ELŐTERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2011. október 24-i ülésére
Tárgy: Az útépítési érdekeltségi hozzájárulás megfizetésének rendjéről szóló önkormányzati rendelet megalkotása Előadó: Sümegi Attila aljegyző Előterjesztés tartalma: rendelettervezet, kapcsolódó határozati javaslat Szavazás módja: rendelettervezet esetében minősített többség határozati javaslat esetében egyszerű többség Az előterjesztés előkészítésében részt vett: Sümegi Attila aljegyző, Városüzemeltetési Osztály, Adócsoport Az előterjesztés előkészítésében közreműködnek: Pénzügyi Ellenőrző és Gazdasági Bizottság
Láttam: ................................................. dr. Árpásy Tamás jegyző
2
Tisztelt Képviselő-testület! Az előterjesztés előzményeként megemlítem, hogy a "Kukoricaföldi úthálózat javítása" tárgyában érkezett kérelem az önkormányzathoz az érintett ingatlanok tulajdonosaitól. A kérelemmel kapcsolatosan az önkormányzat és a lakosok között több egyeztetés is történt. Az egyeztetések eredményeképpen Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a 2011. augusztus 8-i rendkívüli ülésén a 171/2011.(VIII.8) számú határozatával arról döntött, hogy a 2012. évi költségvetés terhére elkészítteti a Kukoricaföldek városrész murvás útjainak (Liszt F., Berek, Boksa, Semmelweis, Irtás, Tövis, Eötvös, Vásártéri) martaszfaltos felújítását 2012. augusztus 31. napjáig. A Képviselő-testület annak érdekében, hogy a lakosság részéről érkező hasonló jellegű útépítési igényeket a megfelelő módon kezelni tudja, és egy egységes rendszert tudjon bevezetni, a 2011. augusztus 8. napján megtartott képviselő-testületi ülés alkalmával a 172/2011.(VIII.8.) Kt. határozatával utasította a jegyzőt, hogy a 2011. októberi testületi ülésre készítse el, és terjessze elő az útépítési érdekeltségi hozzájárulás megfizetésének rendjéről szóló önkormányzati rendelet tervezetét. Fentiekben foglaltak jelentik a rendelet-tervezet általános indokoltságát. A rendelet tervezetének elkészítése a témához kapcsolódó jogszabályi lehetőségek figyelembe vételével készült, melyeket röviden az alábbiak szerint ismertetek. Az egyik az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 28. §. (2) bekezdésében részletezett lehetőség, amelynél az önkormányzat az általa megépített kiszolgáló utak költségét, annak megvalósítása után részben vagy egészben az érintett ingatlanok tulajdonosaira háríthatja át. Ebben az esetben a kivitelezést előzetesen az önkormányzatnak meg kell valósítania. A második és harmadik lehetőséget a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (továbbiakban: Kktv.) 31. § (1) és (2) bekezdései tartalmazzák. Az (1) bekezdés szerint az önkormányzat és a lakosság teljesen szabadon alakítva a feltételeket működnek együtt. A (2) bekezdés szerint, amennyiben az érintett lakosok kétharmada részt vesz az önkormányzattal való együttműködésben, az érintettek maradék egyharmada kötelezhető az anyagi hozzájárulás megfizetésére. Ezen lehetőség megvalósításához készítettük el jelen levelem mellékletét képező rendelettervezetet. Összefoglalásképp: Az Étv-ben részletezett lehetőség alkalmazása során a költségeket az önkormányzatnak kell megelőlegeznie, és ezt követően egyedi képviselő-testületi határozatokkal kötelezi az érintetteket az általa meghatározott mértékű költségek megfizetésére, amely elérheti akár a teljes beruházási költséget is. A Kktv. 31. § (1) bekezdése szerint nincs korlátja az együttműködés feltételeinek. A Kktv. 31. § (2) bekezdésben foglaltak szerint az együttműködésben az érintettek kétharmadának kell részt vennie és a maradék egyharmada kötelezhető a költségek megfizetésére. Fenti lehetőségeket, valamint a lakosság részéről érkezett igényeket szem előtt tartva, a Kktv. 31. § (2) bekezdésben foglalt lehetőség kihasználását hivatott megteremteni a jelen előterjesztés mellékletét képező rendelet-tervezet. A képviselő-testület tagjai részéről az augusztus 8-i ülésen megfogalmazott észrevételek beépítésre kerültek a rendelet tervezetébe. Az egyik észrevétel az volt, hogy a külső pályázati források figyelembe vételével kerüljön az érdekeltségi hozzájárulás összegének a meghatározása. Ezen észrevétel beépítésre került a tervezet 2. § c) pontjába.
3 A másik észrevétel azt a célt kívánta elérni, hogy az érdekeltségi hozzájárulás megfizetésére kötelezetteket ne érje hirtelen jelentős anyagi teher a hozzájárulás rövid határidőre történő megfizetése miatt. Ezen cél megvalósítása érdekében a rendelet tervezet 8. §-a kiegészült a (4)-(8) bekezdésekkel. Az önkormányzat így legfeljebb 2 éves időtartamra megelőlegezi a költségeket, amelyek fedezetére a helyi adó emelésének többletbevételéből létrehozni kívánt alap nyújtana fedezetet. Továbbá ezen alap nyújtana fedezetet a rendelettervezet 5. § (2) bekezdésében említett 50%-os önkormányzati önerő biztosítására is, amely természetesen kiegészülhet az önkormányzat más forrásból erre a célra rendelt bevételeivel is. A helyi adó emelését célzó kapcsolódó határozati javaslat szerint a többletbevétel egy úgynevezett Fejlesztési Alapba kerülne elkülönítésre, amely alap célja többek között a közúti fejlesztési célok megvalósulásának a biztosítására nyújtana forrást. Az adóemelést úgy lenne célszerű végrehajtani, hogy ennek kapcsán olyan alap képződhessen, amely a lakossági önrésszel együtt éves szinten megteremtheti a szükséges mértékű útfelújítások fedezetét. Az adóemelést természetesen úgy kell végrehajtani, hogy az emelésre különösen érzékeny adóalanyok adóterheinek mérséklésére is lehetőséget kell teremteni a kedvezmények körének felülvizsgálatával. További javaslatként fogalmazódott meg, hogy az az adóalany, aki önerős útépítést valósít meg, annak költségét vagy annak egy részét leírhassa a helyi adóból, bizonyos időkorlát meghatározásával. Fentiek alapján kérem a tisztelt képviselő-testületet a rendelettervezet, valamint a határozati javaslat megvitatására!
Zirc, 2011. október 12.
Sümegi Attila s.k. aljegyző
4 Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének …/2011. (...) önkormányzati rendelete az útépítési érdekeltségi hozzájárulás megfizetésének rendjéről Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 31. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések 1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Zirc város közigazgatási területén a Zirc Város Helyi Építési Szabályzata (továbbiakban: HÉSZ), illetve az Országos Területrendezési és Építési Követelmények (továbbiakban: OTÉK) szabályozásával összhangban épülő utakra. (2) A rendelet alkalmazása szempontjából útépítésnek minősül a nem pormentes utak, valamint a szilárd burkolattal ellátott rossz minőségű utak szilárd burkolattal való kiépítése, a meglévő, nem szabványos, félszélességű útpályák szabványos méretűvé bővítése. (3) A (2) bekezdésben meghatározott útépítés történhet lakossági kezdeményezésre, lakossági források bevonásával, önkormányzati együttműködéssel (továbbiakban: társulásos úton). 2. Fogalom meghatározások 2. § E rendelet alkalmazásánál: a) Út:
a szilárd (kő, beton, aszfalt) burkolatú közút a hozzá kapcsolódó felszíni, vagy felszín alatti csapadékvíz elvezető rendszerrel
b) Ingatlan:
Az ingatlan-nyilvántartásban önálló helyrajzi számmal rendelkező beépített, vagy beépítetlen földrészletek, valamint az ingatlannyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény szerinti egyéb önálló ingatlanok.
c) Beruházási költség: A helyi közút létesítésével kapcsolatban felmerült összes költségnek a vissza nem térítendő és egyéb állami támogatásokkal csökkentett értéke. d) Üzembe helyezés: A megvalósult beruházás pénzügyi és számviteli lezárása. Az üzembe helyezés időpontja az erről készült aktiválási bizonylat kiállításának napja.
5
3. § (1) Az önkormányzati együttműködéssel megvalósuló 1. § (2) bekezdés szerinti útépítés az érintett lakosság kezdeményezése alapján szervezhető. (2) A lakossági kezdeményezés alapján megvalósuló útépítések önkormányzatot terhelő keretösszegét a Képviselő-testület által jóváhagyott éves költségvetés tartalmazza. 3. A társulásos úton megvalósuló útépítések 4. § (1) A társulásos úton megépítendő út megvalósulásában érdekelt ingatlanok tulajdonosai egy, vagy több közös-képviselőt választanak. Az önkormányzati forrás elnyerését célzó pályázatot a közös-képviselő nyújtja be a jegyzőhöz az erre a célra rendszeresített űrlapon. (2) Az űrlapnak tartalmaznia kell: a) A társulás tagjainak a közös-képviselő, vagy közös-képviselők megválasztására vonatkozó nyilatkozatát és felhatalmazását arra, hogy a társulás szervezésével kapcsolatos ügyekben a társulás tagjait teljes körűen képviseli. b) A létesítendő közút főbb műszaki paramétereit, az útépítéssel érintett terület megnevezését. c) A közút használatában érdekelt valamennyi ingatlan tulajdonosának – ide értve a társasházi tulajdon esetében az albetétek tulajdonosait is – névsorát, adóazonosító jel, illetve adószám, házszám és helyrajzi szám megjelölésével. d) A c) pontban felsorolt tulajdonosok írásbeli szándéknyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a társulás tagjaként részt kívánnak venni az útépítés megvalósításában és vállalják az e rendelet 5. §-ban meghatározott útfejlesztési hozzájárulás megfizetését. e) A társulás tagjainak nyilatkozatát arra vonatkozóan, miszerint tudomásul veszik, hogy a társulásos úton megvalósult út térítésmentesen az önkormányzat tulajdonába kerül. (3) A társulásban a tagokat lakóegységenként, illetve rendeltetési egységenként (pl.: garázs, üzlet, stb.) kell nyilvántartásba venni. A költségek viselése ennek figyelembevételével történik e rendelet 5. §-ban meghatározottak szerint. A földhivatali nyilvántartásban önálló rendeltetési egységként (albetét) feltüntetett garázsokat csak abban az esetben kell figyelembe venni, ha a tulajdonos lakásegység után nem tagja a társulásnak. (4) Beépítetlen terület esetében a fizetendő útfejlesztési hozzájárulás mértékét a hatályos HÉSZ, illetve az OTÉK előírásai alapján kell meghatározni oly módon, hogy a szabályzatok rendelkezései alapján a területen hány lakóegység, illetve rendeltetési egység alakítható ki. (5) Az útépítésben érdekeltek számát a (3) és (4) bekezdésekben meghatározott módon, az útépítéssel érintett teljes területre kell megállapítani, függetlenül attól, hogy a tulajdonosok részt vesznek-e a társulás megalakításában.
6
4. Az útépítési érdekeltségi hozzájárulás 5. § (1) Az útépítési érdekeltségi hozzájárulás mértéke a beruházás becsült összköltsége és az önkormányzat által vállalt hozzájárulás különbözetének az egy érdekeltségi egységre jutó része. (2) Az önkormányzat által vállalt hozzájárulásnak a beruházás összköltségéhez viszonyított aránya nem lehet több 50 %-nál. 5. A pályázat általános feltételei 6. § (1) Társulásos úton megvalósuló útépítésre irányuló pályázatnak tekintendő a 4. § (2) bekezdésében meghatározott tartalmi követelményeknek megfelelő igénybejelentés, ahol a szervezettség mértéke (a társulásban résztvevő tagok száma/érdekeltek száma) eléri – az érintett önkormányzati tulajdonú ingatlanok nélkül – a 67 %-ot. (2) A pályázatokat folyamatosan lehet benyújtani Zirc Város Jegyzőjéhez. 6. A pályázatok elbírálása 7. § (1)
A beérkezett és befogadott pályázatokat a Zirc Városi Önkormányzat Képviselőtestülete bírálja el. A Képviselő-testület határozza meg, hogy az éves költségvetési keret figyelembevételével melyik társulásos útépítés valósítható meg.
(2) A bírálaton minden, a bírálat időpontja előtt beérkezett és befogadott pályázat részt vesz. Az egy évnél korábban befogadott pályázatok esetében Zirc Város Jegyzője nyilatkozatot kér a közös képviselőtől arra vonatkozóan, hogy a társulás a pályázatát fenntartja-e. (3) A befogadott pályázatok elbírásának szempontjai: a) a területnek a hatályos rendezési terv szerinti tulajdonjogi, ingatlan-nyilvántartási rendezettsége, b) a részvételi arány nagysága, c) a pályázó társulás által vállalt anyagi hozzájárulás mértékének a beruházás becsült összköltségéhez viszonyított aránya, amely nem lehet kevesebb 50 %- nál és d) a létesítendő fejlesztés műszaki szükségessége, városfejlesztési és városrendezési szempontok (5) A nyertes társulás írásbeli értesítés alapján köteles az 5. § (1) bekezdése szerinti útépítési érdekeltségi hozzájárulásokat az értesítésben megjelölt határideig és az abban leírt számlájára befizetni, vagy igazolni, hogy a tagjait alkotó érdekeltek rendelkeznek az útépítési érdekeltségi hozzájárulás mértékének megfelelő fedezetet biztosító, pénzintézettel megkötött szerződéssel, ami alapján az önkormányzat a beruházás megkezdése előtt forráshoz jut.
7
7. Az útépítési érdekeltségi hozzájárulás megfizetésének rendje 8. § (1) Azok, akik a társulásos úton épülő út megvalósításában társulási tagként nem vesznek részt, ezáltal a beruházáshoz anyagilag nem járultak hozzá, de a közút használatában érdekeltek, az útépítési érdekeltségi hozzájárulást kötelesek megfizetni. (2) Az (1) bekezdés szerinti érdekeltségi hozzájárulás mértékét az 5. § (1) bekezdése szerint kell megállapítani. (3) Az útépítési érdekeltségi hozzájárulás kivetéséről a megvalósult beruházás üzembe helyezését követő 30 napon belül – a jogszabályi feltételek fennállása esetén – a polgármester a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) rendelkezéseinek megfelelően, átruházott hatáskörben határozattal dönt. (4) A hozzájárulást a (3) bekezdés szerinti határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül egy összegben kell az önkormányzat felé megfizetni. (5) A hozzájárulás megfizetése alól felmentés nem adható, azonban a polgármester méltányosságból legfeljebb 24 havi kamatmentes részletfizetést, vagy legfeljebb 12 hónapra halasztást engedélyezhet a kötelezett írásbeli kérelmére, melyet a határozat kézhezvételét követ 15 napon belül lehet benyújtani. (6) Ha az útépítésben érdekelt kötelezett az érintett ingatlan tulajdonjogát a hozzájárulás teljes megfizetése előtt másra ruházza, úgy a még fennálló hátralék az átruházással egyidejűleg egy összegben válik esedékessé. (7) A hozzájárulás késedelmes megfizetése esetén a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 301. § és 301/A §-ában meghatározott mértékű késedelmi kamatot kell fizetni. (8) A hozzájárulás előírásával kapcsolatos eljárásra, valamint a teljesítés elmulasztása esetén a pénzfizetési kötelezettség végrehajtására a közigazgatási eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. 8. Záró rendelkezések 9. § Jelen rendelet 2012. január 1. napján lép hatályba. Zirc, 2011……………………………………………
Ottó Péter polgármester
dr. Árpásy Tamás jegyző
8 Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének az útépítési érdekeltségi hozzájárulás megfizetésének rendjéről szóló rendelet-tervezete előzetes hatásvizsgálata I. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban Jat.) 17. §-a szerint: 17. § (1)
A jogszabály előkészítője – a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű – előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit. Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről ... önkormányzati rendelet esetén a helyi önkormányzat képviselő-testületét tájékoztatni kell.
(2) A hatásvizsgálat során vizsgálni kell a) a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen aa) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait, ab) környezeti és egészségi következményeit, ac) adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, valamint b) a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit, és c) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket”. II. „Az útépítési érdekeltségi hozzájárulás megfizetésének rendjéről” szóló rendelet tervezetében (a továbbiakban Tervezet) foglaltak várható hatásai – a Jat. 17. § (2) bekezdésében foglalt elvárások tükrében – az alábbiak szerint összegezhetők. 1.
A tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatása E körben a Jat. szerint „különösen” a következő kategóriákat kell vizsgálni. a) A jogszabály társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásai aa) A tervezet célja a lakosság igényeihez igazodva a helyi úthálózat fejlesztése. Ezen cél társadalmi hatása, hogy elősegíti a helyi szerveződések által kezdeményezett útépítési elképzelések, igények megvalósítását. Ezzel a Tervezet egyben ösztönzőleg hat a helyi szerveződések megalakulására, előmozdítva ezzel a közös célok elérését. bb) A Tervezet gazdasági hatása egy jelentős mértékű közművagyon létrejöttét jelenti a lakosság és az önkormányzat közös anyagi tehervállalásával. Ez a vagyon szolgálja a lakosság biztonságos, a kor igényeihez igazodó közlekedési lehetőségének megteremtését. cc) Az önkormányzat költségvetésére a Tervezet által vállalt anyagi hozzájárulás jelentős terhet ró. Ezen kiadást egy erre a célra létrehozott alap megteremtésével tudja a képviselő-testület előteremteni. Az alap forrásai lehetnek az önkormányzat adóbevételei, illetve egyéb erre a célra csoportosítható egyéb bevételei. A
9 költségvetés tervezésekor a képviselő-testület akkora forrást különít el ezen kiadások biztosítására, amekkora az önkormányzat aktuális teherviselő képessége. A képviselő-testület folyamatosan törekszik arra, hogy a lakosság és a saját kiadásait csökkentve pályázati források kihasználásával állami támogatásokhoz jusson. dd) Összességében megállapítható, hogy a Tervezetben megfogalmazott céloknak pozitív hatásai vannak.
b)
A jogszabály környezeti és egészségi következményei A Tervezetben foglaltaknak egészségi következmény, hogy biztonságos közlekedés feltételeit teremti meg. A szilárd burkolattal nem rendelkező utak szilárd burkolattal történő ellátása esetén, a pormentes közlekedés biztosításával, mind környezeti és egészségi következménye pozitív hatású.
c)
A jogszabály adminisztratív terheket befolyásoló hatásai A tervezet jelentős adminisztratív terheket nem keletkeztet.
2.
A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei A Tervezet jogszabályi felhatalmazás alapján szabályozza a tárgykört. A helyi szabályozás lehetőséget teremt a helyi közutak fejlesztésére, tágítva a különböző források bevonásának lehetőségét. Amennyiben a tervezet elfogadására nem kerül sor, az hátrányosan érinti a közúthálózat fejlesztési elképzeléseket, és nem nyílik lehetőség a felmerülő lakossági igények megfelelő módon történő kiszolgálására sem.
3.
A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek A tervezet elfogadása esetén az új rendelet alkalmazása Zirc Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának személyi, szervezeti, tárgyi feltételeit, ebből következően pénzügyi feltételeit nem érinti. A jelenlegi személyi, tárgyi, szervezeti funkciókat változtatni nem szükséges. A központi források elnyeréséhez szükséges természetesen pénzügyi hátteret biztosítani, de az ezzel jelentkező költség az útfejlesztések anyagi fedezetét biztosító alap költségeibe épülne be.
10 Határozati javaslat A Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének …/2011.(…)Kt. határozata 1./ Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete egyetért azzal, hogy egy Fejlesztési Alap kerüljön létrehozásra, amely célja az önkormányzati, vagy részben önkormányzati forrásokból megvalósuló beruházások költségeinek részben vagy egészben történő biztosítása. A helyi építményadó emelés, - erre a célra nevesített többlet bevétele képezze részét a Fejlesztési Alap forrásának. 2./ Utasítja a Jegyzőt, hogy a 2011. évi helyi adórendelet módosítását célzó előterjesztés előkészítése során az építményadó mértékének emelését úgy állapítsa meg, hogy abból az 1./ pontban leírt célkitűzés megvalósíthatóságát lehetővé tevő többletbevétel származzon. A jegyző az adórendelet módosítás tervezetének összeállítása során törekedjen arra, hogy a megalkotandó adórendelet az adóemelésre különösen érzékeny adóalanyok adóterheinek mérséklését, valamint az önerős útépítést megvalósító adóalany ezen kiadásának, illetve annak egy részének leírását tegye lehetővé a helyi adóból. Felelős: 1./ pont esetében: Ottó Péter polgármester 2./ pont esetében: dr. Árpásy Tamás jegyző Határidő: 1./ pont esetében: azonnal 2./ pont estében: 2011. december 15.
