ELŐTERJES ZTÉ S A Képviselő-testület 2015. január 29-én tartandó ülésének 8. számú - Átfogó értékelés a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról - tárgyú napirendi pontjához Előadó: Mező József jegyző Előkészítő: Mező József jegyző és Fekete Márta köztisztviselő Véleményezte: Ügyrendi és Szociális Bizottság Tisztelt Képviselő - testület! A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 96. § (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a helyi önkormányzat a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról minden év május 31-éig - a külön jogszabályban meghatározott tartalommal - átfogó értékelést készít, amelyet a képviselő-testület megtárgyal. A tartalmi követelményeket meghatározó külön jogszabály a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet (Gyer.) 10. számú melléklete. Átfogó az értékelés abban a tekintetben, hogy tartalmazza az önkormányzat által nyújtott pénzbeli, természetbeni ellátásokra, jegyzői gyámhatósága hatósági intézkedéseire, feladataira vonatkozó adatokat, az önkormányzat biztosította személyes gondoskodást nyújtó ellátások területén a Kossuth Lajos Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, a Tiszalök Város Önkormányzata Szociális Szolgáltató Központja, a Napköziotthonos Óvoda, Napos Bölcsőde, Tiszavasvári Rendőrkapitányság, Szabolcs – Szatmár – Bereg Megyei Igazságügyi Hivatal, valamint a Tiszalöki Református Egyház Oltalmazó Háza és Oltalmazó Otthona által végzett gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatokat. Ki kell térnie a beszámolónak a bűnmegelőzési program főbb pontjainak, az önkormányzat és a civil szervezetek közötti együttműködés keretében végzett feladatok, szolgáltatások bemutatására, a jövőre vonatkozó javaslatok, célok meghatározására is. Az értékelésnek nem kötelező része a Tiszalök Város Önkormányzata Szociális Szolgáltató Központja gyermekjóléti alapellátások áttekintése a jelzőrendszer működésének éves értékelése, amely mellékletét képezi a beszámolónak. Az értékelést meg kell küldeni a Szabolcs – Szatmár – Bereg Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalnak. A megyei gyámhivatal az értékelés kézhezvételétől számított harminc napon belül javaslattal élhet a helyi önkormányzat felé. A helyi önkormányzat hatvan napon belül érdemben megvizsgálja a megyei gyámhivatal javaslatait és állásfoglalásáról, intézkedéséről tájékoztatja. Mindezek figyelembe vételével kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az értékelést szíveskedjen elfogadni. Tiszalök, 2015. január 20. Mező József jegyző
TISZALÖK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK ......../2015. (I.29.) határozat-tervezete Gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról szóló átfogó értékelés elfogadásáról A képviselő-testület tudomásul vette és a melléklet szerint elfogadta az átfogó értékelést az önkormányzat 2013. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról.
2
I. A TELEPÜLÉS DEMOGRÁFIAI MUTATÓI 0-3 éves Férfi Nő 82 102
4-6 éves Férfi Nő 71 76
7-14 éves Férfi Nő 227 224
15-18 éves Férfi Nő 143 132
Összesen Férfi 523 Nő 534
Együtt 1057
II. AZ ÖNKORMÁNYZAT ÁLTAL NYÚJTOTT PÉNZBELI, TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK: II.1. A családtámogatási rendszer átalakításáról szóló 2005. évi CXXVI. törvény óta a családtámogatási rendszer megváltozott. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 19. §, 20. §, és 20/A. §-a és a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Kormányrendelet 65. §, 65/A. §, 66. §, 66/A. §, és 67. §-a szerint a települési önkormányzat jegyzője megállapítja a törvényi feltételek fennállása esetén a gyermek(ek) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát. A települési önkormányzat jegyzője annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága a tárgyév augusztus 01. napján fennáll, a tárgyév augusztus hónapjában, illetve a tárgyév november 01. napján fennáll, a tárgyév november hónapjában gyermekenként 2013. évben 5.800 forint természetbeni támogatást nyújtott fogyasztásra kész étel, ruházat, valamint tanszer vásárlására felhasználható Erzsébetutalvány formájában. 2013. évben a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak száma: 581 fő Támogatásra felhasznált összeg: 6. 739. 600.- Ft. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek száma kor szerint: 6 éves: 190 gyerek 7-14 éves: 273 gyerek 15-18 éves: 109 gyerek 19- éves 9 fő Tartósan beteg, fogyatékos: 26 fő Családok száma a gyermekek száma szerint: 1 gyerek 2 gyerek 3 gyerek 4 vagy 5 gyerek 6 vagy annál több gyerek Ebből: Egyedülálló szülő 1 gyerekes 2 gyerekes 3 gyerekes 4 vagy 5 gyerekes 6 vagy több
163 család 59 43 33 21 7 46 39 7 3 1
Az ellátásban részesült személyek száma az egy főre jutó családi jövedelem szerint a jogosultság megállapításakor: A nyugdíjminimum felét nem éri el: 50 fő A nyugdíjminimum fele, illetve annál több, de a nyugdíjminimumot nem éri el: 368 fő A nyugdíjminimumot eléri, illetve meghaladja: 163 fő Összesen: 581 fő 3
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 21. §. alapján a települési önkormányzat Képviselő-testületének Ügyrendi és Szociális Bizottsága rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti azt a gyermekes családot, aki időszakosan létfenntartási gondokkal küzd vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került gyermekes családok részére nyújtott támogatás. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesültek száma: Támogatásra felhasznált összeg:
0 fő 0 Ft
II.2. Egyéb pénzbeli juttatások A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 20/C. §a, valamint a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Kormányrendelet 68/F – 68-L. §a értelmében 2009. január 01-től lépett hatályba az óvodáztatási támogatás mint új támogatási ellátási forma. A jegyző határozatban állapítja meg az óvodáztatási támogatást a törvényi feltételek fennállása esetén a kérelmező részére. Aki abban az évben beíratja a gyermekét óvodába, amikor harmadik illetve negyedik életévét tölti be, első alkalommal 20.000.- Forint, ezt követően esetenként és gyermekenként 10.000.- Forint óvodáztatási támogatást kap. A támogatás évente két alkalommal történik: júniusban és decemberben. 2013. évben az óvodáztatási támogatásra jogosultak száma: Támogatásra felhasznált összeg:
48 fő 900. 000.- Ft.
II.3. Gyermekétkeztetés A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő szülő bölcsődében, óvodában étkező gyermeke illetve az 1 – 4 és az 5 - 8 osztályos gyermekek i n g y e n étkeznek. 3 vagy több gyermek esetén, ha nem jogosult a szülő rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre 50%-os a térítési díj. A tartósan beteg, vagy fogyatékos gyermeket nevelő szülő, ha nem jogosult rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, 50%-os térítési díjat fizet. Bölcsődei, óvodai adatok: Térítési díj Óvoda 100%: 63 gyerek 50%: 20 gyerek 0 Ft: 115 gyerek
Bölcsőde 10 gyerek 0 gyerek 11 gyerek
4
Iskolai adatok: Térítési díj: 100%: 66 gyerek 50 %: 25 gyerek 1-4 és az 5-6 osztály 0.- Ft 245 gyerek Megállapítható, hogy a 336 étkezést igénybe vevő gyermek több mint 80 %-a kedvezményes étkezésben részesül. III. AZ ÖNKORMÁNYZAT ÁLTAL BIZTOSÍTOTT SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSOK III. 1. Gyermekjóléti szolgáltatás biztosításának módja, működésének tapasztalata A Tiszalök Város Önkormányzata Szociális Szolgáltató Központja négy fő feladatot lát el: - Gyermekjóléti szolgálat működtetése; - Családsegítő szolgálat működtetése - Rendszeres szociális segélyezettek együttműködési kötelezettségéből adódó feladatok - Gyámhivatal körzetéhez kapcsolódó hivatásos gondnoki teendők ellátása. III.1.1. A Gyermekjóléti Szolgálat működtetése Az intézmény 1997 – ben alakult, mint Családsegítő Szolgálat, 2001 januárjától Szociális Szolgáltató Központ lett az elnevezése, hogy tükrözze a kibővült feladatkört, majd 2007. augusztus 1. napjától a Kistérségi Társulás tagjaként az elnevezése Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás Tiszalöki Szociális Szolgáltató Központja nevet kapta. Később a Kistérségi Társulás megszűnése után 2013. július 01. napjától Tiszalök Város Önkormányzata Szociális Szolgáltató Központja nevet viseli. A Gyermekjóléti Szolgálat feladatai: A testileg, lelkileg, erkölcsileg veszélyeztetett gyermekekről jelzést szolgáltató rendszer működtetése. A veszélyeztetettség megelőzése, kiküszöbölése családgondozással, valamint ügyintézés, anyagi és természetbeni támogatáshoz jutás segítése. A gyermekek gyermekvédelmi rendszerbe történő ideiglenes elhelyezésének, átmeneti vagy tartós nevelésbe vételének lehetőség szerinti elkerülése. Szükség esetén a gyermek családból való kiemelésére javaslattétel, intézményben elhelyezett gyerekek családjának gondozása, családba visszahelyezett gyerekek utógondozása. Alapellátásban lévő gyerekek gondozási tervének elkészítése, védelembe vett gyerekek gondozási – nevelési tervének elkészítése. Örökbe fogadó családok körülményeinek vizsgálata. Családba fogadott gyerekek utánkövetése. Felülvizsgálati tárgyalásokon részvétel. Feladata továbbá tanácsadás, illetve a tanácsadás megszervezése a következő témákban: családtervezési, pszichológiai, nevelési, egészségügyi, mentálhigiénés. Jelzőrendszer működtetése. Kéthavonkénti rendszerességgel esetmegbeszéléseket tart a szolgálat az iskola és az óvoda ifjúsági és gyermekvédelemi felelősével és a védőnői szolgálattal (csoportban vagy esetekről külön – külön). Ezen megbeszélések célja az ifjúsággal, gyermekekkel foglalkozó szakemberek munkájának segítése, aktuális problémák megbeszélése, konzultáció a közösen gondozott családok ügyében, jelzőrendszer működtetése (veszélyeztetett gyerek jelzése – jelzőlapon).
5
A gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a gyermekjóléti szolgálat jelzőrendszert működtet, amely lehetővé teszi a veszélyeztető okok feltárását, valamint az egyes gyermek veszélyeztetettségének időben történő felismerését. A jelzőrendszer tagjaival való együttműködés, valamint tevékenységük összehangolása érdekében a gyermekjóléti szolgálat szakmaközi esetmegbeszéléseket tart évente legalább hat alkalommal előre meghatározott témakörben. Szabadidős tevékenységek (Nyári napközi, kortárssegítő csoport, szülő- gyerek klub) CSALÁDGONDOZÁSI FELADATOK ― Alapellátásban Alapellátásból összesen lezárva Nagykorúság miatt Esetátadással átadott gyermekek/ családok száma Eredményesség miatt -
Védelembe vétel (gyermekjóléti szolgálat, hatóság kezd.) 50 óra igazolatlan hiányzás miatti új védelembe vétel
108 gyermek/ 50 család 40 gyermek/ 21 család 3 gyermek/ 3 család 24 gyermek/ 9 család 13 gyermek/ 9 család 70 gyermek/ 23 család 1 gyermek/ 1 család
Védelembe vétel megszűnt Nagykorúság miatt megszűnt Ebből esetátadással átadott gyermekek/ családok száma
29 gyermek/ 12 család 3 gyermek/ 3 család 26 gyermek/ 9 család
― Átmeneti nevelésben lévő Ebből lezárva nagykorúság miatt Esetátadással átadott gyermekek/ családok száma
14 gyermek/ 10 család 1 gyermek/ 1 család 1 gyermek/ 1 család
Családlátogatások száma Esetkonferencia - Első védelembe vételi tárgyaláson való részvétel - Véd. vételi felülvizsgálati tárgyaláson való részvétel
426 alkalom 19 eset 6 eset/ 13 gyermek 10 eset/ 23 gyermek
Információ nyújtás: Anyagi (megélhetési, lakhatással összefüggő, stb.) Segítő beszélgetés Hivatalos ügyekben való közreműködés Közvetítés más szolgáltatása Konfliktuskezelés Adományozás
215 115 461 52 2 289
eset eset eset eset eset eset
A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet az alábbiakat rendelte el: 15.§ (7) „a gyermekjóléti szolgálat minden év március 31 –éig tanácskozást szervez, amelyen a) a jelzőrendszer tagjainak írásos tájékoztatóit figyelembe véve átfogóan értékeli a jelzőrendszer éves működését, b) áttekinti a település gyermekjóléti alapellátásának valamennyi formáját, és szükség szerint javaslatot tesznek működésük javítására.
6
(8) az éves tanácskozásra meg kell hívni a) a települési önkormányzat polgármesterét, illetve a képviselő – testület tagjait, vagy a jegyzőt, b) a gyermekjóléti alapellátást nyújtó szolgáltatások fenntartóit, c) a településen gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátást biztosító intézmények képviselőit, d) a jelzőrendszer tagjainak képviselőit, e) a gyámhatóság munkatársait, f) a településen működő gyermekvédelmi szakellátást nyújtó szolgáltató képviselőjét, g) a fiatalkorúak pártfogó felügyelőjét, h) a megyei gyámhivatalban működő gyermek – és ifjúságvédelmi koordinátort. 2013. március 31 - én a Szociális Szolgáltató Központ évzáró tanácskozást tartott. A tanácskozás célja, hogy a településen a gyermekjóléti, ill. gyermekvédelmi feladatot ellátó szakemberek, saját tevékenységüket bemutatva segítsék a település gyermekvédelmi rendszerének egységes áttekintését. Egymás értékelését meghallgatva közös stratégiát dolgozzanak ki a feladatok színvonalasabb ellátása érdekében. Ennek megfelelően a tanácskozás során lezárásra és értékelésre kerül az előző év és a 2014-es év szakmaközi tanácskozások témái is megbeszélésre kerülnek. A jelzőrendszeri tagok – akik kötelezettek beszámoló készítésére - megküldték a beszámolójukat. A jelenlévők a tanácskozás végén az önkormányzat képviselő-testülete felé ajánlást fogalmaztak meg, hogy miben szeretnének változtatást a településen a gyermekekkel, illetve a gyermekvédelmi munkával összefüggésben. A megbeszélés témái: Gyermekjóléti alapellátások áttekintése, jelzőrendszer működésének éves értékelése. Egyebek, aktualitások. A meghívottak írásban tájékoztatást adtak a részvételükről a jelzőrendszer működésében, valamint az elmúlt évi gyermekvédelmi tevékenységükről és észrevételeikről, javaslataikról. Tiszalök Város Szociális Szolgáltató Központja eredményesnek értékeli a 2013. évben is a jelzőrendszer működését. Az elmúlt évben folyamatosan azon dolgoztak, hogy hatékonyabban végezzék munkájukat, ami a már kidolgozott és a gyakorlatban is jól működő együttműködési megállapodásoknak megfelelően a jelzőlapok (alapellátásba vétel, iskolai, óvodai hiányzások jelzése) felhasználásával történt. Az iskolai és az óvodai gyermekvédelmi munka, az utóbbi évben újabb kihívásokkal került szembe, tovább sokasodott a magatartási problémákkal küzdő gyermekek száma. Az iskolában két gyermekvédelmi felelős, és egy iskolakoordinátor, az óvodában egy gyermekvédelmi felelős és egy óvodakoordinátor végzi a feladatokat. Velük rendszeres a Gyermekjóléti Szolgálat kapcsolata, a problémákat közösen beszélik meg. Gyakori az egyéni konzultáció is. Az iskola vezetése kiemelten kezeli a pedagógiai munka mellett a hátrányos helyzetű gyermekek segítését. Problémaként jelenik meg az óvodában a csökkenő óvodai gyermeklétszám mellett nőtt a problémás gyermekek és a roma gyermekek száma. Megnőtt az éhes, nehezen kezelhető, agresszív gyermekek száma, illetve megjelent a másik véglet is, az agyon kényeztetett gyermekek problémája. Sok a súlyosan beszédhibás gyermek, azonban a logopédiai szolgáltatás hiányzik, különösen az iskolaköteles gyermekek szenvednek hátrányt miatta. 7
Észrevehető az elszegényedő családok, elhanyagolt gyermekek számának növekedése (éhes, koszos gyermekek), főként hétfőn éhesebbek a gyermekek. Legtöbb problémával küzdő és HH, HHH gyermek két óvodában a Napraforgó és a Kerekerdő Óvodában jelenik meg. A rossz anyagi körülmények között élő szülőknél gyakran előfordul, a nem megfelelő pénzbeosztási módszerei miatt, hogy a szülők beteg gyermeküket nem viszik orvoshoz, gyógyszert nem váltanak ki, és hónap végén gyakrabban éhes marad a gyermek. A szülők nem szánnak időt a gyermekeikre, sokszor elmaradás tapasztalható a szocializáció, elhanyagolás az érzelmi gondoskodás terén. Korai gyermekvállalás. Megfelelő higiéné hiánya. Az általános iskola jelzése szerint problémaként jelent meg az iskolai igazolatlan hiányzások, rendszeres iskolába járás hiánya. Jelentős mértéket öltött a gyermekek elhanyagolása. A szülők gyenge, rossz hozzáállása a gyermekeikhez, az iskolához. A problémás gyermekek szülei nem járnak fogadóórára, szülőértekezletekre. Magántanulók magas száma. Felső tagozatos osztályokban fokozottan jelentkeznek a különböző szociokulturális háttérből adódó nézeteltérések. A gyermekek betegségre való hivatkozással történő indokolatlannak tűnő otthonmaradása (orvosi igazolással), miközben az utcán tartózkodik, illetve játszik. Megnövekedtek a „tisztasági problémák” (hajas fejbőr élősködőkkel való szennyezettsége, bőrön jelentkező elváltozások) különösen az alsó tagozatban. A megnövekedett pszichés, mentális, szociális hiányosságok miatt egyes gyermekek nemcsak társaikra jelentenek veszélyt, hanem önmagukra nézve is, a problémák kezeléséhez hiányzik egy iskolai főállású pszichológus. A védőnői szolgálattal tovább bővült az együttműködés, közös családlátogatások mellett, bekapcsolódtak a szabadidős programok lebonyolításába és vállalkoztak a szülők iskolája rendezvénysorozat első foglalkozásainak megtartására is. A védőnői szolgálat szerint problémaként jelent meg az egyre több a fiatal anya, akik 14-1516 éves korban vállalnak gyermeket, a gyermekvárással kapcsolatos feladatokat (pl. a terhességükkel kapcsolatos vizsgálatokra nem mennek el) nem végzik el. Éretlen gyermek és felelősségvállalás tapasztalható részükről a rendszeres iskolába járás elkerülésére választják ezt az utat. Fertőző betegségek terjedése (rüh, bőrbetegségek, húgyúti fertőzések, kevésbé a gyermekeket érintve: TBC, hepatitis). Tiszalöki Református Egyházközség Oltalmazó Otthon, Oltalmazó Ház jelzése szerint problémaként jelent meg a családi konfliktusok. Családon belüli bántalmazások, ezen belül megjelent a gyermekbántalmazás (egy esetben). Szülők életvezetési problémái. Elégtelen lakhatási körülmények (fenyegető hajléktalanná válás, gyermekek családból kiemelésének fenyegetettsége). Egyre súlyosbodó mélyszegénység. Uzsorakölcsön miatt ellátást kérők. A családok férfi tagjainak vonatkozásában megszámlálhatatlan, nehezen kibogozható bírósági, ügyészségi, jelentős összegű pénzbírságokkal járó szabálysértési ügyek. Más települések Gyermekjóléti szolgálatai, vagy a felvételt kérő intézmények az általuk kitöltött nyomtatványon a családdal kapcsolatos együttműködéshez szükséges információkat nem adják át, illetve a pozitív elbírálás érdekében alapvető, de rendkívül fontos információkat eltitkolnak (pl. terhesség, fogyatékosság, korábban elkövetett bűncselekmény). Más településen dolgozó családgondozók a családok elhelyezését követően sem a családokkal, sem pedig az intézményekkel tovább nem tartanak kapcsolatot, amivel megnehezítik a „családok kigondozását”. A beköltözéshez kötelező, fertőző betegség mentességéről szóló orvosi igazolások ellentétes képet mutatnak a beköltözők egészségi állapotával, ami miatt sokszor a beköltözéskor a kórokozóktól való mentesítésre van szükség (rüh, tetűirtás, ótvarkezelés, tüdőszűrő vizsgálat). A beköltözők körében jelentkező egyre komplexebb problémák (lejárt
8
rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, évek óta hiányzó TAJ kártya, születési anyakönyvi kivonat, iskolai bizonyítványok, személyi igazolvány, elodázott gyermek elhelyezési perek, iskolai hiányzások miatt felfüggesztett iskoláztatási támogatás). A családok alkalmazkodóképességének csökkenése, együttélés szabályainak betartása, (pl. nyomdafestéket nem tűrő mondanivaló, illetve annak nem megfelelő közlési módja). A beköltözők által elkövetett törvényszegések, intézményben alkoholfogyasztás miatt rendbontó magatartás. Az intézmény profiljába nem illő személy kríziselhelyezése (rendőrség által). A Bűnmegelőzési Tanács és a Gyermekjóléti Szolgálat együttműködése szorosabbá vált a közös feladatok megfogalmazásával. A rendőrség részéről egyre több és rendszeresebb jelzés érkezik, és kérik a viszont jelzéseket is. Kezdeményeznek olyan megbeszéléseket, együttműködéseket, ami a gyerekekkel foglalkozók tájékozottságát segíti. A gyámhatósággal a Gyermekjóléti Szolgálat munkakapcsolata napi jellegű és szakmailag egymást segítő. A krízisekben közös megbeszélések segítik a hatékony problémamegoldást. Tiszavasvári Rendőrkapitányság jelzése szerint problémaként jelent meg, hogy növekszik az erőszakos cselekmények elkövetésének száma, különösen a gyermek-, és fiatalkorúak körében. A „szórakozóhelyeken” 18. életévét be nem töltött személyek – időnként mértéktelenül – alkohollal történő kiszolgálása (elősegítik a bűncselekmények elkövetését, garázda jellegű magatartás megjelenését). A családok nem megfelelő működése, problémamegoldó képessége (nem beszélgetéssel oldja meg a problémát, hanem erőszakos magatartással). Emelkedik a családon belüli erőszak elkövetése (fizikai-lelki bántalmazás). A családon belüli erőszak látenciája magas. Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium (Tiszalök) jelzése szerint problémaként jelent meg az igazolatlan hiányzások magas száma, a családi pótlék ellátás megszüntetésének nincs visszatartó ereje a hiányzások megszüntetésére vonatkozóan. Tankötelezett gyermek iskolai igazolatlan hiányzása családalapítás miatt. A szülő nem tud arról, hogy gyermeke reggelente nem iskolába megy. Javaslatok a gyermekek ellátása tekintetében: Sok a súlyosan beszédhibás gyermek, sürgősen pótolni kell a logopédiai szolgáltatást. A Tiszavasvári Pedagógiai Szakszolgálati Központ pszichológiai szolgáltatására a folyamatosan növekedő leterheltség jellemző. Évek óta visszatérő probléma, hogy nincs Tiszalökön pszichológiai szolgáltatás. A pszichológus foglalkoztatása rendkívül fontos lenne folyamatos – de legalább megbízásos jogviszonnyal - foglalkoztatott pszichológus alkalmazásával- különösen a gyerekek esetében az egyre halmozódó magatartási-viselkedési problémák kezelése, prevenció – iskolából történő kimaradás, magántanulóvá válás megelőzése - érdekében, de egyre több felnőtt is igényelne pszichológusi ellátást. A szórakozóhelyek visszatérő ellenőrzése, a fiatalok alkoholfogyasztásának csökkentése érdekében. Nőtt a mélyszegénység, általános elszegényedés, folyamatos fizetési problémák (nem megfelelő pénzbeosztás) a családoknál, ami a gyermekek helyzetét negatívan befolyásolja (élelmezés, ruházat, orvosi ellátás hiánya stb.), közös összefogásra, különböző jellegű (anyagi, mentális stb.) megsegítésre lenne szükség, A családok higiénés helyzetének javítása érdekében felvilágosító munka erősítése, Különböző programok keretében a gyermekek (kiskorú) korai gyermekvállalásának megelőzése érdekében prevenciós munka erősítése.
9
III. 2. Gyermekek napközbeni ellátása A Napköziotthonos Óvoda Napos Bölcsőde gyermeklétszáma: 2012-2013-as nevelési évben férőhely: 200 gyermek beírt óvodások száma: 201 gyermek bölcsőde férőhely: 24 gyermek beírt bölcsődés gyermek: 24 Óvoda Szivárvány óvoda Hétszínvirág óvoda Kerekerdő óvoda Aranyalma óvoda Napraforgó óvoda ÖSSZESEN
férőhely
csop beírt gy. Etnikum HH HHH száma létszám
50+24
2+2
50+24
9
15
15
50
2
57
6
15
6
25
1
18
6
10
5
25
2
48
9
19
3
25
1
28
28
14
14
200+24
8+2
201+24
58
73
43
Az óvodába beírt létszám a 2012-13-as tanévben az engedélyezett megemelt létszámhoz képest a kihasználtság mutatói szerint 100%-os. A városban: 103% kültelek: 92% Kihasználtság tagóvodánként: Szivárvány óvoda: 100% Hétszínvirág óvoda: 114% Kerekerdő óvoda: 72% Aranyalma óvoda: 96% Napraforgó óvoda: 112% A nevelési évkezdésre minden óvodáskorú gyermek számára biztosítani tudtuk a férőhelyet. A város óvodáiban a tanév során a továbbiakban csak az iskolaköteles, HH és HHH gyermekeket tudjuk felvenni a Szivárvány és Aranyalma óvodákba a törvényi előírásoknak megfelelően, ha szükséges létszámon felül is biztosítva az egyenlő hozzáférés, felzárkóztatás lehetőségét. Az óvodáinkban az előző évhez viszonyítottan 11 fővel emelkedett az óvodában bent lévő etnikumi gyermekek száma, 29 fővel pedig a hátrányos, halmozottan hátrányos gyermekek száma. A jövőben továbbra is nagy hangsúlyt kell fektetni e gyermekek segítésére a gyermekvédelmi munkán belül, de fokozott odafigyelésre van szükség az óvodapedagógusok részéről is, hisz a családokat egyre jobban sújtja a társadalom elszegényedése, a tartós munkanélküliség, a mélyszegénység, a kilátástalanság.
10
A hátrányosság oka továbbra is a szülők alacsony iskolázottsága, munkanélkülisége, alacsony az egy főre eső jövedelem, jellemzően magas a gyermeklétszám, melyet ront még a térség rossz piaci helyzete, a gazdasági válság is. A szülők az egyik napról a másikra válnak munkanélkülivé, nagy közöttük a létbizonytalanság. A családok esetében sajnos továbbra is megfigyelhető egy befásultság, egy közömbösség, egy érdektelenség, mely rányomja bélyegét a gyermeknevelésre. A családok sok esetben az óvodától várják a problémák megoldását, a családi nevelés, a családi felelősség vállalás helyett. Hangsúlyozni kell számukra, megértetni, hogy az óvodai nevelés a családi nevelést kiegészítő segítő nevelés, de nem szerep átvállalás! A nevelési év során továbbra is szükség van speciális szakemberek foglalkoztatására, az esélyegyenlőség, sikeres iskolára való felkészítés érdekében. Alkalmazott segítő szakembereink: logopédus, fejlesztő pedagógus, nevelési tanácsadó szolgáltatásai, gyermekorvos, védőnők. Segítő társintézményünk a Családsegítő Szociális Központ, valamint a városi Gyámügyi osztály. A Tiszalöki Kossuth Lajos Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolában a 2013/2014-es tanévben az induló tanulói létszám 426 fő. Ebből a bejáró tanulók létszáma 128 fő, ami a településünk külső részeiben lakó, valamint más településekről bejáró tanulókat foglalja magában. A tanulói létszámból az 1-4. évfolyamon egész napos oktatási formában 211 fő tanul. Az egész napos oktatás alsó tagozatban kötelező, mégis népszerű azon szülők körében, akik dolgoznak vagy a gyermeket a tanulásban segíteni nem tudják kellőképpen. A felső tagozatban három tanulószobai csoport biztosítja a gyerekek következő napi felkészülésének lehetőségét, szaktanárok segítségével délután négy óráig elkészíthetik házi feladataikat. Mind az egész napos ellátás keretében, mind a tanuló szobai ellátás esetén a gyerekek napközis ellátásra jogosultak. Ebben az ellátásban részesülők háromszori étkezést vesznek igénybe / tízórai, ebéd, uzsonna/. A SNI csoportjai jelenleg 12 fővel dolgoznak. Itt mind a12 fő igénybe veszi az iskolai étkeztetést. A 12 tanulóból sajnos egy tanuló sem veszi igénybe a tanulószobát. A rendszeres iskolába járás érdekében, ebben a tanévben, az alsó tagozatban 21 felszólítást és 4 feljelentést, a felső tagozat esetében17 felszólítást és 13 feljelentést, az SNI-ben 5 felszólítást és 4 feljelentést küldött az iskolai tanulóinknak. Családlátogatásra alsóban 93, felsőben 194, SNI-ben 10 alkalommal került sor. Több esetben a gyermekkel és a szülővel való megbeszélés hatására újabb mulasztás nem történt. Volt olyan eset is, amikor a szülők nem fogadták a megjelenő pedagógust, nem akartak szembe nézni a problémával. Ezek a családok már csak akkor keresik meg a szakembert, amikor már nagy a baj. Az osztályfőnökök elmondása szerint családlátogatáskor a szülők szívesen fogadják tanácsaikat, de kevés esetben tesznek eleget ígéreteiknek. Nagyrészt a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyermek családja nem nyújt higiénikus, nyugodt, kiegyensúlyozott környezetet gyermekei számára. Az igazolt hiányzások csökkentése érdekében cél az egy napos távollétek csökkentése a szülő, orvos bevonásával. Az előző tanév tapasztalatai szerint sok az egy napos hiányzások száma. A tanulók gyakran kevés indokkal, szülői kísérlet nélkül fordulnak a gyermekorvoshoz, kihasználva, hogy minden esetben kapnak igazolást. Ezekben az esetekben a fő feladat a szülő, mint partner megnyerése annak érdekében, hogy figyeljenek gyermekeikre, kísérjék el őt az orvoshoz. A megelőzés érdekében azokkal a
11
tanulókkal és szüleikkel, akiknél feltűnően sok volt az egynapos hiányzás elbeszélgetést tartott az osztályfőnök. A tanév során az osztályfőnökök több esetben is komoly magatartási vagy tanulási problémát jeleztek a gyermekjóléti szolgálat felé. A jelzést követően sor került a tanulóval, szüleivel való beszélgetésre valamint családlátogatásra. Az iskola kompetenciáját meghaladó esetekben szakemberek bevonására került sor – nevelési tanácsadó, pszichológus -. Súlyosabb esetekben pszichiátriai vizsgálatkérést kezdeményezett az iskola. A szülők jelentős része nem érdeklődik gyermeke iskolai teljesítménye felől, nem vesz részt a szülői értekezleteken, fogadóórákon, iskolai rendezvényeken, fórumokon. A Tiszalöki Kossuth Lajos Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, (korábban, mint jelzőrendszeri tag) az elmúlt évekhez hasonlóan aktívan és eredményesen működik együtt a Tiszalök Város Önkormányzata Tiszalöki Szociális Szolgáltató Központ Gyermekjóléti Szolgálatával. A megállapodás szerint együttműködésük hatékony. A problémák felvetését követő gyors intézkedések a személyes, szakmai beszélgetések, konzultációk az információk gyors átadása segítették az iskola gyermekvédelmi munkáját. Az iskolában a cél a gyermekek érdekeinek érvényesítése, jelentős pozitív változás elérése a tanulók magatartásában, tanulmányi eredményességében, a szülők és az iskola együttműködésében. Továbbra is fontos feladat a prevenció és a közös hatékony együttműködés minden érintettel és közreműködővel. III. 3. Gyermekek átmeneti gondozása A 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról alapján az otthontalanná vált szülő kérelmére a családok átmeneti otthonában együttesen helyezhető el - a gyermek és szülője, valamint - legfeljebb 21. életévének betöltéséig a gyermek nagykorú testvére, ha az elhelyezés hiányában lakhatásuk nem lenne biztosított, és a gyermeket emiatt el kellene választani szülőjétől, családjától. A felnőtt és a gyermek együttes ellátása során befogadja - az életvezetési problémák vagy más szociális és családi krízis miatt otthontalanná vált, továbbá védelmet kereső szülőt és gyermekét, - a válsághelyzetben lévő bántalmazott vagy várandós anyát, illetve - a szülészetről kikerülő anyát és gyermekét, valamint - a várandós anya kérelmére az anya élettársát vagy férjét. Biztosítja - az ellátást igénylő gyermek átmeneti gondozását és befogadja otthontalanná vált szüleit, - segítséget nyújt a szülőnek gyermeke szükség szerinti ellátásához, gondozásához, neveléséhez. - a szülő számára, a gyermekével való együttes lakhatást és a szükség szerinti ellátást, - a szülőknek az ellátás mellett jogi, pszichológiai és mentálhigiénés segítséget nyújt. Közreműködik - a gyermekjóléti szolgálattal együttműködve - az átmeneti gondozást szükségessé tevő okok megszüntetésében, a család helyzetének rendezésében, otthontalanságának megszüntetésében. A Tiszalöki Református Egyház által működtetett intézményeink a 2013-as év folyamán az Oltalmazó Otthonban 41 gyermek, az Oltalmazó Házban 67 gyermek számára biztosított hosszabb,- jogszabályban megengedett maximális időtartamban-, rövidebb időtartamban elhelyezést.
12
Intézményeink továbbra is az ország egész területéről fogadnak rászoruló családokat. A 2013as évben a Borsod- Abaúj- Zemplén Megyéből érkezettek mellett az alábbi megyékből is érkeztek rászorulók: Szabolcs- Szatmár- Bereg; Hajdú- Bihar; Csongrád, Veszprém, JászNagykun- Szolnok. A családok intézményi elhelyezését szükségessé tévő okok közül továbbra is legjellemzőbb a szülők életvezetési problémája, valamint az elégtelen lakhatási körülmények megléte, a fenyegető hajléktalanná válás, és annak következtében a gyermekek családból kiemelésének fenyegetettsége, a családi konfliktusok, az egyre inkább súlyosbodó mélyszegénység, a bántalmazás, és visszatértek az uzsora miatt ellátás kérők. A beköltöző teljes családok férfi tagjainak vonatkozásában megszámlálhatatlan, nehezen kibogozható bírósági, ügyészségi, jelentős összegű pénzbírságokkal járó szabálysértési ügy a jellemző. A megkeresések egy része a bekerülő családok állandó lakcímén lévő Gyermekjóléti Szolgálatokon keresztül, másik része más átmeneti otthonból történt. Egész évben 108 gyermek nevelkedését segítettük elő. Korcsoport szerinti megoszlás tekintetében: 0-3 éves 4-5 éves 6-13 éves 14-17 éves
30 fő 17 fő 51 fő 10 fő
A 2013- as évben az elhelyezést kérők számáról vezetett nyilvántartásunk szerint 159 esetben kértek telefonon elhelyezést, amely alapján 72 családban 386 gyermek volt rászoruló. Ez évben arra is volt példa, hogy gyermekeit egyedül nevelő apának biztosítottunk ellátást 2 esetben is. Beköltözéskor a Gyermekjóléti Szolgálat, vagy a felvételt kérő intézmény által kitöltött nyomtatvány kellene segítse munkánkat. Tapasztalataink szerint, hiába az adott család több éves gondozása az együttműködéshez szükséges információk nem kerülnek átadásra. Ahogyan a beköltözéskor kötelező, a fertőző betegség mentességéről szóló igazolás bemutatása- sok esetben nem is a saját háziorvos tölti ki- , a mentességet csak az igazolás igazolja, a beköltözők bőrének állapota ellentétes képet mutat, így sok esetben a kórokozóktól való mentesítéssel kezdődnek feladataink a beköltözés pillanatában- rühirtás, tetűírtás, ótvar kezelés. Ugyanez a helyzet a kötelező tüdőszűrő vizsgálattal is, melynek pótlását az intézménynek kell biztosítania. Igyekszünk együttműködni a védőnőkkel, háziorvossal, óvodákkal, iskolával, bár tudjuk, sok esetben a beköltözők nem könnyítik a jelzőrendszer tagjainak munkáját. Előfordul, hogy a felvételi kérelmek pozitív elbírálása érdekében alapvető, de rendkívül fontos információkat eltitkolnak (pl: terhesség, fogyatékosság, korábban elkövetett bűncselekmény). A családgondozók a családok elhelyezésével sok esetben letudottnak tekintik a problémát, sem a családokkal, sem pedig az intézményeinkkel további kapcsolatot nem tartanak, amely az intézményi tartózkodás letelte után, a családok kigondozását nehezíti, mivel családjaink jelentős része lehetőségek híján korábbi lakóhelyére költözik vissza. A helyi gyermekjóléti szolgálattal rendszeres kapcsolatban vagyunk, együttműködésünk jónak mondható. A beköltözők körében jelentkező egyre komplexebb problémák, az alkalmazkodó képességük csökkent volta, illetve a rendszerbe való bekerülés folytán a korábban rejtett,- szőnyeg alá söpört- megoldásra váró feladatok előtérbe kerülése- lejárt rendszeres gyermekvédelmi kedvezmények, évek óta hiányzó taj kártyák születési anyakönyvi kivonatok, iskolai bizonyítványok, személyi igazolvány hiánya, elodázott gyermek elhelyezési perek, iskolai
13
hiányzások miatt felfüggesztett iskoláztatási támogatások- miatt, több esetben is élnünk kellett jelzési kötelezettségünkkel, és a családokban nevelkedő gyermekek vonatkozásában védelembe vételre javaslatot tenni. A beköltözéskor fennálló védelembe vételek tekintetében pedig a védelembe vételek fenntartását javasolni. 1 gyermek esetében pedig bántalmazás miatt kellett a rendőrségen bejelentést tennünk. Az elmúlt időszakban a helyi rendőrséggel való kapcsolatunk szorosabbá vált, a bennlakóink által elkövetett törvényszegések, és az intézményben az alkoholfogyasztás miatt tanúsított rendbontó magatartás következményeként. A téli időszakban a város intézményei közül egyedüliként kivettük a részünket az intézmény profiljába nem illő személy kríziselhelyezésében. Az egyre inkább romló életkörülmények miatt a bekerülő családok alkalmazkodási képessége sok esetben minimális- jellemző a nyomdafestéket nem tűrő mondanivaló, illetve annak nem megfelelő közlési módja. Az alapvető együttélési szabályok betartatása is problémát jelent. A Gyámhatósági, gyámhivatali igazgatási feladatokat ellátó ügyintézőkkel is napi kapcsolatban vagyunk, együttműködésünk jónak mondható. Óvodásaink ebben a nevelési évben is a kisfástanyai Kerekerdő óvodába járnak, az óvónénikkel napi kapcsolatban vagyunk, rendszeresen értesítjük egymást a programokról, esetleges hiányzásokról. A beköltöző gyermekek korcsoportjából kitűnik, hogy az együttműködésben az általános iskola is érintett, velük szintén napi kapcsolatban állunk. A helyi egészségügyi szolgáltatók (védőnő, házi gyermekorvos) egyaránt részesei mindennapjainknak. IV. JAVASLATOK, CÉLOK A Kossuth Lajos Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Arany János úti iskolai rész megközelítése a gyermekek részére továbbra is balesetveszélyes – tekintettel az ezen az útszakaszon zajló gépkocsiforgalomra -, ezért zebra kiépítésével, illetve figyelmeztető közlekedési táblák elhelyezésével kellene biztosítani a biztonságos közlekedésüket. Téli időszakban nagyobb gondot fordítson a települési önkormányzat az utak jégmentesítésére, sózására, tisztántartása, különösen az oktatási intézmények környékén, a gyermekek biztonságos közlekedése érdekében. A Tiszavasvári Pedagógiai Szakszolgálati Központ pszichológiai szolgáltatása leterhelt. A település lakói több havi várakozás után kapnak pszichológiai vizsgálatra időpontot. A Pedagógiai Szakszolgálat jelezte az önkormányzat részéről megjelenő finanszírozási nehézségeket, és kérte, hogy csak a legszükségesebb eseteket küldjék a szakemberek. A családokra továbbra is jelentős anyagi megterhelést ró az, hogy a Tiszavasvári Pedagógiai Szakszolgálati Központba utazzanak (ahol csak 18 év alatti gyermekeket látnak el). Évek óta visszatérő probléma, hogy nincs Tiszalökön pszichológiai szolgáltatás. A pszichológus foglalkoztatása rendkívül fontos lenne folyamatos – de legalább megbízásos jogviszonnyal - foglalkoztatott pszichológus alkalmazásával- különösen a gyerekek esetében az egyre halmozódó magatartási-viselkedési problémák kezelése érdekében, de egyre több felnőtt is igényelne pszichológusi ellátást. Fontos lenne, hogy legyen lehetőség úgy az iskolában, mint az óvodában, hogy a problémás gyermekeket a pszichológus csoportjában, a mindennapjaiban figyelhesse meg, s adjon tanácsot a nevelőnek, a szülőnek. Óvodarendőr program elindítása az óvodákban. A szórakozóhelyek közös ellenőrzésének folytatása a fiatalok alkoholfogyasztásának csökkentése, a gyermekkorúak (éjszakai, felnőtt felügyelet nélküli) szórakozási szokásainak megváltoztatása érdekében.
14
A rendőrőrsön az adminisztrátor foglalkoztatása közfoglalkoztatás keretén belül meghatározott időtartamra megoldott. Folyamatos munkaviszonyban álló adminisztrátor alkalmazására lenne szükség, hogy legyen, aki fogadja a hívásokat, bejelentéseket, akkor is, amikor a rendőrök kint vannak területen. A városban csellengő gyerekeket, fiatalokat a rendőrség fokozottabban kövesse figyelemmel. Megjelent a családokban a mélyszegénység, általános elszegényedés, folyamatos fizetési problémák a családoknál. A felhalmozódott közüzemi tartozások problémája. Adósságkezelési programokra lenne szükség (közüzemi számlák, banki hitelek). A munkanélküliség és az eladósodottság egyre több családot érint és lehetetleníti el a mindennapjait. Munkaerő-piaci programokra, munkahelyekre, illetve meglévő munkahelyek megtartására lenne szükség a településen. V. BŰNMEGELŐZÉSI PROGRAM V. 1. Közbiztonsági - bűnmegelőzési koncepció Tiszalök Városi Önkormányzat Képviselő – testülete a 10/2009.(II.12.) számú határozatával elfogadta a Közbiztonsági- bűnmegelőzési koncepciót. Tiszalök város közbiztonságának és biztonságérzetének növelése, a törvénysértések számának csökkentése a helyi közös érdekek előtérbe helyezésével, a lokális adottságoknak legmegfelelőbb prevenciós programok útján. Különös tekintettel: - A személy elleni erőszakos bűncselekmények visszaszorítása, illetve megakadályozása. - Vagyonvédelem javítása, és a betöréses lopások megelőzése. - Közlekedés biztonságával és baleset megelőzéssel kapcsolatos helyi feladatok megoldása. - A település tűz-és katasztrófavédelmének megszervezése, a tűzmegelőzéssel és katasztrófavédelemmel kapcsolatos propaganda tevékenység széleskörű kiterjesztése. - A bűnmegelőzési programok (pl. DADA) terjesztése, a felvilágosító tevékenység fokozása. - Kertek, mezőgazdasági területek, vállalkozások telephelyeinek védelme, a termény és állatlopások megelőzése. - A közintézmények, templomok, műemlékek, temetők és környezeti értékek védelme. - A közterületek, parkok, játszóterek tisztaságának, rendjének, eszközeinek megóvása. - A szenvedélybetegek és az ifjúság elleni bűncselekmények megakadályozás, visszaszorítása. - A településen tartott sport-és kulturális rendezvények biztonságos és rendbontás nélküli lebonyolítása. Hosszú távú feladatok meghatározása I.
Közrend-és közbiztonság - a lakókörnyezetek biztonságának erősítése, - a közterületek, műemlékek, védett épületek biztonságának erősítése, - szomszédok, lakóközösségek egymás közötti segítségnyújtásának elősegítése.
A megelőzés egyik leghatékonyabb módszere a fokozott közterületi jelenlét, amelyet a rendőrség jelenlegi anyagi, technikai, személyi feltételei mellett a lakosság által megfogalmazott követelményeknek megfelelően nem tud biztosítani. A civil szféra bevonásával jelentős eredmények érhetők el ezen a területen, kiemelt figyelmet fordítva az üdülőövezetre is.
15
Egy polgárőr szervezet működik Tiszalökön: a Városi Polgárőrség és egy önkéntes szerveződés alakult a közelmúltban a Polgárok Tiszalökért Egyesület. II. III.
IV. V.
VI. VII. VIII.
IX.
Közlekedéskultúra javítása - a közlekedési-és a közúti biztonság megerősítése, - baleset megelőzési programok szervezése. Közterületi felügyelet ellenőrző tevékenységének erősítése Tiszalök Polgármesteri Hivatal keretein belül működik a közterület-felügyelet és a mezőőri szolgálat. A jövőben a hatékonyabb működés érdekében céljaink közé tartozik, hogy a két szervezet a rendőrséggel együtt több esetben is közös akciókon vegyen részt. Városunkban nagy gondot jelent az üdülőterület, a kertek, mezőgazdasági földterületek védelme. A közös mezőőri, rendőri jelenlét fokozása ezeken a területeken azonban nagyban növelné az emberek biztonságérzetét. Gyermek-és ifjúságvédelem A gyermek-és ifjúsági korosztály áldozattá és bűnelkövetővé válásának megelőzése. A DADA program támogatása A program magyar elnevezése a Dohányzás, Alkohol, Drog és Aids szavak kezdőbetűiből álló mozaikszó. A program a gyerekeket önmagukon keresztül védi meg a számukra veszélyt jelentő dolgoktól oly módon, hogy attitűdöket, viselkedési normákat ajánl, mindig az adott korosztályra szabott szinten. Családvédelem - a családon belüli erőszak visszaszorítása és megelőzése, - a nők, időskorúak ellen elkövetett támadások megelőzése. Társadalmi összefogás erősítése A bűnelkövetés elleni helyi összefogás és felelősség népszerűsítése, a személyes szerepvállalás motiválása. Felvilágosító propaganda tevékenység szervezése, médiakapcsolatok ápolása Célunk a város közéleti havilapja a Tiszalöki Újság szerepvállalásának erősítése a prevenciós tevékenységben, ahol rendszeressé kell tenni a megelőző, felvilágosító cikkeket. Partnerség kiépítése (térségi, országos, nemzetközi szinten).
Rövidtávú célkitűzések feladatok I. Közbiztonsági Tanács működtetése. II. A hosszú távú feladatokhoz projektek kidolgozása. III. A bűnmegelőzésben való helyi összefogás és felelősség népszerűsítése, a személyes szerepvállalás motiválása. IV. Külső források (humán, anyagi) bevonása. A Tanács feladata - A hosszú távú koncepció megvalósítására irányuló, rövidtávú közbiztonsági, bűnmegelőzési projektek, cselekvési programok kidolgozása. - Az állami és társadalmi szervezetek összehangolása, fórumrendszerek működtetése. A Tanács szerkezeti felépítése A Közbiztonsági Bűnmegelőzési Tanács létszáma: 18 fő Elnöke: Tiszalök Város Alpolgármestere Elnökhelyettese: 1. számú Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sport Bizottság Elnöke 2. számú Rendőrkapitányság megbízottja
16
Állandó tagok:
Polgárőrség Tiszalök Roma Nemzetiségi Önkormányzat Önkéntes Tűzoltó Egyesület Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola Kossuth Lajos Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Napköziotthonos Óvoda Napos Bölcsőde Városi Könyvtár és Művelődési Ház Járási Gyámhivatal Szociális Szolgáltató Központ Református Egyházközség Római Katolikus Egyházközség Tiszalöki vállalkozók képviseletében Tiszalöki üdülőtelep képviseletében
1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 2 fő 2 fő
A Tanács működési szabályai A Tanács tevékenységét az Elnök irányítja. Személyét és az 1. számú elnökhelyettes személyét a képviselő-testület választja meg, megbízatásuk a képviselői megbízatásuk idejéig szól. Döntéseit szótöbbséggel hozza. Üléseiről jegyzőkönyvet készít. Működéséhez szükséges technikai feltételeket a Polgármesteri Hivatal biztosítja. Évente egy alkalommal – a Rendőrkapitányság beszámolójával együtt – tájékoztatja a képviselő-testületet az elvégzett munkáról. V. 2. Rendőrségi intézkedések a településen A Tiszavasvári Rendőrkapitányság 2013 év folyamán Tiszalök város illetékességi területén több alkalommal intézkedett családon belüli erőszak, illetve erre utaló magatartás miatt. Kiváltó okként elsősorban az elkövető alkoholos befolyásoltságát tarthatjuk számon, de nem ritka a válófélben lévők közötti konfliktusból adódó tettlegesség sem. Általánosan jellemző, hogy a szülői félből az édesapa italozó életmódot folytat, amely kontrolvesztéshez vezet. Ebből adódóan vélt vagy valós sérelmek generálják a konfliktusokat. Általában elmondható, hogy a családon belüli erőszak többnyire könnyű sértést okozó személy elleni erőszakban, ritkábban dolog elleni erőszakban, azaz rongálásban, esetenként magánlaksértésben nyilvánul meg. Problémaként merült fel, hogy a hatósági segítséget kérő szülő – általában anya – miután a közvetlen fenyegetettség megszűnik, nem tartja fontosnak az eljárásban való további részvételt. Gyakori, hogy fenyegetés vagy kibékülés hatására az elődlegesen hatósághoz eljuttatott információkat a sértett megváltoztatja, torzítja. A gyermekvédelmi munka során a legfontosabb és legnagyobb probléma a tájékoztatás hiánya. Gyakori az iskolán belül történő erőszak vagy más tulajdon elleni esemény, amely a hatóság előtt rejtve marad és az iskolák házon belül próbálják megoldani, amely nem az ő feladatuk és hatáskörük. Gyakran az iskolában kialakult konfliktusok tovább gyűrűznek és a családok között további problémát gerjesztenek. A Tiszalöki Kossuth Lajos Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola iskolarendőri feladatait 2013. évben Farkas Ferenc rendőr főtörzsőrmester látta el. Az iskola jelzésének és igényének megfelelően lehetőség van bűnmegelőzési és közlekedésbiztonsági tájékoztató órák megtartására. Igény szerint azt a programot ki tudják terjeszteni az óvodára is.
17
Egyre gyakrabban felmerülő probléma a településen – főleg tinédzser korban – a könnyűdrog – marihuána – alkalomszerű használatát. Ehhez különböző kisebb súlyú bűncselekmények kapcsolódnak, amelyek biztosítják a kábítószerhez való jutás anyagi hátterét. Fontosnak tartják, hogy amennyiben ezen bűncselekményi körhöz kapcsolódó információ esetlegesen gyanú merül fel úgy a rendőrséget soron kívül értesítsék a hatóságok, intézmények. V. 3. Pártfogói felügyelet Tiszalökön A közel 30 éves, de egységes szakmai koncepciót, irányítást nélkülöző pártfogó felügyelői munka 2003. július 01–től került az igazságügyi – miniszter irányítása alá. 2003. előtt a felnőtt korúakkal foglalkozó hivatásos pártfogó felügyelők a bíróságok rendszerében, a fiatalkorúakkal foglalkozók pedig a gyermekvédelem rendszerében dolgoztak. A fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatási rendszerének kerülnie kell a represszív megközelítést, a nevelésre és integrációra kell koncentrálni. A reagálásnak gyorsnak, korainak és következetesnek kell lennie. Ahol lehetséges, a fiatalkorúakra irányuló intervenciónak magában kell foglalnia az áldozataikra és az érintett közösségre irányuló kárhelyreállítást. A pártfogó felügyelő feladatai tehát a fiatalkorúak esetében: - az ügyészi és bírói döntéshozatal előkészítése szakértői tevékenység keretében; környezettanulmány, pártfogó felügyelő vélemény készítése. - a szabadságvesztés kiváltására alkalmas diverziós eszközök és alternatív büntetések végrehajtása. - a közérdekű munka büntetés végrehajtása. - a büntetés – végrehajtási intézetekben a szabadulás, javítóintézetből történő ideiglenes elbocsátás előkészítése érdekében végzett börtönpártfogói tevékenység. A feltételes szabadságra bocsátás alatt elrendelt pártfogó felügyelet végrehajtása, önkéntességen alapuló utógondozás. - a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenység (mediáció). A pártfogónak nem elsődleges feladata a pártfogolt életében jelentkező összes szociális probléma megoldása, de amennyiben ez a bűncselekmény elkövetéséhez hozzájárult, vagy bűnismétléshez vezethet, akkor törekedni kell a kompetencia határain belül történő megoldásra. Speciális feladat a pártfogónak a közvetítő, generáló szerep betöltése az adott problémára szakosodott intézmény és a terhelt személy között. Tiszalök területén 2013. évben 12 pártfogói ügy volt, amely 10 gyermeket érintett. Ezen kívül 20 környezettanulmány készítésére volt felkérés a rendőrség részéről. Közérdekű munka büntetés végrehajtására fiatalkorúak esetében csak nagyon ritkán került sor a településen pillanatnyilag nincs fiatalkorúként közérdekű munkásként dolgozó személy. A közvetítői eljárásra utalás (mediáció) lehetőségét településünkön fiatalkorú esetében nem alkalmazta a bíróság. Ügyek megosztása: Tiszalök területén 12 pártfogói ügy volt 2013 évben folyamatban: Lopás: 5 esetben Garázdaság 3 esetben Testi sértés 3 esetben Erőszakos közösülés 1 esetben
18
A büntetések megoszlása: Feltételes szabadságra bocsátás: Vádemelés elhalasztása Próbára bocsátott Felfüggesztett szabadságvesztés
1 fő 2 fő 6 fő 3 fő
A pártfogói felügyelet végrehajtása során megállapítást nyert, hogy a településen élő fiataloknak és szüleiknek nagy része együttműködő. A legnagyobb problémát a hátrányos szociális helyzet a szegénység, az iratok beszerzése, a munkahely vagy tanfolyam hiánya, iskolázatlanság a tankötelezettség mulasztása jelenti. A gyermekjóléti szolgálattal az együttműködés eddig zökkenőmentes volt, a családgondozók részletes, precíz, lényegre törő és szakmailag megalapozott információkkal látja el Szabolcs – Szatmár – Bereg Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálat Pártfogó Felügyelői Szolgálatot, ami nagymértékben segíti a pártfogói felügyelet megfelelő végrehajtását. Elmondható, hogy a helyi gyermekjóléti szolgálat is figyelemmel kíséri a pártfogó felügyelet alatt állókat és a fiatalkorú bűnelkövetőek, így a felmerülő gondok esetén azonnal a szakszolgálat látókörébe kerül a fiatal és rögtön orvosolni lehet a problémákat. Meg kell említeni, hogy számos jogsértés, mely a látens bűnözés köréhez tartozik, nem kerül a látókörbe. Azokban az esetekben tudnak hatásosan segítséget nyújtani, amikben a felderítés megtörtént és a bűncselekmény bizonyíthatóvá vált, valamint jogerős bírósági vagy ügyészi határozat született. VI. AZ ÖNKORMÁNYZAT ÉS A CIVIL SZERVEZETEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE A településen működő civil szervezetek közül a Tiszalök Önkéntes Tűzoltó Egyesülettel és a Polgárőr Egyesülettel alakult ki hatékony együttműködés. Az állami ünnepek város által szervezett rendezvényeinek a szabadidős programok lebonyolításának biztosításában – a rendőrséggel – vett részt nagy létszámmal a Polgárőr Egyesület. A Bűnmegelőzési Tanács és a Polgárőr Egyesület közös munkái révén teljesedik ki az együttműködés. A városban több alkalommal szúrópróba szerűen közösen látogatják meg a szórakozó helyeket, ellenőrizve a helyiségekben tartózkodó ittas kiskorúakat. Az önkormányzat a tárgyi feltételek megteremtéséhez, a működéshez nyújt anyagi támogatást a civil szervezeteknek. Tiszalök, 2015. január 20. Mező József jegyző
19
