ELŐTERJESZTÉS ZIRC VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2004. június 21-i ülésére Tárgy: Zirc város közoktatási intézményei Minőségirányítási Programjainak jóváhagyása Előadó: Kasper Ágota, az Oktatási, Kulturális és Közművelődési Bizottság elnöke Előterjesztés tartalma: határozati javaslat Szavazás módja: egyszerű többség Az előterjesztés elkészítésében részt vett: Wohlfart Zsuzsanna iskolaigazgató, Igmándyné Hebling Gabriella óvodavezető, Kovács Dezső zeneiskolai igazgató, Önkonet Kft., Encz Ilona oktatási referens Az előterjesztés előkészítésében közreműködnek: Ügyrendi és Igazgatási Bizottság Oktatási, Kulturális és Közművelődési Bizottság, Láttam: ……………………………………….. Dr. Árpásy Tamás jegyző
Tisztelt Képviselő-testület! Zirc városa Stratégiai Programjában (2.2.1, 2.2.2., 2.2.3., 2.3.1., 3.1.2., 3.3.1., 3.3.3.) és Gazdasági Programjában (oktatás fejezet) megfogalmazottak szerint – lehetőségeihez mérten – törekszik nevelési – oktatási feladatainak színvonalas ellátására. A Közoktatási törvény 129. § (6) bekezdése értelmében az óvodák, iskolák 2004. június 30-ig felülvizsgálják a nevelési, pedagógiai programjukat és megküldik a fenntartó részére jóváhagyás céljából. Eddig az időpontig elkészítik az intézményi minőségirányítási programot, melyet előbbi programmal együtt küldenek meg a fenntartónak jóváhagyás céljából. Az intézmények a 34/2004. (II.23.) sz. Kt. határozattal elfogadott Zirc Város Önkormányzati Minőségirányítási Programja alapján készítették el saját intézményi programjaikat. Zirc Város Önkormányzati Képviselő-testülete a közoktatási intézményei által elkészített minőségirányítási programok szakértő felülvizsgálatával az Önkonet Kft.-t bízta meg, és a feladat elvégzésére a SZAK2004-es pályázaton kért pénzügyi támogatást. A Képviselő-testület 2004. június 21-i ülésén a szakértői vélemény figyelembe vételével jóváhagyja a város közoktatási intézményeinek minőségirányítási programjait. Zirc, 2004. június 4. Kasper Ágota OKKB elnök
…/2004. (VI.21.) Kt. számú határozati javaslat Zirc Város Önkormányzati Képviselő-testülete jóváhagyja a Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Intézményi Minőségirányítási Programját. Felelős: Horváth László polgármester Határidő: azonnal
…/2004. (VI.21.) Kt. számú határozati javaslat
Zirc Város Önkormányzati Képviselő-testülete jóváhagyja a Benedek Elek Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde Intézményi Minőségirányítási Programját. Felelős: Horváth László polgármester Határidő: azonnal
…/2004. (VI.21.) Kt. számú határozati javaslat Zirc Város Önkormányzati Képviselő-testülete jóváhagyja a Városi Zeneiskola Intézményi Minőségirányítási Programját. Felelős: Horváth László polgármester Határidő: azonnal
IMIP
INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM BENEDEK ELEK NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE 8420 Zirc, Alkotmány út 12. Telefon:06-88-414-504
Készítette: Alkalmazotti közösség jóváhagyása: Fenntartóhoz való benyújtás dátuma: Fenntartói jóváhagyás dátuma: Érvényességi idő: 5 év Tervezett felülvizsgálat dátuma: 2007. 1. Az intézmény bemutatása, szervezeti felépítése:
Az intézmény neve: Benedek Elek Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde
Az intézmény fenntartója: Zirc Város Képviselő Testülete Az intézmény székhelye: Zirc, Alkotmány út 12. Az intézmény telephelyei: Zirc, Alkotmány út 12. Zirc, Alkotmány út 1/c. Az intézmény alaptevékenysége:
- óvodai nevelés, iskolai életmódra felkészítés - óvodai intézményi étkeztetés - bölcsődei ellátás - fogyatékos gyermekek óvodai nevelése, iskolai életmódra felkészítése - intézményi vagyon működtetése
Intézményünk 1977 óta Zirc városában, a jelenlegi két épületben működik. 2004. augusztus 13-tól kettős funkcióval: óvodai és bölcsődei ellátás biztosításával. Az óvodai rész 11, a bölcsődei 2 csoporttal működik. Óvodába felvehető maximális gyermeklétszám: 275, engedélyezett bölcsődei férőhely: 20. Ellátási területünk Zirc városa, de a szülők szabad intézmény-választási jogának biztosítása érdekében a létszámhatárok betartásával fogadjuk a vidéki gyerekeket is. Az Oktatási törvény előírása alapján intézményünk kidolgozta az óvoda Helyi Programját. 1999 szeptemberétől fokozatosan, az induló csoportokban vezettük be. A 2002/2003-as tanévben úgy éreztük, a tapasztalataink alapján érdemes a programot felülvizsgálni. A tapasztalatainkat, fejlesztési terveinket is tartalmazó Helyi Programot 2003. tavaszán a szakértői vélemény alapján Zirc Város Önkormányzata elfogadta, jelenleg ez alapján dolgozunk. 2002. decemberétől beépítettük programunkba a gyermekek számítógép használatát. Az intézmény szervezeti felépítése:
vezető
vezető helyettes
bölcsődei szakmai vezető
óvodatitkár
óvónők
gyermekvédelmi felelős, szakmai munkaközösség vezető
dajkák, konyhások
gondozónők
dajkák
2. Az intézmény minőségpolitikája
Az intézmény, a működésében alapelvként kezeli: a minőségközpontú szemléletmódot, a vezetés minőségalapú elkötelezettségét, a partnerközpontúságot, a folyamatszemléletet, az alkalmazottak teljes körű bevonását a minőségfejlesztési tevékenységbe. Az alapelveknek megfelelően megfogalmazzuk és rendszeresen aktualizáljuk a minőségirányítási programot, befejezzük a Comenius I. modell kiépítését, a nevelési folyamatban szem előtt tartjuk a kitűzött pedagógiai, és szervezeti minőségcélokat.
2.1. Vezetői minőségügyi nyilatkozat: A zirci Benedek Elek Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde azon törekvése, mely szerint önálló minőségirányítási rendszert kíván kiépíteni, működtetni, továbbfejleszteni: azt jelenti, hogy az intézmény kollektívája elkötelezte magát a minőségügyi célok megvalósítása mellett. A bölcsődei gondozás, az óvodai nevelés az intézményes alapja a jövő társadalmának, az új kihívásoknak, követelményeknek, elvárásoknak való megfelelőségre felvértezett gyerekek nevelésének. A nevelés-oktatás folyamatában ma már nem elegendő a több évtizedes gyakorlatra, szakmai hagyományokra, tapasztalatokra támaszkodni, hanem előre kell lépni: új eszközök, módszerek bevezetésével tudatosan, tervszerűen, céltudatosan kell a felnövekvő nemzedéket nevelni. A szűkebben vett környezethez való alkalmazkodást jelenti a helyben jelentkező szükségletek egyre hatékonyabb, magasabb színvonalú kielégítése. Ennek érdekében fogalmazódnak meg a különböző minőségi követelmények. Ezeknek a követelményeknek eleget tenni, ezeket célul kitűzni, egyet jelent az intézmény hosszú távú jövőjének megalapozásával.
Igmándyné Hebling Gabriella óvodavezető
2.2. Az intézmény minőségügyi helyzete: A Benedek Elek Napköziotthonos Óvoda és Bölcsődében minőségfejlesztési munka 2002 óta folyik. Erre a munkára több kolléga tanfolyami részvételével, pályázat beadásával készültünk. A sikertelen pályázat után úgy döntöttünk, hogy magunk erejéből végezzük el ezt a munkát, külső szakértő időszakonkénti segítségének igénybevételével. Célul tűztük ki a Comenius I.-es modell kialakítását, folyamatos működtetését. A minőségügyi tevékenységben további feladatot jelent, az 1993. évi LXXXIX. törvény 2003-as módosítása, mely kötelezi az intézményt a saját minőségirányítási program kidolgozására, 2004. szeptember 1-től működtetésére.
2.3. Minőségbiztosítási küldetésnyilatkozat: A Benedek Elek Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde alkalmazottai egyöntetűen valljuk, hogy akkor végzünk minőségi munkát, ha tevékenységünkkel – munkakörtől és beosztástól függetlenül – a minőségkörök munkájának segítségével a pedagógiai programban megfogalmazott céljainkat fokozatosan megvalósítjuk, mind a külső, mind a belső partnerek maximális megelégedésére. •
•
Emellett mindannyian elkötelezzük magunkat. Felelősséget érzünk – a magunk munkaterületén – mindezekért a célokért. Ezért vállaljuk, hogy bármilyen apró hibát, vagy akadályt látunk, tapasztalunk munkánk során, önálló javaslatot teszünk azok kijavítására. Valamennyien úgy értelmezzük, hogy a minőségprogram minden munkatárshoz szól mindkét épületben, munkakörtől és beosztástól függetlenül.
Olyan kommunikációt kell követnünk, hogy ezáltal fokozatosan alakuljon, fejlődjön az intézményben mindannyiunk minőségtudata. Támogatjuk a minőségi körök munkáját, motiváljuk a résztvevőket, és – igény szerint – szakmai segítséget nyújtunk részükre. 2.4. Óvodánk küldetésnyilatkozata: Óvodánkat olyan hellyé szeretnénk tenni, ami: mindig örömforrás a gyermekeknek, a szülőknek és a benne dolgozóknak egyaránt, o ahol felelősséget kell vállalni a gyermekekért, önmagunkért, másokért, o ahol joga és kötelezettsége van az óvónőnek. o
Az óvodai folyamatok középpontjában a gyermek áll, minden érte, miatta és vele történik, a családdal szorosan együttműködve. A tevékenységre, tevékenykedtetésre épülő óvodai programunkban a helyi sajátosságokat figyelembe véve elhivatottságunkat, szakmai tudásunkat a gyermek testi, lelki gondozására; érzelmi, értelmi, szociális fejlesztésére fordítjuk. Mottónk: “Bármit teszel is, megfontoltan tedd és vedd számba, mi lehet a
következménye.” (Római közmondás)
Nevelőtestület
A 2002/2003-as tanévben elkezdtük a Comenius I. minőségfejlesztési modell kidolgozását az óvodában. Ez a munka jelenleg is folyik.
2.5. A fenntartói minőségpolitika intézményünkre vonatkozó része
A közoktatási intézményekre vonatkozó Önkormányzati minőségi célok, elvárások: •
Biztosítsák az intézmények a törvényes, az adott feltételek mellett lehető legszakszerűbb, legszínvonalasabb és leghumánusabb feladatellátást.
• Törekedjenek a partnerek – gyermek, tanuló, szülő, pedagógus, fenntartó, társintézmény, szolgáltatók, munkaerő piaci szereplők stb. – által az intézménnyel szemben támasztott igények tervezett, hatékony, átlátható és ellenőrizhető kielégítésére. • Folyamatosan, célszerűen és tervezetten fejlesszék humán erőforrásaikat.
• Kutassák fel és aknázzák ki a különböző térségi, országos vagy nemzetközi pályázati lehetőségeket a rendelkezésre álló források bővítése, a feladatellátás színvonalának emelése érdekében. A közoktatási intézményekre vonatkozó általános célok, elvárások a minőségirányítás terén •
Az intézmények vezetői legyenek elkötelezettek a minőségirányítás rendszerének kiépítése és folyamatos működtetése iránt.
•
2004. április 30-ig e dokumentumban kinyilvánított fenntartói minőségpolitika, minőségi célok és meghatározott minőség-fejlesztési rendszerben foglaltakhoz igazodva:
• • •
Határozzák meg az intézmény saját minőségpolitikáját, Dolgozzák ki az intézmény saját minőségfejlesztési rendszerét, Az intézmények elkészített – a Kt.[1] 40. § (10) bek. előírása szerint véleményeztetett, valamint az alkalmazotti közösség által elfogadott – minőségirányítási programjaikat terjesszék be a fenntartóhoz jóváhagyásra
•
2004. szeptember 1-jétől működtessék hatásosan és hatékonyan az intézmény minőségfejlesztési rendszerét.
A Benedek Elek Napköziotthonos Óvoda és Bölcsődére vonatkozó minőségi célok és elvárások •
Biztosítsa a működési körzetből érkező gyermekek felvételét, illetve elhelyezését, valamint életkori sajátosságaiknak megfelelő nevelésüket.
• Biztosítsa a működési körzetből érkező valamennyi, a Kt. 24. § (3) bek. hatálya alá tartozó gyermek felvételét és életkori sajátosságaiknak megfelelő nevelését. • Érje el, hogy a működési körzetben minél több hátrányos helyzetű családban élő gyermek családja valódi alternatívának tekintse a minél korábbi óvodai beíratást. •
Folyamatosan kísérje figyelemmel az intézmény területén a gyermekbalesetet esetlegesen előidéző okokat; ezek megszüntetésére haladéktalanul tegye meg a szükséges intézkedéseket.
• Fordítson kiemelt figyelmet a gyermekek testi és lelki állapotának javítására, a rendszeres tisztálkodásra, a ruházat, a környezet rendben tartására, ápolására. • Folyamatosan törekedjen arra, hogy a pedagógusok és gyermekek, valamint a gyermekek és gyermekek kapcsolataiban minél bensőségesebb, minél családiasabb légkör jellemezze az intézményt. •
Fordítson kiemelt figyelmet a csoportszobák, illetve az óvodai környezet esztétikájára, otthonosabbá tételére, valamint e környezet védelmére.
• Fordítson kiemelt figyelmet az egyéni képességfejlesztésre, a hátrányok csökkentését szolgáló fejlesztő programok minél hatásosabb végrehajtására, a gyermekek
személyiségének fejlesztésére. •
Tervezetten, rendszeresen és ellenőrizhetően tájékoztassa a gyermekek szüleit – részletes és érdemi módon – a gyermek fejlődéséről, adjon tanácsokat, illetve nyújtson segítséget a gyermek neveléséhez.
• Tartson rendszeres kapcsolatot az illetékes gyermekvédelmi, szociális és egészségügyi intézményekkel, illetve pedagógiai szakszolgálatokkal a gyermekek érdekeit veszélyeztető problémák megoldása érdekében. • Érje el, hogy az óvodából kilépő gyermekek birtokában legyenek saját ellátásuk képességének, illetve jó eséllyel kapcsolódhassanak be az iskolai tanulás folyamatába. • 2004. április 30-ig vizsgálja felül és nyújtsa be a fenntartónak jóváhagyásra a nevelőtestület által elfogadott óvodai nevelési programját. • 2004. november 30-ig vizsgálja felül és nyújtsa be a fenntartónak jóváhagyásra – a Kt. 40. § (9) bek. szerinti egyetértési nyilatkozatokkal együtt – a nevelőtestület által elfogadott házirendjét.[2] •
A nevelési programjában leírtakat színvonalasan teljesítse
• Általánosságban is, de kiemelten a pedagógiai tevékenységet, munkáját az igényesség, a nyitottság, a partneri elégedettség jellemezze. • Teljesítse az eszközfejlesztésre vonatkozó normatív előírásokat. • A létszámok (óvodai, csoport) meghatározásakor a jogszabályi előírások legyenek irányadók.
A közoktatási feladat intézményekre vonatkozó Önkormányzati minőségi célok, elvárások
eljárásrend
ellenőrzési felülvizsgálat periódus (mód)
Biztosítsák az intézmények a törvényes, az adott feltételek mellett lehető legszakszerűbb, legszínvonalasabb és leghumánusabb feladatellátást.
intézményi dokumentáció megfelelőségének, naprakészségének biztosítása, az érintettek tájékoztatása, a jogszabályi követelmények betartásának ellenőrzése
• • • •
•
Törekedjenek a partnerek – gyermek, tanuló, szülő, pedagógus, fenntartó, társintézmény, szolgáltatók, munkaerő piaci szereplők stb. – által az intézménnyel szemben támasztott igények tervezett, hatékony, átlátható és ellenőrizhető kielégítésére. Folyamatosan, célszerűen és tervezetten fejlesszék humán erőforrásaikat. Kutassák fel és aknázzák ki a különböző térségi, országos vagy nemzetközi pályázati
•
•
•
a minőségügyi kör által meghatároz ott terv szerinti igényfelméré s intézkedési terv készítése megvalósítás
• • • • •
• •
dokumentáció folyamatos elkészítése dokumentáció aktualizálása érvényességének meghatározása a törvényi, fenntartói, intézményi előírások betartásának biztosítása érvényesség biztosítása felmérő anyagok kiadása kitöltése begyűjtése elemzése értékelés intézkedési terv készítése újra felmérés korrekció
a tv.-ben előírtak 5 éves terv lebontása alapján 5 ill. 1 éves évekre terv készítése
•
•
pályázati lehetőségek felkutatása pályázatírás
•
• • •
folyamatos alkalmanként előre tervezetten
folyamatos
előre meghatározott időben
folyamatos
évente
intézményvezetés folyamatos pályázatfigyelése, dolgozók pályázatfigyelése, partnerek pályázatfigyelése
folyamatos
lehetőségeket a rendelkezésre álló források bővítése, a feladatellátás színvonalának emelése érdekében.
• •
• •
• •
pályázatíró kijelölése dokumentumok bekérése, beszerzése, szükséges határozatok előkészítése a pályázat elkészítése a pályázat esetleges módosítása a nyert összeg alapján a pályázat megvalósítása pályázati elszámolás
A közoktatási intézményekre vonatkozó általános célok, elvárások a minőségirányítás terén
sikerkritérium
ellenőrzési periódus
ellenőrzők kö
Az intézmények vezetői legyenek elkötelezettek intézményvezetés folyamatos a minőségirányítás rendszerének kiépítése és elkötelezettsége folyamatos működtetése iránt.
• •
fennt belső minő csopo
2004. április 30-ig e dokumentumban kinyilvánított fenntartói minőségpolitika, minőségi célok és meghatározott minőségfejlesztési rendszerben foglaltakhoz igazodva:
• •
fennt fennt megb intézm
• • •
Határozzák meg az intézmény saját minőségpolitikáját, Dolgozzák ki az intézmény saját minőségfejlesztési rendszerét, Az intézmények elkészített – a Kt.[1] 40. § (10) bek. előírása szerint véleményeztetett, valamint az alkalmazotti közösség által elfogadott – minőségirányítási programjaikat terjesszék be a fenntartóhoz jóváhagyásra
2004. szeptember 1-jétől működtessék hatásosan és hatékonyan az intézmény minőségfejlesztési rendszerét.
IMIP elkészítése
ÖMIP-ben meghatározottak szerint, belső ellenőrzési rend szerint
•
A Benedek Elek Napköziotthonos Óvoda és Bölcsődére vonatkozó minőségi célok és elvárások
sikerkritérium
Biztosítsa a működési körzetből érkező gyermekek felvételét, illetve elhelyezését, valamint életkori sajátosságaiknak megfelelő nevelésüket.
•
Biztosítsa a működési körzetből érkező valamennyi, a Kt. 24. § (3) bek. hatálya alá tartozó gyermek felvételét és életkori sajátosságaiknak megfelelő nevelését.
•
Érje el, hogy a
•
•
életkornak megfelelő fejlesztés a Ktv.-nek megfelelő csoport kialakítás
ellenőrzési periódus
folyamatos
• • • •
a beíratási folyamatos körzet gyermekein ek fogadása a szabad óvodaválasz tás biztosítása a létszámhatá rokon belül
nyilvántartott
ellenőrzők köre
folyamatos
• • • •
•
ellenőrzés esz módszere
fenntartó, óvodavezető, óvodavezető helyettes munkaközösség vezető
• • •
látogat felülviz statiszt
fenntartó, óvodavezető, óvodavezető helyettes munkaközösség vezető
•
beszám
fenntartó
statisztika
működési körzetben minél több hátrányos helyzetű családban élő gyermek családja valódi alternatívának tekintse a minél korábbi óvodai beíratást.
hátrányos helyzetű óvodáskorú gyermekek 100%os ellátása
Folyamatosan kísérje biztonságos figyelemmel az környezet intézmény területén kialakítása a gyermekbalesetet esetlegesen előidéző okokat; ezek megszüntetésére haladéktalanul tegye meg a szükséges intézkedéseket.
• • • •
intézményvezető gyermekvédelmi felelős gyámügy szociális szolgáltató központ
folyamatos
• • •
fenntartó óvodavezetés teljes dolgozói kör
• •
bejárás bejelen kötelez ellenőr
Fordítson kiemelt figyelmet a gyermekek testi és lelki állapotának javítására, a rendszeres tisztálkodásra, a ruházat, a környezet rendben tartására, ápolására.
az Óvodai nevelés folyamatos Alapprogramjának, a fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelveinek, HOP elvárásainak való megfelelés
• •
óvodavezetés fenntartó
• • •
látogat beszám tájékoz
Folyamatosan törekedjen arra, hogy a pedagógusok és gyermekek, valamint a gyermekek és gyermekek kapcsolataiban minél bensőségesebb, minél családiasabb légkör jellemezze az intézményt.
az intézmény, a csoportok családias légkörének biztosítása
• •
óvodavezető óvodavezetés
• •
látogat hospitá
folyamatos
Fordítson kiemelt figyelmet a csoportszobák, illetve az óvodai környezet esztétikájára, otthonosabbá tételére, valamint e környezet védelmére.
esztétikus környezet biztosítása
folyamatos
• • •
fenntartó óvodavezetés teljes dolgozói kör
• •
szemé látogat hospitá
• •
látogat hospitá
• •
látogat megbe
Fordítson kiemelt egyéni bánásmód figyelmet az egyéni széleskörű képességfejlesztésre, alkalmazása a hátrányok csökkentését szolgáló fejlesztő programok minél hatásosabb végrehajtására, a gyermekek személyiségének fejlesztésére.
folyamatos
• •
fenntartó óvodavezetés
Tervezetten, rendszeresen és ellenőrizhetően tájékoztassa a gyermekek szüleit – részletes és érdemi módon – a gyermek fejlődéséről, adjon tanácsokat, illetve nyújtson segítséget a gyermek neveléséhez.
teljeskörű tájékoztatás
alkalmanként, szükség szerint
•
óvodavezetés
Tartson rendszeres kapcsolatot az illetékes gyermekvédelmi, szociális és egészségügyi intézményekkel, illetve pedagógiai szakszolgálatokkal a gyermekek érdekeit veszélyeztető
jól működő kapcsolat
szükség szerint
• •
fenntartó óvodavezetés
problémák megoldása érdekében. Érje el, hogy az óvodából kilépő gyermekek birtokában legyenek saját ellátásuk képességének, illetve jó eséllyel kapcsolódhassanak be az iskolai tanulás folyamatába.
• • •
fenntartó óvodavezetés óvónők
2004. április 30-ig a program leadása a tv.-nek vizsgálja felül és megfelelően nyújtsa be a fenntartónak jóváhagyásra a nevelőtestület által elfogadott óvodai nevelési programját.
• •
fenntartó óvodavezetés
2004. november 30- Házirend leadása ig vizsgálja felül és nyújtsa be a fenntartónak jóváhagyásra – a Kt. 40. § (9) bek. szerinti egyetértési nyilatkozatokkal együtt – a nevelőtestület által elfogadott házirendjét.[2]
•
fenntartó
megfelelő fejlettségű gyermekek kimenetele
folyamatos
felülvizsgálat
A nevelési programjában leírtakat színvonalasan teljesítse
partnerek elégedettsége
folyamatos
• •
fenntartó óvodavezetés
• • •
vizsgál beszám látogat
Általánosságban is, de kiemelten a pedagógiai tevékenységet, munkáját az igényesség, a
az igényesség, a nyitottság, a partneri elégedettség
folyamatos. illetve előre meghatározott időközönként
• • •
fenntartó óvodavezetés minőségfejlesztési csoport vezetője minőségfejlesztési
•
eléged lapok
•
nyitottság, a partneri elégedettség jellemezze. Teljesítse az eszközfejlesztésre vonatkozó normatív előírásokat.
csoport
az átütemezésnek megfelelő teljesítés
A létszámok (óvodai, a Közoktatási tv. csoport) előírása szerinti meghatározásakor a csoport kialakítás jogszabályi előírások legyenek irányadók.
folyamatos
• •
fenntartó óvodavezetés
• • •
vizsgál beszám látogat
évente
• •
fenntartó óvodavezetés
• •
statiszt beszám
2.6. Pedagógiai minőségcéljaink
VÁRHATÓ EREDMÉNY PEDAGÓGIAI CÉL
MINŐSÉGCÉL
kooperációra, kommunikációra való képesség kialakítása
információ, kommunikáció érthetősége, pontossága, rendszeressége. A kétirányú információs rendszer működtetése
fejlődik a belső-külső partnerekkel való együttműködés, kiemelten a kommunikáció területén
együttműködés gyermekekkel, szülővel
következetesség, megfelelő szakértelem, empátia
javul a kapcsolatok minősége
intézményünkben a HOP-ban szereplő célrendszer alapján dolgozunk, amiben szerepel a helyi sajátosságok megfogalmazása, a hatékonyság növelése
a HOP-nak való megfelelés
a helyi környezetet jól ismerő, azt megszerető gyermekek kerülnek ki az óvodából
a HOP által előírt és biztosított eszközök használhatóságával a gyermeki személyiségben rejlő lehetőségek maximális felszínre hozása
eszközök maximális kihasználtsága, maximális szakmai ismeret, képzettség és alkalmazás
a személyiség fokozott, a lehetőségekhez mérten maximális fejlődése
a helyes erkölcsi normák közvetítése partnereink felé
birtokában legyünk az empatikus készségnek, felelősségtudatnak,
a partnerek belső igényévé válik a helyes erkölcsi
hatékonyabb nevelőmunka végzése
érzékenységnek, udvariasságnak, figyelmességnek
magatartásformák megtartása, betartása
minél szélesebb körű szakképzettség megszerzése, szakképzett dolgozók foglalkoztatása
megvalósítás
2.7. Szervezeti minőségcéljaink FELADAT
MINŐSÉGCÉL
VÁRHATÓ EREDMÉNY
folyamatosan, célszerűen és a környék óvodáinak tervszerűen végezzük munkánkat élmezőnyébe tartozzunk
szakmai elismerés
rendszeresen felülvizsgáljuk alkalmazkodni tudás a partnereink elégedettségét és folyamatosan változó igényét, a kapott információk igényekhez alapján minőségcélokat tűzünk ki, intézkedési tervet készítünk
maximálisan megfelelünk a felénk irányuló elvárásoknak
vállaljuk, hogy a 2004 február 29- megfelelés az én elfogadott ÖMIP elvárásainak önkormányzati eleget teszünk elvárásoknak
jó együttműködés, elismertség
Mindezek eredményeképpen az intézmény céljait magasabb szinten képes teljesíteni, s a partnerek, a helyi társadalom is elégedett lesz működésével. Önfejlesztésről van itt szó, melynek során mindenkinek önmagához képest kell elmozdulnia. 3. A Benedek Elek Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde minőségirányítási rendszere
A minőségfejlesztési rendszer, a minőségirányítás célja a partnerek elégedettségének biztosítása. A minőségfejlesztési rendszer meghatározza az: • • • •
irányítási folyamatokat tervezési folyamatokat a kapcsolatok koordinációjával járó feladatokat az ellenőrzési feladatokat
•
a mérési, értékelési feladatokat
3.1. A vezetés szerepe a minőségirányítási rendszerben
Az intézményvezetés elkötelezettsége, felelőssége terület felelősségek, feladatok meghatározása, A. jogszerűség biztosítása melyek az intézmény működtetése során felmerülnek
felelős
határidő, illetve felülvizsgálat
intézményvezető, 2004.12.30. intézményvezető felülvizsgálat helyettes, minőségfejlesztési 2004.12.30. csoport vezetője folyamatos évente évente 2005.08.30.
elkészítendő dokumentumok
hivat
SZMSZ,
törvénye
Házirend,
rendelet szabályo
munkaköri leírások, szabadságolási terv, éves munkaterv, iratkezelési szabályzat
B. tervezés
intézmény vezetés,
évente
éves munkaterv, továbbképzési terv, intézményi stratégia,
fenntartó fejleszté ÖMIP, HOP, SZMSZ,
intézmény 2004.05.30. vezetés, minőségfejlesztési csoport vezetője, minőségfejlesztési csoport
minőségfejlesztési vezetői p terv
C. vezetői ellenőrzés, értékelés
D. minőségfejlesztési rendszer működtetése
intézmény vezetés, tantestület
folyamatos
2004.09.01.
intézmény 4 évente vezetés, belső audit, minőségfejlesztési csoport vezetője 2003, évente
vezetői ellenőrzési terv,
HOP, mu leírások,
értékelési szabályzat,
SZMSZ, törvénye rendelet iratkezel szabályz
minőségfejlesztési minőség csoport működési munkate kérdőíve szabályzata, tervek, intézményi önértékelési kérdőív,
2003, mintavétellel évente szülői kérdőív, 2003, 2 évente
partnerek kérdőívei,
2003, szükség szerint
interjú kérdőívek,
2002, 2003, a tervnek megfelelően
igényfelmérés értékelése folyamatosan
3.2. Az intézményi működés belső rendje
3.2.1. Partnerkapcsolatok irányítása és menedzselése Cél: a partnerek igényeinek megismerése, az igényeknek való megfelelés érdekében fejlesztések végrehajtása. Az intézmény vezetése az intézmény működésének javítása érdekében működteti a minőségfejlesztési csoportokat, meghatározza a kitűzött célokhoz kapcsolódó feladatokat. A. Kommunikáció a külső partnerekkel Az intézmény vezetése gondoskodik arról, hogy:
• • •
állandóan aktualizálja a partnerek listáját meghatározza az információ áramlás módját a kért információkat megfelelő tartalommal átadja.
Az információ adás-vétel formái: • • • • • • • • •
jelentés tájékoztatás beszámoló adatszolgáltatás kérelem jogorvoslat meghívás bemutatók személyes találkozó.
Kiemelt külső partnereink: SZÜLŐK A szülőkkel való kapcsolattartás óvónői és vezetői feladat egyaránt. Formái: • • • • •
családlátogatás szülői értekezlet fogadó óra napi személyes találkozás iskolaigazgatói- óvónői- szülői értekezlet
FENNTARTÓ A fenntartóval való kapcsolattartás az intézményvezető feladata. Formái: • • • • • •
személyes megbeszélések a fenntartó képviselőivel bizottsági üléseken való részvétel testületi ülésen való részvétel intézményvezetők értekezlete konkrét (saját, ill. fenntartói) kérésre megbeszélések rendezvényeken való aktív részvétel
ISKOLA: Az iskolával mind a vezetés, mind az óvónők tartják a kapcsolatot. Formái: • • • •
intézményvezetők havonta, ill. szükség szerint összevont szülői értekezlet csoportok iskola látogatása tanítónő – óvónő találkozó
TÉRSÉGI KAPCSOLATOK • • • • •
BÖSZ Magas-Bakonyi Iskolaszövetség óvodavezetők munkaközössége térségi német munkaközösség térségi egészséges életmód munkaközösség
A. Külső partneri igény és elégedettségmérés Az intézményvezetés gondoskodik arról, hogy a minőségfejlesztési csoport által előre megtervezett időben felmérés készüljön a partneri igényekről, azokat a kialakított minőségfejlesztési csoporttal közösen elemzi, az elemzés alapján fejlesztési célokat határoz meg, melyek megvalósítására intézkedési terv készül. Az intézményvezetés az intézkedési terv megvalósulását támogatja, ellenőrzi, szükség esetén korrekciós javaslatokat tesz. B. Kommunikáció a belső partnerekkel A nevelőtestület, a munkatársi közösség folyamatosan együttműködik a HOP-ban meghatározott cél elérése érdekében. Az intézményben az egy csoportban dolgozók szorosan együttműködnek. Együttműködők: óvónő – óvónő - dajka. Az intézményen belüli információ célba jutását a következő formákban valósítjuk meg:
információ adó – vevő
gyakoriság
óvodavezető – óvodavezető helyettes
heti 1 nap, ill. napi kapcsolat
óvodavezető – óvodavezetés
havi 1x, ill. szükség szerint
óvodavezetés – testület
nevelési értekezletek, rendkívüli értekezletek, ill. szükség szerint
óvodavezetés –munkatársi közösség
munkatársi értekezletek, ill. szükség szerint
Az azonnal átadandó információk eljuttatása az érintettekhez körlevél formájában, illetve személyes találkozókon történik.
információ adó – vevő óvodavezető – nevelőtestület - munkatársi közösség
információ átadása körlevél
A körlevélben: • •
• •
•
a körlevélért felelős megnevezése, a körlevél visszajuttatásának pontos határideje, az információ rövid, tényszerű közlése, az esetleges feladatok egyértelmű meghatározása, az információ megismerésének dokumentálása a dolgozó sajátkezű aláírásával,
A visszajuttatás , és az esetleges feladatok ellenőrzése. óvodavezető – munkatársi közösség
I.sz. épület naponta
óvodavezető helyettes – munkatársi közösség
II.sz. épület naponta
II.sz. épület hetente, ill. szükség szerint
I.sz. épület hetente, ill. szükség szerint
Fontos az azonnal hatályba lépő törvények, jogszabályok, rendeletek soron kívüli ismertetése, az anyagok hozzáférhetőségének biztosítása. Az Oktatási közlöny az I. sz. épület irodájában található, bárki számára hozzáférhető. A rendkívüli eseményeket minden dolgozó köteles azonnal az intézmény vezetőjének jelezni. Akadályoztatása esetén a vezető helyetteshez, illetve a munkaközösségvezetőhöz kell az információt eljuttatni. Az intézmény területén esetleg kialakult balesetveszélyről szóban, valamint írásban kell bejelentést tenni. az I. sz. épületben a vezető, a II. sz épületben a helyettes aláírásával és a másodpéldány visszaadásával igazolja az átvételt, valamint haladéktalanul gondoskodik a balesetveszély megszüntetéséről.
3.2.2. Emberi erőforrás A. A munkatársak szakmai tudásának fejlesztése
Az intézményvezetés a mai kor követelményeinek való megfelelési igénye alapján fontosnak, szükségesnek érzi a dolgozók szakmai továbbképzését, a továbbképzés anyagi és erkölcsi támogatását. Az intézmény stratégiai céljának megvalósítása érdekében a törvény által előírt 5 ill. 1 éves továbbképzési tervben előnyben részesítjük azokat a kollégákat, akik olyan végzettség megszerzésére vállalkoznak, melyek szükségesek a még szélesebb körű szolgáltatás biztosításához. Ilyen végzettség a: fejlesztő pedagógusi, gyógypedagógiai, pszichológusi, német nemzetiségi óvónői, drámapedagógusi, logopédiai. Támogatjuk a pedagógiai, módszertani, számítástechnikai továbbképzéseken való részvételt. Arra törekszünk, hogy a pedagógiai munkát segítő dolgozók is megszerezzék a kötelezően nem előírt, de a napi szakszerű munkánkhoz kívánatos szakképzettséget. Az óvónők előírt, 7 évenként teljesítendő 120 óra továbbképzésen való részvételét a költségek egy részének, (lehetőleg 80%-nak) felvállalásával, a továbbképzés idejére a munka alóli felmentés biztosításával támogatjuk. B. A munkatársak felhatalmazása Az intézményt az intézményvezető képviseli a Közoktatási törvénynek, a Közalkalmazotti törvénynek, valamint az ÖMIP elvárásainak megfelelően. Az intézményvezető távolléte esetén az intézmény vezető helyettese teljes jogkörrel rendelkezik. A vezető és helyettese egyidejű távolléte esetén korlátozott hatáskörrel a munkaközösség-vezető végzi az aktuális feladatokat. A Közoktatási, valamint a Közalkalmazotti törvényben rögzített témákban az intézmény vezetője, valamint helyettese hatáskör átadással élhet írásban rögzített megbízással. Törekedni kell arra, hogy a munkatársi közösség tagjai kompetenciájuknak megfelelő önálló feladat ellátási, döntési jogkörrel rendelkezzenek. C. A munkatársak bevonása, irányítása A Közoktatási, valamint a Közalkalmazotti törvényben rögzített esetekben az intézményvezetés biztosítja a dolgozók döntési, illetve véleményezési jogának gyakorlását. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik:
o o o o o o o
a Helyi Pedagógiai Program elfogadása, módosítása az SZMSZ elfogadása, módosítása a munkaterv elfogadása, módosítása a Házirend elfogadása, módosítása a minőségirányítási program elfogadása, módosítása beszámolók, értékelések elfogadása, a nevelőtestület képviseletét ellátó pedagógus személyének kijelölése
Döntés-előkészítések mechanizmusa, betartását igazoló dokumentumok: • •
Belső-külső teljes körű felmérés A felmérés belső értékelése, rangsorolása
• • • • • • •
A tényekre épülő intézkedési terv készítése Az intézkedési terv elfogadása (témától függően meghatározott körben) Intézkedési terv végrehajtása (témától függő munkatársi körben) Felelős kijelölése (témától függően) Intézkedési terv végrehajtásának ellenőrzése, felelős kijelölése Ellenőrzés eredményeinek értékelése A szükség szerinti korrekciója
Helyi döntések mechanizmusa, betartását igazoló dokumentumok: Minden, az óvodai életet meghatározó stratégiai döntésben az intézményvezető köteles bevonni és kikérni a véleményét a törvényben, illetve a helyi szabályozásban meghatározottak körét. Pl.: vezetőség, nevelőtestület, munkatársi közösség. Ilyen döntések: o o o o
belső szervezeti átalakítás csoportok kialakítása a munkarend éves meghatározása nagy értékű anyagi beruházások
o o o o
a felmérésről készített dokumentumok folyamatleírások jegyzőkönyvek mérésről készített dokumentumok
Dokumentumok:
Éves munkaterv készítésének folyamata: A munkaterv elkészítéséért az intézmény vezetője a felelős.
A munkaterv elkészítésében részt vesz a vezető, a helyettes, a munkaközösségvezető, a gyermekvédelmi felelős, az óvónők. A munkaterv elkészítése: • • • • • •
javaslat elkészítése a nevelési év nyitóértekezletére, a javaslat megvitatása, kiegészítése, konkrét felelősök meghatározása a munkaterv elfogadása a munkaterv közzététele: óvónői szobák estleges módosítások átvezetése
Az intézmény éves munkatervére vonatkozó szabályozást a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 2. §-a tartalmazza. E szerint az éves munkatervben meg kell határozni: - a nevelés, illetve tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását, - a szünetek időtartamát, - a megemlékezések, ünnepségek időpontját, - a nevelőtestületi értekezletek időpontját. Ezen túlmenően minden olyan eseményt tartalmaz az éves munkaterv, amit az intézményvezető vagy a nevelőtestület szükségesnek tart. Az éves munkatervet a nevelőtestület fogadja el (Kt. 57. § (1) bek. c) pontja), de ki kell kérni a szülői szervezet véleményét is. (11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 2. § (1) bek.). Az éves munkaterv a teljes nevelési évre szól. Elvárások a munkatervvel kapcsolatban: készítésének logikája könnyen áttekinthető, a tanév sajátosságai alapján kiemeli a tanév fő feladatait, átfogja az intézmény egészét, jelzi az eseményre, feladatra való felkészülési idő kezdetét is, o tartalmazza az események, feladatok mellett a felelősök személyét, o tartalmazza a pedagógiai, szervezési, minőségbiztosítási feladatokat is, o tartalmazza a tanév ellenőrzési feladatait is. o o o o
Az intézményvezető és/vagy helyettese elkészíti a központi szabályozások (11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, hatályos tanév rendje rendelet) által előírt, illetve az intézmény vezetése által fontosnak tartott feladatok beosztását tartalmazó
tervezetet, ezt kiosztja a munkaközösség-vezetőknek, és meghatározott időpontra kéri, hogy az adott terület feladataival kiegészítve, “felöltöztetve” adják vissza a tervezetet. A visszakapott anyagot összerendezi, kiemeli a tanév fő feladatait, elvégzi a szükséges korrekciókat, kötelező egyeztetéseket és benyújtja a tantestületnek elfogadásra.
3.2.3. Minőségirányítási szervezet felépítése és irányítása
intézményvezető minőség fejlesztési munka megbízott vezetője minőségi körök vezetői minőségi körök tagjai óvónők, technikai dolgozók
A minőségirányítási rendszer működéséért az intézmény vezetője a felelős. A minőségirányítási munka dokumentációjáért a minőségfejlesztési csoport vezetője a felelős.
3.2.4. Az intézmény mérési és értékelési rendszere A. A nevelő-oktató tevékenység hatékonyságának mérése, értékelése A mérés-értékelés alapdokumentuma az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja, és az óvoda Helyi Programja. Az óvónői munka mérése, értékelése:
Az éves munkatervben kiemelt feladat megvalósítása során az óvónő: o o o o o o o
nevelési feladatok meghatározása nevelési céljai szervező tevékenysége irányító tevékenysége kommunikációja pedagógiai módszerei eszköz biztosítása
Óvodások mérése, értékelése: 1. Bejövő gyermekek: a a a a
gyermek gyermek gyermek gyermek
szociális fejlettsége testsémájának fejlettsége nyelvi kifejezőképességének vizsgálata mozgásfejlettsége
o o o o o
a a a a a
gyermek gyermek gyermek gyermek gyermek
szociális fejlettsége testsémájának fejlettsége nyelvi kifejezőképességének vizsgálata mozgásfejlettsége értelmi fejlettsége
o o o o o o
a a a a a a
gyermek gyermek gyermek gyermek gyermek gyermek
szociális fejlettsége testsémájának fejlettsége nyelvi kifejezőképességének vizsgálata mozgásfejlettsége értelmi fejlettsége gondolkodásának vizsgálata
o o o o
1. Folyamat-vizsgálat:
3. Kimenet- vizsgálat:
1. A gyermek elégedettségének vizsgálata: évente mintavétellel, 4 évente teljes körű.
B. Vezetők munkájának mérése, értékelése Az intézményben rendszeres ellenőrzés folyik az alábbiak szerint: Külső: fenntartó, fenntartó megbízottja
Belső: nevelőtestületi közösség munkatársi közösség •
Városi Önkormányzat részéről:
Az ellenőrzés a közoktatási intézmény tevékenységének minőségjegyeit és célszerűségét vizsgálja. Az ellenőrzés célja, hogy a feltárt tényekből következtetések legyenek levonhatók. Az ellenőrzés elősegíti a hatékony működést, megkeresi a tények okait, lehetővé teszi a hiányok pótlását, a hibák kijavítását, a valós eredmények megerősítését, továbbá a fellelt jó módszerek, megoldások elterjesztését. Az intézmény munkájának értékelése egyben a vezető munkájának értékelése is. Az ellenőrzések típusa:
a mérés tartalma
gyakorisága
átfogó (komplex) ellenőrzés
4 évente, ütemterv szerint
költségvetési ellenőrzés
éves ütemterv szerint
témavizsgálat
éves ütemterv szerint
célellenőrzés
éves ütemterv szerint
utóvizsgálat
minden ellenőrzést követően
rendkívüli célellenőrzés
indokolt esetben
szakmai ellenőrzés
éves ütemterv szerint
törvényességi ellenőrzés
éves ütemterv szerint
pénzügyi, gazdálkodási célellenőrzés
aktuális témában, szükség szerint
törvényességi célellenőrzés
aktuális témában, szükség szerint
•
Intézményen belül:
a mérés tartalma Igényfelmérés, partnerkapcsolatok
gyakorisága évente mintavétellel, 3 évente
Intézménykép belső-külső felmérése
vezetői ciklus utolsó éve 3 évente évente
Pedagógiai hozzáadott érték mérése
óvodába belépéskor - kilépéskor teljes körű,
Szakképzettség mérése
évente
Mentális és higiénés állapotfelmérés a HOP-nak való megfelelés érdekében
3 évente
Pályázati lehetőségek kihasználtsága
évente
Hátrányos helyzetű tényezők alakulása
évente
Klímateszt
minőségfejlesztésben meghatározott időben frissítés évente
Értékelés Az ellenőrzéseket követő értékelés összeveti a megfogalmazott célkitűzéseket a tényleges működés eredményeivel: 1. 2. 3. 4.
Tervezési folyamatok Kapcsolatok koordinációjával járó feladatok Ellenőrzési feladatok Mérési feladatok
C. Intézményi önértékelés Az önértékelés eredménye lehetővé teszi az óvoda számára, hogy meghatározza és rangsorolja a fejlesztés feladatait és beépítse azt stratégiai tervébe. Az intézményi önértékelés magába foglalja az intézmény jellemző tulajdonságait: • • •
minőségpolitika meghatározását, megvalósítását, a vezető szerepét a szervezetfejlesztésben (szakmai, gazdálkodási, tanügyigazgatási), az óvoda nevelési programjának felülvizsgálatának során az eredményességi mutatókat: o o o o o
a speciális nevelési programot a differenciált fejlesztést az iskolába lépéshez szükséges fejlettség vizsgálatát a gyermekvédelmi tevékenységet a család és az óvoda együtt működésének lehetőségeit
o a kisebbség kultúrájának ápolását o eszközellátottság színvonalát •
az erőforrások kihasználtságát,
• • •
a folyamatos fejlesztés eredményeit, a partnerek elégedettségének mutatóit, működési feltételeket: gyerek létszám, óvodapedagógusok száma, nevelőmunkát segítő kollégák száma, környezeti kultúra, munka végzés alapvető eszközei, a kitűzött célok elérését, megvalósítását.
•
Az intézmény meghatározza és írásban is rögzíti az önértékelésre vonatkozó eljárás rendet. Az eljárásrend magába foglalja az önértékelés területeit, gyakoriságát és módszereit. Az intézményi önértékelést célszerű az önkormányzati minőségirányítási programban meghatározott ellenőrzési tervhez igazítani.
3.2.5. Minőségirányítási rendszer (program) felülvizsgálata
A Minőségirányítási Programot 5 évre készítettük, tervezett felülvizsgálata: 2007.
3.2.6. Dokumentumok • • • • • •
szabályzatok jegyzőkönyvek fenntartói döntések dokumentumai Nemzetiségi Önkormányzat véleményezésének dokumentumai felmérőlapok kérdőívek
Legitimációs záradék:
•
Készítette: Dátum:
•
Elfogadta: Dátum:
•
Jóváhagyta: Dátum:
A zirci Reguly Antal Általános Iskola és Előkésztő Szakiskola
INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA
Készítette: Minőségügyi csoport
Jóváhagyta: Zirc határozatával
Város
Önkormányzati
Elfogadta: Nevelőtestület
Képviselő
–testülete
……..számú
Wohlfart Zsuzsanna igazgató
Hatálybalépés időpontja: 2004. szeptember 1.
Tartalomjegyzék 1. A minőségirányítási program rendeltetése 1.1. Hatálybalépés, érvényesség ideje, felhasználási köre 1.2. Felülvizsgálat 1.3. Módosítási eljárás
2. Az intézményi minőségirányítás alapjai 2.1. Iskola rövid története
3. Fenntartói minőségpolitika (kivonat) 4. Intézményi minőségpolitika 4.1. Küldetésnyilatkozat 4.2. Az intézmény képzési irányzatai 4.3.Az intézmény nevelési elvei, céljai 4.4. Intézményi minőségpolitika 4.5. Intézményi minőségcélok
5. Intézményi minőségfejlesztési rendszer 5.1. A vezetés felelőssége, elkötelezettsége 5.1.1. Stratégiai tervezés 5.1.2. Az éves tervezés 5.1.3. Vezetői ellenőrzés 5.1.4. Értékelés 5.1.5. Irányított önértékelés 5.1.6. A minőségirányítási rendszer működtetése 5.1.7. Az intézményi értékelés indikátorai és használati rendje 5.1.7. Felelősségi mátrix
6. Belső működés 6.1. A pedagógusok együttműködése 6.2. A tanulócsoport vezetéséért felelős pedagógusok szerepe 6.3. Iskola információs rendszere 7. Az emberi erőforrások biztosítása és fejlesztése 7.1. Pedagógus munkatársak kiválasztása és betanulása 7.2. Nem pedagógus munkatársak kiválasztása és betanulása 7.3. Továbbképzési rendszer működtetése 7.4. Belső értékelési rendszer működtetése 7.5. Ösztönző rendszer működtetése
8. Partnerkapcsolatok működtetése 8.1. Partneri igény és elégedettségmérés 8.2. Panaszok kezelése tanulók részére
8.3. Panaszok kezelése alkalmazottak részére 8.4. Első osztályosok beiskolázása, beíratása 8.5. Nyomon követés, beválás vizsgálat
9. Az intézmény működtetése 9.1. Beszerzési terv 9.2. Gazdasági és pénzügyi folyamatos 9.3. Étkezés
10. Az intézmény működésének javítása, folyamatos fejlesztése 10.1. Alkalmazottak és tanulók fizikai biztonságának biztosítása 10.2. Belső audit 10.3. Dokumentum kezelés Mellékletek 1.számú melléklet 2. számú melléklet 3. számú melléklet 4. számú melléklet 5. számú melléklet 6. számú melléklet 7. számú melléklet
1. A minőségirányítási program rendeltetése A Közoktatási törvény 40.§ (10) (11) bekezdés szerint a közoktatási intézmény elkészíti a minőségirányítási programját, melyben meghatározza minőségpolitikáját és minőségfejlesztési rendszerét. Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Ebben kell meghatározni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását.
1.1. Hatálybalépés, érvényesség ideje, felhasználás köre A MIP hatálybalépésének időpontja: 2004. szeptember 01. Érvényesség időpontja: 5 év Érvényességi terület: a közoktatási intézmény egésze Nyilvánosságra hozatal módja: hasonlóan a pedagógiai programhoz
1.2. Felülvizsgálat A Pedagógiai Programmal párhuzamosan
1.3. Módosítási eljárás A módosítást az intézmény bármely dolgozója kezdeményezheti az intézményvezetés felé, amelyet az alkalmazotti közösség hagy jóvá. A változás csak a fenntartó jóváhagyásával lép életbe.
2. Az intézményi minőségirányítás alapjai 2.1. Iskola rövid története 1958. június 08.
Reguly Antal nevének felvétele. Névadóünnepség
1968.
Az Általános Iskola kettévált – 1. számú és 2. számú Általános Iskola kezdte meg működését.
1975.
A két iskola egyesítése.
1981.
Elkészült a Köztársaság utcai új iskola, ahol a felső tagozatos tanulók kezdték meg a munkát.
1985.
Az egy iskola szétválása, az új épületben az 1. számú általános iskola kapott helyet, 2-2 párhuzamos osztállyal.
1992.
Békefi Antal nevének felvétele.
1978-79. tanév
Gyógypedagógiai oktatás megkezdése
1991-92. tanév
8. évfolyam részére a belső vizsgáztatás beindítása.
1992-93. tanév
Német tagozat indítása
1994-95. tanév
Rajz-vizuális képzési program indítása
1996-97. tanév
Német nemzetiségi nyelvet oktató program indítása
1994.
Tornaterem átadása
1998. szeptember 01.
Pedagógiai Program hatálybalépése
1998. szeptember 01.
Nemzeti alaptanterven alapuló helyi tantervek hatálybalépése az első és az ötödik évfolyamon
1998-99. tanév
Bakonyi Gyermekvédelmi Igazgatóság megalakulása, a lakásotthonban élő tanulók fogadása az iskolába
1999-2000. tanév
Az eltérő tantervű tagozat kibővül a 9-10. osztállyal és indul az előkészítő szakiskolai program
1999. nyár
A tornaterem parkettájának cseréje
2000. augusztus 1.
A Békefi Antal Általános Iskola megszűnik és beolvad a Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola szervezetébe.
2000. április
A Békefi Antal Általános Iskola főzőkonyhájának feladatbővülése, az óvoda konyhájának megszűnése, feladat átkerülése
1
2000.
A Pedagógiai Program felülvizsgálata, módosítása, kerettantervek beépítése
2000. szeptember
Az iskola indítja a Comenius 2000 teljes körű minőségbiztosítási programot
2001. nyara
„F” épület teljes tető szigetelés felújítása
2001.
Új nevelési program a helyi tanterv alapján dolgozunk
2001. szeptember
Az összevont általános iskola szervezeti felállásának változása: alsó tagozat a Köztársaság úti épületbe, a felső tagozat és az eltérő tantervű tagozat a Rákóczi téri épületben kapnak helyet.
2001-2002. tanév
Angol számítástechnika program indítása, a második osztálytól. Második idegen nyelv választásának lehetősége.
2001. szeptember
Kis létszámú fejlesztő osztály indítása
2002.
Gombatermesztési program indítása
2002. nyár
„F” épület tornatermi vizesblokk felújítása, radiátorok cseréje
2003. augusztus 01.
Eltérő tantervű tagozat a Megyei Önkormányzat és a Zirc városi Önkormányzat intézményirányító társulásában folytatja működését
2003-2004. tanév
Integrált oktatás megkezdése
2003. október
Veszprém Megyei Minőség Díj átvétele
2003. november
A Comenius 2000 teljes körű minőségbiztosítási program teljesítéséről a tanúsítvány átvétele
2002-2003. tanév
Alapfokú
2
Művészeti
Iskola
6
éves
programjának
indítása
3. Fenntartói minőségpolitika (kivonat) Zirc Város Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény 8.§ (1) és (4) bekezdésében előírt kötelezettségét az óvodai nevelésre, az általános iskolai nevelésre és oktatásra, a település közoktatási feladatai ellátására vonatkozó helyi intézkedési tervben foglaltak szerint, az alábbi közoktatási intézmények fenntartásával teljesíti:
3.1.
Zirc Város Önkormányzata minőségi céljai a fenntartásában működő közoktatási intézményekre vonatkozóan
3.1.1 Kapcsolat a helyi intézkedési tervvel Az Önkormányzat a helyi intézkedési tervben elfogadott stratégiának megfelelően, az intézmények fenntartásával ellátja a jogszabályban meghatározott kötelező és önként vállalt közoktatási feladatait. Ennek keretében az óvodában, az általános iskolában, továbbá a zeneiskolában biztosítja az alapító okiratban meghatározott működési körzetből érkező gyermekek, tanulók felvételét. Biztosítja továbbá a gyermekek és tanulók számára – a helyi intézkedési tervben megjelölt módon és formában – a jogszabályokban előírt egészségügyi, szociális és pedagógiai szolgáltatások igénybevételének lehetőségét. A minőségfejlesztést az alábbi alapelvek szem előtt tartásával végzi: • • • •
Központban a vevők, a használók Folyamatos fejlesztés Folyamatban való gondolkodás Elkötelezett vezetés
3.1.2. A fenntartó támogatási köre Az Önkormányzat a fenntartásban működő közoktatási intézmények költségvetésében biztosítja az alapító okiratokban meghatározott feladatok ellátásának személyi, tárgyi és dologi feltételeit annak érdekében, hogy az intézmények eredményesen és hatékonyan lássák el feladataikat. Ezen túlmenően a fenntartó szakmai, jogi, gazdálkodási, és a kapcsolatokra vonatkozó koordinációs segítséget nyújt intézményeinek ahhoz, hogy tevékenységüket törvényesen, a felhasználók lehető legnagyobb megelégedésére, továbbá a gazdálkodási racionalitás szem előtt tartásával végezzék.
3.2. Valamennyi közoktatási intézményre vonatkozó minőségi célok, elvárások A fenntartó minőségi céljait az alábbiakban nyilvánítja ki, követelményrendszert támasztva közoktatási intézményeire vonatkozóan:
egészséges
és
speciális
3.2.1.
Biztosítsák az intézmények a törvényes, az adott feltételek mellett lehető legszakszerűbb, legszínvonalasabb és leghumánusabb feladatellátást.
3.2.2.
Törekedjenek a partnerek – gyermek, tanuló, szülő, pedagógus, fenntartó, társintézmény, szolgáltatók, munkaerő piaci szereplők stb. – által az intézménnyel szemben támasztott igények tervezett, hatékony, átlátható és ellenőrizhető kielégítésére.
3.2.3.
Folyamatosan, célszerűen és tervezetten fejlesszék humán erőforrásaikat.
3.2.4.
Kutassák fel és aknázzák ki a különböző térségi, országos vagy nemzetközi pályázati lehetőségeket a rendelkezésre álló források bővítése, a feladatellátás színvonalának emelése érdekében.
A közoktatási intézményekre minőségirányítás terén
3.3.
vonatkozó
általános
célok
és
elvárások
a
3.3.1
Az intézmények vezetői legyenek elkötelezettek a minőségirányítás rendszerének kiépítése és folyamatos működtetése iránt.
3.3.1.
2004. április 30-ig e dokumentumban kinyilvánított fenntartói minőségpolitika, minőségi célok és meghatározott minőség-fejlesztési rendszerben foglaltakhoz igazodva: 3.3.1.1. Határozzák meg az intézmény saját minőségpolitikáját, 3.3.1.2. Dolgozzák ki az intézmény saját minőségfejlesztési rendszerét, 3.3.1.3. Az intézmények elkészített – a Kt.1 40. § (10) bekezdés előírása szerint véleményeztetett, valamint az alkalmazotti közösség által elfogadott – minőségirányítási programjaikat terjesszék be a fenntartóhoz jóváhagyásra,
1
Kt. = A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény
3.3.1.4. 2004. szeptember 1-jétől működtessék az intézmény minőségfejlesztési rendszerét. 3.4. A Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskolára vonatkozó minőségi célok, elvárások 3.4.1. Biztosítsa a működési körzetből érkező gyermekek, tanulók felvételét, illetve elhelyezését, valamint életkori sajátosságaiknak megfelelő nevelésüket és oktatásukat, tankötelezettségük teljesítését. 3.4.2. Folyamatosan kísérje figyelemmel az intézmény területén a tanuló- és gyermekbalesetet esetlegesen előidéző okokat; ezek megszüntetésére haladéktalanul tegye meg a szükséges intézkedéseket. 3.4.3. A pedagógiai programjában leírtakat maradéktalanul igyekezzen végrehajtani. 3.4.4. Az osztálylétszámok, csoport létszámok meghatározásánál, tartsa be a jogi szabályzók előírásait. 3.4.5. Törekedjen az eszközfejlesztési norma teljesítésére. 3.4.6. Az intézmény működtetése legyen gazdaságos a szakmai színvonal megtartása mellett. 3.4.7. Fordítson kiemelt figyelmet a gyermekek, tanulók testi és lelki állapotának javítására, a rendszeres tisztálkodásra, a ruházat, a környezet rendben tartására, ápolására. 3.4.8. Folyamatosan törekedjen arra, hogy a pedagógusok és tanulók, valamint a tanulók és tanulók kapcsolataiban minél bensőségesebb, minél családiasabb légkör jellemezze az intézményt. 3.4.9. Fordítson kiemelt figyelmet az osztálytermek, illetve az iskolai környezet esztétikájára, otthonosabbá tételére, valamint e környezet védelmére. 3.4.10. Fordítson kiemelt figyelmet a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására, illetve a tehetséggondozásra, az e célokat elősegítő programok minél hatásosabb végrehajtására, a tanulók személyiségének fejlesztésére. 3.4.11. Tervezetten, rendszeresen és ellenőrizhetően tájékoztassa a gyermekek, tanulók szüleit – részletes és érdemi módon – a gyermek, tanuló fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről, adjon tanácsokat, illetve nyújtson segítséget a gyermek, tanuló neveléséhez. 3.4.12. Tartson rendszeres kapcsolatot az illetékes gyermek- és ifjúságvédelmi, szociális és egészségügyi intézményekkel, illetve pedagógiai szakszolgálatokkal a gyermekek, tanulók érdekeit veszélyeztető problémák megoldása érdekében. 3.4.13. Kísérje figyelemmel az általános iskolai tanulók számára szervezett versenyeket, vetélkedőket, a lehetőségeik maximális kihasználásával vegyen részt e programokon. 3.4.14. Lehetőségei kiaknázásával maga is szervezzen, rendezzen iskolai tanulmányi versenyeket, kulturális és sportvetélkedőket a tanulók számára, 2004. szeptember 1-jétől tanévenként legalább egy alkalommal. 3.4.15. Nyújtson széleskörű információkat és pedagógiai segítséget az iskola utolsó évfolyamain tanulók és szüleik számára a megalapozott pályaválasztási, iskolaválasztási döntés meghozatalához. 3.4.16. Működését a nyitottság jellemezze. 3.4.17. Stratégiai és operatív tervezéskor vegye figyelembe a város közoktatását érintő intézkedési tervében leírtakat. 3.4.18. Érje el, hogy az iskola végzős tanulói birtokában legyenek a továbbtanulás igényének és képességének, illetve minél jobb eséllyel indulhassanak a középfokú továbbtanulás útján. 3.4.19. 2004. április 30-ig vizsgálja felül és nyújtsa be a fenntartónak jóváhagyásra az iskolaszék által véleményezett2, a nevelőtestület által elfogadott pedagógiai programját. 3.4.20. 2004. november 30-ig vizsgálja felül és nyújtsa be a fenntartónak jóváhagyásra – a Kt. 40. § (9) bekezdése szerinti egyetértési nyilatkozatokkal együtt – a nevelőtestület által elfogadott házirendjét.3
2 3
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 61. § (4) bek. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 102. § (2) bek. f) pontja, illetve 129. § (8) bek. alapján
4
3.5. Zirc Város Önkormányzata fejlesztési rendszere
közoktatási
intézményeire
vonatkozó
minőség
A minőségpolitika és minőségi célok megvalósítása érdekében az Önkormányzat megalkotta a közoktatási intézményeire vonatkozó minőségfejlesztési rendszerét. A megalkotott minőségfejlesztési rendszer a szakmai és közigazgatási értelemben vett helyi közoktatásirányítás rendjét határozza meg az alábbi területeken: -
irányítási feladatok, tervezési feladatok, a kapcsolatok koordinációjával járó feladatok, ellenőrzési feladatok, mérési és értékelési feladatok.
3.5.1. Irányítási feladatok 3.5.1.1. Az Önkormányzat döntési és felelősségei köreit törvények és egyéb jogszabályok határozzák meg. Az Önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati jogokat a település lakossága a közvetlenül megválasztott képviselőkből álló képviselőtestület útján gyakorolja. Az Önkormányzat feladatai és hatáskörei a képviselőtestületet illetik meg. 3.5.1.2. Az Önkormányzat, illetve a Polgármesteri Hivatal hatásköreit az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata (továbbiakban: SZMSZ) szabályozza. Itt került meghatározásra, hogy a közoktatást érintő kérdésekben jog szerint és átruházott hatáskörben kinek, milyen jogai és kötelességei vannak. 3.5.1.3. A képviselő-testület rendeleteket alkot, és határozatokat hoz. A képviselő-testület hatásköréből a közoktatást is érintő kérdésben nem ruházható át: -
a rendeletalkotás, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás, az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása; kitüntető díjak és cím adományozása, a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról, intézmény alapítása és megszüntetése, a vagyontárgyak forgalomképességének meghatározása, átminősítése.
3.5.1.4. A polgármester közoktatást is érintő kérdésekben átruházott hatáskörben dönt az SZMSZ-ben felsorolt hatáskörökben. 3.5.1.5. Az SZMSZ, illetve Polgármesteri Hivatal belső szabályzatai határozzák meg: A hivatal feladatait, szervezeti tagozódását, ezen belül A tisztségviselőket és azok feladatait, A hivatal belső szervezeti felépítését, A szervezeti egységek általános feladatait, A szervezeti egységek sajátos feladatait. A hivatal működésének rendjét. 3.5.1.6. A Polgármesteri Hivatal valamennyi munkatársának felelősségét, hatáskörét és feladatát az SZMSZ, a Polgármesteri Hivatal belső dokumentumai, és a munkaköri leírások rögzítik. 3.5.1.7. Az SZMSZ az Önkormányzat fenntartásában működő közoktatási intézmények rendelkezésére áll. Az SZMSZ esetleges módosítását követően a rendeletet az Önkormányzat megküldi közoktatási intézményei részére. 3.5.1.8. Jelen minőségfejlesztési rendszerben leírtak ismerete és betartása a Polgármesteri Hivatalban köztisztviselői jogviszonyban és munkaviszonyban álló valamennyi munkatárs számára kötelező érvényű; így biztosítható, hogy a minőség a hivatali munkavégzés területén meghatározó legyen, és érvényesüljön a napi gyakorlatban. 3.5.1.9. A Polgármesteri Hivatal államigazgatási eljárási és hivatali szolgáltatási folyamatainak előírásszerű teljesítése rendszeresen felülvizsgálatra és értékelésre kerül. Az értékelések tapasztalatainak visszacsatolása az esetleges hibák megelőzése céljából a folyamatban résztvevő, vezetők és munkatársak felé megtörténik. 3.6. A közoktatási intézményekre vonatkozó fenntartói intézkedéseket az érintett intézmény, illetve intézményi kör vezetőjének tudomására kell hozni az alábbiak szerint: 3.6.1. A képviselő-testület rendeleteit, határozatait, polgármesteri s jegyzői utasításokat, a jegyző az SZMSZ - ben meghatározott eljárásrend szerint megküldi az intézménynek.
5
3.6.2. A jogszabályok által meghatározott, különböző adatszolgáltatásra, információadásra vonatkozó igényeket a jegyző a Polgármesteri Hivatal belső szabályzatiban meghatározott eljárásrend szerint megküldi az intézménynek. 3.6.3. Az intézményt érintő, minden érdemi intézkedést igénylő feladatot, írásos formában kell megküldeni. 3.6.4. A képviselő-testület, illetve a képviselő-testület bizottságai nyilvános ülésén az intézmény tevékenységét érintő napirendekkel összefüggő kérdések tárgyalásánál az intézmény vezetője – meghívottként – tanácskozási joggal részt vehet. 3.6.5. A polgármester és/vagy a jegyző évente legalább egy alkalommal – az általa szükségesnek ítélt témakörben és időpontban – igazgatói értekezletet tart az intézményvezetők részére, amelyre a Polgármesteri Hivatal belső szabályzataiban meghatározott eljárásrend szerint meghívót küld az intézmény vezetőjének, illetve esetlegesen érintett munkatársának (pl. igazgatóhelyettes, gazdaságvezető), az értekezletről feljegyzést, illetve emlékeztetőt készít, amelyet megküld az intézmény vezetője részére. 3.6.6. A polgármester és a jegyző évente legalább egy-egy alkalommal látogatást tesz az intézményben, ahol tájékozódik az intézmény helyzetéről és tájékoztatást ad a fenntartó várható szakmai intézkedéseiről. Szükség esetén feljegyzést készít a tapasztalatokról, illetve intézkedést kezdeményez a látogatás során tudomására jutott feladatok végrehajtására, problémák megoldására. 3.6.7. A polgármester és a jegyző, továbbá a Polgármesteri Hivatal illetékes munkatársai ezen túlmenően rendszeresen tájékoztatják az intézmény vezetőjét a várható, illetve az aktuális feladatokról. 3.7. A fenntartó rendszeresen ellenőrzi közoktatási intézményei feladatellátását az alábbiak szerint: 3.7.1. Az ellenőrzés a közoktatási intézmény tevékenységének minőségjegyeit és célszerűségét vizsgálja. Az ellenőrzés célja, hogy a feltárt tényekből következtetések legyenek levonhatók. Az ellenőrzés elősegíti a hatékony működést, megkeresi a tények okait, lehetővé teszi a hiányok pótlását, a hibák kijavítását, a valós eredmények megerősítését, továbbá a fellelt jó módszerek, megoldások elterjesztését. 3.7.2. Az ellenőrzések típusa: ellenőrzés típusa
ellenőrzés időpontja
átfogó (komplex) ellenőrzés
4 évente, ütemterv szerint
költségvetési ellenőrzés
éves ütemterv szerint
témavizsgálat
éves ütemterv szerint
célellenőrzés
éves ütemterv szerint
utóvizsgálat
minden ellenőrzést követően
rendkívüli célellenőrzés
indokolt esetben
szakmai ellenőrzés
éves ütemterv szerint
törvényességi ellenőrzés
éves ütemterv szerint
pénzügyi, gazdálkodási célellenőrzés aktuális témában
szükség szerint
törvényességi célellenőrzés
aktuális témában, szükség szerint
3.8. A fenntartó az ellenőrzéseket követően értékeli közoktatási intézményei feladatellátását az alábbiak szerint: 3.8.1. Az értékelés a központi oktatásirányítás, a fenntartó és az intézmény jóváhagyott dokumentumaiban megfogalmazott szakmai célkitűzéseket veti össze a tényleges működés eredményeivel. 3.8.2. Az értékelés a tényekre épül, alapja az ellenőrzés során szerzett tapasztalat. Az értékelés elsődleges célja, hogy ösztönzést adjon a munka további javítására. Az értékelés a problémák, és eredmények feltárása mellett mutassa meg a továbbfejlesztés lehetőségét és módját is. 3.8.3. Az értékelés bemutatja, hogy az ellenőrzések tapasztalatai alapján az intézmény: -
6
működése megfelel-e a vonatkozó jogszabályi előírásoknak,
-
működése megfelel-e a fenntartó által támasztott követelményeknek,
-
az intézményi alapdokumentumokban, szabályzatokban rögzített céloknak, eljárásrendnek megfelelnek-e az alkalmazott eljárások,
-
a különböző erőforrásokat (munkaerő, ingatlanok, egyéb tárgyi eszközök, immateriális javak) gazdaságosan, célszerűen és hatékonyan működteti-e.
3.8.4. Az értékelést az végzi, aki az ellenőrzést lefolytatta. Az értékelésben meg kell állapítani az értékelés során tapasztalt hiányosságok felelősének, felelőseinek személyét. Ugyanakkor az értékelést végző nem sértheti meg az emberi méltóságot, és tiszteletben kell tartania a személyiséghez fűződő jogokat. Az értékelésnek tartalmaznia kell a tapasztalt hiányosságok megszüntetésére vonatkozó javaslatokat, megjelölve a hibák kijavításának határidejét és a felelős személyét. 3.8.5. Az értékelést azok előtt kell végezni, illetve azokkal kell megismertetni, akiknek a munkáját vizsgálta az ellenőrzés. Az értékelés során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az intézmény vezetője, illetve érintett munkatársa véleményét, javaslatait kifejthesse. 3.8.6. Az értékelést ismertetni kell az ellenőrzés elrendelőjével, valamint a Polgármesteri Hivatal az ellenőrzés témájában érintett munkatársával, munkatársaival. 3.9. A fenntartói irányítás egyik eszköze az intézményvezető munkakörének meghatározása. Az Önkormányzat az intézményvezetők munkaköri leírására vonatkozó eljárást az alábbiak szerint szabályozza: 3.9.1. Az Önkormányzat fenntartásában működő közoktatási intézmény vezetője részére munkaköri leírást kell készíteni, illetve az intézmény vezetőjének rendelkeznie kell munkaköri leírással. 3.9.2. A közoktatási intézményvezető munkaköri leírását a jegyző készíti el, a Polgármesteri Hivatal érintett munkatársaival való egyeztetést követően. 3.9.3. A nevelési-oktatási intézményvezető munkaköri leírása tartalmazza: - Munkáltatójának megnevezését, - Az egyéb munkáltatói jogok gyakorlójának megnevezését, - Kinevezésének időtartamát, - Heti munkaidejét, - Heti kötelező óraszámát, - Heti túlórájának maximumát, - A túlmunkadíj elszámolásának rendjét, - A bérezés és pótlék megállapításának módját. - Feladatait: - Az intézmény irányításával, vezetésével kapcsolatos általános feladatait, - A személyekkel kapcsolatos feladatait, - A gazdálkodással és az intézmény rendelkezésére bocsátott vagyonnal összefüggő feladatait, - A kapcsolattartásra vonatkozó feladatait, - Egyéb feladatait. - Felelősségi körét: Általános felelősségi körét, Különleges felelősségi körét. - Helyettesítése meghatározásának kötelezettségét. 3.9.4. A közoktatási intézményvezető általános felelősségi körében meg kell határozni az intézmény minőségfejlesztési rendszerének működtetésére vonatkozó kötelezettséget, illetve felelősséget. 3.9.5. Az intézményvezető munkaköri leírását az egyéb munkáltatói jogok gyakorlója, a polgármester írja alá. 3.9.6. Az intézményvezető munkaköri leírásának megismerését és tudomásul vételét, valamint átvételét aláírásával igazolja. 3.9.7. Az intézményvezető munkaköri leírása 3 eredeti példányban készül, amelyből 1 példány az intézmény vezetőjét illeti meg. 3.9.8. Új intézményvezető kinevezésekor az intézményvezető munkaköri leírását a kinevezés első napján meg kell kapnia. 3.9.9. Új feladatok, vagy felelősségek megjelenése esetén, vagy nem megfelelőség észlelését követően a fenntartó, vagy az intézményvezető kezdeményezi az intézményvezető munkaköri leírásának felülvizsgálatát, illetve módosítását.
7
3.10. A fenntartói irányítás eszköze a közoktatási intézmények felől érkező információk típusainak és formai követelményeinek meghatározása. E kérdéskört az Önkormányzat az alábbiakban szabályozza: 3.10.1. A fenntartónak rendelkeznie kell a fenntartásában működő közoktatási intézményekre vonatkozó minden jogszerű információval, amely: - a fenntartó hatáskörében történő intézkedést igényel, - befolyásolhatja a fenntartó tervezési, döntés-előkészítési munkáját, illetve magát a döntést. 3.10.2. Az intézmények, illetve azok vezetői az előző pontban leírtak érdekében kötelesek: - szakszerű, érdemi, pontos, megfelelő formában közölt, - az adott információ nyújtására előírt, ennek hiányában releváns határidő betartásával információt adni, nyújtani a fenntartó számára. 3.10.3. Az információ típusai: jelentés, beszámoló, adatszolgáltatás, javaslattétel, kérelem, jogorvoslat, meghívás, tájékoztató 3.10.4. Az információt megfelelő formában kell közölni a fenntartóval. Minden, a fenntartótól érdemi intézkedést követelő, vagy, azt igénylő információt írásos formában is közölni kell. 3.10.5. Az információkat az információ kérőjének (pl.: polgármester, jegyző, témafelelős), vagy az általa megjelölt információgyűjtőnek kell szolgáltatni, és az információ kérője által megjelölt, ennek hiányában, jogszabályban, irányelvben, útmutatóban stb. rögzített formában kell nyújtani. 3.10.6. Ha az intézmény, vagy annak vezetője írásos formában ad (vagy kér) információt, a megküldött levelet, jelentést, adatot az intézményben iktatni, és az irattári szabályzatban foglaltak szerint őrizni kell. 3.10.7. Fentieken túl az intézmény, illetve annak vezetője kezdeményezhet egyeztetést, és kérhet véleményt, javaslatot a fenntartótól az intézmény működésével kapcsolatos bármilyen kérdésben, az adott területen illetékes tisztségviselőtől, vagy köztisztviselőtől. Ennek formáját az intézményvezető határozza meg. 3.11. A fenntartói irányítás eszköze a közoktatási intézmények vezetői szakmai továbbképzésének segítése. E kérdéskört az Önkormányzat az alábbiakban szabályozza: 3.11.1. Az Önkormányzat a humán erőforrások fejlesztése keretében szükségesnek és kívánatosnak tekinti a fenntartásában működő közoktatási intézmények vezetőinek rendszeres szakmai továbbképzését, valamint ennek erkölcsi és pénzügyi támogatását. 3.11.2. A közoktatási intézményvezető tanfolyami jellegű továbbképzésen való részvételét a polgármester – mint az egyéb munkáltatói jogok gyakorlója – engedélyezheti a hozzá érkező, a továbbképzés célját, időtartamát, időpontjait és költségeit tartalmazó kérelem alapján. Az intézményvezető tanfolyami jellegű továbbképzésének költségeit az intézmény költségvetésében a fenntartó biztosítja. 3.11.3. Fentieken túlmenően a fenntartó kívánatosnak tartja és biztosítja, hogy a közoktatási intézményvezető: 2004. szeptember 1-jétől minden tanévben legalább egy alkalommal a tanügy-igazgatás, a gazdálkodás vagy a minőségfejlesztés témaköreinek egyikében országos vagy térségi továbbképzésen, konferencián vagy tapasztalatcserén vegyen részt, 2004. szeptember 1-jétől rendszeresen vegyen részt az intézmény vezetői munkájához szükséges információk áramlását segítő megyei vagy kistérségi igazgatói értekezleteken, konferenciákon, igazgatói munkaközösségi munkában, Ennek költségeit az intézmény költségvetésében a fenntartó biztosítja. 3.11.4. 2004. szeptember 1-jétől új igazgató kinevezését követően munkába lépése első hónapja folyamán biztosítani kell számára a Polgármesteri Hivatal munkájának, munkatársainak megismerését, valamint a jegyző az intézményben tett soron kívüli látogatása során köteles részletes tájékoztatást adni a fenntartó részéről elvárt aktuális feladatok teljesítésének módjáról, formájáról, határidejéről. 3.12. Tervezési feladatok Az Önkormányzat a fenntartásában működő közoktatási intézmények irányítását tervezetten végzi. Ennek megfelelően, ennek érdekében terveket munkál ki, amelyeket az alábbiakban határoz meg:
8
3.12.1. A Kt. 85. § (4) bekezdésében foglalt kötelezettsége alapján az Önkormányzat rendelkezik a közoktatási feladatai megszervezéséhez szükséges feladat-ellátási, intézményhálózatműködtetési és fejlesztési tervvel. 3.12.2. Az Önkormányzat 2004. szeptember 1-jéig, majd ezt követően minden év szeptember 1-jéig elkészíti és eljuttatja a fenntartásában működő közoktatási intézményekhez az intézményekre vonatkozó tanévi ütemtervét, amely tartalmazza: 3.12.2.1. A jogszabályokból, illetve a jogszabályi változásokból eredő tanévi feladatokat, azokra vonatkozó határidők ismertetését, illetve fenntartói kitűzését, 3.12.2.2. A fenntartó számára készítendő, illetve beküldendő jelentések, beszámoló, adatszolgáltatás tartalmi és formai követelményeinek, továbbá az ezekre vonatkozó beadási határidők meghatározását, beleértve ebbe a költségvetés tervezésére vonatkozó intézményi feladatokat, 3.12.2.3. Az intézmények műszaki karbantartásának, felújításának éves tervét, illetve az intézmények erre vonatkozó feladatait, 3.12.2.4. A munkaterv szerinti ellenőrzések éves ütemezését, az ellenőrzendő intézmények, illetve az ellenőrzések időpontjának tervezett beosztását, 3.12.2.5. Tekintettel a Kt. 102. § (2) bekezdés d) pontjában előírt kötelezettségre: az Önkormányzat fenntartásában működő közoktatási intézmények átfogó (komplex) ellenőrzésére vonatkozó 4 éves ellenőrzési tervét, az ellenőrzések ütemezését, 3.12.2.6. Az ütemterv összeállításáig a fenntartó számára ismertté vált, az érintett közoktatási intézményekre vonatkozó szakmai, illetve fejlesztési pályázatokra, azok beadási határidejére vonatkozó tájékoztatást. 3.12.2.7. A 3.12.2.1. – 3.12.2.6. pontban leírt feladat ellátásáért a jegyző felelős. 3.12.3. A terv készítése során a jegyző köteles kikérni az érintett intézményvezetők véleményét, az intézményvezetők, pedig kötelesek a rendelkezésükre álló információk közlésével elősegíteni a jegyző feladatának ellátását. 3.12.4. A jegyző a tervek készítése során figyelembe veszi, hogy a Kt. 107. § (1) bek. értelmében közoktatási intézmény szakmai ellenőrzését az Országos szakértői névjegyzékben szereplő közoktatási szakértő végezheti. 3.12.5. Az Önkormányzat a Kt. 124. (20) bekezdése, valamint 132. § (11) bekezdésben meghatározottak szerint elkészítette a fenntartásában működő közoktatási intézmények kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékét, s a hiányok pótlását 2003. augusztus 31-ig ütemezte. A Kt. 128. § (17) bekezdés lehetővé teszi, hogy a kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltak teljesítését – a meghatározott feltételek megléte esetén, a leírt módon – a fenntartó 2008. augusztus 31-ig, átütemezve teljesítse. Az Önkormányzat élni kíván ezzel a lehetőséggel, ennek érdekében – az intézmények javaslatai alapján – elkészítette az átütemezés tervezetét. Az átütemezett tervet az Önkormányzat 2004. szeptember 1-jéig megküldi intézményeinek. 3.12.6. Az Önkormányzat fenntartásában működő közoktatási intézmények tanévi munkatervükben szerepeltetik az intézményi munka tervezését érintő feladatokat. 3.12.7. A közoktatási intézmények munkaterveinek készítésére vonatkozó ajánlást a Melléklet tartalmazza. 3.12.8. A közoktatási intézmények tanév végi – szakmai – beszámolójának adatlapját a Melléklet tartalmazza. A közölt adatlap mellett a tanév végi beszámolókban a fenntartó egyéb, a feladatellátás módját, és tartalmát feltáró adatokat, beszámolórészeket kérhet. Ezeket megfelelő időpontban megküldi az intézményeknek. 3.13. Ellenőrzési feladatok A fenntartói ellenőrzési feladatok az alábbi tartalmakat hordozzák, illetve az alábbi szabályozás módján látandók el: Az ellenőrzések tartalma: 3.13.1. Az átfogó (komplex) ellenőrzés a tevékenység egészének vagy az alaptevékenységet jelentősen befolyásoló részének a vizsgálatára terjed ki, és az adott időszakra meghatározott követelmények teljesítésének megállapítására irányul. 3.13.2. A költségvetési ellenőrzés a pénzügyi-gazdasági tevékenység egészének a vizsgálatára terjed ki, az ellenőrzési program által meghatározott időszakon belül.
9
3.13.3. A témavizsgálat egyes alapvető rendelkezések érvényesülésének, a kialakult helyzetnek, állapotnak egy vagy több szervezetnél történő vizsgálatára, elemzésére, elsősorban a jelentősebb feladatok gyakorlati végrehajtásában jelentkező tendenciák megismerésére, okainak feltárására terjed ki, 3.13.4. A célellenőrzés a részfeladatok gyakorlati végrehajtásának felmérését, valamint a konkrét esetek, események körülményeinek kivizsgálását realizálja, 3.13.5. Az utóvizsgálat a korábbi ellenőrzések során feltárt hiányosságok felszámolására megszabott feladatok teljesítésének visszaellenőrzését szolgálja. 3.13.6. Rendkívüli célellenőrzést (rendkívüli helyzetről történő tudomásszerzés, illetve bejelentés alapján induló, vagy bűncselekményre utaló jelek feltárása alapján induló célvizsgálatot) a polgármester, a jegyző és az érintett intézmény vezetője kezdeményezhet. 3.13.7. A szakmai ellenőrzés célja a helyi oktatáspolitikai célkitűzések előkészítése, vagy a célkitűzések megvalósulásának megismerése, illetve az egyes intézményekben végzett nevelő és oktató munka színvonalának értékelése. A szakmai ellenőrzéssel – a Kt. 107. § (1) bek. alapján – olyan közoktatási szakértőt bízhat meg a fenntartó, aki szerepel az Országos szakértői névjegyzékben. 3.13.8. A törvényesség biztosítása keretében kell ellenőrizni a házirend, valamint - a kollektív szerződés és a közalkalmazotti szabályzat kivételével - más belső szabályzatok elfogadására előírt eljárási rendelkezések megtartását, a szabályzatban foglaltak jogszerűségét, a működés és döntéshozatal jogszerűségét, így különösen a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásával, a nevelő- és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésével összefüggő tevékenységet.4 3.13.9. Az intézmények munkaterv szerinti ellenőrzését a jogszabályokban meghatározott személyek végezhetik megbízólevél, valamint – a rendkívüli célellenőrzés kivételével – a polgármester és a jegyző által jóváhagyott éves és középtávú ellenőrzési terv alapján. 3.13.10. A hivatali pénzügyi, gazdálkodási célellenőrzés az intézményi költség-vetésben meghatározottak időarányos teljesítésére, a részfeladatok gyakorlati végrehajtásának ellenőrzésére, továbbá az adateltérések feltárására irányul. A rendelkezésre álló, vagy az intézménytől bekért anyagok, adatok alapján a Polgármesteri Hivatal illetékes munkatársa, az adott téma felelőse végzi. 3.13.11. A hivatali törvényességi célellenőrzés az intézmény által benyújtott dokumentumok jogszabályoknak való megfelelőségét vizsgálja, továbbá a különböző jelentések, adatszolgáltatások esetében az adateltérések feltárására irányul. Az ellenőrzést a Polgármesteri Hivatal illetékes munkatársa, az adott téma felelőse végzi. 3.13.12. A szakmai ellenőrzés konkrét témájának, témacsoportjának megjelölését az adott tanév közoktatási szakmai feladatai, valamint az érintett intézmény feladatellátásának sajátosságai, aktualitásai szerint határozza meg a fenntartó. A közoktatási intézmény szakmai ellenőrzése során a Kt. 107. §-ban meghatározott eljárásrend szerint jár el a fenntartó. 3.13.13. A munkaterv szerinti törvényességi ellenőrzés során vizsgálandó dokumentumok felsorolását a Melléklet tartalmazza. 3.13.14. A munkaterv szerinti ellenőrzések tapasztalatairól az intézmény vezetőjét szóban (pl. záró tárgyalás, megbeszélés) és – az intézményre vonatkozó jelentés megküldésével – írásban is tájékoztatni kell.. 3.13.15. A közoktatási intézmények Belső Ellenőrzési Szabályzatukban meghatározottak szerint belső ellenőrzéseket végeznek. 3.13.16. Az iskolai dokumentáció ellenőrzéséhez készült ajánlást a Melléklet tartalmazza. 3.14. Mérési, értékelési feladatok Az Önkormányzat a fenntartásában működő közoktatási intézmények számára kitűzött minőségi célok megvalósítását, az erre való törekvést, továbbá a minőségirányítási rendszer működését az alábbiak szerint vizsgálja: 3.14.1. 2005. szeptember 1-jétől a Kt. 102. § (2) bekezdés d) pontja szerint, továbbá e programban leírt átfogó (komplex) ellenőrzés során az ellenőrzés végzőinek vizsgálniuk kell a közoktatási intézmények számára a fenntartó által kitűzött minőségi célok teljesítésére való törekvést,
4
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 104. § (1) bek. a) pontja
10
illetve számba venni azok időarányos teljesítését. Az ellenőrzés vezetője köteles erre vonatkozó tapasztalatairól jelentésében, értékelésében kitérni. 3.14.2. 2005. szeptember 1-jétől a Kt. 107. §, továbbá e programban leírt bármely fenntartói szakmai ellenőrzés egyik kijelölt témája a fenntartó által kitűzött minőségi célok teljesítésére való törekvések, illetve azok időarányos teljesítésének vizsgálata lesz. Az ellenőrzés vezetője köteles erre vonatkozó tapasztalatairól jelentésében, értékelésében kitérni. 3.14.3. 2005. május 31-ig, majd ezt követően minden tanév végén május 31-ig a fenntartó megküldi a közoktatási intézményeknek a 2005. április 30-ig elkészítendő elégedettségi kérdőívet, amely tartalmazza:5 a)
A tanévre vonatkozóan az Önkormányzat fenntartói elégedettség mérésére alkalmas kérdéscsoportot,
tevékenységével
kapcsolatos
b)
A fenntartó által kitűzött minőségi célok megvalósítása érdekében végzett intézményi munka – eredmények és problémák – mérésére alkalmas kérdéscsoportot,
c)
A fenntartó által meghatározott – jelen – minőségfejlesztési rendszer esetleges nem megfelelőségeinek feltárására alkalmas kérdéscsoportot.
3.14.4. A jegyző intézkedik elégedettségi kérdőív megfelelő határidőre történő elkészítéséről, kiküldéséről, a visszaküldésre vonatkozó megfelelő határidő kitűzéséről, a beérkezett adatok feldolgozásáról. 3.14.5. A jegyző a feltárt nem megfelelőségek kijavítása érdekében az SZMSZ - ben meghatározott eljárás szerint intézkedést kezdeményez az Önkormányzat közoktatási intézményeire vonatkozó minőségfejlesztési rendszerének felülvizsgálata érdekében. Intézkedései során tekintettel van arra, hogy a felülvizsgálat határidejét 2006. szeptember 30 - ában szabta meg a fenntartó. 3.14.6. Az Önkormányzat figyelemmel kíséri a fenntartásában működő közoktatási intézményekben a Kt. 99. § (2) és (3) bekezdése alapján végzett országos ellenőrzéseket, méréseket és értékeléseket. Amennyiben a fenntartó ezek eredményeiről nem kapna közvetlen tájékoztatást, úgy a fenntartásában működő közoktatási intézmény vezetője köteles az intézményi adatokat, értékelést – a személyiséghez fűződő jogok megsértése nélkül – a fenntartó számára megküldeni a kézhezvételtől számított 30 napon belül. 3.14.7. 2006. júniusától ellenőrzi és értékeli a jegyző a közoktatási intézmények tanév végi jelentését a közoktatási intézményekre vonatkozó önkormányzati minőségfejlesztési rendszernek való megfelelés szempontjából is.
4. Intézményi minőségpolitika 4.1. Küldetésnyilatkozat 1.
Célunk olyan iskola kialakítása, ahol jól érzik magukat a gyerekek, a pedagógusok és a gyerekek közös munkával érhetik el céljaikat. A szülőkkel együttműködve folyamatosan alakítjuk a gyermek személyiségét. Pedagógiai felfogásunk az önálló arcolatú, autonóm iskola megteremtésében fogalmazató meg.
2.
Tartalmában, jellegében, olyan nevelőiskolát szeretnénk, mely gyermekközpontú, minden pedagógiai, gazdasági, fizikai és adminisztratív tevékenység a gyermekek eredményes neveléséért történik.
3.
Olyan fiatalokat szeretnénk nevelni, akik egyre önállóbbak, rendelkeznek azokkal az ismeretekkel, készségekkel, képességekkel, amelyek alkalmassá teszi őket az önálló tanulásra, az önnevelésre, a továbbtanulásra. A társadalmi igényeknek megfelelően mindenki tehetségének, szorgalmának, céljainak és lehetőségeinek megfelelő szinten teljesítsen.
4.
Iskolánk kezdő, elemi szakaszát 1-4 évfolyamban, középső szakaszát 5-8. évfolyamban határozzuk meg. Az elemi szinten célul tűzzük ki az alapismeretek, alapkészségek és képességek megbízható kiművelését. A középső pedagógiai szakasz főbb követelményei: az alapműveltség elsajátítása, az egyéni képességek továbbfejlesztése, a belső vizsgákra való felkészítés.
5.
Igyekszünk kialakítani iskolánk egyéni arculatát, sajátos stílusát, szellemét a szülők és a tanulók igényeinek megfelelően. Minden évben igény alapján indítunk egy olyan osztályt: a) b)
5
német nemzetiségi nyelvoktató program rajz-vizuális program
Az elégedettségi kérdőívre vonatkozó ajánlást a Függelék tartalmazza.
11
c) d)
angol számítástechnikai program lapján oktatunk. Iskolánkban áthelyező bizottság javaslata alapján is kerülnek tanulók. Ők a sajátos nevelési igényű, eltérő tanterv alapján tanulnak, iskolai integrációban. Ezen nevelő – oktató munka során körzeti igényeket is kielégítünk.
6.
Az iskola derűs, vidám légkör érdekében bővíteni igyekszik a szabadidős programok választékát. Minden évben Reguly névadójának emlékére Reguly – hetet rendezünk.
6.
Biztosítjuk tanulóinknak a versenyekre, vetélkedőkre a felkészülést, hogy ott képességeiknek megfelelően képviselhessék iskolánkat, városunkat, megyénket. Élenjáró tanulóinknak Reguly Oklevelet, Érmet, Emlékplakettet, eredményes sportolóinknak Jó tanuló-jó sportoló címet adunk.
4.2.
Az intézmény képzési irányzatai
Az általános iskolai képzés az alábbi képzési programokkal egészül ki: o o o o
Rajz-vizuális program Német nemzetiségi oktató program Angol számítástechnika program Sajátos nevelési igényű tanulók képzési programja
Iskolánkban működik: o o o o 4.3.
Az INTER PC iskola Apáczai Tankönyvkiadó Bázisiskola Budakalászi Dolgozók Esti Gimnáziuma Művészeti Iskola
Az intézmény nevelési elvei, céljai
Az iskolai nevelőmunka célja olyan értékek közvetítése illetve megerősítése, amelyek egyrészt a tanulók személyiségére, tanulmányi eredményeire, másrészt a tanulói és intézményi közösségben történő tevékenységet követően a családra, a szűkebb és tágabb társadalmi környezetre is pozitív hatást gyakorolnak. Az iskolában folyó nevelőmunka értékközpontú. Az értékek létrehozásában és érvényesítésében teret kapnak: 4.3.1. Gyermekközpontúság a)
Az iskola tiszteletben tartja a szülők gyermekeik nevelése iránti felelősségét és jogait. Céljaiból is fakadóan hangsúlyt helyez a tanulók jogainak érvényesítésére és védelmére.
b)
Az iskola a szülők megbízottjaként törekszik a szülők által is helyesnek ítélt normák közvetítésére és erősítésére. Figyelembe veszi a szülők és diákok ez irányú jelzéseit, kész a jelentkező problémák megoldására.
c)
A humánus gyakorlat kialakítása és megőrzése, valamint a kölcsönösen gyümölcsöző diáktanár kapcsolat hangsúlyt kap.
d)
Az egészséges körülményeket és az életkorhoz illeszkedő terhelés feltételeit az iskola következetesen próbálja megvalósítani.
4.3.2. Szabadság
12
a)
Az iskola a tanórák idevonatkozó anyagrészeiben, az iskola tevékenységében és a nevelési elvek alkalmazásában a szabadság különböző területeken történt megvalósulásának társadalmi, történelmi (világ, európai és magyar történelem) vonatkozásai kiemelten kezeli. Az egyik ember szabadságának legfőbb korlátja a másik ember szabadsága, ezért iskolánkban azonos fontosságúnak tekintjük a szabadságot és a rendet, hogy valóságosan működjön a tolerancia, a személyiség tisztelet.
b)
Fontos szerepet kap az emberi méltóság, az egyéniség tiszteletben tartása, a kreativitás kibontakoztatása. Igyekszünk elkerülni az uniformizálást, a személytelenséget. Ez főként a pályaorientációban, a személyre szabott feladatokban, a sokrétű többletszolgáltatások közötti választási lehetőségekben, valamint az iskola jó hangulatának megteremtésében nyilvánul meg.
c)
A tanuló rendszeres és kielégítő információkat kap a személyét és tanulmányait érintő kérdésben. Szervezett formában gyakorolhatja egyetértési, döntési véleményezési és javaslattételi jogait.
d)
Az iskolai kötelezettségek teljesítése nem sértheti a dolgozók és a tanulók személyiségi, cselekvési szabadságát, családi és magánélethez való jogát. Ez az elv megnyilvánul az oktatás menetének minden fáziságban és az értékelésben is.
4.3.3. Felelősség a)
Mindannyian (felnőttek és diákok) felelősek vagyunk önmagunk, egymás és az iskola egészének fejlődéséért, az iskola értékeinek, jó hírnevének megőrzéséért, a vállalt, vagy ránk bízott feladatok felelősségteljes elvégzéséért.
b)
A nevelőtestület tagjai személye példamutatással, illetve különböző pedagógiai eszközökkel és módszerekkel segítik a tanulók helyes szemléletének kialakítását.
c)
Az iskola felelőssége, hogy a tanulók magatartásáról, tanulmányi munkájáról a közoktatási törvényben foglaltak szerint tájékoztassa a szülőket.
4.3.4. Teljesítmény a)
Az iskola elősegíti és értékeli a kiváló teljesítményt.
b)
Biztosítja a feltételt a kevésbé sikeres teljesítményű tanulók előrehaladásához. teljesítmények következetes értékelésével motiválja a jobb eredmények elérését.
c)
Az iskola figyelmet fordít arra, hogy az egyén hasznosíthassa közösségi és társadalmi szinten is.
d)
Az iskola értékelés alapja az egyenlő elbírálás elve, melyet a Pedagógiai Programban részleteztünk.
képességeit
kibontakoztathassa
A és
4.3.5. Polgári értékek a)
Az előzőekben említett, a polgári értékrendbe is illeszkedő tényezők mellet az iskola segíti a tanulók társadalomba való beilleszkedésének menetét, és hangsúlyt helyez az - általános emberi - európai - nemzeti - lakóhelyi identitás, valamint ez e területeken létrejött történelmi értékek elfogadására és időszerű alkalmazására.
b)
A hazaszeretet – mint polgári erény – erősítése az iskolai nevelés egyik fontos célja.
c)
Az iskola elősegíti, hogy a tanulók személyiségének, alkotó életének tartalmas részévé váljanak a polgári vívmányok, a polgári szemlélet, a társadalmi hasznosság és a kiválóság.
d)
Az emberi együttélés, együttműködés minősége hat az iskolai tolerancia kialakulására, az intolerancia történelmi következményeinek mérséklésére és helyes értékelésére.
Intézményünk fontos alapelve, hogy a fenti nevelési elvek tanulók érdekében történő alkalmazása csak akkor éri el a kívánt eredményt, ha az iskola és a szülők kétirányú és folyamatos kapcsolata is biztosított. A hagyományosan alkalmazott és bevált kapcsolattartási módszerek mellett ezért az iskola folyamatosan meggyőződik e feltétel megfelelő szintjéről, illetve az újítás lehetőségeiről. Iskolánk nyitott a társadalomban, a nagyvilágban újonnan keletkező olyan valóságos szakmai értékekre, amelyek az iskolai nevelési célok megvalósítására progresszíven hatnak. 4.4. Intézményi minőségpolitika
13
1.
Az iskolai nevelőmunkánk célja olyan értékek közvetítése, melyek a tanulók személyiségére, tanulmányi eredményeire, jövőjére, a családra, a társadalmi környezetre is pozitív hatást gyakorolnak.
2.
A fenti értékek közvetítése a tananyagon, a személyes példamutatáson, az iskola egészén keresztül történik.
3.
Iskolánk a társadalmi és oktatáspolitikai változásokra nyitott.
4.
Célunk, hogy tanulóink művelt és egészséges tagjai legyenek a társadalomnak.
5.
A tanulókkal szemben magas tanulóközpontú és humánus.
6.
Az iskola dolgozói elkötelezettek a minőségi munka, a folyamatos intézményfejlesztés, a partnerközpontú működés iránt.
követelményeket
támasztunk.
Oktatásunk
ugyanakkor
4.5. Intézményi minőségcélok 1. A nevelési oktatási feladatainkat olyan színvonalon végezni, hogy az 1. évfolyamra minden évben megfelelő létszám legyen. 2. A nyolcadik osztály végéig a német nemzetiségi oktatásban résztvevő tanulók 30%-a alapfokú nyelvvizsgát tegyenek. 3. Minden 8. osztályt végzett tanulónk tanuljon tovább. 4. A továbbtanulásra jelentkezett tanulók legalább 40%-át, vegyék fel az első helyen megjelölt középiskolába. 5. Tanulói elégedettségmérés legalább 55%-os elégedettséget mutasson iskolaátlagban. 6. A dolgozói elégedettségmutatók alkalmazottak átlagában.
értéke
minden
kérdésben
elérje
az
50%-ot
iskolai
7. A dolgozói elégedettségmutatók a minőségirányítási rendszer 100%-os ismertségét és legalább 70%-os elfogadottságát jelezze. 8. A partnerek elégedettség mutatók értéke, elérje az 55%-ot a megkérdezettek átlagában (szülők, fenntartók).
5. Intézményi minőségfejlesztési rendszer A minőségfejlesztési rendszer olyan szabályok, szabályozások összessége, amelyek a minőségpolitikában megfogalmazott filozófia és annak mentén kitűzött célok megvalósítását és a megvalósulás folyamatát segítik. Intézményi szinten a minőségfejlesztési rendszer az alábbi feladatok szabályozását tartalmazzák: vezetési tervezési ellenőrzési mérési, értékelési Az intézmény meghatározta azokat a folyamatokat, amelyeket szabályozni kíván, s elkészítette a folyamatok listáját.. A folyamatok hatásosságát a PDCA ciklus alkalmazása biztosítja. Beavatkozás
Tevékenység megtervezése
Eredmény és gyakorlat összevetése a tervvel
Gyakorlati végrehajtás
Szabályozott folyamatok listája R-01 R-02 R-03 R-04 R-05 R-06 R-07 R-08
Vezetés, irányítás és adminisztráció Beiskolázás, tanulói jogviszony létesítése Oktatás, nevelés Emberi erőforrások biztosítása folyamatban folyamatban Mérés, elemzés, javítás Étkeztetés
5.1. A vezetés felelőssége, elkötelezettsége 5.1.1. A vezetőség az intézményi minőségirányítási programban leírt minőségfejlesztési rendszert a Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola szolgáltatásaira vezette be. 5.1.2. A rendszert a közoktatási törvény 40.§ követelményeinek megfelelően dolgoztuk ki. A rendszer kiépítésekor figyelembe vettük a Zirc Város Önkormányzat minőségirányítási programjában megfogalmazott elvárásokat. 5.1.3. A Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola igazgatója és Vezetősége kinyilvánítja teljes elkötelezettségét
14
a)
a partneri igények és elvárások teljesítésének tudatosításában az intézmény minden szintjén
b)
a minőségpolitika és a minőségcélok meghatározásában, betartásában, elérésében, rendszeres felülvizsgálatában
c)
időszakos vezetőségi átvizsgálásban
d)
a működéshez szükséges erőforrások biztosításában.
5.1.4. Az intézmény Nevelőtestülete vállalja, hogy a kiépített és működtetett minőségirányítási rendszert fenntartja, és folyamatosan tökéletesíti, a partneri elégedettség megtartása és javítása céljából. 5.1.5. Az intézmény munkatársai felelősséget vállalnak a minőségpolitika megvalósításáért, a minőségcélok elérésért, a minőséget befolyásoló folyamatok előírásszerű végrehajtásáért. 5.1.6. Minden munkatárs joga és kötelessége a szolgáltatásaink bármely fázisában észlelt, a minőséget károsan befolyásoló jelenséget felismerve, azokat a hatáskörrel felruházott kollegának jelezni. Joga és kötelessége a megszűntetésre vonatkozóan javaslatot tenni. Jogi megfelelés A vezetés elkötelezte magát a minőségirányítási rendszer létrehozása és továbbfejlesztése, valamint a folyamatos javítása iránt. Ennek érdekében: 1.
Megalkottuk küldetésnyilatkozatunkat, minőségpolitikánkat és minőségügyi célkitűzésünket.
2.
Tevékenységünket éves munkaterv kidolgozásával és megvalósításával kapcsoljuk stratégiai terveinkhez.
3.
Folyamatosan biztosítjuk az intézmény működési rendjét és az ahhoz szükséges erőforrásokat.
4.
Rendszeres felülvizsgálattal gondoskodunk arról, hogy minőségügyi céljaink megvalósuljanak és a kiépített minőségirányítási rendszerünket eredményesen és hatékonyan működtessük.
5.
Szolgáltatásainkhoz munkatársunkban.
6.
Az intézmény minden dolgozója munkaköri leírással beosztásában ráruházott felelősségeket és hatásköröket.
kapcsolódóan
partnerközpontú
szemléletet rendelkezik,
tudatosítunk amely
minden
tartalmazza
a
5.1.1.Stratégiai tervezés A szabályozás célja: hosszú távon dokumentáltan meghatározza az iskolai tervezés folyamatát, a tervek hierarchiáját és koherenciáját, az iskola működési rendjét. Célcsoport: teljes iskola Felelős: igazgató A folyamat dokumentumai és bizonylatai: Jegyzőkönyv Jelenléti ív Feladatterv Pedagógiai Program Küldetési nyilatkozat MIP A folyamatleírás tartalma: 1.
A tervezés alapja: az Iskola pedagógiai programja. A pedagógia programban megfogalmazott céloknak, alapelveknek, feladatoknak összhangban kell lenni a partneri elvárásokkal. A program módosításának legfontosabb kritériuma a partneri elvárásoknak való megfelelés.
2.
Az Iskola küldetésnyilatkozatának koherensnek kell lenni a pedagógiai programmal. A küldetésnyilatkozat az iskolai értékre épül, melyet a teljes dolgozói kör részvételével kell összegyűjteni. A küldetésnyilatkozat elfogadását a dolgozók aláírásukkal nyilvánítják ki. Aláírás utána az Iskolában több, a partnerek által is látogatott helyen ki kell függeszteni.
3.
A minőségpolitikának vezetői elkötelezettséget, és a küldetésben megfogalmazott elvekkel való azonosulást kell tükrözni. A minőségpolitikát a vezetés fogalmazza meg, melyet ismertet a dolgozókkal.
15
4.
A vezetői programot a pályázó vezető készíti, tartalmáról az intézményi dokumentáció megismerése után dönt.
A stratégiai tervek szervezeten belüli megismertetése: a)
A stratégiai terveket az elkészülés vagy módosítás időpontjában a dolgozók elolvasás útján ismerik meg. A megismerést a jegyzőkönyv alapján igazolják.
b)
A partnerek a törvényben biztosított jogokat gyakorolva jegyzőkönyv és jelenléti ív, illetve más esetekben kifüggesztés útján ismerik meg az intézmény stratégiáját.
5.1.2. Az éves tervezés A szabályozás célja: Az intézmény működésének, a szabályozásoknak és a partneri elvárásoknak való megfelelés és a szükséges módosítások feltárása. Célcsoport: a teljes iskola Felelős: igazgató A folyamat dokumentumai és bizonylatai: iskola éves beszámolója, munkaközösségek beszámolói jegyzőkönyv A folyamat szabályozása: 1.
Az igazgató tájékoztatja a kollégákat az alakuló értekezleten a tanévre vonatkozó nevelési és oktatási célkitűzésekről, a szervezeti egységek munkaterveinek tartalmi és formai elvárásairól.
2.
Az alakuló értekezleten az intézményvezető tájékoztatást ad a személyi feltételekről, ismerteti a tárgyi és szervezeti feltételeket, a nyár folyamán történt fejlesztésekről, felújításokról.
3.
A fentieket figyelembe véve a munkaközösségek az első megbeszélésükön meghatározzák a célokat, feladatokat.
4.
A DÖK és az ifjúságvédelmi felelős, a pályaválasztási felelős és az iskolai közlekedési felelős elkészítik éves munkatervüket.
5.
A munkaközösségek feladatervet állítanak össze a célok eléréséhez, felosztják a feladatokat, meghatározzák az időkereteket, felelősöket rendelnek a feladatokhoz, azok ellenőrzéséhez, értékeléséhez.
6.
A munkaközösség vezetők összeállítják, és írásba foglalják a munkaközösségi feladatterveket.
7.
A munkaközösségek értékelik a terveket. Ha tartalmilag, formailag megfelelőnek tartják, akkor elfogadják és az igazgató elé terjesztik. Ha valamilyen igazítást javasolnak, akkor az adott lépésnél beavatkozás szükséges.
8.
Ezt követően az igazgató a munkaközösségi feladattervek alapján elkészíti az iskola munkatervét.
9.
A munkatervet az igazgató terjeszti elő. A tanévnyitó értekezleten a nevelőtestület dönt a munkaterv elfogadásáról. Ha tartalmilag, formailag megfelelőnek tarják, akkor elfogadják, ha nem, akkor az adott területen beavatkozás szükséges.
10. Október 20 -ig az igazgató egy – egy példányt elküld a partnereknek, a munkaterv hozzáférhetőségét a belső szabályozás szerint kell biztosítani. 11. A munkaterv összeállítása az 5. számú melléklet alapján történik. 12. A kitűzött célok a partnerek elvárásainak megfelelő működés elérését, a pedagógiai program minél pontosabb, jobb megvalósítását, a küldetésben megfogalmazottakhoz közeledést szolgálják. 13. A munkaterv elkészítésekor figyelembe kell venni az előző évben elvégzett szakmai munka ellenőrzésének és értékelésének eredményeit a munkaközösségek tapasztalatait, a partneri visszajelzéseket, a fenntartói utasításokat a külső ellenőrzések eredményeit. 14. A munkaterv konkrét, mérhető célokat pontos minőségfejlesztési és szakmai feladatokat, felelősöket és határidőket tartalmaz. 15. A kitűzött minőségi célok teljesültségének. Az ellenőrzést az igazgató végzi, aki, a teljesültséget aláírásával hitelesíti. Indikátorai a feladattervek. 16. A munkaterv teljesültségét évente 2-szer ellenőrizni kell. 17. A célokból eredő feladtok meghatározása, és ütemezése havi feladattervekben történik.
16
Iskolai dokumentumok elkészítésének rendje: Mit
Mikor
Éves munkaterv
Minden év október 15.
Vezetői pályázat
5 évente
Pedagógia program
Törvény és módosítási rend szerint
Küldetésnyilatkozat
Pedagógiai program változásakor
Minőségpolitika
Küldetésnyilatkozat változása és a külső, belső változás esetén
5.1.3. Vezetői ellenőrzés A szabályozás célja: Az iskolán belüli ellenőrzés rendszerének kialakítása annak érdekében, hogy a szabályzatoknak és szabályozásoknak megfelelő működés biztosított legyen. Célcsoport: teljes iskola A folyamat dokumentumai és bizonylatai: Munkaköri leírás Óralátogatási lap Ellenőrzési napló Osztálynapló Pedagógiai Program Éves munkaterv Iskolai szabályzatok Az iskola elé tűzött célok, feladatok. Felelős: az ellenőrzést végző személy A folyamatleírás tartalma: 1.
A vezetői kör a folyamat elején meghatározza az általános vezetői ellenőrzés területeit, szempontjait, delegálását, gyakoriságát és módszereit.
2.
Az iskolavezetés augusztus végén kiválasztja az ellenőrzött területeket, figyelembe véve a 8. számú melléklet tartalmát is.
3.
Az iskolavezetés október elején elkészíti az éves ellenőrzési tervet.
4.
Az igazgató októberben ismerteti az éves ellenőrzési tervet a nevelőtestülettel az értekezleten.
5.
Októberben az ellenőrzésért felelős személyeket megbízza az igazgató. A megbízással egy időben az igazgató meghatározza a beszámolók idejét.
6.
Az ellenőrzés időben ütemezett végrehajtása.
7.
Az ellenőrzést végző személy beszámol az ellenőrzés tapasztalatairól az igazgatónak.
8.
Az ellenőrzést végző személy javaslatot tesz a feltárt hiányok pótlására.
9.
Az ellenőrzés tapasztalatainak megbeszélése az ellenőrzés után 1 héten belül.
10. Az ellenőrzést az értékelés követi, melynek kötelező eleme – ha ez indokolt -, az adott terület javítása érdekében a beavatkozás elrendelése Az ellenőrzés szempontok alapján történik. Beavatkozásként elrendelhető: Kötelező hospitálás Hiánypótlás Képzésen való részvétel Fegyelmi felelősségre vonás Munkaközösségi összejövetel Folyamatszabályozás A beavatkozás módja egyedi esetben a felsoroltaktól eltérhet. Az eltéréstől az ellenőrzőnek az igazgatót szóban tájékoztatnia kell. A beavatkozás eredményességének vizsgálata 1 maximum 6 hónap után kontroll ellenőrzéssel történik. Az ellenőrzési feladatok megosztásának szempontjai: a)
17
Az intézményvezető hatáskörébe tartozó feladatokat nem lehet átruházni.
b)
Figyelembe kell venni az érintettek felkészültségét, érdeklődési körét, szakterületét. A feladatmegosztásokat évenként felül kell vizsgálni.
c)
Az ellenőrzésbe bevont személy a feladatokhoz a megfelelő hatáskört is kapja meg, ezt felelősséggel végezze.
d)
Az ellenőrzési feladatok megosztását nyilvánosságra kell hozni, a nevelőtestület körében.
e)
Minden terület legyen lefedve.
f)
A feladatok megosztásánál az igazgatónak ügyelni kell arra, hogy olyan terület ellenőrzését is tartson magánál, amelyek kapcsán közvetlen kapcsolatban tud maradni a tanulókkal.
Az ellenőrzés eredményének nyilvánosságra hozatali módjai: Egy-egy iskolai területet átfogó ellenőrzés eredménye, az intézményi értékelésbe beépítetten kerül nyilvánosságra. Az ellenőrzési rendszer működtetéséért felelős: az iskola igazgatója 5.1.4. Értékelés Az értékelés célja: a)
Az iskola gyakorlatának átvizsgálása annak érdekében, hogy meghatározhatók és kijelölhetők legyenek az iskolában a partneri jelzések és tapasztalatok alapján a fejlesztendő területek, a javítandó és szabályozható folyamatok.
b)
Feltárni az eredményeket, a partnerek elégedettségét az iskola működésével kapcsolatban.
c)
A dolgozók informálása arról, hogy a teljes iskola, ezen belül a saját munkaterületükön végzett munkájuk hatékonysága, szakmai eredménye milyen.
Célcsoport: teljes iskola A folyamat dokumentumai és bizonylatai: Jegyzőkönyv Jelenléti ív Szakmai értékelés és önértékelés kérdőíve Felelős: igazgató A folyamatleírás tartalma: A vezetői intézményértékelés elkészítésének rendje: 1.
Az igazgató május harmadik hetében felkéri az értékelésben érintett területek felelőseit beszámolóik elkészítésére. A beszámolók elkészítésének alapja az éves munkatervük megvalósulásának mértéke.
2.
Júniusban a munkaközösség vezetők, a DÖK és ifjúságvédelmi felelős, a Minőségügyi csoport vezetője, a folyamatgazdák, az intézkedési tervek felelősei, elkészítik éves beszámolójukat. Az igazgató összegzi a vezetői ellenőrzés eredményeit, értékeli a tantestület tagjainak munkáját, ismerteti a megváltozott körülményeket (tárgyi, személyi). Az igazgató-helyettesek összesítik az osztályok statisztikáit. Az indikátor rendszer folyamatgazdája beszámol az aktuális statisztikai adatokról.
3.
Ezután az igazgató összegzi az éves beszámolót. Dokumentum - elemzéssel ellenőrzi a feladat tervek, célkitűzések megvalósulását..
4.
A tanévzáró értekezleten az igazgató összegzi, értékeli a tanév munkáját, meghatározza a következő év feladatait, melyet a munkaközösség vezetők és az iskolai felelősök megkapnak. .
5.
Ezek után a nevelőtestület tagjai hozzászólnak, véleményt mondanak az elhangzottakról.
6.
A tantestület elfogadja a tanév végi beszámolót.
7.
Az igazgató gondoskodik róla, hogy az éves beszámoló a fenntartóhoz kerüljön.
A folyamat gazdája a tanévzáró értekezlet után, júniusban ellenőrzi az éves beszámoló elkészítésének lépéseit, ahol szükséges, javaslatokat tesz a korrekciókra, melyek beépülnek a következő éves tervezésbe.
18
Az iskolai ellenőrzés, értékelés területei Az értékelés területei, a részterületek kidolgozásának felelősei és az eljárás rendje: értékelés kiterjed
gyakoriság
értékelés határideje
felelős
keletkező dokumentum
nyilvánosság fóruma
A vezetés által végzett ellenőrzés eredményei
1 év
igazgató helyettesek
június 15.
beszámolók, jegyzőkönyv
nevelőtestület, szülői közösség, technikai dolgozók
Belső auditból származó feladatok
2 év
ált. igazgató hely.
június 15.
jegyzőkönyv, beszámoló
alkalmazotti közösség
Partnerek visszajelzései
2 év
általános igazgató hely.
október 15.
kérdőív, összesítő
szülői ért., DÖK, alkalmazotti közösség
Időszakos mérések alapján képzett indikátorok
2 év
szaktanárok, osztályfőn.
június 15.
beszámoló
nevelőtestületi értekezlet
Éves munkaterv teljesültsége
6 hónap
igazgató
június 25.
beszámoló
nevelőtestületi értekezlet
Min.fejlesztés eredm. 1 év
ált. ig. hely.
június 25.
összefoglaló
alkalmazotti közösség
Korábbi intézkedések következményei
1 év
ált. igazgató helyettes
feladatterv befejezésétől 1 hónapon belül
beszámoló
alkalmazotti közösség
Változások intézkedésre gyakorolt hatásai
a program felülvizsgálata idejében
igazgató
felülvizsgál at határideje
beszámoló
alkalmazotti közösség
Az értékelés részletes rendje: TANÜGYIGAZGATÁS
időpontok
tájékoztatás
értékelés
Tantárgyfelosztás, órarend,
igazgató
augusztus
tanévkezdés előtt
alakuló értekezlet
Naplók
igazgató helyettesek
szeptember 15-ig folyamatos hó végén
minden hó első hét vezetői megbeszélésen
félévi értekezlet, szükség esetén egyéni beszélgetés
Ellenőrzők
szaktanárok, osztályfőnök. igazgató hely.
negyedévente egyszer, napló és ellenőrző összehasonlítás
kéthavonként vezetői megbeszélése
óralátogatás alkalmával
Statisztika
iskolatitkár
október 15-ig
november első. vezetői megbeszélése
félévi értekezlet
Tanév rendje
ált. igazgató helyettes
folyamatos, munkaterv szerint
vezetőségi félévi és tanévzáró megbeszélésen havonta értekezleten
Mulasztások kimutatása, összesítése
igazgató helyettesek
folyamatos, szúrópróba szükség esetén vezetői szerűen megbeszélés
félévi és tanévzáró értekezlet
Felszólító levelek kikül- igazgató dése – térítési díj befiz.
befizetést követő 1 hét múlva
vezetői megbeszélésen
félévi és tanévzáró értekezlet
Beiratkozás, beisk.
alsós ig. hely.
áprilistól folyamatosan
máj. vezetői, vezetőségi
tanévzáró értek.
Magántanulói vizsga
ált. igazgató helyettes
január, június
a vizsgát követő vezetői értekezlet
félévi és tanévzáró értekezlet
tájékoztatás
értékelés
MUNKÁLTATÓI FELADATOK
19
felelős
felelős
időpontok
Személyzeti munka ellenőrzése
igazgató
folyamatos, költségvetés készítés
vezetői, vezetőségi értekezlet
vezetőségi értekezlet
Munkaidő
igazgató
folyamatos
vezetői értekezlet
félévi, tanévzáró értekezlet
Pályakezdő és új pedagógusok
igazgató
szeptembertől folyamatos
vezetőségi értekezlet
Félévi, tanévzáró értekezlet, munka-
beilleszkedése Városüzemeltetési KHT együttműködése
GAZDÁLKODÁS
közösség vezetők igazgató, ált. ig. helyettes
szeptembertől folyamatos
felelős
vezetői értekezlet
időpontok
KHT, szükség esetén tantestület
tájékoztatás
értékelés
Beszerzések
ált. igazgató helyettes
eszköz és taneszköz fejlesztési tervnek megfelelően
vezetői, vezetőségi ért, a beszerzést megelőző és követő időpont
félévi, tanévzáró értekezleten
Az eszközök nyilvántartása, karbantartása
igazgató helyettesek
szeptembertől folyamatos
vezetői értekezlet
félévi értekezlet
Szakleltárak
igazgató hely.
december
vezetői értekezlet
félévi értekezleten
Étrend összeállítása
ált. ig.hely.
dec. febr.ápr.
vezetői, vezetőségi értekezleten
félévi és tanévzáró ért.élelmezés vez.
Túlóra, helyettesítés elszámolása
igazgató
szúrópróbaszerű, évente 5 alkalommal
vezetői értekezleten
Igazgató hely. iskolatitkárral
Költségvetés alakulása – szállítói kiegyenlítés
igazgató
folyamatos, havi kimutatás alapján
vezetői, vezetőségi értekezleten
GAESZ vezetője
időpontok
tájékoztatás
PROPAGANDA TEVÉKENYSÉG
felelős
értékelés
Az iskola közéleti tevékenysége
igazgató helyettesek
munkaterv alapján
részvétel előtt és után
félévi, tanévzáró értekezleten
Kapcsolattartás más szervezetekkel
Igazgató, megbízás alapján
folyamatos
vezetői, vezetőségi
félévi és tanévzáró értekezleten
Pályázatokon való részvétel, ennek eredményessége
igazgató
folyamatos
vezetői, vezetőségi értekezlet, egyénileg
félévi és tanévzáró értekezleten
EGYÉB TERÜLET
felelős
időpontok
tájékoztatás
értékelés
Munka-, tűz, -és vagyonvédelem
igazgató
folyamatos szept. jan.
vezetői, vezetőségi ért., felelősök
tanévzáró értekezlet, felelősök
Iskolaorvos ellátás
igazgató helyettesek
folyamatos
folyamatosan
tanévzáró ért., iskolaorvos, védőnő
Tanulói és gyermek balesetek megelőzése – baleseti források
igazgató helyettesek
folyamatos szept. jan.
szeptember, január vezetői értekezlet,
félévi értekezlet, KHT-val, GAESZal, fenntartóval
Ügyeletek
ügyeletes igazg. és helyettesek
folyamatos
folyamatos vezetői értekezleten
Félévi, tanévzáró ért., oszt.f. mkköz, szükség esetén az érintett pedagógus
Tantermek, helységek tisztasága
ügyeletes, ig. helyettesek
folyamatos
folyamatos vezetői értekezleten
folyamatosan félévi és tanévzáró értekezleten, KHT
Dekoráció
igazgató helyettesek
folyamatos
vezetői értekezleten
tanévz. ért, szüks. Esetén felelős
Pedagógiai ellenőrzés, értékelés program
szempont
Osztály szülői értekezlet
a) a pedagógus felkészültsége
Osztályok szabadidős programjai
a) program előkészítése, a lebonyolítás színvonala
látogat
október, február
igazgató, igazgató helyettesek
munkaterv szerint
igazgató, igazgató helyettesek
b) a szülők aktivitása, együttműködési készsége
a) a tanulók aktivitása, az
20
időpont
osztályfőnök szerepe Pályaválasztási programok
a) a 8. osztályos tanulók pályaválasztásának segítése milyen tartalommal történik
szülői ért., osztályfőnöki óra időpontjai
igazgató, igazgató hely., pályaválasztási felelős
Szakköri foglalkozások
a) munkaterv tervszerű megvalósítása
évente legalább kétszer
igazgató, igazgató helyettesek, szabadidőszervező
folyamatos, illetve november havi programterv alapján
igazgató, igazgató helyettesek
Tanulmányi kirándulás a) előkészítés, lebonyolítás
folyamatos
igazgató helyettesek
Munkaközösségi, szakköri tervek, tanmenetek
minden év október 30.
igazgató, igazgató hely.
havi egy alkalommal
igazgató, igazgató hely., munkaközösség vezetők
folyamatos
igazgató, igazgató hely. osztályfőnöki és alsó tagozatos munkaközösség vezetők
évenként készült óralátogatási terv alapján
igazgató, igazgató helyettesek, munkaközösség vezetők
b) a résztvevő tanulók aktivitása, a tehetséges tanulókkal való foglalkozás c) a foglalkozásokon való megjelenés d) szakkörvezető személye Könyvtár
a) nyilvántartások, leltárak állománygyarapítás b) adminisztráció a) könyvtári programok, foglalkozások
a) összhang a tantervvel b) összhang a munkatervvel c) formai kivitelezés d) összhang a folyamatleírással
Középiskolai felkészítők, felzárkóztató foglalkozások Ügyelet
a) részt vevők száma b) felkészítés tartalma c) pedagógus, tanuló kapcsolata d) fejlődés – a fejlődés mérése a) pontos megjelenés b) rend, fegyelem, a házirend betartatása c) tanulókkal való bánásmód
Óralátogatások
a) külön szempont alapján
5.1.5. Irányított önértékelés A szabályozás célja: Az önértékelés szabályozása, annak érdekében, hogy az iskolában láthatók legyenek az erősségek, a fejlesztendő területek, hogy ennek eredményeként az iskola működésébe épüljön be a folyamatos fejlesztés. Célcsoport: teljes körű A folyamat dokumentumai, bizonylatai: Feladatterv Irányított önértékelés kérdőíve Intézkedési terv Feladat és időmérleg a pedagógusok részére Feladat és időmérleg a technikai dolgozók részére SWOT tábla A folyamat leírás tartalma: 1.
Az irányított önértékelést team végzi, munkájuk végzéséhez feladattervet készítenek
2.
Az irányított önértékelés területei: adottságok: a) a vezetés, a szervezeti kultúra b) intézményi stratégia, oktatáspolitika c) emberi és egyéb erőforrás d) intézményi folyamatok – szabályozási rendszer
21
eredmények: a) folyamatos fejlesztés eredményei b) partnerek elégedettsége c) szervezeti kultúra változásában meginduló folyamatok d) szabályozottság a folyamatokban e) célok teljesültsége f) erőforrások felhasználásának hatékonysága 3.
Az irányított önértékelést az igazgató rendeli el 2 évente
4.
Az irányított önértékelés módszere: a) időmérleg és feladatmutató b) kérdőív c) SWOT analízis
5.
A minőségügyi koordinátor az egyes területek értékelésére felelőst jelöl ki.
6.
A team az adottságokat, eredményeket feltérképezi, ehhez a szükséges adatokat és információkat a csoport rendelkezésére kell bocsátani. Ha a munka megtervezése során valamilyen információ hiányát észleli, joga van arra a területre vizsgálati anyagot összeállítani és az intézményvezető jóváhagyása után a vizsgálatot elvégezni. Az adatok rögzítése ellőre megtervezett formában történik.
7.
A vizsgálatok elvégzése után elsődleges adatelemzést végeznek, melyek összesítéseket, százalékolásokat tartalmaznak. Ez alapján megállapítják, hogy szükséges-e valamelyik vizsgálati eredmény pontosítására kiegészítő adatot gyűjteni illetve elegendő adat érkezett-e be.
8.
Ez követi a másodlagos adat elemzés mely összehasonlító elemzést jelent.. Az elemzésnek ki kell térni az előző önértékelésben elért eredmények és fejlesztendő területeken történt változásokra is, és az iskola programjában megjelölt prioritásokra.
9.
Az elemzés után következtetéseket vonnak le, melyben egyértelműen meg kell jelölni az iskola erősségeit és fejlesztendő területeit.
10. A folyamat végén vizsgálják a használt eszközök beválását, szükség szerint javaslatot tesznek az eszközök cseréjére, illetve kiegészítésére. A vizsgálat eredményét írásban kell rögzíteni, illetve ennek hatására módosítani kell az irányított önértékelés eljárásrendjét. 11. A koordinátor az elemzést az igazgató számára átadja. 12. Az intézményvezetés, az értékelés eredményeit az intézményi működés értékelése és az intézményi működésnek javítása és fejlesztése területeken kötelezően hasznosítja. 13. A hasznosításra intézkedési terv készül melyek rövid, közép és hosszú távúak lehetnek. A rövid távú feladatok beépülnek az éves munkatervbe a megoldásukra feladat-terv készül. a)
Az irányított önértékelés eredményeiből meghatározott közép és hosszú távú feladtok alapját képezik az intézmény stratégiai tervének, ezért az igazgató a felelős.
b)
Az elemzés eredményét az adat szolgáltató partnerekkel közölni kell.
c)
Az irányított önértékelés bizonylatait és dokumentumait az a belső szabályozás szerint kell kezelni.
5.1.6. A minőségirányítási program működtetése 10. A zirci Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Minőségirányítási Programjának működtetéséért az igazgató a felelős. 10. A minőségirányítási vezetői feladatokat, az általános igazgató helyettes végzi. Feladata: a)
A MIP-ben meghatározott folyamatok koordinálása és felügyelete.
b)
A munkaköri leírásában előírtaknak megfelelően végzi a MIP működtetésének feladatát.
c)
Munkáját a folyamatgazdák segítik, akik az adott folyamatok működtetéséért felelnek, s beszámolási kötelezettséggel tartoznak az alkalmazotti kör, illetve a minőségirányítási vezető felé. Feladatukat a munkaköri leírásuk tartalmazza.
Az egyes folyamatokhoz rendelt folyamatgazdák területét a felelősségi mátrix segítségével tettük áttekinthetővé.
22
10. Folyamatainkat a PDCA-ciklusnak megfelelően működtetjük. A mérés, elemzés, javítás követelményeit egyrészt a folyamatok szintjén valósítjuk meg (kis PDCA), másrészt az intézmény szintjén belső audittal (nagy PDCA). 10. A MIP felülvizsgálatát 5 évenként illetve a törvényi változásoknak megfelelően végezzük. A MIP illetve a folyamataink működtetése felelősségteljes, időigényes munka, amelynek minőségi elvégzéséhez heti 8 óra órakedvezmény szükséges: heti 2 óra a minőségirányítási vezetőnek, illetve heti 2-2 óra a folyamatgazdák számára, melynek felosztása a minőségirányítási vezető hatáskörébe tartozik, továbbá a rendelet által meghatározott összegű minőségi illetmény kiegészítés. 5.1.7. Az intézményi értékelés indikátorai és használati rendje A szabályozás célja: Annak biztosítása, hogy az intézményi célok teljesülését objektív módon mérhetővé és összehasonlíthatóvá tegyük. Ez biztosítja a folyamat folyamatos ellenőrzése során az összehasonlíthatóságot, a folyamatok trendjének számszerűsíthetőségét. Célcsoport: teljes körű Felelős: minőségügyi koordinátor a) Oktató – nevelőmunka indikátorai mit mér
kiket érint
ki mér
miért mér
mikor mér félév, vége
mérőeszköz
eredmény
munkaterv teljesülése
alkalmazotti kört, partnerek
MKV
megfelelőség bizonyítása
év belső auditálás
munkatervben rögzítettek teljesülése
munkaterv havi teljesü-lésének %-os aránya
alkalmazotti kör, partnerek
MKV, IGH
havi megfelelőség havonta bizonyítása
szóbeli értékelés
munkatervben rögzítettek teljesülése
magatartás tanulók értékelésének % - os aránya
OF, IGH.
nevelési ered- félév, mény kimutatása vége számokban
év osztályzat, statisztika
Elf.érték: 3,8 Opt.érték: 4,2
szorgalom értékelésének % os aránya
tanulók
OF, IGH.
Tanuláshoz való félév, viszony kimuta- vége tása számokban
év osztályzat, statisztika
Elf.érték: 3,7
tantárgyi osztályozás alól felmentett tanulók
tanulók
IGH
fejlesztő foglalko- félév, zások megfelelő- vége sége, szükségessége
év szóbeli, írásbeli felmérés
követelmények teljesítése
8. osztály belső vizsga eredménye
8. évf. tanulók
MKV, IGH.
Vizsga és tantár- tanév gyi átlag össze- végén hasonlítása
továbbtanulók száma
8. évf. tanulók
PVF, IGH
OF, Sikeres felvétel a tanév középfokú intéz- végén ménybe
Szóbeli, írásbeli számonkérés
Opt.érték: 4,1
Év végi tantárgyi átlagok összehasonítása
Középiskolai Elf.érték: 40 % visszaigazolás első helyen felvettek Opt.: 70 % első helyen felvettek
Tanulói évismétlések
tanulók
IGH
fél év és év osztályzat, vége statisztika
Iskolai tanulmányi átlag
tanulók
IGH
Tantárgyi átlagok fél év és év Osztályzat, kimutatása vége statisztika
Szaktárgyi, sport verseny eredmények
tanulók
Szaktanárok, Verseny eredmé- tanév vége IGH nyek, legsikeresebb tanulók
Leadott ered- Elf.érték:megyei mény alapján 1-3.hely Opt.ért.: országos döntőbe jutás
Versenyeken résztvevők száma
tanulók
Szaktanárok, Résztvevő tanú- tanév vége IGH lók száma az iskolai és a megyei versenyeken
Leadott lét- Elf.ért.: iskolai szám alapján 200 fő – megyei 20 fő
felső tag IGH
levél
Középiskolai eredmény
23
tanulók
9. évf. félév eredm félév
Az előző félévhez képest jobb Elf.érték: 3,7 Opt.ért: 4,1
Opt.ért.: iskolai: 300 fő – megyei 35 fő elf.ért :3,5 opt.ért:3,8
mit mér
kiket érint
ki mér
Pedagógusok, Auditorok, Pedagógusi elégedettség a veze- iskolavezetés minőségügyi csoport téssel Pedagógusi elégedettség a tartalmi munkával, oktatással
mikor mér
Padagógusi elégedettség mérése.
2 évenként
mérőeszköz Kérdőív alapján
Az elégedetlenség feltárása, megoldása
eredmény Elf.é: 40 % Opt.é: 70 % Elf.é: 50 % Opt.é: 70 %
Pedagógusi elégedettség a szociális környezettel, a neveléssel
Elf.é: 30 %
Pedagógusi elégedettség a munkaeszközökkel, tárgyi felszereltséggel
Elf.é: 40 %
Nem pedagógus dolgozói elégedettség a vezetéssel
Opt.é: 60 %
Opt.é: 70 %
Nem pedagó- Auditorok, gus dolgozók, minőségügyi iskolavezetés csoport
Nem pedagógus dolgozói elégedettség mérése.
2 évenként
Kérdőív alapján
Az elégedetlenség feltárása, megoldása
Nem pedagógus dolgozói elégedettség a tartalmi munkával, oktatással
Elf.é: 40 % Opt.é: 70 %
Elf.é: 40 % Opt.é: 70 %
Nem pedagógus dolgozói elégedettség a szociális környezettel, a neveléssel
Elf.é: 30 %
Nem pedagógus dolgozói elégedettség a munkaeszközökkel, tárgyi felszereltséggel
Elf.é: 40 %
Szülői elégedettség vezetéssel
Opt.é: 60 %
Opt.é: 70 %
Szülők, iskolavezetés
Auditorok, minőségügyi csoport
Szülői elégedettség a tartalmi munkával, oktatással
szülői elégedettség mérése.
2 évenként
Kérdőív alapján
Az elégedetlenség feltárása, megoldása
Elf.ért: 50 % Opt.ért.:70 % Elf.ért: 50 % Opt.ért.:70 %
Szülői elégedettség a szociális környezettel, a neveléssel
Elf.ért: 50 %
Szülői elégedettdettség a munkaeszközökkel, tárgyi felszereltséggel
Elf.ért: 50 %
Tanulói elégedettség a vezetéssel Tanulói elégedettség a tartalmi munkával, oktatással
24
miért mér
Opt.ért.:70 %
Opt.ért.:70 %
tanulók iskolavezetés
Auditorok, minőségügyi csoport
Tanulói elégedettség mérése. Az elégedetlenség feltárása, megoldása
2 évenként
Kérdőív alapján
Elf.ért: 50 % Opt.ért.:70 % Elf.ért: 50 % Opt.ért.:70 %
mit mér
kiket érint
ki mér
miért mér
mikor mér mérőeszköz
Eredmény
Tanulói elégedettség a szociális környezettel, a neveléssel
Elf.ért: 50 %
Tanulói elégedettség a munkaeszközökkel, tárgyi felszereltséggel
Elf.ért: 50 %
Opt.ért.:70 %
Opt.ért.:70 %
Minőségirányítási Teljes kör rendszer ismertsége
igazgató
Minőségirányítási Teljes kör redszer elfogadottsága
igazgató
Az ismertség bizonyítására
kérdőív Kétévente a dolgozói elégedettségvizsgáló kérdőív kérdése alapján
Elf.ért::85 % Opt.ért:: 100 %
kérdőív Kétévente a dolgozói elégedettségvizsgáló kérdőív kérdése alapján
Elf.ért:: 75 % Opt.ért:: 100 %
Az intézmény működési indikátorai mit mér
kiket érint
ki mér
miért mér
mikor mér
mérőeszköz
Eredmény
Személyi feltételek számszerű mutatói
alkalmazotti kör
igazgató
Feladat ellátása
Évente, a költségvetés készítésekor
Fenntartó által biztosított szempontsor szerint
Törvényességi megfelelőség
Jogszabályban előírt végzett
Alkalmazotti kör
igazgató
Hány fő rendelkezik a jogszabályban előírt végzettséggel
Évente, a költségvetés készítésnél
Személyi anyag
Elf.ért.: 98 %
Szakvizsgával rendelkező pedagógus arány
pedagógus
igazgató
teljes pedagógus létszámhoz szonyítva
Tanév végén
Személyi anyag
Elf.ért: 10 %
Pedagógus önértékelés
pedagógus
minőségügyi veze-tő
Az intézmény és az egyén viszo-nya
2 évente
Kérdőív, gyéni szélgetés
Kötelező továbbképzés teljesülése
pedagógus
IGH
Jogszabályi megfelelőség bizonyítása
évente
adategyeztetés
Törvényességi megfelelőség
mérőeszköz
eredmény
Opt.ért::100 %
Opt.ért:: 15 %
vi-
ebe-
Intézmény céljaival való azonosulás
Anyagi feltételek számszerű mutatói mit mér
25
kiket érint
ki mér
miért mér
mikor mér
Költségvetés teljesítése %-os
Teljes kör igazgató
Működéshez szükséges pénzfedezet biztosítása
¼ évente
Adatközlés
működik az intézmény, a pénzellátási terv pontos
Bérgazdálkodás a tervezett %-ban
Teljes kör igazgató
Működéshez szükséges pénzfedezet biztosít-
¼ évente
Adatközlés
működik az int.. a pénzellátási terv pontos
mit mér
kiket érint
ki mér
miért mér
mikor mér
mérőeszköz
eredmény
Céltámogatások felhasználása %os arány
Teljes kör igazgató
Célnak megfelel-e?
alkalomszerű
Adat kimutatás
Működés eredményesebb
Saját bevételek teljesülése a tervezett %-ban
Teljes kör igazgató
Intézményi költségvetés követése
¼ évente
Adat kimutatás
Működés eredményesebb, a pénzellátási terv pontos
Működési kiadások a tervezett %-ban
Teljes kör igazgató
Racionális gazdálkodás
¼ évente
Adat kimutatás
Éves költségvetéshez viszonyítva
Eszközfejlesztésre Teljes kör ÁIGH tervezett költség hányad (dologiból)
Eszközfejlesztési félévente terv megvalósulása
adatkimutatás Elf.ért:: 2%
Adott tanévre vásárolt könyvtári könyvek
Teljes kör ÁIGH
A tanítást, tanulást segítő kiadványok beszerzése
Leltár kimutatás
Adott tanévben kölcsönzött dokumentumok száma
Teljes kör ÁIGH
Opt.ért:: 4 %
félévente
A tanítást, a ta- félévente nulást segítő kiadványok kölcsönzése
Elf.ért:: 200 db Opt.ért.: 400 db
kimutatás
Elf.ért:: 3 db/fő Opt.ért: 5 db/fő
5.1.7. Felelősségi mátrix A felelősségi mátrix segít láthatóvá tenni, hogy mely főfolyamatnak ki a gazdája szervezeti egység vagy folyamatgazda
A
Igazgató: Wohlfart Zsuzsanna
B
Igazgató helyettes: Másli Margit
C
Igazgató helyettes: Hutvágner Tamásné
D
Igazgató helyettes: Vászon Sándorné
E
Minőségügyi vezető: Farkas Józsefné
F
Folyamatgazda: Sajgóné Wetzl Éva
G
Folyamatgazda: Bácsiné Nyiri Éva
H
Folyamatgazda: Kamondy Renáta
Folyamat
26
A
B
C
D
1.
Stratégiai tervezés
x
2.
Éves tervezés
x
x
x
x
3.
Vezetői ellenőrzés
x
x
x
x
4.
Irányított önértékelés
5.
Partnerek azonosítása, elégedettségének mérése
6.
Kiválasztási működtetése
7.
Továbbképzési rendszer működtetése
8.
Mérés, elemzés Belső értékelési rendszer (munkatársak értékelése)
x
x
x
x
9.
Ösztönző rendszer működtetése
x
x
x
x
és
E
F
G
H
x
x
x
x igényeinek
betanulási
és rend
x x
x
x
x
x
x x
x
27
10. Eszköz, felszerelés, épület biztosítása
x
11. Gazdasági és pénzügyi folyamatok
x
12.
Egyéb kiszolgáló folyamatok
x
13.
Beiskolázás
x
14.
Módszertani eszköztár és kultúra
15.
A tanulás támogatása
16.
x
x x
x
x
x
x
x
x
x
Az adott csoport előrehaladására vonatkozó éves pedagógiai tervezés (tanmenet)
x
x
x
17.
A tanuló értékeléséhez szükséges közös követelmények és mérőeszközök
x
x
x
18.
Pedagógusok együttműködése
x
x
x
x
19.
Az intézmény működésének éves értékelése
X
x
x
20.
A 8. osztályosok nyomon követése
21.
Belső audit
x
x x
6. Belső működés 6.1. A pedagógusok együttműködése A munkaközösségek és az egy osztályban tanító tanárok együttműködési rendszere:
Szakmai keretek Munkaközösségek
Ülések száma
Tevékenység
Elvárt eredmény
évente 4 összejövetel,
Tanterv – beválás vizsgálata
feladattól függően en-nek gyakorisága nőhet
Tanmenetek - beválás vizsg.
Mérési feladatok összehasonlító elemzése
Módszerek, eszközök kiválasztása, mérések szervezése
Bevált módszerek
Értékelés
Ellenőrzés területei
igazgató, igazgató helyettesek
igazgató, igazgató helyettesek,
az adott osztályfőnök,
ig.h.
Módszertani tapasztalatok átadásának fórumai A tanulói értékelés követelményeinek teljesülése
Egy osztályban tanító tanítók, tanárok közössége, napközis nevelők
1- 2 havonta magatartás és szorgalom elbírálása, aktuális probléma megbeszélése
Magatartás, szorgalom értékelése Információk átadása a tanulókról Problémák megbeszélése
magatartás, szorgalom, pedagógiai alapelv kritériumainak megfelelő eredmény Nevelési problémákra konszenzuson alapuló nevelési eredmény
osztályfőnöki munkaközösség vezető
esetleges családlátogatás, módszerek, szempontok
28
6.2 A tanulócsoport vezetésért felelős pedagógus szerepe Követelmények, elvárások az osztályfőnökkel szemben: 1. Rendelkezzen legalább 3 éves pedagógiai szakmai gyakorlattal 2. Mentálhigiénés, intellektuális szempontból legyen alkalmas a tanulócsoport nevelésére. 3. Legyen jó kommunikációs és együttműködési készsége. 4. Jellemezze szolidaritás, a tolerancia kapcsolattartás szülőkkel, kollegákkal.
a
gyerekekkel,
elhivatottság
a
pálya
iránt,
jó
A pedagógusok munkáját segítő módszertani tapasztalat- és eszköztár: 1. Az osztályfőnökök munkájával szemben támasztott követelményeket a munkaköri leírás részletesen rögzíti. /az új osztályfőnökök az igazgatótól kapják meg az év elején/ 2. A kezdő osztályfőnökök mellé a munkaközösség-vezető szeptembertől un. Mentort jelöl ki, aki segíti nevelői munkáját. 3. A munkaközösségi megbeszélésen a felmerülő nevelési problémákat feltárhatja, segítséget kérhet az adott osztályfőnök. 4. Évente 1 osztályfőnöki munkaközösségi összejövetelen valamennyi osztályfőnök ötletbörze (tanulmányi kirándulás szervezése, osztály-buli, suli-diszkó, vetélkedő) keretében járul hozzá a tapasztalat- és eszköztár gyarapításához, amit az osztályfőnöki munkaközösség-vezetője rögzít, és megszervezi az elérhetőségét. 5. A mentálhigiénés továbbképzést végzett kollegák segítségével, évente két alkalommal, tréning formájában megoldási módokat keresünk egy adott osztály, csoport nevelési problémáival kapcsolatban: - munkaközösségi tagok részére - adott osztályban tanító pedagógusok részére 6. A Nevelési Tanácsadó munkatársai évente 1 alkalommal, gyerekekkel, osztályfőnökökkel közösen egy-egy nevelési szituációt dolgoznak fel.
6.3. Iskolánk információs rendszere A szabályozás célja: Az iskola információs hálójának és fórumainak kiépítése annak érdekében, hogy a dolgozók számára a szükséges információ biztosított legyen. Célcsoport: az iskola minden dolgozója Felelős: információt adó A folyamat dokumentumai és bizonylatai: Munkaköri leírás Körözvények Vezetői utasítások Folyamat leírás tartalma: 1.
Az információ hitelességéért és az informálás megtörténtéért minden esetben az információt adó a felelős.
2.
Az iskola sikeres működéséhez szükséges információk átadásának rendszerét az alábbi táblázat tartalmazza:
információt adó
informálás tárgya
információt kap
gyakoriság
informálás módja
keletkező dokumentum
folyamatot ellenőrző
igazgató
szakmai munka munkarend intézményi működtetés
minden dolgozó, partner
tanév elején
szóban, faliújság, körözvény
jegyzőkönyv, körözvény
min.ügyi koordinátor
igazgató helyettesek
munka szervezése
minden dolgozó
szükségszerűen
szóban, faliújság, körözv.
jegyzőkönyv, körözvény
igazgató
minőségügyi koordinátor
minőség fejlesztés
minden dolgozó
félévenként
szóban, faliújság
jegyzőkönyv, feljegyzés
igazgató
munkaközösség vez.
szakmai munka
pedagógus, igazgató, partner
negyedévenként
szóban, írásban
feljegyzés
igazgató helyettesek
29
információt adó
informálás tárgya
információt kap
gyakoriság
informálás módja
iskolatitkár
tanügyi dokumentumok, formanyomtatvány ok használata
Minden dolgozó
szükségszerűen
szóban
DÖK vezetője
DÖK munkája
pedagógus, tanulók, partner
alkalomszerűen
szóban, faliújság, körözvény
gyermek és ifjúságvédel mi felelős
gyermekvédelem osztálytanítók, osztályfőnökök, CSSGSZ
szabadidő szervező
tanórán kívüli tevékenység
alkalomszerűen, szóban szükség szerint
Pedagógusok, alkalomszerűen, szóban, faliújság, tanulók, partnerek szükség szerint körözvény
keletkező dokumentum
folyamatot ellenőrző igazgató
feljegyzés, jegyzőkönyv
igazgató
feljegyzés, jegyzőkönyv
igazgató
feljegyzés
ált. igazgató helyettes
szakszerveze aktuális ti titkár jogszabályok
szakszervezeti tagok
szükség szerint
szóban, faliújság
igazgató
közalkalmazotti tanács elnöke
érdekvédelem
minden dolgozó
alkalomszerűen
szóban
igazgató
dolgozó
szakmai képzésen részvétel
minden dolgozó
munkaértekezle ten
szóban
igazgató helyettes
A táblázatban nem jelölt, előre nem látható helyzetekben történő információ átadás módja: a)
megbeszélések összehívása, kezdeményezője: igazgató, ig. helyettesek, pedagógusok
b)
Tájékoztatók kifüggesztése a hirdetőtáblára
c)
Aláírás köteles körözvény
Felelőse: az igazgató 7.
Az emberi erőforrások biztosítása és fejlesztése
7.1. Pedagógus munkatársak kiválasztása és betanulása A folyamat célja: A megfelelő szakképzett munkaerő kiválasztásával, a teljesítményének megerősítésével, javításával, ösztönzésével és fejlesztésével célkitűzéseinek elérése.
munkatársak a szervezet
Célcsoport: pedagógusok Felelős: igazgató Folyamat dokumentumai és bizonylatai: pályázat szakmai önéletrajz munkaszerződés, kinevezés, megbízási szerződés munkaköri leírás A folyamat tartalma: 1.
A belépő új munkaerő kiválasztására és betanulására (figyelembe véve a jogszabályokat, intézményünk küldetését, alapértékeit ill. a kiválasztás szempontjait) eljárás rendet alkalmazunk.
2.
Kiemelt szerepet kap az új munkatárs betanulása, amelyet egy patronáló személy külön szabályozás alapján végez.
3.
Szempontok a patronáló tanár (MENTOR) kiválasztására: a)
Legalább 5 éve iskolánk kinevezett pedagógusa, általában munkaközösség-vezető ill. az ő javaslatára kiválasztott munkatárs
b)
A MENTOR a minőségi illetménykiegészítés összegéből jogosult a szabályzatban meghatározott módon, díjazásban részesül
c)
A patronáló pedagógus feladata a belépő új, pályakezdő ill. nem pályakezdő kolléga óráinak látogatása (havonta egyszer) az óralátogatási értékelő lap szempontjai szerint az adminisztráció pontos vezetése informális problémák megbeszélése
30
Eljárásrend az emberi erőforrások kiválasztási és betanulási rendjének működtetésére (pedagógus munkatárs) lépések
módszer
eszköz
érintett
felelős
határidő
Pályázat kiírása
pályáztatás
média
szakmai munkaközösség
igazgató
tanév vége
Határidőre beérkező pályázatok értékelése
dokum. elemzés
szakmai önéletrajz
pályázó, igazgató
igazgató
pályázati hi.
Személyes beszélgetés a pályázóval
beszélgetés
pályázat
pályázó, igazgató
igazgató
augusztus 15.
Intézmény céljainak megismertetése
beszélgetés
küldetésnyilatkozat,
pályázó, igazgató
igazgató
augusztus 15.
pedagógiai program A feltételrendszer megismertetése
beszélgetés
munkajogi dokumentum
pályázó, igazgató
igazgató
augusztus 15.
Megbízás
Döntés
munkaszerződés, munkaköri leírás
pályázó, igazgató, iskolatitkár
igazgató
augusztus 20.
Patronáló tanár kijelölése ∗
felkérés
megbízás
patronáló tanár, pályázó, igazgató
igazgató
augusztus 28.
Személyes beszélgetés a vezetővel:
beszélgetés
iskolai dokumentumok
pályázó, igazgató, szervezetek képviselője, munkaközösség vezetője
igazgató
szeptember 10.
munkatársak + új munkatárs + mentor
igazgató helyettes
új munkatárs, mentor, igazgató
igazgató
Minőségügyi csoport
minőségü. vezető
- egyéni érdeklődési kör megismerése - érdekvédelmi szervezetek megismerése
mentor
- munkaközösség megismerése - az iskola hagyományainak megismerése Személyes találkozások a mentorral
bemutatás
A kiválasztás és betanulás értékelése
megbeszélés, írásbeli értékelés
Értékelés szempontjai: - Pedagógiai Program
szeptember 10. január 31. május 31.
- Munkaköri leírás - Óralátogatás ért. Lap Az eljárásrend korrekciója az értékelés tapasztalatai alapján
korrekció
Eljárásrend
június 15
31
Eljárásrend az emberi erőforrások kiválasztási és betanulási rendjének működtetése, nem pedagógus munkatárs lépések
módszer
Álláshirdetés
hirdetés
Beérkező jelentkezések értékelése
értékelő megbeszélés
eszköz média
érintett igazgató jelentkező
felelős igazgató, iskolatitkár élelmezés vezető
iskolatitkár
határidő aktualitás szerint aktualitás szerint
A feltételrendszer megismertetése
beszélgetés
munkajogi dokumentum
jelentkező
igazgató
aktualitás szerint
Döntés az álláshely betöltéséről, megbízás
döntéshozatal
szerződés
jelentkező
igazgató, iskolatitkár élelmezés vezető
aktualitás szerint
Patronáló munkatárs kijelölése
felkérés
megbízás
jelentkező, mentor
igazgató
aktualitás szerint
Patronáló munkatárs értékelése a jelentkezőről
szóbeli megbeszélés
Munkaköri leírás
jelentkező, mentor
Az eljárásrend lépéseinek korrekciója az értékelés tapasztalatai alapján
korrekció
eljárásrend
minőségügyi csoport
igazgató, iskolatitkár élelmezés vezető
munkaszerződést követő 3 hónap elteltével aktualitás szerint
Szempontok a patronáló munkatárs kiválasztására a)
A gazdasági vezető javaslatára történik a kiválasztás a legalább 3 éve intézményünkben jól dolgozó munkatársak közül.
b)
A patronáló munkatárs feladata, hogy helyismeretére és munkahelyi tapasztalatára támaszkodva segíti az új munkatárs munkavégzését ill. beilleszkedését
c)
A konyhai dolgozók kiválasztásánál a konyhai működést szabályozó minőségügyi rendszer az irányadó.
32
7.3. Továbbképzési rendszer működtetése Az 1997/98-as tanévben a kidolgozásra került, és a tantestület elfogadta az ötéves továbbképzési terv alapelveit. Az évenkénti beiskolázásnál ez az irányadó. Az elmúlt évek tapasztalata alapján ez a rendszer jól működött, amit 2001-ben a módosított kormányrendelet alapján felülvizsgáltunk és kiegészítettünk. A szempontrendszer korrekciója 5 évenként történik. A folyamat célja: Tudatos humán erőforrás fejlesztése, a felső képzési rendszer kihasználásával és a pedagógus-továbbképzési rendszer kínálta lehetőségek figyelembevételével. Célcsoport: minden dolgozó Felelős: igazgató, felső tagozatos igazgató helyettes Folyamat dokumentumai, bizonylatai: Középtávú továbbképzési terv, Beiskolázási terv Részvétel igazolása, tanúsítványok, oklevelek Jegyzőkönyv Éves munkaterv A folyamat leírás tartalma: 1.
Minden tanév elején a megérkezés után a felső tagozatos igazgatóhelyettes közzéteszi a továbbképzési jegyzéket a nevelőtestület számára a tanári szobákban.
2.
A továbbképzésre jelentkezők január 30-ig kiválasztják a számukra megfelelő képzést, melyre írásban jelentkeznek a továbbképzési felelősnél.
3.
Február 15 - ig a továbbképzési felelős előterjeszti a félévi tagozati értekezleten a jelentkezési igényeket.
4.
A tantestület a továbbképzési terv alapelvei és a pénzügyi lehetőségek alapján kialakítja a támogatandó továbbtanulók névsorát.
5.
A közalkalmazotti tanács ezzel egy időben véleményezi a jelentkezéseket.
6.
Március 15-ig az iskola igazgatója a véglegesíti a továbbtanulók személyét, figyelembe véve a pénzügyi lehetőségeket és az iskola elsődleges érdekeit.
7.
Március 15-ig a továbbképzési felelős elkészíti az éves beiskolázási tervet.
8.
A továbbtanuló kollégák jelentkeznek a továbbképzést meghirdető intézményekbe, és befizetik a tandíj rájuk eső részét, a GAESZ szervezete a többi költséget.
9.
A továbbtanulók a továbbképzés befejezése után egy hónapon belül kötelesek beszámolni a szerzett ismereteikről a munkaközösségeknek ill. a tantestületnek.
10. A folyamatgazda minden évben a félévi értekezleten értékeli a beiskolázási megvalósulását, ismerteti, hogy a folyamat mely lépésénél volt szükség beavatkozásra.
terv
7.4. Belső értékelési rendszer működtetése A folyamat célja: A nevelő – oktató munkát végző pedagógusok és nem pedagógusok teljes körű értékelése. Célcsoport: minden dolgozó Felelős: igazgató A folyamat dokumentumai, bizonylatai: óralátogatások feljegyzései tanmenetek ellenőrzési listája (vezető ellenőrzi a meglétét, a munkaközösség vezető a minőségét) adminisztráció ellenőrzés listája naplóvezetés, anyakönyv, bizonyítvány, ellenőrzők kitöltésének megléte interjútervezet felkészítő tanárok versenyeredményei alkalmazotti önértékelési kérdőív
A folyamat leírás tartalma: 1.
Az iskolavezetés a tanév alakuló értekezletén felkéri az értékelésben résztvevő pedagógusokat.
2.
A tanév során az iskolavezetés 18 főt értékel az eljárásnak megfelelően. Az alsó, a felső, az eltérő tantervű tagozatról és a napköziből arányosan választjuk ki az értékelteket. A teljes körű értékelés 3 év alatt zajlik le.
3.
Az alakuló értekezleten az iskolavezetés javaslatot tesz az értékelésben résztvevő pedagógusok személyére
4.
A tanévnyitó értekezleten az igazgató ismerteti az adott évben értékelésre kerülő kollegák nevét, az értékelést végző személyt és az értékelések időbeli ütemezését.
5.
A folyamatgazda az érintettek rendelkezésére bocsátja és aláírattatja az értékeléshez szükséges dokumentumokat. (önértékelő lap, óralátogatási szempontok, önértékelési szempontsor, a jelentés összegzéséhez készült vázlat)
6.
A folyamatgazda vezetésével az érintettek szeptember utolsó hetében kiscsoportos beszélgetést folytatnak az értékelés céljáról, menetéről. Közösen megállapodnak az óralátogatások idejében, számában (személyenként min. 2 óra, lehetőség szerint osztályfőnöki óra is), az értékeléshez szükséges egyéb információforrások egyeztetése is megtörténik (adminisztráció, kollegák és munkaközösség vezető véleménye, tanulói produktumok).
7.
Az értékelésért felelős személyek az általuk értékeltekkel megbeszélik az önértékelést négyszemközt, az ütemezésnek megfelelően.
8.
A felelősök elvégzik az óralátogatásokat, folyamatosan gyűjtik a kiegészítő információkat, ennek időtartama kb. 1 hónap. Ennek befejezése után kerül sor az értékelő interjúra, ahol az érintettel vesznek részt.
9.
Az összegyűjtött információk, tapasztalatok, vélemények figyelembe vételével, a szempontlista alapján készíti el az adott értékelő az összegző jelentést a folyamat megkezdésétől számított 3 hónapon belül.
10. Önértékelési adatlap lsd …….számú melléklet Az összegző értékelés vázlata 1. Szakmai felkészültség 2. A tanulókhoz való viszony 3. A tanulók teljesítménye 4. Tanórán kívüli tevékenység 5. Kollegalitás
34
7.5. Ösztönző-rendszer működtetése Eljárásrend az intézményi ösztönző-rendszer működtetésére Lépések
Módszer
Eszköz
Érintett
Felelős
Határidő
(a lebonyolításért) Munkaközösség által írásban benyújtott javaslattétel javaslat a szempontrendszer alapján az illetmény kiegészítésben részesülő dolgozókra
Jelölőlista
dolgozók
munkaközösség vezető, igazgató
minden hó 1.
A munkaközösségek és az ellenőrző, értékelő dokumentum csoport javaslatára 2 – 2 főt tagozatonként elemzés jutalomban részesítünk
jelölőlista
dolgozók
iskolavezetés
április 30.
A szakmai értékek ismertetése a jelölttel, és a Összes értékelés jelölt részéről a kiegészítés megtétele
szakmai értékelő beszámoló
Jelöltek
igazgató
május 5 - ig
Jelölt
A május havi vezetőségi értekezlet keretében a szakmai értékelések ismertetése, és az egyéni szavazás
felolvasás
értékelő beszámoló
Jelölt munkatársak
igazgató
május 20 - ig
a) Városi kitüntetés
javaslattétel kitüntetésre, díjazásra, szakmai érvek ismertetése
javaslatok
Jelölt munkatársak
Igazgató, vezetőség
április 20.
szempontsor
munkatársak
munkaközösségvezetők
június 20.
- munkaközösségek javaslata a személyre, szakmai értékeléssel b, Megyei, országos kitüntetés - munkaközösségek javaslata a személyre, szakmai értékeléssel Az ösztönző rendszer működtetésének értékelése
döntés értékelő megbeszélés
eljárásrend
igazgató Az ösztönző rendszer működtetéséről szóló eljárásrend korrekciója az értékelés tapasztalatai alapján
korrekció
eljárásrend
minőségügyi csoport
igazgató
október 15.
8. Partnerkapcsolatok működtetése 8.1. Partneri igény és elégedettségmérés A folyamat leírás célja: a partneri igény és elégedettség mérése összehasonlíthatóságát lehetővé tevő mérési szabályok kialakítása érdekében.
ismételhetőségét
és
Célcsoport: minden pedagógus, mintavétel alapján közvetlen partnerek Felelős: elégedettség és elégedetlenség mérésére alakult team vezető A folyamat dokumentumai és bizonylatai: Feladatterv Szülői elégedettség kérdőíve Tanulói elégedettség kérdőíve Dolgozói elégedettségi kérőív pedagógusoknak Dolgozói elégedettség kérdőíve technikai dolgozóknak Fenntartói strukturált interjú kérdőíve Elégedettségi kérdőív középiskolának Értékek lebontásának űrlapja A partnerek körében a vizsgálat a táblázatban jelöltek szerint történik: partnerek megnevezése
mintanagyság
mintavételi eljárás
módszere
Mérés gyakorisága
Szülő
Osztályonként 2 fő
véletlenszerű
kérdőív
2 évente
Tanuló
Osztályonként 5 fő
véletlenszerű
kérdőív
2 évente
Dolgozó
Teljes körű
Teljes körű
kérdőív
2 évente
Fenntartó
polgármester
értelemszerűen
strukturált interjú
2 évente
Középiskola
Végzett diákok
véletlenszerű
levél
évente, ha tudjuk, visszajelzés alapján
A folyamat leírás tartalma: 1.
A közvetett partnerek igényeinek felmérése 2 évente történik.
2.
A közvetett partnerek felméréséről az interaktív kapcsolatok gyakorisága alapján dönt a vizsgálat évében. Ezzel egy időben határozzák meg az igény felmérés módszerét, minta nagyságát annak eljárását és felelősét.
3.
A vizsgálathoz használt dokumentumokat tárolni kell. A kitöltött eszközöket bizonylatként kell kezelni. A tárolási helye az archívum, tárolási ideje 3 év.
4.
A használt eszközöknek alkalmasnak kell lennie arra, hogy pontosan megismerhető legyen a partnerek elvárása, elégedettsége, elégedetlensége.
5.
Minden közvetett partnerre vonatkozóan elvárás listát kell készíteni. A vizsgálat elvégzése után az adatokat elemezni kell, fel kell tárni a közvetett partnerek elégedetlenségének okait.
6.
Az elemzés után fontosság- megfelelés diagram készül mely eszköz lesz a partneri igény mérés indikátora. Az előző vizsgálat alapján mért adatokból készült fontosság-megfelelés diagramhoz viszonyítottan trend vizsgálatot kell végezni. Az elemzés eredményeként meghatározzuk azokat a területeket és/vagy folyamatokat, amelyeket a partneri elvárásoknak megfelelően javítani, fejleszteni kell.
7.
A mérések eredményeiről a partnereket legkésőbb a vizsgálat elvégzésétől számított 60 napig tájékoztatni kell, az elemzés kifüggesztésével. Ugyanezen idő intervallum vonatkozik az intézményen belüli, nyilvánosságra hozatalra is. A dolgozókat az intézmény vezetője, vagy a minőségügyi koordinátor szóban tájékoztatja a vizsgálat eredményéről.
8.
Az elégedettség - elégedetlenség vizsgálat ellenőrzését a minőségügyi koordinátor végzi. Az ellenőrzés kiterjed a szabályozás betartására.
8.2. Partnerekkel történő kommunikáció szabályozása A folyamat leírás célja: A partnerek folyamatos tájékoztatási rendszerének, fórumainak meghatározása, annak érdekében, hogy minden olyan információ birtokába jussanak, mely biztosítja kellő tájékozottságukat az iskola működéséről és az őket érintő folyamatokról. Célcsoport: minden dolgozó
Felelős: koordinátor A folyamat dokumentumai és bizonylatai: Jegyzőkönyv, feljegyzés Jelenléti ív A folyamat leírás tartalma: partnerek szülők
DÖK
fórum
téma
felelős
szülői értekezlet
intézményi működés
fogadó óra
nevelés-oktatás
személyes találkozás
irányított önértékelés eredményei
írásbeli tájékoztatás
igény felmérés eredménye
tanévnyitó
tanév rendje
tanévzáró
éves munka értékelése
DÖK gyűlés
aktuális feladatok
osztályfőnök szaktanárok
dokument um
jelenléti ív szóban, faliújságon ellenőrző
feljegyzés jegyzőkönyv
igazgató
hulladékgyűjtés DÖK munkáját segítő pedagógus
gyermekvezetők továbbképzése
módszer
szóban, faliújságon
feljegyzés
táboroztatás Pedagógiai program, munkaterv és házirend véleményezése Tanulók
osztályfőnöki óra
aktuális témák
iskolagyűlés
irányított önértékelés eredménye
DÖK gyűlés
igényfelmérés ménye
Szülői közösség, Iskolaszék
SZK, értekezlete
Fenntartó
intézmény vezetői értekezlet
Középfok
pályaválasztási tájékoztató nyílt nap
ISZ
ered-
írásban
osztályfőnök igazgató
jegyzőkönyv
szóban, faliújságon
feljegyzés
intézményi működés
SZK, ISZ elnök, igazgató
szóban, rásban
feljegyzés, jegyzőkönyv
intézményi működés, irányított önértékelés és igényfelmérés eredménye
igazgató
szóban, írásban
beszámoló, feljegyzés, jegyzőköny v,
pályaválasztási felelős, felsős igazgató helyettes, oszt. főnök
írásban, szóban, faliújség
továbbtanulás, beiskolázás
meghívó, kiírások, szórólap
1.
Intézményben a nyilvánosságra hozatal előtt az információ helyességéről intézményi szinten a vezető, az osztályok szintjén az osztályfőnökök kötelesek meggyőződni.
2.
Közvetett partnerek informálása szükség szerint az adott eseményre vonatkozóan szóban vagy írásban Felelős: igazgató
3.
Az információ áramlás ellenőrzése a keletkező dokumentumok ellenőrzésével történik. Felelős: minőségügyi koordinátor
Az információ hozzáférhetősége és nyilvánosságra hozatala Az intézményvezető gondoskodik arról, hogy a táblázatban jelzett partnerek az őket érintő információkat két héten belül megkapják.
37
8.3. Panaszkezelés eljárás rendje A folyamatleírás célja: Az intézmény működésével kapcsolatban jelzett problémák hatékony kezelése annak érdekében, hogy az igazgató ill. a pedagógusok munkavégzése zavartalan legyen, valamint a partnerek által felvetett problémák számukra megfelelő módon megoldódjanak. Célcsoport: minden dolgozó Felelős: osztályfőnök, szaktanár, igazgató helyettesek, igazgató A folyamat dokumentumai és bizonylatai: Jegyzőkönyv Szülői bejelentések A folyamatleírás tartalma:
I. szint 1. A panaszos problémájával az osztályfőnökhöz fordul. 2. Az osztályfőnök aznap vagy másnap megvizsgálja a panasz jogosságát, amennyiben az nem jogos, akkor tisztázza az ügyet a panaszossal. 3. Jogos panasz esetén az osztályfőnök egyeztet az érintettekkel. Ha ez eredményes, akkor a probléma megnyugtatóan lezárul. II. szint 4. Abban az esetben, ha az osztályfőnök nem tudja megoldani a problémát, közvetíti a panaszt azonnal az igazgató felé. 5. Az igazgató 3 napon belül egyeztet a panaszossal. 6. Az egyeztetést, megállapodást a panaszos és az érintettek szóban vagy írásban rögzítik és elfogadják az abban foglaltakat, így az egyeztetés eredményes. Amennyiben a probléma megoldásához türelmi idő szükséges, 1 hónap időtartam után az érintettek közösen értékelik a beválást. III. szint 7. Ha a probléma ezek után is fennáll, a panaszos képviselője jelenti a panaszt a fenntartó felé. 8. Az iskola igazgatója a fenntartó bevonásával 15 napon belül megvizsgálja a panaszt, közös javaslatot tesznek a probléma kezelésére. 9. A fenntartó egyeztet a panaszos képviselőjével, amit írásban is rögzítenek. A folyamat gazdája az igazgatóhelyettesek, akik a tanév végén ellenőrzi a panaszkezelés folyamatát, összegzi a tapasztalatokat. Ha szükséges, elvégzi a korrekciót az adott lépésnél, és elkészíti a beszámolóját az éves értékeléshez. 8.4. Iskolai marketing tevékenység szabályozása A folyamat leírás célja: Az intézmény és partnerei közötti irányított kommunikáció kialakítása az intézmény sikereinek, eredményeinek széleskörű ismertetése. Célcsoport: intézmény pedagógusai Felelős: igazgató A folyamat dokumentumai és bizonylatai: Statisztika Beszámoló A folyamat leírás tartalma: funkció
partner
rendszerség
felelős
Elsős tájékoztató óvodai szülői értekezlet
szülők
február
igazgató, alsó tagozatos igazgató helyettes
Nyílt nap
szülők, leendő első
március
igazgató helyettesek
38
osztályos gyermekek Szülők tájékoztatása a tanévkezdésről
szülők
május, június
igazgató helyettes, első osztályos tanítók, osztályfőnökök, osztálytanítók
Bemutató órák szakmai nap keretében
térség iskoláiban dolgozó pedagógusok, tankönyvkiadók
november
igazgatóhelyettesek, munkaközösség vezetők
Szaktárgyi, sport és kulturális eredmények közzététele
helyi újság, megyei sajtó, szülők, fenntartó
a tanévben folyamatosan
funkció
szaktanárok, igazgató helyettesek
partner
rendszerség
felelős
Jótékonysági Gála
tanulók, szülők, fenntartó
április
általános igazgató helyettes, szabadidő-felelős
Március 15-i ünnepség
szülők, fenntartó, polgárok
március
igazgató, szabadidő-felelős
Iskolabál
pedagógusok, szülők, partnerek
november
SZM elnök, igazgató
Reguly hét
tanulók, szülők, egyéb partnerek
június
DÖK, szabadidő felelős
Mikulás Kupa
meghívott térségi iskolák
december
testnevelés munkaközösség
Reguly Kupa
meghívott térségi iskolák
június
testnevelés munkaközösség
Reguly Emlékplakett
tanuló, helyi újság, kábel TV
június
igazgató
Első osztályosok tanévnyitója
tanuló, szülő, pedagógus
szeptember
igazgató
Tanévzáró
tanuló, szülő, pedagógus
június
igazgató
Iskolagyűlés
tanuló, pedagógus
negyedévente
igazgató
Diákközgyűlés
tanuló, pedagógus, városi ifjúsági önkormányzat
június
igazgató, DÖK munkáját segítő pedagógus
8.5. Első osztályosok beiskolázása, beíratás A folyamat leírás célja: Az iskola létszámának megtartása, minél több első osztályos tanuló beíratása Célcsoport: leendő első osztályosok Felelős: igazgató Folyamat dokumentumai és bizonylatai: beíratási nyomtatvány óvodai szakértői vélemények Nevelési Tanácsadó szakértői véleménye A folyamat leírás tartalma: 1.
Januárban az igazgató a vezetőség előtt javaslatot tesz a következő tanév képzési programjára.
2.
Januárban az igazgató megkéri a jegyzőtől következő tanév tankötelezett tanulóinak névsorát, melyet az óvodával egyeztet és kialakítja az óvoda vezetővel a beiratkozásra javasolt gyermekek névsorát.
3.
Február végéig az igazgató a vezetőség előtt javaslatot tesz az első osztályos tanítókra.
4.
Február végéig a létszám adatok tükrében az igazgató elkészíti a Képviselő – testület részére a következő tanév osztálycsoport indítására tett javaslatot, jóváhagyás céljából.
5.
Minden év március 10 – ig az óvodában az igazgató és az alsó tagozatos igazgató helyettes szülői értekezleten ad tájékoztatást az iskola képzési programjairól, a leendő első osztályos tanítók személyéről és az iskola működéséről.
6.
Márciusban az alsó tagozatos igazgatóhelyettes és az alsó tagozatos munkaközösség vezető előkészíti a nyílt napot megelőző szervezési munkát. A lépéshez kapcsolódó tevékenységek: -
plakátok készítése, elhelyezése az óvodában,
39
-
kábeltelevízióban hirdetés, tanítási órák előkészítése, szervezése, ütemezése játszóházi foglalkozás tartalmának előkészítése, megszervezése
7.
Március 25 – ig megszervezzük a nyílt napot, melyre a szülőket és a leendő első osztályos gyermekeket várjuk.
8.
Április 30 – ig megtörténik az első osztályosok beíratása, melyre a szülők bemutatják és leadják az óvodai szakvéleményt, bemutatják az anyakönyvi kivonatot, a gyermek TAJ számát. A diákigazolvány készítéséhez 2 db fényképet és a jogszabályban meghatározott pénzösszeget befizetik. A beírt tanulók névsorát a beiratkozási ív tartalmazza. A beiratkozásért az iskolatitkár és az alsó tagozatos igazgató helyettes a felelős.
9.
A beiratkozási ív és az önkormányzat által meghatározott indítható osztálycsoport összehasonlítása után, az igazgató és az alsó tagozatos igazgatóhelyettes megállapítja, hogy a gyermeklétszám elegendő-e a tervezett osztályok indításához. Amennyiben optimális az osztályok létszáma, elégedettek lehetünk a marketing munkánkkal. Ha alacsony az osztályok létszáma, az iskolavezetésnek döntenie kell a további lépésekről, csak két osztályt indítunk-e, vagy a Képviselő – testület újabb döntését és engedélyét kérve, alacsonyabb osztálylétszámmal történő osztályok indítására.
10. A beiratkozást követő három héten belül kialakítjuk az osztályokat, figyelembe véve a szülői igényeket – és a szülőket kiértesítjük az iskola döntéséről. A levélben tájékoztatást adunk az első szülői értekezletről is. 11. Június első hetében, a munkatervben előírtnak megfelelően osztályonként szülői értekezletet tartanak az iskolában. Leendő tájékoztatást kapnak és egy kérdőívet is kitöltenek. Arra adnak tájékoztatástó a szülői értekezletig tartó folyamatot. A kérdőívet helyettes értékeli.
az első osztályos tanítók első osztályosok szülei itt választ, milyennek ítélik a az alsó tagozatos igazgató
12. A folyamat júniusban lezárul, amikor az igazgató a tanév végi nevelőtestületi értekezleten értékeli a beiratkozás eredményét. Ismerteti a szülői kérdőív elemzését.
8.6. Nyomon követés, beválás vizsgálat 8.6.1. A folyamat leírásának célja: Az általános iskolai nevelő – oktató munka beválásának vizsgálata Célcsoport: 8. osztály végzett tanulók Felelős: felső tagozatos igazgató helyettes A folyamat dokumentumai és bizonylatai: információ kérő levél válaszlevél A folyamatleírás tartalma: 1.
A felső tagozatos igazgató helyettes levélben információ kér azoktól az intézményektől, ahová a az előző év nyolcadik osztályos tanulói felvételt nyertek. Az információ tartalma a tanév első félévi eredménye. Az elküldött levelekről az iskolatitkár listát készít.
2.
A beérkező levelek határidejét február 10 – be határozzuk meg. Amennyiben a várt levelek 75%-a megérkezik, iktatásra kerülnek, és lista készül róluk.
3.
A minőségügyi csoport által meghatározott elégedettségi kritériumoknak megfelelően az felső tagozatos igazgató helyettes elvégzi a dokumentumelemzést. Felhasználja hozzá a 8.-os év végi statisztikát és a megkapott 9. évfolyam félévi eredményeit és a kritériumértékeket (lsd: indikátor). Összegzést készít a gyerekek tanulmányi teljesítményéről.
4.
Az osztályfőnök az összegzés eredményeiről tájékoztatja a tantestületet az évzáró vagy az évnyitó értekezleten.
5.
Az osztályfőnök elvégzi a mérési eredmények dokumentálását.
8.6.2. A folyamat leírásának célja: a helyi pedagógiai program eredményes, hatékony területeinek megerősítése, az elvégzett vizsgálatok eredményeiből következő módosítások folyamatának szabályozása. Célcsoport: alkalmazotti közösség Felelős: intézményvezető
40
A folyamat dokumentumai: Partneri igény és elégedettség mérés összefoglalója Tanév végi statisztika Tanmenetek Éves munkatervek Pedagógiai Program A folyamatleírás tartalma: A program beválás vizsgálatát 4 évente végezzük. Az első vizsgálatot 2006. június 30-ig kell elvégezni. terület
eszköz
felelős
A program általános részei dokumentumelemzés Nevelési program
partneri igény elégedettség mérés
Helyi tanterv
dokumentumelemzés
igazgató és minőségügyi koordinátor
(tanmenet, éves munkatervek) minimum követelmények teljesítése
igazgatóhelyettesek
kritérium a módosításra A leírtakhoz képest 50% eltérés van A partnerek 40%-a elégedetlen A leírtaktól 25%-os eltérés van. Az iskola tanulói lét-számának 30%-a nem teljesíti a minimum követelményt.
a)
Amennyiben módosításra van szükség, készül egy javaslat a szakmai munkaközösség által. Ezt a javaslatot az alkalmazotti közösség megtárgyalja, s kétharmados szavazattöbbség esetén elfogadja.
b)
Ezután véleményeztetési jogot gyakorol a szülői közösség és a diákönkormányzat, majd a fenntartó elé benyújtjuk jóváhagyásra.
9. Az intézmény működtetése Cél: Az intézmény tárgyi feltételei infrastruktúrája a napi működést optimálisan szolgálja ki. E feltételrendszer finanszírozását intézményileg szabályozzuk, figyelembe véve az országos és helyi törvényeket, rendeleteket.
9.1.Beszerzési terv készítése Beszerzési eljárás Definíció A jelen leírás a zirci Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola beszerzési tevékenységeire vonatkozó intézményi szabályozást tartalmazza, abból a célból, hogy az intézmény (tárgyi) eszközei, infrastruktúrája a napi működést optimálisan szolgálják ki. Az eljárás alkalmazandó a intézménynél folyó teljes tevékenységre és a szervezet valamennyi alkalmazottjára, akik annak minőségirányítási rendszerében dolgoznak. Beszerzési terv: Az oktató-nevelő munkát segítő eszközök a kiszolgáló tevékenységekhez szükséges termékek, szolgáltatások vásárlását megelőző tervezés. A beszerzési folyamat leírás tartalma: 1.
A GAESZ vezetője elemzi a fenntartó által az intézményre meghatározott költségvetési keretszámokat és az éves működésnek megfelelően, meghatározza beszerzési keretszámokat.
2.
Az igazgató helyettesek, illetve munkaközösség-vezetők az eszköz és felszerelési jegyzék alapján, meghatározzák az aktuális évben a szükséges eszközöket. A GAESZ vezető, az igazgatóval közösen a pénzösszeg ismeretében beszerzési tervet készít. A beszerzési tervet az intézményvezető hagyja jóvá.
3.
Abban az esetben, ha az egyes beruházások, felújítások beszerzések meghaladják az önkormányzat által meghatározott beszerzési plafont, akkor arra beruházási tervet kell készíteni. A beruházási tervről és szállító kiválasztásáról a fenntartó dönt.
A beszállítók minősítése és a szállítók kiválasztásának folyamat leírás tartalma: 1.
Az iskola az oktatási tevékenységében csak olyan szállítókat és alvállalkozókat alkalmazunk, melyek a minőségkövetelményeknek igazoltan megfelelnek. Kivételt képeznek a munkafolyamatokra és az eredmény minőségére lényeges hatással nem rendelkező termékek és
41
szolgáltatások (például irodaszerek, segédanyagok, stb.), melyek bármely olyan forrásból beszerezhetők, melyről feltételezhető az igényeknek megfelelő beszállítás. 2.
A minőséget lényegesen befolyásoló termékek és szolgáltatások esetében, természetesen abban az esetben, ha az intézmény érdemben képes választani a szállítók között, általában csak olyan szállítók választhatók, amelyekről referenciával rendelkezik.
3.
A szállítók értékelését az igazgató végzi a gazdasági év végén. Az értékelési eredményekről tájékoztatja a fenntartót és a szállítókat.
9.1.1. A beszerzések végrehajtása, felügyelete folyamat leírás tartalma: 1.
A beszerzési terv végrehajtása az igazgató és az általános igazgató helyettes feladata, felelőssége. A beszerzési tevékenység többnyire nyáron folyik. A beszerzendő eszközök, és felújítások listáját az adja át a szállítónak.
2.
Amennyiben az eszközt nem sikerült beszerezni, vagy a beszerzés nem valósult meg a nyár folyamán, akkor az igazgató dönt arról, hogy a beszerzési tevékenységet megismétli, vagy a következő éves beszerzési tervbe emeli be. Amennyiben a beszerzendő termék nem szerezhető be akkor a megfelelő szakmai konzultáció után dönt arról, hogy milyen más helyettesítő eszközt szerez be.
3.
A beszerzett terméket, eszközt illetve szolgáltatást a beérkezés, illetve teljesítés után, lehetőleg késedelem nélkül, átvételi ellenőrzésnek kell alávetni. A termékek és szolgáltatások igazolása a szállító által rendelkezésre bocsátott termék- illetve minőségi dokumentáció illetve a termék vagy szolgáltatás tényleges ellenőrzésével történik. A beszerzett terméket kísérő dokumentáció (gépkönyv, minőségi bizonyítvány, garancialevél, stb.) ellenőrzéséért és megőrzéséért valamint a szükséges átvételi ellenőrzés lebonyolításáért a beszerzésért felelős, aki szükség szerint bevonja az ellenőrzésbe az igénylőt.
4.
A beszerzett eszközt az átvételi ellenőrzés után leltárba kell venni. A leltárba vétel tevékenységeire az intézmény Leltározási és selejtezési szabályzata érvényes.
5.
A beszerzések és beruházások megvalósulása után az év végén a gazdasági vezető beszámolója alapján az intézmény vezetése értékelést végez. Erről a fenntartónak szükség és igény esetén visszajelzést készít.
9.2. Gazdasági és pénzügyi folyamatok Definíció Iskolánk gazdaságilag részben önálló költségvetési intézményként működik. Gazdálkodását a Számvitelről szóló 2000. évi C. törvény valamint 249/2000 Kormány Rendelet az Államháztartás szervezeti beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait figyelembe véve, kiegészítve a helyi önkormányzat rendeleteinek betartásával. Jelen leírás az oktatási-nevelési tevékenységünk feltételrendszere finanszírozásának intézményi szabályozását tartalmazza. Költségvetés: Az intézmény egy évre jóváhagyott pénzügyi terve, mely tartalmazza a személyi juttatások. a munkaadókat terhelő járulékok és a dologi kiadások összegét, valamint az önálló tevékenységből származó bevételeket, egyéb pénzbeni juttatásokat. Mérleg-beszámoló: Az eltelt év részletes pénzügyi elszámolása és írásbeli értékelése. A költségvetési előirányzatok teljesülésének alakulása, személyi juttatások, munkaadókat terhelő járulékok, dologi kiadások, egyéb pénzbeni juttatások, beruházások, fejújítások. Az intézmény pénzügyi operatív feladatait a Gazdasági Ellátó Szervezet végzi. A folyamat leírás tartalma: 1.
A feltételrendszer finanszírozásának alapja az éves költségvetés.
2.
Az intézményi költségvetés készítésének folyamatához bemenő adatokat az előző éves költségvetéséből készült beszámoló szolgáltat. A fenntartó, az önkormányzat, meghatározza a költségvetés sarokszámait. Ezt figyelembe véve készíti el a GAESZ vezetője az éves költségvetés koncepcióját, melyhez adatokat gyújt az iskola statisztikájából, a tantárgyfelosztásból és a szakmai munkaközösségek által jelzett fejlesztési igényekből, valamint a felújítási igényekből.
3.
A tervet az igazgató ismerteti az iskolavezetéssel, a módosító javaslatokat beépíti a munkába. A fenntartó mérlegeli az előző évi teljesítést és a rendelkezésre álló anyagi forrásokból, meghatározza az iskolánkat feladatarányosan megillető összeget. Ennek alapján kéri a koncepció módosítását. A módosított változatot az önkormányzat pénzügyi bizottságai tárgyalják meg és terjesztik a
42
képviselő testület elé elfogadásra. A képviselőtestület ülésén kerül sor a terv esetleges korrekciójára és elfogadására. 4.
A részletes költségvetés kidolgozására a városi költségvetés elfogadása után kerül sor.
5.
A gazdasági folyamatok ellenőrzését, rendszeresen a Polgármesteri Hivatal belső ellenőre, a negyedéves pénzügyi beszámolók alapján a Pénzügyi iroda, és évi gyakorisággal a könyvvizsgálók végzik.
6.
Az ellenőrzésükről feljegyzés készül, a kért módosításokat utólag ellenőrzik.
7.
Intézményi szinten éves pénzellátási terv készül, mely alapján havonta részletesen lebontva igényli az intézmény a működéshez szükséges pénzösszeget.
Az intézmény működésének javítása, folyamatos fejlesztés 9.3. Étkeztetés
A folyamat leírás célja: Az étkezést igénylők mennyiségi és minőségi elvárásainak kielégítése, a vonatkozó előírások, és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével. Célcsoport: étkeztetésben részesülők Felelős: élelmezés vezető A folyamat dokumentumai és bizonylatai: Élelmezésvezetők kézikönyve önköltség számítási szabályzat bizonylati szabályzat házipénztár és pénzkezelési szabályzat étlap A folyamat leírás célja: 1.A tanév végén az élelmezésvezető felméri a konyha, melegítő konyha és a hozzájuk tartozó helyiségek állagát és meghatározza a felújítási és karbantartási feladatokat. Ezt a listát átadja az igazgatónak. 2. A külső és belső változásköteles dokumentumok jegyzékében szereplő jogszabályok előírásainak megfelelő közétkeztetési szolgáltatásra az igazgató szerződést köt a külső intézményekkel. 3. A főző és a melegítőkonyhán a mosogatás az Élelmezésvezetők kézikönyvében leírtak szerint történik. 4. Az élelmezéssel kapcsolatos gazdasági, ügyviteli feladatok ellátását az Alapfokú Gazdasági Ellátó Szervezete által készített Élelmezési szabályzat, Önköltség számítási szabályzat Bizonylati szabályzat, Házipénztár és pénzkezelési szabályzat Leltározási szabályzat, eszközök és források értékelési szabályzata Selejtezési és hasznosítási szabályzat 5. A jogszabályok előírásai szerint az élelmezésvezető összeállítja az étrendet, mely két hétre készül. Az étrend kifüggesztésre kerül az étkezés helyszínein, és megküldi a megrendelőknek. 6. A tanulók étkezési és napközis ellátási igényeit a napközis csoportok vezetői a tanév végéig az igényfelmérő lap alapján mérik fel. Az adatokat a napközis munkaközösség vezetője összesíti és leadja az adminisztrátornak. A pontos létszámot a tanév kezdetén az adminisztrátor pontosítja. 7. A tanárok étkezési ellátási igényeit az adminisztrátor méri fel. a vendégek az adminisztrátornál a befizetéssel rendelik meg az étkezést. 8. Az adminisztrátor a napközis csoportvezetők által leadott és a hozzá beérkezett lemondások alapján meghatározza a következő napi étkezési létszámot, amit jelent az élelmezésvezetőnek. 9. Az élelmezésvezető a létszám alapján elkészítteti a konyhai személyzettel az ételeket. A konyhában készített ételekből a szakácsnő mintát vesz, lezárja és dátummal és aláírással ellátva 48 órán keresztül a hűtőben tárolja. 10. A szakácsnő az élelmezésvezető utasítása szerint kiméri az adagokat. az élelmezésvezető gondoskodik azok kiszállításáról. 11. A felszolgálás előtt az ételeket a szakácsnő vezetésével a konyhai dolgozók felforralják. 12. Az első és második osztályos tanulók részére a konyhai dolgozók tálalják az ételeket, a többi évfolyamos tanulók részére önkiszolgáló rendszerben zajlik az étkeztetés.
43
13. Az adminisztrátor meghatározza féléves intervallumra az étkezési befizetési napokat, amelyet megküld a szülőknek a tanulókon keresztül. A havi étkezési befizetési időpontokról kiírással tájékoztatja a szülőket és tanulókat, egy héttel a befizetést megelőzően, a hirdetményt a kábel televízióba megjelenteti. 14. A befizetések napján az adminisztrátor a befizetésre kijelölt napon, a kijelölt helyen átveszi az ebéd árát és a felső tagozatosoknak átadja az ebédjegyeket. 15. Azoknak az étkezést igénylő tanulóknak, akik a befizetési napokon nem fizették be az étkezést, az adminisztrátor értesítést küld. 10. Az intézmény működésének javítása, folyamatos fejlesztés A folyamat leírás célja: hogy biztosítsuk az oktató-nevelő munka, napi végzéséhez szükséges megfelelő optimális (biztonságos) körülményeket. Célcsoport: alkalmazotti, tanulói kör Felelős: igazgató Folyamat dokumentumai: A folyamat leírás tartalma: 1.
A biztonságos intézmény területet folyamatgazda felügyeli. Az oktató-nevelő munkához szükséges biztonságos tárgyi feltételek meglétét egy csoport ellenőrzi. Az általuk biztosított veszélylista alapján a karbantartási terv szerint történik a biztonságos körülmények megteremtésére.
2.
A HPP alapelveinek és céljainak megfogalmazásában érvényesül a mentálhigiénés szemléletmód. Tevékenységi formáiban kiemelten kezeljük a szociális hátrányok beilleszkedési zavarok tanulási nehézségek enyhítését. Az ifjúságvédelmi felelős éves ütemtervében megszerzi a szociális és mentális segítségadás különféle lehetőségeit. Számba veszi az iskolán kívüli segítő kapcsolatokat, és felmérést készít a szociálisan hátrányos helyzetű tanulókról is.
10.1. Biztonságos intézmény A Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola alkalmazottai és tanulói fizikai biztonságának biztosítása Célcsoport: alkalmazotti és tanulói kör Felelős: igazgató A folyamat leírás tartalma: 1.
Augusztus végén, a veszélylista alapján az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a a tűz-, és munkavédelmi vezető, és a Városüzemeltetési KHT vezetője, bejárják az iskolát.
2.
Ezek után a munkavédelmi felelős dönt arról, hogy hol van szükség azonnali beavatkozásra. Utasítja a megfelelő szakembert a veszélyforrás elhárítására.
3.
A fennmaradó feladatokra az általános igazgató helyettes ütemtervet készít szeptember 15-ig.
4.
Az ütemtervben megjelölt időpontokig megfelelő szakemberek elvégzik a veszélyelhárításokat. Ezt követően a munkavédelmi felelős ellenőrzi a munkákat. Amennyiben bárhol beavatkozás szükséges, arra az általános igazgató helyettes 10 napon belül korrekciós tervet készít.
5.
Augusztus 21 – 25. között a munkavédelmi felelős baleset- és tűzvédelmi oktatást tart a technikai dolgozóknak munkaértekezlet keretében.
6.
Augusztus végén az alakuló értekezleten a munkavédelmi felelős baleset- és tűzvédelmi oktatást tart a pedagógusoknak.
7.
Az első tanítási napon az osztályfőnökök tűz- és balesetvédelmi oktatást tartanak az osztályközösségeknek.
8.
Szeptember 30-ig a tűzvédelmi felelős megszervezi és lebonyolítja az intézményben a tűzriadót.
9.
Amennyiben megfelelően zajlott le a riadó, abban az esetben a folyamat lezárult. Ha valamelyik lépésnél probléma adódik, ott korrekció szükséges. A folyamat gazdája júniusban áttekinti a folyamatot, ahol probléma adódott korrekciós tervet készít.
10.2. Belső audit A jelen folyamatleírás a minőségirányítási rendszer belső átvizsgálásaira (belső auditjaira) vonatkozó intézményi szabályozást tartalmazza, abból a célból, hogy a rendszer állapotát és megfelelőségét
44
rendszeresen és körültekinthetően értékeljük és tökéletesítése érdekében a megfigyelések alapján intézkedéseket hozzunk. Érvényességi tartomány: az eljárás alkalmazandó az intézménynél folyó teljes tevékenységre és a szervezet valamennyi alkalmazottjára, akik annak minőségirányítási rendszerében dolgoznak. Felelős: Jelen eljárás karbantartásáért a minőségirányítási vezető felel. Az érvényességi területen végrehajtandó ellenőrzési feladatok végrehajtásáért a felelősségek a következők: A tervekben rögzített, az oktatás különböző fázisaiban végrehajtandó ellenőrzés elvégzéséért, az eredmények dokumentálásáért az audit csoport vezetője, az ellenőrzés során talált nem megfelelés esetén a javító intézkedések végrehajtásáért a szervezeti egységek vezetői felelnek. A folyamatleírás tartalma: 10.2.1. A belső auditok megszervezése 1.
A belső auditok felügyeletéért az intézmény vezetője felelős. Az előkészítésről, valamint az előírásnak megfelelő lebonyolításról a minőségügyi vezető gondoskodik.
2.
A minőségirányítási rendszert évente végzett belső minőségirányítási audittal vizsgáljuk át, amely átfogja a teljes rendszert, a modell követelményeinek különböző, előre kiválasztott helyszíneken való ellenőrzésével. Indokolt esetben, amennyiben az intézmény vállalt elkötelezettségei, illetve a minőségpolitika, vagy a minőségirányítási rendszer érdemben változnak, vagy egyes tevékenységek nem megfelelősége esetén az intézmény vezetője terven kívüli belső auditot rendelhet el, amelyeknél lehetséges, hogy a minőségirányítási rendszer érvényességi tartományának egy részére terjed ki.
3.
A minőségügyi vezető a belső audit tervezésére Éves audit tervezése lapot kitöltve audit programot készít , amely kiterjed a a)
a minőségirányítási audit időpontjára
b)
a vizsgált tevékenységekre;
c)
az auditorok kijelölésére;
d)
az audit ütemtervére; az audit csoport(ok) összeállítására és az ellenőrzendő modell követelményekre, valamint helyszínek azonosítására,
e)
az audit dokumentumok leadásának határidejére
4.
Az audit programot az intézmény vezetője hagyja jóvá.
5.
A belső audit időpontját a minőségirányítási rendszer állapota szerint és az intézményi feladatok figyelembevételével állapítjuk meg. Lehetőleg a belső auditot követően tartjuk meg az intézmény működésének értékelését, ahol az intézményvezető a felelős munkatársakkal együtt értékeli a rendszer hatékonyságát és hatásosságát.
6.
A belső auditot legalább egy hónappal megelőzően a minőségügyi vezető javaslatot tesz a megbízandó vezető auditor és a további auditorok személyére az intézmény vezetőjének, aki egyeztetés után gondoskodik a megbízólevelek kiadásáról.
7.
A teljes minőségirányítási rendszer átvizsgálásához optimális esetben két-három, a vizsgált területtől független és megfelelően felkészített, kellően tapasztalt auditort alkalmazunk. Az auditorok felkészítése a minőségügyi vezető kötelezettsége.
10.2.2. A belső auditok végrehajtása Az audit időpontját auditálandó téma munkatársaival az audit megkezdése előtt legalább egy hónappal meg kell ismertetni. Az auditcsoport vezetője illetve az auditor egy héttel a helyszíni vizsgálat előtt átveszi az audit dokumentumokat és a modell követelmények és egyéb szabályozók segítségével Belső audit ellenőrzési lapot készít, amelyen feltünteti(k) az audittémára vonatkozó ellenőrzési pontokat. A helyszíni vizsgálatot a jóváhagyott auditprogram és az auditálás általános szakmai szabályai szerint kell végrehajtani. Az auditon az intézményvezető engedélyével megfigyelő is részt vehet. Az auditáltak kötelesek az audit során rendelkezésre állni és a minőségirányítással kapcsolatban minden kért információt megadni, illetve dokumentum meglétét, feljegyzést és helyszínt bemutatni. A helyszíni vizsgálatról az auditornak a Belső audit ellenőrzési lap felhasználásával, lehetőleg még a helyszínen jegyzőkönyvet kell felvenni. Az audit jegyzőkönyvben fel kell tüntetni az ellenőrzési pontok mellé a vizsgált dokumentumokat, feljegyzéseket és a szerzett tapasztalatok lényegét. A Megfelelés és a Megjegyzés rovatban meg kell adni a tapasztaltak megítélését. A lapot mind az auditor(ok)nak, mind az auditált(ak)nak alá kell írni, az esetleges pótlólagos megjegyzésekkel együtt (pl. véleményeltérés).
45
Az auditornak bizonyítékokkal kell észrevételeit alátámasztania, ha az auditor lényeges eltérést tapasztal a szabványkövetelménytől vagy a tevékenységre vonatkozó elvárástól, azt a Nem megfelelőség jelentés lapon kell rögzítenie a szükséges helyesbítő intézkedéssel és annak határidejével együtt, az auditálttal való megegyezés alapján, melyet az illető aláírásával igazol. Vitás esetekben első fokon a minőségügyi vezető, másodfokon az intézményvezető dönt.. 10.2.3. A belső auditok tapasztalatainak értékelése A jegyzőkönyvek és eltérési lapok alapján a vezető auditornak az Audit jelentés lapon el kell készítenie az audit értékelését, amely összegezi a tapasztaltakat. Itt értékelni kell a belső minőségirányítási audit során nyert pozitív és negatív tapasztalatokat és azonosítani kell a problémákat, valamint a javasolt helyesbítő és megelőző intézkedéseket, azok felelőseit és a határidőket. Az Audit jelentések tartalmát az intézmény működésének értékelésekor a minőségügyi vezető ismerteti. A vezetés meghatározza a szükséges fejlesztő intézkedéseket, amelyek végrehajtására javaslatot tesz, és szükség esetén Intézkedési tervet dolgoz ki. A vezetés által megfogalmazott javaslatokat és Intézkedési terveket az intézményvezető hagyja jóvá, és adja ki végrehajtásra. Az auditorok a helyesbítő és megelőző tevékenységre kijelölt határidőben kötelesek ellenőrizni az intézkedéseket és a tapasztaltakat fel kell jegyezniük a Nem megfelelőség jelentés lapon. A belső auditok, valamint a helyesbítő és megelőző tevékenység tekintetében az Nem megfelelőségek kezelése, a Helyesbítő tevékenységek és a Megelőző tevékenységek eljárások az irányadók. A folyamat végrehajtását és a dokumentumok megfelelő elkészítését a minőségügyi vezető ellenőrzi. A teljes folyamatot az intézményvezető felügyeli és az intézmény működésének értékelésekor hagyja jóvá. A minőségirányítási auditokról a minőségügyi vezető tart fenn irattárat, amelyben az ezekről készített dokumentumokat az Feljegyzések, bizonylatok kezelése eljárás szerint, a készítéstől számított 5 évre megőrzi. 10.2.4. A dokumentálás rendje Minőségbiztosítási dokumentálási rend szabályozása 1. Irattározás A szabályozás célja: A minőségirányítási rendszer áttekinthetőségének, alkalmazhatóságának és könnyen kezelhetőségének megteremtése. Célcsoport: igazgató és team Felelős: minőségügyi koordinátor A folyamat dokumentumai és bizonylatai: Jegyzőkönyv Feljegyzési lap Folyamat leírás tartalma: 1.
Az intézmény megfelelő mélységig dokumentált formában szabályozta folyamatait, amelyhez kialakította és üzemelteti az intézmény jellegének megfelelő dokumentációs és bizonylatolási rendet, meghatározta a dokumentumok és bizonylatok megőrzésének rendjét, időtartamát.
2.
Az iskolába érkező hivatalos küldeményeket az igazgató vagy az általa megbízott dolgozó bontja fel.
3.
Minden beérkezett hivatalos iratot (ügyiratot), valamint az iskolában hivatalból kezdeményezett, intézkedést igénylő ügyiratot, jegyzőkönyvet iktatni kell..
4.
Az iktatás az iktatókönyvben, naptári évenként újra kezdődő növekvő sorszámos rendszerben, az iratok beérkezése (kezdeményezése) sorrendjében történik.
5.
Az iktatás során az iktatókönyv rovatait pontosan ki kell tölteni. Az ügyirat tárgyát úgy kell megállapítani, hogy az ügy lényegét röviden és szabatosan fejezze ki, és annak alapján a helyes mutatózás elvégezhető legyen. A naptári év végén az igazgató az iktatókönyvet az utolsó iktatás után keltezéssel, az iskola kerek bélyegzőjével és névaláírásával lezárja. Az iktatókönyvet, ha arra elegendő hely van, több éven át lehet használni.
6.
Bizalmas iratokat az igazgató vagy megbízottja beérkezési sorrendben külön iktatja és irattározza.
7.
Az iskolában az iratkezelési szabályzat alapján történik az ügyiratok csoportosítása
8.
Az iratok elintézése és továbbítása: -
Postabontáskor a beérkezés dátumával a postabontást végző személy, az iskolatitkár az iratot láttamozza. Ráírja az elintézésért felelőst, határidőt, ügyintézési teendőket.
46
-
Az iskolatitkár a beérkezett iratokat iktatja. Elintézésért felelős személynek az ügyiratot kiadja, az irat határidőre történő elintézését figyelemmel kíséri.
-
Végzi az iratok irattári lerakását.
-
Az ügyiratokat kézbesítőkönyvvel vagy postakönyvvel továbbítja.
2. Közlönyökre és szabályzatokra vonatkozó előírások A szabályozás célja: A minőségirányítási rendszer áttekinthetőségének, alkalmazhatóságának és könnyen kezelhetőségének megteremtése. Célcsoport: teljes körű Felelős: minőségügyi vezető A folyamat dokumentumai és bizonylatai: Jegyzőkönyv Feljegyzési lap Folyamat leírás tartalma: 1.
Intézményünkbe közlönyök nem járnak, csak a CD jogtár
2.
Kezelésének felelőse: könyvtáros, igazgató
3.
A közlönyben megjelent változásokról az igazgató értesíti az érintetteket, melynek módszere a következő: -
az érintettek tájékoztatása 2 héten belül
-
sürgős esetekben fénymásolattal az érintetteket aznap vagy a következő munkanapján
-
mindenkit érintő esetben heti (jelenleg hétfői) tantestületi megbeszélésen szóban közölni, majd egy példányt 2 hétre kitenni a faliújságra, melynek figyelemmel kísérése mindenki számára munkaköri kötelesség
-
A technikai dolgozókat is érintő tételek esetén előre megbeszélt időpontban szóbeli tájékoztatás
4.
A CD jogász tartalmába minden dolgozó betekintést nyerhet
5.
A különböző jogszabályokat az alábbi helyen lehet megtekinteni, kölcsönözni: Könyvtárban -
Alkotmány Pedagógiai Program, Tantervek Házirend Kollektív szerződés Közalkalmazotti Szabályzat Szervezeti Működési Szabályzat Közoktatási Törvény Munkaterv
Igazgatónál, igazgató helyetteseknél -
Közoktatási Törvény Munkaköri leírások
Iskolatitkárnál -
Munka Törvénykönyve Közalkalmazotti Törvény CD jogász
Mellékletek
1. számú melléklet
Folyamatleírások R-01 Vezetés, irányítás és adminisztráció a. Feladatterv b. Külső és belső változásköteles dokumentumok jegyzéke c. Tantárgyfelosztás d. Elosztási jegyzék
47
R-02 Beiskolázás, tanulói jogviszony létesítése
b. Segédtábla az első osztályosok beíratásához a. Szülői nyilatkozat c. Szülői levél R-03 Oktatás és nevelés a. Óraterv R-04 Emberi erőforrások a) szakmai önértékelés R-05 folyamatban R-06 folyamatban R-07 Mérés, elemzés és javítás a) Partnerlista b) Ütem és lebonyolítási terv c) eltérésjelentés R-08 Étkeztetés a. Igényfelmérő lap b. Értesítő levél c. Étrend
2. számú melléklet
Partneri igény elégedettség és elégedetlenség felmérése
3. számú melléklet
Irányított önértékelés
4. számú melléklet
Intézkedési terv
5. számú melléklet
Fejlesztő javaslat adatlapja
6. számú melléklet
Helyesbítő, fejlesztő, megelőző tevékenység
7. számú melléklet
Irányított önértékelés
48
Intézkedési terv
Az intézkedési terv készítői:
4. számú melléklet
Ki végzi a tevékenységet:
Mikor:
A folyamat során keletkezett dokumentum:
A probléma megfogalmazása:
A problémára vonatkozó információk és adatok összegyűjtése, rend-szerezése, rögzítése, felvétele:
Az összegyűjtött adatok és információk rendezése, elemzése:
Ok - okozati elemzés, a probléma és lehetséges okainak összefüggés elemzései:
Az elemzés és az ok-okozati vizsgálatok alapján a probléma megoldására tett javaslat(ok) kidolgozása, leírása; a bevezetési feltételek elemzése, kidolgozása és biztosítása; a ja-vaslat betanítása; a javasolt megoldás folyamatos ellenőrzés melletti bevezetése és működtetése: Az eredmények értékelése:
A végleges megoldás kidolgozása és a teljes rendszerkörnyezetbe történő viszszacsatolása:
49
Fejlesztő javaslat adatlapja
A javaslat rövid leírása:
A feljegyzés ideje: Aláírás:
Az intézkedés módja:
Az intézkedés felelőse:
Az intézkedés határideje:
Minőségügyi vezető aláírása:
5. számú melléklet
Helyesbítő, fejlesztő, megelőző tevékenység
6. számú melléklet
Az eljárás célja, területi érvényessége Az eljárás célja, hogy az iskolánk működése során keletkező problémajelzések, valamint az intézményt érintő külső és belső mérések, belső értékelések eredményei alapján észlelt hiányosságok, hibák, nem-megfelelőségek megszűnjenek, a szükséges javító, fejlesztő, megelőző tevékenységek megtörténjenek. Az eljárás hatálya kiterjed az intézmény teljes működésére Fogalom-meghatározások Működési probléma: az iskola tevékenységek során észlelt jelenség, amely megakadályozza, nehezíti, lehetetlenné teszi a Pedagógiai Programban felvállalt intézményi célok elérését. Nem-megfelelőség: A folyamatleírásban, illetve az ehhez kapcsolódó dokumentumokban rögzített előírásoktól való eltérés. Helyesbítő tevékenység: az a tervszerűen irányított tevékenység, melynek célja a minőségügyi rendszerben szabályozott folyamatokban bekövetkezett nem-megfelelőségek kiváltó okainak megszüntetése, azok ismételt bekövetkezésének megakadályozása. Fejlesztő tevékenység: az a tervszerűen irányított tevékenység, melynek célja az intézményben folyó oktató-nevelőmunkával és az egyéb kisegítő tevékenységgel kapcsolatban észlelt hiányosságok, működési rendellenességek csökkentése, kiváltó okainak megszüntetése, ismételt előfordulásának megakadályozása. Prevenciós elemzés: vizsgálat, amely arra keres választ, hogy egy adott probléma jelentkezhet-e más alkalommal is, esetleg más folyamatban, keletkezik-e újabb probléma a már felszínre került probléma miatt. A prevenciós vizsgálat eredménye egy feljegyzés az illetékes számára. Folyamatleírás A folyamat során a minőségügyi vezető feladata a működési problémák, nem megfelelőségek összegyűjtése, és az iskolavezetéssel egyeztetve a megfelelő javító, fejlesztő tevékenységek elindítása.
51
Irányított önértékelés
7. számú melléklet
Az eljárás célja és alkalmazási területe Az irányított önértékelés célja, hogy az intézmény rendszeresen, tényekre alapozva mérje fel és állapítsa meg erősségeit, fejlesztendő területeit, és ennek eredményeképpen jelölje meg a szükséges beavatkozásokat, fejlesztéseket. Az irányított önértékelés területei: 1)
az a) b) c) d) e) f)
intézmény jellemző tulajdonságai, adottságai ezen belül különösen: a vezetés szerepe a szervezeti kultúra fejlesztésében, az intézmény stratégiájának meghatározása és megvalósítása, a meglévő folyamatok szabályozottsága, a szabályozási rendszer teljes körüsége, az erőforrások figyelembevételének módja, a partneri (kisgyermeki, tanulói, szülői, pedagógusi, fenntartói stb.) igények figyelembevételének módja.
2)
az a) b) c) d) e) f) g)
intézmény által elért eredmények, ezen belül különösen: a munkatársak bevonásának mértéke, a folyamatos fejlesztés eredményei, a partnerek (kisgyermekek, tanulók, szülők, pedagógusok, fenntartók stb.) elégedettsége, a szabályozási rendszer bevezetettsége, az alkalmazás hatékonysága, a szervezeti kultúra fejlesztésének eredményei, a kitűzött célok elérése, megvalósítása, az erőforrások felhasználásának hatékonysága.
Az irányított önértékelés gyakorisága, az esedékesség évének kijelölése Az igazgatói ciklus 3. és 5. évében készül el az önértékelés. Az irányított önértékelés esedékességének évét a minden tanév augusztusában megtartott vezetői értekezlet jelöli ki, felelőse, a minőségügyi vezető. Az önértékelés lebonyolítása Az irányított önértékelés évében az igazgató – a minőségügyi vezető egyetértésével - szeptember 15-ig megbízza az önértékelést lebonyolító team tagjait. A team vezetője a minőségügyi vezető. A team október 15-ig áttekinti az önértékelés eszközeit (kérdőívek) előkészíti a szükséges módosításokat és jóváhagyás véget a tantestület elé terjeszti. A mérőeszközöknek ki kell elégíteni az eljárás céljában meghatározott követelményeket. A tantestületi értekezlet megszervezése és lebonyolítása a minőségügyi vezető a feladata. Az egyes területek értékeléséhez szükséges mérések elvégzése, adatgyűjtések és a pontok kiszámítása a team feladata. Ezt a munkát a minőségügyi vezető koordinálja, határidő január 15. Az egyes területek adatainak összegyűjtése után a team egy összegző jelentést készít Összefoglaló jelentés a z irányított önértékelésről címmel. Ebben minden területen ki kell térni az intézmény erősségeire, illetve fejlesztendő területeire. Az összefoglaló jelentést a minőségügyi vezető a félévzáró értekezleten terjeszti a tantestület elé. Elemzés, fejlesztési javaslat, nyilvánosságra hozatal A tantestület által megvitatott és jóváhagyott összefoglaló jelentés és a Pedagógiai Program összehasonlító elemzése a team feladata. Az összehasonlító elemzés eredményeképpen a team fogalmazza meg és rangsorolja az intézmény előtt álló legfontosabb fejlesztendő területeket, illetve tegyen javaslatot a szükséges intézkedésekre a fejlesztendő területek, szükséges intézkedések című feljegyzésben. A team által elkészített feljegyzést a márciusi tantestületi értekezleten vitatja meg és hagyja jóvá a tantestület. A hatékony tantestületi értekezlet előkészítése és a megszervezése a minőségügyi vezető feladata. A tantestület által megvitatott és véglegesített fejlesztendő területek, szükséges intézkedések alapján a minőségügyi vezető a helyesbítő, megelőző, fejlesztő tevékenységek eljárásrendje szerint intézkedik. Az Összefoglaló jelentés az irányított önértékelésről és a fejlesztendő területek, szükséges intézkedések nyilvánosságra hozataláról a minőségügyi vezető gondoskodik. Az irányított önértékelés évében a tanévzáró értekezleten a minőségügyi vezető beszámol az irányított önértékelés következményeként elindított fejlesztésekről
52
A zirci Városi Zeneiskola MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA
2004.
Intézményi Minőségirányítási Program
2
Tartalomjegyzék Bevezetés 3 1. Az intézmény bemutatása 3 1.1. Az intézmény adatai 3 1.1.2. Iskolánk tevékenységének bemutatása 4 2. Az intézmény minőségpolitikája 5 2.1. Az intézmény minőségpolitikai nyilatkozata 5 2.2. A fenntartói elvárásokra épülő intézményi célok 6 2.3. Intézményi minőségcélok 7 3. Az intézmény minőségirányítási rendszere 7 3.1. A vezetés szerepe a minőségirányítási rendszerben..................................................................7 3.1.1. Jogszerű működés 8 3.1.2. Tervezés 8 3.1.2.1. Stratégiai tervezés 9 3.1.2.2. Operatív tervezés 11 3.1.3. A vezetői ellenőrzés 12 3.1.4. A vezetői értékelés 15 3.1.5. A minőségirányítási rendszer feltételeinek biztosítása 15 3.2. A minőségirányítási rendszer működése 16 3.2.1. A partnerközpontú működés 17 3.2.1.1. Kommunikáció a partnerekkel 18 3.2.1.2. Partneri igény és elégedettségmérés 18 3.2.2. Humán erőforrás fejlesztése 19 3.2.2.1. A munkatársak továbbképzése 19 3.2.2.2. A munkatársak bevonása a programba 20 3.2.3. Pedagógiai tevékenység 20 3.2.3.1. Helyi program kínálat tervezése, értékelése 20 3.2.3.2. A nevelési-oktatási tevékenység közös követelményeinek érvényesítése 20 3.2.3.3. Az adott csoport, egyén előrehaladására vonatkozó éves pedagógiai tervezés 20 3.2.3.4. A pedagógusok együttműködése 21 3.2.4. Az intézmény mérési és értékelési rendszere 21 3.2.4.1. A pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése és értékelése 21 3.2.4.1.2. A tanulók mérése, értékelése 22 3.2.4.2. A vezetői tevékenység hatékonyságának mérése, értékelése 23 3.2.4.3. Intézményi önértékelés 23 3.2.5. Az intézmény működésének javítása, fejlesztése 23 3.2.5.1. Eredményvizsgálat, visszacsatolás 23 3.2.5.2. Folyamatok azonosítása, szabályozása 24 3.2.6. A dokumentumok kezelésének rendje 26 4. Záradék 27 5. Mellékletek 28
2
Intézményi Minőségirányítási Program
3
Bevezetés Az intézményi minőségirányítási program elkészítését az 1993. évi LXXIX törvény a közoktatásról 40. §-a írja elő: „(10) A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet.” A minőségirányítási program az intézmény stratégiai dokumentuma.
1. Az intézmény bemutatása 1.1.
Az intézmény adatai
AZ INTÉZMÉNY NEVE: Városi Zeneiskola OM azonosító: 040156 SZÉKHELYE: 8420 Zirc, Deák Ferenc u. 26. ELÉRHETŐSÉGE: 8420 Zirc, Deák Ferenc u. 26. Tel.: 88/414-824
FENNTARTÓJA: Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete JOGÁLLÁSA: A Városi Zeneiskola önálló jogi személy TÍPUSA: Közoktatási Intézmény AZ ALAPÍTÓ OKIRAT
KELTE:
Zirc, 2004. március 29.
ALAPTEVÉKENYSÉGE: 80131-3 szakfeladat
75176-8 szakfeladat 80591-5 szakfeladat
Alapfokú művészetoktatás • Egyéni foglalkozás keretében történő hangszeres oktatás • Csoportos főtanszakos zeneoktatás Intézményi vagyon működtetése Oktatási célok és egyéb feladatok
TAGOZATOK, ÁGAZATOK, SZAKIRÁNYOK: Zirc: előképző, vonós, zongora, fafúvós, rézfúvós, ütő, harmonika, kórus Bakonybél: zongora, fafúvós Bakonyszentkirály: előképző, vonós, zongora, fafúvós
3
Intézményi Minőségirányítási Program
4
Csetény: előképző, vonós, zongora, fafúvós Dudar: előképző, vonós, zongora, fafúvós, rézfúvós Nagyesztergár: előképző, vonós, zongora, fafúvós, rézfúvós Olaszfalu: hegedű, zongora, furulya, rézfúvós AZ INTÉZMÉNY KÉPVISELŐJE: Kovács Dezső igazgató MŰKÖDŐ ALAPÍTVÁNY: Zirci Zeneiskoláért Alapítvány
1.1.2.
Iskolánk tevékenységének bemutatása
A zirci zeneiskola az 1993. évi LXXIX. törvény (Közoktatási törvény), valamint a 8/2000. OM. rendelettel módosított 11/1994. MKM. rendelet előírásainak megfelelően elkészített Pedagógiai Program alapján működik. Programunkat iskolánk növendékeinek és szüleiknek, mint iskolahasználóknak az igényeit figyelembe véve alakítottuk ki. 1988. szeptemberétől a város vezetés határozata alapján, Zirc városa önálló zeneiskolát indított. A város hangversenyzongorát, pianínókat vásárolt, ezzel megvetette a zeneiskola zongora tanszakának az alapjait. 1990. februárjában a zeneiskola beköltözött az akkori városvezetés által biztosított Deák Ferenc utca 26. szám alatti épületbe. Az új, önálló épület jelentős előrelépés a zeneiskola életében, amely biztosította az iskola fejlődésének lehetőségét. Az eredetileg családi háznak épült iskola tantermeivel lehetővé tette a tanszakok számának a növelését. A zeneiskola hangszerállománya folyamatosan fejlődött és ennek, valamint a megnövekedett igényeknek köszönhetően az iskola tagozatokat indított Csetényben valamint Bakonyszentkirályban. Ebben az időben /1994-1995/ lehetett óvodai dalosjátékot tartani, ekkor a zeneiskola létszáma 258 tanuló. A Művelődési és Oktatásügyi Minisztérium határozata alapján 1996.-ban megszűnt az óvodai dalosjáték ekkor a zeneiskola tanulóinak létszáma 190re csökkent. Az iskola ekkor hat álláshellyel rendelkezett. 1998. szeptemberétől a Zirci Képviselő Testület a pedagógus helyek számát tizenkettőre emelte. Kihelyezett tagozat indult Bakonybélben, Borzaváron, Olaszfaluban. A tanulók létszáma 1998. október 1.-én 274 tanuló. 1999.-ben megszűnt a borzavári tagozat. 2000. Október 1.-én a tanulók létszáma 271 növendék. 2004. Október 1.-én a felülvizsgálatkor, a tanulók létszáma 337 fő. Iskolánk a megyei versenyek állandó résztvevője, szereplésünk eredményesnek mondható. Többször arany, ezüst illetve bronz fokozattal ismerték el iskolánk minőségi fejlődését. De nem csak a versenyek résztvevői és a zenei pályán továbbtanulók színvonalas munkájára lehet büszke tanári karunk, hanem arra is, hogy a kedvtelésből muzsikálók körében jelentős azoknak a száma, akik középiskolás, sőt főiskolás, egyetemista, felnőtt korukban is hűségesek maradnak iskolánkhoz: A továbbképzősök aránya 10%. Zeneiskolánk lehetőséget ad az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására. Évente huszonöt hangversenyt tartunk. Ezek többsége növendékhangverseny, közülük kb. húsz elsősorban a közreműködő növendékek, a szülők és a szakos tanárok érdeklődésre tart számot.
4
Intézményi Minőségirányítási Program
5
A növendékkoncertek közül a nagyobb szabásúak – évente öt - a szélesebb nyilvánosságnak is szólnak, ezek látogatottsága, népszerűsége folyamatosan növekszik. Növendékeink rendszeresen közreműködnek kiállítások megnyitásán, rendezvényeken, ünnepélyeken, szólóban, kamarazenével, fanfár-együttessel, zenekarral.
2. Az intézmény minőségpolitikája 2.1.
Az intézmény minőségpolitikai nyilatkozata
Intézményünk dolgozói kinyilvánítják, hogy iskolánk törvényes, eredményes és hatékony működésének alapja a minőség. A minőség az iskolai feladatok komplex ellátását biztosító tervezési, szervezési, mérési, értékelési, döntési rendszerekben, eljárásokban, intézményi folyamatokban megjelenő jellemzők összessége. Törekszünk arra, hogy Zirc város lakósságának egy része felénk irányuló elvárásainak megfeleljünk, minőségpolitikánkat érvényesítjük valamennyi eljárásunkban, döntésünkben. Fontosnak tartjuk, hogy az iskola működésében a törvényesség és szakszerűség mellett gyermekközpontú, humánus és kreatív legyen. Az iskola dolgozóitól elvárjuk, hogy munkájukat a szakértelem, a nyitottság, az eredményesség jellemezze. Intézményünk elkötelezi magát minden belső és külső tevékenységében, hogy partnerei igényeit minél teljesebb körben törekszik kielégíteni, rugalmasan alkalmazkodva az intézményünket érintő kihívásokhoz. Partnereink érdekében folyamatosan vizsgáljuk elégedettségüket, elégedetlenségüket és ezt figyelembe véve formáljuk tevékenységünket. Minőségpolitikánk lehetővé teszi, hogy céljaink megvalósítása során feltárjuk és megoldjuk a minőséget befolyásoló problémákat.Az általános alapok fejlesztésén túl fontosnak tartjuk a tehetséges tanulók felismerését, fejlődésük elősegítését, támogatását; egyidejűleg a lemaradó, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztatását. Minőségpolitikánk megvalósításával azt szeretnénk elérni, hogy tanulóink társadalmilag hasznos, egyénileg sikeres emberekké váljanak. Felelősek vagyunk a ránk bízott gyermekekért, ezért részükre a tőlünk telhető legoptimálisabb szociális és pedagógiai környezet biztosítjuk. Iskolánk kiemelt figyelmet fordít az intézmény sajátos jellegéből adódó szervezeti struktúra hatékony kiépítésére és működtetésére, a szervezeti kultúra tudatos fejlesztésére, az infrastruktúra, a környezetvédelem, a versenyképesség, a humánerőforrás fejlesztésére; a civil kapcsolatok fejlesztésére, az iskola pedagógiai munkájának fejlesztésére. Intézményvezetésünk elkötelezett az erőnkhöz igazított minőségirányítási rendszer működtetésében, és biztosítja a hatékony működéshez szükséges feltételeket. Szolgáltatásaink minőségének fejlesztése minden dolgozó személyes felelőssége. Nálunk a minőségi munka, az innováció alapkövetelmény, melynek garanciája a munkatársak belső és külső képzése, a minőségirányítási rendszer működtetése és folyamatos fejlesztése. Intézményünk kinyilvánítja, hogy a minőség munkánk jellemzője, egyben szemléletmód is az iskola működésében.
5
Intézményi Minőségirányítási Program
2.2.
6
A fenntartói elvárásokra épülő intézményi célok
Biztosítjuk az intézmény törvényes, az adott feltételek mellett lehető legszakszerűbb, legszínvonalasabb és leghumánusabb feladatellátását. Törekszünk a partnerközpontú működés megvalósítására, azaz a partnerek – gyermek, tanuló, szülő, pedagógus, fenntartó, társintézmények, stb. – által az intézménnyel szemben támasztott igények tervezett, hatékony, átlátható és ellenőrizhető kielégítésére. Folyamatosan, célszerűen és tervezetten fejlesztjük humán erőforrásainkat. Felkutatjuk a különböző helyi, térségi, országos vagy nemzetközi pályázati lehetőségeket a rendelkezésre álló források bővítése, a feladatellátás színvonalának emelése érdekében. Az intézményvezető a minőségirányítás rendszerének kiépítése és folyamatos működtetése iránt elkötelezett. Jelen dokumentumban meghatározzuk az intézmény minőségpolitikáját, kidolgozzuk az intézmény saját minőségfejlesztési rendszerét, melyet 2004. szeptember 1-jétől hatásosan és hatékonyan kívánunk működtetni. Biztosítjuk az intézmény működési körzetéből érkező tanulók felvételét, valamint életkori sajátosságaiknak megfelelően megalapozzuk művészi kifejező készségeiket, illetve felkészítjük tanulóinkat a szakirányú továbbtanulásra. Figyelemmel kísérjük az alapfokú művészetoktatási intézményekben tanulók számára szervezett versenyeket, fesztiválokat, s tanulóink felkészítését követően, lehetőségeik maximális kihasználásával részt veszünk e programokon. Lehetőségeink kiaknázásával maguk is szervezünk, rendezünk iskolai versenyeket, találkozókat tanulóink számára, 2005. szeptember 1-jétől tanévenként legalább egy alkalommal. Tanáraink és tanulóink színvonalas műsorokkal, műsorszámokkal készülnek a település ünnepeire, előadásukkal gazdagítják ezen ünnepségeket. Folyamatosan figyelemmel kísérjük az intézmény területén esetlegesen bekövetkező tanuló baleseteket előidéző okokat, ezek megszüntetésére haladéktalanul megtesszük a szükséges intézkedéseket. Folyamatosan törekszünk arra, hogy a pedagógusok és tanulók, valamint a tanulók és tanulók kapcsolataiban minél bensőségesebb, minél családiasabb légkör jellemezze az intézményt. Kiemelt figyelmet fordítunk az osztálytermek, illetve az iskolai környezet esztétikájára, otthonosabbá tételére, valamint e környezet védelmére. Tervezetten, rendszeresen és ellenőrizhetően tájékoztatjuk a gyermekek, tanulók szüleit – részletes és érdemi módon – a gyermek, tanuló fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről, tanácsokat adunk, illetve segítséget nyújtunk a gyermek, tanuló neveléséhez.
6
Intézményi Minőségirányítási Program
2.3.
7
Intézményi minőségcélok
A minőségirányítási programunkat a pedagógiai programunk megvalósítását szolgáló eszközrendszernek tekintjük. Kiépítésével, működtetésével szeretnénk biztosítani a pedagógiai programunkban megfogalmazottak teljesítését. Ennek érdekében a minőségirányítási munkacsoport javaslatára a nevelőtestület (szükség szerint az alkalmazotti közösség) az éves munkaterv összeállításához minőségcélokat fogad el, melyek elérését, mérését, értékelését éves tervében rögzíti. 1. számú melléklet: Szervezeti minőségcélok 2. számú melléklet: Minőségparaméterek, minőségcélok 3. számú melléklet: Partneri igényekhez, elvárásokhoz rendelhető minőségcélok
3. Az intézmény minőségirányítási rendszere 3.1.
A vezetés szerepe a minőségirányítási rendszerben
A vezetőség ebben az Intézményi Minőségirányítási Programban leírt minőségfejlesztési rendszert a zirci Városi Zeneiskola szolgáltatásaira vezette be. A minőségirányítási rendszert a közoktatási törvény 40. §. követelményeinek megfelelően dolgoztuk ki. A rendszer kiépítésekor figyelembe vettük a fenntartó önkormányzat ÖMIPben megfogalmazott elvárásait is. Az intézmény vezetője kinyilvánítja teljes elkötelezettségét • a partneri igények és elvárások teljesítésének tudatosításában az intézmény minden szintjén, • a minőségpolitika és a minőségcélok meghatározásában, betartásában, elérésében, rendszeres felülvizsgálatában, • a minőségirányítási rendszer időszakos átvizsgálásában, • a minőségirányítási rendszer kifogástalan működéséhez szükséges erőforrások mindenkori biztosításában. (a költségvetés lehetőségei szerint) A vezető vállalja, hogy a kiépített és működtetett rendszert fenntartja, és folyamatosan tökéletesíti a partneri elégedettség megtartása és javítása (újabb partnerek megnyerése) céljából. Az intézmény munkatársai felelősséget viselnek a jelen program megvalósításáért, a célok eléréséért, a minőséget befolyásoló folyamatok előírásszerű végrehajtásáért. Minden munkatárs joga és kötelessége a szolgáltatásaink bármely fázisában észlelt, a minőséget károsan befolyásoló jelenséget felismerve azokat a hatáskörrel felruházott kollégáknak jelezni. Joga és kötelessége a megszüntetésre vonatkozóan javaslatot tenni.
7
Intézményi Minőségirányítási Program
8
3.1.1. Jogszerű működés Cél: a jogszerű működés kereteinek biztosítása. Az iskolavezetés feladata az iskola életét szabályozó jogi dokumentumok folyamatos figyelemmel kísérése, annak biztosítása, hogy ezek a dokumentumok ismertek és hozzáférhetők legyenek az iskola dolgozói számára. A dokumentumok megismerése, a tartalmuk betartása munkaköri feladat. Jogi dokumentumok azonosítása: •
Törvények
•
Rendeletek
•
Fenntartói szabályozók
•
Belső, iskolai szabályzatok
A dokumentumok elhelyezését és a dokumentumok aktualizálását eljárásrendben kell szabályozni.
3.1.2. Tervezés Célunk olyan tervezési struktúra kialakítása, mely eszköz lehet a kiszámítható, ellenőrizhető, egyenletes iskolai munkában. Feladatunk a stratégiai tervezés folyamatának leírása, az operatív tervezés kidolgozása, a tervezési szintek meghatározása. Célok megfogalmazása Az intézmény szervezeti céljait az igazgató és a munkatársak egyetértésben határozzák meg. A célokat a jogi környezet elvárásai, és az ÖMIP mérhető, konkrét követelményei, elvárásai alapján stratégiai, operatív szinten és a napi működés szintjén tervezzük. Feladatok kijelölése Az intézmény meghatározza és lefekteti azokat a feladatokat (folyamatokat), amelyek szükségesek a partnerek által igényelt szolgáltatások tökéletes végrehajtásának tervezéséhez. A feladatok hatékony megoldása érdekében az intézmény vezetője megfelelő hatáskörrel és döntési joggal ruházza fel az egyes munkatársakat. (Minőségirányítási csoport tagjai) Erőforrások biztosítása Az intézmény vezetője az éves munkatervben dokumentáltan meghatározza, és időben biztosítja a szükséges erőforrásokat a minőségügyi folyamatok fenntartásához és működtetéséhez. Az erőforrások biztosításáért – a költségvetés függvényében - teljes felelősség az igazgatóé.
8
Intézményi Minőségirányítási Program
9
Emberi erőforrások Az intézmény csak olyan szolgáltatások megvalósítását tervezi, amelyekhez rendelkezik a szükséges személyi feltételekkel. Az egyes munkakörök, beosztások ellátásához szükséges végzettségek, képzettségek a jogszabályokban, munkaköri leírásokban vannak szabályozva. A követelményeknek való megfelelést a vezetőség rendszeresen felülvizsgálja, figyelembe véve a változó körülményeket, a partneri igények módosulásait. Szükség esetén újrafogalmazza és dokumentálja a munkakör betöltésének feltételeit. A személyi feltételek tervezése, megteremtése a vezető felelőssége.
3.1.2.1. Stratégiai tervezés Az intézményi folyamatok hosszú távú, meghatározó jelentőségű tervezése, a tervek megfogalmazása és dokumentálása elsősorban az intézmény pedagógiai programjában történik. A tervezés folyamatában a munkatársak közösen vesznek részt. A stratégiai tervezéshez kapcsolódó feladatokat az igazgató koordinálja. A tervezés teljes folyamatában a minőségirányítási csoport egyetértő közreműködésére van szükség. A tervezéskor figyelembe kell venni: • Közoktatási törvényt • Rendeletek, végrehajtási utasításokat • Fenntartói elvárásokat – alapító okirat • Egyéb jogi előírásokat • Partneri elvárásokat – minőségirányítási csoport szolgáltatja Pedagógiai program készítése, módosítása Cél: az intézmény folyamatosan olyan pedagógiai programmal rendelkezzen, amely tartalmazza az iskola küldetésnyilatkozatát, jövőképét, pedagógiai alapelveit, legfontosabb értékeit, céljait, és megfelel a törvényi előírásoknak. A pedagógiai program módosítása a partneri igényeknek, az önértékelés eredményeinek és az iskola értékeinek figyelembe vételével történik. A feladat elvégzéséért az igazgató felelős, munkáját a feladat elvégzésére létrehozott csoport segíti. Munkájukat elfogadott ütemterv alapján végzik, a tantestület teljes bevonásával. A pedagógiai program módosításának elfogadásához a tantestületi létszám 2/3-os támogatása szükséges. A módosítás során be kell szerezni a törvényben meghatározott szervezetek véleményét. Az SZMSZ felülvizsgálata Cél: az intézményi szervezeti struktúra folyamatos fejlesztése, optimalizálása. Jellemezze a dokumentumot a szervezeti kapcsolatrendszer minden érintett alkalmazott számára történő bemutatása, az alá-fölérendeltségi viszonyok átláthatósága, a működés paramétereinek leírása, a szervezeti feladatok leosztása, a munkaköri feladatok megfogalmazása.
9
Intézményi Minőségirányítási Program
10
Minőségirányítási Program készítése, módosítása Cél: a minőségirányítási program létrehozása annak érdekében, hogy az iskola képes legyen a pedagógiai programban megfogalmazott értékek alapján eredményesen és hatékonyan működni. Biztosítja a minőségpolitikában megfogalmazott célok megvalósítását. A MIP elkészítéséért az igazgató felelős. A feladat elvégzését a minőségirányítási csoport segíti. Munkájukat elfogadott ütemterv alapján végzik, a tantestület bevonásával. A minőségirányítási program elfogadásához illetve módosításának elfogadásához az alkalmazotti létszám 2/3-os támogatása szükséges. Az alapdokumentumokra vonatkozó stratégia Dokumentum
Szabályozási terület
Elkészítés, felülvizsgálat
Felelős
időpontja Minőségirányítási
Teljes folyamat tartalma
Jelen dokumentum.
igazgató
Ezt követően szükség sze-
program
rint Pedagógiai program Pedagógiai tevékenység
A törvény és a fenntartó igazgató által meghatározottak szerint.
SZMSZ
Teljes folyamat struktúrája A törvény és a fenntartó igazgató által meghatározottak szerint.
Házirend
Jogi normázás
2004. november 30. illetve igazgató szükség szerint
Továbbképzési rend- Humánerőforrás
A törvény és a fenntartó igazgató
szer
által meghatározottak szerint.
Éves tervezés
Pedagógiai munka
Tanévnyitó értekezlet
igazgató
10
Intézményi Minőségirányítási Program
11
3.1.2.2. Operatív tervezés Cél: az iskola rövid távú tervezett működésének biztosítása. Éves munkaterv elkészítése a.) Előkészítés A megfelelő törvényi és rendeleti időpontok és elemek figyelembevétele. A munkaterv elkészítéséhez javaslatot tevők körének meghatározása: • a munkaközösségek, • a minőségirányítási csoport. A korábbi munkaterv figyelembe vétele (beválásvizsgálat, alpontok átemelése ill. felülvizsgálata). Mérési, értékelési eredmények elemzése, számbavétele. b.) Az éves munkaterv elkészítése A főbb tartalmi elemek megfogalmazása, fő tevékenységi területek meghatározása. A stratégiai dokumentumok és a javaslatok alapján a prioritások megállapítása. Feladatok meghatározása sikerkritériumokkal, felelősökkel, határidőkkel. Feladatok delegálása, megbízások. A tartalmi területek közötti egyeztetés. c.) Az éves munkaterv elfogadása A munkaterv elfogadásához be kell szerezni a törvényben meghatározott szervezetek véleményét. A munkaterv elfogadásához a nevelőtestület 2/3-os támogatása szükséges. d.) Az éves munkaterv lebontása havi ill. heti tervekre Havi program. Rendezvények forgatókönyvei, eljárásrendek, szabályozott folyamatok. Az éves munkatervet a nevelőtestület fogadja el (Kt. 57. § (1) bek. c) pontja), de ki kell kérnie a szülői szervezet véleményét (11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 2. § (1) bek.). Az éves munkaterv a tanítási évre szól. Tartalmazza: • a tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását, • a szünetek időtartamát, • a megemlékezések, ünnepségek időpontját, • a nevelőtestületi értekezletek időpontját. Az éves munkaterv elkészítésének főbb szempontjai: • készítésének logikája könnyen áttekinthető, • az intézmény pedagógiai programja, továbbá a tanév sajátosságai alapján kiemeli a tanítási év fő feladatait, • átfogja az intézmény egészét, • jelzi az eseményre, feladatra való felkészülési idő kezdetét is, • tartalmazza az események, feladatok mellett a felelősök személyét, • tartalmazza a pedagógiai, szervezési, minőségirányítási feladatokat is, • tartalmazza a tanítási év ellenőrzési feladatait is. 11
Intézményi Minőségirányítási Program
12
3.1.3. A vezetői ellenőrzés Cél: az intézmény jogszerű működésének, belső szabályozók által meghatározott munkarendjének vezetői ellenőrzése. A rendszeres és szakszerű vezetői ellenőrzés célja • segítse az intézmény szabályok szerinti folyamatos és zökkenőmentes működését, • jelentsen motiváló erőt a beosztottak számára, • segítsen megerősíteni a jól zajló folyamatokat, ismerje el az eredményeket, • mutasson rá az elkövetett hibákra, rosszul megválasztott módszerekre, • adjon információt a visszacsatoláshoz, a stratégiai tervezéshez és döntéshez ill. az eseti döntések, problémamegoldások esetében, • adjon támpontot a személyek munkájának, illetve a folyamatok értékeléséhez. Minőségügyi ellenőrzés Az intézmény vezetése a minőségirányítási rendszert évente legalább egy alkalommal, szükség esetén többször is felülvizsgálja. A felülvizsgálat kiterjed a következőkre: • partneri elégedettség és kifogások (panaszok), • belső helyzetelemzések eredménye, • erőforrások helyzete, • szolgáltatások hatékonysága, megfelelősége, • helyesbítő, megelőző tevékenységek, • változások szükségessége, • korábbi átvizsgálások eredményeinek vizsgálata • a minőségügyi rendszer tökéletesítése, szükséges változtatások, • erőforrások fejlesztése, • szolgáltatások fejlesztése. A vezetőségi átvizsgálás (ellenőrzés) megállapításait és a hozott intézkedéseket a vezető feljegyzésben dokumentálja. Vezetői ellenőrzési táblázat tartalmazza: tevékenység, terület, ellenőrzést végző, érintett, módszer, idő, dokumentáció, tájékoztatás, felhasználás.
12
Intézményi Minőségirányítási Program
13
Vezetői ellenőrzés területei: A stratégiai folyamatok ellenőrzése: • a pedagógiai program • a vezetői program (pályázat) • a minőségirányítási program • a helyi tantervek • a pedagógus továbbképzési terv • az éves beiskolázási terv • a humán erőforrás biztosítása • a tárgyi feltételek alakulása: o kötelező taneszköz-beszerzés o felújítások o beruházások o leltár és selejtezés o a költségvetés – ezen belül kiemelten a bérgazdálkodás – alakulása A belső szabályozók működése: • szervezeti és működési szabályzat • házirend • kollektív szerződés • közalkalmazotti szabályzat • a hagyományos iskolai rendezvények tervezése, szervezése, lebonyolítása • az iskolai adminisztráció működése: o adatkezelés o tanügyi dokumentumok kezelése o irattározás o munkaegészségügy • tűz- és balesetvédelmi tervek ellenőrzése A mindennapi működés ellenőrzése (a felsorolás nem jelent sorrendet): • éves tervek, tanmenetek ellenőrzése, • a munkaidő, tanóra pontos betartása, • a mindennapos adminisztráció (órakezdés, befejezés, hiányzók, késők beírása, túlórák, jelenléti ívek, szabadság-nyilvántartás alkalomszerű adminisztrálása, megrendelők, úti rendelvények, elszámolások), 13
Intézményi Minőségirányítási Program
14
• a helyettesítések, • az óratartás, a tanórán folyó pedagógiai munka, • új kollégák, pályakezdők rendszeres, a többiek alkalomszerű, tervezett, módszeres ellenőrzése, • a házirend betartásának ellenőrzése: o késések, o dohányzás tilalma, o szülői igazolások, o felmentések stb… • a tanári és diák ügyeletek (iskolai, rendezvény, verseny, vizsga, kirándulás stb.) ellenőrzése, • az iskolai rendezvények ellenőrzése, • eseti beszámolók, jelentések határidőre ill. az elvártak szerinti teljesítésének ellenőrzése, • tűz- ill. bombariadós készültség ellenőrzése. A vezetői ellenőrzés szintjei: • igazgatói szint, • igazgatóhelyettesi, más vezetői szint, • munkaközösség-vezetői, tagozatvezetői szint, • gazdasági vezető szintje, • titkárság szintje, • gondnok szintje. A vezetői ellenőrzés formái: • dokumentumok elemzése, • kérdőívek, felmérések, • interjúk, beszélgetések, • óralátogatások, • a munkavégzés közbeni ellenőrző látogatás (takarítás, karbantartás, díjak beszedése, rendezvény lebonyolítása stb.), • személyes feljegyzések készítése, • az alsóbb vezetői szintű ellenőrzésről kért beszámoló.
14
Intézményi Minőségirányítási Program
15
A vezetői ellenőrzés dokumentálása: • ellenőrzési napló, • jegyzőkönyvek, • beszámolók.
3.1.4. A vezetői értékelés Vezetői értékelés a szervezeti hatékonyság értékelésére irányul. Cél: az intézményi működés időszakos mérése, értékelése. •
Az intézményi év végi értékelés szempontrendszerének kidolgozása.
Az iskolavezetés évente készítsen értékelést az intézmény és egyes folyamatai működésének eredményességéről és hatékonyságáról. Az értékelendő területek: •
a vezetői ellenőrzés eredményei,
•
a partnerek visszajelzései,
•
a javító, fejlesztő tevékenységek eredményei,
•
korábban elhatározott intézkedések megvalósulásának vizsgálata,
•
az indikátorrendszer mutatóinak eredményei,
•
a minőségfejlesztési munka eredményei.
Az értékelés eredményét nyilvánosságra kell hozni, a beszámolót megismerők köre: tantestület, fenntartó.
3.1.5. A minőségirányítási rendszer feltételeinek biztosítása Az igazgató a minőségirányítási program elkészítésére, működtetésére minőségirányítási csoportot hoz létre. A csoport tagjait és vezetőjét az intézmény vezetője bízza meg. A csoport munkáját közvetlenül az igazgató vagy az általa megbízott személy irányítja, ellenőrzi. A minőségirányítási munkacsoportot és annak vezetőjét el kell helyezni az intézményi struktúrában, jogkörüket, feladataikat meg kell határozni a szervezeti és működési szabályzatban, valamint a munkaköri leírásokban.
15
Intézményi Minőségirányítási Program
3.2.
16
A minőségirányítási rendszer működése
A minőségfejlesztő csoport működése Jelen dokumentum a szervezet struktúráját, feladatrendszerét, kapcsolatrendszerét, jogosítványait, kötelezettségeit tartalmazza. Cél: • az intézményi minőségpolitika megvalósulásának segítése • az intézményi minőségcélok elérésének támogatása • a vezetés és az intézményi folyamatok közötti minőségügyi szemléletű kommunikáció és kapcsolat fenntartása • az intézményi szervezeti működés folyamatos fejlesztésének indukálása. A csoport tagjainak az intézmény vezetője ad megbízást a feladatra. A minőségfejlesztő csoport létszáma: 3 fő A minőségfejlesztő csoport tagjai beosztás szerint: Kovács Dezső igazgató Kallai Míra tanár Kapitány Dénes tanár Munkájukat közvetlenül az intézményvezető irányításával végzik. Működési rendjüket maguk alakítják ki, vezetőjüket maguk nevezik meg az intézmény vezetőjének jóváhagyásával.
Működési jellemzők • Az intézmény vezetője garantálja a jogszerű működés feltételeit • Rendszeres kommunikáció: o Csoportszinten o Csoport – alkalmazotti közösség (vagy kisebb egységei) szinten A kapcsolattartást az intézmény vezetője koordinálja. Minden formális megbeszélésen feljegyzés, szükség esetén jegyzőkönyv készül – irattározás. • A csoport – vezetőjének koordinálásával – operatív módon irányítja a MIR működtetését. Ennek érdekében: o o o o o
Éves munkatervet készít Szervezi a feladatok végrehajtását Kommunikációs csatornákat (belső, külső) működtet - tájékoztat Ellenőrzi a feladatok végrehajtását Kezdeményezi az intézményi szervezeti működés fejlesztésének tartalmát, módját (folyamatok további azonosítása, algoritmizálása, szabályozása)
16
Intézményi Minőségirányítási Program
17
o Gondoskodik az adminisztratív fegyelemről (kidolgozza és szabályozza a folyamat közben keletkező dokumentumok tárolási rendjét, biztosítja a követhetőséget, a külső kontrolt) o Kezdeményezi a MIP felülvizsgálatát. Fejleszti saját tevékenységét
3.2.1. A partnerközpontú működés Cél: A partnerközpontú működés kialakítása, fenntartása, fejlesztése. Iskolánk minőségfejlesztő csoportja a Comenius I. modell leírása szerint felülvizsgálja partnerei beazonosítását, meghatározza a kapcsolattartás rendjét. A partnerek igényeinek és elégedettségének folyamatos figyelemmel kísérése, folyamatos kommunikáció biztosítása, a partneri igények és a pedagógiai célok összhangjának megteremtése. Az együttesen, több partnertől jelentkező igények koordinálása, prioritási sorrend megállapítása. A lehetőségekhez mérten az igények kielégítése. Legfontosabb partnereink: • a tanuló, • a pedagógus – nevelőtestület, • dolgozók – alkalmazotti közösség, • a szülők - szülői munkaközösség, • a fenntartó önkormányzat és annak bizottságai. A kapcsolatok meghatározása, fenntartásának módja, ápolása az intézmény – egyes esetekben jogszabályokban előírt – kötelessége és érdeke. A jelen minőségirányítási program előírja, hogy 2004/05-ös tanévben azonosítani kell a közvetett partnereket is és meg kell határozni a partnerekkel való kapcsolattartás tartalmát és formáját. Különös tekintettel az alábbi területeken:
gyermek- és ifjúságvédelmi intézmények,
szociális intézmények,
egészségügyi intézmények,
közművelődési, közgyűjteményi intézmények,
pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények,
szakszolgáltató intézmények,
sport intézmények, szervezetek.
17
Intézményi Minőségirányítási Program
18
3.2.1.1. Kommunikáció a partnerekkel Cél: meg kell tervezni a közvetlen partnerekkel (tanulók, szülők, pedagógus és nem pedagógus dolgozók és a fenntartó) a napi működéshez szükséges információk belső áramlásának rendszerét, folyamatát. Partnereink tájékoztatására különböző csatornákat, fórumokat használunk. Ezek intézményesült formai megoldásait nevezzük kommunikációs rendszernek.
3.2.1.2. Partneri igény és elégedettségmérés Az eljárás célja minden tanévben felmérni a partnerek igényeit, elégedettségét és elégedetlenségét, valamint a mérési eredmények alapján elvégezni a szükséges beavatkozásokat. Az eljárás magában foglalja • a partnerazonosítás frissítését • a partneri igény és elégedettségmérés lebonyolítását • az igények elemzését • a célok, prioritások meghatározását • intézkedési tervek készítését • intézkedési tervek megvalósítását • a beavatkozás ellenőrzését. A partneri igény- és elégedettség felmérésére alkalmazott módszerek az intézmény azon céljait szolgálják, hogy megfelelő információkkal rendelkezzünk az állandó minőségjavításhoz. A szolgáltatásokkal kapcsolatban a minőségügyi rendszer kiépítésének első fázisában először 2004-ben, majd rendszeres időközönként – legalább évente egy-egy partneri kör vonatkozásában - felmérjük partnereink igényeit. A partneri igényfelmérés kiterjed: • elvárásokra, igényekre • elégedettségre, elégedetlenségre • oktató-nevelő munkánk véleményezésére. Kérdőíveket alkalmazunk a partneri igények, és elégedettség felmérésére. Az első partneri igényfelmérést követően rendszeresítjük, és dokumentációs rendszerben rögzítjük azokat a kérdőíveket, amelyeket önállóan használunk igényfelmérésre. A körülmények, a változások figyelembevétele érdekében alkalmazott módszerünket és kérdőíveket a minőségügyi vezető irányításával rendszeresen felülvizsgáljuk. Újabb alkalmazás előtt elvégezzük a szükséges módosításokat.
18
Intézményi Minőségirányítási Program
19
A tervezés fázisában összevetjük a partneri igényeket, az intézmény által megállapított szakmai és minőségi követelményeket. A partneri elégedettség kérdőíveinek kiértékelésére statisztikai módszereket alkalmazunk, az adatokat grafikusan is megjelenítjük. Az adatokat és feldolgozásukat minőségügyi feljegyzés formájában rögzítjük. A partneri követelmények felmérését, a szakmai összevetését, teljesítési feltételeket, azok átvizsgálását feljegyzések formájában dokumentáljuk. Az alkalmazott módszerek használatáért a minőségügyi vezető felelős. Panaszkezelés: az intézmény munkatársainak minden egyes partneri panaszt ill. a megelégedettségre vonatkozó észrevételt dokumentálniuk kell, és elemzésre át kell adni a minőségügyi vezetőnek. A partnerek azonosításával, igényeik és elégedettségük mérésével kapcsolatos követelményeket a Comenius I. modell- leírás tartalmazza, ezt követi intézményünk is. A teljes körű partneri igény és elégedettségmérés megvalósítását az intézményi önértékeléssel összhangban 2 évente végezzük. 4. számú melléklet: A partnerkapcsolatok irányításának eljárásrendje
3.2.2. Humán erőforrás fejlesztése 3.2.2.1. A munkatársak továbbképzése Cél: az emberi erőforrások biztosítása és fejlesztése. •
Munkatársak kiválasztása
Cél: kiválasztási és betanulási rend működtetése, az intézmény pedagógiai programjával azonosulni tudó, annak végrehajtásához legjobb tudása szerint hozzájárulni tudó munkatársak alkalmazása. •
Továbbképzési rendszer működtetése
Cél: a pedagógiai programban és a minőségirányítási programban megfogalmazott célok megvalósításához szükséges kompetenciák kialakítása, fejlesztése. Alkalmazott dokumentumok: • Továbbképzési program. • Beiskolázási terv.
19
Intézményi Minőségirányítási Program
20
3.2.2.2. A munkatársak bevonása a programba Cél: a minőségpolitika megvalósítása érdekében minél több kolléga vegyen részt a program megvalósításában. Az intézmény vezetése személyes példamutatásával segíti a cél elérését. A program eredményes működtetése motivációt jelent a kollégáknak.
3.2.3. Pedagógiai tevékenység 3.2.3.1. Helyi program kínálat tervezése, értékelése Cél: a partneri igényeket, az intézmény értékeit, céljait, lehetőségeit, figyelembe vevő képzési kínálat tervezése. •
Kötelező oktatáson belül
•
Kötelező foglalkozásokon kívül
A programtervek alapja a jogi előírások és a partneri igényfelmérés eredményei. 3.2.3.2. •
A nevelési-oktatási tevékenység közös követelményeinek érvényesítése
A módszertani kultúra fejlesztése
Cél: az iskolánk által vállalt értékeknek, céloknak, feladatoknak megfelelő módszerek, eszközök megismerése, alkalmazása. Megállapodás a célok, feladatok megvalósítását segítő módszerekről, eszközökről. •
Taneszköz- és tankönyvhasználat
Cél: a megfelelő taneszközök és tankönyvek kiválasztása a munkaközösségek közös döntése alapján. •
A tanuló egyéni útjának végigkísérése, támogatása, személyiségének, képességeinek fejlesztése
Cél: a tanulási út támogatása, az egyéni képességek optimális fejlesztése, önismeret, a tanulás tanítása. 3.2.3.3.
Az adott csoport, egyén előrehaladására vonatkozó éves pedagógiai tervezés
Cél: a tanulócsoporthoz, illetve az egyénhez alkalmazkodó tanmenetek és foglalkozási tervek kidolgozása.
20
Intézményi Minőségirányítási Program 3.2.3.4.
21
A pedagógusok együttműködése
Cél: az egyes csoportokban tanító pedagógusok és a szakmai munkaközösségek - tanszakok együttműködésére vonatkozó követelmények meghatározása. A követelményrendszert a MIR fejlesztése kapcsán kidolgozzuk.
3.2.4. Az intézmény mérési és értékelési rendszere Az intézmény vezetése évente, meghatározott szempontok alapján (a fenntartó önkormányzat ÖMIP- ében leírtak szerint) megvizsgálja az intézmény működésének paramétereit a partneri elvárásoknak való megfelelés és a hatékonyság biztosítása érdekében. Az évente elvégzendő értékelések feladata annak vizsgálata, hogy az intézmény, illetve annak egyes folyamatai milyen hatékonysággal működnek.
3.2.4.1. A pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése és értékelése 3.2.4.1.1. A munkatársak tevékenységének mérése, értékelése Cél: az intézményi dolgozók munkájának mérése, értékelése, ennek folyamatos visszajelzése. A munkatársak teljesítményének megerősítésével, javításával, a szükséges képességek és készségek, a tudás és tapasztalat fejlesztésével az intézmény célkitűzéseinek elérése, a hatékonyság növelése. Az értékelésnek tisztáznia kell a kölcsönös elvárásokat. Az értékelést közösen kialakított, mindenki által ismert szempontrendszer alapján végezzük. A szempontrendszernek összhangban kell lennie az alapdokumentumokkal. •
Az oktató-nevelő munka értékelése:
Óralátogatások (iskolavezetés, szakmai munkaközösség-vezetők) és az azokon tapasztaltak megbeszélése, elemzése, értékelése Beszámolók készítése: Tanév végén az iskolai tevékenység egészének, az oktató-nevelő munka hatékonyságának elemzésére, az iskolai munkaterv végrehajtásának ellenőrzésére is sor kerül. Az igazgató, ill. az igazgatóhelyettes – felelősségi körüknek megfelelően – beszámolnak az iskola munkájáról, melyet a nevelőtestület megvitatás után elfogad. •
A pedagógiai tevékenységgel összefüggő munkavégzés értékelése
A pedagógiai tevékenységgel összefüggő tanári munkát és a technikai dolgozók munkáját (adminisztrációs, ügyeleti, iskolai szintű feladatok végzése) az igazgató, az igazgatóhe-
21
Intézményi Minőségirányítási Program
22
lyettes, a gazdasági vezető és a szakmai munkaközösség-vezetők folyamatosan figyelemmel kísérik és értékelik. •
Elégedettségvizsgálat
A partnerek körében végzett mérések a teljes alkalmazotti kör munkájának mérésére, elemzésére, értékelésére is legyenek alkalmasak. Alkalmazotti körben végzett önértékelés készítése. Az intézmény vezetése, az érintettek bevonásával a MIP fejlesztése keretében kialakítja, és a gyakorlatban működteti az intézményben foglalkoztatott pedagógus és nem pedagógus alkalmazottak munkájának fenti szempontokat is figyelembe vevő ellenőrzési, értékelési rendjét. Ezt éves ellenőrzési program formájában rögzíti, melyet nyilvánosságra hoz. Partnerek által jelzett és a saját ellenőrzés során feltárt olyan eseteket, amelyekben a szolgáltatások részben vagy egészében nem feleltek meg az előírt vagy a rögzített várható követelményeknek, minden esetben eltérésként, „nem megfelelőségként” kell kezelni. Az észlelt nem megfelelőségek jelzését a partnerektől elvárjuk, a munkatársaktól megköveteljük. A nem megfelelőséget a partnerektől közvetlenül értesülve a minőségügyi csoport feljegyzésben dokumentálja. Ezt követően a minőségügyi csoport javaslatot tesz a korrekcióra, a vezető intézkedést hoz a korrekcióra.
3.2.4.1.2. A tanulók mérése, értékelése Cél: A tanulási folyamat értékelése, tanulói mérés, értékelés, melynek alapelveinek, céljainak, módszereinek leírása a pedagógiai programban található. A mérés, értékelés területei: •
Év eleji helyzetfelmérés.
•
A félévi és év végi tanulmányi eredmények összehasonlító elemzése.
•
Diagnosztikai mérés.
•
Központi mérések eredményeinek összehasonlító elemzése.
•
A tanulók magatartási minősítéseinek összehasonlító elemzése.
•
A tanulók mulasztására vonatkozó adatok összehasonlító elemzése.
•
A tanulókkal kapcsolatos fegyelmező és fegyelmi intézkedések összehasonlító elemzése.
•
Az iskola házirendjében megfogalmazott elvárásoktól eltérő magatartásformák okainak elemzése, értékelése.
22
Intézményi Minőségirányítási Program
23
3.2.4.2. A vezetői tevékenység hatékonyságának mérése, értékelése Cél: a vezető munkájának mérése, értékelése, ennek folyamatos visszajelzése, a vezetői munka hatékonyságának növelése. •
Vezetői önértékelés.
•
Vezetői beszámoló a tantestületnek a tanév végén.
•
Fenntartói ellenőrzések tanulságainak elemzése, értékelése.
•
Partneri igény és elégedettségvizsgálatok.
3.2.4.3. Intézményi önértékelés Cél: az intézmény teljes körű működésének, eredményeinek, fejlődésének vizsgálata. Az önértékelés meghatározott szempontok alapján legalább 4 évente rendszeresen elvégzendő tevékenység. Feladat: • az önértékelés területeinek azonosítása, • az értékelés szintjének meghatározása, • viszonyítási pontok meghatározása, • indikátorrendszer kidolgozása, • az értékelést végzők köre, • az értékelés eszközrendszere, az alkalmazott módszerek, • az információk feldolgozása, • az eredmények visszacsatolása. A későbbiekben a folyamatok szabályozottságára, a szervezeti kultúra szintjére és a folyamatos fejlesztés alkalmazásának megvalósulására is ki kell terjednie az értékelésnek.
3.2.5. Az intézmény működésének javítása, fejlesztése 3.2.5.1. Eredményvizsgálat, visszacsatolás Cél: a tudatos szervezetfejlesztés. A minőségfejlesztés folyamatának lényegét iskolánk a következő négy kérdésben, illetve a rájuk adható válaszban fogalmazza meg: 1. Mitől lesz jó egy iskola? 2. A mi iskolánk jó iskola? 3. Honnan tudjuk? 4. Akarom-e, mit tehetünk, hogy jobbá tegyük? A válasz: az intézményi eredmények vizsgálata.
23
Intézményi Minőségirányítási Program
24
A válasz: működtetjük a MIP-et, az intézményi minőségfejlesztést. A működést szervezetten figyelemmel kísérjük, a mért eredmények alapján következtetetéseket vonunk le és visszacsatolásokat építünk be a stratégiai, operatív és napi működés szintjére. Ezáltal a MIP felügyeli a teljes működést, segíti a szervezeti működés fejlesztését.
4.2.3.1. Folyamatok azonosítása, szabályozása Cél: a minőségirányításai rendszer megvalósítása során két PDCA ciklus kialakítása. A napi működés során feltárt hibák javítására a kis PDCA ciklus, a mérése, értékelések alapján megfogalmazott fejlesztések folyamatának megvalósítására a nagy PDCA ciklus működtetése. •
Indikátorrendszer kialakítása
•
A folyamatok azonosítása, szabályozása
•
A minőségirányítási rendszer fejlesztése
•
A folyamatos fejlesztés
Az iskola vezetése a mérések, értékelések tapasztalatainak összegzése alapján meghatározza a vezetői beavatkozást igénylő javítandó, fejlesztendő területeket. Folyamatos fejlesztés eszközrendszerének kialakítása, működtetése: •
problémák, tapasztalatok gyűjtésének módja,
•
javítási tevékenység (okok feltárása, okok megszüntetése),
•
intézkedés végrehajtásának ellenőrzése.
24
Intézményi Minőségirányítási Program
25
A MIP teljes kialakításához szükséges fejlesztések, feladatok Feladatfejlesztés Az intézményvezetés személyes példamutatással erősíti a minőségi munkavégzést Biztosítja a dokumentumok elkészítését, azok felülvizsgálatát. Összehangolja az intézményi dokumentumok tartalmát. A partnerekkel folytatott kommunikáció szabályozása. A partnerekkel folytatott kapcsolattartás folyamatba szervezése.
Időskála
2 év
1 év
Strukturált tervezés kiépítése Tervezési szintek összehangolása 1 év
Mérési, értékelési rendszer egységbe foglalása, a külső mérések beépítése a helyi értékelési rendszerbe A munkatársak tevékenységének mérése, értékelése –szempontrendszer, nevelőmunka értékelése – szempontrendszer Tanulók mérése – szempontrendszer Partneri mérések - kérdőívek Az ellenőrzési területek és szintek konkrét meghatározása Az ellenőrzések céljának és módszereinek rögzítése A MIR folyamatainak leírása, szabályozása, eredményeinek rögzítése a szükséges beavatkozások beépítése Ösztönző-rendszer kialakítása Intézményi önértékelés szempontjai Elégedettségvizsgálat
2 év
1 év
2 év
Bemenet - források, információk Meglévő dokumentumok, munkaértekezletek, Alkalmazotti kör öszszejövetelei.
Kimenet - eredméFelelősök nyek, dokumentumok funkciói Egységes dokumen- Igazgató tumrendszer Működő, szabályozott tervezés
Új igénymérések készítése. A kapcsolattartás meglévő elemeinek kibővítése. PP Éves munkaterv Munkaközösségi munkatervek Fenntartói előírások OM éves előírásai Versenynaptár, rendezvénynaptár Megyei Pedagógiai Intézet programjai Meglévő mérési anyagok Ajánlott, illetve kötelezően előírt mérések
PP SZMSZ Éves munkaterv Sajtó
Iskolai dokumentációk Tanórák látogatása Dokumentumok Szabályzatok Házirend SZMSZ, PP Belső szabályozók, dokumentumok, értekezletek jegyzőkönyvei, dokumentumai
Összefoglalt, folyamat- Igazgató, munba szervezett ellenőrzé- kaközösségsi terv és beszámoló vezetők
Igazgató
Egységes, szabályozott Igazgató, stratégiai és operatív tervek
Feldolgozott, értékelt mérési anyagok, meghatározott fejlesztési irányok Szükséges korrekciók
Igazgató, munkaközösségvezetők, minőségirányítási csoport-vezető
A teljes MIR megalko- Igazgató. Mitása, működtetése nőségirányítási csoportvezető
1 évente Működési rend, ciklu- A teljes MIR megalko- Igazgató. MiFolyamatok beazonosítása, szabályo- legalább sok tása, működtetése nőségirányítási zása – kettő csoportvezető indikátorok képzése
5. számú melléklet: A MIP felülvizsgálatának folyamata
25
Intézményi Minőségirányítási Program
26
4.2.4. A dokumentumok kezelésének rendje Cél: az intézményi céloknak megfelelő működés. Pedagógiai Program, MIP és a munkaterv megismertetése minden év szeptember 30-ig: •
a tantestülettel – tanévnyitó értekezleten,
•
szülőkkel – első szülői értekezleten.
Cél: a belső dokumentálás szabályainak kialakítása, a dokumentumok elkészítése. •
Belső dokumentumok kezelése
Működést szabályozó dokumentumok aktualizálása Cél: az intézmény belső működési rendjének jogszerű biztosítása: • a szervezeten belül az egyes szereplők jogosítványainak és hatáskörének szabályozása, • az együttműködés, a szervezeten belüli kétirányú kommunikáció fórumainak és működési rendjének szabályozása, • a szervezeten belüli testületek, egyes közösségek egymáshoz való viszonyának, kapcsolatrendszerének szabályozása, • a minőségirányítási rendszer működését támogató szervezeti feltételek, • belső dokumentálás szabályai, • folyamatok eljárásrendjének megismertetése a munkatársakkal, • a szabályozó dokumentumok rendszeres felülvizsgálata.
26
Intézményi Minőségirányítási Program
27
4. Záradék
Készítette: Kovács Dezső igazgató
Véleményezte: a szülői szervezet
Elfogadta: az intézmény alkalmazotti közössége
Az elfogadás dátuma:
Jóváhagyta: az intézmény fenntartója
A jóváhagyás dátuma:
Tervezett felülvizsgálat időpontja: 2006. december 31.
A dokumentum érvényessége: 2009. augusztus 31.
27
Intézményi Minőségirányítási Program
28
5. Mellékletek
1. számú melléklet: Szervezeti minőségi célok
28
Intézményi Minőségirányítási Program
29
Cél
A cél megvalósulásának mérése Hatékony humánerőforrás gazdálkodás elérése. Dolgozói elégedettségmérés. Javuljon a tantestület tagjainak együttműködési képessége, az Dolgozói elégedettségmérés intézményi belső kommunikáció. A tantestület tagjai legyenek nyitottak a szakmai, módszertani Továbbképzéseken részvétel fejlődés iránt.
való
A partnereink igényeinek, elvárásainak összegyűjtése és beépíté- Partneri elégedettségmérés se a mindennapos tevékenységünkbe. Az elégedettségi mutatók javítása.
Partneri elégedettségmérés
A szülőkkel való együttműködés fejlesztése.
Partneri elégedettségmérés
Demokratikus, családias légkör teremtése.
Partneri elégedettségmérés
A tanulók megtartása, a beiskolázási mutatók növelése.
Statisztikai adatok
Minél több munkatársunk vegyen részt a MIP céljainak megva- Év végi beszámoló. lósításában. Legyen működő önértékelési rendszerünk.
Év végi beszámoló.
Folyamataink azonosítása történjen meg.
Év végi beszámoló.
Készüljön ütemterv a folyamataink szabályozására.
Év végi beszámoló.
Az ütemterv szerint alakítsuk ki közös megegyezéssel a pedagó- Év végi beszámoló. gus munka értékelési rendszerét.
2. számú melléklet: Minőségparaméterek, minőségcélok
29
Intézményi Minőségirányítási Program Minőségparaméter Kommunikáció
Megbízhatóság
30
Felmerülő kérdés A sok telephelyből adódó nehézségeket kezeljük? A partnereket (szülőket) rendszeresen informálják-e arról, hogy mi történik? Az iskolában az történik, ami az írott dokumentációkból kiolvasható?
Szakértelem
Vannak-e nem odaillő, képesítés nélküli munkatársak?
Panaszkezelés
Létezik-e panaszkezelési eljárásrendszer?
Kézzel fogható tényezők
Jó belépni az iskola épületeibe?
Biztonság
Empátia
Bevonódás
A tevékenységek az előírt egészségügyi és biztonsági irányelveknek megfelelően történnek-e? Létezik-e olyan gyakorlat, amely szerint a fogyasztókat (szülőket) is be kell vonni a szervezet életébe? Léteznek-e folyamatok, melyek segítségével a fogyasztók (szülők, gyermekek) befolyásolhatják az adott szolgáltatást?
Lehetséges minőségcél Fejlődik a szülőkkel való együttműködés, kiemelten a kommunikáció területén. A házirendben, SZMSZ-ben rögzítettek pontos betartása Minden munkatárs legkésőbb 2005- re megfelelő képesítéssel rendelkezik Működik egy közösen kidolgozott, munkatársak által elfogadott panaszkezelés. Az iskola legyen otthonos, barátságos, legyen sok virág, szín, fény, ízléses dekoráció. Ne történjen „elkerülhető” baleset az iskola területén. Elégedettségi mutatók javítása a szülők körében. Szülők nagyobb arányú bevonása az iskola életébe, döntéseibe.
30
Intézményi Minőségirányítási Program
31
3. számú melléklet: Partneri igényekhez, elvárásokhoz rendelhető minőségcélok
Probléma, igény Környezet rendezettsége, biztonsága Az iskola jó híre Intézményen belüli információáramlás akadozó, hiányos A szülők alig vesznek részt az iskolai rendezvényeken Rendezvényeink szervezettsége nem mindig pontos Iskolai elvárások megismertetése a szülőkkel Egyenetlen a pedagógusok terhelése Pedagógus példamutatás Hiányos szabályozási rendszer Kedvezőtlen munkakörülmények Erkölcsi elismerés hiánya
Hozzárendelt cél Balesetmentes, esztétikus, fejlesztő környezet megteremtése, fenntartása Iskolánk népszerűsítése, vonzóvá tétele legyen mindenki számára kiemelten fontos Mindenki akarja és tegyen érte, hogy eljusson hozzá minden őt érintő információ A szülők aktívabban vegyenek részt, kapcsolódjanak be egykét programba, vegyenek részt néhány rendezvényen Minden folyamatnak legyen felelőse Kapcsolatfelvételt a beiratkozás előtt, a tájékoztatót intézményesíteni kell Egyenletesebb pedagógus terhelés elérése A közösen elfogadott alapelvek betartása Folyamatszabályozás teljes körűsége Tárgyi felszereltség, munkakörülmények, közös helyiségek állapotának javítása Az elvégzett munka nagyobb megbecsülése
Prioritás
Időtáv
Fontos
Középtávú
Nagyon fontos
Középtávú
Fontos
Rövid távú
Fontos
Középtávú
Fontos
Rövid távú
Nagyon fontos
Rövid távú
Fontos
Rövid távú
Fontos
Középtávú
Fontos
Hosszú távú
Nagyon fontos
Hosszú távú
Fontos
Középtávú
4. számú melléklet: A partnerkapcsolatok irányításának eljárásrendje (javaslat) 1. Cél:
31
Intézményi Minőségirányítási Program
32
• Partneri igény és elégedettség, illetve elégedetlenség mérése meghatározott időközönként • Hatékony kommunikáció a partnerekkel 2. Alkalmazási területek: • Partnerkapcsolatok irányítása • Kommunikáció a partnerekkel 3. Felelősség: • Igazgatóhelyettes • Minőségirányítási kör vezetője • Minőségirányítási kör 4. A partnerkapcsolatok irányításának eljárásrendje: FELELŐS MÓDSZER GYAKO- VÁRHATÓ FELADAT RISÁG EREDMÉNY évente Teljességégre Ötletroham az alkal- 2 1. Partnerazonosí- • Igazgató törekvő parttás • Minőségirányítási mazotti kör bevoná- történő nerlista felülvizssával, csoport prioritások meghatá- gálat rozása Interjúk, Évente Igénylista 2. Partneri igények • Iskolavezetés kérdőívek felmérése • Minőségirányítási csoport 3. Partneri elégedettség és elégedetlenség mérése 4. Az eredmények ismertetése a partnerekkel
• • • •
Iskolavezetés Minőségirányítási csoport Iskolavezetés Minőségirányítási csoport
Interjúk, kérdőívek
Évente
Probléma - és eredménylista
Alkalmazotti értekez- Évente let, írásos összegzés kifüggesztése a tanáriban és a hirdetőtáblán, osztályfőnöki tájékoztató órákon,
Partneri elégedettség érzékelhető növekedése
5. Ellenőrzés: • Iskolavezetés • Minőségirányítási csoport vezetője • KT • Szakszervezetek 6. Kapcsolódó szabályzatok: • Kollektív Szerződés • Közalkalmazotti Szabályzat
32
Intézményi Minőségirányítási Program
33
5. számú melléklet: A MIP felülvizsgálatának folyamata
MIP szerint működtetett minőségfejlesztési rendszer
A rendszer a szabályzók alapján működik
A rendszer nem működik
A rendszer működésének folyamatos figyelése, elemzése
Elemzés, az okok feltárása
Eredmények feltárása, trendvizsgálatok Módosítás
4 évente a teljes rendszer revíziója Véleményeztetés, elfogadás
a rendszer működőképes
Fenntartói jóváhagyás
33
Szakértői jelentés mmm a zirci
Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Minőségirányítási Programjáról
Készítette: Nagy Kálmán közoktatási szakértő igazolványának száma:001401-02
Kapja: Zirc Város Önkormányzata
Székesfehérvár, Verebélyi u. 4.. 20 9751 133
2004.
1.
Összefoglalás
A 2003-ban módosított 1993. évi LXXIX tv. alapján a zirci Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola megalkotta Minőségirányítási Programját. Jelen szakvélemény ezen program legitimálását hivatott segíteni. A szakértői elemzés az intézmény minőségirányítási programját az alábbi szempontok szerint vizsgálta: • Jogszerűség • Szakszerűség • Megvalósíthatóság A vizsgálati szempontok nyomán a fenntartói döntés segítése céljából az alábbi kérdésekre fogalmazzuk meg válaszainkat: A minőségirányítási program jogszerűségének vizsgálata A minőségirányítási program a tartalmazza-e azokat az elemeket, amelyeket a Közoktatási Törvény a 40.§-ban előír? Igen. Az iskola a minőségirányítási programot a jogszabálynak megfelelő tartalommal készítette el. A minőségirányítási program szakszerűségének vizsgálata A dokumentum felépítése logikus, szerkezete áttekinthető, követi a törvény által elvárt struktúrát, azaz minőségpolitikai nyilatkozatot fogalmaz meg, majd a minőségpolitika részeként minőségi célokat jelöl. Ezt követően bemutatja a minőségirányítási rendszer működését, felválallt részprogramjait, ebben nyomatékos helyet adva az intézmény vezetésének. A program a szakszerűségi követelményeknek eleget tesz. A megvalósíthatóság vizsgálata A feltételek ismeretében vannak-e a megvalósíthatóságnak akadályai? A megvalósíthatóságnak elvi, jogszabályi akadályai nem látszanak. (A program teljes feltételrendszerének vizsgálata, amely a gyakorlati kivitelezhetőségre adhat megnyugtató választ, ennek a jelentésnek nem kompetenciája.) Tartalmaz-e a program olyan feladatokat, amelyek a fenntartóra a törvényi előírásokon felüli kötelezettségeket rónak? Nem tartalmaz a program ilyen feladatokat.
2
Formai megfelelőség vizsgálata A jóváhagyási eljárás jelen szakaszában a legitimálást biztosító formai elemek még hiányoznak. A fenti válaszok alapján a zirci Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola minőségirányítási programja a törvényi előírásoknak megfelel, szakszerű, és nem tartalmaz olyan feladatokat, melyek a megteremthető feltételekhez viszonyítottan nem megvalósíthatóak.
Közoktatási szakértői vélemény: a zirci Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola minőségirányítási programját a fenntartó részére jóváhagyásra javaslom.
Székesfehérvár, 2004. 06. 16.
Nagy Kálmán közoktatási szakértő
3
A jelentés részletezése A figyelembe vett jogszabályok, szabályzók 1. A többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról (KTV) 2. Az intézmény alapító okirata. Formai megfeleltetés Terület/tartalom
Igen
Nem
Az elkészítés eljárásrendjére vonatkozó igen megállapítások – van-e (utalás) a programban diákönkormányzat véleményezése nem szülői munkaközösség véleményezése nem iskolaszék véleményezése nem alkalmazotti közösség elfogadó nyilatkozata nem A fedőlapon a nevelőtestület elfogadásának van előkészített hely, ez jogszerűtlen, mivel a teljes alkalmazotti közösség elfogadó nyilatkozata kell! kisebbségi önkormányzat egyetértő nyilatkozata nem A program érvényességére vonatkozó igen rendelkezés A program felülvizsgálatára vonatkozó igen rendelkezés Intézkedés a program módosításáról igen Intézkedés a program nyilvánosságra nem hozatalának módjáról, a program elhelyezéséről Konkrét megfogalmazás kell, nem elegendő az utalás ! Eredeti aláírások, intézményi bélyegző nem Javaslat az intézménynek: a „nem”-el jelölt formai hiányosságok pótlása, a vastagon szedettek különösen fontosak! A program törvényességi vizsgálata
A minőségirányítási program tartalmazza (KTV. 40.§)
Igen
Az intézmény minőségpolitikáját, ezen belül • minőségpolitikai nyilatkozatát • minőségcéljait Minőségfejlesztési rendszerét, ezen belül az intézmény működésének folyamatát, ezen belül
igen igen igen igen igen
Nem
4
• • • •
vezetési feladatok végrehajtása tervezési feladatok végrehajtása ellenőrzési feladatok végrehajtása mérési, értékelési feladatok végrehajtása
igen igen igen igen
Tartalmi koherencia, egyéb észrevételek: A zirci Reguly Antal Általános Iskola minőségirányítási programja példaértékű tartalmi és formai vonatkozásokban egyaránt. Felépítése követi a jogszabályi elvárásokat, alkalmazkodik a stratégiai dokumentumoktól elvárható logikához, igazodik a fenntartó elvárásaihoz, alkalmazkodik saját lehetőségeihez, stratégiai vonatkozásban perspektívákat nyit a szervezetfejlesztés tekintetében. Részletezve: ¾ A minőségirányítási programban megfogalmazott alapelvek, az iskola céljai és feladatai, valamint a fenntartó által megfogalmazott elvárások között egyértelmű koherencia van. ¾ A program 3. fejezete hosszasan idézi a fenntartó minőségirányítási programját. Ez felesleges, hiszen a jogszabályi elvárás az, hogy a fenntartói elvárások alapján készüljön az intézményi MIP, amely előírás nem igényli az ÖMIP nyolc oldalban történő „megismétlését”. Természetesen ez nem jogszerűtlen megoldás. ¾ A program tartalmában és szellemiségében alkalmas arra, hogy az iskola, mint működő rendszer fejlesztését elősegítse. ¾ Összhangban vannak az egyes rendszerelemek feladatai (pedagógiai és az azt segítő feladatok), valamint a MIP által meghatározott - elsősorban ellenőrzési - feladatok. ¾ A partnerközpontú szemlélet a minőségpolitikai nyilatkozatban is helyet kap, illetve folyamatosan érzékelhető a MIR működtetésének leírásában is. A vezetés elkötelezettsége A minőségpolitikai nyilatkozat egyértelműen kimondja a vezetés minőségügyi elkötelezettségét. Mivel a szervezetfejlesztés a struktúra és a szervezeti kultúra alakításán keresztül történik, alapvető szempont a vezető és a vezetés hozzáállása. Ez a program ebből a szempontból nem csak deklarálja e tényt, hanem a vezetői funkciókon keresztül részletezi is az elkötelezettség programját.
5
A tervezés • Stratégiai és operatív szinten is megfogalmazza a tervezéshez kapcsolódó tennivalókat. • A minőségirányítási programtól elvárható módon a tervezést beazonosított és szabályozott módon kezeli. Az ellenőrzés • A programban delegált funkcióként jelenik meg, részben az igazgató, részben a vezetés, részben a pedagógusok feladataként. • Az ellenőrzéshez közvetlenül kapcsolódó értékelés logikus rendben található. • Áttekinthető, gyakorlatias, táblázatba rögzített módon fogalmazza meg a folyamathoz kapcsolódó elemeket. • Az ellenőrzés és értékelés részeként a Comenius programban megfogalmazott algoritmusok felhasználásával az irányított önértékelést is működteti az iskola. Ennek programban történő rögzítése pontos, szakszerű. • Az ellenőrzési értékelési folyamat egyértelműsítése érdekében lehetőség szerint számszerű, de minden esetben objektív indikátor-rendszert dolgozott ki az iskola, melyet a teljes programra jellemző logikával (cél, célcsoport, felelős, leírás) rögzítettek. Szervezés, működtetés • Világosan rögzíti a program a vezető és valamennyi intézményi dolgozó felelősségét a komplex működésért. • A szervezési tevékenységet elsősorban a kommunikációs, információs rendszer hatékony működtetésében fogalmazza meg. • Az iskola szervezetén belül működő minőségügyi csoport jól meghatározott feladattervvel rendelkezik. A program a „Felelősségi mátrix” alfejezetben beosztásokhoz rendeli azokat a folyamatokat, amelyek irányítását, koordinálást a minőségirányítási program működtetéséért felelős szervezeti egység felvállal. Ez a feladatkultúrás modell minden előnyét beépítheti az iskola szervezeti kultúrájába, így tevőlegesen is fejlesztő hatást gyakorol. Feltételek biztosítása – személyi vonatkozások • Részletesen rögzíti a program a vezetés humánerőforrás fejlesztéséhez kötődő tevékenységét. • A munkatársak kiválasztása és betanulása, továbbképzése, ösztönzése beazonosított és szabályozott folyamatként szerepel a programban, az eljárásrend szakszerű. Partnerkapcsolatok • A közoktatási törvény által megfogalmazott módon a jelen minőségirányítási program komoly figyelmet fordít a partnerszemléletű működésre.
6
• •
Az igény és az elégedettség mérése szabályozott folyamatként megfelelő hátteret biztosít a működés ilyen irányú céljainak teljesüléséhez. A partneri szemlélet közvetlen és közvetett módon is megjelenik, de a közvetett partnerek köre nem elég tág. Nincsenek rögzítve az ÖMIP által elvárt kapcsolatok tartalmi vetületei. A következő átdolgozáskor javasolt kiegészíteni a programot az intézményt érintő külső kapcsolatrendszer gyakorlati működtetésének leírásával, különös tekintettel az alábbi területeken: - gyermek- és ifjúságvédelmi intézmények, - szociális intézmények, - egészségügyi intézmények, - közművelődési, közgyűjteményi intézmények, - pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények, - szakszolgáltató intézmények, - sport intézmények, szervezetek.
Folyamatos fejlesztés • Az elvárható tartalmak e fejezetben is megjelennek, hangsúlyt kap a biztonságos intézmény, a belső audit, a folyamatszabályozás fejlesztése, mely tényezők egyértelműen biztosítani tudják a szervezetfejlesztést. Összefoglalás A dokumentum a fentiekben részletezett módon példa értékűen tartalmazza mindazokat az elemeket, melyeket a jogszabályok előírnak. A logikus és egységes szerkezetű dokumentum belső ellentmondásokat nem tartalmaz, fejezetei egymásra épülnek, strukturáltsága a használhatóságát biztosítja. A minőségirányítási program egészéből határozottan tükröződik a vezetés rendszerszemlélete, a folyamatokban történő gondolkodás, a PDCA ciklus tudatos működtetése, melyek komoly szakmai tartalmakat képviselnek egy tudatos szervezetfejlesztési folyamatban. Mindennek a felügyeletét, koordinálást, működtetését a jelen minőségirányítási program felvállalja. Javaslat megfogalmazása a fenntartó számára: Összességében a minőségirányítási programot – a formai kiegészítéseket követően - jóváhagyásra javaslom
Székesfehérvár, 2004. 06. 16. Nagy Kálmán szakértő
7
Szakértői jelentés mmm a zirci
Benedek Elek Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde Minőségirányítási Programjáról
Készítette: Nagy Kálmán közoktatási szakértő igazolványának száma:001401-02
Kapja: Zirc Város Önkormányzata
Székesfehérvár, Verebélyi u. 4.. 20 9751 133
2004.
1.
Összefoglalás
A 2003-ban módosított 1993. évi LXXIX tv. alapján a zirci Benedek Elek Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde megalkotta Minőségirányítási Programját. Jelen szakvélemény ezen program legitimálását hivatott segíteni. A szakértői elemzés az intézmény minőségirányítási programját az alábbi szempontok szerint vizsgálta: • Jogszerűség • Szakszerűség • Megvalósíthatóság A vizsgálati szempontok nyomán a fenntartói döntés segítése céljából az alábbi kérdésekre fogalmazzuk meg válaszainkat: A minőségirányítási program jogszerűségének vizsgálata A minőségirányítási program a tartalmazza-e azokat az elemeket, amelyeket a Közoktatási Törvény a 40.§-ban előír? Igen. Az óvoda a minőségirányítási programot a jogszabálynak megfelelő tartalommal készítette el. A minőségirányítási program szakszerűségének vizsgálata A dokumentum felépítése logikus, szerkezete áttekinthető, követi a törvény által elvárt struktúrát, azaz minőségpolitikai nyilatkozatot fogalmaz meg, majd a minőségpolitika részeként minőségi célokat jelöl. Ezt követően bemutatja a minőségirányítási rendszer működését, felválallt részprogramjait, ebben nyomatékos helyet adva az intézmény vezetésének. A program a szakszerűségi követelményeknek a fentiek ellenére nem tesz mindenben eleget, d emivel jogi kifogás nem emelhető, jelen állapotában is jóváhagyható az alábbiakban részletezett javasolt fejlesztések előírásával. A megvalósíthatóság vizsgálata A feltételek ismeretében vannak-e a megvalósíthatóságnak akadályai? A megvalósíthatóságnak elvi, jogszabályi akadályai nem látszanak. (A program teljes feltételrendszerének vizsgálata, amely a gyakorlati kivitelezhetőségre adhat megnyugtató választ, ennek a jelentésnek nem kompetenciája.) Tartalmaz-e a program olyan feladatokat, amelyek a fenntartóra a törvényi előírásokon felüli kötelezettségeket rónak? Nem tartalmaz a program ilyen feladatokat. 2
Formai megfelelőség vizsgálata A jóváhagyási eljárás jelen szakaszában a legitimálást biztosító formai elemek még hiányoznak. A fenti válaszok alapján a zirci Benedek Elek Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde minőségirányítási programja a törvényi előírásoknak megfelel, szakszerű, és nem tartalmaz olyan feladatokat, melyek a megteremthető feltételekhez viszonyítottan nem megvalósíthatóak.
Közoktatási szakértői vélemény: a zirci Benedek Elek Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde minőségirányítási programját a fenntartó részére jóváhagyásra javaslom.
Székesfehérvár, 2004. 06. 16.
Nagy Kálmán közoktatási szakértő
3
A jelentés részletezése A figyelembe vett jogszabályok, szabályzók 1. A többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról (KTV) 2. Az intézmény alapító okirata. Formai megfeleltetés Terület/tartalom
Igen
Az elkészítés eljárásrendjére vonatkozó igen megállapítások – van-e (utalás) a programban szülői munkaközösség véleményezése alkalmazotti közösség elfogadó nyilatkozata A fedőlapon a jóváhagyó nyilatkozat előkészítése megtalálható. kisebbségi önkormányzat egyetértő nyilatkozata A program érvényességére vonatkozó igen rendelkezés A program felülvizsgálatára vonatkozó igen rendelkezés Intézkedés a program módosításáról Intézkedés a program nyilvánosságra hozatalának módjáról, a program elhelyezéséről Eredeti aláírások, intézményi bélyegző
Nem
nem nem nem
nem nem nem
Javaslat az intézménynek: a „nem”-el jelölt formai hiányosságok pótlása, a vastagon szedettek különösen fontosak! A program törvényességi vizsgálata
A minőségirányítási program tartalmazza (KTV. 40.§)
Igen
Az intézmény minőségpolitikáját, ezen belül • minőségpolitikai nyilatkozatát • minőségcéljait Minőségfejlesztési rendszerét, ezen belül az intézmény működésének folyamatát, ezen belül • vezetési feladatok végrehajtása • tervezési feladatok végrehajtása
igen igen igen igen igen
Nem
igen igen 4
• ellenőrzési feladatok végrehajtása • mérési, értékelési feladatok végrehajtása
igen igen
Tartalmi koherencia, egyéb észrevételek: A zirci Benedek Elek Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde minőségirányítási programja tartalmában a jogszabályi előírásoknak megfelel. Felépítése követi a törvény elvárásait, igyekszik alkalmazkodni a stratégiai dokumentumoktól elvárható logikához. Határozottan igazodik a fenntartó elvárásaihoz, alkalmazkodik saját lehetőségeihez, stratégiai vonatkozásban perspektívákat nyit a szervezetfejlesztés tekintetében. Tartalmi vonatkozásokban az alább részletezettek szerint a program fejlesztése szükségszerű. Részletezve: ¾ A program a szükségesnél nem részletesebben bemutatja az intézmény alaptevékenységét, illetve szervezeti felépítését. ¾ A jogszabályoknak megfelelően az intézményi minőségpolitika első részében minőségügyi nyilatkozatot tartalmaz, amely szűkszavúan, lényegre törően foglalja össze a vezető minőségügyi szemléletét. ¾ Külön alfejezetként „minőségbiztosítási küldetésnyilatkozatot” fogalmaznak meg, mely szókapcsolat a minőségirányítási programokkal foglalkozó irodalmakban kevésbé fordul elő, így az előző – 2.1 Vezetői minőségügyi nyilatkozat – alfejezet részeként értelmezhetjük. Tartalmában is illeszkedik a fenti nyilatkozathoz. ¾ A 2.4 alfejezet külön tagolásának sincs tartalmi jelentősége, az itt leírt mondatok inkább a nevelési program műfajához illenek. ¾ Fontos alfejezetként idézi fel a program az Önkormányzati Minőségirányítási Program intézményre vonatkozó elvárásait. Majd e felsorolást táblázatos formában is feldolgozzák. Ez jó megoldásnak látszik, hiszen az ÖMIP egyes elvárásaiból a maguk számára feladatokat fogalmaztak meg, a feladatokhoz folyamatokat rendeltek, melyeket PDCA ciklusba rendeztek. Stilisztikailag szerencsésebb lenne, ha e táblázat szövegezése már többes szám első személyben szólna, vagyis az óvoda már magára nézve jelentené ki minőségi céljait. A megfogalmazott sikerkritériumok segítik a folyamatok ellenőrzését. Esetenként e kritériumok megfogalmazása nehezen mérhető tartalmat kapott, pl. „jól működő kapcsolat”, „megfelelő fejlettség”, „elégedett partner”, „igényesség”. A program aktuális átdolgozásakor a lehetőségekhez képest konkrétabb, mérhetőbb, paraméterekkel jellemzett sikerkritériumokat kell találni.
5
¾ Szakszerűen csoportosítva jelennek meg az intézmény vállalt minőségcéljai (pedagógiai és szervezeti vetület). A célrendszer két táblázata egymáshoz képest következetlen, a pedagógiai minőségcélokkal foglalkozóban hiányzik azon feladatok megfogalmazása, melyek a kívánt célok elérését biztosíthatják, a szervezeti minőségcélok táblázatban pedig logikai hiba hogy először a feladat fogalmazódik meg, ezt követi a cél meghatározás. Természetesen először a célokat tűzzük ki, majd a feladatokat. ¾ A fejezetet lezáró összetett mondatról érdemes szólni, hiszen megfogalmazza a legfontosabb elvárást, amit egy program tehet: az önfejlesztést. ¾ A program 3. fejezete címében eleget tesz a jogszabály elvárásának, hiszen a minőségirányítási rendszer bemutatását vetíti elő. A vezetés szerepe megfogalmazódik, a vezetői funkciók látványosan és határozottan elkülönülnek. Ebben az esetben is táblázatos forma segíti a program gyakorlatias használatát. A partnerkapcsolatokról szóló fejezet részletezi a tevékenységeket, de az egyes feladatokért felelős személyeket (csoportokat) nem minden esetben jelöli meg (pl. térségi kapcsolatok). A partneri szemlélet közvetlen és közvetett módon is megjelenik, de a közvetett partnerek köre nem elég tág. Nincsenek rögzítve az ÖMIP által elvárt kapcsolatok tartalmi vetületei. A következő átdolgozáskor javasolt kiegészíteni a programot az intézményt érintő külső kapcsolatrendszer gyakorlati működtetésének leírásával, különös tekintettel az alábbi területeken: - gyermek- és ifjúságvédelmi intézmények, - szociális intézmények, - egészségügyi intézmények, - közművelődési, közgyűjteményi intézmények, - pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények, - szakszolgáltató intézmények, A program ezen fejezete már utal „minőségfejlesztési csoportra”, de ennek konkretizálására csak oldalak múlva kerül sor (a 3.2.3-ban) viszont a fogalomhasználat, a megnevezés nem következetes. A program figyelembe veszi, hogy a szervzetfejlesztés egyik alapja a külső és belső együttműködés, ezen belül pedig a kommunikáció, így dicséretes módon rendelkezik erről. Figyelmet fordít a humánerőforrás fejlesztésére, a szakmai tudások bővítésére, a kompetenciák növelésére (döntési, döntés előkészítési delegálás). A minőségirányítási rendszer működésének egyik fontos alrendszere a mérésértékelés (a program 3.2.4-es alfejezete). Ezen belül „Az óvónői munka mérése” címszó alatt megfogalmazottak nem tartalmazzák a „mérés, értékelés”-hez szükséges elemeket. A programnak ez a része
6
további kidolgozásra szorul. Ezen alfejezetben található az önkormányzat részéről történő ellenőrzés részletezése, ez szükségtelen része e programnak. Az intézményen belüli ellenőrzés csak nagy kategóriákban fogalmaz meg tartalmakat. Nem derül ki, pl. a partnerkapcsolatok mérésének konkrét tervezése (mely partnert, milyen vonatkozásban, milyen időközönként), nem értelmezhető a táblázatból a pedagógiai hozzáadott érték mérésének tartalma. Ezeket a területeket tekinthetjük úgy, hogy ezek a jelen program szükséges további fejlesztésének irányai. Összefoglalás A dokumentum a fentiekben részletezett módon tartalmazza mindazokat az elemeket, melyeket a jogszabályok előírnak. a program feltehetően képes biztosítani a szervezetfejlesztést, mind a struktúra, mind a szervezeti kultúra terén. Természetesen nem várható el ebben a teljesen új műfaj-alkotási folyamatban az, hogy minden külső értékelő számára az intézmény ezen dokumentuma egységesen és a legszakszerűbben értelmezhető legyen. Látható, hogy jó úton kezdték meg a szervezetfejlesztési munkát, a program helyenként egészen praktikus tartalmú, biztosított a végrehajthatósága. Egyes alfejezetei további kiegészítésre, fejlesztésre szorulnak, amely a szervezetfejlesztés egy későbbi stádiumában már szakszerűen megoldható lesz. A minőségirányítási program egészéből határozottan tükröződik a vezetés rendszerszemlélete, a folyamatokban történő gondolkodás, a PDCA ciklus tudatos működtetésének szándéka, melyek komoly szakmai tartalmakat képviselnek egy tudatos szervezetfejlesztési folyamatban. Mindennek a felügyeletét, koordinálást, működtetését a jelen minőségirányítási program képes segíteni. Javaslat megfogalmazása a fenntartó számára: Összességében a minőségirányítási programot – a formai kiegészítéseket követően - jóváhagyásra javaslom
Székesfehérvár, 2004. 06. 16. Nagy Kálmán közoktatási szakértő
7
