EL Ő T ER J ES Z T ÉS a 2011. sze ptembe r 29-én tartandó Ké pviselő-testületi ülés 2. sz ámú - A szociális pénz beli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátások helyi szabályairól sz óló 9/2011.(V.04.) Önkormányz ati rendele t módosításáról sz óló előte rjesztés me gtárgyalása - tárgyú napirendi ponthoz Előadó: Mező József jegyző Előkészítette: Fehér Zoltánné, Muskovszky Károlyné köztisztviselők Véleményezte: Ügyrendi és Szociális Bizottság Tisztelt Ké pviselő-testület!
A szociális pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátások helyi szabályairól szóló 9/2011.(V.04.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: R.) módosítása a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) módosítása miatt vált szükségessé. Az e törvényt módosító 2011.évi CVI. törvény egyes rendelkezései 2011. szeptember 01. napjától léptek hatályba. A módosítás az aktív korúak ellátását érinti. A 2010. évi CLXXI. törvény hatályba lépő rendelkezései alapvetően módosítják a lakásfenntartási támogatás feltételrendszerét is. Aktívkorúak ellátása A törvénymódosítás az aktív korúak ellátására jogosult személyek bérpótló juttatását új megnevezéssel foglalkoztatást helyettesítő támogatásként határozza meg. Az elmúlt 2 és fél évben ez a támogatási forma már a harmadik elnevezést viseli (rendelkezésre állási támogatás, bérpótló juttatás, foglalkoztatást helyettesítő támogatás). Ezért válik szükségessé az ezen ellátásban részesülőket a jogszabályhely alapján definiálni (Szt. 35. § (1) bekezdése szerinti személy), így ha ezen ellátási forma megnevezése a közeljövőben változni fog, helyi rendeletünket emiatt nem kell módosítani. Ez indokolja a rendelet 3. §-ának (1), (6), (10) és (12) bekezdéseinek módosítását. A rendelet 3. § (1) bekezdésének módosítására azért van szükség, mert 2012. január 01. naptól a lakókörnyezet rendben tartása nem csak a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők ellátása folyósításának feltétele, hanem a rendszeres szociális segélyben részesülőké is. A módosítást megelőzően csak a bérpótló juttatásban részesülők számára előírt kötelezettség volt. A rendelet 3. § (7) bekezdésének módosítására azért van szükség, mert a jogosultsági feltételek felülvizsgálatát a Ket. alapján végzéssel kell elrendelni. A módosítást megelőzően felhívást bocsátottunk ki. Ez a bekezdés b) pontját érinti. A bekezdés e) pontját – következetesen – azért módosítjuk, hogy elkerüljük az ellátás konkrét megnevezését a rendelet szövegében. A rendszeres szociális segélyre jogosultak körét az Szt. 37. § (1) bekezdése határozza meg. A rendelet 3. § (8) bekezdésének módosítása azért szükséges, mert a magasabb szintű jogszabály – azaz az Szt. – nem az ellátás folyósítását, hanem az ellátásra való jogosultság megszüntetését rendeli el. M indezeken túlmenően a 2011. évben történt közfoglalkoztatásba bevonások során tapasztaltak – az aktív korúak ellátásában részesülő személyek a felajánlott munkát nem fogadták el, a közfoglalkoztatással kapcsolatban nyilatkozattételre nem jelentek meg, a közfoglalkoztatásra irányuló munkaszerződés megkötésére önhibájukból nem került sor,
illetve a munkát a munkaszerződésben foglalt időpontban nem vették fel – indokolttá teszik, hogy a felsorolt esetekben rendeletünk konkrétan tartalmazza a szankciókat. Ez teszi szükségessé, hogy rendeletünk 3. §-át (9) bekezdéssel egészítsük ki. Ebben a bekezdésben a fentebb felsorolt jogsértő magatartásokat olyan definícióba foglaltuk, amely az Szt. 36. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt megszüntetési esetnek felel meg. A rendelet 3. § (26) bekezdésének módosítása azért szükséges, hogy az aktív korúak ellátására való jogosultságon belüli két különböző ellátás konkrét elnevezése a rendelet szövegében ne szerepeljen, egyéb iránt ez a jogi szabályozás az aktív korúak ellátásában részesülőkre vonatkozik. Lakásfenntartási támogatás Az új szabályokat 2011. szeptember 01. napjától indult ügyekben kell alkalmazni. Legfőbb módosítás a jogosultsági jövedelemhatár megemelése a normatív lakásfenntartási támogatás esetében az öregségi nyugdíjminimum 150 %-áról (42.750.-Ft), annak 250 %-ára (71.250.-Ft) , míg a helyi kategóriában 200 %-ról (57.000.-Ft) 255 %-ra (72.675.-Ft). A módosításra a szociális alapú gázár és távhő-támogatással kapcsolatos kormányzati döntésekkel összhangban került sor, így azok megszűnésével a jogosultak többsége lakásfenntartási támogatásra lesz jogosult. A jövedelmi értékhatár megemelésével egyidejűleg törölte a jogalkotó a lakásfenntartási költségek jövedelmen belüli arányára vonatkozó előírást. A jelenlegi szabályok szerint a lakásfenntartás elismert havi költségének meg kell haladnia a háztartás havi összjövedelmének 20 %-át. A küszöb törlése miatt a tényleges jogosultak köre várhatóan tovább fog emelkedni. További jelentős változás, hogy a jövedelemhatár számításánál az egy főre jutó jövedelem helyett a számítás alapja a fogyasztási egység lesz. A fogyasztási egységen alapuló jövedelemszámításnál a törvény fogyasztási arányszámot rendel a családtagokhoz, mely arányszámok összegével kell osztani a tényleges jövedelmet. A normatív lakásfenntartási támogatás jogosultsági feltételeit a szociális törvény határozza meg, míg a helyi lakásfenntartási támogatás jogosultsági feltételeit, eljárási szabályait, a támogatás összegét az Szt. 38. § (9) bekezdésében foglaltak értelmében az önkormányzat képviselő-testülete rendeletben határozza meg. A helyi lakásfenntartási támogatás jövedelem határa sem lehet alacsonyabb, mint az öregségi nyugdíjminimum 250 %-a, és legalább 2.500.-Ft támogatás adható. Fentiek alapján – tekintettel a jelenlegi nehéz költségvetési helyzetünkre – a rendeletben előterjesztett jövedelemhatár az öregségi nyugdíjminimum 255 %-ában, azaz 72.675 forintban javasoljuk meghatározni. Tehát ez azt jelenti, hogy akinél az egy fogyasztási egységre eső jövedelem a 71.250 forintot meghaladja, de nem éri el a 72.675 forintot, az a helyi lakásfenntartási támogatást fogja megkapni. A támogatás mértékét 2.500.-Ft-ban javasoljuk meghatározni. A támogatásra való jogosultak létszáma már a normatív kategóriában is nagyságrendekkel meg fog emelkedni. Fentiekben kifejtettek alapján rendeletünk módosítása vált szükségessé. Kérem a T isztelt Képviselőtestületet, a rendelet-tervezetet elfogadni szíveskedjen. T i s z a l ö k, 2011. sze ptembe r 9. Mez ő Józ sef jegyző
TIS ZALÖK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVIS ELŐ-TES TÜLETÉN EK ……/2011.(……) önkormányzati r e n de l e t – te r ve z e te A szociális pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátások helyi szabályairól szóló 9/2011.(V.04.) önkormányzati rendelet módosításáról A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló módosított 1993. évi III. törvény 38. § (9) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 10. § (l) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § (1) Az R. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az aktív korúak ellátására jogosult személy köteles lakókörnyezetét rendben tartani.” (2) Az R. 3. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) Rendkívüli felmondással kell megszüntetni a közfoglalkoztatásra irányuló munkaviszonyt, ha az Szt. 35. § (1) bekezdése szerinti személy
a) a munkaszerződésben rögzített időpontban a munkát nem veszi fel, b) a munkaköri leírásban rögzített feladatait nem vagy nem megfelelően végzi el, c) ha a foglalkoztatónak a munkára vonatkozó utasításait nem tartja be, d) ha igazolatlanul van távol, e) a munkavégzés helyét engedély nélkül elhagyja, f) a keresőképtelenség bejelentésére vonatkozó kötelezettségét megszegi, g) a közfoglalkoztatás ideje alatt agresszív magatartást tanúsít, h) a munkavégzéshez szükséges szerszámokat, eszközöket és védőeszközöket nem megfelelően használja, eltulajdonítja, elveszti.” (3) Az R. 3. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az Szt. 34. § (2) bekezdés a) pont szerinti körülményekben bekövetkezett változások esetén az ellátást a változás bekövetkezését megelőző nappal kell megszüntetni, b) pont szerint, ha az aktív korúak ellátására jogosult személy a jogosultság feltételeinek vagy összegének felülvizsgálatán nem jelenik meg, vagy nyilatkozattételi, illetve iratbemutatási kötelezettségének nem tesz eleget, a felülvizsgálatot elrendelő végzésben szereplő nappal kell a jogosultságot megszüntetni, c) pont szerint a keresőtevékenység megkezdését megelőző nappal d) pont szerinti jogellenes munkavégzés miatti felfüggesztés eljárási szabályait az Szt. 34. § (4) bekezdése szabályozza, e) pontjában meghatározott esetben az Szt. 37. § (1) bekezdésében foglalt személyeknek az aktív korúak ellátására való jogosultságát az együttműködésre kijelölt szerv értesítésében foglalt időponttal kell megszüntetni.” (4) Az R. 3. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az aktív korúak ellátására való jogosultságát - az Szt. 35. § (1) bekezdésében foglalt személy esetében - az Szt. 36. § (2) bekezdés a) pontjának I. fordulatában meghatározott esetben az ellátást a felajánlott munkát el nem fogadó nyilatkozat megtételének napjával, a többi esetben a munkaviszony megszűnésének napjával, b)pontja szerint az ellátást az álláskeresők nyilvántartásából való törlés napjával, c)pontja szerinti kötelezettség elmulasztása esetén a jogosultságot a kötelezettség teljesítésre nyitva álló határidő utolsó napjával, d) pontjában meghatározott esetben a felszólításban a teljesítésre kitűzött nappal, e)pontjában meghatározott esetben a felülvizsgálat hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.” (5) Az R. 3. § az alábbi (9) bekezdéssel egészül ki:
„(12) Ha az állami foglalkoztatási szerv munkalehetőséget ajánl fel az Szt. 35. § (1) bekezdésében foglalt személy részére, aki nyilatkozattételre nem jelenik meg, vagy nyilatkozatot nem tesz, vagy a közfoglalkoztatásra irányuló munkaszerződés megkötése neki felróható okból hiúsul meg, úgy kell tekinteni, hogy a felajánlott munkát nem fogadta el, és jogosultságát a közfoglalkoztatást elrendelő végzésben megjelölt nappal kell megszüntetni.” (6) Az R. 3. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Az Szt. 35. § (1) bekezdésében foglalt személy, a) akinek az ellátás folyósítása alatt a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal 67 %-ot el nem érő munkaképesség-csökkenést, vagy 50 %-ot el nem érő egészségkárosodást állapított meg, b) aki közfoglalkoztatásba bevonás során foglalkozás-egészségügyi szempontból második alkalommal alkalmatlan rendszeres szociális segélyre jogosult.” (7) Az R. 3. § (26) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(26) Aktív korúak ellátására jogosult személy halála esetén az ellátást az elhalálozás hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni. Ha a halál időpontja a halottvizsgálati bizonyítvány alapján pontosan nem állapítható meg a halottvizsgálati bizonyítvány kiállítása hónapjának utolsó napjával kell az ellátást megszüntetni.” 2. §. A szociális pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátások helyi szabályairól szóló 9/2011.(V.04.) önkormányzati rendelet 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A helyi lakásfenntartási támogatás megállapításáról a polgármester dönt. (2) A helyi lakásfenntartási támogatást önálló ellátásként nyújtja. (3) Helyi lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 255 %-át és a háztartás egyikének sincs vagyona.
(4) A helyi lakásfenntartási támogatás havi összege 2.500.-Ft. (5) Ha ugyanazon lakásban több háztartás is van, - kivéve az Szt 39. § (2) bekezdésében foglaltakat – helyi lakásfenntartási támogatás annak állapítható meg, aki a közüzemi szolgáltató számlavezetése szerint a lakással kapcsolatos kiadásokat teljesíti. (6) A helyi lakásfenntartási támogatásra irányuló kérelmeket évente két alkalommal, január 131., illetve augusztus 1-31. között lehet benyújtani. (7) Az önálló ellátásként nyújtott helyi lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani, melynek folyósítására 12 egyenlő részletben kerül sor – utólag – minden hónap 5. napjáig. (8) A helyi lakásfenntartási támogatás a kérelmezőt a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg. (9) A kérelem a rendelet 1. számú függelékében szereplő nyomtatványon nyújtható be. 3. § A szociális pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátások helyi szabályairól szóló 9/2011.(V.04.) önkormányzati rendelet 1. számú függeléke helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép. 4. § (l) Ez a rendelet - az 1. § (l) bekezdés kivételével - 2011. szeptember 1. napjával lép hatályba. (2) Az 1. §. (l) bekezdés 2012. január 01. napjával lép hatályba. (2) Ez a rendelet 2012. január 2-án hatályát veszti.
A rendelet módosításának előzetes hatásvizsgálata: 1./ társadalmi, gazdasági, költségvetési hatása: A szociális törvény módosításával új társadalmi réteg kerül be a lakásfenntartási támogatásra való jogosultak körébe. M íg eddig az ellátás főként a szociálisan rászorulókat érintette, most a gazdasági válság miatt nehéz helyzetbe került családokat, illetve a dolgozó réteget is. A gazdasági válság nehéz helyzetbe sodorta a társadalom fizetőképes rétegét is, ezért bármilyen támogatás segítheti a szociálisan rászorult és az aktív kereső réteg erősödését. Várhatóan nagyságrendekkel fog emelkedni a lakásfenntartási támogatásra jogosultak száma. A normatív lakásfenntartási támogatás 10 %-os önerőt igényel, míg a helyi lakásfenntartási támogatás tekintetében 100 %-os önerőt. 2012-től magasabb összegben kell tervezni ennek a segélynek a költségvetési keretét. A foglalkoztatást helyettesítő támogatás 20 %-os önerőt igényel, míg a szociális segélyezettek támogatása 10 %-os önerőt, a többi állami támogatás. A közfoglalkoztatottak esetében a bér + 13,%-os támogatás 80 %-át adja a munkaügyi központ, a különbözet az önkormányzatot terheli. 2./ A módosításnak környezeti és egészségügyi következményei A lakásfenntartási támogatás esetében nem realizálható. 3./ Adminisztratív terheket befolyásoló hatása A lakásfenntartási támogatás módosítása többlet adminisztratív terhet jelent a szociális igazgatási feladatot ellátó ügyintéző részére. A lakókörnyezet rendben tartása a szociális segélyezettek körére is kiterjesztve szintén több adminisztrációs terhet jelent. 4./ A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei Az Szt-ben lévő felhatalmazás alapján az önkormányzatnak rendeletalkotási kötelezettsége keletkezett. Ennek elmaradása esetén az önkormányzat mulasztásos jogszabálysértést követne el. Ebből adódóan a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kormányhivatal törvényességi észrevétellel élne. 5./ A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek A meglévő állományi létszámban a személyi, tárgyi feltételek adottak. A pénzügyi feltételek vonatkozásában kiemelendő, hogy a módosítás költségvetésre gyakorolt hatása elsősorban 2012-től várható. A támogatásra jogosultak létszámát csak kalkulálni lehet, kb. az eddig alkalmazott módszer háromszorosára tehető.
