3903-1/2013
ELŐTERJESZTÉS Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. szeptember 11-i ülésére Tárgy: Az önkormányzat vagyonáról új önkormányzati rendelet megalkotása
Előterjesztő:
Az előterjesztést készítette
Véleményezésre és tárgyalásra megkapta:
Törvényességi véleményezésre megkapta:
Dr. Kelemen Márk polgármester Vincze Miklós jegyző
A képviselő-testület bizottságai
Verosztáné Csorba Mónika aljegyző
Jóváhagyom: Verosztáné Csorba Mónika aljegyző
Pénzügyi iroda részéről látta:
Halcsikné Szabó Ágnes pénzügyi iroda vezető
Döntési javaslat: rendelet-tervezet Döntési változatok száma: 1 Melléklet:
1
Kerekegyháza Város Polgármesterétől E LŐ T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. szeptember 11-i ülésére Tárgy: Az önkormányzat vagyonáról új önkormányzati rendelet megalkotása Tisztelt Képviselő-testület! Az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése értelmében az állam és a helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon, amely kezelésének és védelmének célja a közérdek szolgálata, a közös szükségletek kielégítése és a természeti erőforrások megóvása, valamint a jövő nemzedékek szükségleteinek figyelembe vétele. Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás szabályainak megállapítása szempontjából irányadó sarkalatos törvények a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvtv.), valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.). A nemzeti vagyonnal való rendelkezésnek, a vagyon kezelésének és hasznosításának jogialapelvi rendszerét a jogalkotó az Nvtv-ben az alábbi fő elvek mentén fogalmazta meg: a) A nemzeti vagyon alapvető rendeltetése a közfeladat ellátásának biztosítása. b) A nemzeti vagyonnal felelős módon, rendeltetésszerűen kell gazdálkodni. c) A nemzeti vagyonnal folytatott gazdálkodás követelménye a nemzeti vagyon költségtakarékos, értékmegőrző, értéknövelő működtetése és hasznosítása. d) A nemzeti vagyon átruházására, hasznosítására vonatkozó szerződés kizárólag olyan szervezettel köthető, amelynek tulajdonosi szerkezete, szervezete, tevékenysége átlátható. e) A nemzeti vagyon ingyenesen csak törvényben meghatározott esetben és feltételekkel idegeníthető el, valamint ingyenesen csak közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben hasznosítható. f) Az állam és a helyi önkormányzat nem alapíthat olyan gazdasági társaságot, és az Nvtvben meghatározott kivételekkel nem szerezhet részesedést olyan gazdasági társaságban, amely, vagy amelynek valamely tagja nem átlátható szervezet. g) A helyi önkormányzat vállalkozási tevékenysége a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti, a helyi önkormányzat csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét. h) A vagyonkezelés intézményének megújítása, a vagyonkezelők körének szigorúbb, taxatív meghatározása. i) A nemzeti vagyon nyilvántartása, a transzparencia biztosítása a társadalmi elvárásokra és a vagyonkezelési, gazdálkodási érdekekre figyelemmel kerül szabályozásra. A nemzeti vagyon védelmét a lehető legnagyobb mértékben, a legszigorúbb szabályozással kívánja biztosítani az Nvtv., lehetővé téve ugyanakkor az okszerű, és célszerű gazdálkodást. Az Nvtv. az alábbi fő- és alkategóriákat különbözteti meg az önkormányzati tulajdonban lévő nemzeti vagyon körén belül: a) törzsvagyon, mely közvetlenül kötelező önkormányzati feladatok ellátását szolgálja, és ezen belül,
2
aa) forgalomképtelen törzsvagyon, mely körbe tartozó vagyontárgyak nem idegeníthetőek el, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog, vagy szolgalom kivételével nem terhelhetőek meg, azokon osztott tulajdon nem létesíthető, és amelyen belül megkülönböztet alkategóriákat, az alábbiak szerint: aaa) a legszigorúbban védett nemzeti vagyoni kör a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyon, mely körbe tartozó vagyontárgyakat az Nvtv. taxatíve felsorolja (helyi közutak és műtárgyaik; helyi önkormányzat tulajdonában lévő terek, parkok; helyi önkormányzat tulajdonában lévő nemzetközi repülőtér, a hozzá tartozó légiforgalmi távközlő, rádiónavigációs és fénytechnikai berendezésekkel és eszközökkel, továbbá a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítményekkel együtt; helyi önkormányzat tulajdonában álló vizek, közcélú vízi létesítmények a vízi közművek kivételével), és amely vagyontárgyak hasznosítása főszabály szerint kizárólag koncesszió útján engedhető át, aab) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon, mely körbe tartozónak törvény, vagy önkormányzati rendelet minősíthet vagyontárgyakat, amennyiben azok tartós önkormányzati tulajdonban történő megtartása indokolt, azonban ezen vagyontárgyak hasznosításának átengedése főszabály szerint már nem koncesszió köteles, ab) korlátozottan forgalomképes törzsvagyon, mely körébe tartozó vagyonelemek eladhatók, megterhelhetők, használatuk átengedhető, de csak törvényben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek szerint, amely általában valamilyen hatóság, vagy egyéb szerv előzetes jóváhagyását jelenti, valamint b) üzleti vagyon, mely körbe tartozó vagyontárgyak forgalomképesek, az Nvtv-ben foglaltak szerint szabadon elidegeníthetőek, hasznosításuk átengedhető, így a piaci forgalom részét képezik, egyedüli korlátozás, hogy a hasznosításukra vonatkozó szerződés – ez a nemzeti vagyon körébe tartozó valamennyi vagyontárgyra egyaránt vonatkozik – csak átlátható szervezettel, vagy magánszeméllyel köthető. Az Nvtv. megújította a vagyonkezelés intézményét, azonban a vagyonkezelői jog alapítására, tartalmára és ellenőrzésére vonatkozó egyes szabályokat már az Mötv. 109.§-a állapítja meg. A korábbi szabályozással ellentétben vagyonkezelői jogot: a) csak önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva lehet létesíteni (a közfeladat fogalmát az Nvtv. 3.§ (1) bekezdés 7. pontja olyan jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladatként határozza meg, amit az arra kötelezett közérdekből, jogszabályban meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelve végez, ideértve a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását, továbbá az állam nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeiből adódó közérdekű feladatokat, valamint e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítását is), b) már önkormányzati lakóépületre és vegyes rendeltetésű épületre, társasházban lévő önkormányzati lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre is lehet létesíteni a helyi önkormányzat 100 százalékos tulajdonában álló gazdálkodó szervezettel, vagy annak 100 százalékos tulajdonában álló gazdálkodó szervezettel. Az Mötv. 107.§-a alapján a helyi önkormányzatot – törvényben meghatározott eltéréssel megilletik mindazok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, terhelik. A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról a képviselő-testület rendelkezik. E feladatkörében eljárva a T. Képviselő-testület jogosult az önkormányzat vagyonával való gazdálkodás szabályainak a megállapítására. A hivatkozott új jogszabályoknak való megfelelés biztosítása érdekében indokolt Kerekegyháza Városi Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 16/2001. (VI. 28.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezése, és új vagyonrendelet megalkotása.
3
Rendelet-tervezet részletes indokolása: A rendelet-tervezet meghatározza a rendelet személyi, tárgyi hatályát, miszerint az kiterjed a tulajdonosi jogokat gyakorló szervekre, az önkormányzati tulajdonú nemzeti vagyon használóira, valamint az önkormányzat vagyonára terjed ki. Az értelmező rendelkezések meghatározzák a forgalmi értékbecslés, a menekülési érték, a mezőgazdasági rendeltetésű ingatlan fogalom meghatározását. A rendelet-tervezetben nem változtattunk a régi vagyonrendeletünk szerint meghatározott tulajdonosi joggyakorlói hatáskörökön, vagyis azokat a továbbiakban is a képviselő-testület, a pénzügyi bizottság, és a polgármester gyakorolja. Új elemként került be a vagyonkezelői jog létesítésével kapcsolatos rendelkezések, valamint felülvizsgálatra került a pályáztatási eljárás is az alábbiak szerint: A rendelet-tervezet a vagyonhasznosítás tekintetében az átláthatóságot és a versenyt az Nvtv-ben meghatározott kereteknél szigorúbban kívánja érvényesíti, mivel élve a költségvetési törvény 77. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazással a költségvetési törvény 6. § (5) bekezdés b)-c) pontjaiban a visszterhes hasznosítás és elidegenítés esetén a versenyeztetésre kötelezően meghatározott értékhatár alatt (jelenleg bruttó 25 millió forint egyedi érték) is általános jelleggel előírja a versenyeztetést és egyúttal meghatározza a törvényben előírt értékhatár alatt a kivételeket a régi vagyonrendeletünkkel összhangban. A rendelet-tervezetben az önkormányzat vagyonára és a vagyongazdálkodására vonatkozó általános rendelkezések az Nvtv-vel összhangban kerültek rögzítésre. Meghatározza a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon körébe tartozó vagyoni kört is. Tartalmazza a vagyontárgyak értékelésével kapcsolatos szabályokat is, mind az ingók és ingatlanok, valamint az értékpapírok, valamint társasági részesedések esetében is. Termőföld haszonbérbeadása esetén fizetendő haszonbér éves összege aranykoronánként legkevesebb 1500 forint lehet. A rendelet-tervezet taxatív módon meghatározza a vagyonkezelésbe adható vagyonelemeket, valamint az ingyenes vagyonkezelésbe adás feltételeit. Előírja továbbá vagyonértékelés végzését a vagyonkezelésbe adást megelőzően, illetve lehetővé teszi, hogy visszterhes vagyonkezelésbe adás esetén az ellenszolgáltatás ne csak pénzbeli szolgáltatás legyen. A rendelet-tervezet a régi vagyonrendeletünkkel összhangban határozza meg a követelésekre vonatkozó szabályok körében a kisösszegű értékhatár feletti követelések esetében e követelésekről való lemondás szabályait. A rendelet-tervezet egyértelműen és taxatív módon meghatározza a pályázat kiírására jogosultakat, a versenyeztetés fajtáit: a) nyilvános, ezen belül: aa) egyfordulós pályázat, ab) többfordulós pályázat, b) zártkörű pályázat, c) árverés. Nyilvános többfordulós pályázat esetén az első fordulóban érvényes írásbeli ajánlatot benyújtó pályázókat tárgyalásra kell meghívni a második, és szükség szerint a tárgyalások eredményétől függően versenyben maradtakat a további fordulókra. A pályázók a tárgyalások során ajánlatukat csak az önkormányzat számára kedvezőbb feltételekkel módosíthatják, és a pályázat elbírálására a tárgyalások befejezésével kerül sor.
4
Az új szabályozás lehetőséget biztosít a zártkörű pályázatra. A pályázat kiírója az ajánlati kötöttséggel kapcsolatos elvárásait a pályázati kiírásban rögzíti. Amennyiben a pályázati kiírásban rögzített, ajánlati kötöttséggel kapcsolatos elvárásoknak a pályázó ajánlatában foglalt, vagy ahhoz mellékelt nyilatkozata nem felel meg, úgy az ajánlat a pályázati kiírásnak nem felel meg, amely az ajánlat érvénytelenségét vonja maga után. Az új vagyonrendelet 2013. szeptember 15. napjával lép, a hatályba lépéssel egyidejűleg a régi rendelet hatályát veszti a módosításokkal együtt. Az egyszerűsített hatásvizsgálati lapot az 1. számú melléklet tartalmazza.
Kérjem T. Képviselő-testületet az előterjesztést megtárgyalni és döntésüket meghozni szíveskedjenek. Kerekegyháza, 2013. szeptember 3. Dr. Kelemen Márk polgármester
5
1. számú melléklet: Hatásvizsgálati lap: Egyszerűsített hatásvizsgálat lap Hatásvizsgálat előzetes / típusa* utólagos Vizsgálat ideje 2013.09.03. Vizsgált rendelet Az önkormányzat vagyonáról új önkormányzati rendelet megnevezése megalkotása 1. lépés: Stakeholder elemzés - az egyszerűsített módszertan alapján Érintett 1 Érintett 2
Érintett 3
Érintett 4
Érintett 5
Azonosított önkormányzat önkormányzati egyéb Stakeholderek és szervei tulajdonú intézmények, (érintetti gazdasági szolgáltatók csoportok) társaságok megnevezése: Céljaik szabályszerű, nyereségérdek közszolgáltatás azonosítása hatékony eltség ok nyújtása (pénzügyi, vagyongazdálko szakmai, dás kényelmi): Viselkedésük támogató támogató támogató (semleges vagy blokkoló): 2. lépés: Vizsgálandó hatások azonosítása Vizsgálandó Lakosságra hatás gyakorolt hatás Hatás (probléma) leírása
önkormányzati vagyon megfelelő hasznosítása önkormányzat és szervei
Foglalkoztatás Környezetre ra, szociális gyakorolt helyzetre hatás gyakorolt hatás nem jellemző nem jellemző
Gazdaságra, Egészségre költségvetésr gyakorolt hatás e gyakorolt hatás árbevétel
nem jellemző
Melyik nem jellemző nem jellemző önkormányzati nem jellemző Stakholder tulajdonú csoporttal gazdasági kapcsolatos? társaságok t Hatása a közvagyon védelme, gyarapítása Stakholder csoportra: Érintett jogszabályi új új új új rendelkezés/ek vagyonrendelet vagyonrendelet vagyonrendelet vagyonrendelet 1/1998. (II.10.) sz ÖR. 3. lépés: a rendeletben foglaltak megvalósításának számszerűsítése (egyszerűsített CBA elemzés) Költségbecslés Számszerűsíthe nem jellemző tő költség tétel**
6
Számszerűsíthe n.a tő költség mértéke Egyéb n.a költségek*** megnevezése Egyéb költség n. a számszerűsített mértéke**** (pl.: esetleges kártérítés) Költség mennyisége n.a Számítás n.a eredménye Költség várható (számszerűsíthető költség mértéke + egyéb költség számszerűsített mértéke) x mértéke költség mennyisége = Számítás eredménye Várható haszon Előre nem becsülhető. mértéke Várható költség alacsony / közepes / magas mértéke a várható haszonhoz képest Szabály igen / nem módosítás ( önkormányzati rendeletek módosítása) szükséges* Egyéb javaslat Közzététel a helyben szokásos módon: honlap, hírlevél, hirdetőfalak, nemzeti jogszabálytár
7
