Püspökladány Város Polgármesterétől
Készítette: Fodorné Szabó Mária
4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. sz.
ELŐTERJESZTÉS Püspökladány Város Önkormányzata Sportkoncepciójának felülvizsgálatáról Tisztelt Képviselő-testület! Püspökladány Város Önkormányzata Képviselő-testülete 2004. májusában tárgyalta és fogadta el Püspökladány Város Önkormányzata Sportkoncepcióját a 2004-2014-ig terjedő időszakra. Az elfogadása óta nem került sor felülvizsgálatára, módosítására. A Sportkoncepció fő irányait az akkor még hatályban lévő helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény és a sportról szóló 2004. évi I. törvény határozta meg. A 2004-ben hatályos sportról szóló törvény a helyi önkormányzatok sporttal kapcsolatos feladatait az alábbiakban szabályozta: „55. § (1) A települési önkormányzat – figyelemmel a sport hosszú távú fejlesztési koncepciójára -: a) meghatározza a helyi sportfejlesztési koncepciót és gondoskodik annak megvalósításáról, b) az a) pontban foglalt célkitűzéseivel összhangban együttműködik a helyi sportszervezetekkel, sportszövetségekkel, c) fenntartja és működteti a tulajdonát képező sportlétesítményeket, d) megteremti az önkormányzati iskolai testnevelés és sporttevékenység gyakorlásának feltételeit. (2) A helyi települési önkormányzat az (1) bekezdésben foglaltakon kívül – a Kt-ben meghatározottak szerint – biztosítja az önkormányzati iskolai sportkörök működéséhez szükséges feltételeket.” A Sportkoncepcióban megfogalmazásra kerültek a hosszú és középtávra érvényes alapelvek, az egyes területek fejlesztési irányai. A)
Hosszú távra érvényes alapelvek (2004-2014) 1. A testnevelés és sport az egyetemes és nemzeti kultúra szerves része, annak lényeges alkotó eleme. 2. A sport a személyiség formálásának, az egészség megőrzésének és a teljesítőképesség fokozásának egyik leghatásosabb eszköze. 3. A nevelési-oktatási intézmények testnevelése és sportja képezi sportkultúránk alapjait; a lakosság szabadidősportja a munkaképesség, a fizikai állapot karbantartásának egyik leghasznosabb és legeredményesebb eszköze; a versenysport a sportkultúra húzóágazata, minta és motiváció a rendszeres testedzéshez.
2 4. 5. B)
A testnevelés és sport egyes területei egymással kölcsönösen összefüggő és egymásra ható egészet képeznek, ezért a sport harmonikus fejlesztése egyaránt állami, önkormányzati és társadalmi feladat. Alapvető érdek, hogy a sport valamennyi társadalmilag hasznos funkciója érvényesüljön és értékeinek megfelelő támogatást nyerjen.
Közép távra érvényes alapelvek (2004-2009) 1. Kiemelt figyelmet kell fordítani továbbra is a mindennapos testedzés megvalósítására a gyermek, serdülő és ifjúsági korosztály számára, mivel harmonikus fejlődésük csak a rendszeres napi testneveléssel és sporttal biztosítható. 2. A lakosság folyamatosan romló egészségi állapotának javításában legfontosabb cél a sport által hozzájárulni a lakossági szemléletformáláshoz, az egészség megőrzéshez. 3. Meg kell teremteni a lehetőséget a testmozgásra azoknak, akik nem versenyeredményekre törekednek „csupán” egészségük megőrzésére a sport által. 4. Kiemelten és elsődlegesen fejleszteni kell az iskolai testnevelés és sport tárgyi feltételrendszerét, megteremtve ezzel az egészséges életmódra nevelés alapját. 5. Kiemelt feladatnak kell tekinteni az utánpótlás-nevelés feltételeinek javítását, a tehetségek kiválasztását és gondozását. Magas szintű, tartós sportsikerek igényes utánpótlás-neveléssel érhetők el. 6. Megkülönböztetetten kell kezelni a fiatalok rendszeres és folyamatos sportolásában szerepet játszó sportágakat.
A koncepcióban megfogalmazott alapelvek továbbra is érvényesek. A sport, mint önszerveződésre épülő autonóm civil tevékenység a magyar és az egyetemes kultúra része, az egészségfejlesztés alapvető eszköze, valamint a szabadidő eltöltésének társadalmilag hasznos módja. A sport jelentős szerepet tölt be az ifjúság erkölcsi – fizikai nevelésében, a személyiség formálásában és hozzájárul a testi – lelki jólétéhez. Továbbra is igaz, hogy a sportkultúra alapját az iskolai testnevelésre épülő diáksport képezi. Fejlett és színvonalas iskolai testkultúrára épülhet csak az eredményes él-, versenysport és utánpótlás-nevelés, illetve a széles körű lakossági szabadidősport. Fontos alapelv, hogy a testnevelés és a sport egyes területei egymással kölcsönösen összefüggő és egymásra ható egészet képeznek, ezért kiemelt feladat valamennyi terület arányos fejlesztése és megfelelő támogatása. Mivel az önkormányzati, illetve a sporttörvényben meghatározott feladatok kizárólag közpénzekből nem megvalósíthatóak, továbbra is szükséges, hogy a célok és feladatok megjelölésében, valamint azok megvalósításában a sport társadalmi, civil szervezetei nagyobb részt vállaljanak.
3 Óvodai- iskolai testnevelés és diáksport A gyermekek számára az óvodai és iskolai sporttevékenység az egész életre szóló szokások kialakításának egyszeri, megismételhetetlen lehetősége. A gyermekek egészséges életmódra nevelése intézményesített formában először az óvodai nevelés keretein belül jelenik meg. 3-7 éves kor között gyűjtik a legtöbb tapasztalatot, élményt a mozgáskultúrájuk kialakításához. A gyermekek harmonikus fejlődése csak a rendszeres, napi testneveléssel, sporttal biztosítható. Ennek érdekében a Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény tagóvodáiban több módon biztosítják a gyermekek mindennapi mozgásigényének kielégítését: - Az irányított mozgásos játékokat valamennyi korosztálynak heti egy alkalommal szervezik meg, különböző időkerettel az életkornak megfelelően. - A gyermekek edzettségét, állóképességét növelik a napirendbe illesztett mindennapi kocogással. - A gyermekek mindennapi mozgásigényének kielégítését változatos udvari játékokkal, sokféle, sokirányú mozgásos szabályjátékokkal, népi dalos játékokkal is biztosítják. - A gyermekek a természetes nagymozgásokat, mozgáselemeket egyénileg gyakorolják a sokféle udvari mozgásfejlesztő eszközökön. A tagóvodák minden évben részt vesznek a Bene Gyula sportvetélkedőn. Az óvodák igyekeznek megfelelő színvonalon biztosítani a kisgyermekek számára a kötetlen mozgásos tevékenységek lehetőségét és az ahhoz szükséges tárgyi feltételeket. A tornaszerek és a nagymozgást fejlesztő udvari játékok beszerzése zömében pályázati és alapítványi pénzből valósult meg. Az intézmény célkitűzése évek óta, hogy valamennyi tagóvoda rendelkezzen tornaszobával, de a helyhiány miatt nem sikerült maradéktalanul megvalósítani. Az iskolai testnevelés és diáksport jelentősége elsősorban a korosztály fogékonyságában van, melynek színtere a tanórai testnevelés, valamint a tanórán kívüli rendszeres sportfoglalkozás. Ezen keretek között szerettethető meg a mozgás és tudatosítható szokássá alakítható a sportos, egészséges életmód. Az iskolai testnevelés és diáksport fontosságát erősíti az a tény is, hogy a tanulók csak iskolai keretek között végeznek rendszeres testmozgást. A mindennapos testnevelés bevezetésével komoly lehetőséget kaptak a diákok, hogy szervezett körülmények között fejlesszék mozgáskultúrájukat, fizikai kondíciójukat. A gyermekek jelentős része küszködik súlyproblémával, nő a testtartási rendellenességek száma, csökken a terhelhetőségük. A sport, a mozgás azonban nem csupán népegészségügyi, hanem nevelési kérdés is, mivel jelentős mértékben hozzájárul a személyiségjegyek pozitív irányú változásához, kedvezően hat a tanulási képességekre.
4 2012. szeptemberétől az első, ötödik és kilencedik évfolyamokban elindult a heti öt testnevelési óra, melytől a gyermekek egészségi állapotának javulását várják. A mindennapos testnevelés bevezetése azonban több problémát is felszínre hozott. A tárgyi, elsősorban tornatermi feltételek hiánya szinte minden iskolában problémát jelent. Bár valamennyi iskola rendelkezik tornateremmel, de nem kielégítő a létesítmények nagysága és felszereltsége, főleg a jogszabályváltozásból bekövetkezett fokozott igények ismeretében. A megnövekedett óraszám miatt a Sportcsarnokot az eddiginél is jobban igénybe veszik az iskolák. A köznevelési törvény előírja, hogy minden iskola köteles iskolai sportkört működtetni. Az iskolákban működő sportköröknek biztosítania kell azt is, hogy egyes diákok, minőségi, teljesítményorientált sporttevékenységhez jussanak. A diáksport az iskolai testnevelésre épül, annak gyakorlatanyagát használja fel játékosan, versenyszerűen és átmenetelt képez a testnevelés és a minőségi sport között. A diáksport a szakosztályi munka alapja, ezért a sportegyesületek és a diáksport kölcsönösségi alapon való együttműködése továbbra is elengedhetetlen az eredményes működéshez. Diákjaink az elmúlt tíz évben a Diákolimpiai versenyeken sok szép eredményt értek el. Ebben jelentős szerepük volt az iskolai testnevelőknek, edzőknek. Munkájuk rendkívül fontos, mert értéket teremtenek, sportolási lehetőséget biztosítanak a gyermekek számára és nem elhanyagolható az sem, utánpótlást nevelnek a sportegyesületek számára. Ezért támogatásuk fontos az önkormányzat részéről. A diáksport jelentősége igen nagy, mivel kettős célt szolgál: az eredményességet és a tömegsport megfelelő működtetését. Sajnos a tanulók egy része egészségügyi problémái miatt könnyített, illetve gyógytestnevelésre szorul. Főleg mozgásszervi elváltozások, tartáshibák, gerincferdülés, lúdtalp, túlsúly miatt javasolja az orvos a gyógytestnevelésben történő részvételt. Akik idejében gyógytestnevelésben részesülnek, azok körében javulás, vagy legalább állapotmegőrzés érhető el megállapított elváltozás tekintetében. A meglévő problémák kezelésén túl a prevenciónak is rendkívül fontos szerepe van. A gyógytestneveléssel foglalkozó szakemberek száma igen alacsony. Versenysport, utánpótlás-nevelés A verseny- és élsport a testnevelés és a sport csúcsteljesítményekben kifejezhető területe, ösztönző minta a rendszeres testedzéshez, a teljesítményfokozáshoz. A versenysport, ezen belül az élsport a sporttevékenység és ennek révén a testkultúra húzó ágazata továbbra is. A versenysport alapvetően a városban működő egyesületekben folyik. A sportról szóló törvényben a települési önkormányzatok számára megjelölt kötelező feladatok között nem szerepel a versenysport tevékenység vagy annak támogatása. Azonban a városmarketing, a szórakoztatás, a diák és szabadidősportra gyakorolt
5 pozitív hatása miatt alapvető jelentőségű, ezért biztosít évek óta az önkormányzat teherbíró képességének megfelelő mértékű támogatást a városunk közigazgatási területén működő sportegyesületek számára. Bár tudjuk, hogy az egyesületek anyagi lehetőségei és eredményességük szoros összefüggésben vannak egymással, ugyanakkor az önkormányzatnak nem lehet célja, és lehetősége sincs, hogy teljes egészében felvállalja sportágak, szakosztályok teljes finanszírozását. Már a 2007-ben elfogadott „Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia” is említi, hogy minden sportágnak rendelkeznie kell hosszú távú sportágfejlesztési tervvel, amelyben kiemelt szempont a magántőke bevonása. A 2011-ben bevezetésre került „TAO” támogatásnak köszönhetően, az e körbe tartozó sportágak (esetünkben az öt látványcsapat-sportágból a labdarúgás, a kézilabda és a vízilabda jöhetett szóba) egyesületei olyan plusz forráshoz juthattak, melynek segítségével eredményesen tudták finanszírozni szervezetük működését. A „TAO” támogatást kihasználni nem tudó, jellemzően kisebb egyesületek viszont egyéb támogató híján, egyre nehezebb anyagi helyzetbe kerültek/kerülnek, a fenntartható működés határán egyensúlyoznak. Az utánpótlás-nevelés a versenysport speciális ágazata, melynek feladata az utánpótlás korú sportolók felkészítése és versenyeztetése. Az utánpótlás-nevelés az alapja az eredményes felnőtt versenysport megteremtésének. Helyi célja, kapcsolódva az országos szakszövetségek sportágfejlesztési elképzeléseihez, hogy biztosítsa a püspökladányi felnőtt élsport, versenysport bázisát. Igazi fontosságát a területnek akkor lehet igazán helyesen értékelni, ha figyelembe vételre kerül az, hogy ha ez a tevékenység az eredeti célját, azaz élsportolók kinevelését értelemszerűen nem is érheti el minden esetben, az egészséges életmódra neveléssel és a sport megszerettetésével akkor is nagyon fontos közösségi célokat valósít meg. Így finanszírozási szempontból bármilyen szintű teljesítményről, illetve szervezeti keretről (iskolai vagy egyesületi sport) is van szó, a kiválasztási rendszerben ismert piramis elv – a legtehetségesebb versenyzők képzéséhez nagy tömegű, kevésbé tehetséges fiatallal is foglalkozni kell – pozitív hatása, társadalmi értéke vitathatatlan érv az önkormányzati támogatás rendszerében. Az utánpótlás-nevelés célcsoportja a 618 éves korosztály. Az önkormányzat célja az utánpótlás-nevelés támogatása, amely biztosítja az élsport, versenysport kívánt színvonalának megtartását. A versenysport területén a városunkat képviselő sportegyesületek eredményességi törekvéseit támogatja az önkormányzat, hisz sportolói megyei, országos és nemzetközi helyezéseket elérve Püspökladány hírnevét gyarapítják. A sportegyesületek jelentős része felismerte, ha fejleszteni akarja sportágát, akkor elsősorban az utánpótlás bázisát kell fejleszteni. (labdarúgás, birkózás, kézilabda, stb.)
6 Szabadidősport, tömegsport A szabadidősport a lakosság egészségi állapotának megőrzésében, fizikai teljesítőképességének fenntartásában bír kiemelkedő jelentőséggel. Ez össztársadalmi, családi és egyéni ügy. Elsősorban nem anyagi kérdés, sokkal inkább életmód, életvitel kérdése. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján továbbra sem állítható, hogy általánossá vált az egészség, a fizikai edzettség fontosságának felismerése. Az önszervező, önfinanszírozó lakossági szabadidősport azokra a csoportokra jellemző, akik felismerték az egészséges és sportos életmód fontosságát, értékét, és anyagi körülményeik is módot adnak a szabadidő mozgással történő hasznos eltöltésére. Az önkormányzat lehetőségeihez mérten több éve támogatja a városban szervezett szabadidős eseményeket („Nyuszi-futás, Kerékpáros Emléktúra, kispályás labdarúgó események, Farkasszigeti Daru Vonulás, Családi Sport-és Egészségnapok, stb.). Létesítmények fejlesztése A legjelentősebb fejlesztés a Városi Sportcsarnok átépítése volt, amelynek megvalósítása sok éven keresztül húzódott. Az új létesítmény nem csak a sport számára nyújt megfelelő teret, hanem különböző rendezvények számára is megfelelő helyszínt biztosít (Szalagtűző, koncertek, Városbálja, stb.) és az sem elhanyagolható, hogy az iskolák nem elegendő és nem megfelelő tornatermeit is részben kiváltja. Műfüves pályával, teniszpályával gazdagodtunk. A Sportpályán fedett lelátó épült, felújításra került az öltöző. Megtörtént a Strandfürdő felújítása. Sajnos az úszómedence téli üzemeltetését évek óta nem sikerült megoldani. Megoldásra váró feladat maradt a tornatermek felújítása, a tornaszoba hiányának teljes megszüntetését sem sikerült megoldani. Az extrém sportot űzők számára sem sikerült megfelelő helyszínt biztosítani. Határozati javaslat Püspökladány Város Önkormányzata Képviselő-testülete a sportról szóló 2004. évi I. törvényben foglaltak alapján Püspökladány Város Önkormányzata Sportkoncepciójának felülvizsgálatát jóváhagyja. Felkéri a polgármestert, hogy gondoskodjon a 2016-2019-ig szóló sportkoncepció kidolgozásáról. Határidő: Felelős:
2016. január 31. Dombi Imréné polgármester
Püspökladány, 2015. május 19. D o m b i Imréné polgármester
