (1958). Az zirci Énekkar, Szimfonikus Zenekar és az Állami Népi Együttes „Dallal, muzsikával Reguly nyomában” c. előadással emlékezett. (1975/76)


21

Bakonyi portya Bakonybél község irányába. Menet közben az úttörők próbákat teljesítenek.

A portya végén számháború, a kihirdetése, tábortűz, majd takarodó.

győztesek

A város arculata az 1980-as években. Házelbontások dokumentálása. A Rákóczi tér 11, 12. sz. épületet lebontották. Lebontották az 1750ben épült barokk majort.


22

A Zirci Kaszinó székháza a Kasper-ház volt. Műemlék az 1723-ban épült barokk fogadó, népi nevén „Bagolyvár”. Zirc legrégebbi épülete. A múzeumnak otthont adó ún. Dubniczy-ház 1766ban épült. 1992-től lett a Reguly Múzeum és Népművészeti Alkotóház helye.

1956. Iskola a Ciszterci Apátság épületében / — Reggeli kezdés, tanítási óra az udvaron, tornaünnepély / — Az Alkotmány utca építése / 1957. Az 1889-ben épület Fiúiskola bővítésének építési folyamata (szülők, diákok, tanárok) / — Az Ikertelep ( lakótelep) építése / — Korcsolya pálya a Rákóczi téren / — Kirándulás diákokkal a Cuha-völgyébe / — Május 1. felvonulás / 1958. Bakonyi Hetek Zircen Reguly Antal halának 100. évfordulója évében, az ő emlékezetére / — Rendezvények a Ciszterci Apátság zárt udvarában: Állami Népi Együttes Budapest / — Énekkarok, tánccsoportok találkozója / — Reguly A. az Általános Iskola névadója- ünnepség- / — A középkori Ciszterci Apátság káptalan termének az ásatása Hüfhner Tibor után / 1959. Épül a 8 tantermes iskola épület a Rákóczi téren / — Kirándulás a diákokkal Dudar- Vinye között / — Az önellátó paraszti társadalom utolsó éve: szántás ,vetés, aratás- kézi gépi- / — Szülőfalum Marcalgergelyi lakosságának kulturális élete – szüreti felvonulás- / 1960. Iskolaépítés a szülőfalumban, az építés előkészületeialapásás, kőfejtés stb. - / — Vadászat a Dabronyi erdőn / 1961. Marcalgergelyi, Pápa / 1962. Marcalgergelyi, Pápa / — Zirc műemléképületei, középületei, ünnepségek / 1963. Képek a Reguly A. által. isk. életéből / 1964. Ünnepségek a járási székhely Zircen / 1965. A Béke téri építkezés / — Zirci járási ünnepség a Kultúrházban – énekkarok, tánccsoportok, versmondók. / — TIT Járási Irodalmi Színpad fellépése a Kultúrházban / 1966. Bakonyi Hetek Zircen, rendezvények az Apátsági nagyudvarban – Állami Népi Együttes- / — Farsangi úttörő jelmezbál / 1967. Bányásznapi ünnepség / 1968. Szaktanterem építésének előkészületei / 1969.Veszprémvarsány Járási Kulturális szemle / 1970. A Bakonyi Panteon alapítása, kegyeleti emlékhelyek kijelölése / 1971. Elkészült a szaktanterem- pedagógiai újításaim- / 1972. Lebontásra tervezett épület megörökítése / 1973. Az Alkotmány utcai kockaházak, az ABC Áruház építésének előkészítése / — A barokk major bontása: hatalmas magtár, régi lakások stb. – / 1974. Az Alkotmány utcai kockaházak, az ÁBC Áruház építése / — Az új óvodaépítés helyének bontása a barokk majorban / 1975. Zirc műemléképületei, középületei, utcáinak megörökítése / — A Park Vendéglő és előterének építése, rendezése / — A Rákóczi téri bitumenes pálya építése / — A tér rendezése társadalmi munkában / 1976. Az új Óvoda épületének építése, társadalmi munkával történő segítése / — A központi fűtés vezeték rendszerének kiépítése / 1977. Az új Óvoda épületének ünnepélyes átadása / — Az óvodások élete a megszépült környezetekben / — Az általános iskola épülete, felújítása / — Kukoricaföldek lakótelep kiépítése / 1978. Zirc Rákóczi tér régi épületei, lebontásra várnak- Tűzoltó Szertár, Gyógyszertár / — Erdőalja lakótelep kiépülése / 1979. A 12 tantermes iskolaépület építése a barokk majorban, a régi épületek lebontása / 1980. A 12 tantermes iskola építése / — Burgonyaszedés a diákokkal a Bakony Termelőszövetkezetben / — Ünnepségek a Rákóczi téren / 1981. A megépült 12 tantermes általános iskolai épület ünnepélyes átadása / — 40 lakás építése a Rákóczi téren / 1982. Zirc alapításának


23

800 éves évfordulójának rendezvényei: / — Tudományos konferencia a Tanácsházán / — A Zirci Gimnázium névadó ünnepsége – III. Béla Gimnázium lett- / — III. Béla szobor alapításának előkészületei, avatása / — Országos énekkari találkozó az Apátság nagy udvarában / — Kegyelet emlékhely alapítása a Bakonyi Panteonban – Reguly A., Köves János Zirc / — A középkori Királyi udvarház feltárása és konzerválása és ünnepélyes felavatása / — Fotókiállítás Illés Ferenc fotókrónikájából / — Emléktúra a Magas-Bakonyban / — Országos autóverseny a Magas-Bakonyban / 1983. A Rákóczi téren megépült 40 lakás átadása. / — Előkészületek Zirc várossá nyilvánításának eseményére, városszépítés társadalmi munkában. / — Reguly síremlékének felújítása / 1984. Zirc várossá nyilvánításának ünnepsége 1984. jan. 13-án / — A Helytörténeti Néprajzi Kiállítás megnyitása az Apátsági épület földszintes szárnyában / 1985. Ünnepségek a Rákóczi téren / 1986. Úttörő túra Zirc- Szarvas-kút- Pénzesgyőr-Bakonybél irányában és vissza. / 1987. Életképek az iskolák életéből / 1988. Ünnepség a Bakonyi Panteonban / 1989. A Helytörténeti és Néprajzi Kiállítás lebontása, a helyiségek átadása / 1990. Népdalkörök, néptánccsoportok találkozója / 1991. Országos Honismereti Akadémia fotói / 1992. A 12 tantermes iskola névadási ünnepsége –Békefi A. Ált. Isk.- / — A vidék legjobb népdalkörei Budapestre utaztak jutalomból az Alkotók Házába / — Reguly Múzeum alapítása / 1993. Országos Honismereti Akadémia Zircen / 1994. 10 éve város Zirc – országos szintű megemlékezés- / 1995. Reguly Múzeum és Népművészeti Alkotóház népi kismesterségek műhelyei / 1996. Magas-Bakony Expo / 1997. MagasBakonyi Expo / 1998. Magas-Bakonyi Expo / — Kossuth szobor avatása a Március 15 téren, Zirc / 1999. Magas-Bakonyi Expo / 2000. Magas-Bakonyi Expo / — Millenniumi ünnepségek / 2001. Magas-Bakonyi Expo / 2002. Életképek a Reguly Antal Múzeum és Népművészeti Alkotóházban / 2003. Képek az új lakótelepekről / 2004. 20 éve város Zirc- ünnepség a városházán- / 2005. Kézműves foglalkozások a Reguly Antal Múzeum és Alkotóházban / 2006. Kohus László kovácsmester műhelye / 2007. Bakonyszentkirály, népdalkörök- néptánccsoportok találkozója / 2008. Bakonyoszlop / — Nemzetközi Reguly konferencia / — Koszorúzás a Reguly emlékhelyeken / — Állami Népi Együttes szereplése Zircen / — Reguly emlékülés az MTA Székházában Bp. / 2009. Neveléstörténeti tanácskozások Győrben, Veszprémben, Devecserben / — Magas-Bakonyi Méhész Egyesület Jásdon / — Méhcsaládok belső élete / 2010. Fogadás a Városházán, ünnepség a Rákóczi téren / 2011. A Reguly Múzeum és Népművészeti Alkotóház épületegyüttesének felújítás

Megvalósítás: gyűjtemény bemutatása virtuális, térinformatikai alapú katalógus formájában terminálon.


24

2.2.2.2. NÉPRAJZI TÁRGYGYŰJTEMÉNY A múzeum gyűjteményének jelentős részét a népi kismesterségek szerszámkészlete és termékei teszik ki. Ennek bemutatása szorosan kötődik a raktár alatti szinten üzemelő kismesterség-műhelyekhez. A kézműves eszközök és műtárgyak nagy része a Magas Bakony tájegység (az egykori zirci járás) és a Zirc város környéki kisrégió népi kismestereinek hagyatékából került ki.

Megvalósítás: gyűjtemény bemutatása virtuális katalógus formájában terminálon, analóg tárgyak a műhelyekben és a tanulmányi raktárban.


25

2.2.2.3. KÉPZŐMŰVÉSZETI GYŰJTEMÉNY / ZIRCI GALÉRIA BARÁTSÁG GRAFIKAI GYŰJTEMÉNY Simikné Bér Júlia (Zirc, 1911. május 8. – ) Zircen élő festőművész alkotásai. Bér Júlia művészi tehetsége korán megnyilvánult, amikor még a budapesti Tersánszky iparművészeti üzem számára készített gobelinterveket. 1929-tól 1932-ig a párizsi L'Art et Métier iparművészeti iskolát végezte el. 1935-ben Prágában telepedett le, ahol 1936-tól Ivanka Bukovacová festőiskoláját látogatta. A II. Világháború megrázkódtatásait is Prágában élte át, ennek hatásai alkotásain is feltűnnek. Később figurális témákat dolgozott fel, a bányászok életét festette, rajzolta az 1950-es évektől. Az 1960-as évektől a sokszorosító grafikai eljárásokra helyezte a hangsúlyt, egész sorozatai készültek a „Harmadik világ” társadalmi konfliktusai témakörben. Az 1970-es években fametszetsorozatot készített Prága műemlékeit feldolgozva. Ebben az időben hozta létre külföldi művészek adományaiból a Zirci Galéria Barátság Grafikai Gyűjteményt. 1971-ben a szülővárosának adományozott több mint ezer grafikai lappal megalapozta a város képzőművészeti gyűjteményét. Az 1980-as években kezdte nagyszabású „A nemzetek kultúrája” címet viselő fametszetsorozatát. A Reguly Antal Múzeum képzőművészeti gyűjteményének 20%-át teszi ki Bér Júlia életműve. További 60%-ban kortárs cseh és egykori csehszlovák alkotók művei találhatók meg a gyűjteményben. További 20%-ban kortárs, a régióban élő alkotók műveiből áll a gyűjtemény. A gyűjtemény jelentős, nemzetközi érdeklődésre is számot tartó művekben gazdag.

Megvalósítás: gyűjtemény bemutatása virtuális katalógus formájában részletfotókkal, teljes dokumentációval. Lemezszekrényben maga a gyűjteményi anyag terminálon a virtuális katalógus.


26

2.2.2.4. REGULY ANTAL TEMATIKUS GYŰJTEMÉNY Negyedik, egyelőre kis számú, ám gyarapodó gyűjteményünk a Reguly Antal kutatásaihoz kapcsolódó finnugor (uráli, szibériai) tárgy-, dokumentum, fotó- és mozgóképgyűjtemény, amely szintén bemutatásra kerül. Reguly Antal (1819-1858), magyar tudós a magyar nyelv és a finnugor nyelvek rokonságát kutatta. 1843-46 között, Szentpétervárról elindulva hároméves kutatóutat tett meg az Észak-Uralban. Expedíciója során a rokon finnugor népeket vizsgálta nyelvészként, földrajztudósként és etnográfusként. Összegyűjtötte a magyarok legközelebbi rokonainak, a mansik (vogulok) és a hantik (osztjákok) népköltészetét. Ezt önálló műben jelentette meg. Ennek a műnek a reprint változata Zircen is megtalálható. Visszatérve Szentpétervárra megszerkesztette az Észak-Ural Néprajzi és Földrajzi Térképét, amely az 58°-70° északi szélesség és az 55°-73° keleti hosszúság közötti területet fogja át (mintegy 1 millió km2). Térképének egy példánya (74x110 cm) fennmaradt a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattárában is. Reprint példánya 1956-ban készült el. Reguly térképe feltünteti a finnugor és más népek (vogul, osztják, zürjén (=komi), szamojéd, tatár ) települési területének határait, a mezőgazdaság, legelők, erdők határait, elkülönítve a tűlevelű és lomberdőket. Település-hálózata igen értékes. Mintegy 500 települést ábrázol, az alábbi kategóriákban: kormányzósági városok, körzeti városok, templomos, templom nélküli települések, a rénszarvas-pásztorok kunyhói, vadászkunyhók. Továbbá, a kormányzósági határok mellett feltünteti a bárkák vontató-útjait, az utakat-ösvényeket és Reguly saját expedíciós útvonalát. Ennek az expedíciónak a helyszínein kutatott Ruttkay-Miklián Eszter. Az itt készült terepmunka-fotók és kutatási eredmények adják a gyűjtemény gerincét.

Megvalósítás: gyűjtemény bemutatása virtuális katalógus formájában a kiállítási terminálon és analóg tárgyakkal a majdani állandó kiállításban.


27

2.2.3. A GYŰJTEMÉNYI ANYAG, ILL. MŰTÁRGYÁLLOMÁNY KIÁLLÍTÁSTECHNIKAI MÓDSZEREI Célunk a lokalitásokra jellemző és lokalitások által meghatározott kép- és tárgyrepertoár tér- és kiállítás-informatikai feltárása. A lokalitásokat már most is jól modellezik azok a térinformatikai hálózatok, melyek ugyancsak a fenti elvi hozzáállást tükrözik. A Google Map alaptérképei segítségével globálisan és lokálisan is virtuális utazásokat tehetünk, és ahol saját magunkat, közösségünket, helyünket is meghatározhatjuk egy-egy új dimenzióban. Konkrét célunk tehát az lehet, ha erre a rendszerre építve, térinformatikai alapon alkotjuk újra, határozzuk meg a múzeumi gyűjteményekben valóságosan is létező tárgyak, tények és történetek virtuális helyét. Az általunk kiválasztott és bemutatásra kerülő tárgyak és dokumentumok egyben virtualizált gyűjteményeknek (adatbázisoknak) is tekinthetőek. Mivel minden tárgy és dokumentum valamilyen lokalitás függvénye, így az nem csak és kizárólagosan a létező gyűjtemény analóg világa mentén kerül bemutatásra, mint ahogy volt eddig, hanem minden tárgy, kép és dokumentum saját településéhez, közösségéhez, személyéhez kötve. Ez a változtatás bár technikailag nem túl nagy kihívás, elveit tekintve mégis óriási változtatást, változást jelentene a múzeumi tárgyak és dokumentumok egyéni sorsában. A bemutatás általános cél egy térben és időben tetszőleges médiát felhasználó bemutatás lenne, ahol a három szint (makro: interregionális; mezo: megyei, regionális; mikro: lokális gyűjtemény) önálló identitással is szerepelhet. A gyűjtemények a tárgyaik, dokumentumaik, fényképeik által léteznek, alkotnak egységet; míg ugyanezen tárgyak a helytörténet (családtörténet, településtörténet) fregmentált egyedi darabjai is. A múzeum az információ szintetizálásában és a különböző dokumentumok (elsősorban fotók és térképek) integrálásában érdekelt, amit a több síkon való (idő és térbeli lépték szerint változtatva) bemutatás tehet „láthatóvá“. A cél elsősorban a közzététel és a kereshetőség, másrészt ezek kapcsolati értekeinek a bemutatása, vizualizálása. A pályázat közvetlen célja a Zirc mentén elterülő kulturális térnek és rétegeinek és rá jellemző képrepertoár időbeli feltárása, jelenorientált kulturális archeológiája. A projekt eredményeképpen (a térségről való beszéd reflexiós szintjének növelése mellett) láthatóvá válik, hogy a „jólismert”, megszokott régión kívül (és belül) – térben és időben, ténylegesen és a fantáziákban – hányfajta lokalitás létezik egymás mellett, egymásra rétegződve, sokszor egymást elfedve. A projekt során úgy tekintünk a térségre és a régióra, mint különböző interakciók, viszonyok csomópontjai mentén létrejött földrajzitársadalmi-kulturális-politikai egységre, amely ezáltal különféle hálózatok csoportjaihoz kapcsolódik. Egy élő, állandóan átalakuló régió képe jelenik meg előttünk, mely időről-időre újrakonstruálódik, s a különböző hálózatok mentén kaleidoszkópszerűen újrarendeződik. A projekt ugyanazt a földrajzi-kulturális egységet (Zirc és a Magas-Bakony) vizsgálva három különböző körvonalat rajzol fel. Feldolgozza és bemutatja egyrészt a tér tényleges történelmét – ahogyan ez a múzeumi anyagok, dokumentumok segítségével megközelíthető. Ebből a szempontból a projekt a valóságos tér és a lokalitások történetével és történeteivel, múltjával és jelenével foglalkozik. Ugyanakkor a kiemelt hangsúlyt kapnának a tér lehetséges/elképzelt, de nem megvalósult történetei is, ahogyan ezek korábban megfogalmazott tervezetek, fantáziák és utópiák formájába alakot öltöttek; azaz e tekintetben egy elképzelt város körvonalait vázolnánk fel.


28

Egy harmadik szempontot jelent az a kérdés, hogy a tér adott szeletéhez a jelenben milyen koncepciók, imaginációk kapcsolhatók; itt nyílik alkalom a tér további lehetséges történeteinek bemutatására, más, lehetséges, még nem megfogalmazott elgondolások bekapcsolása, s ezzel egy lehetséges város víziójának megrajzolása. A komplex projekt egyszerre rendelkezik tudományos, művészeti, informatikai és közösségi vonatkozásokkal; a kiválasztott célközönsége között éppúgy megtalálhatóak az akadémiai szféra különböző tudósközösségei, mint a művészeti szcéna különböző alkotócsoportjai, de a legfontosabb célcsoportot mégis a városlakók, illetőleg a társégbe látogató idegenek, turisták alkotják. A bemutatás során különböző tevékenységi formákat jelenítünk meg a tanulmányi raktár infopultjain és az analóg tárgyak segítségével. A tevékenységek kiindulópontja a gyűjtés, a lokalitások és a térség térbeli szerkezetének, átalakulásainak térinformatikai rögzítése, az időben változó város- és településképek osztályozása és feldolgozása, illetve a különböző emlékképek előhívása és szisztematizálása. A projekt következő lépcsőfoka a prezentáció, amely szervesen kapcsolódik a megelőző tevékenységekhez. A projekt közvetett hatása ennél messzebb terjed, s ennyiben egy akcióhoz hasonlít: reflexiókat fogalmaz meg a múlttal kapcsolatban, tervezeteket javasol a jövő vonatkozásában, s ezzel lehetőséget nyújt a lokális identitás bázisának újrafogalmazására, valamint egy újfajta imázs kialakítására. Az infopult mellett analóg tárgyak segítségével is megidézhetjük a múzeum mai és egykori működésének modelljeit is. Erre példa egy a zirci múzeumba mentett iskolai szemléltető eszköz, amit a múzeum alapítója az 1970-es évek elején fejlesztett ki egy innovatív ötlet alapján.


29

Példa: Infopont és virtuális vitrin (Analóg retro-vitrin)

Audio-vizuális blokk az 1960-as évek végéről / (Virtuális Vitrin, gyűjtemény és installáció). Illés Ferenc zirci pedagógus és a Reguly Antal Múzeum egykori vezetője által megálmodott „Audio-vizuális blokk” (röviden AVILL blokk) létrejöttéről a szerző így emlékezett vissza: „Az 1965/66-os tanévtől az általános és középiskolákban elindult egy pedagógiai mozgalom, amely a differenciált osztálymunka feltételeinek a megteremtését célozta meg. Ahhoz, hogy a szaktanár az osztályközösséget a képességük szerint megosztott csoportokban foglalkoztassa, tanulva tanítsa, a hagyományos eszközökkel lehetetlen volt. 1962-től Veszprém megye észak-keleti részében – Várpalota, Zirci járás – szakfelügyelőjeként dolgoztam, és mint vezetőpedagógusnak voltak ötleteim, – terveim – arra, hogy a differenciált osztálymunka hogyan egyszerűsíthető. Az AVILL bokkba belesűrítettem egy diaflexet, amely a diafilmek vetítésére szolgált – nappali fény mellet is – írásvetítő lehetőségét adta -, egy televíziót és egy magnetofont, amely fülhallgatóban végződött. Az írásvetítő vetítővászna a magas mennyezetű osztálytanteremben elfért a készülék felett, ami 3 méter x 2 méter volt. Az Avill blokk méretei: 170 cm széles, 215 cm magas és 120 cm mély volt. Ismerethordozókat készítettem mindegyik tanítást segítő egységhez, amelyet az AVILL blokk fiókjaiban tároltam. Az AVILL blokk első verziója 1968-1970 között készült el és mint pedagógiai újítást fogadta el a Veszprémben rendezett kiállításon az Országos Zsűri. Hogyan használtam? A tanítványaim önmagukat besorolták I-es, II-es és III-as csoportokba – jó, közepes, gyenge – és ennek megfelelően készült el egy tanítási óra anyaga. A I-es csoport írásvetítőn kapta a feladatokat, amelyet diafilmekkel tudtam szemléltetni, esetenként az iskolatévé videó anyagát használtam a TV segítségével. Megfelelő idő után a feladatok megoldását az önellenőrzésre újra vetítettem, ezt követően a diákok bemondták az elért pontszámokat és az osztályzatot. Az óra végén következett a házi feladat ugyancsaj az ismerethordozón. A II. csoport magnetofon segítségével fülhallgatón kapta a feladatokat, rövid magyarázattal, hogy teljes legyen a feladatok megértése. Megfelelő idő után magnó segítségével kapták a feladatok megoldását logikai lépések szerint és ellenőrizték saját munkájukat és értékelték azt. Házi feladatot közvetlen kapták. A III-as csoporttal közvetlen foglalkoztam. A csoportok összetétele a tanulás eredményességétől függően változott. A szaktanárok 8-10%-a vállalta fentebb vázolt megoldást. Nagyon sok felkészüléssel járt. Az AVILL blokk egy komplex szaktanteremnek a tartozéka volt. A szaktanterem elsősorban a matematika, a kémia, a fizika, a biológia és a földrajz tanításához volt alkalmas, de tartottak ott magyar irodalom és történelem órát is. ” (A szaktanteremről készült fotó a Reguly Antal Általános Iskola Évkönyvébe is.) A fenti „műtárgy-együttes” része lesz a tanulmányi raktár gyűjteményének. Mintegy emléket állítunk egy a digitális világunkat megelőző érdekes analóg kísérletnek.


30

A modulszerűen felépülő projekt a feldolgozandó és interpretálandó tárgyi és képi anyagot 3 különböző, egymáshoz sok szálon kapcsolódó szinten helyezi el. A tartalmak nyers, digitalizált feldolgozása és adatbázisba rendezése megtörtént: a) A topográfiai alapszerkezetek feltárása, egymásra vetítése – a levéltárakban, archívumokban őrzött történeti térképeket a projekt egy térinformatikai programsegítségével feldolgozza, időbeli egymásra-rétegzettségük megőrzésével. Ehhez a projekt résztvevői korábban elkészítettek – és alkalmaztak is – egy olyan tér-informatikai programot, amelynek továbbfejlesztett változata képes rögzíteni és szemléletesen bemutatni a város térbeli szerkezetének időbeli változásait. b) A lokalitásokhoz kapcsolódó képrepertoárok (vizuális konstruktumok, város- és faluképek) összegyűjtése, szisztematizálása. A tér múzeumaiban, különböző archívumaiban rendelkezésre állnak a terekhez kapcsolódó jellegzetes képek (álló és mozgóképek, hivatalosak és privátak; filmek, képeslapok, fényképek), amelyek összegyűjtése és szisztematizálása a projekt fontos feladata. E digitálisan rögzített képek is egy számítógépes program segítségével válnak visszakereshetőkké, kutathatókká, s nyitottá a további felhasználások előtt. c) Végül a projekt során nagy figyelmet fordítunk a lokális terekre vonatkozó különböző mentális képek (emlékképek, pillanatnyi benyomások) felgyűjtésére és rögzítésére – megint csak az adott helyekhez, illetve képekhez kapcsolódóan. Itt elsősorban a város- és falulakók, illetőleg a látogatók által rögzített emlékképek jelentik a kiindulási bázist. Ehhez is létezik egy korábban már alkalmazott számítógépes platform, amelynek továbbfejlesztett változata alkalmassá tehető a különböző emlékképek elrendezésére, aktiválására. A kutatás és a feldolgozás – a feldolgozandó anyag kiterjedése, illetve a projekt célkitűzése miatt – természetesen nem törekszik a teljességre, mint ahogyan nem tartja magát szigorúan a kronologikus feldolgozáshoz sem. A regionális célkitűzésekhez és szellemiséghez kapcsolódóan emelné ki, s állítaná reflektorfénybe a térség és a régió történelmének, néprajzának különböző korszakait. A történeti korok bemutatása mellett főként a szocializmus és a jelenkor nyújtana olyan viszonyítási pontokat, amelyek mentén megtörténne a prezentációs munka. A tudományos dokumentáció: a múzeumi dokumentumok feldolgozása, digitalizálása az anyag sokkal szélesebb hozzáférhetőségét hozza létre, ezzel lehetőséget teremt arra, hogy a városi archívumokban őrzött dokumentumok jobban és naprakészen bekapcsolódhassanak hazai és nemzetközi tudományos, művészeti, várospolitikai tevékenységekbe, hálózatokba. Ugyancsak hozzájárulhat a projekt az „intelligens város”elképzelés megvalósításához: olyan, az új médiumokhoz kapcsolódó innovációk valósíthatók meg ezen keresztül (új számítógépes szoftverek, mediális formák kipróbálása és alkalmazása), amelyek egyrészt nyitottak az egyetemi oktatás/kutatás irányába, másrészt a kialakulófélben lévő „kulturális ipar” fontos alkotórészeit jelenthetik. A prezentáció második szintje azt mutatja be, miképpen jeleníthető meg mindezek a kérdések a mediális térben. A prezentáció ezen a szinten már nem kapcsolódik szorosan az adott földrajzi helyszínhez, hanem a látogatók és a helybéliek által használt médiumokon zajlik: személyre szabott számítógépes alkalmazások segítségével, mobiltelefonokon. A projekt fontos elemét alkotná az a web-oldal, amely – azon túl, hogy minden lényeges információt tartalmaz a térségről és a prezentációkról.


31

A projekt szeretne hatásokat elérni különböző (mikro)társadalmi szinteken, azaz különböző interakciók lehetőség-feltételeit is megteremti. Főleg két társadalmi csoport kapcsán fogalmaz meg fontos üzeneteket: így a helybéliek számára létrehozza a nemzedékek közötti párbeszéd új helyszíneit, a fiatalabb generációkat segíti abban, hogy elsajátítsák a sokszor túl mindennapivá, s ezáltal elidegenedetté vált város-szövetet, az idősebbek számára pedig lehetőséget nyújt arra, hogy emlékeiket beemeljék a városról folyó diskurzusokba, s ezáltal megőrizzék a jövő számára. Mindezen tevékenységével a projekt felajánl egy szelíd, ironikus bánásmódot a térrel. A projektnek legfontosabb célcsoportja ugyanakkor a térségbe látogató idegenek, turisták: az ő számunkra a projekt valamifajta (játékos) guide-ként működik, a városi látnivalók rendhagyó bemutatójaként. Hosszú távon szeretnénk, ha a gy űjtemény és a tanulmányi raktár fejlesztését követően, valamint az állandó kiállítás megújítása után a látogatók akár a mobiltelefonjaikon, iPod-jaikon keresztül közvetlenül is elérhessék a múzeumot, lehetőség teremtve arra, hogy személyre szabott üzenetek közvetítődjenek számukra a városi térről, és ezáltal a kötődések, kapcsolatok újfajta minősége jöjjön létre. A projektben egyik fontos hozadéka az, hogy az itt felvetett és tárgyalt problémák más lokalitások esetében is relevánsak, azaz megnyílik a lehetőség különböző együttműködések irányába: különböző időbeli/térbeli metszetekben összehasonlíthatók lesznek a kapcsolatba kerülő települések – felbukkannak olyan tematikák, amely közös problémákat jelenthet a különböző kulturális hagyományrendszereken belül. Céljaink elérésében igénybe vennénk és felhasználnánk a már hasonló elven működő rendszereket, hálózatokat, melyek bár felülről építkezve vagy alulról építve jöttek létre, hasonló célokat értek el. Céljaink elérésében igénybe vennénk és felhasználnánk a már hasonló elven működő rendszereket, hálózatokat, melyek bár felülről építkezve vagy alulról építve jöttek létre, hasonló célokat értek el. A gyűjteményt bemutató adatbázis (a megépítésre kerülő virtuális vitrinek) valójában olyan kapuk, ahol az eddig publikált eredmények és az ezután publikálásra került eredményeket egy közös kereső segítségével a térben virtualizálva és vizualizálva megjeleníthetőek lesznek. Elsősorban a lokalitást erősítő dokumentumokat, tényeket, fényképeket dolgozzuk fel a rendszerben. Műfajok mentén az alábbi platformokat javasoljuk: Térképtár / A projekt során digitalizált történeti kéziratos és nyomtatott térképek Zircr ől és a környező településekről a mai 1. vektorgrafikus és térinformatikai alaptérképekből építve kidolgozott itinerek, kutatói és látogatói ösvények meghatározásával. 2. Városképek, településképek / Az archívum lokalitásokhoz köthető, helymeghatározással azonosított és a fizikai terek illúzióját adó képekből építve. „Expedíciós” képek Zirc és szűkebb térségének felfedezéséhez. 3. Képeslaptár / A nyomtatással sokszorosított képes levelezőlapokból épített albumok.) 4. Filmtár / A múzeumban őrzött és a lokalitásokhoz köthető, szerzői jogilag rendezett digitalizált filmek, videók felhasználása. Privát filmek, privát filmgyűjtemények platformjának lehetőségének kiépítése, a múzeumi archiválási rendszer közösségi felhasználásával. 5. Családi Album / A személyeken, családokon, rokonságon, sors- és intézményközösségeken keresztül lokalizált képekből épített fényképtár és a privát családi fényképgyűjtemények egyesítése. Lehetőségként felkínálva a közkinccsé tett képek egyéni feltöltéseit is.


32

Helytörténeti Lexikon / A már létező tanulmányok, szócikkek közkincs típusú feldolgozásával, beépítésével, publikált forrásmunkák, szöveggyűjtemények, gyűjtésjegyzetek hivatkozásával, idézésével.) 7. Inventárium / A helyhez, helyekhez köthető tárgyak képeiből és leírásaiból építve. Részben a múzeum műtárgyai, részben privát tárgyak segítségével. Irattár / A lokalitást meghatározó dokumentumok, oklevelek, közösségi és családi iratok facsimile gyűjteménye és rövid 8. szöveges leírása. Szerkesztett, válogatott szöveg és dokumentum antológiája.) 6.

A bemutatás rendezési szempontjai: Idő-tengely: Egy-egy tárgy, dokumentum, kép, mozgókép időpontok (év-hónap-nap) és időtartamok (dekádok, századok) mentén való lehorgonyzása. Készítési és használati időpontok, időtartamok meghatározása. Térbeli-tengely: Egy-egy tárgy, dokumentum, kép, mozgókép térbeli koordinálása, georeferálása. Lelőhelyek, készítési és használati helyek térképi feldolgozása. Jelentés-tengely: Egy-egy tárgy, dokumentum, kép, mozgókép szófelhők (fogalmi háló) mentén való meghatározása, tag-gelése. Kapcsolati háló: A három tengely 1-1, 1-sok, sok-sok kapcsolatban történő összefűzése. A múzeum gyűjteményének jelentős részét a népi kismesterségek szerszámkészlete és termékei teszik ki. A kézműves eszközök és műtárgyak nagy része a Magas Bakony tájegység (az egykori zirci járás) és a Zirc város környéki kisrégió népi kismestereinek hag yatékából került ki. Ennek bemutatása szorosan kötődik a raktár alatti szinten üzemelő kismesterség-műhelyekhez. A műhelyekben található eszközök, szerszámok négy csoportba sorolhatók.


33

1) csoport / Védendő műtárgyak a múzeum saját gyűjteményéből. 2) csoport / Védendő műtárgyak más múzeumokból tartós letét formájában. 3) csoport / A segédgyűjtemény részét képező tárgyak illusztrációs célzattal, oktatási szemléltető eszközként. 4) csoport / A műhelyekben használt munkaeszközök. Az 1-2 csoport tárgyait csak szemléltetésre lehet bevonni. A műtárgyak zárható vitrinekben, a műtárgyvédelmi előírásoknak megfelelően kerülnek elhelyezésre. A 3. csoport tárgyait a szemléltetésen kívül a kézbe vehető módon használhatjuk. A kismesterségek eszközeit a látogatók és a foglalkozáson résztvevők kézbe vehetik. A 4. csoport tárgyai részben eredetiek, részben velünk kortárs használati eszközök és/vagy műtárgymásolatok. Az eszközökkel a kismesterségek munkafolyamatait a szemléltetésen kívül dolgozni is lehet. Azokat a foglalkozá sokon ki lehet próbálni. Az 1-2 csoport tárgyait méretüktől függően részben az állandó kiállítás néprajzi részlegében helyezzük el, részben a látvány- és tanulmányi raktárban. A 3. csoport tárgyait a földszinti műhelyekben helyezzük el a falakra applikált lyukacsos és a felkötözést lehetővé tevő tároló lapokon. Ez utóbbiakról a tárgyak levehetőek és visszahelyezhetőek. A szemléltetés érdekében a tárgyakat használatuk, méretük és tárgyi rokonságuk alapján helyezzük el a műhelyek falain. Az applikációs táblák egységes mérete 100 x 70 cm-es álló vagy fekvő alappal, fa kerettel. A farostlemezek 5 cm-es négyzetenként perforáltak, a lyukak mérete 3 mm. A 4. csoport tárgyait részben a műhelyek bútorzataiban, fiókjaiban, részben a falon elhelyezett tároló polcokon és lapokon helyezzük el. A műhelyek mesterségek szerint az alábbiak: (F1) Kosárkötő; (F2) Agyagos, fazekas; (F3) Kovács, lakatos (F4); Bognár, asztalos; (F5) gyertyaöntő; (F6-7) mézeskalácsos. A falra szerelhető tároló rendszerek száma: 20 lap a 3. csoport tárgyainak; 20 lap a 4. csoport tárgyainak. Az emeleti térben elhelyezett műtárgyak (1-2. csoport) közül kiemelt műtárgyak a Zirc és térségében működő céhek közösségi rítustárgyai. Ilyenek a múzeum saját gyűjteményében és a más múzeumoktól kölcsönzött tartós letétként elhelyezett céhládák, céhkorsók, céhpecsétek, céhes dokumentumok. A tanulmányi raktár virtuális vitrinjében ezeket a tárgyakat állítjuk ki. Rajtuk szemléltetve a város és térségének 18-19. századi mindennapjait, társadalmának közösségi életét. A tárgyakról ismert információkat a hagyományos módszerekkel tablókon és tárgyfeliratokon közvetítjük. A gyűjteményekhez négy Infopont kapcsolódik. Ezen érhetjük el közvetlenül a tárgyi és a dokumentumok gyűjteményi adatbázisát. A tárgyi gyűjteményt az adatbázisban tematikus csoportokba is rendezhetjük. A múzeum saját gyűjtésű tárgyainak rendezése és csoportosítása Zirc város helytörténeti, családtörténeti, lokalitás- és háztörténeti gyűjteményi egységek kialakításával jöhet létre. Ugyancsak tematikus csoportot alkotnak a Magas-Bakony néprajzának, kézművességének, szokásainak tárgyai. A gyűjtemény másik jelentős csoportja a Bér Júlia által alapított képzőművészeti gyűjteményi egység, amely jelenleg bemutatási lehetőség hiányában csak a raktárban tekinthető meg. Harmadik, egyelőre kis számú, ám gyarapodó gyűjteményünk a Reguly Antal kutatásaihoz kapcsolódó finnugor (uráli, szibériai) tárgygyűjtemény, amely szintén


34

bemutatásra kerül. Negyedik egységünk a Zirc város és környékének helytörténeti, családtörténeti, lokalitás- és háztörténeti fénykép és mozgóképi repertoárját mutatja be. Lehetőség szerint minden Infopont modul magában foglalja a gyűjtemény adattárát (fotó- és dokumentumgyűjteményét). Az adattár tematikusan gyűjti mind a helytörténeti-, mind a néprajzi (térségi és tematikus), mind pedig a képzőművészeti tárgygyűjteményekhez szervesen kapcsolódó fotókat és dokumentumokat. Célunk, hogy egyrészt az így kialakított munka állomáson dolgozzuk fel a gyűjteményt digitális és virtuális formátumra, másrészt ezen az eszközön szemléltessük a tárgyak múzeumba kerülésének mechanizmusait, a örökségképzés folyamatát. A munkaállomás egyben archiválási és szemléltető eszköz. A foglalkozások alkalmat teremtenek arra, hogy a múzeumbarátok (látogatók és önkéntesek) a múzeum munkatársai segítségével sajátíthassák el az archiválás fogásait. A nagyobb méretű képeket az A/3-as szkenner segítségével digitalizálhatjuk, a régi dia- és negatív fotók képeit fotófeltéttel menthetjük át más formátumra; a tárgyakat reproállványon fotózhatjuk és/vagy őket forgatva rögzíthetjük mozgóképen. Az új eljárásoknak köszönhetően akár 3D fényképeket és mozgóképeket is készíthetünk az arra alkalmas műtárgyakról.

Az így kialakított terminál egyesíti magában az utcai turisztikai információs panelek és a múzeumi kiállítások kép- és mozgóképeket hordozó médiumainak előnyeit. Egyszerre kiállítás és egyszerre archívum. A kortárs közösségi platformok formáit használva elsődlegesen archív képeket és mozgóképeket mutat be térinformatikai alapon. Olyan eszköz, mely egyrészt archiválja a közelébe eső műtárgyak, emlékművek fotóit és mozgóképeit. Vagyis a múzeum érzetét kelti. Másrészt digitális másolatok formájában a teljesség igényével közzé is teszi azokat. Hasonlít tehát egy archívumra, ahol a sok-sok kép közül magunk választhatjuk ki kutakodásaink tárgyát. Azonban nem csak raktározza a képi emlékeket, de rögtön közzé is teszi, ezáltal – mint egy moziban – színre is viszi őket. Múzeum, így mozi is egyben. Célja, hogy a lehetséges összes archív képet a gyűjtemény térbeliségét is érzékeltetve tegye közzé. A képi(’gépi’) feldolgozás az azonnali archiválás érzetét kelti. Az állandó bemutatás a közösségi szolidaritást erősíti. A térben való pozícionálás a tájékozódást segíti: az „egykor és most” képek segítségével minden múltbéli kép a jelenhez igazodik, a képeket saját korunkhoz ’idomítjuk’). A


35

terminálnak az itt felsorolt közösségépítő erősségei mellett további előnye, hogy tartalma korlátlanul bővíthető; a tartalmak a közönség és közösség előtt megoszthatóak.

Az archivált képek bővítésének kétféle iránya lehetséges. Az egyik lehetséges irány a családi és közösségi magángyűjtemények feldolgozását feltételezi; míg a másik az országos, a regionális és a megyei közgyűjteményekben őrzött képi kapacitások megjelenítését. Az ismeretlen archív képek erdejében azonban a látogató eltévedhet, ha nincs hozzá megfelelő kalauz. A szimpla archiváláson túl a képeket és mozgóképeket ezért újraszerkesztjük és újrarendezzük. Hogy az ismeretlenből ismerőst varázsoljunk, vagy hogy az ’időutazást’ ne csak a direkt képekre, de a fantáziánkra is rábízhassuk, lehetőleg minden bemutatásra kerülő képnek elkészül a mai párja. Az „egykor és most” kép-párok a múltat kötik össze a jelennel úgy, hogy harmadikként térképi pozíciójuk és környezetük is bemutatásra kerül. Manapság, amikor mindennapi használatba kerültek a térinformatikai rendszerek, amikor az útvonaltervezés a közlekedés napi rutinja már akkor is, ha csak sétálni indulunk, ismerősként fogjuk használni a terminált a múlt bebarangolásához. A tematikailag összefűzhető képsorozatok a város és a tér új történeteit is megírhatják. Ha a városi tereket és a városi épületeket, de magát a várost is az emberi test metaforájaként képzeljük el, vagyis ha a várost megszemélyesítjük, a képek segítségével sok-sok diagnózist állathatunk fel. Láthatóvá válnak a lokalitások egykori szépségei, melyek ma talán öreg és csúffá lett darabjai az egykor volt világoknak.

a. Adatgyűjtés, adatrögzítés - a.1. Térképi források feldolgozása - a.2. Képi források feldolgozása - a.3. Mozgóképes anyagok digitalizálása


36

- a.4. Adatbázisok, kutatási projektek, tudományos szakmunkák digitalizálása b. Multimediális prezentáció - b.1. Installációk, infopontok készítése - b.2. Mobil Video prezentáció - b.3. Tér-idő reprezentáció - b.4. Kapcsolati háló - b.5. Objektum-relációs adatbázisban tároljuk a képeket (postgresql, postgis) - b.6. Időbeli viszonyok reprezentálása térképi felhasználói interfészen keresztül (alfanumerikus metaadatok alapján) - b.7. Képek georeferálása, egymáshoz illeszkedés, az átfedések meghatározásához elengedhetetlen


37

2.3. A TANULMÁNYI RAKTÁR/LÁTVÁNYTÁR KOMPLEX MÚZEUMPEDAGÓGIAI HASZNOSÍTÁSI KONCEPCIÓJA A Reguly Antal Múzeum és Népművészeti Alkotóház épületének udvari szárnyában a földszinten a kismesterség-műhelyek, az emeleten pedig a látogatható raktár található. Az intézmény egyéb egységei (állandó és időszaki kiállítások, irodák, kutatóhelyek stb.) ettől elkülönülten találhatók. A műhelyek egy része fedett területen, az épület belsejéből megközelíthető (szövő, bőrös, agyagos-csuhés), az agyagos-csuhés műhely közvetlen udvari bejárattal is rendelkezik. A hátsó traktus műhelyei közvetlenül az udvarról érhetőek el; a mézeskalácsos és a gyertyás műhely közös előtérből nyílik. A műhelyek mindegyike akadálymentesen megközelíthető. Az emeletre két helyen lehet feljutni: a lépcsőház mind az épületen keresztül, mind az udvarból megközelíthető, az épület hátsó homlokzatán pedig külső lépcső vezet fel. Az emeleten elhelyezett zárt raktár elsősorban a foglalkozásokhoz szükséges alapanyag tárolására szolgál, ajtaja közvetlenül a külső lépcső mellett található, így a látogatható raktár működését nem zavarja. A látogatható raktár a lépcsőházi és a külső lépcső által biztosított közlekedés következtében átjárható – ez a látogatómozgásban jó lehetőségeket teremt. Az épületben zajló tevékenység több típusba sorolható: 2.3.1. KÉZMŰVES FOGLALKOZÁSOK A műhelyekben bemutató- és résztvevő kézműves foglalkozások zajlanak, amelyen a látogatók egyszeri alkalommal, vagy rendszeres foglalkozások keretében, mesterek vezetésével sajátítják el az egyes mesterségek fogásait. A mesterségműhelyekben folyó foglalkozások két alapvető típusba sorolhatók: az egyik bemutató-foglalkozás, amely során a mester végzi a tevékenységet, és ezt figyelhetik meg a látogatók, a másik során maguk a látogatók (műhelyenként 4 –10 fő egyidőben) is részt vesznek az alkotás folyamatában a mesterrrel (foglalkozásonként 1 fő) együtt. A népművészeti alkotóház elsősorban az aktív részvételen alapuló foglalkozásokat szorgalmazza, de bizonyos esetekben – elsősorban a bognár- és a kovácsmesterség bizonyos munkafolyamatainál – a bemutató foglalkozás a jellemző. A munkafolyamatok technológiai szempontból azonosak mindkét esetben. Agyagos-kosárfonó műhely / Mivel mind az agyagos, mind a kosárfonó munkákhoz vizes, nedves alapanyag szükséges, és (részben) asztalon végzik a munkát, a két mesterség közös műhelyben kap helyet. A különböző foglalkozások eltérő időpontban végezhetők. Agyagos foglalkozás / Az agyag tárolására az emeleti raktár szolgál, ahonnan kisebb mennyiséget tart a műhelyben a mester. A foglalkozás előkészítéséhez hozzátartozik az agyag átgyúrása. A feldolgozás során az agyag szárad, ezért folyamatosan szükség van vízre (nedves rongy vagy vizes tál formájában). Természetesen a munkafelület, a kéz és az eszközök tisztántartása, megtisztítása is vízigényes, amihez biztosítani kell a hideg-meleg folyóvizet a műhelyben. Az agyaggal végzett tevékenységek jelentős része asztal körül állva zajlik. Az asztal felületének nem csak a nedvességet, hanem a fizikai behatásokat is jól kell tűrnie. A kerámiafoglalkozás speciális eszköze a korong, amely a bemutató-foglalkozások alkalmával kerül előtérbe, de a foglalkozáson részt vevők is próbálkozhatnak a használatával. Az elkészült agyagtárgyakat száradás után kiégetjük az elektromos égetőkemencében. Ez nem lehet a foglalkozás része, egyrészt mivel a száradás heteket vesz igénybe, másrészt mert az égetőkemencét csak teljes kihasználtsággal érdemes üzemeltetni. Az égetőkemence a műhelyben található, ipari árammal működik. Az


38

égéstermékek kivezető csövön távoznak a kemencéből; fontos a megfelelő szellőzés. Az agyagosműhelyben a mester vezetésével 8–10 fő dolgozhat egy időben. Kosár- és csuhéfonás / A szálasanyagok megmunkálása vízbe áztatás után történik, így a munkafelületnek és a padlónak is jól kell tolerálnia a nedvességet. A foglalkozás előkészítésének része a nyersanyag beáztatása, amelyhez vízvételi lehetőségre és nagy méretű edényre van szükség. Kisebb mennyiségű nyersanyag tárolása a műhelyben történik, nagyobb mennyiséget az emeleti raktárban lehet raktározni. A feldolgozás után visszamaradt hulladékok komposztálhatóak. A kéziszerszámok a műhelyben találhatók. A fűzfavessző fonásakor részben stabil asztalon dolgozik az alkotó, részben az ölében végzi a munkát. Alacsony széken ülve a feldolgozandó vesszők mellette, a földön vannak. A műveletek viszonylag nagy helyigényűek a vesszők mérete miatt. Mivel a mester segítsége bizonyos munkafolyamatoknál nélkülözhetetlen, a foglalkozáson résztvevők száma max. 6–8 fő. A csuhé és a gyékény fonása kisebb helyen, asztal mellett ülve végezhető: vagy az asztallapon,vagy ha rámán, kereten folyik a munka, azt az asztalnak támasztják. E foglalkozásokon a személyes segítségadás nem olyan nagy mérvű a mester részéről, így 8–10 főt tud irányítani. Szövő-bőrös műhely és külön szövő foglalkozás műhelye / A szövő foglalkozás leginkább az előre felvetett szövőszékek és szövőkeretek használatát jelenti. A napi használati mennyiségű fonalak, rongyok tárolása a műhelyben történik, nagyobb mennyiséget az emeleti raktárban lehet raktározni. A szövőanyagok előkészítésére asztalra és székekre is szükség van. A hagyományos szövőszékek nagy helyigénye miatt e foglalkozáson 4–8 fő tud egyszerre részt venni az 1 fő mester irányításával. Mivel a textiles munka során por és szösz száll, a padló pormentesítése minden foglalkozás után fokozottan szükséges. Az aprólékos munkához jó megvilágításra van szükség, amit az egyéni munkahelyek figyelembevételével kell kialakítani, hiszen a nagy terjedelmű szövőszékek egymástól távol, takarásban állnak. A résztvevők a szövőszék vagy a szövőkeret előtt ülve végzik a munkát. A kész szőttesek levágására nem rögtön, a foglalkozás végén, hanem hosszabb anyag elkészültekor van mód. A felvetés munkáját szakember végzi. Bőrműves foglalkozás / A bőrműves foglalkozás során a résztvevők asztalon vagy bőrvarró csikón ülve dolgoznak. Előbbi esetben szironyozást, varrást, poncolást végeznek, a csikókon különböző technikájú fonásokat. A szerszámok, kisebb méretű és mennyiségű nyersanyag a műhelyben található, a tartalékok az emeleti raktárban. A résztvevők száma a mesteren kívül 10 fő. A bőrhulladék vegyes háztartási hulladékként kezelendő. Bognár-asztalos műhely / Az eredeti bognárműhely felszerelését kibővítve a műhely a famegmunkálással kapcsolatos munkák bemutatásásra, elsajátítására alkalmas. Így a mester 6–8 fővel együtt végezheti az asztalos-, a bognár- és a kádármesterség fogásait. A fa nyersanyag részben a műhelyben, részben a kerti fatárolóban helyezhető el. A szerszámok természetesen a műhelyben találhatók. A jelenlegi ipari berebdezések hazsnálatához ipari áram ellátás szükséges. A famegmunkálás során jelentős mennyiségű fűrészpor keletkezik, a szellőzés és a takarítás kiemelten fontos. Kovács műhely / A kovácsműhely használata során fokozott elővigyázatosságra van szükség, hiszen a fújtatóval élesztett tűz, a forró vas és a súlyos szerszámok mind veszélyforrást jelentenek. Kellő odafigyeléssel azonban a kovácsmester vezetésével 4–6 fő is dolgozhat a műhelyben. A


39

szerszámok, berendezések jelentős része helyhez kötött (pl. az üllő, a fújtató). A munkák állva, nagy erőt kifejtve végezhetők. E műhelyben is szükség van vízvételi lehetőségre. Mézeskalácsos műhely / A mézeskalácsos és a gyertyás mesterség hagyományosan összetartozik, hiszen mindkettő a méhészetből nyeri alapanyagát. A Mézeskalácsos és a gyertyakészítőműhely közös előtérből nyílik, bizonyos közösen használt eszközök (pl. tűzhely) itt találhatók. Mézeskalácsos foglalkozás / A munkafolyamat tartalmazza a tészta elkészítésétől a mézeskalácsi kisütésén keresztül a díszítés és a csomagolás mozzanatait is. Az itt készülő mézeskalácsok funkciója dísztárgy, az élelmiszerkészítéshez szükséges higiéniai előírások betartása nem szükséges. A foglalkozás előtt a terem előkészítése magában foglalja a fatüzelésű kemence befűtését a foglalkozás előtt kb. 2 órával, hogy a sütés idejére kellő hőfokú legyen. A foglalkozás kezdetén a helyiségben kialakított kézmosóban minden résztvevőnek (1 mester és max. 8–10 fő) kezet kell mosnia. A tésztához szükséges alapanyagokat és edényeket a műhelyben, szekrényben raktározzuk, míg a tojás hűtőszekrényben kell tárolni. A tészta elkészítéséhez a mézet tűzhelyen meg kell melegíteni. A meggyúrt tésztát a résztvevők adagonként nyújtják és formázzák (ütőfával, szaggatóval vagy késsel) a mosható, sima felületű, stabil, nagy méretű, közös asztalon. A nyers mézeskalácsot ezután sütőlapon, forró kemencében sütjük ki. A díszítésre szánt, kisült mézeskalácsokat kihűlés után lehet cukormázzal írókázni, száradás után pedig celofánzacskóba csomagolni. A munkafolyamatot a munkaeszközök elmosogatása, az asztal megtisztítása, kézmosás zárja. Ehhez a foglalkozás kezdetén használt kézmosóra, valamint hideg-meleg folyóvízzel ellátott mosogatóra van szükség. Gyertyakészítő műhely / A gyertyakészítő foglalkozáson az előkészített viasz olvasztása után kerül sor a mártott vagy öntött gyertyák készítésére. Az olvasztáshoz és a viasz melegen tartásához tűzhelyre van szükség, amely a mézeskalácsműhellyel közös előtérben áll rendelkezésre. Egyszerűbb eljárással is készülnek gyertyák; a meleg helyiségben meglágyuló műlépből sodrott gyertyákat lehet készíteni. A gyertyakészítás folyamán hulladék nem képződik, hiszen a selejt, vagy a lecsöppenő viasz újra felolvasztható, felhasználható. A műhelyet a mester irányításával 8–10 fő tudja egyszerre használni. Összesített létszámadatok a műhelyek egyidejű használatával: Agyagos/kosárfonó 10 fő; Szövő 8 fő; Bőrös 10 fő; Bognár 8 fő; Kovács 6 fő; Mézeskalácsos 10 fő; Gyertyakészítő 10 fő; Mester/oktató 7 fő; Kísérő min. 4 fő. Összesen: 73 fő 2.3.2 LÁTOGATHATÓ RAKTÁR ÉS FOGLALKOZTATÓ TÉR A látogatható raktárat a látogatók önállóan, tárlatvezetéssel vagy muzeumpedagógiai foglalkozás keretében látogathatják, az utóbbi két esetben tárlatvezető vagy oktató vezetésével. A látogatható raktár a felső szintet egy légtérben elfoglalja, külön helyiségként csak a zárt raktár válik le róla. Az egyterű bemutatóteremben a barokk fedélszék megőrzött elemei jelölik ki a foglalkoztatóteret, amely a látogatható raktárat két részre osztja. Az egyik, lépcsőház felőli, nagy méretű térben a múzeum gyűjteményi anyaga tekinthető meg, a hátsó kislépcső felőli részen a foglakozásokhoz használatos segédanyagok vannak elhelyezve (kézbevehető tárgymásolatok, duplumok, stb.) A látogatható raktár nélkülözhetetlen részét képző információs pont (infopultok) – amelyek digitális tartalmak elérését teszik lehetővé – a foglalkoztató tér és a


40

látogatótér határán helyezkednek el, így mindkét irányból használhatóak. Az infopontoknál a megfelelő világítás, a biztonságtechnika mind energiaigényes, megfelelő vezetékezés szükséges. Az önálló látogatás folyamán a látogató a lépcsőházon át közelíti meg a raktárat, és ott is hagyja el azt. A foglalkoztató teret és a hátsó részt nem érinti útja során. Tárlatvezetés esetén csoporttól és időjárástól függően a terem megközelítése a lépcsőházon vagy a hátsó lépcsőn át történik, a látogatás során a foglalkoztató téren is áthaladnak, érintik az infopontot, majd a lépcsőházon át távoznak. A csoportot a tárlatvezető irányítja. Múzeumpedagógia foglalkozás esetén a csoport tematikus foglalkozáson vesz részt, amelynek elsődleges célja nem a teljes raktár megtekintése, hanem a raktár lehetőségeinek segítségével bizonyos témák, illetve készségek elsajátítása. A terem megközelítése a csoporttól és az időjárástól függően a lépcsőházon vagy a hátsó lépcsőn át történik. A foglalkozás részben a foglalkoztató térben zajlik, felhasználva a hátsó területen tárolt segédanyagokat, részben az infopontot és a látogatható raktár egész területét használják. Távozáshoz bármelyik lehetőséget választhatják. A foglalkozást oktató vezeti. A látogatható raktár befogadóképessége max. 15–20 fő, ezt állományvédelmi szempontok indokolják; az egyéni és csoportos látogatásokat ehhez a létszámhoz kell igazítani. A helyiség szellőzése a hátsó ajtón és a padlásablakokon keresztül oldható meg, az állományvédelmi szempontokat figyelembe véve. A világítás elsősorban mesterséges fényt jelent szintén ez okból kifolyólag, természetes fény csak minimális mennyiségben jut a padlásablakokon keresztül a terembe. Létszámadatok a látogatható raktárhoz: Látogató 20 fő; oktató, tárlatvezető 1 fő. Összesen 21 fő. A látogatható raktár befogadóképessége max. 20 fő, ezt állományvédelmi szempontok indokolják; az egyéni és csoportos látogatásokat ehhez a létszámhoz kell igazítani. Célközönségünk: 1. „őslakók” és „bebírók”, iskolai tanulócsoportok helyben, 2. iskolai tanulócsoportok turistaként, 3. honismereti szakértők és kutatók közössége; 4. látogatók, utazók, turisták, 5. művészeti és közéleti szcéna alkotócsoportjai, 6. akadémiai, tudományos szféra különböző tudósközösségei Digitalizálás: A digitalizálás a közkincsként való közzétételt, a helyi értékek felszínre kerülését segítheti. A cél tehát az, hogy a helyben él ők is szembesüljenek/szembesülhessenek saját kulturális örökségükkel (legalább is az lesz, ha ezt látható tesszük), és/vagy - ha mód nyílik rá – maguk is bemutathassák állandó digitális és alkalmankénti valós kiállítások segítségével a múzeumok raktáraiban elrejtett/megmentett javaikat (amit valódi örökségnek tekintenek). Ugyancsak cél felhívni a figyelmet - egy „felülről” és kívülről indukált „gesztussal” - az egykori lokális örökség létezésére. Ezzel akár azt a folyamatot is elindíthatjuk, ami a virtuális birtokbavételt eredményezi. A birtokbavétel után ugyancsak lehetőséget kell teremteni a lokális kulturális örökség továbbépítésére és/vagy helyben – illetve lényegi elemként meghatározva – laza virtuális hálózatban. Infopultok: A projekt keretében kifejlesztendő rendszer, valamint a hátterét jelentő digitalizált állományok jelentősen megkönnyítik az egyes kutatómunkákat, melyek a múzeumi és a levéltári dokumentumokon alapulnak. Az archív anyagokat használó hatékony kutatásokhoz elengedhetetlenül fontos, az egyes információt tartalmazó dokumentumok könnyű kezelhetősége azokban történő specifikus keresések végzése, amelyek jelenleg papír alapon nem megoldhatók és a múzeumi, levéltári rendszerekben nehézkesek. A létrehozandó informatikai rendszer


41

lehetővé teszi a kutatást végzők számára a legtöbb információ egy helyen történő biztosítását, és könnyű hozzáférést nyújt fizikai korlátok nélkül. A helyi gyűjtemények, magángyűjtők számára azonnali eredményt jelent a gyűjteményeikben őrzött kulturális örökség digitalizálása. A digitalizálás nyers eredményeit a közgyűjtemény a kezelése során használatba veheti, azzal nyilvántartásukat lehet frissíteni; állományvédelmi szempontból a műtárgyak, dokumentumok tényleges manuális használatát korlátozhatják; a gyűjtemények kutathatóságát segíthetik. A kutatás népszerűsítheti a gyűjteményi lelőhelyeket, és a erősítheti a közgyűjtemények társadalmi szerepét, jelentőségét. A gyűjteményeik kutathatóságát tudományos szempontok szerint látványos térinformatikai rendszerbe integrálva jelenítenénk meg. Megtartjuk a gyűjtemények csoportos jellegét és identitását, de lehetővé tennénk a műtárgyak (képek, városképek) egyediségének hangsúlyozását a kialakítandó térinformatikai rendszerben. Különösen fontos, hogy a projektben a múzeumot, mint a régió és a lokális ismeretek közgyűjteményét hozzuk helyzetbe. A projekt eredményeit később minden más, a régióban tevékenykedő közgyűjtemény hasznosíthatja, a tudásfeltárás kapacitáshiányát enyhítheti, a periferiális hátrányokat ledolgozhatja. A múzeum számára azonnali eredményt jelenthet a fent felsorolt gyűjtemények együttes (analóg és digitális) bemutatása (input eredmények): 1. a digitalizálás nyers eredményeit a gyűjteményeinek kezelése során használatba lehet venni, 2. azzal nyilvántartásukat lehet frissíteni 3. állományvédelmi szempontból a műtárgyak, dokumentumok tényleges manuális használatát korlátozhatják 4. a gyűjtemények kutathatóságát segíthetik. A kiadói, prezentációs szempontból hasznos eredmények a következők lesznek (output eredmények): 5. Minden gyűjteményi és közművelődési egység a rendszerben önálló identitással szerepelhet, közvetlen kapcsolatot alakítanánk ki honlapjukkal. 6. A rendszerben szereplő digitális másolatok gyűjteménye felett a rendelkezési jog a múzeumnál marad. 7. A felhasznált digitális másolatok publikációs/publikus felületeinek kialakítását a múzeum és munkatársainak véleményével alakítanánk ki, a társult kiadói jogok a múzeumnál maradnának. 8. A múzeum hozzáférési jogot kap a szerveződő on-line tudástárhoz, azt tovább bővítheti. 9. Az adatbázissal népszerűsítenénk a gyűjteményi lelőhelyeket 10. Gyűjteményeik kutathatóságát tudományos szempontok szerint határoznánk meg látványos térinformatikai rendszerbe integrálva. 11. Megtartjuk a gyűjtemények csoportos jellegét és múzeumi identitását, de lehetővé tennénk a műtárgyak (képek, városképek) egyediségének hangsúlyozását a kialakítandó térinformatikai rendszerben. 12. Ehhez kapcsolódva megtartanánk a gyűjtemények integritását, de összekapcsolnánk más, nem múzeumi gyűjteményekkel. (kéziratos térképek, képeslapok)


42

E L Ő T E R J E S Z T É S

Recommend Documents