ELŐTERJESZTÉS
Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2011. április 26-i ülésére
Tárgy: Zirc Város Civil Koncepciója Előadó: Németh Gábor bizottsági tag Előterjesztés tartalma: határozati javaslat Szavazás módja: egyszerű többség Az előterjesztés előkészítésében részt vett: Encz Ilona mb. intézményvezető Az előterjesztés előkészítésében közreműködnek: Ügyrendi és Civil Kapcsolatok Bizottsága, Emberi Erőforrás Bizottság Láttam:
dr. Árpásy Tamás jegyző
Tisztelt Képviselő-testület! Zirc városa életében fontos szerepet töltenek be a civil szervezetek. A nagyobb települések rendelkeznek már civil koncepcióval, ami segítséget nyújt a civil szervezetek önkormányzati szintű kezeléséhez. A „civil kurázsi” sokat tehet hozzá a város fejlődéséhez, és egy ezt felismerő dokumentum viszonyulási pontot jelenthet mind az önkormányzatnak, mind a civil szervezeteknek. Ezért van szükség egy olyan állásfoglalásra, stratégiára, de nevezzük koncepciónak, amely a város hivatalos álláspontja lehet e szervezetek felé. A dokumentum mentén kialakuló együttműködés hosszútávú garanciát nyújt mindkét fél számára, optimalizálja a két szektor erőit egy közös cél érdekében, ami nem lehet más, mint a lakóhelyünk értékeinek megőrzése, fejlesztése. A helyi társadalom érdekérvényesítő képességét erősíti, a lakosságot közösséggé szervezi. A jelen koncepció sok olyan feltételt tartalmaz, amely kivételes Magyarországon, a megvalósulása, s hasznosuló működése esetén akár példaként szolgálhat a többi településnek. Az előterjesztésben jelentős súlyt kap a Zirci Civil Kerekasztal, mivel a kerekasztal egyenlőre az egyetlen civil szervezeteket tömörítő képviselet Zircen, ezért értelemszerűen fel kell vállalunk a „híd” szerepét a civil és az önkormányzati szféra között. Talán e szerepre az eddig elért eredményeink is predesztinálnak: ⎯ 26 tagszervezetünk van; ⎯ csatlakoztunk a Veszprém Megyei Civil Kerekasztalhoz; ⎯ tanfolyamok szervezésében működtünk közre a helyi szervezetek számára; ⎯ megyei és országos szinten képviseltük a helyi civil szervezeteket különböző rendezvényeken, ezzel a város hírnevét is öregbíttettük, ⎯ Zirc Város Napjának szervezése kooperálva az önkormányzattal. Ennek figyelembe vételével kérem a Képviselő- testületet, hogy támogassák az előterjesztést. Zirc, 2011. április 14. Németh Gábor bizottsági tag Emberi Erőforrás Bizottság Határozati javaslat A Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének …/2011. (...) Kt. számú határozata Zirc Város Civil Koncepciójának elfogadásáról Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete Zirc Város Civil Koncepcióját a jelen előterjesztés mellékletében foglaltak szerint jóváhagyja. Felelős: Ottó Péter polgármester Határidő: azonnal
2
Melléklet
ZIRC VÁROS CIVIL KONCEPCIÓJA Civil stratégia, civil koncepció Zirc Városi Önkormányzat és a városban működő civil szervezetek közötti kapcsolati háló alapvető szerepet játszhat a városi szintű gazdasági és társadalmi programok kidolgozásában, végrehajtásában és ellenőrzésében, amelyek csökkentik a társadalmi csoportok, szektorok és vállalkozási formák közötti különbségeket es ellensúlyozzák a társadalmi-gazdasági kirekesztés különböző formáit. Az önkormányzati es a civil oldal együttműködése a helyi es a kistérségi fejlesztésben tágabb értelmezési keretbe helyezi a gazdasági, fejlődési programokat, bevonva abba különböző szociális, környezetvédelmi, diszkrimináció-ellenes és egyéb szempontokat. A helyi önkormányzat célja a civil társadalom erősítése, a civil szervezetek társadalmi szerepvállalásának segítése, az önkormányzat és a civil társadalom közötti partneri viszony es munkamegosztás előmozdítása az önkormányzati közfeladatok hatékonyabb ellátása érdekében. Az önkormányzat a közfeladatait költségkímélőbb módon, és az állampolgárokhoz közelebb, azok igényeit jobban figyelembe véve valósíthatja meg a civil szervezetekkel együttműködve, amelyek a közhasznú tevékenységükhöz támogatást kaphatnak. Az együttműködés zökkenőmentes megvalósulásához konkrét feltételrendszer kidolgozására van szükség. A közös feladatellátásban a független civil szervezetek jelenléte a demokrácia megvalósulásának egyik pillére. A civil szervezetek tevékenységükkel lehetőséget teremtenek az aktív polgári részvételre a közéletben, hozzájárulnak a demokrácia működtetéséhez, széles körben szolgáltatásokat nyújtanak, kiemelten fontos szerepet töltenek be a sportéletben, képviselik az állampolgárok érdekeit a különböző hatóságok előtt, es kiemelten fontos szerepet játszanak az emberi jogok megvalósítása és védelme érdekében. Zirc vezetése a partnerség kialakítására törekszik, hiszen ahhoz, hogy eséllyel pályázzon az uniós támogatásokra, összefogásra van szükség, ami közös projektek, pályázatok kidolgozásában valósulhat meg. Az összefogás szükséges azért is, hogy a civilek mind szélesebb körben tudjanak együttműködni, akár önkormányzati feladatokat átvállalni, illetve egyes városrészeken a lakosságot összefogni, élettel megtölteni a közösségi tereket. Mára már Magyarországon is felismert es elismert ténnyé vált, hogy az 1990-es években a rendszerváltással együtt járó politikai, gazdasági és más környezeti feltételek hatására visszavonhatatlanul kialakult és erősödik a civil társadalom. A nonprofit szektor hazai megerősödése lényegében egybeesik az állam által közvetlenül ellátott közszolgáltatások folyamatos visszaszorulásával, valamint a piaci viszonyok térhódításával. A szektor növekvő szerepvállalásának másik oka és lehetősége a demokratikus intézmények kialakulása és ezek működésének eredményei. Az állami kötelezettségek háttérbe szorulását jól mutatja az a folyamat is, amelynek révén egyre több feladat es kötelezettség került át az önkormányzatokhoz. A feladatellátások arányának növelése az önkormányzatok szerepkörének és feladatainak újragondolását igényelte. Az önkormányzat lényegében egyfajta „hidat” képez az állam és annak polgárai között. Ebbe a viszonyrendszerbe épültek be sajátos módon a különböző szervezetek, így a civil szervezetek jelentős része is. A kilencvenes évek második felére markánsan kirajzolódtak a civil szektor határvonalai és a szektorban mélyreható változások mentek végbe a szervezetek megerősödésével, gazdasági szerepük növekedésével, az érdekcsoportok társadalmi elfogadottságának stabilizációjával. Ezáltal az önkormányzatok egyik lehetséges partnereivé váltak.
3
A civil szerveztek társadalmi-gazdasági legitimációjának alapfeltétele a gazdasági önállóság és függetlenség megteremtése, a szerződéses partneri viszonyon alapuló együttműködés az önkormányzatokkal és a kölcsönös érdekek egyeztetése a helyi közösségben élők érdekében. A civil szervezetek elfogadottsága és hitele sokban függ attól, mit tud felmutatni a helyi közösség előtt álló feladatok megoldása területén. Az önkormányzatok is csak olyan partnerrel tudnak együttműködést kialakítani, amely már presztízsre tett szert, hozzátartozik az adott terület arculatához. A civil szervezetek részt vállalnak a társadalompolitika formálásban, a közszolgáltatások többszektorúságának biztosításában. A gazdasági jelentőségük is növekszik, de talán a legfontosabb a társadalomlélektani szerepük: a jótékonyság, az önkéntesség, az öntevékenység, a mások iránt érzett felelősség, a szolidaritás olyan tulajdonságok és képességek, amelyek kiteljesedéséhez a civil közösségek adják a legtermészetesebb keretet. Társadalmi erejüket az fogja biztosítani, ha az önkormányzatok a civil szervezeteket partnernek tekintik a döntési helyzetekben, bevonják őket a döntéselőkésztés folyamatába, és ha a civil szervezeteken keresztül létrejön a lakosság részvétele. A civil szervezetek mindennapjaink már megkerülhetetlen tényezői, a demokrácia fontos garanciái. A fentiekben említett tendenciákat felismerve kiemelt feladatként kell kezelni a civil szervezetek számára a megfelelő jogi es gazdasági környezet biztosítását. Ennek megvalósítására alkotta meg es fogadta el a Parlament a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló, 2003. évi L. törvényt. Az Alapprogram két nagyon fontos fajsúlyos fogalmat hordoz magában, mégpedig az autonómiát és a partnerséget. Az autonómiával egyértelműen kifejezésre jut a civil társadalom önállóságának és függetlenségének tiszteletben tartása. A partneri viszony pedig csak egyenrangú felek között létezik, ahol nincs alá- és fölé rendeltség, a társadalomnak együttműködő civil szervezetekre van szüksége. Az önkormányzat fontosnak tartja a civil szervezetek, illetve azok képviselőinek véleményét megismerni és hasznosítani. Mindezt azért tartja hangsúlyosnak, mert felismerte azt, hogy a civil szervezetek aktív részesei az európai integrációs tevékenységnek, az információs és tudásalapú társadalom megteremtésének, a környezetvédelemnek, és már ma is egyre nagyobb feladatokat vállalnak az oktatás, az egészségügy es nem utolsósorban a szociális ellátás területén. A civil társadalmi párbeszéd nemcsak központi szinten cél és elvárás, hanem helyben is fontos feladatnak kell tekinteni. Az önkormányzatok is felismerték azt, hogy a működő civil demokráciában a civil szervezetek egy időben töltik be a társadalmi kontroll szerepét, valamint kezdeményezői olyan törekvéseknek, amelyek érvényre juttatják az azonos érdeklődésű és érdekű emberek, embercsoportok közösségét szolgáló szándékait.
Civil élet Zircen: Zirc településén a 19. század második felében, a polgári életforma megerősödésével jelennek meg az első egyesületek. Így 1873-ban szervezte meg az akkor még falu hivatalnok és tisztviselő rétege a Zirci Polgári Olvasókört, amely 1898-tól Zirci Kaszinó névvel működött tovább. Ahogy Horváth Konstantin fogalmaz: „… volt idő, amikor előadásai, fölovasásai, zenedélutánjai messziről idecsalogatták a környék intelligenciáját.” 1 A szórakozást, az öntevékenységet szolgálta a Zirci Dalárda, a Korcsolyaegylet, a Sportegylet és a Lawn-Tennis-Klub. A ciszterci rendhez köthető Zirci Katholikus Legényegylet, a Cecília-énekkar, a cserkészet és a Mária-kongregáció megalakítása. 1
Horváth Konstantin: Zirc története. Veszprém, 1930, Egyházmegyei Könyvnyomda. 233 p.
4
A gazdaság területén pedig a század fordulóján jelennek meg az érdekvédelmet is szolgáló szervezetek, a Gazdakör, a Zirci Iparoskör vagy a Vegyes Ipartársulat. A mai értelemben vett önkormányzati feladat ellátásának szép példája a Zirci Önkéntes Tűzoltó Egyesület 1926-ból, amelynek 57 tagja volt, és 150-en támogatták pénzzel. A II: világháború után a kommunista rezsim nem nézte jó szemmel az önszerveződést, ezért az egyesületi élet visszaszorult, szinte csak kulturális téren engedtek neki teret (Szövetkezeti Munkáskórus). Az űrt a közvetlenül az államhatalom által, felülről szervezett szövetségekkel (KISZ, Hazafias Népfront) próbálták kitölteni. A civil szerveződés folyamata városunkban a ’90-es évektől vált ismét jelentőssé, amit az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény erősített fel, így napjainkra már mintegy 30 önálló jogi személyiségű egyesület és körülbelül 25 alapítvány, valamint 30 bíróságon be nem jegyzett közösség szolgálja aktív működésével Zirc város fejlődését. (Pontos adatok nem állnak rendelkezésünkre.) A város szinte teljes lakosságát lefedő közösségek létrehozásában sok száz magánszemély működött közre, vagy kapcsolódott be azok értékteremtő munkájába. Ezek a szervezetek és a bennük tevékenykedő zirciek a helyi közösség legkülönbözőbb érdekeinek érvényesülését szolgálják. A kultúra közvetítésében, az ifjúságpolitika alakításában, az oktatás színvonalának emelésében, a környezetvédelemben épp úgy szerepet vállalnak, mint a szabadidő hasznos eltöltésének szervezésében, a közbiztonság javításában, az elesettek gyámolításában és folytatható a sor az élet minden területére kiterjedően. A szervezetek felismerve az együttműködésben rejlő erőt és lehetőségeket 2007-ben megalakították a Zirci Civil Kerekasztalt, melynek jelenleg 26 tagja van, és alapító okiratában célként szerepel az önkormányzattal való partneri viszony kialakítása. Összefoglalva elmondható, hogy a civil mozgalom egyes elemei a rendszerváltás előtt is megvoltak a városban. Szervezeteik megőrizték gyökereiket, az új feltételrendszer mellett is képviselik tagjaik, a hozzájuk csatlakozók értékeit és érdekeit, s napjainkra a civil társadalom kristályosodási pontjai lettek.
Bevezető Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete elismerve az önszerveződő közösségek fontosságát, a helyi demokrácia kiteljesedésében játszott szerepüket, továbbá, hogy a civilek által végzett, átvállalt szolgáltatás gyorsabb és hatékonyabb lehet, a civil szférával kialakítandó kapcsolatrendszerét alábbiak szerint határozza meg. A Civil Koncepció célja az önkormányzat civil szervezetekkel való kapcsolatának meghatározása. Zircen a kapcsolat jellemzője a kölcsönösség, a szakmaiság, átláthatóság és megbízhatóság. Az egyoldalú támogatás helyett a sokszínű együttműködés feltételeit teremti meg az önkormányzat – a Koncepció elfogadott irányelvei alapján. Az együttműködés általában a helyi közösség érdekében történik, közvetlenül vagy közvetve úgy, hogy az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak ellátását elősegítse, de a civil szervezetek autonómiáját, önállóságát ne veszélyeztesse. A koncepció feladata, hogy olyan (szervezeti-, program-, információs-kommunikációs- stb.) automatizmusokat indítson el, amelyek önfejlődésnek adnak teret, fejlesztéseket ösztönöznek.
I.
Jövőkép
A civil szférára vonatkozó jövőkép kialakítása szerves része a városi jövőképnek, azzal koherens. A cél egy jól működő, kölcsönös érdekeken és azonos célokon alapuló partneri viszony és a bizalom az önkormányzat és a civil szervezetek között.
5
Az önkormányzat alapelvként elfogadja, hogy az önkormányzati feladatok, szolgáltatások ellátásába és a döntés-előkészítési folyamatba be akarja vonni a civil szférát, es az ehhez szükséges személyi, tárgyi feltételeket megteremti. A kapcsolat közös értékeken és kölcsönös tiszteleten alapul. Zirc Városi Önkormányzat hosszabb távon és folyamatosan számit a nonprofit szféra által nyújtott szolgáltatásokra, es egyben vállalja, hogy a feladatok ellátásához szükséges pénzügyi, szakmai, infrastrukturális segítséget biztosít a civil szervezetek számára.
II. A civil koncepció hatálya A civil koncepcióban foglaltak kiterjednek Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete döntéshozatalára, a Polgármesteri Hivatal tevékenységére, az önkormányzat által fenntartott intézményekre, valamint a civil társadalom azon szervezeteire, és ezek képviselői által alkotott testületre (Zirci Civil Kerekasztal), amelyek Zirc Városi Önkormányzattal együttműködésre lépnek. A civil koncepcióban foglaltak nem vonatkoznak az önkormányzat pártokkal, egyházakkal, halászati és legeltetési társulásokkal, hegyközségekkel, kamarákkal és szakszervezetekkel, munkaadói, illetve munkavállalói szervezetekkel, valamint lakásszövetkezetekkel és biztosító pénztárakkal fenntartott kapcsolataira. A Civil Koncepció elfogadásával elérendő hosszú távú cél, hogy lehetőség szerint ne váljon szükségessé (ciklusról-ciklusra) a koncepció, az együttműködés teljes átgondolása, megváltoztatása, csak a szükséges felülvizsgálat történjen meg. A felülvizsgálatot a civil szféra képviselői is kezdeményezhetik.
III. Fogalmak meghatározása a) civil szervezet: szervezetében és működésében is pártoktól független, önálló jogi személyiséggel rendelkező, az önkéntesség elve alapján szerveződő autonóm és szuverén formáció, amely az 1989. évi II. törvény az egyesülési jogról, illetve az 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről előírásai szerint bíróságon bejegyzett szervezet (egyesületek és alapítványok), b) helyi civil szervezet: az a). pontban leírtakkal azonos jellemzőkkel rendelkező, a bírósági nyilvántartásba vétel szerint zirci székhellyel működő szervezet, c) non-profit szervezet: egyesület, alapítvány, közalapítvány, közhasznú társaság, d) nem kormányzati (NGO) szervezet: azon magánszervezet, amely az állami és piaci szektor között tevékenykedő non-profit szervezet, e) közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezet: mindazon bejegyzett egyesület, valamint alapítvány, amelyet a bíróság közhasznú nyilvántartásba vett, f) civil közösség: a zirci polgárok által létrehozott és működtetett, más szervezetektől, pártoktól és intézményektől függetlenül működő, jogi személyiséggel nem rendelkező közösség.
IV. Az együttműködés formái és kapcsolatrendszere IV.1. Civil szervezetek egymás közt: Zirc Város Önkormányzata szorgalmazza, hogy a civil szféra tagjai és közösségei egymásra találjanak, közös célokat és stratégiákat dolgozzanak ki. IV.2. Civil szervezetek és az önkormányzat között: Az önkormányzat és a non-profit szféra kapcsolatát az informális kapcsolatokon túl szerződések szabályozzák, melyek lehetséges formái: IV.2.1. szerződéskötés önkormányzati feladatok ellátására IV.2.2. szerződéskötés önkormányzati támogatás igénybevételére 6
IV.2.3. együttműködési megállapodás IV.3. Civil szervezetek és a vállalkozói szféra között: Az önkormányzat mindenkori lehetőségeinek figyelembe vételével igyekszik a két szféra közötti kapcsolat kialakítását elősegíteni olyan önkormányzati adórendelet megalkotásával, amely lehetőséget teremt a vállalkozók és vállalkozások számára, hogy helyi iparűzési adójuknak az adórendeletben meghatározott százalékát a nonprofit alapba ajánlják fel.
V.
Feltételrendszer
V.1. Jogi háttér V.1.1. Működési mechanizmus Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete elismeri, hogy városi szintű civil ügyekben deklaráltan együttműködő legitim civil partnere a Zirci Civil Kerekasztal, mely egyben a civil kontroll lehetőségét is megteremti a döntéshozatalok, a rendeletalkotások előtt, és önkormányzati döntések végrehajtásakor. A következők szerint: - Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete biztosítja a megszólalás, a javaslattételi és véleményezési jog gyakorlásának lehetőségeit a képviselő-testületi üléseken és felkéri a Zirci Civil Kerekasztalt, hogy külsős tagokat delegáljon az állandó bizottságokba, és ezt rögzíti Szervezeti és Működési Szabályzatában. - Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete vállalja, hogy a képviselő-testületi és hivatali meghívásokat, a bizottságok, képviselő-testületi ülések napirendjét és a civil ügyek előterjesztéseit a Zirci Civil Kerekasztalon keresztül megküldi a legitim civil fórumoknak. - Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete eszközt biztosít a civil szervezeteknek arra vonatkozóan, hogy a hivatalban, vagy a bizottságokban „elhaló” ügyek esetében közvetlenül a képviselő-testületi üléshez fordulhassanak, valamint javaslattételi lehetőséget teremt a képviselő-testületi ülések napirendi pontjaira a Zirci Civil Kerekasztalon keresztül. - Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete lehetővé teszi a civil szervezetek részvételét a bizottságok munkájában, akár külső szakértőként is. A bizottságok a külső szakértői kör kialakításakor támaszkodjanak a civil szervezetek véleményére, tegyék lehetővé az ideiglenes bizottságokba való jelölés kezdeményezésének jogát. V.1.2. Fórumok működésének rendje A. Zirc Városi Önkormányzati Képviselő-testületének Ügyrendi és Civil Kapcsolatok Bizottsága esetében: - Egyeztető fórumot hoz létre és működtet - ügyrendjében leírt módon és gyakorisággal - a helyi civil szervezeteknek, egyesületeknek az önkormányzati döntés-előkészítés folyamatába történő bevonására, a velük való kapcsolattartásra. Az egyeztető fórum tagságáról az Ügyrendi és Civil Kapcsolatok Bizottsága köteles tájékoztatni a Zirci Civil Kerekasztalt. B. Civil szervezetek fórumai esetében: - Az önkormányzat saját civil döntései meghozatalát megelőző időszakban konzultációt kezdeményez a Zirci Civil Kerekasztalon keresztül az illetékes civil képviseletetekkel, illetve civil szervezetek képviselőivel. - Aktuális ügyekben az érintett civil képviseletek, egyes szervezetek kérhetik Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületétől, bizottságaitól, képviselőktől a meghallgatásukat, amelyet a megkeresettek kötelesek teljesíteni.
7
V.1.3. Együttműködés az önkormányzat és a civil szervezetek között - Az önkormányzat, valamint intézményei a kölcsönösség és a partnerség szellemében, a lehető legszélesebb körben együttműködnek a civil szervezetekkel közös érdekeik érvényesítéséért. - Az együttműködés kialakítását épp úgy kezdeményezhetik a civil szervezetek, mint az önkormányzat és intézményei. Az önkormányzatnak minden esetben gondoskodnia kell arról, hogy a civil szervezetek kezdeményezéseivel érdemben foglalkozzanak az illetékesek. - Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak ellátásában számít a civil szervezetek közreműködésére. Az önkormányzat nem kíván egyedüli és kizárólagos szereplője lenni azon szolgáltatások üzemeltetésének, amelyekkel a zirci polgárok jólétét, művelődését, oktatását segíti elő. Az ezekhez kötődő programok, tevékenységek ellátását kész az megfelelő szakmai felkészültséggel rendelkező és ilyen szándékkal fellépő civil szervezetekkel megosztani, közösen végrehajtani. - Az újonnan kialakítandó intézmények és szolgáltatások, különösen a kötelező feladatként létrehozandók esetében az önkormányzat vállalja, hogy minden esetben részletesen megvizsgálja a civil együttműködés lehetőségét és feltételrendszerét. Ennek keretében felméri, hogy az adott szolgáltatás ellátása a jogszabályi feltételeknek és a szakmai elvárásoknak megfelelően ellátható-e civil szervezetek által is a városban. Amennyiben a feltételeknek megfelelően és az önkormányzati intézményrendszerben való működtetéshez képest költséghatékonyabb megoldást kínál a civil szervezeti keret, úgy minden akadályt el kell hárítani a szerződéses együttműködés kialakítása elől. - Az önkormányzat, ahogyan a civil szervezetek között, úgy együttműködő partnerei között sem tesz különbséget ideológiai, világnézeti, nemzetiségi vagy felekezeti alapon. Nem kíván „érdemes és kevésbé érdemes” kategóriákat felállítani bármely ismérvek alapján. Ezért az együttműködésben nincsenek, és nem lehetnek „kiemelt partnerei”.
V.2. A civil szervezetek és közösségek támogatása V.2.1. Pénzügyi támogatás Az önkormányzat költségvetésében minden évben elkülöníti a civil szervezetek egy közvetlen pénzügyi támogatását szolgáló alapot, a Civil Alapot. Az önkormányzat lehetőségei szerint évről évre növeli az alapot, legalább az előző évi inflációval megegyező arányban. A civil szervezetekkel folytatott egyeztetés mellett ki kell alakítani a támogatások típusonkénti szabályozását (pénzügyi, szolgáltatási, természetbeni és a kedvezmények biztosítása). Ennek felelőse - a végrehajtásuk ellenőrzésével együtt - az Ügyrendi és Civil Kapcsolatok Bizottsága. A támogatások odaítélésének és igénybevételének alapfeltételei azonosak minden támogatási típusnál, melyek a következők; - az odaítélt támogatás tényét és a támogatott szervezetek, közösségek kilétét hordozó információk közérdekű adatok, nyilvánosak, ezért ezeket az önkormányzat a helyi médiumok útján nyilvánosságra hozza, - a költségvetésben a civil szervezetek közvetlen pénzügyi támogatására elkülönített Civil Alapot és egyéb forrásokat csak nyilvános pályázat útján lehet felosztani, - támogatás csak támogatási szerződés megkötésével adható, illetve vehető igénybe - a támogatásokról, azok felhasználását követően, de maximum a tárgyévet követő február hó 15. napjáig a támogatottaknak szakmai beszámolót és pénzügyi elszámolást kell készteniük az önkormányzat számára.
8
V.2.1.1. A pénzügyi támogatás formái lehetnek: 1) A civil alapból történő finanszírozás, mely lehet: - működési támogatás - program támogatás - eseti támogatás 2) Kedvezményezés (adókedvezmények, adóalapból történő leírható tételek, iparűzési adóból átengedett rész az pont szerint) 3) Önkormányzati feladatok kiszerződtetése V.2.1.2. A szervezetek az alábbi tevékenységek végzéséhez, megvalósításához kaphatnak támogatást: a) kulturális, közművelődési, művészeti tevékenység vagy ezeket szolgáló tevékenységek b) ifjúsági, közösségfejlesztő tevékenységek c) nevelési, oktatási jellegű tevékenység d) nemzetközi, - kiemelten a testvérvárosi – együttműködéseket célzó tevékenységek e) sporttevékenység, kiemelten a fiatal korosztály sportolási lehetőségeinek bővítése f) egészségügyi, szociális, karitatív tevékenység g) vallási jellegű tevékenység (mely a fiatalok színvonalas szabadidős tevékenységét vagy kulturális fejlődését, továbbá értékmentést képvisel) h) a közbiztonság, közlekedésbiztonság javítását célzó tevékenység i) munkanélküliek tartalmas időtöltését célzó tevékenység j) fogyatékosok, sérültek életét segítő tevékenység k) városszépítés, környezetvédelem, műemlékvédelem l) helytörténeti kutatás, helyismeret, értékmentés m) az önkormányzat feladatkörébe tartozó egyéb, a közösség érdekében kifejtett tevékenység. V.2.1.3. Nem nyújtható támogatás: n) üzleti és gazdasági tevékenységre o) olyan szervezeteknek, melyek országgyűlési választáson jelöltet állítanak, vagy pártot támogatnak p) politikai célok megvalósítására q) ha a támogatást nem a saját szervezeten belül használják fel r) ha az alapító okirattól eltérő célra akarják azt felhasználni. V.2.1.4. Pályázati eljárás 1. Az önkormányzat május 31-ét követően megállapítja az iparűzési adóból a civil alapba történt felajánlás összegét; 2. A pályázatot közzé kell tenni a Polgármesteri Hivatalban, és a legnagyobb nyilvánosságot biztosító egyéb módon (pl. városi honlap, Zirc és Vidéke lap és hírportál, Stúdió KB); 3. Pályázni adatlappal lehet. A pályázati adatlap beszerezhető a Polgármesteri Hivatalban, a Stúdió KB – Ifjúsági és Közösségi Házban, illetve letölthető az önkormányzat honlapjáról. (www.zirc.hu) 4. Nem pályázhat az a szervezet, amelyik a tárgyévet megelőző évben kapott támogatással határidőre nem számolt el, illetve a kapott támogatást nem a szerződésben foglaltak szerint használta fel. 5. A pályázat benyújtási határidejét a pályázati kiírás tartalmazza. 6. A hiánypótlásra a pályázati határidő lejártáig van lehetőség. 7. A pályázatokat a Polgármesteri Hivatal készíti elő, a Zirci Civil Kerekasztal jóváhagyásával, a Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete írja ki.
9
8. A pályázatok értékelését Zirci Civil Kerekasztal javaslata alapján az Ügyrendi és Civil Kapcsolatok Bizottsága viszi a képviselő-testület elé. Amennyiben az Ügyrendi és Civil Kapcsolatok Bizottsága a Zirci Civil Kerekasztal javaslatától eltérő ajánlást fogalmaz meg a képviselő-testületnek, azt arról kötelező tájékoztatnia, s a változtatásról a testületi ülést megelőzően értesítenie kell a Zirci Civil Kerekasztalt. 9. A nyertes pályázónak az értesítéssel egyidejűleg megállapodást kell küldeni, melyet tíz napon belül kitöltve és aláírva visszajuttat a Polgármesteri Hivatalba. 10. A támogatások rendeltetésszerű felhasználását mind pénzügyi, mind szakmai oldalról a Polgármesteri Hivatal ellenőrzi, és tájékoztatja az eredményességről a képviselő-testületet. V.2.2. Szakmai támogatás A non-profit szféra speciális jogi és adózási feltételek mellett működik, széleskörű pályázati lehetőségekkel rendelkezik. Ezek ismerete, koordinálása speciális tudást igényel. A Polgármesteri Hivatalon belül a szervezeti egységek munkatársai konkrét ügyekben nyújtanak segítségek a civil szervezeteknek. A Képviselő-testület Ügyrendi és Civil Kapcsolatok Bizottsága az önkormányzati – civil együttműködéseket segítő kapcsolattartó. V.2.3. Infrastrukturális támogatás A civil szervezetek működéséhez, kapcsolatrendszerük bővítéséhez szükséges infrastrukturális eszközök használatát, elhelyezésükhöz, programjaikhoz közösségi teret előzetes egyeztetés alapján nyújt, elsősorban az alábbi helyeken: 1. Békefi Antal Városi Könyvtár, Művelődési Ház és Tourinform Zirc (8420 Zirc, József Attila utca 1.) 2. Stúdió KB – Ifjúsági és Közösségi Ház (8420 Zirc, Alkotmány utca 14.) 3. Zirc Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala (8420 Zirc, Március 15. tér 1.) V.2.4. Nyilvánosság, tájékoztatás Zirc Városi Önkormányzat és intézményei kommunikációs csatornáikon keresztül folyamatosan továbbadják a civil szférát érintő döntéseket, vállalják a civil szervezetek közérdekű információinak nyilvánosságra hozását meglévő eszközeik segítségével, a városi honlapon a civil szervezetek és közhasznú programjai számára megjelenést biztosít, azokat a tájékoztatás ütemében folyamatosan frissíti. Annak érdekében, hogy az együttműködés és a kommunikáció megfelelő hatékonysággal folyhasson, az önkormányzat hivatala biztosítja a megfelelő személyi feltételeket (továbbiakban: referens). A referens kiemelt fontosságú feladata az önkormányzat és a civil szervezetek közötti kapcsolat és együttműködés adminisztrációs-dokumentációs hátterének, a kommunikáció folyamatosságának, az információk hitelességének és naprakészségének biztosítása. A referens segíti a civil szervezeteket abban, hogy javaslataik, kérdéseik, kéréseik a megfelelő formában és a megfelelő helyre eljussanak. A referens szorosan együttműködik a helyi nonprofit szereplők tevékenységét segítő szakmai szervezetekkel.
V.3. Személyi feltételek Az önkormányzat es a civil szervezetek közötti kapcsolat továbbfejlesztéséhez, koordinálásához és a kétirányú kommunikáció megvalósításához alapvetően fontos a referens személye lehetőleg önálló munkakörben. A személyi feltételt a partner oldalon a Zirci Civil Kerekasztal teremti meg, elnökségének és elnökének megválasztásával, feladatuk es hatáskörük kialakításával.
10
A személyi feltételek meghatározásának harmadik eleme a kapcsolatrendszerben képviseletre jogosult kontakt személyek körének rögzítése és aktualizálása, amely a civil oldal hatásköre.
VI. A civil szervezetek tevékenységének önkormányzati elismerése Számos civil egyén és civil szervezet járult hozzá eddig is Zirc város sikereihez, fejlődéséhez. A civil koncepciónak is köszönhetően a jövőben nagyobb számban vehetnek részt a város- és közösségépítésben a helyi civil szervezetek. A civil szempont nem hagyható figyelmen kívül, ezért fontos, hogy a civil szervezetek közreműködjenek a város által alapított kitűntetések, díjak, oklevelek adományozásának elbírálásában. Ennek tudatában a képviselő-testület felkéri a Zirci Civil Kerekasztalt, hogy delegáljon tagot a bíráló bizottságokba.
VII. A koncepcióból adódó feladatok Zirc Város Önkormányzata döntéseinek előkészítésébe továbbra is be kívánja vonni a civil szervezeteket, a velük való együttműködés elmélyítésére törekszik: 1. a városi civil szervezetek nyilvántartásának nyomon követése, aktualizálása; 2. a civil szervezetek igényeinek, szándékainak folyamatos megismerése; 3. jogi háttér megteremtése (SZMSZ, helyi rendeletek szükség szerinti módosítása); 4. a civil részvétel előkészítése a képviselő-testület és a bizottságok munkájában; 5. átfogó, méréseken alapuló vizsgálatot végez, mely alapján pontosítható, felülvizsgálható az önkormányzat civil stratégiája; 6. feladatainak megvalósítása érdekében, a jogszabályok biztosította lehetőségekkel élve ellátási szerződéseket, közoktatási, közművelődési stb. megállapodásokat köt; 7. civil ház (információs, tanácsadó, szolgáltató iroda) kialakítását támogatja; 8. rendszeres információt biztosít - az Ügyfélszolgálati Iroda útján, a civil ház közreműködésével, rendezvények alkalmával, internetes honlapokon keresztül; 9. a Zirci Civil Kerekasztal működését segíti; 10. a Zirci Civil Kerekasztal egyetértésben kidolgozza a szervezetek olyan önkormányzati támogatásának rendjét, amely - működési, - feladatvállalási (szerződésen nyugvó, megállapodásos) - és pályázati támogatásokból áll; 11. folyamatosan felülvizsgálja a Civil Koncepcióban megfogalmazott célok érvényesülését.
11
Mellékletek
A Zirci Civil Kerekasztal Alapdokumentuma A Zirci Civil Kerekasztal az együttműködési szándékukat kinyilvánító zirci székhelyű civil szervezetek (egyesületek, alapítványok, szövetségek, klubok, baráti társaságok, együttesek stb.) hálózati formában működő tanácskozó és érdekvédelmi fóruma.
1. A Kerekasztal a következő célok megvalósulásáért fejti ki tevékenységét: 1.1. Civil szervezetek viszonylatában 1.1.1.Zirci székhelyű civil szerveztek összefogása, közös érdekképviseletének megteremtése; 1.1.2.a szervezetek közti együttműködés elősegítése, partneri hálózat létrehozása, azaz közösségfejlesztés kezdeményezése; 1.1.3.a hasonló profilú szervezetek közötti kapcsolatok kialakításának segítése; 1.1.4.közös rendezvények szervezése, pályázatok készítésének segítése, kiadványok létrehozása; 1.1.5.egyeztető fórum a civil szervezetek között. 1.2. Zirc Városi Önkormányzat viszonylatában 1.2.1.civil szervezetek érdekeinek képviselete a Zirc Városi Önkormányzat előtt; 1.2.2.egyeztető fórum a civil szervezetek és Zirc Városi Önkormányzat között; 1.2.3.partneri együttműködés kialakítása a Zirc Városi Önkormányzattal. 1.3. Zirc lakossága viszonylatában 1.3.1.a civil szervezetek bemutatása, az „egyesületi lét” vonzóvá tétele; 1.3.2.segítség nyújtása a hátrányos helyzetben lévők esélyegyenlőségének megteremtésében.
2. A Kerekasztal tagjai elfogadják, közös munkájukban követendőnek tartják • • • •
pártpolitika kizárásának; a civil szervezetek közös érdekeinek és értékeinek felvállalásának; egymás iránti bizalom és tisztelet; valamint az együttműködésben való partnerség elvét.
3. Szervezeti felépítés és működés 3.1. Tagság feltételei A Kerekasztal tagjai közé fogad minden olyan szervezetet, amelyik 3.1.1.Zirci székhelyű; 3.1.2.nem kötődik kormányzati, önkormányzati szervezetekhez, politikai pártokhoz, gazdasági érdekcsoporthoz; 3.1.3.nem nyereségérdekelt; 3.1.4.közérdekű tevékenységet folytat.
3.2. Szervezetek csatlakozása a Kerekasztalhoz A Kerekasztal nyitott fórum, bármilyen szervezet csatlakozhat, ha megfelel a tagság feltételeinek és elfogadja az alapdokumentum megállapításait. A szervezetnek 3.2.1.jogi személy esetén (egyesület, alapítvány, szövetség) csatlakozási szándékát írásos nyilatkozatban kell jeleznie, melyben megnevezi képviselőit;
12
3.2.2.nem jogi személy esetén (klubok, baráti társaságok, együttesek stb.) csatlakozási szándékát írásos nyilatkozatban kell jeleznie, melyben megnevezi képviselőit; és csatolnia kell egy jogi személynek minősülő tagszervezet a csatlakozást támogató nyilatkozatát.
3.3. Felépítés 3.3.1.A Kerekasztal döntéshozó fóruma a szavazattal rendelkező tagok összessége. 3.3.2.A Kerekasztal irányító testülete az elnökség. Az elnökség 3 főből áll (1 elnök, 2 alelnök). 3.4. Működés 3.4.1.Kerekasztal fórum 3.4.1.1. A Kerekasztal tagsága választja az elnökséget egy évre többségi és nyílt szavazással. Az elnökséget választó szavazás akkor érvényes, ha legalább a tagság fele jelen van. 3.4.1.2. A Kerekasztal 2 havonta rendezett nyílt ülés. Egy tagszervezet több taggal is megjelenhet, de csak egy szavazati joggal bír. 3.4.1.3. Egy személy csak egy tagszervezetet képviselhet. 3.4.1.4. A Kerekeasztal határozatképes, ha az elnökség (elnök és 2 alelnök) valamint legalább 3 tagszervezet képviselője jelen van. 3.4.1.5. A Kerekasztal döntéseit nyílt szavazással hozza meg, a döntés meghozatalához a jelenlévő tagság többségi támogatása szükséges. 3.4.1.6. A Kerekasztal az elnökség jóváhagyásával munkabizottságokat alakíthat a hatékonyabb munka érdekében. Ezek vezetőit a munkacsoportban részt vállalók választják többségi szavazással. 3.4.1.7. A Kerekasztal állandó bizottsága a Pályázati Munkacsoport. A Pályázati Munkacsoport feladata, hogy a Zirc Város Önkormányzatának éves költségvetésében a civil szervezetek részére biztosított önkormányzati pályázati önerő-alap felhasználásáról készült szabályzat (mellékelve az Alapdokumentumhoz) szerint döntsön ennek felhasználásáról. A Pályázati Munkacsoport 4+1 főből áll, melyből 4 tagot a Kerekasztal fóruma választja 1 évre többségi választással. A választás során figyelembe kell venni, hogy a Pályázati Munkacsoport tagjai a lehető legszélesebb szakterületet képviseljék. A Pályázati Munkacsoport állandó tagja a Zirci Civil Kerekasztal mindenkori elnöke. 3.4.1.8. A Kerekasztal az elnökség által összeállított Munkaterv végzi munkáját, melyet a tagság igényének megfelelően állít össze, és a Kerekasztal határozattal hagy jóvá. 3.4.1.9. A Kerekasztal ülésein, az elfogadott Munkaterven kívül is felvethető közéleti probléma, melyre a többség döntésének megfelelően [a d) és e) pont figyelembe vételével] a Kerekasztal reagálhat, illetve a megoldási javaslat kidolgozására kérheti fel az elnökséget. 3.4.1.10. A Kerekasztal dönt arról, hogy a Kerekasztal milyen programokat, rendezvényeket kíván megvalósítani és támogatni. 3.4.2.Elnökség 3.4.2.1. Az elnökség feladata Kerekasztal döntéseinek végrehajtása, illetve ennek koordinálása. 3.4.2.2. Az elnökség feladata Kerekasztal összehívása, a napi munkaterv meghatározása, melyről a tagságot az ülés előtt 3 nappal értesítenie kell arra alkalmas módon. 3.4.2.3. A Kerekasztal tanácskozásának levezetése az elnök feladata. 3.4.2.4. Az elnök feladata a médiával és a nyilvánossággal történő kapcsolattartás. 3.4.2.5. Az elnök feladata, hogy a Kerekasztal üléseiről jegyzőkönyv elkészítésére a tagságból megbízottat kérjen fel.
13
3.4.2.6. Az elnök feladata a Kerekasztal dokumentációinak őrzése. 3.4.2.7. Az alelnökök feladata az elnök munkájának segítése, illetve akadályoztatása esetén az elnök feladatköreinek átvétele.
14
Zirci Civil Kerekasztal tagsága: 1. „A BULI ’91” Közhasznú Alapítvány rendezvényszervező és kulturális tevékenység 8420 Zirc, Alkotmány u. 14. Kapcsolattartó: Encz Ilona 2. „Együtt a Könyvtárért” Alapítvány kulturális tevékenység 8420 Zirc, József A. u. 1. Kapcsolattartó: Bieberné Réz Ágnes 3. „Gyűszűkék” Foltvarró Csoport Szabadidős tevékenység 8420 Zirc, József A. u. 1. Kapcsolattartó: Egervölgyi Dezsőné 4. „Kőketánc” Kulturális Alapítvány kulturális tevékenység 8420 Zirc, Zrínyi u. 4. Kapcsolattartó: Ringné Müller Anikó 5. „Segítő Kezek Zirc” Alapítvány szociális tevékenység 8420 Zirc, Bajcsy Zs. u. 9. Kapcsolattartó: Nagyné Fáró Katalin 6. „Wings” Darts Club sporttevékenység 8420 Zirc, József A. u. 1. Kapcsolattartó: Kaufmann Ferenc 7. „Zirc Kultúrájáért” Közhasznú Alapítvány kulturális tevékenység 8420 Zirc, Március 15. tér 1. Kapcsolatatrtó: Encz Ilona 8. 452. sz. Szent Bernát Cserkészcsapat ifjúsági szervezet 8420 Zirc, Rákóczi tér 1. Kapcsolattartó: Kondorné Lehel Ágota
9. Árpádházi Szent Erzsébet Karitász Csoport szociális tevékenység 8420 Zirc, Rákóczi tér 1. Kapcsolattartó: Ulrich Józsefné 10. Bakony Polgárőr Egyesület polgárőrség 8420 Zirc, Petőfi S. u. 27. Kapcsolattartó: Hajba Zsolt és László Antal 11. Bakony Turisztikai és Sport Egyesület kulturális, turisztikai és sporttevékenység 8420 Zirc, Fáy A. u. 2/b Kapcsolattartó: Galambos László 12. Bakonyi Finnbarátok Köre Egyesület kulturális tevékenység és testvérvárosi kapcsolatok 8420 Zirc, Kőrösi Cs. S. u. 14. Kapcsolattartó: Turi Gézáné 13. Bakonyi Harmónia Kulturális Egyesület a helyi vegyeskar működtetése 8420 Zirc, Kálvária u. 17. Kapcsolattartó: Péczi Katalin 14. Erdélyi Baráti Kör Barótért kulturális, testvérvárosi kapcsolatok 8420 Zirc, József A. u. 8/a Kapcsolattartó: Sztana Éva 15. MTTSZ Területi Klub Zirc sportlövész klub 8420 Zirc, Alkotmány u. 14. Kapcsolattartó: Varjas József 16. Nevelgető Alapítvány ifjúsági, kulturális és szociális tevékenység 8420 Zirc, Gyóni G. u. 28. Kapcsolattartó: Kovács Eszter
15
17. Sziget Környezetvédelmi Egyesület környezetvédelem 8420 Zirc, Alkotmány u. 33/a Kapcsolattartó: Dr. Galambos István
26. Zirc Városi Ifjúsági Fórum szabadidős, ifjúsági és kulturális tevékenység 8420 Zirc, Március 15. tér 1. Kapcsolattartó: Vajnorák Zsolt
18. Színes Gyermekkor Közhasznú Alapítvány ifjúsági és szociális tevékenység 8420 Zirc, Hóvirág u. 37. Kapcsolattartó: Kovács Nikoletta 19. Tavakat – Kulturális és Természetvédő Egyesület kulturális és természetvédő tevékenység 8420 Zirc, Forrás köz 3. Kapcsolattartó: Koós Máté 20. Zirci Bakonyi Lovasklub sporttevékenység 8420 Zirc, Deák f. u. 31. Kapcsolattartó: Németh Jánosné 21. Zirci Nagycsaládosok Egyesülete szociális tevékenység 8420 Zirc, József A. u. 1. Kapcsolattartó: Encz Ilona 22. Zirci Nyugdíjas Klub szabadidős és kulturális tevékenység 8420 Zirc, József A. u. 1. Kapcsolattartó: Dr. Katona Péterné 23. Zirci Országzászló Alapítvány kulturális és városszépítő tevékenység 8420 Zirc, Luksz S. u. 11. Kapcsolattartó: Egervölgyi Dezső 24. Zirci Sporthorgász Egyesület sporttevékenység 8420 Zirc, Fáy András u. 5. Kapcsolattartó: Ambrus Árpád 25. Zirci Testvérvárosi Egyesület testvérvárosi és kulturális tevékenység 8420 Zirc, József A. u. 1. Kapcsolattartó: Szeifert Gyöngyi
16
