E L Ő T E R J E S Z T É S. Kiskunhalas Város Képviselő-testülete szeptember 24-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS Kiskunhalas Város Képviselő-testülete 2015. szeptember 24-i ülésére Tárgy: Kiskunhalas város integrált településfejlesztési dokumentumainak elfogadása Az előterjesztést készítette:

Baics Tamás környezetvédelmi referens

Előadó: Fülöp Róbert polgármester Bizottsági felülvizsgálatra megkapta:

Pénzügyi, Költségvetési, Településfejlesztési Bizottság

Gazdasági

Elfogadásához egyszerű szavazattöbbség szükséges. Törvényességi felülvizsgálatra megkapta:

Dr. Ferenczi Mária jegyző távollétében:

(:Kristóf Andrea:) aljegyző

Kiskunhalas, 2015. szeptember 15.

és

Kiskunhalas Város Polgármesterének

ELŐTERJESZTÉSE a Képviselő-testület 2015. szeptember 24-i ülésére Kiskunhalas Város Integrált Településfejlesztési dokumentumainak elfogadása tárgyában

Kiskunhalas Város Önkormányzata az ország többi járásszékhelyéhez hasonlóan a Belügyminisztérium támogatásával 2015. I. félévében dolgozta ki az új 2014-2020-as európai uniós programozási és pénzügyi ciklusra történő felkészülés keretében az Integrált Településfejlesztési Stratégiáját (továbbiakban: ITS). A készült dokumentumok a „településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről” szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben leírtaknak megfelelően véleményeztetésen estek át, majd a szükséges módosításokat követően a dokumentumok szakmai megfelelősség ellenőrzése céljából, véleményezésre megküldésre kerültek a Belügyminisztérium részére is. A Belügyminisztérium Európai Uniós és Nemzetközi Államtitkára 2015. április 31-én kelt levelében tájékoztatta az Önkormányzatunkat, hogy a Kiskunhalas Város településfejlesztési dokumentumai szakmai követelményeket tekintve megfelelőnek tartja. A fenti jogszabály értelmében a véleményeztetésen átesett és elfogadott dokumentumokat a Polgármester ismerteti a Tisztelt Képviselő-testülettel. A projekt keretében készült dokumentumok az alábbiak: Megalapozó Vizsgálat (1. sz. melléklet), Kiskunhalas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2. sz. melléklet), Kiskunhalas Város Településfejlesztési Koncepciója (3. sz. melléklet), Beérkezett vélemények, illetve az azokra érkezett tervezői válaszok (4. sz. melléklet). A településfejlesztési stratégia dokumentumait készítő konzorcium a napokban jelezte, hogy a konzorciumot vezető cég neve megváltozott, a „TRENECON COWI Tanácsadó és Tervező Kft” név módosult „TRENECON Tanácsadó és Tervező Kft”-re. Jelen előterjesztéssel a végleges településfejlesztési dokumentumokat elfogadás céljából a Tisztelt Képviselő-testület elé terjesztem.

Határozati javaslat: Kiskunhalas Város Önkormányzat Képviselő-testülete a DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 azonosítószámú „Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban (fővárosi kerületekben) – Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása” című projektek keretében, Kiskunhalas Város vonatkozásában elkészült településfejlesztési dokumentumokat megismerte, azokat elfogadja a 1-4. melléklet alapján. Kiskunhalas, 2015. szeptember 7. Fülöp Róbert s.k. Képviselő-testület határozatáról értesül: - Tóth Péter osztályvezető, Városfejlesztési és Üzemeltetési Osztály - Baics Tamás környezetvédelmi ügyintéző, általa: - Belügyminisztérium, Támogatás-koordinációs Főosztálya

KISKUNHALAS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002

KISKUNHALAS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA Helyzetfeltáró, Helyzetelemző, Helyzetértékelő munkarészek 2015

Készült: Belügyminisztérium megbízásából Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002

Készítette: ITS DA Konzorcium TRENECON COWI Tanácsadó és Tervező Kft. (konzorciumvezető) MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. (konzorcium tagja)

Kiskunhalas Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ - HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK

KÖZREMŰKÖDŐ SZAKÉRTŐK: Projektvezető

Dócsné Balogh Zsuzsanna

Régiós koordinátor

Tendli Krisztina, Csupor Viktória

Megyei koordinátor

Fürstand Attila, Tendli Krisztina

Felelős tervező

Essősy Ádám

Felelős tervező helyettes

Bunyevácz Katalin

Településtervező

Máyer Andrea (TT/1, É 01-1521)

Településtervezési zöldfelületi és tájrendezési szakági szakértő

Rácz Mária (TK, SZT 06-0102)

Településtervezési szakági szakértő

közlekedési

Vajda Balázs (Tkö 01-11911) Perjés Tamás (Tkö 13-3215, 13-64972), Ajtay Szilárd

Településtervezési szakági terező

víziközmű

Erdész Béla (TV 04-0023, 04-0070) Nagy Andrea Tárnok Barbara

Településtervezési energiaközmű szakági tervező

Horváth Lajos (TE 16-0176)

Környezetvédelmi szakértő

Nagy Andrea

Társadalompolitikai szakértő

Bunyevácz Katalin, Kocsis Tamás

Gazdaságfejlesztési szakértő

Bunyevácz Katalin, Jáki Mónika

Antiszegregációs szakértő

Bernáth Péter

Műemlékvédelmi szakértő

Zelenákné Keresztes Brigitta (É/1 01-2406)

TOVÁBBI KÖZREMŰKÖDÖK: Kiskunhalas Város Önkormányzata – városi koordinátor: Baics Tamás ITS DA Konzorcium

3


4

Tartalomjegyzék BEVEZETÉS .................................................................................................................................................. 9 1

HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ................................................................................................... 11 1.1

TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK ÉS TÉRSÉGI KAPCSOLATOK, A VÁROS HELYE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN ............................................................................................................................. 11 1.1.1 A település térségi szerepe .................................................................................................. 11 1.1.2 A település vonzáskörzetének és funkciónak bemutatása, elemzése ................................. 13 1.2 TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA ............................. 14 1.2.1 Kapcsolódás az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióhoz (OFTK) ............ 14 1.2.2 Kapcsolódás a Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Koncepciójához és Programjához .. 15 1.2.3. Egyéb térségi fejlesztési koncepciókhoz, programokhoz való kapcsolódás ............................. 16 1.3 A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA .......................................... 17 1.3.1 Országos Területrendezési Terv (OTrT) .............................................................................. 17 1.3.2 Bács-Kiskun megye Területrendezési Terve ........................................................................ 18 1.4 A SZOMSZÉDOS TELEPÜLÉSEK HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVEINEK KISKUNHALAS TELEPÜLÉS FEJLESZTÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ, VONATKOZÓ MEGÁLLAPÍTÁSAI ...................................................... 21 1.5 HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK.............................................................................. 22 1.5.1 A hatályos településfejlesztési koncepció és Integrált Városfejlesztési Stratégia megállapításai ..................................................................................................................................... 22 1.5.2 Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések ....................................... 29 1.6 TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI ELŐZMÉNYEK ................................................................................... 29 1.6.1 A hatályban lévő településrendezési eszközök .................................................................... 29 1.7 A TELEPÜLÉS TÁRSADALMA .......................................................................................................... 32 1.7.1 A népesség főbb jellemzői ................................................................................................... 32 1.7.2 Térbeli, társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok ............................................. 40 1.7.3 Települési identitást erősítő tényezők .................................................................................. 41 1.8 A TELEPÜLÉS HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA..................................................................................... 44 1.8.1 Humán közszolgáltatások .................................................................................................... 44 1.8.2 Esélyegyenlőség biztosítása ................................................................................................ 50 1.9 A TELEPÜLÉS GAZDASÁGA............................................................................................................ 51 1.9.1 A település gazdasági súlya, szerepköre ............................................................................. 51 1.9.2 A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői .................................................................... 53 1.9.3 A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai, települést érintő fontosabb elképzelések ....................................................................................................................................... 57 1.9.4 A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők ....................................................... 58 1.9.5 Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat)............................................................................. 59 1.10 AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA, A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS ESZKÖZ ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE . 61 1.10.1 Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program ................................................. 61 1.10.2 Az Önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere ................... 64 1.10.3 Gazdaságfejlesztési tevékenység ................................................................................... 65 1.10.4 Foglalkoztatáspolitika ...................................................................................................... 65 1.10.5 Lakás és helyiséggazdálkodás ........................................................................................ 65 1.10.6 Intézményfenntartás ........................................................................................................ 66 1.10.7 Energiagazdálkodás ........................................................................................................ 67 1.11 TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK ................................................................................ 68 1.12 TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA ............................................................................. 69 1.12.1 Természeti adottságok .................................................................................................... 69 1.12.2 Tájhasználat, tájszerkezet ............................................................................................... 71 1.12.3 Védett, védendő táji és természeti értékek, területek ...................................................... 72 1.12.4 Tájhasználati konfliktusok és problémák kezelése .......................................................... 74 1.13 ZÖLDFELÜLETI RENDSZER VIZSGÁLATA ......................................................................................... 75 1.13.1 A települési zöldfelületi rendszer elemei ......................................................................... 75 1.13.2 A zöldfelületi rendszer konfliktusai, problémái................................................................. 77

ITS DA Konzorcium


5

1.14 AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA ............................................................................................ 78 1.14.1 A területfelhasználás vizsgálata ...................................................................................... 78 1.14.2 A telekstruktúra vizsgálata............................................................................................... 82 1.14.3 Önkormányzati tulajdonkataszter .................................................................................... 83 1.14.4 Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése.................................................. 83 1.14.5 Az építmények vizsgálata ................................................................................................ 84 1.14.6 Az épített környezet értékei ............................................................................................. 85 1.14.7 Az épített környezet konfliktusai, problémái .................................................................... 90 1.15 KÖZLEKEDÉS .............................................................................................................................. 91 1.15.1 Hálózatok és hálózati kapcsolatok .................................................................................. 91 1.15.2 Közúti közlekedés............................................................................................................ 93 1.15.3 Parkolás........................................................................................................................... 96 1.15.4 Áruszállítás ...................................................................................................................... 96 1.15.5 Közösségi közlekedés ..................................................................................................... 96 1.15.6 Kerékpáros közlekedés ................................................................................................... 99 1.15.7 Gyalogos közlekedés ...................................................................................................... 99 1.15.8 Egyéb, közlekedéssel kapcsolatos megállapítások......................................................... 99 1.16 KÖZMŰVEK ÁLLAPOTA ÉS ENERGIAHATÉKONYSÁG........................................................................ 101 1.16.1 Víziközművek ................................................................................................................ 101 1.16.2 Energia .......................................................................................................................... 104 1.16.3 Elektronikus hírközlés.................................................................................................... 106 1.17 TÉRSÉGI ÉS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELEM ............................................................................ 107 1.17.1 Talaj ............................................................................................................................... 107 1.17.2 Felszíni és felszín alatti vizek ........................................................................................ 109 1.17.3 Levegőtisztaság és védelme ......................................................................................... 110 1.17.4 Zaj- és rezgésterhelés ................................................................................................... 111 1.17.5 Sugárzás védelem ......................................................................................................... 111 1.17.6 Hulladékkezelés ............................................................................................................ 111 1.17.7 Vizuális környezetterhelés ............................................................................................. 114 1.17.8 Árvízvédelem ................................................................................................................. 114 1.17.9 Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák ..................................................... 114 1.18 KATASZTRÓFAVÉDELEM ............................................................................................................. 116 1.18.1 Építésföldtani korlátok ................................................................................................... 116 1.18.2 Vízrajzi veszélyeztetettség ............................................................................................ 116 1.18.3 Egyéb katasztrófavédelmi tényezők .............................................................................. 117 1.19 ÁSVÁNYI NYERSANYAG LELŐHELY ............................................................................................... 118 1.20 VÁROSI KLÍMA ........................................................................................................................... 118 2

HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ .................................................................................................. 120 2.1

3

A VIZSGÁLT TÉNYEZŐK ELEMZÉSE, EGYMÁSRA HATÁSUK ÖSSZEVETÉSE ........................................ 120

HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ .............................................................................................. 127 3.1 HELYZETELEMZÉS EREDMÉNYEINEK ÉRTÉKELÉSE ........................................................................ 127 3.1.1 A folyamatok értékelése ..................................................................................................... 127 3.1.2 A város és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése - SWOT elemzés ............................................................................................................. 128 3.1.3 A településfejlesztés és rendezés kapcsolata, a fejlesztés területi korlátai és lehetőségei 133 3.2 PROBLÉMATÉRKÉP / ÉRTÉKTÉRKÉP ............................................................................................ 134 3.3 ELTÉRŐ JELLEMZŐKKEL RENDELKEZŐ VÁROSRÉSZEK .................................................................. 139 3.3.1 A városrészek kijelölése, pontos lehatárolása, lehatárolás indoklása, a városrészek bemutatása ....................................................................................................................................... 139 3.3.2 Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása, helyzetelemzése ............................................................................................................................... 162 3.3.3 Egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek .......................................................... 166

4

MELLÉKLETEK ............................................................................................................................... 167

ITS DA Konzorcium


6

Ábrajegyzék 1. ábra - Bács-Kiskun megye Operatív Programjának és Koncepciójának célrendszere (2014-20) ..................................................................................................................................................... 15 2. ábra - Természetes fogyás Kiskunhalason (fő/1000 lakos)...................................................... 33 3. ábra - Vándorlási egyenleg Kiskunhalason 2000-2013. évek között (fő/1000 lakos) ............... 33 4. ábra - Kiskunhalas népességének korösszetétele 2001, 2011 ................................................ 34 5. ábra - Öregedési index Kiskunhalason .................................................................................... 34 6. ábra - Nemzetiségek aránya a lakónépességen belül Kiskunhalason ..................................... 35 7. ábra - Kiskunhalas lakosságának iskolai végzettség szerint aránya, megyei és országos összehasonlításban (2001, 2011) ................................................................................................ 36 8. ábra - Munkanélküliség havonkénti alakulása 2014-ben Kiskunhalason ................................. 38 9. ábra - Jövedelmi viszonyok (SZJA alap, Ft) évenkénti változása Kiskunhalason 2001-2012. között............................................................................................................................................ 38 10. ábra - Működő vállalkozások számának változása Kiskunhalason ........................................ 51 11. ábra - Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték változása...................................................... 53 12. ábra - Az ipari tevékenység ágazati megoszlása Kiskunhalason (2012) ............................... 54 13. ábra - Szolgáltatás alágazatokban működő vállalkozások száma ......................................... 55 14. ábra - Vendégforgalom alakulása Kiskunhalason (2001 – 2013) ........................................... 57 15. ábra - Lakásállomány kor szerinti megoszlása....................................................................... 59 16. ábra - Ingázási adatok Kiskunhalason, 2011 ......................................................................... 92 17. ábra - A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások (zöld) számának (db) változása Kiskunhalason a teljes lakásállományhoz (szürke) viszonyítva, 2001-2013. ............................. 102 18. ábra - A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba (közcsatornahálózatba) bekapcsolt lakások számának (zöld) változása Kiskunhalason a teljes lakásállományhoz (szürke) viszonyítva, 20012013. .......................................................................................................................................... 103 19. ábra - A lakosság távhőellátásra felhasznált hőmennyiségének (Gigajoule) változása Kiskunhalason, 2009-2013. ........................................................................................................ 105 20. ábra - Kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások (zöld) számának változása Kiskunhalason a teljes lakásállományhoz (szürke) viszonyítva, 2001-2013....................................................... 107 21. ábra - Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya Kiskunhalason, 2006-2012. . 112 22. ábra - A lakosságtól szelektív hulladékgyűjtésben elszállított települési szilárd hulladék aránya, 2006-2013. ................................................................................................................................. 113 23. ábra - A lakónépesség számának megoszlása (%) Kiskunhalas városrészeiben, 2011 ...... 140 24. ábra - A lakások számának megoszlása Kiskunhalas városrészeiben, 2011 ...................... 141 25. ábra - A lakónépesség korcsoportos összetétele Kiskunhalas városrészeiben, 2011 ......... 142

ITS DA Konzorcium


7

Táblázatjegyzék 1. táblázat - A kiskunhalasi járás települései, 2013 ...................................................................... 12 2. táblázat - Kiskunhalas területi mérlege a rendelet 1/1. sz. melléklete szerint: ......................... 19 3. táblázat - Kiskunhalas területének érintettsége: ....................................................................... 20 4. táblázat - Tematikus célok és programok................................................................................. 23 5. táblázat - Kiskunhalas népességszám változása 2001-2013. évek között............................... 32 6. táblázat - Segélyben részesülők száma és aránya Kiskunhalason .......................................... 38 7. táblázat - Alkalmazott segélyek Kiskunhalason ....................................................................... 39 8. táblázat - Óvodai intézmények ................................................................................................. 44 9. táblázat - Középfokú oktatási intézmények .............................................................................. 46 10. táblázat - Helyi Esélyegyenlőségi program (HEP) célrendszere ............................................ 50 11. táblázat - Működő vállalkozások száma (db) alkalmazotti létszám alapján ............................ 52 12. táblázat – Bevételek teljesülése Kiskunhalas Önkormányzatának 2013. évi költségvetésében ..................................................................................................................................................... 61 13. táblázat - Kiadások teljesülése Kiskunhalas Önkormányzatának 2013. évi költségvetésében ..................................................................................................................................................... 61 14. táblázat - Az Önkormányzat által fenntartott intézmények ..................................................... 66 15. táblázat - Funkcionális adattábla a Kiskunhalasra vonatkozó alapadatokról, 2011................ 81 16. táblázat – Telekméretek Kiskunhalason................................................................................. 83 17. táblázat - Napi rendszerességgel közlekedők és mód szerinti megoszlásuk (fő/nap)............ 92 18. táblázat - Talajterhelési díjak alakulása Kiskunhalason, 2011-2013. ................................... 108 19. táblázat - Légszennyezőanyag-kibocsátás (1997-2001) ...................................................... 110 20. táblázat - Légszennyezőanyag-kibocsátás (2002) ............................................................... 110 21. táblázat – SWOT elemzés.................................................................................................... 128 22. táblázat - Területrendezési terv módosításai ....................................................................... 133 23. táblázat - Városrészi SWOT elemzés .................................................................................. 145 24. táblázat - Városrészi SWOT elemzés .................................................................................. 147 25. táblázat - Városrészi SWOT elemzés .................................................................................. 149 26. táblázat - Városrészi SWOT elemzés .................................................................................. 151 27. táblázat - Városrészi SWOT elemzés .................................................................................. 152 28. táblázat - Városrészi SWOT elemzés .................................................................................. 154 29. táblázat - Városrészi SWOT elemzés .................................................................................. 156 30. táblázat - Városrészi SWOT elemzés .................................................................................. 158 31. táblázat - Városrészi SWOT elemzés .................................................................................. 160 32. táblázat - Városrészi SWOT elemzés .................................................................................. 162

ITS DA Konzorcium


8

Térképjegyzék 1. térkép - A kiskunhalasi járás települései .................................................................................. 11 2. térkép - Kiskunhalas közlekedés földrajzi helyzete .................................................................. 12 3. térkép - Országos városhálózati rendszer ................................................................................ 14 4. térkép - Országos Területrendezési Terv részlete – Kiskunhalas és környezete (OTRT) 201418 5. térkép - Bács-Kiskun Megye Területrendezési Terve 2011., Szerkezeti terv, részlet – Kiskunhalas és környéke ............................................................................................................. 19 6. térkép - Kiskunhalas akcióterületei (felületszínezéssel jelölve a városrészeken belül) és a város tervezett projektjeinek helyszínei - forrás: IVS 2008 .................................................................... 26 7. térkép - Szegregátumok lehatárolása 2001-es KSH adatok alapján – Forrás: IVS 2008 ......... 28 8. térkép - Rendezési terv, Kiskunhalas külterülete - 2010 .......................................................... 30 9. térkép - Településszerkezeti terv, Kiskunhalas belterülete - 2010 ........................................... 30 10. térkép – A Kiskunhalasi Ipari Park területe ............................................................................ 55 11. térkép - Kiskunhalas közlekedés földrajzi elhelyezkedése a stratégiai hálózatok és csomópontok feltüntetésével ........................................................................................................ 58 12. térkép - Kiskunhalas környezetének országos jelentőségű főútjai ......................................... 93 13. térkép - Kiskunhalas városi közúthálózata ............................................................................. 94 14. térkép - Kiskunhalas főbb útjainak forgalmi terhelése ............................................................ 95 15. térkép - Kiskunhalas területén lévő helyközi autóbusz megállóhelyek ................................... 97 16. térkép - Település és környékének talajainak genetikai típusa ............................................ 108 17. térkép - Városrészek ábrázolása Kiskunhalas belterületi (kivétel Öregszőlők) térképén ..... 139 18. térkép - A Belváros városrész lehatárolása (1) .................................................................... 144 19. térkép - A Felsőváros városrész lehatárolása (2) ................................................................. 146 20. térkép - A Sóstói lakótelep lehatárolása (3) ......................................................................... 148 21. térkép - A Kertváros lehatárolása (4) ................................................................................... 150 22. térkép - A Tabán lehatárolása (5)......................................................................................... 151 23. térkép - Az Alsóváros lehatárolása (6) ................................................................................. 153 24. térkép - Az Oncsa lakótelep és Ipartelep lehatárolása (7).................................................... 155 25. térkép - A Dél-nyugati városrész lehatárolása (8) ................................................................ 157 26. térkép - A Felső- és Alsóöreg-szőlők (külterület) városrész lehatárolása (9) ....................... 159 27. térkép - A Déli telep városrész lehatárolása (10) ................................................................. 161 28. térkép - Kiskunhalas szegregált és szegregációval veszélyeztetett területei (KSH Népszámlálás 2001) – forrás: IVS 2008 ............................................................................................................ 163 29. térkép - Kiskunhalas szegregált és szegregációval veszélyeztetett területei (szegregációs mutató 30% felett) ...................................................................................................................... 164 30. térkép - Kiskunhalas szegregált és szegregációval veszélyeztetett területei (szegregációs mutató 35% felett) ...................................................................................................................... 165

ITS DA Konzorcium


9

Bevezetés Kiskunhalas Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája (IVS) a korábban elkészült és a város Képviselő testülete által elfogadott városfejlesztési és városrendezési koncepciók és tervek eredményeinek összedolgozásával készült 2008-ban. Az IVS a célok és a területi alapú megközelítésű munkarészek kidolgozásával, a városrészek részletes elemzésével, illetve antiszegregációs tervvel egészült ki. Az IVS-t a Város Képviselő testülete 139/2008. Kth. sz. határozata alapján hagyta jóvá. A Kormány 2012-ben rendeletet alkotott a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről (314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet). A rendelet szerint az Integrált Településfejlesztési Stratégia tartalmi követelményrendszere megváltozott, így szükségessé vált a 2008-ban elkészített IVS felülvizsgálata és aktualizálása. A felülvizsgálatot és aktualizálást természetesen nem csak a vonatkozó rendelet megjelenése tette szükségessé, hanem az időközben megváltozott külső és belső tényezők is: 1. A megváltozott külső tényezők: megváltoztak a piaci, gazdasági körülmények, befektetési tendenciák (gazdasági világválság hatásai), előtérbe kerültek korábban kisebb jelentőséggel kezelt szempontok, mint pl. az energiahatékonyság, a fenntarthatóság, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás kérdése, megújult az EU kohéziós politikája („Európa 2020”, amely az Európai Unió 2010-ben útnak indított növekedési és foglalkoztatási stratégiája), ezzel (részben) összefüggésben megújult a nemzeti szintű területfejlesztési koncepció (Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció, amelyet az Országgyűlés az 1/2014 (I.3.) OGY határozatával elfogadott), új területi (megyei) és ágazati tervezési dokumentumok készültek el. 2. A megváltozott belső tényezők: a válság és a kormányzati politika hatására megváltoztak a társadalmi (demográfiai), gazdasági folyamatok, jelentősen változott az önkormányzatok feladatköre (intézményfenntartás, közművelődés stb.), szükségessé vált az elmúlt években megvalósult fejlesztések eredményeinek, az elmúlt időszak tapasztalatainak kiértékelése. Időközben megjelentek a Központi Statisztikai Hivatal feldolgozott és hivatalos adatai a 2011-es népszámlálás településenkénti eredményeiről. Ez azt jelenti, hogy most jóval frissebb adatok alapján lehet tervezni, mint ahogyan az 2008-ban lehetséges volt (akkor a 2001. évi népszámlálási adatok álltak rendelkezésre). A települési statisztikai adatokon túlmenően jelen felülvizsgálat keretében elsősorban Kiskunhalas Város Önkormányzata által szolgáltatott adatokra és a TEIR ITS modulban elérhető adatokra támaszkodtunk, így elsősorban: TEIR adatok, önkormányzati vagyonkataszter és vagyongazdálkodási adatok, szociális és oktatási adatok, közlekedési adatok, ITS DA Konzorcium


10

infrastrukturális adatok. A jelen munka keretében készülő ITS (Integrált Településfejlesztési Stratégia) a 2008-ban készült IVS felülvizsgálata és aktualizálása. Ez azt jelenti, hogy az ITS: változtatás nélkül, vagy kis változtatással átemelte a 2008-as IVS mindazon részeit, melyek továbbra is érvényesnek tekinthetők, aktuális adatokkal felfrissítette a 2008-as IVS mindazon részeit, melyek elavult, régi adatokon alapultak, vagy nem kerültek kifejtésre megfelelő részletezettséggel, kiegészült mindazon új fejezetekkel, amelyeket a 314/2012. (XI. 8.) számú Kormányrendelet írt elő tartalmi követelménykényt. A jelen megalapozó vizsgálat az ITS mellett a Településfejlesztési Koncepciónak is megalapozó dokumentuma. Kiskunhalas Településfejlesztési Koncepciója az ITS felülvizsgálattal párhuzamosan, azzol összhangban készül.

ITS DA Konzorcium


11

1 Helyzetfeltáró munkarész 1.1 Településhálózati összefüggések és térségi kapcsolatok, a város helye a településhálózatban 1.1.1

Térségi szerep

A település térségi szerepe

A város megyei jelentőségét mutatja, hogy Bács-Kiskun megye területfejlesztési programja a települést a településhierarchia második szintjére helyezi, a megyében található három középváros közül Kiskunhalas az egyik. A település Baja, Kecskemét és Kiskunfélegyháza után Bács-Kiskun megye negyedik legnépesebb települése. A város népsűrűsége 126,82 fő/km2. A város 2013-tól a Kiskunhalasi járást alkotó kilenc település – közöttük 2 város: Kiskunhalas és Tompa, valamint 7 község Balotaszállás, Harkakötöny, Kelebia, Kisszállás, Kunfehértó, Pirtó és Zsana – központja. A kiskunhalasi járásba tartozó települések megegyeznek a kiskunhalasi kistérségbe tartozó településekkel. A járás lakosságának 65 %-át Kiskunhalas népessége adja, a járás urbanizációs indexe, vagyis a városi lakosság aránya 74 %. 1. térkép - A kiskunhalasi járás települései

Forrás: jarasinfo.hu

ITS DA Konzorcium


12

1. táblázat - A kiskunhalasi járás települései, 2013 Település Kiskunhalas Tompa Balotaszállás Harkakötöny Kelebia Kisszállás Kunfehértó Pirtó Zsana

jogállás

közigazgatási terület (km2)

népesség (fő)

város város község község község község község község község

227,58 81,57 104,94 52,70 66,70 92,05 78,37 34,50 87,94

27 938 4 368 1495 842 2 515 2 409 2 082 927 750

Forrás: KSH T-Star 2013

A település közigazgatási, oktatási, egészségügyi, szociális és kulturális szerepe kiemelkedő a térségben, intézményeinek vonzáskörzete átnyúlik a járás határain. A település a térség piaci központja, amely szerepkört évszázadok óta betölti az országhatár közelségének és a városon áthaladó nemzetközi közlekedési forgalomnak köszönhetően. A település az észak-déli irányú, 53. számú, Budapest-Kelebia közötti, nemzetközi közúti forgalmat is bonyolító főúton fekszik. Kiskunhalas és térsége közúton Kecskeméttől az 54-es úton, illetve Soltvadkerttől az 53-as úton, Szeged és Baja felől az 55-ös főúton, míg Kiskunmajsa felől az M5 autópálya közelíthető meg. A város fontos vasúti csomópont, áthalad rajta a Budapest-Szabadka-Belgrád vasútvonal. A településről nagyvárosokba is indul, illetve érkezik vonat, például Kiskunfélegyháza, és Baja is közvetlen vasúti összeköttetésben áll a településsel. 2. térkép - Kiskunhalas közlekedés földrajzi helyzete

Forrás: Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ adatai alapján saját szerkesztés

A város dinamikai típusát tekintve stagnáló dinamikájú városnak tekinthető, funkcionálisan agrárilletve átalakuló agrárváros. ITS DA Konzorcium


13

1.1.2 A település vonzáskörzetének és funkciónak bemutatása, elemzése

Funkcionális vonzáskörzet lehatárolása Kiskunhalas vonzáskörzetének meghatározásában segít a településre ingázók és a településről munkavállalás vagy tanulási célból elvándorlók száma. 2073 ember napi szinten munkába jár Kiskunhalasra. A legtöbb munkavállaló Kisszállásról, Balotaszállásról, Jánoshalmáról, Kelebiából, Kiskunmajsáról és Tompáról, tehát főként a járás településeiről érkezik, de a megye több településéről is érkeznek ide munkavállalók. Kiskunhalasra 2244 fiatal érkezik iskolába, óvodába és bölcsődébe, tehát a bejárók többsége a város oktatási szolgáltatásait veszi igénybe. Soltvadkertről és Jánoshalmáról több mit 200-an érkeznek, de 100 fölötti bejáró ingázik oktatási célból Balotaszállásról, Kecelről, Kelebiáról, Kiskunmajsáról, Kisszállásról, Kunfehértóról, Mélykútról, és Pirtóról. 1330 kiskunhalasi lakos jár napi szinten más településre munkavállalás céljából, ami a lakosság 5 %-át jelenti. A legtöbben Kecskeméten és Szegeden dolgoznak, de sokan Kelebiában, Kiskőrösön, Soltvadkerten és Pirtón kaptak munkát. 675 fiatal napi szinten iskolába, óvodába más településre jár. Az eljárók többsége, közel 300 fő Szegedre jár tanulni, szintén magas a száma a Budapestre és Kecskemétre ingázóknak, illetve számottevő a környező városokban (Kiskunmajsa, Kiskőrös, Kiskunfélegyháza) oktatást igénybevevők létszáma is. Kiskunhalas a környező településekkel közös fejlesztéseket hajtott végre és tervez a jövőben. Jó példa az együttműködésre az ivóvíz minőségjavító együttműködés vagy a kistérségi társulás keretében közösen ellátott szociális közszolgáltatási feladatok. Egy már megvalósult közös projekt a Kiskunhalas-Soltvadkert (Pirtó) kerékpárút építés, míg a Tompa felé vezető kerékpárútról előzetes terv készült. A vasúthálózat fejlesztése is egy közös projekt, hiszen minden környező települést érint valamilyen szinten, noha a megvalósítás nem önkormányzati hatáskörbe tartozó feladat. Térségi együttműködésre épülhetne egy közös, közvilágítás racionalizálási projekt, mivel a járásban jelenleg nincs ilyen jellegű kezdeményezés. Települési funkciók bemutatása: A város az előzőeken túl kiemelkedő térségi központi jelentőséggel rendelkezik az egészségügy területén. A településen található kórház 160 ezer fő ellátását biztosítja. A megyében mindössze Kecskeméten, Kiskunhalason, és Baján működik kórház. Kiskunhalason járásbíróság, járási hivatal és munkaügyi hivatal is található. A kormányablak megléte tovább erősíti a város közigazgatási funkcióját, hiszen legközelebb csak Baján, és Kecskeméten érhető el kormányablak. A háziorvosi orvosi ügyelet, gyermek és felnőtt ügyelet biztosításában is fontos szerepe van a városnak, amit hét település összefogásával lát el. A város komoly kulturális szerepet tölt be a térségben. A városi színház saját helyi társulattal működik, továbbá vendégelőadások is érkeznek ide. A városban található moziba 2014-ben 50 ezer látogató érkezett a városból és más településekről is.

ITS DA Konzorcium


14

1.2 Területfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések vizsgálata 1.2.1 Kapcsolódás az Országos Koncepcióhoz (OFTK)

Fejlesztési

és

Területfejlesztési

Az OFTK szerint az országos térszerkezeti átalakulások nyertesei a nagyobb városok. A vidéki nagyvárosok szerepe főként az Alföldön jelentős. Kiskunhalas nem került nevesítésre az OFTKban. A városhálózati térképen ugyanakkor „egyéb térszerkezeti szempontból jelentős hazai város”ként nevesítésre került. Azon kevés jelentős városok közé tartozik, mely nagyváros agglomerációjába vagy agglomerálódó térségbe nem tartozik. 3. térkép - Országos városhálózati rendszer

Forrás: OFTK

Speciális vidékfejlesztési feladatot jelentő térségek, így Kiskunhalas külterületére is jellemző tanyás térségek fejlesztése érdekében a következő feladatokat fogalmazza meg az OFTK: Tanyafejlesztési Program kiterjesztése. A tanyás térségek átfogó fejlesztési programjának és cselekvési tervének megvalósítása. A tanyás térségek, tanyás külterülettel rendelkező önkormányzatok, illetve a tanyai gazdálkodók, lakosok számára érdemi és közvetlen fejlesztési forrás biztosítása, a meglévő tanyák megőrzése, a gazdasági termelésbe való visszaintegrálása. Hosszú távú tanyaprogram keretében a tanyákra vonatkozó jogi szabályozás szükséges alakítása, melynek szempontjai: a tanyai lakosság önkormányzati képviselete, a tanyás külterületre vonatkozó településfejlesztési és -rendezési tervezés, szabályozás megújítása, a közbiztonság javítása, a szolgáltatások elérhetőségének javítása (pl. tanyabusz szolgáltatás),

ITS DA Konzorcium


15

az infrastrukturális fejlesztés (a környezeti szempontok figyelembevételével), a tanyai birtokrendezés. A tanyák tevékenység diverzifikációjának segítése: az önellátást szolgáló termelés mellett a termékek és szolgáltatások piacán való megjelenésének támogatása, a „több lábon állás” ösztönzése. 1.2.2 Kapcsolódás a Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Koncepciójához és Programjához

A megye fejlesztési irányai a Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Programja 2014-20 elnevezésű dokumentumban kerültek kijelölésre, alábbiak szerint. 1. ábra - Bács-Kiskun megye Operatív Programjának és Koncepciójának célrendszere (2014-20)

Forrás: Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Programja 2014-20

A megyei koncepció „A megye belső kohézióját és makrotérségi integrációját szolgáló intézményi és infrastrukturális fejlesztések” koncepcionális cél alatt említi Kiskunhalast a BudapestKiskunhalas-Kelebia vasútvonal fejlesztése projekt kapcsán. A „Várostérségi funkcionális és infrastrukturális kapcsolatok fejlesztése a népességmegtartóképesség javítása érdekében” célkitűzés alatt a turizmus, mint kitörési pont is említésre kerül a koncepcióban. A turisztika kapcsán Kiskunhalas a halasi csipke miatt kerül nevesítésre.

ITS DA Konzorcium


16

Hosszútávon „A határ-menti térségek határon átnyúló szervezeti és térkapcsolataira alapozó kohézió erősítő fejlesztések” közé tartozik a Kiskunhalas-Szabadka gazdasági tengely fejlesztésének megalapozása is. Kiskunhalas a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) által támogatható „Bács-Kiskun kulturális és természeti örökségének turisztikai hasznosítása” projektcsomagban került nevesítésre az operatív programban. A gyógydesztinációk és gyógyhelyek kialakítása a következő programozási időszakban a megye egyik fontos célkitűzése, ennek keretében kiemelt projektnek javasolja a program a ”Gyógydesztinációk kialakítása Kiskunhalason” projektet. A projektet indokolja, hogy a megyén belül a kecskeméti mellett a kiskunhalasi, kiskőrösi, bajai és kiskunmajsai kistérségekben épült ki jelentősebb kereskedelmi szálláshelykapacitás, de magas vendégszám csak Kecskemét és Kiskunmajsa (gyógyfürdő) térségében jelentkezik (137 ezer, valamint 71 ezer vendég). Az operatív program szerint Kiskunhalas hozzájárul a Gazdaság- és foglalkoztatás élénkítés prioritás céljaihoz a családi és munkahelyi kötelezettségek összehangolását támogató szolgáltatások és infrastruktúra fejlesztésével, továbbá a város elősegíti a „Közösségek önszerveződő, öngondoskodó és együttműködési készségének kibontakoztatása” prioritás megvalósulását a helyi identitás növelése, illetve attrakciók és rendezvények szervezése által. 1.2.3. Egyéb térségi fejlesztési koncepciókhoz, programokhoz való kapcsolódás

2005-ben készült Kiskunhalas kistérség komplex területfejlesztési koncepciója és programja, amely alábbi célokat határozza meg: I. Program: Versenyképesebb gazdaságszerkezet kialakítása II. Program: Mezőgazdaság fejlesztése III. Program: Idegenforgalom fejlesztése IV. Program: Műszaki infrastruktúra fejlesztése V. Program: Egészségügy fejlesztése VI. Program: Oktatás fejlesztése VII. Program: Térségszervezés erősítése VIII. Program: Informatikai fejlesztések A kistérségi stratégia olyan többségben általános célkitűzéseket fogalmaz meg, melyek jelenleg is érvényesek lehetnek. A kistérség és a járás területileg lefedi egymást, tehát a program területi hatálya nem változott. Ugyanakkor a 2005-ben megfogalmazott célok elérésének eredményességének áttekintése, a tanulságok leszűrése hasznos lehet a dokumentum felülvizsgálatának keretében.

ITS DA Konzorcium


17

1.3 A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata 1.3.1 Országos Területrendezési Terv (OTrT)

A tervhierarchia legmagasabb szintjén az Országos Területrendezési Terv (a továbbiakban: OTrT) áll, amelyet az Országgyűlés a 2003. évi XXXVI. törvénnyel hagyott jóvá és 2008-ban, majd 2013ban decemberében módosított. Az OTrT határozza meg az ország egyes térségeinek térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, ill. erőforrások védelmére. Az OTrT az ország szerkezeti tervét, valamint az országos térségi övezeteket és az ezekre vonatkozó szabályokat foglalja magában. Az OTrT területfelhasználási rendszere az alábbi fő térségeket határozza meg az ország területére: erdőgazdálkodási, mezőgazdasági, vegyes területfelhasználású, települési térség, vízgazdálkodási térség, valamint építmények által igénybevett térség. Kiskunhalas közigazgatási területén négy térségi kategória található meg. A város települési térségét északi, nyugati és déli irányban erdőgazdasági térség övezi, a keleti részén mezőgazdasági terület csatlakozik. Vízgazdálkodási térségként a Sóstó és kisebb tavak, vízfolyások jelennek meg a terven. Települési térség kategóriába a települési területek közül a település belterülete, valamint az ahhoz csatlakozó beépítésre szánt területek tartoznak. A települési térségek méret alapján besorolásra kerülnek négy kategóriába, melyek közül Kiskunhalas a legmagasabb – 1000 ha feletti – kategóriába tartozik. Erdőgazdálkodási térség az országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított területfelhasználási kategória, amelyben olyan meglévő erdőterületek, valamint erdőtelepítésre alkalmas területek találhatók, amelyek erdőgazdálkodásra való alkalmassága termőhelyi viszonyaik alapján kedvező és az erdőtelepítés környezetvédelmi szempontból is szükséges vagy indokolt. Mezőgazdasági térség az országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított területfelhasználási kategória, amelyben elsősorban mezőgazdasági művelés alatt álló területek találhatók. Vízgazdálkodási térség az országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított területfelhasználási kategória, amelyben egyes folyóvizek, egyes állóvizek, egyes vízfolyások és egyes csatornák medre és parti sávja tartozik.

ITS DA Konzorcium


18

4. térkép - Országos Területrendezési Terv részlete – Kiskunhalas és környezete (OTRT) 2014

Forrás njt.hu

Az OTrT 1/1. melléklete tartalmazza az országos közúthálózat gyorsforgalmi és főúti elemeit, 2. pontja a főúthálózat elemeit, illetve tervezett elemeit. Kiskunhalas területét az országos főutak közül az 53.sz.főút Solt (52. sz. főút) - Kiskunhalas - Tompa - (Szerbia) érinti, valamint a főutak tervezett településelkerülő szakaszai közül szintén az 53. sz. főút által érintett. Az OTrT 1/4. melléklete tartalmazza az Országos törzshálózati vasúti pályákat. Kiskunhalason halad keresztül az „Egyéb országos törzshálózati vasúti pályák” közül a 2.63. Budapest [IX. kerület, Ferencváros] - Kelebia - (Szerbia) vonal. Az OTrT 3. melléklete szerinti Kiskunhalas térségét a következő övezetek érintik: Ökológiai hálózat övezete Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete (2015. január 1-től hatályos új övezet.) Országos vízminőség-védelmi terület övezete Kiskunhalas területét nem érintik a következő övezetek: A világörökségi és világörökségi várományos terület övezete A nagyvízi meder és a VTT szükségtározók területének övezete A kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete 1.3.2 Bács-Kiskun megye Területrendezési Terve

Kiskunhalas város Bács-Kiskun megyében helyezkedik el. Bács-Kiskun Megye Önkormányzatának Közgyűlése - az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény megyei területrendezési tervekre vonatkozó előírásainak megfelelően – elkészíttette BácsKiskun megye területrendezési tervét a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft.-vel. A megye területrendezési tervét Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Közgyűlése 19/2011. (XI. 29.) önkormányzati rendelettel, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés 190/2011. (XI. 25.) Kgy. határozatával fogadta el. Határozattal elfogadásra került egy további megyei övezet a

ITS DA Konzorcium


19

„Szélerőmű elhelyezéséhez további vizsgálatra ajánlott terület” övezete. A rendelet 2. sz. melléklete jelöli ki a megye térségi szerkezeti, 3. sz. melléklete a megyei övezetek határait. A megyei tervben rögzített övezetek közül az OTrT törölte az „Országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezetét”, a „Történeti települési terület övezetét”, a „Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezetét”, a „Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezetét”, a „Vízeróziónak kitett terület övezetét”, a „Széleróziónak kitett terület övezetét”, valamint törölte az „Együtt tervezhető térségek” elnevezést. Az OTrT törölte továbbá a „Nagyvízi meder övezetét”, helyette új övezetet hozott létre „Nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területe” néven. Módosította „A kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezeté”-nek elnevezését „Kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezeté”-re. 5. térkép - Bács-Kiskun Megye Területrendezési Terve 2011., Szerkezeti terv, részlet – Kiskunhalas és környéke

Forrás: Kiskunhalas Város Önkormányzata

Kiskunhalas területén a megyei területrendezési terv az országos területrendezési tervben jelölt települési térséget városias települési térség kategóriába sorolja. Az erdőgazdálkodási, mezőgazdasági térséget a megyei terv pontosítja, valamint kijelöl vegyes területfelhasználási térségeket is. 2. táblázat - Kiskunhalas területi mérlege a rendelet 1/1. sz. melléklete szerint:

Térségi területfelhasználási kategóriák

Terület ha

erdőgazdálkodási térség

Település közigazgatási területéhez viszonyított arány (%)

12 413

54,5

mezőgazdasági térség

6 084

26,7

városias települési térség

3 107

13,6

0

0,0

1 118

4,9

41

0,2

0

0,0

hagyományosan vidéki települési térség vegyes területfelhasználási térség vízgazdálkodási térség építmények által igénybe vett térség Összesen

ITS DA Konzorcium

22 763


20

Bács-Kiskun megye településeinek térségi övezetekkel való érintettségét a rendelet 1/19. sz. melléklete tartalmazza. 3. táblázat - Kiskunhalas területének érintettsége: Térségi övezet

Terület (ha)

kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete

1482

országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete

6989

kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete együtt tervezhető térségek övezete kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete magterület övezet

* 2 381

ökológiai folyosó övezete

1 904

pufferterület övezete erdőtelepítésre alkalmas terület övezete; térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete világörökség és világörökség-várományos terület övezete történeti települési terület övezete rendszeresen belvízjárta terület övezete nagyvízi meder övezete földtani veszélyforrás területének övezete vízeróziónak kitett terület övezete széleróziónak kitett terület övezete

554 2 406 35 * 1 276 *

* településhatáros érintettség

„Szélerőmű elhelyezéséhez további vizsgálatra ajánlott terület övezete” Kiskunhalas területét külterületén érinti. A rendelet mellékletei tartalmazzák az országos és térségi jelentőségű infrastrukturális elemeket, amelyek közül a Kiskunhalast nevesítő elemek az alábbiak (továbbá érintik a város területét villamos energia ill. szénhidrogén szállító vezetékek, lásd közműves munkarész): Főutak A főúthálózat elemei  53. sz. főút: Solt (52. sz. főút) – Kiskunhalas – Tompa – (Szerbia) Főutak tervezett településelkerülő szakaszai  53. sz. főút: Akasztó, Kiskőrös, Soltvadkert, Kiskunhalas, Tompa Új mellékúti kapcsolatok  Kiskunhalas tehermentesítő A vasúthálózat Bács-Kiskun megyét érintő elemei

ITS DA Konzorcium


21

Egyéb országos törzshálózati vasútvonalak  (Bátaszék) – Baja – Kiskunhalas 

Kiskunhalas – Kiskunfélegyháza

Térségi kerékpárút-hálózat Baja – Csávoly – Jánoshalma – Kunfehértó – Kiskunhalas – Kiskunmajsa –Kömpöc – (Kistelek – Ópusztaszer) Soltvadkert – Pirtó – Kiskunhalas – Balotaszállás – Kisszállás – Tompa Kiskunhalas – Zsana – (Üllés) Térségi jelentőségű logisztikai központok Bács-Kiskun megyében Kiskunhalas Kiserőművek Bács-Kiskun megyében Kiskunhalas Térségi hulladéklerakó helyek Bács-Kiskun megyében Kiskunhalas

1.4 A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek Kiskunhalas település fejlesztését befolyásoló, vonatkozó megállapításai Kiskunhalas közigazgatás területét hét település határolja alábbiak szerint: Északi szomszéd

Pirtó, Tázlár

Észak-keleti szomszéd

Harkakötöny

Dél-keleti szomszéd

Zsana

Déli szomszéd

Balotaszállás

Dél-nyugati szomszéd

Kunfehértó

Nyugati szomszéd

Kéleshalom, Császártöltés

Észak-nyugati szomszéd

Imrehegy

A szomszédos települések rendezési terveinek adatait a TeIR országos rendezési tervkataszter adatainak felhasználásával, illetve az egyes települések Önkormányzatainak honlapjain megtalálható adatokkal kiegészítve rendszereztük. Pirtó Településszerkezeti tervének módosítását 4/2010. kt. határozattal fogadta el a település. A terveket a BÁCS-TÉR Építésziroda Bt., Borbély Lajos készítette, a korábbi tervet (2004) az Építészműhely Kft. készítette. A szerkezeti terv a település Kiskunhalassal határos területeit beépítésre nem szánt, mezőgazdasági szántó terület övezetébe sorolta, valamint a Kelebiavasútvonal mellett egy kisebb területet erdőterület övezetébe. Pirtó településközponti területei az 53-as főút és a Budapest-Kelebia vasútvonal közötti területen helyezkednek el, lakóterületei a főúttól nyugatra, a település területének központi részén. Az iparterületei az 53-as főúttól nyugatra találhatók, a településhatárig elnyúlva. Az 53-as főút mentén kerékpáros kapcsolat tervezett.

ITS DA Konzorcium


22

Tázlár község a 152/1999. (IX.22.) sz. határozattal jóváhagyott településrendezési tervét 65/2008. (II.26.) határozatával módosította. A településrendezési eszközeiről nincs adatszolgáltatás, illetve nyilvános elérhetőség, a településnek nincs honlapja. Harkakötöny Településszerkezeti tervét az Építészműhely Kft., Szilberhorn Erzsébet készítette 2005-ben. A tervet adatszolgáltatás, ill. nyilvános elérhetőségének hiánya miatt nem tárgyaljuk. Zsana Településszerkezeti tervének módosítását az Építészműhely Kft., Szilberhorn Erzsébet készítette 2009-ben. A tervet adatszolgáltatás, ill. nyilvános elérhetőségének hiánya miatt nem tárgyaljuk. Balotaszállás Településszerkezeti tervét 2004-ben Sári és fia Építésziroda Bt. készítette, a településrendezési eszközeit 2009-ben a Váti Városépítési Kft. A tervet adatszolgáltatás, ill. nyilvános elérhetőségének hiánya miatt nem tárgyaljuk. Balotaszállás Község kül- és belterületének szabályozási tervét és helyi építési szabályzatát a 13/2007.(IX.28.) rendelettel fogadták el. Kunfehértó község helyi építési szabályzata (HÉSZ) és szabályozási terve a 11/1998.(X.20.) Kt. sz. rendelettel került elfogadásra. A Község önkormányzata új Településfejlesztési koncepció és a Településrendezési eszközök készítését határozta el 2014. májusában, amelynek elkészítésével az Új-Lépték Tervező Irodát bízta meg. A tervek készítése folyamatban van. A település Kiskunhalashoz külterületeivel csatlakozik, melyek szántó illetve erdőterületek. Kéleshalom településrendezési eszközeiről nincs adatszolgáltatás, illetve nyilvános elérhetőség. Császártöltés településrendezési tervének és helyi építési szabályzatának módosítását 2012-ben készítette az Építészműhely Kft., Szilberhorn Erzsébet. A 3/2012. (II.23.) kt határozattal a tervet jóváhagyták. A település Kiskunhalashoz külterületével, erdőterülettel csatlakozik, fejlesztési elképzelései nem érintik. Imrehegy településszerkezeti-, szabályozási terv és HÉSZ módosítását 2012-ben készítette az Építészműhely Kft., Szilberhorn Erzsébet. A tervet adatszolgáltatás, ill. nyilvános elérhetőségének hiánya miatt nem tárgyaljuk.

1.5 Hatályos településfejlesztési döntések 1.5.1 A hatályos településfejlesztési koncepció Városfejlesztési Stratégia megállapításai

és

Integrált

A város 2000-ben készült Településfejlesztési Koncepciója már nem hatályos, új Koncepció jelen projekt keretében készül. A 2008-ban készült, Kiskunhalas Városi Önkormányzat Képviselő Testületének 139/2008. Kth. sz. határozata alapján jóváhagyott Integrált Városfejlesztési Stratégia a következő célokat fogalmazta meg. Hosszú távú (átfogó) célok: 1. A város hosszú távú versenyképességének javítása 2. A kohézió erősítése, partnerségek fejlesztése 3. A város fenntartható fejlődési pályára állítása 4. A városi lakosság életfeltételeinek javítása ITS DA Konzorcium


4. táblázat - Tematikus célok és programok

Tematikus célok

Programok

1. A gazdasági környezet fejlesztése, hosszú távú gazdasági fejlődési pálya kialakítása

1.1. Helyi vállalkozások támogatása kedvezményekkel, illetve az iparterületek infrastrukturális fejlesztésén és az ipari park bővítésén keresztül 1.2. Vállalkozói információs szolgálat kialakítása 1.3. Ökocentrikus mezőgazdaság támogatása 1.4. Mezőgazdasági feldolgozóipar támogatása

Tematikus célok

Programok

2. Idegenforgalom és turizmus fejlesztése

2.1. Meglévő és új idegenforgalmi célpontok fejlesztése a kistérségben 2.2. Termál Fürdő- és Rehabilitációs Központ fejlesztése, Gerontológiai Központ kialakítása 2.3. Helyi művészetekre és gasztronómiára épülő kiemelt fejlesztések 2.4. Testvérvárosi kapcsolatok fejlesztése 2.5. A Lovasbázis és a lovas turizmus kiemelt fejlesztése 2.6. Kerékpáros turizmus fejlesztése 2.7. Ökoturizmus fejlesztése 2.8. Idegenforgalmi koordináció fejlesztése 2.9. Idegenforgalmi oktatás és képzés fejlesztése 3. Az egészségügy fej- 3.1. Háziorvosi hálózat fejlesztése lesztése, az általános 3.2. Kórház integrált fejlesztése egészségi állapot és 3.3. Szociális-egészségügyi ellátórendszer fejlesztése életkilátások javítása 4. Környezetvédelmi 4.1. Vasúti közlekedés fejlesztése és alapinfrastruktúra 4.2. Városi közúti közlekedés fejlesztése fejlesztések 4.3. Külterületi közúti közlekedés fejlesztése 4.4. Kerékpárút-hálózat fejlesztése 4.5. Közösségi közlekedés fejlesztése 4.6. Légi közlekedés alapjainak megteremtése 4.7. Közvilágítás fejlesztése 4.8. Ivóvíz-szolgáltatás fejlesztése 4.9. Felszíni vízelvezető-hálózat és szennyvízkezelés fejlesztése 4.10. Alternatív, megújuló energiák felhasználása 4.11. Hulladékgazdálkodás fejlesztése 4.12. Talajvédelem 5. Komplex terület 5.1. Közterületek, közösségi terek és zöldterületek fejlesztése rehabilitációs 5.2. Ingatlanállomány korszerűsítése programok 5.3. A városközpont fejlesztése 5.4. Szociális helyzetfelmérés és az integrált környezetbe illeszkedés elősegítése 5.5. A Tabán városrész, valamint a városi peremkerületek rehabilitációja, fejlesztése ITS DA Konzorcium

23


6. Oktatás és kultúra fejlesztése

24

5.6. „CS”-lakásokból álló szegregátumok felszámolása 5.7. Tanyavilág fejlesztése 6.1. Szakképzési központ kialakítása 6.2. Oktatási intézmények fejlesztése 6.3. Pedagógiai módszertani fejlesztések 6.4. Környezettudatos attitűd kialakítása 6.5. Kulturális létesítmények fejlesztése 6.6. Konferenciaközpont létrehozása 6.7. Versenysport és szabadidősport színterek fejlesztése 6.8. A helyi és nemzeti identitás megerősítése, a kulturális értékmegőrzés és értékteremtés ösztönzése

Tematikus célok

Programok

7. Társadalmi és térségi kohézió erősítése

7.1. Esélyegyenlőségi program kialakítása, megvalósítása 7.2. Szociális célú létesítmények fejlesztése 7.3. Iskolabusz járatok fejlesztése 7.4. Akadálymentesítés 7.5. Közszolgáltatások bővítése és korszerűsítése 7.6. Térségi együttműködés erősítése 7.7. A halasi média fejlesztése 7.8. Közbiztonság feltételeinek javítása

Forrás: IVS 2008

Belváros A Belvárosi fejlesztések kifejezetten a kistérség központi funkciójának erősítését szolgálják, ami egyúttal szimbolikus jelentőséggel is bír. A fejlesztések célja az alapvetően a már meglévő funkciók erősítése, az egyes helyszíneken a közösségerősítő, pihenő és kulturális, valamint oktatási funkciók bővítése. Ennek érdekében célszerűen kell kialakítani a Belváros közlekedési struktúráját, Belvárosba kell koncentrálni a legtöbb közigazgatási és gazdasági-adminisztratív funkciót. Fontos rekreációs és idegenforgalmi akció is helyet kapott a Belváros területén. Előzőekkel egyidejűleg szükséges kiszorítani az ipari tevékenységeket a városrészből – azokat inkább a külvárosok iparterületeire kell koncentrálni –, és helyben a gazdasági funkciók közül a kiskereskedelemre, a hagyományos és elektronikus szolgáltatásokra, továbbá az idegenforgalmi tevékenységekre kell összpontosítani. Alsóváros A városrész fejlesztési programjai és akciói elsősorban a terület gazdasági funkcióit kívánják támogatni, ugyanakkor azokban hangsúlyosan megjelenik egyes szociális funkciók erősítésének igénye is. Felsőváros Egyrészt szükséges a környezetileg károsodott, elhanyagolt területek rendezése, rekultivációja valamint a területek hasznosítása. Emellett a Felsőváros kiváló adottságokkal rendelkezik kulturális, sport és idegenforgalmi szempontból egyaránt, hiszen itt található a városi sportpálya és létesítményei, a Lovasbázis és a Csetényi-emlékpark. Tabán

ITS DA Konzorcium


25

A szociális problémák enyhítésével összhangban kitörési lehetőséget is szükséges biztosítani a városrész lakossága számára, melyhez éppen az egyedi építészeti történeti adottságok teremtenek alapot. Sóstói lakótelep A Sóstói lakótelep alapvetően lakóövezet, ahol az életminőség és a lakhatási körülmények javítását célzó akciók végrehajtása szükséges, nem kizárólag alap infrastrukturális, energiahatékonyságot javító fejlesztések keretében, hanem a pihenő, rekreációs övezetek megfelelő kialakításával. Délnyugati városrész A városrész számára alapvetően a meglévő funkciók erősítése és néhány, a város életében meghatározó közlekedési fejlesztés fogalmazható meg kiemelt célként. Felső- és Alsóöregszőlők városrész A nagy kiterjedésű külterületi városrész az utóbbi évtizedben egyre sűrűbben lakott tanyás terület. Hosszú távon sem cél a városrész belterületbe történő bevonása, ugyanakkor azonban a szegényebb, szociálisan nehéz helyzetben lévő lakosság helyzetének javítása fontos. Kertváros A Kertváros összekötő kapocs a város belső területei és a sűrűn lakott, szociálisan hátrányos helyzetű lakosság benépesítette, külterületi Felső- és Alsóöregszőlők között, ezért fontos, hogy kis kiterjedése ellenére városrész-központi funkciók kerüljenek itt kialakításra. Oncsa lakótelep és ipartelep fejlesztése A város keleti városrésze alapvetően ipari funkciókat tölt be. Cél, hogy ez a terület ebben a funkciójában megerősítésre és továbbfejlesztésre kerüljön. Az IVS által meghatározott hét középtávú városi cél közül leginkább az oktatás és kultúra fejlesztése és az egészségügy fejlesztése célokat érte el Kiskunhalas, mivel számos oktatási intézményben valósultak meg épületenergetikai beruházások. A Semmelweis Kórház is több fejlesztést valósított meg. A komplex terület rehabilitációs programok cél elérése érdekében a Csipke-városközpont megújítása projekt megvalósítása jelenleg folyamatban van. A Környezetvédelem és az alapinfrastruktúra fejlesztése célt is sikerült elérni, hiszen megvalósult a Jókai utcai hulladéklerakó rekultivációja és több szennyvíz elvezetési projekt is volt. A Társadalmi és térségi kohézió cél a térségi közlekedésfejlesztési projektekkel érte el a város. A gazdasági környezet fejlesztése, hosszú távú gazdasági fejlődési pálya kialakítása cél valósult meg legkevésbé, melynek főként külső okai vannak. Elsősorban a gazdasági válság vetette vissza a vállalkozás fejlődését. A Levis gyár bezárt és a baromfifeldolgozó foglalkoztatása is visszaesett. Továbbá a társadalmi kohézió erősítése az a cél, aminek elérése növekvő kihívást jelent a város számára. Az IVS Antiszegregációs tervében leírtakkal nem tudott azonosulni a városvezetés, sőt a Cigány Kisebbségi Önkormányzat sem. Így a leírt intézkedések csak kis mértékben valósultak meg. A most készülő ITS Antiszegregációs tervébe habár kevesebb számú intézkedés tervezett, de a városvezetés azokat igyekszik meg is valósítani. A célok többsége tehát valamilyen formában megvalósult, de az új ITS készítésekor ismét fontos célkitűzések lehetnek, hiszen számos újabb fejlesztésre van szükség ezeken a tématerületeken.

ITS DA Konzorcium

Kiskunhalas Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ - HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 6. térkép - Kiskunhalas akcióterületei (felületszínezéssel jelölve a városrészeken belül) és a város tervezett projektjeinek helyszínei - forrás: IVS 2008

ITS DA Konzorcium

26


27

Mivel nem járt következménnyel az IVS-ben rögzített célok meghiúsulása, ténylegesen azok közül csak néhány fejlesztési elképzelés került megvalósításra. A Városközpont rekonstrukció és a közvilágítás fejlesztése megvalósultak. A Dongérvölgyi elkerülő út I. és II. szakasza megépült, III.IV. szakaszának építése még várat magára. Az utcák aszfaltozását elvégezték. (Átlós, Tó utca). Antiszegregációs terv Az Antiszegregációs terv célkitűzéseivel nehezen tudott azonosulni a város, sőt a Cigány Kisebbségi önkormányzat sem értett egyet minden abban foglalt elvvel. A kisebb szegregátumok városi önkormányzati tulajdonban levő ingatlanokon helyezkednek el. A Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elképzelése szerint, amennyiben ezeket a lakásokat, házakat értékesítené az Önkormányzat, és az ebből befolyó pénzt lakhatásra fordítanák, az ott lakók a kialakult cigány lakta részre költöznének szívesen. Ez a fajta összeköltözés a szegregációs folyamatokat erősítené a városban. Az Antiszegregációs-terv a következő szegregátumokat határolta le a városban: 1. sz. szegregátum: A városszerkezeti jellemzők alapján egyértelműen egy B típusú szegregátumról van szó, melynek mindkét része (szubszegregátuma) esetében az átfogó cél a „CS”- lakásokból álló telep megszűntetése, az ott élők integrálása a városszövet szegregációval nem veszélyeztetett területeibe, valamint a szegregáció további humán tényezőinek kiküszöbölése intézményesített és programszerű beavatkozásokon keresztül. 2. sz. szegregátum: A városszerkezeti adottságok alapján egyértelműen egy A típusú szegregátumról van szó, mely esetében az átfogó cél a szegregátumon belül élők életkilátásainak javítása – a szegregátum méretéhez igazodó komplex területrehabilitáció keretében – a lakókörnyezet minőségének fejlesztésével, valamint a szegregáció további humán tényezőinek kiküszöbölése intézményesített és programszerű beavatkozásokon keresztül. 3. sz. szegregátum: A városszerkezeti jellemzők alapján az A és a B típusú szegregáció elemeit egyaránt magában hordozó terület, ahol az átfogó cél a B típusú szegregációval sújtott telep felszámolása – amely értelemszerűen magában foglalja az ott élők integrálását a városszövet szegregációval nem veszélyeztetett területeibe – és a felszámolt telep funkcióváltása, valamint az A típusú szegregációval sújtott területen élők életkilátásainak javítása a lakókörnyezet minőségének fejlesztésével. Mindemellett kiemelten fontos kiküszöbölése intézményesített és programszerű beavatkozásokon keresztül. 4. sz. szegregátum: A városszerkezeti adottságok alapján egyértelműen egy A típusú szegregátumról van szó, mely esetében az átfogó cél a szegregátumon belül élők életkilátásainak javítása a lakókörnyezet minőségének fejlesztésével, valamint a szegregáció további humán tényezőinek kiküszöbölése intézményesített és programszerű beavatkozásokon keresztül.

ITS DA Konzorcium

Kiskunhalas Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ - HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 7. térkép - Szegregátumok lehatárolása 2001-es KSH adatok alapján – Forrás: IVS 2008

ITS DA Konzorcium

28


29

1.5.2 Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések

Kiskunhalason nem kötöttek településfejlesztési és településrendezési szerződéseket.

1.6 Településrendezési tervi előzmények 1.6.1 A hatályban lévő településrendezési eszközök 1.6.1.1

A hatályban lévő településrendezési eszközök

Kiskunhalas Város Településszerkezeti Tervét Kiskunhalas Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a 29/2001/Kth határozattal hagyta jóvá, módosította a 241/2002/Kth., 172/2003/Kth., 200/2004/Kth., 76/2006/Kth., 59/2009. Kth., 178/2010. Kth., 241/2011. Kth. és 283/2012. Kth. határozatokkal. Kiskunhalas városfejlesztési koncepciója és rendezési terve a Képviselő-testület 8/2001 (III.01.) rendeletével került jóváhagyásra, módosították a 25/2002. (XI.28.), 17/2003. (VII.31.), 27/2005. (VI.29.), 13/2006. (III.29.), 12/2009. (IV.01.), 13/2011. (IX.29.) és a 32/2011. (XI.30.) rendeletek. A helyi építési szabályzat (HÉSZ) megtalálható a város honlapján, az önkormányzati rendeleteknél (http://onkormanyzat.kiskunhalas.hu/rendeletek-onkormanyzat-kiskunhalas). Kiskunhalas Önkormányzata 2014-ben módosítási eljárást indított a Keleti Iparterületre vonatkozóan. A módosítás felelős tervezője Balogh Tünde (Új-Lépték Tervező Iroda, Szeged), aki a jelenleg hatályos terveket is készítette. A vizsgálatok lefolytatása után a város úgy döntött, hogy az iparterületek és a kereskedelmi szolgáltató területek egységes szabályozása érdekében a tervezést kiterjeszti minden gazdasági területére, valamint a terv keretében kijelöli majd a városi fürdő tervezett gyógyhelyének határvonalát is. A módosítás az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési tartalmi követelményeinek és jelmagyarázatának alkalmazásával készül. A később induló eljárások esetében a korábbi követelményrendszert már nem lehet alkalmazni, valamint az OTrT hatályos rendelkezéseinek is meg kell majd felelni. Az eljárás várhatóan 2015. december 31-ig lezárul.

1.6.1.2

Hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek

Mivel Kiskunhalas településrendezési eszközei a városfejlesztési koncepciójával együtt készültek, ezért megfelelő alapot biztosítottak a városfejlesztési akciók megvalósításához. A szerkezeti terv nagy gondot fektetett a város egyedi adottságainak, értékeinek (mind a táji, mind az épített környezeti értékek) kezelésére, megóvására az egyedi területfelhasználási kategóriák és előírások alkalmazásával. Kiskunhalas településszerkezeti tervének főbb céljait: A szerkezeti terv a városfejlesztési koncepcióban meghatározott fejlesztési és védelmi céloknak megfelelő térszerkezeti keretet nyújtson. A települési fejlesztési szándékok egymással, valamint a természeti és az épített táj védelmének szakmai elveivel és követelményeivel összhangban legyenek megvalósíthatók. Kiskunhalas olyan szerkezeti tervvel rendelkezzen, amely a rugalmasan követheti mind a település funkcionális gazdagítását, mind az állami és magán fejlesztési szándékokat. Differenciált szabályozással a mezőgazdaság fejlesztési lehetőségeit biztosítsa, a történelmi tájkarakter, tájhasználat megőrzése mellett.

ITS DA Konzorcium


30

8. térkép - Rendezési terv, Kiskunhalas külterülete - 2010

Forrás: ÚJ-LÉPTÉK Tervező Iroda Bt.

9. térkép - Településszerkezeti terv, Kiskunhalas belterülete - 2010

Forrás: ÚJ-LÉPTÉK Tervező Iroda Bt.

A szerkezeti terv tartalmazta az országos és térségi jelentőségű közlekedési és közműhálózati elemek területbiztosítását. Pontosította az Országos Ökológiai Hálózat Kiskunhalas területét érintő elemeit (természetvédelmi területek, NATURA 2000 élőhely-védelmi illetve ex lege védett területek, helyi védettségek). Javaslatot tett új települési főutak kialakítására (Dong-ér-völgyi út, ITS DA Konzorcium


31

Április 4. út), valamint kerékpáros kapcsolatokra a környező településekkel. Kijelölte a gyepes repülőtér helyét. Területeket jelölt ki a távlati lakóterületi hasznosításra a Kertváros északi részén, és a Déli városrészben, valamint távlati üdülőterület céljára a Sóstó területétől északra. Kiskunhalas városszerkezetének legnagyobb hiányosságai közé tartozik a belső sugaras közúthálózat, és emellett a gyűrűs elemek hiánya, és a külső tehermentesítő közúthálózat kapcsolatrendszerének gyengesége, hiányzó elemeinek sokasága. A szerkezeti terv távlati lakó és üdülőterületeket jelölt ki, nem növelte a beépítésre gazdasági területek területét. Lakóterületek alakításának elvei: 

Kisvárosias és falusias lakóterületi felhasználást javasolt a tartalékterületeken,



A lakosság megfelelő alapellátásának biztosítása a főutaktól, csomópontoktól távolabbi kertvárosias lakóterületeken.

Intézményellátás alakításának alapelvei: 

Az intézmények szükséges mértékű bővítése, valamint az alközpontok felértékelődésének elősegítése,



A településszerkezeti szempontok indokolt területeken vegyes területek kialakítása.

Gazdasági területek alakításának alapelvei: 

Ipari park kialakítása,



Keleti városrész ipari területének hátrányainak kiküszöbölése, előnyei megtartása mellett.

Különleges területek - Turizmus, Sport, rekreációs területek alakításának alapelvei: 

Fürdő területe,



A városi és térségi jelentőségű Városi Sportpálya és termálfürdő, valamint azokhoz kapcsolódó fejlesztési szándékok megvalósíthatóságának elősegítése.

Tartalékterületek: 

A városszéli távlatban beépítésre szánt területek továbbra is megtartása.

Zöldfelületi rendszer, tájrendezés: 

Sóstó hosszú távú rendezése,



Kanizsa tér térrendezése,



Zöldfolyosó kiépítése a Csetényi emlékparktól a Dong-ér menti területen,



Vásártér és Harangos tó rendezése.

Helyi értékvédelem: 

Az épített környezet megóvandó örökség. A sikeresnek bizonyult építészeti és városszerkezeti megoldások megőrzése. Ezért a kivételesen értékes épületeket lebontani nem szabad.

ITS DA Konzorcium


32

Megvalósult elemek: 2005-2006-ban megépült a Dong-ér-völgyi út I. szakasza, majd 2008-2009. évek között sor került a II. (Mártírok útja-Tinódi út közötti) szakaszának megépítésére, ezáltal közvetlen összeköttetés alakult ki a Kertváros és Alsóváros között, elérve az 53. sz. főutat. 2000-től kezdődően megelőző város-rehabilitációs tevékenységek keretében útfelújításokra és térfelújításokra került sor a városban, valamint épület felújítások történtek. A település keleti iparzónájában az 53-as főút mellett mintegy 42 hektárnyi területen 1999 óta működik a Halasi Ipari Park. 2002-ben készült el az Ipari Park infrastruktúra-fejlesztésének I., 2004ben pedig II. üteme. A Képviselő-testület 2004-ben fogadta el a Kiskunhalasi Ipari Park hasznosításának új, marketingalapú koncepcióját. A Településrendezési Tervben elfogadott cél az Ipari Park további 20 hektárral való kibővítése.

1.7 A település társadalma 1.7.1 A népesség főbb jellemzői 1.7.1.1

Népességszám alakulása

Demográfia

A lakó és az állandó népesség száma folyamatosan csökkent 2001 és 2011 között. A 2011-es népsségszám 94,4 %-a 2001-es értéknek, mely az országos és megyei átlag alatt van. A népességfogyás a jóval nagyobb népességű Kiskunhalason hasonló mértékben csökkent. 5. táblázat - Kiskunhalas népességszám változása 2001-2013. évek között Lakónépesség 2011/2001 (%)

Lakónépesség 2013/2011 (%)

27 938

94,4

98,8

520 331

516 892

95,2

99,3

9 931 925

9 877 365

97,6

99,4

Adattípus

2001

2011

2013

Állandó népesség (város)

30 541

29 444

29 242

29 954

28 285

546 517 10 174 853

Lakónépesség (város) Lakónépesség (megye) Lakónépesség (ország) Forrás: KSH T-Star 2013

Népmozgalom

A város népmozgalmi adatai alapján megállapítható, hogy a várost a megyei átlagnál alacsonyabb mértékű természetes fogyás jellemzi. A járási értékek rosszabbak a városinál, de követik a kiskunhalasi tendenciákat. 2011-ben a fogyás mértéke elérte a -5 fő/ezer lakost.

ITS DA Konzorcium


33

2. ábra - Természetes fogyás Kiskunhalason (fő/1000 lakos) 0,0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 -1,0 -2,0 -3,0 -4,0 -5,0 -6,0 -7,0

Kiskunhalas

Kiskunhalasi járás

Bács-Kiskun megye

Országos

Forrás: ITS TEIR modul

Kiskunhalason a vándorlási egyenleg 2006-tól kezdődően a megyei tendenciával összhangban negatív volt. 2009-ben ugyan a 0-hoz közelített az értéke, de 2010-ben ismét az elvándorlás volt meghatározóbb a településen, és csak 2013-ban lett ismét pozitív a vándorlási egyenleg a településen. A Kiskunhalasi járást a növekvő mértékű elvándorlás jellemezte, ez a folyamat 2008ban fordult vissza. Az elvándorlás a más nagyobb városokban felsőfokú végzettséget szerző fiatalokra jellemző, akik tanulmányaik befejeztével nem költöznek vissza Kiskunhalasra. 3. ábra - Vándorlási egyenleg Kiskunhalason 2000-2013. évek között (fő/1000 lakos) 2,0 1,0 0,0 -1,0

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

-2,0 -3,0 -4,0 -5,0 -6,0 -7,0 -8,0

Kiskunhalas


Bács-Kiskun megye

Forrás: ITS TEIR modul

Korösszetétel

A népesség korösszetételében jelentős változások figyelhetőek meg 2001 és 2011 között. A 0-14 éves korosztály részesedése 3% ponttal csökkent, a 15-19 évesek aránya enyhén, de csökkent, a 20-29 évesek aránya 4% ponttal csökkent. A 30-39 évesek és 40-59 évesek aránya nőtt. 4% pontos növekedés jellemző a 60 év feletti népesség részesedésére. A 40 évnél idősebb népesség ITS DA Konzorcium


34

teszi ki a lakosság 50 %-át 2011-ben. A közeli Kiskunmajsával összehasonlítva Kiskunhalas lakosságának korösszetételében az idősebb korosztálynak kisebb az aránya. Ugyanakkor Kiskunmajsa korszerkezetében már 2001-ben magasabb volt a 40-59 és 60 év felettiek aránya, mint Kiskunhalason. 4. ábra - Kiskunhalas népességének korösszetétele 2001, 2011

2011

2001 18,51%

18,54%

22,81%

14,93% 6,32%

7,30% 11,29%

28,86%

27,31%

15,13% 15,79%

13,22% 0-14 évesek

15-19 évesek

20-29 évesek

0-14 évesek

15-19 évesek

20-29 évesek

30-39 évesek

40-59 évesek

60-x évesek

30-39 évesek

40-59 évesek

60-x évesek

Forrás: TEIR adatbázis

A város öregedési indexe 2001-ben 108 % volt, míg 2011-ben ugyanez a mutató 153,6 %-ra emelkedett. Az öregedési index 2000 óta folyamatosan növekedett országos, megyei, járási és városi szinten is, a kiskunhalasi érték ugyanakkor kedvezőbb, az országos, megyei, járási átlagoknál kisebb. 5. ábra - Öregedési index Kiskunhalason

200,0 150,0 100,0 50,0 0,0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Kiskunhalas


Bács-Kiskun megye

Országos


Összességében elmondható, hogy a népesség öregedő tendenciát mutat a városban, ezzel párhuzamosan az eltartott népesség aránya csökkent 2001 és 2011 között. Ez egyezik a megyei és országos tendenciákkal. A népesség nemek szerinti megoszlását vizsgálva 2011-ben a város népességének 53 %-a nő, 47 %-a férfi. A nemek közötti arány 2001-hez képest nem számottevően, de a nők javára változott.

ITS DA Konzorcium

Kiskunhalas Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ - HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 1.7.1.2

Hazai nemzetiségek

35

Nemzetiségi összetétel

A városban a 2011. évi népszámlálás alapján jelen lévő nemzetiségek: cigány, német, szlovák, román, szerb, horvát. 2001. év óta a cigány és a német nemzetiség létszámában állt be jelentősebb változás, ami növekedést jelent. A Cigány Nemzetiségi Önkormányzat vezetőjének becslése szerint a cigányság aránya jelenleg valószínűleg nagyobb 5,5 %-nál, elérheti a 10-13 %-ot. A Bács-Kiskun megyei járásközpontok közül Kiskunmajsára is hasonló nemzetiségi adatok jellemzőek, a cigány nemzetiség aránya ugyanakkor Kiskunmajsán valamivel magasabb. A nagyobb lakosságszámú Kiskunhalas nemzetiségi összetétele változatosabb mint Kiskunmajsáé. 6. ábra - Nemzetiségek aránya a lakónépességen belül Kiskunhalason 6,00% 5,00% 4,00% 3,00% 2,00% 1,00% 0,00% cigány (romani, beás)

német

szlovák 2001

román

szerb

horvát

2011


A cigány lakosok száma az önkormányzati források szerint valószínűleg eléri a 3000 főt, tehát a népszámlálás adataihoz képest a lakosság nagyobb aránya tartozik ehhez a nemzetiséghez, mint ahányan 2011. évben annak vallották magukat. A Cigány Kisebbségi Önkormányzat 1995-ben jött létre a településen. A városban élő német kisebbség érdekeinek hatékonyabb védelmére Német Kisebbségi Önkormányzat is működött, azonban a 2014. évi választások után nem állt fel új nemzetiségi önkormányzat a városban. Az utolsó önkormányzati választás alkalmával a Német Kisebbségi Önkormányzat megválasztásra került ugyan, megtörtént az alakuló ülés is, de nem gyakorolják a jogaikat. A német nemzetiségi oktatás óvodai és általános iskolai szinten biztosított. Élénkek a német-magyar testvérvárosi kapcsolatok. A gyógyfürdő miatt sok német ajkú vendég érkezik a városba, akik közül néhányan nyugdíjas éveikre letelepednek Kiskunhalason. Nem hazai nemzetiségek

A nem hazai nemzetiségek jelenléte állandó jelleggel nem jellemző a városban; most átmenetileg sok Koszovóból érkezett albán található, akik menekültként szeretnének Nyugat-Európába utazni. 1.7.1.3

Képzettség

A lakosság iskolai végzettségére jellemző 2001-ben és 2011-ben is, hogy az országos átlagnál magasabb, a megyei és járási átlagnál pedig alacsonyabb a legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya (2001-ben 27,5 %, 2011-ben 25,15 %). Az érettségivel rendelkezők aránya elmarad az országos átlagtól, de magasabb a megyei és a járási átlagnál is. Az érettségi nélküli középfokú végzettséggel rendelkezők aránya csak kis mértékben haladja meg az országos értéket, a megyei és járási átlaghoz hasonló. ITS DA Konzorcium


36

Az egyetemi és főiskolai végzettségűek aránya elmarad az országos és a megyei átlagtól, de némileg meghaladja a járási átlagot. Kiskunhalas lakosságának iskolai végzettségében ugyanakkor pozitív irányú változások figyelhetők meg a két népszámlálás közötti időszakban. A legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya csökkent, az érettségivel rendelkezők aránya nőtt, érettségi nélküli középfokú érettségivel rendelkezők aránya csökkent, az egyetemi, főiskolai végzettségűek aránya jelentősen (1,2 %-ról 12 %-ra) nőtt. Fontos megjegyezni, hogy ezek a változások országos szinten is megfigyelhető tendenciák. A város lakosságának iskolai végezettsége más Bács-Kiskun megyei járásközpontok adataival összehasonlítva kedvező. A kiskunhalasi lakosság iskolai végzettsége magasabb 2011-ben is, mint Kalocsa vagy Kiskunmajsa járásszékhelyek lakosságának iskolai végzettsége. 7. ábra - Kiskunhalas lakosságának iskolai végzettség szerint aránya, megyei és országos összehasonlításban (2001, 2011)

A lakosság iskolai végzettsége, 2001 35,0% 30,0% 25,0% 20,0% 15,0% 10,0% 5,0% 0,0%

30,7%

27,5% 22,5% 18,7%

1,2% Kiskunhalas

29,6% 22,7%

22,8%

26,3% 20,5% 21,1%

16,1%

16,1%

1,0%

1,4%


Bács-Kiskun megye

2,2% Országos

Legfeljebb általános iskola 8. osztályát végzettek a 7 éves és idősebbek arányában (%) Érettségivel mint legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezők a 7 éves és idősebbek arányában (%) Érettségi nélküli középfokú végzettséggel, mint legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezők a 7 éves és idősebbek arányában (%) Egyetemi, főiskolai, egyéb oklevéllel, mint legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezők a 7 éves és idősebbek arányában (%)

ITS DA Konzorcium


37

A lakosság iskolai végzettsége, 2011

35,0%

29,4%

29,3%

30,0%

25,1% 24,1%

25,0%

20,3%

23,1% 22,6%

22,8% 22,6%

27,5% 25,0%

20,0%

19,5% 15,5%

15,0%

12,1%

10,5%

11,2%

10,0% 5,0% 0,0% Kiskunhalas


Bács-Kiskun megye

Országos

Legfeljebb általános iskola 8. osztályát végzettek a 7 éves és idősebbek arányában (%) Érettségivel mint legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezők a 7 éves és idősebbek arányában (%) Érettségi nélküli középfokú végzettséggel, mint legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezők a 7 éves és idősebbek arányában (%) Egyetemi, főiskolai, egyéb oklevéllel, mint legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezők a 7 éves és idősebbek arányában (%)

Forrás: TEIR adatbázis 1.7.1.4

Foglalkoztatottság

Kiskunhalason 2011-ben a foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 54,29 % volt. Ez az arány, a 2001-es adatokhoz képest kedvezőbb értéket mutat (foglalkoztatottak száma 2001ben a munkaképes korúak 53,08 %-a volt). A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya közel 40%ról (2001) 15 % alá csökkent 2011-re. A nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú népesség százalékában 7,99 %, ami az országos, megyei és járási átlagnál is nagyobb. 180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek aránya (az összes munkanélküli százalékában) is nagyobb az országos, megyei és járási átlagnál. Legfeljebb 8 általános iskolát végzett regisztrált munkanélküliek aránya (az összes munkanélküli százalékában) közel kétszerese a megyei és országos átlagnak, tehát a munkanélküliség szoros összefüggésben van a munkakeresők alacsony iskolai végzettségével. A 25 év alatti regisztrált munkanélküliek aránya (20 %) és a 45 felettiek aránya (29 %) között kevés a különbség, míg országos és megyei szinten inkább a 45 év felettiek foglalkoztatása jelent nagyobb problémát. Kiskunhalas foglalkoztatási adatait más Bács-Kiskun megyei járásszékhely településeivel (pl: Kiskunmajsa, Kalocsa) összehasonlítva Kiskunhalas értékei kedvezőnek tekinthetők. 2011-ben a naponta ingázó foglalkoztatottak aránya 14,59 % volt. Az ingázók aránya alacsonyabb 2011-ben, mint 2001-ben (20,22 %). Ennek oka, hogy a Levi’s üzeme bezárt, amivel több száz munkahely szűnt meg. A gyár a halasiaknak és a környező települések lakóinak is munkát adott. 2014 júliusában és decemberében a munkavégző korú népesség száma 20 488 volt, a munkanélküliként nyilvántartott 1 708 fő és 1 619 fő volt, a munkanélküliség relatív mutatója pedig 8,3 és 7,9 %. A munkanélküliség relatív mutató értéke meghaladja a megyei (6,44 és 6,34 %) és országos (5,96 és 5,63 %) átlagos értékeket is Kiskunhalason. A munkanélküliség ciklikussága figyelhető meg a városban május, júniusi csúcsértékekkel, melynek oka, hogy mezőgazdasági idénymunka sok közmunkásnak ad ideiglenes munkát, és ezekben a hónapokban vendégmunkások is dolgoznak idénymunkában. ITS DA Konzorcium


38

8. ábra - Munkanélküliség havonkénti alakulása 2014-ben Kiskunhalason 9,5 9

%

8,5 8 7,5 7

Forrás: nfsz.munka.hu 1.7.1.5

Jövedelem

Jövedelmi viszonyok

A száz lakosra jutó adófizetők száma (42 fő) az országos és a Bács-Kiskun megyei járásközpontok átlaga alatti értéket mutat. A SZJA alapot képező jövedelem Kiskunhalason 2001-től 2008-ig folyamatosan növekedett. A gazdasági válság hatására 2008-tól 2011-ig csökkenés figyelhető meg, majd 2011-től ismét növekedtek a személyi jövedelmek. Ez a változási irány az országos és megyei tendenciával összhangot mutat. 9. ábra - Jövedelmi viszonyok (SZJA alap, Ft) évenkénti változása Kiskunhalason 2001-2012. között 25 000 000 000 20 000 000 000 15 000 000 000 10 000 000 000 5 000 000 000 0 2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012


Az egy lakosra jutó belföldi jövedelem is 2008-ban érte el a csúcsát, 2009-es visszaesés óta 2012ben haladta meg először a 2008-as értéket. Segélyezés

6. táblázat - Segélyben részesülők száma és aránya Kiskunhalason rendszeres szociális segélyben részesülők év fő

Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (álláskeresési támogatás)

15-64 évesek %-ában

fő

munkanélküliek %-ában

6,66 9,5 11,5 17,4 8,7

811 1 130 1 403 1 158 1 279

52,12 65,32 56,05 48,03 61,25

2008 2009 2010 2011 2012

54 107 162 201 111 Forrás: HEP 2013

ITS DA Konzorcium


39

Amint az a Helyi Esélyegyenlőségi Programból is jól látható, a foglalkoztatást helyettesítő támogatást igénybe vevők száma 2012-re másfélszeresére nőtt a 2008-as adatokhoz képest, de ez a szám csupán a 61,5 %-a azoknak, akik valamilyen ellátásban részesülnek. 7. táblázat - Alkalmazott segélyek Kiskunhalason Kiskunhalason 2013-ban alkalmazott segélyek listája Foglalkoztatást helyettesítő támogatás Lakásfenntartási támogatás Átmeneti segélyezés Lakáscélú helyi támogatás Időskorúak járadéka Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény Közgyógyellátási igazolvány Ápolási díj Rendszeres szociális segély Óvodáztatási támogatási Forrás: KSH T-Star 2013

Az 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (Szt.) módosítása értelmében a kötelezően nyújtandó ellátásokat 2015. március 1. napjától a járási hivatalok állapítják meg. Ezek az ellátások a következőek: aktív korúak ellátása, időskorúak járadéka, ápolási díj (alapösszegű, emelt összegű és kiemelt ápolási díj), közgyógyellátás (alanyi és normatív formák), egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság. Hatáskörváltozás az aktív korúak ellátásában van, ennek keretében kétféle ellátástípust állapíthat majd meg a járási hivatal: a foglalkoztatást helyettesítő támogatást és új ellátásként az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatást. A rendszeres szociális segély elnevezésű támogatás megszűnik. A módosítás érinti továbbá az alábbi ellátási formákat, mivel ezek 2015. március 1. napjától kikerülnek az Szt.-ből: lakásfenntartási támogatás, adósságkezelési szolgáltatás, méltányossági ápolási díj, méltányossági közgyógyellátás 2015. március 1. napjától a helyi önkormányzatok felelőssége nő a helyi közösség szociális biztonságának erősítésében, a szociális segélyek biztosításában, mivel egyéb támogatásról a települési önkormányzatok döntenek. Az önkormányzatok által nyújtható támogatás neve egységesen települési támogatás. Az önkormányzatoknak a települési támogatásról rendeletet kell alkotniuk. Az önkormányzat maga dönti el, hogy a támogatás keretében milyen célokra, mely feltételek teljesülése esetén, milyen összegű támogatást nyújt.

ITS DA Konzorcium


40

Az Szt. által meghatározott egyetlen kötelezettség az, hogy a képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást köteles nyújtani. (A létfenntartást veszélyeztető élethelyzet, a létfenntartási gond, illetve a nyújtható támogatás összegének meghatározására az önkormányzat jogosult.) A szociális intézményrendszerben és ellátásokban bevezetett módosítások hatása csak később, a jelen megalapozó vizsgálatok lezárása után lesz nyomon követhető és elemezhető. 1.7.1.6

Életminőség

Az emberek életminőségét komolyan meghatározza, milyen komfortfokozatú és ellátottságú lakásban élnek. A 12 261 db lakásból álló kiskunhalasi lakásállomány 10 %-a alacsony komfortfokozatú volt 2011-ben, ami megyei viszonylatban kedvező érték. Sőt, ez jóval kisebb érték, mint ami 2001-ben volt jellemző. A közüzemi ivóvízhálózatba a lakások 88 %-át kötötték be (országos átlag 95 % 2011-ben). A közüzemi szennyvízhálózatba bekötött lakások 62 %-os aránya megyei (54 %) és járási (39 %) viszonylatban magas, ám ez az érték az országos átlagtól (77 %) jelentősen elmaradt 2011-ben. Ugyanakkor a jelenleg futó csatornahálózat fejlesztésének és szennyvíztisztító telep korszerűsítésének befejezését követően a szennyvíz-hálózatra kötött belterületi ingatlanok száma 95%-körülire becsülhető. Az életminőséget meghatározza továbbá a lakosság egészségi állapota. Az iskolákban folyamatosan tartanak prevenciós programokat, amelyeket az intézmények maguk indítottak el. A kórház városnapokon szűréseket tart a városban. A Szilády Áron Gimnáziumban drogprevenciós program működik évek óta. A dohányzás mértéke visszaesett a dohány kiskereskedelemre vonatkozó intézményi változások és a dohányzásra vonatkozó jogszabályi korlátozások miatt. A városban működő Magyar Vöröskereszt Kiskunhalasi Szervezete a munkáját civil szervezetként, önkéntes segítők együttműködésével végzi. Egészséges életmódra neveléssel, szociális gondoskodással járul hozzá a lakosság életminőségének javításához: véradókat mozgósít, elsősegélynyújtó tanfolyamokat tart. Szükség esetén részt vesz természeti és humán katasztrófák enyhítésében, valamint táborokat és programokat is szervez a sérült gyermekek számára, sőt a keresőszolgálat révén szétszakadt családok összehozásában is segítséget nyújt. A szervezet a rászorulókat ruhaneművel, illetve élelmiszer-adománnyal segíti. A Kiskunhalasi Református Kollégium Központi Általános Iskolájában a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók életminőségének javításával is foglalkoznak. A tanárok tudatosan készítik fel az egészséges életre a gyerekeket, ennek érdekében beneveztek a DADA (drog, alkohol, dohányzás, AIDS) programba. A tanyán élők életminőségének javítása komoly feladat Kiskunhalason. Mind az elöregedés miatt magukra maradók, többszörösen hátrányos élethelyzetben lévők, mind az „ún. szociális menekülők” (akik eladósodás miatt költöztek tanyára, gyerekkel, nagy családlétszámmal) aránya folyamatosan növekszik. 1.7.2 Térbeli, társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok

A város szegregátumaiban élő lakosság elkülönül a lakosság többi részétől társadalmilag és térben is. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma kimagasló értéket mutat a Tabánban, a Dél-nyugati városrészben (Harangos telep) és a külterületen is, amely adatok arra engednek következtetni, hogy ezeken a területeken koncentráltan van jelen a szegénység. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esetében feltételezhető, hogy családi körülményeik tekintetében aktív korú, kis jövedelemmel bíró vagy munkanélküli szülők gyermekeiről van szó. A város külterületein rossz körülmények között élők alkotnak még leszakadó társadalmi csoportot. A csoport tagjai nemcsak romák, hanem olyanok, akik elszegényedtek, ezért ki kellett költözniük. ITS DA Konzorcium


41

A zárkertes rész nagy területen helyezkedik el a városban. A Sóstó mögötti, Téglagyári úttól kifelé található, csekély infrastruktúrával (villany van) ellátott területről van szó. Nagy lakosságszám jellemzi ezt a területet. Kiskunhalas esetében a zártkert egy több km-es területsávot jelent. Az utak kialakítása, így a megközelíthetőség is problémás. A város belterületén belül nincsenek jelentős térbeli társadalmi különbségek. Konfliktusok az egyes városrészek lakói között nem jellemzőek. A városban nincsenek egymástól élesen elkülönülő társadalmi rétegek, akik életszínvonalában olyan különbségek lennének, mely feszültséget eredményezne az egyes csoportok között. 1.7.3 Települési identitást erősítő tényezők 1.7.3.1

Településtörténet

Történeti és kulturális adottságok

„Halas hatalmas”, szól a közkeletű mondás. S valóban, az egykor nagy kiterjedésű pusztaváros múltja és kultúrája igen változatos képet mutat. Mint azt a város neve is mutatja, halastó mellé települt, és kezdetben mocsaras vidék volt. Újkőkori nyomokat is feltártak a régészek, a halászat, a vadászat és a földművelés megélhetést biztosított az ittenieknek. Az ókortól hadi- és kereskedelmi utak épültek ki a környéken. Szarmaták, avarok és kelták nyomai is megtalálhatóak. Honfoglaló magyarok temetőjét fedezték fel a Sóstó mellett. Számos középkori település nyoma fellelhető ma is. A tatárjárás pusztításai után a lakosságában megfogyatkozott vidékre kunok települtek, akik új lendületet adtak a vidéknek. A nomád pásztorkodást folytató kunok 1290-ben kiváltságokat kaptak, és a megalakuló hét kun szék egyik törvényalkotó helyévé vált. Halas nevét 1366-ban említi először oklevél. 1390-ben vásár- és búcsújáró hely lett. 1439-ben említették először városként a települést. A monda szerint itt verte szét Kinizsi Pál az ekkor már szétzüllött Fekete sereget. A török időkben a krími tatárok többször is elpusztították. Először a törökök telepítették újra 1569ben, mert szükségük volt az adófizetőkre. A város lakossága időközben reformátussá vált. 1664ben a Debreceni Református Kollégium alá tartozó református iskola létesült itt. A törökök kiűzése után berendezkedő Habsburg hatalom nemcsak a tisztán református lakosságú város egyházi ügyeit korlátozta, hanem az általa igazgatott Jászkun kerületet is. A Habsburgok a többi jászkun településsel együtt eladták a Német Lovagrendnek. 1703 októberében a Rákóczi szabadságharc egyik legvéresebb csatája zajlott le itt, amelynek emlékéül 200 év múlva az ország első köztéri kuruc szobrát állították fel a városban. Az elzálogosított régió 1731-től a Pesti Invalidusház birtoka lett. A jobbágysorba került jászkunok 1745-ben megszerezték a megváltás jogát, ezután tekintélyes összeg megfizetése ellenében visszanyerték kiváltságaikat és szabadságaikat. A település 1753-ig itt volt a Kiskun kerület székhelye, ekkor Félegyháza mezővárosi rangot kapott, és a központ átköltözött. Mária Terézia idejében 60 római katolikus pásztor- és parasztcsaládot telepítettek a városba, akiknek hamarosan plébániát is emelt a királynő, ezzel a város felekezeti egysége megszűnt. A 18. századtól egyre szaporodó betelepítések és betelepülések nyomán megjelentek a városban a római katolikusok, az evangélikusok, az izraeliták, az ortodoxok, a délszlávok, a görögök, a cigányok stb., amelynek következtében a református település etnikai és vallási képe jelentősen megváltozott. 1848-ban Halas egy emberként állt ki a forradalom mellett. 1872-től közel negyedévszázadig Vári Szabó István lett Kiskunhalas első polgármestere. (1876-tól Kiskunhalast Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez csatolták.) Számtalan fejlesztés és egy modernizált mezőváros köszönhető a település első emberének és tevékenységének. 112 ezer kataszteri hold területével az ország egyik legnagyobb határú városa volt. ITS DA Konzorcium


42

Gazdasága folyamatosan fejlődött, a kapitalista gazdálkodás vált jellemzővé, bankok, nagyvállalkozások kezdték meg működésüket, valamint a kulturális és egyesületi élet is fellendült. A 20. századra a római katolikusok váltak a legnépesebb felekezetté. Az első világháborúban nagy vérveszteséget szenvedett el a város lakossága, több mint ezer férfi veszett oda. A két világháború között erős visszaesés, majd lassú növekedés jellemezte a várost, mely 1929-ben megyei város lett a közigazgatás országos átszervezésével összefüggésben. A második világháború sem kímélte Kiskunhalast. 1944-ben gettósították és deportálták a helyi zsidókat. A szovjet katonai megszállást követően „zabrálások”, „malenkij robot”, sváb- és kuláküldözés sanyargatta a polgári lakosságot. A második világháborút követően több község önállósult (1947-ben Pirtó, 1952-ben pedig Balotaszállás, Imrehegy – ez részben Kecel határából is –, Kunfehértó és Zsana), ezzel területe mintegy felére csökkent. 1950-től a tanácsi rendszerben Kiskunhalas Bács-Kiskun megye része, és kiskunhalasi járás székhelye lett. 1956 októberében a forradalmi események a települést is elérték. 1972-ben korábbi pusztáinak egy részét (Bodoglárt, és Tajót) Kiskunmajsához csatolták, ennek eredményeképp a város területe ismét negyedével csökkent. A szocialista korszakban a városra az iparosítás volt jellemző, a kisüzemek és kézművesség visszaszorult. TSZ-ek és állami gazdaság lépett a paraszti földművelés helyébe. Külterületének döntő hányadát elveszítette, de járási központként továbbra is vezető szerepet töltött be a térségben. Iparosítása az 1970-es évektől vált nagyobb arányúvá; a feldolgozóipar lett a helyi gazdaság legjelentősebb ágazata. A feltárt kőolaj- és földgázlelőhelyek szintén hozzájárultak a város fejlődéséhez. A 2000-es évek második felében a gazdasági válság következtében több nagyüzem is bezárta kapuit. Ebből a sokkból napjainkban kezd felocsúdni a város. Kulturális értékek

A város kulturális életét évszázadokon keresztül befolyásolta, hogy a Szilády Áron Gimnázium elődje a debreceni Református Kollégiumhoz tartozott. Hatvan éven keresztül a településen tevékenykedő Szilády Áron (1837-1922) református lelkész, képviselő, történész, műfordító, akadémikus erős egyénisége rányomta bélyegét a település arculatára. Működése révén főgimnázium szerveződött, létrejött a múzeum, megépült a gimnázium új épülete. Protestáns szellemiség jellemezte a közéletet, ami hatott az itt tanító tanárokra is. Szilády Áron és Thury József tudományos munkásságát a jelenkor is nagyra értékeli. Műveik az orientalisztika, a magyar őstörténet és történelem mai kutatói számára alapvető forrásmunkák. Gyárfás István történész, a város egykori jegyzője, a jászok és a kunok történetéről szóló munkájával írta be nevét a magyar történettudományba. Sajátos színfoltjai voltak a város szellemi életének az ún. parasztköltők (pl.: Gózon István, Bacsó László, Vas Imre), akik kézzel írott verseskönyveikben - saját műveik mellett - a korabeli népszerű verseket, énekeket is megörökítették. Kiskunhalas szülötte a híres századfordulós festőművész, Thorma János. Az ő nevét viseli a múzeum, ahol a Thorma Galériában a festő több alkotását csodálhatják meg a látogatók. Együtt látható itt Thorma két legnagyobb történelmi festménye a "Talpra magyar" és az "Aradi vértanúk". A múzeum állandó kiállítása "Halas, a kiskun mezőváros" történetét mutatja be. Halas nevét világszerte ismertté tette a csipkevarrás, amelynek megteremtői Dékáni Árpád és Markovits Mária voltak. A város műemlékei az „1.14.3.3 Műemlék, műemlékegyüttes” című fejezetben kerülnek bemutatásra.

ITS DA Konzorcium


43

Civil szerveződések

A 188 db helyi civil szervezet közül 30-40 db aktív. A legjelentősebbek: Pásztortűz Kulturális és Hagyományápoló Egyesület; Városért Közalapítvány; Kántor András Veterán Autósok és Motorosok Egyesülete; Civilek a Jövőért Egyesület; Zöld Közösségért Természetbarát Egyesület; Csipke Közalapítvány. A helyi lakosok részben mozgósíthatók, de csak bizonyos (módosabb) rétege a társadalomnak. A város Civil koncepcióval nem rendelkezik. A pályázatokba besegítenek, illetve közreműködnek a városi rendezvények megvalósításakor. Az Önkormányzat városi pályázati rendszer útján és együttműködéssel támogatja a civil szervezeteket. A Csipke Közalapítvány tartja fenn a Csipke házat (közalapítvány, de civil szervezet is), valamint üzemelteti a Csipke varrodát. Kiskunhalason működik a Boróka Civilház a következő tevékenységi körrel: kapcsolatot tart a helyi és kistérségi civil szervezetekkel, igény szerint helyszínt biztosít a város civil szervezeteinek programjaihoz, folyamatosan széleskörű információgyűjtést végez, ezeket közreadja, gyűjti a különböző pályázati lehetőségeket, civil képzéseket, fórumokat szervez, ingyenes számítógép-használatot biztosít mindenki számára, Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodát működtet. Kiskunhalas Város Képviselő-testületének 202/2008 és 203/2008 számú határozatai alapján a BORÓKA Civil és Ifjúsági Ház kikerült a CIVIL ALAP Közalapítvány működtetéséből. 2008. július 1-jétől az új működtető a KISKUNHALASI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT Kulturális és Közművelődési Non-profit Kft. lett. Kiskunhalas Város Képviselő-testületének 19/2013. (IX.27.) önkormányzati rendelete a közművelődésről a következőket tartalmazza a civil szervezetekkel kapcsolatban: „A városban működő civil szervezetek, egyesületek, alkotó közösségek, művészeti csoportok tevékenységének segítése, támogatása az önkormányzat közművelődési feladatai között szerepel. Ennek keretében feladata a civil szervezetek számára információs kiadványok szerkesztése és kiadása, a sajtó- és hírszolgálati tevékenység ellátása, együttműködés egyesületekkel, alapítványokkal és egyéb közösségekkel, közösségi, információs, szabadidős szolgáltatások és tanácsadások kialakítása és segítése vonatkozásában. A Végh-kúria üzemeltetése civil szervezetek, egyesületek és alapítványok számára, valamint programjaik, tevékenységük egész éves működésének biztosítása. A Képviselő-testület a város kulturális életében jelentős szerepet betöltő civil szervezetek, egyesületek, alapítványok, művészeti csoportok egyedi rendezvényeinek támogatására pályázati alapot különíthet el, melynek mértékét a költségvetési rendeletben határozza meg.”

ITS DA Konzorcium


44

1.8 A település humán infrastruktúrája 1.8.1 Humán közszolgáltatások 1.8.1.1

Oktatás

Az Önkormányzat kötelező feladata az óvodai ellátás, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozók számára nyújtott óvodaI szolgáltatások, továbbá a sajátos nevelési igényű gyermekekről, tanulókról való gondoskodás. Utóbbi gyermekek a szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye alapján a többi gyermekkel, tanulóval együtt foglalkozathatóak az óvodákban és iskolákban. Bölcsődék

Kiskunhalason a működő bölcsődei férőhelyek száma némi ingadozással folyamatosan növekedett az elmúlt 10 évben. Ezzel párhuzamosan a bölcsődei ellátás kihasználtsága is enyhén növekedett. 2013-ban az egy működő bölcsődei férőhelyre jutó bölcsődések száma 1,42 fő volt, amely az országos és a Bács-Kiskun megyei járásközpontok átlagos értékét meghaladja.

Óvodák

Kiskunhalason az önkormányzati óvodai feladatellátás 3 intézményben, 8 feladat ellátási helyen történik. Az ellátási helyek területileg egyenletesen helyezkednek el a városban, a Ny-i városrészben kicsivel több óvoda van. Fenntartó az Önkormányzat, kivéve a két egyházi (egy katolikus és egy református) óvoda esetében. A Lomb utcai óvodát 2012-ben adták át a katolikus egyháznak. Felzárkóztató óvoda nincs. TÁMOP-os pályázatot nyertek a városi óvodák 80 M Ft értékben szakmai továbbképzésekre, eszközbeszerzésre és udvarfejlesztésre, valamint rendezvények, családi napok szervezésére a „Játszunk együtt” projekt keretében. Szükséges további eszközbeszerzés és az épület felújítása. A városban az összes óvodai férőhelyek száma 1106 db 2013-ban, a városi szintű kihasználtság 91%-os, mely a Bács-Kiskun megyei járásszékhely települések értékeihez hasonló, az országos és a Kiskunhalasi járás átlagát meghaladja. Az óvodák kihasználtsága a 2000-es évek elejétől ingadozásokkal, de folyamatosan csökkent, a férőhelyek száma 2006-tól 2012-ig növekedett. 2013-ra közel 70 férőhellyel csökkent, mivel kisebb csoportokkal működnek már az óvodák. Kiskunhalas Város Önkormányzata a kötelező óvodai szolgáltatást az alábbi három óvodaigazgatóság vezetésével működő nyolc óvodai intézményegység fenntartásával biztosítja, melyet 2 egyházi óvoda egészít ki. 8. táblázat - Óvodai intézmények Intézmény neve és fenntartója Kiskunhalasi Napsugár Óvodák

Feladatellátó hely Ady Endre utcai tagóvoda (központi óvoda) Átlós Úti Tagóvoda Magyar Utcai Tagóvoda Szilády Áron Utcai Tagóvoda

Százszorszép Óvodák

Vasút Utcai Tagóvoda (Csipkeházi Tagóvoda) Felsővárosi Tagóvoda

Kiskunhalasi Bóbita Óvoda

Kuruc Vitézek Téri Tagóvoda Bajza Utcai Tagóvoda

Egyházi fenntartású óvodák

Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Lomb utcai Tagóvoda Kiskunhalasi Református Kollégium Gólyafészek Óvodája

Forrás: www.kiskunhalas.hu

ITS DA Konzorcium


45

Mindegyik kiskunhalasi óvodába járnak cigány nemzetiségű gyermekek. A Bóbita Óvoda és Bölcsődében, valamint a Napsugár Óvodák és Bölcsődéhez tartozó Átlós úti tagóvodában cigány kisebbségi program alapján folyik a gyermekek integrált nevelése, oktatása. Mindhárom óvodaigazgatóság rendelkezik fejlesztőpedagógus státusszal, valamint az önkormányzati, illetve kistérségi feladatellátás keretében óvodaigazgatóságonkénti logopédiai ellátás lehetősége is adott. Az óvodák szakos ellátottsága megfelelő. Alapfokú oktatás

Általános iskolai nappali oktatásban résztvevő tanulók száma 2013-ban 2201 fő volt, számuk a 2001 óta folyamatosan csökkent. Az általános iskolai feladatellátási helyek átlagos létszáma ugyanakkor jóval meghaladja az országos, a járási és a Bács-Kiskun megyei járásközpontok értékeit, amellett hogy az elmúlt 5 évben csökkenő tendenciát mutat. A város iskoláiba más településről bejáró általános iskolai tanulók aránya 7,5 %, a 2013/2014-es tanévben, arányuk 2009 és 2012 között folyamatosan növekedett. A környező településeken megszűntek intézmények, vagy intézmények felső tagozatai, ezért sokan járnak be a településre iskolába. Az általános iskolai intézmények száma 5, a feladatellátási helyek száma 6. KLIK által fenntartott általános iskolai intézmények: Fazekas Mihály Általános Iskola, Felsővárosi Általános Iskola, Kertvárosi Általános Iskola; Kiskunhalasi Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola. Ezen belül a KLIK a fenntartó három iskolában. Az általános iskolákban egyenletes a kihasználtság, kapacitáshiány nem jellemző. A Felsővárosi Általános Iskolában német nemzetiségi oktatási folyik, egy német osztály van 1-4. évfolyamon. A településen az önkormányzati fenntartású intézményeken túl két egyházi fenntartású általános iskola is működik, a Szent József Katolikus Általános Iskola. Annak működtetésére az Önkormányzat közoktatási megállapodást kötött a Kalocsa-Kecskemét Érseki Hatósággal. Ezen kívül a Refomátus Ehgyház is működtet iskolát, a hajdani Szűcs József Általános Iskolát vette át az egyház. Az általános iskolai oktatásra a tartalmi sokszínűség és a szolgáltatások széles köre jellemző. Valamennyi iskola kialakította a rá jellemző profilt, amely területen emelt, tagozatos szinten végzi a gyermekek oktatását. Az általános iskolákban működik nyelvi, matematikai, ének-zenei, testnevelés és informatikai tagozat is. Mindez hozzájárul az egy-egy iskolához kötődő több generációs identitástudat kialakulásához. Az állam minden iskola számára biztosítja a törvényben meghatározott kötelezően biztosítandó óraszám feletti, osztályonként heti két órai tehetséggondozást és felzárkóztatást. Az általános iskolák valamennyi évfolyamán képesség-kibontakoztató és integrált felkészítés folyik, melyhez a törvény által kötelezően előírt fejlesztőpedagógusi státuszt biztosított. Napközis szolgáltatást a valós igényeknek megfelelően vehetnek igénybe a gyermekek. A 2007/2008-as tanévtől minden általános iskola ellátja a többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható, sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos pedagógiai feladatokat. Minden általános iskola ellátja a cigány nemzeti kisebbséghez tartozó tanulók nevelés és oktatását. A Pirtó Község Önkormányzatával kötött közoktatási társulási megállapodás értelmében 2005. július 1-jétől a Felsővárosi Általános Iskola a pirtói tagintézmény működtetésével ellátja az 5-8. évfolyamos tanulók nevelését-oktatását.

Középfokú oktatás

A nappali tagozatos középiskolai tanulók száma 2013-ban 2211 fő volt. A tanulók száma 2001-től 2007-ig növekedett, azóta folyamatosan csökken. A más településről bejáró középiskolai tanulók aránya a nappali oktatásban a 2011-es visszaesés (79,3%) után 94,4 %-ra növekedett 2013-ra Ugyanakkor az önkormányzati adatszolgáltatás szerint ez valójában csak 60-70 % lehet. A város oktatási funkciója ez esetben is jelentősnek mondható. A 94 %-os értékkel viszont jelentősen meghaladja az országos (81,1 %) és a Bács-Kiskun megyei járásközpontok (73 %) értékét is. ITS DA Konzorcium


46

Középfokú oktatási intézmények vonzáskörzete megyei szintűnek mondható. Az intézmények kapcsolata megfelelő a gazdasági szereplőkkel. Állami fenntartásban jelenleg két középiskola működik a városban, a Bibó István Gimnázium és a Vári Szabó István Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium. A Bibó István Gimnázium 6 és 4 évfolyamos, nappali rendszerű gimnáziumi nevelés-oktatást folytat humán és reálcsoportú osztályokat indítva, továbbá gimnáziumi felnőttoktatás folyik évfolyamonként. A II. Rákóczi Ferenc Katolikus Mezőgazdasági, Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskola és Gimnázium intézményében három szakmacsoportban folyik az oktatás: mezőgazdasági, közgazdasági és informatikai. Középfokú oktatást biztosít a Szilády Áron Református Gimnázium is. 9. táblázat - Középfokú oktatási intézmények Középfokú oktatási intézmény neve

fenntartója / működtetője

Bibó István Gimnázium

KLIK

Vári Szabó István Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium

KLIK

II. Rákóczi Ferenc Katolikus Szakközépiskola és Gimnázium

Katolikus Egyház

Kiskunhalasi Református Kollégium Szilády Áron Gimnáziuma

Református Egyház


Kollégiumi ellátás

A kollégiumi kihasználtság az utóbbi években 60% körül ingadozik a városban. Fejlesztési igény jelentkezik a komfortosság növelésére. A városban egy kollégium működik, a Szilády Á. Gimnázium kollégiuma.

Felsőoktatás

A településen nincsen felsőoktatási intézmény, így a fiatalok többségben Szegedre, Budapestre és Gödöllőre járnak egyetemre, főiskolára. 1.8.1.2

Alapellátás

Egészségügy

Kiskunhalas város rendelkezik az összes olyan szolgáltatással, mely a vonatkozó jogszabályok rendelkezése szerint kötelező ellátás a település vonatkozásában az egészségügyi ellátások terén. Az egészségügyi alapellátás területén a Bács Kiskun megye ellátottsága országos viszonylatban közepesnek mondható. Kiskunhalas egy háziorvosra, illetve házi gyermekorvosra jutó lakosság száma (1 862 fő 2013-ben) az elmúlt 10 évben - az országos trendnek megfelelően emelkedett. A háziorvosi és gyermek háziorvosi ellátás lefedett, üres praxis nincs, és a városban működő kórház a speciális egészségügyi szolgáltatások iránti igényeket kielégíti. Jelenleg nincs háziorvosi társulás, míg korábban létezett. 7 település részvételével biztosított az orvosi ügyeleti ellátás, ami települések összefogásával valósul meg nem társulási formában. Az alapellátást az Önkormányzat látja el önállóan. Az elmúlt évek fejlesztései révén önkormányzati közreműködéssel modern rendelőkbe költözhettek a háziorvosok. A rendelők bérleti díjához hozzájárulnak az önkormányzatok. Az egy védőnőre jutó gyermekek száma (477 fő 2012-ben) folyamatosan csökkent az utóbbi években. A védőnői szolgálat lefedi a város szükségleteit, színvonala pedig kiválónak mondható. Kiskunhalas gyógyszertári ellátása országos viszonylatban kedvező, a városban 10 gyógyszertár található.

Szakellátás

Bács-Kiskun megye kórházi ellátottsága az országos színvonaltól jóval elmarad. 2012-es adatok alapján a megyében a tízezer lakosra jutó kórházi ágyak száma csupán 52 volt, míg a régióban ugyanez a szám 63, országosan pedig 66. A 2000-es adatokhoz képest ráadásul jelentős a ITS DA Konzorcium


47

csökkenés, amely elsősorban a 2007-es egészségügyi reformlépéseknek köszönhető. Az ágykihasználás azonban még így is a megyék közül az egyik legalacsonyabb (70 %-os). A megyében 2 kiemelt un. súlyponti kórház működik Kecskeméten és Kiskunhalason, az első 2012ig folyamatosan a megyei önkormányzat kezelésében, a második 2004-től a HospInvest magánszolgáltató, jelenleg megyei kezelésben van. A Kiskunhalasi Semmelweis Kórház a város szakellátást biztosító intézménye, állami tulajdonban van. Lényegében minden osztály és diagnosztikus egység a kórházhoz csatlakozó rendelőintézettel rendelkezésre áll. Jelentős fejlesztésekre került sor a kórházban: új műszerek és épületek felújítása, 2,9 milliárd Ft beruházási összegben valósult meg a következő projektek keretében: Napelemes rendszer kiépítése a Kiskunhalasi Semmelweis Kórház épületein, Többletteljesítmény támogatása a Kiskunhalasi Semmelweis Kórházban, Képzési és ösztöndíj programok megvalósítása a Kiskunhalasi Semmelweis Kórházban, A kiskunhalasi kistérség egészségtudatos fejlesztése egészségre nevelő és szemléletformáló programok révén. 1.8.1.3

Intézmények, szolgáltatások

Szociális közszolgáltatások

Halasi Többcélú Kistérségi Társalás Szociális Szolgáltató Központ útján látja el az Önkormányzat a kötelező szociális feladatait, többségben önállóan. Társulásban látja el pl. a családsegítő szolgáltatást. Kiskunhalas Város Önkormányzata a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szociális törvény) alapján biztosítja a különböző szociális ellátásokat, valamint a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyermekvédelmi törvény) alapján szervezi az egyes gyermekjóléti ellátásokat. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szociális törvény) 86.§ (1) bekezdése előírja, hogy minden települési önkormányzat köteles biztosítani az alábbi szociális alapszolgáltatásokat: étkeztetés házi segítségnyújtás családsegítés A fentieken túl a lakosság számától függően a települési önkormányzatok kötelesek biztosítani az alábbi szociális szolgáltatásokat: idősek nappali ellátása fogyatékosok nappali ellátása hajléktalan személyek nappali ellátása 30 ezer főnél nagyobb lakosságszámú településeken az átmeneti elhelyezési formák biztosítása. A Gyermekvédelmi törvény szerint a települési önkormányzat feladata a gyermekek védelme helyi ellátórendszerének kiépítése és működtetése, valamint a településen élő gyermekek ellátásának megszervezése. A gyermekek védelmét tehát nemcsak pénzbeli, természetbeni ellátások és a törvényben meghatározott hatósági intézkedések biztosítják, hanem személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások is. ITS DA Konzorcium


48

Az 1997. évi XXXI. törvény 94.§ (2) bekezdése szerint a települési önkormányzat az e törvényben foglaltak szerint biztosítja a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, a – település lakosságszáma alapján - személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében pedig a következő ellátási formákat: Gyermekek napközbeni ellátása kertében: Bölcsődét Gyermekek átmeneti gondozása keretében: Családok átmeneti otthonát Gyermekjóléti szolgáltatást A városban jelenleg nem működik a Gyermekek átmeneti otthona. A megnövekedett feladatokhoz viszonyítva kicsi az intézményi felület - fogadótér kliensek, problémakezelés, prevenció szempontjából – a gyermekjóléti és a családsegítő szolgálatnál. Kiskunhalas Város Képviselő-testülete a 298/2007. (X.29.) Kth. számú határozatával döntött a korábban önkormányzati fenntartásban működtetett szociális és gyermekvédelmi intézményrendszer 2007. december 31. napjával, jogutódlással történő megszüntetéséről és az ellátások túlnyomó többségének a Halasi Többcélú Kistérségi Társulás fenntartásába történő átszervezéséről. A Képviselő-testület a 287/2007. (X.29.) Kt. számú határozatában hozzájárult ahhoz, hogy a megszüntetett intézmények jogutódjaként a társulásban résztvevő települések egyes szociális és gyermekvédelmi feladatainak további ellátása érdekében a Halasi Többcélú Kistérségi Társulás fenntartásában, Szociális Szolgáltató Központ néven intézményt alakítson Kiskunhalas, Nyúl u. 5-7. szám alatti székhellyel. Az így létrehozott integrált intézmény, azaz a Szociális Szolgáltató Központ önálló költségvetési szerv, alapítója és felügyeleti szerve a Halasi Többcélú Kistérségi Társulás. A Halasi Többcélú Kistérségi Társulás keretében az újonnan alapított integrált intézmény, a Szociális Szolgáltató Központ a társulás területén az alábbi szociális feladatokat látja el: Családsegítő szolgálat Házi segítségnyújtás Támogató szolgálat Idősek nappali ellátása Idősek átmeneti otthona Fogyatékosok otthona Hajléktalanok átmeneti szállása Étkeztetés és gyermekvédelmi ellátásokat: Gyermekjóléti szolgálat és a Családok Átmeneti Otthona biztosítja. Kistérségi Társulás által önként vállalt szakosított ellátási formák: Szakosított szociális ellátások közül: Idősek otthona és Fogyatékosok otthona Szociális alapszolgáltatások közül: Támogató szolgálat A fogyatékosok otthona, idősek bentlakásos otthona korszerűsítése, felújítása megtörtént. Minden kötelezettséget teljesít az Önkormányzat. Pénzbeni és természetbeni ellátások

Az Önkormányzat által nyújtott segélyek az 1.7.1. Jövedelem alfejezetében kerültek bemutatásra.

ITS DA Konzorcium


Intézmények

49

Közösségi művelődés, kultúra

Kiskunhalas kulturális élete jelentős változáson ment át 2013-ban, akkor alakult meg a Halasi Média és Kultúra Szolgáltató Nonprofit Kft. A Kft. feladata a városi közművelődési programjainak eseményeinek rendezése, szervezése, koordinálása, valamint a művelődési ház ad otthont számos civil szervezet és intézmény rendezvényének is. A Thorma János Múzeumban a kiskunhalasi születésű festő több alkotását csodálhatják meg a látogatók. A múzeum állandó kiállítása "Halas, a kiskun mezőváros" történetét mutatja be. Százezer kötetes a Martonosi Pál Városi Könyvtár, amely a könyvek, folyóiratok mellett jelentős hang és videó anyaggal is rendelkezik. Itt működik a városi Európai Információs Pont, közösségi Internet elérési lehetőséggel. A könyvtár szervezője és színhelye irodalmi és szakmai előadásoknak is. A település nevét világszerte ismertté tette a csipkevarrás. A Csipkemúzeumban megtekinthető a csipkevarrás folyamata, valamint az üvegtárolókban kiállított szebbnél-szebb halasi csipke. A városi színház vendégelőadásokat fogad. A mozit másfél éve vállalkozó üzemelteti. Működésének első évében 50 ezer látogató érkezett a felújított moziba. 2007- 2013 között komolyabb fejlesztések nem történtek a közművelődési intézmények területén. A Boróka Civilházból Berki Galériát hozták létre (10 M Ft), a Civil ház a kúria épületébe áthelyezésre került. A múzeum önkormányzati fenntartásba került 2013-ban jogszabály módosítás miatt, valamint az utóbbi években felújították. Szükség lenne kapacitás növelésre, mivel számos rendezvénynek, előadásnak azért nem adhat otthont a filmszínház vagy a művelődési ház, mert maga a színpad is túl kicsi hozzá. További problémát jelent, hogy a tömegközlekedési hiányosságok nehezítik a programhelyszínekhez való eljutást.

Rendezvények

Több énekkar, zenekar működik a településen, akik a városi rendezvények rendszeres fellépői. Országos szintű eredményekkel és számos külföldi fellépéssel büszkélkedhet a hagyományos és modern társastáncokkal foglalkozó Stúdió 2000, és a magyar néptáncokat bemutató Halas valamint Kiskun Táncegyüttes. Halas tradicionális rendezvénye a Város Napja, mely helytörténeti kulcsfontosságú eseményéhez, a redemptio (önmegváltás), elfogadása napjához kötődik. Minden évben április végén ad otthont a Csipkeház a Nemzetközi Csipkefesztiválnak. Május első napjaiban rendezik a Hősök ligetében a Borudvart. Augusztus utolsó hétvégéjén a Csipkeház és a Zsinagóga udvara biztosít helyszínt a hagyományos Zsidófesztiválnak. A Halasi Szüreti Napok keretén belül szeptember második hétvégéjén három napig a szőlőé és a boré a főszerep. A város kulturális és szórakozási lehetőségeit kívánja élénkíteni a Sóstó Csárda, ezért hagyományteremtő szándékkal először 2011. áprilisában rendezte meg az I. Sóstó Gulyásfesztivált, ahol csaknem 40 főzőcsapat mérte össze tudását. Az esemény azóta is nagy népszerűségnek örvend. Civil, kulturális programként a Pásztortűz Egyesület 2008 óta szervezi meg a Zenélő szélmalom elnevezésű rendezvényt szeptember elején a Sáfrik szélmalomnál, illetve a Pásztortűz Estéket a Végh-kúriánál minden nyári hónapban.

Sport

A halasi sportélet élénk, a versenysport mellett, a diák- és szabadidősport is komoly hagyományokkal rendelkezik. A kiskunhalasi klubok különböző osztályú bajnokságokban versenyeznek. A Kiskunhalasi Football Club a megyei első osztályban rúgja a bőrt, a Kiskunhalasi Spartacus a megyei III. osztály tagja. Jelentős utánpótlásbázissal bír a Szilády RFC.

ITS DA Konzorcium


50

A halasi diáksportolók meghatározó szereplői a magyar diáksportéletnek, ezt számtalan bajnoki cím, diákolimpiai elsőség, minisztériumi elismerés fémjelzi. Sport és rekreáció infrastruktúrafejlesztések folyamatosan zajlanak a településen. 20 milliós beruházás valósult meg MLSZ pályázatból. A sportpályák felújításának 2. üteme jelenleg folyamatban van, az idei tervekben műfüves pálya létesítése szerepel. Továbbá folyamatban van egy crossfit edzőterem építése, amely magánberuházás keretében valósulhat meg. 1.8.2 Esélyegyenlőség biztosítása

A város óvodai intézményeiben 56 HH (hátrányos helyzetű) és 117 HHH (halmozottan hátrányos helyzetű) gyereket gondoznak. Esélyegyenlőségi Program

A Helyi Esélyegyenlőségi Programot a191/2013. (VI. 27.) KTH. sz. határozattal fogadták el. 10. táblázat - Helyi Esélyegyenlőségi program (HEP) célrendszere Következtetések Célcsoport

romák és/vagy mélyszegénységben élők

gyermekek

nők

idősek

fogyatékkal élők

problémák beazonosítása rövid megnevezéssel lakásviszonyok rosszak alacsony jövedelem magas munkanélküliség szegregátumok nemzedékeken átívelő szegénység alacsony iskolai végzettség gyermekszegénység az új típusú szegénység egyik tünete, a munkanélkülivé vált szülők alacsony jövedelmének a következménye a gyermekszegénység nagyobb részt nem a roma lakosságot érinti, viszont a mélyszegénységben élők között a romák felülreprezentáltak magasabb a munkanélküliség aránya, mint a férfiak vonatkozásában munkavállalási esélyeik alacsonyabbak kevesebb bért kapnak ugyanazért a munkáért, mint férfi társaik korlátozott karrier lehetőség családon belüli erőszak áldozatai szükségleteik figyelése részleges jelzőrendszer kapacitása szűkös társadalmi hasznosságuk kiaknázatlan megváltozott szükségleteik új követelményeket támasztanak az intézmény rendszer felé korlátozott lehetőségek a társadalmi kapcsolatok kiszélesítésében

ITS DA Konzorcium

fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel közösségi szociális munka közösségi helyszínek kialakítása felnőttképzés, iskola elhagyók képzése kompetenciamérő és fejlesztő programok bölcsődei ellátás oktatási intézmények felruházása a felzárkóztatáshoz szükséges javakkal lakhatás színvonalán javító programok közösségi szociális munka közösségi helyszínek kialakítása felnőttképzés, iskola elhagyók képzése kompetenciamérő és fejlesztő programok bölcsődei ellátás oktatási intézmények felruházása a felzárkóztatáshoz szükséges javakkal a nők esélyegyenlőségi problémái meghaladják a helyi stratégiák kereteit, kormányzati beavatkozások szükségesek a helyzet optimálásához; városi szinten a munkáltatók Esélyegyenlőségi terveiben megfogalmazott kritériumoknak a köztudatba ültetése lehetséges, ellenben a város hatósági, vagy bárminemű hatalmi pozícióval nem rendelkezik ahhoz, hogy e területen a szándékait érvényesíteni tudja infrastruktúra javítása jelzőrendszer kapacitásának bővítése idősek önszerveződésének segítése, programjaik támogatása, önkéntes munkába való bekapcsolásuk intézmények felkészülése, szolgáltatásaik igény szerinti módosítása társadalmi kommunikáció kiterjesztése, internetes szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása


51

Következtetések Célcsoport

problémák beazonosítása rövid megnevezéssel

fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel

akadálymentes környezet nem mindenütt biztosított a lakosság mentális érintettsége nő az egészségügyi szűrővizsgálatokat prevenciós lehetőségeket nem veszik igénybe

akadálymentes környezet biztosítása lakosság mentális állapotának feltérképezése, civil szervezetek lehetőségeinek kiszélesítése a szolgáltatások szervezésében egészségügyi ellátáshoz és a prevenciós programokon való részvételhez hozzásegíteni a fogyatékos személyeket

Forrás: HEP 2013

1.9 A település gazdasága 1.9.1 A település gazdasági súlya, szerepköre

Megyei program szerinti gazdasági súly

Kiskunhalas gazdasági súlyát és szerepkörét tekintve a megyei területfejlesztési program a gyógyturizmus egyik frekventált településeként említi a várost. A program gazdaságfejlesztési célkitűzései között szerepel a gyógyturisztikai fejlesztések is, így Kecskemét, Kiskunmajsa, Tiszakécske és Kiskőrös mellett Kiskunhalas gyógyturisztikai fejlesztéseivel is számol a program a gyógyfürdő és a kórház okán. A városban a regisztrált vállalkozások száma 4743 db, a működő vállalkozások száma 1923 db 2012-ben. A működő vállalkozások száma folyamatosan csökkent 2003 óta. 10. ábra - Működő vállalkozások számának változása Kiskunhalason 3 000 2 591

2 659

2 732

2 699

2 500

2 242

2 246

2 221

2 156

2 153

2 072

2 000

1 923

1 500 1 000 500 0

0 2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

Forrás: TEIR adatbázis (2007-es adat hiányzik)

Vállalkozások száma szerinti súly

A regisztrált vállalkozások 1000 lakosra vetített száma a megye esetében 61 db, a város értéke 73 db. A város e tekintetben kedvezőbb helyzetben van a megye egészéhez képest.

Működő vállalkozások jellemzői szerinti súly

A vállalkozások abszolút és lakosságarányos száma nem mutatja kielégítően a város relatív gazdasági erejét, ezért fontos megvizsgálni és összehasonlítani a működő vállalkozások szerkezetét az alkalmazottak létszáma és az árbevétel szerint. ITS DA Konzorcium


52

11. táblázat - Működő vállalkozások száma (db) alkalmazotti létszám alapján Területi egység

Kiskunhalas Bács-Kiskun megye Kiskunhalas részesedése a megyei összesen adatból (%)

működő vállalkozások száma – alkalmazotti létszám alapján 1-9 fő

10-49 fő

50-249 fő

249- X fő

mikro

kis

közép

nagy

1 816 28 535 6,36

89 1 416 6,28

18 238 7,56

0 31 0

Forrás: KSH T-Star 2013

Habár a településen nem üzemel 250 főnél több embert foglalkoztató nagyvállalat, a megyében működő vállalkozások számottevő része Kiskunhalason található. Az egyetlen 250 fő feletti nagyvállalat a Levi’s 2011-ben megszűnt. A megyei 1-9 és 10-49 főt foglalkoztató vállalkozások több mint 6-6 %-ban Kiskunhalason működnek. Az 50-249 főt foglalkoztató, már nagyvállalatnak minősülő cégekből 238 db található a városban, amely a megyei 50-249 főt foglalkoztató vállalatok közel 8 %-át jelenti. Ágazati szerkezet szerinti súly

A város relatív helyzetét tükrözi a működő vállalkozások ágazatok szerinti megoszlása, mellyel lehetővé teszi a domináns ágazatok beazonosítását és összehasonlítását a megyei jellemzőkkel. A mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ágakban működő vállalkozások számának aránya 3,4 % a városban, az ipar, építőipar nemzetgazdasági ágakban működő vállalkozások aránya 18,6 %, a szolgáltatási szektorban működő vállalkozások aránya pedig 78 %. Megyei szinten a mezőgazdaságnak nagyobb (6,6 %), a szolgáltatási szektornak pedig kisebb (74 %) a részaránya, mint a városban. A város gazdasága sokszínű, változatos, megtalálhatók benne a hagyományos ágazatok (az élelmiszeripartól, gépgyártásig). A település és térsége hagyományosan agrártermelő, a város korábbi életében a szőlő-gyümölcs kultúra, állattartás volt a meghatározó. A mezőgazdasági tevékenységekhez kapcsolódóan jelentős feldolgozóipar alakult ki a térségben az utóbbi évtizedekben, valamint több fa-, műanyag- és épület-asztalosipari cég is megjelent. A város kedvező közlekedés-földrajzi helyzete, a fő útvonalakhoz és az országhatárhoz való közelsége, a különböző kereskedelmi és szolgáltató létesítmények, a szórakozási és kulturálódási lehetőségek vonzó tényezőt jelentenek mind a befektetők, mind a turisták számára. Az egy főre jutó bruttó hozzáadott érték tekintetében Kiskunhalas értéke (763 ezer Ft/fő) jóval a Bács-Kiskun megyei járásközpontok, valamint az országos átlag alatt volt az elmúlt 10 évben. A kiskunhalasi vállalkozások értéktermelő képessége tehát alacsony.

ITS DA Konzorcium


53

11. ábra - Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték változása 2500 2000 1500 1000 500 0 2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

Magyarország


Bács-Kiskun megyei járásközpontok

Kiskunhalas

2011

2012

Forrás: TEIR - ITS modul

A település turisztikai adottságai sokszínűek (pl. Sóstó, halastavak, vadászati lehetőség, lovassport, üdülőterület, történelmi, építészeti, régészeti látnivalók és kulturális hagyományok). Problémát jelent az innovatív jellegű munkahelyek hiánya és a megfelelő felsőfokú szakemberek hiánya. 1.9.2 A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői 1.9.2.1

Mezőgazdaság

A település és térsége hagyományosan agrártermelő és azt feldolgozó iparú. A város korábbi életében a szőlő-gyümölcs kultúra, állattartás volt a meghatározó. Történelmileg kialakult gazdasági ágankénti szerkezetét, mezővárosi arculatát a 20. század közepének iparosítási törekvései sem tudták megváltoztatni gyökeresen. Máig fontos a baromfi-, sertéstenyésztés, szarvasmarhatartás, szőlészet, borfeldolgozás. A szántóföldi növénytermesztés az állattenyésztés kiszolgálására szakosodott. Jelentős a zöldség-, gyümölcs- és gabonatermesztés. Korábban két termelőszövetkezet működött, amelyek mára tönkrementek. Jelenleg családi vállalkozások működnek a mezőgazdaságban. A mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódóan jelentős feldolgozóipar alakult ki a térségben. Hagyományosnak számít a borászat mellett a baromfifeldolgozás (Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Rt. Halasi Csirke Kft), a malomipar (HALMA Malomipari Rt.). A KISKUN Gt. nemzetközileg ismert növénynemesítő, kutató és termelő központ. A mezőgazdaságban regisztrált vállalkozások számának aránya (az összes regisztrált vállalkozás százalékában) 2008-tól növekvő tendenciával 2013-ban már 29,5 % volt. Ezzel párhuzamosan növekedett a regisztrált vállalkozások száma a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ágakban (1412 db 2013-ban). A gyenge termőhelyi adottságok következtében a város erdőterületei az ötvenes évek óta folyamatosan növekednek. A futóhomok megkötésére és a kis termőértékű földterületek hasznosítására kezdeményezett, a központi erdészetpolitika által támogatott telepítések eredményeként ma már a külterület 42,6 %-át – döntő részben magántulajdonban álló – fenyő-, nyár- és akácerdők borítják. ITS DA Konzorcium


54

A rendszerváltást követően a termelőszövetkezetek nem működtek tovább, azonban a tervek között szerepel az újraszervezésük valamilyen formában. A mezőgazdasági ágazatban kiemelkedő fejlesztés, beruházás nem történt az utóbbi években. 1.9.2.2

Ipar

Az iparon belül a feldolgozóiparban tevékenykedő vállalkozások száma a legnagyobb, ezt szorosan követi az építő ipari vállalkozások száma, és a vízellátás, szennyvíz- és hulladékkezelés alágazatban is működik több vállalkozás. 12. ábra - Az ipari tevékenység ágazati megoszlása Kiskunhalason (2012) 2

167 177

83 bányászat, kőfejtés feldolgozóipar villamosenergia, gőzellátás, légkondicionálás vízellátás, szennyvíz, hulladékkezelés építőipar Forrás: TEIR adatbázis

Gazdasági infrastruktúra

A város délkeleti városrészében található a Kiskunhalasi Ipari Park, esetleges felmerülő igények esetén az Ipari Park bővítése északi és déli irányba is lehetséges. A városi elkerülő út egyik lehetséges útvonala az Ipari Parkot is érintené, megfelelő közúti közlekedési elérhetőséget biztosítva az Ipari Park vállalkozásainak.

ITS DA Konzorcium


55

10. térkép – A Kiskunhalasi Ipari Park területe

Forrás: http://gazdasag.kiskunhalas.hu/ipari-park-kiskunhalas 1.9.2.3

Szolgáltatások

A szolgáltatásokban regisztrált vállalkozások számának aránya (az összes működő vállalkozás százalékában) és száma csökkent a 2010-tól 2013-ig (59,5%). Kiskunhalas gazdasági ágankénti szerkezetében a szolgáltatási ágazatnak az országos és a Bács-Kiskun megyei járásközpontok átlagához képest kisebb a jelentősége. A szolgáltató ágazatban működő vállalkozások alszektorok közötti megoszlásából látható, hogy a legtöbb vállalkozás a kereskedelem, járműjavítás alágazatban működik, amely összhangban van az országos tendenciákkal. Kiskunhalason jelentős számú vállalkozás működik a szakmai, tudományos és műszaki alágazatban, és a humán-egészségügyi, szociális ellátást biztosító vállalkozások száma is viszonylag magas. 13. ábra - Szolgáltatás alágazatokban működő vállalkozások száma egyéb szolgáltatás művészet, szórakoztatás, szabadidő humán-egészségügyi, szociális ellátás oktatás közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ingatlanügyletek pénzügyi, biztosítási tevékenység információ, kommunikáció szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás szállítás, raktározás kereskedelem, gépjárműjavítás 0 Forrás: TEIR adatbázis

ITS DA Konzorcium

100

200

300

400

500

600


56

A városnak – a jelentős tranzit forgalmából, országhatárhoz közeli helyzetéből is adódóan – fejlett a kereskedelmi és szolgáltató hálózata. Rendszeresen rendeznek országos személygépkocsi-, állat-, és kirakodóvásárt a vásártéren. Vásárra minden hónap első vasárnapján a vásártéren (Tinódi utca) kerül sor. A buszpályaudvar melletti piaccsarnokban minden héten kettő, szerdán kisebb, szombatonként nagyobb piacot tartanak. A Vásártér működtetője a Halasi Városgazda Zrt. hatékonyan szervezi, bonyolítja a piac működését. A településen jelen van számos pénzintézet és biztosító, valamint egyéb pénzügyi és befektetési szolgáltatás is megtalálható. Számos informatikai, vagyonvédelmi, raktározó és szállító szolgáltatás telephelye a város. Több autószalon, szerviz műhely és üzemanyagtöltő állomás szolgálja ki az autósokat. A vállalkozások és a lakosság szolgálatában ügyvédi-, közjegyzői, fordító és hitelesítő irodák működnek, valamint megtalálhatóak az országos kamarák és vállalkozásfejlesztési ügynökség helyi irodái is. Kiskunhalason a kiskereskedelmi hálózati egységek számában enyhe növekedés figyelhető meg a 2009-es jelentős visszaesés után. A kiskunhalasi kiskereskedelmi egységek száma jóval meghaladja az országos és a Bács-Kiskun megyei járásközpontok átlagos értékét. Az élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma a felére csökkent az elmúlt tíz évben (2013-ban 79 db) a nagy kereskedelmi üzletláncok keresletelszívó hatása miatt. A ruházati szaküzletek száma alig változott az elmúlt tíz évben. Az agrárgazdálkodás vidéki turizmussal (pl. tanyasi vendégfogadás) és a környezetvédelemmel (pl. biogazdálkodás) történő összehangolása kitörési pontot jelentő, fontos lehetőség. A terület természeti adottságai és kulturális öröksége kitűnő alapot jelentenek, az öko- illetve gyógyturizmus mellett komoly lehetőség a kerékpáros-, a tanyasi-, a vadász- és horgászturizmus fejlesztése. A régió és a kistérség idegenforgalmi célkitűzései között szerepel a termál- és gyógyvízkincs kiaknázása. A 100 %-ban önkormányzati tulajdonban lévő Halasthermál Kft. által működtetett kiskunhalasi strand- és gyógyfürdő magas jódtartalmú, gyógyhatású, 48 Celsius fokos hévízének gyógy-idegenforgalmi, rehabilitációs célú hasznosításában meghatározó jelentőségű tényező a kórház közelsége. A fürdő fejlesztésével újonnan létrehozandó Termálfürdő- és Gerontológiai Központra megvalósíthatósági tanulmánnyal rendelkezik az Önkormányzat. A rehabilitációs, gyógyászati cél mellett szabadidős és oktatási tevékenységeket is tartalmaz a projekt. A fejlesztés előkészítés alatt van, hátráltató tényezők a forráshiány és a rendezetlen tulajdoni viszonyok. A vendéglátóhelyek száma a 2010-ben volt csúcsponton, azóta folyamatosan csökken, 2013-ban 173 vendéglátóhely működött a városban. A szállásférőhelyek száma alig változott az elmúlt években, viszont a szállodai férőhelyek aránya jelentősen csökkent 2007-ben, azóta 18 %-on stagnál. Ezzel az értékkel jelentősen elmarad a Bács-Kiskun megyei más járásközpontoktól. A jelentős férőhelycsökkenés oka, hogy bezárt a Halas Hotel (lebontották), ami 400 férőhelyes volt. Emellett csak egy szálló maradt a Csipke Hotel, illetve kisebb motelek, két kemping és az egyéb nem kereskedelmi szálláshelyek. A szállodai férőhelyek arányának jelentős csökkenésével magyarázható a 2008-ban vendégforgalomban és az eltöltött vendégéjszakák számában való jelentős visszaesés. Az országos és a Bács-Kiskun megyei járásközpontok átlagához viszonyítva jelentős a külföldi vendégéjszakák aránya (54,1 % 2013-ban, mely az elmúlt 10 év értékeinek maximuma) a városban. Ennek oka, hogy a Csipke gyógyvíz és a strand melletti kempingbe sok német nyugdíjas érkezik hónapokra. A többi attrakció (csipke, Torma múzeum stb.) csak egynapos programot nyújtanak, a fürdővel lehet hosszabb időre itt tartani a vendégeket. A belföldi szállóvendégek száma növekedést mutat, köszönhetően a Szép kártyának.

ITS DA Konzorcium


57

14. ábra - Vendégforgalom alakulása Kiskunhalason (2001 – 2013) 10000

9377

9000

8231 7498

8000 7000

db

6000 5000

6789

6419 5252 5064 4848

5523

5419

5630

5762

5397

4395

4000 3000 2000 1000 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

év Forrás: TEIR - ITS modul

1.9.3

A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai, települést érintő fontosabb elképzelések

Nagyobb vállalkozások Kiskunhalas tágabb vonzáskörzetébe települnek szívesen, ami az iparűzési adó kikerülésének módszere. Kiskunhalason 2 %-os az iparűzési adó. A városban fővárosi ipari anyavállalatoknak működtek vidéki telephelyei, amelyek a rendszerváltás után kezdtek megszűnni, így a korábban a városban működő kötött áru gyár is megszűnt, később a Levi’s is bezárta üzemét. Az önkormányzati megfigyelés alapján a város gazdasági szervezetei minden páros évben jobban teljesítenek az iparűzési adóbefizetések tekintetében. 2012-ben 777 millió Ft, 101 %-os teljesülés volt jellemző, 2014-ben szintén meghaladta a tervezett értéket a 843 millió bevétel. A többi adónemre is elmondható, hogy stabilan 90-95 %-ban teljesülnek. A 10 nagy adózó (lásd az alábbi táblázatban) fizeti az iparűzési adó közel 20 %-át. 1300 db kisvállalkozás mentesül az iparűzési adófizetési kötelezettség alól. A kisvállalkozások javarészt kereskedelmi és szolgáltató vállalkozások. Jelenleg az építőipar és egészségügy foglalkoztatja a legtöbb embert a városban. A kórház 3-400 embert foglalkoztat. A legnagyobb foglalkoztató szervezetek (megközelítőleg): Kiskunhalasi Semmelweis Kórház MOL Zrt Habi Kft Baromfifeldolgozó Zrt Halaspack Dobozgyártó Kft Halaspack Csomagoló Bt Merkbau Kft. Modinvest Kft Halasi Borászati Kft KaminTherm Kft Kiskunsági Víziközmű-Szolgáltató Kft. Magyar Posta Garázs Műszaki Bázisa ITS DA Konzorcium


58

Kiskun GT Kutatóközpont Kft.Jelentősebb munkahelyteremtő beruházások az Ipari Parkban valósultak meg. A multinacionálisok vállalatok főként kereskedelemi vállalatok, foglalkoztatási szerepük nem jelentős a város gazdasági életében. A befektetők saját fejlesztéseket valósítanak meg, amelyek között csak néhány jelentős fejlesztésre került sor. A magasabb hozzáadott értéket termelő vállalkozások nem jellemzőek a városban. Beszállítói hálózatok és klaszterek kialakulása nem jellemző. A Kiskunhalasi Vállalkozók Klubja viszont egy jól működő érdekszövetség. Turisztikai desztináció menedzsment szervezet (TDM) nem jött még létre, de tervezik a létrehozását. 1.9.4 A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők

Elérhetőség

Kiskunhalast az európai fő tranzitfolyosók (M5, tervezett M8, M9) elkerülik, azonban a város térségi szinten fontos csomópontszereppel rendelkezik. A térség fő közlekedési tengelye az észak-déli irányú, 53. sz. nemzetközi közúti forgalmat is bonyolító főút, vasúton pedig a Budapest-Kelebia nemzetközi fővonal. A város autóbusz- és vasúti közlekedés szempontjából is regionális alközpont. A várost érintő helyközi autóbuszos személyszállítási szolgáltatás hálózati lefedettsége néhány összekötő út kivételével lényegében megegyezik a közúthálózattal, fizikailag minden település elérhető. A városnak nincs elkerülő útja, a városközpontot az 53. sz. főút átkelési szakasza egy tehermentesítő szakasszal elkerüli keletről, a várost egy viszonylag konfliktusmentes sávban metszve. 11. térkép - Kiskunhalas közlekedés földrajzi elhelyezkedése a stratégiai hálózatok és csomópontok feltüntetésével

Forrás: Közlekedési Koordinációs Központ adatai alapján saját szerkesztés

Munkaerő képzettsége

Kiskunhalas lakosságának iskolai végzettségében pozitív irányú változások figyelhetők meg a két népszámlálás közti időszakban (2001-2011). A legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya csökkent, az érettségivel rendelkezők aránya nőtt, érettségi nélküli középfokú érettségivel rendelkezők aránya csökkent, az egyetemi, főiskolai végzettségűek aránya jelentősen (1,2 %-ról ITS DA Konzorcium


59

12 %-ra) nőtt. Problémát jelent az innovatív jellegű munkahelyek hiánya, és a megfelelő felsőfokú képesítésű szakemberek hiánya. További probléma, hogy a nők nehezen kapnak munkát a Levi’s bezárása óta (800 elbocsátott dolgozó, többségében nő). Jelenleg az építőiparban van kereslet munkavállalókra. Jellemző, hogy a helyben végzett szakképző iskolai tanulók végzettsége nem helyben hasznosul, sokan külföldre vagy más városba mennek dolgozni a jobb munkalehetőségek miatt. K+F és innovációs láncok

Innovációs pályázatokon három kiskunhalasi vállalkozás indult, a 2007-2013-as támogatási időszakban GOP-ból támogatást nyertek innovatív eszközök megvalósítására, innovatív megoldások alkalmazására. Az innováció legjelentősebb képviselője ugyanakkor a KISKUN Gt. nemzetközi hírű növénynemesítő központ, mely vállalat malomipari, növényolajipari, állattenyésztési stb. tevékenységet folytat. A Radix Kft. is foglalkozik innovatív fejlesztésekkel.


A Kiskunhalasi Ipari Park a keleti iparterületen fekszik, melyet északról a Majsai út, nyugatról a Szegedi út, délről a kiskunfélegyházi vasútvonal határol. A terület nagysága 42 hektár, melyből önkormányzati tulajdon 20,3 hektár. A területén jelenleg hét vállalkozás működik, amelyek tevékenységi körébe egyebek mellett a nyomdaipar, csomagoló- és irodaszergyártás, építőipar, szállítás, műanyag-feldolgozás, faipari termékgyártás, kommunális szolgáltatás tartozik. 2007-ben az Ipari Parkban foglalkoztatottak száma 402 fő volt. A területen ipari vasúti vágány és rakodó található. Az infrastruktúrával ellátott szabad terület: 22 600 m2, egyéb szabad terület: 54 912 m2 közlekedési területek: 4410 m2. 1.9.5 Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat)

Lakásállomány

A város teljes lakásállománya 12 600 db 2011-ben. A lakásállomány 2001-hez (11 782 db) képes 818 db-al növekedett, amely 7%-os bővülést jelent. 15. ábra - Lakásállomány kor szerinti megoszlása Az 1945-ben és korábban épített lakások száma (db)

891 968

2200

Az 1946-1970 között épített lakások száma (db)


Az 1981-1990 között épített lakások száma (db) 2456 3115


A 2001-2011 között épített lakások száma (db)

Forrás: KSH 2011 évi népszámlálás

Az önkormányzati bérlakás állomány jellemzőit az 1.10.5. fejezetben tárgyaljuk. A városban az elöregedő népesség vagy az elvándorlás miatt megközelítőleg 300 db eladatlan, üresen álló ház található, ezek elsősorban szétszórtan helyezkednek el a városban. Lakáspiac

2008 októberétől kezdve a kiskunhalasi ingatlanok iránti kereslet csökkenni kezdett, mely folyamat 2009 év elején is érzékelhető volt. A svájci frank (CHF) árfolyamának emelkedésével a lakáscélú

ITS DA Konzorcium


60

hitel felvételek száma is visszaesett, a forint alapú hitelek magas kamata miatt pedig egyre kevesebben vásároltak ingatlant a településen. Az ingatlanok értéke 2008-2009 években nem növekedett, az eladók pedig nem kívánták „ár alatt” értékesíteni lakásukat, házukat, így hasonlóan a többi közepes városhoz, Kiskunhalason is túlkínálat volt tapasztalható a lakáscélú ingatlanok piacán. Néhány kézpénzes adásvétel kötődött, de a nagyszámú ingatlan kínálatra alapvetően nem érkezett vételi szándék. Ezen időszakban a lakások értéke: Egyedi fűtéses használt: 54 m2 emelettől függően 6,0 – 7,2 millió 130 000,- - 110 000,- Ft/m2 Távfűtéses használt: 62 m2 emelettől függően 6,5 – 7,5 millió 105 000,- - 120 000,- Ft/m2 Új építésű lakásokat kis számban kínáltak, négyzetméterenként 210 000,- - 220 000,- Ft/m2 A családi házak értéke: Sátortetős 40-45 éve épült, átlagos jó állapotú 90 – 100 m2 alapterületű + melléképületből álló, központi vagy gáz konvektoros fűtésű családi ház városon belüli elhelyezkedésre tekintettel 11 000 000,- Ft – 13 500 000,- Ft között kerültek értékesítésre. Az újabb, 20-25 éve épült jó állapotú 90 – 100 m2 tetőtér beépítéses központi vagy gáz konvektoros fűtésű családi házak városon belüli elhelyezkedésre tekintettel 15 000 000,- Ft – 18 500 000,- Ft között kerültek értékesítésre. 2010 évtől kezdve érzékelhetővé vált, amely már 2009 év vége felé is tapasztalható volt, hogy a túlkínálat miatt a meghirdetett ingatlan árak csökkeni kezdtek, az árcsökkenés 2010-ben az 10 %os volt. A következő három évben tovább csökkentek az árak, és az árcsökkenés 2014-ben mérséklődni kezdett. A válság hatására összességében 25-30 %-os árcsökkenés mérhető a kiskunhalasi ingatlanok esetében, ez az érték minden típusú lakóingatlanra jellemző. Természetesen vannak kiugróan magas, illetve alacsony áron is értékesített ingatlanok. 2014 évben a lakások értéke: Egyedi fűtéses használt: 54 m2 emelettől függően 4,8 – 5,8 millió 107 000,- - 89 000,- Ft/m2 Távfűtéses használt: 62 m2 emelettől függően 4,8 – 6,0 millió 77 000,- - 96 000,- Ft/m2 Új építésű lakásokat kis számban kínáltak, négyzetméterenként 160 000,- - 200 000,- Ft/m2 A családi házak értéke: Sátortetős 40-45 éve épült, átlagos jó állapotú 90 – 100 m2 alapterületű + melléképületből álló, központi vagy gáz konvektoros fűtésű családi ház városon belüli elhelyezkedésre tekintettel 9 000 000,- Ft – 11 500 000,- Ft között kerültek értékesítésre. Az újabb, 20-25 éve épült jó állapotú 90 – 100 m2 tetőtér beépítéses központi vagy gáz konvektoros fűtésű családi házak városon belüli elhelyezkedésre tekintettel 11 000 000,- Ft – 16 000 000,- Ft között kerültek értékesítésre. Kereskedelmi ingatlanoknál szintén tapasztalható árcsökkenés, bár ezen ingatlanok jó része bérbeadással hasznosítható és jövedelmet termel. A kereskedelmi ingatlanok adás-vételét elősegítette a jegybanki alapkamat és betétkamatok csökkenése. Zöldmezős fejlesztések nem ismertek. A város ipari parkjába néhány vállalkozás betelepült, így új ipari épületek leginkább ott épültek az elmúlt években.

ITS DA Konzorcium


61

1.10 Az Önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz és intézményrendszere 1.10.1 Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program

Költségvetés (összevont adatokkal)

A zárszámadási rendelettervezet alapján elmondható, hogy Kiskunhalas Város Önkormányzata 2013-ban a pénzügyi egyensúlyra törekvő, visszafogott gazdálkodást folytatott. Az önkormányzati költségvetés módosítása során a hitelfelvétel előirányzata nullára volt csökkenthető, illetve a felhalmozási célú saját bevételek módosított előirányzata is a teljesítéssel alátámasztott értékre csökkent. Előző évi pénzmaradvány – intézmények pénzmaradványa - mindössze 60,6 millió forint volt, melynek felhasználása 96,1 %-ban megtörtént 2013-ban. A bevételek összességében 98,6 %-os teljesítést mutatnak a költségvetés módosított előirányzatához viszonyítva, mely összességében 113,1 millió forint bevételi elmaradást jelent. 12. táblázat – Bevételek teljesülése Kiskunhalas Önkormányzatának 2013. évi költségvetésében Megnevezés Helyi adók és pótlékai, bírságok Egyéb saját bevétel Költségvetési támogatás Átengedett központi adók Támogatásértékű bevételek Összesen:

Összeg (ezer Ft) 1 023 944 1 185 818 2 002 402 87 892 3 820 001 8 120 057

Megoszlás 12,6 % 14,6 % 24,7 % 1,1 % 47,0 % 100,0 %

Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás

A bevételek vonatkozásában az intézményi működési bevételéknél figyelhető meg a módosított előirányzatot is meghaladó teljesítés, amely 726,7 millió forint a 649,5 millió forint módosított előirányzattal szemben. (Tervezett eredeti előirányzat 562,1 millió forint volt.) Bevételi elmaradás alapvetően a felhalmozási célú támogatásértékű bevételek esetében látható, mely bevételek a támogatott projektekkel kapcsolatosak. A kiadások teljesülése összességben 97,3 %-os, amely 219 millió forint elmaradás a kiadások módosított előirányzatához viszonyítva. Ellentétesen alakult azonban a működési kiadások és a felhalmozási kiadások módosított előirányzathoz viszonyított teljesülése. A működési kiadások vonatkozásában kiadási megtakarítás – elsősorban a dologi kiadások, de a személyi juttatások és járulékai, valamint a támogatásértékű kiadások és pénzeszközátadások látható, míg a felhalmozási kiadásoknál - beruházások - előirányzat-túllépés történt. 13. táblázat - Kiadások teljesülése Kiskunhalas Önkormányzatának 2013. évi költségvetésében Megnevezés Személyi juttatások és járulékai Társadalompolitikai ellátások Működési célú egyéb kiadások Felhalmozási célú kiadások Hiteltörlesztés Összesen: Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás

ITS DA Konzorcium

Összeg (ezer Ft) 1 145 652 441 579 1 851 027 3 717 508 858 364 8.014.130

Megoszlás 14,3 % 5,5 % 23,1 % 46,4 % 10,7 % 100,0 %


62

Az Önkormányzat adósságszolgálattal kapcsolatos kötelezettségének határidőben eleget tett, a finanszírozási célú kiadások eredeti előirányzatának módosítását az adósságkonszolidáció 2013ban megvalósult üteme indokolta, a teljesítés a módosított előirányzattal egyező. Kiskunhalas Város Önkormányzatának irányítása alá tartozó költségvetési szervek alulfinanszírozása összességében 73,6 millió forint volt, amely a rendelkezésükre álló előirányzat 94,8 %-os teljesülését jelentette és lényegében megfelelt az eredetileg tervezett előirányzatnak, amelynél 5,2 millió forinttal volt több a ténylegesen rendelkezésükre bocsátott fenntartói támogatás. A tárgyévet terhelő szállítói tartozás mindössze 17,9 millió forint volt 2013. december 31-én. Az adósságkonszolidációval is összefüggésben az Önkormányzat összesített 2013. december 31ei záró pénzkészlete 389,9 millió forint volt, melyből 1,2 millió forint idegen – letéti - pénzeszköz, amely nem képezi részét az Önkormányzat pénzmaradványának. Az Önkormányzat összevont „tárgyévi helyesbített pénzmaradványa” 415,5 millió forint, melyet 13,8 millió forint elszámolási különbözet terhel a központi költségvetés terhére igénybe vett támogatások elszámolása alapján. Az Önkormányzat 730 811 447 Ft forint alapú hitelt (kölcsönök likvid hitellel) vett föl. Az adósságkonszolidáció után 2013 II. negyedév végén az adósság összege 234 452 481 Ft-ra csökkent. A IV. negyedév végén fennálló tőketartozás 94 412 403 Ft volt. Az Önkormányzat teljes adósságállománya 1 409 263 061 Ft volt, ebből deviza 1 314 850 659 Ft. A város az állami adósságkonszolidációban felszabadult összegeket nem tudja egyedi célra felhasználni, mivel több forráselvonás is történt. A városnak komoly problémát jelent, hogy nincs meg az önerő forrása a tervezett fejlesztések finanszírozásához. A város 39 millió Ft hitelt tervez felvenni 2015-ben, amelyeket 2016-tól kell majd törleszteni.

Vagyongazdálkodás

Az Önkormányzat törvény alapján forgalomképtelen törzsvagyonának becsült értéke 1 641 614 745 Ft, helyi döntés alapján forgalomképtelen törzsvagyon becsült értéke (26 db) 4 540 000 Ft. A törvény alapján korlátozottan forgalomképes törzsvagyon (59 db) értéke 9 953 678 000 Ft, ide tartozik többek között a Polgármesteri Hivatal, Egészségház, Bernáth Lajos Kollégium, Fazekas Mihály Általános Iskola, II. Rákóczi Ferenc Katolikus Szakközépiskola és Gimnázium, Bibó István Gimnázium, Thorma János Múzeum. 18 db helyi döntés alapján korlátozottan forgalomképes törzsvagyonnal rendelkezik az Önkormányzat 732 837 220 Ft értékben, például a Bakó-Kúria, a Szélmalom, az Autóbuszpályaudvar, Piaccsarnok, Táncház, Csipkeház és múzeum. 13/2012 (III. 28.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés szabályait tartalmazza.

Gazdasági Program

A Gazdasági Program meghatározza mindazokat a célkitűzéseket és feladatokat, amelyek az önkormányzat költségvetési lehetőségeivel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti és gazdasági adottságok figyelembe vételével a helyi önkormányzat által nyújtandó feladatok biztosítását, színvonalának javítását célozzák. I.

Helyi gazdaságfejlesztés - munkahelyteremtés, vállalkozásokat támogató várospolitika, adópolitika, hivatal, önkormányzatiság Vállalkozások támogatása ITS DA Konzorcium


63

Munkahelyek megtartása, létrehozása Adópolitika Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatal környezete: munka körülmények minőségének javítása a Hivatalban, hivatali ügyintézés idejének csökkentése II.

III.

Infrastruktúra és közlekedésfejlesztés - utak, vasút, közművek, városüzemeltetés, lakókörnyezet, városkép, városrészek rehabilitációja Kiskunhalas közlekedési, közúthálózatának áttekintése, fejlesztése Csapadék-víztározók, csapadékvíz elvezető rendszer: Vasútfelújítás, fejlesztés (központi kormányzati program szerint) Buszközlekedés újraszervezése Parkolási díj a belvárosban Dong-ér völgyi út folytatása Járdaépítési program folytatása Kerékpáros közlekedés Külterületi útépítési, útjavítási program folytatása Korszerű, a megújuló energiát hatékonyan felhasználó energetikai rendszer kialakítása Kiskunhalason: Távhőrendszer működőképességének biztosítása, a távhőszolgáltató vállalat gazdaságos működésének biztosítása. Geotermiális energia hasznosítása Naperőmű építése Közvilágítási rendszer Városgazda szerepe és feladatai Kiskunsági Víziközmű-Szolgáltató Kft Sóstó és vízmegtartás Hatékony hulladékszállítás működtetése Kiskunhalason Szennyvízszállítás biztosítása Kiskunhalason Köztemető üzemeltetés Padok, játszóterek frissítése, megújítása, karbantartása Állami ingatlanok önkormányzati tulajdonba kérése Biztonság - közbiztonság, szociális biztonság, cigányság problémái, otthonteremtés, környezetszennyezés elleni fellépés, panelprogram Közbiztonság fejlesztése térfigyelő kamerák kihelyezésével Katasztrófavédelemmel a kapcsolat javítása A városban élő kisebbségi lakosság szociális helyzetének javítása Kistérségi társulás megújítása, együttműködés a Kiskunhalas vonzáskörzetében lévő településekkel A fák, a zöld területek védelme kiemelt Feltöltés lehetőségének biztosítása kártyás közműhasználóknak A Sáros utca - Polgár utca térségében felhalmozott hulladék eltávolítása A Nagy Szeder utcában a felnőttképzési központ építése Szúnyoggyérítés, fák permetezése, megújítása, bokrok telepítése takaró felületként. Jókai utcai rekultiváció lezárása Otthonteremtés támogatása, szociális bérlakás program elindítása A külterület GPS térkép elérhetővé tétele

ITS DA Konzorcium


64

Szociális feladatok IV.

V.

VI.

Oktatás, ifjúság, sport és civil ügyek Intézmény felújítások Táborok Civil élet Megelőzés (drogfogyasztás, fiatal bűnözés) Vonzóbb, fiatalosabb várossá tesszük Kiskunhalast Közép-hosszútávú sportkoncepció megalkotása A Lovas iskola hasznosítása Dél-magyarországi Lovascentrumként, kiemelt verseny helyszínként, a város lakossága részére szabadidő központként: Egészség, szabadidő - gyógyfürdőfejlesztés, egészségügyi ellátás javítása, turizmus, rekreáció Lovas komplexum - őrzött szállás kérdéskör rendezése A Kórházfelújítás folytatása Gyógyfürdőfejlesztés, gyógy-turizmus Városházi torony, mint látványosság, működő kilátó a városra és környékére Kultúra - Halasi csipke, múzeumi ügyek, egyházak, hagyományok, kapcsolatok Sáfrik szélmalom rekonstrukciója, helyreállítása Csillagvizsgáló működésének segítése Régi reformátustemető és sírkert méltó állapotban tartása Thorma János Múzeum fejlesztése, kulturális központi szerepének erősítése: Martonosi Pál Városi Könyvtár fejlesztése Városmarketing erősítése A város díszkivilágítása az év végi ünnepek alkalmával Halasi Csipke Alapítvány működtetése és a csipke hírnevének öregbítése Az egyházakkal való kapcsolat javítása Külkapcsolatok fejlesztése, nemzetközi pályázati együttműködések elindítása Városnapi rendezvények megújítása

1.10.2 Az Önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere

A városfejlesztéssel kapcsolatos előterjesztések ügyében Kiskunhalas Város Önkormányzatának Képviselőtestülete dönt. A városfejlesztéssel összefüggő döntések végrehajtása a Polgármesteri Hivatal Stratégiai és Fejlesztési Osztálya és a 100 %-os önkormányzati tulajdonú városfejlesztő társaságnak, a Halasi Városgazda Beruházó, Szolgáltató és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaságnak a feladata. Településfejlesztési feladatokkal az Önkormányzati Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Osztálya foglalkozik az alábbiak szerint: Önkormányzati beruházások, pályázatok komplett előkészítése, lebonyolítása, Víz-, villany-, gáz-, közműfejlesztések műszaki ellenőrzése, bonyolítása, Önkormányzati és lakossági út-, műszaki ellenőrzése, elszámolása, Önkormányzati kerékpárút fejlesztések bonyolítása, műszaki ellenőrzése, elszámolása, Halasi Városgazda Zrt. városi út-, és járdahálózatok karbantartásával kapcsolatos szakmai ellenőrzése, munkájuk koordinálása az önkormányzati intézmények felújítási munkáinak előkészítése, lebonyolítása, Önálló fejlesztési projektek és pályázatok előkészítése, szervezése, ITS DA Konzorcium


65

Közbeszerzési pályázatok előkészítése, ügyintézése, Marketingtevékenység (kiadványok, médiakapcsolatok, rendezvények), Sajtó, intézményi és lakossági kapcsolatok, Az ügyintézések során felmerülő testületi, bizottsági előterjesztés készítése. 1.10.3 Gazdaságfejlesztési tevékenység

Mindössze néhány gazdaságfejlesztési célú fejlesztés valósult meg az elmúlt pár évben (pl. helyi közút fejlesztése). A Halasi Városgazda Zrt. végzi a befektetők vonzását, bár kapacitáshiánnyal küszködik. A gazdaságfejlesztés közvetlen eszközei közül Kiskunhalason az Ipari park szerepe és bővítésének szándéka emelhető ki. 1.10.4 Foglalkoztatáspolitika

Fiataloknak korábban meghirdetett Bursa Hungarica ösztöndíjprogram jelenleg nem működik, de szeretné a település újra indítani azt. Az idei költségvetésbe betervezésre került az ahhoz szükséges forrás keret, így 2015 őszén újra indulhat az ösztöndíjprogram. Az ösztöndíj összegének egyik felét az Önkormányzat, másik a felét az állam vállalja. A foglalkoztatás politika nagy kihívása, hogy stagnál a gazdasági szervezetek összteljesítménye Kiskunhalason, több nagyobb cég bezárt – Levi’s bezárt 2009-ben, 800 fő munkahely megszűnt. A városban a közmunkaprogram 2005-ben indult. 2014-ben kb. 1000 főt foglalkoztatott az önkormányzat. A közfoglalkoztatottak létszáma kezdetektől nőtt, jelenleg kb. 180-200 családot érint a program. Szervezésben a Járási Munkanélküli Hivatal és a Halasi Városgazda Zrt. vesz részt. A közfoglalkoztatottak a következő tevékenységeket végzik: adminisztrátor, parkgondozó, közterületi takarító, karbantartó munkakörök, ill. képzések. A legsikeresebb az adminisztrátor, karbantartó, ill. a képzések. A közfoglalkoztatottak valós munkát végeznek, sikeres a képzés, az alacsony munkabér viszont nem motiválja őket. Kevésbé sikeres a parkgondozó, közterületi takarító munka. A munka eredményes, azonban rossz munkamorállal párosul. 1.10.5 Lakás és helyiséggazdálkodás

Bérlakás állomány

368 db önkormányzati bérlakás található Kiskunhalason, ezek a városközpontban és környékén helyezkednek el. Többségük lelakott és felújításra szorul, kihasználtságuk 90 %-os. A város tervezett fejlesztései között további új szociális bérlakások kialakítása is szerepel. A bérlakás igénylés Kiskunhalas Város Önkormányzat Képviselő-testületének 35/2011. (XII.21.) önkormányzati rendelete alapján a díjszabás szociális bérlakások a Kiskunhalas Város Önkormányzat Képviselő-testületének 35/2011. (XII.21.) önkormányzati rendelet 3. számú melléklete szerint, költségalapú bérlakások pályáztatás alapján a nevezett rendelet VI. fejezete alapján történik. A bérlakások komfortfokozatára jellemző, hogy összkomfortos: 23 % komfortos: 66 % félkomfortos: 1 % komfort nélküli: 10 % lakások. Új telekkialakításokra nem került sor a településen, a lakásépítések száma csökkent az elmúlt években. Ennek egyik oka az építésügyi szabályozás módosulása, mely szerint csak a lakás ITS DA Konzorcium


66

elkészültét kell bejelenteni. Az elmúlt 10-15 évben jelentősebb volt a lakóházak bővítése, újak építése alig történt. Lakóparkok nem jellemzőek a településen. Egyéb bérlemények

Az önkormányzati bérlemények száma:45 db garázs (közöttük néhány ikergarázs), illetve 62 db üzlet. Ezek elszórtan helyezkednek el főként a városközpont térségében. 1.10.6 Intézményfenntartás

Önkormányzati fenntartás

Az intézményfenntartás közül legköltségesebbek az iskolák, különösen a Felsővárosi Általános Iskola és a Bibó István Gimnázium fenntartása. A Bibó István Gimnáziumban energetikai korszerűsítés zajlott (fűtéskorszerűsítés és nyílászáró-csere), ami csökkenti az energetikai kiadásokat. Másik költséges intézmény a Vári Szabó Szakközépiskola Kollégiuma. Itt is az energetikai költségek a legnagyobbak. További problémás intézmény a speciális iskola. Az intézmény kb. 30 éve került áthelyezésre a jelenlegi épületébe (Köztársaság utca), ami viszont alkalmatlan oktatásra, főleg speciális nevelési igényű diákok számára. A tantermek kicsik, vizesblokk rossz állapotban van, illetve megfelelő tornateremmel nem rendelkezik. A jelentős költség-igényű, önkormányzati fenntartásban lévő oktatási intézmények fenntartási költségeit csökkenteni lehetne a nyílászárók cseréjével, illetve fűtéskorszerűsítéssel. A bölcsődét 2011-ben teljesen felújították, 3 óvodából egy óvoda felújításra került 2010-ben pályázat útján elnyert támogatásból. A bölcsőde esetében az intézmény fizette az önerőt, az óvoda esetében az Önkormányzat. Az egyik óvoda nem nyert tavaly támogatást. Az intézmény felújítására évek óta nincs lehetőség. 6 önkormányzati intézmény épületére került napkollektor felszerelésre az elmúlt években. Kisebb felújítások megvalósultak két általános iskolában, a kollégiumban teljes nyílászáró csere és vizesblokkcsere történt. Költségcsökkentő felújításokra került sor a következő intézményekben: Bibó István Gimnázium – fűtéskorszerűsítés, nyílászárócsere, napelemek; Bernáth Lajos Kollégium – nyílászárócsere, napelemek, vizesblokk felújítás; Fazekas Mihály Általános Iskola – nyílászárócsere, napelemek, tornacsarnok felújítása; Felsővárosi Általános Iskola – napelemek; Kertvárosi Általános Iskola – napelemek, tornacsarnok tetőcseréje, illetve parketta felújítása. Az Önkormányzat saját költségvetéséből (kb. 70 %) és saját bevételekből - bérleti díjak, stb. - (kb. 30 %) tartja fenn intézményeit. Az önkormányzati intézmények energetikai fejlesztését tűzte ki célul a város az intézmények hőenergia-költségeinek csökkentése érdekében napkollektorok telepítésével. 14. táblázat - Az Önkormányzat által fenntartott intézmények Önkormányzati működtetésű intézmény Kiskunhalas Város Önkormányzatának Bölcsődéje Kiskunhalasi Napsugár Óvodák

ITS DA Konzorcium

Tagintézmény

Ady Endre utcai tagóvoda (központi óvoda) Átlós Úti Tagóvoda Magyar Utcai Tagóvoda Szilády Áron Utcai Tagóvoda


Önkormányzati működtetésű intézmény Százszorszép Óvodák Kiskunhalasi Bóbita Óvoda

67

Tagintézmény Vasút Utcai Tagóvoda (Csipkeházi Tagóvoda) Felsővárosi Tagóvoda Kuruc Vitézek Téri Tagóvoda Bajza Utcai Tagóvoda

Kiskunhalasi Fazekas Mihály Általános Iskola Kiskunhalasi Felsővárosi Általános Iskola Kiskunhalasi Kertvárosi Általános Iskola Kiskunhalasi Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Kiskunhalasi Református Kollégium Központi Általános Iskolája Kiskunhalasi Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Kiskunhalasi Bibó István Gimnázium Kiskunhalasi Vári Szabó István Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Bernáth Lajos Kollégium Költségvetési Intézmények Gazdasági Szervezete Martonosi Pál Városi Könyvtár Halasi Média és Kultúra Nonprofit Kft. Thorma János Múzeum Cigány Közösségi Ház Forrás: www.kiskunhalas.hu

Önkormányzat – KLIK – egyházak viszonya az intézményfenntartás ban

Egyházi fenntartású intézmények: Kiskunhalasi Református Kollégium Központi Általános Iskolája Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Kiskunhalasi Református Kollégium Szilády Áron Gimnáziuma II. Rákóczi Ferenc Katolikus Szakközépiskola és Gimnázium Kiskunhalasi Református Kollégium Gyárfás István Kollégiuma Az Önkormányzat és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) között jó az együttműködés. 1.10.7 Energiagazdálkodás

Kiskunhalason a villamos energiát az EDF DÉMÁSZ biztosítja, a GDF SUEZ a földgáz szolgáltató. A Halas-T Kft. állítja elő a távhőt (melegvizet), de a Halasi Városgazda Zrt. szolgáltatja azt a lakosságnak. A két cég egymástól függetlenül, de szoros együttműködésben dolgozik.

Energiagazdálkodás területén biomassza tüzelés szélesebb körben való használatát, kazáncsere(földgáz), szabályozás fejlesztését, mérések fejlesztését tervezi a város. Megújuló energiaforrások hasznosítása

Megújuló energiát jelenleg csak önkormányzati intézmények közvetlen energiaellátására használ a város, és egy kiserőmű kiépítésre került a Sportpályánál. A következő önkormányzati intézményeknél megújuló energiahordozót is hasznosítanak: napenergiát hasznosítanak a Bibó István Gimnázium, a Kertvárosi Általános Iskola, a Felsővárosi Általános Iskola és a Fazekas Mihály Általános Iskola és a Bernáth Lajos Kollégium energiaellátásban. ITS DA Konzorcium


68

1.11 Településüzemeltetési szolgáltatások A 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól a helyi önkormányzatok által ellátandó településüzemeltetési feladatokat a következők szerint definiálja: köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása. Tágabb értelemben a településüzemeltetési feladatok körébe sorolhatjuk a településen élő lakosság, vállalkozások, intézmények közszolgáltatásokhoz, komfortérzethez kapcsolódó igényeinek kielégítéséhez, illetve az élhető, fenntartható települési környezet megteremtéséhez és fenntartásához szükséges, az önkormányzat által nyújtott szolgáltatásokat is (a törvényben definiáltak mellett például: hó- és síkosságmentesítési feladatok, szúnyoggyérítés, köztisztaság, hulladékelszállítás biztosítása, kutak üzemeltetése, csapadékvíz-csatornák karbantartása, utcanév-táblák kihelyezése, külterületi ingatlanok gyommentesítése stb.). Az Önkormányzat ezen feladatokat, összetettségük miatt több, az Önkormányzat többségi tulajdonában álló/ közszolgáltatóként megbízott cégen keresztül látja el: Önkormányzati többségi tulajdonú településüzemeltetésben résztvevő cégek: Halasi Városgazda Beruházó, Szolgáltató és Vagyonkezelő Zrt: vagyonkezelés Halas-T Kft.: gőzellátás, légkondicionálás Halasi Média és Kultúra Nonprofit Kft.: televízió műsor összeállítása, szolgáltatása Egyéb, településüzemeltetési feladatot ellátó cégek: Kiskunsági Víziközmű-Szolgáltató Kft. Főtevékenységi köre: Víztermelés, kezelés, elosztás Önkormányzat részesedésének mértéke:98,9 % Vakáció Nonprofit Kft. Főtevékenységi köre: Ifjúsági turistaszállás szolgáltatás Önkormányzat részesedésének mértéke:36 % Halas-Dent Kft. Főtevékenységi köre: Fogorvosi járóbeteg ellátás Önkormányzat részesedésének mértéke: 9.67 % Homokhátsági Regionális Hulladékgazdálkodási Zrt. Főtevékenységi köre: vagyonkezelés Önkormányzat részesedésének mértéke:16.4 % Bács-Szakma Nonprofit Zrt. Főtevékenységi köre: szakmai középfokú oktatás Önkormányzat részesedésének mértéke:4.8 % Termálenergia-Halas Kft. Fő tevékenységi köre: gőzellátás, légkondicionálás Önkormányzat részesedésének mértéke: 15 % Kunság-Halas Hulladékgazdálkodási Kft. Fő tevékenysége: hulladékgazdálkodás

Önkormányzati részesedés mértéke: 30% ITS DA Konzorcium


69

1.12 Táji és természeti adottságok vizsgálata 1.12.1 Természeti adottságok

Kiskunhalas az Alföld nagytáj, Duna-Tisza-közi síkvidék (középtáj) részét képező két kistáj, a Dorozsma-Majsai-homokhát és a Bugaci homokhát kistájak déli részén található, amelyek homokkal áthalmozott hordalékkúp-síkságok. A Duna-Tisza közi hátság hazánk legnagyobb kiterjedésű homokvidéke, mely a Duna és Tisza széles völgyét választja el. A Duna-Tisza vidék szabályozását megelőzően a táj rendkívül gazdag volt időszakos és állandó vízfolyásokban, melyeket a Duna, ill. Tisza vízrendszeréhez tartozó kisebb-nagyobb erek, folyócskák kiöntései tápláltak. Az egykori folyóágak futását (és a tájra jellemző szélirányt is) jelzik az északnyugat-délkelet irányú homokvonulatok (dűnék, buckasorok). A homokbuckák közötti lefolyástalan területeket szikes tavak foglalták el. A partosabb helyeken, szárazulatokon, szigeteken jöttek létre az egykori települések. A legjelentősebb állandó víz a Halas-tó volt, melyet a Dong-ér táplált, és összeköttetése volt a Tiszával. A vízrajzi környezet megélhetést biztosított a város számos lakójának (halászat), és az élővilágot is meghatározta. A vízállásos területek lecsapolásával eltűnt a vizes élőhelyek, tavak mocsarak nagy része. A hajdani mocsárvilág maradványát a Fejetéki mocsár őrzi, melyen védett növények sokasága található, valamint a várostól északra levő, jó horgászvíznek számító Sóstó jelenti. Domborzat és talajviszonyok A Dorozsma-Majsai-homokhát tszf-i magassága 80-140 mBf közötti, felszínének háromnegyedén enyhén hullámos síkság, közel negyedén ÉNy-DK-i csapású, hosszanti elgátolt medencék találhatóak. A terület szélhordta homokkal fedett egykori hordalékkúp-síkságon található, melynek vertikális felszabdaltsága, az É-ÉNy-i részen, kicsi. A laza kőzetanyagot a szél éghajlati (szárazság) és emberi (erdőirtás) hatásra többször áthalmozta. Kiskunhalas város a Duna-Tiszaközi hátság D-i részén található, területe a Duna és Tisza felé is lejt. A belterület 125-132 m Balti szint feletti magasságú. A K-i határrész a legmélyebb fekvésű:124 m tszf, az Alsó-öregszőlők egyes pontjai pedig 137 m magasak. Éghajlat A település és környékének éghajlatára az Alföldre jellemző sajátosságok nyilvánulnak meg. A város területe a meleg és mérsékelten meleg övezetet érinti. A Város alapvető éghajlati karaktere meleg és száraz, melyet részben a kontinentális éghajlat, részben a sajátos helyi földrajzi, mikro-klimatikus viszonyok alakítanak. A kistérség déli része az ország egyik legnapfényesebb területe. Éves napfénytartam

A napfénytartam évi összegének sokéves átlaga: 2 100 óra. Az évi középhőmérséklet 10,2-10,3 °C, a tenyészidőszaké 17,2-17,3 °C. A településen és környezetében a legmelegebb nyári napok maximum hőmérsékleteinek átlaga 34,2-34,5 °C, míg a leghidegebb téli minimumok átlaga -16,5 és -16,7 °C. Jellemzők a szélsőséges éghajlati események: a 35 °C-ot meghaladó nyári melegek és -25 °C-ot meghaladó téli fagyok.

Csapadék

A csapadék évi összege átlagosan 540-560 mm közötti, melyből a vegetációs időszakban 310-320 mm eső valószínű. A településen és környezetében a hótakarós napok száma 30 nap körüli és az átlagos maximális hó vastagsága 30 cm alatti.

Szél

Az uralkodó szélirány az É-i és ÉNy-i.

ITS DA Konzorcium


Vízrajz

70

Kiskunhalas a Homokhátság déli, vízhiányosnak mondható részén helyezkedik el. Természetes vízfolyása nincs, mesterségesek közül több kisebb mellett legjelentősebb a térségben a Dong- éri Főcsatorna és a Kőrös-éri Főcsatorna melyeket a’50-es évek körül ástak a belvizek levezetése céljából. Kiskunhalast a korábbi időkben körülvették a tavak (Nagy-tó, Halas-tó, Harangos-tó) és a mocsarak, településünk neve is innen ered. Jelenleg már csak a Sóstó az, ami megközelítőleg természetes állapotában van, bár jelenleg horgászati célra használják, közvetlen környezetét pedig erdővel telepítették be. A Fejetéki-Mocsár Természetvédelmi Terület az alföldi tőzeges mocsarak utolsó hírmondója. A mocsárnál nemrégiben fejeződött be egy vízvisszatartási projekt, mely várhatóan meg fogja akadályozni a mocsár további zsugorodását, kiszáradását. Évszázadokkal ezelőtt még puhafás ligeterdő borította a Homokhátság nagy részét, ahogyan Kiskunhalas térségét is, amely a török hódoltság idején tűnt el. Ezután a területen főként rideg állattartás volt a jellemző, aminek a fejlődése következtében a legelőket túlterhelték, ami nagy területű kopár részek megjelenéséhez vezetett. Az így kopaszon maradt területekről a szél miatt mozgásnak indultak a homokbuckák, melyek az 1800-as években már a környező városokat veszélyeztették. Ennek megakadályozása érdekében a városok erdőt (fekete fenyő, akác, fehér nyár), gyümölcsöst, vagy szőlőt telepítettek, így megkötve a homokot.

Növényzet

A 18. századi források alapján a homokhátság területét többnyire fátlan élőhelyek borították. Természetes élőhelyeket tekintve szikesek, löszterületeken a sztyeppek, homokon a homoki erdők erdős sztyeppek, homokpuszták az uralkodók. A térségben több védett növényfaj is található. Ilyen az agárkosbor (Orchis morio), a mocsári kosbor (Orchis laxiflora subsp. palustris), a buglyos szegfű (Dianthus superbus), a vidrafű (Menyanthes trifoliata), a kornistárnics (Gentiana pneumonanthe), a szibériai nőszirom (Iris sibirica), a réti margitvirág (Chrysanthemum leucanthemum), a sziki cickafark (Achillea asplenifolia), vagy a koloncos legyezőfű (Filipendula vulgaris), stb. Jelenleg Kiskunhalas térségében a természetes és művelt területek mellett egyre növekvő számban felhagyott kertek, hasznosítatlan legelők, szántók, jellemzőek, váltakozva az eltérő korú telepített erdőkkel (fehér nyár, fekete fenyő, akác, elegyerdők, stb.). Kiskunhalas közigazgatási területén 8986,56 ha erdő található, ebből védelmi rendeltetésű erdő 1906,16 ha, gazdasági rendeltetésű erdő 7049,41 ha, közjóléti rendeltetésű erdő 30,99 ha.

Állatvilág

A településre homokhátsági fekvéséből adódóan tipikus homoki élőhelyek, illetve néhány helyen fennmaradt vizes élőhelyek jellemzőek azok állatvilágával. A természetes élőhelyek aránya kedvezőnek mondható, emellett egyre jellemzőbb a felhagyott művelt területek növekedése is. Elmondható, hogy a térségben igen gazdag a kis- és a nagyvad állomány is, melyre vadászat is épül. Korábbi évtizedekben jellemző volt a szarvasmarhatartás is, melynek jelentősége mára visszaesett. Térségünkben mind a homoki élőhelyeken, mind a még meglévő vizes élőhelyeken számos védett faj is jelen van, melyek közül sok fokozottan védett. Ilyen többek között a keleti sün (Erinaceus concolor), a mocsári teknős (Emys orbicularis), a zöld gyík (Lacerta viridis), a fürge gyík (Lacerta agilis) és számos békafaj. Jellemző madarak a szajkó (Garrulus glandarius), az erdei fülesbagoly (Asio otus), a szürke légykapó (Muscicapa striata), a piroslábú cankó (Tringa totanus), a szürke gém (Ardea cinerea), a nagy kócsag (Egretta alba), a kis kócsag (Egretta garzetta), a barna rétihéja (Circus aeruginosus), a vörös vércse (Falco tinnunculus), az örvös galamb (Columba palumbus), a feketerigó (Turdus merula), a vörösbegy (Erithacus rubecula), a kék cinege (Parus caeruleus), a szarka (Pica pica), a sárga billegető (Motacilla flava), a nagy fakopáncs (Dendrocopos major), stb. A térség rovarvilága gazdag, pl. a laposhasú acsa (Libelulla depressa), az imádkozó sáska (Mantis religiosa), a nagy tűzlepke (Lycaena dispar), a sávos szitakötő (Agrion splendens), a kisasszony szitakötő (Calopteryx virgo), a darázspók (Agriope bruennichi), stb.

ITS DA Konzorcium


71

1.12.2 Tájhasználat, tájszerkezet

Kiskunhalas természetföldrajzi helyzete, a város és környezetének domborzata, az éghajlat, a környező talajok termőképessége, a felszíni vizek bősége meghatározták a táj szerkezetét, a tájhasználat alakulását. A település jellemzően síkvidéken található. Tájtörténet

Kiskunhalas igazgatási területe: 22 761 ha. A település gyakorlatilag az igazgatási terület közepén helyezkedik el, történetileg alakult ki a vizekkel, lápokkal körülvett, természetes borított területek között, a délvidékre haladó út mentén. A középkorban erdő borította területek, buckás tájrészletek, mocsaras, lápos völgyek tagolták a tájat. A 18. század végén a homokbuckák kopárak voltak, az erdők eltűntek. A Ny-i részen már nagy kiterjedésű szőlő csatlakozott a belterülethez. Az 18601870-es években megindult a homokbuckák beerdősítése, s a korábbi gyepek egy részén már szántóföldi termesztés folyik. Ezzel egy időben megjelennek nagy számban a tanyák. A 19. század végére a táj egyre szabdaltabb, fogynak a megműveletlen buckaterületek. Felszámolódnak a nagy erdők, nő a szántóterület és ezzel párhuzamosan a tanyák száma. A belterület növekedésével a szőlők is terjeszkednek, a külterületen pedig jelentős gyepfelületet művelnek, ami jelentős állattartást feltételez. Az 1900-as évek közepére nő a szántó és erdőterület, a belterület melletti szőlő, szűkül a buckafelület és szaporodnak a tanyák. Az 1950-es években már a külterület minden része művelés alá kerül. A táj tanyás mezőgazdasági képet mutat, ahol az egykori homokbuckákon gyepgazdálkodás, a laposabb területeken szántóföldi termelés folyik. Nagyüzemi gazdálkodást néhány nagyobb szőlő-gyümölcsös táblában folytatnak. Erdőterület alig található. Az 1970-es években, a nehezen művelhető egykori buckaterületeken homoki erdőtelepítések jöttek létre. Csökkent a gyepfelület, a nagyüzemileg művelt gyümölcsös, ugyanakkor nőtt a nagyüzemi rendszerű, szántóföldi gazdálkodás. Csökkent a tanyák száma, a belterület melletti egykori szőlős területen zártkerti kisgazdaságok, pihenőkertek jöttek létre. Ebben a nagyon tagolt tulajdoni rendszerű tájhasználatban, egyre inkább eltűnik a táj eredeti karaktere.

Tájhasználat, tájszerkezet

A külterület Ny-i része a Rekettye-Bogárzó csatornától a kéleshalmi határig gazdag domborzatú buckavidék. Ez az erdővel csaknem teljesen lefedett terület telepített lombhullató és tűlevelű gazdasági erdőrészletekből áll, helyenként homokpusztai gyepekkel tarkítva. A fenti csatorna két oldalán összefüggő gyepfelületek, a település ÉK-i részén a gazdasági és véderdő telepítések között gyepes térség található. A külterület D-i része mély fekvésű. A Göböljárási csatorna mellett gyepes területek vannak, a magasabb részeken szántóföldi növénytermesztés a jellemző. Az ÉK-i külterületi rész, a Dong-ér főcsatornáig változatos domborzatú homokvidék, gazdasági erdőterületekkel, tanyákkal és gyepfelületekkel. A csatorna természeti gyepein kívüli területek mezőgazdasági művelés alatt állnak. E térségben van az olajmező. A K-i rész nagyobb részét erdő borítja, kisebb részen szántóföldi művelés folyik, de szőlő- és gyümölcsültetvények is találhatók. A térségi terület felhasználási kategóriák szerinti megoszlásban a külterületen 12 413 ha erdő, 6 084 ha mezőgazdasági művelésű terület, és ezzel közel azonos nagyságrendű gyep hasznosítású, a fennmaradó területen kert, gyümölcsös, és szőlő található. A település DK-i negyedében gyepes, nádas, részben ex-lege, részben természeti területek helyezkednek el, melyeket gazdasági erdők szegélyeznek.

ITS DA Konzorcium


72

1.12.3 Védett, védendő táji és természeti értékek, területek 1.12.3.1 Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek

Helyi jelentőségű védett természeti területek, természeti emlékek: Kiskunhalas város, helyi jelentőségű védett természeti területeinek nyilvánításáról a Kiskunhalas Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2005. (VI.01.) sz. rendelete, az egyes helyi jelentőségű természeti emlékek listáját a 31/2007. (XII.05.) sz. rendelete tartalmazza, az alábbiak alapján: Sóstói Parkerdő Terület: 19,6254 ha Művelési ág: erdő Védetté nyilvánítás oka: az itt élő növény-és állatfajok védelme, környezeti nevelés a természet közeli erdőben. Nádas-sziget Hrsz.: 6391 „f” alrészlet Terület: 8,7620 ha Művelési ág: nádas Védetté nyilvánítás oka: A szigeten fészkelő madarak és egyéb állatok védelme, a biodiverzitás fenntartása. Csetényi Park Hrsz.: 2358/4, 2358/5 Terület: 18,0883 ha Művelési ág: park/pihenőpark Védetté nyilvánítás oka: A terület a várost egykor körülölelő mocsárvilág maradványának tekinthető, mely mai mesterséges állapota ellenére is fontos vizes élőhely. Számos védett madárfaj fészkelő helye, kétéltűek ivóhelye. Tarka sáfrány (Crocus reticulatus) termőhely Hrsz.: 01004/1 Terület: 2,2458 ha Művelési ág: gyep (legelő) Védetté nyilvánítás oka: A területen nagy egyedszámban (több tízezer tő) fordul elő a védett tarka sáfrány (Crocus reticulatus), melynek állománya érdemi természetvédelmi értéket képvisel. Kiskunhalasi mocsárciprusok Kiskunhalastól délre, az Alsóöregszőlők elnevezésű külterületen található a 15 db fa. Kiskunhalas Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2005. (VI.01.) sz. rendelete 1. melléklet 5. pontjában szereplő területet: Kiskunhalas, 0725/26

ITS DA Konzorcium


73

1.12.3.2 Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék

Természetvédelmi területek: Kiskunhalas közigazgatási területe a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területéhez tartozik. A város közigazgatási területén az alábbi természetvédelmi területek találhatóak: Országos jelentőségű védett területek: Kiskunhalasi Fejetéki-mocsár Természetvédelmi Terület A Duna-Tisza közére hajdan jellemző kiterjedt tőzeges mocsarak és nedves rétek egyik utolsó maradványa a Fejetéki mocsár. A mocsár 26 ha területű, 1992 óta védett. A zsombékok közti semlyékek rejtik a Duna-Tisza köze egyik legritkább védett növényét a vidrafüvet. A magasabban fekvő részeken kiszáradó láprétek alakultak ki, ahol sok védett növényfaj él. Ilyenek például a szúnyoglábú bibircsvirág, a mocsári kosbor, a hússzínű ujjas kosbor és a vitézkosbor. Ez a kis kiterjedésű láp nem csak ritka növényeknek, de néhány kétéltűnek és hüllőnek, és számos nádhoz kötött madárfajnak is otthont ad. Megfigyelhető itt a zöld levelibéka, a mocsári béka és a kecskebéka, de fürge gyíkot és vízisiklót is láthatunk. A nádasokban gyakori költőmadarak a cserregő nádi poszáták és a nádi tücsökmadarak. Kéleshalmi-homokbuckák Természetvédelmi Terület Pirtói-homokbuckák Természetvédelmi Terület A település közigazgatási területét érintő Natura 2000 területek: HUKN20018, HUKN20020, HUKN20023, HUKN20036. 1.12.3.3 Ökológiai hálózat

Az ökológiai hálózat funkcionális elemei az alábbiak, melyek megtalálhatók a település területén. Magterületek

A magterületek a térségi övezetek kimutatása szerint Kiskunhalas igazgatási területén 2381 ha. Magterületnek nevezzük a hálózat foltszerű, tetszőleges kiterjedésű területeit, melyek ideális nagyság esetén a lehető legtöbb populációnak, illetve az ezekből felépülő életközösségeknek az élőhelyei és genetikai rezervátumai.

Ökológiai folyosók

Az ökológiai folyosók a város igazgatási területen 1904 ha területet foglalnak el. A magterületek közötti kapcsolatot a sávos, folytonos élőhelyek, vagy kisebb-nagyobb megszakításokkal jellemezhető élőhely-mozaikok, láncolatok, az úgynevezett ökológiai folyosók biztosítják. Ezek az élőhelyeket, élőhely komplexumokat kötik össze, egyben biztosítják a génáramlást az egymástól elszigetelt populációk között.

Pufferterületek

Kiskunhalas 554 ha puffer területtel rendelkezik. A magterületek és a folyosók körül védőzónát (pufferzóna) kell kijelölni, ahol még a természet közeli élőhelyek aránya lehetőség szerint magas, feladatuk a magterületek és folyosók védelme az esetleges külső káros hatásoktól.

ITS DA Konzorcium


74

1.12.4 Tájhasználati konfliktusok és problémák kezelése

Kiskunhalas közigazgatási területét szinte kettészeli az 53-as közút és a Budapest-Kelebia vasútvonal. A 22 761 hektár 6 %-a belterület. A település egyik jellemzője a belterületet övező, változatos használati módú kertek nagy száma (hétvégi pihenés, üdülés, kertgazdálkodás, szociális kint lakás). A lakóterületi igényeknek megfelelően folyamatosan nő a belterületbe vonás. Az új beépítések kijelölésénél figyelembe kell venni a tervezett úthálózat területhasználat módosító hatását, a természeti területek helyzetét, biztosítani kell az ökológiai hálózat folytonosságát. Össze kell hangolni a tájkarakterek megtartását a területhasználattal. Kiskunhalas városrészei: 1. Belváros: több közpark, sportpálya, iskola, és a termálfürdő mellett a teniszpályákkal rendelkező Erzsébet királyné tér rendelkezik zöldfelülettel a belvárosban. Utcafasorok rekonstrukciója, zöldfelület fejlesztés szükséges. 2. Felsőváros: Csetényi-park, Radnóti utcai kiserdő, záportározó, a városi sportlétesítmény, lovas-és teniszpálya mellett iskola, óvoda található a városrészben. Megtörtént a Jókai utcai települési hulladéklerakó első fordulójának lezárása. Megoldandó a rekreációs zöldfelület növelése (záportározó, kiserdő), új pihenőövezet kialakítása, Csetényi-park és lovas bázis turisztikai célú fejlesztése. 3. Sóstói lakótelep: Sóstói horgászhely és parkerdő, ahol a Sóstói pihenőpark további fejlesztése a feladat. 4. Kertváros: a Dong-ér völgyi, elkerülő út melletti zöldterület, valamint a városrész zöldfelületi fejlesztése 5. Tabán városrész: közterületi rehabilitáció szükséges 6. Alsóváros: zöldterületi fejlesztés szükséges 7. Oncsa lakótelep és ipartelep: közösségi terek kialakítása szükséges 8.Dél-nyugati városrész: átmenet a sűrűbben lakott belterület és tanyavilág között. A Dong-ér –völgy választja el a Tabántól. A terület lehetőséget ad a rekreációs és turisztikai vonzerő növelésére, ugyanakkor a hagyományos tájhasználat eltűnése veszélyforrásként jelenik meg. 9. Felső- és Alsó-öregszőlők: külterület, de sokan lakják, ezért került a városrész kategóriába. A terület szőlő-és gyümölcstermesztési hagyományokkal bír. Hagyományos, tájképi jelentőségű beépítettséggel bíró terület, mely rendelkezik az öko-gazdálkodás lehetőségével. 10. Déli telep A városrészek zöldfelületi fejlesztése mellett fontos: a külterület védelme – az alföldi táj arculatának védelme, rekonstrukciója, a tanyasi-és ökoturizmus összehangolása, fejlesztése, a természeti és kulturális értékekhez kötődő idegenforgalom fejlesztése – ennek példája a helyi védelem alatt álló Sóstó, ami bizonyítja, hogy a tömegturizmus és természetvédelmi tevékenység összeegyeztethető, a táji és természeti értékek védelme mellett, az agrártermelés és az idegenforgalom tájkímélő módszereinek alkalmazása, támogatása.

ITS DA Konzorcium


75

1.13 Zöldfelületi rendszer vizsgálata 1.13.1 A települési zöldfelületi rendszer elemei

Parkok, utakat kísérő zöldsávok, fasorok, intézmények és lakóterületek parkosított kertjei, mezőgazdasági területek és erdők alkotják a település és környéke zöldfelületi hálózatát. 1.13.1.1 Szerkezeti, kondicionáló szempontból lényeges, a zöldfelületi karaktert meghatározó elemek

Közparkok: Hősök ligete: 1,55 ha – A Belváros városrész közparkja. Idős növényanyaggal rendelkezik. 2004ben átadásra került a ligeti játszótér, amely két lakótelep (Kossuth lakótelep, Kuruc vitézek lakótelep) gyermekeit szolgálja. Idős növényállomány, részben felújításra, cserére szorul. 2009-es állapotfelmérés szerint 5-10 év alatt az ostorfák lecserélendők Hősök tere – Bethlen tér: 1,1 ha – A Belváros városrész gondozott, felszerelt városi közparkja. 2004-2005-ben sor került a Bethlen tér járdafelületeinek egységessé tételére. Kanizsa tér: A Kertváros városrész 2006-ban megújult, térkő burkolatot kapott tere. Parkoló épült, kerített sportudvar, valamint mintegy 2 500 négyzetméteren a környezetrendezés is megtörtént. Semmelweis tér: – a legnagyobb területű közpark, szintén a Belváros városrészben. 2005-ben befejeződött a felújítása. Új burkolat, játszótér, több ezer növény került a megújult parkba. Felújításra került a rendezvénytér, látványos szökőkúttal is gyarapodott a park, s felszerelési tárgyak kihelyezésére is sor került. Védett fája egy Taxodium distichum – Mocsári ciprus. Csetényi park: 18,0883 ha – a legváltozatosabb növénytársulással rendelkező terület, az időszakos vízállásnak köszönhetően. A terület a várost egykor körülvevő mocsárvilág maradványának tekinthető, mely mai állapotban is fontos vizes élőhely. A záportározót körülölelő pihenőpark kiváló kirándulóhely, mely állapotát fejleszteni kell. A Felsőváros városrész parkja, helyi jelentőségű természetvédelmi terület. Lakóterületi közparkok, közkertek: A városrészek ellátottsága rendkívül különböző, a zöldfelület nagy része is a belső városrészekre koncentrálódik. Általános normatívát nem lehet meghatározni, miután más igényekkel kell számolni egy kertes, és egy sűrű beépítéssel bíró városrészben. A közterületi rehabilitációnak, fejlesztéseknek együtt kell járnia a mennyiségi és minőségi zöldfelületi változásokkal. Pihenőhelyek és EU szabványos játszóterek kialakítása mellett többszintes növénytelepítés szükséges a helyi klimatikus viszonyoknak megfelelő, fajtákkal. Mezőgazdasági terület: Eltérő kezelésű, szántó és gyep művelési ágú területek, a belterületen elszórtan találhatók. Utakat kísérő zöldsávok: Az utak melletti zöldsávok jelentős zöldfelületet jelentenek a város életében. Több helyen fásítottak, elsősorban a várost átszelő utak mellett – itt már jellemzően koros fák találhatók-, máshol teljesen hiányzik a fasor. Fasorok: A település kép kialakításban, kondicionálásban és az egyéb elemek összekötésében szerepük nélkülözhetetlen. Az egyes városrészek fasorai a helyi klimatikus viszonyoknak többnyire megfelelnek, ugyanakkor eltérnek korban és egészségi állapotban.

ITS DA Konzorcium


76

Sok a gyümölcsfa, s a közműveket figyelmen kívül hagyott telepítés (szűk utcában széles lombkorona, vagy légvezeték alatt nagy fa). Ütemezett, folyamatos, terv szerinti fasor rekonstrukcióra van szükség. Ugyanakkor a település több védett fával, facsoporttal és fasorral is rendelkezik. A védett fasorok növényei: Corylus colurna, Platanus x hybrida, Aesculus hippocastanum. A facsoportokat 9 nemzetség, a védett fákat 7 nemzetség növényei alkotják. Temetők: a) katolikus temető: Védett fája egy Fraxinus excelsior (magas kőris). Tereprendezést és fásítást igényel a terület; megoldatlan a kb. 200 idős vadgesztenyefa permetezése b) régi reformátustemető és sírkőkert: egyes részeit a Nemzeti Pantheon részévé nyilvánították. Értékes növényállománnyal rendelkezik, de gondozása nem megfelelő c) új református temető: úthálózata és növényállománya sem megfelelő d) izraelita kegyeleti park: növényzete főleg gyümölcsfa e) baptista kegyeleti park: Alsó-öregszőlőben, külterületen található. Sóstó és Parkerdő: A város északi határában fekvő, 28 ha területű Sóstó, és az azt körülölelő parkerdő a város legfontosabb rekreációs centruma. A tóban 2003-ban szökőkút épült és elkészült a parkerdei – a térség természetes élőhelyeit, növény- és állatvilágát bemutató – tanösvény is. 2004-ben a tóparton pihenőhelyeket alakítottak ki, megújult a csónakkikötő is, 2006-ban pedig a sportpályák felújítására került sor. A parkerdő (19,6254 ha) és a tó közepén Nádas-sziget (8,7620 ha) 2005-től helyi védelem alatt áll. A cél növény-és állatfajok védelme mellett a biodiverzitás fenntartása, rekreáció, környezeti nevelés. Sportterület: Felsővárosban található a városi intézmény, szintén ebben a városrészben található a lovas pálya és több teniszpálya is. Sportpályák vannak még a belvárosi (itt teniszpálya is) és alsóvárosi területen. Városi strand: A Sóstó partján található a város természetes strandja. Területének környezeti állapota és megfelelő hasznosítása egyaránt fejlesztést igényel. Termál strand és gyógyfürdő: Megfelelően karbantartott terület. Fásított kemping és burkolattal ellátott pálya várja a kikapcsolódni vágyókat. Területén helyi védett facsoportok: Taxodium distichum (mocsárciprus) és Quercus robur (kocsányos tölgy) találhatók. Sóstói csárda melletti kemping és motel A csárda előtt található a város egyik védett fája: Platanus x hybrida. A kemping és motel jelentős növényállománya folyamatos karbantartást igényel. Teniszpálya biztosítja a sportolási lehetőséget. Kórház: Telepített növényállománnyal rendelkezik. Gondozott állapotban van. Nevelési- Oktatási intézmények: Óvodák, általános és középiskolák működnek a településen. Az óvodák udvara legtöbb estben kellően fásított, ellentétben az iskolákkal. Szükség lenne a három szintes növénytelepítés megvalósítására.

ITS DA Konzorcium


77

Csipkeház: A város jelképévé vált csipkeház és csipkemúzeum parkja változatos fajta összetételű, gondozott, koros növényállománnyal rendelkezik, mely a város nevezetességét hirdető múzeumnak méltó környezetet biztosít. Erdők: Belterületi erdő a Sóstó melletti parkerdő és a felsőváros városrészben, a Radnóti utcai kiserdő. Helyi jelentőségű védett természeti területek: A Sóstói parkerdő, a Nádas-sziget és a Csetényi park mellett az alábbi területek szerepelnek a város rendelettel védett területei között: tarka sáfrány (Crocus reticulatus) termőhelye, 2,2458 ha gyep művelési ágú területen, hrsz.: 01004/1, Alsóöregszőlőkben lévő 15 db mocsári ciprus. 1.13.1.2 Zöldfelületi ellátottság értékelése

A település zöldfelületi ellátottsága átlagosnak mondható, a különböző városrészekben eltérő a zöldterületek mennyisége, növényesítése, gondozása, felszerelési tárgyakkal való ellátottsága. Növelni szükséges a zöldfelület arányát, a közterületi rehabilitációknak együtt kell járnia a zöldterületek létesítésével, megújításával. Kiskunhalas belterületén található összesen 62,9 hektárnyi zöldfelület 83%-án a Belváros és a Felsőváros közel fele-fele arányban osztozik, ugyanakkor a Déli telepen, a Délnyugati városrészben, illetve a Felső és Alsóöregszőlőkben egyáltalán nincs épített park. Problémát okoz az elöregedő fák viszonylag nagy aránya (20 %), az utcai gyümölcsfák nagy (bár folyamatosan csökkenő) aránya, valamint az elmúlt évtizedekben vezeték alá ültetett, gyors növekedési ütemű fák nagy aránya. Mindez tervszerű és folyamatos fasorleváltásokat tesz szükségessé a következő évtizedekben. A vonatkozó jogszabályi feltételek szigorodása nyomán, Kiskunhalason 2003-ban megtörtént a meglévő játszóterek állapotának felmérése, az előírásoknak nem megfelelő játszótéri elemek 2008-ban elbontásra kerülnek. 2003-ban a Levi’s üzem támogatásával elkészült a Város elsőszabványos fa játszótere. 1.13.2 A zöldfelületi rendszer konfliktusai, problémái

a közparkok aránytalan eloszlása a városrészekben, egyes városrészekben a közösségi terek hiánya, a közlekedési területek mellett a zöldsávok csökkenése a parkolók javára, utcafasorok hiánya, parkok és fasorok növényanyagának öregedése, nem megfelelő fafajták jelenléte.

ITS DA Konzorcium


78

1.14 Az épített környezet vizsgálata 1.14.1 A területfelhasználás vizsgálata 1.14.1.1 Településszerkezet, helyi sajátosságok vizsgálata

Kiskunhalas a Duna-Tisza közén, Budapesttől délre 130 km-re, a Homokhátság legmagasabb részén fekszik. A város közigazgatási területe 228 km2. Közlekedési csomópont. Vonzáskörzetébe a tőle 20-30 km-re lévő települések tartoznak. Halas területe az évszázadok során magában foglalta a később kivált tanya-falvak igazgatási területét is. A várost valamikor tavak, mocsarak, övezték, a "Halas" név is ebből ered, mára csak a Sóstó maradt meg. Hazai viszonylatban jelentős a kőolaj és földgáz vagyon. A város gyógy- termálvíz kincse is további hasznosításra vár. Az igazgatási terület sugaras út- és vasúthálózata a város térségi kapcsolatrendszerének lenyomata. Az országos hálózati elemek ezen belül jellemzően É-D-i irányúak, míg a megyei és kistérségi viszonylatokban a Ny-K-iek az erőteljesebbek. Gyűrűs szerkezeti elemek hiányában valamennyi mozgásirány érinti a centrális elhelyezkedésű belterületet. A belterület szerkezetét az egyes történeti korszakok réteges egymásra épülése miatt a szűk keresztmetszetek jellemzik, ezért különösen nehéz a forgalmat átvezetni rajta. Ez egyaránt igaz a településrészek egymás közti kiegyensúlyozott kapcsolatára, a városba érkező célforgalomra és az átmenő forgalomra. Megoldást az elkerülő utak biztosítanák városnak. Az 53. számú főút tervezett elkerülő szakasza elsősorban a jelenlegi átkelőszakasz tehermentesítését szolgálná. Az ún. Dong-ér-völgyi út részben kiépült, ez a város életében jelentős haszonnal járt. Sajátos településszerkezeti, területhasználati és gazdasági adottság a halasi zártkertek - Felső- és Alsóöregszőlők, valamint a Parti szőlők és a Sóstói szőlők - nagy kiterjedése, amelyek észak és nyugat felől körbeölelik a belterületet. A külterületeken jellemzőek a majorok – mezőgazdálkodáshoz szorosan hozzátartozó üzemek hagyományosan folytatott állattartó- és terményfeldolgozó tevékenységgel – és a tanyagazdaságok. Területszerkezeti és területhasználati tényező a szénhidrogén-ipar, melynek kútjai és vezetékei behálózzák a várost, üzemei a kül- és belterületen is megtalálhatók. Kiskunhalas területén 10 városrész került lehatárolásra: 1. Belváros 2. Felsőváros 3. Sóstói lakótelep 4. Kertváros 5. Tabán 6. Alsóváros 7. Oncsa lakótelep és Ipartelep 8. Délnyugati városrész 9. Alsó- és Felsőöregszőlők 10. Déli telep A Belvárosban találhatóak a helyi lakosok és a településre látogató turisták számára legfontosabb közintézmények, a város legjellegzetesebb városképi elemei, védett épületei. A Városháza keleti oldalán elterülő Bethlen Gábor tér a város központja. A Belvároson is keresztülhalad a tompai határátkelőhelyhez vezető 53. sz. főútvonal, valamint a Budapest-Kelebia(-Belgrád) nemzetközi vasúti fővonal helyi vasútállomása is ebben a városrészben fekszik. A Termálfürdő strand és a ITS DA Konzorcium


79

Kiskunhalasi Semmelweis Kórház is ebben a városrészben található. A központon belüli parkolási kérdések különösen a szűk, védett, nagyforgalmú utcákban jelentenek nehézséget. Felsőváros központhoz közeli részei nőtt telekszerkezetűek, a történeti településmag része. Keleti részei XX. századi, szabályos utcahálózatú, falusias jellegű lakóterületek, illetve modern, többnyire sorházas lakótelepek. Számos városi jelentőségű intézmény található itt, és az alapellátás is területen belül biztosított. A városrészben jelentős zöldfelületek vannak: például a Csetényi park, a Radnóti utcai kiserdő és a záportározó környéke, valamint jelentős sportolási lehetőséget nyújtanak a területen található sportpályák. Sóstói lakótelep a legkevésbé kihasznált belterületrész. Területe két részre osztható: nyugati harmada lakott, míg keleti részét az 53. sz. főút jobb oldalán elterülő Sóstó és környezete alkotja. A lakott területen található az Esze Tamás lakótelep, amelyet 1998-ban kezdtek el kialakítani a volt szovjet tiszti lakásokból. A jelentős infrastruktúrafejlesztések, a környező barnamezős területre betelepült vállalkozások, valamint a lakosság körében is egyre felértékelődő zöldövezeti jelleg a városrész vonzerejének jelentős növekedéséhez vezetett. A Kertváros fejlődése az 1970-es évek végén kezdődött eleinte családi házak, majd később lakótelepek építésével. A városrész a 90-es évek elejétől saját általános iskolával rendelkezik. Az iskolához három sportpálya és egy kisebb sportcsarnok is tartozik, mely az iskolai sportoláson túl a városrész sporteseményeinek helyszíneiül is szolgálnak. A Kertváros központja az iskolával szembeni Kanizsa téren alakult ki. Tabán a város legidősebb része. A sűrű beépítésű történeti városrészben számos védett épület áll, különleges hangulatot biztosító szűk, kanyargós az utcaszerkezete. Ebben a városrészben található a klasszicista romantikus stílusban épült Zsinagóga, illetve több műemlék jellegű, idegenforgalmi szempontból jelentős épület is. A városrészben megmaradt polgárházak helyi védelem alatt állnak. Alsóváros északi területei a városközpont közvetlen szomszédságában helyezkednek el. Déli részei viszonylag távol fekszenek a belvárostól, de történetileg kialakult észak-déli útjai megfelelő kapcsolatot biztosítanak a központ felé. Alsóváros saját ellátó intézményekkel rendelkezik, és városi szintű intézményeknek is helyet ad. Oncsa lakótelep és Ipartelep Az 1940-es évek elején Országos Nép- és Családvédelmi Alap, röviden ONCSA-program keretében sok szegény, nagycsaládos kapott házat, földet vagy részesült más szociális juttatásokban. A program részeként épített házak mindig a városok peremterületein kaptak helyet. Ebben a régióban a program keretében a háziipar felfuttatására és a mezőgazdaság részbeni gépesítésére üzemeket is létrehoztak a nagycsaládosok foglalkoztatására. A városrészhez tartozik az Ipari Park területe is. Délnyugati városrész átmenetet képez a sűrűbben lakott belterület és a tanyavilág között. Ez az alapvetően zártkerti jellegű terület egyre inkább lakóterületté válik. A városrészt a Dong-ér-völgy választja el a Tabántól. Alsó- és Felsőöregszőlők városrésze a várost nyugatról teljes hosszában szegélyezi, jellemzője a homokbuckás, tanyákkal tarkított táj jellemzi. A terület egyértelműen a város külterületének részét képezi, önálló városrészként történő kezelését indokolja az itt élő jelentős népesség. A városnak ebben a hagyományosan zártkerti övezetében élők jellemzően mezőgazdasági tevékenységet is folytatnak a lakóházak közvetlen környezetében, melyek közül különösen nagy hagyományokkal bír a szőlő- és gyümölcstermesztés. Déli telep város egységes szövetétől több kilométer távolságra lévő, belterületi státuszú kis kiterjedésű terület (más néven Babó tanya), amely az egykori termelőszövetkezet központja volt. A tsz-ben dolgozó emberek egy részének adtak otthont a Róna utcában épített lakások. ITS DA Konzorcium


80

Lakófunkciója a tsz megszűnését követően is megmaradt. Az egykori tsz központban ma a Hibrid Kiskun Kutatóközpont található. 1.14.1.2 Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek

Beépített illetve beépítésre szánt területek: lakóterületek nagyvárosias lakó- (NL), kisvárosias lakó- (KL), falusias lakó- (FL), vegyes területek központi vegyes- (KV), településközpont vegyes- (TV), gazdasági területek kereskedelmi, szolgáltató- (KG), ipari- (IG), üdülőterületek üdülőházas (ÜÜ), hétvégi házas (HÜ), különleges területek, fürdő és strand- (FÜ), gyógyászati (GY), határőrségi (HŐ), honvédségi (HT), hulladékkezelő (HK), homokbányászati (KB), kereskedelmi és szabadidőpark (KS), sport- (SP), szociális (SZ), temető (TE), vízmű (VM), vásártér (VR), Beépítésre nem szánt területek: közlekedési és közműelhelyezési, hírközlési területek közúti közlekedési és közműelhelyezési, hírközlési (KÖ), vasúti közlekedési és közműelhelyezési, hírközlési (VA), zöldterületek (KP), erdőterületek, ITS DA Konzorcium


81

védelmi erdő (EV), gazdasági erdő (EG), egészségügyi-szociális, turisztikai erdő (EE), mezőgazdasági területek külterjes művelésű mezőgazdasági (MV) üzemi művelésű mezőgazdasági (MÜ) általános mezőgazdasági 

tanyagazdasági (MT)



kertgazdálkodási (MZ)



homokbánya-művelésre alkalmas övezet (MB)

egyéb területek (vízgazdálkodási) (VT) Bővítési területek: Lakóterületek részére bővítési lehetőséget jelölt a terv a települési térség területén Kertváros északi részén (KL), és a Déli városrészben (FL). Üdülőterület céljára a Sóstó területétől északra jelölt ki a TSZT területet. Tartalék lakóterületet jelölt ki a zártkerti területen a belterülethez kapcsolódóan Kertvárostól északra, és az 5407.sz. úttól nyugatra. 1.14.1.3 Funkció vizsgálata

A város funkcionális, intézményi ellátottságának vizsgálata során a megyei adattábla (2011) adatait vettük figyelembe 15. táblázat - Funkcionális adattábla a Kiskunhalasra vonatkozó alapadatokról, 2011. Funkció

Alfunkció, intézmény, adattípus


Regisztrált vállalkozások száma Működő vállalkozások száma Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászati szervezetek száma Ipar és építőipari vállalkozások száma Szolgáltató vállalkozások száma Épített lakások száma 2006-2011 Bankfiók száma Posta száma Kereskedelem, üzletek száma - ebből élelmiszerüzletek száma Vendéglátó helyek száma Kereskedelmi szálláshelyek száma Szállásférőhelyek száma Kórház száma Házi orvosok száma Gyermekorvosok száma Gyógyszertárak száma Bölcsődék száma Óvodák Általános iskolák száma Középiskolák száma

Lakókörnyezet Kereskedelem, szolgáltatás

Humán Infrastruktúra, egészségügy

Oktatás

ITS DA Konzorcium

Darabszám 4 738 2 072 61 186 1 825 332 1 1 651 89 192 6 284 1 10 6 10 3 11 6 4


Funkció

Alfunkció, intézmény, adattípus

Kulturális intézmények

Könyvtár száma Múzeum, galériák száma Közművelődési intézmények száma Vasútállomás száma Autóbusz pályaudvar száma Üzemanyagtöltő állomások száma

Közlekedési infrastruktúra

82

Darabszám 1 3 11 1 1 7


Kiskunhalason, mint járási központban az alábbi intézmények szolgálják leosztott állami feladatként a város központi szerepeit: Gyámhivatal Járási Hivatal Katasztrófavédelmi kirendeltség Kerületi Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal Kistérségi ÁNTSZ Körzeti Földhivatal Munkaügyi Központ kirendeltsége Polgármesteri Hivatal Rendőrkapitányság Kiskunhalasi Járási Bíróság 1.14.1.4 Alulhasznosított barnamezős területek

A jelenleg kihasználatlanul álló Szegedi úti laktanya - 2001-es bezárásáig a MH 36. Gábor Áron Páncéltörő Tüzérezed laktanyája volt - területét és ingatlanjait tekintve sok lehetőséget rejt magában hasznosítás szempontjából. Nagy területe (több mint 36 ha) és az ott lévő épületek (több mint 60 db) több funkció egymás melletti működését is lehetővé teszik. A város az ingatlannak ötféle hasznosítását tervezi egy átfogó és összetett felújítást és alap infrastrukturális fejlesztést követően: (1) megújuló energia központ létesítése; (2) Halasi Városgazda Zrt. új telephelyének kialakítása; (3) a város jelenlegi szociális lakásai helyett, több ütemben új lakások kialakítása; (4) logisztikai központ kialakítása; (5) idegenrendészeti fogda a jelenleg a városközpontban lévő ingatlanok helyett. A terület nem védett. 1.14.1.5 Konfliktussal terhelt (szlömösödött, degradálódott) területek

A konfliktusokkal terhelt területek a 3. fejezetben a szegregátumok és a városrészek elemzésénél kerülnek bemutatásra. 1.14.2 A telekstruktúra vizsgálata

A város nőtt telekszerkezetű részein, a történeti településmagban a lakóterületek telkeiről általánosságban elmondható, hogy kisméretűek, 200-400 m2 közötti területűek. A XX. században kialakított, szabályos utcahálózatú, falusias jellegű lakóterületeken és az 1970-es évek végén beépülni kezdett kertvárosra sem jellemzőek a nagyméretű telkek, itt az átlagos telekméretek 500 m2 körüliek. Az újabb parcellázású lakóterületeken - mint a Sóstói lakóterület - sem jellemző az 1000 m2 feletti telekterület. A szabályozási terven kijelölt új falusias lakóterületek esetében a legnagyobb telekméretek 720 m2-esek. A város központi területein helyezkednek el a kialakult

ITS DA Konzorcium


83

nagyvárosias lakótelepek, úszótelkeik és tömbjeik. A városközponti vegyes területeken a meglévő telkek mérete 600-700 m2 körüli, az új kialakítású telkek esetében ez 1200 m2-re nőtt. A Délnyugati városrész átmenetet képez a sűrűbben lakott belterület és a tanyavilág között. Ez az alapvetően zártkerti jellegű terület egyre inkább lakóterületté válik, telekmorfológiáját tekintve is átmenetet képez a területek között. A városnak hagyományosan zártkerti területeit – Felső- és Alsóöregszőlők, valamint a Parti szőlők és a Sóstói szőlők – változatos telekméretek jellemzik. Az Ipari parkban és a gazdasági területeken 900-2000 m2 közötti telkek kerültek kialakításra, bár a területeken kialakult állapotban ennél kisebb telekméretek is megengedettek. A külterületeken jellemzőek a majorok – mezőgazdálkodáshoz szorosan hozzátartozó üzemek hagyományosan folytatott állattartó- és terményfeldolgozó tevékenységgel – és a tanyagazdaságok, amelyek változatos méreteket mutatnak. A birtokszerkezetet a föld magántulajdonba vétele után kevés nagygazdaság (5-6 db 30-300 hektáros és egy db 300 hektárnál nagyobb birtok), és számos elaprózott kisgazdaság jellemzi. A Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) előírása a telekméretek vonatkozásában 10 kategóriába sorolja a beépítésre szánt területeket. Az előírások a kialakítandó telekméreteket és a kialakult telekméreteket a beépítés feltételrendszere szerint rögzítik: 16. táblázat – Telekméretek Kiskunhalason Kódszám

Telekterület minimális értéke új telekalakítás

meglévő, kialakult telek beépítésekor vagy telekhatár rendezéskor

1

350

200

2

450

250

3

550

300

4

620

400

5

720

500

6

900

600

7

1 200

750

8

2 000

1 200

9

3 000

1 500

0

5 000

2 500

Forrás: HÉSZ, Kiskunhalas

1.14.3 Önkormányzati tulajdonkataszter

Kiskunhalas Város Önkormányzata rendelkezik vagyonkataszterrel, amelyről éves jelentési kötelezettsége van a Központi Statisztikai Hivatal felé. Az önkormányzati adatszolgáltatás a katasztert nem tartalmazta. A tulajdonkataszterben az Önkormányzat tulajdonában lévő földrészletek, valamint az egyéb önálló ingatlanok is nyilván vannak tartva, forgalomképes, korlátozottan forgalomképes és forgalomképtelen kategóriákba soroltan 1.14.4 Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése

A város épületállományát és a környezetet tartalmazó részletes térkép az ITS készítését megalapozó vizsgálati munkarészben nem kerül kidolgozásra. Annak elkészítése településrendezési eszközök megalapozása során történik. ITS DA Konzorcium


84

1.14.5 Az építmények vizsgálata

Belváros A Belvárosban találhatók a legjellegzetesebb városképi elemek, védett épületek. A történeti városmag beépítése zártsorú, magastetős. Az épületek magassága utcánként változó – a központtól kifelé jellegzetesen csökken - F, F+1, F+2 emelet magasak, az újabb építésűek tetőtérbeépítéssel készültek. A Kossuth Lajos utca mentén a központtól távolodva paneles lakótelep található. Szabadonálló F+4 szintes szürke épületei éles ellentétet alkotnak a központ történeti magjával. A keleti végén, szemben a lakóteleppel zártsorú beépítésű, F+3-4 szintes társasházak találhatók. A Belváros területéhez tartozik a Fürdő és a Semmelweis Kórház környezete is. A kórház szbadonálló épülete közük kimagasalik a F+9 emelet magas főépület. Felsőváros A központhoz közeli része nőtt telekszerkezetű, a történeti településmag része. A beépítést az utcavonalon álló földszintes épületek jellemzik, amelyek a Belvárost határoló utak mentén zártsorúvá sűrűsödik. A városrész északi részén kertvárosias lakóterület található. A beépítésre jellemző az utcai telekhatáron elhelyezett épület, amely legtöbbször földszintes, magastetős kialakítású. A Pozsony utca mentén kislakótelep található , amely a keleti oldalon F+1 magas sorházas beépítésű, míg a nyugati oldalon szabadonálló szintén F+1 magas paneles technológiájú épületek találhatók. Sóstói lakóterület Területe két részre osztható: nyugati harmada lakott, míg keleti részét az 53. sz. főút jobb oldalán elterülő Sós-tó és környezete alkotja. A lakott területen található az Esze Tamás lakótelep, amelyet a volt szovjet tiszti lakásokbó alakítottak ki. A telep lakóépületei F+2+T magastetős, illetve F+4 lapostetős kialakításúak. A földszintes épületekben kereskedelem, sportcentrum került elhelyezésre. A környező lakóterületek szabadonálló építési móddal, F, F+T épületekkel beépített. Az épületek magastetősek. Az üdülőterületekre szintén a szabadonálló, magastetős, földszintes beépítés a jellemző.A Kertváros Az 1970-es évek végén kezdődött a kiépülése, eleinte földszintes családi házakkal, amelyek a kialakult történeti beépítéshez igazodva utcavonalon állóan kerültek kialakításra. A délkeleti sarkán paneles lakótelep található, szabadonálló, lapostetős, földszint+3 emeletes kialakítású épületekkel. A városrész dél-nyugati részén, a Gyárfás utca környékén sorházas beépítésű kis telep van, F+T illetve F+1 magas épületekkel. A 90-es években épült fel az általános iskola F+1 magas épülete, szabadonálló beépítéssel a Kanizsai téren. Az iskolához három sportpálya és egy kisebb sportcsarnok is tartozik. Tabán Sűrű beépítésű történeti városrész, ahol a beépítést az utcavonalon álló földszintes épületek jellemzik. A szűk, kanyargós utcaszerkezetét kisebb nagyobb teresedések kisérik. Néhány új építésű épület található a területen, amelyek illeszkednek a kialakult utcaképekhez.

ITS DA Konzorcium


85

Alsóváros A területre jellemző az utcai telekhatáron elhelyezett beépítés, oldalhatáron álló, földszintes épületekkel, amelyek kis részénél tetőtérbeépítés készült. A Belvároshoz közelebb eső északi területein a beépítettség sűrűbb, hézagosan zártsorúvá válik. Déli részén bevásárlóközpont került kialakításra, a jellemző szabadonálló, lapostetős, nagyalapterületű földszintes épületekkel beépítve, jelentős parkolóterületekkel. Oncsa lakótelep és Ipartelep Kiskunhalason az ONCSA-program keretében a város akkori peremterületén épült egy kisebb lakóterület, földszintes, oldalhatáron álló beépítésssel. A területen a háziipar felfuttatására és a mezőgazdaság részbeni gépesítésére üzemeket is létrehoztak. Mára a területet körbefogja az iparterület. A beépítés általában szabadonálló, és a telephelyek méretétől, funkciójától függ beépítettsége, a beépítés karaktere. Általában elmondható, hogy a nagyobb telephelyek esetében az irodaépületek F+2 magasságúak, míg a csarnokok F, F+1 magasak. A városrészhez tartozik az Ipari Park területe is, amely szabadonállóan beépült, földszintes és 1-2 emeletes épületekkel, Délnyugati városrész Beépítésében átmenetet képez a sűrűbb belterület és a szomszédos tanyavilág között. Eredetileg zártkerti jellegű terület egyre inkább lakóterületté válik. A területre a földszintes, oldalhatáronálóó beépítés jellemző.A területen található a Baki-kastély földszintes, szabadonálló épülete. Alsó- és Felsőöregszőlők A városnak ez a terület a hagyományos zártkerti övezete. A régi szőlőhegyi utak mentén beépített és mezőgazdasági hasznosítású – gyümölcsös és szőlőterületek – egyaránt megtalálhatóak. A beépített területeken földszintes épületek találhatók, szabadon vagy oldalhatáron álló kialakítással. A beépítettség megengedett mértéke a helyi építési szabályzatban az OTÉK-tól minisztériumi eltérési engedéllyel szabályozott, telekmérettől függően 3-6% közötti. Déli telep A területbelterületi státuszú kis kiterjedésű terület (más néven Babó tanya), amely a Termelőszövetkezet központja volt. A Róna utcában falusias lakóterület van, jellemzően földszintes sátortetős beépítéssel. Ez egykori tsz központ a Kiskun Kutatóközpontnak ad helyet. A szabadonálló beépítésű területen a központi épület F+2 magas, tetőtérbeépítéses épület, míg a többi épület között földszintes épületek, F+1 szintes régi magtár és a vető,magüzem F+4 szintes épülete is megtalálható. 1.14.6 Az épített környezet értékei 1.14.6.1 Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület

Kiskunhalas Város Építési Szabályzata (továbbiakban: HÉSZ) IV. Fejezete az Egyéb rendelkezésekről, 42. §.-a tartalmazza a Régészeti lelőhelyek listáját, amelyekről településrendezési eszközök módosítása során a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ szolgáltat pontos adatot. A jelen dokumentum céljára bekért adatszolgáltatás szerint, jelenleg a városban és annak vonzáskörzetében 96 db nyilvántartott régészeti lelőhely található. Már az őskorban éltek itt emberek. Több település nyomát is megtalálták itt a kutatók. A halászat, a vadászat és a földművelés is megélhetést biztosított az ittenieknek. Az ókortól hadi- és kereskedelmi utak épültek ki a környéken. Szarmaták, avarok és kelták nyomait is megtalálni.

ITS DA Konzorcium


86

A térség földrajzi és éghajlati tényezői kedvezőtlen feltételeket biztosítottak a megtelepedésnek a IX. század körül, a Homokhátság sokkal inkább elválasztó szerepet töltött be, ezt valószínűsítik a szórványosan előkerült leletek. Mindezidáig kevés a jól megfigyelt és dokumentált leletanyag a 10. századból is, de valószínű, hogy már számolni lehet átmeneti vagy ideiglenes megtelepedéssel a fontosabb útvonalak mentén (Szeged – Kiskunhalas – Kalocsa). A XI. század közepétől kezdett növekedni, és az Árpád-korban a XII-XIII. századra kiteljesedhetett a népesség beáramlása és betelepülése, amit a tatárjárás derékba tört. Kiskunhalas-Zöldhalmon feltárt temetőrészlet sírjaiból XI-XII. századra keltezhető ékszerek és pénzek kerültek elő. Az Árpád-kori leletanyag egyik legkiemelkedőbb eleme a balotaszállási „úrnő” hagyatéka, aranyveretekkel díszített ruhában, gazdag lószerszámzattal eltemetett magányos női temetkezés, mely még hiányosan is a legjelentősebb honfoglalás kori lelet együtteseink közé tartozik. Kiskunhalas bel- és külterületéről temetőtöredékekből Árpád-kori pénzérméket is azonosítottak. A HÉSZ készítésekor a jogszabályok még nem írták elő - alátámasztó dokumentumként - az átfogó régészeti örökségvédelmi dokumentum elkészítésének szükségességét. Azóta a városi fejlesztések során, újabb régészeti kutatások kapcsán készültek örökségvédelmi munkarészek, az új lelőhelyek és leletanyagok bejelentésre kerültek, melyek új helyzetet teremtettek. A további fejlesztésekhez, a régészeti kutatások összegzéséhez elengedhetetlen az átfogó és szakszerű régészeti örökségvédelmi hatástanulmány elkészítése Kiskunhalas és környékére vonatkozóan. 1.14.6.2 Védett épített környezet, a helyi egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők

A helyi városképvédelmi terület a Kiskunhalas Város Településszerkezeti Tervén (továbbiakban: TT) és a szabályozási tervlapon is jelölt terület: Lapályi utca – Szilády Áron utca – Fácán utca – Szilády Á. utca és Kertész utca tömbjének közepe – Szabadság tér – Fácán utca – Pacsirta utca – hrsz 377és 391 – Vörösmarty utca – Bajza utca – Kisfaludy utca – Kárpát utca – Bundzsák utca – Sárkány utca – Gimnázium utca – Kossuth utca – Paprika utca – hrsz 4801-4800 – Katona József utca – Kossuth utca – Széchenyi utca – Fejérföld utca – Batthány utca – SzántóKovács j. utca – Haragos tér – Tinódi utca – Polgár utca – erdőterület – Sáros utca – Szász utca – Szász utca északi oldalán levő teleksor – Május 1. tér – Magyar utca – Bessenyei tér – Rét utca – közpark által határolt terület. A HÉSZ 44. §. tartalmazza a területre vonatkozó előírásokat. Kiskunhalas Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája (továbbiakban: IVS-2008) a történelmi várost és az ahhoz lazábban kapcsolódó területeket karakterjegyeik alapján 10 városrészre osztotta. A fent említet városképileg védett területhez tartozik teljes egészében a Belváros és a Tabán városrész, de a többi területen is találhatunk értékvédelem szempontjából fontos emléket vagy területeket. Belváros

Itt találhatóak a város legfontosabb közintézményei. A város legjellegzetesebb városképi eleme a Városháza és keleti oldalán a Bethlen Gábor tér és parkja a város központja.

Felsőváros

A Belvároshoz szervesen kapcsolódó városrész, központhoz közeli részei nőtt telekszerkezetűek, a történeti településmag részét képezik. Itt található a XIX. század második felében épült fontos ipartörténeti emlék, a Sárfik-szélmalom.

Sóstói lakóterület

Területe két részre osztható: az egyik része lakott, míg a másikat az 53-as sz. főút jobb oldalán elterülő Sóstó alkotja. Az egyre felértékelődő zöldövezeti jelleg a városrész vonzereje. A parkerdő bejáratánál található a turulsólymos oszlop, egy Árpád-kori temető emlékjele. A tóval szemben pedig klasszicista stílusú műemléket, a Sóstói Csárdát láthatjuk.

Kertváros

Fejlődése az 1970-es évek végén kezdődött eleinte családi házak, majd később lakótelepek és sportlétesítmények épültek.

ITS DA Konzorcium


87

Tabán

Legöregebb városrész, mezővárosi utcaképekkel, megmaradt értékes polgárházai (Darányi-ház, Babó-ház, Brinkus-ház) és néprajzi szempontból érdekes parasztházai helyi védelem alatt állnak. Említésre méltó a klasszicista romantikus stílusú Zsinagóga.

Alsóváros

E városrészt a hangulatos kisvárosi utcák jellemzik, földszintes nagyrészt utcavonallal párhuzamos tetőgerincű lakóépületek helyenként zártsorban, néhol kertekkel, falazott vagy pilléres kerítésekkel, kapukkal megszakítva. Vakolatarchitektúrájukra a pilaszterekkel tagolt homlokzat jellemző, díszített timpanonos karakteres ablakszemöldökökkel. A macskaköves Árpád utca polgárházai, a Szentháromság tér barokk stílusban emelt Szent Péter-Pál temploma, a Kálvária és a Szentháromság-szobor kiemelkedő értéket képviselnek. Ezen a városrészen található a minden hónap első vasárnapján megtartandó Vásárnak helyet adó Harangos tér.

Oncsa lakótelep és Ipartelep

1940-ben kibontakozó mozgalom, az ONCSA-program keretében az 1940-es évek elején beépült városrész.

Dél-nyugati városrész

A Délnyugati városrész átmenetet képez a sűrűbben lakott belterület és a tanyavilág között. Ez az alapvetően zártkerti jellegű terület tanyákkal, hétvégi hobbitelkekkel. Itt található a Baki Kastély.

Felső-és Alsóöregszőlők

A tanyákkal tarkított vidék természeti különlegessége a homokbuckás táj. Az Öregszőlők elnevezés a legrégibb szőlőterületek helyét jelöli, melyek a város nyugati oldalán fekvő egykori tó mellett feküdtek. A tavon keresztül csupán két híd vezetett az Öregszőlők területére, a „felsőhíd” és az „alsóhíd”, valószínű ennek is köszönhető a terület mai felosztása Alsó-, illetve FelsőÖregszőlőkre. Fontos momentum a város értékvédelmének szempontjából, hogy a HÉSZ és a TT megalkotása kapcsán a védendő értékek számbavétele, regisztrálása megtörtént. A módosítások során egyes területekhez ugyan készültek lokális örökségvédelmi hatásvizsgálatok, átfogó, egész városra kiterjedő tanulmány azonban nem készült. További településfejlesztési beavatkozások tervezési feladatainak felelősségteljes elvégzéséhez azonban elengedhetetlen az Örökségvédelmi Hatástanulmány gondos és szakszerű elkészítése. 1.14.6.3 Világörökség és világörökség várományos terület

Kiskunhalason világörökségi védelem alatt álló-, ill. várományos terület nem található. 1.14.6.4 Műemlék, műemléki együttes

A közhiteles műemléki- és régészeti nyilvántartás kezelője a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ. Az alábbi lista forrása adatszolgáltatás hiányában Magyarország műemlékjegyzéke: Bács-Kiskun megye, 2006. Közintézmények

Megnevezése: Városháza Címe: Hősök tere 1. Földhivatali azonosító: Hrsz.: 1 Az épület építési, felújítási éve és stílusa: Klasszicista 1834. Szecessziós 1906. Az épület jellemzése: Négy utca által határolt telken, keretes beépítésű, egyemeletes szárnyakból álló épület, sarkán tűztoronnyal. Az épületegyüttes magja, a téglalap alaprajzú, kontyolt nyeregtetős klasszicizáló épület, homlokzatán ión pilaszterekkel tagolt, attikás középrizalittal, az 1758-ban emelt földszintes épület felhasználásával épült 1833–1834-ben (építész: Fischer Ágoston kecskeméti mester). Az épület klasszicista szárnyához több, különböző funkciójú, eltérő tömegű, magasságú, nyereg-, és manzárdtetős épületrész kapcsolódik, kapcsolódási pontokon rizalitokkal. Véghomlokzatokon hullámvonalas oromzat, a falfelületek höbörcsös vakolatában sima felülettel, eltérő színnel megjelenő növényi és figurális díszítés. A D-i, színházi szárny előtt csúcsíves záródású árkádokkal megnyitott előcsarnok. Épült 1905–1906-ban (építészek: Hikisch Rezső és Kotál Henrik). ITS DA Konzorcium


88

Megnevezése: Kisvárosháza (Kvártély ház) Címe: Köztársaság u. 1. Földhivatali azonosító: Hrsz.: 3662 Az épület építési, felújítási éve és stílusa: Klasszicista 1850. Az épület jellemzése: Utcavonalon, szabadon álló, téglalap alaprajzú, egyemeletes saroképület, kontyolt nyeregtetővel, földszintes nyeregtetős épületszárnnyal L alaprajzúvá bővítve. A főépület finomplasztikájú homlokzatán kis kiülésű középrizalit. Földszinti ablakai fölött félköríves szemöldökpárkányok. Kéttraktusos elrendezésű. A földszintes szárny pilaszteres tagolású, egytraktusos, oldalfolyosós. 1796-ban görög kereskedők üzletei voltak itt, majd kiskun kapitányi ház, melyet 1850-ben építettek át mai formájára. Városi hivatalként is működött díszteremmel és a fogdával, valamint kvártélyház is volt. A 19. század végén a kaszinó. Megnevezése: Szűts József Általános Iskola Címe: Köztársaság u. 9. Földhivatali azonosító: Hrsz.: 3668 Az épület építési, felújítási éve és stílusa: Szecessziós, 1913. Az épület jellemzése: Utcavonalon, szabadon álló, L alaprajzú, egyemeletes saroképület, változatos tetőformákkal, tetőablakokkal. Két, gúlasisakos tornyokkal kiemelt bejárati építmény, kőkeretezésű csúcsíves kapuzattal. Az épület vakolt falfelületein teljes magasságú, téglaburkolatos, lépcsőzött lizénák, népies, historizáló és szecessziós ízű stíluselemekkel. Egytraktusos, oldalfolyosós elrendezésű. Díszterme a bejárati építmény emeletén. Kerítése falazott lábazatos-pilléres, vaspálcasorral. Épült 1912–1913-ban, az állami iskolaépítési program keretében. (építész: Györgyi Dénes) Megnevezése: Sóstó-csárda Címe: Halászcsárda u. 1. Földhivatali azonosító: Hrsz.: 6343/2 Az épület építési, felújítási éve és stílusa: Késő klasszicista, 19. század eleje Az épület jellemzése: Szabadon álló, téglalap alaprajzú, földszintes épület manzárdtetővel. Főhomlokzatán dór oszlopos tornác. Kollmann István vendéglős és neje, Rozália, 1862-ben dongaboltozatos nagyteremmel és egy nyári étkező-tánchelyiséggel bővítette Egyházi emlékek

Megnevezése: Római kat. templom Címe: Szentháromság tér Földhivatali azonosító: Hrsz.: 4580 Az épület építési, felújítási éve és stílusa: Barokk 1770. Az épület jellemzése: Szabadon álló, kereszthajós, íves szentélyzáródású, homlokzati tornyos, a szentély és keresztszárnyak fölött kontyolt nyeregtetős, a négyzet fölött kúptetős templom. Homlokzata pilaszterekkel tagolt, félköríves szoborfülkék, Szent Péter és Szent Pál szobraival. Csehsüveg boltozatos hosszhajó, dongaboltozatos kereszthajó és szentély, a hajó bejárati oldalán karzat. Berendezés: jellemzően 19. századi. 1766-ban Mária Terézia parancsára a város által a katolikus egyháznak adományozott telken épült 1769–1770 között (építész: Gföller Jakab). 1937– 1940 között bővítették (építész: Fábián Gáspár). A templom előtt: Mária a gyermek Jézussal szobor; feszület, a kereszt tövében Máriával, hiányos; Szentháromság-szobor, 1910; Kálváriaszoborcsoport, 19. század elejéről. Megnevezése: Ref. parókia, kerítéskapu Címe: Hősök tere 2. Földhivatali azonosító: Hrsz.: 2245 Az épület építési, felújítási éve és stílusa: Barokk 1777. Az épület jellemzése: A ref. templom szomszédságában, szabadon álló, téglalap alaprajzú, földszintes, kontyolt nyeregtetős épület. Kerítése falazott lábazatos, pilléres, kovácsoltvas ráccsal, aediculás kapuval. Falazott oszlopos, mellvédes tornác, újabban beüvegezett nyílásokkal.

ITS DA Konzorcium


89

Tornácos, É-i része 1777-ben épült, a D-i valószínűleg 1850 körül készült, amikor kerítés és kapu is. Megnevezése: Ref. templom Címe: Hősök tere 2/a Földhivatali azonosító: Hrsz.: 2244 Az épület építési, felújítási éve és stílusa: Klasszicista 1823. Az épület jellemzése: Szabadon álló, egyhajós, egyenes záródású, K-i homlokzati tornyos templom, a záródás fölött kontyolt nyeregtetővel. Főhomlokzatot pilaszterek tagolják, a főpárkány fölötti középső szakaszban timpanon. Oldalhomlokzatain, falpillérek között mélyített, félköríves záródású falfülkék. Csehsüveg boltozatos belső tér, három oldalon falazott karzat. Berendezés: jellemzően 19. század első fele. Szószék:1821. Az 1667-ben épült első református templomot átépítették majd bővítették (építész: Schwörtz János). Megnevezése: Régi ref. temető 9210 Címe: Kárpát u. – Rakodó u. Földhivatali azonosító: Hrsz.: 4735/2 Az épület építési, felújítási éve és stílusa: Temető és kegyeleti park. Síremlékek jellemzően a 19. századból. A főbejárat közelében a Baky család1890-ben épült, kétszintes, historizáló sírkápolnája. Megnevezése: Zsinagóga (Jesiva, Rabbi lakás) Címe: Petőfi u. 1. – Révész György u. 6. Földhivatali azonosító: Hrsz.: 3924, 3926 Az épület építési, felújítási éve és stílusa: Historizáló 1861. és 20. század eleje Az épület jellemzése: Zsinagóga és hitközségi épületek együttese. A zsinagóga hátsó homlokzatával az utcavonalra épült, szabadon álló, téglalap alaprajzú épület, mindkét végén kontyolt nyeregtetővel. Bejárati homlokzata előtt pilaszteres, középtengelye fölött timpanonos, nyitott előcsarnok. Falfelületeit pilaszterek tagolják, közöttük csúcsíves ablakok három oldalon karzat. A belső tér középpontjában mellvéddel körülvett bima. Klasszicista tórafülke építmény, körülötte a frigysátort jelképező festett drapéria. Épült 1858-ban. 1939-ben alakították át udvari homlokzatát (építész: Grósz Ferenc). A rabbilakás 19. század eleji épület felhasználásával épült 1896–1910 között. A jesiva (iskola) és tanácsterem/ téli imaterem (ma zeneiskola) a zsinagógáéval, téglalap alaprajzú, földszintes, nyeregtetős épület. A jesiva telkével szomszédos telken áll az egykori kóser mészárszék. Ipartörténeti emlék

Megnevezése: Sáfrik-féle szélmalom Címe: Kölcsey u. 22. Földhivatali azonosító: Hrsz.: 1051 Az épület építési, felújítási éve és stílusa: Népi és ipartörténeti emlék 19. század második feléből Az épület jellemzése: Dombon, szabadon álló, csonka kúp alakú, kúptetős, zsindellyel fedett szélmalom. Fala kétrétegű: kívül vakolatlan tégla, belül vályog. Felülhajtós szerkezetű. Építtette Hunyadi Antal az 1860-as években. 2005-ben erősen megrongálódott.

Lakóépületek

Megnevezése: Babó-Fridrich kúria Címe: Gimnázium u. 4. Földhivatali azonosító: Hrsz.: 174 Az épület építési, felújítási éve és stílusa: Klasszicista, 1820 körül Az épület jellemzése: Telek mélyén, szabadon álló, téglalap alaprajzú, földszintes, kontyolt nyeregtetős épület. Ny-i homlokzatán ión féloszloppárokkal tagolt, timpanonos középrizalit, haránt irányú nyeregtetővel, a féloszlopok közötti tengelyekben félköríves szemöldökpárkányokkal. Tornác, négy toszkán oszloppal, beépített, beüvegezett oszlopközökkel. Kéttraktusos elrendezésű, erősen átalakítva. Az É-i telekhatáron téglalap alakú, földszintes, nyeregtetős, deszkaoromzatos melléképület, egykor istálló, ma lakóház. ITS DA Konzorcium


90

Megnevezése: Végh-kúria Címe: Bajcsy-Zsilinszky u. 5. Földhivatali azonosító: Hrsz.: 319 Az épület építési, felújítási éve és stílusa: Klasszicista, 1840 körül Az épület jellemzése: Fésűs beépítésben álló, téglalap alaprajzú, felső csonkakontyolt nyeregtetős épület. DK-i, udvari homlokzatán az utca felé is nyitott, falazott pilléres, mellvédes tornác, félköríves záródású nyílásokkal, DNy-i, utcai homlokzata D-i sarkához falazott kerítés csatlakozik, pilléres kapuval. Egytraktusos elrendezésű. Végh István nemesember háza volt. Kultúrtörténeti emlék

A ’’Halasi Csipke’’, Kiskunhalas kultúrtörténeti öröksége, 2010 szeptemberében felkerült a Magyar Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére, így a magyar kultúra védett szellemi örökségének hivatalosan is része. A világhírű halasi csipke mintakincsének, terveinek és hagyományainak őrzésére létesült a város talán leglátogatottabb helye a Csipkeház. 1935-ben emelték a hagyományos, tornácos parasztházak mintájára, kifejezetten a csipkevarrók munkahelyeként. 1.14.6.5 Nemzeti emlékhely

Nemzeti Örökség Intézete nyilvántartása szerint a kiskunhalasi Régi református temető egész parcellája nemzeti sírkert. Az Új Református temetőben a Bibó család, Gaál Lajos 1848-as honvéd főhadnagy, nyelvész, gimnáziumi tanár és Zseny József jogász sírhelye a nemzeti sírkert része, valamint a Kossuth és Bercsényi utca sarkán álló emlékmű a halasi csata 234 hősi halottjának sírboltja és emlékműve. 1.14.6.6 Helyi védelem

A helyi művi értékvédelemmel védett épületek és épített elemek jegyzékét a 18/2003. (VII.31.) kt. rendelet tartalmazza. A védett épületekkel kapcsolatos építésügyi szabályokat a Halasi Építési Szabályzat „Építészeti értékek védelmé”-ről szóló 43.§.-a tartalmazza. A helyi védettségekről szóló önkormányzati rendelet a helyi védettségű épületeket három kategóriába sorolta: /1/ jelű, eredetiben megtartandó épületek; 20 db /2/ jelű jellegükben megtartandó épületek; 161 db /3/ jelű megtartandó épített elemek, szobrok, emlékművek: 18 épület és 137 műalkotás 1.14.7 Az épített környezet konfliktusai, problémái

Megoldandó feladatok: közösségi funkciók ellátottsága a Belváros és a Felsőváros kivételével alacsony. A humán szolgáltatások körébe tartozó intézmények nagy többsége is a város központi területein összpontosul, a peremterületek erősen funkcióhiányosak, különös tekintettel az óvodai és egészségügyi ellátásra. A jelentős átmenő forgalom az épített környezetre is kedvezőtlen hatású, erre az iparterületi elkerülő út fejlesztése adhat megoldást. A városközponti foghíjtelkeken jelenleg parkolás történik. Beépülésük esetén a parkolás további problémát fog jelenteni. Tabánban a közterületek és ingatlanok állapota leromlott, városképi-városszerkezeti értékéhez méltatlan. A zártkerti területeken a hagyományos tájhasználat megváltozása, lakófunkciók erősödése jellemző. ITS DA Konzorcium


91

A tanyás beépítettség eltűnése, átalakulása, amelynek hagyományos tájképi jelentősége vitathatatlan. Megoldandó feladatok: a középületek, közterületek rehabilitációja, fejlesztése a hagyományos városkép erősítésére, városképi jellegű és kulturális értékek megőrzése, a helyi értékvédelem erősítése, fürdő rehabilitációs és turisztikai fejlesztése, zöldterületek turisztikai fejlesztése, Sóstó komplex rekreációs fejlesztése, tanyavilág fejlesztése, megőrzése.

1.15 Közlekedés 1.15.1 Hálózatok és hálózati kapcsolatok

Település közlekedési szerepe

Kiskunhalas városa a – Bács-Kiskun megyén belül közepes területű és népességű – Kiskunhalasi járás központja. Fekvése a megyében délkeleti, a megyeszékhelytől, Kecskeméttől mintegy 65 km-re délnyugatra található. A várost az európai fő tranzitirányok (M5, tervezett M8, M9 gyorsforgalmi utak folyosói) elkerülik, azonban térségi szinten fontos csomópontszereppel rendelkezik, helyzetének köszönhetően Kiskunhalas fekvése közlekedési szempontból összességében kedvező. A térség sugaras út- és vasúthálózata a város sokirányú térségi kapcsolatrendszerének leképeződése. Az országos hálózati elemek jellemzően északdéli irányúak, míg a megyei és kistérségi viszonylatokban a nyugat-keleti irány az erőteljesebb. A térség fő közlekedési tengelye az észak-déli irányú, 53. sz. nemzetközi közúti forgalmat is bonyolító főút, vasúton a Budapest-Kelebia nemzetközi fővonal. Kiskunhalas a szomszédos járási központokhoz képest nagy település, a járás területén kicsit túlmutató szereppel bíró térségi központ, ami abban is megmutatkozik, hogy minden ötödik munkahelyén a városkörnyékről bejáró emberek dolgoznak. A város napi közlekedési kapcsolataiban meghatározó, hogy járási szerepköréből fakadóan ellátja a körzetközponti feladatokat (szakorvosi rendelő, rendőrkapitányság, bíróság, ügyészség, ÁNTSZ, munkaügyi központ, földhivatali kirendeltség). A környező településekről ingázók az oktatási lehetőségeket is igénybe veszik, emellett a szolgáltatás, kereskedelem és munkahelyek biztosításának területén a város szintén térségi szerepkört tölt be.

ITS DA Konzorcium


92

16. ábra - Ingázási adatok Kiskunhalason, 2011 14 000 13 000 12 000 11 000 10 000 9 000

Fő

8 000 7 000 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 0 Helyben maradó Helyi közl.

Vasút

Bejáró

Távolsági busz

Eljáró

Személygépkocsi

Kerékpár

Gyalog

Forrás: Népszámlálás 2011, KSH. * 2001-ben csak foglalkoztatott.

17. táblázat - Napi rendszerességgel közlekedők és mód szerinti megoszlásuk (fő/nap) Összesen

Összesen

Megnevezés

Személygépkocsival

Tömegközlekedéssel

Kerékpárral (gyalog)

2011

2001* Helyi közlekedő

9 942

13 012

4 561

718

4 191 (3 542)

Bejáró

2 200

4 317

1 150

3 083

73

Jánoshalma

..

420

93

318

9

Kunfehértó

..

341

116

221

4

Kisszállás

..

338

115

223

0

Tompa

..

302

83

213

6

Kiskunmajsa

..

278

70

197

11

Eljáró

939

1 593

620

942

19

Szeged

..

365

43

300

10

Kecskemét

..

143

57

86

0

Kunfehértó

..

82

68

14

0

Kiskőrös

..

63

37

21

5

Kiskunmajsa

..

62

36

26

0

Forrás: Népszámlálás 2001, 2011, KSH. * 2001-ben csak foglalkoztatott.

Külső kapcsolatok, országos hálózat

A városon halad át a megye egyik fontos főútja, a – Soltot Tompával – összekötő 53. sz. másodrendű főút. Ezen egyenlő távolságra, mintegy 20 km-re elérhető a megye másik két fontos főútja, észak felé a – Kecskemétet Bajával – összekötő 54. sz., dél felé pedig a – Szegedet Bátaszékkel – összekötő 55. sz. másodrendű főutak. A nagytávú elképzelések szerint – az ITS DA Konzorcium


93

Országos Területrendezési Tervben – Kiskunmajsa (- Kiskunfélegyháza/Kistelek) és Jánoshalma irányában is főúttá lesznek fejlesztve a jelenlegi, városból kiinduló mellékúti kapcsolatok. A városnak közvetlen gyorsforgalmi úthálózati kapcsolata nincsen. 12. térkép - Kiskunhalas környezetének országos jelentőségű főútjai


Közúti kapcsolatok tekintetében keleti irányban Kiskunmajsán keresztül az M5 autópálya a kisteleki csomópontnál 40 km, a kiskunfélegyházi csomópontnál 45 km távolságban érhető el, míg Kecskemét illetve Szeged irányában 55 km is szükséges ehhez. Nyugati irányban az M6 autópálya – illetve a rá vezető gyorsforgalmi úti Duna-hidak mintegy 65-70 km távolságban vannak. A főváros közúton – útvonalválasztástól függően – 145-160 km autózással érhető el. Az 53. sz. főúton a Szerbiába vezető nemzetközi közúti határátkelő 33 km távolságban található. Autóbuszos közösségi közlekedés szempontjából a hálózati lefedettség – néhány összekötő út kivételével – lényegében megegyezik a közúthálózattal, fizikailag minden település elérhető, így a város e szempontból is regionális alközpontnak tekinthető. Az innen induló utasok Kecskemét és Szeged irányába rendelkeznek közvetlen járatokkal. A város közigazgatási területén belül 34 helyközi megálló található. Kiskunhalas a 150-es számú, Budapest (Ferencváros) – Kiskunhalas – Kelebia országhatár vasútvonal elágazó állomása. Az I. kategóriás egyvágányú, villamosított vasútvonal a nemzetközi törzshálózat, az EU TEN-T személyforgalmi átfogó hálózat és az áruszállítási törzshálózat része. Repülőtéri kapcsolat szempontjából a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér 140 km távolságban érhető el. 1.15.2 Közúti közlekedés

Városkörnyéki közúthálózat

A már ismertetett 53. sz. főúton kívül a közúthálózati szempontból alközponti szerepű város a környező településekkel északnyugati irányban az 5309. j. (Keceli utca), keleti irányban az 5402. j. (Majsai út), délkeleti irányban pedig az 5408. j. (Szegedi út) összekötő utakon áll még kapcsolatban. ITS DA Konzorcium


94

13. térkép - Kiskunhalas városi közúthálózata


Városi közúthálózat

A városi hálózat fő elemei az országos közúthálózat települési átkelési szakaszaival esnek egybe, ezek struktúrája miatt a hálózat részben derékszögű hálós szerkezeti jelleget ölt, amibe azonban keleti, délkeleti irányban sugaras és – a lakóutcák tekintetében – egyedileg kialakult hálózati megoldások is belevegyültek. A városközpontot sem jelenleg, sem a jövőben nem tehermentesíti klasszikus városi belső gyűrű, a város ilyen megoldást nem is tervez, hanem csak a település határában az 53. sz. főút elkerülő szakaszát, aminek első üteme már megépült. Konfliktus, hogy a város az elkerülőt nyugaton, az OTrT pedig – természetvédelmi és hálózati okokból – keleten tervezi. A megyei területrendezési terv a nyugati vonalat mellékúti tehermentesítő útként, a keletit főútként szerepelteti. A város ipari üzemei viszonylag koncentráltan, a vasúti pályaudvar térségében, keleten helyezkednek el. Viszonylag rossz a vasút által lehatárolt keleti városrész kapcsolódása a város belső, nyugati felével, ami kedvezőtlen, azonban a kapcsolatot biztosító három közúti-vasúti keresztezés közül az egyik különszintű. A lakóterületek megoszlása a várostest különböző részeiben viszonylag egyenletes. A lakóutak a gyűjtő- és főutak mentén részben – északi és déli lakóutcáknál – szabályosan, párhuzamos és merőleges elrendezéssel vannak kialakítva, azonban a városmagot körülvevő (Alkotmány u. és Kmeth S. u. környéki) településrészekre a szabálytalan, egyedi vonalvezetésű lakóutak hálózata jellemző. Az egyes lakóutcák keresztmetszeti kialakítása változatos képet mutat, a szűk beépítés ugyanúgy előfordul (pl. Nyárfa u.), mint az igen széles utcaalakítás. Kiskunhalason a belterületi önkormányzati utak közül 94,9 km kiépített és 37,8 km kiépítetlen. A településen 12,1 km kerékpárút, valamint 143,7 km kiépített és 70,0 km kiépítetlen járda, illetve gyalogút van. A város 2013-ban az út-, kerékpárhálózat és a járdák fejlesztésére 2,1 MFt-ot, fenntartására 13,7 MFt-ot, üzemeltetésére 16,4 MFt-ot fordított. Összességében elmondható, hogy a városi utak állapota általában közepes. A kisebb utcák többnyire valamivel rosszabb állapotúak, mivel korábbi időszak (leginkább központi) felújítási beavatkozásai a város főutcáit alkotó országos úthálózatra összpontosítottak. ITS DA Konzorcium


Forgalmi jellemzők

95

A várost érintő országos közúthálózati elemek forgalmi terhelését az alábbi ábra mutatja. 14. térkép - Kiskunhalas főbb útjainak forgalmi terhelése

Forrás: „Az országos közutak 2013. évre vonatkozó keresztmetszeti forgalma” kiadvány (Magyar Közút Nonprofit Zrt.)

Kiskunhalason a forgalom reggel és délután 4-5 óra környékén rövidebb torlódásokat okoz. Kedvezőtlen, hogy a térség országos közútjai mind a város belső területein keresztezik egymást. Előnyös azonban, hogy a tényleges városközpontot az 53. sz. főút átkelési szakasza egy városi tehermentesítő szakasszal – keletről, a várost egy viszonylag konfliktusmentes sávban metszve – elkerüli. A város közigazgatási területén haladó országos közutak esetében a 2x1 forgalmi sávos kialakítás – figyelembe véve a nagytávban (OTrT-ben) előirányzott elkerülő utat – hosszú távon is megfelelő. (Az 53. sz. főút fejlesztése nem szerepel a frissen elfogadott, 2020-ig terjedő útfejlesztési programban.) A közúti csomópontok forgalmát közúti jelzőtáblákkal és burkolati jelekkel szabályozzák, kivéve a Kossuth utca – Széchenyi utcai (53. sz. főút), valamint Kárpát u. – Széchenyi utcai jelzőlámpás csomópontot, illetve a köztük elhelyezkedő jelzőlámpás gyalogátkelőhelyet. A város két körforgalmú csomópontja az 53. sz. főút és az Átlós utca, illetve a Szász K. u. és a Mártírok u. találkozásánál van. Csillapított útvonal (40 km/h sebességkorlátozás) kialakítására került sor a Köztársaság utca Városháza utca - Kossuth utca közötti szakaszán, valamint a Kárász utcában (30 km/h). Lakó és pihenő övezet működik a Bercsényi, Bem, Bocskai utcára, valamint a Gimnázium utca - Mátyás tér - Kossuth utca közötti tömbbelső utcájára kiterjedően. A város útjai, úthálózata az elmúlt évtizedben alig változtak. A belvárosban jelenleg zajlik a „városközpont rehabilitáció” projekt, amelynek keretében a kelet-nyugati gyalogosfolyosó megújul, illetve új kerékpárút szakasz épül ki. A beruházás részeként a vásárcsarnoknál 200 férőhelyes kerékpártároló valósul meg. A forgalomlefolyást tekintve kritikus pontok: Széchenyi út - Kossuth Lajos utcai jelzőlámpás csomópontban gyakori a kanyarodó forgalom feltorlódása. Az 53. sz. főút további csomópontjaiban is hasonló probléma mutatkozik (mellékirányból balra kikanyarodók és a főutat keresztezni kívánó járművek csomópontban veszteglése). A Köztársaság utca - Kossuth Lajos utca csomópontjában torlódások a forgalom nagysága miatt vannak, a város forgalmát növeli az átmenő forgalom is. Az új posta (Kígyó utca) közúti kapcsolata déli irányból megoldatlan. A Köztársaság utcáról a Városháza utcába balra kanyarodó forgalom kényszerű várakozása miatt gyakoriak a torlódások. A Köztársaság utca - Szilády Áron utca - Szász Károly utca csomópontban gyakoriak a torlódások (Szász K. utcából a Szilády Á. utcába balra kanyarodók). A Május 1. téren piaci napokon nagyon nagy a forgalom, probléma a gyalogos, kerékpáros közlekedés, valamint a parkolás. A ITS DA Konzorcium


96

városközpont északi oldalán a Kárpát utca - Kmeth Sándor utca - Posta utca vonala alkalmatlan a városközpont északi területsávjának közúti feltárására. A helyszíni felmérés, valamint a 2011-2013. évi baleseti statisztikai adatok alapján a Köztársaság utca Hősök tere - Kossuth L. u. közötti szakasza, valamint az 53. sz. főúton a Kárpát u. és a Kuruc Vitézek tere térségében nem felel meg a biztonsági követelményeknek, továbbá ismert baleseti helyszín a Szabadkai út. - Átlós út csomópontja (elsőbbségmegadás elmulasztása). 1.15.3 Parkolás

A városközpontra jellemző, hogy a szükséges mennyiséghez képest kevés a parkolóhely, ez főleg rendezvények idején okoz problémát. A Bethlen Gábor tér és a Hősök tere mentén található parkolóhelyek nagyon nagy kihasználtságúak. Az új építésű szolgáltató létesítmények környezetében megépültek a parkolók. Korábban ezek használatáért fizetni kellett, nemrég hozott intézkedés szerint két órás időkorlát bevezetésével váltották ki a fizetési kötelezettséget. A központtól távolabb lévő parkolók kihasználtsága, pl. a piac és a SPAR áruház parkolója pedig (a piaci napoktól eltekintve) igen kicsi. 1.15.4 Áruszállítás

A város és térsége teherszállítási jellemzőiről kevés adat áll rendelkezésre. A Budapest - Kelebia vasúti fővonalon Kiskunhalas állomáson keresztül naponta mintegy 40 tehervonat halad át, illetve áll meg, azonban ez az áruszállítási tevékenység döntő részben a város gazdasági életétől független. A vasúti iparvágány kihasználatlan. A helyi termelő, feldolgozó üzemek és kereskedelmi egységek túlnyomórészt közúti teherszállítással oldják meg beszerzési és árutovábbítási feladataikat, azonban ebből fakadóan nem mutatkozik kiugróan nagy, koncentrált teherfogalom a város érintett területein. Összességében az áthaladó közúti teherforgalom életminőséget rontó hatása emelendő ki. 1.15.5 Közösségi közlekedés 1.15.5.1 Autóbuszos közösségi közlekedés

Autóbuszos infrastruktúra Helyközi és távolsági autóbusz közlekedés

A várost érintő helyközi autóbusz szolgáltatást túlnyomó többségben a Kunság Volán Zrt. látja el, a közszolgáltatói szerződésben foglalt feltételekkel. A Kunság Volán Zrt. az Dél-alföldi Közlekedési Központ Zártkörűen működő Részvénytársaság (DAKK Zrt.) egyik alapítója. A város rendelkezik közvetlen járatokkal mind a megyeszékhely Kecskemét (napi 7 induló járat, menetidő 01:15 – 01: 56 között), mind a regionális központ, Szeged (napi 21 induló járat, menetidő 01:05 – 01:40 között) felé. Budapestre nem közlekednek közvetlen járatok. Kiskunhalas és környéke Volán hálózatát elemezve látható, hogy a hálózati lefedettség néhány összekötő út kivételével lényegében megegyezik a közúthálózattal, fizikailag minden település elérhető. A kisebb településeken jellemzően 1-2, a nagyobbakon ennél több megállóhely található. Kiskunhalason a helyközi megállóhelyek döntő többsége az 53. sz. főút, az 5309. j és az 5408. j. összekötő út belterületi szakaszain, valamint a város főútjain helyezkedik el, lefedve ezzel a települést. Kiskunhalas közigazgatási területén 34 helyközi megálló található. A városközpont, az oktatási és közintézmények, a vasútállomás, a gyógyfürdő és a kórház is közvetlenül elérhetők a környező településekről, bár utóbbit csak nagyon kevés járat érinti.

ITS DA Konzorcium


97

15. térkép - Kiskunhalas területén lévő helyközi autóbusz megállóhelyek

Forrás: NKS országos modell 2011/2012. évi menetrendek

A város helyközi megállóiban jellemzően legalább óránként áthalad helyközi busz, a legforgalmasabb helyeken (pl. Vasútállomás, Petőfi u. 40, Kossuth u., Gimnázium) kb. 70-80 járat áll meg egy munkanapon, de vannak olyan kisebb, de szintén nagy forgalmú megállóhelyek (pl. Felsővárosi iskola, Sóstói fürdő, Vári szakiskola), ahol ez a szám 50 körüli és a kisebb megállókban is 20-40 közötti. Napi 10-nél kevesebb járat a kis forgalmú megállóhelyeken sem jellemző. Az autóbusz-állomáson egy átlagos munkanapon kb. 153 járat indul vagy halad át. Helyi autóbusz közlekedés

A helyi közösségi közlekedési szolgáltatást a Halas Busz Kft. látja el, hálózata érinti az összes városrészt, de az egyes területek kiszolgálási szintje különbségeket mutat. A menetrendben összesen hét helyi viszonylat szerepel, a járatok nagy része kizárólag munkanapokon, csúcsidőben közlekedik, viszonylatonként napi két-három alkalommal. Hétvégén mindössze két viszonylaton van közlekedés; az ezeken indított járatok száma naponta 18. A viszonylatok mindegyike érinti az autóbusz állomást, illetve egy részük a vasútállomást is. Biztosítják a kapcsolatot a városközpont és külső városrészek között, érintik a fontosabb közintézményeket, iskolákat, és a fürdőt. A Május 1. téren elhelyezkedő buszpályaudvar környéke gyakran zsúfolt, különösen piacnapokon, illetve a diákok iskolába érkezése/hazautazása idején. Az autóbusz, a személy és a teherforgalom egyaránt jelentős, ennek következtében a teret a kiterjedt útburkolat uralja és a rendezetlenség jellemzi. Korábbi elképzelés szerint szükséges lenne – az autóbusz-közlekedés és megállóhely megtartásával – a pályaudvar kihelyezése és az autóbusz-parkolás megszűntetése, a jelenleg várakozó buszok által elfoglalt terület felszabadítása. 1.15.5.2 Vasúti közlekedés

A települést érintő vasútvonalak, hálózati kapcsolatok

Kiskunhalas város kötöttpályás kapcsolatát az azonos nevű vasútállomás biztosítja. A szolgálati hely a Magyar Államvasutak Zrt. által üzemeltetett 150-es számú, Budapest (Ferencváros) – Kiskunhalas – Kelebia országhatár vasútvonal elágazó állomása, innen ágazik ki a 155-ös számú, Kiskunhalas – Kiskunfélegyháza vonal. ITS DA Konzorcium


98

A Budapestről induló 150-es számú vonalon kétvágányú 160 km/óra sebességű szolgáltatás kialakítása van napirenden. A hozzávetőleg 159 km hosszú, a Duna-Tisza közén, Budapesttől dél felé haladva a magyar-szerb országhatárra vezető vonal a transz-európai áruszállítási hálózat, egyben az Európai Unió TEN-T személyforgalmi átfogó és az áruszállítási törzshálózat része. Szerepe Magyarország (közvetve Nyugat-Európa) és a Balkán közötti vasúti áru- és személyszállítások lebonyolítása, a Bécs – Budapest – Belgrád közötti kapcsolat biztosítása. Másodlagos szerepe a vasútvonal által érintett térség regionális személy- és áruszállításának lebonyolítása. A vonal Ferencváros – Kunszentmiklós-Tass állomás között továbbá a budapesti elővárosi vasúthálózat része is. A vasútvonal szerepéhez méltatlan műszaki infrastrukturális állapottal rendelkezik. Mindössze 1,8 km hosszú szakasza, Ferencváros és Soroksári út állomások között. A fennmaradó mintegy 157 km hosszú pálya egyvágányú, teljesen villamosított, 80 km/h sebességre és 210 kN tengelyterhelésre engedélyezett, önműködő térközi közlekedésre és vonatbefolyásolásra kiépített. A nemzetközi fővonal fejlesztési projektjének részletes tartalma kidolgozás alatt van. Főváltozatként 160 km/h-ra, kétvágánnyal tervezik, és ez esetben a szintbeni átjárók jelentős részét (legalább az országos közutakat) különszintűvé fogják alakítani, cserélik a biztosító berendezéseket és az áramellátási rendszereket. Végleges döntés a megvalósíthatósági vizsgálatok elkészítését és a finanszírozási megállapodások megszületését követően várható. A 155-ös számú vasútvonal Magyarország középső déli területén, Bács-Kiskun megyében halad északkeleti irányban, összekötve a 150-es és a 140-es számú Cegléd – Szeged vasútvonalat, egyben azok két fontos vasúti csomópontját Kiskunhalast és Kiskunfélegyházát. A vonal a belföldi törzshálózat része, elhelyezkedésénél fogva a kevésbé jelentősek közé tartozik, elsősorban a két végpont közötti települések Kiskunhalassal és Kiskunfélegyházával való vasúti személy, valamint az észak-déli teherforgalom lebonyolításában játszik szerepet, valamint a 150-es számú vasútvonal kerülő útirányaként is szolgál. A vasútvonal 45,5 km hosszú, egyvágányú, villamosított, egységesen 210 kN tengelyterhelésre és 100 km/h sebességre engedélyezett. A vonalon önműködő térközi közlekedési rend van érvényben, a jelfeladás kiépített. Vasúti szolgáltatás

A 2014/2015. évi menetrend szerint az állomást egy hétköznapi nap átlagosan 44 személyszállító és 32 tehervonat érinti. A menetrendi szerkezet ütemes jellegű. A nemzetközi, Budapest és Belgrád közötti vasúti kapcsolatot négy vonatpár biztosítja, melyek közül három pár a teljes vonalon végighalad, egy pár, Bécs és Belgrád között közlekedő (344-es számú) AVALA EC vonat a vonalat csak Kelebia országhatár és Kiskunhalas között érinti, onnan kerülő útirányon át Kiskunfélegyháza, Kecskemét – Cegléden át éri el Budapestet. A 150-es vonal belföldi regionális személyforgalmát a kétóránként Budapest (Keleti pu.) – Kelebia között közlekedő gyorsvonatok bonyolítják le, melyek Budapest-Keleti és Kunszentmiklós-Tass között csak Ferencváros és Pesterzsébet, Kunszentmiklós-Tasstól minden állomáson és megállóhelyen megállnak. A gyorsvonatokkal Budapest 145-155 perc alatt érhető el, ami rendkívül kedvezőtlennek számít. A 155-ös vonal menetrendi szerkezete alapvetően ütemes jellegű. A személyszállítás alapját a kétóránként, (Baja -) Kiskunhalas – Kiskunfélegyháza között közlekedő személyvonatok jelentik. A 2014/2015-ös menetrendben a Belgrád – Budapest - Bécs között közlekedő, 344-es számú (Avala) nemzetközi EuroCity vonat ezen a vonalon közlekedik. A személyvonatok menetideje Kiskunhalas állomásról Kiskunfélegyházára átlagosan 40-42 perc, míg Bajára 70-73 perc.

Vasútállomás elhelyezkedése, megközelíthetősége

A jelentős szolgálati hely mintegy 9 fő- és számos mellékvágánnyal rendelkezik, Budapesttől (Ferencváros) 127,1 km-re, Kelebia országhatártól 32 km-re található. Településhez viszonyított elhelyezkedése periférikus, annak keleti határában, a központtól mintegy 1,2-1,3 km-re fekszik. Megközelíteni a Kossuth utcán keresztül lehet.

ITS DA Konzorcium


99

Kereskedelmi létesítmények

A helyi áruforgalmat rakodóvágányok, oldal- és homlokrakodók, valamint burkolt rakterület szolgálja. Az állomáshoz további számos iparvágány csatlakozik.

Utasforgalmi létesítmények

Az utasok le- és felszállására a személyvonati vágányok közötti, 340-380 m hosszú, sínkoronaszintű, vagy sk+15 cm magas, alacsony és keskenyperonok szolgálnak, melyek az alapvető igényeket sem elégítik ki. A peronok a felvételi épület felől szintben közelíthetők meg, az akadálymentesség nem biztosított. A közepes állapotú felvételi épület az állomás nyugati, település felőli oldalán található. A szolgálati hely előtere viszonylag rendezett, melyen kijelölt parkolóhelyek, kerékpártárolók és autóbuszmegálló is található.

Problémák

A vasútvonal teljes korszerűsítése szükséges, beleértve a vasútállomást és az utasforgalmi létesítményeket is. Az állomási előtér felújítása is szükséges, benne a parkolóhelyek és a kerékpártárolók számának növelésével, a megközelítő gyalogutak akadálymentesítésével együtt. 1.15.6 Kerékpáros közlekedés

A kerékpárosok aránya, jelenléte meghatározó a város közlekedésében, ezt többek között az mutatja, hogy a helyben foglalkoztatottak mintegy 30%-a kerékpárral jár munkába. A településen 12,1 km kerékpárút van. A város legfontosabb kerékpárútja az 53. sz. főút települési szakasza mellett húzódik. A kerékpárút helyenként nagyon elhasznált állapotban van. A kerékpárút északi része kapcsolatot biztosít a Sóstó térségével, és annak folytatása az 53. sz. főút mentén kiépült egészen Soltvadkertig, illetve Kiskőrösig. Kiskunhalason további rövidebb elválasztott gyalog- és kerékpárút van a Semmelweis tér (vásárcsarnok) és dr. Monszpart L. u. vonalban. Ennek folytatásában – a vásárcsarnok és a Székely utca közötti szakaszon – jelenleg épül a városmagot kelet-nyugati irányban átmetsző, feltáró kerékpárútszakasz. A Kossuth L. utca vasútállomáshoz vezető külső szakaszán kerékpározásra is alkalmas (vegyes használatra részben kijelölt) járda van. A város központi, forgalmasabb területein kerékpározás számára rendelkezésre álló további (elkülönített) út, vagy kerékpársáv nincs, pedig a kerékpárhasználat elterjedtsége ezt a főútvonalakon mindenképpen indokolná. Az országos kerékpáros törzshálózat a várost nem érinti. A fontosabb intézményeknél, üzleteknél jellemzően megtalálhatók a szükséges kerékpártámaszok, ezek döntően korábbi időszakok technológiájával készültek (alacsony kiépítés miatt csak a kerék rögzítésére alkalmasak). A központi buszmegállónál és a vasútállomásnál a B+R rendszerű közlekedés feltételei nem hiánytalanok (pl. fedett tárolás, őrzés). 1.15.7 Gyalogos közlekedés

A városban 143,7 km kiépített és 70,0 km kiépítetlen járda, illetve gyalogút van. Az úthálózathoz viszonyítva Kiskunhalas belterületén kétoldali járdák esetén a járdák és gyalogutak hosszának (a belterületi utak hosszából adódóan) mintegy 2x132,7 km-nek kellene lennie. Megállapítható, hogy a városközpont néhány utcáját kivéve jellemzően csak egyoldali járda található. A város parkosított területeinek, tereinek gyalogos felületei közepes színvonalúak, a gyalogosok tájékozódását segítő jelzések elhelyezése (pl. fontos utcák turisztikai célú táblázása) általában megoldott, a jelzések megjelenése nem egységes, esztétikája javítható. A fő gyalogos áramlat a Garbai Sándor utca – Autóbusz-pályaudvar – Kórház között jelentkezik. A városközpont térsége lényegében a történelmileg kialakult város- és utcaszerkezettel azonos, itt egymáshoz közel helyezkednek el közösségi terek, gyalogos területek, parkok. 1.15.8 Egyéb, közlekedéssel kapcsolatos megállapítások

A fentiekben tapasztaltak összefoglalásaként a következőkben összegezzük a városban tapasztalható, közlekedési vonatkozású fejlesztési igényeket. A város közlekedési rendszerének előzetesen megmutatkozó fejlesztési igényei: ITS DA Konzorcium


100

buszpályaudvar környezete és a Május 1. tér rehabilitációja, a pályaudvar és busztároló vasútállomásra telepítése a központban szabadtéri közösségi helyszínek kialakítása, sétálóövezet kialakítása, közlekedésszervezéssel a kerékpáros és gyalogos közlekedés preferálása (megvalósítása részben folyamatban) Kiskunhalas belvárosának bekapcsolása a térségi kerékpárút hálózatba, főként a KNy irányú városi kerékpárút tengely megépítése Helyközi kerékpár utak fejlesztése, különösen: Kiskunhalas-Tompa kerékpárút Kiskunhalas-Kunfehértó kerékpárút Kiskunhalas-Zsana kerékpárút Úthálózati korrekciók, mint pl.: a Városház utca lezárása a közúti forgalom elöl; a Bokányi Dezső utca lezárása a Táncsics Mihály utca és Bethlen Gábor tér között, a Táncsics Mihály utca zsákutcává alakítása a Kossuth Lajos utca felöl, és az áruház udvarának részbeni kisajátításával végforduló építése; Bethlen Gábor téri parkolóhelyek kialakítása Balesetveszélyes, ill. zavarérzékeny közúti csomópontok felülvizsgálata, átszervezése, átépítése: Mátyás tér - Gimnázium utca - Thúry József utca Posta utca- Eötvös utca – Kmeth Sándor utca Mátyás tér - Gimnázium utca - Thúry József utca Székely utca - Kmeth Sándor utca Kazinczy utca - Széchenyi utca (53-as főút) Bajza utca - Széchenyi utca (53-as főút) Kárpát utca - Széchenyi utca (53-as főút) Kossuth utca - Kuruc Vitézek tere (53-as főút Vasút utca - Széchenyi utca (53-as főút) Batthyány utca - Széchenyi utca (53-as főút) Majsai út - Szénás utca Kölcsey utca - Szélmalom utca Szász Károly utca - Május 1. tér Hősök tere - Köztársaság utca - Szász Károly utca Mártírok útja - Kopolyai út Tinódi utca - Kopolyai út Béke utca - Petőfi utca - Köztársaság utca Posta utca - Eötvös utca - Kmeth Sándor utca - Szabadkai út - Átlós utca ITS DA Konzorcium


101

Szász Károly utca megújítása, vasútállomás és környezetének revitalizációja nyugati elkerülőút megépítése keleti elkerülőút megépítése (nem önkormányzati fejlesztés) országos főút és mellékutak felújítása (nem önkormányzati fejlesztés) belterületi gyűjtőutak felújítása földút szilárd burkolattal történő kiépítése biztonságos közlekedés érdekében járda kiépítése és átépítése parkolási kapacitás bővítése Budapest - Kelebia vasútvonal fejlesztése (nem önkormányzati fejlesztés) TEMPO 30 övezet kialakítása (pl. a gyűjtőúttal határolt, tömegközlekedéstől mentes egybefüggő lakóterület)

1.16 Közművek állapota és energiahatékonyság A Kiskunsági Víziközmű-Szolgáltató Kft, 2013. szeptember 17-én a Bács-Kiskun megye középső és déli térségében elhelyezkedő települések víziközmű vagyonának működtetésére összeolvadással jött létre. A gazdasági társaságot a Halasvíz Kft., a Kalocsavíz Kft. és a Kőrösvíz Kft. tulajdonosai alapították. A Társaság a térségben a tulajdonos Önkormányzatok megbízásából 53 településen szolgáltat ivóvizet. A Kiskunsági Víziközmű-Szolgáltató Kft a szolgáltatási területén 26 településen végzi a keletkezett kommunális és ipari szennyvíz tisztítását. 1.16.1 Víziközművek

A hazai víziközmű ellátás, szolgáltatás aktuális és jövőbeni feladatokat jelentő súlypontjai az üzemelő és távlati vízbázisok biztonságba helyezése, az ivóvízellátás vízminőségi problémáinak rendezése, a szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás fejlett európai országokhoz viszonyított elmaradásának megfelelő ütemben történő felszámolása a vízbázisvédelem szempontjaira is figyelemmel és a megújult szabályozásoknak megfelelő víziközmű szolgáltatási struktúra, díjrendszer kialakulása. 1.16.1.1 Vízgazdálkodás és vízellátás (ivó, ipari, tűzoltó, öntözővíz és termálvíz hasznosítás)

Ivóvíz, vízbázis

A 123/1997. (VII. 18.) Kormányrendelet értelmében az ivóvízminőségű, az ásvány- és gyógyvízhasznosítást szolgáló igénybe vett, vagy távlati hasznosítást szolgáló közcélú vízbázisok esetén, ahol a védőidomnak van felszíni metszete, akkor védőidomot, védőövezetet kell kijelölni. Minden más esetben a védőidom, védőterület kijelölhető. Vízbázisként a Kiskőrösi és a Kiskunhalasi Üzemigazgatóság ellátási területén kizárólag mélységi rétegvizek állnak rendelkezésre. Az utóbbi két üzemigazgatóság területén minden településen önálló vízellátó rendszerek üzemelnek. A Kalocsai Üzemigazgatóság ellátási területén legnagyobb részt parti szűrésű kutakból nyerjük az ivóvizet, de néhány településen mélységi rétegvízből. A kitermelt víz kezelése 20 db víztisztítóműben történik. Ahol nem épült tisztítómű, ott a kutakban lévő szivattyúk közvetlenül az elosztóhálózatba nyomják az ivóvizet. Az egyenletes hálózati nyomást hálózati szivattyúk, magas tárolók vagy hidroforok biztosítják.

ITS DA Konzorcium


102

A vízbázisok kapacitása 11 330 m3/nap, a kitermelhető víz elméleti mennyisége 1 700 000 m3/év. Kiskunhalas napi vízigény, 3427 m3/nap, ebből a város átlagos vízfogyasztása télen: 3200 m3/nap; nyáron: 5100 m3/nap. A szolgáltatott víz mennyisége (ebből háztartás, gazdálkodók, intézmények, üdülők és zártkertek) 900 000 m3/év. Ivóvízellátás

A város vízbázisa rétegvíz, amelyet három víztermelő telepen lemélyített 16 db mélyfúrású kút biztosít. Kapacitásuk összesen 14 100 m3/d, vizük minősítése II. osztályú rétegvíz. A víztároló kapacitás (magas + mély) 1400 m3, távlatban nem elegendő. Az ivóvízellátást biztosító, megcsapolt rétegek 80 és 300 m között találhatóak. A település 3 db víztermelő teleppel, 16 db mélyfúrású kúttal rendelkezik. A vezetékes hálózat hossza 248 km. Az ipari üzemek ellátása legnagyobbrészt szintén a közüzemi hálózatról történik. Az ellátatlan ingatlanok miatt az önkormányzat 50 db közkifolyót is fenntart. A vízbázisként szolgáló mélyfúrású kutak vize sajnos minden esetben határértéket (0,2 mg/l) meghaladó mértékben tartalmaz vasat, illetve a határértéket megközelítő (0,01 mg/l) mértékben arzént. A vízkezelés (vastalanítás) csak részben megoldott. A II. számú vízműtelepen hiányzik a vastalanító. A vezetékes vízellátás közel 100 %-os. Az Ivóvízminőség-javító Program idei év október 1-én kell, hogy véget érjen. A projekt fő célja az ivóvíz arzénmentesítése, de emellett akad még pár komponens (pl. vas), aminek csökkenteni kívánják a mennyiséget. A projekt során a hálózat egy részét felújítják, építenek egy új víztornyot, illetve a víztisztító technológiát is korszerűsítik. 17. ábra - A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások (zöld) számának (db) változása Kiskunhalason a teljes lakásállományhoz (szürke) viszonyítva, 2001-2013.

Forrás: KSH

Az elmúlt időszakban, a településen évről évre emelkedett a közüzemi ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások száma, 2009. óta csökken. A bekötött lakások száma 2001-ben 10 961 db, 2009-ben 12 132 db, 2013-ban 11 561 db volt. Az ivóvízhálózatba 2001-ben a lakások 93 %-át, 2013-ban pedig 92 %-át bekapcsolták az ivóvízvezeték-hálózatba. Termálvízhasználat

A városban két termálkút üzemel, amelynek vize a Halasi Városgazda Zrt. által üzemeltetett, Halasthermál Fürdő és Idegenforgalmi Kft. nyitott és fedett fürdőiben hasznosul. A város központjában, a városi kórház szomszédságában helyezkedik el a gyógyfürdő, valamint a kétcsillagos kemping. A 48 °C -os halasi vizet a ’80-as években nyilvánították hivatalosan is gyógyvízzé. Az alkálihidrogén-karbonátos, fluoridos és jódos hévíz összetételénél fogva reumatológiai megbetegedések kezelésére, nőgyógyászati panaszok enyhítésére, baleseti sérülések utókezelésére, műtétek utáni rehabilitációra, mozgásszervi betegségek (idült degeneratív ízületi és gerincbetegségek, gyulladásos betegségek nem aktív szakaszában, ITS DA Konzorcium


103

csontritkulás, húzódások, rándulások, ficamok, sportsérülések), ideggyógyászati megbetegedések, és perifériás keringési betegségek gyógyítására alkalmas, amihez a fürdő szomszédságában álló kórház orvosi felügyeletet, szakmai hátteret biztosít. 1.16.1.2 Szennyvízelvezetés, csapadékvíz-elvezetés; felszíni vízrendezés

Kiskunhalason a Kiskunsági Víziközmű-Szolgáltató Kft. elválasztott rendszerén keresztül működteti a csatornázási szolgáltatást. A településhez tartozó Kiskunhalas - szennyvíztisztító telep kapacitása 4.290 m3/nap. A városban a csatornahálózat elválasztott rendszerű:a gyűjtőhálózat 95 %-a gravitációs és 5 %-a nyomott rendszerű. A város területén lévő kis szintkülönbségek miatt többszöri átemelésre van szükség, az átemelők száma 19. A hálózat hossza 87,9 km. A tengelyen szállított települési folyékony hulladék leürítése a Kiskunsági Vízi-közmű Szolgáltató Kft. által üzemeltetett telephelyen végezhető. Szennyvízgyűjtő hálózat

A szennyvízgyűjtő hálózatba kapcsolt lakások száma folyamatosan emelkedik, 2009. év óta csökken. A bekötött lakások száma 2001-ben 5118 db, 2009-ben 8115 db, 2013-ban 7576 db volt. A város szennyvízgyűjtő-hálózatába 2001-ben a lakások 43 %-át, 2009-ben 66 %-át, 2013-ban pedig 60 %-át bekapcsolták. 18. ábra - A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba (közcsatornahálózatba) bekapcsolt lakások számának (zöld) változása Kiskunhalason a teljes lakásállományhoz (szürke) viszonyítva, 2001-2013.

Forrás: KSH

Szennyvíztelep

A város szennyvizét feldolgozó tisztítótelep a szennyvíztisztítás tekintetében a megépült biológiai szennyvíztisztító 6400 m3/nap kapacitással rendelkezik, rendszere oxidációs árkos biológiai tisztítás. A telep hidraulikailag alulterhelt (4000 m3/d), de biológiai szempontból (szervesanyag tartalom – KOI) túlterhelt, melyet a folyamatban levő KEOP-ból támogatott fejelsztés fog orvosolni. A szennyvíztisztító telepre érkezett átlagos szennyvízmennyiség 3.011 m3/nap.

Szennyvízkibocsátás A csatornahálózaton összegyűjtött szennyvizek tisztítás után általában felszíni víz befogadóba kerülnek. A tisztított szennyvizek biológiailag bontható szervesanyagot, növényi tápanyagokat és kisebb mennyiségben előforduló egyéb anyagokat (nehezen bontható szerves vegyületeket, sókat, fémeket, esetenként toxikus vagy hormonháztartást befolyásoló anyagok) is tartalmaznak. A szerves- és tápanyagok vonatkozásában a felszíni vizek közvetlen terhelését legnagyobb arányban a kommunális szennyvízbevezetések okozzák. A vízi ökoszisztémák ezeket az anyagokat általában a terhelés nagyságától és a befogadó vízhozama által biztosított hígulás mértékétől függően képesek tolerálni. A kommunális szennyvizek kibocsátása a szennyvíztisztító telepen történt tisztítást követően az utóülepítőkből eltávolított iszapot nem a tisztító telepen kezelik tovább, hanem nyomócsövön egy ITS DA Konzorcium


104

erdős területre jutatják évi 14 400 m3 mennyiségben. Ott kiszikkad, majd erdőműveléssel a talajba dolgozzák be. A faültetvényt a közelmúltban letermelték. Az iszapelhelyező telep körül csőkutas talajvíz megfigyelő rendszert építettek ki, amelyből negyedéves rendszerességgel mintát vesznek. A vizsgálat képet ad a talajvíz minőségének változásáról és előrejelzi, ha beavatkozásra van szükség. A telepről kikerülő tisztított szennyvíz befogadója az Alsószállási csatorna, amely a Dongérbe torkollik. Annak ellenére, hogy sem az Alsószállási-csatornában, sem a Dongéri-főcsatornában nincs egész évben garantálható vízhozam, a kialakuló vízminőség a csatorna tényleges vízszállításának függvénye. Q=0 vízszállítás esetén, amely időtartam tartóssága nem haladja meg éves viszonylatban a 60 napot, a csatornában lévő víz minősége - ha eltekintünk az abba bevezetett egyéb vizektől – a szennyvíz telepről kibocsátott víz minőségével lesz azonos. Csapadékelvezetés

A belterületi vízrendezés kifejezetten önkormányzati feladat és a települések felszíni vizeinek az elvezetésével foglalkozik. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdése tartalmazza a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatokat, melynek 11. pontja szerint az önkormányzat feladata a helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás. A települések belterületén elvégzendő vízrendezési munkákat befolyásolják a települést jellemző körülmények, mint például a település szerkezete, vízhálózata, hidrológiai jellemzők, lejtési viszonyok, talajtani adottságok, stb. A település szerkezete, beépítettsége nagyban meghatározza a vízrendezési művek vonalvezetését, a nyílt vagy zárt rendszerű árkok, csatornák kialakítását. A sűrűn lakott, burkolattal ellátott helyeken a zárt rendszerek szükségesek (bár számos hátrányt hordoznak), míg a laza - falusias vagy zöldövezetes településeken a nyílt, tájba illő vízelvezető árkok kialakítása javasolt. A város külön csapadékvíz elvezető hálózattal rendelkezik, amely zárt csatornákból (hossza átmérőtől függetlenül 36,9 km) és nyílt, lefolyással rendelkező árkokból (164 km) áll. Befogadó a Dong-ér főcsatorna, valamint az Alsószállási csatorna. A város főgyűjtő rendszere elkészült. A városban keletkező nagy záporok elfolyó vizének gyors levezetésére szolgál a Járószéki vésztározó, valamint a Csetényi parkban lévő záportározó is. Kiskunhalas város csapadékvíz elvezető hálózata nem képez egységes rendszert, így nincsenek sem az átmérők, sem a nyomvonalak és az esések sem összehangolva. A több év alatt folyamatosan épült részegységek nem voltak szintben összedolgozva, amik a rendszer állandó eliszapolódását eredményezik. A nyomvonalak gyakran az évszázados lefolyási irányokat követik, úgy hogy az árok, csatorna nyomvonala egyes szakaszokon magánterületen vezet keresztül. Ezek a szakaszok nem vagy alig tarthatók karban. Más gerincek annyira elöregedtek, hogy a gyökér benövés, beomlás, fenék erózió miatt környezeti károk forrásává válhatnak. 1.16.2 Energia 1.16.2.1 Energiagazdálkodás és energiaellátás

Elektromos energia

Kiskunhalas közigazgatási területén az EDF DÉMÁSZ Zrt. végzi a villamos energia egyetemes szolgáltatói értékesítés szolgáltatást. Energiaellátás módja az alábbiak alapján történik: Elektromos energia: A városi elektromos légvezeték hálózatról történik a lecsatlakozás.

Földgáz ellátás

Kiskunhalas közigazgatási területén az GDF SUEZ csoporton belül az Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt. végzi a földgázelosztási tevékenységet. A város gázellátása belterületen 100 %-os, jelenleg a kiskertes és tanyás ingatlanok ellátása van folyamatban, amely a belterületen kiépített hálózathoz kapcsolódhat. A külterületi fejlesztésének ITS DA Konzorcium


105

nincs akadálya, a gázszolgáltató az igényeket ki tudja elégíteni. A gázfogadó állomás kapacitása 30 000 m3/h, a jelenlegi leterhelését (12-14 000 m3/h) figyelembe véve hosszú távon is elegendő tartalékkal rendelkezik. A hálózat egyéb műszaki adottságait tekintve is korszerű, beépített körzeti nyomásszabályozói stabil nyomást biztosítanak az ellátó hálózatban. Az iparterületen levő üzemek egyedi nyomásszabályzókkal rendelkeznek, gázellátásuk megoldott. Távhőszolgáltatás

Kiskunhalas közigazgatási területén a Halasi Városgazda Beruházó, Szolgáltató és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság végzi a távhős szolgáltatást, a távhőt pedig a Halas T Kft. állítja elő. Energiaellátás módja az alábbiak alapján történik: Földgáz: A telephelyen elkülönítve található a földgáz fogadóállomás, mely korrektorral szerelt NA 200 méretű mérőt tartalmaz. A fogadótól jut el a földgáz a kazánházba a kazánokhoz, illetve a gázmotorhoz. A lakosság által használt hőmennyiség az elmúlt években folyamatosan csökken, míg 2009-ben ez az értéke 46 617 GJ volt, addig 2013-ra 31 595 GJ értékre változott, ami majdnem 30 %-os csökkenést jelent. Mivel a város lakásállománya ebben az időszakban emelkedett, és a távfűtésbe bekapcsolt lakások száma nőtt (2004-ben 11 987 db, míg 2013-ban 12 630 db) így a felhasznált hőmennyiség csökkenésének oka részben az, hogy a lakosság más energiahordozókkal is kiegészíti fűtését, valamint a lakások szigetelésének javulása jobb hatásfokot biztosít a fűtési rendszerben. 19. ábra - A lakosság távhőellátásra felhasznált hőmennyiségének (Gigajoule) változása Kiskunhalason, 2009-2013.

Forrás: KSH

ITS DA Konzorcium


106

1.16.2.2 Megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei

Kiskunhalason a megújuló energia jelenleg csak önkormányzati intézményekben valósul meg, de Kiserőmű kiépítés van folyamatban. Szoláris energia

A szoláris energia hasznosítása önkormányzati intézményeknél valósul meg tetőre telepített áram termeléssel.

Biomassza

Kiskunhalason a Halasi Városgazda Zrt.. üzemeltetésében levő Városi sportpályán biomassza hasznosítás folyik. 1.16.2.3 Az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése

Kiskunhalas önkormányzatánál ill. önkormányzati intézményeknél energetikus ill. az energiagazdálkodási feladatokkal foglalkozó szervezeti egység nincs, valamint az önkormányzat saját intézményeinek energiatanúsítással nem rendelkeznek. A jövőben azonban az önkormányzat szociális bérlakások építést tervezi, amely jelentős új energiaigényt generál a továbbiakban. Kiskunhalason az önkormányzati intézményeknél tetőre telepített áram termelés folyik az alábbi közintézményeknél: Bibó István Gimnázium, Kertvárosi Általános Iskola, Felsővárosi Általános Iskola, Fazekas Mihály Általános Iskola, valamint a Városi sportpályán biomassza hasznosítás folyik. Az önkormányzat a jövőben biomassza tüzelés, kazáncsere(földgáz), szabályozás fejlesztése, mérések fejlesztésével kívánja javítani az intézmények energiahatékonyságát. 1.16.3 Elektronikus hírközlés

Az elektronikus hírközlési szolgáltatás olyan szolgáltatás, amely jeleknek (bármely értelmezhető formában előállított jel, jelzés, írás, kép, hang) elektronikus hírközlő hálózaton történő átvitelét, továbbítását biztosítja. A szolgáltatást, az elektronikus hálózatok üzemeltetését végző, azt létrehozó, vagy arra szervezett, vagy arra létrehozott szolgáltatók biztosítják. Az elektronikus hírközlés szolgáltatása alanyi jogú. Az elektronikus hírközlési infrastruktúra lehet: Távközlési ellátás műsorszórás, kábel tv ellátás A szolgáltatás felügyelője a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH), melynek területi igazgatóságai: Budapesti Igazgatóság Debreceni Igazgatóság Miskolci Igazgatóság Pécsi Igazgatóság Soproni Igazgatóság Szegedi Igazgatóság Kábeltelevíziós hálózat

Kiskunhalason a kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások száma folyamatosan változik, az utóbbi évek adatai alapján egyértelmű tendencia nem figyelhető meg, de jellemzően a bekötött lakások száma 7500-8000 db környékén mozog, ami a teljes lakásállományhoz viszonyítva a 60 % és 80 %-os arány között van.

ITS DA Konzorcium


107

20. ábra - Kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások (zöld) számának változása Kiskunhalason a teljes lakásállományhoz (szürke) viszonyítva, 2001-2013.

Forrás: KSH

Internet-előfizetés

A városban az internet-előfizetések száma 2013-ban 1214 (db) volt. A kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások számához (2013-ban 7917 db) képest ez az érték alig ötöde.

Telefonhasználat

A város területén a nyilvános távbeszélő állomások száma az elmúlt években fokozatosan csökken, 2013-ban már csak 23 db található a városban. A készülékek számának csökkenése a mobilhálózat és a mobiltelefonok használatának elterjedésével fordítottan arányos. Az egyéni analóg távbeszélő fővonalak száma 2000-ben még 6948 db volt, 2013-ban pedig 6370 db-ra csökkent a településen.

1.17 Térségi és települési környezetvédelem 1.17.1 Talaj

Kiskunhalas Bács – Kiskun megye D – i, DK – i részén, a Duna – Tisza közi Hátság ezen belül a Dorozsma – Majsa homokhátság, futóhomokos táján helyezkedik el. A felszínt az uralkodó széljárásnak megfelelően ÉNy – DK irányú homokbucka vonulatokba rendeződött futóhomok takarja be. A homokos részek össz-vastagsága a Hátság Ny – i részén közel 150 m, K – en elvékonyodó lepelként már csak 10 – 15 m. A homokbucka vonulatok között a szél hatására kierodált mélyedések húzódnak. A vidék mai felszíne alatt kristályos alaphegység húzódik, amely a Duna vonalától keleti irányba mintegy 1000 m-es mélységig lejt. Erre tengeri, majd folyóvízi és szárazföldi eredetű üledék rakódott. A feltöltést jórészt az Ős-Duna végezte, amelyik a Vecsés-Kecskemét törésvonal irányában, több ágra szakadva építette fel azt a hatalmas törmelékkúpot, amelynek határai északon és keleten Budapesttől Tisza - Alpárig, nyugaton a Csepel-Mohácsi-síkság keleti pereméig, délen pedig Kiskunhalasig húzódtak. A mai felszín zömében ennek a jégkorszaki hordalékkúpnak a maradványa. A Duna hajdani fattyúágai között az egykori árterületekre folyami homok és lösz települt, majd a jégkorszak végén, a földtörténeti újkorban bekövetkezett futóhomokképződés átmozgatta a felszín anyagát. A délkelet felé áramló futóhomok gyakran rátelepült a löszfelszínre, így egyik sem alkot egységes, összefüggő takarót. A homokos, illetve löszös vonulatok dél felé haladva fokozatosan távolodnak és szélesednek. E hordalékkúphoz simulnak a fiatal, jelenkori árterek, valamint a vastag, szél által felhalmozódott löszből épült, enyhén tagolt Bácskai-lösztábla. A terület geológiai szerkezete kedvező lehetőséget nyújtott a szénhidrogének

ITS DA Konzorcium


108

kialakulására (Szank). A földtörténeti újkor folyami üledékeinek fontos nyersanyaga az agyag, és jelentős az építőipari hasznosításra alkalmas kavics mennyisége is. A terület talajainak genetikai típusa: karbonátos, gyengén humuszos homok, homok alapkőzeten. A talaj 1,5 m mélységig vízáteresztő, közepes raktározó képességű, gyengén víztartó. A gravitációs+gravitációs-kapilláris pórustér 13 %-ra, míg az erősen kötött víz pórustere 3 %-ra becsülhető. Az agyagfrakció (0,00–0,02 mm) aránya 20 % körüli. 16. térkép - Település és környékének talajainak genetikai típusa

Forrás: AGROTOPO

A város területén illetve közvetlen környezetében 125,0 – 127,0 mBf – i a terepszint magassága. A vízbázisok védelme érdekében Kiskunhalas Város Önkormányzata Képviselő-testületének a 15/2005 (IV.01.) sz. rendeletével bevezette a talajterhelési díjat. A tapasztalatok alapján a díj progresszív jellege ösztönzőleg hat az ingatlan tulajdonosokra, hogy a bekötés kiépítésével a talaj terhelés csökkentő, egyúttal a kommunális szennyvíz szakszerű elhelyezését biztosító megoldást alkalmazzanak. 18. táblázat - Talajterhelési díjak alakulása Kiskunhalason, 2011-2013.

Év Befizetés (Ft)

2011

2012

2013

207 220

101 700

604 499

Forrás: Előterjesztés Kiskunhalas Város 2013 évi környezeti állapotértékelése tárgyában

A talajterhelési díjbevételek csökkenése a kezdetben a folyamatban lévő csatornahálózat bővítés és szennyvíztelep fejlesztés miatt adódik. Fontos azonban megjegyezni, hogy a környezetterhelésről szóló 2003. évi LXXXIX. törvény a talajterhelési díjat megemelte, így 2012 után Kiskunhalason 1800 Ft/m3 lett a díj mértéke (1200 (alapdíj) x 1,5 (területérzékenységi szorzó)=1800 Ft/m3.)

ITS DA Konzorcium


109

1.17.2 Felszíni és felszín alatti vizek 1.17.2.1 Felszíni vizek

Vízfolyások, tavak

A település fő vízfolyásai a Dongéri-főcsatorna, illetve az abba torkolló Alsószállási-csatorna. Az utóbbi a meglévő szennyvíztisztító telep tisztított szennyvizeinek jelenlegi befogadója is egyben. Mindkettő időszakos vízfolyás. A Dongéri-főcsatorna vízrendszere a Kecskeméttől Kiskunhalasig terjedő kissé magasabb fekvésű vidék vizeit veszi magába és Baks mellett szabadon ömlik a Tiszába. A Dongéri-főcsatorna teljes hossza 84 km. A város keleti oldalán levő környező területei inkább száraz, mérsékelten vízhiányos területek, míg az egyéb részek jellemzően vízbő, vizenyős területek. A várost valamikor tavak, mocsarak, vizes élőhelyek övezték. Ezek mára nagyrészt kiszáradtak, vagy lecsapolták őket. Jelenleg csak a várostól északra levő, jó horgászvíznek számító Sóstó létezik. A hajdani mocsárvilág maradványát a Fejetéki mocsár őrzi, melyen védett növények sokasága látható. Ezeknek a medreknek a közös sajátossága, hogy valamennyi területről a fölös vizet a Dongérifőcsatorna tudja elvezetni.

Belvíz

Kiskunhalas közigazgatási területe a Dongér-Halasi belvízrendszer vízgyűjtő területét érinti. A belvízrendszer területe a Duna-Tisza-közi hátság középső részén, a vízválasztó vonaltól Keletre fekszik, ahol a szabályozásig a felszínen nagy kiterjedésű belvizes és sűrű lefolyástalan semlyékek és nagyobb kiterjedésű szikes tavak voltak. Az öblözetek a következők: Dongéri belvízöblözet; Büdösszéki belvízöblözet; Kővágóéri belvizesöblözet; Szentkútéri belvízöblözet; Galambosi belvízöblözet; Bócsa-Bugaci belvízöblözet; Tázlári belvízöblözet; Alsószállási belvízöblözet. A lefolyástalan területeken kiterjedt mocsarak és nedves rétek terültek el, melyek a manapság ritka és védett, egyben veszélyeztetett élőlényeknek adtak életteret. Ezek a szabályozás után hosszabb, rövidebb idő alatt megszűntek, kiszáradtak, feltöltődtek és az életteret nem biztosítván tovább az ilyen körülményeket igénylő élőlények eltűntek. 1.17.2.2 Felszín alatti vizek

Felszín alatti vizek érzékenysége

A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004 (XII. 25.) KvVM rendelet melléklete alapján Kiskunhalas az érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen lévő települések közé tartozik.

Talajvíz

Általánosságban megállapítható, hogy Kiskunhalas környezetében mintegy 40 m mélységig agyagcsíkokkal szabdalt iszapos – homoklisztes – finomhomokos összlet települ. Ez alatt 40–45 m mélységben és 70 - 75 m alatt tárható fel vízzáró agyagréteg. A talajvíz szintje a város közelében terepszint alatt 2–3 m mélységben helyezkedik el a terepviszonyoktól függően. Ez az intervallum egyben a talajvízmozgás jellemző tere is a Kiskunhalasi 924. jelű talajvíz megfigyelő kút 25 éves idősora alapján. Ezen időintervallum alatt a talajvíz minimális és maximális mélysége közötti különbség 2-2,5 m volt. A 2003 és 2006-ban elvégzett talajvíz vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a területen folytatott intenzív mezőgazdasági tevékenység, valamint a város belvizeinek, különböző csurgalékvizeinek és a tisztított szennyvíz Dongéri-főcsatornába való vezetéséből adódó terheléseknek megfelelően, azokkal összefüggésben a talajvíz nitrát, valamint ammónium szennyezettsége állapítható meg. Toxikus komponensek közül egy-egy ponton az ólom és az arzén haladja meg a vonatkozó határértékeket, ami azonban a fenti tevékenységekkel nincs összefüggésben.

Felszín alatti vízbázis

Kiskunhalas területén található vízbázisokat az 1.16.1. fejezet mutatja be.

ITS DA Konzorcium


110

1.17.3 Levegőtisztaság és védelme

Kiskunhalas levegőminőségi szempontból Magyarországon kedvező helyzetben van, lévén a város területén nem jelentkeznek nagymértékű ipari eredetű emissziók, a legjelentősebb levegőt terhelő tényező a közlekedési, főként a közúti közlekedési járművek forgalma. A 4/2002 (X. 7.) KvVM rendelet alapján Kiskunhalas a 10. légszennyezettségi zónába tartozik, és nem szerepel a kiemelt városok között. Kiskunhalas és környéke az Alföld mérsékelten szennyezett levegőjű régiójában fekszik. A város térségében számított háttér-szennyezettség értékei1 az alábbiak: kén-dioxid 10 mg/m3 nitrogén-dioxid 12 mg/m3 szén-monoxid 250 mg/m3 szálló por 10 mg/m3 A térségében a fő szennyező forrás az 53.sz. főút. Ennek hatásterületén a nitrogén-oxidok, a szénmonoxid, az illékony szerves anyagok (VOC), valamint a szálló por koncentrációk esetenként megnövekednek. Az utak hatásterülete a forgalomtól és a meteorológiai paraméterektől függően 50-100 m az útpadkától számítva. Téli időszakban a lakossági fűtés hatása is érvényesül, mérsékelten megnövekszik a kén-dioxid, nitrogén-dioxid és korom mennyisége a levegőben. 19. táblázat - Légszennyezőanyag-kibocsátás (1997-2001) Év

Telep

Pontforrás

Felületi forrás

Épületforrás

SO2 (kg/év)

CO (kg/év)

NOx (kg/év)

Szilárd (kg/év)

Korom (kg/év)

1997

44

134

1

0

2 700

63 538

8 493

5 388

115

1999

42

148

1

0

493

9 183

11 206

1 513

97

Egyéb (kg/év) 105 175 932

2000

43

145

0

0

565

27 983

11 972

2 106

43

4 725

2001 208 Forrás: Kiskunhalas Város környezetvédelmi programja (2008-2013)

14 221

11 956

1 320

-

3 043

20. táblázat - Légszennyezőanyag-kibocsátás (2002) Év

SOx (kg/év)

CO

NOx (kg/év)

Szilárd (kg/év)

VOC (kg/év)

Egyéb (kg/év)

2002

31

2 307

7 448

40

63 433

0

Forrás: Kiskunhalas Város környezetvédelmi programja (2008-2013)

Kiskunhalas településen mért ülepedő por terhelés féléves átlagai a határértéknél jóval kisebbek, a 30 napos mérési időszakokban azonban rövid időszakokban meghaladják azt. Az ülepedő port Kiskunhalas területén a területileg illetékes Környezetvédelmi Felügyelőség méri. A rendszeres mérés 3 mintavételi helyen történik. Az oldható és nem oldható ülepedő por mennyisége a 12066824. számú mintavételi helyen (kertvárosi rész) átlagosan 7,2 g/ m2/hónap, a 12106837. (városközpont) számú mintavételi helyen 5,9 g/m2/hónap, a 12146815. (ipartelep) számú mintavételi helyen pedig 8,9 g/m2/hónap (ATIKÖFE 2003). Nem mérhető, de nem elhanyagolható probléma a bűzterhelés. A városban az ipari termelés nem jelentős, így a légkörbe kerülő füst és egyéb égéstermékek okozta bűz a légszennyezéshez hasonlóan elsősorban a közlekedésre korlátozódik. A kipufogógázok által keletkezett bűz, a forgalmasabb útszakaszok mentén éreztetik hatásukat, kiváltképp a nagyteljesítményű buszok és teherautók, valamint a kamionok által. A probléma kiküszöbölésére elengedhetetlen lenne az 53as sz. főút elkerülő szakaszának, a Dong-ér völgyi útnak a teljes kiépítése és a belváros további

1

Forrás: Kiskunhalas Város környezetvédelmi programja 2008-2013

ITS DA Konzorcium


111

tehermentesítése. A téli időszakban a háztartások fűtése is jelentős légszennyező és bűzforrásnak minősül, elsősorban akkor, ha olyan anyagok kerülnek elégetésre, melyeket jogszabály is tilt. Szezonálisan jelentkezhetnek bűzhatások a mezőgazdaságban (úgymint állattartó telepek, trágyatárolók), valamint egyes felszíni vizek beposhadásának következményeként (pl. Dongéri főcsatorna). Ezek azonban a külsőbb városrészeken, illetve külterületen okozhatnak elsősorban problémát, viszonylag kevés lakost érintve. 1.17.4 Zaj- és rezgésterhelés

Közlekedési zaj

A környezeti zajforrások közül a legnagyobb terhelést keltő és a legtöbb embert érintő zajforrás csoport a közlekedés és ezen belül is a közúti közlekedés. Vasúti közlekedésből eredő zajterhelés mind nappal, mind éjszaka határérték alatt marad.

Üzemi zaj

A város iparának telepítése zajvédelmi szempontból kedvező. A város keleti részén lévő ipari terület megfelelő védőtávolságra helyezkedik el az összefüggő lakott területektől. A lakókörnyezetben települt üzemi létesítmények (boltok) kisebb, és lokális jellegű problémák forrásai. 1.17.5 Sugárzás védelem

Kiskunhalas Paks, Mochovce, Bohunice atomerőművek 300 km-es Élelmiszer-fogyasztási Korlátozások Óvintézkedési Zónája (ÉÓZ) területére esik. A légkörben található sugárzó anyagok terjedésének követésére hazánkban egy országos sugárzásfigyelő rendszer épült ki. A rendszer legfontosabb része a több mint 130 mérőállomásból álló hálózat. Ezek a szabad téren álló állomások olyan műszerekkel vannak felszerelve, amelyek folyamatosan mérik a szabadtéri sugárzást az óránkénti dózis, azaz a dózisteljesítmény értékét. Kiskunhalas területén sugárzásmérő pont nem található. 1.17.6 Hulladékkezelés

Hulladékgazdálkodási Társulás

Kiskunhalas a Homokhátsági Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás tagja. A Társulás feladata: komplex regionális hulladékgazdálkodási rendszer létrehozása, továbbfejlesztése, a régió hulladékgazdálkodási tevékenységének javítását előmozdító együttműködése; a települések hulladékgyűjtésének, hasznosításának és ártalmatlanításának javítása, kölcsönös érdekeltségen alapuló koordinálása; a települések hulladékgazdálkodásának javítása, fejlesztése érdekében a szükséges tanulmányok készítése; a projekt menedzselése a résztvevő önkormányzatok érdekében, ennek megfelelően a lebonyolításban való részvétel; a társult önkormányzatok közigazgatási területén, az önkormányzatok közszolgáltatói feladatainak, különösen a szilárd hulladékkezelés hatékonyabb megoldása céljából közös társulási programok kialakítása; a társulási programok megvalósításához szükséges pénzügyi alapok előteremtése;a szükséges pályázatok előkészítésében, illetve a pénzügyi támogatás elnyerése esetén a beruházás lebonyolításában való részvétel; a társult önkormányzatok fenti tevékenységének összehangolása, valamint a térségi kapcsolatok elmélyítésének elősegítése. ITS DA Konzorcium


112

A Társulás által elvégzett és tervezett fejlesztések: Elvégzett fejlesztések A települési szilárd hulladék mechanikai-biológiai stabilizációval történő előkezelésének megvalósítása, mechanikai-biológiai hulladékkezelő (továbbiakban:MBH) létesítmények telepítése a regionális létesítményekben A zöld hulladék házi komposztálásának elősegítése a háztartásokban házi komposztáló edények kihelyezésével (elsősorban a kisebb lélekszámú településeken) Újrahasználati központok kialakítása a hulladékudvarokon ahol zárt konténerben nyílna lehetőség a még funkciójában használható, de a tulajdonos által már megunt bútorok, háztartási eszközök, ruhaneműk leadására. Házhoz menő szelektív gyűjtés szerves frakcióra (zöld hulladék). Házhoz menő szelektív gyűjtés csomagolási hasznosítható hulladékokra: a begyűjtött csomagolási hulladék speciális öntömörítős gépjárművekkel történő begyűjtése, majd a hulladékkezelő telepeken a hulladék válogatása, bálázása. A meglévő válogató kapacitás fedezi a projektben tervezett szelektíven begyűjtendő hulladék mennyiség válogatási igényét. A házhoz menő szelektív hulladék gyűjtés során az alábbi:  hulladékok begyűjtése tervezett az erre a célra kiadott zsákokkal: (csomagolási)  papír,(csomagolási) fém; (csomagolási) műanyag. Közszolgáltató

A településen hulladékkezelési engedéllyel és telephellyel rendelkező szakcég(ek) végzik a hulladék gyűjtését és szállítását. 21. ábra - Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya Kiskunhalason, 2006-2012. 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 2006

2007 Kiskunhalas

2008

2009

Bács-Kiskun megye átlag

2010

2011

2012

Országos átlag

Forrás: KSH

Kiskunhalas város közigazgatási területén a FBH-NP Nonprofit Kft. és a Kunság-Halas Hulladékgazdálkodási Kft. végzi a települési szilárd hulladék (kommunális) rendszeres összegyűjtését. A közszolgáltató még 16 településen végzi a hulladékszállítást, hulladékkezelést. Az elhelyezési (ártalmatlanítási) tevékenység a Homokhátsági Hulladékgazdálkodási Kft.

ITS DA Konzorcium


113

üzemeltetésében lévő Kiskunhalas Szilárd Települési Hulladéklerakón (Kiskunhalas külterület Hrsz 0995/12) történik. Szelektív hulladékgyűjtés

A városban a közszolgáltató működtet szelektív hulladékgyűjtést. 22. ábra - A lakosságtól szelektív hulladékgyűjtésben elszállított települési szilárd hulladék aránya, 2006-2013. 0,06 0,05 0,04 0,03 0,02 0,01 0 2006

2007

2008

Kiskunhalas

2009

2010

Bács-Kiskun megye átlag

2011

2012

2013

Országos átlag

Forrás: KSH

Kiskunhalason a lakosság által összegyűjtött és válogatott hulladék frakciókat (üveg, papír, műanyag) a város területén található 32 db gyűjtőszigeten, az ipari park területén működő hulladékudvarban, a hulladékkezelő központban továbbá az arra engedély rendelkező átvevőknél lehet leadni. Kiskunhalas közigazgatási területén a 2013. évben egy gyűjtőpont áthelyezése történt meg, lakossági kérésre, illetve interpelláció alapján a Városi Sportpálya melletti gyűjtősziget át lett helyezve a tér másik oldalára. Állati eredetű hulladékok

A Gyepmesteri telep területén dögkút nincs, de kialakítottak egy állati hulla átvevőt, illetve gyepmesteri telepet is. A gyepmesteri telep két funkciót tölt be: Kóbor ebek begyűjtése és megfigyelés céljából 21 napos karanténban történő elhelyezés Állati tetemek ideiglenes begyűjtése, majd továbbítása az ATEV Zrt-nek.

Folyékony hulladék

A település szennyvízelvezetésével kapcsolatos információkat az 1.16.2 fejezet tartalmazza. A szennyvíztisztító telepen keletkező szennyvíziszap elhelyezési módja és helye: A biológiai tisztítási fokozatban képződő 0,4-2 % szárazanyag-tartalmú fölösiszap mennyisége100150 m3/d. A szárazanyag tartalomra vonatkoztatott ásványi rész 25-29 %, a szerves rész 71-75%. A fölösiszapot zárt csővezetéken szivattyúzzák az iszapátemelőből a 0930/20 helyrajzi számon található iszapelhelyező telepre, ahol a hidránsokra kapcsolható, hordozható, merevcsöves kézi áttelepítésű csővezetékkel végzik a táblán belüli szétosztást. Az iszapelhelyező telep területe 12 ha. A nagy szervesanyag-tartalmú, bűzös iszap hatása az iszapelhelyező telepre és a talajvízre terhelő hatású.

ITS DA Konzorcium


114

1.17.7 Vizuális környezetterhelés

A város iparának telepítése kedvező. A város keleti részén lévő ipari terület megfelelő védőtávolságra helyezkedik el az összefüggő lakott területektől, így minimális a vizuális környezetterhelése. Két külszíni homokbánya működik a város közigazgatási területén. Kiskunhalas város közigazgatási területén, a közterületeken találkozhatunk kisebb-nagyobb méretű a lakosság által illegálisan elhelyezett kommunális, magán ingatlanról származó zöld, nem ritkán építési-bontási hulladékhalmokkal, az önkormányzat és a szolgáltató által szervezett kötelező közszolgáltatás, valamint a lakosság rendelkezésére álló legális hulladék elhelyezési lehetőségek (hulladékudvar, hulladékkezelő központ, stb.) ellenére. A városban az illegális hulladéklerakások felszámolása, az engedély nélkül hulladékot elhelyezők felkutatása, a szankcionálás folyamatosan történik, a lakossági bejelentések, célzott ellenőrzések alapján, a rendészeti szervek (Városi Rendészet, Mezei Őrszolgálat, stb.) közreműködésével. 1.17.8 Árvízvédelem

Kiskunhalas az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság működési területén található, azonban a település árvízvédelmi szakasszal nem rendelkezik. Vásárhelyi-terv által érintett területek a településen nincsenek. 1.17.9 Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák

A fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák az alábbiak: Talajvédelemmel kapcsolatos tevékenységek A vízbázisok védelme érdekében Kiskunhalas Város Önkormányzata Képviselőtestületének a 15/2005 (IV.01.) sz. rendeletével bevezette a talajterhelési díjat. Levegőszennyezés A városban levő néhány üzem tevékenysége jelentős bűzhatással jár, mely igen sok problémát okoz/ott az ott lakóknak. Felszín alatti vizek, talajvízsüllyedés Kiskunhalas tágabb térségben a természeti és az emberi tényezők együttes hatására a korábbi állapothoz képest jelentős vízhiány mutatkozik. Ennek megjelenési formái: a településektől távolabb a talajvíz süllyedése, az állandó és időszakos vízborítottságú területek csökkenése. A vízhiány mértékét a különböző tanulmányok 10 éves viszonylatban 1-1,5 éves csapadékmennyiségben jelölik meg. A talajvízsüllyedés leglátványosabban Kiskunhalas közvetlen közelében is a vizes élőhelyek kiszáradásában, átalakulásában, valamint a döntően talajvíz táplálta tavak vízfelületének zsugorodásában, a kisebb tavak kiszáradásában nyilvánul meg. Csapadékvíz-elvezetés: A város főgyűjtő rendszere elkészült, a további csatornák építésére, átépítésére kiviteli tervvel rendelkezik a város. Ezeket a tervek szerint meg kell valósítani. A hálózat karbantartása és esetleges rekonstrukciója (beszűkülő keresztmetszetek, feliszapolódások megszüntetése) során a régebbi építésű főgyűjtők kapacitásvizsgálatát el kell végezni. Mielőbb megszüntetendők az illegális szennyvízbekötések. ITS DA Konzorcium


115

További feladatként a város vasúttól K-re eső területére egy átfogó tanulmányterv készítendő az ott keletkező csapadékvizek szakszerű elvezetésének megoldása érdekében, különös tekintettel az új ipari park területére. A városban keletkező nagy záporok elfolyó vizének gyors levezetése érdekében záportározókra van szükség. Mielőbb meg kell oldani a Csetényi parkban lévő záportározó felújítását, amely egy bizonyos mértékű vízszinttartás mellett része lehetne a pihenő parknak, egyben mikroklímát befolyásoló hatással is járna. Az Erzsébet ligetben létesítendő közparkban is indokolt egy kisebb tározómedencét kialakítani. Távolabbi célként a csapadékvizek és belvizek visszatartására rekonstruálni kell a Harangos tavat. A megvalósítási lehetőségek számba vételekor az egykori állapotot legjobban követő megoldást kell választani, a környezet- és természetvédelmi célokkal egységben. Szennyvíz tisztítás A tisztítótelep kapacitása 6400 m3/d, a leterhelése 4000 m3/d, ami még elfogadható volna, ám szennyezőanyag mennyiség szempontjából a telep még túlterhelt, KEOP projekt keretében a korszerűsítés folyamatban van. Gázellátás A gázellátás egyoldali betáplálása távlatban nem nyújt elég biztonságot az ellátásban, ezért a rendszer stabilitása érdekében kétoldali betáplálást kell megvalósítani. A gázátadó állomástól egy É-i megkerülő vezeték építésével, a kertvárost ellátó DN 250 vezetékhez történő csatlakoztatással (mint második betáplálási pont) az új betáplálás megvalósítható. A megkerülő vezeték a város távlati területi fejlesztéseit is szolgálná. Vízellátás Rövidtávon legfontosabb – és az EU-konformosításhoz is nélkülözhetetlen – fejlesztési feladat a félbehagyott vízkezelési technológia befejezése a II. vízmű telepen. Ezzel párhuzamosan 1000 m3-es térszíni tárolót kell megépíteni. A kiegyensúlyozott vízellátás érdekében további tárolókapacitás kiépítésére van szükség az Alsóvároson, ahol nagy a nyomásingadozás és gyakori a vízhiány. A vizsgálatok szerint egy 2000 m3-es térszíni tároló és rásegítő hálózati szivattyú megépítésével ez a probléma kiküszöbölhető. Az elöregedett vízvezetékek folyamatosan lecserélendők. Távlati fejlesztésben helyet kell kapnia a korszerű irányítástechnikának mind a víztechnológiában, mind pedig a városi hálózati folyamatok vezérlésében. A külterületi lakosok ellátási lehetőségeit feltáró 1998-as tanulmány alapján a 3500 külterületi lakosból kb. 1800 fő kaphat vezetékes vizet a III. vízmű-teleptől kiinduló, a várost É-ról és Ny-ról megkerülő vezeték megépítésével. A meglévő városi hálózatba D-en becsatlakozó új vezeték egyrészt a város egyenletesebb vízellátását szolgálja, másrészt alapvezetéke lehet az új lakóterületeknek is. A kiépítés több ütemben is megvalósítható.

ITS DA Konzorcium


116

1.18 Katasztrófavédelem 1.18.1 Építésföldtani korlátok

Alábányászott területek, barlangok és pincék területei

Kiskunhalas területén alábányászott területek, barlangok nincsenek.

Csúszás, süllyedésveszélyes területek

A település széleróziónak kitett területeit a Kiskunhalas Város Rendezési Terve tartalmazza. Vízerózióra vonatkozó adat nem szerepel a Rendezési Tervben.

Földrengés veszélyeztetett területek

Magyarországon évente átlagosan 100-120 kisebb földrengés van, mely a lakosság részéről nem érzékelhető. Évente mintegy négy-öt olyan földrengés keletkezik, mely az epicentrum környékén már jól érzékelhető, de jelentős károkat nem okoz. Jelentős károkat okozó földrengés 15-20 évente keletkezhet.

A város területén a domborzati viszonyokból és a tájhasználatból adódóan csúszás- és süllyedésveszélyes terület nincs. Az Országos Felszínmozgás Kataszter alapján – Kiskunhalast érintő - nyilvántartott esemény nincs.

Bács-Kiskun megye területéről az első rengést 1739-ben jegyezték fel. E rengés fészke Nagykörös (a megye közvetlen határán lévő város) környezetében lehetett. Kecskeméten 1753-ban figyeltek meg egy 50-os intenzitású rengést. Az 1911-es főrengés kipattanásáig 84 rengés keletkezett a vizsgált területen, elsősorban Kecskeméten, vagy annak közelében (Méntelek, Kerekegyháza, Fülöpháza, Izsák, Helvécia, Kunszállás, Szentkirály körvonalon), de Kecskemét, Lajosmizse és Kiskunfélegyháza is szerepel a katalógusokban. Bács-Kiskun megye földrengés által elsősorban veszélyeztetett települései: Kecskemét, Kerekegyháza, Ágasegyháza, Ballószög, Izsák, Orgovány, Jakabszállás, Kunszállás, Városföld, Szentkirály, Nyárlőrinc. 1.18.2 Vízrajzi veszélyeztetettség 1.18.2.1 Árvízveszélyes területek

A települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról szóló18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet mellékletében Kiskunhalas nem szerepel. Az 1.17.8 fejezetben foglaltaknak megfelelően a településnek árvízzel veszélyeztetett területei nincsenek. 1.18.2.2 Belvízveszélyes területek

A település belvízrendszerének bemutatását az 1.17.2.1 fejezet tartalmazza. A települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról szóló 18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet mellékletében Kiskunhalas nem szerepel. A településnek belvízzel veszélyeztetett területei nincsenek, azonban a hirtelen jött időjárási jelenségek / csapadék / a város épített környezetében jelentős károkat okozhatnak. Az esetleges károk csökkentése vagy elkerülése érdekében a szokásos üzemelési, karbantartási feladatokon túlmutató intenzív beavatkozás válhat szükségessé, amelyet Kiskunhalas Belterületi Belvízvédekezési Terv (2011) is tartalmaz.

ITS DA Konzorcium


117

1.18.2.3 Mély fekvésű területek

Kiskunhalason lévő mély fekvésű területek a Belterületi Belvízvédekezési Terv alapján: Felsőváros: Béka-völgyi lakótelep, a városi sportpálya környezete. Északi Ipartelep: A terület döntően mély fekvésű lefolyástalan egységekből áll. Kiemelten veszélyes körzetnek minősített a Kárász u. északi része. Déli városkapu: A területegység mély peremrészein az ott megtelepedett vállalkozások folyamatos feltöltéssel igyekeznek a káros felszíni vizeket az ingatlanjaiktól távol tartani. Sóstói lakótelep és környezete: A területegység lefolyástalan terület része a Sóstói csárda környezete. Alsóváros: A területegység alapvetően mély fekvésű, vízelvezetésének megoldása csak nagy átmérőjű, zárt csapadékvíz-elvezető rendszerrel oldható meg. Tabán városrész: A területegység északi és keleti peremrészeit leszámítva döntően a Dongér völgyülethez igazodó mélyterület, vízelvezetése a kialakult több száz éves beépítési szerkezete miatt nagyon nagy nehézségekbe ütközik. Bükkönyös: A döntően mély fekvésű területekről, az 53-as sz. főközlekedési út irányába lehetett a csapadékvizet kivezetni, azonban főleg a Csalogány utcai vasúti áteresznél természetesen kialakult mély területről a vízelvezetést a hiányzó 1-0-0 főgyűjtő megépítésével lehet csak biztosítani. Az elmúlt évek rendkívül csapadékos időjárása miatt - a fenti területeken - keletkező belvíz folyamatos gondot okoz a lakosság, gazdálkodók, tulajdonosok részére. 1.18.2.4 Árvíz és belvízvédelem

Az 1.17.8, valamint az 1.17.2.1 fejezetekben foglaltaknak megfelelően a településnek árvízzel, valamint belvízzel veszélyeztetett területei nincsenek. 1.18.3 Egyéb katasztrófavédelmi tényezők 1.18.3.1 Kedvezőtlen morfológiai adottságok

Kedvezőtlen morfológiai adottság (pl. lejtés, falszakadás) Kiskunhalas területén nincs. 1.18.3.2 Mélységi, magassági korlátozások és tevékenységből eredő korlátozások

A település tevékenységből eredő korlátozásokat Kiskunhalas Város Rendezési Terve tartalmazza az alábbi zónák kijelölése alapján: szennyvíztisztító telep védőterülete, hulladékgazdálkodási védőterület, védett természeti terület védőzónája, CH-ipari biztonsági terület, olajszállító vezeték és védősávja, nagynyomású földgázvezeték és védősávja. 1.18.3.3 Ipari veszélyforrások

Kiskunhalason veszélyes ipari üzem nincs.

ITS DA Konzorcium


118

1.19 Ásványi nyersanyag lelőhely Kiskunhalason az alábbi érvényes hatósági engedéllyel rendelkező bányászati területek, kutatási engedéllyel rendelkező területek és Műszaki üzemi terv határozattal rendelkező bányák találhatóak: MOL Nyrt KTD EÁKT Kiskunhalas - Észak mező Kiskunhalas II.-homok Kiskunhalas I.-homok Továbbá a város területét a Kiskunhalas I. – szénhidrogén, a Kiskunhalas II. – szénhidrogén, a Kiskunhalas III. – földgáz, a Kiskunhalas IV. – szénhidrogén, a Kiskunhalas V. – szénhidrogén, Kiskunhalas VI. – szénhidrogén, Kiskunmajsa II. – szénhidrogén, Kiskunmajsa IV. – szénhidrogén, Harkakötöny I. – szénhidrogén, Harkakötöny II. – szénhidrogén, Balotaszállás IX. – szénhidrogén, Szank I. – szénhidrogén bányatelek fedi le.

1.20 Városi klíma Az általános éghajlati viszonyok leírását az 1.12.1.2 fejezet tartalmazza. A városban sajátos klimatikus viszonyok alakulnak ki (városklíma), amelyek hőhullámok idején különösen megterhelőek lehetnek. Az egyes városok klímája között jelentős eltérés lehet, mely eredhet az épületek, építmények, burkolatok fizikai jelenlétéből, vagyis az összetett beépítési struktúrából, a burkolatokon használt vízzáró anyagok (aszfalt, beton) miatt megváltozott lefolyási viszonyokból, az alacsony növényborítottságból, a sokféle emberi tevékenység általi (közlekedés, fűtés, ipar) kibocsátásból (hő, vízgőz, szennyező anyagok, stb.). Ezek a tényezők együttesen jelentősen módosítják a városok klimatikus viszonyait a szabad térszínekéhez képest. Ennek legszembetűnőbb megnyilvánulásai például a város légterében kialakult hőtöbblet (ún. városi hősziget), a megváltozott átszellőzési viszonyok, a levegőminőségi problémák. A fentieknek megfelelően szükségszerű, hogy a településszerkezeti, a szabályozási és beépítési tervekben, a zöldterületi rendszer tervezésben és a közút- és közműtervezés során nagyobb hangsúlyt kapjanak a klimatikus szempontok.2 Kiskunhalas városklímáját befolyásoló tényezők: magas átlagos évi középhőmérséklet, különösen a nyári magas hőmérséklet miatt nagy a város belső területeinek erős felmelegedése; alacsony páratartalom miatt az emberi hőérzet különösen nyáron magas; a város sík területen épült, így a város felé bevezető utak megtartása/kiépítése jelentősen segíthet a belterületek kiszellőztetésében; kedvező helyzetű települések közé sorolható, hiszen a város területén nem található nagyobb káros anyag kibocsátó ipari komplexum, pusztán néhány kisebb - szennyezőanyagot kibocsájtó – létesítmény;

2

Városklíma kalauz, 2011

ITS DA Konzorcium


119

a városban és környékén az észak- nyugatias szelek dominálnak, amik elősegíthetik a bevezető utak vonalában a város kiszellőzését; a város külterülete erősen vízfolyásokkal (csatornákkal) szabdalt, amely jelentősen hatást gyakorolhat a városi klímára kedvező szélviszonyok mellett, valamint kedvező kialakítása mellett akár rekreációs tevékenységekre is alkalmas lehet, amely jelentősen javítja az emberi hőérzetet; a városban több fasor, facsoport van, amely helyi védettséget élvez, illetve védelemre terveznek, amelyek szintén javítják a nyári melegben az arra haladók hőérzetét; a város környékén több védett mocsaras terület, ex-lege védett szikes tó van, melyek jó ökológiai állapotban tartása nemcsak kiemelt természetvédelmi feladat, de vizes élőhelyek lévén javítja a városi klímát is; a város környékén levő természetvédelmi területek közül homoki élőhelyek is vannak, amelyek azáltal segítik a város klímáját, hogy a szélmozgások miatti szálló por/homok koncentrációját csökkenti a mozgó homok növényzet általi megfogása által; A település nem tagja a Klímabarát Települések Szövetségének.

ITS DA Konzorcium


120

2 Helyzetelemző munkarész 2.1 A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése Társadalom: demográfiai viszonyok és tendenciák A lakó és az állandó népesség száma folyamatosan csökkent 2001 és 2011 között, de a várost a megyei átlagnál alacsonyabb mértékű természetes fogyás jellemzi. A természetes fogyás hatására évről évre csökken az óvodák és az általános iksolák kihasználtsága, még úgy is hogy sokan járnak a járás településeiről Kiskunhalasra iskolába. Kiskunhalason a vándorlási egyenleg 2006-tól kezdődően a megyei tendenciával párhuzamosan negatív volt, csak 2013-ban lett ismét pozitív. Az elvándorlás a más nagyobb városokban felsőfokú végzettséget szerző fiatalokra jellemző, akik tanulmányaik befejeztével nem költöznek vissza Kiskunhalasra. Mivel a városban nincsen felsőfokú oktatási intézmény így a tehetséges fiatalok Szegedre, Budapestre és Gödöllőre járnak egyetemre, ahonnan többségben nem térnek vissza a városba Az elvándorlás másik komoly oka, hogy a felsőfokú végzettségű fiatalok nem találnak végzettségüknek megfelelő munkát A fiatalok elvándorlása a közösségi programok és egyes városrészekben a közösségi terek hiányára is visszavezethető A városnak jelenleg nincs olyan programja, ami a visszaköltözésüket ösztönözné. A népesség korösszetétele öregedő tendenciát mutat. 2001. évi népszámlálás óta a cigány és a német nemzetiségű lakosság létszáma változott, növekedett jelentősebben. A város 9 szegregátumában élők többsége a cigány nemzetiséghez tartozik. A felsőfokú végzettségűek aránya alacsony, a Kiskunhalas lakosságának iskolai végzettségében ugyanakkor pozitív irányú változások figyelhetők meg a két népszámlálás közti időszakban. A munkanélküliség komoly problémát jelent a városban. A munkanélküliség szoros összefüggésben van a munkakeresők alacsony iskolai végzettségével. Az idősek és a fiatalok munkanélkülisége ugyanolyan súlyú probléma a városban. A fiatalok munkanélküliségének egyik oka, hogy a szakképzések nem veszik figyelembe kellő mértékben a helyi sajátosságokat. 250 fő feletti nagyvállalat már nincs a városban, amely nagy mennyiségű alacsonyan képzett munkaerőt foglalkoztatna. A lakosság jövedelemi szintje országos és a Bács-Kiskun megyei járásközpontok átlaga alatti. A lakosság életminőségének tekintetében megállapítható, hogy a kiskunhalasi lakásállomány komfortszintje megyei viszonylatban kedvező. A lakások közcsatornával való ellátottság viszont alacsony. Társadalmi, térbeli konfliktusok a szegregátumokra és a zártkertes övezetre jellemzőek. A szegregátumok növekedésének és a zártkertes övezet lakófunkciójának erősödésének megállításában a város tervezett fejlesztései között az új szociális bérlakások kialakítása jelenthet megoldást. A Tabánban a közterületek és ingatlanok állapota leromlott, mely elsősorban az ott kialakult szegregátumoknak köszönhető. Hasonló a probléma a tanyák esetében is. ITS DA Konzorcium


121

Települési közösség (kohézió, kultúra, hagyományok, civilek) – a közösség, mint településfejlesztési erő A Halasi Média és Kultúra Szolgáltató Nonprofit Kft. feladata a városi közművelődési programjainak eseményeinek rendezése, szervezése, koordinálása, valamint a művelődési ház ad otthont számos civil szervezet és intézmény rendezvényének is. A kulturális életben fontos szerepe van a Thorma János Múzeumnak, a Százezer kötetes a Martonosi Pál Városi Könyvtárnak, a Csipkemúzeumnak, városi színháznak. A mozi a filmszínházból került kialakításra, nemcsak halasiak, hanem a környező településekről is járnak a felújított moziba. A halasi sportélet élénk, a versenysport mellett, a diák- és szabadidősport is komoly hagyományokkal rendelkezik. Bár a város számos közösségi térrel rendelkezik, ugyanakkor azok nem elégítik ki a lakossági igényeket. Nincsenek megfelelő közösségi programok a fiataloknak, és a tömegközlekedés hiányosságai miatt a meglévő programra történő eljutás sem biztosított. A kulturális intézmények folyamatosan helyhiánnyal küszködnek. Ugyanakkor a fiatalok és képzett lakosság megtartásához elengedhetetlen feltétele a kulturális igények megfelelő színvonalon való kielégítése. Intézmény-rendszer (közszolgáltatások) és városüzemeltetés Kiskunhalason a működő bölcsődei férőhelyek száma ingadozásokkal, de folyamatosan növekedett az elmúlt 10 évben, kihasználtsága ugyan nem számottevően, de emelkedett. Az óvodák kihasználtsága csökken. Többségük korszerűtlen, ezért fontos és szükségszerű azok fejlesztése, eszközbeszerzések és épület felújítások által. Általános iskolai tanulók száma csökken, még úgy is, hogy sokan járnak a településre oktatási célból, mert a környező településeken megszűntek intézmények, illetve egyes intézményekben a felső tagozatos oktatás. Az általános iskolákban egyenletes a kihasználtság, kapacitáshiány nem jellemző. A városban egyházi általános iskola is működik, valamint alsó tagozaton német nemzetiségi oktatás is zajlik. Két állami fenntartású és két egyházi középiskola működik a városban. A tanulók száma 2007 óta folyamatosan csökken. A más településről bejáró középiskolai tanulók aránya a nappali oktatásban a 2011-es visszaesés után jelentősen nőtt. A kollégiumi kihasználtság az utóbbi években 60 % körül ingadozik a városban. Fejlesztési igény jelentkezik a komfortosság növelésére. A város az önkormányzati intézmények energetikai fejlesztését tűzte ki célul, az intézmények hőenergia-költségeinek csökkentése érdekében napkollektorok telepítését tervezi. A településen nincsen felsőoktatási intézmény, így a fiatalok többsége Szegedre, Budapestre és Gödöllőre jár egyetemre. A városban felsőfokú szakképzést szerzett fiatalok helyben nem találnak végzettségüknek megfelelő munkát, tehát a városban elérhető felsőfokú szakképzések nem helyben hasznosulnak. Megállapítható, hogy a képzések nem veszik figyelembe kellő mértékben a helyi sajátosságokat, munkerőpiaci igényeket, és jellemzően nincs olyan foglalkoztató szervezet, amely felsőfokú szakképzetteket nagyobb számban foglalkoztatna. A háziorvosi és gyermek háziorvosi ellátás lefedett és a városban működő kórház a speciális egészségügyi szolgáltatások iránti igényeket is kielégíti. Lényegében minden osztály és diagnosztikus egység a kórházhoz csatlakozó rendelőintézettel együttesen rendelkezésre áll. Az elmúlt évek egyik kiemelt beruházása a kórház fejlesztése, továbbá önkormányzati ITS DA Konzorcium


122

közreműködéssel modern rendelőkbe költözhettek a háziorvosok. A fejlesztéseknek köszönhetően az egészségügyi intézmények és szolgáltatások a városban korszerűek. A kórház a Csipke Hotel és a Gyógyfürdő szomszédságában helyezkedik el a Belvárosban, így gyógyturisztikai fejlesztésekre van lehetőség a településszerkezeti adottságokat tekintve. A szociális közszolgáltatások tekintetében minden kötelezettséget teljesít az Önkormányzat, a fogyatékkal élők otthonának és az idősek bentlakásos otthonának korszerűsítése, felújítása megtörtént. Gazdaság szerkezet és dinamika A működő vállalkozások száma folyamatosan csökkent 2003 óta. Az egyetlen 250 fő feletti nagyvállalat a Levi’s 2011-ben szűnt meg. A mezőgazdaságban regisztrált vállalkozások száma 2008-tól nőtt. Máig fontos a baromfi-, sertéstenyésztés, szarvasmarha tartás, szőlészet, borfeldolgozás. A szántóföldi növénytermesztés az állattenyésztés kiszolgálására szakosodott. A rendszerváltást követően a termelőszövetkezetek megszűntek, tervek között szerepel az újraszervezésük valamilyen formában. Az iparon belül a feldolgozóiparban tevékenykedő vállalkozások száma a legnagyobb. Az iparterületek bővítésére igény mutatkozik. Kiskunhalas gazdasági szerkezetében a szolgáltatási ágazatnak az országos és a Bács-Kiskun megyei járásközpontok átlagához képest kisebb a jelentősége. A kiskunhalasi kiskereskedelmi egységek száma magas, mely a járáson belüli kereskedelmi funkcióját tükrözi. A városban működő 1300 kisvállalkozás adómentességet élvez. A 100 %-ban önkormányzati tulajdonban lévő Halasthermál Kft. által működtetett kiskunhalasi strand- és gyógyfürdő magas jódtartalmú, gyógyhatású, 48 Celsius fokos hévízének gyógyidegenforgalmi, rehabilitációs célú hasznosításában meghatározó jelentőségű a kórház közelsége. Tervek között szerepel a fürdő fejlesztésével egy Termálfürdő- és Gerontológiai Központ létrehozása, melynek megvalósítását hátráltatja a forráshiány és a rendezetlen tulajdoni viszonyok. A város és környékének természeti adottságai és kulturális öröksége kitűnő alapot jelentenek, az öko- illetve gyógyturizmus számára. Komoly lehetőség a kerékpáros-, a tanyasi-, a vadászés horgászturizmus fejlesztése is. Sok német nyugdíjas érkezik és nyaral hónapokon keresztül a város kempingjében, néhányan közülük le is telepednek a városban. A tanyák egy részét ők újították fel, így a tanyasi épített örökség megőrzésében fontos szerepet játszanak. Így a gyógyturisztikai fejlesztés közvetetten a tanyasi épített környezet megőrzését és a tanyasi turizmust is támogatja. A foglalkoztatásban egyértelműen megfigyelhető az építőipar és az egészségügy túlsúlya. Mivel a kórház az egyik legnagyobb foglalkoztató a városban így annak fejlesztése nem csak a közszolgáltatások minőségét így az életminőséget javíthatja a településen, hanem a foglalkoztatási problémákat is enyhítheti Az egészségügyi szolgáltatások bővítéséhez megfelelő szakképzett munkaerőre is szükség van, melyet a város oktatási intézményei biztosíthatnának. Ugyanakkor itt merül föl az oktatás centralizációjából adódó probléma, miszerint a város iskolái nem választhatják meg a szakmaszerkezetüket. A környező városok jó elérhetősége ugyanakkor lehetővé teszi a halasi fiatalok más településen való tanulását. A baromfifeldolgozó foglalkoztatása visszaesett, és jellemzően nem helyi munkaerőt vesz igénybe. Miközben a közmunkaprogramban egyre többen vesznek részt, addig a baromfi feldolgozóba más településekről hozzák a munkaerőt, ez az ellentmondás nehezen feloldható, mivel a ITS DA Konzorcium


123

húsfeldolgozóban való munka presztizse és a munkakörülmények se vonzóak a helyiek számára. Jelentősebb munkahelyteremtő beruházások az elmúlt években az Ipari Parkban történtek. Az ipari park bővítését jelöli ki a településszerkezeti terv. Az ipari parknak kedvező a közlekedésföldrajzi helyzete az 53-as út és vasút közelsége miatt, melyek gyakorlatilag elválasztják a lakott területektől így biztosítva, hogy az ipari park környezetterhelése ne érintse a lakott területeket. A magasabb hozzáadott értéket termelő vállalkozások nem jellemzőek a városban. vállalkozások között beszállítói hálózatok és klaszterek kialakulása nem jellemző.

A

Turisztikai desztináció menedzsment szervezet (TDM) jelenleg nem működik a településen, létrehozása a tervek között szerepel. A gazdag épített és természeti örökség értékeinek egy turisztikai csomagba szervezése különösen a fontos a város számára (tanyasi iskolák, Végh-kúria, Brinkus-ház, homokbuckák, láprét stb). Önkormányzat gazdálkodása Mindössze néhány gazdaságfejlesztési célú fejlesztés valósult meg az elmúlt pár évben. A gazdaságfejlesztés közvetlen eszközei közül Kiskunhalason fontos az Ipari Park szerepe, illetve bővítésének szándéka. Az önkormányzat foglalkoztatás politikája gyakorlatilag a közmunkaprogramban merül ki, amiben növekvő számú lakos vesz részt. A fiatalok megtartása és a településre vonzása érdekében jó megoldás lehet a helyi vállalkozásoknak adókedvezmény biztosítása, amennyiben magasan képzett halasiakat foglalkoztatnak. Az önkormányzati bérlakások többsége lelakott és felújításra szorul. A város tervezett fejlesztései között további új szociális bérlakások kialakítása szerepel. Kedvezményes lakhatás biztosítása is ösztönözheti a képzett fiatalok visszaköltözését. Erre történt már kezdeményezés, a régi laktanyában felújított lakások kerültek kialakításra 8-10 évvel ezelőtt. A tervezett szociális bérlakások jelentős új energiaigényt fognak generálni, így korszerű fűtésrendszerek – megújuló energia – alkalmazása javasolt. Az intézményfenntartásban a legköltségesebbek az iskolák. Az Önkormányzat a fenntartási költségek csökkentésének érdekében az önkormányzati intézmények energetikai fejlesztését tűzte ki célul, az intézmények hőenergia-költségeinek csökkentése érdekében napkollektorok telepítését tervezi. Energiagazdálkodás területén biomassza tüzelés szélesebb körben való használatát, kazáncsere(földgáz), szabályozás fejlesztését, mérések fejlesztését tervezi a város. Megújuló energiát jelenleg csak intézmények közvetlen energiaellátására használ a város, és egy kiserőmű került kiépítésre, ami egy vegyes kazánt jelent a Sportpályánál. Táji és természeti adottságok, zöldfelületek A város táji és természeti adottságai közül fejlesztési potenciál szempontjából a Sóstó (horgászvíz) és a Parkerdő jelentős. Különleges természeti érték a Kiskunhalasi Fejetéki-mocsár Természetvédelmi Terület. A Kiskunsági Nemzeti Parknak is vannak a városhoz tartozó területei. Turisztikai programcsomagba való szervezésük indokolt. ITS DA Konzorcium


124

A város éghajlati viszonyaira egyre inkább jellemzőek a szélsőséges éghajlati események, melyek jelentősen befolyásolják a mezőgazdasági termelést, és komoly vízgazdálkodási feladatokat rónak a városra (belvízkezelés, vízhiány a Sóstóban stb.). A vízutánpótlás biztosítására lehetőségként felmerült a fürdő elhasznált vizének a tóba vezetése is. A város gazdag természeti adottságaira alapozva helye van a városban a tanyasi-és ökoturizmus összehangolásának, fejlesztésének, melyhez kulturális értékekhez kötődő idegenforgalom fejlesztése párosulhat. Folyamatosan nő a belterületbe vonás a városban. A tervezett úthálózat területhasználat módosító hatását és a természeti területek helyzetét vizsgálni kell a településen, biztosítva az ökológiai hálózatok folytonosságát. Kiskunhalas a Homokhátsági Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás tagja, szelektív hulladékgyűjtés működik a városban. A város számos védett fával, facsoporttal és fasorral is rendelkezik, sok utcában koros fák találhatóak, máshol teljesen hiányzik a fasor. A városra a közparkok aránytalan eloszlása jellemző. A Déli telepen, a Délnyugati városrészben, illetve a Felső és Alsóöregszőlőkben nincs épített park. Egyes városrészekben a közösségi terek hiányoznak. A közösségi terek, közparkok a lakosok életminőségét javítják, így a funkció hiányos városrészek ezirányú fejlesztése fontos a város népesség megtartó és vonzó képességének növelése érdekében. Épített környezet Az egyes városrészek között nagyok az infrastrukturális különbségek. A közösségi funkciók ellátottsága a Belváros és a Felsőváros kivételével alacsony. A városi és kistérségi szintű államigazgatási, hatósági funkciók nagy többsége a Belvárosra koncentrálódik. Az alközpontok hiánya jellemző, bár a város nem túl nagy méretéből adódóan erre nincs feltétlenül szükség. Jelentős az átmenő forgalom, amely az épített környezetre is kedvezőtlen hatással van, erre az iparterületi elkerülő út fejlesztése adhat megoldást. A városközponti foghíjtelkeken parkolási gondok kezelése szükséges. Beépülésük esetén a parkolás további problémát fog jelenteni. A Tabánban a közterületek és ingatlanok állapota leromlott, városképi-városszerkezeti értékéhez méltatlanul állnak. A zártkerti területeken a hagyományos tájhasználat megváltozása, lakófunkciók erősödése jellemző. A tanyás beépítettség eltűnése, átalakulása van folyamatban, ugyanakkor a hagyományos tájképi jelentősége vitathatatlan. Mind a Tabánban, mind a zártkertekben a leszakadó társadalmi csoportok tömörülése, szegregációs folyamatok jellemzőek, tehát nemcsak az épített környezet pusztulásával hanem komoly társadalmi konfliktusokkal is küzdenek ezek a városrészek. Megoldandó feladatot jelent a középületek, közterületek rehabilitációja, fejlesztése a hagyományos városkép erősítésére; városképi jellegű és kulturális értékek megőrzése, a helyi értékvédelem erősítése; fürdő rehabilitációs és turisztikai fejlesztése; zöldterületek turisztikai fejlesztése; Sóstó komplex rekreációs fejlesztése; tanyavilág fejlesztése, megőrzése. Közlekedési hálózat és minősége Kiskunhalas várost az európai fő tranzitfolyosók (M5, tervezett M8, M9) elkerülik, azonban térségi szinten fontos csomópontszereppel rendelkezik. A térség fő közlekedési tengelye az észak-déli irányú, 53. sz. nemzetközi közúti forgalmat is bonyolító főút, vasúton pedig a Budapest-Kelebia nemzetközi fővonal. A várost keresztülszelő 53-as közút és a vasúti fővonal miatt a közlekedés a fő zaj és légszennyező forrás. ITS DA Konzorcium


125

Az átmenő forgalomból adódóan a kereskedelmi üzletek száma magas a városban a nagy forgalom miatt. Kiskunhalas minden ötödik munkahelyén a környékről bejáró emberek dolgoznak, a város ellát körzetközponti és térségi oktatási feladatokat is. A város járásszékhelyi szerepét tehát kedvező közlekedésföldrajzi helyzete és a humán közszolgáltatások rendelkezésre állása adja. A város autóbusz- és vasúti közlekedés szempontjából is regionális alközpont. A várost érintő helyközi autóbusz szolgáltatás hálózati lefedettség néhány összekötő út kivételével lényegében megegyezik a közúthálózattal, fizikailag minden település elérhető. A városnak még nincs elkerülő útja, a központot az 53. sz. főút átkelési szakasza egy tehermentesítő szakasszal elkerüli – keletről, a települést egy viszonylag konfliktusmentes sávban metszve. Az elkerülő úttal kapcsolatban fenn áll a veszély hogy a város kereskedelmi funkciója csökken, ha az átmenő forgalom elkerüli a várost. Kiskunhalason a belterületi önkormányzati utak közül 94,9 km kiépített és 37,8 km kiépítetlen. Mivel a külterületen (tanyákon), illetve zártkertekben élők száma folyamatosan nő így egyre nagyobb igény van a külterületi szilárd útburkolatú utakra. A városközpontra jellemző, hogy a szükséges mennyiséghez képest kevés a parkolóhely. A kerékpárosok aránya, jelenléte meghatározó a város közlekedésében. Közművek A városban a víztároló kapacitás nem elegendő. A vízbázisként szolgáló mélyfúrású kutak vize minden esetben határértéket (0,2 mg/l) meghaladó mértékben tartalmaz vasat, határértéket megközelítő (0,01 mg/l) mértékben arzént- vízkezelés részben megoldott. A vezetékes vízellátás közel 100 %-os. A városban két termálkút üzemel, amelynek vize a Halasi Városgazda Zrt. által üzemeltetett, Halasthermál Fürdő és Idegenforgalmi Kft. nyitott és fedett fürdőiben hasznosul. A város szennyvízgyűjtő-hálózatába 2001-ben a lakások 43 %-át, 2009-ben 66 %-át, 2013-ban pedig 60 %-át bekapcsolták. Rövidtávon legfontosabb – és az EU-konformosításhoz is nélkülözhetetlen – fejlesztési feladat a félbehagyott vízkezelési technológia befejezése a II. vízmű telepen. Csapadékvíz elvezetés: A város főgyűjtő rendszere elkészült, Járószéki vésztározó (önkormányzati kézbe átvenni), Csetényi parkban lévő záportározó (felújítás) is. Kiskunhalas város csapadékvíz elvezető hálózata nem képez egységes rendszert, magán területeken is alig tarthatók vagy elöregedtek. A vasúttól keletre eső területére egy átfogó tanulmányterv készítendő az ott keletkező csapadékvizek szakszerű elvezetésének megoldása érdekében, különös tekintettel az új ipari park területére. A város gázellátása belterületen 100 %-os, jelenleg a kiskertes és tanyás ingatlanok ellátása van folyamatban. Környezetvédelem Duna – Tisza közi Hátság ezen belül a Dorozsma – Majsa homokhátság, futóhomokos táján található a város. A szénhidrogének kialakulására (Szank) volt lehetőség. Hasznosítható rendelkezésre álló nyersanyag az agyag, kavics az építőipar számára. A város fő vízfolyásai a Dongéri-főcsatorna és az Alsószállási-csatorna (szennyvíz befogadó). A Sóstó horgászvizek és a Fejetéki mocsár fontos felszíni vizes területek.

ITS DA Konzorcium


126

Kiskunhalas az érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen lévő települések közé tartozik. A talajvíz nitrát, valamint ammónium szennyezettsége mezőgazdasági tevékenység és szennyvíz miatt jellemző. Sajnos ólom és arzén tartalom is magas. A településektől távolabb a talajvíz süllyedése és az állandó és időszakos vízborítottságú területek csökkenése jellemző. Levegőminőségi szempontból kedvező helyzetben van a város, nincs nagymértékű ipari eredetű emisszió, legjelentősebb terhelő a közúti közlekedési jármű forgalom (53. sz. főút). Egyetlen jelentősebb zajforrás a közúti közlekedés. Az ipari terület megfelelő védőtávolságra helyezkedik el az összefüggő lakott területektől, de lakókörnyezetbe települt üzemi létesítmények okozhatnak zavaró zajhatásokat. Kiskunhalas a Homokhátsági Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás tagja, Kiskunhalas Szilárd Települési Hulladéklerakón történik az elhelyezés, szelektív hulladékgyűjtés is működik.

ITS DA Konzorcium


127

3 Helyzetértékelő munkarész 3.1 Helyzetelemzés eredményeinek értékelése 3.1.1 A folyamatok értékelése

A város egyik legsúlyosabb problémája a lakosság foglalkoztatása, ehhez kapcsolódóan pedig a fiatalok elvándorlása, melynek oka a munkalehetőségek hiánya. A városban maradó fiatalok közül az alacsonyan (középfokú) képzettek találnak könnyebben munkát. A magasan képzett fiatalok nem Kiskunhalason szerzik a végzettségüket, tanulmányaikat Kecskeméten, Szegeden vagy Budapesten végzik. Jellemzően ezekben a városokban munkát is találnak és letelepednek. Az önkormányzatnak jelenleg nincsenek olyan foglalkoztatáspolitikai intézkedései, melyek a képzett fiatalok helyben tartását ösztönöznék, de ennek kialakítása a tervek között szerepel, és volt is már rá kezdeményezés. A fiatalok számára nemcsak munkalehetőséget és megfelelő lakhatási körülményeket szükséges biztosítani, hanem jó színvonalú kulturális, közösségi és sportolási lehetőségeket is. A városközponti területeken koncentrálódnak a közösségi programok (mozi, színház), míg a város peremein kevés helyszín áll rendelkezésre szabadidős program lehetőségekre. A város belső közlekedési rendszere pedig nem minden esetben teszi lehetővé a városközponti szolgáltatások külső városrészekből való megközelítését. Az előzőekből is következően a lakosság elöregedése figyelhető meg a városban. Ez ellen ható folyamat a szegregátumokban élő lakosság fiataljai számának a növekedése. A szegregátumokban élők életkörülményeinek, foglalkoztatásának megoldása egyre nagyobb kihívást jelent a város számára. A városban 9 szegregátum található, ezek egymáshoz közeli utcasorokat jelentenek, nagyszámú és növekvő lakossággal. A város kedvező közlekedés-földrajzi helyzete miatt új befektetők érkezésére számít. Az Önkormányzat támogatja a KKV-kat, ennek ellenére az elmúlt években csökkent a vállalkozások száma. A mezőgazdaságnak még mindig jelentős szerepe van, a vállalkozások száma nő ebben az ágazatban. A turizmusfejlesztésben, de főként a rekreációs fejlesztésekben is van potenciál a városban. A város gyógyvízzel és arra települt fürdővel rendelkezik. A Belváros ezen területének egyrészt a városlakók rekreációját kell szolgálnia és/vagy gyógyturisztikai célra történő hasznosítása jó lehetőség. Az egészségügyi alágazatban tevékenykedő vállalkozások száma nagy a településen, a kórház, a fürdő és a határhoz való közelség együttes lehetőségeinek kihasználásában érdemes gondolkodni. Jelenleg is érkeznek külföldi turisták a városba, de főként Németországból nyugdíjasok. Közülük néhányan tanyákat is megvásároltak és felújítottak. A tanyavilág sorsa egy másik fontos és számos kérdést fölvető téma a város életében. A tanyák kultúrtörténeti értékek, ugyanakkor a városból kiszorult szegények tanyákba való beköltözésével teljesen lepusztulnak. Az oda költözők pedig egyre rosszabb körülmények között élnek.

ITS DA Konzorcium


128

3.1.2 A város és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése - SWOT elemzés 21. táblázat – SWOT elemzés

Erősségek

Gyengeségek

1. társadalom: demográfiai viszonyok és tendenciák várost a megyei átlagnál alacsonyabb mértékű természetes fogyás jellemzi lakosság iskolai végzettsége nőtt (2001-2011) megyei viszonylatban kedvező lakáskörülmények

népesség száma csökken a természetes fogyás és a negatív vándorlási egyenleg miatt elvándorlás a nagyobb városokba a felsőfokú végzettséget szerző fiatalokra jellemző, akik tanulmányaik befejeztével nem költöznek vissza Kiskunhalasra társadalom elöregedése felsőfokú végzettségűek aránya alacsony nagy munkanélküliség lakosság átlagos jövedelemi alacsony társadalmi, térbeli konfliktusok a szegregátumokban és a zártkertes övezetben 2. települési közösség (kohézió, kultúra, hagyományok, civilek) – a közösség, mint településfejlesztési erő 188 civil szervezet közül néhány helyi lakosok csak egy részét tudják a civilek közreműködik rendezvények mozgósítani megvalósításában művelődési ház helyhiánnyal küszködik Kiskunhalasi Művelődési Központ otthont ad színháznak csak egy terme van, ami számos civil szervezet és intézmény kevésnek bizonyul rendezvényének közösségi terek nem elégítik ki a lakossági Thorma Galéria kiállítása igényeket százezer kötetes a Martonosi Pál Városi nincsenek megfelelő közösségi programok a Könyvtár fiataloknak Csipkemúzeum - halasi csipke turisztikai és tömegközlekedés hiányosságai miatt a kulturális értéke programokra történő eljutás nem biztosított városi színház, mozi – térségi vonzás tradicionális rendezvények (Város Napja, Nemzetközi Csipkefesztivál) halasi sportélet élénk 3. intézmény-rendszer (közszolgáltatások) és városüzemeltetés működő bölcsődei férőhelyek száma és kihasználtsága is enyhén nő óvodák kihasználtsága 91%-os sok gyerek jár a környező településekről Kiskunhalasra iskolába két állami fenntartású és két egyházi középiskola működik változatos szakmaszerkezettel más településről bejáró középiskolai tanulók aránya nő városban felsőfokú szakképzés működik háziorvosi, gyógyszertári, védőnői ellátás megfelelő a kórház a speciális egészségügyi szolgáltatások iránti igényeket kielégíti a fogyatékosok otthona, idősek bentlakásos otthona felújítása megtörtént

ITS DA Konzorcium

egyre szükségesebbek az eszközbeszerzések és épület felújítások kollégium kihasználtsága alacsony településen nincsen felsőoktatási intézmény városban felsőfokú szakképzést szerzett fiatalok helyben nem találnak végzettségükhöz megfelelő munkát, ezért az itt nyújtott, szerzett felsőfokú szakképzések nem helyben hasznosulnak


Erősségek

129

Gyengeségek

4. gazdaság szerkezet és dinamika megyei 50-249 főt foglalkoztató vállalatok vállalkozások száma folyamatosan csökken magas száma egyetlen nagyvállalat a Levi’s bezárt fontos a baromfi-, sertéstenyésztés, szolgáltatási ágazatnak kis jelentősége szarvasmarhatartás, szőlészet, Halas Hotel bezárt, ami 400 férőhelyes volt borfeldolgozás baromfifeldolgozó foglalkoztatása visszaesett kiskereskedelmi egységek száma magas magasabb hozzáadott értéket termelő öko- illetve gyógyturizmus fejlődése vállalkozások nincsenek kerékpáros-, a tanyasi-, a vadász- és beszállítói hálózatok és klaszterek kialakulása horgászturizmus népszerűsödése nem jellemző sok német nyugdíjas nyaral a városban, nincs elég iparterület, ami hasznosítható néhányan közülük le is telepednek lehetne, ha befektető érkezik, egyes jelentős munkahelyteremtő beruházások az területeket nem lehet átminősíteni Ipari Parkban 5. önkormányzat vagyoni helyzete és gazdálkodási egyensúlya kezdeményezések kedvezményes lakhatás biztosítására a képzett fiatalok visszaköltözésének támogatására közmunkaprogram hatékonyan működik nagyszámú önkormányzati bérlakások a városközpontban és környékén találhatóak megújuló energia használata a közintézményekben kiserőmű kiépítése a Sportpálya ellátására iparűzési adóbevételek stabilan beérkeznek, sőt utóbbi években tervezettnél több 6. táji és természeti adottságok

a volt laktanyán felújított lakásokat alakítottak, de a képzett fiatalok nem költöztek oda Városgazda Zrt. végzi a befektetők vonzását, de kapacitás hiánnyal küzd közmunkaprogramban résztvevők száma nő városnak jelenleg nincs olyan programja, ami a képzett fiatalok visszaköltözését ösztönözné önkormányzati bérlakások többsége felújításra szorul az iskolák fenntartása költséges a korszerűtlen fűtési rendszer miatt

fejlesztési potenciál a Sóstó (horgászvíz) és a Parkerdő különleges természeti érték a Kiskunhalasi Fejetéki-mocsár Kiskunsági Nemzeti Parknak is vannak a városhoz tartozó területei Kiskunhalas a Homokhátsági Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás tagja, szelektív gyűjtés is van a városban 7. zöldfelületek

éghajlati viszonyaira sajnos egyre inkább jellemzőek a szélsőséges éghajlati események folyamatosan nő a belterületbe vonás a városban a természeti területek rovására

város számos védett fával, facsoporttal és fasorral is rendelkezik

sok utcában koros fák találhatóak, máshol teljesen hiányzik a fasor utcai gyümölcsfák magas aránya jellemző közparkok aránytalan eloszlása jellemző, a Déli telepen, a Délnyugati városrészben, illetve a Felső és Alsóöregszőlőkben, egyáltalán nincs épített park egyes városrészekben a közösségi terek hiányoznak közlekedési területek mellett a zöldsávok csökkenése jellemző a parkolók javára

8. épített környezet (épített örökség is)

ITS DA Konzorcium


Erősségek tanyás beépítettség, mint hagyományos tájképi érték hagyományos városkép, kulturális öröksége épületei Tabán városszerkezeti adottságai városképi jelentőségűek

130

Gyengeségek közösségi funkciók hiánya (Belváros, Felsőváros kivételével) jelentős átmenő forgalom épített környezetre kedvezőtlen hatással van városközponti foghíjtelkek beépítetlensége Tabánban a közterületek és ingatlanok állapota leromlott zártkerti területeken a hagyományos tájhasználat megváltozása, lakófunkciók erősödése tanyák elnéptelenedése, értékes épületek állapotának romlása

9. közlekedési hálózat és minősége (belső és külső) előny a vasúti tranzitfolyosó jelenléte legnagyobb átmenő forgalmú közúti irányok (pl. M5) elkerülik belterületen magas a kiépített utak aránya megfelelő autóbuszos ellátottság magas a kerékpárosok részaránya a helyi forgalomban

európai fő tranzitfolyosók (M5, tervezett M8, M9) elkerülik, városközpontban kevés a parkolóhely 53. sz. főút átmenő forgalma és a városi úthálózat szerkezete miatt a város belső részét és a belvárost átmenő forgalom terheli buszpályaudvar (busztárolás) helyszíne kedvezőtlen, környezete rendetlen országos és helyi közutak rossz állapota vasútállomás utasforgalmi szolgáltatási szintje rossz veszélyes baleseti góchelyek

10. közművek és elektronikus hírközlés vezetékes vízellátás közel 100 %-os két termálkút vize Halasthermál Fürdőben hasznosul szennyvízgyűjtő-hálózatába lakások 60 %-át bekapcsolták csapadékvíz elvezetés főgyűjtő rendszere elkészült, Járószéki vésztározó, Csetényi parkban lévő záportározó (felújítás) is város gázellátása belterületen 100 %-os, jelenleg a kiskertes és tanyás ingatlanok ellátása van folyamatban

ivóvíztároló kapacitás nem elegendő vízbázisként szolgáló mélyfúrású kutak vize minden esetben határértéket meghaladó mértékben tartalmaz vasat, határértéket megközelítő mértékben arzént - vízkezelés részben megoldott csapadékvíz elvezető hálózata nem képez egységes rendszert, magán területeken is alig tarthatók vagy elöregedtek szennyvízcsatornával való ellátottság közel 90%-os, de még kevesen kötötték rá, így a lakások közcsatornával való ellátottsága alacsony 11. környezetvédelem - klímatudatosság/ energiahatékonyság az agyag, kavics az építőipar számára hasznosítható nyersanyaggal rendelkezik a város Sóstó horgászvizek és a Fejetéki Mocsár fontos felszíni vizes területek levegőminőségi szempontból kedvező helyzetben ipari terület megfelelő védőtávolságra helyezkednek el az összefüggő lakott területektől

ITS DA Konzorcium

településektől távolabb a talajvíz süllyedése és az állandó és időszakos vízborítottságú területek csökkenése jellemző egyetlen jelentősebb zajforrás és légszennyező a közúti és a vasúti közlekedés


Lehetőségek

131

Veszélyek

1.társadalom: demográfiai viszonyok és tendenciák ösztöndíjak, fészekrakó program

szegregátumok növekedése, társadalmi gazdasági problémák jelentkezése középfokú oktatás piaci igények szerinti fiatal és képzett lakosság további alakítása elvándorlása társadalom súlyosbodó elöregedése, ami fokozott anyagi terhet ró az aktív lakosságra alacsony társadalmi státuszú csoportok beköltözése, szegények zártkertekbe és külterületre való kiszorulása, növekvő elszigeteltség, közszolgáltatások hiánya 2. települési közösség (kohézió, kultúra, hagyományok, civilek) – a közösség, mint településfejlesztési erő közösségi kulturális intézmények fiatalok nem találnak megfelelő programot a kínálatbővítése városban és elvándorolnak, vagy olyan vendégelőadások, filmek érkeznek időtöltést választanak, ami káros számukra támogatási forrás új művelődési ház építésére a civilek nem tudnak megfelelően működni, civil szervezetek tevékenysége által kultúra és egyes szerveztek ellehetetlenülnek, mivel közösségi programok térbeli decentralizálása nincs hely, ahol összegyűlhetnének a városban pénzügyi források sportinfrastruktúra fejlesztés és sportegyesületek támogatására 3. intézmény-rendszer (közszolgáltatások) és városüzemeltetés kollégium fejlesztésével több helyről érkeznek tanulók a városba

általános iskolák csökkenése

kihasználtságának

kollégiumi férőhelyek kihasználtsága csökken a romló komfortszint miatt 4. gazdaság szerkezet és dinamika mezőgazdaságban regisztrált vállalkozások száma tovább nő termelő szövetkezetek valamilyen formában újraindulnak iparterületek bővítésére van igény, mivel új befektetők érkeznek a gyógyfürdő és a kórház közelsége miatt a gyógyturizmus fejlesztésére megnő az igény TDM szervezet fürdővárosokkal

alakul

a

újonnan létrehozandó Termálfürdő- és Gerontológiai Központ megvalósításában hátráltató tényező a forráshiány és a rendezetlen tulajdoni viszonyok, így nem tud megvalósulni minőségi szálláshely hiány miatt kevesebb turista érkezik

környező

5. önkormányzat vagyoni helyzete és gazdálkodási egyensúlya helyi vállalkozások támogatására nyílik forrás lehetőség forrás intézmények fűtéskorszerűsítésére, így a fenntartási költségek csökkennek forrás további új szociális bérlakások kialakítására 6. táji és természeti adottságok

közfoglalkoztatottak növekvő száma, annak anyagi terhe épületkorszerűsítések elmaradása, intézmény fenntartási költségek növekedése

város gazdag természeti adottságaira alapozva a tanyasi- és ökoturizmus iránti igény nő

tervezett úthálózat területhasználatot módosító negatív hatása az ökológiai hálózatok folytonosságára

ITS DA Konzorcium


Lehetőségek

132

Veszélyek

7. zöldfelületek városrehabilitáció keretében fasor rekonstrukciókra is jut forrás mely javíthatja a zöldfelületek állapotát 8. épített környezet (épített örökség is)

közterületi rehabilitáció nem jár együtt a zöldterület létesítésével, megújításával

forrás a középületek, közterületek rehabilitációjára igény és forrás a fürdő rehabilitációs és turisztikai fejlesztésére forrás a Sóstó komplex rekreációs fejlesztésére 9. közlekedési hálózat és minősége (belső és külső)

városközponti foghíjtelkek beépülésével a parkolás további problémát fog jelenteni tanyás térségek lepusztulása zártkertekben lakófunkció erősödése Tabán épületeinek lepusztulása további közösségi terek kialakítása elmarad

elkerülő út épül a buszpályaudvar (busztárolás) áthelyezésre kerül országos és helyi közutak állapota javul a vasútállomás utasforgalmi szolgáltatásai javulnak

a meglévő közúti közlekedési infrastruktúrán a forgalom, ezáltal a baleseti veszélyeztetettség és a környezetszennyezés növekedése a növekvő közúti forgalom miatt csökken a kerékpározási kedv és növekvő parkolási problémák jelentkeznek nyugati elkerülő út előkészítésének elmaradása az állami közútkezelő és az önkormányzat forráshiánya miatt a fenntartási tevékenységek és a fejlesztések csúszása pályázatokhoz szükséges önrész hiánya

10. közművek és elektronikus hírközlés forrás csapadékvíz elvezetési tanulmányterv készítésére és a tervek megvalósítására

az EU-konformosításhoz nélkülözhetetlen, a félbehagyott vízkezelési technológia befejezésének elmaradása a II. vízmű telepen magas beruházási költségű vízrendezési projektekre nem lesz elég forrás a TOP-ból 11. környezetvédelem - klímatudatosság/ energiahatékonyság megújuló energia növekvő versenyképessége környezetterhelő anyagok (pl. szennyvíziszapok) hasznosítása mezőgazdasági hulladékok energetikai célú hasznosítása (hígtrágya, mezőgazdasági melléktermékek anaerob fermentációja – biogáz kinyerés céljából, a komposzt a mezőgazdasági hasznosítása) térségi összefogás sürgetése a talajvízszint csökkenésének megállítására, tározótavak kialakítására kedvező szabályozási környezet a hulladékok hasznosítására

ITS DA Konzorcium

talajvíz nitrát, valamint ammónium szennyezettsége mezőgazdasági tevékenység és szennyvíz miatt jellemző sajnos ólom és arzén tartalom is magas megújuló energiaforrások létesítményeinek átgondolatlan telepítése tájromboló lehet (pl. tervezett napelem park) napelemek megadóztatása (termékdíj) ellehetetleníti az ilyen beruházásokat, mert azok vagy nem, vagy csak jóval hosszabb időtáv alatt térülnek meg mezőgazdasági eredetű, az állattartó telepekről kikerülő, a lakott területekről és a kommunális hulladék-lerakókból szivárgó szennyezések érintik a vízbázist vízháztartási szélsőségek nem megfelelő kezelése, szélsőséges időjárási viszonyok, szárazság, belvíz hulladékgazdálkodási szolgáltatási díjak jelentősen emelkednek


133

3.1.3 A településfejlesztés és rendezés kapcsolata, a fejlesztés területi korlátai és lehetőségei

Az iparterületi fejlesztéseket a kijelölt területeken jelenleg akadályozza, hogy a tulajdonosok egy része a jelenlegi mezőgazdasági használat folytatásában érdekelt. A 2011. évben elfogadott módosítás jelölt ki városias lakókörnyezetben több fejlesztésre alkalmas területet, lakótelepeken, zöldfelületek egy részén, foghíjtelkeken. A módosítások önkormányzati kezdeményezésre történtek, azonban a megteremtett lehetőségek egyike esetében sem történt fejlesztés befektetői szándék és érdeklődés hiányában. Nincs tudomásunk olyan fejlesztésről, mely a szabályozás gátjai miatt hiúsult meg. Helyben tevékenykedő vállalkozások saját területükön és a jelenlegi szabályozás mellet meg tudták valósítani elképzeléseiket, a fennálló jogi környezetben sikerült megtalálni azokat a megoldásokat, amik a tervezett fejlesztések megvalósítását lehetővé tették. Új betelepülő vállalkozások érdeklődés szintjéig jutottak, azonban tényleges lépések nem történtek, ennek oka azonban nem a szabályozás vagy a területi korlátok voltak. 22. táblázat - Területrendezési terv módosításai A változás tartalma az érintett dokumentumban, változás éve

A célzott fejlesztés megjelölése

Erzsébet tér és a Dong-ér völgyi út nyomvonalát Dong ér völgyi út II. ütemének kiépítése a módosított érintő változtatás. Településszerkezeti terv (TSzT), nyomvonal szerint megvalósult. A további ütemek Szabályozási terv (SzT) 2009. évi módosítása forráshiány miatt nem készültek el. 178/2010. Kth határozat TSzT és Szt módosítás

Egyes közlekedési csomópontok közelébe telepítendő üzemanydtültők megépítésnek lehetőségét teremtette meg a módosítás, ezek azonban beruházói érdekmúlás miatt nem valósultak meg.

T1 jelű külterületi és T2 jelű belterületi módosított településszerkezeti terve az Erzsébet királyné térre vonatkozó módosítás nélkül (2011)

A település belterületén, már kialakult városias, lakótelepi környezetben levő közterületek újraszabályozásával új beépíthető területeket jelölt ki a módosítás. A megteremtett lehetőségek egyike sem vált valóra, befektetői szándék és érdeklődés hiányában.

283/2012. Kth. határozat TSzT és Szt módosítás

A zártkerti övezetet keresztül szelő egyik feltáró út szabályozása történt meg, a beruházás azonban forráshiány miatt nem kezdődött meg.

2014-ben új eljárás kezdődött: Keleti Iparterületre vonatkozóan, majd ezt kiterjesztették minden gazdasági területére, valamint a terv keretében kijelöli majd a városi fürdő tervezett gyógyhelyének határvonalát is. Folyamatban

A módosítás nyomán egyes ipari övezetek kereskedelmi-szolgáltató övezetbe sorolásával szélesebb körű hasznosítás lehetősége nyílik meg az érintett területeken.


Általánosan elmondható, hogy a kérelmezett módosítások többségét nem követte megvalósítás. Ennek oka, nem a szabályozás elégtelensége, hanem a befektetői szándék volt.

ITS DA Konzorcium


134

3.2 Problématérkép / Értéktérkép ÉRTÉK MI? 1.

HOL?

egész városrészre jellemző

városközpontra jellemző: Semmelweis Kórház, közintézmények, Gyógyfürdő

I2. a városon áthaladó forgalom környezetterhelése É1. a központi épületek gyakori rossz állapota

53-as út mentén

városközpontra jellemző

Felsőváros G2.

3.

MI?

Belváros T1. a foglalkoztatottság szintje magas, lakáskörül-mények kedvezőek G1. funkciógazdagság, a kistérségi feladatokat is ellátó szolgáltatások, kulturális és közigazgatási intézmények széles köre és koncentrált jelenléte

2.

PROBLÉMA HOL?

a különböző profilú vállalkozások jelentős száma


T2. szegregátum jelenléte városrész északnyugati részén forgalom

Kőrösi út - Jókai utca - Határ utca meghosszabbított vonala

K2. jelentős zöldfelületek

Csetényi-emlékpark, sportpálya

I1. az áthaladó környezetterhelése

a Sóstó pihenőpark jelenléte a városrészben

a városrész keleti oldalát foglalja el

a népességen belül kiemelkedő az alacsony iskolázottságúak aránya


több kereskedelmi üzlet található a városrészben

a városrész lakótelepi részére jellemző

relatíve nagy távolság a közszolgáltatásokat nyújtó városrészektől


saját iskolája van városrésznek sportpályával

Nyírfa utca 23.

„egycsatornás” közlekedési kapcsolat a város többi részével

Mártirok útja

53-as út mentén

Sóstói lakótelep

4.

Kertváros

ITS DA Konzorcium

a


135

ÉRTÉK MI? magas

MI?

iskolai alacsony jó

egész városrészre általánosan jellemző

az alközponti jelleghez igazodó közösségi terek hiánya (csak az iskola sportpályája)

Kanizsa tér környéke

városképi jelentőségű történelmi városszerkezeti adottságok (pl: Babó-ház, Brinkus-ház és Darányi ház)

Babó ház: Alkotmány utca 4; Brinkus-ház: Vajda utca 2.; darányi ház: Dózsa György utca 1.

szegregátumok koncentrált jelenléte a városrész északnyugati és déli részén

Szász Károly utca déli oldala - Sáros utca nyugati oldala - Fecske utca Hunyadi utca - Vezér utca - Polgár utca nyugati oldala - Pipa utca Hunyadi utca - Kosár utca - Polgár utca nyugati oldala

közel fekszik a Belvároshoz és ezáltal a közösségi funkciók elérhetősége problémamentes

Szász Károly út- Köztársaság út és csomópontjuk a Belváros és Tabán határa

épített környezet lepusztulása

Babó ház: Alkotmány utca 4; Brinkus-ház: Vajda utca 2.; darányi ház: Dózsa György utca 1.

lakosság végzettsége, munkanélküliség, lakáskörülmények 5.

6.

HOL?

Tabán

értékeinek

Alsóváros az iskola és a könyvtár jelenléte könnyen hozzáférhetővé teszi az oktatási és közművelődési szolgáltatások egy részét

7.

PROBLÉMA HOL?

Szövetség tér 11.

szegregátumok a városrész nyugati és keleti részén

a városrész kereskedelmi szolgáltató funkciója folyamatosan erősödik

53-as úttól délre, az Átlós úti körforgalom után

örökölt környezeti problémák a volt laktanya területén

II. Rákóczi Ferenc Szakközépiskola és Kollégium tangazdasága közelsége

Erdei tér

viszonylagos izoláltság a város többi részétől


ITS DA Konzorcium

2-es, 3-as, 4-es, 6.-os és 7-es szegregátum területe

Szegedi út Átlós út által közrezárt terület


ÉRTÉK MI? Halasi Ipari iparterületek 8.

HOL? park

és

Szegedi és Majsai út által közrezárt terület

136

PROBLÉMA MI? HOL? a vasúti közlekedés zajszennyezése vasút mentén

Dél-nyugati városrész közfunkció jelenléte (Baky kastély Családok Átmenti Otthonának és Református temető

Temető:Kopolyai utca és Csendes köz fogja közre Baky kastély: Ván Benjámin u. 11.

zártkerti jelleg megerősödése


általánosan

Kopolyai út keleti oldala a Kopolya köztől a dűlőútig - Ván Benjámin utca északi oldala - Homok utca mindkét oldala - Homok utca meghosszabbítása a csendes köz és a Kopolyai út kereszteződéséig Kopolyai út nyugati oldala

Dongér völgyi út tehermentesítő út

Dongéri főcsatorna mentén

nagy kiterjedésű szegregátum

hagyományos, tájképi jelentőségű lakó és gazdasági funkciót ötvöző (tanyás) beépítettség

egész városrészre általánosan jellemző

a népességen belül kiemelkedő az alacsony iskolázottságúak aránya, foglalkoztatottsági adatok kedvezőtlenek


Kiskun Kutatóközpont

Füzespuszta 42.

elszigeteltség, rossz közlekedési kapcsolatok a centrummal

Kunfehértó felé vezető úton

Rekettye külterület szegregátumként nevesítve

Rekettye

9. Felső-és Alsóöregszőlős általánosan

10. Déli telep

11. Külterület (Felső-és Alsóöregszőlős nélkül)

ITS DA Konzorcium


ITS DA Konzorcium

137


ITS DA Konzorcium

138


139

3.3 Eltérő jellemzőkkel rendelkező városrészek 3.3.1 A városrészek kijelölése, pontos lehatárolása, lehatárolás indoklása, a városrészek bemutatása 17. térkép - Városrészek ábrázolása Kiskunhalas belterületi (kivétel Öregszőlők) térképén

Forrás: városrészek lehatárolása utcák felsorolásával az 6. mellékletben

A város lakónépességének 22-22 % a Belvárosban és a Felsővárosban él, ez a két legnagyobb népességű városrész Kiskunhalason. Ezeket követi Alsóváros és az Oncsa-lakótelep városrész a lakónépességük nagysága tekintetében.

ITS DA Konzorcium


140

23. ábra - A lakónépesség számának megoszlása (%) Kiskunhalas városrészeiben, 2011

Belváros

0,1

Felsőváros

3,9 1,8

10,1

0,9

Sóstói lakótelep

22,6

Kertváros Tabán 15,7

Alsóváros Oncsa lakótelep és Ipartelep 7,8

22,3 9,2

5,7

Dél-nyugati városrész Felső- és Alsóöreg-szőlők (külterület) Déli telep Külterület (Felső- és Alsóöregszőlők nélkül)

Forrás: KSH 2011. évi népszámlálás

A legtöbb lakás a Belvárosban található, ezt követi a Felsőváros, mivel ez a két legnagyobb népességszámú városrész. Alsóvárosban a lakónépesség számához igazodóan nagy a lakások száma. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya a legmagasabb a két külterületi városrészben, belterületen pedig a Tabán városrészben ahol kétszer annyi az alacsony komfortfokozatú lakások aránya, mint a városban átlagosan. Előzőeken túl a Dél-nyugati városrészben magas ez az érték. Felső- és Alsóöreg-szőlők lakásainak 30%-a alacsony komfortfokozatú és az egyszobás lakások aránya itt a legmagasabb. A legrosszabb helyzetben a Külterületen lakók vannak. Alsóvárosban átlagos a lakások komfortszintje. Az Oncsa lakótelep kedvező helyzetben van a lakások komfortossága tekintetében. A Déli telepen kevés, de jó ellátottságú lakás található.

ITS DA Konzorcium


141

24. ábra - A lakások számának megoszlása Kiskunhalas városrészeiben, 2011

Belváros 0,1

Felsőváros

5,2 2,1

9,2

0,6

Sóstói lakótelep 27,8

Kertváros Tabán

15,5

Alsóváros Oncsa lakótelep és Ipartelep 6,6

21,1 8,2

3,6

Dél-nyugati városrész Felső- és Alsóöreg-szőlők (külterület) Déli telep Külterület (Felső- és Alsóöregszőlők nélkül)

Forrás: KSH 2011. évi népszámlálás

A lakosság korszerkezetére jellemző, hogy az időskorú lakosság száma magas Belváros, Felsőváros, Alsóváros és Tabán városrészben. Oncsa lakótelep és Iparterületen a legalacsonyabb gyermekkorú népesség aránya, míg az időskorúak aránya itt a legmagasabb a városban. Fiatalodó korszerkezet jellemző Kertvárosra. A Sóstói lakótelepen a gyermekkorú népesség aránya a második legmagasabb, míg az időskorúak aránya nem éri el a városi átlag felét. A gyermekkorú népesség aránya a Délnyugati városrészben a legmagasabb, megközelíti a 30 %-ot, míg az időskorúak aránya a második legalacsonyabb. Felső- és Alsóöreg-szőlőkben a gyermekkorú népesség aránya második legmagasabb, megközelíti a 20 %-ot, míg az időskorúak aránya kicsi.

ITS DA Konzorcium


142

25. ábra - A lakónépesség korcsoportos összetétele Kiskunhalas városrészeiben, 2011 120,0 100,0 80,0

23,6

26,4

63,1

59,2

13,3

14,4

60,0 40,0 20,0 0,0

10,9 68,6

20,4

17,6

26,9

68,5

58,1

59,5

58,8

14,0

15,0

13,3

11,7

27,3

29,5

12,2 59,5

Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya

15,0

26,7

65,4 73,3

28,2

19,6

0,0

21,0

63,9 15,2


Lakónépességen belül 60-X évesek aránya Forrás: KSH 2011. évi népszámlálás

A lakosság iskolai végzettségi szintje átlagosan magasabb a Belváros, Kertváros és Felsőváros városrészekben a többi városrészhez képest. Alacsony iskolai végzettségi szint jellemző Tabán, Oncsa lakótelep és Ipartelep, Dél-nyugati városrész, Felső- és Alsóöreg-szőlők, Déli telep, Külterület városrészek lakóira. A Belvárosban a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 36 %, ami Kertváros után a legjobb érték a városban. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül alig fele a városi átlagnak a Belvárosban. Kertvárosban, Belvárosban és a Felsővárosban a legalacsonyabb munkanélküliség. Kertvárosban a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül és a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül a városban a legalacsonyabb. Tabánban a legmagasabb a munkanélküliség. Sóstói lakótelepen a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 40 %, Tabán után a külterületi városrészeken kívül itt a legmagasabb. Tabánban a legmagasabb a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül. A munkaképes korú népesség foglalkoztatottainak aránya 43 %, ami a legrosszabb városrészi érték. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya és a gazdaságilag nem aktív népesség aránya itt a legmagasabb. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Tabán és a külterületi városrészek után Oncsa lakótelepen a legmagasabb. Dél-nyugati városrész lakosságának 64,9 %-a alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportban foglalkoztatott, ami a legrosszabb városrészi érték. A gazdaságilag nem aktív népesség aránya itt a legmagasabb. A Felső- és Alsóöreg-szőlők városrész is komoly munkanélküliségi gondokkal küzd. A Déli telep városrész lakosságának 64 %-a alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportban foglalkoztatott, ami az egyik legmagasabb városrészi érték. A gazdaságilag nem aktív népesség aránya ugyanakkor itt a legalacsonyabb.

ITS DA Konzorcium


143

Belváros bemutatása

A városrész lehatárolása, története, szerkezete A Belvárosban találhatóak a helyi lakosok és a településre látogató turisták számára legfontosabb közintézmények, mint például a város legjellegzetesebb városképi eleme, a Városháza. A klasszicizáló stílusú Városházát Fischer Ágoston tervei szerint 1833-1834-ben építették, míg a háztömbnyi, kapcsolódó szecessziós épület Hikisch Rezső tervei alapján 1905-ben készült el. A magas oktatási színvonalnak köszönhetően az országos rangsor élén álló Bibó István Gimnázium épülete modern építészeti stílust képvisel, de a Belvárosban található a település egyik legszebb épülete, az 1912-ben szecessziós stílusban épült Központi Református Általános Iskola is. Az oktatási és művelődési célokra emelt épületek közül ki kell még emelni a Szilády Áron nevét viselő gimnáziumot, amelyet 1892-ben Kauser József tervei alapján emeltek. Érdemes még megemlítenünk a város központjában lévő klasszicizáló késő barokk stílusú, 1772-ben épült, illetve 1814-1823 között átépített református templomot; a 19. század eleji építkezést Schwörtz János és Frigyes tervei szerint végezték el. A város legnevezetesebb látnivalója a hagyományos tornácos parasztházak mintájára emelt Csipkeház. Itt készítik és őrzik a világhírű halasi csipke mintakincsét, terveit, hagyományait. A Belvárost keresztülszelő Kossuth utca szomszédságában található a Csillagászati Obszervatóriumot, a Boróka Civil Házat, a Sportcsarnokot, az egykori Kis Kaszinót – amely ma Művelődési Központként működik – és a II. Rákóczi Ferenc Katolikus Mezőgazdasági, Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskola és Gimnáziumot, melyben trófeagyűjtemény is megtekinthető. Az Erzsébet Királyné téren található teniszpálya tovább színesíti a szabadidő eltöltés belvárosi lehetőségeit. A Városháza keleti oldalán elterülő Bethlen Gábor tér a város központja. Parkját szökőkút, 1956-os kopjafa, a Hollós-kút, Garbai Sándor mellszobra, I. és II. világháborús emlékmű, valamint egy zenepavilon is díszíti. A tér körül üzletek, áruházak, pénzintézetek sorakoznak. Mindemellett zeneiskola, múzeumok (Csipkeház és Csipkemúzeum, Thorma János Múzeum), templomok, parkok, terek (Hősök Ligete, Erzsébet Királyné tér, Múzeumkert) és egyéb látnivalók várják a város centrumába látogatókat. A Belvároson is keresztülhalad a tompai határátkelőhelyhez vezető 53. sz. főútvonal, valamint a Budapest-Kelebia(-Belgrád) nemzetközi vasúti fővonal helyi vasútállomása is ebben a városrészben fekszik. A vasútállomás közelében egy műemlék jellegű régi református temető és sírkőkert található, melynek egyes részeit a Nemzeti Pantheon részévé nyilvánították. A város egyik legjelentősebb idegenforgalmi célpontja, a Termálfürdő strand ebben a városrészben fekszik. A fürdő egész évben várja a pihenni, gyógyulni vágyó vendégeket, télen három különböző hőmérsékletű fedett medencével, nyáron pedig további két szabadtéri medencével. A városrészben található a Kiskunhalasi Semmelweis Kórház.

ITS DA Konzorcium


144

18. térkép - A Belváros városrész lehatárolása (1)

Forrás: IVS 2008

A városrész társadalmi helyzete A Belváros a város legnépesebb városrésze. A gyermekkorú népesség aránya kicsivel az átlag alatt van, míg az időskorúak aránya kicsivel magasabb. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül a városi átlagnál jóval alacsonyabb, Kertváros után a második legalacsonyabb (10 %). A felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában pedig rendkívül magas, Kertvárosi érték után a legmagasabb (20 %). A városrészben levő 3 507 lakás 2 %-a alacsony komfort fokozatú ami rendkívül kedvező. Az egyszobás lakások aránya ugyanakkor magas, 16 %. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 36 %, ami Kertváros után a legjobb érték a városban. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül alig fele a városi átlagnak, 6 %. Kertváros után a legjobb érték a városban. A munkaképes korú népesség foglalkoztatottainak aránya a városi átlag felett van. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya pedig átlagos, 40 %. A városrész lakosságának az a része, amely foglalkoztatott, többségben nem alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportban dolgozik. A gazdaságilag nem aktív népesség aránya alacsony (51%). A munkanélküliek aránya 12,6 %, városi átlag alatt van. Kertváros után itt a legkisebb a munkanélküliség, illetve a tartós munkanélküliek aránya. A városrész infrastrukturális és közszolgáltatási jellemzői A város vasútállomása, buszpályaudvara, illetve taxiállomása a Belvárosban fekszik. A Polgármesteri Hivatal mellett ebben a városrészben található az okmányiroda, a bíróság, az ügyészség, a városban működő igazságügyvédi szolgáltatók, ügyvédi irodák és közjegyzők több mint négyötöde illetve a halasi székhelyű civil szervezetek mintegy 60 %-a. Kiskunhalason két postahivatal működik, melyek egyike a Belvárosban található.

ITS DA Konzorcium


145

Az egyetlen önálló bölcsőde, valamint a három óvodán belül működtetett bölcsődei csoportok közül 3 a Belváros területén működik. Az óvodai intézményegységek térbeli eloszlása sem tekinthető egyenletesnek, 5 található a Belvárosban. Az egyházi fenntartású általános iskolák közül 2 Belvárosban található. A 4 kiskunhalasi középiskolából 3 a Belvárosban található. A Kiskunhalasi Semmelweis Kórház, a mentőállomás és a járóbeteg szakellátó központ szintén a Belvárosban található. A körzeti orvosi székhelyek, gyógyszertárak és fogászati szakrendelések többsége is itt található. A városrész gazdasági adottságai Vállalkozások és vendéglátó egységek, szálláshelyek többsége ide koncentrálódik. A pénzügyi közvetítéssel, az ingatlanügyekkel, a gazdasági és kereskedelmi, feldolgozóipari és bányászati vállalkozások, illetőleg a szállítással, raktározással és távközléssel, valamint az oktatással, illetve a pénzügyi közvetítéssel foglalkozó cégek centrális területe a Belváros és Felsőváros. A szolgáltatásokkal foglalkozó, a működő kiskunhalasi vállalkozások 95 %-át kitevő cégek minden városrészben megtalálhatóak, de többségük a Belvárosban működik. A városrész funkcióellátottsága Gazdasági funkció: vállalkozások nagy száma jellemző Közszolgáltatási funkció: egészségügyi, szociális ellátás, oktatási intézmények többsége itt található Közösségi funkció: Kiskunhalason a közösségi funkciók döntő többsége a Belváros és a Felsőváros területén összpontosul. A Belvárosban működik például - a Városháza épületében – a mozi, továbbá a színházi előadásoknak is helyet adó Közösségek Háza. A városrészben található 2 városi múzeum is, de 12 sportpálya és a 2 szabadidő- és rendezvénycsarnok – a Bibó István Gimnázium, valamint a Halasi Termál Fürdő is ebben a városrészben szolgálja ki a sportolni és pihenni vágyókat. Közigazgatási funkció: Kiskunhalason a városi és kistérségi szintű állami-igazgatási-hatósági funkciók nagy többsége a Belvárosban koncentrálódik. 23. táblázat - Városrészi SWOT elemzés ERŐSSÉG

funkciógazdagság, a kistérségi feladatokat is ellátó szolgáltatások, kulturális és közigazgatási intézmények széles köre és koncentrált jelenléte nagyszámú, különböző profilú vállalkozás a város potenciális turisztikai célpontjainak jelentős része e városrészben koncentrálódik a foglalkoztatottság szintje, lakáskörülmények kedvezőek LEHETŐSÉG

a sokrétű funkciókhoz kapcsolódó, vállalkozói vagy állami beruházású fejlesztések felsőfokú iskolai végzettségű lakosság megtartása, ide vonzása

ITS DA Konzorcium

GYENGESÉG

jelentős áthaladó gépkocsiforgalom a buszpályaudvar nagy forgalma a központi épületek gyakori rossz állapota nem kielégítő a turisztikai információnyújtás a szabadtéri közösségi rendezvényekhez szükséges infrastruktúra gyenge

VESZÉLY

a városi és kistérségi funkciók túlzott koncentrációja a városon áthaladó forgalom környezetterhelése


146

Felsőváros bemutatása

Ugyan a Felsővárost tulajdonképpen kettészeli az 53. sz. főút, ám a városrészben jelentős felületben állnak rendelkezésre olyan területek is, ahová a sétálni, kirándulni vágyók eljárhatnak. Ilyenek például a Csetényi park, a Radnóti utcai kiserdő és a záportározó környéke. További sportolási lehetőséget nyújt a területen található Városi Sportpálya, a lovaspálya és a teniszpálya is. Ebben a városrészben van a védett platánsorral szegélyezett Felsővárosi Általános Iskola, a Vári Szabó István Szakközépiskola, valamint egy óvoda is (Felsővárosi Óvoda). Itt található a Végh-kúria. A turisták számára látványosságként szolgál a Sáfrik szélmalom is, mely a 19. század második felében épült. A római katolikus hívők a Felsővárosi Római Katolikus Templomot látogathatják. 19. térkép - A Felsőváros városrész lehatárolása (2)

A városrész társadalmi helyzete A Felsőváros a város második legnépesebb városrésze. A gyermekkorú népesség aránya kicsivel az átlag alatt van, míg az időskorúak aránya magasabb az átlagnál. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül a városi átlagnál jóval alacsonyabb, Kertváros, Belváros után a legalacsonyabb (12,5 %). A felsőfokú végzettségűek aránya a 25 éves és idősebb népesség arányában pedig rendkívül nagy, Kertvárosi és a Belvárosi érték után a legnagyobb (18%). A városrészben levő 2 662 lakás 6 %-a alacsony komfort fokozatú, ami az átlagnál kedvezőbb. Az egyszobás lakások aránya rendkívül kicsi (3,7 %). A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 40 %, ami a városi átlaghoz hasonló. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül alig fele a városi átlagnak, 8,7 %. A munkaképes korú népesség foglalkoztatottainak aránya a városi átlag felett van. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya pedig átlagos, 42 %. A városrész lakosságának az a része, amely foglalkoztatott, többségben nem alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportban dolgozik. A gazdaságilag nem aktív népesség aránya a városi átlagot meghaladja (57,8 %). A munkanélküliek aránya 12,7 %, a városi átlag alatt van. Kertváros, Sóstói lakótelep és Belváros után itt a legalacsonyabb a munkanélküliség. A tartós munkanélküliek aránya is alacsony. ITS DA Konzorcium


147

A városrész infrastrukturális és közszolgáltatási jellemzői 1 bölcsőde, 2 óvoda, 2 általános iskola, 1 gyógyszertár és fogászati szakrendelés működik a városrészben. A szociális intézmények közül az Idősek Klubja található Felsővárosban. A városrész gazdasági adottságai Pénzügyi közvetítéssel, az ingatlanügyekkel, a gazdasági és kereskedelmi. feldolgozóipari és bányászati vállalkozások, illetőleg a szállítással, raktározással és távközléssel, valamint az oktatással, illetve a pénzügyi közvetítéssel foglalkozó cégek centrális területe a Felsőváros, de Belváros is. A szolgáltatásokkal foglalkozó, a működő kiskunhalasi vállalkozások 95%-át kitevő cégek minden városrészben megtalálhatóak, de többségük a Belvárosban és a Felsővárosban. A városrész funkcióellátottsága Gazdasági funkció: a vállalkozások és vendéglátó, szállás-helyek többsége ide koncentrálódik Közszolgáltatási funkció: egészségügyi, szociális ellátás központi működési területe Felsőváros (a Belváros mellett) Közösségi funkció: kiállító helyek; civil szervezetek Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási funkciók: a Felsővárosban található a négy igazságügyi szolgáltató. 24. táblázat - Városrészi SWOT elemzés ERŐSSÉG

GYENGESÉG

funkciógazdag városrész demográfiai-foglalkoztatási relatív kedvező helyzet

szempontból

szegregátum jelenléte északnyugati részén

a

városrész

jelentős áthaladó gépkocsiforgalom

a különböző profilú vállalkozások jelentős száma jelentős idegenforgalmi potenciál jelenléte (Lovasbázis, Csetényi-emlékpark) jelentős zöldfelület LEHETŐSÉG

VESZÉLY

forrás önkormányzati bérlakások építésére mellyel a szegregátum lakóinak életkörülményei javíthatóak a városi funkciókat megőrzi a városrész, körük bővül a Csetényi-emlékpark és a Lovasbázis turisztikai célú fejlesztésére magántőke is rendelkezésre áll a Radnóti utcai kiserdő és záportározó, illetve a Jókai utcai szeméttelep rehabilitációjával a rekreációs zöldterület növelhető forrás sportkialakítására

és

ITS DA Konzorcium

szabadidőcentrum

a szegregátum területének növekedése, további leszakadása az áthaladó forgalom környezetterhelésének növekedése


148

Sóstói lakótelep bemutatása

A városrész területe két részre osztható: nyugati harmada lakott, míg keleti részét az 53. sz. főút jobb oldalán elterülő Sóstó és környezete alkotja. A lakott területen található az Esze Tamás lakótelep, amelyet 1998-ban kezdtek el kialakítani a volt szovjet tiszti lakásokból. A Sóstói lakótelepen 2001 óta bekövetkezett jelentős infrastruktúrafejlesztések, a környező barnamezős területre betelepült vállalkozások, valamint a lakosság körében is egyre felértékelődő zöldövezeti jelleg a városrész vonzerejének jelentős növekedéséhez vezetett. A Sóstó kiváló horgászhely, kiépített partja mentén sétaútvonal is található. A tavat övező, egy tanösvényt is magában foglaló parkerdő bejáratánál áll a kerecsensólymos oszlop, egy Árpád-kori település és temető emlékjele. A tóval szemben klasszicista stílusú műemlék, a Sóstói Csárda található. 20. térkép - A Sóstói lakótelep lehatárolása (3)

Forrás: IVS 2008

A városrész társadalmi helyzete A Sóstói lakótelep a város egyik legkisebb népességű városrésze. A gyermekkorú népesség aránya a második legmagasabb, míg az időskorúak aránya a városi átlag felét se éri el. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül a második legmagasabb a belterületi városrészek között. A felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában nem éri el a városi átlagot. A városrészben levő 453 lakás 4 %-a alacsony komfort fokozatú, ami kedvezőnek tekinthető. Az egyszobás lakások aránya a külterületi városrészeket leszámítva ebben a legmagasabb. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 40 %, Tabán után a külterületi városrészeken kívül itt a legmagasabb. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül kétszerese a városi átlagnak. A munkaképes korú népesség foglalkoztatottainak aránya a városi átlag alatt van. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya viszont rendkívül alacsony, mindössze 19 %.

ITS DA Konzorcium


149

A városrész lakosságának az a része, amely foglalkoztatott, többségben nem alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportban dolgozók. A gazdaságilag nem aktív népesség aránya a városi átlagot meghaladja (57,8 %). A munkanélküliek aránya 12,6 %. A tartós munkanélküliek aránya is alacsony, a belvárosi és felsővárosi értékhez hasonló. A városrész infrastrukturális és közszolgáltatási jellemzői A Sóstói lakótelep városrészben működik a város legfontosabb rekreációs centruma, a 28 hektáros Sóstó pihenőpark. Továbbá sportpályák és játszóterek találhatóak a városrészben. Tartós bentlakást és átmeneti elhelyezést biztosító szociális intézmény a Sóstói lakótelepen található. A városrész gazdasági adottságai Több kereskedelmi üzlet található a városrészben. A városrész funkcióellátottsága Lakó funkció meghatározó Közösségi funkció: park, játszótér, Sóstó 25. táblázat - Városrészi SWOT elemzés ERŐSSÉG

folyamatosan kiépülő, fejlődő városrész a Sóstó pihenőpark jelenléte a városrészben jó közlekedési kapcsolatok „városkapu” jelleg lakások komfortfokozata jobb a városi átlagnál LEHETŐSÉG

a Sóstó pihenőpark további fejlesztése, a rekreációs célú funkciók fokozottabb hasznosítása vállalkozói beruházásokkal

3.3.1.4

GYENGESÉG

az alapinfrastruktúra egyes elemeinek (ivóvíz, csatorna, felszíni víz) hiányosságai a népességen belül kiemelkedő az alacsony iskolázottságúak aránya relatíve nagy távolság a közszolgáltatásokat nyújtó városrészektől VESZÉLY

a kedvezőtlen iskolázottsági mutatók nem javulnak

Kertváros bemutatása

A Kertváros fejlődése az 1970-es évek végén kezdődött eleinte családi házak, majd később lakótelepek építésével. A városrész a 90-es évek elejétől saját általános iskolával rendelkezik (Kertvárosi Általános Iskola). Az iskolához három sportpálya és egy kisebb sportcsarnok is tartozik, mely az iskolai sportoláson túl a városrész sporteseményeinek helyszíneiül is szolgálnak. A Kertváros központja az iskolával szembeni Kanizsa téren alakult ki, ahol többek között egy postahivatal is megtalálható. A város ezen részén épült meg a sok kulturális rendezvénynek is helyszínt adó Baptista templom, amely 2005 óta fogadja a híveket. A Kertvárosban található a Kiskunhalasi Határőr Igazgatóság és a Rendőrkapitányság is.

ITS DA Konzorcium


150

21. térkép - A Kertváros lehatárolása (4)

Forrás: IVS 2008

A városrész társadalmi helyzete A Kertvárosban él a város lakosságának 9 %-a. A gyermekkorú népesség aránya átlagos, míg az időskorúak aránya a városi átlag alatt van. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül a legalacsonyabb, a városi átlag negyede (5 %). A felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség tekintetében kiemelkedően magas (30 %). A városrészben levő 1 027 db lakás 1,2 %-a alacsony komfort fokozatú ami a legkedvezőbb érték a városban. Az egyszobás lakások aránya ebben a városrészben a legalacsonyabb. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül itt a legalacsonyabb. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül rendkívül alacsony, a városi átlag töredéke. A munkaképes korú népesség foglalkoztatottainak aránya messze a városi átlag felett van. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya alacsony. A városrész lakosságának csak kis része, amely alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportban dolgozik. A gazdaságilag nem aktív népesség aránya a városi átlag alatt van. A munkanélküliek aránya 7,9 %, városi átlag alatti. A tartós munkanélküliek aránya rendkívül alacsony. A városrész infrastrukturális és közszolgáltatási jellemzői 1 egyházi fenntartású általános iskola található a városrészben. Továbbá egy körzeti orvosi székhely és két fogászati szakrendelés és egy postahivatal működik. A városrész gazdasági adottságai Több vállalkozás található a városrészben. A városrész funkcióellátottsága Lakó funkció meghatározó Közösségi funkció: park, játszótér, civil szervezetek működnek ITS DA Konzorcium


151

26. táblázat - Városrészi SWOT elemzés ERŐSSÉG

GYENGESÉG

a magas iskolázottságúak aránya relatíve magas a népességben

az alközponti jelleghez igazodó közösségi terek hiánya

a foglalkoztatottság szintje kedvező

„egycsatornás” közlekedési kapcsolat a város többi részével

kedvező a népesség korösszetétele épülő, dinamikusan fejlődő városrész a vállalkozások relatíve magas száma kedvez a helyi foglalkoztatásnak a helyi iskola és a sportolási lehetőségek erősítik a városrész alközponti jellegét LEHETŐSÉG

VESZÉLY

alközponti és rekreációs funkciók megerősítése vállalkozói beruházások révén újabb vállalkozások megtelepedése

3.3.1.5

az esetleges túl gyors kiépülés nem tudja maradéktalanul követni az infrastruktúra fejlesztése

Tabán bemutatása

A Tabán a város legidősebb része. A városrészben található több, építészeti szempontból különleges épület, valamint néhány néprajzi szempontból érdekes parasztház is. A terület régies jellegét mutatja a városrésznek különleges hangulatot biztosító szűk, kanyargós utcaszerkezet. Ebben a városrészben található az 1857-1860 között klasszicista romantikus stílusban épült Zsinagóga, illetve több műemlék jellegű, idegenforgalmi szempontból jelentős épület is, mint például a Darányi-ház, a Babó-ház és a Brinkusház. A városrészben megmaradt polgárházak helyi védelem alatt állnak. 22. térkép - A Tabán lehatárolása (5)

Forrás: IVS 2008

ITS DA Konzorcium


152

A városrész társadalmi helyzete A Tabán városrészben él a város lakosságának 7,8 %-a. A gyermekkorú népesség aránya átlagos, míg az időskorúak aránya a városi átlag fölött van. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül rendkívül magas, a városi átlag kétszerese. A felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában alacsony. A városrészben levő 826 db lakás majdnem 20 %-a alacsony komfort fokozatú, ami a városi átlag kétszerese. Az egyszobás lakások aránya a városi átlag körüli. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül itt a legmagasabb. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül ebben a városrészben a legmagasabb. A munkaképes korú népesség foglalkoztatottainak aránya 43 %, ami a legrosszabb városrészi érték. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya itt a legmagasabb. A városrész lakosságának nagy része alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportban foglalkoztatott. A gazdaságilag nem aktív népesség aránya itt a legmagasabb. A munkanélküliek aránya 26 %, kiemelkedően magas. A tartós munkanélküliek aránya szintén rendkívül magas. A városrész infrastrukturális és közszolgáltatási jellemzői Tartós bentlakást és átmeneti elhelyezést biztosító szociális intézmény található a városrészben. A városrész gazdasági adottságai Vannak vállalkozásoknak telephelyeik a városrészben. A városrész funkcióellátottsága Lakó funkció meghatározó Közösségi funkció: nincs, de civil szervezetek működnek 27. táblázat - Városrészi SWOT elemzés ERŐSSÉG

GYENGESÉG

közel fekszik a Belvároshoz és ezáltal a közösségi funkciók elérhetősége problémamentes városképi jelentőségű városszerkezeti adottságok

történelmi

a népességen belül kiemelkedő az alacsony iskolázottságúak aránya a foglalkoztatottsági adatok kedvezőtlenek elöregedő lakosság a közösségi funkciók hiánya leszakadó városrész, szegregátumok koncentrált jelenléte városrész északi és déli részén

LEHETŐSÉG

a

VESZÉLY

forrás a középületek, közterületek rehabilitációjára, fejlesztésére a hagyományos városképi jelleget erősítésével

a kedvezőtlen folyamatok további érvényesülése esetén a városrész további leszakadása várható

forrás infrastrukturális fejlesztésekre a városrész leszakadásának megállítása céljából

laksűrűség növekedése

forrás közösségi terek létrehozására

ITS DA Konzorcium

a hagyományos városképi jelleg eltűnése


153

Alsóváros bemutatása

Az Alsóvárosban található a több mint százezer kötetes Városi Könyvtár, amely a könyvek, folyóiratok mellett jelentős hang- és videóanyaggal is rendelkezik. Itt működik a városi Európai Információs Pont, közösségi internetes elérési lehetőséggel. A könyvtár irodalmi és szakmai előadások szervezője és színhelye is. A levéltár, illetve a művelődési házak és klubok adnak lehetőséget a kikapcsolódásra, művelődésre és tudományos kutatásra a városrészben. Az állapota miatt hangulatosságából az utóbbi években sokat veszített sárga macskaköves Árpád utcán a Szentháromság térre juthatunk, ahol az 1870-ben késő barokk stílusban emelt, 1937-1940 között kibővített Szent Péter-Pál templom épülete áll. A templom mellett Kálvária is található, melynek legértékesebb részlete a két lator népies barokk szobra a 19. század elejéről. A templom melletti parkban Szentháromság szobor és Nepomuki Szent János alakja látható. Az Alsóvárosban található a minden hónap első vasárnapján megtartott vásárnak helyet adó Harangos tér. Ez a terület a város egyik legmélyebb pontja, hosszú ideig víz borította. A tér környékén még ma sem ritkák a vert falazatú családi házak. Ebben a városrészben is működik általános iskola és óvoda. A Szent József Katolikus Általános Iskola a katolikus egyház tulajdonában van. A városrész délnyugati peremén található Cigány Közösségi Ház, ahol rendszeresek a felzárkóztató programok, a szülők és a nevelők találkozói. Heti két alkalommal gyakorolnak a közösségi házban a Neve Sherhaja cigány egyesület tagjai. A városrész déli részén, az 53. sz. főút mentén folyamatosan bővülő, korszerű kereskedelmi és szolgáltató övezet alakult ki (TESCO Áruház, autószalonok stb.). Az Alsóváros délkeleti területének jelentős részét elfoglalja a volt Gábor Áron Tüzérlaktanya, mely az iparterületi hasznosítás számára kínál kedvező helyszínt. 23. térkép - Az Alsóváros lehatárolása (6)

Forrás: IVS 2008

A városrész társadalmi helyzete Alsóváros a harmadik legnagyobb népességű városrész a településen. A gyermekkorú népesség aránya átlag alatti, míg az időskorúak aránya magas. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül a városi átlag körül mozog. A felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában átlag alatti (11 %). A városrészben levő 1 952 db lakás majdnem 11 %-a alacsony komfort fokozatú, ami a városi átlaghoz hasonló. Az egyszobás lakások aránya viszonylag alacsony. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) közepesen magas. ITS DA Konzorcium


154

A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül is jelentős. A munkaképes korú népesség foglalkoztatottainak aránya 51 %, a városi átlag alatt van. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya itt a legnagyobb. A városrész lakosságának nagy része alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportban foglalkoztatott. A gazdaságilag nem aktív népesség aránya városi átlag feletti. A munkanélküliek aránya átlagos,17 %. A tartós munkanélküliek aránya is átlagos. A városrész infrastrukturális és közszolgáltatási jellemzői Tartós bentlakást és átmeneti elhelyezést biztosító szociális intézmény található a városrészben. Az Alsóvárosban található a Cigány Kisebbségi Önkormányzat irodája. Egy óvoda, egy egyházi fenntartású általános iskola, körzeti orvosi székhely és egy gyógyszertár működik Alsóvárosban. A városrész gazdasági adottságai Több vendéglátóhely és kereskedelmi üzlet is található a városrészben, valamint 3 motel és egy pihenőház is van az Alsóvárosban. A városrész funkcióellátottsága Lakó funkció meghatározó Közösségi funkció: sportpálya, játszótér, civil szervezetek 28. táblázat - Városrészi SWOT elemzés ERŐSSÉG

GYENGESÉG

a viszonylag nagyszámú vállalkozás jelenléte kedvező a helyi foglalkoztatásra nézve a városrész kereskedelmi szolgáltató funkciója folyamatosan erősödik az iskola és a könyvtár jelenléte könnyen hozzáférhetővé teszi az oktatási és közművelődési szolgáltatások egy részét jó közlekedési kapcsolatok a város közfunkciókban gazdagabb városrészei felé számos városképi jelentőségű utca, tér, valamint néhány jelentős kulturális örökség (régészeti lelőhely) is található itt kiaknázható bővüléséhez

területek

a

város(rész)

LEHETŐSÉG

vállalkozó igény és forrás inkubátorház létrehozására illetve a laktanya gazdasági célú hasznosítására forrás a városrész bekapcsolására a szociális bérlakás építési programba, a fiatalok megtelepedésének segítése érdekében

elöregedő lakosság leromlott állapotú épülettömbök a városrész nyugati részén szegregátumok a városrész nyugati és keleti részén a szennyvízcsatorna- és a felszíni vízelvezető-hálózat csak részlegesen kiépített jelentős tranzitforgalom leromlott állapotú, örökölt épületállomány a volt laktanya területén örökölt környezeti problémák a volt laktanya területén

VESZÉLY

az áthaladó gépkocsiforgalom környezetterhelésének növekedése a szegregátumok megnövekedése

területének

a szegregáció intenzívebbé válása az ipari hasznosítás céljára épületállomány további romlása

szolgáló

városképi jellegű és kulturális értékek eltűnése

ITS DA Konzorcium


155

Oncsa lakótelep és Ipartelep bemutatása

1940-ben bontakozott ki Magyarországon az a mozgalom, mely a nagycsaládosok életét volt hivatott megkönnyíteni: ez volt az Országos Nép- és Családvédelmi Alap, röviden ONCSA. Az ONCSA-program keretében az 1940-es évek elején több ezer szegény, nagycsaládos kapott házat, földet vagy részesült más szociális juttatásokban. A program részeként épített házak mindig a városok peremterületein kaptak helyet. Ebben a régióban a program keretében a háziipar felfuttatására és a mezőgazdaság részbeni gépesítésére hoztak létre üzemeket a nagycsaládosok foglalkoztatására. Ehhez a városrészhez tartozik az Ipari Park is. Ezen túlmenően a városrészben található a II. Rákóczi Ferenc Katolikus Szakközépiskola és Gimnázium tangazdasága. 24. térkép - Az Oncsa lakótelep és Ipartelep lehatárolása (7)

Forrás: IVS 2008

A városrész társadalmi helyzete Oncsa lakótelep és Ipartelep a harmadik legkisebb népességű városrész a városban. A gyermekkorú népesség aránya itt a legalacsonyabb, míg az időskorúak aránya itt a legmagasabb a városban. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (1559 évesek) belül a városi átlag alatt van. A felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség aránya is átlag alatti. A városrészben levő 264db lakás majdnem 3,4 %-a alacsony komfort fokozatú, ami a városi átlaghoz képest kedvező érték. Az egyszobás lakások aránya alacsony. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül átlagos. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül viszonylag alacsony. A munkaképes korú népesség foglalkoztatottainak aránya 54,5 %, a városi átlagnál kicsivel magasabb. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Tabán és a külterületi városrészek után a legmagasabb. A városrész lakosságának 44 %-a alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportban dolgozik, mely meghaladja a városi átlagot. A gazdaságilag nem aktív népesség aránya szintén városi átlag feletti. A munkanélküliek aránya átlagos,17 %. A tartós munkanélküliek aránya viszont átlagot meghaladó értéket mutat. ITS DA Konzorcium


156

A városrész infrastrukturális és közszolgáltatási jellemzői Közszolgáltatást biztosító intézmény nincs a városrészben. A városrész gazdasági adottságai Az Oncsa lakótelep és Ipartelep városrészben működik az 1999-ben létrehozott Halasi Ipari Park. A városrész funkcióellátottsága Lakó funkció legjellemzőbb Közösségi funkció: civil szervezetek Gazdasági funkció: ipari park 29. táblázat - Városrészi SWOT elemzés ERŐSSÉG

GYENGESÉG

a foglalkoztatottság szintje kedvező

a vasúti közlekedés zajszennyezése

Halasi Ipari Park jelenléte

viszonylagos izoláltság a város többi részétől

közvetlen vasúti közlekedési kapcsolat

közösségi terek, közfunkciók teljes hiánya

LEHETŐSÉG

VESZÉLY

igény a Halasi Ipari Park infrastrukturális fejlesztésére

a Halasi Ipari Park környezetterhelésének növekedése

újabb vállalkozások megtelepedése a Halasi Ipari Parkban

az ipari funkció nagymértékű túlsúlya miatt a lakófunkció háttérbe szorulása

forrás a közlekedési kapcsolatok erősítésére a lakóövezet és a szomszédos városrész lakóövezete között

izoláció erősödése

jelenlévő vállalkozásokkal együttműködés kialakítása bizonyos közfunkciók, közösségi terek létrehozására

3.3.1.8

Dél-nyugati városrész bemutatása

Kiskunhalas külterülete alapvetően síkvidéki táj, ezt a síkságot alig érzékelhető módon dombok törik meg. A homokbuckás tájat az északi-északnyugati irányból fújó szelek alakították ki. A Délnyugati városrész átmenetet képez a sűrűbben lakott belterület és a tanyavilág között. Ez az alapvetően zártkerti jellegű terület kezdetben tanyákkal, hétvégi hobbitelkekkel, művelt parcellákkal tarkított volt, mára azonban egyre inkább lakottá vált. A városrészben található a Családok Átmenti Otthonának is helyet adó Baky Kastély, valamint a Református temető. A városrészt a Dong-érvölgy választja el a belső városrésztől, a Tabántól, amelynek mentén a városközpontot tehermentesítő Dong-ér völgyi út épült.

ITS DA Konzorcium


157

25. térkép - A Dél-nyugati városrész lehatárolása (8)

Forrás: IVS 2008

A városrész társadalmi helyzete A városrészben alacsony, de növekvő a lakónépesség száma. A gyermekkorú népesség aránya itt a legmagasabb, megközelíti a 30%-ot, míg az időskorúak aránya a második legalacsonyabb. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Tabán városrészhez hasonlóan rendkívül magas. A felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában rendkívül alacsony. A városrészben levő 264 db lakás majdnem 17 %-a alacsony komfort fokozatú. Az egyszobás lakások aránya alacsony. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Tabánhoz és a külterületi városrészekhez hasonlóan magas. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül magas. A munkaképes korú népesség foglalkoztatottainak aránya 45,6 %, a városi átlag alatt van. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya átlagos. A városrész lakosságának 64,9 %-a alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportban dolgozik, ami a legrosszabb városrészi érték. A gazdaságilag nem aktív népesség aránya itt a legmagasabb. A munkanélküliek aránya (21%), valamint a tartós munkanélküliek aránya magas. A városrész infrastrukturális és közszolgáltatási jellemzői Helyi buszjárat nem közlekedik a városrészbe. Családok Átmeneti Otthona a városrészben található. A városrész gazdasági adottságai Vállalkozásoknak jellemzően nincsenek telephelyei a városrészben. A városrész funkcióellátottsága Lakó funkció: zártkertes területen erősödik a lakófunkció

ITS DA Konzorcium


158


hagyományos, tájképi jelentőségű lakó és gazdasági funkciót ötvöző beépítettség erős zöldövezeti jelleg, melynek turisztikai célú hasznosítása is van (lovarda)

GYENGESÉG

rendkívül gyenge funkcióellátottság rossz minőségű utak

közfunkció jelenléte (Baky kastély) LEHETŐSÉG

VESZÉLY

a hagyományos építészet és tájhasználat megerősödése és ezáltal a meglévő turisztikai, rekreációs vonzerő növekedése

a városrész infrastrukturális és ehhez kapcsolódó egyéb szempontú leszakadása, izolációja

a szomszédos Kertváros közfunkcióinak megerősödése esetén ezek viszonylag könnyű elérhetősége

a lakófunkció túlzott megerősödését nem követő infrastruktúrafejlesztés miatti környezeti terhelés növekedése zártkerti jelleg, hagyományos építészet és tájhasználat eltűnése

3.3.1.9

Felső- és Alsóöreg-szőlők (külterület) városrész bemutatása

A Délnyugati városrész kapcsán fentebb már bemutatott homokbuckás, tanyákkal tarkított táj jellemzi a várost nyugatról teljes hosszában szegélyező Felső- és Alsóöregszőlőket is. Bár ez a terület egyértelműen a város külterületének részét képezi, önálló – a külterület többi részétől is elválasztott – városrészként történő kezelését az teszi indokolttá, hogy ezeken a területeken jelentős népesség él. A területre egyedi beépítési és rendezési szabályok vonatkoznak, melyek egyfajta átmenetet képeznek a kül- és a belterületre vonatkozó szabályok között. A városnak ebben a hagyományosan zártkerti övezetében élők jellemzően mezőgazdasági tevékenységet is folytatnak a lakóházak közvetlen környezetében, melyek közül különösen nagy hagyományokkal bír a szőlő és gyümölcstermesztés.

ITS DA Konzorcium


159

26. térkép - A Felső- és Alsóöreg-szőlők (külterület) városrész lehatárolása (9)

Forrás: IVS 2008

A városrész társadalmi helyzete A Felső- és Alsóöreg-szőlők a város 4. legnagyobb lakónépességű városrésze. A gyermekkorú népesség aránya második legmagasabb, megközelíti a 20 %-ot, míg az időskorúak aránya alacsony. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (1559 évesek) belül magas. A felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában rendkívül alacsony. A városrészben levő nagy számú, 1 165 db lakás majdnem 30 %-a alacsony komfort fokozatú, e tekintetben ez a legrosszabb helyzetben levő városrész. Az egyszobás lakások aránya itt a legmagasabb. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül rendkívül magas, 52 %. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül magas (30 %). A munkaképes korú népesség foglalkoztatottainak aránya a második legalacsonyabb. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya magas. A városrész lakosságának 56 %-a alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportban foglalkoztatott, ami az egyik legrosszabb városrészi érték. A gazdaságilag nem aktív népesség aránya magas. A munkanélküliek aránya a Tabánhoz hasonlóan rendkívül magas, 26 %. A tartós munkanélküliek aránya itt a legmagasabb. A városrész infrastrukturális és közszolgáltatási jellemzői Kiskunhalason 51 távolsági autóbuszmegálló van, Felső- és Alsóöregszőlők az egyetlen városrész ahol nincsen megálló. Közintézmények nem találhatóak a városrészben.

ITS DA Konzorcium


160

A városrész gazdasági adottságai A városrész zártkerti övezetében élők jellemzően mezőgazdasági tevékenységet is folytatnak a lakóházak közvetlen környezetében, melyek közül különösen nagy hagyományokkal bír a szőlő és gyümölcstermesztés. Vállalkozásoknak jellemzően nincsenek telephelyei a városrészben, kereskedelmi üzletek száma is alacsony. A városrész funkcióellátottsága Lakó funkció: zártkertes területen erősödik a lakófunkció 31. táblázat - Városrészi SWOT elemzés ERŐSSÉG

hagyományos, tájképi jelentőségű lakó és gazdasági funkciót ötvöző (tanyás) beépítettség erős zöldövezeti jelleg történelmi szőlő- és gyümölcstermesztési kultúra megléte

GYENGESÉG

a népességen belül kiemelkedő az alacsony iskolázottságúak aránya a cigány lakosság részaránya magas a foglalkoztatottsági adatok kedvezőtlenek rendkívül gyenge funkcióellátottság az ivóvíz- és szennyvízcsatornahálózat csak részlegesen kiépített rossz minőségű utak

LEHETŐSÉG

a városi funkciók eléréséhez szükséges közlekedési kapcsolatok javulnak a szőlő- és gyümölcstermesztési kultúra ökogazdálkodási rendszerbe integrálódik

VESZÉLY

a kedvezőtlen folyamatok további érvényesülése esetén a városrész további leszakadása várható a hagyományos tájhasználat és tanyás beépítettség eltűnése a szőlő- és gyümölcstermesztési kultúra meggyengülése

3.3.1.10 Déli telep városrész bemutatása

Ezen a – város egységes szövetétől több kilométer távolságra lévő, de mégis belterületi státuszú – csekély kiterjedésű területen (amit más néven Babó tanyának is hívnak) működött korábban a Vörös Október Termelőszövetkezet központja. A tsz. által alkalmazott emberek egy részének adtak otthont a Róna utcában épített lakások, melyek lakófunkciója a tsz. megszűnését követően is megmaradt. Jelenleg itt működik a növénynemesítési kutatásban érdekelt Kiskun Kutatóközpont.

ITS DA Konzorcium


161

27. térkép - A Déli telep városrész lehatárolása (10)

Forrás: IVS 2008

A városrész társadalmi helyzete A Déli telep az egyik legkisebb lakónépességű városrész. A gyermekkorú népesség, az aktív korú és az időskorúak aránya is átlagos. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 18 %, ami átlagos. Nincs felsőfokú végzettségű lakos a városrészben. A városrészben levő kisszámú, 12 db lakás közül egyik se alacsony komfortfokozatú. Az egyszobás lakások aránya is nulla. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül nem éri el a városi átlagot, Kertváros és Belváros kedvező értékeihez hasonló. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya Kertváros után itt a legalacsonyabb. A munkaképes korú népesség foglalkoztatottainak aránya a második legalacsonyabb. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya átlagos. A városrész lakosságának 64 %-a alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportban dolgozik, ami az egyik legmagasabb városrészi érték. A gazdaságilag nem aktív népesség aránya itt a legalacsonyabb. A munkanélküliek aránya átlagos. A városrész infrastrukturális és közszolgáltatási jellemzői Déli telep felé nem közlekedik helyi járat. Közintézmények nem találhatóak a városrészben. A városrész gazdasági adottságai Vállalkozásoknak jellemzően nincsenek telephelyei a városrészben A városrész funkcióellátottsága Lakó funkció Gazdasági funkció: Kiskun Kutatóközpont (korábban TSZ központ) ITS DA Konzorcium


162


a foglalkoztatottság szintje kedvező magas az aktív korúak részaránya a népességben LEHETŐSÉG

a közlekedési kapcsolatok erősítése a Belvárossal új vállalkozások megtelepedése

GYENGESÉG

elszigeteltség, rossz közlekedési kapcsolatok a centrummal ivóvízés csatornahálózatba bekapcsolás megoldatlan

való

VESZÉLY

a vállalkozások elköltözése az ivóvíz- és csatornahálózatba való bekapcsolás elhúzódásából fakadó közegészségügyi és környezeti problémák kritikussá válása

3.3.1.11 Külterület (Felső- és Alsóöregszőlők nélkül) bemutatása

A városrész társadalmi helyzete A Külterületen 1 102 lakos él. A gyermekkorú népesség, az aktív korú és az időskorúak aránya is átlagos. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 30 %, tehát magas. A felsőfokú végzettségű lakosok aránya rendkívül alacsony. A 655 db lakás közel 50 %-a alacsony komfortfokozatú. Az egyszobás lakások aránya 18%. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya magas. A lakosság fele rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezik. A munkaképes korú népesség foglalkoztatottainak aránya Tabán után itt a legalacsonyabb. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya magas. A városrész lakosságának 46 %-a alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportban dolgozik. A gazdaságilag nem aktív népesség és munkanélküliek aránya magas.

3.3.2 Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása, helyzetelemzése

A 2008-ban készült IVS 4 szegregátumot határol le, míg a 2011-es népszámlálás alapján 9 szegregátum került azonosításra. A 2011-ben azonosított szegregátumok többsége a város nyugati és délnyugati városperemen helyezkednek el, ezek az utcaszakaszok 2008-ban még 2 szegregátumba kerültek csoportosításra.

ITS DA Konzorcium

Kiskunhalas Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ - HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 28. térkép - Kiskunhalas szegregált és szegregációval veszélyeztetett területei (KSH Népszámlálás 2001) – forrás: IVS 2008

ITS DA Konzorcium

163


164

Az alábbi térképek a település belterületén található szegregátumokat jelenítik meg. A külterületen található szegregátumokat térképen nem tudjuk ábrázolni. A térképek olyan területeket is megjelenítenek, amelyek eleget tesznek ugyan a szegregációs mutató kritériumának, de alacsony népességszámuk vagy intézeti háztartásban élők (pl.: kollégium, idősek otthona, hajléktalan szálló) miatt mégsem tekinthetők valódi szegregátumoknak. A szegregációs mutató (legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül) értéke Kiskunhalason 30 % feletti 8 belterületi utcaszakaszon és egy külterületi településrész (Rekettye) esetében. 29. térkép - Kiskunhalas szegregált és szegregációval veszélyeztetett területei (szegregációs mutató 30% felett)

Forrás: KSH Népszámlálás, 2011.

A szegregációs mutató értéke Kiskunhalason 35 % feletti 7 utcaszakaszon és egy külterületi településrész esetében.

ITS DA Konzorcium


165

30. térkép - Kiskunhalas szegregált és szegregációval veszélyeztetett területei (szegregációs mutató 35% felett)

Forrás: KSH Népszámlálás, 2011.

1. szegregátum (Kőrösi út - Jókai utca - Határ utca meghosszabbított vonala) A szegregátum lakónépességének többsége időskorú, és alacsonyan képzett. A szegregátum foglalkoztatási helyzete viszonylag kedvező, a munkanélküliség aránya itt második legalacsonyabb, ugyanakkor a foglalkoztatottak főként alacsony presztizsű foglalkoztatási csoportban dolgoznak. A lakáskörülmények a többi szegregátumhoz viszonyítva kedvezőek. 2. szegregátum (Zsák utca északi oldala - Vasút - Átlós út déli oldala - Zsák utca) A szegregátum korszerkezete jellemző hogy magas a fiatalok aránya. A lakosság alacsonyan képzett így főként alacsony presztizsű foglalkoztatási csoportban dolgozók. A lakások komfortszintje rendkívül alacsony. A munkanélküliek aránya viszonylag magas a többi szegregátumhoz képest, a városi átlag kétszerese. 3. szegregátum (Kármán utca - József Attila utca - Átlós út - Tó utca) A 3. szegregátum a legkisebb lakónépességű szegregátum, ahol aktív és időskorú népesség aránya magas a többi szegregátumhoz képest. A rendszeres munkajövedelemmel rendelkezők aránya eléri a 80 %-ot ami a legrosszabb érték a szegregátumok között. A lakónépesség 75 %-a gazdaságilag nem aktív. Ezek a legrosszabb értékek a városban. 4. szegregátum (József Attila utca - Átlós út - Fejérföld utca - 53. sz. út - Malomsor - Belterületi határ) Ez a szegregátum a második legkisebb népességű szegregátum. Komoly foglalkoztatási problémákkal küzdő, de a vizsgált mutatók tekintetében átlagosnak tekinthető.

ITS DA Konzorcium


166

5. szegregátum (Szász Károly utca déli oldala - Sáros utca nyugati oldala - Fecske utca - Hunyadi utca - Vezér utca - Polgár utca nyugati oldala - Pipa utca - Hunyadi utca - Kosár utca - Polgár utca nyugati oldala) Az 5. szegregátum a legnagyobb népességű, fiatalos korszerkezetű szegregátum, ahol a munkanélküliek aránya a második legmagasabb a szegregátumok között. 6. szegregátum (Tinódi utca keleti oldala - Harangos tér - Tó utca - Áchim András utca - József Attila utca - Szondy utca - Tó utca - Toldi utca - József Attila utca - Bornemissza Gergely utca - Tó utca - Tompa utca mindkét oldala - Harangos tér - Vásártér utca mindkét oldala) Ez a legnépesebb szegregátum, mely a vizsgált mutatók értékeinek tekintetében átlagos a 9 vizsgált szegregátum között. 7. szegregátum (Tompa utca - József Attila utca - Czucor utca - Czuczor utca mindkét oldala a Tó utcától délre - Tó utca minkét oldala a Dugonics utcáig - Tó utca) A lakosság iskolai végzettsége viszonylag magas, lakásviszonyaik viszonylag kedvezőek, de a munkanélküliség itt a legnagyobb a szegregátumok között, 43 %. 8. szegregátum (Brinkus Lajos utca - Dózsa György utca - Erzsébet királyné tér) Ebben a szegregátumban a legmagasabba foglalkoztatottak aránya az aktív korúakon belül és itt a legalacsonyabba a munkanélküliség. A lakosság iskolai végzettsége viszonylag magas, lakáskörülményeik az átlagnál kedvezőbbek. Ebben a szegregátumban a legkisebb az alacsony komfortfokozatú lakások aránya. 9. szegregátum (Kopolyai út keleti oldala a Kopolya köztől a dűlőútig - Ván Benjámin utca északi oldala - Homok utca mindkét oldala - Homok utca meghosszabbítása a csendes köz és a Kopolyai út kereszteződéséig - Kopolyai út nyugati oldala) A 9. szegregátumban a legmagasabb a fiatalkorú népesség aránya és itt a legalacsonyabb az aktív korúak aránya. A munkanélküliek aránya viszonylag kicsi, a városi átlagot alig haladja meg. A szegregátumokat összehasonlítva megállapítható, hogy a legjobb helyzetben a 8. szegregátum van. Átlagosnak tekinthető a vizsgált mutatók alapján a 9., 4. és a 6. szegregátum. Az 1-es szegregátum időskorú népességgel rendelkezik, az aktívakat a munkanélküliség kevésbé sújtja. A 3-as szegregátum egy kis népességű, de rossz foglalkoztatási helyzetben lévő, a 7. egy súlyos munkanélküliséggel küzdő szegregátum annak ellenére, hogy a lakók iskolai végzettsége és a lakások komfortszintje viszonylag magas. A legrosszabb helyzetben a 2. és az 5. szegregátum lakói vannak. Az 5. szegregátum továbbá a legnagyobb népességű. Mindkét szegregátumban a fiatalkorúak aránya rendkívül nagy. 3.3.3 Egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek

Sajátos településszerkezeti, területhasználati és gazdasági adottság a halasi zártkertek - Felső- és Alsóöregszőlők, valamint a Parti szőlők és a Sóstói szőlők - nagy kiterjedése, amelyek észak és nyugat felől körbeölelik a belterületet. Kiskunhalason a zártkertek több 100 m-es sávban övezik a várost, amelyek ezért rendkívül nagy területet fednek le összességében. A zártkertekben problémákat okoznak az önkényes ingatlanfoglalások és a szegények városból való kiköltözése ezekre a területek. A legnagyobb probléma az, hogy az ott lakók nagyon nehezen tudják elérni az egyes közszolgáltatásokat. Továbbá a terület infrastrukturális ellátottsága nem alkalmas állandó lakóhelyként való használatra, ennek ellenére a terület lakófunkciója folyamatosan erősödik.

ITS DA Konzorcium


4 Mellékletek 1. melléklet Aktív civil szervezetek: Berki Viola Közalapítvány Civilek a Jövőért Alapítvány Dél-Magyarországi Tűzoltó- és Technikai Mentő Egyesület Erdélyi Csillagok Irodalmi Egyesület Esély Cigány Módszertani Központ Fészekrakó Halas Kistérségi Nagycsaládosok Egyesülete Fiat Márkakereskedők Országos Szövetsége Halas és Környéke Gazdakör Halas és Környéke Méhészeti Egyesület Halas-Fitness Egyesület Halasi Állatsegítő Alapítvány Halasi Box Club Halasi Cserkész Alapítvány Halasi Csipke Közalapítvány Halasi Hegyközség Halasi Múzeum Alapítvány Halasi Tenisz Club Halasi Vállalkozók Klubja KB Autoteam Sportegyesület Kiskun Sztómások Alapítvány Kiskunhalas Borrend Egyesület Kiskunhalas Rotary Klub Kiskunhalas Város Sportjáért Közalapítvány Kiskunhalasi Csillagászati Egyesület Kiskunhalasi Jól Idősödők Klub Kiskunhalasi Lovasbandérium Egyesület Kiskunhalasi Mentő Alapítvány Kiskunhalasi Népdalkör Egyesület "Kiskunhalasi Önvédelmi és Bűnmegelőző Polgárőr Egyesület" Kiskunhalasi Úszó és Gyógyúszó Egyesület Kiskunhalasi Városi Fúvószenekar Egyesület "Kiskunhalasi Városi Szilaj Citerazenekar Zenei Közhasznú Egyesülete" Kiskunhalasi Városi Vegyeskar Közhasznú Egyesülete Kiskunhalasi Városvédő és Városszépítő Egyesület Konduktív Pedagógia Kiskunhalason Alapítvány Konok Kunok Motoros Klub Egyesület Mancs a Kézben Kutyamentő Alapítvány

ITS DA Konzorcium

167


Aktív civil szervezetek: Néptánc Kulturális Alapítvány Pásztortűz Kulturális és Hagyományápoló Egyesület Sóstó Sporthorgász Egyesület Sport az Esélyért Kiskunhalasi Egyesület Stúdió 2000 Kiskunhalas Tánc Sport Egyesület Szélkiáltó Természetvédő Egyesület Szilády Áron Társaság Szivárvány Bábszínházi Alapítvány Városért Közalapítvány Vasvarjú Természetvédelmi Alapítvány Zöld Közösségért Természetbarát Egyesület

Zöld Híd Halasi Környezetvédők Egyesülete

ITS DA Konzorcium

168


169

2. melléklet: Kiskunhalas városrészi adatok, forrás: KSH, 2011. évi népszámlálás

Mutató megnevezése

Lakónépesség száma (fő) Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya (%) Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya (%) Lakónépességen belül 60-X évesek aránya (%) Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (%) Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában(%) Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya (%) Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (%) Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül (%) Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül (%) Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%)

ITS DA Konzorcium

6. Alsóváros

7. Oncsa lakótelep és Ipartelep

8. Délnyugati városrész

9. Felsőés Alsóöregszőlők (külterület)

10. Déli telep

Külterület (Felső- és Alsóöregszőlők nélkül)

2196

4454

505

262

2846

30

1102

14,0

15,0

13,3

11,7

28,2

19,6

0,0

15,2

68,6

68,5

58,1

59,5

58,8

59,5

65,4

73,3

63,9

26,4

10,9

17,6

26,9

27,3

29,5

12,2

15,0

26,7

21,0

10,1

12,5

30,8

5,3

39,6

24,1

16,2

39,7

33,5

18,2

31,7

15,6

20,0

18,0

10,9

30,8

9,2

11,8

13,0

4,0

3,9

0,0

6,1

12 600

3507

2662

453

1027

826

1952

264

77

1165

12

655

10,5

2,0

6,0

4,0

1,2

18,9

11,8

3,4

16,9

29,6

0,0

47,8

42,7

36,0

40,8

50,5

31,5

53,5

45,0

41,1

51,9

52,6

36,4

51,1

13,6

6,1

8,7

26,0

3,5

29,5

17,7

9,1

29,5

21,4

4,5

20,7

53,5

59,2

54,5

47,5

64,9

43,2

51,5

54,5

45,6

44,5

56,0

45,7

41,3

40,1

42,8

19,3

22,7

53,7

47,1

48,1

39,2

43,1

41,7

48,3

Kiskunhalas összesen*

1. Belváros

2. Felsőváros

3. Sóstói lakótelep

4. Kertváros

5. Tabán

28 285

6381

6295

1609

2598

14,9

13,3

14,4

20,4

62,3

63,1

59,2

22,8

23,6

19,4



Állandó népesség száma (fő) – a mutató a település egészére állítható elő, szegregátumokra nem Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya (%) A gazdaságilag nem aktív népesség aránya lakónépességen belül (%) Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta) (%) Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos munkanélküliek aránya) (%) A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül (%) Egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül (%)

ITS DA Konzorcium

170

8. Délnyugati városrész

9. Felsőés Alsóöregszőlők (külterület)

10. Déli telep


1. Belváros

2. Felsőváros

3. Sóstói lakótelep

4. Kertváros

5. Tabán

6. Alsóváros

7. Oncsa lakótelep és Ipartelep

34,7

28,9

30,1

36,8

23,7

46,0

37,5

44,7

64,9

56,1

64,3

46,3

55,9

51,8

57,8

60,6

45,5

62,1

58,3

57,0

62,6

56,8

43,3

58,6

15,5

12,6

12,7

12,6

7,9

26,4

17,0

17,5

21,4

26,4

17,6

20,4

9,6

7,9

7,6

7,9

4,9

14,9

10,3

11,1

11,2

16,7

11,8

15,6

8,4

1,6

4,8

4,1

1,1

15,8

10,1

3,9

15,5

26,5

0,0

35,2

10,9

16,5

3,7

15,4

1,4

12,6

6,3

5,6

5,6

22,3

0,0

18,8


28 491


171

3. melléklet: Kiskunhalas szegregátumainak adatai, forrás: KSH, 2011. évi népszámlálás A szegregációs mutató (legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül) értéke az érintett területen 30% feletti és a területen élő népesség száma eléri az 50 főt. Az alábbi táblázatban szereplő szegregátumok bemutatása a 3.3.2. alfejezetben található.


Lakónépesség száma (fő) Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya (%) Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya (%) Lakónépességen belül 60-X évesek aránya (%) Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (%) Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában (%) Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya (%) Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (%)


2. szegregátum 4. (Zsák utca szegregátum északi oldala 3. 1. szegregátum (József Attila Vasút - Átlós út szegregátum (Kőrösi út - Jókai utca - Átlós út déli oldala (Kármán utca utca - Határ utca - Fejérföld Átlós út - József Attila meghosszabbított utca - 53. sz. Szegedi út utca - Átlós út vonala) út - Malomsor Kazal utca - Tó utca) - Belterületi Füzes utca határ) Átlós út - Zsák utca)

5. szegregátum (Szász Károly utca déli oldala Sáros utca nyugati oldala Fecske utca Hunyadi utca Szép utca Hattyú utca Harangos tér Kosár utca Polgár utca nyugati oldala)

6. szegregátum 9. szegregátum (Tinódi utca keleti 7. szegregátum (Kopolyai út keleti oldala - Harangos tér (Tompa utca oldala a Kopolya Tó utca - Áchim András József Attila 8. köztől a dűlőútig utca - József Attila utca utca - Czucor szegregátum Ván Benjámin utca - Szondy utca - Tó utca utca - Czuczor (Brinkus északi oldala - Toldi utca - József utca mindkét Lajos utca - Homok utca mindkét Rekettye Attila utca oldala a Tó Dózsa oldala - Homok utca (Külterület) Bornemissza Gergely utcától délre - György utca - meghosszabbítása a utca - Tó utca - Tompa Tó utca minkét Erzsébet csendes köz és a utca mindkét oldala oldala a királyné tér) Kopolyai út Harangos telep Dugonics utcáig kereszteződéséig Vásártér utca mindkét - Tó utca) Kopolyai út nyugati oldala) oldala)

28 285

69

182

53

57

648

325

129

140

140

122

14,9

23,2

19,2

13,2

22,8

26,4

21,2

17,1

15,7

30,0

11,5

62,3

73,9

61,5

71,7

68,4

60,6

64,6

65,9

63,6

60,0

65,6

22,8

2,9

19,2

15,1

8,8

13,0

14,2

17,1

20,7

10,0

23,0

19,4

88,2

57,1

71,1

71,8

65,1

73,3

49,4

41,6

60,7

61,3

15,6

0,0

4,5

2,9

0,0

3,3

4,3

4,5

4,1

2,7

6,6

12 600

14

57

18

15

177

93

44

78

35

69

10,5

7,1

24,6

33,3

46,7

37,3

29,0

18,2

5,1

34,3

71,0

42,7

68,6

66,1

78,9

76,9

71,5

74,3

74,1

59,6

70,2

68,8

ITS DA Konzorcium



Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül (%) Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül (%) Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) Állandó népesség száma (fő) – a mutató a település egészére állítható elő, szegregátumokra nem Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkozta tottak aránya (%) A gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül (%) Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta) (%)



172



13,6

62,7

45,5

71,1

59,0

54,5

62,4

44,7

31,5

47,6

47,5

53,5

31,4

33,6

23,1

24,4

27,3

24,8

25,0

37,0

29,2

30,0

41,3

42,9

54,1

69,6

65,2

61,0

64,6

66,0

55,7

53,3

65,4

34,7

81,3

36,4

55,6

70,0

60,9

51,8

54,5

60,5

73,1

48,1

55,9

73,9

68,1

75,5

70,2

66,0

71,4

58,9

62,9

71,4

63,9

15,5

11,1

24,1

30,8

41,2

47,7

39,8

58,5

26,9

35,0

38,6

28 491

ITS DA Konzorcium



Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos munkanélküliek aránya) (%) A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül (%) Egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül (%)



173



9,6

5,6

12,1

15,4

11,8

27,3

15,1

43,4

17,3

20,0

31,8

8,4

7,1

23,5

29,4

50,0

35,2

30,0

16,7

5,8

33,3

63,5

10,9

21,4

11,8

17,6

21,4

15,2

12,2

7,1

68,1

6,7

28,8

* Az oszlop tartalmazza a lakcím nélküli hajléktalanok (7 fő) adatait

ITS DA Konzorcium


174

4. melléklet: 2007-2015 között európai uniós támogatásból megvalósult fejlesztések Kiskunhalason Beruházás megnevezése

Forrás

Beruházás költsége Ft

Támogatási döntés dátuma

Közszolgáltatások fejlesztésére irányuló beruházások KEOP 5.6.0/12 Központi költségvetési szervek energiahatékonysági beruházásai EU-s 122 000 000 2014.08.01 Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság Épületenergetikai korszerűsítés: Kiskunhalas Rendőrkapitányság TIOP 3.4.2-11/1 Önkormányzati, állami, egyházi, nonprofit fenntartású bentlakásos intézmények korszerűsítése EU-s 77 209 212 2013.04.17 HALASI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS Bentlakásos Intézmények Korszerűsítése Kiskunhalason TIOP 3.4.2-08/1 Bentlakásos intézmények korszerűsítése Halasi Többcélú Kistérségi Társulás EU-s 100 370 565 2009.02.19 Bentlakásos Intézmények Korszerűsítése Kiskunhalason DAOP 4.1.3/A-09 Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások infrastrukturális fejlesztése EU-s 47 035 196 2010.03.22 Halasi Többcélú Kistérségi Társulás KEOP 4.10.0/A/12 Helyi hő, és villamosenergia-igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal II. Rákóczi Ferenc Katolikus Mezőgazdasági, Közgazdasági és EU-s 15 242 364 2013.07.25 Informatikai Szakközépiskola II. Rákóczi Ferenc Katolikus Szakközépiskola számítástechnika épületének napelemes rendszerű villamosenergetikai fejlesztése KEOP 4.10.0/E/12 Egyházi jogi személyek épületenergetikai fejlesztése megújuló energiaforrás hasznosításával kombinálva a konvergencia régiókban II. Rákóczi Ferenc Katolikus Mezőgazdasági, Közgazdasági és EU-s 149 050 639 2014.03.17 Informatikai Szakközépiskola A II. Rákóczi Ferenc Katolikus Szakközépiskola energetikai korszerűsítése TÁMOP 2.2.5.B-12/1 Szakképző intézmények felkészülésének támogatása a rövidebb képzési idejű szakképzés bevezetésére. EU-s 2013.02.07 12 994 999 II. Rákóczi Ferenc Katolikus Mezőgazdasági, Közgazdasági és

ITS DA Konzorcium

Megvalósítás ideje

Megvalósítás helyszíne (városrész neve)

folyamatban

Kertváros

2015.

Tabán

2010.

Tabán

2012.

Belváros

2014.

Belváros

folyamatban

Belváros

2014.

Belváros


Beruházás megnevezése Informatikai Szakközépiskola A II. Rákóczi Ferenc Katolikus Szakközépiskola 100. tanéve a megújuló szakképzés jegyében KEOP 4.10.0/A/12 Helyi hő, és villamosenergia-igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal II. Rákóczi Ferenc Katolikus Mezőgazdasági, Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola A II. Rákóczi Ferenc Katolikus Szakközépiskola kollégium épületének napelemes rendszerű villamosenergetikai fejlesztése KEOP 4.10.0/A/12 Helyi hő, és villamosenergia-igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal KISKUNHALAS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KEOP helyi hő, és villamosenergia-igény kielégítése megujuló energiaforásokkal a Bibó István Gimnáziumban KEOP 4.10.0/A/12 Helyi hő, és villamosenergia-igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal KISKUNHALAS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KEOP helyihő és villamosenergia-igény kielégítése megújuló energiaforássokkal a Fazekas Gábor Általános Iskolában TÁMOP 3.1.11-12/2 Óvodafejlesztés KISKUNHALAS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA "Játsszunk együtt" Halasért KEOP 5.5.0/A/12 Épületenergetikai fejlesztések és közvilágítás energiatakarékos átalakítása korszerűsítése KISKUNHALAS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Épületenergetikai racionalizálás a Bibó István Gimnáziumban KEOP 4.10.0/A/12 Helyi hő, és villamosenergia-igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal KISKUNHALAS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KEOP Helyi hő, és villamosenergia-igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal a Bernáth Lajos Kollégiumban

ITS DA Konzorcium

Forrás

175





EU-s

17 739 322

2013.07.25

2014.

Oncsa lakótelep és ipartelep

EU-s

39 149 115

2013.07.25

2015.

Belváros

EU-s

26 514 883

2013.07.25

2015.

Belváros

EU-s

97 742 318

2012.11.05

2014.

Belváros

EU-s

167 633 621

2013.07.25

2015.

Belváros

EU-s

29 630 275

2013.07.25

2015.

Belváros


Beruházás megnevezése KEOP 4.10.0/A/12 Helyi hő, és villamosenergia-igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal KISKUNHALAS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KEOP Helyi hő, és villamosenergia-igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal a Felsővárosi Általános Iskolában TÁMOP 3.1.4-08/2 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben Kiskunhalas Város Önkormányzata Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Kiskunhalas innovatív intézményeiben TÁMOP 3.1.3-11/2 A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a közoktatásban (Öveges Program) Kiskunhalasi Református Egyházközség A jövőd a természettudományokban rejlik! KEOP 5.5.0/A/12 Épületenergetikai fejlesztések és közvilágítás energiatakarékos átalakítása korszerűsítése Kiskunhalasi Református Kollégium Gyárfás István Kollégiuma Megőrzött épületenergia a Kiskunhalasi Református Kollégium Gyárfás István Diákotthonában KEOP 5.5.0/A/12 Épületenergetikai fejlesztések és közvilágítás energiatakarékos átalakítása korszerűsítése Kiskunhalasi Református Kollégium Központi Általános Iskolája Energetikai fejlesztés a Kiskunhalasi Református Kollégium Központi Általános Iskolájában KEOP 5.3.0/A/09 Épületenergetikai fejlesztések Kiskunhalasi Református Kollégium Szilády Áron Gimnáziuma Kazánok cseréje korszerű, nagyhatásfokú berendezésekre és külső nyílászáró-csere a KRK Szilády Áron Gimnáziumában KEOP 4.10.0/A/12 Helyi hő, és villamosenergia-igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal Kiskunhalasi Református Kollégium Szilárdy Áron Gimnáziuma KEOP-2012-4.10.0/A kódszámú, helyi hő, és villamosenergia-igény

ITS DA Konzorcium

Forrás

176





EU-s

29 159 309

2013.07.25

2015.

Felsőváros

EU-s

91 128 385

2009.05.05

2010.

Több városrészt is érint

EU-s

300 256 202

2013.11.27

2015.

Belváros

EU-s

26 176 583

2013.07.25

2015.

Belváros

EU-s

90 922 464

2013.07.11

2014.

Belváros

EU-s

32 140 707

2009.11.25

2012.

Belváros

EU-s

39 903 533

2013.07.25

2014.

Belváros


Beruházás megnevezése kielégítése megújuló energiaforrásokkal a Kiskunhalasi Református Kollégium Szilády Áron Gimnáziuma területén KEOP 4.10.0/K/14 Fotovoltaikus rendszerek kialakítása központi költségvetési szervek részére KISKUNHALASI SEMMELWEIS KÓRHÁZ Napelemes rendszer kiépítése a Kiskunhalasi Semmelweis Kórház épületein TIOP 2.2.4-09/1 "Struktúraváltoztatást támogató infrastruktúrafejlesztés a fekvőbeteg-szakellátásban" Kiskunhalasi Semmelweis Kórház Struktúraváltás a "Halasi kórházban" TIOP 2.2.2/C-10/1 A Perinatális Intenzív Centrumok és az Intenzív Neonatológiai Osztályok műszaki fejlesztése Kiskunhalasi Semmelweis Kórház A kiskunhalasi kórház intenzív neonatológiai osztályának műszaki fejlesztése TÁMOP 6.2.4.A-11/1 Foglalkoztatás támogatása A) komponens: Foglalkoztatás támogatása egészségügyi intézmények számára Kiskunhalasi Semmelweis Kórház Többletteljesítmény támogatása a Semmelweis Halasi Kórházban TÁMOP 6.1.2-11/3 Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok a kistérségekben Kiskunhalasi Semmelweis Kórház A kiskunhalasi kistérség egészségtudatos fejlesztése egészségre nevelő és szemléletformáló programok révén TÁMOP 6.2.2.A-11/1 Képzési díj és ösztöndíj támogatása az intézmények számára a konvergencia régiókban Kiskunhalasi Semmelweis Kórház Képzési és ösztöndíj programok megvalósítása a Semmelweis Halasi Kórházban KEOP 4.10.0/A/12 Helyi hő, és villamosenergia-igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal

ITS DA Konzorcium

Forrás

177





EU-s

149 595 658

2014.12.31

folyamatban van

Belváros

EU-s

2 860 741 693

2011.02.21

2014.

Belváros

EU-s

50 710 770

2011.07.15

2013.

Belváros

EU-s

49 804 108

2012.08.15

2014.

Belváros

EU-s

124 597 877

2013.04.25

folyamatban van

Belváros

EU-s

77 342 916

2012.10.11

2015.

Belváros

EU-s

47 990 380

2013.07.25

folyamatban van

Felsőváros


Beruházás megnevezése

Forrás

178



Kiskunhalasi Vári Szabó István Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Napelemes rendszer telepítése a Vári Kazinczy utcai épületeiben KEOP 4.10.0/A/12 Helyi hő, és villamosenergia-igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal Kiskunhalasi Vári Szabó István Szakközépiskola, Szakiskola és EU-s 42 870 186 2013.07.25 Kollégium Napelemes rendszer telepítése a Vári Kőrösi úti épületében KEOP 4.10.0/E/12 Egyházi jogi személyek épületenergetikai fejlesztése megújuló energiaforrás hasznosításával kombinálva a konvergencia régiókban EU-s 50 769 983 2014.03.17 Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda, Lomb utcai Tagóvoda energetikai korszerűsítése TIOP 1.2.3-08/1 Könyvtári szolgáltatások összehangolt infrastruktúrafejlesztése - "Tudásdepó-Expressz" Kiskunhalas Város Önkormányzata EU-s 69 953 287 2009.04.15 A Kiskunhalasi és a Kiskunmajsai kistérség könyvtárainak összefogása a XXI. századi tudásért DAOP 4.2.1/2/2F-2f Alapfokú nevelési-oktatási intézmények és gimnáziumok infrastruktúrájának fejlesztése EU-s 198 015 195 2009.10.26 Kiskunhalas Város Önkormányzata EU-szintű nevelési infrastruktúra a jövő nemzedékéért Felsővárosi Óvoda tetőfelújítás CÉDE 16 447 000 Gazdaságfejlesztésre irányuló beruházások GOP 1.1.1-11 Piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása Kiskun Kutatóközpont Kereskedelmi és Nemesítő Korlátolt Felelősségű Társaság EU-s 136 503 960 2012.04.12 Új, a szárazságtűrő hibrid kukoricafajták nemesítésére szolgáló, technológia kifejlesztése új generációs szekvenálás segítségével. GOP 1.1.1-11 Piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása EU-s 370 633 462 2012.12.07 Kiskun Kutatóközpont Kereskedelmi és Nemesítő Korlátolt

ITS DA Konzorcium



folyamatban van

Felsőváros

folyamatban van

Alsóváros

2012.

több települést érint

2011.

Belváros

2009.

Felsőváros

2014.

Kiskunhalas és Mórahalom érintett

folyamatban van

Kiskunhalas és Mórahalom érintett



Forrás

179



Felelősségű Társaság Szárazságtűrő új hibrid búzafajták nemesítési folyamatának gyorsítása újgenerációs szekvenálás segítségével Közlekedésfejlesztésre irányuló beruházások KÖZOP 3.2.0/b-08 Projekt kivitelezés Halasi Többcélú Kistérségi Társulás EU-s 385 087 000 2009.05.07 "Soltvadkert-Selymes-Pirtó-Kiskunhalas-Kunfehértó településeket összekötő közlekedésbiztonsági kerékpárút" I. ütem DAOP 3.1.1/B Önkormányzati és állami tulajdonú belterületi valamint önkormányzati külterületi közutak fejlesztése Kiskunhalas Város Önkormányzata EU-s 382 999 997 2008.04.10 Kiskunhalas, Dongérvölgyi u. II. (Mártírok útja-Tinódi út között) szakaszának megépítése. DAOP 3.1.1/A Állami kezelésű közutakon az elérhetőség javítása Magyar Közút Nonprofit Zrt. EU-s 715 060 390 2009.02.25 Térségi elérhetőség javítása az 5412. j. úton

Kölcsey útfelújítás Kárpát u. útfelújítás Pozsony-Szentgál Esze ltp. Dongérvölgyi II. Nagy Szeder útfelúj

TEUT TEUT TEUT TEUT DAOP TEUT

Bojtár u. útfelújítás Bajcsy-Zsilinszky u. parkolóépítés Nagy Szeder II. Kossuth járda Kossuth parkoló

TEUT TEKI TEUT TEKI TEKI

2 701 000 5 938 000 2 779 000 7 579 000 1 812 000 450 588 000 16 300 000 2 248 000 16 198 000 22 500 000 2 673 000

Környezetvédelmi célú beruházások

ITS DA Konzorcium



2011.

Több települést érint

2010.

Dél-nyugati Városrész

2009.

Kiskunhalas Jánoshalma közötti út

2007. 2007. 2007. 2007. 2008. 2008.

Felsőváros Belváros Felsőváros Sóstói lakótelep Dél-nyugati városrész

2008. 2008. 2009. 2009. 2009.

Felsőváros Felsőváros Belváros Belváros Belváros

Belváros


Beruházás megnevezése KEOP 2.4.0/B/2F/10-11 Szennyezés lokalizációja települési szilárd hulladék-lerakók területén KISKUNHALAS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Kiskunhalas Jókai utcai települési szilárd hulladéklerakó, mint szennyező forrás és a lerakó által okozott szennyezés megszüntetése KEOP 4.10.0/C/12 Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal KISKUNHALAS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Napenergia hasznosítása villamos energia előállítására földre telepített napelemes rendszerrel KEOP 7.1.2.0 Szennyvízelvezetés és tisztítás Kiskunhalas Város Önkormányzata Kiskunhalas Város szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztése KEOP 7.2.4.0/B/10 Szennyezés lokalizációja települési szilárd hulladéklerakók területén Kiskunhalas Város Önkormányzata Kiskunhalas Jókai utcai települési szilárd hulladék lerakó, mint szennyező forrás, és a lerakó által okozott szennyezés megszüntetése KEOP 1.2.0/2F/09 Szennyvízelvezetés és tisztítás Kiskunhalas Város Önkormányzata Kiskunhalas Város szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztése KEOP 3.1.2/2F/09-11 Élőhelyvédelem- és helyreállítás, vonalas létesítmények természetkárosító hatásának mérséklése Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság A kiskunhalasi Fejetéki-mocsár vízellátásának javítása vízszintszabályozó műtárgyak segítségével KEOP 1.3.0/09-11 Ivóvízminőség javítása "MINDENNAPI VIZÜNK" IVÓVÍZMINŐSÉG-JAVÍTÓ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS Kiskunhalas Ivóvízminőség Javító Projekt

ITS DA Konzorcium

180





EU-s

1 592 187 870

2012.07.20

folyamatban van

Felső- és Alsóöregszőlők

EU-s

287 042 374

2013.10.22

folyamatban van


EU-s

72 760 000

2008.12.22

2011.

egész város

EU-s

67 404 625

2010.06.03

2012.


EU-s

3 413 494 471

2011.02.23

folyamatban van

egész város

EU-s

98 973 650

2014.03.24

folyamatban van


EU-s

2 735 720 877

2012.01.31

folyamatban van

egész város

Forrás



Forrás

181


Városfejlesztési célú beruházások DAOP 5.1.2/A-09-2f Kistérségi székhelyek integrált fejlesztése KISKUNHALAS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA EU-s 660 855 013 Csipke-városközpont megújítása - Kiskunhalas belvárosi akcióterületének fejlesztése DAOP 4.1.3/B Közösségi terek és és információs pontok infrastrukturális fejlesztése Kiskunhalas Város Önkormányzata EU-s 49 842 316 Közösségi tér és információs pont infrastuktúrális fejlesztése a kiskunhalasi Közösségek Házában TIOP 1.2.2-09/1 Múzeumok iskolabarát fejlesztése és oktatási-képzési szerepének infrastrukturális erősítése EU-s 94 545 912 Kiskunhalas Város Önkormányzatának Thorma János Múzeuma Iskolabarát fejlesztés a Thorma János Múzeumban Turisztikai beruházások DAOP 2.1.2/A Kereskedelmi szálláshelyek minőségi és mennyiségi fejlesztése EU-s 93 200 000 Csipke Hotel Korlátolt Felelősségű Társaság TÁMOP 2.3.4.A-13/1 Gyakornoki program a tanulószerződés keretében tanult pályakezdők támogatására a konvergencia régiókban Kiskunhalas Sóstó-Fürdő Idegenforgalmi Korlátolt Felelősségű EU-s 6 962 482 Társaság Kiskunhalas Sóstó-Fürdő Idegenforgalmi Kft. munkahelyteremtése a tanulószerződés keretében tanult pályakezdők részére

ITS DA Konzorcium




2013.04.16

folyamatban van

Belváros

2009.04.06

2010.

Belváros

2010.03.31

2011

Belváros

2008.10.20

2013.

Belváros

2013.12.20

2014.

Sóstói Lakótelep


182

5. melléklet: Állami támogatásból megvalósult projekteket : Projekt címe (100 karakter) Kölcsey útfelújítás Kárpát útfelújítás PozsonySzentgál Esze ltp.

A támogatás éve

A projekt összes költsége (eFt)

Támogatott projekt esetén program neve (100 karakter)

Támogatott projekt esetén pályázati azonosító szám (100 karakter)

2007

5.938

TEUT

030000507U

2007

2.779

TEUT

030000607U

2007

7.579

TEUT

030000707U

2007

1.812

TEUT

030002507U

Dongérvölgyi II.

2008

450.588

DAOP

DAOP-2007-3.1.1/B0061

Nagy Szeder útfelúj Bojtár u. útfelújítás Bajcsy-Zsilinszky u. parkolóépítés Lomb u. főzőkonyha felújítás Nagy Szeder II.

2008

16.300

TEUT

030001608U

2008

2.248

TEUT

030000708U

2008

17.404

TEKI

03003708K

2008

12.084

CÉDE

030004408D

2009

16.198

TEUT

030002709U

Kossuth járda

2009

22.500

TEKI

030006309K

Kossuth parkoló

2009

2.673

TEKI

030006109K

Felsővárosi Óvoda tetőfelújítás

2009

16.447

CÉDE

030005609D

u.

ITS DA Konzorcium


6. melléklet: Kiskunhalas városrészeinek utca szintű lehatárolása

ITS DA Konzorcium

183


ITS DA Konzorcium

184

KISKUNHALAS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002

KISKUNHALAS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

2015



Kiskunhalas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA

3





Megyei koordinátor


Felelős tervező

Essősy Ádám


Bunyevácz Katalin

Településtervező





közlekedési



víziközmű





Nagy Andrea






Bernáth Péter



TOVÁBBI KÖZREMŰKÖDŐK Kiskunhalas Város Önkormányzata - városi koordinátor: Baics Tamás ITS DA Konzorcium


4

Tartalomjegyzék BEVEZETÉS, ELŐZMÉNYEK ............................................................................................................. 7 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA ....................................................................................... 11 2.1 2.2

A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA .................................................................. 11 A VÁROSRÉSZI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA .......................................................... 19

KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI ....................................................................... 23 3.1 JÖVŐKÉP .................................................................................................................................... 23 3.2 A STRATÉGIAI FEJLESZTÉSI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA ..................................................................... 24 3.2.1 Városi szintű középtávú tematikus célok .............................................................................. 24 3.2.2 Városrészi szintű területi célok ............................................................................................. 30 3.3 A TEMATIKUS ÉS A TERÜLETI CÉLOK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK BEMUTATÁSA .................................. 34 A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK................................................................... 37 4.1 4.2 4.3 4.3.1 4.3.2 4.3.3 4.4 4.5 4.6

AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE, A KIJELÖLÉS ÉS LEHATÁROLÁS INDOKLÁSA ...................................... 37 AZ EGYES AKCIÓTERÜLETEKEN MEGVALÓSÍTANDÓ FEJLESZTÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ BEMUTATÁSA ...... 39 A TELEPÜLÉS EGÉSZE SZEMPONTJÁBÓL JELENTŐS FEJLESZTÉSEK .................................................. 45 Kulcsprojektek ...................................................................................................................... 45 Hálózatos projektek .............................................................................................................. 47 Egyéb projektek .................................................................................................................... 52 A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK ILLESZKEDÉSE A STRATÉGIA CÉLJAIHOZ ............................................. 57 A FEJLESZTÉSEK ÜTEMEZÉSE ....................................................................................................... 59 AZ AKCIÓTERÜLETI FEJLESZTÉSEK ÖSSZEHANGOLT, VÁZLATOS PÉNZÜGYI TERVE............................. 65

ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM.................................................................................................. 71 5.1

A TELEPÜLÉS SZEGREGÁTUMAINAK ÉS SZEGREGÁCIÓ ÁLTAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEINEK BEMUTATÁSA ............................................................................................................................................. 71 5.2 AZ ELMÚLT ÉVEKBEN TERVEZETT, ILLETVE MEGVALÓSÍTOTT, A SZEGREGÁTUMOKAT ÉRINTŐ BEAVATKOZÁSOK ....................................................................................................................................... 77 5.3 ANTI-SZEGREGÁCIÓS INTÉZKEDÉSI TERV ....................................................................................... 79 5.3.1 A szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó intézkedések ................................ 79 5.3.2 A tervezett fejlesztések szegregációs hatásainak kivédésére hozott intézkedések ............. 89 5.3.3 A szegregációt okozó folyamatok megváltoztatására, hatásuk mérséklésére teendő intézkedések ....................................................................................................................................... 89 A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI ................................................................... 90 6.1 KÜLSŐ ÖSSZEFÜGGÉSE ............................................................................................................... 90 6.1.1 Illeszkedés EU 2020 tematikus célkitűzéseihez ................................................................... 92 6.1.2 Illeszkedés az országos és megyei területfejlesztési tervdokumentumokhoz ...................... 95 6.1.3 Egyéb helyi fejlesztési és rendezési dokumentumokkal való kapcsolat ............................... 99 6.2 BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEK............................................................................................................ 105 6.2.1 A célok és a helyzetértékelésben bemutatott problémák kapcsolata ................................. 105 6.2.2 A célok logikai összefüggései ............................................................................................ 113 6.2.3 A stratégia megvalósíthatósága ......................................................................................... 115 6.2.4 A célok megvalósítása érdekében tervezett tevékenységek egymásra gyakorolt hatása . 115 A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI ........................................ 117 A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE ........................................................... 124 8.1

A CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ FEJLESZTÉSI ÉS NEM BERUHÁZÁSI JELLEGŰ ÖNKORMÁNYZATI TEVÉKENYSÉGEK ..................................................................................................................................... 124 8.2 AZ ITS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZERVEZETI KERETEI ....................................................................... 127 8.2.1 8.2.2

A városfejlesztés jelenlegi szervezeti rendszere ................................................................ 127 Az ITS megvalósításának intézményi háttere .................................................................... 128

ITS DA Konzorcium


5

8.3 A TELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ MECHANIZMUSAI, EGYÜTTMŰKÖDÉSI JAVASLATOK ....................... 128 8.4 A PARTNERSÉG BIZTOSÍTÁSA AZ ITS KÉSZÍTÉSE ÉS MEGVALÓSÍTÁSA SORÁN ................................. 130 8.5 MONITORING RENDSZER KIALAKÍTÁSA ......................................................................................... 132 8.5.1 Az ITS intézkedéseihez kapcsolódó output és eredményindikátorok meghatározása ....... 132 8.5.2 A monitoring rendszer működtetési mechanizmusának meghatározása ........................... 143

ITS DA Konzorcium


6

Táblázatjegyzék 1. táblázat: Városrészek funkciói.................................................................................................. 22 2. táblázat - A Városrészek és tematikus célok összefüggése..................................................... 35 3. táblázat - Kiskunhalas városfejlesztési célrendszere 2014-2020-ig ......................................... 36 4. táblázat Stratégiai célok és projekttípusok kapcsolata ............................................................. 57 5. táblázat – TOP intézkedések ................................................................................................... 65 6. táblázat A tervezett fejlesztések vázlatos pénzügyi terve ....................................................... 67 7. táblázat Kiskunhalas város KSH által kijelölt és Kiskunhalas város által jóváhagyott szegregátumainak státusza –a legsúlyosabb helyzetben lévő területek kiemelésével (témakörönként) ........................................................................................................................... 73 8. táblázat - Az ITS keretében tervezett fejlesztések illeszkedése az EU tematikus célkitűzésekhez és beruházási prioritásokhoz........................................................................................................ 92 9. táblázat A városi szintű középtávú tematikus célok és problémák kapcsolatai ...................... 106 10. táblázat: A városi szintű középtávú tematikus célok és adottságok kapcsolatai .................. 107 11. táblázat: A városrészi szintű területi célok és problémák kapcsolatai .................................. 108 12. táblázat: A városrészi szintű területi célok és adottságok kapcsolatai ................................. 110 13. táblázat: A települési célok logikai összefüggései ................................................................ 114 14. táblázat: A stratégia megvalósíthatóságának főbb kockázatai ............................................. 117 15. táblázat: Tematikus célok eredményindikátorai ................................................................... 134 16. táblázat: Területi (városrészi célok) eredményindikátorai .................................................... 135 17. táblázat: Az akcióterületi fejlesztések (beavatkozások) output indikátorai ........................... 137

Ábrajegyzék 1. ábra - Kiskunhalas városrészei ................................................................................................ 19 2. ábra - A lakónépesség számának megoszlása (%) Kiskunhalas városrészeiben, 2011 .......... 20 3. ábra - A lakónépesség korcsoportos összetétele Kiskunhalas városrészeiben, 2011 ............. 21 4. ábra - Kiskunhalas akcióterületei ............................................................................................. 38 5. ábra - Kiskunhalas szegregátumai és szegregációval veszélyeztetett területei ....................... 71 6. ábra - Anti-szegreációs célok ................................................................................................... 79 7. ábra: A monitoring folyamatának összefoglalása ................................................................... 143

ITS DA Konzorcium


7

Bevezetés, előzmények ITS célja és szerepe

Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (továbbiakban ITS) a város középtávú fejlesztési irányait, célrendszerét és azok elérése érdekében tervezett tevékenységeket határozza meg az Önkormányzat által jóváhagyott jövőkép és hosszú távú (15-20 év) átfogó célok alapján. Az ITS célja, hogy stratégiai tervezés eszközeivel segítse elő a következő 7-8 év városfejlesztési tevékenységeinek eredményességét.

Előzmények

Kiskunhalas Város Önkormányzata 2008-ban dolgozta ki és a 139/2008.képviselő-testületi határozattal fogadta el első Integrált Városfejlesztési Stratégiáját, amely tulajdonképpen jelen dokumentum előzményének tekinthető, ugyanakkor az elmúlt 7 évben bekövetkezett és alábbiakban részletezett változások szükségessé teszik annak felülvizsgálatát.

Stratégia felülvizsgálat indokai

A Stratégia kidolgozása óta eltelt 7 évben számos külső és belső tényező együttes változása indokolttá teszi annak felülvizsgálatát. Belső tényezők változásai: az IVS kidolgozása óta eltelt időszakban bekövetkező társadalmi-gazdasági változások (pl.: 2008-ban kirobbant gazdasági világválság hatásai, a piaci, befektetői környezet változása, a demográfiai adatokban, tendenciákban érzékelhető változások), a korábbi IVS-ben foglalt fejlesztési elképzelések megvalósításának tapasztalatai, fejlesztések eredményei. Külső tényezők változásai: A hazai szakpolitikai és jogszabályi környezetben bekövetkezett változások, illetve a 20142020-as időszakra vonatkozó országos és megyei fejlesztéspolitikai elképzelések megfogalmazása. Különös tekintettel a következők: az Integrált Településfejlesztési Stratégia tartalmi és egyes eljárásrendi elvárásait rögzítő 314/2012. (XI.8) Korm. rendelet megalkotása, melynek értelmében a Stratégia tartalmi követelmény rendszere jogszabályban rögzítésre került, a korábbiakhoz képest bővült, változott. Az országos fejlesztési és rendezési dokumentumok, mint tervezési kereteket meghatározó dokumentumok elfogadása, azokban történt változások (így az Nemzeti Fejlesztés 2030 - Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció 1/2014 (I.3) OGy. határozattal történő elfogadása; valamint az Országos Területrendezési Terv (OTrT) 2014. február 1-től hatályos módosításai. Az OFTK az országos fejlesztéspolitika átfogó célrendszerét és középtávú (2020-ra vonatkozó) céljait fogalmazza meg, foglalkozik a városhálózat szerkezetének alakulásával, a városfejlesztés nemzeti prioritásainak felvázolásával. Az OFTK kiemelten kezeli a vidéki térségek, települések sajátos vidéki értékeit megőrző, azokra építő fejlesztését, felzárkóztatását, beleértve a társadalmi, közösségi, gazdasági és infrastrukturális fejlesztéseket. Kulcsfontosságúnak tartja, hogy a vidéki települések népsségmegtartó erejének erősödését, az agrár- és élelmiszergazdaságon túl a vidéki térségek jövője a vidéki foglalkoztatást biztosító további gazdasági ágazatok fejlesztését, a gazdasági diverzifikációt, a helyi gazdaság megerősítését. A megyei területfejlesztési koncepciók és programok 2014-ben történő felülvizsgálata, megalkotása. Az egymással közel egy időben zajló tervezés ITS DA Konzorcium


8

eredményeként a korábbiakhoz képest nagyobb lehetőség nyílik a megye, a megyei jogú városok, valamint a megye többi városát érintő fejlesztések összehangolására, a fejlesztések egymást kiegészítő és egymást erősítő hatásainak kihasználására. Megalkotásra és kidolgozásra kerültek az EU 2014-2020 közötti támogatási időszakának új támogatáspolitikai célkitűzései, forráslehetőségei; új eljárásrendjei és az ezekhez kapcsolódó jogszabályok: Elfogadásra került EU 2020 Stratégia, amelyben az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést, mint fölérendelt cél szem előtt tartva az EU öt nagyszabású célt tűzött ki maga elé a foglalkoztatás, az innováció, az oktatás, a társadalmi befogadás és a klíma/energiapolitika területén, amelyeket 2020-ig kíván megvalósítani a kohéziós politika eszközrendszerén keresztül. A kohéziós politika megvalósítását célzó un. közös rendelkezéseket tartalmazó rendelet rögzíti azt a 11 tematikus célkitűzést, melyek támogatásával a kohéziós politika hozzájárul az EU 2020 céljaihoz. Az Európai Unió 2020-ig érvényes átfogó Stratégiájában kiemelt figyelmet kap a városok fejlesztése. Az ERFA prioritásainak mindegyike megvalósítható városi környezetben, a rendelet azonban kifejezetten városi problémák kezelésére irányuló beruházási prioritásokat is meghatároz. Az EU2020-hoz igazodóan kidolgozásra és Brüsszel által is elfogadásra került hazánk Partnerségi Megállapodása (2014. szeptember), amelyben Magyarország a 2014-2020 időszakra vonatkozóan azonosította a legfontosabb kihívásokat és kitűzte a fő fejlesztési prioritásokat, melyek alapvetően meghatározzák az Európai Strukturális és Beruházási Alapok forrásainak eredményes és hatékony felhasználásának hazai feltételeit. A Partnerségi Megállapodásban foglalt irányok mentén kidolgozásra kerültek és Brüsszel által részben elfogadásra kerültek, részben elfogadás előtt állnak a 20142020 támogatási időszak Operatív Programjai. Az Operatív Programok közül a városok számára az egyik legjelentősebb forrásokat tartogató Terület és Településfejlesztési Operatív Programhoz (TOP) kapcsolódóan a stratégia készítésével párhuzamosan zajlik a megyei Integrált Területi Programok (ITP) tervezése és ehhez kapcsolódóan a városi fejlesztési elképzelések összegyűjtése, rendszerezése. A külső és belső tényezők együttes változása miatt - a megyei jogú városok számára 2014-2015 során biztosított támogatást követően - a Belügyminisztérium EU-s támogatási forrás igénybevételével a járásszékhelyek számára is biztosítja, valamint szakmailag támogatja a stratégiai tervezési munkát a „Fenntartható településfejlesztés a kis-, és középvárosokban (és a fővárosi kerületekben – Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása ” című projekt keretében. Ennek köszönhetően az ország összes járásszékhelyére egy időben, egymással párhuzamosan történik az Integrált Településfejlesztési Stratégiák elkészítése, a korábbi IVS-ek felülvizsgálata. Az ITS helye a tervezési rendszerben

A jogszabályi előírásokból, de a tervezési logikából is fakadóan az ITS egy átfogó tervezési rendszer egyik eleme. A rendszer alapelemeit és azok egymásra épülését az alábbi ábra foglalja össze.

ITS DA Konzorcium


Az ITS szakmaitartalmi felépítését meghatározó dokumentumok

9

A jelenleg készülő Integrált Településfejlesztési Stratégia szakmai-tartalmi felépítését: a 314/2012. (XI.8) Kormány rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről és egyes településrendezési jogintézményekről tartalmi elvárásai; a Városfejlesztési Kézikönyv (Második javított kiadás, NFGM 2009. január 28.) tartalmi javaslatai, szakpolitikai iránymutatásai; Belügyminisztérium részéről jelen munka támogatására kidolgozott „Útmutató a kis-, és középvárosok és a fővárosi kerületek Integrált Településfejlesztési Stratégiáinak elkészítéséhez 2014-2020” c. módszertani dokumentum segíti. A Stratégia elkészítését a jogszabályi elvárások szerint részletes helyzetfeltáró, helyzetelemző és helyzetértékelő munkarészekből álló Megalapozó vizsgálat, valamint a Településfejlesztési Koncepció hosszú távú célrendszerének megalkotása előzte meg. A Megalapozó vizsgálat számos tématerületet elemezve, számszerű adatokra, tendenciákra támaszkodva mutatja be a város térségi szerepkörét, társadalmi és gazdasági helyzetét, településrendezési háttérét, a stratégiaalkotás számára meghatározva a város és városrészek legfőbb erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és veszélyeit. A megalapozó vizsgálati fázis elemzéseihez a szakértők támaszkodhattak a KSH 2011. évi Népszámlálás eredményeire mind a városi, mind a városrészi elemzések során, valamint a Belügyminisztérium részéről a szakértői munkát támogató TEIR ITS modul adatállományára. A központi elvárásokon, módszertani segédleteken túl az ITS készítői nagymértékben építettek a Kiskunhalas Város Önkormányzatának információszolgáltatásra: a megalapozó vizsgálat jogszabályi elvárások szerinti kidolgozása érdekében helyi adatokra, ágazati koncepciókra, dokumentumokra; a stratégia alkotás fázisában a településfejlesztési koncepcióra, a korábbi IVS-ben foglaltakra és megvalósítás tapasztalataira, a 2014-2020 időszakra releváns helyi koncepciókra és

ITS DA Konzorcium


10

programokra, így a 2015-2019 közötti időszakra irányuló Gazdasági Ciklusprogramban foglaltakra, a hatályos Településszerkezeti Tervre, valamint a stratégiai tervezés folyamatát végigkísérő partnerségi lépések (szakmai konzultációk, munkacsoporti ülések, workshopok) keretében a helyi társadalom véleményét, elképzeléseit tartalmazó „soft” információkra. A stratégia eredményessége

A stratégia akkor válhat eredményessé, ha: annak segítségével a Kiskunhalas városa a tervezett mértékben ki tudja használni fejlődési potenciálját a 2014-2020 közötti időszakban; a célok és azok megvalósítása érdekében tervezett tevékenységek (projektek) jelentős része megvalósul; az ITS a városfejlesztés különböző szereplői közötti kommunikáció eszközévé válik; hozzájárul ahhoz, hogy a városban megvalósuló fejlesztések térben és időben egymással összehangoltan valósuljanak meg; az abban foglalt kiszámítható, világos célrendszer révén a közszféra mellett a magánszféra fejlesztéseit is képes ösztönözni.

ITS DA Konzorcium


11

Helyzetelemzés összefoglalása 2.1 A városi szintű helyzetelemzés összefoglalása A város egyik legsúlyosabb problémája a lakosság foglalkoztatása, ehhez kapcsolódóan pedig a fiatalok elvándorlása, melynek oka a munkalehetőségek hiánya. A városban maradó fiatalok közül az alacsonyan (középfokú) képzettek találnak könnyebben munkát. A magasan képzett fiatalok nem Kiskunhalason szerzik a végzettségüket, tanulmányaikat Kecskeméten, Szegeden vagy Budapesten végzik. Jellemzően ezekben a városokban munkát is találnak és letelepednek. Az önkormányzatnak jelenleg nincsenek olyan foglalkoztatáspolitikai intézkedései, melyek a képzett fiatalok helyben tartását ösztönöznék, de ennek kialakítása a tervek között szerepel. A fiatalok számára nemcsak munkalehetőséget és megfelelő lakhatási körülményeket szükséges biztosítani, hanem jó színvonalú kulturális, közösségi és sportolási lehetőségeket is. A városközponti területeken koncentrálódnak a közösségi programok és létesítmények (mozi, színház), míg a város peremein kevés helyszín áll rendelkezésre szabadidős program lehetőségekre. A város belső közlekedési rendszere pedig nem minden esetben teszi lehetővé a városközponti szolgáltatások külső városrészekből való gyors megközelítését. Az előzőekből is következően a lakosság elöregedése figyelhető meg a városban. Ez ellen ható folyamat a szegregátumokban élő lakosság fiataljai számának a növekedése. A szegregátumokban élők életkörülményeinek, foglalkoztatásának megoldása egyre nagyobb kihívást jelent a város számára. A városban 9 szegregátum található, ezek egymáshoz közeli utcasorokat jelentenek, viszonylag nagyszámú és növekvő lakossággal. A város kedvező közlekedés-földrajzi helyzete miatt új befektetők érkezésére számít. Az Önkormányzat támogatja a KKV-kat, ennek ellenére az elmúlt években csökkent a városban működő vállalkozások száma. A mezőgazdaságnak még mindig jelentős szerepe van, a vállalkozások száma nő ebben az ágazatban. A turizmusfejlesztésben, de főként a rekreációs fejlesztésekben is van potenciál a városban. A város gyógyvízzel és arra települt fürdővel rendelkezik. A fürdő mellett található a kórház is, így a Belváros ezen részének a felsővárosi Csetényi Parkkal együtt a városlakók rekreációját és gyógyturisztikai célokat is szolgál. Az egészségügyi alágazatban tevékenykedő vállalkozások száma nagy a településen így a kórház, a fürdő és a határhoz való közelség együttes lehetőségeinek kihasználásában érdemes gondolkodni. Jelenleg is érkeznek külföldi turisták a városba, főként Németországból nyugdíjasok. Közülük néhányan tanyákat is megvásároltak és felújítottak. A tanyavilág sorsa egy másik fontos és számos kérdést fölvető téma a város életében. A tanyák kultúrtörténeti értékek, ugyanakkor a városból kiszorult szegények tanyákba való beköltözésével teljesen lepusztulnak. Az oda költözők pedig egyre rosszabb körülmények között élnek.

ITS DA Konzorcium


12

Erősségek

Gyengeségek

1. társadalom: demográfiai viszonyok és tendenciák várost a megyei átlagnál alacsonyabb mértékű természetes fogyás jellemzi lakosság iskolai végzettsége nőtt (2001-2011) megyei viszonylatban kedvező lakáskörülmények

népesség száma csökken a természetes fogyás és a negatív vándorlási egyenleg miatt elvándorlás a nagyobb városokba a felsőfokú végzettséget szerző fiatalokra jellemző, akik tanulmányaik befejeztével nem költöznek vissza Kiskunhalasra társadalom elöregedése felsőfokú végzettségűek aránya alacsony nagy munkanélküliség lakosság átlagos jövedelem szintje alacsony lakások közcsatornával való ellátottsága alacsony társadalmi, térbeli konfliktusok a szegregátumokban és a zártkertes övezetben 2. települési közösség (kohézió, kultúra, hagyományok, civilek) – a közösség, mint településfejlesztési erő Kiskunhalasi Művelődési Központ otthont ad helyi lakosok csak egy részét tudják a civilek számos civil szervezet és intézmény mozgósítani rendezvényének művelődési ház helyhiánnyal küszködik Thorma Galéria kiállítása színháznak csak egy terme van, ami kevésnek százezer kötetes a Martonosi Pál Városi Könyvtár bizonyul Csipkemúzeum - halasi csipke turisztikai és közösségi terek nem elégítik ki a lakossági kulturális értéke igényeket városi színház, mozi – térségi vonzás nincsenek megfelelő közösségi programok a tradicionális rendezvények (Város Napja, fiataloknak Nemzetközi Csipkefesztivál) halasi sportélet élénk 3. intézmény-rendszer (közszolgáltatások) és városüzemeltetés működő bölcsődei férőhelyek száma és kihasználtsága is enyhén nő óvodák kihasználtsága 91%-os sok gyerek jár Kiskunhalasra iskolába két állami fenntartású és két egyházi középiskola működik változatos szakmaszerkezettel más településről bejáró középiskolai tanulók aránya nő városban felsőfokú szakképzés működik háziorvosi, gyógyszertári, védőnői ellátás megfelelő a kórház a speciális egészségügyi szolgáltatások iránti igényeket kielégíti a fogyatékosok otthona, idősek bentlakásos otthona felújítása megtörtént 4. gazdaság szerkezet és dinamika

egyre szükségesebbek az eszközbeszerzések és épület felújítások kollégium kihasználtsága alacsony településen nincsen felsőoktatási intézmény városban felsőfokú szakképzést szerzett fiatalok helyben nem találnak végzettségükhöz megfelelő munkát, ezért az itt nyújtott, szerzett felsőfokú szakképzések nem helyben hasznosulnak

megyei 50-249 főt foglalkoztató vállalatok magas száma fontos a baromfi-, sertéstenyésztés, szarvasmarhatartás, szőlészet, borfeldolgozás kiskereskedelmi egységek száma magas öko- illetve gyógyturizmus potenciálja kerékpáros-, a tanyasi-, a vadász- és horgászturizmus lehetőségei sok német nyugdíjas nyaral a városban, néhányan közülük le is telepednek jelentős munkahelyteremtő beruházások az Ipari Parkban

vállalkozások száma folyamatosan csökken egyetlen nagyvállalat a Levi’s bezárt szolgáltatási ágazatnak kis jelentősége Halas Hotel bezárt, ami 400 férőhelyes volt baromfifeldolgozó foglalkoztatása visszaesett magasabb hozzáadott értéket termelő vállalkozások nincsenek beszállítói hálózatok és klaszterek kialakulása nem jellemző

ITS DA Konzorcium


13

Erősségek

Gyengeségek

5. önkormányzat vagyoni helyzete és gazdálkodási egyensúlya kezdeményezések kedvezményes lakhatás biztosítására a képzett fiatalok visszaköltözésének támogatására közmunkaprogram hatékonyan működik nagyszámú önkormányzati bérlakások a városközpontban és környékén találhatóak megújuló energia használata a közintézményekben iparűzési adóbevételek stabilan beérkeznek, sőt utóbbi években tervezettnél több 6. táji és természeti adottságok

Városgazda Zrt. végzi a befektetők vonzását, de kapacitás hiánnyal küzd városnak jelenleg nincs olyan programja, ami a képzett fiatalok visszaköltözését ösztönözné önkormányzati bérlakások többsége felújításra szorul az iskolák fenntartása költséges a korszerűtlen fűtési rendszer miatt közmunkaprogramban résztvevők száma nő

fejlesztési potenciál a Sóstó (horgászvíz) és a Parkerdő különleges természeti érték a Kiskunhalasi Fejetéki-mocsár Kiskunsági Nemzeti Parknak is vannak a városhoz tartozó területei Kiskunhalas a Homokhátsági Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás tagja, szelektív gyűjtés is van a városban 7. zöldfelületek

éghajlati viszonyaira sajnos egyre inkább jellemzőek a szélsőséges éghajlati események folyamatosan nő a belterületbe vonás a városban a természeti területek rovására

város számos védett fával, facsoporttal és fasorral is rendelkezik

sok utcában koros fák találhatóak, máshol teljesen hiányzik a fasor utcai gyümölcsfák magas aránya jellemző közparkok aránytalan eloszlása jellemző, a Déli telepen, a Délnyugati városrészben, illetve a Felső és Alsóöregszőlőkben, egyáltalán nincs épített park egyes városrészekben a közösségi terek hiányoznak közlekedési területek mellett a zöldsávok csökkenése jellemző a parkolók javára

8. épített környezet (épített örökség is) tanyás beépítettség jelentősége hagyományos épületei

hagyományos

városkép,

Tabán városszerkezeti jelentőségűek

tájképi

kulturális

öröksége

adottságai

városképi

közösségi funkciók hiánya (Belváros, Felsőváros kivételével) jelentős átmenő forgalom épített környezetre kedvezőtlen hatással van városközponti foghíjtelkek beépítetlensége Tabánban a közterületek és ingatlanok állapota leromlott zártkerti területeken a hagyományos tájhasználat megváltozása, lakófunkciók erősödése tanyás beépítettség eltűnése

9. közlekedési hálózat és minősége (belső és külső) előny a vasúti tranzitfolyosó jelenléte legnagyobb átmenő forgalmú közúti irányok (pl. M5) elkerülik belterületen magas a kiépített utak aránya megfelelő autóbuszos ellátottság magas a kerékpárosok részaránya a helyi forgalomban

ITS DA Konzorcium

európai fő tranzitfolyosók (M5, tervezett M8, M9) elkerülik, városközpontban kevés a parkolóhely 53. sz. főút átmenő forgalma és a városi úthálózat szerkezete miatt a város belső részét és a belvárost átmenő forgalom terheli buszpályaudvar (busztárolás) helyszíne kedvezőtlen, környezete rendetlen országos és helyi közutak rossz állapota vasútállomás utasforgalmi szolgáltatási szintje rossz


14

Erősségek

Gyengeségek veszélyes baleseti góchelyek

10. közművek és elektronikus hírközlés vezetékes vízellátás közel 100 %-os ivóvíztároló kapacitás nem elegendő két termálkút vize Halasthermál Fürdőben vízbázisként szolgáló mélyfúrású kutak vize hasznosul minden esetben határértéket meghaladó szennyvízgyűjtő-hálózatába lakások 60 %-át mértékben tartalmaz vasat, határértéket bekapcsolták megközelítő mértékben arzént - vízkezelés csapadékvíz elvezetés főgyűjtő rendszere részben megoldott elkészült, Járószéki vésztározó, Csetényi Parkban csapadékvíz elvezető hálózata nem képez lévő záportározó (felújítás) is egységes rendszert, magán területeken is alig város gázellátása belterületen 100 %-os, jelenleg a tarthatók vagy elöregedtek kiskertes és tanyás ingatlanok ellátása van szennyvíz tisztító telep túlterhelt, korszerűsítése folyamatban szükséges 11. környezetvédelem - klímatudatosság/ energiahatékonyság az agyag, kavics az építőipar számára hasznosítható nyersanyaggal rendelkezik a város Sóstó horgászvizek és a Fejetéki-mocsár fontos felszíni vizes területek jó levegőminőség ipari területek megfelelő védőtávolságra helyezkednek el az összefüggő lakott területektől

településektől távolabb a talajvíz süllyedése és az állandó és időszakos vízborítottságú területek csökkenése jellemző egyetlen jelentősebb zajforrás és légszennyező a közúti és a vasúti közlekedés

Lehetőségek

Veszélyek

1. társadalom: demográfiai viszonyok és tendenciák ösztöndíjak, fészekrakó program

szegregátumok növekedése, foglalkoztatási problémák középfokú oktatás piaci igények szerinti alakítása fiatal és képzett lakosság további elvándorlása társadalom súlyosbodó elöregedése, ami fokozott anyagi terhet ró az aktív lakosságra alacsony társadalmi státuszú csoportok beköltözése, szegények zártkertekbe és külterületre való kiszorulása, növekvő elszigeteltség, közszolgáltatások hiánya 2. települési közösség (kohézió, kultúra, hagyományok, civilek) – a közösség, mint településfejlesztési erő közösségi kulturális intézmények kínálatbővítése vendégelőadások, filmek érkeznek támogatási forrás új művelődési ház építésére civil szervezetek tevékenysége által kultúra és közösségi programok térbeli decentralizálása a városban forrás sportinfrastruktúra fejlesztés és sportegyesületek támogatására

fiatalok nem találnak megfelelő programot a városban és elvándorolnak, vagy olyan időtöltést választanak, ami káros számukra a civilek nem tudnak megfelelően működni, egyes szerveztek ellehetetlenülnek mivel nincs, hely ahol összegyűlhetnének

3. intézmény-rendszer (közszolgáltatások) és városüzemeltetés kollégium fejlesztésével több helyről érkeznek tanulók a városba

általános iskolák kihasználtságának csökkenése kollégium kihasználtsága csökken a romló komfortszint miatt

4. gazdaság szerkezet és dinamika mezőgazdaságban regisztrált vállalkozások száma tovább nő termelő szövetkezetek valamilyen formában újraindulnak

ITS DA Konzorcium

nincs elég iparterület, ami hasznosítható lehetne, ha befektető érkezik, egyes területeket nem lehet átminősíteni újonnan létrehozandó Termálfürdő- és Gerontológiai Központ megvalósításában


15

Lehetőségek iparterületek bővítésére van igény, mivel új befektetők érkeznek a gyógyfürdő és a kórház fejlesztésével a gyógyturizmus fellendül

Veszélyek hátráltató tényező a forráshiány és a rendezetlen tulajdoni viszonyok, így nem tud megvalósulni minőségi szálláshely hiány miatt kevesebb turista érkezik

TDM szervezet alakul a környező fürdővárosokkal 5. önkormányzat vagyoni helyzete és gazdálkodási egyensúlya helyi vállalkozások támogatására nyílik forrás lehetőség forrás intézmények fűtéskorszerűsítésére, így a fenntartási költségek csökkennek forrás további új szociális bérlakások kialakítására 6. táji és természeti adottságok

közfoglalkoztatottak növekvő száma, annak anyagi terhe épületkorszerűsítések elmaradása, intézmény fenntartási költségek növekedése

város gazdag természeti adottságaira alapozva a tanyasi- és ökoturizmus iránti igény nő

tervezett úthálózat területhasználat módosító hatását és a természeti területek helyzetét vizsgálni kell a településen, hogy ne kerüljön veszélybe az ökológiai hálózatok folytonossága

7. zöldfelületek városrehabilitáció keretében fasor rekonstrukciókra is jut forrás mely javíthatja a zöldfelületek állapotát

közterületi rehabilitáció nem jár együtt a zöldterület létesítésével, megújításával

8. épített környezet (épített örökség is) forrás a középületek, közterületek rehabilitációjára igény és forrás a fürdő rehabilitációs és turisztikai fejlesztésére forrás a Sóstó komplex rekreációs fejlesztésére

városközponti foghíjtelkek beépülésével parkolás további problémát fog jelenteni tanyás térségek lepusztulása zártkertekben lakófunkció erősödése Tabán épületeinek lepusztulása további közösségi terek kialakítása elmarad

a

9. közlekedési hálózat és minősége (belső és külső) elkerülő út épül a buszpályaudvar (busztárolás) áthelyezésre kerül országos és helyi közutak állapota javul a vasútállomás utasforgalmi szolgáltatásai javulnak

a meglévő közúti közlekedési infrastruktúrán a forgalom, ezáltal a baleseti veszélyeztetettség és a környezetszennyezés növekedése a növekvő közúti forgalom miatt csökken a kerékpározási kedv és növekvő parkolási problémák jelentkeznek nyugati elkerülő út előkészítésének hiánya az állami közútkezelő és az önkormányzat forráshiánya miatt a fenntartási tevékenységek és a fejlesztések csúszása pályázatokhoz szükséges önrész hiánya

10. közművek és elektronikus hírközlés forrás csapadékvíz elvezetési tanulmányterv készítésére és a tervek megvalósítására

rövidtávon a legfontosabb, és ha elmarad veszélyt jelent – az EU-konformosításhoz is nélkülözhetetlen – fejlesztési feladat a félbehagyott vízkezelési technológia befejezése a II. vízmű telepen magas beruházási költségű vízrendezési projektekre nem lesz elég forrás a TOP-ból

11. környezetvédelem - klímatudatosság/ energiahatékonyság megújuló energia növekvő versenyképessége környezetterhelő anyagok (pl. szennyvíziszapok) hasznosítása

ITS DA Konzorcium

talajvíz nitrát, valamint ammónium szennyezettsége mezőgazdasági tevékenység és a szennyvíz miatt jellemző, az ólom és az arzén tartalom is magas


16

Lehetőségek

Veszélyek

mezőgazdasági hulladékok energetikai célú hasznosítása (hígtrágya, mezőgazdasági melléktermékek anaerob fermentációja – biogáz kinyerés céljából, a komposzt a mezőgazdasági hasznosítása) térségi összefogás sürgetése a csökkenésének megállítására, kialakítására

talajvízszint tározótavak

kedvező szabályozási környezet a hulladékok hasznosítására

megújuló energiaforrások létesítményeinek átgondolatlan telepítése tájromboló lehet (pl. tervezett napelem park) napelemek kormányzati megadóztatása (termékdíj) ellehetetleníti az ilyen beruházásokat, mert azok vagy nem, vagy csak jóval hosszabb időtáv alatt térülnek meg mezőgazdasági eredetű, az állattartó telepekről kikerülő, a lakott területekről és a kommunális hulladék-lerakókból szivárgó szennyezések érintik a vízbázist vízháztartási szélsőségek nem megfelelő kezelése, szélsőséges időjárási viszonyok, szárazság, belvíz hulladékgazdálkodási jelentősen emelkednek

ITS DA Konzorcium

szolgáltatási

díjak


ITS DA Konzorcium

17


ITS DA Konzorcium

18


19

2.2 A városrészi szintű helyzetelemzés összefoglalása 1. ábra - Kiskunhalas városrészei

A város lakónépességének 22-22 % a Belvárosban és a Felsővárosban él, ez a két legnagyobb népességű városrész Kiskunhalason. Ezeket követi Alsóváros és az Oncsa-lakótelep városrész a lakónépességük nagysága tekintetében.

ITS DA Konzorcium


20

2. ábra - A lakónépesség számának megoszlása (%) Kiskunhalas városrészeiben, 2011 0,1 1,8

0,9

3,9

10,1

22,6

15,7 7,8 9,2 5,7

22,3

Belváros

Felsőváros

Sóstói lakótelep

Kertváros

Tabán

Alsóváros



Felső- és Alsóöreg-szőlők (külterület)

Déli telep


Forrás: KSH 2011. évi népszámlálási adatok alapján saját szerkesztés

A legtöbb lakás a Belvárosban található, ezt követi a Felsőváros, mivel ez a két legnagyobb népességszámú városrész. Alsóvárosban a lakónépesség számához igazodóan nagy a lakások száma. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya a legmagasabb a két külterületi városrészben, belterületen pedig a Tabán városrészben ahol kétszer annyi az alacsony komfortfokozatú lakások aránya, mint a városban átlagosan. Előzőeken túl a Dél-nyugati városrészben magas ez az érték. Felső- és Alsóöreg-szőlők lakásainak 30%-a alacsony komfortfokozatú és az egyszobás lakások aránya itt a legmagasabb. A legrosszabb helyzetben a Külterületen lakók vannak. Alsóvárosban átlagos a lakások komfortszintje. Az Oncsa lakótelep kedvező helyzetben van a lakások komfortossága tekintetében. A Déli telepen kevés, de jó ellátottságú lakás található. A lakosság korszerkezetére jellemző, hogy az időskorú lakosság száma magas Belváros, Felsőváros, Alsóváros és Tabán városrészben. Oncsa lakótelep és Iparterületen a legalacsonyabb gyermekkorú népesség aránya, míg az időskorúak aránya itt a legmagasabb a városban. Fiatalodó korszerkezet jellemző Kertvárosra. A Sóstói lakótelepen a gyermekkorú népesség aránya a második legmagasabb, míg az időskorúak aránya nem éri el a városi átlag felét. A gyermekkorú népesség aránya a Délnyugati városrészben a legmagasabb, megközelíti a 30 %-ot, míg az időskorúak aránya a második legalacsonyabb. Felső- és Alsóöreg-szőlőkben a gyermekkorú népesség aránya második legmagasabb, megközelíti a 20 %-ot.

ITS DA Konzorcium


21

3. ábra - A lakónépesség korcsoportos összetétele Kiskunhalas városrészeiben, 2011 120,0 100,0 80,0

23,6

26,4

63,1

59,2

13,3

14,4

60,0 40,0 20,0 0,0

10,9

68,6

20,4

17,6

26,9

68,5

58,1

59,5

58,8

14,0

15,0

13,3

11,7

27,3

29,5

12,2 59,5


15,0

26,7

65,4 73,3

28,2

19,6

0,0

21,0

63,9

15,2


Lakónépességen belül 60-X évesek aránya Forrás: KSH 2011. évi népszámlálás

A lakosság iskolai végzettségi szintje átlagosan magasabb a Belváros, Kertváros és Felsőváros városrészekben a többi városrészhez képest. Alacsony iskolai végzettségi szint jellemző Tabán, Oncsa lakótelep és Ipartelep, Dél-nyugati városrész, Felső- és Alsóöreg-szőlők, Déli telep, Külterület városrészek lakóira. A Belvárosban a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 36 %, ami Kertváros után a legjobb érték a városban. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül alig fele a városi átlagnak a Belvárosban. Kertvárosban, Belvárosban és a Felsővárosban a legalacsonyabb a munkanélküliség. Kertvárosban a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül és a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül a városban a legalacsonyabb. Tabánban a legmagasabb a munkanélküliség. Sóstói lakótelepen a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 40 %, Tabán után a külterületi városrészeken kívül itt a legmagasabb. Tabánban a munkaképes korú népesség foglalkoztatottainak aránya 43 %, ami a legrosszabb városrészi érték. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya és a gazdaságilag nem aktív népesség aránya itt a legmagasabb. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Tabán és a külterületi városrészek után Oncsa lakótelepen a legmagasabb. Dél-nyugati városrész lakosságának 64,9 %-a alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportban foglalkoztatott, ami a legrosszabb városrészi érték. A gazdaságilag nem aktív népesség aránya itt a legmagasabb. A Felső- és Alsóöreg-szőlők városrész is komoly munkanélküliségi gondokkal küzd.

ITS DA Konzorcium


22

A Déli telep városrész lakosságának is jelentős része alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportban foglalkoztatott. A gazdaságilag nem aktív népesség aránya ugyanakkor itt a legalacsonyabb.

Funkciók Belváros Felsőváros Sóstói lakótelep Kertváros Tabán Oncsa lakótelep és Ipartelep Dél-nyugati városrész Felső-és Alsóöregszőlők (külterület) Déli telep Külterület domináns funkció kiegészítő funkció

ITS DA Konzorcium

Város(rész) központi

Lakó

Humán szolgáltatási

Közigazgatási

Közösségi

Közlekedési, távközlési

Turisztikai, rekreációs

Zöldfelületi, környezeti

Mezőgazdasági

Kereskedelmi

Városrészek

Ipari, logisztikai

1. táblázat: Városrészek funkciói


23

Középtávú célok és azok összefüggései Kiskunhalas város ITS-ben megfogalmazott fejlesztési célrendszerének alapja a város tényleges megvalósítandó fejlesztési igénye az EU 2014-2020 közötti támogatási időszakának forráslehetőségeihez kapcsolódóan. Ezen igények felmérésének alapjai: Az EU 2020 Stratégia megvalósítását szolgáló tematikus célok; Bács-Kiskun megye Területfejlesztési Koncepciójának célrendszere, illetve az Integrált Területi Program (ITP); Jelen ITS Megalapozó munkarészében szereplő megállapítások, megoldásra váró problémák, megvalósítandó feladatok; A Bács-Kiskun Megyei Gazdaságfejlesztési részprogram táblázataiban összesített projekt ötletek. Az alábbiakban összefoglaltuk Kiskunhalas város ITS-ben meghatározott Jövőképe és fejlesztési célrendszere meghatározásának legfontosabb tervezői szempontjait. Ennek megfelelően a fő tervezési elvek: A meghatározott fejlesztési célok a tényleges fejlesztési igényekre reflektálnak és épülnek, és a Megalapozó munkarészben feltárt problémák orvoslását, illetve a meglévő potenciálok, erőforrások, lehetőségek kihasználását szolgálják. A célrendszer a fejlesztési szükségletekre épül, de a reális projekt megvalósítás érdekében fontos az elérhető forráslehetőségek figyelembe vétele is. A célrendszer az általános célkitűzések helyett a helyi igényekre és jellegzetességekre fókuszál. A célok mind a pénzügyi-műszaki megvalósíthatóság, mind a fenntarthatóság (gazdasági, környezeti, társadalmi) szempontjából legyenek reálisak. Kiskunhalas város 2000-ben elfogadott Településfejlesztési Koncepciója mára elavult, nem alkalmas arra, hogy az ITS célrendszer alapját képezze, így jelen projekt keretében 314/2012 Korm. rendelet tartalmi elvárásai szerint TFK is készül, melynek célrendszere összhangban van az ITS-el.

3.1 Jövőkép A jövőkép pozícionálja a várost a régióban/tágabb térségben, meghatározza a társadalmi gazdasági és épített környezeti domináns folyamatokat és a 2030-ra elérendő elvárt állapotot. Kiskunhalas Város Jövőképe „A város gazdag táji, természeti, gazdasági és épített örökségét megőrző, sokoldalú adottságait a gazdaság és a társadalom megújítására fordító, élénk közösségi és kulturális élettel rendelkező alföldi város.” Átfogó cél 1: Versenyképes és innovatív gazdaság helyi és térségi erőforrásokra támaszkodva A gazdaság versenyképességének növelése az első átfogó célja a városnak, mivel a lakosság foglalkoztatási problémáinak megoldása az egyik legfontosabb feladat. A gazdasági fejlődést a térségi erőforrásokra támaszkodva, a természeti, gazdasági és épített örökség értékeit kihasználva ITS DA Konzorcium


24

képes biztosítani. Az innovatív vállalkozásokra jelenleg a Kiskun GT a jó példa, további magas hozzáadott értéket előállító, innovatív vállalkozások betelepedése is cél. Átfogó cél 2: Ökológiai fenntarthatóság erősítése, a klímaváltozásra való felkészülés

A város kiváló természeti adottságokkal rendelkezik, melyekre a mezőgazdasági és a turisztikai fejlesztések is épülnek a 2. átfogó célon belül. A természeti értékek megőrzése, a fenntarthatóság erősítése érdekében és a klímaváltozás erősödő hatásainak kiküszöbölése miatt indokolt ez a cél. Átfogó cél 3: Az életminőség javítása, a társadalmi különbségek csökkentése

A város népességmegtartó és vonzó képességének növelése a fokozódó természetes fogyás és a fiatal népesség elvándorlása miatt kiemelt cél, így átfogó célként az életminőség javítását szükséges megfogalmazni. A 3. átfogó cél tartalmazza a társadalmi különbségek csökkentését is, melyet az egyes társadalmi csoportok fokozódó leszakadása indokol. A Jövőképben és az Átfogó célokban megfogalmazott törekvések a városfejlesztés legfőbb problémáira koncentrálnak. Ezen átfogó célkitűzések megvalósulását a tematikus célokban megfogalmazott részletes fejlesztési célok segítik elő.

3.2 A stratégiai fejlesztési célok meghatározása Kiskunhalas Város 2015-2020 között elérendő középtávú stratégiai céljai egyrészt a városi szintű tematikus célokat, másrészt a városrészi szintű területi célokat foglalják magukban.

3.2.1 Városi szintű középtávú tematikus célok

A városi szintű, 7-8 évre szóló középtávú célok alapvetően ágazati bontásban kerülnek megfogalmazásra. T1: Vállalkozási tevékenység erősödése a mezőgazdaság/élelmiszergazdaság terén T2: Turisztikai potenciál kihasználása T3: Potenciállal rendelkező iparágak rugalmas kiszolgálása T4: Környezetvédelmi – vízgazdálkodási kérdések megoldása T5: Zöldfelületi hálózat fejlesztése T6: A közösségi infrastruktúra ellátottság és közszolgáltatások minőségi javítása T7: Helyi és térségi közlekedési rendszer modernizálása T8: Szegregálódó városi területek rehabilitációja

ITS DA Konzorcium


25

Átfogóés innovatív gazdaság Átfogó cél 1: Versenyképes helyi és térségi erőforrásokra támaszkodva T1: Vállalkozási tevékenység erősödése a mezőgazdaság/élelmiszergazdaság terén Kiskunhalas gazdasági életében jelenleg is meghatározó a mezőgazdaság. Fontos a baromfi, sertéstenyésztés, szarvasmarhatartás, szőlészet, borfeldolgozás, a vállalkozások száma nő, de a munkanélküliségi gondokat nem tudja orvosolni, mivel a nagy mezőgazdasági feldolgozóknak csökkent a versenyképessége. A mezőgazdaság fejlődését veszélyezteti, hogy a város éghajlati viszonyaira egyre inkább jellemzőek a szélsőséges éghajlati események, melyek jelentősen befolyásolják a mezőgazdasági termelést, és komoly vízgazdálkodási feladatokat rónak a városra. A jelenleg is folyó mezőgazdasági tevékenység sok esetben szennyezi a város vizeit, mely hosszútávon gátolja a fenntartható gazdálkodást. Cél eléréséhez hozzájáruló feltételek Az élelmiszergazdaság fejlesztése érdekében a korábbi mezőgazdasági majorok és tanyák újrahasznosítása (megközelítésük lehetőségei és infrastrukturális ellátottságuk javításával). A fiatal gazdák, illetve a mezőgazdasági kis és középvállalkozások sokoldalú támogatása. A városra hagyományosan jellemző mezőgazdasági ágazatokban működő vállalatok támogatása, innovatív megoldások ösztönzése. Szociális gazdaság továbbfejlesztése. Helyi termékek körének bővítése, ismertségük és elismerésük támogatása. Helyi és térségi potenciálok (az agroökopotenciál, a termelési és a gazdálkodási ismeretek) kihasználása. A termelés, a feldolgozás és az értékesítés összehangolt integrált fejlesztése. A minőségi termékek előállításának ösztönzése. Az értékesítési hálózat bővítése, piacfejlesztés. A vállalkozási ismeretek fejlesztése az élelmiszergazdaság kis és középgazdálkodói körben. Az innovációs készség javítása, új módszerek alkalmazása, a hozzáadott érték növelése. A szövetkezésben meglévő lehetőségek kihasználása. Komplex mintaprogramok támogatása, a jó gyakorlatok elterjesztése. A gazdálkodáshoz szükséges képzett és aktív helyi munkaerő biztosítása.

T2: Turisztikai potenciál kihasználása A turizmus fejlesztése az elmúlt években is meghatározó cél volt a város számára, ugyanakkor a vendégforgalom ingadozásokkal ugyan, de csökkent az utóbbi években az évi rendszerességgel érkező nagyszámú külföldi vendég (német nyugdíjasok) ellenére. ITS DA Konzorcium


26

A városban szükség van megfelelő számú és színvonalú szálláshely kialakítására, a város 400 férőhelyes szállodája, a Halas Hotel ugyanis bezárt. Így jelenleg csak a Csipke Hotel és kempingek állnak a vendégek rendelkezésére. A város egészségügyi és fürdőszolgáltatást tud biztosítani a városba érkező vendégeknek, de a helyi épített örökség értékeinek állapota nem megfelelő. Cél eléréséhez hozzájáruló feltételek A fürdő és a kórház fejlesztésével Termálfürdő- és Gerontológiai Központ kialakítása a cél, hogy gyógyturisztikai célponttá váljon a város és új munkahelyeket teremtsenek. A turisztikai attrakciók gazdagítása helyi értékek védelmével. Ökoturizmus fejlesztése: külterületi lovasturizmus fellendítése és természetvédelmi területek látogatásának növelése, tanyasi turizmus, vadászturizmus fejlesztése. A szálláshelyek bővítése és kialakítása, szolgáltatási színvonaluk emelése. A város vonzerejének növelését szolgáló turisztikai nagyrendezvények támogatása. A turisztikai marketing javítása.

T3: Potenciállal rendelkező iparágak rugalmas kiszolgálása A Levi’s bezárásával jelentős számú alacsony képzettségű munkaerő szabadult fel a városban, jelenleg 250 főnél több embert foglalkoztató vállalat nem működik a városban. Az alacsony végzettségűek munkanélkülisége az egyik legnagyobb probléma a településen. Jelentős további probléma, hogy a kiskunhalasi vállalatok kevés hozzáadott értéket termelnek. Az ipari parknak ugyanakkor kedvező a földrajzi elhelyezkedése, a vonzó befektetői környezet továbbfejlesztésére van szükség. A munkaerő megfelelő színvonalú képzettségének biztosítása, illetve közvetetten a megfelelően képzett munkaerő vissza- és idevonzása érdekében is szükséges lépéseket tennie a városnak. Cél eléréséhez hozzájáruló feltételek Az újonnan betelepülni, bővíteni kívánó befektetők számára színvonalas telephelyi feltételek biztosítása - meglévő és új ipari területek fejlesztése. A területi kínálat piacra juttatása. A betelepülést segítő gazdasági ösztönzők alkalmazása. A betelepülést elősegítő műszaki fejlesztések támogatása. Fenntartható ütemű gazdasági fejlődéssel összhangban lévő duális középfokú oktatási rendszer működtetése. A Városgazda Zrt. megerősítése és a munkája hatékonyságának javítása a befektetés ösztönzés területén.

ITS DA Konzorcium


27

Átfogó cél 2: Ökológiai fenntarthatóság a klímaváltozásra Átfogó cél: Versenyképes erősítése, és innovatív gazdaság helyi való és felkészülés Átfogó cél: Versenyképes és innovatív gazdaság helyi és Átfogó cél: Versenyképes és innovatív gazdaság helyi és T4: Környezetvédelmi – vízgazdálkodási kérdések megoldása

A város és környékének éghajlati viszonyaira egyre inkább jellemzőek a szélsőséges éghajlati események, mely vízgazdálkodási szempontból komoly kihívást jelent a város számára. A városban két termálkút is található, melynek vize a fürdőben hasznosul. Sóstó horgászvizek és a Fejeték láprét fontos felszíni vizes területeinek védelme és rekreációs célú fejlesztése indokolt. Mind a szennyvízgyűjtő hálózat, mind a csapadékvíz elvezetés rendszer fejlesztésére mutatkozik a városban igény. Vízbázisként szolgáló mélyfúrású kutak vize minden esetben határértéket meghaladó mértékben tartalmaz vasat, határértéket megközelítő mértékben arzént – a vízkezelés csak részben megoldott. Cél eléréséhez hozzájáruló feltételek Ivóvíztároló kapacitás növelése, teljes hálózatrekonstrukció, vízbázisok védelme. Csapadékvíz elvezető hálózat karbantartása, fejlesztése. Sóstó horgászvizek és a Fejetéki-mocsár fontos felszíni vizes területeinek védelme, vízutánpótlás biztosítása. Térségi összefogás sürgetése a talajvízszint csökkenésének megállítására, tározótavak kialakítására. Környezetterhelő anyagok (pl. szennyvíziszapok) hasznosítása. Mezőgazdasági hulladékok energetikai célú hasznosítása (hígtrágya, mezőgazdasági melléktermékek anaerob fermentációja – biogáz kinyerés céljából, a komposzt a mezőgazdasági hasznosítása). Kedvező szabályozási környezet a hulladékok hasznosítására. Megújuló energia használata a közintézményekben. T5: Zöldfelületi hálózat fejlesztése Folyamatosan nő a belterületbe vonás a városban a természeti területek rovására, míg a közösségi terek több városrészben hiányoznak, így a zöldfelületek arányának és a városrészek közösségi tereinek növelése a város népességmegtartó és vonzóképességének növelése érdekében kiemelten fontos.

ITS DA Konzorcium


28

Cél eléréséhez hozzájáruló feltételek A Jókai utcai szeméttelep helyére rekreációs park kialakítása: kilátó, szabadidőpark, sportpálya. A helyi jelentőségű védett terület Csetényi Park rekreációs fejlesztése. A város számos védett fával, facsoporttal és fasorral is rendelkezik, ezek védelmének biztosítása. A közparkok kialakítása, mivel a Déli telepen, a Délnyugati városrészben, illetve a Felső és Alsóöregszőlőkben egyáltalán nincs épített park. A közlekedési területek mellett a zöldsávok megvédése a parkolástól. Fejlesztési potenciál a Sóstó (horgászvíz) és a Parkerdő.

Átfogó cél 3: Az életminőség javítása, a társadalmi különbségek csökkentése

T6: A közösségi infrastruktúra ellátottság és közszolgáltatások minőségi javítása A város oktatás-nevelési intézményeinek kihasználtsága jelenleg a természetes fogyás ellenére kielégítő elsősorban a járásból Kiskunhalasi intézményekbe bejáró gyermekek nagy száma miatt, de a népesség fogyásának megállítása és a lakosság magas színvonalú humán közszolgáltatások biztosításával való megtartása kiemelt célja a városnak. Az oktatás, különösen a középfokú oktatás fejlesztésének rendkívül fontos gazdaságfejlesztési vonatkozása is van, mivel a munkaerő megfelelő képzettségéért elsősorban ezek az intézmények felelnek. Cél eléréséhez hozzájáruló feltételek A városi népesség korstruktúrájához, sajátos igényeihez rugalmasan alkalmazkodó intézményhálózat fejlesztése. A városi intézményhálózat magas színvonalú működését biztosító értelmiségiek és szakemberek megbecsülése, helyben tartása a szolgáltatási színvonal megőrzése és emelése érdekében. Az intézményhálózatnak helyt energiahatékonyságának növelése.

adó

épületek

állagmegóvása,

felújítása,

A kollégium kihasználtságának növelése a komfortszint növelésével. Az időközben állami irányítás alá került szakképzési, átképzési rendszer fejlesztésének ösztönzése, támogatása, a gazdaságfejlesztéssel összefüggő igények megfogalmazása. Egészségfejlesztési, egészségnevelési programok megvalósítását biztosító feltételek megteremtése, fejlesztése. Kezdeményezések kedvezményes visszaköltözésének támogatására.

ITS DA Konzorcium

lakhatás

biztosítására

a

képzett

fiatalok


29

T7: Helyi és térségi közlekedési rendszer modernizálása Mivel a legnagyobb zajkibocsátó és légszennyező a közlekedés, Kiskunhalason a környezetet legkevésbé terhelő közúti közlekedési hálózatot szükséges létrehozni. A városrészek, a városi területek funkciójának megfelelő közlekedés biztosításával javítani kell a lakó-, az intézményi-, a koncentrált kereskedelmi és ipari területek elérhetőségét. A város kiaknázandó előnye a vasúti tranzitfolyosó jelenléte. Magas a kerékpárosok részaránya a helyi forgalomban, így biztonságos közlekedésük érdekében elsősorban a hivatásforgalmú kerékpárforgalmi hálózat fejlesztéseket folytatni kell, de a turisztikai célú kerékpározás ösztönzésére is biztosítani szükséges a megfelelő infrastruktúrát. Cél eléréséhez hozzájáruló feltételek A környezetbarát közlekedési módok elősegítése, a személygépkocsi használat csökkentése, fenntartható intermodális kapcsolatok erősítése. A belső úthálózat műszaki színvonalának javítása. A kerékpárforgalmi hálózat teljessé tétele, a szomszédos települések irányába, a városon belül a napi szintű „hivatásforgalmi” kerékpáros közlekedés szolgálatában, a turisztikai célpontok kerékpáron való megközelíthetősége érdekében (Szabadkáig lenyúló kerékpárút). A kerékpározás lehetőségének és biztonságának növelése a város alacsony forgalmú közútjain, lakóutcáiban (forgalomszervezéssel, forgalomszabályozással). A kerékpározáshoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése. A buszpályaudvar áthelyezése a vasút mellé az intermodalitás, a városközpont forgalmának csökkentése érdekében. A Városközpont közlekedési forgalmi rendjének átalakítása, parkolási problémák megoldása. A vasútállomás utasforgalmi szolgáltatási szintjének javítása.

T8: Szegregálódó városi területek rehabilitációja A városrészek között kialakult különbségek, a szegregáció mutatkozó jelei miatt fontos fejlesztési célkitűzés a városon belül a városrészek közötti elszigetelődés, a szegregáció megelőzése és a különböző városrészek differenciált fejlesztése. Cél eléréséhez hozzájáruló feltételek Meg kell állítani a déli városrészek és a külterületek szegregációját, meg kell teremteni az itt élők szociális foglalkoztatását. A középtávú célok elérését mérő indikátorokat és célértéküket a 8.5.1. fejezet tartalmazza.

ITS DA Konzorcium


30

3.2.2 Városrészi szintű területi célok

A középtávú területi célok a Megalapozó vizsgálat részletes városrészi szintű helyzetfeltárása és helyzetelemzése alapján kerülnek megfogalmazásra. A városrészi célok meghatározásának alapelvei: Az adott városrész speciális helyzetére, problémáira, erősségeire reagáló célok megfogalmazása. A városrészi célok illeszkedése a fentebb meghatározott városi célrendszerhez (átfogó és tematikus célok). A városrészi célok egy része általánosabb célkitűzés, de konkrétabb helyi problémákra és adottságokra vonatkozóan a városi szintnél specifikusabb célmeghatározásokra is sor került. Városrészi célok felsorolása: V1 – Belváros: Közigazgatási, kulturális, gazdasági - turisztikai funkció erősödése V2 – Alsóváros: Gazdasági és szociális funkciók erősödése V3 – Felsőváros: Rekreációs és lakófunkció erősödése V4 – Tabán: Szegregátumok oldása és épített örökség megőrzése V5 – Sóstói lakótelep: Rekreációs és lakó funkció erősödése V6 - Délnyugati városrész: Szociális funkciók megerősödése és hagyományos tájhasználat megőrzése V7 – Felső- és Alsóöregszőlők: Tanyasi megélhetés biztosítása és szegregátumok oldása V8 – Kertváros – Zöldfelületek növekedése és központi funkciók kialakulása V9 – Oncsa lakótelep és ipartelep: Gazdasági funkciók erősödése és közösségi terek kialakulása V10 – Déli telep: Gazdasági funkció erősödése V1: Belváros: Közigazgatási, kulturális, gazdasági - turisztikai funkció erősítése Kiskunhalas Belvárosának célrendszere a legkomplexebb valamennyi városrész közül, minden tematikus cél valamilyen módon érinti a városrészt, mivel nemcsak a város, hanem egy egész kistérség központi – közigazgatási, kulturális, gazdasági – funkcióit kell ellátnia, sőt több funkcióját tekintve a város kiszolgálja a kistérség határain kívüli területek, települések igényeit is. A Belvárosnak alapvetően a már meglévő funkcióit kell erősíteni, illetve élővé tenni. Az egyes helyszíneken, elsősorban a Városháza udvarán és a körülötte elterülő tereken történő fejlesztésekkel a közösségerősítő, pihenő és kulturális, oktatási funkciók bővítése a cél. Ennek érdekében célszerűen kell kialakítani a Belváros közlekedési struktúráját, elsősorban a gyalogos és kerékpáros közlekedést preferálva, ugyanakkor bizonyos területeken a jelenlegihez képest növelve a gépkocsi-közlekedés számára fenntartott parkolóhelyek számát. E területre kell koncentrálni a lehető legtöbb közigazgatási és gazdasági-adminisztratív funkciót annak érdekében, hogy a vállalkozások és a lakosság ügyeiket a leghatékonyabb módon, lehetőség szerint egy jól behatárolt földrajzi területen belül intézhesse. ITS DA Konzorcium


31

Fontos rekreációs és idegenforgalmi akció is helyet kapott a Belváros területén: a kórház és a termálfürdő földrajzi közelségének kézenfekvő és előremutató kiaknázását jelenti egy komplex Termál Fürdő- és Rehabilitációs Központ, illetve Gerontológiai Központ létrehozása, több kulturális- és sportfunkcióval összekötve. Az új fejlesztésekkel párhuzamosan szükséges kiszorítani az ipari tevékenységeket a városrészből – azokat inkább a külvárosok iparterületeire kell koncentrálni, – s helyben a gazdasági funkciók közül a kiskereskedelemre, a hagyományos és elektronikus szolgáltatásokra, továbbá az idegenforgalmi tevékenységekre kell összpontosítani. V2: Alsóváros: Gazdasági és szociális funkciók erősítése A városrész fejlesztéseinek elsődleges célja a gazdasági és szociális funkciók erősítése. E funkciók részben már jelenleg is elérhetőek (pl. az inkubátorház, illetve a Cigány Közösségi Ház) azonban erősítésükre, bővítésükre és infrastrukturális fejlesztésükre, valamint a szociális bérlakásprogram elindítására továbbra is szükség van. Fontos megemlíteni a közlekedési fejlesztési célokat is, amelyek az Alsóváros esetében kifejezetten forgalomnövekedéshez vezetnek, hiszen ide helyeződik majd át a Belváros forgalomcsillapítása révén elterelt közúti forgalom tetemes része, melyhez mindenképpen a parkolóhelyek számának növelése kell, hogy kapcsolódjon. Ennek kompenzálására, a lakosság életkörülményeinek javítása érdekében fontos zöldterület és közösségi tér fejlesztési, valamint környezet rehabilitációs akciók kerültek definiálásra. Az Alsóvárosban található laktanya területének hasznosítása az örökölt környezeti problémák és az épületállomány romló állapota miatt szükséges.

V3: Felsőváros: Rekreációs és lakófunkció erősítése A Felsőváros egyrészt rendelkezik környezetileg károsodott, elhanyagolt területekkel, amelyeknek rendezéséről, rekultivációjáról, s a területek hasznosításáról gondoskodni szükséges. Megtörtént a Jókai utcai települési hulladéklerakó első fordulójának lezárása. Megoldandó a rekreációs zöldfelület növelése (záportározó, kiserdő), új pihenőövezet kialakítása, Csetényi Park és lovas bázis turisztikai célú fejlesztése. A szovjet laktanya rehabilitációja már elindult – Ipartelep létesült –, de a terület további fejlesztést igényel. Emellett a Felsőváros kiváló adottságokkal rendelkezik kulturális, sport és idegenforgalmi szempontból egyaránt, hiszen itt található a városi sportpálya és létesítményei, a Lovasbázis és a Csetényi Park, Radnóti utcai kiserdő. Ezen helyszínek, területek célzott, funkcióbővítő fejlesztése jelentősen meg fogja erősíteni a városrész – s ezen túlmenően az egész város – kulturális- és sportéletét, rekreációs lehetőségeit és a kistérségen is túlmutató idegenforgalmi vonzerejét. Ebben a városrészben is a kiemelt célok között szerepel az ún. „CS”-lakások felszámolása, az azokat lakó hátrányos helyzetű cigány lakosság integrálása.

ITS DA Konzorcium


32

V4: Tabán: Szegregátumok oldása és épített örökség megőrzése A Tabán egy szociálisan hátrányos helyzetű közösség által lakott, ugyanakkor jelentős történelmi hagyományokkal rendelkező városrész, amelynek fejlesztési irányát alapvetően határozzák meg – és egyben korlátozzák is – jelenlegi adottságai. Kiemelten fontos a megfelelő intézkedések meghozatala a jelenlévő szegregátumok oldása, az alapvető infrastrukturális ellátottság javítása, a leromlott állagú, hagyományos építés rehabilitációja, illetve a közösségi funkciókat erősítő épületek, közterek fejlesztése érdekében. Ugyanezt az átfogó célt segíti a foglalkoztatás ösztönzése a helyi vállalkozások célzott támogatásával. Külön hangsúlyt kell fektetni a városrészben a szociális foglalkoztatás erősítésére és a laksűrűség csökkentésére is. A szociális problémák enyhítésével összhangban kitörési lehetőséget szükséges biztosítani a városrész lakossága számára, melyhez éppen az egyedi építészeti történeti adottságok teremtenek alapot. A városrész és az egyes épületek korhű felújítása, hangulatos terek és utcaképek kialakítása lendületet adhat a helyi turizmusnak, ezáltal lehetőséget adva a helyi lakosságnak az idegenforgalmi szektorban történő elhelyezkedésre, vállalkozásra. V5: Sóstói lakótelep: Rekreációs és lakó funkció erősítése A Sóstói lakótelep alapvetően lakóövezet, ahol kiemelt figyelmet kell fordítani az életminőség és a lakhatási körülmények javítását célzó akciók végrehajtására, értve ez alatt nemcsak az alapinfrastrukturális, energiahatékonyságot javító fejlesztéseket, hanem a pihenő, rekreációs övezetek megfelelő kialakítását is. A városrész szükségleteihez és céljaihoz kapcsolódó fontos fejlesztési feladat a városi vízmű korszerűsítése, továbbá a szennyvíz-tisztítómű fejlesztése, mivel a biológiailag tisztított szennyvíz fontos szerepet játszhat a Sóstó vízutánpótlásában, ezáltal a környék revitalizálásában, a horgászés pihenőövezet fejlesztésében. Kiemelt téma a városrész életében a közlekedésfejlesztés, a kerékpáros- és a tömegközlekedés megfelelő szintre emelése, hiszen a lakóövezetek és a fontosabb gazdasági, kulturális, adminisztratív városi gócpontok közötti hatékony és kényelmes kapocs kialakítása, fejlesztése alapvető fontosságú.

V6: Délnyugati városrész: Szociális funkciók megerősítése és hagyományos tájhasználat megőrzése A városrész számára alapvetően a meglévő funkciók erősítése és néhány, a város életében meghatározó közlekedés-fejlesztés fogalmazható meg kiemelt célként. A terület lehetőséget ad a rekreációs és turisztikai vonzerő növelésére, ugyanakkor a hagyományos tájhasználat eltűnése veszélyforrásként jelenik meg. A meglévő funkciók közül a szociális célú programok, akciók kapnak majd nagyobb hangsúlyt a területen, így a Baky kastély szociális célú fejlesztése és a Családok Átmeneti Otthonának bővítése, átalakítása.

ITS DA Konzorcium


33

Közlekedési szempontból e városrész is a Belváros forgalomcsillapítási céljai miatti új fő közúti közlekedési folyosó kialakításának szükségessége miatt kap hangsúlyos szerepet, amit ez esetben is a zöldterületek fejlesztésével, fásítással kell majd kompenzálni. Emellett szükséges a városrész bekapcsolása a városi kerékpárforgalmi hálózatba is.

V7: Felső- és Alsóöregszőlők városrész: Tanyasi megélhetés biztosítása és szegregátumok oldása A nagy kiterjedésű külterületi városrész az utóbbi évtizedben egyre sűrűbben lakott tanyás terület. Hosszú távon sem cél a városrész belterületbe történő bevonása, ugyanakkor azonban a szegényebb, szociálisan nehéz helyzetben lévő lakosság helyzetének javítása fontos. A terület szőlő-és gyümölcstermesztési hagyományokkal és hagyományos, tájképi jelentőségű (tanyák) beépítettséggel bír, így az öko-, tanyasi-és vadászturizmus helyszíne lehet.

V8: Kertváros: Zöldfelületek fejlesztése és központi funkciók kialakítása A Kertváros összekötő kapocs a város belső területei és a sűrűn lakott, szociálisan hátrányos helyzetű lakosság benépesítette, külterületi Felső- és Alsóöregszőlők között, ezért fontos, hogy kis kiterjedése ellenére városrész-központi funkciók kerüljenek itt kialakításra. Ennek érdekében kiemelt feladat a közösségi terek fejlesztése, a Dong-ér völgyi, elkerülő út melletti zöldterület fejlesztése valamint a lakossági igényeket kielégítő szolgáltatások, vállalkozások működésének ösztönzése. A Kertváros is hangsúlyos szerepet kap a Belvárost tehermentesítő közlekedési útvonal kialakításában és a kapcsolódó zöldfejlesztésekben. Emellett a betöltött kapocs szerep miatt lényeges a kerékpárforgalmi hálózat helyi fejlesztése is. V9: Oncsa lakótelep és ipartelep: Gazdasági funkciók erősítése és közösségi terek kialakítása A város keleti városrésze alapvetően ipari funkciókat tölt be, így a gazdasági funkció megerősítése a városrész fő célja. A működő Ipari Park infrastruktúrájának fejlesztésével és bővítésével, a környező leromlott állapotú területek, épületek barnamezős beruházások keretében történő revitalizásával újabb területek vonhatóak be a gazdasági övezetbe. Az infrastruktúrafejlesztések közül kiemelendő a közvilágítással való lefedettség és az energiatakarékos fejlesztés igénye. Fontos, hogy az egyre növekvő területű ipari parkban diverzifikálódjanak a megjelenő iparágak, szolgáltatások, illetve figyelembe kell venni a térség ipari hagyományait és adottságait, ami jelen esetben a helyi mezőgazdaságra alapuló feldolgozó-, hűtő- és tárolókapacitások kiépítésének, bővítésének ösztönzését jelenti. Az ilyen irányú fejlesztések révén nemcsak az iparban foglalkoztatottak száma nő és helyzete javul, hanem a helyi gazdálkodók számára is kedvezőbb körülmények teremtődnek.

ITS DA Konzorcium


34

Lényeges, hogy az infrastrukturális szolgáltatások mellett a helyi vállalkozások számára hozzáadott értéket képviselő, különböző információs, adminisztrációs szolgáltatások körét is bővítse az Önkormányzat. A városrészben található Oncsa lakótelepen élők életkörülményeinek javítása érdekében a közösségi terek kialakítása is szükséges a városrészben.

V10: Déli telep: Gazdasági funkció erősítése Ezen a – város egységes szövetétől több kilométer távolságra lévő, de mégis belterületi státuszú – csekély kiterjedésű területen jelenleg a növénynemesítési kutatásban érdekelt Kiskun Kutatóközpont található, de állandó lakosai is vannak a városrésznek. A gazdasági funkció erősítése az alapvető cél befektetés ösztönzéssel (vállalkozások megtelepedésének elősegítése), Belvárossal való közlekedési kapcsolatok erősítésével és a terület ivóvíz- és csatornahálózatba való bekapcsolásával.

3.3 A tematikus és a területi célok közötti összefüggések bemutatása A város középtávú tematikus céljai a városrészi célkitűzések egy vagy több városrészben történő megvalósításával érhetők el. A területi célok és tematikus célok együttes megvalósítása segíti elő a településfejlesztési koncepcióban felvázolt átfogó célok és a tervezett jövőkép elérését. A következő táblázat összefoglalóan mutatja be a tematikus célok és területi célok közötti összefüggéseket, kapcsolatuk erősségének mértékét.

ITS DA Konzorcium


35

V1 Belváros V2 Alsóváros V3 Felsőváros V4 Tabán V5 Sóstói lakótelep V6 Délnyugati városrész V7 Felső- és Alsóöregszőlők városrész V8 Kertváros V9 Oncsa lakótelep és ipartelep V10 Déli telep Erős koherencia Közepes koherencia Gyenge koherencia

ITS DA Konzorcium

T8: Szegregálódó városi területek rehabilitációja

T6: Közösségi szolgáltatások és az intézményrends zer helyi igényeknek megfelelő fejlesztése

T5: Zöldfelületi hálózat (ökológiai folyosó) fejlesztése

T4: Környezetvédel mi – vízgazdálkodási fejlesztések

T3: Potenciállal rendelkező iparágak rugalmas kiszolgálása

T2: Turisztikai potenciál fejlesztése

Városrészek / Tematikus célok

T1: Vállalkozási tevékenység erősítése a mezőgazdaság/é lelmiszergazdas ág terén

2. táblázat - A Városrészek és tematikus célok összefüggése


36

Kiskunhalas, a csipke városa „A város gazdag táji természeti, gazdasági és épített örökségét megőrző, sokoldalú adottságait a gazdaság és a társadalom megújítására fordító, élénk közösségi és kulturális élettel rendelkező alföldi város.”

ITS DA Konzorcium

A közösségi infrastruktúra ellátottság és közszolgáltatások minőségi javítása

Helyi és térségi közlekedési rendszer modernizálása

Szegregálódó városi területek rehabilitációja

Déli telep: Gazdasági funkció erősödése

Zöldfelületi hálózat fejlesztése

Oncsa lakótelep és ipartelep: Gazdasági funkciók erősödése és közösségi terek kialakulása

Sóstói lakótelep: Rekreációs és lakó funkció erősödése

Tabán: Szegregátumok oldása és épített örökség megőrzése

Környezetvédelmi – vízgazdálkodási kérdések megoldása

Kertváros: Zöldfelületek fejlődése és központi funkciók kialakulása

Potenciállal rendelkező egyéb iparágak flexibilis kiszolgálása

Felsőváros: Rekreációs és lakófunkció erősödése

Turisztikai potenciál kihasználása

Alsóváros: Gazdasági és szociális funkciók erősödése

……………

Vállalkozási tevékenység erősödése a mezőgazdaság/élel miszergazdaság terén

Az életminőség javítása, a társadalmi különbségek csökkentése

Felső- és Alsóöregszőlők: Tanyasi megélhetés biztosítása és szegregátumok oldása

térségi erőforrásokra támaszkodva

Ökológiai fenntarthatóság erősítése, a klímaváltozásra való felkészülés

Délnyugati városrész: Szociális funkciók erősödése és hagyományos tájhasználat megőrzése

Versenyképes és innovatív gazdaság helyi és

Belváros: Közigazgatási, kulturális, gazdasági -turisztikai funkció erősödése

TERÜLETI (VÁROSRÉSZI) CÉLOK

TEMATIKUS CÉLOK

ÁTFOGÓ CÉLOK

JÖVŐKÉP

3. táblázat - Kiskunhalas városfejlesztési célrendszere 2014-2020-ig


37

A megvalósítást szolgáló beavatkozások Az ITS a város középtávú célrendszerének felvázolásán túl tartalmazza a lényeges fejlesztési jellegű beavatkozások (programok és projektek) indikatív listáját. A projektek a Stratégia kidolgozásakor rendelkezésre álló információk alapján, a Stratégia által igényelt mélységben, vázlatosan és lényegre törően kerülnek ismertetésre. Az ITS operatív jellege nem feltételezi a projektek teljes körű és részletekbe menő kifejtését. A Stratégiai célok megvalósítását szolgáló beavatkozások számbavételét azonban több tényező is indokolja: a célok megvalósítása érdekében összegyűjtésre és rendszerezésre, majd priorizálásra kerülhessenek a különböző szereplőknél, potenciális projektgazdáknál körvonalazódó fejlesztési elképzelések; így a megvalósítás fázisában a stratégiai célokhoz igazodóan reális lehetőség nyíljon konkrét projektek megvalósítására; valamint az előkészítettség különböző fázisában lévő projekt elképzelések egymáshoz optimálisan illeszkedve a lehető leghatékonyabban járulhassanak hozzá a Stratégia céljainak eléréséhez. Az ITS megvalósítását szolgáló beavatkozások tekintetében az alábbi projekttípusokat azonosítottuk: Akcióterületi projektek: Olyan, egybefüggő vonallal körülhatárolt akcióterületen végbemenő fejlesztések, amelyek egymással szinergikus hatást fejtenek ki, az egyes projektelemek segítik más projektek megvalósulását, illetve hatásának kiteljesedését. A projektek az akcióterület számára megfogalmazott cél érdekében kerülnek megvalósításra, volumenük, így várható hatásuk is akkora, hogy érzékelhető változást idéznek elő a kijelölt akcióterületen. Kulcsprojektek: A kulcsprojektek azok a tervbe vett fejlesztések, melyek alapvető feltételét képezik valamely (akár több) középtávú városi cél elérésének, tehát, ha a projekt nem valósul meg, valamelyik cél nem vagy csak kismértékben érhető el. Gyakran a kulcsprojekt (ami jellemzően nagyobb összegű projekt) megvalósulása előfeltétele egyéb tervezett fejlesztések megvalósulásának vagy azok hatásai érvényesülésének. " Hálózatos projektek: amelyek több, egymáshoz kapcsolódó, akár azonos jellegű projektelemből állnak, a város egészére vagy annak jelentős részére kiterjednek és a projektelemek egy együttműködő rendszer elemeit képezik. Egyéb projektek: A fenti kategóriákba nem tartozó fejlesztések, amelyek lehetnek pontszerű, egy vagy több városrész, illetve a település egésze szempontjából jelentős fejlesztések, amelyek között beruházási jellegű és soft elemek egyaránt szerepelhetnek. A következőkben a fenti logikát követve mutatjuk be azon fejlesztési elképzeléseket, amelyek az ITS középtávú célrendszerében megfogalmazott célok megvalósítását szolgálják.

4.1 Akcióterületek kijelölése, a kijelölés és lehatárolás indoklása Kiskunhalas városa a fejlesztési elképzelések területi és funkcionális csoportosítása során 20152020 közötti időszakra vonatkozóan hat akcióterületet határolt le, amelyekhez indikatív projektjavaslatokat rendelt. A lehatárolások a jövőbeli fejlesztési területek alapját fogják képezni.

ITS DA Konzorcium


Akcióterületek: Antiszegregációs akcióterület Laktanya akcióterület Gyógyturisztikai és rekreációs akcióterület Sóstó rehabilitációs akcióterület Felső-Alsóöregszőlők akcióterület Ipari park akcióterület 4. ábra - Kiskunhalas akcióterületei

Forrás: Saját szerkesztés, openstreetmap

ITS DA Konzorcium

38


39

4.2 Az egyes akcióterületeken megvalósítandó fejlesztések összefoglaló bemutatása

Gyógyturisztikai és rekreációs akcióterület (Belváros, Felsőváros) Ezen akcióterület célrendszere a legkomplexebb valamennyi közül. Belváros olyan városrész, mely nem csak a település, hanem egy egész kistérség központi funkcióját tölti be. Több funkció tekintetében a város kiszolgálja a kistérség határain kívüli területek, települések igényeit is, tekintve, hogy több szomszédos kistérség központja kicsi és funkcióhiányos. A Belvárosnak alapvetően a meglévő funkcióit kell erősíteni, illetve élővé tenni. Egyes területein célzott fejlesztésekkel erősíteni kell a közösség erősítő, pihenő és kulturális, oktatási funkciókat, elsősorban a város központjában, a Városháza udvarán és a körülötte elterülő tereken. Ennek érdekében célszerűen kell kialakítani a Belváros közlekedési struktúráját, elsősorban a gyalogos és kerékpáros közlekedést preferálva. E területre kell koncentrálni a lehető legtöbb közigazgatási és gazdasági-adminisztratív funkciót annak érdekében, hogy a vállalkozások és a lakosság az ügyeit a leghatékonyabb módon, lehetőség szerint egy jól behatárolt földrajzi helyen intézhesse. Ehhez kapcsolódóan fejleszteni szükséges az e-társadalom elterjedését és az egyenlő hozzáférés lehetőségét. A kórház és a termálfürdő földrajzi közelségének kézenfekvő és előremutató kiaknázását jelenti egy komplex Termál Fürdő- és Rehabilitációs Központ kialakításához kapcsolódó Gerontológiai Központ létrehozása. Ezekkel párhuzamosan viszont vissza kell szorítani az ipari tevékenységeket, azokat inkább a külvárosok iparterületeire kell koncentrálni, s helyben a gazdasági funkciók közül a kiskereskedelemre, szolgáltatásokra és idegenforgalmi tevékenységekre kell összpontosítani. Az akcióterület részét képezi a Felsőváros dél-nyugati részén található Csetényi Park és a sportpálya is, mely kiváló sport és idegenforgalmi adottságokkal rendelkező terület. Új fejlesztésekkel, mint például egy Kiskunsági kulturális és konferencia központ létrehozásával, mely szintén egy kiemelt program, az előzőekhez hasonlóan szintén jelentős idegenforgalmi vonzerőre és ismertségre lehet szert tenni. Az akcióterület fő szervezője a fürdő és a kórház komplex fejlesztése, az ahhoz kapcsolódó további turisztikai fejlesztésekkel (Lovasbázis, Csetényi Park, múzeumok, Városháza stb.) együtt. Akcióterületi projektek: Kiskunhalasi termálfürdő komplex fejlesztése, bővítése (kulcsprojekt) Egészségközpont és Gyógyszálló kialakítása (kulcsprojekt) A kiskunhalasi Lovas bázis korszerűsítése A Kiskunhalas belvárosában működő Lovasbázis a térség legjelentősebb lovas központja. Képzéseknek, szabadidős sportolásnak, rendezvényeknek és számos versenynek - főleg díjugratás szakágban – ad otthont. Az elkövetkező években e központ fejlesztése fontos célkitűzés. Ennek keretében szükséges az intézmény épületállományának felújítása, bővítése és a szolgáltatások körének kibővítése terápiás- és gyógyászati lovas foglalkozások beindításával. A lovas terápia egészségtani hatása vitathatatlan. Ennek gyakorlati megvalósításához szükséges a jelenlegi épületállomány felújítása és átalakítása, teljes akadálymentessé tétele, valamint néhány ITS DA Konzorcium


40

új épület, úgymint öltöző, vizesblokk, étkező, pihenő lehetőséget biztosító helyiség kialakítása. Előző fejlesztések nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy (mozgás) sérült emberek is gond nélkül tudják használni akár az öltözőket vagy a mosdót. Mindezekhez elengedhetetlen a bázis belső infrastruktúrájának (pl.: utak, járdák, kültéri világítás) fejlesztése is. Az épületállomány átalakításán túl szükség van speciális eszközök (pl.: nyergek) vásárlására, melyek segítségével, a testi fogyatékkal élők is részesülhetnek a számukra fejlesztő és rehabilitációs jelentőséggel is bíró lovas sportok örömeiben. A színvonalasabb szolgáltatás nyújtása és a nemzetközi versenyek szervezéséhez szükséges feltételek teljesítése érdekében a gyakorlópályák, lelátók és egyéb nézőközönség által használt infrastruktúra és a fedett lovarda nemzetközi szintnek megfelelő fejlesztését is meg szeretnék valósítani. A nemzetközi és/vagy több napos versenyek rendezésének elengedhetetlen feltétele továbbá, hogy a Lovasbázis területén szálláslehetőség kerüljön kialakításra a távolról érkező versenyzők és lovaik számára. Projektgazda és partnerek: Kiskunhalas Város Önkormányzata és Kiskunhalasi Lovasiskola Szolgáltató Kft. Csetényi-park és a sportpálya területi és funkcionális rendezése Hamarosan befejeződik a Jókai utcai hulladéklerakó rekultivációja. Az elkészülését követően esztétikus környezetet, egy új közösségi teret kap a város. Látványra egy óriásdomb, amely nyáritéli sportolásra alkalmas területet képez, mellette egy tó és hozzá tartozó hatalmas zöld felületet teszi teljessé a helyszínt. Cél, hogy programokkal teli, várost élénkítő kulturális és sport helyszínné váljon a közeljövőben. Emellett fontos zöldfolyosó kiépítése a Csetényi Parktól a Dong-ér menti területen. Projektgazda és partnerek: Kiskunhalas Város Önkormányzata Városháza épületének belső és turisztikai felújítása Kiskunhalas központjában álló Városháza tetőszerkezete elöregedett, több helyen beázik és balesetvédelmi szempontból is veszélyeket rejt magában a szerkezet lazább elemeinek esetleges leválása. A városháza belső felületeinek állapota is javítást, festést igényel. A nyílászárók elöregedettek, ami a téli hónapokban nagyon megnehezíti az épület fűtését. A felületek felújításával egyidejűleg szükséges lenne a nyílászárók cseréje is. Mindezen munkálatok eredménye egy igényes és korszerű munkahelyet, hivatali intézményt biztosítana a dolgozóknak és a lakosoknak. Projektgazda és partnerek: Kiskunhalas Város Önkormányzata Városháza tornyának turisztikai felújítása A fejlesztés célja a város kultikus épületének, a Városháza tornyának felújítása. Bár kívülről látványos és a turisták számára is vonzó, a látogathatósága jelenlegi műszaki állapotában nem engedhető meg. A tornyot kívülről és belülről is fel kellene újítani. A jelenlegi belső lépcső helyére egy teljesen új szerkezetet kell építeni. Kívülről fel kell újítani burkolatot és új tetőszerkezettel szükséges ellátni az építményt. A torony lehetőséget biztosít három pihenőszint kialakítására, ahonnan a látogatók meseszép panorámában gyönyörködhetnek. A toronyból belátható a teljes

ITS DA Konzorcium


41

belváros, a nevezetes épületek, köztéri szobrok. A felületek felújításával egyidejűleg szükséges lenne a nyílászárók cseréje, új bejárat kialakítása is. Projektgazda és partnerek: Kiskunhalas Város Önkormányzata A helyi védettségű Csipkeház és Csipke Múzeum és a helyi városképi védelem alatt álló park rehabilitációja, korszerűsítése A projekt célja a város egyik legjelentősebb turisztikai attrakciójának számító Csipkeház és Csipkemúzeum teljes körű felújítása. Szükséges az épület külső és belső felújítása, és energetikai korszerűsítése. Az épület felújításán túl ahhoz, hogy a turisták számára új élményeket tudjon biztosítani a múzeum szükséges annak korszerű előadás-technikai berendezésekkel és ahhoz szükséges infrastruktúrával történő ellátása, a meglévő kiállítási tematika frissítése. A tervezett fejlesztésnek elengedhetetlen részét képezi továbbá a Csipkeház körüli park kültéri bútorokkal való ellátása, a kültéri világítás felújítása, az ezeket körülvevő kerítés felújítása, parkolóhelyek kialakítása, hogy az ide látogatók kellemes és kényelmes körülmények között vehessék igénybe az intézmény nyújtotta szolgáltatásokat. Célcsoportok: - Elsődleges célcsoport: kulturális-, konferencia turista (belföldi és külföldi), aktív turista. - Másodlagos célcsoport: fürdő turista. Projektgazda és partnerek: Kiskunhalas Város Önkormányzata és Csipke Múzeum Thorma János Múzeum kibővítése Dr. Bay Miklós és felesége, megközelítőleg 500.000.000,-Ft értékű festményekből és szobrokból álló gyűjteményét Kiskunhalas Városának adományozná, amennyiben a város 2016. december 31-ig megfelelő helyet biztosít a nagy értékű gyűjtemény kiállításához. A legmegfelelőbb hely ehhez a Thorma János Múzeum, ami azonban jelenlegi formájában nem képes befogadni a számos darabból álló kollekciót. A tervek szerint az épületet egy 3 szintes, galériás, kb. 500m2 területű kiállítótérrel bővítenék. Az ingatlan bővítésén túl, az újonnan oda kerülő több millió forintos érték okán szükséges azt új múzeumtechnológiával és biztonsági rendszerrel ellátni. A bővítés a múzeumkertben lévő kulturális közösségi tér helyén tudna megvalósulni. A nyári hónapokban nagyszámú látogatót vonzó, előadásoknak, zenés programoknak helyt adó teret azonban nem kívánják megszüntetni, hanem a szomszédos, önkormányzati tulajdonban lévő kihasználatlan ingatlan lebontásával új helyre kerülne. Ezzel összekapcsolva a múzeumkert felújítását, amihez új, burkolt közösségi előadóhely kialakítására, kültéri világítás kiépítésére, kerti bútorok vásárlására, a kulturális programok megtartásához szükséges új technikai berendezések vásárlására, új kerítés építésére és parkosításra van szükség. Projektgazda és partnerek: Kiskunhalas Város Önkormányzata és Thorma János Múzeum Sóstó rehabilitációs akcióterület Az utóbbi években folyamatosan küzdelmet jelentett a Sóstó vízszintjének megtartása. Hiába jöttek csapadékosabb évek, mint a 2010-es vagy a 2014-es igazi megoldást nem eredményezett. A föld alatti vizek mozgása a Dong-éri csatorna irányába történik. A csatorna teljesíti a feladatát és lecsapolja a környéken lévő vízkészleteket. Csakhogy ez magát a tavat is érinti. A kutakból való visszatöltés igen költséges és szintén nem jelent végleges megoldást. ITS DA Konzorcium


42

Az egyik megoldási javaslat szerint fel kellene duzzasztani valamelyest a Dong-éri csatornát a kérdéses szakaszon. Azonban félő, hogy ezzel a megoldással a város északkeleti részein belvízproblémák lépnek fel és komoly károkat okozhatnak. Lehetséges megoldás a szennyvíz tisztítómű fejlesztése és a tisztított szennyvíz a tóba vezetése. A szennyvíztisztító telep a szennyezőanyag mennyiség szempontjából túlterhelt, ezért a korszerűsítés elsődleges szükséglet. A szennyvíztisztító kapcsán fontos fejlesztési lehetőség a tisztító mű közelében egy szennyvíziszap és zöldhulladék komposztáló létesítése. Mivel egyre több ház van rácsatlakoztatva a szennyvízhálózatra, így egyre több iszap termelődik. A városban már csak a közterületeken sok zöldhulladék keletkezik, melyet a szennyvíziszappal komposztálva olyan talajjavító anyag képezhető, melyek a város környéki homoktalajokon jól hasznosíthatóak, így akár értékesíthetőek is. Összességében a cél, hogy a Sóstó vízszintjét tartósan stabilizálni lehessen, a parkerdő valamint a horgászok infrastruktúrája fejlődjön, és egy kellemes kikapcsolódást biztosító közösségi térré váljon a tó és környéke. Térségi szinten pedig a város be szeretne csatlakozni az országos programokba, és a környék vízmegtartásának javítása érdekében. Továbbá cél a növény-és állatfajok védelme mellett a biodiverzitás fenntartása, rekreáció, környezeti nevelés is az akcióterületen. Projektgazda és partnerek: Kiskunhalas Város Önkormányzata, Kiskunsági Vízi-közmű Szolgáltató Kft. Antiszegregációs akcióterület (Alsóváros,Tabán, Dél-nyugati városrész) Az akcióterület magában foglalja a teljes Tabán városrészt és az Alsóváros nyugati felét, valamint a vasúton túli a laktanya szomszédságában levő leszakadó városrészt. Fejlesztési céljait jelentős mértékben determinálják a leromlott állagú épületei, közterei, hiányos infrastruktúrája és közszolgáltatásai, és az ezzel párhuzamosan kialakult szociális helyzet. Tabán egy szociálisan hátrányos helyzetű, ugyanakkor nagyon jelentős történelmi hagyományokkal rendelkező városrész. Kiemelt jelentőségű, hogy a jelenlévő szegregátumok oldására megfelelő intézkedések történjenek az alapvető infrastrukturális ellátottság javítása, a leromlott állagú épületek és területek rehabilitációja, s közösségi funkciókat erősítő épületek, közterek fejlesztése révén. Ugyanezt az átfogó célt segíti a foglalkoztatás ösztönzése a helyi vállalkozások célzott támogatásával, továbbá itt hangsúlyt kell kapnia a szociális foglalkoztatásnak is. A szociális problémák enyhítésével összhangban kitörési lehetőséget kell biztosítani a városrész és lakossága számára, melyhez éppen az egyedi építészeti-történeti adottságok teremtenek alapot: a városrész és az egyes épületek korhű felújítása, hangulatos terek és utcaképek kialakítása lendületet adhat a helyi idegenforgalomnak, ezáltal lehetőséget adva a helyi lakosságnak az idegenforgalomban történő elhelyezkedésre, vállalkozásra, pl. vendéglátásban, kulturális szolgáltatások nyújtásában, stb. Az akcióterület Alsóvárosra eső részén is hangsúlyosan megjelenik egyes szociális funkciók erősítésének igénye.

ITS DA Konzorcium


43

E funkciók már jelenleg is megjelennek (Cigány Közösségi Ház), azonban a terület funkcionális erősítésére, bővítésére és infrastrukturális fejlesztésére és szociális bérlakás program elindítására egyaránt szükség van. Kiemelt cél az ún. „CS”-lakások felszámolása, s az ott lévő, hátrányos helyzetű cigány lakosság integrálása. Fontos a közösségi és pihenő célú épületek, terek fejlesztése. A helyiek esélyegyenlőségének további segítése keretében hangsúlyt kell helyezni az akcióterületre eső oktatási, szociális és egészségügyi ellátó rendszer fejlesztésére is. Alsóváros laktanya melletti településrésze jellemzően lakókörnyezet, ahol elsődleges feladat egy komplex, szociális célú helyzetfelmérés elvégzése és ennek nyomán részletes program kidolgozása a szegregátumokra, tekintettel arra, hogy a terület szociális viszonyait jelentős mértékben (hátrányosan) befolyásolja a szomszédos elhanyagolt, volt ipari területek, laktanya állapota. Cél a terület infrastrukturális helyzetének a javítása, továbbá a városképre jellemző, pihenő és közösségi terek kialakítása, fejlesztése. Fontos megemlíteni a közlekedési fejlesztési célokat, amelyek az akcióterület esetében forgalomnövekedést okoznak, hiszen ide helyeződik majd át a Belváros forgalom csillapítása révén elterelt közúti forgalom egy része. Mindezt megfelelő zöld fejlesztésekkel kell kompenzálni. Projektgazda és partnerek: Kiskunhalas Város Önkormányzata, Cigány Nemzetiségi Önkormányzat Laktanya akcióterület (Alsóváros) Az akcióterület felöleli a déli ipari terület nagy részét, és a volt honvédségi lakóépületeket, amelyek bázisul szolgálhatnak a város szociális bérlakás programjának. Az akcióterület kitörési lehetőséget nyújt a városnak további ipari és logisztikai vállalkozások betelepítésére, másrészt viszont ennek feltétele a terület intenzív fejlesztése, barnamezős beruházások keretében, ill. a szennyezett területek felszámolása és a terület rekultivációja révén. Fontos továbbá a betelepülő vállalkozások számára rendelkezésre álló információs szolgáltatások bővítése és az infrastrukturális ellátottság fejlesztése. Itt is szükséges megemlíteni a közlekedési fejlesztési célokat, amelyek az akcióterület esetében forgalom növekedést okoznak, hiszen ide helyeződik majd át a Belváros forgalom csillapítása révén elterelt közúti forgalom egy része. A Szegedi úti laktanya komplex fejlesztése A jelenleg kihasználatlanul álló Szegedi úti laktanya területét és ingatlanjait tekintve sok lehetőséget rejt magában hasznosítás szempontjából. Nagy területe (több mint 36 ha) és az ott lévő épületek (több mint 60 db) több funkció egymás melletti működését is lehetővé teszik. Az ingatlannak 3 féle hasznosítását tervezi a város: 1. Kiskunhalason jelenleg három helyen működik Idegenrendészeti fogda. Ezek a fogdák a város központjában, frekventált helyen álló ingatlanokban kaptak helyet. A város fejlesztéséhez szükséges lenne az ide látogató vendégek számára újabb szálláshelyeket kialakítani, amihez kiválóan megfelelnének a jelenleg idegenrendészeti használatban lévő ingatlanok. A probléma megoldására tervezett egy új fogda kialakítása a Szegedi úti laktanyában. 2. Az ingatlan kiváló helyet biztosítana egy a kiskunhalasi vállalkozói szférát kiszolgáló Logisztikai központ vagy ipari park kialakításához. Kialakításra kerülhetnek a vállalkozók ITS DA Konzorcium


44

számára raktárak, műhelyek és irodák a hozzájuk tartozó infrastruktúrával együtt. A gyorsvasút megépülésével az ipari parkban az új vasúti szerelvényeket karban tartó üzem is létesíthető. Az első két megvalósítási lehetőség a szovjet laktanya területére tervezett. A Logisztikai központ kialakítása a vasút felőli oldalon javasolt. 3. A laktanya kínálta lehetőségeket kihasználva a város jelenlegi szociális lakásai helyett, több ütemben új lakások kerülhetnek kialakításra a Gábor Áron laktanya területén a rendelkezésre álló épületek felújításával, korszerűsítésével lehetővé téve ezzel a rászoruló szociális lakásokban élőknek a felújított lakásokba történő átköltözést. A 3 fejlesztési cél mindegyikének megvalósításához alkalmas lenne a laktanya több mint 36 hektáros területe egy átfogó és összetett felújítást és alap infrastrukturális fejlesztést követően. Projektgazda és partnerek: Kiskunhalas Város Önkormányzata és magánbefektetők Felső-Alsóöregszőlők akcióterület Az akcióterület kiterjedése megegyezik Alsó és Felsőöregszőlők városrész teljes területével. Nagy kiterjedésű, az utóbbi évtizedben egyre sűrűbben lakott tanyás terület, amely külterületen helyezkedik el. Hosszú távon sem cél ezen városrész belterületbe történő bevonása, azonban a szegényebb, szociálisan nehéz helyzetben lévők helyzetének javítása, a kezdődő szegregátum képződési veszélyek kezelésére hangsúlyt kap az infrastrukturális helyzet javítása, ezen belül is elsősorban a környék tiszta vezetékes vízhez juttatása, továbbá általában a közlekedési helyzet javítása, úthálózat fejlesztése. Fejlesztési célok között kiemelendő még az idegenforgalom feltételeinek javítása és az ökogazdálkodás elterjedésének ösztönzése (összekötve a Duna-Tisza közi Homokhátság fejlesztésével), mint kitörési lehetőség a helyi lakosság gazdasági és szociális helyzetének a javítása érdekében. Akcióterületi projektek: Erdei iskola építése A felhagyott tanyasi iskolák épületállományát felhasználva, a tanyavilág épített és természeti értékeinek bemutatására erdei iskola építését tervezi a város. Projektgazda és partnerek: Kiskunhalas Város Önkormányzata, Zöld Közösségért Természetbarát Egyesület, vállalkozó Természetvédelmi értékek bemutatása (tanösvény) A projekt célja a természetvédelmi értékek bemutatása a helyiek és az idelátogatók számára; szervezett természetjárás kiépítése túraútvonalak kialakításával és tájékoztató táblák kihelyezésével. Elsősorban a Dong-ér mentén húzódó a Csetényi parkot majd a Sóstót is elérő tanösvény kialakítása tervezett a régi halasi lápvilág bemutatására. A projekt keretében javasolt továbbá a homokbuckás területek megfelelő korlátozásokkal látogathatóvá tétele, turisztikai hasznosítása. Projektgazda és partnerek: Kiskunhalas Város Önkormányzata, Zöld Közösségért Természetbarát Egyesület

ITS DA Konzorcium


45

Külterületek infrastruktúrafejlesztése A külterületi lakosság számára a legfontosabb a külterületi utak és közvilágítás fejlesztése. Projektgazda és partnerek: Kiskunhalas Város Önkormányzata Ipari park akcióterület Kiskunhalas keleti városrészében, az 53-as főút mellett helyezkedik el az ipari park. Ennek fenntartásához és a város gazdasági életének fellendítéséhez szükséges a park infrastruktúráját fejleszteni. A fejlesztés kiemelkedő jelentőségű lenne a város további gazdasági fejlődése és újabb munkahelyek létrehozása szempontjából is. Az alábbi projektek fő célja a vonzó befektetési környezet kialakítása: Akcióterületi projektek: A terület infrastrukturális fejlesztése A projekt célja az ipari park belső tereprendezése, a belső úthálózatának teljes körű kiépítése, kültéri világítás, a gáz, áram- és csatorna-ellátottság kiépítése, ipari vízrendszer teljes kiépítése továbbá a mai kor elvárásainak megfelelő infokommunikációs- és biztonsági rendszerek teljes körű kiépítése. A felhagyott szénhidrogénkút felszámolása és új kerítés építése is szükséges. Befektetés és vállalati együttműködések ösztönzése A Városgazda Kft. szervezeti és anyagi megerősítése szükséges, hogy a befektetés ösztönzést hatékonyan tudja végezni a városban. Beszállítói hálózatok és klaszterek kialakításának ösztönzése is hasznos lenne a vállalati együttműködések erősítése érdekében. Projektgazda és partnerek: Kiskunhalas Város Önkormányzata, Halasi Városgazda Zrt., magán befektetők

4.3 A település egésze szempontjából jelentős fejlesztések 4.3.1 Kulcsprojektek

Mivel a város gyógyturisztikai fejlesztései a gazdaságfejlesztési célkitűzések közül a legfontosabbak, így a fürdő és a kórház fejlesztése tekinthető a város két kulcsprojektjének. Ezen projektek megvalósulásával további turisztikai és rekreációs célú projektek is létjogosultságot kapnak, melyek részletesen a Gyógyturisztikai és rekreációs akcióterület alatt kerültek bemutatásra. Kiskunhalasi termálfürdő komplex fejlesztése, bővítése A projekt célja a Kiskunhalason több évtizedes múlttal rendelkező termál- és strandfürdő korszerűsítése, felújítása és bővítése. A fedett és nyitott medencék, az öltözők és egyéb kiszolgálóegységek valamint a fürdő épületének külső és belső felújítása tervezett, beleértve az infrastrukturális fejlesztéseket. A látogatók igényeinek kielégítése és a színvonalasabb szolgáltatás nyújtása érdekében a bővítés keretében wellness és gyógyászati szolgáltatásoknak helyet adva új helyiségeket szükséges kialakítani, azokat felszerelni/berendezni. A felújítandó részekre új bútorok (kül- és beltéri), berendezések beszerzését, parkosítást, sportpálya, korszerű beléptetési és informatikai rendszer kialakítását tervezik. ITS DA Konzorcium


46

A fejlesztés egésze esetében megújuló energiával (pl.: hőcserélő beépítése, napelem, szélkerék) szeretnék megoldani az éves energiaigény kielégítésének lehető legnagyobb részét. A fejlesztés eredményeképpen a fürdő látogatottsága (min. 25%-kal) és az ide látogató külföldi és hazai vendégek elégedettségének növekedése várható. Projektgazda és partnerek: Halasthermál Kft., Kiskunhalas Város Önkormányzata Egészségközpont és Gyógyszálló kialakítása A 48 °C-os kiskunhalasi termálvízhez kapcsolódóan tervek között szerepel egy Egészségközpont és Gyógyszálló felépítése. A szomszédban lévő kórházzal és Termálfürdővel együttműködve, a gyógyturizmus széles spektrumát kínáló intézményt lehet létrehozni, ahol az elsősorban megvalósuló magas színvonalú szállodai szolgáltatások (pl.: wellness- és élményfürdő, sportolási lehetőségek) mellett leghangsúlyosabban a gyógyulni vágyó vendégek igényeinek kielégítését szeretnék megcélozni. Ezen belül is kiemelt figyelemmel a mozgásszervi, reumatológiai és gerontológiai irányzatokra. A kivitelezés második lépcsőjeként a szálloda mellett apartman házak építése is a tervek között szerepel, ahol a gyógyászati szolgáltatásokat hosszú távon igénybe vevő vendégek kényelmes és nyugodt körülmények között regenerálódhatnak. Mindezek megvalósítása gondos és több lépcsős előkészületi munkálatokat igényel, mivel zöldmezős beruházásról van szó, előzetes területrendezés és tervezés is a beruházás részét képezi a konkrét kivitelezési munkálatok előtt. A fejlesztési egység esetében megújuló energiával (pl.: hőcserélő beépítése, napelem, szélkerék) szeretnék megoldani az éves energiaigény kielégítésének lehető legnagyobb részét. Projektgazda és partnerek: Kiskunhalasi Semmelweis Kórház, Kiskunhalas Város Önkormányzata, magán befektető Buszpályaudvar áthelyezése és a Városközpont forgalmi rend átalakítása A buszpályaudvar áthelyezése a harmadik kulcsprojekt, mivel mind a város, mind a járás lakosainak életében jelentős pozitív irányú változást eredményezne a projekt megvalósulása. A járás lakosainak azért fontos a buszpályaudvar a vasútállomás mellé helyezése, mivel a tervezett gyorsvasút megépítésével a vonatok kisebb eséllyel fognak megállni a kistelepüléseken, így többen fognak beutazni Kiskunhalasra busszal ahonnan vasúton folytatják útjukat. A buszpályaudvar környezete és a Május 1. tér rehabilitációja, a pályaudvar és busztároló vasútállomásra telepítése a projekt célja. A központban szabadtéri közösségi helyszínek kialakítása, sétálóövezet kialakítása, közlekedésszervezéssel a kerékpáros és gyalogos közlekedés preferálása (megvalósítása részben folyamatban) is tervezett. A városközpont felújítás keretein belül nem csak a városháza épülete újul meg, hanem a piac épülete is kap egy kellemes új külsőt. A területhez szorosan kapcsolódik a buszállomás és környéke. Tárgyalásokat fog kezdeményezni a város a tulajdonos Dél-alföldi Közlekedési Központ Zrt.-vel a terület felújításáról. Cél, hogy a felújított buszállomás illeszkedjen a városképbe. A projekt keretében egy körforgalmak építése is tervbe van véve a Városközpont kritikus forgalmú kereszteződéseiben: Május 1. tér - Szász Károly utca találkozása (Május 1. tér azon vége, ami a Semmelweis tér folytatása). Dr. Monszpart László utca, Semmelweis tér és Brinkus Lajos utca találkozása Szász Károly, Szilády Áron és Köztársaság utca találkozása (Önkormányzat előtt) Projektgazda és partnerek: Kiskunhalas Város Önkormányzata, DAKK Zrt.

ITS DA Konzorcium


47

4.3.2 Hálózatos projektek

Csapadékvíz elvezetés fejlesztése A város főgyűjtő rendszere elkészült, a további csatornák építésére, átépítésére kiviteli tervvel rendelkezik a város. Ezeket a tervek szerint meg kell valósítani. A hálózat karbantartása és esetleges rekonstrukciója (beszűkülő keresztmetszetek, feliszapolódások megszüntetése) során a régebbi építésű főgyűjtők kapacitásvizsgálatát el kell végezni. Mielőbb megszüntetendők az illegális szennyvízbekötések. További feladatként a város vasúttól K-re eső területére egy átfogó tanulmányterv készítendő az ott keletkező csapadékvizek szakszerű elvezetésének megoldása érdekében, különös tekintettel az új ipari park területére. A városban keletkező nagy záporok elfolyó vizének gyors levezetése érdekében záportározókra van szükség. Elkészült a Járószéki vésztározó, területét és környékét célszerű önkormányzati kézbe átvenni. Mielőbb meg kell oldani a Csetényi Parkban lévő záportározó felújítását, amely egy bizonyos mértékű vízszinttartás mellett része lehetne a pihenő parknak, egyben mikroklímát befolyásoló hatással is járna. Az Erzsébet királyné téren létesítendő közparkban is indokolt egy kisebb tározómedencét kialakítani. Távolabbi célként a csapadékvizek és belvizek visszatartására rekonstruálni kell a Harangos tavat. A megvalósítási lehetőségek számba vételekor az egykori állapotot legjobban követő megoldást kell választani, a környezet- és természetvédelmi célokkal egységben. A kritikus csapadékvíz átemelők építését, egyes szakaszok rekonstrukcióját és záportározók kialakítását és hiányzó gyűjtőcsatornák - gerinccsatornák kiépítését jelenleg is tervezi a Kiskunsági Víziközmű-Szolgáltató. Projektgazda és partnerek: Kiskunhalas Város Önkormányzata, Kiskunsági Víziközmű- Szolgáltató Kft. Kiskunhalas ivóvízhálózatának fejlesztése Az elmúlt évtizedek lakótelep építései, a növekvő vízigény erős terhelést jelent az ivóvízhálózat szempontjából. A hálózat meghibásodásai egyre gyakoribbá váltak. A probléma megtoldásához elsősorban szükség van a rendszer állapotának pontos felmérésére, állapotértékelésre és kockázat elemzésre és a kivitelezési munkálatok pontos megtervezésére, hogy a lakosság számára a rekonstrukciós munkák alatt is folyamatosan biztosított legyen az állandó ivóvízellátás. A rekonstrukció néhány főbb eleme: előzetes tanulmányok, vizsgálatok elvégzése, pontos tervezés, Részletes megvalósíthatósági tanulmány készítése, engedélyeztetés, a terület előkészítése, lakossági tájékoztatás, a csővezeték-hálózat rekonstrukciója. A meglévő NA 80-as AC vezetékek cseréje, NA 80 KM-PVC hálózat építése, meglévő egyedi bekötések cseréje, kapubejárók felbontása és visszaállítása, altalaj tűzcsapok földfelettire cseréje. Rövidtávon fontos – és az EU-konformosításhoz is nélkülözhetetlen – fejlesztési feladat a félbehagyott vízkezelési technológia befejezése a II. vízmű telepen. Ezzel párhuzamosan 1000 m3-es térszíni tárolót kell megépíteni. A kiegyensúlyozott vízellátás érdekében további tárolókapacitás kiépítésére van szükség az Alsóvároson, ahol nagy a nyomásingadozás és gyakori a vízhiány. A vizsgálatok szerint egy 2000 m3-es térszíni tároló és rásegítő hálózati szivattyú megépítésével ez a probléma kiküszöbölhető. Projektgazda és partnerek: Kiskunhalas Város Önkormányzata, Kiskunsági Víziközmű- Szolgáltató Kft. ITS DA Konzorcium


48

Szennyvíz kezelés fejlesztése A Kiskunsági Víziközmű-Szolgáltató Kft. pedig a membrán technológia kiépítését, a régi csatorna szakaszok rekonstrukcióját tervezi. A Szolgáltató célként tűzte ki a nyárfás átalakítását energianövény teleppé. Javasolt a házi szennyvíz átemelők kiváltása gravitációs csatornára, valamint a tisztított szennyvíz elhelyezése a város közigazgatási területén. Projektgazda és partnerek: Kiskunhalas Város Önkormányzata, Kiskunsági Víziközmű- Szolgáltató Kft. Gázellátás fejlesztése A gázellátás egyoldali betáplálása távlatban nem nyújt elég biztonságot az ellátásban, ezért a rendszer stabilitása érdekében kétoldali betáplálást kell megvalósítani. A gázátadó állomástól egy É-i megkerülő vezeték építésével, a Kertvárost ellátó DN 250 vezetékhez történő csatlakoztatással (mint második betáplálási pont) az új betáplálás megvalósítható. A megkerülő vezeték a város távlati területi fejlesztéseit is szolgálná. Projektgazda és partnerek: Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt., Kiskunhalas Város Önkormányzata Felszín alatti vizek védelme, talajvízsüllyedés megállítása A vízhiány mértékét a különböző tanulmányok 10 éves viszonylatban 1-1,5 éves csapadékmennyiségben jelölik meg. A talajvízsüllyedés leglátványosabban Kiskunhalas közvetlen közelében is a vizes élőhelyek kiszáradásában, átalakulásában, valamint a döntően talajvíz táplálta tavak vízfelületének zsugorodásában, a kisebb tavak kiszáradásában nyilvánul meg. Térségi összefogás szükséges a talajvízszint csökkenésének megállítására, tározótavak kialakítására. A talajvíz nitrát, valamint ammónium szennyezettsége mezőgazdasági tevékenység és szennyvíz miatt jellemző sajnos ólom és arzén tartalom is magas, melyet vízkezeléssel szintén orvosolni kell. Projektgazda és partnerek Kiskunhalas Város Önkormányzata térségi összefogással, Alsó-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság Megújuló energiahálózat tervezése és kiépítése Kiskunhalas városában számos lakást érint a távfűtés kérdése, amit jelenleg fosszilis tüzelőanyagok felhasználásával oldanak meg. A projekt célja a szakágazati tanulmányok és felmérések segítségével a hálózat részletes megtervezése. A hálózat gerince az 53-as számú főút mellett fog futni, leágazással a nyugati irányba a kórházig. A projekt célja továbbá a gondosan megtervezett gerinchálózat megépítése, a hozzá tartozó eszközök és technológiai berendezések megvásárlása, majd beépítése a rendszerbe, előzetes és utólagos tereprendezés, a szükséges technológiai épületek megépítése. Projektgazda és partnerek Kiskunhalas Város Önkormányzata Közvilágítási rendszer korszerűsítése A város hosszú távon célul tűzte ki a közvilágítás fejlesztését, korszerűbbé, gazdaságosabbá tételét, elsősorban LED lámpák használatával a társasházas városrészekben (Belvárosi lakótelep). Projektgazda és partnerek Kiskunhalas Város Önkormányzata ITS DA Konzorcium


49

Kerékpárforgalmi hálózat fejlesztése Kiskunhalason A projekt célja Kiskunhalas város kerékpárforgalmi hálózatának komplex fejlesztése keretében a meglévő É-D irányú tengelyhez (53. sz. főút belterületi szakasza mellett kiépített önálló kerékpárút) kapcsolódva egy K-Ny irányú tengely kiépítése, amelynek megvalósításával biztosítottá válnak az eddig ellátatlan településrészeken élők számára is a biztonságos kerékpározás feltételei. A létrejövő kerékpárforgalmi hálózati elemek kijelölésére, illetve műszaki tartalmuk meghatározására a megadott módszertan szerint elvégzett előkészítő tevékenység eredményeként került sor. A meglévő közutak állapotának, a kerékpárforgalmi hálózati elemek, a forgalmi adatok, a kerékpározást akadályozó tényezők, a baleseti adatok felmérését és elemzését követően egy megvalósíthatósági tanulmányban kerültek összefoglalásra azok eredményei. A tanulmány tartalmazza a projekt keretében megvalósítandó létesítmények nyomvonalának, műszaki paramétereinek, költség-hatékonyágának bemutatását, illetve szakmai alátámasztását. A hálózati terv alapján a projekt keretében megvalósítani kívánt létesítmények: 3.821 fm önálló kerékpárút, 238 fm kétoldali kerékpársáv, amelynek eredményeként 11.137 méter hosszú egybefüggő kerékpárforgalmi hálózat jön létre Kiskunhalas város belterületén. A létrejövő szakaszok vonatkozásában a várható napi kerékpáros forgalom 3.441 J/nap. A hivatásforgalmi kerékpáros közlekedéshez kapcsolódóan az új szakaszokon közvetlenül megközelíthetővé válik mintegy 980 munkahely, 2 középfokú és 1alapfokú oktatási intézmény, valamint 1 bölcsőde. Elérhetővé válik továbbá a Polgármesteri Hivatal, a városi kórház, az autóbusz-állomás, illetve a vasútállomás is. A kerékpárral való közlekedés feltételeinek javítása érdekében kihelyezésre kerül 150 db kerékpártároló. A projekt eredményeként mintegy 23%-kal nő a kerékpáros forgalom nagysága, a közlekedésbiztonság javításával várhatóan 50%-kal csökken a kerékpárosokat érintő balesetek száma. Projektgazda és partnerek Kiskunhalas Város Önkormányzata Kiskunhalas belvárosának bekapcsolása a térségi kerékpárforgalmi hálózatba A projekt célja Kiskunhalas belvárosának bekapcsolása a Kiskunhalasi járás létrejövő kerékpárforgalmi hálózatába. Az elemek kijelölésére, illetve műszaki tartalmuk meghatározására a megadott módszertan szerint elvégzett előkészítő tevékenység eredményeként kerül majd sor. A meglévő közutak állapotának, a kerékpárforgalmi hálózati elemek, a forgalmi adatok, a kerékpározást akadályozó tényezők, a baleseti adatok felmérését és elemzését követően kerül majd sor a megvalósításra. Az előzetes tervezés tartalmazza a projekt keretében megvalósítandó létesítmények nyomvonalának, műszaki paramétereinek, költség-hatékonyágának bemutatását, illetve szakmai alátámasztását. A pályázat részét képezi a tervezés folyamata és az elkészült tervek alapján megvalósítani kívánt létesítmény egy kb. 1 km kerékpárút megépítése, a hozzá tartozó forgalomirányító táblákkal, korlátokkal, vasúti átkelőhelyekkel, fasor, növények ültetésével, stb. A kerékpárral való közlekedés feltételeinek javítása érdekében kihelyezésre kerülnek kerékpártárolók is. A települések között ingázók és sportolók is biztonságosan meg tudják közelíteni és használni a térségi szintű kerékpárforgalmi hálózatot. A projekt eredményeként jelentősen fog növekedni a kerékpáros forgalom nagysága a kistérség települései között. Emellett fontos szempont, hogy a közlekedésbiztonság tekintetében várhatóan 50%-kal csökken a kerékpárosokat érintő balesetek száma. Projektgazda és partnerek Kiskunhalas Város Önkormányzata

ITS DA Konzorcium


50

Kistérségi kerékpárforgalmi hálózat fejlesztése Kiskunhalas-Kunfehértó között A projekt célja a Halasi Többcélú Kistérségi Társulás kerékpárforgalmi hálózatának fejlesztése. A hálózati terv alapján a projekt keretében megvalósítani kívánt létesítmény egy kb. 10 km önálló kerékpárút, a hozzá tartozó forgalomirányító táblákkal, korlátokkal, vasúti átkelőhelyekkel, fasor, növények ültetésével, pihenőhelyek kialakításával, stb. A kerékpárral való közlekedés feltételeinek javítása érdekében kihelyezésre kerülnek kerékpártárolók is. A kerékpárút kiváló és biztonságos sportolási lehetőséget biztosít, és a két település között munkájukból adódóan ingázók is használni fogják a kerékpározásra alkalmas hónapokban. A projekt eredményeként jelentősen fog növekedni a kerékpáros forgalom nagysága a kistérség települései között. Emellett fontos szempont, hogy a közlekedésbiztonság tekintetében várhatóan 50%-kal csökken a kerékpárosokat érintő balesetek száma. Projektgazda és partnerek Kiskunhalas Város Önkormányzata, Kunfehértó Önkormányzata Kistérségi kerékpárforgalmi hálózat fejlesztése Kiskunhalas-Tompa-(Szabadka) között A projekt célja a Halasi Többcélú Kistérségi Társulás kerékpárforgalmi hálózatának fejlesztése. A hálózati terv alapján a projekt keretében megvalósítani kívánt létesítmény egy kb. 30 km önálló kerékpárút, a hozzá tartozó forgalomirányító táblákkal, korlátokkal, vasúti átkelőhelyek kialakításával, pihenő és vízvételi helyek kialakításával, fasor, növények ültetésével, stb. A kerékpárral való közlekedés feltételeinek javítása érdekében több helyen kihelyezésre kerülnek kerékpártárolók is. A kerékpárút felfűzi a kistérség 53-as számú főút melletti településeit, kiváló és biztonságos sportolási lehetőséget biztosít, és a települések között munkájukból adódóan ingázók is használni fogják a kerékpározásra alkalmas hónapokban. A határig kiépülő kerékpárút a határon túli kapcsolatok élénkítésében és az országhatáron átnyúló sportturizmus fejlesztésében is szerepet játszik. A projekt eredményeként jelentősen fog növekedni a kerékpáros forgalom nagysága a kistérség települései között. Emellett fontos szempont, hogy a közlekedésbiztonság tekintetében várhatóan 50%-kal csökken a kerékpárosokat érintő balesetek száma. Projektgazda és partnerek Kiskunhalas Város Önkormányzata, Tompa Város Önkormányzata Kistérségi kerékpárfogalmi hálózat fejlesztése Kiskunhalas-Zsana között A hálózati terv alapján a projekt keretében megvalósítani kívánt létesítmény egy kb. 15 km önálló kerékpárút, a hozzá tartozó forgalomirányító táblákkal, korlátokkal, vasúti átkelőhelyekkel, pihenő és vízvételi helyekkel, fasor, növények ültetésével, stb. A kerékpárral való közlekedés feltételeinek javítása érdekében kihelyezésre kerülnek kerékpártárolók is. A kerékpárút kiváló és biztonságos sportolási lehetőséget biztosít és a két település között munkájukból adódóan ingázók is használni fogják a kerékpározásra alkalmas hónapokban. A projekt eredményeként jelentősen fog növekedni a kerékpáros forgalom nagysága a kistérség települései között. Emellett fontos szempont, hogy a közlekedésbiztonság tekintetében várhatóan 50%-kal csökken a kerékpárosokat érintő balesetek száma. Projektgazda és partnerek Kiskunhalas Város Önkormányzata, Zsana Község Önkormányzata ITS DA Konzorcium


51

É-D irányú út építése a Nagy Szeder István utcától a Kőrösi útig A Dong-éri csatornával párhuzamosan a város nyugati oldalán épülő tehermentesítő út megvalósítandó szakasza lehetővé teszi a Nagy Szeder István utca és a Kőrösi út közötti közúti forgalom belvároson kívül történő elvezetését. A pályázati támogatásból megvalósítani tervezett fejlesztés kiterjedne az előzetes tereprendezésre, az útpálya megépítésére, a vízelvezető rendszer kiépítése, az útpálya melletti parkosításra és minden egyéb kapcsolódó eszköz megvásárlására, mint pl.: korlátok, forgalomirányító táblák. A közel 2 km hosszú útszakasz a tervek szerint 7,0 m széles terhelhetősége: „nehéz forgalom”, a forgalmi sávok mellett 2,50 m-es nemesített padka készül. Az út koronaszélessége 12,00 m, vízelvezetése szikkasztóárkos, vízbefogadó a Dong-éri csatorna. A projekt keretein belül megvalósuló, a mai kor elvárásainak megfelelő összekötő út jelentősen csökkentené – a ma még kényszerből - a belváros útjain áthaladó forgalom mértékét. Projektgazda és partnerek Kiskunhalas Város Önkormányzata, Magyar Közút Zrt. Elkerülő út építése A projekt célja a várost keletről elkerülő út építése. Projektgazda és partnerek: Magyar Közút Zrt. Közintézmények (energetikai) korszerűsítése Az önkormányzat a jövőben biomassza tüzelés, kazáncsere (földgáz), szabályozás fejlesztése, mérések fejlesztésével kívánja javítani az intézmények energiahatékonyságát a következő intézményekben: Korszerűsítés a Nefelejcs utcai lakóotthonban Családok Átmeneti Otthonának korszerűsítése Kiskunhalason Korszerűsítés a Thúry Családsegítő Intézetben Korszerűsítés a Molnár utcai Férfi Hajléktalan Szállón Korszerűsítés a Nefelejcs utcai lakóotthonban Korszerűsítés és bővítés a Nyúl utcai Szociális Otthonban Korszerűsítés a Szilády Áron utcai Idősek Klubjában Korszerűsítés a Központi Általános Iskolában Az önkormányzat szociális bérlakások építést is tervezi, amely jelentős új energiaigényt generál a továbbiakban. Projektgazda és partnerek Kiskunhalas Város Önkormányzata, KLIK Játszóterek fejlesztése Az egyes városrészekben közösségi terek kialakítására van szükség. A Bocskai, Bem, Kárpát, Bercsényi utca által lehatárolt terület, a forgalom elől elzárt terület így alkalmas játszótér kialakítására különböző fitness eszközök elhelyezésével. Javasolt továbbá az Esze Tamás és a Kuruc lakótelepen, valamint a Városközpontban játszóterek kialakítása. Projektgazda és partnerek Kiskunhalas Város Önkormányzata

ITS DA Konzorcium


52

Közösségi programok szervezésének támogatása, a programok számára helyszín biztosítása A város fiatal lakossága számára fontos a különböző kulturális-szabadidőeltöltési programok támogatása, melyek vonzó és tartalmas kikapcsolódási lehetőséget nyújtanak. A civilek rendszeres programjainak és nagyobb rendezvények számára nincs elég hely a városban, új közösségiművelődési intézmény építésére mutatkozik igény. Projektgazda és partnerek Kiskunhalas Város Önkormányzata helyi civilszervezetekkel együttműködve Ösztöndíjprogram kidolgozása Egy ösztöndíjprogram kidolgozása és működtetése szükséges a városban a fiatal és képzett lakosság megtartása illetve a más városban egyetemet végzettek visszaköltözésének ösztönzése érdekében. Projektgazda és partnerek Kiskunhalas Város Önkormányzata, Bursa Hungarica Program Kiskunhalas városi kommunikációs eszközök fejlesztése A projekt célja a várost érintő információk és hírek hatékony közvetítése a város lakossága felé elérve minden társadalmi csoportot. Projektgazda és partnerek Kiskunhalas Város Önkormányzata, Halasi Média és Kultúra Szolgáltató Nonprofit Kft. TDM szervezet alakítása a környező fürdővárosokkal Mórahalommal és Kiskunmajsával, mint fürdővárosokkal TDM alakítása a cél, a turisztikai fejlesztések összehangolása érdekében. Projektgazda és partnerek: Kiskunhalas, Mórahalom, Kiskunmajsa Város Önkormányzata

4.3.3 Egyéb projektek

Vásártér rendezése A projekt célja a Vásártéren szilárd burkolat építése illetve a csapadék vízelvezetés és a parkolási gondok megoldása a rendszeresen megrendezésre kerülő piacok színvonalának növelése érdekében. Projektgazda és partnerek Kiskunhalas Város Önkormányzata a piac működtetőjével együttműködve Civil szervezetek hatékony összefogása Több mint száz aktív egyesülettel büszkélkedhet a város. A témakörök is igen szerteágazóak, megtalálható többek között egészségügyi, kulturális, oktatási, sport, szociális, természetvédelmi, tűzoltó szervezet is. Ezeknek az egyesületeknek a véleménye szerint az utóbbi időszakban civilek irányába vállalt önkormányzati felelősségvállalás hiányzik. Szeretné a város ezt a trendet megfordítani, hogy a civil szervezetek partnert lássanak az önkormányzatban. A civil szervezetek ITS DA Konzorcium


53

nagyon fontos építőelemei a helyi közösségnek, ennek megfelelően kell foglalkozni a kérdéssel. Cél, hogy dedikált szakember foglalkozna a civilek támogatásával, problémáik hatékony kezelésével. Projektgazda és partnerek Kiskunhalas Város Önkormányzata és a helyi civil szerveztek Megelőzés (drogfogyasztás, fiatal bűnözés) Az utóbbi évek egyik legnagyobb elmaradása a prevenciós tevékenységekben mutatkozott meg. A fiatalok szenvedélybetegségektől való megóvása az egyik legjelentősebb feladata az egész társadalomnak. Több kortárs segítőre és hatékonyabb megelőző programokra lenne szükség, melyet az Önkormányzatnak erkölcsi és társadalmi alapon is támogatni kell. A „ma" egyik legnagyobb problémája a drog, az alkohol és az egyre jobban terjedő fiatalkorú bűnözés mértéke. A prevenciós tevékenységek egyre kevésbé érik el céljaikat, így el kell gondolkozni rajta, hogy hogyan lehetne életszerűbbé és hatásosabbá tenni. Több kortárs segítő képzésével és bevonásával várhatóan nagyobb eredményt lehet elérni. Fontos a kábítószer terjedése elleni küzdelem érdekében összefogás az egyházakkal és a civil szervezetekkel. Projektgazda és partnerek Kiskunhalas Város Önkormányzata, Kiskunhalas Rendőrkapitányság és a helyi civil szerveztek, egyházak Helyi védjegy rendszer kialakítása A program egyik eleme a vidéki termelők piacra jutásának javítását célzó program, mely keretében lehetőség nyílhat helyi védjegy rendszer megvalósítására. Alkalmazásával a helyben megtermelt élelmiszerek a lakosság számára is, főleg a lakosság lokálpatriotizmusára építve, könnyedén kiválaszthatóak lesznek. Ily módon a helyi gazdaság erősödhet, és a helyben megtermelt áruk helyben kerülhetnek felhasználásra. A „HALASI TERMÉK" védjegy bevezetése és az ehhez tartozó minőségbiztosítási rendszer megteremtése a projekt célja. Projektgazda és partnerek Kiskunhalas Város Önkormányzata és helyi és térségi, járási termelők Otthonteremtés támogatása, szociális bérlakás program elindítása A fiatalok helyzetét megnehezíti az otthonteremtés viszontagságai. Ki kell alakítani egy szociális támogatási rendszert, ami kedvezményes részletre, önkormányzati tulajdonú lakások megvásárlását teszi lehetővé, illetve kedvező bérleti díjakkal biztosítja hosszú távon a fiatalok számára. Projektgazda és partnerek Kiskunhalas Város Önkormányzata Belterületi utak szilárd burkolatának építése, felújítása Úthálózati korrekciók: a Városház utca lezárása a közúti forgalom elöl; a Bokányi Dezső utca lezárása a Táncsics Mihály utca és Bethlen Gábor tér között, a Táncsics Mihály utca zsákutcává alakítása a Kossuth Lajos utca felöl, és az áruház udvarának részbeni kisajátításával végforduló építése; Bethlen Gábor téri parkolóhelyek kialakítása ITS DA Konzorcium


54

Szász Károly utca megújítása, vasútállomás és környezetének revitalizációja : gyorsvasút megépülésével szükséges parkolók kialakítása Körforgalom építése a Batthyány utca és Széchenyi utca találkozása (felüljáró lábánál) Körforgalom építése Átlós utca - Szabadkai utca találkozása Projektgazda és partnerek Kiskunhalas Város Önkormányzata

ITS DA Konzorcium


55

Akcióterületek Gyógyturisztikai és rekreációs akcióterület (Belváros, Felsőváros)

Sóstó rehabilitációs akcióterület Ipari park akcióterület

Akcióterületi projektek

Hálózatos projektek

Egyéb projektek

Kiskunhalasi termálfürdő komplex fejlesztése, bővítése

Kiskunhalas ivóvízhálózatának fejlesztése

Civil szervezetek hatékony összefogása (ws)

Csetényi Park és a sportpálya területi és funkcionális rendezése

Egészségközpont és Gyógyszálló kialakítása

Szennyvíz kezelés fejlesztése

Helyi védjegy kialakítása

A helyi védettségű Csipkeház és Csipke Múzeum és a helyi városképi védelem alatt álló park rehabilitációja, korszerűsítése

Buszpályaudvar áthelyezése és a Városközpont forgalmi rend átalakítása

Csapadékvíz elvezetés fejlesztése

Belterületi utak szilárd burkolatának építése, felújítása

Thorma János Múzeum kibővítése

Gázellátás fejlesztése

Megelőzés (drogfogyasztás, fiatal bűnözés)

Városháza épületének belső és turisztikai felújítása

Felszín alatti vizek, talajvízsüllyedés

Otthonteremtés támogatása, szociális bérlakás program elindítása

Városháza tornyának turisztikai felújítása

Megújuló energiahálózat tervezése és kiépítése Kerékpárút hálózat fejlesztése Kiskunhalason

Sós tó rehabilitációja A terület infrastrukturális fejlesztése Befektetés és vállalati együttműködések ösztönzése

Laktanya akcióterület (Alsóváros)

Kulcsprojektek

A kiskunhalasi Lovas bázis korszerűsítése

Szegedi úti laktanya komplex fejlesztése

ITS DA Konzorcium

Kistérségi kerékpárút hálózat fejlesztése Kiskunhalas-Kunfehértó között Kistérségi kerékpárút hálózat fejlesztése Kiskunhalas-Tompa között Kistérségi kerékpárút hálózat fejlesztése Kiskunhalas-Zsana között É-D irányú elkerülő út tervezése a Nagy Szeder István utcától a Kőrösi útig É-D irányú út építése a Nagy Szeder István utcától a Kőrösi útig

rendszer


56

Akcióterületek Alsóváros – Tabán akcióterület (szegregációs) FelsőAlsóöregszőlős akcióterület


Kulcsprojektek


Egyéb projektek

Antiszegregációs terv intézkedései

Elkerülő út építése

Természetvédelmi értékek bemutatása (tanösvény)

Közintézmények (energetikai) korszerűsítése

Külterületek infrastruktúrafejlesztése

Közösségi terek fejlesztése

Erdei iskola építése

Közösségi programok szervezésének támogatása, a programok számára helyszín biztosítása Ösztöndíjprogram kidolgozása Közvilágítási rendszer korszerűsítése TDM szervezet fürdővárosokkal

ITS DA Konzorcium

alakítása

a

környező


57

4.4 A tervezett fejlesztések illeszkedése a stratégia céljaihoz

4. táblázat Stratégiai célok és projekttípusok kapcsolata Középtávú városi célok (tematikus célok)

Kulcsprojektek

T1. Vállalkozási tevékenység erősödése a mezőgazdaság/élelmiszergazdaság terén



- Gazdaságfejlesztési célú út- és kerékpárút fejlesztések - Fészekrakó program kidolgozása és Ösztöndíjprogram kidolgozása - Gazdaságfejlesztési célú út- és kerékpárút fejlesztések

- Felső-Alsóöregszőlők akcióterület projektjei

T3. Potenciállal rendelkező iparágak rugalmas kiszolgálás

- Ösztöndíjprogram kidolgozása

T4. Környezetvédelmi – vízgazdálkodási kérdések megoldása

- Környezetvédelmi projektek (ivóvíz, szennyvíz, csapadékvíz hálózat)

- Ipari park akcióterület projektjei - Laktanya akcióterület projektjei - Sóstó rehabilitációs akcióterület projektjei - Laktanya akcióterület projektjei - Felső-Alsóöregszőlők akcióterület projektjei

T2. Turisztikai potenciál kihasználása

ITS DA Konzorcium

- Kiskunhalasi termálfürdő komplex fejlesztése, bővítése - Egészségközpont és Gyógyszálló kialakítása

Egyéb projektek - Helyi védjegy rendszer kialakítása

- Gyógyturisztikai és rekreációs akcióterület projektjei - Sóstó rehabilitációs akcióterület projektjei - Felső-Alsóöregszőlők akcióterület projektjei

- Civil szervezetek hatékony összefogása


Középtávú városi célok (tematikus célok)

58

Kulcsprojektek


T5. Zöldfelületi hálózat fejlesztése - Közösségi terek fejlesztése

T6. A közösségi infrastruktúra ellátottság és közszolgáltatások minőségi javítása

T7: Helyi és térségi közlekedési rendszer modernizálása


ITS DA Konzorcium

- Egészségközpont és Gyógyszálló kialakítása - Buszpályaudvar áthelyezése és a Városközpont forgalmi rend átalakítása

- Energetikai fejlesztések - Közösségi programok szervezésének támogatása, a programok számára helyszín biztosítása - Fészekrakó program kidolgozása és Ösztöndíjprogram kidolgozása - Gazdaságfejlesztési célú út- és kerékpárút fejlesztések - Felső-Alsóöregszőlős akcióterület projektjei - É-D irányú út építése a Nagy Szeder István utcától a Kőrösi útig - Elkerülő út építése

Akcióterületi projektek - Közvilágítási rendszer korszerűsítése - Sóstó rehabilitációs akcióterület projektjei - Gyógyturisztikai és rekreációs akcióterület projektjei - Laktanya akcióterület projektjei

Egyéb projektek

- Civil szervezetek hatékony összefogása

- Civil szervezetek hatékony összefogása - Megelőzés (drogfogyasztás, fiatal bűnözés) - Otthonteremtés támogatása, szociális bérlakás program elindítása

- Belterületi utak szilárd burkolatának építése, felújítása

- Alsóváros – Tabán akcióterület projektjei - Felső-Alsóöregszőlők akcióterület projektjei

- Civil szervezetek hatékony összefogása - Megelőzés (drogfogyasztás, fiatal bűnözés) - Otthonteremtés támogatása, szociális bérlakás program elindítása


59

4.5 A fejlesztések ütemezése A következő táblázat a stratégia időtávján belül tervezett fejlesztések indikatív ütemezését tartalmazza. Az ütemezés figyelembe veszi az egyes fejlesztések egymásra épülését, előkészítettségi szintjét és a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján a megvalósításhoz igénybe vehető támogatási források várható rendelkezésre állását. A Gyógyturisztikai és rekreációs akcióterület fejlesztései közül korai megvalósítás tervezett a Városháza felújításának esetében, mivel ez mind az ott dolgozók, mind az ügyeiket ott intéző lakosok számára fontos fejlesztés lesz. Az akcióterület kulcsprojektjeinek elkezdése 2016. második felére tolódik, amikor remélhetőleg már, mint gyógyhely pályázhat Kiskunhalas a GINOP turisztikai forrásaira. Az Ipari park és az Anti-szegregációs akcióterület fejlesztései, valamint az Alsó-Felsőöregszőlők akcióterület infrastrukturális fejlesztési valószínűleg az egész 7 éves időszakban ütemezetten vagy rendszeresen megvalósított projektelemekkel lesz realizálható. A hálózatos projektek közül a szennyvíz, csapadékvíz, gázellátáshoz kapcsolódó projektek a forrás lehetőségek függvényében valósulhatnak meg kihasználva teljes 7-8 éves időszakot. A kerékpárút építéseket 2017-től tervezi a város a források elérhetőségétől függően, de 1-2 éves időszakon belül tervezi megvalósítani az összes fejlesztést. A közvilágítás korszerűsítésére csak a DÉMÁSZ-szal kötött szerződés lejárta, vagyis 2019 után van lehetősége a városnak. Az egyéb projektek közül a Vásártér rendezése a többi városfejlesztési projekthez képest később kezdődhet el, mivel még bizonytalan hogy milyen tartalommal és milyen forrásból tudnák a projektet megvalósítani. Az egyéb projektek csoportjába tartozó többi projekt nehezen ütemezhető, mivel többségük nem beruházási jellegű projekt, hanem olyan tevékenység, amelyet gyakorlatilag az egész támogatási időszakban folytatni szükséges (pl: civil szervezetek összefogása, bűnmegelőzési programok)

ITS DA Konzorcium


2022. II. félév

2023. I. félév

2023. II. félév 0

2017. április

2018.július

0

0

0

2017. április

2018.július

2017. április

2018.július 0

0

0

2022. I. félév

2021. II. félév

0

2021. I. félév

2020. II. félév

0

2020. I. félév

2019. II. félév

2016. június

2019. I. félév

2018. II. félév

2015. október

2018. I. félév

2017. II. félév

0

2017. I. félév

0

2015.december 2016. július

2016. II. félév

0

2016. I. félév

2015.december 2018.július

Befejezési időpont

2015. II. félév

Gyógyturisztikai és rekreációs akcióterület (Belváros, Felsőváros) tervezett fejlesztései A kiskunhalasi Lovas bázis korszerűsítése Csetényi Park és a sportpálya területi és funkcionális rendezése A helyi védettségű Csipkeház és Csipke Múzeum és a helyi városképi védelem alatt álló park rehabilitációja, korszerűsítése Thorma János Múzeum kibővítése Városháza épületének belső és turisztikai felújítása Városháza tornyának turisztikai felújítása Sóstó rehabilitációs akcióterület tervezett fejlesztései

Kezdési időpont

2015. I. félév

Fejlesztések

60

2016.március

2016.július

0

0

0

0

2015.október

2018.július

0

0

0

0

Sós tó rehabilitációja

2017. április

2018.július

0

0

0

0

Ipari park akcióterület A terület infrastrukturális fejlesztése

2015. október

2022.március

0

0

0

0

2016. január

2018.július

0

0

0

0

ITS DA Konzorcium


2023. II. félév

2023. I. félév

2022. II. félév

2022. I. félév

2021. II. félév

2021. I. félév

2020. II. félév

2020. I. félév

2019. II. félév

2019. I. félév

2018. II. félév

2018. I. félév

2017. március

2015. október

2022.március

2015. október

2022.március

2015. október

2022.március

0

0

0

2016.július

2015. október

2022.március

2015. október

2022.március

Kulcsprojektek Kiskunhalasi termálfürdő komplex fejlesztése, bővítése Egészségközpont és Gyógyszálló kialakítása Buszpályaudvar áthelyezése és a Városközpont forgalmi rend átalakítása

2016. október

2018. október

0

0

2016. január

2018.július

0

0

2016. október

2018. október

0

0

0

2017. április

2018.július

0

0

0


2015. október

2022.március

0

ITS DA Konzorcium

2017. II. félév

0

2017. március

2016. március

2016. február

2017. I. félév

0

2016. II. félév

Erdei iskola építése Természetvédelmi értékek bemutatása (tanösvény) Külterületek infrastruktúrafejlesztése

2016. március

2022.március

2016. I. félév

Antiszegregációs akcióterület Antiszegregációs terv intézkedései Felső-Alsóöregszőlők akcióterület

2015. október


2015. II. félév

Befektetés és vállalati együttműködések ösztönzése Laktanya akcióterület (Alsóváros) Szegedi úti laktanya komplex fejlesztése

Kezdési időpont

2015. I. félév

Fejlesztések

61

0

0

0 0

0


62

2015. október

2022.március

0

2017. január 2016.október

2018.július 2018. december

2017. január

2018.július

2017. január

2018.július

2017. április

2018.július

2017. április

2018.július

2017. április

2018.július

2017. április

2018.július

ITS DA Konzorcium

2023. II. félév

Gázellátás fejlesztése Felszín alatti vizek, talajvízsüllyedés Megújuló energiahálózat tervezése és kiépítése Kerékpárút hálózat fejlesztése Kiskunhalason Kiskunhalas belvárosának bekapcsolása a térségi kerékpárút hálózatba Kistérségi kerékpárút hálózat fejlesztése KiskunhalasKunfehértó között Kistérségi kerékpárút hálózat fejlesztése Kiskunhalas-Tompa között Kistérségi kerékpárút hálózat fejlesztése Kiskunhalas-Zsana között É-D irányú út tervezése és építése a Nagy Szeder István utcától a Kőrösi útig

0

2023. I. félév

0

2022. II. félév

0

0

0

0

0

0

0

0

2022. I. félév

0

2021. II. félév

2018.július

0

2021. I. félév

2017. január

2020. II. félév

0

0

2020. I. félév

0

0

2019. II. félév

0

0

2019. I. félév

2017.október

0

2018. II. félév

2016.október

2018. I. félév

Szennyvíz kezelés fejlesztése Csapadékvíz elvezetés fejlesztése

2017. II. félév

0

2017. I. félév

2016.október

2016. II. félév

2015.október


Kezdési időpont

2016. I. félév

2015. I. félév

2015. II. félév


Fejlesztések


63

2016. március

Egyéb fejlesztések Vásártér rendezése Civil szervezetek hatékony összefogása Helyi védjegy rendszer kialakítása

ITS DA Konzorcium

2015. június

2020. december 2022. december

2016. január

2019. március

2019. január

0

0

0

0

0

0

0

2023. II. félév

2016. január

2023. I. félév

2022. december

2022. II. félév

2015. június

2022. I. félév

2019. január

2021. II. félév

2015. október

2021. I. félév

Ösztöndíjprogram kidolgozása Közvilágítási rendszer korszerűsítése Kiskunhalas városi kommunikációs eszközök fejlesztése TDM szervezet alakítása a környező fürdővárosokkal

2022.március 2015. december 2020. december

2020. II. félév

2015. október

2020. I. félév

2018.július

2019. II. félév

2017. április

2019. I. félév

Játszóterek fejlesztése Közösségi programok szervezésének támogatása, a programok számára helyszín biztosítása

2018. II. félév

-

2018. I. félév

-

2017. II. félév


2017. I. félév

2018.július

2016. II. félév

2016. január

2016. I. félév

Közintézmények (energetikai) korszerűsítése

2015. II. félév


2015. I. félév

Kezdési időpont

Fejlesztések

0

0


2023. II. félév

2023. I. félév

2022. II. félév

2022. I. félév

2021. II. félév

2021. I. félév

2020. II. félév

2020. I. félév

2019. II. félév

2019. I. félév

2018. II. félév

2018. I. félév

2017. II. félév

2018.július

2017. I. félév

2017. január

0

2016. II. félév

2015. június

2018.július 2022. december

2016. I. félév

ITS DA Konzorcium

2016. január


2015. II. félév

Belterületi utak szilárd burkolatának építése, felújítása Megelőzés (drogfogyasztás, fiatal bűnözés) Otthonteremtés támogatása, szociális bérlakás program elindítása

Kezdési időpont

2015. I. félév

Fejlesztések

64

0


65

4.6 Az akcióterületi fejlesztések összehangolt, vázlatos pénzügyi terve Az ITS-ben kitűzött célok megvalósítását szolgáló fejlesztések finanszírozására elsősorban európai uniós ágazati és területi operatív programokon keresztül nyílik lehetőség. A tervezett fejlesztések, projektek ismeretében a következő támogatási időszakban Kiskunhalas városa számára releváns források elsősorban a TOP (Terület és Településfejlesztési Operatív Program), továbbá a GINOP, (Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program), KEHOP (Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program) és VP (Vidékfejlesztési Program) programokból kerülhetnek lehívásra. A 2014-2020 közötti EU-s támogatási időszakban a Kiskunhalas szempontjából is kiemelt figyelmet érdemel a TOP források új eljárás szerinti felhasználása, melynek értelmében a 272/2014 (XI.05.) Korm. rendeletben meghatározott eljárás szerint a megyék Integrált Területi Programjuk (ITP) alapján, központi koordináció mellett végzik a források lehívását, a 1702/2014. (XII.3) Korm. határozatban rögzített forráskeret felhasználásával. A területi szereplők, így Kiskunhalas városa is a megye közreműködésével, a megyei keretből többnyire a települések igényei és szükségletei alapján előzetesen allokált forráskeretből gazdálkodhat a következő hét év során. Bács-Kiskun megyében új ITP 2.1-et 2015 májusában elfogadta a Megyei Közgyűlés. Az ITP teljes 7 éves forráskerete 63,225 Mrd Ft., melynek összetétele az alábbi: 5. táblázat – TOP intézkedések

TOP intézkedés 1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése 1.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés 1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés 1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés 3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés 3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energiafelhasználás arányának növelése 4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése 4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése 4.3. Leromlott városi területek rehabilitációja 5.1. Foglalkoztatás-növelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) 5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása Mindösszesen Forrás: Bács-Kiskun Megyei Integrált Területi program 2.1. elfogadott változat

ITS DA Konzorcium

Megyei keret (Mrd Ft) 9,018 5,666 4,047 4,88 11,699 4,894 10,954 1,794 1,429 1,834 5,157 0,683 1,171 63,225


66

Az ITP célok: ITP1 cél: Helyi gazdasági és közlekedési infrastruktúra fejlesztése ITP2 cél: Kulturális és természeti értékek turisztikai hasznosítása ITP3 cél: Vállalkozásoknak és lakosságnak vonzó települési környezet kialakítása ITP4 cél: Települési közszolgáltatások fejlesztése ITP5 cél: Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés ITP6 cél: Leromlott városi területek rehabilitációja ITP7 cél: Bács-Kiskun 2020 megyei foglalkoztatási paktum létrehozása és működtetése ITP8 cél: Helyi identitás és kohézió erősítése Az ITS keretében megvalósítani tervezett projektek forrásigénye (mintegy 35 Mrd Ft) jelentősen meghaladja a tervezési időszakban reálisan bevonható források mértékét, ami, optimista becslés esetén sem várható, hogy meghaladja az összes forrásigény negyedét (8-9 milliárd forint összeget). Mivel az elérhető források összetétele sem ismert, az ITS ténylegesen végrehajtásra kerülő beavatkozásai sem azonosíthatóak. Az elérhető forrásokhoz kapcsolódó feltételek folyamatos figyelése, lehetőség szerinti alakítása és ez alapján a végrehajtandó projektek kiválasztása az ITS menedzselésének részét képezi.

ITS DA Konzorcium


67

6. táblázat A tervezett fejlesztések vázlatos pénzügyi terve Projekt típus

Projekt megnevezése

A kiskunhalasi Lovas bázis korszerűsítése

500

0-5

140

0-5

200

0-5

Thorma János Múzeum kibővítése

200

0-5

Városháza épületének belső és turisztikai felújítása

200

0-5

Városháza tornyának turisztikai felújítása

50

0-5

Sós tó rehabilitációja/környéke

200

0

Az Ipari park infrastrukturális fejlesztése

1000

0-5

80

0-5

10 000

0-5

Csetényi Park és a sportpálya területi és funkcionális rendezése A helyi védettségű Csipkeház és Csipke Múzeum és a helyi városképi védelem alatt álló park rehabilitációja, korszerűsítése


Indikatív Saját erő költségvetés (%) (millió Ft)

Befektetés és vállalati együttműködések ösztönzése Szegedi úti laktanya komplex fejlesztése

ITS DA Konzorcium

Finanszírozás lehetséges forrása TOP 1.2. A turizmus területi adottságaiban rejlő endogén potenciál kibontakoztatása a foglalkoztatás elősegítése érdekében GINOP 7. Turizmus TOP 2.1. Vállalkozói tevékenységek ösztönzése és a népesség megtartása településfejlesztési beavatkozásokkal TOP 1.2. A turizmus területi adottságaiban rejlő endogén potenciál kibontakoztatása a foglalkoztatás elősegítése érdekében GINOP 7. Turizmus TOP 1.2. A turizmus területi adottságaiban rejlő endogén potenciál kibontakoztatása a foglalkoztatás elősegítése érdekében GINOP 7. Turizmus TOP 1.2. A turizmus területi adottságaiban rejlő endogén potenciál kibontakoztatása a foglalkoztatás elősegítése érdekében TOP 3.2. A települési önkormányzatok energiahatékonyságának javítása és a megújuló energiaforrások részarányának növelése TOP 1.2. A turizmus területi adottságaiban rejlő endogén potenciál kibontakoztatása a foglalkoztatás elősegítése érdekében KEHOP 1. A klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás: intézkedés 3: Vízkészletekkel történő fenntartható gazdálkodás feltételeinek javítása; KEHOP 2. Települési vízellátás, szennyvízelvezetés és –tisztítás, szennyvízkezelés fejlesztése TOP 1.1. A vállalkozások munkahelyteremtő képességének ösztönzése, a helyi gazdaság működését segítő helyi-térségi feltételek biztosításával GINOP 1. KKV TOP 2.1. Vállalkozói tevékenységek ösztönzése és a népesség megtartása településfejlesztési beavatkozásokkal


68

Projekt típus

Kulcsprojektek




Erdei iskola építése

40

0-5

Természetvédelmi értékek bemutatása

10

0-5


650

0-5

Kiskunhalasi termálfürdő komplex fejlesztése, bővítése

2300

0-5


4500

0-5

Buszpályaudvar áthelyezése és a Városközpont forgalmi rend átalakítása

300

0


100

0-5


600

0-5


0


345

0


100

0-5

Megújuló energiahálózat tervezése és kiépítése

2080

0-5

80

0-5

Közvilágítási rendszer korszerűsítése

ITS DA Konzorcium

Finanszírozás lehetséges forrása TOP 1.2. A turizmus területi adottságaiban rejlő endogén potenciál kibontakoztatása a foglalkoztatás elősegítése érdekében TOP 1.2. A turizmus területi adottságaiban rejlő endogén potenciál kibontakoztatása a foglalkoztatás elősegítése érdekében TOP 4.3. Leromlott városi területek rehabilitációja, 3.1. Fenntartható közösségi mobilitás elősegítése, TOP 2.1. Vállalkozói tevékenységek ösztönzése és a népesség megtartása településfejlesztési beavatkozásokkal GINOP 7. Turizmus EFOP 2. 2. B. Minőségi közszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása egészségügyi, szociális és társadalmi felzárkózási területen, GINOP 7. Turizmus TOP 2.1. Vállalkozói tevékenységek ösztönzése és a népesség megtartása településfejlesztési beavatkozásokkal, 3.1. Fenntartható közösségi mobilitás elősegítése KEHOP 2. Települési vízellátás, szennyvíz-elvezetés és –tisztítás, szennyvízkezelés fejlesztése KEHOP 2. Települési vízellátás, szennyvíz-elvezetés és –tisztítás, szennyvízkezelés fejlesztése, TOP 2.1. Vállalkozói tevékenységek ösztönzése és a népesség megtartása településfejlesztési beavatkozásokkal KEHOP 4. Természetvédelmi és élővilág-védelmi fejlesztések TOP 2.1. Vállalkozói tevékenységek ösztönzése és a népesség megtartása településfejlesztési beavatkozásokkal KEHOP 5 Energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások alkalmazása Intézkedés 3: Távhő és hőellátó rendszerek energetikai fejlesztése, illetve megújuló alapra helyezése KEHOP 5.1 Hálózatra termelő, nem épülethez kötött megújuló energiaforrás alapú zöldáram termelés elősegítése Hazai forrás


69

Projekt típus

Projekt megnevezése Kerékpárút hálózat fejlesztése Kiskunhalason

Indikatív Saját erő költségvetés (%) (millió Ft) 360

0-5

80

0

420

0

1 300

0

650

0

É-D irányú út tervezése a Nagy Szeder István utcától a Kőrösi útig

80

0-5

É-D irányú út építése a Nagy Szeder István utcától a Kőrösi útig

4 200

0-5

-

-

660/1400

0

Játszóterek fejlesztése

32

0

Közösségi programok szervezésének támogatása, a programok számára helyszín biztosítása

450

0-5

Ösztöndíjprogram kidolgozása

60

0-5

Kiskunhalas városi kommunikációs eszközök fejlesztése

50

0-5

TDM szervezet alakítása a környező fürdővárosokkal

40

0-5

Kiskunhalas belvárosának bekapcsolása a térségi kerékpárút hálózatba Kistérségi kerékpárút hálózat fejlesztése KiskunhalasKunfehértó között Kistérségi kerékpárút hálózat fejlesztése KiskunhalasTompa között Kistérségi kerékpárút hálózat fejlesztése KiskunhalasZsana között

Elkerülő út építése Közintézmények (energetikai) korszerűsítése

Civil szervezetek hatékony összefogása

ITS DA Konzorcium

Finanszírozás lehetséges forrása TOP 3.1. Fenntartható közösségi mobilitás elősegítése TOP 3.1. Fenntartható közösségi mobilitás elősegítése TOP 3.1. Fenntartható közösségi mobilitás elősegítése TOP 3.1. Fenntartható közösségi mobilitás elősegítése, IPA TOP 3.1. Fenntartható közösségi mobilitás elősegítése TOP 1.3. A munkahelyek elérhetőségének javítása, a munkavállalók mobilitásának segítése a közlekedési feltételek fejlesztésével TOP 1.3. A munkahelyek elérhetőségének javítása, a munkavállalók mobilitásának segítése a közlekedési feltételek fejlesztésével IKOP TOP 3.2. A települési önkormányzatok energiahatékonyságának javítása és a megújuló energiaforrások részarányának növelése TOP 2.1. Vállalkozói tevékenységek ösztönzése és a népesség megtartása településfejlesztési beavatkozásokkal TOP 5.3. Helyi szintű társadalmi párbeszéd és helyi identitás erősödése TOP 5.3. Helyi szintű társadalmi párbeszéd és helyi identitás erősödése TOP 5.3. Helyi szintű társadalmi párbeszéd és helyi identitás erősödése GINOP 1. KKV EFOP 1.C .Több helyi civil közösség jön létre


70

Projekt típus

Egyéb projektek



Vásártér rendezése

100

0-5

Helyi védjegy rendszer kialakítása

650

0-5

Belterületi utak szilárd burkolatának építése, felújítása

2100

0

600

0

40

0-5

Otthonteremtés támogatása, szociális bérlakás program elindítása Megelőzés (drogfogyasztás, fiatal bűnözés)

ITS DA Konzorcium

Finanszírozás lehetséges forrása TOP 2.1. Vállalkozói tevékenységek ösztönzése és a népesség megtartása településfejlesztési beavatkozásokkal TOP 1.1. A vállalkozások munkahelyteremtő képességének ösztönzése, a helyi gazdaság működését segítő helyi-térségi feltételek biztosításával, VP REL alprogram TOP 3.1. Fenntartható közösségi mobilitás elősegítése TOP 4.3. Leromlott városi területek rehabilitációja TOP 5.3. Helyi szintű társadalmi párbeszéd és helyi identitás erősödése


71

Anti-szegregációs program 5.1 A település szegregátumainak és szegregáció által veszélyeztetett területeinek bemutatása Kiskunhalason az alacsony státuszú lakosság aránya rendkívül magas. Az aktív korú lakosságon belüli arányuk 13,6%. A Dél-nyugati városrész, a Sóstói lakótelep, a Tabán városrészekben, illetve a külterületeken az arányuk meghaladja a 20%-ot. A 2011. évi népszámlálási adatok alapján a KSH kilenc szegregátumot határolt le a városban. Ezek a Belváros, a Felsőváros, a Tabán és az Alsóváros városrészekben találhatóak. Az önkormányzat adatai megerősítik a lehatárolás pontosságát, kiegészítve ezt azzal, hogy a térképen lila színnel jelölt, de szegregátumként be nem karikázott Határ utcai tömböt is szegregátumnak tekinti. Más terület sem szegregátumnak, sem szegregációval veszélyeztetett területnek nem minősíthető. 5. ábra - Kiskunhalas szegregátumai és szegregációval veszélyeztetett területei

Forrás: 2011. évi népszámlálás, KSH.

A legkedvezőbb mutatókkal a 8. számú szegregátum rendelkezik. A volt nővérszállót magában foglaló területen a szegregációs index mértéke mindössze másfél százalékkal haladja meg a határértéket. Az ingatlanok jó állagúak. A többi területen az egyes szociális és foglalkoztatottsági mutatók területén kisebb szóródás tapasztalható. Ugyanakkor mindegyik területen (kivétel 8. számú szegregátum) az értékek messze meghaladják a városi átlagos mutatókat. A házak döntő többsége mindegyik területen (kivétel 8. számú szegregátum) rossz állagú. Az infrastruktúra kiépített. Az 1., 3. és 5. számú szegregátumok kisebb zárványok, ezek rövidtávon való felszámolása reális célként fogalmazódik meg a város ITS DA Konzorcium


72

számára. A szegregátumokban található ingatlanok között számos CS- és szükséglakás található. Ezek már felépülésükkor is alacsony komfortúak voltak, gyenge minőségben épültek. Ezen ingatlanok folyamatos kiváltása, az ott élők számára a mobilizáció lehetőségének megteremtése fontos feladatunk.

ITS DA Konzorcium


73

7. táblázat Kiskunhalas város KSH által kijelölt és Kiskunhalas város által jóváhagyott szegregátumainak státusza –a legsúlyosabb helyzetben lévő területek kiemelésével (témakörönként)

Szegregátum 1.

Szegregátum 2.

Szegregátum 3.

Szolgáltatásokhoz (közintézményi/piaci jellegű) való hozzáférés

Etnikai szegregáció

Eddigi beavatkozások nyomán bekövetkezett változások

Társadalom 1. (Demográfia)

Társadalom 2. (Foglalkoztatottság)

Lakáshelyzet

Épített környezet / Közterületek minősége

A lakónépesség száma 69 fő. A 0-14 évesek aránya 23,2, a 60 év felettieké 2,9%. Az alacsony státuszú lakosok aránya 62,7%. A lakónépesség száma 182 fő. A 0-14 évesek aránya 19,2, a 60 év felettieké szintén 19,2%. Az alacsony státuszú lakosok aránya 45,5%.

A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 68,6%. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 42,9%.

Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya 7,1%. Az egyszobás lakások aránya 21,4%.

Az infrastruktúra rendelkezésre áll. A terület közelében illegális szemétlerakó található.

A területen kizárólag lakóházak találhatóak.

A területen magas a roma lakosság aránya

Nem történt érdemi változás.



Az infrastruktúra rendelkezésre áll.

A területen lakóházak mellett egy több vállalkozásnak otthont adó telephely is van.



A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív

Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya 33,3%. Az





A lakónépesség száma 53 fő.

ITS DA Konzorcium


Szegregátum 4.

Szegregátum 5.

74 Társadalom 1. (Demográfia)


A 0-14 évesek aránya 13,2, a 60 év felettieké 15,1%. Az alacsony státuszú lakosok aránya 71,1%. A lakónépesség száma 57 fő. A 0-14 évesek aránya 22,8, a 60 év felettieké 8,8%. Az alacsony státuszú lakosok aránya 59%. A lakónépesség száma 648 fő. A 0-14 évesek aránya 26,4, a 60 év felettieké 13%. Az alacsony státuszú lakosok aránya 54,5%.

korúakon belül 78,9%. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 69,6%.

ITS DA Konzorcium

A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 76,9%. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 65,2%. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 71,5%. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 61%.












A területen a lakóházak mellett egy élelmiszerbolt van.



Lakáshelyzet

egyszobás lakások aránya 17,6%.


Szegregátum 6.

Szegregátum 7.

Szegregátum 8.

75 Épített környezet / Közterületek minősége






Társadalom 1. (Demográfia)


Lakáshelyzet

A lakónépesség száma 325 fő. A 0-14 évesek aránya 21,2, a 60 év felettieké 14,2%. Az alacsony státuszú lakosok aránya 62,4%. A lakónépesség száma 129 fő. A 0-14 évesek aránya 17,1, a 60 év felettieké szintén 17,1%. Az alacsony státuszú lakosok aránya 44,7%.


Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya 29%. Az egyszobás lakások aránya 12,2%.


A területen a lakóházak mellett egy élelmiszerbolt és egy vendéglátó egység található.

A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 74,1%. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 66%.



A területen a lakóházak mellett több élelmiszerbolt is található.



A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 59,6%. A foglalkoztatott

Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya 5,1%. Az egyszobás





A lakónépesség száma 140 fő. A 0-14 évesek aránya 15,7%, a 60 év felettieké 20,7%.

ITS DA Konzorcium


76 Társadalom 1. (Demográfia)

Szegregátum 9.

Szegregátum 10. (Rekettye – külterület)

Az alacsony státuszú lakosok aránya 31,5%. A lakónépesség száma 140 fő. A 0-14 évesek aránya 30, a 60 év felettieké 10%. Az alacsony státuszú lakosok aránya 47,6%. A lakónépesség száma 122 fő. A 0-14 évesek aránya 11,5, a 60 év felettieké 23%. Az alacsony státuszú lakosok aránya 47,5%.

ITS DA Konzorcium

Társadalom 2. (Foglalkoztatottság) nélküli háztartások aránya 55,7%. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 70,2%. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 53,3%. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 68,8%. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 65,4%.








Etnikailag heterogén terület.


Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya 71%. Az egyszobás lakások aránya 28,8%.





Lakáshelyzet

lakások aránya 68,1%.


77

5.2 Az elmúlt években tervezett, illetve megvalósított, a szegregátumokat érintő beavatkozások A 2008-ban elkészített Integrált Városfejlesztési Stratégia elkészítése óta érdemi változás nem történt a szegregátumok infrastrukturális ellátottságában. A szociális és foglalkoztatási mutatók tekintetében nem áll rendelkezésre összehasonlítható adatsor. A 2. számú táblázat a 2008-ban tervezett, de megvalósításra nem kerülő beavatkozásokat tartalmazza. 2. táblázat: A 2008-ban elkészített IVS tervezett, megvalósításra nem került anti-szegregációs célú beavatkozásai Korábbi IVS antiszegregációs tervének tervezett intézkedései

Ágazat

Megjegyzés

A Kőrösi úti szegregátum forrás hiányában nem valósult meg felszámolása A Határ úti szegregátum elkezdődött, két ház lebontásra került, felszámolása forrás hiányában nem folytatódott Lakhatás

Az Átlós úti szegregátum forrás hiányában nem valósult meg felszámolása Laksűrűség-csökkentési program kidolgozása Tabán városrészre

a

forrás hiányában nem valósult meg

Átmeneti elhelyezési formák forrás hiányában nem valósult meg (éjjeli menedékhely) Szociális

Közösségi épületek forrás hiányában nem valósult meg létrehozása, meglévő épületek közösségi térré történő átalakítása a Tabán városrészben A Pedagógiai Szakszolgálat nem valósult meg, 2013-tól állami fejlesztése, bővítése közfeladat, azóta sem történt változás

Közoktatás

A tehetséggondozás forrás hiányában a helyi támogatási támogatási rendszerének rendszer megszűnt (ösztöndíjak) bővítése Iskolabusz fejlesztése, beindítása

új

járatok helyi buszközlekedés menetrendje úgy járatok lett kialakítva, hogy a tanulóknak is megfeleljen

A 3. számú táblázat tartalmazza azon beavatkozásokat, amelyek az integráció érdekében megvalósultak a 2008-as IVS elkészítése óta. A szegregáció oldása és a szegregátumok lakhatási, infrastrukturális helyzetében nem történt jelentős változás, a lakosság száma csak a Határ utcában csökkent (két családot költöztetett el az önkormányzat, ami ugyanakkor a Vásártéren növelte az ott élők számát). Elsősorban horizontális anti-szegregációs beavatkozások történtek a városban. ITS DA Konzorcium


78

Sajnálatosan az önkormányzat egyedül maradt a deszegregációs intézkedések megvalósításában, nincs olyan – helyi – civil szervezet, amely az elmúlt időszakban az alacsony státuszú családok támogatásában jelentős szerepet vállalt volna. A 2008-as IVS Anti-szegregációs Programja által megfogalmazott célok: 1. Lakhatási integráció, mobilizáció biztosítása 2. Közoktatási integráció biztosítása 3. Foglalkoztatás elősegítése 4. Közösségfejlesztés és szociális helyzet javítása 5. Közszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása 6. Információs, koordinációs és problémakezelő intézkedések megszervezése 3. táblázat: Anti-szegregációs célú beavatkozások és azok eredményei (2007-2014) a városban

Horizontális antiszegregációs beavatkozások

Lakhatás

Korábbi IVS antiszegregációs terv megvalósult intézkedései (zárójelben a cél sorszáma, amihez hozzájárul) A cigányság hagyományos foglalkozásainak felélesztése (3) Komplex szociális helyzetfelmérés a szegregátumokban (3, 4) A Cigány Közösségi Ház rekonstrukciója, közösségi funkcióinak megerősítése (4) Vízvezeték-hálózat rossz állapotú szakaszainak rekonstrukciója a szegregátumokban is (1) A felszíni vízelvezető-hálózat és a szennyvízkezelés fejlesztése (1)

Eredmény /értékelés Kistérségi Start Mintaprogramokon keresztül Felmérés részben megtörtént a szociális térkép elkészítésekor komfort növelése, vizesblokk felújítás, belső festés, homlokzat felújítás, illetve kerítés készítése történt folyamatosan, jelenleg is zajlik folyamatosan, jelenleg is zajlik

Infrastrukturális fejlesztés a Tabán és az Alsóváros szegregátumaiban (1)

ivóvíz és szennyvízelvezetés fejlesztése zajlik

Szociális bérlakások korszerűsítése

folyamatosak a állagmegóvási munkák

ITS DA Konzorcium

felújítási,


79

5.3 Anti-szegregációs intézkedési terv 5.3.1 A szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó intézkedések 5.3.1.1

Anti-szegregációs célok

Kiskunhalas elemi érdeke és célja, hogy az egyenlő hozzáférés, az esélyegyenlőség és az integráció biztosításának elve az élet minden területén megvalósuljon a városban. Ehhez a lakhatási feltételek biztosítása mellett – széleskörű együttműködésen alapuló – többféle: szociális, képzési, foglakoztatási, a szolgáltatásokhoz való hozzáférést javító intézkedések együttesével kívánunk hozzájárulni. Az alacsony státuszú lakosok integrációja előmozdításának elengedhetetlen feltétele az egyenlő hozzáférés biztosításán túl olyan szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik munkaerő-piaci hátrányaikat, javítják foglalkoztatási esélyeiket, hozzájárulva ezzel az alacsony státusz megváltozásához. 6. ábra - Anti-szegreációs célok

4. táblázat: Az anti-szegregációs terv horizontális céljai és alcéljai Horizontális célok 1. Az esélyegyenlőség biztosítása a város minden fejlesztési beavatkozásánál, annak figyelembe vételével, hogy semmilyen fejlesztés nem járulhat hozzá a településen belüli, vagy kívüli szegregáció kialakulásához és erősödéséhez Az esélyegyenlőség, a szegregáció-mentesség biztosítása a településen

ITS DA Konzorcium

Alcélok


80

Horizontális célok 2. Oktatási integráció biztosítása

Alcélok sikeresség

3. Az alacsony státuszú lakosság foglalkoztatási helyzetének javítása

4. A szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása 5. Közösségi terek biztosítása

Az iskolai feltételeinek megteremtése A lemorzsolódás csökkentése A rendszeres munkajövedelemmel rendelkezők számának emelkedése Az elsődleges munkaerő-piacon megjelenők számának növekedése A szociális szolgáltatások színvonalának emelkedése Új szociális szolgáltatások biztosítása A szabadidő hasznos eltöltése feltételeinek biztosítása Az iskolán kívüli, iskolai sikerességet segítő, programok helyszíneinek biztosítása

A településen található szegregátumok többségének megszüntetése rövidtávon nem lehetséges, a lakásállomány és a lakosság nagy száma miatt. Ezen területeken ezért legfőbb célunk, hogy a rossz állagú ingatlanok felszámolásával, a mobilizációs lehetőségek megteremtésével a szegregációt oldjuk, a szegregátumokban élők számát csökkentsük. Emellett, hogy a területek rehabilitációjával megteremtsük az élhető lakókörnyezetet. Az 1., 3., 4. számú szegregátumok felszámolása azonban rövid -, középtávon felszámolásra ítélt terület. 5. táblázat: Az anti-szegregációs terv terület specifikus céljai és azok relevanciája az egyes szegregátumokban (a szegregátumok sorszámával jelölve) Terület specifikus célok A településrendezésben a szegregációt csökkentő intézkedések megjelenítése, építési tilalom elrendelésével A szegregátum teljes felszámolása, a családok szociális bérlakásokban történő elhelyezése integrált környezetben Mobilizációs program kidolgozása az alacsony státuszú lakosság koncentrációjának csökkentése érdekében A lakókörnyezet rehabilitációja Élhetőbb környezet kialakítása: játszótér építése A közüzemi tartozások csökkentése előrefizetés, kártyás mérőórákkal Az egészségre ártalmas tényezők megszüntetése: illegális szemétlerakók felszámolása A hiányzó járdák és pormentes útburkolatok kialakítása

ITS DA Konzorcium

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X X

X

X

X

X

X


5.3.1.2

81

Általános – horizontális anti-szegregációs intézkedések

A társadalmi egyenlőtlenségek megszüntetése és ezen belül a területi vagy más típusú szegregáció feloldása, Kiskunhalas számára a fenntartható városfejlődés egyik záloga. Ennek tudatában a város messzemenőkig figyelembe veszi a jövőben megvalósuló fejlesztéseinél, hogy azok nem okozhatják sem horizontálisan, sem területileg a szegregáció kialakulását, vagy erősödését. Az anti-szegregációs beavatkozások egyes elemei megkülönböztethetők a szerint, hogy az adott beavatkozás „kemény” (alapvetően fizikai jellemzők szerint mérhető, pl. infrastrukturális) vagy „puha” (alapvetően humán tényezőkre irányuló) jellegű-e. Általában elmondható, hogy önmagában a kemény, illetve a puha beavatkozás ritkán vezet eredményre, hatásos és maradandó eredmény ezek optimális kombinációjával érhető el. Ennek megfelelően a város által alkalmazott intézkedések tartalmaznak kemény és puha elemeket egyaránt. A városvezetés meggyőződése, hogy az esélyteremtés legfontosabb eszközét a megfelelő színvonalú és mindenki számára hozzáférhető oktatás jelenti. Ugyanakkor már az óvodába lépés előtt szükségesek olyan fejlesztések, melyek a korai fejlesztés és egyéb szociális szolgáltatások körébe tartoznak. Ennek érdekében az önkormányzat Biztos Kezdet Gyerekházat alakít ki és a szolgáltatást működteti. Itt lehetőség nyílik többek között a szülők pedagógia és pszichológiai tudásának bővítésére, a szülői kompetenciák fejlesztésére is. Az óvodai nevelésben résztvevő feladat-ellátási helyek között a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek egyenletes eloszlását biztosítani kell. A településen élő gyermekek körében rendkívül magas a sajátos nevelési igényű (SNI) és a beilleszkedési, tanulási és magatartási problémákkal (BTM) küzdő gyermek. Az óvodában heti egy alkalommal biztosítani szükséges Alapozó terápiát az 5. életévet betöltött gyermekek részére. A terápia rendkívül alkalmas a képességek sokirányú fejlesztésére, esetleges képességbeli hiányosságok pótlására, illetve a megkésett beszédfejlődésű, valamint a különböző részfunkció zavaros (térirány zavaros, dyslexia, dysgráfia veszélyeztetett) gyermekek fejlesztésére. Nagyon jól alkalmazható továbbá figyelem- és magatartás zavaros gyermekek kezelésére is. A devianciák kiszűrése, a megfelelő fejlődés és a sikeres felnőtté válás érdekében létre kell hozni egy szakmaközi hálózatot, amely a rendszeresen megtartott szakmai műhelyek keretében összehangoltabb, eredményesebb és hatékonyabb szolgáltatásokat tud biztosítani, a szükséges jelzőrendszer kialakításával. A hálózatban az alábbi szakterületek képviselői kerülnek meghívásra: közoktatási intézmények munkatársai, egészségügyi intézmények, szociális és családsegítő munkatársak, igazgatási és foglalkoztatási intézmények munkatársai. A hálózat minimálisan negyedévente szekcióüléseket szervez, külső szakértő közreműködésével, területenként. Ezen napokon a szekcióüléseket követően workshopok rendezése a négy terület képviselőivel közösen. Szupervízió biztosítása az ágazatok képviselőinek. Az 5., 6., 7. számú szegregátumok (ebből az 5. és a 6. a két legnagyobb népességű) egymás mellett helyezkednek el. A területen van egy közösségi ház, amely új szolgáltatások bevezetésével alkalmas lehet a deszegregációs folyamatok elindításához. Olyan foglalkozások lebonyolítására van szükség, melyek biztosítják a gyermekek felzárkózási esélyeinek növelését és a szabadidő értelmes eltöltését. A hátrányos helyzetű általános iskolás tanulók egyéni és csoportos fejlesztését, illetve a szabadidő hasznos eltöltését célzó tanoda létrehozása szükséges. A nem formális tanulási módszerekre épülő kompetencia-fejlesztés elősegíti az iskolai sikerességet és erősíti a továbbtanulási motivációkat. Emellett egy ifjúsági információs és tanácsadó irodát hozunk létre a közösségi házban, amely jól megközelíthető a célcsoport számára. Az információs pont mellett egy olyan közösségi teret, helységet alakítunk ki, ahol alacsony küszöbű, ifjúságsegítő szolgáltatásokkal és erre épülő strukturált programokkal, foglalkozásokkal segítjük az ifjúsági korosztályt. ITS DA Konzorcium


82

A hátrányos helyzetű gyermekek lemorzsolódásának megelőzése, az utcai devianciák, a fiatalkori bűnözővé válás elkerülése és a BTM nehézségekkel küzdő gyermekek problémáiban való segítségnyújtás biztosítása érdekében Kortárs-segítők képzését támogatjuk. A KLIK helyi tankerületével együttműködve segítjük a stressz prevenciós és a családi életre nevelés témakörökből rendhagyó órák rendezését. A kortárscsoport fontos helyszín a serdülők számára, hogy elsajátítsák a személyiségfejlődésükhöz szükséges készségeket, a társas viselkedési formákat. A tervezett tanyagondoki szolgáltatás újraindításával közösen kívánjuk az iskolabusz járatokat fejleszteni, új járatok beindításával. A meglévő Civil Fórum megerősítését, további civil szervezetek meghívását tervezzük. Aktív, felkereső tevékenységgel, illetve a civil szervezetek esélyegyenlőséget előmozdító tevékenységeik elősegítésével, az erre irányuló szemléletváltás érdekében képzést szervezünk a településen működő civil szervezetek részére. Nyári napközi biztosítása szükséges, nyári étkeztetéssel, a hátrányos helyzetű tanulók részére. A középiskolába járó hátrányos helyzetű diákok körében rendkívül magas a lemorzsolódók aránya. Ennek csökkentésére az önkormányzat visszaállítja és bővíti korábban működő ösztöndíjrendszerét, amely motiválja a diákok iskolai sikerességét és az intézményben történő bentmaradását. A megfelelő színvonalú szociális munka biztosítása érdekében rendkívül fontos a szociális területen dolgozók továbbképzése. Új gyakorlatok, lehetőségek megismerésére és újfajta tevékenységek bevezetésére van szükség. Emellett rendkívül fontos, hogy a segítő szakemberek számára támogatást nyújtsunk a segítő munka során jelentkező testi, szellemi, érzelmi kimerülés megelőzése érdekében, a családsegítő munka fejlesztésében. A szegregátumokban élő érettségizett fiatalok részére felnőttképzést szervezünk a szociális ágazatban. Szociális gondozó és ápoló, szociális asszisztens, ifjúságsegítő, idősgondozó képzettségek megszerzését és azt követően foglalkoztatásukat vállaljuk. Az alacsony státuszú lakosok foglalkoztatásának elősegítése érdekében az önkormányzat előnyben részesíti a beruházások során azon vállalkozásokat, akik alacsony státuszú lakosságból választanak munkavállalókat. Számukra helyi adókedvezmények biztosítunk. A megkezdett utcabizalmi rendszert tovább bővítjük. A foglalkoztatás elősegítése érdekében mezőgazdasági tevékenységet végző szociális szövetkezetet hozunk létre.

ITS DA Konzorcium


83

6. táblázat Az anti-szegregációs terv tervezett, horizontális intézkedései Horizontális cél

1. Oktatási integráció biztosítása

2. Az alacsony státuszú lakosság foglalkoztatási helyzetének javítása

ITS DA Konzorcium

Megvalósítást célzó intézkedés A HHH gyerekek aránya kiegyenlítettségének biztosítása az óvodai feladatellátási helyek között Alapozó terápia biztosítása szűrést követően az 5. életévét betöltött óvodások részére Nyári napközi biztosítása, étkeztetéssel Tanoda létrehozása, elsősorban hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű általános iskolás tanulók részére Iskolabusz járatok fejlesztése, új járatok beindítása Kortárs-segítők képzése

HHH középiskolás diákok ösztöndíj támogatási rendszerének kialakítása és megvalósítása Ifjúsági információs és tanácsadó iroda létrehozása Alacsony státuszú lakosokat foglalkoztató vállalkozások adókedvezményben részesítése Szociális szövetkezet létrehozásának megteremtése Felnőttképzés biztosítása a szociális ágazatban

Polgármester

Lehetséges pénzügyi forrás Nem releváns

Megvalósulás lehetséges időtávja 2015-

Óvodavezető

Saját forrás

2016-

Polgármester Polgármester

Saját forrás, illetve EMMI Saját forrás és EFOP

20152016-

Polgármester

Saját forrás

2016-

Szociális intézmény vezetője Polgármester

Saját forrás

2016-

Saját forrás

2015-

Polgármester

Saját forrás, EFOP

2017-

Polgármester

Saját forrás

2015-

Polgármester

Saját forrás, majd EFOP, vagy GINOP-forrás Saját forrás

2016-

Felelős

Polgármester

2016-

Kiskunhalas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA Horizontális cél

84 Megvalósítást célzó intézkedés A korai fejlesztés érdekében Biztos Kezdet Gyerekház, vagy Biztos Kezdet jellegű szolgáltatás működtetése/biztosítása Szakmaközi hálózat működtetése, szakmai műhelyek szervezése a jelzőrendszer sikeresebb működése érdekében Szociális szakemberek továbbképzése

3. A szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása

4. Közösségi terek biztosítása

ITS DA Konzorcium

Civil Fórum folyamatos munkájának elősegítése, a civil szervezetek részére esélyegyenlőségi képzés és esélyegyenlőséget célzó projektek megvalósítása érdekében projekttervezési képzés biztosítása Utcabizalmi rendszer fejlesztése

A közösségi háznak helyet adó épület alkalmassá tétele a szolgáltatások biztosítására

Polgármester

Lehetséges pénzügyi forrás Hazai forrás

Megvalósulás lehetséges időtávja 2016-

Jegyző

Nem releváns

2015-


EFOP

2017-

Saját forrás

2015-


Saját forrás

2015-

Saját forrás

2016-

Felelős


5.3.1.3

85

Terület (szegregátum) specifikus anti-szegregációs intézkedések

A Kiskunhalason található 10 szegregátum közül három (1., 3., 4. számú) szüntethető meg a közeljövőben. A többi terület esetében alapvetően rehabilitációs programok alkalmazására van szükség, ugyanakkor folyamatosan segíteni kell az ott élőket is mobilizációs intézkedésekkel annak érdekében, hogy azon területeken is oldódjon a szegregáció, csökkenjen a népsűrűség. A rövidtávon megmaradó szegregátumok esetében elsődleges feladat a lakókörnyezet rehabilitációja, az illegális szemétlerakók felszámolása, a területek rekultivációja. A szemétlerakók újbóli megjelenésének elkerülése érdekében térfigyelő rendszer kiépítése szükséges. Azon ingatlanok lakóit, ahol hiányzik az illemhelyiség, kötelezni kell minimálisan az utcai árnyékszék kialakítására. A 8. sz. szegregátum és a közeljövőben teljesen felszámolásra kerülő szegregátumok kivételével a többi szegregátumban építési tilalom elrendelése lehet szükséges, hogy a lakosság száma új építésekkel ne növekedhessen. Ezen területeken az életveszélyes állapotú házak kiváltására van szükség bérlakások kiutalásával. Az 1., 3., 4. számú szegregátumok felszámolására van szükség. Az 1. sz. szegregátumba a Határ utca Dong-éri főcsatorna felőli oldalán megmaradt házak is beletartoznak. A felszámolás így összesen 20 ingatlant érintene. A Kőrösi út (Kőrösi út – Jókai utca – Határ utca meghosszabbított vonala által határolt tömb), tanműhellyel szemben elhelyezkedő része alkalmas lehet új vállalkozások betelepülésére, a terület értékesítése anyagilag segítené a bérlakások kialakítását. A megye járási területfejlesztési célzott részprogramjait bemutató dokumentuma nem tartalmazza szociális városrehabilitációs program indítását. A 3. és 4. sz. szegregátum – elhelyezkedése miatt – alkalmas városrehabilitációs program akcióterületi lehatárolására. Lehetőség szerint szociális városrehabilitációs forrásból (TOP 4. prioritástengely) szükséges megoldani a két szegregátum felszámolását. Ezen program lehetőséget jelentene a horizontálisan tervezett tevékenységek között felsorolt és a közösségi térhez kapcsolódó, ott megvalósítandó programelemek finanszírozására is. A kialakítandó bérlakások esetében figyelemmel kell lenni arra, hogy azok integrált lakókörnyezetben legyenek. Ennek megfelelően nem lehet egyik szegregátum területén sem, illetve nem lehet tömbszerűen sem kialakítani őket (pl. volt laktanyában, vagy – építés esetén – egymás melletti telkeken, annak érdekében, hogy ne is jöjjön létre újabb szegregátum a településen. A bérlakásokba költöző családok folyamatos megtámogatására van szükség a költözés előtt és azt követően is minimálisan két évig. Ezen feladat érdekében a szociális intézmény létszámát növelni szükséges. A közműszolgáltatókkal együttműködve előrefizetős, kártyás mérőórák kihelyezését szükséges kezdeményezni azon családok esetében, ahol a közművek díjhátralék miatt lekötésre kerültek az ingatlanokról, illetve ahol ennek veszélye fenyeget. A zöldfelületek folyamatos növelésével elő kell segíteni az élhetőbb lakókörnyezetet a szegregátumok területén.

ITS DA Konzorcium


86

7. táblázat Az anti-szegregációs terv tervezett, szegregátum specifikus intézkedései Szegregátum sorszáma

Konkrét intézkedés/ beavatkozás

2., 5., 6., 7., 9., 10.

Építési tilalom elrendelése

1.

Szegregátum megszüntetése, családok integrált lakókörnyezetben történő elhelyezése Szegregátum megszüntetése, családok integrált lakókörnyezetben történő elhelyezése Bérlakásokba költöző családok szociális munkával történő segítése

3., 4.

1., 3., 4.

1., 3., 4. 2., 5., 6., 7., 8., 9., 10. 2., 5., 6., 7., 8., 9., 10.

A szegregáció erősödésének megakadályozása szegregáció megszüntetése

Polgármester

Nem releváns

Megvalósulás lehetséges időtávja 2015

polgármester

saját forrás

2016-2020

szegregáció megszüntetése

polgármester

TOP

2016-2020

szegregáció megszüntetése

szociális intézmény vezetője Polgármester Polgármester

TOP

2016-2020

KEHOP 3. prioritástengely Saját forrás

2016-2020 2016-2020

Kistérségi Egyesített Szociális intézmény vezetője

Nem releváns

2015-

Érintett terület specifikus cél

Illegális szemétlerakók megszüntetése Zöldfelületek növelése

Lakókörnyezet rehabilitációja Lakókörnyezet rehabilitációja

Kártyás mérőórák elhelyezése

Az elvárható életminőséghez szükséges feltételek elősegítése

ITS DA Konzorcium

Felelős partner

Lehetséges pénzügyi forrás


5.3.1.4

87

Az anti-szegregációs beavatkozások ütemezése

8. táblázat: Az anti-szegregációs terv intézkedéseinek ütemezése Intézkedés A HHH gyerekek aránya kiegyenlítettségének biztosítása az óvodai feladatellátási helyek között Alapozó terápia biztosítása szűrést követően az 5. életévét betöltött óvodások részére Nyári napközi biztosítása, étkeztetéssel Tanoda létrehozása Iskolabusz járatok fejlesztése, új járatok beindítása Kortárs-segítők képzése HHH középiskolás diákok ösztöndíj támogatási rendszerének kialakítása és megvalósítása Ifjúsági információs és tanácsadó iroda létrehozása Alacsony státuszú lakosokat foglalkoztató vállalkozások adókedvezményben részesítése Szociális szövetkezet létrehozásának megteremtése Felnőttképzés biztosítása a szociális ágazatban A korai fejlesztés érdekében Biztos Kezdet Gyerekház, vagy Biztos Kezdet jellegű szolgáltatás működtetése/biztosítása Szakmaközi hálózat működtetése, szakmai műhelyek szervezése a jelzőrendszer sikeresebb működése érdekében Szociális szakemberek továbbképzése

ITS DA Konzorcium

2015 X

2016 X

2017 X

2018 X

2019 X

2020 X

2021 X

2022 X

2023 X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X X X X

X X X X X

X X X X X

X X X X X

X X X X X

X X X X X

X X X X X

X X X X X

X

X

X X

X X

X X

X X

X X

X X

X X

X X X

X X X

X X X

X X X

X X X

X X X

X X X

X X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Kiskunhalas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA Intézkedés Civil Fórum folyamatos munkájának elősegítése, a civil szervezetek részére esélyegyenlőségi képzés és esélyegyenlőséget célzó projektek megvalósítása érdekében projekttervezési képzés biztosítása Utcabizalmi rendszer fejlesztése A közösségi háznak helyet adó épület alkalmassá tétele a szolgáltatások biztosítására Építési tilalom elrendelése Szegregátum megszüntetése, családok integrált lakókörnyezetben történő elhelyezése Szegregátum megszüntetése, családok integrált lakókörnyezetben történő elhelyezése Bérlakásokba költöző családok szociális munkával történő segítése Illegális szemétlerakók megszüntetése Zöldfelületek növelése Kártyás mérőórák elhelyezése

ITS DA Konzorcium

88 2015 X

2016 X

2017 X

2018 X

2019 X

2020 X

2021 X

2022 X

2023 X

X

X X

X X

X X

X X

X X

X X

X X

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X X X

X X X X

X X X X

X X X X

X X X X

X X X X

X X X X

X X X X

X

X


89

5.3.2 A tervezett fejlesztések szegregációs hatásainak kivédésére hozott intézkedések

A projektfejlesztés során általánosan tartózkodni kell attól, hogy bárminemű beavatkozás esélyegyenlőtlenséghez, diszkriminációhoz, szegregációhoz, vagy ezek konzerválódásához járuljon hozzá. A projektfejlesztés dokumentumainak, a település stratégiai dokumentumainak és a település helyi rendeleteinek elkészítésekor ugyanezen elvek kell, hogy érvényre jussanak. A projektfejlesztés során elemi érdekünk a tervezett tevékenységek társadalmi elfogadottsága. Mind az előkészítés, mind a megvalósítás során biztosítjuk a társadalmi párbeszéd lehetséges formáit. A Cigány Nemzetiségi Önkormányzatot bevonjuk ezen folyamatokba. Célirányos kampányt tervezünk minden fejlesztés, program, a település életét befolyásoló esemény, illetve a településen megjelenő szolgáltatás, esemény széles körű megismertetésére, a hátrányos helyzetű csoportok tájékoztatására. 9. táblázat: A potenciálisan szegregációs hatást gerjesztő fejlesztések és a hatások kivédésére teendő intézkedések Potenciálisan szegregációs hatást gerjesztő fejlesztések A Szegedi úti laktanya komplex fejlesztése

Tervezett intézkedések ezek kivédésére Az önkormányzat nem költöztet a szegregátumokból lakókat a kialakításra kerülő bérlakásokba és vállalja, hogy a kiutaláskor figyelembe veszi, hogy ne alakuljon ki szegregátum

Felelős Polgármester

5.3.3 A szegregációt okozó folyamatok megváltoztatására, hatásuk mérséklésére teendő intézkedések

A településen található szegregátumok kialakulása részben spontán folyamatoknak, részben pedig a korábbi településvezetés által építtetett szükséglakások tömbszerű kialakításának a következménye. A település vezetése felismerve ez utóbbi által elindult kedvezőtlen folyamatokat, nem alakít új bérlakásokat sem a szegregátumok területén, sem a szegregátumokkal szomszédos tömbökben. A jelenlegi városfejlesztési elképzelések szerint nem ismert olyan beavatkozás, amely a területeken az ingatlanok nagyszámú bontását követelné meg, ezzel esetlegesen hozzájárulva újabb szegregátumok létrejöttéhez. A beóvodázáskor az óvodai feladatellátási helyek között a HH és HHH gyermekek egyenletes elosztását biztosítjuk. A településen más ágazatot érintő szegregációs mechanizmusok nem ismertek. Az 1.3.1.2 fejezetben leírt komplex beavatkozásokkal mérsékeljük a szegregáció hatásait. A stratégia külön anti-szegregációs akcióterületet jelöl ki az Alsóváros - Tabán területére. A FelsőAlsóöregszőlős akcióterület projektjei is segítik a külterületi szegregációs folyamatok lassítását a következő projektekkel: Tanyasi megélhetést célzó programok kidolgozása Külterületek infrastruktúrafejlesztése ITS DA Konzorcium


90

A stratégia külső és belső összefüggései 6.1 Külső összefüggése A terület és településfejlesztési, valamint rendezési eszközök, továbbá az ágazati fejlesztési dokumentumok különböző típusait, szintjeit és hierarchiáját, egymással való kapcsolatrendszerét, illetve az ITS-nek ebben a tervrendszerben elfoglalt helyét az alábbi ábra mutatja be. A rendszerben minden alacsonyabb szintű terv célrendszerét a felette lévő, magasabb szintű terv(ek) célrendszerének figyelembe vétel, ahhoz illeszkedve alakítja. Az alacsonyabb szintű tervek egyre részletesebben dolgozzák ki a kitűzött célokhoz vezető konkrét megoldásokat. Jelen ITS készítéséhez kapcsolódóan kidolgozásra került Megalapozó vizsgálat részletesebben is vizsgálja az ITS illeszkedése szempontjából releváns terület és településfejlesztési, valamint rendezési dokumentumokat. Az ITS célrendszere a megalapozó vizsgálatban rögzített információkra építve, azokra alapozva került kidolgozásra.

ITS DA Konzorcium


ITS DA Konzorcium

91


92

6.1.1 Illeszkedés EU 2020 tematikus célkitűzéseihez

Az EU 2020 stratégia (intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés) megvalósítása érdekében kijelölt 2014-2020 közötti EU kohéziós politika tematikus célkitűzései az alábbiak: (1) a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése; (2) az IKT-hoz való hozzáférésnek, azok használatának és minőségének a javítása; (3) a kkv-k, (az EMVA esetében) a mezőgazdasági, illetve (az ETHA esetében) a halászati és akvakultúra-ágazat versenyképességének a növelése; (4) az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban; (5) az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és -kezelés előmozdítása; (6) a környezet megóvása és védelme és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása; (7) a fenntartható közlekedés előmozdítása és szűk keresztmetszetek megszüntetése a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrákban; (8) a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása; (9) a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem; (10) az oktatásba, és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében; (11) a hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és hatékony közigazgatáshoz történő hozzájárulás. A tematikus célokhoz beruházási prioritások kerültek kijelölésre. Az ITS keretében tervezett fejlesztések illeszkedését az EU tematikus célkitűzésekhez és beruházási prioritásokhoz a következő táblázat mutatja be. 8. táblázat - Az ITS keretében tervezett fejlesztések illeszkedése az EU tematikus célkitűzésekhez és beruházási prioritásokhoz ITS Tematikus célok T1: Vállalkozási tevékenység erősödése a mezőgazdaság/élelmiszergazdaság terén

Kapcsolódó EU tematikus célok (3). a kkv-k, (az EMVA esetében) a mezőgazdasági, illetve (az ETHA esetében) a halászati és akvakultúra-ágazat versenyképességének a növelése; (8) a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása

T2: Turisztikai kihasználása

potenciál

ITS DA Konzorcium

(8) a fenntartható és minőségi

Kapcsolódó EU beruházási prioritások (3.1.) a vállalkozói szellem előmozdítása, különösen az új ötletek gazdasági hasznosításának megkönnyítésével, valamint új cégek alapításának ösztönzésével, beleértve az üzleti inkubációt (8.2) foglalkoztatás-barát növekedés támogatása a területi stratégiákban foglalt endogén potenciálok fejlesztése által a speciális területeken, beleértve a hanyatló ipari régiók szerkezetváltását, továbbá a különös természeti és kulturális erőforrásokhoz való hozzáférés növelését, valamint ezen erőforrások fejlesztését (8.2) foglalkoztatás-barát növekedés támogatása a területi stratégiákban foglalt endogén potenciálok fejlesztése


ITS Tematikus célok


93

Kapcsolódó EU tematikus célok foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása

(1.) a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése; (3.) KKV-k versenyképességének fokozása

Kapcsolódó EU beruházási prioritások által a speciális területeken, beleértve a hanyatló ipari régiók szerkezetváltását, továbbá a különös természeti és kulturális erőforrásokhoz való hozzáférés növelését, valamint ezen erőforrások fejlesztését (1.2) a vállalatok K+I beruházásainak, a vállalkozások és K+F központok és felsőoktatási intézmények egymás közötti kapcsolatainak és szinergiáinak kialakításának támogatása, különösen a termék- és szolgáltatásfejlesztés elősegítése, technológiaátadás, szociális innováció és közszolgálati alkalmazások, keresletélénkítés, hálózatépítés, klaszterek és nyílt innováció intelligens specializáció által (3.4.) a kkv-k kapacitásainak támogatása a növekedés és innováció érdekében

T4: Környezetvédelmi – vízgazdálkodási kérdések megoldása

(4) Az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban (5) Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatok megelőzésének és kezelésének elősegítése

T5: Zöldfelületi hálózat fejlesztése

ITS DA Konzorcium

(6) Környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése 5) Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatok megelőzésének és kezelésének elősegítése

(4.3) az infrastrukturális létesítményekben, beleértve a közcélú épületeket és a lakásépítési ágazatban az energiahatékonyság és a megújuló energia támogatása (5.1) az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló célzott beruházás támogatása (6.2) a vízgazdálkodási ágazat jelentős beruházási igényeinek kielégítése az Unió környezetvédelmi vívmányai követelményeinek teljesítése érdekében

(5.1) az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló célzott beruházás támogatása (6.4) a városi környezetfejlesztést célzó intézkedések, ideértve a rozsdaövezetek helyreállítását és a légszennyezettség csökkentését is


ITS Tematikus célok

T6: A közösségi infrastruktúra ellátottság és közszolgáltatások minőségi javítása

94

Kapcsolódó EU tematikus célok (6) Környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése (9) A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem

Kapcsolódó EU beruházási prioritások

(9.7) a megfizethető, fenntartható és minőségi szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés biztosítása, beleértve az egészségügyi szolgáltatásokat és a közérdekű szociális szolgáltatásokat


(7) A fenntartható közlekedés elősegítése és a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrák előtti akadályok elhárítása

(7.3) környezetbarát és alacsony széndioxid-kibocsátású közlekedési rendszerek - beleértve a folyami és tengeri közlekedést, kikötőket és multimodális csomópontokat is kifejlesztése és a fenntartható városi mobilitás elősegítése


(9) A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem

(9.5) a társadalom peremére szorult közösségek - például romák – integrációja

ITS DA Konzorcium

(9.6) a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés elleni küzdelem


95

6.1.2 Illeszkedés az országos és megyei területfejlesztési tervdokumentumokhoz

OFTK-hoz illeszkedés

A 2014. januárban elfogadott Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) négy hosszú távú – 2030-ig szóló – átfogó fejlesztési célt és ezek elérése érdekében tizenhárom specifikus célt, köztük hét szakpolitikai jellegű és hat területi célt fogalmaz meg. Szakpolitikai célok: Versenyképes, innovatív gazdaság Életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és ellátás, az élelmiszer-feldolgozóipar fejlesztése Gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészség- és sportgazdaság Kreatív tudástársadalom, piacképes készségek, K+F+I Értéktudatos és szolidáris öngondoskodó társadalom Jó állam, szolgáltató állam és biztonság Stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata, környezetünk védelme Területi célok: Az ország makro-regionális szerepének erősítése A többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat Vidéki térségek népességeltartó képességének növelése Kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés elősegítése Összekapcsolt terek: az elérhetőség és mobilitás biztosítása

ITS DA Konzorcium


96

Átfogó cél 1: Versenyképes és innovatív gazdaság helyi és térségi erőforrásokra támaszkodva Kapcsolódó hazai célkitűzés: A Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció - Az OFTK célkitűzései közül elsősorban a 4. átfogó célhoz – Térségi potenciálra alapozott, fenntartható térszerkezet – kapcsolódó alábbi specifikus célokkal határozható meg közvetlen kapcsolódás: - Többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat - Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés Emellett az 1. átfogó célhoz - Értékteremtő, foglalkoztatást biztosító gazdasági fejlődés – kapcsolódó Életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és –ellátás specifikus céllal is szoros kapcsolódás mutatható ki. Átfogó cél 2: Ökológiai fenntarthatóság erősítése, a klímaváltozásra való felkészülés Kapcsolódó hazai célkitűzés: A Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció Az OFTK célkitűzései közül elsősorban a 3. átfogó célhoz - Természeti erőforrásaink fenntartható használata, értékeink megőrzése és környezetünk védelme – kapcsolódó alábbi specifikus céllal is szoros kapcsolódás mutatható ki: - 7. Stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata, és környezetünk védelme Átfogó cél 3: Az életminőség javítása, a társadalmi különbségek csökkentése Kapcsolódó hazai célkitűzés: A Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció - Az OFTK célkitűzései közül elsősorban a 4. átfogó célhoz – Térségi potenciálra alapozott, fenntartható térszerkezet – kapcsolódó alábbi specifikus célokkal határozható meg közvetlen kapcsolódás: - Vidéki térségek népességeltartó képességének növelése - Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés - Összekapcsolt terek: az elérhetőség és a mobilitás biztosítása Emellett az 2. átfogó célhoz - Népesedési fordulat, egészséges és megújuló társadalom – kapcsolódó alábbi specifikus célokkal is szoros kapcsolódás mutatható ki: - Gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészség- és sportgazdaság - Értéktudatos és szolidáris, öngondoskodó társadalom

ITS DA Konzorcium


Megyei területfejlesztési koncepcióhoz / programhoz illeszkedés

97

Bács-Kiskun megye 2014-ben elfogadott területfejlesztési koncepciója négy átfogó és 4 tematikus és 5 területi célt jelöl ki.

Kiskunhalas város célrendszere a következőképen illeszkedik ehhez: Átfogó cél 1: Versenyképes és innovatív gazdaság helyi és térségi erőforrásokra támaszkodva - Kapcsolódás mutatható ki a Bács-Kiskun megyei területfejlesztési program átfogó céljai közül „A megye társadalmi-gazdasági súlyának növelése a Kárpát-medencében és az európai térben inkluzív növekedés révén”, illetve a tematikus célok közül a „Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV szektor megerősítésével” célkitűzéssel. Átfogó cél 2: Ökológiai fenntarthatóság erősítése, a klímaváltozásra való felkészülés - Kapcsolódás mutatható ki a Bács-Kiskun megyei területfejlesztési program átfogó céljai közül „Az emberek és a környezet harmonikus együttélésének megteremtése”, és a „Területi felzárkózás, a megye belső kohéziójának erősítése”, illetve a tematikus célok közül a „Élhető és életképes vidék” és „A megye belső kohézióját és makrotérségi integrációját szolgáló intézményi és infrastrukturális fejlesztések” célkitűzésekkel. Átfogó cél 3: Az életminőség javítása, a társadalmi különbségek csökkentése - Kapcsolódás mutatható ki a Bács-Kiskun megyei területfejlesztési program átfogó céljai közül „Az emberek és a környezet harmonikus együttélésének megteremtése”, és a „Területi felzárkózás, a megye belső kohéziójának erősítése”, és a „Egészséges és megújuló társadalom”, illetve a tematikus célok közül a „Élhető és életképes vidék” és „A megye belső kohézióját és makrotérségi integrációját szolgáló intézményi és infrastrukturális fejlesztések” célkitűzésekkel.

ITS DA Konzorcium


98

Gazdaság-és ITS Tematikus célok/B-K megye OP foglalkoztatás prioritások élénkítés T1: Vállalkozási tevékenység erősödése a mezőgazdaság/élelmiszergazdaság terén T2: Turisztikai potenciál kihasználása T3: Potenciállal rendelkező iparágak rugalmas kiszolgálása T4: Környezetvédelmi – vízgazdálkodási kérdések megoldása T5: Zöldfelületi hálózat fejlesztése T6: A közösségi infrastruktúra ellátottság és közszolgáltatások minőségi javítása T7: Helyi és térségi közlekedési rendszer modernizálása T8: Szegregálódó városi területek rehabilitációja Erős koherencia Közepes koherencia Gyenge koherencia

ITS DA Konzorcium

A vidék fenntartható fejlesztése

A megyeszékhely integrált fejlesztése

Hatékony környezetgazdálkodás és klímaváltozáshoz való alkalmazkodás

Komplex megyei gazdaságfejlesztési menedzsment és marketing tevékenység megszervezése

Közösségek önszervező, öngondoskodó és együttműködései készségek kibontakoztatása

Térségi elérhetőség és mobilitás


99

6.1.3 Egyéb helyi fejlesztési és rendezési dokumentumokkal való kapcsolat 6.1.3.1

Illeszkedés a településrendezési eszközökhöz

Kiskunhalas Város Településszerkezeti Tervét Kiskunhalas Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a 29/2001/Kth határozattal hagyta jóvá, módosította a 241/2002/Kth., 172/2003/Kth., 200/2004/Kth., 76/2006/Kth., 59/2009. Kth., 178/2010. Kth., 241/2011. Kth. és 283/2012. Kth. határozatokkal. Kiskunhalas városfejlesztési koncepciója és rendezési terve a Képviselő-testület 8/2001 (III.01.) rendeletével került jóváhagyásra, módosították a 25/2002. (XI.28.), 17/2003. (VII.31.), 27/2005. (VI.29.), 13/2006. (III.29.), 12/2009. (IV.01.), 13/2011. (IX.29.) és a 32/2011. (XI.30.) rendeletek. A helyi építési szabályzat (HÉSZ) megtalálható a város honlapján. A szerkezeti terv távlati lakó és üdülőterületeket jelölt ki, nem növelte a beépítésre gazdasági területek területét. Lakóterületek alakításának elvei: 





Az elv érvényesülését a „T6: A közösségi infrastruktúra ellátottság és közszolgáltatások minőségi javítása” cél szolgálja. Intézményellátás alakításának alapelvei: 





Az elv érvényesülését a „T6: A közösségi infrastruktúra ellátottság és közszolgáltatások minőségi javítása” cél szolgálja. Gazdasági területek alakításának alapelvei: 





Az elv érvényesülését „T3: Potenciállal rendelkező iparágak rugalmas kiszolgálása”cél szolgálja. Különleges területek - Turizmus, Sport, rekreációs területek alakításának alapelvei: 

Fürdő területe,



A városi és térségi jelentőségű ófalusi sportpálya és termálfürdő, valamint azokhoz kapcsolódó fejlesztési szándékok megvalósíthatóságának elősegítése.

Az elv érvényesülését „T2: Turisztikai potenciál kihasználása” és „T5: Zöldfelületi hálózat fejlesztése” cél szolgálja. ITS DA Konzorcium


100










Zöldfolyosó kiépítése a Csetényi Parktól a Dong-ér menti területen,




Az elv érvényesülését „T2: Turisztikai potenciál kihasználása” „T4: Környezetvédelmi – vízgazdálkodási kérdések megoldása” és „T5: Zöldfelületi hálózat fejlesztése” cél szolgálja. Helyi értékvédelem: 


Az elv érvényesülését „T8: Szegregálódó városi területek rehabilitációja” és „T2: Turisztikai potenciál kihasználása” cél szolgálja. 6.1.3.2

Illeszkedés az önkormányzat gazdasági programjához

A Gazdasági Program meghatározza mindazokat a célkitűzéseket és feladatokat, amelyek az önkormányzat költségvetési lehetőségeivel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti és gazdasági adottságok figyelembe vételével a helyi önkormányzat által nyújtandó feladatok biztosítását, színvonalának javítását célozzák. Tekintettel arra, hogy a Gazdasági Program kidolgozása az ITS készítéssel részben párhuzamosan zajlott, így a két dokumentum közötti kölcsönös illeszkedés biztosított.

ITS DA Konzorcium


Gazdasági program intézkedései

101

Projekt stratégiában

a Célként jelenik meg Nem stratégiai a stratégiában szintű feladat

Helyi gazdaságfejlesztés - munkahelyteremtés, vállalkozásokat támogató várospolitika, adópolitika, hivatal, önkormányzatiság Vállalkozások támogatása

T1, T3, T7

Munkahelyek megtartása, létrehozása

T1, T3

Adópolitika Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatal környezete: munka körülmények minőségének javítása a Hivatalban, hivatali ügyintézés idejének csökkentése Infrastruktúra és közlekedésfejlesztés - utak, vasút, közművek, városüzemeltetés, lakókörnyezet, városkép, városrészek rehabilitációja Kiskunhalas közlekedési, közúthálózatának áttekintése, fejlesztése Csapadék-víztározók, csapadékvíz elvezető rendszer: Vasútfelújítás, fejlesztés (központi kormányzati program szerint) Buszközlekedés újraszervezése Parkolási díj a belvárosban Dong-ér völgyi út folytatása Járdaépítési program folytatása Kerékpáros közlekedés Külterületi útépítési, útjavítási program folytatása Korszerű, a megújuló energiát hatékonyan felhasználó energetikai rendszer kialakítása Kiskunhalason: Távhőrendszer működőképességének biztosítása, a távhőszolgáltató vállalat gazdaságos működésének biztosítása. Geotermiális energia hasznosítása

ITS DA Konzorcium


102




Naperőmű építése

megvalósul

Közvilágítási rendszer Városgazda szerepe és feladatai Kiskunsági Víziközmű-Szolgáltató Kft. Sóstó és vízmegtartás Hatékony hulladékszállítás működtetése Kiskunhalason Szennyvízszállítás biztosítása Kiskunhalason Köztemető üzemeltetés Padok, játszóterek frissítése, megújítása, karbantartása Állami ingatlanok önkormányzati tulajdonba kérése Biztonság - közbiztonság, szociális biztonság, környezetszennyezés elleni fellépés, panelprogram

cigányság

problémái,

otthonteremtés,

Közbiztonság fejlesztése térfigyelő kamerák kihelyezésével Katasztrófavédelemmel a kapcsolat javítása A városban élő kisebbségi lakosság szociális helyzetének javítása

T8

Kistérségi társulás megújítása, együttműködés a Kiskunhalas vonzáskörzetében lévő településekkel A fák, a zöld területek védelme kiemelt

T5

Feltöltés lehetőségének biztosítása kártyás közműhasználóknak A Sáros utca - Polgár utca térségében felhalmozott hulladék eltávolítása A Nagy Szeder utcában a felnőttképzési központ építése Szúnyoggyérítés, fák permetezése, megújítása, bokrok telepítése takaró felületként. Jókai utcai rekultiváció lezárása

ITS DA Konzorcium

megvalósul T5



103



Otthonteremtés támogatása, szociális bérlakás program elindítása A külterület GPS térkép elérhetővé tétele Szociális feladatok Oktatás, ifjúság, sport és civil ügyek Intézmény felújítások Táborok Civil élet Megelőzés (drogfogyasztás, fiatal bűnözés) Vonzóbb, fiatalosabb várossá tesszük Kiskunhalast Közép-hosszútávú sportkoncepció megalkotása A Lovas iskola hasznosítása Dél-magyarországi Lovascentrumként, kiemelt verseny helyszínként, a város lakossága részére szabadidő központként: Egészség, szabadidő - gyógyfürdőfejlesztés, egészségügyi ellátás javítása, turizmus, rekreáció Lovas komplexum - őrzött szállás kérdéskör rendezése A Kórházfelújítás folytatása Gyógyfürdőfejlesztés, gyógy-turizmus Városházi torony, mint látványosság, működő kilátó a városra és környékére Kultúra - Halasi csipke, múzeumi ügyek, egyházak, hagyományok, kapcsolatok Sáfrik szélmalom rekonstrukciója, helyreállítása Csillagvizsgáló működésének segítése Régi reformátustemető és sírkert méltó állapotban tartása Thorma János Múzeum fejlesztése, kulturális központi szerepének erősítése:

ITS DA Konzorcium

T6



104



Martonosi Pál Városi Könyvtár fejlesztése Városmarketing erősítése A város díszkivilágítása az év végi ünnepek alkalmával Halasi Csipke Alapítvány működtetése és a csipke hírnevének öregbítése Az egyházakkal való kapcsolat javítása Külkapcsolatok fejlesztése, nemzetközi pályázati együttműködések elindítása Városnapi rendezvények megújítása

ITS DA Konzorcium

T2, T3


6.1.3.3

105

A települési környezetvédelmi programmal való összhang

Kiskunhalas Környezetvédelmi programja (2008-13) az alábbi célokat fogalmazta meg, melyek jól illeszkednek a tematikus célokhoz és egyes beavatkozások (projektek) ezen problémák orvoslását célozzák meg: Települési környezet tisztasága: hálózatos projekt: Csapadékvíz-elvezetés Kommunális szennyvízkezelés, gyűjtés, elvezetés, tisztítás – hálózatos projekt: Szennyvíz kezelés fejlesztése Kommunális hulladékkezelés Levegőtisztaság-védelmi program: hálózatos projekt: kerékpárút fejlesztések; kulcsprojekt: Buszpályaudvar áthelyezése és a Városközpont forgalmi rend átalakítása Zaj-, és rezgés-védelmi program: hálózatos projekt: kerékpárút fejlesztések; kulcsprojekt: Buszpályaudvar áthelyezése és a Városközpont forgalmi rend átalakítása Helyi közlekedésszervezés: hálózatos projekt: kerékpárút fejlesztések; kulcsprojekt: Buszpályaudvar áthelyezése és a Városközpont forgalmi rend átalakítása Ivóvízellátás: hálózatos projekt: Kiskunhalas ivóvízhálózatának fejlesztése Energiagazdálkodás: hálózatos projekt: Megújuló energiahálózat tervezése és kiépítése; Közintézmények (energetikai) korszerűsítése Zöldfelület-gazdálkodás: akcióterületi projekt: Csetényi Park és a sportpálya területi és funkcionális rendezése, Sós tó rehabilitációja Vízminőség- és talajvédelem: hálózatos projekt: Felszín alatti vizek, talajvízsüllyedés Környezetbiztonság: hálózatos projekt: Felszín alatti vizek, talajvízsüllyedés Élővilág- és természetvédelem: akcióterületi projekt: Természetvédelmi értékek bemutatása, Külterületek infrastruktúrafejlesztése Épített környezeti elemek védelme: többek között: A helyi védettségű Csipkeház és Csipke Múzeum és a helyi városképi védelem alatt álló park rehabilitációja, korszerűsítése; Városháza tornyának turisztikai felújítása Környezeti nevelés: projekthiány

6.2 Belső összefüggések 6.2.1 A célok és a helyzetértékelésben bemutatott problémák kapcsolata

Jelen fejezet célja, hogy bemutassa, hogy a stratégiában meghatározott célok teljesülése hogyan és milyen mértékben segíti elő a helyzetfeltáró fejezetekben meghatározott városi és városrészi problémák mérséklődését, illetve hogy a célok milyen mértékben építenek a különböző területi szinteken definiált adottságokra. Az alábbi táblázatokban összefoglalva azonosítottuk a tematikus és területi célok, valamint a problémák és adottságok közötti összefüggések, erősségét egy 0-3 skálán, ahol a „0” a kapcsolódás hiányát, míg a „3” érték az erős kapcsolódást jelöli.

ITS DA Konzorcium


106

9. táblázat A városi szintű középtávú tematikus célok és problémák kapcsolatai

T4: Környezetvédelmi – vízgazdálkodási fejlesztések


T6: Közösségi szolgáltatások és az intézményrendszer helyi igényeknek megfelelő fejlesztése


2

2

2

0

0

3

0

9

1

3

3

0

0

3

0

10

3

3

3

0

0

3

1

13

3

2

0

3

3

0

0

11

0

3

0

3

3

2

1

12

2

0

0

1

2

3

3

11

11

13

7

7

8

14

5

Ahogy a fenti összefoglaló-értékelő táblából látszik, a problémák mérséklése szempontjából a város legfontosabb célkitűzése T2: Turisztikai potenciál fejlesztése, T6: Közösségi szolgáltatások, az intézményrendszer helyi igényeknek megfelelő fejlesztése és a T1: Vállalkozási tevékenység erősítése a mezőgazdaság/élelmiszergazdaság terén. A települési problémákat közel hasonló mértékben csökkentheti a T3: Potenciállal rendelkező iparágak rugalmas kiszolgálása, T4: Környezetvédelmi – vízgazdálkodási fejlesztések és a T5: Zöldfelületi hálózat (ökológiai folyosó) fejlesztése célkitűzés. T8: Szegregálódó városi területek rehabilitációja tematikus cél a város problémáinak kezelése tekintetében csak korlátozott szerepű lehet, mivel főként egyes városrészekre koncentrál, de ITS DA Konzorcium

A kapcsolódások összesített erőssége


A város népessége növekvő ütemben csökken A magasan képzett lakosság elvándorlása gyorsul Jelentős munkanélküliség A város éghajlati viszonyaira egyre inkább jellemzőek a szélsőséges éghajlati események Közösségi terek több városrészben hiányoznak Leszakadó társadalmi csoportok, szegregáció erősödése A kapcsolódások összesített erőssége


Városi szintű problémák

T1: Vállalkozási tevékenység erősítése a mezőgazdaság/élel miszergazdaság terén

Városi szintű középtávú tematikus célok


107

hatásai közvetett módon az egész városban megjelenhet. Az egyes célokhoz kapcsolódó eredmények hozzájárulása a különböző problémákhoz hasonló mértékű, összességében a célok elérése kapcsán leginkább a munkanélküliség csökkenhet. A város által megfogalmazott célok legkevésbé a népesség csökkenés problémáját tudják megoldani. Ez esetben olyan az egész országra jellemző demográfiai tendenciáról van szó, amit nehezen tud a város rövidtávon befolyásolni. 10. táblázat: A városi szintű középtávú tematikus célok és adottságok kapcsolatai


T4: Környezetvéde lmi – vízgazdálkodá si fejlesztések


T6: Közösségi szolgáltatások és az intézményrend szer helyi igényeknek megfelelő fejlesztése


A kapcsolódások összesített erőssége

Több, nagy múltra visszatekintő oktatási intézmény működik a városban A város jelentős nagyságú, részben hasznosított ipari területtel rendelkezik A fürdő, kórház és tanyák értékei, mint turisztikai potenciál A mezőgazdaság természeti és gazdálkodási alapjai megvannak A kapcsolódások összesített erőssége


Városi szintű adottságok


Városi szintű középtávú tematikus célok

2

3

2

1

0

3

0

11

0

0

3

0

0

0

0

3

2

3

0

2

2

3

1

13

3

2

0

2

0

0

0

7

7

8

5

5

2

6

1

Az értékelő táblázatból látható, hogy város két (T2: Turisztikai potenciál fejlesztése ésT1: Vállalkozási tevékenység erősítése a mezőgazdaság/élelmiszergazdaság terén) célkitűzés tekintetében közel azonos mértékben épít adottságaira. Ezek a célok a meglévő adottságok szempontjából elsősorban városi „ágazati” célnak tekinthetők. Az adottságok és a célok viszonyában kiemelkednek a „A fürdő, kórház és tanyák értékei, mint turisztikai potenciál”, amelyek így a város legfontosabb

ITS DA Konzorcium


108

adottságának tekinthetők, és amelyek további fejlesztése és minél szélesebb körű funkciókkal történő hasznosítása az egész város fejlődése szempontjából meghatározó lehet. Kiskunhalas mind a 11 városrészének adottságait és problémáit figyelembe véve városrészenként két célt határoz meg a stratégia. Az alábbi táblázatból látszik, hogy a városrészek többségénél erős a kapcsolat a problémák és a városrészi célok, valamint az adottságok és a városrészi célok között. Egyes városrészeknél ugyanakkor a városrészi cél vagy a probléma megoldására koncentrál (pl: Belváros, Alsóváros, Tabán) vagy a városrész adottságára épít (pl: Déli telep). Logikusan csak olyan városrészi cél került megfogalmazásra, ami legalább egy problémára reagál vagy egy adottságra épít. 11. táblázat: A városrészi szintű területi célok és problémák kapcsolatai Városrészi szintű problémák Belváros

V1. Közigazgatási, kulturális, gazdasági - turisztikai funkció erősödése

Jelentős áthaladó gépkocsiforgalom, a buszpályaudvar nagy forgalma

3

A központi épületek gyakori rossz állapota

3

A szabadtéri közösségi rendezvényekhez szükséges infrastruktúra gyenge

3

Alsóváros

V2. Gazdasági és szociális funkciók erősödése

Szegregátumok a városrész nyugati és keleti részén

3

Leromlott állapotú, örökölt épületállomány a volt laktanya területén

3

Felsőváros

V3. Rekreációs és lakófunkció erősödése

Szegregátum jelenléte a városrész északnyugati részén

1

Jelentős áthaladó gépkocsiforgalom

1

ITS DA Konzorcium


Tabán

109

V4. Szegregátumok oldása és hagyományos építés rehabilitációja

Szegregátumok koncentrált jelenléte a városrész északi és déli részén

3

A hagyományos városképi jelleg eltűnése

3

Sóstói lakótelep

V5. Rekreációs és lakó funkció erősödése

Relatíve nagy távolság a közszolgáltatásokat nyújtó városrészektől

2

Sóstó rehabilitáció szükségessége

3

Délnyugati városrész

V6. Szociális funkciók megerősödése és hagyományos tájhasználat megőrzése

Rendkívül gyenge funkcióellátottság

2

Zártkertekben lakófunkció erősödése, városrész leszakadása

2


V7. Tanyasi megélhetés biztosítása és szegregátumok oldása

Az ivóvíz- és szennyvíz csatornahálózat csak részlegesen kiépített

1

Szociális, foglalkoztatási problémák a lakosság leszakadó társadalmi csoportjai körében

3

Kertváros

V8. Zöldfelületek növekedése és központi funkciók kialakulása

Az alközponti jelleghez igazodó közösségi terek hiánya

3

„Egycsatornás” közlekedési kapcsolat a város többi részével

1

ITS DA Konzorcium



110

V9. Gazdasági funkciók erősödése és közösségi terek kialakulása

Viszonylagos izoláltság a város többi részétől

1

Közösségi terek, közfunkciók teljes hiánya

3

Déli telep

V10. Gazdasági funkció erősödése

Elszigeteltség, rossz közlekedési kapcsolatok a centrummal

1

Ivóvíz- és csatornahálózatba való bekapcsolás megoldatlan

1

12. táblázat: A városrészi szintű területi célok és adottságok kapcsolatai Városrészi szintű adottság Belváros

V1. Közigazgatási, kulturális, gazdasági turisztikai funkció erősödése

Funkciógazdagság, a kistérségi feladatokat is ellátó szolgáltatások, kulturális és közigazgatási intézmények széles köre és koncentrált jelenléte

3

Nagyszámú, különböző profilú vállalkozás

3

A város potenciális turisztikai célpontjainak jelentős része e városrészben koncentrálódik

ITS DA Konzorcium

3


Alsóváros

111

V2. Gazdasági és szociális funkciók erősödése

A városrész kereskedelmi szolgáltató funkciója folyamatosan erősödik

3

A viszonylag nagyszámú vállalkozás jelenléte kedvező a helyi foglalkoztatásra nézve

3

Felsőváros

V3. Rekreációs és lakófunkció erősödése

Demográfiai-foglalkoztatási szempontból relatív kedvező helyzet

2

Jelentős idegenforgalmi potenciál jelenléte (Lovasbázis, Csetényi Park)

3

Tabán

V4. Szegregátumok oldása és hagyományos építés rehabilitációja

Közel fekszik a Belvároshoz és ezáltal a közösségi funkciók elérhetősége problémamentes

1

Városképi jelentőségű történelmi városszerkezeti adottságok

3

Sóstói lakótelep

V5. Rekreációs és lakó funkció erősödése

Kedvező lakásviszonyok

3

A Sóstó pihenőpark jelenléte a városrészben

3

Délnyugati városrész Hagyományos, tájképi jelentőségű lakó és gazdasági funkciót ötvöző beépítettség Közfunkció jelenléte (Baky kastély)

ITS DA Konzorcium

V6. Szociális funkciók megerősödése és hagyományos tájhasználat megőrzése 3 3



112

V7. Tanyasi megélhetés biztosítása és szegregátumok oldása

Hagyományos, tájképi jelentőségű lakó és gazdasági funkciót ötvöző (tanyás) beépítettség

3

Történelmi szőlő- és gyümölcstermesztési kultúra megléte

3

Kertváros

V8. Zöldfelületek növekedése és központi funkciók kialakulása

A magasan végzettek aránya relatíve nagy, a foglalkoztatás szintje kedvező a népességen belül

1

A helyi iskola és a sportolási lehetőségek erősítik a városrész alközponti jellegét

3


V9. Gazdasági funkciók erősödése és közösségi terek kialakulása

Halasi Ipari Park jelenléte

3

Közvetlen vasúti közlekedési kapcsolat

2

Déli telep

V10. Gazdasági funkció erősödése

Kiskun GT működése

3

A foglalkoztatottság szintje kedvező, magas az aktív korúak részaránya a lakosságon belül

3

ITS DA Konzorcium


113

6.2.2 A célok logikai összefüggései

Jelen fejezetben a stratégiában meghatározott városi és városrészi célok között azonosítható összefüggéseit mutatjuk be. Az alábbi összesítő táblában azt vizsgáljuk, hogy az egyes területi/városrészi célok teljesülése milyen mértékben segíti elő települési léptékű célok megvalósulását. Az alábbi táblázatban a tematikus és területi célok közötti összefüggések erősségét azonosítottuk. A különböző célok logikai összefüggéseit összesítő ábra alapján a következő főbb megállapításokat tehetjük: A Belváros, Felsőváros, Sóstói lakótelep meghatározott fejlesztési célok összességében jelentősebben járulnak hozzá a város fejlődéséhez, mint Tabán, Kertváros és Alsóváros céljai. A T4: Környezetvédelmi – vízgazdálkodási fejlesztések és T5: Zöldfelületi hálózat (ökológiai folyosó) fejlesztése cél eléréséhez több városrészi cél is hozzájárul. T8: Szegregálódó városi területek rehabilitáció célt is több városrészi cél szolgálja. A T3: Potenciállal rendelkező iparágak rugalmas kiszolgálása cél kimondottan két városrészi célhoz kapcsolódik, az Oncsa lakótelep és a Déli telep céljaihoz. A T6: Közösségi szolgáltatások és az intézményrendszer helyi igényeknek megfelelő fejlesztése tematikus cél elérését valamilyen módon szinte minden városrészi cél segíti, mégis főként a Belváros városrészi célja járul hozzá meghatározóan.

ITS DA Konzorcium


114

V1 Belváros V2 Alsóváros V3 Felsőváros V4 Tabán V5 Sóstói lakótelep V6 Délnyugati városrész V7 Felső- és Alsóöregszőlők városrész V8 Kertváros V9 Oncsa lakótelep és ipartelep V10 Déli telep

Erős koherencia Közepes koherencia Gyenge koherencia

ITS DA Konzorcium


T6: Közösségi szolgáltatások és az intézményrend szer helyi igényeknek megfelelő fejlesztése


T4: Környezetvéde lmi – vízgazdálkodá si fejlesztések



Városrészek / Tematikus célok


13. táblázat: A települési célok logikai összefüggései


115

6.2.3 A stratégia megvalósíthatósága

A stratégia megvalósíthatósága számos külső és belső tényezőtől függ; ezek egy részét az önkormányzat közvetlenül biztosíthatja, más részére jelentős befolyása van, míg a tényezők jelentős része az önkormányzat tevékenységétől részben vagy egészben független adottságként jelentkezik. A legtöbb ilyen tényezővel kapcsolatban kockázatokat is azonosíthatunk, ezeket lásd részletesen a 7. „A stratégia megvalósításának főbb kockázatai” fejezetben. A megvalósítást befolyásoló legfontosabb tényezők: Partnerségi viszonyok: a megvalósítás alapfeltétele, hogy a város az összes érdekelt fél támogatását élvezze, és mind saját polgáraival, mind pedig járási, megyei és központi kormányzati partnereivel kölcsönös előnyökön nyugvó, a problémák megoldására koncentráló, kreatív párbeszédet folytasson. A partnerség kiépítése már a tervezés során megkezdődik, és a végrehajtás során a különböző ágazati partnerek bevonásával teljesedik ki. A partnerségi kérdéseket a 8.2 „Az ITS megvalósításának szervezeti keretei” című fejezet fejti ki. Felelős vezetés: a stratégia megvalósításához – tekintettel a döntéshozói és operatív feladatok számosságára – felelős és aktív városvezetésre, és jól képzett, tájékozott operatív munkatársakra van szükség. A megfelelő szervezet és személyi állomány a biztosítéka annak, hogy a szükséges döntések megfelelő időben és megfelelő tartalommal megszülessenek, és a döntések alapján az operatív végrehajtó szervezet világos hatáskörökkel dolgozzon a megvalósításon. A vezetés és irányítás feladatait részletesen a 8.2 „Az ITS megvalósításának szervezeti keretei” tárgyalja. Nyomonkövetés, rugalmas tervezés: a változó társadalmi-gazdasági körülményekhez történő alkalmazkodás követelménye szükségessé teszi, hogy a stratégia elfogadása után is lehetséges rugalmasan tudjon alkalmazkodni a lehetőségekhez, külső adottságokhoz. Ehhez monitoring és kontrolling rendszer működtetése szükséges, amely lehetővé teszi a megvalósulás nyomon követését, az akadályozó tényezők azonosítását és megfelelő intézkedések meghozatalát. A monitoring és kontrolling témakörét a 8.5 „Monitoring rendszer kialakítása” című fejezet tartalmazza. Pénzügyi tervezés, pénzügyi források: a megvalósítás alapvető feltétele a pénzügyi források megfelelő időben történő rendelkezésre állása. Míg az előkészítés feladatai során ezek elsősorban önkormányzati források, addig a megvalósítás – tekintettel a szűkös belső anyagi lehetőségekre – elsősorban külső forrásokra támaszkodhat. A források biztosításának körülményeit, ütemezését és azok nagyságrendjét a 4.5 „A fejlesztések ütemezés”, valamint a 4.6 „A fejlesztések összehangolt, vázlatos pénzügyi terve” című fejezet tartalmazza. 6.2.4 A célok megvalósítása érdekében tervezett tevékenységek egymásra gyakorolt hatása

A város több mint 40 fejlesztési projektet fogalmazott meg, amelyek egymásra gyakorolt hatása az alábbiak szerint várható: A Gyógyturisztikai rekreációs akcióterület kórházfejlesztés projektje, akkor jelenthet egészségturisztikai fejlesztést is, ha a fürdő fejlesztése révén a város vonzó lesz a turisták számára, akik színvonalas szállást is találnak a Csipke Hotelben. Az akcióterületen található Csetényi Park megújításával a turisztikai attrakciók környezete is vonzóvá válik. A Belváros és a Tabán épített örökségének megőrzését és látogathatóvá tételét célzó projektek is megfogalmazásra kerültek, melyek pozitív hatást gyakorolhatnak a Gyógyturisztikai akcióterület kulcsprojektjeinek (fürdő, kórház fejlesztése) sikerére. A Felső-Alsóöregszőlők akcióterületen a tanyasi megélhetés biztosítása és az életkörülmények javítása célok mellett a tanyasi turizmus is helyet kap, továbbá erdei iskola és tanösvény is tervezett ITS DA Konzorcium


116

melyek kiegészíthetnék a szomszédos akcióterület (Gyógyturisztikai és rekreációs AT) turisztikai kínálatát. A Sóstó akcióterületen belül a Sóstó rehabilitációja projekt alakulása összefüggésben van a Szennyvízkezelés fejlesztése hálózatos projekttel ugyanis a szennyvízelvezető hálózat fokozatos kiépülésével a Dong-érbe egyre kevesebb tisztítatlan szennyvíz kerül így a patak a Sóstó vízutánpótlását tudná biztosítani. Az Antiszegregációs akcióterület a város közel összefüggő szegregátumait foglalja magába. Az ITS Antiszegregációs programja mutatja be, hogy a területen milyen egymást erősítő tevékenységekkel lehet a szegregációt oldani. A terv felhívja a figyelmet arra, hogy ha szegregátumokhoz közeli laktanyában szociális bérlakásokat alakítanak ki a szegregátumban élők számára, akkor a laktanyában újabb szegregátum kialakulásának veszélye áll fönn. A laktanya területére a város ezért inkább vállalkozásokat szeretne betelepíteni. Ez esetben mérlegelni kell, hogy az ipari park bővítése, vagy a laktanya hasznosítása esetleg mindkettő szükséges-e. A laktanya, mint barnamezős terület hasznosítása javasolt zöldmezős beruházással szemben. Ugyanakkor az ipari park bővítésének nagyobb a realitása tekintve, hogy a laktanya területe honvédségi tulajdonban van. Az ipari park akcióterületen tervezett infrastrukturális fejlesztések egy befektetés és vállalati együttműködések ösztönzése projekttel egészül ki annak érdekében, hogy az ipari park bővítésével egyre több befektető érkezzen a városba. Az ipari park elérhetőségét a tervezett elkerülő út (hálózatos projekt) fogja segíteni. A hálózatos projektek közül a kerékpárforgalmi hálózat fejlesztése gyakorol pozitív hatást mind a turisztikai fejlesztések hatékonyságára, mind a külterületen élők életkörülményeire a Belváros elérhetőségének javítása által.

ITS DA Konzorcium


117

A stratégia megvalósíthatóságának főbb kockázatai Jelen fejezetben bemutatásra kerülnek mindazok a kockázati tényezők, melyek hatással lehetnek Kiskunhalas Integrált Településfejlesztési Stratégiájának megvalósíthatóságára, megvalósulására. Az egyes kockázati tényezőket az alábbi négy tematikus csoportba rendeztük: pénzügyi-gazdasági: az elégtelen finanszírozásból, a bizonytalan makrogazdasági tényezőkből adódó kockázati elemek, az egyes támogatási konstrukciók specifikus jellemzői, a saját forrás előteremtésének kérdései, illetve az adott fejlesztési elem fenntartáshoz kapcsolódó kockázatokat egyaránt említhetjük. jogi-intézményi kockázatok: a jelzett kockázatok tekintetében a stratégiai program megvalósításra kijelölt intézményi háttér megléte, a hatáskörök megfelelő szétosztása, továbbá a humán kapacitás minősége jelenthetnek kockázatot. Jogiközbeszerzési kockázat a törvényi, jogszabályi környezet változásaihoz kötődhet, illetve az adott programok kapcsán a közbeszerzési eljárás elhúzódásához, mindezek figyelembe vétele kiemelt fontosságú feladat. műszaki kockázatok: ez az összetett problémahalmaz a tervezés, kivitelezés és fenntartás során felmerülő kockázatokat jelenti. társadalmi kockázatok: fontos tényező a stratégia megvalósíthatósága szempontjából a megfelelő együttműködő partnerek kiválasztása, a kapcsolatokat szabályozó szerződések pontos megfogalmazása, valamint a lakosság megfelelő bevonása a tervezési, programozási folyamatba. Jelentős kockázatokat rejt a lakosság nem megfelelő szintű tájékoztatása az adott programok tervezéséről, illetve megvalósításáról, a szükséges kommunikáció elmaradása a társadalmi támogatottság meglétét veszélyeztetheti. 14. táblázat: A stratégia megvalósíthatóságának főbb kockázatai

Kockázat megnevezése

1.

A jogszabályi környezet kedvezőtlen irányba változása

2.

Közbeszerzési eljárásokból adódó kockázatok (időbeli elhúzódások)

Valószínűség (magas; közepes; alacsony)

közepes

közepes

Hatás mértéke (jelentős; közepes; alacsony)

Kockázatkezelés módja

jelentős

Az jogszabályi változások folyamatos figyelemmel kísérése Rugalmas, gyors reagálás a megváltozó jogszabályi körülményekhez

közepes

Az eljárásrend szigorú betartása minden érintett részéről A közbeszerzési dokumentumok megfelelő szakmai előkészítettségének biztosítása

3.

Hatósági dokumentumok hiánya, késése

közepes

közepes

A hatósági dokumentumok ügyintézési időkereteinek figyelembe vétele Esetleges késésre, csúszásra előre felkészülés már az előkészítés során

4.

Saját forrás előteremtésének kockázata

magas

jelentős

Alternatív forráslehetőségek felkutatása

ITS DA Konzorcium


118

Kockázat megnevezése

Valószínűség (magas; közepes; alacsony)

Hatás mértéke (jelentős; közepes; alacsony)

Kockázatkezelés módja

5.

Hazai illetve Európai Uniós fejlesztési források elmaradása

alacsony

jelentős

A forrás lehívás késedelmére való felkészülés

6.

A tervezett projektek megvalósítási költsége jóval meghaladja a tervezett mértéket

alacsony

jelentős

Részletes projekttervek, átgondolt műszaki tervek, költségvetések készítése Tartalékkeret meghatározása

7.

A megvalósításhoz szükséges szakemberek hiánya

alacsony

közepes

Az Önkormányzat feladata, hogy megfelelő szakmai hátteret biztosítson

8.

Előre nem problémák

műszaki

közepes

közepes

Részletes tanulmánytervek készítése, alapos helyzetfelmérés

9.

Nem megfelelő műszaki tervek vagy kivitelezés

alacsony

közepes

10.

Többletmunka felmerülése

közepes

közepes

11.

Az indikátorok teljesítése nem lehetséges

alacsony

közepes

Teljesíthető és meghatározása

12.

A fejlesztési programokhoz szükséges befektetők, partnerek hiánya

magas

jelentős

Megfelelő marketing és promóciós tevékenységek, a befektetési lehetőségek kapcsán

13.

Társadalmi szempontok kockázatai: lakossági ellenállás, negatív közvélemény

alacsony

közepes

Magas szintű partnerség biztosítása Folyamatos kommunikáció a lakossággal, helyi fórumok szervezése

14.

A tervezés pillanatában rendelkezésre álló források pontos nagyságrendje ismeretének hiánya

magas

közepes

A megnyíló pályázati lehetőségek rendszeres nyomonkövetése.

jelentős

Szükség esetén új szervezeti kapacitás létrehozása; helyi szereplők bevonása a projektek tervezésébe és megvalósításába; a projekt előkészítésekor a tulajdonviszonyok rendezése

15.

látható

A nem megfelelő szervezetiintézményi háttér, tulajdonviszonyokhoz kapcsolódó kockázatok

magas

A tervezők és kivitelezők kiválasztása során kiemelt figyelem fordítása a szakmai alkalmasság, megfelelő referenciák meglétére. Esetleges többletmunkára felkészülés már az előkészítés során mérhető

indikátorok

A lehetséges kockázati tényezők közül tehát a források hozzáférhetősége,a fejlesztési programokhoz szükséges befektetők, partnerek hiánya és a nem megfelelő szervezeti-intézményi háttér, tulajdonviszonyokhoz kapcsolódó kockázatok jelentik a legnagyobb kockázatot, így megvizsgáltuk, hogy az egyes projektek esetében ezen a két területen pontosan milyen kockázatokkal kell számolnia a városnak:

ITS DA Konzorcium


119

FORRÁS HOZZÁFÉRHETŐSÉGE TERVEZETT BEAVATKOZÁSOK

legtöbb projektelem esetében nagy biztonsággal

több vagy fontos projektelemekn él bizonytalan

legtöbb projektelem esetében bizonytalan

SZERVEZETI-INTÉZMÉNYI HÁTTÉR, TULAJDONVISZONYOK a jelenlegi szervezeti kapacitással megvalósítható

a projekt-fenntartás új szervezeti kapacitást igényel

magán tulajdonban levő terület, tulajdonos fejlesztéseire kis hatása van a városvezetésnek

Akcióterületi projektek Csetényi Park és a sportpálya területi és funkcionális rendezése A kiskunhalasi Lovas bázis korszerűsítése A helyi védettségű Csipkeház és Csipke Múzeum és a helyi városképi védelem alatt álló park rehabilitációja, korszerűsítése Thorma János Múzeum kibővítése Városháza épületének felújítása

belső és

turisztikai

Városháza tornyának turisztikai felújítása szennyvízhálózat fejlesztése költséges

Sós tó rehabilitációja/környéke Az Ipari park infrastrukturális fejlesztése Befektetés ösztönzése

és

vállalati

együttműködések

Szegedi úti laktanya komplex fejlesztése

ITS DA Konzorcium

szennyvíztisztító fejlesztésénél üzemeltetője projektgazda

az a

sok és/vagy nehezen mozgósítható helyi szereplő

állami szereplő a döntéshozó és megvalósító


120







Zöldközért Egyesület

Erdei iskola építése Természetvédelmi értékek bemutatása

magán tulajdonban levő terület, tulajdonos fejlesztéseire kis hatása van a városvezetésnek tanyák, régi iskoláktulajdonban?

tanyasi magán

Zöldközért Egyesület

Külterületek infrastruktúrafejlesztése Kulcsprojektek Kiskunhalasi termálfürdő komplex fejlesztése, Gyógyhellyé bővítése nyilvánítással

bővítés esetén lehet probléma Gyógyhellyé nyilvánítással


van-e önkormányzati terület a fejlesztéshez?

Buszpályaudvar áthelyezése és a Városközpont forgalmi rend átalakítása Hálózatos projektek Kiskunhalas ivóvízhálózatának fejlesztése

magas költségű


magas költségű


magas költségű


magas költségű

ITS DA Konzorcium

térségi összefogás szükséges




121








magas költségű

Megújuló energiahálózat tervezése és kiépítése

magas költségű

Közvilágítási rendszer korszerűsítése

valószínűleg csak 2019 után indítható és csak bizonyos városrészekbe n indokolt

jelenlegi szolgáltatótól függetlenül

Kerékpárút hálózat fejlesztése Kiskunhalason Kiskunhalas belvárosának bekapcsolása a térségi kerékpárút hálózatba Kistérségi kerékpárút hálózat Kiskunhalas-Kunfehértó között

fejlesztése

Kistérségi kerékpárút hálózat Kiskunhalas-Tompa között

fejlesztése

Kistérségi kerékpárút hálózat Kiskunhalas-Zsana között

fejlesztése

ITS DA Konzorcium

együttműködés Kunfehértóval határon átnyúló együttműködési program keretében támogatható

együttműködés Tompával

együttműködés Zsanával





122










É-D irányú út tervezése a Nagy Szeder István utcától a Kőrösi útig É-D irányú út építése a Nagy Szeder István utcától a Kőrösi útig projektkezdés időben elhúzódhat


Magyar Közút

Közintézmények (energetikai) korszerűsítése Játszóterek fejlesztése Közösségi programok szervezésének támogatása, a programok számára helyszín biztosítása Ösztöndíjprogram kidolgozása

Bursa Hungarica

Kiskunhalas városi kommunikációs eszközök fejlesztése TDM szervezet fürdővárosokkal

alakítása

a

Egyéb projektek Civil szervezetek hatékony összefogása

ITS DA Konzorcium

környező


123










Vásártér rendezése Helyi védjegy rendszer kialakítása Belterületi utak szilárd burkolatának építése, felújítása Otthonteremtés támogatása, szociális bérlakás program elindítása Megelőzés (drogfogyasztás, fiatal bűnözés)

ITS DA Konzorcium

a helyszín kérdéses: laktanya épülete

Magyar tulajdona

Honvédség


124

A megvalósítás eszközei és nyomon követése 8.1 A célok elérését szolgáló fejlesztési és nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek Fenntartható Energia Akcióprogram (SEAP) A Fenntartható Energia Akcióprogram célja, egy olyan települési szintű energetikai stratégia kidolgozása Kiskunhalas számára, amely konkrét intézkedéseket tartalmaz a település fenntartható energia-ellátási rendszerére, az ellátás biztonság növelésére és versenyképességére vonatkozóan. Ennek érdekében az törekszik energiahatékonyság további fokozására, azaz energiafogyasztás csökkentésére az ésszerűség határain belül, a jelenlegi életminőség megtartása mellett, majd az így kapott fogyasztás kielégítésére minél nagyobb arányban megújuló energiaforrások felhasználásával. A SEAP-ban az önkormányzat önkéntes kötelezettséget vállal az energiahatékonyság javítására és a megújuló energiaforrások fokozott hasznosítására annak érdekében, hogy Magyarország elérje az EU által 2020-ra kitűzött 20%-os CO2 kibocsátás csökkentését. A SEAP alapján a város TOP támogatási források lehívását tervezi az önkormányzati tulajdonú épületállomány energiahatékonysági korszerűsítésére és a megújuló energiaforrások alkalmazására, amelyhez kapcsolódóan számos fejlesztési elképzelést fogalmazott meg a következő 7-8 év vonatkozásában. Fenntartható Városi Mobilitási Terv (SUMP) A fenntartható városi mobilitási terv olyan stratégiai terv, amely a jelenlegi tervezési gyakorlatra építve, az érintettek bevonásával a jelen és a jövő valós mobilitási igényeinek kielégítésére törekszik annak érdekében, hogy javuljon az életminőség a városban és környékén egyaránt. A megközelítési mód célja, hogy fenntartható városi közlekedési rendszer jöjjön létre: a munkahelyek és szolgáltatások jobb elérhetőségének biztosításával; a közlekedésbiztonság fokozásával; a környezetszennyezés, az üvegházgáz- kibocsátás és az energiafogyasztás csökkentésével; az áru- és személyszállítás hatékonyságának és költséghatékonyságának növelésével; valamint vonzóbb és jobb minőségű városi környezet kialakításával. A Fenntartható Városi Mobilitási Terv olyan stratégiai terv, amely az EU tagállamaiban létező gyakorlatra és szabályozási keretekre épít, jellemzői a következők szerint foglalhatók össze: részvételen alapuló megközelítés: a helyi lakosság és más érintettek folyamatos bevonása a teljes tervezési folyamatba; elkötelezettség a fenntarthatóság iránt: gazdasági fejlődés, társadalmi igazságosság és környezetminőség javításának egyensúlya; integrált megközelítés, amely kiterjed a különböző szakpolitikai területek összehangolására (közlekedés mellett területfejlesztés, környezetvédelem, gazdaságfejlesztés, szociális ügyek, egészségvédelem, közbiztonság, energetika, stb.), ITS DA Konzorcium


125

az egymás feletti közigazgatási szintek (vertikális), valamint a vonzáskörzetet érintő települések koordinációjára (kistérségi/agglomerációs); összközlekedési szemlélettel készül, miközben előnyben részesíti a környezetbarát közlekedési ágakat. Az abban foglalt irányelvek és intézkedések érintik az egyéni és közösségi közlekedést, a motorizált és nem motorizált módokat, a személy és teherszállítás kérdéseit is; készítése hosszú távú gondolkozást igényel, átfogó, fenntartható fejlesztési stratégiába ágyazott jövőkép megalkotásával, elérhető és mérhető célok kitűzésével; figyelembe veszi a közvetett társadalmi hatások költségvonzatát minden közlekedési ág vonatkozásában (externális költségek internalizálása); nagy hangsúlyt helyez a folyamatos értékelésre; a fenntartható mobilitási terv nem egy újabb tervtípus, hanem a meglévőkre építve azok átformálásával is létrehozható. Átfogó Kerékpárforgalmi Hálózati Terv elkészítése A kerékpárforgalmi hálózati terv célja, hogy a felmérje a település kerékpáros közlekedésének helyzetét és ezek alapján komplex javaslatot adjon a fejlesztésekre annak érdekében, hogy a kerékpáros közlekedés aránya növekedhessen és minél többen választhassák mindennapi eszközként a kerékpárt. A hálózati terv készítése során részletesen meg kell vizsgálni a település vagy településrész kerékpáros forgalmát, kerékpározhatóságát, a kerékpáros közlekedést akadályozó vagy veszélyeztető tényezőket, a kerékpáros és a közösségi közlekedés kapcsolatát. A hálózati terv átfogó szemlélettel készül, elsődleges feladata nem annak meghatározása, hogy hova épüljön kerékpárút: a terv meghatározza a vizsgált terület kerékpáros funkcióit, az egyes útvonalak kerékpáros szerepét, kijelöli, hogy melyik útvonalon milyen jellegű beavatkozásra van szükség, amely számos megoldás lehet a közúti forgalom csillapításától kezdve egyirányú utcák ellenirányú megnyitásán át egészen az elválasztott kerékpárút építéséig. Ahol indokolt, ott a terv feladata vizsgálni a gépjármű- ill. gyalogosforgalomtól történő elválasztás szükségességét. A hálózat terv támpontot ad minden, a területet érintő későbbi közterület-fejlesztés, útfelújítás tervezéséhez annak érdekében, hogy az adott fejlesztés a település kerékpárforgalmi hálózatába illeszkedően, kerékpárosbarát módon történjen. Környezet-egészségügyi akcióprogram A környezet-egészségügyi akcióprogram célja, az egészséget támogató környezet kialakításának elősegítése oly módon, hogy a legfontosabb környezet-egészségügyi problémák áttekintését, rangsorolását követően helyi szinteken történő megoldásával hatékony megelőzési prevenciós rendszer működőképessé válhasson. Fontos eleme a levegőminőség javítása, úgymint a parlagfűprogram, melyet Kiskunhalason is javasolt elindítani. Kiszámítható szabályozási környezet Kiskunhalas Integrált Településfejlesztési Stratégiájának sikeres megvalósításához alapvető feltétel az önkormányzat következetes és kiszámítható jogalkotói és jogalkalmazói magatartása, az átlátható, támogató adminisztratív és szabályozási környezet biztosítása és fenntartása. A megvalósítás érdekében szükség van a városfejlesztési feladatok és felelőségi körök pontos meghatározására, valamint az együttműködés és kommunikáció hatékony formáinak kialakítására, a fejlesztésben érdekelt önkormányzati osztályok, városi szervezetek, vállalkozások és befektetők között. Az önkormányzat rendeletalkotó tevékenységével elő kell segítenie a városfejlesztéshez szükséges pénzügyi, szakmai és szervezeti háttérfeltételek erősödését, ezzel is támogatva a ITS DA Konzorcium


126

tervezett városfejlesztési akciók és a befektetések megvalósulását. A városfejlesztési célok teljesülése érdekében az önkormányzatnak vizsgálnia kell a kölcsönös előnyökön alapuló partnerségi, együttműködési formák lehetőségét, melyek az unió új költségvetési időszakában (2014-2020) különösen fel fog értékelődni a városrehabilitációs akciók támogatásának átalakulásával (integrált szemlélet előtérbe kerülése), illetve a megvalósíthatóság és a város által tett vállalások szigorúbb ellenőrzésével. Településfejlesztési és -rendezési szerződések Az 1997. évi LXXVIII. az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény 30/A. § első bekezdése értelmében „a települési önkormányzat egyes településfejlesztési célok megvalósítására településrendezési szerződést köthet az érintett telek tulajdonosával, illetve a telken beruházni szándékozóval”. A különböző városrehabilitációs célok elérése érdekében a város a jövőben ezzel a lehetőséggel is élhet. Tervalku A város területén a fejlesztési tevékenységek megvalósítása során az elmúlt időszakra nem volt jellemző a tervalkunak az a formája, amely a fejlesztésekért cserébe az elfogadott szabályozási tervben foglaltaktól való eltérést igényelt volna. Ennek oka egyrészt az, hogy az elmúlt időszakban nem is igazán voltak olyan jelentős (nagy területet érintő, nagyszámú munkaerő foglalkoztatását igénylő) beruházások, amelyek ezt megkövetelték volna. Másrészt a tapasztalatok alapján az Önkormányzat ezen engedmények nélkül is képes érvényesíteni bizonyos többletberuházásoknak a fejlesztők részéről történő átvállalását, melyek elsősorban közlekedésbiztonsági és bizonyos alapvető infrastrukturális feltételek javítását célozták (pl. nemzetközi kereskedelmi lánc betelepülésekor körforgalom és kapcsolódó utak kiépítése). Az Önkormányzat határozott törekvése, hogy a fentiekhez hasonlóan a jövőbeni fejlesztések is illeszkedjenek a szabályozási tervhez, ugyanakkor nem zárható ki, hogy egyedi, és nagyon indokolt esetben sor kerülhet olyan megállapodásra, mely a szabályozási terv egyes elemeit – nem alapelv szintű rendelkezéseit – érintheti. Befektetés ösztönzés A városfejlesztési elképzelések és városrehabilitációs programok megvalósításának ösztönzéséhez és a beruházók megnyeréséhez a városnak megfelelő befektetés ösztönző politikára, promócióra, tervbemutatókra és városmarketingjének erősítésére van szüksége. Ennek célja a befektetők városba történő vonzása, megtelepedésük elősegítése, ágazati, vagy területi orientálásuk, valamint információkkal történő ellátásuk. Ennek érdekében szélesíteni szükséges a vállalkozók, befektetők részére nyújtott szolgáltatások körét, s javítani azok színvonalát. A városnak előre kell lépnie a tervelőkészítés területén, hogy a befektetők lássák a város törekvéseit, fejlesztési irányait és elképzeléseit. A megfelelő szakmai megalapozottságú és kidolgozottságú tervek, jelentősen hozzájárulhatnak a kedvező befektetői döntések megszületéséhez. Városmarketing A városfejlesztésnek azt kell célul kitűznie, hogy egy marketing szemléletű településfejlesztési stratégián, illetve az erre alapozott tevékenység sorozaton keresztül a lakosság, a vállalkozások és az egész település gyarapodását, fejlődését, eredményességét minél sokoldalúbban támogassa. Ezt oly módon kell tennie, hogy a kiválasztott célcsoportok igényeihez a lehető ITS DA Konzorcium


127

legnagyobb mértékben tudjon alkalmazkodik, miközben elősegíti a gazdasági és társadalmi folyamatok optimális feltételeinek kialakulását. A településmarketing lehetőséget teremt arra, hogy a város beazonosítsa célcsoportjait: a helyi lakosokat, a helyi vállalkozókat-vállalkozásokat, a befektetőket és turistákat. Az egyes célcsoportok szükségleteinek, igényeinek megismerése alapján olyan kínálat dolgozható ki, amely a célcsoportok igényeihez leginkább alkalmazkodik. Ugyanakkor az egyes célcsoportok igényei között komoly konfliktusok is lehetnek (pl. ami jó a turistáknak, az zavarhatja a helyi lakosokat; a befektetők vonzása versenyt jelent a már itt lévő vállalkozásoknak, stb.), melyek kezelésére szintén javaslatok tehetők, az eltérő érdekek megfelelő eszközökkel harmonizálhatóak. Térségi TDM szervezet kialakítása és működtetése A projekt célja egy regionális TDM, egy úgynevezett termál klaszter kialakítása melynek Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Mórahalom lenne a tagja. Funkcióvesztett épületek hasznosításának ösztönzése A város területén számos olyan épület található, ami elvesztette korábbi funkcióját, és állagában is igen leromlott. Ezek egy része az Önkormányzat tulajdonába került, más része viszont magán-, vagy állami kézben van. Az önkormányzati tulajdonú épületek esetében a befektetés-szervezési tevékenység egyértelműen arra irányul, hogy ezek az épületek új, lehetőség szerint gazdasági, szolgáltató vagy lakó- funkciót nyerjenek, melynek során megteremthető az épület-rehabilitáció forrása is. Az elmúlt időszak egyik sikeres ilyen példájának tekinthető a volt laktanya területén lévő épületek rehabilitációja, lakóövezetté történő átalakítása, a lakások részben piaci alapon történő értékesítése, részben pedig önkormányzati bérlakásként történő hasznosítása. A fentieknek megfelelően az Önkormányzat további hasonló funkcióváltásokra készül, pl. leromlott, kiürült iskolai épületek esetében, melyeket inkubátorházzá, illetve konferencia-központtá alakítja át, lehetőség szerint magántőke bevonásával. A magán-, illetve állami kézben lévő épületek esetében az Önkormányzat határozott törekvése, hogy a stratégiai céljaival összhangban – akár tulajdonszerzés révén – hatást gyakoroljon ezen épületek rehabilitációjára, illetve szükség esetén azok funkcióváltására. Erre kiváló példa a jelenleg még állami kézben lévő volt tüzérlaktanya tervezett átvétele, amelyen a határmenti együttműködés közösségi programja keretében. Helyi adókedvezmények Az Önkormányzat a 1300 kisvállalkozásnak nyújt helyi adókedvezményt.

8.2 Az ITS megvalósításának szervezeti keretei 8.2.1 A városfejlesztés jelenlegi szervezeti rendszere

A városfejlesztéssel kapcsolatos előterjesztések ügyében Kiskunhalas Város Önkormányzatának Képviselőtestülete dönt. A fejlesztési terveket minden esetben be kell vinni a bizottságok elé, illetve a képviselő-testület elé, majd a polgármester az ő javaslataikat figyelembe véve hozza meg döntését. Jelenleg három bizottság működik: - Köznevelési, Kultúrális, Sport és Humánpolitikai Bizottság - Ügyrendi és Szociális Bizottság ITS DA Konzorcium


128

- Pénzügyi, Költségvetési, Gazdasági és Településfejlesztési Bizottság A városfejlesztéssel összefüggő döntések végrehajtása a Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatal, Városfejlesztési és Üzemeltetési Osztály és a 100 %-os önkormányzati tulajdonú városfejlesztő társaságnak, a Halasi Városgazda Beruházó, Szolgáltató és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaságnak a feladata. Településfejlesztési feladatokkal az Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatal, Városfejlesztési és Üzemeltetési Osztály foglalkozik az alábbiak szerint: Önkormányzati beruházások, pályázatok komplett előkészítése, lebonyolítása, Víz-, villany-, gáz-, közműfejlesztések műszaki ellenőrzése, bonyolítása, Önkormányzati és lakossági út-, járda fejlesztések bonyolítása, műszaki ellenőrzése, elszámolása, Önkormányzati kerékpárút fejlesztések bonyolítása, műszaki ellenőrzése, elszámolása, Városgazda Zrt. városi út-, és járdahálózatok karbantartásával kapcsolatos szakmai ellenőrzése, munkájuk koordinálása az önkormányzati intézmények felújítási munkáinak előkészítése, lebonyolítása, Önálló fejlesztési projektek és pályázatok előkészítése, szervezése, Közbeszerzési pályázatok előkészítése, ügyintézése, Az ügyintézések során felmerülő testületi, bizottsági előterjesztés készítése. Pályázatírással, valamint projektmenedzsmenttel minden esetben külső szervezet foglalkozik, akiket beszerzés, közbeszerzés útján választanak ki. A közeljövőben ugyanakkor a pályázatírást, mind a projektmenedzsmentet szeretnék megoldani házon belül, melyet a meglévő erőforrások bővítésével tud megoldani. A stratégiában leírt célok teljesüléséért a polgármester a felelős, de Városfejlesztési és Üzemeltetési Osztály (osztályvezető: Tóth Péter) játszik jelentős szerepet a megvalósításban.

8.2.2 Az ITS megvalósításának intézményi háttere

Új bizottsági struktúra bevezetését tervezi az Önkormányzat. Az elmúlt ciklusban két, kizárólag önkormányzati képviselő tagokból álló bizottsággal működött az önkormányzat. Az, hogy a képviselők több alkalommal vitázzanak ugyanarról a kérdésről különböző csoportokban, nem sok értéket adott hozzá a munkához. Ezért visszatérnek a külső szakértő tagok támogatásával működő bizottsági struktúrához, valamint a szakfeladatok jobb szétosztásához. Fontos cél a hivatali munka és a döntéshozatal átláthatóbbá tétele.

8.3 A településközi koordináció mechanizmusai, együttműködési javaslatok A város 2013-tól a Kiskunhalasi járást alkotó kilenc település – közöttük 2 város: Kiskunhalas és Tompa, valamint 7 község Balotaszállás, Harkakötöny, Kelebia, Kisszállás, Kunfehértó, Pirtó és Zsana – központja. A város a kiemelkedő térségi központi jelentőséggel rendelkezik az egészségügy területén. A településen található kórház 160 ezer fő ellátását biztosítja. A megyében mindössze Kecskeméten, Kiskunhalason, és Baján működik kórház. Kiskunhalason járásbíróság, járási hivatal és munkaügyi ITS DA Konzorcium


129

hivatal is található. A kormányablak megléte tovább erősíti a város közigazgatási funkcióját, hiszen legközelebb csak Baján, és Kecskeméten érhető el kormányablak. A háziorvosi orvosi ügyelet, gyermek és felnőtt ügyelet biztosításában is fontos szerepe van a városnak, amit hét település összefogásával lát el. Kiskunhalas a környező településekkel közös fejlesztéseket hajtott végre és tervez a jövőben. Jó példa az együttműködésre az ivóvíz minőségjavító együttműködés vagy a kistérségi társulás keretében közösen ellátott szociális közszolgáltatási feladatok. Egy már megvalósult közös projekt a Kiskunhalas-Soltvadkert (Pirtó) kerékpárút építés, míg a Tompa felé vezető kerékpárútról előzetes terv készült. A vasúthálózat fejlesztése is egy közös projekt, hiszen minden környező települést érint valamilyen szinten, noha a megvalósítás nem önkormányzati hatáskörbe tartozó feladat. Térségi együttműködésre épülhetne egy közös, közvilágítás racionalizálási projekt, mivel a járásban jelenleg nincs ilyen jellegű kezdeményezés. A közös projektek tekintetében kiemelendő a térségi kerékpárút építések Kiskunhalas és Kunfehértó, Tompa (Szabadka) és Zsana felé. Térségi összefogás szükséges a talajvízszint csökkenésének megállítására, tározótavak kialakítására is. Mórahalommal és Kiskunmajsával, mint fürdővárosokkal TDM kialakítását tervezi Kiskunhalas, a turisztikai fejlesztések összehangolása érdekében. Kiskunhalas számos tervezett projektje a város vonzáskörzeti feladatainak ellátását fogja segíteni. A város gazdaságfejlesztést és munkahelyteremtés célzó fejlesztései (fürdő, kórház fejlesztése, bővítése, ipari park fejlesztése befektetés ösztönzéssel, logisztikai központ kialakítása a laktanya területén stb.) növelni fogja a munkavállalás céljából naponta Kiskunhalasra érkezők számát a járásból és a megyéből egyaránt. A város egyik kulcsprojektje a „Buszpályaudvar áthelyezése és a Városközpont forgalmi rend átalakítása”, melynek fontos eleme elsősorban a járás lakóinak közlekedését segítő buszpályaudvar áthelyezése a vasútállomásra. A projekt a vasútra való átszállást gyorsítaná meg azok számára, akik csak Kiskunhalason keresztül tudnak tovább utazni. A város vonzáskörzeti feladatai közé tartozik, hogy olyan közösségi programokat kínáljon, rendezvényeket, előadásokat esetleg fesztiválokat szervezzen, melyek a környező településekről is Kiskunhalasra vonzzák az érdeklődőket. Erre jó példa volt a mozi fejlesztése, ahova a megye egész területéről érkeznek a nézők. A város 20014-20-as támogatási időszakban, így célként tűzte ki a „Közösségi programok szervezésének támogatását, a programok számára helyszín biztosítását”. Kiskunhalas továbbá helyi védjegy rendszer kialakítását tervezi. A védjegy elsősorban a halasi járás minőségi termékeinek értékesítését mozdítaná elő segítve ezzel a nemcsak a városban (külterületén), de a járás településein gazdálkodókat is. A járás településeinek bevonása a stratégia tervezésébe és megvalósításába elsődlegesen a település vezető tisztségviselőinek megszólításával történik, de természetesen a nyilvánosságot szolgáló események, rendezvények (lakossági fórum) nyitva állnak a környező települések lakossága, vállalkozásai előtt is. A települések polgármestereinek bevonása két módon történik meg: A járáson belül a várossal közvetlen kapcsolatban lévő, vele közigazgatásilag határos települések polgármesterei írásban meghívásra kerülnek a tervezési folyamat jelentősebb szakmai megbeszéléseire, egyeztetéseire. A bevonás másik formája a város funkcionális vonzáskörzetének kialakítását követően valósult meg, amikor a különböző városi funkciók (munkahelyi ingázás, tömegközlekedési viszonylatok, oktatás, egészségügy, közműszolgáltatók ellátási ITS DA Konzorcium


130

területei stb.) elemzése alapján a tervezők meg tudták határozni a város potenciális vonzáskörzetét. Az így lehatárolt területen található települések polgármestereit levélben megkeresésre kerültek, felajánlva számukra az együttműködés lehetőségét, azokon a területeken (pl. gazdaságfejlesztés, turisztika, természet és környezetvédelem, oktatás, közösségi közlekedés és kerékpárút fejlesztés stb.), melyeket az érintett települések fejlődésük szempontjából fontosnak tartanak. Az együttműködési szándékukat megfogalmazó települések meghívást kaptak a tervezési folyamat fontosabb szakmai egyeztetéseire, munkacsoport megbeszélésekre is.

8.4 A partnerség biztosítása az ITS készítése és megvalósítása során Kiskunhalas város Önkormányzata 2015 januárjában elkészítette a város fenntartható városfejlesztési programjának – (településfejlesztési koncepciójának és) integrált településfejlesztési stratégiájának (ITS) – társadalmasításához kapcsolódó Partnerségi egyeztetési tervét, összhangban a képviselőtestület által elfogadott partnerségi egyeztetési szabályzattal. A partnerségi egyeztetési terv az alábbi jogszabály és útmutatók figyelembe vételével került kidolgozásra: 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről Útmutató a kis- és középvárosok számára az Integrált Településfejlesztési Stratégia 2014 – 2020 elkészítéséhez (Munkaanyag) (Belügyminisztérium, 2014. december 11.) Városfejlesztési Kézikönyv (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, Területfejlesztésért és Építésügyért Felelős Szakállamtitkárság, második, javított kiadás, 2009. január 28.) A partnerség megvalósításának a jogszabályi kötelezettségen túl is fontos szerepe van a tervezési folyamatban: egyrészt lehetőséget ad a partnerek fejlesztési elképzeléseinek megismerésérére, másrészt lényeges szerepe van az elkészülő (településfejlesztési koncepció és) integrált településfejlesztési stratégia társadalmi elfogadtatásában annak, hogy a partnerek már a tervezés során széles körben bevonásra kerülnek, véleményt nyilváníthatnak. A partnerségi együttműködés folyamata a fenntartható településfejlesztés tervezési, megvalósítási és fenntartási szakaszaira is kiterjed. Partneri csoportok

A településfejlesztési dokumentumok egyeztetésének folyamatába az alábbi partneri csoportok kerülnek bevonásra: A 314./2012. Korm. rendelet alapján meghatározott kötelező véleményezői kör Államigazgatási szervek Önkormányzatok Szakmai egyeztetésbe, véleményezésbe bevont partnerek Lakossági szint

ITS DA Konzorcium


Partnerségi egyeztetés lépései

Időpont

131

Egyeztetés megnevezése

Érintett partneri kör

2015. január 20.

Projektindító egyeztetés

ICS, város koordinátor

2015. január 21-2015. május 8, (majd azt követően 2015. május 23-ig is folyamatos)

ÖMCS, HMCS adat és információszolgáltatás a, szakmai segítség nyújtása a tervezők számára a megalapozó munkarészekhez

ICS, ÖMCS, HMCS

2015. január 27-2015. február 25.

Munkacsoport tagjainak felkérése

ICS, ÖMCS, HMCS

2015. február 26.

I. Workshop Megalapozó vizsgálat eredményeinek letisztázása

ICS, ÖMCS

2015. február 26.

I. Workshop – Fejlesztési célok meghatározása, megvitatása

2015. február 26.

I. Workshop – Lakossági Fórum

2015. május 13.

2015. május 13.

2015. május 13.

2015. május 13.

II. Workshop – Megvalósítást szolgáló beavatkozások pontosítása II. Workshop Célrendszer és megvalósítást szolgáló beavatkozások pontosítása II. Workshop – Megvalósítást szolgáló beavatkozások pontosítása II. Workshop Lakossági Fórum

ITS DA Konzorcium

HMCS

Helyi lakosság

ICS, ÖMCS – a HMCS

ICS –

Helyi lakosság

Célja / Tartalma Bemutatkozás, a munka várható kereteinek, feltételeinek, ütemezésének egyeztetése Települési adatszolgáltatás keretében várt információk egyeztetése, Partnerségi Terv elveinek, bevonandó szereplők körének, bevonás módjainak és eszközeinek egyeztetése; átfogó települési helyzetkép, városvezetői elvárások a készülő ITS-sel kapcsolatban; korábbi IVS, ATT értékelése, városrészi lehatárolások, szegregátumok A jogszabály által előírt tartalmi követelmények teljesítése, a fejezetek mind teljesebb körű szakmai tartalmának kidolgozása érdekében helyi adat és információszolgáltatás A Partnerségi Tervben rögzítettek alapján a munkacsoport tagok felkérése az ITS készítési munkában való részvételre A Megalapozó vizsgálat előkészítése során felmerült kérdések átbeszélése, tisztázása. A Megalapozó vizsgálat megállapításainak ismertetése. Az elkészült SWOT analízisek bemutatása, a megalapozó tanulmány fő megállapításainak pontosítása. A település legfontosabb fejlesztési céljainak meghatározása csoportmunkában. Az Megalapozó vizsgálat elkészült változatának bemutatása, fejlesztési elképzelések kifejtése, lakossági kérdések megválaszolása A stratégiában megjelenített projektek átbeszélése, pontosítása, egyeztetése a város vezetésével. A stratégiai célrendszer bemutatása, a megvalósítást szolgáló beavatkozások pontosítása.

A stratégiában megjelenített és a HMCS ülésen felmerült projektek átbeszélése, pontosítása, egyeztetése a város vezetésével. A stratégiai célrendszer bemutatása, a megvalósítást szolgáló beavatkozások


Időpont

2015. május. 28.

Vélemények kezelése

132

Egyeztetés megnevezése

Megalapozó vizsgálat és ITS társadalmasítása

Érintett partneri kör

Helyi lakosság

Célja / Tartalma bemutatása, megvitatása, lakossági kérdések megválaszolása. A 314./2012. Korm. rendelet alapján meghatározott társadalmasítás megvalósítása – Megalapozó vizsgálat, TFK és ITS egyeztetési anyagának települési honlapra történő feltöltése és az elkészült anyag lakosság előtti prezentációs jellegű bemutatása véleményezés céljából

A megvalósult egyeztetések dokumentációja (jelenéti ívek, emlékeztetők, prezentációk), valamint a kötelező államigazgatási egyeztetés keretében beérkezett észrevételek kezelésének dokumentációja elérhető az önkormányzati kapcsolattartónál (Baics Tamás). A partnerségi egyeztetési folyamat során beérkező vélemények kezelése egységes, előre rögzített módon történt, megtörtént a javaslatok, vélemények dokumentálása, nyilvántartása, majd szakmai feldolgozása. Az elfogadott vélemények beépítésre kerültek a megfelelő dokumentumokba, míg az el nem fogadott vélemények esetében megtörtént azok indoklása. Megvalósultak az elfogadott koncepció és stratégia nyilvánosságát biztosító intézkedések, a dokumentumok a város honlapján – www.kiskunhalas.hu – elérhetőek.

8.5 Monitoring rendszer kialakítása 8.5.1 Az ITS intézkedéseihez kapcsolódó output és eredményindikátorok meghatározása

A stratégia megvalósulásának nyomon követése, ezen belül a célok elérésének megbízható ellenőrzése csak akkor lehetséges, ha biztosított a célok mérhetősége. A 2007-2013 támogatási időszak egyik fontos tapasztalata, hogy a célok megvalósításának méréséhez szükséges adatok nem, vagy korlátozottan állnak a települések rendelkezésére, így a stratégia menedzselésének egyik fontos eszköze nem áll a települések rendelkezésére. Mivel a 2014-2020 közötti támogatási időszakban az eredményközpontúság elve miatt az indikátorok és azok célértékeinek szerepe megnő, ezért a stratégiában megfogalmazott valamennyi célhoz objektíven ellenőrizhető mutatókat, indikátorokat rendelünk. A monitoring rendszer hatékony működésének alapja a szakmailag megalapozott indikátorkészlet kialakítása. Az indikátorok meghatározása az alábbi alapelvek mentén történt: legyen specifikus, azaz konkrétan az adott célhoz kapcsolódjon legyen objektíven mérhető, egyértelmű legyen hozzáférhető (beszerzése / előállítása reális költségigényű) adjon releváns információt az előrehaladásról a stratégiai menedzsment számára egy célhoz több indikátor is kapcsolódhat, de a különböző célok indikátorai különbözőek az indikátoroknak az adott eredmény vagy output aktuális állapotára kell vonatkoznia és alkalmasnak kell lennie az időbeli nyomon követésre

ITS DA Konzorcium


133

Az indikátorok definícióját az alábbi táblázat összegzi, amelyben egyben azok forrása (mérési módját és gyakoriságát) is meghatározásra kerül. Az indikátorok mérése, előállítása az operatív menedzsment feladata. Az alkalmazott indikátorok fajtái: Hatásindikátorok: A hatásindikátorok olyan következményekre utalnak, amelyek jellemzően közvetlenül és hosszabb időtávon belül, később jelentkeznek, ezért az átfogó célokhoz kerültek hozzárendelésre, sok esetben KSH mutatókat takarnak. Eredményindikátorok: Ezen indikátorokat a tematikus célok eredményeinek meghatározásához alkalmaztuk, meghatározásuk során az operatív programok eredményindikátorait vettük alapul. Kimeneti (output) indikátorok: Az egyes operatív programokban prioritástengelyenként kerültek meghatározásra az output jellegű mutatók. A tervezés során – amennyiben ezek illeszkedtek a megvalósításra tervezett beavatkozások (projektek) jellegéhez, a lehető legszélesebb körben beépítettük a monitoring mutatók közé. Az indikátorok a középtávú célok elérését mérik, így eredmény jellegűek. Célértékük meghatározása a várhatóan bevonható források nagyságrendi becslése alapján történt meg, melyet a következő táblázatok mutatnak. Ezzel kapcsolatban fontos kiemelni, hogy a stratégia megvalósításához rendelkezésre álló forrás mennyisége, valamint pl. a támogatásokból elérhető források tematikus (ágazati) összetétele sem ismert. Ennél fogva ezen indikátorok célértékei inkább a település törekvéseit szeretnék kifejezni, valamint az ITS végrehajtásának értékelését hivatottak segíteni, nem pedig „vállalásként” értelmezendő értékek.

ITS DA Konzorcium


134

15. táblázat: Tematikus célok eredményindikátorai Tematikus cél T1: Vállalkozási tevékenység erősödése a mezőgazdaság/élelmiszergazdaság terén T2: Turisztikai kihasználása

potenciál



ITS DA Konzorcium

Eredmény indikátor Vállalkozói aktivitás

KKV-k nettó árbevétele A külföldi és a belföldi turisták költése A kereskedelmi és egyéb szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma Vállalkozói aktivitás

Települési környezettel való elégedettség A megújuló energiaforrásból előállított energiamennyiség a teljes bruttó energiafogyasztáson belül VKI szerinti jó állapotú / jó potenciálú víztestek aránya;

Mértékegység

Bázisérték

Célérték

Mérés gyakorisága Éves

KSH KSH statisztikai adatai Önkormányzati adatszolgáltatás

Éves Éves

Éves

db/1000 lakos (2010. év regisztrált vállalkozások) millió Ft millió Ft

218

vendégéjszaka

19.064 (2013. évi adat)

+5 % növekedés

db/1000 lakos (2013. év regisztrált vállalkozások) %

171

nem csökken

KSH adatai

+20 % növekedés

Éves

PJ/év

n.a (SEAP)

Önkormányzati adatszolgáltatás Kedvezményezetti adatszolgáltatás

VKI

Éves

%

nem csökken

Indikátor forrása (mérés módja), KSH statisztikai adatai

nő +10 % növekedés

20 %

nem csökken

statisztikai

Éves

Éves


135

Tematikus cél T5: Zöldfelületi hálózat fejlesztése T6: A közösségi infrastruktúra ellátottság és közszolgáltatások minőségi javítása



Eredmény indikátor Városi gondozott zöldfelületek nagysága A fejlesztett közszolgáltatásokat igénybe vevők száma A közösségi, szabadidős, közszolgáltatást nyújtó terekkel és létesítményekkel való lakossági elégedettség Napi utazások esetén fő közlekedési eszközként gyalogos, kerékpáros vagy közösségi közlekedési módot választók részaránya Szociális városrehabilitációs programmal elért hátrányos helyzetű lakosság száma

Mértékegység

Bázisérték

Célérték

m2

+5 % növekedés

fő

+ 5000 fő

%

+10 %

%

fő

0

800

Indikátor forrása (mérés módja), Önkormányzati adatszolgáltatás


Önkormányzati adatszolgáltatás Önkormányzati adatszolgáltatás

Éves

Kedvezményezetti adatszolgáltatás

Éves


Éves

16. táblázat: Területi (városrészi célok) eredményindikátorai Területi (városrészi) cél V1-V9 (kivétel: külterületi lakosság száma ne nő jön V7. Felső-Alsóöregszőlők esetében)

ITS DA Konzorcium

Eredmény indikátor Az egyes városrészek lakosainak száma Öregedési index

Mértékegység fő %

Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában

%

Bázisérték 2011. évi KSH Népszámlálás alapján megadott

Célérték nem csökken nem romlik

Indikátor forrása KSH népszámlálás KSH népszámlálás

Mérés gyakorisága Tízévente Tízévente

nő

KSH népszámlálás

Tízévente


Területi (városrészi) cél

ITS DA Konzorcium

136

Eredmény indikátor

Mértékegység

Alacsony komfort fokozatú lakások aránya

%

Foglalkoztatottak aránya a 15-64 év közötti népességen belül

Bázisérték városrészi mutatók

Célérték

Indikátor forrása

Mérés gyakorisága

csökken


Tízévente

%

nem csökken


Tízévente

A gazdaságilag nem aktív népesség aránya

%

nem nő


Tízévente

Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya

%

nem nő

Önkormányzati adatszolgáltatás

Tízévente

Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül

%

nem nő


Tízévente

Települési környezettel való elégedettség

%

+20% növekedés


Éves

A közösségi, szabadidős, közszolgáltatást nyújtó terekkel és létesítményekkel való lakossági elégedettség

%

+10% növekedés


Éves

Szociális városrehabilitációs programmal elért hátrányos helyzetű lakosság száma

fő

600


Éves

0


Területi (városrészi) cél V10 – Déli telep: Gazdasági funkció erősödése

137

Eredmény indikátor Vállalatok (Kiskun GT) nettó árbevétele

Mértékegység millió Ft

Bázisérték

Célérték nő

Indikátor forrása KSH


17. táblázat: Az akcióterületi fejlesztések (beavatkozások) output indikátorai Fejlesztések (beavatkozások) megnevezése Gyógyturisztikai és rekreációs akcióterület (Belváros, Felsőváros) tervezett fejlesztései

A kiskunhalasi Lovas bázis korszerűsítése Csetényi Park és a sportpálya területi és funkcionális rendezése

A helyi védettségű Csipkeház és Csipke Múzeum és a helyi városképi védelem alatt álló park rehabilitációja, korszerűsítése

Thorma János Múzeum kibővítése Városháza épületének belső turisztikai felújítása

ITS DA Konzorcium

és

Output indikátor

A természeti és a kulturális örökségnek, illetve látványosságnak minősülő támogatott helyszíneken tett látogatások várható számának növekedése Megújult vagy újonnan kialakított zöldfelület nagysága Megújult vagy újonnan kialakított zöldfelület nagysága A természeti és a kulturális örökségnek, illetve látványosságnak minősülő támogatott helyszíneken tett látogatások várható számának növekedése A természeti és a kulturális örökségnek, illetve látványosságnak minősülő támogatott helyszíneken tett látogatások várható számának növekedése A természeti és a kulturális örökségnek, illetve látványosságnak minősülő támogatott

Mértékegység

Indikátor forrása (mérés módja),


látogatás/év


Éves

m2


Éves

m2


Éves

látogatás/év


Éves

látogatás/év


Éves

látogatás/év


Fejlesztések (beavatkozások) megnevezése

Városháza tornyának turisztikai felújítása Sóstó rehabilitációs akcióterület tervezett fejlesztései Sós tó rehabilitációja Ipari park akcióterület A terület infrastrukturális fejlesztése Befektetés és vállalati együttműködések ösztönzése Laktanya akcióterület (Alsóváros) Szegedi úti laktanya komplex fejlesztése Alsóváros – Tabán akcióterület Antiszegregációs terv intézkedései Felső-Alsóöregszőlős akcióterület Tanyasi megélhetést célzó programok kidolgozása

ITS DA Konzorcium

138

Output indikátor helyszíneken tett látogatások várható számának növekedése A természeti és a kulturális örökségnek, illetve látványosságnak minősülő támogatott helyszíneken tett látogatások várható számának növekedése

Mértékegység



látogatás/év


Éves

Vízgazdálkodási fejlesztéssel érintett területek nagysága

ha


Éves

A fejlesztett vagy újonnan létesített iparterületek és ipari parkok területe Támogatásban részesülő vállalkozások száma

ha


Éves

db


Éves

Városi területeken épített vagy renovált közvagy kereskedelmi épülete

m2


Éves

A munkaerő - piaci integráló programokba bevont hátrányos helyzetű személyek száma

fő


Éves

A természeti és a kulturális örökségnek, illetve látványosságnak minősülő támogatott

látogatás/év


Éves

db


139

Fejlesztések (beavatkozások) megnevezése


Projekt típusa

Output indikátor helyszíneken tett látogatások várható számának növekedése Helyreállított lakóegységek városi területeken, lakóegység száma Kialakított kerékpárforgalmi létesítmények hossza

Output indikátor

Mértékegység

km

Mértékegység





Éves


Kulcsprojektek A természeti és a kulturális örökségnek, illetve komplex látványosságnak minősülő támogatott látogatás/év helyszíneken tett látogatások várható számának növekedése

Kiskunhalasi termálfürdő fejlesztése, bővítése

Egészségközpont kialakítása

és

A természeti és a kulturális örökségnek, illetve látványosságnak minősülő támogatott látogatás/év helyszíneken tett látogatások várható számának Gyógyszálló növekedése


Éves


Éves


Éves

Jobb egészségügyi szolgáltatásokban részesülő fő lakosság száma Buszpályaudvar áthelyezése és a Városi területeken épített vagy renovált köz- vagy m2 Városközpont forgalmi rend átalakítása kereskedelmi épületek

ITS DA Konzorcium


140

Projekt típusa

Output indikátor

Mértékegység



Hálózatos projektek Kiskunhalas fejlesztése

ivóvízhálózatának Jobb vízellátásban részesülő további népesség fő száma


Éves


Javított szennyvíz-kezelésben részesülő további fő lakosság száma


Éves


A jobb védettségi állapot érdekében támogatott ha élőhelyek területe


Éves


Bel- és csapadék-vízvédelmi létesítmények m hossza


Éves


A lakóépületek éves elsődleges energiakwh/év fogyasztásának csökkenése


Éves

kwh/év


Éves

Energiahatékonysági fejlesztések által elért kwh/év primer energia felhasználás csökkenés


Éves

km


Éves

km


Éves

Megújuló energiahálózat tervezése és A megújuló energiaforrásból kiépítése energiamennyiség Közvilágítási rendszer korszerűsítése Kerékpárút hálózat Kiskunhalason

előállított

fejlesztése Kialakított hossza

kerékpárforgalmi

létesítmények

Kiskunhalas belvárosának bekapcsolása Kialakított a térségi kerékpárút hálózatba hossza

kerékpárforgalmi

létesítmények

ITS DA Konzorcium


141

Projekt típusa

Output indikátor

Mértékegység

Kistérségi kerékpárút hálózat fejlesztése Kialakított Kiskunhalas-Kunfehértó között hossza

kerékpárforgalmi

létesítmények

Kistérségi kerékpárút hálózat fejlesztése Kialakított Kiskunhalas-Tompa között hossza

kerékpárforgalmi

létesítmények

Kistérségi kerékpárút hálózat fejlesztése Kialakított Kiskunhalas-Zsana között hossza

kerékpárforgalmi

létesítmények



km


Éves

km


Éves

km


Éves

É-D irányú út tervezése és építése a A felújított vagy korszerűsített utak teljes hossza km Nagy Szeder István utcától a Kőrösi útig


Éves

Közintézmények korszerűsítése


Éves

Megújult vagy újonnan kialakított zöldfelület m2 nagysága


Éves

Városi területeken épített vagy renovált köz- vagy m2 Közösségi programok szervezésének kereskedelmi épületek támogatása, a programok számára helyszín biztosítása Megrendezésre kerülő programok száma db


Éves

(energetikai) A középületek éves fogyasztásának csökkenése

Játszóterek fejlesztése

ITS DA Konzorcium

primerenergia-

kwh/év


Projekt típusa Ösztöndíjprogram kidolgozása

142

Output indikátor Ösztöndíjban részesülő diákok száma

Mértékegység fő




Éves


Éves

fő


Éves

db


Éves

Belterületi utak szilárd burkolatának A felújított vagy korszerűsített utak teljes hossza km építése, felújítása


Éves

Otthonteremtés támogatása, szociális Helyreállított lakóegységek városi területeken, db bérlakás program elindítása lakóegység


Éves

A természeti és a kulturális örökségnek, illetve TDM szervezet alakítása a környező látványosságnak minősülő támogatott látogatás/év fürdővárosokkal helyszíneken tett látogatások várható számának növekedése

Egyéb projektek Civil szervezetek hatékony összefogása

Önkéntes programokban résztvevők száma

Élelmiszer feldolgozó üzem létesítése, Támogatásban részesülő vállalkozások száma helyi védjegy rendszer kialakítása

ITS DA Konzorcium


143

8.5.2 A monitoring rendszer működtetési mechanizmusának meghatározása

A monitoring az a programalkotást követő nyomon követési folyamat, amely a program végrehajtásának eredményességét kíséri figyelemmel és visszacsatol a végrehajtás folyamatába, illetve indokolt esetben a program felülvizsgálatát eredményezheti. A monitoring célja, hogy elősegítse a stratégia hatékony megvalósítását, és biztosítsa, hogy változó külső és belső körülmények mellett is megfelelő erőforrások álljanak rendelkezésre a megvalósításhoz. A monitoring elválaszthatatlan a kontrolling fogalmától, amely a monitoring eredményeit felhasználva, szükség szerint és tervezett módon a stratégia megvalósítási folyamataiba, vagy magába a stratégiába avatkozik be. Fontos, tehát a stratégiában kijelölni a program monitoring felelősét kivitelezőjét gyakoriságát formai elvárásait a visszacsatolás módját A monitoring lehetséges felelőse és kivitelezője a Városfejlesztési és Üzemeltetési Osztály, aki elkészíti a monitoring jelentéseket. A monitoring jelentések rendkívül fontos adalékok a program ütemezett (7-éves) felülvizsgálatának megalapozásához, illetve indokolt esetben rendkívüli módosításokat is eredményezhet egy-egy éves jelentés tartalma a programban. A monitoring jelentések az évente készülő akciótervek fontos háttérdokumentuma is, az ott megfogalmazott javaslatokat az akciótervekben is figyelembe kell venni A monitoring folyamatát az alábbi ábra összegzi: 7. ábra: A monitoring folyamatának összefoglalása Stratégia: célok és beavatkozások

Megvalósítás szervezete

Kontrolling: beavatkozások megfogalmazása

Stratégia beavatkozásai előkészítés Monitoring jelentés Stratégia beavatkozásai megvalósítás

ITS DA Konzorcium


144

A monitoring folyamat szervezete: Képviselőtestület: a képviselőtestület a monitoring folyamatokkal javaslatokat fogalmaz meg és meghozza a folyamatokkal, illetve a konkrét beavatkozásokkal kapcsolatos döntéseket Szakmai Bizottságok: javaslatot tesz a képviselőtestület felé a stratégia megvalósítását érintő folyamatokra és konkrét beavatkozásokra Monitoring bizottság: féléves rendszerességgel felülvizsgálja a stratégia megvalósításának folyamatát és javaslatokkal él az érintett bizottságok, illetve képviselőtestület felé; megtárgyalja és elfogadja a negyedéves, illetve az éves rendszerességgel készülő monitoring jelentést, valamint javaslatokat fogalmaz meg annak kapcsán; a monitoring bizottság tagjai: Polgármester A testületi bizottsági elnökök Főépítész A településen működő civil szakmai támogató csoport vezetője Egyéb civil szervezetek Stratégia megvalósításáért felelős operatív szervezet Stratégia megvalósításáért felelős operatív szervezet – monitoring felelős: a végrehajtó szervezeten belül a monitoringért felelős munkatársat kell kijelölni. A munkatárs feladata, hogy féléves, illetve éves rendszerességgel elkészítse a megvalósítás folyamatáról szóló jelentést, azt az operatív szervezet vezetőjével egyeztesse, aki a jelentést a monitoring bizottság vezetője felé továbbítja. A felelős operatív szervezet és a monitoring felelős a stratégia képviselő testületi elfogadása alkalmával kerül kijelölésre. A monitoring folyamatával kapcsolatos dokumentumok: Féléves monitoring jelentés: a jelentést az operatív végrehajtó szervezet monitoringért felelős munkatársa készíti és egyezteti a szervezet vezetőjével. A Monitoring Bizottság a jelentést minden esetben elfogadja, és saját hatáskörében döntéseket hoz a megvalósítással kapcsolatban. Szükség szerint – a monitoring bizottság javaslatai alapján – a jelentést az illetékes szakbizottságok, illetve a képviselőtestület is megtárgyalják, és meghozzák a szükséges döntéseket. A jelentés tartalma kiterjed: a beavatkozások előkészítő feladatainak előrehaladására, a beavatkozások megvalósításának előrehaladására, a stratégia megvalósításának előrehaladására; célok megvalósulása, a különböző folyamatokkal kapcsolatos problémák, esetleges szűk keresztmetszetek azonosítására, javaslatok megfogalmazására, amelyek tartalmazzák a felelősök és határidők meghatározását is. Éves monitoring jelentés: az éves jelentés elkészítéséért, hasonlóan a negyedéves jelentésekhez, az operatív végrehajtó testület felel. Az éves jelentést a Monitoring Bizottság javaslatai alapján az érintett testületi bizottságok, valamint a képviselőtestület minden évben megtárgyalja, elfogadja, illetve meghozza a szükséges intézkedésekkel kapcsolatos döntéseket. Az éves jelentés tartalma: A megvalósítás szervezeti keretei A megvalósítással kapcsolatos tevékenységek, azok előrehaladása és értékelése A megvalósítás folyamatainak javítása érdekében foganatosított intézkedések leírása és értékelése

ITS DA Konzorcium


145

A stratégiában azonosított számszerűsített indikátorok (indikátorok forrása lásd. 8.5.1. fejezet) A megvalósításra fordított pénzügyi források A szervezettel, célokkal és beavatkozásokkal kapcsolatos javaslatok, amelyek tartalmazzák a felelősök és határidők meghatározását is A következő periódusra tervezett tevékenységek és a szükséges szervezeti erőforrások és pénzügyi források meghatározása Melléklet: A negyedéves jelentések összefoglalása és értékelése Értékelő lapok: a különböző értékelő lapok szerepe, hogy az egyes tevékenységek kapcsán a tervezett beavatkozások előrehaladása, az azokkal kapcsolatos problémák a lehető leg objektívebb módon megítélhetők legyenek. A formalizált értékelő lapok le kell, fedjék a célokat, a beavatkozásokat, valamint az indikátorokat is. Az értékelő lapok a negyedéves és éves jelentések mellékletét képezik. A monitoring eredményei, vagyis a féléves jelentések a város honlapján hozzáférhetők lesznek a tervezés során bevont partnerek számára (Partnerségi terv alapján).

ITS DA Konzorcium

KISKUNHALAS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002

KISKUNHALAS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

2015



Kiskunhalas Város Településfejlesztési Koncepciója 3





Megyei koordinátor


Felelős tervező

Essősy Ádám


Bunyevácz Katalin

Településtervező





közlekedési



víziközmű





Nagy Andrea






Bernáth Péter



TOVÁBBI KÖZREMŰKÖDŐK Kiskunhalas Város Önkormányzata - városi koordinátor: Baics Tamás

ITS DA Konzorcium


Tartalomjegyzék 1

BEVEZETŐ .......................................................................................................................................... 6

2

A TELEPÜLÉS JÖVŐKÉPE ................................................................................................................ 7 2.1 2.2

KIHÍVÁSOK .................................................................................................................................... 7 A TELEPÜLÉS JÖVŐKÉPE A TÁRSADALMI, GAZDASÁGI, TÁJI, TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZETRE VONATKOZÓAN............................................................................................................................................. 8 2.3 A TELEPÜLÉS JÖVŐKÉPE A TÉRSÉGI SZEREPKÖRÉRE VONATKOZÓAN............................................... 10 2.4 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI ELVEK RÖGZÍTÉSE ................................................................................... 10 3

A CÉLOK BEMUTATÁSA ................................................................................................................. 11 3.1 A TELEPÜLÉS ÁTFOGÓ FEJLESZTÉSÉT SZOLGÁLÓ CÉLOK MEGHATÁROZÁSA ..................................... 11 3.1.1 A jövőképet támogató alapcél indoklása .............................................................................. 11 3.1.2 Átfogó és tematikus célok indoklása .................................................................................... 11 3.2 KÖZÉPTÁVÚ TEMATIKUS CÉLOK ÉS RÉSZCÉLOK TERÜLETI EGYSÉGEINEK MEGHATÁROZÁSA .............. 18 3.2.1 A jövőkép, a településfejlesztési elvek az átfogó és a részcélok kapcsolata ....................... 18 3.2.2 A fejlesztési célok értelmezése az egyes településrészekre – városrészi szintű területi célok 19 3.3 A CÉLRENDSZER ILLESZKEDÉSE AZ EURÓPAI UNIÓS, A HAZAI ÉS A MEGYEI FEJLESZTÉSI CÉLOKHOZ .. 23

4

KIINDULÓ ADATOK A TOVÁBBI TERVEZÉSI FELADATOKHOZ.................................................. 26 4.1

A STRATÉGIÁHOZ ÉS A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK KÉSZÍTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETI ADATOK MEGHATÁROZÁSA................................................................................. 26 4.2 A MEGHATÁROZOTT TERÜLETIGÉNYES ELEMEK ALAPJÁN, JAVASLAT A MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA FŐ ELEMEINEK TÉRBELI RENDJÉRE, A TERÜLET-FELHASZNÁLÁSRA IRÁNYULÓ TELEPÜLÉSSZERKEZETI VÁLTOZTATÁSOKRA .................................................................................................................................... 31 4.3 AZ ÖRÖKSÉGI ÉRTÉKEK ÉS A VÉDETTSÉG BEMUTATÁSA, JAVASLATOK AZ ÖRÖKSÉG VÉDELMÉRE ÉS AZ ÖRÖKSÉGI ÉRTÉK ALAPÚ, FENNTARTHATÓ FEJLESZTÉSÉRE ........................................................................... 32

ITS DA Konzorcium


Ábrajegyzék 1. ábra - Kiskunhalas városfejlesztési célrendszere 2014-2030-ig .............................................. 18 2. ábra - Kiskunhalas városrészei ................................................................................................ 19

Táblázatjegyzék 1. táblázat - Átfogó célok, tematikus célok és potenciális indikátoraik ......................................... 17 2. táblázat - Városrészek és a tematikus célok kapcsolata .......................................................... 22

ITS DA Konzorcium


1 Bevezető „Településfejlesztési koncepció: a település környezeti, társadalmi, gazdasági adottságaira alapozó, a település egészére készített, a változások irányait és a fejlesztési célokat hosszú távra meghatározó dokumentum.” [Étv. 2. § 27. pont] „A településfejlesztési koncepció hosszú távra rendszerbe foglalja az önkormányzat településfejlesztési szándékait, ennek keretében a területi adottságok és összefüggések figyelembevételével meghatározza a település jövőképét, javaslatot tesz a helyi környezet, társadalom, gazdaság és az infrastruktúra átfogó fejlesztésére, a műszaki, az intézményi, valamint a táji, természeti és ökológiai adottságok fenntartható hasznosítására. A településfejlesztési koncepcióban foglaltakat a települési önkormányzat döntéseiben érvényesíti.” [Étv. 9/A. § (1) bekezdés] Kiskunhalas Város településfejlesztési koncepciója a vonatkozó előírásoknak megfelelően három fő fejezetre tagolódik: meghatározza a város gazdasági, társadalmi, táji, természeti, épített környezetére, térségi szerepére vonatkozó jövőképet, megfogalmazza a jövőkép eléréséhez szükséges átfogó és részcélokat, valamint összefoglalja a további tervezési feladatok kiinduló adatait. Kiskunhalas Város településfejlesztési koncepciójának összeállítását helyzetfeltáró, helyzetelemző és helyzetértékelő munkafázisok alapozták meg. E fejlesztési tervdokumentumok elkészítésére a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) kormányrendelet, valamint a Belügyminisztérium által kiadott „Útmutató a járásszékhely városok számára az integrált településfejlesztési stratégia 2014 – 2020 elkészítéséhez” című segédlet előírásai és iránymutatásai figyelembevételével került sor.

ITS DA Konzorcium


2 A település jövőképe 2.1 Kihívások A város egyik legsúlyosabb problémája a lakosság foglalkoztatása, ehhez kapcsolódóan pedig a fiatalok elvándorlása, melynek oka a munkalehetőségek hiánya. A városban maradó fiatalok közül az alacsonyan (középfokú) képzettek találnak könnyebben munkát. A magasan képzett fiatalok nem Kiskunhalason szerzik a végzettségüket, tanulmányaikat Kecskeméten, Szegeden vagy Budapesten végzik. Jellemzően ezekben a városokban munkát is találnak és letelepednek. Az önkormányzatnak jelenleg nincsenek olyan foglalkoztatáspolitikai intézkedései, melyek a képzett fiatalok helyben tartását ösztönöznék, de ennek kialakítása a tervek között szerepel. A fiatalok számára nemcsak munkalehetőséget és megfelelő lakhatási körülményeket szükséges biztosítani, hanem jó színvonalú kulturális, közösségi és sportolási lehetőségeket is. A városközponti területeken koncentrálódnak a közösségi programok és létesítmények (mozi, színház), míg a város peremein kevés helyszín áll rendelkezésre szabadidős program lehetőségekre. A város belső közlekedési rendszere pedig nem minden esetben teszi lehetővé a városközponti szolgáltatások külső városrészekből való gyors megközelítését. Az előzőekből is következően a lakosság elöregedése figyelhető meg a városban. Ez ellen ható folyamat a szegregátumokban élő lakosság fiataljai számának a növekedése. A szegregátumokban élők életkörülményeinek, foglalkoztatásának megoldása egyre nagyobb kihívást jelent a város számára. A városban 9 szegregátum található, ezek egymáshoz közeli utcasorokat jelentenek, viszonylag nagyszámú és növekvő lakossággal. A város kedvező közlekedés-földrajzi helyzete miatt új befektetők érkezésére számít. Az Önkormányzat támogatja a KKV-kat, ennek ellenére az elmúlt években csökkent a városban működő vállalkozások száma. A mezőgazdaságnak még mindig jelentős szerepe van, a vállalkozások száma nő ebben az ágazatban. A turizmusfejlesztésben, de főként a rekreációs fejlesztésekben is van potenciál a városban. A város gyógyvízzel és arra települt fürdővel rendelkezik. A fürdő mellett található a kórház is, így a Belváros ezen részének a felsővárosi Csetényi parkkal együtt a városlakók rekreációját kell szolgálnia és/vagy gyógyturisztikai célra történő hasznosítása jó lehetőség. Az egészségügyi alágazatban tevékenykedő vállalkozások száma nagy a településen, a kórház, a fürdő és a határhoz való közelség együttes lehetőségeinek kihasználásában érdemes gondolkodni. Jelenleg is érkeznek külföldi turisták a városba, de főként Németországból nyugdíjasok. Közülük néhányan tanyákat is megvásároltak és felújítottak. A tanyavilág sorsa egy másik fontos és számos kérdést fölvető téma a város életében. A tanyák kultúrtörténeti értékek, ugyanakkor a városból kiszorult szegények tanyákba való beköltözésével teljesen lepusztulnak. Az oda költözők pedig egyre rosszabb körülmények között élnek.

ITS DA Konzorcium


2.2 A település jövőképe a társadalmi, gazdasági, táji, természeti és épített környezetre vonatkozóan A koncepció alapvető üzenete:

Kiskunhalas, a csipke városa

A város gazdag táji természeti, gazdasági és épített örökségét megőrző, sokoldalú adottságait a gazdaság és a társadalom megújítására fordító, élénk közösségi és kulturális élettel rendelkező alföldi város. A város alapvető célja, hogy hosszútávon képes legyen hasznosítani azokat a gazdasági, társadalmi és környezeti értékeket, melyekkel jelenleg is rendelkezik. Az értékek megőrzése és azok gazdasági potenciálként való kezelése párhuzamosan zajlik, így a város hosszútávon is dinamikusan fejlődik, támaszkodva a táji, természeti adottságokra, az épített környezet örökségére és a gazdasági hagyományokra. Kiskunhalas gazdasági jövőképe Kiskunhalas gazdasága 2030-ban az alábbiakkal jellemezhető: Gazdaságának erősségét az itt megtalálható gazdasági ágazatok sokszínűsége adja, ami a város gazdasági, stabilitásának biztos alapjait megteremti. A városban nagyszámú alacsony végzettségű lakost foglalkoztatni képes vállalat érkezik a munkanélküliségi gondok mérséklésére. Magas hozzáadott értéket termelő, képzett munkaerőt igénylő vállalat is befektet a városban mely magasan képzett munkaerőt igényel, ezzel ösztönzi a felsőfokú végzettségűek elsősorban fiatalok visszaköltözését. A gyógyfürdő és a kórház gyógyturisztikai fejlesztése egyedi turisztikai profilt ad a városnak a környező fürdővárossal való eredményes együttműködés keretében. Bővülő és differenciált szálláshelykínálatának köszönhetően lényegesen nő a városban eltöltött vendégéjszakák száma, az idegenforgalom gazdasági súlyának növekedése látványos. A mezőgazdaság hagyományos szerepe megerősödik, amihez tanyasi-, a vadász- és horgászturizmus is kapcsolódik. Kiskunhalas társadalmi jövőképe Kiskunhalas társadalma 2030-ban az alábbiakkal jellemezhető: Kiskunhalas népességét megtartani képes, a fiatal népesség számára is vonzó élettér, ahol az itt élők képzettségének megfelelő munkalehetőség, a családok jó színvonalú megélhetése, ellátási és szolgáltatási feltételei és tartalmas kikapcsolódási, sportolási, szórakozási és művelődési lehetősége egyaránt biztosított. Színes és nívós kulturális és közösségi élettel rendelkező vonzó szellemi központ. ITS DA Konzorcium


Kiskunhalas lakónépességének fogyása megáll, mivel a város lakosságmegtartó és lakosságvonzó képessége – a folyamatosan javuló foglakoztatási és kereseti viszonyok, a magas színvonalú közszolgáltatások, valamint a közösségi és közéleti részvétel lehetőségei miatt – nő. Kiskunhalason élők jövedelmi viszonyai jók, elérik az országos átlagot. Fiatalok családalapítási hajlandósága az országos átlagnál jobb, mert biztosított jövőjük, egzisztenciális biztonságban élnek. A Kiskunhalason élő és az ide érkező fiatalok lehetőséget látnak tehetségük kibontakoztatására, boldogulásukat a városban képzelik el; a korábban elköltözöttek szívesen térnek vissza a városba, mert biztosítva látják jövőjüket. Kiskunhalas lakosságának egészségi állapota jó, testi és lelki kiegyensúlyozottságukat a közösségi élet, valamint a rekreációs lehetőségek széles tárháza támogatja. Kiskunhalas társadalma befogadó társadalom, amely a társadalmi aktivitás, kohézió növelésével megállítja a területi leszakadási folyamatokat, küzd a szegénység ellen. Kiskunhalas táji, természeti környezetét illető jövőképe Kiskunhalas táji, természeti környezete 2030-ban az alábbiakkal jellemezhető: A környezeti elemek állapota stabilan kedvező, a szennyező források, és az értékeket veszélyeztető hatások mérséklése, kiiktatása nyomán a város természeti értékeinek megőrzése biztosított. A kiterjedt közigazgatási területen fellelhető egyedi tájképi értékek védelem alá helyezése megtörténik, biztosítva ezzel az alföldi táj eredeti arculatának és hasznosításának megmaradását. A tájhasználatban a megélhetést és jövedelemtermelést valamint a megőrzést egyaránt lehetővé tevő tájgazdálkodási módok válnak uralkodóvá. A városi zöldfelületek száma és nagysága nő, ezáltal a közösségi terek száma is nő Kiskunhalason. A vízpartok, vizes élőhelyek és maguk a víztestek, a felszíni és a felszín alatti vízkészletek mennyiségi és vízminőségi kedvező állapotának megőrzése megnyugtatóan biztosított. Kiskunhalas épített környezetét illető jövőképe Kiskunhalas épített környezete 2030-ban az alábbiakkal jellemezhető: A város kiemelkedően gazdag épített öröksége folyamatos állagmegóvása, bemutatása biztosított. Ez a tevékenység olyan városmarketinggel egészül ki, amely az országosan kevésbé középpontban lévő kulturális és építészeti örökség idegenforgalmi vonzerővé válását segíti elő. A külterületeken élők életminősége javul, a tanyavilág megújul. Kiskunhalas lakótelepei és történeti figyelembevételével rehabilitálták.

belváros

az

energiahatékonysági

szempontok

Kiskunhalas ipari területei bővültek, közlekedési kapcsolatai jók. Kiskunhalason a közösségi közlekedés magas színvonalú, amelyet fenntartható intermodális kapcsolatok és környezetbarát járművek jellemeznek. A város közútjai, közúti kapcsolatai, helyi és helyközi tömegközlekedése, vasúti közlekedése, kerékpár és gyalogosforgalmi létesítményei megfelelnek a kor színvonalának, elvárásainak.

ITS DA Konzorcium


2.3 A település jövőképe a térségi szerepkörére vonatkozóan Kiskunhalas járásszékhelyi szerepkörénél kiterjedtebb vonzáskörzettel rendelkező gazdasági, intézményi, kulturális és idegenforgalmi központ. A Dél-Alföldre kiterjedő vonzáskörzete mellett növekvő határon átnyúló gazdasági, szolgáltatási, ellátási kapcsolatokkal és térszervező erővel is rendelkezik. Együttműködik várostérsége településeivel és a térség városaival, különösen a környezetvédelem és turizmus területén. Ipari beszállítói kapacitásait fejleszti, ezáltal országos és európai nagyvállalatokkal is szoros gazdasági kapcsolatokat épít ki, melyek más területeken újabb együttműködéseket eredményeznek.

2.4 Településfejlesztési elvek rögzítése Kiskunhalas esetében a kitűzött településfejlesztési elvek az alábbiak: A foglalkoztatás javításához való hozzájárulás. A természeti erőforrások mennyiségi és minőségi megőrzése, a környezet állapotának, fő értékeinek megőrzése javítása. Esélyegyenlőség javítása. Partnerség és együttműködés.

ITS DA Konzorcium


3 A célok bemutatása 3.1 A település átfogó fejlesztését szolgáló célok meghatározása Kiskunhalas célrendszere a városra kijelölt elvárásokat és kívánatos változásokat tartalmazó célok koherens, egymásra épülő rendszere, amely rögzíti a célok egymáshoz való hierarchikus viszonyát és egyéb kapcsolatait, összefüggéseit, és amelynek elemei az alapvető, az átfogó, a tematikus, a területi célok. A célrendszer hierarchiájának legfelső szintjén kapott helyet a Koncepció jövőképének elérésére kitűzött alapvető cél, amely átfogó célok, tematikus célok és részcélok meghatározásával közelít a megvalósíthatóság irányába. A következő szinten az átfogó célok találhatók. Ezek általános és komplex, hosszú távú célkitűzések, melyek egyértelműen megjelenítik a jövőkép felé való kívánatos fejlődést, egyben a közép-, illetve rövid távú célok kijelölésének alapjait adják. A következő szintet a tematikus célok alkotják. Ezek az átfogó célokból levezetett középtávú célkitűzések, melyek együttes és összehangolt elérése biztosítja az átfogó célok érvényesülését. 3.1.1 A jövőképet támogató alapcél indoklása

Kiskunhalas Város Jövőképe „A város gazdag táji természeti, gazdasági és épített örökségét megőrző, sokoldalú adottságait a gazdaság és a társadalom megújítására fordító, élénk közösségi és kulturális élettel rendelkező alföldi város.”

A város alapvető célja, hogy hosszútávon képes legyen hasznosítani azokat a gazdasági, társadalmi és környezeti értékeket, melyekkel jelenleg is rendelkezik. Az értékek megőrzése és azok gazdasági potenciálként való kezelése párhuzamosan zajlik, így a város hosszútávon is dinamikusan fejlődik, támaszkodva a táji, természeti adottságokra, az épített környezet örökségére és a gazdasági hagyományokra.

3.1.2 Átfogó és tematikus célok indoklása

Átfogó cél 1: VersenyképesÁtfogó és innovatív gazdaság helyi és térségi erőforrásokra támaszkodva A gazdaság versenyképességének növelése az első átfogó célja a városnak, mivel a lakosság foglalkoztatási problémáinak megoldása az egyik legfontosabb feladat. A gazdasági fejlődést a térségi erőforrásokra támaszkodva, a természeti, gazdasági és épített örökség értékeit kihasználva képes biztosítani. Az innovatív vállalkozásokra jelenleg a Kiskun GT a jó példa, további innovatív, magas hozzáadott értéket előállító, innovatív vállalkozások betelepedése is cél. A továbbiakban a megjelölt átfogó cél tematikus céljait mutatjuk be. ITS DA Konzorcium


T1: Vállalkozási tevékenység erősítése a mezőgazdaság/élelmiszergazdaság terén Kihívások Kiskunhalas gazdasági életében jelenleg is meghatározó a mezőgazdaság. Fontos a baromfi, sertéstenyésztés, szarvasmarhatartás, szőlészet, borfeldolgozás, a vállalkozások száma nő, de a munkanélküliségi gondokat nem tudja orvosolni mivel a nagy mezőgazdasági feldolgozóknak csökkent a versenyképessége. A mezőgazdaság fejlődését veszélyezteti, hogy a város éghajlati viszonyaira egyre inkább jellemzőek a szélsőséges éghajlati események, melyek jelentősen befolyásolják a mezőgazdasági termelést, és komoly vízgazdálkodási feladatokat rónak a városra. A jelenleg is folyó mezőgazdasági tevékenység ugyanakkor szennyezi a város vizeit, mely hosszútávon a fenntartható gazdálkodást is veszélyezteti. Cél eléréséhez hozzájáruló feltételek Az élelmiszergazdaság fejlesztése érdekében a korábbi mezőgazdasági majorok és tanyák újrahasznosítása (megközelítésük lehetőségei és infrastrukturális ellátottságuk javításával). A fiatal gazdák, illetve a mezőgazdasági kis és középvállalkozások sokoldalú támogatása. A városra hagyományosan jellemző mezőgazdasági ágazatokban működő vállalatok támogatása, innovatív megoldások ösztönzése. Szociális gazdaság továbbfejlesztése. Helyi termékek körének bővítése, ismertségük és elismerésük támogatása. Helyi és térségi potenciálok (az agroökopotenciál valamint a termelési és a gazdálkodási ismeretek) kihasználása. A termelés, a feldolgozás és az értékesítés összehangolt integrált fejlesztése. A minőségi termékek előállításának ösztönzése. Az értékesítési hálózat bővítése, piacfejlesztés. A vállalkozási ismeretek fejlesztése az élelmiszergazdaság kis és középgazdálkodói körében. Az innovációs készség javítása, új módszerek alkalmazása a hozzáadott érték növelése. A szövetkezésben meglévő lehetőségek kihasználása. Komplex mintaprogramok támogatása, a jó gyakorlatok elterjesztése. A gazdálkodáshoz szükséges képzett és aktív helyi munkaerő biztosítása.

T2: Turisztikai potenciál fejlesztése Kihívások A turizmus fejlesztése az elmúlt években is meghatározó cél volt a város számára, ugyanakkor a vendégforgalom ingadozásokkal, de csökkent az utóbbi években az évi rendszerességgel érkező nagyszámú külföldi vendég (német nyugdíjasok) ellenére.

ITS DA Konzorcium


A városban szükség van megfelelő számú és színvonalú szálláshely kialakítására, a város 400 férőhelyes szállodája, a Halas Hotel ugyanis bezárt, így jelenleg csak a Csipke Hotel és kempingek állnak a vendégek rendelkezésére. A város egészségügyi és fürdőszolgáltatást tud biztosítani a városba érkező vendégeknek, de a helyi épített örökség értékei nem megfelelő állapotban vannak. Cél eléréséhez hozzájáruló feltételek A fürdő és a kórház fejlesztésével Termálfürdő- és Gerontológiai Központ kialakítása a cél, hogy gyógyturisztikai célponttá váljon a város és új munkahelyeket teremtsenek. A turisztikai attrakciók gazdagítása helyi értékek védelmével Ökoturizmus fejlesztése: külterületi lovasturizmus fellendítése és természetvédelmi területek látogatásának növelése, tanyasi turizmus, vadászturizmus. A szálláshelyek bővítése és kialakítása, szolgáltatási színvonaluk emelése. A város arculatának javítását szolgáló turisztikai nagyrendezvények támogatása. A turisztikai marketing javítása.

T3: Potenciállal rendelkező iparágak rugalmas kiszolgálása Kihívások A Levi’s bezárásával jelentős számú alacsony képzettségű munkaerő szabadult fel a városban, jelenleg 250 főnél több embert foglalkoztató vállalat nem működik a városban. Az alacsony végzettségűek munkanélkülisége az egyik legnagyobb probléma a településen. Jelentős probléma, hogy a kiskunhalasi vállalatok kevés hozzáadott értéket termelnek. Az ipari parknak ugyanakkor kedvező a földrajzi elhelyezkedése, vonzó befektetői környezet továbbfejlesztésére van szükség. A munkaerő képzettségének biztosítása, megfelelő képzettségű szakemberek megtartása, idevonzása érdekében is szükséges lépéseket tennie a városnak. Cél eléréséhez hozzájáruló feltételek Az újonnan betelepülni, bővíteni kívánó befektetők számára színvonalas telephelyi feltételek biztosítása - meglévő és új ipari területek fejlesztése. A területi kínálat piacra juttatása. A betelepülést segítő gazdasági ösztönzők alkalmazása. A betelepülést elősegítő műszaki fejlesztések támogatása. Fenntartható ütemű gazdasági fejlődéssel összhangban lévő duális középfokú oktatási rendszer működtetése. A Városgazda Zrt. megerősítése a befektetés ösztönzés területén hatékonyságának javítása.

ITS DA Konzorcium


Átfogó cél 2: Ökológiai Átfogó cél: fenntarthatóság Versenyképes erősítése, és innovatív a klímaváltozásra gazdaság helyi való és felkészülés A város kiváló természeti adottságokkal rendelkezik, melyekre a mezőgazdaság és a turisztikai fejlesztések is épülnek a 2. átfogó célon belül. A természeti értékek megőrzése, a fenntarthatóság erősítése érdekében és a klímaváltozás erősödő hatásainak kiküszöbölése miatt indokolt ez a cél. A továbbiakban a megjelölt átfogó cél tematikus céljait mutatjuk be. Átfogó cél: Versenyképes és innovatív gazdaság helyi és T4: Környezetvédelmi – vízgazdálkodási fejlesztések Kihívások A város és környékének éghajlati viszonyaira egyre inkább jellemzőek a szélsőséges éghajlati események, mely vízgazdálkodási szempontból komoly kihívást jelent a város számára. Kedvező, hogy a városban két termálkút is található, melynek vize a fürdőben hasznosul. A Sóstó horgászvizek és a Fejeték láprét fontos felszíni vizes területek védelmük és rekreációs célú fejlesztésük indokolt. Mind a szennyvízgyűjtő hálózat, mind a csapadékvíz elvezetés rendszer fejlesztésére mutatkozik a városban igény. A vízkezelés fontosságát jelzi, hogy a vízbázisként szolgáló mélyfúrású kutak vize minden esetben határértéket meghaladó mértékben tartalmaz vasat, határértéket megközelítő mértékű arzént – a vízkezelés részben megoldott. Cél eléréséhez hozzájáruló feltételek Ivóvíztároló kapacitás növelése, teljes hálózatrekonstrukció, vízbázisok védelme. Csapadékvíz elvezető hálózat karbantartása, fejlesztése. Szennyvíz tisztító telep korszerűsítése. Sóstó horgászvizek és a Fejeték láprét fontos felszíni vizes területek védelme, vízutánpótlás biztosítása. Térségi összefogás sürgetése a talajvízszint csökkenésének megállítására, tározótavak kialakítására. Környezetterhelő anyagok (pl. szennyvíziszapok) hasznosítása. Mezőgazdasági hulladékok energetikai célú hasznosítása (hígtrágya, mezőgazdasági melléktermékek anaerob fermentációja – biogáz kinyerés céljából, a komposzt a mezőgazdasági hasznosítása). Kedvező szabályozási környezet a hulladékok hasznosítására. Megújuló energia használata a közintézményekben. T5: Zöldfelületi hálózat (ökológiai folyosó) fejlesztése Kihívások Folyamatosan nő a belterületbe vonás a városban a természeti területek rovására, míg a közösségi terek több városrészben hiányoznak, így a zöldfelületek arányának és a városrészek közösségi tereinek növelése a város népességmegtartó és vonzóképességének növelése érdekében kiemelten fontos. ITS DA Konzorcium


Cél eléréséhez hozzájáruló feltételek A Jókai utcai szeméttelep helyére rekreációs park kialakítása: kilátó, szabadidőpark, sportpálya. A helyi jelentőségű védett terület Csetényi park rekreációs fejlesztése. A város számos védett fával, facsoporttal és fasorral is rendelkezik, ezek védelmének biztosítása. A közparkok kialakítása, mivel a Déli telepen, a Délnyugati városrészben, illetve a Felső és Alsóöregszőlőkben, egyáltalán nincs épített park. A közlekedési területek mellett a zöldsávok megvédése a parkolástól. Fejlesztési potenciál a Sóstó (horgászvíz) és a Parkerdő.

Átfogó cél 3: Az életminőség javítása, a társadalmi különbségek csökkentése A város népességmegtartó és vonzó képességének növelése a fokozódó természetes fogyás és a fiatal népesség elvándorlása miatt kiemelt cél, így átfogó célként az életminőség javítását szükséges megfogalmazni. A 3. átfogó cél tartalmazza a társadalmi különbségek csökkentését is melyet az egyes társadalmi csoportok fokozódó leszakadása indokol. A továbbiakban a megjelölt átfogó cél tematikus céljait mutatjuk be. T6: Közösségi szolgáltatások és az intézményrendszer helyi igényeknek megfelelő fejlesztése Kihívások A város oktatás-nevelési intézményeinek kihasználtsága jelenleg a természetes fogyás ellenére kielégítő elsősorban a járásból Kiskunhalasi intézményekbe bejáró gyermekek nagy száma miatt, de a népesség fogyásának megállítása és a lakosság magas színvonalú humán közszolgáltatások biztosításával való megtartása kiemelt célja a városnak. Az oktatási, különösen a középfokú oktatás fejlesztésének rendkívül fontos gazdaságfejlesztési vonatkozása is van, mivel a munkaerő megfelelő képzettségéért elsősorban ezek az intézmények felelnek. Cél eléréséhez hozzájáruló feltételek A városi népesség korstruktúrájához, sajátos igényeihez rugalmasan alkalmazkodó intézményhálózat fejlesztés. A városi intézményhálózat magas színvonalú működését biztosító értelmiségiek és alkalmazottak megbecsülése, helyben tartása a szolgáltatási színvonal megőrzése és emelése érdekében. Az intézményhálózatnak helyt adó épületek állagmegóvása, felújítása, energiahatékonysága növelése. A kollégium kihasználtságának növelése a komfortszint növelésével. Az időközben állami irányítás alá került szakképzési, átképzési rendszer fejlesztésének ösztönzése, támogatása, a gazdaságfejlesztéssel összefüggő igények megfogalmazása. ITS DA Konzorcium


Egészségfejlesztési, egészségnevelési programok megvalósítását biztosító feltételek megteremtése, fejlesztése. Kezdeményezések kedvezményes visszaköltözésének támogatására.

lakhatás

biztosítására

a

képzett

fiatalok

T7: Helyi és térségi közlekedési rendszer modernizálása Kihívások Mivel a legnagyobb zajkibocsátó és légszennyező a közlekedés Kiskunhalason a környezetet legkevésbé terhelő közúti közlekedési hálózatot szükséges létrehozni. A városrészek, a városi területek funkciójának megfelelő közlekedés biztosításával javítani kell a lakó-, az intézményi-, a koncentrált kereskedelmi és ipari területek elérhetőségét. A város kiaknázandó előnye a vasúti tranzitfolyosó jelenléte. Magas a kerékpárosok részaránya a helyi forgalomban, így biztonságos közlekedésük érdekében elsősorban a hivatás forgalmú kerékpárút fejlesztéseket folytatni kell, de a turisztikai célú kerékpározás ösztönzésére is biztosítani szükséges a megfelelő infrastruktúrát. Cél eléréséhez hozzájáruló feltételek A környezetbarát közlekedési módok elősegítése, a személygépkocsi használat csökkentése, fenntartható intermodális kapcsolatok erősítése. A belső úthálózat műszaki színvonalának javítása. A kerékpárút hálózat teljessé tétele, a szomszédos települések irányába, a városon belül a napi szintű „hivatásforgalmi” kerékpáros közlekedés szolgálatába, a turisztikai célpontok kerékpáron való megközelíthetősége érdekében (Szabadkáig lenyúló kerékpárút). A kerékpározás lehetőségének és biztonságának növelése a város alacsony forgalmú közútjain, lakóutcáiban (forgalomszervezéssel, forgalomszabályozással). A kerékpározáshoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése. A buszpályaudvar áthelyezése a vasút mellé az intermodalitás a városközpont forgalmának csökkentése érdekében. A Városközpont közlekedés forgalmi rendjének átalakítása, parkolási problémák megoldása. A vasútállomás utasforgalmi szolgáltatási szintjének javítása.

ITS DA Konzorcium


T8: Szegregálódó városi területek rehabilitációja Kihívások A városrészek között kialakult különbségek, a szegregáció mutatkozó jelei miatt fontos fejlesztési célkitűzés a városon belül a városrészek közötti elszigetelődés, a szegregáció megelőzése és a különböző városrészek differenciált fejlesztése. Cél eléréséhez hozzájáruló feltételek Meg kell állítani a déli városrészek és a külterületek szegregációját, meg kell teremteni az itt élők szociális foglalkoztatását. 1. táblázat - Átfogó célok, tematikus célok és potenciális indikátoraik Átfogó cél

Tematikus cél

Indikátor

Versenyképes és innovatív gazdaság helyi és térségi erőforrásokra támaszkodva

T1: Vállalkozási tevékenység erősödése a mezőgazdaság/élelmiszergazdaság terén

Ökológiai fenntarthatóság erősítése, a klímaváltozásra való felkészülés


Gazdasági aktivitás vonatkozásában: az aktivitás nő, evvel egyidejűleg bővül a foglalkoztatottság, a munkanélküliségi ráta 8% alá csökken, megyei átlaghoz hasonló; a foglalkoztatottság javulását segíti a helyben foglalkoztatottak számának növekedése Szén-dioxid kibocsátás 6%-os csökkentése, megújuló energiaforrások legalább 12%-ban történő használata. VKI szerinti jó állapotú / jó potenciálú víztestek aránya; Zöldfelületek aránya szinte minden városrészben nő.

T2: Turisztikai potenciál kihasználása T3: Potenciállal rendelkező rugalmas kiszolgálása

iparágak

T5: Zöldfelületi hálózat fejlesztése Az életminőség javítása, a társadalmi különbségek csökkentése

T6: A közösségi infrastruktúra ellátottság és közszolgáltatások minőségi javítása


T8: Szegregálódó rehabilitációja

városi

területek

A lakónépesség csökkenése és öregedése megáll, a város népesség megtartó képessége erősödik. A járás településeinek és a környező városok elérhetősége jelentősen javul (menetidő csökkenés). A járás településeinek és a környező városok elérhetősége jelentősen javul (menetidő csökkenés). Szén-dioxid kibocsátás 6%-os csökkentése, az önkormányzati fenntartású intézményekben a megújuló energiaforrások legalább 12%-ban történő használata (bázisérték 2014. évi arány) Az alacsony végzettségűek foglalkoztatását szociális integrációk biztosítják, munkanélküliségi ráta 8% alá csökken, a szociális foglalkoztatásban részt vevő alacsony végzettségű munkaerő száma nő

Az indikátorok az egyes tematikus célok indoklásánál felsorolt feltételek („cél eléréséhez hozzájáruló feltételek”) mellett teljesíthetők. ITS DA Konzorcium


3.2 Középtávú tematikus célok és részcélok területi egységeinek meghatározása 3.2.1 A jövőkép, a településfejlesztési elvek az átfogó és a részcélok kapcsolata 1. ábra - Kiskunhalas városfejlesztési célrendszere 2014-2030-ig

ITS DA Konzorcium


3.2.2 A fejlesztési célok értelmezése az egyes településrészekre – városrészi szintű területi célok

Az alábbiakban röviden összefoglalásra kerülnek a város lehatárolt városrészeinek céljai. 2. ábra - Kiskunhalas városrészei

Belváros Kiskunhalas belvárosának célrendszere a legkomplexebb valamennyi városrész közül, minden tematikus cél valamilyen módon érinti a városrészt, mivel nemcsak a város, hanem egy egész kistérség központi – közigazgatási, kulturális, gazdasági – funkcióit kell ellássa, sőt több funkcióját tekintve a város kiszolgálja a kistérség határain kívüli területek, települések igényeit is. A Belvárosnak alapvetően a már meglévő funkcióit kell erősíteni, illetve élővé tenni. Az egyes helyszíneken, elsősorban a Városháza udvarán és a körülötte elterülő tereken történő fejlesztésekkel a közösségerősítő, pihenő és kulturális, oktatási funkciók bővítése a cél. Ennek érdekében célszerűen kell kialakítani a Belváros közlekedési struktúráját, elsősorban a gyalogos és kerékpáros közlekedést preferálva, ugyanakkor bizonyos területeken a jelenlegihez képest növelve a gépkocsi-közlekedés számára fenntartott parkolóhelyek számát. E területre kell koncentrálni a lehető legtöbb közigazgatási és gazdasági-adminisztratív funkciót annak érdekében, hogy a vállalkozások és a lakosság ügyeiket a leghatékonyabb módon, lehetőség szerint egy jól behatárolt földrajzi területen belül intézhesse. Fontos rekreációs és idegenforgalmi akció is helyet kapott a Belváros területén: a kórház és a termálfürdő földrajzi közelségének kézenfekvő és előremutató kiaknázását jelenti egy komplex Termál Fürdő- és Rehabilitációs Központ, illetve Gerontológiai Központ létrehozása, több kulturális- és sportfunkcióval összekötve. Az új fejlesztésekkel párhuzamosan szükséges kiszorítani az ipari tevékenységeket a városrészből – azokat inkább a külvárosok iparterületeire kell koncentrálni –, s helyben a gazdasági funkciók közül a kiskereskedelemre, a hagyományos és elektronikus szolgáltatásokra, továbbá az idegenforgalmi tevékenységekre kell összpontosítani. ITS DA Konzorcium


Alsóváros A városrész fejlesztéseinek elsődleges célja a gazdasági és szociális funkciók erősítése. E funkciók részben ugyan már jelenleg is elérhetőek (pl. az inkubátorház, illetve a Cigány Közösségi Ház) azonban erősítésükre, bővítésükre és infrastrukturális fejlesztésükre, valamint a szociális bérlakás-program elindítására továbbra is szükség van. Fontos megemlíteni a közlekedési fejlesztési célokat is, amelyek az Alsóváros esetében kifejezetten forgalomnövekedéshez vezetnek, hiszen ide helyeződik majd át a Belváros forgalomcsillapítása révén elterelt forgalom tetemes része, melyhez mindenképpen a parkolóhelyek számának növelése kell, hogy kapcsolódjon. Ennek kompenzálására, a lakosság életkörülményeinek javítása érdekében fontos zöldterület és közösségi tér fejlesztési, valamint környezet rehabilitációs akciók kerültek definiálásra. Az Alsóvárosban található laktanya területének hasznosítás az örökölt környezeti problémák és az épületállomány romló állapota miatt szükséges. Felsőváros A Felsőváros egyrészt rendelkezik környezetileg károsodott, elhanyagolt területekkel, amelyeknek rendezéséről, rekultivációjáról, s a területek hasznosításáról gondoskodni szükséges. Megtörtént a Jókai utcai települési hulladéklerakó első fordulójának lezárása. Megoldandó a rekreációs zöldfelület növelése (záportározó, kiserdő), új pihenőövezet kialakítása, Csetényi-park és lovas bázis turisztikai célú fejlesztése. A szovjet laktanya rehabilitációja már elindult, de a terület további fejlesztést igényel. Emellett a Felsőváros kiváló adottságokkal rendelkezik kulturális, sport és idegenforgalmi szempontból egyaránt, hiszen itt található a városi sportpálya és létesítményei, a Lovasbázis és a Csetényi-emlékpark, Radnóti utcai kiserdő. Ezen helyszínek, területek célzott, funkcióbővítő fejlesztése jelentősen meg fogja erősíteni a városrész – s ezen túlmenően az egész város – kulturális- és sportéletét, rekreációs lehetőségeit és a kistérségen is túlmutató idegenforgalmi vonzerejét. Tabán A Tabán egy szociálisan hátrányos helyzetű közösség által lakott, ugyanakkor jelentős történelmi hagyományokkal rendelkező városrész, amelynek fejlesztési irányát alapvetően határozzák meg – és egyben korlátozzák is – jelenlegi adottságai. Kiemelten fontos a megfelelő intézkedések meghozatala a jelenlévő szegregátumok oldása, az alapvető infrastrukturális ellátottság javítása, a leromlott állagú, hagyományos építés rehabilitációja, illetve a közösségi funkciókat erősítő épületek, közterek fejlesztése érdekében. Ugyanezt az átfogó célt segíti a foglalkoztatás ösztönzése a helyi vállalkozások célzott támogatásával. Külön hangsúlyt kell fektetni a városrészben a szociális foglalkoztatás erősítésére és a laksűrűség csökkentésére is. A szociális problémák enyhítésével összhangban kitörési lehetőséget is szükséges biztosítani a városrész lakossága számára, melyhez éppen az egyedi építészeti történeti adottságok teremtenek alapot. A városrész és az egyes épületek korhű felújítása, hangulatos terek és utcaképek kialakítása lendületet adhat a helyi turizmusnak, ezáltal lehetőséget adva a helyi lakosságnak az idegenforgalmi szektorban történő elhelyezkedésre, vállalkozásra.

ITS DA Konzorcium


Sóstói lakótelep A Sóstói lakótelep alapvetően lakóövezet, ahol kiemelt figyelmet kell fordítani az életminőség és a lakhatási körülmények javítását célzó akciók végrehajtására, értve ez alatt nemcsak az alapinfrastrukturális, energiahatékonyságot javító fejlesztéseket, hanem a pihenő, rekreációs övezetek megfelelő kialakítását is. A városrész szükségleteihez és céljaihoz kapcsolódó fontos fejlesztési feladat a városi vízmű korszerűsítése, továbbá a szennyvíz-tisztítómű fejlesztése, mivel a biológiailag tisztított szennyvíz fontos szerepet játszhat a Sóstó vízutánpótlásában, ezáltal a környék revitalizálásában, a horgászés pihenőövezet fejlesztésében. Kiemelt téma a városrész életében a közlekedésfejlesztés, a kerékpáros- és a tömegközlekedés megfelelő szintre emelése, hiszen a lakóövezetek és a fontosabb gazdasági, kulturális, adminisztratív városi gócpontok közötti hatékony és kényelmes kapocs kialakítása, fejlesztése alapvető fontosságú. Délnyugati városrész A városrész számára alapvetően a meglévő funkciók erősítése és néhány, a város életében meghatározó közlekedési fejlesztés fogalmazható meg kiemelt célként. A terület lehetőséget ad a rekreációs és turisztikai vonzerő növelésére, ugyanakkor a hagyományos tájhasználat eltűnése veszélyforrásként jelenik meg. A meglévő funkciók közül a szociális célú programok, akciók kapnak majd nagyobb hangsúlyt a területen, így a Baky kastély szociális célú fejlesztése és a Családok Átmeneti Otthonának bővítése, átalakítása. Közlekedési szempontból e városrész is a Belváros forgalomcsillapítási céljai miatti új fő közlekedési folyosó kialakításának szükségessége miatt kapott hangsúlyos szerepet, amit ez esetben is a zöldterületek fejlesztésével, fásítással kell majd kompenzálni. Emellett szükséges a városrész bekapcsolása a városi kerékpárút-hálózatba is. Felső- és Alsóöregszőlők városrész A nagy kiterjedésű külterületi városrész az utóbbi évtizedben egyre sűrűbben lakott tanyás terület. Hosszú távon sem cél a városrész belterületbe történő bevonása, ugyanakkor azonban a szegényebb, szociálisan nehéz helyzetben lévő lakosság helyzetének javítása fontos. A terület szőlő-és gyümölcstermesztési hagyományokkal és hagyományos, tájképi jelentőségű (tanyák) beépítettséggel bír, így az öko-, tanyasi-és vadászturizmus helyszíne lehet. Kertváros A Kertváros összekötő kapocs a város belső területei és a sűrűn lakott, szociálisan hátrányos helyzetű lakosság benépesítette, külterületi Felső- és Alsóöregszőlők között, ezért fontos, hogy kis kiterjedése ellenére városrész-központi funkciók kerüljenek itt kialakításra. Ennek érdekében kiemelt feladat a közösségi terek fejlesztése, a Dong-ér völgyi, elkerülő út melletti zöldterület fejlesztése valamint a lakossági igényeket kielégítő szolgáltatások, vállalkozások működésének ösztönzése. A Kertváros is hangsúlyos szerepet kap a Belvárost tehermentesítő útvonal kialakításában és a kapcsolódó zöldfejlesztésekben. Emellett a betöltött kapocs szerep miatt lényeges a kerékpárúthálózat helyi fejlesztése is. ITS DA Konzorcium


Oncsa lakótelep és ipartelep fejlesztése A város keleti városrésze alapvetően ipari funkciókat tölt be, így a gazdasági funkció megerősítése a városrész fő célja. A működő Ipari Park infrastruktúrájának fejlesztésével és bővítésével, a környező leromlott állapotú területek, épületek barnamezős beruházások keretében történő revitalizásával újabb területek vonhatóak be a gazdasági övezetbe. Az infrastruktúrafejlesztések közül kiemelendő a közvilágítással való lefedettség és az energiatakarékos fejlesztés igénye. Fontos, hogy az egyre növekvő területű ipari parkban diverzifikálódjanak a megjelenő iparágak, szolgáltatások, illetve figyelembe kell venni a térség ipari hagyományait és adottságait, ami jelen esetben a helyi mezőgazdaságra alapuló feldolgozó-, hűtő- és tárolókapacitások kiépítésének, bővítésének ösztönzését jelenti. Az ilyen irányú fejlesztések révén nemcsak az iparban foglalkoztatottak száma nő és helyzete javul, hanem a helyi gazdálkodók számára is kedvezőbb körülmények teremtődnek. Lényeges, hogy az infrastrukturális szolgáltatások mellett a helyi vállalkozások számára hozzáadott értéket képviselő különböző információs, adminisztrációs szolgáltatások körét is bővítse az Önkormányzat. A városrészben található Oncsa lakótelepen élők életkörülményeinek javítása érdekében a közösségi terek kialakítása is szükséges a városrészben. Déli telep Ezen a – város egységes szövetétől több kilométer távolságra lévő, de mégis belterületi státuszú – csekély kiterjedésű területen jelenleg a növénynemesítési kutatásban érdekelt Kiskun Kutatóközpont, de állandó lakosai is vannak a városrésznek. A gazdasági funkció erősítése az alapvető cél befektetés ösztönzéssel (vállalkozások megtelepedése), Belvárossal való közlekedési kapcsolatok erősítésével és a terület ivóvíz- és csatornahálózatba való bekapcsolásával. 2. táblázat - Városrészek és a tematikus célok kapcsolata Városrész Belváros

Tematikus célok T2. Turisztikai potenciál fejlesztése T4. Környezetvédelmi – vízgazdálkodási fejlesztések T5. Zöldfelületi hálózat (ökológiai folyosó) fejlesztése T6. Közösségi szolgáltatások és az intézményrendszer helyi igényeknek megfelelő fejlesztése T7. Helyi és térségi közlekedési rendszer modernizálása

Felsőváros

T2. Turisztikai potenciál fejlesztése T4. Környezetvédelmi – vízgazdálkodási fejlesztések T5. Zöldfelületi hálózat (ökológiai folyosó) fejlesztése T6. Közösségi szolgáltatások és az intézményrendszer helyi igényeknek megfelelő fejlesztése

Sóstói lakótelep

ITS DA Konzorcium

T2. Turisztikai potenciál fejlesztése


Városrész

Tematikus célok T4. Környezetvédelmi – vízgazdálkodási fejlesztések T5. Zöldfelületi hálózat (ökológiai folyosó) fejlesztése

Kertváros

T6. Közösségi szolgáltatások és az intézményrendszer helyi igényeknek megfelelő fejlesztése T5. Zöldfelületi hálózat (ökológiai folyosó) fejlesztése T6. Közösségi szolgáltatások és az intézményrendszer helyi igényeknek megfelelő fejlesztése

Tabán

T8. Szegregálódó városi területek rehabilitációja T2. Turisztikai potenciál fejlesztése

Alsóváros

T3. Potenciállal rendelkező egyéb iparágak flexibilis kiszolgálása T6. Közösségi szolgáltatások és az intézményrendszer helyi igényeknek megfelelő fejlesztése


T3. Potenciállal rendelkező egyéb iparágak flexibilis kiszolgálása


T7. Helyi és térségi közlekedési rendszer modernizálása

T5. Zöldfelületi hálózat (ökológiai folyosó) fejlesztése

T8. Szegregálódó városi területek rehabilitációja Felső-és Alsóöregszőlők

T1. Vállalkozási tevékenység erősítése a mezőgazdaság/élelmiszergazdaság terén T2. Turisztikai potenciál fejlesztése T8. Szegregálódó városi területek rehabilitációja

Déli telep

T1. Vállalkozási tevékenység erősítése a mezőgazdaság/élelmiszergazdaság terén T3. Potenciállal rendelkező egyéb iparágak flexibilis kiszolgálása

3.3 A célrendszer illeszkedése az Európai Uniós, a hazai és a megyei fejlesztési célokhoz Az alábbiakban összefoglaló módon bemutatjuk Kiskunhalas hosszú távú fejlesztési céljainak kapcsolódását a releváns Európai Uniós célokhoz, az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban megfogalmazott hazai célokhoz, valamint a megyei fejlesztési célokhoz.

ITS DA Konzorcium


Átfogó cél 1: Versenyképes és innovatív gazdaság helyi és térségi erőforrásokra támaszkodva Kapcsolódó Európai Uniós (EU2020 tematikus) célkitűzések: - 1. a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése; - 3. a kkv-k, (az EMVA esetében) a mezőgazdasági, illetve (az ETHA esetében) a halászati és akvakultúra-ágazat versenyképességének a növelése; - 4. az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban; - 8. a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása; Kapcsolódó hazai célkitűzés: A Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció - Az OFTK célkitűzései közül elsősorban a 4. átfogó célhoz – Térségi potenciálra alapozott, fenntartható térszerkezet – kapcsolódó alábbi specifikus célokkal határozható meg közvetlen kapcsolódás: - Többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat - Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés Emellett az 1. átfogó célhoz - Értékteremtő, foglalkoztatást biztosító gazdasági fejlődés – kapcsolódó Életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és –ellátás specifikus céllal is szoros kapcsolódás mutatható ki. Kapcsolódó megyei célkitűzés (Bács-Kiskun 2020: Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Programja): - Kapcsolódás mutatható ki a Bács-Kiskun megyei területfejlesztési program átfogó céljai közül „A megye társadalmi-gazdasági súlyának növelése a Kárpát-medencében és az európai térben inkluzív növekedés révén”, illetve a tematikus célok közül a „Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV szektor megerősítésével” célkitűzéssel. Átfogó cél 2: Ökológiai fenntarthatóság erősítése, a klímaváltozásra való felkészülés Kapcsolódó Európai Uniós (EU2020 tematikus) célkitűzések: - 5. az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és -kezelés előmozdítása; - 6. a környezet megóvása és védelme és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása; Kapcsolódó hazai célkitűzés: A Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció Az OFTK célkitűzései közül elsősorban a 3. átfogó célhoz - Természeti erőforrásaink fenntartható használata, értékeink megőrzése és környezetünk védelme – kapcsolódó alábbi specifikus céllal is szoros kapcsolódás mutatható ki: - 7. Stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata, és környezetünk védelme

ITS DA Konzorcium


Kapcsolódó megyei célkitűzés: - Kapcsolódás mutatható ki a Bács-Kiskun megyei területfejlesztési program átfogó céljai közül „Az emberek és a környezet harmonikus együttélésének megteremtése”, és a „Területi felzárkózás, a megye belső kohéziójának erősítése”, illetve a tematikus célok közül a „Élhető és életképes vidék” és „A megye belső kohézióját és makrotérségi integrációját szolgáló intézményi és infrastrukturális fejlesztések” célkitűzésekkel. Átfogó cél 3: Az életminőség javítása, a társadalmi különbségek csökkentése Kapcsolódó Európai Uniós (EU2020 tematikus) célkitűzések: - 10. az oktatásba, és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében - 7. a fenntartható közlekedés előmozdítása és szűk keresztmetszetek megszüntetése a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrákban; - 9. a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem - 8. a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása; Kapcsolódó hazai célkitűzés: A Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció - Az OFTK célkitűzései közül elsősorban a 4. átfogó célhoz – Térségi potenciálra alapozott, fenntartható térszerkezet – kapcsolódó alábbi specifikus célokkal határozható meg közvetlen kapcsolódás: - Vidéki térségek népességeltartó képességének növelése - Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés - Összekapcsolt terek: az elérhetőség és a mobilitás biztosítása Emellett az 2. átfogó célhoz - Népesedési fordulat, egészséges és megújuló társadalom – kapcsolódó alábbi specifikus célokkal is szoros kapcsolódás mutatható ki: - Gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészség- és sportgazdaság - Értéktudatos és szolidáris, öngondoskodó társadalom Kapcsolódó megyei célkitűzés (Bács-Kiskun 2020: Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Programja): - Kapcsolódás mutatható ki a Bács-Kiskun megyei területfejlesztési program átfogó céljai közül „Az emberek és a környezet harmonikus együttélésének megteremtése”, és a „Területi felzárkózás, a megye belső kohéziójának erősítése”, és a „Egészséges és megújuló társadalom”, illetve a tematikus célok közül a „Élhető és életképes vidék” és „A megye belső kohézióját és makrotérségi integrációját szolgáló intézményi és infrastrukturális fejlesztések” célkitűzésekkel.

ITS DA Konzorcium


4 Kiinduló adatok a további tervezési feladatokhoz 4.1 A stratégiához és a településrendezési eszközök készítéséhez szükséges társadalmi, gazdasági és környezeti adatok meghatározása Társadalmi adatok A lakó és az állandó népesség száma folyamatosan csökkent 2001 és 2011 között. A 2011-es népességszám 94,4 %-a 2001-es értéknek, mely az országos és megyei átlag alatt van. A város népmozgalmi adatai alapján megállapítható, hogy a várost a megyei átlagnál alacsonyabb mértékű természetes fogyás jellemzi. A járási értékek rosszabbak a városinál, de követik a kiskunhalasi tendenciákat. 2011-ben a fogyás mértéke elérte a -5 fő/ezer lakost. Kiskunhalason a vándorlási egyenleg 2006-tól kezdődően a megyei tendenciával összhangban negatív volt. 2009-ben ugyan a 0-hoz közelített az értéke, de 2010-ben ismét az elvándorlás volt meghatározóbb a településen, és csak 2013-ban lett ismét pozitív a vándorlási egyenleg a településen. A Kiskunhalasi járást a növekvő mértékű elvándorlás jellemezte, ez a folyamat 2008ban fordult vissza. Az elvándorlás a más nagyobb városokban felsőfokú végzettséget szerző fiatalokra jellemző, akik tanulmányaik befejeztével nem költöznek vissza Kiskunhalasra. A népesség korösszetételében jelentős változások figyelhetőek meg 2001 és 2011 között. A 0-14 éves korosztály részesedése 3% ponttal csökkent, a 15-19 évesek aránya enyhén, de csökkent, a 20-29 évesek aránya 4% ponttal csökkent. A 30-39 évesek és 40-59 évesek aránya nőtt. 4% pontos növekedés jellemző a 60 év feletti népesség részesedésére. A 40 évnél idősebb népesség teszi ki a lakosság 50 %-át 2011-ben. A város öregedési indexe 2001-ben 108 % volt, míg 2011ben ugyanez a mutató 153,6 %-ra emelkedett. Az öregedési index 2000 óta folyamatosan növekedett országos, megyei, járási és városi szinten is, a kiskunhalasi érték ugyanakkor kedvezőbb, az országos, megyei, járási átlagoknál kisebb. 2001. év óta a cigány és a német nemzetiség létszámában állt be jelentősebb változás, ami növekedést jelent. A Cigány Nemzetiségi Önkormányzat vezetőjének becslése szerint a cigányság aránya jelenleg valószínűleg nagyobb 5,5 %-nál, elérheti a 10-13 %-ot. A nem hazai nemzetiségek jelenléte állandó jelleggel nem jellemző a városban; most átmenetileg sok Koszovóból érkezett albán található, akik menekültként szeretnének Nyugat-Európába utazni. A lakosság iskolai végzettségére jellemző 2001-ben és 2011-ben is, hogy az országos átlagnál magasabb, a megyei és járási átlagnál pedig alacsonyabb a legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya (2001-ben 27,5 %, 2011-ben 25,15 %). Az érettségivel rendelkezők aránya elmarad az országos átlagtól, de magasabb a megyei és a járási átlagnál is. Az érettségi nélküli középfokú végzettséggel rendelkezők aránya csak kis mértékben haladja meg az országos értéket, a megyei és járási átlaghoz hasonló. Az egyetemi és főiskolai végzettségűek aránya elmarad az országos és a megyei átlagtól, de némileg meghaladja a járási átlagot. Kiskunhalas lakosságának iskolai végzettségében ugyanakkor pozitív irányú változások figyelhetők meg a két népszámlálás közötti időszakban. A legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya csökkent, az érettségivel rendelkezők aránya nőtt, érettségi nélküli középfokú érettségivel rendelkezők aránya csökkent, az egyetemi, főiskolai végzettségűek aránya jelentősen (1,2 %-ról 12 %-ra) nőtt. Fontos megjegyezni, hogy ezek a változások országos szinten is megfigyelhető tendenciák. Kiskunhalason 2011-ben a foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 54,29 % volt. Ez az arány, a 2001-es adatokhoz képest kedvezőbb értéket mutat (foglalkoztatottak száma 2001ITS DA Konzorcium


ben a munkaképes korúak 53,08 %-a volt). A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya közel 40 %-ról (2001) 15 % alá csökkent 2011-re. A nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú népesség százalékában 7,99 %, ami az országos, megyei és járási átlagnál is nagyobb. 180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek aránya (az összes munkanélküli százalékában) is nagyobb az országos, megyei és járási átlagnál. Legfeljebb 8 általános iskolát végzett regisztrált munkanélküliek aránya (az összes munkanélküli százalékában) közel kétszerese a megyei és országos átlagnak, tehát a munkanélküliség szoros összefüggésben van a munkakeresők alacsony iskolai végzettségével. A 25 év alatti regisztrált munkanélküliek aránya (20 %) és a 45 felettiek aránya (29 %) között kevés a különbség, míg országos és megyei szinten inkább a 45 év felettiek foglalkoztatása jelent nagyobb problémát. Gazdasági adatok A városban a regisztrált vállalkozások száma 4743 db, a működő vállalkozások száma 1923 db 2012-ben. A működő vállalkozások száma folyamatosan csökkent 2003 óta. A regisztrált vállalkozások 1000 lakosra vetített száma a megye esetében 61 db, a város értéke 73 db. A város e tekintetben kedvezőbb helyzetben van a megye egészéhez képest. Habár a településen nem üzemel 250 főnél több embert foglalkoztató nagyvállalat, a megyében működő vállalkozások számottevő része Kiskunhalason található. Az egyetlen 250 fő feletti nagyvállalat a Levi’s 2011ben megszűnt. A megyei 1-9 és 10-49 főt foglalkoztató vállalkozások több mint 6-6 %-ban Kiskunhalason működnek. Az 50-249 főt foglalkoztató, már nagyvállalatnak minősülő cégekből 238 db található a városban, amely a megyei 50-249 főt foglalkoztató vállalatok közel 8 %-át jelenti. A mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ágakban működő vállalkozások számának aránya 3,4 % a városban, az ipar, építőipar nemzetgazdasági ágakban működő vállalkozások aránya 18,6 %, a szolgáltatási szektorban működő vállalkozások aránya pedig 78 %. Megyei szinten a mezőgazdaságnak nagyobb (6,6 %), a szolgáltatási szektornak pedig kisebb (74 %) a részaránya, mint a városban. Az egy főre jutó bruttó hozzáadott érték tekintetében Kiskunhalas értéke (763 ezer Ft/fő) jóval a Bács-Kiskun megyei járásközpontok, valamint az országos átlag alatt volt az elmúlt 10 évben. A kiskunhalasi vállalkozások értéktermelő képessége tehát alacsony. A mezőgazdaságban regisztrált vállalkozások számának aránya (az összes regisztrált vállalkozás százalékában) 2008-tól növekvő tendenciával 2013-ban már 29,5 % volt. Ezzel párhuzamosan növekedett a regisztrált vállalkozások száma a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ágakban (1412 db 2013-ban). A szolgáltatásokban regisztrált vállalkozások számának aránya (az összes működő vállalkozás százalékában) és száma csökkent a 2010-tól 2013-ig (59,5%). A vendéglátóhelyek száma a 2010-ben volt csúcsponton, azóta folyamatosan csökken, 2013-ban 173 vendéglátóhely működött a városban. A szállásférőhelyek száma alig változott az elmúlt években, viszont a szállodai férőhelyek aránya jelentősen csökkent 2007-ben, azóta 18 %-on stagnál. Ezzel az értékkel jelentősen elmarad a Bács-Kiskun megyei más járásközpontoktól. A jelentős férőhelycsökkenés oka, hogy bezárt a Halas Hotel (lebontották), ami 400 férőhelyes volt. Emellett csak egy szálló maradt a Csipke Hotel, illetve kisebb motelek, két kemping és az egyéb nem kereskedelmi szálláshelyek. A szállodai férőhelyek arányának jelentős csökkenésével magyarázható a 2008-ban vendégforgalomban és az eltöltött vendégéjszakák számában való jelentős visszaesés. Az országos és a Bács-Kiskun megyei járásközpontok átlagához viszonyítva jelentős a külföldi vendégéjszakák aránya (54,1 % 2013-ban, mely az elmúlt 10 év értékeinek maximuma) a városban. Ennek oka, hogy a Csipke gyógyvíz és a strand melletti kempingbe sok német nyugdíjas

ITS DA Konzorcium


érkezik hónapokra. A többi attrakció (csipke, Thorma János Múzeum stb.) csak egynapos programot nyújtanak, a fürdővel lehet hosszabb időre itt tartani a vendégeket. A belföldi szállóvendégek száma növekedést mutat, köszönhetően a Szép kártyának. Az önkormányzati megfigyelés alapján a város gazdasági szervezetei minden páros évben jobban teljesítenek az iparűzési adóbefizetések tekintetében. 2012-ben 777 millió Ft, 101 %-os teljesülés volt jellemző, 2014-ben szintén meghaladta a tervezett értéket a 843 millió bevétel. A többi adónemre is elmondható, hogy stabilan 90-95 %-ban teljesülnek. A 10 nagy fizeti az iparűzési adó közel 20 %-át. 1300 db kisvállalkozás mentesül az iparűzési adófizetési kötelezettség alól. A kisvállalkozások javarészt kereskedelmi és szolgáltató vállalkozások. Jelenleg az építőipar és egészségügy foglalkoztatja a legtöbb embert a városban. A kórház 3-400 embert foglalkoztat. Táji és természeti adottságok A város táji és természeti adottságai közül fejlesztési potenciál szempontjából a Sóstó (horgászvíz) és a Parkerdő jelentős. A terület rekreációs övezet kialakítására alkalmas. Különleges természeti érték a Kiskunhalasi Fejetéki-mocsár Természetvédelmi Terület. A Kiskunsági Nemzeti Parknak is vannak a városhoz tartozó területei. A város éghajlati viszonyaira egyre inkább jellemzőek a szélsőséges éghajlati események, melyek jelentősen befolyásolják a mezőgazdasági termelést, és komoly vízgazdálkodási feladatokat rónak a városra (belvízkezelés, vízhiány a Sóstóban stb.). A város gazdag természeti adottságaira alapozva helye van a városban a tanyasi-és ökoturizmus összehangolásának, fejlesztésének, melyhez kulturális értékekhez kötődő idegenforgalom fejlesztése párosulhat. Folyamatosan nő a belterületbe vonás a városban. A tervezett úthálózat területhasználat módosító hatását és a természeti területek helyzetét vizsgálni kell a településen biztosítva az ökológiai hálózatok folytonosságát. Épített környezet (épített örökség is) Az egyes városrészek között nagyok az infrastrukturális különbségek. Funkcionális ellátottság tekintetében a városközponti területek túlsúlya jellemző. A közösségi funkciók ellátottsága a Belváros és a Felsőváros kivételével alacsony. A városi és kistérségi szintű államigazgatási, hatósági funkciók nagy többsége a Belvárosra koncentrálódik. Az alközpontok hiánya jellemző, bár a város nem túl nagy méretéből adódóan erre nincs feltétlenül szükség. Jelentős az átmenő forgalom, mely az épített környezetre is kedvezőtlen hatással van, erre az iparterületi elkerülő út fejlesztése adhat megoldást. A városközponti foghíjtelkeken parkolási gondokat oldják meg. Beépülésük esetén a parkolás további problémát fog jelenteni. A Tabánban a közterületek és ingatlanok állapota leromlott, városképi-városszerkezeti értékéhez méltatlanul állnak. A zártkerti területeken a hagyományos tájhasználat megváltozása, lakófunkciók erősödése jellemző. A tanyás beépítettség eltűnése, átalakulása van folyamatban, ugyanakkor a hagyományos tájképi jelentősége vitathatatlan. Megoldandó feladatot jelent a középületek, közterületek rehabilitációja, fejlesztése a hagyományos városkép erősítésére; városképi jellegű és kulturális értékek megőrzése, a helyi értékvédelem erősítése; fürdő rehabilitációs és turisztikai fejlesztése; zöldterületek turisztikai fejlesztése; Sóstó komplex rekreációs fejlesztése; tanyavilág fejlesztése, megőrzése. ITS DA Konzorcium


Közlekedési hálózat és minősége (belső és külső) Kiskunhalas várost az európai fő tranzitfolyosók (M5, tervezett M8, M9) elkerülik, azonban térségi szinten fontos csomópontszereppel rendelkezik. A térség fő közlekedési tengelye az észak-déli irányú, 53. sz. nemzetközi jelentőségű főút, vasúton pedig a Budapest-Kelebia nemzetközi fővonal. Kiskunhalas minden ötödik munkahelyén a környékről bejáró emberek dolgoznak, a város ellát körzetközponti és oktatási feladatokat is. A város autóbusz- és vasúti közlekedés szempontjából is regionális alközpont. A várost érintő helyközi autóbusz szolgáltatás hálózati lefedettség néhány összekötő út kivételével lényegében megegyezik a közúthálózattal, fizikailag minden település elérhető. A városnak még nincs elkerülő útja, a központot az 53. sz. főút átkelési szakasza egy tehermentesítő szakasszal elkerüli – keletről, a települést egy viszonylag konfliktusmentes sávban metszve. Kiskunhalason a belterületi önkormányzati utak közül 94,9 km kiépített és 37,8 km kiépítetlen. A településen 12,1 km kerékpárút, valamint 143,7 km kiépített és 70,0 km kiépítetlen járda, illetve gyalogút van. Két jelzőlámpás és két körforgalmú csomópontot leszámítva a csomópontok forgalmát közúti jelzőtáblákkal és burkolati jelekkel szabályozzák. A városközpontra jellemző, hogy a szükséges mennyiséghez képest kevés a parkolóhely. A kerékpárosok aránya, jelenléte meghatározó a város közlekedésében. Közművek és elektronikus hírközlés A város vízbázisa rétegvíz. A víztároló kapacitás nem elegendő. A vízbázisként szolgáló mélyfúrású kutak vize minden esetben határértéket (0,2 mg/l) meghaladó mértékben tartalmaz vasat, határértéket megközelítő (0,01 mg/l) mértékben arzént- vízkezelés részben megoldott. A vezetékes vízellátás közel 100 %-os. A városban két termálkút üzemel, amelynek vize a Halasi Városgazda Zrt. által üzemeltetett, Halasthermál Fürdő és Idegenforgalmi Kft. nyitott és fedett fürdőiben hasznosul. A város szennyvízgyűjtő-hálózatába 2001-ben a lakások 43 %-át, 2009-ben 66 %-át, 2013-ban pedig 60 %-át bekapcsolták. Rövidtávon legfontosabb – és az EUkonformosításhoz is nélkülözhetetlen – fejlesztési feladat a félbehagyott vízkezelési technológia befejezése a II. vízmű telepen. Csapadékvíz elvezetés: A város főgyűjtő rendszere elkészült, Járószéki vésztározó (önkormányzati kézbe átvenni), Csetényi parkban lévő záportározó (felújítás) is. Kiskunhalas város csapadékvíz elvezető hálózata nem képez egységes rendszert, magán területeken is alig tarthatók vagy elöregedtek. A vasúttól K-re eső területére egy átfogó tanulmányterv készítendő az ott keletkező csapadékvizek szakszerű elvezetésének megoldása érdekében, különös tekintettel az új ipari park területére. A város gázellátása belterületen 100 %-os, jelenleg a kiskertes és tanyás ingatlanok ellátása van folyamatban. Környezetvédelem - klímatudatosság/ energiahatékonyság Duna – Tisza közi Hátság ezen belül a Dorozsma – Majsa homokhátság, futóhomokos táján található a város. A szénhidrogének kialakulására (Szank) volt lehetőség. Hasznosítható rendelkezésre álló nyersanyag az agyag, kavics az építőipar számára. A város fő vízfolyásai a Dongéri-főcsatorna és az Alsószállási-csatorna (a tisztított szennyvíz befogadó). A Sóstó horgászvizek és a Fejetéki-mocsár fontos felszíni vizes területek. Kiskunhalas az érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen lévő települések közé tartozik. A talajvíz nitrát, valamint ammónium szennyezettsége mezőgazdasági tevékenység és szennyvíz ITS DA Konzorcium


miatt jellemző. Sajnos ólom és arzén tartalom is magas. A településektől távolabb a talajvíz süllyedése és az állandó és időszakos vízborítottságú területek csökkenése jellemző. Levegőminőségi szempontból kedvező helyzetben van a város, nincs nagymértékű ipari eredetű emisszió, legjelentősebb terhelő a közlekedés (53. sz. főút). Egyetlen jelentősebb zajforrás a közúti közlekedés. Az ipari terület megfelelő védőtávolságra helyezkedik el az összefüggő lakott területektől, de lakókörnyezetbe települt üzemi létesítmények okozhatnak zavaró zajhatásokat. Kiskunhalas a Homokhátsági Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás tagja.

ITS DA Konzorcium


4.2 A meghatározott területigényes elemek alapján, javaslat a műszaki infrastruktúra fő elemeinek térbeli rendjére, a terület-felhasználásra irányuló településszerkezeti változtatásokra A szerkezeti terv tartalmazta az országos és térségi jelentőségű közlekedési és közműhálózati elemek területbiztosítását. Pontosította az Országos Ökológiai Hálózat Kiskunhalas területét érintő elemeit (természetvédelmi területek, NATURA 2000 élőhely-védelmi illetve ex lege védett területek, helyi védettségek). Javaslatot tett új települési főutak kialakítására (Dong-ér-völgyi út, Április 4. út), valamint kerékpáros kapcsolatokra a környező településekkel. Kijelölte a gyepes repülőtér helyét. Területeket jelölt ki a távlati lakóterületi hasznosításra a Kertváros északi részén, és a Déli városrészben, valamint távlati üdülőterület céljára a Sóstó területétől északra. Kiskunhalas városszerkezetének legnagyobb hiányosságai közé tartozik a belső sugaras közúthálózat, és emellett a gyűrűs elemek hiánya, és a külső tehermentesítő közúthálózat kapcsolatrendszerének gyengesége, hiányzó elemeinek sokasága. A szerkezeti terv távlati lakó és üdülőterületeket jelölt ki, nem növelte a beépítésre gazdasági területek területét. Lakóterületek alakításának elvei: 





Intézményellátás alakításának alapelvei: 





Gazdasági területek alakításának alapelvei: 





Különleges területek - Turizmus, Sport, rekreációs területek alakításának alapelvei: 

Fürdő területe,



A városi és térségi jelentőségű ófalusi sportpálya és termálfürdő, valamint azokhoz kapcsolódó fejlesztési szándékok megvalósíthatóságának elősegítése.










Zöldfolyosó kiépítése a Csetényi emlékparktól a Dong-ér menti területen,

ITS DA Konzorcium





Helyi értékvédelem: 


4.3 Az örökségi értékek és a védettség bemutatása, javaslatok az örökség védelmére és az örökségi érték alapú, fenntartható fejlesztésére Kiskunhalas Város Építési Szabályzata (továbbiakban: HÉSZ) IV. Fejezete az Egyéb rendelkezésekről, 42. §.-a tartalmazza a Régészeti lelőhelyek listáját, amelyekről településrendezési eszközök módosítása során a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ szolgáltat pontos adatot. A jelen dokumentum elkészítésének céljára bekért adatszolgáltatás szerint, jelenleg a városban és annak vonzáskörzetében 96 db nyilvántartott régészeti lelőhely található. A helyi városképvédelmi terület a Kiskunhalas Város Településszerkezeti Tervén (továbbiakban: TT) és a szabályozási tervlapon is jelölt terület: Lapályi utca - Szilády Áron utca – Fácán utca – Szilády Á. utca és Kertész utca tömbjének közepe – Szabadság tér – Fácán utca – Pacsirta utca – hrsz 377és 391 - Vörösmarty utca - Bajza utca – Kisfaludy utca - Kárpát utca – Bundzsák utca – Sárkány utca - Gimnázium utca- Kossuth utca - Paprika utca – hrsz 4801-4800 - Katona József utca - Kossuth utca - Széchenyi utca – Fejérföld utca –Batthány utca – Szántó-Kovács J. utca – Haragos tér – Tinódi utca – Polgár utca – erdőterület – Sáros utca – Szász utca – Szász utca északi oldalán levő teleksor – Május 1. tér – Magyar utca - Bessenyei tér – Rét utca – közpark által határolt terület. A HÉSZ 44.§. tartalmazza a területre vonatkozó előírásokat. A fent említet városképileg védett területhez tartozik teljes egészében a Belváros és a Tabán városrész, de a többi területen is találhatunk értékvédelem szempontjából fontos emléket vagy területeket. Műemlék épületek: Városháza Kisvárosháza (Kvártély ház) Központi Általános Iskola Sóstó-csárda Római kat. templom Ref. parókia, kerítéskapu Ref. templom Régi ref. temető Zsinagóga (Jesiva, Rabbi lakás) Sáfrik-féle szélmalom Babó-Fridrich kúria Végh-kúria

ITS DA Konzorcium


A ’’Halasi Csipke’’, Kiskunhalas kultúrtörténeti öröksége, 2010 szeptemberében felkerült a Magyar Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére, így a magyar kultúra védett szellemi örökségének hivatalosan is része. A világhírű halasi csipke mintakincsének, terveinek és hagyományainak őrzésére létesült a város talán leglátogatottabb helye a Csipkeház. 1935-ben emelték a hagyományos, tornácos parasztházak mintájára, kifejezetten a csipkevarrók munkahelyeként. Nemzeti Örökség Intézete nyilvántartása szerint a kiskunhalasi Régi református temető egész parcellája nemzeti sírkert. Az Új Református temetőben a Bibó család, Gaál Lajos 1848-as honvéd főhadnagy, nyelvész, gimnáziumi tanár és Zseny József jogász sírhelye a nemzeti sírkert része, valamint a Kossuth és Bercsényi utca sarkán álló emlékmű: a halasi csata 234 hősi halottjának sírboltja és emlékműve. Fontos momentum a város értékvédelmének szempontjából, hogy a Helyi Építési Szabályzat és a Településszerkezeti Terv megalkotása kapcsán az épített környezet védendő értékeinek számbavétele, regisztrálása megtörtént. Kiskunhalas Város 18./2003.(VII.31.) Ktr. sz. rendelete a helyi művi értékvédelemmel védett épületek és épített elemek jegyzékét és a hozzá tartozó kategóriákat tartalmazza. A rendeletmódosítások során egyes területekhez ugyan készültek lokális örökségvédelmi hatásvizsgálatok, de átfogó, egész városra kiterjedő tanulmány azonban nem készült. Egy település és lakóinak identitását meghatározza az örökölt épített környezet. Ennek tudatos megóvása fontos feladat és kötelesség minden lakó számára. További településfejlesztési stratégiák felelősségteljes kidolgozásához azonban elengedhetetlen az átfogó Örökségvédelmi Hatástanulmány és a Helyi Értékvédelmi Rendelet gondos és szakszerű elkészítése, ami alapul szolgálhat a fejlesztések során gazdasági és örökségvédelmi szempontok ellentmondásainak feloldásához, a város pótolhatatlan épített értékeinek védelmében.

ITS DA Konzorcium

ITS DA Konzorcium

1133 Budapest, Váci út 76. VI. torony 3. em

Tervezői válaszok a településfejlesztési dokumentumok Belügyminisztériumi jóváhagyásához DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 „Dél-Alföldi Operatív Program – Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban – Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása”

Kiskunhalas

2015. augusztus 17.

ITS DA Konzorcium


1. BM ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSRE ADOTT TERVEZŐI VÁLASZOK Belügyminisztériumi szakmai megfelelőség vizsgálat keretében érkezett módosítási igények és tervezői válaszok, Kiskunhalas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája és Településfejlesztési Koncepciója kapcsán. Sorszám

Belügyminisztériumi szakmai minőségbiztosítás során meghatározott módosítási igény

Tervezői válasz

A módosítás kezelésének helye a dokumentumban (fejezet és oldalszám)

C. A dokumentum feltétlenül javítást igénylő elemeinek azonosítása

1.

2.

Az 5.3.3.-5.3.4. fejezetek azonos cím alatt szerepelnek (vélhetően szerkesztési hiba miatt), tartalmilag pedig összefüggnek. Ennek javítása szükséges (javasolt az egybevonás, vagy amennyiben nem elütés akkor a címbeli megkülönböztetés). Néhány említés szintű megállapítást (pl. talajvízsüllyedés elleni térségi összefogás, kerékpárúthálózat-fejlesztés) leszámítva, kis hangsúlyt kap a funkcionális várostérségi szerepkörből adódó problémák köre, funkciók tárgyalása, pedig a témakör a helyzetfeltáró fejezetekben is jelentkezik leírt problémaként. A vonzáskörzeti feladatokról nem értekezik részletesen az ITS, ami mindenképp pótlandó.

ITS A két alfejezet összevonásra került.

A Megalapozó vizsgálat 1.2. fejezete foglalkozik a jelenlegi helyzet bemutatásával a város vonzáskörzetének és térségi funkcióinak tekintetében. 8.3. A településközi koordináció mechanizmusai, együttműködési javaslatok fejezet kiegészítésre került az alábbiakkal: Kiskunhalas számos tervezett projektje a város vonzáskörzeti feladatainak ellátását fogja segíteni. A város gazdaságfejlesztést és munkahelyteremtés célzó fejlesztései (fürdő, kórház fejlesztése, bővítése, ipari park fejlesztése befektetés ösztönzéssel, logisztikai központ kialakítása a laktanya területén stb.) növelni fogja a munkavállalás céljából naponta Kiskunhalasra érkezők számát a járásból és a megyéből egyaránt. A város egyik kulcsprojektje a „Buszpályaudvar áthelyezése és a Városközpont forgalmi rend átalakítása”, melynek fontos eleme elsősorban a járás lakóinak közlekedését segítő buszpályaudvar áthelyezése a vasútállomásra. A projekt a vasútra való átszállást gyorsítaná meg azok számára, akik csak Kiskunhalason keresztül tudnak tovább utazni. A város vonzáskörzeti feladatai közé tartozik, hogy olyan közösségi programokat kínáljon, rendezvényeket, előadásokat esetleg fesztiválokat

5.3.3. és 5.3.4. fejezet a 89. oldalon. 8.3 fejezet a 129. oldalon.

ITS DA Konzorcium

1133 Budapest, Váci út 76. VI. torony 3. em Belügyminisztériumi szakmai megfelelőség vizsgálat keretében érkezett módosítási igények és tervezői válaszok, Kiskunhalas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája és Településfejlesztési Koncepciója kapcsán. Sorszám


Tervezői válasz


szervezzen, melyek a környező településekről is Kiskunhalasra vonzzák az érdeklődőket. Erre jó példa volt a mozi fejlesztése, ahova a megye egész területéről érkeznek a nézők. A város 20014-20-as támogatási időszakban így célként tűzte ki a „Közösségi programok szervezésének támogatását, a programok számára helyszín biztosítását”. Kiskunhalas továbbá helyi védjegy rendszer kialakítását tervezi. A védjegy elsősorban a halasi járás minőségi termékeinek értékesítését mozdítaná elő segítve ezzel a nemcsak a városban (külterületén), de a járás településein gazdálkodókat is. D. Egyéb, az értékelt dokumentum minőségének javítására irányuló javaslatok

1.

A SWOT-analízis alapvetően leképezi a helyzetfeltárás tartalmát, mondanivalóját, néhány kivételtől eltekintve, mely témák nem követhetőek egyértelműen vissza a feltáró fejezetekben (pl. civilek aktivizáló képessége gyenge a helyi lakosság viszonylatában; a művelődési ház és a színház kapacitása nem elégséges; nincs a településen elég közösségi tér és program, tömegközlekedési hiányosságok nehezítik az ezekhez való eljutást, a helyben végzett szakképző iskolai tanulók végzettsége nem helyben hasznosul). Ezen megállapítások SWOT-ból való elhagyása vagy a Megalapozó Vizsgálatba történő pótlása javasolt.

Megalapozó vizsgálat Gyengeségként a „helyi lakosok csak egy részét tudják a civilek mozgósítani” állítást fogalmazódott meg, az 1.7.3.-as fejezetben tett megállapítás („A helyi lakosok részben mozgósíthatók, de csak bizonyos (módosabb) rétege a társadalomnak”) alapján, tehát az állítás visszakövethető a helyzetfeltáró fejezetből. A „művelődési ház és a színház kapacitása nem elégséges” megállapítás alátámasztására a helyzetfeltárás 1.8.1.4. fejezete kiegészítésre kerül: „Szükség lenne kapacitásnövelésre, mivel számos rendezvénynek, előadásnak azért nem adhat otthont a filmszínház vagy a művelődési ház, mert maga a színpad is túl kicsi hozzá. További probléma, hogy a tömegközlekedési hiányosságok nehezítik a programhelyszínekhez való eljutást.” A „helyben végzett szakképző iskolai tanulók végzettsége nem helyben hasznosul „megállapítás alátámasztására a helyzetfeltárás 1.9.4. fejezete

1.8.1.4. fejezet a 49. oldalon

ITS DA Konzorcium



Tervezői válasz

kiegészítésre kerül: „Jellemző, hogy a helyben végzett szakképző iskolai tanulók végzettsége nem helyben hasznosul, sokan külföldre vagy más városba mennek dolgozni a jobb munkalehetőségek miatt.” 2.

3.

Javasolt a Megalapozó Vizsgálat SWOT-elemzésének áttekintése: az analízisben több helyen előfordul, hogy egy-egy állítás nem a megfelelő pozícióba került besorolásra. „Az öko- és gyógyturizmus potenciálja”, illetve a „a kerékpáros, tanyasi, vadász- és horgászturizmus lehetőségei” pontok inkább lehetőségek, mint erősségek; lehetőségnek legalábbis a jelen megfogalmazásban. A „nincs elég iparterület” lehetőség helyett jelen megfogalmazásában inkább gyengeség.

A SWOT analízist újból áttekintettük, megvizsgáltuk a lehetőségeket és veszélyeket ismét aszerint, hogy belső vagy külső tényezőn alapulnak-e.

A „tervezett úthálózat hatása vizsgálandó”, mint lehetőség, nem értelmezhető kijelentés.

Az állítás veszélyként lett megfogalmazva a SWOT-ban, nem lehetőségként. A megfogalmazása módosításra kerül az alábbiak szerint: „tervezett úthálózat területhasználatot módosító negatív hatása az ökológiai hálózatok folytonosságára”

A SWOT némely elemei között ellentmondás fedezhető fel. „Hatékony közmunkaprogram”, mint erősség szemben a „közmunkaprogram résztvevőinek száma nő”, mint gyengeség; a „tanyák tájképi jelentősége” mint erősség szemben a „tanyás beépítettség eltűnik” mint gyengeség; „sok bejáró iskolás”, mint erősség szemben „kollégiumi kihasználtság alacsony, mint gyengeség. Ezeket érdemes újragondolni, vagy legalább a fogalmazáson javítani az egyértelműség erősítése miatt.

A közmunkaprogramhoz kapcsolódó két állítás nem mond ellent egymásnak. Jelzik, hogy a program maga jól működik, de egyre többen rászorulnak arra, hogy közmunkaprogramban dolgozzanak.


1.9.4. fejezet oldalon.

az

Az állítások erősségnek tekinthetők, de a megfogalmazásuk módosításra kerül: Az öko- és gyógyturizmus fejlődése”, illetve a „a kerékpáros, tanyasi, vadász- és horgászturizmus népszerűsödése” Az állítás áthelyezésre kerül a gyengeségekhez.

Habár a tanyák tájképi jelentősége jelentős, ezeknek csak egy részét tartják rendben vagy újítják fel tulajdonosaik. Egyre több tanyasi lakos költözik be a városba, így a tanyasi beépítettség fokozatosan eltűnik. Tehát a két állítás nem zárja ki egymást, hanem jelzi, hogy egy épített örökségi érték pusztulóban van. Az állítások megfogalmazása ugyanakkor módosításra kerül: „tanyás beépítettség, mint hagyományos tájképi érték” és „tanyák elnéptelenedése, értékes épületek állapotának romlása”

3.1.2. fejezet a 130. oldalon.


59.

ITS DA Konzorcium



4.

A SWOT demográfiai részéhez besorolt „a lakások közcsatornával való ellátottsága alacsony” gyengeség inkább a közműellátottsághoz tartozik tartalmilag. Javasolt az átsorolás.

1.

A hatásindikátorok meghatározása megtörtént, azonban az indikátorok kapcsán néhány észrevétel tehető:

Tervezői válasz

A sok bejáró iskolás, a napi szinten Kiskunhalasra ingázó fiatalokat jelenti, akik nem kollégiumban laknak, hanem otthon, így a két állítás nem mond ellent egymásnak, de pontosítjuk a megfogalmazást: sok gyerek jár a környező településekről Kiskunhalasra iskolába A javaslatot elfogadjuk, az állítást a közműellátottsághoz átsoroljuk.



TK

A T1-T3 céloknál a helyi gazdaság igényeivel konform szakképzés nehezen mérhető, e mutató helyett egy könnyebben nyomon követhető adat javasolt – pl. helyben foglalkoztatottak számának növekedése, vagy helyi vállalkozások által alkalmazott helyben végzett munkaerő száma;

A javaslatot elfogadjuk, foglalkoztatottak számának növekedése indikátort használjuk.


A T4 célnál a CO2 kibocsájtás csökkenése, a megújuló források használatának 12%-ra növelése nehezen megítélhető célok, hiszen nem kerül feltüntetésre a jelenlegi bázis szint velük kapcsolatban;

A megfogalmazást módosítjuk: az önkormányzati fenntartású intézményekben a megújuló energiaforrások legalább 12%-ban történő használata (bázisérték 2014. évi arány). Így az indikátor értéke könnyebben mérhető és a cél a további épületenergetikai fejlesztésekkel el is érhető. A javasolt mutatóval kiegészítésre került a T6 cél.


A T6 cél esetében inkább a város elérhetőségének javulása javasolt megnevezett mutatóként, erre módszertan dolgozható ki, ami méri a környező településekről való elérhetőséget;


ITS DA Konzorcium



Tervezői válasz

A T8 cél esetében egy világosabb megnevezés javasolt: pl. „szociális foglalkoztatásban részt vevő alacsony végzettségű munkaerő száma nő”.

A javaslatot elfogadjuk, szociális foglalkoztatásban részt vevő „alacsony végzettségű munkaerő száma nő” indikátort használjuk.

2.

Érdemes lenne nem csupán átfogó, hanem az eggyel operatívabb szintet jelentő tematikus városi célokkal való kapcsolatát is bemutatni a megyei koncepciónak/programnak, bár aláhúzandó, hogy funkcióját így is betölti az említett, 3.3. fejezet.

A tematikus célok és a megyei koncepció/operatív program illeszkedését a Stratégia (6.1.2. fejezet utolsó táblázata), mint operatív szintű dokumentum részletesen is bemutatja.

1.

A 8.5.1. fejezetben a városrészi céloknál „ömlesztve” alkalmazott mutatókör helyett javasolható lenne, és az áttekinthetőséget növelné a városrészi célonként elkülönített indikátorkészlet.

2.

A 8.5.1. fejezetben hiányolható a T4 cél kapcsán egy vízgazdálkodási indikátor – ha már a tematikus cél nevesítve is foglalkozik ezzel a szakterülettel is -, pl. a csapadékvíz-elvezető hálózat hosszának növekedése (m) formájában.

3.

A 8.5.1. fejezetben a KKV-k árbevétele és az 1000 főre jutó vállalkozások száma indikátorok „nem csökken” célértéke nem túl ambiciózus, kissé meg is kérdőjelezi a kitűzött célok hatékonyságát.

ITS A mutatókört a KSH bocsátotta a tervezők rendelkezésére a városrészi elemzésekhez. Így ezek azok, a mutatók, amelyeket KSH továbbra is biztosítani tud a monitorozáshoz. Mivel ezek a mutatók alkalmasak voltak az egyes városrészek egyediségének meghatározására így a városrészi célok elérését mérni, az egyes városrészek fejlődésének összehasonlítását pedig segíteni fogják. Ezek a mutatók egyformák, de városrészenként külön-külön kerülnek meghatározásra. A KSH mutatók mellett, pedig további városrészi sajátosságok mérésére alkalmas indikátor is szerepel a táblázatba, melyek szintén városrészenként kerülnek mérésre és jól tükrözik a városrészi sajátosságokat. Mivel eredmény indikátor meghatározása szükséges így egy KEHOP indikátorral egészítettük ki a T4-et: VKI szerinti jó állapotú / jó potenciálú víztestek aránya; Mivel a vállalkozások száma 2005 óta, különösen a válság évei óta folyamatosan csökkent, bár nem túl ambiciózus, de reális cél, ha számuk „nem csökken”. A KKV-k nettó árbevétele esetében elfogadjuk a javaslatot és „növekedésre” módosítjuk.



8.5.1. fejezet a 134.oldalon.


ITS DA Konzorcium



Tervezői válasz


4.

Az ITS 4.3. fejezetében beazonosított és kategorizált projekttípusok között egyedül a TDM szervezet fejlesztése projekt javasolt átsorolásra a hálózatos jellegű projektek közé az akcióterületiek közül (a Belvárosnál szerepel jelenleg).

A javaslatot elfogadjuk, a projekt valóban tipikusan hálózatos ugyanakkor tematikája (turisztika) miatt került a Gyógyturisztikai és rekreációs akcióterültbe.

4.3.2. fejezet az 52. oldalon továbbá a pénzügyi terv, ütemezés és indikátorok táblázatokban a megfelelő sorba helyeztük át. 4.6. fejezet a 66. oldalon.

5.

A bevonható források nagyságrendi becsléséről nem tartalmaz információkat az ITS, csupán a megyei ITP keret összegét és tematikáit tárja fel, noha a rendelkezésre álló források nagyságrendjének legalább indikatív beazonosítása fontos eleme a tervezésnek. A kiegészítés javasolt.

6.

A bemutatott, az IVS antiszegregációs programjából megvalósult és meg nem valósult intézkedések kapcsán, a táblázatokon felüli szöveges értékelés lehetne részletesebb (5.2. fejezet)

A javaslatot elfogadjuk, alábbiakkal kiegészítjük: Az ITS keretében megvalósítani tervezett projektek forrásigénye (mintegy 35 Mrd Ft) jelentősen meghaladja a tervezési időszakban reálisan bevonható források mértékét, ami, optimista becslés esetén sem várható, hogy meghaladja az összes forrásigény negyedét (8-9 milliárd forint összeget). Mivel az elérhető források összetétele sem ismert, az ITS ténylegesen végrehajtásra kerülő beavatkozásai sem azonosíthatóak. Az elérhető forrásokhoz kapcsolódó feltételek folyamatos figyelése, lehetőség szerinti alakítása és ez alapján a végrehajtandó projektek kiválasztása az ITS menedzselésének részét képezi. A tervező véleménye szerint az értékelés minden rendelkezésre álló információt tartalmaz a megvalósult intézkedésekről. Sajnos többségben a meg nem valósult intézkedések vannak.

7.

Az antiszegregációs programban a különböző célok (horizontális célok, alcélok, terület-specifikus antiszegregációs célok, horizontális intézkedések, konkrét intézkedések) egymásból következése nehezen áttekinthető, érdemes lenne a célrendszer bemutatásánál alkalmazott táblázatos formában jelezni az összefüggéseket.

Az anti-szegregációs terv céljait összefoglalóan bemutató ábrával egészítettük ki a fejezetet.

5.3.1.1. fejezet a 79. oldalon.

8.

A 6.1.1. fejezetben a T3 tematikus célhoz jobban illeszkedne az EU 3 tematikus célja (KKV versenyképesség erősítése).

A javaslatot elfogadjuk, EU3 tematikus céllal kiegészítjük.


ITS DA Konzorcium



Tervezői válasz


9.

A kockázatok bemutatásánál javasolt a tervezés pillanatában rendelkezésre álló források pontos nagyságrendje ismeretének hiányát is feltüntetni.

A javaslatot elfogadjuk, „a tervezés pillanatában rendelkezésre álló források pontos nagyságrendje ismeretének hiánya” kockázattal kiegészítettük a kockázatok felsorolását.

7. fejezet a 118. oldalon.

10.

A kockázatok bemutatásánál a 2. táblázat konkrétan projektekre is specifikál, a rövid szöveges átkötés a két táblázat között nem elégséges a köztük lévő kapcsolat teljes átlátásához. Az első táblázat alapján a forrás-hozzáférhetőség és a befektetők/partnerek hiánya a két legfőbb kockázati elem, ehhez képest a második tábla a források mellett a szervezeti-intézményi háttér/tulajdonviszonyok témakört elemzi részletesen, projektenként a kockázatok összessége közül. A két táblázat közti összhang tisztázandó.

Az kockázatok listáját kiegészítettük a „nem megfelelő szervezeti-intézményi háttér, tulajdonviszonyokhoz kapcsolódó kockázatokkal”. Az első táblázat olyan kockázatokat tartalmaz, melyek gyakorlatilag bármilyen projekt esetében előkerülhetnek. A második táblázat azzal, hogy projektenként nézi a kockázatokat, így településspecifikusabb képet ad a kockázatokról.

7. fejezet a 118. oldalon.

11.

A 8.2.2. fejezetből hiányzik a fejlesztések operatív lebonyolítását szolgáló humánkapacitás mennyiségi és minőségi igényeinek bemutatása, javasolt ezért a szükséges humánerőforrás elemzését is elvégezni (a korábbi évek tapasztalatai alapján javaslatot tenni).

A stratégiában bemutatásra került, hogy az önkormányzat mely osztálya felelős a fejlesztések megvalósításáért. A stratégiában jeleztük, azt is, hogy eddig projektmenedzsmenttel nem az önkormányzat, hanem külsős megbízottak foglalkoztak. A tervek szerint a projektmenedzsmentet az önkormányzatnak házon belül kell majd lebonyolítania, melyet a meglévő erőforrások bővítésével tud megoldani.


ITS DA Konzorcium


2. IDŐKÖZBEN ÉRKEZETT ÁLLAMIGAZGATÁSI MÓDOSÍTÁSI IGÉNYEK Kiskunhalas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 314/2012. (XI.8.) Korm. Rendelet szerinti egyeztetési eljárás keretében érkezett vélemények Egyeztetési eljárásban résztvevő szervezet neve Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Állami Főépítész

Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság

Dokumentáció Észrevételek Észrevétel kiküldésének beérkezésének érkezett-e dátuma dátuma 2015.05.21

2015.05.21

igen

igen

2015.július.22.

Beérkezett vélemény leírása

Észrevételt nem tesz.

Megalapozó Vizsgálat: 1.12.3.1. fejezet: A helyi jelentőségű védett természeti területek listája nem tartalmazza Kiskunhalas Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2005. (VI.01.) sz. rendelete 1. melléklet 5. pontjában szereplő területet (Kiskunhalas, 0725/26). 1.12.3.2. fejezet: Az országos jelentőségű védett 2015. június 24. természetek közül a megalapozó vizsgálat említi a Fejetéki-mocsár TT-t, azonban nem említi meg a Kiskunhalas Város közigazgatási területét is érintő Kéleshalmi-homokbuckák, valamint a Pirtóihomokbuckák Természetvédelmi Területeket. Nem tartalmazza továbbá a terv a Natura 2000 területeket, amelyek közül négy is érinti a település közigazgatási területét (HUKN20018, HUKN20020, HUKN20023, HUKN20036).

Tervezői válasz -

A véleményben felsorolt védett területekkel kiegészítésre került a Megalapozó vizsgálat 1.12.3.1. és 1.12.3.2. fejezetei a 73. oldalon.

ITS DA Konzorcium


Kiskunhalas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 314/2012. (XI.8.) Korm. Rendelet szerinti egyeztetési eljárás keretében érkezett vélemények Egyeztetési eljárásban résztvevő szervezet neve

Dokumentáció Észrevételek Észrevétel kiküldésének beérkezésének érkezett-e dátuma dátuma


Tervezői válasz

Véleményük szerint a stratégia több ponton szorosan kapcsolódik az országos és a megyei fejlesztési programokhoz, így az egyeztetési anyag tartalmával egyetértenek. Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat

2015.06.29

igen

2015. július 6.

Kunfehértó Önkormányzati Hivatal

2015.06.29

igen

2015. július 6.

Nem tesz észrevételt.

A stratégiában térségfejlesztési célok is megjelennek, úgymint például a buszpályaudvar áthelyezése a vasútállomás mellé, térségi kerékpár úthálózat fejlesztése projektek, stb.

Ugyanakkor a 8.2.2. "ITS megvalósításának intézményi háttere" című fejezet nem tartalmazza, hogy a Stratégiában bemutatott projektek milyen rendszerben valósulnak meg. Ennek a fejezetnek a részletesebb kidolgozására van szükség.

Az ITS 8.2.2. fejezete a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján kiegészült a 128. oldalon.

Pirtó Önkormányzati Hivatal

2015.06.29

igen

2015. július 7.

A stratégiában megjelölt fejlesztési irányokkal egyetértenek. Fontosnak tartják, hogy a város fejlesztésével párhuzamosan térségfejlesztési célok is megjelenjenek a stratégiában.

Balotaszállási Közös Önkormányzati Hivatal

2015.06.29

igen

2015. július 7.

Nem kíván észrevételt tenni.

-

Harkakötöny Önkormányzati Hivatal

2015.06.29

igen

2015. július 6.


-

2015. július 8.

Jóváhagyásra javasolja a dokumentumokat. Egy észrevétele van, hogy Imrehegyről is járnak be diákok Kiskunhalasra és ez nem szerepel az anyagban.

A Megalapozó vizsgálat 1.1.2. fejezetében csak azok a települések lettek nevesítve ahonnan több mint 100-an járnak be Kiskunhalasra naponta.

Imrehegy Község Önkormányzata

2015.06.29

igen

ITS DA Konzorcium


Kiskunhalas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 314/2012. (XI.8.) Korm. Rendelet szerinti egyeztetési eljárás keretében érkezett vélemények Egyeztetési eljárásban résztvevő szervezet neve

Dokumentáció Észrevételek Észrevétel kiküldésének beérkezésének érkezett-e dátuma dátuma


Tervezői válasz

Tázlár Község Önkormányzata

2015.06.29

igen

2015. július 7.


-

Zsana Község Önkormányzata

2015.06.29

igen

2015. július 7.

Elfogadásra javasolja.

-

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal, Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Útügyi Osztály

A Településfejlesztési Koncepció és az Integrált Településfejlesztési Stratégia közlekedési szempontból maximálisan támogatható, magában foglalják mindazokat a - korábbi javaslattételi szakaszban általunk is megfogalmazott - célokat, feladatokat, azok megvalósítását szolgáló eszközöket, melyek a város fejlődéséhez közlekedési szempontból elengedhetetlenek. 2015.05.21

igen

2015. július 8.

Fontosnak ítéljük meg a kerékpározás feltételeinek minél általánosabb megteremtését, szem előtt tartva maximálisan a közlekedésbiztonság szempontjait. A megvalósítás közlekedési szempontú kockázatainak kezelésénél kiemelten fontosnak tartjuk a lakosság és az érintett szervek minél szélesebb körű és részletesebb tájékoztatását, illetve bevonását a folyamatokba már az egyes projektek tervezésének kezdeti fázisaitól.

A fentiek mellett a dokumentumok véglegesítése során sor került a kisebb formai, stilisztikai hibák javítására.

A projektek megvalósítása során a projektgazda figyelembe veszi a közlekedésbiztonsági szempontokat és a lakosságot és az érintett szerveket minél szélesebb körben és részletesebben tájékoztatja a projektek tervezésének kezdeti fázisaitól.

E L Ő T E R J E S Z T É S. Kiskunhalas Város Képviselő-testülete szeptember 24-i ülésére

Recommend Documents