AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 121. MELLÉKLET: 1 db
TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének …/2012. (….) önkormányzati rendelete a helyi iparőzési adóról szóló 26/2009. (XII. 22.) önkormányzati rendelet módosításáról (tervezet)
ELİTERJESZTÉS SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŐLÉSÉNEK 2012. május 30-i ÜLÉSÉRE
ELİTERJESZTİ:
Amreinné dr. Gál Klaudia jegyzı
ELİTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE:
Szücsné Smolek Erika kodifikátor Kovács Lászlóné osztályvezetı
ELİADÓ:
Amreinné dr. Gál Klaudia jegyzı
KEZELÉSI MEGJEGYZÉS: VÉLEMÉNYEZÉSRE MEGKAPTA:
Dr. Horváth Kálmán tanácsnok
EGYÉB SZERVEZET: MEGTÁRGYALTA: Gazdasági és Pénzügyi Bizottság
HATÁROZAT SZÁMA: …./2012. (…..) GPB határozat
TÖRVÉNYESSÉGI VÉLEMÉNYEZÉSRE BEMUTATVA:
Terjedelem: 1+ 8 oldal
Tisztelt Közgyőlés!
Minısített szótöbbség!
A helyi adók rendszerét, a bevezethetı adónemek körét, az adóztatás szabályait országos szinten az 1990. évi C. törvény szabályozza. Az adózás rendjét, az adózók és az adóhatóságok jogait és kötelezettségeit az adózás rendjérıl szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) elıírásai tartalmazzák. Az Art. 5. § (3) bekezdése kimondja, hogy: „(3) Adóügyben az elektronikus kapcsolattartásra akkor van lehetıség, ha azt jogszabály az ügy típusának megjelölésével lehetıvé teszi. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályait az ügyre vonatkozó jogszabályban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.” Az Art. 175. § (24) bekezdése az alábbiakról rendelkezik: „(24) Ha az önkormányzat rendelete így rendelkezik, az önkormányzati adóhatósághoz teljesítendı bejelentés, bevallás, illetve adatszolgáltatás az önkormányzat által közzétett módon, elektronikus úton is teljesíthetı. Az önkormányzati rendelet elıírhatja, hogy az adószámmal rendelkezı adózó a bejelentést, a bevallást, illetve az adatszolgáltatást elektronikus úton teljesíti.” Az elektronikus kapcsolattartásra, így az adóbevallásra, bejelentésre a kormányzati portálon keresztül az ügyfélkapu használatával van lehetıség mind magánszemélyek, mind jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet számára. A nem természetes személy adóalanyok esetében a szervezet által megjelölt jogi képviselettel rendelkezınek kell regisztrált ügyfélkapuval bírnia, és ezen magánszemély ügyfélkapuján keresztül nyílik lehetısége a szervezetnek az elektronikus kapcsolattartásra. Az ügyfélkapu létrehozása az Okmányirodában történik. A regisztráció során a személyes megjelenés, valamint ennek során létrehozott egyedi felhasználónév és jelszó biztosítja, hogy a késıbbiekben kizárólag az ügyfél tud eljárási cselekményeket kezdeményezni az ügyfélkapu rendszerén keresztül. A nyomtatvány honlapon történı kitöltését követıen az ügyfélkapun keresztül csatlakozva a központi elektronikus szolgáltató rendszerhez lesz lehetıség az adóbevallás nyomtatványok elektronikus úton történı benyújtására. Az így benyújtott
2
nyomtatványok egyenértékőek bejelentkezésekkel.
a
papíralapon
benyújtott
bevallásokkal,
Az elıkészítı munka során szem elıtt tartottuk, hogy a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. §-a kötelezıvé teszi az elızetes hatásvizsgálat végzését, mely a következı: Társadalmi, gazdasági, költségvetési hatás: A rendelet-módosítás elfogadása után lehetıség lesz a helyi iparőzési adóbevallást elektronikus úton benyújtani, mely környezetvédelmi szempontból, illetve költségcsökkentési szempontból mind a benyújtónak, mind az önkormányzatnak elınyös lesz. Környezeti, egészségi hatások: Nem releváns. Adminisztratív terheket befolyásoló hatása: Az adóbevallás elektronikusan történı benyújtása nemcsak a bevallás benyújtót támogatja, hanem az önkormányzati adóhivatalt is. Az így benyújtott bevallások ellenırzése, feldolgozása egyszerőbb és gyorsabb, kevesebb a hibázási lehetıség. A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei: Az Art. lehetıséget biztosít az önkormányzatok számára, hogy az elektronikus úton történı adóbevallás benyújtását bevezesse. A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek rendelkezésre állnak. Az elıterjesztést a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság a Közgyőlés hetében tárgyalja, a Jogi és Közbiztonsági Tanácsnoknak véleményezésre megküldésre került. Kérem a Tisztelt Közgyőlést az elıterjesztés megtárgyalására és a módosító rendelettervezet elfogadására. Szekszárd, 2012. május 14. Amreinné dr. Gál Klaudia jegyzı
3
Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének ……/2012. (….) önkormányzati rendelete a helyi iparőzési adóról szóló 26/2009. (XII. 22.) önkormányzati rendelet módosításáról (t e r v e z e t)
Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyőlése a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. § (1) bekezdésében, valamint az adózás rendjérıl szóló 2003. évi XCII. törvény 175. § (24) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és h) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – a Szervezeti és Mőködési Szabályzatról szóló 10/2000. (IV. 17.) önkormányzati rendelet 3. melléklet 2. pont 1. alpontjában meghatározott feladatkörében eljáró Jogi és Közbiztonsági Tanácsnok, valamint a Szervezeti és Mőködési Szabályzatról szóló 10/2000. (IV. 17.) önkormányzati rendelet 1. melléklet 1. pont 5) bekezdésének 25. alpontjában meghatározott feladatkörében eljáró Gazdasági és Pénzügyi Bizottság véleményének kikérésével - a következıket rendeli el: 1. § A helyi iparőzési adóról szóló 26/2009. (XII. 22.) önkormányzati rendelet következı 7/A. §-sal, és az azt megelızı alcímmel egészül ki:
a
„Adóbevallás 7/A. § (1) (2) (3) (4)
Az önkormányzati adóhatósághoz a bevallás az adózás rendjérıl szóló 2003. évi XCII. törvényben meghatározottakon túl elektronikus úton is teljesíthetı. Az önkormányzati adóhatósághoz az elektronikus kapcsolattartásra a www.szekszard.hu honlapon van lehetıség. Az adózó a formanyomtatványokat a www.szekszard.hu/Közügyek/Adózás, Eügyintézés/bevallások menüpontban az ügyfélkapu megnyitását követıen töltheti le. Az adózó a kitöltött nyomtatványt az ügyfélkapun keresztül a központi elektronikus szolgáltató rendszer útján juttatja el az önkormányzati adóhatósághoz.”
2. § Ez a rendelet 2012. május 31-én lép hatályba, és hatálybalépését követı 5. napon hatályát veszti.
Horváth István polgármester
Amreinné dr. Gál Klaudia jegyzı
4
Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének 26/2009.(XII.22.) rendelete a helyi iparőzési adóról* a módosításokkal egységes szerkezetben
A helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) 1. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a következı rendeletet alkotja. A rendelet hatálya 1. § A rendelet hatálya az önkormányzat illetékességi területén a Htv.-ben meghatározott vállalkozási tevékenység gyakorlására terjed ki. Az adókötelezettség, az adó alanya 2. § (1) (2) (3) (4)
(5)
Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparőzési tevékenység). Az adó alanya a vállalkozó. Adóköteles iparőzési tevékenység: a vállalkozó e minıségében végzett nyereség-, illetıleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége. A vállalkozó állandó jellegő iparőzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja. Ideiglenes jellegő az iparőzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkezı vállalkozó a)1 b) építıipari, tevékenységet folytat, illetıleg természeti erıforrást tár fel vagy kutat, feltéve hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység idıtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Ha a tevékenység folytatásának idıtartama a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minısül. c) bármely – az a.) és b.) pontba nem sorolható – tevékenysége, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve ha egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel. Az adó alapja 3. §
(1)2 Állandó jelleggel végzett iparőzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az * 1
A rendeletet a közgyőlés a 2009. december 17-i ülésén fogadta el. Hatályát vesztette. Hatályon kívül helyezte a 69/2011.(XII.20.) szekszárdi ör. 2. §. Hatálytalan 2012. január 1-tıl.
5
(2)3
(3)
alvállalkozói teljesítések értékével, az anyagköltséggel, továbbá az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével. Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén vagy külföldön végez állandó jellegő iparőzési tevékenységet, akkor az adó alapját – a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzıen – a vállalkozónak kell a Htv. 3. mellékletében meghatározottak szerint megosztania.
Ideiglenes jelleggel végzett iparőzési tevékenység esetén az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít. Az adó mértéke 4. §
(1) (2)4 (3)
(4)
Az adó mértéke az állandó jelleggel végzett iparőzési tevékenység esetén a 3. § (1) bekezdésben meghatározott adóalap 2 %-a. Az ideiglenes jelleggel végzett iparőzési tevékenység esetén az adó mértéke a 2. § (5) bekezdés b) és c) pontja szerinti tevékenység-végzés után naptári naponként 2.500,- Ft. A székhely, illetıleg a telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendı adóból, legfeljebb azonban annak összegéig terjedıen - a (4) bekezdésben meghatározott módon - levonható az ideiglenes jellegő tevékenység után az adóévben megfizetett adó. Az ideiglenes tevékenység után megfizetett adó a székhely, illetve telephely(ek) szerinti önkormányzatokhoz fizetendı adóból a vállalkozás szintjén képzıdı teljes törvényi adóalap és az egyes [székhely, illetve telephely(ek) szerinti] önkormányzatokhoz kimutatott törvényi adóalapok arányában vonható le. Az adómentesség, adókedvezmény 5. §
(1)
Mentes a helyi iparőzési adó fizetési kötelezettség alól az a vállalkozó, akinek/amelynek a 3. § (1) bekezdés alapján számított vállalkozási szintő adóalapja nem haladja meg az 1 millió Ft-ot.
(2)5 A foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentesség 6. § (1)
(2)
A 3. § (1) bekezdés szerinti adóalap csökkenthetı az adóévi mőködés hónapjai alapján számított adóévi átlagos statisztikai állományi létszámnak az elızı adóévi mőködés hónapjai alapján az elızı adóévre számított átlagos statisztikai állományi létszámhoz képest bekövetkezett - fıben kifejezett - növekménye után 1 millió forint/fı összeggel. Nem vehetı igénybe az adóalap-mentesség azon létszámbıvítéshez, amely állami támogatás igénybevételével jött létre. E bekezdés alkalmazásában állami támogatás a Munkaerıpiaci Alapból folyósított olyan támogatás, amelynek feltétele új munkahely létesítése.
2
Módosította a 69/2011.(XII.20.) szekszárdi ör. 1. §. Hatályos 2012. január 1-tıl. Módosította a 69/2011.(XII.20.) szekszárdi ör. 1. §. Hatályos 2012. január 1-tıl. 4 Módosította a 18/2010.(IX.16.) szekszárdi ör. 1. §. Hatályos 2010. szeptember 17-tıl. 5 Hatályát vesztette. Hatályon kívül helyezte a 18/2010.(IX.16.) szekszárdi ör. 2. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2010. szeptember 17-tıl. 3
6
(3)
(4)
(5) (6)
Az átlagos statisztikai állományi létszámot a Központi Statisztikai Hivatal Útmutató az intézményi munkaügyi statisztika kérdıíve kitöltéséhez c. kiadvány 1999. január 1. napján érvényes szabályai szerint kell - két tizedesjegy pontossággal - számítani. Az adóévi átlagos statisztikai állományi létszám számítása során figyelmen kívül kell hagyni azt, aki egyébként a statisztikai állományi létszámba tartozik, ám állományba kerülését közvetlenül megelızıen a vállalkozóval a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minısülı vállalkozásnál tartozott az átlagos statisztikai állományi létszámba. Az adóévben jogelıd nélkül alakult vállalkozó - magánszemély vállalkozónál vállalkozónak az adóévet megelızı két adóév egyikében sem minısülı vállalkozó esetén az elızı adóévi statisztikai állományi létszámnak nulla fıt kell tekinteni. Az adóévben átalakulással létrejött vállalkozó esetén az adóévet megelızı adóév statisztikai állományi létszámának a jogelıd vállalkozó statisztikai állományi létszámát kell tekinteni. Az adóévben szétválással (különválás, kiválás) létrejött vállalkozók esetén az adóévet megelızı adóév számított statisztikai állományi létszámának a jogelıd vállalkozó statisztikai állományi létszámának olyan arányával számított összegét kell tekinteni, amilyen arányt a szétválással létrejött vállalkozók végleges vagyonmérlegeiben külön-külön feltüntetett vagyonérték képvisel a szétválással létrejött vállalkozók végleges vagyonmérlegeiben szereplı együttes vagyonértékben. Az adóévben egyesüléssel (összeolvadás, beolvadás) létrejött vállalkozó esetén az adóévet megelızı év statisztikai állományi létszámának az egyesülés elıtt meglévı jogelıd vállalkozók együttes statisztikai állományi létszámát kell tekinteni. Az adóalap-mentesség az adóévet követıen az adóévrıl szóló bevallásban vehetı igénybe. Ha az adóévben a vállalkozó átlagos statisztikai állományi létszáma az elızı adóév átlagos statisztikai állományi létszámához képest 5%-ot meghaladó mértékben csökken, akkor az adóévet megelızı adóévre igénybe vett adóalap-mentesség összegével a rendelet 5. §(1) bekezdése szerinti adóalapot meg kell növelni. Az adókötelezettség keletkezése és megszőnése 7. §
(1) (2)
Az adókötelezettség az iparőzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szőnik meg. Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparőzési tevékenység végzésének idıtartama az irányadó az adókötelezettség idıbeni terjedelmére. Adóbevallás 7/A. §
(1) (2) (3)
Az önkormányzati adóhatósághoz a bevallás az adózás rendjérıl szóló 2003. évi XCII. törvényben meghatározottakon túl elektronikus úton is teljesíthetı. Az önkormányzati adóhatósághoz az elektronikus kapcsolattartásra a www.szekszard.hu honlapon van lehetıség. Az adózó a formanyomtatványokat a www.szekszard.hu/Közügyek/Adózás, Eügyintézés/bevallások menüpontban az ügyfélkapu megnyitását követıen töltheti le.
7
(4)
Az adózó a kitöltött nyomtatványt az ügyfélkapun keresztül a központi elektronikus szolgáltató rendszer útján juttatja el az önkormányzati adóhatósághoz.
Az adóelıleg megállapítása és az adó megfizetése 8. § Az adóelıleg megállapítására és az adó megfizetésére a Htv. 41.§ és a 42. §-aiban foglaltak az irányadóak. Befizetésre vonatkozó rendelkezések 9. §6 Átmeneti rendelkezések 10. § A 2009. adóévre vonatkozó adókötelezettség eljárási rendjére a 2009. évi LXXVII. Törvény XXXII. Fejezet 214. §-ában foglaltak az irányadók. Hatályba léptetı, záró rendelkezések 11. § (1)
(2) (3)
6
A helyi iparőzési adóra vonatkozó egységes szerkezető rendelettel nem szabályozott minden kérdésben a helyi adókról szóló – többször módosított – 1990. évi C. törvény és az adózás rendjérıl szóló –2003 évi XCII törvény hatályos rendelkezéseit, valamint a helyi adókat érintı hatályos törvények rendelkezéseit kell alkalmazni. Jelen rendelet 2010. január 1. napjával lép hatályba. A rendelet hatálybalépésével egyidejőleg 2009. december 31. nappal hatályát veszti Szekszárd Város Képviselı-testülete többször módosított a helyi adókról és az adózás rendjérıl szóló 29/1991.(XII.23.) számú rendelete, valamint az azt módosító 11/1992. (IV.30.) KT. számú rendelet, a 34/1992.(XII.31.) KT. számú rendelet, a 10/1993.(IV.1.) KT. számú rendelet, a 81/1994.(XII.30.) Kgy. számú rendelet, a 21/1995.(VI.1.) Kgy. számú rendelet, a 24/1995.(VII.3.) Kgy. számú rendelet, a 33/1995.(XII.18.) Kgy. számú rendelet, a 7/1996.(II.28.) Kgy. számú rendelet, a 14/1996.(III.29.) Kgy. számú rendelet, az 1/1997.(I.30.) Kgy. számú rendelet, a 23/1997.(VII.8.) Kgy. számú rendelet, a 30/1997.(XI.6.) Kgy. számú rendelet, a 43/1997.(XII.17.) Kgy. számú rendelet, a 7/1998.(III.2.) Kgy. számú rendelet, a 9/1998.(III.27.) Kgy. számú rendelet, a 15/1998.(V.4.) Kgy. számú rendelet, a 33/1998.(XII.19.) Kgy. számú rendelet, a 2/1999.(II.1.) Kgy. számú rendelet, a 8/1999.(III.1.) Kgy számú rendelet, a 13/1999.(V.4.) Kgy. számú rendelet, a 17/1999.(VI.29.) Kgy. számú rendelet, a 22/1999.(X.29.) Kgy. számú rendelet, a 26/1999.(XII.22.) Kgy. számú rendelet, az 5/2000.(III.1.) Kgy. számú rendelet, a 15/2000.(V.23.) szekszárdi ör., a 10/2001.(IV.5.)
Hatályát vesztette. Hatályon kívül helyezte a 26/2009.(XII.22.) szekszárdi ör. 11. § (4) bekezdése. Hatálytalan 2010. június 1-tıl.
8
(4) (5)
szekszárdi ör., a 15/2001.(V.10.) szekszárdi ör., a 31/2001.(XI.30.) szekszárdi ör., a 4/2002.(IV.4.) szekszárdi ör., a 9/2002.(V.31.) szekszárdi ör., a 24/2002.(XII.23.) szekszárdi ör., a 6/2003.(III.31.) szekszárdi ör., a 32/2003.(XII.19.) szekszárdi ör., a 13/2004.(III.31.) szekszárdi ör., a 21/2004.(VI.24.) szekszárdi ör., a 39/2004.(XII.21.) szekszárdi ör., a 7/2005.(II.28.) szekszárdi ör., a 10/2005.(III.31.) szekszárdi ör., a 34/2005.(XII.14.) szekszárdi ör., a 11/2006.(V.25.) szekszárdi ör., a 6/2007.(III.1.) szekszárdi ör. 28. § (3) bekezdése, a 16/2007.(IV.27.) szekszárdi ör. 8. § (7) bekezdése, a 33/2007.(X.1.) szekszárdi ör., és a 33/2008.(X.1.) szekszárdi ör. Jelen rendelet 9. §-a 2010. június 1. napján hatályát veszti. A rendelet kihirdetésérıl - az SZMSZ-ben meghatározottak szerint - az aljegyzı gondoskodik.
Horváth István polgármester
Amreinné dr. Gál Klaudia aljegyzı
Kihirdetési záradék: A kihirdetés napja: 2009. december 22.
Amreinné dr. Gál Klaudia aljegyzı
Módosította a
26/2009.(XII.22.) szekszárdi ör. 11. § (4) bekezdése 18/2010.(IX.16.) szekszárdi ör. 69/2011.(XII.20.) szekszárdi ör.
9
