ELŐTERJESZTÉS Báta Község Önkormányzat Képviselő-testületének a 2014. augusztus 18-ai rendkívüli ülésére
Tárgy: Terület- és településrendezési ügyek Előterjesztő: Huszárné Lukács Rozália Szavazás módja: egyszerű többség
Tisztelt Képviselő-testület! Az előterjesztésben szereplő, magántulajdonban lévő földterületek rendezése kapcsán az alábbiakról tájékoztatom a képviselő-testületet: - mindkét földterület esetén kialakult jelenlegi állapot a 2000.-es évek elejéhez kötődik, - mindkét földterület rendezése az önkormányzat településrendezési céljait szolgálja, - a területek rendezése mindkét esetben közérdekű cél megvalósításának alapja, azonban az önkormányzatnak a területrendezés során figyelembe kell vennie a magántulajdonosok érdekeit is. Közös érdek, hogy a közérdekű cél megvalósítása lehetőleg a legkisebb érdeksérelemmel járjon. 1. Báta belterületen hrsz. 1523 lévő, Sümegi Mihály (Báta, Fő u. 180.) szám alatti lakos tulajdonát képező földterület egy része a 2001. évben épült szennyvízátemelő kapcsán a tulajdonos érdekköréből elvonásra került. A szennyvízátemelő megépítése után az önkormányzat tulajdonában lévő földút átlagosan kb. 1,5 méterrel átkerült a magántulajdonos 1523 számú földterületére. Ugyanezt a földterületet Bátán jelenleg is folyamatban lévő DDOP-s beruházás is érinti, a Hajmás patak mederrendezése során a kivitelezési munkálatok egy része is területet von ki a tulajdonos jogköréből. 2. Báta belterületen hrsz. 2038/15 lévő másik területrendezést igénylő földterület Huszák Ferencné (Czencz Marietta) tulajdonában van 2001. évtől kezdődően. A földterület a közút tulajdonában lévő útszakasz (Fő utca) és más magántulajdonosok lakóingatlana között helyezkedik el átlagban 3 méter hosszúságban összesen 808 m2 terület nagyságban. Jelen állapot szerint a lakóingatlanok tulajdonosai Huszák Ferencné magántulajdonán keresztül tudják saját ingatlanukat megközelíteni, átjárási/szolgalmi jog biztosítása bejegyzésére nem került sor. Ezen felül a az érintett terület vízelvezető árokkal, illetve a csapadék víz elvezetésével nem rendelkezik, így nagyobb csapadékmennyiség lehullása esetén az ingatlanokat elárasztja, illetve azokon keresztül folyik át a víz. E helyzet megoldása – ároképítés/csapadékvíz elvezetése viszont az mellett, hogy közérdekű cél, az önkormányzat kötelező feladatai közé tartozik. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdése értelmében:” A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen: 1. településfejlesztés, településrendezés 11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás.
Mindkét esetben az önkormányzatnak a kötelező feladatainak biztosítása, valamint közérdekű célok megvalósítása érdekében be kell avatkoznia, melynek során különböző eszközök/alternatívák között választhat. -
-
Az érintett területek tekintetében vételi szándékát írásbeli formában megteszi, mely elfogadása, avagy elutasítása tárgyában a tulajdonosnak 30 nap áll rendelkezésre. Elutasítás esetén az erre rendszeresített formanyomtatványon kisajátítási eljárást kezdeményez a Tolna Megyei Kormányhivatalnál. Csereingatlant ajánlása mellett megegyezik a tulajdonosokkal.
Az első esetben a hrsz 1529. önkormányzati tulajdon csereingatlanként szolgálhat, amennyiben azt a tulajdonos elfogadja. Báta belterületén hatósági bizonyítvány készítésekor belterületi ingatlan esetében az alkalmazott forgalmi érték legmagasabb összege 200,-Ft/m2. Sümegi Mihály földterületéből az érintett földrendezés 400m2 érint, míg Huszák Ferencné esetében ez 808m2.
Tájékoztató kisajátítási eljárás lefolytatásáról
Kisajátítással ingatlan tulajdonjoga csak kivételesen vonható el, a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvényben (Kstv.) meghatározott közérdekű célból, feltételekkel és módon, teljes, azonnali és feltétlen kártalanítás mellett.
I. Az eljárásra vonatkozó általános szabályok: Alkalmazandó jogszabályok: a kisajátítási eljárásra – Kstv-ben foglalt eltérésekkel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. [Kstv. 22. § (2) bekezdése] Kisajátítási hatóság: - Hatáskör: fővárosi és megyei kormányhivatal [a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII.21.) Korm. rendelet 24. § (2) bekezdése] - Illetékesség: a kisajátítani kért ingatlan fekvése szerinti kisajátítási hatóság [Kstv. 22. § (2) bekezdése] Az eljárás megindulása: az eljárás kérelemre indul, a kérelmet – a kisajátítási hatóság honlapján közzétett formanyomtatványon – ingatlanonként kell benyújtani. [Kstv. 24. § (1) bekezdése] Ügyintézési határidő: 45 nap, melybe nem számítanak bele a Ket. 33. § (3) bekezdésében meghatározott időtartamok.
Az ügyintézési határidő kivételesen indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal hosszabbítható meg. [Kstv. 22. § (2) bekezdése] Eljárás illetéke: a kisajátítási eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 33. § (2) bekezdésének 24. pontja alapján illetékmentes eljárás.
II. Anyagi jogi szabályok: A kisajátítás (konjunktív) feltételei: - a közérdekű cél megvalósítása az ingatlanon fennálló tulajdon korlátozásával nem lehetséges, vagy - külön törvény alapján - a közérdekű használati jog, vezetékjog, szolgalmi jog alapításában a tulajdonossal nem jött létre megállapodás, illetve e jogokat az illetékes hatóság nem engedélyezte; - az ingatlan tulajdonjogának megszerzése adásvétel - törvényben meghatározott esetben csere - útján nem lehetséges; - a közérdekű cél megvalósítására kizárólag az adott ingatlanon kerülhet sor, illetve ha a közérdekű cél megvalósítására több ingatlan alkalmas, annak más ingatlanon való megvalósítása a tulajdon nagyobb sérelmével járna; - a kisajátítással biztosított tevékenység közösségi előnyei a tulajdon elvonásával okozott kárt jelentősen meghaladják [Ennek mérlegelése során a kisajátítási hatóságnak a közérdekű tevékenység jelentőségét, így különösen a terület fejlődésére gyakorolt hatását, a tevékenységgel, szolgáltatással ellátásra kerülők számát, a foglalkoztatásra gyakorolt hatását és az ingatlan jellemzőit kell egybevetnie, örökségvédelmi érték, természetvédelmi érték esetén annak jelentőségét és a tulajdonelvonás arányosságát kell vizsgálnia.] •
a)
A kisajátítás az alábbi közérdekű célokból lehetséges: honvédelem;
b) nemzetközi szerződés alapján megvalósuló területcsere; c)
terület- és településrendezés;
d) kötelező állami, illetve kötelező önkormányzati feladathoz kapcsoló oktatási, egészségügyi, szociális létesítmény elhelyezése; e)
közlekedési infrastruktúra fejlesztése;
f)
energiatermelés;
g)
energiaellátás;
h)
bányászat;
i)
elektronikus hírközlési szolgáltatás;
j)
örökségvédelem;
k)
természetvédelem;
l)
vízgazdálkodás, víziközmű-szolgáltatás;
m) fenntartható erdőgazdálkodás, valamint véderdő telepítése, védőfásítás és közérdekű erdőtelepítés; n)
építésügyi korlátozások felszámolása; •
o) az ingatlant terhelő, az ingatlan rendeltetésszerű használatát jelentősen korlátozó, vagy megszüntető közérdekű használati jogok, szolgalmak miatti hátrányok megszüntetése;
p) környezetvédelem; q) sportinfrastruktúra fejlesztése; r)
az Országgyűlés munkáját segítő hivatali szervezet elhelyezése
Ezen közérdekű céloknál a Kstv. 4. §-a részletesen meghatározza azokat a további feltételeket, melyek fennállása szükséges a kisajátításhoz. Az adásvételi vagy csereszerződés megkötése meghiúsulásának esetei : - a kisajátítást kérőnek - a kisajátítási kérelem benyújtását megelőző egy éven belül megtett ajánlatát a tulajdonos vagy más kártalanításra jogosult a kézhezvételtől számított harminc napon belül nem fogadja el, illetve arra nem nyilatkozik; vagy - a tulajdonos vagy más kártalanításra jogosult személye nem állapítható meg egyértelműen, illetve az ingatlan tulajdonjogával összefüggésben per van folyamatban és azt az ingatlan-nyilvántartásba feljegyezték, feljegyzés alatt áll, illetve más módon igazolták; vagy - a tulajdonos vagy más kártalanításra jogosult lakóhelye, tartózkodási helye, székhelye ismeretlen, vagy a kisajátítást kérő ajánlatának közlése részükre egyéb körülményeik folytán rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna; önmagában a tulajdonosok vagy más kártalanításra jogosultak nagy száma nem minősül ilyen egyéb körülménynek. A kisajátítással érintett ingatlan: - A kisajátítási tervben szereplő ingatlan adásvétellel vagy cserével történő megszerzése esetében az ingatlant terhelő - jogszabályon vagy szerződésen alapuló - elővásárlási, visszavásárlási, vételi (opció) jog nem gyakorolható. - Az ingatlannak egy része is kisajátítható.
▪ Beépítésre szánt területen nincs helye részleges kisajátításnak, ha az ingatlan visszamaradó része a megengedett legkisebb teleknagyságot nem éri el, kivéve, ha az ingatlan e teleknagyságot már eredetileg sem érte el. ▪ Beépítésre nem szánt területen a részleges kisajátításnak nem akadálya, ha az ingatlan visszamaradó része a megengedett legkisebb teleknagyságot nem éri el, azonban a felek erre irányuló megállapodása esetén a visszamaradó részt is ki kell sajátítani. - A tulajdonos kérelmére az egész ingatlant ki kell sajátítani, ha az ingatlan részleges kisajátítása következtében ▪ az ingatlan visszamaradó része eredeti céljára használhatatlanná válik, ▪ az ingatlannal kapcsolatos jog vagy foglalkozás gyakorlása lehetetlenné vagy számottevően költségesebbé válik, ▪ a visszamaradó rész gazdaságos értékesítése nem lehetséges. - Az egész ingatlan kisajátítását legkésőbb a kisajátítási tárgyalás befejezéséig lehet kérni. - A kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosa az ingatlan tulajdonjogával a kisajátítási eljárás időtartama alatt csak a kisajátítást kérő javára vagy más részére a kisajátítást kérő hozzájárulásával rendelkezhet. - A kisajátítási hatóság a kisajátítási eljárás időtartamára az ingatlanra - a kisajátítást kérő javára - elidegenítési tilalmat jegyeztet fel az ingatlan-nyilvántartásban. A kisajátítási kártalanítás: - A kisajátított ingatlan tulajdonosát a tulajdonjoga elvonásáért, az ingatlanon fennálló jog jogosultját pedig a joga megszűnéséért - a zálogjog és a végrehajtási jog jogosultja kivételével - teljes, azonnali és feltétlen kártalanítás illeti meg. - A megszűnt jogokért járó kártalanítást az ingatlan tulajdonjoga elvonásáért járó kártalanításnál figyelembe kell venni. Báta, 2014. augusztus 12.
Antal Zsolt jegyző