SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1 TELEFON +36 84 504100 FAX:+36 84 504 103
Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő: Siófok, 2015. június 16. ….………………………………. Kónyáné dr. Zsarnovszky Judit jegyző
ELŐTERJESZTÉS Siófok Város Képviselő-testületének 2015. júniusi ülésére
Tárgy: Siófok Város Önkormányzata ciklusprogramjának kiegészítése Előterjesztő: Dr. Lengyel Róbert polgármester Előkészítésben részt vesz: Képviselő-testület összes Bizottsága Közös Önkormányzati Hivatal osztályai Tárgyalja: Képviselő-testület összes Bizottsága
2 Tisztelt Képviselő-testület! Siófok Város Képviselő-testülete a 66/2015.(IV.29.) sz. képviselő-testületi határozata alapján elfogadta Siófok város önkormányzatának az önkormányzati ciklusra vonatkozó gazdasági programját, fejlesztési tervét, azzal, hogy a program kerüljön kiegészítésre a bizottsági üléseken elhangzottakkal és határozatba foglaltakkal és ezzel kiegészítve a program kerüljön beterjesztésre legkésőbb a 2015. júniusi képviselő-testületi ülésre. Jelenleg folyamatban van Siófok Integrált Településfejlesztési Stratégiája (továbbiakban: ITS) a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet alapján, annak 2. mellékletében meghatározott tartalom szerinti kidolgozása. Az ITS-hez kapcsolódóan helyzetfeltáró, helyzetelemző és helyzetértékelő munkarészt tartalmazó megalapozó vizsgálat elkészült. A vizsgálat a város térségére is kitekintett. A helyzetfeltárás, a helyzetelemzés és helyzetértékelés eredményeként a koncepció és stratégia elkészítéséhez kulcsfontosságú területek legfontosabb tendenciái kerültek bemutatásra, szakterületenként áttekintve a város és térsége esetében a jelenlegi helyzetképet, kiemelve az erősségeket, gyengeségeket, lehetőségeket és veszélyeket, a fejlesztési szükségleteket és a konfliktusterületeket. Az ITS készítésében részt vevő irányítócsoport koncepcionális és stratégiai munka módszerének meghatározásakor partnerségi tervet fogadott el, amely mentén került sor a fejlesztésben érdekelt szereplők tervezési folyamatban történő részvételére, bevonására, illetve a szakmai munka és döntés-előkészítés hivatalon belüli koordinációjának megvalósítására. A projektben az irányítócsoport mellett munkacsoport is működött, akik szakmai szempontból minősítették a meghatározott célokat, valamint két alkalommal lakossági fórumot is tartottunk. Tekintettel arra, hogy az ITS keretében az egyes projektek szerepelnek, azok kibontása megtörtént, Siófok Város Önkormányzatának ciklusprogramja annak irányvonalait követve készült el, részletesen az egyes projektek az ITS dokumentációjában találhatóak. Kérem a T. Képviselő-testületet, alakítsa ki álláspontját, és hozza meg döntését az előterjesztés tárgyában. Határozati javaslat: Siófok Város Képviselő-testülete Siófok Város Önkormányzata ciklusprogramjának kiegészítését elfogadja. Felelős: Dr. Lengyel Róbert polgármester Határidő: folyamatos, ciklus vége előtt 3 hónappal beszámoló a végrehajtásról Siófok, 2015. június 16. Dr. Lengyel Róbert polgármester
3
Siófok város önkormányzatának az önkormányzati ciklusra vonatkozó gazdasági programjának, fejlesztési tervének meghatározása
I. Helyzetelemzés
Siófok a Dél-dunántúli régióban, Somogy megyében fekszik. Siófok, mint egyéb, térszerkezeti szempontból jelentős város, egyrészt a Balatoni agglomeráció kiemelt települése; másrészt pedig – turisztikai funkciójából adódóan - gazdasági-technológiai magterületként is funkcionál. Elhelyezkedése, közlekedési kapcsolata igen kedvező, hiszen az M7 autópályának köszönhetően mind a főváros felől, mind Nagykanizsa irányából könnyen megközelíthető. Országos jelentőségét a Balaton, valamint az ebből következő turisztikai funkciója adja. Siófok 2013-tól a Somogy megyéhez tartozó Siófoki járás székhelye és 124,66 km2 nagyságú területével nemcsak a járás, hanem a Balaton déli partjának legnagyobb települése. A 20. század során határát többször kiterjesztették, így ma a déli part 70 km-es szakaszából 17 km tartozik hozzá. A város partvonala két szakaszra osztható; a Sió csatornától nyugatra fekvő szakasz Ezüstpart néven ismert, keletre pedig az Aranypart található. A siófoki járást 24 település alkotja mintegy 52 ezer fő népességgel. A járás lakosságának mintegy fele 25 355 fő Siófokon él. Siófokon az összes járási hatókörű igazgatási, oktatási, egészségügyi intézmény megtalálható. Siófok, a Balaton keleti medencéjének egy igen érdekes, sokszínű települése, ahol a szívesen látott vendég és az itt élő polgár egy eleven, lüktető fürdőélet részese lehet, de ha rekreációs, meditatív pihenésre vágyik, úgy azt az igényét is kielégítheti a városban. A város Magyarország egyik legjelentősebb turisztikai települése. Azzá teszi jó közlekedése, kellemes fürdőzést kínáló sekély vizű partja. Az ideérkező vendégek pihenését, kikapcsolódását a tó lágy vize mellett a látnivalók, a szervezett programok és a szívélyes vendéglátás szolgálja. A város fontos turisztikai helyszínei és vonzerői a partra koncentrálódnak, mint a megújult Petőfi-sétány, a Jókai-park és a Szent Miklós park. Ugyancsak itt működik a Siófoki Viharjelző Obszervatórium. A város központjában található az 1912-ben épült, ma már ipari műemlék Víztorony, amely az idők folyamán a város jelképévé vált. A város Budapest után a legjelentősebb turisztikai központ, az ország „Nyári Fővárosa”, a Balaton idegenforgalmi központja. Az idegenforgalmi szezonban Siófok lakossága mintegy meghétszereződik. 2014. évben 701 ezer vendégéjszakát töltöttek el a vendégek Siófokon, melynek 30%-a külföldi, 70 %-a hazai turisták pihenését szolgálta.
4 II. A gazdasági program megalkotását befolyásoló tényezők A város térségi szerepére, az ellátandó közfunkcióira és szolgáltatásaira, valamint a fejlesztési terveknek igazán alapot a következő vízió adhat: „Siófok vonzó középvárosként, megtartva hagyományos, mozaikos városi karakterét, de arculatában is megújulva, magas életminőséget, lakó- és munkahelyet nyújt a helyi és térségi lakosság számára, erősíti központi szerepkörét, s környezeti adottságait megőrizve és fenntartható módon hasznosítva, egyre magasabb színvonalú szolgáltatásaival, élénk programkínálatával és attrakcióival nemzetközi és hazai szinten kiemelkedő idegenforgalmi és rekreációs szerepet tölt be.” A gazdasági ciklusprogram ráépül az integrált településfejlesztési stratégiára (ITS), valamint kapcsolódik a megyei gazdaságfejlesztési stratégiához. Ezek a stratégiai dokumentumok adnak keretet városunk fejlődésének a következő időszakban. Fejlesztési elképzeléseink megvalósítása során továbbra is három alapvető forrásra támaszkodhatunk, amelyek természetesen szoros összefüggésben vannak egymással: önkormányzati pénzeszközök pályázatokon elnyerhető források magántőke. Önkormányzati pénzeszközök A kitűzött fejlesztési célok megvalósítása során az önkormányzati pénzeszközök biztosítják a pályázatokhoz szükséges önerőt. Az elmúlt évek szigorú költségvetési gazdálkodásának eredményeképpen a város a pályázati forrásból megvalósuló beruházáshoz képes volt biztosítani a szükséges önerőt, továbbá képes volt fedezetet biztosítani a beruházások megvalósítása során felmerült többletkiadásokra. A folyamatban levő, illetve azon beruházások esetén, ahol a támogatási szerződés megkötése megtörtént, a szükséges önrész az önkormányzat költségvetésében elkülönítésre került. Alapvető követelmény, hogy a fejlesztésekhez szükséges források biztosítása nem veszélyeztetheti a városüzemeltetést és az önkormányzati intézményrendszer működtetését. Pályázatokon elnyerhető források E források működésének alapvető filozófiája, hogy az önkormányzatok direkt pályázati lehetőségei a korábbi évekhez viszonyítva jelentősen szűkülnek. Az új pályázatok elsősorban a gazdasági szereplőket, közülük is a kis- és közepes vállalkozásokat célozzák meg. Feladatunk tehát kettős. Egyrészt az önkormányzat által még elérhető pályázati lehetőségek felkutatása, valamint a helyi vállalkozások segítése a források megszerzésében. Magántőke A városfejlesztés harmadik alapvető pillére a magántőke, amelynek bevonásával a legeredményesebben lehet munkahelyeket teremteni, és az önkormányzat saját bevételeit növelni.
5 A befektetés-támogatási politika csak akkor lehet eredményes, ha: a város teljes körű és korszerű infrastruktúrával rendelkezik, megfelelő a városmarketing, a városban már jelen levő befektetőkkel kialakított jó kapcsolat révén élnünk kell a „kapcsolati tőke” kínálta lehetőségekkel, az önkormányzati adópolitika is befolyásolja a befektetők döntését, a rendezési terv folyamatos aktualizálása a befektetői igények, valamint a városfejlesztési elképzelések harmonizálásával. Siófok város gazdasági programjának illeszkednie kell a megyei fejlesztési elképzelésekhez, a Somogy Megyei Területfejlesztési Programhoz, melynek prioritásai: 1. Az agrár- és erdészeti termelési láncok szereplőinek megerősítése és a helyi termelésen alapuló önfenntartó szociális gazdaság feltételeinek megteremtése; 2. Somogyi vállalkozások versenyképességének növelése az ipari- és szolgáltató szektorban; 3. Somogy megye turisztikai potenciáljának erősítése; 4. A lakosság képzettségi szintjének javítását célzó fejlesztések támogatása; 5. A fenntartható gazdálkodást és erőforrás felhasználást, valamint a megye lakosságának életminőség javítását támogató környezetgazdálkodási beruházások támogatása; 6. A helyi közösségek megerősödését és a helyi értékek megőrzését szolgáló fejlesztések támogatása; 7. Térségi jelentőségű szolgáltatások és infrastrukturális rendszerek fejlesztése, valamint településfejlesztés. A városfejlesztési elképzeléseket meghatározó körülmények szemléltetésére SWOT – analízist készítettünk. ERŐSSÉGEK
Kedvező megközelíthetőség (közúton, vasúton, repülőtér közelsége – SiófokKiliti) Balaton turisztikai jelentősége Gazdasági stabilitás Biztos vízbázis Stabil vendégkör, magas visszatérési arány Rendezett utcák, terek – szép városkép, virágosítási versenyek előkelő helyezése Vendégéjszaka szám folyamatos emelkedése Gyógyfürdő (modern, jól felszerelt, jó minőségű gyógyászati szolgáltatások) Többgenerációs, egész éven át látogatható családi fürdőlétesítmény Szálláskínálat dinamikus bővülése Gazdag nyári programkínálat, fesztiválok Csendes, nyugodt, pihenésre alkalmas környezet, jelentős zöldövezet (Töreki Természetvédelmi Terület) TDM szervezet, (hatékony megjelenés a turisztikai piacon)
GYENGESÉGEK
Gazdasági terület telephelyeinek rossz műszaki állapota, kihasználatlansága Turizmus központú, egyoldalú gazdaságszerkezet Szabadtéri programok szezonalitása, időjárástól függés Parkoló-kapacitás főszezonban tapasztalható szűkössége A fedett szolgáltatások mérete korlátozott, ezért az erőforrások maximálisan lekötöttek, többször előfordul zsúfoltság nyári, szabadtéri fürdőzésre alkalmatlan időjárás esetén Kerékpárutak nem megfelelő minősége A KKV szektor képviselőinek szemlélete alapján az önkormányzat feladata lenne a vendégforgalom megtartása és további növelése Szezonalitás miatt magas-fokú elvándorlás, nagy fluktuáció, szezonális munkanélküliség markáns jelenléte Az üdülőszezonban megnövekedett népesség mellett a zöldfelületi rendszer rekreációs és kondicionáló szerepe nem elegendő
6 LEHETŐSÉGEK Minden célcsoportok (pl. idősek, gyermekes családok) igényeinek fokozott kielégítése Valódi többgenerációs szolgáltatások Folyamatos és tudatos termékfejlesztés a projektterületen (siófoki imázs erősítése) Kapcsolódó szállás- és parkoló-kapacitás további bővülése Versenyképességet biztosító fejlesztések megvalósulása, ezzel együtt újabb magánszolgáltatások kiépülése Egyedi arculat és szolgáltatási kör kialakítása Folyamatosan növekvő hírnév és látogatottság a parton és a fürdőnél, valamint a fürdő által nyújtott szolgáltatáscsomag minőségénél Az egészségturizmus iránti kereslet növekedése A teljes Dél-Dunántúli régió erőteljes fejlődése A hagyományos, természeti gyógymódok iránti kereslet növekedése Konferencia-lehetőségek bővülése új létesítmények által Befektetési övezetek összhangban a városrendezési tervvel Iparterületek bővíthetősége
VESZÉLYEK
Gazdaságpolitikai helyzet negatív hatásai (vendégszám csökkenése, magánfejlesztések elmaradása) Fő versenytársak folyamatos fejlesztése, átalakulása (pl. Balatonfüred, Keszthely, egyéb balatoni fürdőhelyek) Fokozódó versenyhelyzet kialakulása a régióban Erőtlen városmarketing, nem elég hatékonyan működő TDM szervezet Visszatérő vendégek számának csökkenése A fejlesztések karbantartásának elmaradásával csökkenhet az elégedettség Kiegészítő kínálati elemek, programok színvonalát nem sikerül az alap kínálati elemek színvonalával szinkronba hozni Beruházások nagyságrendjét nem követi a fajlagos költés növekedése Az egészségturisztikai kereslet növekedési ütemének stabilizálódása, esetleges csökkenése Védettség és támogatottság hiányában egyes épített értékek megsemmisülnek Fejlesztések elmaradása Úthálózat további amortizálódása Parkolási problémák tovább fokozódnak Kockázatos a termálfürdő termálvíz ellátása a távoli tartálykocsis szállítása miatt Megújuló energiahordozó hasznosítás beruházásának megtérülése bizonytalan és hosszú távú.
III. Siófok Város gazdasági programjának megvalósítása érdekében kitűzött célok 2015 év végére Siófok az illetékes hatóságok által jóváhagyott Integrált Településfejlesztési Stratégiával (továbbiakban: ITS) fog rendelkezni, melyet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet alapján, annak 2. mellékletében meghatározott tartalom szerint dolgozták ki. Az ITS-hez kapcsolódóan helyzetfeltáró, helyzetelemző és helyzetértékelő munkarészt tartalmazó megalapozó vizsgálat elkészült. A vizsgálat a város térségére is kitekintett. A helyzetfeltárás, a helyzetelemzés és helyzetértékelés eredményeként a koncepció és stratégia elkészítéséhez kulcsfontosságú területek legfontosabb tendenciái kerültek bemutatásra, szakterületenként áttekintve a város és térsége esetében a jelenlegi helyzetképet, kiemelve az erősségeket, gyengeségeket, lehetőségeket és veszélyeket, a fejlesztési szükségleteket és a konfliktusterületeket. Az ITS készítésében részt vevő irányítócsoport koncepcionális és stratégiai munka módszerének meghatározásakor partnerségi tervet fogadott el, amely mentén került sor a
7 fejlesztésben érdekelt szereplők tervezési folyamatban történő részvételére, bevonására, illetve a szakmai munka és döntés-előkészítés hivatalon belüli koordinációjának megvalósítására. Az ITS dokumentációban részletesen kifejtett, legfontosabb hosszú távú fejlesztési irányok a jövőképben megfogalmazottak szerint az alábbiakban azonosíthatók: 1. Versenyképes, fenntartható, több lábon álló, kis- és középvállalkozásokra alapozott helyi gazdaság erősödjön a foglalkoztatottak megtartásával és bővítésével, a szezonalitás oldásával: Gazdaságfejlesztés infrastrukturális feltételeinek javítása (ipari park, inkubátorház) Gazdasági versenyképesség javítását célzó intézkedések Gazdaság diverzifikálása térségi együttműködésben a mezőgazdasági termelés ösztönzésével 2. A város hatékonyan használja ki idegenforgalmi és rekreációs potenciálját: Balaton parti területek minőségi és sokoldalú fejlesztése (Petőfi sétány, kikötő, strandfejlesztések, vendéglátás) A sportolás és az egészséges életmód feltételeinek biztosítása a helyi lakosság és a városba látogatók számára A kulturális és programkínálat bővítése, fejlesztése Turisztikai marketing és térségi együttműködések, a háttértelepülések, településrészek bevonása az idegenforgalomba 3. A lakosság életminősége javuljon, a műszaki és humán infrastrukturális feltételek, ellátórendszerek megfelelő minőségben és kínálattal elégítsék ki a helyiek és a turisták igényeit: Vonalas infrastruktúra hálózat fejlesztése Energiahatékonyság javítása, megújuló energia hasznosítása Városi igényeknek megfelelő, fenntartható közlekedésfejlesztés Humán infrastruktúra minőségi fejlesztése 4. A város népességnövekedése mellett a helyi társadalom kohéziója és identitása erősödjön: A civil szféra működési feltételeinek javítása Siófoki identitás erősítése Társadalmi kohézió, a leszakadó csoportok támogatása Siófok turisztikai vonzerejének további növeléséhez nemcsak az infrastruktúrát kell biztosítania, hanem intellektuális vonzerővel is kell rendelkeznie, ahhoz, hogy kiemelkedő turisztikai szerepét meg tudja őrizni. A 2015-2019 közötti gazdasági programhoz és a kitűzött középtávú célokhoz igazodnak azok a projektjavaslatok, melyek a Képviselő-testület által jóváhagyott Terület- és Településfejlesztési Operatív Program részét képezik és konkrét fejlesztési irányokat határoznak meg az elkövetkezendő időszakra.
8 1. Siófoki Ipari Park létesítése (tervezett beruházási költség: 900 millió Ft) Kapcsolódás a Somogy Megyei Területfejlesztési Programhoz: Térségi jelentőségű szolgáltatások és infrastrukturális rendszerek fejlesztése, valamint településfejlesztés. Somogyi vállalkozások versenyképességének növelése az ipari- és szolgáltató szektorban.
2. Vállalkozói inkubátorház létesítése a Siófoki Ipari Parkban (tervezett beruházási költség: 400 millió Ft) Kapcsolódás a Somogy Megyei Területfejlesztési Programhoz: Térségi jelentőségű szolgáltatások és infrastrukturális rendszerek fejlesztése, valamint településfejlesztés. Somogyi vállalkozások versenyképességének növelése az ipari- és szolgáltató szektorban.
3. Vitorlás / yacht kikötő (tervezett beruházási költség: 1 000 millió Ft) Kapcsolódás a Somogy Megyei Területfejlesztési Programhoz: Somogy megye turisztikai potenciáljának erősítése. A helyi közösségek megerősödését és a helyi értékek megőrzését szolgáló fejlesztések támogatása. Térségi jelentőségű szolgáltatások és infrastrukturális rendszerek fejlesztése, valamint településfejlesztés.
9 4. Petőfi sétány 2. szakasz (Balaton Hotel – Club 218 szakasz) és sétány a vízen attrakció fejlesztése (tervezett beruházási költség: 1 500 millió Ft) Kapcsolódás a Somogy Megyei Területfejlesztési Programhoz: Somogy megye turisztikai potenciáljának erősítése. Térségi jelentőségű szolgáltatások és infrastrukturális rendszerek fejlesztése, valamint településfejlesztés.
5. Siófok Sóstói strand fejlesztése (tervezett beruházási költség: 250 millió Ft) Kapcsolódás a Somogy Megyei Területfejlesztési Programhoz: Somogy megye turisztikai potenciáljának erősítése. Térségi jelentőségű szolgáltatások és infrastrukturális rendszerek fejlesztése, valamint településfejlesztés.
V. Összegzés A város gazdasági programjának egyik alappillére az eredményes befektetés-támogatási politika folytatása a városfejlesztési elképzelésekkel összhangban, amely a munkahelyteremtés leghatékonyabb eszköze és a lakosság egzisztenciája megőrzésének, gyarapításának elengedhetetlen feltétele. A városban jelenleg működő és a jövőben betelepülő vállalkozások a helyi adóbevételeinken keresztül biztosítják azokat a pénzügyi forrásokat, amelyek lehetővé teszik az önkormányzat közfeladatainak hatékony, jó színvonalú ellátását, továbbá a fejlesztéseket. Az önkormányzati intézményrendszernek biztosítania kell a város lakossága számára a jó színvonalú közszolgáltatásokat, az egészségügyi, szociális és gyermekjóléti, valamint a közoktatási ágazatban egyaránt. A gazdasági program és az ITS számos feladatot fogalmaz meg az elkövetkezendő évekre. Mindezeket olyan társadalmi-gazdasági környezetben kell végrehajtani, amely nem minden
10 esetben kedvez az önkormányzatnak. A feladatok végrehajtása éppen ezért szakmailag megalapozott, a pénzügyi lehetőségekhez igazodó, kiegyensúlyozott, összehangolt es precíz munkavégzést kíván valamennyi szereplő részéről. A szükséges és lehetséges döntések meghozatalában a közösségi érdekeknek kell tükröződniük, a végrehajtásban a város összefogásának kell jelentkeznie. Csak az aktív együttműködéssel érhető el Siófok jövőképének megvalósulása: Siófok vonzó középvárosként, megtartva hagyományos, mozaikos városi karakterét, de arculatában is megújulva, magas életminőséget, lakó- és munkahelyet nyújt a helyi és térségi lakosság számára, erősíti központi szerepkörét, s környezeti adottságait megőrizve és fenntartható módon hasznosítva, egyre magasabb színvonalú szolgáltatásaival, élénk programkínálatával és attrakcióival nemzetközi és hazai szinten kiemelkedő idegenforgalmi és rekreációs szerepet tölt be. A kitűzött célok megvalósítására csak olyan ütemben kerülhet sor, amely nem veszélyezteti város tartalékait, gazdálkodásának stabilitását, likviditását, vállalt kötelezettségeinek teljesítését.
