3626-1/2011.
ELŐTERJESZTÉS Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. április 27-i ülésére Tárgy: Részvétel a Magyar Tanyasi Termék Nonprofit Kft. alapításában
Az előterjesztést készítette:
Dr. Endre Mónika tanácsos
Előterjesztő:
Dr. Kelemen Márk polgármester
Véleményezésre és tárgyalásra megkapta:
Törvényességi véleményezésre megkapta:
A Képviselő-testület bizottságai
Vincze Miklós jegyző
Jóváhagyom: Vincze Miklós jegyző
Pénzügyi Iroda részéről látta: Halcsikné Szabó Ágnes irodavezető
Melléklet: Magyar Tanyasi Termék Nonprofit Kft. társasági szerződésének tervezete Döntési javaslat: határozati javaslat Döntési változatok száma: 1
ELŐTERJESZTÉS Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. április 27-i ülésére
Tárgy: Részvétel a Magyar Tanyasi Termék Nonprofit Kft. alapításában
Tisztelt Képviselő-testület! A 2011. január 26-i ülésen előzetesen arról tájékoztattam a Képviselő-testületet, hogy hamarosan elkészül egy nonprofit kft. alapításával kapcsolatos társasági szerződés tervezet. A Kormány ebben az évben egymilliárd forintot biztosít a magyarországi tanyás térségek fejlesztésére, minta projektekre. Balogh József országgyűlési képviselő, a Magyarországi Tanyákon Élők Egyesületének elnöke szakmai javaslata alapján, a Nemzeti Tanyafejlesztési Program keretében pályázat útján nyílhat lehetőség e térség ellátásának, szolgáltatási körének és a termelők piacra jutásának a javítására. Nagyon fontos célkitűzésnek tartom, hogy ebből a pályázati forrásból az itt élő gazdálkodók, termelők minél többet profitálhassanak. Ezért Fülöpháza Község, Kerekegyháza Város, Kunszentmiklós Város, Solt Város és Szabadszállás Város Önkormányzata létrehozná a Magyar Tanyasi Termék Termeltető, Feldolgozó és Értékesítő Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot, rövidített nevén a Magyar Tanyasi Termék Nonprofit Kft.-t, mely az egységesen kezelt termeltetés, feldolgozás, logisztika és piacszerzés kiépítését tűzte ki célul. Jelenleg folyik a nonprofit kft. megalapításához szükséges jogi előkészítő munka. Az üzletrészek értéke a taggyűlés határozata értelmében 100.000,- Ft lenne, tehát a társaság törzstőkéje 500.000,- Ft. Ezen felül a tulajdonosok 50.000-50.000 forintot fizetnének be a társaság költségvetésébe, a működés elindításához. A fentiek tekintetében javaslatot teszek a létrehozandó kft.-ben való alapítókénti részvételre, egy 100.000,- Ft értékű törzsbetét és a működés elindításához 50.000 forint befizetésével. A Magyar Tanyasi Termék Nonprofit Kft. társasági szerződésének tervezete az előterjesztés 1. sz. mellékletét képezi. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy a Magyar Tanyasi Termék Nonprofit Kft. alapításában való részvételre vonatkozóan döntését meghozni szíveskedjék. Kerekegyháza, 2011. április 19. Dr. Kelemen Márk polgármester
2
Határozati javaslat
.../2011. (IV. 27.) sz. Kth. Részvétel a Magyar Tanyasi Termék Nonprofit Kft. alapításában Határozat 1. Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete egyetért azzal, hogy Kerekegyháza Város Önkormányzata 100.000,- Ft, azaz Százezer forint készpénz vagyoni hozzájárulás rendelkezésre bocsátásával alapítóként részt vegyen a Magyar Tanyasi Termék Nonprofit Kft. megalapításában. 2. Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Önkormányzat nevében nyilatkozik, hogy a Magyar Tanyasi Termék Nonprofit Kft. társasági szerződésében foglalt valamennyi szerződéses feltételt – azok ismeretében – magára nézve kötelező érvénnyel elfogadja. 3. Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyar Tanyasi Termék Nonprofit Kft. működésének elindításához a nonprofit kft. részére 50.000 forint, azaz ötvenezer forint befizetésével hozzájárul. 4. Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete felhatalmazza dr. Kelemen Márk polgármestert a Magyar Tanyasi Termék Nonprofit Kft. társasági szerződésének aláírására és a nonprofit Kft. részére történő vagyoni hozzájárulás rendelkezésre bocsátására. Felelős: Dr. Kelemen Márk polgármester Határidő: azonnal 5. Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete felkéri a jegyzőt, hogy a költségvetési rendelet soron következő módosításakor fenti döntést vegye figyelembe. Felelős: Vincze Miklós jegyző Határidő: értelemszerűen A határozatról értesül: - Vincze Miklós jegyző, és általa - Pénzügyi Iroda
3
1. sz. melléklet
TÁRSASÁGI SZERZŐDÉS amely abból a célból került megkötésre, hogy az 1. §-ban megjelölt felek mint alapítók a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) és a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény rendelkezései szerint közhasznú nonprofit korlátolt felelősségű társaságot (a továbbiakban: társaság) alapítsanak az alábbiak szerint: 1§ A társaság tagjai A társaság tagjai a törzsbetétek, illetve az üzletrészek tulajdonával rendelkező alábbi települési önkormányzatok: 1. Fülöpháza Község Önkormányzata Székhely: 6042 Fülöpháza, Kossuth u. 5. Törzsszám: 724672 Adószám: 15338198-2-03 Képviseli: Balogh József 2. Kerekegyháza Város Önkormányzata Székhely: 6041 Kerekegyháza, Fő u. 47/a. Törzsszám: 724595 Adószám: 15337908-2-03 Képviseli: Dr. Kelemen Márk 3. Kunszentmiklós Város Önkormányzata Székhely: 6090 Kunszentmiklós, Kálvin tér 12. Törzsszám: 724605 Adószám: 15337915-2-03 Képviseli: Bődi Szabolcs 4. Solt Város Önkormányzata Székhely: 6320 Solt, Béke tér 1. Törzsszám: 724474 Adószám: 15724478-2-03 Képviseli: Kalmár Pál 5. Szabadszállás Város Önkormányzata Székhely: 6080 Szabadszállás, Kálvin tér 1. Törzsszám: 724638 Adószám: 15338040-2-03 Képviseli: Dr. Báldy Zoltán 2§ A társaság neve, székhelye (1) A társaság cégneve: Magyar Tanyasi Termék Termeltető, Feldolgozó Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság A társaság rövidített cégneve: Magyar Tanyasi Termék Nonprofit Kft.
4
és
Értékesítő
(2) A társaság székhelye:
6042 Fülöpháza, Radnóti u. 1.
(3) A társaság fióktelepei:
6041 Kerekegyháza, Fő u. 47/a. 6090 Kunszentmiklós, Kálvin tér 12. 6320 Solt, Béke tér 1. 6080 Szabadszállás, Kálvin tér 1.
(4) A társaság honlapja:
www.tanyakonelok.eu
(5) A társaság email címe:
[email protected]
(6) A társaság kategóriája:
kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság 3§ A társaság, céljai és tevékenységi körei
(1)A társaság kiemelt céljai: (3) a mezőgazdasági kistermelés, különös tekintettel a tanyasi gazdálkodás körülményeinek javítása, az értékesítési nehézségek leküzdése, a jövedelmezőség növelése, ide értve a tanyasi – és ökoturizmus fejlesztését is, (4) a tanyasi áruk piacra jutásának elősegítése érdekében helyi piacok fejlesztése, önkormányzatokkal közös tanyasi élelmiszerbolt-hálózat kialakítása térségi nagybani piac kialakítása, feldolgozóüzem létrehozása, (5) a gazdálkodás a tanya létalapja, ezért a tanyavilág fenntarthatósága érdekében a gazdálkodás körülményeinek a javítása, a tanyák megfelelő infrastruktúrával (út, egészséges ivóvíz, energia, telekommunikáció) való ellátásának előmozdítása, (6) a köz- és vagyonbiztonság megteremtése és fenntartása a tanyavilágban, (7) közösségi terek (akár on-line) biztosítása a gazdálkodók számára, (8) az idős tanyai lakosság és a tanyára kiszorult szegény családok esetében a lét- és vagyonbiztonság, illetve különböző ellátások igénybevételének a biztosítása, azaz a tanyák lakosságmegtartó erejének növelése, (9) a lakatlan, gazdátlan tanyák megóvása, illetve hasznosításuk előmozdítása, (10) a tanyán élők piaci- és szociális információk való hozzájutásának elősegítése, (11) közreműködés a fejlesztési források hozzájutásához és azok hatékony felhasználásához. A vidék értékeinek, tárgyi és szellemi kultúrájának megismertetése a helyi közösségekkel, a vidék vonzóbbá tételének elősegítése. A vidéki örökség megőrzése és korszerűsítése érdekében végzett tevékenység elősegítése, (12) különféle rendezvények, ismeretterjesztő programok, konferenciák, képzések tapasztalatcserék szervezése, kiadványok, tanulmányok megjelentetése. Tájékoztató anyagok kidolgozása, bemutatók, kiállítások, konferenciák, tanácskozások szervezése, illetve ezek szervezésében való közreműködés, a pályázati rendszerek szerinti lehetőségek ismertetése és az ezek alapján kialakuló pályázati anyagok elkészítésében történő közreműködés, (13) a vidéki gazdaság fejlesztése, a helyi gazdaság szereplőinek integrációja. A települések és a helyi közösség identitásának és kapcsolatainak erősítése, a humán erőforrás fejlesztése. (2) A társaság a fenti kiemelt céljainak megvalósítása érdekében a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. § c) pontja szerinti alábbi - a társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére irányuló - közhasznú cél szerinti tevékenységeket végzi: tudományos tevékenység, kutatás, nevelés, és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, kulturális tevékenység,
5
kulturális örökség megóvása, környezetvédelem, hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése, munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése – ideértve a munkaerő-kölcsönzést is – és a kapcsolódó szolgáltatások közhasznú szervezetek számára biztosított - csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető szolgáltatások, az elektronikus közszolgáltatások alapszolgáltatásként történő biztosítása, bűnmegelőzés és áldozatvédelem. (3) A társaság a fenti feladatainak, céljainak megvalósítása érdekében szorosan együttműködik minden olyan személlyel, amely a fenti célok megvalósítását elősegíti vagy támogatja. (4) A társaság nem zárja ki, hogy tagján kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból, ezt kifejezetten biztosítja. (5) A társaság üzletszerű gazdasági tevékenységet csak kiegészítő jelleggel folytathat, a fenti célok megvalósítása érdekében, mint cél szerinti tevékenységet folytathatja, de a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, az a társaság vagyonát gyarapítja, illetve azt a létesítő okiratában meghatározott célok elérésére fordítja. (6) A társaság politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. (7) A társaság a közhasznú tevékenysége során olyan településfejlesztésre irányuló közfeladatot lát el, amelyről a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdése alapján helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia. (8) Főtevékenység: M.n.s egyéb közösségi, társadalmi tevékenység (9) Tevékenységi körök: Élelmiszer, ital, dohányáru nagykereskedelme Élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem Élelmiszer, ital, dohányáru kiskereskedelme Raktározás, tárolás Üzletvezetés, vezetői tanácsadás Húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása Gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósítás Halfeldolgozás, -tartósítás Növényi, állati olaj gyártása Tejfeldolgozás Pékáru, tésztafélék gyártása Egyéb élelmiszer gyártása Növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások Üzleti élet szabályozása, hatékonyságának ösztönzése Üzletviteli tanácsadás Reklámügynöki tevékenység M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás M.n.s. egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás M.n.s. egyéb oktatás Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése
6
Ha valamely gazdasági tevékenység folytatását jogszabály – ide nem értve az önkormányzati rendeletet – hatósági engedélyhez (továbbiakban működési engedély) köti, a társaság e tevékenységét csak az engedély birtokában végezheti. A társaság tagjai kijelentik, hogy a társasági szerződésben meghatározott tevékenységi körökből az állami, koncessziós vagy engedélyhez kötött tevékenységet nem, vagy csak engedély birtokában, annak megfelelően gyakorolja. 4§ A társaság működésének időtartama A tagok a társaságot határozatlan időre alapítják. 5§ A társaság törzstőkéje (1) A társaság törzstőkéje 500 000 Ft, azaz ötszázezer forint, mely teljes mértékben pénzbetétből áll. (2) A tagok pótbefizetés teljesítésére nem kötelesek. (3) A bejegyzési kérelem cégbírósághoz történő benyújtásáig a pénzbeli hozzájárulás felét be kell fizetni a társaság javára, a fennmaradó összeget a cégbejegyzéstől számított egy éven belül kell befizetni. 6§ Az egyes törzsbetétek
Fülöpháza Község Önkormányzata által képviselt 1. számú Törzsbetét összege: 100 000 Ft azaz százezer forint, mely teljes egészében készpénzből áll. A tulajdonos tulajdoni hányadát a tagjegyzék tartalmazza. A szavazat mértéke: 1
Kerekegyháza Város Önkormányzata által képviselt 2. számú Törzsbetét összege: 100 000 Ft azaz százezer forint, mely teljes egészében készpénzből áll. A tulajdonos tulajdoni hányadát a tagjegyzék tartalmazza. A szavazat mértéke: 1
Kunszentmiklós Város Önkormányzata által képviselt 3. számú Törzsbetét összege: 100 000 Ft azaz százezer forint, mely teljes egészében készpénzből áll. A tulajdonos tulajdoni hányadát a tagjegyzék tartalmazza. A szavazat mértéke: 1
Solt Város Önkormányzata által képviselt 4. számú Törzsbetét összege: 100 000 Ft azaz százezer forint, mely teljes egészében készpénzből áll. A tulajdonos tulajdoni hányadát a tagjegyzék tartalmazza. A szavazat mértéke: 1
Szabadszállás Város Önkormányzata által képviselt 5. számú Törzsbetét összege: 100 000 Ft azaz százezer forint, mely teljes egészében készpénzből áll. A tulajdonos tulajdoni hányadát a tagjegyzék tartalmazza. A szavazat mértéke: 1
7
7§ Üzletrész (1) A társaság bejegyzését követően a tagokat megillető jogokat az üzletrész testesíti meg. Az üzletrészhez kapcsolódó jogok gyakorlására a tulajdonos jogosult. Az üzletrészek nem oszthatóak fel. A társaság üzletrészei a következők: 1. számú Üzletrész névértéke: 100 000 Ft azaz százezer forint. Az üzletrészhez kapcsolódó jogok gyakorlására Fülöpháza Község Önkormányzata jogosult. A tulajdonos tulajdoni hányadát a tagjegyzék tartalmazza. A szavazat mértéke: 1 2. számú Üzletrész névértéke: 100 000 Ft azaz százezer forint. Az üzletrészhez kapcsolódó jogok gyakorlására Kerekegyháza Város Önkormányzata jogosult. A tulajdonos tulajdoni hányadát a tagjegyzék tartalmazza. A szavazat mértéke: 1 3. számú Üzletrész névértéke: 100 000 Ft azaz százezer forint. Az üzletrészhez kapcsolódó jogok gyakorlására Kunszentmiklós Város Önkormányzata jogosult. A tulajdonos tulajdoni hányadát a tagjegyzék tartalmazza. A szavazat mértéke: 1 4. számú Üzletrész névértéke: 100 000 Ft azaz százezer forint. Az üzletrészhez kapcsolódó jogok gyakorlására Solt Város Önkormányzata jogosult. A tulajdonos tulajdoni hányadát a tagjegyzék tartalmazza. A szavazat mértéke: 1 5. számú Üzletrész névértéke: 100 000 Ft azaz százezer forint. Az üzletrészhez kapcsolódó jogok gyakorlására Szabadszállás Város Önkormányzata jogosult. A tulajdonos tulajdoni hányadát a tagjegyzék tartalmazza. A szavazat mértéke: 1 (2) A tulajdonosoknak a tulajdonos személyében és tulajdoni hányadában beállt valamennyi változást be kell jelentenie a társaságnak. A képviselő személyében történő változást az új képviselőnek kell 8 napon belül bejelentenie. 8§ Az üzletrészek átruházása a társaság tagjaira (1) Az üzletrész a (2) és a (3) bekezdés figyelembevételével a társaság tagjaira - a társaság saját üzletrészét kivéve - szabadon átruházható. (2) Az üzletrész adásvétel jogcímen kívül történő átruházása kizárt. (3) Az üzletrész bármilyen módon történő átruházásához írásbeli szerződést kell kötni. A tulajdonosváltozást és annak időpontját a tagjegyzékbe való bejegyzés végett az üzletrész megszerzője – 8 napon belül – köteles írásban bejelenteni a társaságnak, melyhez mellékelni kell az üzletrészátruházási szerződést.
8
9§ Az üzletrészek kívülálló személyre történő átruházása (1) Üzletrész kívülálló személyre történő átruházásának esetén a tagot, a társaságot vagy a taggyűlés által kijelölt személyt - ebben a sorrendben - az adásvételi szerződés útján átruházni kívánt üzletrészre elővásárlási jog illeti meg. Ha a tag az átruházási szándék bejelentésétől számított tizenöt napon belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy az elővásárlási jogával nem kívánt élni. A társaság vagy az általa kijelölt személy esetén a határidő a bejelentéstől számított harminc nap. (2) Az üzletrész adásvétel jogcímen kívül történő átruházása kizárt. (3) A tagok a Gt. 126. § (1) bekezdése alapján kötik az üzletrész kívülálló személyre történő átruházását a társaság beleegyezéséhez. A beleegyezés megadása a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. (4) A (3) bekezdés szerinti beleegyezés megadásának feltétele, hogy az üzletrész átruházása sem a társaság céljait vagy vállalt kötelezettségének teljesítését nem veszélyezteti. 10 § A nyereség felosztása (1) A társaság nonprofit jelleggel működik. (2) Az esetleges adózott eredményt a tagok között felosztani nem lehet, az a társaság vagyonát gyarapítja. 11 § A társaság taggyűlése (1) A taggyűlés a társaság legfőbb szerve. A rendes taggyűlést legalább évente egyszer - a társaság székhelyére - a napirend közlésével írásban össze kell hívni. A taggyűlés a székhelyen kívüli helyre csak akkor hívható össze, ha a várhatóan megjelentek nagy számára vagy a napirendi pont hatékonyabb vagy célszerűbb megtárgyalására tekintettel indokolt. A taggyűlés ülései nyilvánosak, kivéve, ha a személyiségi jogok védelmében a taggyűlés másként nem dönt. (2) A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak mindazok a kérdések, amelyeket a törvény vagy e Társasági Szerződés a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe utal, különösen: a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása, (3/4-edes szótöbbséggel) a közhasznúsági jelentés elfogadása;(3/4-edes szótöbbséggel) elővásárlási jog gyakorlása a társaság által, (3/4-edes szótöbbséggel) az elővásárlásra jogosult személy kijelölése, (3/4-edes szótöbbséggel) az üzletrész kívülálló személyre történő átruházásnál a beleegyezés megadása, eredménytelen árverés esetén döntés az üzletrészről, (3/4-edes szótöbbséggel) üzletrész felosztásához való hozzájárulás és az üzletrész bevonásának elrendelése, tag kizárásának kezdeményezéséről szóló határozat, (3/4-edes szótöbbséggel) a Gt. 37. §-ba foglalt kivétellel az ügyvezető megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása, a felügyelő bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása, a könyvvizsgáló megválasztása és visszahívása és díjazásának megállapítása, olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a társaság saját tagjával, ügyvezetőjével vagy azok közeli hozzátartozójával, illetve élettársával köt, (3/4-edes szótöbbséggel) a tagok, az ügyvezető, a felügyelő bizottsági tagok, illetve a könyvvizsgáló elleni követelések érvényesítése, (3/4-edes szótöbbséggel) a társaság beszámolójának, ügyvezetésének, gazdálkodásának könyvvizsgáló által történő
9
megvizsgálásának elrendelése, az elismert vállalatcsoport létrehozásának előkészítéséről és az uralmi szerződés tervezetének jóváhagyása, a társasági szerződés módosítása, (3/4-edes szótöbbséggel) a társaság jogutód nélküli megszűnésének, átalakulásának elhatározása, (3/4-edes szótöbbséggel) a törzstőke felemelésének és leszállításának elhatározása, (3/4-edes szótöbbséggel) törzstőke-emelés esetén a tagok elsőbbségi jogának kizárása, (3/4-edes szótöbbséggel) törzstőke-emelés során az elsőbbségi jog gyakorlására jogosultak kijelölése, törzstőke felemelésekor, illetve az elsőbbségi jog gyakorlása esetén a törzsbetétek arányától való eltérés megállapítása, (3/4-edes szótöbbséggel) törzstőke leszállításakor a törzsbetétek arányától való eltérés megállapítása, (3/4-edes szótöbbséggel) mindazon ügyek, amelyek a törvény vagy a társasági szerződés a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe utal. döntés a feladat ellátásával összefüggő, az ügyvezető által összeállított kérelem elfogadásáról, esetleges visszautalásáról; döntés az ügyvezető által felterjesztett támogatási rangsor(ok) alapján a forrás(ok) allokációjáról; utasítja az ügyvezetőt a forrásallokáció során feltárt eljárási hibák javítására. jóváhagyja a Szervezeti és Működési Szabályzatot (SZMSZ), javaslatot tesz annak módosítására. A taggyűlés egyhangú határozata szükséges a Gt.-ben meghatározott esetekben történő határozathozatalhoz. (3) A taggyűlés akkor határozatképes, ha azon minden üzletrész képviselője jelen van. Ha a taggyűlés határozatképtelen volt, egy óra elteltével lehet a Gt. 142. § (3) bekezdése szerinti megismételt taggyűlést megtartani. A megismételt taggyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a jelenlévők által képviselt törzstőke mértékétől függetlenül határozatképes. A megismételt taggyűlés időpontját az eredeti taggyűlés meghívójában a taggyűlés határozatképtelenségének esetére, mint feltételesen megismétlendő taggyűlést, meg kell jelölni. (4) A taggyűlést az ügyvezető hívja össze. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét, időpontját, a napirendi pontokat és a döntéshez szükséges információkat. A meghívók elküldése és taggyűlés időpontja között legalább 8 napnak kell eltelnie. A meghívókat a tagok címére kell kiküldeni. A tagok rendszerint szóbeli szavazással döntenek. Minden tagnak 1 szavazata van. A döntéseket jegyzőkönyvben kell rögzíteni, melyet a tagok aláírásukkal hitelesítenek. (5) A tagok taggyűlés tartása nélkül nem határozhatnak a taggyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben. (6) A taggyűlés határozatait nyílt szavazással, a jelenlévő tagok szavazatainak egyszerű többségével hozza. Egyhangú, illetve 3/4-es szótöbbséggel hozott határozat szükséges mindazon ügyben meghozandó döntéshez, ahol ezt a GT. vagy ezen Társasági Szerződés kötelezően előírja. (7) Rendkívüli taggyűlés összehívására faxon vagy e-mailen is van lehetőség. (8) A társaság taggyűléséről készült jegyzőkönyvet a tagok és a határozattal érintettek a taggyűlés napjától számított 8 napon belül kézhez kapják. A határozatok érintettek részére történő megküldése az ügyvezető feladata. A határozatokat az ügyvezető köteles a társaság honlapján vagy a fióktelephelyének faliújságán közzétenni, nyilvánosságra hozni.
10
12 § Az ügyvezető: (1) A társaság ügyvezetője: Név: Dr. Gulyás Attila Anyja neve: Bottlik Ilona Rózsa Lakcím: 6087 Dunavecse, Zrínyi u. 3. Adószáma: 8350361832 Az ügyvezető cégjegyzési joga: önálló. (2) Az ügyvezető megbízatása határozott időre, 2011. május 1. napjától 2016. április 30. napjáig szól. (3) Az ügyvezetőt a taggyűlés egyszerű többséggel választja. (4) Az ügyvezető – a jogszabályokban meghatározott egyéb teendői mellett – gondoskodik a társaság nevében vállalt feladatok ellátásáról, valamint benyújtja a feladatok ellátásához szükséges támogatási és kifizetési kérelmeket. A taggyűlés az ügyvezető munkáltatói jogokra és a delegált feladatokra vonatkozó hatáskörét nem vonhatja el. (5) A társaság bankszámlája felett dr. Gulyás Attila ügyvezető önállóan jogosult rendelkezni. (6) Az ügyvezető gondoskodik az SZMSZ elkészítéséről, javaslatot tesz annak módosítására. (7) Az ügyvezető az ügyvezetés körében a jó gazda gondosságával köteles eljárni. Az ügyvezető személyében vagy képviseleti jogában beállt minden változást a cégjegyzékbe történő bejegyzés végett a Cégbíróságnál haladéktalanul be kell jelenteni. (8) Az ügyvezető köteles gondoskodni 1. olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből a taggyűlés döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható (Határozatok könyve) 2. a taggyűlés döntéseinek az érintettekkel való közléséről, illetve nyilvánosságra hozataláról, 3. a társaság működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés rendjéről, 4. a társaság működésének, szolgáltatási igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságáról, 5. társaság céljainak megvalósításáról 13 § A társaság képviselete és cégjegyzése (1) A társaság cégjegyzése akként történik, hogy a cég kézzel vagy géppel előírt, előnyomott vagy nyomtatott cégneve fölé a képviseletre jogosult személy aláírja a névaláírását, a hiteles cégaláírási nyilatkozatának megfelelően. (2) Az ügyvezető a társaság képviseletével és üzletvezetésével kapcsolatos, valamint az ügyvezetéssel együtt járó feladatainak megbízási jogviszony keretében tesz eleget. Az alkalmazottak felett a munkáltatói jogokat az ügyvezető gyakorolja. (3) Az ügyvezető képviseleti jogát az ügyek meghatározott csoportjára nézve a társaság dolgozóira átruházhatja, melynek részletes szabályait a társaság SZMSZ-e tartalmazza.
11
14 § A felügyelő bizottság (1) A taggyűlés a társaság működésének és gazdálkodásának ellenőrzése céljából felügyelő bizottságot hoz létre. (2) A felügyelő bizottság csak a taggyűlésnek tartozik beszámolási kötelezettséggel. (3) A felügyelő bizottság öttagú, az Elnököt és külön a négy tagot a taggyűlés választja, minősített többséggel, titkos szavazással, közvetlen választással, 5 évre, 2011. május 1. napjától 2016. április 30. napjáig. (4) A felügyelő bizottság évente legalább egyszer a taggyűlésen beszámol tevékenységéről. (5) A felügyelő bizottság tagjai a társaság vezetésében nem vehetnek részt, nem lehetnek a társaság munkavállalói. (6) A felügyelő bizottság hatásköre: - tagjai a taggyűlésen tanácskozási joggal részt vehetnek, - ellenőrzi a társaság működését és gazdálkodását, melynek során az ügyvezetőtől jelentést, a társaság munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a társaság könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja, - köteles megvizsgálni a taggyűlési ülések napirendjén szereplő valamennyi lényeges üzletpolitikai jelentést, valamint minden olyan előterjesztést, amely a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozik. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban számviteli törvény) szerinti beszámolóról, és a közhasznúsági jelentés elfogadásáról a taggyűlés csak a felügyelő bizottság írásbeli jelentésének birtokában határozhat, - megítélése szerint az ügyvezetés tevékenysége jogszabályba, a taggyűlés határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti a társaság érdekeit, akkor a taggyűlés vonatkozó döntését kérheti, - köteles az intézkedésre jogosult taggyűlést, vagy az ügyvezetést tájékoztatni és a taggyűlés összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a) a társaság működése során olyan jogszabálysértés vagy a társaság érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult taggyűlés döntését teszi szükségessé; b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. - egyetértési jogot gyakorol a könyvvizsgáló személyére a taggyűlés felé tett ügyvezetői javaslat tekintetében, -
ha az arra jogosult ügyvezetés, vagy taggyűlés a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet, - a taggyűlés számára véleményezi az ügyvezető kinevezését és visszahívását, valamint az ügyvezetővel szemben az egyéb munkáltató jogok körében tervezett intézkedéseket.
12
(7) A felügyelő bizottság működése: A felügyelő bizottság üléseit szükség szerint, de legalább évente kétszer tartja. A felügyelő bizottság üléseit a bizottság elnöke hívja össze, a taggyűlés összehívására vonatkozó eljárás szerint. A felügyelő bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye. Az ülés határozatképes, ha azon tagjainak kétharmada, de legalább három tag jelen van; határozatát a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza. A felügyelő bizottság döntéseit, határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A felügyelő bizottság üléseiről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető, a felügyelő bizottság elnöke és egy felkért jelen levő bizottsági tag írja alá. A jegyzőkönyv egy példányát minden bizottsági tag 8 munkanapon belül megkapja. A felügyelő bizottság tagjai a társaság könyveibe, irataiba bármikor betekinthetnek, ezekről másolatot készíthetnek, a társaság dolgozóitól felvilágosítást kérhetnek. (8) A felügyelő bizottság tagjai: Név: Balogh Zoltán elnök Anyja neve: Földvári Mária Lakcím: 6042 Fülöpháza, Rákóczi u. 20. Név: Horváth Gábor Anyja neve: Kósa Lídia Lakcím: 6041 Kerekegyháza, Dózsa Gy. u. 79. Név: Kreisch Mihály Anyja neve: Szabó Mária Lakcím: 6090 Kunszentmiklós, Munkácsy u. 8/a. Név: Fodor Tamás Anyja neve: Kiss Erzsébet Lakcím: 6320 Solt Árnyas u 3. Név: Seresné Kovács Margit Anyja neve: Varga Erzsébet Lakcím: 6080 Szabadszállás Erdő tanya 72. 15 § A könyvvizsgáló (1) A társaság könyvvizsgálója: Szalontai Könyvvizsgáló Betéti Társaság Székhely: 6000 Kecskemét, Bercsényi u. 17. III/7. Képv.: Szalontai Mária Cégjegyzékszám: cg.: 03-06-106864 Kamarai azonosító: 001433 KM002340 Személyében felelős könyvvizsgáló: Név: Szalontai Mária „költségvetési minősítésű” bejegyzett könyvvizsgáló Anyja neve: Farkas Mária Lakcím: 6000 Kecskemét, Akácfa u. 24. Kamarai azonosító: 002223 KM000053 (2) A könyvvizsgáló megbízatása 2011. május 1. napjától 2016. április 30. napjáig szól, és az adott időszak üzleti éveire vonatkozó, a magyar számviteli törvény előírásaival összhangban elkészített éves beszámolójának könyvvizsgálatára és az arról kibocsátott könyvvizsgálói jelentés szolgáltatására terjed ki.
13
(3) A könyvvizsgáló a megbízatási idejének lejártát követően újraválasztható. (4) A könyvvizsgáló feladata, hogy gondoskodjon a számviteli törvényben meghatározott könyvvizsgálat elvégzéséről, és ennek során mindenekelőtt annak megállapításáról, hogy a gazdasági társaság számviteli törvény szerinti beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak, továbbá megbízható és valós képet ad-e a társaság vagyoni és pénzügyi helyzetéről, működésének eredményéről. 16 § A munkaszervezet (1) A munkaszervezet a társaság ügyviteli, adminisztratív szervezete, a társaság tevékenységét segítő szervezet. Szervezeti felépítése, feladatai, létszáma a társaság tevékenységeihez igazodóan változhat, ezért külön SZMSZ-ben kerül meghatározásra. (2) A munkaszervezet munkáját annak vezetőjeként a munkáltatói jogokat gyakorló ügyvezető irányítja. (3) A munkaszervezet dolgozói tevékenységüket munkaviszony, vagy megbízási jogviszony keretében látják el. A munkáltatói jogkört e Társasági Szerződés szerint az ügyvezető gyakorolja. (4) A társaság a központi rendelet alapján benyújtott kérelmek értékeléséhez, az értékelés és döntés előkészítés érdekében végzendő feladatokat nem szervezheti ki. 17 § Vezető tisztségviselők összeférhetetlenségi szabályai (1) Vezető tisztségviselőnek minősül a társaság ügyvezetője, felügyelő bizottsági tagja és elnöke. (2) Nem lehet a társaság vezető tisztségviselője az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült. (3) Nem lehet a társaság vezető tisztségviselője az, akit jogerős bírói ítélettel a vezető tisztség gyakorlásától eltiltottak, e tilalom hatálya alatt nem lehet vezető tisztségviselő. (4) Nem lehet a társaság vezető tisztségviselője az, akit valamely más foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységet főtevékenységként folytató gazdasági társaságban. (5) A gazdasági társaságnak megszüntetési eljárás során való törlést követő három évig nem lehet más gazdasági társaság vezető tisztségviselője az a személy, aki a törlést megelőző naptári évben a gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő volt. (6) Nem lehet más gazdasági társaság vezető tisztségviselője az a személy, akinek - mint a felszámolással megszűnt gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjének vagy legalább többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tulajdonosának - felelősségét a felszámolás során ki nem elégített követelésekért a bíróság a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény szerinti eljárásban jogerősen megállapította, és a jogerős bírósági határozat szerinti helytállási kötelezettség alapján a fizetési kötelezettségeit nem teljesítette. A tilalom hatálya a vele szemben lefolytatott végrehajtási eljárás eredménytelenségétől számított öt év. (7) A vezető tisztségviselő - a nyilvánosan működő részvénytársaságban való részvényszerzés kivételével - nem szerezhet részesedést a gazdasági társaságéval azonos tevékenységet
14
főtevékenységként megjelölő más gazdálkodó szervezetben [Ptk. 685. § c) pont], továbbá nem lehet vezető tisztségviselő a társaságéval azonos főtevékenységet végző más gazdasági társaságban, illetve szövetkezetben, kivéve, ha ezt az érintett gazdasági társaság társasági szerződése lehetővé teszi vagy a gazdasági társaság legfőbb szerve ehhez hozzájárul. (8) A vezető tisztségviselő és közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], valamint élettársa nem köthet a saját nevében vagy javára a gazdasági társaság tevékenységi körébe tartozó ügyleteket, kivéve, ha ezt a társasági szerződés megengedi. (9) A vezető tisztségviselő az új vezető tisztségviselői megbízás elfogadásától számított tizenöt napon belül azokat a társaságokat, közhasznú szervezeteket, ahol már vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági tag, írásban tájékoztatni köteles. (10) A gazdasági társaság vezető tisztségviselője és közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], valamint élettársa ugyanannál a társaságnál a felügyelő bizottság tagjává nem választható meg. (11) A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. (12) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. (13) A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. (14) Nem lehet a felügyelő bizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki a) a vezető szerv (alapító közgyűlésének) elnöke vagy tagja, b) a társasággal a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, c) a társaság cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve e pontokban meghatározott személyek hozzátartozója. 18 § A gazdálkodás általános szabályai (1) A társaság a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt létesítő okiratában meghatározott tevékenységére, céljaira kell fordítania. (2) A társaság az államháztartás alrendszereitől - a normatív támogatás kivételével - csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját.
15
(3) Az államháztartás alrendszereitől igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit a helyi sajtó útján nyilvánosságra kell hozni. A társaság által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők. (4) A társaság a felelős személyt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti. (5) A társaság váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. (6) A társaság a közhasznú társaság kivételével a) vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel; b) az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel. 19 § A beszámolási szabályok (1) A társaság köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni. (2) A közhasznúsági jelentés elfogadása a legfőbb szerv (taggyűlés) kizárólagos hatáskörébe tartozik. (3) A közhasznúsági jelentés tartalmazza: a) a számviteli beszámolót; b) a költségvetési támogatás felhasználását; c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást; d) a cél szerinti juttatások kimutatását; e) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét; f) a társaság vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét; g) a kiemelkedően közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót. (4) A társaság éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet. (5) A társaság köteles a (2) bekezdés szerinti közhasznúsági jelentését a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-áig saját honlapján, ennek hiányában egyéb, a nyilvánosság számára elérhető módon közzétenni, valamint a létesítő okirata szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a helyi sajtó útján is nyilvánosságra hozni. (6) A (3) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezés az éves beszámoló készítésének kötelezettségére, letétbe helyezésére és közzétételére vonatkozó számviteli szabályok alkalmazását nem érinti. (7) A társaság a kiemelkedően közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni. 20 § A nyilvántartási szabályok (1) A társaság a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani.
16
(2) A társaság bevételei: a) az alapítótól, az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány; b) a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel; c) az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel; d) a társaság eszközeinek befektetéséből származó bevétel; e) egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel; f) a vállalkozási tevékenységből származó bevétel. (3) A társaság költségei: a) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások); b) az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások); c) a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások); d) a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani. (4) A társaság nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni. (5)A taggyűlés és a felügyelő bizottság döntései bárki számára megismerhetőek. A határozatok kihirdetésre kerülnek a társaság székhelyén és fióktelephelyén a faliújságon és a társaság honlapján. A társaság közhasznú szolgáltatásainak igénybevételi módját, a támogatási lehetőségeket, a működés módját, illetve azok mértékét és feltételeit, valamint a működésről készült szakmai-pénzügyi mérlegbeszámolót, továbbá - a tárgyévet követő év június 30-áig - a közhasznúsági jelentését a társaság faliújságján és honlapján teszi közzé. A társaság által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők. (6) A társaság működésével kapcsolatos iratokba bárki betekinthet munkaidőben, a munkaszervezet irodájában. 21 § A társaság megszűnése (1) A társaság megszűnik, ha elhatározza jogutód nélküli megszűnését, elhatározza jogutódlással történő megszűnését /átalakulását/, a Cégbíróság megszűntnek nyilvánítja, a Bíróság felszámolási eljárás során megszünteti, a Cégbíróság hivatalból elrendeli a törlését. (2) Ha a társaság tagjainak száma 1 főre csökken, a társaság nem szűnik meg, hanem egyszemélyes társaságként az arra vonatkozó szabályok alkalmazásával működik tovább. (3) A társaság megszűnésének elhatározása a tagok egyhangú határozata alapján bármikor lehetséges. A megszűnéskori közös vagyon értékeléséről a társaság megszűnéséről hozandó döntéssel egyidejűleg a társaság taggyűlése dönt. (4) Ha a társaság jogutód nélkül megszűnik - a tartós fizetésképtelenség miatt indított eljárást kivéve végelszámolásnak van helye. A társaság jogutód nélküli megszűnése esetében a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonnak a tagok vagyoni hányadának teljesítéskori értékét meghaladó részét csak a hasonló célok érdekében tevékenykedő nonprofit szervezet javára lehet felhasználni, vagy hasonló célra kell fordítani.
17
22 § Egyéb rendelkezések (1) A jelen társasági szerződésre a magyar jog szabályai az irányadók. (2) A jelen társasági szerződésben nem szabályozott kérdésekben a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvényt, a társaságnak és tagjainak az ott nem szabályozott vagyoni és személyi viszonyaira pedig a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, továbbá a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Kelt: Fülöpháza, 2011. április 4.
……………….........…………… Fülöpháza Község Önkormányzata Balogh József polgármester
…………………….......………… Kerekegyháza Város Önkormányzata Dr. Kelemen Márk polgármester
………………………………. Solt Város Önkormányzata Kalmár Pál polgármester
……………………………… Kunszentmiklós Város Önkormányzata Bődi Szabolcs polgármester
….. …………………………… Szabadszállás Város Önkormányzata Dr. Báldy Zoltán polgármester
Szerkesztette és ellenjegyezte:
18
